1
KIVONAT A BÜNTET - ÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓ DOKUMENTUMGY JTEMÉNYB L A NEMZETKÖZI BÜNTET - ÉS BÜNTETÉSVÉGREHAJTÁSI BIZOTTSÁG KIADVÁNYA IV. (speciális) kötet
1935. július
MAGYARORSZÁG BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI RENDSZERÉNEK ÁTTEKINTÉSE Készült a nemzetközi büntet - és büntetés-végrehajtási bizottság által megállapított kereteken belül
01635.DOC
2
Tartalomjegyzék A. Jogszabályozás I. A tárgy jogi szabályozása II. A rendszer egészének vizsgálata III. A büntetések IV. Biztonsági intézkedések V. Alternatív büntetések VI. Különleges eljárások VII. El zetes fogva tartás B. Szervezeti keretek, irányítás I. A büntetés-végrehajtás központi irányítása II. Létesítmények III. Személyzet IV. Szabadságvesztés büntetések végrehajtása V. Egyes csoportok különleges kezelése
Lapszám 1 2 3 6 8 10 11 11 12 13 15 22
C. Megel zés I. Szabadlábra helyezett elítéltek gondozása 24 II. Feltételesen elítélt vagy szabadlábra helyezett személyek felügyelete 24 III. Pártfogó rendszer kiépítése 25 D. Gyermekkori b nözés E. Statisztikák F. Általános kérdések
01635.DOC
25 25 25
3
MAGYARORSZÁG A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI RENDSZER ÁTTEKINTÉSE BEMUTATJA Dr. PHILIPPE ROTTENBILLER, a Bizottság tagja KÉSZÍTETTE Dr. SZÖLL SY OSZKÁR minisztériumi tanácsos A. Jogszabályozás I.
A tárgy jogi szabályozása
Magyarország nem rendelkezik speciális büntetés-végrehajtási joggal. A különböz büntet törvénykönyvek, mint az 1878. évi V. számú és az 1879-i évi XL. számú törvény, valamint az 1908. évi XXXVI. számú törvény, mely az el bbieket egészíti ki illetve módosítja, az 1913. évi, a veszélyes csavargókról szóló XXI. számú törvény és az 1928. évi, a büntet bíráskodás különböz kérdéseir l szóló X. számú törvény a büntetések és a biztonsági intézkedések fajtáiról rendelkezik. A végrehajtást illet en ezek a törvények csak a legfontosabb alapelveket tartalmazzák. A Büntet eljárási kódex – az 1896. évi XXXIII. számú törvény – tartalmaz bizonyos rendelkezéseket az el zetes fogva tartást illet en (152156. cikkelyek), valamint érinti a büntetés-végrehajtás bizonyos kérdéseit is. A büntetés-végrehajtás részletes szabályozását miniszteri rendeletek foglalják magukban. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak: - a 2106/1880. számú I.M.E. rendelet és öt hatályos melléklete egyes szabadságvesztés büntetések végrehajtásáról (fogházban, börtönben, fegyházban), valamint a felügyel bizottságról és a feltételes szabadlábra helyezésr l; - a 2205/1894. számú I.M.E. rendelet az elzárás büntetésr l; - a 1140/1895. számú I.M.E. rendelet az állami börtönr l; - a 6757/1900. számú I.M. rendelet a halálbüntetésr l; - a 45100/1931. számú rendelet a pénzbüntetésekr l; - a 62000/1916. számú I.M. rendelet a dologházba utalásról; - a 15000/1930. számú I.M. rendelet a szigorított dologházra ítéltek feltételes szabadlábra helyezésér l; - a 10600/1926. számú I.M. rendelet a fogva tartottak munkavégzésér l. A börtönök igazgatásáról szóló rendelkezéseket a 696/1874. számú I.M.E. rendelet III., ma is hatályban lév része foglalja magában, míg az állami büntetés-végrehajtási intézmények vezetésér l az 1870. június 10-én kelt, „Börtönszabályzat és szolgálati utasítás” cím rendelet rendelkezik.
01635.DOC
4 II.
A rendszer egészének vizsgálata
A magyar büntet jog ismeri a halálbüntetést, a szabadságvesztés büntetést, a pénzbüntetést és az eltiltást a polgári jogok gyakorlásától és a közügyekt l mint a büntet ítélethez f z d hátrányos jogkövetkezményt. A rendszer sarokköve a szabadságvesztés. Amennyiben a f büntetési ág, azaz a szabadságvesztés „rendberakása” a végs célunk, a legfontosabb feladat, amely a megtorláson kívül a büntetés-végrehajtási intézményekre nehezedik az, hogy neveljük a fogva tartottakat, kiirtva bel lük káros ösztöneiket, és önuralomra illetve munkára tanítsuk ket. A fogva tartottak nevelésének – a szellemi gondoskodáson és irányításon túl – els sorban a helyes szokások kifejlesztésén és a becsületes hétköznapi életre való felkészítésen kell alapulnia. De a szigorú elvek mellett fontos, hogy a foglyok bizonyos kedvezményekhez is juthassanak, mivel ez tekinthet a pedagógia legfontosabb eszközének. Szükség van tehát arra, hogy a fogva tartott értékelje azokat a kedvezményeket, melyekhez jó magaviselete nyomán jut, ezzel bizonyítva jó szándékát. Erre az alapelvre épül az a progresszív rendszer, amely szerint a büntetés mértékének meg kell felelnie az elkövetett b ncselekmény súlyának, és a megtorlás szigorát fokozatosan enyhíteni kell. Tehát a fogva tartottnak már bebörtönzése kezdetét l fogva éreznie kell büntetése nyomasztó terhét (magánzárka, stb.), valamint azt is, hogy kifogástalan magaviselete eredményeként a fogva tartás szigora fokozatosan enyhül, egészen a szabadulásig. III. A büntetések fajtái 1. A halálbüntetés Általában kizárólag a gyilkosság és a felségsértés büntethet halálbüntetéssel. Emellett kimondható halálbüntetés háborús id kben a hadsereg érdekeivel szemben elkövetett b ncselekmények esetén, amennyiben emberi életek esnek ennek áldozatul. De ha az elkövet húsz évesnél fiatalabb, halálbüntetés nem szabható ki ellene. A halálbüntetést kimondó ítéletet – kivéve, ha rögtönítél bíróság mondja ki – nem lehet azonnal végrehajtani. Halálbüntetés csak akkor hajtható végre, ha az államf nem kegyelmez meg az elítéltnek. Ágyban fekv beteg vagy állapotos asszony ellen hozott halálos ítélet csak a nevezettek gyógyulása illetve a szülés után hajtható végre. Halálos ítéletet nem lehet végrehajtani ünnepnapon. A halálbüntetés zárt helyen, kötél által hajtatik végre. A holttest kiadható a rokonoknak, hogy csendben eltemessék az elhunytat, amennyiben ez nem vált ki megütközést vagy demonstrációkat. Ez utóbbi esetben a börtön vezetése eltemetteti a kivégzett személyt. Temetés el tt az ügyész engedélyezheti a holttest felboncolását orvostudományi célból.
