KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

Megbízó Kisoroszi Község Önkormányzata Nádasdy-Csontos Elek Polgármester 2024 Kisoroszi, Széchenyi út 93. Tel.: 26-392-015 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20. Tel.: 1-439-0491, 20-9138-575, 70-944-3015 Településrendezés:

Tájrendezés, környezetvédelem:

Ferik Tünde – okl. építészmérnök, településrendező vezető tervező TT/1 13-1259 Südi Beáta – építészmérnök Kéthelyi Márton - okl. tájépítészmérnök TK 01-5282 Ronyecz Zsófia – okl. tájépítészmérnök

Közlekedés:

Tóth Attila közlekedéstervező (K1d-1 01-10559) (TP-Terv Mérnöki Iroda Kft.)

Vízi közművek:

Bíró Attila - okl. építőmérnök (MK 01-2456) (InfraPlan Kft.) Hanczár Emőke – okl. építőmérnök (MK: 01-2418) (KÉSZ Kft.)

Energiaközművek, távközlés: Régészet:

Kustár Rozália (6/2011)

- régész-muzeológus, örökségvédelmi szakértő

2016. április VZM 1257/15 kisoroszi_egyeztetési_160413.doc

KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

2

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ-------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 6 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK ---------------------------------------------------------------------------------- 8 HATÁROZAT-TERVEZET --------------------------------------------------------------------------------------------- 9 1. MELLÉKLET - SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA ------------------------------------------------------------------- 10 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET --------------------------------------------------------------------- 10 2. IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS ------------------------------------------------ 12 3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS --------------------------------------------------------------------------------------- 12 3.1. AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI -------------------------------------------------------- 13 3.2. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ---------------------------------------------------------------------------------- 14 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5.

Lakóterület ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 14 Vegyes terület---------------------------------------------------------------------------------------------------- 14 Gazdasági terület ------------------------------------------------------------------------------------------------ 14 Üdülő terület ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 15 Különleges területek -------------------------------------------------------------------------------------------- 15

3.3. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK------------------------------------------------------------------------------ 15 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4. 3.3.5. 3.3.6.

Közlekedési- és közműterület---------------------------------------------------------------------------------- 15 Zöldterület – közkert -------------------------------------------------------------------------------------------- 15 Erdőterület ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 15 Mezőgazdasági terület ------------------------------------------------------------------------------------------ 16 Vízgazdálkodási terület ----------------------------------------------------------------------------------------- 17 Különleges beépítésre nem szánt terület -------------------------------------------------------------------- 17

4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ------------------------------------------------------------------------------------- 19 5. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM --------------------------------------------------------------------- 20 5.1. TÁJRENDEZÉS ------------------------------------------------------------------------------------------------ 20 5.2. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------- 20 6. ÖRÖKSÉGVÉDELEM ---------------------------------------------------------------------------------------------- 21 6.1. ORSZÁGOS MŰEMLÉKVÉDELEM ----------------------------------------------------------------------------------- 21 6.2. HELYI VÉDELEM-------------------------------------------------------------------------------------------------- 21 6.3 RÉGÉSZETI LELŐHELYEK ------------------------------------------------------------------------------------------ 22 7. KÖZLEKEDÉS ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 24 7.1. KÖZÚTHÁLÓZAT ------------------------------------------------------------------------------------------------- 24 7.1.1. Települési úthálózat -------------------------------------------------------------------------------------------- 24

7.3. KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS --------------------------------------------------------------------------------------- 24 7.4. GYALOGOS KÖZLEKEDÉS----------------------------------------------------------------------------------------- 24 7.5. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ----------------------------------------------------------------------------------------- 24 7.6. PARKOLÁS ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 24 8. KÖZMŰELLÁTÁS -------------------------------------------------------------------------------------------------- 25 8.1. VÍZELLÁTÁS ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 26 8.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ------------------------------------------------------------------------------------------- 26 8.3. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS ---------------------------------------------------------------- 27 8.4. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS-------------------------------------------------------------------------------------- 28 8.5. FÖLDGÁZELLÁTÁS ----------------------------------------------------------------------------------------------- 28 8.6. MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉG -------------------------------------------------------- 29 8.7. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS --------------------------------------------------------------------------- 29 8.8. VEZETÉK NÉLKÜI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS --------------------------------------------------------------------- 29 9. KÖRNYEZETVÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------------------- 30 9.1 A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM --------------------------------------------------------------- 30 9.2 A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME ------------------------------------------------------------------------------ 30 9.3. HULLADÉKKEZELÉS ---------------------------------------------------------------------------------------------- 30 9.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM ----------------------------------------------------------------------------------------- 31 10. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK ---------------------------------------------------- 31 10.1. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ---------------------------------------------------------------------- 31 10.2. KÖZMŰTERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ÉS VÉDŐSÁVJA -------------------------------------------------------------- 31 10.3. EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK ---------------------------------------------------------------------- 32 2. MELLÉKLET: VÁLTOZÁSOK ------------------------------------------------------------------------------------- 32 3.MELLÉKLET: TERÜLETI MÉRLEG ------------------------------------------------------------------------------- 37 4. MELLÉKLET: TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA -------------------------- 38 5. MELLÉKLET: A BIOLÓGIAI AKTVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE ----------------------------------- 42

Völgyzugoly Műhely Kft. 2016. www.vzm.hu


3


KISOROSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ……/2016 (……………) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL ---------------------------------------- 43 ELSŐ RÉSZ ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 43 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK ------------------------------------------------------------------------------------------- 43 I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 43 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK ------------------------------------------------------------------------------------------- 43 1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA -------------------------------------------------------------------------------------- 43 2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK -------------------------------------------------------------------------------- 43 3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA -------------------------------------------------------- 44 II. FEJEZET ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 44 KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ------------------------------------------------------------------- 44 III. FEJEZET ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 45 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK-------------- 45 4. ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM ---------------------------------------------------------------------------- 45 5. RÉGÉSZETI TERÜLETEK ------------------------------------------------------------------------------------------ 45 6. HELYI VÉDELEM ---------------------------------------------------------------------------------------------------- 45 7. REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA ------------------------------------------------------------------------------------- 47 IV. FEJEZET ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 47 A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK --------------------------- 47 8. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM --------------------------------------------------------------------------------- 47 V. FEJEZET ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 47 KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK -------------------------------------------------------------------------------- 47 9. KÖRNYEZETVÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------------------ 47 10. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME----------------------------------------------------------- 47 11. A LEVEGŐ VÉDELME ------------------------------------------------------------------------------------------ 48 12. A TERMŐFÖLD VÉDELME ------------------------------------------------------------------------------------- 48 13. A HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS -ELHELYEZÉS ------------------------------------------------------- 48 14. A ZAJ ELLENI VÉDELEM--------------------------------------------------------------------------------------- 48 VI. FEJEZET ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 48 VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK, KATASZTRÓFAVÉDELEM -------------- 48 15. KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁS ALAPJÁN MEGHATÁROZOTT ELÉGSÉGES VÉDELMI SZINT KÖVETELMÉNYEI ------------------------------------------------------------------------------------------- 48 16. ÁRVÍZVÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------------------------ 48 17. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK -------------------------------------------------------------------- 49 VII. FEJEZET ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 49 A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 49 18. TELEKALAKÍTÁS ----------------------------------------------------------------------------------------------- 49 VIII. FEJEZET --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 49 KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS ----------------------------------------------------------------------------------- 49 19. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK -------------------------------------------------------------------------------------- 49 20. KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKÉNEK ELŐÍRÁSA ------------------------------------------------------------------ 50 21. VÍZELLÁTÁS ---------------------------------------------------------------------------------------------------- 50 22. SZENNYVÍZELVEZETÉS, SZENNYVÍZKEZELÉS------------------------------------------------------------------- 50 23. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS ------------------------------------------------------ 51 24. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS -------------------------------------------------------------------------------- 52 25. FÖLDGÁZELLÁTÁS -------------------------------------------------------------------------------------------- 52 26. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ------------------------------------------------------------------- 52 27. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ----------------------------------------------------------- 53 28. MEGÚJULÓ ÉS EGYÉB ENERGIATERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEK ---------------------------------------------------------- 53 IX. FEJEZET ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 54 ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ---------------------------------------------------------------------------------- 54 29. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ---------------------------------------------------------------------------- 54 30. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK ----------------------------------------------------------------------- 54 31. TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS-------------------------------------------------------------- 55 32. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY ------------------------------------------------------------------------------ 55 MÁSODIK RÉSZ ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 56 RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK --------------------------------------------------------------------------------- 56 X. FEJEZET ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 56 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ---------------------------------------------------------------------------------- 56 33. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ---------------------------------------------------------------------------- 56 Völgyzugoly Műhely Kft. 2016. www.vzm.hu


4


34. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET ------------------------------------------------------------------------------ 56 35. FALUSIAS LAKÓTERÜLET------------------------------------------------------------------------------------- 57 36. INTÉZMÉNY TERÜLET ---------------------------------------------------------------------------------------- 59 37. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET ----------------------------------------------------------------- 60 38. ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET -------------------------------------------------------------------------------------- 60 39. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK ----------------------------------------------------------------------------------- 61 40. KÜLÖNLEGES TERÜLET – SPORTTERÜLET ----------------------------------------------------------------- 61 XI. FEJEZET ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 61 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK --------------------------------------------------------------------------- 61 41. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK----------------------------------------------------------------------- 61 42. ZÖLDTERÜLET ------------------------------------------------------------------------------------------------- 62 43. VÉDELMI ERDŐTERÜLET ------------------------------------------------------------------------------------- 62 44. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET ------------------------------------------------------------------- 62 45. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET -------------------------------------------------------------------------------- 63 46. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ------------------------------------------------------ 64 47. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – TEMETŐ -------------------------------------------- 64 48. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – GOLFPÁLYA ---------------------------------------- 64 49. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – BÁNYA ---------------------------------------------- 65 50. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – HULLADÉKUDVAR --------------------------------- 65 51. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – SPORTTERÜLET------------------------------------ 65 52. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – KÖZÖSSÉGI KERT ---------------------------------- 65 53. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI ------------------------------------------------------- 65 HARMADIK RÉSZ ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 66 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK --------------------------------------------------------------------------------------------- 66 MELLÉKLETEK -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 67 1. MELLÉKLET A .../2016. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ ----------------------------------------------- 67 SZABÁLYOZÁSI TERV (SZT-1 BELTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV, SZT-2 KÜLTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV)----------- 67 2. MELLÉKLET A .../2016. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ ----------------------------------------------- 69 FÜGGELÉKEK --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 70 1. FÜGGELÉK ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 70 MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM-------------------------------------------------------------------------------------------------- 70 2. FÜGGELÉK ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 71 RÉGÉSZETI LELŐHELYEK ----------------------------------------------------------------------------------------------- 71 3. FÜGGELÉK ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 72 TERMÉSZETVÉDELEM -------------------------------------------------------------------------------------------------- 72 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ----------------------------------------------------------------------------------- 73 VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA -------------------------------------------------------------------------------- 74 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK ------------------------------------------------------------------------ 79 1.1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ------------------------------------- 79 1.2. TELEPÜLÉS SZERKEZETE --------------------------------------------------------------------------------- 80 1.3. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZER ------------------------------------------------------------------ 82 1.3.1. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ------------------------------------------------------------------------------ 82 1.3.2. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ------------------------------------------------------------------------ 84

1.4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM ----------------------------------------------------------------------------------------- 85 1.4.1. ORSZÁGOS VÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------------------- 85 1.4.2. HELYI VÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------------------------- 85 1.4.3. RÉGÉSZET -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 87

1.5. VÉDELMI ÉS KORLÁTOZÓ ELEMEK ---------------------------------------------------------------------- 88 1.5.1. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK------------------------------------------------------------------------------------- 88 1.5.2. KÖZMŰTERÜLETEK --------------------------------------------------------------------------------------------- 88 1.5.3. EGYÉB KORLÁTOZÁSOK---------------------------------------------------------------------------------------- 89

2. VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI ---------------------- 90 2.1. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ---------------------- 90 2.1.1. A TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK --------------------------- 90 2.1.2. ORSZÁGOS ÖVEZETEK ISMERTETÉSE ------------------------------------------------------------------------ 93 2.1.3. KIEMELT TÉRSÉGI ÖVEZETEK ISMERTETÉSE ---------------------------------------------------------------- 96

2.2. A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK ------------ 98 3. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK -------------------------------------------------------------------------------- 102 3.1. TÁJSZERKEZET -------------------------------------------------------------------------------------------- 102 3.2. TÁJHASZNÁLAT ------------------------------------------------------------------------------------------- 102 3.2.1. ERDŐTERÜLETEK --------------------------------------------------------------------------------------------- 102



5


3.2.2. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ------------------------------------------------------------------------------ 103 3.2.3. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK ---------------------------------------------------------------------------- 104 3.2.4. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ---------------------------------------------------- 104

3.3. EGYÉB TÁJHASZNÁLATOT MEGHATÁROZÓ ÖVEZETI LEHATÁROLÁSOK A TERVEN ---------- 105 3.4. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM -------------------------------------------------------------------------- 105 3.4.1. NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK ------------------------------------------ 106 3.4.2. ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK --------------------------------------------- 106

3.5. BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSA ------------------------------------------------------------ 107 4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE ----------------------------------------------------------------- 108 4.1. KÜLTERÜLET ZÖLDFELÜLETI ELEMEI ----------------------------------------------------------------- 108 4.2. TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETI ELEMEK ------------------------------------------------------------------ 108 5. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK---------------------------------------------------------------------------------- 110 5.1. KÖZÚTI HÁLÓZATI KAPCSOLATOK --------------------------------------------------------------------- 110 5.2. BELSŐ ÚTHÁLÓZAT --------------------------------------------------------------------------------------- 111 5.3. CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA -------------------------------------------------------------------------- 111 5.4. A TELEPÜLÉS FORGALMI VIZSGÁLATA ---------------------------------------------------------------- 111 5.5. UTAK ÁLLAPOTA ------------------------------------------------------------------------------------------ 111 5.6. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS -------------------------------------------------------------------------------- 111 5.7. GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS ----------------------------------------------------------- 112 5.8. PARKOLÁS -------------------------------------------------------------------------------------------------- 112 5.9. ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK ------------------------------------------------ 112 6.KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK ------------------------------------------------------------------------------- 113 6.1. VÍZELLÁTÁS ------------------------------------------------------------------------------------------------ 114 6.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ----------------------------------------------------------------------------------- 115 6.3. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, ÁRVÍZVÉDELEM --------------------------- 116 6.4. ENERGIAKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE -------------------------------------------------------------------- 118 6.4.1. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS -------------------------------------------------------------------------------- 118 6.4.2. FÖLDGÁZELLÁTÁS -------------------------------------------------------------------------------------------- 118 6.4.3. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA, A KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIA-GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 119

6.5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ----------------------------------------------------------------------------- 119 6.5.1. VEZETÉKES HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK ---------------------------------------------------------------- 119 6.5.2. VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK -------------------------------------------------------- 120

7. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK ------------------------------------------------------------------ 121 7.1. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM --------------------------------------------- 121 7.2. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME ---------------------------------------------------------------- 122 7.3. HULLADÉKKEZELÉS --------------------------------------------------------------------------------------- 122 7.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM -------------------------------------------------------------------------------- 122 MELLÉKLETEK ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 124 I. MELLÉKLET ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 125 II. MELLÉKLET ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 128 III. MELLÉKLET ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 129 IV. MELLÉKLET ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 131 V. MELLÉKLET ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 133



6


BEVEZETŐ Kisoroszi hatályos településfejlesztési koncepciója és településrendezési eszközei 2006-ban kerültek jóváhagyásra. A hatályos településrendezési eszközök jóváhagyása óta az építésügyi és településrendezési jogszabályi környezetben jelentős változások léptek életbe, többek között módosították az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (továbbiakban: Étv), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendeletet (továbbiakban: OTÉK), az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt (továbbiakban: OTrT), továbbá hatályba lépett a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet. A megváltozott jogszabályi környezet okán a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (továbbiakban: BATrT) hatálya alá eső településeknek 2018. december 31-ig jóvá kell hagyni az új, megváltozott jogszabályi környezetnek megfelelő településrendezési eszközeiket. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a Helyi Építési Szabályzat hatályát veszti, s 2019. január 1-től - az új terv elkészültéig - a településnek nem lesz Helyi Építési Szabályzata, az építésügyi engedélyek illeszkedés alapján kerülnek elbírálásra. Fenti előzményeket követően a község önkormányzatának képviselő-testülete a településrendezési eszközök felülvizsgálatáról döntött, melynek elkészítésével a Völgyzugoly Műhely Kft-t bízta meg. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezik a településrendezési eszközök egyeztetésének és elfogadásának szabályairól. A településfejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök egyeztetése közös eljárásban, a Korm. Rendelet 36.§ szerinti teljes eljárással történik, melyet Körmendi Judit főépítész közreműködésével folytat le az önkormányzat. Az eljárás az előzetes tájékoztatási szakasszal indult. Az előzetes tájékoztatási szakasz lezárult, a beérkezett véleményeket jelen dokumentáció 1. melléklete tartalmazza. A Megalapozó vizsgálat munkarész 2015. márciusában készült el. A munkarész célja a helyzetelemzés előkészítéseként végzett adatgyűjtés, az előzményiratok és tervek feldolgozása és értékelése, valamint a tervezési folyamat ismertetése volt. A megalapozó vizsgálat a Korm. rendelet 1. mellékletében foglaltakkal összhangban készült. A Megalapozó vizsgálat, az önkormányzat képviselő-testületével történt interjúk és a lakossági fórumon elhangzottak alapján készült el a Településfejlesztési koncepció, amelyet a képviselőtestület megismert és továbbtervezésre, véleményezésre alkalmasnak talált. (lásd II. melléklet) A Településfejlesztési koncepció alapján készült el a Településszerkezeti terv munkaközi változata. A Településszerkezeti terv - mely szöveges és rajzi munkarészekből áll, s a helyi építési szabályzat alapjául szolgál – meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési eszközeinek figyelembe vételével a környezeti állapot javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A Településszerkezeti tervet a képviselő-testület megismerte és továbbtervezésre alkalmasnak találta. Jelen tervkészítés során tehát a Településszerkezeti tervet előzetesen véleményezte az önkormányzat képviselő-testülete a helyi építési szabályzat elkészítése előtt, a Korm. rendelet szerinti véleményezése azonban csak a helyi építési szabályzattal együtt történik. A következő tervfázis a Helyi építési szabályzat (HÉSZ), melynek melléklete a Szabályozási terv. A helyi építési szabályzatban az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket kell megállapítani.



7


A HÉSZ a település teljes igazgatási területére készülő terv és szabályzat, melyet a képviselőtestület rendelettel hagy jóvá, jogokat keletkeztet, és kötelezettségeket ró az egyes telektulajdonosokra. A településrendezési eszközök felülvizsgálatához a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti örökségvédelmi hatástanulmány és az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerinti környezeti értékelés is készült. A véleményezési szakaszt a polgármester kezdeményezte. A polgármester az elkészült dokumentációt véleményezteti a partnerekkel, a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló helyi jogszabályban (lásd III. melléklet) rögzítettek szerint és az érintett államigazgatási szervekkel. A véleményezési szakaszban a véleményezők a kézhezvételétől számított 30 napon belül adhatnak írásos véleményt. A vélemény kifogást emelő megállapításait jogszabályi hivatkozással vagy részletes szakmai indoklással kell igazolni. Véleményeltérés esetén a polgármester egyeztető tárgyalást hívhat össze. A véleményezést követően a beérkezett véleményeket – egyeztető tárgyalás összehívása esetén a jegyzőkönyvet is - ismertetni kell a képviselő-testülettel, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület dönt. A véleményezési szakasz lezárását követően a tervdokumentáció véglegesített tervezetét végső szakmai véleményezésre az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak kell megküldeni. Az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a beérkezett dokumentumokat áttanulmányozza, és a beérkezésétől számított 21 napon belül megküldi a polgármesternek a településrendezési eszközzel kapcsolatos záró szakmai véleményét a településrendezési eszköz elfogadásához, vagy 15 napon belül egyeztető tárgyalást kezdeményez az ágazati és az érintett területi, települési önkormányzati vélemények még fennmaradt kérdéseinek tisztázására. A településrendezési eszközök módosítása az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal záró szakmai véleményének birtokában hagyható jóvá. Jelen munkarész a településrendezési eszközök módosításának véleményezési eljárásra előkészített anyaga. Jelen tervdokumentációt mindazon államigazgatási szervek és partnerek megkapják, akik az előzetes véleményezési szakaszban részvételi szándékukat jelezték.



8


JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Völgyzugoly Műhely Kft. 2016. www.vzm.hu


9


HATÁROZAT-TERVEZET

Kisoroszi község Önkormányzat Képviselő-testületének ……/2016. (…) Kt. számú határozata Kisoroszi község Településszerkezeti Tervének megállapításáról Kisoroszi Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B.§ (2) bekezdés a) pontja alapján Kisoroszi Településszerkezeti Tervét jelen határozat 1-6. melléklete szerint állapítja meg. A Településszerkezeti Terv: a) b) c) d) e) f)

1. melléklete a szerkezeti terv leírása, 2. melléklete a változások, 3. melléklete a település területi mérlege, 4. melléklete a területrendezési tervvel való összhang igazolása, 5. melléklete a biológiai aktivitásérték számítás eredménye, 6. melléklete az M=1:8000 méretarányú szerkezeti tervlap.

A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a településszerkezeti terv elfogadásáról a lakosságot tájékoztassa, az elfogadott településrendezési eszközt küldje meg az állami főépítésznek és az eljárásban résztvevő államigazgatási szerveknek és partnereknek, valamint gondoskodjon a településszerkezeti terv közzétételéről. A Településszerkezeti Terv hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kisoroszi község Önkormányzat Képviselő-testületének 43/2006.(IX.21.) sz. határozattal elfogadott Településszerkezeti terve. Határidő: Folyamatos Felelős: Nádasdy-Csontos Elek polgármester

Kisoroszi , 2016.…………………….

Nádasdy-Csontos Elek polgármester



10


1. MELLÉKLET - SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI A szerkezeti tervlapon az egyes területek területfelhasználási módja, valamint a vonalas szerkezeti elemek szerepelnek. A gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak nem kaptak önálló jelölést, azonban a környező területfelhasználások folyamatossága ezen közlekedési célú közterületek területénél megszakad. A területi mérleg és a beépítési sűrűség számítása során az önálló kategóriába nem sorolt közterület (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utat) területét, annak felező vonaláig, az szomszédos területfelhasználási egység területéhez tartozóan kell figyelembe venni. Az önálló kategóriába nem sorolt közterületek (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak) megszűntetése, valamint új utak kialakítása esetén a településszerkezeti terv módosítása nem szükséges.

1. TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET Kisoroszi településszerkezeti tervének alapját a 43/2006.(XII.23.) Kt. számú határozattal megállapított településszerkezeti terv jelenti, s a változások ehhez képest jelennek meg jelen településszerkezeti tervben tervezett elemként. Kisoroszi Pest megyében, a Szentendrei-sziget csúcsán, a Duna-ágak ölelésében fekszik a Börzsöny és a Pilis hegységek között. A tájszerkezet kialakulásában főként a vízrajzi adottságok játszottak szerepet: a Duna-parti területeken főleg a vízhez kötődő területhasználatok, míg a sziget belső területein a beépített területek és a szántók uralkodnak. A tájszerkezet kialakulásában meghatározó szerepet tölt be a Duna. A település egyetlen jelentős közútja az 1113 sz. Szentendre-Kisoroszi összekötő út. A település jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei: - a Duna; - 1113. sz. összekötő út; - belterületi úthálózat; - egyéb külterületi földutak; - utak menti fasorok. Szerkezeti jelentőségű területfelhasználási egységek: - a belterület lakóterületi túlsúlya; - az intézményterületek a Hősök terén; - a temetők és sportpálya különleges területei; - erdőterületek a Duna menti területeken, valamint a belterület északi oldalához csatlakozóan; - szántó területek a belterülettől keletre, illetve nyugatra; - gyepterületek a belterülettől északra és a közigazgatási terület keleti részén; - vízgazdálkodási területek (Duna és a vízmű területek). A vízmű területek a településrendezési eszközökben kettős területfelhasználásba kerültek besorolásra (általános mezőgazdasági területekkel és védelmi erdőterületekkel párban); - a golfpálya és a bánya különleges területe a belterület keleti oldalához csatlakozóan. Új vonalas szerkezeti elemek: - kerékpárút; - fasorok. Új szerkezeti jelentőségű területfelhasználási egységek: - újonnan kijelölt erdőterületek a Duna mentén és a belterülethez kapcsolódóan meglévő erdők területén; - újonnan kijelölt zöldterület a település központjában, a Hősök terén lévő park területén; - újonnan kijelölt erdőterület a golfpálya területén lévő erdő területén. Kisoroszi belterülete 3 településrészre tagolható. Ezek a történelmi településmag (Ófalu), északkeleten a korábbi zártkerti területek fokozatosan üdülő és lakóterületté átalakuló területe és a korábbi mezőgazdasági területekből kialakult egyelőre kevéssé beépült keleti településrész. Az Ófalu a déli, Szentendrei-Duna-ág mentén kialakult egyutcás faluból fejlődött ki, szerkezete, építészeti karaktere a telkek beépítési módja jellemzően a 19. század végén alakult ki. A Széchenyi Völgyzugoly Műhely Kft. 2016. www.vzm.hu


11


utca északi teleksorán jellemzően mélyebb telkek alakultak ki. A telkek északi végének beépülése megindult a Petőfi Sándor utcáról, azonban a területen nagy számban alakultak ki feltáratlan vagy megfelelő közterületi kapcsolattal nem rendelkező apró telkek is. Az Ófalu területén található Kisoroszi meghatározó közösségi területe, a Hősök tere. A Hősök tere két északi irányú házsor és az azokat feltáró utak között jött létre, területén kizárólag középületek és közösségi célú zöldterület található. Az Ófalu a többi településrésznél intenzívebben beépült, tartalékterületek nem jellemzik. Az Ófalu szerkezetének és építészeti karakterének megőrzéséről gondoskodni kell. A volt zártkerti településrészt szabályos és széles utcahálózat jellemzi, ez a településrész laza beépítésű, nagy zöldfelülettel. A volt zártkerti településrész jellemzően már beépült, elsősorban az épületek bővítése és funkcióváltása várható a jövőben. A telkek közé sok helyen ékelődtek be keskeny beépítetlen nadrágszíjtelkek. A volt zártkertek területére olyan szabályozás kidolgozása szükséges, amely a meglévő épületek felújítását, bővítését és a még beépítetlen telkek beépítését lehetővé teszik. A keleti településrész Kisoroszi legkésőbb kialakult, napjainkban is formálódó lakóterülete. Itt még nagy arányban találhatók beépítetlen területek. A Széchenyi és Homokalja utcák közötti mély területek kelet-nyugati irányú feltárása helyenként megindult, de a közterületek tényleges kiépítése még nem történt meg. A szabályozás során felülvizsgálandó a beépítetlen területek közterületi rendszere. Kisoroszi jelentős lakóterületi tartalékokkal rendelkezik, így új lakóterületek kijelölése nem szükséges. A tájszerkezet kialakításánál hosszabb időtávon cél a természeti-táji adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználatok megőrzése. Ennek megfelelően a közigazgatási terület Duna menti területeinek azon részei, amelyek nem vízmű területek, erdőterület besorolásúak, továbbá szintén e területfelhasználási egységbe tartoznak a belterület északi oldalához csatlakozó és a golfpályán fekvő erdők egy része. Vízgazdálkodási terület besorolású a Duna medre. Kettős területfelhasználást alkalmaz a településszerkezeti terv a Duna menti vízmű területek vonatkozásában: védelmi erdőterület – vízgazdálkodási terület besorolásúak a vízművek azon területei, amelyek erdővel borítottak, általános mezőgazdasági terület – vízgazdálkodási terület besorolást kaptak a gyeppel borított vízmű területek. A kettős területfelhasználás oka, hogy mind a felszíni területhasználat, mind a felszín alatti vízkészlet kitermelését lehetővé tevő területhasználat megfelelő hangsúlyt kapjon. A kettős területfelhasználás alkalmazásával a településszerkezeti terv továbbra is biztosítja, a kialakult tényleges állapotnak megfelelően, a felszíni területhasználathoz és a felszín alatti vízkészlethez kapcsolódó tevékenységek zavartalan együttélését. Az általános mezőgazdasági területeken belül szántókat és gyepeket különböztet meg a településszerkezeti terv. Szántó besorolásúak a belterülettől nyugatra, északnyugatra fekvő szántók, valamint a közigazgatási terület keleti részén fekvő nagyparcellás szántóterületek. Gyepterületbe tartozik a belterülettől északra fekvő ökológiailag értékes legelő, a Szilvások a belterülettől délnyugatra, a 1113. sz. összekötő út déli oldalán fekvő Halápi Lovarda és az attól délre fekvő terület (Nagy –Sasfészek), valamint a közigazgatási terület keleti részén fekvő kiterjedt gyep (Kukoricások). A külterületen a turizmushoz és a rekreációhoz kapcsolódó területek a belterülethez csatlakozóan, illetve annak közelében helyezkednek el. Ezek különleges beépítésre nem szánt területi besorolásúak. Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület besorolású a Szigetcsúcson található sportpálya; különleges beépítésre nem szánt terület – golfpálya besorolású a belterület keleti oldalához csatlakozó Magyar Golfclub golfpályája; a szintén a belterület keleti oldalához csatlakozó, a golfpályától délnyugatra található egykori kavicsbánya különleges beépítésre nem szánt terület – bánya besorolást kapott; továbbá különleges beépítésre nem szánt terület – hulladékudvarba került a Bárány köz végén fekvő hulladékudvar. Belterületen különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe a temetők területe és az újonnan kijelölt közösségi kert területe került. Fentiek mellett külterületi beépítésre szánt terület a 1113 sz. összekötő út északi oldalán a keleti településkapunál fekvő építőanyag kereskedés, amely kereskedelmi, szolgáltató terület besorolást kapott. Völgyzugoly Műhely Kft. 2016. www.vzm.hu


12


2. IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS A település területén az igazgatási határ és a belterület határ nem változik.

3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település igazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységbe tartozik: A) Beépítésre szánt területek: 1) Lakóterület a) kertvárosias lakóterület b) falusias lakóterület 2) Vegyes terület a) intézmény terület 3) Gazdasági terület a) kereskedelmi, szolgáltató terület 4) Üdülőterület a) üdülőházas terület 5) Különleges terület a) sportterület B) Beépítésre nem szánt területek: 1) Közlekedési- és közműterület 2) Zöldterület a) közkert 3) Erdőterület a) védelmi erdőterület b) védelmi erdőterület – vízgazdálkodási terület 4) Mezőgazdasági területek a) általános mezőgazdasági terület aa) szántó ab) gyep ac) vízgazdálkodási terület 5) Vízgazdálkodási terület a) Duna medre 6) Különleges beépítésre nem szánt terület a) temető b) golfpálya c) bánya d) hulladékudvar e) sportterület f)

közösségi kert



13


3.1. AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI A beépítésre szánt területfelhasználási egységek jellemzői: Területfelhasználási egység

Lke Lf Vi Üü Gksz K-Sp

Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Intézményi terület Üdülőházas üdülőterület Kereskedelmi szolgáltató terület Különleges terület – sportterület


Közművesítettség minimális mértéke

teljes teljes teljes teljes teljes teljes


14


3.2. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Azok a beépített és további beépítésre kijelölt területek, amelyen belüli építési övezetekben az építési telek megengedett beépítettsége legalább 5%. 3.2.1. LAKÓTERÜLET 3.2.1.1. Kertvárosias lakóterület (Lke) A terület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

Kertvárosias lakóterület területfelhasználási egységbe tartoznak Kisoroszi Ófalun kívül eső lakóterületei. A meglévő lakóterületek elégséges lakóterületi tartalékot jelentenek, ezért további lakóterületek kijelölése nem szükséges. Új1 kertvárosias lakóterület: 

a Kossuth Lajos utca és a Széchenyi út között fekvő terület középső része (3,24ha). (C3)2

3.2.1.2. Falusias lakóterület (Lf) A terület elsősorban lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

Falusias lakóterület területfelhasználási egységbe tartoznak az Ófalu kialakult lakóterületei és a belterület nyugati tömbjei. Új falusias lakóterület: 

a kálváriától északra fekvő ingatlan zöldterületből került átsorolásra (0,21ha). (A1)

3.2.2. VEGYES TERÜLET 3.2.2.1. Településközpont (Vt) A terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

Településközpont terület területfelhasználási egységbe tartozik a belterülettől keletre fekvő 6,6 haos terület. A terület Kisoroszi egyetlen potenciális távlati fejlesztési területe. Tekintettel arra, hogy a terület végleges hasznosítása még nem eldöntött, ezért a Helyi Építési Szabályzat előírásait úgy kell megfogalmazni, hogy a terület beépítése csak az Önkormányzattal megkötött településrendezési szerződésben foglaltak szerint lehetséges. A településrendezési szerződés létrejöttéig a terület beépítése nem megengedett. 3.2.2.2. Intézmény terület (Vi) A terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

Új intézmény terület: 

a Hősök tere két intézményének telke településközpont vegyes területből került átsorolásra (0,23ha). (C1,C2)

3.2.3. GAZDASÁGI TERÜLET 3.2.3.1. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) Kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgáló területfelhasználási egység.

1

Új területnek minősül a korábbi településszerkezeti tervhez képest kijelölt területfelhasználás-változás.

2

Az új területek megnevezésénél zárójelben a Településszerkezeti terv 2. mellékletében (Változások) található táblázatban szereplő sorszámok találhatók.



15


A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezkedő gazdasági telephelyeken a környezetre jelentős hatást nem gyakorló tevékenységek folytathatók, üzemek telepíthetők. Kereskedelmi, szolgáltató terület területfelhasználási egységbe a település keleti kapujában fekvő gazdasági telephely telke került. 3.2.4. ÜDÜLŐ TERÜLET 3.2.4.1. Üdülőházas terület (Üü) Üdülőházas üdülőterületen olyan kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör többnapos tartózkodására szolgál, és elhelyezés, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

Üdülőházas terület területfelhasználási egységbe a Szentendrei-Duna-ág mentén fekvő két meglévő üdülőterület tartozik. 3.2.5. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

A különleges területek adott rendeltetéshez kötötten, és csak annak megfeleltetve kerülhetnek felhasználásra, ezáltal biztosítva a megfogalmazott célkitűzések megvalósulását. 3.2.5.1. Különleges terület – sportterület (K-Sp) Különleges terület – sportterület elsősorban a sportolás, rekreáció céljára alkalmas építmények elhelyezésére szolgál.

Különleges sportterület a belterület központjában a Homokalja út és a Szőlő utca találkozásánál elhelyezkedő terület.

3.3. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Beépítésre nem szánt területek azok, amelyeken belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5%.

3.3.1. KÖZLEKEDÉSI- ÉS KÖZMŰTERÜLET A közlekedési terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

3.3.1.1. Közlekedési- és közműterület (Köu) E területfelhasználási egységbe tartozik az országos összekötő út és a gyűjtőutak területe (lásd 7. Közlekedés c. fejezet). 3.3.2. ZÖLDTERÜLET – KÖZKERT Állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

3.3.2.1. Közkert (Zkk) Közkert: 1 hektárnál kisebb, legalább 15 m oldalméretű, közterületi zöldterület.

Új közkert: - a Kálvária földrészlete (0,06ha); (D3) - a Hősök tere központi részének postától északra és délre fekvő része (0,39ha). (B4) 3.3.3. ERDŐTERÜLET Az erdőterületek alapvető jelentőségűek az élővilág megőrzése és a települési környezet minősége szempontjából, valamint elsődleges fontosságúak tájesztétikai szempontból, a táji értékek és turisztikai vonzerő megtartása céljából. Völgyzugoly Műhely Kft. 2016. www.vzm.hu


16


Kisoroszi esetében különös jelentőséggel bírnak a Duna mentén fekvő erdőterületek, amelyeknek vízvédelmi, illetve ökológiai szerepe kiemelkedő, megőrzésük feltétlenül szükséges. A településszerkezeti tervben rendeltetésüknek megfelelően.

az

erdők

védelmi

erdő

besorolásba

kerültek

elsődleges

3.3.3.1. Védelmi erdőterület (Ev) Elsősorban a természeti környezet, a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgáló terület.

Meglévő védelmi erdők: - a Duna mentén, főként a közigazgatási terület nyugati részén található erdőterületek; - a belterület északi oldalához csatlakozó erdőterületek; - a 1113. sz. összekötő út déli oldalán az út és a vízmű területek között húzódó erdőfoltok; - a Tahitótfalu területéről Kisoroszi közigazgatási területére átnyúló erdősáv. Új védelmi erdők: - a Szigetcsúcs középső részén fekvő meglévő erdőterület (1,52ha); (D1) - a belterület északnyugati oldalához csatlakozó meglévő erdőfolt (0,25ha); (D4) - a belterület északi oldalához csatlakozó erdőfolthoz nyugatról csatlakozó terület (2,26ha); (D6,D7) - a belterülettől északra fekvő gyepterülettől északra fekvő erdőfolt (1,01ha); (D5) - a közigazgatási terület délkeleti részén kijelölt erdőfoltok (7,17ha); (D8, D9) - a belterület délkeleti oldalához csatlakozó terület (0,25ha); (D11) - a golfpálya területén meglévő erdőfolt (16,66ha); (B8). 3.3.3.2. Védelmi erdőterület – Vízgazdálkodási terület (Ev-V) Védelmi erdőterület – Vízgazdálkodási terület elsősorban a természeti környezet, a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál, területén vízgazdálkodási tevékenység folytatható.

Meglévő Védelmi erdőterület – Vízgazdálkodási terület: E területfelhasználási egységbe tartoznak a Duna menti vízmű területek meglévő erdőterületei. Új Védelmi erdőterület – Vízgazdálkodási terület: A 1113. j. út mentén kijelölt erdőfolt (0,36ha); (D17) 3.3.4. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET Általános mezőgazdasági területen belül a településszerkezeti terv megkülönbözteti az általános mezőgazdasági terület – szántó, – gyep és -vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységeket. 3.3.4.1. Általános mezőgazdasági terület – szántó (Má-sz) Elsősorban a növénytermesztés, továbbá az ehhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.

E területfelhasználási egységbe tartoznak a jelenleg szántóföldi műveléssel hasznosított területek a belterülettől északnyugat-nyugatra és a közigazgatási terület keleti részén. A szabályozás során kell tisztázni a területfelhasználási egységbe tartozó területek beépítési lehetőségeit és a birtokközpont létesítésének szabályait. Új általános mezőgazdasági terület – szántó: -

a közigazgatási terület északnyugati részén kijelölt szántóterületek (2,75ha); (D12) a közigazgatási terület keleti részén kijelölt szántóterületek (6,76ha); (D14, D15)

3.3.4.2. Általános mezőgazdasági terület - gyep (Má-gy) Elsősorban a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.



