Kistérségi Gyerekesély Stratégia. Ózdi Kistérség. Készült az Ózdi Kistérség megbízásából 2014

Kistérségi Gyerekesély Stratégia

Ózdi Kistérség

Készült az Ózdi Kistérség megbízásából 2014.

Ózdi Kistérség Gyerekesély Stratégia – 2014 TÁMOP-5.2.3-A-11/1-2011-0005

N & S Tanácsadó Kft. 1012 Budapest, Várfok utca 15/c.

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés - a kistérségi gyerekesély stratégia szükségessége ............................................... 4 II. A „Legyen Jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia alapelvei és célkitűzései ..................... 5 II.1. Általános stratégiai alapelvek ................................................................................. 5 II.2 A Nemzeti Stratégia céljai........................................................................................ 7 II.2.1 Átfogó célok, fejlesztési területek ........................................................................ 7 II.2.2. Horizontális célok ................................................................................................ 8 II. 3. Fejlesztendő területek ........................................................................................... 9 II.4. A kistérségi gyerekesély program kapcsolódása a Nemzeti Stratégiához, azonosságok és különbségek ........................................................................................ 14 II.5. A stratégiai tervezés ............................................................................................. 16 II.5.1. A stratégiai tervezés lépései .................................................................. 17 II.5.2. Kistérségi jövőkép megalkotása ............................................................ 18 II.5.3. Alapértékek meghatározása ................................................................... 19 II.5.4. Helyzetelemzés ...................................................................................... 19 II.5.5. Stratégiai célok, prioritások meghatározása ......................................... 19 II.5.6. Akciók, intézkedések............................................................................... 20 II.5.7. Értékelés ................................................................................................ 22 III. Az Ózdi kistérség helyzetelemzése ..................................................................................... 23 III.1. Demográfiai jellemzők ......................................................................................... 26 III.2. Foglalkoztatás ...................................................................................................... 30 III.3. Lakáskörülmények, szegregátumok .................................................................... 35 III.4. Közoktatási intézmények és szolgáltatások ........................................................ 42 III.4.1. A kistérség óvodáinak helyzete ............................................................ 43 III.4.2. A kistérség általános iskoláinak helyzete ............................................. 46 III.5. A kistérség településeinek szociális és gyermekjóléti ellátó rendszere .............. 50 III.5.1 Az Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény által ellátott szolgáltatások ............................................................ 54

2


III.5.2

Putnok

és

Térsége


Szociális,

Gyermekjóléti

és

Egészségügyi

Intézményfenntartó Társulás által nyújtott szolgáltatások ............................. 55 III.5.3. Egyéb önállóan vagy kisebb társulásokban nyújtott szolgáltatások .... 56 III.5.4. Szociális ellátások .................................................................................. 59 IV. Az Ózdi kistérség fejlesztéspolitikai irányai és a hozzá kapcsolódó dokumentumok ........ 61 IV.1 A kistérség stratégiái (2010–2015) ...................................................................... 61 VI.2 A Rombauer Terv.................................................................................................. 62 IV.3 A közoktatási esélyegyenlőségi célok .................................................................. 63 IV.4. A jövőben tervezett beavatkozások .................................................................... 66 V. A kistérségi gyerekesély stratégia céljainak megvalósulását segítő feladatok és megoldási lehetőségek ............................................................................................................................. 71 V.1. Korai képességgondozás ...................................................................................... 71 V.2. Óvodáztatás.......................................................................................................... 83 V.3. Közoktatás ............................................................................................................ 86 V.4. Egészségesebb gyermekkor ................................................................................. 91 V.5. A kistérségi gyerekesély stratégia kommunikációjának megteremtése .............. 94

3



I. Bevezetés – a kistérségi gyerekesély stratégia szükségessége

Az Ózdi kistérségről1 Az Ózdi kistérség az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségei közé tartozik. Az Északmagyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében fekszik, 29 települést foglal magába. A települések mindegyikére jellemző, hogy a népesség folyamatosan csökken, részben az elvándorlás, részben a születések számának csökkenése miatt. A lakosság jelentős része képzetlen, a rendszerváltás óta folyamatosan növekszik a munkanélküliség. A kistérségben a lakosság kb. 20%-a kiskorú, de ez az arány a térségen belül is nagyon változó. Négy településen akár a 30%-ot is eléri, másutt alig vannak gyermekek, elöregedik a lakosság. A romák aránya szintén nagyon különböző az egyes településeken. Néhol az 50%-ot is meghaladja, és van olyan község is, ahol alig 1-2%. Ózdon ez az arány a lakosság kb. egyharmada. Jellemző továbbá, hogy a szegregátumokban élők száma igen magas, ami az egyik legnagyobb problémája a kistérségnek, hiszen ez számos negatív következményt von maga után. (Sajnálatos módon a szegregátumokról jelenleg csak kevés tényszerű adat áll rendelkezésünkre.) A lakhatási körülmények egy-egy ilyen szegregátumban szinte minden esetben nagyon szélsőségesek, az ott élők pedig nem csak fizikai értelemben élnek kirekesztettségben, de előfordul, hogy nehezen jutnak hozzá a különböző szolgáltatásokhoz. Mindezeknek a problémáknak a megoldásához, vagy akár enyhítéséhez a rendelkezésre álló források hatékonyabb és céltudatosabb, előre tervezett felhasználására van szükség, ez indokolja a kistérségi gyerekesély stratégia kidolgozását. A stratégia elkészítésének elméleti alapját a „Legyen Jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia (továbbiakban: Nemzeti Stratégia) adja, amit a 47/2007. (V. 31.) OGY határozatban fogadott el az Országgyűlés.

1

Forrás: Kistérségi helyzetelemzés – Ózdi kistérség http://gyerekesely.tk.mta.hu/uploads/files/vegl_Ozdi_kisterseg_tukor_11maj4.pdf

4



II. A „Legyen Jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia alapelvei és célkitűzései2 II.1. Általános stratégiai alapelvek

A Nemzeti Stratégia indokoltsága „Minden szegénység szenvedést okoz, de a gyermekek szegénysége elviselhetetlen.”3 Az ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezménye szerint a gyermekeket minden, más egyezményekben rögzített emberi jog megilleti, de ezen jogok érvényesítéséhez különös gondozás és biztosítékok szükségesek; ez az elsődleges indoka a Nemzeti Stratégia megalkotásának. A második indoka, hogy a szegénység enyhítéséhez elengedhetetlenül szükséges a szegénységi ciklus megszakítása, tehát a gyermek születésétől fogva fennálló anyagi és társadalmi hátrány csökkentése. A harmadik indok, hogy az ország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődése mindannyiunk közös érdeke. Ennek megvalósulásához szükség van arra, hogy a kezdetektől biztosítsuk a gyermekek számára a nagy társadalmi rendszerekbe való bekapcsolódás lehetőségét, a megfelelő színvonalú oktatást, ezáltal az esélyegyenlőtlenség enyhítését.

Hosszú távú szemlélet, folyamatos építkezés elve: generációs stratégia alkotása Az elv lényege, hogy a gyermekek teljes társadalmi integrációja csakis egy hosszú távú, gondosan felépített program, és kitartó, céltudatos munka eredményeképp valósulhat meg. Ezért van szükség egy 25 évre szóló, egész generáción átívelő stratégia megalkotására.

A társadalmi beágyazottság elve Mivel a szegénység a társadalmi struktúra eleme, tartós, érdemi eredményt nem lehet úgy elérni, ha csak egyes elemek javítására fókuszálunk, vagy tünetileg kezeljük a problémákat. A szegénység csökkenésének alapfeltétele a gazdaság erősödése, a jövedelmek és információk igazságosabb elosztása, a szociális szolgáltatások javítása, a jogok érvényesítésének elősegítése. Közösen elfogadott normák, és a társadalmi integráció erősítése szükséges a békés, civilizált együttéléshez.

2

A fejezet a „Legyen Jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia szövege alapján készült Forrás: http://misc.meh.hu/letoltheto/LegyenJobbAGyerekeknek.pdf 3 „Legyen Jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia, 2007–2032, 1. oldal http://misc.meh.hu/letoltheto/LegyenJobbAGyerekeknek.pdf

5



A gyermekek mindenek felett álló érdekének elve Az ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezménye rögzíti, hogy a törvényalkotás során figyelembe kell venni a gyermekek mindenek felett álló érdekét, és csak olyan intézkedések és megoldások születhetnek, amik ezzel összhangban állnak. Ugyanez érvényes a Nemzeti Stratégia és a hozzá kapcsolódó programok, eljárási rendek megalkotására.

A jó kormányzás elve A jó kormányzás alapelveit – nemzetközi szinten is – a következőkkel jellemzik: - széleskörű részvétel; - konszenzusra törekvés; - felelősségvállalás és felelősségre vonhatóság; - átláthatóság; - fogékonyság a történésekre; - hatásos és hatékony működés; - méltányosság; - jogállamiság. Ezeket a szempontokat figyelembe véve és alkalmazva hatékonyabbá válik a kormányzás, átláthatóbbá válik a források felhasználása.

A társadalmi, helyi együttműködés elve „A gyermekek esélyeinek növelése és a gyermekszegénység visszaszorítása a társadalom, az állami és önkormányzati szervek, valamint a civil szerveződések közös érdeke, feladata és felelőssége.”4 A Nemzeti Stratégia sikerességéhez szükség van ezeknek a szereplőknek a szoros együttműködésére, és arra, hogy minden helyi közösség felismerje ennek az együttműködésnek és a Stratégia megvalósításának fontosságát.

A komplexitás elve Ahogy azt már a 3. pontban is rögzítettük, a gyermekszegénység csökkentéséhez olyan intézkedéseknek, programoknak kell születniük, amelyek minden ágazatra kiterjednek. Ehhez össze kell a hangolni a már folyamatban lévő, és a jövőben megvalósítandó intézkedéseket a települések, majd a kistérségek, végül az egész ország szintjén.

4

„Legyen Jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia, 2007–2032, 3. oldal http://misc.meh.hu/letoltheto/LegyenJobbAGyerekeknek.pdf

6



Az átláthatóság és ellenőrizhetőség elve A Nemzeti Stratégia megvalósulásához meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a feladatok végrehajtása ellenőrizhető és számon kérhető legyen. Az ellenőrzést az erre a célra megalakuló Monitoring Bizottság végzi.

Az imént felsorolt nyolc általános stratégiai alapelven túl, a Nemzeti Stratégia további négy elvet határoz meg, ami speciálisan a gyermekek helyzetével függ össze: -

prevenció elve: a

gyermekszegénység

elleni

küzdelemben

a

megelőző

jellegű

megoldások

a

leghatékonyabbak; -

a gyermekek érdekének mindent átható elvként való kezelése: a gyermekszegénység felszámolásáért dolgozó szerveknek szem előtt kell tartaniuk, hogy tevékenységük semmilyen szinten nem állhat ellentétben a gyermekek érdekével;

-

fokozatosság, és a leghátrányosabb helyzetben lévők fokozott védelmének elve: a rendelkezésre álló források felhasználásánál meg kell határozni a az elérendő célok prioritását;

-

az egyenlő esélyű hozzáférés elve: a gyermekszegénység csökkentésében fontos szerepe van annak, hogy a gyermekek lakóhelyüktől és körülményeiktől függetlenül hozzájussanak a szolgáltatásokhoz.

II.2 A Nemzeti Stratégia céljai

II.2.1 Átfogó célok, fejlesztési területek A Nemzeti Stratégia három átfogó célt fogalmaz meg: -

a gyermekek és családjaik szegénységének aránya jelentős mértékben kell, hogy csökkenjen, a jelenlegi arány töredékére, emellett közelíteni kell a gyermekek továbbtanulási esélyeit és a várható életszínvonalukat;

-

nagy mértékben kell csökkennie a gyermeki kirekesztés és szegregáció mértékének, és az életesélyeket romboló devianciák előfordulásának;

-

alapjaiban kell megváltoznia azon intézmények és szolgáltatások szemléletmódjának, amelyeknek a legnagyobb szerepük van a szegénység újratermelődésének folyamatában.

Ezeknek a céloknak az eléréséhez az alábbi területek fejlesztése szükséges: -

foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet; 7



-

a gyermekes családok anyagi helyzetének javítását célzó ellátások;

-

Lakás, lakhatás minőségét javító szolgáltatások;

-

a

sikeres

iskolai

pályafutást

elősegítő

intézmények

és

szolgáltatások,

korai

képességfejlesztés, a szegregáció csökkentése; -

a gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások, szakellátások;

-

egészségesebb gyermekkor biztosítása.

II.2.2. Horizontális célok A horizontális cél olyan alapvető elvárások, kritériumok összessége, amelyet a célok meghatározásánál, az intézkedések, programok kialakításánál és a végrehajtás során is következetesen érvényesíteni kell. A Nemzeti Stratégia a horizontális célokat két csoportra osztva határozza meg: 1. csoport: a mélyszegénységre közvetlenül is ható célkitűzések: -

a roma kisebbség helyzetének javítása, a szegregáltság enyhítése;

-

a fogyatékossággal élő gyerekek és családjuk helyzetének javítása, szükségleteik jobb kielégítése;

-

a hátrányos helyzetű települések, térségek kirekesztettségének csökkentése;

-

a gyermekeket is szolgáló közösségi rendszerek fejlesztése (pl. iskola, egészségügy stb.).

2. csoport: a jogok és a demokratikusabb részvétel révén a szegénységre, illetve minden gyerekre ható célkitűzések: -

a jogok és jogi szemlélet erősítése, a gyermeki jogok javuló érvényesítése;

-

a szakmák, intézmények, szervezetek javuló együttműködése;

-

az állampolgárok, azon belül különösen a szegények és a gyerekek aktívabb részvétele az őket érintő ügyekben;

-

az informatikai lehetőségek felhasználása arra, hogy a tájékoztatások, információk lehetőleg mindenkihez eljussanak.

8



1. tábla: A célok összefoglalása5 Gyerekek Szociális Gyerekek Szülők Lakhatás fejlesztése, ellátások és jobb munkája javítása képzése szolgáltatások egészsége Roma gyerekek prioritása Fogyatékossággal élő gyerekek prioritása Települési lejtő csökkentése Működő nagy ellátórendszerek fejlesztése Gyermeki jogok erősítése Együttműködés szektorok, intézmények, ágazatok között

Szegénység arányának és mélységének csökkentése

Szegénység arányának csökkentése, minden gyerek esélyeinek javítása, jogainak és részvételének erősítése

Állampolgárok, gyerekek részvétele Információterjesztés, hozzáférés

II. 3. Fejlesztendő területek6

A Nemzeti Stratégiában felsorolt hat terület fejlesztésének szükségessége általában az ország egészére vonatkozik, ám konkrét kistérségekre levetítve eltérő fontossági sorrendben és mértékben jelentkeznek a kezelendő problémák. Az Ózdi kistérség az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérsége, ebből adódóan ott mind a hat területen

erősen

indokoltak

a

fejlesztések

–

természetesen

különböző

hangsúlyokkal,

fókuszpontokkal.

5

„Legyen Jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia, 20. oldal http://misc.meh.hu/letoltheto/LegyenJobbAGyerekeknek.pdf 6 Forrás: „Legyen Jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia http://misc.meh.hu/letoltheto/LegyenJobbAGyerekeknek.pdf

9



- Foglalkoztatás A gyermekszegénység kialakulása legfőképp abból ered, hogy a szülők foglalkoztatási szempontból kedvezőtlen helyzetben vannak. Legtöbbjük képzetlen, ráadásul kevés a munkahely a család lakóhelyén és környékén, és ha van is munkája legalább az egyik szülőnek, a fizetés nem elég a család eltartására. Amennyiben ebből nem tudnak kitörni, a szegénység újratermelődik

Legfontosabb célkitűzések: x

nagymértékben kell csökkenteni a gyermeket nevelő, foglalkoztatott nélküli családok számát;

x

az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének elősegítése, ezzel együtt a szükséges szociális biztonsági háló kiépítése

x

olyan napközbeni ellátási szolgáltatások működtetése, amelyek könnyen hozzáférhetőek, és rugalmasan igazodnak a gyermekes családok szükségleteihez

- A gyermekes családokat célzó ellátások A gyermekes családok szegénységét előidéző tényezők közül elsődleges az igen alacsony jövedelem, ami sok esetben a létminimumot sem tudja biztosítani – amennyiben a minimális szintű önfenntartás sem biztosított, abszolút szegénységről beszélhetünk. Ezt a problémát hivatottak enyhíteni a pénzbeli és természetbeli ellátások. Ide sorolható a családi pótlék, az önkormányzati segélyek, az iskolai étkeztetés, tankönyvtámogatás stb. Ezek az ellátások hatékonyan tudják javítani a nehéz anyagi körülmények között élők helyzetét és a gyermekek esélyeit.

Legfontosabb célkitűzések •

A családtámogatások szegénységcsökkentő hatásának növelése

•

A gyermekszegénység szélsőséges, végletes formáinak enyhítése és felszámolása

- Lakás, lakhatás Egy gyermekes család – és persze minden ember – életszínvonalának egyik legmeghatározóbb eleme az, hogy a lakás, amiben élnek, milyen minőségű, ide értve például a méretét, komfortfokozatát, a szobák számát. Ezek a jellemzők nagymértékben befolyásolják az ott élők közérzetét, biztonságérzetét és egészségi állapotát is. A fizikai tulajdonságokon túl annak is igen nagy jelentősége van, hogy a lakás fenntartása milyen mértékű költségekkel jár, különösen a család összjövedelmének arányában. A szegénységben élőkre általában jellemző, 10



hogy a lakáskörülményeik nem megfelelőek. Elégséges jövedelem hiányában a családnak rangsorolnia kell a szükségleteit, és a fontossági sorrendben pl. a táplálkozás értelemszerűen előbbre való, mint akár a vezetékes víz vagy a villanyáram. Továbbá a lakhatási körülmények a szegregátumokban szinte minden esetben nagyon szélsőségesek, az ott élők pedig nem csak fizikai értelemben élnek kirekesztettségben, de előfordul, hogy nehezen jutnak hozzá a különböző szolgáltatásokhoz.


Egészséges és biztonságos lakókörnyezet

x

Megfelelő közlekedési infrastruktúra a szolgáltatások eléréséhez

x

Szegregációmentes lakókörnyezet

x

Egészséges ivóvíz és megfelelő közüzemi szolgáltatások általános elérhetősége

x

A szükségleteknek megfelelő, a piac működésével összhangban lévő, igazságos, arányos és fenntartható támogatási rendszer létrehozása és működtetése

x

A lakásvesztés intézményesített megelőzési eszközeinek működése

x

A szükségleteknek megfelelő mennyiségű bérlakás és szociális bérlakás

- Képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció csökkentése a) Napközbeni ellátások A szülők munkavállalási lehetőségeit sok esetben az korlátozza, hogy nem megoldott vagy nehezen megoldható a gyermekek napközbeni elhelyezése. Ez különösen a hátrányos helyzetű – és főleg a kisközségekben élő – családok számára jelenthet problémát, ahol általában nincs bölcsőde, de sokszor óvoda sem. Ahhoz, hogy a gyermekek eljussanak ezekbe az intézményekbe, a szülőknek meg kellene oldaniuk a gyermek utaztatását, amire az egyébként is szűkös anyagi lehetőségeik miatt legtöbbször nem jut pénz. Ez a probléma kihatással van a gyermek későbbi iskolai beilleszkedésére is, mivel az élete első 6-7 évében nincs alkalma megtanulni a közösségi viselkedés alapszabályait.


a 0-3 éves gyerekeket nevelő családok szükségleteinek megfelelő számú napközbeni ellátási férőhelyet biztosító ellátórendszer

11


x


a szülői választási szabadságot lehetővé tevő alternatív napközbeni ellátások megfelelő körének működése

x

4 éves kortól minden gyermek számára jó minőségű, korszerű pedagógiai eszközöket alkalmazó óvodai férőhely biztosítása

x

a 6-10 éves korosztály számára a szükségletekhez igazodó számú és jó színvonalú iskolán kívüli tanulási, sportolási és szabadidős tevékenységeket biztosító szolgáltatások működése

x

a szünidők idején szükséglet szerint igénybe vehető sokszínű programok biztosítása

b) Korai képességgondozás A korai képességgondozás fontosságát számos kutatás és vizsgálat bizonyította az elmúlt években. Jelentősége abban áll, hogy a gyermek életének első néhány évében igen hatékonyan fejleszthető, és az ezekben az években befektetett energia a gyermek későbbi iskolai pályafutása során sokszorosan megtérül.

