KISS ERIKA KEDL MÁRTA

Szerkesztõ:

DOMBAINÉ ESZTERGOMI ANNA Szerzõk:

DOMBAINÉ ESZTERGOMI ANNA KELEMÉRI DÓRA KISS ERIKA NÁDAS PÁL SÁRKÖZI JUDIT Lektorálták:

KEDL MÁRTA NAGY GYÖNGYI MÁRIA Olvasószerkesztõ:

HIDALMÁSI ANNA

Tipográfia: BORGISZ BT. Borítóterv: KOVÁCS DÁVID

ISBN 963 86308 4 1

Kereskedelmi forgalomba nem hozható © Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány 1054 Budapest, Báthori u. 10. • Tel./Fax: 302-3007

GYÓGYPEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ CENTRUMOK

MOZGÁSJAVÍTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS DIÁKOTTHON

Budapest, 2002

ELÕSZÓ

A SOROZATHOZ

A közoktatásról szóló törvény, gyógypedagógiai szolgáltató centrumról mint külön intézménytípusról nem rendelkezik. A célterület igénye és a napi gyakorlat azonban fokozatosan és igen határozottan életre hív(ott) olyan intézményeket, amelyek a törvény által meghatározott szolgáltatásokon kívül más, a törvényben nem jelzett szolgáltatásokat is nyújtanak. A Közalapítvány kuratóriuma, felismerve e folyamat fontosságát, olyan pályázati programcsomagot indított útjára, amely a gyógypedagógiai szolgáltatások területén innovációs jelleggel bír. A már mûködõ gyógypedagógiai szolgáltató centrumok, környezetük igényeire reagálva, rendszerük tudatos fejlesztésével, olyan egyedi intézményi modelleket alakítottak ki, melyek a pályázati program keretében, mûködési formájuk leírására, bemutatására vállalkoztak. A szakma elismert szakembereinek értékelése nyomán Gyógypedagógiai szolgáltató centrumok könyvsorozatunkban 8 sikeres modell-intézmény mutatkozik be. A nyolc kötet mindegyikét, külön-külön vagy együttesen ajánlom a téma iránt érdeklõdõ gyakorlati szakembereknek, akik hasonló gyógypedagógiai szolgáltató centrum kialakításán gondolkodnak, esetleg elkezdték már annak megvalósítását. Ajánlom továbbá érdeklõdõ elméleti szakembereknek, akik a közoktatásban megjelenõ „új” intézménytípus rendszerszemléletû megközelítésében érdekeltek, valamint mindazoknak, akik a fogyatékos gyermekek, szüleik és a velük foglalkozók részére nyújtott szolgáltatások iránt érdeklõdnek. Tóth Egon a kuratórium elnöke

„…A közel 100 éves múltra visszatekintõ intézmény a kezdetektõl fogva a mozgáskorlátozott gyermekek komplex ellátására törekedett és újra és újra kész volt az innovációra. E hagyományok méltó folytatásának tekinthetõk az utóbbi évtizedekben tapasztalt változások: nyitás a súlyosan és halmozottan sérült gyermekek felé, valamint a pályázat tárgyát képezõ módszertani központ létrehozása és továbbfejlesztése, melyet a fenntartó is támogat. Mindez az óvodás- és iskoláskorú mozgássérült gyermekek vonatkozásában modellértékû és valós szükségletekre épül….” „…A bemutatott modell adaptálható és adaptálandó (a vidéki decentrumok létrehozásának szükségességét a szerzõk is hangsúlyozzák)….” Kedl Márta

TARTALOM BEVEZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 ELSÕ FEJEZET. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Az embermentõ munka kezdete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 A fejlõdést hátráltató történelmi és társadalmi körülmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Az elsõ iskola a halmozottan fogyatékos gyermekek számára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 A tárgyi feltételek javítására tett erõfeszítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 A TECHNIKAI FEJLÕDÉS SZEREPE A MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK ÉLETÉBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 A TANULÓI ÖSSZETÉTEL ÉS ANNAK HATÁSA AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÉRE . . . . . . . . . . 22 A tanulók mozgásállapotának változásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Az állami gondoskodásban részesülõ gyermekek számának változása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 A TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSA AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÉRE . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 ÚJ IGÉNYEK - ÚJ INTÉZMÉNYEGYSÉG: A MÓDSZERTANI KÖZPONT KIALAKULÁSÁNAK ELÕZMÉNYEI . . . . . 32 A Mozgásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Az integrációra vonatkozó kutatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 INTÉZMÉNYÜNK FEJLESZTÉSI TERVEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

MÁSODIK FEJEZET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Az intézmény jogi helyzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Tevékenységi körök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Létszámadatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 Az intézmény földrajzi ellátási területe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ÉS PROGRAM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Az iskola pedagógiai programjának létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Pedagógiai programunkban megjelenõ alapelvek, célok, feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Pedagógiai szakaszok, iskolaszerkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

Az intézmény képzési specialitásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 Szervezési specialitások a Csillagházban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 A Csillagházban kidolgozott új speciális fejlesztõ programok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Tanórán kívüli ellátási formák, szolgáltatások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítõ tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 Pszichológiai ellátás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 Diákönkormányzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 A PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 Az iskolai szervezetépítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 Az ellenõrzési rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 Az intézmény marketing tevékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 Felkészülés a minõségbiztosításra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 Munkahelyi klíma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 Szülõi elvárások és elégedettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 Nevelõ-oktatómunkánk hatékonysága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Szakember-ellátottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 A tárgyi környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 Partnerkapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80

HARMADIK FEJEZET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 A MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 Az elõkészületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 A Módszertani Központ céljai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 A Módszertani Központ feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 A Módszertani Központ szervezeti felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 Személyi és tárgyi feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 Az ellátottak köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 A Fõvárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítványhoz benyújtott pályázatunkban megjelölt tervek . . 87 A TERVEK MEGVALÓSULÁSA, A MÓDSZERTANI KÖZPONT TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEI . . . . . . . . . . . . . . . 88 Az igények felmérése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 Kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 Pedagógiai szempontú és mozgásvizsgálatok elvégzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 Kompenzatív képességfejlesztõ program. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 Kisszótár. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 Egyéni fejlesztési programok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94

Egyéni fejlesztõ foglalkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 Tanácsadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Ergoterápiás tanácsadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Eszközkatalógus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Speciális vagy speciális célra használt eszközök ajánlása, kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 Pályaválasztási tanácsadás mûködtetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 Továbbképzõ tanfolyam szervezése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 A MÓDSZERTANI KÖZPONT KIALAKÍTÁSÁNAK TAPASZTALATAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 Interjúkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 Eszközkatalógus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 Az utazótanári hálózat kiépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 ÖSSZEGZÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 Tevékenységünk hatékonyságának kontrollja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 További fejlesztési stratégia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 ÖNÁLLÓ KIADVÁNYAINK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 INTERNETEN ELÉRHETÕ ANYAGOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 FELHASZNÁLT IRODALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 MELLÉKLETEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 FOTÓMELLÉKLET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119

„….testileg nyomorék gyermekek részére Magyarországon menhelyeket felállítani és ezekben vallás és nemzetiségre való tekintet nélkül mindkét nembeli „nyomorék” gyerekeket testileg és szellemileg kiképezni, illetve ellátásban, orvosi kezelésben részesíteni, esetleg mesterségre tanítani!” (Nyomorék Gyermekek Menhelye Alapszabályzat 3. §. 1903)

BEVEZETÉS

Intézményünk módszertani központja az elkövetkezõ évek során olyan színvonalú szakmai szolgáltatásokat kíván nyújtani, amelyek egyrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás erre vonatkozó elvárásainak, másrészt a minõségbiztosítás legszigorúbb partnerközpontúsági feltételeinek is megfelelnek. Mindez a közel százéves múlt és a jelen kiváló szakmai színvonalára támaszkodva érhetõ el. A szakmai tapasztalatokat a múltban és a jelenben is mindig közkinccsé tettük, szakértõk által minõsített programok, illetve szakpublikációk formájában. Intézményünk a többszintû (óvoda-iskolaelõkészítõ, alapfokú képzés alsó és felsõ szakasza 1–8. osztályig, halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek képzése, valamint középiskolai szakképzés) nevelõ, oktató, mozgásfejlesztõ és gondozó tevékenységébõl származó szakmai tapasztalatai alapján segítségére lehet a többségi iskolákban tanuló mozgáskorlátozott gyermekeknek, módszertani segítséget nyújthat fejlesztésükhöz. A százéves múlt nem feltétlenül jelent automatikus és folyamatos fejlõdést. Nagyon gyakran – jelen helyzetben is – az új szervezeti fejlesztést csakis az alapok építésétõl lehet elkezdeni. E tanulmány kísérletet tesz – a közel százéves tapasztalatok ismeretében – a szervezett és sérülés-specifikus szakmai tevékenység fejlõdésének bemutatására. Megjeleníti a folyamatok szabályozásának általunk alkalmazott formáit, és utal a jövõbeni változtatási tervekre, fejlesztési elképzelésekre.

ELSÕ TÖRTÉNETI AZ

FEJEZET

VISSZATEKINTÉS

EMBERMENTÕ MUNKA KEZDETE

A mozgáskorlátozott „nyomorék” gyermekek intézményes nevelése, oktatása, képzése hazánkban 1903-ban vette kezdetét, a Deák Ferenc Szabadkõmíves Páholy szándékából és akaratából létrehozott Nyomorék Gyermekek Egylete és Menhelye megalapításával. Békeidõ, a polgári jólét kora volt ez, amelyben a szabadkõmûves páholy, illetve egy magánember – Rothfeld Richárd – a haladó Európát követve, a tehetõsebb polgárság figyelmét az árván sínylõdõ nyomorék gyermekek ügyére terelte. A társadalom jóakaratú támogatása révén a kezdeti nehéz és szegényes körülményeket az 1911-ben felépített és felavatott új palota váltotta fel. A kezdeti 6-15 gyermek helyett az új Nyomorék Gyermekek Országos Otthona 150 „nyomorék” gyermeknek adott az életlehetõségekhez új perspektívát. Az alapítók a „TANÍT-GYÓGYÍT-KIKÉPEZ” – ma komplex rehabilitációs programnak mondható – elv alapján a családtól a családig tartó rehabilitációs fejlesztési folyamatot építettek ki. Ennek a komplex fejlesztésnek szerves részét képezték az ifjúság kulturális, sport, érdekvédelmi szervezõdéseinek és önálló életvitelre történõ felkészítésének szervezetei is. Közben az Európára szakadt világégés megtorpanást okozott az intézmény fejlõdésében. Az elsõ világháború alatt az épületben hadikórház mûködött, ezért csak 1917ben folytatódhatott újra az otthon rendeltetésszerû mûködése. A polgárság újbóli megerõsödése és az otthon társadalmi támogatottsága az intézmény mûködtetéséért felelõs egyesület vezetõségét új tervek megvalósítására sarkallták. Megvásárolták a szomszédos telket a rajta lévõ épülettel, ahol szabó- és cipészmûhelyt rendeztek be. Újabb telek megvásárlásával virágkertészetet hoztak létre. Az 1925ös esztendõben mind a gondozottak száma, mind a képzés lehetõsége bõvült, kötõ-, szövõmûhely, majd varrómûhely létesítésével. Bár a nagy gazdasági világválság a fejlõdést némileg megtörte, az mégis imponáló volt. Az anyagi fedezetet a hagyományos gyûjtéseken kívül és az egyesület pártoló tagjainak hozzájárulásán túl a mûhelyekben végzett munka hasznából, valamint minimális állami támogatásból biztosították. A Nyomorék Gyermekek Országos Otthonában folyó – az akkori Európában is egyedülállónak megítélt – szakmai munka arra a felismerésre vezette az „otthonban” dolgozó orvosokat, majd késõbb a tanítókat is, hogy elkezdjenek foglalkozni a családban élõ, az otthonon kívül lakó, testi fogyatékos emberekkel is. A harmincas évek

16

TÖRTÉNETI

VISSZATEKINTÉS

közepére az otthonban mûködõ ortopédiai kórház már többségében „külsõs”, az ország minden részérõl érkezõ betegeket gyógyított. A dr. Szegvári László igazgató fõorvos által vezetett intézmény az ortopéd orvoslás hazai fellegvárává nõtte ki magát. A fõvárosban elsõként bevezetett 8 évfolyamos speciális elemi iskolai tanítás mellett megkezdõdött a gondolkodás arról, hogy miképpen lehetne az ország minden népiskolájában foglalkozni a testi sérült gyermekekkel. Ennek kapcsán már szakcikkeket is megjelentettek, egyre inkább hangsúlyozva a néptanítók felkészítésének szükségességét. Az 1936-ban a Néptanítók Lapjában megjelent tanulmány már arra is kitér, hogy a Budapesten kívüli nagyobb vidéki városokban fióktelepeket, otthonokat kell felállítani, hogy helyben legyen az orvosi kezelés és a pedagógiai fejlesztés. Megfogalmazásaikból kitûnnek a pedagógiai gondoskodás teljes idõszakának – ma már jól ismert és definiált – különbözõ szakaszai. Ismereteink szerint elõször kezdtek – a mozgáskorlátozottságot meggátolandó – a megelõzés (prevenció) lehetõségeirõl gondolkodni. Hangsúlyozták a korai életszakaszban történõ gyógyítás jelentõségét. Ugyancsak nagyon fontosnak ítélték meg a népiskola utáni szakmai képzés idõszakát, majd az azt követõ társadalmi, családi gyámolítást (utógondozást), a beilleszkedés, a személyes életesélyek biztosítása érdekében. Elõdeink mindezekkel megteremtették a mozgáskorlátozott személyek, ezen belül elsõsorban a gyermekek gyógyításának, fejlesztésének, képzésének és érdekvédelmének értékes és komplex intézményi és szakmai alapjait.

A

FEJLÕDÉST HÁTRÁLTATÓ TÖRTÉNELMI

ÉS TÁRSADALMI KÖRÜLMÉNYEK A második világháború nagy megrázkódtatást jelentett az intézet lakói és dolgozói számára. A zsidó származású mozgáskorlátozottakat gettóba deportálták. A gyerekek nagy részét a bombázások elõl kitelepítették vidéki intézményekbe, és csak a háború befejeztével költözhettek vissza Mexikói úti otthonukba. Az intézet növendékei közé ebben az idõben sok háborús sérült került, és még éveken keresztül érkeztek a háborút követõ események (akna, kézigránát, lõszerrobbanások) áldozatai. A második világháborút követõen az 1903-ban megindított „embermentõ” munka fejlõdése – külsõ és belsõ politikai okok miatt – megtorpant, pedig a sok hadisérült felnõttnek és gyermeknek egyaránt nagy szüksége lett volna a tanítás, gyógyítás és képzés egységes rehabilitációs gyakorlatára. Elõször az ipari tanoncképzést (szakképzést) szüntették meg, amely hét szakmára készített fel (szabó, varró, bõrdíszmûves, cipész, kertész, kötõ, szövõ), majd különválasztották szervezetileg és tartalmilag is a gyógyítást (kórházat) a tanítástól (iskola) és az internátustól. Megszûnt az 1929-ben alapított sportegyesületi tevékenység, amelynek újjáéledése egészen 1970-ig váratott magára. Megszûnt a mozgáskorlátozott személyek érdekérvényesítésére 1903-ban megalakult Egylet, az 1929-ben életre hívott Egyesület, majd az

TÖRTÉNETI

VISSZATEKINTÉS

17

1933-ban létrejött Országos Szövetség. Mindezek az események a teljes hazai érdekvédelem fejlõdését megállították, és az csak jóval késõbb, az 1970-es, 80-as években, az önálló egyesületek és a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetségének (MEOSZ) megalakulásával éledt újjá. Ezek a körülmények sokáig nem kedveztek az iskolai integrációs törekvéseknek sem. Az elszakított és újra külön szervezõdõ iskola és internátus Zsótér Pál igazgató irányításával új szervezeti keretek között folytatta gyógypedagógiai tevékenységét, és az 1960-as és 70-es években új pedagógiai fejlõdésnek indult. Megalakult a mozgáskorlátozott fiatalok számára a Sváb-hegyen a dísznövénykertész és kertépítõ szakmunkás képzés. Ezzel 1960-ban újraindulhatott az általános iskolát követõ szakképzés. Míg a kertészképzõ tagozatot a Mexikói úti intézményben megjelenõ igények hozták létre, addig a halmozottan fogyatékos gyermekeket oktató-nevelõ tagozat jóval késõbb, kívülrõl csatlakozott az intézményhez.

AZ

ELSÕ ISKOLA A HALMOZOTTAN

FOGYATÉKOS GYERMEKEK SZÁMÁRA Magyarországon az 1970-es évekig nem volt olyan oktatási intézmény, amelyik a súlyosan mozgáskorlátozott és társuló rendellenességeket is mutató gyermekek fejlesztését felvállalta volna. Szülõi kezdeményezésre 1970-ben a Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola javaslatot tett a Fõvárosi Tanács VB Mûvelõdési Osztályának 3 éves gyógypedagógiai kísérleti oktatás megszervezésére halmozottan fogyatékos gyermekek számára. Csávás Dezsõné egy súlyosan halmozottan fogyatékos kisgyermek édesanyjaként és gyógypedagógusként a fõiskoláról kapott útmutatás és saját külföldi tapasztalatai alapján – arra alkalmas hely hiányában – saját lakásán kezdte meg néhány, kislányához hasonló halmozottan sérült gyermek fejlesztését. Az 1972/73-as tanévre az õ vezetésével elkészült egy komplex gyógypedagógiai kísérleti terv, amely programot adott az oktató-, nevelõmunkához, valamint meghatározta a személyi és tárgyi feltételeket. 1973 februárjában a Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola tudományos kísérleteként 8 gyermekkel elkezdõdött a halmozottan fogyatékos gyermekek elsõ iskolai rendszerben mûködõ intézményes ellátása. Az iskolát a III. kerület Raktár utcai Kisegítõ Iskola (késõbb Szellõ u. 9-11.) akkori igazgatója Williger József ún. „Spasztikus tagozat” néven befogadta, és Csillaghegyen, a Ráby Mátyás utcai, akkor még kihelyezett kisegítõ iskolai osztályokat mûködtetõ épületükben adott helyet számára. Az épület mindössze 4 tanterembõl, egy tanári szobából és tálaló konyha-mosogatóból állt, ami miatt késõbb csak összevont osztályokban történhetett az oktatás. Évente újabb tanulócsoportokkal bõvült az iskola, majd 1976-ban a tagozat megkapta az engedélyt a kísérlet folytatására felsõ tagozaton is. A 5–8. osztályos gyerme-

18

TÖRTÉNETI

VISSZATEKINTÉS

kek fogyatékosság-specifikus oktatásának kidolgozásán túl speciális segédeszközök felkutatására, adaptálására, valamint az iskola befejezését követõ munkalehetõségek felkutatására is sor került. A kísérleti oktatás 8 évig tartott, lezárultával elkészült egy jelentés, amely a tapasztalatok birtokában mintegy programként foglalta össze a halmozottan fogyatékos gyermekek jellemzését, az oktató-nevelõ munka célját, feladatait, az elsajátítandó ismeretek körét és a módszertani útmutatót. Ekkor mondták ki hazánkban elõször, hogy a súlyosan mozgássérült halmozottan fogyatékos gyermekek eredményesen fejleszthetõk. Az oktatás kezdettõl fogva iskolaotthonos rendszerben folyt, heti 44 órában, 6 munkanapon. Minden csoportban 2 tanár és 1 gyermekfelügyelõ dolgozott. A gyerekek minél sokoldalúbb fejlesztését a legújabb hazai és külföldi módszerek alkalmazása segítette (Meixner, M. Frostig, Bobath, Crickmay stb.). A III. kerületi Tanács tulajdonában levõ mikrobuszok szállították a gyermekeket háztól házig. A kísérleti évek alatt felhalmozódott tapasztalatok és az egyre növekvõ igények alapján a fõiskola akkori fõigazgatója, Illyés Gyuláné javaslatot tett az Oktatási Minisztériumnak a súlyos testi és halmozottan fogyatékos gyermekek országos hatáskörû iskolájának létesítésére, 3 tagozattal a különbözõ súlyosságú mozgásgátoltságnak megfelelõen. Az épületkomplexum tervét Polinszky Tibor építészmérnök készítette el Csávás Dezsõné pedagógiai, szakmai közremûködésével. Bár a megvalósulásig a terv nem jutott el, mégis nagyon fontos iskolatörténeti és építészeti dokumentum született. Ez a funkcióterv a hazai építészetben elõször foglalkozott a mozgáskorlátozott személyek akadálymentes környezetének kialakításával. 1981-ben, a kísérlet befejezõdésekor a III. kerület nem vállalta tovább az intézmény gazdasági támogatását, tekintve, hogy az iskola nemcsak a III. kerület, hanem egész Budapest halmozottan fogyatékos gyermekeit ellátta. Az épületet a tagozat megtarthatta, igazgatásilag és gazdaságilag azonban a Fõvárosi Tanács által mûködtetett Mozgásjavító Általános Iskola és Nevelõotthon Halmozottan sérülteket oktató-nevelõ tagozata lett. A régi ház ez idõre már teljességgel alkalmatlan volt az akadálymentesség és a sérülés-specifikus fejlesztés magvalósítására a zsúfoltság, a gyermeklétszám fokozatos növekedése, a gyermekek számára egészségtelen környezet, az omladozó épület miatt.

A

TÁRGYI FELTÉTELEK JAVÍTÁSÁRA

TETT ERÕFESZÍTÉSEK 1989-ben a Fõvárosi Tanács elkészíttette a Ráby utcai iskola átépítésének tervét, amely az épület teljes körû felújítását, tetõterének beépítését és egy új szárny megépítését foglalta magába. De ez a második tanulmányterv sem valósult meg. Végül 1995-ben Budapest Fõváros Önkormányzatának képviselõtestülete elfogadta a Ráby utcai régi épület helyére egy új iskola felépítésének javaslatát. A tanulmányterv

TÖRTÉNETI

VISSZATEKINTÉS

19

elkészítésének feladatát a Budapesti Városépítési Tervezõ Intézet Rt. (BUVÁTI Rt.) építészmérnöke, Kszell Mária és munkatársai kapták meg. Az épület megtervezésénél a tervezõknek is lehetõségük volt a flamand kormány által finanszírozott EUROKANS segélyprogram részeként Belgiumban olyan intézményeket meglátogatni, amelyek mintául szolgálhattak. 1997. június 1-én megkezdõdött az építkezés, és 1998 augusztusában került sor az átadásra. Ez az épület – a Csillagház – már úgy készült, hogy teljes mértékben megfeleljen az akadálymentes épített környezet követelményeinek, és berendezése, felszerelése is a gyermekek teljes körû fejlesztését, önállóságra nevelését szolgálja. A Mexikói úti anyaintézmény épületének akadálymentessé történõ átalakítása, bõvítése és korszerûsítése azonban sokkal nehezebb feladat, mint a Csillagház új épületének létrehozása. Mivel mûemléképületrõl van szó, minden átalakítás csak a Mûemlékvédelmi Felügyelõség engedélyével végezhetõ. Alapterülete meghatározott, ezért bõvítésként csak a tetõtér beépítése jöhet szóba. Kiemelt cél és feladat az akadálymentes környezet kialakítása, hogy a gyermekek a lehetõ legönállóbban, legbiztonságosabban tudják használni az intézmény minden helyiségét, berendezését és felszerelését. • Másfél évtizede birtokolja az intézmény az uszodát, amely akadálymentes kiképzésével, 34 fokos, állandóan tisztított vizével napi terápiánk meghatározó színtere, továbbá az úszástanítás alapozó helyszíne. • Az épületben az évek alatt megszûntettük a küszöböket. • Igyekszünk tágas, kerekesszékkel is bejárható tereket biztosítani, a felújításra kerülõ helyiségekben (osztálytermek, hálótermek stb.) széles ajtókat felszereltetni, a villanykapcsolókat alacsonyra helyeztetni, stb.). • A felújításra került, kerülõ vizesblokkok csúszásmentes aljzatot, széles ajtókat, nagy belterû WC-ket, zuhanyfülkéket, kapaszkodókat kapnak. • Az osztálytermekben a nyitható ajtókat tolóajtókra cseréltük, a padok könnyen állítható magasságúak, dönthetõ írófelületûek, a fiókos szekrényke gurítható, a gyermek igényeinek megfelelõen beállítható, továbbá különbözõ speciális székeket kapnak a gyerekek egyedi igényeik figyelembevételével, valamint minden osztályteremben függõlegesen, könnyen mozdítható táblák vannak, amelyeket úgy lehet beállítani, hogy kerekesszékbõl is könnyen használhassák a gyermekek. • Korszerû liftek vannak az épületben, az alacsonyan lévõ hívó és kezelõ gombok lehetõvé teszik a kerekesszékesek számára is az önálló liftkezelést. • A lépcsõjáró lift az iskolába való bejutás biztonságos megoldására szolgál. Ebben a tanévben elkészült egy építészeti tanulmányterv is a Mexikói úti ház lehetõségeinek feltárására. A tervek elkészültekor kiderült, hogy a ház rekonstrukciója és bõvítése ugyan tovább javítaná a mostani körülményeket, de a további fejlesztési elképzeléseket már csak a diákotthonban elhelyezett gyermekek létszámának csökkentése árán lehetne megvalósítani. Ezek csak úgy lennének megvalósíthatók, ha másik épület is rendelkezésre állna.

20

TÖRTÉNETI

A

TECHNIKAI FEJLÕDÉS SZEREPE A

VISSZATEKINTÉS

MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK ÉLETÉBEN A technikai fejlõdés elõrehaladtával egyre több területen jelentõsen könnyebbé és eredményesebbé vált a legsúlyosabban akadályozottak élete és ellátása. A technika fejlõdésén túl azonban a bekövetkezõ társadalmi változások (financiális, továbbá az a szemléletváltozás, amely a fogyatékosok megsegítését célzó intézkedésekben, rendelkezésekben, törvényekben – pl. esélyegyenlõségrõl szóló törvény – megjelenik) is lehetõséget adnak arra, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek mindannapos tevékenységeik önálló végzéséhez, valamint ellátásukhoz, gondozásukhoz különbözõ eszközök álljanak rendelkezésre. Az önálló életvitelt segítõ eszközök •

•

•

•

•

Elektromos kerekesszék: közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezõknek a TB teljes egészében téríti, ortopéd szakorvos írja fel vényre, elsõsorban azoknak, akik mozgásállapotuk miatt önálló helyváltoztatásra képtelenek (ennek az eszköznek a segítségével azonban szabadon tudnak közlekedni, s nem szorulnak mások segítségére, nincsenek kiszolgáltatva másoknak). Háromkerekû kerékpárok: speciális tartozékokkal, illetve kiképzéssel, pl. törzstámasztós háttámlával, biztonsági övvel, „papucsos“ pedál a lábfej, illetve lábszár rögzítésére, egyedi kiképzésû kormányfogantyúk stb. (A TB nem támogatja ezeket az eszközöket.) Vannak olyan gyerekek, akik számára ez az eszköz az önálló helyváltoztatást szolgálja, ha mozgásállapotuk megengedi, ugyanakkor például mechanikus kerekesszéket nem tudnak önállóan használni. Konyhai eszközök: rögzített, különbözõ kiképzésû hámozók, üvegnyitók, a hámozandó, felvágandó zöldség, gyümölcs, kenyér stb. rögzítésére (felszúrására) szolgáló lapok, tapadókoronggal asztalra, falra erõsíthetõ eszközök (pl. üvegnyitó, konzervnyitó). (Ezeket az eszközöket sem támogatja a TB.) Étkezésnél használható eszközök: különbözõ kiképzésû peremes tányérok (esetleg tapadókoronggal vagy csúszásgátló alátéttel), jobb-, illetve balkezes evõeszközök, különbözõ nyélkiképzéssel, különbözõ füles, csõrös poharak, bögrék, stb. (Ezeket az eszközöket sem támogatja a TB.) Iskolai munkát segítõ eszközök: az elektromos írógépek, szövegszerkesztõk, számítógépek megjelenése nagy elõrelépést jelentett a mozgáskorlátozottak oktatásában. Azok a gyermekek, akik képtelenek a kézírásra, a számítógépet különbözõ módosításokkal, kiegészítésekkel, megfelelõ programokkal és adaptációkkal az írásbeli feladatok megoldására használják. A különbözõ típusú laptartó állványok még könnyebbé teszik munkájukat.

TÖRTÉNETI

VISSZATEKINTÉS

21

Ellátást, gondozást segítõ eszközök Elsõsorban az öltözés-vetkõzés, testi higiénia, terápiás és egyéb ellátó feladatok területén használatos eszközök, amelyekkel elsõsorban biztonságos feltételeket igyekszünk teremteni a gyerekek és a róluk gondoskodók számára. A gondozást segítõ eszközök egyrészt az ellátók munkáját könnyítik meg, másrészt lehetõvé teszik, hogy az ellátottak a teljes kiszolgáltatottság, a szoros testi érintkezés helyett bizonyos mértékû intimitást megõrizhessenek. • Különbözõ típusú kádbeemelõ szerkezetek, liftek; • elektromos és mechanikus emelõgépek, amelyek a különbözõ helyzetek megváltoztatására szolgálnak (pl. ágyból kerekesszékbe vagy kerekesszékbõl tornaszõnyegre emelés stb.) és biztonságos ellátást jelentenek; • hidraulikus csaptelepek, illetve fürdetõ kád; • elektromos ágy, amely korrekciós, pihentetõ, terápiás fektetést biztosít, három ponton állítható dõlésû, elsõsorban a progresszív izombetegségben szenvedõ gyermekek számára; • elektromos „önhajtó” kerékpár: terápiás eszköz azok számára, akik alsóvégtagi mozgást nem vagy nehezen tudnak önállóan kivitelezni, s a gép végzi a kerékpározást utánzó ciklikus mozgást, átmozgatást; • állító szerkezetek: szintén elsõsorban terápiás céllal azok számára, akik egyáltalán nem vagy csak segédeszközzel járásképesek, alsóvégtagi izületeik kontraktúrásak, s a szerkezettel biztosított függõleges testtartás tonizálja izomzatukat, illetve a munkalapon álló helyzetben manipulációs feladatokat is tudnak végezni (1-2 órányi idõtartamban lehet folyamatosan használni); • hidraulikus emelõszerkezettel vagy rámpával felszerelt szállító eszközök, buszok, amelyekben a kerekesszékes gyermekek padlórögzítéssel szállíthatók, továbbá a biztonság érdekében mind az ülésekben, mind a kerekesszékben ülõ gyermekeket biztonsági övekkel rögzítve szállítjuk. Az önkifejezést segítõ eszközök Ma már nagyon sok olyan segédeszköz létezik, amely a gyermekek önkifejezési, tanulási, információszerzési lehetõségeit bõvíti. Különösen nagy jelentõsége van a beszédképtelen gyermekek alternatív kommunikációját segítõ eszközöknek, a számítógépeknek, számítógépes programoknak, kommunikátoroknak. A segédeszközök jelentõs mértékben javíthatják a munkavállalási esélyeket, ami egyrészt a mozgáskorlátozottak életminõsége szempontjából rendkívül fontos, másrészt így nem nehezedik a társadalomra teherként sorsuk megoldása.

