Kistérségi Gyerekesély Stratégia. I. fejezet: Általános jellemzők

Kistérségi Gyerekesély Stratégia I. fejezet: Általános jellemzők

Mezőcsáti Kistérségi Gyerekesély Iroda Levelezési cím: 3450 Mezőcsát Hősök tere 24. Tel:49/353-912 Email: [email protected]

I. I.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék .............................................................................................................................. 2

III.

Vezetői összefoglaló .................................................................................................................... 5

IV.

Előzmények.................................................................................................................................. 7 4.1

V.

Célok .............................................................................................................................................. 13 5.1

VI.

VII.

VIII.

IX.

„Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia ............................................................... 7

Horizontális célok .............................................................................................................. 15

Célcsoport.................................................................................................................................. 16 6.1

Elsődleges célcsoport (közvetlen célcsoport):................................................................... 16

6.2

Másodlagos célcsoport (közvetett célcsoport): ................................................................ 17

A Kistérségi Gyerekesély Stratégia alapjai................................................................................. 18 7.1

Bevezető ............................................................................................................................ 18

7.2

A Kistérségi Gyerekesély Bizottság .................................................................................... 18

7.3

A Kistérségi Gyerekesély Stratégia haszna ........................................................................ 19

7.4

A Stratégia készítésének feladat és módszertana ............................................................. 21

7.5

A stratégia kapcsolódása más kistérségi stratégiákhoz..................................................... 28

7.6

Kapcsolódás a Nemzeti Stratégiához................................................................................. 31

Alapelvek ................................................................................................................................... 34 8.1

Indokoltság ........................................................................................................................ 34

8.2

Hosszú távú szemlélet ....................................................................................................... 35

8.3

Társadalmi beágyazottság ................................................................................................. 35

8.4

A gyermek mindenek felett ............................................................................................... 36

8.5

Jó kormányzás ................................................................................................................... 36

8.6

Együttműködés .................................................................................................................. 36

8.7

Komplexitás ....................................................................................................................... 37

8.8

Átláthatóság és ellenőrizhetőség ...................................................................................... 37

8.9

A gyermekek helyzetével összefüggő speciális alapelvek ................................................. 37

Kistérség – mikrotérség: változó jogalanyok ............................................................................. 39 10.6

Társadalmi kohézió erősítése ............................................................................................ 39

2


X.

10.7

Működőképes gazdaság, javuló foglalkoztatási helyzet .................................................... 41

10.8

Táji és települési környezet javítása .................................................................................. 42

Helyzetelemzés.............................................................................................................................. 43 10.1

XI.

XII.

XIII.

Kistérségi helyzetkép ......................................................................................................... 44

Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása ....................................................................... 52 11.1

Munkanélküliség a kistérségben ....................................................................................... 52

11.2

Stratégiai intézkedések...................................................................................................... 54

A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások.................................... 55 12.1

Igazodó projektelem: Szülők felkészítése a szülői szerepre tanácsadással ....................... 55

12.2

Igazodó projektelem: Baba-mama klubok ........................................................................ 57

12.3


Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása........................................ 60 13.1

Lakáskörülmények a kistérségben..................................................................................... 61

13.2

Szegregátumok .................................................................................................................. 62

13.3


XIV. A képességek kibontakozását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, a szegregáció csökkentése (Napközbeni ellátás és A korai képességgondozás) ......... 64 14.1

Kormányzati szintű beavatkozás ....................................................................................... 65

14.2

Humán szolgáltatások elérhetősége és jellemzői.............................................................. 67

14.3

Kistérségi szintű beavatkozás ............................................................................................ 69

14.4

Elért eredmények .............................................................................................................. 74

14.5

Kapcsolódó tevékenységek ............................................................................................... 81

14.6


XV. A képességek kibontakozását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, a szegregáció csökkentése (A közoktatás) ................................................................... 84 15.1

Kormányzati szintű beavatkozás ....................................................................................... 85

15.2

Közoktatási intézmények és szolgáltatások....................................................................... 88

15.3

Kistérségi szintű beavatkozás ............................................................................................ 92

15.4

Elért eredmények .............................................................................................................. 95

15.5

Kapcsolódó tevékenységek ............................................................................................. 100

15.6

Stratégiai intézkedések.................................................................................................... 100

3


XVI.

Gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése .............. 103 16.1

Igazodó projektelem: Szakmaközi hálózatok kialakítása és működtetése ...................... 104

16.2


XVII.

Egészségesebb gyermekkor biztosítása................................................................................... 108 17.1

Kormányzati szintű beavatkozás ..................................................................................... 108

17.2

Kistérségi szintű beavatkozás .......................................................................................... 110

17.3

Elért eredmények ............................................................................................................ 114

17.4

Kapcsolódó tevékenységek ............................................................................................. 114

17.5


XVIII.

XIX.

Társadalmasítás ................................................................................................................... 117

18.1

A sikeres párbeszéd elindításának és működtetésének kritériumai ............................... 117

18.2

A kistérség belső kommunikációs fórumainak megteremtése ....................................... 118

18.3

A kistérség külső kommunikációs fórumainak megteremtése ....................................... 120

Jövőkép .................................................................................................................................... 122

4


III.

Vezetői összefoglaló

A Mezőcsáti Kistérségben elindított 3 évet felölelő hátrányos helyzetű gyermekek esélyeit növelő projekt része a Kistérségi Gyerekesély Stratégia elkészítése. A bevezetett új, vagy már meglévő szolgáltatásokra ráépülő programelemek eredményességének mutatói a programokban résztvevők száma és a szolgáltatásokat igénybe vevők száma, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű célcsoportra.

A kialakított helyi stratégia a fenntarthatóságot kell, hogy biztosítsa a prioritásként meghatározott területeken. Az eredménymutatók módszertana azonban kidolgozatlan, meghatározó a projektkiírás útmutatója, amely nem szolgálja a hazai kutatások összesítő rendszerét. Ebben megoldást jelenthet a projekt országos kiterjesztése és a monitoring rendszer kidolgozása. Változásmutató lehet még, a kistérségi szükségletfelmérés és kistérségi gyerekesély stratégia évenkénti felülvizsgálata a fenntartási időszak alatt is.

A fenntarthatóság még bizonytalan a jelen helyzetben az új járások kialakításával, de ugyanilyen bizonytalan a társulás léte vagy átalakulása, továbbá a nagy volumenű projektek hovatartozása. Éppen ezért kiemelt jelentőségű, a települések döntéshozói és a lakosság közvetlen kommunikációjának megteremtése, a közösségi tervezés lehetősége, amely arra is alkalmas legyen, hogy motiválja és segítse azokat a településeket, amelyek valóban fontosnak tartják a saját helyi fejlesztési koncepciók kidolgozását a Stratégiában megfogalmazott célok és tervezett intézkedések alapján.

Szükséges és rendkívül hatásos eszköz lesz ebben a folyamatban majd a helyben már megvalósult jógyakorlatok és sikeres helyi együttműködések felkutatása és a társadalommal való széles körű megismertetése. A területi / járás/ felosztás nem jelentheti a közös gondolkodás nélkülözését és a megoldási lehetőségek keresését a növekvő szegénység, gyermekszegénység csökkentésében.

A stratégia kapcsán az eredményes feladatellátás csakis akkor lesz megvalósítható, ha a közösen megalkotott és a kormány által javasolt cselekvési terv alapján tervezünk. A rend és a rendszer tervezhetőséget, előre látható, kölcsönös bizalommal kezelt elvárásokat kell, hogy teremtsen valamint annak az érzetét, hogy a magyar társadalom és gazdaság szereplői számíthatnak egymásra

5


még egy oly nehéz kérdésben is, mint a hazai elszegényedett közösségek felzárkózásának előmozdítása, segítése.

Fontos szem előtt tartani, hogy a megteremtett lehetőségeknek, ugyanolyannak kellene lennie és ugyanazt kellene, hogy jelentse mindenhol: a faluban és a városban, a szegény ember és a módos ember világában, a cigány közösségben és a többségi településrészen is.

6


IV.

Előzmények

Jelen stratégia a Magyar Országgyűlés által 2007. május 28-án elfogadott, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007 – 2032. 47/2007. (V.31.) OGY határozatban foglaltaknak megfelelően a Mezőcsáti Kistérségben megvalósítani kívánt TÁMOP – 5.2.3.-A-11/1-2011-0001 azonosítószámú, „Legyen jobb a gyerekeknek” a Mezőcsáti Kistérségben megnevezésű projekt megvalósításához kapcsolódó, illetve azon túlívelő gyerekesély programok stratégiai tervezését jeleníti meg.

A projekt célja a gyermekszegénység megelőzése prevencióval, a szolgáltatások minőségének javításával, új szolgáltatások bevezetésével, humán szféra megerősítésével, a szakmaközi hálózatok fejlesztésével, jó gyakorlatok adaptálásával, tapasztalatcserékkel 8 nagy szakterületet érintve (közoktatás,

korai

képességgondozás,

szociális,

egészségügy,

foglalkoztatás,

ifjúság,

közösségfejlesztés, IT). Célcsoportok: általában a 18 év alatti, szülők által eltartott gyerekek, tágabb értelemben a gyerekek családja, és mindazon szakemberek, akik a különböző szakterületeken a gyerekekkel és szüleikkel kapcsolatba kerülnek.

A projekt végrehajtására Kistérségi Gyermekesély Bizottság került megalakításra, melynek célja a Nemzeti Program célkitűzéseivel összhangban hosszú távú kistérségi gyerekesély stratégia és cselekvési program kidolgozása, annak helyi közösségekkel való megismertetése, elfogadottá tétele, megvalósulásának monitoringja, utánkövetése, és végül eredményeinek értékelése.

4.1

„Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia

4.1.1 Háttér Az EU- országokban 19 millió gyermek él a szegénységi küszöb alatt, a gyermekszegénység csökkentése és a társadalmi integráció elősegítése az Európai Unió kiemelt szakpolitikai területe. Az EU szakpolitikai dokumentumai egyre inkább felismerték a fontosságát azoknak az intézkedéseknek, amelyek specifikusan a leghátrányosabb helyzetű régiókban élő célcsoportokra és azokra irányulnak, akik a szegénységtől kiváltképp veszélyeztetettek.

7


A magyar kormány számára is fontos prioritás, hogy megszüntesse a szegénységben élők szegregációját és társadalmi kirekesztettségét, akiknek a gyermekeit kiváltképp veszélyezteti a társadalmi leszakadás. Ma Magyarországon a szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos az állami szektorra, a társadalmi együttélésre és a gazdasági fejlődésre egyaránt kiható társadalmi probléma. Ezért a társadalmi felzárkózáshoz feltétlenül szükséges egyfelől a szegénység okainak megszüntetésére való törekvés, a szegénység kialakulásának megelőzése, másfelől a szegénységből fakadó jelentős hátrányok csökkentése.

A rendszerváltás után húsz évvel a statisztikák és tanulmányok a legszélsőségesebb nélkülözésben, a társadalom peremvidékein élő csoportok helyzetének állandósulásáról tanúskodnak. A szélsőséges élethelyzetek, kirívó társadalmi különbségek, kialakulása, s az ehhez kapcsolódó esélytelenség, a hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése az egész társadalom stabilitását, fenntarthatóságát, biztonságát veszélyeztetik.

Az Országgyűlés 2007. május 31-én elfogadta a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiáról 2007-2032 szóló 47/2007. (V.31.) Országgyűlési Határozatot, melynek célja, hogy jelentősen csökkentse egy generáció alatt a gyermekek és családjaik szegénységének arányát, felszámolja a gyermeki kirekesztés és mélyszegénység szélsőséges formáit, átalakítsa azokat a mechanizmusokat és intézményeket, amelyek ma újratermelik a szegénységet és a szociális kizáródást.

Az Országgyűlési határozat elve szerint gyermekszegénység jelentős mértékű csökkentése, a gyermekek teljes társadalmi integrációja több évtizedes, folyamatos erőfeszítéseket igényel. A program megvalósulásának csak akkor lehet esélye, ha az összefüggő, egy irányba tartó, egymásra épülő részfeladatok, lépések és intézkedések rendszerszerű változásokat képesek generálni a gazdasági, társadalmi, politikai és közszolgálati rendszerben. Ezért szükséges egy 25 évre szóló (20072032) generációs stratégiát alkotni, amelynek figyelembevételével természetesen meg kell határozni a rövid és középtávú célkitűzéseket, feladatokat is.

4.1.2 Indoka A Nemzeti Stratégia kidolgozását alapvetően három ok határozta meg:

8




A gyermekek és családjaik nélkülözésének csökkentése, a gyermekek fejlődési esélyeinek javítása: a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre fókuszál, akiket a nélkülözés a leginkább súlyt, és fejlődésüket jelentősen korlátozza.



A szegénységi ciklus megszakítása: a szegénység nem csak az anyagi javak hiánya, hanem a lehetőségek hiánya, korlátozása is, amely a hátrányos helyzet átörökítését eredményezheti, ezért elengedhetetlen a gyermekek helyzetének javítása a deprivációs ciklusok megtörése érdekében.



Az ország gazdasági és társadalmi fejlődése: Magyarország jövőbeni gazdasági, társadalmi és politikai fejlődése azon múlik, hogy a most felnövekvő gyerekek társadalmi hovatartozástól függetlenül felnőttként mennyire lesznek jól képzettek, egészségesek. Ehhez szükség van a gyermekek versenyképes felkészültségének biztosítására és piacképes végzettséghez juttatására.

A Kormány a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiáról 2007-2032 szóló 47/2007. (V.31.) OGY határozat 2. pontjában foglalt felkérésnek eleget téve a 1092/2007. (XI.29.) Korm. határozattal, a Stratégiában meghatározott célkitűzések végrehajtása érdekében 2007-2010. évekre vonatkozó kormányzati cselekvési tervet fogadott el. Kidolgozta a Stratégiai terv végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedéseket a szegénység újratermelődési ciklusainak megszakítása, a gyermekes szülők munkavállalási esélyeinek javítása, a gyermekes háztartások szegénységének csökkentése valamint a gyermekek jóléte területén.

Az Országgyűlés a határozat 6. pontjában felkérte a Kormányt, hogy hozzon létre egy a Nemzeti Stratégia végrehajtását segítő, követő és értékelő monitoring bizottságot - a szociális szakmai és civil szervezetek, és az egyházak bevonásával.

A Kormány az OGY határozat 6. pontja alapján a 1053/2008. (VIII. 4.) Kormány határozattal létre hozta a Nemzeti Stratégia hatékony végrehajtása és végrehajtásának követése, értékelése érdekében a szociális szakmai és civil szervezetek, valamint az egyházak részvételével működő, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságot.

9


4.1.3 A Nemzeti Stratégiai Értékelő Bizottság A „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról szóló – a 1177/2011. (V.31.) Korm. határozattal módosított - 1053/2008. (VIII. 4.) Korm. határozat alapján vélemények, ajánlások megfogalmazásával tevékenyen közreműködik a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia 2007-2032 megvalósításában. A Stratégia végrehajtását tervszerűen, módszeresen monitorozza, az után követés eszközrendszerét és eljárásait továbbfejleszti. Egy a gyermekszegénységet mérő és leginkább jellemző mutatókból álló indikátorrendszert alkot, az adatokat összegyűjti, elemezi és közzéteszi; figyelemmel kíséri és értékeli a Stratégia céljaival, prioritásaival kapcsolatos társadalmi folyamatok alakulását. A monitorozás eredményeinek, valamint a kormányzati intézkedések hatásainak, illetve különböző programok működésének a tapasztalata alapján véleményeket, javaslatokat fogalmaz meg a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság számára.

A „Legyen jobb a gyerekeknek”! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról szóló 1053/2008. (VIII.4.) Korm. határozat 4. pontja rendelkezik arról, hogy a Bizottság feladatainak végrehajtásáról évente, március 31. napjáig, írásban tájékoztassa a feladatkörrel rendelkező minisztert, valamint a nyilvánosságot.

Az egységes, komplex feladatellátás érdekében ezért a Kormány az 1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozattal hatályon kívül helyezte a 1092/2007. (XI.29.) Korm. határozatot - mely a 2007-2010. évekre vonatkozott -, mivel a „Legyen jobb a gyerekeknek!” gyermekszegénység elleni Nemzeti Stratégia cselekvési terve a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia cselekvési tervében szerepel a továbbiakban.

A Kormány az 1053/2008. (VIII.4.) Korm. határozat 2011. évi módosításával (1177/2011. Korm. határozat) a kormányzati felelősség markánsabb megjelenítése érdekében átalakította a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának összetételét.

Az új Értékelő Bizottság 12 kormányzati képviselőből és 12, a civil szervezetek, egyházak, szakmai szervezetek által delegált tagból áll, akikhez állandó meghívottak csatlakoznak.

10


Az Értékelő Bizottság elnöke a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkár, társelnöke a 1053/2008. (VIII.4.) Korm. határozat 6. pontjában felsorolt szervezetek képviselői közül az általuk választott személy, aki 2011-ben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által delegált tag lett.

Az új összetételű Bizottság feladata többek között a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia végrehajtásának követése és értékelése, valamint a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában megfogalmazott gyermekszegénységet érintő célkitűzések megvalósulásának nyomon követése is, tekintettel arra, hogy a „Legyen jobb a gyerekeknek!” gyermekszegénység elleni Nemzeti Stratégia cselekvési terve a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia cselekvési tervében nevesítve szerepel.

2011. első felében Magyarország első alkalommal látta el az Európai Unió egyik csúcsszervének, az Európai Unió Tanácsának a soros elnöki feladatait. Az elnökség egyik prioritása a roma kérdés volt. Ennek nyomán az uniós vezetők elfogadták a roma keretstratégiát, mely mérföldkő a mintegy 10 millió európai roma számára. Az elfogadott szöveg felhívja a tagállamokat, hogy 2011 végéig készítsenek nemzeti romaintegrációs stratégiát, illetve aktualizálják a meglévőt vagy a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi felzárkózását célzó integrációs intézkedéscsomagjukat. Ezen felhívást Magyarország elsőként teljesítette 2011 decemberében.

A magyar elnökségi tevékenység szintén kiemelt területe volt a gyerekszegénység elleni küzdelem uniós szinten történő napirenden tartása, amelynek egyik konkrét eredménye egy tanácsi következtetés elfogadtatása volt az EPSCO június 17-i ülésén, másik eredménye pedig a gyerekszegénység monitoring rendszerének továbbfejlesztését célzó, a TÁRKI által készített jelentés volt. Ezeket a dokumentumokat az Európai Bizottság figyelembe vette a 2012. II. félévében kibocsátott, gyermekszegénység kezelésére irányuló ajánlása kidolgozása során. A KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága koordinációjában az uniós roma keretrendszer céljaihoz illeszkedő Nemzeti Társadalmi Felzárkózás Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák c. dokumentum előkészítése 2011 elején kezdődött meg. A Felzárkózási Stratégia elkészítésének fő célja az volt, hogy integrálja, kiegészítse, és egységes célrendszerben kezelje a szegénység szempontjából meghatározó speciális problématerületi – a gyermekszegénységet, romaügyet, hátrányos helyzetű térségeket érintő –stratégiákat, és előmozdítsa a szükséges ágazatközi megközelítések hatékonyabb érvényesülését. Az egységes kezelést a szegénység szempontjából

11


érintett fő célcsoportok közti jelentős átfedés indokolja, hiszen a mintegy 750 ezer fősre becsülhető roma népességen belül körülbelül 500-600 ezerre tehető a mélyszegénységben élők száma. A szegénységi küszöb alatt élő kb. 400 ezer gyermek legalább fele roma származású, ráadásul a roma népesség jelentős része az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben koncentrálódik.

A Felzárkózási Stratégiában egy olyan átfogó felzárkózás-politikai megközelítés kerül lefektetésre, amely a szakpolitikák összehangolásával és komplex beavatkozásokkal kívánja elősegíteni hazánk társadalmi és területi kohézióját. Ennek megalapozására a Felzárkózási Stratégia részletes helyzetelemzést tartalmaz. A helyzetelemzés a szegénység, a roma népesség helyzete, a gyermekek helyzete, a területi hátrányok, valamint az oktatáshoz és képzéshez, a munkavállaláshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatáshoz és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés kérdései kapcsán a jelen helyzet bemutatását és a problémákhoz kapcsolódó következtetéseket tartalmazza. A Felzárkózási Stratégia fő beavatkozási területei közül az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás szintén megjelenik a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiában, valamint a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött keret-megállapodásban is.

A keret-megállapodás a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiához hasonlóan szintén prioritásként kezeli a foglalkoztatás bővítését, a foglalkoztathatóság fejlesztését, az oktatás kiterjesztését, színvonalának emelését, az életkörülmények javítását célzó fejlesztési programok kialakítását a hátrányos helyzetű mélyszegénységben élő roma és nem roma gyermekek, fiatalok, felnőttek célcsoportjának esetében.

12


V.

Célok

Jelen stratégia a Mezőcsáti Kistérségi Többcélú Társulás TÁMOP-5.2.3-„Legyen jobb a gyerekeknek a Mezőcsáti Kistérségben” című pályázat keretében készült el. A stratégia célja, hogy felülvizsgálja a kistérség jelenlegi gyerekesélyt meghatározó rendszerének helyzetét és közép- és hosszútávú fejlesztési javaslatokat fogalmazzon meg az érintett szakpolitikai területeken a kistérség számára.

A kistérségi gyerekesély stratégia célrendszerét csak a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiából levezetve lehet értelmezni, hiszen az egész program alapdokumentumát a Nemzeti Stratégia jelenti. A Nemzeti Stratégia sajátossága, hogy tudományosan megalapozott tényeken alapuló jogszabály, amely minden szereplő számára hosszú távú feladatokat jelöl ki.

A Nemzeti Stratégia egyszerre irányul arra, hogy a gyermekek életfeltételei jobbak legyenek, és hogy a gyermekekkel foglalkozó, nekik szolgáltatásokat nyújtó intézmények javuljanak, korszerűsödjenek.

A stratégia (megvalósítása) alkalmas arra, hogy a kistérség és települései hátrányos és egyre romló helyzetét az érintettek és érdekeltek közös, összehangolt, tervszerű munkával hosszú távon is javítsák, elsősorban a szegény, leszakadt gyermekekre és családjaikra összepontosítva.

Jelen kistérségi gyerekesély stratégia célja továbbá, hogy a Nemzeti Stratégia által meghatározott: 

általános stratégiai alapelveket;



a gyermekek helyzetével összefüggő speciális alapelveket;



átfogó célokat, fejlesztési területeket;



és horizontális célokat kistérségi szinten értelmezhetővé és érezhetővé tegye, és magát a stratégiát a kistérségi szinten jelentkező szükségleteknek és azokhoz kapcsolódó prioritásoknak megfelelően dolgoztassa ki az érintettekkel.

Célja továbbá, hogy 

– arra törekedjék, hogy a kistérségi szinten elkészülő egyéb stratégiákkal való összhangját megteremtse (pl. egészségterv, közoktatási esélyegyenlőségi terv), mégpedig úgy, hogy azokat összhangba hozza a gyerekekre irányuló célokkal, intézkedésekkel

13




– komplex fejlesztési irányokat jelöljön ki, ezzel is kifejezze az érintett területek összehangolt mozgását,



– illetve lehetővé teszi azt, hogy az egyes területeket érintő tervek egymással párhuzamosan, együttműködésben szülessenek meg és egymás hatásait erősítve eredményesebben működjenek. A közös tervezés módszereit alkalmazva a tervezési folyamatba, a stratégiaalkotásba bevonja az érintetteket, közöttük a leghátrányosabb helyzetű családokat is, kiemelten a gyermekeket, fiatalokat és a gyermekes családokat.

„Hosszú távra (legalább 10 évre) szóló kistérségi gyerekesély stratégia kidolgozása, amelynek ki kell terjednie a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiának a kistérség szinten értelmezhető, a kistérségi szükségleteket előtérbe helyező területeire és prioritásaira. A stratégiának összhangban kell állnia a kistérségi szinten elkészült vagy készítendő tervekkel, stratégiákkal (kistérségi egészségterv,

közoktatási

intézkedési

terv,

közoktatási

esélyegyenlőségi

terv,

integrált

városfejlesztési stratégia, stb.). A stratégiát évente a gyerekesély cselekvési tervvel összhangban felül kell vizsgálni, a projektidőszak lejártát követően is.

A stratégiaalkotást a közösségi tervezés módszereit alkalmazva, az érintettek - beleértve a leghátrányosabb helyzetű családokat - közvetlen bevonásával kell elkészíteni és az elkészült stratégiát legkésőbb a projektidőszak 18. hónapjának végéig a Kistérségi Gyerekesély Bizottságnak, valamint a többcélú kistérségi társulás tanácsának el kell fogadnia. Az erről szóló határozatokat a projekt előrehaladási jelentéséhez csatolni kell.

A stratégia megvalósítását szolgáló, legalább 3 évre szóló gyerekesély cselekvési program és forrástérkép elkészítése, valamint elfogadása a többcélú kistérségi társulás tanácsa és a Kistérségi Gyerekesély Bizottság által. A cselekvési tervet és forrástérképet legkésőbb a projektidőszak 18. hónapjának végéig kell elkészíteni és a dokumentumokat a projekt előrehaladási jelentéséhez csatolni szükséges. A forrástérképnek be kell mutatnia, hogy a cselekvési programot milyen saját, pályázati és egyéb források felhasználásával kívánja a kistérség megvalósítani.”

14


5.1 Horizontális célok Minden fejlesztési területen, minden célkitűzésnél vannak érvényesítendő prioritások, úgynevezett horizontális, minden területet átmetsző célok. Ezek egy része közvetlenül is hat a mélyszegénységre, mások a szegénység kezelésén túl általában is javítják a gyerekek társadalmi helyzetét, teljes jogú állampolgárrá válásuk feltételeit. A mélyszegénységre közvetlenül is ható célkitűzések: 

A roma kisebbség helyzetének érzékelhető javítása, szegregáltságuk, kirekesztettségük enyhítése



A fogyatékossággal élő gyerekek és családjuk helyzetének javítása, szükségleteik érzékenyebb figyelembevétele, jobb kielégítése



A rossz helyzetű települések, térségek hátrányainak, kirekesztésének csökkentése



A gyermekeket is szolgáló közösségi rendszerek („nagy” rendszerek) javítása (iskola, egészségügy, pénzbeli ellátások, közösségi terek, stb.)

A jogok és a demokratikusabb részvétel révén a szegénységre, illetve minden gyerekre ható célkitűzések: 

A jogok, a jogi szemlélet erősítése, a gyermeki jogok javuló érvényesítése. 7



A szakmák, intézmények, szektorok, továbbá az állami és önkormányzati szervek, a civil szerveződések, az egyházi és non-profit intézmények javuló együttműködése.



Az állampolgárok, különösen az érintettek – a szegények és a gyerekek – aktívabb részvétele minden őket érintő ügyben.



A tájékoztatás javítása, az információk sokkal jobb eljuttatása mindenkihez, az informatika lehetőségeinek felhasználása olyan e-szolgáltatás nyújtásával, amely alkalmas a szegénység enyhítésére.

15


VI.

Célcsoport

A célcsoport tekintetében megkülönböztethetjük az stratégia (közvetett) és a projekt által specifikusan érintett (közvetlen) célcsoportot. E csoportok azonosítása és megszólítása a kommunikációs stratégia eredménye.

Az általános célcsoportot, amely a kistérség lakosságának egészét, ideértve a kistérségen átnyúló, projekttel kapcsolatba kerülő lakosság egészét is, a közvéleményt tájékoztatni szükséges a projekttel kapcsolatos alapvető információkról, a támogatás jelentőségéről, valamint a megvalósítás átláthatóságáról.

A stratégia célcsoportjai igazodnak a TÁMOP pályázat célcsoportjaihoz: 

A stratégia elsődleges (közvetlen) célcsoportját a hátrányos helyzetű kistérségben élő gyermekek és fiatalok, valamint családjaik, különösen a szegénységben élők és a szegénységgel veszélyeztetett személyek alkotják.



A stratégia másodlagos (közvetett) célcsoportját a kistérségben működő, a gyermekekkel és családjaikkal foglalkozó intézmények, szolgáltatások vezetői, munkatársai, valamint a döntéshozók, és a helyi közösségek vezetői és tagjai alkotják.

6.1 Elsődleges célcsoport (közvetlen célcsoport): A stratégia elsődleges (közvetlen) célcsoportját a kistérségben élő gyermekek és fiatalok, valamint családjaik, különösen a szegénységben élők és a szegénységgel veszélyeztetett személyek alkotják. A Kistérségi Gyerekesély Bizottság által megvalósított projekt keretében ide tartoznak: 

a Mezőcsáti Kistérségben élő hátrányos helyzetű, 18 évnél fiatalabb, szüleik által eltartott gyermekek,



hátrányos helyzetű fiatalok,



a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok szülei, családja,



szegénységben élők személyek,



szegénységgel veszélyeztetett személyek,



iskolai végzettséggel nem rendelkező,



roma,



többgyerekes,

16




regisztrált álláskereső személyek.

A közvetlen célcsoport tagjai számára került kidolgozásra a projekt, ők azok, akik számára elsődleges fontosságú, hogy a programok átláthatóak legyenek, azok céljai és előnyei világosan érthetőekké váljanak. A kommunikáció elsősorban a velük való együttműködésre fókuszál, az ő megszólításuk lehetőségeit keresi.

6.2 Másodlagos célcsoport (közvetett célcsoport): A stratégia másodlagos (közvetett) célcsoportját a kistérségben működő, a gyermekekkel és családjaikkal foglalkozó intézmények, szolgáltatások vezetői, munkatársai, valamint a döntéshozók, és a helyi közösségek vezetői és tagjai alkotják.

A másodlagos célcsoport alkotja tehát a megvalósítás másik fő pillérét: magukat a projektet megvalósítókat, illetve azokat, akik a projekt megvalósítási környezetét alkotják, rájuk vonatkozóan az egyes tevékenységek jelentős hatással bírnak.

A másodlagos célcsoport informálása elengedhetetlen a projekt elfogadottságának biztosítása érdekében. Az alábbi csoport alkotja tömören a másodlagosan megszólítandó célcsoportot: 

a Mezőcsáti Kistérségben dolgozó szakemberek.



a partnerséget vállaló és a projekt megvalósítását elősegítő személyek, szervezetek, önkormányzatok, szolgálatok, civil szervezetek, intézmények.

17


VII. A Kistérségi Gyerekesély Stratégia alapjai 7.1 Bevezető A kistérség 2011-ben elnyert TÁMOP-5.2.3 Gyerekesély projektjéhez kapcsolódóan megindult a kistérségben a hátrányos helyzetű gyermekek élethelyzetét javító intézkedések feltérképezése. A kistérség a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Stratégia megvalósításához is csatlakozni szándékozott.

Az előkészítés során a települések polgármesterei elfogadták a stratégia alapelveit, elkötelezték magukat a program helyi megvalósítása mellett. A program 2012-ben elindult, létrejött Mezőcsáton a Gyermekesély Iroda. majd megalakult a Kistérségi Gyerekesély Bizottság is.

A három éves program a gyermekszegénység csökkentésére jött létre, és azt a célt szolgálja, hogy a térségben élő gyermekek több esélyt kapjanak a fejlettebb térségekben élő társaikhoz való felzárkózásra. A gyermekek képességeiknek megfelelően kapják meg azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével önállóan is képessé válnak a helyzetük javítására. A projekt keretében olyan szolgáltatásokat teszünk elérhetővé, melyek által javulnak életkilátásaik. A felnőtt életre való felkészítéshez továbbtanulási esélyeik javításával, különböző képességeik fejlesztésével járulunk hozzá. További cél a szabadidő hasznos eltöltésének segítése, a helyi közösségépítés, melyek hozzájárulnak a gyermekek harmonikus fizikai és szellemi fejlődéséhez. A gyermekek és családok helyzetének javítását közvetetten segítjük a szakemberek gyakorlatorientált képzéseivel és a partnerségi

kapcsolatok

erősítésével.

A

programok

megvalósítását

az

elsősorban

helyi

szakemberekből álló projektmenedzsment, koordinátori és szakmai csoport végzi. A Gyermekesély Iroda és a működő Gyermekbizottság feladata a közösségi tervezésen alapuló hosszú távú gyermekstratégia és cselekvési program kidolgozása, mely a három év letelte után is biztosítja a program eredményeinek fenntarthatóságát.

7.2 A Kistérségi Gyerekesély Bizottság Feladata, hogy biztosítsa: 

a kistérség a gyermekszegénység elleni küzdelem területén komplex gyermek- és ifjúsági politikát hozzon létre és azt képviselje;

18




a gyermekszegénység megelőzésének és felszámolásának kérdésköre kiemelt szempontként jelenjen meg a kistérségben. Ennek érdekében közreműködik a helyi szükségleteken alapuló, a gyermekek, a fiatalok és családjaik helyzetének javítása érdekét szolgáló térségi fejlesztések megalapozásában a gyerekirodával, a többcélú kistérségi tárulással és a projekt megvalósítóival együttműködve;



erősödjön meg a családok és a térségi szereplők részvétele a gyermekszegénység megelőzését

és

leküzdését

szolgáló

stratégiai

programok

megalkotásában

és

megvalósításában és elősegíti a gyermekeket és családjaikat segítő szolgáltatások minőségének, eredményességének és elérhetőségének javítását.

7.3 A Kistérségi Gyerekesély Stratégia haszna A stratégia fogalma elsőként a hadviselésben jelent meg és mai értelmezésében a közösségi erőforrások alkalmazásának, felhasználásának művészetét jelenti, annak érdekében, hogy a közösség elérhesse közösen megfogalmazott és elfogadott célját.

A kistérség, az egyes települések, olykor az intézmények is rendelkeznek különféle stratégiai dokumentumokkal. Ezek megalkotását rendeletek, szabályok írják elő, s általában nem felismert helyi szükségletből vagy elszánásból jönnek létre. Jó esetben egy-két alkalommal megtárgyalják az illetékesek, majd visszakerül valamelyik fiókba. Ezek a stratégiák semmit sem érnek. Minden csak annyira hasznos, amennyire azt felhasználni vagyunk képesek.

