se,kről is. de azon kötelezettség mellett, hogya haboru alatt fegyvert többé nem fognak. Azon tiszteket, a kiknek hadsere,gtikhöz való visszatérése a fegyverek sikerére -befolyá.ssal volna, vissza lehet tartani. "
Egészségügyi intézetek és a hozzátartozó személ.!~.et a megállapitott jelvénynyel, vagyis egy voros kereszttel fehér alapon (jntézeteknM rt, zászlókon, személyeknél a karkcitökön) felismel'heWvé teend<'ík.
IV. FEJEZE'r.
Kivonat a hadra kelt sereg vonat utasitásából. ,
Altalános határozványok. A vouat általános fog'alma éA tag'ozá.sa. A VOI/at a hadra kelt seregnek azon szi.ikségleteit szállitja, melyek annak táplálkozására, továbbá a harczképességének és a hadi mlíködési képességc'nek fentartásfLra és előmozdítására nélkülözhetlenek. Általában magában foglalja tehát az emlitett czélokra szolgáló összes jármíiveket, lovakat, málhás állatokat, valamint a vágómarhát továbbá az azokhoz tartozó személyzetet. A szabályzat értelmében közvetlenül a csapato::;z]opban meneteW század- és üteg-lőszerkocsik, t,()vábbá a mtl::;zaki csapatok szerelékkocsijai és [L gyalog csapatok felszerszámozott tartalék lovai, - a 11m] maztatásuk tekintetében - nem számitanak rt, vonathoz,
.A
n'o nal ~
fogaI ma.
tfJ7
161) A \'onall;l~oz""" ho\'alarlozanJ,;, ,a~a .', rl'lld,,!t,',
1<'-,. -z.'rinl.
A yonat hoyatarf,ozandóságára ya16 tekin-
l "l,
'
tet 10 , acsapatvonatra ; a fő- és a törzshadi szállások vonataira. lis a hadsereg-vonatra tagozódik. A c-sapatvo l/athoz tartoznak a gyalog csapatokhoz, a lovassághoz ('s a tábori tlizél'séghez, k l)zvetlen szükségleteik fedezésér e szervezetszeriile~t beosztott el eség-, födeles- és markotányos kocsik: a lovasság szerszámko csijai ; a ti.izérség l'S az utász ok szerelékkocsi jai és a tartalék loyak. A csapatvonatnál rendszerint az élelmczlí tiszteknek, a számvivőknek, él segédmunkásoknak és a tüzérség, valamint a lovasság tartalék leg(i ny ségének is tartózkodniok kell. A csapatvonat az Utközetvonatra és II málhavo natra tagozódik. Az iitkö'zetronathoz tartoznak főbb részeiben a markotányos-, az eleség-, valami nt II szersz<Ímkocsik, a tábori tüzérspgnél a szerpléklrocsik. A lIlálhavollatho? a málhakocsik és az p,Q;yéh jármiivek, lovak és szpmélyek. A fo- és a toú. . liadi szá7lások vO J/atai az irt)dát és a podgyúszt, valamint a h adra kelt serl'g magdsabb parancsnokKágainak egy(i}) szükséglrtf'it továbbitják. A hadseregvol/atl/{}? tartoznak a se regtpstek számára szervezetszeriileg, vagy II hadra krlt sprpghez általában ki rrnde1t összes mozg(', tarta 1«"k intt"zetek.
Utóhhiak tagozúsa főrrncleltetés i.ik szerint ÓL kiivetkez(í : 1. /ögzNl'onafok és pedig:: hadosztály lő szer telepek , lovashadosztály lőszer oszlopok, h adtestlőszertelep ek, hadsereg lőszertelepek ; 2. egészségügyi vo natok és pe:lig: hadosztályegészségügyi intézetek, tábori kórházak; 3. élelmezési vonatok és pedig: gyalog élelmező oszlopok, lovas élelmező oszlopok, hadtest élelmező oszlopok, a hadser egparancsnokságok élelmező vonatai , a hadseregfőparancsnokság élelmező vonata, tábori élelmező raktárak, tábori stitődék, vágómarhatelepek, hadtápvonat szakaszok; 4. műszaki vonatok és pedig: hic1vonatok az nUsz szertartalékokkal, tábori táviró (távjelző) osztagok, sánczszer-oszlopok; 5. vonat-tartalékintézetek és pedig : hadtestvonattelepek, lógyógytelepek. A fő - és a törzshadi szállások vonatainál, továbbá a h adsereg-vonatnál az ütközet- és a málhavonatra való elki.ilönités elesik,
A vonatok szervezete. t" l ad' ! l Killc5 tari vOilaI: " é , A csapatvonato k , a( f 0- s a orzs 1 l SZeL - ol'szagcs fm'arok lúsok vonatai, valamint a hadosztályokhoz és és urszágos rogahadtestekhez szerv ezetszerüleg beosztott tartaléktolL intézetek és pedig: a hadosztály lőszertelepek , lovashadosztály lőszero szlopok , hadtest-lőszertelepek a hadosztály egészségügyi intézetek és a hadT
I ;)~
tE'::;t-vonattE'leprk, továhbá a m(iszaki vonatok j.·///(·stá/'I jármii-vekkel és lovakkal vannak ellátva' a nehéz jármiivekhez, hogy közlekedésük ross; utvonalokon megkönnyittessék, sziikség szerint tartósan országos fuvarok osztatnak be.
A tábori kórházak és a hadsereg-lőszertele pek kincstári járm(ivekkel birnak ugyan, azonban országos fogatokkal továbbittatnak. A kincstári :o;z~lli:ó e::;zközökhöz, tehermentesités czéljából, szmten országos fu varok osztatnak be tartósan. Az élelmezési vonatok,- a hadtáp-vonattizakaszok kivételével - egészen vagy leO'alább féírészben országos fuvarokból alakittatnak~ A hadtáp vonatszakaszok kincstári jármiivekkel és lovakkal vannak ellátva, és első felszerelésiik alkalmával rendszerint nem láttatnak el orsz~gos fuvarokkal. Sziikség esetén hadtáp-vona. . tok l::; képezhetők országos fuvarokból. Tarto~aJJ broszA ' t' tot t orHa~o" fuZ o/'szal}os /I camk és országos fogatok kii] ön yarok " , or.Z<Ígo" határozványok szerint állittatnak ki. fogatok. Az or sz ágos f uvaro k h a d'l eze'l okra használhatók" rendszerint kétfogatuak és oly minőségiiek legyenek, hogya hadsereget kevésbé jó utakon is hosszabb időn át követhessék.