22

TÖRTÉNETI

VISSZATEKINTÉS

A TANULÓI ÖSSZETÉTEL ÉS ANNAK HATÁSA AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÉRE MEXIKÓI

ÚT

A Mexikói úton ellátott gyermekek mentálisan ép mozgáskorlátozott gyermekek, akiknél a mozgássérülés a gyermeki megismerõ tevékenység különbözõ területeit érinti, és hatása nem egyformán érvényesül minden képzési területen. Gyermekkép 4–8 éves korban: A gyermekek képességei fokozatosan, de nem egyenletesen fejlõdnek. Minden életkornak megvan a maga kiemelt, elõnyben részesített képességterülete, amely területen nagyon tanulékony a gyermek, míg más képességei stagnálnak. Egy idõ múlva az addig stagnáló területen ugrásszerû fejlõdést tapasztalunk, mintha láthatatlan „érlelõdés“ ment volna végbe. Ha egészséges a gyermek, fizikai fejlõdésének feltételei biztosítottak, érzelmi biztonság veszi körül, szinte magától fejlõdik. A sérült gyermekeknek ennyi nem elég, sokkal több törõdést, foglalkozást és segítést igényelnek. A tudatos, célra irányuló megsegítés a fejlesztés. A mozgáskorlátozott gyermekeknél ez szakismeretet és a gyakorlatban bevált módszerek elsajátítását igényli. A fejlesztés annál eredményesebb, minél korábban kezdõdik, és arra a képességre irányul, amely éppen jól fejleszthetõ stádiumban van. Ezért van nagy jelentõsége a mozgáskorlátozottak minél korábban történõ fejlesztésének. Ha egy képesség fejlõdésbeli lemaradását szeretnénk csökkenteni, olyan tevékenységet kell végeztetni a gyermekkel, amely a célzott képességre fejlesztõ hatással lehet. A mozgáskorlátozott gyermekeknél akadályozott lehet a mozgásbiztonság, a mozgásreflexek célszerûsége és gyorsasága, az író, rajzoló és eszközhasználó mozgás, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységek, mennyiségben és minõségben korlátozottak azok a tevékenységek, amelyek a tanulói tapasztalatokra és megfigyelésekre épülnek. Gyakran az elvont gondolkodásra és az emlékezetre támaszkodó ismeretszerzés is megsegítendõ, ezért mindezeket speciális módszerek alkalmazása, illetve technikai jellegû segédeszközök igénybevételének megtanítása együttesen segítheti meg. Erre alapozva bontjuk szükség esetén – az iskolaérettség elérése érdekében – az eredetileg 1 éves elõkészítõ tagozat idõtartamát egy készségfejlesztõ és egy iskolai életmódra felkészítõ évre. Gyermekkép 6–14, 18 éves korig, a sérülés függvényében: Belsõ vizsgálataink alapján tudjuk, hogy az 1970-es évektõl ugrásszerûen megnõtt diákjaink között a központi idegrendszeri sérülés (Cerebral Palsy = CP) okozta mozgássérülés aránya (1. sz. ábra). Ez a tény azért meghatározó, mivel a központi idegrendszeri sérülés az ép értelmû mozgáskorlátozott gyerekeknél is sokféle egyéb funkciózavart idézhet elõ (pl. beszéd-

TÖRTÉNETI

23

VISSZATEKINTÉS

80%

74

70%

62

60%

56

58

58

1995/96

1999/2000

2000/2001

50% 40% 30% 20%

20

15

13

10% 0%

1932/33

1.

ÁBRA

1957/58

A

1967/68

1976/77

1989/90

KÖZPONTI IDEGRENDSZERI SÉRÜLÉS SZÁMARÁNYÁNAK

ALAKULÁSA A

MOZGÁSJAVÍTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

zavar, beszédhiba, figyelemzavar, a szenzomotorium fejletlensége, zavara, enyhe nagyothallás, illetve beszédészlelési zavar, látászavar, pszichés és/vagy motoros tempó lassúsága, fáradékonyság). Emelkedett a mozgáskárosulás mellé társuló egyéb rendellenességek aránya is. Magas és évrõl évre emelkedik a súlyos mozgásállapotú tanulók aránya. (Súlyos mozgásállapotú az a tanuló, aki önellátási, önkiszolgálási, mindennapos tevékenységei során egy vagy több személy állandó segítségére szorul.) A gyermekek fáradékonyabbak, fizikailag, pszichésen, szellemileg kevésbé terhelhetõek mint ép társaik. Nagyon sok a rossz szociokulturális háttérrel rendelkezõ tanulónk.

CSILLAGHÁZ A Csillagház tanulói halmozottan fogyatékos, mozgáskorlátozott gyermekek, akiknél különféle társult formában és arányban van jelen a mozgáskorlátozottság, a tanulási akadályozottság, a beszéd és a kommunikáció zavara, a látás rendellenességei, a hallás zavara, az észlelési funkciók eltérései, a pszicho-motorium sérülése, a kognitv funkciók zavara, esetleg különbözõ személyiség-fejlõdésbeli eltérések és a szocializáció nehézségei (2. sz. ábra). Nincs kiugróan jelentõs eltérés a társuló fogyatékosságok arányában az elmúlt 5 évben. Nagyon kis mértékben csökkent a társuló értelmi fogyatékosság aránya, vagyis kevéssel emelkedett az iskolánkba bekerült ép értelmû vagy retardált súlyosan mozgás-

24

TÖRTÉNETI

VISSZATEKINTÉS

120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% mozgász. 1995/96

ért.fogy. 1996/97

2.

ÁBRA

látász. 1997/98

hallász.

beszédz.

1998/99

A CSILLAGHÁZ

magatart.z. 1999/2000

belszervi 2000/2001

TANULÓINAK

FOGYATÉKOSSÁG SZERINTI SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA

korlátozott gyermekek száma. A leggyakoribb társuló fogyatékosság (az értelmi fogyatékosságon kívül) a beszédfogyatékosság. A beszédhibás gyermekek aránya az elmúlt 5 évben növekedett, ami szoros összefüggésben van a súlyosabb mozgásállapotú gyermekek bekerülésével.

A

TANULÓK MOZGÁSÁLLAPOTÁNAK VÁLTOZÁSAI

KÓRFORMÁK

AZ ELMÚLT HAT ÉVBEN

A kórformák csoportosítása a pedagógiai gyakorlat szempontjából azt jelenti, hogy a hasonló vagy azonos klinikai tüneteket mutató mozgáskorlátozottságot okozó kórformák egy kategóriába kerülnek, ugyanis az ellátás szempontjából azonos feladatot jelentenek. A mozgáskorlátozottságokat rendszerezõ négy fõ kategória a következõ (3. és 4. sz. ábra). • Végtagfejlõdési rendellenességek, végtaghiányok, amputációk • Petyhüdt jellegû bénulások • Korai agykárosodás utáni mozgáskorlátozottságok (CP) • Egyéb, az elõzõ csoportokba nem sorolható mozgáskorlátozottságok Intézményünk Csillagház tagozatán a tanulók diagnózis szerinti megoszlása az elmúlt években számottevõen nem változott. A korábbi évekhez hasonlóan az agyi sérült (cerebrál paretikus – CP) gyermekek alkotják a tagozatra járók legnagyobb részét. Végtaghiányos gyermek a tagozaton nincs.

TÖRTÉNETI

100%

93,23

25

VISSZATEKINTÉS

90,64

87,88

86,36

82,15

82,69

80% 60% 40% 20% 0%

3,33

6,25

3,33

1995/96

3,12

6,06

1996/97

6,82

1997/98

Petyhüdt

3.

6,06

6,82

1998/99

A

5,77

1999/2000

CP

ÁBRA

11,54

53,62

50%

2000/2001

KÓRFORMÁK ELÕFORDULÁSÁNAK ALAKULÁSA

ÁLTALÁNOS ISKOLA CSILLAGHÁZ

56,39

7,14

Egyéb

NÉGY FÕ KATEGÓRIA ALAPJÁN, AZ ELMÚLT HAT ÉVBEN A

60%

10,71

58,33

54,74

52,82

51,8

MOZGÁSJAVÍTÓ

TAGOZATÁN

40% 30%

30,44

30,28

30,22

27,07

29,93

28,79

20% 10%

9,77 6,77

9,42 6,52

10,79 7,19

10,95

10,56 6,4

4,38

3,03

0% 1995/96

1996/97

Végtaghiány

4.

Petyhüdt

ÁBRA

A

1997/98

1998/99

1999/2000

CP

9,85

2000/2001

Egyéb

KÓRFORMÁK ELÕFORDULÁSÁNAK ALAKULÁSA

NÉGY FÕ KATEGÓRIA ALAPJÁN, AZ ELMÚLT HAT ÉVBEN A

ÁLTALÁNOS ISKOLA MEXIKÓI

MOZGÁSJAVÍTÓ

ÚTI TAGOZATÁN

26

TÖRTÉNETI

VISSZATEKINTÉS

200/2001

6,91

6,91

6,91

2,66

1999/2000

6,88

7,94

6,88

3,17

1998/99

8,95

5,79

6,32

3,16

1997/98

9,09

6,25

6,25

3,41

1996/97

10,12

5,95

8,33

1,79

1995/96

7,83

3,01

10,84

1,87

DMP

5.

ÁBRA

Myopátia

PETYHÜDT

Spina bifida

Egyéb

JELLEGÛ BÉNULÁST OKOZÓ DIAGNÓZISOK

ELÕFORDULÁSÁNAK ALAKULÁSA AZ ELMÚLT HAT ÉVBEN A

ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

MOZGÁSJAVÍTÓ

A Mexikói úti létszámadatokat tartalmazó grafikonból megállapítható, hogy viszonylag kiegyenlített számban jelennek meg az azonos mozgáskorlátozottsági kategóriába sorolt esetek. A mindennapi gyakorlatban mégis látványos minõségi változás következett be azzal, hogy megnövekedett a progrediáló betegségek, valamint az azonos diagnózison belül a súlyosabb mozgásállapottal járó betegségek számaránya. Mindezek szükségessé teszik: • különbözõ terápiás eljárások alkalmazását, azok team-munkában történõ összehangolását; • egyéni fejlesztõ foglalkozások (készség-, képesség-, beszéd-, mozgásfejlesztés stb.), egyéni fejlesztési tervek bevezetését; • egyénre szabott gyógyászati segéd- és segítõ eszközökkel való ellátást. Jelentõsen növekedett a progrediáló betegségek elõfordulása, vagyis a DMP (dystrophia musculorum progressíva), valamint a spinális izomatrófiák (pl. Kugelberg–Welander-szindróma), továbbá a különbözõ, többnyire ismeretlen eredetû myopátiák együttes száma (5. sz. ábra). Ezek a gyerekek a mindennapok során teljes ellátásra szorulnak, ugyanis állapotukból eredõen szinte a legminimálisabb önálló mozgások kivitelezésére is képtelenek, a helyváltoztatást, közlekedést elektromos kerekesszékek teszik lehetõvé. A progresszív betegségek és a súlyosabb mozgásállapotú gyermekek létszámarányának növekedésébõl adódó feladatok, kihívások:

TÖRTÉNETI

27

VISSZATEKINTÉS

•

a tárgyi feltételek, az épített környezet folyamatos korszerûsítése, hogy a lehetõ legönállóbban és legbiztonságosabban „birtokolható” legyen a gyermekek számára; • személyre, mozgásállapotra adaptált segítõ eszközök, például ültetõ modul, amely a kerekesszékbe szerelhetõ, s a korrigált, biztonságos ülés megoldásával szabadabban tud a gyermek manipulációs feladatokat végezni, vagy fektetõ modul a súlyos gerincdeformitásos és/vagy légzési nehézségekkel küzdõ gyermekeknek a nyugodt alvás biztosítására; • a felmerülõ egészségügyi problémák – akár azonnali ellátására is – rendelkezésre áll az egészségügyi szakszemélyzet (szakképzett ápolók éjjel-nappal), továbbá különbözõ szakorvosok (ortopéd, belgyógyász, neurológus, pulmonológus, szemész, bõrgyógyász stb.); • megoldásra váró feladatunk, hogy minden osztályban legyen 1-1 fõ gyógypedagógiai vagy pedagógiai asszisztens, aki segíti mind a délelõtti tanórai, mind a délutáni foglalkozásokon a pedagógus munkáját, tanórai elõkészületekben, a gyerekek székbe, „állítókába” stb. beültetésében, beállításában, a különbözõ eszközök kézbe adásában, étkezésnél, toilett-használatnál, szabadidõs foglalkozásoknál stb.; • szintén megoldandó feladatunk a mentálhigiénés gondozás. A központi idegrendszer sérülése következtében kialakuló mozgáskorlátozottságok és az érintettségnek megfelelõ létszámarány alakulását mutatja a 6. számú ábra.

200/2001

10,64

9,04

31,91

5,85

5,32

1999/2000

12,7

5,29

34,39

4,76

4,23

1998/99

10,53

5,79

34,74

4,74

3,68

1997/98

11,93

8,52

29,55

4,55

2,8

1996/97

11,31

7,74

32,74

4,17

5,36

1995/96

7,23

10,84

32,53

4,22

6,63

Hemiparézis

Diplégia sp.

Tetraparézis

Atetózis

Ataxia

6. ÁBRA A KÖZPONTI IDEGRENDSZER SÉRÜLÉSE KÖVETKEZTÉBEN KIALAKULT MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁGOK SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA AZ ÉRINTETTSÉG MÉRTÉKE SZERINT AZ ELMÚLT HAT ÉVBEN A MOZGÁSJAVÍTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

28

TÖRTÉNETI

VISSZATEKINTÉS

A súlyosabb, a négy végtag érintettségét jelentõ tetraparetikus esetek száma növekedett. E létszámon belül is minõségi változás tapasztalható, tehát azonos diagnózis mellett jelentõsen emelkedett a súlyos, mindennapos tevékenységeiben segítségre, ellátásra szoruló gyermekek száma. A mindennapi ellátási gondokon túl ezek a gyerekek születésük pillanatától akadályozottak a mozgásos tapasztalatokra épülõ ismeretszerzésben, amelyek alapján fejlõdnek mindazok a készségek, képességek, amelyekre az oktatás ismeretátadási rendszere épül.

A

MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG SÚLYOSSÁGA

A 2000/2001-es tanévben tanítványaink több mint fele önellátási, önkiszolgálási feladatainál, a mindennapi tevékenységeiben egy vagy több személy állandó segítségére szorul. Ez a tendencia valószínûsíthetõ és prognosztizálható az elkövetkezõ évekre is (7. sz. ábra), ami újabb és újabb kihívások elé állítja a tanulók neveléséért, oktatásáért, mozgásfejlesztéséért, gondozásáért felelõs szakembereket, az intézmény minden dolgozóját. A mozgásállapot változásait jól szemlélteti a helyváltoztatás, közlekedés módja, amely növendékeink körében tapasztalható (8. sz. ábra). Az elmúlt 6 évben jelentõsen növekedett az elektromos kerekesszékesek száma, ami egyrészt azzal magyarázható, hogy 1995-tõl tudnak hozzájutni ehhez a segédeszközhöz a rászorulók, azóta támogatja ugyanis a társadalombiztosítás, másrészt pedig a valóban rászorulók létszáma is jelentõsen növekedett az elmúlt évek során.

80,00% 70

70,00% 60,00% 50,00%

60

20,00%

71.46

63.63

59.37

62.12

CSILLAGHÁZ 50.36

40,00% 30,00%

69.23

MEXIKÓI ÚT

37.41

40.85

33.33 27.82

10,00% 0%

1995/96

7.

1996/97

ÁBRA

A

1997/98

1998/99

1999/2000

SÚLYOS MOZGÁSÁLLAPOTÚ TANULÓK

LÉTSZÁMARÁNYÁNAK ALAKULÁSA A

2000/2001

MOZGÁSJAVÍTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

TÖRTÉNETI

29

VISSZATEKINTÉS

100% 80% 60%

22,29

20,24

16,87

16,07 11,9

11,45

40%

10,2 11,45

20%

11,9

9,64

0%

5,42

10,12

1995/96

1996/97

18,95

20,45

12,63

15,34

15,79

10,8

9,47

9,66

20,11

14,81

15,96

21,81

16,4

19,15

7,41

7,98

6,32

6,35

19,89

21,05

15,87

17,02

1997/98

1998/99

1999/2000

2000/2001

6,02

6,38

Az alkalmazott jelzések magyarázata: Elektromos kerekesszékkel képes a helyváltoztatásra (járásra képtelen) Mechanikus kerekesszékkel közlekedik önállóan, állandóan (járásra képtelen) Mechanikus kerekesszékkel közlekedik önállóan, idõnként Mechanikus kerekesszékkel közlekedik segítséggel, állandóan Hosszabb távra, házon kívül csak kerekesszékkel képes közlekedni, többnyire segítséggel, házon belül járáshoz segédeszközt használ (pl. járógép, járókeret, támbot) Járáshoz segédeszközt használ, de akár hosszabb távon, utcán is képes így közlekedni Megjegyzés: a

A

–

valamint a

és

„besorolások” között létszámban átfedések vannak.

8.

ÁBRA

KÖZLEKEDÉS, HELYVÁLTOZTATÁS MÓDJA A VIZSGÁLT IDÕSZAKBAN

Az utóbbi években az egyes diagnózisokon belül fokozatos változás, súlyosbodás figyelhetõ meg a felvételre jelentkezõ gyermekek körében is. A CP kórokából adódóan (agyi károsodás) a gyermekek képességeinek szinte minden területén érzékelhetõek a súlyosbodás jelei: a mozgásállapot súlyosbodása, az önellátási feladatokban egyre több segítség, illetve teljes ellátás igénye, a kommunikációs problémák megjelenése, az értelmi képességek gyengesége (pl. figyelemkoncentráció gyengesége). Az, hogy az elmúlt években egyre több súlyosabban sérült gyermek jelentkezett intézményünkbe, az elkövetkezõ évekre vonatkozóan is a súlyosabban sérült gyermekek további jelentkezését vetíti elõre. A közelmúltban fel kellett és – különösen a jövõben – fel kell készülni erre a profilváltásra. A kihívásokra adott, az intézmény egészét érintõ változtatási törekvések megjelentek az intézmény pedagógiai kínálatában, s ezt a törvényi változások is segítették.

30

AZ

TÖRTÉNETI

VISSZATEKINTÉS

ÁLLAMI GONDOSKODÁSBAN RÉSZESÜLÕ

GYERMEKEK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA Intézményünk jogilag és szervezetileg diákotthonként, s nem gyermekotthonként mûködik, így az állami gondoskodásban lévõ tanulóink ellátása, jogi képviselete azoknak a gyermekotthonoknak a feladata, amelyekhez tartoznak. Mivel azonban hétköznapjaikat intézményünkben töltik, a szülõ nélkül felnövõ gyermekek mentálhigiénés gondozása a mi feladatunk is. Mint a 9. ábrán látható, nem jelentõs az állami gondoskodásban részesülõ gyermekeink száma. Az utóbbi években bekövetkezett kismértékû növekedés azzal magyarázható, hogy a Csillagházba az elmúlt években egészségügyi otthonokból is bekerülhettek gyermekek.

200/2001

7

4

1999/2000

7

4

1998/99

3

3

1997/98

4

3

1996/97

5

1995/96

7

0

1

2

4

6 ÁG

10

12

nevelõszülõ

9.

A

8

ÁBRA

AZ ÁLLAMI GONDOSKODÁSBAN RÉSZESÜLÕ GYERMEKEK SZÁMA MOZGÁSJAVÍTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN AZ ELMÚLT HAT TANÉVBEN

TÖRTÉNETI

A

VISSZATEKINTÉS

31

TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSA AZ

INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÉRE Az 1980-as években fejlõdési folyamat indult meg a közoktatásban, amelynek során megerõsödött az iskolai autonómia, szélesedett a képzési kínálat, s ezt az 1985-ös oktatási törvény által biztosított lehetõségek is támogatták. Az 1990-es években meginduló demokratizálódási folyamatban ez a megújulás egészen új tartalommal is megtöltõdött. Az oktatásirányítási és a fenntartói decentralizáció nyomán kialakultak a törvényi szabályozás új keretei. Az 1993-as közoktatási törvény, majd annak módosításai úgy adtak tartalmi szabályozást, hogy érintetlenül hagyták az iskolák autonómiáját. Az iskolák elkészítették pedagógiai programjukat és helyi tantervüket, amelyek sok esetben a már egyébként is meglévõ gyakorlat legalizálását jelentették. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 44–48. paragrafusa elõírja az iskolák számára pedagógiai programjuk elkészítését, elfogadtatását és nyilvánosságra hozatalát. A törvény 1999-ben elfogadott módosítása kötelezi, illetve jogosítja a nevelési-oktatási intézmények fenntartóit, szakmai munkatársait, illetve a klientúrát a minõségbiztosítási rendszer mûködtetésére. E törvényi szabályozás kötelezõvé teszi az értékelési, ellenõrzési és minõségbiztosítási rendszer kiépítését. A 63/2000. számú Kormányrendelet megváltoztatta az iskolákban folyó nevelõoktató munka tartalmi szabályozására vonatkozó rendelkezéseket. A változás lényege, hogy az iskolák helyi tantervüket az oktatási miniszter által kiadott, a Nemzeti alaptantervre épülõ kerettanterv alapján készítik el, illetve vizsgálják felül 2001. szeptember 1-ig. A felülvizsgálat, illetve korrekció során a pedagógiai programokban meg kell jeleníteni azt is, hogy miképp szándékozik az iskola megvalósítani a nevelõ-oktató munka minõségbiztosítását. Ugyancsak nagy hatással volt és van intézményünk munkájának alakulására, hogy a közoktatási törvény lehetõvé teszi a szabad iskolaválasztást, támogatja az integrációs törekvéseket. Többek között ezzel magyarázhatók a tanulói összetételben bekövetkezõ változások, ami intézményünket feladatvállalásának átgondolására, képzési kínálatának bõvítésére ösztönözte. Az 1998. évi XXVI., a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló törvény támogatja többek között azon törekvéseinket, hogy az intézmény saját tanulóinak szükségleteit képzés és gondozás, tárgyi és személyi feltételek tekintetében egyaránt magas színvonalon tudja kielégíteni, ugyanakkor a külsõ intézmények, szakemberek és szülõk fejlesztõ munkáját is segítse. Ezt a célt szolgálja a Módszertani Központ létrejötte is. Helyi kutatásaink az integrációs intézmények igényeinek feltérképezésére irányultak, hogy tapasztalatainkat, ismereteinket, eszközeinket megoszthassuk mindazokkal, akik mozgáskorlátozott gyermekek nevelésére vállalkoznak.

32

TÖRTÉNETI

VISSZATEKINTÉS

ÚJ IGÉNYEK – ÚJ INTÉZMÉNYEGYSÉG: A MÓDSZERTANI KÖZPONT KIALAKULÁSÁNAK ELÕZMÉNYEI Az utóbbi években tapasztalható, hogy a többségi általános iskolák egyre inkább nyitottak az integrációra, befogadják a fogyatékos gyermekeket, elsõsorban az enyhe fokban testi és érzékszervi fogyatékosokat. Mindez évek óta arra ösztönözte az intézményt, hogy felvállaljon egyfajta tanácsadói, szakmai szolgáltatói feladatkört is. Ha egy intézménynek olyan sok felhalmozódott tapasztalata van, mint a miénknek a mozgáskorlátozottak fejlesztése területén, tudását – mintegy bázisintézményként – meg kell osztania másokkal is. A tervek valóra váltását segítette Budapest Fõváros Közoktatás-fejlesztési Terve, amelynek egyik fontos célkitûzése volt, hogy a testi és érzékszervi fogyatékosok iskolái módszertani központokká váljanak. A Fõvárosi Önkormányzat „… támogatja a nagyothalló, a vak, a gyengénlátó és a mozgássérült gyermekeket nevelõ-oktató intézmények Módszertani Központtá alakulását.” A 2000. VI. 29-i közgyûlés által elfogadott felülvizsgálat és intézkedési terv javaslat már mint befejezett tényt említi a módszertani központok létrejöttét.

A MOZGÁSVIZSGÁLÓ ORSZÁGOS SZAKÉRTÕI REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG ADATAI

ÉS

A Mozgásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ (röviden: Szakértõi Bizottság) által az utóbbi öt tanévben vizsgált mozgáskorlátozott gyermekek adatainak alakulását a 10–14. számú grafikonok szemléltetik. A Szakértõi Bizottság által vizsgált gyermekek száma A 10. számú ábra mutatja, hogy ebben az idõszakban Magyarországon a megvizsgált mozgáskorlátozott gyermekek száma évrõl évre emelkedik. Integrált oktatásra javasoltak (11. ábra) Az országos adatok azt is mutatják, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek nagyobb része lakóhelyén, többségi intézményben végzi tanulmányait. Speciális intézménybe javasolt gyermekek (12. ábra) A Szakértõi Bizottságtól évrõl évre más-más szempontok szerint kérik az adatokat. A diagramon látható 1997/98 évi kiugró érték azzal magyarázható, hogy ebben az évben a

TÖRTÉNETI

33

VISSZATEKINTÉS

1000%

858

800% 600%

660

681

1997/98

1998/99

446

444

400% 200% 0% 1995/96

10.

ÁBRA

A

1996/97

MEGVIZSGÁLT GYERMEKEK SZÁMA AZ ELMÚLT ÖT ÉVBEN

400 300

1999/2000

353

363

1998/99

1999/2000

271 240

245

200 100 0 1995/96

1996/97

1997/98

11. ÁBRA INTEGRÁLT OKTATÁSRA JAVASOLT GYERMEKEK SZÁMA AZ ELMÚLT ÖT ÉVBEN

278

300 250

183

200 150 100 50

104

85 41

0 1995/96

1996/97

1997/98

1998/99

1999/2000

12. ÁBRA SPECIÁLIS INTÉZMÉNYBE JAVASOLT GYERMEKEK SZÁMA AZ ELMÚLT ÖT ÉVBEN

34

TÖRTÉNETI

VISSZATEKINTÉS

Petõ Intézetbe javasolt gyermekek is és az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosok is szerepelnek ebben a kategóriában. Képzési kötelezett gyermekek (13. ábra) A képzési kötelezett gyermekeket a Mozgásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ látja el. Korai fejlesztésre javasoltak (14. ábra) A korai fejlesztõ központok közül egyelõre a kaposvári Napsugár Korai Fejlesztõ Központtal alakult ki munkakapcsolatunk. A korai fejlesztõ központ gyógypedagógusai 35

31

30 25 20

22

21

1998/99

1999/2000

15

15 10 3

5 0

1995/96

13.

ÁBRA

180 160

A

1996/97

1997/98

KÉPZÉSI KÖTELEZETT GYERMEKEK SZÁMA AZ ELMÚLT ÖT ÉVBEN

158 139

140

112

120

90

100

83

80 60 40 20 0 1995/96

1996/97

1997/98

1998/99

1999/2000

14. ÁBRA A KORAI FEJLESZTÉSRE JAVASOLT GYERMEKEK SZÁMA AZ ELMÚLT ÖT ÉVBEN

TÖRTÉNETI

VISSZATEKINTÉS

35

azért látogatták meg többször is intézményünk elõkészítõ és elsõ osztályait, valamint a terápiás fejlesztõ csoportot, mert tanítványaikat szeretnék komplex módon, megfelelõen felkészíteni az iskolai életre. A mozgáskorlátozott gyermekeket befogadó oktatási intézmények lehetõvé teszik, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek ne elszigetelten, hanem ép társaikkal együtt nevelkedhessenek. Oktatásuk, fejlesztésük ugyanakkor sok tekintetben különbözhet az ép gyermekekétõl. A nyolcvanas évektõl fokozatosan, de akkor még spontán módon, egyre magasabb létszámban törekedtek arra, hogy a sérült gyermekek a többségi vagy a lakóhelyi iskolába járjanak. A mozgáskorlátozott gyermekek általános iskolai integrált oktatását megelõzte a bölcsõdei-óvodai gyógypedagógiai és konduktív pedagógiai fejlesztés. Ezt követte az általános iskolákon belüli speciális csoportok létrehozása. Az utóbbi tíztizenkét évben megnövekedett a tapasztalatok, a szakmai ismeretek gyûjtésének igénye a többségi vagy lakóhelyi óvodák, iskolák és alapítványok részérõl. Egyre inkább válik jellemzõvé, hogy az iskolák pedagógiai programjukban megjelenítik a másság elfogadásának erkölcsi, etikai, társadalmi, gyakorlati kérdéseit. Ez a pedagógiai szándék független attól, hogy van-e az iskolában sérült gyerek. Ezen igények megfogalmazódása is sürgette Budapest Fõváros Önkormányzatát, hogy Közoktatás-fejlesztési Tervében ilyen jellegû szolgáltató intézmények létrehozását szorgalmazza.

AZ

INTEGRÁCIÓRA VONATKOZÓ KUTATÁSOK

A többségi iskolák megnövekedett integrációs törekvéseit két korábbi kutatás adatai is alátámasztják. „Az érzékszervi és testi fogyatékosok integrált oktatásának feltételei és határai” címû 123/87, 2/3 számú kutatás (témavezetõ: dr. Csányi Yvonne) keretében az 1988/89-es tanévben került sor Fejér megye összes tanköteles korú mozgáskorlátozott tanulójának felmérésére. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola Szomatopedagógiai Tanszékének munkatársai, dr. Bernolák Béláné, Fótiné Hoffmann Éva, valamint Baksa Emõke és Márkus Eszter fõiskolai hallgatók 125 általános iskolában (közülük 7 enyhe fokban, 1 középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekeket nevelõ iskola) összesen 125 mozgáskorlátozott gyermek integrált oktatását regisztrálták (Benczúrné, 1991). Általában enyhe fokban mozgáskorlátozott gyerekek együttnevelését tapasztalták, a súlyosabban sérültek pedig heti 6 órás korrepetálásban részesültek. Az 1996/97-es tanévben ugyancsak a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola által végzett, az MKM által támogatott FKFP 1309/1997. számú kutatási program részeként végzett vizsgálatot Fótiné Hoffmann Éva 4 tudatosan integráló iskolában (Tatabánya, Székesfehérvár, Debrecen, Budapest IV. ker.), valamint Budapest II. kerületének 15 önkormányzati általános iskolájában (Fótiné, 1998). A tanulók

36

TÖRTÉNETI

VISSZATEKINTÉS

vizsgálata, a kérdõívek és az interjúk segítségével feltárt adatok szintén azt tükrözik, hogy elsõsorban az enyhébb mozgáskárosodással rendelkezõ tanulók együttnevelése valósul meg az integrációban. A kórformákat tekintve pedig a legmagasabb arányban a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek fordulnak elõ. Az igényelt segítségnyújtási módozatokra is találunk adatokat. Legnagyobb az igény módszertani központ létrejöttére, konzultációra, utazótanári megsegítésre és speciális eszközökre.