17


Meglévő általános mezőgazdasági terület – gyep: -

a belterület délnyugati oldalához csatlakozó ún. Szilvások területe; a belterülettő északra fekvő nagy kiterjedésű legelő; a közigazgatási terület keleti részén fekvő kiterjedt gyepterület (Kukoricások); a 1113. sz. összekötő út déli oldalán fekvő Halápi Lovarda és az attól délre fekvő terület (Nagy –Sasfészek);

Új általános mezőgazdasági terület – gyep: - a belterület nyugati oldalához csatlakozó terület (0,43 ha); (D2) - a közigazgatási terület keleti részén kijelölt gyepterületek (0,54ha); (D13) - a belterület északi oldalához csatlakozó terület, amely falusias lakóterületből került átsorolásra (2,58ha). (B6) A gyepterületek megtartása elsősorban a vizek védelme, az ökológiailag értékes területek megóvása érdekében fontos, továbbá a környezetkímélő gazdálkodás szempontjából is kiemelkedő. 3.3.4.3. Általános mezőgazdasági terület – Vízgazdálkodási terület (Má-V) Elsősorban a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek, valamint vízgazdálkodási tevékenység végzésére szolgáló terület.

Meglévő Általános mezőgazdasági terület – Vízgazdálkodási terület: E területfelhasználási egységbe tartoznak a Duna menti vízmű területek gyepterületei. Új Általános mezőgazdasági terület – Vízgazdálkodási terület: -

a 1113. j. út menti mezőgazdasági terület (3,05ha). (D16)

3.3.5. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET Vízgazdálkodási terület a folyó- és állóvíz medrek és parti sávjuk, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávjuk, a vízbázisok területe, a hullámtér és az árvédelmi töltések területe. Vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni a vonatkozó jogszabályok szerint lehet.

3.3.5.1. Vízgazdálkodási terület – Duna medre (V) Meglévő vízgazdálkodási terület – Duna medre: E területfelhasználási egységbe tartozik a Duna. Új vízgazdálkodási terület – Duna medre: -

a Szentendrei-Duna-ág területe a belterülettől délre (6,47ha); (D10)

3.3.6. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET Olyan beépítésre nem szánt területek, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

3.3.6.1. Különleges beépítésre nem szánt terület - temető (Kb-T) A terület a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

Új különleges beépítésre nem szánt terület – temető: E területfelhasználási egységbe tartozik a település két temetője: - a Petőfi Sándor utca déli oldalán fekvő temető (0,59ha); (B3) - a Temető utca északi részén fekvő temető (1,03ha). (B2) 3.3.6.2. Különleges beépítésre nem szánt terület - golfpálya (Kb-Golf) A terület sportpályák, sportlétesítmények és kiszolgáló épületeik elhelyezésére szolgál.

Új különleges beépítésre nem szánt terület – golfpálya: E területfelhasználási egységbe tartozik a Magyar Golf Club golfpályája, amely a belterület keleti oldalához csatlakozik (44,72ha). (B7)



18


3.3.6.3. Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya (Kb-B) A terület elsősorban az ásványvagyon kitermelésére szolgál.

Új különleges beépítésre nem szánt terület – bánya: Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya területfelhasználási egységbe tartozik a belterület keleti oldalához csatlakozó kavicsbánya területe (10,91ha). (B9) 3.3.6.4. Különleges beépítésre nem szánt terület – hulladékudvar (Kb-Hull) A terület a hulladékgazdálkodáshoz, a hulladék ideiglenes elhelyezéséhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgál.

Új különleges beépítésre nem szánt terület – hulladékudvar: E területfelhasználási egységbe tartozik a belterület északi határához csatlakozó hulladékudvar (0,37ha). (B5) 3.3.6.5. Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület (Kb-Sp) A terület elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

Új különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület: E területfelhasználási egységbe tartozik a Szigetcsúcson található sportpálya területe (1,48ha); (B1,D18) 3.3.6.6. Különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi kert (Kb-Kk) Elsősorban a helyi lakosság zöldség és gyümölcstermesztését biztosító, kertészeti művelés alatt álló terület.

Új különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi kert: E területfelhasználási egységbe tartozik a Petőfi Sándor utcai temetőtől délre kijelölt közösségi kert területe (0,64ha); (B10)



19


4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER Az OTÉK 9.§ értelmében a Helyi Építési Szabályzatban gondoskodni kell a közigazgatási területen a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő rendszer kialakításáról. Ennek figyelembe vételével a zöldfelületi rendszer szerkezeti kapcsolatait a településszerkezeti terv ábrázolja. Kisoroszin a zöldfelületi rendszer elemei: 

Területfelhasználási egységek: o zöldterület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) zöldterületek leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.2. fejezetében. o erdőterület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) erdőterületek leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.3. fejezetében. o általános mezőgazdasági terület - gyep A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) általános mezőgazdasági terület - gyep leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.4.2. fejezetében. o különleges beépítésre nem szánt területek A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt különleges terület – sportterület, vízgazdálkodási terület, különleges beépítésre nem szánt terület – temető, különleges beépítésre nem szánt terület – golfpálya, különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület, különleges beépítésre nem szánt közösségi kert terület leírását lásd bővebben a Szerkezeti terv leírása 3.2.5.1., 3.3.5., 3.3.6.1., 3.3.6.2., 3.3.6.5. és 3.3.6.6. fejezeteiben.



Egyéb: o vonalas szerkezeti elemek: fasorok o telken belüli zöldfelületek.

Az Országos Ökológiai Hálózat övezeteihez (ökológiai folyosó, pufferterület), illetve a Natura2000 hálózathoz tartozó területek megőrzésére, a Duna mentén húzódó gyepterületek megóvására, fenntartására a vízminőség-védelem, talajvédelem és a biodiverzitás megőrzése szempontjából nagy hangsúlyt kell fektetni. A település erdősültségének nagyságát fent kell tartani, az erdők a kiemelkedően fontos vízbázisok védelme érdekében megtartandók. A mezőgazdasági területek közül nagyobb zöldfelületi potenciállal rendelkeznek a gyepterületek, amelyek főként a Duna mentén találhatók. A községben két helyen található zöldterület (közkert). Újonnan kijelölt zöldterület a kálvária telke, valamint a Hősök terének a Művelődési Háztól délre és attól északra fekvő része, amelyeken jelenleg park és játszótér található. A zöldterületeken kívül jelentős zöldfelületi elemei a belterületnek a temető, a golfpálya és a sportterületek, amelyek különleges beépítésre nem szánt területfelhasználásba kerültek. A települési zöldfelületeket tovább növelik a kevésbé intenzív beépítéssel, és nagyobb zöldfelületi aránnyal rendelkező kertvárosias és falusias lakóterületek. A település központjában, a Petőfi Sándor utcai temetőtől délre a terv egy különlgeges beépítésre nem szánt közösségi kert területet jelöl ki. Itt a település önkormányzata egy zöldség- és gyümölcstermesztésre alkalmas terület kialakítását tervezi, amelyet a község lakosai közösen művelhetnek.



20


5. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 5.1. TÁJRENDEZÉS A tájrendezési fejezethez tartozó, tájhasználatokat leíró munkarészeket lásd 3.3 fejezetben.

5.2. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 5.2.1.Nemzetközi jelentőségű táji és természeti értékek Natura2000 területek Kisoroszin a Natura2000 hálózathoz tartozik a Duna települési szakasza, a Duna-partot kísérő galériaerdők és gyepek, valamint a golfpálya területén fekvő erdők egy része a szerkezeti tervlapon ábrázolt területeken.

5.2.2. Országos jelentőségű táji és természeti értékek Országos Ökológiai Hálózat övezetei – Ökológiai folyosó övezete, Pufferterület övezete Az Országos Ökológiai Hálózat övezetei a szerkezeti tervlapon a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 282/2009. (XII.11.) Kormányrendelet szerinti adatszolgáltatása alapján kerültek lehatárolásra. Ökológiai folyosó övezetébe tartoznak a külterületen a Duna menti galériaerdők. Pufferterület övezetébe tartozik a golfpálya területe, a bánya területe, a belterület nyugati oldalához csatlakozó gyepterület, valamint a Duna menti erdősávok egy része. Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó területe A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó területek a szerkezeti tervlapon a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján kerültek lehatárolásra. Kisoroszin nemzeti parki védett terület a Duna menti gyep illetve erdőterületek egy része a település keleti oldalán, a golfpálya területe, és a bánya területe. Országos Területrendezési Terv – Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetébe tartozik a település külterületének nagy része a belterülettől keletre fekvő szántóterületek kivételével. Az övezet a településrendezési eszközökben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján került lehatárolásra.



21


6. ÖRÖKSÉGVÉDELEM 6.1. ORSZÁGOS MŰEMLÉKVÉDELEM Kisoroszin két országos védelem alatt álló műemlék építmény található. Mindkét műemlékhez tartozóan ex-lege védett műemléki terület került kijelölésre. Az országos védelem alatt álló műemlék építmények Ssz

Név

Cím

Hrsz

Azonosító

1.

Római katolikus templom

Széchenyi utca 33.

365

7101

2.

Református templom

Hősök tere 4.

203/1, 203/4, 203/5, 203/6

7100

Műemléki környezetek Ssz

Név

Hrsz

Azonosító

1.

Római katolikus templom ex-lege védett műemléki környezete

364, 345, 362, 363, 367, 368, 369, 61, 62/3

17444

2.

Református templom ex-lege védett műemléki környezete

204, 196, 197, 198, 201, 202, 289/3, 255, 256, 257, 288

29211

6.2. HELYI VÉDELEM Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (IV.20.) rendelete szól az épített értékek helyi védelméről. A helyi értékvédelmi rendelet kétféle védelmet állapít meg:  helyi területi védelmet és  helyi egyedi védelmet A helyi területi védelem alatt álló terület az Ófalu egy részét érinti, amely a szerkezeti tervlapon feltüntetésre került. E terület az alábbi helyrajzi számú ingatlanokat érinti: 40/2, 41, 50/1, 50/2, 51, 53, 54, 55/1, 55/2, 55/3, 56, 57, 58, 60, 61, 62/2, 62/3, 62/4, 62/5, 62/6, 63, 64, 65, 065 ,66, 67, 68, 69, 70, 96, 97, 104, 105, 106, 107, 108, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118/1, 118/2, 119, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 130/1, 130/2, 131, 132, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142/1, 142/2, 143/3, 150/1, 150/2, 151, 152, 153, 154, 155, 155, 156, 157, 159, 160, 161, 162, 163, 164/2, 164/4, 164/5, 164/6, 165, 166, 167, 169/2, 169/3, 169/4, 169/6, 169/7, 169/8, 169/9, 170, 171, 172, 173/1, 173/2, 174, 176, 177/1, 182, 190, 191, 192, 193, 194, 195, 196, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203/1, 203/4, 203/5, 203/6, 204, 205, 206, 207/1, 207/2, 207/3, 208, 209, 210, 211, 212, 213, 214, 214, 215, 216/1, 216/2, 216/3, 217/1, 217/2, 218, 219, 220, 221, 222, 223, 224, 225, 245, 247, 248/1, 248/2, 249, 250, 251/5, 252, 253, 254, 255, 256, 257, 258, 259, 260, 261/2, 261/3, 261/4, 282/1, 283, 284/1, 288, 289/2, 289/3, 290, 291/1, 291/2, 292, 293, 294, 295, 296, 297, 300, 301, 302, 303, 304, 305/1, 305/2, 306/1, 306/2, 307, 308, 309, 310, 311, 312, 313, 314/1, 314/2, 315, 316, 317, 318, 319, 320, 346/1, 346/2, 346/3, 347, 348/1, 349, 350, 351/1, 351/3, 351/4, 352/1, 352/2, 352/3, 353/1, 353/2, 353/4, 353/5, 354/1, 354/2, 354/3, 355/1, 355/2, 355/4, 355/5, 355/6, 355/7, 356, 357, 358, 359, 360, 361, 362, 363, 364, 365, 366, 367, 368, 369, 370, 371, 372, 373/1, 373/2, 373/3, 374, 375, 376, 377, 378, 379, 380/1, 380/2, 382, 383, 384, 385, 386, 387/1, 387/2, 388, 389/1, 389/2, 390/1, 390/2, 390/3, 390/4, 390/5, 390/6, 391, 392, 393, 394, 395, 396, 397, 398/1, 398/2, 399, 400, 401, 404, 405, 406, 407, 408, 409, 410, 412, 413, 414, 415, 416, 417/1, 417/2, 417/3, 417/4, 417/5, 417/6, 417/7, 418, 419, 420, 421, 422, 423, 424, 425, 426/1, 426/2, 427, 428, 429, 431, 432, 433, 434, 435, 436/1, 436/2, 437, 438, 439, 440, 441, 442, 443, 444, 445/1, 445/2, 446, 447, 448, 450, 451, 452, 453/1, 453/2, 453/3, 454, 456/1, 456/2, 457, 458, 459, 460, 461, 462, 463, 464, 465, 466, 467, 468, 469, 470, 471, 472, 473, 474, 475, 476, 477, 478, 479, 480, 482, 483, 484, 485, 486, 487/1, 487/2, 488, 489, 490, 491, 492, 493, 494, 495/1, 495/2, 496, 498, 498/2, 499, 500, 501, 502, 503, 504, 505, 506, 507, 508, 509/1, 509/2, 510, 511, 532/1, 532/2, 532/3 Völgyzugoly Műhely Kft. 2016. www.vzm.hu


22


A helyi egyedi védelem alatt álló épületek két csoportba soroltak: 

helyi I-es védettségű épületek (H1) Építészeti szempontból különlegesen értékes épületek, utcaképet meghatározó kubatúrával és tömegképzéssel, az épületek átépítése még részlegesen sem engedélyezhető.



helyi II-es védettségű épületek (H2) Olyan építészeti szempontból értékes épületek vagy épületrészletek, melyek kubatúrája és tömegképzése illeszkedik a települési hagyományokhoz. Az épületek átalakítása (részleges bontás, korszerűsítés, bővítés stb.) lehetséges, azonban gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről.

Kisoroszi helyi egyedi védelem alatt álló épületei a szerkezeti tervlapon feltüntetésre kerültek. Védelmi kategória

Érintett ingatlan helyrajzi száma

Helyi I. védettségű épület (H1)

55/1, 60, 62/3, 62/4, 105, 106, 131, 154, 155, 169/2, 169/9, 198, 204, 283, 301, 355, 355/1, 355/6, 356, 357, 363, 374, 377, 380/1, 383, 387/1, 390/1, 390/2, 390/3, 390/5, 394, 396, 398/2, 399, 400, 401, 404, 405, 417/1, 417/2, 417/3, 436/1, 437, 444, 454, 455, 461, 462, 475, 476, 486, 509/1, 511

Helyi II. védettségű épület (H2)

51, 53, 56, 113, 114, 115, 116, 118, 118/2, 128, 129, 130/2, 135, 142/1, 142/2, 151, 193, 195, 197, 202, 205, 206, 207/3, 208, 209, 211, 212, 215, 217/1, 217/2, 223, 224, 225, 231, 234, 235, 247, 291/1, 291/2, 296, 306/1, 312, 313, 314/2, 315, 317, 319, 351/1, 352/1, 354/1, 368, 369, 371, 375, 378, 410, 415, 419, 422, 429, 432, 433, 435, 438, 439, 445, 445/2, 451, 452, 453/1, 453/2, 464, 465, 467, 474, 477, 482, 483, 487/1, 491, 508, 1219

Fentieken túl Kisoroszi területén további védelemre érdemes épített értékek találhatók, mint például a református és katolikus temetőkben található, a 1800-as években faragott kő sírkövek, kopjafák és faragott bejárati oszlop, valamint a Kálvária-domb kápolnája és az ahhoz vezető stációsor. A helyi védettségű épületek és építmények tekintetében a helyi értékvédelmi rendelet előírásai szerint kell eljárni. Az épített értékek helyi védelméről szóló rendelet részletes értékleltáron alapuló felülvizsgálata szükséges.

6.3 RÉGÉSZETI LELŐHELYEK Az országos nyilvántartás szerint Kisoroszin a következő régészeti lelőhelyek lelhetők fel: Központi lelőhelyszám

Központi azonosító

Lelőhelynév

Helyrajzi számok

1

10594

Nagy-Sasfészek

66/3, 66/4, 66/5, 66/6, 67, 68/1, 68/2, 68/3, 68/4, 69/1, 70/2, 71, 72/1

2

10595

Istvány-földek (középkori Bogdán rév falu helye) Nagy-földek Szilvási-rét (középkori Kisoroszi )

3 4

10596 10597

072/1 072/1 1, 02, 03/10, 03/1, 03/11, 03/12, 03/13, 03/14, 03/15, 03/16, 03/17, 03/18, 03/19, 03/20, 03/2, 03/21, 03/22, 03/23, 03/24, 03/25, 03/26, 03/27, 03/28, 03/29, 03/30, 03/3, 03/31, 03/32, 03/33, 03/34, 03/35, 03/36, 03/37, 03/38, 03/39, 03/40, 03/4, 03/41, 03/42, 03/43, 03/44, 03/45, 03/46, 03/47, 03/48, 03/5,



23


03/6, 03/7, 03/8, 03/9, 06, 07/1, 07/2, 07/3, 07/4, 07/5, 07/6, 07/7, 07/8, 07/9, 08, 09/1, 09/2, 09/3, 09/4, 09/5, 09/6, 09/7, 09/8, 010/1, 010/2, 011, 012/1, 012/2, 012/3, 012/4, 012/5, 012/6, 015, 016/2, 21/2, 22, 23, 32, 33, 40/1, 40/2, 41, 51, 53, 54, 55/1, 56, 58, 58, 60, 61, 62/3, 62/6, 63, 69, 70, 076, 96, 106, 107, 345, 346/1, 346/2, 346/3, 347, 348/1, 349, 350, 351/1, 351/3, 351/4, 352/1, 352/2, 352/3, 353/1, 353/2, 353/4, 353/5, 354/1, 354/2, 354/3, 355/1, 355/2, 355/4, 355/5, 355/6, 355/7, 356, 357, 358, 359, 360, 361, 362, 363, 364, 365, 366, 367, 368, 369, 370, 371, 372, 373/1, 373/2, 373/3, 374, 375, 376, 377, 378, 379, 380/1, 380/2, 382, 383, 387/1, 397, 532/1, 532/2, 532/3 5

10598

6

10599

Pásztor-kert (Hosszú-rét) Kender-földek

7 8 9 10

10600 10601 10602 10603

Pusztatemplom Hosszú-rét Hosszú-rét Kápolna

11

10604

Pusztatemplom

12 13

10605 59464

Szőlők alja Széchenyi 170

Az épített értékek és a hatástanulmány tartalmazza.

u.

034, 076 012/19, 012/20, 012/21, 013, 014/1, 014/10, 014/2, 014/3, 014/4, 014/5, 14/6, 014/7, 014/8, 014/9, 015, 016/1, 076 018, 019/1, 019/2, 076 036 036 1, 3, 13/1, 13/3, 14/2, 15, 18, 19, 20, 21/1, 24, 24, 25, 26 Régészeti övezet továbbá: 21/2, 22, 23, 29, 30, 31/1-2, 34, 39, 014/10, 014/11, 014/12, 014/13, 014/14, 015, 017, 018, 019/1, 076 036 2, 3, 10, 326/2, 326/23-28, 328/1, 329, 331/1-2, 332/1, 333/1-2, 334, 336/12, 336/14, 336/15, 336/21, 336/23, 345, 503-508, 509/1-2, 510, 511, 512/1-2,

régészeti

területek

részletes


bemutatását

az

örökségvédelmi


24


7. KÖZLEKEDÉS 7.1. KÖZÚTHÁLÓZAT 7.1.1. TELEPÜLÉSI ÚTHÁLÓZAT 7.1.1.1. Mellékút hálózat Meglévő, megmaradó: Összekötő út: - 1113. j. Szentendre-Kisoroszi összekötő út - 11317. j. Kisoroszi - Visegrádi komphoz vezető út - 11316. j. Kisoroszi hajóállomáshoz vezető út 7.1.1.2. Belterületi gyűjtőutak Meglévő, megmaradó: Szőlő utca Pacsirta utca Homokalja utca Hősök tere

-

7.2. VÍZI KÖZLEKEDÉS Meglévő, megmaradó: -

Kisoroszi – Visegrád (Szengyörgypuszta) rév

Tervezett: -

Kisoroszi – Kismaros rév

7.3. KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS Tervezett nyomvonalak: Térségi jelentőségű kerékpáros nyomvonalak: -

Rév utca – Széchenyi utca – 1113. sz. út nyomvonalán (’A’ alternatív nyomvonal) Rév utca – Széchenyi utca – 1113. sz. út, majd arról délfelé leágazva a Szentendrei-Duna-ág partján (’B’ alternatív nyomvonal)

7.4. GYALOGOS KÖZLEKEDÉS A településszerkezeti terv szintjén kizárólag gyalogos forgalmat lebonyolító burkolatok, útszakaszok nem tervezettek.

7.5. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS A menetrendszerű autóbusz-közlekedés számára létesítmények, nagyobb felületek kialakítása nem tervezett.

7.6. PARKOLÁS Meglévő közterületi parkolók: -

Parkolósávban, utak mentén Parkoló-felületek



25


8. KÖZMŰELLÁTÁS A település kedvező adottsága a jó vízbeszerzési lehetőség. Kiemelt feladat a településen a vízbázis védelme, a szennyező források, köztük kiemelten a szennyvíz talajba szikkasztásának felszámolása. A másik jelentős feladatot adó adottság a Duna okozta veszélyeztetés ellen a védelem megoldása úgy, hogy annak kedvező adottságai ne vesszenek el. További közműveket is érintő fejlesztési célok a település élhetőbbé-lakhatóbbá tétele. A településfejlesztésnél adottságként kell kezelni azokat a közműhálózatokat és létesítményeket, amelyek adottságukból eredően helyhez kötöttek, ilyenek a vízmű kutak, a vízbeszerzési lehetőségek és azok védelme, a vizes élőhelyek, továbbá azok, amelyek kiváltásának költsége meghaladná a felszabaduló hely értéknövekedését. Ez utóbbi csoportba a gerinchálózatok és létesítmények tartoznak. A közművek tekintetében korlátozó adottságként kell kezelni: Vízellátás területén:  a település kiemelten érzékeny vízbázis védelmi területi fekvését,  a településen üzemelő vízmű kutakat és azok hidrogeológiai védőidomait,  a regionális ivóvízvezeték nyomvonalát,  a vízellátást szolgáló létesítményeket (vízmű gépészeti létesítményeket). Szennyvízelvezetés területén:  a szennyvízátemelő műtárgyak és azok védőtávolság igényét,  a regionális szerepet betöltő szennyvíznyomó csatorna nyomvonalát. Felszíni vízelvezetés és csapadékvíz elvezetés vonatkozásában:  a település árvízzel veszélyeztetett területeit, a hullámtéri területeket,  a Duna karbantartására és árvízvédelmére szolgáló sávot,  a bányatavat,  a település mélyfekvésű területeit,  vízfolyásainak, árkainak területigényét és karbantartó sávját,  a Duna mentén a fakadó vizek előfordulását. Villamosenergia ellátás vonatkozásában:  a 22 kV-os főelosztó hálózatok oszlopokra fektetett nyomvonalát és biztonsági övezetének helyigényét. Szénhidrogén ellátással kapcsolatosan:  a település közigazgatási területén haladó nagy-középnyomású földgázvezeték nyomvonalát, kapcsolódó létesítményeit és biztonsági övezeteinek helyigényét. Elektronikus hírközlés vonatkozásában:  a településen üzemelő vezeték nélküli hírközlési szolgáltatást szolgáló antenna helyét. A felsorolt közmű okozta korlátozó adottságok területfelhasználási javaslattal való ütközése esetén azok kiváltását meg kell oldani. A kiváltásra a műszaki megoldási lehetőség rendelkezésre áll, a megvalósítását a várható költségigénye határozza meg. A beépítésre szánt területeken a teljes közműellátás biztosítása megoldható, azaz a villamosenergia, a vezetékes ivóvíz ellátás, közcsatornás szennyvízelvezetés és a földgázellátás, valamint a csapadékvíz elvezetése is rendelkezésre állhat. A beépítésre nem szánt területen bármilyen fejlesztés közmű szempontjából akkor lehetséges, ha annak ellátására rendelkezésre áll a közegészségügyi hatóság által is elfogadott vízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvíz kezelése-elhelyezése a környezet veszélyeztetése nélkül megoldható és a csapadékvíz elvezetése is biztosított. A már meglevő, kiépített hálózatokkal rendelkező területeken újonnan jelentkező igények ellátása jellemzően külső hálózatfejlesztési igény nélkül kielégíthető, vagy a már meglevő elosztóhálózatokról, vagy az elosztóhálózatok helyi továbbépítésével, új bekötések kiépítésével.



26


8.1. VÍZELLÁTÁS Kisorosziban a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat a beépített területen minden utcában megépült. A település vízellátását a Fővárosi Vízművek Zrt. biztosítja. A vízellátás bázisát a Duna partjára telepített parti szűrésű kutak jelentik, amelyekből vételezett vízzel Kisoroszit, továbbá kiépített regionális hálózat segítségével a fővárosi fogyasztók egy részét, valamint a fővároshoz kapcsolódó települések egy részén élőket is ellátja a szolgáltató. A kitermelt víz jó minőségű, a település felől érkező szennyeződések azonban veszélyeztik a termelő kutakat. A termelő kutak vízminőségének védelme érdekében fokozott igény a település közcsatornás szennyvízelvezetésének mielőbbi település szintű megoldása. A vízbázisok védelmére a hidrogeológiai védőidom kijelölése megtörtént. A belső és külső védőidommal érintett területek döntő hányada az FVM Zrt. tulajdonában, illetve a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVIZIG) kezelésében van. Ezek a területek döntően erdő és gyepművelési ágban vannak, jelentősebb szennyezés nélküli területhasználatuk biztosított. Az „A" és „B" hidrogeológiai védőidom területe jelentős részben magántulajdonban van, így itt előfordulhatnak szennyezések. A nagy-Duna menti kútsorral kitermelt vizet NÁ 1200-as, majd NÁ 1650-es regionális gerincszállító vezeték szállítja el Kisoroszi közigazgatási területéről, amely déli irányba halad tovább a Szentendrei-szigeten végig a főváros irányába. A Szentendrei-Duna-ág mellé telepített parti szűrésű kútsorból kitermelt vizet NÁ 500-as, majd, NÁ 1200-as, majd NÁ 1650-es regionális szállítóvezeték szállítja déli irányba tovább. A település közigazgatási területén a két kútsor között észak-déli irányú átkötés is üzemel NÁ 1200-as vezetékkel. A Duna parti kútsortól a település beépített területére déli irányból érkezik az NÁ 200-as paraméterű gerincvezeték. A gerincvezeték először NÁ 200-as, majd NÁ 150-es, végül NÁ 100-as mérettel halad végig a település déli oldalán. Erről ágazik le a jellemzően NÁ 100-as mérettel épített elosztóhálózat, amelyet többnyire körvezetékesen építettek. A hálózat döntő hányada KPE vezetékkel épült, de a régebbi építésű szakaszoknál még előfordul ac anyagú csőszakasz is. A hálózati nyomást az indítógépház biztosítja, nyomásproblémák a településen nem ismertek. A hálózatra az előírásoknak megfelelő sűrűségben a tüzivíz csapok felszerelésre kerültek, ezzel a megfelelő tüzivíz ellátás biztosított. Egy-egy új építésnél egyedileg kell meghatározni a tüzivíz igényt. Amennyiben az igény a közhálózatról nem elégíthető ki, akkor helyi egyedi megoldással kell a tüzivíz igény kielégítését megoldani. A prognosztizálható fejlesztések megvalósulása esetén a tervezés távlatában fellépő többlet vízigény a jelenlegi meglevő vízhálózatról, annak továbbépítésével várhatóan kielégíthető. A fenntarthatóság javítása érdekében a nem ivóvíz minőségű vízigény kielégítését gazdaságosabban házi kutak használatával is meg lehet oldani és a közüzemű vizet csak az ivóvíz minőségű vízigények kielégítésére célszerű hasznosítani. A házi kutak is csak engedéllyel létesíthetők.

8.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS Kisoroszi közigazgatási területe kiemelten érzékeny vízbázis védelmi területen fekszik,ezért a településen a szennyvíz közcsatornás elvezetésének a település szintű megoldása kiemelt feladat, ezért elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést építettek ki. A szennyvízelvezető hálózatot 2014. január 1-től a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemelteti, mivel a településen üzemelő vízbázisának vízminőség védelme érdekében érdekelt a település csatornázottságának fejlesztésében. A település beépített területén gravitációs szennyvízcsatorna hálózattal gyűjtik össze a szennyvizeket, majd átemelő és nyomóvezeték segítségével vezetik el déli irányba a településről. A nyomóvezeték csatlakozik a szigeten kiépített gyűjtőhálózathoz. Az I. számú végátemelő nyomóvezetéke Tótfalun keresztül szállítja a szennyvizet a regionális rendszerbe. A befogadó a regionális szerepkörű Szentendrei szennyvíztisztító telep. A községen belül a gravitációs gyűjtőhálózat és a főgyűjtő is DN 200 KG-PVC vezetékekből áll. A tervezés távlatáig prognosztizálható fejlesztés megvalósítása esetén és a jelenleg még közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanok közhálózati csatlakozásának a kiépítését követően jelentkező többlet elszállítandó szennyvíz közcsatornás szennyvízelvezetését és a szennyvizek tisztító telepen történő fogadását meg tudják oldani. Völgyzugoly Műhely Kft. 2016. www.vzm.hu


27


A beépítésre nem szánt területhasznosítású területen keletkező szennyvizek elhelyezése elméletileg helyi közműpótló alkalmazásával is megoldható. Ennek korlátot szab a település felszín alatti vízminőség védelmi területen való fekvése és a településen üzemelő vízbázisok védelmének igénye. A helyi közműpótlásra zárt szennyvíztároló létesítése javasolható, annak figyelembe vételével, hogy reálisan napi egy szippantásnál többet becsületesen senki sem végeztetne el. Ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége a reálisan naponta szippantható mennyiséget meghaladja, javasolható egyedi házi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása is, azok telepítésének szigorú feltételeinek a teljesítési igényével. Ha a házi kisberendezés létesítésének valamelyik feltétele nem teljesíthető, akkor ragaszkodni kell a közcsatorna hálózat létesítéséhez, akkor is, ha az ellátandó létesítmény távolabb fekszik az üzemelő csatornahálózattól.

8.3. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS Kisorosziban a csapadékvizek elvezetésére a beépített területen nyílt árkos csapadékvíz elszállító rendszer épült ki. Befogadója döntően közvetlenül a Nagy-Duna-ág, illetve a Szentendrei Duna-ág, amely a Duna jobb-parti mellékfolyója. A településen az utcák víztelenítését szolgáló nyílt árkok jellemzően egy, néhol kétoldali kiépítettségűek. Az árkok hidraulikai összehangoltsága nem jellemző, egyes szakaszai szikkasztó árkokként működnek. A településen a felszíni vizek elvezetése a jövőben is nyílt árkos rendszerrel javasolt, amelynek szakszerű és folyamatos karbantartásával, hidraulikai rendezettségével biztosítani lehet a zavarmentes felszíni vízrendezés megoldását. Kisorosziban elsőrendű árvízvédelmi mű nincs kiépítve, miközben a Duna vízszint-ingadozása jelentős. A folyó a kiterjedt vízgyűjtőjéről változó mennyiségű vizet szállít, amely a folyón árhullámok kialakulását okozza. Az árvízi védekezés a KDV VIZIG feladata. A 2013-ban komolyabb elöntéseket okozó levonult árhullám után a vízügyi ágazat a korábban érvényben levő MÁSZ-t felülvizsgálta, amely Kisoroszira vonatkozóan is módosította a korábban érvényes mértékadó árvízszinteket. Kisoroszi

fkm

MÁSZ+ biztonsági magasítás

MÁSZ

Szentendrei-Duna-ág

11/2010 (IV.28.) KvVM rendelet

74/2014 (XII. 23.) BM rendelet



eltérés

mBf

mBf

mBf

mBf

cm

déli közig határ

25,5

106,3

106,65

107,3

107,65

35

északi közig határ

31,57

106,79

107,11

107,79

108,11

33

1685

105,69

106,82

106,69

107,82

113

1692,7

106,13

107,11

107,13

108,11

98

Nagy-Duna-ág déli közig határ északi közig határ

A változás a település északi és déli közigazgatási határa között a Szentendrei-Duna-ág oldalán 3335 cm, a nagy Duna mentén 113-98 cm nagyságban változott a régi előíráshoz képest. Ez a változás a nagyvízi meder él kijelölését is módosította. A vízügyi ágazat a módosított nagyvízi meder-él nyomvonalát és a nagyvízi meder-kezelési tervet egyeztetési szintre elkészítette, annak előzetes egyeztetése elindult, településrendezési eszközökben való továbbvezetésre csak az elfogadása után lesz alkalmas. A nagyvízi mederkezelési terv elkészültéig új építmény elhelyezésekor a 83/2014. (III.14.) Korm. rendelet 5.§ (4) bekezdés előírásai szerint kell eljárni. Így előzetesen csak a rétegvonalak alapján becsülni lehet a kiterjedés növekedését. És fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az eddigi árvízvédelmet nyújtó védgát, már csak a kisebb árhullámok levonulásakor tud védelmet nyújtani. Az új előírás figyelembe vételével Kisoroszi biztonságos árvízvédelme érdekében, a települést érintő teljes Duna szakasz mentén az árvízi védekezést újra kell gondolni. Megfontolandó a védmű Völgyzugoly Műhely Kft. 2016. www.vzm.hu


28


létesítési igénye azokon a szakaszokon, ahol a változás beépített, vagy már korábbi terv alapján beépítésre szánt területet érint, illetve a vízbázis védelmét biztosítani kell. A korábbi és az új előírások szerinti nagyvízi meder él és a Szentendrei-Duna-ág, illetve a nagy Duna medre közötti terület hullámtér, amelynek területét az árhullámok idején víz borítja, ezért hasznosításánál az időnkénti víz alá kerülését figyelembe kell venni. A hullámtéri terület hasznosítási lehetőségét a 83/2014 (III.14.) kormányrendelet „a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról” rendelet szabályozza. A hullámterek beépítését korlátozó rendelkezések életbelépését megelőzően a hullámtéri területre kerültek olyan beépítések, amelyek ma már nem is kerülhetnének oda, de ott vannak, árhullámok levonulása idején, védelmüket meg kell oldani. A védelem megoldásáról a katasztrófavédelmi rendelet árvízi védekezési tervében kell rendelkezni. Az árvízi védekezés számára 10 m-es védekezési sáv biztosítandó, amelyen belül semmi építmény nem helyezhető el. Továbbá a mentett oldalon 110 m-es fakadóvíz előfordulásával veszélyeztetett sávot, a hullámtéri oldalon 60 m-es sávot, amelyen belül felszín alatti munkálatok csak nagy gondossággal, az illetékes hatóság hozzájárulásával végezhetők. A Szentendrei Duna-ág és a nagy Duna meder széle mellett is 10 m-es meder karbantartó sávot kell szabadon hagyni. A település Duna menti mélyebben fekvő részen jellemző a magasabb talajvízállás. A Duna magas vízállásával egyidejűleg emelkedő talajvízszint rövidebb-hosszabb ideig a felszín felett is megjelenhet. Ilyen vízállásos terület alakulhat ki a település mindkét oldalán a Duna menti sávban. „Villámárvíz” szélsőséges csapadékesemény kapcsán fordulhat elő. Kisoroszi „villámárvíz” előfordulási eseményre „magas” kockázatú területen fekszik. Ez ellen a csapadékvíz elvezetés gondos megoldásával lehet védekezni, ezért annak mielőbbi kialakítása szükséges. A vízelvezető hálózat kialakításának hiányából vagy karbantartásának a hiányából származó vízelöntés kezelése önkormányzati feladat, a szélsőséges csapadékesemény következtében keletkező helyi vízkár elhárítása „villám-árvízi” esemény a helyi katasztrófavédelem feladata.

8.4. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A vizsgálatok szerint a település villamosenergia ellátásának üzemeltetője a Budapesti ELMŰ Hálózati Kft. A villamosenergia ellátásának bázisa a tágabb környezetben üzemelő alállomások. A 132/22 kV-os alállomásokról induló 22 kV-os hálózatok részben Visegrád felöl, a Rév utca vonalában keresztezve a Szentendrei-Duna-ág medre felett, részben Tótfalu felől érkeznek Kisoroszi ba. A 22 kV-os hálózat oszlopokra szerelve épült ki és fűzi fel a fogyasztói transzformátorokat. A transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket. A jelenleg üzemelő kisfeszültségű hálózat jellemzően föld felett, oszlopokra fektetve halad, a település közvilágítása jellemzően a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel biztosított. A várható villamosenergia igény növekedés kielégítését elsődlegesen a meglevő hálózat igénybevételével kell megoldani. A meglevő transzformátor állomáshelyeken, a transzformátor állomások átépítésével, illetve a nagyobb villamosenergia igénynövekedés területének súlypontjánál új állomáshely létesítésével kell az igény tényleges jelentkezése esetén a kapacitásnövelést megvalósítani.

8.5. FÖLDGÁZELLÁTÁS A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. A település gázellátásának bázisa a Szentendrei gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomás. Innen induló nagyközép-nyomású hálózatról épült ki a Szentendrei sziget településeinek ellátása. A földgáz Tótfalu felöl DN 150-es mérettel acél vezetéken érkezik Kisoroszi területére és halad a település gázfogadójáig. A gázfogadó bekötése még Visegrád irányából is kiépült, Duna meder alatti átvezetéssel.



29


A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal épült ki. A település már kiépült gázelosztó hálózata a beépített terület szinte valamennyi utcájában kiépítésre került. Az elosztóhálózat olyan paraméterekkel épült, hogy az egyes utcákban valamennyi ingatlan ráköthető. A kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A tervezett fejlesztések megvalósításának és a meglévő lakások komfortnövekedésének hatására a tervezés távlatáig prognosztizált igénynövekedés 400 nm 3/h-ra becsülhető. Ezt a többletigényt várhatóan a kiépített gerinchálózatról ki lehet elégíteni.

8.6. MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉG Energiagazdálkodási szinten reálisan a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. Kisoroszi természeti adottsága, hogy 1900-2000 körüli a napos órák száma, ennek aktív hasznosításával hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni. A napkollektorokkal a használati melegvíz termelésre és elő-utó fűtési szezonban temperáló fűtésre fordítandó közüzemi energiafelhasználás csökkenthető. A napelemekkel a villamosenergia felhasználás csökkenthető. A többlet termelt villamosenergia egyszerűen a közhálózatra terhelhető, hiány esetén ugyanazzal a hálózati rendszerrel a közhálózati vételezés megoldható. Az igények kielégíthetőségét a hagyományos energiahordozókkal is ki kell tudni elégíteni, napenergia hasznosítása csak az éves energiafelhasználás csökkentésében játszik jelentős szerepet, amely a fenntartási költségek csökkentését eredményezi. A passzív napenergia-hasznosítás az épületek tájolásával érhető el. Ezt nagyon jól lehet hasznosítani új épületek elhelyezésénél, az új épületek jól megtervezett telepítésével. Az épület kedvezőbb tájolásán kívül egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel fokozni lehet a hasznosítható napenergia mennyiségét. Jelentős vezetékes energiafogyasztás takarítható meg, ha az új épületek tervei a passzív napenergia hasznosítására törekedve készülnek.

