KISOROSZI AZ ÉDESVÍZ FALUJA

KISOROSZI AZ ÉDESVÍZ FALUJA 151. szám • 2016. február

HÍRMONDÓ

Hirdetésszervező: Hurainé Szabó Mónika

¦

[email protected]

¦

+36 26 392 015

Közösségi hírek

2

ÜVEGFALU – ÁTLÁTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT Az Üvegfalu mozgalomhoz való csatlakozás szándéka merült fel képviselő-testületünk december 16-i ülésén. A kezdeményezés lényege egy átlátható önkormányzati modell megvalósítása, a Demokrácia Műhely Egyesület ajánlása alapján. Az Egyesület és Pázmánd Község Önkormányzata felhívással fordult a magyarországi önkormányzatokhoz. Arra kérik fel őket, hogy csatlakozzanak a Százszázalékos Önkormányzatok Klubjához. Olyan településeket keresnek, amelyek vállalják, hogy közérdekű adataik teljes körű közzétételével tökéletesen átláthatóvá teszik a gazdálkodásukat és működésüket. Nádasdy-Csontos Elek polgármester úr a képviselő-testületi ülésen elmondta, hogy nagyon tetszik a kezdeményezés, és szeretné, ha Kisoroszi csatlakozna az átlátható települések klubjához.

HIRDETMÉNY

BABAÚSZÁS DUNABOGDÁNYBAN BABÁKNAK ÉS KISGYERMEKEKNEK MINDEN SZOMBAT DÉLELŐTT

A PEST MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG KITŰZTE

A PEST MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK IDŐKÖZI VÁLASZTÁSÁT. A SZAVAZÁS NAPJA:

2016. MÁRCIUS 20. A SZAVAZÁS 6.00 ÓRÁTÓL 19.00 ÓRÁIG TART.

A VÁLASZTÓI NÉVJEGYZÉK A nemzetiségi névjegyzékben az a választópolgár szerepel, aki kérte nemzetiségi névjegyzékbe vételét. A választópolgárok a nemzetiségi névjegyzékbe történt felvételükről értesítőt kapnak. Nemzetiségi névjegyzékbe vételi kérelmet 2016. március 4-ig lehet benyújtani a www.valasztas.hu oldalon vagy levélben, illetve személyesen a helyi választási irodában.

A SZAVAZÁS A választópolgár személyesen, azon a településen szavazhat, amelynek nemzetiségi névjegyzékében szerepel. Részletes tájékoztatásért forduljon a polgármesteri hivatalban működő választási irodához.

Választási Iroda

TÁJÉKOZTATÓ Ezúton tájékoztatjuk Kisoroszi lakosságát, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi. C. törvény és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi XXII. törvény értelmében az 50.000 Ft feletti adótartozással rendelkező kisoroszi adósok névsorát nem fogjuk megjelentetni a Kisoroszi Hírmondóban. Az adósok listáját a szokásos módon hirdető táblán függesztjük ki.

Úszás alapjainak elsajátítása • Játékos, mondókás foglalkozások Örömteli pillanatok a csöppségek és szüleik számára. Igényes, tiszta környezetben várom sok szeretettel a szülőket és gyermekeiket egyedi babaúszó foglalkozásaimra. Helyszín: Dunabogdány, Általános Iskola tanuszoda Oktató: Szirmay Mercédesz, telefonszám: +36 20 969 5052 E-mail: [email protected] Honlap: www.babauszas-babaklub.hu Facebook: babaúszás babaklub néven

ÁLLÁSHIRDETÉS A Visegrádi Ásványvíz Kft. gyakorlattal rendelkező munkatársakat keres targoncás, gépkezelő és műszakvezetői munkakörökbe. Villanyszerelői vagy elektronikai végzettség és tapasztalat előny. Jelentkezéseket az [email protected] e-mail címre várjuk.