INTÉZMÉNYÜNK

FEJLESZTÉSI TERVEI

A társadalmi elvárások, a törvényi szabályozásban és a tanulói összetételben bekövetkezõ változások, a technikai fejlõdés és a korszerûsítési törekvések, és az ennek nyomán megmutatkozó eredmények az intézményt újabb fejlesztési irányok kidolgozására ösztönözték. A halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztési igényeit minden tekintetben kielégítõ, korszerû iskolaépület – a Csillagház – megteremtette egy szélesebb körû, színvonalas szakmai kínálat kidolgozásának lehetõségét is, mely éppen egybeesett az iskolák pedagógiai programjának és helyi tantervének elkészítésére vonatkozó törvényi szabályozással. A bekövetkezõ változások lehetõvé, ugyanakkor szükségessé is tették az intézmény mindkét tagozatán olyan programok kidolgozását, amelyek az évtizedek során összegyûlt tapasztalatokra épülve, a törvényi elõírásokat szem elõtt tartva szolgálják az ép intellektusú és a halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek minél sokoldalúbb és eredményesebb fejlesztését.

FÕBB

FEJLESZTÉSI IRÁNYOK

Az intézmény nyitott a súlyosabban sérült gyermekek felé, programot dolgozott ki a súlyosan halmozottan fogyatékosok fejlesztésére, melyet további módosításokkal, kiegészítésekkel más intézmény rendelkezésére is kíván bocsátani. Az életkori határokat igyekszik az intézmény a szükségleteknek megfelelõen kitágítani. Az eredeti 8 osztályos képzés ma már akár 4 évvel is meghosszabbodhat, az óvodai kezdéssel, a nyújtott képzéssel és az önálló életre való felkészítéssel. Mindezeknek a képzési idõszakoknak a szakmai, módszertani kimunkálását is felvállalta az intézmény nevelõtestülete. Továbbra is fontos feladatnak tekintjük a fejlesztés során az egyénenként megválasztott, legkorszerûbb technikák alkalmazását, amit ma már a törvény is támogat a kötelezõ taneszköz és felszerelésjegyzék megjelentetésével. A következõ tanév a minõségbiztosítás bevezetésének, kimunkálásának kezdete, mely nemcsak törvényi elõírás,

TÖRTÉNETI

VISSZATEKINTÉS

37

hanem a nevelõtestület aktívan részt kíván venni annak kidolgozásában, s amelynek elõkészületei már meg is történtek. Iskolánk lakóotthon programot tervez. Célkitûzésünk, hogy az intézményen kívül egy családi házban vagy lakásban élje mindennapjait egy olyan önszervezõdõ „család”, ahol a gyermekek több önállósággal, felelõsséggel (saját maguk és a közösség tagjai iránt) szervezik a napi teendõiket, kötelezettségeiket, szabadidejüket, mint az megtehetõ a diákotthon szervezeti keretek között. Ehhez akadálymentes környezetre, súlyos mozgásállapotban is használható berendezésekre, eszközökre, felszerelésekre van szükség, ami a napi tevékenységekhez szükséges. E program gondos, aprólékos kidolgozásra, illetve megvalósításra vár, a közeljövõben. Két éve létrejött a Módszertani Központ, melynek a megmutatkozó igények formálják ma még csak kialakulóban levõ feladatait, munkáját. Folyamatosan gyûjti az igényekre, elvárásokra vonatkozó információkat, és bõvíti szolgáltatásait. A Módszertani Központ terveink szerint néhány év múlva szolgáltatásait nemcsak néhány utazótanár segítségével, hanem az intézmény három tagozatán dolgozó munkatársak összességének közremûködésével fogja végezni. Ehhez egyszerre van szükség szervezeti és szemléletbeli változásra, ugyanakkor a tárgyi feltételrendszert is biztosítani kell ahhoz, hogy a kitûzött célokat és az azokból adódó feladatokat meg lehessen valósítani. A iskola mellett lévõ (Mexikói út 63-64.) épületbõl, amely 1913-tól 1955-ig a Nyomorék Gyermekek Országos Otthonaként mûködött, néhány éven belül átköltözik az ortopédiai osztály az Uzsoki úti kórház kibõvített épületébe. Ez az épület fõvárosi tulajdon, amely kiváló lehetõséget kínál intézményünk fejlesztési törekvéseinek. Legújabb fejlesztési terveink már ezt a bõvítési lehetõséget is megjelölik az elkészült dokumentumokban.

A

MEGLÉVÕ ÉS A

„RÉGI”

ÚJ ÉPÜLETRE VONATKOZÓ

ELKÉPZELÉSEK

Az óvodai és az iskolai életmódra felkészítõ csoportok áttelepítése a kórház épületébe lehetõvé tenné a két tagozaton mûködõ különálló elõkészítõ csoportok összevonását, így mindkét helyszínen más fejlesztési irányok számára nyílna lehetõség. A diákotthon átköltöztetésével családiasabb körülményeket lehetne biztosítani, és lehetõség nyílna a fõvárosban tanuló mozgáskorlátozott középiskolások és esetleg egyetemisták kollégiumi elhelyezésére is. Az állami gondoskodásban lévõ gyermekek gyermekotthoni ellátása ugyancsak megvalósulhatna. A jelenlegi épületben felszabaduló belsõ terek átalakításával alkalmassá tehetõ az iskola a 10 évfolyamos képzésre, illetve a középiskolai szintû alternatív szakképzésre vonatkozó elképzeléseink megvalósítására is. A kórház átalakított „régi” új épületébe költözne át a Mozgásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság, amely végre megfelelõ, a törvény által is elõírt

38

TÖRTÉNETI

VISSZATEKINTÉS

méltó körülmények között végezhetné az egész országra kiterjedõ feladatát. Itt kapna helyet az egész intézményt kiszolgáló karbantartó mûhelyrendszer, amelyen belül az ortopédiai eszközöket javító és karbantartó mûhelycsoport is kialakítható. A segédeszközök méretvételezésére és a gipszelésre szolgáló helyiségeket is itt lehetne elhelyezni. Megfelelõ körülmények között folyhatna az intézményben tanuló mozgáskorlátozott gyermekek egészségügyi gondozása is, mivel az intézményben tanuló mozgáskorlátozott gyermekeknek – még a néhány évvel ezelõttihez viszonyítva is – egyre többféle egészségügyi és szakorvosi ellátásra van szükségük. A Módszertani Központ jelenlegi, egy helyiségben történõ mûködését bõvíteni, fejleszteni lehetne. Megteremthetõk lennének a szakmai és adminisztratív tevékenység, az utazótanári szolgálat, valamint a szülõkbõl és kollégákból álló teamek mûködtetéséhez a megfelelõ körülmények. Megvalósulhatna olyan külön raktárhelyiség létrehozása, amelybõl kölcsönözhetõk a speciális fejlesztéshez nélkülözhetetlen eszközök. E fejlesztési elképzelések megvalósulásával, a belsõ tartalmi munka kiépítése során válhat a jelenlegi tagoltsággal mûködõ intézménybõl, a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthonból a mozgáskorlátozott gyermekek minél szélesebb körének szolgálatában álló Gyógypedagógiai Szolgáltató Centrum.

MÁSODIK AZ AZ

FEJEZET

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

INTÉZMÉNY JOGI HELYZETE

Jogi helyzetünket a 1120/1994. 10. 23. III./12/5 és a 603/1996. 04. 25. közgyûlési határozat számú Alaptó Okirat szabályozza. Az intézmény neve: Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon Székhelye: Központ: 1145 Budapest, Mexikói út 60. Csillagház tagozat: 1038 Budapest, Ráby Mátyás u. 14-16. Kertészképzõ tagozat: 1028 Budapest, Gyöngyvirág u. 33. Fenntartó: Budapest Fõváros Önkormányzata, Fõpolgármesteri Hivatal Budapest, V. ker. Városház u. 9-11.

TEVÉKENYSÉGI

KÖRÖK

A Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon mozgáskorlátozott gyermekek nevelését, oktatását, mozgásfejlesztését, egészségügyi ellátását és gondozását végzõ nevelésioktatási intézmény, amely három tagozatból áll. A Mexikói úti tagozaton történik az ép értelmû mozgáskorlátozott gyermekek nevelése. Az ország egyetlen olyan gyógypedagógiai intézménye, amely ép intellektusú mozgáskorlátozott gyermekek iskolai rendszerû fejlesztését végzi. A kertészképzõ tagozaton a kertész szakmunkások gyakorlati képzése folyik. A Csillagház tagozaton a halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek fejlesztése történik iskolai keretek között. Hasonló profillal rendelkezõ intézmények: • A Nemzetközi Petõ András Nevelõképzõ és Nevelõintézet intézményünkkel nem teljesen azonos profilú, csak központi idegrendszeri sérült gyermekeket lát el, és nem gyógypedagógiai, hanem konduktív pedagógiai intézmény, és az értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztését legfeljebb a 4. osztály befejezéséig vállalja. • Kettõs (mozgás és értelmi) fogyatékosokat ellátó országos beiskolázású intézmény a sályi Mozgásjavító Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon. Elsõsorban tanulásban akadályozott gyermekeket nevelnek, de esetenként értelmileg akadályozottakat is felvesznek. Elõnye, hogy bentlakásos intézmény, vagyis sokkal nagyobb a beiskolázási körzete, mint a Csillagházé.

40

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

•

A Vakok Batthyány László Gyermekotthona halmozottan fogyatékos látássérült, mozgáskorlátozott gyermekeket fogad, egyházi intézmény. • Iskolai keretek között ép értelmû és tanulásban akadályozott mozgáskorlátozott gyermekek integráltan is tanulnak. • Fejlesztõ napköziotthonban, egészségügyi gyermekotthonban és alapítványoknál súlyosan és/vagy halmozottan sérült, értelmi fogyatékos és mozgáskorlátozott gyermekek számára a heti 3-5 órát kitevõ képzési kötelezettség teljesítése biztosított. • Egyes alapítványok a halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek fejlesztésének bizonyos részterületeit vállalják, heti néhány órás ambuláns fejlesztés formájában. A Mexikói úton és a kertészképzõ tagozaton diákotthon is mûködik, a Csillagház csak bejárásos rendszerû iskola.

LÉTSZÁMADATOK A 2000/2001-es tanévben a két tagozaton összesen 30 osztályban 188 gyermek tanul. (A Csillagházban 12 osztályban 56 tanuló, átlagosan 5 fõ osztályonként, a Mexikói úton 18 osztályban 132 tanuló, átlagosan 8 fõ osztályonként.) A tanulói létszám változása az elmúlt 6 tanévben A Mexikói úti tagozaton kismértékû létszámcsökkenés tapasztalható (15. sz. ábra), ami az integráció erõsödését sejteti. A Csillagházban látható létszámemelkedés azt jelzi, hogy a súlyosabban sérült gyermekek inkább igényelnek szegregált intézményben történõ fejlesztést, és ezt az új épület átadásával együtt járó férõhelyszám-növekedés is lehetõvé teszi. 142

139

150

137

138

133

132

100

50

37

30

30

1995/96

1996/97

48

52

56

0 1997/98

Csillagház

1998/99

1999/2000

2000/2001

Mexikói út

15. ÁBRA A TANULÓI LÉTSZÁM ALAKULÁSA A MOZGÁSJAVÍTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

AZ A

41

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

KÉT ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGOZAT FELADATAI

Az ép értelmû és halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek számára biztosítani: • az iskolai életmódra felkészítést, • az általános iskolai speciális nevelés-oktatást, • a csoportos és egyéni mozgásnevelést, • a diákotthoni (Mexikói út), illetve napköziotthoni (Csillagház) ellátást, • a logopédiai ellátást és az augmentatív kommunikáció lehetõségét, • az iskolaorvosi, orthoped orvosi és egyéb szakorvosi, • a segédeszközökkel történõ, • a pszichológiai és • az ergoterápiai ellátást, • pályaválasztást, pályairányítást, illetve a végzett tanulók utógondozását. (A kertészképzõ tagozat feladatellátása nem kapcsolódik szorosan témánkhoz, ezért a továbbiakban elsõsorban a két általános iskolai tagozatra vonatkozó adatokat, ismereteket közlünk.)

AZ

INTÉZMÉNY FÖLDRAJZI ELLÁTÁSI TERÜLETE

A Mexikói úti tagozat országos beiskolázású intézmény, vidéki és budapesti gyermekek ellátását egyaránt tudja vállalni. Az elmúlt években intézményünkben nem tapasztalható jelentõs változás a bentlakó, valamint a vidéki és a budapesti bejáró gyermekek arányában (16. sz. ábra). A bejáró és bentlakó gyermekek számának alakulása 100

92

88

91

92

91

90

80 60 40

42

42

42

40

38 32

20 0

1995/96

1996/97

Bejáró/Vidék

16. A

8

6

6

3

1997/98 Bejáró/Budapest

1998/99

8

10

1999/2000

2000/2001

Bentlakó

ÁBRA A BENTLAKÓ ÉS BEJÁRÓ TANULÓK ARÁNYA MEXIKÓI ÚTI ISKOLÁBAN AZ ELMÚLT HAT ÉVBEN

42

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

Megye 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Létszám

%

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest + Pest megye Csongrád Fejér Gyõr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

2 2 2 5 34 3 4 3 1 3 1 4 8 5 3 3 4 2 1

2,22 2,22 2,22 5,56 37,78 3,33 4,44 3,33 1,11 3,33 1,11 4,44 8,89 5,56 3,33 3,33 4,44 2,22 1,11

ÖSSZESEN:

90

100%

1. TÁBLÁZAT A 90 BENTLAKÓ TANULÓ LAKÓHELY (MEGYE) SZERINTI MEGOSZLÁSA A Csillagház Budapestrõl és vonzáskörzetébõl bejáró gyermekek fejlesztését végzi. Lakóhely szerinti megoszlás a Csillagházban 45 40 35 30 25

42

38

36 28 25

24

1995/96

1996/97

20 15 10 5 0

Budapest

17.

ÁBRA

A

1997/98

1998/99

1999/2000

2000/2001

Vidék

BUDAPESTI ÉS VIDÉKI GYERMEKEK ARÁNYA A

CSILLAGHÁZBAN

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

43

A Csillagház napi bejárásos iskola, nincs diákotthoni elhelyezésre lehetõség. A gyermekeket az intézmény mikrobuszai szállítják naponta az iskolába háztól házig. Vidékieket Budapest környékérõl tudunk felvenni, s az õ szállításuk csak úgy oldható meg, hogy a szülõk behozzák gyermeküket a hozzájuk legközelebb lakó budapesti gyermekig. Az utóbbi években arányosan emelkedett a vidéki és budapesti gyermekek száma egyaránt (17. sz. ábra).

PEDAGÓGIAI

TEVÉKENYSÉG ÉS PROGRAM

AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK LÉTREJÖTTE Az 1993-as közoktatási törvény értelmében intézményünk elkészítette pedagógiai programját és helyi tantervét. Bár a két tagozat önálló programot készített, a feladatellátás hasonlóságából következõen a programokban is sok a hasonlóság. Az intézmény speciális helyzete miatt sem pedagógiai programot, sem helyi tantervet nem adaptált a nevelõtestület, hanem maga készítette azt el. A program kidolgozása a tantestületnek egyéves megfeszített munkájába került, elõképzettség nélkül, a napi nevelõ-oktató tevékenység mellett. Az információk begyûjtéséhez az ismert módszerek közül alkalmaztuk a dokumentumelemzést, statisztikák elemzését, interjút, kérdõívet, SWOT-analízist. A pedagógiai programunk részeként elkészült a két tagozat helyi tanterve is, ami valójában az addigi gyakorlat legalizálása volt. A halmozottan fogyatékosokkal foglalkozó tagozat szakmai munkaközössége már korábban is készített saját tantervet, mivel erre az iskolatípusra addig még nem készült más hivatalos dokumentum. A engedélyeztetési és véleményezési procedúra során a felismerhetetlenségig megváltoztatott tantervet azonban az iskola nem tudta hasznosítani napi gyakorlatában. Így aztán a testület örömmel tett eleget az 1993-as közoktatási törvény által elõírt kötelezettségeknek, mivel egy saját program létrejötte az intézmény érdekeit is szolgálta. Iskolánk tantestülete az 1998/99-es tanév végén felülvizsgálta helyi tantervét, s tervet készített a szükséges változtatások kidolgozására. A beválási vizsgálatok alapján a kínált program bõvítését határozta el a Csillagház nevelõtestülete három területen: • az iskolai életmódra felkészítõ csoport, • a terápiás fejlesztõ csoport, • a szocializációs szakasz programjának kidolgozását, valamint az ezzel kapcsolatos változtatásokat a pedagógiai programban. Az iskolai életmódra felkészítõ csoport korábban is mûködött iskolánkban elõkészítõ csoport néven, de az iskolánkba bekerülõ gyermekek egyre súlyosabb sérülése miatt egy, ezt megelõzõ fejlesztõ csoport programjának kidolgozása is szükségessé vált. A terápiás fejlesztõ csoport indítása iránti igény már a helyi tantervünk és pedagógiai programunk elkészülte után merült fel. Mivel a tagozat profilja a tanulásban akadályozott halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek ellátása, eddig a

44

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztését az intézmény nem tudta felvállalni, a sikertelen oktatási próbálkozások után kértük más intézménybe történõ áthelyezésüket. A szülõk részérõl jelentkezõ igények, s a törvény változása azonban arra az elhatározásra juttatta a nevelõtestületet, hogy mintegy kis belsõ tagozatként létrehozzon egy terápiás fejlesztõ csoportot, ahol azok a gyermekek tanulnak, akiknek a fejlesztése az iskolánk helyi tantervében foglaltak alapján sikertelennek bizonyult. Ebben a csoportban egyéni fejlesztési programok alapján és egyéni megsegítõ stratégiákkal történhet a gyermekek fejlesztése. A csoport programjának kidolgozása nagy horderejû munka volt, mivel az országban hasonló iskolai rendszerû fejlesztési próbálkozások nem történtek. A szocializációs szakaszt iskolánk alternatív lehetõségként kínálja azoknak a gyermekeknek, akiket a 8. osztály elvégzése után egyetlen intézménybe, iskolába vagy munkahelyre sem sikerült elhelyezni. Szükség szerint 1 vagy 2 év áll rendelkezésre ahhoz, hogy a társadalomba való beilleszkedésre felkészítsük, „szocializáljuk” õket, találjunk munkahelyet vagy iskolát, esetleg más intézményt számukra. (A terápiás fejlesztõ és a szocializációs programot részletesen ismertetjük az 54–57. oldalon.)

PEDAGÓGIAI PROGRAMUNKBAN MEGJELENÕ ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK PEDAGÓGIAI • • • • •

• • •

ALAPELVEK

Iskolánk gyermekközpontú, a gyermeket mint individuumot tekintjük, elfogadva, nem elõtérbe helyezve sérülését. A fejlesztés komplexitása a mozgásfejlesztés, kommunikáció, kognitív fejlesztés, személyiségfejlesztés stb. együttes, egymást erõsítõ és kiegészítõ alkalmazását öleli fel. Iskolánk többféle fejlesztési irányt, lehetõséget biztosít a különbözõ adottságokkal és korlátokkal bíró gyermekeknek. Az iskola munkatársai nyitottak a különbözõ fejlesztési stratégiák iránt. Az egyes pedagógiai szakaszokon belül az évfolyamok között a tananyag rugalmas elosztásával, átcsoportosításával a csoport tanulóinak aktuális szintjéhez igazítjuk az elvégzendõ tananyagot. Rugalmasság érvényesül az óraszervezésben, a képesség szerinti csoportosításban is. Az egész napos oktató, nevelõ, mozgásfejlesztõ és gondozó tevékenységünket áthatja a prevenciós, (re)habilitációs, terápiás szemlélet. A gyermekeket körülvevõ akadálymentes épített környezet, sérülés-specifikus berendezés és felszerelés, valamint a pedagógiai ráhatások a szocializációt segítik elõ. Életszerû szituációkon keresztül segítjük az alapvetõ érzelmi reakciók megélését, közösségi magatartás kialakítását.

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

45

•

Mindenkor figyelembe vesszük, és alkotó módon felhasználjuk a gyermekeket érõ külsõ (iskolán kívüli) hatásokat. • Nagy hangsúlyt kap az egyéni képességekhez igazodó fejlesztés: a gyengébb képességû tanulók is sikerélményhez juthatnak, és a jobb képességû tanulók tehetséggondozása is megvalósulhat. • A gyermekeket adottságaiktól és korlátaiktól függõ, egyénileg elérhetõ legmagasabb szintû önállóságra neveljük. • Kompenzációs és korrekciós eljárásokat alkalmazunk a kívánt funkciók megtartásához, eléréséhez. • A játékot és játékosságot, mint elemi ismeretszerzési lehetõséget, tervszerûen, tudatosan építjük be pedagógiai tevékenységünkbe. • Megtanítjuk a gyermekeket a saját és a többi gyermek másságának megismerésére, elfogadására, valamint törekszünk szûkebb és tágabb környezetükkel megismertetni, elfogadtatni azt. • A gyermekek munkáját folyamatosan, következetesen értékeljük, elõsegítve ezzel önismeretük, önértékelésük fejlõdését. A kitûzött célok és feladatok csak egységes pedagógiai ráhatással és következetességgel, valamint a szülõk és a gyermekek aktív közremûködésével érhetõk el.

A

NEVELÕ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI

•

A gyermekek állapotuktól függõen jussanak el – szûkebb és tágabb környezetük segítségével – az önállóság általuk elérhetõ legmagasabb szintjére, optimális esetben legyenek képesek az önálló életvitelre, váljanak a társadalom aktív, cselekvõképes tagjaivá. Erõsödjenek pozitív személyiségjegyeik, alakuljon ki önismeretük, formálódjon énképük, fejlõdjön önbizalmuk és kudarctûrõ képességük, személyiségük váljon harmonikussá. A külsõ és belsõ partnerek legyenek elégedettek az iskola szolgáltatásaival, s maguk is aktívan vegyenek részt annak elérésében.

• •

A

NEVELÕ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI

• • •

Az önálló ismeretszerzéshez szükséges készségek és képességek kialakítása. Tanulási zavarok esetén speciális módszerek alkalmazása. Kiemelkedõ képességek komplex, célirányos fejlesztésének megvalósítása (tehetséggondozás). Minden sérült funkció korrekciós jellegû fejlesztése. A hiányzó funkciók kompenzálása. Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, alkalmazása. A mindennapi élettevékenységhez szükséges funkciók tanítása.

• • • •

46 • • • • • • • • • • • •

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

Mindennapi tevékenységekben való aktív részvétel tanítása az önkiszolgálástól a munkavégzésig. Gondozási teendõk ellátása a gyermekek aktív közremûködésével. Egészséges életmódra nevelés. Komplex személyiségfejlesztés: megközelítõen reális énkép, önértékelés, önbizalom, kudarctûrõ képesség, kitartás, feladattudat, aktivitás (belsõ motiváció) kialakítása. A szûkebb és tágabb közösségbe való beilleszkedés, alkalmazkodás, tolerancia képességének kialakítása, formálása. Folyamatos kapcsolattartás a gyermekek szûkebb környezetével: a szülõk tájékoztatása gyermekük képességeirõl, tudásáról, korlátairól, lehetõségeirõl, fejlõdésérõl, bevonásuk a terápiás munkába. A tanulók sérülésének megismertetése, elfogadtatása (tolerancia) önmagukkal, szûkebb és tágabb környezetükkel. A tanulók folyamatos és következetes értékelése. Az új pedagógiai módszerek, eljárások beépítése az oktató, nevelõ, terápiás munkába. Tanulóink szociális hátrányainak kompenzálására való törekvés. Az eredményes munkavégzéshez szükséges ösztönzõ légkör megteremtése. A minõség folyamatos biztosításáról való gondoskodás.

PEDAGÓGIAI

SZAKASZOK, ISKOLASZERKEZET

A két tagozat pedagógiai szakaszai és iskolaszerkezete kis mértékben eltérnek egymástól.

MEXIKÓI

ÚT

PEDAGÓGIAI

SZAKASZOK A MOZGÁSKORLÁTOZOTT

GYERMEKEKET OKTATÓ-NEVELÕ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

Életkor

Évfolyam

Pedagógiai szakaszok

Nyújtott pedagógiai szakaszok

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14 15 16 17 18

K

F

1

2

3

4

5

1

6

7

2

1

K: Készségfejlesztõ év F: Iskolai életmódra felkészítõ év

8

3

2 1

3 2

3

AZ

47

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

ISKOLASZERKEZET Az iskola szerkezetében két sajátos vonás található: • Az iskolai életmódra felkészítõ tagozat létrehozása, amely óvodai tagozatként mûködik, tartalma egy készségfejlesztõ év és egy iskolai életmódra felkészítõ év. • A felsõ tagozaton a szokásos 4 éves képzés mellett egy 5 éves képzés, azaz a nyújtott tagozat mûködése. Ez a választási lehetõség a felsõ tagozatba lépéskor áll a tanulók elõtt. A nyújtott tagozat jellemzõje, hogy a 4. évfolyam után következik egy ún. „felzárkóztató” év, és ezt követi az 5., 6., 7., 8. évfolyam. Ily módon az egyes évfolyamokon a tananyag 4/5 részét végzik el a tanulók, s az 5 év alatt teljesítik az 5-6-7-8. évfolyam követelményeit. A nyújtott tagozatba jutás egy szakértõi csoport vizsgálata és javaslata, valamint szülõi hozzájárulás alapján történik. Az átjárhatóság a két tagozat között bármelyik évfolyamon biztosított. (1/a sz. melléklet)

CSILLAGHÁZ A Csillagházban a képzési idõ 8 év, valamint szükség esetén iskolai életmódra felkészítés az iskolai tanulmányok megkezdése elõtt és felzárkóztató év a második évfolyam után. PEDAGÓGIAI SZAKASZOK A „CSILLAGHÁZ” MOZGÁSJAVÍTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Pedagógiai szakaszok

Elõkészítõ szakasz

Alsó szakasz

Középsõ szakasz

Felsõ szakasz

Alternatív szakasz

Pedagógiai feladat szerint

Elõkészítõ szakasz

Alapozó szakasz

Intenzív fejlesztési szakasz

Orientációs szakasz

Szocializációs szakasz

Életkor

5 év

Évfolyam

Terápiás fejlesztõ program

Készség-, képesség fejlesztõ

Iskolai életmódra felkészítõ

18 év

1.

2.

Felzárkóztató

3.

4.

5.

6.

Terápiás fejlesztõ csoport

7.

8.

9.

10.

48

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

A Csillagház iskolaszerkezetét az 1/b számú melléklet szemlélteti.

AZ A

INTÉZMÉNY KÉPZÉSI SPECIALITÁSAI

SPECIÁLIS TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK

MOZGÁSNEVELÉS Intézményünk helyi tantervében a testnevelés helyett mozgásnevelés tantárgy szerepel, olyan komplex rehabilitációs hatásrendszer, amely ötvöz minden sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó gyógyító, a motoros képességek fejlesztését célzó pedagógiai eljárást, e feladatokat integrálja az oktatási-nevelési folyamatba, és ezen keresztül valósítható meg az önálló életvitelre elõ- és felkészítés, a társadalmi integráció. A mozgásnevelés elsõdleges feladata a károsodott mozgás javítása, így ennek megvalósítása során alkalmazzuk a gyógytorna aktív és passzív eljárásait, az orvosi rehabilitációt, a fizioterápia módszereit és eljárásait, hidroterápiát, különbözõ terápiás eljárásokat, illetve azok elemeit (pl. Bobath, Frostig, Ayres, PNF, PIR stb.), sérülésspecifikusan adaptált testnevelési mozgásanyagot, játékokat, sportokat, korrekciós és gyógyászati segédeszközöket, ergoterápiát. (Az utóbbinak célja és feladata az önellátási, önkiszolgálási mozdulatok mozzanatainak, kivitelezési technikáinak, illetve a kivitelezést segítõ eszközöknek egyénre, élethelyzetre, tevékenységre adaptált kitalálása és betanítása.) A mozgásnevelés célját elsõsorban mozgással, az alkalmazott gyakorlatanyaggal éri el, de a gyakorlatok csak mint eszközök szerepelnek a habilitáció, rehabilitáció szolgálatában. A kórforma és a mozgásállapot ismeretében kitûzött rehabilitációs fejlesztési céloknak megfelelõen egyénre szabottan, sérülés-specifikusan kell megválasztani az alkalmazandó módszert, eljárást és az ezekhez tartozó eszközöket, mozgásanyagot. A munka sokrétûsége fokozott szakmai felkészültséget, felelõsséget, kreativitást követel a munkatársaktól.

FOGLALKOZTATÁSI

FORMÁK

• Egyéni óra: azoknak a súlyos mozgásállapotú gyerekeknek, akik társakkal együtt nem foglalkoztathatók eredményesen (a jelen és a jövõ kihívása, hogy az egyéni típusú órák dominanciáját kell érvényesítenünk a nagyszámú súlyos mozgásállapotú gyermekünk korrekt rehabilitációja érdekében). • Csoportos óra: általában az azonos vagy hasonló mozgásnevelési feladatot jelentõ azonos, vagy hasonló mozgásállapotú tanulókból kell szervezni, továbbá figyelembe kell venni az életkort és a nemek szerinti elkülönítést (különösen a felsõ tagozaton).

AZ FOGLALKOZTATÁSI

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

49

SZÍNTEREK

• tanrendbe iktatott délelõtti tornatermi, subaqualis, úszás és szabadtéri órák; • délutáni egyéni és hidroterápiás foglalkozások; • adaptált sportfoglalkozások (pl. úszás, mûvészi torna, kerekesszékes kosárlabda, kerekesszékes vívás, boccsia, elektromos kerekesszékesek floorballja).

