ALAPSZABÁLY Kivonatos
A Fenntartható Örökség és Környezet Közhasznú Egyesület / FÖKKE / közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, összhangban az Alaptörvénnyel, valamint az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel, valamint a 2014. március 15. napjától hatályba lépett 2013.évi V. Törvényre - Polgári Törvénykönyv - idevonatkozó §-inak rendelkezéseire is figyelemmel, a mai napon az egyesület Alapszabályát az alábbi módosításokkal fogadta el: Az Egyesület neve, székhelye, és jogállása 1 Az Egyesület neve: Fenntartható Örökség és Környezet Közhasznú Egyesület 2 Rövidített neve: FÖKKE 3 Az Egyesület székhelye: 1071 Budapest, Damjanich utca 9. 5/1. 4 Az Egyesület működési területe kiterjed Magyarország egész területére. 5 Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet. Közhasznú jogállás törlése:2014.szeptember 05 (jogerős) Kaposvári Törvényszék Pk.60.057/2008/17/I. szám alatt
Az Egyesület célja Az Egyesület céljai: 1. A vizuális kultúra szemléletformálása, tárgyi és szellemi örökség védelme. A táji és települési jellegzetességek, a tárgyi örökség feltárása, megőrzése, bemutatása. 2. Társadalom és környezet, ember és természet viszonyának harmonizálása. 3. Új közösségi és tájékoztatási funkciók kiajánlása. 4. Az egészséges életmód népszerűsítése. 5. Az egyesület közhasznú céljaival megegyező, az egyesület és vezetőségének tevékenységét Vizuális szemléletformálás és környezeti nevelés 6. Országhatáron átnyúló, a nemzeti összetartozást erősítő, a közös természet megóvását célzó, egymás jobb megismerését elősegítő programok szervezése, valamint a civil és szakmai kapcsolatok építése és erősítése, az együttműködés fejlesztése. 7. Az egyesület céljai által meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos: - könyvek, kiadványok, ismeretterjesztő füzetek, CD-k, DVD-k kiadása, - kiállítások szervezése, megvalósítása, lebonyolítása, támogatása, - az Egyesület céljainak megvalósítását, működését szolgáló tárgyi, technikai, infrastrukturális háttér megteremtése, működtetése. 8. Felsőoktatási intézményekkel, közintézményekkel, hazai és nemzetközi civil és szakmai szervezetekkel kutatásokat kezdeményezhet és folytathat. 9. Együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a nemzetközi szervezetekkel, a gazdálkodó szervezetekkel, illetve a sajtóval és médiával. 10. Tagjai érdekében érdekképviseletet lát el. Az Egyesület közhasznú tevékenysége A 2011. évi CLXXV. törvény szerint Az Egyesület az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységet folytató szervezet működése nyilvános, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból, szolgáltatásait bárki igénybe veheti.
1
Az Egyesület a 2011. évi CLXXV. törvény 2.§ 19-20.pontja szerint, az alább felsorolt közhasznú tevékenységeket végzi: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § (1) a)-u) - vizuális kultúra szemléletformálása 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b) - vizuális kultúra, a társadalom és természet, ember és környezet viszonyának harmonizálása és szemléletformálása 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 7. - a kulturális örökség helyi védelmének vizuális szemléletformálása 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 61/B § (3) - tárgyi és szellemi örökség védelmének vizuális szemléletformálása 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről 57/A § (2) - Az épített környezet védelme, vizuális szemléletformálása 2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről 3. § (2) a) b - felnőttképzés, szakmai képzés
b) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenysége megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; c) Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja; d) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. e) A közhasznú tevékenységet folytató szervezet létesítő okiratának az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenő, e törvényben előírt további követelményeknek is meg kell felelnie.
