KISTARCSA VÁROS TELEPÜÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK VALAMINT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

KISTARCSA VÁROS TELEPÜÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK VALAMINT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉS RÉGÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

2011. január hó

Kistarcsa Településrendezési terv módosítása

Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány Művi és Régészeti értékvédelem

Törzsszám: 2-08-542. Kistarcsa Város Településrendezési Tervének módosítása Kistarcsa Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megrendelésre

Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, VIII. Kőfaragó u. 9. Telefon: 267-0508, 267-7078, Telefax: 266-7561 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.pestterv.hu KÖZREMŰKÖDŐK: Örökségvédelmi hatástanulmány művi értékvédelem: Kovács Miklós okleveles építészmérnök: É1-13-0651/98 vezető településrendező tervező: TT1-13-0651/01 Makkai Krisztina Településmérnök, Városépítési-Városgazdasági szakmérnök TT 01-4921/12 Vágner Zsolt okleveles régész Oklevélszám: 459/2002 A dokumentációt összeállította:: Makkai Krisztina

ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ:

Schuchmann Péter

PROJEKT VEZETŐ: Makkai Krisztina Kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével! Budapest, 2011. január hó

Törzsszám: : 2-08-542 Fájl:Kistarcsa_KÖHT

2



TARTALOMJEGYZÉK 1.

Örökségvédelmi hatástanulmány /művi szakági munkarész/................................... 4 1.1. Vizsgálat........................................................................................................................ 4 1.1.1. Művi értékek védelme, örökségvédelem................................................................ 4 1.1.2. Történeti leírás, régészeti örökség......................................................................... 4 1.1.3. Természet,táj, tájhasználat –településhálózat és településszerkezeti összefüggések .......................................................................................................... 5 1.1.4. Településkép, utcakép ........................................................................................... 6 1.1.5. Településszerkezet és területhasználat................................................................. 6 1.1.6. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok........................................................................................................ 8 1.1.7. Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi ........................................ 8 1.1.8. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek védelme........................................................... 8 1.1.9. Az örökségi értékek elemzése ............................................................................... 9 1.1.10. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében...................................................................................... 15 1.2. Változtatási szándékok ............................................................................................... 15 1.2.1. Településhálózati és tájhasználati változás ......................................................... 17 1.2.2. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás ........................ 17 1.2.3. Infrastrukturális változás ...................................................................................... 17 1.2.4. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása ............................................. 17 1.3. Hatáselemzés.............................................................................................................. 18 1.3.1. Történeti településhálózati következmények ....................................................... 18 1.3.2. Természeti, táji hatások ....................................................................................... 18 1.3.3. A településkép feltárulásának változásai ............................................................. 18 1.3.4. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei .......................................... 18 1.3.5. Történeti térbeli rendszerek alakulása ................................................................. 19 1.3.6. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében ........................................................................ 19 1.3.7. Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei..................................................................................................................... 19 1.3.8. Településkarakter változásának hatásai.............................................................. 19 1.3.9. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései ......................................................................................................... 19 1.3.10. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága........................................................... 19 1.3.11. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei.............................................................................................................. 20 1.4. Összefoglaló................................................................................................................ 20 1.5. Javaslat a HÉSZ örökségvédelmet szolgáló előírásaira............................................. 21 2. Örökségvédelmi hatástanulmány /régészeti szakági munkarész/.......................... 23 2.1. Vizsgálat...................................................................................................................... 23 2.2. Változtatási szándékok ............................................................................................... 29 2.3. Hatásvizsgálat ............................................................................................................. 30 2.4. Összefoglalás.............................................................................................................. 32 Régészeti érdekű terület ................................................................................................ 32


3



1. Örökségvédelmi hatástanulmány /művi szakági munkarész/

1.1. Vizsgálat 1.1.1. Művi értékek védelme, örökségvédelem Ezt a tanulmányt a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletben foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően készítettük el. A felhasznált adatok a hatályos településrendezési terv műleírásának értékvédelmi adataira és a településszerkezeti terv módosításának adataira alapulnak, azokkal szoros összefüggésben vannak. A munkarészben a felesleges ismétlések elkerülése miatt a településszerkezeti terv alátámasztó munkarészeiben már szereplő megállapításoknak csak a lényegi részeit emeltük át. A településre készült értékvédelmi vizsgálatot és a tervezett értékvédelmi rendelet szándékait figyelembe vettük. A tanulmány régészeti vonatkozású részei Vágner Zsolt régész (Archeo-Art Bt) bevonásával készült.

1.1.2. Történeti leírás, régészeti örökség Kistarcsa területén eddig kevés régészeti ásatást végeztek, pedig a jelek arra mutatnak, hogy lelőanyagban gazdag a környék. Legkorábbi leleteink újkőkoriak (Kre. 4000-2500), a feltárásokból pedig arra lehet következtetni, hogy később is mindig éltek itt emberek. A már nemzetiség szerint is azonosítható maradványok alapján lakóhelyet alakítottak ki területükön kelták, vandálok, alánok, szarmaták és avarok. Az avar birodalom hanyatlása következtében a honfoglaló magyarok gyéren lakott területet találtak, így ellenállás nélkül letelepedhettek. A mai kistarcsai temető környezetében feltárt lelőhely tanulsága szerint a X-XIII sz. -ban állott itt település. Bár bizonyítékaink egyenlőre nincsenek, a hely közelsége valószínűsíti, hogy szerepe volt az Árpádházi hercegek (Szt. László és Salamon) mogyoródi csatájában (1074). A település Tarcsa nevével 1352-bentalálkozunk először és 1452-ig volt a Tarchai család birtoka. 1467ből származik az első olyan dokumentum, amely -Felsőtarcsa néven- különálló településként jelöli a mostani Kistarcsát. A török hódítás nem követelt helyi ember áldozatokat, viszont a XVI. sz. végén kezdődött tizenötéves háború idején (1593-1606) elnéptelenedett a falu. A török kivonulása és a Rákóczi szabadságharc bukása után a Habsburgok híveik közt osztották fel a földterületeket. Az új birtokosok a visszatérő Magyar jobbágyok helyett szívesebben láttak német vagy szláv telepeseket. Így kerültek Kistarcsára Grassalkovish herceg jóvoltából a felvidéki Trencsén és Nyitra megyékből tótok. A jövevények száma nagyobb volt a magyar őslakosságétól, így Kistarcsa a házasodások révén elszlávosodott. Az 1848-49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának idején a dicső emlékű Isaszegi csata kapcsán Kistarcsán fejlődött fel az Aulich Lajos vezette sereg. Kistarcsa félreeső település volt a Pest-Hatvan útvonal szempontjából. Jelentős változás állt be amikor a XIX. sz. végén beindult a vasúti közlekedés. Gőzmozdony vontatta szerelvények eleinte a Keleti pályaudvartól csak Kerepesig közlekedtek. 1911-ben meghosszabították Gödöllőig és villamosították az egész vonalat. A helyi érdekű vasút a vele párhuzamosan haladó 30-as főközlekedésű úttal jelenleg is fontos szerepet tölt be a Kistarcsai lakosok közlekedési lehetőségei szempontjából. Mivel a középkorban épült kistarcsai templom elpusztult, a hívek Kerepesre jártak vallásukat gyakorolni. A romok köveit felhasználva 1880-ban kezdték meg a jelenlegi katolikus templom építését. Eleinte a kerepesi plébánia filiáléjaként működött, majd a lakosság növekedésével helyi káplánság indítását hagyta jóvá a váci püspök, 1913-ban. A lakosság számának gyors növekedése az 1908-ban alakult Gép-és Vasútfelszerelési Gyár nagy munkásigényének tudható be. Az 1000 embert foglalkoztató gyár óvodával, iskolával, postával ellátott lakótelepet épített dolgozóinak a vasútvonal eddig lakatlan oldalán. Törzsszám: : 2-08-542 Fájl:Kistarcsa_KÖHT

4



Ezek az épületek - és maga a terület is a Belügyminisztérium tulajdonába kerültek és már az 1930-as években is internáló tábor működött itt, mely legsötétebb időszakát az 1950-es években élte. Később rendőriskola, majd tartalékos tisztképzőként funkcionált. A rendszerváltást követően a hazánkban illegálisan tartózkodó külföldiek közösségi szállása, azaz menekülttábor volt éveken keresztül. Jelenleg egy része már a helyi önkormányzat tulajdonát képezi, de az egész komplexum épületei többsége még kihasználatlanul áll. A vasgyári telep létesítésével kezdetét vette a település másik irányban történő terjeszkedése, minek eredményeként a fő közlekedési nyomvonal nagyjából két azonos részre osztja Kistarcsát. A gazdasági válság idején a vasgyár tönkrement. Részvényeit a Ganz Vagongyár vásárolta fel és 1928-ban a gépek leszerelésével, az épületek egy részének lebontásával meg is szüntette.