A

MOZGÁSNEVELÉS ÓRÁK ÚJ RENDSZERE A

CSILLAGHÁZBAN

A Csillagházban a súlyosabb mozgásállapotú gyermekek a korábbi, többnyire csoportos mozgásfejlesztés keretei között nem fejleszthetõk eredményesen, ezért a 2000/2001-es tanévtõl sor került az egyéni és csoportos mozgásnevelési órák átszervezésére. Az önállóan közlekedõ gyermekek (27%) mozgásnevelése, az eddigi gyakorlat szerint is 3-5 fõs csoportokban történik. A segédeszközzel közlekedõ (21%) gyermekek kislétszámú, 2-3 fõs csoportban fejleszthetõk. A teljes ellátásra szoruló, súlyos mozgásállapotú gyermekek (52%) csoportos mozgásnevelési óra keretében nem fejleszthetõk eredményesen. A csoportos foglalkozás ugyanis akkor éri el célját, ha a gyermek irányítással, (nem állandó!) korrigálással el tudja sajátítani azokat a mozgásformákat, amelyek által fejlõdik. Így, az õ esetükben, a rehabilitációs tervben kitûzött céljaink elérése, megközelítése érdekében a mozgásnevelés olyan módszereit és eszközeit kell alkalmazni, melyek állandó kézkontaktust, korrekciót igényelnek. Ez azonban csak egyéni mozgásnevelés órán valósulhat meg. Így a csoportos óra mellett az egyéni óra fõ foglalkoztatási formaként jelenik meg az órarendjükben. Az egyéni mozgásfejlesztés nem azt jelenti, hogy minden foglalkozáson csak egy gyermek és egy mozgásnevelõ van jelen. Lehetõség van csoportos mozgásos játékra, a közös cselekvés örömére, játékos mozgáskésztetéssel a játék-, illetve mozgásigény felkeltésére, kielégítésére. A személyre szóló mozgásfejlesztés tudja biztosítani a gyermekek számára azt az egyéni terápiát, módszert, bánásmódot, amelynek a segítségével el tudnak indulni, illetve haladni képesek a fejlõdés útján.

GÉPÍRÁS –

GÉPI ÍRÁS

A kézírás mellett vagy helyett, gondolatközlésre, illetve kommunikációra szolgáló eszköz, a társadalmi habilitáció, rehabilitáció szolgálatában. Csoportbontás (kiscsoportos foglalkozás) keretében sajátítják el a tanulók, mozgásállapotukhoz adaptált egyéni módon, tempóban, szükség esetén eszközök segítségével, azaz: pl. tízujjas vakírás – tízujjas gépelés, de nem vakírásban – egykezes gépírás – két kéz egy-egy ujjával gépelés – két kéz, kar valamely részével egy eszközt fog. A kézmozgások súlyos sérülése esetén a kézírás pótlására, az önálló életvitel (kommunikáció, tanulás, munka) eszközeként minél korábban megtanulják a gyerekek a gépi írást, az egyéni adottságokhoz adaptált eszközök alkalmazásával (pl. fejre vagy szemüvegkeretre szerelt kopogtató pálca). Ezekben az esetekben egyéni foglalkoztatás keretében, intenzív munkával lehet eredményre jutni.

50

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

Az optimális ülésmód kialakítását a szükséges egyéb kiegészítõ eszközök alkalmazását (pl. laptartó állványok, kartámaszok stb.) a gyerekek fizikai állapotához alkalmazkodva lehet és szabad megoldani, ehhez azonban több szakember közös munkájára van szükség (gépírás tanár, mozgásnevelõ tanár, mûszerész). A súlyosabban mozgáskorlátozott és a beszédképtelen gyermekek számára a számítógép/írógép az önkifejezés eszköze lehet, ezért már 3. osztályos koruktól tanulnak gépi írást, számítógép használatot. A törvényi szabályozások és a fenntartói támogatás ezt lehetõvé teszi, illetve a lehetséges óraszámok átcsoportosításával az intézmény ezt biztosítani tudja tanulói számára. Súlyosan mozgáskorlátozott gyermekek esetében a kézi írást, beszédképtelen gyermekeknél pedig a beszédet helyettesíti. Ideális esetben minden ilyen tanulónak szüksége lenne saját gépre, ami ma még nem megoldott.

MUNKATEVÉKENYSÉG A munkatevékenység tantárgy integrált módon foglalja magába az önkiszolgálás, az ábrázolás, alakítás, a kézimunka, a háztartási, a kerti és a közösségi munka anyagát. Cél az, hogy a tanulók olyan elemi képességeket, készségeket és ismereteket sajátítsanak el, melyek lehetõséget biztosítanak számukra a majdani munkavégzésre (valamilyen keresõképes foglalkozás betöltésére), illetve felkészítik õket a viszonylag önálló életvitelre. A munkatevékenység tantárgy óráit tömbösítve iktatjuk be az órarendbe. Egyrészt azért, hogy a gyerekek megfelelõ mozgásos elõkészítés után kezdhessenek a munkához, másrészt azért, mert az elõkészületek – s maga a tevékenység is – a mozgás akadályozottsága miatt sok idõt vesznek igénybe. A foglalkozások képességek szerinti csoportosításban zajlanak. A párhuzamos óratervezés lehetõvé teszi, hogy a különbözõ évfolyamra járó, de hasonló képességû tanulók azonos képességcsoportba kerüljenek. Így biztosítható, hogy mindenki az adottságaihoz igazított fejlesztõ foglalkozásban részesüljön.

TANÓRÁN

KÍVÜLI SPECIÁLIS FEJLESZTÕ FOGLALKOZÁSOK

PÁRHUZAMOS

EGYÉNI FEJLESZTÉS

Az egyéni tervek fejlesztési irányvonalát és annak megvalósulását a gyermeket fejlesztõ team követi nyomon. A felmérések értékelése után megbeszélik és összehangolják a fejlesztés irányát. A mozgásnevelõ és ergoterapeuta segítséget és útmutatást ad a speciális testhelyzetek, önkiszolgálás kialakítására, speciális asztal, szék használatára, illetve kompenzáló technikák, eszközök alkalmazására. Együtt határozzák meg az órai, a szabadidõs és az otthoni foglakoztatás feladatait, és legalább havonta egyszer megbeszélést tartanak. Kiugró pozitív, illetve negatív eredmények mutatkozásánál rendkívüli team-megbeszélést kell tartani, és a további fejlesztést korrigálni. Az egyéni fejlesztésre szoruló gyermekek csak az érintett területen dolgoznak egyéni program szerint, egyébként saját csoportjukkal együtt tanulnak. Az egyéni terv

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

51

szerint haladó gyermekek félévkor és tanév végén írásbeli értékelést kapnak. Az egyéni fejlesztési tervekre egységes útmutatót nem lehet adni, mert sérüléstõl függõen egyénenként változhat az elsajátítandó tananyag, a módszerek és a kompenzáló technikák alkalmazása. Az olvasás, írás és számolás tanítása elõtti idõszak fõ anyaga a megismerési funkciók: az érzékelés-észlelés, a figyelem, megfigyelõ képesség, az emlékezet, a gondolkodás, a grafo-percepció fejlesztése, valamint a kommunikációra és az önkiszolgálásra, önellátásra nevelés. Ezekre az ismeretekre, készségekre épül az olvasás, írás, számolás, és ha szükséges, a többi tantárgy anyagának tanítása. A foglalkozások alaphangulatát úgy kell kialakítani, hogy a testi és pszichés biztonság megélése domináljon. A gyermekek a foglalkozásokon játékos légkörben ismerik meg az õket segítõ eszközöket és azok használatát. Fontos, hogy reflexgátló, egyedileg kialakított helyzetben végezzék a feladatokat. Az egyénre tervezett fejlesztési stratégiák és az ehhez szükséges egyedi eszközök megválasztása, tervezése, tanításának sikere minden esetben team-munkát igényel, mely a fejlesztést végzõ pedagógusok, mozgásnevelõ, ergoterapeuta, kommunikációt tanító pedagógus, gyermekfelügyelõ és a szülõk összehangolt, egymást segítõ munkáját feltételezi.

ERGOTERÁPIA A gyermekek aktív közremûködésével megvalósuló komplex terápia az egymásra épülõ, egymást kiegészítõ technikák, eljárások, eszközök segítségével jön létre, s ezzel elõsegíti a mozgáskorlátozott gyermekek hétköznapi önállóságának kialakítását. Tehát korrigáló, fejlesztõ, kompenzáló foglalkozások keretében a mozgássérülésbõl vagy annak következményeibõl eredõ funkciózavarokat javítják, a fejletlen vagy gyenge képességeket fejlesztik, a kiesett funkciók helyettesítését tanítják. Mindezeknek a foglalkozásoknak az a kiemelt célja, hogy a mindennapi élet lehetõ legtöbb tevékenységében a mozgásállapotukhoz mérten a legnagyobb önállóságot érjék el a gyermekek. A különbözõ mozdulatok betanításával, gyakoroltatásával, automatizálásával, vagy különbözõ segítõ eszközök kitalálásával, használatuk betanításával, illetve a környezetet lehet az állapotukhoz adaptálni, továbbá olyan technikákat, eljárásokat tanítani, amelyek alkalmazásával segítséget tudnak kérni. Egyéni program, egyéni foglalkozás keretében érhetõ el, hogy a gyermekek az életvitelükhöz szükséges lehetõ legmagasabb szintû önálló cselekvésre, képessé váljanak.

EVÉS-

ÉS IVÁSTERÁPIA

Az evés és ivás olyan tevékenység, melynek kivitelezésében ugyanazok a szervek vesznek részt, melyek a beszédet is létrehozzák. A beszédszervek helyes koordinációját ezért elõsegíthetjük a terápiás jellegû étkeztetéssel. Ennek lépései: a megfelelõ testhelyzet megválasztása, a kóros reflexeket gátló fogásmódok megkeresése, szopóreflex

52

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

és harapóreflex kialakítása és leépítése, rágás kialakítása, a helyes nyelés elõsegítése, nyál nyelése. Mindig a gyermek aktuális szintjén avatkozunk be a folyamatba, s a következõ lépcsõfok elérése a kitûzött, rövid távú cél. Az evés-, ivásterápiának egyéb elõnyei is vannak, melyeket különösen a terápiás fejlesztõ csoportban, a készség-, képességfejlesztõ és iskolai életmódra felkészítõ csoportokban lehet kitûnõen kamatoztatni. A megismerési folyamatoknak része többek között az ízek, szagok, hõmérséklet, tapintási érzékelés fejlesztése is, ami az étkezések során, a napirendbe ágyazva sokkal inkább fejlesztõ hatású, mint mesterségesen megteremtett szituációkban. Rendkívül jó lehetõséget teremt erre a tankonyha megléte is, a sütés, fõzés, majd a saját maguk által elkészített étel elfogyasztása, s a hozzá kapcsolódó ismeretek kiaknázása. Az étkezés, az ízlelés az életminõség szempontjából sem közömbös, a jóízû táplálék örömforrás, ha az étkezés nehézségei azt nem rontják el. Az evésterápia nem külön foglalkozásokon történik, hanem az étkezéskor, etetéskor alkalmazzuk. Végezhetik az asszisztensek is, akiket erre gondosan be kell tanítani. Az új dolgozók számára errõl minden tanévben házi továbbképzést tartunk.

ALTERNATÍV,

AUGMENTATÍV KOMMUNIKÁCIÓ

Intézményünk ezt a szolgáltatását a súlyos beszédfogyatékos, beszédképtelen gyermekek számára kínálja. Az augmentatív kommunikáció olyan kiegészítõ vagy kisegítõ kommunikációs módszerek, eszközök, technikák összessége, amelyek segítségével a súlyos beszédzavarral küzdõ ember kommunikációjának lehetõsége megteremthetõ, bõvíthetõ. A kommunikációoktatás célja, hogy a beszédképtelen gyermekek megtanulják, hogyan tudják szükségleteiknek megfelelõen, aktívan kifejezni magukat. Az augmentatív kommunikációs módszerek két csoportra oszthatók: • természetes: pl. gesztus, mimika, hangsúly, hangerõ, testbeszéd stb. • mesterséges: – dinamikus (segédeszköz nélküli) rendszerek: jelek, jelzések, gesztusok, kézjelek, hangok pl. ujj abc, siketek jelbeszéde, – statikus (segédeszköz-igényes) rendszerek: tárgyak, fotók, képek, grafikák, jelképek, betû (pl. PIC, PCS, Oakland, Makaton, Bliss stb.) kommunikátorok, számítógépek. A kommunikációoktatást megelõzi a képességek feltérképezése a szülõkkel való beszélgetés (igényeik, elvárásaik, élethelyzetük, a család felépítése, szabadidejük, gyermekük kedvenc tevékenységei, félelmeik stb.), valamint alapos megfigyelés útján egyénileg és csoportban (kapcsolatteremtés, mit szeret, mi érdekli, jelzései, adekvát válaszok játék, a jelzésre, mutatásra alkalmas testrész megtalálása stb.). Továbbá a megfelelõ, stabil, biztonságos ülés kialakítása. Ezután következik a diagnosztikai tanítás, ami lehetõséget biztosít az elképzelt rendszer tanulásának megkezdéséhez vagy a kommunikációhoz szükséges alapok megteremtéséhez, és ahhoz, hogy rugalmasan lehessen változtatni, és tovább keresni a leg-

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

53

megfelelõbb kifejezési formákat és eszközöket. A táblatípusok kialakítása függ a gyermek mozgásképességétõl, értelmi szintjétõl, érdeklõdésétõl, életkorától stb. (lehetnek: fotó, grafikus kép, jelkép, betû, vegyes táblák). A táblaformák megtervezése funkcionális használatuk szerint történik: alap tábla (gyors kérdések, interakciót elõsegítõ képek), választást elõsegítõ tábla, társalgást elõsegítõ tábla, témának megfelelõ, szituációs tábla, komplex tábla. Legcélszerûbb a multikommunikációs forma alkalmazása. Kommunikátorok (beszélõ gépek) használata már a kezdetekkor fontos, az alacsony életkorú gyermekeknél is. A beszélõgépeknek is több fajtája létezik. Aszerint, hogy milyen a gyermek mozgása, életkora, értelmi szintje, érdeklõdése, a fejlesztés iránya, lehet kiválasztani a legmegfelelõbb gépet. Funkciójukat, tudásukat tekintve vannak egyszerû és egészen magas szintet képviselõ eszközök. Használatuk, kezelésük egyszerû. A mozgásukban súlyosan akadályozott alacsony életkorú gyermekek vagy értelmileg súlyosan sérültek nagy alakú, nyomásra érzékeny, egy üzenet küldésére alkalmas kommunikátort tudnak használni. Az üzenetek száma szerint vannak továbbá 2, 4, 5, 12, 16, 26, 32 stb. üzenetet tárolók. Azokban az esetekben például, amikor a kommunikációs igény és a mozgásképesség között nagy a különbség, használhatók azok a gépek, amelyek sok üzenet tárolására képesek, és speciális kapcsolót lehet a géphez csatlakoztatni. Betûhasználók olyan kis gépeket is használhatnak, amely kimondja és kiírja vagy kinyomtatja papírszalagra az üzenetet. Az ennyire súlyosan mozgássérült gyerekek szinte csak speciális kiegészítõkkel felszerelt számítógép segítségével tudnak megtanulni írni. A számítógép-használatra való felkészítés speciálisan és szintén kicsi kortól kezdve ajánlatos. Alternatív, augmentatív kommunikációs technikákat csak azok a gyógypedagógusok taníthatnak, akik ezt a speciális tanfolyamot a Bliss Alapítványnál elvégezték, vagy a fõiskolai képzés keretében elsajátították.

BESZÉDTERÁPIA A logopédiai tevékenység a beszédhibák megelõzésével, diagnosztizálásával, a kialakult beszédhibák és azok következményeként fellépett másodlagos elváltozások korrekciójával az ép beszéd elérésére törekszik (prevenció, diagnózis, korrekció). A beszédterápia a központi idegrendszer sérüléséhez társuló beszédzavarok korrekciójára irányul. A központi idegrendszer sérülésének következtében kialakuló mozgászavarok gyakran kiterjednek a beszédben részt vevõ szervek izomzatára is. Az ilyen jellegû beszédhibát nevezzük dysarthriának. Súlyosabb esetben a beszédközpontok annyira sérülnek, hogy a gyermek egyáltalán nem beszél. Ez esetben anarthriáról beszélhetünk. Ezek eltérõ tüneteket, valamint a terápia során eltérõ feladatok hangsúlyozott végrehajtását jelentik. A beszédterápia a mozgásterápia eredményeit felhasználva, arra épülve korrigálja a sérült beszédet, ezzel elõsegíti a gyermek beilleszkedését szûkebb és tágabb környezetébe. A mozgásterápiából átvett elemek: kóros reflexek gátlása, megfelelõ testhelyzet megtalálása, helyes mozgások facilitálása, lazítás (spasztikus gyermekeknél), egyen-

54

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

súlyfejlesztés (athetotikus és ataxiás gyermekeknél), vállöv ellazítása, fejkontroll kialakítása. A terápia során felhasználjuk az evés- és ivásterápiában elért eredményeket. A beszédterápia további lépései többnyire megegyeznek a hagyományos logopédiában alkalmazottakkal: légzés, hangképzés, ajak- és nyelvgyakorlatok, beszédritmus, kiejtés stb. Beszédterápiát csak logopédus végezhet.

SZERVEZÉSI EGÉSZNAPOS

SPECIALITÁSOK A

CSILLAGHÁZBAN

FOGLALKOZTATÁS

Iskolánk egésznapos ellátást biztosít tanulói számára. A gyermekeket az iskola autóbuszai szállítják otthonukból az iskolába és haza. Az egésznapos munkarendben óratervi, napközis és egyéni foglalkozások váltakoznak.

KÉPESSÉG

SZERINTI CSOPORTOSTÁS

Az azonos tantárgyak lehetõség szerint azonos idõben jelennek meg az órarendben a különbözõ osztályoknál. Például a munkatevékenység foglalkozáson a kéz sérülésének súlyossága a csoportosítás alapja. Óratervi órákon (fõleg matematika-, esetleg magyarórákon) a gyermekek átmehetnek a képességüknek megfelelõ évfolyam tanítási óráira.

TANTÁRGYI

TÖMBÖSTÉS

Egyes tantárgyakból (pl. munkatevékenység, komplex mûvészeti nevelés) egymás után több órát iktatunk az órarendbe, hogy a tanulók mozgáskorlátozottságából adódó lassúbb tempó ellenére megvalósulhasson az oktatási folyamat minden egyes szakasza, a bevezetõ feladatoktól a levezetõ gyakorlatokig.

A CSILLAGHÁZBAN

KIDOLGOZOTT ÚJ SPECIÁLIS

FEJLESZTÕ PROGRAMOK

„SZOCIALIZÁCIÓS” PROGRAM, TOVÁBBTANULÁSRA, MUNKAVÉGZÉSRE, ÖNÁLLÓ ÉLETVITELRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A Csillagház tagozat azoknak a végzõs tanulóinak kínálja alternatív lehetõségként ezt a programot, akiknek sikeres elhelyezésére, továbbtanulására vagy munkába állítására, foglalkoztatására nem volt lehetõség. Az egy- vagy kétéves szocializációs szakasz lehe-

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

55

tõséget nyújt arra, hogy a programban résztvevõk felkészüljenek a továbbtanulásra, vagy védett munkahelyen való tevékenységre, vagy a mindennapi életben való lehetõ legnagyobb önállóságra. A szocializációs program célja a már megszerzett ismeretek, készségek, az elért önkiszolgálási és munkavégzési szint megerõsítésével és kiszélesítésével eljuttatni a diákokat arra a szintre, hogy további viszonylagos önálló életvitelük, számukra adekvát környezetbe való elhelyezésük lehetõvé válhasson. Olyan személyiségjegyeket kell (pl. önismeret, önellenõrzési képesség) kialakítani, amelyek elõsegítik a kultúrált magatartási szokások kialakulását. Elõ kell segíteni azt, hogy alkalmazkodni tudjanak a családi, illetve munkahelyi közösségekhez. El kell jutniuk olyan kommunikációs szintre, amellyel képesek megértetni magukat környezetükkel. Nagyon fontos a meglévõ mozgásállapot lehetõség szerinti fejlesztése vagy szinten tartása. Miközben egyszerû munkafolyamatok, részmunkák végzését tanulják, a kitartó munkavégzést is meg kell szokniuk. Megismerik a munkavégzés során használt anyagokat, eszközöket. Tanulják a háztartásban adódó feladatok, részmunkák pontos elvégzését. Megismerik a munkavégzéssel kapcsolatos jogokat és kötelességeket. A fejlesztõ munka egésze a szocializációt szolgálja. Mivel a tanulók domináns fogyatékossága a mozgáskorlátozottság, minden egyes fejlesztési terület szem elõtt tartja a mozgásnevelés alapelveit, s a fejlesztõ munka cselekvésbe ágyazottan folyik. A szocializációs szakasz összes tevékenységi körét átszövi a meglevõ készségek, képességek megõrzésére és fejlesztésére való törekvés. A fejlesztés egyénre szabottan, egyéni programok alapján történik, figyelembe véve a tanulók sérülésének összetételét, súlyosságát, a diákok adottságait és korlátait. Mindenki számára személyre szabottan kell megkeresni azokat a területeket, ahol sikerélményhez juthatnak, s ami életüket a lehetõségeikhez mérten kiteljesítheti. A fejlesztésben résztvevõk szüleit lehetõség szerint minél szélesebb körben be kell vonni a munkába (pl. közlekedés, vásárlás, produktumok árusítása, vásárok szervezése, lebonyolítása; múzeumok, könyvtárak, színházak, mozik látogatása stb.). A programot és a lehetõségeket megismerve tudatosítható, hogy az iskola – a család feladatvállalási területeibõl való kivonulása esetén – milyen felelõsséget, feladatokat kénytelen átadni a szülõknek gyermekük további életével kapcsolatban (elhelyezés, munkavégzés, közlekedés, vásárlás, pénzkezelés stb.). A családoknak ehhez sokkal több intézményes segítségre, választási lehetõségre lenne szükségük, ami ma még nem megoldott. Foglalkozások (tantárgyak): szociális tanulás; természeti és társadalmi ismeretek; életvitel és gazdálkodási ismeretek; önismeret, kommunikáció, mûvészet; mozgásnevelés; munkára felkészítés. Fejlesztési területek: szociális olvasás, szociális írás, szociális matematika, természeti ismeretek, társadalmi ismeretek, önkiszolgálás, háztartási ismeretek, közlekedés, mûvészet, kommunikáció, mozgáskészség megõrzése, egészségügyi ismeretek, számítástechnikai ismeretek, kézmûvesség alapjai, kerti munkavégzés.

56

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

A fejlesztés helyszínei: intézményen belüli munkavégzés, külsõ gyakorlati munkavégzés, bérmunka. Fontos, hogy a tanulók a család és az iskola zárt, védett közösségét fokozatosan elhagyva minél közelebb kerüljenek a valós világhoz, ezért hetente több alkalommal – lehetõség szerint – külsõ helyszínen történik a foglalkozás (üzletek, posta, önkormányzat stb.). Ekkor lehetõségük nyílik a tanult ismeretek felhasználására, alkalmazására.

„TERÁPIÁS”

FEJLESZTÕ PROGRAM A SÚLYOSAN, HALMOZOTTAN

FOGYATÉKOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT GYERMEKEK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉRE

A terápiás fejlesztõ program a tanköteles korú súlyosan, halmozottan sérült mozgáskorlátozott gyermekeknek nyújt iskolai keretek között fejlesztési lehetõséget. A programban rögzített témakörök szerint történik a tanulók fejlesztése. Az ismeretek évrõl évre koncentrikusan vagy spirálisan bõvülnek, melyek elsajátításában a tanulók egyéni tempójuk szerint haladnak. Az évfolyamok között a továbbhaladás automatikus. Ha a terápiás fejlesztõ csoportba járó tanulók közül valaki a személyre szabott fejlesztés hatására olyan szintre jut, hogy a többi tanulóval együtt eredményesen oktatható az iskola helyi tanterve szerint, meg lehet kísérelni visszahelyezését a szintjének megfelelõ csoportba. A terápiás fejlesztõ program olyan fejlesztést nyújt, mely törekszik képessé tenni a tanulókat szûkebb és tágabb környezetük egyre bõvülõ megismerésére, saját életük mindennapi élményeinek megélésére, és az ezekben való egyre tevékenyebb részvételre, továbbá egyszerû társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására, aminek eredményeképpen jobb minõségû életet élhetnek. A fejlesztés során lehetõvé válik a családban már kialakított szokások, jelzések, megszerzett képességek, készségek, elsajátított tudásanyag feltérképezése, beépítése az iskolai életbe, és továbbfejlesztése. Elemi szintû ismeretek elsajátítása szûkebb és tágabb környezetük jelenségeirõl. Az egyénenként változó kommunikációs lehetõségek kihasználása, a számukra lehetséges önkifejezési módok tudatos alkalmazása, gyakorlása. A tanulók mozgásállapotának javítása, a meglevõ funkciók fejlesztése, s az önállóan kivitelezhetõ mozgások adta lehetõségek folyamatos kihasználása. A súlyosan, halmozottan sérült mozgáskorlátozott tanulók épen maradt funkcióira alapozva a kidolgozott terápiás fejlesztõ program és az egyéni fejlesztési tervek alapján lehetséges a sérült funkciók egyéni lehetõségeik szerinti javítása. Foglalkozások (tantárgyak): szûkebb és tágabb környezet, reggeli és búcsú kör, játék és szórakozás, mozgásnevelés, testi higiénia. A foglalkozások elnevezései F. Schäffer koncepciójából származnak.

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

57

Fejlesztési területek: kognitív funkciók fejlesztése, érzékelés, észlelés fejlesztése, beszédfejlesztés, kommunikáció, esztétikai nevelés, érzelmi és szociális nevelés, mozgásfejlesztés. A fejlesztési területek és a foglalkozások keresztkapcsolatokat képeznek. Egy-egy foglalkozás keretén belül általában több terület célzott fejlesztése is történik, úgy, hogy azok nem választhatók külön, szerves egységbe fonódnak.

TANÓRÁN KÍVÜLI ELLÁTÁSI FORMÁK, SZOLGÁLTATÁSOK NAPKÖZI Iskolánkban a napközis foglalkozás nem a hagyományos értelemben vett napközit jelenti, hanem a gyermekek egész napját kitöltõ szervezett, tervezett fejlesztõ foglalkozások rendszerébe, vagyis az egésznapos foglalkoztatásba épül. Összefoglaló néven napközis foglalkozásnak nevezünk minden olyan tanórán kívüli tevékenységet, amely az iskolai tartózkodás ideje alatt a tantervi órákon és a speciális egyéni foglalkozásokon túl fennmarad. Az egyéni foglalkozások a napközis órákról való kiemeléssel, azokkal párhuzamosan történnek. Egy részüket minden csoportban az étkezés/étkeztetés tölti ki (napi 1,5 óra), más részüket pedig tanulásra, illetve fakultatív foglalkozásokra fordítjuk.

FELADATAINK • • • • • • • • •

A NAPKÖZIS FOGLALKOZÁSOK SORÁN

Komplex személyiségformálás a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A szabadidõ kultúrált, hasznos eltöltésére nevelés a fakultatív délutáni foglalkozások keretében. Helyes idõbeosztás kialakításának megtanítása. Olyan tanulási technikák kialakítása, amelyek lehetõvé teszik a megközelítõen önálló ismeretszerzést. A sikeres szocializációhoz szükséges normák, szabályok megismertetése, gyakoroltatása. A csoportért felelõs magatartás kialakítása. Az óratervi órákon megszerzett ismeretek elmélyítése. Tanulás és pihenés megfelelõ egyensúlyának biztosítása. Önállóságra nevelés, mindennapi élettevékenységek (étkezés, tisztálkodás stb.) tanítása, gyakoroltatása (testi higiénia, öltözködés, közlekedés stb.).

58 NAPKÖZIS

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

FOGLALKOZÁSI FORMÁK

•

Fakultatív foglalkozások: – kézmûves: jeles napokra, ünnepekre különbözõ technikákkal tárgyak, díszletek, jelmezek, ajándékok készítése, kiállításokra való felkészülés saját munkákkal; – Biblia-kör; – újságírás: „iskolaújság” szerkesztése számítógéppel a fiatalokat érintõ témákról; – filmklub: életkorhoz, illetve tananyaghoz illeszkedõ videofilmek megtekintése, megbeszélése ; – mozgásos játék: mozgásminták rögzítése, gyakorlása játékos formában, a gyermekek eljuttatása a mozgás élményének megtapasztalásához, megõrizve biztonságérzetüket. • Rekreáció: a gyermekek igényeihez alakított kikapcsolódási tevékenység (játék, pihenés, zenehallgatás stb.). • Kulturális tevékenység: a felsõbb évfolyamokban a különbözõ mûvészeti ágak megismertetése (színház-, múzeum-, hangverseny-, mozilátogatás stb.). • Játszóház: olyan irányított foglalkozás, melyen a gyermekek megismerkednek különbözõ játékformákkal (építõ-, szerep-, szabályjátékok). • Tanulószoba: a tanórákon elsajátított ismeretek elmélyítését, gyakoroltatását, alkalmazását szolgálja játékos, illetve változatos formában, a lehetõ legnagyobb önállóságot biztosítva • Önkiszolgálás: a tisztálkodás, egészségügyi szokások, az öltözködés, az étkezés, a közlekedés mint szocializációs technikák gyakoroltatása. • Étkezés (ebéd, uzsonna): az evés- és ivásterápia módozatainak alkalmazása, speciális evõeszközök (tányérok, poharak) használatának megtanítása, gyakoroltatása, étkezési illemszabályok megismertetése, alkalmaztatása. A napközis foglalkozások a nem kötelezõ (választható) órakeret terhére történnek. Mivel a fent felsorolt foglalkozások csak kiscsoportokban valósíthatók meg, a nem kötelezõ óraszámok erre nem elegendõk, ezért azt a fenntartótól igényelt csoportbontással tudjuk megoldani.