A stratégia olyan, mint az iránytű. Ha elhatároztuk, hogy kirándulni szeretnénk, akkor elsőként kijelöljük az úti célt, majd megtervezzük az odavezető utat. Ha elindultunk, le-letérünk az útról, de nem felejtjük el, hová indultunk. Ha eltévedünk, elővesszük az iránytűt és megkeressük a helyes irányt. Ha otthon marad az iránytű, akkor hiába.

Ha a stratégia az íróasztalban marad, és nem válik a mindennapi munka szerves részévé, semmit sem ér. Ha a megfelelő szinteken nem vizsgálják folyamatosan felül, nem változtatják, fejlesztik, ha nem elemzik és értékelik a történéseket, eredményeket, nem vonják le a tapasztalatokat a kudarcokból, semmit nem ér.

19


A stratégiai gondolkodásnak jelenleg nincs helye, terepe a kistérség életében. Ez nem pusztán a kistérségre jellemző, hanem általában is. A politikusok választási ciklusokban gondolkodnak, az intézményvezetők kinevezésük időtartamára, és sorolhatnánk tovább. A stratégia tehát csak akkor hasznosulhat, ha a stratégiai gondolkodás lehetőségét és fórumait helyben megtervezik és működtetik, a jövő kérdéseit az egyéni érdekek fölé rendelik.

A stratégiai gondolkodás ágazatok intézmények, szakemberek, politikusok és egyszerű állampolgárok együttműködését és partnerségét feltételezi. Időigényes, sokszor konfliktusokkal terhelt folyamat. A legtöbb konfliktus a különböző szereplők eltérő érdekeiből, a jelen és a jövő kérdéseinek összeegyeztetéséből fakad. Általában le kell valamiről mondani a jelenben azért, hogy a jövőben valamit elérhessünk. Gyakran a szűkös források másféle felosztását kell felvállalni a jövő érdekében. A stratégia életre keltéséhez erőforrások szükségesek. Emberek, idő és pénz. Ezek hiányában esély sincs megvalósulására.

A stratégia megvalósításának egyik letéteményese a kistérségi gyerekesély bizottság. „A kistérségi gyermekbizottság célja, hogy biztosítsa: a kistérség a gyermekszegénység elleni küzdelem területén komplex gyermek- és ifjúsági politikát valósítson meg. Biztosítja, hogy a gyermekszegénység megelőzésének és felszámolásának kérdésköre horizontális szempontként jelenjen meg a kistérségben, ennek érdekében közreműködik a helyi szükségleteken alapuló – a gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének javítása érdekét szolgáló – térségi fejlesztések megalapozásában, a gyerekirodával, a többcélú kistérségi tárulással és a projekt megvalósítóival együttműködve. Biztosítja, hogy megerősödjön a családok és a térségi szereplők részvétele a gyermekszegénység megelőzését és leküzdését szolgáló stratégiai programok megalkotásában és megvalósításában, és elősegíti a gyermekeket és családjaikat segítő szolgáltatások minőségének, eredményességének és elérhetőségének javítását.”1 A bizottság önmagában, elsősorban a kistérségi társulás, az egyes települések, szakemberek és szülők felhatalmazása és aktív támogatása nélkül nem lesz képes a célok elérésére.

A stratégia helyzetelemzésen alapul. Azonban a helyzetelemzés sem örök, ahogyan a világ körülöttünk változik, úgy kell bővíteni, kiegészíteni az adatokat mindenkinek a maga területén. A tények megalapozzák a tervezést és lehetővé teszik a felelős munkát. A kistérség által

20


rendelkezésünkre bocsátott stratégiai dokumentumok nem adnak okot optimizmusra. Van olyan, amelyből a témának megfelelő helyzetelemzés hiányzik, olyan is, ahol a helyzetelemzés egyáltalán nem függ össze a stratégiával, s olyan is, amely megállja ugyan a helyét, de megvalósítása érdekében szinte semmi sem történt. A kistérségi gyerekstratégia humán fejlesztési tervként is értelmezhető, amely a kistérségi lakosság jövőképét előnyösen formálhatja és kijelölheti a kistérségi fejlesztések vezérfonalait. A múltból építkezik, a jelenben készül el és legalább tíz évre tekint előre. Egyféle kitörési pontja is lehet a kistérségnek!

A stratégia azonban önmagában csak elméleti tennivalók, paradigmák, stb. gyűjteménye. Életképtelen annyiban, hogy önmagát mozgatni nem képes. Ezért rendelni kell mellé minden szinten felelősöket, akik végrehajtják a cselekvési tervet. Ezt a tervet nevezhetjük a stratégia mellett akár taktikának is, hiszen azokat az irányokat, fókuszpontokat és konkrét akciókat jeleníti meg, amelyek megmutatják, hogy hogyan, milyen eszközökkel érhető el a valóságban a stratégiai célok megvalósulása.

Szükséges emellett egy forrástérkép is. Ez a ”muníció”, amely tartalmazza a szükséges, felhasználható erőforrásokat, amelyek elengedhetetlenek a stratégia és a cselekvési terv megvalósításához. Az összehangolt tervekkel és a források megfelelő mozgósításával és felhasználásával nemcsak fenntartatóvá válhatnak mindazok az eredmények, amelyeket a kistérség már elért, hanem tovább is fejleszthetők.

A stratégia egy újfajta gondolkodásmódra épül, melynek legfőbb elemei a hosszú távra tervezés, az innovativitás, a komplexitás, és a közösség szükségleteire és saját erőforrásaira történő építkezés.

7.4 A Stratégia készítésének feladat és módszertana Feladat: Az érintettek tájékoztatása az elkészítés folyamatáról, bevonhatók és bevonandók köréről, feladataikról. 

Szükségletfelmérés, helyzetelemzés elkészítése



Stratégia és cselekvési terv elkészítése

21




A kistérségi döntéshozók és szakmaközi felelősök részéről érkezett javaslatok, vélemények beépítése a stratégiába, cselekvési tervbe

Módszer: A stratégia megalkotása során a TÁMOP 5.2.3 kistérségi programokat megvalósítók és a kistérségek folyamattámogatásában közreműködő TÁMOP 5. 2. 1 kiemelt projekt és konzorciumi partnereinek ajánlása alapján jártunk el. 

Előkészítés: a stratégia-készítés folyamatához kapcsolódó elvárások, tájékoztatási és szervezési munkák, a projekt vezetésének és a gyerekbizottság tagjainak tájékoztatása a stratégia céljáról, szükségességéről, és az elkészítés folyamatáról.



A kistérségi beavatkozási területek prioritásainak meghatározása:



A gyerekbizottság tájékoztatása a stratégiai készítés folyamatáról és a legfőbb kulcsproblémákról.



Javaslat készítése a kistérség számára. A gyerekiroda munkatársai által rendelkezésre bocsátott dokumentumok elemzése (szakterületi beszámolók, pályázati adatbázis, jó gyakorlatok, stb.)



A 2011 nyarán készített kistérségi adatfelvétel adatainak feldolgozása.



A kistérségi gyerekesély program során készült monitoring dokumentáció áttekintése.



A stratégia és cselevési terv tartalmának meghatározása, megtárgyalása a Gyerekesély Bizottság által.



A stratégia, cselekvési terv és forrástérkép elkészítése



Észrevételek, javaslatok beépítése a Stratégiába a Gyerekbizottsággal és gyermekirodával együttműködésben.

22


Feladat megnevezése

Szakmai tartalom

Szükséges közreműködés a Gyerek Iroda részéről

1.

Az érintettek tájékoztatása az elkészítés folyamatáról, bevonhatók és bevonandók köréről, feladataikról. A tervezett tevékenységekhez kapcsolódó elvárások tisztázása: gyerekbizottság, gyerekiroda

Előkészítés: a Stratégia - Az érintettek tájékoztatása a készítés folyamatához Stratégia céljáról, kapcsolódó elvárások, szükségességéről, és az tájékoztatási és elkészítésének folyamatáról szervezési munkák (TÁMOP 5.2.1. régiós teamek; KT tisztázása. Elnökség; KT Társulási tanácsaz érintettek jogutódja; GYB; 523 projekt tájékoztatása a szakmai személyzete – települési, Stratégia céljáról, és szakterületi koordinátorok; szükségességéről, és az szakmaközi bizottság; szakmai elkészítés folyamatáról szervezetek és szakmai - a Stratégia készítés szolgáltatók; civil szervezetek ütemtervének (konkrét képviselői; intézményvezetők; tevékenységek, szülői szervezetek képviselői, felelősök, határidők) települési cigány kisebbségi kialakítása önkormányzatok képviselői, az elkészítési hátrányos helyzetű emberek ütemterv képviselői, egyházak, tevékenységeihez diákönkormányzatok képviselői, kötődő részletes szakmaközi hálózat, KLIK elvárások tisztázása - a Stratégia készítés ütemtervére (konkrét tevékenységek, felelősök, határidők) javaslattétel, illetve elfogadtatása - Az elkészítési ütemterv szerinti elvárások tisztázása (TÁMOP 5.2.3 projekt szakmai megvalósítói, a gyerekesély iroda munkatársai és a GYB) - A menedzsment a szakértő által megfogalmazott elvárásokat folyamatosan közvetíti a szakmai közreműködők és a GYB felé.

2.

Gyerekbizottsági ülés: stratégiai tervezés

- A Stratégiakészítés ütemtervének véglegesítése, - Javaslat az egyes tevékenységeket végző team-ek kialakítására -Javaslat a szervezési munkákra

- A Stratégia elkészítési ütemtervének véglegesítése, elfogadása a hozzá kötődő teamek kialakítása, szervezési munkák tevékenységek ütemezése. - A stratégiai tervezés végén az elkészült stratégiakészítési ütemterv GYB elé terjesztése, megvitatása, a javaslatok

23


elfogadása és a szakértők általi beépíttetése az elkészült szakmai anyagokba. - A stratégiakészítés ütemtervének GYB általi elfogadtatása. 3.

Projekt-team: stratégiai tervezés elindítása

Felkészítés. - A stratégiai tervezésről módszertani leírás rendelkezésre bocsátása. - Javaslat megfogalmazása az ütemtervi feladatok elvégzésére.

- Szakterületi és szakmaközi teamekben felkészülés az ütemtervi feladatokra (az ütemtervi konkrét feladatok ismertetése és leosztása); - Koordináció, csoportvezetés, interjúzás (szakterületi koordinátorok, települési koordinátorok, szolgáltatásvezetők)

4.

A térségi tükör felülvizsgálata, kiegészítése

- A meglévő (eredeti) térségi tükör aktualizálása, kiigazítása és bővítése - Szakterületi –ágazati adatlapok elkészítése (fenntartó, szolgáltatás, intézmény) - Kérdőívek elkészítése (fenntartó, szolgáltatás, intézmény, szolgáltatást igénybe vevő kör...) - Település, közösségi beszélgetések (tematika) - A változások, javaslatok beépítése a térségi tükörbe (az összesítés alapján)

5.

Települési SWOT analízisek elkészítése

- Módszertani segédanyag készítése a SWOT analízis elkészítéséhez - A SWOT analízis fókuszpontjainak

- A meglévő (eredeti) térségi tükör aktualizálása, kiigazítása és bővítése (szakterületenként és település szinten is a menedzsment és a szakterületi koordinátorok irányításával) - Szakterületi korrdinátorok javaslatai az adatlapok tartalmára és egyéb, informatív adatok elérésére - Szakterületi adatlapok kijuttatása és begyűjtése, - Javaslat a kérdőívek tartalmára - Kérdőívek kijuttatása, felvétele, rögzítése - Települési közösségi beszélgetések megszervezése és lebonyolítása - Összesítés elkészítése (adatlapok; kérdőívek és közösségi beszélgetések) - az elvégzett adatgyűjtés adminisztrációja - Szervezés - Lebonyolítás - Az elkészült anyagok összegyűjtése és továbbítása - Emlékeztető, jegyzőkönyv

24


kidolgozása - A SWOT analízisek kiértékelése, összegzése

készítése

6.

Intézményi/ágazati SWOT analízisek elkészítése

- Módszertani segédanyag készítése a SWOT analízis elkészítéséhez - A SWOT analízis fókuszpontjainak kidolgozása - A SWOT analízisek kiértékelése, összegzése

- Szervezés - Lebonyolítás - Az elkészült anyagok összegyűjtése és továbbítása - Emlékeztető, jegyzőkönyv készítése

7.

Csoportos (szakember) interjú kérdéseinek összeállítása

- Az interjú céljának meghatározása - A csoportos interjú fókusztémáinak meghatározása; - A meghívottak körének meghatározása - A konkrét kérdések megfogalmazása

- Javaslattétel a fókusz-témák meghatározására - Javaslat étel a meghívottak kiválasztására - Javaslat tétel kérdés-csoportokra, konkrét kérdésekre - Előkészületek az interjú lebonyolítására - Interjú megszervezése, résztvevők meghívása,

8.

Csoportos interjú lebonyolítása

Szakmai, módszertani segítségnyújtás a csoportos, fókuszcsoportos interjúzással kapcsolatosan.

- Interjú megszervezése, - Résztvevők meghívása, - Helyiség biztosítása - Csoportos interjúk lebonyolítása, felvétele - Az interjú teljes lejegyzése,

9.

Csoportos interjú feldolgozása

Az interjún elhangzott szakemberi válaszok, vélemények rendszerezése és összegzése (az interjúk teljes lejegyzése, az összefoglalók és az emlékeztetők alapján)

- Interjúk összefoglalása, - Emlékeztetők készítése

10.

Országos stratégiák „Legyen

- Az egyes országos

Helyi, térségi stratégiák,

25


11.

jobb a gyerekeknek” – Nemzeti stratégia, drogstratégia, Magyary terv, Széll K Terv, Nemzeti Felzárkóztatási Stratégia, Új Nemzedék Jövőjéért Program - csak keretprogram) áttekintése, a helyi stratégiák és a problématérképek (települési / ágazati) összhangjának vizsgálata

stratégiák vizsgálata, elemzése - Az egyes térségi, települési stratégiák, tervek vizsgálata, elemzése (időbeni hatályuk, problémák, célok, bevatkozások relevanciája, megvalósulási státuszai) - Az országos és a helyi (térségi, települési) stratégiák, tervek összhangjának vizsgálata - Javaslatok megfogalmazása a prioritást képviselő beavatkozási területekre - A Stratégiai illeszkedésének biztosítása az országos, nemzeti atratégiákhoz

koncepciók összegyűjtése: - Esélyegyenlőségi program (települési / térségi) - Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv (települési/térségi) - Közoktatási Intézkedési –és Fejlesztési Tervek (települési/térségi) - Egészségterv - Szociális szolgáltatástervezési koncepciók - Esélyegyenlőségi tervek – Lakáskoncepciók - Közfoglalkoztatási tervek -Esélyegyenlőségi helyzetelemzések - Településfejlesztési tervek - Települések szociális rendeletei - Egyéb fejlesztési tervek, stratégiák, felmérések (pl. Szükségletfelmérés), amelyek még rendelkezésre állnak - Civil stratégiák - Aktív civil szervezetek, egyházak, civil kerekasztalok, civil érdekegyeztető fórum listája települési rendezvények listája, amelyek nyilvánosságot biztosíthatnak a stratégiában foglaltaknak - Szociálpolitikai kerekasztalok – hol, tagok, működésük rendje - Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok - Uniós forrásból megvalósított, illetve hazai pályázatok

Problématérkép – és erőforrástérkép összeállítása

- A szükségletek és lehetőségek vizsgálatához a fókuszálandó területek kijelölése; - Centrális területekhez a témakörök kijelölése (a helyzet, a probléma és a megoldások) - Az adatgyűjtés

Ekkorra biztosítani kell az alábbiakat: - Összesítés (adatlapok; kérdőívek és közösségi beszélgetések) - SWOT: emlékeztetők, jegyzőkönyvek; - Csoportos interjúk: az interjúk teljes lejegyzései; interjúk összefoglalásai, emlékeztetői - A menedzsment, szakmai

26


kategóriáinak meghatározása - A ‘térképek’ összeállítása

megvalósítók, szakterületi koordinátorok tapasztalatai (elsősorban problématérképhez) - Helyi, térségi stratégiák, koncepciók - Szükség esetén egyéb információszolgáltatás

12.

Probléma- és erőforrástérkép bemutatása, megvitatása az érintettekkel: gyerekbizottság, projekt-team, társulás

- Az elkészült probléma, és erőforrástérkép bemutatása a menedzsmentnek, a projekt-teamnek. A projekt-team felkészítése e szakmai anyagok további bemutatására és megvitatására.

- Szervezési munkák, - Előterjesztések elkészítése - Bemutatás, fórumok szervezése és megvitatás: GYB.; Társulás, ágazati, stb. - Emlékeztetők, jegyzőkönyvek készítése - Összefoglalások a szakmai anyagok megvitatásáról

13.

Stratégia megírása

- a Stratégia tartalmának meghatározása - folyamatos egyeztetés a menedzsmenttel, a team-mel - a stratégia elkészítése

- Folyamatos konzultáció; - Folyamatos véleményezés és ennek megszervezése, lebonyolítása (KT-JOGUTÓD, ágazati, civil, stb.) - Javaslattétel - Szükség esetén egyéb információszolgáltatás

14.

Stratégia bemutatása, megvitatása az érintettekkel, érdekeltekkel

- Az elkészült stratégia bemutatása a menedzsmentnek, a projekt-teamnek. - A projekt-team és menedzsment felkészítése ezen szakmai anyagok további bemutatására és megvitatására.

- Szervezési munkák, - Előterjesztések elkészítése - Bemutatás, fórumok szervezése és megvitatás: GYB.; Társulás, ágazati, Települési (Közösségi, képviselőtestületi) és helyzetfeltárásban résztvevő érintetti kör stb. - Emlékeztetők, jegyzőkönyvek készítése - Települési, ágazati összefoglalások a stratégia megvitatásáról - Stratégia társadalmasítása, ne csak szakmai/döntéshozói szinten, hanem maguk az érintettek szintjén is - térségi fórum, lakossági

27


fórumok, stb. 15.

Javaslatok, vélemények beépítése a stratégiába

- A bemutatás, megvitatás alapján a javaslatok, észrevételek írásos beépítése a Stratégiába. - Hogyan biztosítjuk a nyilvánosságot a stratégiának? Ehhez valamilyen ütemtervet készíteni. - Hogyan aktualizáljuk? Milyen időközönként frissítjük..?

- Emlékeztetők, jegyzőkönyvek készítése - Összefoglalások a stratégia megvitatásáról - Összefoglaló az összegyűlt javaslatokról, észrevételekről - A menedzsment, projekt-team önálló javaslatainak a megfogalmazása - A rendezett javaslatok alapján döntés azok beépítéséről

7.5 A stratégia kapcsolódása más kistérségi stratégiákhoz A meglévő fejlesztési tervekkel, koncepciókkal összhangban, figyelembe véve a kistérségeket (is) érintő strukturális átszervezést (melynek végső állapota még nem ismert) valamint a közoktatást és a szociális ellátórendszert is más alapokra helyező, de előzetesen még nem konkrétan látható irányokat úgy véljük, a 10 évre szóló kistérségi gyerekesély stratégia iránytűként szolgálhat majd. A konkrétumok a felülvizsgálatok során kell, hogy megállapításra kerüljenek. A projekt további működtetésének és fenntartásának kérdése a kistérségeket érintő, tervezett átalakulás miatt (járási rendszer? Társulás együtt maradása?), a következő időszak legfontosabb kérdése. A fejlesztések megalapozásának változatlanul legnagyobb bizonytalansági tényezője hihetetlen mértékű jogszabályi változás, ennek következtében az intézményi átalakulások.

A kistérség nem vállalhatja a gyermekek és családjaik anyagi értelemben vett szegénységi arányának csökkentését nem csak az országos, hanem sajnos a kistérségi átlaghoz viszonyítva sem az elkövetkezendő tíz évben. Ennek az oka, hogy mind a munkanélküliség kezelésében, mind a munkajövedelmet pótló vagy a létfenntartáshoz hozzájáruló társadalmi jövedelmek elosztására nagyon korlátozott a települések, a kistérség ráhatása. Ugyanakkor néhány eszközzel ehhez a célhoz is hozzájárulhat: a helyi vállalkozások helyzetbe hozása önkormányzati megrendelések esetén, a gyermekes szülők (köz) foglalkoztatásának prioritást adva, a helyi termékek helyi piacra jutásának

28


elősegítése. Ilyen körülmények között rendkívül nehéz hosszú távú együttműködést kialakítani, és térségi fejlesztések megalapozásán gondolkodni.

Az intézkedési tervek célja az 1993. évi LXXIX. évi a közoktatásról szóló törvény szellemének megfelelően preventív intézkedéseket hozni az óvodás és tanköteles korú gyermekek, fiatalok hátrányos megkülönböztetése ellen. Célja továbbá, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, családjaik, és az őket nevelő pedagógusok minden segítséget megkapjanak annak érdekében, hogy a gyermekek oktatása-nevelése során érvényesülhessen az egyenlő bánásmód megtartása, és az esélyek maradéktalan biztosításának elve. Amely elvi követelmény tartalma, hogy a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy a vele összehasonlítható helyzetben lévő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön azonos szintű, színvonalú ellátásban.

Tiszteletben tartják a gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait. Védelmet biztosítanak számukra a fizikai és lelki erőszakkal szemben. Mindezek érdekében fontos tényező a megfelelő intézményi légkör kialakítása, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájutás.

Az óvoda és iskola nem tehet különbséget nemre, nemzetiségre, etnikai hovatartozásra, családi vagy egészségi állapotra, vallásra vonatkozóan. Elősegíti – az igényeknek megfelelően – az integrált oktatás megvalósulását.

Az intézkedési terv végső célja – a Magyar Alkotmányban megfogalmazottak (8. § 1.) – maradéktalan érvényesülése. Az emberi méltóságot sérti a hátrányos megkülönböztetés, ennek megfelelően a sérelmet szenvedő személyek számára az államnak megfelelő jogvédelmet, kompenzációt kell biztosítania.

A közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 89. § értelmében a települési/társulási közoktatási esélyegyenlőségi

intézkedési

terv

különösen

a

közoktatás

területén

megvalósítandó

esélyegyenlőséget kívánja ösztönözni.

29


Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának, illetve az intézmények tanulói összetételének együttes elemzése, annak érdekében, hogy érvényesül-e a térségben a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása.

Az alapelvek együttes alkalmazása segít leküzdeni olyan társadalmi hátrányokat, amelyek gyakran okoznak iskolai kudarcokat. Az igazságos és elfogadó-befogadó oktatás az egyik leghatásosabb eszköz a társadalom egyenlőbbé és méltányosabbá tételére. Erősíti a társadalmi összetartozást és bizalmat, alapvető eszköz a migránsok és kisebbségek problémáinak kezelésében.

Az oktatás és azon belül a közoktatás három területen tud hatni az esélyegyenlőség biztosítására: 

az oktatási rendszer az intézményrendszer felépítésével és szabályozásával,



az iskolán belüli és az iskolán kívüli történések, gyakorlatok befolyásolásával,



az erőforrás-elosztás szabályozásával.

Ameddig csak lehetséges, törekedni kell a gyermekek, tanulók együttnevelésére (integrált nevelés), hogy a különböző képességű, gazdasági–kulturális háttérrel rendelkezők minél tovább egy közösségben éljenek, nevelkedjenek.

Minden gyermeknek, tanulónak joga van ahhoz, hogy a közösségi szabályok megtartása mellett, egyéni sajátosságaik kölcsönös tiszteletben tartása mellett részt vegyen a tágabb és szűkebb közösség életében. Lehetőséget és segítséget kapjon ahhoz, hogy az alapvető kulturális technikákat írás-olvasás, számolás, informatikai eszközök használata, mozgáskultúra, alkotókészség fejlesztése elsajátíthassa, egyéniségét kibontakoztathassa.

Olyan iskolahálózatot és támogató rendszert kell működtetni – amely függetlenül a település és a családok anyagi lehetőségétől – minden gyermeknek biztosítja, hogy a nevelés-oktatás szolgáltatásai közül a jogszabályokban garantált minimumot megkaphassa. Ezen elvárásnak a települések vagy intézmények fenntartásával, vagy a szolgáltatások – külső szereplőivel kötött – közoktatási megállapodásban rögzített biztosításával tehetnek eleget.

30


7.6 Kapcsolódás a Nemzeti Stratégiához A kistérségi gyerekesély stratégia a ”Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégián alapul, annak helyi leképeződése.

Céljai azonosak az országos célokkal, de a megvalósítás léptéke sokkal kisebb. Ez nem egyszerűen mennyiségi kérdés, hanem minőségi is, hiszen a helyi cselekvés lehetőségei és módszerei mások, mint az országos szereplőké: parlament, kormányzati, minisztériumok, hatóságok. Kistérségi, települési, illetve intézményi szinten — kevés kivételtől eltekintve — nincs mód jogszabályalkotásra, vagy ha van is, nagyon korlátozottan, jogszabályok és anyagi lehetőségek által behatároltan. Jó példa erre a közoktatás: az új Nemzeti Alaptanterv jelentősen korlátozza az iskolák szabadon felhasználható időkeretét, hogy azt az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalmakkal és tevékenységekkel. De azt nem mondja meg, hogy ezt a csökkentett időkeretet hogyan töltsék ki, ez helyi, szabad döntés eredménye.

A szociális és gyermekjóléti ellátásokat és szolgáltatásokat is jogszabályok határozzák meg, általában a teljesítendő minimumfeltételekre vonatkozó elvárásokat fektetik le. A finanszírozás is ennek megfelelő, így ezekben az esetekben a források hiánya (is) akadályozhatja, hogy helyben az ott élők szükségleteire reflektáló ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítsanak.

A szülők anyagi helyzetének javításában is lényegesen kisebb a helyi cselekvés lehetősége, mint az országosé. A bérek, ellátások központilag szabályozottak, a gazdasági válság pedig még az ország egészének lehetőségeit is jelentősen korlátozza. De nem akadályoznak meg senkit a jogszabályok abban, hogy a foglalkozatásról szóló döntés esetében az eltartott gyermekek számát is figyelembe vegyék. Ugyanakkor a helyi szolidaritás és összefogás számos más cselekvésre is nyújt lehetőséget, mint a következő példánk is illusztrálja

A „Legyen Jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia egyszerre irányul arra, hogy a gyermekek életfeltételei jobbak legyenek, és hogy a gyermekekkel foglalkozó, nekik szolgáltatásokat nyújtó intézmények javuljanak, korszerűsödjenek. A Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni:

31




Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai.



Radikálisan enyhüljenek a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mélyszegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása.



Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.

Az átfogó célok eléréséhez számos területen kell változást elérni. A kiemelt fejlesztési irányok a következők: 1. fejlesztési terület: Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása 2. fejlesztési terület: A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése 3. fejlesztési terület: Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása 4. fejlesztési terület: A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció csökkentése 5. fejlesztési terület: A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése 6. fejlesztési terület: Egészségesebb gyermekkor biztosítása

32


Terület Időtartam:

„Legyen

jobb

Háttere: Társadalmasítás:

2007-2032 (25 év) hosszú táv

A fenntartás felelőse:

10 év, középtáv, a pályázati kiírás szerint

azonos

Azonos, de a kistérségi lehetőség és szükséglet a meghatározó Rövid-, közép- és hosszú távú célokhoz cselekvéseket és forrásokat rendel.

hosszú távú célokat és alapelveket fogalmaz meg Jogszabályi-az Országgyűlés 47/2007. (V.31.) OGY határozata Országos szintű

A Nemzeti Stratégia és a kistérség projekt szerinti vállalása.

jelentése

A megvalósításban részt vevők elkötelezettsége, a helyi érintettek általi ismertség és elfogadás. A projektzárás után öt évig fenntartási kötelezettség, évente felül kell vizsgálni, melyet a projekt fenntartási jelentésben szükséges dokumentálni.

Közvetlen felelős:

Közvetlen felelős: Többcélú Kistérségi Társulás,

Országgyűlés, Kormány

illetve jogutódja.

Kormányzati

Fenntartás:

gyerekeknek!” Kistérségi Gyerekesély Stratégia

Nemzeti Stratégia

Cél: Tartalma:

a

Stratégia

felelősség:

Értékelő

Nemzeti

Bizottság

éves

Közreműködik: Gyerekesély Iroda, Gyerekesély Bizottság, és települési önkormányzatok.

33


VIII. Alapelvek 8.1 Indokoltság A „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia elindításának három fő indoka van. Minden szegénység szenvedést okoz, de a gyermekek szegénysége elviselhetetlen. A gyermekek szenvedése iránti társadalmi érzékenység fejeződik ki a Magyar Országgyűlés 1991. évi LXIV. törvényében, amely kihirdeti a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt. E törvény szerint a gyermeket ugyanúgy megilleti az ENSZ, annak szakosított intézményei és nemzetközi szervezetek által elfogadott nemzetközi jogi eszközökben rögzített valamennyi emberi jog, de ezek érvényesítéséhez a gyermek, fizikai és szellemi fejletlensége miatt, különös biztosítékokat és gondozást igényel. A gyermek különleges védelmet élvez: a részes államok elismerik, és minden eszközzel biztosítják valamennyi gyermeknek a jogát olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését. Az e célból elfogadott törvényekben figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekét. A Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolja, hogy e törvénynek megfelelően is csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket.

A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége. Ez a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. A mai, tudáson és versenyen alapuló társadalomban a hátránnyal induló gyermekek szegénysége súlyosabb következményekkel jár, mint korábban. A szegény gyerekkor nem csak az anyagi javak hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a gyermekek előtt lezáródnak azok a lehetőségek, amelyek révén jó eséllyel kapcsolódnak be a társadalom nagy rendszereibe,

munkába,

állampolgári

részvételbe,

egyáltalán:

hozzájuthatnak

a

tisztes

megélhetéshez. Ehhez szorosan kapcsolódik a rendszeres pénzkereső foglalkozás, a munka hiánya. A kirekesztődés egyik oka az intézményes, iskolai nevelés és általában a képzés hiányosságaihoz kapcsolódik. Ma az általános iskolát befejezők mintegy negyede-ötöde funkcionális analfabétaként hagyja el az iskolát. Piacképes tudás, a versenybe való sikeres belépéshez szükséges képességek hiányában sorsuk, és az ő gyermekeik sorsa is megpecsételődik.

34


A harmadik indok az első kettőből adódik. Közös érdek az ország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődése. Ehhez a gyermekek esélyeinek közelítése, piac- és lehetőleg versenyképes felkészültségük, munkához jutásuk általános biztosítása, a ma növekvő társadalmi szakadékok szűkítése szükséges. A fenntartható és harmonikus gazdasági fejlődés alapja a fenntartható társadalmi fejlődés, az egészséges, összetartozó, békés társadalom.

8.2 Hosszú távú szemlélet A gyermekszegénység jelentős mértékű csökkentése, a gyermekek teljes társadalmi integrációja több évtizedes, folyamatos erőfeszítéseket igényel. A program megvalósulásának csak akkor lehet esélye, ha az összefüggő, egy irányba tartó, egymásra épülő részfeladatok, lépések és intézkedések rendszerszerű változásokat képesek generálni a gazdasági, társadalmi, politikai és közszolgálati rendszerben. Ezért szükséges egy 25 évre szóló (2007–2032) generációs stratégiát alkotni, amelynek figyelembevételével belül természetesen meg kell határozni a rövid és középtávú célkitűzéseket, feladatokat is.

8.3 Társadalmi beágyazottság A szegénység a társadalmi struktúra és egyenlőtlenség eleme. Érdemleges, tartós eredmény sem tüneti kezeléssel, sem egyes – mégoly fontos - elemek kiemelt javításával nem érhető el. A szegénység akkor csökkenhet, ha a gazdaság erősödik, a családokon belül a foglalkoztatás és a jövedelmek nőnek, és ezzel egyidejűleg csökkennek a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek. A társadalom jobb integráltsága, a választó vonalak és szegregáltság gyengülése a szegénység csökkentésének előfeltétele is, következménye is. A szegénység csökkentése nem áll szemben a gazdasági növekedési és versenyképességi célokkal, de a csökkenés nem következik be automatikusan a gazdasági helyzet javulásával. Ehhez a jövedelmek, tudás, információk igazságosabb elosztása, az intézményes és személyes szociális szolgáltatások javítása, a jogok erősítése szükséges. A társadalom erősödő dezintegrálódása, szétesése egyre jobban nehezíti az ellensúlyok működtetését. Ezért erősíteni kell az integrációt, a társadalmi összetartozást, a közös normák elfogadását elősegítő intézményeket. Közösen elfogadott, mélyen begyökereződő együttélési normák nélkül a civilizált együttélés kerül veszélybe.

35


8.4 A gyermek mindenek felett Alapvető fontosságú, hogy a Nemzeti Stratégiához kapcsolódó cselekvési programok, eljárási rendek, szervezeti megoldások meghatározására a gyermekek mindenek felett álló érdekének szem előtt tartásával kerüljön sor. Kizárólag olyan intézkedések, megoldási javaslatok támogathatóak, amelyek összhangban állnak a gyermeki jogokkal, a gyermekek mindenek felett álló érdekeivel.

8.5 Jó kormányzás A jó kormányzás legfontosabb alapelveit nemzetközileg elfogadott módon szokásosan a következőkkel jellemzik: széleskörű részvétel; megegyezésre, konszenzusra törekvés; felelősség vállalása, felelősségre vonhatóság; átláthatóság; fogékonyság a történésekre; hatásos és hatékony működés; méltányosság, mindenkit átfogó működés; jogállamiság. Ezek révén biztosítható a korrupció minimalizálása, továbbá az, hogy a döntéshozók meghallják a kisebbségek és a legsebezhetőbbek hangját is. A jó kormányzat nem csak a jelen, de a jövő szükségletei iránt is fogékony. Ezek az elvek a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiában maximálisan érvényesítendők. Ha a gyerekek esélyeiért vállalandó társadalmi felelősségben bizonyos szintű konszenzus és támogatottság elérhető, akkor ez lehetőséget ad arra, hogy új, eredményesebb kormányzási gyakorlatok honosodjanak meg. Ezek alkalmazásával a kormányzás hatékonyabbá válik, jobban átláthatóak a források, a felhasználások, a költségek és a hasznok. Nőhet a kormányzás hatásossága is, ha valóban mindenkit átfog a cselekvés, ha a társadalmi programokért viselendő felelősségbe a kormányzat minden szinten bevonja a partnereket.

