KISS SAMUEL ( ), A DEBRECENI RAJZOSKOLA ELSŐ PROFESSZORA

S z . Kürti K a t a l i n

KISS SAMUEL (1781-1819), A DEBRECENI „RAJZOSKOLA ELSŐ PROFESSZORA

SÁMUEL KISS (1781—1819), DER E R S T E P R O F E S S O R DER D E B R E C E N E R ZEICHINERSCHULE

KISS SÁMUEL (1781-1819), A DEBRECENI ELSŐ

„RAJZOSKOLA"

PROFESSZORA

írta: S z . Kürti Katalin

SÁMUEL KISS (1781—1819), D E R E R S T E P R O F E S S O R DER D E B R E C E N E R ZEICHNERSCHCJLE

D E B R E C E N , 1995

A debreceni

képzőművészet történetéből I.

Megjelent dr. Borszéki Antal támogatásával

Munkatársak: Birkásné Vincze Rita Szabóné S z m o l n i k Irén

Képszerkesztő: T a m u s István

A fényképeket és diapozitívokat: Lukács Tihamér (Déri Múzeum), az 1. és 6. színes fényképet: Mester Tibor (Magyar Nemzeti Galéria) készítette.

Címlapon: A borító

Önarcképe, 1 8 1 2 belső

oldalain:

O r n a m e n s terv a N a g y t e m p l o m bútoraihoz, 1 8 1 6 k. (Kat. 3 9 . sz Hátlapon:

A művész felesége, Árvay Sára 1 8 1 2

Bevezető Kiss Sámuel életrajzát B a l o g h István írta m e g 1 9 5 5 - b e n . Igaz, n e m m o ­ nografikus igénnyel és formában, h a n e m a XIX. század eleji művészeti életet tárgyaló dolgozata részeként. Azóta több olyan tanulmány jelent m e g , amely árnyaltabbá tette a múltszázadi magyar képzőművészetről való ismeretein­ ket, D e b r e c e n történetét, művelődéstörténetét. A z M T A Művészettörténeti Intézete és a Magyar Nemzeti Galéria m e g r e n ­ dezte az 1 7 8 0 — 1 8 3 0 közötti magyar képzőművészetet reprezentáló kiállítá­ sát. Igaz, e b b e n n e m kapott szerepet K i s s Sámuel, de a katalógus t a n u l ­ mányai feltárták a kor művészeti életének eddig rejtett, vagy kevésbé ismert kincseit, hozzájárultak az összefüggések felismeréséhez. B a l o g h István újabb tanulmányai ugyanezt tették, de d e b r e c e n i hangsúlyokkal. Kiss Sámuel műveiről Kazinczy F e r e n c emlékezett m e g 1 8 1 4 - b e n . Négy kortársának is beszámolt levélben a nála tett látogatásról. Aztán c s a k egy bizottság látta Kiss hagyatékát, majd a feledés homálya borította be a korán meghalt festő életművét. Művei raktárak mélyén álltak, vagy lappangtak, n e m t u d t u n k meglétükről, hollétükről. Kiss Sámuel mindössze 3 8 évet élt. H a t évig, 1 8 1 3 — 1 8 1 9 között volt a d e b r e c e n i „rajzoskola" első tanára. Életműve is szerény. Mindössze 13 fest­ ményét és 5 0 rajzát ismerjük. Első festője volt D e b r e c e n n e k , mellette nőtt fel Kármán János, iskolatársa. Öt követték a kollégium diákjai közül: D o s nyai Károly, Kiss Bálint, akik már valamivel szerencsésebb körülmények kö­ zött éltek, dolgoztak. Kiss Sámuel országos jelentőségét az adja, hogy Ö volt az első akvarell festő. A brassói polgármester című, 1 8 0 5 - b e n festett g o u a ­ c h e u g y a n másolat, d e igazi r e m e k e az akvarell festésnek. 1 9 2 9 - b e n mutat­ ták be a Szépművészeti Múzeumban, m i n t nagy felfedezést. Művei szerepel­ tek a Déri Múzeum régi d e b r e c e n i családi képeket bemutató kiállításain (1939, 1986) és a D e b r e c e n i Református Kollégium, a képzőművészetek bölcsője című kiállításon (1988). Itt kerültek egymás mellé azok a családi

portrék, a m e l y e k 1 8 1 9 óta lappangtak s először kerültek bemutatásra azok a rajzok, amelyeket 1 8 1 4 - b e n említett leveleiben Kazinczy F e r e n c , az írófe­ jedelem. A z említett kiállításokhoz és ehhez a könyvhöz a d e b r e c e n i Református Kollégium, a M a g y a r Nemzeti Galéria, a M a g y a r Nemzeti Múzeum Történel­ m i Képcsarnoka adott segítséget. Külön köszönet jár dr. Borszéki Antalnak, a művész szépunokájának. A z O erkölcsi és a n y a g i támogatásának, ösztön­ zésének köszönhető, hogy ez a könyv napvilágot látott.

A KOR ES HELYSZÍN: DEBRECEN

A XVIII—XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁN

A századforduló és a XIX. század eleje a d e b r e c e n i kultúra aranykora. O l y a n nevek fémjelezték, m i n t C s o k o n a i Vitéz Mihály, F a z e k a s Mihály költők s a hozzájuk csatlakozó Földi János, vagy Sárváry Pál, Péczely József, B u d a i Ézsaiás professzorok és a n e m m i n d e n n a p i műveltségű Szentgyörgyi József tudós orvos. O l y a n kurátorai, vezetői voltak a városnak, a kollégiumnak, mint D o m o k o s Lajos, Simonffy Sámuel, Fáy János, Péchy Imre, akik m a ­ g u k is művészetet szerető, támogató e m b e r e k voltak. E k k o r épült fel a N a g y t e m p l o m és az új Kollégium, ekkor gyarapodott jelentős művekkel a nagykönyvtár, a muzeális gyűjtemény (pl. a Kazay gyűjtemény megvételé­ vel), és a n a g y adományozók, pártfogók, professzorok galériája. E k k o r lett a kollégium a képzőművészetek

bölcsője is a rézmetszők

munkája és a

„rajzoskola" beindulása révén. A meglévő tárgyak, levéltári adatok és az írások, híradások segítségével bepillantást nyerünk a város kulturális életébe, legtöbbet a z o n b a n Kazinczy Ferenctől t u d u n k . Valószínű, hogy Kazinczy, az „irodalmi diktátor" (ahogy Szerb A n t a l nevezte) egyetlen várossal s e m foglalkozott annyit, mint Debre­ c e n n e l , ízlését bántotta a D e b r e c e n i G r a m m a t i k a (1795), túl v a s k o s n a k tar­ totta C s o k o n a i nyelvét is. A z t vallotta, hogy a nyakas cívis szellem és a re­ formátus vallás gátolja a művészetek kibontakozását. A z ő vélekedését vette alapul L y k a Károly, a m i k o r megírta a „Táblabíró világ művészete" című könyvét.

1

E tanulmány célja az, hogy közelebbről vizsgálja m e g a z o n XIX.

század eleji kulturális jelenségeket,

1. Lyka

Károly:

amelyekről Kazinczy nyilatkozott, a m e -

A táblabíró világ művészete ( B p . é. n . 1 9 2 4 . k.) Újabb kiadása B p . 1 9 8 1 .

lyeket ellenzett, vagy „menedzselt". A z Érsemlyénből D e b r e c e n b e belátoga­ tó K a z i n c z y kritikus szemtanú volt. F i g y e l e m m e l kísérte azt a hatalmas épít­ kezést, a m e l y az 1 8 0 2 . évi

nagy tűzvész után indult. 1 8 0 7 - b e n egy Diósze­

ginek írt levelében felemlítette „azt az irtóztató két épületet, mely ott most épült". Szerinte a N a g y t e m p l o m és a Kollégium tervezését Bécsben kellett volna készíttetni. A z épületek 1810-re már eléggé mutatták végleges formá­ jukat. E k k o r ittjárta után örömmel emlékezett m e g „a n a g y o n megszépült Város"-ról. K i s Imrének írta 1 8 1 0 októberében: „Méltóztassék az Úr tisztele­ temet jelenteni Tiszt. Diószegi Úrnál: és m e g m o n d a n i , hogy midőn most a 'Város háza előtt a' n a g y T e m p l o m felé elindultam, s azt a gyönyörű J a n i c u s oszloprendet s a már e m e l k e d n i kezdő frontot megláttam, szinte elszégyenlettem m a g a m a t e g y k o r i ítéletem miatt. D e közelebbre jutván a T e m p l o m ­ hoz s meglátván, h o g y azok az igen szép oszlopok bé tapasztattak a falba és a Tiszt. Földvári CJr lakásánál azt látván, h o g y a k a p u mellett egy felől illyen bétapasztott gömbelyeg oszlop, más felől lapos lezének állnak, kénte­ len valék visszarogyni előbbeni állításomba. Bár c s a k már e két keskeny o l d a l o n hagytak v o l n a egyformákat! A párkány (Gesims) s e m itt, s e m kivált a Kollégiom épületjén n i n c s az épület magasságához s nagyságához ara­ nyozva: és ez nagy kár. V o l t a m a Kollégiumbeli épületben is. Melly grádics az a h h o z a nagysághoz! és a rajta fel s le járó ifjúság számához képest! Kívülről szép, pompás és még is m o d e s t u s épület. O d a v o l n a a modestia, h a a középben emelkednék egy n a g y fronton.—Bár c s a k többé Debretzeni s Váradi Kőmívesekkel n e tétetnének rajzolatokat." Tudvalévő, hogy Péchy 3

Mihály terveit — takarékosság, pénzhiány miatt — erősen megváltoztatták, erre célzott Kazinczy, a k i jó k a p c s o l a t b a n volt Péchy Imrével, s e n n e k révén Péchy Mihály érdekeit védte a „debreceni és a váradi kőmívesekkel" szem­ ben. Később, 1 8 1 3 februárjában ezt írta Fazekas István prédikátornak: „A T e m p l o m frontja dicső és igen n a g y behatást teszen (...)

A z a nagy alkot­

mány a körülötte m i n d e n felé elterjedt nyomorult viskók köztt, a Nil partjain álló pyramiszokra emlékeztet. D e b r e c z e n b e n n i n c s s e m m i n a g y és szép, mint az az eggy T e m p l o m és a' tágas ucza. Szép a C a t h . T e m p l o m is, d e 2. Á t f o g ó munkák: A képzőművészetek D e b r e c e n b e n — D e b r e c e n története 1 6 9 3 — 1 8 4 9 . S z e r k . : Rácz István 3. K a z i n c z y F e r e n c levelezése. K i a d j a Váczy J á n o s . I — X X I . K L . Idézet: 1 1 8 6 . s z . levél (V. kötet 2 0 6 . ) és a z 1 8 4 4 .

szerk.: Bőgel József ( D e b r e c e n , 1962.), ( D e b r e c e n , 1981.). köt. ( B p . 1 8 9 0 — 1 9 1 1 . ) , a továbbiakban: s z (VIII. k. 111.).

el v a n rejtve a z o n a szük piaczocskán. Hát az a szép frontú C o l l e g i u m épü­ let! Vétek volt e n n e k elébe tenni a T e m p l o m o t . "

4

Tudjuk, h o g y milyen n e h e z e n , nagy áldozatok árán épült fel a hatalmas t e m p l o m , a m e l y a magyar klasszicizmus egyik legfontosabb alkotása. A z is tudvalévő, h o g y Péchy eredetileg kupolával tervezte a [Nagytemplomot, a m i ­ re már n e m volt pénz. M a i s z e m m e l így látjuk szépnek, eredetinek s igazán d e b r e c e n i n e k , alföldinek a Nagytemplomot.

Kazinczy ízlésének más felelt

volna m e g , s ezzel az ízléssel n e m m i n d i g érthetünk egyet. Azzal s e m , hogy az egyszerű megoldásban a „tömény" kálvinizmus művészetellenességét lát­ ta. Keserűen írta 1 8 1 6 - b a n K i s Jánosnak, hogy a k i Kálvin tanítványa, a n n a k „szeme n e m lát festést, füle n e m hall muzsikát. Ez a Vallás ellensége a ' szépnek, s melly nyomorult póltolékot a d érette?" ugyanezt tükrözi egy Kölcseynek írt levele 1813-ból, a m e l y b e n dicsérte a görög vallást s felemlítette a különbségeket: „Nem a n n a k kell tulajdonítani az elsőséget, a ' ki poltolékul Muzsikát, festést, Architektúrát ád az felett a ' melly poltolékul s e m m i t n e m ád?"

5

A n a g y o n megszépült várost mégiscsak szerette, érdekeit féltette, amikor baj történt. A z újabb 181 l - e s tűzvész mélyen megrendítette, hiszen „Debr e c z e n n e k veszedelme

a pogányt is szánakozásra indítja". Tudott Fazekas

Mihály káráról s aggódva érdeklődött Fazekas Istvántól és Kölcseytől: n e m égett-e m e g Szentgyörgyi háza s „a' T e m p l o m o t és Collégiumot m e g m e n ­ tette-e a ' kőzsindely?"

6

Szerencsére e nagy tűz megkímélte az új épületeket, de „hozzájárult" ahhoz, h o g y az előtte álló kis házak eltűnjenek. Kazinczy megnyugvással látta 1 8 2 4 - b e n , hogy „el vágynak seperve a z o n viskók, amellyekben hajdan Prof. Varjas és K o c s i u r a k szállásolának. H a majd a város Erdőmestere S z a ­ bó (Jr felneveli a m a g a

Platanuszait, Bignonijáit, s Jegenyéjit, s Canádi

Nyárjait, D e b r e c z e n n e k ez a hely lesz sétálója".

7

Az írófejedelem már 1 8 0 7 - b e n , a d e b r e c e n i b o t a n i k u s kert tervezése ide­ jén felvetette a d e b r e c e n i emlékkert ügyét: „Ha tágas Piacz adatik b o t a n i c u s kertnek, azt idővel a D e b r e c z e n i nagy e m b e r e k C e n o t a p h i u m a i k k a l lehet

4. 5. 6. 7.

K L . 2 3 7 1 . s z . (X. k. 2 2 5 . ) . K L . 3 1 4 7 . s z . (XIV. k. 22.) és 2 5 2 5 . sz. (IX. k. 72.). K L 1 9 9 6 . és 2 0 0 2 . sz. (VIII. k. 4 8 4 . és 5 0 4 . ) . Töredék e g y (Jtazó leveléből = Kedveskedő, 1 8 2 4 . III. 7 5 .

felékesíteni. Péld. ok. C s o k o n a i n a k is ott állíthatnék egy pompásabb alkot­ mányt."

8

A C s o k o n a i síremlék csak 1836-ra valósult m e g gyűjtés révén, Beregszá­ szi Pál (a „rajzoskola" második professzora) terveként, a Hatvan utcai teme­ tőben. A régi Református Kollégium dísztermét és könyvtárát már a XVIII. század közepén díszítette egy-egy festmény (Zeüger Maróti Györgyöt, W e i s s János Hatvani Istvánt ábrázoló művei). A századfordulón helyezték el a pártfogók (erdélyi fejedelmek), híres professzorok arcmásait, valamint a király-képeket. Eleinte nagyszebeni, kolozsvári, bécsi, pozsonyi festők vállalták a portréké­ szítést, később a kollégium diákjai közül kinőtt Kiss Sámuel, Kármán János, D o s n y a i Károly, Kiss Bálint. Ezek a festmények már az új kollégium repre­ zentatív dísztermében és könyvtárában álltak. Ide került Ferenczy

István

C s o k o n a i mellszobra, amelyet Kazinczy m i n d e n korabeli újságban és levele­ i b e n népszerűsített 1 8 2 4 — 2 5 - b e n .

9

Hazánkban Kazinczy F e r e n c hirdette m e g a történelmi arcképcsarnok létrehozásának programját. Közvetített a festők és megrendelők között: a Református Kollégiumba pl. beajánlotta

a dán J a k o b Stundert

(1759—

1811), a k i lefestette Péchy Imre bihari alispánt, a kollégium világi g o n d n o ­ kát, majd Pálóczi Horváth Ádámot és B u d a i Ézsaiást. A debreceni györgyi József

( 1 7 6 5 — 1 8 3 2 ) orvos és Fáy János műgyűjtő

Szent­

ugyancsak

számíthatott a költőfejedelem hathatós támogatására. Fáy Jánost ( 1 7 7 3 — 1 8 3 3 ) már gyermekkorától ismerte Kazinczy, r o k o n ­ ságban álltak. Fáy D e b r e c e n b e n született, de útja E g e r b e és Ernődre k a n y a ­ rodott el. Itt alakított k i képtárat, amelyet Kazinczy is gyarapított. Mint D e s sewffynek írta: „ A z én érdemem, h o g y Fáy János 1 3 0 0 forinton veve m e g egy G a u d e n t i o Ferrarit a hazának". Többször vásárolt Bécsben Fáy számára és másoltatott képeket, s azt tanácsolta n e k i , hogy a közepes „Originálok helyett vegye m e g Miedermanntól R e m b r a n d t anyja képét, amelyet M. a B e l vederéből másolt".

8. K L . 1 1 4 2 . sz. (V. k. 8 6 . ) . 9. Takács Béla: A kollégium múzeumai = A d e b r e c e n i Református Kollégium története ( B p . 1 9 8 8 . ) , 4 9 9 — 5 3 3 . Balogh István: A d e b r e c e n i Református Kollégium gyűjteményeinek kelet­ kezése = Zádor—Szabolcsi: Művészet és felvilágosodás ( B p . 1978). A továbbiakban: B a l o g h I. 1 9 7 8 . Sz. Kürti Katalin: A Református Kollégium és a képzőművészetek 1 7 9 0 — 1 8 4 8 = Déri Múzeum évkönyve (továbbiakban DMÉ), 1 9 8 8 . ( D e b r e c e n , 1990.). 2 4 9 — 3 0 0 .

Ő

Fáy 1 8 1 6 - b a n visszajött D e b r e c e n b e , szenátor, majd 1 8 2 2 - b e n polgár­ mester lett. Kinevezésekor így jellemezték: „tudományos ízlését válogatott könyv-, kép- és pénzgyűjteménye eléggé dicséri". Ezt a Magyar Kurírban megjelent

véleményt n e m i g e n vették figyelembe

a debreceniek, erre utal

Balkay Pál K a z i n c z y n a k írt levele: „T. Fáy Úrtól úgy értettem, h o g y n e m tetszik n e k i D e b r e c z e n , még majd inficiállya azokat az embereket ott az ő aesteticiájával". Szentgyörgyi Józseffel rendszeresen váltott levelet Kazinczy másoltatás ("copizálás") és portrémegrendelés ügyben. 1 8 1 4 - b e n p l . rézbe kívánta metszetni Bessenyei György arcképét Szent­ györgyi közvetítésével. Ezt írta neki: „Ha a kép Rakovszky ür kezében v a ­ g y o n , kérni f o g o m Kiss Sámuel Grat, hogy azt számomra pasztellben c o p i zálja".

1

A tudós orvos a tizes évek végére valóságos képtárat hozott létre

Kármán János és ismeretlen festők műveiből. Példáját követte két veje, Bö­ szörményi V o n z a László és Péczely József is. Pár d e b r e c e n i otthon falát dí­ szítették még árnyképek, akvarell miniatűrök, nagyobbméretű olajképek, így a B e c k , a D o m o k o s , a Komlóssy, a Simonffy családnál. A századelőn c s a k Pestről jött katolikus kereskedőcsaládnak, a R i c k l e k n e k volt családi képtá­ ruk. A nagy átlag életmódját és körülményeit jellemzik B a l o g h István sorai: „ ... a d e b r e c e n i civistársadalom, a korabeli magyarországi városi, r e n d i p o l ­ gársághoz viszonyítva szegénynek éppen n e m volt mondható. A hazai p o l ­ gárság átlagos szintjét meghaladó a n y a g i jólétből a z o n b a n s e m a város kül­ ső képén, a lakóházakon, s e m az egyes polgárok házának, lakásának, ruhájának, környezetének arculatán semmit n e m lehetett észrevenni. Úgy tűnik, m i n t h a belső igény s e m lett v o l n a a kényelmesebb, szebb keretek közötti életvitelre. A „cifrálkodást" a közfelfogás mélyen elítélte, a közvetlen életszükséglet kielégítését szolgáló házberendezésen túl a legmódosabb pat­ ríciuspolgárok hagyatékában s e m b u k k a n u n k luxustárgyakra, még arany­ vagy ezüstékszerek, edények formájában s e m , holott ezek még a tőke m e g ­ őrzését is szolgálták v o l n a . A fennmaradt bútorok a legszigorúbb célszerű­ ség mellett valamiféle rusztikus reneszánsz f o r m a e l e m továbbéléséről tanús­ k o d n a k . A korszak b a r o k k művészetének D e b r e c e n b e n n e m maradt s e m m i n y o m a . Lehet, h o g y azért, mert ez a stílus a főúri világhoz és a katolikus 10. Zoltaí Lajos: Fáji Fáy János a könyv és műgyűjtő d e b r e c e n i polgármester 1 7 7 3 — 1 8 3 3 = DMÉ. 1 9 3 5 . ( D e b r e c e n , 1936.), 1 2 9 — 1 4 3 . Idézet K L . 3 7 6 8 . (XIV. k. 4 6 8 . ) és 2 6 3 4 . sz. (XI. k. 316.).

egyházhoz kapcsolódott. D e b r e c e n b e n csak kálvinista középbirtokú n e m e ­ sek laktak, a számbelileg elenyésző katolikus kisebbség jövevény, szegény és önmagába zárt sziget volt a városban."

