KIVONAT a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2009. november 19-én megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből ------------------------------------------------------------------------------------------------SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 195/2009. (XI. 19.) határozata Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szociális szolgáltatástervezési koncepciója felülvizsgálatáról
A Megyei Közgyűlés 1.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szociális szolgáltatástervezési koncepciója felülvizsgálatáról szóló – a határozat mellékletét képező – beszámolót megtárgyalta és azt elfogadja;
2.
megállapítja, hogy az elmúlt két évben jelentős előrelépés történt a megye lakossága szociális alap- és szakellátása biztosítása, valamint a megyei fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézményhálózata fejlesztése terén, lényegesen javultak az intézmények tárgyi feltételei, tovább bővült az integrált szolgáltatásokat nyújtó intézmények köre;
3.
szükségesnek tartja a megyei fenntartású szociális intézmények és a térségben működő többcélú kistérségi társulások közötti – kölcsönös előnyökön alapuló – együttműködési lehetőségek jobb kihasználását, a megye rászoruló lakosságának hatékonyabb szociális ellátása érdekében.
A határozatot kapják: 1. Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szociális Szolgáltatások Főosztálya 1051 Budapest, Akadémia út 3. 2. Megyei Önkormányzati Hivatal osztályvezetői, Helyben Nyíregyháza, 2009. november 19.
SESZTÁK OSZKÁR a közgyűlés elnöke
DR. FAZEKAS JÁNOS megyei főjegyző
Melléklet a 195/2009. (XI.19.) határozathoz
BESZÁMOLÓ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL
2009. november
2
BEVEZETÉS: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. § (3) bekezdése alapján 2003. decemberében elkészült SzabolcsSzatmár-Bereg megye szociális szolgáltatástervezési koncepciója, amit a Megyei Közgyűlés 144/2003. (XII. 17.) MKGY. számú határozatával hagyott jóvá. Az Szt. 92. § (3) bekezdése ugyanakkor azt is előírta, hogy a koncepció tartalmát kétévente felül kell vizsgálni, és az időközben bekövetkezett változásoknak megfelelően aktualizálni szükséges. A koncepció 2005. évi felülvizsgálatát a megyei közgyűlés 2005. december 22-i ülésén a 122/2005. (XII. 22.), a 2007. évi felülvizsgálatát pedig a 113/2007. (XI. 22.) határozatával hagyta jóvá. ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP A megye lakónépessége 582.000 fő. Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye után az ország harmadik legnépesebb megyéje, itt él a lakosság 5,8 %-a. Területe 5937 négyzetkilométer (az ország területének 6,4 %-a, az ország 5. legnagyobb megyéje). Megyénkben a városi népesség 45,6 %, melynek több mint negyven százaléka a megyeszékhelyre koncentrálódik. A 229 település közül 26 város, melyből a megyeszékhely lakossága 116.000 fő, a többi város egyikének népessége sem haladja meg a 20.000 főt (Mátészalka és Kisvárda 18.000 lakos körüli). 5 város 10.000 főn felüli, a többiek népessége 5-10.000 közötti, a legkisebb lakosságszámú városunk Máriapócs, alig több mint 2000-es lélekszámú. A megye keleti és délkeleti részén túlnyomóan apró települések találhatók, egyébként a nagyközségi rendszer a jellemző. A megye 64 kistelepülésén a lélekszám 1000 fő alatti, 55 településén 1000 és 2000 közötti, 57 településén pedig 2000 és 5000 fő közötti. A lakosság lélekszáma folyamatosan csökkenő, ennek ellenére a népességcsökkenés mértéke országos összehasonlításban megyénkben a legkisebb. A születési arányszámot tekintve megyénk a többi megyéhez viszonyítva az első helyen áll, a 10.000 lakosra jutó halálozási arányszám az országos átlagnál alacsonyabb. Lényegesen rosszabb a helyzet a migráció tekintetében, az elvándorlás mértékében megyénket hosszú ideje csak Borsod-Abaúj-Zemplén megye előzi meg. Korösszetétel tekintetében megyénk egyike az ország legfiatalabb korösszetételű térségének, az öregedési index az országban egyedüliként egy alatt van. A fiatal felnőtt lakosság elköltözésével és az országos átlagnál magasabb roma népesség aránnyal összefüggésben sajátos a megye népesség-korcsoportos megoszlása, megyénkben legmagasabb a gyermekkorúak aránya. A 0-14 éves közötti korosztály a lakosság 19,1 %-át teszi ki (az országos átlag 15,6 %), míg a legalább 65 éveseké 13,3 %, a megyék sorában Pest megye után a legalacsonyabb (országos átlag 15,6 %). Mindez azt is jelenti, hogy megyénkben a fiatalokkal való foglalkozás, az oktatás, illetve a képzett fiatal szakemberek megtartása kiemelt fontosságú feladat. Az időskorúak aránya átlag fölötti a csengeri, a fehérgyarmati, a tiszavasvári és vásárosnaményi kistérségben. Elgondolkodtató, s egyben a lakossági egészségi állapotára is utaló tény ugyanakkor, hogy bár az időskorú népesség aránya megyénkben a legkisebb, az 1000 lakosra jutó halálozások száma a megyék sorában nem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb. Ezt erősíti meg egyébként a születéskor várható élettartam alakulása is: férfiaknál 66,44 év, országosan a legalacsonyabb (az országos átlag 68,59 év), a nőknél pedig 76,19 év, a megyék rangsorában a 17. (országos átlag 76,91 év).