A kincstári vagy más hadsereg jármiivek továbbítása czéljából igénybe veendő hámoslovak ~e?közelitő~eg ugyanazon teljesítő képességgel bIrJanak, mlnt a kincstári fogatok. . M,ind,en egye,s befogott kocsi mellé (egyenkmt ket felszerszamozott hámos lóval) egy kocsis,
60 kocsi mellé (pár felszcl'sz<Ímozott ló) egy l c; vas kalauz rendeltetik ki, utóbbi f()leg arra v(w ' hi vatva" hogy a kalauzságánál a fegyelmet és a rellelet fental'tsa.
A vOllato]{kal va.ló reudel1{ezés. A 4·-j]{ melléklet (Szolp'álati szabályzat 2. ö l'é::;z) egyes vonatoknak titközetmeneteknél való ::;zervezetszel'ü csoporto::;itását ábrázolja. A hadosztályhoz szervezetszerüen tartozó ö"szes vonatok annak «hadosztály-vonat»-át képezik. A hadosztályhoz beosztott vonatszázad parancsnoka: hadosztáty-l'onatpantlu·!{JlOk. Az iitközetvonat, ha a hadosztály-parancsnoksúg kifejezetten máskép nem rendelkezett volna, menet befejezése után a csapatjához vonul. A törzs-(fö)-hadi szállások és a dandártörzsek vonatai az illető magasabb parancsnokságokkal egy állomáson éjjeleznek. A hadosztály málhavonata, hacsak a hadosztály-parancsnokság anna,k acsapatokhoz vaM elől'evételét el nem rendelné, a menet befejezte után is egyesítve marad és a hadosztály többi vonataihoz ha::;onlóan a hadosztály-parancsnokság rendelkezése szeri nt éjjelezik. Az ellenség közelében elfoglalandó éjjeli nyug\,(',állásokban a málhavonat a hadosztály tól megfelelő távolságra visszahagyatik. Ugyanez
.\IPnetek,,,'1 i-ik mell<'klet.
1Jadosz táll'von~1
Éjjeli Ill'ugallü-
sokba n.
1liO
I-I~" z~l_
11;"II",trollal.
161
áll !lZ éleI llIezési vonatra (oszlop-raktár-Iépc.s(í, tú bo ri siitőde ,'ágómarh a telep), továb hú azon miiszaki vonatokra nézve is, melyekre a héldnsztálynál el{;relúthatólag nem leend :-5zükség. (Lásd Szolgúlati Szabályzat II. részét.) A hadosztályokhoz be nem osztott valamennyi vonat a «harltestuol/ah)-ot (a hadtest ll<1g'V vonatát) képezi, mely a «luultest-I'OJud}l({J'{{ II(_,~_ I/oh parancsnoksn.ga alatt a vég hadosztálYllak hadosztályvonata után menetel. A hadtesthez beosztott vonatosztálynak PtLran csnoka II adtest- vo I/atpm ·(tIU'S J/ok.
Ország'os fuvarok. M' d
t h l' en e erszál ltásra kijelölt jármtínek: lit';p>zkiiziikrncg_ egy zabos-zsákkal, egy itató- és egy etetéí-edény/'p!t·ljcIIPk. nyel, egy lámpával, néhány patkóval és patkószöggel fel kell szerel ve lennie és azonkivi.il minden ily jármű lehetőleg ponyvaabroncscsaJ. ponyvával vagy gyékénynyel és különösen kerékkötő készülékkel, továbbá - az oldalak közötti rakoclóhely elzárása czéljából - az országszerte szokásos kasfonadékkal i s legyen ellátva. A személyszállitásra szolgá ló kocsik kétvagy négyiilésre berendezve legyenek és egyébként is aczélnak megfrleljenek. Az országos fnvarok lovainak egészségesek nek. a hámszerszámoknak használhatóknak ke]] lenniök. Kri\..tel"'/'II)'f·k. mplypkllPk a ,;zál-
lU
A felsorolt követelmények egynémelyike nem mindig a kivánt módon teljesithető, ennélfogva jobb járművek hiányában gyakran olyanokat is át kell venni, melyek a felsorolt követelményeknek teljesen meg nem felelnek ugyan, de hasznavehetöségii.k ki.i.lönben két",éget nem szenved. Ily esetben mindent el kell követni, hogy a járművek, amennyiben ezt a rendelkezésre álló idő és eszközök megengedik. - jó karba helyeztessenek, a feh;zerelés , a hámszerszám pedig ki egészi ttessék. Az országos szállitó eszközök a már előbb emlitett személyzettel állittatnak ki. Azonkivül minden kalauzságához egy a szükséges szerszámmal ellátott kovács osztatik be. Az egész személyzet az évszaknak megfelelő tartós ruházatot, továbbá evőedényt (evő csészét), evőeszközöket és kenyértarisznyát tartozik magával hozni. A kalauzok az irás- és olvasásban, a lovaglás- és hajtásban, valamint alóápolásban jártasak, és rendeltetésük nek megfelelően lovasitva legyenek. Erélyük és megbizhatóságuk, továbbá azon tekintélynél fogva, melyet ők a fuvarosok között élveznek, alkalmasaknak kell lenniök arra, hogy ~L kalauzságuknál a fegyelmet és a rendet fentartsák. Az országos vonatok tartós alkalmazhatóságának egyik leglényegesebb tényezője ama tekinUtasitás. Tábori csendőrség.
11
Kalauzok.
163
162
I ::azolójegyek. Karkötök.
tély czélirányos kihasználásában rejlik, melyet a kalauzok a velLi.k egy és ugyanazon községből szárma,zó fuvaroRokkal szemben élveznek, miért is a kalauzsághoz tartozó jármilvek lehetőleg községenkint együtt tartandók. :Jlinden kalauz a hozzá beosztott szállitó eszközökről jegyzéket vezet; emberek és lovak megbetegedését, továbbá a jármiiveken, rakományon stb. keletkezett károkat a vonat (vonatrész) parancsnokának jelentenie kell. Minden kalauznak oda kell hatni, hogy a fuvarosok a vonatparancsnok és azok közegeinek rendelkezéseit pontosan teljesitsék, a lovak gondosan ápoltassanak és a jármiivek hasznavehető állapotban tartassanak. A kalauz osztaga számára az élelmezési czikkeket átveszi, ellenőrzi a főzést, valamint az ételkiosztást. Ö veszi át az osztaga részére kijáró :fizetéseket (személyi járandóságokat) is és azokat a vonat-(vonatrész)-parancsnok jelenletében :fizeti ki. A személyzet átvétele alkalmával igazoló jegyekkel láttatik el; ezeket a csapatvonalnál a csapatparancsnok, a fő-(törzs)-l:adi szállások vonatainál a fő· (törzs)-hadi szállás térparancsnoka, a hadsereg vonatnál az illető vonatparancsnok állitja ki. Az igazoló jegyeknek tartalmazniok k ell: a k alauz, a fuvaros stb. vezeték- és keresztn evét, szolgálati alkalmazását, azon községet, j ár ást és országot, hová az illető honilletékes.
