Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Kistelek Város Önkormányzata
2015.
Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email:
[email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008
1
1. Tartalom Bevezetés................................................................................................................................ 7 Célok ......................................................................................................................................... 8 HEP .......................................................................................................................................... 10 Célok ....................................................................................................................................... 19 HEP Helyzetelemzés ......................................................................................................... 21 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................. 22 1.1.
A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása ...... 22
1.2. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása ................................................................................................................................... 24
2. Stratégiai környezet bemutatása ......................................................................... 29 2.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal ........................................................ 32 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása ................................................................................................................................... 32 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása ........................................................................................................................................................... 33
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .... 34 3.1.
Jövedelmi és vagyoni helyzet .................................................................................... 35
3.2.
Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció ................................................... 35
3.2.4. Foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 36 3.2.2. Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatása ............................................ 39 3.2.3.
Közfoglalkoztatás .................................................................................................... 41
3.2.4. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) ........................................................................................ 42 3.2.5. Fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük ............................................................................... 43
2
3.2.6. Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) ............... 43 3.2.7. Mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása .............................................. 44 3.2.8. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén ........................... 44 3.3. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások ............................................................... 45 3.4.
Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció ................................................ 47
Bérlakás-állomány .................................................................................................................. 48 3.4.4.
Szociális lakhatás .................................................................................................... 49
3.4.5.
Lakhatást segítő támogatások ........................................................................... 49
3.4.6.
Eladósodottság......................................................................................................... 49
3.5.
Telepek, szegregátumok helyzete ............................................................................ 50
3.6.
Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés ....................... 50
3.6.1. Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés ....................................................................................................................................................... 50 3.6.2. Prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés....................................... 53 3.6.3. Fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés ................................ 56 3.6.4. Közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése.............................................................................................................................. 57 3.6.5.Sportprogramokhoz való hozzáférés ................................................................... 58 3.6.6. Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés ................................................................................................................................. 58 3.7.
. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása .............................................. 58
3.7.1. Közösségi élet színterei, fórumai ........................................................................ 59 3.7.2. Közösségi együttélés jellemzői ............................................................................ 59 3.7.3. Helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) .............................................................................................................................. 59 3.8. A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal ...... 60 3.9. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben. ................................................ 60
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ............ 60
3
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) ............................................ 61 4.1.1 Veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete ...... 62 4.1.2 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma ...... 65 4.1.3. Gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya .... 66 4.1.4. kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya ........... 66 4.1.5. magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya ....................................................................................................................................................... 66 4.2. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................................................ 67 4.3. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése ................. 67 4.3.1. Védőnői ellátás jellemzői ........................................................................................ 68 4.3.2. Gyermekorvosi ellátás jellemzői .......................................................................... 68 4.3.3. 0-7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok................... 69 4.3.4. Gyermekjóléti alapellátás ....................................................................................... 69 4.3.5. Gyermekvédelem ...................................................................................................... 70 4.3.6. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások ........................................... 71 4.3.7. Gyermekétkeztetés ................................................................................................... 71 4.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége .. 71 4.4.1. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása ................................................................. 71 4.4.2. A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)72 4.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben.................................................. 78
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ....................................................................... 79 5.1.
A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége ................................................... 79
5.1.1. Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében ...................................... 80 5.1.2. Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban ........... 80 5.1.3. Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei ................. 81
4
5.1.4. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) .......................................................................................................................... 81 5.2. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások) 81 5.3.
Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe ...................................... 81
5.4.
A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak...................................................... 82
5.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) ...................................................................................................................... 82 5.6.
A nők szerepe a helyi közéletben ............................................................................. 83
5.7. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések ................................................................... 83 5.8. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben. ................................................ 84
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 84 6.1.
Az időskorú népesség főbb jellemzői ...................................................................... 85
6.2.
Idősek munkaerő-piaci helyzete ............................................................................... 85
6.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés ................................................................ 86 6.4. Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen ......................................................................................................... 88 6.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben. ................................................ 88
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................. 88 7.1. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái ....................................................................................................................................... 89 7.2. Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei .............................................................................................................................. 89 7.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés 92 7.4. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben. ................................................ 94
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és forprofit szereplők társadalmi felelősségvállalása ...................................................... 94 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ......................................... 94 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ...................... 95 5
A HEP IT részletei .............................................................................................................. 95 Romák és mélyszegénységben élők ........................................................................... 95 Gyermekek ........................................................................................................................... 98 Nők ........................................................................................................................................ 103 Idősek................................................................................................................................... 109 Fogyatékkal élők .............................................................................................................. 111 Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................................................................... 113 Megvalósítás ...................................................................................................................... 126 Monitoring és visszacsatolás ....................................................................................... 128 Nyilvánosság...................................................................................................................... 128 Érvényesülés, módosítás .............................................................................................. 129 Elfogadás módja és dátuma ........................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. HEP elkészítési jegyzék ................................................................................................. 130
6
Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Kistelek Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban 2013.06.28-án megtartott nyílt testületi ülésen a 146/2013. (VI.28) Kt.sz. határozatában rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalta, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalta továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen dokumentum a jogszabályi előírásoknak megfelelően az Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elvégzését írja le.
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 1
7
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Kistelek Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:
az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet,
a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
8
A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,
a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának szükségessége Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 31. §-a rendelkezik a helyi esélyegyenlőségi programokról. A törvény 31. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyet a 31. § (4) bekezdése értelmében kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. Utóbbi bekezdés szó szerint: „(4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani.”
9
HEP Település A Kisteleki kistérség, a Dél-alföldi régióban, Csongrád-megye észak-nyugati részén, Budapesttől 136km, Szegedtől és a déli határtól 20km távolságra fekszik. A kistérséget délen a szegedi, keleten a hódmezővásárhelyi, északon a szentesi, a csongrádi és a kiskunfélegyházi, nyugaton pedig a kiskunmajsai kistérség határolja.
A Kisteleki kistérség elhelyezkedése Hat település alkotja: Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer, A kistérségben egyetlen város Kistelek, amely központi fekvésénél fogva a kistérségi társulás központja is.
A kistérséget alkotó települések elhelyezkedése A kistérség közlekedés-földrajzi adottságai igen kedvezőek: itt fut a Budapest-Szeged vasútvonal, az M5 autópálya, de a kistérség határában hömpölyög méltóságteljesen az olykor medréből kilépő Tisza is, melyen rendszeres közlekedik a komp. Az évmilliók alatt a Kárpátok vizeit az Alföldre vezető folyók feltöltötték a területet, legfinomabban szemcsézett hordalékukat rakták itt le. A Tisza terjedelmes hordalékkúpokat épített lelassult folyásával, óriás kanyarjaival új és új medret mélyítve magának, az elhagyott 10
vízjárásokban pedig változatos élővilágot hagyott hátra. Másutt a durvább hordaléka nyomán futóhomok jött létre. Az eltérő alapkőzeten különböző élőhelyek, lösz- és homokpuszták biztosítják az egyedi növény- és állatvilág életfeltételeit. A táj alakításába később beavatkozott az ember is. Ennek jó példája a tanyai gazdálkodás, de a laposan elterülő pusztában a figyelmes szem terjedelmes kiemelkedéseket, ún. kunhalmokat is észre vehet. Ezek a 3-4000 éves 'építmények', elsősorban temetkezési céllal épültek, de voltak köztük határ- és őrhalmok is. A térség éghajlata bár mérsékelt övi, rendszeresek a szélsőséges időjárási helyzetek is. Nyáron nem ritka a hosszan tartó 35°C feletti napi maximumhőmérséklet, a hosszan elhúzódó aszály, ami olykor komoly károkat okoz a mezőgazdaságnak. Az évi csapadékmennyiség jellemzően 500-600 mm. Mezőgazdaság Kistelek legfontosabb gazdasági ága a mezőgazdaság. Kistelek adottságai - a természeti és társadalmi, gazdasági erőforrások szerint is - elsősorban a mezőgazdaságnak kedveznek. A térségben hagyományosan a szántóföldi művelés és a zöldség- gyümölcstermelés dominál. A homokos és félig kötött talaja kiválóan alkalmas a fóliás zöldség- és virágtermesztésre, ezeken a területeken az öntözés lehetősége is jól megoldott. A mezőgazdasági összterületnek mindössze 0,13%-a a kertművelési ág, azonban a jövedelemtermelés és hatékonyság szempontjából a legfontosabb területnek mutatkozik, kiegészülve a szántóföldi zöldségtermesztéssel. Ennek oka, hogy elterjedt a kis területen megvalósuló belterjes fóliás termelés. A mezőgazdasági vállalkozások több, mint 97%-a egyéni termelő, a társas vállalkozások csak 3 %- os arányt képviselnek. Az általuk művelt földterület azonban ennél az aránynál lényegesen magasabb. A termelést a kisbirtokok túlsúlya jellemzi. Az elaprózottság mellett a jelenlegi birtokszerkezet másik hátránya a térbeli széttagoltság, azaz sok esetben a birtoktestek nem egy tagban, hanem több helyen, gyakran egymástól távoli határrészeken helyezkednek el. Az őstermelők, egyéni termelők, gazdasági társaságok és szövetkezetek gazdálkodási színvonala rendkívül heterogén. Legtöbb esetben a birtokok elaprózottsága és széttagoltsága, az eszköz- és tőkehiány, a korszerű termelési ismeretek, szaktudás hiánya, ezekkel összefüggésben a technológiai elmaradás hatékony termelést nem tesz lehetővé. Kevés a jól felszerelt, magas színvonalon és jövedelmezően termelő gazdaság. A szántóföldek jelentős részén szabadföldi zöldségtermelés folyik. Ezek közül legfontosabbak a paprika, paradicsom, fűszerpaprika, káposzta, karalábé, zeller, eper, vöröshagyma, fokhagyma, saláta. A virágtermelés is nagy kultúrával rendelkezik, ám napjainkban a virágtermelők fokozatosan váltanak vissza zöldségtermesztésre. Legfontosabb szántóföldi kapás növények a burgonya és a kukorica. Az állattenyésztés is átalakuláson ment át az 1990-es években, a termelőszövetkezetek nagy állatállománya megszűnt vagy magánkézre jutott. Ennek következtében csökkent az állatállomány és visszaesett a génállomány színvonala. Jellemző ma a sertéstenyésztés, amely a jelenlegi felvásárló-rendszer következtében a viszonylagosan kis állomány is túltermelést mutat. Kisebb mértékű a szarvasmarha-, ló- és juhtartás. A lovakat általában saját használatra tartják, de van néhány, az idegenforgalmat is szolgáló lovas tanya is. Erőteljes a baromfi szerződéses alapon történő nevelése. 11
Az országszerte nehézségeket okozó tejfelvásárlás és –feldolgozás a településen megoldott a Kisteleki M+M Sajtgyártó Kft. révén, aki a tejtermékeket országszerte értékesíti és exportálja. A termékcsoportjukból kiemelkedik a feta sajt. Ipar, kereskedelem, szolgáltatás, vállalkozások A település legnagyobb foglalkoztatója – az önkormányzat mellett – a külföldi érdekeltségű Prysmian MKM Magyar Kábel Művek Zrt., mely döntően exportra értékesít. A vállalkozások többsége a kereskedelemben és az iparban tevékenykedik, de jelentős a mezőgazdasági szolgáltató, vendéglátó és közlekedési vállalkozók száma is. A mezőgazdaság meghatározó szerepe a jövőben is megmarad, de törekedni kell egyrészt a mezőgazdaságra épülő iparágak (élelmiszeripar, könnyűipar), másrészt a gazdaság más területeinek fejlesztésére. Figyelmet érdemel a gazdasági fejlődés hátterét nyújtó infrastrukturális ellátottság fejlesztése is. Gazdasági élet A településen számos, elsősorban építőipari tevékenységeket folytató vállalkozás működik. Lehetőségek a település gazdasági életének fejlesztésére, munkahelyteremtésre
Kihasználatlan nagy területű földterületek, amelyet az önkormányzat már felajánlott vállalkozásoknak befektetési lehetőségként. Termálvíz, jelenleg is működő termálkút. Kb. 150 m2 területű, jelenleg kihasználatlan épület, amelyet az önkormányzat munkahely-teremtési célokra kíván felhasználni.
Általános helyzetkép, demográfia Kistelek város lakosságának számát tekntve a kistérség legnépesebb települése. A legutolsó ismert adatok alapján (2014.01.01) a lakosság száma 7297 fő volt. A vizsgált időszakban a népesség száma folyamatosan csökkent, összesen 79 fővel, mely 1,1 %-os csökkenést jelent. Lakónépesség száma az év végén Fő
Változás Változás (fő)
2010
7376
2011
7343 99,5%
-33
2012
7325 99,7%
-18
2013
7297 99,6%
-28
2014
n.a.
n.a.
n.a.
12
A lakónépesség számának alakulása 2010-2013 (Fő) 7400 7380 7360 7340 7320
Fő
7300 7280 7260 7240 2010
2011
2012
2013
Az állandó népesség száma 7297 fő. A lakosság életkor szerinti bontásából kiderül, hogy mind férfiak, mind nők tekintetében a 18-59 éves korosztály teszi ki a település állandó népességének a legnagyobb részét. A nők esetében ez 52 %, a férfiaknál ez az arány magasabb, az összérték 62 %-a. Ha a férfiak és nők adatait összességében vizsgáljuk korcsoportonként, azt láthatjuk, hogy az idősebb korosztály van többségben. A 0-59 korosztályt vizsgálva megállapítható, hogy a férfiak és nők aránya közel azonos, azonban 60 év felett jelentős különbség mutatkozik, hiszen a férfiak aránya előbb 45%, a 65 év feletti bontásban azonban már csak 32 %. Ebből következik, hogy a férfiak várható élettartama jóval alacsonyabb, mint a nőké.
Állandó népesség fő
nő
%
nők
férfiak
összesen nők
férfiak
3881
3416
7297
53%
47%
0-2 évesek
142
0-14 éves
459
470
929
49%
51%
15-17 éves
110
110
220
50%
50%
18-59 éves
2032
2128
4160
49%
51%
60-64 éves
285
232
517
55%
45%
65 év feletti
995
476
1471
68%
32%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 13
Állandó népesség - nők
0-14 éves 12%
15-17 éves 3%
65 év feletti 26%
60-64 éves 7% 18-59 éves 52%
Állandó népesség - férfiak
60-64 éves 7%
65 év feletti 14%
0-14 éves 14%
15-17 éves 3%
18-59 éves 62%
Az öregedési index megmutatja, hogy 100 fő 14 éven alulira mennyi 65 éven felüli fő jut. Kisteleken ez az index jóval 100% felett van, ami azt mutatja, hogy a településen a 65 éven felüliek száma jóval meghaladja a 14 éven aluliak számát. Ebből megállapíthatjuk, hogy Kistelek népességszerkezete elöregedő. Az elöregedés jelensége országos szinten is megfigyelhető jelenség. Az öregedési index elemzése, értékelése fontos információkat ad az adott területek ellátásának korösszetételéhez igazított tervezéséhez. Az elöregedő népesség problémája egyre nagyobb kihívást jelent a település szociálpolitikája számára, hiszen egyre nagyobb az eltartott, rászoruló lakosság száma. Ennek értelmében az időseknek fokozottabb ellátásra van szüksége.
14
Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó Öregedési lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) (%) 2001 1825
1050
173,8%
2008 1408
1037
135,8%
2009 1394
1018
136,9%
2010 1419
999
142,0%
2011 1423
954
149,2%
2012 1426
875
163,0%
2013 1471
929
158,3%
2014 n.a.
n.a.
n.a
index
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Öregedési index (%) 200,0% 180,0% 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0%
Öregedési index (%)
2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013
A belföldi vándorlás a vizsgált időszakban javuló tendenciát mutat. Ennek oka az elvándorló népesség számának csökkenése, valamint az odavándorlás értékének a 2009-es évhez képest történő emelkedése. Az elvándorlás okai között említhető a közeli nagyvárosba illetve külföldre történő elvándorlás. A bevándorlás oka között említhető a település központi szerepe, a Szegedhez való közelsége, jó közlekedési adottságokkal való ellátottsága.
15
Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás
elvándorlás
egyenleg
2008
146
163
-17
2009
120
125
-5
2010
132
121
11
2011
132
107
25
2012
133
86
47
2013
116
93
23
2014
n.a.
n.a.
n.a.
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 60 50 40 30 20
egyenleg
10 0 -10
2008
2009
2010
2011
2012
2013
-20 -30
A települési vándorlások mellett az elmúlt két évben minden eddiginél nagyobb mértéket öltött a külföldi bevándorlók megjelenése. Napjainkban ez a jelenség egyre nagyobb területeket érint. Kistelek földrajzi elhelyezkedéséből kifolyólag minden bizonnyal hamarabb fog szembesülni a megjelenő migránsok problémájával, mint a Schengeni határtól távolabb eső települések. Az országos statisztika is azt mutatja, hogy a menedéket kérők száma rohamosan nő.
16
Menedékjogot kérők száma 37283
40000 35000 30000 25000
18900
20000
Fő
15000 10000 2157
5000 0
2012
2013
2014
A természetes szaporodást vizsgálva jól látjuk, hogy az élve születések száma a településen 2012-ig folyamatosan csökkent, a halálozások száma pedig folyamatosan nőtt. Ezáltal a természetes szaporodás értéke egyre romló tendenciát mutatott. Ezen adatok hosszú távú hatásai között említhető az elöregedő népesség problémája. Ez a tendencia kedvezőtlenül befolyásolja a természetes népességnövekedés kilátásait. 2013-tól pozitív változás figyelhető meg, mivel a születések száma a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően emelkedni kezdett, ebből következően nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatalabb korosztály megtartására, illetve visszacsábítására. Ennek eszközei lehetnek a munkahely teremtési, szórakozási, kulturális lehetőségek bővítése. Az itt maradt illetve visszatelepült/betelepült fiatalok hosszútávon hozzájárulhatnak a település népességének, az élve születések számának a növekedéséhez elindítva ezzel a városban egy társadalmi fiatalító folyamatot.
Természetes szaporodás halálozások száma
természetes szaporodás (fő)
2008 63
117
-54
2009 55
121
-66
2010 54
106
-52
2011 50
119
-69
2012 40
164
-124
2013 52
108
-56
2014 n.a.
n.a.
n.a.
élve születések száma
17
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
természetes szaporodás (fő) 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
-20 -40 -60 -80
természetes szaporodás (fő)
-100 -120 -140
18
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Kistelek Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:
az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés,
19
ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
20
HEP Helyzetelemzés Az önkormányzat rendeletalkotási jogkörében eljárva, kiemelt figyelmet fordít a hátrányos társadalmi csoportok támogatására. Az önkormányzat testülete a helyi szabályozási tevekénysége során az esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe véve a következő önkormányzati rendeleteket alkotta meg, amelynek célja a törvényi előírásokon túl, hogy városunkban olyan támogatási rendszer működjön, mely az állampolgárok szamara a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A helyi rendeletek, szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a hátrányos helyzetűek, az idősek a gyermekek, fiatalok, a helyi civil szervezetek valamint a családok állnak. A megalkotott hatályos önkormányzati rendeletek:
Kistelek Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról Kistelek Város Képviselőtestületének 13/2013. (IV.26.) KT. sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról.
21
1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény XV. cikk (1-5) bekezdései szerint „A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.” „ Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.” „ A nők és férfiak egyenjogúak.” „ Magyarország esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.” „Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 31. § (2) bekezdése lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között szerepel a megelőzés- és az állapotmegtartás fontossága, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelem, az egyenjogúság feltételeinek megteremtése és a hátrányok kompenzációjában való állami kötelezettségvállalás. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek körét: érzékszervi sérültek, beszédbeli nehézségekkel küzdők, mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosok. 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról A települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzésben meg kell határozni a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémáit. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: TKKI). A TKKI a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjainak elkészítését segítő esélyegyenlőségi mentori hálózatot működtet. A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez ingyenesen igénybe veheti a TKKI által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat szakértőjének segítségét. A mentorok a TKKI alkalmazásában állnak, a települési önkormányzatok a mentorok közreműködésére vonatkozó igényüket a TKKI felé írásban jelentik be. A települési önkormányzat a helyben szokásos módon közzéteszi az általa elfogadott helyi esélyegyenlőségi programot, valamint soron kívül megküldi a TKKI számára, mely azt honlapján közzéteszi. 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól 22
A rendelet meghatározza azoknak a részletes adatoknak a körét, melyet kötelezően be kell építeni a HEP-be. Ezeknek az adatoknak a hozzáférhetőségét, felhasználását segíti a TeIR rendszer használata. Az elmúlt időszakban számos olyan jogszabály változott, melyek érintik az esélyegyenlőség egyes területeit.
A szociális területet lefedő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) jelentős változáson ment keresztül.
A 2013. évi LXXV. törvény és a 197/2013.(VI.13.) Kormányrendelet módosítja fenti jogszabályokat. A törvénymódosítás értelmében 2014. január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnik, és önkormányzati segéllyé olvad össze. A törvény felhatalmazása szerint a települési önkormányzatnak legkésőbb 2013. december 31- éig kellett megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét.
A hatáskörök a szerint kerültek módosításra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41.§ (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület hatáskörét a jegyzőre átruházza.
Van-e átruházott feladat?
Az önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kellett szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál (37.050.-Ft). (2013. évben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 28.500.-Ft). Ettől eltérően a megállapított jogosultsági értékhatár magasabb: család esetén 150% (42.750.-Ft), illetve egyedülálló személy esetén 200 % (57.000.-Ft) és gyermekét egyedül nevelő személy esetén 175 % (49.875.-Ft).
Kinek a részére nyújt a testület önkormányzati segélyt?
A korábban a közoktatásról szóló törvényből a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tényének megállapítása a Gyvt. szabályozása értelmében 2013. szeptember 1. napjától a jegyző feladata. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében 3 körülményből (szülők alacsony iskolázottsága, alacsony foglalkoztatottsága, illetve a gyermek elégtelen lakókörnyezete) legalább 1 fennáll, halmozottan hátrányos helyzet megállapításához pedig a fenti 3 körülményből legalább kettőnek kell fennállnia. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a gyermekek részére a köznevelés területén kedvezményeket, támogatásokat, jogosultságokat biztosít.
23
Az étkeztetés esetében a Szt. 62.§(1) bekezdése határozza meg a szociális rászorultság szempontjait, melyek között szerepel a hajléktalanság is, mint rászorultsági szempont. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős mértékben átalakul. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerülnek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A kötelezően nyújtandó ellátásokat 2015. március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek:
- aktív korúak ellátása, - időskorúak járadéka, - ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), - közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
A hatáskörváltozás tehát az aktív korúak ellátását érinti, a felsorolt többi ellátást az eddigiekben is a járási hivatalok állapították meg. Egyéb támogatás biztosításáról a települési önkormányzatok döntenek. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás lesz, amelynek jogosultsági feltételeit, típusait az önkormányzatok határozhatják meg.