Közösségi hírek

3

GÖRGEI EMLÉKÉV VISEGRÁDON Görgei Artúr honvédtábornok, hadügyminiszter halálának 100. évfordulójára Visegrád Város Önkormányzata és a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma idén különleges programsorozatot szervez. Az emlékév igen színes programjai között szerepel: konferencia az 18671916-os történelmi időszakról Visegrád vonatkozásában, kiállítás, iskolai vetélkedő, emléktúra, fúvószenekari koncert, emlékhelyek ünnepélyes koszorúzása, az emlékévhez kapcsolódó naptár elkészítése. A Görgei emlékév ünnepélyes nyitórendezvénye 2016. január 30-án 16 órakor volt a visegrádi királyi palota nagytermében. A műsorban a köszöntők és a programtervezet ismertetése után az ünnepi elő-

adást Dr. Hermann Róbert az MTA doktora, egyetemi tanár tartotta a „A Görgei kutatás problémái” címmel. A rendezvény fővédnöke Dr. Áder János köztársasági elnök volt. Görgei Artúr 1874-től egészen haláláig élt Visegrádon testvére, István házában. Megpróbáltatásokkal terhes élete, emberi nagysága legjelesebb kortársaira emlékeztet. Rendületlenül szerette hazáját, a jutalmakat, elismerést visszautasította,

a nélkülözést, rágalmakat, mellőzöttséget némán tűrte. Más bírát, mint lelkiismerete szavát nem fogadott el maga felett. Egyéni érdekeinél, saját dicsőségének, egész életénél fontosabb volt számára társai, a nemzet érdeke. „…minden erényeivel és hibáival egész férfi és hős volt, a szó legszebb értelmében…”- írta róla gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok az aradi börtönben. Hogyan próbál Kisoroszi hozzájárulni a Görgei emlékévhez? A Görgei emlékévhez Kisoroszi is csatlakozik. Termé-

szetesen a fontos eseményeken való részvételi szándékát jelezte Visegrádnak, de talán egy érdekes kiállítás szervezésével gazdagíthatja is a programsorozatot. Ujváry Ignácz festőművész és Görgei Artúr kapcsolata, barátsága még kevesek előtt ismert. A hagyatékát ápoló Ausztráliában élő rokon, Ujváry Valéria, (akitől a Kisoroszi Önkormányzat sikeresen megvásárolta az Ujváry műtermet), azonban említést tett a két férfi ismeretségét bizonyító levelezésről, dedikált fotókról. Megígérte, hogy eljuttatja ezeket a dokumentumokat. Reméljük, hogy a Kisoroszi Önkormányzat szervezésében így létrejöhet egy különleges kiállítás, amely tiszteleg majd Görgei Artúr személye előtt. Székelyhidi-Csáforda Mónika

A MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR HÍREI Szerdai napon a kisoroszi óvodások könyvtári foglakozáson vettek részt. Először, Fekete István íróról beszélgettünk, mivel 2009-ben az óvodát, Fekete Istvánról nevezték el. 1900. 01. 25-én született Göllén, (1970. 06. 23. - Budapest) ifjúsági könyveket, állat és vadásztörténetekről írt. Vuk, a kis rókáról szól, Kele a gólyáról, Lutra a vidrá-

ról, Bogáncs a kutyáról, Tüske vár, Téli berek, és még sok más művéről lehetne említést tenni. Meséltem a gyerekeknek, majd a könyvtári könyvekkel ismerkedtek. A Művelődési házban, zajlik az élet, óvodások balett oktatása, country tánc, nyugdíjas klub, foltvarrás, társastánc, taekwondo programokkal. Tervezek, színházi előadást

gyerekeknek, és felnőtteknek, kézműves foglalkozást az óvodások részére, verses-zenés felolvasást, country bált, írók, költők könyvbemutatóját, ezzel kapcsolatos beszélgetéseket. Ezeknek a programoknak a megvalósításához, az Önkormányzat 2016-os évi költségvetési tervezetének a jóváhagyása szükséges. Könyvtár nyitvatartási idő Hétfő 14:00-17:00 Kedd zárva Szerda 14:00-19:00 Csütörtök zárva Péntek 10:00-12:00, 15:00-19:00 Szombat 09:00-13:00 Vasárnap zárva Kovácsné Molnár Zsuzsa könyvtáros Telefon +36 26 630 505 e-mail: [email protected]

w w w. k i s o r o s z i . h u

Közösségi hírek

4

Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre!