1.1.3. Természet,táj, tájhasználat –településhálózat és településszerkezeti összefüggések Kistarcsa az Alföld Pesti-síkságán helyezkedik el. A síkságot nyugatról a Duna, északkeletről a Gödöllői dombság határolja, mely a Nyugat-Cserhát nyúlványa. Kistarcsa szerencsés földrajzi fekvése megmutatkozik a település természeti, táji környezetének változatosságában, a táji és ökológiai értéket egyaránt képviselő természetvédelmi területek viszonylagos gazdagságában. A település a Budapesti agglomeráció első körgyűrűjéhez tartozik, közvetlenül szomszédos délnyugatról Budapest XVI. kerületével. Északnyugati szomszédja Mogyoród, észak-keleti Kerepes, keleti Nagytarcsa, nyugati pedig Csömör (1.ábra ). Budapestről Gödöllő felé a 3. sz. főútról érhető el a település, amely jó közúti kapcsolatot biztosít a főváros, valamint az ország északkeleti területei felé. A várost a Budapest-Gödöllő HÉV vonal szeli ketté. A két szerkezeti elem hatására tagolt településközpont jött létre. A település fejlődésére jelentősen rányomta a bélyegét a főváros közelsége. A rendszerváltást követő szuburbanizációs folyamat, a mai napig tartó dinamikus fejlődést eredményez. Az infrastrukturális és intézményi fejletségének köszönhetően Gödöllő és környéke térségben alközponti szereppel rendelkezik. A környező települések: Nagytarcsa, Csömör, Kerepes tartozik közvetlen vonzáskörzetébe. A jövőbeli fejlesztések megvalósulása esetén növelheti központi szerepét. Kistarcsa térségi jelentősége a M0 körgyűrű keleti szakaszának megépültével az elkövetkező években várhatóan még erőteljesebben felértékelődik. A város határában kiépült új autópálya csomópont az országos és a nemzetközi vérkeringésbe is közvetlenül bekapcsolja a várost. Jelentősen javul és többirányúvá válik ezzel Kistarcsa elérhetősége, ami erőteljesen növeli fejlesztési potenciálját, felértékeli a fejlesztésre kijelölhető területeit. Középtávon elkészül az M31 –es főút tervezett nyomvonala is, amely a város keleti részén külterületen halad majd keresztül É-D-i irányba.


5



1.1.4. Településkép, utcakép Mostani formájában és elrendezésében valószínűleg az 1727-es újjá településkor alakult ki a falu magja a Széchenyi utca képe a kiszélesedő „piacutcával”, a Szilas patak két oldalának a beépítése a Rózsa utcáig. A Falu (ez alatt a régi település magját értjük) jellegzetessége ez a „piacutca” - a Katolikus templom környezete – valamint a Széchenyi és a Rózsa és Malom utcákban lévő tornácos parasztházak. Itt található a Civilház, amely a régi Polgármesteri Hivatal volt. A mellette lévő tömbökben fésűs beépítésű keskeny és mélyparcellás tömbök találhatók. Az évek során egymás mellé települő városrészek változatos városképet eredményeztek. A település lakóterülete jellemzően kétféle típusba sorolható, kisvárosias és kertvárosias lakóterületbe. A megosztott településközpont egyik része a Hősök tere, Kölcsey utca eleje és az Ifjúság tér által határolt területen fekszik. A településközpont másik része a Hunyadi utca, Thököly utca területe, a két HÉV állomás közötti rész. Itt található a Művelődési Ház, központi orvosi rendelő, a piac, a posta és a református templom is. A központi területhez szervesen kapcsolódik a volt fésűfonó gyár átalakulóban lévő gyártelepe, amelyen jelenleg benzinkút, élelmiszerüzlet, raktár, és gyártelep található. A településközpont szerves része a volt internáló tábor nagykiterjedésű területei.

1.1.5. Településszerkezet és területhasználat A Hadtörténeti Múzeum térképtárának katonai térképek segítik a szerkezeti kialakulásának és fejlődésének megismerését és elemzését. Az 1763-85 között készült első katonai felvétel: Kistarcsa népessége ebben az időben 150 főt számlált. Mérete a mostaninak nagyjából ötöde. Jól megfigyelhető a főútvonal, amely Cinkota felől Gödöllő irányában húzódik. A település a főúttól déli irányban helyezkedik el. A település melletti szőlőkhöz egy összekötő út vezetett. A település két fő út köré szerveződik, az egyik a későbbiekben megszűnik. A kétutcás településen hosszúházas, utcára merőleges beépítés jellemző.


6



A 19. század közepéről való második katonai felmérése (1806-1869): A település akkori lakos száma 450 fő körüli lehetett. A szabadságharc leverése ellenére is végbement a jobbágyfelszabadítás, önálló parasztgazdaságok kialakítása. Ebben az időben Kistarcsa tót falu volt. Szőlő területei nem növekedtek, szántóföldek minősége középszerűek voltak, a fasorokkal jól megkülönbözethetők a tulajdonviszonyok. Az úthálózat letisztult, közel azonos a mostanival. A település folyamatosan bővül a pest-kassai országút felé. Az I. és II. katonai felmérés között több mint száz év telt el, de jelentős tájhasználat változás nem történt a térségben.

Az 1869-87 közötti időkben készült harmadik felújított katonai felvétel: A lakosság száma 1880 körül elérhette a 600-800 főt. A település növekedése továbbra is zajlik Kerepes irányába. Jellegzetes elemként jelenik meg az 1880-tól épülő templom. A település életét továbbá meghatározta a megépülő malom.

A településszerkezet jelentősen akkor változott meg, mikor 1913-ban megnyitották a Gép-és Vasútfelszerelési Gyárat. A nagy munkásigény jelentős kiszolgáló létesítmény parkot követelt. Lakótelepet épített a dolgozóinak, iskolával, óvodával, postával látta el. Az építkezések a településtől északra, a vasútvonal túloldalán kezdődtek meg. A folyamatos növekedés következtében az 1920-as évekre már szinte összeér településhatáruk Kerepessel. A két világháború között a tulajdon viszonyok megváltoztak, felszámolták a kisparaszti gazdaságokat, és a nagyüzemi gazdálkodás lett meghatározóvá. A rendszerváltást követően ismét felaprózódtak a monokultúrás nagyüzemi táblák, és újra paraszti gazdálkodás indult be. Törzsszám: : 2-08-542 Fájl:Kistarcsa_KÖHT

7



1.1.6. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A település területének döntő hányada családi-házas, telkes lakóterület. A lakóterületi településrészeket illetően megfigyelhető, hogy a lakófunkció mellett megjelenik a kereskedelmi-szolgáltató funkció is. Az Eperjes utca mentén városias jellegű, társasházas, úszótelkes beépítésű akóterületet találunk, a tömböktől nem messze sorházas beépítésű lakóterületet. A további lakóterületek egynemű telek és beépítési struktúrát mutatnak, jellemzően 5-800 m2-es lakótelkek, oldalhatáros beépítéssel. A város lakó területein az oldalhatáron álló, szabadon álló, ikres és zártsorú beépítési mód is megtalálható. Népi építészet A közép-magyar vagy alföldi háztípus Régi alakjában egysejtű, nyílt tüzelős ház volt, későbbi változata két-tüzelős, szobája füstmentes, minthogy ebben a konyhából fűthető, kenyérsütésre, főzésre is alkalmas kemence volt. A konyhában még nyílt tűzhely is működött, fölé és a kemence szája fölé szabadkémény borult. E lakóház leggyakrabban szoba-konyha-kamra alaprajzú, egyetlen bejárata a konyha előteréből nyílott. Előnye a lakás különböző funkcióinak szétválasztása és a helyiségek füstmentesítésének megoldása. Az alföldi házat föld anyagú falazatok jellemezték, tetőszerkezete ágasfás, szelemenes szerkezetű. A nyeregtető kezdetben üres volt, később az orom sövényfonás és tapasztott nád, majd deszka volt. Esetenként a tetőt kontyolták. Kevésváltozatokban maradtak fenn a tornácok, amelyek általában egyszerű anyagokból készültek, áthidalásuk csaknem mindig vízszintes volt, többnyire 6 oszlop nézett az udvar felé. Tömegformálás Mint általában a falusi házak többsége, egy szerkezeti menetű (traktusú) hosszú, téglalap alaprajzú, két-irányú lejtésű, azonos lejtőszögű és hosszúságú nyeregtetővel fedett. Egyik hosszanti és rövid oldalán nyílások, ajtók, ablakok. Ez a két oldal kapott gondosabb kiképzést, mivel rendeltetése is sajátos volt. A hosszú oldal az udvar felé lakó- és munkaterület, a rövid oldal az utca felé a közösségnek megmutatkozás helye. A tornác nemcsak fedett, de oldalról nyitott előzéke a háznak, általában a hosszanti oldalon, de szélesebb az eresznél, ennek megfelelően alátámasztó szerkezettel kerülik el a födém és a kötőgerenda konzolosságát, melyek így három oldalon támaszkodnak, a két oldalfalon és a tornácgerendán.

1.1.7. Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) műemléki nyilvántartása szerint Kistarcsa területén nincs műemléki védelem alatt álló épület, építmény.

1.1.8. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek védelme Az Örökségvédelmi Hatástanulmány régészeti szakági munkarészét külön dokumentáljuk.


8



1.1.9. Az örökségi értékek elemzése Az alábbiakban bemutatunk néhány még védhető helyi értéket képviselő épületet, épületrészletet. Minden olyan ingatlant, objektumot felvettünk a listára, amely fekvése, tömege miatt a településkép szempontjából jelentősnek minősül. Rögzítettük a helyi hagyományokat őrző jellegzetes épületeket, olykor egy-egy részlet kedvéért is. A lista segítséget nyújthat az önkormányzatnak az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendeletének megalkotásához. Egyedi helyi védelemre javasolt épületek, épületrészek, objektumok, Kistarcsa közigazgatási területén: Használat (funkció) cím hrsz Tököly út 1290/2 Szent Imre szobor Civil ház Széchenyi utca 33. 82 Régi Iskola épülete Széchenyi utca 2 1 Lakóépület A Széchenyi utca xxxx Volt internáló tábor épületegyüttese Deák F. u. 1237/1. /5 /7 Katolikus Templom Széchenyi utca 66/1 Református templom Hunyadi u. 10 1568 Épített helyi értékek Szent Imre szobor Szent Imrét VII. Gergely pápa 1083-ban avatta szentté I. Istvánnal együtt. Az ifjúság védőszentje. atributuma, melyet kezében tart, a liliom, mely a tiszta életre utaló szimbólum. talapzat: a 150cm magas 2 darabból álló mészkő talapzat 10 cm vastag mészkő lapon áll. feliratai: talapzat elöl: Szent Imre (bevésett betűk, feketével kifestve) talapzat hátul: emeltette: a Romai Katholikus egyházközség1938-ban szent istván jubileumi évében (a bevésett betűk rosszul olvashatóak, nincsenek kifestve) szobor: anyaga: bronz, a bronz talpon felirat hátul: öntötte: Szili István elöl:szignó: Sidló A bronzszobor 180cm magas, palástban, mintázatos vértben, koronával ábrázolja Imre herceget, a liliomokat szívére szorítva előre, távolba révedő tekintettel. A paláston aranyozásnyomok (főképp a belső oldalon). A bronz talapzat 4 helyen, a sarkokhoz közel szintén bronz szegecsekkel van a mészkő talapzathoz erősítve. Javaslat a szobor és környezete helyreállítására: A szobor és talapzata megfelelő állapotban van, sürgős beavatkozást (a letisztogatáson kívül) nem igényel. A szakszerű restaurálást igényel. A szobor körüli park megtervezendő.