3 Az egészségügyi helyzet legfőbb problémáiként kiemelhető az országosnál rövidebb születéskori várható élettartam, a magasabb férfihalandóság és az egészségben eltöltött életévek alacsonyabb száma. Kiemelten magas a szív- és érrendszeri és az agyvérzés miatti halálozás. A demográfiai adatokból következően az idősellátás problémái egyre növekvő mértékűek, különösen a krónikus ellátási szükséglet és a rehabilitáció iránti igény növekedése várható. Súlyos gondot jelent - különösen a megye határmenti területein - az orvosellátottság biztosítása az alapellátásban és a szakellátásban egyaránt. Kedvező ugyanakkor, hogy a megyében és a régióban minden szintű és típusú egészségügyi oktatás elérhető, melynek eredményeként jól képzett szakemberháttér áll rendelkezésre, magas a szakvizsgával rendelkező háziorvosok, képzett szakdolgozók aránya. A megbetegedési viszonyokat tekintve a 19-64 évesek körében vezető helyen áll a magas vérnyomás betegség, a szívkoszorúérelmeszesedés és a cukorbetegség. Szintén magas a daganatos megbetegedések előfordulási gyakorisága, ezek között is az emlőrák, a tüdőrák és a méhnyakrák. Viszonylag magas az emésztőszervi megbetegedések aránya is. Megyénkre jellemző az idült légúti megbetegedések kiugróan magas aránya, a dohányzók száma az igen magas országos átlagot is meghaladja. Negatív tényező, hogy a lakosság körében folyamatosan nő a pszichiátriai kórképpel rendelkezők száma, és gyakori a mozgásszervi betegségek miatti rokkantság. A foglalkoztatási arány a második legrosszabb országos szinten megyénkben, a nyilvántartott munkanélküliek száma jelenleg 56.755 fő (a fővárosban 37.827 fő). Megyénk 8 leghátrányosabb helyzetű kistérségében a teljes népesség mindössze 23 %-át foglalkoztatják, különösen a csengeri, a baktalórántházi és a vásárosnaményi kistérségekben alacsony ez a mutató, nem éri el a 22 %-ot sem. A kiélezett foglalkoztatási helyzetet jellemzi, hogy a 30-49 éveseknek is kevesebb, mint a felét, az 50-59 éveseknek pedig alig negyedét foglalkoztatják. A nyíregyházi kistérségben a népesség számából adódóan és a megyeszékhely adta lehetőségek miatt a foglalkoztatottak száma magasabb, mint a megyei átlag, az 51.578 foglalkoztatott a kistérségben élő lakosság 37 %-a. A foglalkoztatottak 86 %-a Nyíregyházán dolgozik. A nyíregyházi kistérség mellett az átlagosnál kedvezőbb a foglalkoztatottság aránya a kisvárdai térségben is. A megyében a rendszeres szociális segélyből élők száma 3.345 fő, rendelkezésre állási támogatásban 21.295 fő, járadék típusú ellátásban 7.785 fő részesül. A nyilvántartott munkanélküliek száma 56.755 fő, közülük 19.695 fő tartós (egy éven túli) munkanélküli. A megye munkaképes korú népessége 391.222 fő. A munkanélküliségi ráta 18,3 % (ugyanez a mutató a fővárosban 3,41 %). A munkanélküliek körében magas mind a pályakezdők (14 %), mind a tartós munkanélküliek (26,6 %), illetve a szakképzetlenek (57,5 %) aránya. A nyilvántartott munkanélküliek több mint 7 tizede a megye 8 leghátrányosabb kistérségében él, miközben e térségekben a megye lakosságának kevesebb, mint a fele lakik. A nyíregyházi kistérségben él a megyében regisztrált munkanélküliek 10 %-a, akiknek egy jelentős része pályakezdő. Ők feltételezhetően tanulmányaik befejeztével a munkaerőpiacon történő elhelyezkedés reményében maradnak a megyeszékhelyen. A kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzet enyhítésére megyei és kistérségi szinten is fejlett másodlagos munkaerőpiac épült ki, amely többek között magában foglalja a közhasznú és a közcélú foglalkoztatást, a szociális földprogramot és a szociális közmunka programot is. Az inaktív keresők átlagos aránya 38 %-os, melyhez az eltartottak magas átlagos (32 %-os) aránya is társul.
4 SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSÁNAK ALAKULÁSA: Étkeztetés: 2003-ban a megye 229 települése közül mindössze 139, a települések 61 %-a tett eleget az étkeztetésre vonatkozó törvényi kötelezettségének. 2005-ben 212 településen biztosították az étkeztetés igénybevételének lehetőségét a rászorulók számára, ami két év alatt 66 %-os növekedést jelentett. 2007. évben 213 helyi önkormányzat a települések 94 %-ában biztosította ezt az alapszolgáltatást. 2009-ben kismértékű csökkenés következett be a szociálisan rászorultak étkeztetése terén, ami jelenleg 190 településen biztosított. Házi segítségnyújtás: 2003-ban a házi segítségnyújtást a települések alig több mint fele, 56 %-a működtette. 2005ben a megye 229 települése közül 197 (86 %), 2007-ben 200 település (87 %) biztosította ezt az ellátási formát. Számuk 2009-ben – az Szt. 65. § (1) bekezdésének 2008. január 1-től hatályba lépett módosítása következtében – 171 településre csökkent, mellyel a házi segítségnyújtást működtető önkormányzatok száma a 2005. évi szint alá esett vissza. Információs szolgáltatás: Az Szt. 2004. évi módosítása következtében 2005. július 1-től kötelezően ellátandó alapszolgáltatási feladatként kellett a szociális információs szolgáltatást a települési önkormányzatoknak működtetniük, melynek 2005. évben a megye 71 települése tett eleget, ami 31 %-os arányt képviselt. 2007-ben 144 településre kiterjedően működött a szociális információs szolgáltatás, s ez két év alatt több, mint 100 %-os növekedésnek felelt meg. Az Szt. 2007. január 1-től életbe lépett módosítása hatályon kívül helyezte az információs szolgáltatás kötelezően előírt alapellátási feladatként való korábbi előírását a települési önkormányzatok számára, így jelenleg nem áll összehasonlító adat a megye 229 települése vonatkozásában rendelkezésre. Családsegítő szolgáltatás: 2003-ban mindössze a települések 31 %-a biztosította a családsegítő szolgáltatást, ami 71 települést jelentett a megyében. Két év elteltével több, mint kétszeresére emelkedett a családsegítést működtető önkormányzatok száma, ami 162 település figyelembevételével 128 %-os emelkedést jelentett. 2007. évben a többcélú kistérségi társulások megalakulásával és tevékenységi körük bővülésével 181 településen biztosították a családsegítő szolgáltatás igénybe vételét, ami 2009-re jelentősen visszaesett, jelenleg a megye 136 településén működik ez a szolgáltatás. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: 2001. évben modellkísérleti program keretében kezdődött meg a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás hálózatának kiépítése megyénkben. 2003. december 31-ig 78 településen, összesen 610 jelzőkészülék működött, 2005. évben 109 településen 1 223 volt a kihelyezett jelzőkészülékek száma pedig. 2007-ben 158 településen volt vehető igénybe ez az ellátási forma, a kihelyezett készülékek száma pedig 2 003 db volt. Az azóta eltelt két évben 163-ra
5 emelkedett a szolgáltatást működtető települések száma, s jelenleg összesen 1902 db jelzőkészülék működik a megyében. Támogató szolgáltatás: 2003-ban 6 szolgálat keretében még mindössze a megyeszékhely és további 13 település, valamint 14 tanyabokor fogyatékkal élő lakosságára kiterjedően működött támogató szolgáltatás. 2005-ben a működési engedéllyel rendelkező szolgálatok száma csaknem megötszöröződött, elérte a 28-at, az általuk ellátott települések száma pedig 98-ra emelkedett. 2007. évben a megye 174 településén működött támogató szolgáltatás, ami két év alatt további 78 %-os emelkedésnek felelt meg. A jelentős mértékű fejlesztést nagyban elősegítette a normatív állami finanszírozás igénybevételének biztosítása 2004. január 1-től kezdődően, és az egy támogató szolgálat létesítésénél korábban előírt 50.000 fős lakosságszám 10.000 főre történt leszűkítése. Bizonyára ez volt a magyarázata annak, hogy 2007. évben többszörös átfedéssel a megyében működő 66 támogató szolgálat ellátási körzetébe tartozó helységek száma ténylegesen 307 volt, a megye 229 településével szemben. Ezt az ellentmondásos helyzetet szüntette meg a Szociális és Foglalkoztatási Hivatal munkatársai által 2008. szeptemberében elvégzett, a támogató szolgálatok tevékenységét ellenőrző egész országra kiterjedő vizsgálata, és ezt követően a pályáztatással kijelölt szolgálatok finanszírozásának feladatmutatók és tényleges teljesítmény alapján történt megváltoztatása. A korábban azonos normatív állami támogatással működő támogató szolgálatok száma igen jelentősen visszaesett, így a jelenlegi finanszírozási feltételek mellett a megye 179 településén érhető el ez a szolgáltatás. Közösségi ellátások: 2003. január 1-től kezdődően új ellátási formaként lépett be a közösségi ellátás, amely a speciális alapellátások körében lakosságszámtól függetlenül valamennyi település számára kötelezően ellátandó feladatként, majd az Szt. 2004. évi módosításával a 10.000 főn felüli lakosságszámmal rendelkező települések kötelező alapszolgáltatási feladataként került nevesítésre. 