01635.DOC
5 2. Szabadságvesztéssel vagy a szabadság korlátozásával járó büntetések Az öt szabadságvesztés büntetés közül a legsúlyosabb a fegyház fokozat: a büntetések id tartama itt életfogytig tartó vagy kett t l tizenöt évig terjed. Azután következik a börtön, mely kevésbé szigorú: ez az öt hónaptól tíz évig terjed szabadságvesztés letöltésének helye. Majd az államfogház következik olyan szabadságvesztés büntetések letöltésére, melyeket bizonyos társadalmi kényszer vagy politikai ok hatása alatt elkövetett vétségekért szabtak ki. Itt a büntetés id tartama egy naptól tizenöt évig terjedhet. Negyedik a sorban a fogház, az itt letöltend büntetés vétségekért vagy adócsalásért kerül kimondásra, egy naptól öt évig terjed id tartamra. S végül az elzárás, amely szabálysértésekért szabható ki, három órától két hónapig terjed id tartammal. Az elítélt a fegyházban köteles dolgozni, jogosult naponta egy óra sétára és fegyházi öltözéket visel. A börtönben lév elítélt szintén munkára kötelezett, de választhat a börtönben létesített munkahelyek között, naponta két órát tölthet a szabad leveg n és rabruhát visel. Az államfogházban az elítélt nincs feltétlenül elkülönítve és nem köteles dolgozni, viselheti a saját ruháját, hozathat be magának kintr l élelmiszert és két órát sétálhat naponta a szabad leveg n. A fogházban tartott személyt a bíróság mentesítheti a munkavégzés alól és étkezhet a saját költségén. Az elzárást a lehet ségekhez képest zárkában kell végrehajtani. Az elítélt itt nem köteles dolgozni és a saját költségén étkezhet. 3. Testi fenyítés A testi fenyítés mint büntetési forma nem létezik Magyarországon. 4. Pénzbírságok A pénzbírságnak három formája létezik: egy meghatározott összeg pénzbüntetésként történ megfizetése, kártalanítás, melynek összege az elítélt teljes vagyonának elkobzásáig terjedhet, valamint bizonyos tárgyak elkobzása, azoknak a magánvagyonból történ elvonása céljából. A pénzbüntetés lehet f büntetés, de lehet a f büntetés mellékbüntetése is; a kártalanítás és az elkobzás csak mellékbüntetés lehet. A pénzbüntetés 1-t l 20.000 peng értékig terjedhet. Ha a behajtására nincs lehet ség, szabadságvesztés büntetésre váltható, kivéve azt az esetet, amikor a bíróság a pénzbírságot mellékbüntetésként mondta ki egy tizenöt éves vagy annál hosszabb szabadságvesztés f büntetés mellett. A pénzbüntetés megfizetésének elmaradása esetén a büntetés börtönbüntetésre váltandó, melynek id tartamát 1-100 peng napi tétel alapján kell kiszámítani. Az így átváltott szabadságvesztés a törvény el írásai szerint nem haladhatja meg az egy évet b ncselekményért elítéltek esetén, a hat hónapot vétségért elítéltek esetén és a harminc napot szabálysértésért elítéltek esetén. A pénzbírság megfizetésének határidejét komoly indokok alapján szabják meg. Részletfizetésre is van lehet ség. Amennyiben az elítélt nem
01635.DOC
6 fizeti meg a pénzbírságot a megszabott határid n belül, ezt ugyanolyan módon kell behajtani, mint az adókat. Amennyiben a behajtás nem jár sikerrel, a pénzbírságot helyettesít szabadságvesztés büntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. A kártalanítás nem váltható át szabadságvesztés büntetésre, egyébként ugyanazok a szabályok érvényesek rá, mint a pénzbírságra. Az elkobzott tárgyak általában árverésen kerülnek értékesítésre. A kereskedelmi értékkel nem rendelkez tárgyakat megsemmisítik. A különleges érdekl désre számot tartó tárgyakat a kriminológiai múzeumban helyezik el. 5. Munkára kötelezés elzárás nélkül Ez a rendelkezés nem létezik Magyarországon. 6. Bírói megintés Csak kiskorúak vonatkozásában alkalmazandó. 7. Jogfosztó vagy korlátozó jelleg intézkedések Fenti büntetések csak mellékbüntetésként szabhatók ki. Ezek a hivatalból történ jogvesztés, közügyekt l való eltiltás, foglalkoztatástól való eltiltás, ügyvédi gyakorlattól vagy speciális szakmai képzettséget igényl foglalkoztatástól való eltiltás, tartózkodási tilalom adott településen és kiutasítás az országból. Ezen büntetések végrehajtása az illetékes közigazgatási vagy katonai hatóságokra, az elítélt felettesére, az ügyvédi kamarákra vagy a közjegyz i kamarára hárul, tehát a bíróságnak értesíteni kell az ítéletr l ezeket a szervezeteket. IV. Biztonsági intézkedések 1. Dologház A bíróság szabadságvesztés büntetésre ítélheti a veszélyes csavargókat, azaz azokat a munkaképes nincsteleneket, akik dologtalan életvitelt folytatnak, amennyiben már kétszer megbüntette ket a rend rség, illetve azt a b nöz t, aki dologtalan életvitele miatt erkölcsi romlásba sodorja saját magát vagy a családját, illetve aki b ncselekmények elkövetéséb l tartja fenn magát, s végül azokat a személyeket, akik nyilvános helyen zött szerencsejátékból élnek vagy akik prostituáltakkal tartatják el magukat. De ha a fogva tartásra azért van szükség, hogy az elítélteket munkára és rendszeres életre neveljék és szoktassák, a bíróság dologházba küldheti ket. Azok, akik több alkalommal elkövették a fenti cselekményeket, feltétlenül dologházba küldend k, anélkül, hogy
01635.DOC
