KIVONATOS JEGYZŐKÖNYV NEMZETI PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCS 2009. december 18. (péntek) 10.00-14.00 soros ülés (Budapest, VIII. ker. Kálvária tér 7. földszinti tárgyaló). Napirendi pontok és előterjesztők: 10:00-11:00 21/2009. előterjesztés ICCDPP IS 2011 Budapesten Előterjesztő: Borbély-Pecze Tibor Bors 22/2009 A TÁMOP 2.2.2. – A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése c. kiemelt program 2010-2012-es időszakra vonatkozó tervezetének megvitatása (csak NPTtagoknak) Előterjesztő: Borbély-Pecze Tibor Bors 11:00-14:00: Kutatási beszámolók és azok elfogadása 23/2009. előterjesztés A pályatanácsadás/ életpálya-fejlesztési konzultáció közgazdasági hatásai Kutatási terv bemutatása és egyeztetése a Tanáccsal Előterjesztő: Dr. Hárs Ágnes, Kopint Tárki Zrt 24/2009. előterjesztés A pályatanácsadás/életpálya-fejlesztési konzultáció pszichológiai hatásai Kutatási terv bemutatása és egyeztetése a Tanáccsal Előterjesztő: Dr. Lisznyai Sándor, ELTE PPK 25/2009. előterjesztés A hazai pályaorientációs/életpálya-fejlesztési konzultációs szabályozók áttekintése és egy nemzeti szintű szabályozó- és finanszírozó rendszer kialakítása Kutatási terv bemutatása és egyeztetése a Tanáccsal Előterjesztő: Dr. Princzinger Péter, Princzinger Ügyvéd Iroda 26/2009. előterjesztés A magyarországi pályatanácsadók kompetenciajegyzékének összeállítása és harmonizálása a CEDEFOP (2009) – IAVEG (2003) jegyzékekkel (NSZFT keretre) Előterjesztő: Fejér Noémi SZIE
Jelen voltak:
dr. Soós Adrianna, FSZH Borbély-Pecze Tibor Bors, FSZH Zsoldis Csaposs Noémi, OÉT munkaadói oldal Dr. Borbély Szilvia, OÉT munkavállalói oldal dr. Klész Tibor, OKM Perlai Zoltán, OH Dr. Veres Pál, OKM Vladiszavlyev András, NPK Dr. Zachár László, NSZFI Dr. Kiss István, FETA Meghívott előadók: Dr. Hárs Ágnes KOPINT-TÁRKI Dr. Lisznyai Sándor, ELTE Dr. Princzinger Péter, Princzinger Ügyvédi Iroda Fejér Noémi, SZIE Nem voltak jelen: dr. Szivi József, SZMM
Dr. Szilágyi Klára, OFI Weinper Mária, SZMM A meghívottak közül: Dr. Klein Sándor, PTE Jegyzőkönyvezető: Punczman Marita, Borbély-Pecze Tibor
A 13 tagból 10 jelen van. Az ülés az ügyrend szerint határozatképes. Napirend előtti kérdések, hozzászólások A megjelent tanácstagok konszenzussal döntenek arról, hogy figyelmeztető levelet küldenek azon tagok számára akik rendszeresen távol maradnak az ülésektől. A leveleket a tanács titkára készíti elő 2010 első negyedévében, lehetőség szerint a 2010. évi első negyedéves ülés előtt. 21/2009. előterjesztés ICCDPP IS 2011 Budapesten
2009 novemberében Wellingtonban rendezték meg az ötödik Életpálya-tanácsadás és Szakpolitika nemzetközi szimpóziumot, amelyen Magyarországot az NPT nevében dr Klész Tibor és Borbély-Pecze Tibor Bors képviselték. A 2000 óta megrendezésre kerülő rendezvény ma már igazi öt kontinenst megmozgató szakmai szimpózium, amelyet két évente rendeznek meg. A tanácstagok megkapták a szimpózium magyar nyelvű összegzését. A wellingtoni rendezvényen felmerült annak lehetősége, hogy a 2011-es rendezvénynek mi adjunk otthont. Az OKM forrást nem tud biztosítani, de szakmai támogatásáról és közreműködéséről biztosította az NPT-t. Az SZMM-be küldött levélre válasz nem érkezett. Karrier tanácsadás témájában - 2011-ben először a kontinensen Magyarország. adna helyet az hatodik világkonferenciának. Az ICCDPP IS világkonferencia, nem EU konferencia lenne a 2011-es. Cél 25-50 ország részvételével, 5 kontinensről világrendezvényt szervezni. 60-100