1.2. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása
I. Aktív korúak ellátása (jogszabályi háttér: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (a továbbiakban: Szt.), 33.§-37/C.§, az átmeneti rendelkezések vonatkozásában: 134.§, 134/B.§). Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. A jelenleg jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása 2015. március 1től a járási hivatal hatáskörébe kerül. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos ügyek intézésére a járási hivatal jogosult. A kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani a polgármesteri hivataloknál, amelyek azt továbbítják a járási hivatalok részére. Az aktív korúak ellátása keretében megállapítható ellátástípusok és az ellátásra jogosultak körei esetenként változni fognak. I.1. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban nem várható változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal fogja megállapítani. A támogatás havi összege – 2014-hez hasonlóan – 22 800 Ft.
24
I.2. Rendszeres szociális segély nevű ellátás 2015. március 1-től megszűnik. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot. Az új rendszer bevezetésének lépései a következők: jogosultságát a jegyző 2015. január 1. és 2015. február 28. között felülvizsgálja.
az ügyfél 2015. március 1-től milyen ellátásra lesz jogosult. az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesznek jogosultak azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják.
együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak jelenleg rendszeres szociális segélyre. rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalja, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.
Az újonnan bevezetendő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell majd kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változik: 25
Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma 2015. évben 46 662 Ft.) A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege 26 220 Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: 26 220 Ft.) Az Szt. 2015. február 28-ig hatályos 37/A. § (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható – kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket – ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik. A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnik a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni. . II. Lakásfenntartási támogatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (1)-(2) bekezdés) A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul:
-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra. 1-ét követően dönt a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehet biztosítani.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. III. Adósságkezelési szolgáltatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (4) bekezdés) Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. 26
Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére 2015. március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára. IV. Méltányossági közgyógyellátás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (3) bekezdés) A méltányossági közgyógyellátás szabályai 2015. március 1-től kikerülnek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem lesz kötelező. Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani. A korábban hatályos szabályokat kell alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy éves időtartamban fennáll az alábbi esetekben:
rcius 1-jét megelőzően megállapították, vagy
28-án folyamatban van. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez. V. Méltányossági ápolási díj Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára jelenleg sem kötelező. A méltányossági ápolási díj szabályai 2015. március 1-jétől kikerülnek a szociális törvényből. A 2015. március 1-ét megelőzően megállapított ellátások az önkormányzat mérlegelésétől függően biztosíthatóak 2015. március 1-jét követően, települési támogatás formájában. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére. VI. Önkormányzati segély (jogszabályi háttér: Szt. 45.§) Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lesz. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az
27
önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel: Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen
a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, a gyógyszer-kiadások viseléséhez, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni. A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig kell megalkotnia. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szociális szolgáltatásokat érintő módosítások:
Az intézményi térítési díj szabályainak változása A támogatott lakhatás szabályainak módosítása Belépési hozzájárulás bevezetése a tartós bentlakást nyújtó szociális intézményekben Az intézményi jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok módosítása A területi lefedettséget figyelembevevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályainak módosítása Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás működésének racionalizálása Lakóotthoni átalakulás kötelezettségének hatályon kívül helyezése Támogatott lakhatás célcsoportjainak változása Térítési díj visszamenőleges megállapítása kivételes esetben Jogorvoslati rend pontosítása A falu és tanyagondnoki szolgáltatás egyes szabályainak módosítása A 150 fős korlátra vonatkozó szabályok Egyházi kiegészítő támogatás megtérítésére vonatkozó szabály pontosítása Jelzálogjog bejegyzés szabályának pontosítása
Az Szt.-hez kapcsolódó kormányrendeletek legfontosabb változásai A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításai A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet módosításai 28
A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításai Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat - és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet módosításai Az Szt.-hez kapcsolódó miniszteri rendeletek legfontosabb változásai A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet módosításai. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításai A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása
2. Stratégiai környezet bemutatása Széchenyi 2020. A 2014-2020 közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. A korábbi hét éves periódushoz képest – melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt – a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább. Magyarország a következő hét éves időszakban összesen 7480 milliárd forintot használhat fel. Az összes forrás 60%-át a Gazdaságfejlesztésre fordíthatjuk majd, melynek részét képezi a foglalkoztatottság elősegítése is. Az előző időszakhoz képest másfélszer több forrás jut majd munkahelyteremtésre, háromszor több a kutatás-fejlesztésre és innovációra, energiahatékonyságra és az infokommunikációs szektor fejlesztésére pedig a korábbi dupláját használhatjuk fel. A teljes pénzügyi keret legalább 15 százalékát közvetlenül a kis- és középvállalkozások megerősítésére fordítják majd, és a pályázati rendszerben is több változásra számíthatunk.
29
30
A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása
2014-2020 időszak Operatív programok:
Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület és Településfejlesztési OP (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Környezet és Energetikai Hatékonyság OP (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Koordinációs OP (KOP) „Vidékfejlesztés, halászat” OP
31
2.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal
(V.06)
Önkormányzatának Gazdasági Programja 242/2010. (XI.10) Kistelek Város Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 124/2010 (VI.16.)
Helyzetelemzése 9/2008. (II.19) Kistelek Város Önkormányzatának Költségvetési Koncepciója (2013.évi 232/2012 (XI.27) –fejlesztési Terve Kistelek Város Önkormányzatának Településrendezési Terve -2004 Kistelek Körnéyki Települések Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója- 2012 -2014
Ezen dokumentumok aktualizálása folyamatban van, képviselő-testületi elfogadásra várnak. A helyzetelemzés alapjául szolgáló adatokat egyrészt a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati intézmények és társszervek által nyújtott adatokból, másrészt a TeIR rendszerből válogattuk le. Sajnos a vártnál kevesebb adat érkezett bizonyos célcsoportokra vonatkozóan (romák, fogyatékkal élők, nők), ezért nagymértékben támaszkodtunk a KSH népszámlálási adataira, illetve a szakemberek tapasztalataira.
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása
A Mötv. 87. §-a értelmében a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása során javasolt elsősorban a társulási megállapodásban - többek közt – meghatározott, a társulás által ellátott feladat- és hatáskörökre, a közös fenntartású intézményekre, a társulás szolgáltatásai igénybevételének feltételeire (ld. Mötv. 93. §). Kistelek a Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulásának tagja, így a kistérségi fejlesztésben résztvevő település. Megélhetés, munkavállalás helyi feltételeinek javítása, helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása. Fiatalkorú lakosság problémáinak felkarolása és kezelése, szociális gondoskodás – a rászoruló rétegek számára (idősek, felnőtt fogyatékosok ellátása), közbiztonság, 32
bűnmegelőzés. Ezek olyan átfogó célok, amelyek a kistérségi és a helyi szereplők által megvalósítandó fejlesztési tevékenységek számára is hosszú távon irányt mutatnak. Helyi szinten a program segíti a város stratégiailag fontos célkitűzéseinek megvalósítását, hogy vonzó település legyen az itt született és élő fiatalok számára, biztosítson olyan feltételeket, hogy szívesen maradjanak.
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása
2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú mellékletének (a hpt.tkki.hu oldalon 8-as pontba feltöltött indikátor tábla) a 2013-2014 évi adatokkal való feltöltése. Az alábbiakban felsorolt táblázatok adatai nem álltak rendelkezésünkre a felülvizsgálat során:
A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részt vevő felnőttek száma A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – vállalkozások A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Iskolai körzethatár A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek száma Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Hátrányos megkülönböztetés A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Tevékeny időskor (lehetőségek a településen) Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Idősek informatikai jártassága Az időseket célzó programok a településen Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények Akadálymentesítés a foglalkozatóknál Fogyatékos személyek rendelkezésére álló helyi szolgáltatások
33
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”:a szegények mintegy 30%-a 0–17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él).Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. A szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell az Ebktv. által rögzített, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Az Ebktv. 8. és 9.§-ai értelmében közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzetiséghez tartozása, társadalmi származása, vagyoni helyzete miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, vagy az a rendelkezés, amely ezen személyeket, csoportokat lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe mint a velük összehasonlítható személyeket, csoportokat.
34
3.1. Jövedelmi és vagyoni helyzet
A jövedelem és vagyon fogalmát a Szt. 4. §-a és a Cst. 4. §-a határozza meg a jogszabályok hatálya alá tartozó ellátások vonatkozásában. A roma nemzetiség Magyarország legnagyobb etnikai csoportja. A csökkenő nem-roma népességgel szemben létszámuk nő, és a demográfiai előrejelzések szerint a következő 50 évben népességen belüli arányuk a jelenlegi 5%-ról 11%ra emelkedik. Az etnikai hovatartozás azonban nem jelent egyértelműen szegénységet. A romák szegénységét az okozza, hogy esetükben gyakran együtt járnak a szegénységet valószínűsítő körülmények, mint például a magasabb gyereklétszám, az alacsony iskolázottság, a hátrányos településen való élés. A roma népesség iskolázottsági színvonala a különböző pozitív intézkedések ellenére is rendkívül alacsony. Képzettségi szintjük az utóbbi években ugyan jelentősen emelkedett, de a többségi társadalomból való elmaradásuk nem mérséklődött. Munkaerő-piaci szempontból a piacgazdasági átalakulás egyik legnagyobb vesztese a roma közösség. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren a hátrányos helyzetű csoporthoz tartozik, ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és gazdasági versenyképesség javításától. A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is a legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak.
3.2. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció
A Dél-Alföld Magyarország gazdaságilag egyik legkevésbé fejlett, országos viszonylatban magas munkanélküliséggel es alacsony foglalkoztatási aránnyal küzdő régiója A rendszerváltást követően a foglalkoztatáshoz szokott munkaképes korú romáknak több mint a fele veszítette el állását, s így valamennyi foglalkoztatási mutatójuk lényegesen rosszabb, mint a többségi társadalomé. Az iskolázatlan és szakképzetlen romák számára az elsődleges munkaerőpiac alig kínál kereső foglalkozást, és még az alkalmi munkavállalás területén is hátrányban vannak. Foglalkoztatottsági szintjük megközelítőleg a fele, a munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem roma lakosságnak. Így sokuknak csupán a családi pótlék és a szociális segélyek biztosítják a megélhetéshez szükséges jövedelmet, ezért a roma háztartások fele él tartós szegénységben. Az állandósuló, immár több mint egy évtizedes munkanélküliség miatt egyre szélesebb körben fenyeget az inaktivitás normává rögzülésének veszélye. A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály szerint miként változik. A regisztrált munkanélküliek többsége az 51-55 év közöttiek, illetve majdnem azonos értékkel őket követik a 41-50 évesek. A népszámlálás adataiból azt is látni lehet, hogy a 60 évnél idősebb népesség körében az álláskeresők aránya jelentősen csökken, ennek oka leginkább, hogy e korosztályban megnő a rokkantsági nyugdíjasok, baleseti járadékosok száma.
35
3.2.4.
Foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya
Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti nyilvántartott álláskeresők száma (fő) lakónépesség (fő) év
nő
férfi
összesen
nő
fő
fő
fő
fő
férfi fő
%
összesen %
197 8,2%
fő
%
2008 2381 2388 4769
231 9,7%
2009 2349 1882 4231
242 10,3% 249 13,2% 491 11,6%
2010 2321 2358 4679
230 9,9%
2011 2305 2373 4678
266 11,5% 243 10,2% 509 10,9%
2012 2433 2452 4885
255 10,5% 221 9,0%
476 9,7%
2013 2427 2470 4897
174 7,2%
340 6,9%
219 9,3%
166 6,7%
428 9,0%
449 9,6%
2013-ban a nyilvántartott álláskeresők aránya 6,9%-ra csökkent. Az aktív korú népesség száma 12 fővel növekedett 2013-ra. Továbbra is a férfi álláskeresők száma alacsonyabb. A javulás betudható a közmunka program sikeres működésének, illetve az Ipari Park területén megjelenő vállalkozások elindulásának. Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint
nyilvántartott álláskeresők összesen
2009
2010
2011
2012
2013
fő
428
491
449
509
476
340
fő
15
23
19
19
20
13
%
3,5%
4,7%
4,2%
3,7%
4,2%
3,8%
fő
53
75
62
55
48
53
%
12,4% 15,3%
száma
20 éves és fiatalabb
21-25 év
2008
13,8% 10,8% 10,1% 15,6%
36
26-30 év
31-35 év
36-40 év
41-45 év
46-50 év
51-55 év
56-60 év
61 év felett
fő
51
%
11,9% 9,2%
10,7% 10,0% 9,9%
10,0%
fő
50
41
50
51
31
%
11,7% 12,0%
9,1%
9,8%
10,7% 9,1%
fő
58
57
68
61
%
13,6% 14,3%
12,7% 13,4% 12,8% 13,5%
fő
71
60
%
16,6% 11,0%
13,4% 15,1% 16,4% 12,6%
fő
65
49
%
15,2% 13,4%
fő
45
%
10,5% 12,0%
15,6% 15,9% 16,6% 11,8%
fő
20
34
40
60
%
4,7%
6,9%
8,9%
11,8% 10,1% 12,4%
fő
0
6
3
2
3
8
%
0,0%
1,2%
0,7%
0,4%
0,6%
2,4%
45
59
70
54
66
59
48
51
77
46
47
78
34
46
43
41
30
10,9% 9,0%
8,6%
8,8%
70
79
40
81
48
42
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Álláskeresők száma (fő) 600 500 400 300 200 100 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
37
2013-ban a nyilvántartott álláskeresők száma 340 fő volt. Ez jelentős csökkenés az előző évekhez képest. Arányait tekintve a 21-25 éves korosztály képviseli a legnagyobb hányadot, 15,6 %-ot. Ezt követi 36-40 évesek aránya, 13,5 %-kal. Az elmúlt évekhez képest a 61 év feletti regisztrált munkanélküliek száma emelkedett. A 41-60 éves korosztályban ezen arány jelentősen csökkent. Látható tehát, hogy ez a korosztály a leginkább érintett a Közmunka programban, és az ő bevonásuk a programba sikeresnek mondható. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya
év
nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli munkanélküli fő nő
fő férfi összesen
nő
% férfi összesen
Nő
férfi
összesen
2008
231 197
428
148 102 250
64,1% 51,8% 58,4%
2009
242 249
491
146 125 271
60,3% 50,2% 55,2%
2010
230 219
449
159 122 281
69,1% 55,7% 62,6%
2011
266 243
509
149 118 267
56,0% 48,6% 52,5%
2012
255 221
476
121 70
191
47,5% 31,7% 40,1%
2013
174 166
340
118 98
216
67,8% 59,0% 63,5%
A tartósan munkanélküliek száma a nyilvántartott munkanélkülieken belül megemelkedett, ez az arány nem jelent azonban negatív tendenciát, mivel számszerűen vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a nyilvántartott munkanélküliek száma jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. 2011-ről 2013-ra 169 fővel. A nemek szerinti megoszlást vizsgálva láthatjuk, hogy a nők aránya magasabb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a valóságban is ez a helyzet, mivel feltételezhető, hogy a Munkaügyi Kirendeltségen több nő regisztrál, bízva a segítségben a hatékony álláskeresés terén.
38
Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma
18-29 évesek száma
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma
nő
férfi
összesen
nő
fő
fő
fő
fő
%
fő
%
fő
%
2008
548
573
1121
32
5,8%
13
2,3%
45
4,0%
2009
547
562
1109
23
4,2%
30
5,3%
53
4,8%
2010
544
555
1099
25
4,6%
26
4,7%
51
4,6%
2011
543
546
1089
27
5,0%
26
4,8%
53
4,9%
2012
532
524
1056
26
4,9%
25
4,8%
51
4,8%
2013
530
525
1055
26
4,9%
23
4,4%
49
4,6%
év
Férfi
összesen
A 18-29 évesek körében kisebb léptékben, de csökkenés látható, azonban a pályakezdők lettek az igazi vesztesei a válságnak: 1%pontos javulást mutat 2011-hez képest az arány. A foglalkoztatáspolitikában jelenleg is elsőszámú cél a foglalkoztatottak körének bővítése. Az eszközökről folyamatos vita van, de jelenleg dominálnak a pénzügyi jellegű ösztönzők, és kisebb figyelmet kapnak azok, amelyek az érintettek öntevékenységének segítésére, azaz az információhoz való hozzáférésre, a célirányos képzettség megszerzésére koncentrálnak.
3.2.2. Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatása
Alacsonyan iskolázott népesség A munkanélkülivé válás egyik legfontosabb oka a megfelelő képzettség, végzettség hiánya, hiszen a modern munkaerő-piacon már az alacsonyabb társadalmi presztízsű munkahelyek megszerzése is egyre magasabb iskolai végzettséget, képzettséget igényel. Az iskolázottság szintje a munkanélküliség tekintetében fontos differenciáló tényezőként értékelhető. Az alacsonyan iskolázott rétegeket (az általános iskola 8. évfolyamát végzetteket, vagy az annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőket) a munkanélküliség az átlagot lényegesen meghaladó arányban veszélyezteti, a diplomások munkanélkülisége viszont alig több mint egyötöde az átlagos szintnek Magyarországon. Ez a jelenség Kisteleken is megfigyelhető.
39
Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint
év
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség
8 általános
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség
Fő
fő
%
fő
%
fő
%
2008
428
17
4,0%
133
31,1%
278
65,0%
2009
491
18
3,7%
152
31,0%
321
65,4%
2010
449
15
3,3%
133
29,6%
301
67,0%
2011
509
24
4,7%
157
30,8%
328
64,4%
2012
476
20
4,2%
145
30,5%
311
65,3%
2013
340
15
4,4%
82
24,1%
243
71,5%
Az elmúlt években az iskolai végzettség tekintetében nem történt jelentős változás. A nyilvántartott álláskeresők száma jelentősen csökkent, az álláskeresőkön belül a legmagasabb arányt a 8 általánosnál magasabb végzettségűek teszik ki. 2013-ban az arányuk már a 71,5 %ot. A legkisebb arányt a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek képviselik. Az ő arányuk 4 % körül mozog. A 8 általános iskolai végzettségűek száma intenzív csökkenést mutat a vizsgált időszakban. 2012-ről 2013-ra 63 fővel csökkent a számuk. Ez egyértelműen betudható a közmunka programnak, hiszen a legtöbb munkalehetőség ennek a csoportnak szól. Felnőttoktatásban részt vevők A munkaerő-piaci integrációt megkönnyítő végzettség megszerzését teszik lehetővé azok a felnőttoktatási képzések, amelyek célja többek között a mélyszegénységben élő és/vagy roma emberek képzettségbeli hátrányának csökkentése. Elméletileg a felnőttoktatási programok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a jobb munkaerő-piaci esélyekkel rendelkező, szakmával és/vagy érettségivel is rendelkezők legyenek jelen nagyobb arányban az álláskeresők között. Ugyanakkor általában a felnőttoktatás kevés eredményt hoz a 8 osztálynál kevesebbet végzettek esetében, igaz, ebben benne van az érintettek alacsonyabb motiváltság szintje.
40
Településünkön a Munkaügyi Központtal szorosan együttműködve több képzés is megvalósult az elmúlt években. A képzésen azok a kisteleki lakosok vehettek részt, akik regisztrált munkanélküliek voltak. A képzés elvégzése után tanúsítványt, illetve OKJ-s képesítést szereztek a résztvevők az alábbiak szerint. Tanúsítványt kaptak a képzés elvégzéséről az alábbi esetekben:
15 fő Kisgépkezelő 100 fő Alapkompetencia- képzés 15 fő Település karbantartó 25-25 fő Varró OKJ-s képesítést szerzett: 15 fő Motorfűrész kezelő 15 fő Családellátó
Felnőttoktatásban részt vevők középfokú iskolában Felnőttkori továbbtanulással az alacsony iskolai végzettség még napjainkban is pótolható. Arra vonatkozóan, hogy az aktív korú roma/cigány népesség mekkora része vesz részt e foglalkoztatási formában, nem rendelkezünk adattal.
3.2.3.
Közfoglalkoztatás
A közfoglalkoztatással összefüggő, egyes döntést igénylő kérdésekről szóló 1044/2013. (II. 5.) Korm. határozatban a Kormány rendelkezik a közfoglalkoztatás 2013. évre vonatkozó céljairól. A következő tábla az önkormányzat adatai alapján vizsgálja a közfoglalkoztatásban résztvevők számát, arányát. A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatás átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen. A közfoglalkoztatási jogviszony a közfoglalkoztató és közfoglalkoztatott által kötött közfoglalkoztatási szerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni. A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására. Azt, hogy ki lehet közfoglalkoztatott, a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény határozza meg.
41
év
Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település résztvevő résztvevők száma aktív korú lakosságához képest romák/cigányok száma
2010
128
3%
n.a.
2011
102
2%
33
2012
183
4%
38
2013
132
3%
26
2014
134
3%
18
A közfoglalkoztatásban részt vevők száma folyamatosan növekszik. Kimagaslóan magas értéket 2012-ben tapasztalhattunk. A közfoglalkoztatásban részt vevő cigány származású munkavállalók száma nem mondható pontosnak, mivel csak azt tudunk besorolni ebbe a kategóriában aki ténylegesen annak is vallják magukat.
3.2.4. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)
2005. októberében fogadta el Kistelek Város Önkormányzata a város Településrendezési Tervét, amelyben meghatározta a város lehetséges gazdaságfejlesztési területeit. Ebben a városvezetés kijelölte a Kistelek és Térsége Ipari Parkot Kistelek város délnyugati körzetében, az M5 –ös autópálya becsatlakozási pontjánál, egy 33 hektáros területen, amely 2005. decemberében pályázat útján elnyerte a Kistelek és Térsége Ipari Park címet. A létrejött ipari parkunk elé tűzött cél, hogy 5 éven belül 10 vállalkozónak kell betelepülnie, amelyek legalább 500 főt alkalmaznak. Ennek érdekében alapvető követelmény volt , hogy induláskor legalább 5 vállalkozásnak kellett a park területén működnie, illetve betelepülésre szerződést kötni, minimum 100 fő foglalkoztatottal. A terület egy részén már meglévő vállalkozások tevékenykednek hosszabb rövidebb ideje. ( Biopetrol Környezettechnikai Kft., Harmath és Társa Ipari és Szolgáltató Kft., Kézmű Kht.- Jeanette Ruházati Gyáregység; Kisteleki M+M Sajtgyár, Onozo Agro Kereskedelmi és Szolgáltató Kft, stb), míg a park másik része beépítetlen területekből áll. 2014. éves adatok alapján 26 vállalkozásműködött a területen, melyek 252 főt foglalkoztattak. Kisteleken az E5-ös út halad keresztül, amelyet a központba keresztez a Kiskunmajsáról Csongrádra vezető főútvonal. A város határában húzódik az M5ös nemzetközi főútvonal. (Balástya is rendelkezik lehajtóval). A tömegközlekedés a kistérség székhelyén jónak mondható, a kis települések némelyikén a munkába járás, ügyintézés is nehezen oldható meg, különösen igaz ez a tanyavilágban élők számára. Közlekedés szempontjából a Budapest- Szeged vasútvonal, az M5 autópálya és az E75-ös főútvonal is kedvezővé teszi. A várostól 30 km-re található a megyeszékhely Szeged, valamint a 42
Kiskunfélegyházi járás központja Kiskunfélegyháza is. Budapest 140 km-re helyezkedik el Kistelektől.