8.6 Együttműködés A gyermekek esélyeinek növelése és a gyermekszegénység visszaszorítása a társadalom, az állami és önkormányzati szervek, valamint a civil szerveződések közös érdeke, feladata és felelőssége. A Nemzeti Stratégiában foglalt célok nem valósíthatóak meg ezen szervezetek hatékony együttműködése nélkül. Mindezen szereplőket be kell vonni a döntésekbe, a végrehajtási feladatokba, a monitorozásba és értékelésbe, az utólagos következtetések levonásába. A Nemzeti Stratégia sikerének konkrét feltétele, hogy minden helyi közösség felismerje ennek életbevágó fontosságát. Minden helyi közösség más: a nemzeti program széles keretein belül mindegyiknek ki kell jelölnie saját helyi prioritásait, a közösséggel együtt ki kell dolgoznia a stratégiába illeszkedő közös célokat. Az érintettek, azaz a gyerekek és szülők, pedagógusok, más szakemberek, továbbá a

36


civil szerveződések és az egyházak közötti partneri együttműködéseknek ezen a szinten kiemelt jelentőségük van.

8.7 Komplexitás A gyermekszegénység csökkentéséhez átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedésekre van szükség. A Nemzeti Stratégia nem egyes kiemelt részterületek fejlődését segíti elő, hanem mindazt, ami a gyermekek mindenek felett való érdekét szolgálja. Ehhez a már létező, és a még eztán induló programokat össze kell hangolni településeken belül is, a kistérségeken belül is, az ország szintjén is. Mindezen szinteken, valamint az egyes részterületeken (különösen foglalkoztatás, bérpolitika, oktatás, lakásügy, egészségügy, szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások) egymással összhangban álló, egymásra épülő intézkedéseknek kell születniük.

8.8 Átláthatóság és ellenőrizhetőség A Nemzeti Stratégia megvalósulása érdekében ki kell dolgozni az abban foglalt feladatok végrehajtásának

számon

kérhetőségéhez,

ellenőrizhetőségéhez

szükséges

kritériumokat,

indikátorokat. A Nemzeti Stratégia alapján – az Európai Unió nyitott koordinációs eljárásai során szokásosan - létrejövő monitoring bizottság folyamatosan követi és értékeli a gyermekszegénység felszámolása érdekében meghatározott feladatok végrehajtásának eredményeit, hatásait. A kormányzat a független értékelést végzők számára az indikátorok képzéséhez szükséges információkat biztosítja.

8.9

A gyermekek helyzetével összefüggő speciális alapelvek

8.9.1 Prevenció A gyermekszegénység elleni küzdelem leghatékonyabb módja a gyermekszegénység kialakulásának megelőzése. A Nemzeti Stratégia ennek érdekében egyrészt olyan intézmények és szolgáltatások működtetését szorgalmazza, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában (korai készség- és képességfejlesztés). Másrészt, felismerve, hogy a gyermekszegénység és a családok helyzete (szülők foglalkoztatottsága, jövedelmi helyzete, lakáskörülmények stb.) nem választható el egymástól, törekszik a családok helyzetromlásának (pl. lakásvesztés) megelőzésére, a

37


munka elvesztésének megelőzésére, a munkán belüli jobb helyzetek (szülők jobb tájékozottsága, képzettsége, foglalkoztatottsága, jobb munka, jobb kereset) elérésének elősegítésére.

8.9.2 Gyermekérdek elsőbbsége A gyermekszegénység felszámolásában közreműködő szerveknek és személyeknek minden döntésük, intézkedésük meghozatala során ügyelniük kell arra, hogy az sem közvetlenül, sem közvetetten ne kerüljön ellentétbe a gyermekek érdekével. Az állam szintjén szervezetileg is biztosítani kell a gyermekek érdekének prioritását például azzal, hogy a gyermekszegénység ügye kiemelt mérlegelési szempont legyen minden kormányzati döntés esetében.

8.9.3 Fokozatosság A rendelkezésre álló források mindig végesek, ezért cselekvési prioritásokat kell kijelölni. A prioritások a megvalósult célok, illetve a változások függvényében módosíthatók. A közpénzek felhasználásában jelenleg elsőbbséget kell biztosítani a szélsőséges szegénység megszüntetésének, a legrosszabb helyzetűek segítésének. Ezen belül is célszerű a megvalósítás során a fokozatosság elveit kidolgozni. Ugyancsak elsőbbséget kell már az induláskor biztosítani azoknak a – kezdetben többnyire kevéssé forrásigényes – kezdeményezéseknek, amelyek hosszabb távon multiplikációs hatásúak, és hozzájárulnak a szegénység átörökítés bűvös körének megszakításához (pl. képzők képzése).

8.9.4

Esélyegyenlőség

A gyermekszegénység csökkentésének lényeges eleme, hogy a gyermekek lakóhelyüktől függetlenül hozzájussanak a szolgáltatásokhoz. A Nemzeti Stratégia egyik fontos célkitűzése, hogy megfelelő szolgáltatásokkal és fejlesztésekkel csökkentse az egészségügyi, oktatási, szociális, gyermekvédelmi szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférési egyenlőtlenségeket, és biztosítsa ezekben a magas színvonalú szakmai tevékenység alapvető feltételeit. A közelítésben fontos szerepe van a közösségi és személyes segítő szolgáltatások kiemelt fejlesztésének. Kiemelendő, hogy a pénzbeli vagy természetben nyújtott ellátások hatékonysága jelentősen javulhat, ha ezekhez jó színvonalú szolgáltatások kapcsolódnak.

38


IX.

Kistérség – mikrotérség: változó jogalanyok

Az egyedi, mikrotérségi arculat megteremtése értelmezésre és korrekcióra szorul. Pontosítani szükséges, hogy lehet-e, és érdemes-e a kistérséget további mikrotérségekre bontani. Ennek abban az esetben van értelme, ha mikrotérséghez tartozó települések összetartó ereje nagy, ha az együttműködés a mikrotérségben élő emberek, az ott működő intézmények és a települési önkormányzatok között rendszeres, szervezett módon, meghatározott területeken megteremthető, és előnyösebb, mint a kistérség egészben való működés.

A mikrotérségi arculat lehet a települések külső arculata, amely természetesen befolyásolja az ott élők életminőségét és a látogatók benyomásait is, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy nem ez a legfontosabb kérdés. Az arculatot meghatározza a táj és az épített környezet egyedisége, a kulturális örökség, és a közösség összetartozása, a szórakozási, kikapcsolódási, tanulási és egyéb lehetőségek összessége. Ez az, ami inkább megtartó erőt képvisel.

A tervdokumentum szerint a jövőkép 3 fő fejlesztési irány/prioritás mentén valósítható meg: 10.6 

Társadalmi kohézió erősítése Szociális felzárkóztatás gyorsítása (szociális, egészségügyi, oktatási ellátás fejlesztése, cigány „résztársadalom” (sic!) integrációjának elősegítése, felzárkóztatás)



Települési és térségi identitás erősítése (társadalmi szerveződések elősegítése)

A szociális felzárkóztatás kérdéskörével kapcsolatosan néhány megjegyzést kívánunk tenni, amelyek a stratégia alapelveivel és értékeivel összhangban állnak. 

A szociális felzárkóztatás nem csak a romákat célozza, hanem minden hátrányos helyzetű réteget. Miután azonban a romák – sok ok miatt - nagyobb arányban élnek hátrányos helyzetben, szegénységben, a beavatkozások esetén is prioritást kell élvezniük.



A szociális felzárkóztatás nem pusztán szociális, közoktatási vagy egészségügyi kérdés, hanem — ahogyan azt a Nemzeti Stratégia is leírja — komplex, összehangolt beavatkozásokat kíván. „A szociálpolitikai intézkedések önmagukban nem elégségesek, ráadásul egy folyamatosan leépülő szociális állam mellett biztosan nem várható ilyen jellegű intézkedésektől a szegénység és a kisebbségi lét összefonódásának felszámolása.” Az emberi jogi megközelítés

39


az alapvető jogok garantálását, a diszkrimináció és szegregáció konkrét megnyilvánulásainak és okainak felismerését és megfelelő kezelését kívánja meg. 

Az integráció helyett a befogadás fogalmát javasoljuk, mégpedig azért, mert az integráció egyoldalú fogalom (majdnem olyan, mint a beilleszkedés), azt feltételezi, hogy csak azoknak kell változniuk, akiket integrálni akarunk. A befogadás fogalma (inklúzió) ennél szélesebb értelmű, magában hordja azt a tényt, hogy a helyzet változása, a feltételek és esélyek egyenlősítése a (esetünkben a helyi) társadalom szemléletmódjának, attitűdjeinek megváltoztatását is igényli. Márpedig a magyar társadalom, s ez a kistérségre talán még fokozottan jellemző, sokszor előítéletes, ellenséges, kirekesztő a cigánysággal szemben, amely gyakorlat az emberi jogokkal nem összeegyeztethető.



Ez az elutasítás a gyakorlatban is tetten érhető. Egy országos vizsgálat megállapította, hogy a megkérdezett romák 43 százaléka, még a nem romák 17 százaléka állította azt, hogy érte már élete során hátrányos megkülönböztetés. Mindez olyan közegben, ahol — tapasztalataink szerint — a romák nagy része beletörődik a hátrányos megkülönböztetésbe.



A cigányság nem résztársadalom, hanem etnikai kisebbség. Az etnikai kisebbséget az különbözteti meg a nemzeti kisebbségtől, hogy nem áll mögötte anyanemzet, amely szükség esetén védelmet, erkölcsi, anyagi támogatást, a kulturális örökség megőrzését is jelenti.



A cigányság helyzetéért történelmi események és társadalmi folyamatok egyaránt felelősek. Egy rasszjegyekkel bíró kisebbség sorsa mindig a többség akaratától függ. (Amnesty International)



A cigányág a magyar társadalom, a magyar kultúra szerves része. A befogadáshoz elengedhetetlen, hogy megismerjék történelmüket, kultúrájukat a kistérségben is.



A kistérségi és települési identitás erősítése nem valósítható meg egyszerűen a társadalmi szerveződések erősítésével. A települési identitás és a kistérségi identitás alkalmanként egymásnak ellenmondó lehet. Kistérségi identitásról még nem nagyon beszélhetünk, hiszen maga a kistérség létrehozása nem helyi kezdeményezéseken alapul. Ugyanakkor kedvező, hogy a kistérségek járássá szerveződése során a járást ugyanazok a települések alkotják. Miután a kistérség belső egyenlőtlenségei nagyok, a települési identitás erősítésére a jobb helyzetű településeken van esély, s ez olykor szembenállást jelent a rosszabb helyzetű településekkel. Célként a települések, és persze az emberek szolidaritásának erősítését érdemes megjelölni, mégpedig azért, mert a kistérségen belüli nagy egyenlőtlenségek nem

40


kezelhetőek pusztán települési szinten. Ha nem történik beavatkozás, akkor a rosszabb helyzetű települések és a jobb helyzetűek között tovább nyílik az olló, ennek következtében a ma még jobb helyzetű települések is stagnálni és romlani fognak, s végül a kistérség egésze gettósodhat. A helyzet kicsit hasonló, mint ahogyan egy településen belül történik. A kistérség szükségletfelmérése alapján a gettósodás tetten érhető a kistérségben és annak egyes településen. Ha egyes lakosságcsoportok helyzete romlik, akkor elértéktelenednek az ingatlanok, leromlanak a közszolgáltatások, megrendül a közbiztonság; ha nincs, aki munkába járjon, nem kell tömegközlekedés, ezt járatritkítás, -törlés, követi, s végül az sem tud elmenni, akinek egyébként lenne munkája. A jobb helyzetű lakosok pedig elhagyják lakóhelyüket. Az élhető településeknek, településcsoportoknak három feltétele van: legyenek munkahelyek, legyenek szolgáltatások és alakuljanak ki helyi közösségek. A közösségek azonban rosszul fognak működni, ha mások kirekesztésén alapulnak. A közösségek nem feltétlenül társadalmi szervezetek, hanem olyan csoportok, amelyek különféle célból partneri módon együttműködnek egymással. Ennek elérésében a közösségfejlesztés lehet a megfelelő eszköz.

10.7 

Működőképes gazdaság, javuló foglalkoztatási helyzet Munkahelyteremtés, öröklött gazdasági szerkezet átalakítása (vállalkozások fejlesztése, ipari kapacitások fejlesztése, egyedi turisztikai arculat működési feltételeinek megteremtése, adottságokhoz illeszkedő tájhasználat kialakítása).



Gazdasági együttműködések fokozása (feldolgozó, értékesítő hálózatok fejlesztése, vállalkozói együttműködések elősegítése)”.

A kistérségben a stratégiai célok a gazdaság területén megfontolandók a következő szempontok alapján: 

A munkahelyteremtésnek egyértelműen a kistérség jó táji és mezőgazdasági jellege köré kellene összpontosulnia. A mezőgazdasági termelés és az erre épülő feldolgozóipar, valamint az őket és a lakosság szükségleteit kiszolgáló, alapvetően helyi erőforrásokra és kezdeményezésekre épülő vállalkozásoknak lehet jövője a kistérségben. Számos jó gyakorlatot lehet ma már magyarországi településeken erre vonatkozóan találni.

41




A munkahelyteremtésben elengedhetetlen a helyi gazdaság és a szociális gazdaság irányába történő fejlesztés is, ahol a képzetlenebb emberek is munkát találhatnak. Ezek a megoldások a közösség összetartozását és a helyi társadalmak fejlődését is segítik. A munkahelyteremtés sok kicsi fejlesztésből jöhet csak létre, annak valószínűsége, hogy középvállalkozások megtelepedjenek a kistérségben, szinte elenyésző.



A munkahelyteremtéshez is szükséges az érintettek és érdekeltek együttműködési kultúrájának fejlesztése a közös érdekek mentén. Hiába van munkahely, ha nincs helyben megfelelően felkészült munkaerő. Hiába a beruházás, ha az új telephelyeket az utak állapota miatt nem lehet megközelíteni.



Elengedhetetlen a gazdaságfejlesztéshez a helyi termékek helyben történő felhasználásának elősegítése, erősítése (pl. közétkeztetésben, értékesítés megszervezésében, stb.)

10.8 

Táji és települési környezet javítása Térségi infrastruktúra fejlesztése (települési infrastruktúra, közlekedési kapcsolatok minőségi fejlesztése)



Természeti, környezeti, épített értékek aktív védelme (települések arculatának javítása)”

A térségi infrastruktúra fejlesztésében a közutak állapotának javítása kiemelkedően fontos. A települési infrastruktúrák fejlesztése során minden esetben figyelembe kell venni, hogy a beruházások milyen terheket rónak a lakosságra a beruházás során és azt követően. Nem erősítik-e a rosszabb helyzetű csoportok további leszakadását? Vannak-e olyan megoldások, amelyek olcsóbbak, fenntarthatóbbak mind a beruházás, mind a működtetés időszakában? (termálvizek hasznosítása, megújuló energiák, alternatív energiaforrások, infrastrukturális beruházások, stb. )

42


X.

Helyzetelemzés

Helyzetelemzésünkben a következőkben szakterületek szerint mutatjuk be az egyes ellátási formák és szolgáltatások helyzetét, mennyiségi és minőségi mutatóit, illetve bemutatjuk a hátrányos helyzet felszámolására és a gyermekek helyzetének javítására tett eddigi erőfeszítéseket - eredményeket és kudarcokat.

A Gyerekesély Program komplex, integrált helyi program a gyermekszegénység csökkentésére a Mezőcsáti Kistérségben. A program célja egy generáció alatt jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenteni a gyermekek és családjaik szegénységének arányát, felszámolni a gyermeki kirekesztés és mélyszegénység szélsőséges formáit. Át kell alakítani azokat a mechanizmusokat és intézményeket, amelyek ma újratermelik a szegénységet és kirekesztést, azaz biztosítani kell az egészséges életfeltételeket kora gyermekkortól kezdve. Fontos jelentősen csökkenteni a ma sorsdöntő regionális és etnikai egyenlőtlenségeket, elősegíteni, hogy a gyermekek biztonságos környezetben nevelődjenek, hogy az életesélyeket romboló devianciák előfordulása csökkenjen.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportja évekig dolgozott a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégián, melyet az Országgyűlés elfogadott, s így lehetővé vált, hogy hazai és Európai Uniós pénzekből pályázati forrásokhoz jussunk. A hároméves program a gyermekszegénység ellen 2012 júliusában indult Mezőcsáton és a kistérséghez tartozó további településeken.

A munkatársak különböző szakterületekről, különböző településekről érkezve hatalmas szellemi tőkével felvértezve végzik a munkájukat. A szegény családok gyermekeinek helyzete halmozottan nehéz, számukra szinte elérhetetlenek olyan szolgáltatások, amelyek a legtöbb embernek természetesek. Változatos programokat, foglalkozásokat, klubokat, szakköröket és képzéseket szervezünk, a Biztos Kezdet program és a Közösségi házak munkatársai pedig tanácsadóként vehetőek igénybe, a pályaválasztási tanácsadás, valamint a közoktatási és szociális területeken folyamatosak a szakmai műhelyek, továbbképzések, szemléletformáló, alakító programok. Szociális munkásaink, pedagógusaink és szakterületi koordinátoraink (ifjúsági, egészségügyi, szociális és közoktatási területeken) folyamatosan érnek el eredményeket az óvodás korosztálytól kezdve egészen a fiatalokig – komoly kapacitásbővítést jelentenek az egyébként egyre csökkenő állami finanszírozás mellett.

43


A projekt kiterjed minden, a gyerekekkel kapcsolatos szakterületre: egészségügy, korai képességgondozás, szociális ellátás, közoktatás, ifjúság, IKT, közösségfejlesztés, foglalkoztatás.

10.1

Kistérségi helyzetkép

10.1.1 A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány társadalmi-gazdasági mutatója A kilenc településből álló, a 2011-es Népszámlálás szerint 13 974 fős Mezőcsáti kistérség BorsodAbaúj-Zemplén megye délkeleti részén található. Keleti szélén keresztül folyik a Tisza. A Tiszaújvárosi kistérségből 2004-ben kivált kistérség egyetlen városa Mezőcsát (6434 fő). Az utána következő legnépesebb község Tiszakeszi (2565 fő), a legkisebb lélekszámú Tiszavalk (337 fő). Lakossága a megyéhez képest is nagymértékben fogy. A cigány népesség becsült aránya 20 százalék.

Terület (km2)

379

Lakónépesség (fő) (2010. jan.1., jegyzői adatlapok alapján)

14780

Kedvezményezett térség

igen

A kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek között is kiugróan rossz mutatókkal rendelkezik, ugyanakkor a kistérségen belüli települések társadalmi-gazdasági helyzetében is vannak különbségek. A kistérségek fejlettségét jelző komplex mutató (KSH) alapján az ország hetedik legelmaradottabb kistérsége. A 240/2006. (XI. 30.) kormányrendelet alapján a kilenc településből nyolc társadalmigazdasági szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel

44


sújtott. Ároktő és Igrici a legmagasabb szegénységi kockázati kategóriába (10) tartoznak, ugyanakkor Tiszavalk helyzete (3) – legalábbis e behatárolás szerint – sokkal kedvezőbb, mint a kistérség többi településéé. Nem mellékes, hogy a Mezőcsáti kistérség települései 2004 előtt a Tiszaújvárosi térséghez tartoztak, amely nem hátrányos helyzetű. Ugyanakkor Tiszaújváros nem tudott fejlesztő hatást gyakorolni a mezőcsáti településekre; „ezért volt szükségszerű a térség önálló kistérséggé alakulása. A Mezőcsáti kistérség megalakulásától fogva a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik.”

A kistérséget érintő M3-as autópálya és a főváros viszonylagos közelsége (közúton megközelítőleg másfél óra alatt érhető el) semmilyen fejlesztést, fejlődést nem generál önmagában.

10.1.2 A kistérség népességének néhány jellemzője A kistérség 9 települése között aprófalu és város egyaránt található, a települések lakónépessége 337 és 6434 fő között változik. Az egyetlen (kis)város Mezőcsát, amely 1982-ben elvesztette járási székhely funkcióját, majd 1991-ben kapott ismét városi rangot. A kistérség településeire azonban ennek önmagában nincs fejlesztő hatása.

A gyerekes családok között – az országos tendenciák alapján – kiugróan magas a három- és többgyerekes, valamint az egyszülős családok szegénységi kockázata. A Mezőcsáti kistérségben az összes gyerekes háztartás majdnem fele (45,8%) egygyerekes, harmada (32,6%) két gyereket nevel, több mint ötöde (21,6%) „sokgyerekes”. Utóbbiak országos aránya ennél jóval alacsonyabb (14,2%). (4. tábla) Ezzel szemben az egyszülős háztartások kistérségi aránya (16,8%) közel 5 százalékponttal alacsonyabb az országos adatnál (22%) (TÁRKI, 2012). A három- és többgyerekes családok 38,5 százaléka roma család, esetükben a szegénységi kockázat halmozódik. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a kistérségben élő nagycsaládok 61,5 százaléka nem roma. Megfordítva: a cigány gyerekes háztartások között „mindössze” mintegy 10 százalékponttal magasabb a sokgyerekesek aránya (28,4%), mint a nem roma háztartások körében (19,2%).

A cigány népesség aránya a legutóbbi népszámlálás szerint 9,4 százalék a Mezőcsáti kistérségben. A 2010-ben készült Kistérségi tükör – jegyzői becslésekre támaszkodva – ennek kétszeresére (20,2%) teszi a romák arányát. A kistérségen belül jelentősek a különbségek: Ároktőn, Tiszabábolnán,

45


Tiszakeszin a jelzett kistérségi átlaghoz közeli vagy annál (jóval) magasabb, Gelejen viszont sokkal alacsonyabb a cigányok településen belüli aránya. A mostani adatfelvétel (2013) alapján a gyerekes háztartások közel harmada (29,7%), a gyerekek több mint harmada (34,8%) cigány6. Ez utóbbi – a TÁRKI adata alapján – az országos arány (11,3%) háromszorosa. A Mezőcsáti kistérségben éppen a legfiatalabb korcsoportban (0-2 évesek) a legalacsonyabb a cigány gyerekek aránya; úgy tűnik a kistérségben élő romák születésszáma nem nő. Ezzel együtt a többi kohorszban a cigány gyerekek aránya – némileg meghaladva az összes gyereken belüli arányt – 35-36 százalék. Az adatok egyrészt nem mutatják azt a máshol tapasztalható tendenciát, amely szerint a gyerekek és fiatalok körében jóval magasabb a romák aránya, mint a teljes népességben. Másrészt viszont világosnak tűnik, hogy a Mezőcsáti kistérség, illetve annak egyes települései megindultak a gettósodás útján.

A 2010-es Kistérségi tükör szerint „szegregált lakókörnyezet – a jegyzői adatlapok szerint – a kistérség két településén, Mezőcsáton és Tiszakeszin található. A kistérségi központban a lakosság majdnem harmada (29%), Tiszakeszin közel negyede (23,4%) él szegregátumban. Máshonnan a jegyzők nem jelezték szegregátum létét”18. A Központi Statisztikai Hivatal 2001-es lehatárolása szerint Mezőcsáton négy, Tiszakeszin két szegregált településrész van. (2. ábra) A kistérségi központ akkori népességének (6537 fő) 20,5 százaléka (1337 fő), a község lakosságának (2701 fő) 32 százaléka élt szegregált lakókörnyezetben. Ezzel együtt a lakáskörülményekre vonatkozó adatok (a civilizációs eszközök nagyarányú hiányai) azt jelzik, hogy a kistérség több településén vannak nagyon rossz minőségű lakások (és településrészek).

Település

Lakónépesség száma (2010. január) (fő)

Ároktő Gelej Igrici Mezőcsát Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján Tiszavalk

1 202 661 1 314 6 434 421 436 2 565 1 410 337

18 éven aluliak

Cigány népesség Szegregált lakóbecsült környezetben élők

száma (fő)

száma (fő)

285 132 314 1 399 49 57 611 400 32

aránya (%) 23,7 20,0 23,9 21,7 11,6 13,1 23,8 28,4 9,5

228 0 350 1 300 0 11 700 400 0

aránya (%) 19,0 0,0 26,6 20,2 0,0 2,5 27,3 28,4 0,0

száma (fő) 0 0 0 1863 0 0 600 0 0

aránya (%) 0,0 0,0 0,0 29,0 0,0 0,0 23,4 0,0 0,0

46


Mezőcsáti kistérség

14 780

3 279

22,2

2 989

20,2

600

4,1

Összességében 917 0-5 év közötti gyerek él a kistérségben. A 0-2 éves és a 3-5 éves korosztály létszáma szinte azonos, a kistérség egészében a születésszám nem változik. A két korcsoport összevetéséből az látszik, hogy négy településen valamelyest csökkenő tendenciát mutat a gyerekszám. A csökkenés mértéke azonban - Gelej kivételével – nem mondható jelentősnek.

Település

Ároktő Gelej Igrici Mezőcsát Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszatarján Tiszavalk Mezőcsáti kistérség

0-2 éves

3-5 éves

gyerekek

gyerekek

száma, fő

száma, fő

49 12 50 197 6 9 87 54 5

51 18 47 191 8 6 91 54 4 469

470

10.1.3 A gyerekes családok helyzete A gyerekes családok között – az országos tendenciák alapján – kiugróan magas a három- és többgyerekes, valamint az egyszülős családok szegénységi kockázata. A Mezőcsáti kistérségben az összes gyerekes háztartás majdnem fele (45,8%) egygyerekes, harmada (32,6%) két gyereket nevel, több mint ötöde (21,6%) „sokgyerekes”. Utóbbiak országos aránya ennél jóval alacsonyabb (14,2%). (4. tábla) Ezzel szemben az egyszülős háztartások kistérségi aránya (16,8%) közel 5 százalékponttal alacsonyabb az országos adatnál (22%) (TÁRKI, 2012). A három- és többgyerekes családok 38,5 százaléka roma család, esetükben a szegénységi kockázat halmozódik. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a kistérségben élő nagycsaládok 61,5 százaléka nem roma. Megfordítva: a cigány gyerekes háztartások között „mindössze” mintegy 10 százalékponttal magasabb a sokgyerekesek aránya (28,4%), mint a nem roma háztartások körében (19,2%).

47


A legnagyobb szegénységi kockázatú háztartástípusok száma és aránya a kistérségben Foglalkoztatott nélküli Település

Háztartások gyerekes háztartások száma

3 és több gyereket nevelő háztartások

száma

aránya (%)

száma

aránya (%)

Egyszülős háztartások

száma

aránya (%)

Ároktő

645

39

6,1

53

8,2

37

5,7

Gelej

250

10

4,0

10

4,0

12

4,8

Igrici

380

70

18,4

30

7,9

15

4,0

Mezőcsát

2400

400

16,7

150

6,3

110

4,6

Tiszabábolna

230

7

3,0

5

2,2

7

3,0

Tiszadorogma

163

9

5,5

10

6,1

6

3,7

Tiszakeszi

750

15

2,0

62

8,3

12

1,6

Tiszatarján

530

92

17,4

63

11,9

38

7,2

Tiszavalk

150

1

0,7

1

0,7

1

0,7

643

11,7

384

7,0

238

4,3

Mezőcsáti kistérség 5498

A 18 éven aluli gyereket nevelő családok szociális hátteréről szintén a jegyzői adatlapokból rendelkezünk ismeretekkel. Ezek alapján a kistérségben semmivel sem rosszabb a helyzet a 2008-as országos átlagoknál, sőt a veszélyeztetett gyerekek aránya (6,4%) jóval kevesebb annál (10,7%). Igaz, ez így is 210 gyereket jelent. A védelembe vett gyerekek kistérségi aránya 1,1 százalék, valamint a gyerekek szintén 1 százaléka nevelkedik gyermekvédelmi szakellátásban, amelyek szinte azonosak az országos értékekkel. A kistérségen belüli különbségek azonban – főként a veszélyeztetett gyerekek terén – igen élesek. Tiszabábolnáról, Tiszadorogmáról és Tiszavalkról egyáltalán nem jeleztek ilyen gyerekeket. Ároktőn viszont 16,8 százalék, valamint Gelejen és Tiszakeszin is 10 százalékoz közelít az arányuk. Ezen a három településen él a kistérség veszélyeztetettként nyilvántartott gyerekeinek több mint fele (117 fő). A védelembe vett gyerekek aránya a kistérségi átlagnak mintegy háromszorosa Tiszatarjánban (3,3%) és kétszerese Ároktőn (2,1%). Szakellátásban pedig csak ároktői és mezőcsáti gyerekek (összesen 32 fő) nevelkednek.

48


A gyerekes családok jövedelmi helyzetének egyik mutatója a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, amely abban az esetben jár, ha a családban az egy főre jutó jövedelem – főszabályként – nem haladja meg a nyugdíjminimum 130%-át (egyszülős család estében 140%-át). Ez 2010-ben mintegy 37 ezer forintot jelent. Adataink itt is torzítanak, mivel a támogatás 24 éves korig járhat, mi viszont csak a 18 éven aluli gyerekek számához tudjuk viszonyítani a kedvezményben részesülők számát. Mindezekkel együtt igen riasztó a kép, amely szerint a kistérségben élő 0-18 éves gyerekek 70,3 százaléka (2305 fő) kapja ezt a segély típusú ellátást. Azaz, a gyerekek majdnem háromnegyede olyan családban él, ahol az egy főre jutó havi jövedelem kevesebb 37 ezer forintnál (egyszülős családok esetében 39900 forintnál) (ez a jövedelemszint jelentősen elmarad a segélyezési küszöbtől és a létminimum értékétől is. Arányuk Ároktőn a legmagasabb (88,8%), de Mezőcsáton és Tiszadorogmán is meghaladja a kistérségi átlagot.

A veszélyeztetett, a védelembe vett, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő és szakellátásban nevelkedő gyerekek száma és aránya Veszélyeztetett

Védelembe

gyerekek

vett gyerekek

18 éven Település

aluliak száma

száma aránya száma aránya (fő)

(%)

(fő)

(%)

Rendszeres

Szakellátásban

gyermekvédelmi

nevelkedő

kedvezményben

gyerekek

részesülők száma (fő)

száma

arány

(fő)

a (%)

Ároktő

285

48

16,8

6

2,1

253

10

3,5

Gelej

132

12

9,1

1

0,8

70

0

0,0

Igrici

314

8

2,5

5

1,6

212

0

0,0

Mezőcsát

1399

60

4,3

9

0,6

1 072

22

1,6

Tiszabábolna

49

0

0,0

0

0,0

30

0

0,0

Tiszadorogma

57

0

0,0

0

0,0

42

0

0,0

Tiszakeszi

611

57

9,3

2

0,3

359

0

0,0

Tiszatarján

400

25

6,3

13

3,3

261

0

0,0

Tiszavalk

32

0

0,0

0

0,0

6

0

0,0

3279

210

6,4

36

1,1

2 305

32

1,0

Mezőcsáti kistérség

49


10.1.4 Segélyezési helyzetkép Ahogy az ország számos településén, úgy a Mezőcsáti kistérségben is – alapvetően kormányzati ösztönzésre – több helyen rendeletben kötik feltételekhez a segélyekhez való hozzáférést. A központi törekvések sajnos egyre inkább célt érnek. A megkérdezett gyerekes háztartások túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy 50 óra igazolatlan hiányzás után megvonják az iskoláztatási támogatást (85%), valamint azzal, hogy segélyt, közmunkát csak az kaphat, aki rendben tartja lakókörnyezetét (75%). A nem szegények körében „természetesen” még magasabb a helyeslők aránya (94%, illetve 83%). A kérdőíves adatfelvétel nem vizsgálta a pénzbeli támogatásokhoz való hozzáférést, de interjúrészletekből kapunk némi képet erről a területről is.

A

vizsgált

szolgáltatások

és

természetbeni

juttatások

közül

a

gyerekes

háztartások

tankönyvtámogatásban, illetve térítésmentes/kedvezményes gyerekétkeztetésben részesülnek legnagyobb arányban (61,7%). Több mint harmaduk (37,4%) kapott élelmiszer és/vagy tüzelő-segélyt, közel negyedük (23,8%) jogosult közgyógyellátásra. Az elvileg könnyen (helyben) elérhető családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokat viszont a családoknak alig több mint tizede (12,1%) vette igénybe. A szolgáltatás igénybevételi aránya a szegény családok körében is csak 20 százalék. A Szociális törvény szerinti adósságkezelés (amelynek megszervezése a 40 ezer főnél népesebb városok számára kötelező) nincs a kistérségben. A közelmúlt országos és lokális politikai törekvéseinek ismeretében talán nem meglepő, hogy a családok 12,9 százaléka kapott természetbeni támogatásként vetőmagot, kisállatot azzal a céllal, hogy ösztönözzék őket az „önellátásra”. (A települések szerinti bontás alapján egyedül Gelejen nincs olyan család, amely részesült volna ilyen típusú támogatásban.)

50

Kistérségi Gyerekesély Stratégia II. fejezet: Beavatkozási területek


XI.

Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása

Magyarországon európai összehasonlításban is alacsony a foglalkoztatás szintje, s ennek elsődleges oka a magas inaktivitás. A gyermekszegénység egyik fő oka a szülők munkahiánya, kivált, ha egyik szülő sem dolgozik. Nem sokkal kisebb azon szegény családok aránya, amelyekben az egyik szülő dolgozik, de keresete alacsony, állása esetleg bizonytalan.