Az Egyesület működésével kapcsolatos szabályok: Ptk. 3:12. § A nyilvántartásba-vételi és változásbejegyzési kérelem benyújtása A nyilvántartásba-vételi kérelem illetve a változásbejegyzési kérelem benyújtására az Egyesület elnöke köteles. Az Egyesület tagjai: Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy vagy szervezet, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el, büntetőjogi eljárás alatt nem áll és nincs a közügyek gyakorlásától eltiltva, ezt két felvételét támogató alapító tag aláírásával benyújtott belépési nyilatkozatában kinyilvánítja. A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni, a rendelkezésre álló adatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizni. A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a "tiszteletbeli tag" kifejezést.
2
Ptk. 3:71.§ (1) bekezdés b.) pont kizáró ok Nem lehet az Egyesület tagja, aki a közügyek gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt áll, illetve büntetőjogi eljárás folyik ellene, és az, aki az Egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető tagi magatartást tanúsít. Ptk. 3:68. § alapján A tagsági jogviszony megszűnése A tagsági jogviszony megszűnik: a kilépés írásbeli bejelentésével, - kizárással, - ha az Egyesület megszűnik, - a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével. Kilépési szándékát a tag köteles bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos. A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével A kizárási eljárás során az Elnökség jár el első fokon, a Közgyűlés másodfokon. A kizárási eljárást bármely tag jogosult kezdeményezni az alapjául szolgáló ok tudomásszerzését követő 30 napon belül az Elnökségnél. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésről az érintettet tértivevényes levélben vagy írásban az átvételt igazolható módon kell értesíteni úgy, hogy az érintett az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt és az érintett előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását. Az érintett a védekezését a kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésen szóban vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő. A kizárás tárgyában hozott valamennyi határozatot az érintettel tértivevényes küldeményben vagy írásban az átvételt igazolható módon kell közölni. Az Elnökség álltai hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közlést követő 15 napon belül írásban felebezhet a Közgyűléshez, a Közgyűlés álltai hozott kizáró határozattal szemben az érintett a Közgyűlést követő 30 napon belül az illetékes megyei bírósághoz fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén. A kizárt tag tagsági viszonya az Elnökség általi kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtása esetén, ha a Közgyűlés az Elnökség általi kizáró határozatot helybenhagyja illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a Közgyűlés általi kizáró határozatot helybenhagyja - a Közgyűlés általi kizáró határozathozatal napján szűnik meg.
Ptk.3:71.§ (1) bekezdés a.) pont a tag jogai és kötelezettségei Az Egyesület tagja jogosult: -
részt venni az Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását, a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni a természetes személy tagok választhatnak és választhatók, a nem természetes személy tagok pedig törvényes képviselőik útján választhatják meg az Egyesület vezető tisztségviselőit.
Az Egyesület tagja köteles: -
az Egyesület alapszabályát és belső szabályzatait valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani az Egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni, a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni.
3
A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye. Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
Ptk. 3:71. § (1) bekezdés d) pont A Közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyv vezetésnek valamint a határozatok kihirdetésének szabályai A 2011. évi CLXXV. törvény szerint Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség irányítja és látja el. Az Egyesületet vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok és az Elnök.
Az Elnök - akadályoztatása esetén a titkár - a Közgyűlést évente legalább egy alkalommal hívja össze, de az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni. A közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes elektronikus postai (E-mail) vagy írásbeli levél értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását. A meghívónak tartalmaznia kell a) az Egyesület nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét; d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképest. A közgyűlés összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen is tarthatja. Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese, vagy az Egyesület titkára vezeti. A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határozhat.
