KISKUNMAJSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

1

KISKUNMAJSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

GAZDASÁGI PROGRAMJA (2011-2014)

Kiskunmajsa Város Gazdasági Programja 2011-2014

2

Tartalomjegyzék: I. Helyzetelemzés 1. A település helyzetének feltérképezése 2. Az önkormányzat gazdasági helyzetének és tendenciájának megismerése 2.1. A vagyoni helyzet elemzése 2.2. A pénzügyi helyzet 2.3. A költségvetés főbb szerkezete és a várható tendenciák 3. A 2006 - 2010 évekre vonatkozó gazdasági program végrehajtásának értékelésre 4. Folyamatban lévő beruházások, fejlesztések 5. A különböző szintű fejlesztési-, szolgáltatási-, és egyéb programokkal kapcsolatos érintettség 6. A gazdasági program támogatottsága

II. A gazdasági program 1. Fejlesztési elképzelések 1.1 Ipar 1.2 Idegenforgalom 1.3 Infrastruktúra 2. Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése 2.1 Általános foglalkoztatást segítő célok és feladatok 2.2 Közmunkások foglalkoztatása 3. A településfejlesztési politika célkitűzései 3.1 A településfejlesztés széles nyilvánossága 3.2 A településfejlesztés átgondoltsága 3.3 A településrendezési terv 3.4 Felkészülés a pályázatokra 3.5 Településfejlesztési célok 4. Az adópolitika célkitűzései 4.1 A helyi adókkal kapcsolatos adópolitikai célkitűzések 4.2 Egyéb adókkal, adó jellegű bevételekkel kapcsolatos adópolitikai célkitűzések 4.3 Az adópolitikai célkitűzések érvényesítése 5. Az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldások 5.1 Közigazgatás 5.2 Az épített- és természeti környezet védelme 5.3 A lakás és egyéb önkormányzati helyiség gazdálkodás 5.4 A vízrendezés és csapadékvíz elvezetés 5.5 Csatornázás 5.6 A köztemető-fenntartás 5.7 A helyi közutak és közterületek fenntartása 5.8 A helyi tömegközlekedés 5.9 Parkolási lehetőség biztosítása 5.10 A köztisztaság és településtisztaság fenntartása 5.11 A helyi tűzvédelem 5.12 A közbiztonság helyi feladatainak ellátása 5.13 Közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, energiatakarékosság


4. oldal 6. oldal 6. oldal 6. oldal 7. oldal 8. oldal 10. oldal 11. oldal 11. oldal 11. oldal 12. oldal 12. oldal 13. oldal 14. oldal 15. oldal 15. oldal 15. oldal 16. oldal 16. oldal 16. oldal 17. oldal 17. oldal 18. oldal 18. oldal 19. oldal 20. oldal 20. oldal 21. oldal 21. oldal 21. oldal 22. oldal 22. oldal 23. oldal 23. oldal 24. oldal 25. oldal 26. oldal 26. oldal 26. oldal 27. oldal 27. oldal

3 5.14 Közreműködés a foglalkoztatás megoldásában 5.15 Gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésről, az oktatásról 5.16 Gondoskodás az egészségügyi ellátásról 5.17 Gondoskodás a szociális ellátásról 5.18 Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás 5.19 Közösségi tér biztosítása, valamint a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása 5.20 A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása 5.21 Egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése 6. Településüzemeltetési politika célkitűzései 7. A gazdasági program megvalósítása 7.1 A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése


28. oldal 28. oldal 29. oldal 30. oldal 30. oldal 31. oldal 32. oldal 32. oldal 32. oldal 34. oldal 34. oldal