A csapatvon a,t n ál, továbbá a fő-(töl'z:-;)-hadi szállások vonatainál, a kalauzok, fuvarosok (málM.sállatok vezetői) és kovácsok, a hadsereg vonatnál pedig csak a kalauzok ezenfelül feketesárga karkötővel is elláttatnak, mely abalkaron viselendő .
A szolgálatból való elbocsájtás alkalmával az igazolójegy az illető polgári egyénnél meghagyandó, a karköt(í ellenben tőle elveendő . . l lé" l ' bir~{s , Az országos szállitó esz k özök ne vo po garl KalOllai kou<\ s . személyzet az átvétel megtörténte után, szolgálati és fegyelmi tekintetben a vonatparancsnok alatt áll és a hadi lábra állitott ser egnél lévő minden más személyhez hasonlóan a katonai biráskodásnak van alávetve. A szolgálati alkalmazás ideje alatt meg- Kórh<\ zi ápol,,". betegedett fuvarosok (málhásállatok·vezetői), kovác~ok és kalauzok dijmentes kórházi ápolásra birnak igénynyel. Beteg lovak ingyenes katonai állatorvosi gyógykezelésben részesiilnek. Minden országos jármii azon csapatnál Feliratok. (intézetnél stb.), mely által szolgálattételre átvétetik, egy vagy két feliratos táblával l áttatik el. Azon kalauzoknak, esotleg az egész kalauz- Julalmazáöok. ságnak is, kik, illetőleg amelyek az éleimi javak szállitásánál nagy megbizhatóságot tanusitottak, általában magukat szolgálataikban ismételten kitüntették, a hadsereg hadparancsnoksága, vagy ennek felhatalmazása fo lytán a hadtest-(oszlop)-
164
165
I )
parancsnok:;;ágok által, a :-;zolgálati alkalmaztatásuk idejének mcgfclcllí jutalmazás engedélvezhető. ,
Elindulás. Fél órával az elindulás előtt éL «7/.yf!1'gell/l» jel (parancs a nyergelésre) adatik. Ezen jelre a legénység felszerel, a lovak felnyergeltetnek és felszerszámoztatnak, a járművek málháztatnak és a tüzek eloltatnak. A «somkazó») jelre a lovak a kocsiba befogatnak, a legénység a beosztásába megy és mindenkinek indulásra készen kell lennie. Nagyobb vonatoknál, melyek fokozatosan indulnak el, vagy vonatrészeknél, melyek a csapatjukkal táboroznak, de azokkal llem egyszerre indulnak, arra kell ügyelni, hogy a lovak idő előtt be ne fogassanak. A netán még rendelkezésre álló idő esetleg a lovak ujbóli etetés ére és a legénység étkezésére használandó fel, mert mindig tekintetbe veendő, hogy a később elinduló vonatok a menetczélt a csapatoknál később is érik el és hogy akkor sem a nyugalomra, sem a főzésre gyakran nincsen elegendő idő. A tisztek és altisztek, kiknek osztagaik gyülekező helyén először kell megérkezniök, azoknak menetképességét gyorsan megvizsgálják. A gyengélkedőket és a betegeket az elindulás eWtt, ha orvos közel van, ez által meg kell
vizsgáltatni, és szii.kség esetén a legközelebbi egészségügyi intézetnek átadni, hogy a vonat mellett maradó gyengélkedők a jármlivekre felülhetnek-e. azt (ha orvos nem áll r--endelkezésre) a vonatparancsnok dönti el. Az egyes vonatokhoz az elindulás előtt a sziikséges vonatőrségek rendeltetnek ki.
A
vonalől'ségek kil'endcl~ se.
Menetrend, menetalakzat. A vonatok rendszerint amenetoszlopban menetelnek. Igen széles közlekedési vonalakon (mllutakon vagy t.ermészetes utakon), hol a csapatokaz oszlop röviditése végett, továbbá azon czélb(ll, hogy az élre való fejlődés gyorsittassék, szélesebb menetalakzatokat alkalmaznak, a vonatjármlivek, ha a körülményekhez képest ez szükségesnek és megengedhetőnek mutatkozik, kettesével, séít hármasával is menetelhetnek. A vonatnak ezen menetalakzata azonban csakis azon feltétel alatt alkalmazható, hogy ha bi.ztos tudomásunk van arról, hogy az- elindulási hely és a menetczél közt oly szoros (hid, áteresz, töltés stb.), mely miatt alakzatot kellene változtatni, egyáltalán elő nem fordulna, mert ellenesetben ilyen alakzatoknak alkalmazása nemcsak hogy előny nyel nem járna, de ::;őt tetemes menetzavarokat idézhetne elő.
)[enelrclI I é,;
menetalahal.
166 Tjyktizi;k.
Egy jánu{i a lH~sikat három lépés táv közzel követi. A hadosztály-vonatban a vonatok (vonatc:-1apatok) a közvetlen előttük menetelő c:-1apattöl (vonattól), a mennyiben eltérések határozottan elrendelve nem volnának. a 4-ik mellékletben (Szolgálati szabályzat II. rész) feltlintett távközöket tartják be. A hadtest-vonatban az egyes hadtest-vonatlépc~őkön beltU betartandó távközök RZii1{S1"g szermt a hadtest-vonatparancsnok által kinön szabályoztatnak. A távközök czélja, hogy a menet meu'kiinv't o J nyI tessék és az egész oszlop folyékony mozgása elősegjttessék. A távközöket tehát nrm kell a ,...0'_ godalmasan betartani, hanem 'azok a kiirLilményekhez képest kisebbithetők Yagy nagyobbith~tók, a szerint, a mint fennakadások vagy más VlSZOllYok azt elöidézik. Az egyes vonatrészek önmagukban azonban, menetközben, minden körülmények ki)zt zárkózvfl legyenek.