3.2.5. Fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük
A 3.2.4-es pontban szereplő táblázatban megjelölt távolságok érvényesek a fiatalokra is. Az általános iskola elvégzése után a legtöbb diák Szegeden és Kiskunfélegyházán tanul tovább. Mivel a közlekedés jónak mondható, ezért nem okoz problémát a fiataloknak a nagyobb városokba történő ingázás. Szegeden széles körben találnak maguknak képzést, a felsőfokú oktatásban való részvétel is gyakran ebben az egyetemi városban folytatódik. autóbus z elérhetős járatpár ég ok átlagos száma ideje munkaautóval napoko n
átlagos utazási idő autóbuss zal
vonat járatok átlagos száma munkanapok on
átlago s utazás i idő vonatt al
átlagos Kerékpárúton utazási való idő megközelíthető kerékpár ség on
Legközele bbi centrum
30
34
40
23
27
n.a.
n.a.
Megyeszékhely
30
34
40
23
27
n.a.
n.a.
Főváros
140
6
155
16
120
n.a.
n.a.
Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai Megfigyelhető továbbá, hogy azok a diákok, akik a tanulmányaikat Szegeden folytatják, az iskola elvégését követően is igyekeznek itt munkát találni. Számukra a mindennapos munkába járás akár busszal sem jelent problémát, mivel az iskolai évek alatt már alkalmazkodtak ehhez a helyzethez.
3.2.6. Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)
Az önkormányzati alapítású Kárpátia Kincsesház Kistelek Nonprofit Kft. felnőttképzési szervezetként, több felnőttképzési programot valósított meg (idegen nyelvi-, informatikai-, mezőgazdasági képzések, tréningek stb.), a „beiskolázáskor” kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy biztosítsák a mélyszegénységben élők hozzáférését és részvételét. Az 43
önkormányzat folyamatosan részt vesz a „közmunka programokban”. Kisteleken 2006-2008 között lebonyolításra került egy „A nők munkaerő-piaci esélyeinek javítását elősegítő” projekt (HEFOP 1.3.1.), az önkormányzat, a Gondozási Központ, a Kárpátia Kincsesház Kistelek Kht., és a Lélekkönnyítő Egyesület közreműködésével. A projekt keretében a kisteleki szükségleteken alapuló gyakorlatorientált (szociális gondozó és ápoló, parkgondozó) képzések és (személyiségfejlesztő, kommunikációs és konfliktuskezelő) tréningek megvalósítására került sor, melyek segítségével a munkaerő-piacról hosszabb ideje távol lévő 16 fő térhetett vissza a munka világába, ill. kapott támogatást munkahelye megtartásához. Kiegészítő szolgáltatásként mentori támogatást biztosított és gyermek játszóházat működtetett a pályázó. Az ESZA támogatja a „Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)” című országos projektet. A projekt lebonyolítói a munkaügyi központok, ill. azok kirendeltségei. Részt vehet a projektben: • legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők • pályakezdők. illetve 25 év alatti álláskeresők • 50. életévüket betöltött személyek (a projektbe történő bevonás időpontjában) • akik a projektbe való belépést megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesülnek; illetve gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesültek, vagy jelenleg is részesülnek. • foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak • tartósan munkanélküliek, vagy tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett álláskeresők A projekt szolgáltatási és támogatási programelem-kínálatából olyan segítő tevékenységek választhatók ki a résztvevők számára, amelyek a képzést, a támogatott foglalkozást, lakhatási támogatást, valamint a vállalkozóvá válást, illetve ezen támogatások igénybe vételét segítik, továbbá azok, amelyek hozzájárulnak a résztvevő munkaerő-piaci esélyeinek javításához, személyes fejlődéséhez. A munkaügyi központ és az álláskereső közös elképzelése alapján kerül sor a megállapodás aláírására, ebben a dokumentumban rögzítik a lebonyolítás módját, az azzal kapcsolatos tudnivalókat, az elérendő cél érdekében vállalt kötelezettségeket.
3.2.7. Mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása
E társadalmi csoport foglalkoztatására a nyílt munkaerő-piacon nincs esély, közfoglalkoztatásban pedig az részesülhet, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül, aki pedig ezt kapja, az mélyszegénységben van. Így mondhatni itt is versenyhelyzet van a foglalkoztatásban, mert a foglalkoztatás pályázat útján történik, és nagyon sok személy van, akit alkalmazni lehet, itt pedig már az alkalmasság dönt. Ehhez hozzájárul azt is, hogy életüket sajátos normák szerint illik, meg kell tanítani őket arra is, hogy a másodlagos munkaerő-piacon megjelenjenek.
3.2.8. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén
A hátrányos megkülönböztetés elsősorban az alkalmazhatóság jegyében és okán történik meg. Így a testi fogyatékkal, megváltozott munkaképességgel élők esetében nincsen sem a társadalom sem a munkáltatók felkészülve a fogadásukra, így megvalósul a hátrányos 44
megkülönböztetés. Akiket alkalmaznak többségében, azok sem igazán azonos feltételekkel dolgozhatnak a legtöbb helyen és elsősorban a rehabilitációs hozzájárulás kiváltása a cél és nem a pozitív diszkrimináció. A romák esetében nagyon kevés lehetőség van a munkaerőpiacon, de ez elsősorban a motiváltsággal és az alulképzettséggel függ össze. Ez összefonódik ezt követően az etnikai megítéléssel is, de nem ez az elsődleges probléma. A fiatalokat a tapasztalatlanságuk miatt sok helyütt keresik kevésbé, míg az 50 éven felülieket pedig a vélt teljesítménycsökkenés zár ki nagyobb számban a foglalkoztatottak köréből. Általánosságban el lehet mondani, hogy a diszkrimináció nem eleve meghatározott, hanem egyéb fontos képességek, tulajdonságok hiányából indul és teljesedik ki, ami azután általánossá fajulhat. Kistelek Város Önkormányzata felé nem érkezett ilyen jellegű panasz.
3.3. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások
Az álláskeresési segély a legfeljebb 5 évvel nyugdíj előtt álló álláskeresők szűkebb csoportját érinti. Az álláskeresési segélyben részesülők száma 2008-2010 között növekedett. 2011-2012ben pedig látványosan csökkent. Ezen ellátási forma esetében az álláskeresők számának, arányának kapcsán kimutatható tendencia érvényesült. A válság kibontakozása megemelte a rászorulók számát. Majd 2010 után a szociális és foglalkoztatási rendszer átalakítása, a közfoglalkoztatási és a munkaerő- piaci programok hatására csökkent a jogosultak száma.
Álláskeresési segélyben részesülők száma év
15-64 év közötti segélyben részesülők segélyben részesülők fő lakónépesség száma %
2008
428
27
6,3%
2009
491
33
6,7%
2010
449
39
8,7%
2011
509
37
7,3%
2012
466
30
6,4%
2013
476
27
5,7%
45
Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők száma
álláskeresési járadékra jogosultak
fő
fő
%
2008 428
56
13,1%
2009 491
86
17,5%
2010 449
59
13,1%
2011 509
59
11,6%
2012 466
40
8,6%
2013 476
42
8,8%
év
Az álláskeresési járadékra lényegesen nagyobb kör jogosult, mint a fent említett álláskeresési segélyre. A folyamatok azonban ugyanazok, amit a fentiekben ismertettünk. A város kedvezőtlen gazdasági, társadalmi helyzetével összefüggésben nagyjából egészéből a közfoglalkoztatásban résztvevők számának megfelelően változnak a jogosultsági adatok. Így például az első negyedév adatai mindig rosszabbak, mivel a közfoglalkoztatási lehetőségek időben nem kiegyenlítettek. Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma
év
Foglalkoztatást rendszeres szociális helyettesítő támogatás segélyben részesülők (álláskeresési támogatás) fő
15-64 évesek %fő ában
munkanélküliek %-ában
2008
95 1,88
95
4,5
2009
25 0,49
59
8,3
2010
7
76
5,9
2011
20 0,4
76
6,7
0,14
46
2012
8
0,01
76
6,1
2013
25 0,42
60
6
2014
25 0,43
78
5,7
A táblázat adatsora azt mutatja, hogy településünkön a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély, mint az aktív korúak támogatása milyen mértékben van jelen. A számok a tárgyév december 31-én támogatásban részesülők számát mutatják. Az aktív korúak ellátása 2009. december 31-ig egységesen rendszeres szociális segély néven működött, ezt követően vált két részre. A jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatás néven szereplő ellátás neve 2009. január 1-től rendelkezésre állási támogatás, 2011. január 1-től 2011. augusztus 31-ig bérpótló juttatás volt. A támogatásra való jogosultságot 2011-től évente kell felülvizsgálni. A 2012. évtől kezdődően az ellátás - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - csak annak folyósítható, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni, amely teljesíthető közfoglalkoztatás keretében, rövid idejű keresőtevékenységgel, alkalmi munkával, háztartási munkával, 6 hónapot meghaladó munkaerő- piaci képzéssel, de a 30 nap számításánál az ellátott által teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. A foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülő a munkaügyi központtal nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. A felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. Amennyiben az ellátott a 30 nap munkaviszonyt a felülvizsgálat során nem tudja igazolni, vagy lakókörnyezetét felszólítás ellenére sem teszi rendbe, illetve a felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el, részére a jogosultság megszüntetésre kerül.
3.4. Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció
E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb, lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás- (és helyiség) gazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét 2013. január 1-jétől.
47
Bérlakás-állomány év
összes lakásállomány (db)
bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)
szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008
3405
n.a.
99
0
99
0
0
0
2009
3410
n.a.
96
0
96
0
0
0
2010
3419
n.a.
89
0
89
0
0
0
2011
3418
n.a.
89
0
89
0
0
0
2012
3424
n.a.
88
0
88
0
0
0
2013
3388
n.a.
89
0
89
0
0
0
2014
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2015
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2016
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2017
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
48
3.4.4.
Szociális lakhatás
1993. évi LXXVIII. törvényt betartva a helyi önkormányzatok feladata, hogy a tulajdonukban lévő lakásokkal való gazdálkodást rendeletben szabályozza, a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és vagyoni körülményekhez igazodó feltételek alapján a lakás bérbeadásának feltételeit meghatározza. A törvény szerint az ingatlanokat piaci-, költség- és szociális alapon lehet bérbe adni, a családok jövedelmi és vagyoni helyzete alapján. Kistelek Városi Önkormányzat képviselő-testületének 3/2015. (II.11.) önkormányzati rendelete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, a lakbérek mértékéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról.
3.4.5.
Lakhatást segítő támogatások
év
lakásfenntartási adósságcsökkentési támogatásban részesítettek támogatásban részesülők száma száma
2008
85
0
2009
108
0
2010
136
0
2011
166
1
2012
289
2
2013
244
2
2014
287
0
3.4.6.
Eladósodottság
Komoly problémát jelent napjainkban az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő, vagy alacsony jövedelmű idős, vagy több gyermekes családok esetében. Jelentősen megnövekedett az eladósodott családok száma a 2008. évben bekövetkezett gazdasági válság miatt, s ez a célcsoport vált leginkább veszélyeztetetté a 49
lakásuk elvesztése, a hajléktalanná válás, vagy fizetés hiányában a közműszolgáltatások kikapcsolása miatt.
3.5. Telepek, szegregátumok helyzete
Kistelek rendelkezik anti-diszkriminációs tervvel, melyet ellenjegyzett anti-diszkriminációs szakértő is. Az ebben bemutatottak alapján Kisteleken már nincs szegregátum. A KSH által közölt 2001-es adatsorok még a meglétét mutatták, de azóta már nem áll fenn. Szegregátum kialakulásának még mindig nagy az esélye, ezért az önkormányzat folyamatosan lépéseket tesz a megakadályozására. 2013. évben Szociális célú város rehabilitációs pályázat megvalósítását kezdte meg, mely 2014-ben sikeresen be is fejeződött.
3.6. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés
E fejezet jogszabályi környezetét az alábbiakban foglaljuk össze. Elsőként kiemeljük az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:
a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról.
A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik
a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket.
A gyógyszerekhez, gyógyhatású készítményekhez való hozzájutás 3 helyen biztosított a városban.
3.6.1. Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés
Orvosi ellátás 50
év
Csak felnőttek Felnőttek és részére szervezett gyermekek részére háziorvosi tervezett háziorvosi szolgáltatások szolgálatok száma száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
2008 0
4
2
2009 0
4
2
2010 0
4
2
2011 0
4
2
2012 0
4
2
2013 0
4
2
2014 0
4
2
A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés,házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. A háziorvosok személyes és folyamatos ellátást nyújtanak a város lakosai számára az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása céljából. Kisteleken a orvosi ellátást 4 felnőtt illetve 2 gyermekorvos látja el teljes körűen. A városban élő és tanuló 3-18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti középfokú, nappali tagozaton iskolai oktatásban résztvevők megelőzési jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban részesülnek. Az óvodás és általános iskolás gyermekek iskola-egészségügyi ellátása a háziorvosok és a területi védőnők közreműködésével történik. A kollégiumokban elhelyezett gyermekek egészségügyi ellátása megbízásos formában biztosított. Az ellátás céljára kialakított orvosi rendelők megfelelnek a szakmai jogszabályban előírtaknak.
51
HPV (méhnyakrák megelőzése) támogatott védőoltás Az adott évben 13. életévüket betöltött leánygyermekek részesülhetnek ebben az oltásban, a család jövedelmétől függetlenül önkormányzati támogatás igénybevételével. Kistelek Város Önkormányzata 2014. évben 26 gyermek oltásához járult hozzá. A településen az oltóanyaghoz való anyagi hozzájárulás azoknak a gyermekeknek jár, ahol a szülő vállalja, hogy az oltás egy részét kifizeti. Nekik automatikusan a második oltás önkormányzati finanszírozás keretében valósul meg. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Ez az adat szintén az egészségügyi ellátás egyik fontos mutatója, amely esélyegyenlőségi szempontból jelentős. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére – egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához – az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt:
- alanyi jogon - normatív alapon - méltányossági alapon
2015. március 1-jét megelőzően megállapított méltányossági közgyógyellátás tekintetében, valamint a méltányossági közgyógyellátással összefüggésben 2015. február 28-án folyamatban lévő ügyekben –a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig- a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A méltányossági ápolási díj szabályai 2015. március 1-től kikerülnek az Szt.-ből. Az ellátás biztosítása a települési önkormányzatok számára nem kötelező, megszüntethető. A helyi rendelet az alábbiak szerint határozott: Gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott támogatás annak a személynek nyújtható, aki az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek alapján közgyógyellátásra nem jogosult. Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy:
akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-át nem haladja meg, illetve egyedül élő esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230%-át nem haladja meg, és a háziorvosi igazolás alapján a rendszeres havi gyógyszer költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, és vagyonnal nem rendelkezik.
52
Ápolási díjban részesítettek száma
év
ápolási díjban részesítettek száma
2008
31
2009
50
2010
40
2011
38
2012
55
2013
49
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó (a közeli hozzátartozók meghatározásáról ld. a Ptk. 685. § b) pontját), ha állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díjban részesítettek száma 2013-ban csökkenést mutatott. . A méltányossági ápolási díj szabályai 2015. március 1-től kikerülnek az Szt.-ből. Az ellátás biztosítása a települési önkormányzatok számára nem kötelező, megszüntethető. Kistelek Város Önkormányzata helyi rendeletben szabályozta le, hogy 2015. március 1. után milyen lehetőséget biztosít az ápolási díj utódjaként. Három hónapnál hosszabb tartós betegség miatt megnövekedett kiadásokhoz nyújtott rendkívüli települési támogatásra jogosult az személy, akinek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelme nem egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg és vagyonnal nem rendelkezik.
3.6.2. Prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés
Prevenciós szűrővizsgálatok a nővédelem területén: - Mammográfiai szűrés, vizsgálat elérhetősége Szegeden - Méhnyakrák szűrővizsgálat lehetősége Kisteleken a Nőgyógyászati szakrendelésen 53
Kisgyermekkori kötelező szűrésekhez hozzáférés: - Védőnői látogatások akalmával a családok otthonában - Tanácsadóban 1 hónapos, 3 hónapos, 6 hónapos, 1 éves, 2 éves, 3 éves, 4 éves, 5 éves, 6 éves korban a védőnői szűrővizsgálatok alkalmával Iskola egyészségügyi területén: - 2. osztály, 4. osztály, 6. osztály, 8. osztály, 10. évfolyam, 12. évfolyam kötelező védőnői szűrése, ami kiterjed a szomatikus és mentális fejlettség vizsgálatára is. Az önkormányzat prevenciós egészségmegőrző projektet valósít meg 2012-2014 között. (TÁMOP-6.1.2) 2013. július 01. és 2015. június 30. között kerül megvalósításra „Együtt gondolkodunk, együtt gondoskodunk - A Kisteleki Kistérség egészségfejlesztési programja” című 100%-os támogatottságú pályázat. Pályázat a kistérség lakosainak egészségállapotára vonatkozóan határozza meg az egészségfejlesztési célokat, kapcsolódva a Nemzeti Népegészségügyi Programhoz, a Szív és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programjához, Rákellenes Programhoz, a Lelki Egészség Országos programhoz. A megvalósítás során a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit Kft.-hez integrálva kerül kialakításra az Egészségfejlesztési Iroda, a kapcsolódó orvosi rendelővel, váróteremmel, klubhelyiséggel. Az Egészségfejlesztési Iroda sokrétű programok szervezésével, (egészségnapok, egészség-expo, ingyenesen igénybe vehető általános egészségügyi állapotfelmérés és kockázatbecslés, betegklubok működtetése, felvilágosító előadások tartása, teljes körű szűrővizsgálatok lebonyolítása, testmozgást ösztönző szabadidős tevékenységek, fogyi-klub, drog - alkohol prevenciós tréningek stb.) megvalósításával a kistérség valamennyi települését bevonva, gondoskodik az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták és közösségi értékek elterjesztésén. Az EFI iroda a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központban ( 6760 Kistelek, Kossuth u. 19.) kapott helyet, mely három különálló helyiségből áll. Az egyik maga az iroda, ahol fogadni tudjuk az ügyfeleket, valamint itt történik a regisztrációs, adminisztrációs feladatok elvégzése, programok dokumentálása. Kialakításra került egy rendelő helyiség, ahol az EFI irodán belül végezhető szűrővizsgálatok történnek. Ilyen vizsgálatok:
vérnyomásmérés vércukormérés testsúlymérés testmagasság mérés testtömeg index számítás haskörfogat mérés boka-kar index számítás testzsír mérése EKG készítése 54
Ezeket a vizsgálatokat a magas vérnyomás, szív és érrendszeri betegségekre hajlamosító rizikófaktorok kiszűrése érdekében végezzük, egyéni kockázatbecsléssel. Az EFI irodához tartozó harmadik helyiség egy közösségi tér, ahol rendszeresen rendeznek betegklubokat, előadásokat, valamint lehetőség van megfelelő tárgyi feltételek mellett, családias környezetben, szakképzett oktatók irányításával mozgásterápián is részt venni. Kisteleki Egészségfejlesztési Iroda 2015.április 25-én szombaton rendezte meg nagyszabású egészségügyi szűrőnapját a TÁMOP-6.1.2/LHH/11/B-2012-0002 pályázat keretén belül. A programon 11 féle orvosi vizsgálaton, szűrésen vehettek részt az érdeklődők előzetes bejelentkezés alapján. Ezek a szűrések elsősorban a szív és érrendszeri megbetegedések kimutatására, a különböző rosszindulatú daganatos megbetegedések korai stádiumban való felfedezésére, látási és hallási problémák kiderítésére, fogászati elváltozások és szájüregi rákmegelőző állapotok szűrésére, csontritkulás kimutatására, valamint a krónikus légzőszervi és mozgásszervi betegségek kimutatására irányultak. A vizsgálatokon összesen 264 fő vett részt, közülük 53 fő esetén találtak olyan mértékű rendellenességet, melyek további vizsgálatokat, illetve orvosi beavatkozásokat igényelnek. Az alábbi szűrővizsgálati eredmények születtek: Általános állapotfelmérés (vérnyomásmérés, vércukor meghatározás, testsúly és testmagasság mérés, BMI meghatározás) : 55 fő Urológiai szűrés: 18 fő ebből 6 fő további vizsgálatra, szakrendelésre visszarendelve. Gégészeti szűrés: 30 fő, 7 fő hallásvizsgálata javasolt. Belgyógyászati szűrés:25 fő, 1 fő esetén kardiológiai vizsgálat javasolt. Csontsűrűség vizsgálat.:22 fő, 10 főnél csontritkulás volt kimutatható. Légzőszervi szűrés: 20 fő, 1 fő szakrendelésre visszarendelve. Nőgyógyászati szűrés: 20 fő, cytológia folyamatban. Bőrgyógyászati szűrés:36 fő, 5 fő esetében sebészeti teendő indokolt. Szemészeti szűrés:19 fő, szürke vagy zöldhályog nem volt kimutatható. Mozgásszervi szűrés:33 fő, a krónikus elváltozások miatt életmódbeli tanácsokkal lettek ellátva a szűrésen résztvevők. Fogászat:23 fő, 18 esetben további fogászati kezelés szükséges. Végbél, vastagbél szűrés:18 fő, 5 főesetében vastagbél tükrözés javasolt. Az egészségnaphoz látványos szabadtéri szórakoztató programokat kapcsoltak a Kisteleki Rendőrkapitánysággal, a helyi katasztrófavédelmi őrssel és a Kisteleki Mentőállomás munkatársaival közösen. Emellett volt táncos-zenés műsor, egészségfutás gyerekeknek és felnőtteknek, kerékpáros ügyességi verseny az általános iskolások legjobbjai között, bűnmegelőzési társasjáték vetélkedő, valamint rendőrségi gépjármű – fegyver- és drog prevenciós bemutató is. Az egészségexpó egyik eseménye volt az életmódváltó program 55
keretében megrendezett Fogyi-klub eredményhirdetése, ahol a résztvevők között értékes ajándékokat osztottak szét a szervezők. A Fogyi-Klub eredményei: A három hónapos programra összesen 49 fő jelentkezett, A programot sikeresen zárók száma: 28 fő, Összes fogyás testsúly kilógrammban : 191,4 kg, Összes derékbőség csökkenés: 167,5 cm Összes csípőbőség csökkenés: 166 cm
3.6.3. Fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés
Kisteleken 2014-től üzemel a Medisportcentrum a Sportcsarnok területén magán szektorban üzemeltetve. A MedisportCentrum egyedülálló infrastrukturális és orvos háttérrel rendelkezik a sport és egészségügyi intézmények között. Hitelességének kulcsa, hogy egy helyen található a fürdőszolgáltatás. Az alábbi kezelések közül választhatnak a vendégek: Fürdőgyógyászati kezelések:
Orvosi gyógymasszázs Gyógyvizes medencefürdő Egyéni szárazföldi gyógytorna Víz alatti csoportos gyógytorna Víz alatti vízsugár masszázs Iszapkezelés
Gyógytorna/Függesztőrács:
Egyéni száraz gyógytorna Csoportos száraz gyógytorna Senior torna Tartásjavító csoportos torna gyerekeknek Függesztőrács
Fizikoterápia:
Elektroterápia Ultrahangkezelések Iontoforézis
Masszázsok Szűrővizsgálatok:
Légzésfunkciós vizsgálat Csontsűrűség mérés 56
Testösszetétel mérés
3.6.4. Közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése
Az emberi erőforrások minisztere által jegyzett, 2014 májusban megjelent jogszabály eredetileg 2014 szeptemberétől lépett volna életbe, de ezt 2015 januárra halasztották, mert több jelzés érkezett a közétkeztetés résztvevőitől, hogy szerződéseik, alapanyag-beszerzéseik miatt nem elegendő a felkészülési idő. A rendelet értelmében tilos egyebek mellett a szénsavas vagy cukrozott üdítő, valamint a magas zsírtartalmú húskészítmény felhasználása. Rögzítették azt is, hogy a közétkeztetésben nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót, és előírták, hogy fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét. A jogszabály rögzíti az étrendtervezés szabályait, például, hogy az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő. Állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell. A felhasználási előírások, korlátozások és tilalmak szerint az italként kínált tejhez nem adható cukor, és a tea is csak meghatározott mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot. A szükséges folyadék az étkezések között ivóvíz, illetve ásványvíz lehet. A rendelet értelmében tejföl és tejszín kizárólag ételkészítéshez használható fel, bölcsődei étkeztetésben pedig nem adhatnak bő zsiradékban sült ételt. A közétkeztetésben nem lehet felhasználni sótartalmú ételport, leveskockát, ételízesítő krémeket, pasztákat "állományjavításon vagy ételízesítésen kívüli célra". Nem adható továbbá 30 százaléknál magasabb zsírtartalmú, a 15 évesnél fiatalabbak számára 23 százaléknál magasabb zsírtartalmú húskészítmény. Az 1-3 éves és a 4-6 éves korcsoportok számára készített ételekhez sertés- és baromfizsírt sem lehet felhasználni. A rendelet előírja azt is, hogy a közétkeztetőnek az étlapon fel kell tüntetnie minden étkezés energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, illetve sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket. Részletesen rögzíti továbbá a diétás étkeztetés szabályait, az ételek elkészítésének személyi feltételeit, valamint a közétkeztetési rendelet hatósági ellenőrzését is. Az átmeneti rendelkezések között szerepel, hogy a közétkeztetésben a napi bevitt sómennyiséget 2020-ig az előző évi mennyiséghez képest - a különböző célértékek eléréséig - legalább 10 százalékkal kell csökkenteni.