Legfontosabb célkitűzések x

rendszeres időközönként megvalósuló szűrés a gyerekek egészségi állapotáról, kognitív-, mozgás-, beszéd- és érzelmi fejlődéséről a korai és hatékony fejlesztés érdekében

x

a bölcsődébe, óvodába nem járó gyerekek számára képességgondozó és –fejlesztő szolgáltatások biztosítása

x

a kisgyermekkori neveléssel foglalkozó szakemberek rutinszerű együttműködése

x

a kisgyermekkori fejlesztésre, nevelésre szakosodott szakemberek működése a korai képességgondozás intézményeiben, valamint a bölcsődékben, illetve az óvodai tevékenységbe való bevonásuk

c) Közoktatás „A demokratikus társadalmakban az iskolák, különösképpen az alapfokú közoktatási intézmények egyik alapvető funkciója kellene, hogy legyen a társadalmi különbségek csökkentése, a tanuló gyermekek esélyeinek egymáshoz való közelítése.”7 Az oktatási rendszert három jellemző alapján szokás minősíteni: minőség, hatékonyság, méltányosság. A PISA felmérés szerint a magyar közoktatási rendszer a méltányosság szempontjából bőven hagy kívánnivalót maga után, hiszen méltányosnak akkor tekintünk egy oktatási rendszert, ha

7

„Legyen Jobb a Gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, 31. Oldal http://misc.meh.hu/letoltheto/LegyenJobbAGyerekeknek.pdf

12



képes a hátrányosabb helyzetű tanulók esélyeit kiegyenlíteni, és ha minden tanuló számára biztosítani tudja a színvonalas oktatást családi háttértől függetlenül.


a hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátásának biztosítása a sikeres iskolai pályafutás biztosítása érdekében,

x

minden gyerek a képességeinek megfelelő szintű maximális tudással fejezze be alapfokú tanulmányait

x

a kompetenciamérések eredményeiben radikálisan csökkenjen a szülő iskolázottságának, illetve a gyerek lakóhelyének meghatározó szerepe

x

a sajátos nevelési igényű gyermekek meghatározó többsége a képességüknek megfelelő szakmai támogatással integrált környezetben folytassa tanulmányait

x

iskolán belüli pedagógiai módszerekkel, iskolán kívüli támogatásokkal, - az iskolai sikeresség elősegítésével-, csökkenjen minimálisra a saját osztályában több évvel túlkoros gyerekek száma

x

az iskolai szegregáció minden formájának megszűnése, vagy mérhető visszaszorulása,

x

felkészített és tudatos pályaválasztás után radikálisan csökkenjen a középfokú oktatási intézményekben lemorzsolódók száma

x

minden fiatal a képességeit maximálisan érvényesítő, piacképes tudással hagyja el a középiskolát

- Gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások A gyermekjóléti szolgáltatásokat és a gyermekvédelmi szakellátásokat, azok kereteit, feladatait 1997. évi XXXI. törvény határozza meg. Azonban ezeknek a szolgáltatásoknak illetve szakellátásoknak a működése és színvonala térségenként is nagyon változó.


szegregációmentes intézmények

x

egyenlő esély a hozzáférésben

x

korszerű tudással rendelkező szakemberek, a hatékonyságot előtérbe helyező, együttműködő szolgáltatások

x

az ellátatlan gyerekek számának radikális csökkentése

x

rugalmasság, a szükségletekre válaszoló szolgáltatások működtetése

x

rutinszerűen működő szakmaközi együttműködés

13



x

rutinszerű együttműködés a szülőkkel

x

korszerű képzési és továbbképzési rendszerek bővítése

x

hatékony és intenzív családmegtartó szolgáltatások biztosítása

x

korszerű módszerek rutinszerű használata az iskolai konfliktusok, a családon belüli erőszak, a gyerek- és fiatalkori bűnelkövetés hatékony kezeléséhez

x

az igénybevevők elégedettségének rendszeres mérése

- Egészségesebb gyermekkor biztosítása Az anyagi helyzet és az egészségi állapot közti összefüggéseket számtalan – főleg nemzetközi – vizsgálat alátámasztja. A szegénységben élők megbetegedési és halálozási statisztikái egyértelműen rosszabbak, mint a társadalom felsőbb rétegeiben élőké. Ennek oka többek között az, hogy a szegényebb családok sokkal nehezebben férnek hozzá az ellátásokhoz, vagy az ellátórendszer maga nem működik megfelelően, a rendszertelen, hiányos táplálkozás, a rossz lakáskörülmények stb., amik egy fejlődő szervezet számára még fokozottabb veszélyt jelentenek.


Az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés megteremtése az alap- és szakellátásában

x

A védőnők továbbképzése, érzékenyítésük fokozása

x

Az ellátatlan gyerekek számának radikális csökkentése, a minden gyermeket elérő szakorvosi ellátórendszer

x

A serdülőkori terhességek korszerű megelőzése

x

A koraszülések előfordulásának és arányának csökkentése

II.4. A kistérségi gyerekesély program kapcsolódása a Nemzeti Stratégiához, azonosságok és különbségek

A kistérségi gyerekesély stratégia a helyi szintre levetített megfelelője mindazon alapelveknek és célkitűzéseknek, amiket a Nemzeti Stratégia fogalmaz meg. Céljai azonosak az országos célokkal, de a megvalósítás léptéke sokkal kisebb. Ez nem egyszerűen mennyiségi kérdés, hanem minőségi is, hiszen a helyi cselekvés lehetőségei és módszerei mások, mint az országos szereplőké. Kistérségi, 14



települési, illetve intézményi szinten — kevés kivételtől eltekintve - nincs mód jogszabályalkotásra, vagy ha van is, nagyon korlátozottan, magasabb szintű jogszabályok és anyagi lehetőségek által behatároltan. A következő táblázatban öt pontba szedve foglaljuk össze a Nemzeti Stratégia és a kistérségi gyerekesély stratégia hasonlóságait és különbségeit:

2. tábla: Az országos hatókörű Nemzeti Stratégia és a kistérségi gyerekesély stratégia hasonlóságai és különbségei Nemzeti Stratégia A stratégia indokoltsága

A szegénységi ciklus megszakításának szükségessége; az ország fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődése

Célok

25 évre szóló, hosszú távú terv, célja, hogy a felsorolt alapelvek szerinti intézkedések szülessenek ez idő alatt

Hosszú távú szemlélet, folyamatos építkezés Társadalmi, helyi együttműködés

Rendszerszerű változások szükségesek Szektorközi együttműködés szükséges a tervezésben, a végrehajtásban, monitorozásban és számonkérésben is

Háttér

A 47/2007. (V.31.) Országgyűlési határozat fogadta el

Kistérségi gyerekesély stratégia A gyermekek szenvedése iránti társadalmi érzékenység erősítése; széles körű felismertetése annak, hogy a társadalom egységes irányú fejlődése közös érdek; a fenntartható fejlődéshez a leszakadó társadalmi rétegek felemelése szükséges 10 évre szóló program, rövid, közép és hosszú távra is megfogalmaz célokat, fókuszban a kistérségre jellemző, specifikus problémák kezelése Fejleszteni kell a stratégiai szemléletet Lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a stratégia elfogadása előtt minden érintett kifejezhesse a véleményét, a leghátrányosabb helyzetű embereket támogatni kell, hogy aktívan részt vehessenek a stratégia megalkotásában és végrehajtásában, a stratégia és cselekvési terv fejlesztését a jövőben az alulról jövő kezdeményezésekre kell építeni Kötelező vállalás, a Gyerekesély Bizottság fogadja el miután elkészült 15



A Nemzeti Stratégia célkitűzései nem lennének megvalósíthatóak a kistérségi stratégiák nélkül, mint ahogy a Kistérségi Gyerekesély Stratégia is életképtelen cselekvési terv és mindezt végrehajtók nélkül, azonban önállóan a többcélú kistérségi társulás, illetőleg a kistérség nem tudja magára vállalni a gyermekszegénység csökkentését és megszüntetését. Nagyon sok dologra nincs befolyása (munkahelyteremtés, gazdaságfejlesztés, stb.), ugyanakkor az eszközrendszereivel igyekszik a cél érdekében mindent megtenni.

II.5. A stratégiai tervezés

A stratégiai gondolkodás és tervezés elengedhetetlenül szükséges a kistérségi gyerekesély stratégia megalkotásához. A következőkben azokat a kereteket, lépéseket és teendőket kívánjuk bemutatni, amik a stratégiai tervezés folyamatát alkotják. A Kistérségi Gyerekesély Stratégia egyaránt tartalmazza a települési és a kistérségi szintű célkitűzéseket és ezek megvalósításának jelentőségét. Az alábbiakban felsoroljuk, hogy általánosságban milyen eredményeket szeretnénk elérni a stratégia segítségével: x

a Nemzeti Stratégia alapelvei ténylegesen érvényesülni tudjanak a gyermekszegénység felszámolására hozott intézkedésekben;

x

ezek az alapelvek, a fejlesztendő területek, a források felhasználásának prioritásai a kistérség szintjén is megállják a helyüket, tehát a specifikus helyi problémákkal, szükségletekkel és körülményekkel legyenek összeegyeztethetőek;

x

a helyi viszonyokat meg kell változtatni olyan módon, hogy az a szegénység újratermelődésének folyamatát megszakítsa.

A felsorolt eredményeket nem érhetjük el a stratégiai tervezés alkalmazása nélkül.

A stratégiai tervezés tulajdonképpen egy eszköze annak, hogy a gondolkodni és alkotni vágyók megvalósíthassák a kitűzött céljaikat, esetünkben azt, hogy a kistérséget élhetőbbé, a körülményeket humánusabbá tegyék. A kistérség, a települések, szolgáltatások és intézmények legnagyobb nehézségét a tervezés során a rövid- és hosszú távú célok és érdekek egyeztetése jelenti. A stratégia olyan hosszú távú gondolkodás, amelynek előnyei rövid távon nem feltétlenül érvényesülnek, sőt akár ellentétesek is lehetnek a rövid távú célokkal. A hosszú távú cél elérése rövid távon is befektetést, erőfeszítéseket igényel, de hozadéka nem feltétlenül érzékelhető. Ugyanakkor, ha a gyermekek helyzetén tartósan és

16



érezhetően változtatni akarunk, az befektetést igényel minden tekintetben, miközben a legtöbb település napi forráshiánnyal küzd. A helyi közösség jobban értékel egy most felépített épületet, mint egy megújuló pedagógiai kultúrát, amelynek bevezetése kezdeti nehézségeket okoz, eredményei pedig közép- vagy hosszú távon jelentkeznek.

Egy-egy térség, település célja nem lehet más, mint az élhető környezet, a békében együtt élő közösség megtartása. Ez stratégiai gondolkodás nélkül nem sikerülhet. A stratégiai tervezés nem más, mint a kívánatos jövőkép, egy ideális állapot meghatározása, amely azonban nem csak vágyakon, hanem reális elemzéseken is alapul, azaz a kiinduló helyzet, a célok, a lehetőségek és a feltételek összhangját igyekszik megteremteni. Ismét gondoljunk vissza Nemzeti Stratégiára, amely leírja, elemzi, hogy milyen folyamatok hozzák létre és termelik újra a gyermekek szegénységét, és milyen területen, milyen mértékű változásokat kell elérni annak érdekében, hogy a folyamatot megállíthassuk.

II.5.1. A stratégiai tervezés lépései

3. tábla: A stratégia tervezés lépései Feladat megnevezése

Szakmai tartalom

Szükséges közreműködés a Gyerek Iroda részéről

1.

Az érintettek tájékoztatása az elkészítés folyamatáról, bevonhatók és bevonandók köréről, feladataikról. A tervezett tevékenységekhez kapcsolódó elvárások tisztázása: gyerekbizottság, gyerekiroda

Előkészítés: a Stratégia készítés folyamatához kapcsolódó elvárások, tájékoztatási és szervezési munkák tisztázása. – az érintettek tájékoztatása a Stratégia céljáról, szükségességéről, és az elkészítés folyamatáról – a Stratégia készítés ütemtervének (konkrét tevékenységek, felelősök, határidők) kialakítása - az elkészítési ütemterv tevékenységeihez kötődő részletes elvárások tisztázása

2.

Gyerekbizottsági ülés: stratégiai tervezés

– A Stratégiakészítés ütemtervének véglegesítése,

I. Stratégia

17



– Javaslat az egyes tevékenységeket végző team-ek kialakítására – Javaslat a szervezési munkákra 3.

Projekt-team: stratégiai tervezés elindítása

Felkészítés. – A stratégiai tervezésről módszertani leírás rendelkezésre bocsátása. – Javaslat megfogalmazása az ütemtervi feladatok elvégzésére.

4.

A térségi tükör felülvizsgálata, kiegészítése

– A meglévő (eredeti) térségi tükör aktualizálása, kiigazítása és bővítése – Szakterületi –ágazati - adatlapok elkészítése (fenntartó, szolgáltatás, intézmény) – Kérdőívek elkészítése (fenntartó, szolgáltatás, intézmény, szolgáltatást igénybe vevő kör...) – Település, közösségi beszélgetések (tematika) – A változások, javaslatok beépítése a térségi tükörbe (az összesítés alapján)

II.5.2. Kistérségi jövőkép megalkotása A stratégiai tervezésnek mindig az aktuális állapotból kell, hogy kiinduljon (jelen esetben a kistérségi helyzetelemzés az a dokumentum, ami a fennálló viszonyokat és problémákat bemutatja), és egy ehhez képest kívánatos jövőbeli állapot, jövőkép meghatározását, elérési útját kell kidolgoznia. Az éppen fennálló problémákat, lehetőségeket és adottságokat, az előnyös belső és külső körülményeket meghatározva lehet a hosszú távú jövőképet megalkotni. A jövőkép nem más, mint egy ideális, a jelen problémáitól mentes, elképzelt jövőbeni állapot, amelyet rövid, tömör, közérthető formában szokás közzétenni. A jövőkép a jelenből építkezik, a jelen hiányosságaira és problémáira épít.

„A világosan megfogalmazott jövőkép belső erőt ad, motivál a célok elérésére. –

A túlterhelt, napi problémák szorításában dolgozók újra megtalálhatják az eredeti célokat, a tevékenységük értelmét.

–

Közös értékrend és célok kialakításával segíti a szervezeti problémák megoldását.

–

Biztos alapot szolgáltat a döntéshozatalhoz. Döntéseink valóban a céljainkat fogják szolgálni. 18



–

A tervezési folyamatban való részvétel fejleszti, elkötelezettebbé teszi a közösséget.

–

Segíti az önállóság megőrzését: saját céljainkat fogjuk követni és nemcsak a külvilághoz alkalmazkodni.

–

A jól kidolgozott terv segít a tudatosabb és eredményesebb munkavégzésben.”8

II.5.3. Alapértékek meghatározása A stratégia csak a közösen elfogadott és vállalt alapértékek szem előtt tartásával lesz végrehajtható. A gyermekszegénység csökkentése megkívánja legalább a Nemzeti Stratégiában foglalt alapelvek közös elfogadását. Nem pusztán szóban, eseti cselekvésekben, hanem a mindennapi gyakorlatban is.

II.5.4. Helyzetelemzés A stratégiához készített helyzetelemzés többnyire statikusan mutatja be és elemzi az éppen fennálló állapotokat, ami alapján egy képet kaphatunk a kistérségről, az egyes településekről, a demográfiai helyzetről. Ezeket a viszonyokat értelemszerűen a helyi szakemberek sokkal jobban átlátják, mint egy külsős szakértő, épp ezért az elemzést minden térség illetve település maga kell, hogy elvégezze. A kistérség jelenlegi helyzetét természetesen számtalan külső tényező is befolyásolja, azonban ezekre hatással lenni nincs túl sok lehetősége a kistérségnek, ezért elsősorban azokat a folyamatokat érdemes elemezni, amelyek belső események, cselekvések, döntések következményei.

II.5.5. Stratégiai célok, prioritások meghatározása A gyermekek szegénységének csökkentése, a leszakadás mérséklése érdekében egy település vagy kistérség számos célt határozhat meg, amelyeket a jövőképből vezethetünk le. A célokat azonban érdemes jól átgondoltan megválasztani és rangsorolni, mert ha túl sok vagy nehezen megvalósítható célokat választunk, az szinte biztosan kudarchoz vezet. A célokat a közösen elfogadott küldetésből, értékekből és a lehetőségek összevetetéséből lehet összeállítani. A célokat általában rövid- és középtávra (egy-három év), valamint hosszú távra (tíz-huszonöt év) szokás megfogalmazni. A rövid távú célok eléréséhez könnyebben lehet konkrét feladatokat és intézkedéseket rendelni, hiszen a feltételeket, amelyek között ezeket végrehajtjuk kevesebb ismeretlen tényező határozza meg, mint hosszú távon. Ezt a módszert alkalmazzuk a stratégia elkészítése során. 8

Forrás: Ökotárs Zsebkönyv 5. http://www.okotars.hu/sites/default/files/Okotars_Zsebkonyv5_Strategia.pdf

19



A stratégiai prioritásokat azért szükséges kidolgozni, mert a rendelkezésre álló források általában szűkösek, és nem elegendőek arra, hogy egyszerre minden területet azonos intenzitással azonos mértékben fejlesszünk. Logikus szempontok alapján kell kiválasztani a legfontosabbakat, és ezekre összpontosítani az erőforrásokat. A kistérségi gyerekiroda rangsorolás alapján három területet állított a saját stratégiájának fókuszába, melyek – a Nemzeti Stratégia alapelveinek tükrében - a következők:

–

a korai képességgondozás

–

a közoktatás

–

egészségesebb gyermekkor

II.5.6. Akciók, intézkedések Az akciókat érdemes úgy megtervezni, hogy több alternatív megoldási tervet is készítünk, és ezek közül választjuk ki a legmegfelelőbbeket, a közösség számára leginkább elfogadhatóbbakat. Azonos célok elérésére eltérő stratégiákat lehet alkalmazni. Az ózdi kistérség esetében a leszakadás megállítása az elsődleges cél, mégpedig a leghátrányosabb helyzetű gyermekek szegénységének csökkentésével, amely nem csak az ő jövőjüket határozza meg, de hosszú távon az egész kistérség jövőjét is. A kistérség felzárkózatásának egy másik lehetséges módja lehetne egy intenzív, a helyi adottságokra épülő

gazdaságfejlesztés.

Ennek

a

lehetőségnek

a

figyelembe

vételével

indult

el

a

gyermekszegénység elleni program. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy a kistérségben található munkaerő minősége a gazdaságfejlesztési stratégiát jelentősen befolyásolja. Ha nincs kellő számú, megfelelő képzettségű ember, hosszú távon nem lehet sikeres gazdaságfejlesztési stratégiát kialakítani. A stratégia szempontjából lényeges kérdés a kistérség számára - ahol a 29 település közül 18 népességszáma nem éri el az ezer főt – hogy a települések sikeresen tudnak-e együttműködni a szükséges szolgáltatások megszervezésében. A folyamat az óvodák, a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kistérségi fenntartásba kerülésével elindult, de ez a kérdés nem csak az intézmények működtetésére

és

fenntartására

vonatkozik,

a

gyerekstratégia

megvalósíthatóságát

is

nagymértékben befolyásolja. Többféle módszert illetve eszközt határozhatunk meg, az egyik: valamiféle méltányos elosztás a települések között, amely minden település számára juttat valamilyen, a közösség számára fontos intézményt. A másik, hogy az intézmények (mikro) térségi központokba szerveződnek (a gyermeklétszám csökkenése felveti előbb-utóbb az óvodák további átszervezésének kérdését is), de ellátások-szolgáltatások az egyes településeken is rendszeresen és 20



megfelelő mértékben elérhetővé válnak. Mindkét megoldásra találunk példát a kistérségben, mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is, de eredményességük legfőképp attól függ, hogy a lakosság mennyire hajlandó elfogadni a helyzetet, és belátni, hogy a döntésnek jó oka van és megalapozott. A stratégia megalkotása során dilemmát okozhat még, hogy a családok anyagi helyzetének javítására vagy inkább a szolgáltatások minőségére kellene fektetni a hangsúlyt. A válasz nem egyértelmű, hiszen mindkét tényező releváns, és bizonyos mértékig rendelkezésre állnak eszközök mindkét fajta stratégia megvalósítására. Úgy gondoljuk, hogy a megfelelő szolgáltatások, különösen a korai gyermekkorban történő beavatkozások nagyobb hatást gyakorolnak a gyermekek jövőjére, mint a családok anyagi helyzetének rövid távú, vagy éppen csak alkalmi javulása. Ugyanakkor azt is tudjuk, elégtelen táplálkozás mellett, fűtött lakás hiányában nem lehet otthon tanulni, stb. tehát a mélyszegénység enyhítése érdekében mindent meg kell tenni, túl a jogszabályok kínálta lehetőségeken. (Pl. étkeztetés szünidőkben, adományszervezés, háztáji gazdálkodás elősegítése, stb. Ugyanakkor, ha családok anyagi helyzetének javítását összekötik olyan tevékenységekkel, amelyek növelik a felnőttek aktivitását, akkor sokkal eredményesebben lehet enyhíteni a mélyszegénységben élők helyzetét. Az aktiválás azt jelenti, hogy be kell vonni az érintetteket azokba a folyamatokba, amelyek az ő életszínvonalukat hivatottak javítani. Nem kényszerrel, hanem motivációval, segítségnyújtással, támogatással.

Stratégiai kérdés továbbá, hogy a kistérségben a preventív, azaz megelőző jellegű beavatkozásra helyezik-e a hangsúlyt, vagy az utólagos beavatkozásokra. Azaz, mikor foglalkoznak egy-egy jelenséggel: akkor, ha már kialakult és a problémát kezelni kell, vagy akkor, amikor még csak valószínűsíthető, hogy a probléma a jövőben ki fog alakulni. A rossz körülmények között élő gyermekek több okból is eltérő módon fejlődnek, mint a jobb helyzetűek. Ez az eltérő fejlődés az óvodában, de főként az iskolában már konkrét lemaradásként, hátrányként jelenik meg: pl. sajátos nevelési igény, gyógypedagógiai fejlesztés szükségessége, stb. Általános igazság, hogy a megelőzés mindig sokkal olcsóbb, mint a korrekció, s egyúttal hatékonyabb is.

Szintén nagyon fontos stratégiai kérdésnek látjuk, hogy a települések az életminőség javulását a humán erőforrás fejlesztésével, vagy infrastrukturális beruházásokkal kívánják elérni. Az infrastruktúra fejlesztés népszerű a lakosság körében és olykor elengedhetetlen is. Megállapíthatjuk, hogy viszonylag jó a kistérség pályázati aktivitása, a nyertes pályázatok között az infrastrukturális és gazdaságfejlesztési pályázatok vannak túlnyomó többségben, melyek remélhetőleg a jelenleg fennálló helyzetből kiutat jelentenek majd.

21



A Nemzeti Köznevelési Törvény 2013. január 1-jétől állami fenntartásba vette a köznevelési intézményeket, de a települési önkormányzatok köznevelési szerződés keretében vállalhatják az intézmények

működtetését

Néhány

esetben

tettünk

erre

vonatkozóan

utalásokat

a

helyzetelemzésben, pl. gyermeklétszámok várható alakulása és az intézményi struktúra, szegregáció valószínűsége, stb. Ugyancsak stratégiai kérdés, hogy az általános iskolákban 16 óráig kötelezően szervezendő foglalkozásokat hogyan tudják majd a gyermekek felzárkóztatása, a hátrányok enyhítése érdekében ténylegesen jól kihasználni.