8.7. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A vizsgálatok alapján Kisoroszi vezetékes távközlési ellátását a Magyar Távközlési Nyrt. jogelődje építette ki és üzemeltette, jelenleg a Magyar Telekom Zrt. biztosítja. A Budapesti 1-es szekunder központhoz tartozó 36-os körzetszámú Szentendre primer központ ellátási körzetéhez tartozik Kisoroszi vezetékes távközlési hálózata. A primerközponthoz tartozó települések 26-os hívószámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatást is kiépítették. A vezetékes hírközlési (táv és műsorelosztási) szolgáltatás bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. A tervezett fejlesztési terület ellátása is ennek igénybevételével történhet.

8.8. VEZETÉK NÉLKÜI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek elméletileg területi korlátja nincs. Kisoroszi területén üzemelő és a tágabb térségben elhelyezett létesítmények, antennák segítségével, valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani.



30


9. KÖRNYEZETVÉDELEM A Településszerkezeti és Szabályozási terv készítésekor elsődleges szempont Kisoroszi tájhasználatának és meglévő környezeti értékeinek védelme (kiemelt tekintettel a vízvédelemre), valamint a környezeti elemek megőrzése és lehetőség szerint állapotuk javítása.

9.1 A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM Kisoroszi felszíni vizeit a Duna és a Cseres-tó adják. A település területén dunai ivóvíz bázisok (Kisoroszi Vízbázis és Tahi Vízbázis) találhatóak, amelyeknek védőterületei a teljes közigazgatási területet lefedik. A vizek minőségét a háztartásokban keletkező szennyvizek talajba szikkasztása, illetve esetenként a nem megfelelő szigeteléssel ellátott szennyvíztározók használata veszélyezteti, mivel a szennyvíz-csatorna hálózatra való rácsatlakozások aránya – jellemzően az üdülő ingatlanok nagy száma miatt – alacsony, mindössze 70%-os. A hálózatra való rácsatlakozás arányának növelése, a 100%-os rákötöttségi szint elérése a cél. Duna-parti elhelyezkedéséből adódóan a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a települést a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny települések közé sorolja, illetve kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területet jelöl meg a területén. A település területén így a területhasználati módok alakulására fokozott figyelmet kell fordítani, a felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségi romlásához, elszennyeződéséhez vezető területhasználatokat maximális mértékben korlátozni kell. A 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet szerint Kisoroszi a nitrátérzékeny települések közé tartozik, mivel területének jelentős részét ivóvízbázis érinti. A szántóművelés során így fokozott figyelemmel kell lenni a talajba jutó vegyszerekre, illetve egyéb téren is figyelmet kell fordítani a vizek nitrátszennyezésének megelőzésére. Emellett az állattartás során a trágyatárolást, elhelyezést minden esetben kizárólag szigeteléssel ellátott trágyatárolóban szabad csak megoldani. A belterület keleti oldalán fekvő Cseres-tó, mint egykori kavics bányató rendkívül érzékeny és sérülékeny felszíni víztest. Mivel a tó vize állandó kapcsolatban áll a felszín alatti vizekkel is, rajta keresztül azokba sokkal könnyebben bejutnak az esetleges szennyeződések. A tó vízminőségének védelmére így kiemelt figyelmet kell fordítani: egyrészt funkciójának tisztázása, környezetének rehabilitációja, másrészt a horgászat keretek között tartása oldandó meg a jövőben.

9.2 A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME Kisoroszi területén jelentős mennyiségű légszennyező anyag kibocsátással rendelkező ipari létesítmény nem üzemel, illetve átmenő forgalom sincs a településen. Légszennyezettség főként a lakossági fűtésből és a mezőgazdasági művelés során keletkezett porterhelésből származik. A közlekedésből származó légszennyezés mértéke nem tekinthető jelentősnek, mivel a csupán a 1113 sz. Szentendre-Kisoroszi összekötő út érkezik a településre, amelyen csak célforgalom jár, átmenő forgalom nincs a faluban. A lakossági fűtésből származó szennyezés csökkentésére ösztönözni kell a gázhálózatra való rácsatlakozások arányának további növelését, illetve támogatni kell az alternatív fűtési módozatokat. A mezőgazdasági termelésből eredő porterhelés megakadályozására a dűlőutak mentén fasorok és erdősávok telepítésével, helyes mezőgazdasági gyakorlat folytatásával szükséges védekezni.

9.3. HULLADÉKKEZELÉS Kisoroszi területén kommunális hulladéklerakó nem működik, a kommunális hulladék elszállítása megoldott. A lakosság tájékoztatásával és bevonásával növelendő a szelektív hulladékgyűjtés hatékonysága, illetve a hulladékok mennyiségének csökkentése. Támogatandó, illetve népszerűsítendő a házi komposztálás. A háztartásokban összegyűjtött fölöslegessé vált lomokat, építkezési törmelékeket a lakosság a Bárány köz végén, az egykori hulladéklerakó helyén található, különleges beépítésre nem szánt terület – hulladékudvar területfelhasználási egységbe tartozó hulladékudvarba viheti. Völgyzugoly Műhely Kft. 2016. www.vzm.hu


31


Meg kell oldani a veszélyes hulladékok elkülönítését, lakossági tájékoztatás és egyéb programok keretein belül csökkenteni kell ezek kommunális hulladékok közé kerülését.

9.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM Zajterhelés Kisoroszi estében a közlekedésből származik, zajkibocsátással járó ipari üzem a településen nem üzemel. Kisoroszi közúti terhelése leginkább a 1113 sz. összekötő út forgalmából adódik. Az út a település belterületére vezet, amelyen a közlekedésből származó terhelés a nyári szezonban jelentősebb, ekkor megnövekszik forgalma a turizmusból eredő látogatások kapcsán, így a rezgésterhelés mértéke fokozódik. A közlekedésből származó zajterhelés – ahol erre hely biztosított - növényzet (erdősávok, fasorok, zöldsávok) telepítésével csökkenthető. A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen, a 27/2008.(XII.3.) KVvM–EüM együttes rendelete – a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról - 3. számú melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Közlekedési zajtól származó határértékek Kiszolgáló út, lakóút mentén Zajtól védendő terület

gyűjtőút, összekötőút, bekötőút, egyéb közút mentén

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

Lakóterület (falusias, kertvárosias)

55 dB

45 dB

60dB

50dB

Üdülőterület

50 dB

40 dB

55 dB

45 dB

A 27/2008.(XII.3.) KvVM–EüM rendelet 1. melléklete üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A település területén az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek: Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei Zajtól védendő terület

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra


50 dB

40 dB

Üdülőterület

45 dB

35 dB

10. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK 10.1. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE A településszerkezeti terv védőtávolságot jelöl ki a 1113. sz. összekötő út külterületi szakaszán az út tengelyétől számított 50-50 m széles területen.

10.2. KÖZMŰTERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ÉS VÉDŐSÁVJA VÍZELLÁTÁS A vízellátás területén korlátozó adottságokként kell kezelni a település kiemelten érzékeny vízbázis védelmi területi fekvését, a településen üzemelő vízmű kutakat és azok hidrogeológiai védőidomait, a regionális ivóvízvezeték nyomvonalát, valamint a vízellátást szolgáló létesítményeket (vízmű gépészeti létesítményeket). SZENNYVÍZELVEZETÉS, KEZELÉS -

a szennyvízátemelő műtárgyak – védőtávolság: 150 m a regionális szerepet betöltő szennyvíznyomó csatorna nyomvonala

FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS ÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS -

a település árvízzel veszélyeztetett területei, a hullámtéri területek, a Duna karbantartására és árvízvédelmére szolgáló sáv (10m), a bányató, vízfolyásainak, árkainak területigénye és karbantartó sávja, Völgyzugoly Műhely Kft. 2016. www.vzm.hu


-

32


a Duna mentén a fakadó vizek előfordulása – fakadóvízzel veszélyeztetett terület (110m)

VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS -

a 22 kV-os főelosztó hálózatok oszlopokra fektetett nyomvonala – biztonsági övezet: 7-7m

FÖLDGÁZELLÁTÁS -

a település közigazgatási területén haladó nagy-középnyomású földgázvezeték nyomvonala, kapcsolódó létesítmények – biztonsági övezet: 5-5m

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei, antennái.

10.3. EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK Az alábbiakban táji és természetvédelmi, örökségvédelmi jogszabályokból és egyéb magasabb rendű tervekből eredeztethető korlátozások kerültek összegyűjtésre. Táji- és természeti védelem - Natura 2000 terület - Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó terület - Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezet - Országos Ökológiai Hálózat: o Ökológiai folyosó övezete, o Pufferterület övezet Örökségvédelem - Műemlék és műemléki környezet - Helyi területi védelem alá tartozó terület - Helyi egyedi védelem alatt álló épületek (I., II., és III. kategória) - Nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti övezetek Egyéb korlátozások (A BATrT rendelkezései) - A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok; - Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok; - A kiemelt térségi övezetekre vonatkozó szabályok.

2. MELLÉKLET: VÁLTOZÁSOK A szerkezeti terv leírásának 3. Területfelhasználás c. fejezete tartalmazza településszerkezeti tervhez képest történt legfontosabb változásokat.

a

hatályos

A hatályos településszerkezeti tervhez képest jelentős változások nem történetek, azonban több esetben a megváltozott jogszabályi keretek, valamint a megváltozott fejlesztési igények miatt kisebb területfelhasználási módosításokat kellett elvégezni.



Hatályos területfelhasználás

Ssz.

Tervezett területfelhasználás

33


Terület nagyság (ha)

Hatályos területfelhasználás biológiai aktivitás-értéke

Tervezett területfelhasználás biológiai aktivitás-értéke

Indoklás

BATrT. térségi területfelhasználása

0,21

6

2,4

Önkormányzati változtatási igény

Települési térség

-0,76

1,3

3

6

Jogszabályi környezet változása

Mezőgazdasági térség

3,90

1,03

3

6



0,59

3

6



0,39

0,5

6



2,15

0,37

0,1

0,23



0,04

2,58

2,4

3,7


44,72

1,5

6


Mezőgazdasági térség Különleges rendeltetésű térség Különleges rendeltetésű térség Különleges rendeltetésű térség

Biológiai aktivitásérték változás

A) Újonnan kijelölt beépítésre szánt terület A1

Zöldterület

Falusias lakóterület

B) Újonnan kijelölt beépítésre nem szánt terület Különleges beépítésre Különleges terület – B1 nem szánt terület – sportolási célú terület sportterület Különleges beépítésre Különleges terület – B2 nem szánt terület – temető temető Különleges beépítésre Különleges terület – B3 nem szánt terület – temető temető Településközpont B4 Zöldterület terület Különleges terület – Különleges beépítésre B5 hulladékkezelő nem szánt terület – területe hulladékudvar Általános B6 Falusias lakóterület mezőgazdasági terület Különleges beépítésre Különleges terület – B7 nem szánt terület – sportolási célú terület golfpálya B8

Különleges terület – sportolási célú terület

Védelmi erdőterület

16,66

1,5

9

Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés

B9

Különleges terület – bánya területe

Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya

10,91

0,1

0,2


3

A biológiai aktivitásérték változás számítása során a 9/2007. (IV.3) ÖTM rendelet 1. melléklet 2. pontja szerinti Felszíni művelésű bánya, anyagnyerőhely, rendszeresen bolygatott terület, hulladéklerakó értékmutatója került alkalmazásra.


3,09 1,77

3,35 201,24 124,95 1,09


Ssz.



Különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi kert C) Beépítésre szánt területek átsorolása Településközpont C1 Intézmény terület vegyes terület Településközpont C2 Intézmény terület vegyes terület B10

C3



Kertvárosias lakóterület

D) Beépítésre nem szánt területek átsorolása Általános D1 mezőgazdasági terület Védelmi erdőterület gyep Általános D2 Közlekedési terület mezőgazdasági területgyep

34





Indoklás


0,64

2,4

3,2



0,51

0,07

0,5

0,5


0,00

0,16

0,5

0,5


0,00

3,24

2,4

2,7

Önkormányzati változtatási igény Önkormányzati változtatási igény Önkormányzati változtatási igény


0,97

1,52

3,7

9

Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés

Erdőgazdálkodási térség

8,06

0,43

0,6

3,7



1,33

Önkormányzati változtatási igény Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés Magasabb rendű jogszabálynak való megfelelés Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés


0,32


1,33


5,35


9,70


2,28


36,89

D3

Közlekedési terület

Zöldterület

0,06

3,7

9

D4

Általános mezőgazdasági terület


0,25

3,7

9


1,01

3,7

9


1,83

3,7

9


0,43

3,7

9


6,96

3,7

9

D5 D6 D7 D8

Általános mezőgazdasági terület gyep Általános mezőgazdasági terület gyep Általános mezőgazdasági terület gyep Általános mezőgazdasági terület gyep




35


Ssz.





D9



0,21

3,7

9

D10


Vízgazdálkodási terület

6,47

9

6

D11



0,25

0,6

9

D12


2,75

9

3,7

D13


0,54

9

3,7

D14


6,12

9

3,7

0,64

3,7

3,7

3,05

3,7

3,7

0,36

3,7

9

Általános mezőgazdasági terület-gyep Általános mezőgazdasági terület-gyep Általános mezőgazdasági terület-gyep

D15 D16 D17

Általános mezőgazdasági területszántó Általános mezőgazdasági területgyep Általános mezőgazdasági területszántó Általános mezőgazdasági területszántó Általános mezőgazdasági terület – Vízgazdálkodási terület4 Védelmi erdőterület – Vízgazdálkodási terület5


Indoklás Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés Magasabb rendű jogszabálynak való megfelelés Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés



Mezőgazdasági térség Erdőgazdálkodási térség

-19,41


2,10


-14,58


-12,60


-32,44


0,00


0,00


1,91

4

Általános mezőgazdasági terület – vízgazdálkodási terület területfelhasználási egység kijelölése esetén a biológiai aktivitásérték változás számítás az általános mezőgazdasági terület értékmutatójával (3,7) történt. 5

Védelmi erdőterület – vízgazdálkodási terület területfelhasználási egység kijelölése esetén a biológiai aktivitásérték változás számítás az erdőterület értékmutatójával (9) történt.


1,11


Ssz.



Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület Biológiai aktivitásérték változás összesen: D18


36





Indoklás


0,18

9

6



Biológiai aktivitásérték változás -0,54 +333,65


KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK

37


MUNKAKÖZI ANYAG

3.MELLÉKLET: TERÜLETI MÉRLEG TERÜLETI MÉRLEG – A TERVEZETT TSZT SZERINT Területfelhasználási ha Közigazgatási területe kategória Beépítésre szánt terület Kertvárosias lakóterület Lke

69,95


Lf

38,79

Intézmény terület

Vi

6,82

Üdülőházas üdülőterület

Üü

1,28

Kereskedelmi, szolgáltató terület

Gksz

0,24

K-Sp

1,35

Beépítésre nem szánt terület Közlekedési és közműterület Köu

10,89

Különleges terület sportterület

–

Zöldterület (közkert)

Zkk

0,45


Ev

99,19

Védelmi erdőterület – Vízgazdálkodási terület

Ev-V

186,69

Általános mezőgazdasági terület - szántó

Má-sz

251,32

Általános mezőgazdasági terület - gyep

Má-gy

106,33

Általános mezőgazdasági terület – vízgazdálkodási terület

Má-V

48,12

Vízgazdálkodási terület - Duna medre

V

212,8

Különleges beépítésre nem szánt terület temető

Kb-T

1,66

Különleges beépítésre nem szánt terület golfpálya

KbGolf

44,72

Különleges beépítésre nem szánt terület bánya

Kb-B

10,91

Különleges beépítésre nem szánt terület hulladékudvar

KbHull

0,37

Különleges beépítésre nem szánt területsportterület

Kb-Sp

1,3

Különleges beépítésre nem szánt területközösségi kert

Kb-Kk

0,64


1093,82 ha

38



MUNKAKÖZI ANYAG

4. MELLÉKLET: TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Kisoroszi területén a BATrT szerkezeti terve települési, erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, különleges rendeltetésű és vízgazdálkodási térséget jelöl. Térségi területfelhasználás megnevezése

BATrT mellékletében meghatározott terület (ha)

BATrT által előírt minimum megfelelés (ha)

TSZT-ben kijelölt terület (ha)


141,91

-

-

244,51

207,83 (85%)

218,24 6 (89,26%)

383,39 (90%)

7

A BATrT térségi területfelhasználási kategóriáira vonatkozó előírásoknak való megfelelés Megfelel Új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre a közigazgatási határtól számított 200 m-en belül.

Megfelel Erdőgazdálkodási térség

Az erdőterületként kijelölt terület nagysága megfelel a BATrT erdőgazdálkodási térségre vonatkozó előírásainak.

Megfelel Mezőgazdasági térség

425,99

390,49 (91,67%)

A mezőgazdasági területként kijelölt terület nagysága megfelel a BATrT mezőgazdasági térségre vonatkozó előírásainak.

Megfelel

Különleges rendeltetésű térség

73,76

-

-

207,04

175,98 (85%)

207,04 (100%)

Az övezet által érintett területen kizárólag beépítésre nem szánt területet jelöl ki a településszerkezeti terv: 14,79%-án különleges beépítésre nem szánt terület – bánya, 21,91%-án védelmi erdőterület, fennmaradó részén különleges beépítésre nem szánt terület – golfpálya került kijelölésre.

Megfelel Vízgazdálkodási térség

A vízgazdálkodási területként kijelölt terület nagysága megfelel a BATrT vízgazdálkodási térségre vonatkozó előírásainak.

A térségi területfelhasználási kategóriákon belül az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági térségre vonatkozó előírásoknak való megfelelés érdekében a településrendezési eszközök kettős területfelhasználást alkalmaznak a vízmű területeken fekvő erdők és gyepek tekintetében. A 43/2006.(IX.21.) sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv a vízbázis területeket, a vízműkutak környezetét (vízmű területeket) vízgazdálkodási területbe sorolják, ám e területek a BATrT térségi szerkezeti tervén erdőgazdálkodási és mezőgazdasági térségbe tartoznak. Annak érdekében, hogy a településrendezési eszközökben kijelölt területfelhasználási egységek a tényleges területhasználatnak, s így a BATrT 5-9.§-ának előírásainak is megfeleljenek, a vízművek területét a településrendezési eszközök - a felszíni területhasználattal összhangban - erdőterület, illetve mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe sorolják. Annak érdekében viszont, hogy

6

A védelmi erdőterület és a védelmi erdőterület – vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységek szerkezeti tervlapon feltüntetett azon területeinek összege, amelyek az erdőgazdálkodási térség területére esnek. 7

Az általános mezőgazdasági terület – szántó, az általános mezőgazdasági terület – gyep és az általános mezőgazdasági terület – vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységek szerkezeti tervlapon feltüntetett azon területeinek összege, amelyek a mezőgazdasági térség területére esnek.



39


MUNKAKÖZI ANYAG a Fővárosi Vízművek a felszín alatti vízkészlettel kapcsolatos vízgazdálkodási tevékenységüket zavartalanul folytathassák, a területek vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe sorolását is biztosítják a településrendezési eszközök. Ennek eredményeként alakult ki a kettős területfelhasználás rendszere az erdőterületek és az általános mezőgazdasági területek, valamint a vízgazdálkodási területek tekintetében. A területrendezési tervvel való összhang igazolásakor az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági térségnek való megfelelés számítása során az erdőgazdálkodási térséghez a védelmi erdőterület-vízgazdálkodási terület, a mezőgazdasági térséghez pedig az általános mezőgazdasági terület-vízgazdálkodási terület területe is hozzászámításra került. Az Országos Erdőállomány Adattár szerint Kisoroszi közigazgatási területén 224,73 ha erdőterület (0,21 ha gazdasági, 215,81 ha védelmi, 0,81 ha közjóléti és 7,9 ha egyéb rendeltetésű erdő) helyezkedik el. A településrendezési eszközökben ezen területek közül 223,34 ha erdőterület került kijelölésre, amely a fenti terület 99,38%-a. Fentiek alapján tehát a településrendezési eszközök az OTrT 7.§ (1) bekezdésének megfelelnek. Az OTrT által meghatározott országos övezetek lehatárolását a törvény mellékletét képező tervlapok tartalmazzák. Kisoroszi közigazgatási területét az alábbi országos övezetek érintik:  Országos ökológiai hálózat övezete  Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete  Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete  Országos vízminőség-védelmi terület övezete  Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe övezete A BATrT által meghatározott kiemelt térségi övezetek lehatárolását a törvény mellékletét képező tervlapok tartalmazzák. Kisoroszi közigazgatási területét az alábbi kiemelt térségi övezetek érintik:  Ökológiai folyosó övezete  Pufferterület övezete  Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete Az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó előírások a területfelhasználási rendszer kialakítása során érvényesültek. Az OTrT által lehatárolt országos övezetek és a BATrT által lehatárolt kiemelt térségi övezetek Kisoroszit érintő területe az alábbi táblázatban található meg. Az OTrT 12/A. § (4) bekezdése lehetőséget ad a térségi övezetek határának pontosítására, mivel a területrendezési terv és a településrendezési eszközök léptékéből fakadóan eltérések adódhatnak. Ezen pontosítások mértékét a táblázat ’Megfelelés’ oszlopa tartalmazza.

Országos övezet megnevezése

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

OTrT-ben kijelölt Településrendezési területe/ eszközökben Adatszolgáltatás kijelölt területe során lehatárolt (ha) területe (ha) 219,348

219,34

Megfelelés

100%

Az övezetbe a külterületen elszórt foltokban fekvő erdőterületek tartoznak főként a Duna mentén, illetve a golfpálya területén. Az övezet területén új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

854,159

854,15

8

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján.

9

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján.


100%


40


MUNKAKÖZI ANYAG

Országos övezet megnevezése

OTrT-ben kijelölt Településrendezési területe/ eszközökben Adatszolgáltatás kijelölt területe során lehatárolt (ha) területe (ha)

Megfelelés

A belterülettől keletre fekvő szántóterületek kivételével a település teljes közigazgatási területe az övezetbe tartozik. A tájképi adottságok megőrzése érdekében az építmények tájba illeszkedéséről a Helyi Építési Szabályzat fogalmaz meg előírásokat. Országos vízminőség-védelmi terület övezete

1093,8210

1093,82

100%

A település teljes közigazgatási területe az övezetbe tartozik. A vízvédelemre vonatkozó előírásokat a Helyi Építési Szabályzat fogalmazza meg. Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe övezete

965,9411

971,95

100,62%

Az település közigazgatási területének nagy része az övezetbe tartozik, a belterület egy részének, illetve attól északkeltre fekvő folt kivételével. Az övezet területén új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre.

Kiemelt térségi övezet megnevezése

Ökológiai folyosó övezete

BATrT-ben kijelölt Településrendezési területe/ eszközökben Adatszolgáltatás kijelölt területe során lehatárolt (ha) területe (ha) 512,3612

512,36

Megfelelés

100%

Az övezetbe tartoznak a Duna és a külterület Duna menti területei. Az övezet területén új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Pufferterület övezete

147,7713

147,77

100%

Az övezetbe tartozik a golfpálya területe, valamint a belterület nyugati oldalához csatlakozó mezőgazdasági terület. Az övezet területén új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. (Az övezet BATrT-ben szereplő lehatárolása és a Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása jelentős mértékben eltér, a településrendezési eszközökben a Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján került lehatárolásra az

10

Az OTrT lehatárolása alapján.

11

Az OTrT lehatárolása alapján.

12


13




41


MUNKAKÖZI ANYAG

Kiemelt térségi övezet megnevezése

BATrT-ben kijelölt Településrendezési területe/ eszközökben Adatszolgáltatás kijelölt területe során lehatárolt (ha) területe (ha)

Megfelelés

övezet területe.)

Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete

1093,8214

1093,82

100%

Az övezetbe tartozik a település teljes közigazgatási területe. A településen ásványi nyersanyag-vagyon terület az egykori kavics bányató telke, amely jelenleg is élő bányatelek. E terület különleges beépítésre nem szánt – bánya területfelhasználási egységbe került besorolásra, így az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelése biztosított.

14

A Budapesti Bányakapitányság adatszolgáltatása alapján.



42


MUNKAKÖZI ANYAG

5. MELLÉKLET: A BIOLÓGIAI AKTVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE Az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés b) pontja kimondja, hogy „újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet”. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet előírásai szerint került kiszámításra a település biológiai aktivitás-érték változása. A változásokhoz tartozó biológiai aktivitásérték számítás során differenciált számítás az ÖTM rendelet 1. melléklet 2. pontja szerint egy esetben történt. A hatályos településszerkezeti terven különleges terület – hulladékkezelő terület különleges beépítésre nem szánt terület – hulladékudvar területfelhasználási egységbe került átsorolásra, utóbbi esetében a Felszíni művelésű bánya, anyagnyerőhely, rendszeresen bolygatott terület, hulladéklerakó értékmutatója került alkalmazásra (0,2). Az Általános mezőgazdasági terület – vízgazdálkodási terület, valamint a Védelmi erdőterület – vízgazdálkodási terület estében a biológiai aktivitásérték változás számítása az első esetben az általános mezőgazdasági terület értékmutatójával (3,7), a második esetben pedig az erdőterület értékmutatójával (9) történt. A változások hatására a település területén a biológiai aktivitás nőtt. A biológiai aktivitásérték változását bemutató táblázatot lásd: 2. melléklet: Változások.



43

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

KISOROSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ……/2016 (……………) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Kisoroszi község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdés, valamint a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott véleményezésben részt vevő szervek, valamint az érintett területi és települési önkormányzatok és partnerek véleményének kikérésével, a helyi építési szabályzatról szóló 9/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet módosításáról a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1.§ (1) E rendelet hatálya Kisoroszi község közigazgatási területére terjed ki. (2) Jelen építési szabályzat mellékletei: 1. melléklet: Szabályozási terv (SZT-1, SZT-2) 2. melléklet: Sajátos jogintézmények (3) Jelen építési szabályzat függelékei: 1. függelék: Művi értékvédelem 2. függelék: Régészeti területek 3. függelék: Természetvédelem

2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 2.§ E rendelet alkalmazásában: a) Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége, az épületszélességbe a tornác is beszámítandó. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos sík érint. b) Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek. c) Főépület: az építési övezetben illetve övezetben meghatározott rendeltetés szerinti épület. d) Meglévő épület: az ingatlan-nyilvántartásban szereplő épület. e) Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület. f) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építményegyütteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza. g) Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el, nem építési hely. h) Telekszélesség: előkerti építési határvonalon mért telekszélesség. i) Utcavonalas beépítés: Olyan beépítés, ahol az épület közterület felőli homlokzata az utcai telekhatáron áll. j) Zárt kerítés: A település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés deszka vagy kovácsoltvas kapukkal. k) Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


44



3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA 3.§ (1) Kötelező erejű szabályozási elemek: a) közigazgatási határ; b) belterület határ, mely egyben övezethatár is; c) szabályozási vonal; d) építési övezet, övezet határa és jele; e) telek be nem építhető része; f) kötelező megszüntető jel; g) méretezés. (2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek: a) védőtávolságok; b) művi értékvédelem ba) műemlék; bb) műemlék épület és telke; bc) műemléki környezet határa; bd) nyilvántartott régészeti lelőhely határa; be) régészeti övezet határa; bf) helyi egyedi védelem; bg) helyi területi védelem alá tartozó terület határa. c) táj- és természetvédelem ca) Országos ökológiai hálózat - ökológiai folyosó övezet határa és területe; cb) Országos ökológiai hálózat - pufferterület övezet határa és területe; cc) Nemzeti park területe és határa; cd) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa; ce) Natura2000 terület határa. d) egyéb korlátozó tényezők da) vízbázis belső védőövezet határa; db) vízbázis külső védőövezet határa; dc) vízbázis hidrogeológiai „A” védőövezet határa; dd) vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezet határa; de) árvízvédelmi védekezési sáv; df) fakadóvízzel veszélyeztetett terület és határa; dg) hullámtér területe és határa; dh) nagyvízi meder területének határa; di) bányatelek határa. (3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatók. (4) Sajátos jogintézmény a telekcsoport újraosztással érintett terület.

II. FEJEZET KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 4.§ Újonnan kialakításra kerülő, legalább 12 méter széles út esetén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével legalább egy oldali fasor telepítendő.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


45



III. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 4. ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM 5.§ (1) Az országos művi értékvédelem alá eső építményeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza. (2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

5. RÉGÉSZETI TERÜLETEK 6.§ (1) A település régészeti lelőhelyeit és a régészeti övezeteket a Szabályozási terv tartalmazza. (2) A régészeti lelőhelyek és a régészeti övezetek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

6. HELYI VÉDELEM 7.§ (1) A helyi védelem alatt álló értékeket és területeket a Szabályozási terv tartalmazza. (2) Helyi védelem alatt álló értékekre és területekre a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni. 8.§ (1) Helyi területi védelem alá tartozó területen új épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömeg- és téralakítással. (2) Helyi területi védelem alá tartozó területen a közvetlen közterületi kapcsolattal rendelkező, előkerttel beépített építési telkeken a meglévő épület felújítható, átalakítható, bővíthető, de a meglévő épület bontása esetén új épület csak utcavonalas beépítéssel építhető. (3) Helyi területi védelem alá tartozó terület építési telkein az oldalhatáros épületelhelyezés telekszélességtől függetlenül kötelező, az épület oldalfalát a telek oldalhatárán vagy az attól számított legfeljebb 1 méteres sávon belül kell elhelyezni. (4) Helyi területi védelem alá tartozó területen a kialakult, egymás mögé sorolt telkeken, melyek közül közterületi kapcsolattal kizárólag az utcai telek rendelkezik, a meglévő lakóépületek felújíthatók, átépíthetők, korszerűsíthetők, tetőterük beépíthető, amennyiben az nem jár a rendeltetésszám növekedésével.15 (5) Helyi területi védelem alá eső területen az építési helyen kívül eső épület felújítható, átépíthető, tetőtere beépíthető, de bővíteni csak az építési helyen belül lehet. 16 (6) Helyi területi védelem alá tartozó területen a homlokzat csak vakolt – festett felületű, a lábazat tégla- vagy kőburkolatú lehet. Az oromfal anyaga kizárólag falazott, a homlokzattal megegyező felületképzésű lehet. (7) Helyi területi védelem alá tartozó területen az egyes épületek közterületről látható jellemző homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, homok- és agyagszín alkalmazhatók. A tetőfedés anyaga csak vörös, illetve barna égetett agyagcserép lehet. (8) Helyi területi védelem alá tartozó területen kizárólag fa szerkezetű nyílászárók alkalmazhatók. A nyílászárók színe az (7) bekezdésben meghatározott színeken túl a helyi hagyományos színvilághoz alkalmazkodó barna, zöld, piros és kék lehet. (9) Helyi területi védelem alá tartozó területen oromfalas kialakítású utcai homlokzaton két ablakot kell kialakítani, ezen felül a tornác vonalában egy további ajtónyílás és legfeljebb két padlásszellőző nyílás vagy egy szoborfülke létesíthető.

15

Az előírás az OTÉK–ban megfogalmazottaknál megengedőbb, ezért alkalmazásához az OTÉK 111.§ (2) és a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28.§ (4) alapján az állami főépítészi hatáskörben eljáró kormányhivatal hozzájárulása szükséges. 16

Az előírás az OTÉK–ban megfogalmazottaknál megengedőbb, ezért alkalmazásához az OTÉK 111.§ (2) és a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28.§ (4) alapján az állami főépítészi hatáskörben eljáró kormányhivatal hozzájárulása szükséges.



46


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (10) Helyi területi védelem alá tartozó területen az utcai homlokzat ablakainak megválasztásakor az alábbi előírásokat kell betartani: a) az ablak vízszintes oldalhossza mérete 90-105 cm, b) az ablak függőleges oldalhossz mérete 135-145 cm lehet, úgy hogy a két oldalhossz arány 1:1,3 és 1:1,4 közé essen. (11) Helyi területi védelem alá tartozó területen a padlásszellőző nyílás mérete legfeljebb 25x50 cm lehet. (12) Helyi területi védelem alá tartozó területen építhető épület szélessége legfeljebb 7,5 m lehet. (13) Helyi területi védelem alá tartozó területen kizárólag oromfalas kialakítású magastetős épület helyezhető el, 40-45° tetőhajlásszöggel. (14) Helyi területi védelem alá tartozó területen tetőtérbeépítés esetén kizárólag az épület udvar felőli tetősíkja nyitható meg. (15) Helyi területi védelem alá tartozó területen az építési telkek utcai kerítésének magassága legfeljebb 2,0m lehet, zárt kerítés kialakítható. (16) Helyi területi védelem alá tartozó területen kialakult zárt kerítés megtartandó, a lakóépület felújításával egy időben, a homlokzat színével megegyezően felújítandó. (17) A helyi területi védelem alatt álló területen kialakult utcavonalas beépítés esetén falazott zárt kerítés és 100%-ban zárt kapuszárny is építhető. (18) Helyi területi védelem alá tartozó területen beton látható felületként nem jelenhet meg, beton alkalmazása kizárólag az épület jó állapotát biztosító szerkezeti megoldásként alkalmazható. (19) Helyi területi védelem alá tartozó területen új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező, a szomszédos épületeket is ábrázoló látványtervvel igazolandó. (20) Helyi területi védelem alá tartozó területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el. Új bekötés légvezeték esetén is csak földkábel lehet. (21) Helyi területi védelem alá tartozó területen az épületek közterületről látható homlokzatszakaszán és tetején antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el. (22) Helyi területi védelem alá tartozó terület építési telkein az épületek bővítéssel nem járó átalakítása, rendeltetésmódosítása esetén nem kell a gépjárművek OTÉK szerinti elhelyezését biztosítani. (23) Helyi területi védelem alá tartozó terület azon építési telkein, melyek mérete nem haladja meg a 900m2-t, új épület építése esetén nem kell a gépjárművek OTÉK szerinti elhelyezését biztosítani. (24) Helyi területi védelem alá tartozó terület építési telkein előkertre vagy közterületre nyílóan gépjárműtároló nem létesíthető. 9.§ (1) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során a vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. (2) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz. b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani: ba) a homlokzat felületképzését; bb) a homlokzat díszítő elemeit; bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását; bd) a tornácok kialakítását; be) a lábazatot, a lábazati párkányt; c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők. (3) Részleges egyedi védelem alatt álló épületek (H2, H3) esetében a helyi értékvédelmi rendelet előírásai alapján kell eljárni.



47



7. REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA 10.§ (1) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, rendeltetésének módosításánál, homlokzati felújításánál a cégérek, hirdetőtáblák elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el. (2) A település belterületén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el. (3) Helyi területi védelem alatt álló területen reklámtáblák elhelyezése esetén a helyi értékvédelmi rendelet előírásai szerint kell eljárni.

IV. FEJEZET A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 8. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 11.§ (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell. (2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását: a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők; b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a Szabályozási terven jelölt fasorok, megtartandók, illetve telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő; c) külterületen a fasorokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők. 12.§ (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a Nemzeti Park területek és a Natura 2000 területek (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. (2) A település területén szélerőmű park, szélerőmű torony nem helyezhető el. (3) Védett területen a) extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók; b) új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó; c) meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak.

V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 9. KÖRNYEZETVÉDELEM 13.§ (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat: a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz, b) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken. (2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron belül kell teljesülniük.

10. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME 14.§ (1) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a külön jogszabályban meghatározott parti sáv nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell. (2) A vízbázisok védőterületein építési és egyéb tevékenységek csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott korlátozásokkal folytathatók. (3) A vízbázisok (vízműkutak, források, egyéb kutak) védelmének biztosítására kijelölt, a település közigazgatási területére rányúló hidrogeológiai védőterületen belül a vonatkozó jogszabályban előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


48



11. A LEVEGŐ VÉDELME 15.§ A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

12. A TERMŐFÖLD VÉDELME 16.§ (1) A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, amelynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik. (2) Talajmozgatással járó építési tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell. (3) Új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet. (4) Építési terület kialakítása, építési tevékenység során feltárt környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani. A település területén feltöltéshez, tereprendezéshez környezetkárosító anyag nem használható. (5) A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen. (6) A település területén csak olyan építési tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.

13. A HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS -ELHELYEZÉS 17.§ (1) A település területén önálló hulladékgazdálkodási tevékenység kizárólag Kb-Hull övezet területén folytatható az övezeti előírások figyelembe vételével. (2) Szelektív hulladékgyűjtő sziget helyi területi védelem alatt álló területen és műemléki környezetben nem helyezhető el.

14. A ZAJ ELLENI VÉDELEM 18.§ Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

VI. FEJEZET VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK, KATASZTRÓFAVÉDELEM 15. KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁS ALAPJÁN MEGHATÁROZOTT ELÉGSÉGES VÉDELMI SZINT KÖVETELMÉNYEI 19.§ (1) Az azonosított veszélyeztető hatások következményei, és az események bekövetkezésének gyakorisága alapján, település katasztrófavédelmi besorolása II. osztály. (2) Az azonosított veszélyeztető hatások: a) Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek a földtani veszélyforrások: aa) árvíz. b) Egyéb eredetű veszélyforrás felszíni és felszín alatti vizek sérülékenysége.

16. ÁRVÍZVÉDELEM 20.§ (1) Az árvízvédelmi 10m széles védekezési sávban épület vagy építmény nem helyezhető el, a területet árvízvédelmi, karbantartási célra szabadon kell hagyni. Ebben a sávban közműhálózat, közmű létesítmény nem helyezhető el. (2) Az árvízvédelmet nyújtó védekezési sávtól a mentett oldalon 110 m-es sávban fakadóvíz előfordulásával kell számolni, területén a vonatkozó jogszabályban előírtakat kell betartani. (3) A hullámtéri, vagy ártéri területekre vonatkozó jogszabályban megengedett hasznosítástól eltérő új hasznosítás csak akkor lehetséges: a) ha az árvíz elleni védelem már kiépült, illetve megoldott b) az árvízi védelem kiépítése, kialakítása az illetékes hatóságokkal engedélyezett módon történt c) a terület mentetté vált és annak a szükséges átminősítése is megtörtént. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


49


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (4) Nagyvízi meder területét a Szabályozási terv tartalmazza. A nagyvízi meder területébe tartozó területen a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.

17. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK 21.§ (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöli: a) közlekedési területek, b) közművek, közműlétesítmények, c) szennyvízátemelő. (2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.