A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989től január 22-én ünnepeljük A Magyar Kultúra Napját, és 1993-tól már a pedagógusokat is ekkor tüntetik ki. „Nagyság és szerencse: két egészen különböző dolog, s mégis a sokaság e kettőt rendszerint összetéveszti.” A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust. Először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő „ a magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül, 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. A Himnuszt 1844-ben

egy pályázat nyerteseként Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere zenésítette meg. A művet 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel először. A 193 éves Himnuszt a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká, hivatalosan azonban csak az 1949. évi alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába. A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben, majd a Hazafias Népfront fórumain hívta fel a figyelmet egy ilyen ünnep fontosságára. „Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is” - mondta a kezdeményező.

HIMNUSZ Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villamidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének!

Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett, s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág, és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger felette. Vár állott, most kőhalom; Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! Szánd meg, isten, a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! Cseke, 1823. január 22. Azóta a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik január 22. alkalmával a magyar kulturális értékekről. Scumayer Tamás

Közösségi hírek

5

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN Kisorosziban a Művelődési házban január 22-én megtartott A Magyar Kultúra Napja ünnepségünkön a Himnuszt iskolánk tanulói szavalták el jelképezve azt, hogy hamarosan ők veszik át tőlünk felnőttektől a kultúra ápolásának hagyományát is. A továbbiakban a megemlékezés a Kisorosziban élt művészekről szólt, hiszen településünk a múltban is számtalan művésznek adott otthont és jelenleg is sok művész találja itt meg az alkotáshoz szükséges ihletet és

nyugalmat. Megemlékeztünk Újváry Ignác és Újváry Ferenc festőkről, akiknek a műtermét megvette Kisoroszi Község számára az önkormányzat. Megemlékeztünk Zajti Ferenc, Biai-Főglein István, Korga Sándor és Dienes Gábor festőművészekről. A ma itt élő művészekkel természetesen bármikor találkozhatunk. Az irodalom képviselői is merítettek ihletet a kisoroszi tájból és életből, itt élt és alkotott egy ideig többek között Baktay Ervin, Fekete István, óvodánk névadója,

AZ ÖKUMENIKUS IMAHÉT ÖRÖMEI „ Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! „ 133. Zsoltár Az idén is átélhettük ennek szépségét és gyönyörűségét. Olyan jó volt találkozni újból Római Katolikus testvéreinkkel. Oly jó volt látni, átérezni szeretetüket, s megtapasztalni azt, hogy sokkal erősebb a szeretet, ami összefűz minket Jézus Krisztusban, mint azok az elválasztó erők, amelyek évszázadok során ékelődtek közénk. Az Igehirdetések is erről a szeretetben levő erőről és hatalomról szóltak. Kedden a Római Katolikus templomban voltunk együtt, ahol arra biztatott Isten Igéje, hogy tegyünk jót egymással, mert ha azt meg tudjuk tenni, akkor sokkal könnyebb lesz egymás mel-

lett élni. Ugyanis aki jót tesz a másikkal, az megszereti azt, s a szeretet soha nem akar ártani. Csütörtökön a Református Misszióban gyülekeztünk, ahol az Igehirdetés Ábrahám példájából kiindulva bíztatott minket arra, hogy tartsuk meg, járjuk végig a Hit útját, azaz a minden körülmények között az Istenre hallgató ember útját. Mindkét alkalommal agape, szeretetvendégség keretében is együtt voltunk. Közös asztalnál ülve, a beszélgetések során is tovább erősítettük összetartozásunkat. Hálás szívvel köszönjük meg Istennek, hogy évről-évre indít bennünket erre a találkozásra, ahol békesség költözik a szívbe és öröm az életünkbe. Mert bizony jó egymással testvérként összeölelkezni! Pályi Péter református lelkipásztor

Simonfy András, Mészöly Miklós és felesége Polcz Alaine és Nádas Péter is. Befejezésképpen a műsor meglepetésvendégeit köszöntöttük: Péterfy-Novák Évát és Péterfy Gergely, József Attila és Aegon díjas írót. Péterfy Gergely mondott néhány keresetlen szót arról, hogy miért jó Kisorosziban élni és alkotni és mennyire fontos, hogy pl. az ilyen ünnepségekkel átadjuk a gyermekeknek a kultúra szeretete iránti igényt. K.G.