7 szabadságvesztés büntetésre kerülne ellenük sor, kivéve, ha személyiségük és az adott eset körülményei alapján vélelmezhet , hogy a szabadságvesztés büntetés után dolgos és rendezett életet fognak élni. A bíróság – az angol „Preventive Detention” elnevezés intézkedéshez hasonlóan – dologházba küldheti azokat a b nöz ket, akiket legalább három hónapos dologházra, börtönre vagy fegyházra ítéltek élet-, személy- vagy tulajdonellenes cselekmények miatt, ha úgy látja, hogy a b ncselekmény az elkövet rendezetlen életének a következménye. Ezek az elkövet k a szabadságvesztés büntetés letöltése után küldend k dologházba. Elmebetegségben szenved személyek nem küldhet k dologházba. A dologházba küldés a társadalom védelmét szolgálja ugyanúgy, mint a szabadságvesztés büntetés, s határozatlan id re szól, de id tartama nem lehet kevesebb, mint egy év, és nem haladhatja meg az öt évet. A dologház célja az elítéltek munkára fogása és a rendezett élethez való hozzászoktatása. A dologház felügyeletét ellátó hatóság feltételesen szabadon engedheti azokat, akik legalább egy évet eltöltöttek a dologházban, bebizonyították kitartásukat a munkában és jó magaviseletet tanúsítottak, amennyiben feltételezhet , hogy szabadlábon is jól viselik majd magukat, valamint ígérkezik munka részükre a szabadulásuk után. A dologházban öt évet eltöltött személyeket feltétel nélkül szabadon kell engedni. A rend rség ellen rzi a feltételesen szabadlábra helyezett személyeket és jelentést készít róluk a felügyeletet ellátó hatóság számára. Amennyiben a szabadlábra helyezett személy a szabadlábra helyezése utáni egy évben rendezett életet él, szabadon bocsátása véglegessé válik. De ha visszaél a szabadsággal, nem dolgozik vagy részegeskedésre adja a fejét, a bíróság visszaküldi a dologházba. Az ilyen visszaküldött személy legalább egy évet és legfeljebb öt évet tölt a dologházban, s feltételes szabadlábra helyezésére csak a fentebb leírt feltételek között kerülhet sor. 2. Szigorított dologház Ebbe a létesítménybe küldend k a megrögzött b nöz k, azaz a professzionális vagy szokásszer b nelkövet k, hogy ártalmatlanná tegyék, és ha lehet, szorgalmas és jó magaviselet emberekké neveljék ket. Következésképpen a bíróság anélkül, hogy határozott idej szabadságvesztés büntetést róna ki az elítéltre, szigorított dologházba küldi azokat, akik különböz id pontokban és egymástól függetlenül legalább három, életellenes, vagyonellenes vagy jó erkölcsbe ütköz b ncselekményt követnek el, amennyiben a törvény halálbüntetés kiszabását nem teszi lehet vé, amennyiben a két utolsó b ncselekményt öt éven belül követték el és amennyiben a b nelkövet szokásszer en követi el a cselekményeket vagy b nelkövetésre való hajlamot mutat. Nem küldhet szigorított dologházba az a személy, aki a három b ncselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a tizennyolcadik évét és aki az ítélet kimondásakor még nincs huszonegy éves. A szigorított dologházban letöltend büntetés id tartama nincs meghatározva. A bíróság csak a legrövidebb id tartamot határozza meg, amely legalább három év. A három év letöltése után az elítélt kérheti az
01635.DOC
8 Igazságügyi Minisztériumtól feltételes szabadlábra helyezését. Amennyiben ezt a minisztérium elutasítja, a kérelem évente megújítható. A szigorított dologházban a b nelkövet k kötelesek dolgozni és rendszeres életvitelt folytatni. A szigorított dologházban a fegyházra jellemz szabályok uralkodnak. Az Igazságügyi Minisztérium feltételesen szabadlábra helyezheti az elítéltet, miután konzultált a felügyeletet gyakorló hatósággal és amennyiben az elítéltnek a dologházban mutatott magatartása alapján feltételezhet , hogy a nevezett már nem jelent veszélyt. A próbára bocsátás három évre szól. Amennyiben az elítélt ezen id alatt rendezett életet él és szorgalmasan dolgozik, a szabadlábra helyezés véglegessé válhat. Amennyiben azonban súlyosan megsérti a szabályokat, ugyanaz a bíróság, amely eredetileg szigorított dologházban letöltend büntetésre ítélte, visszaküldheti oda. A szigorított dologházba visszaküldött elítélt csak öt év elteltével kerülhet újra feltételes szabadlábra. V. Alternatív büntetések 1. Büntetés végrehajtásának felfüggesztése A bíróság a három hónapnál nem hosszabb, vétség elkövetéséért kiszabott börtönbüntetés és pénzbüntetés végrehajtását három év próbaid re, az egy hónapot meg nem haladó elzárás büntetést és szabálysértés elkövetéséért kiszabott pénzbüntetést egy év próbaid re felfüggesztheti, ha megítélése szerint ez kedvez en hat az elítélt magaviseletére. Nem függeszthet fel a büntetés, ha az elkövet el z leg már egy hónapnál hosszabb börtönbüntetésre vagy elzárásra volt ítélve, kivéve azt az esetet, ha tíz éven belül kegyelemben részesült. Nem függeszthet fel az ítélet, ha a b ncselekményt aljas indokból követték el. Ha a próbaid határidejének lejárta el tt büntet eljárás indul az elítélt ellen egy, a próbaid alatt elkövetett b ncselekmény miatt és ha a bíróság b ncselekményért vagy szándékos vétség elkövetéséért börtönbüntetésre ítéli, a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani. Egyéb kiszabott büntetések esetén, vagy ha az elítéltet csak a sértett fél panaszának visszavonása nyomán mentették fel, a bíróság a körülmények mérlegelése után dönt arról, végre kell-e hajtani a felfüggesztett büntetést. Amennyiben az elítélt ellen nem indul büntet eljárás és amennyiben a próbaid alatt nem ítélik el újra, a kijelölt határid lejártával véglegesen mentesül a felfüggesztett ítélet végrehajtása alól. 2. Felügyelet – „próbára bocsátás” Ez az intézkedés csak kiskorúak esetében alkalmazandó.