VII. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 18. TELEKALAKÍTÁS 22.§ (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telek, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza. (2) Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki. Új nyeles telek nyél (nyúlvány) nélkül számított területe az építési övezetben, övezetben előírt kialakítható telekméretnek megfelelő kell legyen. (3) Közműterület és magánút céljára az építési övezet/övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható. (4) Amennyiben a telekalakítás kizárólag egy telek keresztirányú megosztására vonatkozik, a telekosztás akkor is végrehajtható, ha a kialakuló telek szélessége nem éri el az övezetben kialakítható minimális telekszélességet, de nem kevesebb, mint ennek 70%-a. (5) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha annak paraméterei az építési övezetre, övezetre vonatkozó előírásoktól eltérnek. (6) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől el nem zárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél. (7) Telekcsoport újraosztás a Szabályozási terven T jellel jelölt telektömbre kizárólag egyidejűleg történhet. (8) Telekegyesítés akkor is végezhető, ha a kialakuló építési telken a rendeltetési egységek száma a telekegyesítés után meghaladja az építési övezet előírásaiban megengedett legnagyobb rendeltetésszámot.

VIII. FEJEZET KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS 19. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 23.§ (1) A meglévő és a tervezett közüzemű: a) vízellátás, b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, építményei továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani. (2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni. (3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni a) településképi megjelenésre, b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), c) a hálózatokhoz való hozzáférhetőségre VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


50


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (4) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt) a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, b) a meglevő közművek szükséges felújításáról, c) a csapadékvizek elvezetéséről, d) közforgalmú út esetén belterületen és külterület beépítésre szánt területén a közvilágítás kiépítéséről, e) magánút esetén kül- és belterület beépítésre szánt területén a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell. (5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a) a feleslegessé vált hálózatot és létesítményt, építményt el kell bontani, b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani, c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell. (6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, bb) 12 m szabályozási szélességű vagy azt meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

20. KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKÉNEK ELŐÍRÁSA 24.§ A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha: a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás biztosított c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek, d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.

21. VÍZELLÁTÁS 25.§ (1) Belterület beépítésre szánt területén új közüzemű vízelosztó hálózat: a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető, b) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően. (2) Külterület beépítésre szánt és belterület, külterület beépítésre nem szánt területének vízellátása helyi vízbeszerzésről is biztosítható, ha azt az érintett hatóság ivóvízként elfogadja. (3) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál: a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad, b) a hálózatot körvezetékes rendszerként kell építeni. (4) Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése, vagy az épület megfelelő tűzszakaszolásával a tüzivíz igény csökkentése szükséges.

22. SZENNYVÍZELVEZETÉS, SZENNYVÍZKEZELÉS 26.§ (1) Új szennyvízelvezető hálózatot elválasztott rendszerrel szabad építeni. (2) A település hidrogeológiai és geológiai adottsága miatt, valamint a talaj, talajvíz és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz is közvetlen, vagy drénhálózattal történő talajba szikkasztása, talajvízbe, állóvízbe való bevezetése a település teljes közigazgatási területén tilos. (3) Beépítésre szánt területen: a) már csatornázott területen építeni csak a közcsatorna hálózatra történő csatlakozással lehet b) csatornázatlan területen jelen helyi építési szabályzatban a szennyvízelvezetés, elhelyezésre vonatkozó előírások teljesítésével lehet. (4) Beépítésre szánt csatornázatlan és beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha: a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül: VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


51


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA aa) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni,  az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni,  a közműpótló medence használata csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított. ab) a külterületen keletkező szennyvizek (napi 5 m3-t el nem érő esetben is) tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:  ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadás megoldható (felszín alatti tisztított vízelhelyezés tilos)  ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,  ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,  ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m 3-t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül: ba) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:  ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadó rendelkezésre áll (felszín alatti tisztított víz elhelyezés tilos),  ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,  ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,  ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,  ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet. (5) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye: a) hatóság által egyedileg megállapított és rögzített mérettel b) előzetes megállapítás nélkül: ba) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m bb) bűzzár vagy zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m. (6) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül: a) a már beépített lakó-, vegyes, különleges hasznosítású telken építési tevékenységet végezni csak a műtárgy védőtávolság okozta terhelésének a megszüntetését követően lehet a b) bekezdésben leírtak figyelembe vételével: aa) vagy a beépített telek telekhatáráig kell csökkenteni a műtárgy védőtávolság igényét (a műtárgy zajvédetté és bűzzáróvá tételével, távvezérlésének megoldásával), ab) vagy a műtárgy kiváltását kell megoldani. b) már beépített lakó-, vegyes, különleges hasznosítású telken levő beépítés felújításán és a meglévő épület kubatúráján belül történő átalakításán kívül építési tevékenység nem végezhető, többlet rendeltetési egység nem hozható létre.

23. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS 27.§ (1) A felszíni vizek (vízfolyások, vízfelületek, tavak) mederkarbantartó parti sávját közterületként kell szabadon hagyni, amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani. A biztosítandó parti sáv: a) a Duna és a Szentendrei Duna-ág mentén 10 m-es sáv b) a tavak mentén 6 m-es sáv c) kis vízfolyások, nyílt árkok mentén minimum 3 m-es sáv. (2) A nagyvízi meder zonációira vonatkozó előírásokat, valamint a fakadóvizes sávra és a gödörásásra vonatkozó előírásokat szakági rendelet szabályozza. (3) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni. (4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét minden beruházásnál ellenőrízni kell és csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig és arra a befogadó kezelője befogadói nyilatkozatot ad.



52


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (5) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását megoldani és csak késleltetve, fékezetten lehet a befogadó nyilatkozatnak megfelelően a közhálózatba (akár zárt csapadékcsatorna, akár nyílt árkos a közcsatorna hálózat) kivezetni. (6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy a) az 3,5 m-nél szélesebb nem lehet b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével) c) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és d) a vízszállítás akadálymentes legyen.

24. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS 28.§ (1) Belterületen és külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is a) műemléki környezetben, b) helyi területi védelem alatt álló területen, c) zöldterületen a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető. (2) Külterületi beépítésre nem szánt területen –erdősült terület kivételével– egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. (3) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. (4) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha a hálózat kiépítésének nyomvonalát erdőterületen kellene átvezetni, akkor a hálózat számára olyan sávot (erdei, vagy közutat) kell választani, ahol fakivágás nélkül lehet elhelyezni, de oda is csak földalatti telepítéssel lehet építeni. (5) Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

25. FÖLDGÁZELLÁTÁS 29.§ (1) Földgázvezetéket közterületen és magán telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. (2) A házi nyomáscsökkentő telepítését az épület utca fronti oldalára telepíteni nem lehet, azt vagy az előkertbe, vagy az épület alárendeltebb homlokfalán lehet elhelyezni.

26. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 30.§ (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni. (2) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, ott is új elektronikus hírközlési hálózatokat csak földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni. (3) Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatok föld feletti fektetéssel is kivitelezhetők a) ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető b) ha a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti fektetéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.



53



27. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 31.§ (1) Vezeték nélküli szolgáltatás építményeit belterületen, beépítésre szánt területen: a) a gazdasági területek kivételével, önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet az, csak meglevő építményre telepíthető, b) silókra, tornyokra, egyéb műszaki létesítményekre, templomok harangtornyába takarásban, azokhoz illeszkedő formai kialakításban elhelyezhető antenna (2) Beépítésre nem szánt területen új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak egyéb hasznosítási céllal (pl. kilátó, térvilágító berendezés, stb.) összeépítve, multifunkcionális építményként telepíthetők.

28. MEGÚJULÓ ÉS EGYÉB ENERGIATERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEK 32.§ (1) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül: a) klímaberendezés, szellőző, kémény, égéstermék elvezetés (kivéve a parapet konvektor) az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető, aa) parapetkonvektor utcai homlokfalra akkor telepíthető, ha az épület előtt előkert van b) háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) ba) magastetős épületnél a tetősíkba telepíthető, bb) lapostetős épületnél a tetősíktól max 45o-kal eltérően telepíthető c) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele: ca) hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építmény magasságot max 3 m-en túl nem haladhatja meg, cb) hogy a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen cc) az előző két bekezdés teljesítésével sem telepíthető  helyi területi védelem alatt álló területen  tájképvédelmi területen  ahol magasabb rendű területrendezési terv azt tiltja.



54



IX. FEJEZET ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 29. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 33.§ (1) Ha egy épület alatti földrészlet önálló helyrajzi számon nyilvántartott telken önálló helyrajzi számmal rendelkezik, ezért nem elégíti ki az övezeti előírásokban foglalt minimális telekméretet, s közterületi kapcsolata sincs, úgy a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül felújítható.117 (2) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, ha megfelel az egyéb övezeti előírásoknak. (3) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben meglévő épület az övezeti előírásoktól függetlenül kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.

30. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK 34.§ (1) A település területén főépület és közterületről látható melléképület esetén: a) műanyag hullámlemez; b) fémlemez fedés bármilyen ipari jellegű, előregyártott fémlemez rendszerből; c) alumínium trapézlemez; d) bitumenes zsindely (meglévő palatető cseréjének kivételével) tetőhéjalásként, épület burkolataként nem alkalmazható. (2) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett barna, kék és zöld szín is alkalmazható. (3) A homlokzatfelújításnak, homlokzatszínezésnek a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie. (4) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak építési helyen belül történhet. (5) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a) parapet-konvektort kivezetni, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) nem lehet, b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele, hogy ba) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg, bb) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen. c) napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – magastetőre történő telepítés esetén – a tetősíktól legfeljebb 10o-kal emelkedhet ki. (6) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a) a telkek előkertjében, b) a telkek udvarán, c) az épület egyéb homlokzatán helyezhető el. (7) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

17 1

Az előírás az OTÉK–ban megfogalmazottaknál megengedőbb, ezért kizárólag akkor alkalmazható ha az OTÉK 111.§ (2), valamint a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28.§ (4) alapján az Állami Főépítész hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal záró szakmai véleményében hozzájárul.



55



31. TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS 35.§ (1) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,0 m-t, de együttesen legfeljebb a 1,5 m-t. (2) Tereprendezés építési helyen kívül az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása kivételével nem lehetséges. (3) Támfal kialakítása során a természetes terepszint a) felfelé legfeljebb 1,0 méterrel, b) lefelé legfeljebb 1,0 méterrel, de együttesen legfeljebb 1,5 méterrel változtatható meg. (4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően kizárólag pinceszinti gépkocsitároló megközelítését szolgáló lehajtót kísérő támfal alakítható ki. 36.§ (1)Az utcafronti kerítés magassága, a helyi területi védelem alatt álló terület kivételével, legfeljebb 1,8 m lehet. (2) Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint telken belül legalább 75%-ban áttört kerítés építhető, magassága nem haladhatja meg az 1,8 m-t. (3) Külterületen, beépítésre nem szánt területen kizárólag lábazat nélküli drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik. (4) Gazdasági és védelmi erdőterületen kerítés (drótfonatos kerítés vagy vadvédelmi háló) csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból építhető. (5) Sportpálya területén labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 6,0 m magasságig építhető.

32. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY 37.§ (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár. (2) Beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, amennyiben az a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza. (3) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon. (4) Új épület előkerti építési vonalának a kialakult állapothoz kell igazodnia. (5) Amennyiben az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy a helyi területi védelem alatt álló terület kivételével az előkert mélysége, mely egyben építési vonal is, 5 m. (6) Amennyiben az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy a helyi területi védelem alatt álló területen az előkert mélysége 0 m. (7) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal: a) lakóövezetek esetében: 5 m, b) egyéb övezet esetében: 5 m. (8) Közparkkal szomszédos telken új épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a közparkra ne tűzfallal nyíljon. (9) Utcavonalas beépítésű épületek között elhelyezkedő foghíjtelek előkerti építési vonala a közterülettől legfeljebb 2,0 m-ig visszahúzható. (10) Fekvő telek esetében, amennyiben annak mélysége nem haladja meg a 20 m-t, és ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, a hátsókert 0 méter, az előkert 3 m. (11) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje az övezetben szabályozott épületmagasság a (12) és (13) bekezdésekben előírtak figyelembevételével. (12) 10 m szélességet el nem érő építési telkek esetében a telek oldalkertje 3,0 méter. (13) 12 m szélességet el nem érő építési telkek esetében a telek oldalkertje 4,0 méter. (14) Helyi területi védelem alatt álló területen a kialakult zártsorúan beépített építési telken lévő épület felújítható, átalakítható, átépíthető. (15) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m, kivéve ha az övezeti előírások másképp rendelkeznek.



56



MÁSODIK RÉSZ RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK X. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 33. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 38.§ (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak: a) Kertvárosias lakóterület (Lke) b) Falusias lakóterület (Lf) c) Intézmény terület (Vi) d) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) e) Üdülőházas terület (Üü) f) Különleges területek fa) sportterület (K-Sp) (2) Lakóterületeken a 3,5 tonnát meg nem haladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.

34. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET 39.§ (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület: a) lakó; b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató; c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; d) kulturális; e) szállás jellegű; f) sport rendeltetést tartalmazhat. (3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (4) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság - 40-45oos tetőhajlásszögű, jellemzően utcára merőleges tetőgerincű utcai oromfalas épület esetén – 0,5 méterrel túlléphető. (5) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság az igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek esetében 3 méterrel túlléphető. (6) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti főépület helyezhető el, kivéve, ha az építési telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb. Ebben az esetben az építési telken két főépület helyezhető el. (7) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein összesen legfeljebb három önálló rendeltetési egység, de legfeljebb két lakás helyezhető el. Amennyiben a meglévő rendeltetések száma ennél nagyobb, úgy a meglévő rendeltetés a (2) bekezdésnek megfelelően módosítható. (8) A (6) bekezdésben foglaltakon túl további egy melléképület helyezhető el. (9) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m 2 bruttó alapterületű lehet. (10) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein állattartó építmény lakóépülettel egyidejűleg vagy annak megléte esetén helyezhető el. (11) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) trágyatároló, b) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.



57


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (12) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el: a) állatól, állatkifutó; b) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop; c) kerti építmények közül a gépkocsi tárolásra szolgáló műtárgyak. (13) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben, az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban. (14) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a) új főépület esetén az épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén; c) terepszint alatt (támfalgarázs is) történhet. (15) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési övezet jele

Kialakítható telek Beépítési megengedett legkisebb mód területe (m²)

Kialakítható telek megengedett

Beépítettség megengedett legnagyobb legkisebb telekszélessége mértéke (%) (m)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Lke1, Lke1*

SZ

900

14

25

25

5,5

60

Lke2

SZ

700

14

25

25

5,5

60

14

25

25

5,5

60

Lke3, O 900 Lke3* K - kialakult állapot O - oldalhatáron álló beépítés SZ - szabadonálló beépítés

(16) Az Lke1* építési övezetben kizárólag magastetős épület helyezhető el 40-45o tetőhajlásszöggel. Alacsony hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének 20%-án, de legfeljebb 50m2-en létesíthető. (17) Lke1* építési övezetben az utcai homlokzat magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t. (18) Az Lke3* építési övezetben kizárólag magastetős épület helyezhető el 40-45o tetőhajlásszöggel. Alacsony hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének 20%-án, de legfeljebb 50m2-en létesíthető. (19) Lke3* építési övezetben az utcai homlokzat magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

35. FALUSIAS LAKÓTERÜLET 40.§ (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. (2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület: a) lakó; b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági; c) kereskedelmi, szolgáltató; d) szállás jellegű; e) igazgatási, iroda; f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; g) kulturális, közösségi szórakoztató; h) sport rendeltetést tartalmazhat. (3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.



58


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (4) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein – igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek kivételével – kizárólag magastetős épület építhető 40-45° közötti tetőhajlásszöggel, jellemzően az utcára merőleges tetőgerinccel. (5) Falusias lakóterület építési övezeteiben az épület bruttó alapterületének 30%-át meg nem haladó részén 30°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható. (6) Falusias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) trágyatároló. (7) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m2 bruttó alapterületű lehet. (8) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein állattartó építmény lakóépülettel egyidejűleg vagy annak megléte esetén helyezhető el. (9) Falusias lakóterület építési övezeteiben elő- és/vagy oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el: a) állatól; b) kerti építmények közül a gépkocsi tárolásra szolgáló műtárgyak. (10) Falusias lakóterület építési telkein legfeljebb egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti főépület, és további egy melléképület helyezhető el. (11) Falusias lakóterület építési telkén elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat. (12) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a) új főépület esetén az épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén történhet. (13) Falusias lakóterület építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben és az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban. (14) Falusias lakóterület építési övezeteiben a Szabályozási terven jelölt utcaszakaszokon az utcai homlokzat magassága nem haladhatja meg a 4,0 m-t. (15) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Kialakítható Kialakítható telek telek Építési Beépítési megengedett megengedett övezet mód legkisebb legkisebb jele területe telekszélessége (m²) (m)




Lf1

O

K

12

30/K

30/K

4,5

50

Lf2

O

700

12

25/K

25/K

4,5

50

SZ

700

12

15

15

4,5

60

Lf3 K O SZ

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

- kialakult állapot - oldalhatáron álló beépítés - szabadonálló beépítés

(16) Lf1 építési övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló. Amennyiben a kialakult beépítési mód ettől eltérő, úgy az építési hely a kialakult beépítési módhoz igazodva szabadon megválasztható a telepítési távolság betartásával. (17) Lf1 építési övezetben a kialakítható telek megengedett legkisebb mérete kialakult, az építési övezetben a telkek tovább nem oszthatók, telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül telekalakítás nem végezhető. (18) Lf1 építési övezetben, amennyiben egy építési telek kialakult beépítettségének mértéke meghaladja a 30%-ot, úgy a meglévő épület felújítható, átépíthető, tetőtere beépíthető, lebontása esetén saját helyén újjáépíthető, de az építési telek beépítettsége tovább nem növelhető.18

18




59


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (19) Lf1építési övezet építési telkein új épület építése esetén az épületszélesség nem haladhatja meg a 7,5 métert. (20) Lf2 építési övezetben, amennyiben egy építési telek kialakult beépítettségének mértéke meghaladja a 25%-ot, úgy a meglévő épület felújítható, átépíthető, tetőtere beépíthető, lebontása esetén saját helyén újjáépíthető, de az építési telek beépítettsége tovább nem növelhető.19 (21) Lf2építési övezet építési telkein új épület építése esetén az épületszélesség nem haladhatja meg a 7,5 métert.

36. INTÉZMÉNY TERÜLET 41.§ (1) Intézmény terület a Szabályozási terven Vi jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Intézmény terület építési övezeteiben elhelyezhető főépület: a) igazgatási, iroda; b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; c) kulturális, közösségi szórakoztató; d) kereskedelmi, szolgáltató, szállás; e) sport rendeltetést tartalmazhat. (3) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (4) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (5) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein templom építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető. (6) Intézmény terület építési övezeteiben az OTÉK által előírt várakozóhelyek 100%-a közterületen vagy parkolásmegváltással is biztosítható. (7) Intézmény terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; b) állatól, állatkifutó; c) trágyatároló, komposztáló; d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; (8) Az intézmény terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési övezet jele Vi1 Vi2 SZ

Kialakítható Kialakítható telek telek Beépítettség Beépítési megengedett megengedett megengedett mód legkisebb legkisebb legnagyobb területe telekszélessége mértéke (%) (m²) (m)




SZ

550

12

50

50

6,0

30

SZ

1000

20

35

35

6,0

40

- szabadonálló beépítés

19




60



37. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET 42.§ (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető főépület: a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) igazgatási, iroda; d) szállás jellegű; e) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó; f) sport rendeltetést tartalmazhat (3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (5) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. (6) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési övezet jele

Kialakítható telek Beépítési megengedett legkisebb mód területe (m²)

Gksz1 SZ

SZ

2000

Kialakítható telek megengedett

Beépítettség megengedett legnagyobb legkisebb telekszélessége mértéke (%) (m) 20

20




20

4,5

40


(7) Gksz1 építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat, melyekből legfeljebb egy lehet lakó rendeltetésű. (8) Gksz1 építési övezet építési telkein a minimális zöldfelületi mértéken belül, az oldalkerti és hátsókerti telekhatárok mentén min. 5 m-es sávban többszintű növényzet telepítése kötelező. (9) Gksz1 építési övezet építési telkein épület a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el.

38. ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET 43.§ (1) Üdülőházas terület a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet, mely olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. (2) Üdülőházas terület építési övezeteiben elhelyezhető főépület: a) üdülő; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) szállás jellegű; d) igazgatási, iroda; e) kulturális, közösségi szórakoztató; f) sport rendeltetést tartalmazhat. (3) Üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (4) Üdülőházas terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; b) állatól, állatkifutó;



61


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (5) A üdülőházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési övezet jele

Üü1 SZ

Kialakítható Kialakítható telek telek Beépítettség Beépítési megengedett megengedett megengedett legkisebb mód legkisebb legnagyobb területe telekszélessége mértéke (%) (m) (m²) SZ

3000

30

20




20

4,5

50


(6) Üü1 építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető. (7) Üü1 építési övezet építési telkein épület a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el. (8) Üü1 építési övezet építési telkein önálló gépjárműtároló épület elhelyezése nem megengedett.

39. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 44.§ Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők: a) sportterület (K-Sp)

40. KÜLÖNLEGES TERÜLET – SPORTTERÜLET 45.§ (1) Különleges terület - sportterület a Szabályozási terven K-Sp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület – sportterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület: a) sport; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) szállás jellegű rendeltetést tartalmazhat. (3) Különleges terület – sportterület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (4) Különleges terület – sportterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (5) Különleges terület – sportterület építési övezeteinek építési telkein sportcsarnok építése esetén az építési övezetben előírt legnagyobb megengedett épületmagasság 3 méterrel túlléphető. (6) Különleges terület – sportterület építési övezeteinek építési telkein önálló gépjárműtároló épület elhelyezése nem megengedett. (7) A különleges terület - sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési övezet jele K-Sp1 SZ

Kialakítható Kialakítható telek telek Beépítettség Beépítési megengedett megengedett megengedett mód legkisebb legkisebb legnagyobb területe telekszélessége mértéke (%) (m²) (m) SZ

8000

50

10




10

6,0

70


XI. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 41. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 46.§ A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók: a) Zöldterület aa) Közkert (Zkk) b) Erdőterületek ba) Védelmi erdőterület (Ev) bb) Védelmi erdőterület-vízgazdálkodási terület (Ev-V) VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


62


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA c) Mezőgazdasági területek ca) Általános mezőgazdasági terület-szántó cb) Általános mezőgazdasági terület-gyep cc) Általános mezőgazdasági terület-vízgazdálkodási terület d) Vízgazdálkodási terület da) Vízgazdálkodási terület e) Különleges beépítésre nem szánt terület ea) Temető eb) Golfpálya ec) Bánya ed) Hulladékudvar ee) Sportterület ef) Közösségi kert f) Közlekedési- és közműterület fa) Közúti

(Má-sz) (Má-gy) (Má-V) (V) (Kb-T) (Kb-Golf) (Kb-B) (Kb-Hull) (Kb-Sp) (Kb-Kk) (KÖu)

42. ZÖLDTERÜLET 47.§ (1) Zöldterület (közkert) a Szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület. (2) Zkk1 övezetben épület nem helyezhető el. Az övezet területén meglévő kápolna felújítható, átépíthető.

43. VÉDELMI ERDŐTERÜLET 48.§ (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál. (2) Ev1 övezetben épület nem helyezhető el, meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, átalakítható. (3) Ev1 övezet tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezettel érintett területén meglévő épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. 49.§ (1) A védelmi erdőterület-vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven Ev-V jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál, területén vízgazdálkodási tevékenység folytatható. (2) Ev-V1 övezetben épület nem helyezhető el, meglévő építmény felújítható, korszerűsíthető, alapterületének növelése nélkül átalakítható. (3) Ev-V1 övezet telkein meglévő épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

44. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET A-VÁLTOZAT 50.§ (1) A Szabályozási terven Má-sz jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, továbbá az ehhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület. (2) Má-sz1 jelű övezetben új birtokközpont nem létesíthető, meglévő birtokközpont területe nem növelhető. (3) Má-sz1 jelű övezetben új épület nem helyezhető el, meglévő építmény felújítható, korszerűsíthető, átalakítható. (4) Má-sz1 övezet tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezettel érintett területén meglévő építmény felújítása, korszerűsítése, átalakítása esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. B-VÁLTOZAT 50.§ (1) A Szabályozási terven Má-sz jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, továbbá az ehhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


63


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (2) Má-sz1 jelű övezetben új birtokközpont nem létesíthető, meglévő birtokközpont területe nem növelhető. (3) Má-sz1 jelű övezetben, a birtokközpont kivételével, épület nem helyezhető el. (4) Má-sz1 jelű övezetben a birtokközpont telkén a) a beépítés módja: szabadonálló; b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%; c) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m; (5) Má-sz1 jelű övezetben a birtokközpont telkén lakóépület csak gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén építhető. Lakóépület legfeljebb a beépített szintterület 20%-án helyezhető el. (6) Má-sz1 jelű övezetben a birtokközpont telkén földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3 m-rel túlléphető, amennyiben azt az alkalmazott technológia megköveteli. (7) Má-sz1 övezet tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezettel érintett területén meglévő építmény felújítása, korszerűsítése, átalakítása, bővítése esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. C-VÁLTOZAT 50.§ (1) A Szabályozási terven Má-sz jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, továbbá az ehhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület. (2) Má-sz1 jelű övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 10 ha (100.000m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 10.000 m2. A birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. (3) Má-sz1 jelű övezetben, a birtokközpont területének kivételével, épület nem helyezhető el. (4) Má-sz1 jelű övezetben a birtokközpont telkén a) a beépítés módja: szabadonálló; b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%; c) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m; (5) Má-sz1 jelű övezetben a birtokközpont telkén lakóépület csak gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén építhető. Lakóépület legfeljebb a beépített szintterület 20%-án helyezhető el. (6) Má-sz1 jelű övezetben a birtokközpont telkén földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3 m-rel túlléphető, amennyiben azt az alkalmazott technológia megköveteli. (7) Má-sz1 övezet tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezettel érintett területén meglévő építmény felújítása, korszerűsítése, átalakítása, bővítése esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. 51.§ (1) A Szabályozási terven Má-gy jellel jelölt övezet elsősorban a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgál. (2) Má-gy1 övezetben épület nem helyezhető el, új birtokközpont nem létesíthető. 52.§ (1) A Szabályozási terven Má-V jellel jelölt övezet elsősorban a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek, valamint vízgazdálkodási tevékenység végzésére szolgál. (2) Má-V1 övezetben épület nem helyezhető el.

45. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET 53.§ (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven V jellel jelölt övezet. (2) V1 övezetben épület nem helyezhető el. (3) A Duna mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.



64



46. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 54.§ Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők: a) temető (Kb-T) b) golfpálya (Kb-Golf) c) bánya (Kb-B) d) hulladékudvar (Kb-Hull) e) sportterület (Kb-Sp) f) közösségi kert (Kb-Kk)

47. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – TEMETŐ 55.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely kizárólag a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető övezetben elhelyezhető: a) terület rendeltetésszerű használatát, fenntartását és őrzését szolgáló építmény; b) ravatalozó, kápolna; c) urnafal. (3) Kb-T1 övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható telek legkisebb területe: 5000 m2; b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 30 m; c) a beépítés módja: szabadonálló; d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%; e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m; f) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 2%. (4) Kb-T1 övezet telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. (5) Kb-T1 övezet telkein több épület is elhelyezhető. (6) Kb-T1 övezet telkein kápolna építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.

48. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – GOLFPÁLYA 56.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - golfpálya a Szabályozási terven Kb-Golf jellel jelölt övezet, amely sportpályák, sportlétesítmények és kiszolgáló épületeik elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület – golfpálya terület övezeteiben elhelyezhető építmény: a) kulturális, közösségi szórakoztató; b) szállás jellegű; c) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Kb-Golf1 övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható telek legkisebb területe: 20000 m2 (2ha); b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 70 m; c) a beépítés módja: szabadonálló; d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%; e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,0 m; f) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 2%. (4) Kb-Golf1 övezet telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekötve történik. (5) Kb-Golf1 övezet telkein több épület is elhelyezhető. (6) Kb-Golf1 jelű övezetben meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, átépíthető, bővíthető. (7) Kb-Golf1 övezet területén új épület építése esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.



65



49. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – BÁNYA 57.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya a Szabályozási terven Kb-B jellel szabályozott övezet, amely elsősorban az ásványvagyon kitermelésére szolgáló terület. (2) Kb-B1 övezetben épület nem helyezhető el.

50. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – HULLADÉKUDVAR 58.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - hulladékudvar a Szabályozási terven Kb-Hull jellel jelölt övezet, amely a hulladékgazdálkodáshoz, hulladék ideiglenes elhelyezéséhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület. (2) Kb-Hull1 övezetben épület nem helyezhető el.

51. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – SPORTTERÜLET 59.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterület a Szabályozási terven Kb-Sp jellel jelölt övezet, amely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület övezeteiben elhelyezhető építmények: a) sportépítmények; b) sportépítmények kiszolgáló létesítményei; c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények. (3) Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület övezeteinek telkein több épület is elhelyezhető. (4) Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők: a) a kialakítható telek legkisebb területe: 5000 m2; b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 40 m; c) a beépítés módja: szabadonálló; d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 1%; e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m; f) a zöldfelület legkisebb mértéke: 70%; g) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 1%. (5) Kb-Sp1 övezet területén új épület építése esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

52. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – KÖZÖSSÉGI KERT 63.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi kert terület a Szabályozási terven Kb-Kk jellel szabályozott övezet, amely elsősorban a helyi lakosság zöldség és gyümölcstermesztését biztosító, kertészeti művelés alatt álló terület. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi kert terület övezeteiben elhelyezhető építmény: a) közösségi épület, és b) épületnek nem minősülő kerti építmény, tárolóépítmény. (3) Kb-Kk1 övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők: a) a kialakítható telek legkisebb területe: 1000 m2, b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 20 m, c) a beépítés módja: szabadonálló, d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%, e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m, f) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 3%. (4) Kb-Kk1 övezet telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. (5) Kb-Kk1 övezet telkein több épület is elhelyezhető.

53. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 64.§ (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


66


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű és hírközlés létesítményeinek, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető. (3) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási terv ábrázolja. (4) 8 méternél keskenyebb út csak vegyes használatú útként építhető ki. (5) Intézményi terület építési övezeteiben az OTÉK által előírt várakozóhelyek 100%-a közterületen is biztosítható. (6) Helyi területi védelem alá tartozó területen a gépjárművek OTÉK szerinti elhelyezésére vonatkozóan a 9.§ (22)-(23) előírásait kell alkalmazni.

HARMADIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 65.§ (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Kisoroszi község helyi építési szabályzatáról szóló 5/2006. (IX.29.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. Kisoroszi, 2016.

Nádasdy-Csontos Elek

Eőryné dr. Mezei Orsolya

Polgármester

Jegyző

Kihirdetve: Kisoroszi, 2016.

Eőryné dr. Mezei Orsolya Jegyző



67



MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET A .../2016. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Szabályozási terv (SZT-1 belterületi Szabályozási terv, SZT-2 külterületi Szabályozási terv)



68





69



2. MELLÉKLET A .../2016. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Sajátos jogintézmények 2.1. Telekcsoport újraosztással érintett területek  

A Harmat utca keleti tömbje: 1720, 1721, 1722, 1723, 1724, 1725/1, 1725/3-11, 1725/13-14; 1693 hrsz terület környéke: 1688/1-4, 1691, 1692, 1693, 1694, 1695, 1696, 1697, 1698, 1699, 1700, 1701, 1702/1-5;



70



FÜGGELÉKEK 1. FÜGGELÉK Művi értékvédelem 1.1. Országos védelem A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ nyilvántartása szerint Kisoroszi országos művi értékvédelem alá eső épületei és területei, valamint az egyes műemlékekhez tartozó műemléki környezetek területe: Ssz.

Cím

Hrsz

1.

Széchenyi utca 33.

365

2.

Hősök tere 4.

Funkció Római katolikus templom

203/1, 203/4, Református 203/5, templom 203/6

Műemlék törzsszáma

Műemléki környezet

7076

364, 345, 362, 363, 367, 368, 369, 61, 62/3

7075

204, 196, 197, 198, 201, 202, 289/3, 255, 256, 257, 288

1.2. Helyi védelem Védelmi kategória

Érintett ingatlan helyrajzi száma

Helyi I. védettségű épület (H1)

55/1, 60, 62/3, 62/4, 105, 106, 131, 154, 155, 169/2, 169/9, 198, 204, 283, 301, 355, 355/1, 355/6, 356, 357, 363, 374, 377, 380/1, 383, 387/1, 390/1, 390/2, 390/3, 390/5, 394, 396, 398/2, 399, 400, 401, 404, 405, 417/1, 417/2, 417/3, 436/1, 437, 444, 454, 455, 461, 462, 475, 476, 486, 509/1, 511

Helyi II. védettségű épület (H2)

51, 53, 56, 113, 114, 115, 116, 118, 118/2, 128, 129, 130/2, 135, 142/1, 142/2, 151, 193, 195, 197, 202, 205, 206, 207/3, 208, 209, 211, 212, 215, 217/1, 217/2, 223, 224, 225, 231, 234, 235, 247, 291/1, 291/2, 296, 306/1, 312, 313, 314/2, 315, 317, 319, 351/1, 352/1, 354/1, 368, 369, 371, 375, 378, 410, 415, 419, 422, 429, 432, 433, 435, 438, 439, 445, 445/2, 451, 452, 453/1, 453/2, 464, 465, 467, 474, 477, 482, 483, 487/1, 491, 508, 1219

Helyi területi védelem alá tartozó terület 40/2, 41, 50/1, 50/2, 51, 53, 54, 55/1, 55/2, 55/3, 56, 57, 58, 60, 61, 62/2, 62/3, 62/4, 62/5, 62/6, 63, 64, 65, 065 ,66, 67, 68, 69, 70, 96, 97, 104, 105, 106, 107, 108, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118/1, 118/2, 119, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 130/1, 130/2, 131, 132, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142/1, 142/2, 143/3, 150/1, 150/2, 151, 152, 153, 154, 155, 155, 156, 157, 159, 160, 161, 162, 163, 164/2, 164/4, 164/5, 164/6, 165, 166, 167, 169/2, 169/3, 169/4, 169/6, 169/7, 169/8, 169/9, 170, 171, 172, 173/1, 173/2, 174, 176, 177/1, 182, 190, 191, 192, 193, 194, 195, 196, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203/1, 203/4, 203/5, 203/6, 204, 205, 206, 207/1, 207/2, 207/3, 208, 209, 210, 211, 212, 213, 214, 214, 215, 216/1, 216/2, 216/3, 217/1, 217/2, 218, 219, 220, 221, 222, 223, 224, 225, 245, 247, 248/1, 248/2, 249, 250, 251/5, 252, 253, 254, 255, 256, 257, 258, 259, 260, 261/2, 261/3, 261/4, 282/1, 283, 284/1, 288, 289/2, 289/3, 290, 291/1, 291/2, 292, 293, 294, 295, 296, 297, 300, 301, 302, 303, 304, 305/1, 305/2, 306/1, 306/2, 307, 308, 309, 310, 311, 312, 313, 314/1, 314/2, 315, 316, 317, 318, 319, 320, 346/1, 346/2, 346/3, 347, 348/1, 349, 350, 351/1, 351/3, 351/4, 352/1, 352/2, 352/3, 353/1, 353/2, 353/4, 353/5, 354/1, 354/2, 354/3, 355/1, VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


71


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 355/2, 355/4, 355/5, 355/6, 355/7, 356, 357, 358, 359, 360, 361, 362, 363, 364, 365, 366, 367, 368, 369, 370, 371, 372, 373/1, 373/2, 373/3, 374, 375, 376, 377, 378, 379, 380/1, 380/2, 382, 383, 384, 385, 386, 387/1, 387/2, 388, 389/1, 389/2, 390/1, 390/2, 390/3, 390/4, 390/5, 390/6, 391, 392, 393, 394, 395, 396, 397, 398/1, 398/2, 399, 400, 401, 404, 405, 406, 407, 408, 409, 410, 412, 413, 414, 415, 416, 417/1, 417/2, 417/3, 417/4, 417/5, 417/6, 417/7, 418, 419, 420, 421, 422, 423, 424, 425, 426/1, 426/2, 427, 428, 429, 431, 432, 433, 434, 435, 436/1, 436/2, 437, 438, 439, 440, 441, 442, 443, 444, 445/1, 445/2, 446, 447, 448, 450, 451, 452, 453/1, 453/2, 453/3, 454, 456/1, 456/2, 457, 458, 459, 460, 461, 462, 463, 464, 465, 466, 467, 468, 469, 470, 471, 472, 473, 474, 475, 476, 477, 478, 479, 480, 482, 483, 484, 485, 486, 487/1, 487/2, 488, 489, 490, 491, 492, 493, 494, 495/1, 495/2, 496, 498, 498/2, 499, 500, 501, 502, 503, 504, 505, 506, 507, 508, 509/1, 509/2, 510, 511, 532/1, 532/2, 532/3

2. FÜGGELÉK Régészeti lelőhelyek Központi lelőhelyszám


Lelőhelynév

Helyrajzi számok

1

10594

Nagy-Sasfészek

66/3, 66/4, 66/5, 66/6, 67, 68/1, 68/2, 68/3, 68/4, 69/1, 70/2, 71, 72/1

2

10595


3 4

10596 10597

5

10598

6

10599


7 8 9 10

10600 10601 10602 10603


11

10604

Pusztatemplom

12 13

10605 59464


u.