11

A fényűzésre, lakáskultúrára keveset adó cívisvárosban elsődleges volt a célszerűség, s azt c s a k nehezen követte a szépre, a díszítésre való törekvés. Ezt példázza két, kollégiumhoz köthető tevékenység: a rézmetsző diákok kö­ rének és a „rajzoskolá"-nak munkássága. D e b r e c e n b e n a XVIII. század utolsó harmadában élénkült m e g a rézmet­ sző-tevékenység. A rézmetsző diákok köréből indult el Karács F e r e n c , itt dolgozott K a b a i Mihály, Pethe F e r e n c , Pethes Dávid, P a p József, Erőss Gá­ bor és János. Felügyelő tanáruk B u d a i Ézsaiás volt. Jelentős, országos ér­ deklődésre is számottartó munkák 1 8 0 0 körül kerültek ki műhelyükből. A z 1 8 0 0 - b a n megjelent

„Oskolai Új Atlas az alsó classisok számára" című

könyv kivívta Görög Demeter, Széchenyi F e r e n c , Bánffy György, Kazinczy elismerését. Ezt követte 1 8 0 4 - b e n az „Oskolai Magyar Új Atlas" és 1 8 0 3 - b a n Szentgyörgyi József: A legnevezetesebb természeti dolgok esméreti című könyve, amelyhez Erőss Gábor készített illusztrációkat. A rézmetszők tevé­ kenysége a földrajzi és természettudományi ismeretek képszerű megjelení­ tésével az iskolai oktatást segítette, d e később a művészeteket is szolgálta. Erőss Gábor illusztrálta C s o k o n a i versköteteit (1800, 1803). A rézmetszők köre széthullt 1 8 0 7 körül. Két rézmetsző tartott ki Debre­ c e n b e n : P a p József és Erőss Gábor. Erőss felajánlotta munkáját Kazinczy­ nak, d e sikertelenül. Mint K i s Imrének megírta a kényes ízlésű író: Erőss „betűji n e m állnak egymás mellett. A ' cursivok s a németek k i m o n d h a t a t l a ­ n u l rútak. S o k M a g y a r Művészt ismerek, a ki félig, vagy a d d i g s e m teszi m e g az utat, s magát v a l a m i n e k véli, holott n o n h o m i n e s , n o n d i , etc, etc. Ilyen V a n d z a ilyen N a g y Sámuel és Kis Sámuel. Erős Úrnak n e m kellett v o l n a magát eggynél több tárgyra a d n i " . M i n t Tóth Béla könyvéből megtudjuk: P a p és Erőss 1 8 1 2 - b e n egyez­ séget kötött, elosztották maradék felszerelésüket. A betűk u g y a n Erőssnél maradtak, de n e m s o k hasznát vette. Három év múlva, 1 8 1 5 - b e n meghalt. A z ő működésével zárult a d e b r e c e n i rézmetsző diákok társaságának műkö­ dése.

12

11. Balogh István: A cívisek világa ( B p . 1 9 7 3 . ) , 1 2 3 — 1 2 4 . 12. Tóth Béla: A d e b r e c e n i rézmetsző diákok ( B p . 1976.)

H a értékelni kívánjuk tevékenységüket, L y k a Károly sorai kívánkoznak ide, e korra vonatkozóan: „Debrecen az egyetlen alföldi város, a m e l y n e k a képírással oly s z o r o s a n összefüggő grafikai művészet terén hagyományai v a n n a k " . Valóban: a műhelyben elsősorban gyakorlati tevékenység folyt, de művésznevelő jellege is lett. A metszők és nyomdászok mellett o l y a n jó raj­ zolók is dolgoztak itt, akik kézőbb művészek lettek. S hogy azzá lettek, a b ­ b a n éppoly szerepe volt Péchy Imre kurátornak, mint B u d a i Ezsaiásnak, vagy a rézmetszők köréből kinőtt Sárváry Pálnak ( 1 7 6 5 — 1 8 4 6 ) . Sárváry 1 7 9 5 - b e n tért vissza Göttingenből, a h o l architektúrát is tanult. 1798-tól rá­ bízták a rajzoktatást és a tankönyvírást. 1 8 0 4 - b e n kiadta „A rajzolás mester­ ségének kezdete" I. darabját, amelyet Lumnitzer György János és Beregszá­ szi Péter,

1 8 0 7 - b e n a II. darabját

(értsd: kötetét), amelyet

Beregszászi

illusztrált. A köteteket nagy érdeklődés kísérte: S c h w a r t n e r Márton statiszti­ kus, professzor például ezt írta 1 8 0 8 . június 17-én: „ ... e n n e k utána D e b ­ recent n e m a magyar Árkádiában felkeressük már, h a n e m úgy, mint a m e ­ lyet a magyar Áthenássá t e n n i igyekszik", (sic!) Péchy Mihály úgy dicsérte a könyvet, mint „az oskolánkban előmenendő culturának első sengéjét. K e d ­ vesen, mint barátságának jelét o l y a n tanítótól, a k i fundátora ezen oskolánk előrevaló lépésének. Talán remélhetem még üdővel, hogy jön az iskolánkba valaki, a k i a városi g y e r m e k e i n k e t a nemzetünkben annyira hibázó kézi mesterségeknek esméretére (technológiára) vezeti, hogy délután, ünnepna­ p o k o n a mesterlegények is a városból ezen tanításra járhatnának".

13

Kazinczy is figyelemmel kísérte Sárváry működését, megszerezte könyve­ it. Szorgalmazta, hogy a d e b r e c e n i Kollégiumi könyvtár szerezze b e a szak­ irodalmat, s m a g a is ajánlott olvasásra, kölcsönzésre könyveket. Sárváry ér­ d e m e volt, h o g y a jó rajzolókat kiemelte és taníttatta. Kiss Sámuelt 1 8 0 3 tavaszán N a g y s z e b e n b e , majd Bécsbe küldte. Kiss Sámuel képzését prakti­ k u s okokból kezdeményezte a Kollégium és Sárváry Pál. A z 1 7 9 2 . évi refor­ mátus kollégiumbeli tanterv szorgalmazta a zene- és rajzoktatást, a helytartó tanács 1 7 9 5 . évi rendelete p e d i g az iparoslegények rajzoktatását. A Kollégi­ u m vezetőségének nagy g o n d j a volt az, hogy tanárt szerezzenek a mester­ legények

oktatására.

13. A leveleket idézi Balogh

Sárváry

professzor

I. 1 9 7 8 . i . m . 5 9 0 . p.

már

1804-ben

kiadott t a n -

könyvének bevezetőjében így utalt a rajzoktatás szükségességére: „Tagad­ hatatlan d o l o g , hogy számos kézi mesterségnek minéműek a Kőművesség, Atsság, Asztalosság, Lakatosság, Ötvösség, Fazekasság, sőt, hogy többet ne említsek, még a szép Varrás is, a rajzolás mesterségének tudása nélkül kevésbé mehetnék." Igy tehát Sárváry neveltje, a Bécsből hazatért Kiss Sámuel lett a városi „rajzoskola" és a Kollégium tanára 1812-től 1 8 1 9 - b e n bekövetkezett halálá­ ig. Ez a „rajzoskola" a mesterlegények tanítására alakult, de tömörítette a rajzolni vágyó református és piarista diákokat is. Kazinczy Ferenc, akit bát­ ran nevezhetünk a d e b r e c e n i

művészeti élet „szürke

eminenciásá"-nak,

1 8 1 4 - b e n meglátogatta Kiss Sámuelt. Ezt írta: „látni akartam, mint terjeszti Debreczenben

a Szép érzését. Panaszkodik, hogy n i n c s dolga;

Professor,

fizetik, d e hogy v a n a h a s z n a az ő ottlétének, arra g o n d j a senkinek n i n c s " . Egyetlen elismerést kapott Kiss, amit még a Tudományos Gyűjtemény is említett: a D e b r e c e n b e

látogató Ferdinánd tetszését fejezte ki a rajziskola

munkája, az ott látható gazdag szemléltető anyag láttán. Tíz év múlva, a m i ­ kor már Beregszászi vezette az iskolát, ismét megjelent Kazinczy, és így lát­ ta: „Debreczennek e z e n iskolára nagy szüksége v a n , s bár m i n d e n tehetős szülék gyermekeik járnának fel itt, hogy, h a valaha építeni fognak, mit n e m szabad tenniük."

14

tudják,

Kazinczy ítélete erős volt (és magában foglalta

Péchy Mihály sérelmeit is), hiszen már Kiss Sámuel tanítványai is készítettek remek rajzokat. Beregszászi 3 7 éves pedagógiai tevékenysége különösen eredményesnek mondható, mert, habár voltak az órákra nemjáró, vagy raj­ zaikat mással készíttető mesterlegények is D e b r e c e n b e n , a hozzá járó ipa­ rosok jórésze (különösen az asztalosok) kitűnően rajzolt. Ezt n e m c s a k rajza­ ik, de épület- és bútorterveik is reprezentálják. Ezt emelte ki B a l o g h István, összefoglalva a rajziskola két nagy korszakát: „a XIX. század első felének képzőművészeti életében jelentős szerepet n e m vitt, d e építészeti és iparművészeti vonatkozásban ízlésformáló hatása túlnőtt D e b r e c e n határain"

15

14. K L 2 6 0 7 . sz. X I . k. 2 4 4 . és a Kedveskedő-ben írt i. m . 7 5 . p. 15. Balogh István: Beregszászi Pál és a d e b r e c e n i " r a j z o s k o l a " 1 8 1 9 — 1 8 5 6 = Művészettörténeti Értesítő (továbbiakban: M T É ) , IX. 1 9 6 0 . 4 3 — 5 0 . Idézet a 4 9 . lapról.

NAGYKŐRÖS—DEBRECEN— NAGYSZEBEN—BÉCS Kiss Sámuel 1 7 8 1 . október 4-én született Nagykörösön, a h o l édesapja preceptor volt. Alsóbb iskoláit szülővárosában és Hódmezővásárhelyen vé­ gezte. 1 7 9 7 - b e n iratkozott be a d e b r e c e n i Református Kollégiumba.

16

Jó rajzkészségét bizonyára h a m a r felismerte tanára, Sárváry Pál. Így rö­ v i d e s e n k a p c s o l a t b a került a rézmetsző diákok körével, ahol elsősorban raj­ zolóként dolgozott. 1 8 0 1 - b e n több társával j u t a l o m b a n részesült: a K o z m a István özvegye által küldött 177 rft-ot osztották szét Erős Gábor, P a p József, Pethes Dániel rézmetszők, között.

Kármán János, Mikolai József és K i s s Sámuel

17

1 8 0 3 - b a n döntött úgy a tanári kar, — bizonyára Péchy Imre curator és Sárváry Pál javaslatára, — h o g y Nagyszebenbe küldik. Itt Péchy Mihálynál lakott és dolgozott, a neves mérnök őrnagy szigorú felügyelete alatt. Első­ s o r b a n a tervezés alatt álló Református N a g y t e m p l o m hátsó homlokzatához készített részletrajzokat és keresztmetszetet. Ez kiderül 1805. február 19-én írt leveléből: „ a t e m p l o m rajzolatjából két darabot dolgoztam k i , tudni illik a T e m p l o m végének fácádáját és a n n a k keresztül való vágását. — A két t o r o n y n a k félbehagyott árnyékozását én készítettem el", u g y a n e b b e n a le­ vélben sajnálkozását fejezte k i , h o g y Sárváry könyvéhez a kezdő rajzolók és metszők hibás, vagy kevésbé sikerült illusztrációkat készítettek. Ő

maga,

mint írta, m o s t Lavatter szerint fog hat anatómiai táblát készíteni.

16. K i s s Sámuel életrajzát Balogh István írta m e g , közölte leveleit és a róla szóló k o r a b e l i , Sárváry Pál levelezésében található utalásokat. Könyvünk függelékében ezek a levelek rövidítve megtalálhatók. L d . Balogh István: Adalékok D e b r e c e n képzőművészetéhez a X I X . század elején = MTÉ, IV. 1 9 5 5 . 5 5 — 6 5 . L d . a 6 0 . lapot. A továbbiakban: Balogh I. 1 9 5 5 . i. m . 17. Balogh Ferenc: A d e b r e c e n i Református Kollégium története adattári r e n d s z e r b e n ( D e b r e c e n , 1904.), 1 0 7 .

Már megérkezése után pár n a p p a l tisztában volt azzal, hogy túltesz

kör­

nyezetén a rajzolásban és a festésben. Miután a Péchy mellett dolgozó egyik szász rajzoló n e m tudta m e g o l d a n i a feladatot,

c s a k ő, öntudatosan írta

professzorának; Péchy Mihály szavait idézve: „ha fél esztendőt töltök rajzo­ lásba, itt S z e b e n b e

az öreg N e u h a u s e r e n kivűl j o b b rajzoló n e m leszsz".

18

Igaz, Péchy elismerése n e m volt egyértelmű (megrótta rendetlensége és p i pázása miatt), d e később egyre többre becsülte és nagybátyjánál, a debre­ c e n i kollégium curatoránál O kezdeményezte Bécsbe küldését. A d d i g a z o n b a n K i s s n e k keményen kellett d o l g o z n i a az őrnagy mellett. Péchy előbb k a t o n a i architekturális rajzra akarta tanítani, de erre n e m volt ideje, türelme. Igy íratta be Kisst a Normál Főiskolába, Neuhauser F e r e n c ­ hez ( 1 7 6 3 — 1 8 3 6 ) .

N e u h a u s e r a k o r egyik legsokoldalúbb művésze volt. Er­

dély főurairól, N a g y s z e b e n

szász polgárairól festett portrékat, de ismertek

oltárképei, falképei, nagyméretű tájképei is. Tervezett síremlékeket, üzleti cégéreket. Másolt, restaurált a B r u c k e n t h a l Képtár részére, s elkészítette a n ­ nak katalógusát. Híres műve az 1 7 8 9 - b e n festett Nagyszebeni

vásár. Víz­

festménysorozaton jelenítette m e g az erdélyi népviseletet, rajzolt az Erdély tájai és régiségei

című a l b u m b a . Litográfiáit könyv formában adta ki és ez

alapul szolgált a rajzoktatáshoz.

19

A s o k féle m u n k a miatt N e u h a u s e r türel­

metlen volt tanítványaihoz. S e m Kiss, s e m az 1 8 0 4 — 1 8 0 5 fordulóján Sze­ b e n b e érkezett Kármán János n e m volt róla nagy véleménnyel. Kiss már 1803-tól várt egy nevezetes eseményt. „Báró B r u k k e n t a l (sic!) úrnak a ki most m e g halt a szász tanuló Ifjúság számára testált képes házai kevés idő múlva ki f o g n a k nyittatni, hogy ott m a g o k a t a rajzolást tanuló Ifjak gyakorolhassák. — Erre nézve is örvendek a S z e b e n b e való jövetellemen". Mint tudjuk, a B r u c k e n t h a l Képtár, az ország első nyilvánosan látogatható képtára c s a k 1 8 1 3 - b a n nyílt m e g a nagyközönségnek.

20

Kiss a z o n b a n már

1 8 0 5 - b e n engedélyt kapott a n n a k látogatására és a másolására. E n n e k az volt az előzménye, h o g y két festményt készített 1 8 0 5 - b e n . Egyik i d . N e u h a ­ user másolata A n t o n Raphael M e n g s

művéről (azonosítani n e m tudjuk),

másik a m a is meglévő Brassói polgármester

arcmása

(eredetije életnagy-

18. A leveleket Id. a függelékben! 19. Galauics Géza: N e u h a u s e r F e r e n c = Művészet Magyarországon 1 7 8 0 — 1 8 3 0 . Katalógus. ( B p . 1980.) 1 5 2 — 1 5 3 . 2 0 . B. P. ( B a l k a y Pál): A Képírásról, a n n a k gyakorlásáról és betséről = Tudományos Gyűjtemény, 1 8 1 9 . II. k. 5 8 — 7 4 .

ságú mellkép volt). Ezeket Neuhauser „az ifjú B r u c k e n t h a l n a k is megmutat­ ta, a k i m e g e n g e d t e nékem ezután a Bilder Galériában való copirozást". N e u h a u s e r látott fantáziát Kiss tehetségében, ezért támogatta. A b b a n bízott, hogy segédje lesz és ezt Péchy is szerette volna. Kiss azt tervezte, hogy májusban Marosvásárhelyre m e g y mesterével, júniusban Zsibóra. Ez utóbbit attól tette függővé, h o g y indulhat-e Bécsbe. Ez a vágy o l y a n erős volt b e n ­ ne, h o g y Péchy m i n d e n rábeszélése ellenére elhagyta a zsibói munkát és pénzkeresési lehetőséget. (Mint tudjuk, N e u h a u s e r dekorációs festő munkát végzett a Wesselényi kastélyban, Zsibón. 1 8 0 5 - b e n itt látta m e g Kazinczy, amint éppen a termeket festette, „s ezek egyikét

olajjal".)

21

Kiss 1 8 0 5 . július 2.-ai keltezéssel kapta m e g a bizonyítványát Neuhausertől. 1 8 0 5 nyarán már Nagykőrösön találjuk. Innen vált levelet Sárváryval, aki 1804 óta a z o n munkálkodott, hogy megszervezze bécsi

tanulmányútját.