01635.DOC
9 3. Feltételes szabadlábra helyezés Az igazságügyi miniszter, a bíróság elnökéb l, a királyi ügyészb l, a börtönigazgatóból, egy papból, egy felügyel b l és a megyei tanács két tagjából álló felügyel bizottság meghallgatása és a B. IV. 1. pontban részletezett büntetés egy részének letöltése után, kérelem alapján, feltételesen szabadlábra helyezheti azokat az elítélteket, akiknek a szorgalma és a jó magaviselete ezt lehet vé teszi. Nem helyezhet k feltételesen szabadlábra, még a fenti feltételek teljesülése esetén sem, a külföldiek és azok a vagyon elleni vétségért elítélt visszaes k, akiket a bíróság nem csak szabadságvesztésre ítélt, de dologházban letöltend büntetésre is, valamint azok, akiket fegyelmi büntetéssel sújtottak a fegyelemsértés elkövetését l számított egy éven belül. Amennyiben az igazságügyi miniszter „pillanatnyilag” elutasítja a kérelmet, az megújítható vagy a büntetés hét nyolcadának letelte után, vagy – a fogházban életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésüket tölt elítéltek esetében - két év múlva. Amennyiben az elutasítás „pillanatnyilag” nem kerül bejelentésre vagy a kérelmet már kétszer visszautasították, új kérelem csak a börtönfelügyelettel megbízott miniszternek nyújtható be. A feltételesen szabadlábra helyezett személyek büntetésük hátralév id tartama alatt – a fogházban életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésüket tölt elítéltek négy évig – kötelesek különleges szabályokat betartani lakhelyüket, magaviseletüket és életvitelüket illet en. Amennyiben ezeket a szabályokat megszegik vagy újabb vétséget követnek el, az igazságügyi miniszter visszavonhatja a feltételes szabadlábra helyezést. Amennyiben a szabadlábra helyezett személy jó magaviseletet tanúsít a feltételesen elengedett büntetés lejártáig, a büntetését letöltöttnek tekintik. VI. Különleges eljárások 1. A kegyelem Az államelnök, kegyelmi jogát gyakorolva, csökkentheti a büntetés id tartamát vagy elengedheti az egész büntetést. A kegyelem azonban nem jelenti az elkobzott tárgyak és a perköltség visszaszolgáltatását. Halálbüntetés kiszabása esetén kötelez a kegyelmi eljárás. A bíróság, miután meghallgatta az illetékes ügyészséget, nyilatkozik arról, hogy az elítélt méltó-e a kegyelemre. A legfels bb bíróság elnöke ezt a véleményt továbbítja az igazságügyi miniszternek, aki saját véleményével együtt el terjeszti azt az államelnöknek. Egyébként a bíróságnak vagy az ügyészségnek benyújtott kegyelmi kérvényeket is továbbítani kell az igazságügyi miniszternek. Az állami fogházban és fegyházban fogva tartottak személyes kegyelmi folyamodványait vagy az ügyészség, vagy a börtönigazgatóság továbbítja véleményezés után az igazságügyi miniszternek. A fogházasok kérelmeit csak az igazságügyi miniszter erre felhatalmazott felügyel i vehetik át a börtönlátogatások alkalmával.
01635.DOC
10 Az igazgatóság a létesítmény tanácsának meghallgatása után nyilatkozik a miniszter által részére megküldött kérelmekr l. Különleges figyelmet érdeml körülmény fennállása esetén javasolja a kérelem pozitív vagy negatív elbírálását. A miniszter egyébként meghallgathatja a bíróság, az ügyészség vagy a f ügyész véleményét is és azután továbbíthatja saját véleményével kiegészítve a kérelmet az államelnöknek. A kegyelmi kérvénynek – a halálbüntetést kivéve – nincs halasztó hatálya, de az igazságügyi miniszter elrendelheti a büntetés-végrehajtás elhalasztását vagy felfüggesztését. 2. Bírói kegyelem Nyomban viszonzott kölcsönös rágalmazás vagy becsületsértés esetében a bíróság, a b nösség megállapítása mellett, felmentheti a büntetés alól mindkét vádlottat vagy csak az egyiket (1914. évi XLI. számú törvény, 19. cikkely). 3. Rehabilitálás Ez a jogintézmény még nem épült be a magyar jogrendszerbe. VII. El zetes fogva tartás A kérdésr l a Nemzetközi Büntetés-végrehajtási Bizottság által nemrégiben lefolytatott, az el zetes fogva tartás megszervezésér l és alkalmazásáról szóló vizsgálat és a bizottság hivatalos közlönyében a vizsgálatról közölt eredmények szolgálnak részletekkel.1 B. Szervezeti keretek, irányítás I. A büntetés-végrehajtás központi irányítása 1. A szervezet A büntetés-végrehajtás irányítása – kivéve a kegyelmi ügyeket – az Igazságügyi Minisztérium büntetés-végrehajtási és gazdasági szekcióinak a hatáskörébe tartozik. A büntetés-végrehajtási szekció a büntetések végrehajtásának, a büntetés-végrehajtás elhalasztásának és megszakításának, a b nelkövet k átmeneti intézményekbe küldésének és a feltételes szabadlábra helyezésnek a legfels bb ellen rz szerve. De foglalkozik a büntetés-végrehajtási és büntet intézmények alkalmazottainak a személyes ügyeivel és a büntetésvégrehajtási reformok el készítésével is. 1
Lásd a beszámolót: „Bulletin de la Commission pénitentiaire internationale” ,új sorozat, 4. szám, 1928. szeptember, 66. és azt követ oldalak
01635.DOC
11 A gazdasági szekció a büntetés-végrehajtási intézmények gazdasági ügyeivel és a fogva tartottak tevékenységének az irányításával foglalkozik. A kegyelmi ügyek a büntet jogi szekcióhoz tartoznak. A büntetés-végrehajtási intézmények közül az állami intézmények és a dologházak közvetlenül az Igazságügyi Minisztériumhoz tartoznak. A bíróság mellett m köd börtönöket a f ügyészek ellen rzik. 2. Az uralkodó szellem A szabadságvesztés büntetésnek az a célja, hogy tisztességes és rendezett életre és munkára szoktatott embereket vezessen vissza a társadalomba. Így a büntetés-végrehajtás során a nevelés játssza a legjelent sebb szerepet. Ez az alapelv érvényesül tehát a büntetésvégrehajtási intézmények jelentéseken és rendszeres látogatásokon alapuló szisztematikus ellen rzése és irányítása során. II. A létesítmények 1. A létesítmények különböz kategóriái, befogadóképességük és szerepük A büntetés-végrehajtási intézményeknek három kategóriája létezik: a bíróságok mellett m köd fegyházak (a királyi törvényszék mellett m köd börtön és a járásbíróságok mellett m köd börtönök), állami büntetésvégrehajtási intézmények (fogház, börtön, állami fogház, átmeneti intézmények) és a dologházak. A bíróságok mellett m köd fegyházak szabadságvesztés büntetésre ítélt vagy el zetes letartóztatásba helyezettek elhelyezésére szolgálnak. A járásbíróságok mellett m köd 24 fogház 4500 elítélt elhelyezésére alkalmas, a törvényszékek mellett m köd 90 intézmény 1760 személy elhelyezését teszi lehet vé. A kalocsai bíróság fogházához tartozik egy dologház n k részére, míg a jászberényihez egy dologház férfiak részére. Az Igazságügyi Minisztérium az egész ország területér l küldhet elítélteket a büntetés-végrehajtási intézetekbe. Hat állami intézmény létezik: a budapesti gy jt fogház, a soproni fogház és szigorított dologház férfiak részére (közös vezetéssel), a váczi fegyház és átmeneti intézmény, a hartai mez gazdasági büntetésvégrehajtási intézet, a márianosztrai fegyház és szigorított dologház n k részére (közös vezetéssel) és a szegedi fegyház és állami börtön (közös vezetéssel). Ezen intézmények 4200 személyt tudnak elhelyezni. A hartai büntetés-végrehajtási intézet kizárólag olyan fogva tartottakat fogad be, akik alkalmasak mez gazdasági munkák elvégzésére, akik már bizonyították, hogy képesek elviselni az izolált elhelyezést, akik elég fegyelmezettek és akiknél nem kell szökést l tartani. Az intézményhez 3300 hold földterület tartozik, melyet a fogva tartottak m velnek meg. Egyéb büntetés-végrehajtással kapcsolatos intézmények még a budapesti gy jt fogház mellett m köd „Országos Igazságügyi Elme
01635.DOC
12 Megfigyel ”, a budapesti „B nügyi Antropológiai Laboratórium” és a váczi állami börtönkórház. A Büntetés-végrehajtási Múzeum és a Tauffer Büntetés-végrehajtási Könyvtár az Igazságügyi Minisztérium épületében kapott helyet. 2. Az intézmények vezetése A bíróságok mellett m köd fogházakat az ügyészség elnöke által ellen rzött börtönigazgató irányítja, aki a börtön rök közvetlen felettese. A törvényszékek mellett m köd fogházakat az illetékes bíróság elnöke ellen rzi. Az állami büntetés-végrehajtási intézményeket saját igazgatóságuk vezeti. III.