4

I. Helyzetelemzés 1. A település helyzetének feltérképezése A település földrajzi elhelyezkedése Kiskunmajsa a Dél-alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében található. A település a Homokhátság termelési tájkörzetének dél-keleti övezetében helyezkedik el. Területe 22.198 ha. A város a Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza vasút vonal mellett terül el. Áthalad rajta az 5405 és az 5402 jelű országút. Az M5 autópálya 14 km-re található. A város és vonzáskörzete tanyás szerkezetű. Kiskunmajsa a területfejlesztés szempontjából hátrányos helyzetű kistérség központja, körzetközponti szerepet tölt be. Vonzáskörzetéhez tartoznak Csólyospálos, Jászszentlászló, Kömpöc, Móricgát és Szank községek. A kistérség hagyományosan mezőgazdasági terület, az ipar fejlődése lassú. A település egyik fejlődési iránya a turizmus, amely az 1984-ben feltárt termálvíz természeti kincsre épül. A másik fejlődési irány az iparfejlesztés, amelyhez 70 ha területű ipari park áll rendelkezésre. Az ipari park területéből 13,6 ha komplexen közművesített, amely alkalmas befektetők fogadására. A település természeti környezete A település természeti értéke a tartósszegfű, természetes élőhelye Bodoglár, amelyet turisztikai attrakcióként tanösvény túra keretében szakember mutat be az érdeklődőknek. Szőlő- és gyümölcstermesztésnek évszázados hagyománya van a településen. Az előbbire épül a borászat, a meggy termesztésre pedig élelmiszer-feldolgozó ipar. A talaj gyenge termőhelyi adottságú, jellemzően szántó és legelő a művelési ága. Erdészeti fafajok közül az alföldi fajták (akác, nyár) honosak. A város közigazgatási területén a vadászati jogot a földtulajdonosok két Vadásztársaság útján haszonbérlet keretében hasznosítják. Infrastrukturális ellátottság Az ivóvíz, szennyvíz és elektromos hálózat 100 %-ban kiépített a településen. A csapadékvíz elvezető rendszer részben kiépített. Demográfiai adatok A népességszám alakulása: 1985 12.993

1990 12.662

1995 12.585

2000 12.232

A település népsűrűsége 53 fő/km2. Várható tendencia: a népesség számának további csökkenése.


2005 12.054

2010 11.857

5 A népesség korcsoportos megoszlása: 0-2 év 228 fő

3-5 év 333 fő

6-13 év 979 fő

14-17 506 fő

18-54 6195 fő

55-59 831 fő

60-69 1338 fő

70-79 943 fő

80 felett 493 fő

Öregedési index: 180,12. Várható tendencia: a lakosság elöregedésének további növekedése. A gazdasági erő elemzése (vállalkozások, munkanélküliek) Kiskunmajsán a vállalkozók száma (őstermelőkkel együtt): 1886 db. Vállalkozások által befizetet iparűzési adó az elmúlt 5 évben (adatok Ft-ban): Év 2010. 2009. 2008. 2007. 2006.

Adóbevétel 364 272 659 357 776 292 393 316 029 354 184 499 301 056 548

Kiskunmajsán a regisztrált álláskeresők száma 2011. februárban: 1068 fő. Nemek közti megoszlás: férfi (612 fő), nő (456 fő). A regisztrált álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint (fő): ált. iskolai végz. nélkül 107

általános szakiskola szakmunkásképző gimnázium szakközépiskola technikum iskola 394

12

345

82

72

főiskola

egyetem

25

4

27

Regisztrált álláskeresők megoszlása korcsoportonként (fő): 18 év és alatta+19 év

20 - 24 év

25 - 29 év

30 - 34 év

35 - 39 év

40 - 44 év

45 - 49 év

50 - 54 év

55 - 59 év

60 - 62 év + 62 év felett

23

155

115

141

172

136

121

113

78

14

Regisztrált álláskeresők megoszlása ellátási formánként (fő): pályakezdő

rendelkezésre állási támogatás

bérpótló juttatás

89

284

60

álláskeresési álláskeresési álláskeresési álláskeresési járadék segély I. segély II. segély III. 218

29


102

14

ellátás nélkül 361

6 Regisztrált álláskeresők megoszlása a folyamatos regisztráció hossza szerint (fő): 1-3 hónap

4-6 hónap

7-12 hónap

13-24 hónap

> 24 hónap

382

170

204

178

134

2. Az önkormányzat gazdasági helyzetének és tendenciájának megismerése 2.1. A vagyoni helyzet elemzése Az önkormányzat vagyona a 2010. évi zárómérleg alapján: 9.531 millió Ft (nettó). A vagyon az elmúlt időszakban növekedést mutat, melynek oka, hogy az önkormányzat több sikeres pályázatokon vett részt. Az önkormányzat vagyonszerkezete a következő:

Vagyonelem megnevezése Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető, a kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon) Egyéb (forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthető és megterhelhető)

Ingatlan (db)