DIÁKOTTHON Mivel a Mexikói úti általános iskolai tagozatunk országos vonzáskörzetû, vidéki és esetenként fõvárosi tanulóink is igénybe veszik diákotthonunkat. (A budapesti gyerekek egy része olyan messze lakik az iskolától, hogy azok a kevésbé jó anyagi hátterû családok, amelyek a napi bejárást gépkocsival nem tudják megoldani, szintén kérhetik a diákotthoni elhelyezést.) Bentlakó tanulóink száma jelenleg 90 fõ. A szülõknek a diákotthon szolgáltatásaiért nem kell fizetniük, a napi ötszöri étkezés díja is kedvezményes. A diákotthonnak meg kell felelnie a különbözõ korosztályú csoportok különbözõ tárgyi és nevelési feltételeinek. Otthonos környezetet, biztonságos,

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

59

családias légkört kell biztosítanunk tanítványaink számára. Meg kell szerveznünk a délelõtti tanórákat követõ délutáni felkészülést, a szabadidõ eltöltését, az esti és reggeli idõszak tevékenységeit, és azoknak a gyermekeknek, akik hétvégén sem utaznak haza, a hétvégi programokat. A családból naponta bejáró gyermekek (általában 40 fõ körüli a létszámuk, a 2000/2001-es tanévben 42 fõ) számára is biztosítjuk a diákotthon minden programját (pl. délutáni felkészülés tanári irányítással, szabadidõs tevékenységek, foglalkozások stb.). A szülõk elfoglaltságuktól függõen a tanítási órák után 13 és 18 óra között bármikor elvihetik a gyermekeket. Alapelvünk, hogy minden tevékenységben, tevékenykedtetésben érvényesülnie kell a kompenzáló jellegû nevelési feladatoknak. • Kiemelt feladat az önállóságra nevelés. • Meg kell tanítani számukra a viselkedéskultúra szokásait. • A tanulási folyamatokon keresztül (tágan értelmezett tanulási folyamatról van szó, nem csak a tantárgyi ismeretek elsajátítására szorítkozva!) kialakítjuk a helyes énképet, fejlesztjük a felelõsségtudatot. • Fel kell oldani a környezeti zártságot többirányú kapcsolatok teremtésével: – belsõ: szakköri tevékenységeken, házi tanulmányi és sportversenyeken keresztül; – külsõ: városi, országos versenyeken, kimenõ rendszeren, színház-, mozi-, múzeumlátogatásokon, öregdiák-találkozókon keresztül. • Olyan szabadidõs tevékenységekrõl kell gondoskodni, amelyek értékadóak, befolyásolják a személyiség irányultságát, az érdeklõdést, segítik a tehetségek kibontakoztatását, önkifejezést, önmegvalósítást. • Sikerhez kell juttatni valamilyen területen, mert ez segíti abban, hogy más területen is oldódjon a szorongása. • Fejleszteni kell a segítõkészségét, hogy adni is tudjon másoknak és nem csak elfogadni. • A család, iskola és a diákotthon együttmûködését a lehetõség szerint erõsíteni kell, mert a megritkult otthonlét veszélyébõl adódó problémák ily módon enyhíthetõk.

A

DIÁKOTTHONBAN MEGVALÓSULÓ SZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK

• • • •

tanulás, felkészülés: Ek.–8. osztályosoknak meseklub: Ek.–3. osztályosoknak film-színház-video: Ek–8. osztályosoknak sportszakkörök (kerékpár, úszás, boccia, kerekesszékes kosárlabda, kerekesszékes vívás, floorball az elektromos kerekesszékeseknek, mûvészi torna): Ek.–8. osztályosoknak sakk szakkör: felsõ tagozatosoknak hangszeres játék kézmûves szakkör

• • •

60

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

• • • • • • •

énekkar angol szakkör gépírás szakkör matematika szakkör dráma szakkör fõzõcske szakkör iskolarádió

A

DIÁKOTTHONI FOGLALKOZÁSOK TERÜLETEI

•

Délután megtörténik a következõ napra való felkészülés, és különbözõ szabadidõs tevékenységeken vehetnek részt a gyermekek. • Szakkörök, amelyek a gyermek érdeklõdésének megfelelõen, a szabadidõ kulturált felhasználása és a hobbyk kialakításának lehetõségeként mûködnek, s szervezésük ideje a napközis foglalkozás idejére esik. • Az esti és reggeli idõszak tevékenységei, pl. étkezés, tisztálkodás, szabadidõ eltöltése, lefekvés, esti tevékenységek stb. • A hétvégi programok: kirándulás, vetélkedõk, diszkó stb. A diákotthonban elengedhetetlenül szükséges az együttmûködés és egységesség a gyermekekkel foglalkozó pedagógusok, felnõttek (tanárok, nevelõtanárok, gyermekfelügyelõk) között.

SPORT Sportköri foglalkozásaink nemcsak az egészséges életmódra nevelést, testedzést szolgálják, hanem a rehabilitációnk fontos részét képezik, terápiás céllal is alkalmazzuk. Gyermekeink mozgásállapota, érdeklõdése, igényei és lehetõségeink figyelembevételével a 2000/2001-es tanévben a következõ sportköri foglalkozásokon vehetnek részt: kerekesszékes vívás, kerekesszékes kosárlabda, mûvészi torna, úszás, boccia, elektromos kerekesszékesek floorballja. • A korábbi években, amikor még több olyan gyermekünk volt, akik álló- és járóképesek voltak elfogadható egyensúlyérzékeléssel, az asztalitenisz sportág is mûködött. • Ma szinte alig van olyan gyermek, aki a mechanikus kerekesszéket „bravúrosan” kezeli, jó törzs- és felsõvégtagi funkciókkal rendelkezik, így napjainkban a kerekesszékes kosárlabda szakkör léte veszélyben forog. „Ellenfél” hiányában csak házi bajnokságokon versenyeznek a gyerekek. • A mûvészi torna foglalkozásokon néhány éve még álló, alakzatokban mozgó, karikát, labdát, szalagot felvonultató produkciókat mutattak be a kislányok, jelenleg fõleg statikus helyzetben, könnyebb szereket használnak, továbbá kerekesszékes táncot is tanulnak azok, akiknek ez az eszköz a helyváltoztatásuk megoldását

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

61

szolgálja. Produkcióikat különbözõ iskolai vagy iskolán kívüli rendezvényeken mutatják be, versenyen nem vesznek részt. • Az úszás az egyik kiemelt és legeredményesebb versenysportunk. Szakmai munkánk sikere, hogy néhány paralimpikon is kikerült intézményünkbõl. A tehetségesek hetente két alkalommal a Dagály uszodába járnak edzésre. Évente 3-4 különbözõ rangú országos versenyen indulnak, kiváló eredményekkel. Tapasztalati tény, hogy egyre kevesebb azoknak a száma, akikbõl versenyzõ válhat. A progresszív izomdisztrófiák esetén tilos a versenysport, továbbá a különbözõ eredetû, de súlyos mozgásállapotú gyermekek esetében csak keveseknél érhetõ el a kellõ vízbiztonság, úszástechnika, állóképesség ahhoz, hogy versenyeztethetõk legyenek. • A boccia a következõ versenysportunk, amely a súlyos mozgásállapotúak (fõleg CPsek és izomdisztrófiások, kerekesszékben élõk) sportja. Egy célzó, stratégiai játék, ahol az izomerõnek kevesebb jelentõsége van, játszhatják egyénileg, párosban és csapatban. Házi bajnokságokon, illetve évente egy-két alkalommal országos szintû bajnokságokon szerepelnek a gyerekek remek eredményekkel. • A kerekesszékes vívás még „fiatal” sportág a választható palettán, s gyermekkorú ellenfelek hiányában részben házi bajnokságon, részben felnõtt vívókkal barátságos találkozókon mérik össze tudásukat a vívó sportolók. Olyan gyerekek ûzik ezt a sportot, akik vagy kerekesszékben élnek, vagy járóképesek, de izomdisztrófiások nem választhatják, hiszen a fegyvert meg kell tudni tartani. • Az elektromos kerekesszékesek floorballja szintén új sportág, a gyerekek kezdeményezésére honosodott meg nálunk. Külföldi tapasztalataink alapján hasonló intézményekben már van múltja ennek a sportágnak, amelyet a palánklabda mintájára alakítottunk ki, megalkottuk a „házi” szabályainkat, s ennek alapján bonyolítjuk az edzéseket, illetve rendezünk házi bajnokságokat. Ezt a játékot fõleg elektromos kerekesszékben élõ, izomdisztrófiás gyermekek játsszák. A sportköri foglalkozásokat heti rendszerességgel, többnyire 1x2 óra idõtartamban tartjuk elsõsorban mozgásnevelõ tanárok irányításával, kivéve a kerekesszékes vívást, amelyet szakedzõ irányít.

A

TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT

SEGÍTÕ TEVÉKENYSÉG

TEHETSÉGGONDOZÁS

TANÍTÁSI ÓRÁKON

A tehetséggondozás intézményünkben azoknak a gyermekeknek a kiválasztása, felkarolása és fejlõdésük elõsegítése, akik valamilyen területen kiemelkedõ teljesítményt nyújtanak, az átlagnál magasabb szinten teljesítenek. A fejlesztés során építünk

62

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

az épen maradt vagy kevésbé sérült agyi területekhez kapcsolódó funkciók adta lehetõségekre. • Folyamatos szintfelméréssel, többféle kreatív tevékenység biztosításával törekszünk a tehetség felderítésére. • Célzott fejlesztést nyújtunk azzal, hogy minden gyermekre egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki. • Tanulóinkban tudatosítjuk reális lehetõségeiket. Ezeket figyelembe véve, tehetségüknek megfelelõ irányba orientáljuk õket. • Azokon a területeken, amelyeken a gyermekek tehetségesnek bizonyultak, a lehetõ legnagyobb önállóságot követeljük meg, elõsegítve ezt azzal is, hogy megteremtjük és megerõsítjük belsõ motivációikat. • Differenciált feladatok adásával segítjük a tehetséges gyermekeket az egyre magasabb szint eléréséhez. • A tehetséggondozás eredményeit következetesen beépítjük többi tevékenységünkbe is. • Elegendõ idõt, megfelelõ anyagokat és eszközöket, képzett tanári irányítást biztosítunk a kiemelt képességek megsegítésére. • Arra törekszünk, hogy tanórán kívül is megteremtsük a gyakorlás feltételeit, elõsegítve ezzel a további fejlõdést. • Iskolán kívüli lehetõségek felkutatásával igyekszünk minél nagyobb teret nyitni jó adottságokkal rendelkezõ tanulóink számára (versenyek, szereplések, kiállítások stb.). • A tehetséggondozás minden területén és idõszakában arra törekszünk, hogy folyamatos kapcsolatot tartsunk a szülõkkel és kollégákkal.

TANÓRÁN • • • • •

KÍVÜLI LEHETÕSÉGEK

Egyéni foglalkozásokon, személyre szabott fejlesztési terv alapján folyik az iskolánkba kerülõ gyermekek tehetséggondozása. A tehetséges gyermekeknek új ismeretek szerzésére, gyakorlására adunk lehetõséget a fakultatív napközis foglakozások keretén belül is: például az újságíró, a kézmûves és a mozgásos játék órákon. A Mexikói úton énekkaron, hangszeres zenén, angol, matematika, rajz szakkörön, kézmûves szakkörön, dráma szakkörön, és sportkörökön vehetnek részt az érdeklõdõk. Jó adottságokkal rendelkezõ tanulóinknak igyekszünk módot adni a nyilvános megmérettetésre: háziversenyek, kiállítások rendezésével, különbözõ rendezvényeken való szerepeltetésekkel, az elõkészítõ és szervezõmunkába való bevonással. Kirándulásaink és a nyári táboroztatás programjainak összeállításakor szem elõtt tartjuk, és maximálisan kihasználjuk a tehetséggondozáshoz kapcsolható lehetõsé-

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

63

geket: múzeum-, kiállítás-, mûemlék- és tárlatlátogatások, szellemi és sportvetélkedõk, történelmi nevezetességek felkeresése stb.

EGYÜTTMÛKÖDÉS

KÜLSÕ SZERVEZETEKKEL

Iskolánk törekszik arra, hogy kapcsolatot keressen, illetve tartson fenn olyan külsõ szervezetekkel, alapítványokkal, melyek tanulóink tehetségének, kiemelkedõ képességének kibontakoztatását, fejlesztését segítik. Ilyen szervezetek, alapítványok: • Segítõ Kommunikáció Módszertani Mûhely: eszközök, speciális kommunikációs technikák biztosítása a súlyos kommunikációs nehézségekkel küzdõ tanulók számára, képzés, továbbtanulás lehetõségének biztosítása. • Mozgássérültek Állami Intézete: vizsgálatok, állapotfelmérések végzése, az erõsségek feltérképezése, melyek tanulóink továbbtanulását is segítik. • Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége: speciális eszközök biztosítása, melyek elengedhetetlenek tanulóink sportolásához (pl.: boccia-felszerelés), rendezvények, sportesemények szervezése, lebonyolítása, tanulóink versenyeztetése, tehetséggondozás. • Fõvárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány, Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány: olyan pályázatok kiírása, meghirdetése, melyek elnyerésével eszközöket, speciális felszereléseket biztosíthatunk, ezáltal eredményesebb fejlesztõ munkát végezhetünk. Iskolánk tanulói más, országos, illetve helyi rendezvényeken is részt vesznek, melyek különbözõ szervezetek gondozásában kerülnek lebonyolításra. Például: • különbözõ rajzpályázatok • szavalóversenyek • „Más (Nonverbális) Fesztivál” • Kulturális Szemle • „Sportolj Velünk!” • „Játék Határok Nélkül!” stb.

PSZICHOLÓGIAI

ELLÁTÁS

A mozgáskorlátozott gyermekek eltérõ személyiségfejlõdése, a szegregált nevelés, valamint a diákotthoni élet távol a családtól mind megannyi problémát okozhatnak, amelyekre tanárainknak, gyermekfelügyelõinknek megoldást kellene találniuk. Ebben segít egy fõállású és egy részmunkaidõs pszichológusunk. A mozgáskorlátozott gyermek egész személyiségének alakulása a hiányosságok, korlátok, problémák (pl. megzavart anya-gyermek kapcsolat, hospitalizáció, gyakori

64

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

frusztráció) következtében az egészségestõl eltérõ irányba haladhat. A pszichológus feladata a harmonikus gyermeki személyiség kibontakoztatásának elõsegítése. A mozgáskorlátozott gyermek külsõ megjelenése, sok esetben kommunikációja is (gyakorta érintett a beszéd, mimika) eltér a társadalom részérõl elvárt „normálistól”, és ezzel gyakran szembesülnie kell. Segíteni kell, hogy el tudja fogadni önmagát, fel kell vértezni a bántó tekintetek, megjegyzések, kudarcok elviselésére. Környezetébe beilleszkedni tudó egyénné kell válnia, aki „jól érzi magát a bõrében”. Mindezek elérése elválaszthatatlan a család megsegítésétõl. Igyekezni kell feloldani a család szorongását, segíteni, hogy el tudja fogadni a gyermek állapotát, és ennek ellenére is képes legyen teljes életet élni. Fontossága miatt külön meg kell említeni az egyes progrediáló betegségben szenvedõ gyermekeink, a velük foglalkozó munkatársak, szülõk pszichés támogatását. A pszichológusnak az egyéni foglalkozásokon túl, a gyermekek kisebb (osztályközösség) és nagyobb (diákotthoni hálók) közösségeinek konfliktusainak kezelésében is fontos szerepe van. Együttmûködik az osztályfõnökkel, nevelõtanárral, gyermekfelügyelõkkel és a gyermekkel kapcsolatban álló összes szakemberrel. Pályaválasztási felelõsünk a végzõs évfolyamok számára évente egy alkalommal egy háromnapos, integrációra felkészítõ tábort szervez, amely személyiségfejlesztõ tréning, s ezt szakképzett pszichológus vezeti.

DIÁKÖNKORMÁNYZAT Az iskolánkban mûködõ diákönkormányzat munkáját, mûködését két pedagógus közvetlenül, továbbá az iskola vezetése és a tantestület segíti. A diákság képviselõk útján érvényesíti jogait és gyakorolja feladatait. 3–8. osztályfokon osztályonként 2-2 gyermek alkotja a Diáktanácsot, akik havi rendszerességgel üléseznek. Feladataik közé tartozik az éves munkaterv összeállítása, iskolarádió mûködtetése, kisebb (delegáló osztályközösség) közösségük ötleteinek, kéréseinek, kívánságainak közvetítése, az iskolai fórumon való képviselete, továbbá feladata, hogy a Diáktanács határozatairól informálja az osztályközösséget, s képviselje a Diáktanács döntéseit. Javaslattevõ joga van olyan, a diákságot érintõ ügyekben, mint a jutalomra, jutalomútra jelölés szabályainak összeállítása, illetve a szabályok értelmében a jelölések elkészítése. Véleményezési joga van például a házirend összeállításában. A diákönkormányzatban mûködõ tanulók – munkájuk alapján – év végén dicséretben részesíthetõk.

AZ

A

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

65

PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA

AZ

ISKOLAI SZERVEZETÉPÍTÉS

Az iskola vezetésének, pedagógiai folyamatainak, mindennapi életének meghatározója az intézmény szervezeti struktúrája. Ez alkotja az intézmény vázát, s meghatározza többek között a vezetést, a szervezést, a tervezést, a célok kijelölését, a program kidolgozását, a feladatmegosztást, a belsõ kapcsolatokat, a kommunikációs utakat, az információáramlást stb. Mindezek miatt kiemelt feladat az iskolai szervezetfejlesztés, a humán erõforrásokkal való gazdálkodás, a karriertervezés. Intézményünk szervezeti felépítése – sajátos helyzete, a három tagozat, a közös gazdasági vezetés és irányítás miatt – meglehetõsen bonyolult. A helyzetet még tovább bonyolítja az egy évvel ezelõtt létrejött Módszertani Központ, ami közvetlenül az igazgató fennhatósága alá tartozik (2. sz. melléklet). A többféle intézményegység megléte általában horizontális szervezeti felépítést feltételez, ezzel szemben intézményünk szervezeti felépítését inkább a vertikális (hierarchikus) elrendezõdés jellemzi. Az intézmény vertikális szervezeti felépítése magában hordozza annak lehetséges hátrányait, a kommunikációs vonal hosszúsága miatt az információ áramlásának nehézségeit, az információk torzulásának lehetõségét és a különféle kommunikációs problémákat. A szerepek és hatáskörök azonban tisztázottabbak, mint a horizontális felépítés esetében, ami a hatékony vezetés egyik alapfeltétele.

A

FELSÕ VEZETÕI SZINT

Az igazgató munkáját öt igazgatóhelyettes segíti: az iskolai igazgatóhelyettes, a Csillagház tagozatvezetõje, igazgatóhelyettes, a kertészet tagozatvezetõje, igazgatóhelyettes, a diákotthoni igazgatóhelyettes és a gazdasági igazgatóhelyettes. Ugyancsak részt vesz a kéthetente tartott operatív vezetõségi értekezleteken a helyi szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács megbízottja.

A

KÖZÉPVEZETÕI SZINT

Ennek a körnek a szakmai munkaközösségek vezetõi, a Diákönkormányzatot segítõ tanár, a Közalkalmazotti Tanács helyi képviselõje az Iskolaszék helyi tantestületi képviselõi, valamint a tagozati gondnokok a tagjai. Õk alkotják az úgynevezett kisvezetõséget. A kisvezetõségi értekezletek az operatív vezetõségi értekezleteket követik, s itt nyílik lehetõség a az információk tervezett, kölcsönös cseréjére.

PEDAGÓGIAI

ALAPSZINT

Ide tartoznak a nevelõtestület pedagógusai: tanárok, terapeuták, mozgásnevelõk.

66 A

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

PEDAGÓGIAI MUNKA SEGÍTÕ SZINTJE

A pedagógusok munkáját segítõ gyermekfelügyelõk és technikai dolgozók tartoznak ebbe a körbe.

AZ

ELLENÕRZÉSI RENDSZER

Az intézmény ellenõrzési rendszerét az iskolavezetés kezdeményezésére a nevelõtestület által delegált, a feladatot önként vállaló 8 tagú munkacsoport dolgozta ki. Ez a munkacsoport úgy dolgozott, mint egy minõségi kör a minõségbiztosítási rendszerben. Az iskolavezetés 3 tagjával történt többszöri egyeztetés során a tervezet addig módosult, amíg mindenki számára elfogadható nem lett (3. sz. melléklet). Ez az ellenõrzési rendszer már a minõségbiztosításra való felkészülést segítõ szakmai továbbképzésen tanult ismeretek felhasználásával készült, megfelel az ellenõrzési rendszerekkel szemben támasztott követelményeknek. A gondos tervezés ellenére a napi gyakorlatban történõ alkalmazása még nem teljesen zökkenõmentes. A pedagógiai program felülvizsgálatakor az ellenõrzési rendszer felülvizsgálatára is sor kerül majd.

AZ

INTÉZMÉNY MARKETING TEVÉKENYSÉGE

SZÜKSÉGLET,

IGÉNY, KERESLET, TERMÉK, CSERE

Mindezek hogyan jelennek meg az intézmény fejlesztésében? Minden fejlesztés elsõ lépése a helyzetelemzés, helyzetfelmérés. Ez a külsõ környezet és belsõ környezet elemzését egyaránt igényli. Iskolánk esetében ez szûkebb értelemben jelentheti azt, hogy felmérjük, milyen szükségletei vannak a mozgáskorlátozott tanulóknak. Ez a tanulók adottságaitól függõen folyamatosan változik, ezért ismereteinknek mindig naprakészeknek kell lenniük. Meg kell tudni azt is, milyen igényei vannak a gyermekek szüleinek. Tágabb értelemben pedig a helyzetelemzés hozzásegíthet a szûkebb és tágabb környezet olyan igényeinek feltérképezéséhez is, mint például a férõhelyigény vagy az osztálylétszám, jelen esetben a szolgáltató centrum kínálata iránti kereslet stb.

AZ

OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÖZÖNSÉGE, A PARTNEREK

Az oktatásban partnerekrõl beszélünk, akiknek köre ugyanaz, mint a marketingben a közönségé. A különbség csak annyi, hogy a külsõ és belsõ partnerek és a közönség körének meghatározása nem teljesen azonos. Például a szülõket és tanulókat külsõ fogyasztóknak szoktuk tekinteni, de a marketing elemzés õket a belsõ közönség körébe

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

67

sorolja. Ugyanebbe a körbe sorolhatók azok a tanulók is, akik nem a mi iskolánk tanulói, de intézményünk módszertani központjától szakszolgálat útján kapnak segítséget. Ilyen értelemben az iskolánkba látogatók is a belsõ közönség közé sorolhatók. Iskolánk az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Karának, valamint a Budapesti Pedagógiai Szakközépiskolának is gyakorló intézménye, így azok hallgatói szintén a belsõ közönséghez tartoznak.

RUGALMAS

INTÉZMÉNYEK ÉS A PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGE

Ebben a tekintetben a külsõ és belsõ partnerek elégedettségére mindenképpen törekedni kell. Ennek mérése rendszeresen visszatérõ feladat. Nem az egyes partnerek egyedi igényeinek, szeszélyeinek minden áron való teljesítésérõl van szó, hanem az ismétlõdõ igények összehangolt, tervszerû, az intézményi célokkal is összhangban levõ kielégítésérõl. Azt azonban szem elõtt kell tartani, hogy „az elégedetlenség megszüntetése nem feltétlenül jelent elégedettséget” (Herzberg).

AZ

INTÉZMÉNY NYILVÁNOSSÁG ELÕTTI ÖSSZKÉPE

Az összképbe a külsõ megjelenés és a belsõ értékek egyaránt beletartoznak, részét képezik az intézmény vonzerejének. Az iskola növelni tudja vonzerejét, ha kellõen érzékeny közönségének visszajelzéseire. Belsõ értékeink közé soroljuk mindazokat az adottságokat, amelyekkel az intézmény rendelkezik: tárgyi és személyi feltételek, az intézmény által kidolgozott és alkalmazott tantárgyi és fejlesztõ programok, szolgáltatások. Intézményünk a külsõ megjelenésre is gondot fordít. Ezt az emblémák, szórólapok, kiadványok, videofilmek, egyenruha (egyen-póló) és más, az egységes megjelenést segítõ tárgyak is jelzik.

FELKÉSZÜLÉS

A MINÕSÉGBIZTOSÍTÁSRA

A közoktatásban az utóbbi évek egyik leginkább elõtérbe került, ugyanakkor legvitatottabb kérdése a minõségbiztosítás. Az oktatás olyan szolgáltatás, amelyet mindenki igénybe vesz, sõt igénybe is kell vennie a tankötelezettség ideje alatt. Az oktatás fogyasztóinak – legyenek akár külsõ fogyasztók (oktatásirányítás, szülõk, gyermekek, következõ iskola vagy munkahely, helyi társadalom), akár belsõ fogyasztók (pedagógusok, alkalmazottak) – sok és sokféle elvárásai vannak az iskolával szemben. Minden intézménynek, amely sikeres kíván lenni, meg kell ismernie közönségének szükségleteit, igényeit, majd ezek összehangolásán keresztül törekednie kell arra, hogy elnyerje és folyamatosan fenntartsa elégedettségüket.

68

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

A szabad iskolaválasztás és az ezzel párhuzamosan egyre bõvülõ kínálat miatt maguknak az iskoláknak is érdekükben áll, hogy minél szélesebb körû és minél jobb minõségû szolgáltatásokat kínáljanak. Az iskoláknak a minõség folyamatos biztosításáról úgy kell gondoskodniuk, hogy az az intézmény mûködésének szerves részét képezze.

A

SAJÁT INTÉZMÉNYI MINÕSÉGFOGALOM

A minõség folyamatos, tudatos megfelelés az iskola egyedi céljainak és értékeinek, amelyek összhangban állnak a tanulók, a szülõk, az iskola dolgozói, a fenntartó, s tágabb értelemben a társadalom egészének elvárásaival. Az iskola akkor nyújt minõségi szolgáltatást, ha a felhasználói igényeket folyamatosan és panaszmentesen elégíti ki, és amit ígért, azt mennyiségileg és minõségileg is biztosítani tudja.

AZ • • • • • •

INTÉZMÉNY MINÕSÉGBIZTOSÍTÁSI STRATÉGIAI CÉLKITÛZÉSEI

A „partnerközpontúság” kialakítása: a partnerekkel való folyamatos párbeszéd és egyeztetés fontosságának felismerése, beépítése az intézmények mindennapi munkájába; A folyamatszabályozás képességének kialakítása, a tudatos szervezetfejlesztés képességének kialakítása, a folyamatos fejlesztési képesség kialakítása, az intézményi munka folyamatainak szabályozása, a szervezet és a tevékenységek folyamatos fejlesztése; az egymástól való tanulás lehetõségének biztosítása.

MINÕSÉGCÉLJAINK Célunk olyan minõségi környezet létrehozása, amely stratégiai tervezésre, csapatmunkára, továbbképzésre, adatokra támaszkodó döntéshozatalra, minõségbiztosításra és a partnerek elégedettségre épül. Bõvebben: • a szervezet önismeretének növelése, • a nevelõtestületet hozzásegítése a problémák feltárásához, • belülrõl fakadó elkötelezettség és minõségi kultúra teremtése, • a partnerek helyezése a szakmai munka középpontjába, • a megelõzésre irányuló folyamatos javítás biztosítása, • a javítások belülrõl jöjjenek, így elfogadhatóbbak és fenntarthatóbbak lesznek.

AZ

A

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

69

MINÕSÉGBIZTOSÍTÁS TERÜLETEI

• • • • • • • •

Az iskola fizikai, anyagi felszereltsége és állapota, az iskola irányításának minõsége, a pedagógiai munka, annak tervezése és irányításának minõsége, a tanárok, az oktató-nevelõ testület és a kisegítõ személyzet minõsége, a diákok tantárgyi felkészültsége és haladása, a diákok szociális és pszichológiai állapota, az intézmény klímája, az iskola mint munkahely minõsége, a társadalmi fogyasztók igényeinek, minõségelvárásainak, valamint minõségdefinícióinak változásai és elégedettségük alakulása. A minõségfejlesztés és -értékelés során elsõdleges szempont, hogy az iskola önmagához képest mennyit lépett elõre a minõség terén.

AZ

ELSÕ MINÕSÉGBIZTOSÍTÁSI NAP

2000 márciusában került sor intézményünkben a nevelõtestületi tájékoztatóra, illetve felkészítésre. A minõségbiztosítási szakmai nap keretében az összes alkalmazott (a technikai dolgozók is) megismerkedhetett a minõségbiztosítás mibenlétével. A Gallup Intézet QPSA csoportjának munkatársai tartottak elõadást és fórumot a közoktatás minõségfejlesztési lehetõségeirõl, majd kisebb csoportokban gyakorlatban is megismertették a kollégákat a minõségbiztosítási technikákkal. A szakmai nap célja a nevelõtestület továbbképzése, a minõségfejlesztési folyamatok beindításához szükséges ráhangoló ismeretek nyújtása, valamint a gyakorlati alkalmazás bemutatása volt csoportmunkában.

A

CSOPORTOS FOGLALKOZÁSOK SORÁN SZÜLETETT

MEGÁLLAPODÁSOK RÖVID ISMERTETÉSE

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

KÉSZÍTÉSE

A küldetést, amelyben mind a három tagozat képviselõi a konszenzusteremtés lépcsõit végigjárva meg tudtak állapodni, a következõképpen foglalták össze: „Szívvel, ésszel, akarattal veled, érted, mozgásodért, tudásodért, jövõdért!” Ha visszaidézzük a szülõi elvárásokat, láthatjuk, hogy õk szinte ugyanezeket igénylik.

SWOT-ANALÍZIS Ebben a csoportban legfontosabb erõsségnek ítélték meg a team-munka mûködõképességét, legaggasztóbb gyengeségnek a kommunikáció szegénységét. Két kiemelt

70

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

lehetõség az értekezletek és a belsõ kommunikáció hatékonyságának javítása. A fenyegetettség kérdésében nem sikerült közös megállapodásra jutni.

HALSZÁLKA

DIAGRAM

A problémás területek (együttmûködés a dolgozók között, tárgyi feltételek, team, folyamatok szabályozottsága, egyéni bánásmód, kapcsolat a szülõkkel, fejlõdés nyomon követése) közül a legfontosabb, „a zavar a kommunikációban” részletes elemzésére került sor. Az emberek, eljárások, eszközök és politika területén derítette fel a csoport a lehetséges okokat.