 ŽŽ    Ž  ŽŽ  Ž         0ĬV]DNLYL]VJ Ji]WDWiVHUHGH HWYL]VJiODW

 6Ž Ž <  <     



7DKLWyWWIDOX6]DEDGV ViJ~W 9iFLUpYIHOp7ULDQRQHPOpNPĬQpOEDOUD  

%HMMHOHQWNH]pV

      

1\LWYDWDUUWiV LJ 3iURVKpW6]RLJ

w w w. k i s o r o s z i . h u

Közösségi hírek

6

„KISZÖKIK – AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGBA…” Ady Endre halála óta immár 97 év telt el, alig néhány hónappal az első világháború veszteségei után mély gyász sújtja a hazát és az irodalmat kedvelők közösségét, „Ady Endre a költőóriás, a géniusz 1919. január 27-én mégiscsak kiszökik – az örökkévalóságba.” - Robotos Imre szavait idéztem, és talán valóban csak kiszökött, mert szelleme, emberi nagysága, és a gondolatai az óta is itt élnek közöttünk a versei által. Minden intelme és minden sora üzenet volt a jövőnek. Itt most először valljon önmagáról, egy önéletrajzának részletében: „Születtem pedig, hajh, 1877. november hó 22-ik napján. Szilágy megye Érmindszent községében, a régi KözépSzolnok vármegyének Szatmárral határos érmelléki kis falujában. Az apám, Ady Lőrinc a belső Szilágyságból, Lompértből került ide, mikor édesanyámat, az egykori érmindszenti református papnak korán elárvult leányát, aki egy falusi kisbirtokos nagybácsi fogadott föl, feleségül vette. Az anyám családja ősi protestáns papi család, miként erdélyi kálvinista papleány, Visky leány volt apai nagyanyám – nagyapám, Ady Dániel pedig a Wesselényiek számtartója s lompérti földbirtokos. Engem 1888ban a nagykárolyi piarista gimnáziumba vittek, ahol az alsó négy osztályt végeztették el velem a kedves emlékű, nagyon derék kegyes atyák. Talán – s ha igen, alaptalanul – katolikus hatásoktól féltettek otthon, mikor az ötödik gimnáziumi osztályra elvittek a vármegyei ősi, kálvinista zilahi „nagyiskolába”, a mai Wesselényi-kollégiumba. Nagykárolyban és Zilahon is eminens diák voltam, habár a szorgalom akkor se volt sajátságom, s magam viselete pedig fogcsikorgató, de gyakran megvaduló szelídség. Jogásznak kellett mennem Debrecenbe, mert így leendett volna belőlem apám kedve szerint valamikor főszolgabíró, alispán, sőt mit tudom én mi, ám igen gyönge jogászocska voltam. Budapesten, újra Debrecenben, később Nagyváradon is megújítottam kényszerű jogászkísérleteimet, de már rontóan közbenyúlt szép, kegyes terveimbe a hírlapírás. Debreceni félig jogász, félig újságíró, kissé csokoniaskodó életemből sikerült kiszabadulnom, s 1900 január elsején Nagyváradon kezdtem dolgozni egyik na-