II.5.7. Értékelés A stratégiaalkotás olyan folyamat, amely lehetőséget ad az utólagos korrekciókra. A megvalósítás eredményei illetve tapasztalatai birtokában értékelni kell a választott célok és az alkalmazott eszközök, módszerek helyességét, levonni a tanulságokat. A stratégia megalkotásának, majd megvalósításának folyamata gyakorlatilag megegyezik a projektciklus folyamatával. Nem véletlenül ciklusról beszélünk, hiszen a megvalósítás körforgás jellege abból ered, hogy egy-egy tevékenység általában újabb változások, fejlesztések szükségességét indukálja. Ennek fő oka egyrészt az, hogy ritkán sikerül 100 százalékban elérnünk azt, amit terveztünk, másrészt ha el is értük, mindig van hová fejlődni. Az eredmények értékelése során általában elemezzük, hogy mennyire voltak sikeresek az akciók, a tervezetthez képest milyen változások következtek be, és az esetleges nem várt változásoknak milyen okai lehettek Ezután újabb tevékenységet kezdünk, vagy újabb módszereket alkalmazunk azért, hogy közelebb kerüljünk eredeti céljainkhoz. Az általunk javasolt stratégiai és cselekvési tervben jól látható, hogy minden célhoz tevékenységeket, a tevékenységekhez pedig indikátorokat (az eredményesség és hatásosság mérésére alkalmas mérőszámokat) rendeltünk. Erre azért van szükség, hogy a megvalósítás eredményeit és hatásait mérni lehessen. Az értékelés szintén nagyon fontos eleme a felhasználók véleménye. Ahhoz, hogy a kistérség stratégiája sikeres legyen, érdemes az önkéntesen igénybe vehető szolgáltatások szakszerű értékelése, de legalább ugyanennyire lényeges a gyerekprogramé is. Az értékelés attól lehet hiteles, hogy nem a megvalósítók véleményét tükrözi, hanem mérhető mennyiségi és minőségi indikátorokon alapul.

22


III.


Az Ózdi kistérség helyzetelemzése 1. ábra: Az Ózdi kistérség települései9

Az Ózdi Kistérség az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el. A kistérség négy nagyobb egységre bontható: x x

9

Nádasd-Hangony völgye: Arló, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Domaháza, Hangony, Járdánháza, Kissikátor Hegyhát: Borsodbóta, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Farkaslyuk, Lénárddaróc, Nekézseny, Sáta, Uppony

Forrás: MTA-GYEP Kistérségi helyzetelemzés - Ózdi kistérség http://gyerekesely.tk.mta.hu/uploads/files/vegl_Ozdi_kisterseg_tukor_11maj4.pdf

23


x x


Gömör: Bánréve, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Királd, Putnok, Sajómercse, Sajónémeti, Sajópüspöki, Sajóvelezd, Serényfalva Ózd

Az Ózdi kistérség a megye 15 kistérsége közül a második legnépesebb. A kistérség területe 550 km 2, központja Ózd város. A kistérség 3 városra (Ózd, Putnok, és Borsodnádasd) és 26 községre tagolódik, a kistérség népességének több mint fele a három városban él. A községek közül Arló a legnépesebb és Gömörszőlősön élnek a legkevesebben.

A kistérség országos viszonylatban is az egyik legelmaradottabb kistérségnek számít: a 29 település közül a 240/2006. (XI. 30.) kormányrendelet szerint 26 társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliségi aránnyal rendelkezik. A szegénységi kockázatot10 tekintve öt település (Arló, Domaháza, Farkaslyuk, Kelemér, Sajónémeti) a legmagasabb (10) fokú, igaz a többi település eredményei sem sokkal jobbak.11

10

Az MTA Regionális Kutató Központja által számított érték. A szegénység mértékét jelző típusképző mutatók: Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 évnél idősebbek arányában), 2005; Középfokú végzettségűek aránya a 18 évesnél idősebb népesség körében, 2001; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem és nyugdíj összege havonta, 2005; Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, 2001; Regisztrált munkanélküliek a 18–59 évesek arányában, 2005; Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya a 0–17 évesekből, 2006; Nem korbetöltött nyugdíjasok aránya, 2005; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem, 2005 11 Forrás: MTA–GYEP: Kistérségi helyzetelemzés – Ózdi kistérség http://gyerekesely.tk.mta.hu/uploads/files/vegl_Ozdi_kisterseg_tukor_11maj4.pdf

24



2. ábra: A települések szegénységi kockázati kódjai Sajónémeti

10

Kelemér

10

Farkaslyuk

10

Domaháza

10

Arló

10

Sajómercse

9

Járdánháza

9

Hangony

9

Csernely

9

Borsodbóta

9

Serényfalva

8

Sáta

8

Sajóvelezd

8

Sajópüspöki

8

Putnok

8

Nekézseny

8

Királd

8

Hét

8

Gömörszőlős

8

Csokvaomány

8

Borsodnádasd

8

Uppony

7

Ózd

7

Lénárddaróc

7

Bükkmogyorósd

7

Borsodszentgyörgy

7

Kissikátor

6

Dubicsány

6

Bánréve

6

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Forrás: MTA–GYEP, 2010

25



III.1. Demográfiai jellemzők

Az Ózdi kistérség alapvetően aprófalvas településszerkezetű, a 29 település kétharmada 1000 fő, negyede 500 fő alatti, ugyanakkor Ózd és Putnokon kivételével kilenc nagyobb (1000-4000 fős) település is található a térségben. A kistérség központja, Ózd 35.000 fős lakosság számával az Északmagyarországi régió negyedik legnépesebb városa. A 18 éven aluliak teljes népességen belüli aránya vizsgálatakor szélsőségesek az adatok. Míg négy településen – Arló, Domaháza, Farkaslyuk, Kelemér – egyharmad körüli, (ami kiugróan magasnak számít az országos adatok tükrében), addig öt községben – Bükkmogyorósd, Gömörszőlős, Királd, Lénárddaróc, Uppony – kifejezetten elöregedőnek tekinthető a népességszerkezet, hiszen csupán a lakosság tizede gyermek. Összességében a kistérségben 20,7% a 18 éven aluliak teljes népességen belüli aránya. „A 2003-as országos reprezentatív cigány vizsgálat szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a harmadik legmagasabb a romák népességen belüli aránya a megyék között (13,3%).12 2010-ben a helyi jegyzők becslése szerint – Ózd adatai nélkül – a kistérség népességének közel harmada (28,2%) roma.13 Ózdon az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) szerint 29-33 százalék a cigány népesség aránya. Az IVS helyzetelemzése négy városrészt különböztet meg, ezek közül kettőben (Keleti és Északi városrészek) a lakosság mintegy fele roma.14 Teljesen roma falvak nincsenek, de Sajónémetiben a lakosság csaknem kétharmada (59,9%), további öt településen mintegy fele cigány. Ezek a községek egyértelműen gettósodásnak indultak, és közel hasonló a helyzet azon a hét településen is, ahol 20-40 százalékos a roma arány. A helyi megítélés szerint három faluban (Gömörszőlős, Kissikátor, Nekézseny) egyáltalán nincsenek romák, négy településen pedig 1-2 százalék az arányuk.”15

12

Kemény István, Janky Béla, Lengyel Gabriella (2004) A magyarországi cigányság, 1971–2003. Gondolat KiadóMTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest 13 Az arány számításánál Ózd lakosságát nem vettük figyelembe. 14 http://www.ozd.hu/showsection.php?sectionID=12 15 Forrás: MTA-GYEP: Kistérségi helyzetelemzés – Ózdi kistérség http://gyerekesely.tk.mta.hu/uploads/files/vegl_Ozdi_kisterseg_tukor_11maj4.pdf

26



4. tábla: Lakónépesség, 18 éven aluliak, cigány népesség és szegregátumban élők a kistérség településein (a jegyzői adatlap alapján)

Település Arló Bánréve Borsodbóta Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Bükkmogyorósd Csernely Csokvaomány Domaháza Dubicsány Farkaslyuk Gömörszőlős Hangony Hét Járdánháza Kelemér Királd Kissikátor Lénárddaróc Nekézseny Ózd Putnok Sáta Sajómercse Sajónémeti Sajópüspöki Sajóvelezd Serényfalva Uppony Ózdi kistérség

Lakónépesség száma (2010. január) (fő) 4 008 1 370 943 3 380 1 248 145 846 963 902 324 2 023 83 1 694 543 1 886 538 924 345 311 812 38 344 7 350 1274

száma (fő) 1 339 227 217 668 216 15 171 149 258 62 688 8 380 100 464 164 106 61 29 137 7 446 1 374 261

aránya (%) 33,4 16,6 23,0 19,8 17,3 10,3 20,2 15,5 28,6 19,1 34,0 9,6 22,4 18,4 24,6 30,5 11,5 17,7 9,3 16,9 19,4 18,7 20,5

254 564 550 844 1 056 351 73 875

42 128 112 190 232 41 15 285

16,5 22,7 20,4 22,5 22,0 11,7 20,7

18 éven aluliak

Cigány népesség becsült száma aránya (fő) (%) 2 000 49,9 274 20,0 470 49,8 600 17,8 200 16,0 15 10,3 171 20,2 114 11,8 450 49,9 14 4,3 1 000 49,4 0 0,0 520 30,7 5 0,9 849 45,0 200 37,2 15 1,6 0 0,0 7 2,3 0 0,0 na 29-33* 2 000 27,2 400 31,4 30 338 50 180 100 4 10 006

11,8 59,9 9,1 21,3 9,5 1,1 28,2

*Forrás: IVS helyzetelemzés (CKÖ és önkormányzati adatszolgáltatás alapján, 20008). A kistérségi átlag számításában nincs benne Ózd. **KSH, 2001. 2001-es népességhez viszonyított arány ***2008-as kistérségi esélyegyenlőségi helyzetelemzés. Az Ózdi kistérség népességszáma folyamatos csökkenést mutat, de elsősorban nem az élve születések aránya csökkent radikálisan az elmúlt években, évtizedben, hanem az elvándorlási hajlandóság növekedett. A képzettebb, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők egyre nagyobb 27



százaléka hagyja el a kistérséget: a munkaerőpiac beszűkülése, a slumosodó települések nem sok lehetőséget tartogatnak számukra. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, a kistérség társadalmigazdasági problémái továbbfokozódnak, aminek következményei beláthatatlanok. Éppen ezért a kistérség egyik legfőbb feladata, hogy újra megteremtse azokat a feltételeket, amelyek helyben tartják a képzett/szakképzett munkaerőt.

2,00 1,00

4. ábra: Vándorlási egyenleg (ezrelék) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

3. ábra: Természetes szaporodás (ezrelék)

0,00 -5,00

0,00 -1,00

-10,00

-2,00 -15,00

-3,00 -4,00

-20,00

-5,00

Ózdi kistérség

-6,00 Ózdi kistérség

Megyei átlag/összeg

Megyei átlag/összeg

Régiós átlag/összeg

Országos átlag/összeg

Régiós átlag/összeg

Ózd

Ózd

Forrás: http://www.eroforrasterkep.hu/

Az MTA-GYEP 2010-es kutatásában a következőket írják: „A kistérségi gyerekes családok helyzetéről a jegyzők adatai alapján vannak információink, az adatszolgáltatás azonban itt is hiányos. Domaházáról, Ózdról és Lénárddarócról nincsenek adatok. Így a települések összehasonlítása és a kistérségi átlagok csak korlátozottan érvényesek (az ózdi adatok hiánya alapvetően befolyásolja az eredményeket). Itt azonban nincs lehetőség más (KSH) adatokkal való helyettesítésre, mivel a háztartásokról csak a 2001-es népszámlálásból nyerhetnénk információkat, ez pedig időben igen messze van. Mindenestre 26 településről rendelkezésre állnak a 2010-es statisztikák azokról a háztartás típusokról, amelyek az országos tendenciák alapján a legnagyobb szegénységi kockázatúak. A foglalkoztatott nélküli gyerekes háztartások összes háztartáshoz viszonyított kistérségi aránya – a három település nélkül – 12,6 százalék.16 (Ha az összes gyerekes háztartás arányában tudnánk ezt megnézni, magasabb számarányt kapnánk, erről viszont nincs adatunk.) legmagasabb az arány 16

Ez az összes háztartáshoz viszonyított arányszám, így csak igen durva, közelítő adatnak tekinthető.

28



Keleméren (38,2%), és öt további településen is 20-30 százalék a foglalkoztatott nélküli gyerekes családok – összes háztartáson belüli – aránya. Ugyanakkor feltűnően sok településről jeleztek jó helyzetet: a jegyzői adatlap szerint sem Gömörszőlősön, sem Upponyban nincsenek ilyen családok, és 11 településen 5 százalék körüli vagy az alatti az arányuk, miközben a munkanélküliségi, foglalkoztatási mutatók ennél rosszabb arányokat valószínűsítenek. (2009-ben országosan a gyerekes családok mintegy ötödében nincs foglalkoztatott.17) A három és többgyerekes háztartások összes háztartáshoz viszonyított aránya a kistérség egészében 10,5 százalék. Az arány itt még inkább csak közelítő, mivel a három jelzett település mellett erről Dubicsány sem szolgáltatott adatot; 25 települést tudunk tehát összehasonlítani. Ennek alapján szélsőségesen magas a nagycsaládok aránya Farkaslyukon (82,8%). A második legnagyobb arányban Sajónémetiben (29,5%) vannak sokgyerekesek. Az igen kérdéses kistérségi átlagot mindössze öt település haladja meg, ugyanakkor a települések majdnem 40 százalékáról 5 százalék vagy akörüli arányokat jeleztek. (Ebben nincs benne Gömörszőlős és Uppony, ahol – a jegyzők szerint – nem élnek ilyen családok sem.) Az egyszülős családokról szintén 4 településen nincs adat (a fenti három mellett Keleméren). A 25 településen mindenestre összesen 926 egyszülős háztartás él, amely a kistérségi háztartások 7,1 százaléka. Farkaslyukon ismét kiugróan magas az érték, amely szerint a falu összes háztartásának majdnem fele (47,8%) egyszülős. Bükkmogyorósdon viszont senki nem neveli egyedül gyerekét.”

5. tábla: A legnagyobb szegénységi kockázatú háztartástípusok száma és aránya a kistérségben, 2010. (jegyzői adatlapok alapján)

Település

Arló

1 900

Egyszülős háztartások száma 180

aránya (%) 9,5

Bánréve

514

8

1,6

2

0,4

5

1,0

Borsodbóta

354

5

1,4

24

6,8

4

1,1

1 350

42

3,1

53

3,9

26

1,9

450

40

8,9

50

11,1

10

2,2

75

3

4,0

1

1,3

0

0,0

Csernely

400

40

10,0

110

27,5

8

2,0

Csokvaomány

472

5

1,1

13

5

1,1

Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Bükkmogyorósd

17

Háztartás ok száma

Foglalkoztatott 3 és több gyereket nélküli gyerekes nevelő háztartások háztartások aránya aránya száma száma (%) (%) 600 31,6 98 5,2

2,8

Az MTA–GYEP megbízásából a TÁRKI által 2009-ben készített, a gyerekes háztartásokra reprezentatív adatfelvétel előzetes adata alapján.

29


Település

Háztartás ok száma


Foglalkoztatott nélküli gyerekes háztartások na na

Domaháza

na

Dubicsány

108

3

Farkaslyuk

628

3 és több gyereket nevelő háztartások

Egyszülős háztartások

na

na

2,8

na

na

5

0,8

520

82,8

300

47,8

50

0

0,0

0

0,0

0

0,0

Hangony

540

130

24,1

49

9,1

31

5,7

Hét

183

1

0,5

4

2,2

5

2,7

Járdánháza

620

142

22,9

45

7,3

31

5,0

Kelemér

170

65

38,2

Királd

398

35

8,8

14

3,5

21

5,3

Kissikátor

125

2

1,6

30

24,0

4

3,2

Lénárddaróc

na

0

na

0

na

2

na

Nekézseny

408

2,7

6

1,5

5

1,2

Ózd

na

na

na

na

na

na

na

2 750

320

11,6

250

9,1

200

7,3

327

77

23,5

26

8,0%

7

2,1

Sajómercse

97

5

5,2

4

4,1

4

4,1

Sajónémeti

139

32

23,0

41

29,5

10

7,2

Sajópüspöki

186

23

12,4

14

7,5

16

8,6

Sajóvelezd

300

34

11,3

11

3,7

16

5,3

Serényfalva

400

20

5,0

3

0,8

20

5,0

Uppony

140

0

0,0

0

0,0

4

2,9

13 084

1648

12,6

1368

10,5

926

7,1

Gömörszőlős

Putnok Sáta

Ózdi kistérség

11

na

na

na 12

na 11,1

na

na

Forrás: MTA–GYEP

III.2. Foglalkoztatás

„A munka jelentősége és szerepe az egyén életében nem szorul magyarázatra: egészséges ember az, aki dolgozni és szeretni tud. Egyértelmű, hogy a munkának döntő szerepe és jelentősége van az egyén életében, a munkavégzés, a teljesítés hiánya megbetegít, vagy betegséget jelez.” (Czike, Tausz, 1996., 10. oldal) A munkanélküliség következményei így nem csak a jövedelemhiány, a nem megfelelő egzisztencia, hanem egy olyan demoralizált helyzet, amit az önbecsülés leértékelődése, a 30



személyes kapcsolatok beszűkülése, az identitás fontos részének elvesztését is jellemzi. (Czike, Tausz 1996.) A szegénység (többek között a növekvő munkanélküliség miatt is) a 90-es évek közepétől Magyarország egyik legsúlyosabb társadalmi problémájává vált. Mára az Ózdi kistérség egyik legnagyobb problémája a nagyarányú munkanélküliség, a foglalkoztatottság alacsony szintje, a munkaerőpiac beszűkülése. A kistérségi gyermekes családokban élő aktív korúak (16-62 évesek) gazdasági aktivitását tekintve 9%-kal marad el az országos átlagtól, összesen 44%-uk jelenik meg a munkaerőpiacon. Ehhez képest a kistérségi munkanélküliség az országos átlag kétszerese, 23%.

6.

tábla: A gyermekes családokban élő aktív korúak gazdasági aktivitása az Ózdi kistérségben (%)18 országos19

aktív (alkalmazott, vállalkozó, alkalmi munkát végez) munkanélküli (segélyezett, ellátás nélküli, közmunkás)

kistérségi

53,2

43,9

11,7

23,1

10,5

11,7

nyugdíjas

5,5

5,4

eltartott

19,8

15,9

gyes-en lévő

összesen

100

100

Forrás: MTA TK 2013-as adatai alapján

Az Ózdi kistérség még a 72.000 kistérségi központi léte ellenére is minden szempontból súlyos strukturális problémákkal küzd. „A munkanélküliség mértéke, amely a rendszerváltás után tömegeket érintett ezen az ipar- és bányavidéken, 2002 és 2009 között megkétszereződött. A lakosság jelentős része képzetlen, korábban betanított munkásként dolgozó, ma tartós munkanélküli. A borsodi nehézipar és bányászat rendszerváltással bekövetkező összeomlásának következményeit jelzi, hogy míg 1990-ben a 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak száma (117,2 fő) alig 20 százalékkal maradt el az országos maximum értéktől (136,7 fő), addig 2001-ben annak már csak alig több mint fele (a kistérségben 65,4 fő, az országos maximum érték 125,3 fő). A helyi munkaerőpiac

18

19

Forrás: MTA–TK: Ózdi kistérség – A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése, 2013. TÁRKI Háztartásmonitor2012

31



reménytelenségének talán legélesebb mutatója, hogy a 100 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 2008-ban 5,4 db, amellyel az ózdi a legutolsó a kistérségek sorában (az országos maximum érték 27,5 db).” (MTA GYEP 2010)

5. ábra: Aktivitás és munkanélküliség 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 15-74 évesek aktivitási rátája

Országos

15-74 évesek foglalkoztatási rátája

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

munkanélküliségi ráta

Ózdi kistérség

Forrás: Munkaügyi Központ Ózdi kirendeltség

A Munkaügyi Központ jelentése szerint20 a munkaerő-kínálatról megállapítható, hogy a regisztrált álláskeresők közül legnagyobb arányban a képzetlen réteg és a segédmunkások képviseltetik magukat. E mellett jelentős az elavult - főleg vas-, építőipari - szakmával rendelkezők száma is. Jelentős,

különösen

a

nők

vonatkozásában,

a

korábban

adminisztrátori

munkakörben

foglalkoztatottak száma. A szakképzettek esetében rontja az álláskeresés esélyeit, hogy sokan már huzamosabb ideje nem dolgoztak, nem gyakorolták szakmájukat, vagy egészségi okok miatt nem is tudnak az eredeti végzettségüknek megfelelő munkakörben elhelyezkedni.

20

„Tájékoztató a térség – kiemelten Ózd város – 2010. évi munkaerő-piaci helyzetéről, továbbá a foglalkoztatási eszközrendszerekről”, Ózd Város Önkormányzatának 2011. június 21-i képviselő-testületi ülésére, BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Ózdi kirendeltsége

32



6. ábra: Regisztrált munkanélküliek összetételének alakulása (2011. 04)

időtartam szerint

iskolai végzettség szerint

1-3 hónap 4-6 hónap 20%

2%

18%

10%

ált.isk. végz.nélkül

25% 7-12 hónap

18%

21%

16%

32%

38%

általános iskola

13-24 hónap

szakmunkásképző

24 hónapnál több

középiskola felsőfokú iskola

életkor szerint

17%

nemek szerint

5% 21 év alatt 40%

38%

21-35 év 36-50 év

44% 56%

nő férfi

50 év felett

Forrás: Munkaügyi Központ Ózdi kirendeltség

Ezzel szemben a munkáltatók részéről alacsony a munkaerő iránti kereslet, és azon belül is még a szakképzettséget nem igénylő munkakörökbe is szakmunkás, vagy szakközépiskolai végzettségű munkavállalót keresnek. „A helyi munkáltatók részéről 2010-ben a gyártósori összeszerelő, operátor, valamint fémipari szakmákkal rendelkezők iránt mutatkozott valamivel nagyobb igény. A térségen kívüli munkáltatók érdeklődése a korábbi évekhez viszonyítva valamelyest emelkedett. Az igények elsősorban betanított, ill. szakképzett férfi munkaerőre vonatkoztak (gyártósori összeszerelő, hegesztő, minősített hegesztő, lakatos, esztergályos, NC-CNC esztergályos, gépjárművezető stb.).” (Munkaügyi Központ Ózdi kirendeltség 2011)

33



A hivatkozott munkaerőpiaci jelentés szerint 4 vállalkozás alkalmaz 250 főnél nagyobb létszámot, 11 cég mérete pedig 50-250 fő közé esik. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 60 db, ez mind megyei, mind régiós viszonylatban kifejezetten alacsonynak tekinthető. E mellett a foglalkoztatás szintje a térségben elmarad az országos viszonylatban egyébként rendkívül alacsonynak számító régiós és megyei aránytól is.21 A vállalkozások országos, illetve megyei átlag alatti száma jól mutatja, hogy a kistérség hosszú évek óta komoly foglalkoztatási gondokkal küzd. Ez már a válságot megelőző években is így volt, de 2008 harmadik negyedévétől további csökkenésbe ment át. A foglalkoztatási hajlandóság 2009-ben volt a legrosszabb. Minden meghatározó munkaadó leépítésre kényszerült. 2010-ben a gazdasági válság még mindig jelentősen befolyásolta a helyi munkapiaci folyamatokat, egyedül az elektronikai összeszerelés területén volt érzékelhető javulás. Így az álláskeresők jelentős részének a közfoglalkoztatás keretében volt egyedül esélye – legalább időszakosan - munkalehetőséghez jutni.