Az összes vagyonból a vagyon részaránya

1094

51%

50

31,7%

499

4,2%

A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó főbb ingatlanok: utak, terek, járdák, esőbeállók, csapadék víz csatornák, közterületek építményei (térburkolat, öntözőrendszer, szökőkút, játszótér). Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó főbb vagyonelemek: polgármesteri Hhvatal, intézmények, üzemeltetésre átadott ingatlanok (vízmű, Móra Ferenc Iskola, Kistérségi Szociális Intézmény, buszváró, orvosi ügyelet, jelzőlámpa, katolikus óvoda, iskola), kisebbségi közösségi ház, kisebbségi önkormányzati lakások, ipari park építményei. Egyéb vagyon körébe tartoznak a következő ingatlanok: építési telkek, földterületek, lakások, üzlethelyiségek. Megállapítható, hogy a vagyon vagyonelem szerinti megoszlása kedvezőtlen, mert nagyon nagy a forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon aránya. 2.2. A pénzügyi helyzet Az önkormányzat pénzügyi, likviditási helyzetét az elmúlt időszakban az alábbiak jellemezték: •

az önkormányzatnak a fizetőképessége fenntartásához külön állami támogatást (ÖNHIKI) nem kellett igénybe vennie;


7

•

működési hitel felvételére évente kerül sor (a hitel jellemzői: a hitelintézet meghatározott kereten belül kölcsönt folyósít akkor és olyan mértékben, amikor és amennyiben az a számlatulajdonos elszámolási számláját terhelő fizetési megbízások teljesítéséhez szükséges, folyószámlahitel);

•

fejlesztési hitel felvételére az alábbiak szerint került sor: o Célhitel 111.000.000,meghitelezése;

Ft

(2004.

októbertől)

a

szennyvízcsatornázás

o Társulati Hitel 774.806.091,- Ft (2004. novembertől) a szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító bővítés megépítése; o MFB Refinanszírozott Hitel 82.348.000,- Ft illetve 217.652.000,- Ft (Keretnyitás: 2009. júniustól) Önkormányzati tulajdonú ingatlan felújításra, Európai Uniós pályázatok önrészének finanszírozása. •

a pénzügyi egyensúly, a folyamatos likviditás biztosítva volt.

2.3. A költségvetés főbb szerkezete és a várható tendenciák Az önkormányzat költségvetési rendeletében a költségvetési főösszeg az elmúlt 5 évben 2.000,0 millió forint körül mozgott. Kiadások A költségvetési kiadások szerkezete az alábbiak szerint alakult: Megnevezés Személyi jellegű kiadások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi jellegű kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Speciális célú támogatások Pénzeszköz átadások Felhalmozás kiadások Felújítási kiadások Felhalmozási c. pée. átadás Szociális c. kölcsön Finanszírozási c. kiadások Kiadások összesen Kiadások (e Ft-ban)

2006. 41,8% 13,4% 22,7% 0,3% 9,8% 4,1% 4,4% 1,3% 2,0% 0,0% 0,2% 100 % 2 107 349

A kiadások aránya és összege 2007. 2008. 2009. 39,2% 35,1% 34,4% 12,7% 11,4% 10,2% 21,8% 18,4% 21,1% 0,3% 0,2% 0,2% 10,6% 11,7% 11,8% 4,3% 5,8% 4,8% 1,7% 4,6% 6,0% 1,0% 1,4% 0,9% 2,3% 2,0% 2,8% 0,0% 0,0% 1,0% 6,1% 9,4% 6,8% 100 % 100 % 100 % 2 172 243

A költségvetési kiadások közül:


2 195 223

2 204 275

2010. 31,8% 8,1% 18,4% 0,2% 11,1% 5,4% 15,5% 0,6% 0,6% 0,9% 7,4% 100 % 2 600 588

8 • nőttek a speciális célú támogatások felhalmozási kiadások, felhalmozási célú átadások, szociális célú kölcsönnyújtás, finanszírozási célú kiadások; • csökkentek a személy jellegű kiadások, munkaadót terhelő járulékok; • és közel változatlan maradt a dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, pénzeszköz átadások, felújítások, kiadások aránya. A költségvetési kiadások közül a következő években várható, hogy: • a személyi juttatásokat, a munkaadókat terhelő járulékok nagyságát és arányát: • növeli: a kötelező munkabéremelés, minimálbér-emelés, kötelező átsorolások • csökkenti: - az átgondoltabb személyi juttatás-gazdálkodás miatti megtakarítás, - a létszámleépítés miatti megtakarítás (a 2010. évi létszámkeret: 275 fő); • a dologi jellegű kiadások nagyságát és arányát: - növeli: az infláció, - csökkenti: a takarékosabb, gazdaságosabb, megfontoltabb gazdálkodás. Bevételek A költségvetési bevételek szerkezete az alábbiak szerint alakul: Megnevezés Intézményi működési bevételek Önkormányzatok sajátos működési bevételei Önkormányzatok költségvetési támogatása Kiegészítések és visszatérülések Felhalmozási és tőkebevételek Támogatásértékű bevételek Véglegesen átvett pénzeszközök Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele, értékpapírok kibocsátásának bevétele Hitelek Pénzforgalom nélküli bevételek Bevételek összesen Bevételek (eFt-ban)