Szent Imre szobor (hrsz: 1290/2) megnevezése címe jellemzői értékei datálása datálás forrása

Szobor Tököly út (hrsz:1290/2) Bronzból készült műalkotás Szent Imre szobor, talapzattal és a körülötte lévő pihenő parkkal együtt (hrsz: 1290/2, Önkormányzati tulajdonú telek- a Thököly út része) XX. század Hatályos védelme: Stílusjegyek Javasolt védelme: helyi


9



Civil ház: Volt polgármesteri hivatal épülete. A régi településmagban található intézményi épület hézagosan zártsorú beépítéssel és utcával párhuzamos nyeregtetővel.

Civil ház (hrsz:82) megnevezése címe jellemzői értékei datálása datálás forrása

Templom

Széchenyi utca 33

(hrsz. 82) Hézagosan zártsorú beépítésű épület előkert nélküli beépítéssel Tömege, beépítése, homlokzat, nyílászárók 20. sz. Hatályos védelme: Stílusjegyek Javasolt védelme: helyi

Régi Iskola épülete A Széchenyi utca - Erdei Ferenc utca sarkán lévő ingatlanon két épület található, az egyik lakó épület két lakással, (ezek tanítói lakások voltak) a másik a Régi Iskola épülete, amely évekig asztalos és lakatos műhely volt az ezt megelőző időszakban, most nincs funkciója. Az épület leírása: Eredetileg iskolának épült, részben alápincézett, sávalappal, kő lábazattal, 60cm vastag tégla főfalakkal, fagerendás födémmel, fa fedélszékkel, cserépfedéssel. Az ablakok kapcsolt gerébtokos, osztásos ablakok, állapotuk közepes. Az épületben 2 nagyobb helyiség (osztályterem) található (49m² és 52m²) amelyek közös előtérből nyílnak. Innen közelíthető meg a 4,2m²-es mosdó helyiség. Javaslat funkcióváltásra: A sokáig asztalosműhelyként használt épület állaga eléggé leromlott a karbantartás hiánya miatt. Az eredeti iskola funkcióhoz közeli felhasználást javaslunk az eredeti alaprajz, és épületszerkezetek megtartásával, a rossz állapotúak cseréjével minta alapján. Ilyen funkció lehet pl. kézműves műhely, festőiskola.

A Régi Iskola déli vége raktárral megnevezése címe jellemzői értékei datálása datálás forrása Törzsszám: : 2-08-542 Fájl:Kistarcsa_KÖHT

Régi Iskola épület Széchenyi utca 2 Hézagosan zártsorú beépítésű nyeregtetővel, Tömege, beépítése, nyíásrend 20. sz. eleje Stílusjegyek

A Régi Iskola udvar felőli része

épület

az

(hrsz.:1) utcavonallal párhuzamos Hatályos védelme: Javasolt védelme: helyi

10



Volt internáló tábor épületegyüttese Védendő épületegyüttes: Érintett ingatlanok: hrsz: 1237/1- városgondnokság 1237/5 – épületek 3-8-ig, 1237/7- torony Az épületegyüttest internáló tábor és az azt működtető intézmények céljára építették, főképp elítélt rabokkal. Hasznosítása megkezdődött, hiszen a LAVET irodáját és az Orvosi rendelőt is táborépületből alakították ki átépítéssel, funkcióváltással. Története: A részben ma is fallal, szögesdróttal körbevett lágerben a múlt század 30-as éveiben a kommunistákat, később a deportálásra összegyűjtött zsidókat tartották fogva embertelen körülmények között, majd az 50-es évek politikai fordulatainak nyomán itt sínylődött többek között Faludy György költő, Kádár János, Rajk László és Csurka István író. Később a BM tisztképző iskoláját rendezték itt be, majd egy ideig az idegenrendészet illegális bevándorlók elszállásolására használta. Épületek leírása: 1237/7 – víztorony, 7 szintes, tetőterasszal, ma használaton kívül van, csak a földszinten működik egy tároló helyiség. Vasbeton vázas, a tároló medence is vasbetonból készült. Kistarcsa legmagasabb épülete (és az is marad, mert a 21m-es építménymagasság Kistarcsán sehol nincs megengedve). A tetőteraszról csodálatos panoráma tárul fel. A vakolatok állapota rossz, szerkezeti hibák nem figyelhetők meg. 1237/1 városgondnokság – F+1 szintes, magastetős épület, a víztoronyhoz csatlakozik. A tetőtérben edzőterem működik, öltözőkkel. 1237/5 – 3-4 szintes „kaszárnyaépületek”, egymástól kb. 10m távolságra - „szűrőépület”, az udvart határolja, Javaslat az internálótábor épületeinek funkcióváltására és felújítására: A fent leírt 8 db épületet részben felmért (1. 2. 8.sz. épületekről készültek alaprajzok), de nincsenek metszetek és statikai vizsgálatok. Az összes épületről részletes felmérés kell a hasznosíthatóság megállapításához. Kistarcsa központi helyén fekszik, kihasználatlan területei gátjai a fejlődésnek, rossz hangulatúak, szorongást, félelmet ébresztenek a mindig zárt, sötét titkokat őrző ablakok, ahonnan néha kommandósok gyakorlatozásának durva zaja hallatszik. Kiterjedt földalatti létesítményei is voltak az együttesnek (leírások alapján), azok felmérése is szükséges. Az épületegyüttes szerves része Kistarcsa és Magyarország történelmének, ha nem is a legfényesebb időszakából való.

Tömbbelső a Deák Ferenc utcai behajtó felől - kaszárnyák


Volt BM rendőriskola épülete

11


Orvosi rendelő mögötti épület


A Deák Ferenc utcai 3-4 szintes épületszárnyak

Volt internáló tábor épületegyüttese

megnevezése címe

Deák F. utca

jellemzői értékei datálása datálás forrása

A fentiekben ismertetve Tömege, beépítése 20. sz. első fele Stílusjegyek

(hrsz. 1237/7, 1237/1, 1237/5)

Hatályos védelme: Javasolt védelme: helyi

Katolikus templom A rombadőlt középkori templom helyett, a mai templomot 1776-ban kezdték el építeni, jórészt a régi köveiből. 1778-ban a váci püspökség ajándékaként Veresegyházáról hoztak át egy harangot tornyába. Ezt a templomot újították fel 1880-ban teljes mértékben. Az 1880ban zajlott jelentős építkezésnek köszönhetjük a ma látható épületet.Az ekkoriban lebontott középkori romok köveit is beleépítették az új épületbe. Belső berendezése 1881-ben készült el, ebből mára csak az orgona maradt meg. Az 1940-es években kicserélték a berendezését, 1949-ben pedigIstókovits Kálmán festőművész freskókkal díszítette a szentélyt az oltárkép két oldalán. A mennyezeti képeket és az oldalfalak díszítőfestését Takács József mezőkövesdi festőművész készítette 1959-1960 között.

Katolikus templom (hrsz:66/1) megnevezése címe jellemzői értékei Törzsszám: : 2-08-542 Fájl:Kistarcsa_KÖHT

Templom

Széchényi u.

(hrsz. 66/1)

Szabadon álló beépítésű épület tornyos kialakítással, Tömege, beépítése, homlokzat, eszmei érték

12


datálása datálás forrása


XVIII. sz. Stílusjegyek


Református templom

Katolikus templom (hrsz:1568) megnevezése címe jellemzői értékei datálása datálás forrása

Templom

Széchényi u.

(hrsz. 1568)

Szabadon álló beépítésű épület tornyos kialakítással, Tömege, beépítése, homlokzat, eszmei érték 1928 Stílusjegyek


Védendő műtárgy:

Széchenyi u. 72

Széchenyi u. 70

Haidecker fonatos kerítés, kapukkal

Haidecker fonatos kerítés, kapukkal

Helyi értékvédelmi terület: Helyi területi védelemre javasolt területek Kistarcsa közigazgatási területén: Kistarcsa területén a történelmi településmag kialakult karaktere, léptéke olyan érték, amely megőrzésre érdemes. A településszerkezet, /közterületek/, telekstruktúra, beépítési struktúra és a beépítés léptéke megőrzésével kívánatos helyi védettség alá vonásuk. A helyi 13 Törzsszám: : 2-08-542 Fájl:Kistarcsa_KÖHT


értékvédelmi terület ábrázolásra került.

határa

a

Helyi védelemre javasolt terület (he) Erdei F.-.Széchényi - Aradi és Rózsa utca által határolt terület


településszerkezeti

és

területfelhasználási

Megnevezés Széchényi utca és környezete

tervlapon

A javasolt védelem tárgya Utcakép, telekszerkezet, beépítési mód

Piacutca a Katolikus templom előtti térségben - védendő településkép, településszerkezet

Lejárat a Szilas patakhoz – gyalogos híddal – védendő településszerkezet

Ápolt zöldfelület a Római Katolikus Templom előtti parkban – védendő településkép, településszerkezet

Ápolt zöldfelület a Katolikus Templom előtti parkban – védendő településkép településszerkezet.

