Kistelek Város Önkormányzata ÁROP-1.A.5-2013 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Szervezetfejlesztés a konvergencia régiókban lévő önkormányzatok számára”
Tevékenység: Étkeztetéssel kapcsolatos finanszírozási és feladat-ellátási modell kidolgozása Dokumentum: „Önkormányzati fenntartású intézmények összesítése, helyzetelemzés (WS)” tanácsadási rendezvény 1. alkalom
Bevezető Jelen dokumentum Kistelek Város Önkormányzata által május 29-én a kisteleki művelődési központban megtartott „Önkormányzati fenntartású intézmények összesítése” típusú szakmai tanácsadás összefoglalását tartalmazza.
Az alkalom témái Első lépéseként a megjelent intézményi és önkormányzati vezetőkkel ismertettük meg a tanácsadási folyamat egyes fázisait, az étkeztetéssel kapcsolatos finanszírozási és feladatellátási modell kidolgozás alapvető célkitűzéseit, azok időpontjait és helyszínét. Az alkalom témái a következők voltak: • • • •
a a a a
helyi közétkeztetés történetének áttekintése közétkeztetés jelene (2011-2017) közétkeztetésben érintett intézmények listája közétkeztetésben résztvevő főző- és tálalókonyhák listája
A közétkeztetés történeti áttekintése Az étkeztetési feladatokat 2002-ig Kistelek Város Önkormányzata látta el, minden intézményben külön főzőkonyhát üzemeltetve. Az akkori gazdasági trendnek megfelelően a közétkeztetés közbeszerzési pályázat keretében került kiszervezésre, amelyet az akkori nyertes szegedi székhelyű Suli-Host Vendéglátó és Szolgáltató Kft. látott el.
A közétkeztetés jelenlegi rendszere 2011-ben szintén közbeszerzési pályázat keretében szolgáltató váltás történt, így jelenleg az S-Food Gastronomy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2017-ig rendelkezik érvényes szerződéssel. Ez idő alatt a konyhák funkciója jelentősen átalakult, az egyetlen főzőkonyha az általános iskolában működik, míg a többi intézmény konyhája csupán tálaló konyha szerepet tölt be. Mindkét óvodában és a bölcsődében külön melegítő konyha üzemel, a gimnáziumban szintén tálalásra szolgáló konyha és ebédlő van, ahol a szociális intézmények által kiszállított ebéd kiosztása is történik. A speciális igények kielégítése további külső szolgáltatók igénybevételével történik. A cég Siófokon, Sándorfalván, Enyigen is ellát közétkeztetési feladatokat. Az S-Food Gastronomy és Szolgáltató Kft. feladata az eszközök karbantartása és a működési költségek (rezsi) fizetése. A fővállalkozó alkalmazásában áll az élelmezésvezető, a főzőkonyha teljes személyzete (8-10 fő), óvodánként további 2 fő, és a gimnázium tálalókonyháján 1 fő.
Kistelek Város Önkormányzatának feladata a közös üzemeltetésű helyiségek és épületek karbantartása, takarítása, illetve további 2 fő kisegítő személyzet alkalmazása az óvodákban.
A közétkeztetésben érintett intézmények listája Az S-Food Gastronomy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által üzemeltetett közétkeztetés 7 intézményt érint, ezek listája az alábbiakban olvasható:
Intézmény neve Intézmény címe Kistelek Város Önkormányzatának Böl- Cím: 6760, Kistelek, Ifjúság tér 2. csődéje Hétszín Virág Óvoda Cím: 6760, Kistelek, Ifjúság tér 2. Szivárvány Óvoda Cím: 6760, Kistelek, Petőfi út 28. Rózsaliget Kollégium Cím: 6760, Kistelek, Ifjúság tér 4. Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazda- Cím: 6760, Kistelek, Ifjúság tér 3. sági-és Informatikai Szakközépiskola Kisteleki Általános Iskola Cím: 6760, Kistelek, Petőfi út 9. Idősek Otthona Cím: 6760, Kistelek, Kossuth út 41. Ábra 1 Forrás: Saját szerkesztés
A közétkeztetés szerkezetének bemutatása Az S-Food Gastronomy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által üzemeltetett rendszer lényege, hogy egy főzőkonyha látja el a többi tálalókonyhát, ahova átszállítják az ételeket. Az egy-főzőkonyhás rendszer előnye, a több főzőkonyhás rendszerhez képest, hogy az előbbi jóval költséghatékonyabban működik az alacsonyabb bér- és rezsiköltségek miatt, viszont hátránya, hogy sokkal nehezebb különböző menük elkészítése egy időben.
A közétkeztetés jelenlegi szerkezete így néz, ki:
Ábra 2. Forrás: Saját szerkesztés
Kistelek Város Önkormányzata
ÁROP-1.A.5-2013 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Szervezetfejlesztés a konvergencia régiókban lévő önkormányzatok számára”
Tevékenység: Étkeztetéssel kapcsolatos finanszírozási és feladat-ellátási modell kidolgozása
Dokumentum:
„Önkormányzati fenntartású intézmények összesítése, helyzetelemzés (WS)” 2. alkalom
Bevezető Jelen dokumentum Kistelek Város Önkormányzata által május 29-én a kisteleki művelődési központban megtartott „Önkormányzati fenntartású intézmények összesítése” szakmai tanácsadás jegyzőkönyvét tartalmazza.