A magyar foglalkoztatási szint elsősorban az alacsony iskolai végzettségűek (nyolc osztály vagy annál kevesebb) foglalkoztatásának az OECD országok átlagától való jelentős eltérésével magyarázható. Míg az iskolázottabb népesség csaknem ugyanolyan arányban jelenik meg a munkaerő-piacon mint más fejlett országokban, addig az alapfokú végzettséggel vagy azzal sem rendelkezők foglalkoztatása 20%-kal alacsonyabb mint az OECD országokban élő hasonló végzettségűekre vonatkozó átlag.

A foglalkoztatás hosszabb távú javítására az Új Magyarország Fejlesztési Terv, a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv, valamint számos humán erőforrás operatív fejlesztési terv részletes programokat tartalmaz. Mindezek kedvező hatással lehetnek a gyermekes családok (gyermekek és szülők) helyzetére is. Jelen projekt foglalkoztatásra irányuló specifikus célterületet nem tartalmazott, a jövőben cél ezért a vállalati és közszféra foglalkoztatási szintjének megtartása és további bővítése. Ennek érdekében a Forrástérkép a jövőben elérhető támogatási forrásokat vizsgálatánál a vállalkozások helyzetének javítását irányzó programokat is vizsgálva készült el.

11.1 Munkanélküliség a kistérségben A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) kistérségekre vonatkozó adatai csak 2010-re érhetők el. Ezek alapján a Mezőcsáti kistérség munkanélküliségi rátája (15-64 évesek) 24,4 százalék, foglalkoztatási rátája 38,9 százalék volt. Ez a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kedvezőtlen mutatóknál is jóval rosszabb helyzetet jelez (a megyei munkanélküliség aránya 18,7 százalék, a foglalkoztatási ráta 45,7 százalék volt 2010-ben). A 2013. szeptemberi állapotot jelző – NFSZ településsoros statisztika szerint – Mezőcsáton 15,1 százalék, Ároktőn 13,2 százalék a munkanélküliség aránya (relatív mutatója). Ezzel szemben Gelejen és Tiszabábolnán mindössze 6,4 százalék, illetve 5,2 százalék a mutató értéke. A kérdőíves kutatásban a gyerekes háztartásban élő aktív korúak (15-64 évesek) munkanélküliségi rátája 15,6 százalék. A korcsoporton belül a munkanélküliek (munkával nem rendelkezők) aránya 9,2 százalék, a foglalkoztatottak (aktív keresők) aránya 49,6 százalék. Ezek

52


az adatok viszonylagos javulást jeleznek, illetve nem tűnnek nagyon rossznak. Ez azonban nem a munkaerőpiaci helyzet kedvező változásának, a tényleges foglalkoztatás bővülésének az eredménye; erre a Mezőcsáti kistérségben aligha lehet számítani. A gyerekes háztartásokban élő aktív korúak több mint tizede (13,2%), az „aktív keresők” negyede (26,6%) közfoglalkoztatott, így napi nyolcórás munkaviszonnyal sem keresik meg a minimálbért, illetve munkaszerződésük – legjobb esetben, a Start munkaprogramban is – legfeljebb 12 hónapra szól. (Nem beszélve a közfoglalkoztatásba kerülés nehézségeiről és gyakran megalázó feltételeiről.) Azoknak az aktív korúaknak, akik az „elmúlt 12 hónapban” dolgoztak, közel fele (48,9%) közfoglalkoztatott volt (átlagosan 6,7 hónapos „munkaviszonnyal”). A cigányok munkaerő-piaci helyzete – ahogy az országban mindenhol – a Mezőcsáti kistérségben is jóval kedvezőtlenebb, mint a nem romáké. A gyerekes háztartásban élő aktív korú cigányok 42 százaléka „aktív kereső”, de nekik több mint felük (22,5%) közfoglalkoztatott. A nem cigányok 52 százaléka „foglalkoztatott”, és körükben a közmunkások aránya csak 9 százalék.

A kistérségben a gyerekes háztartásban élő aktív korúak 18,1 százaléka inaktív, több mint ötödük (23,1%) eltartott. (A 2012-es országos arány 16 százalék, illetve 19,8 százalék.) Az inaktívak közé tartozó gyes-en, gyed-en, gyet-en lévők aránya 11,8 százalék, amely arány alig magasabb az országos átlagnál (10,5%). A mintába került 15-64 évesek 5,4 százaléka (öregségi, özvegyi vagy rokkant) nyugdíjas, ami megegyezik az országos aránnyal (5,5%).

Gazdasági aktivitás aktív kereső munkanélküli inaktív eltartott Összesen

Mezőcsáti kistérség 49,6 9,2 18,1 23,1 100

Országos 53,2 11,7 16 19,8 100

A gyerekes háztartásokban élő aktív korúak gazdasági aktivitása elmarad az országos átlagtól, az adatok alapján pedig az is látszik, hogy a térségben több az eltartott és az inaktív személy. A foglalkoztatás mellett ezért ezen a területen fontos kiemelni, hogy a lehetőség megteremtése mellett ösztönzőket is szükséges igénybe venni ahhoz, hogy a lakosság aktivitását felkeltsék. Erre vonatkozóan a jövőben várhatóan megjelennek majd a társadalmi felzárkózást elősegítő programok, melyek tanácsadás és képzés keretében ösztönzőleg hathatnak a munkanélküliség csökkentésére.

53


Magyarországon 2010-ben a (nem csak gyerekes) foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 38,5 százalék volt. A 0-17 évesek 16,1 százaléka élt olyan háztartásban, amelyben egyetlen kereső sem volt. (Az EU 27 átlaga ekkor 10,7 százalék.)10 A 2013-as adatfelvétel alapján – közfoglalkoztatás nélkül – a Mezőcsáti kistérségben a gyerekes háztartások harmadában (32%) egyetlen foglalkoztatott sincs. A gyerekek több mint harmada (34,9%) ilyen háztartásban, további 41,3 százalékuk egykeresős háztartásban él. A roma háztartások 56 százalékában egyetlen kereső sincs, és mindössze 16 százalékukban van kettő vagy három aktív kereső. A cigány gyerekek 60 százaléka él olyan családban, ahol nincs foglalkoztatott, legfeljebb közmunkás családtag. (A közfoglalkoztatást munkaviszonynak tekintve a mutatók természetszerűleg javulnak; mintegy felükre csökkenek.)

11.2

Stratégiai intézkedések Cselekvési pontok

Feladat Munkalehetőségek teremtése

Munkaügyi

kirendeltségek

szerepvállalása

a

fokozott

hátrányos

helyzetű

munkavállalókat foglalkoztató programokra való ösztönzésben Munkaerő-piaci

igények

(kereslet-kínálat) Kistérségi, megyei vagy akár országos határokon

összehangolása

átnyúló

adatbázis

kialakítása

távolabbi

munkalehetőségeket,

munkaerő

közvetítést

a

felmérve

a

segítve

a

családi

kötelékek

fokozott figyelembe vétele mellett Helyi

erőforrásokra

alapozott

gazdaságfejlesztés

szociális A helyi mezőgazdasági potenciálok kiaknázására épülő

foglalkoztatók

valamint

a

számának

kapcsolódó

szakmai

növelése, képzések

fejlesztése Szakemberhiány csökkentése

A helyi igényekhez igazodó szakmai képzések támogatása

54


XII.

A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások

Nehezíti a kisgyermekes szülők munkavállalását, hogy sok helyen hiányoznak a napközbeni ellátások és éppen a leghátrányosabb helyzetűek számára biztosítottak a legkevésbé. A gyermekek napközbeni ellátásának hiánya egyformán gyengíti a szülők, különösen a nők munkaerő-piaci esélyeit, és a gyermekek iskolai beilleszkedését, későbbi társadalmi integrációjának sikerét. A 3 éven aluli kisgyermekek ellátása jelentős kapacitáshiányokkal küzd, főként a kisebb településeken. Az intézményes formák közül legjellemzőbb a bölcsőde, amely azonban a kisebb településeken nem működik, és a költséghatékonyabb óvodai és bölcsődei ellátást egyaránt nyújtó intézményi integráció sem terjedt el. A magas óvodáztatási arányok ellenére egyértelműen bizonyítható, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű családok gyerekei esetében még ma is az átlagosnál nagyobb valószínűséggel fordul elő, hogy egyáltalán nem, vagy a lehetségesnél jóval később (5–6 éves korban) kezdenek óvodába járni.

Hosszabb távlatban a kisgyermekkortól a közoktatásból kilépésig egységes rendszerként kellene kezelni a gyermekek napközbeni ellátását. Megfontolásra érdemes egy egységes, integrált szemléletű napközbeni ellátó-rendszer kialakítása. Érdemes átgondolni más, hasonló térszerkezetű európai országok gyakorlatából kiindulva, hogy főleg a mérethatékonysági problémákkal küzdő kisebb településeken, ahol a külön intézmények fenntartása rendkívül költséges lenne, intézményi integrációval nem volna-e megoldható a legkisebbek napközbeni gondozása. Az intézményi integráció kiterjedhet a bölcsődés, óvodás és általános iskoláskorú gyermekekre, de az észak-európai országok tapasztalatira alapozva akár az egészségügyi, szociális és oktatási-nevelési szolgáltatások integrált együttműködése is megvalósítható lenne. Fontos, hogy a helyi kulturális intézmények, közgyüjtemények, a többcélú általános művelődési központok aktív szerepet játszanak a szülők, gyerekek, fiatalok jó közös programjai gazdagításában, a napközbeni ellátási lehetőségek biztosításában.

12.1 Igazodó projektelem: Szülők felkészítése a szülői szerepre tanácsadással A képzési modulok és tanácsadások esetében a vonatkozó közbeszerzési eljárások sikeres befejezését és a szerződéskötéseket követően indult el az érdemi munka.

55


Fel kellett venni a kapcsolatot a képzést végző cég szakembereivel, egyeztetni a tematikát, javaslatokat tettünk a tematikára vonatkozóan is. A tematikák, a képzési tervek elkészültek minden modulra vonatkozóan.

Következő feladat volt a kapcsolatfelvétel a leendő mentorokkal illetve velük karöltve a bevonni kívánt célcsoporttal.

Egyeztetések folytak a képzési helyszínekről, illetve azok lehetséges kezdési és lebonyolítási időpontjairól minden érintett önkormányzat esetében. A képzési és tanácsadási modulok lebonyolításához fel kellett kutatni azokat a megfelelő végzettséggel és tapasztalattal rendelkező szakembereket, akik oktatóként, tanácsadóként közre tudnak működni a modulok sikeres lebonyolításában.

Ezek után tudtuk a képzési, tanácsadási folyamatot elindítani. A”Reintegráció álláskeresőknek” megnevezésű képzési modul indítása november 11-én, illetve november 18-n megtörtént. Öt képzési helyszínen folyt az oktatás, a kezdési időpont településenként eltérő volt, de az összes helyszínen a képzési modul november hónap végéig a tervezettnek megfelelően befejezésre került.

A képzés a tervezettnek megfelelően zárult, a tanúsítványok a sikeres zárást követően minden településen átadásra kerültek.

Szakkoordinátorként minden településen személyesen beszélgettem a résztvevő célcsoport tagjaival a képzés zárását követően. Elégedettek voltak a képzéssel, hasznos új ismeretekre tettek szert, ezt egyébként a képzés utolsó napján kitöltött elégedettség mérési kérdőív is bizonyítja.

Települések: 

Tiszakeszi , létszám 16 fő, oktató Kruj Tímea



Tiszatarján, létszám 15 fő, oktató Burainé Hajdú Éva



Ároktő, létszám 14 fő, oktató Nagy Margit



Gelej, 15 fő, oktató Kiss Mariann

56




Igrici, 15 fő, oktató Sebők Jánosné

A képzés menete 

Kezdés 2013. november 4-befejezés 2013. november 29



Településenként egységesen 10 oktatási nap, napi 6 óra oktatás, összesen 60 óra.



A képzésbe bevont 75 fő célcsoport mindegyike sikeresen teljesítette a képzést, kiosztott tanúsítványok száma 75 darab.



A képzést sikeresen lezártuk november hónapban az előzetesen tervezettek szerint, mind az kimeneti-, mind pedig az eredményindikátorok teljesültek.

Indikátorok: Célérték

Program

Reintegráció álláskeresőknek

Fő

75

Reintegráció álláskeresőknek

Db

60

A képzésbe bevont 75 fő célcsoport mindegyike sikeresen teljesítette a képzést, kiosztott tanúsítványok száma 75 darab.

A képzést sikeresen lezártuk november hónapban az előzetesen tervezettek szerint, mind az kimeneti-, mind pedig az eredményindikátorok teljesültek.

12.2 Igazodó projektelem: Baba-mama klubok 2013. január és február hónapban megtörtént a védőnők tájékoztatása a projektelemmel kapcsolatban, valamint egyeztetések történtek a kistérség településeinek polgármestereivel és intézményvezetőivel a klubfoglalkozások helyszíneinek biztosítása érdekében.

A közbeszerzés elhúzódása miatt a projekt adatlapon megjelölt résztvevő partnerek – védőnő, mentőtiszt és dietetikus – nem került bevonásra a projektelem indulásának időpontjában, mely a megjelölt indulási dátummal, vagyis 2013 márciusában elindult.

57


Cél: Fő célkitűzés a gyermekszegénység kedvezőtlen következményeinek és a gyermekek társadalmi kirekesztettségének visszaszorítása. Középpontjában azok a szegénységben élő, 0-5 éves gyereket nevelő családok állnak, akik forrásaik szűkössége, valamint a jó minőségű szolgáltatások elérésének korlátozottsága miatt nem tudják a gyermek képességeinek maximális kibontakoztatását biztosítani. Havonta egy alkalommal a baba-mama klub kötött programmal várná a szülőket, míg gyermekük felügyelet mellett játszik. A szülők ismereteiket bővíthetik a gyermek nevelése, gondozása témakörökben, életvezetési tanácsokkal látják el a szakemberek, melynek alkalmazásával hozzájárulhat ezen programelem az érintett családokból kikerülő gyermekek kiegyensúlyozott felnőtté válásához.

Indikátorok: Indikátor

12.3

ebből 2013-ban megvalósul 224 klub

32 klub

0-5 éves gyermek: 92 fő

86 fő

felnőtt: 184 fő

85 fő


Feladat Családok támogatása

Az

anyagi

közösségi

segítségnyújtás programokkal,

mellett

vonzó

felnőttképzésekkel,

tanácsadással a szülőket is partnerré kell tenni saját és családjuk helyzetének javításában. Gyermekszegénység csökkentése

Empowerment típusú programok működtetésén keresztül a legproblémásabb esetekben az egyházak,

civil

szervezetek

bevonásának

biztosítása. Lakhatási feltételek javítása

Komplex programok segítségével, az érintettek bevonásával

zajló

programok

rendszeressé

tétele a megfelelő állami és nemzetközi források igénybevétele mellett

58


Lakókörnyezet javítása

Az alapvető higiéniás hiányosságok enyhítése érdekében a Közösségi Házak tevékenységének kiterjesztésével

és

alternatív

megoldások

felkutatásával a lakókörnyezet és lakhatási viszonyok javítása. Közlekedési infrastruktúra javítása

Fontos kitérni a fizikai állapot javítása mellett a szolgáltatások összehangoltságára. A különböző közlekedési

formák

összehangolása

az

menetrendjeinek utasok

(többnyire

munkavállalók) igényeinek figyelembe vétele mellett. Mentálhigiéniás fejlesztése

gondozás

kialakítása

és Szakemberek

irányítása

diakóniai

gondoskodás

mellett

mentori,

megszervezése.

Pedagógiai asszisztensek, iskolapszichológusok és szociális munkások alkalmazása minden településen a problémák korai felismerésének reményében.

59


XIII. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása A megfelelő lakás ma az élet minőségének egyik legfontosabb eleme. Az elfogadható minőségű és megfizethető költségű lakás a család és a gyerekek jólétének, egészségének nélkülözhetetlen kerete. A túl magas lakásköltségek más alapvető kiadások leszorításához, vagy a lakhatás biztonságának elvesztéséhez vezetnek. A gyerekszegénység és a lakásszegénység nagyon sok szálon kapcsolódik össze. A szegény, nyomorgó családok lakásviszonyai is nyomorúságosak. A szűkös és rossz lakásviszonyok kihatnak az egész család, a gyerekek mindennapi életére, elmélyítik az esélyek egyenlőtlenségét, megnehezítik a szegénységből való kitörést. A privát tér hiánya megnehezíti az egyén fejlődését.

A jelenlegi magyar lakásrendszert számtalan strukturális probléma terheli. Még mindig több százezerre tehető a túlzsúfolt, komfort nélküli, szükséglakások száma, az ilyen ”lakások” gettósodó falvakban vagy településrészeken növekvő mértékben koncentrálódnak. A szegénységben élő gyerekes családokat jelentős mértékben sújtja a jelenlegi közigazgatási, önkormányzati és törvényi szabályozási rendszer, illetve az ezekből következő szürke és fekete lakásgazdaság (pl. magánbérlet szabályozatlansága, lakásmaffiák, stb.) A lakásprobléma tartós eleme a háztartás-jövedelmek és a lakásköltségek közötti távolság, amit a mainál sokkal hatékonyabb lakáshoz jutási és lakásfenntartási támogatási rendszernek kell áthidalnia.

A szegénység és mélyszegénység csökkentése elsősorban e problémákat kell, hogy kezelje. Hosszabb távon ennél sokkal nagyobb szabású lépések kellenek a szegregáció enyhítésére, majd megelőzésére, a lakásállomány minőségi javítására, a lakásmobilitás jelentős élénkítésére, nem utolsósorban a lakásbérlet, különösen a szociális bérlakásszektor szerepének jelentős növelésével.

A Nemzeti Stratégia ezen beavatkozási pontjára a Gyerekesély program nem tartalmazott konkrét célkitűzést és tevékenységet. A jövőbeli források lehetőségei között számos olyan program került kilátásba, melyek a szegregátumok felszámolását tűzik zászlajukra. Ezek célja nemcsak a lakhatási körülmények javítására terjed ki, de a szegregátumban élők munkalehetőségeinek további fejlesztésére is kihatással bíró programelemeket tartalmazva a szegregálódás folyamatának megállítására és visszaszorítására is kísérletet tesz.

60


13.1 Lakáskörülmények a kistérségben A 2011-es Népszámlálás alapján a Mezőcsáti kistérség teljes lakásállományának (5 861 db) közel ötöde (18,9%) komfort nélküli, 0,3 százaléka szükséglakás. A lakások 21 százalékában nincs vízöblítéses vécé, 15 százalékában nincs sem hálózati, sem házi vízvezeték. (A 2010-es Kistérségi tükörben – a jegyzői statisztikák alapján – a kistérség településein 5-40 százalék közötti a komfortnélküli lakások aránya.) Ehhez képest: az ország lakásállományának mindössze 4,4 százaléka komfortnélküli, 0,5 százaléka szükséglakás. Hat százalékukban nincs vízöblítéses vécé, 2 százalékukban nincs víz (2011).

Egyértelmű, hogy a Mezőcsáti kistérség nagyon rosszul áll a lakáskörülmények terén. A kérdőíves kutatás alapján a kistérségben élő gyerekes családok lakáshelyzete – más leghátrányosabb helyzetű kistérségekhez képest is – nagyon rossz, a mutatók mély és kiterjedt lakásszegénységet jeleznek. A családok otthonainak 17,8 százalékában nincs víz, és mintegy negyedükben hiányzik a fürdőszoba (23,9%) és a vízöblítéses vécé (27%). Ezek az arányok a 2009-es (gyerekes háztartásokra reprezentatív) országos adatoknak hathétszeresei.

A gyerekes háztartások ötöde (20,3%) zsúfoltan lakik, amely arány az országos mutatónál 8 százalékponttal magasabb.

Lakáshelyzet mutató nincs vezetékes víz nincs fürdőszoba nincs vízöblítéses WC zsúfolt lakás bérlakás

Mezőcsáti kistérség 17,8 23,9 27 20,3 3,6

Országos 2,8 3,2 12,3 7,4

A szegény és a cigány családok lakáshelyzete a kistérségi átlaghoz képest is szélsőségesen rossz. A választóvonal a jövedelmi helyzet szerinti és a roma/nem roma bontásban erős. A kistérségben élő cigány családok otthonainak 29,9 százalékában nincs víz, közel felükben (47,7%) nincs vécé. A családok harmada (32,9%) zsúfoltan él. A szegények és a nem szegények lakáskörülményei között még élesebbek a különbségek: a szegénységben élő gyerekes háztartások harmadában (34,5%) nincs

61


víz, közel harmaduk (29,7%) zsúfolt lakásban él. A nem szegények körében ezek az arányok 3,2 százalék, illetve 13,3 százalék.

A lakásban nincs

Háztartás jellemzője roma nem roma szegény nem szegény Összesen

vezetékes víz

fürdőszoba

29,9 13 34,5 3,2 17,8

40,9 17 45,1 4 23,9

vízöblítéses

Zsúfolt lakás

WC 47,7 18,9 48,6 6,7 27

32,9 16,2 29,7 13,3 20,3

13.2 Szegregátumok A 2010-es Kistérségi tükör szerint „szegregált lakókörnyezet – a jegyzői adatlapok szerint – a kistérség két településén, Mezőcsáton és Tiszakeszin található. A kistérségi központban a lakosság majdnem harmada (29%), Tiszakeszin közel negyede (23,4%) él szegregátumban. Máshonnan a jegyzők nem jelezték szegregátum létét”. A Központi Statisztikai Hivatal 2001-es lehatárolása szerint Mezőcsáton négy, Tiszakeszin két szegregált településrész van. A kistérségi központ akkori népességének (6537 fő) 20,5 százaléka (1337 fő), a község lakosságának (2701 fő) 32 százaléka élt szegregált lakókörnyezetben. Ezzel együtt a lakáskörülményekre vonatkozó adatok (a civilizációs eszközök nagyarányú hiányai) azt jelzik, hogy a kistérség több településén vannak nagyon rossz minőségű lakások (és településrészek).

Mezőcsát szegregátumai

Tiszakeszi szegregátumai

62


13.3


Feladat Szegregátum felszámolása Mezőcsáton

Komplex beavatkozást igénylő tevékenység, mely a lakhatási körülmények javítását célozzák a társadalmi különbségek csökkentése mellett. A higiéniás

körülmények

javítását

segítő

infrastrukturális beavatkozások elvégzése. Szegregátum felszámolása Tiszakeszin

Komplex beavatkozást igénylő tevékenység, mely a lakhatási körülmények javítását célozzák a társadalmi különbségek csökkentése mellett. A higiéniás

körülmények

javítását

segítő

infrastrukturális beavatkozások elvégzése. Bérlakások arányának növelése

A nehéz helyzetben lévő lakók helyzetének javítása a bérlakás-állomány növelésével is elérhető, amennyiben a tulajdonosi viszonyok változása mellett biztosítható ezen körülmények fejlesztése

(ivóvíz,

egyéb

közüzemi

szolgáltatások).

63


XIV. A képességek kibontakozását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, a szegregáció csökkentése (Napközbeni ellátás és A korai képességgondozás) Az 1970-es évektől előtérbe került az iskoláskor előtti, nevelés jelentősége. A gyógypedagógia egyik legjellemzőbb kompetenciabővülése a „PER” stratégia előtérbe kerülése: Prevenció – Edukáció – Rehabilitáció.

Az 1980-as évek első felétől beszélhetünk korai fejlesztésről és gondozásról, mely az óvodáskort megelőző fejlesztő tevékenységet és tanácsadást foglalja magában. Korai diagnosztikai módszerek kerültek bevezetésre. A Népjóléti Minisztérium eltérő fejlődésű kisgyermekek bölcsődei integrációját segítő programja által létrejöttek speciális bölcsődék.

Az 1990 –es évektől korai fejlesztő intézmények, központok alakulnak ki – elsősorban a civil szférában vagy szakértői bizottságok mellett, gyógypedagógiai oktatási – nevelési intézményekhez kapcsolódóan, nagyvárosokban.

A korai fejlesztés és gondozás a 0-5 éves korú, különböző fokban megkésett vagy eltérő fejlődésmenetű, intézményi ellátásban nem részesülő gyermekek komplex ellátását jelenti.

Az emberi fejlődés üteme az élet első éveiben a leggyorsabb. Az első 3 év a legfontosabb a szociális és interperszonális kapcsolatok, az érdeklődés, az ismeretszerzési motivációk és a kognitív folyamatok szempontjából. Ez az időszak különösen fontos azon gyerekeke számára, akik valamilyen ok miatt a „normálistól” eltérő módon és ütemben fejlődnek. Ha ezt a legfogékonyabb időszakot nem használjuk ki, a gyermek sokkal nehezebben fog bizonyos képességeket megszerezni, esetleg soha nem jut el arra a szintre, amit a benne rejlő képességek lehetővé tennének. A korai életéveknek meghatározó szerepük van a későbbi életút szempontjából. A programoknak nemcsak a gyermeket kell célozniuk, a szülők bevonása és aktív részvétele nélkül, nem biztosíthatóak az elvárt eredmények.

64


14.1 Kormányzati szintű beavatkozás A Nemzeti Stratégia hat átfogó beavatkozási területet jelöl meg céljainak elérése végett. Ezek közül az egyik terület a Korai képességfejlesztés és szegregáció-mentes iskola biztosítása, melyen belül jelenik meg a Korai képességgondozás prioritás. Ennek céljai: 

rendszeres időközönként megvalósuló szűrés a gyerekek egészségi állapotáról, kognitív-, mozgás-, beszéd- és érzelmi fejlődéséről a korai és hatékony fejlesztés érdekében



a bölcsődébe, óvodába nem járó gyerekek számára képességgondozó és –fejlesztő szolgáltatások biztosítása



a kisgyermekkori neveléssel foglalkozó szakemberek rutinszerű együttműködése



a kisgyermekkori fejlesztésre, nevelésre szakosodott szakemberek működése a korai képességgondozás

intézményeiben,

valamint

a

bölcsődékben,

illetve

az

óvodai

tevékenységbe való bevonásuk

A kormányzati intézkedések három nagy területen éreztetik hatásukat: 14.1.1 Napközbeni ellátások:  A 0-3 éves gyermekeket nevelő családok szükségleteinek megfelelő számú napközbeni ellátási férőhelyet biztosító ellátórendszer; a szülői választási szabadságot lehetővé tevő alternatív napközbeni ellátások megfelelő körének működése; 

4 éves kortól minden gyermek számára jó minőségű, korszerű pedagógiai eszközöket alkalmazó óvodai férőhely biztosítása;



a 6-10 éves korosztály számára a szükségletekhez igazodó számú és jó színvonalú iskolán kívüli tanulási, sportolási és szabadidős tevékenységeket biztosító szolgáltatások működése;



a szünidők idején szükséglet szerint igénybe vehető sokszínű programok biztosítása.

14.1.2 Korai képességgondozás: Rendszeres időközönként megvalósuló szűrés a gyerekek egészségi állapotáról, kognitív -, mozgás-, beszéd- és érzelmi fejlődéséről a korai és hatékony fejlesztés érdekében; a bölcsődébe, óvodába nem járó gyerekek számára képességgondozó és fejlesztő szolgáltatások biztosítása. A kisgyermekkori fejlesztésre, nevelésre szakosodott szakemberek együttműködése a korai képességgondozás intézményeiben, valamint a bölcsődékben, illetve az óvodai tevékenységbe való bevonásuk.

65


A képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés egy, az együttnevelést, az intézményfejlesztést, a pedagógiai

megújulást,

a

halmozottan

hátrányos

helyzetű

tanulók

egyénre

szabott

tanulástámogatását, az iskola társadalmi környezetével való együttműködést és a szülőkkel való kapcsolattartást előtérbe helyező oktatás-szervezési forma.

Az óvodai fejlesztő program a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet, a szociális és egészségügyi ellátórendszerrel történő együttműködést, a szülőkkel való kapcsolattartást helyezi előtérbe.

A kora gyermekkori szocializációt és képesség gondozást segíti a Kntv.8.§ (2) Hatályba lép: 2014. szeptember 1-től:” (2) a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.”

14.1.3 Közoktatás: A hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátásának biztosítása a sikeres iskolai pályafutás biztosítása érdekében, minden gyerek a képességeinek megfelelő szintű maximális tudással fejezze be alapfokú tanulmányait.

A kompetenciamérések eredményeiben radikálisan csökkenjen a szülő iskolázottságának, illetve a gyerek lakóhelyének meghatározó szerepe. A sajátos nevelési igényű gyermekek meghatározó többsége a képességüknek megfelelő szakmai támogatással integrált környezetben folytassa tanulmányait.

Iskolán belüli pedagógiai módszerekkel, iskolán kívüli támogatásokkal, - az iskolai sikeresség elősegítésével -, csökkenjen minimálisra a saját osztályában több évvel túlkoros gyerekek száma.

66


Az iskolai szegregáció minden formájának megszűnése, vagy mérhető visszaszorulása, felkészített és tudatos pályaválasztás után radikálisan csökkenjen a középfokú oktatási intézményekben lemorzsolódók száma.

Minden fiatal a képességeit maximálisan érvényesítő, piacképes tudással hagyja el a középiskolát.

14.2 Humán szolgáltatások elérhetősége és jellemzői A kötelezően nyújtandó szociális alapszolgáltatásokat a kistérség települései – egy kivétellel biztosítják. A lakosságszámtól függetlenül biztosítandó házi segítségnyújtás és étkeztetés minden településen elérhető, de a legkisebb lélekszámú Tiszavalkon – helyi információ szerint – ezeket nem veszik igénybe. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás viszont minden településen van. Tanya- vagy falugondnoki szolgálat működik Tiszabábolnán, Tiszadorogmán és Tiszavalkon, a többi településen a lakosságszám miatt a szolgáltatás nem releváns. Adósságkezelési szolgáltatás a kistérségben nem érhető el, de ez a jobb helyzetű térségekben is igen ritka, mivel csak 40 ezer főnél nagyobb lélekszámú városokban kötelező a szolgáltatás biztosítása.

A gyermekek napközbeni ellátásához tartozó bölcsőde Mezőcsáton és Tiszatarjánban van. Előbbi intézmény 13 gyerekkel működik a református egyház fenntartásában, illetve uniós finanszírozásból további férőhelyek kialakítása is megtörtént Mezőcsáton: az ÁMK keretében 15 férőhelyes bölcsőde működik. Tiszatarjánban az óvoda mellett működik 10 fős bölcsődei csoport, 13 gyerekkel. (A településen 54 0-2 éves gyerek él.) Ároktőn, ahol 49 0-2 év közötti (és 50 3-5 éves) gyerek él, van Biztos Kezdet Gyerekház. (A kistérségben összesen 469 a 0-2 éves gyerekek száma a helyi adatszolgáltatások alapján.)

A nyári napközi teljes mértékben hiányzik a kistérségben. A nyári étkeztetést viszont Tiszabábolna kivételével minden önkormányzat megszervezi, amely szükséges is a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek arányainak ismeretében.

Házi gyermekorvos öt településen érhető el, különböző rendelési idővel. (Mozgó gyermek szakorvosi szolgálat van a kistérségben, amely Tiszavalk kivételével időközönként – jellemzően havonta egyszer – mindenhol elérhető.)

67


A családsegítő és gyermekjóléti feladatokat a kistérség minden településén a kistérségi többcélú társulás által fenntartott Mezőcsáti Kistérség Humánszolgáltató Központ biztosítja. Így ellátatlan település nincs a kistérségben, ugyanakkor szakemberek terén igen rosszul állnak. A családgondozást összesen három főállású szakember végzi, közülük egy kizárólag Mezőcsáton kell, hogy dolgozzon, mivel itt heti 40 órában biztosított a szolgáltatás. Így két családgondozóra jut nyolc település, amely mindenképpen jelentős leterheltséget jelent – főként egy leghátrányosabb helyzetű kistérségben. Súlyosbítja a helyzetet, ha megnézzük, hogy 2009-ben összesen 2072 fő vette igénybe a családsegítő szolgáltatásait. Ez 690 embert vagy „ügyet” jelent szakemberenként, amely még akkor is nagyon magas szám, ha tudjuk, hogy a statisztikában az „egyszer betérők”, az információt, ügyintézési segítséget kérők is megjelennek. A családsegítőhöz a legtöbben éppen ügyintézés (1794 eset) miatt fordultak. Foglalkoztatással kapcsolatban 1630 esetben, anyagi gondok miatt 1254 esetben kérték a szakemberek segítségét.

A gyerekjóléti szolgálatnál négy teljes állású szakember dolgozik. Ők látják el mind a kilenc települést. A helyzet hasonló a családsegítéshez: a kistérségi központban heti 40 órában érhető el a szolgáltatás, a többi településen – igazodva a lakosságszámhoz, illetve a gyerekek számához – heti 3-20 órában. A 2009-es statisztika szerint 1323 fő vette igénybe a gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásait, illetve 313 gyereket gondoztak a szolgálatnál. Utóbbi azt jelenti, hogy – a négy szakemberrel számolva – átlagosan 78,3 „eset” jutott egy szakemberre, miközben az előírt maximum gyerekszám 45 fő. A szolgálathoz egyébként a legtöbb esetben (3019) anyagi gondokkal, gyermeknevelési problémákkal (1017) és magatartászavar miatt (629 eset) fordultak az ügyfelek.