57
A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendelet hatálya valamennyi közétkeztetési szolgáltatást nyújtó szervre, szervezetre, gazdasági társaságra, természetes személyre továbbá a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti nevelési-oktatási, a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátást és a gyermekvédelmi szakellátást biztosító, valamint a fekvőbetegellátást nyújtó intézményekre is kiterjed.
3.6.5.Sportprogramokhoz való hozzáférés
Kisteleken több civil sport egyesület is működik. A fiatal korosztály több sportág közül választhatja ki a számára megfelelőt. Az Önkormányzat fedett sportcsarnokot üzemeltet illetve a focipálya is lehetőséget biztosít a sportoláshoz. 2013-ban a Magyar Labdarúgó Szövetség közreműködésével egy műfüves labdarúgó pálya került kialakításra. Az utánpótlás csapatok mellett helyet kapnak itt napközben az óvodások, illetve a családi napközibe beíratott gyermekek is, ezzel is biztosítva számukra a megfelelő mennyiségű mozgást.
3.6.6. Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés
Kistelek város szociális szolgáltatásait a Kisteleki Környéki Települések Többcélú Társulása Szociális Központján keresztül látja el. A városban lévő intézményegység telephelyként működik. Az intézmény jelenlegi struktúráját tekintve, hat településen valósítja meg az adott településeken élők igényeihez és szükségleteihez igazodó szociális alap és szakellátásokat.
3.7. . Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása
Kisteleken helyben biztosítottak a közoktatási intézmények: óvoda, általános iskola. alapfokú művészeti oktatás, szakszolgálat, gimnázium ahol évente a helyi és környékbeli gyermek és tanuló nevelését, oktatását végzik a pedagógusok. A településen található Művelődési Központ, Sportcsarnok valamint 2014. évre elkészül az új Ifjúsági Központ. Számos civil szervezet tevékenykedik településünkön: Ifjú Kistelek Szövetsége, Kisteleki Kézilabda Klub, Kisteleki Petőfi Sándor Sportegyesület, Kisteleki Turisztikai és Természetjáró Sportegyesület, Kistelek és Térsége Közművelődési és Hagyományőrző Kör, Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Kisteleki Nagycsaládosok Egyesülete, Városi Nyugdíjas Klub Kistelek Egyesület, Kistelek Sportegylet, Fitt Forma Kistelek Egészségvédő és Életmód és Sportegyesület Közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük). Az önkormányzat, az intézmények és civil szervezetek rendezvényeit bárki látogathatja érdeklődési körének megfelelően. Nem jellemzőek az atrocitások, a viták.
58
3.7.1. Közösségi élet színterei, fórumai
2014-ben elkészült egy új közösségi színtér. Az Ifjúsági Ház A közösségi rendezvények megtartására is alkalmas alsó szintből, galériából és külső színpadi térből álló épület helyet biztosít majd a kulturált szórakozásnak és helyet ad a fiatalok rendezvényeinek is. A közösségi teret a kisteleki fiatalok már az átadást megelőzően birtokba vették, az önkormányzat megszépítette a környezetet, így nincs akadálya annak, hogy sok ifjúsági programnak adjon helyet majd az épület. Van egy a színpad, ahol koncerteket lehet rendezni, és az épületben is minél többféle programot és szolgáltatást szeretnénk megszervezni, hogy minél többen részesei legyenek ennek az ifjúsági háznak. 2015-ben az önkormányzati tulajdonban lévő multifunkciós épület emeletének használaton kívüli részén kialakításra került egy 385 m2-es táncterem, ifjúsági klubhelyiség és beszerzésre kerültek pingpongasztalok, csocsóasztal és biliárdasztal. Elkészült az Ifjúsági Centrum, amely Kistelek Város Művelődéséért és Sportéletéért Közhasznú Közalapítvány által elnyert 100%-os vissza nem térítendő támogatásból került megvalósításra. A multifunkciós épület emeletének használaton kívüli részén kialakításra került egy 385 m2-es táncterem, ifjúsági klubhelyiség és egy hangszigetelt televízió stúdió. A fiatalok szórakozási lehetőségének biztosítására a projekt keretén belül beszerzésre kerültek pingpongasztalok, csocsóasztal, biliárdasztal.
3.7.2. Közösségi együttélés jellemzői
A közösségi együttélés és az azokból óhatatlanul fakadó konfliktusok kezelése általában a szocializáció és a tanult viselkedés során sajátítható el. Természetesen az egyén társas viselkedése attitűdje, személyiségvonásai és az egyén konfliktuskezelési technikái is szerepet játszanak a megoldásban.
3.7.3. Helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)
Az önkéntesség kiváló eszköz a negatív társadalmi jelenségek visszaszorítására, a szegénység, a kirekesztettség elleni küzdelem előmozdítására, a társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok esélyeinek növelésére. A tevékenység megvalósulhat non-profit, civil szervezet, vagy állami intézmény-, ritkább esetben for-profit szervezet (cégek, vállalkozások) keretein belül. Az önkéntes munkavégzés még nem igazán elterjedt városunkban, de a kibontakozás kedvező jelei már érzékelhetőek.
59
3.8. A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal
A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 115-116. §-ai rögzítik. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata többek közt a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira.
3.9. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben.
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A roma és mélyszegénységben élő lakosság
A romák és mélyszegénységben élők
körében magas a munkanélküliség, sok az
foglalkoztatásának bővítése
alacsony iskolai végzettségű, és szakképzettséggel nem rendelkező személy. A közmunkaprogramok átmeneti megoldást jelentenek 8 általános elvégzésének, a digitális írástudás,
A cigányság tanulási alapkompetenciáinak
valamint a nyelvtudás hiánya akadályozza az
fejlesztése, valamint számítástechnikai és
elhelyezkedést.
nyelvi képzések
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Magyar Országgyűlés 1991. évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 2007-2032” Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek.
60
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)
A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családokat a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális, közművelődési és sport intézményhálózaton keresztül (esetenként civil szervezetek bekapcsolódásával) valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. Kisteleken a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg. A 0-17 éves korú lakosság megoszlása Életkor
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
0-2 év
196
192
192
191
177
169
157
144
142
3-5 év
197
210
207
200
194
179
188
178
169
6-14 év
681
672
670
646
647
651
609
631
618
15-17 év
285
263
256
249
237
220
241
219
220
0-17 év összesen 1359
1337
1325
1286
1255
1219
1195
1172
1149
Össz lakosság
7667
7622
7312
7198
7156
7100
7020
7325
7297
%
17,73%
17,54%
18,12 %
17,87 %
17,54 %
17,17 %
17,02 %
16,00 %
15,75 %
Kistelek Város lakossága folyamatos csökkenést mutat. Ezt két tényező befolyásolja. Egyrészt a halálozások száma, másrészt a születéseké. A születések száma az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent. A legkevesebben 2012-ben születtek. A kiskorú lakosság száma a lakosságon belül is folyamatosan csökken. 2013-ban a kiskorú lakosság aránya 15,75 % volt. Ez egyértelműen arra enged következtetni, hogy a lakosság egyre inkább öregedő tendenciát mutat. 61
A gyermekek védelmét szolgálják a Kistelek Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról Gyermekjóléti alapellátások: AGyermekjóléti Szolgálat szervezi, a jelzőrendszeren keresztül érkezett vagy az önként jelentkezett kliensek részére nyújt szolgáltatást, közreműködik a védelembe vétel előkészítésében, folyamatában, felülvizsgálatában. Szolgáltatásai: gyógypedagógiai fejlesztés, pszichológus és jogi tanácsadás, meditáció, utcai, szociális munka, készenléti ügyelet, kapcsolattartási ügyelet. kórházi szociális munka, kézműves, szabadidős gyermekcsoport működtetése, kamaszklub Baba-mama klub. A gyermekek napközbeni ellátása ingyenes, az Önkormányzat átvállalja az étkezési és a gondozási személyi térítési díj fizetését, amely nagy segítséget jelent a családok számára. A gyermekek napközbeni ellátására (bölcsőde és a családi napközi) 2013-ban összesen 36 férőhely áll rendelkezésre. 2014-ben a bölcsőde két csoporttal indult, így a férőhelyek száma 48 főre növekedett. 4.1.1 Veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete
Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. Amennyiben a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója javaslatára – korábban a települési önkormányzat jegyzője – jelenleg a Járási Gyámhivatal a gyermeket védelembe veszi.
62
Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
év
Megszűntetett esetek száma a védelembe vett 18 év 18 év alatti alattiak száma védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
75
n.a.
2
2009
29
n.a.
124
2010
33
n.a.
61
2011
45
n.a.
70
2012
29
n.a.
93
2013
24
n.a.
75
Krízishelyzet esetén a családok a Szociális és Gyermekjóléti Szolgálathoz fordulhatnak, mely jelenleg a kistérség 6 településén, területi irodákkal működik. A kisteleki Gyermekjóléti Szolgálat egy szakmai vezetővel és 3 részmunkaidős családgondozóval működik. Gyermekjóléti alapellátásban pillanatnyilag 62 gyermek, 31 család részesül. Ez megegyezik a veszélyeztetett gyerekek számával. A védelembe vett gyerekek száma 22 fő volt 2014-ben.
1.1. Az állandó lakosok száma:
7297
Fő
1.2. A l8 éven aluliak száma:
1291
Fő
Ebből: 0-3 éves korú:
142
Fő
óvodáskorú:
196
Fő
általános iskolás:
570
Fő
középiskolás:
383
Fő
62
Fő
1.3. A veszélyeztetett gyermekek száma:
1.4. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma:
368
fő
63
1.5
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült:
116
Ebből: pénzbeni támogatás
Fő
1.6. Gyermekjóléti alapellátásban részesülők száma:
62
fő
1.7. Ebből védelembe vett gyermekek száma:
22
Fő
0
Fő
Ebből: gyermekek átmeneti otthonában elhelyezettek 0 száma:
Fő
családok száma:
Fő
Átmeneti gondozásban részesülő gyermekek száma:
otthonában
elhelyezettek
helyettes szülőnél elhelyezett gyermekek száma:
0 0
Fő
1.8. Ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek száma:
3
Fő
1.9. Átmeneti nevelésbe vett gyermekek száma:
10
Fő
gyermekotthonban
31
család
Fő
116
Ebből: száma:
család
Fő
természetbeni támogatás
átmeneti
154
elhelyezett
gyermekek
nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek száma:
0
Fő
10
Fő
1.10 Nevelésbe vett gyermekek száma: .
0
Fő
1.11 Családbafogadás: .
0
1.12 Pártfogó felügyelet .
0
1.13 Iskoláztatási támogatást természetben kap .
7
Fő Fő Fő
A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepet betöltő jelzőrendszer áll. A gyermekjóléti központ kiemelt feladata a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, melyet a prevenciós munka első számú eszközének tekintünk. A veszélyeztetettség jelzésére épülő gyermekjóléti szolgáltatás hatékonyságát jelentősen befolyásolja a jelzőrendszer működésének minősége. A jelzőrendszer tagjainak együttműködése az esetek és a problémák mentén történik. A jelzőrendszer összetétele sokszínű, minden olyan intézmény, hatóság, civil szervezet részt vesz benne, akik szakmai 64
munkájuk során kapcsolatban állnak a gyermekekkel. Együttműködnek, egymást kölcsönösen tájékoztatják. 2012. évig az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekben a gyermekvédelmi munkát egy-egy gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látta el (óvodák: 2 fő, általános iskolák: 1 fő, gimnázium: 1 fő). 2012. évben a közoktatási intézményi feladatok mindegyike ellátott volt a város saját fenntartású intézményeiben: 2 óvodával, 1 általános iskolával, 1 gimnáziummal. Az alapfokú művészetoktatás és a közoktatási szakszolgáltatások is helyben elérhetőek. A településen megoldott az óvodáskorú és az általános iskoláskorú gyermekek elhelyezése. A napközit, tanulószobai foglalkozásokat az összes tanuló több mint 50%-a veszi igénybe. A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított, részben a védőnői hálózaton keresztül, részben intézményhálózaton keresztül. A bölcsődékben, óvodákban, általános és középiskoláinkban zajló szűrőprogramok rendszeresek, amelyeket korrekt tanácsadás egészít ki. A közoktatási intézményekben a tanórán kívüli tevékenységek jelentős része az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését célozta. Pl.:, Víz napja, Föld napja, tömegsport, nyitott hétvége stb. A védőnők családlátogatásaik során a várandós kismamák, gyermekes anyukák fordulnak problémáikkal. Nagyon sokszor elég egy megerősítő beszélgetés ahhoz, hogy problémájukkal orvoshoz forduljanak. Az iskoláskorúaknál az érzékszervi méréseket és egészségügyi ismeretterjesztést végeznek.
4.1.2 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
2008
380
2009
335
2010
367
2011
314
2012
341
2013
368 65
4.1.3. Gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya
Ezen ellátás tekintetében nem áll rendelkezésre adat.
4.1.4. kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya
Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam
50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
2008 79
121
73
375
n.a.
n.a.
2009 69
126
78
392
n.a.
n.a.
2010 50
149
96
411
n.a.
n.a.
2011 54
162
105
414
n.a.
n.a.
2012 55
156
92
417
22
0
2013 63
159
64
275
21
0
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
Jól látható, hogy az elmúlt 5 év alatt minden támogatási formában részesülők száma emelkedett, ami azt támasztja alá, hogy egyre több család létfenntartási gondokkal küszködik és a jogszabályban előírt jövedelemhatár alatt van a család bevétele.
4.1.5. magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya
Kisteleken nagyon kis számban élnek magyar állampolgársággal nem rendelkező gyerekek. A magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek számát, arányát mutatja be a következő táblázat.
66
Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma
Ebből hátrányos helyzetű (fő)
Magyar állampolgárs ággal nem rendelkező, 18 év alatti középiskolás ok száma (fő)
Ebből hátrányos helyzetű (fő)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2011
0
0
5
3
1
0
2012
0
0
0
0
1
0
2013
0
0
7
0
0
0
2014
0
0
4
0
0
0
év
Magyar állampolgárs ággal nem rendelkező óvodások száma (fő)
Magyar Ebből állampolgársággal hátrányos nem rendelkező helyzetű általános (fő) iskolások száma (fő)
2008
0
0
2009
0
2010
4.2. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége
A városban nincs szegregált, telepszerű lakókörnyezet, a kis létszámú mélyszegénységben élő családok a város különböző területein élnek.
4.3. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése
A helyi önkormányzat feladata az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások biztosítása, melynek önkormányzatunk eleget is tesz. A gyermekek egészségügyi szűrése részben a védőnői hálózaton keresztül, részben az intézményhálózaton (óvoda, iskola) keresztül biztosított, amihez minden lakos hozzáférhet. 67
4.3.1. Védőnői ellátás jellemzői
Az egy védőnőre jutó gyermekek száma csökkenő tendenciát mutat, ez a születések számának csökkenéséből adódik. Egy védőnőre átlagosan 70-80, 0-3 éves korú gyermek jut, ami megfelel a jogszabályi ajánlásoknak. A gyermekek mellett a védőnőknek komoly feladatai vannak a várandós anyák gondozása területén is.
Védőnői álláshelyek száma
év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
3
83,6
2009
3
81,3
2010
3
75,6
2011
3
73,3
2012
3
123,67
2013
3
111
Az egy védőnőre jutó gyermekek száma folyamatosan emelkedik.
4.3.2. Gyermekorvosi ellátás jellemzői
Kisteleken évek óta betöltetlen felnőtt háziorvosi, illetve gyermekorvosi praxis nincs. A gyermekorvosi szakellátást két gyermekorvos látja el Kisteleken.
68
4.3.3. 0-7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok
A 0–7 éves korúak speciális igényeit a Pedagógiai Szakszolgálat látta ill. látja el. Szolgáltatásai között szerepel: korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, logopédiai ellátás stb.
4.3.4. Gyermekjóléti alapellátás
Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma
év
Szociális szempontból felvett gyerekek száma Működő összes bölcsődék bölcsődébe beírt (munkanélküli szülő, bölcsődei száma gyermekek száma veszélyeztetett gyermek, férőhelyek száma nappali tagozaton tanuló szülő)
2008 1
41
n.a.
30
2009 1
34
n.a.
30
2010 1
34
n.a.
36
2011 1
26
n.a.
24
2012 1
14
n.a.
12
2013 1
15
n.a.
12
69
Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
év
családi napköziben engedélyezett családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma férőhelyek száma
2008 0
n.a.
2009 7
n.a.
2010 21
n.a.
2011 14
n.a.
2012 14
n.a.
2013 14
n.a.
Látható, hogy a gyermekjóléti ellátások nagy kihasználtsággal működnek. A 2014-es évben az TKI által fenntartott bölcsődében lehetőség nyilt egy új csoport elindítására, mely teljes létszámmal betöltésre került
4.3.5. Gyermekvédelem
A gyermekek átmeneti gondozása keretében – kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja – a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról, vagyis teljes körű ellátásáról kell gondoskodni.
70
4.3.6. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások
A településen a krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások szűkösek. Anyaotthon Kiskunfélegyházán és Szegeden van, azonnali megoldást azonban nem kínálnak, mert várólistával működnek. Amennyiben a krízishelyzetbe került nő eljut a családsegítő szolgálathoz, a családgondozók közreműködnek az elhelyezés megoldásában, ez azonban hosszú időt vesz igénybe és csupán átmeneti megoldás. A nehéz élethelyzetbe került szülők gyermekeinek elhelyezésére a kisteleki kollégiumban van lehetőség. Szükség esetén a gyámhivatal a településen „helyettes szülő” kijelölésével gondoskodik a bajba került gyermek elhelyezéséről, sokszor már ez a megoldás is megnyugvást jelent a krízishelyzetbe került anya számára.
4.3.7. Gyermekétkeztetés
Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető (Gyvt. 151. §). Ezen szabályokat kell alkalmazni a nyári szociális gyermekétkeztetés esetében is.
4.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége
4.4.1. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása
2015-ben az ide vonatkozó jogszabály az alábbiak szerint változott: Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a)a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b)a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c)a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak 71
nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű a)az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az a)-c)pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben a meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg.
4.4.2. A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)
Kisteleken két önkormányzati óvoda működik. A következő táblázatok, ezeknek az intézményeknek a statisztikai adatait szemléltetik.
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
2 Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek
5
Óvodai férőhelyek száma
200
Óvodai csoportok száma
8
72
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
06:00 - 18:00 4 hét
A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek
Fő Hiányzó létszám
Óvodapedagógusok száma
17 0
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
17 0 0
0
Dajka/gondozónő
8
0
Kisegítő személyzet
1
0
Gyógypedagógusok létszáma
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Az óvodai ellátás igénybevétele
2012-2013. év
3 éves
4 éves
5 éves
6 éves
7 éves
Összesen
Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma
22
28
36
11
0
97
Más településről bejáró gyermekek létszáma
1
2
2
2
0
7
0
0
0
0
0
0
1
3
3
14
0
21
1
3
0
2
0
6
székhely
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda
73
Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
22
31
23
22
1
99
1
2
1
0
0
4
0
0
0
0
0
0
a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma
6
8
6
5
0
25
a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
1
4
1
4
1
11
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
Kisteleken helyhiány miatt nem utasítanak el gyermeket. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését 2014-től a Hétszínvirág Óvoda vállalja, ahol speciális fejlesztő csoport indult. Az intézmények maximális kihasználtsággal működnek.
év
óvodai 3-6 éves óvodába óvodai óvodai feladatóvodai korú beírt gyermekcsoportok férőhelyek ellátási gyógypedagógiai gyermekek gyermekek száma száma helyek csoportok száma száma száma száma
2008 200
8
200
2
235
0
2009 194
8
200
2
233
0
2010 179
8
200
2
204
0
2011 188
7
200
2
212
0
2012 205
7
200
2
205
0
2013 228
8
200
2
196
0
Az kisteleki óvodákba 2013. május 31. adatok alapján 72 hátrányos helyzetű, 21 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek volt beíratva. A gyermekek szűrése az óvodában megkezdődik, hogy idejében megfelelő fejlesztésben részesülhessenek, ennek megoldása részben az intézményen belül, részben a Pedagógiai Szakszolgálat igénybevételével történik. 74
A hátrányos helyzetű gyerekek több mint 20 %-a , a halmozottan hátrányos helyzetűek 10 %a részesül fejlesztő foglalkozásban. Általános iskolai adatok A településen egy általános iskola működik 1-8. évfolyammal. A gyógypedagógiai oktatás két osztállyal, összevont évfolyamokkal zajlik. A tanulólétszám folyamatosan csökken, a gyerekek több mint fele igénybe veszi a napközit.
tanév
Általános Általános iskola 5-8 iskola 1-4 általános évfolyamon napközis tanulók száma évfolyamon iskolások száma tanulók tanulók száma száma
fő
fő
fő
fő
%
2010/2011
306
314
620
331
53,4%
2011/2012
302
304
606
329
54,3%
2012/2013
293
298
591
312
52,8%
2013/2014
276
294
570
368
64,6%
75
általános iskolai osztályok száma
általános iskolai általános iskolai osztályok száma a feladatgyógypedagógiai oktatásban ellátási helyek száma
1-4 5-8 összesen évfolyamon évfolyamon
1-4 5-8 összese évfolyamon évfolyamon n
db
tanév
2010/2011 13
13
26
1
1
2
1
2011/2012 13
12
25
1
1
2
1
2012/2013 13
12
25
0
1
1
1
2013/2014 12
12
24
1
1
2
1
A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása zajlik a településen. Prevenciós céllal, és a feltárt esetek enyhítésére szolgált a 2011-2013. között megvalósult „Integrált program a gyermekszegénység csökkentésére” TÁMOP 5.2.3. projekt keretében alkalmazott szakemberek tevékenysége: pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi felelős, szabadidő-szervezők. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök fontos feladatot látnak el a köznevelési intézményekben a veszélyeztető körülmények feltárása, ezek megszüntetése, kialakulásuk megelőzése területén éppúgy, mint a drog-prevenciót, egészségnevelést illetően. Kisteleken Pedagógia Szakszolgálat is működik. A szakemberek gondoskodnak a fogyatékkal élő gyermekek szüleinek hatékonyabb tájékoztatásáról, a korai fejlesztés egyéb lehetőségeinek ismertetéséről. A pedagógusok képzettsége, és innovációs készsége kiemelkedő, a kompetenciafejlesztés, egyéni differenciálás terén. A Humánerőforrás és a Társadalmi Megújulás Operatív Programok által szinte valamennyi pedagógus érintett volt, és részt vett módszertani képzésen. A pedagógusok továbbképzése részben önkormányzati részben uniós forrásokból valósul meg. A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) humán-erőforrás háttere az alábbiak szerint biztosított. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős „szerepkört” pedagógusok töltik be minden intézményben.