Az alkalom témái Második lépésben a megjelent intézményi és önkormányzati véleményüket a közétkeztetés jelenlegi működésével kapcsolatban.
vezetők
elmondták
Az alkalom témái a következők voltak: • •
Közintézmények tapasztalatai és véleménye az S-Food Gastronomy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. működéséről A közétkeztetés pénzügyi adatai
Helyzetfelmérés intézményenként A Kisteleki Általános Iskola vezetésének tapasztalatai a közétkeztetéssel kapcsolatban Az általános iskola igazgatója, ismerve a korábbi szolgáltató ételminőségbeli elmaradásait, a jelenlegi Kft. szolgáltatásait elégségesnek tartja. A tapasztalat szerint az iskolások nagy számban választják a napi háromszori étkezést. Az S-Food Kft. jól felszerelt, modern főzőkonyhát üzemeltet, az ebédlőben háromszori étkezést biztosít 400 általános iskolás diák számára. Az itt használt konyhai felszerelések részben az Önkormányzat, részben a szolgáltató tulajdonát képezik. A konyha jelenleg nagyjából 700 fő napi háromszori étkezését biztosítja, amely csak kevéssel marad el az új közétkeztetési rendeletben megállapított ideális üzemmérettől. A Hétszín Virág- és a Szivárvány közétkeztetéssel kapcsolatban
Óvoda
vezetésének
tapasztalatai
a
Az óvodák gazdasági vezetője szintén elégedett a közétkeztetés jelenlegi formájával, az élelmezésvezetővel rendszeres kapcsolatban van, jól koordinált formában figyelemmel követi ennek a különlegesen érzékeny korcsoportnak az élelmezési szükségleteit. Elmaradást talán csak az óvodai tálalókonyhák felszereltségében lát, amely pontra a későbbiekben a jelenlegi szerződés vizsgálatánál még visszatérünk. A bölcsődei étkeztetést szintén a fővállalkozó biztosítja külső helyszínről történő beszállítás keretében. A településen külön a bölcsődei étkeztetés ellátására kialakított főzőkonyha nincs, az alacsony adagszám ennek kialakítását nem is teszi szükségessé. Az Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági-és Informatikai Szakközépiskola vezetésének tapasztalatai a közétkeztetéssel kapcsolatban
Az Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági-és Informatikai Szakközépiskola tálalókonyháján az iskola 175 diákjából mindössze 25 veszi igénybe a szolgáltatást, amely itt önkiszolgáló módon, az iskola ebédlőjében történik. Az intézményvezető tapasztalatai alapján a tanulók nincsenek megelégedve a felszolgált étel minőségével, de konkrét felmérés e tekintetben még nem történt. Az alacsony fogyasztás okainak pontos felderítése indokolttá tenné egy, a tálalási körülményeket felmérő vizsgálat elkészítését. A konyha felszereltsége sajnos itt sem felel meg az intézményvezetők elvárásainak, javarészt a régóta önkormányzati tulajdonban lévő felszerelésekkel történik a kiszolgálás. A korcsoport étkezési igényeihez jobban igazodó, modernebb ebédlő kialakítása potenciálisan emelhetné az étkezők létszámát.
A Rózsaliget kapcsolatban
Kollégium
vezetésének
tapasztalatai
a
közétkeztetéssel
A Rózsaliget Kollégium közép- és általános iskolás diákjai a központi és a gimnázium tálalókonyháján étkeznek.
Idősek Otthona vezetésének tapasztalatai a közétkeztetéssel kapcsolatban Az együttműködés utolsó harmada a szociális intézmények helyzetelemzéséről szólt. Az Idősek Otthonában kialakított étkező közelmúltban történt bővítése után 35 fő étkeztetését látja el. A rászorulók, további 70 fő a saját otthonában kapja meg az ebédet. A kiszállítás a gimnáziumtól a kül- és belterületekre egyaránt 2 gépjárművel történik 11-től 14 óráig. A távolságok és a szociális dolgozók egyéb teendői miatt az étel sokszor késve vagy nem megfelelő hőmérsékleten érkezik meg. Ezen problémák kiküszöbölésére az Önkormányzat további egy gépjármű szolgálatba állítását tervezi. Kihívást jelent a speciális diétát igénylő lakosok kiszolgálása is, amelyet az S-food Kft. nem tud maradéktalanul ellátni. Ezen esetekben a településen működő Csongrád Megyei Önkormányzat Napsugár Otthona által készített menüt szállítja ki.
Finanszírozással kapcsolatos helyzetelemzés A megjelentektől a helyzetelemző tanácsadási rendezvény során részletes pénzügyi adatokat kaptam az állami és önkormányzati támogatás mértékéről, illetve a támogatottak köréről. Ezekből ábrákat készítettem, melyeknek tartalmát a következő vezetői konzultáció során fogjuk kielemezni. Az ábrákat a következőkben mutatjuk be, felhívva a figyelmet arra, hogy az adatok végső változatukban az „Értékelés és javaslatok” elnevezést hordozó back office tanácsadói dokumentumban szerepelnek, a következő diagramok a csoportos műhelymunkákat szolgálják.
Étkezési térítési díj szerinti megoszlás bemutatása:
Teljes árat fizetők 196 200 150 100 50 0
17
66
70 9
11
Ábra 1. Forrás: saját szerkesztés
Kedvezményes étkezők 250 200 150 100 50 0
213 9
35
Ábra 2. Forrás: saját szerkesztés
44
17
39
A közétkeztetés bevételeinek alakulása:
Állami támogatás 20 000
14 484
15 000 10 000 5 000 0
2 380
408
2 924
1 156
2 652
Önkormányzati támogatás 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0
15 359
1 864
2 069
2 859
459
1 760
Térítési díjak várható bevétele 20 000 15 000 10 000 5 000 0
18 487 2 391
5 744 5 013
1 251 2 977
S-Food számlázás 60 000 40 000 20 000 0
48 330 4 663
10 193 10 796
Ábra 3-4-5-6. Forrás: saját szerkesztés
2 866
7 389
Tevékenység: Étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása Dokumentum: Vezetői konzultáció (WS) 1. alkalom ÁROP-3.A.2-2013 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Szervezetfejlesztés a konvergencia régiókban lévő önkormányzatok számára”
Kistelek Város Önkormányzata
Bevezető Jelen beszámoló dokumentum célja, hogy összefoglalja a Vezetői konzultációk (WS) 1. alkalmának tartalmát. A workshop-on feltártuk a közétkeztetés helyzetét, javaslatokat fogalmaztunk meg közép- és hosszú távú fejlesztésekre. A csoportos munka során meghallgattunk minden érintett felet, jelen voltak az Önkormányzat, az intézmények és a közétkeztetésért felelős cég képviselői. A találkozó során két fő célt tűztek ki a résztvevők: szükség van a szolgáltatás színvonalának növelésére és ezáltal a közétkeztetésben résztvevők számának bővítésére. A célok elérésének érdekében a megjelent felek hajlandóságukat fejezték ki további közös egyeztetések megtartására.