2005-ben a megye 20 településén működtettek közösségi ellátást, ami a legtöbb esetben csupán a családokban élő pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek étkeztetésére és házi segítségnyújtására terjedt ki, megfelelő nappali ellátást, foglalkoztatást biztosító intézményhálózat hiányában. 2007-ben – elsősorban a többcélú kistérségi társulások feladatellátása keretében – 43 településen biztosították a közösségi ellátást, ami 2 év alatt több, mint 50 %-os emelkedést jelentett. Jelenleg 42 településen pszichiátriai betegek, 65 településen pedig szenvedélybetegek közösségi ellátása működik a megyében, elsősorban a viszonylag stabil normatív finanszírozásnak köszönhetően. Nappali ellátás: Időskorúak nappali ellátása Az Szt. 2003. január 1-től a 2000 főn felüli települések számára kötelező feladatként írta elő idősek nappali ellátásának biztosítását. E törvényi kötelezettség 77 településre terjedt ki a megyében, azonban közülük csupán 35 települési önkormányzat működtetett Idősek Klubját. 2005-ben már a megye 110 települése rendelkezett ezzel az ellátási formával, ami majdnem háromszoros növekedést jelentett ezen ellátási forma tekintetében. 2007. évben 144 településen működött Idősek Klubja, ami további 15 %-os emelkedésnek felelt meg.
6 Jelenleg 116 településen működik idősek nappali ellátása, miközben a törvényi kötelezettség már csak 41, 3000 főn felüli lakosságszámú településre terjed ki, ugyancsak az Szt. időközben bekövetkezett újabb módosítása alapján. Fogyatékos személyek nappali ellátása 2003. évben 5 intézmény működött fogyatékosok nappali intézményeként a megyében, 125 fő ellátását biztosítva. 2005-ben az intézmények száma további kettővel emelkedett, és 2007. évben már 12 nappali intézményben összesen 360 családban élő fogyatékos személy ellátása volt biztosított. Jelenleg a megye 14 településén működik fogyatékos személyek nappali intézménye, ahol a szabadidő célszerű eltöltése mellett – az e célra igénybe vehető normatív állami finanszírozás bevezetése következtében – egyre inkább előtérbe kerül az ellátottak munka-rehabilitációs foglalkoztatásának biztosítása is. Pszichiátriai betegek nappali ellátása Pszichiátriai betegek nappali ellátására sem 2003-ban, sem 2005-ben egyetlen intézmény sem működött a megyében. 2007. évben a megyeszékhelyen és Tiszavasváriban létesült pszichiátriai betegek nappali ellátását biztosító intézmény, összesen 40 férőhellyel, számuk az elmúlt két évben sem emelkedett. A ténylegesen ellátásra szorulók (aktív és krónikus pszichiátriai szakellátásból kikerülők, pszichiátriai gondozó intézetek járó betegei) számához képest igen alacsony, amit az elkövetkező években feltétlenül bővíteni szükséges. Szenvedélybetegek nappali ellátása 2007-ben szenvedélybetegek nappali ellátó intézménye önálló formában sehol sem működött a megyében, ellátásuk szenvedélybetegek közösségi ellátása keretében 10 településen volt biztosított. Jelenleg a megye 3 településén működik családban élő szenvedélybetegek nappali ellátását biztosító intézmény, továbbiak kialakítása ugyancsak nagyon indokolt. Hajléktalan személyek nappali ellátása Hajléktalanok nappali ellátásának biztosítása terén jelentős előrelépést jelent a megyeszékhelyen kialakított, nappali ellátással, foglalkoztatással és népkonyhával rendelkező új komplexum 2007. évben történt beindítása, melyben a korábbi 50–ről 70–re nőtt a nappali melegedő férőhelyeinek száma. Ennek eredményeként a megyében működő nappali melegedők befogadó képessége a 2005. évi 80 férőhelyhez képest 2007-re 100 férőhelyre emelkedett. A megyeszékhelyen kialakított „Oltalom” Nappali komplexum keretében foglalkoztatással egybekötött nappali ellátásuk is biztosított, továbbá orvosi ellátás és fürdési, ill. mosási lehetőség is rendelkezésre áll. Az elmúlt két évben nem emelkedett számottevően a hajléktalan személyek által igénybe vehető nappali intézmények férőhelyeinek száma, vélhetően a rendkívül alacsony normatív finanszírozásnak is „köszönhetően”. A jogszabályi előírások és a finanszírozási feltételek állandó változása kiszámíthatatlanná, tervezhetetlenné teszi a fenntartók számára a különböző ellátási formák működtetését, még abban az esetben is, ha azt nem önként vállalt, hanem kötelezően előírt szociális alapfeladatként látja el. Ezen a helyzeten részben javíthat a többcélú kistérségi társulások számára biztosított „ösztönző” kiegészítő normatíva igénybe vételének lehetősége, s megnőtt azoknak az
7 önkormányzati fenntartóknak a száma is, akik a működtetést egyházi fenntartók részére adják át a közel 150 %-os egyházi finanszírozás lehívása érdekében. Mindkét módszer „biztosítékul” szolgálhat arra, hogy a folyamatosan csökkenő normatív állami hozzájárulás ellenére az intézményeik működőképességét megőrizzék. SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK BIZTOSÍTÁSA: Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások: Az időskorúak gondozóházi ellátásában az elmúlt hat évben jelentős visszaesés következett be, amit az életkor előrehaladásával a tartós bentlakásos ellátásra való jogosultság emelkedése, és ennek megfelelően a korábbi gondozóházi ellátási forma tartós bentlakásos ellátássá történt átminősítése indukált. 2003-ban 20 települési önkormányzat 29 telephelyen működtetett időskorúak gondozóházi ellátását, összesen 757 férőhelyen, 2005-ben 11 intézmény keretében 184 férőhelyen, 2007. évben 11 intézményben 169 férőhelyen működött ez az ellátási forma. Jelenleg 12 intézményben 186 férőhely működik idősek átmeneti ellátását biztosítva a megyében. Szenvedélybetegek átmeneti elhelyezését évek óta egyetlen intézmény biztosítja, ami a megyeszékhelyen működik, a korábbi 40 férőhely helyett csupán 33 engedélyezett férőhelyen. Fogyatékos személyek átmeneti elhelyezését biztosító rehabilitációs intézmény két helyen működik a megyében, az általuk ellátottak száma összesen 90 fő, ami 2003. óta nem emelkedett. Pszichiátriai betegek átmeneti elhelyezésére jelenleg nem működik egyetlen intézmény sem a megyében. A megyei önkormányzat nagykállói pszichiátriai szakkórházának fejlesztési tervében szerepel egy 80 férőhelyes pszichiátriai betegek átmeneti, rehabilitációs ellátásának pályázati úton történő kialakítása az elkövetkező években. Hajléktalanok átmeneti szállása 5 intézmény keretében 2005-ben 91 férőhellyel, 2007. évben összesen 100 férőhellyel működött, ami közel 10 % -os emelkedést jelentett a korábbiakhoz viszonyítva. 2009 -ben 5 intézményben 90 fő hajléktalan személy átmeneti ellátása biztosított. Az éjjeli menedékhelyek száma 2005. óta nem emelkedett, jelenleg is két intézményben csupán 60 fő hajléktalan személy ellátása biztosított, melyből 50 férőhely a megyeszékhelye áll rendelkezésre. A 2003. évi 216 férőhellyel szemben jelentős visszaesés következett be az éjjeli menedékhelyek számában, ami jórészt az alacsony állami normatív finanszírozással, és a hajléktalan személyeknek az intézményes ellátással szemben tanúsított elutasító magatartásával indokolható. Az intézményes ellátásból kimaradt hajléktalan személyek életvitelének segítésére az a megyében egyedüliként a megyeszékhelyen működik utcai szociális szolgálat, illetve ugyancsak a megyeszékhelyen működik 2004-től kezdődően Diszpécser Központ a hajléktalanok ellátásának segítésére.