072/1 072/1 1, 02, 03/10, 03/1, 03/11, 03/12, 03/13, 03/14, 03/15, 03/16, 03/17, 03/18, 03/19, 03/20, 03/2, 03/21, 03/22, 03/23, 03/24, 03/25, 03/26, 03/27, 03/28, 03/29, 03/30, 03/3, 03/31, 03/32, 03/33, 03/34, 03/35, 03/36, 03/37, 03/38, 03/39, 03/40, 03/4, 03/41, 03/42, 03/43, 03/44, 03/45, 03/46, 03/47, 03/48, 03/5, 03/6, 03/7, 03/8, 03/9, 06, 07/1, 07/2, 07/3, 07/4, 07/5, 07/6, 07/7, 07/8, 07/9, 08, 09/1, 09/2, 09/3, 09/4, 09/5, 09/6, 09/7, 09/8, 010/1, 010/2, 011, 012/1, 012/2, 012/3, 012/4, 012/5, 012/6, 015, 016/2, 21/2, 22, 23, 32, 33, 40/1, 40/2, 41, 51, 53, 54, 55/1, 56, 58, 58, 60, 61, 62/3, 62/6, 63, 69, 70, 076, 96, 106, 107, 345, 346/1, 346/2, 346/3, 347, 348/1, 349, 350, 351/1, 351/3, 351/4, 352/1, 352/2, 352/3, 353/1, 353/2, 353/4, 353/5, 354/1, 354/2, 354/3, 355/1, 355/2, 355/4, 355/5, 355/6, 355/7, 356, 357, 358, 359, 360, 361, 362, 363, 364, 365, 366, 367, 368, 369, 370, 371, 372, 373/1, 373/2, 373/3, 374, 375, 376, 377, 378, 379, 380/1, 380/2, 382, 383, 387/1, 397, 532/1, 532/2, 532/3 034, 076 012/19, 012/20, 012/21, 013, 014/1, 014/10, 014/2, 014/3, 014/4, 014/5, 14/6, 014/7, 014/8, 014/9, 015, 016/1, 076 018, 019/1, 019/2, 076 036 036 1, 3, 13/1, 13/3, 14/2, 15, 18, 19, 20, 21/1, 24, 24, 25, 26 Régészeti övezet továbbá: 21/2, 22, 23, 29, 30, 31/1-2, 34, 39, 014/10, 014/11, 014/12, 014/13, 014/14, 015, 017, 018, 019/1, 076 036 2, 3, 10, 326/2, 326/23-28, 328/1, 329, 331/1-2, 332/1, 333/1-2, 334, 336/12, 336/14, 336/15, 336/21, 336/23, 345, 503-508, 509/1-2, 510, 511, 512/1-2,



72



3. FÜGGELÉK Természetvédelem 3.1. Védett természeti területek Duna-Ipoly Nemzeti Park területe 026, 028/1, 028/2, 028/3, 028/4, 031/1, 031/2, 032, 034, 035, 036, 049, 055/11, 055/15, 056/2, 056/3, 071, 071/1 3.2. Natura 2000 terület Duna és ártere (HUDI20034) 015, 016/1, 016/2, 026, 027, 028/1, 031/1, 031/2, 032, 034, 035, 072/2, 072/3, 074/1, 074/2, 075, 076



73

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


74


VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA A Vizsgálati összefoglaló célja és feladata, hogy összefoglaló módon mutassa be a település területrendezési konfliktusait, fejlődési lehetőségeit, mintegy kijelölve a település fejlődésének, a következő településrendezési tervfázisok irányát. Települési alapadatok Terület (ha) Belterület (ha) Egykori zártkert (ha) Külterület (ha) Lakosság (fő)

1093,82 129,97 963,85 997

Térségi kapcsolatok, településhálózat Kisoroszi a Szentendrei-sziget északi csúcsán fekvő település, a Szentendrei járás része, a járási központtól, Szentendrétől 20 km-re, a fővárostól 40 km-re fekszik. A falu földrajzi elhelyezkedéséből adódóan zsáktelepülés, közútról egyetlen módon, az 1113. sz. SzentendreKisoroszi összekötő útról Tahitótfalun át közelíthető meg. További közlekedési kapcsolata a Visegrád-Szentgyörgypusztára közlekedő rév. A község a Budapesti Agglomeráció és a Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet része. A település társadalma Kisoroszi lakosainak száma 2013-ban 997 fő volt. A község népességszáma 1960 és 1990 között drasztikus csökkenést mutatott, 30 év alatt a felére esett vissza, ám az 1990-es évektől dinamikus növekedés tapasztalható. Utóbbi kedvező folyamat a beköltözők folyamatosan növekvő számának tudható be, akik között a vonzó természeti környezetet és nyugalmat kereső művészek, valamint a kisgyermekes családok egyaránt megtalálhatóak. Mindezek ellenére a település korszerkezete elöregedést mutat, a 60 év felettiek aránya magasabb, mint a 15 éven aluliaké. A település gazdasága Kisoroszi gazdasága, földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, a turizmusra és a mezőgazdaságra épül. A község idegenforgalmi jelentőségét főleg a Duna nyújtotta vízisport és fürdőzési lehetőségek adják, a szigetcsúcson egy táborozóhely üzemel (Kisoroszi Szigetcsúcs Erdőterületi Táborozóhely). További turisztikai lehetőségek a horgásztóként működő Cseres-tó, valamint a Magyar Golf Club golfpályája. A külterületi szántóterületek nagy részén egy földbirtokos gazdálkodik, a kisebb parcellákat a néhány hektárral rendelkező helyi lakosok művelik. Jellemző termesztett növények a repce, a kukorica, a búza és a napraforgó. Fontos megemlíteni a település és a Fővárosi Vízművek Zrt. közötti megállapodást, amelynek keretein belül a Kisoroszi közigazgatási területén kitermelt vízmennyiségből származó bevétel 1%-át a település önkormányzata kapja meg, amit többek között környezetvédelemre, hulladékgazdálkodásra, környezettudatos szemléletformálásra fordíthat a Főváros Vízművekkel kötött megállapodás alapján. Településüzemeltetés Kisoroszin az anyagi jellegű közszolgáltatások az önkormányzat által biztosítottak és megfelelően működnek. A kommunális hulladék elszállítása megoldott, a szelektív hulladék-gyűjtés szigeteken valósul meg. Az önkormányzat egy hulladékudvart is működtet a belterület északi határán, ahová a feleslegessé vált lomokat, építkezési törmelékeket vihetik a településen élők. Természeti adottságok Kisoroszi az Alföld nagytáj területén, a Duna menti síkság középtájon, a Vác-Pest-Duna-völgy kistájon helyezkedik el. A Szentendrei-sziget tszf. magassága 100 és 123 m között változik, Kisoroszi területén jelentős magasságkülönbségek nincsenek. A község talajtani adottságaira a Duna-parti területeken a réti öntéstalajok, a középső területeken pedig a gyenge vízgazdálkodású futóhomok jellemzőek. A település vízrajzi jellemzőit a Duna határozza meg, a talajvízszint ingadozások is a Duna vízállását követik. A község felszíni vízfolyással nem rendelkezik, egyetlen felszíni állóvize a Cseres-tó. A község természetes növénytakaróját a Duna parti ártéri ligeterdők és az azokhoz kapcsolódó ártéri kaszálók alkotják.



75


Tájszerkezet Kisoroszi tájszerkezetét főként a vízrajzi és egyéb természeti adottságokhoz alkalmazkodó területhasználatok, beépített területek, valamint a különböző természetes és mesterséges vonalas elemek hálózata határozza meg. A Duna-parti területeken főleg a vízhez kötődő területhasználatok, míg a sziget belső területein a beépített területek és a szántók uralkodnak. A település egyetlen mesterséges vonalas tájszerkezeti eleme az 1113 sz. Szentendre-Kisoroszi összekötő út, amely kelet-nyugati irányban szeli át a települést és a Széchenyi útba torkollik. A táj szerkezetét jelentősen meghatározza a Magyar Golf Club golfpályája, amely 66 hektáros területével a belterület keleti oldalához csatlakozik. Tájhasználat Kisoroszi tájképét és a tájhasználatok kialakulását nagymértékben befolyásolta Duna-parti elhelyezkedése. A közigazgatási terület vízparti területeit erdők borítják, amelynek egy része természetes, másik része vízvédelmi célú, telepített állomány. További erdőterületek a belső, Dunától távolabbi területeken két helyen találhatóak: a belterület északi oldalához csatlakozó erdőfolt, valamint a Tahitótfalu területéről átnyúló erdősáv, amelynek vonalán egykor egy vízfolyás haladt. A Duna menti erdősávokat a sziget belseje felé haladva gyepek váltják fel a közigazgatási terület északi és déli részén. A település területén szántóterületek két nagyobb foltban helyezkednek el: a település keleti részén nagytáblás művelésű szántók, a belterülettől nyugatra pedig kisebb parcellák jellemzőek. Jelentős kiterjedésű területtel rendelkezik a külterületen a Magyar Golf Club golfpályája, amelyen nyílt gyepfelületek és ligetes erdőfoltok váltják egymást. A belterület keleti oldalán található a község egyetlen felszíni állóvize, a Cseres-tó, amely ugyan egy élő kavicsbánya telek, ám bányászat nem folyik rajta, jelenleg horgásztóként funkcionál. Táji és természeti értékek Kisoroszi területét számos nemzetközi és országos jelentőségű védett természeti terület érinti. A település területén Natura 2000 különleges természetmegőrzési terület (SCI) a Duna és ártere. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik a Duna menti erdőterületek és gyepek egy része. Az Országos Ökológiai Hálózat Ökológiai folyosójának képezi részét a Duna és árterében található gyep és erdőterületek, valamint Pufferterületbe tartoznak a belterülettől nyugatra fekvő mezőgazdasági területek, a golfpálya és a Cseres-tó területe, továbbá a Duna-parttól beljebb fekvő erdő és gyepterület egy része. Zöldfelületi rendszer Kisoroszin a zöldfelületi rendszer elemei a belterületi zöldterületek (közkertek), a sportpálya, a temetők zöldfelületei, a közlekedési célú közterületek zöldfelületi részei, a telken belüli zöldfelületek, a golfpálya zöldfelülete, a mezőgazdasági területek, a fasorok, erdősávok és az erdőterületek. A belterületen két kiemelkedő szerkezeti jelentőségű zöldterület található: a Hősök tere és a Kálvária-domb. További jelentős zöldfelületi elem a két temető, a sportpálya, illetve a 66 hektár kiterjedésű golfpálya, amelynek területén a ligetes erdőfoltok és a nyílt gyepfelületek váltják egymást. Településszerkezet A beépült és beépíthető belterületi településrészen markánsan elkülönül a történelmi településmag (Ófalu), a korábbi zártkerti területek fokozatosan üdülő és lakóterületté átalakuló területe és a korábbi mezőgazdasági területekből kialakult egyelőre kevéssé beépült keleti településrész. Az Ófalu a déli, Szentendrei-Duna-ág mentén kialakult egyutcás faluból fejlődött ki. Az Ófalu szerkezete, építészeti karaktere, a telkek beépítési módja jellemzően a 19. század végén alakult ki. A telkek fésűs beépítésűek, az oromfalas lakóépületek utcavonalra épültek. A Széchenyi utca északi teleksorán jellemzően mélyebb telkek alakultak ki. A Széchenyi utca központi szakaszának déli és északi teleksorán is megfigyelhető jelenség, hogy a nagy mélységű telkeket a tulajdonosok felosztották és önálló helyrajzi számon nyilvántartott zárványtelkek jöttek létre, amelyeken zártsorúan egymás után épült 2-3, esetenként 4 lakóház. Az Ófalu területén található Kisoroszi meghatározó közösségi területe, a Hősök tere. Az Ófalu a többi településrésznél intenzívebben beépült, tartalékterületek nem jellemzik. A volt zártkerti településrészt szabályos és széles utcahálózat jellemzi, ez a településrész laza beépítésű, nagy zöldfelülettel. Itt az Ófaluval ellentétben a szabadonálló beépítés a jellemző, jellemző előkert és épülettípus hiányában a területen nem alakult ki karakteres utcakép. A zártkerti településrész jellemzően már beépült, elsősorban az épületek bővítése és funkcióváltása várható a jövőben. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


76


A keleti településrész Kisoroszi legkésőbb kialakult, napjainkban is formálódó lakóterülete. Itt még nagy arányban találhatók beépítetlen területek. A Széchenyi és Homokalja utcák közötti mély területek kelet-nyugati irányú, a hatályos Szabályozási tervben szabályozott feltárása helyenként megindult, de a közterületek tényleges kiépítése még nem történt meg, a szabályozás során a terület közterületi rendszere újragondolandó. Belterületi területhasználat Kisoroszi beépített területei jellemzően lakóterületek. A település elsősorban a keleti településrészen kiterjedt lakóterületi fejlesztési potenciállal rendelkezik, mely várhatóan a tömbök megindult feltárása és a megfelelő árvízvédelem kiépítése után fog intenzívebben beépülni. A volt zártkertek területe már jellemzően beépült, itt a jelenleg még üdülőépületként használt ingatlanok bővítése, átépítése, korszerűsítése, funkcióváltása várható. Összefüggő hétvégiházas üdülőterület az Ófalu és a szigetcsúcs közötti tömbben található. Üdülő funkciójú épületek a település egész területén találhatók, nagyobb arányban a volt zártkerti területeken. Az intézmények, vendéglátó helyek és kereskedelmi egységek az Ófaluban kaptak helyet, a Széchenyi utca mentén és a Hősök terén elszórtan helyezkednek el. Kisoroszi legfőbb gazdasági húzóágazata az idegenforgalom és a mezőgazdaság, így a településen gazdasági területtel alig találkozhatunk. Az egyetlen gazdasági telephely a Széchenyi utca keleti külterületi szakasza mentén található. A település nagy zöldfelülettel rendelkező különleges területfelhasználású területei a temetők és a sportpálya területe. Településkarakter, jellemző épülettípusok Az Ófaluban állnak Kisoroszi legértékesebb épületei, ezt jelzi az is, hogy minden helyi védelem alatt álló épület ezen a településrészen található. A kialakult beépítés és a meglévő épületállomány sok helyütt őrzi még a 19. században létrejött településképet, épülettömegeket és építészeti részleteket. Az Ófalu oldalhatáron álló utcavonalra épült oromfalas lakóépületei jellemzően tornácos kialakításúak, de előfordul még a bejárat fölé kinyúló deszkázott eresz megoldás is. A tornácok fa, kő vagy tégla szerkezetűek. A kiskapu helyenként beépült az utcai homlokzatba. Az épületeknek utcafronton egy vagy két ablakuk van, nyújtott, keskeny ablakformákkal, három vagy több osztással. Jellegzetesek a padlástér bevilágító ablakok, amelyeknek funkcionális szerepén túl az oromzatos házak dísztő elemei is egyben, sok utcai homlokzaton szoborfülke is található. Az eredeti épülettömegek megőrzése sok helyen rendkívül harmonikus utcaképet eredményez az Ófaluban, ennek egyik leggyönyörűbb példája a Hősök terének nyugati házsorán figyelhető meg, de további értékes utcakép alakult ki a Széchenyi utca egyes szakaszain és a Rév utcában is. A volt zártkerti és a keleti településrész épületállománya meglehetősen vegyes. A hétvégiházaktól kezdve a kétszintes, lapostetős „kockaépülettől” a ’80-as években épített tetőtér-beépítéses lakóházakon keresztül az ezredfordulót követően épült modern épületig, és a divatos mediterrán házakig szinte mindennel találkozhatunk. A településkép egyik meghatározó eleme a Duna felöli, „külső” arculata. A kikötő, a parti sáv megjelenése helyenként rendezetlen, néhol túlzó tömegű és alacsony építészei értéket képviselő épületek uralják a látképet. Épített értékek Kisoroszi több évszázados múltra visszatekintő település, ahol az építészeti értékek kiemelkedően magas arányban maradtak fenn az Ófaluban. A hagyományos építészet jellemzői közül a településközpontban megjelenő hagyományos településszerkezet, valamint az egységes utcakép maradt fenn szinte változatlan formában, valamint számos, elsősorban lakóépület őrzi még a térségre jellemző, hagyományos építészeti vonásokat. A településen két országos védelem alatt álló műemlék épület található, ezek a település templomai. Mindkét műemlékhez tartozóan ex-lege védett műemléki terület került kijelölésre. Közlekedés Kisoroszi közlekedését a Szentendrei-sziget közlekedési helyzete határozza meg. A sziget komppal több irányból megközelíthető. Szentendre-Horány, Pócsmegyer-Leányfalu, Alsó-Göd-Horány, FelsőGöd-Surány, Kisoroszi-Visegrád Szentgyörgypuszta között csak gyalogos és kerékpáros kompközlekedésre van lehetőség. Szentendre-Szigetmonostor, Dunakeszi-Horány és Vác-Tahitótfalu között teherkomp közlekedik. A kompközlekedés kapacitásbeli lehetőségei korlátozottak, valamint VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


77


az időjárástól való függőségük is jelentős. A sziget közlekedésének gerincét a 1113 j. Szentendre és Kisoroszi összekötő út tölti be. Az út a Szentendrei rév szigeti oldaláról indulva halad északi irányban, Szigetmonostort és Surányt érintve, Tahitótfalun át haladva éri el Kisoroszi belterületét. A településtől délre, a Duna jobb partján halad a 11. sz. főút, ami a Szentendrei szigetről a Tahi hídon át (1114 j. Tahitótfalu - Vác összekötő út) valamint kompon keresztül érhető el. A 11. sz. főútról érhető el az M0 autóút, ahonnan a fővárosba futó autópályák, és főbb utak megközelíthetők. Kisoroszi tágabb térségében halad az országos jelentőségű Felső - Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo) a 11. sz. és a 12. sz. másodrendű főút mellett. Közmű A megvalósított közműfejlesztések eredményeként a 2000-es évek elején a település területének központja már teljes közműellátással rendelkezett. Ma már a település lakásállományának 70%-a számára biztosított a teljes közműellátás. A teljes közműellátáshoz kiépítették a közüzemű ivóvíz ellátást, a közcsatornás szennyvízelvezetést, a csapadékvíz elvezetést, a villamosenergia ellátást és a földgázellátást is, valamint a vezetékes távközlési és műsorelosztási szolgáltatást. Az elmúlt években megvalósított fejlesztésekkel pedig az egyes közművek szolgáltatásának kiépítését tovább fejlesztették. Ellátási hiány a belterület peremén és a külterületen fekvő ingatlanoknál fordul elő. A villamosenergia, valamint a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat vezetékei jellemzően föld felett vannak elhelyezve, amely jelentős mértékben befolyásolja, rontja a település arculatát. Árvízvédelem Jelenleg Kisoroszi elsőrendű védelemére árvízvédelmi mű nincs kiépítve. Az eddigi árvízvédelmet nyújtó védgát, nyári gátként kezelhető, amelyik a kisebb árhullámok levonulásakor tud védelmet nyújtani. A hullámterek beépítését korlátozó rendelkezések csak a múlt század utolsó éveiben jelentek meg. Az akkori rendelet még a Dunához kapcsolódó sportolási-pihenési célú épületek elhelyezését megengedte. Erre alapozva kerültek a hullámtéri területre olyan beépítésű telkek, amelyeket a jelenleg joghatályos rendelet már nem engedne meg. Az akkori kivitelezésnél, az ide épülő ingatlanoknál még számoltak azzal, hogy a Dunán levonuló árhullámok következtében, az épületek víz alá kerülhetnek, számoltak az alkalmazott építési technológia választásánál a vízelöntés előfordulási lehetőségével. Az évtizeden keresztül nem jelentkező komolyabb árhullámra tekintettel egyre igényesebb épületek, építmények kerültek elhelyezésre, ennek elkerülésére szigorították az előírásokat, a hullámtéri területre bármilyen új beruházásnál a hatályos előírásokat figyelembe kell venni. Árvízvédelem keretében az árvízvédelmi műnél, Kisoroszinál a kiterülő víz nagyvízi meder élénél meg kell említeni az árvízi védekezés számára biztosítandó 10 m-es védekezési sávot, amelyben semmilyen építmény nem helyezhető el. Továbbá a mentett oldalon 110 m-es fakadóvíz előfordulásával veszélyeztetett sávot, a hullámtéri oldalon 60 m-es sávot, amelyen belül felszín alatti munkálatok csak nagy gondossággal, az illetékes hatóság hozzájárulásával végezhetők. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság elkészíttetett egy országos térképet, amely alapján Kisoroszi „villámárvíz” előfordulási eseményre a „magas” kockázatú területen fekszik. Ez ellen a csapadékvíz elvezetés gondos megoldásával lehet védekezni, ezért annak mielőbbi kialakítása szükséges. Környezeti állapot Kisoroszi területén jelentős tájhasználattal illetve kibocsátással járó ipari terület, vállalkozás nem működik, a környezeti elemekre a turizmus és a mezőgazdasági művelés fejtik ki a legnagyobb hatást. Kisoroszi területén a felszíni és a felszín alatti vizek védelme kiemelt jelentőséggel bír, mivel a település területén dunai ivóvízbázisok (Kisoroszi Vízbázis és Tahi Vízbázis) találhatóak. A felszíni és a felszín alatti vizek minőségét a háztartásokban keletkező szennyvizek talajba szikkasztása veszélyezteti, mivel a szennyvíz-csatorna hálózatra való rácsatlakozások aránya nem teljes körű a településen. A község zsáktelepülés jellegéből adódóan átmenő forgalom nincs, így a közlekedésből származó légszennyezés mértéke csekély. A zaj- és rezgésterhelés mértéke szintén elhanyagolható, vasút nem halad át a településen, zajkibocsátással járó ipari üzem nincs.



78


Katasztrófavédelem A településen a legnagyobb veszélyt a dunai árvizek jelentik. A község a havária-helyzetek megelőzésére és kezelésére rendelkezik Veszélyelhárítási tervvel és Vízkárelhárítási tervvel is. A falu katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján II. kategóriába tartozik. A vízkár elleni védelem mellett fontos szerepe van a vízbázisok védelmének is.



79


1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT Kisoroszi a Szentendrei-sziget északi csúcsán fekvő zsáktelepülés, amely további tizenkét településsel (Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Leányfalu, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pócsmegyer, Pomáz, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Visegrád) a Szentendrei járás (és kistérség) része. A község a járási központtól, Szentendrétől 20 km-re, a megyeszékhelytől és egyben fővárostól, Budapesttől 40 km-re található. Kisoroszin alapfokú oktatási intézmények működnek: egy óvoda (Fekete István Mesesziget Óvoda) és egy általános iskola (Áprily Lajos Általános, Alapfokú Művészeti Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Kisoroszi Tagintézménye). Utóbbiban csak alsó tagozat működik, a felső tagozatos gyerekek elsősorban Visegrádra, Tahitótfaluba és Dunabogdányba járnak. Közép- és felsőoktatási intézmény nem működik a településen, a gyerekek elsősorban Szentendrére, Esztergomba és Budapestre járnak középiskolába. A község közlekedési kapcsolatai a földrajzi elhelyezkedéséből adódóan korlátozottak. Mivel zsáktelepülés, szárazföldről egyetlen közútról, az 1113 sz. Szentendre-Kisoroszi összekötő útról Tahitótfalun át közelíthető meg. A falunak vízi összeköttetése Visegrád-Szentgyörgypuszta irányába van a rév által. A szentgyörgypusztai rév naponta, napközben óránként egyszer közlekedik. Kisoroszi vízi összeköttetéseinek bővítése érdekében az önkormányzat Kismaros irányába is meg kívánja indítani újból a közlekedést, ennek érdekében a terven feltüntetésre került egy révátkelő a közigazgatási terület északi részén, a fő Duna-ág partján. A települést menetrendszerinti buszjárattal közvetlenül Tahitótfaluról lehet megközelíteni, hétköznap napi öt járattal, Szentendre és a főváros egy átszállással érhető el Tahitótfalun keresztül szintén hétköznapokon. Hétvégén menetrendszerinti buszjárat nem közlekedik. A terv a közlekedési kapcsolatok bővítése érdekében egyrészt tervezett kerékpárutat jelöl az 1113 sz. összekötő út nyomvonala mentén, amely a Rév utcába köt be, másrészt a településszerkezeti terv feltüntet egy tervezett gyalogos-kerékpáros hidat is a Szentendrei-Duna-ágon. Utóbbi pontos helyének meghatározását és kialakításának módját rendkívül körültekintően kell végezni, hiszen a későbbi híd Kisoroszi arculatának meghatározó eleme lesz, mely az Ófalu értékes szerkezetére és településképére nem lehet kedvezőtlen hatással. A községet vasútvonal nem érinti. A település a Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet része. A Szentendrei-szigeten, így Kisoroszi területén is jelentős kiterjedésű értékes vízbázis terület található, amely a térség és Budapest vízellátásában kiemelkedő szerepet játszik.

Kisoroszi térségi elhelyezkedése Forrás: www.terkepcentrum.hu



80


1.2. TELEPÜLÉS SZERKEZETE Kisoroszi Pest megyében, a Szentendrei-sziget csúcsán, a Duna-ágak ölelésében fekszik a Börzsöny és a Pilis hegységek között. A tájszerkezet kialakulásában főként a vízrajzi adottságok játszottak szerepet: a Duna-parti területeken főleg a vízhez kötődő területhasználatok, míg a sziget belső területein a beépített területek és a szántók uralkodnak. A tájszerkezet kialakulásában meghatározó szerepet tölt be a Duna. A település egyetlen jelentős közútja az 1113 sz. Szentendre-Kisoroszi összekötő út. Kisoroszi belterülete 3 településrészre tagolható. Ezek a történelmi településmag (Ófalu), északkeleten az egykori zártkerti területek mára lakóterületté átalakuló területe és a korábbi mezőgazdasági területekből kialakult egyelőre kevéssé beépült keleti településrész.

Az Ófalu a déli, Szentendrei-Duna-ág mentén kialakult egyutcás faluból fejlődött ki. Ennek elsősorban az az oka, hogy a déli partterület árvízvédelmi szempontból Kisoroszi legvédettebb területe, tengerszint feletti magassága 105-119 m között változik. Az egyutcás falu főutcája a mai Széchenyi utca volt, erre szerveződtek észak felé a később kialakult szabálytalan vonalvezetésű keskeny keresztutcák. Az Ófalu szerkezete, építészeti karaktere a telkek beépítési módja jellemzően a 19. század végén alakult ki, s a település beépített területei közül a legnagyobb értékkel bíró településrész, melynek védelmét a helyi értékvédelmi rendelet biztosítja. A településrendezési eszközök felülvizsgálata során olyan szabályozási kidolgozása volt a cél, ami óvja a kialakult értékes településszerkezetet és nem teszi lehetővé a meglévő épületek léptékétől és építészei jellegétől idegen épületek építését az Ófaluban. A telkek fésűs beépítésűek, az oromfalas lakóépületek utcavonalra épültek. A Széchenyi utca északi teleksorán jellemzően mélyebb telkek alakultak ki. A telkek északi végének beépülése megindult a Petőfi Sándor utcáról, azonban a területen nagy számban alakultak ki feltáratlan vagy megfelelő közterületi kapcsolattal nem rendelkező apró telkek is. A Széchenyi utca központi szakaszának déli és északi teleksorán is megfigyelhető jelenség, hogy a nagy mélységű telkeket a tulajdonosok felosztották és önálló helyrajzi számon nyilvántartott zárványtelkek jöttek létre, amelyeken zártsorúan egymás után épült 2-3, esetenként 4 lakóház. Az így kialakult zárványtelkek helyzete a településrendezési eszközökkel nem javítható, hiszen habár az előírások a zárványtelkek feltárását nyél kialakításával lehetővé teszik, azonban a kialakult keskeny telkeken sok esetben nincs mód nyél kialakítására. Annak érdekében, hogy a zárványtelkek megfelelő közterületi kapcsolattal rendelkező építési telekké válhassanak, az egymás mögé sorolt telkek újraegyesítése jelenthet megoldást. A HÉSZ javaslat a jelenség kezelésére az alábbi előírást tartalmazza:



81


„A kialakult, egymás mögé sorolt telkeken, melyek közül közterületi kapcsolattal kizárólag az utcai telek rendelkezik, a meglévő lakóépületek felújíthatók, átépíthetők, korszerűsíthetők, tetőterük beépíthető, amennyiben az nem jár a rendeltetésszám növekedésével.” Fenti előírás az OTÉK előírásainál megengedőbb ezért alkalmazásához az OTÉK 111.§ (2) és a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28.§ (4) alapján az állami főépítészi hatáskörben eljáró kormányhivatal hozzájárulása szükséges. Az Ófalu területén található Kisoroszi meghatározó közösségi területe, a Hősök tere. A Hősök tere két északi irányú házsor és az azokat feltáró utak között jött létre, területén kizárólag középületek és közösségi célú zöldterület található. Az Ófaluban jellemző telekméret nem állapítható meg, 500m2-nél kisebb és 3000m2-nél nagyobb telkek ugyanúgy fellelhetők. Az Ófalu a többi településrésznél intenzívebben beépült, tartalékterületek nem jellemzik. A településrendezési eszközök felülvizsgálata során elsődleges szempont volt az Ófalu kialakult szerkezetének és építészeti karakterének megőrzése, védelme. A Hősök terét a hatályban lévő településrendezési eszközök településközpont vegyes területként jelölték ki, ezt a jelenlegi használathoz igazodóan javasolja a településszerkezeti terv módosítani. Ezért a posta és a művelődési ház telke intézményi területbe került, így biztosítva hogy a területen kizárólag közösségi, intézményi rendeltetésű épületek létesülhessenek. A tér további, közösségi használatú zöldfelülete, az eddigi településközpont vegyes terület helyett zöldterületbe került. További területhasználati változási javaslat a Széchenyi utca északi telektömbjében kialakult rendezetlen telkek különleges beépítésre nem szánt közösségi kertbe való sorolása, melynek megvalósulása esetén a falu egy újabb közösségi területtel gazdagodhat és nem indul meg a terület – a kialakult településszerkezettől idegen – lakóterületi fejlesztése. A volt zártkerti településrészt szabályos és széles utcahálózat jellemzi, ez a településrész laza beépítésű, nagy zöldfelülettel. Itt az Ófaluval ellentétben a szabadonálló beépítés a jellemző, jellemző előkert és épülettípus hiányában a területen nem alakult ki karakteres utcakép. A zártkerti településrész jellemzően már beépült, elsősorban az épületek bővítése és funkcióváltása várható a jövőben. A jellemzően 700 m2 és 2000 m2 területű telkek közé sok helyen ékelődtek be keskeny beépítetlen nadrágszíjtelkek. E településrész esetében a településrendezési eszközök nem fogalmaznak meg semmilyen, a szerkezetet megváltoztató javaslatot. A megfogalmazott szabályozási előírások célja a területen meglévő épületállomány felújításának, bővítésének és a még beépítetlen telkek beépítésének biztosítása. A keleti településrész Kisoroszi legkésőbb kialakult, napjainkban is formálódó lakóterülete. Itt még nagy arányban találhatók beépítetlen telkek. A Széchenyi és Homokalja utcák közötti mély területek kelet-nyugati irányú, a hatályos Szabályozási tervben szabályozott feltárása helyenként megindult, de a közterületek tényleges kiépítése még nem történt meg. A tömbbelső észak-déli irányú utcáinak szabályozási szélessége nagyon alacsony. A beépített telkeken jellemzően 5 m-es előkert alakult ki. A Szabályozási terv a Homokalja és a Kossuth Lajos utca közötti tömb keleti részének feltárását teljesen átdolgozta. A javaslat szerint a Tó utca megszűnik, a jelenleg 4 m széles Harmat utca szabályozási szélessége 10 m-re nő és a Harmat utcától keletre fekvő telektömb telkei újraosztásra kerülnek, úgy hogy azok közterületi feltárása a Harmat utca felől megvalósítható legyen. A Zsák utca jelenleg ugyancsak 4 m-es szabályozási szélességét ugyancsak 6 m-re növeltük. További szerkezeti változást eredményez, hogy a tömbbelső kelet-nyugat irányú feltárását biztosító 16m-es utat, a korábbiaktól eltérően, a 1693 hrsz telekig vezettük és onnan északi és déli irányban is gondoskodtunk a kikötéséről. Így az eddigiektől eltérően a 16m szabályozási szélességű út nem egy 4 m-es útba torkollik és megoldódik több eddigi zárványtelek feltárása is.



A Zsák utca, Harmat utca és Tó utca környezete a hatályos Szabályozási terven

82


A Zsák utca, Harmat utca és Tó utca környezete a Szabályozási terv felülvizsgálatában

A település teljes területén a hatályos Szabályozási terven kijelölt közlekedési területek szabályozási szélességét átfogóan felülvizsgáltuk, az indokolatlan illetve kivitelezhetetlen esetekben a szabályozási szélességeket csökkentettük a tényleges használatnak és forgalomnak, illetve a kialakult állapotnak megfelelően. 1.3. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZER 1.3.1. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Kisoroszi hatályos településrendezési eszközeinek jóváhagyása óta az építésügyi és településrendezési jogszabályi környezetben jelentős változások léptek életbe, többek között módosították az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt (Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet (OTÉK), az Országos Területrendezési Tervet (OTrT), továbbá hatályba lépett a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet. A megváltozott jogszabályi környezet és az önkormányzati változtatási igények alapján a helyi építési szabályzat számos előírását módosítani kellett. 1.3.1.1 . Kertvárosias lakóterület (Lke) Kertvárosias lakóterületbe jellemzően az Ófalun kívül eső lakóterületek tartoznak, melyek a volt zártkertek és a keleti településrész területei. Új kertvárosias lakóterület a Kossuth Lajos utca és a Széchenyi út között fekvő tömb középső része, mely falusias lakóterületből került átsorolásra. A falu kapuját jelentő Széchenyi út menti telektömbökben a többi kertvárosi lakóterületnél szigorúbb előírásokat fogalmaz meg a HÉSZ annak érdekében, hogy a kialakuló településkép Kisoroszi Ófalujához méltó legyen. E telektömbökben az utcai homlokzat magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t, valamint kizárólag magastetős épület helyezhető el 40-45o tetőhajlásszöggel. A többi kertvárosias lakóterületen a tetőidomra és az utcai homlokzat magasságára vonatkozó korlátozás nincs, mindegyik építési övezetben 5,5m az épületmagasság és 25% a beépítés megengedett legnagyobb mértéke. Kisoroszi hagyományos építészetére azonban az oromfalas épületek jellemzők. A falu hagyományos oromfalas építészetét megőrzendő a megengedett legnagyobb épületmagasság 40-45o-os tetőhajlásszögű, jellemzően utcára merőleges tetőgerincű utcai oromfalas épület esetén – 0,5 méterrel túlléphető. (Erre azért volt szükség, mert a 2013. január elsején hatályba lépett OTÉK módosítások bevezették az épületmagasság fogalmát, melynek számítása során a magasságba az egyes épületek homlokzatainak összfelülete számít bele, így az adott párkánymagasságú oromfalas VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


83


épület magasabb épületmagassággal rendelkezik, mint az azonos párkánymagasságú sátortetős vagy „mediterrán” épület.) Lakóparkok létesítése Kisorosziban nem kívánt, ezért a kertvárosias lakóterület övezeteiben legfeljebb egy épület helyezhető el, kivéve ha a telek mérete meghaladja az építési övezetben kialakítható legkisebb telekméret kétszeresét, ebben az esetben legfeljebb két épület létesíthető. Az építési övezet telkein legfeljebb három önálló rendeltetési egység, de legfeljebb két lakás létesíthető. 1.3.1.2 . Falusias lakóterület (Lf) Falusias lakóterületbe - összhangban a hatályos településrendezési eszközökkel - az Ófalu területe és a nyugati telektömbök kerültek. Új falusias lakóterület a kálváriától északra fekvő telek, mely a hatályos településrendezési eszközökben közterületi kapcsolattal nem rendelkező zöldterületként szerepel, vélhetően tévedésből, a kálvária telke helyett. Falusias lakóterületen a kialakult építészeti karakter megőrzése érdekében a kertvárosias lakóterületnél szigorúbb szabályozási paramétereket fogalmaztunk meg. Falusias lakóterületen telkenként legfeljebb egy épület és további egy melléképület létesíthető, s az épületek legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazhatnak. Az igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek kivételével – kizárólag magastetős épület építhető 40-45° közötti tetőhajlásszöggel, jellemzően az utcára merőleges tetőgerinccel, s az utcai homlokzat magassága nem haladhatja meg a 4 m-t. Az Ófalu Széchenyi utcától délre eső telektömbjei Lf1 építési övezetbe, az Ófalu további telektömbjei Lf2 építési övezetbe kerültek. E telektömbökben a létesíthető épületek szélessége nem haladhatja meg a 7,5 m-t, valamint az alábbi egyedi előírások javasoltak:  Az Lf1 területen jellemző oldalhatáron álló, fésűs beépítésű telkek között egy-egy zártsorúan beépült telek is található, mely telkeken a meglévő épületek felújítását, bővítését lehetővé kívántuk tenni, azonban újabb zártsorú beépítés létrejötte nem támogatott. Ezt szolgálja a HÉSZ tervezet 42.§ (14): „Lf1 építési övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló. Amennyiben a kialakult beépítési mód ettől eltérő, úgy az építési hely a kialakult beépítési módhoz igazodva szabadon megválasztható a telepítési távolság betartásával.”  Lf1 területen a telkek rendkívül felaprózódtak, a telkek kialakult beépítettsége helyenként az 50%-ot is meghaladja, de a nagyobb telkek beépítettsége helyenként a 20%-ot sem éri el. Mivel a területen újabb telkek létrejötte és a beépítés intenzitásának nagyarányú növelése nem kívánatos, azonban a meglévő értékes épületállomány fenntartása és - amennyiben a telek mérete lehetővé teszi - bővítése is támogatott ezért a HÉSZ 42.§ (15)-(16) az alábbiakról rendelkezik: „Lf1 építési övezetben a kialakítható telek megengedett legkisebb mérete kialakult, az építési övezetben a telkek tovább nem oszthatók, telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül telekalakítás nem végezhető. Lf1 építési övezetben, amennyiben egy építési telek kialakult beépítettségének mértéke meghaladja a 30%-ot, úgy a meglévő épület felújítható, átépíthető, tetőtere beépíthető, lebontása esetén saját helyén újjáépíthető, de az építési telek beépítettsége tovább nem növelhető.”  Lf2 építési övezetben hasonló előírást javasoltunk azzal a különbséggel, hogy a legnagyobb megengedett beépítettség mértéke 25%. Ez utóbbi előírások az OTÉK-ban megfogalmazottaknál megengedőbbek, ezért alkalmazásukhoz az állami főépítészi hatáskörben eljáró kormányhivatal hozzájárulása szükséges. Az Ófalu szerkezete és számos épület is helyi védelem alatt áll. A helyi értékvédelem alatt álló területre és épületekre vonatkozó előírásokat az értékvédelmi fejezetben ismertetjük. Az Ófalun kívül eső falusias lakóterületek Lf3 építési övezetbe kerültek, mely építési övezetben szabadonálló beépítési mód, legfeljebb 15%-os beépítettség és legfeljebb 4,5 m épületmagasság a megengedett. 1.3.1.3 . Településközpont terület (Vt) A településszerkezeti tervben településközpont terület területfelhasználási egységbe tartozik a belterülettől keletre fekvő 6,6 ha-os terület. A terület Kisoroszi egyik legfontosabb potenciális távlati fejlesztési területe. Tekintettel arra, hogy a terület végleges hasznosítása még nem VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


84


eldöntött, a terület a Szabályozási terven általános mezőgazdasági területként szabályozott, hogy a terület jövőbeni hasznosítása és beépítése csak az Önkormányzattal egyeztetett módon és feltételekkel valósulhasson meg. A HÉSZ előírásai szerint a terület tehát nem beépíthető, fejlesztése csak a HÉSZ módosításával indulhat meg. Tekintettel arra, hogy a terület Kisoroszi legnagyobb fejlesztési területe, amelyen bármilyen funkció megjelenése várhatóan jelentősen meghatározza majd a település képét és karakterét, ezért különösen nagy hangsúly kell arra fektetni, hogy a település hosszú távú célkitűzéseivel összeegyeztethető fejlesztések valósuljanak meg. Erre biztosítékot adhat, ha a Szabályozási terv kidolgozása előtt telepítési tanulmánytervben mutatja be a konkrét beruházási szándékot a potenciális beruházó és az Önkormányzat településrendezési szerződés keretein belül tisztázza a Szabályozási terv módosításának feltételeit. 1.3.1.4 . Intézmény terület (Vi) Intézmény területbe a Hősök terén található művelődési ház és posta telkei településközpont vegyes területből kerültek átsorolásra. Intézményi terület építési övezeteiben az itt elhelyezhető rendeltetések zavartalan működése érdekében az egyes építési telkeken több épület is elhelyezhető, azonban önálló lakóépület nem építhető. A szabályozási előírások mindkét telek esetében lehetővé teszik a meglévő épületek fejlesztését, bővítését. Vi1 építési övezetbe a posta telke tartozik. Az övezetben szabadonálló beépítési mód, legfeljebb 50%-os beépítettség és legfeljebb 6,0 m épületmagasság a megengedett. Templom építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 3,0 m-rel túlléphető. Az építési övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 550 m2. Vi2 építési övezetbe a művelődési ház telke került. Az övezetben szabadonálló beépítési mód, legfeljebb 35%-os beépítettség és legfeljebb 6,0 m épületmagasság a megengedett. Templom építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 3,0 m-rel túlléphető. Az építési övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 550 m 2. Vi1 és Vi2 építési övezetben az OTÉK által előírt várakozóhelyek 100%-a közterületen vagy parkolásmegváltással is biztosítható. 1.3.1.5. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) A falu elhelyezkedéséből, táji-természeti adottságaiból, valamint idegenforgalmi helyzetéből adódóan Kisoroszi területén egyetlen kialakult gazdasági terület található, új gazdasági területek kijelölését nem javasolják a településrendezési eszközök. A település kapujában található volt TÜZÉP területe kereskedelmi, szolgáltató területbe került, ahol a szabályozási paraméterek a jelenlegi használathoz igazodóan, minimális bővítést lehetővé téve kerültek megfogalmazásra. Az építési övezetben szabadon álló beépítési mód, legfeljebb 20%-os beépítettség és 4,5 m-es legnagyobb épületmagasság került előírásra, 2000 m 2 legkisebb kialakítható telekméret mellett. 1.3.1.6. Üdülőházas terület (Üü) Az üdülőházas üdülőterületek tekintetében a hatályos településrendezési eszközökben foglaltak nem változtak számottevően. Üdülőházas területként szabályoztuk az egykori OMSZ üdülőtelepét (amely ma már magántulajdon) és egy faházas üdülőközpontot a Szentendrei-Duna partján. Az üdülőházas területen belül egy övezet került meghatározásra. Az építési övezetben szabadon álló beépítési mód, legfeljebb 30%-os beépítettség és 4,5 m-es legnagyobb épületmagasság került előírásra, legkisebb kialakítható telekméret 3000 m2. 1.3.1.7. Különleges terület A terv különleges területfelhasználásba sorolja az egyéb területfelhasználásokba be nem sorolható sportpálya területét. Különleges terület - sportterület építési övezetre vonatkozó szabályozási előírások nem változtak, szabadonálló beépítési mód, legfeljebb 10%-os beépítettség és legfeljebb 6,0 m-es épületmagasság mellett a legkisebb kialakítható telekméret 8000 m 2-ben került meghatározásra. A területen sportcsarnok építése esetén a legnagyobb megengedett épületmagasság 3 méterrel túlléphető. 1.3.2. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A beépítésre nem szánt területek bemutatását lásd a 3.2 fejezetben. (Tájhasználat)



85


1.4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM 1.4.1. ORSZÁGOS VÉDELEM Kisoroszin két országos védelem alatt álló műemlék építmény található. Mindkét műemlékhez tartozóan ex-lege védett műemléki terület került kijelölésre. Az országos védelem alatt álló műemlék építmények Ssz

Név

Cím

Hrsz

Törzsszám

1.