Az alkalom témái Az első alkalommal a közétkeztetés üzemeltetéséért felelős cég válaszait és véleményét hallgattuk meg a jelenlegi helyzetről és a jövőbeli lehetőségekről. • • • • • •
Miért ekkora a közétkeztetésben résztvevők aránya az általános- és középiskolában? Milyen lépéseket tettek és tennének ennek az aránynak a bővítésére? Tartalékok a mostani rendszerben. Beruházások 2017-ig. Üzememeltetési szerződés. Jövőbeli egyeztetések kérdése.
A közétkeztetésért felelős cég képviselőjének véleménye a közétkeztetésben résztvevők arányról A városban a közétkeztetésben résztvevők aránya csaknem 100%-os, tehát ezt nem lehet tovább növelni. Az általános iskolában ez az arány 70%, míg a középiskolában 40%. Ezek az adatok külsős szemmel alacsonynak tűnhetnek, de ha megnézzük az országos átlagot nincs szignifikáns eltérés a vizsgált eredményekben. Megemlítette, hogy rendkívül nehéz a különböző korú gyermekek élelmezése, mivel nagyon különböző az ízlésük. Ez a problémát különböző menük összeállításával lehetne áthidalni, azonban ez egy egykonyhás közétkeztetési rendszerben rendkívül nehezen megvalósítható folyamat. Milyen lépéseket tettek és tesznek ezeknek az arányoknak a megváltoztatása érdekében
A cég üzletfejlesztésért felelős igazgatója elmondta, hogy komoly kihívás lesz megfelelni az étkeztetési rendeletnek és a közétkeztetést igénybevevők elvárásainak egyszerre. Az általános iskolában rendszeresen azt tapasztalják, hogy a gyerekek otthonról szegényes étkezési kultúrát hoznak, egy szűk körön kívül nem is ismerik az ételeket. Azokat az ételeket, amiket nem ismernek a gyerekek, azt nem is szívesen eszik meg. Az étkeztetés kiszélesítését egy alternatív diétás konyha is segíthetné, de a legnagyobb lehetőség egy ABC-menüs rendszerben lenne. Ez az elképzelés korlátozottan megvalósítható egy főzőkonyha esetén, ezért inkább mást javasolt a cég igazgatója: Ha nem a menüt cserélnénk le, annak nehézségei miatt, hanem a „körítésen” változtathatnánk. Más köz- és nem közétkeztetési szolgáltatás esetén megfigyelték, hogy az étkezők felszereltségének érzékelhető fejlesztése érdemben növeli ezt az ellátást választók számát. Az egy főzőkonyhás rendszerben tehát ez utóbbi alternatíva lehet sikeres egy létszámnövelő stratégia során. A mostani főzőkonyha kapacitásának kihasználtsága A főzőkonyha csúcsra járatott rendszerben üzemel, közel 100%-os kihasználtsággal, tehát a mostani főzőkapacitás mellett érdemben nem lehet növelni az ellátottak számát. A kapacitások bővítése érdekében pénzügyi kalkulációkat szükséges végezni és a beruházás mértékét meghatározó tanulmányra van szükség, amely tartalmazza a költséghatékonyság növekedésből származó megtakarítás mértékét, ezáltal a megtérülési időt is. Egy lehetséges beruházás feltétele, hogy az Önkormányzat és az üzemeltető egy megtérülési modellt alapul véve meghatározza a beruházás pénzügyi konstrukcióját és tulajdoni viszonyait. Milyen beruházást tervez egyébként a cég az üzemeltetési idő végéig, azaz 2017ig? Gyakorlatilag az állagmegóvás mellett semmilyen érdemi beruházás nem tervez az üzemeltető cég az üzemeltetési szerződés lejártáig. A probléma az, hogy a szerződés elnyerésekor semmilyen beruházást nem kellett vállalnia, hiszen az Önkormányzat nem tudott életképes pénzügyi konstrukciót felvázolni a cég számára. Üzemeltetési szerződés tartalma Megvizsgálva az üzemeltetési szerződés tartalmát, látható hogy abban semmilyen beruházási vállalás nem szerepel a nyertes üzemeltető cég részéről. A szerződés e helyett egy átadásátvételi leltárra hasonlít, amely tartalmazza az átvett tételeket.
Jövőbeli egyeztetések kérdése A cég képviselője és a többi érdekelt fél is nyitottságát fejezte ki a további egyeztetésekkel kapcsolatban, talán ez volt a fő érdeme ennek az egyeztetésnek, hiszen a résztvevők közötti kommunikáció addig meglehetősen hiányos volt.