M i n d n e k i , mint Péchynek az volt a véleménye, hogy Kármán és Kiss közül Kiss Sámuel taníttatását kell támogatni, O az alkalmasabb a tervezett rajzis­ kola tanárának. 1 8 0 5 . szeptember 2-án foglalkozott az üggyel a ref. egyház Consistorium a és így foglalt állást: „Kiss Sámuel O kegyelme, a ki a Rajz Mesterségére készíti magát, jelenti, h o g y Bétsbe kellene neki már m e n n i az Académiákba: arra p e d i g költség kell....ha magát kötelezi ide, esztendőnként resolváltatik 2 0 0 rtf". Ezt a határozatot Kiss közepes örömmel fogadta, hiszen

nagyobb

összegű támogatásra számított. 1 8 0 5 nyarától majdnem egy évet várt arra, hogy Bécsbe utazhasson, d e előbb a pénz jött nehezen, azután a háború és Bécs francia megszállása hátráltatta útját. Közben elkészítette Medgyesi Pál leánykájának és másoknak arcképét, majd birtokának ügyei kötötték le Nagykőrösön. Innen írta 1 8 0 6 . január 7-én Sárvárynak: „...a Bétsbe való menetelemről kezd már reménységem éledezni. Itt már mindenütt szárnyai­ nk a békesség híre". 1806. június 23-án iratkozott be a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára. Szűkös körülmények

22

között élt a császárvárosban a 2 0 0 ft. segélyből,

amelynek felemelését kérte, d e n e m adta m e g a C o n s i s t o r i u m . A r r a ösztö­ nözte Kisst, hogy magánmunkákból, portretírozásból egészítse ki az össze-

2 1 . K L . 1 2 0 8 . sz. 2 2 . Fleischer Gyula:

M a g y a r o k a bécsi képzőművészeti akadémián ( B p . 1 9 3 5 . ) , 5 8 .

get. Ezt remélte Péchy Mihály is, a k i elismerte, hogy „a 2 0 0 ft segedelem Bécsben a m o s t a n i időben kevés pénz, de azon ne is fundálja az ott létét, h a n e m inkább a jó gazdaságon és a z o n amit üdőről üdőre a Miniatur fes­ téssel magának gyűjthet". A fiatal festőnek n e m ez volt a véleménye. Szá­ mára Bécs elsősorban a művészeti tanulmányok helyét jelentette: felkészü­ lést a művészi pályára. Ebből adódtak összeütközései a c o n s i s t o r i u m m a l , d e a praktikus szemléletű Péchyvel is. Míg az iskola igazgatósága, a consistoriu m , d e Sárváry is az építészeti rajztanulást sürgette, a d d i g O a szabadkézi rajzolást gyakorolta szívesen. Ez tűnik fel m e g m a r a d t rajzait látva és Sárváryn a k írt levelét olvasva: „Értettem a Tiszteletes

Professor

Clram leveléből,

hogy tsak az A r c h i t e c t u r a l sürgetik, ugy hogy a képek rajzolásával semmit n e m g o n d o l n a k . — Én tsak azt m o n d o m , hogy az A r c h i t e c t u r a l rajz n e m is mesterség a s z a b a d kézzel való rajzoláshoz képest. A z i g e n könnyű, ez igen nehéz, azt akárki m e g tanulhattya, erre pedig mintegy születni kell. — A z o n ­ kívül a szabad kézzel való rajzolásnak ugy tartom s o k k a l több hasznát lehet v e n n i , mint a lineák és c z i r k a l m o k által készült rajzolatoknak. — N e m m i n ­ denütt kaphat az e m b e r rajzoló deszkát, lineát czirkalmot, n e m m i n d i g várakozhatik arra, hogy a papiros fel ragasztódjék . . . Mit tsinál ilyenkor, az aki szabad kézzel n e m t u d rajzolni. — Én az Architectural rajzot eddig is gyakoroltam és ez után is f o g o m gyakorolni: de a mellett a képek festését is el n e m h a g y o m : mert még azután több kenyeret reménylek én, mint az Architectural Rajz után. — A Képek rajzolásáról tsak ezek alatt a conditiók alatt mondanék le, h a elsőbe Bétsbe annyi költséget adnának, a mennyivel tisztességesen m e g érném, másodszor h a a felől assecurálnának,

hogy

Debretzenbe a n n y i fizetést rendelnek, hogy a mellett a képek festésére n e m szorulok. — A nyáronn az antick szálában m e n t e m által és télen estvéli 6 órától fogva 8 óráig f o g o k ott dolgozni: — a többi időmet fordítom az A r chitecturára." A z építészeti stúdiomokat n e m c s a k „szárazsága" miatt mellőzte, h a n e m mert kevesellte is az ösztöndíjat. Ezért kért az 1808-as évre 2 0 0 , 1809-re 4 0 0 ft-ot, „különben kéntelen lévénn időmet a m a g a m szükségének pótlá­ sára fordítani a Venerebile C o n s i s t o r i u m tzélja és reménsége szerént egy Rajz Professorba

m e g kívánható mindenféle rajzolatokba

magamat n e m

g y a k o r o l h a t o m s az azokbavaló tökélletesbbedésem jó d a r a b idővel hátrább fog m a r a d n i . " N e m h o g y

m a g a s a b b segélyt, de az antik gipszfejek és m i n ­

tarajzok vásárlásához szükséges pénzt is nehezen és a k a d o z v a kapta m e g .

Közben n e k i kellett szereznie Bécsben 13 mázsa ónt ("ón-pléhet"), az épülő református kollégium tetőborításához. Mégy évet töltött a bécsi képzőművészeti akadémián. A z alakrajz iskolá­ b a n Hubert Maurer és J o h . Frister növendéke volt 1 8 0 6 — 0 8 között, majd közel két évig a festőiskolát látogatta. Igazgatója Franz Z a u n e r szobrász, ta­ nára Edler v o n L a m p i és F r a n z C a u s s i g volt. G y a k r a n látogatta Hesz János Mihály magyar származású művésztanár műtermét, a h o l Wándza Mihállyal, Nagy Sámuellel, Balkay Pállal, Martzinkey Elek festőkkel, grafikusokkal és 1 8 0 8 - b a n Kazinczy F e r e n c c e l találkozott, de megfordult Báróczi Sándor tes­ tőríró társaságában i s .

23

1 8 0 9 - b e n tért haza Magyarországra. Átmenetileg Nagykőrösön élt, gaz­ dálkodott. E k k o r ismerkedett m e g Fáy Andrással, akit Pest m e g y e főszolga­ bírójaként jelenített m e g 1 8 1 1 - b e n , miniatűrképen. Előzőleg Kecskeméten festette m e g

Göböl Gáspár portréját.

Eközben D e b r e c e n város vezetősége a rajziskola beindításán fáradozott. Kiss Sámuel az iskolai ügyek főigazgatójának

1 8 1 0 márciusában küldte

m e g szabadkézi és építészeti rajzait. Még három évet kellett várni, hogy a rajzoktatást megkezdhessék. Kiss 1 8 1 1 - b e n több rajzot és feljegyzést küldött a városházára. A levelek, beadványok tartalmazták „A Szüts-színből lehető Rajz O s k o l a planumá"-t. 1812. d e c e m b e r

13-án kelt beadványának címe: „A Rajz O s k o l a ki nézeté­

ről, a n n a k m i módon lehető reparatiojáról való relatio."

2 3 . Naményi Lajos: V a n d z a Mihály = Művészet, V. 1 9 0 6 . 1 3 5 — 1 3 6 . 3 2 8 0 . sz. 2 4 . Balogh I. 1 9 5 5 . i . m . 5 8 . és 6 0 . é s H B m L IV. A . 1011/k. 1 8 1 1 . 3 4 9

24

és K L . 1 7 3 3 . , 2 6 0 2 . és

A D E B R E C E N I „RAJZOSKOLA" PROFESSZORA

ELSO

(1813—1819)

1 7 2 0 - b a n tizenkilenc akadémiát számláltak Európában, 1 7 9 0 - b e n már több mint százat. A z „elitképzés", a művészképzés mellett nagy hangsúlyt fektettek az i p a r o s o k , a t a n o n c o k kézműipari oktatására, akiket régen a cé­ gek neveltek mesterré. F r a n c i a mintára terjedtek el az ingyenes királyi rajz­ iskolák. Magyarországon a Ratio Educaüonis, az 1 7 9 5 . évi helytartótanácsi ren­ delet szorgalmazta a rajz oktatását. Ezt megelőzte D e b r e c e n b e n az 1 7 9 2 . évi kollégiumi törvény, amely a rajzolást és zenélést ajánlotta a tanulóifjúság figyelmébe. A külföldön tanuló Sárváry Pál W i t t e n b e r g b e n , K a s s e l b e n és L o n d o n b a n tanulmányozta a rézkarcolást, rézmetszést, Göttingenben az ar­ chitektúrát. O n n a n hazatérve már 1 7 9 8 - b a n kezdett rajzot tanítani a Refor­ mátus Kollégiumban. Hivatalosan 1 8 0 1 - b e n lett tantárgy a kollégiumban a rajz.

25

A z iparostanoncképzés később indult, d e kamatoztatta a kollégiumi

oktatás eredményeit. A d e b r e c e n i mesterlegények oktatása 1813 késő őszén indult m e g , sze­ rény körülmények között. Vasárnaponkon és ünnepnapokon jöttek össze a különböző céhek ifjai, változó létszámmal. Kiss javasolta, hogy terjesszék ki az oktatást a Református Kollégium diákjaira is, ezért külön díjazást remélt. Felajánlotta:

JK Rajzolás kezdete mellett taníthatnám az A r c h i t e c t u r a l , a

Perspectivát, a Szépmesterségek O-és (Jj Históriáját". Kérte, hogy állapítsák m e g a feladatait, óraszámát, mindhiába. Fizetést n e m kapott, c s a k termé­ szetbeni lakást a kollégium melletti tanári lakásokban, pedig ekkor már c s a ­ ládos e m b e r volt. Felesége Árvay Sára (szül. 1795-ben), akivel 1 8 1 2 - b e n

2 5 . Rabinouszky Máriusz: A művészeti oktatás kezdetei Magyarországon = M a g y a r Művé­ szettörténeti Munkaközösség évkönyve 1 9 5 1 . ( B p . 1952.) 5 0 — 7 9 . Debrecenről a 6 1 — 6 3 . lapon.

kötött házasságot.

26

1 8 1 3 - b a n született első fia, 1 8 1 7 - b e n a második. Állan­

dó a n y a g i gondjai voltak, pedig neve, címe, rangja „Sculptor et Pictor, Pro­ fessor Artis P i n g e n d i " volt. zinczy

Ferenc,

27

E b b e n a kétségbeesett helyzetben járt nála K a ­

a k i Dessewffy

Józsefnek

így számolt be két

ellentétes

d e b r e c e n i élményéről.: Nánás felől érkezett a városba. Vasárnap lévén, a város és a kollégium vezetőit B e c k Pál palotájában találta. Eltűnődött, látván „a brillant gyűrűket, a czifra ruhákat, a terített asztalt, a puncsot,

fagylaltot,

nádmézcsemegéket ... van-e ezekre s az effélékre szükség?" Másnap kora reggel Kisshez sietett, akit az előzőekkel s z e m b e n sanyarú körülmények kö­ zepette talált. „... bevitt eggy üres szobába, h o l tulajdon képe függe a falon, 's a ' feleségéé, még pedig ez eggyszer házasságoknak első holnapjaiban, igen szerencsés attitűddel, férjének lánczon az ő nyakáról függő miniaturképét tartja kezében — a' másik képen a' felesége a ' kideddel. E z e n a' drapperie igen jó. M i n d a' három kép pastellben vala dolgozva,

's n e m

rosszul, c s a k hogy a colorit m o c s k o s és a ' feketésbe csap; m a g a jól v a n eltalálva, d e a ' felesége m i n d a ' két képen olly hasonlatlan, h o g y azt elis­ m e r n i épen n e m lehet. — A ' három pasztell képen tehát örömöm n e m volt nagy,

s már m e n n i a k a r t a m midőn kért, hogy eggy tekercset nézzek végig.

Alagyozott (grundirt) p a p i r o s o k r a veres és fekete krétával és W i s c h e r r e l (tör­ lővel) dolgozott Bécsben némelly antik szobrokat (statua) és főket — 's fel­ sikoltottam örömemben. Melly k o r a az emberiségnek, a ' mellyben a ' Mes­ terség a ' természettől

általlépett az ideálba,

's illy míveket teremtett."

A festő helyzete annyira megrázta, hogy több barátjának is leírta. Kis Jánosnak is dicsérte Kiss korai műveit: „Bécsben dolgozott fők antik szob­ rok (statuak) után! Eltűnt bosszankodásom, 's h a múlathattam v o l n a , éhen és szomjan estig f o g t a m volna nézni. Melly fők! kiáltám; 's melly külömbség ezek köztt és a z o n arczok köztt, a ' mellyeket az úczákon látunk! 's erre az ideál,

a m a z o k h o z a ' természet

vezet — és mégis az ideál, a' tudatlanok

előtt gyanús. — K i s Sámuel h a n e m épen nagy Művész is, de olvas és érez, 's gyönyörköde s z a v a i m o n . "

2 6 . A D . 6 3 3 0 / 1 9 4 1 . s z . házassági akv. szerint Sárváry Pál volt a tanú 1 8 1 2 - b e n , azesketést B e n e d e k Mihály és B a r t h a István végezte. A családfát d r . Borszéki A n t a l állította össze. 2 7 . D ö m é n y J . Diáriuma, Református Kollégium Levéltára, T R E L . II. 1. a.

Azt m i n d e n sajnálkozása mellett megjegyezte, h o g y Kiss is hibás lehet: „Még c s a k portraitirozásra s e m k a p e m b e r t " .

28

Valóban: alig ismerünk d e b ­

r e c e n i arcmását, kivéve a Sárvárynak szívességből készített miniatürképeket és Komáromy Eszter arcmását. C s a k feltételezhetjük, hogy az O műve S i monffy főbíró és felesége, valamint a Komlóssy házaspár kettőse,

29

D e b r e c e n i hivatali munkája volt a k e d v nélkül készült, m e c h a n i k u s m u n ­ k a : másolat a k i s t e m p l o m egyik úrasztali kannájáról, amely a s z a b i n nők elrablását ábrázolja. Látható, h o g y az egyház és a kollégium vezetése n e m tudott igazán mit k e z d e n i Kiss-sel. Egy igazán nagy feladatot csak 1 8 1 7 - b e n kapott: vele ter­ veztették a N a g y t e m p l o m díszes szószékét, püspöki padsorát, o r g o n a k a r z a ­ tát. K i s s n e k a bécsi református t e m p l o m belső berendezése szolgált m i n t a ­ képül. Szépen m e g o l d o t t a feladatát. Tervét a pesti V o g e l Sebestyén c é g valósította m e g H u b e r József munkájaként. Mint a korabeli jegyzőkönyv le­ írta: „A katedrát pesti fabrikás Vogel Sebestyén A n t a l készítette Kiss Sámu­ ellel együtt tanácskozván az elibe adott rajzon némely szükséges fordításo­ kat téve (...)"

30

A z úrasztalt, Kiss tervei alapján, Dohányosi József asztalos

készítette. Kiss e k k o r 3 0 0 frt. jutalmat kapott. 1 8 1 5 - b e n — 1. F e r e n c születésnapjára — vele terveztették a városháza ablakába tett, kivilágított képeket, amelyeket így írt le Szűcs István: „Felül volt a kétfejű sas (birodalmi czímer) kiterjesztett szárnyakkal, a sas alatt jobbról a bölcsesség Istennője, balról D e b r e c z e n város női a l a k b a n , fejét szerényen lehajtva, j o b b kezét szívére téve, balkezével czímerére támaszkod­ va. Középen egy oltár volt, rajta füstölő edény és tekercs papír, valamint alább az idő istene (Saturnus) jobbkezében kaszát tartva, balkezével vas­ macskára támaszkodva, melyre az örökkévalóságot ábrázoló s farkát szájá­ b a n tartó kígyó volt felfüggesztve. (...)

A második festménynek, mely a vá­

rosház ablakaiból látszott, ez volt tárgya: A z igazság és hűség megtartja e várost. A festésben lévő r e n d ez volt: D e b r e c z e n város női alakban ábrázol­ va jobbkezében az igazság mérő serpenyőjét, balkezével czímerére támasz-

2 8 . K L . 2 6 0 2 . , 2 6 0 7 , 2 6 1 0 . s z . = X I . k. 2 4 0 . , 2 4 4 — 4 5 , 2 5 0 . , 2 6 1 . 2 9 . Sz. Kürti Katalin: Régi d e b r e c e n i családi képek. A Hajdú-Bihar M e g y e i Múzeumok Közleményei, 4 8 . s z á m ( D e b r e c e n , 1 9 8 7 ) 3 0 — 3 4 . A továbbiakban: Sz. Kürti, 1 9 8 7 . 3 0 . KunÁgota: A d e b r e c e n i N a g y t e m p l o m = D e b r e c e n i Protestáns L a p , 1 9 3 8 . 8. és Pusztai László: H u b e r József szobrász élete és művei = Művészet és felvilágosodás i . m . 5 1 5 — 5 4 3 .

k o d v a a hűség jelét t.i. egy é g ő szívet tartotta, s a lábaival a hűtlenség és képmutatás jeleit az álarczokat t a p o d v a . "

35

Eközben a rajztanításra szinte s e n k i n e m figyelt. Végre az 1 8 1 6 . évi má­ sodik álmosdi littera deputatio foglalt állást a kollégiumi rajztanítással kap­ c s o l a t b a n . Határozatilag k i m o n d t a , hogy „professor Kiss Sámuel CJram készíttsen

Architectural

Ez azért

érdekes,

mert

Kiss

1812-ben

festett

önarcképe már ábrázolja a könyvet és kortársai is említik. Ugyanerre hivat­ kozott a Tudományos Gyűjtemény

1 8 1 7 . évi számának cikkírója: „Most

a z o n n Munkánn dolgozik, melly Magyar n y e l v e n n elő adja a Rajzolás és Építés Mesterségének Tudományát öszve kötve." Hírt ad arról is, hogy ta­ nítványai félévente a d n a k be próbadarabokat, amelyet a Királyi Építő Directio vizsgál felül. A mesterlegények rajzait látta és dicsérte az iskolába láto­ gató

Ferdinánd

királyi h e r c e g

is 1 8 1 6 . évi látogatásakor.

32

Ez volt az

egyetlen hivatalos elismerés, amit Kiss tanári munkásságáért kapott. E láto­ gatás hatására dicsérte őt m e g a kiszálló városi küldöttség, amely „a Rajz Oskolának, melly a szép Mesterségek virágzására tzéloz eddig is igen szép előmenetelét" tapasztalta.

33

Kiss Sámuel e k k o r 3 5 éves, megkeseredett

férfi. Fiatal felesége s egy fia

v a n , a másodikat e k k o r várják. Fizetést n e m k a p . A rajziskola fűtetlen, fel­ szerelése minimális. A város még a z o k n a k a rajzoknak az árát s e m fizette ki, amelyeket saját pénzéből, Bécsben vásárolt. Halálának okát n e m ismer­ jük: 3 8 évesen, 1 8 1 9 . március 23-án hunyt el D e b r e c e n b e n . mányos Gyűjtemény egyetlen sort szentelt emlékének.

A Tudo­

34

31. Szűcs István: Szabad királyi Debrecen város történelme (Debrecen, 1871), HI. k. 844. 32. A: Statisztikai Esméretek a Debretzeni Reformatum Collégiumról = Tudományos Gyűjtemény, 1817. VI. k. 5 0 — 6 7 . Idézet az 5 6 — 5 7 . lapról. 33. Balogh I. 1955. im. 5 9 — 6 0 . 34. Tudományos Gyűjtemény, 1819. XII. k. 122.

MŰVÉSZI HAGYATÉKA Kiss Sámuel mindössze 3 8 évet élt. Első művét 1803-ból, az utolsót 1818-ből ismerjük. Kortársak említéséből, leveleiből és az 1819-es hagyatéki jegyzőkönyvből arra következtethetünk, hogy k b . háromtucatnyi festménye és 1 0 0 — 1 2 0 rajza volt. Alig 2 4 éves felesége, Árvay Sára nagy szegénységben, két fiúgyermek­ kel maradt egyedül 1 8 1 9 március végén. Szorult anyagi helyzetében felaján­ lotta az egyháznak, a városnak férje műveit és a náluk lévő, még ki n e m fizetett mintarajzokat. ( E n n e k rendezését már 1 8 1 4 - b e n kérte a festő 2 2 8 ft értékben!) A z udvari k a m a r a utasította a város tanácsát az ügy intézésére. Fáy János szenátor, műgyűjtő, Beregszászi Pál mérnök (Kiss utóda a rajzis­ kolában), L i t s m a n n József építész és Sárváry Pál szállt ki és leltárba vette a hagyatékot. 2 3 0 rajzot találtak, amelynek

kis hányada Bécsben vásárolt

mintarajz (természeti ábrák, oszlopfők, o r n a m e n s e k ) ,

egy része

mesterle­

gény (tehát tanítvány) rajz, a többi Kiss munkája. A város n e m vásárolt, végül a kollégium vette át a k a m a r a által engedélyezett 143 rajzot 3 0 0 ft értékben. Ebből 12 d b i d e g e n , bécsi m u n k a volt, a többi Kiss építészeti és mintarajza. E h h e z járult még I. F e r e n c király pasztell mellképe, amely a kol­ légiumi képtárat gyarapította, a már ottlévő Szilágyi portré mellett.

35

Ezt kö­

vetően a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokába került Kissnek egy jellegzetes műve. 1 8 4 7 - b e n Sárváry Pál fia, Sárváry J a k a b adta át a Brassói polgármester nek.

című apró festményt a Képtár alapító Egyesület-

36

Ez a remekmű átmenetileg a Szépművészeti Múzeum grafikai osztályára került, ott fedezte fel Baránski László és H o f f m a n n Edit. Bemutatták a Mű­ c s a r n o k 1 9 2 9 . évi kiállításán, mint az első magyar akvarellt (tulajdonképpen

35. A részletekről ld. Balogh I. 1978. i. m. 6 0 4 — 6 0 5 . 36. Sárváry kézírásos közlése a mű hátoldalán.

gouache). E kiállítást méltatta L y k a Károly. Cikkére B u z e s k o A n t a l reagált. Igy derült fény két fontos mű meglétére.