A

TEAM-MUNKA HATÉKONYSÁGA

A „Milyen csapattag vagyok?” strukturált kérdõív kitöltését, majd annak kiértékelését végezték a résztvevõk. A csoporttagok nem hiányoltak semmit az elhangzott ismeretekbõl, hasznosnak ítélték a gyakorlatokat, és jól érezték magukat. A csoportok munkájának elemzésébõl kitûntek a legproblémásabb területek. Ilyen például a kommunikációs probléma a tagozatok között és a tagozatokon belül. Ezt a szakmai napot követõen került sor egy 2 napos kommunikációs tréningre. Az is kiderült az elemzésbõl, hogy bizonyos kérdésekrõl az egyes csoportokban eltérõ vélemény alakult ki, mint például a team-munkáról. Mivel az intézmény összes dolgozója részt vett ezen a szakmai napon, a tagozatoknak saját magukra vonatkozóan külön is kell majd helyzetelemzést végezniük a minõségbiztosítás során.

MUNKAHELYI MUNKAHELYI

KLÍMA

ELÉGEDETTSÉGI VIZSGÁLAT

Az intézményfejlesztések során a vezetésnek a munkatársak tudatos bevonásával kell fejlesztenie a szervezeti kultúráját. Szükség van többek között a humán erõforrás tudatos tervezésére, ugyanakkor a munkatársak elégedettségének rendszeres mérésére is. Jó teljesítmény csak elégedett emberektõl várható. 1999 decemberében került sor az intézményben elõször munkahelyi elégedettségi vizsgálatra. Egy 12 megállapítást tartalmazó értékelõ lapot használtunk az elégedettség felmérésére. (Forrás: KÖVI, Minõségfejlesztés modul, Põcze Gábor, Gallup QPSA alapján.) Minden megállapításhoz 5 fokú skála tartozott, és a dolgozók bekarikázták azt a számot, amit elégedettségükre vonatkozóan a leginkább igaznak éreztek. A vizsgálatba az intézmény minden dolgozóját bevontuk.

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

71

A munkahelyi elégedettségi értékelõ lapokra adott pontszámok alapján úgy tûnik, az iskola dolgozói a közepesnél elégedettebbek munkahelyükkel. A dolgozók átlagos elégedettségi pontszáma: 3,17. A legelégedettebbek a vezetõségi tagok (3,36) és a gyermekfelügyelõk (3,33). A legkevésbé elégedettek az új dolgozók (3,03), a 30 évesnél idõsebbek (3,06), illetve a tanárok (3,10). A kérdésenkénti elemzésbõl kiderül, hogy a dolgozók az elõmenetellel és a dicsérettel, elismeréssel a legkevésbé elégedettek. Bár ez az értékelõ lap nem elegendõ az okok megkereséséhez, de mindenképpen felhívja a figyelmet a problémás területekre, és irányt mutat a további vizsgálódásokhoz és az elégedetlenség csökkentéséhez.

MUNKAHELYI

ELÉGEDETTSÉGI KÉRDÕÍV

II.

Az értékelõ lapok elemzése közben felvetõdött egy olyan kérdõív kidolgozásának gondolata, amely szorosan kapcsolódna a már ismertetetthez. Célja, hogy választ kapjunk arra, hogy mi tenné a dolgozókat elégedettebbé munkahelyükön. A kérdõív elkészült, kitöltésére 2000 márciusában került sor, 3 hónappal az eredeti elégedettségi vizsgálat után. Ez a kérdõív még több információt szolgáltat a dolgozók igényeinek feltárásához. Ha az összes kérdésre vonatkozóan áttekintjük a leggyakrabban elõforduló válaszokat, a következõket láthatjuk. Az elégedettség feltételeként leggyakrabban említett válasz az anyagi elismerés, jobb anyagi körülmények. Ez elsõsorban nem az iskolán múlik. Csaknem ugyanannyiszor említik a kollégák a szóbeli elismerést, dicséretet, megbecsülést. Ez viszont teljes mértékben az iskola felelõssége. Sokan érzik szükségét, hogy a munkahelyen legyen egy legjobb barátjuk, akivel ügyes-bajos munkahelyi problémájukat megoszthatják, és aki „sorstársként” érzelmi támaszt is nyújthat számukra. Ugyanennyien gondolják úgy, hogy szakmai fejlõdésüket, elõmenetelüket továbbképzések, bemutatók, elõadások segítenék legjobban. Két kulcsfontosságú terület problémáján van módja segíteni az iskolának. Az egyik az elismerés, amire olyan sokan vágynak. Ez nagyon fontos, és ha a kollégák ezt hiányolják, a vezetõségnek önvizsgálatot kell tartania ezen a téren. A másik egy nagyon örvendetes dolog, a kollégák továbbképzési hajlandósága. Sajnos azonban ennek anyagi vonzata is van, ami miatt az iskola csak korlátozott mértékben tudja ezeket az igényeket kielégíteni. A legnagyobb probléma az anyagi elismerés hiánya. Erre elõbb-utóbb országos szinten kell megoldást találni, ha folyamatosan biztosított minõségi munkát várunk el.

KOMMUNIKÁCIÓS

TRÉNING

Minden fejlesztési törekvés csak akkor lehet sikeres, ha az ehhez szükséges belsõ, úgynevezett humán erõforrások biztosítottak, ha a tantestület képes és tud csapatként

72

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

dolgozni a kitûzött célokért. 2000 tavaszán a Csillagház tagozat dolgozói számára kommunikációs, konfliktuskezelõ tréninget szerveztünk, melyen – 2 igazoltan távollevõ kivételével – az intézmény minden dolgozója részt vett, beleértve az igazgatót és a technikai dolgozókat is. A tréning 2 részletben, 2 hétvégén történt. A tréning célja az volt, hogy a testület elinduljon az együttmûködõ csapattá kovácsolódás útján. A tréninget a résztvevõk 91%-a hasznosnak ítélte. Néhány vélemény a szöveges válaszok közül: „…közelebb kerültek egymáshoz a munkatársak”, „hasznosabb lett volna, ha a teljes dolgozói létszám egyszerre vesz részt a tréningen”, „a tréninget hasznosnak találom, szívesen részt vennék további tanfolyamokon, ám a részvételi díjat sokallom”, „az elsõ napon jobban éreztem magam, talán azért, mert közelebb álltak hozzám a gyakorlatok”, „külön kéne választani iskolázottság szerint az embereket, mert így ugyan mindenki be tud kapcsolódni, de az kínos, ha az ember 2 napig alig hall új dolgokról”, „kár, hogy kötelezõ volt”, „nagyon tetszett, valóban úgy éreztem, hogy sokat segített egymás megismerésében, s az ismeretség a másik elfogadását is, ezáltal pedig az együttmûködést segíti elõ…” A nevelõtestület összességében jónak találta a tréninget, és úgy tûnik, hogy a csapatépítés szempontjából is hasznos volt ez a 2 hétvége. Felszínre kerültek értékek, amelyekre építeni lehet, és problémák, amelyekre a vezetõknek feltétlenül figyelniük kell, s meg kell tanulniuk azokat kezelni.

SZÜLÕI

ELVÁRÁSOK ÉS ELÉGEDETTSÉG

Az intézmény innovációs tevékenysége során a partnerek azonosítása, igényeik felmérése alapján tervezi, szervezi fejlesztõ munkáját. A partnerek igényei alapján határozza meg céljait, és a partnerek rendszeres elégedettségi vizsgálata alapján javítja tevékenységét. A szülõk mint partnerek megkérdezése minden nagyobb fejlesztés elõtt ugyanúgy elengedhetetlen, mint korábban a pedagógiai program készítésekor. A szülõk megkérdezése Baráth Tibor – Cseh Györgyi: A pedagógiai program és a helyi tanterv (Qualitas BT. Szeged, 1996) c. kiadványában megjelent kérdõív segítségével történt. További partnereink igényeinek, elégedettségének felmérése még elõttünk álló feladat. A szülõk az iskolai oktató-nevelõ munka feladataiként szinte teljes mértékben ugyanazokat a feladatokat jelölték meg, amelyeket maga a nevelõtestület is megfogalmazott pedagógiai programjában. Ugyancsak azonosulni tudunk azokkal az elvárásokkal, amelyeket a szülõk többsége megjelölt, még sorrendjét tekintve is. Az iskola erõsségeit jól látják a szülõk, a tantestületi SWOT-analízisnél is hasonló válaszok születtek. A gyengeségek közé néhány dolog talán egy-két szülõ nem kellõ tájékozottsága miatt kerülhetett. Azon tevékenységek közül, amelyeket a szülõk szívesen látnának az isko-

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

73

lában, néhány már régóta mûködik, néhány megvalósítható, van azonban olyan, ami pillanatnyilag megoldhatatlannak látszik. Ilyen például az uszoda, a kötött óraszám és létszám miatt.

RÉSZLETEK

A KÉRDÕÍVEK KIÉRTÉKELÉSÉBÕL

Az iskolai nevelés- oktatás legfontosabb feladata: a képesség- és készségfejlesztés, az egyéni képességek kibontakoztatása, az alapmûveltség megszerzése, emberléptékû, gyermekközpontú iskolákban nevelni a gyermekeket, az alapkészségek kialakítása, felkészítés az életre, harmonikus személyiség kialakítása. Az iskola erõsségei: az iskola felszereltsége, az oktató-nevelõ munka minõsége, az egyéni fejlesztés lehetõsége, a pedagógusok odaadása és szakértelme. Az iskola gyengesége, fejlesztésre váró területei: a felszereltség hiányosságai, az adottságok kihasználatlansága, a szülõkkel való kapcsolattartás hiányosságai, kevés férõhely, gyakori kisegítõszemélyzet-váltás. Elvárások a pedagógusokkal szemben: „.Kísérje figyelemmel és segítse elõ a gyermekek, tanulók fejlõdését.” „Szakmailag felkészült legyen.” „Szeresse tanítványait” „Legyen képes érdekessé tenni az általa tanított tantárgyat a tanulók számára.” „Értékeljen igazságosan, objektíven.” „A szülõket az õket érintõ kérdésekrõl rendszeresen tájékoztassa, s figyelmeztesse õket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlõdésének elõsegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.” „Figyeljen a gyerekekre.” „Irányítsa a gyermekek, tanulók munkáját.” „Tartsa tiszteletben a gyermekek, a tanulók emberi méltóságát és jogait.” „Rendszeresen értékelje a gyermekek, tanulók munkáját.” „Legyen korrekt.” Szakmai programok, tevékenységformák, amelyet szívesen látnának az iskolában: számítógépes oktatás; úszásoktatás; a zene oktatása, zenehallgatással (akiknél ez lehetséges, tánccal) egybekötve; több iskolán kívüli program (pl. színházlátogatás); kézügyesség fejlesztõ, kreativitást fejlesztõ, gyakorlati tevékenységet fejlesztõ szakkörök; szülõk bevonása, integráció elõsegítése, továbbképzés közösen szülõknek, tanároknak; sport; a tanulók által fakultatívan választható tevékenységek; „…maximálisan törekedjenek a gyerekek képességeinek, mozgásának fejlesztésére, hogy az önállósági célt az iskola végéig elérjék”;

74

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

„a meglevõ programot nagyon jónak tartom, talán ki lehetne egészíteni több mozgás és logopédiai foglalkozással”, „egyéni fejlesztés kiszélesítése, a gyermekek adottságainak felszínre való hozatalát és magas fokú fejlesztését a jövõjük érdekében; gyermekünk esetében a rajzkészség fejlesztése”, „úgy vélem, hogy szakmailag mint tevékenységileg is minden meg van adva a gyerekeknek a továbbfejlesztésre”; „mivel nem vagyok tanár, ezt inkább a tanárokra bíznám, tekintettel a gyerekek speciális betegségére”; „szerintem így jók a programok, mert vannak egyéni foglalkozások, egész nap le vannak foglalva, amire hazaérnek, nagyon elfáradnak”. Az elégedettség volt talán a kérdõív legkényesebb kérdése. A szülõk nagy része a szolgáltatások többségével többé-kevésbé elégedett. A csak részben kitöltött elégedettségi válaszok azonban kimondatlanul is a szülõk egy részével való kommunikációs problémákra hívhatják fel a figyelmünket, aminek mindenképpen érdemes megkeresni az okát. A szülõk megítélése szerint a gyermekek közül mindenki szeret iskolába járni, sõt nagyobb részük nagyon szeret.

NEVELÕ-OKTATÓMUNKÁNK

HATÉKONYSÁGA

A hatékonyság egyik mutatója a tanítványok beiskolázási aránya. Néhány éve egy fõállású szakember foglalkozik a gyerekek továbbtanulásával, pályaválasztásával és utógondozásával. A 2000/2001-es tanévet is beleszámítva (az utolsó öt évben) végzett gyermekek száma 76 fõ (100 %). Integráltan továbbtanulók száma 44 fõ (57,89%, gimnázium, szakközépiskola), de idõközben sajnos 3 tanuló (3,95%), tanuló már lemorzsolódott. Kertészeti Szakmunkásképzõ Tagozatunkon tanul 4 fõ (5,26%). A Mozgássérültek Állami Intézetében folytatja tanulmányait 16 tanuló (21,05%). Speciális intézményben elhelyezettek száma 3 fõ (3,95%), magántanuló lett 3 fõ (3,95%). Otthonában él családjával, nem tanköteles, semmilyen képzésben nem vesz részt 6 fõ (7,89%).

A 2000/2001-ES TANÉVRE VONATKOZÓ BEISKOLÁZÁSI ADATOK RÉSZLETESEBBEN A MEXIKÓI

ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGOZAT ADATAI

A 2000/2001-es tanévben 20 fõ végzett a Mexikói úti tagozaton, akik közül 18 tanulót sikerült beiskolázni (2. táblázat). Az utóbbi évekre ez általánosan jellemzõ beiskolázási

AZ

75

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

arány. Két nem tanköteles gyermekünket családja kérésére nem iskoláztuk be. (Mindkettõjüknek lesz lehetõsége beiskolázásra, ha mégis emellett döntenek.) A választott intézmények

beiskolázottak száma

Szakmunkásképzõ

1 fõ

Ipari szakképzõ

1 fõ

Neumann J. Számítástechnikai Szakközépiskola speciális osztálya

6 fõ

Start Rehab. Vállalat – Nyíregyháza

2 fõ

Pályakezdõ Fiatalok Esély Alapítványa

1 fõ

Integrációs gimnázium

3 fõ

Integrációs szakközépiskola

1 fõ

Szegedi Alternatív Kísérleti és Speciális Szakiskola

1 fõ

Gimnázium MÁI

1 fõ

Gimnáziumi magántanuló

1 fõ 2.

TÁBLÁZAT

Néhány tanulónak már kialakult elképzelései vannak. Egy gyermek szakács, egy pedig elekrotechnikai mûszerész szeretne lenni. 6 fõ a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Szakiskolai Tagozatának speciális osztályában folytatja tanulmányait. Õk a 9-10. osztály elvégzése után alapvizsgát tehetnek, illetve folytathatják tanulmányaikat és leérettségizhetnek. A nyíregyházi Start Rehab. Vállalat 9-10. osztálya fogadja két tanulónkat. A Pályakezdõ Fiatalok Esély Alapítványa kézmûves szakma tanulására ad lehetõséget. Szegregált intézményben tanulnak majd 3-an, integrált intézményben 15-en, egyikük magántanulóként. Általánosságban elmondható, hogy a lemorzsolódás aránya kicsi, de sok a bukás. A gyerekek számára gondot okoz a bejárás, az esetleges kollégiumi elhelyezés, az iskolába való bejutás. Bárhol tanul tovább a gyermek, mozgásnevelését külön kell megoldani. Ezen kívül a szülõre hárul számos olyan feladat, amely alól a speciális intézmény eddig mentesítette. Felsõfokú oktatásban tanulóink közül sajnos csak nagyon kevesen vesznek részt. Ennek többféle oka van. Tanítványaink többségének diagnózisa cerebrálparézis, amely gyakorta befolyásolja hátrányosan a tanulási képességeket. A jó képességû gyermekek megállják a helyüket a többségi általános iskolában. Azok a jó képességû, progressszív diagnózisú, súlyos mozgásállapotú tanulók, akik kiszorulnak a többségi iskolából, ezért intézményünkben végzik az általános iskolát, sajnos már nem tudnak részt venni a

76

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

felsõfokú oktatásban. Gyakran hiányzik a megfelelõ családi háttér, és a gyermekek jó értelmi képességeik ellenére sem tudják kibontakoztatni tehetségüket. Nagy örömünkre szolgál, hogy volt tanítványaink között van, aki egyetemi, fõiskolai diplomát tudott szerezni.

CSILLAGHÁZI

ADATOK A TOVÁBBTANULÁSRÓL

Ezen a tagozatunkon a 2000/2001-es tanévben 8 tanuló végzett. Beiskolázásuk a következõképpen alakult: A választott intézmények

beiskolázottak száma

Pályakezdõ Fiatalok Esély Alapítványa.

1fõ

Bliss Alapítvány

5 fõ

MÁI

1 fõ

3.

TÁBLÁZAT

Egy tanuló a Mozgássérültek Állami Intézetében (MÁI) fog szövõ szakmát tanulni. Egy fõ nem tanul tovább, õ egy szociális foglalkoztatóban fog dolgozni. A Csillagházban tanuló gyermekek továbbtanulási, pályaválasztási lehetõségei halmozott fogyatékosságuk miatt ma még meglehetõsen korlátozottak.

AZ

SZEMÉLYI

77

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK

Módszertani Központunk mûködésének biztos hátteret nyújt a tanulmányban korábban már részletesen ismertetett két tagozat, az ép értelmû mozgáskorlátozott gyermekek oktatását, nevelését, mozgásfejlesztését, gondozását végzõ speciális iskola (1145 Budapest, Mexikói út 60.), a halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek oktatását nevelését, mozgásfejlesztését végzõ Csillagház (1038 Budapest, Ráby Mátyás u. 16) tagozata, valamint harmadikként a Kertészeti Szakmunkásképzõ tagozat (1028 Budapest, Gyöngyvirág u. 33.). Szakmai hátteréül szolgál továbbá a teljes szakembergárda, az intézmény összes speciális képzési, szolgáltatási kínálata, sõt a fejlesztõ tárgyi környezet is.

SZAKEMBER-ELLÁTOTTSÁG A

TANULÓKAT ELLÁTÓ FELNÕTTEK SZÁMA

A létszámot tekintve az intézmény személyi feltételei ideálisnak mondhatók, annak ellenére, hogy egyes állások betöltése néha nagy nehézségekbe ütközik. Elsõsorban a technikai dolgozók és a gyermekfelügyelõk fluktuációja magas, ami az alacsony bérekkel és az elõrelépés csekély lehetõségeivel magyarázható. Az intézmény dolgozói

Mexikói út

Csillagház

Összesen

Oktató tanár

21

24

45

Mozgásnevelõ

13

6

19

Logopédus

2

2

4

Pszichológus

1

1

15

15

4

4

Délutános tanár Módszertani Központ dolgozói Gyermekfelügyelõ Orvos Technikai dolgozó Vezetõség Összesen

31

12

7

43 7

44

7

51

4

1

5

142

52

194

4.

TÁBLÁZAT

78

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

KÉPZETTSÉG A személyi feltételek képzettség tekintetében még ideálisabbak. Nagyon jelentõs a pedagógusok továbbképzési hajlandósága. Minden évben gondot okoz a továbbképzésre biztosított keret elosztása a tanulni szándékozók között. A pedagógusok (oktató és délutános tanárok, mozgásnevelõk, terapeuták) képzettség szerinti százalékos megoszlása: Képzettség

Mexikói út

Csillagház

100,00%

100,00%

100,00%

Gyógypedagógus

59,09%

72,72%

65,91%

Gyógytornász

15,15%

9,09%

12,12%

Egyéb felsõfokú

25,76%

12,12%

25,00%

Több diploma

22,73%

24,24%

17,46%

Felsõfokú

5.

Összesen

TÁBLÁZAT

A Módszertani Központ mindezen munkatársak szakmai ismereteire, tudására támaszkodhat, akik belsõ óraadó munkatársként nagymértékben segíteni tudják tevékenységét.

A

TÁRGYI KÖRNYEZET

Jelen állapotában az intézmény tagozatai közül a Csillagház alkalmas arra, hogy mozgáskorlátozottakhoz adaptált akadálymentes épített környezetet, valamint annak teljes sérülés-specifikus berendezését és felszerelését bemutató helyszínként szemléltetni tudja minden érdeklõdõ számára. Vannak olyan berendezések és felszerelési tárgyak, amelyeket mindenképpen érdemes a Mexikói úton megtekinteni.

AZ

ÉPÜLET

A Csillagház épülete nem túlságosan nagy, mégis tágas, kerekesszékkel is elférnek a gyermekek minden helyiségben, illetve meg tudnak vele fordulni. A folyosók szélesek, hogy két kerekesszék elférjen egymás mellett. Az akadálymentes közlekedés érdekében küszöbök nincsenek, csúszásmentes padlóburkoló van minden helyiségben. Két lift áll a gyermekek rendelkezésére az épületben, amelyeket õk is biztonsággal tudnak kezelni. Minden – naponta használatos – berendezésbõl a lehetõ legtöbb fajta megtalálható, hogy minél több eszköz használatával megismerkedjenek a gyerekek. (pl. ajtó: hagyo-

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

79

mányosan nyíló, oldalra csúszó, oldalra kiforduló, dupla szárnyú, fotocellás stb.) Az ablakok olyan alacsonyan vannak, hogy a kerekesszékben ülõ gyermekek is kilássanak rajta az utcára. A folyosókon és a lépcsõ mellett végig kapaszkodó korlát van.

HELYISÉGEK A zavartalan napi mûködéshez a megfelelõ mennyiségû és méretû tanterem és foglalkoztató helyiség áll rendelkezésre: tantermek a csoportos foglalkoztatáshoz, nagy méretû tornaterem (leválasztható részekkel), egyéni mozgásfejlesztésre alkalmas kisebb szoba, mûhely, amelyet térelválasztóval szükség szerint akár több részre is fel lehet osztani, tankonyha mozgáskorlátozott emberek életviteléhez adaptált berendezéssel és felszereléssel, kommunikációs szobák, egy kisebb az egyéni kommunikáció oktatáshoz és egy nagyobb a csoportos augmentatív kommunikációs gyakorlatokhoz, logopédiai foglalkoztatók, gépró és számítástechnika terem a csoportok létszámának megfelelõ férõhellyel és berendezéssel, szertárak az óratervi órák segédeszközeinek tárolására, kerekesszék tároló, raktár az éppen használaton kívüli segédeszközök számára (speciális asztalok, székek, kocsik stb.), hydroterápiás helyiség tangentor káddal, mennyezeti emelõvel, orvosi szoba öltözõvel, fürdõszobák, WC-k más-más berendezéssel és felszereléssel (a lehetõ legtöbb fajta berendezés), konyha, tálaló, ebédlõ, mûhely a segédeszközök javításához szükséges berendezéssel és felszereléssel. Mindezt kis tankert egészíti ki, valamint udvar speciálisan kialakított, sokféle anyagú burkolatot tartalmazó járófelülettel és tanpályával. Az uszoda (tanmedencével, akadálymentes, biztonságos kiképzéssel) a Mexikói úton található.

BERENDEZÉS,

FELSZERELÉS

Mindkét intézményben többféle, a gyermekek egyéni szükségleteinek megfelelõ, állítható magasságú asztal és szék áll a gyermekek rendelkezésére (az arra rászoruló gyermekeknek speciálisan kiképzett asztalok és székek). Az állítható magasságú táblák, kézmosók, a tanulók által is könnyen elérhetõ polcok, szekrények, a különféle típusú csapteleppel ellátott mosdókagylók, zuhanyozók, WC-k, kapaszkodók, álltó segédeszközök a gyermekek életét könnyebbé teszik, és hozzásegítik õket a minél nagyobb fokú önállóság eléréséhez. A hidraulikus emelõk, továbbá a Mexikói úti diákotthonban a hidraulikus ágyak, a hidraulikus kád, a különbözõ típusú kádliftek, toalett használatra és zuhanyozásra is alkalmas kád, a fürdõszobákban falra szerelt lehajtható ülõkék a súlyosan mozgáskorlátozott gyermekek önellátását és az õket ellátó felnõttek munkáját jelentõsen megkönnyítik.

80

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

PARTNERKAPCSOLATOK A MOZGÁSVIZSGÁLÓ ORSZÁGOS SZAKÉRTÕI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁGGAL VALÓ EGYÜTTMÛKÖDÉS, FELADATMEGOSZTÁS A Szakértõi Bizottsággal való együttmûködésünk eddig az intézményünk valamelyik tagozatára javasolt gyermekek esetében valósult meg. Az integrált oktatásban részt vevõ mozgáskorlátozott gyermekek megsegítésére létrejött Módszertani Központunk – utazótanári hálózatának kialakítása után – szeretné olyan együttmûködésre felkérni a Szakértõi Bizottságot, melynek során az általuk budapesti többségi intézményekbe javasolt gyermekekrõl tájékoztatást adnának. Így minden érintett többségi intézménynek, szülõnek és gyermeknek a lehetõ legkorábban állna módunkban felajánlani Módszertani Központunk szolgáltatásait.

PARTNEREINKKEL

AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN MÛKÖDÜNK EGYÜTT

• Semmelweis Orvostudományi Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar – Az Európai Unió integrációs pályázatának magyarországi koordináló partnere az integráltan tanuló mozgáskorlátozottak sportja területén. • Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége – Érdekvédelem és vidéki tanácsadások megszervezése. • Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar – A szomatopedagógiai tanszékkel közösen akkreditáltatunk és szervezünk tanfolyamot mozgáskorlátozott gyermekekkel foglalkozó többségi pedagógusoknak. A fõiskola gyakorló intézménye vagyunk. • Zsótér Pál Alapítvány, Hapinet Program – Végzett tanítványainknak távoktatásos továbbképzési és távmunka lehetõséget nyújt. • Bliss Alapítvány és Segítõ Kommunikációs Módszertani Mûhely – Kollégáink az alapítványnál szerezhetnek szakképesítést az augmentatív kommunikáció oktatásra. A beszédképtelen kisgyermekek jelentõs része az alapítványnál kezdi tanulni az augmentatív kommunikációs módozatokat, s ezután kerül intézményünkbe. Végzõs tanítványainknak továbbtanulási és munkalehetõséget nyújt. • Bicebóca Alapítvány – Szakmai kapcsolat, de gyermekrendezvényeken való részvételre is lehetõséget teremtenek. • Gézengúz Alapítvány – Szakmai kapcsolat. • Mozgássérültek Petõ András Nevelõképzõ és Nevelõintézete – Szakmai kapcsolat, de gyermekversenyekre is sor kerül (pl. rajzverseny). • Eurokans program, 5 európai ország (Belgium, Németország, Csehország, Lengyelország, Magyarország) gyógypedagógiai intézményeinek szakmai programja –

AZ

INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

81

Gyógypedagógiai intézmények egymás életébe betekintést nyújtó együttmûködési programja. • Regensburg (Németország) – Pater-Rupert-Mayer Zentrum – testvérintézményünk.

INTÉZMÉNYEK,

KÖZÉPISKOLÁK ÉS SZAKKÉPZÉST ADÓ ISKOLÁK

• Összefogás Ipari Szövetkezet, Csömör – Végzett tanulóinknak munkahelyet biztosítanak. • Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen – Továbbtanulási lehetõséget biztosítanak végzett tanítványainknak. Az iskola akadálymentes és kollégiuma is van. • Mozgássérültek Állami Intézete, Budapest – Pályaalkalmassági vizsgálatokat végeznek, és lehetõséget biztosítanak továbbtanulásra. • Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Család, Gyermek és Ifjúságvédelmi Fõosztály Szakmai és Pályaalkalmasságot Vizsgáló Osztálya, Budapest Pályaegészségügyi vizsgálatok végzése. • Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, Budapest – Továbbtanulási lehetõséget nyújtanak. • Móricz Zsigmond Mûszaki Középiskola, Szakiskola és Radnai Béla Közgazdasági tagozata – Szintén továbbtanulásra adnak lehetõséget. • NGYIK, Nyíregyháza – Továbbtanulási lehetõséget biztosítanak végzett tanítványainknak. • Start Rehab. Vállalat, Nyíregyháza – Továbbtanulási, munkába állási lehetõség. • Alternatív Általános Iskola és Szakiskola és Speciális Szakiskola, Szeged – Továbbtanulási lehetõség. • Pályakezdõ Fiatalok Esély Alapítványa, Kézmûves és Szolgáltató Szakiskola, Budapest – Beiskolázás, továbbtanulási lehetõség.

HARMADIK

FEJEZET

A MÓDSZERTANI KÖZPONT

LÉTREHOZÁSA

A már korábban említett törvényi elõírások, fenntartói tervek, a tanulói összetételben bekövetkezõ változások, a többségi iskolákban megmutatkozó integrációs törekvések, s az intézmény közel százéves mûködése során felhalmozódott tapasztalatok lehetõvé és szükségessé tették, hogy szervezett keretek között próbáljuk megosztani a mozgáskorlátozott gyermekek fejlesztésére vonatkozó tudásunkat más intézményekkel, szakemberekkel, szülõkkel. Hivatalosan az 1999/2000-es tanévben, a Fõvárosi Önkormányzat jóvoltából alakíthattuk ki új intézményegységünket, a Módszertani Központot. Célja összecseng elõdeink az (alapítók) elképzeléseivel, a civil és társadalmi szervezetek gyermekekre vonatkozó elképzeléseivel, intézményünk pedagógiai céljával, valamint a szülõk igényeivel is.

AZ

ELÕKÉSZÜLETEK

Mindenekelõtt definiálni kellett a Módszertani Központ célját és feladatát, valamint beilleszteni a meglévõ szervezeti struktúrába. Meg kellett teremteni a legalapvetõbb személyi és tárgyi feltételeket, és meg kellett tervezni a célok megvalósítását szolgáló tevékenységeket. Meg kellett jelölni azt is, hogy az új intézményegység kinek nyújt majd szolgáltatásokat. A Módszertani Központ kialakításában a Fõvárosi Önkormányzat kezdeményezése mellett döntõ fontosságú volt az intézményvezetés innovációs hajlandósága, és a megváltozott igényeket, az idõk szavát érzékelõ kollégák vállalkozó kedve, lelkesedése. Intézményünkben egy integrációt segítõ központ ötlete, mint láttuk, már a 30-as években felmerült. Volt tehát korai elõzménye is. Kapcsolatba léptünk a Gyengénlátók Általános Iskolájával, amelynek integrációt segítõ utazótanári hálózata sok éve hatékonyan mûködik. Nagyon készségesen ajánlották fel segítségüket és adták át tapasztalataikat. A központ kialakításának elõkészítésében segítséget kaptunk a Bicebóca Alapítványtól is. Az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekek utazótanári megsegítését néhány évig ez az alapítvány szervezte szinte az egész országban, míg pályázaton nyert anyagi erõforrásaik el nem fogytak. Tapasztalataik mellett átadták intézményünknek a teljes felmérési dokumentációjukat és a módszertani segédanyagokat is. A Fõvárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány pályázatára elkészült az alapvetõ célok és feladatok megfogalmazása, elképzelés született arról, miként fog mûködni a

84

A

MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

központ, és milyen fõ tevékenységi területei lesznek. Meghatároztuk az ellátandó feladatok idõbeli sorrendjét.