Együtt vizsgálva a gazdasági aktivitás két mutatóját (foglalkoztatottság és munkanélküliség) egyértelműen látható, hogy a kistérség az országos viszonyokhoz képest lényeges elmaradottságot mutat, azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében akadnak rosszabb helyzetű kistérségek is (pl. a Bodrogközi vagy az Encsi kistérség). A munkalehetőségek hiánya mellett jelentős probléma, hogy a térségben magas az elvándorlás, ami elsősorban a képzettebb, fiatalabb csoportokra jellemző, ennek következtében az idősebb, alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen, ugyanakkor inaktívnak tekinthetők maradnak a településeken, ami tovább növeli az háztartások szegénységi kockázatát. Az országos adatokhoz képest közel 15%kal magasabb azoknak a gyermekes családokban élők felnőtteknek az aránya, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, míg felsőfokú végzettséggel az országos adatokhoz képest csak a kistérségben élők harmada rendelkezik. A jobb munkaerő-piaci elhelyezkedéshez szükséges magasabb iskolai végzettséggel (közép- és felsőfokú végzettséggel) csak a gyermekes családokban élők 27%-a rendelkezik.

21

Forrás: KSH 2009. évi statisztikai évkönyve

34



7. tábla: A gyermekes családokban élő felnőttek legmagasabb iskolai végzettsége a kistérségben (%)22 országos23 Kevesebb, mint 8 általános

kistérségi

6,5

8

29,2

41

14,2

24,4

érettségi

32,1

20,9

felsőfok

18

5,7

összesen

100

8 általános szakmunkásképző, szakképzés érettségi nélkül

100

III.3. Lakáskörülmények, szegregátumok

A lakhatás körülményei a mindennapi életünket befolyásolják, hatással vannak egészségünkre, társas életünkre,

munkahelyi,

iskolai

teljesítményünkre,

életmódunkra.

Az

Ózdi

kistérségben

általánosságban jellemzőek a túlzsúfolt, alacsonyabb komfortfokozatú, közüzemi tartozásokkal terhelt lakások. A bérlakások aránya ugyan magasabb az országos viszonylatokhoz képest, azonban még így is a családok döntő többsége (86%) tulajdonosként él lakásában. A kistérség lakásainak alapfelszereltsége, komfortokozata (pl. vezetékes víz, WC, fürdőszoba, alapterülete) meg se közelíti az országos átlagot, a szubstandard lakások aránya a térségben a hétszerese (21,3%) az országos átlagnak.

22

Forrás: MTA–TK: Ózdi kistérség – A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése, 2013.

23

KSH 2011

35



8. tábla: A gyermekes háztartások lakásainak főbb jellemzői az Ózdi kistérségben (az összes lakás százalékában)24 országos25

kistérség

bérlakás

6,8

14

nincs fürdőszoba

2,5

15,6

nincs vezetékes víz

2,3

16,3

nincs WC

2,5

14,2

12,3

22,8

3

21,3

zsúfolt lakás szubstandard lakások

A kistérségi lakások alacsony komfortfokozatán kívül további probléma a lakások fizikai állapota és a lakókörnyezet is. Az MTA-TK 2013-as reprezentatív kistérségi felméréséből kiderül, hogy a megkérdezettek közel 30%-a úgy nyilatkozott lakókörnyezetéről, hogy kifejezetten olyan környéken él, ahol magas a bűnözés illetve jelen van az erőszak, vandalizmus valamilyen formája. A lakások fizikai állapotáról a megkérdezettek negyede állította, hogy beázik a tető és több mint 20%-uk szerint nedvesek a falak/padlózat illetve korhad az ablakkeret/padlózat.

24

Forrás: MTA–TK: Ózdi kistérség – A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése, 2013. 25 TÁRKI Háztartásmonitor 2012.

36



7. ábra: A gyermekes háztartások lakásainak állapota az Ózdi kistérségben (az összes lakás %-ában)26

bűnözés, erőszak, vandalizmus a környéken

beázik a tető

neves a padlózat, a falak

korhad az ablakkeret, a padlózat zajosak a szomszédok vagy nagy zaj szűrődik be az utcáról nincs elég fény, a lakás túl sötét 0

5

10

15

20

25

30

Forrás: MTA-TK 2013-as kutatása alapján saját szerkesztés

Ózd és a kistérség egyik legsúlyosabb problémája a szegregátumok magas száma, ami túl a szélsőségesen rossz lakáskörülményeken együtt jár sok más társadalmi problémával is. Itt kell megjegyeznünk, hogy a szegénységet általában a klasszikus alacsony jövedelem – rossz szociális körülmények kettőssel szokás azonosítani, holott ennél sokkal összetettebb kérdéssel állunk szemben. Ferge Zsuzsa szerint a kirekesztés és a szegénység definiálásakor: „nagyjából ugyanarról a társadalmi jelenségvilágról van szó, nélkülözésről, megfosztottságokról, a horizont kényszerű beszűküléséről, kényszerűen korlátozott vágyakról és választásokról” (Ferge, 2003., 9. oldal). Így világossá válik, a szegénység egy olyan többdimenziós jelenség, ami nemcsak az anyagi javak hiányát, hanem a társadalmi, gazdasági, politikai életből való kiszorulást, a különböző források hiánya a többségi társadalom által elfogadottnak és fontosnak tartott tevékenységekből való kirekesztettséget is jelent (Townsend, 1979). A kirekesztettség pedig beláthatatlan következményekkel járhat mind a kirekesztett, mint a kirekesztő irányába. Ózd és Puntok rendelkezik Integrált Városfejlesztési Stratégiával, a kistérség többi településének szegregátumairól azonban részletes információk nem állnak rendelkezésünkre, „már pedig az Ózdi kistérség egyik legégetőbb problémája éppen az infrastruktúra és szolgáltatások nélküli szegregált lakókörnyezetek és az ott élő képzetlen, alacsony jövedelmű, többségében roma emberek magas 26

Forrás: MTA–TK: Ózdi kistérség – A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése, 2013.

37



száma. A programelemek tervezéséhez ezek részletes feltérképezése elengedhetetlen.” (MTA–GYEP Kistérségi helyzetelemzés – Ózdi kistérség) Szerencsére, ahogyan már korábban említettük, a kistérség pályázati aktivitása jó, továbbá legnagyobb arányban éppen az infrastrukturális és gazdaságfejlesztési pályázatok vannak. A kistérség szegregátumairól a TASZ Romaprogram keretében a Szólj bele! projekt kutatásában (2010) a következő szerepel: „Szegregátumról kilenc település nyilatkozott, ám ebből kettő elírás (Gömörszőlős, Sajóvelezd). Egy település (Borsodnádasd) a KSH ellenében sem nyilatkozott szegregátumról. A kistérség településeinek közel 1/3-ában, tehát az adatszolgáltatók szerint található szegregátum. Az esélyegyenlőségi szakértők tudomása szerint további négy szegregátum van még Borsodnádasdon – ezt a KSH térkép is igazolta, ezért szerepeltetjük az elemzésünkben –, illetve Farkaslyukon, Hangonyban, Járdánházán, Keleméren, Sajópüspökiben, Sajóvelezden és Sátán. […] A szegregátumokban összesen 11 796 fő él, a kistérség lakosságának 15,9%-a, a kistérség roma lakosainak pedig több mint a fele (57,2%). Ez az adat minden átlagot (országos, régiós, megyei) meghalad, s érzékletesen jelzi a romák helyzetét, helyét a kistérségen belül. Ózdon a város romáinak több mint a fele (54,2%) él szegregáltan, Arlóban ez az arány 70,6%, Borsodnádasdon 58,6%, Csermelyen és Királdon13 100%, Csokvaományban 65,7%, Domaházán pedig 13,7%. Mivel Putnok nem szolgáltatott adatot a településen élő romák számáról, ezért a településre vonatkozóan nem tudunk releváns megállapítást tenni.”27

27

Kadét E.–Varró G.: A roma lakosság hozzáférése az Uniós fejlesztési forrásokhoz Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2010

38



A legtöbb szegregátum (16) Ózdon található. A kistérség szegregátumai 2008-as adatok alapján a következők:28 9. tábla: Szegregátumok Ózdon29

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12.

13. 14. 15. 16.

Szegregátum megnevezése

Szegregátumban élők száma

Bánszállás telep Bolyki főtút, Bolyki T. út, Kölcsey u., Debreceni u. Damjanich út, Petőfi S. út, Volny J. út, Vasút u. Kossuth L. u. Kőalja út Petőfi S. út Zrínyi M. út Iparvasút u. Piac út Akácos út, Hétes telep, Hétes völgy, Csontalma u. Istenmező u. Mekcsey I. u. Rombauer T. tér, Alkotmány út, Kazinczy F. u. Bartók B. u. Bem u. Pázmány út Kiserdő alja Őrs vezér u. Ladányvölgy felé vezető út keleti része Mekcsey I. út a Honvéd útig, Álmos vezér u. Dobó I. u. Nyugati oldala a Huba v. utcai kereszteződésig, Forrás u. Kovács Hagyó Gy. Út Berkenye u. Mátyás király u. Hársfa u. Szőlőkalja út, Jókai M. u. Munkácsy M. út, Május 1 u. Lyukó völgy, Rozsnyói út Somsály út, Rózsadomb u. Rendelő u. Akna utcától jobbra lévő utca és a településhatár által határolt terület Toldi Miklós u. és a Karu u. találkozásától Délre az említett utcák mindkét oldala és Szondi Gy. U. Hovács-Hagyó Gy. út Összesen

656 165 711 64 60 61 638 1120 82 1655 59 511 429 59 186 54 6510

28

Kadét E.–Varró G.: A roma lakosság hozzáférése az Uniós fejlesztési forrásokhoz Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2010 29 Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája alapján készült. http://www.ozd.hu/content/cont_5166aac361d751.79481566/ivs.pdf

39



10. tábla: Szegregátumok Borsodnádasdon30 Szegregátumban élők száma

Szegregátum megnevezése településhatár – Temető – Körtevölgye u. – Vajdavár u. – patak – településhatár – patak) Domb út - Berek u. – Karácsonylovatanya – névtelen u

Településen élő romák száma

Szegregátumban élők aránya

1196

58,6%

404

79

Kossuth L.u. – patak – Dózsa Gy.u. – Köztársaság u. Virág u. – névtelen u. – településhatár

152

összesen:

701

66

11. tábla: Szegregátumok Arló községben Szegregátumban élők száma

Szegregátum megnevezése Dózsa Gy. út Mátyás király út

614 336

Hunyadi János út. összesen:

483 1433



2030

70,6%

12. tábla: Szegregátumok Putnokon



Vasút-Határ út – Sajó út – Szkala B. u. – Serényi L. tér – Andrássy D. út – Ady E. út – Perőfi S. út

1650

Településhatár, Serényi B. út – Településhatár – Tompa M. út – Mikszáth K. út – Folyó

935

összesen:

30

2585


Szegregátumban élő romák aránya

n.a.

34,3%

KSH térkép és adatai alapján

40



13. tábla: Szegregátum Borsodszentgyörgy községben


Kender utca



Szegregátumban élő romák aránya

931

152

5.9%

14. tábla: Szegregátum Csernely községben


nincs név megadva




360

360

100%

15. tábla: Szegregátum Csokvaomány községben


nincs név megadva




111

169

65,7%

16. tábla: Szegregátum Domaháza községben


Szabadság utca




71

520

13,7%

17. tábla: Szegregátum Királd községben


nincs név megadva

31 32




1632

16

100%

Valójában nem minősül szegregátumnak Valójában nem minősül szegregátumnak

41



8. ábra: Az adatot szolgáltató településeken szegregátumokban élő romák aránya (%-ban)

Arló

Borsodnádasd

Csernely

Ózd

0,00

10,00

20,00

30,00

40,00

50,00

60,00

III.4. Közoktatási intézmények és szolgáltatások33

A kistérség minden önkormányzatának biztosítani kell a gyermekek óvodai ellátását vagy a saját településükön működő vagy másik településen lévő intézmény gondoskodik róla. Tíz óvodai intézményfenntartó társulás működik a kistérségben, a 29 település óvodai felvételi körzethatár szempontjából tartozik valamelyik intézményhez, így a feladatellátás megfelelően biztosított. Az Ózdi kistérség nyolc olyan településen nincs óvoda, ahol a 3-5 évesek száma 1 és 12 fő közötti. Ózdon, ahol a korosztály létszáma 1252 fő, 15 óvoda, illetve tagóvoda működik. Iskola 13 községben egyáltalán nincs, a korcsoport létszáma azonban Sajónémetiben, Sajópüspökiben és Sajóvelezden az alsó tagozatot indokolttá tehetné. Csak alsó tagozat működik Domaházán, Nekézsenyben és Serényfalván. Nyolc évfolyamos iskola 13 településen működik, amelyeken a 6-13 éves gyerekek száma 79-3482 fő közötti. Utóbbi természetesen Ózdra vonatkozik, ahol kilenc általános iskola működik. Puntokon kettő, Borsodnádasdon egy iskola van. Napközi tíz településen van, illetve Arlón az alsó tagozatosok számára iskolaotthonos oktatás biztosított. (18.tábla)

33

A fejezet az MTA–GYEP Kistérségi helyzetelemzés – Ózdi kistérség alapján készült. http://gyerekesely.tk.mta.hu/uploads/files/vegl_Ozdi_kisterseg_tukor_11maj4.pdf

42



18. tábla: Közoktatási intézmények és szolgáltatások, 2010. (jegyzői, óvodai, iskolai adatlapok alapján)

Település Arló Bánréve Borsodbóta Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Bükkmogyorósd Csernely Csokvaomány Domaháza Dubicsány Farkaslyuk Gömörszőlős Hangony Hét Járdánháza Kelemér Királd 20 Kissikátor Lénárddaróc Nekézseny Ózd Putnok Sáta Sajómercse Sajónémeti Sajópüspöki Sajóvelezd Serényfalva Uppony Ózdi kistérség Forrás: MTA–GYEP

3-5 évesek száma (fő)

Óvoda

192 30 29 88 24 1 22 13 40 5 116 1 47 12 71 30 20 11 3 10 1252 195 32 6 16 21 33 38 3 2329

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + 21

6-13 évesek száma (fő) 621 105 92 276 96 7 79 19 111 29 290 4 192 45 228 83 43 27 15 62 3482 677 105 23 62 61 75 108 15 6927

Általános iskola 1-4 osztály + + + + + + + + + + + + + + + + 16

Általános iskola 1-8 osztály + + + + + + + + + + + + + 13

Iskolai napközi + + + + + + + + + + 10

III.4.1. A kistérség óvodáinak helyzete Az óvodai adatlapok összesítése szerint 2557 óvodás van beíratva a kistérségi intézmények valamelyikébe, halmozottan hátrányos helyzetűnek (HHH) 40,7%-uk tekinthető (ez lényegesen magasabb százalék, mint az országos átlag), azonban ez az adat településenként és intézményenként 43



is jelentős különbségeket mutat. A kistérség 33 óvodája közül 19-ben magasabb a HHH-s gyerekek aránya 40%-nál, két helyen 100%-os (Bánszállási Tagóvoda, Ózd és Csernely). Az ózdi óvodák közötti szegregációra utal, hogy 4 óvodában a gyerekek csupán tizede (7,4-13,1%), másik 9 óvodában ez az arány 65% feletti, vagyis a gyerekek kétharmada. Nekézselyben a legalacsonyabb a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya, összesen 5,9%. Az óvodákban a roma gyerekek arányáról csak becsült eredmények állnak a rendelkezésünkre. Helyi becslések szerint az egyik ózdi óvodába (somsályi) és a csernelyibe a gyerekek 100%-a cigány. A kistérségben 80% vagy a feletti a roma arány Arlón, Domaházán és Sajónémetiben, de másik 11 óvodában is 50% körüli vagy magasabb aránya is az előrehaladott gettósodásra utal. A korai fejlesztést igénylő gyerekek számát 11, a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek számát 9 óvodában nem ismerjük. Több nagy létszámú ózdi óvodáról nem állnak rendelkezésünkre az információk, ezért az adatok bizonytalanok. A többi óvoda statisztikája szerint összesen 34 korai fejlesztést igénylő és 7 SNI-s gyermek van a kistérségben. A közoktatási törvényben maximalizált csoportlétszám 25 fő, amit a kistérség 20 óvodájában haladnak meg a csoportok létszámai. Négy óvodában 30 fő feletti az átlagos csoportlétszám és mindössze két településen (Borsodbóta, Sáta) 20 fő alatti csupán. A férőhely-kihasználtságról a 2010. októberi állapot szerinti információink vannak. A kistérség egészében szinte teljes a kihasználtság, összességében 98,3%-os. Több helyen meghaladja a felvett gyermekek száma a férőhelyekét (például Farkaslyukon 105%, Keleméren 132%, Ózdon 104,5% a kihasználtság), míg néhány település esetében kihasználatlan kapacitások is vannak (ahogy már említettük Borsodbóta és Sáta). Ózdon a zsúfoltság ellenére is jelentős az elutasított felvételi kérelmek száma. (A szegregátumokban élő 0-5 éves gyerekek mintegy 20 százaléka nem jár óvodába.) Arlón – helyi tapasztalatok szerint – az 5 évesek mindegyike fel van véve, de a tényleges óvodába járás 50 százalék körüli, a 3 évesek számára pedig egyáltalán nincs hely.

44



19. tábla: Óvodáztatási helyzet, 2010

Óvoda megnevezése

Alkotmány úti Óvoda (Ózd) Bem úti Általános Iskola és Óvoda (Ózd) Sajóvárkonyi ÁMK Tétény úti Óvoda (Ózd) Soldos Emília Óvoda (Putnok) S. V. ÁMK Bánszállási Tagóvoda (Ózd) Csépány- Somsály ÁMKI, Csépányi Óvoda (Ózd) Csépány- Somsály ÁMKI, Somsályi Óvoda (Ózd) Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda (Damjanich úti Tagóvoda, Ózd) Városközpont Óvoda (Ózd, Katona J. u. 7.) Sajóvárkonyi ÁMK Mekcsey úti Óvoda (Ózd) Városközpont Óvoda (Ózd, Nemzetőr u. 18.) Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda (Petőfi úti Óvoda, Ózd) Apáczai Csere János Általános Iskola és Óvoda (Ózd) Béke telepi Óvodák Újváros téri Óvoda (Ózd) Domaháza Község Napköziotthonos Óvoda Hangonyi Napköziotthonos Óvoda Farkaslyuki Napköziotthonos Óvoda Béke telepi Óvodák Árpád vezér úti Óvoda (Ózd) Napköziotthonos Óvoda, Kelemér Napköziotthonos Óvoda (Bánréve és Sajópüspöki)

HHH Óvodások gyerekek száma aránya, %

Átlagos csoport létszám

Korai fejlesztést igénylő gyerekek száma

SNI gyerekek száma

Cigány gyerekek becsült aránya, %

104

84.6

26

na

na

99

77

22.1

25.7

na

na

30

89

77.5

29.7

1

0

95

322

42.2

29.3

0

2

48

23

100

23

10

1

90

82

39

27.3

0

0

50

36

83.3

36

10

na

100

50

28

25

0

0

46

107

13.1

26.8

0

0

22

50

96

25

0

0

98

163

7.4

27.2

na

1

na

100

16

25

0

1

37

78

42.3

26

9

0

90

233

7.7

25.9

0

0

16

45

68.9

22.5

0

0

84

53

49.1

26.5

na

na

74

86

53.5

28.7

na

0

na

121

12.4

30.3

na

na

35

29

48.3

29

0

0

70

79

34.2

26.3

0

1

52

45


Napköziotthonos Óvoda, Borsodbóta Gárdonyi Géza Általános Iskola és Óvoda Napköziotthonos Tagóvoda Borsodszentgyörgy Herman Ottó Általános Művelődési Központ Óvoda Tagintézmény (Csernely) Napköziotthonos Óvoda (Serényfalva) (héti és gömörszőlősi gyerekekekkel) Napköziotthonos Óvoda, Csokvaomány Sajóvelezd-Sajómercse Társulás Napköziotthonos Óvodája (Sajóvelezd) Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda Sajónémeti Tagóvoda (Sajónémeti) Összevont Óvodák Arló Napköziotthonos Óvoda Sáta Napköziotthonos Óvoda Járdánháza ÁMK Napköziotthonos Óvoda Intézményegység (Borsodnádasd) Királdi Napköziotthonos Óvoda Napraforgó Napköziotthonos Óvoda, Nekézseny Ózdi kistérség


36

44.4

18

2

0

60

34

32.4

34

0

0

30

31

100

31

na

na

100

64

10.9

20.3

0

0

13

22

22.7

22

na

na

9

33

63.6

33

2

1

75

22

40.9

22

0

0

80

147

68.7

24.5

na

na

89

39

56.4

19.5

na

0

70

82

46.3

27.3

0

0

74

82

64.6

27.3

na

na

60

21

28.6

21

0

0

na

17

5.9

17

0

0

na

2557

40.7

34

7

Forrás: MTA–GYEP

III.4.2. A kistérség általános iskoláinak helyzete A kistérségben működő általános iskolák többsége a KLIK fenntartásában működik. Ózdon – egy általános iskola és középiskola kivételével – minden általános iskola és középiskola az intézményfenntartó működésében áll, illetve az ózdi tankerülethez tartozik még Arló, Borsodbóta, Borsodnádasd, Hangony, Járdánháza általános iskolái. Putnok tankerülethez pedig 5 iskola tartozik, mindegyikben a fenntartó és a működtető is a KLIK.