Oly vonatoszlopoknál, melyek kincstári júrműve.kből és kisebb faju lovakkal befogott országos Járm{lvekből vannak összeállitva, megesik, hogy utóbbiak nem lesznek képesek a kincst.ári fogatokkal lépést tartani, mig másrészt saját:-1úgos menésmódjuknál (időről-időre poroszkáló iig:rt{'süknél) fogva mégis oly gyorsan érhetik el a czélt, mint a kincstári járművek. Ezen saját-
167
ságos tulajdonságra való tekintettel kisebb, önálló menetelő oszlopoknál kivihető és czélszerli leend, a kincstári és országos jármüvekből külön-külön kocsirészleget képezni és ezeknek, megfelelő távközök beszurása által, a szi:i kséges szabad mozgási tért engedni. Minden vonatrésznek kötelessége, hogy az előtte menetelővel szakadatlanul összeköttetést tartson. Másrészről az elől menetelő vonatrészek parancsnokainak kötelességilk, hogy utkeresztez6 seknél vagyelágazásoknál egy-egy embert. lehetőleg lovast, hagyjanak vissza, nehogy az iisszeköttetés az utánkövetkező vonatrészszel elvesszen. N agyo bb vonat végére, foglyok átvétele és Fogoly"il~é,. őrzése végett, ha az utóvéd nem közvetlenül következik, szi:i.kség eseté>n külön fogolyőrségek rendelendők ki, melyek az illető vonatparancsnoknak vannak alárendelve. Önálló vonatoknál, melyek fedezetére csa- Ünililó vonalok. patok beosztva nillcsenek, egy vagy két lovasitott alti:,;zt 200 - 300 lépésre az oszlop előtt 10vagoljon, hogy netalán előforduló menetakakályok idejekorán észrevehetők és elhál'ithatók vagy megkerülhetök legyenek. Ily vonat végét szintén egy-két altiszt kövesse , kikre menetrendőri tekilltetben az utóvéd kötelességei háramlanak.
------~------------------~\
169
MelletüteIll. Fol p'kon, menet.
:llenptiitem ~zaI,a lyoz:i.a.
A menet folyplwl1Y legyen; a vonatoszlop tehát, a mennyire csak lehet, egyen letes mozgásban maradjon. Ez által ember és lö kev('sbé fárad, a vonatoszlop jobban rendben marad és a menetczélt kell ő i dőben és szolgálatképes állapotban annál könnyebben érheti el. A t··t t mene u eme az ut minőségére, továbbri az időjárásra, a lovak állapotára és az oszlop mélység'ére való különös tekintettel a vonatparancsnok szabályozza.
A vonatoszlop élén, valamint mÜ1den na.gyobb vonatrész élén. a megfelelő i.item jelzése végett, egy tiszt (altiszt) meneteljen. A menet kezdetén és minden utemelkedésnél az ütem mérsékeltebb legyen. Egyedül menetelő kincstári vonatok mindio' t"> nyugodt, egyenletes lépésben meneteljenek. Az országos fuvaroknál, melyekbe kisebb faju lovak vannak befogva, ezeknek sajátságos járásmódjára tekintettel kell lenni. A csapatoszloppal menetelő vonatok számára a gyalog csapatok menetüteme marad mérvadó. Gyengélkedő lovakkal többször meg: kell . állani és azoknak a szi.ikséges pihenést engedni. !\T!·,,~t;yo,~as,,". A vonat menetgyorsaságának mértékéi.il kijrüll)elül következő tartandó szem előtt: Valamely 60-80 megrakott kincstári jrirműből álló, önállóan menetelő vonatoszlop jó
uton 8-10 óra alatt, egyszeri etetést is beleértve, 30 kilométert, üres jármií vekkel pedig 4·0-~, 5 kilométert is haladhat. Kedvezőtlen köri.i.lmények között, vagyis rossz utakon vagy nehéz járatu hegyi utakon, le csigázott fogatoknál, ismételt erőltetett vagy éjjeli menetekllél, amenetgyorsaság gya,k ran kevesebbre veendő. Vonatok, melyek közvetlenül nagyobb csapatoszlopok mögött menetelnek, 20 kilométernyi tá volság megtételére : ked vező menetkörülmények között 6-8 órát, rossz menetkürülmények között esetleg kétszer anny:i időt is igényelnek.
Melletfegyelem. A mene t v ég b ev}'tel'ere vonat ~ozo k ' ren deII re- ,\Ilalúnos 1111 tnI'oz v:inyok. zések czélszeri.isége mellett, a fegyelem szigoru betartása egyik alapfeltétele a nagy menetteljesitésnek. A menetfegyelem betartása valamennyi vona.t- és vonatrész parancsnoknak legélénkebb tevékenységét követeli. Külöllösen erőltetett meneteknél a tisztek és altisztek saját példájukka.l Hinjenek ki, l egénységi.ik erkölcsi erejére hassanak és mindent elkövessenek, hogy azt rendben és jókedvben tartsák. Tisztek és altisztek őrködJ'enek a fölött, Il~\ Ili~lzftelklé >lt a ISZ e\:(' at il a. hogy aloRztályaik magukban zárkózva maradja.nak, hogy rt legénység a menetümet beta.rtsa
170
és hogy a jeleket é::; figyelmezteWket g)'orRan köyesse. A vonatparancsnokok vonatjaikat időközön kint maguk eWtt vonultassák el, hogy a rend es fegyelem betartásáról meggyőződjenek. Ez alkalommal minden a menetet hátráltató rendetlenség besziintetendő; a vonat- (vonatrész) parancsnokok azonban tartózkodjanak attól, hogy lényegtelen apról ékos kifogásokkal a legénység (fuvarosok) jókedvét és a vonatoszlopok folyekony menetét zavarják ~ csekélyebb hiányok helyreállitását, kti.lönösen ha ez késodelmezést idézne elő , csak a legközelebbi pihenő alatt kell foganatositani. KiiliÍl,ö, magaPénztárak és irodák továbbá távirda-jártart.',i ,zab:\lyok. műveknek tovaszállitásár~ azonban mindenkor törekedni kell és e czélból a szükséghez képl'st oly jármlivek iirithetők ki, melyeknek másnemii rakományaik vannak. Ily esetben első sorban zabot és kenyeret, vagy ha nagyobb menynyiségü ital is szállíttatik] ezt kell visszahagyni. A visszamaradt szállitmányhoz őrség rendelcndi) és a legközelebbi csapatok felszólitandók, hogy azon czikkeket. ha szükségiik volna rájuk, átvegyék. Ha aZ0nban avisszahagyott készletek nyilvánvalóan az ellenség kezébe jutnának, akkor azok- az egészsrgiig)'i anyag kivételévelmegsemmi si tendők. A kilépés nlPnetközben a vonatrész-parancsnok által csak a legsürgősebb esetekben cnged-
171 hető
meg. Helységeken való keresztii.lvonulások alkalmával azonban, ha ez a menet zavarása nélkül kivihető, az emberek vizzel ellát h atják magukat. JYIeleg időjárásnál a vOllutparancsnok idejekorán gondoskodjék arról, hogy a lakosok, szükség szerint" vizzel telt edényeket állítsanak az utczára. EO'vebekre nézve lásd az E - 16 jelzetii utasihv tá lf~. ~-át és a Szolgálatj Szabályzat II. részet. Pihenők.