Védőnői szolgálat minden településen működik, és önmagában kedvező képet jelez, hogy Mezőcsáton és a nagyobb lélekszámú községekben (Ároktő, Tiszakeszi, Tiszatarján) heti 40 órában biztosított a szolgáltatás. A beérkezett védőnői adatlapok szerint Tiszabábolnán és Tiszadorogmán helyettesítéssel, Tiszatarjánban, Tiszakeszin és Ároktőn tartós helyettesítéssel biztosítják az ellátást. Az összesítés szerint 11 védőnő dolgozik a kistérségben, közülük egy csak iskolai védőnőként (Mezőcsáton). Két védőnő egy-egy kistérségen kívüli települést is ellát. Mindenestre – a 11 védőnővel és 2240 14 évesnél fiatalabb gyerekkel számolva – egy védőnőre átlagosan 222 gyerek jut. A védőnői leterheltségben, az ellátott gyerekek számában azonban jelentősek a különbségek: 2009-ben

68


Tiszakeszin 463, Tiszatarjánban 352, Ároktőn 251 gyereket látott el a védőnő, és a Mezőcsát két iskoláját ellátó védőnőre is 535 tanuló jutott. Fontos – szintén a védőnői adatlapokról származó – információ a kisgyerekekről, hogy a védőnők által ellátott körzetekben 2009-ben összesen 161 gyerek töltötte be 3. életévét, akik közül 153 vett részt ekkor szűrésen (tehát 8 gyerek nem). A vizsgált gyerekek 16 százalékánál (25 gyerek) észlelték a „szociális fejlődés zavarait”, 10,5 százaléknál (16 gyerek) a „táplálkozási állapot problémáit”, valamint 7 gyereknél beszédfejlődési, 5 gyereknél mozgásfejlődési gondokat találtak.

Ahogyan feljebb jeleztük, házi gyerekorvos öt településen rendel. Mezőcsáton, ahol a 18 éven aluliak száma majdnem 1400 fő, mindössze heti 20 órában. Még rosszabb a helyzet Tiszakeszin, ahol heti 5 órás rendelési idő áll rendelkezésre 611 gyereknek. Igriciben és Tiszatarjánban 5-5 óra rendelési időben 300, illetve 400 gyerek ellátása történik.

A kistérség házi orvossal való ellátottsága viszonylag kedvező, hiszen minden településen rendel orvos. Heti 40 órában viszont csak Igriciben, Tiszakeszin és Tiszatarjánban érhető el. Mezőcsáton a mintegy 5000 fős 18 éven felüli népességet ugyanakkor 120 órában látja el három orvos. A lakónépességet tekintve a szolgáltatáshiány Ároktőn a legszembetűnőbb.

A munkaügyi kirendeltségektől kért információk szerint Tiszavalk és Tiszabábolna az ÉszakMagyarországi Regionális Munkaügyi Központ Mezőkövesdi, a többi település a Mezőcsáti Kirendeltségéhez tartozik. Előbbi az álláskeresési klub kivételével az összes munkaerőpiaci szolgáltatást biztosítja, míg utóbbi az álláskeresési klub mellett rehabilitációs tanácsadást sem nyújt. A kirendeltségek statisztikáiból érdemes kiemelni, hogy a két kirendeltségnél 2009-ben regisztrált munkanélküliek közel fele semmilyen ellátásban nem részesül (mezőkövesdi: 45,2%, mezőcsáti: 44%).

14.3

Kistérségi szintű beavatkozás

14.3.1 Prevenció A kora gyermekkor rendkívül fontos életkori szakasz, az ekkor realizált befektetések térülnek meg a legnagyobb arányban, és különösen nagy hasznot hoznak a hátrányos helyzetű, köztük a roma gyermekek esetében, kompenzálva vagy legalább részben kompenzálva az otthoni hátrányokat.

69


Ennek ellenére a roma gyerekek mégis jelentősen kisebb arányban részesülnek koragyermekkori nevelésben és gondozásban. A koragyermekkori egészséges fejlődéshez több ágazat (egészségügyi, szociális, oktatási) összehangolt, minden gyermek számára elérhető, jó minőségű szolgáltatására van szükség. A kistérségi gyerekesély projekt fent jelzett eleme a gyerekekhez és szüleikhez viszi helybe a hiányzó szolgáltatásokat: gyermekorvosi szakrendelés, fejlesztő pedagógus, pszichológus, szülőklub és játszóház.

14.3.2 Biztos Kezdet program A halmozottan hátrányos helyzetű, köztük roma kisgyermekek korai képességgondozását szolgálja a kistérségben is működő Biztos Kezdet program, amely a lehető legkorábbi életkorban biztosít esélyt azoknak a szegénységben élő 5 év alatti gyermekeknek, akik a család forrásainak szűkössége, illetve hátrányos helyzetű térségben levő lakóhelyük, vagy más szociokulturális okok miatt nem jutnak jó minőségű szolgáltatáshoz.

A kistérségben Tiszakeszin és Tiszatarjánban működik Biztos Kezdet Gyermekház. A hátrányos helyzetű kistérségekben komplex fejlesztésük, szakmai megerősítésük és hálózattá szervezésük folyamatban van.

A Biztos Kezdet filozófia hitvallása, hogy a társadalmi kirekesztődés megelőzésének kulcsa a kora gyermekkori (0-5 éves korban történő) fejlődés támogatása a család és a tágabb környezet aktív részvételével. A szegénység, a nélkülözés, és a koragyermekkori fejlődési szükségletekre adott válaszok hiányosságainak eredményeképpen a gyermekek már öt éves korukra lényegesen elmaradnak egészségi és mentális fejlődésükben kedvezőbb helyzetben felnövő társaikhoz képest. Számos kutatás bizonyítja, hogy e korai életszakaszban felhalmozódó fejlődésbeli lemaradások később már nehezen, vagy egyáltalán nem kompenzálhatók. A kora gyermekkori életszakaszban történtek alapvetően meghatározzák a későbbi életkilátásokat, az iskolai sikerességet, a kamaszkori, kora felnőttkori beilleszkedés esélyeit csakúgy, mint a munkaerő-piaci esélyeket, a pálya- és párválasztás, a szülővé válás sikerességét és minőségét. A korai beavatkozások jelentőségét a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében számos nemzetközi kutatás is alátámasztja.

70


Különös jelentősége van ezek között azoknak, amelyek a szegénységben élő gyerekek korai fejlődését ösztönző programok hosszú távú hatását vizsgálták. A magas színvonalú koragyermekkori programokban résztvevő gyerekek felnőtt korukra magasabb iskolai végzettséggel, jobb keresettel rendelkeznek, lényegesen kevesebb társadalmi ráfordítást igényelnek. Ezek a programok hozzájárulnak a fenntartható és összetartó társadalom kialakulásához, jóval hatékonyabbak és gazdaságosabbak is, mint a későbbi felzárkóztató, korrekciós erőfeszítések. A gyermekek természetes képességfejlődésének segítése és a kisgyereket nevelő családok minél korábbi szakszerű támogatása kulcsfontosságú a gyermekek későbbi életpályájának sikeres alakulása szempontjából.” A fejlesztés jelenlegi szakaszában a Biztos Kezdet Gyerekházak egy része azokon a településeken jön létre, ahol a TÁMOP 5.2.3. pályázati konstrukcióban komplex kistérségi programok is megvalósulnak.

14.3.3 Óvoda A kistérségi szükségletfelmérésben már utaltunk arra, hogy minden településen működik óvoda, az óvodai nevelésben részt vevő gyerekek száma magas, ami viszont nem jelent rendszeres óvodába járást, amit alátámaszt, hogy nagy számban 7 éves korban válnak iskolaéretté. A magas színvonalú koragyermekkori nevelésnek minden későbbi beavatkozásnál mélyebb és tartósabb hatása van minden társadalmi réteg gyermekeire nézve. Az ekkor alkalmazott beavatkozás különösen nagy hatásfokkal képes visszafordítani a hátrányos helyzet következményeit. Annak ellenére, hogy az óvodai nevelésnek így nagyon komoly jelentősége van a későbbi sikeres iskolai pályafutás megalapozásában, a hátrányos helyzetű gyermekek között lényegesen nagyobb arányban vannak olyanok, akik csak 5 évesen kezdenek óvodába járni, szemben a nem roma gyermekekkel, akiknek a többsége 3 évesen kezdi az óvodát.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai beóvodáztatását számos esetben gátolja az is, hogy a szülők nem motiváltak arra, hogy gyermeküket óvodába járassák, mert nincsenek tisztában az óvodai nevelés jelentőségével, illetve sokszor az anyagiak hiánya (megfelelő ruházat, útiköltség stb.) is komoly problémát jelent. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai óvodáztatását ösztönzi az óvodáztatási támogatás, amelyet azok a családok kapnak, akik gyermeküket 3, illetve 4 éves korukban beíratják az óvodába, és rendszeres az óvodába járás.

71


14.3.4 Közösségi Ház A Biztos Kezdet program kiegészítéseként működik Tiszakeszin és Tiszatarjánban egy-egy Közösségi Ház is, mely folyamatos alacsony küszöbű szolgáltatásokat biztosít. A programelemben megjelenik a gyerekek korai szocializációja, a higiéniai, játék és kommunikációs szokások kialakítása, a szülőkkel való együtt tevékenykedtetés. A foglalkozások közben a szülők gondozási, nevelési tanácsokat kapnak a védőnőktől, orvosoktól és pszichológustól. . A gyermekjóléti alapellátások körébe tartozó napközbeni kisgyermek ellátásoknak nélkülözhetetlen szerepük van a szülők munkába állásában, de ugyanilyen fontos a hátrányos helyzetű gyermekek korai szocializációjában betöltött szerepük.

A szülők a kisgyermekük értelmi fejlődésének elmaradásával, mozgásproblémájával, megkésett beszédfejlődésével, viselkedészavarával, hallás-látásproblémájával, étkezésével, alvásával vagy szobatisztaságával kapcsolatos és egyéb sajátos gondjaikkal fordulhatnak különféle szakterület szakembereihez.

Legfontosabb a család segítése, így a szülő, mint partner vesz részt a folyamatban. Segíteni kell a helyzet elfogadásában, tanáccsal kell ellátni, együttműködve megmutatni, megtalálni a gyermekük számára legtöbbet nyújtó fejlesztési helyet, terápiákat.

Mindez ma már alanyi jogon jár, mégis azt tapasztaljuk, hogy viszonylag későn többnyire három éves kor körül kerülnek be a gyermekek az ellátásba. Évről évre nő a segítségre szorulók száma, egyrészt, mert az egészségügyi ellátás fejlődése nyomán egyre korábbi életkorban felismerik a sérüléseket, másrészt, mert a kitartó felvilágosító munka hatására egyre több szülőhöz eljut ennek a lehetőségnek a híre.

14.3.5 Korai szocializáció Táboroztatás: A táborozások olyan sajátos közösségi együttlétek, amelyek a személyiségformálás folyamatában ösztönző kereteket teremtenek, a közösségben élés értelmes lehetőségeit mutatják meg, miközben önmaga értékeit és társas viszonyait is megismerheti és életelveként megfogalmazhat minden résztvevő.

72


A kistérség településein élő gyermekeknek, különösen a hátrányos helyzetű gyerekeknek nincs lehetőségük arra, hogy eljussanak az élményszerzésnek erre a területére. A szükségletfelmérés során szerzett információk alapján a leghátrányosabb helyzetben élő gyerekek még a megyében szervezett osztálykirándulásokon sem vesznek részt. Nemcsak a lehetőség megteremtése okoz problémát, de a gyerekek megfelelő ruházatának, tisztálkodási eszközeinek biztosítása is megterhelné a családok megélhetését.

A táborozás a legtöbb hátrányos helyzetű gyerek számára az egyetlen lehetőség nyaralásra, kikapcsolódásra és más környékek megismerésére. A kortárscsoporttal való közös együttlét új szocializációs lehetőséget nyújt, mely során előtérbe kerülnek az egyéni jellemzők, szokások, akár konfliktusok is.

Az egymás iránti felelősségérzet erősítése, figyelem és összpontosítás fejlesztése, konfliktuskezelés, közösségi szellem fejlesztése, önbizalom erősítése, kapcsolatteremtő képesség fejlesztése, összetartás és együttműködés erősítése, problémamegoldó készség fejlesztése és a koncentráció készség javítása a tematikus táborok fő célkitűzése. A táborok során a gyerekeket, akik a megszokott, hétköznapi élethelyzetekből kilépve új barátságokat köthetnek, felszabadultan, kötetlenül új ismeretekkel gazdagodhatnak a tábori tematikáknak megfelelően.

14.3.6 Hozzáférés, ellátottság A tevékenység három részből tevődik össze: 1. Gyógypedagógiai szűrő vizsgálatok, képességek feltárása, - diagnosztika 2. Fejlesztési terv elkészítése, pedagógusokkal való közös kidolgozása – stratégia 3. Tanácsadás. Stratégia felülvizsgálata, kontroll

A településeken élő gyermekek közül a nagycsoportos óvodások, az általános iskola első osztályosai és a negyedik osztályosok kerülnek felmérésre. A mérés alkalmával feltárásra kerül a gyermekek képességstruktúrája. Az eljárás során kapott eredményeket a gyermekkel foglalkozó pedagógussal közösen feldolgozva elkészítjük az egyénre szabott fejlesztési tervet, didaktikai tervet. Ezt minden szülővel megbeszélve valósítja meg a pedagógus.

73


A gyógypedagógus folyamatosan rendelkezésre áll tanácsadással.

Januárban a félévzáráshoz közösen készítenek értékelést a bevont gyermekekről (gyógypedagógus, pedagógus). Ezt megbeszélik a szülővel. Meghatározzák a szülő által is megvalósítható tevékenységet, nevelési elvárást, otthoni módszereket. A szülő tapasztalatait is beépítik a következő félévi tervezésbe.

Tanév végén kontrollmérésekkel győződnek meg a gyermek fejlődési üteméről. Ezt ismét a szülővel ismertetik.

Javaslat készül az esetleges nyári foglalkoztatásra, otthoni tevékenységre.

14.4

Elért eredmények

14.4.1 Biztos Kezdet Ház - Tiszakeszi Tiszakeszi településen 2013. márciusában a két BK munkatárs került felvételre, a vezetőt ekkor szakember hiányában még nem került alkalmazásra. Azóta több fluktuáció történt a személyek tekintetében, de 2013 októberében felvételre került vezetővel október 15-én megindult a napi szolgáltatás, először ideiglenes helyszínen.

A végleges helyszínre 2013. november elején került sor. Az eszközök beszerzése, a ház előírás szerinti működéshez szükséges feltételek megteremtése folyamatosan zajlik.

A célcsoport minél hatékonyabb bevonása érdekében toborzó rendezvényeket, családlátogatásokat tartanak a munkatársak, valamint a település vagy más civil szervezet által rendezett nagyszabású eseményeken rendszerint képviselik a munkatársak a gyerekházat, gyermekeknek szóló programokkal bekapcsolódnak a lebonyolításba.

Cél: Tiszakeszi településesen élő, 0-5 éves korú gyermeket nevelő családok bevonása a projektelembe; legfőképp a szegénységben, mélyszegénységben élő családok bevonása a cél. A szolgáltatás délelőtti nyitva tartással várja a családokat (szülőt és gyermeket együtt), ahol a hasznos időtöltés mellett szaktanácsokat, segítséget kapnak a szülők gyermekeik nevelésében, a gyermekek

74


pedig játékos formában bontakoztathatják ki képességeiket, játszhatnak olyan játékeszközökkel, melyekkel otthon nem áll módjában. A házakban dolgozó munkatársak figyelemmel kísérik az egyes gyermekek fejlődését, játékos tevékenységekkel támogatva természetes fejlődésüket, esetleges fejlődésbeli elmaradás esetén konzultálva a megfelelő szakemberrel.

Indikátorok:  Rendszeresen járók száma: 2013. IV. negyedévében: 8 fő  Látogatások száma: 2013. 10. hó – 70 (fél hónapos működés) 2013. 11. hó – 112 2013. 12. hó – 135

14.4.2 Biztos Kezdet Ház – Tiszatarján Tiszatarján településen 2013 márciusában egy BK vezető és két BK munkatárs került felvételre. 2013 július 15-én megindult a napi szolgáltatás, először ideiglenes helyszínen. A végleges helyszínre 2013. november elején került sor. Az eszközök beszerzése, a ház előírás szerinti működéshez szükséges feltételek megteremtése folyamatosan zajlik. A célcsoport minél hatékonyabb bevonása érdekében toborzó rendezvényeket, családlátogatásokat tartanak a munkatársak, valamint a település vagy más civil szervezet által rendezett nagyszabású eseményeken rendszerint képviselik a munkatársak a gyerekházat, gyermekeknek szóló programokkal bekapcsolódnak a lebonyolításba.

Cél: Tiszatarján településesen élő, 0-5 éves korú gyermeket nevelő családok bevonása a projektelembe; legfőképp a szegénységben, mélyszegénységben élő családok bevonása a cél. A szolgáltatás délelőtti nyitva tartással várja a családokat (szülőt és gyermeket együtt), ahol a hasznos időtöltés mellett szaktanácsokat, segítséget kapnak a szülők gyermekeik nevelésében, a gyermekek pedig játékos formában bontakoztathatják ki képességeiket, játszhatnak olyan játékeszközökkel, melyekkel otthon nem áll módjában. A házakban dolgozó munkatársak figyelemmel kísérik az egyes gyermekek fejlődését, játékos tevékenységekkel támogatva természetes fejlődésüket, esetleges fejlődésbeli elmaradás esetén konzultálva a megfelelő szakemberrel.

Tiszatarján településen figyelemmel kell lenni azon tényezőre, hogy a településen működik bölcsőde.

75


Indikátorok:  Rendszeresen járók száma:

 Látogatások száma:

2013. III. negyedévében: 8 fő 2013. IV. negyedévében: 11 fő

2013. 07. hó – 95 fő 2013. 08. hó – 136 fő 2013. 09. hó – 75 fő 2013. 10. hó – 71 fő 2013. 11. hó – 86 fő 2013. 12. hó – 111 fő

14.4.3 Közösségi Ház Mivel a Közösség Házak sem Tiszakeszi sem Tiszatarján településen nem készültek el az indulásra (2013.03.01.), így az áprilisban felvett dolgozók ideiglenes helyszíneken kezdték meg a működést. Ebből kifolyólag nagyon sok a közösségi ház szolgáltatásai közül nem volt megvalósítható, ezért mindkét településen heti rendszerességgel próbáltak a munkatársak közösséget biztosítani a lakosságnak, különböző helyszíneken. A rendezvények szervezése, emellett a közösségi házak munkatársai

folyamatosan

vették

fel

a

kapcsolatot

a

helyi

oktatási

intézményekkel,

civilszervezetekkel. A kapcsolatfelvétel, mellyel egyben a közösségi ház szolgáltatásainak ismertetése is megtörtént.

Első rendezvényeinket a Biztos Kezdet Gyerekház munkatársaival szervezték meg, mert ezek egyben toborzórendezvénynek is voltak és ez által megismerhette a helyi lakosság ezeket az új szolgáltatásokat.

A tavalyi időszakot tekintve számos programon vehetett részt Tiszakeszin, aki ellátogatott a helyi rendezvényeinkre: Játszóház, Gyalogtúra, Családi Nap, Gyereknap, Csere-bere filléres vásár amelynek nagy sikere van, Filmklub, Kézműves foglalkozás, mozgásos program: Aerobic, „ Nyárbúcsúztató rendezvény”,Mese klub, Refi klub. Az ünnep közeledtével jó néhány ehhez kapcsolódó program volt: Karácsonyi vásár, Karácsonyi kézműves foglalkozás, Karácsonyi dalos esték, amely 5 alkalommal is volt december hónapban.

76


Tiszatarjánban is elmondható, hogy volt miből válogatnia a résztvevőknek: Gyalogtúra, Gyereknap, Biciklitúra, Táncverseny, Játszóház, „Bivaly látogatás”, „Mozizz velünk”, Kézműves foglalkozás, „Activity”, Recept klub.

A programokon elsősorban gyerekek vettek részt, hátrányos és kevésbé hátrányos helyzetűek, romák és nem romák is, de a felnőttek részéről is már egyre több az érdeklődő. A látogatottságot tekintve elmondható, hogy nagy az érdeklődés a munkatársak által szervezett programokra. Jól látszik, hogy van igény a programokra.

Cél: A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia alapelveivel és prioritásaival összhangban álló programelem, a kistérségben élő gyerekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek biztosítása érdekében.

A Közösségi Házzal biztosítjuk a település lakóinak találkozási lehetőségét, helyet ad kisebb csoportok rendszeres programjainak, segíti a megfelelő információhoz való folyamatos hozzáférést. A házban végzett tevékenységek, programok célja, hogy a lakosság életében egy olyan változást hozzanak létre, amelyek mentén, a társadalomba való beilleszkedést, az integrációt elő tudjuk segíteni. Feladat: fontos, hogy a szegregátumban élők közül minél többen vegyenek részt a Közösségi Ház életében és működésében.

Indikátorok: Az eddig elért indikátorok számának alakulása az elmúl évben az előbbi táblázatokból is jól látszik, hogy Tiszakeszin sokkal több program volt, mint Tiszatarjánban, ebből kifolyólag a célcsoportból elértek aránya is jóval több volt. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy sokkal több programot kell a lakosság számára szervezni és ez által több embert bevonni a Közösségi Ház programjaiba. Tulajdonképpen a felnőtt lakosságot kicsit nehezebb bevonni a programjainkba.

Tiszakeszi Sorsz.

Megnevezése

I.

Kimeneti indikátorok

1.

Közösségfejlesztési program (ifjúsági klub)

Me.

alkalom

2013.04.01 -

Menny.

9

2013.12.31.

8

77


2.

Közösségi akciók szervezése (felnőttek számára) Komfortszolgáltatások

3.

elérhetőségének

biztosítása

4.

Gyermekek alternatív napközbeni ellátása Heti rendszerességgel közösséget biztosít a

5.

gyerekek és fiatalok számára

II.

db

3

7

hónap

28

elérhető

hónap

28

folyamatos

hét

117

44

%

30

713 (27%)

Eredményindikátorok A megvalósított programmal a célcsoportból

1.

elértek aránya

Tiszatarján Sorsz.

Megnevezése

Me.

2013.04.01.-

Menny.

2013.12.31.

I.

Kimeneti indikátorok

1.

Közösségfejlesztési program (ifjúsági klub)

alkalom

9

6

2.

Közösségi akciók szervezése (felnőttek számára)

db

3

-

hónap

28

elérhető

hónap

28

folyamatos

hét

117

34

%

30

181 (13 %)

3. 4. 5. II. 1.

Komfortszolgáltatások

elérhetőségének

biztosítása Gyermekek alternatív napközbeni ellátása Heti rendszerességgel közösséget biztosít a gyerekek és fiatalok számára Eredményindikátorok A megvalósított programmal a célcsoportból elértek aránya

14.4.4 Korai szocializációs elemek Nyári táborok A tábor ideje alatt minden napra tartalmas szórakozást biztosítanánk: elsősorban minden település saját helyi és természeti értékeink megismerése lesz a cél, szem előtt tartva azt, hogy szükséges bevonni az érintett gyermekek szüleit is annak érdekében, hogy aktív szereplői lehessenek a gyerekeik harmonikus személyiségfejlődésének és képességeik kibontakoztatásnak folyamatában, a

78


társadalmi intézményekkel való együttműködésben. A táborokban vetélkedők, sportversenyek (foci, asztalitenisz, kosárlabda, ügyességi- és sorversenyek), környezetvédelmi témájú előadások, egészséges életmóddal kapcsolatos előadások, képzőművészeti foglalkozások (festés, gyöngyfűzés, agyagozás, üvegfestés) várnák a kikapcsolódni vágyó gyerekeket és szüleiket.

A kistérség oktatási intézményébe járó 6-14 éves tanulók közül a pedagógusok, óvodapedagógusok által kijelölt gyermekek. Kiválasztás szempontjai: halmozottan hátrányos helyzet, képességbeli elmaradás, esetleges tehetségre utaló jelek megléte, pozitív motiváció hiánya. A napközis táborokat max. 25 fővel tervezzük, tehát a 7 település számára 9 feladat-ellátási helyen a kapacitás max. 225 fő/hét.

Cél: A 6-14 éves korosztály számára a szükségletekhez igazodó számú és jó színvonalú iskolán kívüli tanulási, sportolási és szabadidős tevékenységeket biztosító szolgáltatások működtetése, melyek hozzájárulnak a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia célkitűzéseihez. „Fontos, hogy a helyi kulturális intézmények, közgyűjtemények, a többcélú általános művelődési központok aktív szerepet játsszanak a szülők, gyermekek, fiatalok jó közös programjai gazdagításában, a napközbeni ellátási lehetőségek biztosításában. Támogatni kell a szabadidő tartalmas eltöltésére szolgáló közösségi terek, szolgáltatások létrehozását és a szükséges számú szakemberek foglalkoztatását. Legfontosabb célkitűzések: … A szünidők idején szükséglet szerint igénybe vehető sokszínű programok biztosítása.” 47/2007. (V.31.) OGY határozat

Indikátorok: A megvalósult programok igen változatosak voltak, igazodtak a gyerekek időmérlegéhez, mozgásigényeikhez, kielégítették kalandvágyukat, hiszen a táborozásra tervezett programelemek a gyerekek aktív részvételére és együttműködésére épült. A táborokban napi kétszeri étkezést, játékokat és egyéb eszközöket is biztosítottunk. A feladat nagyságát talán jól jelzi, hogy a 2013-as nyár során összesen 1780 gyermek ellátásáról és elfoglaltságáról sikerült gondoskodni.

Megvalósult táborok: 7 helyszín x 9 hét x 5 nap, illetve 1 helyszín x 1 hét x 5 nap

79


Baba-mama klub 2013. január és február hónapban megtörtént a védőnők tájékoztatása a projektelemmel kapcsolatban, valamint egyeztetések történtek a kistérség településeinek polgármestereivel és intézményvezetőivel a klubfoglalkozások helyszíneinek biztosítása érdekében. A közbeszerzés elhúzódása miatt a projekt adatlapon megjelölt résztvevő partnerek – védőnő, mentőtiszt és dietetikus – nem került bevonásra a projektelem indulásának időpontjában, mely a megjelölt indulási dátummal, vagyis 2013 márciusában elindult.

Cél: Fő célkitűzés a gyermekszegénység kedvezőtlen következményeinek és a gyermekek társadalmi kirekesztettségének visszaszorítása. Középpontjában azok a szegénységben élő, 0-5 éves gyereket nevelő családok állnak, akik forrásaik szűkössége, valamint a jó minőségű szolgáltatások elérésének korlátozottsága miatt nem tudják a gyermek képességeinek maximális kibontakoztatását biztosítani. Havonta egy alkalommal a baba-mama klub kötött programmal várná a szülőket, míg gyermekük felügyelet mellett játszik. A szülők ismereteiket bővíthetik a gyermek nevelése, gondozása témakörökben, életvezetési tanácsokkal látják el a szakemberek, melynek alkalmazásával hozzájárulhat ezen programelem az érintett családokból kikerülő gyermekek kiegyensúlyozott felnőtté válásához.

Indikátorok: Indikátor

ebből 2013-ban megvalósul

224 klub

32 klub

0-5 éves gyermek: 92 fő

86 fő

felnőtt: 184 fő

85 fő

Szabadidős rendezvények Az ISSUES Management Consulting Ltd. Céggel, akik a közbeszerzést megnyerték, csak 2013. tavaszán sikerült szerződést kötni. A feladatok tisztázása és a megbeszélése hosszadalmas volt, ezért az egész nyarat lefedő táborokra fókuszáltunk, a szabadidős rendezvények elsősorban a falunapokon és más reprezentatív alkalmakon való szereplésre korlátozódott. A rendezvényekkel kapcsolatos ősszel kezdődő tárgyalások (humán erőforrás igény, eszközök, financiális kérdések) sajnos elhúzódtak,

80


megállapodásra csak 2014 januárjában került sor. További nehezen megoldható problémát okozott az is, hogy a közoktatási törvény módosítása miatt 2013. szeptemberétől az általános iskolai diákoknak délután 4 óráig (bejárók esetében esetenként 5 óráig) az intézményben kell tartózkodniuk. A KLIKK-el és az intézményekkel folytatott megbeszélések alapján ez az ütemezés és a tervek többszöri átdolgozását tette szükségessé. 2013. őszén és telén ezért a reprezentatív rendezvényeken való közreműködés, illetve koordinátori szervezésben lezajló szabadidős rendezvényekre volt csak lehetőség.

Cél: Rendszeres szabadidős programok megszervezése, ahol egyrészt tematikusan szervezett programok szórakoztatják az ifjúságot, másrészt segíti önszerveződési képességeiket, melyek a fenntarthatóságot segítik.

14.5 Kapcsolódó tevékenységek  a beavatkozások alapját a Biztos Kezdet program jelenti, melynek keretében két Biztos Kezdet Gyerekház kialakítására került sor (Tiszatarján és Tiszakeszi) 

kapcsolódó Közösségi Házak és szolgáltatások



a pedagógiai szolgáltatások hozzáférésének javítása szűréseken, tanácsadásokon keresztül közvetlenül az érintettek bevonásával



kistérségi együttműködés erősítése a jó gyakorlat átvétele és a hatékonyság fokozása érdekében



szakemberek és érintettek képzése



Baba-mama klubok

14.6


Feladat Prevenció: a fejlődési egyenlőtlenségek korai Szakmaközi

hálózat

működése,

védőnői,

felismerését, a korai szűrést és az adekvát gyermekorvosi státuszvizsgálatok. fejlesztés

megvalósítását

előkészítése, bevezetése.

biztosító

rendszer Szülővé

válás,

felvilágosítás-

szülőklubok,

szülőtréningek. Partneri kapcsolatok erősítése a védőnői

tanácsadásokon,

nevelési

81


intézményekben. A bölcsődébe, óvodába nem járó gyerekek számára

képességgondozó

és

Családi napközi, Biztos Kezdet Gyerekházak,

fejlesztő Játszószobák kialakítása azokon a településeken,

szolgáltatások biztosítása.

ahol az óvodának vannak szabad helyiségei. Néhány órás gyerekfelügyelet, játéklehetőség azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei idénymunkában dolgoznak, vagy képzésben vesznek részt. A napközbeni ellátás igazodjon a szülők munkarendjéhez.

4, majd 3 éves kortól az óvodai nevelés Szülői és intézményi kapcsolatok erősítése, igénybevétele. Az óvoda-, később az iskolára kihelyezett

szolgáltatások:

való felkészültség javítása.

foglalkozások

felzárkóztató

fejlesztő, azoknak

a

gyerekeknek, akik 5 éves korban kezdik az óvodát, illetve rendszertelenül járnak. Pszichológiai, fejlesztő pedagógiai tevékenység.

A

szakmai

végzettség,

kompetencia

feltérképezése, szabad kapacitás bevonása az óvoda és iskola intézményeiben, kihelyezett szolgáltatás megvalósítása. Nyári

időszakban

biztosítása-

fejlesztő

gyermekjóléti

lehetőségek

szolgálat,

óvoda

ellátása

számos

szakembereivel. 6-10 éves korosztály számára a szükségletekhez A

gyermekek

napközbeni

igazodó számú és jó színvonalú iskolán kívüli szolgáltatáshoz tanulási,

sportolási

és

kapcsolódhat:

a

korai

szabadidős képességgondozás különféle formáitól kezdve a

tevékenységeket.

szociális vagy gyermekjóléti szolgáltatásokhoz, a közoktatáshoz,

az

IT

pontokig,

kialakított

közösségi házakhoz, gyerekházakhoz, települési IKSZ T-hez. Kora gyerekkori szocializáció elősegítése.

Védőnői szolgálat: baba-mama klubok, szülő klubok

működése

településen

működő

összekapcsolható nyugdíjas

a

klubokkal.

82


generációs tapasztalatok átadása. Napközbeni ellátás: óvodák szabad kapacitása, Gyerekházak, közösségi házak, játszószobákszokások

kialakítása,

napirend,

játéktevékenység, játszóterek kihasználása. Szülői szerepek bizonytalanságának csökkentése

Életvezetési nehézségek leküzdése képzések, munkahelyteremtő programokon keresztül. A fiatal

szülővé

válás

kezelése

tanácsadási

szolgáltatás erősítésével. Évszakhoz igazodó ruházati hiány csökkentése

Ruhabörzék szervezetek

szervezése,

valamint

támogatása

karitatív

programjaik

kivitelezésében pl. helyszínbiztosítással.

83


XV.

A képességek kibontakozását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, a szegregáció csökkentése (A közoktatás)

Az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatait az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a, valamint ezzel összhangban a közoktatásról szóló tv. 86.§-a határozza meg. E szerint a községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni: 

az óvodai nevelésről,



az általános iskolai oktatásról, továbbá



a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről, általános iskolai neveléséről és oktatásáról.

E kötelezettségek magában foglalják a többi gyermekekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását is.

Mindkét törvény feladatellátásról és nem intézmény létesítéséről és fenntartásról rendelkezik, rábízva az önkormányzatokra annak eldöntését, hogy a helyi oktatáspolitikához igazodóan, a helyi igényeket és érdekeket figyelembe véve a kötelező feladatokat milyen módon és formában teljesítik.

A demográfiai adatok szerint a születések száma csökkenő tendenciát mutat, vagyis egyre kevesebb az óvodába, ill. általános iskolába kerülő gyerekek száma.

A köznevelési törvény változásai és az óvodák, iskolák egyházi fenntartásba kerülésének folyamata miatt a rendszer teljes átalakuláson megy át a közeljövőben. Az oktatás, a helyben nyújtott „oktatási szolgáltatások” skálájának és minőségének javítása azonban továbbra is közös feladat marad. Az oktatási, képzési színvonal emelése érdekében szükség lenne a képzési kínálat bővítésére a helyi igényeknek megfelelően. A képzési kínálat korszerűsítése mellett ugyanakkor elengedhetetlen az oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának, információs-technológiai hátterének fejlesztése is.