A MÓDSZERTANI KÖZPONT

CÉLJAI

A Módszertani Központ tevékenységének középpontjában a többségi közoktatási intézményekben integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekek fejlesztésének megsegítése áll. A tanulók esélyegyenlõségének javítása érdekében közelítenünk kell a mozgáskorlátozott gyermekeket nevelõket-oktatókat egymáshoz, személyes kapcsolatok építésével. Ennek során: • Teremtõdjön meg a kapcsolat, a tapasztalatcsere, a közös alkotás lehetõsége azok között az intézmények között, amelyekben foglalkoznak mozgáskorlátozott gyermekekkel. • Nyíljon lehetõség továbbképzésben együtt részt venni olyan pedagógusokkal, akiknek óvodájában, iskolájában mozgáskorlátozott gyermeket nevelnek-oktatnak. • Legyen mód minél szélesebb körben terjeszteni – a mozgáskorlátozott tanulók automatikus felmentése helyett – az egyénre szabott fejlesztés fontosságát.

A MÓDSZERTANI KÖZPONT

FELADATAI

Alapvetõ és sérülés-specifikus ismeretek nyújtása minden érintett számára, információszolgáltatás törvényekrõl, jogokról, akadálymentesítésrõl, érdekvédelemrõl. Kommunikációs lehetõségek biztosítása szakembereknek, pedagógusoknak, szülõknek, gyerekeknek, megbeszélések, konferenciák, szülõklub formájában. Tanfolyamok, továbbképzések szervezése. Kapcsolatok kezdeményezése más speciális ellátást biztosító és többségi intézményekkel, érdekvédelmi szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal, szövetségekkel. Segítségnyújtás a tanulók pályaválasztáshoz. A tanulási folyamatok megsegítése speciális módszerek, technikák és eszközök átadásával, megismertetésével.

A MÓDSZERTANI KÖZPONT

SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

A Módszertani Központ közvetlenül a „Mozgásjavító” Általános Iskola és Diákotthon igazgatójának irányítása alatt áll. A szervezeti felépítésben elfoglalt helyét a 2. sz. mellékletben található folyamatábra szemlélteti.

A

SZEMÉLYI

MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

85

ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK

A Módszertani Központ alakuló fázisban van, így a jelenlegi állapot még eltér a tervezettõl. Központunk szakembergárdáját a már meglévõ és a Fõvárosi Önkormányzat által létesítendõ új, összesen hat státuson dolgozó gyógypedagógusok alkotják majd. Egyikük lesz a központ vezetõje. Jelenleg négy szomatopedagógus dolgozik a központban. Ketten utazótanárok, egyikük elõkészítõ munkát végez. (Felmérések, továbbképzõ tanfolyam szervezése.) Egy, már korábban is meglévõ státus – a pályaválasztási felelõsé – szervesen kapcsolódik a Módszertani Központ tevékenységéhez A pályaválasztási szakember mentálhigiénés végzettségû gyógypedagógus, mûködési területe a pályairányítás és utógondozás. Bekapcsolódott a munkába a szintén már korábban kialakított feladatkörû ergoterápiai szaktanácsadó is. E négy munkatárs mögött ott áll az intézmény összes szakembere, akiktõl szükség esetén bármikor kérhetõ segítség. Az elmúlt másfél évben sikerült a Módszertani Központnak megfelelõ helyiséget találni, ahol a szakemberek a tartalmi fejlesztést célzó munkájuk egy részét végezni tudják. Itt zajlanak a heti egyszeri állandó idõpontban megtartott szakmai team és a szervezési feladatok. A kényszermegoldásként kapott irodahelyiség korábban kollégiumi hálóterem volt. Bebútorozását is az intézményben már meglévõ eszközök átcsoportosításával lehetett megoldani. Egyelõre egy számítógép és egy nyomtató segíti a munkát, ezen kívül van önálló telefonvonal és fax-készülék. A központ rendelkezik Internet hozzáféréssel, és van e-mail címe. A gyermekek fejlesztését az utazótanárok a többségi intézményekben végzik. Vidékre utazáshoz rendelkezésre állnak az intézmény autóbuszai.

AZ

ELLÁTOTTAK KÖRE

A Módszertani Központ tevékenységi köre fokozatosan fog bõvülni. Ezt a fokozatosságot a következõ oldalon lévõ ábra szemlélteti. A kezdeti fázisban a központ kevés szakemberrel, viszont sok iskolai, tanítási tapasztalat birtokában az iskolákon keresztül tudja a leghatékonyabban az ott tanuló mozgáskorlátozott gyermekeket megsegíteni. Ahogyan bõvül a kapacitása, és sikerül utazótanári hálózatot kiépíteni, úgy kerülünk közvetlenül kapcsolatba a szülõkkel és a gyermekekkel, hogy a folyamat megfordulhasson. Ekkor a gyermekek személyre szabott egyéni fejlesztésével tudjuk elérni a szülõk és a befogadó intézmények megsegítését.

86

A

Közoktatási intézmények

Pedagógusok

MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

Gyermekek

Pedagógusok

Szülõk

Szülõk

Gyermekek

Közoktatási intézmények

A Módszertani Központ jelenleg két szinten lát el feladatokat. Budapesten: • Jelenleg a budapesti közoktatási intézményeknek – óvodáknak, iskoláknak – és az érintett pedagógusoknak tudunk szakmai segítséget nyújtani. • Az utazótanári hálózat révén közvetlenül segítjük az óvodás és általános iskolás korú mozgáskorlátozott gyermekeket és szüleiket. A késõbbiekben a középfokú és a felsõoktatásban tanulókkal bõvül majd az ellátottak köre. Országosan: • Eseti szaktanácsadást végzünk, amely a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége megyei központjainak közremûködésével történik. • 60 órás, tanúsítványt adó akkreditált pedagógus továbbképzõ tanfolyamot szervezünk, melynek indítása már folyamatban van.

A

MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

87

A FÕVÁROSI KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI KÖZALAPÍTVÁNYHOZ BENYÚJTOTT PÁLYÁZATUNKBAN MEGJELÖLT TERVEK Az intézményünkben már régebb óta mûködõ területek jelentették a megvalósítás alapját. A meglévõ iskolai életmódra felkészítõ évfolyamok tevékenysége alapján lehetett “Az óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermekek kompenzatív fejlesztése programot” elkészíteni, megjelenítve a sérülésspecifikus szempontokat. A pályaválasztási tanácsadás is évek óta mûködik. Intézményünkben – az országban egyedülállóan – fõállású mentálhigiénés szakképzettségû szomatopedagógus dolgozik ezen a területen. (Ezeket a tevékenységeket a késõbbiekben részletesebben ismertetjük.)

TERVEZETT • • •

ÚJ TEVÉKENYSÉGEK

Speciális eszközök létrehozása, bemutatása. Pedagógiai, ergoterápiás tanácsadás szülõknek. Diákklub létrehozása, hogy a spontán integrációban részt vevõ mozgáskorlátozott fiatalok megtalálják a számukra biztonságot jelentõ sorstársi közösséget. • Szülõklub megalakítása, hogy a hasonló gondokkal, problémákkal küzdõ szülõk találkozhassanak egymással. • Többségi vagy lakóhelyi általános iskolába járó mozgáskorlátozott gyermekek megsegítése. • Bemutató órák szervezése, konzultációs lehetõség megteremtése olyan óvónõk, tanítónõk számára, akik mozgáskorlátozott gyermeket tanítanak. • A középiskolás mozgáskorlátozott gyermekek tanulmányainak, életkezdésének nyomon követése. • Eszközkatalógus létrehozása, megjelentetése az Interneten. • A Módszertani Központ honlapjának elkészítése. • Szülõk számára oktatási CD és videó elkészítése. Az eredeti elképzelés azonban a gyakorlati életben kissé átalakult, a pályázatban megjelölttõl kissé eltérõen valósult meg. A legfontosabb feladat a Módszertani Központtal szemben támasztott igények felmérése lett, összekötve az intézmények közötti kapcsolatok kialakításával. Ilyen alapos felmérést az interjúkészítés módszerével korábban még senki sem végzett. Évek óta nagy szükség volt a mozgáskorlátozott gyermekek fejlesztéséhez szükséges segédeszközöket teljes körûen összegyûjtõ eszközkatalógusra. Most a Módszertani Központ keretein belül erre is sor kerülhetett. Hiánypótló munka született, mely az intézményeknek, szakembereknek, többségi pedagógusoknak, szülõknek jelent nagy segítséget a speciális eszközök, játékok kiválasztásában.

88

A

MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

Elkészült a Kompenzatív képességfejlesztõ program integrált óvodai nevelésben részt vevõ mozgáskorlátozott gyermekek sérülés-specifikus megsegítésének érdekében. Ehhez hasonló módszertani anyag eddig nem volt elérhetõ Magyarországon. A költséges CD helyett bemutatkozó videofilmet készítettünk, amely alapjául szolgálhat a késõbb elkészítendõ oktató anyagnak. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai karának Szomatopedagógiai Tanszékével közösen tanfolyamot akkreditáltatunk, mozgáskorlátozott gyermekeket integráltan oktató pedagógusok számára. Az Európai Unió pályázatok segítségével kívánja elõmozdítani az európai szintû együttmûködést, a fogyatékos gyermekek iskolai integrálása területén is. Kapcsolatba léptünk a magyarországi koordináló partnerrel, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karával, így intézményünk is e program részesévé vált. A pályázatban megjelölt Internet honlap elkészítése egy, már valamilyen szinten mûködõ és szolgáltató központot feltételez, így azt a központ alakulásának késõbbi fázisában célszerû megvalósítani. A szülõklub létrehozásához elõbb az utazótanári hálózatot kell kifejlesztenünk, és az ott kialakított partneri kapcsolatokra építhetõ fel az eredeti elképzelés.

A

TERVEK MEGVALÓSULÁSA, A

TANI

KÖZPONT

MÓDSZER-

TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEI

A Módszertani Központ jelenleg négy gyógypedagógus szakemberrel mûködik, de a munkába folyamatosan kapcsolódnak be azok a kollégák, akik magas színvonalú szakmai tudásukkal segítik a központ mûködését egyes részfeladatokban.

AZ

IGÉNYEK FELMÉRÉSE

A Módszertani Központtal szemben támasztott igények felméréséhez intézményünkbõl összesen 32 vállalkozó szellemû szakember csatlakozott. Felmérésünk a budapesti általános iskolákban és az óvodákban hiánypótló jellegû. Kutató munkánkat Budapest 361 általános iskolájában végeztük, és az óvodák 50%-át is sikerült feltérképeznünk. Az elkészített interjúkban felmerülõ igények kielégítését 2000/2001-es tanév elejétõl kezdtük meg. Az az álláspontunk, hogy segíteni annak lehet, aki ezt igényli (intézmény, szülõ, gyermek), viszont mindenkinek fel kell kínálni szolgáltatásainkat, hogy igényelhesse segítségünket.

A

A

MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

89

FELMÉRÉS CÉLJA

• az integráltan oktatott fogyatékos tanulók felkutatása, • befogadó szándékú iskolák feltérképezése, • kapcsolatteremtés és tapasztalatcsere, • a többségi iskolák és pedagógusok konkrét problémáinak, igényeinek felmérése volt. A felmérés – az információk gyûjtésén túl – szélesebb körben ismertté tette a Módszertani Központot az intézményvezetõk és érintett családok számára.

AZ

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK FELMÉRÉSE

Minden budapesti általános iskolának elküldtük Módszertani Központunk levelét, amely annak tervezett tevékenységérõl és a felmérés jellegérõl tájékoztatta az intézményvezetõket. A befogadó szándékú iskolákban az intézmény vezetõjével vagy helyettesével a kollégák személyesen készítettek interjút. Az ötoldalas interjú keretében a következõ témakörökben válaszoltak a kérdésekre az interjúalanyok. • Tanulói összlétszám • Fogyatékos tanulók létszáma • Mozgáskorlátozott tanulójuk diagnózisának ismerete • A befogadás szándéka • Motiváció a fogyatékos gyermekek befogadására • A fogyatékos gyermekek fogadtatása • A törvényi elõírások ismerete • Az akadálymentesség biztosítása • A segítség igénylésének iránya (Teljes kérdõív: 5. sz. melléklet)

A

FELMÉRÉS ÉRTÉKELÉSE NÉHÁNY FONTOS SZEMPONT SZERINT

Budapest 361 általános iskolájába juttattuk el a Módszertani Központ bemutatkozó levelét. Azokban az iskolákban, ahol erre lehetõség volt, interjú is készült. 274 interjú készült el, vagyis az összes iskola 76 %-áról vannak adatok. A 274 interjú feldolgozása során a következõ szempontok szerint történtek összegzések: A 274 iskolából 24 speciális intézmény (értelmi, illetve érzékszervi fogyatékosok iskolái) – az iskolák 9%-a –, ezekben összesen 211 mozgáskorlátozott gyermek tanul. Mozgáskorlátozott tanulót integráltan oktató iskolák száma 103. (Ez az interjút adó iskolák 37%-a.) Ezekben összesen 159 mozgáskorlátozott gyermek tanul. Tanulójuk diagnózisát csupán az iskolák 33%-a ismeri pontosan, 67%-uk nem vagy csak hiányosan ismeri. Az iskolák a Módszertani Központ segítségét a következõ témakörökben kérték. Pályaválasztás, eszközellátás, eszközkatalógus, bútorok (egészségeseknek is prevenciós

90

A

MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

87 iskola elzárkózott

24% 76%

274 iskola adott interjút

18.

ÁBRA

AZ

INTERJÚKÉSZÍTÉS EREDMÉNYESSÉGE

céllal), akadálymentesítés, jogi tanácsadás, szakmai segélyvonal, szakmai továbbképzés, tanfolyam, szakirodalom, konzultáció, bemutató óra, együttmûködés, terhelhetõség, úszás lehetõség, szülõtámogatás, szülõklub, gyógytorna, pszichológus, orvosi segítség, segítség a tanuló felvételénél, szûrés (a súlyosabban sérült gyermekek speciális intézménybe kerüljenek), információ nyújtása integrációs szándékú pályázatokról. A továbbiakban látni fogjuk, hogy ezen problémakörök többségének megoldására már sikerült megtalálni és kialakítani a megfelelõ szolgáltatást.

24 speciális intézményben 211 mozgáskorlátozott tanuló

38%

103 iskola oktat integráltan mozgáskorlátozott gyermeket. Tanulók száma: 159

9%

53%

147 iskolában nem tanul mozgáskorlátozott gyermek

19. ÁBRA MOZGÁSKORLÁTOZOTT TANULÓKAT INTEGRÁLTAN OKTATÓ ISKOLÁK ARÁNYA

A

Nem ismerik 30%

Orvos ismeri 9%

Hiányos 33%

20.

AZ

91

MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

ÁBRA

A

Pontos 33%

DIAGNÓZISOK ISMERETE

ÓVODÁK FELMÉRÉSE

Az iskolákéhoz hasonló felmérést 2000 szeptemberében az óvodák körében is elkezdtük. 209 óvodában készült interjú. Ez az óvodáknak mintegy a fele. A felmérés folytatásához anyagi forrásaink egyelõre még hiányoznak. Ebben a fázisban a feldolgozás is csak néhány fontosabb kérdésben történt meg. 143 integrációra nyitott óvodát találtak a kollégák. Mozgáskorlátozott gyermek 39 óvodában van, számuk 52 fõ.

elzárkózó: 66 óvoda

32% 68% mozgáskorlátozott gyermekek integrációjára nyitott: 143 óvoda

21.

ÁBRA

AZ

ÓVODÁK MEGOSZLÁSA INTEGRÁCIÓS SZÁNDÉK SZERINT

92

A

MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

van integráltan nevelkedõ gyermek 39 óvodában

19%

81%

nincs mozgáskorlátozott gyermek 170 óvodában

22.

ÁBRA

MOZGÁSKORLÁTOZOTT

GYERMEKEKET FOGADÓ ÓVODÁK ARÁNYA

A Módszertani Központ 2000-ben három alkalommal mutatkozott be különbözõ fórumokon (Fogyatékos Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány – Budapest, MAGYE konferencia – Gyula, Önfejlesztõ Iskolák szakmai konferenciája – Budaörs), melynek során ismertettük a felmérés eredményeit.

KAPCSOLATFELVÉTEL

ÉS KAPCSOLATTARTÁS

A kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás az érintett intézményekkel, pedagógusokkal, családdal az utazótanár feladata. Az utazótanár végzi a gyermek komplex felmérését, a fejlesztést, speciális segítséget nyújt a többségi intézmények pedagógusainak, közremûködik az eszközellátásban.

PEDAGÓGIAI

SZEMPONTÚ ÉS MOZGÁSVIZSGÁLATOK

ELVÉGZÉSE A felmérésekhez a Bicebóca Alapítványnak az integráltan nevelkedõ mozgáskorlátozott gyermekek felmérésére – a Soros Alapítvány támogatásával – korábban kidolgozott felmérõlapjait használtuk fel.

A

MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

KOMPENZATÍV

93

KÉPESSÉGFEJLESZTÕ PROGRAM

A kompenzatív képességfejlesztõ program az integrált óvodai nevelésben részt vevõ mozgáskorlátozott gyermekek sérülés-specifikus megsegítésére készült. A program alapul és figyelembe veszi a szakirodalomban a 3–5 éves életkor sajátosságairól leírtakat, továbbá épít a mozgáskorlátozottak hazai speciális, illetve többségi nevelésének gazdag tapasztalatokkal rendelkezõ gyakorlatára. Szervesen kapcsolódik a magyarországi óvodák nevelési alapdokumentumához, az Óvodai nevelés alapprogramjához. Az általános alapelvek mellett a speciális szempontokat a gyakorlati eredményesség érdekében egy-egy fejlesztendõ területhez kapcsoltan mutatja be. A program alkotói sok éve foglalkoznak 5–7 éves mozgáskorlátozott gyermekek iskolai életmódra felkészítésével. A program az óvodapedagógus és a szomatopedagógus együttmûködésével történõ fejlesztõ tevékenység tartalmi kereteit, területeit fogalmazza meg. A gyakorlatban igen jól használható több mint százoldalas anyag a fejlesztési területek megadásával segíti kialakítani – a gyermek megfigyelése, felmérése után – az egyénre szabott fejlesztési tervet. Az egyes tevékenységi formákhoz tartozó ajánlások megfogalmazásával segíti a fejlesztési terv megvalósítását. A programot mindenki számára hozzáférhetõvé kívánjuk tenni.

A PROGRAM TARTALMA, A KIDOLGOZOTT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK „Mozgásnevelés” A fejezet tartalmazza a nagy- és finommozgás fejlesztését, az önkiszolgálás, önellátás fejlesztését, valamint az egyes kórformák specifikus jellemzõit. „Az érzékelés, észlelés fejlesztése” Ennek a fejezetnek talán legnagyobb érdeklõdésre számot tartó része a grafomotoros fejlesztés és az írás-elõkészítés. A további feldolgozott területek: a test személyi zónájának fejlesztése, mozgásérzékelés, mozgáskoordináció fejlesztése, a vesztibuláris rendszer, a téri tájékozódás fejlesztése, a tapintás fejlesztése, a látási és hallási észlelés fejlesztése, a szem-kéz koordináció fejlesztése. A mentális képességek fejlesztése Ezt a területet a program a különbözõ óvodai tevékenységformák tükrében mutatja be. Ezek a tevékenységi formák: játékfajták, gyakorlójáték, konstruáló játékok, szerepjáték, dramatizálás, bábozás, szabályjáték, tanulás, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, a külsõ világ tevékeny megismerése.

94

A

MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

A „Kommunikációs képességek fejlesztése” címû fejezet a beszéd- és kommunikációfejlesztésrõl, a beszédhibák típusairól, a fejlesztés feladatairól szól az óvónõk és utazótanárok számára. Az „Érzelmi, akarati élet, szocializáció” címû fejezetben a beszoktatásról, a mozgáskorlátozott gyermek pszichés fejlõdésérõl, a szabad és kötött foglalkozásokról kapunk útmutatást.

KISSZÓTÁR A szótár a Kompenzatív képességfejlesztõ programhoz készült segédanyag. A szakirodalomban leggyakrabban elõforduló szakkifejezések közérthetõ magyarázatát tartalmazza szülõk, nem speciális képzettségû pedagógusok számára. A programtól különválasztva is használható.

EGYÉNI

FEJLESZTÉSI PROGRAMOK

A utazótanárok elkészítik a mozgáskorlátozott gyermekek személyre szabott egyéni fejlesztési programját a többségi pedagógusok számára, majd végigkísérik a fejlesztést, szükség esetén konzultálnak. Annak eldöntéséhez, hogy a gyermekek fejlesztésének mely területein szükséges egyéni fejlesztõ programok alkalmazása, részletes, az észlelés területére is kiterjedõ felmérést kell végezni, s erre kell épülnie az egyéni fejlesztési tervnek. A terv tartalmazza a bevezetõ részt, amelyben feltüntetjük a diagnózist, a viselkedés jellemzõit, a beszéd, a mozgás és az egyes észlelési részterületek, s a megsegítendõ területek felmérési eredményeit. Az éves tervet, amely tartalmazza az egész évre szóló fõ feladatokat, a megvalósítás módját, idejét, eszközeit. A részletes tervet, mely az éves anyag egy-egy hónapra történõ lebontását tartalmazza. Ezt lehet hosszabb, de rövidebb idõre is tervezni.

EGYÉNI

FEJLESZTÕ FOGLALKOZÁSOK

A foglalkozásokat az utazótanárok végzik az általuk végzett megfigyelések, meghatározott felmérési eljárás alapján elkészített egyéni fejlesztési terv szerint. Óvodáskorú gyermek esetén a Kompenzatív képességfejlesztõ program az iránymutató.

A

MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

95

TANÁCSADÁS A tanácsadás olyan szolgáltatás, amelyet az intézmények, pedagógusok, szülõk vehetnek igénybe telefonon, e-mailen vagy személyesen. Vidéken eseti szaktanácsadást a MEOSZ megyei központjainak közremûködésével szervezünk. A megyei központok címlistáját a 4.sz. melléklet tartalmazza. Tanácsadás a speciális pedagógiai segítségnyújtás módjáról a többségi intézmények számára a nagy tapasztalattal rendelkezõ, de nem utazótanári munkakörben dolgozó szakemberek bevonásával is történhet.

ERGOTERÁPIÁS

TANÁCSADÁS

Az ergoterápiás tanácsadás elõsegíti a mozgáskorlátozott gyermekek hétköznapi önállóságának kialakítását. A mindennapi élet legtöbb tevékenységében a gyermekek mozgásállapotához mért legnagyobb önállóság eléréséhez többféle megközelítés szükséges. Egyrészt az ergoterapeuta megtanítja a gyermekeknek a különbözõ mozdulatokat, másrészt a többségi pedagógusokat és a szülõket is megtanítja azok gyakoroltatására. Segít a különbözõ segédeszközöket kiválasztani, s azok használatát is megtanítja a gyermekeknek, pedagógusoknak, szülõknek. Esetenként szükség lehet a környezetnek a gyermekek állapotához történõ adaptálására is.

ESZKÖZKATALÓGUS A katalóguslapok elkészítésében intézményünk bármely gyógypedagógusa, illetve gyógytornásza részt vehetett. Eddig 113 lap készült el. A katalóguslapok tartalmazzák az eszköz nevét, színes fényképét, árát, gyártóját, szervizét, hol kapható, és kinek ajánlható. A sérülés-specifikus eszközök mellett többségében olyan hagyományosan nem mozgáskorlátozottak által használatos eszközök is bekerültek e gyûjteménybe, amelyek napi gyakorlati használata a mozgáskorlátozottak fejlesztését vagy életvitelük megkönnyítését elõmozdítja. A következõ termékcsoportok találhatók meg katalógusunkban: • oktatási segédeszközök, • mozgásfejlesztéshez szükséges eszközök, • gyógyászati segédeszközök, • kommunikációs eszközök, • logopédiai fejlesztõ eszközök,

96

A

MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

• önkiszolgáláshoz szükséges eszközök, • iskolai berendezések. Az eddig elkészült lapokat iskolánk számítástechnika tanára dolgozta fel, a késõbbiekben a katalógus bõvíthetõ formában CD-re és az Internetre is felkerülhet. Az eszközkatalógus az utazótanárok rendelkezésére áll, szükség esetén magukkal viszik a többségi intézménybe, hogy a helyszínen közösen lehessen megkeresni a segítõ eszközt vagy eszközöket.

SPECIÁLIS

VAGY SPECIÁLIS CÉLRA HASZNÁLT

ESZKÖZÖK AJÁNLÁSA, KIVÁLASZTÁSA

A Módszertani Központ által elkészített és folyamatos bõvítés alatt álló eszközkatalógus segítségével, valamint a Mozgásjavító Általános Iskolában fellelhetõ valamennyi eszköz kipróbálásának lehetõségével történik. Késõbb az eszközök kölcsönzése is lehetõvé válik majd.

PÁLYAVÁLASZTÁSI

TANÁCSADÁS MÛKÖDTETÉSE

Feladata: pályairányítás és utógondozás, pályakorrekció. Segítséget nyújt a pályaválasztásnál a vágyak és a realitások összeegyeztetésében. Mivel az érdeklõdés és a megélhetés elválik egymástól a fizikális korlátok miatt, ezért az elõbbi erõsítése, mint a személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának eszköze szintén szerepel a programban. A pályaválasztásért felelõs munkatárs kapcsolatot tart és épít ki a pályaalkalmasságot vizsgáló szervezetekkel. Felkutatja a megtanulható részfoglalkozásokat, elõkészíti és megszervezi az intézménylátogatásokat. Munkahelyet, munkaeszközt keres a végzett tanulóknak. Kapcsolatot tart a szülõkkel, állami neveltek esetében eljár a számukra kijelölt gyámnál. Folyamatosan figyelemmel kíséri a volt tanítványok integrálódását, szükség esetén újabb segítséget nyújt számukra. Kapcsolatot tart a befogadó intézményekkel. Ezeket az ismereteket megosztja a többségi vagy lakóhelyi iskolákban tanuló mozgáskorlátozott gyermekek szüleivel vagy tanárával. Szaktanácsadás formájában, illetve kérésre segíti a továbbtanulás megvalósulását.

TOVÁBBKÉPZÕ

TANFOLYAM SZERVEZÉSE

A „Mozgáskorlátozott gyermekek integrált óvodai és iskolai nevelését, oktatását segítõ gyógypedagógiai ismeretek” címû tanfolyam akkreditált pedagógus-továbbképzési program lesz, alapítója intézményünk, a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon.

A

MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

97

A képzés teljes óraszáma 90 óra, tartalmát az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar Szomatopedagógiai Tanszéke alakította ki. A továbbképzési program a mozgáskorlátozott gyermekek integrált nevelésében, oktatásában részt vevõ pedagógusok számára gyógypedagógiai-szomatopedagógiai elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt majd, annak érdekében, hogy képessé váljanak a mozgáskorlátozott gyermekek szakszerûbb ellátására, a gyógypedagógiai szakemberekkel való hatékony együttmûködésre. A tanfolyam alapító és indító eljárása folyamatban van. Az elõadások, hospitálások és gyakorlatok helyszíne a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon Mexikói úti, valamint a halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek oktatását végzõ Csillagház tagozata. A továbbképzés foglalkozásainak megtartásában részt vesznek intézményünk és a fõiskola szomatopedagógiai tanszékének pedagógusai is. A továbbképzésre jelentkezhet minden, mozgáskorlátozott gyermekek óvodai és iskolai nevelésében, oktatásában részt vevõ vagy részt venni szándékozó, többségi intézményekben dolgozó pedagógus és nem szomatopedagógia szakos gyógypedagógus is. A Módszertani Központ munkatársainak tevékenységéhez tartozik még a dokumentációs rendszer kiépítése. A központ saját maga készíti el a leveleit (az iktatás az iskolai rendszerben történik) és egyéb dokumentumait: adatlapokat, felmérõlapokat, kérdõíveket, interjúkat, formanyomtatványokat, szerzõdéseket, megbízóleveleket. Tárolja és feldolgozza a dokumentumokat.

A MÓDSZERTANI KÖZPONT KIALAKÍTÁSÁNAK TAPASZTALATAI A Módszertani Központ 2000 januárjában kezdte meg mûködését. Ekkor az intézményvezetõ irányítása alatt egy gyógypedagógus tanár látta el az alapok lerakásához szükséges szervezési feladatokat. Az egyes részfeladatokat a nevelõtestület tagjai önkéntes jelentkezés alapján végezték.

INTERJÚKÉSZÍTÉS Az interjú kérdéseit elõre elkészítettük, mert csak így lehetséges annak feldolgozása. Fontos volt továbbá az interjúkészítõ és az interjú alanyának szabad beszélgetése is. Ugyanakkor törekedni kellett a 30-45 perces interjúkészítési idõkeret betartására. Lehetõség volt az interjúkészítõ véleményének kifejtésére is.

98

A

MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

Az interjúkészítõk visszajelzései a felmérésrõl többnyire pozitívak voltak. Nagy érdeklõdéssel fordultak a többségi intézmények felé. Hasznosnak találták, hogy bepillantást nyerhettek más intézmények életébe. A személyes találkozások alkalmával kiderülhetett, hogy mely intézmények gondolkodnak komolyan és felelõsséggel a sérült gyermekek integrációjáról. A felmérés elvégzésével alapvetõ információk gyûltek össze a mozgáskorlátozott gyermekek integrációját érintõ legfontosabb kérdésekrõl. Más fogyatékossági csoportba tartozó gyermekeket is jeleztek az integráló intézmények. Befogadó iskolájuk segítségkérését továbbítottuk a megfelelõ intézmények integrációt segítõ szolgálata felé.

ESZKÖZKATALÓGUS Intézményünk régi terve vált valóra egy könyvszerûen kezelhetõ, ugyanakkor számítógépes feldolgozásra is alkalmas, bõvíthetõ, pontos és friss adatokkal rendelkezõ, fényképes eszközkatalógus létrehozásával. A feladatot a földrajzilag is elkülönülõ két intézményegység között kellett megosztani. Az eszközök egy részérõl a Mexikói úti tagozaton dolgozó szakembereink készítették el az adatlapokat, míg másik részérõl a Csillagházban dolgozók. Minden eszköz mellé csatolni kellett jó minõségû fényképét is, hogy a számítógépes feldolgozásra is alkalmas legyen. A katalóguslapok elkészítésének díjazása ellenére is viszonylag kevés (113) eszköz került be a katalógusba, ez azonban folyamatosan bõvülni fog.