46



2010-es adatok alapján a kistérség 21 iskolájában 6797 gyermek tanul az iskolai adatlapok összesítése alapján, Nekézsenyről nem érkezett adat. A más településre történő bejárás elsősorban ezek alapján szerveződik. Az adatlapok szerint Bánrévén a legmagasabb (47%) a bejárók aránya. Borsodbótán 41,5, a putnoki ÁMK-ban 22,8% és további öt intézményben is 10 % feletti az arányuk. A kistérségi általános iskolásai közül 38,5% tekinthető halmozottan hátrányos helyzetűnek, az iskolák több mint felében ez az arány azonban 50% felett van. A csernelyi iskolában a legmagasabb ez az arány, 92,2%. Az óvodákhoz hasonlóan az ózdi iskoláknál is megfigyelhető a szegregáció: míg 3 iskolában a tanulók összesen 5,6-9% tekinthető halmozottan hátrányos helyzetűnek, a többi ózdi általános iskolában a diákok fele-háromnegyede az. Az iskolai adatlapok szerint 206 SNI-s és 200 magántanuló van a kistérségben. A putnoki Serényi László Általános Iskolában - ahol gyógypedagógiai osztály működik - a legmagasabb az SNI-s diákok száma (48 fő). A magántanulók száma szintén itt, és az ózdi sajóvákonyi iskolában a legmagasabb, 2525 fővel. A cigány tanulók aránya három ózdi, a farkaslyuki, domaházai, a csernelyi és az arlói iskolákban is 90% felett van. Az iskolák erőteljes gettósodását jelzi, hogy hét településen a gyerekek több mint fele roma. Három ózdi intézmény kivételével (Vasvári u., Újváros téri, Bolyky Tamás Ált. Isk.) a roma tanulók aránya minden iskolában magasabb 30%-nál. A farkaslyuki iskolán kívül minden településen van napközi/tanulószoba/iskolaotthonos oktatás, a valamelyikre járó tanulók aránya Domaházán (csak alsó tagozat) 100%-os, és másik három intézményben is a gyerekek 60-90%-a részt vesz valamelyiken.

47



20. tábla: Általános iskolai helyzet, 2010.

Iskola megnevezése

Árpád vezér Általános Művelődési Központ (Ózd, Domaháza felső tagozat jár ide) Vasvár úti Általános Iskola (Ózd) Péczeli József ÁMK Általános és Alapfokú Művészeti Iskola (Putnok) – Közoktatási Intézményfenntartási Társulás (Putnok, Dubicsány, Sajóvelezd, Sajómercse) Serényi László Általános Iskola (Putnok) Általános Művelődési Központ Bánréve (Társulás: Bánréve, Serenyfalva, Hét, Sajópüspöki) HÉT és SERÉNYFALVA 1-4.O-OS GYEREKEI SERÉNYFALVÁRA JÁRNAK. A SAJÓPÜSPÖKI 1-8-OS GYEREKEK BÁNRÉVÉRE JÁRNAK. Újváros Téri Általános Iskola (Ózd) Bem úti Általános Iskola és Óvoda (Ózd) Csépány-Somsály ÁMK (Ózd) Farkaslyuki Általános Iskola (Farkaslyuk) Hangonyi György Általános Iskola (Hangony) Árpád vezér ÁMK Domaházi Tagiskola (Domaháza, 1-4.o) Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda (Ózd) Sajóvárkonyi Általános Művelődési Központ (Ózd) Apáczai Csere János Általános Iskola és Óvoda

Napközis, Cigány HHH tanulószobás, SNI gyerekek Tanulók tanulók Magántanulók iskola tanulók becsült száma aránya, száma otthonos száma aránya, % tanulók % aránya %-ban 350

64,6

11

10

45,9

95

732

9

7

8

35,7

15

527

36,.2

18

14

11

36,.6

446

48,9

48

25

18,4

45

321

25,.5

22

2

23,7

42

537

5,6

6

27,4

10

451

60

2

22

92

184

23,9

5

16.8

49

222

75,2

0

0

90

185

47

1

5

38

78,9

1

0

398

50,5

8

20

11.8

70

414

75,8

10

25

14.5

96

248

54,4

1

11

23

84

0 24 4 17

41,1 100

83,5 92

48



Ózd-Tábla (Ózd) Bolyky Tamás Általános Iskola (Ózd, Kissikátor gyerekei járnak ide) Borsodbóta Körzeti Általános Iskola (Borsodbóta, Uppony, Királd gyerekei járnak ide) ÁMK Móra Ferenc Általános Iskola (Borsodnádasd) IV. Béla Általános Iskola (Járdánháza) Herman Ottó ÁMK Általános Iskola Tagintézmény (Csernely) – Társulás: Bükkmogyorósd, Lénárddaróc Általános Iskola Sáta Széchenyi István Általános Iskola Arló Lajos Árpád Általános Iskola, Tagiskola, Nekézseny (Társulás: Dédestapolcsány, Nekézseny, Mályinka) Ózdi kistérség összesen Forrás: MTA–GYEP

506

8.5

5

2

29.6

14

164

43.9

6

2

89

51

271

53,5

9

0

11,1

60

211

51,7

11

8

28,9

70,6

53

92.2

8

79.2

98

96

53,1

3

83.3

85

443

80,4

24

19

59.6

98

na

na

na

na

na

na

6797

38,.5

206

200

na

4

A kistérségben öt középfokú oktatási intézmény működik: Ózdon négy és Putnokon egy. A középfokú oktatási intézményekről lényegesen kevesebb adattal rendelkezünk, mint az általános iskolákról. Hiányosak az információk a tanulók lemorzsolódásának százalékáról és a továbbtanulók számáról is.

2010-es adatok alapján az Ózd Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat öt decentrumon keresztül (Hangony,Járdánháza, Borsodbóta, Putnok, Ózd), egységenként heti egy alkalommal biztosítja hat-hat órában a logopédiai, pszichológiai, gyógypedagógiai ellátást, 14 fő munkatárssal. (2013 októberétől Putnokon külön pedagógia szakszolgálat látja el a feladatokat.) Korai fejlesztést a pedagógiai szakszolgálat nem végez, miközben az óvodák jelzése szerint legalább 34 gyerek igényelné ezt. Gyógytorna egyedül Ózdon van, 75 gyerek számára biztosított. Az adatok összesítése szerint a kistérség egészében összesen 504 gyerek részesült logopédiai ellátásban, 75 gyerek gyógytornában, 2768 fő pedig nevelési tanácsadásban.

49



III.5. A kistérség településeinek szociális és gyermekjóléti ellátó rendszere 34

„Az emberek megélhetését általában a munkából származó jövedelmük biztosítja, azonban nem mindenki képes önmagát eltartani. Az idősek, a gyerekek, a betegek, a fogyatékos emberek vagy azok, akik nem jutnak munkához nem vagy csak kis mértékben lennének képesek erre. Ilyenkor a közösség – a család vagy a társadalom egésze – segíti a magukat eltartani nem vagy csak korlátozott mértékben képes személyeket. A támogatási rendszerek egyik része munkához kötődik, ilyenkor a szociális juttatásokat biztosítási alapon nyújtják (ilyen például a nyugdíj, a táppénz vagy az álláskeresési járulék) másik része szükségleti elven alapul, nagy általánosságban ezt nevezik segélyezésnek.” (Bass, 2011., 17. oldal) A kistérség demográfiai adatait, társadalmi-gazdasági helyzetét a fentiekben ismertettük már. Megállapíthatjuk, hogy a kistérség megoldásra váró problémáinak egy részét Bass László idézete pontosan foglalja össze, hiszen a kistérségben az országos átlaghoz viszonyítva nagyobb százalékban vannak jelen a különböző veszélyeztetett csoportok: az idősek, gyerekek, munkanélküliek, munkaképtelenek. Megélhetésük bizonytalan, helyzetük kiszolgáltatott, a stigmatizáció az életük része. A szociális ellátások, szolgáltatások (és az ezen a területen dolgozó szakemberek) feladata a fennálló rendszer enyhítése, kezelése, egyelőre azonban leginkább csak „tűzoltás” lehetséges.

A segélyezés célja alapvetően kétféle: egyrészről célja lehet a szegénység megszüntetése (a meghatározott szegénységi küszöb alatt élők jövedelmét kiegészítik a küszöbig), másfelől törekedhet a szegénység enyhítésére (nem célja a szegénységi küszöb elérése). Az Ózdi kistérség településeinek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) ill. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. év XXXI. törvény (Gyvt.) előírásai alapján az alábbi kötelező feladatokat kell ellátniuk szociális területen.

34

A fejezet elsősorban az Ózdi kistérség szociális és egészségügyi stratégiája 2010–2015 alapján készült

50



21. ábra: A kistérség településeinek kötelezően ellátandó szociális alapszolgáltatásai35 Alapszolgáltatások

Falu- tanyagondnok

Étkeztetés

Házi segítségnyújtás

35

2000 fő állandó lakos alatt 600 lakos alatt: Bükkmogyorósd, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Kissikátor, Lénárddaróc, Sajómercse, Sajónémeti, Sajópüspöki, Uppony Bánréve, Borsodbóta, Borsodszentgyörgy, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Domaháza, Dubicsány, Gömörszőlős, Hangony, Hét, Járdánháza, Kelemér, Királd, Kissikátor, Lénárddaróc, Nekézseny, Sajómercse, Sajónémeti, Sajópüspöki, Sajóvelezd, Sáta, Serényfalva, Uppony Bánréve, Borsodbóta, Borsodszentgyörgy, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Domaháza, Dubicsány, Gömörszőlős, Hangony, Hét, Járdánháza, Kelemér, Királd, Kissikátor, Lénárddaróc, Nekézseny, Sajómercse, Sajónémeti, Sajópüspöki,

2000 főnél több állandó lakos



Farkaslyuk

Borsodnádasd, Arló, Putnok

Ózd

Farkaslyuk


Ózd

Forrás: Az Ózdi kistérség szociális és egészségügyi stratégiája 2010-2015

51


Alapszolgáltatások

2000 fő állandó lakos alatt





Sajóvelezd, Sáta, Serényfalva, Uppony Családsegítés

Farkaslyuk

Nappali ellátás (idősek) Nappali ellátás (többi célcsoport) Támogató szolgáltatás* Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás**

Borsodnádasd, Arló, Putnok Borsodnádasd, Arló, Putnok

Ózd Ózd Ózd Ózd Ózd

Közösségi ellátások

Ózd

*2008. december 31-éig kötelező **2010. január 1-től nem kötelező Forrás: A jogszabályok és KSH T-STAR adatok alapján

22. ábra kistérség településeinek kötelezően ellátandó gyermekjóléti alapszolgáltatásai36 Alapszolgáltatások

Gyermekjóléti szolgáltatás





Bánréve, Borsodbóta, Borsodszentgyörgy, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Domaháza, Dubicsány, Gömörszőlős, Hangony, Hét, Járdánháza, Kelemér, Királd, Kissikátor, Lénárddaróc, Nekézseny, Sajómercse, Sajónémeti, Sajópüspöki, Sajóvelezd, Sáta, Serényfalva, Uppony

Farkaslyuk


Ózd

Bölcsőde Családok átmeneti ellátása (otthona) Gyermekek átmeneti

36

Ózd Ózd Ózd

Forrás: Az Ózdi kistérség szociális és egészségügyi stratégiája 2010-2015

52


Alapszolgáltatások






ellátása (otthona) Forrás: A jogszabályok és KSH T-STAR adatok alapján

2013 júniusáig a társulás az általa fenntartott és üzemeltetett két intézmény, a Kézenfogva Szociális Szolgáltató Központ és a Kistérségi Gyermekjóléti Intézmény révén látta el feladatait. A két intézmény feladat-ellátási területe ellátásonként különbözött, egy és 29 település között változott. A szociális ellátásokat Ózdon és a környező településeken az ózdi székhelyű Kézenfogva Szociális Szolgáltató Központ végezte. 2013 júniusáig a Központ a következő ellátásokat nyújtotta:

Szociális ellátási feladatok: x

Étkeztetés

x

Családsegítés

x

Támogató szolgáltatás

x

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

x


x

Idősek klubja

x

Idősek otthona

x

Szenvedélybetegek közösségi ellátása

x

Szenvedélybetegek nappali intézménye

x

Éjjeli menedékhely

x

Nappali melegedő hajléktalanok számára

x

Hajléktalanok átmeneti szállása

2013 júliusától a két intézmény megszűnt, helyette jogutódként jött létre az Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény.

A központ ellátási területe a kistérség több településére terjed ki (családsegítés, idősek klubja), kettő esetben pedig csak Ózd városát látja el (étkeztetés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás). A központ 8 telephelyen működik Ózdon belül, ami megfelelő hozzáférhetőséget biztosít az ellátásokhoz a település különböző részein élők számára.

53



A környező településeken elsősorban személyes látogatás keretében valósulnak meg az ellátások. A szenvedélybetegek nappali intézete 75, a hajléktalanok nappali melegedője 50, a hajléktalanok átmeneti szállása 50, az éjjeli menedékhely 16, a bolyki idősek klubja 40 férőhelyes. Az étkeztetés kb. 500 adaggal működik, míg a házi segítségnyújtás kb. 120 főt érint. A kihasználtság a szenvedélybetegek intézete és az időseket ellátó egységek esetében csaknem 100%-os, míg a hajléktalanokat ellátó egységekben 90% feletti A városban működő nappali intézményeket a környező települések lakói érdemben nem használják, nem tudják igénybe venni azok szolgáltatásait. A szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjából alapvető probléma a kisebb településeken élők információs hiánya, az igények felmérésének elmaradása, és esetlegesen felmerülő igények esetén a nem megfelelő infrastruktúra.

III.5.1 Az Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény által ellátott szolgáltatások A gyermekjóléti ellátásokat Ózd és a környező települések számára az Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény nyújtja, amelyet szintén az Ózd Kistérség Többcélú Társulása tart fenn.

Az intézmény ellátási két fő feladattípust fednek le: x

Gyermekjóléti szolgáltatás

x

Gyermekek napközbeni ellátása

A gyermekjóléti szolgáltatást tekintve 15 település lakosait látja el az intézmény. 2006-tól az alapellátáson kívül négyféle speciális feladatot is ellátnak: -

kórházi szociális munka,

-

utcai/lakótelepi szociális munka,

-

kapcsolattartási ügyelet,

-

készenléti ügyelet.

Az intézmény alapvető működéséhez szükséges, jogszabályokban meghatározott szakképzett munkaerő rendelkezésre áll, azonban a gyermekjóléti szolgálat 2009-es gondozotti létszámát figyelembe véve a rendelkezésre álló családgondozói státusz már nem elegendő. Az intézmény és a jelzőrendszere között szoros együttműködés alakult ki, rendszeres szakmai egyeztetéseket is tartanak. Évente megtartják a törvényben előírt kötelező gyermekvédelmi tanácskozást, amelyen a gyermekjóléti szolgálat munkatársai, családsegítők, védőnők, orvosok, a 54



rendőrség, iskolák és óvodák munkatársai vesznek részt. Itt számolnak be a jelzőrendszeri szolgálat tagjai az éves munkáról és értékelik a kistérség helyzetét. A családgondozók folyamatos kapcsolatban vannak a védőnővel, orvosokkal, iskolával, óvodával. Sok esetben a családokhoz is együtt mennek ki. A rendszeres együttműködésen felül eseti megállapodásokat is kötöttek a napi szintű együttműködésre. A bölcsőde 29 település számára biztosítja a nappali ellátást. A 80 férőhely kihasználtsága 2008-ig növekedett, akkor 96-an voltak beíratva, 2009. negyedik negyedévétől viszont csökkent a gyermeklétszám – a munkanélküliség emelkedésével párhuzamosan.

Ózdon a két kistérségi fenntartású intézményen kívül, a következő (a fentiekben már részben ismertetett) szociális és gyermekjóléti ellátást nyújtó intézmények működnek: x

az Evangéliumi Pünkösdi Közösség - Országos Cigánymisszió Segítő Szolgálat házi segítségnyújtással foglalkozik, amelyet térítési díjmentesen vehet igénybe jelenleg 306 fő rászoruló, az intézmény az önkormányzattal szerződésben nem áll

x

a Salus Alapítvány karitatív alapon működteti a Fogyatékkal Élők Nappali Intézetét 2010 nyarától, így jelenleg már a fogyatékkal élők nappali ellátása is megfelelő színvonalon valósul meg a kistérségben, jelenleg 39 fő ellátását biztosítja

x

az Ózd-Sajóvárkony Református Egyházközség Református Szeretetotthona Idősek klubja idősek nappali ellátását biztosítja

x

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Idősek Otthona 145 fő ellátását biztosítja

x

a Szent Anna Szeretetotthon 49 fő gondozását vállalja

III.5.2 Putnok és Térsége Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulás által nyújtott szolgáltatások Putnok és a környező kilenc település számára az egészségügyi és szociális ellátásokat a Putnok és Térsége Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Városi Egészségügyi és Szociális Központ (VESZK) biztosítja. Az intézmény több intézményegységből áll, tevékenységét több telephelyen valósítja meg. A szociális ellátásokat a VESZK Gondozási Központja biztosítja. Az alapellátások közül a támogató szolgáltatást, házi segítségnyújtást, családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatást az alábbi településeken nyújtják: Bánréve, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Sajómercse, Sajópüspöki, Sajóvelezd, Serényfalva, Putnok. Az idősek klubja, étkeztetés, nappali ellátás szolgáltatásokat kizárólag Putnokon biztosítják.

55



A hozzáférés nehézségeit a települések közötti távolságok, a közösségi közlekedéssel való utazás nehézségei okozzák. A hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítását alapvetően a szakemberek mobilizálásával biztosítják ebben a szolgáltatási modellben, ami azonban az információs lehetőségekkel kiegészítve és azok megerősítésével válik élővé.

III.5.3. Egyéb önállóan vagy kisebb társulásokban nyújtott szolgáltatások Arlón az Arlói Szociális Alapszolgáltatási Központ látja el a következő szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokat: x

gyermekjóléti alapellátás

x

családsegítés

x

idősek klubja

x

szociális étkeztetés

x

házi segítségnyújtás

A központ a település számra komplex szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat nyújt, a jogszabályban előírtakon felül még a következőket: x

kapcsolat-ügyelet

x

tanácsadás életvezetési-, jogi-, pszichológiai- és szociális ügyekben

x

egyéni, pár- és családi konzultáció és terápia

x

krízishelyzetben történő segítő beavatkozás

x

prevenciós programok szervezése

x

mentálhigiénés programok, előadások, beszélgetések szervezése

x

gyermekprogramok: korrepetálás, szabadidős foglalkozások

Borsodnádasd szintén önállóan szervezi a kötelező szociális ellátást, így a házi segítségnyújtást, az étkeztetést, családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatásokat. A támogató szolgáltatást és az idősek nappali ellátásának klubszerű formáját, mint szolgáltatásokat a város számára nem kötelező megszervezni, ezeket az ózdi Kézenfogva Szociális Szolgáltató Központ szervezi a városban.

A Hangony-Kissikátor Községek Szociális Étkeztetési Társulása kizárólag étkeztetést nyújt a két alapító falu lakosai számára. A Csernely-Bükkmogyorósd Községek Házi Segítségnyújtási Társulásának szolgáltatásai a házi segítségnyújtás mellett az étkeztetésre terjednek ki. A kisközségek alapvetően önállóan látják el a falugondnoki szolgálatot, és a több esetben az szociális étkeztetést is. Farkaslyukon az étkeztetés mellett, az önkormányzattal szerződésben álló Békés

56



Alkony Időskorúakat Gondozó Alapítvány működteti az idősek számára átmeneti elhelyezést nyújtó intézményt. Csokvaomány – nappali ellátás keretében – szintén önállóan biztosítja az idősek klubja és a szociális étkeztetési szolgáltatásokat.

57



23. tábla: A kistérség településeinek szociális és gyermekjóléti ellátási rendszere

Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekek napközbeni gondozása Gyermekek átmeneti gondozása

Átmeneti szállás

Éjjeli menedékhely

Bentlakásos intézmény (idősek otthona) Idősek klubja Nappali melegedő


Szenvedélybetegek közösségi ellátása Szenvedélybetegek nappali intézménye

Támogató szolgáltatás

Családsegítés

Étkeztetetés

Falugondnoki szolgálat

a kötelező ellátásokra vonatkozóan 37

Arló Bánréve Borsodbóta Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Bükkmogyorósd

CSB

CSB

Csernely

CSB

CSB

Csokvaomány Domaháza Dubicsány Farkaslyuk Gömörszőlős Hangony

HK

Hét Járdánháza Kelemér Királd Kissikátor

HK

Lénárddaróc Nekézseny Ózd Putnok

37

Forrás: Az Ózdi kistérség szociális és egészségügyi stratégiája 2010–2015

58



Sajómercse Sajónémeti Sajópüspöki Sajóvelezd Sáta Serényfalva Uppony

JELMAGYARÁZAT 2013 júniusáig az Ózd Kistérség Többcélú Társulása (Kézenfogva Szociális Szolgáltató Központ és Kistérségi Gyermekjóléti Intézmény), utána az Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény Putnok és Térsége Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulás önállóan vagy kisebb társulásban ellátva (CSB=Csernely-Bükkmogyorósd Községek Házi Segítségnyújtási Társulása, *Nekézseny csatlakozása a házi segítségnyújtást érintően folyamatban van, HK=Hangony-Kissikátor Községek Szociális Étkeztetési Társulása) az adott településen nem elérhető ellátás

III.5.4. Szociális ellátások A szociális szolgáltatások közül adósságkezelés nincs Ózdon. A Biztos Kezdet Házak és a nyári napközi pályázati forrásból valósulnak meg a kistérségben, családi napközi csak Ózdon működik. „A 40 ezer főnél népesebb városok számára kötelezően nyújtandó adósságkezelési szolgáltatásra pedig a 38 ezres Ózdon feltehetőleg nagy szükség lenne. Bölcsőde a kistérségen belül egyedül Ózdon van […]. A gyerekek nyári ellátásában is komoly hiányok vannak, annak ellenére, hogy Ózdon majdnem 7500 gyerek él. Az ózdi központú Kézenfogva Szociális Szolgáltató Központ csak családsegítést nyújt, ahol mindössze 1 családgondozó jut Ózdra heti 35 órában. A gyermekjóléti szolgáltatást a Kistérségi Gyermekjóléti Intézmény Gyermekjóléti Központ biztosítja három gyermekjóléti szakemberrel, akik 40 órában dolgoznak. A jogásszal nem számolva átlagosan 81 „esetet visz” egy-egy családgondozó (asszisztens), az előírt maximális gyerekszám 45 fő helyett.38 Ózdon, ahol a 0-13 évesek száma 5559 fő, 18 körzeti és egy iskolai védőnő dolgozik heti 40 órában. A házi orvossal való ellátottság kedvezőnek tekinthető: 12 házi orvos rendel heti 40 órában (egy állás betöltetlen).” (MTA GYEP 2010)

38

15/1998. NM rendelet

59



Ózdon kívül még a kistérségi társulás keretében 16 településen is végeznek családsegítést. Ezek a települések a következők: Borsodbóta, Borsodszentgyörgy, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Domaháza, Farkaslyuk, Hangony, Járdánháza, Királd, Kissikátor, Lénárddaróc, Nekézseny, Sajónémeti, Sáta, Uppony. Ezeken a településeken a családsegítés hetente 1-1 alkalommal, 4 órában működik.