Római katolikus templom

Széchenyi utca 33.

365

7076

2.

Református templom

Hősök tere 4.

203/1, 203/4, 203/5, 203/6

7075

Műemléki környezetek Ssz

Név

Hrsz

Azonosító

1.

Római katolikus templom ex-lege védett műemléki környezete

364, 345, 362, 363, 367, 368, 369, 61, 62/3

17444

2.

Református templom ex-lege védett műemléki környezete

204, 196, 197, 198, 201, 202, 289/3, 255, 256, 257, 288

29211

A Helyi Építési Szabályzat a műemléki környezetek területére vonatkozóan az alábbi előírásokat fogalmazza meg: 17.§ (2) Szelektív hulladékgyűjtő sziget helyi területi védelem alatt álló területen és műemléki környezetben nem helyezhető el. 33.§ (1) Belterület már beépített, külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is a) műemléki környezetben b) helyi területi védelem alatt álló területen c) zöldterületen a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető. A műemléki környezetre vonatkozóan külön előírásokat nem fogalmaz meg a HÉSZ, mivel mindkét műemléki környezet egésze a helyi területi védelem alá tartozó terület részét is képezi, így területükön a helyi területi védelem alá tartozó területek előírásait is alkalmazni kell. 1.4.2. HELYI VÉDELEM Az Ófaluban találhatók Kisoroszi legértékesebb épületei, ezt jelzi az is, hogy minden helyi védelem alatt álló épület ezen a településrészen található. A kialakult beépítés és a meglévő épületállomány sok helyütt őrzi még a 19. században létrejött településképet, épülettömegeket és építészeti részleteket. Ezt a település lakossága és vezetése időben felismerte és nemcsak annak védelméről gondoskodott, hanem lehetőséget teremtett arra, hogy a hagyományoknak megfelelő átépítés vagy átalakítás esetén pályázati forrást biztosít az ingatlantulajdonosoknak. Ennek köszönhetően az utóbbi években több értékes homlokzat és kerítés felújítás történt az Ófalu területén. Az Ófalu oldalhatáron álló utcavonalra épült oromfalas lakóépületei jellemzően tornácos kialakításúak, de előfordul még a bejárat fölé kinyúló deszkázott eresz megoldás is. A tornácok fa, kő vagy tégla szerkezetűek. A kiskapu helyenként beépült az utcai homlokzatba. Az épületeknek utcafronton egy vagy két ablakuk van, nyújtott, keskeny ablakformákkal, három vagy több osztással. Jellegzetesek a padlástér bevilágító ablakok, amelyeknek funkcionális szerepén túl az oromzatos házak dísztő elemei is egyben, sok utcai homlokzaton szoborfülke is található. Az eredeti épülettömegek megőrzése sok helyen rendkívül harmonikus utcaképet eredményez az Ófaluban, ennek egyik leggyönyörűbb példája a Hősök terének nyugati házsorán figyelhető meg, de további értékes utcakép alakult ki a Széchenyi utca egyes szakaszain és a Rév utcában is. Kisoroszi 4/2007. (IV.20.) rendelete rendelkezik az épített környezet helyi védelméről. A rendelet célja Kisoroszi faluképe, történelme, identitása szempontjából meghatározó építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, védett értékeinek VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


86


fenntartása és jó karbantartottságának biztosítása, továbbá a helyi védelem érdekében az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének és az erre való nevelésnek a támogatása. A helyi értékvédelmi rendelet kétféle védelmet állapít meg:  helyi területi védelmet és  helyi egyedi védelmet A helyi egyedi védelem alatt álló épületek két csoportba soroltak: 

helyi I-es védettségű épületek (H1) Építészeti szempontból különlegesen értékes épületek, utcaképet meghatározó kubatúrával és tömegképzéssel, az épületek átépítése még részlegesen sem engedélyezhető.



helyi II-es védettségű épületek (H2) Olyan építészeti szempontból értékes épületek vagy épületrészletek, melyek kubatúrája és tömegképzése illeszkedik a települési hagyományokhoz. Az épületek átalakítása (részleges bontás, korszerűsítés, bővítés stb.) lehetséges, azonban gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről.

A HÉSZ javaslat 7-9.§-ai tartalmazzák a helyi épített értékek védelmét szolgáló rendelkezéseket. A 8. § előírásai a helyi terület védelem alatt álló területre vonatkozó előírásokat tartalmazza, mely előírások a kialakult egységes utcaképek, beépítések és épülettömegek védelmét szolgálják. A HÉSZ helyi területi védelem alatt álló területre vonatkozó előírásai:  épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömeg- és téralakítással,  a közvetlen közterületi kapcsolattal rendelkező, előkerttel beépített építési telkeken a meglévő épület felújítható, átalakítható, bővíthető, de a meglévő épület bontása esetén új épület csak utcavonalas beépítéssel építhető,  az oldalhatáros épületelhelyezés telekszélességtől függetlenül kötelező, az épület oldalfalát a telek egyik oldalhatárán vagy az attól számított legfeljebb 1 méteres sávon belül kell elhelyezni,  a kialakult, egymás mögé sorolt telkeken, melyek közül közterületi kapcsolattal kizárólag az utcai telek rendelkezik, a meglévő lakóépületek felújíthatók, átépíthetők, korszerűsíthetők, tetőterük beépíthető, amennyiben az nem jár a rendeltetésszám növekedésével.  az építési helyen kívül eső épület felújítható, átépíthető, tetőtere beépíthető, de bővíteni csak az építési helyen belül lehet.  a homlokzat csak vakolt – festett felületű, a lábazat tégla- vagy kőburkolatú lehet. Az oromfal anyaga kizárólag falazott, a homlokzattal megegyező felületképzésű lehet,  az egyes épületek közterületről látható jellemző homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, homok- és agyagszín alkalmazhatók. A tetőfedés anyaga csak vörös, illetve barna égetett agyagcserép lehet.  kizárólag fa szerkezetű nyílászárók alkalmazhatók. A nyílászárók színe az előző bekezdésben meghatározott színeken túl a helyi hagyományos színvilághoz alkalmazkodó barna, zöld, piros és kék lehet.  oromfalas kialakítású utcai homlokzaton két ablakot kell kialakítani, ezen felül a tornác vonalában egy további ajtónyílás és legfeljebb két padlásszellőző nyílás vagy egy szoborfülke létesíthető.  az utcai homlokzat ablakainak megválasztásakor az alábbi előírásokat kell betartani: - az ablak vízszintes oldalhossza mérete 90-105 cm, - az ablak függőleges oldalhossz mérete 135-145 cm lehet, úgy - hogy a két oldalhossz arány 1:1,3 és 1:1,4 közé essen.  a padlásszellőző nyílás mérete 25x50 cm lehet,  az építhető épület szélessége legfeljebb 7,5 m lehet,  kizárólag oromfalas kialakítású magastetős épület helyezhető el, 40-45° tetőhajlásszöggel,  tetőtérbeépítés esetén kizárólag az épület udvar felőli síkja nyitható meg,  az építési telkek utcai kerítésének magassága legfeljebb 2,0m lehet, zárt kerítés kialakítható,  a kialakult zárt kerítés megtartandó, a lakóépület felújításával egy időben, a homlokzat színével megegyezően felújítandó, VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


87


 a kialakult utcavonalas beépítés esetén falazott zárt kerítés és 100%-ban zárt kapuszárny is építhető,  beton látható felületként nem jelenhet meg, beton alkalmazása kizárólag az épülete jó állapotát biztosító szerkezeti megoldásként alkalmazható,  új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező, a szomszédos épületeket is ábrázoló látványtervvel igazolandó,  légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el. Új bekötés légvezeték esetén is csak földkábel lehet,  az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el,  az épületek bővítéssel nem járó átalakítása, rendeltetésmódosítása esetén nem kell a gépjárművek OTÉK szerinti elhelyezését biztosítani,  azokon az építési telkeken, melyek mérete nem haladja meg a 900m 2-t, új épület építése esetén nem kell a gépjárművek OTÉK szerinti elhelyezését biztosítani,  előkertre vagy közterületre nyílóan gépjárműtároló nem létesíthető. A helyi védelem alatt álló épületek esetében elsősorban a helyi értékvédelmi rendelet előírásait kell figyelembe venni, melyeket a HÉSZ javaslat 9.§-a kiegészít az alábbiakkal:  Helyi egyedi védelem alatt álló épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók. Az építményeken végzett bármilyen építési munka esetén a vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.  Helyi egyedi védelem alatt álló épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz. b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani: ba) a homlokzat felületképzését; bb) a homlokzat díszítő elemeit; bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását; bd) a tornácok kialakítását; be) a lábazatot, a lábazati párkányt; c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.  Részleges egyedi védelem alatt álló épületek (H2) esetében a helyi értékvédelmi rendelet előírásai alapján kell eljárni. 1.4.3. RÉGÉSZET Az országos nyilvántartás szerint Kisoroszin a következő nyilvántartott régészeti lelőhelyek lelhetők fel: Központi lelőhelyszám


Lelőhelynév

Helyrajzi számok

1

10594

Nagy-Sasfészek

66/3, 66/4, 66/5, 66/6, 67, 68/1, 68/2, 68/3, 68/4, 69/1, 70/2, 71, 72/1

2

10595


3 4

10596 10597

072/1 072/1 1, 02, 03/10, 03/1, 03/11, 03/12, 03/13, 03/14, 03/15, 03/16, 03/17, 03/18, 03/19, 03/20, 03/2, 03/21, 03/22, 03/23, 03/24, 03/25, 03/26, 03/27, 03/28, 03/29, 03/30, 03/3, 03/31, 03/32,



88


03/33, 03/34, 03/35, 03/36, 03/37, 03/38, 03/39, 03/40, 03/4, 03/41, 03/42, 03/43, 03/44, 03/45, 03/46, 03/47, 03/48, 03/5, 03/6, 03/7, 03/8, 03/9, 06, 07/1, 07/2, 07/3, 07/4, 07/5, 07/6, 07/7, 07/8, 07/9, 08, 09/1, 09/2, 09/3, 09/4, 09/5, 09/6, 09/7, 09/8, 010/1, 010/2, 011, 012/1, 012/2, 012/3, 012/4, 012/5, 012/6, 015, 016/2, 21/2, 22, 23, 32, 33, 40/1, 40/2, 41, 51, 53, 54, 55/1, 56, 58, 58, 60, 61, 62/3, 62/6, 63, 69, 70, 076, 96, 106, 107, 345, 346/1, 346/2, 346/3, 347, 348/1, 349, 350, 351/1, 351/3, 351/4, 352/1, 352/2, 352/3, 353/1, 353/2, 353/4, 353/5, 354/1, 354/2, 354/3, 355/1, 355/2, 355/4, 355/5, 355/6, 355/7, 356, 357, 358, 359, 360, 361, 362, 363, 364, 365, 366, 367, 368, 369, 370, 371, 372, 373/1, 373/2, 373/3, 374, 375, 376, 377, 378, 379, 380/1, 380/2, 382, 383, 387/1, 397, 532/1, 532/2, 532/3 5

10598

6

10599


7 8 9 10

10600 10601 10602 10603


11

10604

Pusztatemplom

12 13

10605 59464


Az épített értékek és a hatástanulmány tartalmazza.

u.

034, 076 012/19, 012/20, 012/21, 013, 014/1, 014/10, 014/2, 014/3, 014/4, 014/5, 14/6, 014/7, 014/8, 014/9, 015, 016/1, 076 018, 019/1, 019/2, 076 036 036 1, 3, 13/1, 13/3, 14/2, 15, 18, 19, 20, 21/1, 24, 24, 25, 26 Régészeti övezet továbbá: 21/2, 22, 23, 29, 30, 31/1-2, 34, 39, 014/10, 014/11, 014/12, 014/13, 014/14, 015, 017, 018, 019/1, 076 036 2, 3, 10, 326/2, 326/23-28, 328/1, 329, 331/1-2, 332/1, 333/1-2, 334, 336/12, 336/14, 336/15, 336/21, 336/23, 345, 503-508, 509/1-2, 510, 511, 512/1-2,

régészeti

területek

részletes

bemutatását

az

örökségvédelmi

1.5. VÉDELMI ÉS KORLÁTOZÓ ELEMEK 1.5.1. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK A településszerkezeti terv védősávot jelöl ki a település külterületi szakaszain az alábbi országos közutak esetében: - 1113. j. Szentendre-Kisoroszi összekötő út - az út tengelyétől számított 50-50 m széles területen 1.5.2. KÖZMŰTERÜLETEK A területfelhasználási rendszer tervezésénél, módosításánál korlátozó adottságként kell kezelni: VÍZELLÁTÁS  a település kiemelten érzékeny vízbázis védelmi területi fekvését,  a településen üzemelő vízmű kutakat és azok hidrogeológiai védőidomait,  a regionális ivóvízvezeték nyomvonalát,  a vízellátást szolgáló létesítményeket (vízmű gépészeti létesítményeket). SZENNYVÍZELVEZETÉS, KEZELÉS  a szennyvízátemelő műtárgyak és azok védőtávolság igényét,  a regionális szerepet betöltő szennyvíznyomó csatorna nyomvonalát. FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS ÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS  a település árvízzel veszélyeztetett területeit, a hullámtéri területeket,  a Duna karbantartására és árvízvédelmére szolgáló sávot,  a bányatavat,  a település mélyfekvésű területeit,  vízfolyásainak, árkainak területigényét és karbantartó sávját,  a Duna mentén a fakadó vizek előfordulását.



89


VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS  a 22 kV-os főelosztó hálózatok oszlopokra fektetett nyomvonalát és biztonsági övezetének helyigényét. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS  a településen üzemelő vezeték nélküli hírközlési szolgáltatást szolgáló antenna helyét. 1.5.3. EGYÉB KORLÁTOZÁSOK Táji- és természeti védelem - Natura 2000 terület - Nemzeti Park terület - Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület - Országos Ökológiai Hálózat: o ökológiai folyosó övezete, o pufferterület övezete Örökségvédelem - Műemlék és műemléki környezet - Helyi védett épületek, műtárgyak - Régészeti területek Egyéb korlátozások Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (BATrT) rendelkezései: - A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok; - Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok; - A kiemelt térségi övezetekre vonatkozó szabályok.



2. VÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSEI

ÉRINTETT

90

TERÜLETEK


ÖSSZEFOGLALÓJA

ÉS

2.1. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Az OTrT legutóbb 2013-ban került átfogó felülvizsgálat alá, amelynek során a törvény jelentősen módosult. A BATrT OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT átmeneti rendelkezéseit is alkalmazni kell. A következőkben a területrendezési tervekben meghatározott területfelhasználási kategóriák, az országos és térségi övezetek, valamint az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok Kisoroszira vonatkozó előírásait ismertetjük az OTrT átmeneti rendelkezéseit figyelembe véve. 2.1.1. A TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az OTrT 31/B.§ c) bekezdése kimondja, hogy a BATrT-ben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül ca) a cb) alpont kivételével a BATrT térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait, cb) a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az OTrT 6. § (2) bekezdés e) pontjának előírását kell alkalmazni.

A BATrT térségi szerkezeti tervlapja Kisoroszi területét erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, hagyományosan vidéki települési, vízgazdálkodási, illetve különleges rendeltetésű ábrázolja. A törvény 5-9.§ rendelkezik a térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységekre vonatkozó szabályokról. 


Az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak. 5.§ (1) Települési térségek a városias települési térség, a hagyományosan vidéki települési térség, a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési térség. A BATrT hatálya alá eső területeken a nem városi jogállású települések, így Kisoroszi települési területei hagyományosan vidéki települési térségként kerültek meghatározásra.



91


Hagyományosan vidéki települési térség - 5.§ (2) (…) új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha: a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökség-védelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül. - 5.§ (3) (…) új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. - 5.§ (4) (…) új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan lehet kijelölni. - 5.§ (5) (…) 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol annak a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolsága nem haladja meg az 5 km-t. - 5.§ (6) (…) új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni. Új beépítésre szánt terület, amely egyben új lakóterület is, mindössze egy telek esetében került kijelölésre, a kálváriától északra. E telket a hatályos településrendezési eszközök tévesen, vélhetően a kálvária telke helyett zöldterületbe sorolja, ám a tényleges területhasználat lakóterület. E telektől délre fekvő kálvária területét viszont a hatályos terv közlekedési területbe sorolja, amely a felülvizsgálat során zöldterületi besorolást kapott. Ennek megfelelően jelen átsorolás során mindössze területcsere történt, és a tényleges területhasználatoknak megfelelő területfelhasználásba sorolja át a területeket a terv. Mindezek mellett a terv megfelel a BATrT 5.§ (6) bekezdésének a következők szerint: az új beépítésre szánt terület nagysága 0,21 ha, az újonnan kijelölt zöldterület pedig 0,06 ha. Az utóbbi tehát az előbbi újonnan kijelölt lakóterületnek 28%-a. A településrendezési eszközök így megfelelnek azon előírásnak, hogy „új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű legalább 50%-ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni.” 


Erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe olyan meglévő erdőterületek és erdőtelepítésre alkalmas területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt. - 6.§ (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet. - 6.§ (2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága - a település közigazgatási területére vetítve - összességében nem csökkenhet. 6.§ (1): E bekezdésnek való megfelelést a Szerkezeti leírás 4. melléklete igazolja. 6.§ (2): E bekezdés igazolását az alábbi táblázat mutatja be:



92


Erdőterületek mérlege Területfelhasználás változása



Területváltozás Változások elemzésében szereplő azonosító

Erdőterület megszüntetése

-18,00 Vízgazdálkodási terület Általános mezőgazdasági terület-szántó Általános mezőgazdasági terület-gyep Általános mezőgazdasági terület-szántó Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület

Védelmi erdőterület Védelmi erdőterület Védelmi erdőterület Védelmi erdőterület Védelmi erdőterület

D10

-6,47

D12

-2,75

D13

-2,48

D14

-6,12

D18

-0,18

Erdőterület kijelölése

+28,03



B8

+16,66



D1

+0,43



D4

+0,25



D5

+1,01



D6

+1,83



D7

+0,43



D8

+6,96



D9

+0,21



D11

+0,25

ÖSSZESEN 

Terület nagysága (ha)

+10,03


Mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók. - 7.§ (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. - 7.§ (2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség területének 2%-át. - 7.§ (3) A (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítésznek a területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján és legfeljebb olyan mértékben bővíthető a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése, amilyen mértékben a Szerkezeti Tervben rögzítetthez képest máshol – a VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


93


mezőgazdasági térség javára – csökken a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése. A területcsere során a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területének nagysága nem változhat. A területcserét táj- és természetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalmi érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja. 7.§ (1): E bekezdésnek való megfelelést a Szerkezeti leírás 4. melléklete igazolja. 7.§ (2)-(3): Jelen felülvizsgálat során a települési térség kiterjedése nem növekedett. 


Különleges rendeltetésű térség: olyan térség, amelybe erdőterületek, mezőgazdasági területek, valamint - a különleges beépítésre nem szánt területek köréből - az egészségügyi, sportolási, valamint megújuló energiaforrás hasznosítási területek tartoznak. - 8.§ (1) A különleges rendeltetésű térség teljes területén a településrendezési eszköz készítése során beépítésre nem szánt különleges vagy más beépítésre nem szánt területfelhasználási egység jelölhető ki. - 8.§ (2) A 10 hektárt meghaladó sportolási célú területet beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. 8.§ (1): A különleges térség teljes területe erdőterület és különleges beépítésre nem szánt terület – golfpálya területfelhasználási egységbe került besorolásra. 8.§ (2): A különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe sorolt golfpálya területe meghaladja a 10 hektárt, a terv így megfelel e bekezdésnek. 

Vízgazdálkodási térség

Vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország felszíni vízrajzi hálózata (vízfolyások és tavak) és parti sávja tartozik. Az OTrT 31/B.§ c) bekezdése kimondja, hogy a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az OTrT 6.§ (2) bekezdés e) pontja rendelkezik a vízgazdálkodási térségen belüli települési területfelhasználási egységek kijelölésének szabályairól az alábbiak szerint: - a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; OTrT 6.§ (2) e): E bekezdésnek való megfelelést a Szerkezeti leírás 4. melléklete igazolja. 2.1.2. ORSZÁGOS ÖVEZETEK ISMERTETÉSE Országos övezetek Országos ökológiai hálózat

OTrT előírásait kell alkalmazni

Lehatárolás -

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület


Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete


Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján

Országos vízminőség-védelmi terület


Országos Vízügyi Főigazgatóság adatszolgáltatása alapján

Nagyvízi meder és a Vásárhelyiterv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe


Országos Vízügyi Főigazgatóság adatszolgáltatása alapján



94

Országos ökológiai hálózat övezete OTrT 13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete OTrT 14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Az övezetben új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete OTrT 14/A. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu



95

(5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. Az övezet területe a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal történt egyeztetés eredményeként pontosításra került. A helyi építési szabályzatban azon övezetek területén, amelyeket a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete érint előírásra került, hogy új épület építése esetén illetve meglévő épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. Országos vízminőség-védelmi terület övezete OTrT 15. § (1) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a HÉSZ-ben az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. A helyi építési szabályzat kiemelt figyelmet fordít a közművesítettségre vonatkozó előírásokra, azokon belül is a szennyvízelvezetésre. Az építési övezetekben teljes közművesítettséget ír elő a szabályzat, a beépítésre nem szánt övezetekben pedig ott, ahol részleges közművesítettség került előírásra, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve kell, hogy történjen. Ezen előírásokkal a szennyvizek ártalommentes elvezetése, a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének védelme segíthető elő. Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe övezete OTrT 16. § A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az település közigazgatási területének nagy része az övezetbe tartozik, a belterület egy részének, illetve attól északkeltre fekvő folt kivételével. A KözépDuna-völgyi Vízügyi Igazgatóság előzetes adatszolgáltatása alapján a Duna Kisoroszit is érintő szakaszára 2015. II. félévében kellett volna VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu



96


kihirdetésre kerülnie a nagyvízi mederkezelési tervnek, ám ez a véleményezési eljárás anyagának elkészítéséig nem történt meg, így jelen felülvizsgálat során a mederkezelési terv előírásait nem ál módunkban figyelembe venni. A nagyvízi meder területe a településrendezési eszközökben feltüntetésre került, területén a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell eljárni. 2.1.3. KIEMELT TÉRSÉGI ÖVEZETEK ISMERTETÉSE Kiemelt térségi és megyei övezetek

Lehatárolás

Ökológiai folyosó övezete



Pufferterület övezete




Budapesti Bányakapitányság adatszolgáltatása alapján

Ásványi nyersanyagvagyonterület övezete

Ökológiai folyosó övezete OTrT 18.§ (1) Az övezetben új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Az övezetben új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Pufferterület övezete OTrT 19.§ Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. Az övezetben új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre.



97

Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete OTrT 19/B. § (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el. Az övezet tényleges kiterjedésének megfelelő területe a településrendezési eszközökben kijelölésre került. Az övezet teljes területe különleges beépítésre nem szánt terület – bánya övezeti besorolást kapott. E területfelhasználási egység az ásványi nyersanyagvagyon kitermelését biztosítja, azt nem lehetetleníti el.




98


2.2. A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK Hatályos Tervezett területfelhasználás területfelhasználás A) Újonnan kijelölt beépítésre szánt terület Ssz. A1

Zöldterület


B) Újonnan kijelölt beépítésre nem szánt terület Különleges beépítésre Különleges terület – B1 nem szánt terület – sportolási célú terület sportterület Különleges beépítésre Különleges terület – B2 nem szánt terület – temető temető Különleges beépítésre Különleges terület – B3 nem szánt terület – temető temető Településközpont B4 Zöldterület terület Különleges terület – Különleges beépítésre B5 hulladékkezelő nem szánt terület – területe hulladékudvar Falusias lakóterület


B7


Különleges beépítésre nem szánt terület – golfpálya

B8



B6

B9

Különleges terület – bánya területe


B10


Különleges beépítésre nem szánt terület –

Érintett helyrajzi számok 19

BATrT térségi területfelhasználása

Indoklás


A hatályos településrendezési eszközökben tévesen szereplő területfelhasználás korrigálása.

010/1 Mezőgazdasági térség 87 Települési térség 181 Települési térség 289/3


028/1 Mezőgazdasági térség 028/1 Mezőgazdasági térség 048, 028/9, 028/8, 028/7, 028/6, 028/5, 028/4, 028/3, 028/2, 057/1, 057/2, 057/3, 057/4, 057/5 048 056/3, 056/2, 056/1, 055/15, 055/14, 055/13, 055/12, 055/11, 055/10, 055/9, 055/8, 055/7, 055/6, 055/5, 055/4, 055/3, 055/2, 055/1 182, 180, 179, 178, 177/2, 177/1, 176, 174,

Jogszabályi környezet változása: a hatályos településrendezési eszközök készítése óta az OTÉK lehetőséget ad beépítésre nem szánt különleges területek kijelölésére, mely a tervezett területhasználatot jobban szolgálja. Jogszabályi környezet változása: a hatályos településrendezési eszközök készítése óta az OTÉK lehetőséget ad beépítésre nem szánt különleges területek kijelölésére, mely a tervezett területhasználatot jobban szolgálja. Jogszabályi környezet változása: a hatályos településrendezési eszközök készítése óta az OTÉK lehetőséget ad beépítésre nem szánt különleges területek kijelölésére, mely a tervezett területhasználatot jobban szolgálja. A terület tényleges használatához igazodó területfelhasználási egység kijelölése. Jogszabályi környezet változása: a hatályos településrendezési eszközök készítése óta az OTÉK lehetőséget ad beépítésre nem szánt különleges területek kijelölésére, mely a tervezett területhasználatot jobban szolgálja. Önkormányzati változtatási igény: a településnek nincs szüksége lakóterületi fejlesztési területre, így a hatályos településrendezési eszközökben kijelöltekhez képest visszalépés történik.


Jogszabályi környezet változása: a hatályos településrendezési eszközök készítése óta az OTÉK lehetőséget ad beépítésre nem szánt különleges területek kijelölésére, mely a tervezett területhasználatot jobban szolgálja.


E terület az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősül, így annak érdekében, hogy a településrendezési eszközök megfeleljenek az OTrT 7.§ (1) bekezdésének, a terület erdőterület besorolást kap.


Jogszabályi környezet változása: a hatályos településrendezési eszközök készítése óta az OTÉK lehetőséget ad beépítésre nem szánt különleges területek kijelölésére, mely a tervezett területhasználatot jobban szolgálja.


Önkormányzati változtatási igény: a település önkormányzatának jövőbeli célja egy közösségi kert kialakítása, ennek megvalósítása érdekében került kijelölésre e


KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA közösségi kert

99


173/1, 173/2, 172, 171, 170

terület.

C) Beépítésre szánt területek átsorolása C1

Településközpont vegyes terület

C2

Településközpont vegyes terület

289/2 Intézmény terület

Települési térség 290

C3


Intézmény terület

Kertvárosias lakóterület

Települési térség 318, 320, 321, 322/1, 322/2, 323, 324, 326/4, 326/1, 326/2, 326/3, 328/1, 329, 331/1, 331/2, 332/1, 332/2, 332/3, 333/10, 334, 333/3, 333/2, 333/1, 336/25, 336/26, 336/27, 336/24, 336/23, 336/28

A terület önkormányzati tulajdonú terület, amely elsősorban a települési intézményeknek fenntartott terület, így a módosítás a területen létesíthető épületek rendeltetési körét szűkíti, kizárja a lakó funkció megjelenésének lehetőségét. A terület önkormányzati tulajdonú terület, amely elsősorban a települési intézményeknek fenntartott terület, így a módosítás a területen létesíthető épületek rendeltetési körét szűkíti, kizárja a lakó funkció megjelenésének lehetőségét a területen.


Önkormányzati változtatási igény: a terület építészeti karaktere, beépítettsége, telekstruktúrája a szomszédos kertvárosias lakóterületekkel rokon, ezért a terület falusias lakóterületből kertvárosias lakóterületbe került átsorolásra.


E terület az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősül, így annak érdekében, hogy a településrendezési eszközök megfeleljenek az OTrT 7.§ (1) bekezdésének, a terület erdőterület besorolást kap.


Önkormányzati változtatási igény: a terület tényleges használatához igazodó területfelhasználási egység kijelölése.

D) Beépítésre nem szánt területek átsorolása 016/1, 016/2

D1


D2


D3


D4



D5



D6



D7



D8



Védelmi erdőterület Általános mezőgazdasági területgyep Zöldterület

05/4, 05/5, 05/6, 05/7 20 026

Települési térség Mezőgazdasági térség

076 Mezőgazdasági térség 028/1 Mezőgazdasági térség 028/1 071, 072/1

Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség

A hatályos településrendezési eszközökben tévesen szereplő kijelölés korrigálása. E terület az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősül, így annak érdekében, hogy a településrendezési eszközök megfeleljenek az OTrT 7.§ (1) bekezdésének, a terület erdőterület besorolást kap. E terület az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősül, így annak érdekében, hogy a településrendezési eszközök megfeleljenek az OTrT 7.§ (1) bekezdésének, a terület erdőterület besorolást kap. E terület az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősül, így annak érdekében, hogy a településrendezési eszközök megfeleljenek az OTrT 7.§ (1) bekezdésének, a terület erdőterület besorolást kap. E terület az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősül, így annak érdekében, hogy a településrendezési eszközök megfeleljenek az OTrT 7.§ (1) bekezdésének, a terület erdőterület besorolást kap. E terület az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősül, így annak érdekében, hogy a településrendezési eszközök megfeleljenek az OTrT 7.§ (1)



100


066/2

D9



D10


Vízgazdálkodási terület

D11



Mezőgazdasági térség 076


075

D12


D13


D14


Általános mezőgazdasági területszántó Általános mezőgazdasági területgyep

Általános mezőgazdasági területszántó


014/5, 014/6, 014/7, 014/8, 014/9, 014/10, 014/11, 014/12, 014/13, 014/14, 019/1, 019/3 039/4, 044, 043/119 043/24, 043/25, 043/26, 043/27, 043/28, 043/29, 043/30, 043/31, 043/32, 043/33, 043/34, 043/35, 043/36, 043/37, 043/38, 043/39, 043/40, 043/41, 043/42, 043/43, 043/44, 043/45, 043/46, 043/47, 043/48, 043/49, 043/50, 043/51, 043/52, 043/53, 043/54, 043/55, 043/56, 043/57, 043/58, 043/59, 046/32, 046/2, 046/71, 043/75, 073/76, 043/77, 043/78, 043/79, 043/80, 043/81, 043/82, 043/83, 043/84, 043/85, 043/56, 043/97, 043/122, 042,

bekezdésének, a terület erdőterület besorolást kap. E terület az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősül, így annak érdekében, hogy a településrendezési eszközök megfeleljenek az OTrT 7.§ (1) bekezdésének, a terület erdőterület besorolást kap. E terület a Duna medrében található, ezért a terület a tényleges területhasználatnak megfelelően vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe került átsorolása. E terület az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősül, így annak érdekében, hogy a településrendezési eszközök megfeleljenek az OTrT 7.§ (1) bekezdésének, a terület erdőterület besorolást kap.


A terület tényleges használatához igazodó területfelhasználási egység kijelölése.







D15

D16

D17 D18

Általános mezőgazdasági területgyep

Általános mezőgazdasági területgyep Általános mezőgazdasági területgyep Védelmi erdőterület

Általános mezőgazdasági területszántó Általános mezőgazdasági terület – Vízgazdálkodási terület Védelmi erdőterület – Vízgazdálkodási terület Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület

101


043/125, 041/10, 041/11, 041/12, 041/13, 041/14, 041/15, 041/16, 041/17, 041/18, 041/19, 041/20, 041/21, 041/22, 041/23, 041/24, 041/25, 041/26, 041/27 061/28, 061/29, 061/30, 061/31, 061/32, 061/33, 061/34, 061/35, 061/36, 061/37, 061/38, 061/39, 061/40, 061/41 072/1




A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének térségi szerkezeti tervén kijelölt térségi területfelhasználási kategóriáknak való megfelelés érdekében történő átsorolás.


A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének térségi szerkezeti tervén kijelölt térségi területfelhasználási kategóriáknak való megfelelés érdekében történt átsorolás.