76
Iskola személyi feltételek
Fő Hiányzó létszám
Nem szaktanítást végző tanító
0
Szaktanítást végző tanítók száma
24 0
Szaktanítást végző tanárok száma
29 0
Gyógypedagógusok létszáma
2
0
Gyermekvédelmi felelős
0
0
Iskolaorvos
0
0
Iskolapszichológus
0
0
Kisegítő személyzet
10 0
0
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek számának aránya pozitívan alakult az utóbbi évben, mely valószínűleg köszönhető az intézményekben működő minőségirányítási és ellenőrzési terveknek és végrehajtásuknak, továbbá a kompetenciamérések összegző eredményeiknek is, valamint a családi háttérnek és a gyermekek szorgalmának.
77
8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban tanév
fő
%
2010/2011
83
100
2011/2012
82
100
2012/2013
71
100
2013/2014
74
100
A 2013. évi Országos kompetenciamérések a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók teljes körében mérték a matematikai eszköztudást és a szövegértési képességeket. Az eredmények azt mutatják, hogy a kisteleki általános iskolába járó tanulók az egyes vizsgált évfolyamokon összességében szignifikánsan jobban teljesítettek az országos átlagnál mindkét kompetenciaterületen. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. Az Önkormányzat hozzájárul a gyermekekkel kapcsolatos költségekhez, illetve a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatokhoz. A helyi gyermekvédelmi rendszer sajátossága, hogy minden gyermek számára gondoskodást nyújt, ugyanakkor fokozott védelemben részesíti az arra rászorulókat. A különböző ágazatok együttműködnek és egymást segítik. Az egyes szolgáltatások, ellátások szociális rászorultság alapján, más ellátások ún. alanyi jogon járnak a gyermekek részére.
4.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben
78
A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A tehetséggondozás feltételei nem vagy csak Az iskolai és iskolán kívüli tehetséggondozás elősegítése részben biztosítottak iskolai keretek között. A szociális vagy tanulási hátrányokkal küzdő gyerekek egy része nem kerül be a középiskolai oktatásba, ill. lemorzsolódik, nem szerez szakképesítést A településen egyre több az elszegényedő család, erősebb tendenciát öltött a családok szétesése, megemelkedett a nevelés, gondozás, törődés hiányából adódó veszélyeztetettség
A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és SNI-s tanulók felzárkózását segítő programok megvalósítása A veszélyeztetett és mélyszegénységben élő gyerekek életkörülményeinek javítása
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nemek közötti esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja az integráció kezdetei óta. A nemek közötti egyenlőség előmozdítására irányuló politikák létfontosságúak a gazdasági, növekedés, a jólét és a versenyképesség szempontjából is. Különbséget szokás tenni az egyenlő bánásmód biztosítása és az esélyegyenlőség politikája között. A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód biztosítása a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, azaz a diszkrimináció tilalmát jelenti. Az önkormányzat és annak intézményei csak nagyon kevés, vagy semmilyen adattal nem rendelkeznek a gender szempontok és problémák tekintetében. A nők és férfiak közötti egyenlőség vizsgálatához azonban a lehető legrészletesebb adatok, információk szükségesek az önkormányzat tevékenysége szempontjából releváns területeken és témakörökben. A nők elleni hátrányos megkülönböztetést nem mindig könnyű észrevenni: sokszor maguk a nők – különösen, ha vezető pozíciót töltenek be – tiltakoznak a leghevesebben, amikor arról esik szó, hogy az otthoni, a munkahelyi vagy a közéleti szférában személyesen ők maguk, vagy a nők általában hátrányt szenvednének el a férfiakhoz képest. Bármily nehéz is a nemek helyzetére érzékeny elemzést lehetővé tevő adatokat gyűjteni (hiszen ezeket még a nagy adatgyűjtő szervek – munkaügyi központok, KSH, NAV vagy OEP – sem kérik kellő részletességgel), mégis meg kell próbálni a lehető legpontosabb információkat beszerezni 5.1. A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége
Kisteleken találhatók nőket is foglalkoztató munkahelyek (önkormányzatok, közoktatási intézmények, mezőgazdasági vállalkozók stb.). A foglalkoztatás elemzésekor kiderült, a munkanélküliség inkább a férfiakat sújtja. A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatai teljes körűen nem nyilvántartottak (gyermekszám, 79
képzettség, családi állapot, demográfiai adatok). A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról nincs adat, ilyen jellegű felmérés nem készült, a gyermeküket egyedül nevelő nők szükségleteiről sincsenek információk.
5.1.1. Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
A helyi adatgyűjtés célja, hogy bemutassa, az aktív korú lakosságból milyen arányban érinti a munkanélküliség a nőket és a férfiakat. Ha a munkanélküliek között magasabb a nők száma, akkor vizsgálni kell a jelenség okait. Okozati tényező lehet például: a településen található munkahelyek jellege; bölcsődei, óvodai férőhelyek hiánya; a településen élő munkanélküli nők alacsony iskolai végzettsége, stb. A probléma azonosítását követően megoldási javaslatot kell tenni, mely elősegíti a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét.
Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
év
Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
férfiak
nők
férfiak
nők
férfiak
nők
2008 2501
2473
2304
2242
197
231
2009 1990
2472
1741
2230
249
242
2010 2463
2440
2244
2210
219
230
2011 2483
2483
2240
2217
243
266
2012 2357
2350
2136
2095
221
255
2013 2360
2317
2194
2143
166
174
5.1.2. Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban
Kisteleken 2006-2008 között lebonyolításra került egy „A nők munkaerő-piaci esélyeinek javítását elősegítő” projekt (HEFOP 1.3.1.), az önkormányzat, a Gondozási Központ, a Kárpátia Kincsesház Kistelek Kht., és a Lélekkönnyítő Egyesület közreműködésével. A projekt keretében a kisteleki szükségleteken alapuló gyakorlatorientált (szociális gondozó és ápoló, parkgondozó) képzések és (személyiségfejlesztő, kommunikációs és konfliktuskezelő) tréningek megvalósítására került sor, melyek segítségével a munkaerő-piacról hosszabb ideje távol lévő 16 fő térhetett vissza a munka világába, ill. kapott támogatást munkahelye megtartásához. Kiegészítő szolgáltatásként mentori támogatást biztosított és gyermek játszóházat működtetett a pályázó. Az önkormányzati alapítású Kárpátia Kincsesház Kistelek 80
Nonprofit Kft. felnőttképzési szervezetként, több felnőttképzési programot valósított meg (idegennyelvi-, informatikai-, mezőgazdasági képzések, tréningek stb.), a „beiskolázáskor” kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy biztosítsák a nők hozzáférését és részvételét. Az önkormányzat folyamatosan részt vesz a „közmunka programokban”, ahol kiemelt figyelmet fordítanak a női munkaerő alkalmazására. 5.1.3. Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei
Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők, a kisgyermekes nők, valamint az 55év fölötti nők a legveszélyeztetettebb csoport a munkaerő-piaci részvételt illetően. Nehezebben találnak munkát, állásuk elvesztését követően nehezebben illeszkednek vissza a munkaerőpiacra. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküli nők a munkanélküli nők 85%-át teszik ki. Településünkön a Munkaügyi Központ szervezésében olyan jellegű képzések indultak 2014-ben, melyek gyakorlati képzésre alapozva használható szaktudást és szakmát biztosítanak a jelentkezők számára. (pl. varrótanfolyam) 5.1.4.
Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)
A nők és férfiak foglalkozási (horizontális) szegregációja, és az ún. „üvegplafon” (a vertikális szegregáció) az egyenlőtlen bérezést és általában a javakhoz, kompetenciákhoz és lehetőségekhez való egyenlőtlen hozzáférést eredményezi. A nők jellegzetesen az alacsony fizetésű munkakörökbe szorulnak. A települések nem rendelkeznek kimutatásokkal a férfiak és nők bérezését illetőleg. Hátrányos megkülönböztetés miatt nem tettek panaszt az önkormányzatnál. 5.2. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások)
A magyar foglalkoztatáspolitika elkötelezte magát a munkanélküliek, inaktívak foglalkozatási esélyeinek javítása mellett. A foglalkoztatáspolitika elsődleges céljai között szerepel a GYESen, GYED-en lévő nők munkaerő-piaci részvételének ösztönzése, az idősebb munkavállalók aktivitásának növelése. Az atipikus foglalkozási formák kismértékű növekedést mutatnak, de továbbra is sokkal kevésbé vannak jelen a vállalati, intézményi munkaerő-gazdálkodásban, mint az Európai Unió más országaiban. A rugalmas foglalkoztatási formák korlátozott elterjedése megnehezíti a kisgyermekes nők visszatérését a munka világába.
5.3. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
Kisteleken a család- és nővédelmi gondozás (családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása) a védőnői feladatellátás keretében biztosított. Az ifjúság egészségügyi gondozás speciális feladatainak ellátása megoldott. A településen 3 védőnő dolgozik, az egy védőnőre eső gyermekszám évről évre csökken, de így is magas, 70 fölötti. A városban Gyermekjóléti Szolgálat működik. A „Biztos Kezdet 81
Gyerekház” a hátrányos helyzetű családban élő kisgyermekeknek és szüleiknek kínál segítő szolgáltatásokat és közös programokat. A Pedagógiai Szakszolgálat korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés és nevelési tanácsadás területén nyújt segítséget a kisgyermekes családoknak.
Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
év
védőnők száma
0-3 év közötti átlagos gyermekszám gyermekek száma védőnőnként
2008 3
251
84
2009 3
244
81
2010 3
227
76
2011 3
220
73
2012 3
201
67
2013 3
194
65
5.4. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak
A nők (és a gyermekek) elleni szexuális erőszak döntő hányada- melynek a nemi erőszakesetek a részhalmazát képezik - családi, ismeretségi kapcsolatokon belül történik. A nők (és gyermekek) azonban nem csak a partnerkapcsolatban (házasság, élettársi viszony, udvarlás, alkalmi kapcsolat – ill. ezek megszakításakor megtorlásként) szenvednek el szexuális erőszakot, hanem idegenektől, közterületeken, szolgáltató- és munkahelyen stb. is. A szexuális erőszak ellen abban az esetben is meg kell tenni a legfontosabb megelőző és védő intézkedéseket, amikor ez a jelenség egyébként nem látszik túl elterjedtnek. Célzottan a nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás nem folyik. Nők elleni erőszakos cselekedetekről nincs adatgyűjtés.
5.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)
A településen a krízishelyzetben igénybevehető szolgáltatások szűkösek. Anyaotthon Kiskunfélegyházán és Szegeden van, azonnali megoldást azonban nem kínálnak, mert várólistával működnek. Amennyiben a krízishelyzetbe került nő eljut a családsegítő szolgálathoz, a családgondozók közreműködnek az elhelyezés megoldásában, ez azonban hosszú időt vesz igénybe és csupán átmeneti megoldás. A nehéz élethelyzetbe került szülők gyermekeinek elhelyezésére a kisteleki kollégiumban van lehetőség. Szükség esetén a gyámhivatal a településen „helyettes szülő” kijelölésével gondoskodik a bajba került gyermek 82
elhelyezéséről, sokszor már ez a megoldás is megnyugvást jelent a krízishelyzetbe került anya számára. 5.6. A nők szerepe a helyi közéletben
Napjainkban a nemzeti, az európai és a nemzetközi színtéren egyre nagyobb figyelem övezi a nők gazdasági döntéshozatalban való részvételét, így különös hangsúlyt kap a nemi sokszínűség gazdasági dimenziója. Az oktatási expanziót követően a nők nagy létszámban kerültek be a felsőoktatási intézményekbe, ma már a diplomás nők száma és aránya meghaladja a férfiakét, ugyanakkor a felső vezetésben, politikai életben alulreprezentáltak. A magasan képzett nők készségeinek alacsony szintű igénybevétele azt jelenti, hogy potenciális gazdasági növekedés megy veszendőbe. Az összes rendelkezésre álló emberi erőforrás teljes körű hasznosítása kulcsfontosságú eszköz az Unió előtt álló demográfiai kihívások kezeléséhez, a globalizált gazdaság versenyében való sikeres helytálláshoz és harmadik országokkal szembeni komparatív versenyelőny eléréséhez. Kistelek intézményeit női vezetők vezetik nagy többségben. Minden területen jelen vannak az irányítás során, hiszen a képviselő-testületben éppúgy tevékenykedik női képviselő, mint ahogyan az iskolákat, gondozási központot, kollégiumot és könyvtárat is női alkalmazott vezeti.
5.7. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések
A településen beazonosított problémák felszámolására irányult kezdeményezéseket gyűjti csokorba a vizsgálat. A helyi önkormányzattól, vagy helyi civil, állami vagy egyházi szervezettől kapott információk alapján feltérképezhetjük, hogy milyen problémák kaptak figyelmet, a kezdeményezések milyen időtartamúak voltak, milyen arányban szólították meg a település lakosságát, milyen eredménnyel zárultak. Ha a településen működő civil szervezetek között található olyan, melynek alaptevékenysége között szerepel a női esélyegyenlőség segítése, érdemes megvizsgálni programjait.
83
5.8. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben.
A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek A társadalmi problémák nemek szerinti Adatgyűjtési és elemzési terv készítése értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei Esélyegyenlőséggel kapcsolatos attitűdök fejlesztése az együttműködő szervezeteknél ismeretének, illetve elismerésének hiánya A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatai nincsenek nyilvántartva teljes körűen (gyermekszám, képzettség, családi állapot, demográfiai adatok). A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról felmérés nem áll rendelkezésre. A nők munkába állását és munkavégzését segítő szolgáltatások bővítésére igény mutatkozik.
A nők foglalkoztatásával problémák feltárása
kapcsolatos
Beavatkozások tervezése a nők munkaerőpiaci esélyeinek javítása érdekében
A nők elleni erőszakos cselekedetekre A nőket érő erőszakos cselekedetek vonatkozó adatszolgáltatás nem működik jól, feltérképezése, elemzése majd beavatkozások kevés vagy nincs információ. tervezése
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az esélyegyenlőségi szempontok az uniós közösségi politikában elsődlegesen gazdasági és foglalkoztatáspolitikai szempontok szem előtt tartásával kerültek megfogalmazásra. Fokozatosan teret nyert az a felismerés, hogy az esélyegyenlőség elvének e téren történő biztosítása, már önmagában nem képes a már kialakult társadalmi egyenlőtlenségeket felszámolni. Ezen társadalmi egyenlőtlenségek negatívan befolyásolják az országok gazdasági teljesítményét és versenyképességét. Az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés az időskorúakat hazánkban. Legjelentősebb az idősek foglakoztatásával kapcsolatos diszkriminációja, mely súlyos következményekkel jár különösen a nők esetén.
84
6.1. Az időskorú népesség főbb jellemzői
Az időskorúak családi életciklusára jellemző állapot, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasságban élők aránya, es növekszik az özvegyek száma. A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze:
– növekszik az emberi átlag életkor, – magasabb a középkorú korosztály halandósága, – nők élettartama hosszabb, mint a férfiaké Az időskorban jellemző különféle betegségek kialakulása-, mint a keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, daganatok kialakulása, ízületi problémák – és emellett a pszichés problémák is megjelennek. Az idős ember egyedül marad, elmagányosodik, a szellemi es fizikai aktivitása csökken, önellátási képessége romlik. Ez sok idős embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakran alakul ki a depresszió es a demencia.
Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év
nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű összes nyugdíjas ellátásban részesülő férfiak száma ellátásban részesülő nők száma
2008 998
1664
2662
2009 942
1647
2589
2010 916
1603
2519
2011 896
1611
2507
2012 856
1573
2429
2013 839
1546
2385
6.2. Idősek munkaerő-piaci helyzete
Az egészséges idősek szívesen végzenének jövedelemkiegészítő tevékenységet, de ennek az esélye a munkaerőpiacon nagyon kicsi, kivéve, ha speciális szaktudással rendelkeznek. Nehezítő körülménynek számít az is, hogy idősebb életkorban romlik a munkavállaló egészségi állapota, mivel aki ebben a korban munkanélkülivé válik, annak az elhelyezkedési esélye nagyon kicsi. További problémát jelenthet a megváltozott munkakör, vagy átszervezés is. Sajnos a településünkön is elmondható, hogy a munkaadók keveset tesznek az idősebb munkavállalóik képzettségi és egészségi szintjének javítása érdekében A kormány intézkedései is arra irányulnak, hogy az idősebb munkavállalók is helyet kapjanak a 85
munkaerő-piacon. Biztosította a munkáltatók számára azt a fajta járulékkedvezményt, mely abban az esetben vehető igénybe, ha 55 év feletti munkavállalót foglalkoztat egy munkahely. 6.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés
A települési önkormányzat saját honlapot üzemeltet, ahol a lakosság sokrétű információt kap a közösségi élet programjaival kapcsolatban is. A települést érintő legfrissebb kistréségi hírekhez való hozzájutás is biztosított a www.kistelkjaras.hu honlapon keresztül minden korosztály számára. Az egészségügyi, szociális, közművelődési és egyéb szolgáltatások minden lakos részére elérhetők. A szolgáltatások egy része azonban életkor alapján az önkormányzat által biztosított. Ilyenek az alábbi programok az idősebb korosztály részére:
étkeztetés, házi segítségnyújtás nappali ellátás.
Az átmeneti elhelyezés önként vállalt szakellátás. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt koruk, egészségi állapotuk vagy egyéb ok miatt önmaguknak és eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. A településen élő fogyatékos és hajléktalan személyek, pszichiátriai vagy szenvedélybetegek részére is lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére. Az étkeztetést a S-FOOD Kft biztosítja, de egyéb főzőhely is igénybe vehető. Orvosi javaslat alapján a diétás étkeztetés a Napsugár Idősek Otthon konyhájáról biztosított (átlagban 6 fő igényelte). Akinek egészségi állapota megengedi, maga viszi el az ebédet, más esetben a házi gondozók szállítják lakásra, a tanyaiak részére gépkocsival történik a szállítás. A házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorúakról, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak, azokról a pszichiátriai vagy szenvedély betegekről, fogyatékosokról, akik állapotukból adódóan segítséget igényelnek, az egészségi állapotuk miatt rászorulókról, akik a rehabilitációt követően támogatást igényelnek. Amennyiben szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, kezdeményezni kell az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Célja, hogy az ellátott a lehető leghosszabb ideig képes legyen otthonában, önállóan élni. A külterületen a gondozó a gépkocsival az alapvető szükségletek kielégítését, a közszolgáltatásokhoz való hozzájutást segíti elő, a rászorult személyeket szállítja és a lakosságot érintő információkat gyűjti és továbbítja. A nappali ellátás a saját otthonukban élők részére napi életritmust (napközbeni tartózkodás, étkezés, társas kapcsolatok, az alapvető higiéniai szükségletek) biztosít úgy, hogy bejárnak, illetve gépkocsi szállítja őket. Ezen felül az igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez. Az Idősek Klubjának előnye, hogy tagja nem szakad el otthonától, a családnak pedig megnyugtató, ha napközben a hozzátartozóját biztonságban tudja. A településen működő szociális központ és családsegítő szolgálat szerepe A szociális szolgáltatások lehetséges igénylői elsősorban a kedvezőtlen szociális körülmények között élők közül kerülnek ki (hátrányos helyzetű családok, munkanélküliek, egyedül élő idősek, betegek, szenvedélybetegek, fogyatékosok, hajléktalanok. A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodik az alább felsorolt a szociális ellátások biztosításáról:
gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, 86
támogató szolgáltatás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja a saját otthonukban élő, állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek esetében az önálló életvitelük fenntartása mellett felmerülő krízis helyzetek elhárítása. Cél, hogy a beteg, mozgásában korlátozott, egyedül élő időskorú, vagy időskorú házaspár szükség esetén éjjel nappal segítséget kérhessenek. A hat településen (Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer) 100jelzőkészülék lett felszerelve, ebből 61 Kisteleken. Az ellátottak köre nagyobb %-ban 65 év feletti időskorú, de a fogyatékkal élők és a pszichiátriai betegek is igénybe veszik a szolgáltatást. Napsugár Idősek Otthona Időseket gondozó, önköltséges alapú szociális intézményként működik a Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő Napsugár Idősek Otthona. Az igények jelzik, hogy a városnak fel kell készülnie megfelelő terület biztosítására hasonló funkciót betöltő intézmény létesítésére.
64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
64 év feletti lakosság száma
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
fő
fő
%
2008
1408
20
1%
2009
1394
22
2%
2010
1419
21
1%
2011
1423
11
1%
2012
1541
19
1%
2013
1564
22
1%
év
Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008
12
2009
11 87
2010
11
2011
16
2012
15
2013
16
6.4. Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen
A településen Nyugdíjas Klub működik heti rendszerességgel. Minden klubnap alkalmával különféle elfoglaltsággal töltik az idejüket a résztvevők, többek között előadót hallgatnak meg különféle témákban, kirándulnak, vagy éppen közös ünnepségeket szerveznek. A város fontos feladata az egészségfejlesztéshez szükséges szemlélet és tudatosság erősítése. Hangsúlyt kell fektetni az alkalomszerű szűrésekre, a népbetegségnek számító betegségek kiszűrésére, oltások beadatására. Továbbá nagyon fontos a prevenció, az egészséges életmód megőrzéséhez szükséges előadások, tanácsadások, egészségfejlesztő közösségi programok megszervezése is.(fent említettekre jelenleg Kisteleken nyertes uniós pályázatok útján van is lehetőség).