Összefoglaló értékelés a látottakról Ahhoz hogy az üzemeltetési szerződés lejárta előtt érdemi fejlesztés valósulhasson meg a helyi közétkeztetésben, további egyeztetéseket javasolok, akár külső fél bevonásával. 1. Az üzemeltetési szerződés és valószínűleg az eredetileg kiírt tender sem tartalmazott semmilyen beruházási elvárást, ennek oka az lehetett, hogy az Önkormányzat nem dolgozott ki érdemi javaslatot a beruházás pénzügyi konstrukciójára és tulajdoni viszonyaira. Mivel ezek nem készültek el, így a nyertes pályázó nem akart felesleges kockázatokat vállalva beruházásokba kezdeni. 2017-ig még hosszú idő áll rendelkezésre. Az Önkormányzat előtt két lehetőség áll: Vagy megpróbál egy érdemi beruházási konstrukciót letenni az asztalra, vagy megvárja az üzemeltetési idő lejártát és az újonnan kiírt pályázatban fogalmazza meg elvárásait. Nem elfelejtendő, hogy ezt elő kell készíteni, ami időigényes és komoly munkát igényel. 2. Az egyeztetések eddigi gyakorlata elégtelen. A három érdekelt fél (Önkormányzat, üzemeltető és az iskolák képviselői), amióta a cég biztosítja a közétkeztetést, nem vett részt közös egyeztetésen. Egy rosszul megkötött üzemeltetési szerződés esetén szinte lehetetlen érdemi beruházásra bírni az üzemeltetőt 2017-ig. Ez jelentős hiányossága a szerződés előkészítésének. A beruházás egy külső fél bevonása nélkül biztosan nem fog megvalósulni.
Tevékenység: Étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása
Dokumentum: „Vezetői konzultáció (WS)” 2.-3. alkalom (4.-5. tanácsadási rendezvény) dokumentáció ÁROP-1.A.5-2013 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Szervezetfejlesztés a konvergencia régiókban lévő önkormányzatok számára”
Kistelek Város Önkormányzata
Bevezető A kistelki vezetői konzultáció második alkalmával (amelyen részt vettek az Önkormányzat, az üzemeltető- és a közintézmények képviselői) a hangsúlyt a helyi iskolák képviselőinek meghallgatására helyeztük. Az érintettek elmondhatták véleményüket a helyi közétkeztetésről és annak üzemeltetőjéről, illetve javaslatokat fogalmaztak meg a fejlesztések lehetséges irányáról.
Az alkalom célja Az alkalom célja az volt, hogy az iskolák képviselői segítsenek az Önkormányzat / intézmények képviselőinek, illetve segítsék egymást jobban megérteni az étkeztetési mérőszámok számok mögötti valóságot, hiszen az iskolák vezetése válhat egy jól működő információvisszacsatolási rendszer motorjává. Az alkalom témái: • • • • • •
Információ-visszacsatolási rendszer a közétkeztetésben résztvevő 3 fél között (Önkormányzat, közintézmények és Üzemeltető); Intézmények tapasztalata az üzemeltetővel kapcsolatban; Tapasztalatok az üzemeltető által eddig megvalósított fejlesztésekkel kapcsolatban; Az általános- és középiskolában tapasztalt alacsony közétkeztetési arány lehetséges okainak elemzése; Lehetséges fejlesztések iránya; Hogyan lehetne bővíteni a közétkeztetést helyi szinten;
Milyen információ-visszacsatolási rendszer létezik a közétkeztetés három érintettje (Önkormányzat, közintézmények, üzemeltető) között? Valójában semmilyen érdemi kommunikáció nincs az érdekelt felek között és nincs kijelölt felelős az egyes szervezetekben, akinek feladata lenne az egyeztetés. Valójában nem a problémák hiánya okozza az egyeztetés elmaradását, hanem az hogy nincs kijelölt felelőse az információcserének / koordinációnak; illetve további probléma az intézmények által előterjesztett javaslatok hiánya. A jelenlévők megemlítették, hogy az S-Food Kft. félévente minőségellenőrzési jelentés kötelezettséggel tartozik az Önkormányzat felé, azonban ennek a cég a tender elnyerése óta egyszer sem tett eleget. A cég étkeztetésért felelős alkalmazottja, aki már több mint 10 éve ezen a területen dolgozik (már az előző üzemeltetőnél is ezt a posztot töltötte be), nem megfelelően továbbítja a fel-
merült panaszokat a cég vezetése felé. Ezért új információ-visszacsatolási rendszer elindítását javasolják az iskolák képviselői. Javaslat továbbá, hogy ezen túl az S-Food Kft. ténylegesen adja le féléves minőségi jelentéseit az Önkormányzat számára, hiszen ez szerződésben vállalt kötelezettsége, aminek elmulasztása valójában az üzemeltetési szerződés megszegését, felmondását jelentheti. Másodsorban az iskolák és egyéb közétkeztetésben résztvevő közintézmények készítsenek saját intézményeikben minőségi jelentést, amit az S-Food Kft. féléves jelentéséhez csatolnának. A közintézmények a minőségi jelentés elkészítése érdekében saját információ visszacsatolási rendszert dolgoznak ki, amelyről a továbbiakban egyeztetnek.
Milyen tapasztalatokat szereztek az iskolák a közétkeztetés üzemeltetőivel kapcsolatban? Az érintett iskola képviselői alapvetően pozitív tapasztalatokat szereztek az üzemeltetővel kapcsolatban. Megemlítették, hogy a jelenlegi állapot nem magától értetődő, hiszen az SFood Kft. előtti üzemeltető esetében nem voltak meggyőzőek a tapasztalataik. Nekik könnyebbség az, hogy nincs egy kijelölt alkalmazottjuk, akinek az étkeztetés színvonalának ellenőrzését kellene ellátnia, összességében az iskolák örülnek az új üzemeltető megjelenésének és annak, hogy az étkeztetés terhe/felelőssége nem az intézmények vállát nyomja.