24. tábla: Szolgáltatások elérhetősége Ózdon Szolgáltatás

Ózd


+

Jelzőrendszeres házi

+

segítségnyújtás Étkeztetés

+

Adósságkezelési szolgáltatás

–

Bölcsőde

+

Családi napközi

+

Nyári napközi39

+

Nyári étkeztetés

+

Gyerekház

+

Közösségi ház

+

Játszótér

+

Szélessávú internet

+

Nyilvános internet hozzáférés

+

Házi gyermekorvos

+

Ifjúsági klub

+

Forrás: Ózdi kistérségi tükör (MTA GYEP)

39

A nyári napközi szolgáltatást a Gyerekesély Program biztosította 2013-ban és 2014-ben is, több héten keresztül a kistérség 24 településén élő gyermekek számára.

60



IV. Az Ózdi kistérség fejlesztéspolitikai irányai és a hozzá kapcsolódó dokumentumok IV.1 A kistérség stratégiái (2010–2015)

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az Ózdi Kistérség hat stratégiai-fejlesztési területéről (foglalkoztatási, gazdasági-fejlesztési, közlekedésfejlesztési, szociális és egészségügyi, oktatásiképzési és turizmus-fejlesztési) szóló tervét:

25. tábla: az Ózdi kistérség stratégiái40

A stratégiai cél az alábbi operatív célok elérésén keresztül valósul meg:

Ózdi kistérség

foglalkoztatási stratégia 2010– 2015 Foglalkoztatási lehetőségek bővítése; A munkaerőpiaci kínálat minőségi fejlesztése

gazdaságfejlesztési stratégia 2010– 2020 Foglalkoztatási lehetőségek bővítése; Az ózdi kistérség a megújuló energia iparág egyik hazai központja; Barna mezős iparterületek rehabilitációja; Kistérségi közlekedés fejlesztése

közlekedésfejlesztési stratégia 2010–2015 Az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése és a társadalmi kohézió érdekében; Közösségi közlekedés fejlesztése.

szociális és egészségügyi stratégiája 2010–2015 szociális egészségügyi FenntartHatékony ható és és jól hatékony szervezett szociális és kistérségi gyermekegészségvédelmi ügyi ellátórendszer rendszer; kialakítása; MegerőAktivizálás sített és együttágazatközi működés együtterősítése működés, amely alkalmas a lakosság egészségügyi állapotának hosszú távú javítására

oktatásiképzési stratégiája 2010–2015

turizmusfejlesztési stratégiája 2010–2015

Fejlett oktatásiképzési infrastruktúra; Minőségioktatási képzési rendszer (Az oktatásképzés tárgyi feltételrendsze rének javítása; Humán erőforrás fejlesztése; Piacképes szakmák képzése; Oktatásképzés hatékonyságá nak fejlesztése

A turizmus szakmai hátterének biztosítása; Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése; Szálláshelyfejlesztés; Sportturizmus fejlesztése

Forrás: http://ozdkisterseg.hu

40 A 3. számú mellékletben szerepelnek a stratégiák erőforrástérképei

61



VI.2 A Rombauer Terv41

„A térség célja, hogy a foglalkoztatottak számának bővítésével, a munkapiac perifériájára szorultak újra munkába állításával javítsa az itt élők életminőségét. Ehhez szükséges, hogy kormányzati segítséggel javuljon a térség elérhetősége, rendelkezésre álljanak azok a források, amelyek a megtérülő beruházások első lépéseit segítik. Ezen fejlesztések nélkül az Ózdi kistérség minden erőfeszítés ellenére nem válik befektetői célponttá, nem tud jelentős cégeket fogadni, ezáltal a munkanélküliség jelentős arányú mérséklésére sem nyílik lehetőség. A programcsomagok kialakításánál szempont volt, hogy a magántőke is vállaljon részt a fejlődésből. Ez a legtöbb esetben beruházási jellegű, azonban több olyan programelemet is bemutat a dokumentum, amely egy tőketársaság vagy vállalkozó számára megtérülő szerepvállalást tesz lehetővé. Külön feladatot jelent a térség kedvezőtlen szociális térképének javítása. Speciális programokat terveztünk és indítunk el a közeljövőben az alacsonyan képzett vagy képzettség nélküli nagyszámú, nehéz szociális helyzetben lévő, tartós álláskereső számára. Részükre a mentális egészség helyreállítása mellett – elsősorban a többgenerációs munkanélküliek bevonásával – alternatív, tranzit foglalkoztatási programok elindítása szükséges. Legfontosabb feladat jelenleg a kiemelt programok megtervezése és elindítása. A program végrehajtásához, az első lépések megtételéhez, valamint a kiemelt infrastrukturális beruházásokhoz a helyi erőforrások feltárása és bevonása mellett, kormányzati segítség szükséges. A továbblépést, a fenntarthatóságot a programok eredményének piaci pozícionálása, a társadalmi beágyazottság biztosítása, valamint a segítő jogszabályi környezet kialakítása teszi lehetővé. A belső pénzügyi tartalékokból keletkezett megtakarításokból, az állami és uniós források, valamint a magántőke bevonásával finanszírozni lehet a projekteket, melynek eredményeként legalább 3-4000 ember számára jön létre tartós munkahely, ami családra kivetítve közel 10.000 ember számára teszi lehetővé a megélhetést. Amennyiben a térség több mint 10%-a közvetlenül érzi az előremutató változásokat, az a többi ember számára is példamutató lesz és fejlődést fog generálni, újra élhető kistérséget hoz létre.” (Rombauer Terv 2011)

41

Forrás: Rombauer Terv Letölthető: http://www.ozd.hu/content/cont_4decd266199261.19542486/rombauer_terv_lowres.pdf

62



9. ábra: A térség elérhetőségének javítása

IV.3 A közoktatási esélyegyenlőségi célok

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a 2010-es közoktatási esélyegyenlőségi terv legfontosabb céljait. Az oktatási szegregáció felszámolása bár célja a tervnek, a valóságban erre irányuló valós törekvés nincs a városban.

63



26. tábla: Közoktatási esélyegyenlőségi célok Rövidtávon • A külterületi és etnikailag szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek mielőbbi, lehetőleg 3 éves kortól történő, óvodáztatásának biztosítása. • Tanköteles kor előtti dyslexia-szűrés • Logopédiai ellátás bővítése • Az általános iskola „alapozó” szakasza pedagógiai hatékonyságának javítása • Az országos kompetenciamérés eredményeinek helyi hasznosítása • Az iskolapszichológusi hálózat megalapozása. • A pedagógusi továbbképzési beiskolázási tervekben IPR területek • Közös továbbképzések szervezése az iskolai és óvodai pedagógusok számára • Speciális szakmai tudás megszerzésének támogatása (nyelv, informatika, tehetséggondozó, logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő) • Pedagógiai asszisztensek és az oktatást segítő további munkatársak (rendszergazda, oktatástechnológus, stb.) alkalmazása az iskolai intézményegységekben • A Városközpontot érintő városrehabilitációs Európai Uniós pályázat keretében, a Vasvár Úti Általános Iskola telephelyeként Tehetséggondozó Központ kialakítása. (Vasvár út 56.) Ezen intézmény a Vasvár Úti Általános Iskola férőhelyeinek számát jelentősen megnöveli. • A 3H-s tanulók emelt szintű oktatásban való részvételi arányának növelése • Egy Gandhi típusú gimnázium működésének létrehozatala előkészítésének Ózd városban. • A szegregáltságot tanúsító iskolai mutatók folyamatos megszüntetése, a beiskolázás megfelelő szabályozása. Beiskolázási körzetek felülvizsgálata, módosítása, szülők tájékoztatása. • Más településről első osztályba jelentkező tanulók iskolaválasztásának irányítása. • A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók „beazonosítása” feltételeinek maradéktalan megteremtése, a dokumentáltság érvényesítése

Középtávon • Az integrált nevelés-oktatás rendszerbe állítása • Az általános iskolai számítógép-park és nyelvi laboratóriumi ellátottság további fejlesztése, a különbségek mérséklése • Tornaszoba-kialakítás folytatása az óvodákban • Az óvodák játszóudvarának felújítása • Az óvodai férőhelyek számának felülvizsgálata, a valós igényekhez történő igazítása, szükség szerinti bővítése • A HH illetve HHH gyerekek óvodán belül és óvodák (tagóvodák) közötti aránykülönbségeinek csökkentése. • A térségi szintű szakképzés szervezési társulás létrejöttének előkészítése, bekapcsolódás a központi képzőhely(ek) működtetésébe • A telepszerű, szegregált lakókörnyezetben élő általános iskoláskorúak szocializációs deficitjének kompenzálására komplex beavatkozások tervezése. • A módszertani, tantárgypedagógiai kultúra bővítése • A pedagógiai értékelés korszerűsítése • A lemorzsolódás mértékének csökkentése • A továbbtanulás irányainak és arányainak javítása • Az idegen nyelvek és az informatika oktatásának további erősítése. • Az önkormányzati támogatottságú táborokban a városi intézmények erdei iskola programjainak támogatása • A gyógytestnevelésre járó tanulók szakmai foglalkoztatása hatékonyságának javítása

Hosszútávon • Teljes körű óvodáztatás megvalósítása a HHH gyerekek körében. • A telepszerű, szegregált lakókörnyezetben élő általános iskoláskorúak szocializációs deficitjének kompenzálására komplex beavatkozások megvalósítása. • A HHH tanulók koncentrációjának, elkülönítésének megszüntetése. Az iskolák (tagiskolák) között és az iskolán belül ne legyen nagyobb eltérés a HHH tanulók arányában a városi átlagnál. •A tehetséggondozás pedagógiájának, szervezeti kereteinek erősítése

64



26. tábla: Közoktatási esélyegyenlőségi célok Rövidtávon • A 3H-s tanulók arányának növelése az Útravaló program megvalósításában. • A kompetenciamérési eredmények dokumentáltságának és nyilvánosságának biztosítása • A HHH tanulók kompetenciamérésen elért eredményeinek meghatározása, a tapasztalatok visszacsatolása az oktatási folyamatba. • Felzárkóztató szakiskolai osztály(ok) szervezése a mindenkori igények függvényében • A HHH gyerekek és tanulók számának megállapítására vonatkozó intézkedések meghozatala. • A közoktatási Esélyegyenlőségi Program célkitűzéseinek és az akciótervben foglalt intézkedéseknek megismertetése a legszélesebb szakmai és társadalmi környezettel. • Szektorközi együttműködés kialakítása (egészségügyi, szociális, oktatási ágazat intézményei, kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek). • A kötelező taneszköz- és felszerelési jegyzékben előírt elemek beszerzésének folytatása az ütemezésnek megfelelően, az elhasznált, elavult eszközök folyamatos cseréje • Infrastrukturális fejlesztések folytatása. • Az aktuális jogszabályi előírások szerint minden érintett tanulónak ingyenesen kell biztosítani a tankönyveket • Az esélyegyenlőség elősegítése iskolán kívüli szereplők támogató szolgáltatásainak igénybevételével. • Minden releváns önkormányzati és intézményi dokumentumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. • Az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészültek legyenek az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra. • „Az integrációs általános iskolai program (IPR) 2010/2011-es bevezetése lehetőségének megvizsgálása”

Középtávon • A szegregált csoportokban foglalkoztatott gyerekek részleges integrációjának megvalósítása. • Együttnevelést célzó hosszú távú deszegregációs oktatásszervezés kialakítása. • Az Árpád Vezér ÁMK és a Bem Úti Általános Iskola körzethatárainak módosítása azzal a céllal, hogy eggyel kevesebb első osztály induljon ezekben az intézményekben. Egyidejűleg a Vasvár Úti Általános Iskolában kettővel több osztály induljon az első évfolyamon. • SNI tanulók integrált nevelése. • Az országos minimum alatt teljesítő intézmények kompetencia eredményeinek javítása. • Jelentős mértékű eltérések visszaszorítása a város azonos típusú intézményeiben a továbbtanulási és lemorzsolódási mutatókban. • Közoktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése. • A HHH tanulók legalább ugyanolyan arányban vegyenek részt az iskola tanórán kívüli programjaiban, mint a nem HHH tanulók. • A HHH tanulók iskolai sikerességének érdekében valamennyi HHH tanuló kapcsolódjon be az állami és civil továbbtanulást segítő programokba. • A HHH tanulók ne morzsolódjanak le a szakiskolai képzésből. • A középfokú oktatási intézményekben több iskolán kívüli program szervezése. • A pedagógusok felkészültek legyenek a HHH tanulók integrált nevelésére.

Hosszútávon

65



26. tábla: Közoktatási esélyegyenlőségi célok Rövidtávon

Középtávon • A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése.

Hosszútávon

Forrás: KET

IV.4. A jövőben tervezett beavatkozások Az alábbi táblázatban jól látszik a kistérség számára elkészült „Rombauer Terv” programelemeinek roma relevanciájából, hogy a tervezés szintjén megjelenik a romák társadalmi integrációjának a szempontja.

66

27. tábla: projekt rövid címe

összkö ltség (MFf)

projekt célcsoportja

Nemzeti kulturális és ipari örökségvédele m

14 630

A célcsoport az Ózdi kistérség lakossága, valamint az ide látogatók, kutatók és diákok.

„Munka + Tanulás” – Munkaerőpiaci reintegrációs programok a Türr István Képző és Kutató Intézetben

583,5

Szakképesít éssel nem rendelkező, alacsony iskolai végzettségű, alacsony jövedelemm el vagy jövedelemm el nem rendelkező, szociálisan rossz körülménye k között élő, elsősorban fiatal, de sok esetben már több gyermekkel rendelkező munkanélkü li férfiak és nők.

Erdőtelepítési, fásítási, erdőgondozási projekt megvalósítása önkormányzat

169,8

Elsősorban hátrányos helyzetű emberek, akik kiszorultak a

számszerű eredmények (indikátorok, értékkel) – ahol fő van megadva

érintett operatív progra m és prioritás

kapcsol ódás a fejleszt ési irányho z

hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

TIOP, TÁMOP, kiemelt kormán yprogram

Foglalk oztatás bővítés, kutatás fejleszt és, turisztik ai attrakci ók

A rehabilitációs munkák során több száz fő betanított munkás foglalkoztatása szükséges. Az építkezések szintén több száz, akár hátrányos helyzetű emberek számára nyújthatnak munkát.

325 fő munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű felnőtt munkaviszon yban történő felzárkóztató és szakmai képzése valamint értékteremt ő foglalkoztatá sa, 0,5–1,5 év időtartamba n

TÁMOP, illetve az EMOP prioritás okhoz kapcsoló dva, valamint a STARTM UNKA közmun kaprogram okra épülve.

Felzárk óztatási progra m része

Elsősorban a munkaerőpiac perifériáján elhelyezkedők foglalkoztatása a cél, amely esetben jelentős számú roma foglalkoztatására kerülhet sor.

149 fő foglalkoztatá sa

TÁMOP, illetve az EMVA prioritás okhoz

Felzárk óztatási progra m része

Elsősorban a munkaerőpiac perifériáján elhelyezkedők foglalkoztatása a cél, amely esetben

Ózdi Kistérség Gyerekesély Stratégia – 2014 TÁMOP-5.2.3-A-11/1-2011-0005 27. tábla: projekt rövid címe


ok tulajdonában levő területeken



N & S Tanácsadó Kft. 1012 Budapest, Várfok utca 15/c. érintett operatív progra m és prioritás



munkaerőpiacról

kapcsoló dva

jelentős számú roma foglalkoztatására kerülhet sor.

KEOP4.2.0/B/ 11

Zöld város koncep ció egyik mintael eme

A két intézményben jelentős számban tanulnak hátrányos helyzetű diákok. Számukra az új fűtési rendszer közvetlen haszonnal nem jár, azonban az intézmények és a fenntartó város számára jelentős költségmegtakarítá s érhető el.

Közintézményi fűtőmű mintaprojekt /Biomassza alapú távfűtés megvalósítása az ózdi Petőfi Sándor általános iskola és Óvoda, valamint a Bólyai Farkas Szakközépiskol a területén/

307

Közvetlen célcsoport a két intézmény tanulói, dolgozói. Közvetett célcsoport a területelőkészítő munkákhoz és az üzemeltetés során alkalmazott közmunkáso k és családjaik.

Külső tőke bevonás ösztönzése ipari területek előkészítéséve l

700

Közvetlenül a jelenlegi és a betelepülő vállalkozáso k, közvetve a térség lakossága.

30 betelepülő vállalkozás 450 új munkahely

ÉMOP 1. prioritás

Új Széche nyi Terv Vállalko zásfejle sztési progra m

A jelenlegi és betelepülő vállalkozások munkahelyet teremtenek, amelyek egy része megfelelő szakképzettség, más része egyszerű betanítás után bárki számára elérhető.

Emelt szintű tartós bentlakást nyújtó intézmény kialakítása, berendezése, felszerelése

700

Az Ózd városban élő, egészségi állapotuk, családi helyzetük miatt

A beruházás időtartama alatt másfél évig foglalkoztatá st biztosít kb.100 főnek; A

ÉMOP 1. prioritás

Ózd város idős lakossá gának magas színvon alú

A szolgáltatások minden ember számára elérhetőek, így a hátrányos helyzetűek számára is. A kivitelezési 68



lehetőség szerint magántőke bevonásával

Városi távfűtés korszerűsítése megújuló energia felhasználásáv al

800

Sajóvárkonyi Általános Művelődési Központ (iskola, óvoda, művelődési ház) új épülete

1 519



segítségre szoruló 62 év feletti idős lakosok

működtetés tartós munkahelye ket biztosít szakképzetle n, közép- és felsőfokú végzettségge l rendelkező 50 fő lakosnak

5537 lakás 176 intézmény és 222 vállalkozás

Mintegy 650 diák és 5070 tanár, illetve iskolai alkalmazott költözik új épületbe, amely az oktatáshoz és művelődési tevékenység hez szükséges minden infrastruktúr ával

650 hátrányos helyzetű diák megfelelő elhelyezése, 50-70 tanár és kisegítő személyzet megfelelő munkakörül ményeinek kialakítása




szociáli s ellátása az Alkonya tipar fejleszt ésével; Munka helyteremt és, foglalko ztatás bővítés e

munkák során kb 100 foglalkoztatott jut ideiglenesen munkához, köztük hátrányos helyzetűek, romák is.

KEOP4.2.0/B

Zöld város koncep ció

A projekthez kapcsolódó START munkaprogramban szinte csak tartós munkanélkülieket ill. hátrányos helyzetűeket kívánunk foglalkoztatni.

ÉMOP4. prioritás

Felzárk óztatási progra mhoz és az energia racional izálási progra mhoz egyarán t kapcsol ódik

Kb. 650 diák, amelyből 98% roma származású, 92% hátrányos helyzetű, 63% halmozottan hátrányos helyzetű tanuló elhelyezését szolgálja az új épület.

69








KÖZOP, ÉMOP5.1.2.

A fejleszt éssel a térség elérhet ősége jelentős en javul.

A város kedvezőbb elérhetősége munkahelyet teremt, mely a térségben élők valamennyi társadalmi csoportja számára előny.