2006. 8,6%

A bevételek aránya és összege 2007. 2008. 2009. 8,3% 5,4% 6,5%

2010. 4,9%

40,1%

47,2%

37,3%

31,7%

24,6%

29,7%

24,1%

38,7%

35,9%

27,6%

1,5% 3,1% 6,1% 1,3%

1,9% 1,6% 3,7% 1,0%

2,2% 2,1% 3,0% 1,0%

1,8% 1,0% 5,1% 3,6%

1,4% 0,7% 11,2% 20,2%

0,1%

0,1%

0,1%

0,8%

0,8%

5,6% 3,9 % 100 %

8,3% 3,8 % 100 %

6,0% 4,2 % 100 %

10,4% 3,2 % 100 %

2,3% 6,3 % 100 %

2 182 946

2 264 702

2 277 117

2 409 650

3 288 867

3. A 2006 - 2010 évekre vonatkozó gazdasági program végrehajtásának értékelésre A gazdasági program célkitűzései részben teljesültek, a program részleges végrehajtását számos

pályázati forrás elnyerése tette lehetővé. A program megvalósításának főbb elemei a stratégiai célkitűzések tükrében: • Ipari Park infrastrukturális fejlesztése;


9 • EU szabványoknak megfelelő, korszerű hulladékgazdálkodás - szeméttelep rekultiváció; • Kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése; • Oktatási intézményi struktúra részbeni átalakítása, pedagógusok kompetencia alapú átképzése; • Kistérségi szintű orvosi ügyelet megszervezése; • Kistérségi járóbeteg-szakellátás beindítása; • Közlekedés fejlesztés (központi buszváró, jelzőlámpás csomópont, esőbeállók építése); • Részvétel a Dél-alföldi ivóvíz minőség javító programban; • Testvértelepülési kapcsolatok ápolása, erősítése. A program végrehajtása során nem teljesült célok és azok elmaradásának főbb okai:

Cél megnevezése • Idegenforgalom fejlesztése TDM szervezettel • Kis- és közepes méretű vállalkozások kiemelt támogatása • Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza felöl a város elkerülő közút megépítése • Ipari Park betelepítése • Idegenforgalmi koncepció kidolgozása • Kulturális intézményi struktúra módosítása, támogatások rendszerének átalakítása • Energetikai program • Városmarketing • • • • • • • • • • • •

Elkerülő utak megépítése Emelt szintű szociális otthon létesítése Parkolók építése IVS (piac infrastrukturális fejlesztése, városközpont rehabilitáció) Esélyegyenlőségi programok megvalósítása Közösségi terek fejlesztése Belterületi kerékpárút építés Oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése Üdülőfalu-belterület közti kerékpárút felújítása, közvilágítása Állati hulladék átvevő és gyűjtő telep létrehozása Üdülőfalu infrastruktúrájának fejlesztése Bentlakásos intézmények fejlesztése


Cél meg nem valósulásának oka • Pénzügyileg irreális célkitűzések • Kedvezőtlen pályázati lehetőségek • Szakmai konszenzus hiánya

• Képviselő-testület takarékossági, hatékonysági szemléletével nem harmonizáló célkitűzések • Megfelelő szakmai irányítás hiánya • A célkitűzések megvalósításában nélkülözhetetlen szereplők ellenérdekeltségei • Szerződésben rögzített kötelezettségek elmaradása • A pályázati lehetőségek elmaradása • Benyújtott pályázatok elutasítása (keretösszeg kimerülése, a benyújtott pályázati dokumentáció az értékelés során nem érte el a minimális pontszámot, szakmai alátámasztottság hiánya, jogosultsági követelményeknek való meg nem felelés, támogató határozat hiánya)