37

A n n a k idején, 1 8 1 9 - b e n a c s a ­

ládi képek közül pár d a r a b az özvegy tulajdonában maradt. A z elsőszülött fiú, Kiss Lajos nagykőrösi tanár lett, örökölte azt a pasztellképet, amely őt, mint karonülő gyermeket

ábrázolja Árvay Sárával. A z 1 8 1 7 - b e n született

Kiss Imre Bárándon lett rektor. A z ő ágán öröklődött az az 1 8 1 2 . évi Önarckép és Árvay Sárát ábrázoló portré (nő medalionnal), amelyet K a ­ zinczy is leírt. E n n e k a két pasztellnek a hollétét fedte fel 1 9 2 9 - b e n Lyka Károlynak B u z e s k o A n t a l orosházi bankigazgató. Még 5 5 évnek kellett e l ­ telnie, hogy egymás mellé kerülhessen (legalábbis egy kiállítás idejére) a Kazinczy által 1 8 1 4 - b e n leírt három festmény. 1 9 8 8 - b a n került sor a Déri Múzeumban kiállításra. gyermekkel

38

„A Református Kollégium a képzőművészetek bölcsője" című Erre adta kölcsön a D e b r e c e n b e n lakó Árvay család az Anya arcképet, s B u z e s k o A n t a l leszármazottja, dr. Borszéki A n t a l az

említett kettőst. A kiállítás után e művek a Református Kollégiumba, míg az Anya

gyermekkel

kettősportré a Déri Múzeumba került. Ott már több Kiss

Sámuel kép volt 1923-tól.

Sárváry rokonságától, Sárváry Rózától végren­

deleti ajándékként került három miniatűrkép a városi múzeumba. Ezek sze­ repeltek is az 1 9 3 9 - b e n , majd 1 9 8 6 - b a n rendezett, régi d e b r e c e n i családi képeket bemutató kiállításokon.

39

Közben Kecskeméten is felbukkant egy festmény: Göböl Gáspár pasztell arcképe. Ezt valószínű Nagykőrösön, vagy Kecskeméten festette Kiss, a m i ­ kor visszatért Bécsből.

40

A Fővárosi Képtárban b u k k a n t fel az 1 8 1 5 - b e n festett Nemes arcképe,

ember

majd, a Fáy családtól történt vétel révén, Fáy András miniatűrje

a Magyar Nemzeti Múzeumban. J e l e n l e g tehát egy tucatnyi festmény talál­ ható a két d e b r e c e n i közgyűjteményben, két budapesti múzeumban és a kecskeméti múzeumban. A rajzok sorsa egyszerűbb. A már említett kollégi­ u m i vásárlás révén a Református Kollégiumban v a n a grafikai hagyaték 9 0

3 7 . L y k a cikkét és levelezését Id. a Függelék-ben. A történetről a M a g y a r Művészet XI. 1 9 3 5 . 1 3 5 — 1 3 6 . lapján számolt be. 3 8 . A kiállítás 1 9 8 8 októberétől állt a k u p o l a t e r e m b e n . Rendezte: Sz. Kürti Katalin. Ismertette: DMÉ. 1 9 8 8 . 2 8 4 — 2 9 8 . 3 9 . A n t i k bútor-, óra-, és régi d e b r e c e n i családi portré kiállítás. Déri Múzeum, 1 9 3 9 . március 1 9 — 2 6 . R e n d e z t e a M a g y a r A s s z o n y o k N e m z e t i Szövetsége D e b r e c e n i Szervezete. A kataló­ g u s t összeállította: Nagybákay Antalné. E z t a kiállítást rekonstruálta és kibővítette az 1 9 8 6 . évi Régi debreceni családi portrék című kiállítás. L d . S z . Kürti, 1 9 8 7 . i. m . 4 0 . Említi Sümegi György = Forrás, VIII. 1 9 7 6 . 1 1 . sz. 9 4 .

% - a 1819-től. Először 1 6 9 év után (!), 1 9 8 8 - b a n állították ki azokat a már említett Déri Múzeum-beli tárlaton. Mellettük állt a Déri Múzeum tulajdonát képező két tollrajz. Érdemes k i e m e l n i pár művet. Ezek jól mutatják Kiss fejlődését,

majd

megtorpanását. E d d i g ismert legkorábbi műve Szilágyi

Gábor professzort

ábrázolja a

kollégium ó-épületében, a könyvtárban, 1803-ból. A 4 3 éves hittantanárt megkeseredett, szikár e m b e r n e k

ábrázolja. Öltözéke: fekete m e n t e fehér

nyakravalóval. Balja könyvben lapoz, jobbja tollat tart, mintha bibliai idéze­ tet írna, d e s z e m e elréved. Mögötte régi fóliánsok tarka gerincei és rojtos fehér függöny képeznek szűk tériséget, feszültséget teremtve. A kisméretű akvarell mutatja Kiss tehetségét, mégha a portré naiv, kezdetleges is. Kiemelkedő jelentőségű a Brassói polgármester

arcképe,

még a k k o r is,

ha másolat. K i s s műve, 18x13 c m - e s méretben is képes „hozni" a közel életnagyságú, XVIÜ. századi reprezentatív barokk festmény m i n d e n erényét. Hurser Lukács polgármester a kor divatjának megfelelően göndör paróká­ b a n , zöld köntösbe, vörös mellénybe, sárga palástba öltözötten jelenik m e g a képen. Kezében félig összegöngyölt építészeti rajz. Igazi világfinak mutatja be a fiatal Kiss, a k i láthatóan elmerült az anyagszerűen szép részletek m e g ­ festésében (mellfodor, kézelő csipkéje, köntös hímzése, paróka göndörsége). Míg ezt a portrét p e r g a m e n r e , pár kisméretű, emlékképként használt m i ­ niatűrt elefántcsontra festett Kiss. Két ovális miniatűrkép ábrázolja Kováts Gábor szatmári patikáriust és feleségét, Dömsödy Juliannát. A férfi zsinóros magyar mentét, fehér csipke nyakravalót, a nő fehér ruhát, barnássárga kendőt visel, rózsát tart. Ez utóbbit, — hátirata szerint — „1809-ben festette Kis Sámuel Sárváry Pál kedvéért". Míg a férfiportré jellegzetes darabja az empire miniatűrfestészetnek, a női képmás és egy harmadik képecske le­ egyszerűsítő megoldású. Valószínűleg Sárváry feleségét, Dömsödy Zsófiát ábrázolja, ugyanebből a korból, 1811-ből származik Fáy Andrást ábrázoló tojásdad alakú medalion-képecskéje. Róla majdnem szemből tekint ránk a későbbi híres író, politikus Fáy. Rajta sötétzöld kabát, sárga mellény. V a l a ­ mivel későbbi, d e hasonlóan reprezentatív megoldást mutat a rézlemezre olajjal festett Nemesember

arcképe

1815-ből.

Ezeket a megrendelésre festett képeket egy világ választja el a már e m ­ lített három, családi vonatkozású pasztellképtől, amelyeket

K a z i n c z y látott

és említett 1 8 1 4 - b e n . D e egy világ választja el Árvay Sára 1812-ből és 1814-ből származó arcképeit is, s e n n e k személyes, családi o k a i Kiss Sámuel Önarcképe

lehettek.

1 8 1 2 - b e n készült. Rajta majdnem s z e m b e n ábrá­

zolja önmagát ünnepi öltözetben (eljegyzési, vagy esküvői kép). Rajta barna kabát,

narancssárga

sál, fehér

könyv, „A rajzolás.... sége

csipkés

nyakravaló. Jobbjánál

kéziratú

tette Kiss Sámuel 1 8 1 2 " felirattal. E n n e k pár

darabja az alig 17 éves Árvay Sára eljegyzési, vagy esküvői képe, nyilván 1812-ből.

41

A mélyen dekoltált fehér empire ruhába öltözött Sára n y u g o d ­

tan, derűsen néz ki a képből. Vöröses szökés haját fekete c s i p k e főkötő szorítja le. Kezében férje, vagy vőlegénye m e d a l i o n b a foglalt miniatűrképét tartja. A z alig másfél évvel később festett portrén fiatal anyaként áll előt­ tünk. Párhónapos fiát, Lajost tartja jobbján, balján sárga kendő v a n átvetve. A r c a megtört, vékony, átszellemült, törékeny. E pasztellek mellett még egyet emelünk k i : Komáromy

Eszter

ovális

portréját. A z egyik leghíresebb d e b r e c e n i család sarja valódi szépség (há­ r o m férje lett később), alig 19 évesen nagy öntudattal tekint le ránk. Kiss kitűnően jellemezte. Rajta fehér e m p i r e ruha tüllszerű csipke fodorral, vörös kendő, kezében rózsa, nyakában d u p l a s o r o s aranylánc. Felvetődött még

több d e b r e c e n i

42

arcmással k a p c s o l a t b a n , h o g y Kiss

művei lennének (pasztellképek a Szentgyörgyi, K o n t i családról). A Déri Mú­ zeumba

került Szentgyörgyi Józsefet ábrázoló pasztellkép szignója

ellent­

m o n d e n n e k : az orvos kezében lévő recepten 1 8 1 9 . május 13-i dátum v a n . Festője, feltételezésem szerint, K i s s barátja, pályatársa, Kármán János lehet.

43

Rajzai közül pár darab az építészeti és anatómiai rajztanításhoz k a p c s o ­ lódó száraz, iskolai segédeszköz. Hivatali munkája lehet a már említett úrvacsorakannáról készített másolat, a N a g y t e m p l o m h o z

tervezett o r n a m e n -

sek és az 1815-ös városkép. E z a hosszúkás rajz széles panorámát a d a 4 1 . K a z i n c z y már idézett 2 6 0 2 , 2 6 0 7 , 2 6 1 0 . s z . levelei felesége portréjaként említik, az 5 7 9 5 . sz. mátkája arcképeként. 4 2 . Két évtizeddel később, m i n t Kis-Orbán Jánosnét, v a l ó s á g o s ékszergyűjteménnyel festette le G y u r k o v i c s Károly. L d . Sz. Kürti 1 9 8 7 . i. m . 5 4 — 5 6 . képpel. 4 3 . Kármán János 1 7 8 6 . k. született. 1 8 0 1 körül járt a d e b r e c e n i kollégiumba, 1 8 0 4 — 1 8 0 5 - b e n N a g y s z e b e n b e . 1 8 1 6 - b a n , m i n t l o s o n c i l a k o s jelentkezett a bécsi képzőművészeti akadémiára. 1 8 1 9 — 2 0 - b a n D e b r e c e n b e n festett portrékat. 1 8 2 3 - b a n Nagybányán d o l g o z o t t . L d . Sz. Kürti A református kollégium . . . i. m . 2 6 0 , 2 6 1 , 2 7 5 , 2 7 7 , 2 9 0 , 2 9 1 . képekkel.

városról, az épülő kollégiumról, a már meglévő toronyról. A z előtérben n a ivrajzú figurákat látni: pihenő utast, lovast, kétkerekű kordét, szénát hordó szekeret,

pásztorokat juhnyájjal. A rajz m i n d e n kezdetlegessége

ellenére

fontos. Építészettörténeti, néprajzi forrásértéke v a n . Még Kiss életében céh­ levélként sokszorosították.

44

Művészi értékkel nagyszebeni és bécsi rajzai bírnak. A

Nagyszebenben

készült c e r u z a - és tusrajzok N e u h a u s e r hatását mutatják. A fák csoportját jól fogja össze, a perspektívával is tisztában volt, d e az alakokat még eset­ lenül és hibásan rajzolta m e g . Ez a tudás fejlődött bécsi évei alatt. A bécsi rajzok egy részén 1808-as és 1809-es évszám található, általában a z o n b a n szignó nélküliek. Zömmel antik gipszmásolatok után készültek, görög böl­ cseket, isteneket, istennőket, múzsákat, római császárokat ábrázolnak. Pár mozdulattanulmány utal a beállított akt utáni rajzolásra. Ezek leg­ szebbike egy férfi hátakt drapériával, (nro.161.). E műveket látva egyet kell értenünk Kazinczyval, aki 1 8 1 4 - b e n dicsérte azt a nagy tekercs „academiai crayonirozott papirosát", a m e l y b e n „ mintegy tíz a c a d e m i a i

figurakon

kivül a ' többi m i n d antik statuák' másai, kivált antik

fejeké. A z ideálok országába voltam általtéve, s megszóllaltam. A ' Professor értette beszédemet. P e d i g s o k Professor, s o k Festő azt n e m értette volna. — Ezek az antik fők és azok a' miket az úczákon fel' s alá járva látunk, melly külömbség! És m i még is rettegjük az Ideálokat, kívánunk. A z ideál poesis,

a* természet próza.

s' csak

természetet

Mellyike szép a kettőnek?"

45

Összecseng ez a már idézett K i s Jánosnak szóló levelében írottakkal: „Melly fők, ... s melly különbség ezek között és azon arczok között, a mellyeket az utzákon látunk! S erre az ideál, a m a z o k b a n a természet vezet, — és még is az ideál, a tudatlanok előtt gyanús".

46

Máshol ezt írta: „ezek a debrecze-

niek üldözik az ideált s a természet kell". Már előbb is megbotránkozott azon, h o g y „Debreczen n e m tudja, mit akar a márványon az Árkádia", s reménykedve írta Szentgyörgyinek a fiatal Kölcseyről: „lefaragódik az alföldiség róla is".47 Kazinczy fel s e m tételezte azt, hogy az ő ízlésétől eltérő ízlés, a realista s szemlélet értéket, vagy eredetiséget teremthet, s ez épp úgy vonatkozott C s o k o n a i verseire, mint a puritán épületekre.

44. Nyakas Miklós: Debrecen látképe az épülő Nagytemplommal = Hajdú-bihari Napló, 1 9 8 3 . jan. 29. 45. K L 5795. sz. (XXII. k. 232.) 46. K L 2604. sz. és 2607. sz. (XI. k. 245. és 260.) 47. K L 996. sz. és 1642. sz.

IRODALOMJEGYZÉK Kazinczy Ferenc levelezése. I.—XXI. kötet. Kiadja: Váczy János (Bp., 1890— 1911) Lyka Károly: A táblabíró világ művészete. Magyar művészet 1800—1850. (Bp. é.n. 3. kiadása: 1981) Lyka Károly: Kiss Sámuel a Műcsarnokban = üj Idők, 1929. 43. 488—489. Kopp Jenő: Fővárosi Képtár (Bp. 1941) Kopp Jenő: Ismeretlen magyar festők a XIX. sz. első felében = Képzőművészet, 1941. 4. 75—80. Magyar művészet 1800-1945. Szerk.: Zádor Anna. (Bp., 1958) Balogh István: Debrecen. ( B p , 1958) A képzőművészetek Debrecenben. Szerk.: Bőgel József. (Debrecen, 1961.) Művészet Magyarországon 1780—1830. Katalógus. Szerk.: Szabolcsi Hedvig és Galavics Géza. (Bp., 1980) Művészet és felvilágosodás. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk.: Zádor A. — Szabolcsi H. ( B p , 1978) Szabó Júlia: A XIX. század festészete Magyarországon. ( B p , 1985) Debrecen története 1693—1849. Szerk.: Rácz István. (Debrecen, 1981) Tóth Béla: A debreceni rézmetsző diákok. ( B p , 1976) A debreceni Református Kollégium története. Szerk.: Barcza József. ( B p , 1988) Balogh István: Adalékok Debrecen képzőművészetéhez a XIX. század elején. = =Művészettörténeti Értesítő, IV. 1955. 55—65. Balogh István: A debreceni Református Kollégium gyűjteményeinek keletkezé­ se. = Zádor—Szabolcsi: Művészet és felvilágosodás i . m. 585—610. Sz. Kürti Katalin: Régi debreceni családi képek. A Hajdú-Bihar megyei Múzeu­ mok Közleményei, 48. sz. (Debrecen, 1987) Sz. Kürti Katalin: A debreceni Református Kollégium és a képzőművészetek 1790—1848.= Déri Múzeum Évkönyve, 1988. (Debrecen, 1990) 249—300. Sz. Kürti Katalin: Kazinczy Ferenc és a debreceni képzőművészet = Szépha­ lom, 3. kötet (Sátoraljaújhely, 1990), 95—118.

KISS S A M U E L MÜVEINEK REPRODUKCIÓI

Brassói polgármester (másolat), 1805 (Kat. 2. sz.)

Szilágyi Gábor professzor arcképe, 1803.

(Kat. 1.

Fa — tanulmány, é. n.

Tájkép, é. n. (Kat. 14. sz.)

(Kat. 16, sz.)

Erdőrészlet, é. n. (kb. 1804) (Kat. 15. sz.)

Fa — tanulmány, é. n. (Kat. 17. sz.)

Apollon,

1808 k. (Kat. 21. sz.)

Juno (tanulmányfej), 1808 k.

(Kat. 26. sz.)

/Vőí fej — tanulmány, é. n.

(Kat. 18. sz.)

Fejtanulmány, é. n.

(Kat. 19. sz.)

Korinthoszi

oszlopfő, 1818 k.

(Kat. 42. sz.)

A szabin nők elrablása, 1810. (Kat. 37. sz.)

Fáy András, 1811 (Kat. 7. sz.)

Debrecen látképe nyugat felől, 1815 (Kat. 38. sz.)

Férfiakt — tanulmány, 1808 k. (Kat. 23.

HáLakt — tanulmány, 1809 (Kat. 34. sz.)

Férfi arc, 1808 k. (Kat. 29. sz.)

Női fej — tanulmány, é. n. (Kat. 35.

Apolló, 1808 k. (Kat. 27. sz.)

Férfi arc, 1808 k. (Kat. 28. sz.)

Bacchus fej — tanulmány, 1808 k. (jiat. 25.

Férfi fej — tanulmány, é. n. (Kat. 36. sz.)

Női arckép, 1809 k. (Kat. 5. sz.) Kouátsné Dömsödy Julianna,

1809 (Kat. 4. sz.)

Kováts Gábor arcképe, 1809 (Kat. 3. sz.)

G

Kiss Sámuelné és gyermeke, 1814 (Kat. 10. sz.)

Komáromy Eszter, 1818 (Kat. 13. sz.)

Nemes férfi arcképe, 1815 (Kat. 12. sz.)

KISS S A M U E L MÜVEINEK KATALÓGUSA Rövidítések Ltsz.: leltári szám D M . = Déri Múzeum R K . = Református Kollégium gyűjteménye M N G . = Magyar Nemzeti Galéria M N M . ill. T K c s . = Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnoka J . n . , J j l . , J b f . = Jelzés nélkül, j . j o b b r a lenn, j . balra fenn R.= reprodukálva Irod. vagy E . = Irodalom, említve M T É . = Művészettörténeti Értesítő M M . = Magyar Művészet DMÉ.= Déri Múzeum évkönyve B a l o g h I. 1 9 5 5 , 1 9 6 0 , 1 9 7 8 i.m.= B a l o g h Istvánnak az iroda­ lomjegyzékben említett cikkei Sz. Kürti 1 9 8 7 , 1 9 8 8 i.m.= irodalomjegyzékben említett munkái

Festmények 1.

Szilágyi

Gábor

(1759-1807)

professzor

arcképe,

1803

p-akvarell, 2 9 8 x 1 8 5 m m jjl.: festette K i s s Sámuel D.l.D. 1803dik esztendőben J a n u a r i u s R K . ltsz.: D . 1 9 6 8 - 9 . K.: D M . 1 9 8 8 . R.: Tóth Béla i . m . 5 8 .

2.