Körülbeli:il fél órával, miutá11 a vonatoszlop (oszloprész) vége az elindulás helyét elhagyta, mintegy 10 percznyi pihenő (első rövid pihellií) tartand6, hogy apró hiányosságok a nyergelésen, hámszerszámokon és vasajáson, vajamint a jármüveken és azok felszerclésén, továbbá a nem lovasitottak lábbelijein helyreigazithaMk és a természeti szükségek végezhetők legyenek. A hado&ztá lylyal együttmenetclő hadosztúlyvonat az első rövid pihenőt többnyire következií módon tartja meg: a) a hadosztály egyesit ett ütközetvonata a törzshadi szállás vonatával egyidejiileg; b) a hadosztályegyesitett málhavonata ki:ilön magáb an; e) a gyalog (lovas) élelmező oszlopok rendszerint két csoportban. A pihenöhelyen az oszlop éle megáll, a netán elsza.kadozott vonatrészek az él felé felz,'IT-
EI"ö rövid pihellü.
172
Egyéb
kóznak, a jármiivek az esetleg elveszett távközöket ujból felveszik és azután az emberek vonatrészenkint leszállanak, minek megtörtént.e után a sorból való kilépés a szükséghez képest, meg van engedve. A szerszámokon, lábbeli n stb. mutatkozó hiányosságok azonnal helyreigazitandók pihenólr. Az összes többi pihenők száma és tartama. a menet czéljától, előrelátható tartamától, az időjárástól, az ut minőségétől, az oszlop hosszától és összeállitásától, valamint az emberek és állatok testi álIapotától függ; azoknak meghatározását tehát az oszlopparancsnok belát,ására kell bizni. Némelykoí' ajánlatos a rövid pihenőt minden órában megismételni. Ha az ut, hőmérséklet és az időjárás nemileg kedvező, akkor vonatok egész 22 kllométerig terjedő menetek alatt is el lehetnek hosszu pi. henő nélkül. Hosszu pihenö elrendelése alkalmával az utnak több mint fele meg legyen téve; a pihen{j tartama (rendszerint egy óra) tudtul adandó. A hosszu pihenőhely az uttól oldalt oly ponton, a hol viz van, és ha csak lehet, hely:,;ég' közelében választandó. ~Iagában a hpl:vségben azonban csak rosz i(löben , hideg évszakban, vagy akkor kell a pihen{it tartani, ha azt a vizzel való ellátás kivánja. Egy helyben több mint 300 jármt'l renc1szprint n0 pihenjen. Pihenöhelyek kijpWI(is(i n (.]
173
tekintettel kell továbbá lenni szilárd talajra, v<üamint megfelelő ki- és bejál'atokra. Más csapatok vagy vonatok által közvetlenül előbb használt pihenőhelyek lehetőleg kerülendők. Ha alkalmas pihenőhelyek nem állanak rendelkezésre, akkor a hosszu pihenő párhuzamos mellékutakon és ha ez sem volna lehetséges, ma· gán a menetuton tartandó; ez esetben azonban az utnak egyik oldalát (esetleg a közepét) szabadon kell hagyni. A menetut felhasználása lehetőleg keri.ilel1dő. Szük utakon vagy más szorosokban nem szabad pihenőt tartani. Hosszu pihenöknél a következőket kell szem előtt tartani: a) a vonatok, hasonlóan mint a táborszállásnál, a pihenőhelynek megfelelő szorosabb alakzatba mennek át; b) mihelyt az egyes vonatrészek fölállitásÍ helyükre értek, a vonatrész-parancsnokok a leszállást és a lovak hevederének megeresztését elrendelik ; (') a vonahész-parancsnokok megvizsgálják a vonatrészeiket ; cl) a természeti szi.ikség végzésére alkalma:,; helyek kijelölendők; a pihenőhelyet engedély nélkül elhagyni senkinek sem szabad; e) ha a vonat nyers hust visz magával, akkor ennek megóvásál'ól ujra kell gondoskodni;
174
175
ti ha etetni kellene, a lovaknak rendszerint csak zab adandó és azután elővigyázattal kell itatni; .lJ} yiz és élelmiszerek elhozatalára az emberek kiyezénylendők, osztagonként egyesitendí5k és az ii.gyeleti tisztesek által - ha helységekhe kellene lépni, csakis egy tiszt parancsnoksága alatt - vezetemlők. A ho~szu pihenők alatt adallllók ki továbbá az e:;etleg szükséges parancsok a menetállomásba vagy táborba való bevonulásra, valamint az átyételezésekre, az őr-, készi.iltségi- és ügyeleti szolgálatra. A pihenő befejezése után a felülésre az egyes vonatrészek csak akkor utasitandók, mikor az ImI ul ás sora ráj uk keriiI.
KitWllÖS batározvállyok. A szolgálati szabályzat 2-ik részében
mOIl-
Ha egy oszlopnak vagy oszloprésznek menete valamely akadály által előreláthatólag hoszszabb időre feltartóztatik, akkor az előhaladás ban akadályozott legelől levő osztálynak parancsnoka, a feltartóztatás előre látható tartamát, ép ugy az oszlopparancsnoknak, valamint az utána következő csapatoknak és vonatoknak tudomására juttassa. A feltartóztatott csapatok és vonatok ugy viselkedjenek, mint pihenők alatt elő . van Irva. Gyorsan el nem háritható fennakadásnál olykor előnyös és ki vihető lesz az · egész hátrább következő vonatot, vagy annak egy részét, esetleg rendelkezésre álló, a menetvonallal párhuzamos és azzal ismét egyesülő mellékutra, vagyha a terep e czélra alkalmas - az oldalterepre letérittetni és ugy tovább menetelni vagy pihentetni , miközben az utánkövetkező többi vonatok menetüket folytatják; ez által a fennakadás tovább terjedése megakadályoztatik.
dottak kiegészitéséül még kiemeltetik: b) Utmeredélyeken való áthaladás. ~.I" h~ to
e n~ m látl .. rto.kodá-ok.