6.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A településen népessége „öregedő” Az idősek tendenciát mutat. Számottevő a nyugdíjas részvételének korú, de még aktív életet élő, közösségi életre programok nyitott lakos, melynek gyakorlására kevés lehetőség kínálkozik.
közösségi életben való elősegítését szolgáló
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele volt, hogy az állampolgárok- köztük a fogyatékossággal élő emberek számára biztosítva legyen az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden területén. A szociális és egészségügyi ellátásban, a fizikai és kulturális környezetben, valamint az iskoláztatási, munkalehetőségek a társadalmi élet, a sport, a szórakozás területén is. Ezen emberek számára kiemelt célként a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés a fő cél. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget az intézményi ellátások területén is, 88
az intézmények kiépítésével, átalakításával. A legsérülékenyebb társadalmi csoportot a fogyatékos emberek és családjaik alkotják. Az esélyegyenlőség megteremtése területén az egyik legfontosabb célkitűzés a szemléletformálás. A fogyatékos emberek integrációja mindannyiunk feladata és érdeke. Az egyenlő hozzáférést nemcsak a rámpák, liftek, speciális táblák jelentik, hanem az, hogy a fogyatékos embert egyenrangúnak, egyenjogúnak kell tekinteni.
7.1. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái
Településünkön nincs pontos felmérés, illetve statisztika a fogyatékkal élőkről, így pontos elemzést sem lehet készíteni a velük kapcsolatos helyzetről. A megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek száma a 2008 –as évtől kezdve csökkent. Gyakori probléma, hogy kevés a foglalkoztatási lehetőség, nem megoldott a foglalkoztatáshoz szükséges akadálymentesítés, nem biztosítottak különleges eszközök és feltételek. A védett foglalkoztatás túlsúlya mutatkozik az integrált foglalkoztatással szemben. Nem rendelkeznek olyan foglalkozatási szakemberrel, aki a fogyatékos személy állapotának ismeretében javaslatot tesz a foglalkoztatás jellegére és helyére. Nincs képzett szakember, aki a munkahelyi beszoktatást kísérje, ezért a sikertelen beszoktatás következménye a fogyatékos munkavállaló alkalmatlanságának rövid időn belüli megállapítása.
Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma év
megváltozott munkaképességű ellátásaiban részesülők száma
személyek egészségkárosodott személyek ellátásaiban részesülők száma
2008 159
928
2009 149
887
2010 145
860
2011 n.a.
n.a.
2012 508
n.a.
2013 481
n.a.
szociális
7.2. Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik feltétele, hogy az állampolgárok - köztük fogyatékossággal élő emberek - számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet 89
minden színterén; a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Kiemelt prioritásként a minőségi szolgáltatások egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. A fogyatékossággal élő emberek számára megszervezendő hatékony ellátórendszer kialakításához szükség van helyi, kistérségi és regionális szinten szerveződő civil szervezetekre, amelyek a klasszikus érdekvédelmi feladatok ellátása mellett aktívan szerepet vállalnak az államtól átvállalt közfeladatok megvalósításában, valamint együttműködő partnerei kívánnak lenni a területen dolgozó valamennyi állami és nem-állami szereplőnek. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget az intézményes ellátások szolgáltató jellegének erősítésével, az intézmények kiépítésével, korszerűsítésével és átalakításával, illetve a lakókörnyezeti és az integrált formában történő ellátásszervezés erősítésével. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 26. cikke elismeri a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre. A fogyatékkal élők jelenleg a Közösség lakosságának 15%-át képviselik.Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006. december 13-án egyhangúan fogadta el a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményt és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet. Az új nemzetközi egyezmény közel 650 millió fogyatékossággal élő embert érint a világon. A hazai fogyatékosságügyi politika kiemelkedő sikere, hogy hazánk volt a világon az első állam, amely mind az Egyezményt, mind pedig a Jegyzőkönyvet ratifikálta a 2007. évi XCII. törvénnyel. Az Egyezmény szerint „fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását”. Az egyenlőség, az egyenlőtlenségek kérdése különböző mértékben ugyan, de valamennyi – a többségtől eltérő jellemzőkkel rendelkező – személyt, csoportot érint ma Magyarországon. Különösen veszélyeztetett csoport a cigányság, más szempontból a nők, ismét más szempontból, de külön figyelmet érdemel a fogyatékos emberek helyzete is. A fogyatékos emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják, évszázadok óta a szociális élet peremére sodródva élnek, boldogulásukat ezernyi tényező hátráltatja. Az Európai Unióban közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során – a fizikai és szellemi környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet valamint a sport és a szórakozás területén is. Kiemelt prioritásként a minőségi közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális ügyek, közlekedés stb.) egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. Magyarországon a legutóbbi népszámlálás (2001) adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember van, az aktív korú, megváltozott munkaképességű személyek számát pedig a NYUFIG 2007-es adatai alapján mintegy 700 ezer főre tehetjük. Az Európai Unióban e populáció 40%-a dolgozik, ez az arány ma Magyarországon 7-9%, amely rendkívül alacsony, különösen amellett, hogy az aktív korú célcsoport 80 - 85%-a akar és tudna is dolgozni, védett, vagy nyílt munkaerő-piaci körülmények között. A fogyatékos személyek körén belül:
- a testi fogyatékos és mozgássérült emberek aránya együttesen 43,6% - a vak és gyengén látó emberek aránya 14,4%. - hallás-, beszédzavar-fogyatékosságban kb. 10%-uk szenved. - az egyéb fogyatékosságban szenvedők aránya 21,6% 90
(Forrás: 10/2006. (II. 16.) OGY határozat Az Új Fogyatékosügyi programról) A fogyatékosságügy – és általában az esélyegyenlőség – talán legfontosabb feladata, hogy az államigazgatás területén meghonosodjon a mainstreaming elve, vagyis az a szemlélet, hogy a fogyatékos emberek ügye nem (csak) szociális kérdés: valamennyi ágazat, minden közigazgatási szereplő kötelessége és felelőssége, hogy a saját területén érvényesítse a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének szempontjait, és megtegye az ehhez szükséges szakmapolitikai lépéseket. Mint általában az esélyegyenlőség területén, a fogyatékosságügyben is a társadalmi szemléletformálás az egyik legnagyobb kihívás. Komoly kihívás, és súlyos feladat hárul a döntéshozókra és végrehajtókra a társadalom egésze tekintetében: mindenki számára világossá kell tenni, hogy a fogyatékos emberek integrációja mindannyiunk feladata, és – bár jelentős anyagi forrásokat emészt fel – nem csupán pénz kérdése. Az egyenlő esélyű hozzáférés nemcsak liftek, rámpák, speciális táblák vagy éppen hangos térkép alkalmazását jelenti, hanem azt a szemléletet is, amely a fogyatékos embert egyenjogúnak és egyenrangúnak tekinti. Ennek egyik igen fontos eszköze az esélyegyenlőségi tervek elkészítése és az abban foglaltak végrehajtása is. Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember - azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan halmozottan fogyatékos emberek - speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. (Hangos térkép, indukciós hurok, könnyen érthető tájékoztató füzetek, stb.) A kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, de annál jóval több. Az akadálymentesítés követelménye beépítésre került a nem kifejezetten akadálymentesítési célú pályázatokba is, hogy a különböző közszolgáltatásokat nyújtó szervek vezetői szembesüljenek azzal, hogy az ő ügyfélkörükben is vannak, lehetnek fogyatékos emberek. A fentieken túl pedig minden lehetséges eszközzel küzdeni kell azért, hogy széles körben elterjedtté váljon a Mainstreaming szemlélete, vagyis az a felfogás, amely alapján az esélyegyenlőségi feladatok megoldása nem egyetlen szerv feladata, hanem természetes, hogy az ehhez kapcsolódó követelményeknek való megfelelés a saját területén mindenkinek a maga feladata és felelőssége. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy alapkövetelménnyé váljon az egyetemes tervezés módszere. Ennek lényege, hogy a használati tárgyaktól az épületeken át egészen a közszolgáltatásokig mindent úgy kell megtervezni, hogy az már a létrejöttekor, eleve megfeleljen az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek, s hogy ezért ne kelljen – jelentős idő, energia és pénz ráfordításával – utólag akadály mentesíteni. A 2009. év legnagyobb fogyatékosságügyi sikere kétségkívül az, hogy – bő egy éves előkészítő munka után – az Országgyűlés 2009. november 9-i ülésén 359 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt, amely szintén az Egyezményben foglaltak teljesítése világossá kell tenni, hogy a fogyatékos emberek integrációja mindannyiunk feladata, és – bár jelentős anyagi forrásokat emészt fel – nem csupán pénz kérdése. Az egyenlő esélyű hozzáférés nemcsak liftek, rámpák, speciális táblák vagy éppen hangos térkép alkalmazását jelenti, hanem azt a szemléletet is, amely a fogyatékos embert egyenjogúnak és egyenrangúnak tekinti. Ennek egyik igen fontos eszköze az esélyegyenlőségi tervek elkészítése és az abban foglaltak végrehajtása is.
91
7.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés
Településünkön a közszolgáltatást nyújtó intézmények részleges akadálymentesítése folyamatos. Az egészségügyi, szociális szolgáltatások, a kulturális programokhoz történő hozzáférés biztosítása érdekében a fizikai akadálymentesítés folyamatosan kerül kivitelezésre. Elmondhatjuk, hogy az egészségügyi, szociális szolgáltatások, a kulturális programokhoz való hozzáférés részben biztosított.
92
Akadálymentesítés 1. Igen/nem Lift
Vakvezető sáv
Mozgáskorlátozottak részére mosdó
Rámpa
Hangos tájékoztatás
Indukciós hurok
Tapintható információ
Jelnyelvi segítség
Egyéb
alapfok
igen
igen
igen
igen
nem
igen
igen
nem
0
középfok
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
0
felsőfok
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
0
fekvőbeteg ellátás
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
0
járó beteg igen szakellátás
nem
igen
igen
nem
igen
n.a.
nem
0
alapellátás
igen
igen
igen
igen
nem
igen
igen
nem
0
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
0
nem
igen
igen
igen
nem
igen
igen
nem
0
igazságszolgáltatási, rendőrség, n.a. ügyészség
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
0
szociális ellátást intézmények
igen
igen
igen
nem
igen
igen
nem
0
oktatási intézmények
egészségügyi intézmények
kulturális, intézmények önkormányzati, intézmény
művelődési közigazgatási
nyújtó
nem
Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei
93
7.4. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása, megjelenése az intézkedési tervben.
Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A foglalkoztatáshoz jutás és a foglalkoztatásban való megmaradás felkészült támogató személyek,vagy az akadálymentesítettség hiányában nem valósul meg
Adatgyűjtés a közszférában és a versenyszférában foglalkoztatott fogyatékkal élő munkavállalókról, és a célcsoport munkaerő-piaci érvényesülését segítő intézkedések megvalósítása
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és forprofit szereplők társadalmi felelősségvállalása Az önkormányzatnak és intézményeinek, a városban működő vállalkozóknak, vállalkozásoknak, a civil szervezeteknek, az egyházak képviselőinek, a város lakosságának – kicsiknek és nagyoknak, időseknek és fiataloknak – közös érdeke és felelőssége, hogy Kistelek a jövőben is még inkább élhető és szerethető várossá váljon. Ennek érdekében nagyon sokan és nagyon szívesen vesznek részt a kijelölt feladatokban. Fontos, hogy a jövőben is minél többen aktív tevékenységet folytassanak és ezzel mintát mutatva a közösség többi tagjának egyre többen bekapcsolódjanak a közösségi munkába. A civil szervezetek, a lakosság és az önkormányzat kapcsolata jónak értékelhető, ami elmondható a helyi civil szervezetek és a környező települések, szomszédos országok hasonló szervezeteinek kapcsolatáról is. A város lakossága nagy számban vesz részt a különböző rendezvényeken, programokon, melyek lebonyolításához a civil szervezetek támogatást igényelhetnek az önkormányzattól.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A helyzetelemzés előkészítésében és az egyes esélyegyenlőségi célcsoportok jellemzőinek feltárásában részt vettek a városban dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek, valamit a civil szervezetek képviselői. A HEP tervezete a Polgármesteri Hivatalban, a város honlapján közzétételre kerül, így az elkészült anyagról bárki elmondhatja véleményét, javaslatait.
94
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei Romák és mélyszegénységben élők A Romák és/vagy mélyszegénységben élők célcsoportját érintő intézkedések az elmúlt időszakban nem valósultak meg. A kitűzött célok elérése továbbra is érdekében áll az Önkormányzatnak, így megjelennek rövid, közép és hosszú távon is. A megvalósításhoz szükséges forrás keresése továbbra is feladatként szerepel, a pályázati kiírások figyelése folyamatos. A pontos adatok gyűjtése továbbra is a Munkaügyi Központ feladatkörébe tartozik, az ő közreműködésük szükséges ahhoz, hogy átfogóbb képet kaphassunk a helyzetükről. A közmunkaprogram keretében foglalkoztatott romák a munkavállalás során semmiféle hátrányos megkülönböztetésben nem részesülnek, teljes diszkrimináció mentesség érvényesül. 1.Intézkedés címe:
A romák és mélyszegénységben élők foglalkoztatásának bővítése A roma és mélyszegénységben élő lakosság körében magas a
Feltárt probléma
munkanélküliség, sok az alacsony iskolai végzettségű, és
(kiinduló értékekkel) szakképzettséggel nem rendelkező személy. A közmunkaprogramok átmeneti megoldást jelentenek. Közhasznú munkák során értékteremtő munka biztosítása a roma és mélyszegénységben élő munkanélküliek számára is. Rövidtávú cél: 2016. december Az álláskeresők egyéni képességeire, képzettségére és tapasztalataira alapozott foglalkoztatási projektek tervezése; és a célcsoport munkaerő-piaci esélyeit növelő szolgáltatásokhoz való hozzáférés Általános megfogalmazás és bővítése (képzés, szociális ellátás, közétkeztetés, gyermekjólét, rövid-, közép- és közművelődés területén). hosszú távú Középtávú cél: 2017. december időegységekre A célcsoport munkaerő-piaci esélyeit javító projektek benyújtása bontásban Hosszú távú cél: 2019. december Célok -
A fenti projektek megvalósítása. A roma és mélyszegénységben élő emberek foglalkoztatási arányának növelése az önkormányzat által fenntartott intézményekben és partnereinél.
95
Az önkormányzat és intézményei adatgyűjtésének áttekintése, szükség szerint az adatgyűjtés rendszerének átalakítása, kiegészítése és kiértékelése. Tevékenységek
A munkaerő-kereslet és munkaerő-kínálat összehangolása
érdekében partnerségi fórum kialakítása (CKÖ, Önkormányzat, (a beavatkozás Munkaügyi Központ, potenciális munkáltatók a településen). tartalma) pontokba A foglalkoztatási program és a hozzákapcsolódó kiegészítő szedve szolgáltatások (ellátandó feladatok, képzés, mentorálás, gyermekfelügyelet stb.) megtervezése, a partnerek bevonásával Forráskeresés –pályázatírás Projekt benyújtása és megvalósítása Résztvevők és felelős polgármester Munkaügyi Központ, munkáltatók, Partnerek
Cigány
Kisebbségi
Önkormányzat,
KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési és egyéb közintézmények, civil szervezetek
Rövid: 2016. december Határidő(k) pontokba Közép: 2017. december szedve Hosszú: 2019. december Eredményességi mutatók és annak Rövid: aktuális adatbázis az álláskeresésben érintett roma és dokumentáltsága, mélyszegénységben élő népességre vonatkozóan – 1db forrása Közép: partnerségi fórum létrehozása és működése (rövid, közép és Hosszú: foglalkoztatás bővülése az önkormányzatnál és hosszútávon), intézményeinél a célcsoport bevonásával, projekt lebonyolítása – 1 db valamint fenntarthatósága Kockázatok pénzügyi források biztosítása, pályázati források megszerzésének és csökkentésük lehetősége eszközei Szükséges erőforrások
humán erőforrás, pénzügyi erőforrás
A Munkaügyi Központ által 2013-2014. évben több képzés is meghirdetésre került, melyen a regisztrált munkanélküliek vehettek részt.
96
Tanúsítványt kaptak a képzés elvégzéséről az alábbi esetekben:
15 fő Kisgépkezelő 100 fő Alapkompetencia- képzés 15 fő Település karbantartó 25 fő Varró
OKJ-s képesítést szerzett:
15 fő Motorfűrész kezelő 15 fő Családellátó
2.Intézkedés címe:
A cigányság tanulási alapkompetenciáinak fejlesztése, valamint számítástechnikai és nyelvi képzések
Feltárt probléma
8 általános elvégzésének, a digitális írástudás, valamint a nyelvtudás (kiinduló értékekkel) hiánya akadályozza az elhelyezkedést. Rövidtávú cél: 2016. december Célok Általános megfogalmazás rövid-, középhosszútávú időegységekre bontásban
A célcsoport körében adat- és igényfelmérés elvégzése. Középtávú cél: 2017. december és A célcsoport kompetencia fejlesztését szolgáló felnőttképzési és projektek benyújtása. Hosszútávú cél: 2019. december A fenti projektek megvalósítása. A roma és mélyszegénységben élő emberek foglalkoztatási arányának, elhelyezkedési esélyeinek növelése.
Az önkormányzat és intézményei adatgyűjtésének áttekintése, szükség szerint az adatgyűjtés rendszerének átalakítása, kiegészítése és kiértékelése. Az igényfelmérésre épülő felnőttképzési program kidolgozása (CKÖ, Tevékenységek Önkormányzat, Kárpátia Kincsesház Nonprofit Kft., felnőttképző (a beavatkozás szervezetek, Munkaügyi Központ, potenciális munkáltatók a tartalma) pontokba településen). A célcsoport képzési programba segítő szociális háttérszolgáltatások szedve (ösztöndíj, útiköltség, gyermekelhelyezés, mentorálás, stb.) kidolgozása, a partnerek bevonásával Forráskeresés –pályázatírás Projekt benyújtása és megvalósítása Résztvevők és felelős
Partnerek
polgármester Munkaügyi Központ, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Kárpátia Kincsesház Nonprofit Kft., munkáltatók, KLIK- Tankerület, felnőtt képző szervezetek, nevelési-oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési és egyéb közintézmények, civil szervezetek 97
Rövid: 2016. december
Határidő(k) pontokba Közép: 2017. december szedve Hosszú: 2019. december Eredményességi mutatók és annak Rövid: aktuális adatbázis az álláskeresésben érintett roma és dokumentáltsága, mélyszegénységben élő népességre vonatkozóan – 1db forrása Közép: a képzésbe bevont személyek számának növekedése (rövid, közép és Hosszú: foglalkoztatás bővülése az önkormányzatnál és hosszútávon), intézményeinél a célcsoport bevonásával, projekt lebonyolítása – 1 db valamint fenntarthatósága Kockázatok pénzügyi források biztosítása, pályázati források megszerzésének és csökkentésük lehetősége eszközei Szükséges erőforrások
humán erőforrás, pénzügyi erőforrás
Gyermekek A Kisteleki Általános Iskola pedagógusai közül 15 fő részt vett a TÁMOP – 3.3.7 - 09/1 – 2009 – 0013 azonosító számú pályázat keretében egy 30 órás pedagógusképzésen, amely „ A tehetséggondozás elmélete és gyakorlata az általános- és középiskolai pedagógiai munkában” címmel került meg megszervezésre. A Kisteleki Általános Iskolában a hagyományok és a megfelelő humánerőforrás rendelkezésre állásának figyelembe vételével tovább folyik a matematika és angol nyelv tantárgyak emelt szintű oktatása, a tehetséges, megfelelően motivált és motiválható tanulók évfolyamszintű csoportbontásának megvalósításával. Ez a fajta csoportbontás lehetőséget biztosít a felzárkóztatásra is.
1.Intézkedés címe:
Az iskolai és iskolán kívüli tehetséggondozás elősegítése
Feltárt probléma
A tehetséggondozás feltételei nem vagy csak részben biztosítottak iskolai (kiinduló értékekkel) keretek között. Célok Általános megfogalmazás rövid-, közép-
Rövidtávú cél: 2016. december A tehetségazonosítás módszertanának kidolgozása és bevezetése, az ehhez és szükséges humán erőforrás biztosítása és Középtávú cél: 2017. december 98
hosszútávú időegységekre bontásban
A tehetséggondozás feltételeinek javítása a településen. Hosszútávú cél: 2019. december A tehetséges (jó tanulmányi eredményt) elérő tanulók arányának növelése
A tehetségfejlesztés irányainak meghatározása – a helyi erőforrások (humán-, tárgyi-, pénzügyi feltételek) számbavétele Tevékenységek Egyeztetés a partnerekkel (intézmények, képző szervezetek) (a beavatkozás A tehetséggondozással kapcsolatos projektek, programok tervezése tartalma) pontokba Pedagógusok továbbképzése: tehetségazonosítás elvégzéséhez szedve A tehetségazonosítás elvégzése A tehetséggondozás megvalósítása Résztvevők és felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
polgármester KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, művészeti iskolák, közművelődési intézmények, civil szervezetek Rövid: 2014. december Közép: 2015. december Hosszú: 2017. december
kompetenciamérés eredményei
Kockázatok forráshiány és csökkentésük pályázat eszközei Szükséges erőforrások
humán erőforrás , pénzügyi erőforrás
A Kisteleki Általános Iskolában az SNI tanulók ellátása egyéni fejlesztési terv alapján, kiscsoportos formában folyik. A tanítók és a szaktanárok minden tantárgyból tartanak felzárkóztatást és korrepetálást az arra rászorulóknak. A hátrányos helyzetű tanulók egy része részt vesz a TÁMOP - 2.2.7.A – 13/1 azonosító számú „ Út a szakmaválasztáshoz” elnevezésű pályázatban, ahol egyéni mentorálásuk zajlik. A Kisteleki Általános Iskolában a 2014/15-ös tanévben a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által biztosított „Tiéd a pálya” program keretében 2 fő pályaorientációs munkatárs tevékenykedett, segítve ezáltal a tanulók pályaválasztását. 99
2.Intézkedés címe:
A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és SNI-s tanulók felzárkózását segítő programok megvalósítása
A szociális vagy tanulási hátrányokkal küzdő gyerekek egy része nem kerül be a középiskolai oktatásba, ill. lemorzsolódik, nem szerez (kiinduló értékekkel) szakképesítést Feltárt probléma
Rövidtávú cél: 2016. december Célok Általános megfogalmazás rövid-, középhosszútávú időegységekre bontásban
A gyermekek- és fiatalok felzárkóztatását segítő programok és szolgáltatások tervezése. és Középtávú cél: 2017. december és Az oktatási intézményekkel való együttműködés kereteinek kialakítása. Hosszútávú cél: 2019. december A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyeinek javítása.