Helyi értékvédelmi területként kell kezelni a természeti területként jelölt területeket, és a helyi egyedi védelem alá vont egyedi tájértékeket. A fejlesztéseknél fontos az új létesítmények megfelelő építészeti eszközökkel való környezetbe illesztése, (mérsékelt tömegalakítással, hagyományos arányrendszerkialakítással, anyaghasználattal, stb.). Az építtetők befolyásolása a történeti hagyományok megőrzésére és az igényes építészeti kialakításra nehéz feladat. Ennek egyik eszköze a helyi építési szabályzat, amely a telekalakítást, tömegformálást is szabályozza. Kistarcsa épített értékei megőrzése érdekében olyan akciókat kell indítani (pl. pályázati rendszerben), amely az épületek felújítására ösztönözné annak tulajdonosait. A ma még esetleg védhető értékek fogyatkozása miatt tehát fontos feladat lenne a város megmaradt művi értékeinek feltérképezése, majd a védelem lehetőségének és módjának helyi értékvédelmi rendeletben történő rögzítése. Törzsszám: : 2-08-542 Fájl:Kistarcsa_KÖHT

14



Javaslatunk szerint törekedni kellene a nem országos, de még mindig meglévő karakteres, régi épületek és az általuk biztosított településkép értékeinek megőrzésére. Ezzel együtt azonban a védelem módját, mértékét lényegileg a település anyagi lehetőségei fogják meghatározni.

1.1.10. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A meglévő átlagosan némileg növekvő intenzitású települési területhasználat az esetleges építészeti és régészeti értékek megőrizhetőségének vonatkozásában jelenleg kedvezőtlen adottság, amely (belterület, egyéb beépített területek, illetve földmunkavégzéssel érintett más területek) okozhat helyi konfliktusokat. A helyi védelem szükségesnek tartott, de a védelem a szakmailag helyes szabályok megalkotásán túl csak a pénzügyi források mellérendelésével lehet hatékony.

1.2. Változtatási szándékok A településtervi módosítás a következő változásokra terjed ki: Az Önkormányzat által megfogalmazott – a területfelhasználást, a szabályozást és a Helyi Építési Szabályzatot érintő - változtatási szándékok: A részterületekre készült hatályos szabályozási terveknek a település egészére készülő tervbe való illesztése egységes szerkezetben, valamint új fejlesztési elképzelések (tervmódosítással érintett területek) tervezése. A településszerkezeti terv módosítása: 1) 2) 3) 4)

1640/35 hrsz terület és a városközpont egyes területeinek övezet módosítási igénye. Városközpont fejlesztési igény mintegy 6,7 ha-on Templom és környezete közterületből kivett terület terület felhasználás módosítása közpark céljára az Anna dombtól a civilházig (0,6 ha) A Mezsgye utca - Szilas patak közötti területen mellett a255/10 és a 6092 hrsz területen kertvárosias lakó és sport rekreációs terület területfelhasználás csere mintegy 0,4+0,4 ha-on. A 0255 hrsz út keleti határában, jelenlegi mezőgazdasági területen farmgazdasági beépíthető mezőgazdasági terület felhasználás módosítása (35 ha)

A szabályozási terv módosítása: 1) 2) 3) 4) 5)

1640/35 hrsz terület és a városközpont egyes területeinek övezet módosítási igénye Városközpont fejlesztési igény mintegy 6,7 ha-on Templom és környezete közterületből kivett terület övezetmódosítása közpark céljára az Anna dombtól a civilházig kb.0,6 ha-on A Mezsgye utca - Szilas patak közötti területen mellett a255/10 és a 6092 hrsz területen kertvárosias lakó és sport rekreációs terület területfelhasználás csere mintegy 0,4+0,4 ha-on. A 0255 hrsz út keleti határában, jelenlegi mezőgazdasági területen 3%-os beépíthető mezőgazdasági terület kialakítása mintegy 35 ha-on. Építési hely módosítása a 3. sz. főút és a Villért közötti területen mintegy 10 haon.

A település szintű Szabályozási Terv, valamint a Helyi Építési Szabályzat felülvizsgálata és módosítása az alábbi tématerületeken: 1. A hatályba lépés óta eltelt időszakban felgyülemlett tapasztalatok és az időközben megváltozott jogi környezet együttes figyelembe vételével tervezett a települési szintű bel- és külterületi szabályozási terv és helyi építési szabályzat felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása. 15 Törzsszám: : 2-08-542 Fájl:Kistarcsa_KÖHT



Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt fejlesztési területek:

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS -ELSŐ MEGKERESÉS EREDMÉNYE ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI SZÁNDÉKOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL REALIZÁLT ÚJ FEJLESZTÉSI TERÜLETEK sorszám

1.

Terület (ha)

Helyrajzi szám (hrsz)

6 ha +0,43 ha

361/1

+0,9 ha

3144/1

2. 0,4 ha

66/3

0,4 ha

255/10

3.

0,4 ha 4.

35 ha


6092 66696778,

TSZT Terület-felhasználás módosítás

SZT Építési övezeti módosítás

hatályos

tervezett

hatályos

tervezett

Kertvárosias lakó (Lke)

Településközpont vegyes (Vt)



Közpark (Zkp)


Közpark (Zkp)


Közlekedési terület KÖu)


Közlekedési Településközpont terület KÖu) vegyes (Vt) Összesen 7 ha-on Közlekedési terület Közpark (Zkp) (KÖu) Különleges sportrekreáció (Ksr) Kertvárosias lakó (Lke) Kertes mezőgazdasági

Kertvárosias lakó (Lke) Különleges sportrekreáció (Kksr) Általános mezőgazdasági,

Közlekedési terület (KÖu) Különleges sportrekreáció (Ksr) Kertvárosias lakó (Lke) Kertes mezőgazdasági

Közpark (Zkp) Kertvárosias lakó (Lke) Különleges sportrekreáció (Kksr) Általános mezőgazdasági,

16


5.

8,7 ha

6812-15, 6817-22 5510/5


(Mk)

farmgazdasági (Mk) farmgazdasági (Máf) (Máf) A Gazdasági területen (Gksz) építési hely módosítás történik

A Településszerkezeti és Szabályozási terv módosítással érintett területei közül a 2. számú fejlesztési terület érintett. A helyi egyedi és területi védelmet elősegítő feljesztés célja a jelenlegi parkos zöldterület megőrzése területen elhelyezkedő templommal.

1.2.1. Településhálózati és tájhasználati változás A tervezett közlekedés-hálózati és területi fejlesztések következtében a település településhálózati szerepe, illetve kialakult tájhasználata kis mértékben változik: javulnak a város közlekedéshálózati kapcsolatai és a területhasználat változása következtében várhatóan tovább nőhet a város térségben betöltött szerepe. Kistarcsa településközponti és egyéb övezetek funkcióinak részleges átalakulása, erősíti a település településhálózati és térségi helyzetét.

1.2.2. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás Kistarcsa közlekedési hálózatának ez a tervezett fejlesztése meglévő, kialakult településszerkezetét jelentősen nem módosítja, nem befolyásolja. A település szerkezetében a terv távlatán belül jelentős változás nem történik majd, a meglévő jelentősebb utak a település ellátására megfelelőek. Érezhető léptékű településszerkezeti változást és intenzívebb beépítési változást a tervezett fejlesztések nem okoznak. A tervmódosításban az új területfejlesztési területek kijelölése emelhető ki változásként, kiegészítve azzal, hogy a korábbi alacsony intenzitású területhasználat is egyre növekvő intenzitásúvá válhat. A növekvő használati intenzitás elemei elsősorban a meglévő lakóterületek, valamint az egyes területhasználaton belüli funkcióváltások okozzák.

1.2.3. Infrastrukturális változás A településre elmondható, hogy össz-közműves ellátással rendelkezik, mivel a vezetékes víz-, és villamosenergia-ellátás hálózatai mellett, kiépült a vezetékes földgáz-, és a hírközlés hálózatai, továbbá a szennyvízcsatornázás is. A közművek közül a csapadékcsatornázás kiván az elkövetkezendőkben jelentősebb fejlesztéseket, mivel a burkolt utak mentén nem mindig valósult meg a vízelvezetés rendszere. A belterület jelentős részén a csapadékvíz elvezetés megoldott, nyíltárkos elvezetéssel, a Fő utcában kétoldali árkokkal, mely elmaradt a többi közmű fejlesztésétől. A tervmódosítások várhatóan jelentősebb fogyasztásnövekedést nem okoznak, ezért a közműfejlesztési igény nem számottevő.

1.2.4. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A település kistérség-közi kapcsolatai erősek, az intézményhálózat és a közép és felsőfokú szolgáltató infrastruktúra tekintetében részben helyben megoldott. További szolgáltatásokat Budapesten, illetve Gödöllőn veszi igénybe. Ezek a hagyományos (igazgatási, oktatási, egészségügyi) kapcsolatok hosszútávon is megmaradnak. Emiatt a hagyományos társadalom, helyi tradíciók és kultúra egységessége folyamatosan lazulhat. Ugyanakkor hosszú távon a település népességmegtartó képességét erősíteni szükséges a megfelelő életkörnyezet, magasabb jövedelmek és vonzó munkahelyek, kulturális élet, mint célkitűzés elérése és a hanyatlás elkerülése miatt. A település a tervezett településközpont fejlesztésével kulturális és idegenforgalmi látványosságokban gazdagodó településsé válhat.


17



1.3. Hatáselemzés A rendezési terv a település tervezett helyi védelmet érintő tervezett területén nem irányoz elő nagy változást, megőrzi az utcahálózatot, a településszerkezetet, a területhasználatot, törekszik a meglévő értékek megőrzésére. Az engedélyezési eljárások során a meglévő értékekre tekintettel határozza meg a változtatás feltételeit.