Hurser

Lukács brassói polgármester

arcképe,

1805

(Másolat) p e r g a m e n - g o u a c h e , 180x134 m m J . n . Hátirata: „Brassai Polgármester. Festette 1 8 0 5 . Kiss Sámuel, Néb. k e d ves tanítványom, későbben első Rajzprofessor

D e b r e c z e n b e n . A z ere­

deti kép S z e b e n b e n találtatik. — Sárváry Pál m . k . " Sárváry Jakab'ajándéka a M N M - n a k , 1 8 4 7 . Ltsz.MNG.:

1939-3423

K.: a M M M első magyar képtárában 1851-től, 2 6 . tétel alatt. Időszaki kiállításokon: O M K T 1929. évi őszi tárlata ( M A P E akvarell kiállítása — Műcsarnok), Erdélyi művészek, erdélyi tájak (Szépműv. Múz. 1940), M a gyár rajz és akvarell a X I X - X X . században ( M N G . 1959). R.: Pesti Napló, 1 9 2 9 . okt. 1 3 . , DMÉ, 1 9 8 8 . 2 6 8 . írod.: Fejős Imre — MTÉ, 1 9 5 7 . 4 2 . Éber-Gombosi: Művészeti L e x i k o n . I. 5 6 6 . M M . XI. 1 9 2 9 . 135-136. Új Idők, 1 9 2 9 . 4 3 . 3.

Kouáts Gábor

(1781-1819)

gyógyszerész,

1809

p-akvarell, 6 5 x 5 5 m m , ovális, j n . D M . ltsz.: II. 149/1923 K.: D M . 1 9 8 6 . és 1 9 8 8 . R.: MTÉ. 1 9 5 5 . 5 9 . és az 1 9 8 8 . évi kiállítás leporellójában írod.: B a l o g h I. 1 9 5 5 . i.m. és S z . Kürti 1 9 8 7 . i.m. 4.

Kováts Gáborné

Dömsödy

Julianna,

1809

p-akvarell, 6 5 x 5 5 m m , ovális, j n . D M . ltsz.: II. 149/1923 K.: M A N S Z , 1 9 3 9 és D M . 1 9 8 6 , 1993-tól az állandó kiállításban 5.

Női arckép

(Dömsödy

Zsófia?/, 1809 k.

elefántcsont-akvarell, 65x51 m m , ovális, j . n . Ltsz.: D M . 11. 5 6 . 2 4 . 1 . K.: D M . állandó kiállításán 6.

Göböl

Gáspár arcképe,

1809

papír-pasztell Kecskeméti Képtár E.: Forrás, 1 9 7 6 . 1 1 . sz. 9 4 .

7.

Fáy András (1786-1864)

író, politikus,

1811

elefántcsontlemez-akvarell, 55x38 m m Felirata hátul két s o r b a n : Fest.: Kiss S a m . 1811 MTSM. ltsz.: 391 M T K C S ltsz.: 391 R.: DMÉ, 1 9 8 8 . 2 6 9 . 8.

Önarcképe,

1812

p-pasztell, 6 6 x 4 5 c m jbl. a könyvön: A rajzolás ... sége ... tette Kiss Sámuel, 1 8 1 2 RK. ltsz.: E . 1 9 8 8 . K.: D M . 1 9 8 8 . R.: DMÉ, 1 9 8 8 . 2 7 4 . Irod.: Kazinczy Levelei, 2 6 0 2 (XI. 240.) Lyka: M M . 1935. 135. Sz. Kürti 1 9 8 7 . i. m . és 1 9 8 8 . i. m . 9.

Felesége,

Árvay Sára (1795-?),

1812

p-pasztell, 6 6 , 5 x 4 5 c m , j n . R K . ltsz.: E . 1 9 8 8 . 10. K.: D M . 1 9 8 8 . R.: DMÉ. 1 9 8 8 . 2 7 3 . Irod.: Kazinczy Levelei, 2 6 0 2 . Lyka: M M . 1 9 3 5 . 1 3 5 . Sz. Kürti: 1 9 8 7 . és 1 9 8 8 . i . m . 10. Kiss Sámuelné

és gyermeke,

Lajos,

1814

p-pasztell, 4 5 x 3 0 c m , j n . D M . ltsz.: II. 8 7 . 10. 1. K.: D M . 1 9 8 6 és 1 9 8 8 . Írod.: L y k a : M M . 1 9 3 5 . 1 3 5 . Sz. Kürti: Vezető a Déri Múzeum kiállításához I. (Debr. 1992.) 9., 11 és 16. (kép). 11. Áruay Györgyné

Zakarjai

Tóth Erzsébet

p-pasztell, 4 5 x 3 0 c m , j n . Árvay Sándor tulajdona, B p . K.: D M . 1 9 8 6 és 1 9 8 8 .

(1773-1841),

1814 k.

12. Nemes

férfi arcképe,

1815

rézlemez-olaj, 1 8 2 x 1 4 0 m m , jbo.: Kiss S a m u 8 1 5 M M G . ltsz.: F. K. 5 4 8 0 K.: Erdélyi művészek kiállítása (Kolozsvár, 1941), Fővárosi Képtár és D M . 1988. R.: K o p p Főv. Képtár l d . az irodalomjegyzékben Szépművészet, 1941. 4. 80.és DMÉ. 1 9 8 8 . 2 7 0 . Irod.: K o p p Jenő: Ismeretlen magyar festők (ld. irodalomjegyzékben!) 2 7 . és XI. tábla. 13. Komáromy

Eszter

(1799-1877),

1818

p-pasztell, 5 8 x 3 8 c m , ovális, j . n . D M . ltsz.: II. 1 4 6 . 1 9 2 3 . K.: M A N S Z ( 1 9 3 9 - 2 6 - 1 4 1 ) és D M . 1986, 1988., 1993-tól a képzőmű­ vészeti állandó kiállításban R.: DMÉ. 1976. 2 6 1 . Irod.: DMÉ. 1 9 7 6 . 2 6 1 . Sz. Kürti: i. m . 1 9 8 7 . Rsy'zok 14. Tájkép, é. n. p-szépia, 3 2 0 x 4 5 0 m m , j . n . R K . ltsz.: 1 9 8 2 . 7. Mro. 1 0 8 . 15. Erdőrészlet,

é. n. (kb. 1804)

p-ceruza, 2 3 0 x 1 7 0 m m , j . n . R K . ltsz.: D. 1 9 7 7 . 5 . 16. Fa tanulmány,

é. n.

p-ceruza, 5 3 0 x 4 0 0 m m , j . n . Rk. ltsz.: 1 9 6 8 . 2 6 9 . Mro. 1 0 9 . R.: DMÉ, 1988. 2 7 1 . 11. Ea tanulmány,

é. n.

p-ceruza, 3 3 0 x 2 3 0 m m , j . n . R K . ltsz.: D . 1 9 7 7 . 5/a

18. Női fejtanulmány,

é.n.

p-kréta, 4 7 0 x 3 4 0 m m , j . n . RK. ltsz.: 1 9 6 8 . 2 7 5 . Mro. 1 3 8 . 19. Fejtanulmány,

é.n.

p-kréta, 4 9 5 x 3 7 5 m m , j . n . Rk. ltsz.: 1 9 6 8 . 2 7 9 . Mro. 1 4 6 . 2 0 . Hercules,

1807

p-kréta, 4 8 0 x 3 3 5 m m J b l . : A z ifjú H e r c u l e s K . S . 1 8 0 7 R K . ltsz.: 6 8 . 2 7 0 . Mro. 129. 2 1 . Apollon,

1808 k.

p-kréta, 4 8 0 x 3 4 0 m m , j . n . R K . ltsz.: 6 8 . 2 8 1 . Mro. 148. 2 2 . Homeros

fej, 1808 k.

p-kréta, 4 9 5 x 3 7 5 m m , j . n . R K . ltsz.: 6 8 . 2 6 8 . Mro. 158. 2 3 . Férfi akt tanulmány,

1808 k.

p-kréta, 5 1 0 x 3 4 0 m m , j . n . R K . ltsz.: 6 8 . 2 8 9 . Mro. 164. 2 4 . Akt tanulmány,

1808 k.

p-kréta, 4 9 5 x 3 3 0 m m , j . n. R K . ltsz.: 6 8 . 2 8 8 . Mro. 162. 2 5 . Bacchus

fejtanulmány,

1808 k.

p-kréta, 4 9 5 x 3 8 0 m m , j . n . RK. ltsz.: 6 8 . 2 8 0 . Mro. 147. 2 6 . Juno

(tan. fej), 1808 k.

p-kréta, 4 8 0 x 3 3 5 m m , j . n . R K . ltsz.: 6 8 . 2 8 4 . Mro. 1 5 2 .

21. Apolló,

1808 k.

p-kréta, 4 7 0 x 3 3 0 m m R K . ltsz.: 1 9 6 8 . 2 7 2 . Mro. 1 3 2 . 2 8 . Férfi arc, 1808 k. p-kréta, 4 8 0 x 3 3 0 m m R K . ltsz.: 1 9 6 8 . 2 8 3 . Mro. 1 5 1 . 2 9 . Férfi arc, 1808 k. p-kréta, 4 7 0 x 3 3 0 m m R K . ltsz.: 1 9 6 8 . 2 8 5 . Mro. 1 5 3 . 3 0 . Férfi arc, 1808 k. p-kréta, 4 8 0 x 3 4 0 m m R K . ltsz.: 1 9 6 8 . 2 7 3 . Mro. 1 3 4 . 3 1 . Kertrészlet

férfiakkal,

üersidézettel,

1808.

p-tollrajz, 1 2 0 x 2 0 4 m m D M . ltsz.: II. 9 5 . 2. 1. 3 2 . Solon

fej tanulmány,

1808 k.

p-kréta, 4 8 0 x 3 2 5 m m J . Solon Mo. 13. R K . ltsz.: 6 8 . 2 7 1 . Mro. 1 3 1 . 3 3 . Tiberius

fej, 1808 k.

p-kréta, 4 8 0 x 3 4 0 m m J . b. 1. T i b e r i u s Mo. 19. R K . ltsz.: 6 8 . 2 7 8 . Mro. 1 4 5 . 3 4 . Hátakt tanulmány,

1809.

p-kréta, 4 9 5 x 3 3 0 m m , J b l . K S . 1 8 0 9 . R K . ltsz.: 6 8 . 2 8 7 . Mro. 1 6 1 . R.: Sz. Kürti: Kazinczy és a d e b r e c e n i képzőművészeti élet = Széphalom, 3. kötet. (Sátoraljaújhely, 1990.) 105. 3 5 . Hői fejtanulmány,

é. n.

p-kréta, 4 9 5 x 3 7 5 m m , j . n . R K . ltsz.: 1 9 6 8 . 2 7 6 . Mro. 1 4 3 .

3 6 . Férfi tanulmányfej,

é.n.

p-kréta, 4 9 9 x 3 7 5 m m , j . n . RK. ltsz.: 6 8 . 2 7 7 . Mro. 144. 3 7 . A szabin

nők elrablása,

1810

p-ceruza, toll, 2 9 0 x 5 2 5 m m J . n . Felirat: A d e b r e c e n i ref. egyház kannájáról lerajzolta Kis Sámuel 1810 D M . ltsz.: II. 1920/5. Irod.: DMÉ. 1 9 7 6 . 2 5 9 . 3 8 . Debrecen

látképe nyugat

felől,

1815

p-toll, 1 6 0 x 4 0 0 m m J b l . rajzolta K . S . 1 8 1 5 D M . ltsz.: II. 1919/24. R.: B a l o g h I. 1955/57 és B a l o g h 1.: D e b r e c e n (Bp. 1958.) 19. kép Céhlevélként használt változata közölve a H B N . 1 9 8 3 . j a n . 2 9 - i számá­ ban. K.: D e b r e c e n festészetének 2 0 0 éve — D M . 1 9 5 0 . 3 9 . Ornamens-terü,

1816 k.

p-akvarell, tollrajz, 2 1 0 x 6 2 5 m m R K . ltsz.: 6 8 . 2 9 3 . Mro. 1 0 3 . 4 0 . Építészeti

rajz mintalap,

1818

p-toll, 4 7 0 x 1 4 0 m m Jjl.: K i s S. 1 8 1 8 R K . ltsz.: E . 1 9 6 8 . 2 9 2 . Mo. 15. 4 1 . A Toscanai

oszloprend,

1818

p-toll, 4 7 0 x 1 4 0 m m Jjl.: Rajz: K i s S. 1 8 1 8 R K . ltsz.: E . 1 9 6 8 . 2 9 2 . Mo. 19. 4 2 . Korinthoszi

oszlopfő,

1818 k.

p-kréta, 4 8 0 x 3 9 0 m m . J n . RK. ltsz.: E . 1 9 6 8 . 2 6 7 . Mro. 4 6 .

SZÖVEGGYŰJTEMÉNY 1. A rajzolás mesterségének k e z d e t e . A rajzolásbann gyönyörkö­ dő tanulóifjak és g y e r m e k e k kedvéért írta Sárvári Pál, a debreceni református kollégiumbann rendesen mathézist és fizikát tanító pro­ fesszor. Rajzolta L u m n i t z e r G y ö r g y János, metszette Beregszászi Péter, a nevezett kollégiombann tanuló ifjak. (Debrecen, 1804.) "A Rajzolás mesterségének Oskoláinkbann közönségesen való tanítása és tanulása, m i n d ez ideig újság, sőt s o k helyekenn az s e m lévén: némellyekre nézve szükségesnek tartottam röviden m e g m u t o g a t n i ,

hogy az

n e m h a s z o n t a l a n időtöltés. ... T a g a d h a t a t l a n d o l o g , hogy számos kézi mesterségek, minéműek, a' Kőművesség, Atsság, Asztalosság, Lakatosság, Ötvösség, Fazekasság, sőt hogy többeket n e említsek, a' szép Varrás is, a' Rajzolás mesterségének tudása nélkül kevésre mehetnek, n e m virágozhatnak. A z o k r a a gyermek­ ekre is ifjakra nézve tehát, a' kik az előszámlát, és több afféle mesterségek közzül valamellyiket

kívánt előmenetellel akarják gyakorolni, a' Rajzolás

mesterségét szükséges v o l n a Oskoláinkbann tanítani... Továbbá a z o k n a k is, a ' kik az előszámlált, 's azokhoz hasonló kézi m e s ­ terek által, tulajdon gondolatjuk és Ízlések (gustus) szerént akarnak valaha valamit készíttetni, a' Rajzolás mesterségét, legalább valamelly részbenn, es­ mérni szükséges. Mert g o n d o l a t a i n k a t

sokszor j o b b a n

kimagyarázhatják

egy két húzással, mint egész órákig tartó beszédekkel. E n n e k felette az ugy nevezett tudós Mesterségeknek, vagy tisztessége­ sebb Tudományoknak (artes liberaliores, Scientiae) kevés vagy talán tsak egy n e m e sints, amely a ' Rajzolás mesterségének értése és gyakorlása által többre n e m e h e t n e . " . . .

" A z o n o k o k r a nézve a ' Rajzolás mesterségének, ... Oskoláinkbann való terjedését, én is óhajtom. D e hivatali kötelességem is a n n a k

fundamento-

mát a Perspektívábann tanítani. T s a k a z o n kevés tanításnál fogva is voltak majd m i n d e n esztendőbeli tanítványaim közzül ollyanok, akik előszször a Rajzolást, a ' Metszegetést is, m i n d e n további tanító nélkül próbálgatták, és némellyek tulajdon szorgalmatosságokkal, úgy m o n d h a t n i , vitték is valami­ re."

2. Kiss Sámuel

levele

Sárváry

Pálhoz.

Szeben,

1803. ápr. 13.

Nagy Érdemű Tiszteletes Tudós Professor (Jr! H o g y elébb n e m tellyesitettem azon kötelességemet a mellyet most tsak hamarjában és sietve tellyesiteni kivánok, arról alázatosan engedelmet ké­ rek; mert n e m a n e m akarásból h a n e m tsak ezen mostani alkalmatosságra való várakozásból esett. Kívánsága szerént tselekszem ugy vélem Tiszteletes Professor U r a m n a k ha levelemnek

foglalatjába mindjárt tsak rövidedenn is m o s t a n i állapotom

lész, mellyről tudósításom ez. Minekutánna megértkeztem ide S z e b e n b e a Nagyságos Fő Strázsa Mes­ ter CJrhoz, mindjárt O Nagyságának emberséges s jó szivét hozzám tapasz­ taltam és m i n d e n e k e t akképpen méltóztatott reám nézve tellyesiteni, a mint a Tiszteletes

Professor

U r a m n a k a levelébe irá. — Ugyanis mindjárt szá­

m o m r a egy szép kinézésű szobát rendelt, a h o n n a n gyönyörűséggel nézhe­ t e m S z e b e n n e k Debretzen felől való vidékit és a Városnak majd tsak n e m felét. — Éppen ebéd előtt érkezvén ide O Nagysága a n n a k idejébe a m a g a asztalához méltóztatott és azolta is m i n d e n k o r a Nagyságos Úrral ebédelek; vatsorám p e d i g külön v a n , minthogy a Nagyságos Ur n e m szokott vatsorát e n n i . — A z o n n a n a p o n n mindjárt megpróbált a Nagyságos U r a rajzolás­ ból. A következő n a p o k o n n pedig h o l m i Architecturahoz való számvetésben gyakorlott és egy darabig s e m m i ollyas különös munkát reám n e m bízott O Nagysága. Egyszer látom, hogy egy Szász Deák ( a ki ide jár a Nagysá­ gos Úrhoz, h o g y itt valamit t a n u l h a s s o n és a k i a rajzoláshoz keveset vagy semmit s e m értett) az E n y e d i C o l l e g i u m Bibliothecajat akarja rajzolni; de

n e m b o l d o g u l h a t vele s jelentem O Nagyságának, hogy majd elkészítem én. Örömest reá állott Ő Nagysága s én egy néhány n a p o k alatt azt a Nagyságos Urnák m e g elégedésével el késztettem. Azután már többet mert reám bízni és Erdélly Ország mappájának egy részét adta ide, hogy készitts e m el. Hozzáfogtam és nyoltz n a p alatt azt el készítettem, a mit más két hét alatt végezett v o l n a el. — E g y szóval a m u n k a a mint tapasztaltam a Nagyságos Urnák m e g elégedésével v a n és többre betsülte az én munká­ mat mint egy más Ifjúét, a ki itt a Rajz Oskolában a leg híresebb rajzoló volt és a ki a télen által itt dolgozott fizetésért. T s a k hamar is azután, mint ollyat a kire már nints szüksége a Nagyságos Clrnak magától elbotsátotta. Először m i k o r e z e n fejjebb emiitett Ifjúnak munkáját m e g láttam, m e g ijjedtem, hogy én majd n e m leszek kedvességben azért hogy amazt a ki j o b b én értem el kell botsátani de tsak kevés idő múlva m e g vallotta örömömre a Nagyságos Clr, h o g y j o b b a n t u d o k én rajzolni m i n t amaz. Igy reménysé­ g e n kivül Ö Nagysága előtt betsülletem nevekedett s oily reménységgel v a n rollam a Nagyságos U r (a mint m a g a m o n d o t t a , d e talán a mit m e g irni n e m is illik) h o g y h a fél esztendőt töltök rajzolásba, itt S z e b e n b e az öreg N e u h a u s e r e n kivül j o b b rajzoló n e m leszsz.- Báró B r u k k Antal urnák a ki most m e g halt a szász tanuló Ifjúság számára testált képes házai kevés idő múlva ki f o g n a k nyittatni, hogy ott m a g o k a t a rajzolást tanuló Ifjak gyako­ rolhassák. — Erre nézve is már örvendek a S z e b e n b e való jövetelemenn. — Én még e d d i g rajz Oskolába n e m jártam, m i n t h o g y mostanában m i n d i g nagy sietséggel az Erdély Ország mappáit kell rajzolnom a melly m u n k a S e p t e m b e r i g leg alább m e g tart, s a z o m b a a mint h a l l o m itt a Rajz Professortól n e m i g e n lehet tanulni, mint hogy nints patientiája a tanításhoz, h a ­ n e m estvénként s reggelenként a m i k o r lehet m a g a m n a k rajzolgatok. A mappázás előttem igen terhes volt, kivált m i g hozzá n e m

szoktam,

és m i g a Nagyságos Ur azt m e g n e m m o n d o t t a , hogy szabadságot ád arr a m h o g y ebéd után sétálhassak és estve felé 5-6 óra tájban m e g szűnhes­ sek a munkától; mert elsőbben m i n d szünés nélkül dolgoztam rajta reggel­ től fogva setét estig. — Ö Nagysága azt bizta reám, hogy irjam Tiszteletes Professor U r a m n a k , hogy arra m o s t a n küldött Tserépvetőre vigyázzanak és regulába tartsák, mert n e m i g e n jó hireket hallunk rolla: ígéri a Nagyságos Ur, h o g y másokkal is fog szollani, hogy m e n j e n a tserépvetés végett, a kiktől többet lehet várni.