A személyzet
1. A személyzet összetétele A börtönvezet n és a börtön rökön kívül a nevel , az orvos és a börtönlelkészek dolgoznak a bíróságok mellett m köd büntetésvégrehajtási intézetekben. Az állami intézmények alkalmazottai az alábbiak: igazgató, titkár, el adó, vezet tisztvisel , tisztvisel , a börtön rök vezet je, nevel , orvos és börtönlelkészek. Az egyes szakmákra kiképzett börtön rök általában munkafelügyel ként dolgoznak. 2. Az alkalmazás és az el menetel feltételei Az alkalmazás elméleti feltételei az alábbiak: Az igazgatónak jogi és politikatudományi egyetemi végzettséggel és jogi államvizsgával kell rendelkeznie; a titkárnak és az el adónak az igazgatóéhoz hasonló végzettségre és államvizsgára, vagy közgazdaságtudományi illetve számviteli államvizsgára van szüksége; a tisztvisel nek érettségivel és számviteli államvizsgával kell rendelkeznie; a börtön rök parancsnokának és az egyéb alkalmazottaknak négy középiskolai osztályt kell elvégezniük, hogy alkalmazást nyerjenek. Az orvosoknak állami oklevéllel és igazságügyi orvos-szakért i vizsgával kell rendelkezniük. A miniszter a költségvetési törvény kereteit figyelembe véve határozza meg a különböz intézményekbe felvehet alkalmazottak számát. A kinevezés az államelnök vagy a miniszter feladata. Az ideiglenes alkalmazottakat különleges megbízás alapján veszik fel. Börtön rként általában olyan személyeket alkalmaznak, akik el z leg hosszú katonai szolgálatot teljesítettek, s így rendelkeznek gyakorlattal ezen a területen. Kinevezésük ideiglenes jelleggel, két évre szól, mely id tartam alatt a kinevezés visszavonható, következésképpen a
01635.DOC
13 végleges kinevezésre csak két év kifogástalan szolgálati id letelte után kerülhet sor. 3. Szakmai képzés A büntetés-végrehajtási intézetekben id r l id re szaktanfolyamokat tartanak a börtön rök részére. Ezeken a tanfolyamokon a büntet jog különböz fogalmai és a büntetés-végrehajtással kapcsolatos szabályzatok kerülnek szóba. A tanfolyam során az altisztek heti két-három órában testnevelési és fegyverkezelési gyakorlatokat tartanak a börtön röknek. A tanfolyam vizsgával zárul. Annak a börtön rnek, aki nem tett el z leg börtön rvizsgát, kötelez részt vennie a tanfolyamon. 4. A fizetés A börtönalkalmazottak az állami alkalmazottakhoz hasonló bérezésben részesülnek. Az igazságügyi miniszter igénybe veheti a fogva tartottak nettó jövedelmének 10 %-át abból a célból, hogy jutalékot fizessen azon alkalmazottaknak, akik a fogva tartottak ipari vagy mez gazdasági tevékenysége érdekében túlteljesítik el írt feladataikat. 5. Az alkalmazottak és a fogva tartottak számának aránya Általában hat fogva tartottra kell egy rt számítani. Figyelembe véve azonban azt a tényt, hogy az rök a szorosan vett felügyelet mellett egyéb munkákat is végeznek (portásszolgálat, kocsis munka, munkavezet i feladatok), s tekintve az éjszakai szolgálatot, a betegségeket és a nyári szabadságot, egy rnek általában 10-15 elítéltet kell szemmel tartania. 6. Az alkalmazottak elhelyezése Az igazgatónak, az rök vezet jének és a börtönvezet nek a létesítményben kell laknia. A személyzet más tagjai számára a bentlakás nem kötelez , de ha a körülmények lehet vé teszik, k is lakhatnak a börtönön belül. IV. A szabadságvesztés büntetések végrehajtása 1. Magánzárka vagy közös foglalkoztató – progresszív rendszer Az egy évnél hosszabb szabadságvesztés büntetés esetén – az állami börtönt kivéve – a progresszív rendszert alkalmazzák. A büntetés els harmada alatt, de semmiképpen sem több mint egy évig, az elítélt éjjel és nappal be van zárva. A második harmad alatt csak éjszaka van bezárva, de
01635.DOC
14 nappal közös foglalkoztatásban vesz részt. Ezt követi a közvetít fokozat (ír módszer), de csak a börtönben vagy fogházban letöltend , három évnél rövidebb büntetés esetén és ha a büntetés kétharmadát az elítélt már letöltötte. És végül, az utolsó fokozat minden büntetés esetén, beleértve az állami fogházban letöltend , egy évnél hosszabb büntetést is, a büntetés háromnegyedének letöltése után (a 15 év id tartamú, fogházban letöltend büntetést l az életfogytig tartó büntetésig) a feltételes szabadlábra helyezés következik az állami hatóságok felügyelete mellett. Ha a büntetés id tartama nem haladja meg az egy évet, sem a zárkában való elzárás, sem a feltételes szabadlábra helyezés nem alkalmazható. Ebben az esetben kizárólag az éjszakai elzárásra - nappali közös foglalkoztatásra kerülhet sor. 2. Az elítéltek elhelyezése A férfi elítélteket szigorúan el kell választani a n i elítéltekt l. Következésképpen, van egy fegyház és fogház n k részére Márianosztrán, és n i dologházak Kalocsán és Márianosztrán. Egyéb börtönökben elkülönített részek vannak fenntartva a n i elítéltek részére. A büntetés-végrehajtási intézetekben a 24 éven aluliakat, az id sebbeket és a visszaes ket egymástól elkülönített részlegekben helyezik el. A vezet ség más csoportokat is elkülöníthet (az analfabétákét, a m veltebbekét, stb.). 3. Munkavégzés A fogva tartottak els sorban állami ellen rzés alatt dolgoznak, és csak nagyon kis hányaduk dolgozik „szerz déses” alkalmazásban. Az elítéltek f leg állami szervezés ipari vagy mez gazdasági munkahelyeken dolgoznak, és csak azokat foglalkoztathatják magánvállalkozók, akiknek a számára nincs munka az állami munkahelyeken. A létesítményekben adódó házimunkákat a lehet ségekhez képest a fogva tartottakkal kell elvégeztetni. A közmunkákat el nyben kell részesíteni az egyéni igényekkel szemben. A munka felosztását a börtönvezet vagy az irányítással megbízott hatóság végzi. Azon elítéltek esetében, akik jogosultak választani a feladatok közül, figyelembe kell venni a nevezettek kívánságait és a létesítmény orvosának véleményét. A fogva tartottak által végzett munkának produktívnak kell lennie és meg kell felelnie az egyén szellemi és fizikai adottságainak. Az egészségre káros munka kerülend . A fegyházasok napi 9 órát, a börtönösök napi 10 órát, a fogházasok napi 11 órát dolgoznak. A meghatározott id alatt elvégzend munka mennyiségét (pensum) nem határozzák meg, de az elítéltnek a munkaid alatt folyamatosan dolgoznia kell. Az elítélteket a lehet ségekhez képest szakmára kell tanítani, hogy ezzel lehet ségük nyíljon egzisztenciát teremteni a szabadulásuk után.