84


15.1 Kormányzati szintű beavatkozás A Nemzeti Stratégia hat átfogó beavatkozási területet jelöl meg céljainak elérése végett. Ezek közül az egyik terület a Korai képességfejlesztés és szegregáció-mentes iskola, melynek Közoktatás prioritása alatt az alábbi célokat fogalmazza meg a jogalkotó: 

a hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátásának biztosítása a sikeres iskolai pályafutás biztosítása érdekében,



minden gyerek a képességeinek megfelelő szintű maximális tudással fejezze be alapfokú tanulmányait



a kompetenciamérések eredményeiben radikálisan csökkenjen a szülő iskolázottságának, illetve a gyerek lakóhelyének meghatározó szerepe



a sajátos nevelési igényű gyermekek meghatározó többsége a képességüknek megfelelő szakmai támogatással integrált környezetben folytassa tanulmányait



iskolán belüli pedagógiai módszerekkel, iskolán kívüli támogatásokkal, - az iskolai sikeresség elősegítésével-, csökkenjen minimálisra a saját osztályában több évvel túlkoros gyerekek száma



az iskolai szegregáció minden formájának megszűnése, vagy mérhető visszaszorulása



felkészített és tudatos pályaválasztás után radikálisan csökkenjen a középfokú oktatási intézményekben lemorzsolódók száma



minden fiatal a képességeit maximálisan érvényesítő, piacképes tudással hagyja el a középiskolát

15.1.1 A korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében tett, óvodai ellátást érintő intézkedések:  A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók iskolai sikerességét elősegítő, a tanulók iskolai kudarcának és lemorzsolódásának megelőzését szolgáló intézkedések. 

A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók körét érintő feladatok.



A felzárkóztató oktatásban való részvétel azok számára, akik nem fejezték be az általános iskolát.



Előrehozott szakképzés.



A közoktatás hatékonyságát javító minőségbiztosítási, mérés-értékelési feladatok.

85




A feladatok keretében történt intézkedéseket a kisgyermekkori nevelésről szóló rész és az alábbiak részletesen is tartalmazzák.

15.1.2 2011. évi CXC. törvény hátrányos helyzetű gyermekeket érintő intézkedéseinek A 2012. szeptember 1-jétől fokozatosan hatályba lépő, nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény több rendelkezése érinti közvetve vagy közvetlenül a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos gyerekeket.

A törvény értelmező rendelkezése [4.§ 12. pont] új fogalomként vezeti be a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló fogalmát. Ennek két alapesete a különleges bánásmódot igénylő (sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, kiemelten tehetséges) és a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. Utóbbit az új törvény a kettős szabályozás elkerülése érdekében nem definiálja, hanem a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben rögzített meghatározásra hivatkozik. Ez 2013. szeptember 1-jétől érvényes, addig az 1993. évi LXXIX. törvény által használt meghatározás marad érvényben.

A 8.§ szerint az óvodába járás 2014 szeptemberétől a gyermek három éves korától kötelező, de ez alól a kötelezettség alól a jegyző az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével a gyermek jogos érdekét és családvédelmi szempontokat szem előtt tartva felmentést adhat. A kötelező óvodába járás kezdetének leszállítása tehát jelentős mértékben a hátrányos helyzetű gyermekek korai felzárkóztatását célozza, és várhatóan csökkenti majd az iskoláskorig kialakuló, és az a későbbi tanulmányokat negatívan befolyásoló szociokulturális és egyéb hátrányok kialakulását.

Egyebek mellett hasonló célokat is szolgál a 27.§ (2) bekezdés rendelkezése, mely szerint: „Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak, az intézményben gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.” Az intézkedést elsősorban a gyermekek, tanulók védelme teszi szükségessé, hiszen a családok többsége munkakörülményei vagy szociális helyzete miatt nem tudja biztosítani a gyermek

86


számára a családi nevelő közeget a délutáni időszakban, így a gyerekek számos káros hatás kockázatának vannak kitéve. Az ebben az időszakban szervezett foglalkozások a felzárkóztatásra is jó alkalmat kínálnak. A 16 óráig szervezett foglalkozásokkal kapcsolatban is érvényesül azonban az az elv, hogy a köznevelési intézmény nevelés tekintetében nem riválisa, hanem segítője a családoknak, ezért bizonyos speciális oktatásszervezési módszerek esetének kivételével – a szülő kérésére az intézményvezető felmentést adhat a délutáni foglalkozások alól. [55.§ (1)]

A felzárkóztatás megszervezését a jogszabály 27. § (5) bekezdése írja elő az iskolák számára: „Az általános iskola, a középfokú iskolaköteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes

felkészítésére

szolgáló,

differenciált

fejlesztést

biztosító

egy

és

háromfős

foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett.”

A törvény 2.§ (1) bekezdése egyértelműen kijelenti: „Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, valamint az első szakképesítésre történő felkészítés a magyar állam közszolgálati feladata.” vagyis az ingyenes oktatás nem függ össze az életkorral, nem a tankötelezettség végéig, hanem a végzettség megszerzéséig biztosított.

Arra valóban lehetőség nyílik, hogy a 16. életévét betöltött tanuló fegyelmi okból kikerüljön az iskolából, ennek oka azonban semmiképpen sem lehet pusztán az életkora. A leszállított tankötelezettségi korhatár mellé foglalkoztatás ügyi program is szükséges. Ugyanakkor ismét hangsúlyozandó, hogy a korhatár leszállítása nem jelenti a tanulmányok befejezését vagy indokolatlan felfüggesztését.

A tanuláshoz való visszatérésben, a felzárkózásban és a szakképzésre való felkészülésben jelentős segítséget nyújtanak a 2013 szeptemberétől induló köznevelési Híd-programok. A Híd-programok

87


nem a szegregáció, hanem a felzárkóztatás céljával jönnek létre. Ezt a szempontot a róluk szóló rendelet elkészítésekor is kiemelten szem előtt kell tartani.

15.2 Közoktatási intézmények és szolgáltatások A kisgyerekkorban meglévő/hiányzó feltételek, körülmények nagymértékben meghatározzák a gyerekek későbbi életpályáját. Nem véletlen, hogy a kistérségi gyerekesély programok egyik központi eleme a Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozása, amelyek célja a korai képességgondozás biztosítása, illetve a szegénységből eredő otthoni hátrányok ellensúlyozása, csökkentése.

A 2011-es Népszámlálás szerint a Mezőcsáti kistérségben 917 öt éves és fiatalabb gyerek él. (A 0-2 évesek száma 452 fő, a 3-5 évesek száma 465 fő). A kérdőíves adatfelvétel mintájába 145 kisgyerek (0-5 éves) került be, közöttük a 0-2 évesek száma 73 fő, a 3-5 éveseké 72 fő. Adataink szerint (a szülők válaszai alapján) a 0-5 éves gyerekek többsége számára adottak az alapvető feltételek: mintegy 90 százalékuknak van kültéri, beltéri játéka, szüleik szoktak nekik mesét olvasni, és a különleges eseményeket is megünneplik együtt. A gyerekek háromnegyedének (73%) vannak könyvei is. A szegény családokban ezek az arányok 10-15 százalékponttal alacsonyabbak, de úgy tűnik, a kisgyerekek többsége számára itt is biztosítottak ezek a fejlődéshez szükséges feltételek. Az egy másik kérdés – és amit a kérdőíves kutatás nem tud mérni - , hogy milyen minőségbeli különbségek vannak akár a játékok, a könyvek, akár az események megünneplése, a szülőkkel való együttlét terén. (Ezzel együtt – ahogy később látni fogjuk – a gyerekek közel sem elhanyagolható része a legelemibb szükségletek terén is nélkülöz.)

A szegény, hátrányos helyzetű kisgyerekek számára kiemelkedő jelentőségű az intézményes ellátás, illetve az, hogy valamilyen célzott szolgáltatást vegyenek igénybe (szüleikkel együtt). Előbbi a bölcsőde, amely szocializációs funkciója mellett elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a szülők tudjanak dolgozni. Utóbbi a Biztos Kezdet Gyerekház, amely – alacsonyküszöbű szolgáltatásként – kifejezetten (de nem kizárólag) a hátrányos helyzetű családokat szólítja meg a korai képességgondozás biztosítása, az otthon hiányzó feltételek pótlása, a szülők támogatása érdekében.

88


15.2.1 Bölcsőde A Mezőcsáti kistérség két településén, Mezőcsáton és Tiszatarjánban van bölcsőde (amely csak a 10 ezer főnél népesebb városok számára kötelezően ellátandó feladat). A mezőcsáti bölcsődét a református egyház tartja fenn. 2007-ben az óvoda épületében integráltan nyitották meg 15 bölcsődei férőhellyel, majd 2010-ben uniós pályázati forrásból 24 férőhelyesre bővítették az intézményt. Így jelenleg a kistérségi központban élő 0-2 éves gyerekek (161 fő) 15 százaléka számára van elérhető bölcsődei hely. (A 0-3 évesekkel számolva az arány ennél alacsonyabb.) Tiszatarjánban az óvoda mellett működik 10 férőhelyes bölcsődei csoport (2010 őszétől). Így elvben a kistérségben élő összes 0-2 éves kisgyerek 7,5 százaléka számára, a 0-3 évesek 5,7 százaléka számára van bölcsődei férőhely.19 A gyakorlatban ez persze nem jelenti azt, hogy a városi és a tiszatarjáni gyerekeken felül a kistérség más településeiről igénybe tudnák venni a szülők az intézményt. A Mezőcsáti kistérség esélyegyenlőségi terve szerint „a korai fejlesztésre egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk, felismerve a lakossági igényt és a jövőbeli helyi társadalomra gyakorolt hatását, melynek eredményeként 2010 év végére Ároktő településen megkezdi működését a Biztos Kezdet Program. A Program nem teremt új, párhuzamos ellátórendszert, hanem a helyi ellátások új típusú összekapcsolásával valósítja meg szakmai céljai. Nem önálló ellátás, hanem ellátási, együttműködési filozófia. A hátrányokkal küzdő, kisgyermekeket nevelő családok funkcionális működésének segítésére, fejlesztésére fókuszál”. Ároktőn, ahol 110 hat éves vagy fiatalabb gyerek él, uniós forrásból (TÁMOP 5.1.1.) hoztak létre Biztos Kezdet Gyerekházat. A kistérségi Gyerekesély program keretében Tiszakeszin és Tiszatarjánban kezdte meg működését gyerekház. (Előbbi községben a 0-5 éves gyerekek száma 97 fő, utóbbiban 104 fő).

A kérdőíves adatfelvétel szerint a kistérségben élő 0-5 éves gyerekek 13,5 százaléka jár vagy járt bölcsőde (több mint 80 százalékuk két éves korától.) Gyerekházba a korosztály 7,2 százalékát viszik vagy vitték korábban a szülei. Ezek az arányok az országos mutatókhoz képest nem rosszak, a gyakorlatban a kistérség kilenc települése közül azonban csak a kistérségi központra és három községre korlátozódnak. Ráadásul Tiszatarjánban egyetlen olyan szülő, illetve gyerek sem került a mintába, aki járna a 2013 januárjában megnyílt gyerekházba. A jövedelmi helyzet szerinti bontásban (kis elemszám mellett) a kistérségben is látszik az, hogy a bölcsőde alapvetően a középosztály intézménye: a szegény háztartásban élő 0-5 évesek mindössze 3 százaléka, a nem szegények 23 százaléka veszi vagy vette igénybe az intézményt.

89


15.2.2 Óvoda Óvoda a Mezőcsáti kistérség kilenc települése közül Tiszabábolnán és Tiszavalkon nem működik. A 36 évesek száma 12 fő, illetve 8 fő ezekben a községekben; ők a tiszadorogmai óvodába járnak. A 2010-es statisztika szerint 614 óvodai férőhely van a kistérségben, amelyek akkor 91 százalékos kihasználtsággal működtek.21 A 2011-es népszámlálás adataival összevetve (a 3-6 éves korosztály létszáma a kistérségben 619 fő) szinte minden óvodáskorú gyereknek jut férőhely. Az adatfelvétel mintájában a 3-6 éves korcsoport száma 488 fő, a kérdezés időpontjában óvodás gyerekek száma 83 fő (40 százalékuk roma, 56 százalékuk szegény).

A gyerekek intézményes szocializációja, a későbbi iskolai teljesítmény szempontjából az óvodának kiemelkedő szerepe van. Meghatározó az is, hogy a gyerekek mikor kezdik az óvodát, illetve hány évet töltenek el ott. A kistérségben élő 3-17 éves gyerekek háromnegyede (73,2%) 2-3 évesen kezdte meg az óvodát. Ez nem sokkal alacsonyabb arány az országos átlagnál (76,4%). Ugyanakkor viszonylag magas (az országos átlag háromszorosa) azoknak a kistérségi gyerekeknek az aránya, akik csak 5 éves koruktól jártak óvodába. A szegény és a cigány gyerekek jelentős része esetében az óvodakezdés ideje valamivel későbbre tolódik. Körükben jóval alacsonyabb a 2-3 évesen óvodába járók aránya (63,5%, illetve 59,3%), mint a nem szegények (84,8%) és a nem romák (80,8%) esetében. Ráadásul a kistérségben élő 3-17 éves szegény gyerekek 4,8 százaléka, a cigány gyerekek 6 százaléka egyáltalán nem járt óvodába Az adatfelvétel idején óvodás gyereket nevelő szülőktől megkérdeztük, hogy mennyire elégedettek az óvoda működésének néhány jellemzőjével. A válaszok alapján a szülők többsége (60-80%-a) elégedett az intézménnyel. A nem szegény szülők nagyobb arányban elégedetlenek, ami összefügghet azzal, hogy a kistelepüléseken nyújtott intézményi ellátás az ő igényeiket kevésbé tudja kielégíteni, mint a szegényekét. A szegénységben élő szülők a teljes mintában mért arányoknál is nagyobb mértékben vannak megelégedve minden vonatkozó kérdés esetében.

A 2010-es kistérségi tükör – az önkormányzatoktól kapott óvodai statisztikák alapján – 38,8 százalékra teszi a halmozottan hátrányos helyzetű óvodások kistérségi arányát. A cigány gyerekek becsült aránya – a tükör alapján – az ároktői óvodában a legmagasabb (85%), a tiszatarjáni és a tiszakeszi intézményekben 38-40 százalék. „Az intézményenkénti becsült roma arányok alapján annyi látható, hogy Ároktőn – a kistérségen belül – kiugróan magas a roma óvodások aránya (85%). További három óvodában 40 százalék körüli az arányuk, miközben Tiszadorogmán és a mezőcsáti református

90


óvodában alig vannak cigány gyerekek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek intézmények közötti megoszlása szintén egyenlőtlen: Ároktőn szinte mindenki (91,5%), a mezőcsáti ÁMK óvodájában (47,6%) és Tiszatarjánban (53,4%) a gyerekek fele ebbe a kategóriába tartozik.” Mindez azért lényeges, mert mára a központi kormányzati irány nem szorgalmazza az integrált oktatástnevelést, sőt „elnézi”, engedélyezi a szegregációt. Ehhez képest kedvezőnek mondható, hogy a Mezőcsáti kistérségben élő, óvodás gyereket nevelő családok háromnegyede (76,4%) jobbnak gondolja azt, amikor a cigány és nem cigány gyerekek egy csoportba járnak, mintha elkülönítve lennének. A nem szegények és a nem cigányok között az integrációt helyeslők aránya alacsonyabb (69,4%, illetve 70,6%), mint a szegények (81,4%) és a cigányok (86,7%) körében.

15.2.3 Iskola A Kistérségi tükör (2010) alapján a Mezőcsáti kistérség két településén, az elöregedő Tiszadorogmán és Tiszavalkon nincs általános iskola. Gelejen (1-3. osztály), Tiszabábolnán, Tiszadorogmán és Tiszatarjánban (1-6. osztály) csak alsó tagozat működik. Az iskolák „államosítása” előtt a kistelepülések intézményeinek többsége társulási formában tartotta fent az iskolákat. Tiszavalkról, Tiszadorogmáról és Tiszabábolnáról például a Mezőkövesdi kistérség településére, Borsodivánkára jártak a felső tagozatos diákok. A tükör – helyi adatszolgáltatásra támaszkodva – 1376 általános iskolai tanulót „számolt” össze, akiknek fele (47,5%) halmozottan hátrányos helyzetű volt (2010). Az általános iskolás korú (6-14 éves) gyerekek száma a Mezőcsáti kistérségben 1570 fő (Népszámlálás, 2011). A kutatás mintájában a korcsoport száma 288 fő. Nekik felük (50,2%) szegény, harmaduk (34,8%) roma.

A mintában a 6-17 éves gyerekek harmada (35,1%) kezdte meg az általános iskolát hatéves korában. Többségük (58,2%) 7 évesen, 2,5 százalékuk 8 évesen kezdett iskolába járni. A szegény és a cigány családok gyerekei nagyobb arányban kezdték hatévesen az iskolát. A középosztálybeli gyerekek inkább maradnak még az óvodában, és jellemzően hétévesen kezdik meg tanulmányaikat. A korcsoport 3-4 százaléka (még vagy már) nem jár iskolába.

91


15.3


15.3.1 Pályaválasztás Az Európai Unió, illetve a tagállamok közös állásfoglalással deklarálták az élet minden szakaszában nyújtandó pályaorientációs politikák, rendszerek és gyakorlatok megerősítésének fontosságát Európában. Ezek szerint az egész életen átívelő tanulás szükségessége - aminek kulcsfontosságú szerepe van a lisszaboni célkitűzések megvalósításában - olyan aktív támogató szolgáltatásokat igényel, amelyek elősegítik, hogy az állampolgárok a gazdaság folyamatosan változó igényeinek megfelelően, egész életük folyamán fejleszthessék képességeiket, készségeiket, kompetenciáikat. Ennek érdekében a pályaorientáció terén széles körű együttműködés, összehangolt intézkedések szükségesek. A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását.

A tanulóknak is, és a társadalom érdekeinek is leginkább megfelelő életpálya megtalálásához, az arra való felkészüléshez segítségre van szükség. Ezt a segítséget a diákoknak részint az iskolától, részint pedig iskolán kívüli tanácsadó intézményektől kell megkapniuk, pályaorientációs programok, illetve pályaválasztási és életút-tanácsadásra hivatott szakmai szolgáltatások formáiban.

Kitüntetett jelentősége van, hogy sokféle és sokféleképpen elérhető pályaorientációs szolgáltatás létesüljön, különösen a nehezen elérhető fiatalok és felnőttek irányában. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy minden állampolgár számára hozzáférhetővé kell tenni a pályaorientációs szolgáltatásokat az élet minden szakaszában, nagy figyelmet fordítva a nőknek és a férfiaknak a tanulást, illetve a munka világába történő visszatérésüket illető különbségekre, a fogyatékkal élők speciális igényeire, a veszélyeztetett csoportba tartozó egyénekre. Kiemelendő a pályaorientáció megelőző jellege a korai iskolaelhagyás tekintetében, illetve a korai iskolaelhagyók oktatásba és képzésbe történő reintegrációja szempontjából.

A tevékenység célja, hogy a fiatalok felismerjék a szakma-, munkaválasztás, vagy továbbtanulási irány kiválasztásának fontosságát. Megismerjék képességeiket és érdeklődési irányaikat. Közeledjenek a tanulás, mint tevékenység elfogadásához és bővüljön pályaismeretük. Felkészített és tudatos pályaválasztást

követően

radikálisan

csökkenjen

a

középfokú

oktatási

intézményekben

lemorzsolódók száma.

92


15.3.2 Tanácsadás Pedagógiai tanácsadó szolgálat működtetésén keresztül biztosítani tudjuk, hogy a „rendszeren kívülről” megfelelő hatékonysággal és időben tudjunk beavatkozást kezdeményezni. Ennek elemei az iskolákban működő szociális munkások által kerülnek megvalósításra.

Intézményi összekötő foglalkoztatása biztosítja a célcsoport elérését, bevonását. Az intézményi összekötő a rendszerben jelző, konzultációs, intervenciós, szervező – támogató, érdekképviseleti funkciót lát el. Kiválasztásának szempontjai elsősorban személyiségével összefüggő elvárásokban fogalmazható meg. A kiválasztást, illetve a megbízást meg kell előzze az igazgatónak a tanácsadó szolgálat munkatársaival történő konzultációja.

Az intézményi összekötő feladata a Tanácsadó Szolgálattal folyamatos kapcsolattartás keretében: 

a tanulók, pedagógusok, szülők tájékoztatása a tanácsadó szolgálat szolgáltatásairól,



a tanácsadó szolgálat által végzett mérések, szűrések, tájékoztatók intézményi szervezése, koordinálása,



a szolgáltatásokkal összefüggő folyamatos kommunikáció a pedagógusokkal, annak érdekében, hogy a rászorultak minél előbb elérhessék a megfelelő szolgáltatást,



javaslattétel a tanácsadó szolgáltatásainak igénybevételére,



a tanácsadásra jelentkezők továbbítása a szolgálat felé, az erre kidolgozott jelentkezési lap kitöltésével, továbbításával,



a tanulóról kapott visszajelzések szerinti intézkedések megvalósításának koordinálása,



részvétel a szolgálat által, vagy az iskola által kezdeményezett esetmegbeszéléseken,



gondozza a tanácsadó szolgálat igénybevett szolgáltatásainak teljes dokumentációját,

Az intézményi összekötő kapcsolattartási formái: Intézményen belül: 

együttműködik a gyermekvédelemmel, mentálhigiénés tevékenységgel foglalkozó egyéb munkatársakkal



intézményi munkaértekezleten tájékoztatást ad, illetve tevékenységével összefüggő információkat cserél a kollégákkal,



aktuálisan esetkonzultációt szervez, vezet pedagógusoknak

93


Tanácsadó Szolgálattal: 

aktuálisan, az általa képviseltekkel kapcsolatos esetkonzultáción vesz részt a tanácsadó szolgálat munkatársaival



A tanácsadó az intézmények felé a szolgáltatása során megvalósított tevékenységéről, illetve annak eredményéről abban az esetben küld írásos visszajelzést, amennyiben a résztvevő tanuló volt, és a tanácsadás következményeként az iskolának intézkedési teendői vannak, vagy ha a tanulóval való foglalkozáshoz javasol eljárásokat: pl. bánásmódra, tanulási - tanítási stratégiákra, pályaorientációra, pályakorrekcióra vonatkozó javaslatok.



A támogató szervezetek igénybevétele a tanácsadó szolgálat tevékenységét kiegészítő eljárás.

15.3.3 Hozzáférés, ellátottság A tevékenység három részből tevődik össze: 1. Gyógypedagógiai szűrő vizsgálatok, képességek feltárása, - diagnosztika 2. Fejlesztési terv elkészítése, pedagógusokkal való közös kidolgozása – stratégia 3. Tanácsadás. Stratégia felülvizsgálata, kontroll

A településeken élő gyermekek közül a nagycsoportos óvodások, az általános iskola első osztályosai és a negyedik osztályosok kerülnek felmérésre. A mérés alkalmával feltárásra kerül a gyermekek képességstruktúrája. Az eljárás során kapott eredményeket a gyermekkel foglalkozó pedagógussal közösen feldolgozva elkészítjük az egyénre szabott fejlesztési tervet, didaktikai tervet. Ezt minden szülővel megbeszélve valósítja meg a pedagógus.

A gyógypedagógus folyamatosan rendelkezésre áll tanácsadással.

Januárban a félévzáráshoz közösen készítenek értékelést a bevont gyermekekről (gyógypedagógus, pedagógus). Ezt megbeszélik a szülővel. Meghatározzák a szülő által is megvalósítható tevékenységet, nevelési elvárást, otthoni módszereket. A szülő tapasztalatait is beépítik a következő félévi tervezésbe.

94


Tanév végén kontrollmérésekkel győződnek meg a gyermek fejlődési üteméről. Ezt ismét a szülővel ismertetik.

Javaslat készül az esetleges nyári foglalkoztatásra, otthoni tevékenységre.

15.4

Elért eredmények

15.4.1 Pályaválasztás 2012. október és november hónapban felkerestük a bevonandó intézményeket, tájékoztattuk őket a projektelem tartalmáról. Az iskolák tájékoztatása tehát megtörtént, mind írásban, mind személyes megkereséssel. Cselekvési terv és operatív szervező táblázat készült a feladatok konkretizálására. A beszerzési folyamatok elhúzódása miatt az első tanévben nem indulhattak be a tervezett tevékenységek, bár 2013. január 21-én a gimnázium nyílt napjának lebonyolításában tevékenyen részt vettünk, illetve szerveztünk főiskolai tájékoztatókat is. 

2013.09.20-án. Az iskolahívogató rendezvényekhez az eszközök beszerzése megtörtént.



2013.10.16-án megkezdődött a Mezőcsáti Református Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Iskolahívogató programsorozata. Szerda délután két programmal várta az iskola tantestülete az érdeklődő 6-7-8. osztályos tanulókat.



Az élménypedagógia eszközeivel ismerkedhettek egymással a diákok, majd egy élő Gazdálkodj okosan! játékban maguk is bábuvá válva vetélkedhettek 23 tanuló vett részt a környező és helyi iskolákból.



2013.11.20-án 23

fő

részvételével iskolahívogató

keretrendezvénnyel egybekötött

gimnáziumlátogatás került megrendezésre. Angol és német nyelvterületre tett kirándulások és közös daltanulás volt a program. 

2013.11.25-én a gimnázium nyílt napjára utaztattuk be a tanulókat Igrici, Ároktő, és Tiszakeszi iskoláiból. A nyílt napon 81 tanuló vett részt.



2013.11.20-án a debreceni egyetemet látogatták meg a gimnázium tanulói 41 fő vett részt. Az utaztatást a projekt biztosította.



2013.12.05-én a miskolci egyetemet látogatta meg 40 gimnáziumi tanuló a projekt által biztosított autóbusszal és kísérőtanárokkal.

95




2013.12.18-án az iskolahívogató programon kreatív karácsonyi játszóházban vettek részt az általános iskolákból érkező tanulók.(18 fő)

Cél: Megismertetjük a tanulókat az epalya.hu pályaválasztási honlappal, önismereti és pályaorientációt segítő tesztekkel segítjük a pályaválasztást, a továbbtanulást.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat egyik fontos célja, hogy a pályaválasztás illetve a pályamódosítás előtt álló fiataloknak és felnőtteknek segítséget nyújtson abban, hogy a munkaerőpiacról elegendő és gyorsan hozzáférhető információval rendelkezhessenek, továbbá a pályaválasztást segítő információkat egy helyen tudják elérni. E cél megvalósítása érdekében hozták létre az ePálya elnevezésű honlapot. Lehetőséget kapnak, hogy megismerjék a pályaválasztást segítő honlapot, melyet a későbbiekben önállóan, esetleg a környezetüknek is megmutatva tudnak hasznosítani. Itt megtalálhatóak a szakmaleírások, a munkaerő-piaci igények és azok a képességek, amelyekre szükség van, láthatóak az alkalmasságot kizáró okok is.

Indikátorok: Program

Alkalom

Elért eredmény

Középiskolai látogatás

4 alkalom

147 fő

Egyetemlátogatás

2 alkalom

1463 fő

Pályaorientációs foglalkozás

-

-

15.4.2 Tanácsadás Megállapodásunk szerint az iskolai összekötők is látnak el tanulási tanácsadást. Az ellátandó települések közötti óraeloszlás: 1. tanulási tanácsadás 31 óra/hó, 15 hónapon keresztül Intézmény (település) Igrici Egressy Enyedy Gimnázium

hó/óra 4 4 3 4

96


Az iskolai összekötők tartják: Intézmény (település)

hó/óra

Tiszakeszi Széchenyi Tiszakeszi Lórántffy Tiszatarján Ároktő Tiszadorogma Gelej

3 3 2 4 2 2

2. mentálhigiénés tanácsadás 35 óra/hó, 15 hónapon át szükség szerint, de tömbösítve, az iskolai létszámoknak és igényeknek megfelelően: Intézmény (település)

hó/óra

Igrici Egressy Enyedy Gimnázium Tiszakeszi Széchenyi Tiszakeszi Lórántffy Tiszatarján Ároktő Tiszadorogma Gelej

4 4 4 6 3 4 2 4 2 2

közokt. Koord. látogatás

Indikátorok

megvalósult

tanulási t

összes

0

50

100

150

97


15.4.3 Hozzáférés, ellátottság A munkát a Mezőcsáti Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival, a 14 közreműködő köznevelési intézmény vezetőivel és a fejlesztést végző kollégákkal együtt végeztük.

Szakmai közreműködő, illetve a szűrővizsgálat lebonyolításáért felelős szervezetként a szakmai hátterünket (szakemberek, szakmai anyagok, képzési programok, szupervízió) a Tüskevár Iskola biztosítja.

Személyesen találkoztunk az óvodák, iskolák vezetőivel, fejlesztőpedagógusaival, ismertettük a program elemeit, céljait. Hasznos és jól sikerült megbeszélések voltak, korrekt munkakapcsolat alakult ki közöttünk.

A pedagógiai szakszolgálati kollégákkal együttműködve több személyes találkozón egyeztettük a mérés ütemezését, szakmai tartalmát, a lebonyolítás technikai részleteit. Végigbeszéltük a teszteket, standard mérőlapokat, vizsgálati eszközöket raktunk össze. A folyamatos egyeztetések során még tovább

pontosítottuk

és

véglegesítettük

az

előszűrő-lapok

tartalmát

(3

korcsoportra).

Sokszorosítottuk és eljuttattuk az intézményekbe ezeket a bemutatkozó levéllel együtt.

Megkötésre kerültek a mérésre vonatkozó megbízási szerződések 11 helyben dolgozó szakemberrel. Összegyűjtöttük az egyéni fejlesztéseket végző kollégák elérhetőségeit, elsősorban azért, hogy a helyi igényeket felmérjük.

Elkészült az internetes adatbázis fájlkezelő programja, aminek segítségével minden intézmény a rá vonatkozó jogosultsággal férhet hozzá a mérési anyagokhoz és tölthet le feladatokat, szakmai anyagokat. Kiosztásra kerültek a belépési kódok.

Feladatbankot alakítunk ki a napi fejlesztőpedagógiai munka közvetlen megsegítésére. Alapvető cél, hogy a gyerekekkel csoportban, osztályban foglalkozó pedagógusok kapjanak valós, kézzelfogható, gyakorlatias segítséget a fejlesztéshez.

Felvettük a kapcsolatot a mezőcsáti cigány önkormányzat vezetőjével, aki felajánlotta a segítségét a családok minél eredményesebb bevonása érdekében. Mivel az eddigi tapasztalataink szerint az egész

98


program sikere leginkább a családok bevonódásától függ, ezért erre a területre a tervezettnél is nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni.

November 27-re befejeződtek a mérések. 14 intézményben, 168 db szülők és pedagógusok által kitöltött előszűrő lapot szedtünk be, 127 db mérés történt, ez a szám magába foglalja az óvodás és az alsó tagozatos méréseket is. A mérések az alábbi területeket érintették: -

óvodásoknál és 1. osztályban:  diszlexia-szűrés, valamint részképességek vizsgálata,  Goodenough - féle rajzvizsgálat,  figyelemvizsgálat.

-

2-4. osztályosoknál:  részképességek vizsgálata (Szautnerné-féle),  Goodenoug-féle rajzvizsgálat,  figyelemvizsgálat,  szükség esetén ezt kiegészítette a matematikai ismeretek feltérképezése is.

A mérési dokumentáció a következőket tartalmazza:    

a gyermek által kitöltött feladatlapok, a mérés rögzítésére szolgáló kiértékelő lapok, fejlesztési terv alapját képező összegzések, mérési jegyzőkönyv.

Cél: A térségben élő tanköteles korú gyermekek oktatásának megalapozása, segítése, egyéni fejlesztés megvalósítása a sikeres iskolai teljesítmények érdekében. Ezzel biztosítható az egyenlő esély minden gyermek számára a továbbtanuláshoz, s ezzel egyenes arányban javulnak életkilátásaik. Ez az ellátási forma segíti a tehetségek felismerését, gondozását.

Indikátorok:

99


Indikátor

Tiszakeszi

Ároktő

Bábolna

Mezőcsát

Igrici

Gelej

Tarján

Dorogma

∑

Intézmény típusa iskola óvoda iskola óvoda iskola óvoda iskola óvoda iskola óvoda iskola óvoda iskola óvoda iskola óvoda

4. o.

3

6

2

1

12

3. o.

3

5

2

2

12

Mérés 2. o.

3

3

2

2

10

1. o.

3

3

óvoda Összesen

3

21 4

5 25

4 3

8 2

44 5

7

49

12

3

17

4

6

26

25

5

3

4

2

8

5

7

127

Szűrő- ped. lap szülő

3

50

17

4

6

29

25

5

3

4

2

8

5

7

168

3

50

17

4

6

29

25

5

3

4

2

8

5

7

168

Intézmény

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

14

15.5 Kapcsolódó tevékenységek  Pályaorientáció 

pedagógiai szakszolgáltatások működtetése, fejlesztése és támogatása



kistérségi együttműködés biztosítása, jó gyakorlat átvétele



szakmaközi hálózat kialakítása és támogatása, működtetése a hatékony együttműködés biztosítása végett



tanácsadás

15.6 Életkori

Stratégiai intézkedések Feladat szükségletek

a

prevenciós

szocializációs funkciók erősítése.

Cselekvési pontok és Rendezvények, közös foglalkozások a szülőkkel, legalább havi egy alkalommal a gyermek életkori sajátosságaihoz

kapcsolódóan-

óvodai

szocializáció segítése, óvoda-iskola átmenet nehézségeinek csökkentése: közösségi házak és gyerekházak

programjain

való

részvétel

növelése. A nappali ellátást és a tanulást segítő formák A tanulók optimális fejlődéséhez, fejlesztéséhez bővülése.

a családok és helyi közösségek bevonásával támogató háló, szolgáltató rendszer kialakítása-

100


kortárs

csoportok

kialakítása,

képességbeli

hátrányok kompenzálása az egész napos iskolai rendszer bevezetésével. Közösségi házakban, IT pontokon

és

Ifjúsági

Közösségi

terekben

működjenek a szociális hátrányokból eredő hiányok leküzdésére felzárkóztató

délutáni,

hétvégi települési közösségi formák: főiskolások bevonásával

korrepetálás

lehetőségének

megteremtése. Szakmaközi

hálózat

működése

valamennyi A gyermekek egyéni iskolai pályafutásának

érintett szolgáltatás részvételével.

feltérképezése.

A

legrosszabban

teljesítő

tanulókkal kapcsolatos teendők megbeszélése, egyéni fejlesztési terv készítése. Partneri kapcsolat kialakítása a szülőkkel.