A T ö b b Nagy Érdemű Tiszteletes Tudós Professor Uraimékat is m i n t volt Érdemes Tanítóimat és Fautoraimat alázatosan tisztelem s m a g a m a t

Tisz­

teletes Tudós Professor CJraméknak favorában ajánlom, a ki vagyok Tiszte­ letes Professor

uramnak alázatos szolgája Kiss Sámuel mk.

Sárváry Pál levelezése. XLV11. levél. Déri Múzeum. D e b r e c e n .

1. 156.

1939.48 3.

Péchy

Mihály

levele

Sárváry

Pálhoz.

Szeben,

1803. aug.

17.

...A K i s Sámuel magaviseletével egészen n e m vagyok megelégedve. K e ­ vés hozzám való bizodalma v a g y o n , v a d eszét látom;

's másképen is kevés életre való

miolta haza jöttem c s a k azolta való m a g a viselését h a leirom,

belőle m i n d e n

kitetszik. E l m e n e t e l e m k o r

valami

rajzolást

hagyván

neki

munkára, azt ugy elhányta, hogy s o k k a l rosszabb mint m i n d e n előbbi m u n ­ kái. Pénteken haza jővén, 's látván, h o g y már régen m u n k a nélkül v a g y o n , s z o m b a t o n dél tájban valami kevés munkát adtam, hogy akkor n a p végez­ né el, d e délután elmenvén, egész n a p többet n e m láttam; már vasárnap hazulról elment volt, m i k o r felköltem és otthon n e m ebédelvén, estve felé jöttem c s a k haza; a k k o r tájban elővetődvén, kérdezem, hogy h o l v a g y o n Kis Sámuel? O m o n d j a , hogy a külső városon valami korcsomában, a h o l ő volt látta légyen. Másnap, mint h o g y a város leveléből láttam, h o g y m e g küldötték légyen a czigányoknak tőlem kiadott pénzt, kérdeztem felőle; hát ő azt felelvén, a n n a k is egy részét mintegy 2 0 frt-ot elköltött, mire még most s e m t u d o m mivel a főző asszonynak hagyott pénzt s e m adta ki az asszony egésszen a konyhára. D e még n a g y o b b bosszúságom b e n n e az, hogy m e g n e m t u d o m szelídíteni, itthon létemben idegen és kerül örökké, társaságait k i n e m t a n u l h a t o m ; e d d i g eleintén időt m i n d azért h a g y t a m vol­ n a neki, hogy a német nyelvre fordítaná, de még n e m igen látom b e n n e b o l d o g u l n i . Egyet más portékámban egész securitásom vele n i n c s e n , mert ha itthon n e m vagyok, legszebb munkáimat kikeresi

's elmocskolja,

bár

4 8 . A Déri Múzeum általános történeti adattárában lévő, vonatkozó kéziratos leveleket B a l o g h István közölte, i. m . 1 9 5 5 . i. m . 6 1 — 6 5 . Könyvünkben rövidítve közlünk ebből pár levelet, a rövidítés jele: (...)

nálla még házam kulcsát n e m m e r t e m hagyni. A rajzolásban másképpen reménylhetni, hogy előmegyen c s a k több okossága és alkalmaztása má­ s o k b a n v o l n a . E g y rosz szokás az is b e n n e , hogy sokat pipázik, mert a pipafüst a rajzolásnak kedves illatot n e m a d . . . M a g a m a t Tiszt. Professor urnák kedves barátságában ajánlván vagyok S z e b e n 1 7 - a A u g u s t i 8 0 3 . igaz szolgája Péchy Mihály m k . Megjegyzendő az is, h o g y a z o n ifjú K i s Sámuel, kinek némelly gyenge­ ségeit s a deák convictusból kivitt ügyetlenségét a tudós őrnagy a X L . szá­ mú

levél v é g e felé megróvja, később a c a d e m i a i képíróvá formálta ki m a ­

gát, s lett a d e b r e c e n i rajziskola első tanára, s úgymond alapitója, ki n e m c s a k művészi alapos ismereteivel, h a n e m tiszta erkölcsi jellemével, szerétre méltó erkölcseivel és munkásságával közbecsülést érdemlett k i . H o g y m a g a a tisztelt őrnagy másként ítélt n e m egészen két év múlva is Kis Sámuelről s a tanulmányainak Bécsben leendő folytatásához — mellyet kétségkívül ő javaslott s elő is segített tekintélyével szép reményeket csatolt, mutatja az X L I . számú levél, mellyben K i s Sámuelt gypszből öntött antique képeknek beszerzésével és igy gyakorlott izlést igénylő vásárlásokkal kívánja megbiztatni. Sárváry J a k a b n a k , Pál fiának, a gyűjtemény összeállítójának jegyzete 1869-ből, a levelek végén. Sárváry Pál levelezése X L . levél.

4. Kiss Sámuel

levele

Sárváry

Pálhoz.

Szeben

1805. febr. 19.

Nagy Érdemű Tiszteletes Tudós Professor ür! Drága Nagy Jó u r a m ! Igen n a g y o n örvendek rajta, hogy Tiszteletes Professor Clram az én Bétsbe való szándékomat helybe hagyta és azt alázatosann

köszönöm,

hogy e n n e k k i munkálódása eránt a Tekintetes Fő Curator Clrnak is Írni méltóztatik. — A Nagyságos Fő Strása Mester ür is, mindenképen azt j a ­ vasolja, h o g y h a tsak lehet fel menjek: irt is már az eránt a d o l o g eránt a Tekintetes Fő Curator Clrhoz. — E g y levelében méltóztatott Tiszteletes Pro­ fessor Clram irni, hogy esztendőnként 2 0 0 forint subsidiumról g o n d o s k o -

dik. Ez is u g y a n n a g y segítség l e n n e , én ezért is a Debretzenieknek nagy háládatossággal f o g o k tartozni: d e m i n t h o g y m a g a is jól tudhatja azt Tisz­ teletes Professor U r a m , hogy a m o s t a n i időben m i n d e n igen drága, kivált Bétsbe; azért is kérem alázatosan Tiszteletes Professor Uramat, h o g y h a tsak lehetséges, vegye arra a Debretzenieket h o g y 3 0 0 forintal, leg alább az első esztendőben segíttsenek. Mert az első esztendőbe ugy tartom, hogy s e m m i t s e m , vagy i g e n keveset kereshetek. — Már látom, hogy abból s e m ­ m i s e m leszsz, h o g y én i n n e n a tavasz elején elmenjek: mert még a d d i g az ideig talám az én d o l g o m n e m dütődik el. — Más akadájom pedig az, hogy még énnékem elsőbe a hazámból pént kell kérni, hogy uti költségem le­ gyen, és hogy h a a d d i g itt elegendőt n e m kereshetek, tehát az addig teen­ dő adósságot ki fizethessem. — M o s t is m i n t h o g y haza jövetelemtől fogva (kivévén a Rajz Oskolában töltött időmet) szüntelen a Majornál dolgoztam, m a g a m n a k s e m m i t n e m kereshettem és kénytelen voltam egy néhány fo­ rintokat a Majortól költsönözni. Ezután is hogy leszsz itt d o l g o m a bizony­ talan; mert szük az idő és m i n d e n e k kiméllik a pénzt. — A Major Úrtól én a T e m p l o m rajzolatából két darabot dolgoztam kis, tudni illik a T e m p l o m végének fácádáját és a n n a k keresztül való vágását. — A két t o r o n y n a k fél­ be hagyott árnyékozását én készítettem el. A z Architecturát a Major Ur a Militia szerént akarta tanítani: d e a h h o z még hozzá n e m kezdett, és már abból s e m m i s e m is leszsz. — A Rajzolás­ ról való tanítását Tiszteletes Professor U r a m n a k örömmel olvastam a m i anyai nyelvünkönn. A Rajzolatokat is (a mint azt a Majornál lévő bajaim engedték) körül néztem és azokat egyenként m e g hánytam vetettem. — A z igaz, h o g y a m u n k a n e m tökélletes; de ki is kívánhatná azt, hogy kezdők tökélletes munkát készíthetnének? E szerént én n e m is akartam a b e n n e levő hibákat m e g irni: de mint h o g y m a g a Tiszteletes Professor U r a m erre szabadságot adott: ezért is m e g i r o m a főbbeket oly tzélból hogy h a lehetne még rajta ez által némelly hibákat m e g jobbítani. — Sajnállom, hogy a raj­ zolatokat m i n e k előtte azok ki mettződtek, n e m láthattam: mert még a k k o r lehetett v o l n a rajtok segíteni és a hibás táblákat ki lehetett volna mustrálni, a m i már most i g e n bajos d o l o g : m i n t hogy munkába is költségbe is v a n . — A z Anatómiai rajzolásokat h e l y b e n n e m hagyhatom, mert a z o k b a n i g e n sok h i b a v a n . H a időm lett volna, m é g most is készítettem volna egynéhány táblákat; de az tellyes lehetetlenség volt; h a n e m már most Lavatter szerént

fogok készíteni 6 táblát, a melynek hármánn a tsontok elölről, oldalvást és hátul lesznek rajzolva és a húsos inak körül menetele is m e g fog rajta tett­ zeni. A másik Hármánn p e d i g tsak tsupa m u s c u l a t u r a leszsz, m i n d e n árnyékozás nélkül: mert az árnyékozással azt egészszen el rontaná a mettző. — Én a z o n igyekezem, h o g y ezeket minél hamarébb el készitthessem, és ha egyéb alkalmatosság n e m adódik postán is el f o g o m küldeni. — A z Anatómia rajzolására i g e n nagy accuratia kívántatik és talám ezt még a kezdőknek n e m is kellene tanítani: külömben n e m árt. — A Landshaftokról azután g o n d o s k o d j u n k , midőn már az anatómiai figurák m e g lesznek. Én is talám a d d i g j o b b a n bele k a p o k a rajzolásba. Kármán János, a ki a Tiszteletes Professor u r a m a t alázatosan tiszteli él velem együtt ugy a mint lehet s tanulja a rajzolást és most már a miniatűr festésbe is bele kezdett. — Sajnállva értette egyszerre két barátinak halálát, kivált a Petesét, és a z o n n instálja Tiszteletes Professor Uramat, hogy h a lehet méltóztasson az ő haláláról bővebben irni. — A Rajzolatokat m i n d küldöm vissza az Írással együtt. M a g a m a t továbbra is a Tiszteletes Professor U r a m n a k betses favorába ajánlom a k i vagyok Tiszteletes alázatos

Professor

Uramnak

tisztelője s szolgája Kiss Sámuel

mk.

Sárváry Pál levelezése LI. levél.

5. Kiss Sámuel

levele

Sárváry

Pálhoz.

Szeben.

1805. ápr. 11.

Nagy Érdemű Tiszteletes Tudós Professor U r ! Drága N a g y Jó U r a m ! (...)

Próbát tettem az Anatómiai figuráknak rajzolatjába, h a mindjárt az

N e u h a u s e r Urnák ellenére esett is. A figurák B u c h a r d o n szerént vágynak rajzolva. A z idő igen szük volt, a melly alatt és ezt készítettem és most éppen e b b e az órába v o l t a m vélek készenn; azért is én ezt n e m tsinálhattam fain vonásokkal, és azzal s e m ditsekedhetem, hogy hiba nélkül v o l n a : mert h a valaki azt hiba nélkül akarná rajzolni, ugy arra e n n e k n e m három

napot kellene forditani. — Hirtelenébe a t s o n t o k n a k és az i n a k n a k neveiket m a g y a r u l és deákul fel raktam: d e ezek sintsenek egészszen jó

rendbe

szedve a siettség miatt. — Itt a mettzőnek n a g y o n vigyázónak kell l e n n i , kivált m i n t h o g y a figurák n a g y o n kitsibe vágynak rajzolva és m i n d e n legki­ sebb el távozás n a g y hibát ejt. A mettzőre b i z o m a vonásoknak is szépsé­ gét. — H o g y a mettző j o b b a n láthassa a részeket, azért küldöm a z o n há­ r o m figuráknak n a g y b a való le rajzolását is a mellyeket én m a g a m n a k tsak tanulás kedvéért rajzoltam. — N e m t u d o m ád-é k i magyarázatot Tiszteletes Professor Clram az anatómiáról, mert a b b a is tehettségem szerint segítsé­ gemét ajánlom, tsak hogy t u d h a s s a m , hogy hosszunak-é vagy rövidnek kell lenni? A z o n kívánságát is kívántam be tellyesiteni Tiszteletes Professor U r a m ­ nak, melly szerint valami festésemet akarja látni. Azért is küldök két képet miniaturba, az egyik M e n g s n e k (annak a hires festőnek, a ki előtt 2 5 esz­ tendőkkel halt m e g és a ki az ő tudós irása által a Pictor Philosophus nevet megérdemlette) képét. Ezt én N e u h a u s e r ur attyának munkájáról copiroztam. A másik egy brassai Polgár M e s t e r n e k ( a ki ez előtte mintegy 1 0 0 esztendővel élt) a képe. Ezt egy olajos festésről, a melly a valóságos nagy­ ságban volt festve, c o p i r o z t a m . — Ebből ítélje m e g Tiszteletes

Professor

U r a m és mások is, h o g y mire m e n t e m esztendő alatt. A képek tsak h a d d maradjanak Debretzenbe, reménylem, hogy m a g a m a u g u s t u s b a n érte m e ­ gyek. — E z e n festéseimet N e u h a u s e r U r az ifjú B r u c k e n t h a l n a k is m e g m u ­ tatta, a k i m e g e n g e d t e nékem ezután a Bilder Galériában való copirozást. — Én n e k e m m i g itt leszek, a legfőbb tzélom az leszsz, hogy egynéhány darabokat copirozhassak, és időmet azzal n e m f o g o m vesztegetni, hogy itt portrékat másoknak tsekélly pénzért festegessek. Inkább örömestebb költsönzök pénzt a Major Úrtól és a festésnek tanulásában tovább megyek. — Májusnak a vége felé N e u h a u s e r Úrral Vásárhellyre megyek és ott fogunk vagy két hetet tölteni. Júniusnak a végén megyünk Sibóra és ott fogok a P r o f e s s o r o m n a k segíteni a Debretzenbe eső augustusi vásárig, a mikor osztán együtt N e u h a u s e r Úrral fogunk Debretzenbe m e n n i . A k k o r m e g fogják mutatni a környül állásaim, hogy vissza megyek-é Sibóra vagy tsak azután e g y e n e s e n veszem az utamat Béts felé: mert nékem leg alább az első N o ­ vemberre Bétsbe kell lenni.

Szeretném tudni, h o g y végezett-é már a c o n s i s i t o r i u m az én d o l g o m b a valamit?

(...)

Kármán János barátom alázatosan tiszteli Tiszteletes Professor Uramat és kéri alázatosan, méltóztasson tiszteletes Professor

U r a m ezen

levelet

Tiszteletes Erőss U r a m n a k elküldeni. Igen szép előmenetelt tett a rajzolás­ b a n és N e u h a u s e r igen örült neki. Én m a g a m a t Tiszteletes Professor U r a m n a k favorába és gratiajaba aján­ l o m a ki vagyok Tiszteletes

Professor

Uramnak

alázatos

szolgája

Kiss Sámuel

mk.

Sárváry Pál levelezése LII. levél. 6. Péchy

Mihály

levele

Sárváry

Pálhoz.

Szeben.

1805. jún.

12.

...Ha K i s u r a m a nyáron Bécsbe felmegyen, ott jó v o l n a őkegyelmének Commissiót a d n i , hogy a B i b l i o t h e c a számára Bécsben a Gypsből kiöntött antique fejeket, sőt más a n t i q u e képeket is szerezze m e g és leküldvén, a Bibliotheca ékessége is l e n n e s az ifjaknak is, akik a rajzolásban tovább akarnának m e n n i modellául szolgálna a rajzolatra... Sárváry Pál levelezése XL1. levél. 7. Franz Neuhauser szebeni Sámuel részére. S z e b e n , 1 8 0 5 . júl. 2.

professzor

bizonyítványa

Kiss

Attestat. Dass H e r r Sámuel K i s s v o n Nagy Kőrös gebürtig die allhiesige K . K . N a ­ tional Z e i c h n u n g s s c h u l e zwey J a h r e n besuchet, u n d sich, während dieser Zeit mit d e m rühmlichsten Fleisse, mit untadelhafter rechtschaffener Auf­ führung für a n d e r e n vorzüglich ausgezeichnet hat, u n d selber aber seine S t u d i e n a u f einer H o h e n Löbl. A k a d e m i e ferner fortsetzen will, s o wird i h m hiemit mit Verdienst zur ferneren E m p f e h l u n g b e y g e g e b e n . H e r m a n n s t a d t

2. J u l y 1 8 0 5 . F r a n z N e u h a u s e r K K . Professor der Z e i c h n u n g s u n d B a u ­ kunst allhier. A l u l : G e s e h e n K K . Polizeydirektion zur Rückreise n a c h Nagy Kőrös i n U n g a r n . W i e n , a m 7-ten M a y 8 0 9 . Leiter K K . Rath. Városi levéltár. D e b r e c e n , F o g a i m . 1 8 1 0 : 194. sz.49 8. Kiss Sámuel

levele

Sárváry

Pálhoz.

Nagykörös,

1806. jan.7.

N a g y Érdemű Tiszteletes Tudós Professor Clr! Drága kedves Jóakaró U r a m ! H a bizonyos volnék a Tiszteletes Professor U r a m hozzám való jószívűsé­ gében; ugy ily s o k izbe levelemmel a l k a l m a t l a n k o d n i n e m kívánnék: de m i n t h o g y t u d o m , h o g y ezt n e m tsak m e g engedi n e k e m Tiszteletes Profes­ sor U r a m , h a n e m m é g m a g a is tőllem

megkívánja, hogy ezt a m i k o r tsak

lehet tellyesittsem; azért is bátorkodom most is ezen egy néhány s o r o k n a k olvasásával terhelni Tiszteletes Professor Uramat. A mult D e c e m b e r b e postán küldöttem egy levelet, olly reménységbe lé­ vén, hogy a Deákoknak Innepre való el botsáttatások előtt venni fogja Tisz­ teletes Professor U r a m levelemet, d e ugy tartom, h o g y a b b a a reménysé­ g e m b e m e g tsalatkoztam, a m i n t h o g y Böltsi Uramtól, a k i most az Innepi alkalmatossággal itt keresztül utazott és a kinek el jövetele előtt szerentséje volt Tiszteletes Professor U r a m m a l s z e m b e lenni, s e m m i izenetet is e felől n e m vettem. Óhajtva vártam kiváltképpen a M e n g s z fordítását, mint a mellyel téli u n a l m a s óráimat a k a r t a m gyönyörűségessé és hasznossá tenni. Már ugy tartom, hogy a jövő Húsvétig n e m is adódik s e m m i bizonyos alkalmatosság a mellytől azt el küldeni lehetne. A Bétsbe való menetelemről kezd már reménységem éledezni. Itt már mindenütt szárnyallik a békesség híre és m i n d e n e k azzal ketsegtetik m a g o ­ kat, hogy már a tökélletes békesség m e g is vagyon készítve. — H a ez ugy v a n ugy a jövő tavaszszal téli szállásomról bátran Bétsnek vehetem utamat és e d d i g m e g akadályoztatott szándékomba elő mehetek. A volt környül állásokhoz képest kevés reménységem lévén a háború félbe szakasztásához, m i n t h o g y 3 0 0 forintot k i a d t a m Vásárhellyen buza vetés interesre. Bez4 9 . A bizonyítvány tanúsítja, h o g y K i s s két évig kitűnő s z o r g a l o m m a l tanult, s ajánlja őt egy nagytekintélyű akadémiára. A z iratot B a l o g h István közölte, 1 9 5 5 . i. m . 6 3 .

z e g már majd m e g járom, h a a terminus előtt el fogy a pénzem: akkor osztán majd n e h e z e n esik a v a g y o n mellett szükséget látni. Kármán János jó barátomnak a levelét a mult hónapban vettem, a m e l l y b e n irja, hogy ez hozzám irt levelei között a h a r m a d i k és h o g y kettőt Tiszteletes Professor

u r a m h o z utasított, mellyet h a Tiszteletes

Professor

Clram kezeihez v e n n i méltóztatott, az alkalmatosság ugy hozván magával n e terheltessen azt hozzám küldeni. Itt még egyszernél többször festő eszközeimet k e z e m b e n e m fogtam a midőn próbára T. M e d g y e s i Pál Clram leány aszszonykáját festettem le. Mint h o g y ezt n a g y o n szépen találtam festeni: már most többeknek is kedvek jött képeiknek le festetéséhez és m o s t már tőlük m e g n e m szabadulhatok Tisztelem alázatosan és köszöntöm a Tiszteletes Ifjaszszonyt kedvesseivel együtt és m a g a m a t a Tiszteletes Professor Clram betses erántam való jó kedvébe s szívességébe ajánlom a ki vagyok Tiszteletes alázatos

Professzor tisztelője s

uramnak szolgája

Kiss Sámuel

mk.