..
aj Magatartás különös esetekben.
Utközetmeneteken előforduló keresztez("~eknel általában ragaszkodni kell ahhoz , hogy - ha csak különös parancsok máskpnt nem renclrlkeznek - a visszavonuló csoport az előnyomnló llak PS a vonatoszlop a csapatoszlopnak elsőbbséget engedjen. ,
Hosszabb utmel'edélyek áthaladásánál a vonatok lassabban hajtsanak és - hogya hámoslovak kifnjhassák magukat, többször megálljanak. Ha el nem kerülhető, az egyes jármíivek között nagyobb távközök vehetök, azonban mindel eszköz felhasználandó, hogy az oszlop szi.ik-
ULmcredelyphn való úthalaJÚs .
177
176
ség nélkiili llH'ghosszabbitása elkeriHtessék. A tal'tó villák leeresztendők. lVIiIldell menetképei:) é~ rendszerint az egész hajtó legénység is leszáll; a nyerges lovak kézen vezetendők. Különösen nehézkes és mm'edeken emelkedő utszakaszoknál egyes jármiivek fogatszakaszai egymás elé foghatók. Lefelé hajtás nál a kerekeket fékezni vagy megkötni kell. A rudaslovasok lovon (hajtók az ülésen) maradnak, az elő- és középlovasok rendszerint leszállanak és gondoskodnak, hogy lovaik ne huzzanak. Tartós lefelé hajtásnál az előfelhérczeket egészen is le lehet venni, ugy hogy a jármiiveket csak a rudaslovak huzzák. ,
O) Ejjeli menetek. ~:Jicli menetek.
Éjjeli meneteknél valamennyi tisztes fokozott tevékenységére van Rzükség, hogy a rend fentartassék. A hajtó legénység folyton ébren tartandó. Minden fennakadásnak okát különösen a lovasított tisztek azonnal kutassák ki és szüntessék meg. Mindenesetre meg kell akadályozni, hogy. az emberek leülj enek vagy lefeküdjenek. Ejjeli meneteknél a legnagyobb menetzavarok gyakran az által idéztetnek elő, hogy a vonatoszlopok a helyett, hogy menetelnének, az utakon tétlenül állanak és a mellett még sem píhennek. vagy hogy egész oszloprészek elma-
rad nak, álutakra tévednek ~tb. Gyakran megtörténik , hogy valamely jármii, mclynek kocsisa alRzik minden ok nélki-il megáll, az utat elzárja, minek következtében az egész oszlop megáll és - hacsak a legnagyobb erély ki nem fejtetik -- tovább nem mozditható, mert mindenki elalszik. Ha ettől lehet tartani. akkor a vonat- és vonatrészpal'aJlcsnokok azon clővigyá za.tot használják , hogy a hajtó legénység felét leszállittatják és közvetlenül nyerges lu vaik mellett meneteltetik, a minél a YODat· és vonatrészp lrancsnok belátására bizatik, megfelelő idöközökben, kellő váltakozást elrendelni. A helyes menetvonal betartására, valami llt az összeköttetés fentartására magában az oszlopban fokozottabb figyelmrt kell fordítani. A hol lehetsége!:> az egész oszlop élére, valamint az egymástól nagyobb távlr1izök által elválasztott oszloprészek él ére is, fáklyával ellátott utl11utatök osztandök be. Utkel'csztezéseknél és elágazásoJmál, azon esetre, ha a következő yonatrész szorosan zárkózva nem volna, a végén l evő tísztesek egyike annak megrrkezését várja be, vagy egy közembert (esetleg többet is) hagyjon hátra. Sötét éjszakában a jármilveken levő kézi lámpák az oszlopparancsnok r<,ncleletére meggyujtamlök. H elységekben átvonul áH közben rt menetvonal ment6n l evő ablakok lehetőleg kivil:í,gitandók. Ulasih'tH. Tábo"; rsenJÖrseg.
12
17H
I'iR
Pihenőknél a menet folytatása. előtt az egyes parancsnokok adandó jelek, vagy oszlop mellett való végiglovaglás, vagy hátulról előre küldendő jflentések által gyöződjenek meg; vajjon az oszlop a menet folytatására kész-e, nehogy valamely rész esetleg hátra maradjon.
a magasabb parancsnokságok szállásai és irodái közelében. Laktáborozó vonatok hajtó legénysége és lovai lehetőleg az illető telep tér közelében le1yezendők el.
Táborhely és a tábor alakja.
Táborozás és Jaktáborozá.s. Általános határozványok a vonat éjjelezésére nézve. _\
lIle~lpvéj SZ":!;,kd\a ~z na l asa.
ok
A menet- (éjjeli) állomások vagy éJ"jelezési körletek a vonatok szn.mfÍra a magasabb paratH'snokságok által utaltatnak ki. Akintalt szálláskörleteket lehetőleg ki kell használni és rendszerint csak azon vonatok (vo uatrészek) táboroznak, melyeknek legényRég-c ('S lovai az illető körletben rendelkezésre áll <Í öszszes szálláso k lehető legjobb kihasználása mf'llett sem hozhatók födél alá. Az ellenség közelében ellenben, ha C'zt n von at-(vonatrész)-parancsnok szükségesnek ta, rtja , az egésznek táborozni kell. Sulyosan beteg legénység addig, mig valHmely egészségiigyi intézetnfk átadható, lehf'Wle,\!; gyengélkedő szobákban helyezendő el. Az összes vonatok jármiivei elvileg' fL hclységen kivlil telepec1jenek le. Csak a fő- és tÖl'ZShadi szállások legszükségesebb tárgyaival megrakott jármiivek helyrzhetők el, ha van hely,
•
A vonatok táborozására nézve a Szolgábt.i LI rI)(a'lyzat 2-ik részében foglalt határozvún.,Tok ('z,t , ~ kiegész-i tések6p általában a következők n:érva(:<Ík : a) A törzs-(fő)-hadi szállások vonataJra ,lIcz\'e az előző fejezetben mondottak mérvnc1ok. lj) Lőszervonatok hasonló módon ~áborozllak, mint. a tiizérségi csapatok, a több] hadseregvonatok, mint az önáll<Í vonatok. r) A tüzérséo'hez 11em tartozó, önálló vonatok tábol'alakj: az 5. rnellékletböl vehető kj. ,-,. A jármiivek két vagy több) egy~lústól no lépés távolságra levő sorban áll.ana~~. ~ll~,c1en .. sol' egyf's jármiivei között, a kOCS1. kozepetol .l~oze,~ péig számitandó 6 lépés és J11mden 12 Ja.rmu után 15 lépés térköz hagyandó. A lovak annyi sort alakitanak, a hány szük, s<'ges. ,. A lovak minden vonala mögött a hozzajuk ta.rtoz!Í legénység táboroz. Számvivő- altisztek, trombitások, gyógykovácsok és mesteremberek a tiszti vonal mögött parallcsnokaik h:özelében táboroznak. A tisztek m1igött 6R hozzájuk legki5ze12*
mrll,·!.lr!.