1.3.1. Történeti településhálózati következmények Kistarcsa közlekedési kapcsolatai jelentősen javultak az M0 autópálya átadásával, mivel a gyorsforgalmi út nyomvonala közvetlenül a város mellett halad el. Mivel az autópálya és a 3. sz. főút találkozásában természetes módon csomópont is létesült, így a település lehetőségei számottevően javultak. A 3. sz. főút kistarcsai átkelési szakasza nyomvonalát tekintve nem változik. A későbbiekben a gyűjtőúthálózatnál ismertetett módon a városi úthálózattal való viszonya némileg megváltozik, amely változások előnyösebb forgalom-lebonyolódást tesznek lehetővé. A városnak a 3. sz. főúttól keletre eső területén a városközpont tehermentesítése a cél, ugyanis a hálózati adottságok miatt a Széchenyi út- Kossuth Lajos u. bonyolítja le a forgalom döntő hányadát. A 3. sz. úttól nyugatra eső településrészen a forgalmi utaknál leírt Csömör-KistarcsaMogyoród útvonal megvalósulása a gyűjtőúthálózat fejlesztésére is hatással lesz, ugyanis az itt levő lakóterületek nem csak a főútról, hanem ezen útvonalról is megközelíthetők lesznek. Az Eperjes utca meghosszabbítása a HÉV pályatesten keresztül nyugati irányban elősegíti az elvágott településrészek kapcsolatát. A kiszolgáló (lakóutca) hálózat döntően megfelel az igényeknek.

1.3.2. Természeti, táji hatások A tervezett fejlesztések megvalósulása a kialakult természeti állapotra némi hatással lehet. Nőnek a beépítésre szánt területek nem nőnek, de az építési célra igénybe veendő területek intenzívebb hasznosításra kerülnek. A táj jellege némileg megváltozik, azaz a mai, kialakult építészeti arculat némileg kiegészül, a területhasználatok rendezettebbé válnak. A beépített területeken várhatóan a szabályozottan rendezett, a jelenleginél urbanizáltabb arculat lesz a meghatározó.

1.3.3. A településkép feltárulásának változásai A közúthálózati korrekciók a település belterületét érintik. A tervjavaslatban olyan megoldásokat dolgoztunk ki, amelyek igyekeznek biztosítani a településkép hagyományos arculatának megőrzését és az új fejlesztések a kialakult állapothoz alkalmazkodva, azt kiegészítve valósuljanak meg. A terv megvalósulásával várhatóan szabályozottabb arculat jelenik meg a városba érkezők számára. Ebben a tekintetben mindig sarkalatos kérdés a települési szegélyek feltárulása: a településre érkezők számára feltáruló kép nagyban függ a településen élőktől. Ilyenkor nemcsak a főutcára kell gondolni, hanem a településhez közeledvén feltáruló telekvégek látványára. A települési szegélyek rendezése tehát nem elsősorban önkormányzati feladat, az nagyban függ a telektulajdonosok igyekezetétől is.

1.3.4. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei Az Örökségvédelmi Hatástanulmány régészeti szakági munkarészét külön dokumentáljuk.


18



1.3.5. Történeti térbeli rendszerek alakulása A tervjavaslat szerint a belső településrészek közti kapcsolatok is részleges fejlesztésre kerülnek, de a település védendő értékeket képviselő területeinek viszonyai alapvetően nem változnak meg. Kistarcsa területén a helyi védelemre javasolt épületek, művi értékek a belterületen találhatók, a külterületen, valamint a településközpontban, tömbbelsőkben helyezkednek el. A tervezett fejlesztések, és az ezzel járó kis mértékű forgalmi változások részben érinti a belterületet. Ezeknek negatív hatásai a 3.sz. főút forgalmához képest elenyésző a védendő épületekre nézve.

1.3.6. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében A településen nincs országos védelem alatt álló művi érték.

1.3.7. Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei A településen nincs országos védelem alatt álló művi érték.

1.3.8. Településkarakter változásának hatásai A tervezett változtatásokkal reményeink szerint a településkarakter a meglévő kulturális értékek megóvása mellett a még rendezettebb városias környezet irányában mozdul el. A ma jellemző települési jelleg a kialakult állapotra szervesen ráépülve, drasztikus változások nélkül, szabályozott keretek között fejlődhet tovább. A táji környezetéhez alkalmazkodó és a település befogadóképességét meg nem haladó tágas, (fokozatos szerves urbanizáció révén) rendezett arculattal is bíró település képe állhat elő. A tervezett területfejlesztések az idegenforgalom és a gazdaság növekedésével járhat együtt. Ezzel és a várhatóan bekövetkező fejlesztési iránnyal párhuzamosan a település térségi szerepe, jelentősége tovább nő, amely további belső fejlődést gerjesztő erő lehet.

1.3.9. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A település átalakulásával és változzóparaméterekkel bíró területfelhasználások befogadásával a környezetterhelés jelenlegi volumene várhatóan ugyan nő és összetétele is megváltozik, de amelyekre számítva tervünk hatástompító és konfliktusmegelőző megoldásokat is tartalmaz. A növekvő környezetterhelés minden bizonnyal az épített örökség műszaki állapotára is valamelyest hatással van, de e hatások jelentősége összességében elhanyagolható.

1.3.10. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága A terv elhatározásai olyan önkormányzati településpolitikai konszenzusos döntéseken nyugszanak, amelyek megváltoztatása nem reális, és amelyek a már eddig bekövetkezett települési folyamatok eredményeképpen születtek meg. Emiatt a folyamatok visszafordíthatósága erősen kétséges. A jelenlegi helyzetben azonban a folyamatok megfordítása tudomásunk szerint a tervezésben érdekelt felek egyikének sem áll szándékában. Törzsszám: : 2-08-542 Fájl:Kistarcsa_KÖHT

19



1.3.11. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A településen található művi értékek, -amelyek a tervben foglaltakból következően jelentősebb értékvédelmi károk keletkezésének az esélye nem valószínűsíthető, amennyiben valamilyen védettségi kategóriába kerülnek, így a kárenyhítés lehetősége kicsi. A helyi védelem alá helyezett művi értékek fenntartásának anyagi lehetőségei több szempontból biztosíthatók. A helyi védelem alatt álló értékeket ért esetleges károk költségeinek fedezése várható az egyháztól, valamint az önkormányzattól és tulajdonosoktól. Adott esetben az önkormányzat anyagi lehetőségei alkalmasak lehetnek a helyi védelemre javasolt művi értékek karbantartására is.

1.4. Összefoglaló Budapestről Gödöllő felé a 3. sz. főútról érhető el a település, amely jó közúti kapcsolatot biztosít a főváros, valamint az ország északkeleti területei felé. A várost a Budapest-Gödöllő HÉV vonal szeli ketté. A két szerkezeti elem hatására tagolt településközpont jött létre. A település fejlődésére jelentősen rányomta a bélyegét a főváros közelsége. A rendszerváltást követő szuburbanizációs folyamat, a mai napig tartó dinamikus fejlődést eredményez. Mostani formájában és elrendezésében valószínűleg az 1727-es újjá településkor alakult ki a falu magja a Széchenyi utca képe a kiszélesedő „piacutcával”, a Szilas patak két oldalának a beépítése a Rózsa utcáig. A Falu (ez alatt a régi település magját értjük) jellegzetessége ez a „piacutca” - a Katolikus templom környezete – valamint a Széchenyi és a Rózsa és Malom utcákban lévő tornácos parasztházak. Itt található a Civilház, amely a régi Polgármesteri Hivatal volt. Az évek során egymás mellé települő városrészek változatos városképet eredményeztek. A település lakóterülete jellemzően kétféle típusba sorolható, kisvárosias és kertvárosias lakóterületbe. A megosztott településközpont egyik része a Hősök tere, Kölcsey utca eleje és az Ifjúság tér által határolt területen fekszik. A településközpont másik része a Hunyadi utca, Thököly utca területe, a két HÉV állomás közötti rész. Itt található a Művelődési Ház, központi orvosi rendelő, a piac, a posta és a református templom is. A központi területhez szervesen kapcsolódik a volt fésűfonó gyár átalakulóban lévő gyártelepe, amelyen jelenleg benzinkút, élelmiszerüzlet, raktár, és gyártelep található. A településközpont szerves része a volt internáló tábor nagykiterjedésű területei. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) műemlék-nyilvántartása szerint Kistarcsa területén öt műemléki védelem alatt álló művi érték nem található: A tanulmányban minden olyan ingatlant felvettünk a listára, amely fekvése, tömege miatt a településkép szempontjából jelentősnek minősül, vagyis helyi értéket képvisel. A helyi művi értékvédelemre érdemes épületek a régi településközpontban találhatóak. Ezek a települési múltra jellemző karakteres épületek (XIX.-XX. sz.), a népi építészeti és egyéb meghatározó központi karakter emlékét őrző művi értékek. A Településszerkezeti és Szabályozási terv módosítással érintett területei közül a 2. számú területen a jelenlegi funkciót őrző településrendezési beavatkozás történt . A település jelenleg nem rendelkezik helyi értékvédelmi rendelettel, de előterjesztésre vár. Az újonnan készült Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány felülvizsgálta és számba vette a védelemre érdemes építészeti és kulturális szempontból védendő értékeket, amit Törzsszám: : 2-08-542 Fájl:Kistarcsa_KÖHT

20



Településszerkezeti és Szabályozási tervlapon mutat be és ennek segítségével kerülhet sor a helyi értékvédelmi rendelet elkészítésére. A településszerkezeti tervben és az alábbiakban ismertetett, a HÉSZ-be beépíteni javasolt előírásokon keresztül biztosítható a művi értékvédelem a település egészén. Ezzel a terv a kármegelőzés, kárenyhítés lehetőségét általánosságban is magában hordozza, noha értékpusztulásra várhatóan nem fog sor kerülni. A fentieket összefoglalva tehát megállapítható, hogy a tervjavaslat összhangban van a művi értékek védelmének általános elveivel. A terv megvalósulása nincs káros hatással a terület védhető-védendő művi értékeire.