AZ

UTAZÓTANÁRI HÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE

Az elképzelések szerint az utazótanári feladatkört csak tapasztalt, gyakorlattal rendelkezõ gyógypedagógus láthatja el. A szakemberek kiválasztásánál igen körültekintõnek kell lenni. Az a tapasztalat, hogy az utazótanári munkakörrel szemben, elsõsorban a konzervatív pedagógiai közgondolkodás miatt a kollégáknak fenntartásaik vannak. A beszélgetések során gyakran említik az utazás kellemetlenségeit. Ha vonzza is õket a feladat újszerûsége, elõször inkább szeretnék megízlelni, majd ezután dönteni a változtatás mellett. A kipróbálást szerintük az is akadályozza, hogy az oktatótanárok délelõtt tanítanak, bekapcsolódásuk a központ munkájába órarend-változtatást is igényelne (pl. hospitálás a többségi intézményben is fõként délelõtt történhet). Egyelõre több a magyarázat a részvétel elhárítására, mint az újszerû ötlet és megoldási javaslat a programhoz való csatlakozás és részvétel érdekében. Jelenleg elsõsorban a fõállású munkatársak végzik a munkát, illetve hozzájuk csatlakoznak az intézményben dolgozó, néhány órában részt vevõ belsõ óraadó gyógypedagógusok, illetve a nem

A

MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

99

intézményünkben dolgozó külsõ szerzõdéses vagy vállalkozói szerzõdéssel tevékenykedõ szakemberek. A cél egy stabil 6-8 fõs személyzet, amely mindig kiegészül belsõ és külsõ szakemberekkel.

ÖSSZEGZÉS Módszertani Központunk kialakulásának kezdetén járunk. Rengeteg ötletet, elképzelést kell összehangolnunk, de a jelenlegi úttörõ szakaszban sok a bizonytalanság is. Egyelõre még kis létszámú, de annál lelkesebb szakembergárda végzi az alapozó feladatokat. Nálunk is megvannak az erre a szakaszra jellemzõ sikerek és nehézségek. Már elkezdtük a helyzetelemzést, nagy vonalakban ismerjük a velünk szemben támasztott igényeket, de mind a szakemberekkel, mind az érintettekkel el kell fogadtatni magunkat. Igyekszünk a többségi intézmények pedagógusait kikérdezni felmerülõ problémáikról, nehézségeikrõl, ezekben tanácsadással, szakirodalom gyûjtésével, szakmai anyagok létrehozásával segítjük õket, tanfolyamszervezéssel biztosítjuk ismereteik bõvítését. A kiemelt speciális segítséget igénylõ esetekben utazótanári hálózat kiépítésével közvetlenül a szülõket és a mozgáskorlátozott gyermekeket tudjuk megsegíteni. Meg kell találnunk intézményünkön belül is a különbözõ egységekkel való kapcsolat és együttmûködés lehetõségét, hogy a régi szervezeti alapokon új funkcióval egy, a régit magában foglaló, de a kor igényeinek jobban megfelelõ intézmény jöhessen létre. Tapasztalatainkkal segíteni kívánjuk más, hasonló központok létrejöttét. Bízunk abban, hogy körültekintõ és jól megalapozott elõkészítõ munkánk után, központunk személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek bõvülésével tevékenységünket folyamatosan magas színvonalon tudjuk végezni, és elképzeléseinket a legmesszebbmenõkig megvalósíthatjuk.

TEVÉKENYSÉGÜNK

HATÉKONYSÁGÁNAK

KONTROLLJA Partnereinktõl (többségi pedagógusoktól, szülõktõl, az integrált gyermekektõl) minden évben elégedettségi kérdõív kitöltését kérjük majd, hogy eljuttathassák hozzánk észrevételeiket, javaslataikat, elvárásaikat tevékenységünkkel kapcsolatban. A kérdõívek lehetõséget biztosítanak arra, hogy partnereink véleményt nyilváníthassanak a tanárok munkájáról, a tárgyi feltétételekrõl, hogy visszajelzést kapjunk, s így a tevékenységünket folyamatosan az igényekhez tudjuk igazítani. Az interjúkészítés módszerével még több és pontosabb információhoz juthatunk, ezért a jövõben ezt az eszközt is alkalmazni kívánjuk.

100

TOVÁBBI

A

MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Tervezzük hasonló központok létrejöttének segítését minden megyében, és a kapcsolattartást az új központokkal. Az Interneten is meg kívánunk jelenni elkészült honlapunkkal. Az eszközkatalógust folyamatosan bõvíteni fogjuk, továbbfejlesztjük, valamint az Interneten és CD-n is megjelentetjük. Rendkívül nagy az igény kölcsönözhetõ eszköztárra és szakkönyvtárra, s ennek létrehozását mi is nagyon fontosnak tartjuk. Szülõklub és nyári táborok szervezésével is segíteni kívánjuk a mozgáskorlátozott gyermekeket és szüleiket. Szülõk számára oktató CD készítését tervezzük. A Csillagházban összegyûlt tapasztalatok birtokában tervezzük a halmozottan sérült súlyos mozgáskorlátozott gyermekekkel foglalkozó szakemberek munkájának megsegítését. A középiskolás korosztály felé is kiterjeszteni kívánjuk segítõ és tanácsadói szolgáltatásainkat.

ÖNÁLLÓ

KIADVÁNYAINK

DR. DERERA MIHÁLY szerk.: Kilencvenöt

év a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában. Dimenzió 3+1 Stúdió, 1998. GORDOSNÉ DR. SZABÓ ANNA szerk.: Jubileumi szakmai konferencia anyaga. Gyógypedagógiai Szemle, Különszám, 1994. GORDOSNÉ DR. SZABÓ ANNA szerk.: Huszonöt év a halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában. Gyógypedagógiai Szemle, Különszám, 1999. NÁDAS PÁL szerk.: Kilenc évtized a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában. DFC Kiadó, 1993. Pedagógiai program és helyi tanterv, Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon Halmozottan Fogyatékos Gyermekeket Oktató Nevelõ Mozgásfejlesztõ Tagozat, 1998. Pedagógiai program és helyi tanterv, Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon, 1997. Szocializációs program, továbbtanulásra, munkavégzésre, önálló életvitelre való felkészítés (kézirat). Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon Csillagház Tagozata, 2000. Terápiás fejlesztõ program a súlyosan halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek iskolai fejlesztésére (kézirat). Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon Csillagház Tagozata, 2000.

A

MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

INTERNETEN

101

ELÉRHETÕ ANYAGOK

Az OKI honlapján található: www.oki.hu:/tanterv/elso.lap/143xxx23.htm KÉKESINÉ JÁNÓ ROZÁLIA: Gépi írás KISS ERIKA: Mozgásnevelés KOLLÁR K.–LALIK V.–MAJSAINÉ HARTYÁNI J.: Adaptáló program az iskola által szervezetten az 5-7 éves mozgáskorlátozott gyermekek iskolai életmódra felkészítése céljából MANÁNÉ IZSÓ ÁGNES–DR. MALATINSZKY GY.: Életvitel, gyakorlati ismeretek

FELHASZNÁLT

IRODALOM

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak módosításai DR. BENCZÚR MIKLÓSNÉ: Mozgásfogyatékosok integrált oktatásának helyzete egy felmérés tükrében. Gyógypedagógiai Szemle, 1991/1. Budapest Fõváros Közoktatás-fejlesztési Terve, Budapest, 1998. CSEH GYÖRGYI: Jól csináltuk? A pedagógiai program felülvizsgálata. In: Tanári létkérdések. Raabe Klett Könyvkiadó, Budapest, 2000. DR. DERERA MIHÁLY szerk.: Kilencvenöt év a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában. Dimenzió+3 Stúdió Kiadó, 1998. DOMBAINÉ ESZTERGOMI ANNA: A minõségbiztosítás lehetõségei egy gyógypedagógiai intézményben. Szakdolgozat, PTE-KÖVI, Holland–magyar vezetõképzõ program, Pécs–Szeged, 2000. DOMBAINÉ ESZTERGOMI ANNA: Huszonöt éves a Ráby utcai Tagozat. In: Kilencvenöt év a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában. Dimenzió+3 Stúdió, 1998., 37-54. FÓTINÉ HOFFMANN ÉVA: Elõvizsgálat – spontán és tudatosan integrált – mozgáskorlátozott tanulók körében. GYOSZE Különszám, 1998. Jelentés Budapest Fõváros Közoktatás-fejlesztési Tervének felülvizsgálatáról, javaslat a Fõvárosi Önkormányzat intézkedési tervére, Budapest, 2000. NÁDAS PÁL: „A ház” – Esettanulmány, egy megvalósult fejlesztés leírása. Záródolgozat, PTE-KÖVI, Holland-magyar vezetõképzõ program, Pécs–Szeged, 1998. NÁDAS PÁL: Az iskola mindenkié? In: A mozgásfogyatékos emberek rehabilitációjának sokoldalú megközelítése, MEOSZ Tanulmánykötet, 1997., 119–136. NÁDAS PÁL szerk.: Kilenc évtized a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában. DFC Kiadó, 1993. Mérés – értékelés – tanácsadás – fejlesztés. A Gallup QPSA (Közszolgáltatás Minõség Audit) modellje, Tájékoztató anyag, 2000. Minõségfejlesztési kézikönyv. Oktatási Minisztérium, Budapest, 1999–2000.

102

A

MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

Pedagógiai program és helyi tanterv. Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon Halmozottan Fogyatékos Gyermekeket Oktató Nevelõ Mozgásfejlesztõ Tagozat, 1998. Pedagógiai program és helyi tanterv. Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon, 1997. POLINSZKY TIBOR–CSÁVÁS DEZSÕNÉ: Funkcióterv. Testi és Értelmi fogyatékosok Általános Kisegítõ Iskolája és Nevelõotthona, Középülettervezõ Vállalat, Budapest, 1980. PÕCZE GÁBOR–TRENCSÉNYI LÁSZLÓ: Pedagógiai program – hogyan? Munkanapló a pedagógiai program elkészítéséhez. OKI Budapest, NAT-TAN, 1996.

A MÓDSZERTANI KÖZPONT

LÉTREJÖTTÉT SEGÍTÕK,

A KEZDETI LÉPÉSEKET TÁMOGATÓK, AKIKET EZÉRT KÖSZÖNET ILLET Fõvárosi Önkormányzat Oktatási Ügyosztálya és Oktatási Bizottsága Fõvárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány Gyengénlátók Általános Iskolája: Jankó Brezovai Pálné igazgató és Vargáné Mezõ Lilla igazgatóhelyettes Bicebóca Alapítvány Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar: dr. Benczúr Miklósné tanszékvezetõ fõiskolai docens dr. Bernolák Béláné fõiskolai adjunktus Fótiné Hoffmann Éva fõiskolai adjunktus

MELLÉKLETEK

104

1/A.

SZ. MELLÉKLET

ISKOLASZERKEZET – MEXIKÓI βχ

ÚT

βχ

βχ

ISKOLAI ÉLETMÓDRA FELKÉSZÍTÕ TAGOZAT

KÉSZSÉGFEJLESZTÕ

ÉV

ISKOLAI

ÉLETMÓDRA ELKÉSZÍTÕ ÉV

ISKOLAI TAGOZAT ALSÓ

TAGOZAT

1. OSZTÁLY 2. OSZTÁLY 3. OSZTÁLY 4. OSZTÁLY FELSÕ

TAGOZAT

5. OSZTÁLY

FELZÁRKÓZTATÓ OSZTÁLY

6. OSZTÁLY

5. OSZTÁLY

7. OSZTÁLY

6. OSZTÁLY

8. OSZTÁLY

7. OSZTÁLY 8. OSZTÁLY

1/B.

105

SZ. MELLÉKLET

ISKOLASZERKEZET – CSILLAGHÁZ ELÕKÉSZÍTÕ SZAKASZ

I. É. FELK.

K.K. FEJL.

ALSÓ (ALAPOZÓ) SZAKASZ

1.

2.

FZ.

3.

4.

KÖZÉPSÕ (INTENZÍV FEJLESZTÉSI) SZAKASZ

5.

6.

FELSÕ (ORIENTÁCIÓS) SZAKASZ

7.

8.

SZOCIALIZÁCIÓS IDÕSZAK (ALTERNATÍV)

TOVÁBBTANULÁS

(MÁS

INTÉZMÉNYBEN)

11–12.

106

AZ

2.

SZ. MELLÉKLET

INTÉZMÉNY JELENLEGI SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE NEVELÕTESTÜLET

Összdolgozói testület

IGAZGATÓ

Módszertani központ

Iskolaszék Érdekképviselet

OPERATÍV VEZETÕSÉG

Iskolai feladatok

Diákotthoni feladatok

Tagozati ig.h. Csillagház

Iskolai ig.h. Mexikói út

Diákotthoni ig.h.

Gazdasági feladatok

Kertészeti tagozatvezetõ

MUNKAKÖZÖSSÉGEK – HELYI KIS VEZETÕSÉGEK

Csillagház tagozat

Iskola Mexikói út

Diákotthon Mexikói út

Gyöngyvirág u. tagozat

Gazdasági csoport

Ig.h. Alapozó mkv. Orientációs mkv. Mozgásnev. mkv. Asszisztensi mkv. Érdekképv.

Ig.h. IÉT mkv. Alsós mkv. Felsõs mkv. Mozgásnev. mkv. Pályavál. mkv. Ergoterapeuta Dök

Ig.h. Nevelõtanári mkv. Gyf. mkv. Pályavál. mkv. Ergoterapeuta Dök

Ig.h. Pedagógiai mkv. (Maglódi is) Mûködtetés Dök

Ig.h. Pénzügyi csv. Gondnoki csv. Élelm. csv. Szállít. csv. Üdültetési csv.

Gondnok Iskolaszék tanár képv.

Iskolaszék tanár képv.

Iskolaszék tanár képv.

3.

AZ

107

SZ. MELLÉKLET

INTÉZMÉNY ELLENÕRZÉSI RENDSZERE

1. AZ ISKOLA MINT AZ OKTATÁS-NEVELÉS SZÍNTERE A vizsgált terület: A tanulók Részterületek

Ellenõrzés módszere

A tapasztalatok összegzésének formája

Az ellenõrzési tevékenységet végzõk

A tanulók értékelése Iskolai munkában • Tanulmányi munka • Szorgalom • Magatartás • Munkához való viszony • Motiválhatóság • Aktivitás Egyéb tevékenységekben • Csoportképzés szempontjai • Differenciált foglalkozások Diákotthon, napközi, szabadidõs tevékenység

• Értékelés, szóbeli, írásbeli, egyéb módjai • Szaktárgyi felmérések • TEAM • Hospitálás saját osztályban, csoportban, diákotthonban

• Összhang kialakítása a különbözõ munkaközösségek között • Munkaközösségi munkatervek • Iskolai értékelési rendszer egy-egy tantárgyra vonatkozó kialakítása

Osztályfõnök, nevelõtanár Szaktanárok Munkaközösség-vezetõk Gyermekfelügyelõk

A tehetséges és a tanulási nehézséggel küzdõ tanulók támogatása. • Szakkörök tevékenysége • Korrekciók tartalma

• Interjú (minõség, hatékonyság felmérése) • Hospitálás • Tanulói dossziék – pedagógiai vélemények

• A pedagógiai program vizsgálata és szükséges korrekciós javaslata • Team-feladat tartalma

Igazgató Igazgatóhelyettesek Munkaközösség-vezetõk Osztályfõnökök Szaktanárok Nevelõtanárok

Hatékony idõkihasználás • Adekvát fejlesztési tartalmak • Másnapi felkészülésre, tanulásra fordított idõ • Szabadidõ • Tanulói munka tartalma, ellenõrzési és értékelési rendszere

• Hospitálás (du.is) • Interjú kollégákkal, • Tanulói kérdõív a tanulási módszerekrõl • Dokumentumelemzés

• Szakmai közösségi megbeszélés (oktatónevelõtanári, vagy egyéb TEAM)

Igazgatóhelyettesek Munkaközösség-vezetõk Osztályfõnökök Szaktanárok Nevelõtanárok

108

3.

SZ. MELLÉKLET

1. AZ ISKOLA MINT AZ OKTATÁS-NEVELÉS SZÍNTERE A vizsgált terület:

A nevelõk (szaktanárok, nevelõtanárok, mozgásnevelõk, gyermekfelügyelõk)

Részterületek

Ellenõrzés módszere

A tapasztalatok összegzésének formája

Az ellenõrzési tevékenységet végzõk

Programkészítés, programgondozás • Tantervek • Tanmenetek • Differenciált fejlesztési tervek

• Hospitálás (du., mozgásnevelésen, ergoterápiás foglalkozáson is) • Megbeszélés, egyeztetés kollégákkal • Dokumentumelemzés

• Munkaközösségek, igazgatóhelyettesek szakmai beszámolójának része • Szakmai belsõ továbbképzés egyik lehetséges formája

Igazgató Igazgatóhelyettesek Munkaközösség-vezetõk

Program és munkaközösségi munkatervek

• Hospitálás (du., mozgásnevelésen, ergoterápiás foglalkozáson is) • Megbeszélés, egyeztetés kollégákkal • Dokumentumelemzés

• Tanmenetek korrekciója, fejlesztése • Munkaközösségek év végi beszámolóban javaslattétel • Tapasztalatok beépítése a munkatervkészítésbe

Igazgató Igazgatóhelyettesek Munkaközösség-vezetõk

• Önképzéstovábbképzés • Módszertani felkészültség

• Beiskolázási terv elemzése • Tanári nyilvántartás • Alkalmazott módszerek a látogatott foglalkozásokon

Munkaközösségi és igazgatóhelyettesi beszámolók, megbeszélések

Igazgató Igazgatóhelyettesek Munkaközösség-vezetõk

3.

109

SZ. MELLÉKLET

2. EREDMÉNYESSÉG – HATÉKONYSÁG A vizsgált terület: Az intézmény iránti érdeklõdés

Részterületek

Ellenõrzés módszere

A tapasztalatok összegzésének formája

Az ellenõrzési tevékenységet végzõk

Beiskolázás • Iskolai elhelyezés • Iskolába érkezés Diákotthoni férõhely

• Dokumentumok elemzése: jelentkezõk és felvettek arányának vizsgálata • Szakértõi Bizottság kontrollvizsgálatának anyaga • Barátkozó Találkozó összegzése

• Iskolai adatbázis, statisztikák elemzése • Kapcsolat a Szakértõi Bizottsággal

• Igazgató • Igazgatóhelyettesek

Szülõk véleménye

• Szülõi kérdõív, • Információ szülõi értekezletekrõl, • Interjú az osztályfõnökökkel, iskolaszék tagjaival

• Kérdõívek kiértékelése, vezetõségi elemzése • Célok, feladatok, tapasztalatok megfogalmazása

• Igazgató • Igazgatóhelyettesek • Munkaközösségvezetõk

Társadalmi elismertség

• Dokumentumelemzés: Pályaválasztási felelõs anyagai • Kapcsolatteremtés beillesztése az iskola szervezetébe (pl. pályaválasztási felelõs munkája, utazótanári tapasztalatok alapján) • Külsõ visszajelzések: pl. „integráltak” nyomon követése • Szakmai elismertség: pl. „nyitott intézmény”, meghívás szakmai fórumokra, publikálás

• Iskolai adatbázis létrehozása, bõvítése • Tapasztalatok beépítése az adott munkakörökbe • Tapasztalatok beépítése a Pedagógiai programba • Médiában való megjelenés

• • • • •

Igazgató Igazgatóhelyettesek Pályaválasztási felelõs Osztályfõnökök Munkaközösségvezetõk • Ergoterapeuta

110

3.

SZ. MELLÉKLET

2. EREDMÉNYESSÉG – HATÉKONYSÁG A vizsgált terület: Képzési és tanulmányi eredményesség

Részterületek

Ellenõrzés módszere

A tapasztalatok összegzésének formája

Az ellenõrzési tevékenységet végzõk

Tanulmányi mutatók

Dokumentumelemzés: szaktárgyi felmérések (év végi), házi versenyek anyaga

• Szaktanári elemzés, értékelés, felmérések dokumentálása

• Oktató tanárok • Munkaközösségvezetõk • Osztályfõnökök

Integráció Továbbtanulás Munkába állás, elhelyezés

• Beiskolázási statisztika elemzése • Tanulói dokumentáció • Nyomonkövetés

• Iskolai adatbázis létrehozása, folyamatos fejlesztése, bõvítése, elemzése

• Oktató tanárok • Munkaközösségvezetõk • Osztályfõnökök • Ergoterapeuta • Pályaválasztási felelõs

Versenyek, vetélkedõk

• Munkaközösségi, szaktanári beszámolók elemzése • Interjú

• Iskolai adatbázis része • Munkatervkészítés alapja • Fenntartói beszámolók része • Publikációk

• Oktató tanárok • Munkaközösségvezetõk • Osztályfõnökök

3.

SZ. MELLÉKLET

111

3. AZ ISKOLA MINT A MUNKA SZÍNTERE A vizsgált terület: Az iskola mûködése

Részterületek

Ellenõrzés módszere

A tapasztalatok összegzésének formája

Az ellenõrzési tevékenységet végzõk

• Döntéshozatali rendszer • Ellenõrzési rendszer • Információs rendszer

Mellékelt ábra alapján interjú 1. ig-igh-k.-szakszervezet 2. igh-k.-középvezetõk 3. középvezetõkbeosztottak Visszacsatolás

• Munkaközösségi értekezletek • TEAM-megbeszélések • Vezetõségi értekezletek tartalmai • Félévi-év végi vezetõi beszámolók

• Igazgató • Igazgatóhelyettesek • Munkaközösségvezettõk

A munka szervezettsége • Adminisztrációs fegyelem • Munkafegyelem (pontosság, felkészültség, vállalt feladatok teljesítése) • „Összedolgozás” (a feladat által meghatározott munkatársakkal)

• M.körhöz tartozó dokumentumok (naplók, jelenléti ívek, túlóraelszámolás, hibabejelentõ füzet, „jelentõ” füzet stb.) ellenõrzése • Megfigyelés

• Értekezletek • Beszámolók

• Igazgató • Igazgatóhelyettesek • Munkaközösségvezetõk

Szervezeti kultúra, klíma

Kérdõív

• Vezetõségi értekezletek • Visszacsatolások

• Igazgató • Igazgatóhelyettesek

• • • •

Dokumentációk Jelentések Munkatervek Fejlesztési tervek, költségvetési tervek • Minõség-ellenõrzés, önellenõrzés, önértékelés, minõségbiztosítás

• Igazgató • Igazgatóhelyettesek

• Önellenõrzés, visszacsatolás • Kérdõív • Interjú

• Igazgató • Igazgatóhelyettesek • Nevelõtestület

A vizsgált terület: A mûködés fejlesztése • Célok egyeztetése az Önkormányzattal • Innováció • Nyitottság, kapcsolatok

• Interjú • Dokumentumelemzés – szabályozók, törvények, rendeletek • Kérdõív

A vizsgált terület: Vezetés • Az iskolavezetés tevékenysége

• • • •

Fejlesztés Tervezés Önellenõrzés Rendszerezés, értékelés, alkalmazás, ellenõrzés, további alkalmazás

112

A

4.

SZ. MELLÉKLET

MOZGÁSKORLÁTOZOTT EMBEREK

ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEI

MEOSZ

MEGYEI KÖZPONTJAI

Baranya Megyei Egyesület ) 7633 Pécs, Tüzér u. 1–3. & 72/310-903

Heves Megyei Egyesület ) 3300 Eger, Pf.: 244., Rózsa K. u. 11. & 36/313-301

Észak Bács Kiskun Megyei Egyesület ) 6000 Kecskemét, Pf.:193., Mária krt. 1. & 76/322-452

Komárom-Esztergom Megyei Egyesület ) 2800 Tatabánya, Madách út 7–9. & 34/336-553

Dél Bács-Kiskun Megyei Egyesület ) 6500 Baja, Pf.: 52., Szabadság u. 38. & 79/321-635

Nógrád Megyei Egyesület ) 3101 Salgótarján, Pf.: 149., Március 15. u. 4. & 32/315-064

Békés Megyei Egyesület ) 5600 Békéscsaba, Pf.:226., Orosházi u. 71. & 66/325-014

Pest Megyei Egyesület ) 2600 Vác, Pf.: 96., Köztársaság u. 7. & 27/312-155

B.A.Z. Megyei Egyesület ) 3530 Miskolc, Nagyváthy János u. 5. & 46/320-342

Somogy Megyei Egyesület ) 7400 Kaposvár, Fõ u. 53. & 82/321-942

Budapesti Egyesület ) 1136 Budapest, Hegedûs Gyula u. 33. & 1295-299

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesület ) 4401 Nyíregyháza, Pf.: 173., Körte u. 19. & 42/410-522

Csongrád Megyei Egyesület ) 6701 Szeged, Pf.:187., Petõfi sgt.75. & 62/311-074

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesület ) 5000 Szolnok, Pf.: 64., Somogyi Béla u. 6. & 56/422-803

Fejér Megyei Egyesület ) 8003 Székesfehérvár, Pf.: 55., Havranek u. 27. & 22/316-926

Tolna Megyei Egyesület ) 7100 Szekszárd, Pf.:199., Dózsa György út 1. & 74/311-839

Gyõr-Sopron Megyei Egyesület ) 9002 Gyõr, Pf.: 410., Petõfi tér 8. & 96/361-767

Vas Megyei Egyesület ) 9700 Szombathely, Szûrcsapó u. 22. Fsz.4/a. & 94/314-564

Hajdú-Bihar Megyei Egyesület ) 4011 Debrecen, Pf.: 2., Széchenyi u. 35/37. & 52/410-073

Veszprém Megyei Egyesület ) 8200 Veszprém, Budapest u. 16. & 88/421-486

4.

SZ. MELLÉKLET

113

Zala Megyei Egyesület ) 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 239., Széchenyi tér 5. & 92/314-564 NÉHÁNY

ALAPÍTVÁNY, CIVIL SZERVEZET, AMELYEK AZ ÉRDEKVÉDELEMBEN ÉS ÚJ TÍPUSÚ

SZOLGÁLTATÁSOKBAN FONTOS SZEREPET VÁLLALNAK

Bicebóca Alapítvány ) 1032 Budapest, San Marco u. 76. & 06/1/388-2387, 388-2388, 388-5529

De Jure Alapítvány ) 1112 Budapest, Neszmélyi u. 36. & 06/1/310-3583

Mozgássérült emberek Önálló Élet Egyesülete ) 1022 Budapest, Marczibányi tér 3. & 06/1/212-5124

Motiváció Mozgássérültekért Segítõ Alapítvány ) 1053 Budapest, Henszlmann I. u. 9. I. 10/a & 06/1/317-44-17

114

5.

SZ. MELLÉKLET

INTERJÚ 1. Az interjú készítõjének neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az interjú készítésének idõpontja: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. a. Az intézmény neve:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . címe: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . tanulói összlétszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b. Az interjút adó személy neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . beosztása: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. a. Tanul-e fogyatékos gyermek az intézményben?

Igen

Nem

b. Ha nincs fogyatékos tanulójuk, fogadnának-e?

Igen

Nem

c. Ha van mozgáskorlátozott tanulójuk, tudják-e a diagnózisát?

Igen

Nem

Igen

Nem

(Karikázd be a választ!) Mozgáskorlátozott:

Igen, ........ (fõ)

Nem.

Látásfogyatékos:

Igen, ........ (fõ)

Nem.

Hallásfogyatékos:

Igen, ........ (fõ)

Nem.

Értelmi fogyatékos:

Igen, ........ (fõ)

Nem.

5. Motiváltak-e a pedagógusok abban, hogy sérült gyermeket is tanítsanak?

Ha igen, mi ez a motiváció? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.

115

SZ. MELLÉKLET

6. Milyen a fogyatékos gyermek fogadtatása? (Próbálja meg meghatározni egy egytõl ötig terjedõ skálán!) a. Hogyan fogadják a gyerekek?

12345

b. Hogyan fogadják a tanárok?

12345

c. A szülõk?

12345

7. Tudja-e, hogyan került az iskolába a fogyatékos gyermek? Szülõ kérésére

Szakértõi bizottság javaslatára

8. Ismeri-e a fogyatékosokra vonatkozó törvényi elõírásokat? Igen

Nem

Részben

9. Kapja-e az iskola a fogyatékos tanuló után járó magasabb fejkvótát? Igen

Nem

Ha a válasz „nem”, a következõ kérdések: a. Pedagógiai programjukban szerepelnek-e a fogyatékos tanulók oktatásának irányelvei? Igen

Nem

b. A Mozgásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság elfogadta-e az iskolát a sajátos neveléshez és oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezõ intézménynek?

Igen

Nem

c. Hogyan vélekedik az önkormányzat az iskola integrációs szándékáról? Támogató

Elutasító

Közömbös

10. Nyújtanak-e a fogyatékos gyermeknek speciális segítséget?

Igen

Nem

Ha igen, milyen szakemberük van?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

116

5.

SZ. MELLÉKLET

11. A fogyatékos tanulónak van-e felmentése valamibõl? Igen,......................................................................................................................................-ból. Nincs.

12. Milyen kapcsolat alakult ki a fogyatékos gyermek szülei és tanárai között? 12345

13. Tudják-e biztosítani az intézmény területén az akadálymentességet? Bejárat:

Igen

Nem

Mosdó, WC:

Igen

Nem

Beltéri lépcsõ:

Igen

Nem

14. Sikeresnek ítéli-e a fogyatékos tanuló integrációját?

Igen

Nem

Ha igen, miben látja a siker okát? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .............................................................................. Ha nem, miben látja a sikertelenség okát? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..............................................................................

15. Kértek-e eddig bárkitõl speciális szakmai segítséget? Igen

Nem

Ha igen, kitõl? ...................................................................................................................................

16. Milyen segítséget vár módszertani központunktól? ......................................................................... .......................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................... ..........................................................................................................................................................

5.

117

SZ. MELLÉKLET

17.Egyéb megjegyzések: ...................................................................................................................... .......................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................... ..........................................................................................................................................................

Az akadálymentességrõl: .................................................................................................................. .......................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................... ..........................................................................................................................................................

Az interjúkészítõ benyomásai: ......................................................................................................... .......................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................... ..........................................................................................................................................................

Dátum: .........................................................

.................................................................. aláírás

FOTÓMELLÉKLET