8 Tartós bentlakást nyújtó ellátás: Időskorúak otthona: Az idősek tartós bentlakást nyújtó elhelyezése vonatkozásában jelentős emelkedés következett be 2003 óta mind az intézmények számában, mind pedig a rendelkezésre álló férőhelyek tekintetében. Az intézmények száma a 2003. évi 48-ról 70-re, a férőhelyek száma 2005-ben a korábbi 2 165-ről 2 595-re emelkedett. 2007. évben 71 intézmény keretében 2 938 idősotthoni férőhely állt rendelkezésre a megyében, jelenleg 76 intézményben összesen 3 028 férőhelyen működik idősek tartós bentlakást nyújtó ellátása. Az időskorúak átmeneti gondozóházi ellátásának tartós bentlakásos ellátáskénti engedélyeztetése csak az egyik oka a bentlakásos idősotthonok számában bekövetkezett jelentős emelkedésnek, másik tényezője az elmúlt időszakban a Széchenyi Terv keretében megvalósított számos települési önkormányzati és egyházi fenntartású - elsősorban ún. emelt szintű ellátást nyújtó - intézmény létesítése. A jelenleg rendelkezésre álló 3 028 idősotthoni férőhely 35 %-át (1 049 férőhelyet) egyházi fenntartó, 54 %-át (1 635 férőhelyet) települési önkormányzat, 2 %-át (69 férőhelyet) egyéb, nem állami fenntartó, 9 %-át (275 férőhelyet) pedig a megyei önkormányzat működteti. Kiemelést érdemel, hogy a megyei önkormányzat által működtetett idősotthoni férőhelyek 60 %-án leépült állapotban lévő, intenzív ellátásra szoruló, ún. demens idősek ellátása folyik, ami több mint ötszöröse a 2003. évinek. Figyelembe véve, hogy időskorú ellátottaink többségét a kórházi krónikus ellátást követően, hosszas várakozási idő elteltével tudjuk a megyei fenntartású idősotthonokban elhelyezni, az egyre növekvő ellátási szükséglet miatt az intenzív ápolási részlegek szűkös férőhelyszámát az elkövetkező években feltétlenül bővíteni szükséges. Működtetésükhöz azonban a ténylegesen felmerülő többletköltség ellensúlyozására legalább a kórházi krónikus ellátásra nyújtott OEP finanszírozással egyenértékű normatív állami támogatás biztosítása elengedhetetlenül szükséges lenne. Fogyatékosok otthona: Fogyatékos személyek tartós bentlakásos ellátása 12 intézményben összesen 1136 férőhelyen, ápoló-gondozó célú lakóotthoni ellátása 11 lakóotthonban 120 férőhelyen, rehabilitációs célú lakóotthoni ellátásuk egy intézmény keretében 13 férőhelyen biztosított. A rendelkezésre álló férőhelyek számában csak a lakóotthoni ellátás területén következett be emelkedés az elmúlt évek során. A tartós bentlakásos fogyatékos intézményi férőhelyek 75 %-át továbbra is a megyei önkormányzat működteti, egyházi fenntartásban 13 %-uk, helyi önkormányzati fenntartásban 11 %-uk, egyéb, nem állami fenntartásban 1 %-uk működik. Az utóbbi években a támogató szolgáltatás terén bekövetkezett ugrásszerű emelkedés sajnos nem eredményezte a bentlakásos elhelyezés iránti igények számottevő csökkenését, az előzetes várakozások ellenére az elhelyezést kérők száma továbbra is eléri éves szinten az 5060 főt.