1.5. Javaslat a HÉSZ örökségvédelmet szolgáló előírásaira Fontosabb jogszabályok: -

a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló1997. évi LXXVIII. törvény 10/2006. (X. 18.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról 308/2006.( XII:23.)Korm. Rendelet a Kulturális Örökségvédelmi hivatalról 191/2001 (X. 18.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi bírságról 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól

Jogszabályi tudnivalók: Műemléki érték (Kövt.7.§ 7.): „minden olyan épített örökségi elem, valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó területe, együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi műszaki emlék; alkotórészeivel, tartozékaival, és berendezési tárgyaival együtt.” Műemlék: (Kövt. 7. § 6.): „olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.” A műemléki értékek védetté nyilvánítása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál kezdeményezhető. (Kövt. 29.§) A kulturális örökség védelmével kapcsolatos hatósági feladatokat – országos illetékességgel - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal látja el. (Kövt. 62-63. §) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el a műemléki területeken (műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet) A Kövt. 63. § (4) b) értelmében. Helyi védelem (Étv. 57. §.) (1) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján a 56. § szerint nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. (2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. Az országos területi műemléki védelem az egyes ingatlanokon fennálló helyi egyedi védelem hatályát nem érinti. (3) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat is) rendeletben dönt. (4) Az önkormányzat - a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségre figyelemmel - a helyi védettség Törzsszám: : 2-08-542 Fájl:Kistarcsa_KÖHT

21



településrendezési eljáráson kívüli megszüntetéséről szóló tájékoztatásul megküldi a kulturális örökségvédelmi hatóságnak.

rendelet

tervezetét

Javasolt HÉSZ előírások 1.

Művi értékek védelmének általános előírásai

(1) A helyi védelemre javasolt területeket az SZT-1/A jelű szabályozási tervlap jelöli és megnevezésüket a 4. számú függelék tartalmazza. (2) A helyi egyedi védelemre javasolt objektumokat az SZT-1/A jelű szabályozási tervlap jelöli és megnevezésüket a 3. számú függelék tartalmazza. (3) A helyi védettséggel érintett telkek, építmények esetén a külön vonatkozó önkormányzati rendelet állapít meg rendelkezéseket és követelményeket. 2.

Helyi területi védelem előírásai

(4) A védett területen a jellegzetes történeti településkép és utcakép megőrzése érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén illeszkedni kell a terület hagyományos beépítési és építészeti karakteréhez. (5) Az illeszkedés biztosítása érdekében a védett területen történő változtatás során figyelembe kell venni a történeti telekosztást, beépítési módot és különösen az alábbi építészeti elemek hagyományos kialakítási rendjét: a) a párkány magassága, kiülése, folyamatossága, b) a tetőidom forma, a tető hajlásszöge, c) a tetőfelépítmények jellege, aránya, d) a homlokzat plasztikája, architektúrája, e) a tömegképzés jellege, f) a nyílások arányrendszere, a teljes homlokzatfelülethez viszonyított aránya, g) az anyaghasználat (homlokzatképzés, héjazat, kerítés, nyílászárók), h) az utcai kerítések megoldása. (6) Az (1) bekezdésben foglalt értékvédelmi szempontok érvényesülése érdekében a védett területet érintő bármilyen változtatás esetén – a területre érvényes övezeti szabályozás mellett – a (2) bekezdésben foglalt szempontrendszert is alkalmazni kell. 3.

Helyi egyedi védelem előírásai

(1) A helyi egyedi védelem alatt álló építményeken az alábbi előírásokat kell alkalmazni: a) Védett építményt elbontani nem lehet, még részlegesen, épületszerkezeteit illetően sem, kivéve, ha az eredeti építészeti karaktert torzító utólagos hozzáépítés elbontásáról van szó. b) Védett épület – akár részleges – felújítása esetén az épület eredeti állapotáról a helyreállítás gyakorlati kivitelezéséhez szükséges mélységű felmérési tervet kell készíteni, és az eredeti állapotot fotókon is dokumentálni kell. c) Új épületszárny létesítése esetén azt a meglévő épülettel összhangban kell kialakítani. d) Védett építményen közművezeték, klímaberedezés, hirdetőtábla, szerelt fémlemez kémény és hírközlési egység a homlokzat látható részén nem helyezhető el. (2) A helyi értékvédelem alatt álló épületek kialakult állapotú telkein új építmény elhelyezésekor, vagy a meglévő – nem védett – épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén a védett épülethez illeszkedni kell. Az új épület, épületrész kialakítását alá kell rendelni a védett épület látványának.


22



2. Örökségvédelmi hatástanulmány /régészeti szakági munkarész/ 2.1. Vizsgálat I. Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Kistarcsa település szabályozási tervéhez készült a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet alapján. Fontos megjegyezni, hogy a régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatok csak a készítés időpontjában rendelkezésre álló kutatási adatokat tükrözi. Újabb régészeti jelenség, lelőhely esetleges előfordulása nem kizárható, mely új helyzeteket eredményezhet. Vizsgált terület rövid bemutatása A vizsgált település Pest megyében a Gödöllői dombság területén, a 30-as számú főút, illetve a Malom-patak völgye mentén helyezkedik el. A település Ny-i felét intenzíven beépített belterület, a K-i felét többségében mezőgazdasági művelés alatt álló szántóterületek, valamint gyep és erdő, továbbá a főút mentén gazdasági területek jellemzik. A vizsgált terület kutatása A település területén az 1980-as évek elején végeztek szisztematikus terepbejáráson alapuló kutatásokat a Magyar Régészeti Topográfia 12. kötetének készítése kapcsán. Ezen felül néhány esetben kisebb leletmentésekre, helyszíni szemlékre került sor. II. Régészeti örökség Azonosított régészeti lelőhely Kistarcsa település területén 9 darab azonosított régészeti lelőhelyről van adatunk, melyek közül 7 darab a KÖH nyilvántartása szerint a település területén van nyilvántartva. Kettő, azonban, melyek csak kis mértékben nyúlnak át Kistarcsa területére és többségében Kerepes, illetve Bp. XVI. ker. területére esnek. •

A belterületi lelőhelyek egy része (1.,6.,7. lh.) szórványos leleteket jeleznek, melyek gyűjtések, bolygatások során kerültek elő. Ezek esetében a lelőhely kiterjedése, állapota, veszélyeztetettsége a környezetük fedettsége miatt sem határozható meg pontosabban.

•

A nagyobb kiterjedésű lelőhelyeket az MRT kötet készítése során figyelték meg a terepbejárások során. Ezek mind a Malom-patak völgyében annak két oldalán sorakoznak egymáshoz közel. A településnyomok az újkőkortól az újkorig követik egymást a felszínen gyűjtött leletanyag elemzése alapján.

Régészeti örökség védettsége A település területén a KÖH által nyilvántartott 9 darab régészeti lelőhely ex lege általános védelem alatt állnak. A kulturális örökség védelme érdekében a terület- és településfejlesztéssel, valamint a terület és településrendezéssel kapcsolatos változások, beruházások tervezését e védelemmel összhangban kell megoldani. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. A Kötv 10.§-a szerint a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A Kötv 11.§-a szerint a régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak, ahonnan a régészeti örökség elemi csak feltárás keretében mozdíthatók el Kötv 19.§ (1).


23



1. Ábra: Kistarcsa régészeti lelőhelyei Nr. 1. 2. 3

KÖH 26161 26162 26163

Lelőhely neve

Helyrajzi szám

Kistarcsa 1. lelőhely, Déryné u. 2. Kistarcsa 2. lelőhely

956, 971-974

Kistarcsa 3. lelőhely Kistarcsa 4. lelőhely

4. 26164

Kistarcsa 5. lelőhely

5. 26165 6. 7. 8. 9.

26166 26157 26146 26208

Kistarcsa 6. lelőhely, Rózsa u. 20. Kistarcsa 7. lelőhely, Kerepes - Móra F. u. Kerepes – 2. lelőhely Nagytarcsa – 11. lelőhely, Kossuth Lajos utca

352/55,61-71,73,75,78,81-87,91,92,9, 98,100,102-104,108,0249/3,15 0253/9, 0255, 6816-6822, 6824, 6825, 6826/2, 6827, 6828/1-2, 6829-6835 0259/1,3-8,10,0260/4-7,16,20,25-28,30,32,38,39, 6501-6524, 6668-6680/2, 6681-6685, 6687, 6689-6691, 6694-6700, 6703, 6704, 6706-6714 0245/2, 0248/5-32, 2219,2225,2228,2231,2233,2234, 2236,2237,2238, 3146/2,4,6,9,10, 5957,60236025,6027-6030, 6074,6077-6083, 106,107,176,208,209/1;210 480, 481/1, 482, 485, 529 0252, 0253/9, 6825, 6826/1, 6827, 6828/3, 68296834, 6861 0261/2,6,8,9,10, 0262, 0263

Régészeti érdekű terület A lelőhelyek kiterjedését a terepbejárások során viszonylag jól meg lehetett figyelni. Azonban azok topográfiai elhelyezkedése a patakvölgyben és egymáshoz való közeli fekvése miatt az egész patakvölgyet folyamatában egy régészeti érdekű területként kell kezelni. Egyrészt mert a felszín alatt a települések nagyobb kiterjedést is mutathatnak, másrészt mert a települések mellett a felszínen általában látható nyomokkal nem rendelkező temetők előkerülésével is kell számolni, különösen egy ilyen intenzíven lakott területen. Törzsszám: : 2-08-542 Fájl:Kistarcsa_KÖHT