072/1 010/1





102


3. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 3.1. TÁJSZERKEZET Kisoroszi a Szentendrei-sziget csúcsán, a Duna-ágak ölelésében fekszik a Börzsöny és a Pilis hegységek között. Északról a fő Duna-ág, délről a Szentendrei-Duna-ág határolja. A településen kialakult tájhasználatok főként a vízrajzi adottságokhoz igazodnak: a Duna-parti területeken főleg a vízhez kötődő területhasználatok, míg a sziget belső területein a beépített területek és a szántók uralkodnak. A tájszerkezet kialakulásában meghatározó szerepet tölt be a Duna, valamint a vonalas mesterséges tájszerkezeti elemek közül a közlekedési területek. A település egyetlen jelentős közútja az 1113 sz. Szentendre-Kisoroszi összekötő út, amely keleti irányból, Tahitótfalu felől érkezik a településre és a belterületen a Széchenyi útban folytatódik. A község egyéb külterületi útjainak szerkezeti jelentősége csekélyebb, feltáró és kiszolgáló szereppel rendelkeznek főként. A település közigazgatási területének északi, nyugati és déli részét a Duna vízfelülete teszi ki, nyugati oldalával áll kapcsolatban a szigettel. A település belterülete a Szentendrei-Duna-ág partján fekszik, a közigazgatási terület nyugati felén. A Duna-part menti területeken az erdő és a gyep a jellemző területhasználat, amelyeknek vízvédelmi szerepe jelentős. A közigazgatási terület belső, kissé magasabban fekvő, művelésre alkalmas részein a szántóterületek uralkodnak. A település belterületétől keletre fekvő, jelentős kiterjedésű területhasználat a Magyar Golf Club golfpályája, ahol nyílt gyepes és ligetes telepítésű erdők váltják egymást. A táj szerkezetében jelentős változtatásokra nem tesznek javaslatot a településrendezési eszközök. 3.2. TÁJHASZNÁLAT A település területén a területhasználati javaslat készítése során alapvetően a megalapozó vizsgálat megállapításaira támaszkodnak a településrendezési eszközök. Elsődlegesen a meglévő használathoz alkalmazkodó területfelhasználás megtalálása volt a cél. A tájhasználat során figyelemmel kellett lenni a hatályos településrendezési eszközök előírásaira, a magasabb rendű területrendezési tervekre, illetve a biológiai aktivitásérték változására is. A vízbázis területek tekintetében azon területeken, ahol vízműkutak találhatóak, kettős területfelhasználást alkalmaznak a településrendezési eszközök. Ennek oka, hogy ezen területek erdőterület és mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe sorolására volt szükség ahhoz, hogy a BATrT térségi területfelhasználási kategóriáinak megfeleljen a településszerkezeti tervben kijelölt területfelhasználási rendszer (a megfelelés igazolását lásd. Településszerkezeti terv 4. melléklet: Területrendezési tervvel való összhang). Ezzel egyidejűleg azért volt szükség e területek vízgazdálkodási területbe való sorolására is, hogy a vízmű területeken a vízgazdálkodási tevékenység akadálytalanul folyhasson, a településrendezési eszközök azt maradéktalanul lehetővé tegyék. A tájhasználatok tekintetében kiemelt figyelmet fordít továbbá a terv a tájképvédelemre, amelynek Kisoroszi földrajzi elhelyezkedése és természeti adottságai miatt igen nagy jelentősége van. Azon övezetekben, amelyeket a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete érint, előírja a HÉSZ, hogy új épület építése esetén, illetve meglévő épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. 3.2.1. ERDŐTERÜLETEK Az erdőterületeknek alapvető jelentősége van az élővilág megóvása, a települési környezet minőségének javítása, valamint tájesztétikai, környezet- és talajvédelmi szempontból egyaránt. A legnagyobb egybefüggő erdőterületek a Kőgeszteri- és a Verőcei-szigeteken és azok környezetében, a szigetcsúcson, a belterület északi határán, valamint a belterülettől délkeletre, a SzentendreiDuna-ág menti vízmű területen találhatóak. Erdőterületek tekintetében a hatályos településrendezési eszközökhöz képest történtek visszaminősítések (erdőterület átsorolása más területfelhasználási egységbe), valamint új erdőterület-kijelölések is. Az erdőterületek visszaminősítésének a kijelölések racionalizálása volt az oka (földrészlet határokhoz való illeszkedés), illetve a tényleges állapotnak megfelelő területfelhasználási egység kijelölése. A mezőgazdasági területeken kijelölt mezővédő erdősávok VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


103


helyett fasorok kerültek feltüntetésre a szerkezeti tervlapon és a Szabályozási terven. Új erdőterületek kijelölése nagyrészt azon Országos Erdőállomány Adattárában nyilvántartott erdőterületek esetében történt, amelyek a hatályos településrendezési eszközökben nem erdőterület területfelhasználási egységbe tartoznak. A kisoroszi erdők mind védelmi erdők, egyrészt vízvédelmi, másrészt természetvédelmi funkciót töltenek be. A HÉSZ a védelmi erdőterületeket két övezetbe sorolja: Ev1 és Ev-V1 övezetekbe. Ev1 övezetben a HÉSZ előírja, hogy épület nem helyezhető el, meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, átalakítható. Ev-V1 kettős területfelhasználású övezetbe az erdővel borított vízműterületek kerültek, ahol vízgazdálkodási tevékenység végzésére biztosít lehetőséget a HÉSZ. Itt – az OTÉK védelmi erdőterületekre vonatkozó előírásaival összhangban - épület szintén nem helyezhető el, de a meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, átalakíthatók alapterületük növelése nélkül. A terv az erdőterületek vonatkozásában az OTrT és a BATrT előírásainak is megfelel, amit az Alátámasztó munkarészek 2.1. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata c. fejezete igazol. 3.2.2. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A mezőgazdasági területek a növény- és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés, a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodás végzésére szolgáló területek. Kisoroszi mezőgazdasági területei általános mezőgazdasági területként kerültek kijelölésre. 3.2.2.1. Általános mezőgazdasági terület A szabályozás megkülönbözteti az általános mezőgazdasági területen belül az alábbi övezeteket: 

általános mezőgazdasági terület – szántó (Má-sz); általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-gy); általános mezőgazdasági terület – vízgazdálkodási terület (Má-V). Általános mezőgazdasági terület – szántó (Má-sz)

Általános mezőgazdasági terület – szántó besorolást kaptak a külterületen fekvő szántóterületek a belterülettől nyugatra-északnyugatra, valamint a belterülettől keletre. Az általános mezőgazdasági terület – szántón belül mindössze egy övezetet határoz meg a HÉSZ. Má-sz1 övezetre vonatkozó előírások tekintetében a helyi építési szabályzat tervezetében három változat szerepel, mivel a település önkormányzata szeretné kikérni a véleményezési szakaszban résztvevő államigazgatási szervek és partnerek véleményét az övezet szabályozásával kapcsolatban, s a végleges döntést a véleményezési eljárást követően meghozni. Az A-változat szerint Má-sz1 övezetben új épület építésére és birtokközpont kialakítására sincs lehetőség, a HÉSZ előírásai kizárólag a meglévő épületek felújítását, korszerűsítését és átalakítását teszik lehetővé. Ebben az esetben Kisoroszi külterületén a mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódóan új épület létesítése nem megengedett, a tájban új épületek nem jelennének meg. A B-változat szerint Má-sz1 övezetben kizárólag a már korábban létrehozott birtokközpont területén lehetséges építési tevékenységet végezni. Ebben az esetben a meglévő birtokközponton, melynek területe kb. 3,17 ha, legfeljebb bruttó 3170 m2-en lehetséges épületeket létesíteni, mely a jelenleg megvalósult vagy érvényes építési engedéllyel rendelkező épületeken túl további kb. 600m 2-nyi beépítést tesz lehetővé. Tehát ez esetben a meglévő birtokközpont fejlesztését engedik a HÉSZ előírásai, de új birtokközpont létrehozását vagy egyéb beépítést nem tesznek lehetővé. A C-változat szerint Má-sz1 övezetben épület építése kizárólag birtokközponton lehetséges, és új birtokközpont bárhol létrehozható. Az övezet teljes területe a nagyvízi meder területével érintett, illetve a felszín alatti vízbázisok hidrogeológiai A vagy B védőövezetébe tartozik, melyek jelentős korlátozást jelentenek, azonban ezen korlátozó tényezők ellenére sem lehet kizárni a mezőgazdasági területeken új beépítések megvalósulását. Ez a változat, amennyiben további birtokközpontok létesülnek, Kisoroszi külterületén a táj képének alakulásában jelentős változásokat hozhat, új nagyarányú beépítéseket is eredményezhet, mely szakmai szempontból nem támogatható.





104


Általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-gy)

Általános mezőgazdasági terület – gyep övezeti besorolásúak a belterület délnyugati oldalához csatlakozó ún. Szilvások területe, a belterülettő északra fekvő nagy kiterjedésű legelő, a közigazgatási terület keleti részén fekvő kiterjedt gyepterület (Kukoricások), a 1113. sz. összekötő út déli oldalán fekvő Halápi Lovarda és az attól délre fekvő terület (Nagy –Sasfészek), a belterület nyugati oldalához csatlakozó terület, a közigazgatási terület keleti részén kijelölt gyepterületek. Má-gy1 övezetben épület nem helyezhető el, birtokközpont nem alakítható ki. 

Általános mezőgazdasági terület – vízgazdálkodási terület (Má-V)

E kettős területfelhasználást azon gyepterületek esetében alkalmazzák a településrendezési eszközök, amelyek egyben vízmű területek is. E területeken a HÉSZ vízgazdálkodási tevékenység végzését is lehetővé teszi. 3.2.3. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK A település területén a Duna medre került vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe, V1 övezetbe. V1 övezetben a HÉSZ előírja, hogy épület nem helyezhető el, valamint a Duna mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. Ezen előírás a 83/2014. (III.14.) Korm. rendeletre utal, e jogszabály határozza meg a parti sáv szélességét. 2.§ (3) A parti sáv szélessége: a) a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog mindkét partján a partvonaltól számított 10 méterig, b) az a) pontban nem említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, c) az a) és b) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 méterig terjed. A terv továbbá kettős területfelhasználást alkalmaz a vízművek területén: a Duna-ágak menti vízbázis területek általános mezőgazdasági terület – vízgazdálkodási terület, valamint védelmi erdőterület – vízgazdálkodási terület besorolást kaptak. E kettős területfelhasználás kialakításának részletes indoklása az Alátámasztó munkarészek 3.2. Tájhasználat c. fejezet bevezetőjében található. 3.2.4. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A település területén korábban egyedi funkció meghatározással kijelölt, vagy a jelenlegi egyedi használatú, nagykiterjedésű, alacsony beépítettségű területek, jellemzően különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe kerültek. Ilyen területfelhasználási egységbe kerültek a temetők, a golfpálya, az egykori kavicsbánya, a hulladékudvar, a sportpálya és az újonnan kijelölt közösségi kert területe. 

Különleges beépítésre nem szánt terület – temető terület

Kisoroszin két temető található: a Temető utcai katolikus temető és a Petőfi Sándor utcai református temető. Mindkettő Kb-T1 övezeti besorolást kapott telkeiken a beépítettség mértéke legfeljebb 2% lehet, a legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m, a beépítés módja szabadonálló. Kb-T1 övezetben több épület elhelyezését is lehetővé teszi a HÉSZ, valamint előírja, hogy kápolna építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető. 

Különleges beépítésre nem szánt terület – golfpálya

Különleges beépítésre nem szánt terület – golfpálya övezeti besorolást kapott a Magyar Golf Club golfpályája, ahol az eddig kialakult tevékenységhez igazodó kulturális, szórakoztató, szállás jellegű és sport rendeltetést tartalmazó épületek helyezhetők el. Kb-Golf1 övezetben a kialakítható telek legkisebb területe 2 ha, a beépítettség mértéke legfeljebb 2%, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 6,0 m, a beépítés módja szabadonálló. Az övezet telkein több épület is elhelyezhető, és mivel a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete érinti a területét, a HÉSZ előírja, hogy új épület építése esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.





105



Az egykori kavics-bányató területe különleges beépítésre nem szánt bánya övezeti besorolást kapott, mivel e terület jelenleg élő bányatelekként van nyilvántartva a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság előzetes adatszolgáltatása alapján. A tó és környezete továbbá a BATrT Ásványi nyersanyagvagyon terület övezetébe tartozik, ahol az OTrT előírja a törvény, hogy „a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.” Ezen előírásnak is meg kell felelniük a településrendezési eszközöknek, ami szintén a különleges beépítésre nem szánt bánya övezeti besorolást támasztja alá. Az övezetben a HÉSZ épület elhelyezését nem teszi lehetővé. 

Különleges beépítésre nem szánt terület – hulladékudvar

Különleges beépítésre nem szánt terület – hulladékudvar besorolást kapott a Bárány köz végén található, a belterület északi oldalához csatlakozó hulladékudvar területe, ahol a lakosok által összegyűjtött feleslegessé vált lomok, építési törmelékek időszakos tárolása történik. Mivel e tevékenység végzéséhez épületre nincs szükség és nem is tervezett, a HÉSZ épület elhelyezését nem teszi lehetővé. 

Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület

Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület besorolású a Szigetcsúcson található sportpálya területe. Kb-Sp1 jelű övezetben meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, átépíthető, bővíthető. 

Különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi kert

Különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi kert besorolást kapott a Petőfi Sándor utcai temetőtől délre fekvő rendezetlen, beépítetlen terület, ahol az önkormányzat egy közösségi kertet kíván létrehozni a község lakosainak részére. Kb-Kk1 övezetben építményt legfeljebb 3%-os beépítettséggel, szabadonálló módon, 4,5m-es maximális épületmagassággal lehet elhelyezni. Az övezetben a kialakítható telek legkisebb területe 1000m2. 3.3. EGYÉB TÁJHASZNÁLATOT MEGHATÁROZÓ ÖVEZETI LEHATÁROLÁSOK A TERVEN A településrendezési eszközök a BATrT övezetei közül az Országos ökológiai hálózat övezeteit, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének pontosított határolását tartalmazzák, amelyek korlátozó tényezőként jelennek meg a tervben, kiegészítő előírásokat megfogalmazva. Ezen övezetekre vonatkozó előírásokat lásd. Alátámasztó unkarészek 2.1. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata c. fejezet, valamint 3.3. Táj- és természetvédelem c. fejezet. 3.4. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A szerkezeti tervlap és a Szabályozási terv tartalmazza a táj- és természetvédelmi értékek lehatárolását. A terv kiemelten kezeli, hogy a település területén található természetes és természetközeli élőhelyek, tájképi értékek megóvását biztosítani kell. A védett területekre vonatkozóan általános szabályokat állapít meg a HÉSZ a 11-12.§-ban: 11.§ (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell. (2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását: a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők; b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a Szabályozási terven jelölt fasorok megtartandók, illetve telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő; c) külterületen a fasorokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők. 12.§ (2) A település területén szélerőmű park, szélerőmű torony nem helyezhető el. (3) Védett területen a) extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók;



106


b) új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. c) meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak. 3.4.1. NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK 

Natura 2000

A település külterületének egy része nemzetközi védelem alá esik, része a Natura 2000 hálózatnak. A hálózat létrehozásának célja az európai jelentőségű élőhelyek és élőhely típusok, illetve ehhez kapcsolódóan a természeti, ökológiai értékek megőrzése. Az ezzel kapcsolatos szabályok a 275/2004. (X. 8.) - az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló - Kormányrendeletben kerültek meghatározásra. A Natura 2000 területek két csoportba sorolhatók: különleges madárvédelmi terület (SPA) és különleges természetmegőrzési terület (SCI). Kisoroszi területén a Duna és ártere, a Duna-partot kísérő galériaerdők és gyepek, valamint a golfpálya területén fekvő erdők egy része különleges természetmegőrzési terület (HUDI20034). A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet 2. mellékletében Kisoroszi közigazgatási területén meghatározott Natura 2000 hálózathoz tartozó területek az alábbi helyrajzi számú ingatlanok, amelyek a szerkezeti tervlapon és a Szabályozási terven feltüntetésre kerültek: 015, 016/1, 016/2, 026, 027, 028/1, 031/1, 031/2, 032, 034, 035, 072/2, 072/3, 074/1, 074/2, 075, 076 3.4.2. ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK Duna-Ipoly Nemzeti Park területe A Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről a 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet rendelkezik, a védetté nyilvánítás célját a 2.§ (1) bekezdés határozza meg: 2.§ (1) A védetté nyilvánítás célja a Duna és Ipoly térségében a folyók és mellékrendszerük, a védettséggel érintett területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak, gazdag élővilágának, tájképi és történelmi emlékeinek a védelme. A rendelet 1. számú melléklete Kisoroszi területén az alábbi helyrajzi számú ingatlanokat nyilvánítja nemzeti parki védett területté: 010/1, 020, 031/110-112, 032, 033, 034/1-3, 035/24, 036, 050, 0104, 0108/1-2, 0109, 0110 (Ezen helyrajzi számok a rendelet születése óta nagyban módosultak, így a településrendezési eszközökben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján kerültek lehatárolásra a nemzeti parkhoz tartozó területek.) Országos Ökológiai Hálózat Az Országos Ökológiai Hálózat övezetei a településrendezési eszközökben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 282/2009. (XII.11.) Korm. rendelet szerinti adatszolgáltatása, illetve 2003. évi XXVI. törvény 12/A.§ (4) bekezdése alapján pontosítva kerültek lehatárolásra. Az Igazgatóság pontosításról kiállított nyilatkozatát a IV. melléklet tartalmazza. Ökológiai folyosó övezetébe tartoznak a külterületen a Duna menti galériaerdők, amelyek a Dunapartot követve biztosítják az állat- és növényfajok számára a vándorlás lehetőségét, az egyes fajok közti génkicserélődést. Pufferterület övezetébe tartozik a golfpálya területe, a bánya területe, a belterület nyugati oldalához csatlakozó gyepterület, valamint a Duna menti erdősávok egy része. A golfpálya területén a jelentős kiterjedésű erdőfoltok érdemelnek védelmet, a gyepek pedig élőhelyet biztosítanak számos értékes növény- és állatfaj számára. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetébe tartozik a település külterületének nagy része a belterülettől keletre fekvő szántóterületek kivételével. Az övezet a településrendezési eszközökben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 282/2009. (XII.11.) VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


107

Kormányrendelet szerinti adatszolgáltatása alapján került pontosításról kiállított nyilatkozatát a V. melléklet tartalmazza.


lehatárolásra.

Az

Igazgatóság

3.5. BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSA Az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés b) pontja kimondja, hogy „újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet”. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet előírásai szerint került kiszámításra a település biológiai aktivitás-érték változása. A táblázatból kiolvasható, hogy a tervben szereplő változások hatására a település területén a biológiai aktivitás nagy mértékben nőtt. A tervezett változásokhoz tartozó biológiai aktivitásérték számítás során differenciált számítás az ÖTM rendelet 1. melléklet 2. pontja szerint egy esetben történt. A hatályos településszerkezeti terven különleges terület – hulladékkezelő terület különleges beépítésre nem szánt terület – hulladékudvar területfelhasználási egységbe került átsorolásra, utóbbi esetében a Felszíni művelésű bánya, anyagnyerőhely, rendszeresen bolygatott terület, hulladéklerakó értékmutatója került alkalmazásra (0,2). Az Általános mezőgazdasági terület – vízgazdálkodási terület, valamint a Védelmi erdőterület – vízgazdálkodási terület estében a biológiai aktivitásérték változás számítása az első esetben az általános mezőgazdasági terület értékmutatójával (3,7), a második esetben pedig az erdőterület értékmutatójával (9) történt. A biológiai aktivitásérték változását bemutató táblázatot lásd a Településszerkezeti Terv 2. mellékeltében (Változások).



108


4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE Kisorosziban a zöldfelületi rendszer elemei: 

Területfelhasználási egységek: o erdőterületek A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) erdőterületek leírását lásd bővebben az alátámasztó munkarészek 3.2.1. fejezetében.

o

mezőgazdasági területek  általános mezőgazdasági terület – gyep A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) mezőgazdasági területek leírását lásd bővebben az alátámasztó munkarészek 3.2.2. fejezetében.

o

zöldterületek

o

különleges beépítésre nem szánt területek A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt különleges beépítésre nem szánt terület – temető, különleges beépítésre nem szánt terület – golfpálya, különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület, különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi kert leírását lásd bővebben az alátámasztó munkarészek 3.2.4. fejezetében.



Egyéb: o vonalas szerkezeti elemek:  fasorok o telken belüli zöldfelületek.

A település meglévő zöldfelületi elemeinek fejlesztése során gondoskodni kell a közigazgatási területen a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő rendszer kialakításáról. A fenti szempontok figyelembevételével került kialakításra a település zöldfelületi rendszere. 4.1. KÜLTERÜLET ZÖLDFELÜLETI ELEMEI Kisoroszi védett természeti értékekben igen gazdag, így biodiverzitásának megőrzése kiemelt cél. Ennek érdekében a külterület állapota, a külterületi területfelhasználások megőrzése és fenntartása fontos feladat. A természetvédelmi érdekek mellett továbbá a környezeti értékek vízminőség- és talajvédelme is lényeges. A terven feltüntetésre kerültek a meglévő fasorok, valamint további tervezett fasorok is. Utóbbiakat a közigazgatási terület keleti részén jelöli a terv, a jelentős kiterjedésű egybefüggő szántóterületek homogenitásának megtörése érdekében. A meglévő fasorok megtartandók, védendők, az újak esetében pedig törekedni kell arra, hogy a telepítésük mihamarabb megtörténjen és honos, tájra jellemző fafajok kerüljenek ültetésre. 4.2. TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETI ELEMEK Zöldterületek A település belterületén szigetszerűen helyezkedik el két zöldterület, egyik a Hősök tere, másik a kálvária. A Hősök terén játszótér, kisebb park, valamint a kisoroszi óvodások Tündérkertje található, a kálvária telkén pedig stációk és a kálváriakápolna áll. Zöldterületeket a méretük, illetve az ott elhelyezhető rendeltetések alapján a HÉSZ közkert területfelhasználásba sorolja, mindkét területet Zkk1 övezetbe. Mivel e területek további beépítése nem cél, Zkk1 övezetben a HÉSZ épület elhelyezését nem teszi lehetővé. A kálvária területén található kápolnára vonatkozóan a HÉSZ engedélyezi annak felújítását, átépítését. Egyéb zöldfelületi elemek A zöldterületeken kívül jelentős zöldfelületi eleme a belterületnek a sportpálya és a temetők. Fontos zöldfelületi elemek a közterületek zöldfelületei, fenntartásukra, beépítetlen állapotuk megőrzésére különösen nagy gondot kell fordítani. A települési zöldfelületeket nagymértékben növelik az erdőterületek, a mezőgazdasági területek, valamint azon lakóterületi telkek, ahol a telkek hátsó részét a házak mögött kertként hasznosítják. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


109


A HÉSZ biztosítja az egyes építési övezetek építési telkeinek magas zöldfelületi arányát, a Szentendrei-Duna-ág menti, a Rév utcától keletre fekvő telkek esetében pedig telek be nem építhető része került szabályozásra a telkek hátsó, Duna-parti részének 40-90 m széles területén.



110


5. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK A közlekedési javaslat „A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei – Tartalmi követelmények” megnevezésű, ÚT 2-1.218:2003 sz. útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint készült, figyelembe véve az ÚT 2-1.201:2008 Közutak tervezése útügyi műszaki előírásban foglaltakat, és összhangban a további kapcsolódó előírásokkal, jogszabályokkal. 5.1. KÖZÚTI HÁLÓZATI KAPCSOLATOK Kisoroszi a Szentendrei-sziget északi csücskén fekszik. A település területét több országos közút is érinti. A belterületen halad át a 1113. j., 11316 j. és 11317 j. mellékút. A településtől délre, a Duna jobb partján halad a 11 sz. főút, ami a Szentendrei-szigetről a Tahi hídon (1114 j. Tahitótfalu - Vác összekötő út) valamint kompon keresztül érhető el. A 11 sz. főútról érhető el az M0 autóút, ahonnan a fővárosba futó autópályák, és főbb utak megközelíthetők. Kisoroszi közlekedését a Szentendrei-sziget közlekedési helyzete határozza meg. A sziget komppal több irányból megközelíthető. Szentendre - Horány, Pócsmegyer - Leányfalu, AlsóGöd - Horány, Felső-Göd - Surány között csak gyalogos és kerékpáros kompközlekedésre van lehetőség. Szentendre - Szigetmonostor, Dunakeszi - Horány és Vác- Tahitótfalu között teherkomp közlekedik. A kompközlekedés kapacitásbeli lehetőségei korlátozottak, valamint az időjárástól való függőségük is jelentős. Kisoroszi a Nagy Dunai révet tervezi újra üzembe helyezni. A sziget közlekedésének gerincét a 1113 j. Szentendre és Kisoroszi összekötő út tölti be. Az út a Szentendrei rév szigeti oldaláról indulva halad északi irányban, Szigetmonostort és Surányt érintve, Tahitótfalun át haladva éri el Kisoroszi belterületét. Az út szabályozási szélessége korrekciót nem igényel. A 1114. j. mellékút Tahitótfalu és Vác összekötő útjaként szolgál. A 11. sz. főúthoz szintbeni csomóponttal kapcsolódik, innen a Tahi hídon át halad tovább a révállomásig. A 11316 j. mellékút a 1113 j. mellékútból ágazik le a Kisoroszi hajóállomáshoz. A 11317 j. mellékút a 1113 j. mellékutat köti össze a Kisoroszi-Visegrádi komppal. Külső kapcsolatrendszer Budapesttől az északi országhatárig a Megyeri híd biztosítja az összeköttetést a Duna két partja között. A híd az M0 autóút 11. sz. főút és 2. sz. főút közötti szakaszának része. A híd a Szentendreisziget fölött halad át, de víz- és természetvédelmi szempontok miatt a közvetlen kapcsolat kiépítése a szigettel nem kapott engedélyt. A térség úthálózati gerince a Duna bal partján a 12. sz., a 2. sz. főutak és az M2 autóút, a Duna jobb partján a 11. sz. főút. A 12. sz. főút különszintű csomóponttal indul az M2 autóúttól, a 2. sz. főúthoz szintbeni csomóponttal kapcsolódik és halad tovább az országhatárig. A főút érinti Verőce, Kismaros, Nagymaros, Zebegény és Szob településeket. Szobtól északra a főút folytatásaként a 1201 j. mellékút halad tovább a Börzsöny hegységtől északra a 2. sz. főútig. A 2. sz. főút Budapestről indulva (Váci út) halad Dunakeszi, Göd, Sződliget, Vác, Szendehely, Rétság, Borsosberény, Nagyoroszi, Drégelypalánk és Hont településeket érintve a parrassapusztai határátkelőig. Rétság és Borsosberény között csatlakozik hozzá a 22. sz. Rétság - Salgótarján másodrendű főút. Az M2 autóút az Budapest és Vác között készült el fél pályán. Az M0 autóút és Dunakeszi szakasza között kétszer két sávos. Az út kialakítása lehetővé teszi átépítést autópályává. A 11. sz. másodrendű főút Budapestről, Békásmegyerről indul Szentendrén, Leányfalun , Tahitótfalun, Dunabogdányon, Visegrádon, Dömösön, Pilismaróton és Esztergomon át haladva éri el Tátnál a 10. sz. főutat. A sziget nem rendelkezik vasúti kapcsolatokkal. A Duna keleti oldalán több vasútvonal is halad (70., 71., 75. vasútvonal), melyek komppal, illetve a főutakon keresztül, nagy kerülőkkel érhetők el.



111


5.2. BELSŐ ÚTHÁLÓZAT A település belterületének szerkezete nyugatról keletre szélesedik. Az úthálózat gerincét a Szentendrei révet és Kisoroszit összekötő út adja. A gyűjtőutakhoz kapcsolódnak a település mellékutcái, ill. található néhány ezekkel párhuzamos utca is. Az országos közutakon kívül a gyűjtőutak és a lakóutcák jellemzően szűkek, szabályozási szélességük kicsi. A településen található néhány burkolatlan út, de ez a kicsi forgalom miatt nem jelent problémát. 5.3. CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA A település összes csomópontja szintbeni kiépítésű. A csomópontok a forgalmat megfelelően bonyolítják. A csatlakozó utak az országos közút felé „Elsőbbségadás kötelező” és „Állj! Elsőbbségadás kötelező” táblával szabályozottak, a gyűjtőutak és lakóutcák csomópontjai a gyűjtőutak felé elsőbbségadással szabályozottak. A lakóutak egymással egyenrangú kereszteződéseket alkotnak, az elsőbbségadás jobbkéz-szabály alapján szabályozott, a főút felé elsőbbségadás kötelező. Az utcák kis forgalmúak, a csomópontok megfelelő kapacitástartalékkal rendelkeznek. Beavatkozást csak a geometriailag nem megfelelő, szűk csomópontok indokolhatnak. 5.4. A TELEPÜLÉS FORGALMI VIZSGÁLATA A forgalmi vizsgálatot az országos forgalomszámlálási adatokból az ÚT 2-1.201 és ÚT 2-1.118 műszaki előírás szerint számított várható forgalmak segítségével végeztük el. A forgalmi vizsgálat alapja a 2012. évi országos forgalom-számlálási adatok. Kisoroszi esetében a település helyi cél forgalma mellett átmenő forgalom nem jelentkezik. A külterületi önkormányzati utak forgalma a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos és minimális. A szomszédos települések komppal vagy a 1113 j. mellékútról érhetők el. Az 1113 j. mellékút éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege ’E’, tranzit jelleg, határozott nyári üdülő vagy turista jelleggel. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „2”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon átlagos, 18-25% közötti. A 11316 j. és a 11317 j. mellékutak éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege ’C’, átlagos jellegű forgalom, a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest legfeljebb 1,1, a nyári vasárnapi és nyári hétköznapi forgalom hányadosa nagyobb, mint 0,8. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „3”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon kicsi, legfeljebb 18%. A települést érintő térségi utak forgalmát a „Kisoroszi térségének forgalmi vizsgálata” című táblázat mutatja. A forgalmi vizsgálatból megállapítható, hogy a települést érintő közutak terhelése jelenleg az Út 2-1.201 műszaki előírás alapján bőven az eltűrhető, sőt a megfelelő határértékek alatt van. 5.5. UTAK ÁLLAPOTA Kisoroszi területén az országos közutak burkolatának minősége megfelelő, a település egyéb burkolata közepes ill. rossz minőségű. A településen még vannak burkolatlan utcák. A rossz állapotú burkolat forgalmi hatásai még nem jelentkeznek, azonban ennek elkerülése miatt ki kiemelt figyelmet kell fordítani a burkolat állapotának javítására. Kiemelt figyelmet kell fordítani az utak folyamatos karbantartására, és a csapadékvízelvezető rendszer karbantartására, csak a kettő együttes jó állapota előzheti meg a burkolat tönkremenetelét. 5.6. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS Kisoroszi belterületén kettő autóbusz megállóhely található, melyek:  Kisoroszi, Hősök tere  Kisoroszi, Széchenyi utca



112


Az autóbusz forgalom az országos közutakon bonyolódik. Autóbusz állomás található Szentendre és Budapest településeken, a kisoroszira közlekedő autóbuszjáratok e településekre közlekednek. Az autóbusz megállóhelyek száma és elhelyezése az igényeknek megfelelő, a menetrendi járatok követési időközei ritkák. Révállomás a település déli szélén található, a kompközlekedés szerepe a közösségi közlekedésben jelentős. 5.7. GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS A gyalogosközlekedés számára a település útjainak egy része egy oldalon, helyenként két oldalon járdával kiépült, van azonban, ahol a gyalogos forgalom a közúton bonyolódik. A járda állapota közepes vagy rossz minőségű, több helyen a szélessége nem elegendő. A településen a helyi közlekedést sokan kerékpárral oldják meg. Legtöbb esetben a gépjármű forgalom nem zavarja a közúton folyó kerékpárforgalmat. A településen nem található kerékpárút. Kisoroszi tágabb térségében halad az országos jelentőségű Felső - Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo) a 11. sz. és a 12. sz. másodrendű főút mellett. A térségben található még a Tahitótfalu - Sződliget - Szada térségi jelentőségű kerékpárút. A Szentendrei-sziget déli részén nem szilárd burkolatú kerékpárút halad a sziget mindkét partján. Kisoroszi fejlesztési tervei közt régóta szerepel a Szentendrei-Duna-ág legszűkebb keresztmetszetében, a Rév utca folytatásában gyalogos-kerékpáros híd építése. A déli részen, Szentendrét és a szigetet összekötő kerékpáros hídtervek is készültek. A tervezett fejlesztések csökkentenék az elszigeteltséget, és a Tahi-híd terhelését is csökkentenék. A hidak nem csak a turisztikai szempontból előnyösek, hanem a meglévő közlekedésben való részvételt is javítanák. A hídépítésekhez kapcsolódóan tervbe van véve a Szentendre-sziget kerékpáros úthálózatának bővítése, a meglévő hálózatok összekötése, főleg Duna-parti szakaszokon. 5.8. PARKOLÁS A lakóterületek parkolási igényei telken belül kielégítettek. A központban a vendéglátóipari és gazdasági egységekhez parkolót alakítottak ki. Több helyen betonburkolatú, egyszerű közterületi parkoló működik. Ezek sem forgalmi szempontból, sem a zöldfelületek védelme szempontjából nem zavarók, rendezett átépítésük azonban szükséges. Kisoroszi tágabb környezetében Vácon és Szentendrén található térségi jelentőségű P+R parkoló. 5.9. ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK A település és a térség közlekedési adottságai, településfejlesztési lehetőségei és jellemzői alapján határoztuk meg a város közlekedési rendszerének fejlesztési javaslatát, figyelembe véve a megyei és országos terveket. A részletes program javaslat egyes elemei olyan fejlesztési feladatok, melyek kezdeményezője vagy végrehajtója más és más szervezet, néhány fejlesztés feltétlenül szükséges, mások egyéb, bizonytalan időpontban megvalósuló beruházásokhoz kötődnek. Kisoroszi településnek csak tágabb térségét érinti az OTrT-ben szereplő M2 gyorsforgalmi út építésének folytatása, és a meglévő autóút 2x2 sávossá alakítása és az M0 körgyűrű folytatása. A térségben az országos közúthálózatot érintő fejlesztés még a 3.sz. főút és a 11. sz. főút közötti összekötő út építése Vác és Tahitótfalu között hídkapcsolattal.



113


6.KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK Kisoroszi vonzerejét egyenletes népesség növekedése jelzi, amely döntően a bevándorlás hatására növekszik. A település vonzerejét a természeti adottsága és földrajzi fekvése, a Duna medrében való fekvése adja, amely egyben a település veszélyeztető adottsága is. A veszélyeztető adottság kezelése mellett, a település népesség számának növekedési trendjének a megőrzéséhez, a település általános fejlesztése szükséges. A fejlesztési feladatok között jelentős közműfejlesztési igények is jelentkeznek, amelyek döntően a település természetes adottságainak a védelmét szolgálják. A település nagyon kedvező adottsága a jó vízbeszerzési lehetőség, így kiemelt feladat a település vízbázis védelme, amely érdekében a szennyező források, köztük kiemelten a szennyvíz talajba szikkasztását kell felszámolni. A másik jelentős feladatot adó adottság a Duna okozta veszélyeztetés ellen a védelem megoldása úgy, hogy annak kedvező adottságai ne vesszenek el. További közműveket is érintő fejlesztési célok a település élhetőbbé-lakhatóbbá tételéhez szükséges fenntarthatóbb életkörülmény kialakítását szolgálják. A településfejlesztési javaslat funkcióváltó fejlesztéseket is javasol, amelyek elsődlegesen a település természeti értékeinek védelmét szolgálják, pl. a korábbi tervben még lakóterületi fejlesztésre javasolt, de meg nem valósított javaslat helyett mezőgazdasági hasznosításra történő funkcióváltással. A beépített terület növelése helyett a már beépített terület hatékonyabb hasznosítását javasolják. A betelepülők fogadására lakóterületi fejlesztésre a megkezdett utcanyitások segítségével kialakítható lakótelkek állnak rendelkezésre. Közműveket érintően a településrendezési javaslat készítésnél, a településfejlesztés tervezésénél, a következőket kellett figyelembe venni: Vízellátás területén:  a település kiemelten érzékeny vízbázis védelmi területi fekvését,  a településen üzemelő vízmű kutakat és azok hidrogeológiai védőidomait  a regionális ivóvízvezeték nyomvonalát,  a vízellátást szolgáló létesítményeket (vízmű gépészeti létesítményeket). Szennyvízelvezetés területén:  a szennyvízátemelő műtárgyak és azok védőtávolság igényét,  a regionális szerepet betöltő szennyvíznyomó csatorna nyomvonalát. Felszíni vízelvezetés és csapadékvíz elvezetés vonatkozásában:  a település árvízzel veszélyeztetett területeit, a hullámtéri területeket,  a Duna karbantartására és árvízvédelmére szolgáló sávot  a bányatavat,  a település mélyfekvésű területeit,  vízfolyásainak, árkainak területigényét és karbantartó sávját  a Duna mentén a fakadó vizek előfordulását. Villamosenergia ellátás vonatkozásában:  a 22 kV-os főelosztó hálózatok oszlopokra fektetett nyomvonalát és biztonsági övezetének helyigényét. Szénhidrogén ellátással kapcsolatosan:  a település közigazgatási területén haladó nagy-középnyomású földgázvezeték nyomvonalát, kapcsolódó létesítményeit és biztonsági övezeteinek helyigényét. Elektronikus hírközlés vonatkozásában:  a településen üzemelő vezeték nélküli hírközlési szolgáltatást szolgáló antenna helyét. A felsorolt közmű okozta korlátozó adottságok területfelhasználási javaslattal való ütközése esetén azok kiváltását meg kell oldani. A kiváltásra a műszaki megoldási lehetőség rendelkezésre áll, a megvalósítását a várhatóan költségigénye határozza meg. A gazdaságosság kérdésében dönteni a kiváltás költsége és a kiváltással tehermentesített terület szabadabb hasznosíthatóságával elérhető értéknövekedés közötti mérlegelés alapján lehet. A település lassú fejlődését feltételezve javasolt új beépítések számára a megfelelő élet- és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére, a fenntartható fejlődést segítő, megfelelő közműellátást kell biztosítani. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

114



A fejlesztésre javasolt belterületi területek vagy már jelenleg is teljes közműellátással rendelkező területen, vagy ahhoz kapcsolódó területen fekszenek. Ezeknél a teljes közműellátás biztosítása megoldható, azaz a villamosenergia, a vezetékes ivóvíz ellátás, közcsatornás szennyvízelvezetés és a földgázellátás, valamint a csapadékvíz elvezetése is rendelkezésre állhat. A beépítésre nem szánt területen bármilyen fejlesztés közműves szempontból akkor lehetséges, ha annak ellátására rendelkezésre áll a közegészségügyi hatóság által is elfogadott vízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvíz kezelése-elhelyezése a környezet veszélyeztetése nélkül megoldható és a csapadékvíz elvezetése is biztosított. A településtervezési javaslat alapján megengedhető építési lehetőségek megvalósításához szükséges közműellátási igényekhez hozzáadódik a már beépített területen élők komfortosabb körülményeik kialakításához szükséges többlet közműigények. Ezzel az új javasolt építési lehetőségek ellátásához jelentkező új közműigények és a meglevő beépítésnél jelentkező többlet igények összeadódnak. A megengedett beépítési lehetőségek azonban csak fokozatosan valósulnak meg, a tervezés távlatáig ténylegesen, a megengedett beépítési lehetőségnek csak kb. a 15-20 %-ának a tényleges megvalósítása várható. A szolgáltatók felé tájékoztatásul a távlati adatok is megadhatók, hogy távlati terveik készítésénél, azokat figyelembe tudják venni, de a közműfejlesztési javaslat készítésénél, csak a tervezés távlatáig prognosztizált közműigények kielégítési lehetőségét kell megoldani. A tervezés távlatáig reálisan kielégítendő összesített igények a következők: VízKeletkező igény szennyvíz (m3/nap) (m3/nap) Fejlesztési terület új távlati igénye Meglevő beépítés távl igénynövekedés Összes távlati igény Ebből: a tervezés távlatáig várható igény

VillamosFöldgáz energia igény igény (nm3/h) (kW)

318

302

287

273

24 342

59 361

1100 1387

360 633

51

70

208

95

A közmű-üzemeltetők egy-egy beruházáshoz tényleges igénybejelentésre határozzák majd meg az igénynövekedés kielégítési lehetőségének műszaki-gazdasági feltételeit. Reálisan a már meglevő, kiépített hálózatokkal rendelkező területeken jelentkező igények ellátása különösebb külső hálózatfejlesztési igény nélkül ki lehet elégíteni, vagy a már meglevő elosztóhálózatokról, vagy az elosztóhálózatok helyi továbbépítésével, új bekötések kiépítésével. Meg kell említeni, hogy az új igények kielégítésének feltétele egyrészt a közhálózat megléte, vagy kiépítése az új igénylő telkéig és arról közművenként a bekötések, a fogadó helyek és mérőhelyek megépítése, másrészt vízi közműveknél a közműfejlesztési hozzájárulás befizetése, energiaközműveknél a szolgáltatókkal való megállapodás megkötése, amelyben a szolgáltatók a szolgáltatás műszaki-gazdasági feltételeit rögzíthetik. 6.1. VÍZELLÁTÁS A vizsgálatok alapján Kisorosziban a komfortos közműellátás legfontosabb eleme, a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat a beépített területen minden utcában megépült. A település vízellátását a Fővárosi Vízművek Zrt. biztosítja. A vízellátás bázisa a Duna partjára telepített parti szűrésű kutak amelyekből vételezett vízzel Kisoroszit, továbbá kiépített regionális hálózat segítségével a fővárosi fogyasztók egy részét, valamint a fővároshoz kapcsolódó települések egy részén élőket is ellátja a szolgáltató. A kitermelt víz jó minőségű, a település felől érkező szennyeződések azonban veszélyeztették a termelő kutakat. A termelő kutak vízminőségének védelmére figyelő kutakat telepítettek. A felszín alatti vizekben kimutatható volt elsősorban nitráttal való terheltségük, amelyet a talajba szikkasztott szennyvízterhelés okozhat. Ezért fokozott igény a település közcsatornás szennyvízelvezetésének mielőbbi település szintű megoldása. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