2
delegált várható, cca. 40-50 millió Ft költséggel, az elnökség saját anyagi keretébe nem kerülhet be, mert ezt a Külügyminisztérium kezeli és nem a szaktárcák, de a munkáltatói és munkáltatói oldal támogatásának kérdése még fennáll. Az eddigi rendezvények mintájára fennáll annak lehetősége, hogy a részleges állami támogatás mellett a munkaadói és munkavállalói oldal is részt vállal a számára fontos rendezvény finanszírozásában. Csaposs Noémi kérése, hogy szülessen egy hasonló levél a munkaadói szervezetek felé is, melyben hivatalosan tudnak a támogatási szándékukról nyilatkozni. Több csatornás támogatás lenne célravezető, ezzel a közös ügy megerősítésre kerülne. A titkár vállalj, hogy az OÉT felé készül egy feljegyzés és a Tanács visszatér a témára februárban. Borbély Sz. másolatban kéri a kiküldendő levelet és kéri, hogy a munkavállalói szövetségek is kapjanak írásos tájékoztatást. Csaposs N. javasolja, egyéb piaci szereplők pénzügyi bevonását is. Pályázati pénzügyi forrás lehetőségek feltérképezése a kérés a titkár részéről, melyet rövid időn belül eljuttatatnak részére a tagok. A tagok konszenzussal döntenek arról, hogy a 2010 júniusáig hátralévő időben meg kell próbálni a többcsatornás finanszírozáshoz donorokat találni, ha ez nem sikerül Finnország rendezné a konferenciát 2011-ben. 22/2009 A TÁMOP 2.2.2. – A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése c. kiemelt program 2010-2012-es időszakra vonatkozó tervezetének megvitatása (csak NPT-tagoknak)
Borbély-Pecze T.B. elmondta: A TÁMOP 2.2.2. 2010-2012. akciótervének megvitatása, mely a kezdetekkor hét évre szóló fejlesztő program volt. A szakmai elfogadás, beépíthető javaslatok begyűjtése is célja az aktuális ülésnek. A program folyamatosságának biztosítása egyik elsődleges cél. A forrás majdnem megegyezik az első két év forrásával. Az EU elvárásaihoz kapcsolódóan elmondható, hogy a program jelenlegi szakaszában helyi szintű, regionális együttműködés szintjén 7 regionális workshop keretében közel 250 gyakorló szakemberrel történt egyeztetés. A minőségbiztosítás a szakmai protokoll elkészülésével került megvalósításra. Folyik a regionális szakmai hálózat építése, 168 szakképzett tanácsadóval - összesen 1132 fővel vették fel a kapcsolatot – ez a szám kb. 10% a képzett szakembereknek. Az LLG fordítása megszületett életpálya tanácsadás került elfogadásra. Tanácsadók Virtuális Közössége (TVK) kerül a közeljövőben kiépítésre, mely kezdeményezést T. Watts az ELGPN külső szakértője 2009. novemberi értékelése szerint világon egyedülállónak tartja. Kérés fogalmazódik meg az OKM felé, hogy nyújtsanak segítséget a pedagógusok bevonásával kapcsolatban, hogy a 2000 fős képzésnek ők is célcsoportjai, ill. egy nemzeti hálózat nem alakítható ki és tartható fenn a pedagógusok szerves részvétele nélkül. A jelen 2x3 napos képzés mind a munkáltatók, mind a munkavállalók felé nyitott, mely 180 000 Ft támogatást jelent személyenként, és melyre on-line is lehet jelentkezni. Csaposs N. kérése, hogy külön megbeszélés keretében történjen egyeztetés arról, milyen módon lehet külsős szervezeteket bevonni és kiket a szakember hálózat kiépítéséhez. Pl. Mester Akadémia- szakmai - és minőségi szerveződés-, mely a több éve a területen dolgozó szakemberek minősítését végezhetné.Az állásbörzék is bevonhatók lennének az együttműködő partnerek közé, felajánlotta segítségét a témában. Soós A. szerint az eddigiekben a hangsúly inkább az egyéni képességék feltárásán volt, a jövőben fontos lenne a munkaadók igényeinek felmérése is, továbbá a meglévő