4
A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, tagok illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében, a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott két tag hitelesítő aláírásával hitelesíti. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti. Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Ptk.3:76.§ Határozathozatal Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Ptk.3:19.§ (2) bekezdés A határozat meghozatalakor nem szavazhat A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
5
Ptk.3:18.§ (2) bekezdés Határozatképesség Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Ptk.3:74.§ A közgyűlés hatásköre A közgyűlés hatáskörébe tartozik a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és k) a végelszámoló kijelölése. Ptk.3:22. § A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Ptk.3:23. § Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi
6
személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására. Ptk.3:24. § A vezető tisztségviselő felelőssége A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
3:25. § A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
Az Egyesület, bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért a 2011. évi CLXXV. törvényben megjelölt felügyelő szerv létrehozása nem szükséges. Amennyiben az éves bevétel az ötmillió forintot meghaladja, a Közgyűlés gondoskodik az alapszabály megfelelő módosításáról és felügyelő szerv megválasztásáról. A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági melléklet elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, és nyílt szavazás estén személye is megállapítható. Az Elnökségi határozatokon kívül a Közgyűlési határozatokat is be kell jegyezni a Határozatok Könyvébe, a fent említett módon. Az Elnökség döntéseit az érintettekkel igazolható módon közli. Amennyiben ez mások vagy az Egyesület jogát vagy jogos érdekét nem sérti vagy veszélyezteti, a Közgyűlés és az Elnökség általi meghozott határozatokat, az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak a
7
nyilvánosságát az Egyesület Internetes honlapján, vagy szakfolyóiratokban, vagy egyéb sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja. A Közgyűlés döntéseit igazolható módon kell közölni az érintettekkel. Az Egyesület működése során keletkezett iratokba munkanapokon - előzetesen egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett- a betekintés lehetőségét az Egyesület elnöke biztosítja külső személyek számára abban az esetben, ha az nem veszélyezteti az egyesület érdekeit. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni. Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az Elnökség Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az ülések nyilvánosak. Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. Az Elnökség hatáskörébe tartozik: a) az éves tagdíj mértékének meghatározása az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével, b) az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala, c) az ügyrend elfogadása, d) az etikai szabályok elfogadása, e) tagfelvétel jóváhagyása, f) az Elnök utasítása a közgyűlés összehívására, g) az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági mellékletbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére, h) a közhasznúsági melléklet tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése,
8
i) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, j) Az Egyesület elnökhelyettese az Elnökség által meghatározott munkamegosztás szerint segíti az elnök munkáját és szükség szerint helyettesíti, illetve képviselheti az elnököt. A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szói. Az Elnökség tagjai tevékenységüket társadalmi munkában végzik. Amennyiben a Közgyűlés úgy határoz, az Elnökség tagjai részére tiszteletdíj szavazható meg, melynek összegéről és személyéről a Közgyűlés dönt. Az Elnök Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője. Az Egyesület elnöke, olyan ténylegesen Magyarországon élő magyar állampolgár, aki egyik pártnak sem tagja.
Az Elnök hatásköre és feladatai: -
-
az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése, a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett, a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása, az elnökségi ülések előkészítése és levezetése, az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt, az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható, éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése Az Elnök tevékenységét társadalmi munkában végzi. Amennyiben a Közgyűlés úgy határoz, az Elnök részére tiszteletdíj szavazható meg, melynek összegéről a Közgyűlés dönt. Az Egyesület működése és gazdálkodása
Az Egyesület, mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. Az Egyesület vagyonával az Elnökség önállóan gazdálkodik. Tartozásaiért az Egyesület saját vagyonával felel. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat készítési kötelezettsége nincsen. Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem
9
használhatja fel. Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat. Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet Beszámolási szabályok Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályok a 2011. évi CLXXV. törvény az irányadók. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni. Az Egyesület köteles közhasznúsági mellékletet a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30. napjáig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. A közhasznúsági melléklet elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági melléklet tartalmazza: a) számviteli beszámoló; b) költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) az egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. Az Egyesület képviselete Az Egyesületet a hatóságok, bíróságok előtt vagy harmadik személyekkel szemben a Vezetőség elnöke vagy az általa meghatalmazott személy képviseli. 3:48. § Jogi személy jogutód nélküli megszűnése A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy d) az arra jogosult szerv megszünteti feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.
10
3:84. § A jogutód nélküli megszűnés okai A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. 3:85. § Rendelkezés a fennmaradó vagyonról Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. 3:86. § A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
Záró rendelkezések A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. Kelt: Budapest, 2015. január 12.
11