Mentorálás, korrepetálás, pályaorientáció megvalósítása az iskolákkal együttműködve, és iskolán kívüli nem formális tanulási programok keretében Tevékenységek Az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli felnőttképzés fejlesztési (a beavatkozás lehetőségeinek áttekintése a településen tartalma) pontokba Ifjúságvédelemi felelős alkalmazása az önkormányzatnál Ifjúsági közösségi terek (ifjúsági klub) rendszeres működtetése szedve A kortárs ifjúságsegítés támogatása – fiatalok ilyen irányú továbbképzése Gyermek- és ifjúságvédelmi projektek kidolgozása Résztvevők és felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve
polgármester KLIKTankerület, nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálat, gyermekjóléti szolgálat, szociális intézmények, munkaügyi központ, civil szervezetek, Ifjú Kistelekiek Szövetsége Rövid: 2014. december Közép: 2015. december Hosszú: 2017. december
Eredményességi mutatók és annak Rövid: A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók továbbtanulási esélyeit elősegítő programok, szolgáltatások számának dokumentáltsága, növekedése forrása (rövid, közép és Közép: ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása hosszútávon), valamint
Hosszú: A célcsoport továbbtanulási arányának növelése
100
fenntarthatósága Kockázatok forráshiány és csökkentésük pályázati források megszerzésének lehetősége eszközei Szükséges erőforrások
humán erőforrás , pénzügyi erőforrás
A Gyerekesély Iroda 2014. első félében a TÁMOP 5.2.3. projekt folytatásaként pályázati forrást kapott az Iroda továbbműködtetésére. A források további hiánya sajnos nem tette lehetővé, hogy az ezt követő időszakban a program folytatódhasson. Azonban az Önkormányzat a továbbiakban is célul tűzi ki, hogy amennyiben lehetőség nyílik rá, az Iroda működését újra megkezdje, a bevált jó gyakorlatot tovább folytassa. A felülvizsgált időszakban sok közösségi program lebonyolítására került sor. Ezen programok célcsoportja első sorban a gyerekek voltak, a részvétel kedvezően alakult. Mivel látható volt, hogy van igény a színvonalas közösségi programok szervezésére, ezért továbbra is célunk, hogy az elkövetkező időszakban az eddigi gyakorlathoz hasonlóan. 2013-2014-ben megrendezett legnagyobb közösségi események Kisteleken:
Biztos Kezdet Gyerekház által szervezett családi napok (Tavaszköszöntő, nyuszinap, levendulanap, nyárbúcsúztató, Márton-nap, Mikulás-nap) Tölgyfa nap és Gyereknap „Itthon vagy – Magyarország szeretlek!” Szent Mihály napi sokadalom Szent Erzsébet napi családi vetélkedő Ifjúsági Nap – Ifjúsági Ház átadása BMX pálya és játszótér átadó családi nap Bűnmegelőzési élménynap „A mi március 15-énk!”
3.Intézkedés címe:
A veszélyeztetett és mélyszegénységben élő gyerekek életkörülményeinek javítása
A településen egyre több az elszegényedő család, erősebb tendenciát öltött a családok szétesése, megemelkedett a nevelés, gondozás, törődés (kiinduló értékekkel) hiányából adódó veszélyeztetettség. Feltárt probléma
Célok Általános megfogalmazás rövid-, középhosszútávú időegységekre bontásban
és 2011-2013 között megvalósított Gyerekesély projekt (TÁMOP-5.2.3) és folytatása.
101
A TÁMOP 5.2.3. projekt keretében létrehozott „Gyerekesély iroda” további működtetése (tárgyi- és személyi feltételek), a projektben lezajlott Tevékenységek és továbbvihető programelemek, szolgáltatások fenntartása. (a beavatkozás Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek tartalma) pontokba működtetése. A célcsoporttal foglalkozó szakemberek továbbképzése, a hátrányos szedve helyzetű gyerekek nevelését, személyiségfejlesztését, a szülők bevonását segítő ismeretek elsajátítása és kompetenciák fejlesztése érdekében. Résztvevők és felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve
polgármester KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, munkaügyi központ, rendőrség, civil szervezetek, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat Rövid: 2016. december Közép: 2017. december Hosszú: 2019. december
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Rövid: forrása Közép: (rövid, közép és Hosszú: hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok forráshiány és csökkentésük pályázat eszközei Szükséges erőforrások
humán erőforrás , pénzügyi erőforrás
102
Nők Az esélyegyenlőségi munkatárs kinevezése megtörtént. A munkatárs az elvárt szakmai követelményeknek megfelel, a szükséges képzéseken részt vett. Adatgyűjtési és elemzési terv készítése 1.Intézkedés címe:
Esélyegyenlőséggel kapcsolatos attitűdök fejlesztése az együttműködő szervezeteknél
Feltárt probléma
A társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő (kiinduló értékekkel) szükségletei ismeretének, illetve elismerésének hiánya Rövidtávú cél: 2016.december Adatgyűjtés a következő területeken: foglalkoztatás, közoktatás, szakképzés, szociális ellátás, egészségügyi ellátás, bűnmegelőzés, áldozatvédelem Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban
Középtávú cél: 2017. december A kötelező adatszolgáltatások áttekintése után rövid- és középtávú adatgyűjtési- és elemzési terv készítése (szakértői segítség, esetleg a KSH bevonásával). A meglévő adatok táblázatba rendezése. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos attitűdök fejlesztése. Esélyegyenlőségi munkacsoport kialakítása az érintett szervezetek (intézmények, munkáltatók stb.) képviselőiből. Hosszútávú cél: 2019. december A szükségesnek látszó hiányzó adatok esetleges gyűjtésére középtávú terv kidolgozása. Probléma-lista készítése. Az esélyegyenlőségi munkacsoport rendszeres működése.
Esélyegyenlőségi szakértő megbízása Az adatgyűjtés módszertanának kidolgozása (kérdőívek, szempontrendszer, adatszolgáltatók áttekintése). Tevékenységek Az adatszolgáltatással érintett intézmények, szervezetek „érzékenyítése” – (a beavatkozás attitűdformálás céljából tartalma) pontokba Az adatgyűjtési tevékenység megszervezése és lebonyolítása szedve Az adatok feldolgozása, elemzési terv készítése Az adatgyűjtés eredményeinek ismertetése az önkormányzattal és a partnerekkel, szakmai műhely és vitafórum – beavatkozási terv felvázolása Résztvevők és felelős
polgármester
Partnerek
KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, munkaügyi központ, rendőrség, civil szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve
Rövid: 2016. december 103
Közép: 2017. december Hosszú: 2019. december Eredményességi mutatók és annak Rövid: adatgyűjtés szempontrendszere – kérdőív 1 db dokumentáltsága, Közép: esélyegyenlőségi munkacsoport összeállítása – min. 5 fő , forrása „érzékenyítő-attitűdformáló program”- 3 db (rövid, közép és Hosszú: adatbázis – 1 db, elemzés – 1 db, az esélyegyenlőségi hosszútávon), munkacsoport rendszeres működését igazoló szakmai dokumentum valamint (jegyzőkönyv) fenntarthatósága Kockázatok alacsony motiváció a felelősök és a partnerek részéről és csökkentésük ráépíthető projektek, pályázati források megszerzésének lehetősége eszközei Szükséges erőforrások
humán erőforrás , pénzügyi erőforrás
Településünkön a nők foglalkoztatása az elmúlt időszakban nem változott. Az Önkormányzat juttatási szabályzata nem tartalmaz olyan jellegű megkülönböztető intézkedést, mely negatív hatással lenne a nőkre nézve, egyformán vannak benne megállapítva mindkét nemre nézve a juttatások. A nők foglalkoztatásával kapcsolatos problémák feltárása 2.Intézkedés címe:
Feltárt probléma
Beavatkozások tervezése a nők munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében
A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatai nincsenek nyilvántartva teljes körűen (gyermekszám, képzettség, családi állapot, demográfiai adatok). A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról felmérés nem áll rendelkezésre.
(kiinduló értékekkel) A nők munkába állását és munkavégzését segítő szolgáltatások bővítésére igény mutatkozik.
Célok Általános megfogalmazás rövid-, középhosszútávú időegységekre bontásban
A nők munkába állását gátló tényezők feltérképezése, beavatkozások tervezése és végrehajtása ezek elhárítása érdekében. A munkaerő- és a munkahely-kínálat összehangolása a nők munkaerő-piaci és érvényesülésének elősegítése. és Rövidtávú cél: 2016. december A női népesség demográfiai adatainak szélesebb körű gyűjtése és elemzése problémafeltárás, szükségletfelmérés.
104
Középtávú cél: 2017. december Beavatkozások tervezése, intézkedések, projektek kidolgozása. Hosszú távú cél: 2019. december Intézkedések, projektek megvalósítása a nők munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében. Adatgyűjtés (Munkaügyi Központ, KSH segítségét igénybe véve) a munkaerő- és a munkahely-kínálat összehasonlítása céljából, szakképzettség, nemek szerint is bontva, a helyben rendelkezésre álló átképzési lehetőségekre és a lehetséges alternatív munkavégzési formákra is tekintettel. A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatainak áttekintése (gyermekszám, képzettség, életkor, családi állapot, demográfiai adatok), teljes körű vagy reprezentatív vizsgálat elvégeztetése körükben a munkavállalást akadályozó vagy nehezítő tényezőkről (szakértő segítség igénybevételével). Adatgyűjtés és elemzés az önkormányzatnál és intézményeinél: a dolgozók bére, keresete nem, korcsoport, beosztás, szakma vagy végzettség szerint, majd ennek alapján munkakör-, munkabér-elemzés készítése. Beavatkozások tervezése és megvalósítása: Rövid távú változás érdekében felvilágosítás, propaganda, kampányok, a civil szervezetek és kulturális intézmények közreműködésével. Hosszú Tevékenységek távú változás érdekében a nemi sztereotípiákat, megrögzött nemi (a beavatkozás szerepeket oldó rendszeres programok (pl. lányok műszakitartalma) pontokba természettudományos orientácója) a közoktatási intézményekben minden szedve korosztálynak a megfelelő szinten háztartási munkák társadalmasításával kapcsolatos programok. Foglalkoztatási programok, projektek „nőtámogató” eszközökkel (gyermekfelügyelet, iskolai, óvodai nyitva tartáshoz igazodó programok). A munkaerő-piaci intézményekkel együtt átképzés, továbbképzés, foglalkoztatás biztosítása, alternatív foglalkoztatási formák szervezése – akár rotációval is – kifejezetten a veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők számára. Szükségletfelmérés készítése a gyermeküket egyedül nevelők körében. Az önsegítő anyacsoportokat szerveződésének támogatása az önkormányzat részéről (helyiség, gyermekfelügyelet, apás gyerekprogramok szervezése). Közösségi szociális munka módszereivel közösségi felügyeleti megoldások kidolgozása és biztosítása (pl.: nyugdíjas tanító, könyvtáros, helyi középiskolások meseolvasással, diavetítéssel hosszabbítják meg az elérhető óvodai, napközi otthonos ellátást). Iskolabuszok, a falugondnoki szolgálat bekapcsolása, kooperáció más szolgáltatókkal. Kimutatás készítése Résztvevők és
polgármester
felelős 105
munkaügyi központ, KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, közművelődési intézmények, civil szervezetek, vállalkozások, munkáltatók
Partnerek
Rövid: 2016. december
Határidő(k) pontokba szedve
Közép: 2017. december Hosszú: 2019. december
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása
Rövid: adatgyűjtés, reprezentatív vizsgálat és annak elemzése – 1 db elemzés
Közép: felvilágosító-attitűdformáló programok beépítése a közművelődési és közösségi programokba -10 db program; nők munkaerő-piaci esélyeit (rövid, közép és javító projekt kidolgozása – min. 1 db hosszútávon), Hosszú: kiegészítő szolgáltatás (pl. gyermekfelügyelet, nyári valamint gyermekprogram stb.) biztosítása – 1 db. Pénzügyi fedezet esetén fenntarthatósága foglalkoztatás bővítés az önkormányzatnál és intézményeinél. Kockázatok forráshiány és csökkentésük pályázat eszközei Szükséges erőforrások
humán erőforrás, pénzügyi erőforrások, tárgyi feltételek (pl. helyiség kiegészítő szolgáltatáshoz, képzéshez stb.)
Az intézkedés végrehajtása sikertelen volt a vizsgált időszakban, mivel a rendelkezésre álló erőforrások nem tették lehetővé az előrehaladás, illetve fontos megemlíteni, hogy az érintett bántalmazott felek sok esetben nem is merik felvállalni az őket ért erőszakos bűncselekmény megtörténtét, így arra csak következtetni lehet. Ez a látencia országos szinten is jellemző a nőket ért erőszakos cselekedetek tekintetében. A bántalmazás tényére való felhívás, az áldozatok segítésére indult el országosan egy kampány, ami a Nekem is fáj címet viseli. Abból áll, hogy bárki megvásárolhatja a TATZ tetoválásokat, majd azokat felhelyezve fotót készít magáról, amit a legnagyobb közösségi portálon is megoszthat. A tetoválások ára az utolsó fillérig az Ökumenikus Segélyszervezet számlájára folyik, amiből a bántalmazás elől menekülő nők, gyerekek részére fenntartott menedékházakat tartják fenn. A kampányhoz több híresség mellett csatlakozott az Ifjú Kistelekiek Szövetsége is, melynek keretében egy fotósorozat készült el. A nőket érő erőszakos cselekedetek feltérképezése, elemzése majd beavatkozások tervezése
3.Intézkedés címe: Feltárt probléma
A nők elleni erőszakos cselekedetekre vonatkozó adatszolgáltatás nem (kiinduló értékekkel) működik jól, kevés vagy nincs információ. Célok Általános megfogalmazás
Rövidtávú cél: 2016. december A nők elleni erőszakos cselekedetek feltérképezése, adatgyűjtés. és 106
rövid-, középhosszútávú időegységekre bontásban
és Középtávú cél: 2017. december Beavatkozások tervezése megszüntetésükre. Hosszútávú cél: 2019. december A nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás megteremtése Adattábla elkészítése a rendőrség és az ügyészség segítségével: nemek szerint bontott adatok, szükség esetén főbb korcsoportokban, a családi kapcsolatok szerint leválogatva, a kiemelt bűncselekmények (személy, vagyon, nemi erkölcs elleni stb. bűncselekmények) elkövetői, sértettjei [bűnmegelőzési és áldozatvédelmi adattábla]. A nőket érő erőszakos cselekedetek feltérképezése, elemzés.
Beavatkozások tervezése a nők elleni erőszak csökkentése és megszüntetése érdekében: Támogatja (pl. pályázattal, helyiség biztosításával, kísérő szolgáltatások nyújtásával) a szociális háló munkatársainak képzését a kapcsolati erőszak témájában, különös tekintettel az erőszak és a nemek egyenlőtlensége közötti összefüggésre. A rendelkezésére álló eszközökkel hozzájárul közös programok szervezéséhez a rendőrséggel, oktatási intézményekkel (érzékenyítő példák bemutatása, megoldási utak közös elemzése érdekében). A szakemberek célzott képzése (nemek egyenlősége, prostitúció mint a Tevékenységek nők elnyomásának intézményrendszere, áldozatvédelmi ismeretek, (a beavatkozás pszichológiai ismeretek stb.). tartalma) pontokba Nemi erőszak-megelőzési programok támogatása (egyenlőségen alapuló, szedve erőszakmentes szex, jogismeret, önvédelem stb.). Iskolai fogamzásszabályozási programok támogatása: fogamzásszabályozás alapismeretei, felelős szex, felelős kapcsolat Az önkormányzati lakás-kiutalási eljárások során javasolt előnyben részesíteni azon a nőket, akik családon belüli erőszak áldozatai. Elérhetővé tenni az érintett intézmények számára a nők elleni erőszak áldozatai ellátásával kapcsolatban kidolgozott módszertanokat, protokollokat. Intenzív gyermek- és ifjúságvédelmi eszközök bevetése annak érdekében, hogy a fiatal anyák (ha akarnak) a gyerekükkel élhessenek, iskolába járhassanak, dolgozhassanak (óvoda-bölcsőde, gyermekjólét, védőnői szolgálat, iskola, szakképzés, munkaügyi központ együttműködése) Nő- és gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése (iskola, rendőrség, gyermekjóléti szolgálat együttműködése, gyermekvédelmi eszközrendszer mobilizálása). Résztvevők és
polgármester
felelős Partnerek
rendőrség, ügyészség, szociális intézmények, oktatási intézmények, KLIKtankerület, járási hivatal, védőnők, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat 107
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása
Rövid: 2016. december Közép: 2017. december Hosszú: 2019. december Rövid: adatgyűjtés módszertanának kidolgozása, adatbázis kialakítása, frissítése, elemzés – 1 db Közép: beavatkozások megtervezése, programok, projektek kidolgozása – 3 db
(rövid, közép és Hosszú: felvilágosító, prevenciós programok működtetése (iskolai és hosszútávon), iskolán kívüli) tanulás keretében- 1 db, szakemberek (pl.szociális valamint munkások, pedagógusok) ilyen irányú továbbképzésének támogatása fenntarthatósága pályázati eszközökkel, jelzőrendszer működtetése Kockázatok humán erőforrás hiánya, pénzügyi források hiánya és csökkentésük pályázat eszközei Szükséges erőforrások
humán erőforrás, pénzügyi erőforrások, tárgyi feltételek
108
Idősek Az intézkedések közt megjelölt segítségnyújtás az idősek számára a vizsgált időszakban megvalósult, mivel a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány az Erzsébet-program keretében meghirdette a regenerációhoz szükséges aktív kikapcsolódás elősegítése érdekében – nyugdíjas pályázók fürdőbelépőjének támogatására a pályázatot. A pályázatok beadását az elmúlt időszakban az Önkormányzat által foglalkoztatott közösségi mentor segítette. Ezen lehetőség által sok kisteleki időskorú lakos jutott ingyenes fürdőbelépőhöz. Városunkban Nyugdíjas Klub működik. Az összejöveteleiket a kisteleki közösségi házban rendezik meg. Az Önkormányzat az ingatlant erre az időszakra ingyen az idősek részére bocsátja, ezzel is támogatva tevékenységüket. Ezt a gyakorlatot a továbbiakban is folytatni kívánjuk. Az Önkormányzat az éves költségvetés keretében ezen felül anyagi támogatást is biztosít évek óta a Nyugdíjas Klub számára. A közösségi életbe való bevonás is megtörténik a településen. A nyugdíjas korosztály elsődlegesen a Páva Kör nevű kórusba szerveződik. Minden adódó alkalommal lehetőséget biztosítunk számukra, hogy megmutathassák magukat, bemutathassák tudásukat. 1.Intézkedés címe:
Az idősek közösségi életben való részvételének elősegítését szolgáló programok
A településen népessége „öregedő” tendenciát mutat. Számottevő a nyugdíjas korú, de még aktív életet élő, közösségi életre nyitott lakos, (kiinduló értékekkel) melynek gyakorlására kevés lehetőség kínálkozik. Feltárt probléma
Az időskorú népesség közösségi aktivitását, társadalmi életben való részvételét segítő feltételek megteremtése. Célok -
Rövid távú célok:2016. december
Általános megfogalmazás rövid-, középhosszútávú időegységekre bontásban
A meglévő erőforrások és igények felmérése. és Középtávú célok: 2017. december: és Kerekasztal fórum megszervezése a helyi közösségi élet szereplőinek bevonásával – ötletek, javaslatok összegyűjtése. Programtervek. Hosszútávú célok:2019. december Az idősek nagyobb arányú részvétele a település életében. Programok, projektek megvalósítása.
Idősügyi kerekasztal működtetése Önkormányzati anyagi-és természetbeni támogatás az idősek civil (a beavatkozás szervezetének tartalma) pontokba Az idősek tájékoztatása és bevonása a település kulturális és közéleti programjaiba szedve A generációk találkozását segítő szolgáltatások, programok kialakítása Tevékenységek
Résztvevők és felelős
polgármester
109
Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Városi Nyugdíjas Klub, Gondozási Központ, Napsugár Idősek Otthona, civil szervezetek, közművelődési intézmény, oktatási-nevelési intézmények, egészségügyi intézmények Rövid: 2016. december Közép: 2017. december Hosszú: 2019. december
Idősek részvételével szervezett programok számának emelkedése
Kockázatok forráshiány és csökkentésük pályázat eszközei Szükséges erőforrások
humán erőforrás, pénzügyi erőforrás
110
Fogyatékkal élők A tevékenységek a vizsgált időszakban nem valósultak meg. A kitűzött célok megvalósítása továbbra is fontos az Önkormányzat számára. A források hiánya illetve az elmúlt időszakban jellemző létszám-stop intézkedés nem tette lehetővé a fogyatékkal élők munkaerő piaci szerepének növekedését. Az Önkormányzat fontosnak tartja, hogy a beruházásai megtervezésekor minden egyes esetben rehabilitációs szakmérnök bevonásával dolgozzon. 1.Intézkedés címe:
Adatgyűjtés a közszférában és a versenyszférában foglalkoztatott fogyatékkal élő munkavállalókról, és a célcsoport munkaerő-piaci érvényesülését segítő intézkedések megvalósítása
A foglalkoztatáshoz jutás és a foglalkoztatásban való megmaradás felkészült támogató személyek, vagy az akadálymentesítettség hiányában (kiinduló értékekkel) nem valósul meg Feltárt probléma
A fogyatékkal élők munkaerő-piaci szereplésének elősegítése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése települési szinten. Rövidtávú cél: 2016. december Célok Tájékozódás és igényfelmérés a fogyatékkal élő munkavállaló Általános beilleszkedését segítő programokról, ezekben való részvétel megtervezése. megfogalmazás és Középtávú cél: 2017. december rövid-, közép- és Attitűdváltás elősegítése a munkáltatók részéről. Foglalkoztatást segítő hosszú távú projekt kidolgozása. időegységekre Hosszú távú cél: 2019. december bontásban Forrásszerzés: Fogyatékkal élő munkavállaló alkalmazása az önkormányzatnál, önkormányzati fenntartású intézményekben. Felmérés készítése a településen működő vállalkozásokról, valamint az önkormányzati intézményekben a fogyatékkal élők foglalkoztatásának mértékéről. Egyeztetés a munkáltatókkal, a fogyatékkal élők társadalmi szervezeteivel, a munkaügyi központtal a szükségletekről és igényekről. Foglalkoztatási mentor, tanácsadó, rehabilitációs szakmérnök igénybevétele. A foglalkoztatás feltételeinek megvizsgálása a potenciális munkáltatóknál: Tevékenységek munkavédelmi előírások betartása maradéktalanul megvalósul-e; érdemes (a beavatkozás fejleszteni, illetve ergonómiailag a legoptimálisabb munkakörnyezetet tartalma) pontokba kialakítani. szedve Bekapcsolódás fogyatékkal élők foglalkoztatását segítő programokba. Az önkormányzatnál és intézményeinél biztosítani kell a munkakörök és munkaterületek folyamatos akadálymentesítését. Új álláshelyek meghirdetésekor biztosítani kell a jelentkezők részére, hogy fogyatékosságukból eredő speciális igényeiket az állásinterjú előtt jelezzék, illetve az állásinterjún a szükséges akadálymentesítéseket elő kell készíteni. Projektek lebonyolítása. A fogyatékkal élő munkavállalók számának 111
növelése az önkormányzatnál és intézményeinél. Résztvevők és felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve
polgármester Munkaügyi Központ, munkáltatók, vállalkozások, oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési intézmények, Mozgáskorlátozottak Egyesülete, civil szervezetek Rövid: 2016. december Közép: 2017. december Hosszú: 2019. december
Eredményességi mutatók és annak Rövid: szükségletfelmérés dokumentáltsága, forrása Közép: foglalkoztatási program terv (rövid, közép és Hosszú: a fogyatékkal élő munkavállalók arányának növekedése hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok forráshiány és csökkentésük pályázati források megszerzésének lehetősége eszközei Szükséges erőforrások
humán erőforrás, pénzügyi erőforrás
112
Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A Intézke dés sorszá ma
Az intézkedés címe, megnevezése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokk al
E
F
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
G
H
Az intézkedés Az intézkedés megvalósításá eredményességét nak határideje mérő indikátor(ok)
I
J
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1
A romák és mélyszegénységben élők foglalkoztatásának bővítése
A roma és mélyszegénységben élő lakosság körében magas a
Közhasznú munkák során értékteremtő munka biztosítása a roma és
munkanélküliség, sok mélyszegénységben élő az alacsony iskolai munkanélküliek végzettségű, és számára is. szakképzettséggel nem Rövidtávú cél: 2016. rendelkező személy. A december közmunkaprogramok Az álláskeresők egyéni átmeneti megoldást képességeire, jelentenek. képzettségére és tapasztalataira alapozott foglalkoztatási projektek tervezése; és a célcsoport munkaerőpiaci esélyeit növelő szolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése (képzés, szociális ellátás, közétkeztetés, gyermekjólét, közművelődés területén). Középtávú cél: 2017. december A célcsoport munkaerőpiaci esélyeit javító
Az önkormányzat és intézményei adatgyűjtésének áttekintése, szükség szerint adatgyűjtés rendszerének átalakítása, kiegészítése kiértékelése.
az
és
A munkaerőkereslet és munkaerőkínálat összehangolása érdekében partnerségi fórum kialakítása (CKÖ, Önkormányzat, Munkaügyi Központ, potenciális munkáltatók a településen).