pilap szerkesztőségében és már véglegesen és hivatásosan hírlapíróként. Nemsokára a Nagyváradi Napló szerkesztője lettem, sokat írtam, de kevés verset, dacból, öntemetésből, mert hát költőnek lenni hóbortos és komikus dolog. „ Nagyváradon 1909. júniusában, az „Új festők” kiállításán elmondott versében pedig így írt önmagáról: Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény. De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak. Ezért minden: önkínzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének S lennék valakié, Lennék valakié. „Vagyok, mint minden ember: fenség, lidérces, messze fény, szeretném, hogyha szeretnének” – Szeretjük ! Egy ország, sőt egy világ szereti és méltán emlegeti – bárhová illő szavait idézve – Ady Endrét, nagyok között is tán a legnagyobbat. Ady nagyon szerette a hazáját. Hazaszeretete már fiatalkori költészetében szenvedélyesen benne van, akkor írott versei az úgynevezett magyarságversek. A föl-földobott kő Föl-földobott kő, földedre hullva, Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad. Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbusong s lehull a porba, Amelyből vétetett. Mindig elvágyik s nem menekülhet, Magyar vágyakkal, melyek elülnek S fölhorgadnak megint. Tied vagyok én nagy haragomban, Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban Szomoruanmagyar. Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan, Kicsi országom, példás alakban

Te orcádra ütök. És, jaj, hiába mindenha szándék, Százszor földobnál, én visszaszállnék, Százszor is, végül is. /1909./ Halála előtt, már súlyos betegen is mélységesen aggódott a haza sorsáért és előre érezte az akkor éppen aktuális bajt, az első világháború hazánkra leselkedő borzalmait. Pacifista volt, ellenezte a háborút, óvni szerette volna hazáját és a haza népét. Hatvany Lajos bíztatására még összeszedte új verseit és 1918 nyarán megjelent az utolsó kötete, „A halottak élén” címmel. Ez a kötet a háborús verseit tartalmazza. Álljanak itt Schöpflin Aladár szavai, tökéletesen kifejezve Ady hazája iránti szeretetét és aggodalmát: „A mai Ady fölébe került az életnek, olyan teljesen, mint kevesen mások, érzi fájdalmát, kétségét, dühét, egész boldogtalan díszharmóniáját, de köze hozzá mind kevesebb van és alakításában részt venni nem akar, mert megértette, hogy úgyis hiába, a fátum sínjein megy tovább eleve- elrendeltetés szerint minden, vak sors vezeti az embert ködös útján feltartóztathatatlanul. Olyan világfölötti szomorúság van az érzéseiben.” Krónikás ének 1918-ból /részlet/ Iszonyú dolgok mostan történűlnek, Népek népekkel egymás ellen gyűlnek, Bűnösök és jók egyént keserűlnek S ember hitei kivált meggyöngűlnek. Ember hajléki már rég nem épűlnek, Szivek, tűzhelyek, agyak de sérűlnek, Kik olvasandják ezt, majd elképűlnek, Ha ő szivükben hív érzések fűlnek. Jaj, hogy szép álmok ígyen elszörnyűlnek, Jaj, hogy mindenek igába görgyűlnek, Jaj, hogy itt most már nem is lelkesűlnek, S mégis idegen pokol lángján sűlnek. Ady nem csak a háborút okozó eseményeket látta előre és később sem pusztán a háború veszteségeit siratta, nem csak a harcokra gondolt, hanem valami mást is siratott, valami olyasmit, ami megfoghatatlan, ami a nagy dúlásban talán észrevétlenül odaveszett, az emberséget, magát az embert, az élet szépségét.