lSO
lebu, azok szolgái és lovaik tciboroznak. A többi esetleg még jelenlev{í legl~l1ység a lovak utolsI) nll1ala mögött 20 lépésre t.fíboroz. A táhortüzek n f6zőtlizek sorában rakandök. Ha a szél iránya ugy kivánja, a főz{í- és túbortüzek megfelelőleg áthelyezendők. A telepől'ség álló helyétől 20 lépéssel eWre é' oldalt rakja tlizét A telepörség yonala egyuttal az arczvonalat is jelzi, ha jármlivek nélkül kell kivonulni. A vonatőrség vagy vonatfedezet a fegyvernemének megfelelií alakzatban, a számára kiilön kijelölendö helyekell tfl boroz Hu, több harczvonalban kell túborozni, minden előllev{í harczvonal utolSI) - és a rúkövetkez{) harczvonal els{í vonala köz1)tt 100 lépl's távköz hagyandó.
1 Ijarás l:,'II'f'k
A tábor (telep)-helyek kiszemelése és a, szállások előkészitése általában. a tá'JOrA 'b l l l k l . , , . khIemf'. ' ta or (te ep)- le ye ~ oszell1elp:-let, valamll1t
1<'S1'nel.
•
általában aszállások eWké:-lzitését a h8do:-lztúly, lyn1 menetelő vonatok számára a hadosztályparancfoinokság utasitása alapján a hado:-lztály-vonatparancsnokok a hadtest-vonatmU az Cg'yI-'S hadtest-vonatlépcsők parancsnokai, l)nállö VI)l\atolmái azoknak parancsnokai eszkr)zlik Ez a legWbb esetben oly módon történik, hogy az egyes rsoportban éjjelzű csapatok és vo-
1HJ
natok legmagasabb parancsnoka egy lova,s itott tisztet C,'ezérkari tisztet) a keWí számu segédszemélyzettel (lovasitott tisztek vagyaltisztekkel) az illető ' helységbe előre küld. Ezen tiszt kiszemeli az egyes csapatok és vonatok számára kiutalanc1ó szálláskörleteket és tábor (telep)-helyeket A tábol'szállásra vonatkuzó l'észletintézkec1é- Hé.z!<'linlt'zIINlétiP 1<. sek a kö vetkezők: a) Ha szükséges, a tábor főpontjainak megjelölése pózncíkkal, bokrokkal stb.; b) a meglev() kutak és források kiutalása az egyes vonatok részére, továbbá a vizpart pontjaj nak kijelölése, tekintettel ezek kihasználására, az ivó- és fözőviz nyerésére, az itatásra, a l1losásra stb. Folyó vizeknél ezen helyek a vizfolyás irányában a fönt emlitett sonendben jelölendők ki; ro) a fa , szalma éi; élelmi szerek sziikségleteinek biztositása ; ll) az árnyékszék ek helyeinek kijelölése. A tett előkészi.i.letek az illető közeg részéről a parancsnoknak , ki esetleg a vonattól előre siet, lehetőleg még a csapat beérkezése előtt jelentenclők.
A táborhelyek kiszemelésével, illetőleg az ell::lzúllásolús által únos el őkészi tésével megbizott tisztek közegei (segédei) a vonatl'észeket azon ponton várják, a hol azoknak az utról le kell térniök,
•
IS3
lUag-atartás ütközet alatt. Egészségügyi és löszervonatok. ,-
"'~ ~ 7. ~· l~'''' r·o~ t)
..
li fTyj •. , .
\'oJlilluk .
A harcz kezdetén a hac1nsztály-orvosfőnök II ha,dosztály-parancsnokságtól kapott il'ányel vek szerint elhelyezteti a segélyhelyeket és a kötöző helyet. A kötözöhely rendszerint BOOO - 5000 lépésnyire van az i.i.tközetvonal mögött és a segélyhelyekkel lehetőleg kocsi által járható utakkal legyen összekötve. A segélyhelyek oly közel helyeztetnek el az ütközetvonal mögött, hogy a sebesülteket könynyen oda lehessen szállitani, másrészt azonban azok ellenséges Híz elől lehetőleg védve legyenek. J\'Iindkét követelménynek mintegy 1000 lépésnyi távolságra való felállitás a legtöbb esetben megfelel. A sulyosan megsebesültek szállitása a hac1osztályegészségi.i.gyi intézet ~ebesültszállitó kocsijain és a tábori kórházak sebesültszáll i tó oszlopainak kocsijain - szükség esetén még más, a sebesültszállitásra berendezett járműveken is eszközöltetik, Ez irányban minJenekelőtt az egészségüg-yi osztag parancsnokának kötelessége a hadosztály-parancsnokságnál, a hadosztály. orvosfőnök utján, a szi.ikséges kezdeményezést az iránt megt enni, hogy a hadosztály-(hadtest) vonatparancsnokok vagy általáb an a legközelebb levli
vona garcmcilnokok (a7. ütközetvonat parancsnoka) az üre~ vonat-jáTlníl-veket rendelkez(~sl'e bocsássák, sö esetleg, hogya sebcsi.iltszállitásra szüksl'>ges já mílvek harácsoltassanak is. A kocsik szalma- ~gy szénával megfelelően kitöltendők, lehetéíleg ü\őde::;zkákkal ellátandók és a kapott parancs szerí,l1t a kötözőhelyre ki.ildendők. Ha a hal"cz nagyobb kiterjedést nyer é::; el('grndő ily üres kocsi rendelkezésre nem cílbna, akkor a vonatparancsnokok a legközelebbi községekben található mindeíl jármílvet parancs nélkül is harácsolni és olyképen készenlétbe helyezni tartoznak, hogy azok vett parancsra a kötözőhelyekre küldhetők legyenek, de azon idő pontig a közlekedést el ne zárják. Esetleg az utakon álló csapatok és vonatok parancsnokai kötelesek a közlekedést a sebesültszállitmányok számára, melyek az első kocsin egy kis vas jelző zászlót viseljenek, szabadon tartani. A kiutalt tábori kórházak a magasabb parancsnokságok által szükség szerint előre rendeltetnek. A hadosztály-és had test-löszertelep felálli - LőtizPrVoualok. tási helye iránt a hadosztály- (esetleg hadtest-) parancsnokság intézkedik. Ezek a hadosztály(ha.dtest) tLlzérséggel, vah1.lnint azon ütközet csoportokkal, melyek a lőszer kiegészitése tekintetében hozzájuk utalva vannak, az öss2eköttetést fentm·tják és igy, valamint felállitási helyüknek
fRj,
185
ezé l:-:zcrii megvü laR"üí.:-;a által is, gon doskodnak arról. hog.,' a lőszerpótlás mindig gyor:-;an eszközölhető legyen.