Az alacsony iskolai teljesítmény és az iskolai lemorzsolódás

mérséklése

érdekében

nem

hagyományos szülői értekezletek szervezéseközös programdélutánok, szülői kompetenciák erősítése. Újszerű

képességfejlesztés,

tevékenységközpontú,

a tapasztalati

ismeretszerzést segítő generációs programok. Fontos, hogy minden érintett jól lássa, értse és értékelje az iskolában zajló folyamatokat. Legyen cél a nyílt, a nyitott, befogadó iskola. Pályaválasztási tanácsadás

Középfokú intézmények látogatása, nyílt napokelsődleges tapasztalatszerzés.

Alakuljanak tematikus pedagógiai műhelyek a Működjenek rendszeres szakmai műhelyek a tanulói hátrányok mérséklésére.

pedagógusoknak

a

képesség-,

kompetenciafejlesztés és gyakorlati módszerek, eljárások

témában.

Javasolt

nyílt

órák,

foglalkozások tartása, szakirodalom ajánlása,

101


gyakorlati tevékenységük mentorálasa. Fontos a tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanulókat nevelők rendszeres megsegítése olyan módszerekkel, melyeket a napi folyamatokban hatékonyan használhatnak- jó tapasztalatok átadása. Pedagógiai Szakszolgálat szolgáltatás bővítése.

Egyéni

pályaválasztási

tanácsadás,

egyéni

kompetenciák, egyéni képességek felmérése. Pályaorientáció: vállalkozások

településeken

bemutatása,

termelő

működő iskolák,

iskolakertek kialakításának lehetőségei.

102


XVI. Gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások törvényileg garantált, intézményes keretei elvben adottak. Az 1993-ban elfogadott Szociális törvény és az 1997-ben meghozott Gyermekvédelmi törvény, valamint azok módosításai folyamatosan bővítik a szolgáltatások körét. Jelenleg azonban még e családi és személyes szolgálatok (az ún. személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások) törvényekben kötelezően előírt formáinak kiépítettsége sem teljes.

A szolgáltatások településen belüli elhelyezkedése, tárgyi feltételrendszere, felszereltsége, egyenlő esélyű hozzáférése nagyon változó a szegényebb régiók, kistérségek, és kistelepülések hátrányára. A szolgáltatások többsége rendelkezik működési engedéllyel, de a szolgáltatásokra vonatkozó minimális standardok hiánya miatt a szolgáltatások többsége nem felel meg a minőségi szakmai feltételeknek. A helyi szükségletek felmérése hiányos, a regionális szolgáltatásfejlesztési koncepciók elkészültek, de sok

település

a

mai

napig

nem

készített

szükségletekre

alapozott

helyzetértékelést,

szolgáltatásfejlesztési koncepciót. A meglévő és működő szolgáltatások hatékonyságát is csökkenti az együttműködések hiánya.

A szegénységben élő gyerekek nemcsak települési, területi és társadalmi egyenlőtlenségek miatt esnek el a szükségleteiknek megfelelő ellátásoktól, hanem a gyerekeknek nyújtott szolgáltatásokban foglalkoztatottak szemlélete, igen eltérő értékbeállítódása, az alapelvek és a normák eltérő volta és sokféle szakértelem hiánya miatt is. A gyermekekkel foglalkozók körében gyakori az előítéletesség és (vagy) egyes csoportokkal szembeni nem is nagyon rejtett rasszizmus. Bár a legszegényebbeknek és a legkiszolgáltatottabbaknak van szüksége a legmagasabb szakértelemre, a legjobb minőségű szolgáltatásokra, e helyett sokszor a minimumforrásokból létező, félmegoldást jelentő szolgáltatási lehetőségek, kvázi-szakmai segítségek jutnak nekik.

A Nemzeti Stratégia megvalósítása során a szolgáltatásokban dolgozók szakmai színvonalát jelentősen emelni kell. Szemléletváltozást kell elérni a gyermekekkel foglalkozó szolgáltatók körében a képzések részleges átalakításával, erősebb kontrolljával, illetve megfelelő átképzésekkel. El kell érni, hogy minden kistérségben minden alapszolgáltatás kiépüljön, illetve, hogy rutinszerűvé váljon a szakszolgálatok elérése. Különös figyelmet kell fordítani a területi hátrányok kiegyenlítésére, és az

103


egyenlő esélyű hozzáférésre. Ki kell alakítani a világos szakmai standardokat, bizonyos esetekben a protokollokat, és rendszeresen kell mérni a lakosság elégedettségét a szolgáltatásokkal.

16.1 Igazodó projektelem: Szakmaközi hálózatok kialakítása és működtetése Az első workshop 2013. márciusában került megrendezésre. A programelem közbeszerzési eljárása lezárult. A nyertes céggel az egyeztetések folyamatosak, szinte minden hónapban megrendezésre kerül a workshop – témák egyike. Elkészült a programelem éves terve, mely alapján a tervezhetőség megvalósul.

A résztvevők (kistérség helyi szakemberei, a Kistérségi Gyerekesély Bizottság tagjai, illetve a kistérség településeinek vezetősége) meghívása elektronikus és postai úton történik.

Cél: A Nemzeti Stratégia alapelveivel és prioritásaival összhangban álló a helyi szükségletekre épülő a gyermekeket és családjaikat érintő fejlesztési képzési szolgáltatások megvalósítása. Új gyakorlatok, lehetőségek, tevékenységek összehangolása a kötelezően ellátandó feladatok hatékony elvégzése, a különböző érintett szakemberek együttgondolkodása érdekében.

Szakmai célirányos workshop: Minden workshop egy-egy témát képvisel, melyen Kistérségi Gyerekesély Bizottság tagjai, a települések vezetőségének képviselői illetve meghívott szakértők vesznek részt. A workshop-koordinátor a téma szakmai hátterét vitaindításként bemutatja, majd koordinációjával minden résztvevő kerekasztal mellett megvitatja a lehetőségeket, döntést hoznak, feladatokat, felelősöket, határidőket rögzítenek. Workshop-témák: 

Kistérségi Gyerekesély Bizottság feladatai, Kistérségi Tükör bemutatása



Kistérségi Gyerekesély Stratégia vitaindítás



Cselekvési program és forrástérkép vitaindítás



Kistérségi Gyerekesély Stratégia beszámoló, felülvizsgálat



Cselekvési program és forrástérkép beszámoló, felülvizsgálat



Beszámoló Kistérségi Gyerekesély Bizottság feladatairól – 6 havonta



Táborozási kérdések –két alkalom



Helyzetfelmérés eredményének beszámolója – 2 alkalommal

104




Beszámoló Kistérségi Gyerekesély Bizottság feladatairól



Szakemberek számára tartott képzésekről beszámoló



Biztos Kezdet Gyerekházak indítása, működése



Szegregált Settlement-típusú közösségi házak indítása, működése



Kistérségi szintű, a kifejezetten a célcsoport számára biztosított szolgáltatás eredményessége (gyógypedagógia, pályaorientáció)



Egészségügyi szűrésekkel kapcsolatos beszámoló

Indikátorok: Megrendezésre került workshop-témák

Megvalósult indikátorok

A TÁMOP 5.2.3-A-11/1-2011-0001 azonosító jelű, „Legyen jobb a gyermekeknek” mezőcsáti kistérségben című pályázat bemutatása

Nem számít indikátornak

Biztos Kezdet Gyerekházak indítása, működése bemutatása A TÁMOP 5.2.3-A-11/1-2011-0001 azonosító jelű, „Legyen jobb a gyermekeknek” mezőcsáti kistérségben című pályázat előrehaladásának bemutatása

1 Nem számít indikátornak

Kistérségi Gyerekesély Bizottság feladatai, Kistérségi Tükör bemutatása

1

Tájékoztató az egészségügyi szűrésekről

1

Iskolai szociális munka bemutatása

1

Szegregált Settlement-típusú közösségi házak indítása, működése

1

Biztos Kezdet Gyerekházak indítása, működése bemutatása

1

Kistérségi szintű, a kifejezetten a célcsoport számára biztosított szolgáltatás eredményessége – iskolai szociális munka bemutatása Biztos Kezdet Gyerekházak működésének bemutatása

1

A TÁMOP 5.2.3-A-11/1-2011-0001 azonosító jelű, „Legyen jobb a gyermekeknek” mezőcsáti kistérségben című pályázat és az oktatási intézmények kapcsolódási pontjainak bemutatása Egészségügyi szűrésekkel kapcsolatos beszámoló


1

1

Táborozási kérdések – Beszámoló a 2013. évi nyári napközis tábor eredményeiről

1

Kistérségi szintű szolgáltatások biztosítása: pályaorientáció, pedagógiai szolgáltatás hozzáférésének, pedagógiai tanácsadó szolgálat működtetésének

1

105


biztosítása Nem számít indikátornak

Biztos Kezdet alapelvei

Biztos Kezdet Gyerekházak indítása, működése

1


1

Vizsgálatkérő lapok eljuttatása a pedagógiai szakszolgálatok felé


A közösségi házak szolgáltatásainak általános ismertetése. A Tiszakeszi és Tiszatarjáni Közösségi Ház eddigi munkájának bemutatása.

1


1

A kistérségben élő gyerekek, fiatalok és családjaik helyzetének igényeiknek és szükségleteiknek felméréséből készített összegzett tanulmány ismertetése Összesen

1

16.2

Stratégiai intézkedések Feladat

16

Cselekvési pontok

Szakellátás fejlesztése érdekében a hiányosságok Kiemelt fontosságú beavatkozás szükséges: megszüntetése, szolgáltatások fejlesztése mind kapacitás, mind ellátandó területek tekintetében

1. fogyatékos

otthonok

kialakítása,

szakszerű szolgáltatások kiépítése és szakemberek toborzása 2. Óvoda

/

családi

napközi

hálózati

fejlesztése 3. Családi

átmeneti

és

anyaotthon

kialakítása a családon belüli erőszak áldozatainak támogatása végett, illetve az egyedülálló

anyukák támogatása

végett 4. Biztos Kezdet Gyerekházak számának növelése és kapacitásának bővítése

106


Sok pedagógus és szociális szakember a rájuk Segíteni kell a szociális ellátásban dolgozó nehezedő lelki terhek és munka mennyiség szakembereket is, hogy teljes életet tudjanak hatására kiég, elfárad és lelkileg nehezen viseli a élni, ne égjenek ki. munkáját, többnyire más pályát választ. (Nagy a lemorzsolódás szociális gondozó, családgondozó, A térség olyan súlyos problémákkal küszködik, szociális munkás, pedagógus területen. Ez a hogy más régióból nem szívesen jönnek munka folyamatában fennakadást eredményez.)

szakemberek, tehát a helyben jelenleg is dolgozók,

helyi

sajátosságokat

ismerők

megtartása fontos feladat, amihez kidolgozott ösztönző rendszer felállítása indokolt. A létbizonytalanságban élő családok száma nő, Mentálhigiénés foglalkozások kiterjesztése a gyakran lemondanak saját sorsuk irányításáról és családok felé. csak a segélyezésben, állami segítségnyújtásban Egyházak, látják a kivezető utat.

civil

problémás

szervezetek

esetek

bevonása

kezelésében,

a lelki

A gyermekek ebbe a létformába nőnek bele, így gondozásban. szocializálódnak,

ezáltal

érdektelenek

felelősségüket

nem

ismerik

el

saját Szakemberek

irányítása

mellett

mentori,

a diakóniai gondoskodás megszervezése.

életvezetésükben, mentálhigiénés problémákkal Reálisabb önkép kialakulását célzó programok küzdenek.

elindítása.

Ellenállnak a jobbító szándéknak, gyakran a Mentori rendszer kialakítása pályázati források magatartási zavarok, mint természetes tünetek jobb kiaknázásával. jelentkeznek a közoktatásban. Pedagógiai asszisztensek, szociális munkások és Kevés az iskolák szakmai segítsége, kevés a iskolapszichológus képzett szakember.

alkalmazása

minden

településen a prevenció, a problémafelismerés és a problémakezelés érdekében.

107


XVII. Egészségesebb gyermekkor biztosítása A szükségletfelmérésben, a lakáskörülmények elemzésénél már említést tettünk a szegénységben élők lakhatási jellemzőiről és az alapvető szükségletek biztosításáról. A túlzsúfoltság, a közművek, elsősorban az áram és a meleg víz hiánya, a gyermekek egész fejlődésére hatnak. Ilyen körülmények között tanulni, pihenni alig lehetséges, de a gyermekek egészségi állapotának alakulása sem függetleníthető a lakásviszonyoktól. A gyermekek egészséges fejlődését nagyban meghatározza, hogy mennyire biztosított számukra az elegendő és egészséges élelem. A szegénység nagymértékben rontja a megfelelő táplálkozás esélyeit, egyre gyakrabban fordul elő, hogy a családoknak problémát okoz az ennivaló megvásárlása.

A lakosság egészségügyi állapota romló képet mutat a kistérségben. Gyakoriak a nem megfelelő életmód, a stressz miatti megbetegedések, valamint a dohányzás és az alkoholizmus okozta betegségek. A prevenció szervezeti és intézményi hálózata gyengén kiépített a kistérségben, további gondot okoz a lakosság egészségmegőrzés tekintetében mutatott nem megfelelő magatartása, amit részben a kedvezőtlen anyagi és mentális helyzet vált ki.

17.1 Kormányzati szintű beavatkozás A Nemzeti Stratégia hat átfogó beavatkozási területet jelöl meg céljainak elérése végett. Ezek közül az egyik terület az Egészségesebb gyermekkor biztosítása, melynek céljai: 

egészséges életmód megteremtése (táplálkozás, sport, szabadidő)



az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés megteremtése az alap- és szakellátásában



a védőnők továbbképzése, érzékenyítésük fokozása



az ellátatlan gyerekek számának radikális csökkentése, a minden gyermeket elérő szakorvosi ellátórendszer



a serdülőkori terhességek korszerű megelőzése



a koraszülések előfordulásának és arányának csökkentése

A célok elérése érdekében az elmúlt években megkezdődtek a kormányzati intézkedések kidolgozása és bevezetése is, melyek szándéka, hogy a kitűzött célokat megfelelő időben és hatékonysággal tudja elérni az ország.

108


A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatok által végzett minőségi és hatékony tevékenységek ösztönzése érdekében 2011. április 1-től országosan egységes az ellátás minőségi színvonalának emelését célzó indikátor rendszer kidolgozására került sor.

A háziorvosok praxisjogának megújítása, a területi ellátás kötelezettség és a praxisok közötti kapcsolat megerősítése érdekében. A praxisalap létrehozása a hosszabb ideje üres praxisok betöltésére, a praxisok piacának fellendítése érdekében. Cél az újonnan belépő háziorvosok támogatása a praxisjoghoz kedvező feltételekkel történő hozzájutásban. A Kormány 300 millió forintot tett elérhetővé a fiatal háziorvosok számára a praxis és a szükséges felszerelés megvásárlásához.

A rehabilitációs szolgáltatások uniós és hazai kormányzati forrásokból történő fejlesztése, azzal a céllal, hogy a különböző rehabilitációs szakterületek ellátáshoz való lakossági hozzáférés földrajzi, regionális és szakmai, tartalmi egyenlőtlenségeinek csökkentése és az egészségügyi rehabilitációs szolgáltatások ambuláns formáinak elterjesztésével, személyi feltételek javításával, továbbá szakmai együttműködések létesítésével.

Az Egészségügyért felelős Államtitkárság 2011. évben 48,5 millió Ft-ot biztosított központi költségvetési forrásból a „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermek egészségügyi Program célkitűzéseinek megvalósítására.

17.1.1 Közösségi központok létrehozása és lakhatási feltételek javítása A közösségi központokban munkaerő-piaci hátrányokkal küzdő, különösen az alacsony iskolai végzettségű, illetve végzettséggel nem rendelkező személyek esélyeinek növelése érdekében olyan szolgáltatási terek és funkciók kerülnek kialakításra, amelyek megfelelő infrastruktúrát biztosítanak az életviteli készségek, alapkompetenciák fejlesztéséhez, a mentálhigiénés, pszicho-szociális támogatásokhoz, motiváló képzések nyújtásához. Emellett a közösségi központok hozzájárulnak a közösségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához.

109


A közösségi központokban kialakított főbb funkciók a szociális, életviteli kompetenciák fejlesztését, az oktatásba, képzésbe, foglalkoztatásba való bekapcsolódásra történő felkészülést, a munkára szocializálást segítik elő. A közösségi központok infrastruktúráján biztosított képzések helyi szintű hasznosítása érdekében a kiemelt projektgazda együttműködik a helyi önkormányzatokkal a szociális foglalkoztatás szervezésében, a szociális gazdaság különböző formáiba történő bekapcsolódás és az önfoglalkoztatóvá válás elősegítésében, illetve az ehhez szükséges infrastruktúra és eszközrendszer tervezésében.

17.2


17.2.1 Hozzáférés, ellátottság: A kistérség településein az egészségügyi alapellátás mindenhol biztosított – minden településen dolgozik háziorvos. A finanszírozási nehézségek tetten érhetők a rendelők felszereltségében – de az alapvető ellátás biztosított. Nagyobb problémát okoz ennek elérhetősége a szegényebb sorban, főleg tanyán, vagy szegregátumban élő családok esetén, hiszen az utazás költségeit nekik kell finanszírozni – de gyalog sem egyszerű egy lázas gyermekkel több km-t gyalogolni.

A kistérség házi orvossal való ellátottsága viszonylag kedvező, hiszen minden településen rendel orvos. Heti 40 órában viszont csak Igriciben, Tiszakeszin és Tiszatarjánban érhető el. Mezőcsáton a mintegy 5000 fős 18 éven felüli népességet ugyanakkor 120 órában látja el három orvos. A lakónépességet tekintve a szolgáltatáshiány Ároktőn a legszembetűnőbb.

A kistérség egészségügyi központja Mezőcsát, ahol szakrendelő is működik, melynek hatóköre a térség minden településére kiterjed. Az egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében folyamatosan próbálják emelni a rendelések óraszámát, s az igényekhez alkalmazkodó új szakrendelések bevezetését valósítják meg. A már meglévő szakrendelések színvonalát pedig lehetőség szerint új műszerek beszerzésével, illetve a nyitva tartás rugalmas alakításával, valamint az idős és mozgáskorlátozott emberek jobb kiszolgálásával (rámpa, lift) igyekeznek javítani.

A gyermek szakellátás csak bizonyos területei érhetők el Mezőcsáton, jellemzően Miskolcra kell vinni a gyermekeket további vizsgálatokra, kórházi ellátásra – ekkor az utazásnál a kistelepüléseken rossz

110


tömegközlekedési helyzet s a városban történő tájékozódás okoz problémát. Emiatt megesik, hogy a gyermek nem, vagy nem mindig kapja meg időben a segítséget.

Védőnői szolgálat minden településen működik, és önmagában kedvező képet jelez, hogy Mezőcsáton és a nagyobb lélekszámú községekben (Ároktő, Tiszakeszi, Tiszatarján) heti 40 órában biztosított a szolgáltatás. (11. tábla) A beérkezett védőnői adatlapok szerint Tiszabábolnán és Tiszadorogmán helyettesítéssel, Tiszatarjánban, Tiszakeszin és Ároktőn tartós helyettesítéssel biztosítják az ellátást. Az összesítés szerint 11 védőnő dolgozik a kistérségben, közülük egy csak iskolai védőnőként (Mezőcsáton). Két védőnő egy-egy kistérségen kívüli települést is ellát. Mindenestre – a 11 védőnővel és 2240 14 évesnél fiatalabb gyerekkel számolva – egy védőnőre átlagosan 222 gyerek jut. A védőnői leterheltségben, az ellátott gyerekek számában azonban jelentősek a különbségek: 2009-ben Tiszakeszin 463, Tiszatarjánban 352, Ároktőn 251 gyereket látott el a védőnő, és a Mezőcsát két iskoláját ellátó védőnőre is 535 tanuló jutott. Fontos – szintén a védőnői adatlapokról származó – információ a kisgyerekekről, hogy a védőnők által ellátott körzetekben 2009-ben összesen 161 gyerek töltötte be 3. életévét, akik közül 153 vett részt ekkor szűrésen (tehát 8 gyerek nem). A vizsgált gyerekek 16 százalékánál (25 gyerek) észlelték a „szociális fejlődés zavarait”, 10,5 százaléknál (16 gyerek) a „táplálkozási állapot problémáit”, valamint 7 gyereknél beszédfejlődési, 5 gyereknél mozgásfejlődési gondokat találtak.

A védőnők munkája meglehetősen széleskörű. Számos problémával kell napi szinten megküzdeniük. Napi kapcsolatban állnak a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekorvosokkal is. Munkájukat nagyon megnehezíti a szegregált társadalmi környezet. A juttatások - például benzinpénz – megvonása számos problémát vet föl. A védőnők éppen azokhoz a családokhoz nem jutnak el, akik általában mély szegénységben élnek, vagy életvezetési gondokkal küzdenek. Különösen jellemző, hogy a védőnőhöz sok gyermek tartozik, ahol magas a roma, illetve a különleges odafigyelést igénylő gyermekek aránya is.

A program lehetőséget nyújt a védőnők képzésére is. A kistérségi védőnők több tréninget végeztek el a kistérség további szakembereinek társaságában, melyek nagyszerű lehetőséget adtak arra, hogy az új gyakorlatok, lehetőségek, tevékenységek bemutatásán, átadásán keresztül támogatást kapjanak a segítő munka során jelentkező testi, szellemi, érzelmi kimerülés megelőzésében. A résztvevőket

111


képessé tette önismeretük, önreflexiójuk fejlesztésével a kiégési folyamat állomásainak felismerésére.

17.2.2 Egészséges életmód A projekt elemei között markánsan jelenik meg az egészség, a sport és a szabadidő eltöltésének területei: kistérségi sportprogramok, nyári táborok, közösségi programok, stb.

A rendszeres sportolásnak és aktív fizikális tevékenységben való részvételnek több jelentős jótékony hatását is ismerjük az általános iskolás életkorú gyermekek esetében. Az egyik legjelentősebb tényezőként kiemelhetjük a rendszeres sportolás elhízás és túlsúly elleni pozitív hatását, hiszen a rendszeres fizikális aktivitás a leghatékonyabb megelőző és kezelő tevékenység az említett problémák elleni küzdelemben. A rendszeres és aktív sporttevékenység hatására az általános iskoláskorú gyermekeknél jelentősen fejlődnek az ügyességi és fizikális képességek, a sport által fejlődhet a gyermek önuralma és nőhet az önértékelése illetve önbecsülése is. A rendszeres sportolás kiválóan alkalmas a gyermekek életre nevelésére is, így például megtanítható, hogyan kell valós célokat kitűzni és azokat megvalósítani, illetve hogyan kell alá- vagy fölérendelt szerepet játszani a vezetői irányítások tekintetében. A társakkal való hatékony együttműködés is tanítható, mely által a gyermekben megszilárdulhat az emberi szociális kapcsolatok helyes értelmezése is.

A projekt keretében továbbá 150 fő részére az „Egészséges gyermekétkeztetés a családban” című rendszeres bemutató szakemberek segítségével képzés keretében elméleti és gyakorlati tudást is kívánunk átadni. A bemutatók célja: megismertetni a résztvevő 18 év alatti gyermekeket nevelő szülőkkel a változatos, egészséges, rendszeres gyermekétkeztetés minimum követelményeit háztartási körülmények között. Bemutatók száma: településenként 3 alkalom. A bemutató alatt a gyermekek számára kézműves foglalkozás biztosított.

17.2.3 Ép testben ép lélek A kistérségben élő, kistelepüléseken felnövő fiatalok társadalomba való szocializációjának elősegítése, kommunikációs képességeinek fejlesztése a közösségi normák kialakítása az együttes cselekvés megvalósítása a mai kor kihívása. Az általános iskolából kikerült gyermekek a térség valamely középiskolájában vagy a megyeszékhelyen tanulnak tovább. Jellemző a mindennapi

112


autóbuszos közlekedés, a távolabb tanulók csak hétvégén tartózkodnak településükön. A fiatalok helyzete és életkilátásai nem utolsósorban a családok anyagi státusza, ill. a szülők iskolai végzettsége miatt determinált.

A gyerekek korosztály kötődése a minimálisra csökkent, kevés a személyes interakció, a szocializáció maga is korlátként működik közöttük. Általános jelenség az interneten való kommunikáció, a családi kör és a legszűkebb baráti kör biztonságába való bezárkózás. Ugyanakkor ez a korosztály mélységesen ki van szolgáltatva a negatív hatású divatoknak, értékrendeknek, az idősebb korosztályban és a felnőtteknél tapasztalt, gyakran antiszociális viselkedésformáknak. A jelenség káros voltát a települések vezetői, a szülők, pedagógusok is érzik, de a változáshoz szükséges stratégia, eszközrendszer hiányzik.

Egyes helyeken a korosztály iránti bizalmatlanságot az aluliskolázott, leszakadó családokban felnőtt fiatalok deviáns magatartása miatt a teljes korosztályra kiterjesztik. Mindezek együttesen egy bizalmatlan, önbizalom hiányos, az együttélési normákat nem ismerő, cselekvésképtelen, céltalan, esetleg önmaga ellen forduló, önérvényesítésre alkalmatlan, reális jövőképpel nem rendelkező ifjúságot eredményezhet. A folyamat megfordítására a településeken működő teleházak, ifjúsági közösségi terek adhatnának otthont ennek a speciális segítő attitűdöt és módszereket kívánó munkának.

17.2.4 Prevenció Az egészséges gyermekkor biztosítása fontos cél. A megelőzésben aktív környezetű, minél egészségesebb, a betegségeit korán felismert és megfelelően ellátott gyermek testileg és mentálisan is egyenlő eséllyel vesz részt az életben. A gyermekek egészségi állapota összefügg a család szociális helyzetével, szokásrendszerével, az adott település hátrányos helyzetével.

A szükségletfelmérés alapján legnagyobb csoportot érintő, a gyerekek számára biztosítandó, és jelenleg megerősítést igénylő egyik szolgáltatás az utazó gyermekorvosi tanácsadó szolgáltatás megszervezése a kistérség településein élő gyerekek számára.

113


17.3 Elért eredmények A program kezdete óta a tervezettek közül két program megvalósítása zajlik. Ezek a rendszeres gyermekgyógyászati szűrések, vizsgálatok. Az elért eredmények a területi koordinátor jelentése alapján pozitív képet mutatnak. A tevékenység 2013 tavasza óta megvalósítás alatt áll, az indikátorok teljesítése kb. 30%-os szinten volt az év végére.

Cél: A gyermek-egészségügyi program lehetővé teszi, hogy a szegénység mélyülésével az egészségi állapot ne romoljon. Elengedhetetlen a szemléletváltás hangsúlyozása, különösen a közvetett célcsoportnál, de egészségügyi ellátás fejlesztésének direkt hatása az egészségi állapot javulásában vitathatatlan, és összhangban van a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia célkitűzéseivel.

Indikátorok: Program

Célérték

EGÉSZSÉGÜGYI

Település

Gyakoriság

Alkalmak

Elért eredmény

916 fő

7 település

félév

19

273 fő (30%)

1463 fő

7 település

év

22

455 fő (30%)

PROGRAM 0-5 ÉVES KORIG Gyermekgyógyászati vizsgálat EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM

6-13

ÉVES KORIG Szemészeti, ortopédiai vizsgálat

17.4 Kapcsolódó tevékenységek  képzések (mind kötelező, mind a Civil Kollégium és a projekt által szervezett formában) 

együttműködések fejlesztése, erősítése a többi kistérséggel workshop keretében, így megismerve a helyi adottságokat, problémákat, az azokra való megoldásokat, így tanulva egymás „jó gyakorlataiból”.



gyermekorvosi szűrőprogramok 0-16 éves korosztályoknak

114




szülők felkészítése, „nevelése” az egészségtudatos életvitelre képzéseken keresztül.

17.5

Stratégiai intézkedések Feladat

Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés

Cselekvési pontok Egyéves életkoron belül legalább két ízben, 1–6 éves kor között legalább évente minden gyermeket lásson gyermek-szakorvos. A vegyes praxisú háziorvos igényelje a konzultációt és legyen jelen. A konzultáció terjedjen ki a fejlődés követésére, a fejlődés problémáira és a krónikus betegekre.

(A

településeken

gyermekvédelmi

élő

szakellátásban

és

a

részesülő

gyermekek egészségügyi ellátásának kiemelt kezelése.) Óvodai,

iskolai

szűrések,

egészségakciók

szervezése, bevonva a szülőket, védőnőket, szakembereket. Egészséges

életmódra

sport, szabadidő.

nevelés-táplálkozás, A szegénységben élő gyermekek egészséges, megfelelő táplálkozásáról gondoskodni kell a legkisebb kortól az iskola elhagyásáig, lehetőleg az

oktatási

intézmények

keretein

belül.

Önkormányzati területeken termelt zöldségek, gyümölcsök felhasználása. A

testmozgás

népszerűsítése-

sportnapok,

ügyességi vetélkedők, családi napok települési és intézményi szinten. Nyári gyermektáborok szervezése- pályázati figyelőrendszer kialakítása, Erzsébet táborok lehetőségének kihasználása. Mentális egészség

A mentális egészség területén tevékenykedő civil szerveződések, önsegítő csoportok és egyének

115


működésének,

összefogásának,

hálózatok

kialakításának támogatása. Partneri kapcsolatok kiépítése a településeken működő

betegségmegelőző

egyesületekkel,

és

gondozó

csoportokkal,

egyházi

intézményekkel. Prevenciós szolgáltatások.

Óvodai, iskolai védőnők, szakorvosok az egész napos

oktatás

keretében

kapjanak

teret

felvilágosító, egészségmegőrző tevékenységre. Települési bevonása

akciók, a

kampányok,

település

szépítésébe

családok és

a

lakókörnyezet alakításába.

116


XVIII. Társadalmasítás A stratégia társadalmasításának fontosságát a Nemzeti Stratégiát megalapozó, ún. rövid program következő horizontális prioritásai is kiemelik: 

a társadalmi és helyi együttműködés elve;



az információ.

Az előbbiekben javasoltuk, hogy a kistérség ezeknek a prioritásnak az érvényességét is fogadja el, ami nem csupán önmagáért fontos, hanem csak így tehetjük magunkévá, így érthetjük meg csupán magának a társadalmasítás fogalmának a jelentését. Ez a helyi társadalom irányába történő nyitási folyamatra utal és lehetőséget teremt közösségi beleszólásra, társadalmi ellenőrzésre.

A stratégia esetében a társadalmasítás legpontosabb szinonimája a társadalmi párbeszéd kategóriája lehet (az említett horizontális prioritások levezetései egyértelműen ezt a meghatározást rejtik magukban).

18.1 A sikeres párbeszéd elindításának és működtetésének kritériumai  tervszerűség; 

alapja az a kommunikációs alapvetés, miszerint nem lehet mindenkinek ugyanazt üzenni, nem lehet egyetlen mondandóval mindenki számára megfelelő információt eljuttatni.



minden szereplővel csak az adekvát, ránézve speciális területeket lehet megjeleníteni.43



személyre szabott üzenetekben kell gondolkodni.



a kommunikációs eszközöknek az egyes célcsoportok részére megfelelően elérhetőeknek kell lenniük.

A stratégiával kapcsolatos társadalmi párbeszéd működtetése nem lehet csupán a Mezőcsáti Kistérségi Gyerekesély Iroda feladata, mert: 

nem egyszerűen projektelemről van szó, hanem egy újfajta, az eddigiektől eltérő működési módról, amelyben az együttműködés, a nyilvánosság, az érintettek folyamatos partneri párbeszéde jellemző;



ez csak abban az esetben valósítható meg, ha minden szereplő felkészült, nyitott, és azonosítja saját partneri körét.

117


Tehát a társadalmasítás megtervezéséért és megvalósításáért a Kistérségi Társulás, a települések képviselőtestületei a felelős, az elvárást nekik kell közvetíteniük, illetve a részvételt segíteniük, viszont a tevékenység megvalósításában szervesen együttműködik vele a Gyerekesély Iroda is.

A kistérségi stratégia társadalmasításában meghatározó szerepe van a kommunikációnak. A kifejezést tágabban értelmezve használjuk: 

a kistérségi szereplők kommunikálnak egymással és a környezetükkel, de



figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy a kistérség önmaga is folyamatos kapcsolatban áll a külvilággal, a kistérségen kívüli világgal.

Ebből tehát az következik, hogy a kistérségnek a stratégia népszerűsítésével és társadalmasításával kapcsolatosan kistérségen belüli és azon kívüli feladatai is vannak.

18.2 A kistérség belső kommunikációs fórumainak megteremtése Létre kell hozni azokat a fórumokat, ahol a kistérségen belüli információk gazdát cserélhetnek. Ezek nem pusztán kistérségi, települési fórumok, hanem egy-egy intézményhez, szolgáltatáshoz vagy éppen településrészhez, szervezetekhez köthetők.

18.2.1 Személyközi Olyan fórumok, találkozók, ahol az ember emberrel közvetlenül találkozik, ahol a szereplők közvetlen, egy időben lejátszódó, élő kapcsolata, találkozója megvalósul. (Ilyen fórumok már működtek a gyerekprogram tervezési szakában is, ezek közül a legismertebbek, legjelentősebbek a tematikus munkacsoportok, más néven szakterületi munkacsoportok voltak.)