Közösségi hírek

7

Néztük, az Ember Különbje magas szivárvány-hidon Istenülésnek a mint neki-vág És gazdagodik, mind gazdagodó Kényességekkel, új ingerekkel S hogy mégis-mégis szép e hivalgó Jószág, az Ember: maga a világ. /Tegnapi Tegnap siratása részlet/ Azt írtam valahol az elején, Ady mindig aktuális és üzen a jövőnek. Igen, én ezt érzem. Felteszem magamnak is a nagy kérdést, mit is jelent nekem Ady és hogyan fedeztem fel igazán a verseit és a költői nagyságát? Jó kérdés. Iskolásként Adyt szeretni és érteni nem könnyű dolog, mert a gyermeki lélek nem ér fel az ő magasságaihoz és egy gyermek nem érti gondolatainak mélységét és a szimbolizmust. Ady nekem még túl a gyermekkoron is sokáig nehéz és kemény volt, súlyosnak, hidegnek találtam a verseit, pedig akaratomon kívül vonzottak. Újra és újra kezembe vettem és olvastam a kötetet. Mindenáron meg akartam érteni, aztán csak múlt az idő és egyszer csak hirtelen, szinte villámcsapásként belém hasított Ady hangja. Sokat olvasgattam a verseit és szép lassan, fokozatosan a hatása alá vont a költői géniusz. Van a verseinek egy megmagyarázhatatlan, de erősen szuggesztív hatása. Bármiről szól is a vers, bármi is a mondanivaló Ady minden sora lelkesít, felkavar, különös erőt sugároz. Adyval kapcsolatos érzéseimet, gondolatimat jól példázza egy fiatal kolozsvári orvosnő, dr Kovács Margit vallomása, aki élete utolsó nyarán látogatta meg Csucsán és orvosként is megvizsgálta az akkor már nagyon beteg Adyt és a következőt jegyezte fel: „Ma is borzongva gondolok rá – írta évtizedekkel később – de elönt a személyes varázs melege és fénye is. mely Adyból áradt. Én hiszek abban – és ezt majd fel fogják fedezni – hogy minden ember kisebb nagyobb mértékben energiaforrás. Ady hatalmas energiaforrás volt,, csak úgy sugárzott a szeméből , a keze fogásából, a hangjából való rejtelmes, hallatlanul vonzó erő. /1918 aug. vége/” Igen, Adyt valóban csak csodálni lehet, ma is hat és meggyőződésem, hogy örökké hatni fog a varázs, a borzongató erő, ami a verseiből sugárzik. Korbuly Gertrud

KISKERT NAGY ÖRÖM 2016. ÉVI PÁLYÁZAT A KISOROSZI KERTTULAJDONOSOK SZÁMÁRA Mindnyájan örömmel tapasztaltuk a tavalyi év sikereit: 62 résztvevő indult az Önkormányzat által támo-

gatott helyi pályázaton. A megfogalmazott célok, most is hasonlóak a tavalyihoz: a helyi konyhakerti tevékeny-

ség népszerűsítése, az egykor nagyon jól működő kisoroszi zöldség- és gyümölcstermelés hagyományainak őrzése és ápolása, valamint a megszerzett termelési tapasztalatok átadása a fiatalabb generációk számára. Előreláthatólag február 20-ától lehet érdeklődni a jelentkezési adatlapokért, melyek nálam lesznek megtalálhatók. Miután a kedves jelentkezők az adatlapot kitöltötték, megkaphatják a vásárlási utalványokat, melyet a velünk együttműködő Gazdaboltban lehet beváltani. Biztatom Önöket, hogy az idén is minél több örömet leljenek a kiskertjük művelésében! Benedek Károly képviselő Tel.: 06-30 333-1975

FEKETE ISTVÁN ÉVFORDULÓ AZ ÓVODÁBAN Fekete István születésének 116. évfordulójára emlékeztünk. Előző héten, egy mindenki által kedvelt meseregényt a Vukot vetítettük a gyermekeknek. Ezen kívül könyvtárlátogatáson megismerkedtek az író több művével. 2016. Január 25-én, megemlékezést tartottunk. Meghívott vendégeink között volt Dévényi Éva, aki a Fekete István Baráti Társaság tagja. A társaság megbízásából, Ő tárta fel az író 1958-as Kisorosziban való tartózkodásának részleteit és indítványozta a névadást. Meghívott volt még, Futaki ( Horog ) József

ny. tanár úr, a Kisoroszi Helytörténeti Gyűjtemény létrehozója, akivel Fekete István 1958 -as Kisoroszi kapcsolatait járták körül. Emlékezésünket azzal zártuk, hogy az óvoda pedagógusai, szülők, Varga Istvánné nyugdíjas óvónő és Benedek Károly képviselő körében, Nádasdy-Csontos Elek polgármester úr Dévényi Éva kíséretében elhelyezte az emlékezés koszorúját, a Németh József helyi fafaragó által készített emléktáblán. Köszönjük a közös emlékezést. Szűcsné Vitéz Éva óvodavezető