9 Pszichiátriai betegek otthona: A pszichiátriai betegek tartós bentlakásos ellátásában az elmúlt 6 év során csupán szerény mértékű férőhely-emelkedés következett be. A férőhelyek száma a 2003. évi 400-ról 460-ra emelkedett, és 2005. évben egy 10 férőhelyes rehabilitációs célú lakóotthon beindítására is sor került. 2007 évben továbbra is 460 volt a rendelkezésre álló férőhelyek száma a megyében, ami az azóta eltelt 2 év során 413 férőhelyre csökkent, a megyei fenntartású pszichiátriai intézményekben kialakított demens részlegekkel összefüggésben. A 2007. évi 10 férőhelyes pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthoni ellátása az utóbbi két évben megkétszereződött, jelenleg 2 intézményben összesen 22 férőhely áll rendelkezésre. A férőhelyek 90 %-át a megyei önkormányzat, 10 %-át települési önkormányzat működteti. Az elhelyezésre várakozók létszáma továbbra is meghaladja a 90-100 főt, a férőhelyek bővítése – akár kistérségi szerepvállalás útján is – feltétlenül indokolt. Szenvedélybetegek otthona: A szenvedélybetegek tartós bentlakásos ellátására rendelkezésre álló férőhelyek tekintetében az elmúlt 6 évben emelkedés nem következett be. 80 férőhelyet a megyei önkormányzat működtet, 10 férőhely pedig egyéb, nem állami intézmény keretében működik a megyében. Előrelépést jelent, hogy a megyeszékhelyen működő szenvedélybetegek átmeneti intézménye mellett jelenleg 3 városban nappali, 42 településen szenvedélybetegek közösségi ellátása, 1 településen pedig szenvedélybetegek alacsony küszöbű ellátása működik a megyében. A vertikális ellátórendszer kialakításához elengedhetetlenül szükséges rehabilitációs célú ellátásuk jelenleg nem biztosított a megyében, ami aránytalanul nagy terhet ró a bentlakásos intézményekre. Emiatt az elhelyezésre várakozó szenvedélybetegek száma folyamatosan meghaladja a 150 főt, a várakozási idő pedig a jelenlegi feltételek mellett akár 4-5 évet is igénybe vehet. A hiányzó ellátási forma működtetése a megyei önkormányzat kötelezően ellátandó feladatkörébe tartozik, és a 2003-ban elfogadott megyei szociális szolgáltatás-tervezési koncepció a távlati fejlesztési elképzelések között tartalmazza ilyen célú ellátás megvalósítását. Hajléktalanok otthona: Hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátására a korábbi években egyetlen intézmény sem működött a megyében, annak megvalósítására Nyíregyháza Megyei Jogú Város jóváhagyott szolgáltatás-tervezési koncepciója tartalmazott – a megyei önkormányzattal előzetesen lefolytatott egyeztetésnek megfelelően – konkrét célkitűzést. Az „Oltalom” Szeretetszolgálat és Nyíregyháza Megyei jogú Város európai uniós pályázati támogatás igénybe vételével a hajléktalan személyek ellátási körét ez évben egy 50 férőhelyes bentlakásos részleggel is bővítette. A 2007-ben átadott komplexum nappali melegedővel, foglalkoztatást is biztosító nappali ellátással, népkonyhával és hajléktalanok átmeneti elhelyezésére szolgáló egységgel is rendelkezik. Elegendő bentlakásos intézményi férőhely hiányában azonban a teljes ellátásra szoruló hajléktalanok többsége sürgős szükség esetén jelenleg is a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egyéb típusú bentlakásos intézményekben nyer elhelyezést. Az elhelyezésre várakozók között 2009. évben 19 főt tartanak nyílván hajléktalanként a megyei fenntartású szociális intézményekben.
10 GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK BIZTOSÍTÁSA: Gyermekvédelmi alapellátás: A gyermekjóléti szolgáltatást biztosító települések száma 2003 óta folyamatosan emelkedett, jelenleg 7 település kivételével a megye minden településén működik gyermekjóléti szolgáltatás. Ugyanakkor az elmúlt két évben sem emelkedett számottevően a gyermekek napközbeni ellátására rendelkezésre álló férőhelyek, illetve a családi napközik száma sem, s ugyanez érvényes a házi gyermekfelügyelet biztosítására és a helyettes szülői ellátásra is a megyében. Mérsékelt emelkedés az utóbbi időben csupán a gyermekek átmeneti gondozásában és a családok átmeneti otthonai vonatkozásában következett be, előbbiek esetében döntően a megyei önkormányzattal kötött ellátási szerződéseknek köszönhetően. Gyermekvédelmi szakellátás: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, módosított 1997. évi XXXI. törvény alapján a megyei önkormányzat biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó szakellátás keretében az otthont nyújtó ellátást és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást 362 gyermekotthoni, 404 lakásotthoni férőhelyen, valamint 707 nevelőszülőnél 1.650 nevelőszülői férőhelyen. A felnőtt korú, de még tanulmányaikat folytató, ill. 26 év alatti munkahellyel rendelkező utógondozottak részére 22 férőhelyes utógondozó otthoni, és 55 engedélyezett külső férőhelyen való elhelyezési lehetőség biztosított jelenleg. A megye két ápoló-gondozó otthonában (Kisléta, Mándok) még további 60 fő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek él, valamint 37 fő egyéb helyen működő (megyében és megyén túli országos, egyházi, stb.) gyermekintézményekben. A nagy létszámú gyermekotthonok lebontásának és a többcélú oktatási-nevelési intézmények profiltisztításának köszönhetően a lakásotthonok száma az elmúlt években tovább emelkedett, jelenleg megyei fenntartásban 38 lakásotthon működik a megyében. A MEGYEI FENNTARTÁSÚ SZOCIÁLIS PROGRAMJÁNAK TELJESÍTÉSE:
INTÉZMÉNYEK
FEJLESZTÉSI
A 2003. évben a megyei szociális szolgáltatás-tervezési koncepciónak megfelelően elkészült a szociális intézmények szükségletekre alapozott középtávú fejlesztési programja, melynek alapján a megyei intézmények feladata továbbra is a szakosított ellátást igénylők (fokozott ápolási igényű, leépült szellemi állapotban lévő időskorúak, fogyatékkal élők, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) megfelelő szintű ellátása. Ezen túlmenően az integrált ellátás irányában határozott előrelépés történt az elmúlt 6 év során (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás). Jelentős fejlesztés történt a mándoki Ápoló-Gondozó Otthonban, ahol 2004-ben egy 12 férőhelyes fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona létesítésére került sor. Győrteleken az 50 férőhelyes szenvedélybeteg részleg felújítását követően további 30 fő elhelyezésére alkalmas új pavilon épület megépítésére s ezzel párhuzamosan a szamosangyalosi részleg megszüntetésére került sor 2006. évben. A hodászi „Viktória” Ápoló-Gondozó Otthon teljes rekonstrukciója keretében nemcsak a hodászi intézményt, hanem a szintén pszichiátriai betegeket ellátó fülpösdaróci telephelyet is sikerült megújítani. Ennek eredményeként egy új 50 férőhelyes részleg és egy 10 férőhelyes pszichiátriai betegek rehabilitációs lakóotthona valósult meg 2005. évben.
11 A tiborszállási Ápoló-Gondozó Otthonban 30 férőhelyes intenzív ápolási részleg, a mérki és a győrteleki intézményekben 50-50 férőhelyes demens részleg kialakítására került sor az elmúlt években. Fogyatékos személyeket ellátó intézményeink közül Tarpán és Győrtelken Fejlesztő Központ működik, a kiskorú fogyatékosokat is ellátó kislétai és mándoki intézményben pedig korai fejlesztés és iskolarendszeren kívüli képzés is biztosított. Valamennyi megyei fenntartású fogyatékos intézményben beindult az elmúlt két év során az ellátásban részesülők munka-rehabilitációs és fejlesztő-felkészítő célú foglalkoztatása, melynek keretében minden ellátottnak lehetőséget biztosítanak a képességeinek, érdeklődésének leginkább megfelelő napközbeni tevékenység gyakorlására. Az integrált szolgáltatások kiépítése terén jelentős előrelépésként értékelhető a szakolyi és a tarpai intézményben működő támogató szolgáltatás, valamint a gacsályi „Kék madár” ÁpolóGondozó Otthonban indított jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (ez utóbbit az időközben bekövetkezett jogszabályi változások miatt a fehérgyarmati Többcélú Kistérségi Társulás részére kellett működtetésre átadni). Országosan is egyedülálló módon sikerült az elmúlt évek során az ISO 9001:2000 minőségügyi rendszert szociális intézményeinkben kialakítani, ami hozzájárult a feladatok hatékonyabb, tudatos felelősségi körök mentén történő ellátásához, a szakmai tevékenység színvonalasabb ellátásához.