3
tanácsadóinknak szoros kapcsolatot kellene kiépíteniük a munkáltatókkal éppen az igények felméréséhez. Ne csak képzésekben vegyenek részt a tanácsadók, hanem a munkáltatókkal való kapcsolatok kiépítésében is. Ismeretek feldolgozása és a hálózatépítés egyaránt fontos. Csaposs N. megerősíti, hogy közvetlenül kell megszólítani az adott munkáltatókat, mert fogadókésség van, a bevonásikra külön stratégiát lenne jó kialakítani. Veres P. szerint az egyik legfontosabb termék kell legyen, egy rendszer kiépítése, ami rugalmas, de vannak szilárd pillérei is. Belátható időn belül szülessen meg egy önálló stratégia, amiben feltüntetésre kerül, kik a konkrét szereplők, mik azok a minimális feladatok pl. egy önkormányzatban, amit viszont nekik el kell végezniük. LLG stratégiával kellene szövetkezni, amit kormányrendelet szintre kellene kifutnia. Első körben a szakemberek feltérképezése a cél, majd azok működési területe és keretének meghatározása. Kiss I. szerint a TISZK-kekkel jó lenne együttműködni, mivel az iskolai bemenettel jól kombinálható lenne az LLG. Soós A. elmondja, hogy a nehézség, hogy egy döntés utáni állapotban kerül döntéssegítő tanácsadásra a személy. Visszacsatolási rendszer kiépítése is jó lenne az LLG rendszer kiépítésével megvalósítani, mely független lenne az iskoláktól. Ha már függnie kell, inkább a munkaadótól, hiszen a kimenete a munkaadónál lesz. Vladiszavlyev A. elmondja, készült egy felmérés, adott képzettségekben pl. mérnök, hány munkanélküli van, mely eredmények nem voltak igazán hatással az oktatási intézmények vezetőire. A helyi képzések szereplőire hatással volt korábban a munkaügyi központ, sajnos ma már ez nem egészen van így, mivel nagy részben területhez kötöttek a képzések. Ha a szülők-pedagógusok tájékozódni szeretnének a helyi munkaerő-piaci helyzetről, korlátozottan tudják megtenni. A foglalkozások propagálása lenne inkább a cél, nem az intézményeké. A tanácstagok a beterjesztett koncepciót opperacioanlizálásra, részletes kidolgozásra alkalmasnak találták. Az ülés további célja a négy elkészült kutatás ismertetése. 13/2009. előterjesztés A pályatanácsadás/életpálya-fejlesztési konzultáció pszichológiai hatásai Kutatási terv bemutatása és egyeztetése a Tanáccsal Előterjesztő: Dr. Lisznyai Sándor, ELTE PPK
Lisznyai S. ismerteti a transzteoretikus modellt (pl. gyász folyamat, Prochaska modell, melyet a rehabilitációban használnak). A tanácsadás során mindenképpen változni fog, a döntéshez való viszonya, egy döntési folyamat elindul, de az intenzitása változó lesz. Hasonló az önértékelés is, mely a tanácsadás során szintén változni fog. Veres P. megerősíti, hogy valóban professzionális szaktudással kell rendelkeznie a tanácsadónak, hiszen a tanácskérő döntési képessége, önértékelése megváltozik, aminek következményei lesznek. A Tanácsa a kutatási beszámolót elfogadta.