01635.DOC
15 A fogva tartottak foglalkoztatására nem csak a létesítményen belül van lehet ség, hanem a börtönön kívül is. A bels munkavégzésre a lakózárkában, m helyekben, a létesítmény udvarán vagy a börtöngazdaságban kerülhet sor. Az elítéltek a lakózárkában els sorban kefegyártással, könyvkötészettel, kosárfonással, varrással, szövéssel és üvegezéssel foglalkoznak. Kertészeti vagy mez gazdasági munkát csak az az elítélt végezhet, aki 1) letartóztatása el tt már végzett ilyen munkát illetve hajlama és egészségi állapota alapján alkalmas ilyen munkára; 2) aki zárkában már letöltötte az el írt id t és a magaviselete erre alkalmassá teszi; 3) akinek a személyisége nem rejti magában a szökés veszélyét. Nem dolgozhatnak a szabadban azok a visszaes k, akiket tulajdon elleni vétségért ítéltek el. Egyéb vétségekért elítélt visszaes k csak akkor dolgozhatnak a szabadban büntetésük kétharmadának letöltése után, amennyiben erre megkapják az igazságügyi miniszter külön engedélyét. Amennyiben a fogva tartott súlyosan vét a fegyelem ellen, azonnal eltiltják a szabadban végzett munkától. A büntetés-végrehajtási intézeten kívül az állami fogházasok csak közmunkákon dolgozhatnak, azaz közintézmények és hatóságok részére. A fegyházasok és börtönösök csak beleegyezésükkel foglalkoztathatók ezeken a munkálatokon, míg a fogházasok csak akkor, ha lehet ség van a többi munkástól való elszeparálásukra. A munkát végz fogva tartottak három csoportba oszthatók: az els be tartoznak azok, akik jó magaviselet ek és már van valamilyen szakmájuk, a másodikba azok, akik jó magaviselet ek, de még gyakorlatlanok a szakmájukban, bár kielégít en dolgoznak, a harmadikba pedig az összes többiek biztonsági rizetük els három hónapjában (a visszaes knél ez hat hónap) és azok a személyek, akik csak belekezdtek a szakmájuk gyakorlásába, de nem sorolhatók a második csoportba gyakorlatlanságuk vagy szorgalmuk hiánya miatt. A munka által termelt jövedelem az államot illeti. Az a kívánatos, hogy ez a jövedelem a lehet séghez képest fedezze a büntetés végrehajtásának költségeit és hogy ezek a költségek ne csak az adózó polgárokat, hanem azokat is terheljék, akik ezeket okozták. A szorgalom növelése érdekében és a jó magaviselet elismeréseként bizonyos javadalmazás juttatható az elítélteknek. Ez a javadalmazás az els csoportban 6 fillér, a másodikban 4 fillér, a harmadikban 2 fillér naponta. Azok az elítéltek, akik kivételes szorgalomról tesznek tanúbizonyságot, külön jutalmat kaphatnak. A harmadik csoportba tartozó elítéltek keresményét és a másik két csoportba tartozó elítéltek javadalmazásának kamatait a „pártfogói alapba” kell befizetni.2 A jó magaviselet elítéltek fizetésük egy részét családjuk megsegítésére, élelmiszerek, tisztálkodószerek és könyvek vásárlására valamint levélíráshoz szükséges bélyegek beszerzésére fordíthatják. 2
A büntetés-végrehajtási intézetekben „pártfogói alapot” hoznak létre, amely az elítéltek munkáért kapott keresményéb l, magánemberek adományaiból és az intézmény szabályait megszeg elítélteknél talált tárgyak és pénzeszközök elkobzásából jön létre. Az így összegy lt összeget a rászoruló szabadulók megsegítésére, ruhanem k vásárlására, utazási költségeik megfizetésére és segélyezésre fordítják.
01635.DOC
16 4. Oktatás, vallásgyakorlat, kikapcsolódás Az állami büntetés-végrehajtási intézetek nevel i – az iskolai oktatáson kívül – kötelesek az elítélteket a zárkáikban is meglátogatni, hogy megadják számukra a szükséges segítséget a házi feladatok megoldásakor. Az iskolában két osztály létezik: azoknak az osztálya, akik itt kezdik a tanulmányaikat vagy akik szinte egyáltalán nem ismerik az alapfogalmakat, valamint a haladó osztály, ahová azok az elítéltek járnak, akik többé-kevésbé tisztában vannak az alapfogalmakkal. Szükség esetén harmadik osztály létrehozására is van lehet ség azon fogházasok részére, akik alkalmasak komolyabb fogalmak elsajátítására. Az oktatás az alábbiakat foglalja magában: az els osztályban az olvasást, írást és számolást; a második osztályban Magyarország földrajzát és történelmét valamint mez gazdasági alapfogalmakat; a harmadik osztályban általános földrajzot, természetrajzot, nyelvtant, jogi és állampolgári alapfogalmakat. Ének, rajz és testnevelés is tanítható. Minden 30 év alatti elítélt köteles részt venni az oktatásban. A 30 évnél id sebbek is részt vehetnek benne, ha akarnak, illetve részt kell venniük, ha az igazgató elrendeli. Június hónapban az elítélteknek vizsgát kell tenniük. A legjobb vizsgaeredményt elér k pénzjutalomban részesülnek, azaz bizonyos összeg a számlájukra kerül. Ott, ahol az elítéltek mez gazdasági munkát végeznek, a gazdaság vezet je télen oktatást tart a számukra az alapvet mez gazdasági fogalmakról. Vasárnap és ünnepnapokon, a délutáni istentisztelet után az igazgató, a börtönlelkész, a nevel vagy a vezet ség által meghívott személy el adást tart, néha vetítéssel kísérve. Az el adás témáját el re meg kell beszélni az igazgatóval. A börtönlelkészek egyszer egy héten oktatást tartanak a hív knek. A fegyházban nem szerveznek iskolai osztályokat. A nevel közhasznú és népszer témákról tart oktatást. A büntetés-végrehajtási intézetekben a nevel k vezetik az elítéltek által használható könyvtárakat. A könyvtárban általában – az iskolai tankönyveken és imakönyveken kívül – tudományos és szépirodalmi m vek találhatók. Kölcsönzésre egyszer egy héten kerül sor. A fegyházasok nem csak a létesítmény könyvtárát használhatják, hanem – saját költségükön vagy a családjuk közvetítésével – kintr l is beszerezhetnek olyan könyveket és el fizethetnek olyan folyóiratokra, melyek erkölcsi szempontból vagy az államérdek szempontjából nem károsak. A börtönösök és a fogházasok csak kifogástalan magaviselet esetén, jutalomként vehetnek a munkájuk által megkeresett vagy az intézményben letétbe helyezett pénzükb l, illetve a családjuk közvetítésével tudományos m veket. Zárkájukban egyszerre csak két könyvet tarthatnak. A váczi fogházban „Bizalom” címmel az elítéltek hetente kétszer börtönújságot adnak ki. A különböz vallások börtönlelkészei vasárnap és ünnepnapokon, délel tt 10-kor és délután 14 órakor istentiszteletet tartanak. Ezen kívül foglalkoznak az elítéltek erkölcsi állapotával is.