ÉMOP, TÁMOP

Foglalk oztatás bővítés; Új Széché nyi Terv Vállalko zás fejleszt ési progra m

A bányákban legalább 800 fő dolgozhatna, köztük természetesen hátrányos helyzetűek is. Valószínűsíthető, hogy a munkások között számos roma is dolgozna.

rendelkezik. A diákok döntő többsége többszöröse n hátrányos helyzetű, roma származású tanuló. Vasúti közlekedés fejlesztése 92. sz. MiskolcBánréve-Ózd vasúti vonal

Na

Ózd környéki szénbányák megnyitása

1500

A térség lakossága és vállalkozói, befektetői, a Miskolcon, Kazincbarcik án tanulók, dolgozók, illetve egyéb szolgáltatás okat (egészségüg yi ellátás, közigazgatás , stb.) igénybe vevők. Az Ózdi kistérség lakossága

800 új munkahely létrehozása

Forrás: Rombauer Terv

70



V. A kistérségi gyerekesély stratégia céljainak megvalósulását segítő feladatok és megoldási lehetőségek V.1. Korai képességgondozás:

– A koragyermekkori egészséges fejlődéshez minden gyermek számára elérhető, magas színvonalú szolgáltatásokra van szükség, a szociális, oktatási és egészségügyi területek összehangolásával. – A kistérségben élő gyermekek gyermekkoráról pontos és releváns adatokat kell gyűjteni, az adatokat folyamatosan frissíteni kell. – Amennyiben a gyermek nem jár bölcsődébe/óvodába (mert a szülő nem kérte felvételét), fel kell térképezni, mi ennek az oka. – Legfontosabb a család segítése, a szülők partnerként kezelése, javasolt a családokhoz közeli szolgáltatások nyújtása – a hiányzó szolgáltatások helybe vivése - a bizalmi légkör megteremtése, a szülők informálása. – Szükséges feltérképezni a terhességet veszélyeztető okokat (környezeti, egészségügyi, anyagi,stb.), visszaszorítására tervet kell készíteni. – A kora gyermekkori szocializáció érdekében támogatni kell a mielőbbi intézményi nevelésbe jutást: a szegénységből eredő hátrányújratermelődés így csökkenthető. Minden gyermeket lehetőséghez kell juttatni, hogy az alapkészségeket időben és megfelelő ütemben sajátítsa el – Szükséges a fejlődési egyenlőtlenségek korai felismerését, a korai szűrést és az adekvát fejlesztés megvalósítását biztosító rendszer előkészítése, bevezetése, a megfelelő szakemberek időben való bevonása. – Átgondolandó az óvoda-bölcsődék létrehozása a már óvodával rendelkező településeken, tehát ahol a lakosságszám nem éri el a 10.000 főt. Akkor hozhatóak létre óvoda-bölcsődék, amennyiben az összes a településen élő gyermek számára biztosítható az óvodai elhelyezés, és az alacsony gyermeklétszám miatt nem alakítható ki önálló bölcsődei és önálló óvodai csoport. Egy csoport maximum húsz gyermekből állhat, ebből legfeljebb öten lehetnek három év alattiak. A többcsoportos óvodában is létrehozható egységes óvodabölcsődei csoport, ha az óvodai csoportok létszáma eléri a húsz főt. (Az integrált csoportokba 2 éves kortól vehetők fel a gyermekek, de egy 20 fős csoportban maximálisan csak öt, bölcsődés korú lehet). Az egységes óvoda-bölcsődében az óvodapedagógus mellett bölcsődei gondozót, illetve szakgondozót, valamint dajkát is foglalkoztatni kell. 71



– Átgondolandó a roma dajkák, Biztos Kezdet-szerű – a korai fejlesztést preferáló - nevelési, közösségi színtér – Gyerekház, Biztos Kezdet szolgáltatás – kialakítása (különösen azokon a településeken, ahol nem működik helyben óvoda), mely alkalmas lehetne az óvodába még be nem jutó hátrányos kisgyermekek és szüleik délelőtti, fejlesztő foglalkozásaira, együttléteire is.

A Biztos Kezdet program alapelvei42 -

Az életkori alapelv:

E szerint a program fókuszában a 0-5 éves gyerekek állnak. A rendszeres szolgáltatások a koragyermekkori fejlődés kiemelt szerepének és a korai beavatkozások bizonyított hatékonyságának megfelelően a képességkibontakoztatás interdiszciplináris megvalósítását célozzák.

-

A területi célzás alapelve:

Az ország területi egyenlőtlenségeit figyelembe véve a program elsődleges célcsoportját a hátrányos helyzetű kistérségekben, valamint a települési szegregátumokban élő családok jelentik. Ezeken a területeken jellemző leginkább a szociális problémák halmozódása és az erőforrások szűkössége, másrészt itt hiányoznak vagy szűkösek a kisgyerekekre irányuló szolgáltatások. Azokon a területeken, ahol a program működik, mindenki számára nyitott.

-

Szülőkkel való partneri együttműködés alapelve:

A szülők a gyerek első tanítói. A szülők aktív részvétele, a velük való tartalmas együttműködés,

a szülői

kompetenciák

megerősítése,

szükség

esetén

egyéb

szolgáltatásokhoz való hozzájutásának segítése a program meghatározó eleme.

-

Szakmák és szakemberek közötti együttműködés alapelve a kora gyermekkor interdiszciplináris megközelítése alapján:

Speciális szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása a korai felismerés és a fejlődési elmaradások kezelése érdekében. Szakmaközi együttműködésben megvalósuló támogatás a gyerekek és a családok számára.

42

Forrás: www.biztoskezdet.hu, 2013

72


-


A program célzottságának alapelve:

A helyi szakembereknek törekedni kell arra, hogy – bár a program mindenki számára nyitotta nagy hátránnyal induló kisgyermekek maradjanak a program fókuszában.

A Biztos Kezdet szolgáltatások négy típusát különböztetjük meg: a) Alaptípus a Biztos Kezdet gyerekház – jellemzően mintegy ezer fő feletti településeken b) Biztos Kezdet gyerekház a gyerekek a környező településekről történő behordásával, jellemzően kisebb településeken, ahol a behordás megoldható c) Biztos Kezdet gyerekház kitelepüléssel, félidős nyitva tartással – jellemzően egymáshoz viszonylag közel eső kisebb településeken vagy településrészeken, szegregátumokban, ahol a behordás nem oldható meg, vagy nem célravezető. d) Elhelyezés szempontjából lehet a Biztos Kezdet gyerekház szolgáltatás meglévő intézményben (pl. óvodában, bölcsödében, közösségi házban, IKSZT-ben, vagy más olyan közösségi térben, ahol más szolgáltatás is működik) – jellemzően nagyobb településeken, a Biztos Kezdet szolgáltatás integritásának garantálása esetén.

73

1.1. Segítő személyzet kiképzése és bevonása a védőnői szolgáltatásba (segéd-egészségőrök, adminisztrációt segítő munkatársak, lehetőleg az érintett szülői körből), a helyettesítéssel ellátott körzetek számának csökkentése

Az óvodába belépő gyermek egészséges, eléri vele született képességeinek optimumát, minden fejlődési területen. Az eredmények a jelenlegihez képest min. 50 %-kal javulnak a korai képesség gondozásban részt vevők körében

1. A gyerekek jóllétének biztosítása

1.2. Jobb felkészítés az óvodára, később az iskolára

Középtávú célok (3 év)

Elkészült helyzetfelmérés; szakmai és szakmaközi ülések száma; elkészült javaslatok száma

Elkészült felmérés és cselekvési terv

Szakmaközi műhelyalakul a jelenlegi Biztos Kezdet bázisán, az ózdi és a putnoki gyerekház illetve a helyi szakemberek részvételével;a korai képességgondozás lehetséges módjainak megtervezése

1.1.1. Helyzetfelmérés készítése a védőnők körében, a terhességet veszélyeztető tényezők vizsgálata és terv készítése a visszaszorítás lehetőségeire, javaslatok megfogalmazása a különböző ágazatok számára 1.1.2.Az óvodai DIFERmérések eredményeinek települési, intézményi szintű összegzése, elemzése, a legfontosabb beavatkozási területek meghatározása 1.2.1. A 0-5 éves gyermekekkel foglalkozó intézmények feladatain és felelősségén alapuló együttműködés megvalósítása; a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítás a megelőzés és a korai képességfejlesztés érdekében.

ellátott körzetek száma; képzett kisegítő személyzet rendelkezésre állása

DIFER-mérések. Az eredmények a jelenlegihez képest minimum 15 %-kal javulnak a korai képességgondozásban részt vevők körében

Indikátor

Az óvodába belépő gyermek egészséges, és eléri vele született képességeinek optimumát, minden fejlődési területen. Az eredmények a jelenlegihez képest min.15 %-kal javulnak a korai képességgondozásban részt vevők körében

Középtávú célok indikátorai Tartalma

Feladat (rövidtáv)

28. tábla: KORAI KÉPESSÉGGONDOZÁS

Hosszú távú célok indikátorai

Középtáv (3 év)

Hosszú távú célok (10év)

Hosszú táv (10 év)





Középtávú célok indikátorai

évi hat alkalom/intézmény

kiképzett szakemberek száma prevenciós jelzőrendszer kialakítása

1.2.3. Az eltérő fejlődésből, a szegénység kockázatából fakadó fejlődési elmaradások szűrésére és fejlesztésre alkalmas szakemberek kiválasztása és képzése (védőnők, családsegítő, korai képesség gondozásban, napközbeni ellátásban dolgozók) Elsősorban a legrosszabb helyzetű településeken

Indikátor

1.2.2. A védőnői, gyermekorvosi stb. szolgáltatás kitelepülése a már működő koraiképesség-gondozást szolgáló intézményekbe; csökkenteni kell a szülők ezzel kapcsolatos terheit

Tartalma


28. tábla: KORAI KÉPESSÉGGONDOZÁS Középtávú célok (3 év)

Középtáv (3 év)


75





1.3. Induljon meg Biztos

Legalább öt újabb

Középtávú célok indikátorai 1.2.4.A veszélyeztetett terhességek, veszélyeztetett csecsemők arányának vizsgálata; kiemelt figyelmet kell fordítani a környezeti veszélyeztető tényezőkre, az anyagi helyzetből következő nehézségekre, károsító okokra; intézkedési terv készítése, (védőnők, gyerekorvosok, gyermekjóléti szolgálat). A terv a tanácsadások mellett más, csoportos és közösségi támogatási formákat is preferáljon 1.2.5. Alakuljon meg a koragyermekkori gondozás, nevelés koncepciójának közösségi tervezését irányító szakember-csoport kistérségi, illetve települési szinten. A tervben vegyenek számításba minden olyan módot, amely a 0-3 éves gyermekek napközbeni ellátását biztosíthatja 1.3.1. Biztos Kezdet

Tartalma



Középtáv (3 év)


megvalósíthatósági

szakmai terv, amely tartalmazza az egyes szakmák és ágazatok felelősségét, a kihelyezett szolgáltatások rendjét, az együttműködés módját és gyakoriságát, valamint a jelzőrendszerhez való kapcsolódást

A terv rendelkezésre áll, a határidőket, felelősöket és a számonkérés fórumait kijelölték

Indikátor

76





Kezdet jellegű – a korai fejlesztést preferáló– közösségi színtér Gyerekház, Gyereksziget – vagy egységes óvoda bölcsőde működése.

szolgáltatás működik a kistérségben minimum 60 gyermek rendszeres rész vételével azokon a településeken, ahol szegregátum van, ahol magas a romák aránya, ahol az SNI gyermekek száma magas

Középtávú célok indikátorai Gyerekház vagy olyan jellegű szolgáltatás, illetve további korai képességgondozást szolgálórendszeres programok bevezetésének vizsgálata, amennyiiben írnak ki ilyen jellegű pályázatot 1.3.2. a bölcsődékben, az óvodai mini csoportokban, illetve egységes óvodabölcsődékben valósuljanak meg azok a mérések, amelyek a gyermekházakban kötelezőek és a szolgáltatás eredményességét, továbbfejlesztésének lehetőségét elemezzék 1.3.3. A már létező korai képességgondozási formákban (gyerekház, bölcsőde, stb.) megvizsgálni és biztosítani a kihelyezett szolgáltatások lehetőségét (gyermekorvos, védőnő, szakszolgálat, szülők munkaerő-piaci részvételét elősegítő szolgáltatások)

Tartalma



Középtáv (3 év)


kihelyezett szolgáltatások száma, részt vevők száma, szülői elégedettség

mérési eredmények, tanulmány

tanulmány

Indikátor

77

2. A hátrányos helyzetű családok deprivációs ciklusának megtörése


2.1. Szülők együttműködésének megnyerése, támogatása saját erőforrásaik mobilizálásában; szülői szerepükben való megerősítésük a gyermek egészséges, harmonikus személyiségfejlődése és képességeinek optimális kibontakozása érdekében

Az iskolai teljesítmény javulása, a megfelelő életkorban történő beiskolázási mutatók javulása, az egyes képességterületeken való elmaradás csökkenése az érintett csoportban a jelenlegi azonos korosztályhoz képest legalább 20% Szülők számára rendezett, velük közös rendezvények, alkalmak száma, a veszélyeztető, károsító tényezők (magatartások) mérséklődése, partneri viszony a szülő és a gyermekintézmények között, szülői részvételi fórumok megteremtése

Középtávú célok indikátorai 1.3.4. Megvalósíthatósági tanulmány készítése az egyes alternatív napközbeni ellátások lehetőségeiről és/vagy a tevékenységi profil bővítéséről legalább a 8-as és annál rosszabb szegénységi kockázati kódú településeken 2.1.1. Szülők megismertetése a már működő korai képességgondozási formákkal: bemutatók, beszélgetések, látogatások, nyílt napok szervezése, a hátrányos helyzetű, aluliskolázott szülőknek (is) megfelelő tájékoztató anyagok készítése és eljuttatása a leghátrányosabb helyzetű családokhoz, terv készítése a szülők aktív részvételét szolgáló formák bevezetésére a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan (pl. részvétel az épület felújításában,

Tartalma



Középtáv (3 év)





minimum 4 alkalom/év/település (rész), szülői felmérés eredményeinek összegzése elkészült és eljuttatott tájékoztatók

Megvalósíthatósági tanulmány

Indikátor

78

3. A hátrányos helyzetű családokban élő gyerekek sikeres társadalmi és munkaerőpiaci integrációjának megalapozása



Az iskolai pályafutás eredményességének, sikerességének javítása, különös tekintettel a továbbtanulási esélyekre



2.2. Megfelelő végzettség megszerzése esetén roma dajka, pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztens rendszerbe állítása a korai képességgondozást nyújtó intézményekben, a szülők bevonása a szolgáltatások körüli munkavégzésbe 3.1A fejlődési egyenlőtlenségek korai felismerését, a korai szűrést és az adekvát fejlesztés megvalósítását biztosító rendszer előkészítése. A szülők informálása a szükséges teendőkről,a rendelkezésre állótámogató rendszerekről, és segítségnyújtás a szolgáltatások elérésében. Korai mérés és szűrések felülvizsgálata, továbbfejlesztése

Kiképzett személyek száma, alkalmazott személyek száma


Kidolgozott és közösen elfogadott együttműködési megállapodás települési és kistérségi szinten is

szakmaközi műhelyek száma, kidolgozott és elfogadott javaslatok száma

elkészült és eljuttatott tájékoztatók

3.1.1. Az érintett szakmák ismerjék meg egymás feladatait és felelősségeit a szűrésekben és gondozásban (védőnő, gyermekorvos, intézmények). Kompetenciák és közös felelősségek megállapítása, a tudásmegosztás

3.1.2. a hátrányos helyzetű, aluliskolázott szülőknek (is) megfelelő tájékoztató anyagok készítése és

Indikátor

2.2.1. Együttműködés kialakítása a romák szervezeteivel, kisebbségi önkormányzataival. Ezen szervezetek feltérképezése

szabadidős programok stb.)

Tartalma



Középtáv (3 év)


79


Az iskolai pályafutás eredményességének, sikerességének javítása, különös tekintettel a továbbtanulási esélyekre


4. A hátrányos helyzetű családokban élő gyerekek jövőbeni sikeres



3.2. Megfelelő végzettség megszerzése esetén roma dajka, pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztens rendszerbeállításának elősegítése a korai képességgondozást nyújtó intézményekben, a szülők bevonása a szolgáltatások körüli munkavégzésbe 4.1. A fejlődési egyenlőtlenségek korai felismerését, a szűrést és az adekvát fejlesztés megvalósítását biztosítórendszer Korai mérés és szűrések felülvizsgálata, továbbfejlesztése

Kiképzett személyek száma, alkalmazott személyek száma


Kidolgozott és közösen elfogadott együttműködési megállapodás települési és kistérségi szinten is

szakmaközi műhelyek száma, kidolgozott és elfogadott javaslatok száma

4.1.1. Az érintett szakmák ismerjék meg egymás feladatait és felelősségeit a szűrésekben és gondozásban (védőnő, gyermekorvos,

elkészült és elfogadott terv

Indikátor

3.2.1. Együttműködés kialakítása a romák szervezeteivel, kisebbségi önkormányzataival. Ezen szervezetek feltérképezése

eljuttatása a leghátrányosabb helyzetű családokhoz 3.1.3. terv készítése a szülők aktív részvételét szolgáló formák bevezetésére a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan (pl. részvétel az épület felújításában, szabadidős programok, szülő-gyerek közös programok, stb.)

Tartalma



Középtáv (3 év)


80

5.A fogyatékossággal élő gyerekek esélyegyenlősé gé-nek megteremtése

társadalmi és munkaerőpiaci integrációjának megalapozása



A veleszületett rendellenességek és születési károsodások szűrésének fejlesztése és a korai fejlesztés intézmény rendszerének megteremtése a kistérségben

Az általános iskolai lemorzsolódás csökkentése



5.1. Háziorvosok, védőnők, pedagógiai szakszolgálat szakembereinek képzése, továbbképzése

előkészítése. A szülők informálása a szükséges teendőkről, a rendelkezésre álló támogató rendszerekről, és segítségnyújtás a szolgáltatások elérésében.

A rendellenességek korai felismerése és az érintettek megfelelő szolgáltatásokhoz segítése javul


5.1.2. A működő támogató szolgáltatások, meglévő járművek, falugondnoki szolgálatok segítsék a megfelelő ellátáshoz való

4.1.2. Ki kell dolgozni a korai képességgondozást nyújtó szolgáltatásból az óvodába, valamint az óvodából az iskolába való átmenet támogatásának rendszerét, az intézmények együttműködését ezen a területen 5.1.1. Jelzőrendszer kiépítése, illetve továbbfejlesztése erre a területre vonatkozóan, különös tekintettel a megyei kórházra. 0-3 éves fogyatékossággal élő gyermekek felmérése

intézmények). Kompetenciák és közös felelősségek megállapítása, tudásmegosztás

Tartalma



Középtáv (3 év)


Szállított gyermekek számának minimum 50%-os növekedése

Megállapodások létrejönnek, intézkedési terv elkészül, felmérés megvalósul

szakmai terv

Indikátor

81






5.1.4. Szülők segítése az eltérő fejlődés korai felismerésében

hozzáférést 5.1.3. Szülők tájékoztatása az adekvát szolgáltatásokról és igénybe vételi lehetőségeiről (országosan) – a megfelelő partner megtalálása, aki a munkát segíti

Tartalma



Középtáv (3 év)


Szülőcsoportok, tájékoztatások, tanácsadások száma, segítő szervezetek bevonása

Tájékoztatás elérhető és a védőnők, valamint a korai képességgondozásban dolgozók ismerik

Indikátor

82



V.2. Óvodáztatás - Az óvodákban nevelt nagyszámú hátrányos helyzetű gyermek indokolttá teheti a pedagógiai segítő

szakember

(asszisztens,

gyógypedagógiai

asszisztens,

gyermekfelügyelő)

alkalmazását, mely egyúttal a foglalkoztatás bővítését és a nők bevonását is eredményezheti. - 2015 szeptemberétől a gyermeknek három éves korától kötelező óvodába járnia. A jövőbeni, vélhető férőhely kapacitást és a kihasználtság mértékét, pontos adatfelvételt követően érdemes modellezni, hiszen az óvodák fenntartása – a változó törvényi keretek jelenlegi tartalma szerint – a helyi önkormányzatok feladata lesz a jövőben is. E modellezés részeként az óvodapedagógusi létszám számítása, esetleg a humánkapacitás kistérségi átcsoportosításának (a törvény előírt óvodapedagógusi létszám biztosítása azon óvodákban, ahol jelenleg nem így van; illetve a magas HH arányú óvodákban történő alkalmazotti létszám emelése), át- vagy továbbképzésének (képességfejlesztő területek előnyben), a korai képességgondozásnál és a napközbeni ellátásoknál említett alternatívái is jelenjenek meg. - Az iskolaéretlenség területeit és mértékét települési, intézményi szinten összesíteni, elemezni szükséges. Fontos az egyes óvodákban folyó DIFER-mérés rendszerszintű illetve helyi rögzítése, elemzése és az iskolaéretlenségi mutatókkal történő komplex elemzést követően releváns beavatkozások tervezése. - Javasolt az intézmények képességfejlesztő gyakorlatának és a rendszeres óvodába járásnak a felülvizsgálata, helyi intézkedések, ösztönzők meghozatala a feltárt hiányosságok korrekciójára, az eredményesség javításához vezető jobb gyakorlat bevezetése. - Javasolt a helyi Pedagógiai Szakszolgálattal, egészségügyi hálózattal a korai gondozást segítő együttműködési keretet, cselekvési tervet előkészíteni és a rendszer kiépítését megkezdeni. - Javasolt az óvodapedagógusok szervezett, rendszeres felkészítése, gyakorlati, mentori támogatás megszervezése a diszfunkciók, képességhiányok felismerésére, ezek tudatos fejlesztésére, illetve megelőzésére. - Javasolt a korai szűrési rendszer előkészítése nem csak a mentális, kognitív, érzelmi, szociális fejlődési elmaradottság feltárása és minél korábbi életkorban történő fejlesztés megindítása szempontjából, de a testi, fizikai, hiányok időbeni felismerése, majd harmonikus fejlesztése érdekében is. Átgondolandó a jövőben mozgásterápia, illetve az 83



óvodásokat jelenleg el nem érő gyógytestnevelés kiterjesztési lehetőségeire is figyelmet fordítani a kistérségi és települési stratégia részeként.