w w w. k i s o r o s z i . h u

Közérdekű információk AZ ÁRTÉRI ERDŐ RENDEZÉSE

Már az előző önkormányzat is tett erőfeszítéseket a Kis-Duna partján található ártéri erdő rendezésére. Örömmel tudatjuk, hogy most a szakhatóságokkal folytatott sikeres tárgyalássorozat és több helyszíni szemle után PE/KTF/1433-1/2016 ügyiratszámmal, Dr Tarnai Richárd kormánymegbízott ellenjegyzésével engedélyt kaptunk a felsőbb hatóságtól, hogy a Kis-Duna partján az ártéri erdőt ligetesíthessük. Az engedély olyan feltételeket szab, amit be tudunk tartani. A munkálatokat, a szakmaiságot képvselve Tóth Zsolt erdőmérnők úr felügyeli. A munka mértéke sok ember közös tevékenységét kívánja meg, így számítunk arra, hogy az itt élők közül sokan megjelennek és segítenek a munka dandárjának elvégzésében. Aki teheti, jöjjön és tegyünk együtt azért, hogy kellemes környezetet teremtsünk úgy, hogy a természettel való harmóniát is megőrizzük! Számítunk Önökre Önökért!

Három időpontot jelöltünk ki egyelőre, ezek a következők: • 2016. február 27. • 2016. március 05. • 2016. március 12. Az lesz a végleges időpont, amelyik a legkedvezőbb időjárással kecsegtet. A találkozó pontos időpontját később plakáton, interneten (weboldal, facebook esemény) jelezni fogjuk. Ezen az eseményen főleg felnőttekre lesz szükség, így a gyermekek részére szakszerű felügyeletet biztosítunk a helyszín közelében, ahol a gyerekek még tanulhatnak és segíthetnek is! Szerszámokat korlátozott mennyiségben tudunk biztosítani, ezért kérjük, hogy hozzanak magukkal, amennyiben van: • kesztyűt • kézifűrészt - elsősorban gallyvágó fűrészt) • motoros fűrészt • gereblyét További részletekkel később jelentkezünk!

KISOROSZI HÍRMONDÓ Kiadja: Kisoroszi Község Önkormányzata. Felelős szerkesztő: Kisoroszi jegyzője. Nyomdai előkészítés és kivitelezés: Poremba Kft. 1162 Budapest, Kistelek u 6/a. Telefon: +36 1 231 0983 Lapzárta minden hónap 25-én. Az újságba szánt anyagokat Microsoft office vagy plain text formátumban, a képeket minimum 1024x768-as felbontásban, nyers formában (.raw, .jpg) várjuk az [email protected] címre. EXIF ellenőrzést végzünk. Tel.: +36 26 392 015. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött anyagok között a helyhiányra tekintettel válogasson.

8

Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy dr. Rozsályi Károly háziorvos betegsége miatt rendelési ideje bizonytalan ideig megváltozik! Megértésüket köszönjük! Háziorvosunk helyettesítését természetesen folyamatosan megoldjuk. A rendelési időről szíveskedjenek tájékozódni a kifüggesztett értesítőkről és az internetes facebook oldalunkról. Kisoroszi Rendelő telefonszáma: 26/392-070, az asszisztens a megszokott rendelési időben a rendelőben tartózkodik. A helyettesítés ideje alatt sürgős esetben a mentőszolgálat hívható a 104 vagy a 112 telefonszámokon! Kisoroszi Község Önkormányzata Dr. Rozsályi Károly háziorvos

TÁMOGASSA ADÓJÁNAK 1%-ÁVAL KISOROSZIT! Tisztelt Kisorosziak, Kisoroszi Barátai! Kérjük Önöket, 2016-ban is támogassák adójuk 1 százalékával Közalapítványunkat, településünket. Adószám: 18706086-1-13 Tisztelettel és köszönettel: Kisoroszi Fejlődéséért Közalapítvány Kuratóriuma