A MEGYEI FENNTARTÁSÚ GYERMEKVÉDELMI FEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK TELJESÍTÉSE:
INTÉZMÉNYEK
A gyermekvédelmi törvény és a megyei önkormányzat gyermekvédelmi intézmény-átalakítási programjának megfelelően tovább folytatódott az elmúlt két év során a lakásotthoni program végrehajtása, a többcélú intézmények átalakítása, melynek eredményeként a jelenlegi intézményi struktúra a szakmai követelményeknek és az ellátási szükségleteknek egyaránt megfelel. A hatékonyabb, gazdaságosabb működtetés további átalakításokat kíván, ezért folytatni szükséges az összevont gyermekvédelmi centrumok kialakítását, ahol a gyermekotthon, lakásotthon és a térségi nevelőszülői hálózat egységes rendszerben és szemlélet alapján működik. Egyes gyermekvédelmi intézmények 2007-2008. évi megszüntetése (Kégly Szeréna Gyermekotthon, Gyermekotthon Balkány) kapcsán a működő intézmények gyermekotthoni ellátási formáiban kialakult belső arányok lefedik a jelenlegi szükségleteket, a lakásotthoni hálózat további bővítése nem indokolt. Az elhelyezési gyakorlat tapasztalatai szerint azonban nincs elegendő férőhely továbbra sem a 10-18 éves korban beutalt, jelentős részben súlyos magatartási problémákkal küzdő, speciális szükségletű gyermekek ellátására, melyre kevésnek bizonyul a tiszadobi intézményben kialakított 16 speciális gyermekotthoni férőhely. Ugyancsak súlyos gondot jelent a pszichiátriai megbetegedésben szenvedő kiskorú gyermekek gondozásának megoldása, amihez sem megyei, sem régiós, de még országos szinten sincs adekvát intézményes elhelyezési lehetőség jelenleg.
12
Hosszabb távon, megfelelő pályázati támogatás igénybevétele esetén a hodászi, pszichiátriai betegeket ellátó intézményben fogadókészség van egy 20 férőhelyes, kiskorúak speciális gondozási részlegének kialakítására, amennyiben a működtetéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtéséhez, valamint a folyamatosam magas fajlagos működési költségekhez a szükséges normatívát a központi költségvetés biztosítaná. Megoldást igényel a gyermekvédelmi szakellátást igénylő anyák és gyermekük együttes, valamint a 3-7 gyermekből álló testvérsorok nevelőszülőnél történő elhelyezésére szolgáló férőhelyek kialakításának szükségessége. 2009. január 1-től a megye jogú városok számára megjelent a gyermekvédelmi szakellátási feladatok – otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás- biztosításának kötelezettsége. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a gyermekvédelmi törvényből adódó kötelezettségének 2009. január 1-től ellátási szerződés keretében tesz eleget, miután nem rendelkezik kiépített intézményrendszerrel, tárgyi feltételekkel, infrastruktúrával. A szakellátási feladatoknak Nyíregyháza Város részére történő végleges átadása után a felszabaduló státuszokat a megye gyermekvédelmi ágazata szakmai létszámellátottsága javítására szükséges fordítani. További feladat a nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat közoktatási és gyermekvédelmi feladatainak elkülönítése. Az intézményben folyó beruházás várható befejezése után (2010. augusztus) meg kell oldani 40 gyermek és fiatal felnőtt elhelyezését, meg kell vizsgálni egy 36-40 férőhelyes korszerű gyermekotthon kialakításának lehetőségét a megye területén. A szükséges forrás hiányában lehetséges megoldás a gondozottak elhelyezésének kezdeményezése a megye üres férőhelyekkel rendelkező gyermekotthonaiban. Rövid távon jelentkező feladat a baktalórántházi Gyermekvédelmi Központ központi épületének felújítása, korszerűsítése 20-24 gyermekotthoni férőhely kialakítása céljából, valamint a mátészalkai Gyermekvédelmi Központ gyermekotthona épületstruktúrájának felülvizsgálata, a nyírbátori Gyermekvédelmi Központ gyermekotthona működési feltételeinek javítása, és a tiszalöki Frim Jakab Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium közoktatási és gyermekvédelmi feladatainak elkülönítése, három különleges lakásotthonának a tiszadobi gyermekvédelmi intézményhez történő integrálásával, továbbá a régebbi lakásotthonok korszerűsítése, felújítása, vagy kiváltása. Egyes gyermekvédelmi intézmények 2007-2008. évi megszüntetése (Kégly Szeréna Gyermekotthon, Gyermekotthon Balkány) kapcsán a működő intézmények gyermekotthoni ellátási formáiban kialakult belső arányok lefedik a jelenlegi szükségleteket, a lakásotthoni hálózat további bővítése nem indokolt.
13
TOVÁBBI FEJLESZTÉSI TERÜLETÉN:
CÉLKITŰZÉSEK
A
SZOCIÁLIS
ELLÁTÁS
Idősellátás: Bár az utóbbi két év során az alapszolgáltatások terén jelentős előrelépés történt a megyében (étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás), továbbra is magas arányt képvisel a bentlakást nyújtó intézményi ellátást igénybevevők száma, ami a 2003. évi 2 065 főről 6 év alatt 3 028 főre emelkedett. A férőhelyszám emelkedés elsősorban az ún. emelt szintű ellátást nyújtó intézményi körben következett be - ahol „piaci alapon” alakították ki az igénybevevők körét -, nem pedig az idősellátásban valóban „szűk keresztmetszetet” jelentő intenzív ápolási szükségletű, de kevésbé fizetőképes rászoruló idősek intézményes ellátása területén. Az elkövetkező időszakban továbbra is kiemelt célkitűzés az időskorúak helyben történő ellátására szolgáló szociális alapszolgáltatások bővítése, hatékonyságuk, minőségi színvonaluk növelése. Pozitívan értékelhető, hogy a megalakult többcélú kistérségi társulások is részt kívánnak vállalni az idősek ellátásából a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, nappali és közösségi ellátás több településre kiterjedő, kistérségi szintű működtetésével. A jelenlegi finanszírozási feltételek mellett – különösen a 2000 főn aluli települések esetében – további idősotthonok létesítése továbbra sem javasolható. Tekintettel arra, hogy a bentlakást nyújtó ellátások fejlesztésére európai uniós pályázati lehetőségek nem vehetők igénybe, így ezen ellátási forma bővülésére az elkövetkező években nem lehet számítani. A fokozott ápolási igényű és a leépült állapotban lévő időskorúak ellátására rendelkezésre álló férőhelyek növelése azonban továbbra is indokolt, elsősorban a már jelenleg is működő bentlakásos intézmények intenzív ápolási részleggel, demens részleggel való bővítésével, és a kórházi krónikus ellátásra jelenleg biztosított OEP finanszírozással egyenlő normatív támogatás egyidejű biztosításával. Fogyatékos ellátás: A családban élő fogyatékos személyek speciális alapellátása a támogató szolgálatok tevékenységének köszönhetően érzékelhetően javult az utóbbi években. Ennek ellenére sok területen még mindig nem jutnak hozzá a fogyatékos személyeket megillető anyagi ellátásokhoz, a korai fejlesztéshez, készség- és képességfejlesztéshez, nappali ellátáshoz, integrált oktatáshoz, stb. Ahhoz, hogy ezeken a területeken komolyabb előrelépés történhessen, szükség van a szakember-ellátottság javítására (gyógypedagógiai képzés beindításával, pszichológusok, mozgásterapeuták, gyógytornászok képzésének bővítésével). Pozitív elmozdulás a nappali ellátást nyújtó intézmények számában következett be az elmúlt 2 évben, így jelenleg a fogyatékos személyek átmeneti elhelyezést nyújtó rehabilitációs ellátása tekintetében van a legnagyobb lemaradás megyénkben. A meglévő tartós bentlakásos intézményi férőhelyek – az alap-, nappali és átmeneti ellátás fejlesztése esetén – hosszú távon képesek kielégíteni a más ellátás keretében már nem kielégíthető jogos elhelyezési igényeket.