Munkaügyi Központ, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, munkáltatók, KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési és egyéb közintézmények, Rövid: 2016. civil szervezetek december
Rövid: aktuális adatbázis az álláskeresésben érintett roma és
pénzügyi források biztosítása, pályázati források megszerzésének
mélyszegénységbe lehetősége n élő népességre vonatkozóan – 1db Közép: partnerségi fórum létrehozása és működése
Hosszú: foglalkoztatás az Közép: 2017. bővülése önkormányzatnál december és intézményeinél Hosszú: 2019. a célcsoport december bevonásával, projekt lebonyolítása – 1 db
A foglalkoztatási program és a hozzákapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (ellátandó feladatok,
113
projektek benyújtása Hosszú távú cél: 2019. december A fenti projektek megvalósítása. A roma és mélyszegénységben élő emberek foglalkoztatási arányának növelése az önkormányzat által fenntartott intézményekben partnereinél.
2
A cigányság tanulási alapkompetenciáinak fejlesztése, valamint számítástechnikai és nyelvi képzések
8 általános elvégzésének, a digitális írástudás, valamint a nyelvtudás hiánya akadályozza az elhelyezkedést.
képzés, mentorálás, gyermekfelügyelet stb.) megtervezése, a partnerek bevonásával Forráskeresés pályázatírás
–
Projekt benyújtása és megvalósítása
és
Rövidtávú cél: 2016. december A célcsoport körében adat- és igényfelmérés elvégzése. Középtávú cél: 2017. december A célcsoport kompetencia fejlesztését szolgáló felnőttképzési projektek benyújtása. Hosszútávú cél: 2019. december A fenti projektek megvalósítása. A roma és mélyszegénységben élő emberek foglalkoztatási arányának, elhelyezkedési esélyeinek növelése..
Az önkormányzat és intézményei adatgyűjtésének áttekintése, szükség szerint az adatgyűjtés rendszerének átalakítása, kiegészítése és kiértékelése. Az igényfelmérésre épülő felnőttképzési program kidolgozása (CKÖ, Önkormányzat, Kárpátia Kincsesház Nonprofit Kft., felnőttképző szervezetek, Munkaügyi Központ, potenciális munkáltatók a településen). A célcsoport képzési programba segítő szociális háttérszolgáltatások (ösztöndíj, útiköltség, gyermekelhelyezés, mentorálás, stb.) kidolgozása, a partnerek
Rövid: 2016. Rövid: aktuális humán, december adatbázis az pénzügyi Munkaügyi álláskeresésben Központ, Cigány Közép: 2017. érintett roma és december Kisebbségi mélyszegénységbe Önkormányzat, Hosszú: 2019. n élő népességre Kárpátia vonatkozóan – 1db december
Polgármester
Kincsesház Nonprofit Kft., munkáltatók, KLIKTankerület, felnőttképző szervezetek, nevelési-oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési és egyéb közintézmények, civil szervezetek
Közép: a képzésbe bevont személyek számának növekedése Hosszú: foglalkoztatás bővülése az önkormányzatnál és intézményeinél a célcsoport bevonásával, projekt lebonyolítása – 1 db
114
bevonásával Forráskeresés – pályázatírás Projekt benyújtása és megvalósítása
II. A gyermekek esélyegyenlősége 1
Az iskolai és iskolán kívüli tehetséggondozás elősegítése
A tehetséggondozás Rövidtávú cél: 2016. feltételei nem vagy csak december részben biztosítottak iskolai keretek között. A tehetségazonosítás módszertanának kidolgozása és bevezetése, az ehhez szükséges humán erőforrás biztosítása Középtávú cél: 2017. december A tehetséggondozás feltételeinek javítása a településen. Hosszútávú cél: 2019. december A tehetséges (jó tanulmányi eredményt) elérő tanulók arányának növelése
2
A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és SNI-s tanulók felzárkózását segítő programok megvalósítása
A szociális vagy tanulási hátrányokkal küzdő gyerekek egy része nem kerül be a középiskolai oktatásba, ill. lemorzsolódik, nem szerez szakképesítést
Rövidtávú cél: 2016. december A gyermekekés fiatalok felzárkóztatását segítő programok és szolgáltatások tervezése. Középtávú cél: december
2017.
Az oktatási intézményekkel való együttműködés kereteinek kialakítása.
A tehetségfejlesztés irányainak meghatározása – a helyi erőforrások (humán-, tárgyi-, pénzügyi feltételek) számbavétele Egyeztetés a partnerekkel (intézmények, képző szervezetek) A tehetséggondozással kapcsolatos projektek, programok tervezése Pedagógusok továbbképzése: tehetségazonosítás elvégzéséhez A tehetségazonosítás elvégzése A tehetséggondozás megvalósítása Mentorálás, korrepetálás, pályaorientáció megvalósítása az iskolákkal együttműködve, és iskolán kívüli nem formális tanulási programok keretében Az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli felnőttképzés fejlesztési lehetőségeinek áttekintése a településen
KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, művészeti iskolák, közművelődési intézmények, civil szervezetek
Rövid: 2016. kompetenciamérés eredményei december
KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálat, gyermekjóléti szolgálat, szociális intézmények, munkaügyi központ, civil szervezetek, Ifjú Kistelekiek Szövetsége
Rövid: 2016. Rövid: A december hátrányos helyzetű és sajátos nevelési Közép: 2017. igényű tanulók december továbbtanulási Hosszú: 2019. esélyeit elősegítő programok, december szolgáltatások számának növekedése
humán, pénzügyi
Közép: 2017. december Hosszú: 2019. december
forráshiány pályázati források megszerzésének lehetősége humán erőforrás , pénzügyi erőforrás
Közép: ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása
115
Hosszútávú cél: 2019. december A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyeinek javítása
3
A veszélyeztetett és mélyszegénységben élő gyerekek életkörülményeinek javítása
A településen egyre több az elszegényedő család, erősebb tendenciát öltött a családok szétesése, megemelkedett a nevelés, gondozás, törődés hiányából adódó veszélyeztetettség.
2011-2013 között megvalósított Gyerekesély projekt (TÁMOP-5.2.3) folytatása.
Ifjúságvédelemi felelős alkalmazása az önkormányzatnál Ifjúsági közösségi terek (ifjúsági klub) rendszeres működtetése A kortárs ifjúságsegítés támogatása – fiatalok ilyen irányú továbbképzése Gyermek- és ifjúságvédelmi projektek kidolgozása A TÁMOP 5.2.3. projekt keretében létrehozott „Gyerekesély iroda” további működtetése (tárgyi- és személyi feltételek), a projektben lezajlott és továbbvihető programelemek, szolgáltatások fenntartása. Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A célcsoporttal foglalkozó szakemberek továbbképzése, a hátrányos helyzetű gyerekek nevelését, személyiségfejlesztés ét, a szülők bevonását segítő ismeretek elsajátítása és kompetenciák fejlesztése érdekében
Hosszú: célcsoport továbbtanulási arányának növelése
A
KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, munkaügyi központ, rendőrség, civil szervezetek, családsegítő és gyermekjóléti Rövid: 2016. szolgálat december Közép: 2017. december
humán erőforrás , pénzügyi erőforrás
Hosszú: 2019. december
III. A nők esélyegyenlősége
116
1
Adatgyűjtési és elemzési terv készítése Esélyegyenlőséggel kapcsolatos attitűdök fejlesztése az együttműködő szervezeteknél
A társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei ismeretének, illetve elismerésének hiánya
Rövidtávú cél: 2016.december Adatgyűjtés a következő területeken: foglalkoztatás, közoktatás, szakképzés, szociális ellátás, egészségügyi ellátás, bűnmegelőzés, áldozatvédelem Középtávú cél: 2017. december A kötelező adatszolgáltatások áttekintése után rövidés középtávú adatgyűjtésiés elemzési terv készítése (szakértői segítség, esetleg a KSH bevonásával). A meglévő adatok táblázatba rendezése. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos attitűdök fejlesztése. Esélyegyenlőségi munkacsoport kialakítása az érintett szervezetek (intézmények, munkáltatók stb.) képviselőiből.
Esélyegyenlőségi szakértő megbízása Az adatgyűjtés módszertanának kidolgozása (kérdőívek, szempontrendszer, adatszolgáltatók áttekintése). Az adatszolgáltatással érintett intézmények, szervezetek „érzékenyítése” – attitűdformálás céljából Az adatgyűjtési tevékenység megszervezése és lebonyolítása Az adatok feldolgozása, elemzési terv készítése Az adatgyűjtés eredményeinek ismertetése az önkormányzattal és a partnerekkel, szakmai műhely és vitafórum – beavatkozási terv felvázolása
KLIK- Tankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, munkaügyi központ, rendőrség, civil szervezetek
Rövid: 2016. Rövid: adatgyűjtés december szempontrendszer e – kérdőív 1 db Közép: 2017. december Közép: esélyegyenlőségi Hosszú: 2019. munkacsoport december összeállítása – min. 5 fő , „érzékenyítőattitűdformáló program”- 3 db Hosszú: adatbázis – 1 db, elemzés – 1 db, az esélyegyenlőségi munkacsoport rendszeres működését igazoló szakmai dokumentum (jegyzőkönyv humán erőforrás , pénzügyi erőforrás
Hosszútávú cél: 2019. december A szükségesnek látszó hiányzó adatok esetleges gyűjtésére középtávú terv kidolgozása. Problémalista készítése. Az esélyegyenlőségi munkacsoport rendszeres működése..
117
2
A nők foglalkoztatásával kapcsolatos problémák feltárása
A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatai Beavatkozások nincsenek nyilvántartva tervezése a nők teljeskörűen munkaerő-piaci (gyermekszám, esélyeinek javítása képzettség, családi érdekében állapot, demográfiai adatok). A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról felmérés nem áll rendelkezésre.
A nők munkába állását gátló tényezők feltérképezése, beavatkozások tervezése és végrehajtása ezek elhárítása érdekében. A munkaerőés a munkahely-kínálat összehangolása a nők munkaerő-piaci érvényesülésének elősegítése. Rövidtávú cél: 2016. december A női népesség demográfiai adatainak szélesebb körű gyűjtése és elemzése problémafeltárás, szükségletfelmérés. Középtávú cél: 2017. december Beavatkozások tervezése, intézkedések, projektek kidolgozása. Hosszú távú cél: 2019. december Intézkedések, projektek megvalósítása a nők munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében.
Adatgyűjtés (Munkaügyi Központ, KSH segítségét igénybe véve) a munkaerő- és a munkahely-kínálat összehasonlítása céljából, szakképzettség, nemek szerint is bontva, a helyben rendelkezésre álló átképzési lehetőségekre és a lehetséges alternatív munkavégzési formákra is tekintettel. A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatainak áttekintése (gyermekszám, képzettség, életkor, családi állapot, demográfiai adatok), teljes körű vagy reprezentatív vizsgálat elvégeztetése körükben a munkavállalást akadályozó vagy nehezítő tényezőkről (szakértő segítség igénybevételével).
munkaügyi központ, KLIKTankerület, nevelési-oktatási intézmények, járási hivatal, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, közművelődési intézmények, civil szervezetek, vállalkozások, munkáltatók
Rövid: 2016. Rövid: december adatgyűjtés, reprezentatív Közép: 2017. vizsgálat és annak december elemzése – 1 db Hosszú: 2019. elemzés december Közép: felvilágosítóattitűdformáló programok beépítése a közművelődési és közösségi programokba -10 db program; nők munkaerő-piaci esélyeit javító projekt kidolgozása – min. 1 db
humán, pénzügyi, tárgyi humán erőforrás, pénzügyi erőforrások, tárgyi feltételek (pl. helyiség kiegészítő szolgáltatáshoz, képzéshez stb.)
Hosszú: kiegészítő szolgáltatás (pl. gyermekfelügyelet , nyári gyermekprogram stb.) biztosítása – 1 db. Pénzügyi fedezet esetén foglalkoztatás bővítés az önkormányzatnál és intézményeinél.
Adatgyűjtés és elemzés az önkormányzatnál és intézményeinél: a dolgozók bére, keresete nem, korcsoport, beosztás, szakma vagy
118
végzettség szerint, majd ennek alapján munkakör-, munkabér-elemzés készítése. Beavatkozások tervezése megvalósítása:
és
Rövid távú változás érdekében felvilágosítás, propaganda, kampányok, a civil szervezetek és kulturális intézmények közreműködésével. Hosszú távú változás érdekében a nemi sztereotípiákat, megrögzött nemi szerepeket oldó rendszeres programok (pl. lányok műszakitermészettudományos orientácója) a közoktatási intézményekben minden korosztálynak a megfelelő szinten háztartási munkák társadalmasításával kapcsolatos programok. Foglalkoztatási programok, projektek „nőtámogató” eszközökkel (gyermekfelügyelet, iskolai, óvodai nyitva tartáshoz igazodó programok). A munkaerő-piaci intézményekkel együtt átképzés, továbbképzés,
119
3
A nőket erőszakos
érő A nők elleni erőszakos Rövidtávú cél: 2016. cselekedetekre
foglalkoztatás biztosítása, alternatív foglalkoztatási formák szervezése – akár rotációval is – kifejezetten a veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők számára. Szükségletfelmérés készítése a gyermeküket egyedül nevelők körében. Az önsegítő anyacsoportokat szerveződésének támogatása az önkormányzat részéről (helyiség, gyermekfelügyelet, apás gyerekprogramok szervezése). Közösségi szociális munka módszereivel közösségi felügyeleti megoldások kidolgozása és biztosítása (pl.: nyugdíjas tanító, könyvtáros, helyi középiskolások meseolvasással, diavetítéssel hosszabbítják meg az elérhető óvodai, napközi otthonos ellátást). Iskolabuszok, a falugondnoki szolgálat bekapcsolása, kooperáció más szolgáltatókkal. Kimutatás készítése Adattábla elkészítése rendőrség, a rendőrség és az ügyészség,
Rövid: 2016. Rövid: adatgyűjtés humán erőforrás, pénzügyi módszertanának
120
cselekedetek vonatkozó feltérképezése, adatszolgáltatás nem elemzése majd működik jól, kevés beavatkozások vagy nincs információ. tervezése
december A nők elleni erőszakos cselekedetek feltérképezése, adatgyűjtés. Középtávú cél: 2017. december Beavatkozások tervezése megszüntetésükre. Hosszútávú cél: 2019. december A nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás megteremtése
ügyészség segítségével: nemek szerint bontott adatok, szükség esetén főbb korcsoportokban, a családi kapcsolatok szerint leválogatva, a kiemelt bűncselekmények (személy, vagyon, nemi erkölcs elleni stb. bűncselekmények) elkövetői, sértettjei [bűnmegelőzési és áldozatvédelmi adattábla]. A nőket érő erőszakos cselekedetek feltérképezése, elemzés. Beavatkozások tervezése a nők elleni erőszak csökkentése és megszüntetése érdekében: Támogatja (pl. pályázattal, helyiség biztosításával, kísérő szolgáltatások nyújtásával) a szociális háló munkatársainak képzését a kapcsolati erőszak témájában, különös tekintettel az erőszak és a nemek egyenlőtlensége közötti összefüggésre. A rendelkezésére álló eszközökkel hozzájárul közös programok szervezéséhez a
szociális intézmények, oktatási intézmények, KLIK-tankerület, járási hivatal, védőnők, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat
kidolgozása, erőforrások, tárgyi adatbázis feltételek Közép: 2017. kialakítása, december frissítése, elemzés Hosszú: 2019. – 1 db december Közép: december
beavatkozások megtervezése, programok, projektek kidolgozása – 3 db Hosszú: felvilágosító, prevenciós programok működtetése (iskolai és iskolán kívüli) tanulás keretében- 1 db, szakemberek (pl.szociális munkások, pedagógusok) ilyen irányú továbbképzésének támogatása pályázati eszközökkel, jelzőrendszer működtetése
121
rendőrséggel, oktatási intézményekkel (érzékenyítő példák bemutatása, megoldási utak közös elemzése érdekében). A szakemberek célzott képzése (nemek egyenlősége, prostitúció mint a nők elnyomásának intézményrendszere, áldozatvédelmi ismeretek, pszichológiai ismeretek stb.). Nemi erőszakmegelőzési programok támogatása (egyenlőségen alapuló, erőszakmentes szex, jogismeret, önvédelem stb.). Iskolai fogamzásszabályozás i programok támogatása: fogamzásszabályozás alapismeretei, felelős szex, felelős kapcsolat Az önkormányzati lakás-kiutalási eljárások során javasolt előnyben részesíteni azon a nőket, akik családon belüli erőszak áldozatai. Elérhetővé tenni az érintett intézmények számára a nők elleni
122
erőszak áldozatai ellátásával kapcsolatban kidolgozott módszertanokat, protokollokat. Intenzív gyermek- és ifjúságvédelmi eszközök bevetése annak érdekében, hogy a fiatal anyák (ha akarnak) a gyerekükkel élhessenek, iskolába járhassanak, dolgozhassanak (óvoda-bölcsőde, gyermekjólét, védőnői szolgálat, iskola, szakképzés, munkaügyi központ együttműködése)
Nő-
és gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése (iskola, rendőrség, gyermekjóléti szolgálat együttműködése, gyermekvédelmi eszközrendszer mobilizálása).
IV. Az idősek esélyegyenlősége 1
Az idősek közösségi életben való részvételének elősegítését szolgáló programok
A településen népessége „öregedő” tendenciát mutat. Számottevő a nyugdíjas korú, de még aktív életet élő, közösségi életre nyitott lakos, melynek gyakorlására kevés lehetőség kínálkozik.
Az időskorú népesség közösségi aktivitását, társadalmi életben való részvételét segítő feltételek megteremtése. Rövid távú célok:2016. december A meglévő erőforrások
Idősügyi kerekasztal működtetése Önkormányzati anyagi-és természetbeni támogatás az idősek civil szervezetének Az idősek tájékoztatása és bevonása a település kulturális és közéleti programjaiba
Városi Nyugdíjas Klub, Gondozási Központ, Napsugár Idősek Otthona, civil szervezetek, közművelődési intézmény, oktatási-nevelési intézmények, egészségügyi intézmények
Idősek részvételével Rövid: 2016. szervezett programok december számának Közép: 2017. emelkedése december
humán erőforrás, pénzügyi erőforrás
Hosszú: 2019. december
123
és igények felmérése. Középtávú célok: 2017. december: Kerekasztal fórum megszervezése a helyi közösségi élet szereplőinek bevonásával – ötletek, javaslatok összegyűjtése. Programtervek.
A
generációk találkozását segítő szolgáltatások, programok kialakítása
Hosszútávú célok:2019. december Az idősek nagyobb arányú részvétele a település életében. Programok, projektek megvalósítása.
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1
Adatgyűjtés a közszférában és a versenyszférában foglalkoztatott fogyatékkal élő munkavállalókról, és a célcsoport munkaerő-piaci érvényesülését segítő intézkedések megvalósítása
A foglalkoztatáshoz jutás és a foglalkoztatásban való megmaradás felkészült támogató személyek,vagy az akadálymentesítettség hiányában nem valósul meg
A fogyatékkal élők munkaerő-piaci szereplésének elősegítése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése települési szinten. Rövidtávú cél: 2016. december Tájékozódás és igényfelmérés a fogyatékkal élő munkavállaló beilleszkedését segítő programokról, ezekben való részvétel megtervezése. Középtávú cél: 2017. december Attitűdváltás elősegítése a munkáltatók részéről. Foglalkoztatást segítő projekt kidolgozása. Hosszú távú cél: 2019.
Felmérés készítése a településen működő vállalkozásokról, valamint az önkormányzati intézményekben a fogyatékkal élők foglalkoztatásának mértékéről. Egyeztetés a munkáltatókkal, a fogyatékkal élők társadalmi szervezeteivel, a munkaügyi központtal a szükségletekről és igényekről. Foglalkoztatási mentor, tanácsadó, rehabilitációs szakmérnök igénybevétele. A foglalkoztatás feltételeinek
Munkaügyi Központ, munkáltatók, vállalkozások, oktatási intézmények, szociális-, egészségügyi-, közművelődési intézmények, Mozgáskorlátozotta k Egyesülete, civil szervezetek
humán erőforrás, Rövid: 2016. Rövid: december szükségletfelmérés pénzügyi erőforrás Közép: 2017. Közép: december foglalkoztatási program terv Hosszú: 2019. december Hosszú: a fogyatékkal élő munkavállalók arányának növekedése
124
december Forrásszerzés: Fogyatékkal élő munkavállaló alkalmazása az önkormányzatnál, önkormányzati fenntartású intézményekben.
megvizsgálása a potenciális munkáltatóknál: munkavédelmi előírások betartása maradéktalanul megvalósul-e; érdemes fejleszteni, illetve ergonómiailag a legoptimálisabb munkakörnyezetet kialakítani. Bekapcsolódás fogyatékkal élők foglalkoztatását segítő programokba. Az önkormányzatnál és intézményeinél biztosítani kell a munkakörök és munkaterületek folyamatos akadálymentesítését. Új álláshelyek meghirdetésekor biztosítani kell a jelentkezők részére, hogy fogyatékosságukból eredő speciális igényeiket az állásinterjú előtt jelezzék, illetve az állásinterjún a szükséges akadálymentesítéseke t elő kell készíteni. Projektek lebonyolítása. A fogyatékkal élő munkavállalók számának növelése az önkormányzatnál és intézményeinél.
125
Megvalósítás Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre 126
- az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. 127
A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
128
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
129
HEP elkészítési jegyzék2 NÉV3
HEP részei4 1
2
3
4
5
Aláírás5 6
7
8
9
10
Nagy Netta Mencz Angéla
2
Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 3
A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket.
4
A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5
Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.
130