01635.DOC
17 5. A fegyelem A fegyelmet biztonsági intézkedésekkel, fegyelmi büntetésekkel és jutalmakkal tartják fenn. A legfontosabb fegyelmi intézkedés a fegyelem megsértése esetén, a cselekmény folytatásának megakadályozására a bilincs, a kényszerzubbony, a láncok és a fegyverek használata. Bilincs használatára akkor kerül sor, ha az elítélt hosszú ideig nyugtalan, ha ellenáll, ha átszállítás során meg akar szökni, ha a szökés veszélye fennáll. Kényszerzubbonyt és láncokat csak a dühöng k esetében alkalmaznak, addig, amíg azok meg nem nyugszanak. Fegyver önvédelem, szökés megakadályozása és lázadás leverése esetén használható. A vétség súlya szerint alkalmazandó fegyelmi büntetések a következ k: megrovás, kedvezmények (munkáért járó jutalom, a jutalom lehet ségének felvetése, levélírás engedélyezése, látogatók fogadása, olvasás, stb.) megvonása, sétaid lerövidítése, magán- vagy szigorított zárka (sötétzárka), kéz- és lábbilincs. Ezeken kívül, a fogházasokkal szemben, súlyos függelemsértés elkövetése esetén, mint pl. a fizikai ellenállás vagy a támadás, a rövidvas, amelyet legfeljebb 4 órán át, fogházasok esetében 6 órán át lehet alkalmazni. Fegyházakban az intézményvezet és a f ügyész, állami büntetésvégrehajtási intézetekben az igazgató a fegyelem letéteményese. Ha az elítélt vétséget követ el, ezt az ügyészségnek jelenteni kell. Az elítéltnek felelnie kell azért a kárért, amit szándékosan vagy figyelmetlenségb l okozott. A munkáért kapható, már említett jutalmon, a szabad leveg n végezhet munkán, az olvasáson, az átmeneti intézménybe történ kihelyezésen és a feltételes szabadlábra helyezésen kívül egyéb kedvezmények még: az elítéltnek az a joga, hogy büntetése egyharmadának letöltése után maga gondoskodhat az ellátásáról, hogy kivételes alkalmakkor (karácsony, az államf születésnapja, stb.) vásárolhat magának 3 liter bort és hogy jó magaviselet esetén legfeljebb havi 6 peng t fordíthat élelmiszer vásárlásra. 6. A helyiségek és a fogva tartottak higiéniája Az elítéltek tisztasága biztosítva van közvetlenül: a fogva tartottak mosakszanak, borotválkoznak, fürdenek, vágják a hajukat; és közvetve: takarítják a helyiségeket, mossák a ruházatukat és az ágynem t. Érkezéskor minden elítélt megfürdik. Nyáron a fegyházasok legalább havonta egyszer, a börtönösök és a fogházasok hetente egyszer fürdenek hideg vízben, a többi évszakban a fegyházasok háromhavonként legalább egyszer, a börtönösök és a fogházasok kéthetente fürdenek meleg vízben. A piszkos munkát végz elítéltek télen is hetente fürdenek. Borotválkozásra hetente egyszer kerül sor, hajvágásra kéthavonta. A zárkákat és a m helyeket naponta takarítják, és évente egyszer kimeszelik a folyosókkal együtt. A mellékhelyiségeket, a kórházi helyiségeket és az elítéltek ruházatát fert tleníteni kell.
01635.DOC
18 A testi fehérnem cseréjére hetente, az ágynem cseréjére havonta kétszer kerül sor. A fegyházasok és a börtönösök naponta két órát, a fogházasok naponta egy órát töltenek a szabad leveg n. Ünnepnapokon délel tt az rök a 30 év alatti elítéltekkel tornagyakorlatokat végeztetnek. Az orvos érkezéskor minden elítéltet gondosan megvizsgál mind fizikailag, mind mentálisan. A vizsgálat eredményér l pontos nyilvántartást vezet. Hetente egyszer ellen rzi a létesítmény minden helyiségét: ellen rzi a tisztaságot, a szell ztetést és a fürd ket. Megvizsgálja a betegeket és mindent megtesz a gyógyulásuk illetve kórházban történ elhelyezésük érdekében. Ami az étkezést illeti: az állami büntetés-végrehajtási intézetekben az elítéltek étrendje az alábbi: naponta 650 gr kenyér; hetente kétszer hús. Húsos napokon: reggeli: 52 cl lisztleves; ebéd: 52 cl húsleves, 87,5 g f tt marhahús vagy gulyás, 52 cl f zelék; vacsora: 52 cl leves. Húsmentes napokon: az étrend változatlan, csak a húst f tt tészta vagy f zelék helyettesíti. A többi büntetés-végrehajtási intézetben minden elítélt 500 g kenyeret kap naponta és hetente egyszer húst. Az étkezések a következ képpen alakulnak: reggeli: 35 cl leves; ebéd: 35 cl daraleves, 100 g f tt marhahús; vacsora: 35 cl leves (zöldbab, borsó, stb.). Húsmentes napokon: reggeli: 35 cl leves; ebéd: 35 cl leves, 35 cl f zelék vagy f tt tészta; vacsora 35 cl leves. A különösen fárasztó munkát végz elítéltek kapnak még 150 g kenyeret és dupla adag jár nekik a f zelékb l vagy a f tt tésztából (ez a menü nemrégiben megváltozott). A jó magaviselet elítéltek vehetnek maguknak élelmiszereket a saját pénzükön. V. Egyes csoportok különleges kezelése 1. Fiatalkorú b nelkövet k Az a fiatal, aki még nem töltötte be a huszadik életévét a b ntett elkövetéskor, nem ítélhet halálra vagy fogházban letöltend életfogytig tartó büntetésre. Ha az elítélt az ítélet kihirdetésekor még nem töltötte be a huszonegyedik életévét, nem ítélhet szigorított dologházra. A fiatalkorú b nelkövet ket (18 és 24 év között) a fegyházban elkülönítve kell elhelyezni. 2. Tüd betegek A tüd betegek a rabkórház speciális elhelyezést, ahol megkapják a szükséges kezelést.