Sárváry Pál levelezése Lili. levél.

9. Kiss Sámuel

levele

Sárváry

Pálhoz.

Kelet nélkül

Bécsből.

Én arról már s o k izben tökélletesenn m e g győződtem, hogy Tiszteletes Professor Clram az én javamat munkálkodni kivánja: azért most is távol lé­ gyen, hogy én vétkesnek tartsam Tiszteletes Professor CJramat: sőt inkább én kérek engedelmet, h a hogy a másik levelembe talám tüzesebben irtam, m i n t a mint illet v o l n a . — D e e n n e k tsak az volt az o k a , hogy én u g y kép­ zeltem m a g a m a t , mint a ki fel tett tzélomtól a levélnek akkori bemondása által el estem. — Majd m e g próbálom írni fogok a Venerabile L o c a l e C o n sistoriumnak minél hamarébb. A m i az ón-pléheket illeti: mindjárt fel kerestem a fabrikáját és m e g t u ­ d a k o z t a m az árrát. A z illyen vastagságú pléhnek mint

a millyet ide zártam

mázsájának 6 5 Rft. az ára. Ebből egy quadratra harmadfél font m e g y fel. — Kérdés már most m e n n y i kell az egész épületre? — H a vastagabban tsinálodik, három, h a még v a s t a g a b b a n negyedfél font fog reá fel m e n n i . — E

szerént már m o s t tessék m e g határozni, hogy m i l y e n vastagságú legyen a pléh, és m e n n y i q u d r a t láb? (...) A n n y i bizonyos, h o g y először az ón táblák depositoriumába menvén, azt m o n d o t t a az ott vigyázó hogy a katonák szá­ mára viszik m i n d az ónokat és azzal ijjesztett, h o g y n e m 13, de 2 mázsa ónat is n e h e z e n k a p h a t o k , n e k e m u g y a n az ilyen ónra n e m volt szükségem, mert ezek egy tenyérnyi vastagságúak. — H a tehát szükség v a n reá, mél­ tóztasson Tiszteletes Professor Clram minél hamarébb irni, mert még 6 nap­ ba beletelik m i g a fábrikába el készül s még lehet, hogy a hajón s e m lehet egyszeribe vitetni. — Pestig való leszállítása n e m fog igen n a g y o n sokba kerülni. — A mint h a l l o m három mázsát 5 forintért szállítanak le a hajón. Jó l e n n e N a g y József u r a m n a k is egy néhány sort irni, hogy h a vásárig pénzt n e m lehet küldeni, adjon annyit, a m e n n y i a z o k n a k vásárlására s vitetésére szükséges. (...) — M a g a m a t továbbra is a Tiszteletes Professor u r a m ­ nak erántam való hivségébe ajánlom aki vagyok Tiszteletes alázatos

Professor Uramnak tisztelője s szolgája Kiss Sámuel mk.

Sárváry Pál levelezése LV. levél. 10. Kiss 26.

Sámuel

levele

Sárváry

Pálhoz.

Bécs,

1806.

december

Nagy Érdemű Tiszteletes Tudós Professor CJr! B i z o d a l m a s Jóakaró Clram! (...) A módot a melyet az én pénzbeli szükségemenn való segéllésre mél­ tóztatott mutatni Tiszteletes Professor Clram, megpróbáltam. Mindjárt első tekintettel képtelennek láttzott előttem, hogy egy Bétsi kereskedő egy esméretlennel az illyen d o l o g b a n jól tegyen. A d o l o g k i menetele vélekedésembe m e g is erősített, a midőn a nevezett kereskedő úrhoz o d a m e n t e m és m i nekutánna kérdeztem hogy esméri-é Tiszteletes Professor u r a m a t ? és van-é annyi b i z o d a l m a , h o g y azt a mit Tiszteletes Professor Clram a nékem küldött levelébe irt, tejjesitené? Azt felelte: tsak pénz n e legyen! Egyebet tehát n e m t u d t a m tenni, h a n e m az itt lévő barátaimtól költsönöztem annyit, a mennyire szükségem volt. — Vásárhelyről a sógoromnak éppen m a vettem levelét a mellybe azt irja, h o g y a pénznek el n e m küldése egyért azért esett, hogy tanuljam m e g m i b e áll egy szegény legénynek takarékosnak lenni. — D e e

bizonnyal tsak a m a g a mentsége. (...)

C s a k 160 forintról tesz emlékezetet.

Ügy láttzik, hogy nékem elég bajom leszsz vele m i g a pénzt a kezéből ki v e h e t e m . Könnyen beszéli, m i n t h o g y távol vagyok és tsak pennával hartzolok. A Tekintetes Fő C u r a t o r ürnak küldöttem Kassai János Barátom által egy levelet, a mellybe azt irtam, hogy jó lenne előre g o n d o s k o d n i a fel állí­ tandó Rajz Oskoláról és a rajzolatokat oltsónn be szerezni, h a hogy a bizo­ nyos, h o g y a Rajz O s k o l a n e m királlyi költségenn állítódik fel. Írtam egyszersmind a tanulásom módjáról is és végezettre zörgettem a segítségért is. — A Tiszteletes Professor u r a m tanáttsa szerént kellene Ír­ nom

a Venerabilis Szuperintendentziának is: de az a bajom, hogy én való­

sággal n e m t u d o m , h o g y kinek v a n én reám gondja, a Szuperintendentziának-é

vagy

a

Hellybeli

C o n s i s t o r i u m n a k ? Debretzenbe

létembe

azt

tapasztaltam, hogy az én d o l g o m egészszen a L o c a l e C o n s i s t o r i u m vitte és a S u p e r i n t e n d e n t i a l e Consistoriumtól mintegy egésszen el titkolódott. — Én tehát azt g o n d o l t a m , h o g y tsak ez alatt a titulus alatt Venerabile C o n s i s i t o rium fogok irni egy levelet és azt Tiszteletes Professor u r a m o d a méltóztatik adni, a h o v a illik. A z A r c h i t e c t u r a l rajzolatot kéntelenittettem a délutáni setét idő és az a l k a l m a t l a n helly miatt a mellyet ott k a p t a m , a jövő tavaszra h a ­ lasztani. — Téli időbe délután s e m m i r e s e m lehet m e n n i az Architecturával tsak az időt veszti az e m b e r . — E z e n n e m ütközhetik m e g a Venerabile C o n s i s t o r i u m : mert még jut a n n a k is tanulására idő. M i n d e n t öszsze zavar­ ni és s e m m i t s e m végezni n e m tanátsos. — Délutáni órákonn most az A n ­ atómiát tanittyák. E nélkül a História Classisba n e m b o l d o g u l h a t o k : mint­ hogy

az m i n d e n n e k a f u n d a m e n t o m a . Azért is inkább e n n e k tanulását

választottam tavaszig az A r c h i t e c t u r a helyett. A Tiszteletes Ifjaszszonyt

(...)

kedveseivel alázatosan tisztelem, s m a g a m a t

Tiszteletes Professor u r a m szives szeretetébe és jó indulattjába ajánlom a ki vagyok Tiszteletes alázatos

Professor Kiss

Sárváry Pál levelezése LIV. levél.

Uramnak

tisztelője s szolgája Sámuel.

11. Kiss Sámuel

levele

Sárváry

Pálhoz.

Bécs,

1807. szept. 22.

Tiszteletes Tudós Professor Gr! Drága Nagy Jó U r a m ! Nagy Jósef úrtól küldött 5 2 forintokat vettem és a n n a k el küldését alá­ zatosan köszönöm.- A Helybeli Főtiszteletü C o n s i s t o r i u m n a k irtam a szerént, a mint Tiszteletes Professor U r a m méltóztatott utasítani. T u d o m , hogy leg n a g y o b b nehézség a leszsz b e n n e , hogy mennyit adjanak a rajzolatok véte­ lére. Én arra tsak azt m o n d o m , hogy h a 1 0 0 forintnál többet n e m akarnak adni, tsak annyit veszünk, a m m e n n y i t a z o n n adnak. H a 300-at vagy többet küldenek is azt is el lehet hasznos d o l g o k r a költeni; venni való leszsz tsak lehessen m i n n v e n n i . - Értettem a Tiszteletes Professor U r a m leveléből, hogy tsak az A r c h i t e c t u r a l sürgetik, ugy hogy a képek rajzolásával semmit n e m g o n d o l n a k . — Én tsak azt m o n d o m , hogy az Architectural rajz n e m is m e s ­ terség a szabad kézzel való rajzoláshoz képest. A z igen könnyű, ez igen nehéz, azt akárki m e g tanulhattya, erre pedig mintegy születni kell. — A z o n ­ kívül a szabad kézzel való rajzolásnak ugy tartom s o k k a l több hasznát lehet venni, mint a lineák és c z i r k a l m o k által készült rajzolatoknak. — N e m m i n ­ denütt kaphat az e m b e r rajzoló deszkát, lineát czirkalmot, n e m m i n d i g várakozhatik arra, hogy a papiros fel ragasztódjék sat. Mit tsinál ilyenkor, az aki szabad kézzel n e m t u d rajzolni. — Én az Architectural rajzot eddig is gyakoroltam és ez után is f o g o m gyakorolni: de a mellett a képek festését is el n e m h a g y o m : mert még azután több kenyeret reménylek én, mint az Architectural Rajz után. — A Képek rajzolásáról tsak ezek alatt a conditiók alatt mondanék le, h a elsőbe Bétsbe a n n y i költséget adnának, a mennyivel tisztességesen m e g érném, másodszor h a a felől assecurálnának,

hogy

Debretzenbe a n n y i fizetést rendelnek, hogy a mellett a képek festésére n e m szorulok. — A nyáronn az antick szálában m e n t e m által és télen estvéli 6 órától fogva 8 óráig f o g o k ott dolgozni: — a többi időmet fordítom az A r chitecturára. — Molnár Mihály Uramtól küldöttem el az úgynevezett anglus plajbászokat és a Decimétert. Én a d d i g semmit s e m fogok venni, míg pénzt n e m fog küldeni a V. C o n s i s t o r i u m , mert magamnál heverőbe n e m igen szokott l e n n i , mástól kérni p e d i g szégyenlek.

Méltóztasson m e g e n g e d n i a T . Professor Clram, hogy illy tsekély tzédulátskát irtam. M a g a m a t szives szeretetébe ajánlom m a r a d o k Tiszteletes alázatos

Professor

uramnak

tisztelője s szolgája Kiss Sámuel mk.

Sárváry Pál levelezése LVI. levél. 12. Kiss Sámuel 1808. júl. 22.

levele

a debreceni

egyháztanácshoz.

Bécs,

Venerabile C o n s i s t o r i u m ! Fő tiszteletű és Tekintetű Atyák! Háládatossággal m e g esmérvén ugyan, hogy a Venerabile C o n s i s t o r i u m három esztendő el fojása alatt e n g e m e t 6 0 0 Rforintokkal segíteni méltózta­ tott, de e g y s z e r s m i n d azt is kénytelen vagyok m e g vallani, hogy e z e n sege­ d e l e m pénzt az Atyámról maradt örökségből esztendőnként legalább 4 0 0 Rforintokkal kellett pótolnom. Már többé a b b a n módom n e m lévénn, hogy a Venerabile C o n s i s t o r i u m o n n és m a g a m o n n ezen az u t o n n könnyebbíthes­ sek s a z o n b a n p e d i g , minthogy a drágaság napról n a p r a inkább nevekedik; azért is bátorkodom alázatosann kérni a Venerabile Consistoriumot, hogy még e fojó esztendőre a következő Lőrintzi vásárkor 2 0 0 Vforintal a jövő 1809-dik esztendőre pedig (a midőn ősszel a c u r s u s n a k véget vetni szándé­ kozom) 4 0 0 Vforintokkal és m i n d összve még 6 0 0 forintokkal segíteni mél­ tóztasson. Különben kéntelen lévénn időmet a m a g a m szükségének pótlására for­ dítani a Venerebile C o n s i s t o r i u m tzélja és reménsége szerént egy Rajz Professorba m e g kívánható mindenféle rajzolatokba m a g a m a t n e m gyakorolha­ tom

s az azokbavaló

tökélletesbbedésem jó

darab

idővel hátrább

fog

maradni. M a g a m a t továbbra is a Venerabille C o n s i s t o r i u m gratiájába ajánlom a ki vagyok A Venerabile alázatos

Consistoriumnak tisztelője s szolgája Kiss Sámuel

mp.

13. A bécsi részére.

császári

festő

akadémia

bizonyítványa

Kiss

Sámuel

Bécs, 1 8 0 9 . május 1. Ex Offo. E n d e s gefertigte b e z e u g e n , dass S a n u e l K i s c h v o n U n g a r n ge­ bürtig die Kaiserl. Königl. A k a d e m i e der B i l d e n d e n Künste seit e i n e m J a h r n e u n M o n a t h e n mit wohlgesitteten

Betragen o r d e n t l i c h frequentierte u n d

Vermög seiner Fähigkeit u n d seiner fleissigen V e r w e n d u n g Fortschritte i n der Malerey z u m a c h e n verspricht. W i e n d e n 1-ten. M a y 1809. Franz von Zauner Edner von L a m p i Direktor K. K. Rath. Prof. d e r Malerey F r a n z C a u s s i g K. K. Rath, u n d Professor der Malerey. Kívül: P r a e s e n t a t u m 7-a A u g . 1 8 0 8 . Kis. Sám. Rajz Mester levele. Ref. egyházmegyei levéltár. D e b r e c e n , Irattár 6. sz. 14. Bécsi császári képzőművészeti részére. ványa Kiss Sámuel Bécs, 1 8 1 0 . máj. 2 7 .

alakrajz

iskolája

bizonyít­

Ex Offo.Zeugniss. V o n der F i g u r e n - H a n d z e i c h n u n g s - S c h u l e bey d e r K K . A k a d e m i e der bil­ d e n d e n Künste allhier, wird d e m s e h r kunsteifrigen S a m u e l Kiss v o n G r o s s Kyrös a u s U n g a r n gebürtig hiemit d a s Zeugniss g e g e b e n : dass er bemelde­ te K u n s t s c h u l e in d e n J a h r e n 1 8 0 6 , 1 8 0 7 , u n d 1 8 0 8 fleissig, mit der besten V e r w e n d u n g u n d bezeugter

vielen G e s c h i c h t l i c h k e i t i n dieser K u n s t wie

a u c h einer a u s n e h m e n d guten Aufführung b e s u c h e t habe, u n d daher die beste E m p f e h l u n g verdient. W i e n , d e n 27-ten M a y 1 8 1 0 . H u b e r t Maurer. K K . D o k t o r d e u t s c h e r Rath, u n d Professor Jon. adjung. Városi Levéltár. D e b r e c e n , F o g a i m . 1810:194. s z .

Frister Professor

50

5 0 . A 1 3 . sz. irat tanúsítja, h o g y egy évet és 9 h ó n a p o t tanult, a 14. számú, h o g y 1 8 0 6 . , 1 8 0 7 . , 1 8 0 8 . tanévet töltötte a művészeti akadémia alakrajziskolájában és o t t i g e n n a g y rátermettségről tett tanúbizonyságot.

15. A.: umról

Statistikai (részlet)

Esméretek

a Debretzeni

Reformation

Collegi-

1813-dik esztendő ólta az Építés Mestersége Tudománnyát, az Arnyékozás és Látás Tudomannyával együtt (perspectiva) a ' Mester E m b e r e k n e k szükséges Rajzolatokkal együtt, a' K a t o n a P l a n u m o k Rajzolását; a' szabad kézzel való Rajzolásnak m i n d e n nemeit, kiváltképpenn a' virágok, Mezei vi­ dékek (Landschaften) és az e m b e r i T a g o k rajzolása módját tit. Kis Sámuel Ür tanítja, a ' ki Debretzeni Ref. C o l l e g i u m b a n n nevekedvénn, más T u d o ­ mányok tanulása mellett, magános gyakorlása által erre természeti vonatta­ tása lévénn (valamint a' Debretzeni C o l l e g i u m i Atlást, ó és újj G e o g r a p h i a i Mappák kimetszését, Erős Gábor, P a p Jósef, és Társai próbálgatás által ta­ nulták — itt vetette a ' f u n d a m e n t u m o t , és itt kapott első A l i m e n t u m o t , és szárnyat a ' m i igen Érdemes Metszőnk Karats Ferentz Úr is — ) a' Rajzolás tanulását el kezdette, azután bellyebb vivődött és oktatódott

Méltóságos

Generalis Péchujfalusi Péchy Mihály O Nagysága, és N . S z e b e n i Rajzolás Professora N e u h a u s e r Ferentz ür által. Azutánn 3 esztendeig, Bétsben, a ' szép Mesterségek Academiájábann tanúit. M o s t a z o n n munkánn dolgozik, melly M a g y a r nyelvenn elő adja, a' Rajzolás és Építés Mesterségének T u d o ­ mánnyát öszve kötve. A ' Kézi Mesterségenn lévő Tanítványi m i n d e n fél Esztendőbenn próba darabokat a d n a k be a' N . Váradi Kerűletbeli nemzeti O s ­ kolák Directorának, melly d a r a b o k Budánn a ' Magyar Országi Királyi Építő Directiótól visgáltatnak és ítéltetnek m e g . A ' Rajzoskoláját ékesítő és segítő Darabjai, olly kevés idő olta, igen szembetűnök, (mellyekkel való megelége­ dését méltóztatott kimutatni Ferdinánd Ö Királyi Hertzegsége is, midőnn a' C o l l e g i u m i Institutumokat is, 1 8 1 6 - b a n n , méltóztatott meglátogatni) Tudományos Gyűjtemény. 1 8 1 7 . VI. kötet. 5 6 - 5 7 . 16.

Kis Sámuel a Irta: L y k a Károly

Műcsarnokban

Halk szóval, tisztesen b e g o m b o l k o z v a , m e g i n t egyszer megjelentek a táblabíró-világ festő-öregurai a nyilvánosság előtt: a Műcsarnokban. A legöre­ g e b b köztük K i s Sámuel, mert ő már 1 8 1 9 - b e n elköltözött a d e b r e c e n i ár­ nyékvilágból, a m e l y b e n szorgos professzori m u n k a kifejtésével tette magát észrevétlenné. Bizony ez így volt, tanú gyanánt hivatkozunk Kazinczy F e ­ rencre, a k i őt ott meglátogatta száztizenöt évvel ezelőtt

(...)