24



A Kötv 7.§ 17. pontja szerint régészeti érdekű területnek minősül minden olyan terület, ahonnan régészeti emlék és leletek előkerülése várható. Különös tekintettel az egykori vízfolyások, erek és folyók magas partvonulatai, valamint egyéb a környezetükből kiemelkedő magaslatok, vagy olyan területek, melyek korábbi időszakokban megtelepedésre alkalmasak voltak. 1. lelőhely Lelőhely neve: Kistarcsa – 1. lelőhely, Déryné u. 2. KÖH azonosítója: 26161 MRT száma: 16/1. Térkép szám: 65-241 Lelőhely EOV koordinátája: 665668, 245631 Lelőhely helyrajzi száma: 956, 971-974 Lelőhely típusa: Szórvány sír Lelőhely kora: Római-kor, szarmata Lelőhely védettsége: KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: Kirják László, Déryné u. 2. sz. alatti lakos 1970-ben, házának bővítésekor, alapásáskor csontvázat és egy sötétszürke, késő szarmata hombároldalból faragott orsókarikát talált; a csontokat kiszedte a földből. Bejelentése nyomán Kovács László szállt ki, és a találó elmondása alapján feljegyezte, hogy a váz 210 cm mélyen, Ny-K-i irányban feküdt. További adatok hiányában nem tudták eldönteni, hogy a temetkezés melyik korból származik. Lelőhely kutatása: Nem történt Irodalom: Dinnyés István - Kővári Klára, et al.: MRT 12. Aszódi és gödöllői járás, Vác. 2001. Szerk.: Torma István Kézirat 2. lelőhely Lelőhely neve: Kistarcsa – 2. lelőhely KÖH azonosítója: 26162 MRT száma: 16/2. Térkép szám: 65-242 Lelőhely EOV koordinátája: 666916, 245014 Lelőhely helyrajzi száma: 352/55,61-71,73,75,78,81-87,91,92,95-98,100,102104,108,0249/3,15 Lelőhely típusa: Település Lelőhely kora: Őskor, késő-bronzkor, Vaskor, szkíta, Római-kor, szarmata Lelőhely védettsége: KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A belterület ÉK-i széle mellett, a Malom-patakra enyhén lejtő domboldalon 40-60 × 260 m-es területen sok hamus és egy paticsos foltot figyeltek meg a szántásban; bennük és környékükön közepes sűrűségben találtak késő-bronzkori urnasíros, vaskori szkíta, valamint késő-szarmata cserepeket. Lelőhely kutatása: 1982., Medzihradszky-Miklós terepbejárása Irodalom: Dinnyés István - Kővári Klára, et al.: MRT 12. Aszódi és gödöllői járás, Vác. 2001. Szerk.: Torma István Kézirat


25



3. lelőhely Lelőhely neve: Kistarcsa – 3. lelőhely KÖH azonosítója: 26163 MRT száma: 16/3. Térkép szám: 65-242 Lelőhely EOV koordinátája: 667254, 244937 Lelőhely helyrajzi száma: 0253/9, 0255, 6816-6822, 6824, 6825, 6826/2, 6827, 6828/1-2, 6829-6835 Lelőhely típusa: Település Lelőhely kora: Őskor, késő-bronzkor, Római-kor, szarmata Lelőhely védettsége: KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A belterülettől K-re, a Malom-patak árterébe félsziget-szerűen benyúló dombon, 400 × 100 m-es terület D-i harmadában szarmata, a többi részén őskori, késő-bronzkori, halomsíros cserepeket, továbbá állatcsontot, paticsot, őrlőköveket találtak. Lelőhely kutatása: 1981., Kvassay J. terepbejárása Irodalom: Dinnyés István - Kővári Klára, et al.: MRT 12. Aszódi és gödöllői járás, Vác. 2001. Szerk.: Torma István Kézirat 4. lelőhely Lelőhely neve: Kistarcsa – 4. lelőhely KÖH azonosítója: 26164 MRT száma: 16/4. Térkép szám: 65-242 Lelőhely EOV koordinátája: 667430, 244136 Lelőhely helyrajzi száma: 0259/1,3-8,10, 0260/4-7,16,20,25-28,30,32,38,39, 6501-6524, 6668-6680/2, 6681-6685, 6687, 6689-6691, 6694-6700, 6703, 6704, 6706-6714 Lelőhely típusa: Település Lelőhely kora: Őskor, újkőkor, rézkor, vaskor, Római-kor, szarmata, Honfoglalás-kor, Középkor Lelőhely védettsége: KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A belterület K-i szélénél, a Szilas-patak melletti domboldalon 700 × 150-400 m-es területen háztáji parcellákban találtak őskori, újkőkori, rézkori, vaskori, római-kori, szarmata, honfoglalás-kori, valamint Árpád-kori és késő-középkori településekre utaló leleteket. A lelőhely fás, bokros D-i szélét nem tudták pontosan meghatározni. Lelőhely kutatása: 1981., Kvassay J. terepbejárása Irodalom: Dinnyés István - Kővári Klára, et al.: MRT 12. Aszódi és gödöllői járás, Vác. 2001. Szerk.: Torma István Kézirat


26



5. lelőhely Lelőhely neve: Kistarcsa – 5. lelőhely KÖH azonosítója: 26165 MRT száma: 16/5. Térkép szám: 65-244 Lelőhely EOV koordinátája: 666921, 243875 Lelőhely helyrajzi száma: 0245/2, 0248/5-32, 3146/2,4,6,9,10, 2219,2225,2228,2231,2233,2234,2236,2237,2238, 5957, 6023-6025,6027-6030, 6074,60776083, Lelőhely típusa: Település Lelőhely kora: Őskor, újkőkor, rézkor, bronzkor, vaskor, Római-kor, szarmata, Középkor, Árpád-kor, Késő-középkor Lelőhely védettsége: KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A belterület DK-i szélénél, a Malom-patakra lejtő domb oldalán és tetején kb. 1 km hosszan, átlag 100 m szélességben, kifli alakban húzódik a lelőhely, D-i vége átnyúlik Nagytarcsa határába. É-i részén főleg újkőkori, rézkori, késő bronzkori, valamint Árpád-kori; míg D-i részén elsősorban kelta, szarmata és késő középkori cserepeket találtunk. Kiszélesedő ÉNy-i részén, a mai temető területén a sírok földjéből igen sok középkori cserepet, kevés paticsot gyűjtöttek. Lelőhely kutatása: 1981., Kvassay J. terepbejárása 1981., Kvassay J.-Miklós Zs. terepbejárása 1982., Medzihradszky-Miklós terepbejárása Irodalom: Dinnyés István - Kővári Klára, et al.: MRT 12. Aszódi és gödöllői járás, Vác. 2001. Szerk.: Torma István Kézirat 6. lelőhely Lelőhely neve: Kistarcsa – 6. lelőhely, Rózsa u. 20. KÖH azonosítója: 26166 MRT száma: 16/6. Térkép szám: 65-242 Lelőhely EOV koordinátája: 666565, 244413 Lelőhely helyrajzi száma: 106,107,176,208,209/1;210 Lelőhely típusa: Szórvány éremlelet Lelőhely kora: Római-kor Lelőhely védettsége: KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: Véber István 1985-ben a régi ház utca felõli esővíz elvezető árkában a fal tövében egy szórvány római kori érmet talált. Lelőhely kutatása: Nincs Irodalom: Dinnyés István - Kővári Klára, et al.: MRT 12. Aszódi és gödöllői járás, Vác. 2001. Szerk.: Torma István Kézirat 7. lelőhely Lelőhely neve: Kistarcsa 7. lelőhely, Kerepes - Móra F. u. KÖH azonosítója: 26157 MRT száma: 16/7. Térkép szám: 65-242 Lelőhely EOV koordinátája: 666418, 245347 Lelőhely helyrajzi száma: 480, 481/1, 482, 485, 529 Lelőhely típusa: Közöletlen Lelőhely kora: Közöletlen Lelőhely védettsége: KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Törzsszám: : 2-08-542 Fájl:Kistarcsa_KÖHT

27



Lelőhely leírása: A Móra Ferenc utca 19. területén a PMMI nyilvántartása szerint egy közöletlen korú és jellegű régészeti lelőhely található. A lelőhelyet korábban Kerepes közig. területén tartották nyilván. Lelőhely kutatása: Nincs Irodalom: Dinnyés István - Kővári Klára, et al.: MRT 12. Aszódi és gödöllői járás, Vác. 2001. Szerk.: Torma István Kézirat 8. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes – 2. lelőhely KÖH azonosítója: 26146 MRT száma: 15/2. Térkép szám: 65-242 Lelőhely EOV koordinátája: 667380, 245370 Lelőhely helyrajzi száma: 0252, 0253/9, 6825, 6826/1, 6827, 6828/3, 6829-6834, 6861 Lelőhely típusa: Település Lelőhely kora: Őskor, Római-kor, szarmata, Középkor Lelőhely védettsége: KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A malom-patak K-i partján egy nagykiterjedésű több korszakú lelőhelyet figyeltek meg terepbejárás során. Lelőhely kutatása: MRT 12. kötet terepbejárásai Irodalom: Dinnyés István - Kővári Klára, et al.: MRT 12. Aszódi és gödöllői járás, Vác. 2001. Szerk.: Torma István Kézirat 9. lelőhely Lelőhely neve: Nagytarcsa – 11. lelőhely, Kossuth Lajos utca KÖH azonosítója: 26208 MRT száma: 18/11. Térkép szám: 65-244 Lelőhely EOV koordinátája: 667510, 243403 Lelőhely helyrajzi száma: 0261/2,6,8,9,10, 0262, 0263 Lelőhely típusa: Település Lelőhely kora: Középső rézkor; késő bronzkor; római császárkor, szarmata Lelőhely védettsége: KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A lelőhely a belterület ÉNY-i szélén, a Malom-árok ártere feletti dombra illetve a Kossuth Lajos utca 55. és 57. sz. alatti telkekre terjed ki, nagysága kb. 350×150 m. 1967-ben a Kossuth u. 57. sz. alatti telken, emésztő ásásakor zsugorított csontvázas középső rézkori temetkezések kerültek elő. Ezen kívül felszíni gyűjtésből urnamezős és császárkori szarmata kerámia, terra sigillata töredékek és egy középső rézkori, tűzdelt barázdadíszes idoltöredék ismert. Lelőhely kutatása: MRT 12. kötet terepbejárásai 2005., Szabó Zoltán állapotfelmérése Irodalom: Dinnyés István - Kővári Klára, et al.: MRT 12. Aszódi és gödöllői járás, Vác. 2001. Szerk.: Torma István Kézirat 0245/2, 0248/5-32, 3146/2,4,6,9,10, 2219,2225,2228,2231,2233,2234,2236,2237,2238, 5957, 6023-6025,6027-6030, 6074,6077-6083,