4
12/2009. előterjesztés A pályatanácsadás/ életpálya-fejlesztési konzultáció közgazdasági hatásai Kutatási terv bemutatása és egyeztetése a Tanáccsal Előterjesztő: Dr. Hárs Ágnes, Kopint Tárki Zrt
Hárs Á. ismerteti kutatását, mely Tóth Gáborral a Kopint-Tárki keretében készült el. A vizsgálat célja, a gazdasági hozadék és hiányok, elmaradt haszon felmérése. A nemzetközi tapasztalatok, hazai gyakorlat felhasználásával került a fogalom meghatározásra. Részletesen bemutatásra kerül az irodalom feldolgozásának irányai, korlátok, peremfeltételek, a hatásvizsgálat mérésnek öt szintje, holtteher (olyanok támogatása, akik egyébként is sikerrel vennék az akadályokat). Az indikátorok típusainak rendszere, költségbecslések kerülnek bemutatásra. „Ugyan nem biztos, hogy hasznos, amit teszek, illetve ha hasznos, nem teljesen világos, miben állnak ezek a hasznok; viszont pontosan tudom, mit kell tennem annak érdekében, hogy javuljon a minősége a tevékenységemnek, és okkal bízhatok benne, hogy ha jobban csinálom, a hatások is kedvezőbbek lesznek”. A feltételezett hatások sokfélék. Megkísérelték a pályaorientáció költségeinek a felmérését olyan szolgáltatás és indikátor térkép kirajzolásával, ami a tevékenységekről és annak eredményességéről állíthat képet Azzal a feltételezéssel élhetek, hogy amennyiben a tervezett pályaorientációs programok sikerrel járnak, akkor javul a pályaorientációtól remélt gazdasági hatás, többen fognak elhelyezkedni, vagy csökken a pályaelhagyás, lemorzsolódás. Mindazok a feltételezett hatások tehát, aminek a teljesülését nem igazolták a kutatások, de feltétezték, hogy a pályaorientációt célzó programokra vagy tanácsadásra fordított költségek sikeres végrehajtás után a bemutatott hatásokat eredményezik. Pályatanácsadás nagyon sok helyen valósul meg, a feltételezett hatások is sokfélék. A szakképzésben vagy a munkaerő-piaci programokban résztvevők számára például a szolgáltatások hatása könnyen beláthatóan nem ugyanolyan. A korábbi programok visszajelzései hiányosak és nehezen követhetőek. Azt tekintették át, hogy mi az, amit ma mérünk vagy mérni tudunk a magyar pályatanácsadás teljesítményéből és hatásából - ismert területeket, az iskolarendszeren belül és azt követően elérhető tanácsadásokat és forrásaikat. Azt találták, hogy a pályatanácsadás ma Magyarországon alapvetően közpénzekből történik, ami különös hangsúlyt ad a teljesítmény és hatékonyság mérésnek. Tudásuk kevésnek bizonyult a teljesítmény átfogó leírásához. Látták, hogy sok minden elindult, a fejlemények újak, a hatások még alig láthatók, nehezen mérhetők. A pályaorientáció jelentősége mindinkább része a közéletnek. A Tanácsa a kutatási beszámolót elfogadta. 20/2009. előterjesztés A magyarországi pályatanácsadók kompetenciajegyzékének összeállítása és harmonizálása a CEDEFOP (2009) – IAVEG (2003) jegyzékekkel (NSZFT keretre) Előterjesztő: Fejér Noémi (SZIE-ELTE-PTE nevében
Fejér Noémi bemutatja a magyarországi pályatanácsadók kompetencia hálózatának összehasonlítását. Kutatási területek, a tanácsadást is oktató képzéseket Magyarországon. Fontos lenne a tanácskérő önmenedzselési képességének fejlesztése, munkaerő-piaci ismeretek elsajátítása a pszichológus-képzésekben is. Wiegersman féle koncepcionális modellt fogadták el alap koncepciónak, melyben a hazai graduális képzés az első három szint jogosít (fokális tanácsadás, összetettebb döntési helyzet, komoly belső konfliktussal járó döntés) posztgraduális szintű képzés (fokális tanácsadás, 5