Kellő mértékű figyelmet kell szentelni az óvoda és iskola közti átmenet közös pedagógiai szakaszának is, mely a két intézmény szervesebb prevenciós és képességfejlesztő gyakorlatát, lehetőségeit összehangolhatja – mérsékelheti az iskolaéretlenségi arány növekedését, a képességhiányok halmozódását. Ebben nem csak az óvodáknak, de az iskoláknak, a védőnőknek, a pedagógiai szakszolgálatnak és a szociális, gyermekjóléti szolgálatnak is van feladata. Az alábbiakban röviden összefoglaltuk az óvodáztatással kapcsolatos célkitűzéseket, feladatokat és indikátorokat:

Hosszú távú cél: Az óvodáskorú kisgyermek optimális fejlődését támogató szolgáltató rendszer kiépítése a családok bevonásával Indikátorok: - az óvodákba 3 évesen beíratott gyermekek száma; a beíratott gyermekek közül a rendszeresen óvodába járók száma; iskolaérett gyermekek arányának növekedése - Legalább 20 %-kal csökken az iskolaéretlen gyermekek aránya az időben iskolába lépő gyermekek között

Középtávú célok: a) Készüljön el és évente kerüljön frissítésre egy kistérségi/települési képességkövető adatbázis. Indikátor: -

Hiányterületek, és a fejlesztések eredményességét követő rendszer kiépül Feladatok rövid távon: -

Kerüljenek visszacsatolásra települési, óvodai szinten az iskolaérettségi és DIFER vizsgálatok eredményei, és készüljenek intézkedési, beavatkozási tervek a hiányok kompenzálására;

- Készüljön terv a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás biztosítására, az egy óvodapedagógusra jutó gyermeklétszám kiegyenlítésére, a szülők tájékoztatására és meggyőzésére; - Rendszeres óvodai műhelyek segítsék a hiányterületek fejlesztési gyakorlatát; 84



- Javasolt az óvodapedagógusok szervezett, rendszeres felkészítése, gyakorlati-mentori támogatás megszervezése a diszfunkciók, képességhiányok felismerésére, ezek tudatos fejlesztésére, illetve megelőzésére; - Kerüljön kidolgozásra, hogyan vonhatók be az érintett családok a gyermek fejlesztésébe, illetve milyen módon (ösztönzővel, szolgáltatással) csökkenthető a család anyagi, szociális, mentális státuszából adódó hátrány; - Az iskolaéretlenség területeit és mértékét települési, intézményi szinten összesíteni, elemezni szükséges. b) Induljon el rendszeres óvodai korai fejlesztő műhely Indikátorok: -

az óvodai műhely fejlesztő gyakorlatai beépülnek az intézmények pedagógiai dokumentumaiba és a napi működésbe.

c) Épüljön ki a családokat a gyermeknevelésben támogató, segítő rendszer Indikátorok: -

Intézmények és szülők együttműködése javul;

-

A családok egyre elégedettebbek az óvodákkal, a szülők részvétele az óvodai rendezvényeken, közös programokon növekszik, különös tekintettel a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleire.

Feladatok rövid távon: - Alakuljon szakmai műhely a szülők motiválására a közösségi munka elemeire építve; - Szülőklubok rendszerének kiterjesztése a kistérség minden óvodájára; - Az óvodáskorú gyermekek nyári étkeztetésének és szabadidős programjainak tervét ki kell dolgozni; - Ki kell terjeszteni a fejlesztő foglalkozásokat a szünidei időszakokra is.

d) A szülők bevonását és az óvodapedagógusok munkáját megkönnyítendő pedagógiai segítők alkalmazása a legrosszabb mutatókkal rendelkező óvodákban (asszisztens, roma dajkák, gyógypedagógiai asszisztens) alkalmazását Indikátor: Az iskolaéretlenségi mutatók javulnak

- Készüljön terv a megvalósításra, megjelölve a szükséges és elérhető forrásokat is - Megvizsgálni egyéb munkaerő-piaci programok és a közfoglalkoztatás lehetőségét is. 85



V.3. Közoktatás

- A következő években a férőhely és humánkapacitás – és a jelenlegi társulási struktúra – racionalizálása, tervezése kiemelt feladat. Ehhez elengedhetetlen az idősoros férőhely kapacitás modellezése, értékelése, elemzése a születési és óvodai, továbbá a jelenlegi 1-4. osztályok, és a közelmúlt férőhely kihasználtsági és létszámmozgási mutatói alapján. - A helyzetelemzésben és értékelésben megjelenő adatok, tények, minőségi mutatók szolgálhatják az alapot a jó közösségi és szakmai döntésekhez. Ez a problémakör hatékony együttműködést kíván meg települési és intézményvezetőktől, pedagógusoktól, szülőktől egyaránt. Szüksége van a lehetséges struktúra, esetleg szerkezetváltás lehetőségének tervezésére. Ki lehetne használni az egész napos oktatásban rejlő lehetőségeket, és megkezdeni egy a szakos ellátás, a tanulócsoport létszám és HH arányokra figyelő, differenciált, kevésbé szelektív, optimálisabb rendszer működtetését. - Javasolt a magas HH és a rossz eredményességi arányok ismeretében, a 16 éves tankötelezettség bevezetéséből adódó, a kistérség alacsony iskolázottsági mutatóinak további csökkenését mérsékelő intézkedések előkészítése. Elengedhetetlen a kora gyermekkori és óvodai fejlesztés megerősítése, az óvoda és iskola közti átmeneti időszak pedagógiai újragondolása, a képességek korai mérésének, szakszerű fejlesztésének és követésének kiépítése. Ezek megoldása nélkül esélye sem lesz egy hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő családból jövő, alacsony státusszal induló gyermeknek arra, hogy 16 éves korára befejezze az általános iskolát. Nagy a valószínűsége annak, hogy egy évet még az óvodába tölt (mert még nem iskolaérett). Jó eséllyel egyszer évet ismétel, és ennek esélyét nem csupán az ismeret- és a képességhiány, de a mulasztott órák nagy száma is elősegítheti.

Mindezt

tetézi,

ha

születési

ideje

miatt,

évvesztesként

lép

az

intézményrendszerbe. Ellátásra szoruló fiatal munkanélküliként kell majd róluk a településeknek gondoskodniuk. Érdemes figyelembe venni a 16 éves korig tartó tankötelezettség veszélyeit is. A 8. osztályt befejezők nagy része szakiskolában tanul tovább, oda nagyon gyenge kondíciókkal lép be és egy részük feltehetően onnan is lemorzsolódik.

- Az egyes intézmények eredmény- és teljesítménymutatóinak romló tendenciáját elengedhetetlenül szükséges megállítani (kompetenciaeredmények, hiányzás stb.).

86



- Feltétlenül szükség van az iskola-érettségi eredmények, az óvodai és az iskolai SNI arányok, a 4. osztályos készségfelmérés és a kompetenciaeredmények trendvizsgálatára, a nevelési út elemzésére, értékelésére, és visszacsatolására a folyamatba. - A különböző pályázatokban megfogalmazott célkitűzések mentén elsősorban a meglévő szolgáltatások megerősítése szükséges. - Fontos segítséget nyújtani a pedagógusoknak abban, hogy minél jobban megismerjék a sajátos nevelési igény fogalmát, ezért a tanácsadáson kívül hasznos lenne nyílt órák, foglalkozások megtartása, szakirodalmak ajánlása, és a pedagógusok gyakorlati tevékenységének mentorálása. Fontos lenne a tanulási, magatartási vagy beilleszkedési zavarral küzdő tanulókkal foglalkozó tanárok, szakemberek rendszeres megsegítése olyan módszerekkel, amelyek hatékonyabbá tehetik a mindennapi munkájukat. - Hasznos lehet előkészíteni az iskolaotthonos oktatás bevezetését az 1-4. osztályos szakaszban, különösen azokon a helyeken ahol napközi és/vagy tanulószoba működik. Ez az oktatási forma az alapképességek kialakítása szempontjából ideálisabb kereteket biztosít. Az ilyen formában tanuló diákok számára biztosított lenne a rugalmasabb, egyéni képességekhez igazodó tanulás és szabadidőtöltés. Ezzel kiváltható lenne az otthoni tanulás, és házi feladat feladására sem lenne szükség, tekintettel arra, hogy a tanuló egész napos felkészítést kap a következő tanítási napra. A köznevelési törvény életbelépése óta, vagyis 2012. szeptember 1-től az általános iskolák legalább 16 óráig kötelesek foglalkozásokat szervezni a tanulók számára, valamennyi évfolyamon, tehát szeptember 1től legalább 16 óráig nyitva kell tartani minden általános iskolát. Az már főleg a tanulókon és a szülőkön múlik, hogy milyen mértékben használják ki ezt a lehetőséget. - A következő javaslat, hogy érdemes lenne rendszeresen szakmai műhelyt szervezni a pedagógusok számára képesség- és kompetenciafejlesztés, valamint gyakorlati módszerek, eljárások témában. - Ajánlott a komplex pedagógiai tevékenység intézményi, települési, kistérségi szintű elemzése, újragondolása. Ehhez nélkülözhetetlen a személyi, képesítési kompetenciák felülvizsgálata, a hiányosságok feltárása, végül megszüntetése. - Erősíteni kell a kistérség, a települések és az intézmények önértékelési gyakorlatát. A mutatók közötti összefüggések elemzése, az ebből kiinduló tervezés és végrehajtás, a folyamatos kontroll meg kell, hogy honosodjon valamennyi szinten

– ennek

megvalósulásához a központosított iskolarendszer tudna kiváló keretet nyújtani. -

87



- Javasolt lenne bevezetni intézményi és kistérségi szinten is rendezett, egységes mutatókat, illetve kiépíteni egy olyan rendszert, ami követi az eredményeket és a teljesítményt, mindezt a szakma, a döntéshozók, intézményfenntartók és az iskolahasználók bevonásával, és a nyilvánosság biztosításával. Fontos, hogy minden érintett jól lássa és értékelje az iskolában zajló folyamatokat, hiszen a cél egy nyílt, befogadó iskola létrehozása. - Minden iskolának újra kell gondolnia a pedagógiai és a minőségirányításai programját, amennyiben szükséges, kiegészíteni és pontosítani kell azokat. Meg kell vizsgálni, hogy az iskolák teljesítmény- és eredménymutatói valóban leképezik-e a tanulók összetételét. - Érdemes szem előtt tartani, hogy a kistérségben nem feltétlenül azok az iskolák nyújtják a leggyengébb teljesítményt, ahol a legnagyobb a hátrányos helyzetű tanulók aránya. - Szükséges a pályaorientációs tevékenység újragondolása: a tanulókat segíteni kell a reális életpálya kialakításban, lehetőség szerint érdemes minél fiatalabb korban megkezdeni. - A településeken célszerű olyan tanulási, felkészülési módokat és lehetőségeket tervezni, amelyeket a középfokon továbbtanulók vehetnek igénybe ifjúsági, közösségi kereteken belül, így például IT-pontokon is megvalósulhat ez a kezdeményezés. - Érdemes a közeli egyetemek pedagógiai szakos hallgatóival együttműködési kapcsolatot kialakítani. A diplomához szükséges hospitáláson túl bevonhatóak lehetnek egy mentoripatrónusi rendszer kialakításába. - Ugyan a közoktatási törvény nem szabályozza, de érdemes lenne iskolai szociális munkás bevonása, az iskolákban így folyamatos lenne egy olyan professzionális segítő jelenléte, aki átfogó szociális, pszichológiai és jogi ismeretekkel rendelkezik. Ezen ismeretek

segítségével a gyermeket veszélyeztető problémákat időben tudja felismerni, és – akár más intézmény vagy szakember bevonásával – kezelni. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a szolgáltatást:

88



Az iskolai szociális munkás feladata

Egyéni esetkezelés és tanácsadás x

Információnyújtás (általánosan az iskoláskorú fiatalok életkori sajátosságaiból, életviteléből adódó nehézségek kapcsán továbbá speciálisan a gyermeki jogokról, és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás)

x

Hivatalos ügyek intézése, szociális ügyintézés (segítségnyújtás a hivatalos ügyek intézésében.)

x

Tanácsadás /direkt, edukatív/ (a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezés)

x

Konzultáció

Esetmenedzsment x

Érdekvédelem, ennek kertében fegyelmi tárgyaláson való részvétel

x

Esetmegbeszélés kezdeményezése, azokon történő részvétel, a jelzőrendszer tagjaival történő együttműködés

x

Delegálás, más a gyermek szükségleteinek megfelelő szolgáltatás, ellátás igénybevételének segítése

Szülőkkel, családokkal végzett szociális munka x

Tanácsadás, konzultáció családoknak a gyermek iskolai életét érintő kérdésekben, illetve egyéb problémák kapcsán, közvetítés a szülő gyerek kapcsolatban

x

Részvétel a szülő-tanár megbeszéléseken

x

Szülői értekezleten való részvétel

Szociális csoportmunka x

Közösségfejlesztő csoportmunka, a tematikus és szabadidős kortársközösségek támogatására

x

Pályaorientációs célú csoportmunka, a pályaválasztással és tehetséggondozással kapcsolatos döntések támogatására

x

Prevenciós, edukációs csoportmunka, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésére, a hátrányos helyzetű, valamint a tanulmányiban elmaradt tanulók felzárkóztatására

x

Diákszemináriumok szervezése különböző témákban

89



Közösségi szociális munka x

Különböző kommunikációs lehetőségek bevezetése, szervezése diákok számára (diák teázó, filmklub)

x

Programok tervezése és szervezése a szabadidő eltöltésére, illetve egymás támogatására

x

Diákönkormányzattal való együttműködés

x

Együttműködés a szülői munkaközösségekkel

x

Együttműködés az adott városrész ifjúságsegítő csoportjával

x

Információs rendezvények megvalósítása tanároknak

Az iskolai szociális munka, olyan személyes segítő szolgáltatás, amely közvetlenül találkozik a közoktatási intézményben tanuló gyermekek problémáival, így része kell, hogy legyen a gyermekvédelmi jelzőrendszernek, azonban a szerepét nem tekinthetjük azonosnak a közoktatási intézmény jelzőrendszeri szerepével, tehát az iskola jelzési és együttműködési kötelezettsége is megmarad. Lényeges ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a gyermek veszélyeztetettségének gyanúja esetén, mind a pedagógusnak, mind az iskolai szociális munkásnak szélesedik az eszköztára a szolgáltatás bevezetésével. A két szakember esetkonzultáció keretében tud egyeztetni, és az egymást kiegészítő szakmai tudásukkal közösen tevékenykedni a gyermek érdekében. Bár a pedagógus ösztönözheti a gyermeket az iskolai szociális munkás felkeresésére, a szolgáltatás igénybevétele önkéntes, így a pedagógus sem mentesül a gyermek veszélyeztetettségének jelzése alól, miután elirányította őt az iskolai szociális munkáshoz. Az alapszabály az, hogy – függetlenül a konzultáció lehetőségétől és szükségességétől – az esetet annak a szakembernek kötelessége jelezni a gyermekjóléti szolgálat felé, aki a veszélyeztető körülményről tudomást szerzett.

90



V.4. Egészségesebb gyermekkor

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO egyik alaptézise, hogy a gyermek, a gyermek egészsége befektetés a jövőbe, a holnap társadalmába, s tegyük hozzá, a gazdaságába. Az ENSZ Gyermeki jogokról szóló, 1998-ban elfogadott alapegyezménye, amelyet Magyarország is ratifikált (beiktatott saját jogrendjébe) gyermeknek tekint minden 18 évalatti személyt. Az egészségnek nem pusztán biológiai, hanem társadalmi tényezői vannak, csakúgy, mint a jólétnek, és statisztikai adatok, kutatások bizonyítják, hogy a szegénység egészségre gyakorolt negatív hatása egyértelmű a felnőttek és gyermekek körében is. A szegényszülők gyermekei nagyobb eséllyel vannak már a terhesség időszakában is veszélyeztető tényezőknek kitéve, a rossz lakáskörülmények, a hiányos, egyoldalú táplálkozás növelik a koraszülés és az abból fakadó károsodások esélyeit, s ezzel együtt a felnőtt életévek minőségét rontják és rövidítik. A körforgás ördögi, hiszen ez nem pusztán a mai gyermekekre igaz, hanem az ő majdani utódjaikra is.

Az, hogy a jövő felnőttje, közhely, de mit is jelent a gyakorlatban? Ma Magyarországon és a fejlett világban egyre kevesebb gyermek születik. A szegény, hátrányos helyzetű családok gyermekvállalási hajlandósága még mindig nagyobb, mint az átlag, ebből egyenesen következik – ahogyan azt a helyzetelemzésben is bemutattuk – hogy a gyermekek növekvő hányada születik és nevelkedik szegény, hátrányos helyzetű családban, fokozottan veszélyeztető életkörülmények között. Az egészség fogalma összetett és a változó. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO 1946-ban így határozta meg:„Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki és szociálisjóllét állapota”. 1984-ben új definíciót alkottak, amelyben az egészség közösségi dimenziója és viszonylagossága is megjelenik, ez így szól: „Az egészség annak a foka, amennyire az egyének és közösségek képesek önmaguk kiteljesítésére és szükségleteik kielégítésére, valamint megbirkózni a környezet kihívásaival.” A közvélekedés hajlamos az öröklött tényezőknek és az egészségügyi ellátásnak jelentőséget tulajdonítani a valóságosnál. Talán meglepő, de az egészségben elsődleges szerepet az életmódbeli tényezők játsszák(egészségesen táplálkozom sportolok-e rendszeresen, vannak-e szokásrendszerek, amelyek a szocializáció során kialakultak, ezek az egyéni választások és szokások köre. Az egészséget meghatározó tényezők rangsorában második helyen állnak a biológiai tényezők, harmadik helyet a biológiai tényezők és az egészségügyi ellátás csak a negyedik helyet foglalja el.

91



Az egészségi állapotot tehát jelentősen befolyásolják a társadalmi folyamatok intézmények, az egyenlőtlenségeket létrehozó egészség tekintetében különösen a következőket szükséges kiemelnünk (a gyermekek esetében természetesen a szüleik helyzete a meghatározó – anyagi, jövedelmi, vagyoni helyzet – lakóhelyi környezet – a munkahelyi környezet, – az életmódbeli különbségek – az egészségügyi ismeretekkel, információkkal való ellátottság, amelyeknek abban az életkorban és az életkori, társadalmi státusznak megfelelő formában kell rendelkezésre állniuk ahhoz, hogy érthetők legyenek – az egészségügyi ellátás igénybe vétele, különös tekintettel a preventív jellegű ellátásokra (szűrővizsgálatok, státuszvizsgálatok, stb.) Ezek elméletileg rendelkezésre állnak, azonban sok esetben el nem végzett vagy rosszul elvégzett, elnagyolt vagy akár a szülő hibájából elmaradt szűrővizsgálatokról van szó. – a műveltség és értékrendszer, amely meghatározza, mennyire fontos számunkra saját egészségünk– a stresszkezelés és a konfliktusmegoldás képessége. Nem szabad ugyanakkor elfelejtenünk, hogy a szegénység önmagában olyan állandó stressz, amely nem hasonlítható össze mással. Az egészség már a fogantatás előtt és a terhesség időszakában megalapozódik, ezért kiemelt jelentőségű az orvosi és védőnői ellátás.

Teendők: Kialakítani egy olyan környezetet, intézmény- és szolgáltatásrendszert, amely lehetővé teszi, hogy a gyermekek és családjuk egészségesebb életmódot folytathasson. –

Fejleszteni kell az orvosi és a védőnői ellátórendszert, a tevékenységük során előnyben kell részesíteni a preventív megoldási módokat. Ki kell alakítani a jelzőrendszerhez tartozó szervezetek között az együttműködést.

–

Javítani kell az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférhetőséget. Ehhez egyrészt hozzátartozik annak elősegítése, hogy a gyermek könnyebben eljusson a szolgáltatások helyszínére, másrészt biztosítani kell a kezelések, és az önálló életvitel segédeszközeit.

–

A cél, hogy az egészségi állapothoz kapcsolódó mutatók javuljanak, és legalább közelítsenek az országos átlaghoz azokon a településeken, ahol ezek a mutatók szélsőségesen értékeket mutatnak.

92



Az egészség egy olyan soktényezős, komplex állapot, amelynek fenntartásához szükség van arra, hogy az érintett ellátórendszerek és szakemberek között hatékony legyen az együttműködés. A gyermek egészségét azonban nem csak az ellátórendszer minősége határozza meg, hiszen a család és az őket körülvevő tágabb környezet egészségi állapota is hatással van rá. Ezért olyan intézkedéseket kell tenni, ami a gyermekek mellett a családra is kiterjed, egészen a fogantatás pillanatától, sőt, lehetőleg már azt megelőzően is, ugyanakkor a szülők felelősségét is szem előtt kell tartani.

Minimalizálni kell minden olyan kockázati tényezőt, ami a gyerekek egészségét veszélyezteti, mint például a környezeti ártalmak vagy a biztonságérzetet befolyásoló körülmények. A gyermekes családokhoz el kell juttatni minden információt, ami elősegíti az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A kistérségben működő védőnői hálózat országos viszonylatban sem számít elmaradottnak, nincsen üres védőnői körzet. Azonban mindenképpen szükséges lenne a védőnők esetszámának csökkentése a professzionális szolgáltatás érdekében.

A kistérségben korábban működött mozgó szakorvosi szolgálat visszaállítása megfontolandó: havonta egy alkalommal rotációs rendszerben egy nőgyógyász/gyermekorvos látogathatná végig a kistérség településeit, így a leginkább rászoruló családok is könnyebben vehetnék igénybe terhesség esetén a különböző ellátásokat.

93



V.5. A kistérségi gyerekesély stratégia kommunikációjának megteremtése Érintettek

Kistérségi színt

Települési színt

Döntéshozók

Kistérségi Társulás fórumai

Települési önkormányzatok

(társulási ülések)

testületeinek fórumai, kiadványok terjesztése falunapokon.

Gyerekesély Bizottság

Szakmaközi hálózat ülései

Műhelytalálkozók a jelzőrendszer szakembereivel.

Gyerekek

Gyerekfesztivál, rajzversenyek

Intézményi fórumok, edzések, szabadidős tevékenységek, IT pontok, Közösségi házak programjai.

Szakmai rendezvények, szakmai

Szakmai és szakmaközi

és szakmaközi hálózatok.

hálózatok, műhelytalálkozók,

Konferenciák, szakterületi

települési rendezvények.

Szakemberek: szociális,

rendezvények, találkozók,

egészségügy, oktatás és

tapasztalatcsere.

Intézményi fórumok, szülői

gyermekjóléti szolgáltatásban

Intézményi fórumok,

értekezletek, nyílt napok.

dolgozók

műhelytalálkozók: pedagógiai, civil, foglalkoztatás.

Kihelyezett gyerekbizottsági ülések: közösségi házak, IT pontok, ifjúsági terek.

Civil szervezetek

Kistérségi civil műhely alkalmai,

Települési civil

egyesületek, alapítványok

kezdeményezések,

rendezvényei.

rendezvények.

Közösségi együttműködés

Falunapok, egyházi ünnepekhez

keretei, workshopok.

kapcsolódó rendezvények.

Kistérségi napok.

Generációs találkozók.

Kistérségi projektek rendezvényei. Kisebbségi önkormányzat

Fórumok, kerekasztal

Települési rendezvények,

beszélgetések.

találkozók, lakossági fórumok.

94

Kistérségi Gyerekesély Stratégia. Ózdi Kistérség. Készült az Ózdi Kistérség megbízásából 2014

Recommend Documents