14 Pszichiátriai ellátás: A pszichiátriai betegek speciális alapellátása közösségi gondozás keretében a megye 65 településén működik jelenleg. Az elkövetkező években ezen ellátási forma további bővülésére lehet számítani, főként a többcélú kistérségi társulások feladatvállalása és az ahhoz biztosított ösztönző normatív állami támogatás eredményeként. A pszichiátriai betegek nappali és átmeneti ellátása azonban továbbra jórészt megoldatlan, jelenleg is csupán 3 nappali ellátó intézmény működik a megyében. Az ilyen típusú ellátásra szorulók növekvő számára tekintettel elsősorban a kistérségi körzetközpontokban lenne célszerű és indokolt – már működő intézményekhez csatoltan – pszichiátriai betegek nappali ellátó intézményét kialakítani. Átmeneti rehabilitációs ellátásuk biztosítása – szakosított ellátásként – a megyei önkormányzat kötelezően előírt feladataként került az Szt-ben nevesítésre, melynek megvalósítására kizárólag pályázati támogatás igénybe vételével kerülhet sor az elkövetkező években. Szenvedélybetegek ellátása: Hasonlóan a pszichiátriai betegek ellátórendszeréhez, a szenvedélybetegek közösségi ellátása terén is jelentős előrelépés történt az utóbbi 2 évben, a megye 42 településén működik ez az ellátási forma jelenleg. Nem ilyen kedvező a helyzet a szenvedélybetegek nappali ellátása területén, ami csaknem teljes mértékben megoldatlan megyénkben. A megyeszékhelyen egyházi fenntartásban lévő egyetlen átmeneti intézmény a jelentkező igények töredékét képes csak ellátni a rendelkezésre álló 33 férőhelyen. A tartós bentlakásos intézményi férőhelyek sem elegendőek az elhelyezésre várakozók folyamatosan magas számához képest. A 2003. óta eltelt időszakban mindössze 10 lakóotthoni férőhellyel sikerült a szűkös kapacitást némileg javítani. A szenvedélybetegek ellátásánál ezért a nappali és az átmeneti ellátás bővítésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni, amitől hosszabb távon a tartós bentlakásos elhelyezések iránti igények mérséklődése várható. Hajléktalan ellátás: A hajléktalan személyek ellátásában az utóbbi két évben jelentős visszaesés következett be, a korábbi két népkonyhából mára csak egy működik, és csökkent a nappali melegedők és éjjeli menedékhelyek férőhelyeinek száma is. A hajléktalanok átmeneti ellátására 2003-ban 6 települési önkormányzat működtetett átmeneti szállást 100 engedélyezett férőhellyel, jelenleg 5 intézményben összesen 90 férőhely áll rendelkezésre a megyében, miközben a hajléktalan személyek száma – elsősorban a megyeszékhelyen – az elmúlt két évben is folyamatosan emelkedett. Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2003-ban jóváhagyott szociális szolgáltatás-tervezési koncepciójának megfelelően 2007. évben az „Oltalom” Szeretetszolgálattal közösen hajléktalan személyek 50 férőhelyes tartós bentlakásos ellátását valósították meg a megyeszékhelyen. Ennek ellenére a teljes ápolásra szoruló hajléktalanok nagy többsége számára - más lehetőség hiányában - továbbra is a megyei fenntartású bentlakásos intézmények kénytelenek ellátást biztosítani. 2007-től új ellátási formaként hozták létre Nyíregyházán az utcán életvitelszerűen élő hajléktalan személyek segítésére szolgáló Diszpécser Szolgálatot és utcai szociális szolgálatot.
15
TOVÁBBI FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK A GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS TERÜLETÉN: A gyermekvédelmi alapellátás terén komolyabb előrelépés nem történt az elmúlt két évben sem. Névlegesen a települések szinte mindegyikében működik gyermekjóléti szolgáltatás, ennek ellenére nem csökkent a szakellátásba utalt gyermekek és fiatalok száma. Az elkövetkező évek kiemelt feladata a gyermekjóléti szolgáltatás szakmai színvonalának emelése, eredményességének növelése. Pozitív változás várható e téren a társulási formában működő gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok hatékonyabb prevenciós tevékenységétől, és a jelzőrendszer összehangoltabb működtetésétől, elsősorban a megfelelő szakmai háttér biztosításának eredményeként. A gyermekek napközbeni ellátásának feltételei csak a megyeszékhelyen és a nagyobb városokban biztosítottak. Az utóbbi két évben számottevő mértékben nőtt a családi napközik száma, elsősorban a megyeszékhelyen. Ugyanakkor továbbra sem vált népszerűvé a helyettes szülői ellátás, amivel pedig hosszabb távon szakosított intézményi elhelyezéseket lehetne „megtakarítani”. Gyermekek és családok átmeneti otthonai terén sem következett be számottevő férőhelybővülés 2007. óta. A települési önkormányzatok többsége a gyermekek átmeneti elhelyezésének kötelezettségét továbbra is elsősorban a megyei önkormányzattal kötött korábbi ellátási szerződés megújításával kívánja teljesíteni. Alapvető fontosságú lenne, hogy az elkövetkező években – legalább a kistérségi körzetközpontokban – a gyermekek átmeneti ellátása biztosított legyen, a gyermekvédelmi szakellátási rendszer folyamatos leterheltségét is figyelembe véve. A gyermekvédelmi szakellátásban az elmúlt két évben is folytatódott a nagy létszámú gyermekotthonok lebontása családias lakásotthoni formákra, aminek eredményeként a lakásotthonok száma tovább emelkedett. 2003. évben 26, 2005-ben 36, jelenleg 38 lakóotthoni egység működik a megyei önkormányzat fenntartásában. 2007. évben megvalósult a tiszadobi többcélú intézmény tiszta profilú gyermekotthonná alakítása, melynek keretében egy 40 férőhelyes gyermekotthoni részleg, két, egyenként 12 férőhelyes lakásotthoni részleg, valamint egy 24 férőhelyes utógondozó otthon és 5 külső férőhely került kialakításra. A 40 férőhelyes gyermekotthonban egymástól funkcionálisan is elkülönítve kétszer 12 férőhelyes normál gyermekotthoni és két 8 férőhelyes (külön fiúk és külön lányok részére kialakított) speciális gyermekotthoni részleg működik. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSE A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOKKAL ÉS A MEGYÉBEN MŰKÖDŐ TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOKKAL: A megyei fenntartású szociális intézmények a 2003-ban jóváhagyott hosszú távú fejlesztési koncepcióban foglaltaknak megfelelően az elmúlt 6 év során integrált szolgáltatásokkal igyekeztek bővíteni alaptevékenységüket. A szakolyi Ápoló-Gondozó Otthon 2008. októberétől a korábbi két támogató szolgálatát egy szolgálattá összevonva 10 környező település lakossága számára biztosítja ezt az ellátást.