Milyen fejlesztéseket hozott eddig az új üzemeltető megjelenése a közétkeztetésben? Az iskolák képviselői kiemelték, hogy az új üzemeltető fejlett technológiát hozott a főzőkonyhákba, ami miatt örömüket fejezték ki.
Mi okozhatja az általános- és középiskolában a közétkeztetésben résztvevők alacsony arányát? A résztvevők felhívták a figyelmet arra, hogy az eltérő korú gyerekek nagyon eltérő ízléssel rendelkeznek, ami az egy-főzőkonyhás rendszerben nehezen áthidalható probléma. Szerintük az új közétkeztetési rendelet komoly kihívások elé fogja állítani az érintett üzemeltetőket. Megfogalmazták kételyüket azzal kapcsolatban, ha a konyháknak még sikerül is megfelelniük az étkeztetési törvényben foglaltaknak, akkor sem biztos, hogy az majd ízleni fog a gyerekeknek.
Az iskolások nagyobb számú bevonására szerintük kérdőíves és egyéb megkérdezéses módszerrel lenne lehetőség. Elsősorban fel kellene tárni a problémák gyökerét, illetve meg kellene értetni a szülőkkel, hogy a közétkeztetésben kapott ételeket otthon sem tudják olcsóbban kihozni, hiszen a szolgáltatást igénybevevők a nyersanyagköltség ára alatt jutnak hozzá a főtt ételekhez.
Melyeknek lehetnek a fejlesztések lehetséges irányai? Két felvetéssel éltek a közintézmények képviselői. Az egyik a főzőkonyha szellőztetésére vonatkozott. Itt a probléma az, hogy a szellőztetés rendszere elavult, a konyhai szagok a tálaló irányába terjednek, ezért a szellőztető berendezések cseréjére lenne szükség. Egyelőre nem tisztázott, hogy kinek kellene illetve ki tudná ezt megtenni. Ebből adódóan javasoljuk, hogy kerüljön sor ezzel kapcsolatos egyeztetésekre, tárgyalásokra, hogy eldöntsék és megállapodjanak abban, hogy a szükséges teendőket ki tudná, ki fogja ellátni. A másik javaslat már a lehetséges jövőbeli fejlesztésekre vonatkozott. Szerintük akkor lehetne érdemben növelni a közétkeztetésben résztvevők számát az általános-, de főleg a középiskolában, ha a tálalóhelyiség jelentős átalakuláson menne át. Az étkezők berendezései, felszereltsége és étkészletek elavultak, így nem felelnek már meg a mai igényeknek. Összefoglalva azt mondták, hogy már nem elég „cool” (menő) az iskolások számára az étkező. Az ezzel kapcsolatos javaslatot részletesen a „back office” tanácsadói dokumentum keretében dolgozzuk ki.
Hogyan lehetne bővíteni a közétkeztetésben résztvevők arányát? A fenti kérdésekben már választ adtak a résztvevők erre, de összefoglalva az volt a vélemény, hogy az ételek íze és színvonala megfelelő, ám bővíteni kellene a választékot, bár ők is tudják, hogy az egy-főzőkonyhás rendszerben ennek megvannak a korlátai. A másik fejlesztési irány az étkezők „trendibbé” tétele lehet, ehhez azonban tisztázni kellene, hogy kinek a feladata és anyagi felelőssége lenne ezt megvalósítani, ezért további tárgyalásokra van szükség ezeknek a kérdéseknek a rendezésére.
Összefoglaló értékelés a látottakról A vezetői konzultációt sikeresnek tartom, hiszen a megjelent felek nyitottak voltak egymás felvetéseire és hajlandóak további egyeztetésekre a felmerült kérdésekkel kapcsolatban. A vezetői konzultáció lehetőséget biztosított továbbá a közétkeztetésben legnagyobb szám-
ban előforduló „vendégek”, az iskolás tanulók véleményének meghallgatására, hiszen ezt legjobban az ott dolgozók ismerik. Érdekes volt megfigyelni, hogy eleinte a felek prekoncepciókkal felvértezve közelítettek egymás véleményéhez egy adott kérdésben és ehhez képest meglepetést okozott az elképzeltektől eltérő vélemény, illetve új megvilágításba helyezte ezeket a másik fél álláspontjának megismerése. Valószínűleg még számos ilyen találkozóra jelentős (együttműködési) hatékonyságnövelést okozhatna, hiszen a vezetői konzultációkat megelőzően egy ilyen sem volt. Szükség lenne a konzultációkra kijelölni egy felelős személyt, akinek feladata lenne az intézményi vélemény kialakítását alátámasztó érvek összegyűjtése, az intézményi vélemény megformálása és annak képviselete a másik két érintett irányába. Az intézményi vélemény kialakításához például az iskolák esetében egy véleményvisszacsatolási rendszert javasolt létrehozni, amely a gyermekek véleményének megismerésére irányul és összegzi azokat. A vélemények összegzése után javasolt konzultációt kezdeményezni az iskolák részéről a szülői munkaközösségek irányába, akivel közös álláspontra célszerű jutni, amit majd a konzultációra kijelölt felelős személy tudna képviselni a jövőbeli tárgyalásokon, amelyeket az önkormányzatokkal és az üzemeltetővel folytatnak majd.