pszichoterápia). Nehéz meghatározni, hogy ki az, aki az első szinten (információs tanácsadás) tevékenykedhet, milyen módon határozzuk meg. Sokkal egyértelműbb, ki tartozik a 4. 5. szinthez (fokális tanácsadás/pszichológiai tanácsadás és pszichoterápia). Veres P. felveti kérdésként, milyen módon lehetne segíteni a kereslet résznek, milyen szakokat indítson, milyen szintre oktasson. Kiss I. szerint át lehetne venni oktatási cserével akár a pszichológus-munkavállalási tanácsadó képzés anyagait. A dokumentációs lehetőségek nagyon szűkőrűek és nem egységesek ma Mo.-n. Szilágyi Klára (SZIE oktató) nevéhez fűződik a tanácsadói napló, amely Fehér N. elmondása alapján egyéni tanácsadási folyamat regisztrálására alkalmas, de a CEDEFOP szélesebb körű értelmezést használ a dokumentáció alatt. A Tanácsa a kutatási beszámolót elfogadta. 15/2009. előterjesztés A hazai pályaorientációs/életpálya-fejlesztési konzultációs szabályozók áttekintése és egy nemzeti szintű szabályozó- és finanszírozó rendszer kialakítása Kutatási terv bemutatása és egyeztetése a Tanáccsal Előterjesztő: Dr. Princzinger Péter, Princzinger Ügyvéd Iroda
Dr. Princzinger P. elmondja, hogy a kutatás végső formája kicsit módosult a kezdeti elképzelésekhez képest. Nincs az államnak közvetlen kötelezettsége szabályozni a pályaorientációt, ugyanakkor vannak nemzetközi egyességek, vagyis saját vállalása a téma. Nincs egység, hiányos, töredezett a szabályozás ezen a téren. Vannak intézmények, ahol az életvezetési tanácsadás kvázi büntetésként jelenik meg, bizonyos juttatásokhoz való hozzájutás feltétele. Központi költségvetés törvényekben írtan 1-4 milliárd Ft összeget költ pályaorientációra. Nagyon nehéz lesz új költségvetési rendszert kialakítani, mert ezek az összegek virtuálisan léteznek, nagyon sok helyen átfedésekben állnak. Nagyon sokfélék a finanszírozási mód. Bármely fogalmat alkalmazunk, speciális helyzetet, komoly döntési, nem az élet normális helyzetéhez kötődő tevékenységhez kötődő tevékenységről beszélünk, pl. munkahelyváltás, iskolaválasztás. Jó példa a nép ügyvédje rendszer, mely a felhasználó részére ingyenes, de az állam részére egy sajátos elszámolási módszer kötődik hozzá. Hasonló a felvi.hu oldalon elérhető ingyenes pszichológiai pályaorientációs tanácsadással kapcsolatban is. Betegjogi tanácsadás a harmadik hasonló rendszer. Ezen három szolgáltatás összehasonlítása a tanulmányban részletesebben megtalálható. Központi kérdés, mit akarunk szabályozni? Az esélyegyenlőség elvén, ingyenesen elérhető legyen a szolgáltatás, vagy csak egy tevékenység szabályozó szervezeti tervezet lesz-e a jövőben a fontos kérdés. Másik fontos, kik, milyen jogosultsággal kerülhetnek be a tanácsadó rendszerbe. Fontos továbbá, ha az állam közpénzből működteti a rendszert, adatkezelési és az ahhoz kapcsolódó szabályozást is meg kell határozni. Három lehetséges konstrukció: állami feladat, vagy gondoskodik róla, hogy valamely szerve lássa el a feladatot, vagy a kettőt kombinálva biztosítja az ellátást.
6
A Tanácsa a kutatási beszámolót elfogadta. o A kutatások összefoglalásai az internetről elérhetők lesznek a közeljövőben. o Levél készül az ülést nem látogató tagok figyelmeztetésére o Levél készül a munkaadók és a szakszervezetek valamint egyéb esetleges donor szervezetek számára az ICCDPP IS 2011 rendezvényéről Felelős: a Tanács titkára, határidő: 2010. január 31. o A soron következő ülés várható időpontja 2010. február.
7