115


A vízbázisok védelmére a hidrogeológiai védőidom kijelölése megtörtént. A belső és külső védőidommal érintett területek döntő hányada az FVM Zrt. tulajdonában, illetve a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVIZIG) kezelésében van. Ezek a területek döntően erdő és gyepművelési ágban vannak, jelentősebb szennyezés nélküli területhasználatuk biztosított. Az „A" és „B" hidrogeológiai védőidom területe jelentős részben magántulajdonban van, így itt előfordulhatnak szennyezések. A nagy-Duna menti kútsorral kitermelt vizet NÁ 1200-as, majd NÁ 1650-es regionális gerincszállító vezeték szállítja el Kisoroszi közigazgatási területéről, amely déli irányba halad tovább a Szentendrei-szigeten végig a főváros irányába. A Szentendrei-Duna-ág mellé telepített parti szűrésű kútsorból kitermelt vizet NÁ 500-as, majd, NÁ 1200-as, majd NÁ 1650-es regionális szállítóvezeték szállítja déli irányba tovább. A település közigazgatási területén a két kútsor között észak-déli irányú átkötés is üzemel NÁ 1200-as vezetékkel. Kisoroszi vízellátásának a bázisa a településen belül, a Szentendrei-Duna-ág mellé telepített kútsor. A vizsgálatok szerint a kútsortól a település beépített területére déli irányból érkezik az NÁ 200-as paraméterű gerincvezeték. A gerincvezeték először NÁ 200-as, majd NÁ 150-es, végül NÁ 100-as mérettel halad végig a település déli oldalán. Erről ágazik le a jellemzően NÁ 100-as mérettel épített elosztóhálózat, amelyet többnyire körvezetékesen építettek. A hálózat döntő hányada KPE vezetékkel épült, de a régebbi építésű szakaszoknál még előfordul ac anyagú csőszakasz is. A hálózati nyomást az indítógépház biztosítja, nyomásproblémák a településen nem ismertek. A hálózatra az előírásoknak megfelelő sűrűségben a tüzivíz csapok felszerelésre kerültek, ezzel a megfelelő tüzivíz ellátás biztosított. Egy-egy új építésnél egyedileg kell meghatározni a tüzivíz igényt. Amennyiben az igény a közhálózatról nem elégíthető ki, akkor helyi egyedi megoldással kell a tüzivíz igény kielégítését megoldani. A településrendező által prognosztizált fejlesztések megvalósulása esetén a tervezés távlatában kb. 51 m3/nap többlet vízfogyasztás fellépése várható. Ezt a vízigényt a jelenlegi meglevő vízhálózatról, annak továbbépítésével várhatóan ki lehet elégíteni. Meg kell említeni, hogy a fenntarthatóság javítása érdekében a nem ivóvíz minőségű vízigény kielégítését gazdaságosabban házi kutak használatával is meg lehet oldani és a közüzemű vizet csak az ivóvíz minőségű vízigények kielégítésére célszerű hasznosítani. A házi kutak is csak engedéllyel létesíthetők. 6.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS Kisoroszi közigazgatási területe kiemelten érzékeny vízbázis védelmi területen fekszik. Ezért a településen a szennyvíz közcsatornás elvezetésének a település szintű kiépítése kiemelt feladat. A vizsgálatok szerint Kisorosziban elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést építettek ki. A szennyvízelvezető hálózatot 2014. január 1-től a Fővárosi Vízművek Zrt üzemelteti, mivel a településen üzemelő vízbázisának vízminőség védelme érdekében érdekelt a település csatornázottságának fejlesztésében. A település beépített területén gravitációs szennyvízcsatorna hálózattal gyűjtik össze a szennyvizeket, majd átemelő és nyomóvezeték segítségével vezetik el déli irányba a településről. A nyomóvezeték csatlakozik a szigeten kiépített gyűjtőhálózathoz. Az I. számú végátemelő nyomóvezetéke Tótfalun keresztül szállítja a szennyvizet a regionális rendszerbe. A befogadó a regionális szerepkörű Szentendrei szennyvíztisztító telep. A községen belül a gravitációs gyűjtőhálózat és a főgyűjtő is DN 200 KG-PVC vezetékekből áll. A tervezés távlatáig prognosztizált fejlesztés megvalósítása esetén és a jelenleg még közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanok közhálózati csatlakozásának a kiépítését követően jelentkező 70 m3/nap többlet elszállítandó szennyvíz közcsatornás szennyvízelvezetését és a szennyvizek tisztító telepen történő fogadását meg tudják oldani. A beépítésre nem szánt területhasznosítású területen keletkező szennyvizek elhelyezése elméletileg helyi közműpótló alkalmazásával is megoldható lehetne. Ennek korlátot szab a település felszín alatti vízminőség védelmi területen való fekvése és a településen üzemelő vízbázisok védelmének igénye. A helyi közműpótlásra zárt szennyvíztároló létesítése javasolható, annak figyelembe vételével, hogy reálisan napi egy szippantásnál többet becsületesen senki sem végeztetne el. Ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége a reálisan naponta szippantható mennyiséget meghaladja, VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

116



javasolható egyedi házi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása is, azok telepítésének szigorú feltételeinek a teljesítési igényével. Ha a házi kisberendezés létesítésének valamelyik feltétele nem teljesíthető, akkor ragaszkodni kell a közcsatorna hálózat létesítéséhez, akkor is, ha az ellátandó létesítmény távolabb fekszik az üzemelő csatornahálózattól. 6.3. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, ÁRVÍZVÉDELEM A vizsgálatok szerint Kisorosziban a csapadékvizek elvezetésére a beépített területen nyílt árkos csapadékvíz elszállító rendszer épült ki. Befogadója döntően közvetlenül a nagy-Duna, illetve a Szentendrei Duna-ág, amely a Duna jobb-parti mellék folyója. A településen az utcák víztelenítését szolgáló nyílt árkok jellemzően egy, néhol kétoldali kiépítettségűek. Az árkok hidraulikai összehangoltsága nem jellemző, egyes szakaszai szikkasztó árkokként működnek. A településen a felszíni vizek elvezetése a jövőben is nyílt árkos rendszerrel javasolt, amelynek szakszerű és folyamatos karbantartásával, hidraulikai rendezettségével biztosítani lehet a zavarmentes felszíni vízrendezés megoldását. Ha az épített környezetből a burkoltsági arány növekedéséből eredő várható többlet csapadékvizeket a már kialakított elvezető rendszer nem tudja biztonsággal továbbvezetni, akkor a tervezett, burkoltság növekedést okozó fejlesztés megvalósításának feltétele a zavarmentes vízelvezetés megoldása. A csapadékvizeket befogadó Duna és Szentendrei Duna-ág okoz nagyobb gondot Kisoroszi számára. A vizsgálatok szerint jelenleg Kisoroszi árvízvédelmére árvízvédelmi mű nincs kiépítve, miközben a Duna vízszint-ingadozása jelentős. A folyó a kiterjedt vízgyűjtőjéről változó mennyiségű vizet szállít, amely a folyón árhullámok kialakulását okozza. Az árhullámok egyre szélsőségesebb méretét a Duna vízgyűjtőjének egyre intenzívebb beépítése, a burkoltsági arány növekedése, a vízvisszatartó képességű növénytakaró csökkenése okozza, amelyet tovább fokoznak a klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékesemények. Az árhullámok levonulásakor a víz kiterülését egyes szakaszokon a kiépített földgát megfogja, de jellemzően a „nagyvízi meder élig”, azaz a magas parti elhelyezkedésű területig kiterjed. Az árvízi védekezés a KDV VIZIG feladata. Ahogy a vizsgálatokban is rögzítésre került, a 2013-ban a komolyabb elöntéseket okozó levonult árhullám után a vízügyi ágazat a korábban érvényben levő MÁSZ-t felülvizsgálta, amely Kisoroszira vonatkozóan is módosította a korábban érvényes mértékadó árvízszinteket. Kisoroszi

Szentendrei-Duna-ág déli közig határ északi közig határ Nagy Duna déli közig határ északi közig határ

fkm

MÁSZ

MÁSZ+ biztonsági magasítás 11/2010 74/2014 (IV.28.) (XII. 23.) KvVM BM rendelet rendelet



eltérés

25,5 31,57

mBf 106,3 106,79

mBf 106,65 107,11

mBf 107,3 107,79

mBf 107,65 108,11

cm 35 33

1685 1692,7

105,69 106,13

106,82 107,11

106,69 107,13

107,82 108,11

113 98

A változás a település északi és déli közigazgatási határa között a Szentendrei-Duna-ág oldalán 3335 cm, a nagy Duna mentén 113-98 cm nagyságban változott a régi előíráshoz képest. A vízügyi ágazat a módosított mértékadó árvízszintek alapján elkészítette a nagyvízi meder-kezelési tervet, amelyben kijelölte a fővédvonalat és rögzítette a nagy-vízi meder zonációit. A mederkezelési terv egyeztetése folyamatban van. Az új előírások szerinti nagyvízi meder területét kisebb-nagyobb hányadban az árhullámok levonulása idején víz borítja, ezért hasznosításánál az időnkénti víz alá kerülését figyelembe kell venni. A zonációk hasznosítási lehetőségét és az előforduló anomáliák kezelését, a szükséges intézkedéseket a 83/2014 (III.14.) kormányrendelet „a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


117


fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról” szóló rendelet melléklete szabályozza. A nagyvízi meder területét érintő beépítési, hasznosítási korlátozó rendelkezések életbelépését megelőzően kerültek a területre olyan beépítések, amelyek ma már nem is kerülhetnének oda, de ott vannak, árhullámok levonulása idején, védelmüket meg kell oldani. A védelem megoldásáról a katasztrófavédelmi rendelet árvízi védekezési tervében kell rendelkezni. A nagyvízi mederben a termőföld más célú hasznosításának megvalósítására, a művelési ág megváltoztatására, valamint építménynek a nagyvízi mederben történő elhelyezésére vonatkozó hozzájárulás megadása előtt a folyószakasz mederkezelőjének vizsgálnia kell a kérelemben foglaltaknak az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását. Nagyoroszi területét érintően még nem készült a nagyvízi mederkezelési terv, ezért a folyószakasz mederkezelője akkor járulhat hozzá az építmény elhelyezéshez, ha a kérelem: a) a folyómeder használatával és a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítmény, valamint kikötői, rév, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény elhelyezésére irányul; b) közcélú nyomvonalas építmény vagy vízilétesítmény elhelyezésére irányul, és az építmény, vízilétesítmény az árvízlevezetési viszonyokat nem befolyásolja kedvezőtlenül; vagy c) a nagyvízi mederben fekvő települési belterületen történő építmény-elhelyezésre irányul, és a megvalósítandó építmény árvíz elleni védelmének biztosítását ideiglenes védmű kiépítésével a települési önkormányzat - a fővárosban Budapest Főváros Önkormányzata - vállalja. Árvízvédelem keretében Kisoroszinál a kiterülő víz nagy-vízi meder élénél meg kell említeni az árvízi védekezés számára biztosítandó 10 m-es védekezési sávot, amelyen belül semmi építmény nem helyezhető el. Továbbá a mentett oldalon 110 m-es fakadóvíz előfordulásával veszélyeztetett sávot, a hullámtéri oldalon 60 m-es sávot, amelyen belül felszín alatti munkálatok csak nagy gondossággal, az illetékes hatóság hozzájárulásával végezhetők. A Szentendrei Duna-ág és a nagy Duna meder széle mellett is 10 m-es meder karbantartó sávot kell szabadon hagyni. Meg kell még említeni a település Duna menti mélyebben fekvő részeit, amelyre jellemző a magasabb talajvízállás. A Duna magas vízállásával egyidejűleg emelkedő talajvízszint rövidebbhosszabb ideig a felszín felett is megjelenhet. Ilyen vízállásos terület alakulhat ki a település mindkét oldalán a Duna menti sávban. Az árvízvédelem fejezetében említeni kell az úgynevezett „villámárvíz” előfordulásának a lehetőségét is, amely szélsőséges csapadékesemény kapcsán fordulhat elő. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság elkészíttetett egy országos térképet, amely alapján Kisoroszi „villámárvíz” előfordulási eseményre a „magas” kockázatú területen fekszik. Ez ellen a csapadékvíz elvezetés gondos megoldásával lehet védekezni, ezért annak mielőbbi kialakítása szükséges. Az előforduló vízelvezető hálózat kialakításának hiányából, vagy karbantartásának a hiányából származó vízelöntés kezelése önkormányzati feladat, a szélsőséges csapadékesemény következtében keletkező helyi vízkár elhárítása „villám-árvízi” esemény a helyi katasztrófavédelem feladata.

A villámárvíz-veszély mértéke Magyarországon Forrás: Nemzeti Katasztrófa Kockázat Értékelés Magyarország 2011. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság http://vmkatig.hu/KEK.pdf



118


6.4. ENERGIAKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE A vizsgálatok szerint a település energiaellátására a villamosenergia ellátáson kívül a település belterületén a földgázellátás áll rendelkezésre, amelynek segítségével a korszerű vezetékes termikus energiaellátás lehetősége biztosított. A villamosenergia a világítás és technológiai célú energia igények kielégítését szolgálja. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra jelenleg is és várhatóan távlatokban is egyaránt jellemző lesz a vezetékes gázzal, el nem látott telkeken. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. A kistartályos PB gázzal, a vezetékes gázzal el nem látott területen, a PB gáz komplex hasznosításával a vezetékes gázzal azonos komfort biztosítható. A település hosszabb távú energiaellátási struktúrájának meghatározásánál alapvető szempont a várható fenntartás kérdése. Az energiaellátással szemben elvárt igény, annak környezetbarát, minél kisebb környezet terhelésű megoldása mellett, hogy automatikus üzemvitelre alkalmas legyen, miközben az egyes ingatlanok fenntartási költségeiben az energiára fordítandó költségek jelentős hányadot jelentenek. Ezért meg kell vizsgálni, hogy a közhálózatról történő energiafogyasztást hogyan lehet takarékosabban megoldani. Az elvárható emberi takarékosságon és a takarékosabb energiafogyasztású műszaki-háztartási berendezések alkalmazási igényén kívül a költségek csökkenthetők helyi beszerzés, termelés alkalmazásával. Helyi energia beszerzésre, környezetterhelés növelésének elkerülésével történő energiatermelésre a megújuló energiahordozók alkalmasak. A megújuló energiahordozók közül, ahogy az megállapításra került a helyzetfeltáró vizsgálatok során, Kisorosziban a település földrajzi adottsága alapján a nap, és a föld energiájának hatékony hasznosítási lehetősége áll csak rendelkezésre. A föld energiáját épületgépészeti szinten lehet hasznosítani, alkalmazása telkenkénti megoldású, lényegesen csökkenthető hasznosításával a közhálózati energiahordozó felhasználás, ismert beruházási költségei mellett a megtérülése 7-10 év körüli. A reálisan, energetikailag eredményesen hasznosítható megújuló energiahordozó a nap energiája lehet, annak passzív és aktív hasznosításának az igénybevételével. 6.4.1. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A vizsgálatok szerint a település villamosenergia ellátásának üzemeltetője a Budapesti ELMŰ Hálózati Kft. A villamosenergia ellátásának bázisa a tágabb környezetbe üzemelő alállomások. A 132/22 kV-os alállomásokról induló 22 kV-os hálózatok részben Visegrád felöl, a Rév utca vonalában keresztezve a Szentendrei-Duna-ág medre felett, részben Tótfalu felöl érkeznek Kisorosziba. A 22 kV-os hálózat oszlopokra szerelve épült és fűzi fel a fogyasztói transzformátorokat. A transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket. A vizsgálatok alapján a jelenleg üzemelő kisfeszültségű hálózat jellemzően föld felett, oszlopokra fektetve halad, a település közvilágítása jellemzően a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel biztosított. A várható villamosenergia igény növekedés kielégítését elsődlegesen a meglevő hálózat igénybevételével kell megoldani. A meglevő transzformátor állomáshelyeken, a transzformátor állomások átépítésével, illetve a nagyobb villamosenergia igénynövekedés területének súlypontjánál új állomáshely létesítésével kell, az igény tényleges jelentkezése esetén a kapacitásnövelést megvalósítani. A hálózatfejlesztésnél a település arculatalakítása érdekében a vezetékek fektetését racionális területgazdálkodási igénnyel, felszín alatti elhelyezéssel kell megoldani. A hálózatfektetésnél a helyi építési szabályzatban rögzítetteket figyelembe kell venni. 6.4.2. FÖLDGÁZELLÁTÁS A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. A település gázellátásának bázisa a Szentendrei gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomás. Innen induló nagyközép-nyomású hálózatról épült ki a Szentendrei sziget településeinek, közte Kisoroszi település ellátása is. A földgáz Tótfalu felöl DN 150-es mérettel acél vezetéken érkezik Kisoroszi területére és halad a település gázfogadójáig. A gázfogadó bekötése még Visegrád irányából is kiépült, Duna meder alatti átvezetéssel.


119



A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal épült ki. A település már kiépült gázelosztó hálózata a beépített terület szinte valamennyi utcában kiépítésre került. Az elosztóhálózat olyan paraméterekkel épült, hogy az egyes utcákban valamennyi ingatlan ráköthető. A kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A tervezett fejlesztések megvalósításának és a meglévő lakások komfortnövekedésének hatására a tervezés távlatáig prognosztizált igénynövekedés 95 nm3/h-ra becsülhető. Ezt a többletigényt várhatóan a kiépített gerinchálózatról ki lehet elégíteni. 6.4.3. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI

ALKALMAZÁSA,

A

KÖRNYEZETTUDATOS

ENERGIA-

Energiagazdálkodási szinten reálisan a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. Kisoroszi természeti adottsága, hogy 1900-2000 körüli a napos órák száma, ennek aktív hasznosításával hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni. A napkollektorokkal a használati melegvíz termelésre és elő-utó fűtési szezonban temperáló fűtésre fordítandó közüzemi energiafelhasználás csökkenthető. A napelemekkel a villamosenergia felhasználás csökkenthető. A ma már elfogadott ad-vesz rendszer alkalmazásával a többlet termelt villamosenergia egyszerűen a közhálózatra terhelhető, hiány esetén ugyanazzal a hálózati rendszerrel a közhálózati vételezés megoldható. A napenergia aktív hasznosításának alkalmazásával kapcsolatban azonban meg kell említeni az időjárástól való függőséget. Így az igények kielégíthetőségét a hagyományos energiahordozókkal is ki kell tudni elégíteni. A napenergia hasznosítása csak az éves energiafelhasználás csökkentésében játszik jelentős szerepet, amely a fenntartási költségek csökkentését eredményezi. A passzív napenergia-hasznosítás az épületek tájolásával érhető el. Ezt nagyon jól lehet hasznosítani új épületek elhelyezésénél, az új épületek jól megtervezett telepítésével. Az épület kedvezőbb tájolásán kívül egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel fokozni lehet a hasznosítható napenergia mennyiségét. Jelentős vezetékes energiafogyasztás takarítható meg, ha az új épületek tervei a passzív napenergia hasznosítására törekedve készülnek. Nagyon fontos a továbbtervezés során ennek a szemléletnek az alkalmazása. 6.5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 6.5.1. VEZETÉKES HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A vizsgálatok alapján Kisoroszi vezetékes távközlési ellátását a Magyar Távközlési Nyrt. jogelődje építette ki és üzemeltette, jelenleg a Magyar Telekom Zrt biztosítja. A Budapesti 1-es szekunder központhoz tartozó 36-os körzetszámú Szentendre primer központ ellátási körzetéhez tartozik Kisoroszi vezetékes távközlési hálózata. A primerközponthoz tartozó települések 26-os hívószámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatást is kiépítették. A vezetékes hírközlési (táv és műsorelosztási) szolgáltatás bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. A tervezett fejlesztési terület ellátása is ennek igénybevételével történhet. Kisoroszi település esetén az elektronikus hírközlés településfejlesztő hatását is figyelembe kell venni. Azoknál a településeknél, és ezek közé tartozik Kisoroszi is, ahol a szezonális igénybevétel lényegesen eltér az állandó igénybevételtől, ott természetes a kiegyenlítésre, vagy afelé való törekvés. Ehhez nyújthat segítséget az infokommunikációs technológia széleskörű alkalmazási lehetőségének a biztosítása, amely az „otthonról” történő kapcsolat-tartást, munkavégzést biztosítva a csak üdülők, a szezonális ingatlan hasznosítók egy részét legalább időszakosan visszatarthatná, azzal a szezonális terhelés eltérés csökkenthető lehetne.



120


Az infokommunikációs technológia alkalmazására jelenleg is van érdeklődés. Ezt tükrözik a statisztikai nyilvántartásban is már jelzett adatok. A településen, ahogy a vizsgálatokba is rögzítésre került 2014. január 1.-én 220 internet előfizetőt tartottak nyilván, amelyből 1 internet előfizetés kapcsolt vonalon (modem, dial-up, vagy ISDN-en), 95 internet előfizetés DSL hálózaton, 124 internet előfizető kábeltelevízió hálózaton keresztül veszi igénybe a szolgáltatást. Ezt az ellátottságot tovább növeli a mobil internet szinte korlátlan rendelkezésre állása. Azon a településen, ahol a szezonális ingatlanhasználat jelentős arányú, ott a vezetékes internet szolgáltatás igénybe vételének 50 % mértéke nagyon kedvező, de célszerű a további növelése az „otthoni munkavégzés”, a kedvező kapcsolat-tartás lehetőségét biztosítva ugyan is a lakosság, az üdülők helyben tartási lehetőségét segítené. A vezetékes hírközlési hálózatok fektetési lehetőségét a helyi építési szabályzat rögzíti. A fektetési mód meghatározásánál a területtakarékosságra való törekvés mellett a látványjavítás is meghatározó szempont volt. 6.5.2. VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek elméletileg területi korlátja nincs. Kisoroszi területén üzemelő és a tágabb térségben elhelyezett létesítmények, antennák segítségével, valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A vezeték nélküli szolgáltatás biztosításához szükséges létesítmények, építmények telepítési igényének felmerülése esetén a helyi építési előírásokban rögzítettek figyelembe vétele is szükséges.



121


7. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK A településrendezési eszközök készítésekor elsődleges szempont Kisoroszi tájhasználatának és meglévő környezeti értékeinek védelme, a környezeti elemek megőrzése és lehetőség szerint állapotuk javítása. A HÉSZ ennek érdekében általános környezetvédelmi előírásokat fogalmaz meg a 13.§-ban a környezeti elemek átfogó védelme érdekében:  A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat: a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz, b) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.  Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük. 7.1. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM Kisoroszi területén kiemelkedő jelentőségű a felszíni és a felszín alatti vizek védelme. A település felszíni vizeit a Duna és a Cseres-tó adják. A település területén dunai ivóvíz bázisok (Kisoroszi Vízbázis és Tahi Vízbázis) találhatóak, amelyeknek védőterületei a teljes közigazgatási területet lefedik. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság előzetes adatszolgáltatása alapján Kisoroszi a Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat szerint a Szentendrei-sziget és egyéb dunai szigetek felszínalatti sekély porózus víztesten helyezkedik el, a víztest mennyiségi és minőségi állapotát tekintve jó minősítésű. E jó minőségű felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a vízbázisok védelme érdekében HÉSZ 14.§-a fogalmaz meg előírásokat:  A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a külön jogszabályban meghatározott parti sáv nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.  A vízbázisok védőterületein építési és egyéb tevékenységek csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott korlátozásokkal folytathatók.  A vízbázisok (vízműkutak, források, egyéb kutak) védelmének biztosítására kijelölt, a település közigazgatási területére rányúló hidrogeológiai védőterületen belül a vonatkozó jogszabályban előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni. A talajszennyezések megakadályozásával, mértékük visszaszorításával a helyi építési szabályzat 16.§-a foglalkozik. E § elsősorban az építési tevékenységek során keletkező esetleges talajszennyezésekre koncentrál az alábbi előírásokkal:  Új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.  Építési terület kialakítása, építési tevékenység során feltárt környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani. A település területén feltöltéshez, tereprendezéshez környezetkárosító anyag nem használható.  A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.  A település területén csak olyan építési tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. Duna-parti elhelyezkedéséből adódóan a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a települést a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny települések közé sorolja, illetve kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területet jelöl meg a területén. A település területén így a területhasználati módok alakulására fokozott figyelmet kell fordítani, a felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségi romlásához, elszennyeződéséhez vezető területhasználatokat maximális mértékben korlátozni kell. A HÉSZ kiemelt figyelmet fordít a szennyvízelvezetésre vonatkozó előírásokra, annak elvezetését és megfelelő kezelését minden építési övezetben és övezetben meg kell oldani szennyvízcsatorna-hálózatra való rácsatlakozással. További, a fentieket megerősítő előírás a HÉSZ 26.§ (2) bekezdésében található: „A település hidrogeológiai és geológiai adottsága miatt, valamint a talaj, talajvíz és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz is közvetlen, vagy drénhálózattal történő talajba szikkasztása, talajvízbe, állóvízbe való bevezetése a település teljes közigazgatási területén tilos.”



122


7.2. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME Kisoroszi területén jelentős mennyiségű légszennyező anyag kibocsátással rendelkező ipari létesítmény nem üzemel, illetve átmenő forgalom sincs a településen. A község területén a levegőminőség szempontjából veszélyeztető tényezők a lakossági fűtés, valamint a mezőgazdasági művelésből származó porterhelés. A HÉSZ a 15.§-ban foglalkozik a levegő-minőség védelmével az alábbi előírással:  A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése. Mivel bármely forrásból származó légszennyező-anyag kibocsátás mértéke a településrendezési eszközökkel kevésbé befolyásolható, a helyi építési szabályzat további előírásokat nem fogalmaz meg a levegő-minőség védelme szempontjából. A rendezési eszközökön kívüli további lehetőségek a levegőszennyezés mértékének csökkentésére a következők:  a lakossági fűtésből származó szennyezés csökkentésének érdekében a gázhálózatra való rácsatlakozások arányának további növelésének ösztönzése,  az alternatív fűtési módozatok támogatása. 7.3. HULLADÉKKEZELÉS Hulladéklerakó Kisoroszi területén nem található, és a tervben sem került kijelölésre. A háztartásokban összegyűjtött fölöslegessé vált lomokat, építkezési törmelékeket a lakosság a Bárány köz végén, az egykori hulladéklerakó helyén található, különleges beépítésre nem szánt terület – hulladékudvar területfelhasználási egységbe tartozó hulladékudvarba viheti. A HÉSZ előírja, hogy „önálló hulladékgazdálkodási tevékenység kizárólag Kb-Hull övezet területén folytatható az övezeti előírások figyelembe vételével.” Kb-Hull övezetben épület nem helyezhető el, mivel e területen a hulladékoknak csak ideiglenes tárolása, gyűjtése történik. Fontos feladat a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságának illetve a hulladékok mennyiségének csökkentése a lakosság tájékoztatásával és bevonásával. A házi komposztálás a továbbiakban népszerűsítendő, illetve a zöldhulladék gyűjtése és elszállítása megoldandó. Meg kell oldani a veszélyes hulladékok elkülönítését, lakossági tájékoztatás és egyéb programok keretein belül csökkenteni kell ezek kommunális hulladékok közé kerülését. 7.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM Zajterhelés Kisoroszi estében a közlekedésből származhat, zajkibocsátással járó ipari üzem a településen nem üzemel. A kialakult adottságok miatt a terv mindössze fasorok kijelölésével tudja településrendezési eszközökkel mérsékelni a zaj- és rezgéshatásokat. A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen, a 27/2008.(XII.3.) KvVM–EüM rendelet 3. számú melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Közlekedési zajtól származó határértékek Kiszolgáló út, lakóút mentén Zajtól védendő terület

gyűjtőút, összekötőút, bekötőút, egyéb közút mentén

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra


55 dB

45 dB

60dB

50dB

Üdülőterület

50 dB

40 dB

55 dB

45 dB

A településrendezési eszközök felülvizsgálata során a területfelhasználási változások, a szabályozási paraméterek kialakítása a 27/2008.(XII.3.) KvVM–EüM rendelet előírásihoz alkalmazkodva kerültek meghatározásra. A zaj elleni védelemről a HÉSZ 18.§-a rendelkezik az alábbiak szerint:





123


Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

A településrendezési eszközöknek az e §-ban előírtakon túl nem áll módjukban több eszközzel szolgálni a zaj- és rezgés elleni védelmet. Konkrét intézkedések, a 27/2008.(XII.3.) KvVM–EüM rendelet előírásinak való megfelelés az építkezések, a kivitelezések során tehetőek.



124


MELLÉKLETEK VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

125


MELLÉKLETEK


I. MELLÉKLET: Előzetes véleményezési eljárásban részt vevő államigazgatási szervek véleményeinek összefoglalása VÉLEMÉNYEZŐK

TOVÁBBI ELJÁRÁSBAN RÉSZT KÍVÁN VENNI

1.

TOVÁBBI KÍVÁN RÉSZT VENNI

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ X

2. 3. 4.

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

X X

X

MEGJEGYZÉS

ELJÁRÁSBAN NEM

ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK A véleményezési eljárásban részt kívánnak venni, olvasható léptékű, vizsgálati és alátámasztó munkarészeket tartalmazó dokumentációkat kérnek papír és digitális formátumban. Felhívják a figyelmet arra, hogy az Étv. vonatkozó bekezdése szerint az önkormányzat az építésügyi feladatát önkormányzati főépítész közreműködésével látja el, kérik ennek maradéktalan betartását. Tudomásul veszik, hogy a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerinti teljes egyeztetési eljárást kívánja lefolytatni az önkormányzat. A 2/2005 (I.11.) Korm. rendeletben előírt környezeti vizsgálat lefolytatását szükségesnek tartják. Felhívják a figyelmet, hogy a tervdokumentációnak a magasabb szintű jogszabályokkal és tervekkel összhangban kell lennie. A meglévő és a tervezett területhasználat teljes közigazgatási területére vetített térségi területi mérlegét mind az alátámasztó, mind a jóváhagyandó munkarészekben szerepeltetni kell. Ismerteti a tervkészítés során alkalmazandó jogszabályokat. Levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási, valamint zaj- és rezgésvédelmi szempontból észrevételt nem tesz. Nem nyilatkozott Tájékoztat, hogy Kisoroszi a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, ezen belül is kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekvő település. Kisoroszi területe a Fővárosi Vízművek Zrt. által üzemeltetett közcélú vízellátást biztosító, sérülékeny földtani környezetű Kisoroszi Vízbázis és Tahi Vízbázis hidrogeológiai védőterületén helyezkedik el. Szükségesnek tartja ezen védőterületek határvonalait a rendezési terven feltüntetni. Tájékoztat, hogy Kisoroszi a „Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről” szóló 1042/2012. (II.23.) Korm. rendelet szerint az sp. 1.13.2. Szentendrei-sziget és egyéb dunai szigetek felszínalatti sekély porózus víztesten helyezkedik el, a víztest mennyiségi és minőségi állapotát tekintve jó minősítésű. Meg kell akadályozni a szennyezőanyagok talajba és felszín alatti vizekbe való bejutását, meg kell oldani a keletkező szennyvizek és tisztított szennyvizek ártalommentes, nem szikkasztással történő elhelyezését, melyhez szükséges a beépített és beépítésre szánt területek közműves vízellátásának és közműves szennyvízelvezetésének megvalósítása, valamint a csapadékvíz környezetet nem szennyező módon történő elhelyezése, elvezetése. Tájékoztat, hogy a település árvízvédelmére jelenleg nincs I. rendű árvízvédelmi mű kiépítve, azonban a település Dunai oldalát és Szentendrei-Duna-ág oldala felőli oldalát vízjogi engedéllyel nem rendelkező nyári gát védi a levonuló kisebb árhullámoktól. Tájékoztat, hogy várhatóan 2015. I. félévében kerül kihirdetésre a Duna folyam ennek a szakaszára vonatkozó nagyvízi mederkezelési terv, amely részletes információkkal fog szolgálni az ingatlanok beépíthetőségéről és követelményeiről. A talajvízszint észlelő kutakról adatot szolgáltat, felhívja a figyelmet, hogy védelmük és megőrzésük


126


MELLÉKLETEK


5.

6. 7. 8. 9. 10.

11.

12.

PEST MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG ÚTÜGYI, VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI HIVATALA NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG LÉGÜGYI HIVATAL PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELŐSÉG FORSTER GYULA NEMZETI ÖRÖKSÉGGAZDÁLKODÁSI ÉS SZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZENTENDREI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATALA PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA

kötelező. Tájékoztat, hogy Kisoroszi területén vagyonkezelésében lévő vízfolyás nincsen. Felhívja a figyelmet a tervezés során betartandó általános szakmai szempontokra és jogszabályokra, kiemelt tekintettel a tűzvédelmi követelményekre. A véleményezési dokumentációt elektronikus adathordozón kéri megküldeni. A környezeti vizsgálat elkészítését szükségesnek tartja. A véleményezési dokumentációt elektronikus adathordozón kéri. Tájékoztat, hogy a községet érintően a közeljövőben közúti fejlesztés nem várható. Ismerteti a településrendezési eszközök kötelező, alátámasztó munkarészeinek tartalmi követelményeit és a vonatkozó jogszabályokat.

X X X X

Ismerteti a településrendezési eszközök kötelező, alátámasztó munkarészeinek tartalmi követelményeit és a vonatkozó jogszabályokat.

X X

14. 15. 16.

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ERDÉSZETI IGAZGATÓSÁG PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁG HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HATÓSÁGI HIVATAL PEST MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

Nem nyilatkozott. Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. A településen 2 műemlék és 18 nyilvántartott régészeti lelőhely található. Az örökségvédelmi hatástanulmány térjen ki részletesen a református templom környékére. A véleményezési dokumentációt papíron kéri megküldeni. Mivel az előzetes megkeresés nem tartalmaz szakmai állásfoglalásának kialakításához alkalmas és értékelhető adatokat, így egzakt véleményt csak az eljárás következő szakaszában áll módjában adni. Kéri, hogy a tervdokumentációban tüntessék fel a külterületi termőföldek helyrajzi számait, ellenkező esetben a tervezett átsorolásokhoz nem lesz lehetősége hozzájárulni. Tájékoztat, hogy Kisoroszi területe 1093.82 ha, amelynek 40,9%-a termőterület, ebből 383,35 ha mezőgazdaságilag hasznosított. Levelében egy összefoglaló táblázatban szolgáltat információt az átlagosnál jobb minőségű termőföldekről. Felhívja a figyelmet a 2007. évi CXXIX tv. (Tfvt.) előírásaira, amelyek szigorúan védik az átlagosnál jobb minőségű termőföldterületeket, amelyek igénybevételére kizárólag időlegesen, valamint helyhez kötött beruházás esetén kerülhet sor. Felhívja a figyelmet, hogy a Tfvt. külön jogszabályi rendelkezéseket tartalmaz a településrendezési tervek véleményezési eljárására vonatkozóan. Tájékoztat, hogy földvédelmi eljárásnak minősül a termőföld időleges és végleges más célú hasznosításának, a belterületbe vonásának engedélyezése.

X

X

13.

-

X

Nem nyilatkozott.

X

-

X X

Tájékoztat, hogy az előzetes megkeresésben foglaltak a honvédelem érdekeit nem érintik, így külön észrevételt nem tesz. Nem nyilatkozott.


127


MELLÉKLETEK

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 17. 18.

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG NEMZETI MÉDIA ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALA

X

X

19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

PEST MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT NAGYMAROS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VISEGRÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KISMAROS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TAHITÓTFALU KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA DUNABOGDÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NEMZETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTŐ ZRT.

27.

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT

28.

FŐVÁROSI VÍZMŰVEK ZRT.

X X X X X X X X X X

Kéri, hogy a készítendő térképeken kerüljön feltüntetésre a Kisoroszi I. – kavics védnevű élő bányatelek, amelyre vonatkozó adatok a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal honlapján találhatóak. Felhívja a figyelmet a tervezés során figyelembe veendő általános szakmai szempontokra és a vonatkozó jogszabályok előírásaira. Felhívja a figyelmet, hogy folyamatban van a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program” megvalósítása, amelyhez kapcsolódó beruházások, fejlesztések megvalósításának biztosítása befolyásolhatja a településrendezési eszközök készítését is. Kéri a hírközlési szakági munkarészek papír vagy CD alapú csatolását a véleményezési eljárás során. Nem nyilatkozott Nem nyilatkozott Nem nyilatkozott Nem nyilatkozott Nem nyilatkozott Tájékoztat, hogy a települést érintő projekt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nél jelenleg nincs folyamatban. Tájékoztat, hogy a település térségben a közeljövőben országos közúthálózati fejlesztés nem várható. Tájékoztat továbbá a település területét érintő országos közutakról. Az elkészített dokumentációkat elektronikus adathordozón kéri. Kéri, a tulajdonában, illetve kezelésében lévő létesítményekkel kapcsolatos szabályozási elképzelések előzetes egyeztetését.



128

MELLÉKLETEK


II. MELLÉKLET: A Településfejlesztési koncepcióról szóló képviselő-testületi határozat KIVONAT Kisoroszi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. április 29. napján megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből

Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 50/2015. (04.29.) Kt. határozata: Kisoroszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a módosított javaslatokkal elfogadja a Településfejlesztési Koncepciót. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert a határozat végrehajtására. Határidő:

azonnal

Felelős:

polgármester K. m. f.

Nádasdy-Csontos Elek sk.

Eőryné dr. Mezei Orsolya sk.

polgármester

jegyző

Kivonat hiteléül: 2015. május 20.

Hurainé Szabó Mónika ügyintéző



129

MELLÉKLETEK


III. MELLÉKLET: A partnerségi egyeztetés szabályairól szóló képviselőtestületi határozat



130



MELLÉKLETEK


131

MELLÉKLETEK


IV. MELLÉKLET: A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság nyilatkozata az országos ökológiai hálózat övezeteinek pontosításáról



132



MELLÉKLETEK


133

MELLÉKLETEK


V. MELLÉKLET: A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság nyilatkozata a tájképvédelmi pontosításáról

szempontból

kiemelten

kezelendő


terület

övezetének


134



MELLÉKLETEK

KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

Recommend Documents