Tevékenység: Étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása Dokumentum: Értékelés és javaslatok megfogalmazása (Tanácsadás „Back office” – Tanácsadói dokumentum)
ÁROP-3.A.2-2013 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Szervezetfejlesztés a konvergencia régiókban lévő önkormányzatok számára”
Kistelek Város Önkormányzata
Tartalomjegyzék Bevezető és összefoglaló ..................................................................... 3 Feladat-ellátási modell és történelmi áttekintés .......................................... 4 Ellátottak száma intézményenként.......................................................... 6 Bevételek szerkezete intézményenként .................................................... 7 Térítési díj és szolgáltatási díj összehasonlítása .......................................... 8 Közétkeztetési modell gyengeségei és növekedés kidolgozott irányai ................ 9 Kérdőív: Tervezett kérdések a közétkeztetésben jelenleg is résztvevők számára . 10
Bevezető és összefoglaló A tanácsadási folyamat során megvizsgáltuk Kistelek településen a közétkeztetés helyzetét, részletes számításokat végeztünk a mostani modell bevételeinek és kiadásainak feltérképezésére. Az elemzések célja a közétkeztetés színvonalának és a közétkeztetést igénybevevők számának a növelése, ezért megkerestük azokat a területeket, ahol erre ígéretes lehetőségek azonosíthatók. Az elemzés eredményei alapul szolgálhatnak arra, hogy a mostani üzemeltető érdemi beruházásokat valósítson meg az étkeztetés területén, illetve modellt mutatunk be arra, hogyan tudja az Önkormányzat a mostani üzemeltetési szerződés lejárta után gazdaságosan üzemeltetni a helyi közétkeztetést. A tanulmány szerkezete, a tanácsadási tevékenység bemutatása: •
A helyzetfelmérés során megismertük, hogyan alakult ki a jelenlegi helyi közétkeztetési rendszer, megvizsgáltuk ennek a rendszernek a finanszírozási és feladat-ellátási modelljét. A modellt elemzésünkben ábrázoljuk. A workshopokon felmerült javaslatok felhasználásával alternatív modellt dolgoztunk ki a közétkeztetésben résztvevők számának érdemi növelésére.
A jelenlegi modell elemzését az alábbi szempontok figyelembevételével végeztük el: o o o o o o •
• • • •
ellátottak száma intézmények szerint bevételek szerkezete a finanszírozás forrása szerint bevételek szerkezete intézmények szerint eltérő intézmények időbeli ellátási szerkezete ellátás fajlagos ára intézmények szerint a potenciális növekedés területeinek meghatározása
Azt találtuk, hogy a jelenleg működő modell rövid és középtávon gazdaságosabban működtethető, ezáltal több beruházást, innovációt vonz, ha a szolgáltatás fejlesztésével érdemben bővítjük az ellátottak körét. A jelenlegi működésben azonosítottunk jó gyakorlatokat és fejlesztendő területeket, melyeket a dokumentum későbbi részeiben részletezünk. A jó gyakorlatok azonosítása során arra koncentráltunk, hogy vajon az azonosított jó gyakorlatok fejlesztésével növelhetjük-e a közétkeztetésben résztvevők számát. Elemzésünkben felvázoltuk a javasolt fejlesztési feladatokat és az ezekhez tartozó rövid, közép és hosszú távú lépéseket. Az azonosított fejlesztendő területek számbavételekor megvizsgáltuk, hogy az adott terület fejlesztése mekkora potenciális piacbővülést eredményezhet.
•
A potenciális piacbővítés érdekében a helyi igényekhez alkalmazkodó fejlesztésekre van szükség, amely egyszerre jár a jelenlegi színvonal javításával, a választék bővítésével. A fejlesztések alapját a helyi igények jobb megismerése biztosíthatja. Az étkeztetés üzemeltetőinek több információval kell rendelkezniük a fogyasztókról és az érintett lakosságnak is naprakész információkkal kell rendelkezniük az étkeztetéssel kapcsolatosan, javítani kell a választási lehetőségek ismertségén. Az ezek iránt tanúsított érdeklődés által kialakul az igényesség, és ezek az igények nagyobb hatékonysággal visszajelzésre kerülnek, a fogyasztók és a szolgáltatók közötti kapcsolódási felületek interaktívabbá válnak.
Az étkeztetési modell hosszú távú alakulásában a jelenleg legnagyobb súllyal szereplő üzemméreti és költség szempontok mellett így fokozatosan az állampolgári és minőségi szempontok is megfelelő fórumot és súlyt kapnak. A modell alapján a lakosság tudatos bevonásának illetve részvételének növekedése (mind véleménynyilvánítás, mind étkezések száma tekintetében) várhatóan emelő hatással jár a szolgáltatás minőségére nézve mind üzemméreti, mind érdekérvényesítési szempontok miatt.
Közétkeztetés üzemeltetői
Feladat-ellátási modell és történelmi áttekintés
2002-ig az Önkormányzat 2002-2011 Suli Host Kft. 2011-2017 S-Food Kft.
1. ábra: A közétkeztetés üzemeltetői Kistelken
2002-ig az étkeztetés üzemeltetője a Kisteleki Önkormányzat volt. Minden intézményben külön főzőkonyhával működött. 2002-ben közbeszerzési eljárás keretében a szegedi székhelyű Suli-Host Vendéglátó és Szolgáltató Kft. vette át az Önkormányzat szerepét. 2011-től pedig az S-Food Gastronomy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. egy nagyobb cégcsoport tagjaként 2017-ig rendelkezik érvényes szerződéssel. A cég Siófokon, Sándorfalván, Enyigen is ellát közétkeztetési feladatokat. Az új üzemeltető új struktúrát hozott. Egy főzőkonyha maradt, amely ellátja az összes többi intézmény melegítő-tálaló konyháját. A diétás étrendre szorulókat külső szolgáltatók igénybevételével látják el. A cég által helyben foglalkoztatottak száma 15 fő. A szolgáltató feladata Kistelken a kizárólagosan általa használt helyiségek, berendezések, felszerelési tárgyak javítása és folyamatos karbantartása és a szolgáltatással kapcsolatosan felhasznált energia megfizetése.
Ellátottak száma intézményenként
Bölcsőde 26 fő Hétszínvirág óvoda 101 fő Szivárvány óvoda 111 fő
828 fő
S-Food Kft.