És i m e m a , a n n y i idő után, a mellőzött K i s Sámuel mosolyogva nézi egy szebb csillagról, h o g y őssé léptették

elő. Mert ő hivatalosan approbált őse

a Műcsarnok akvarell-kiállításán a n n a k a számtalan magyarnak, akik azóta néhány v a g g o n fehér papirost ecseteltek tele színes levessel. Kis Sámuel kapta m o s t a n a g y akvarellkiállításon az első számot,

mert magyar

akvarel-

listát, a k i őt megelőzte v o l n a , még a Szépművészeti Múzeum h a t a l m a s kincstárában s e m tudott B a r a n s k i , m e g H o f f m a n n Edit még egy kotrógép segítségével s e m kihalászni. Ezt a d e b r e c e n i festőprofesszor és magisler

graphidis

valóban álmodni s e m merte, még kevésbé azt, hogy lesz egyszer

a p a r l a g Pesten egy olyan intézmény is, amelyet Műcsarnoknak fognak hívni s a h o l még egy d e b r e c e n i száműzöttnek is juthat egyszer száz négyzetcen­ timéter szereplési terület. Igaz, volt neki életében már egy kitüntetése, még pedig 1 8 1 6 - b a n , a m i k o r egy bécsi főherceg megnézvén D e b r e c e n neveze­ tességeit, bekerült a rajziskolába is és l e g m a g a s a b b elismerését fejezte ki a látottak felett. A n n y i világtapasztalata a z o n b a n bizonyára volt Kis u r a m n a k , hogy tisztában legyen azzal, mit jelent ez. A bécsi főhercegek n e m f u r a k o d ­ tak elismeréssel, h a magyar festőbe botlottak, a megrendeléseket a z o n b a n bécsi p i k t o r o k n a k tartották fönn.(...) Kis Sámuel váratlanul és véletlenül őse lett a magyar akvarellistáknak, akik egyletbe tömörülve s e tömörülés huszadik évfordulóját ünnepelve ké­ p e k b e n mutatják be e n n e k a művészetnek magyarországi múltját és jelenét. A kiállítás valóban megtekintésre méltó. A múltban az akvarelltechnika ná­ lunk miniatűr-portrék készítésére szolgált, azután előkészítő tanulmányok festésére is használták. D e volt idő, amidőn a nem-fal és nem-vászon fes­ tészetet inkább a műveltebb körök kisasszonykái gyakorolták. Pingáltak víz­ zel szép nefelejcs-koszorút, nyíllal átlőtt piros szivet, melléje pedig elrajzoltak egy k i s d e d Ámort. Szép emlények

készültek f i n o m nyest-ecsettel ilyenfor­

mán, távoli kedvesek szivének lágyítása céljából s a cél szentesítette az esz­ közt. A z eszköz a z o n b a n h a m a r kinőtt szűk határaiból s m a g a is céllá vált: v a n o l y a n akvarellkép, százával, ezrével, amely telivér művészábrándokat tes­ tesít m e g . A kisasszonyka-művészetből férfias művészet tudott válni. Ez szé­ p e n látható a Műcsarnok m o s t a n i akvarell-kiállításán. K i s Sámuel u r a m a d o l g o k e furcsa változásán nagyot nézne. (Új Idők, 1 9 2 9 . 4 3 . sz. 488-489.)

17. Lyka. Károly

levele

Buzesko

Antalnak.

B u d a p e s t 1 9 2 9 . XI. 12. VI. Andrássy ut 16. Igen tisztelt igazgató úr, az Üj Idők október 2-iki számában (amelynek egy példányát egyidejűleg megküldtem), egy cikk keretében röviden megemlékeztem Kis Sámuel fes­ tőművészről, a napóleoni idők és a táblabiró-korszak e tehetséges és mél­ tatlanul mellőzött festőjéről. Én vele egyébként a „Táblabiró-világ művé­ szete" cimű munkámban is részletesebben foglalkoztam, amennyire életére vonatkozó adatokat össze t u d t a m szedni. A fent jelzett c i k k visszhangjaként értesültem arról is, hogy igazgató úr birtokában v a n az ő és felesége arcképe. O l y keveset t u d u n k erről a rég elfelejtett mesterről, hogy n e k e m , aki a magyar művészet múltjának kutatá­ sával foglalkozom, ez az egy új adat is nagy örömöt szerzett. Sőt azt a re­ ményt is keltette b e n n e m , h o g y talán életrajzára vonatkozó, e d d i g az iroda­ lomban

hiányzó, d e esetleg

családi hagyomány

formájában

fenmaradt

adatokat is kaphatnék igazgató úrtól, amelyeket azután a l k a l o m adtán p u b ­ likálnék, mert e n n y i kegyelettel bizony tartozunk rég elhunyt mestereinknek. N a g y o n kérném igazgató urat, h o g y h a ilyesmit t u d róla: közölje velem, vagy ha v a n fényképe a két festményről: kegyeskedjék tudtomra adni, melyik fényképésztől szerezhetnék róluk egy-egy kópiát. M i n d e n apróság, a m i reá vonatkozik, érdekel e n g e m . Midőn előre is köszönetet m o n d o k , vagyok kiváló tisztelettel, Lyka képzőműü.

18. Lyka

Károly

levele

Buzesko

Károly

főiskolai

tanár

a Felsőház

tagja

Antalnak.

B u d a p e s t 1 9 2 9 . XII.3. VI. Andrássy ut 16. N a g y o n tisztelt U r a m , rendkívül lekötelezett úgy a fényképek, mint a becses adatok megküldé­ sével. A z utóbbiak alapján tovább fogok n y o m o z n i .

M i n d e n e k előtt úgy látszik korrigálnom kell m a g a m a t a művész nevének ortográfiája dolgában. Fő forrásom e d d i g Kazinczy F e r e n c Levelezése volt (eddig 2 3 kötet jelent m e g belőle), a levelek e tömegében Kazinczy többször említi a művészt, d e m i n d i g ily formában: K i s (egy s—sel). E z e n az a l a p o n a Táblabiró-világ művészete c. müvemben, amelynek több helyén emléke­ z e m m e g róla, szintén egy s — s e l szerepel. Azt o l v a s o m nagybecsű levelé­ b e n , hogy az önarcképen az eredeti szignatúra két s — s e l mutatja nevét. Ezentúl tehát igy kell írnunk. Kazinczy tévedése a k o r pongyola ortografiájából magyarázható. Én pedig őt követtem, mert addig még egyetlenegy szignált képe vagy rajza s e m volt ismertes. A z önarcképen az irón hegyénél látható (csonka) felírás bizonyára arra a kéziratos müvére vonatkozik, amelyet ő d e b r e c e n i tanárkodása idején, m i ­ kor a tanítási nyelv túlnyomóan a latin volt, azért írt, hogy növendékeibe a művészet magyar terminológiáját ojtsa be. Ez a kézirat, amelyről könyvem­ b e n és is megemlékeztem, valahol l a p p a n g . E d d i g n e m sikerült hollétét fel­ fedezni, p e d i g n a g y o n érdekes v o l n a . Kiss Sámuelnek

c s a k azt az egy miniatűr képmás-művét

ösmerem,

amely most a Szépművészeti Múzeum tulajdona s amelyet még n e m ösmerhettem, a m i k o r fent idézett könyvemet írtam. A m i most már a két pasztellkép művészeti és forgalmi értékét illeti, arra n e m könnyű válaszolni. A fény­ kép után Ítélve a pasztellek d e r e k a s munkák lehetnek. F o r g a l m i értékük a z o n b a n több okból csekély. Először azért, mert általában a magyar képek­ n e k (igen kis kivétellel) a külföldön n i n c s p i a c u k (senki s e m törődött régeb­ b e n a n n a k organizálásával), p i a c u k tehát c s a k a kicsivé törpült Magyaror­ szág.

Itt p e d i g

csak

néhány

gyűjtő

van, aki a

műtörténetileg

kisebb

jelentőségű festők művei iránt is érdeklődik (a „kisebb jelentőségű" kifejezés alatt e b b e n az esetben azt méltóztassék érteni, hogy a fiatalon elhalt Kiss Sámuelnek hatása n e m lehetett a későbbi generációkra művészettörténeti szerepe tehát önmagára szorítkozik.) A z egyetlen hely, ahol biztos és kivánt szerephez j u t h a t n a a két pasztell: a Szépművészeti Múzeumnak az az osztá­ lya, a m e l y n e k Történeti Képcsarnok a neve s amely most a M . T u d . Akadé­ m i a palotájában v a n elhelyezve. M i n d e n más helyen ki tudja, h o g y a n hány­ ná vetné a sors néhány emberöltő múlva. Hasonló típusú képek darabjának a m a i viszonyok közt az aukciókon és normális műkereskedésekben átlag 3 0 0 - 5 0 0 P szokott az ára l e n n i . Ez

azonban

csak

hozzávetőleges becslés; a kérdés, mint írni

méltóztatott,

egyébként s e m aktuális. H a egykor uj adatokra bukkannék a művészre vonatkozóan, szívesen fo­ gom

n a g y o n tisztelt Igazgató úrral közölni. Most p e d i g újra megköszönve

nagy előzékenységét, vagyok kiváló tisztelettel kész hive Lyka

Károly

5 1 . L y k a levelei dr. Borszéki Antalnál, másolatai a D M . Képzőművészeti adattárában találhatók.

51

SÁMUEL KISS (1781—1819) DER ERSTE PROFESSOR DER D E B R E C E N E R ZEICHNERSCHÜLE (Zusammenfassung) 1 7 2 0 w u r d e n n e u n z e h n A k a d e m i e n in E u r o p a gezählt, i m J a h r e 1 7 9 0 s c h o n m e h r als hundert. N e b e n

der "Elitenbildung", der A u s b i l d u n g der

Künstler w u r d e a u c h a u f d e n Handwerksunterricht der Werkleute u n d Lehrlinge besonderer A k z e n t gelegt. D i e Lehrlinge w u r d e n einst v o n d e n Zünften z u m Meister e r z o g e n . N a c h französischen M u s t e r n verbreiteten sich die kostenlosen königlichen Z e i c h n e r s c h u l e n . In U n g a r n betrieb die Ratio Educationis, die V e r o r d n u n g d e s Statthalterrates für d a s J a h r 1 7 9 5 d e n Zeichenunterricht. Dieser V e r o r d n u n g g i n g in D e b r e c e n d a s Gesetz d a s K o l l e g i u m s für das J a h r 1792 voraus. Es empfahl d e n S t u d e n t e n das Z e i c h n e n u n d das Musizieren. Der i m A u s l a n d lernende Pál Sárváry studierte die Kupfersteckerkunst in L o n d o n u n d Basel, die A r chitektur in Göttingen. V o n dort zurückgekehrt b e g a n n er bereits 1 7 9 8 mit d e m Z e i c h e n u n t e r r i c h t i m Reformierten K o l l e g i u m . 1801 wurde das Z e i c h n e n als Unterrichtsfach eingeführt. D i e B i l d u n g der

Handwerkerlehringe

fing erst später a n , sie verwertete aber die Ergebnisse d e s Unterrichts im Kollegium. Der Unterricht der D e b r e c e n e r

H a n d w e r k e r b u r s c h e n b e g a n n im Spät-

herbst d e s J a h r e s 1 8 1 3 , unter b e s c h e i d e n e n Feiertagen

Umständen. A n S o n n - u n d

k a m e n die J u n g e n der verschiedenen

Beteiligung z u s a m m e n .

Diese

Zünfte mit wechselnder

S c h u l e leitete Sámuel Kiss, der a u c h die

Schüler d e s Reformierten K o o l e g i u m s u n d die der Piaristenschule unterrichtete.

Er w u r d e a m 4. O k t o b e r 1781 i n Nagykőrös g e b o r e n . Seit 1787 lernte er i m Reformierten K o l l e g i u m v o n D e b r e c e n , wo er a u c h a n der Arbeit der Kupfersteckerschüler t e i l n a h m . E r zeichnete sich i n d e r Zeichenfertigkeit aus, d e s h a l b w u r d e er a u f d e n V o r s c h l a g d e s Professors Pál Sárváry n a c h N a g y s z e b e n geschickt, u m dort z u l e r n e n . Hier arbeitete er n e b e n d e m G e ­ nieoffizier Mihály Pécsi: er m a c h t e D e t a i l z e i c h n u n g e n der i m B a u befizndlic h e n D e b r e c e n e r Großkirche. Er ließ s i c h bei F e r e n c N e u h a u s e r a n der N o r m a l - H o c h s c h u l e inskribieren. E r besuchte a u c die Bildergalerie des M u ­ s e u m s B r u c k e n t h a l , m a c h t e mehrere K o p i e n v o n B i l d e r n aus d e m XVIII. J a h r h u n d e r t . Im S o m m e r

1 8 0 6 ließ er sich a n der W i e n e r A k a d e m i e der

B i l d e n d e n Künste i n s k r i b i e r e n . In der S c h u l e des figuralen Z e i c h e n s war er 1 8 0 6 — 0 8 S t u d e n t bei H u b e r t Maurer u n d J o h a n n Frister. Später besuchte er b e i n a h e zwei J a h r e l a n g die M a l e r s c h u l e , d e s s e n Direktor der Bildhauer Franz Z a u n e r u n d d i e Lehrer Edler v o n L a m p i u n d F r a n z C a u s s i g waren. Oft b e s u c h t e er das Atelier d e s Künstlers ungarischer A b s t a m m u n g , János Mihály Hesz, w o er s i c h mit d e n M a l e r n u n d G r a p h i k e r n Mihály Wándza, Sámuel Nagy, Pál Balkay, Elek Martzinkey u n d 1808 mit F e r e n c Kazinczy traf. E r war aber a u c h i n der Gesellschaft des Gardistenschriftstellers Sán­ dor Báróczi zu s e h e n . Inzwischen bemühte s i c h die L e i t u n g der Stadt D e b r e c e n u m die Eröff­ n u n g der Z e i c h n e r s c h u l e . Sámuel Kiss s c h i c k t e i m März 1 8 1 0 d e m O b e r d i ­ rektor des S c h u l w e s e n s seine F r e i h a n d - u n d B a u z e i c h n u n g e n . M a n mußte n o c h drei J a h r e warten, u m mit d e m Zeichenunterricht b e g i n n e n zu kön­ nen. Sámuel K i s s lebte unter sehr schwierigen Verhältnissen i n D e b r e c e n . Er b e k a m k e i n Gehalt, n u r eine D i e n s t w o h n u n g . Er k o n n t e seine F r a u u n d die zwei Söhne mit großen S c h w i e r i g k e i t e n versorgen. E i n e bestellte Arbeit — ein Porträt — erhielt er k a u m . Er malte nur über seine Familienmitglieder u n d Wohltäter je eine M i n i a t u r oder Pastelbild. W i r k e n n e n n u r insgesamt 13 Gemälde u n d fünfzig Z e i c h n u n g e n . E i n e n Teil d a v o n hat das Reformier­ te K o l l e g i u m 1 8 1 9 v o n d e r Witwe gekauft. A u c h die Möbel der Reformierten Grqßkirchen

z e u g e n v o n seiner

Tä­

tigkeit. Die w u r d e n 1 8 1 7 — 1 8 n a c h s e i n e n Plänen i n d e r Werkstatt v o n S e ­ bestyén V o g e l in B u d a p e s t hergestellt. Sámuel K i s s lebte n u r 3 8 J a h r e . Er war D e b r e c e n s erster Maler, n e b e n i h m ist sein Mitschüler János Kármán aufgewachsen. Ihm folgten v o n d e n

S t u d e n t e n d e s K o l l e g i u m s : Károly Dosnyai, Bálint Kiss, die s c h o n e i n wenig leichter lebten u n d unter glücklicheren umständen arbeiten k o n n t e n . Sámuel Kiss ist deshalb v o n B e d e u t u n g für das ganze L a n d , weil er der erste Aquarellmaler war. S e i n e i m J a h r e 1 8 0 5 gemalte G o u a c h e " D e r Bürgermeister v o n Kronstadt" ist zwar n u r e i n A b b i l d , d o c h ein Meisterstück der Aquarellmalerei. S i e w u r d e 1 9 2 9 i m M u s e u m der schönen Künste als eine große E n t d e c k u n g ausgestellt. Seine W e r k e waren a u c h in d e n Ausstellungen (1939, 1986) i m Déri M u s e u m zu s e h e n , w o alte D e b r e c e n e r F a m i l i e n bilder gezeigt w u r d e n . A n einer a n d e r e n A u s s t e l l u n g mit d e m Titel " D a s D e b r e c e n e r Reformierte K o l l e g i u m , die W i e g e der b i l d e n d e n Künste (1988) w u r d e n seine Bilder a u c h gezeigt. Hier gerieten n e b e n e i n a n d e r die Familienporträts, die seit 1 8 1 9 unauffindbar waren, u n d z u m ersten M a l w u r d e n die Z e i c h n u n g e n ausgestellt, die der Dichterfürst F e r e n c Kazinczy in seinen Briefen erwähnte. Z u d e n obenerwähnten A u s s t e l l u n g e n u n d zu d i e s e m B u c h h a b e n das D e b r e c e n e r Reformierte K o l l e g i u m , die u n g a r i s c h e Nationalgalerie, die Historische Bilderhalle d e s u n g a r i s c h e n N a t i o n a l m u s e u m s Hilfe geleistet. W i r möchten s o w o h l i h n e n als a u c h d e m G r u r e n k e l des Künstlers dr. Antal B o r széki für ihre Hilfe D a n k s a g e n .

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető

3

A k o r és helyszín: D e b r e c e n a XVIII—XIX. század fordulóján

5

Nagykőrös—Debrecen—Nagyszeben—Bécs

13

A d e b r e c e n i „rajzoskola" első professzora ( 1 8 1 3 — 1 8 1 9 )

19

Művészeti hagyatéka

23

Irodalomjegyzék

28

Kiss Sámuel műveinek reprodukciói

29

Kiss Sámuel műveinek katalógusa

49

Szöveggyűjtemény

57

Zusammenfassung

79

A Déri Múzeum állandó kiállításai Régészeti kiállítás D e b r e c e n története a XIII. századtól a reformkorig Munkácsy Mihály művészete A Déri-gyűjtemények Tájunk m a d a r a i A z ásványok világa

SZ. KÜRTI KATALI M KÖNYVEI 1. Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban. (Debrecen, 1977) 2. Medgyessy Ferenc és Debrecen. (Debrecen, 1981) 3. Kathy Imrével: Hajdúböszörmény építészete, képzőművészete. (Hajdúböször­ mény, 1979) 4. Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum, Debrecen. Vezető a Medgyessy Ferenc eleművé című kiállításhoz. (Debrecen, 1982) 5. Medgyessy. Szemtől-szemben. (Budapest, 1983) 6. Medgyessy Ferenc (1881—1958) szobrászati életműve. (Debrecen, 1981) A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 38. szám. 7. 19—20. századi festészet a Déri Múzeumban. Az Én Múzeumom sorozatban. (Budapest, 1984) 8. Debrecen képzőművészete 1919—1945. (Debrecen, 1986) 9. Régi debreceni családi képek. (Debrecen, 1987) A Hajdú-Bihar Megyei Mú­ zeumok Közleményei 48. szám. 10. Debrecen, Déri Múzeum, Munkácsy Terem. Tájak-Korok-Múzeumok kis­ könyvtára, 233. (Budapest, 1986 és 1987) 11. A régi Debrecen. Régi debreceni városképek. (Debrecen, 1988) 12. Hajdúdorog — Görög katolikus székesegyház. T K M kiskönyvtár, 329. (Bu­ dapest, 1989) 13. Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája. (Budapest, 1989) 14. Debrecen, Csokonai Színház. T K M kiskönyvtár, 393. (Budapest, 1990) 15. Debrecen, Déri Múzeum, Munkácsy-Room. T K M kiskönyvtár, 233/a (Buda­ pest, 1990) 16. Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz I. Régi Képtár és Uj Magyar Képtár. (Debrecen, 1992) 17. Munkácsy Mihály Krisztus-képei — Les tableaux de Christ de M. Munkácsy — Die Christusbilder v o n M. Munkácsy — M. Munkácsy s paintings portraying Christ. (Debrecen, 1993) Hapák József fotóival. 18. Munkácsy Mihály (1844—1900). Nemzetközi tudományos emlékülés előadá­ sai. Szerkesztés. (Debrecen, 1994) 19. Munkácsy-ereklyék és dokumentumok a békéscsabai múzeumban. (Békés­ csaba, 1994) 20. Munkácsy Mihály (1844—1900) élete és kultusza. Das Leben und der Kult von M . Munkácsy. Katalógus (Debrecen, 1994)

Képzőművészeti kiállítások Hajdú-Bihar megyében Medgyessy

Ferenc

Emlékmúzeum

4 0 2 6 D e b r e c e n , Péterfia u . 2 8 . Tel.: (52) 4 1 3 - 5 7 2 (Jelenleg felújítás miatt n e m látogatható)

Holló László

Emlékház

4 0 3 1 D e b r e c e n , Holló László sétány Tel.: (52) 3 2 8 - 2 0 1

Hortobágyi

Galéria

4 0 7 1 Hortobágy, Petőfi tér Tel.: (52) 3 6 9 - 0 3 9

Káplár

Miklós-gyűjtemény

4 2 0 0 Hajdúböszörmény, Hortobágy u . 10.

Felelős kiadó: Dr. Selmeczi László megyei múzeumigazgató, a Déri Múzeum Baráti Körének elnöke Készült Debrecenben, a Nyomdaipari Szolgáltató K K T nyomdájában Felelős vezető: Balázs Jánosné