28



2.2. Változtatási szándékok A településszerkezeti terv módosítása: 5) 1640/35 hrsz terület és a városközpont egyes területeinek övezet módosítási igénye. Városközpont fejlesztési igény mintegy 6,7 ha-on 6) Templom és környezete közterületből kivett terület terület felhasználás módosítása közpark céljára az Anna dombtól a civilházig (0,6 ha) 7) A Mezsgye utca - Szilas patak közötti területen mellett a255/10 és a 6092 hrsz területen kertvárosias lakó és sport rekreációs terület területfelhasználás csere mintegy 0,4+0,4 ha-on. 8) A 0255 hrsz út keleti határában, jelenlegi mezőgazdasági területen farmgazdasági beépíthető mezőgazdasági terület felhasználás módosítása (35 ha) A szabályozási terv módosítása: 6) 1640/35 hrsz terület és a városközpont egyes területeinek övezet módosítási igénye Városközpont fejlesztési igény mintegy 6,7 ha-on 7) Templom és környezete közterületből kivett terület övezetmódosítása közpark céljára az Anna dombtól a civilházig kb.0,6 ha-on 8) A Mezsgye utca - Szilas patak közötti területen mellett a255/10 és a 6092 hrsz területen kertvárosias lakó és sport rekreációs terület területfelhasználás csere mintegy 0,4+0,4 ha-on. 9) A 0255 hrsz út keleti határában, jelenlegi mezőgazdasági területen 3%-os beépíthető mezőgazdasági terület kialakítása mintegy 35 ha-on. 10) Építési hely módosítása a 3. sz. főút és a Villért közötti területen mintegy 10 haon. VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS -ELSŐ MEGKERESÉS EREDMÉNYE ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI SZÁNDÉKOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL REALIZÁLT ÚJ FEJLESZTÉSI TERÜLETEK sorszám

Terület (ha)

Helyrajzi szám (hrsz)

TSZT Terület-felhasználás módosítás hatályos

1.

6 ha

Településközp ont vegyes (Vt)

+0,43 ha

361/1

Közpark (Zkp)


+0,9 ha

3144/1



2. 0,4 ha

66/3

0,4 ha

255/10

3.

0,4 ha 4.

5.

tervezett


6092

35 ha

6669-6778, 6812-15, 6817-22

8,7 ha

5510/5


SZT Építési övezeti módosítás hatályos Kertváro sias lakó (Lke) Közpark (Zkp) Közleked ési terület KÖu)

tervezett Településközpo nt vegyes (Vt) Településközpo nt vegyes (Vt) Közlekedési terület KÖu)

Összesen 7 ha-on Közlekedési Közlekedési terület terület Közpark (Zkp) Közpark (Zkp) (KÖu) (KÖu) Különleges Különleges Kertvárosias lakó Kertvárosias lakó sportsport(Lke) (Lke) rekreáció rekreáció (Ksr) (Ksr) Különleges sportKülönleges sportKertvárosias Kertvárosias rekreáció rekreáció lakó (Lke) lakó (Lke) (Kksr) (Kksr) Általános Általános Kertes Kertes mezőgazdasági, mezőgazdasági, mezőgazdasá mezőgazdasá farmgazdasági farmgazdasági gi (Mk) gi (Mk) (Máf) (Máf) A Gazdasági területen (Gksz) építési hely módosítás történik

29



2.3. Hatásvizsgálat Tervezett változtatások hatása Az 1.,2.,3.,5. számú fejlesztési szándékok területei nem érintenek nyilvántartott, vagy más ismert régészeti lelőhelyet. Ezek esetében a tervezett módosítás elsősorban teoretikus, a jogszabályokhoz, illetve a valós használathoz illeszkedő módosításokkal kell számolni. Melyek ebből adódóan sem jelentenének érdemi veszélyt az esetleges régészeti örökségre. A 4. számú fejlesztés területén a jelenlegi mezőgazdasági területhasználat a szerkezeti tervben nem változik. Csak a szabályozási terv szintjén kerül általános mezőgazdasági (Má) területből farmos mezőgazdasági területbe. Ez esetünkben azt jelenti, hogy a korábbiakban biztosított néhány kisebb méretű építési lehetőséghez képest összességében még kevesebb területen és koncentráltabban megjelenő építési hely lehetőségével kell számolnunk. Azaz az érintett régészeti Kistarcsa 3., 4. számú régészeti lelőhelyeket kevesebb helyen veszélyeztetheti új építési hely megjelenése. Ezt a későbbiekben a konkrét építési helyek kialakítása során figyelembe kell venni és minden esetben a régészeti lelőhely területének elkerülésére kell törekedni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor próba- és megelőző feltárás igényével kell számolni a beruházó terhére.

2. Ábra: Kistarcsa területén tervezett fejlesztési területek A régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok, költségek A régészeti örökség védelme érdekében különös gonddal kell eljárni az építési és művelési ág változások kapcsán, mivel bármilyen, a föld felszíne alá mélyedő kivitelezési munkával elpusztulhatnak a régészeti örökség elemei.


30



3. Ábra: Kistarcsa területén tervezett fejlesztési területek és a régészeti lelőhelyek A) Nyilvántartott régészeti lelőhely esetében Az Kötv. 19. § (1) bekezdés rendelkezése szerint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelőhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A tervezett munkálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdődhetnek el. A régészeti feltárások költségét, a mentő feltárások kivételével annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált (Kötv.19. § (3), 22-23. §). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költség-előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére (Kötv 23. §. (1)). A feltárásra jogosult intézményekről Kötv. 20. § (2) bekezdése rendelkezik. A szükséges feltárások rendjét a régészeti lelőhelyek feltárásának … részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII.18.) NEFMI rendelet. határozza meg. A tervezett beruházások előtt a 308/2006. (XII.23.) Kormányrendelet szerint szakhatóságként meg kell keresni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. B) Régészeti érdekű terület esetében A régészeti emlékek a régészeti érdekű területekről is csak feltárás keretében mozdíthatók el (Kötv.19. § (2)). Az örökségi értékek megóvása, valamint a beruházás jobb tervezhetősége miatt az állapotfelmérés céljából a régészeti érdekű területeken javasolt próbakutatást (műszeres vizsgálat, próbaásatást), vagy amennyiben ez nem megoldható, régészeti megfigyelést végezni. C) Váratlanul előkerülő régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (kivitelező, beruházó) a Kötv. 24. §-a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az Törzsszám: : 2-08-542 Fájl:Kistarcsa_KÖHT

31



emlék vagy lelet előkerülését az önkormányzat jegyzőjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet őrzéséről gondoskodni. A régészeti lelőhelyek megrongálását, megsemmisítését, gondatlan kezelését a Kötv. 82. § alapján szankcionálják.

2.4. Összefoglalás Azonosított régészeti lelőhelyek Kistarcsa területén 9 darab azonosított a KÖH által is nyilvántartott régészeti lelőhelyről van adatunk mostanáig. Régészeti érdekű terület A Malom-patak völgye mentén fekvő intenzív, nagy kiterjedésű, több korszakú lelőhelyek elhelyezkedése alapján a patak mindkét oldalán régészeti érdekű terület lehatárolás indokolt. A kijelölt régészeti érdekű terület célja, az hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a már ismert régészeti lelőhely mellett további, még nem ismert régészeti emlékeinek előkerülése. A tervezett változások hatása A tervezett fejlesztések közül csak a 4. sz. terület érinti a Kistarcsa 3., 4. sz. régészeti lelőhelyek területét. Azonban a tervezett módosítás a hatályos terv által biztosított több apró kis építési helyhez képest, összességében kevesebb és koncentráltabban elhelyezendő építési helyet biztosít. Az építési helyek kijelölése kapcsán a régészeti lelőhelyek elkerülésére kell törekedni. Kutatási igény A település területén teljes körű topográfiai kutatás történt. Az elsősorban felszíni leletek alapján megfigyelt lelőhelyek pontosabb kiterjedését csak további intenzívebb topográfiai kutatások, vagy próbafeltárás alapján lehet meghatározni.

VI. Nyilatkozat A Kistarcsa Településrendezési Tervhez szükséges Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti fejezetét készítő régész nyilatkozik, hogy a régészeti tanulmányt a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek és a hatósági előírásoknak megfelelően készítette el, a tervezett megoldások megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Továbbá nyilatkozik, hogy a tanulmány elkészítésére jogosult.

Vágner Zsolt, sk. okleveles régész Oklevélszám: 459/2002 Pécel, 2010. május 10.


32

KISTARCSA VÁROS TELEPÜÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK VALAMINT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

Recommend Documents