Kisteleki Ált. Isk 409 fő Árpád F. Gimnázium 26 fő Rózsaliget Kollégium 50 fő Idősek Otthona 35 fő Rászorulók 70 fő Nem csak a közétkeztetésben résztvevők száma határozza meg az éves forgalmat, hanem az is hogy évente hány napon kell biztosítani az élelmezést a különböző intézményekben: Bölcsőde és óvoda 220 nap/év, általános iskola és gimnázium 183 nap/év.
Bevételek szerkezete intézményenként
Bölcsőde 4,65 M Ft (4%) Hétszínvirág óvoda 10,2 M Ft (10%) Szivárvány óvoda
104 millió Ft (100%)
S-Food Kft.
10,8 M Ft (10%) Kisteleki Ált. Isk 48,3 M Ft (45%) Árpád F. Gimnázium 2,9 M Ft (3%) Rózsaliget Kollégium 7,4 M Ft (7%) Idősek Otthona 10,3 M Ft (10%) Rászorulók 9,2 M Ft (9%) A bevételek majdnem fele (45%) az általános iskolások által keletkezik, 24% az óvodásoktól/bölcsődésektől, 10% a gimnazistáktól, míg a bevétel 19%-a az idősek és rászorulóktól érkezik.
Térítési díj és szolgáltatási díj összehasonlítása A közétkeztetésben résztvevők által egy év alatt fizetett térítési díj összegének összehasonlítása a valós árral (S-Food Kft. kiszámlázott ára). Fizetett ár/valós ár az év egészére:
Bölcsőde 92 ezer Ft/180 ezer Ft Hétszínvirág óvoda 46 ezer Ft/99 ezer Ft Szivárvány óvoda 66 ezer Ft/125 ezer Ft
S-Food Kft.
46 ezer Ft/99 ezer Ft Kisteleki Ált. Isk 45 ezer Ft/118 ezer Ft Árpád F. Gimnázium 48 ezer Ft/110 ezer Ft Rózsaliget Kollégium 60 ezer Ft/148 ezer Ft Idősek Otthona 148 ezer Ft/148 ezer Ft rászorulók 110 ezer Ft/110 ezer Ft Mint látható, a közétkeztetésben résztvevők átlagban csupán felét fizetik a valós árnak, ez olyan előny, amelyet semmilyen más piaci szereplő nem tud biztosítani. A közétkeztetést igénybevevők a következő napi térítési díjakat fizetik meg a szolgáltatás igénybevétele kapcsán:
-
bölcsőde: 420 Ft/nap óvoda: 210 Ft /nap általános iskola: 245 Ft/nap gimnázium: 260 Ft/nap kollégium: 325 Ft/nap idősek otthona: 810 Ft/nap rászorulók: 600 Ft/nap
Amint látható, a napi adagok térítési díja rendkívül alacsony. Az óvoda, általános iskola, gimnázium és a kollégium esetében a fizetett ár nem éri el még a nyersanyag árat sem, a bölcsőde, idősek otthona és a rászorulók esetében is alig haladja meg azt. Ilyen alacsony összegből más piaci szereplő vagy az egyéni háztartások nem képesek azonos színvonalú ételt előállítani. Ez a költséghatékonyság rendkívüli előnyt jelenthet a 7000 fős Kistelken, amely Magyarország 174 kistérsége közül a 32-dik legelmaradottabb.
Új feladat-ellátási és finanszírozási modell: Közétkeztetési modell gyengeségei és növekedés kidolgozott irányai Következő lépésként megvizsgáltuk, és jelen dokumentumban bemutatjuk a jelenlegi étkeztetési modell legnagyobb gyengeségeit és meghatároztuk a növekedés lehetséges irányait. Az összehasonlító gyakorlat elemzése szerint egy főzőkonyha fenntartható és gazdaságos működése minimum 800 fő ellátása esetén biztosított, figyelembe véve a konyhai eszközök amortizációját, pótlásuk szükségességét. Ezen ellátotti létszám szint alatt vagy az ételek színvonalának csökkenésével, vagy a konyhai eszközök elöregedésével kell számolni. A jelenlegi helyi közétkeztetési modell legnagyobb gyengesége, hogy a közétkeztetésben résztvevők száma alig haladja meg (828 fő) a fent említett 800 főt. Megállapíthatjuk, hogy ahhoz, hogy a közétkeztetés rendszerét helyi szinten stabilizáljuk/fejlesszük, a közétkeztetésben résztvevők számát kell érdemben megnövelni. A következőkben az erre irányuló lehetőségeket elemezzük. Az bölcsődések/óvodások közel 100%-át az S-Food Kft. látja el élelemmel. Ez az arány alig több mint 70% az általános iskolások és 40% a középiskolások körében. A számok nyelvén ez 158 potenciális általános és 100 középiskolai beintegrálható tanulót jelent (összesen 258 fő), ezentúl a városi Önkormányzat kezdeményezőleg léphet fel a 275 fős közalkalmazotti és köztisztviselői kör közétkeztetésbe történő bevonására. •
Köztisztviselők záró létszáma 26 fő;
• • •
közalkalmazottak záró létszáma 192 fő; egyéb bérrendszer alá tartozók záró létszáma 43 fő; részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma 15 fő).