A stratégia társadalmasításával kapcsolatosan, ilyen fórumok lehetnek például:

118


Szintek

Civilek

Gyerekesély Bizottság fórumai, ülései

Szakemberek

Döntéshozók

Szereplők

Kistérségi

Települési



Kistérségi Társulás fórumai (társulási, bizottsági ülései, stb.)



települési önkormányzatok testületeinek fórumai

    

szakmai rendezvények konferenciák intézményi nyílt napok szakterületi rendezvények szakmai és szakmaközi hálózatok, kerekasztalok tapasztalatcserék Gyerekiroda fórumai, találkozói nagyobb létszámú résztvevő párbeszédére alkalmas módszerek



kistérségi civil kerekasztal civil szervezetek rendezvényei, projektjei közös rendezvények nagyobb létszámú résztvevő párbeszédére, közösségi együttműködésre alkalmas módszerek gyermekés diákönkormányzatok, parlamentek gyerekek esetében speciális formák: rajz, drámajáték, pünkösdi királyság, projektek

   

szakmai és szakmaközi hálózatok, kerekasztalok szülői értekezletek, fórumok intézményi nyílt napok szakterületi rendezvények hospitálások nyílt napok kihelyezett gyerekbizottsági ülések Gyerekiroda fórumai, találkozói közösségi együttműködésre alkalmas módszerek települési civil kerekasztal lakossági fórumok fogadóóra civil szervezetek rendezvényei, projektjei falunapok települési gyereknapok, rendezvények nagyobb létszámú résztvevő párbeszédére, közösségi együttműködésre alkalmas módszerek gyermek- és diákönkormányzatok, parlamentek gyerekek esetében speciális formák: rajz, drámajáték, pünkösdi királyság, projektek

  

   

 

       

  

 

18.2.2 Média Az Internetet a kistérségben is egyre többen fogják használni, illetve már használják, ezért érdemes megtervezni azt is, hogy hogyan is segíthetné az otthoni, intézményi és közösségi elérési lehetőség a stratégia népszerűsítését és társadalmasítását.

A stratégiát a legszélesebb körben az Interneten rövidített és mindenki számára értelmezhető formában is elérhetővé kell tenni.

119


Szintek

Civilek

Szakemberek

Döntéshozók

Szereplők

A

Kistérségi 

Kistérségi Társulás weblapján



intézményi (elsősorban oktatási szociális): weblapok; weblapokon.

 

közös

Települési 

települések önálló weblapjain

és



intézményi (elsősorban oktatási és szociális): weblapok; weblapokon.

civil szervezetek önálló weblapjai, weblapjain. civil érdekvédelmi szervezetek weblapjai, weblapjain



civil szervezetek önálló weblapjai, weblapjain.

információs

portál

a

kistérségi

gyerekprogram

honlapja,

amely

a

http://gyerekeselymezocsat.hu/ címen érhető el. A stratégiával kapcsolatosan a közérdekű információk megosztására, fejlesztési fórumok indítására, online viták biztosítására, közvélemény kutatásra, interaktivitásra (dinamikus honlap) is alkalmasnak kell lennie.

Egy közös kistérségi médiaháttér (leghatékonyabb társadalmasítási és tudatformálási eszköz) a szükségeltetik. Jelenleg nincs a kistérségnek külön a gyermekekkel, a fiatalokkal foglalkozó újsága, hírlevele, stb. Az első időkben ezt a szerepet betölthetné a gyerekesély iroda értesítője, a későbbiekben viszont hasznos volna fiatalok által működtetett és önmagukat megcélzó digitális rádióadó elindítása. A legkisebbeknek, a gyermekeknek és fiataloknak a számukra adekvát kommunikációs formát kell kiválasztani. 18.3 A kistérség külső kommunikációs fórumainak megteremtése A kistérségnek szoros kapcsolatban kell állnia elsősorban kormányhivatalokkal és azok szerveivel, megyei és régiós szakmai szervezetekkel, civil szervezetekkel, döntéshozatali fórumokkal, fejlesztési intézményekkel, (pl. regionális fejlesztési tanács, NORDA, stb.)

A kistérségi társulás számára stratégiai partnerséget jelent más hátrányos helyzetű, de főként gyerekesély programot megvalósító kistérségi társulásokkal való kapcsolat kialakítása és fenntartása,

120


egyfelől a tapasztalatok átadása-átvétele érdekében, de főként a közös kérdésekben az érdekérvényesítő képesség erősítése érdekében.

Egy kistérség nem lehet tárgyalópartnere a kormánynak, főhatóságoknak, de egy szövetség igen. A kistérség kapcsolatrendszerének kitágítása hosszú távon kereskedelmi, kulturális, idegenforgalmi és gazdasági területeken is előnyökkel járhat.

A gyerekesély bizottság és iroda alakítson ki rendszeres kapcsolatot más gyerekesély programot megvalósító kistérségek gyerekesély bizottságaival és irodáival. Ezekből a kapcsolatokból az alábbi előnyök származhatnak: 

a stratégia helyi legitimitása növekedhet, egyszerűen annak a tudatnak köszönhetően, hogy mások is hasonló célokért hasonló erőfeszítéseket tesznek;



közös kezdeményezéseknek, akcióknak kínálhat keretet;



tapasztalatcserék, jó gyakorlatok átadása, átvétele, szakember csere válik lehetővé. Ez utóbbi jó eszköz a gyakran előforduló kiégés megelőzésében, a változtatásra való motiválásban

A stratégiához kapcsolódó kistérségi külső kommunikációhoz az alábbi tényezők szükségesek: 

kiadványok megjelentetése: a programmal, a stratégiával kapcsolatosan, valamint az ezekhez kapcsolódó fejlesztési programokat és kistérségi tevékenységeket érintve;



szükséges többnyelvű kiadványokat megjelentetni (ezek a kistérség leghatékonyabb reklámfelületét is adják egyben);



a kistérségi honlap és a program honlapjának fejlesztése



sajtónyilvánosság. Rendszeres kapcsolat a megyei és országos sajtótermékekkel



rendszeres, szervezett, ütemezett kapcsolattartási formák: találkozók, kerekasztalok, hírlevelek, stb.

121


XIX. Jövőkép 

A helyzetelemzéshez elkészítettünk a TÁMOP 5.2.1. kiemelt projektben kidolgozottakkal összhangban különféle szakterületekre vonatkozóan adatlapokat. Ezeket a későbbiekben évente fel lehet venni, az információk köre pedig bővíthető. Az adatok gyűjtésében részt vevő személyek felkészítése szükséges. Az adatlapokat az érintett szakemberek értékeljék, véleményezzék, fejlesszék tovább, ha szükséges, de úgy, hogy érdemi, a cselekvést befolyásoló információkat hordozzanak.



Minden szereplő részéről elengedhetetlen a folyamatos tanulás, önképzés, a felkészülés a jövőre. Olyan új szervezetek jönnek létre, amelyek alapvetően befolyásolják a megoldási lehetőségeket.

(kormányhivatalok,

járások,

stb.)

Elengedhetetlen

a

velük

való

együttműködésre, a kölcsönös elvárásokra vonatkozó felkészülés, megállapodás. 

Át kell gondolni a gyerekesély bizottság jelenlegi tagságát, és a „bekerülés” rendszerét. Nem szolgálja a közösséggel való együttműködést, ha nincs lehetősége a különböző településeknek, lakosságcsoportoknak, szervezeteknek a delegálásra és az ellenőrzésre. A bizottságot albizottságokkal szükséges bővíteni, akár települési szinten is. A közvetlen jelölés lehetősége és a szavazás sem elképzelhetetlen a folyamatban, ebben az esetben is biztosítani kell a bekerülés lehetőségét minden csoport számára.



Nem elfogadható, hogy a bizottságban sem a roma kisebbség, sem a fiatalok, sem a szülők, sem a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családok nem kaptak megfelelő arányban helyet.



A bizottság tagjainak kiválasztása során a hitelesség, a jó kommunikációs készség, a célok iránti elkötelezettség mellett azokat a kapacitásokat is figyelembe kell venni, amelyet a tagok a bizottsági munkára fordítani tudnak. A bizottsági munka nem azonos az üléseken való részvétellel.



A szakemberek közül a „terepmunkásokat” is érdemes a vezetők mellett bevonni. Azoknak is lehetőséget kell adni, akik eddig még nem volt módjuk a döntésekben, a döntések előkészítésében részt venni.



Meg kell tervezni, hogy a szakmai és szakmaközi műhelyek tapasztalatai, a helyzetértékelés tényei és az azokra adott válaszok hogyan kerülnek a gyerekbizottság elé, s az hogyan tudja befolyásolni a megfelelő beavatkozásokat.

122

Kistérségi Gyerekesély Stratégia III. fejezet: Összefoglaló táblázat


Helyzetelemzés

Konkrét cél

Stratégiai

megállapítása

megfogalmazása

Intézkedés

Intézkedés megvalósítási határidő

rövid (1-3 év)

közép (4-6 év)

hosszú (10 év)

távú célok,

távú célok,

távú célok,

fejlesztési-,

fejlesztési-,

fejlesztési-,

beavatkozási

beavatkozási

beavatkozási

irányok

irányok

irányok

Elsődleges indikátorok

Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása

Megyei jellemző a munkalehetőségek hiánya, illetve az alacsony bérek

Távolabbi, külföldi munkavállalás elősegítése

Szakember hiány, végzettség és elhivatottság hiánya a szociális és az egészségügyi szakterületeken Kevés a foglalkoztató, ezáltal a

Helyi erőforrásokra alapozott szociális gazdaságfejlesztés

1. Külföldi munkahelyek feltárása, munkaszervezés, munkaerő közvetítés 2. Családi kötelékek erősítése 3. Szállítás a távoli munkahelyre 4…. 1. Képzéstámogatás 2. Helyi kompetenciafejlesztés 3. Szolgálati lakás 4…. 1. Szociális szövetkezetek alapítása

124


munkahely, alacsony képzettség,

2. Zöldség termesztés 3. Gyümölcstermeszté s 4. Energianövény (pl. fűz) termesztés, feldolgozás 5. Méhészet 6. Savanyító üzem 7. „Céljárat” mikrobuszos szállítás 8. Állattenyésztés 9. Kisipari javítások, szolgáltatások: pl. cipő/cipész, kerékpárjavítás stb. 10. Egyéb saját termék előállítása Biztos Kezdet Gyerekházak működtetése, fenntartása

A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások Problémás gyermekek és szülők nem partnerek

Lehetőleg minden szülő támogatását elérni az iskolai célok megvalósításában.

Vonzó közösségi programokkal, felnőttképzésekkel, tanácsadással

Folyamatos

Szülői értekezletek résztvevőszámán ak növekedése,

Minél több szülőt bevonzani az iskolába.

Támogató szülők körét kiszélesíteni, stabil alapokra helyezni.

Az iskolai célok elfogadottságát, támogatását általánossá tenni.

125


A létbizonytalanságb an élő családok száma nő, gyakran lemondanak saját sorsuk irányításáról és csak a segélyezésben, állami segítségnyújtásban látják a kivezető utat. A gyermekek ebbe a létformába nőnek bele, így szocializálódnak, ezáltal érdektelenek saját felelősségüket nem ismerik el a életvezetésükben, mentálhigiénés problémákkal küzdenek. Ellenállnak a jobbító

Empowerment tipusú programokat kell működtetni a térségben. A gyerekek mentálhigiénés szűrése és a velük való foglalkozás mindig a családokon keresztül kellene, hogy történjen, mivel a problémák gyökere az esetek nagy százalékában oda vezethető vissza. Partnerré kell tenni a családokat a jövőjük alakításában. A gyermekeknek jövőképre van szüksége a jelenlegi létbizonytalanság ellenére, esélyt kell adni nekik a sorsuk jobbá alakítására saját

minden szülőt partnerré tenni, támogató hozzáállásukat elérni. Mentálhigiénés foglalkozások kiterjesztése a családok felé. Egyházak, civil szervezetek bevonása a problémás esetek kezelésében, lelki gondozásban. Szakemberek irányítása mellett mentori, diakóniai gondoskodás megszervezése. Reálisabb önkép kialakulását célzó programok elindítása. Mentori rendszer kialakítása pályázati források jobb kiaknázásával. Pedagógiai asszisztensek,

problémás esetszám csökkenése.

Mentálhigiénés foglalkozás szisztéma kidolgozása. Mentálhigiénés szakemberek foglalkoztatása, képzése. Iskolapszichológu s alkalmazása. folyamatos

Szociális munkások és pedagógiasi asszisztensek alkalmazása a pedagógiai munka segítése érdekében. Családok bevonásának rendszere legyen meghatározva. A tanulók bevonása

Javuljon a nehéz sorsú családok mentálhigiénés állapota, akarjanak aktívan tenni jövőjükért. Vegyék számba saját kompetenciáikat és lehetőségeiket.

Csökkenjen a kilátástalan helyzetbe került és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok és gyerekek száma.

Ne legyenek önhibájukon kívül kilátástalan helyzetbe jutott, családok gondoskodás nélkül.

126


szándéknak, gyakran a magatartási zavarok, mint természetes tünetek jelentkeznek a közoktatásban.

erejük, képességeik és kompetenciáik bevonásával. Nagyobb önismeretre kell szert tenniük.

Kevés az iskolák szakmai segítsége, kevés a képzett szakember.

szociális munkások és iskolapszichológus alkalmazása minden településen a prevenció, a problémafelismerés és a problémakezelés érdekében.

történjen meg.

Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása

Szegregáció, diszkrimináció, előítéletek

Szegregáció csökkentése, az előítélet kezelése a diszkrimináció csökkentése

1. Tiszakeszi két iskolájának kapcsolatépítése 2. Esélyegyenlőséget biztosító intézkedések: azonos szolgáltatások a szegregált óvoda és iskolákban 3. Esélyegyenlőséget elősegítő intézkedések: aktív beavatkozások a

127


települése szegregáció csökkentése érdekében (pl. komfortosítás, utcarendezés, telepfelszámolás stb.) 4. Szociális bérlakásépítés, használt vásárlás, majd kiadás 5. …. Szegény családok lakhatási körülményeiből adódó problémák enyhítése. pl.: tisztálkodás, mosási lehetőség

Alapvető szükségletek kielégítése

Közösségi Házak által biztosítani ezeket a szolgáltatásokat

A képességek kibontakozását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, a szegregáció csökkentése (Napközbeni ellátás, korai képességgondozás és közoktatás)

Korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás

csökkenteni kell a korai iskolaelhagyók számát – cél: legalább egy szakma megszerzése

lehetőséget biztosítani minél több szakma elsajátítására helyi szinten; illetve a tanulás miatt máshová elköltöző gyerekeket és a családokat

mivel ez többlépcsős folyamat, így legalább 5 éves határidő szükséges

20%-al csökkenteni a korai iskolaelhagyók számát és ennyivel növelni a szakmát szerzettek számát

olyan képzések biztosítása, amelyek azoknak szólnak, akik nem fejezték be a 8 osztályt, másik csoport számára, akik befejezték, de nem tanultak

komplex programok a korai iskolaelhagyás megakadályozásár a

komplex programok a korai iskolaelhagyás megakadályozásár a, rászoruló gyerekek családjainak támogatása, szemlélet formálás

128


A 8. évfolyamos tanulók többségében tájékozatlanok és érdektelenek a továbbtanulási lehetőségekkel kapcsolatban

Az általános iskola 7. és 8. évfolyamos tanulóinak továbbtanulási, illetve jövőbeni elhelyezkedésének, szakmaválasztásának segítése.

A szakképzésbe továbbtanuló fiatalok nagy arányban lemorzsolódnak

A középiskolába kerülő tanulók lemorzsolódási arányának csökkentése

Évismétlő tanulók a fiatalabb tanulók között nehezítik az osztálytermi szaktanári munkát Sok szülőnél tapasztalható, hogy bizonytalan szülői szerepében

Belássák a szülők, hogy milyen fontos szerepet játszanak gyermekeik életében, az általuk nyújtott

támogatni Megismertetni a tanulókkal a középiskolába történő jelentkezés lehetőségeivel, irányaival esetleges szakmaválasztás jelentőségével, rejtelmeivel. 1. Pályaorientáció 2. Tehetséggondozó műhely az általános iskolából továbbtanulók mentorálása, utánövetés 3. Utaztatás, szállítás 4.... 1. H2O módszer megismerése, adaptálása 2. Tanoda programok 3. …. Mivel ez a jelenség több tényezőre vezethető vissza, ezért több módon is kell kezelni.

tovább

Minden tanév december február.

A tanulók hány százalékát vették fel az első helyen megjelölt középiskolába.

Minél több tanulót vegyenek fel az első helyen megjelölt középiskolába.

Minden tanulót vegyenek fel az első helyen megjelölt középiskolába és azt eredményesen végezze el.

Minden gyermek a képességének és tudásának leginkább megfelelő pályára kerüljön.

129


minta mennyire meghatározza majd a gyermekek későbbi életét, ezért erősíteni kell őket szülői szerepükben

Intézkedés 1. ok: a szülők munkanélküliek, nem találják a helyüket az életben intézkedés: képzések, munkahelyteremtés

Intézkedés 2. ok: a szülők túl fiatalon váltak szülővé intézkedés: megerősíteni őket szülői mivoltukban

3 év

folyamatos

legalább 20%-al csökkenteni a szakmával nem rendelkező, gyermeket nevelő felnőttek számát

képzések indítása, mely piacképes szakmát ad (ezt megelőzően felmérni, hogy milyen szakmákra van igény és milyen képzés milyen feltételekkel indítható)

csökkenteni a 18 évnél fiatalabb szülők számát

felvilágosító előadások a terhességről, védekezésről és a lehetséges egyéb veszélyekről; a fiatal szülőknek pedig előadások a gyermeknevelésr ől, valamint babamama klubokban és a BK házakban folyamatos

lényegesen csökkenteni azon családok számát, ahol nincs keresőképes felnőtt

minden családban legyen legalább egy kereső szülő; ezzel felértékelve a tanulás és az iskola szerepét a családok életében; a szülők példamutatása által ösztönözni a gyermeket a tanulásra

130


Intézkedés 3. ok: nem volt megfelelő szülői minta, ezért szülővé válva ők sem tudnak megfelelően viszonyulni gyermekükhöz intézkedés: megerősíteni őket szülői mivoltukban

Évszaknak megfelelő ruházat hiánya a gyermekeknél

Nem elérhetők a piacképes szakmák, a gyakorlatszerzés, a magasabb végzetség megszerzéséhez szükséges oktatás

Minden családban legyen a gyermekek számára, az évszaknak megfelelő, méretéhez való, legalább 3-4 váltás ruha és megfelelő cipő

Segíteni a szülőket abban, hogy hozzájussanak a gyermekeik számára szükséges ruházathoz

Érettségit adó szakképző, szakközépiskola alapítása, beindítása

1. Helyi szakközépiskola alapítás 2. 7-8 osztály felzárkóztató képzés szervezése 3. Termelés

folyamatos

folyamatos

ne legyen nem megfelelően felöltöztetett gyermek

pozitív példamutatással és tanácsokkal segíteni őket. szülő számára előadások a gyermeknevelésr ől, valamint babamama klubokban és a BK házakban folyamatos pozitív példamutatással és tanácsokkal segíteni őket. ruhabörzék szervezése, ahol a szülők cserélgethetik a ruhákat, vagy adomány ruhákhoz cserebere alapon juthassanak hozzá

munkahelyteremté s, családi bevételek növelése

szemléletformálás, mely során mindennél fontosabbá válik a szülők számára a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítése

131


orientált gyakorlati oktatás (akár a szociális szövetkezetek által)

Az országos kompetenciamérés adatai szerint a tanulók a kistérségben gyengébb mérési adatokat produkálnak az országos átlagnál. Későn derülnek ki a kognitív és egyéb eredetű részképesség zavarok a vizsgálati szisztéma rapszódikus volta, rendszere miatt

Minden 4-10 éves kisgyerek vegyen részt szűrésen, hogy minél előbb kezelhetővé váljon a problémája, ha van. Később esetleg már nem orvosolható illetve még nagyobb arányú lemeradáshoz, magatartási problémákhoz vezet. Adjunk esélyt a felzákózásra a probléma időben történő felismerésével és kezelésével.

Biztosítani kell, hogy helyben, saját intézményen belül, utaztatás nélkül megoldható legyen a pedagógiai, pszichológiai szűrés, mérési sztenderdek alapján, és készüljön egyéni fejlesztési terv a kiszűrt problémás gyermekek és fejlesztőpedagógusa ik részére. Folytatódjon az online adatbázis feltöltése adatokkal, hogy a folyamat követhető legyen, illetve legyen széles körben elterjeszthető a módszertani adatbázis felület.

folyamatos, fenntartás

Minden tanulóra kiterjedő szűrés, a problémás esetekre minden alkalommal egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztés biztosítása olyan óraszámban, amit a gyermek szükségletei megkívánnak.

Szakember ellátottság növelése: logopédus, pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógusok alkalmazása Szűrések, fejlesztések megszervezése.

Javuljon a tanulók iskolai teljesítménye, ezáltal sikeressége. Alapozza meg az alsó tagozat a felső tagozatos és a középiskolai képzést.. Legyenek motiváltabbak mind a tanulók, mind az iskolában dolgozó szakemberek. A tipikus problémákra folyamatosan helyben reagáljon a rendszer (pl tömegesen jelentkező problémákra adott irányú továbbképzés szervezése az érintettek

Jelentős mértékben javuljanak az iskolai mutatók az időben észrevett és kezelt részképességzavar ok kiküszöbölésével a felsőbb évfolyamokon is.

132


számára).

Sok gyereknél nincsenek meg a tanuláshoz nélkülözhetetlen feltételek az otthonában. Nincs íróasztala, nincs saját tanulóhelye. A szülők aluliskolázottsága jellemző. Nem tudnak segítséget nyújtani a tanulásban., nincsen pénzük magánórák vagy felzárkóztató órák finanszírozására.

A kompetenciamérések nél láthatóan jelentősen determináló tényező a lakóhely, a szülők iskolai végzettsége. Ezen a területen áttörésre van szükség. Segíteni kell azokat a tanulókat, akik számára önmagában sem a család, sem az iskola nem tud megfelelő feltételeket biztosítani a sikeres iskolai előrehaladáshoz, a továbbtanuláshoz. A nehézségek jelentős része kiküszöbölhető megfelelő pedagógiai, szociális támogatással, a hátrányok kompenzálását célzó fejlesztésekkel.

Tanulási tanácsadó szolgálat működtetése iskolánként, helyben, ahol nem csak tanulásmódszertann al foglalkoznak, hanem együtt is tanulnak időnként a gyerekkel. Tanoda vagy Tanoda tipusú extrakurrikuláris programok létrehozása minden településen. Alternatív pedagógiai módszerek bevezetéséhez anyagi és szakmai segítségnyújtás az iskoláknak.

folyamatos

Tanulási tanácsadók alkalmazása Tanodák kialakítása

Olyan tevékenység rendszer megalkotása és alkalmazása, amely hozzájárul ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók az alap-, illetve középfokú intézményekben sikereket érjenek el

Kapjanak folyamatos segítséget a szociálisan rászoruló tanulók.

A társadalmi leszakadás megakadályozása és a társadalmi integráció segítése.

Gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése Szakellátási hiány

Szakellátási hiányok

1. Fogyatékos

133


megszüntetése, szolgáltatás-fejlesztés

A létbizonytalanságb an élő családok száma nő, gyakran lemondanak saját sorsuk irányításáról és csak a segélyezésben, állami segítségnyújtásban látják a kivezető utat. A gyermekek ebbe a létformába nőnek bele, így szocializálódnak, ezáltal érdektelenek saját felelősségüket nem ismerik el a életvezetésükben, mentálhigiénés problémákkal küzdenek.

Empowerment tipusú programokat kell működtetni a térségben. A gyerekek mentálhigiénés szűrése és a velük való foglalkozás mindig a családokon keresztül kellene, hogy történjen, mivel a problémák gyökere az esetek nagy százalékában oda vezethető vissza. Partnerré kell tenni a családokat a jövőjük alakításában. A gyermekeknek jövőképre van szüksége a jelenlegi létbizonytalanság ellenére, esélyt kell

otthon 2. Óvoda 3. Családi napközi 4. Családi átmeneti, vagy anyaotthon 5. Biztos Kezdet Gyerekház Mentálhigiénés foglalkozások kiterjesztése a családok felé. Egyházak, civil szervezetek bevonása a problémás esetek kezelésében, lelki gondozásban. Szakemberek irányítása mellett mentori, diakóniai gondoskodás megszervezése. Reálisabb önkép kialakulását célzó programok elindítása. Mentori rendszer kialakítása pályázati források jobb kiaknázásával.

Mentálhigiénés foglalkozás szisztéma kidolgozása. Mentálhigiénés szakemberek foglalkoztatása, képzése. Iskolapszichológu s alkalmazása. folyamatos

Szociális munkások és pedagógiasi asszisztensek alkalmazása a pedagógiai munka segítése érdekében. Családok bevonásának rendszere legyen meghatározva.

Javuljon a nehéz sorsú családok mentálhigiénés állapota, akarjanak aktívan tenni jövőjükért. Vegyék számba saját kompetenciáikat és lehetőségeiket.

Csökkenjen a kilátástalan helyzetbe került és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok és gyerekek száma.

Ne legyenek önhibájukon kívül kilátástalan helyzetbe jutott, családok gondoskodás nélkül.

134


Ellenállnak a jobbító szándéknak, gyakran a magatartási zavarok, mint természetes tünetek jelentkeznek a közoktatásban. Kevés az iskolák szakmai segítsége, kevés a képzett szakember. Sok pedagógus és szociális szakember a rájuk nehezedő lelki terhek és munka mennyiség hatására kiég, elfárad és lelkileg nehezen viseli a munkáját, többnyire más pályát választ. (Nagy a lemorzsolódás szociális gondozó, családgondozó, szociális munkás,

adni nekik a sorsuk jobbá alakítására saját erejük, képességeik és kompetenciáik bevonásával. Nagyobb önismeretre kell szert tenniük.

Segíteni kell a szociális ellátásban dolgozó szakembereket is, hogy teljes életet tudjanak élni, ne égjenek ki. A térség olyan súlyos problémákkal küszködik, hogy más régióból nem szivesen jönnek szakemberek, tehát a helyben jelenleg is dolgozók, helyi sajátosságokat ismerők megtartása

Pedagógiai asszisztensek, szociális munkások és iskolapszichológus alkalmazása minden településen a prevenció, a problémafelismerés és a problémakezelés érdekében.

A tanulók bevonása történjen meg.

Csökkenjen az elvándorlás a szociális és közoktatási területről. Szupervízió a közoktatásban és szociális ellátásban dolgozó szakemberek részére.

folyamatos

Mentálhigiénés foglalkozások száma.

Mentálhigiénés szakemberek alkalmazása. Több szociális területen dolgozó szakember foglalkoztatása, hogy egy főre ne nehezedjen annyi munka.

Kapjanak hathatós segítséget a szociális és közoktatási területen dolgozó szakemberek. Oldódjon meg a családsegítő és közoktatásban dolgozó szakemberhiány.

Alakuljon ki rendszere, legyen a köztudatban a szükségessége és fontossága, és stabilizálódjon a mentálhigiénés gondozás.

135


pedagógus területen. Ez a munka folyamatában fennakadást eredményez.) A gyerekek szabadidejének hasznos eltöltése

Természeti, sportolási lehetőségek kihasználatlanok

Sok a (jövőjét nagyban meghatározó) pályaválasztásban tanácstalan diák, akik nem tudnak helyesen dönteni középiskolai, felsőoktatásba történő jelentkezésük esetén. Szüleik nem tudnak

fontos feladat.

Olyan foglalkozások megtartása, amelyek a gyermek viselkedésére pozitív hatással van 1. Kerékpárút, túra, verseny-szervezés, hagyományépítés 2. Tisza folyó lehetőségeinek kihasználása, pl. evezős sport, kajakkenu

Segíteni kell a szülőket és a tanulókat a megfelelő pályaválasztásban.

Közösségi Ház által szervezet programok

Pályaorientációs foglalkozások workflow és longitudinális rendszerben történő folytatása helyben, saját iskolájukban. Pályaválasztási felelősök alkalmazása az iskolákban, akik

folyamatos de felvételik előtt kampányszerűe n is.

Pályaválasztási szakemberek foglalkoztatása, képzése. (jelenleg alig van a régióban) Utaztatások száma. Iskolahívogató rendezvények szervezése,

Olyan folyamatosan működő alaprendszer alakuljon ki, amely hosszú távon fenntartható és segíti az intézmények, a diákok és a családok pályaorientációs

A fiatalok megfelelő iskolázottsággal rendelkezzenek az elhelyezkedéshez. Csökkenjen a korai iskolaelhagyók és lemorzsolódók száma. Egyre többen nyerjenek felvételt

A munkaerőpiaci integráció elősegítése, képzettség hiányán alapuló munkanélküliség csökkentése. A tanulás presztizse nőjön, az életen át tartó tanulás és innovatív

136


segíteni, a család is éppoly tanácstalan, mert nem ismerik a lehetőségeket, illetve a hiányszakmákat, a változó felvételi rendszert és a képzési struktúrát. Gyakran döntenek pillanatnyi impressziók és befolyások hatására, aminek következménye az irreális pályaorientáció és a korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás.

segítenek a jelentkezések dokumentációjában, a lehetőségek felkutatásában, tájékoztatják a szülőket, megszervezik az intézményekben a tájékoztató napokat. (Eddig az osztályfőnökök vettek ebben részt eltérő intenzitással, ennek megfelelően eltérő eredményességgel.) A tanulók igény szerinti utaztatása a közeli középiskolába illetve népszerűbb felsőoktatási intézményekbe, lehetőleg a nyílt napok keretében, ahol tájékozódhatnak az ott folyó munkáról, lehetőségeikről. Ehhez megfelelő

finanszírozása. Munkaügyi központ tájékoztatók szervezése, finanszírozása. 25 fős busz beszerzése. Diákmentorok, önkéntesek alkalmazása.

problémáinak megoldását.

valamely felsőoktatási intézménybe.

gondolkodásmód honosodjon meg a térségben.

A mezőcsáti társulás területén lévő egyetlen középiskola, tanulólétszámána k fenntartása és népszerűsítése. (kisebb a lemorzsolódás esélye a közeli kisebb intézményekből)

Együttműködések keretében a diákok munkahelylátogatásainak száma.

137


méretű (20-25 fős kisbusz beszerzése lenne fontos, a csökkenő gyermeklétszám miatt a 10-12 fős kategória már kicsi, a 45 fő és a feletti kategória pedig túl nagy) Iskolahívogató programok támogatása a kistérség egyetlen középiskolájában, ahol havi rendszerességgel kaphatnak impulzusokat az odaérkező kisdiákok a továbbtanulás fontosságáról és a helyi megoldásokról. Munkaügyi Központ tájékoztatók szervezése a szakmák illetve foglalkoztatáspolitik

138


ai trendekről, lehetőségekről, irányvonalakról. Felsőoktatásban illetve a regionális középiskolákban tanuló diákok bevonása diákmentori rendszerben az alacsonyabb évfolyamosok pályaválasztásához információforráskén t. Más szemmel látnak, mint a felnőttek. Helyi vállalkozások, munkahelyek bemutatása látogatások által, ahol a különböző szakmákkal testközelben lehet megismerkedni.

Egészségesebb gyermekkor biztosítása Alacsony születési súly

Csökkenteni a koraszülések arányát

Rendszeres terhes gondozás

Negyedévente, illetve

Koraszülések számának

Olyan képzések, tanácsadások

Komplex programok terhes

Komplex programok,

139


folyamatos

Anyatejes táplálás hiánya

Anyatejes táplálás népszerűsítése

Alacsony napi zöldség és gyümölcsfogyasztá s

Növelni a napi zöldség és gyümölcsfogyasztást

Ivóvíz állapota nem megfelelő, fogak állapota romlott

Fluorid és Calcium pótlás az ivóvízben lévő mennyiség függvényében

Rendszeres védőnői ellenőrzés melletti oktatás, egészségnevelés Önkormányzati szinten több friss zöldség és gyümölcs pótlása. Közintézményekben több fogyasztás. Önkormányzat bevonásával víz minőségének vizsgálata, javítása. Fogmosásra való nevelés.

Testmozgás hiánya, hanyag testtartás

Minden korosztály rendszeres mozgásra nevelése, serkentése

Közintézményekben rendszeres testmozgás biztosítása, akár gyógytestnevelő bevonásával

Nem kötelező

Védőoltások

A nem támogatott

csökkenése

Félévente, illetve folyamatos

Nő az anyatejes táplálások száma

Havonta, illetve folyamatos

Legalább 20 %-kal növelni a friss fogyasztást

Negyedévente, illetve folyamatos

Egészségügyi mutatók javulása, megbetegedés csökkenése

biztosítása, ahol megjelennek a kismamákvédőnők bevonásával Helyi oktatások rendszeres szervezése, baba klubb keretein belül oktatások, tapasztalatcserék Helyi szervezésben termelt zöldségek bevonása a közintézményekb e

kismamák számára

melyek anyagi támogatással is kiegészülnek

Komplex programok az anyatejes táplálás érdekében

Kevesebb problémás gyermek, egészségesebb fiatalkor

Komplex program kialakítása évszakonként lebontva

Nem csak helyi támogatással komplex program

Rendszeres fogmosásra való nevelés egészségnevelés keretén belül

Komplex oktatás már kisgyermekkortól

Komplex oktatás anyagi javak bevonásával

Félévente, illetve folyamatos

Testtartás javulása, egészségi állapot javulása

Napi rendszeres mozgás megfelelő oktatókkal és helyszínen

Közintézményen kívül is sportolási lehetőségek biztosítása Önkormányzatok bevonásával

Évente, illetve

Nem kötelező

Helyi

Anyagi ráfordítás

Kolmplex sportprogramok minden korosztály számára, megfelelő oktatókgyógytestnevelők bevonásáv Komplex program

140


védőoltások hiánya

népszerűsítése

Természeti, sportolási lehetőségek kihasználatlanok

1. Kerékpárút, túra, verseny-szervezés, hagyományépítés 2. Tisza folyó lehetőségeinek kihasználása, pl. evezős sport, kajakkenu

védőoltások kedvező beszerzése, beadása szervezett formában

folyamatosan

védőoltások számának növekedése

szervezésben növekszik az oltások száma

nélkül szervezett védőoltások biztosítása

a védőoltások ingyenes biztosítása

141

Kistérségi Gyerekesély Stratégia. I. fejezet: Általános jellemzők

Recommend Documents