Egyéb vonatok. ,\ ("I ,hi vOllalok
Mindazon vonatok, melyek ,t csapatokat az iitközptbe nem követik, az ütközetszinhelyWl megfelelő távolságban visszatartandók. A yonatoknak hátrafelé, az ütközetszinhely mögött való lépcsőzetes csoportos itásánál mindenekeHitt arra kell tekintettel lenni, hogya vonatúk viszszavonulás esetén a csapatokat fel ne tartóztassák. A vonatok visszavezetése lépl'sben tÖl'tónik, de pihenéS' nélkül mindaddig, mig az uj felállitási helyek elérve nincsenek. nl'nd (~::; mendH k b ké8zsc':;. arcz yöz en éL vonatoknál rend, c:-;pnd és fegyelem tartandó. Már a relld ellen felmel'iiW kisérletet is a legszigurubb eszközökkel kell elnyomni. Ott, hol elrettentő példaadásra van szükség, a vétkes, mint ez már emlittetett, haladéktalanul felkonczolandó. A vonattöl Renkinek sem szabad eltávoznia. Ugyanez (~ryénycs a különféle intézete IméI levő tisztek. tisztviselők és pgy(~b személyekre nézve is. A vonatok kiutalt felállitási helvük1in minv (lenko!' indulásra készen tartandök A lovak befogva maradnak, de ctE'tendők, mert ezektfJl majdnem minden ütközet befejezése után erős menetek végrehajtása kívántatik, \ j",;:-;zíllarltba.
meg pedig vagy azon czélból, hogy az- elől levő csapatok élelmezhetők és hogy üldözés esetén ét vonatok kellő közelben legyenek, vagy pedig - visszavonulás esetén - a szükséges térnyerés czéljából. A vonat- és vonatrészparancsnokok harcz közben figyelmüket azon megfutamodókra fordítsák, kik magukat a harcz alól kivonják és álhirek terjesztése által, az ily benyomások iránt fogékony vonatszemélyzetnél netán rendetlenségre szolgáltatnak okot. Ha ily szökevények az első felszólitásra a harczvonalba vissza nem térnek, akkor a közbelépő tiszt által vagy annak parancsára felkonczolandók. ..\ vonatparancsnokolc egyetértőleg az élel- S~;I~:~~aCZ~k~.:~_ mező tisztekkel gondoskodnak arról, hogy acsa palhoz pateleség- és markotányos-kocsik közvetlenül az ütközet után csapattestükhöz jussanak és hogy azon élelmezíí lépcsők is, melyek aznap az éleImi czikkek átadására vallnak kijelölve, mielőbb a csapathoz küldessenek.
Maga,tal'tá.s ellenség'es támadás esetéll. A vonat fedezésére esetleg szükéges ütközet l\l~llet leh etőleg oly módon vezetendő, hogy a járművek az ellenség tűzkörébe ne jussanak és menetliket feltartóztatás nélkül folytathassák. Ha valamely melletelő vonatoszlop közvetlenül támadtatik meg, akkor annak magatartása a
közben.
lK(;
LaktaiJorllan vagoy bborban.
túmadás irányútól és erejétől, a vonat véclclmezése czéljáb<íl rendelkezésre álló erők mennyjségétől és azon körülménytől függ, yajjon a támadást g~Talogság vagy lovass ~.g intézi-e. Hátulról intézett támadásnál a legtöbb esethen czélszel'ii lesz a vonattal a menetet folytatni, mig a vonaWrség (fedezet) a támadást vli'szautasitani igyekszik. Minden más esetben czélszeri:i. lesz - ha a ]wcsik gyor::; megfordulása vagyelhajtása által rendetlenségek támadhatnának -- a vonatot megállitani. Lovassági támadás e::;etén az él megáll~ a többi kncsik szorosan felzárkóznak, hogy ezáltal az ellenséges lovasság keresztüllovaglása megakadályoztassék és a yonaWrségnek (frdezetnel,) a védelmezés megkönnyebbittessék. Ha valamely helységet, melyhen vonatok vannak elhelyezve, rajtaütés ér, akkor a védelem - ha a rendelkezésre álló erő támadólagos fellépésre elegendő nem volna - a házakban és udvarokban eszközlendő, melyek e ezéiból elzárandók, és ha az idő engedi, el is torlaszolandók. Nyilt táborokban -- nehány ember kivételével, kik a lovak mellett maradnak - mindenki fegyvert ragad é::; a táborparancsnok utasítása szerint az ellenségre veti magát.
v.
FF~JEZET
Általános ismeretek a tereptanból. Terep, tervrajz, térkép. A föld felületét nlinden azon találhatö, nem mozgó tárgygyal együtt derep,,-nek nevezzük. Egy terepszakasz fels<í látképének rajz általi lehető pontos ábrázolása tervrajznak vagy térképnek neveztetik.
Mérték, részletes és álta.lános térkél}ek. A földfelület egy részének rajz általi elötiintethetésére, a terep alakja és körvázlata meghatározott arányban kisebbre véve (kisebbitve) papirra teendő. Azon mérték, mely ezen arányt meghatározza, az jJletö rajz aránymértékének neveztetik. Ha a terep ábrázolása csekély kisebbitésben történik, akkor a rajz «tervrajz))-nak neveztetik; ha a kisebbités tetemes, akkor a rajzot «térkép')}wk nevezzük. l\'Iinél pontosabbnak kell a tel'vl'ajznak lenni, annál csekélyebbnek kell a kisebbitést venni.
,\lIaláball.