A legkönnyebben az általános (158 fő) és középiskolások (100 fő), illetve a közalkalmazottak (275 fő) körében lehet bővíteni a közétkeztetésben résztvevők számát, ez több mint 500 potenciális új fogyasztót jelent a meglévő 828 ellátott mellé. Ez a mostani létszám 60%-os növekedését is eredményezheti, így összességében 1000-1330 fő kiszolgálása válik lehetővé, ami már messze meghaladja a gazdaságosnak tekintett 800 fő/főzőkonyha szintet, így fenntarthatóan gazdaságos működést javítja. Az általános iskolai potenciális fogyasztók 18,5 M Ft árbevételt hozhatnak éves szinten, ez 11 M Ft a gimnazisták esetében és további 17,5 M Ft árbevétel keletkezhet a közalkalmazottak beintegrálásával. Összesen ez 47 M Ft-os potenciális többlet piacot jelent a közétkeztetés üzemeltetőinek, amely éves szinten a bevételek 50%-os növekedését eredményezheti. Ilyen mértékű bővülés pedig komoly beruházásokat hozhat a közétkeztetésbe. A bővítés érdekében a következő lépéseket javasoljuk: 1. Fel kell mérni, hogy mi okozza az általános-, de legfőképpen a középiskolában a közétkeztetés alacsony elfogadottságát; 2. Az Önkormányzatnak vizsgálnia kell a közalkalmazottak és köztisztviselők közétkeztetésbe történő bevonásának lehetőségét; 3. Amennyiben az előző két pont megválaszolásra került, számításokat kell végezni, hogy a fogyasztók számának ilyen mértékű bővítése mekkora beruházást igényelne fajlagosan és nominálisan;
Kérdőív: Tervezett kérdések a közétkeztetésben jelenleg is résztvevők számára Kérdés Mennyire tartja ízletesnek az ételeket? Milyennek értékelné az ételek minőségét? Mennyire tartja változatosnak az étrendet/menüt? Mennyire elégedett az adagok mennyiségével? Mennyire elégedett az eszközök (tányér, pohár, evőeszközök) higiéniájának színvonalával?
Válasz típusa 1-től 5-ig skála 1-től 5-ig skála 1-től 5-ig skála 1-től 5-ig skála 1-től 5-ig skála
Mennyire tartja megfelelőnek az étkezőhelység(ek) tisztaságát? Mennyire elégedett az ételek hőmérsékletével? Mennyire elégedett az étkezésre fordítható időkerettel? Ön szerint az étkezési díjak arányban állnak a választható ételek színvonalával? Mennyire tartja elfogadhatónak a térítési díjakat? (1=egyáltalán nem elfogadható, drága; 5= teljes mértékben elfogadható, kedvező árú)
Kérdés Jelenleg milyen forrásból értesül az étkezéssel/étkeztetéssel kapcsolatos információkról? Önnek mely forrás lenne a megfelelő, hogy tájékoztatást kapjon az étkezéssel/étkeztetéssel kapcsolatos információkról? Melyik módot választaná a térítési díj megfizetésére?
Fizetné-e Ön bankkártyával a térítési díjat, amennyiben erre lenne lehetőség? Fizetné-e Ön átutalással a térítési díjat, amennyiben erre lenne lehetőség? Hasznosnak találja azt a kezdeményezést, hogy az iskolákban a balesetvédelmi oktatáshoz hasonlóan az egészséges táplálkozás is különálló tananyagként/témaként szerepeljen? Hasznosnak találná, ha az étlapot e-mail formájában is megkaphatná? Hasznosnak találná, ha az étlapot online felületen is megtekinthetné? Ön vagy családtagja készíti az ételeket otthon? Szívesen ajánlaná a jelenlegi étkeztetési szolgáltatás igénybevételét ismerősének, rokonának, barátjának? Ön szerint növelné-e az érdeklődők számát, ha az étkezők belső környezete korszerűbben, ötletesebben lenne kialakítva (pl. zene, hangulatfények, wifi, stb.)? Tapasztalt-e minőségbeli változást az ételeknél az elmúlt években?
1-től 5-ig skála 1-től 5-ig skála 1-től 5-ig skála Igen / Nem, miért? 1-től 5-ig skála
Válasz típus Feleletválasztós Feleletválasztós
Feleletválasztós (készpénz, bankkártya, Szépkártya, átutalás, csoportos beszedési megbízás) Igen / Nem Igen / Nem Igen / Nem
Igen / Nem Igen / Nem Igen / Nem Igen / Nem, Miért? Igen / Nem, Miért?
1-től 5-ig skála
A tervezett kérdések azon tanulók családja részére, akik jelenleg nem vesznek részt a közétkeztetésben Kérdés Kérjük, fogalmazza meg döntésének okát, amiért jelenleg nem vesz részt a közétkeztetési programban. Volt-e korábban kellemetlen, rossz tapasztalata, ami miatt nem veszi igénybe a közétkeztetési szolgáltatást? Értesült-e Ön arról, hogy 2011 óta új szolgáltató biztosítja a közétkeztetést? Volt-e már lehetősége az S-Food Kft. ételeit/szolgáltatásait kipróbálni? Annak, hogy jelenleg nem vesz részt a közétkeztetésben anyagi vagy minőségi, esetleg egyéb kifogásai vannak?
Válasz típusa Feleletválasztós Igen / Nem Igen / Nem Igen / Nem Feleletválasztós
A tervezett kérdések azon köztisztviselők és közalkalmazottak részére, akik jelenleg nem vesznek részt a közétkeztetésben Kérdés Kérjük, fogalmazza meg döntésének okát, amiért jelenleg nem vesz részt a közétkeztetési programban. Volt-e korábban kellemetlen, rossz tapasztalata, ami miatt nem veszi igénybe a közétkeztetési szolgáltatást? Értesült-e Ön arról, hogy 2011 óta új szolgáltató biztosítja a közétkeztetést? Volt-e már lehetősége az S-Food Kft. ételeit/szolgáltatásait kipróbálni? Annak, hogy jelenleg nem vesz részt a közétkeztetésben anyagi vagy minőségi, esetleg egyéb kifogásai vannak?
Válasz típusa Feleletválasztós Igen / Nem Igen / Nem Igen / Nem Felelet választós