01635.DOC
részlegében
nyernek
19 3. és 4. Elmebetegek Az elmebeteggyanús illetve az elmebetegség vagy speciális kezelést igényl nyugtalanság (hisztéria, epilepszia) jeleit mutató elítélteket az igazságügyi miniszter engedélyével az Országos Igazságügyi Elme Megfigyel be szállítják. Ha az elítélt itt végzett megfigyelésére és kezelésére már nincs szükség és ha az elítélt még nem töltötte le a büntetését, vissza kell küldeni a börtönbe. Ha az elítélt büntetése lejártakor még nem gyógyult meg, át kell adni a rend rségnek, hogy elszállítsák az Állami Tébolydába. 5. Egyéb csoportok a) A visszaes k zárkában töltend büntetésük elején négy hétig csak az el írt ételmennyiség kétharmadát kapják meg és nem dolgozhatnak. Hat hónapig nem kapnak jutalmat a munkájuk után és nem nyúlhatnak ahhoz a pénzhez, amit élelmiszer vásárlásra helyeztek letétbe. b) Az állami börtönben lév elítéltek (politikai foglyok) esetében a börtönszabályok némileg módosulnak. Az elítélt nincs magánzárkában, berendezheti a zárkáját, amely csak éjszaka van kulcsra zárva, viselheti a saját ruháit és vehet magának élelmiszert a saját költségén, még fél liter bort vagy sört is. Dohányozhat és szabadon megválaszthatja olvasmányait. Levelezését ellen rzi ugyan az igazgató, de nem korlátozza. Nem kényszeríthet munkára. Minden nap fogadhat látogatókat reggel és délután egy órán keresztül. C. Megel zés I. Szabadlábra helyezett elítéltek gondozása A pártfogói szervezetek tagjai lehet séget kaphatnak arra, hogy börtönküldöttségeket szervezzenek, melyek meglátogatják a börtönökben az elítélteket, ahol megismerik életkörülményeiket és kés bb segítségeket nyújtanak nekik vagy a családjaiknak. A kiszabadult elítéltek a létesítmény segélykeretéb l kapnak ruhát, egy vonatjegyet és legfeljebb 50 peng t. Ha az elítélt elhelyezkedése a szabadulása után bizonytalan, a büntetés-végrehajtási intézet vezet je felveszi a kapcsolatot a munkaközvetítéssel foglalkozó hatóságokkal és irodákkal (állásbörze). A munkát végz elítélteket biztosítani kell a munkahelyi balesetek ellen. A biztosítás formája a következ : a börtönön belül dolgozó elítéltekért az állam, a magánembereknél dolgozó elítéltekért a vállalkozó befizet bizonyos összeget a büntetés-végrehajtási intézet pénztárába. Ez az összeg átutalásra kerül az „Elítéltek segélyalapja” elnevezés banki folyószámlára. Baleset esetén a biztosított megkapja a baleseti vizsgálóbizottság által megállapított összeget, vagy ha elveszti a munkaképességét, a járadékot. Halálos kimenetel baleset esetén a járadékot az elítélt családja kapja. A segély, illetve a járadék kifizetésér l az igazságügyi miniszter gondoskodik.
01635.DOC
20 II. Feltételesen elítélt vagy szabadlábra helyezett személyek felügyelete A feltételesen elítéltek nem kerülnek hatósági felügyelet alá. A feltételesen szabadlábra helyezett személyeknek meghatározott id közönként jelentkezniük kell az illetékes rend ri szervnél, amely rendszeresen ellen rzi magaviseletüket és életvitelüket. Ezek az elítéltek csak a hatóság engedélyével változtathatnak lakhelyet. III. Pártfogói rendszer kiépítése A pártfogói szervezetek maguk választják meg a munkatársaikat. D. Gyermekkori b nözés A gyermekkori b nöz kkel szemben alkalmazandó büntetések a Nemzetközi Büntetés-végrehajtási Bizottság által nemrégiben lefolytatott vizsgálat tárgyát képezték és részletekkel a bizottság hivatalos közlönyében a vizsgálatról közölt eredmények szolgálnak.3 E. Statisztikák f .
Magyarország lakossága az 1930-as népszámlálás szerint 8 688 319
A fogva tartottak (férfiak, n k, gyanúsítottak, elítéltek) száma 1933ban havi átlagban számolva 8251 f volt. 1933. december 30-án 8038 f fogva tartottat számláltak (ebb l 664 f volt a törvényszéki fegyházakban, 3474 f volt a kerületi bíróságok fegyházaiban és 3900 az állami fogházakban). F Általános kérdések I. Konklúziók Az 54 év óta érvényben lév progresszív büntetés-végrehajtási rendszer jó eredményeket mutat, habár a harmadik fokozat, a közvetít intézmény többé-kevésbé feleslegesnek bizonyult, tekintve, hogy a háború befejez dése óta az elítéltek nagy részét a mez gazdaságban dolgoztatják. Ami a megrögzött b nöz k számának csökkenését illeti, ezen a területen jó eredményeket várunk egyrészt az 1928-ban bevezetett szigorított dologház intézményét l, másrészt attól a jogszabálytól, mely
3
Lásd a beszámolót a gyermekbíróságokról: „Bulletin de la Commission pénitentiaire internationale”, új sorozat, 3. szám, 1927. december, 58. és azt követ oldalak. – Lásd még a Nemzetek Szövetsége Gyermekvédelmi Bizottsága és a Nemzetközi Büntet és Büntetés-végrehajtási Bizottság közös kiadásában megjelent „A gyermekbíróság szervezete és m ködésük eddigi tapasztalatai” cím cikket. Genf, 1932., 75. és azt követ oldalak.
01635.DOC
21 szerint a bíróság kevésbé súlyos vétségek esetén pénzbüntetést szabhat ki szabadságvesztés büntetés helyett. II. Tervezett reformok Az igazságügyi miniszter régóta tervezi olyan jogszabályoknak a magyar jogrendbe való bevezetését, melyek célja az elzárásnak, mint az öt szabadságvesztés büntetés egyik fajtájának az eltörlése, speciális bánásmód biztosítását azon b nelkövet kkel szemben, akiknél enyhít körülmények merültek fel és a rehabilitáció intézményének a bevezetését.
01635.DOC