16 A tarpai „Kikelet” Ápoló-Gondozó Otthon 2005. májusától létrehozott támogató szolgálata az érintett települési önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodás alapján 15 közeli település fogyatékos lakosságának ellátását biztosítja. Ugyancsak 2005. évben indult be a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a gacsályi „Kék madár” Ápoló-Gondozó Otthonban, önálló diszpécser központtal és 40 készülékkel 8 közeli település egyedül élő időskorú lakosainak ellátására. 2009. januárjától azonban a működtetést a fehérgyarmati Többcélú Kistérségi Társulásnak átadta a megyei önkormányzat, mivel az időközben bekövetkezett jogszabály változás csak a házi segítségnyújtást is működtető fenntartók részére tette lehetővé jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetését. Az elkövetkező évek fontos feladata a megyében működő többcélú kistérségi társulásokkal való együttműködés mindkét fél számára kölcsönös előnyökön alapuló kialakítása. Ez irányú fogadókészség tapasztalható a mátészalkai térségben megalakult Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás szolgáltatás-tervezési koncepciójában, amelyben konkrét feladatok ellátását tervezte megvalósítani a térségben működő megyei fenntartású intézmények bevonásával. Az együttműködésre a megyei önkormányzattal, mint a hodászi „Viktória” Ápoló-Gondozó Otthon és Észak-alföldi regionális Módszerteni Központ fenntartójával közösen benyújtott európai uniós pályázat benyújtásával került sor 2009. szeptemberében, melynek keretében Hodászon pszichiátriai betegek nappali ellátását és közösségi gondozását tervezzük megvalósítani az elkövetkező években. Az együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználásával a kistérségi társulások minimális ráfordítással, magas szakmai színvonalon tudják egyes alapszolgáltatási feladataikat a térségükhöz tartozó települések lakossága számára biztosítani, a megyei fenntartású intézmények pedig a meglévő szakképzett munkaerő hatékonyabb kihasználásával többletbevételre tehetnének szert, ami segítséget nyújthatna az intézmények működőképességének megőrzéséhez. Nem elhanyagolható szempont, hogy a megyei fenntartású szociális, illetve gyermekvédelmi intézmények többségükben a megye legkevésbé ellátott, határszélhez közeli településein találhatók, ahol szakképzett munkaerő egyébként nem áll rendelkezésre. CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE A MEGYE SZOCIÁLIS ELLÁTÁSÁBAN, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI: A megyei hatókörrel rendelkező civil szervezetek fő tevékenysége az általuk képviselt tagság érdekeinek képviseletére, az őket érintő aktuális információk továbbítására, képzések, rendezvények, különböző szabadidős programok szervezésére terjed ki, emellett az utóbbi években több civil szervezet közvetlenül is bekapcsolódott önkormányzati hatáskörbe tartozó feladatok ellátásába. A szociális ellátás területén főként szociális alapszolgáltatási feladatok ellátására vállalkoztak, működési területük nagy részben a megyeszékhelyre korlátozódott. Kistelepüléseken még jelenleg sem jellemző a civil szervezetek bekapcsolódása a szociális, vagy gyermekvédelmi feladatok ellátásába, a tapasztalatok szerint többnyire más székhelyű civil szervezetek tevékenysége terjed ki aránylag távoli településekre is. Példaértékű Nyíregyháza Megyei Jogú Város együttműködése a megyeszékhely civil szervezeteivel, amelyekkel ellátási szerződés útján számos szociális és gyermekvédelmi alapszolgáltatást láttat el a megyeszékhelyen és vonzáskörzetében. A hagyományosan érdekvédelmi tevékenységet végző, hosszabb múltra visszatekintő szervezetek, egyesületek is igyekeznek tevékenységi körüket folyamatosan bővíteni,
17 elsősorban olyan szociális szolgáltatásokkal, melyekhez állami normatív finanszírozás vezető igénybe. A megyei önkormányzat a megyei hatókörrel rendelkező, szociális és gyermekvédelmi tevékenységet is felvállaló civil szervezetek tevékenységét együttműködési megállapodás keretében támogatja, ami főleg a kölcsönös információcserére, pályázati tevékenységük segítésére és a nagyobb rendezvényeik lebonyolításához nyújtott segítségre terjed ki. Az elkövetkező években partneri együttműködés keretében sor kerülhet közös konzorciumi pályázatokban rejlő lehetőségek kihasználására, amennyiben ezáltal a megyei önkormányzati kötelező gyermekvédelmi és szociális ellátások fejlesztéséhez több uniós és egyéb külső forrás bevonása biztosítható. MEGYEI MÓDSZERTANI CÉLKITŰZÉSEK:
FELADATOK
ELLÁTÁSÁRA
VONATKOZÓ
A megyei közgyűlés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, módosított 1993.évi III. törvény 92. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a fenntartásában lévő szakolyi Ápoló-Gondozó Otthont bízta meg a megyei módszertani feladatok ellátásával 2000. évtől kezdődően öt éves időtartamra, amit 2005-ben újabb 5 évre meghosszabbított. Az intézményben létrehozott Módszertani Osztály vezetője és munkatársai a megbízásuk óta eltelt 7 év során rendkívül színvonalas, szerteágazó és az ágazati minisztérium, valamint a fenntartó folyamatos elismerése mellett, országosan is kiemelkedő, magas szakmai színvonalon látták el a rájuk bízott feladatokat. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július 1-től pályázati úton a hodászi „Viktória” Ápoló-Gondozó Otthont jelölte ki a regionális módszertani feladatok ellátására 5 éves időtartamra, ami egyértelmű bizonyítéka a korábbi megyei módszertani munka elismerésének. A hodászi intézmény a Szakolytól átvett Módszertani Osztály munkatársaival továbbra is az eddigi magas szakmai színvonalon látja el az Észak-alföldi Regionális Módszertani Központ gesztori feladatait.