10 4. Folyamatban lévő beruházások, fejlesztések Az önkormányzatnál a következő beruházások, fejlesztések megvalósítása van folyamatban: 4.1 „A kiskunhalasi és kiskunmajsai kistérség könyvtárai a minőségi szolgáltatásokért” című TÁMOP 3.2.4-08/1-2009-0038 számú pályázat A beruházás:  megkezdésének időpontja: Támogatási Szerződés megkötésére 2009. szeptember 25-én került sor;  várható befejezési időpontja: 2011. június 30. (várhatóan elfogadásra kerülő módosít időpont);  a beruházás tervezett és eddig teljesített kiadásai és forrásai: Kiskunmajsa város 9.412.282,-Ft támogatásban részesült. A támogatás mértéke a Projekt elszámolható összköltségének 100 %-a. Az Önkormányzat a pályázatírás költségeihez bruttó 120.000,- Ft-ot biztosított, melynek utalása megtörtént. Az előleg összege felhasználásra került (3.294.298,- Ft). Majd ezen felül 2010. december 31-ig a pályázat teljesített (megelőlegezett) kiadásai összesen: (ÁFÁ-val együtt) 3.428.732.-Ft. 4.2 Bölcsőde komplex fejlesztése Kiskunmajsán (DAOP-4.1.3/B-09-2009-0009) A beruházás:  megkezdésének időpontja: 2010. november 1.  várható befejezési időpontja: 2011. augusztus 31.  a projekt összköltség: 81.781.946 Ft. 4.3 Művelődési Központ felújítása Kiskunmajsán (DAOP-4.1.3/C-09-2009-0006) A beruházás:  megkezdésének időpontja: 2010. szeptember 1.  várható befejezési időpontja: 2011. április 30.  a projekt összköltség: 55.019.500 Ft. 4.4 Út az Ipari Parkhoz Kiskunmajsán A beruházás:  megkezdésének időpontja: 2011. május 2.  várható befejezési időpontja: 2011. november 31.  a projekt összköltség: 64.662.419 Ft. 5. A különböző szintű fejlesztési-, szolgáltatási-, és egyéb programokkal kapcsolatos érintettség


11 Az önkormányzat gazdasági programját alapvetően befolyásolják azok a fejlesztési-, szolgáltatási-, illetve egyéb programok, melyekben területi elhelyezkedése, illetve céljai miatt érintett. Az önkormányzatot érintik az alábbi régiós programok:  Dél-Alföldi Regionális Ivóvízminőség Javító Program  Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Program

Az önkormányzat részt vesz a következő kistérségi programokban:  Kiskunmajsai Kistérségi Szociális Szolgáltatásfejlesztési Program

6. A gazdasági program támogatottsága A gazdasági program kellő megalapozottságát, a különböző vélemények és érdekek figyelembevételét biztosítja, hogy a 2010. évi helyhatósági választásokon induló pártok, jelölő szervezetek által megfogalmazott célkitűzések, a lakosság, vállalkozások, civil szervezetek részéről megfogalmazásra került igények és javaslatok, az önkormányzati intézmények fejlesztési célkitűzései, a 2006-2010. közötti gazdasági programban szereplő, de meg nem valósított fejlesztések, az önkormányzati képviselők által megfogalmazott és az önkormányzathoz benyújtott, választókörzeti szintű fejlesztési javaslatok alapján készült el. A 2010-2014. közötti gazdasági programot az alábbi bizottságok tárgyalták meg és javasolták elfogadásra az önkormányzatnak: Egészségügyi, Szociális, és Sport Bizottság; Oktatási, Közművelődési és Jogi Bizottság; Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság.

II. A gazdasági program Kiskunmajsa Város Önkormányzata a gazdasági programban deklarálja, hogy a célok eléréséhez alapelvnek tekinti az integritást, széleskörű nyilvánosságot, az esélyegyenlőséget, fenntartható fejlesztést. Az Önkormányzat gazdasági programjában elsődleges szempont a jogszabályi kötelezettségek teljesítése. E program által kitűzött cél a társadalmi, gazdasági fejlődés, a népességmegtartó képesség erősítése, a térségközponti szerep növelése magas szintű szolgáltatásokkal. Stratégiai cél az önkormányzati gazdálkodás pénzügyi egyensúlyának megteremtése, a lakosság igényeihez igazodó fejlesztések megvalósítása, az életkörülmények javítása, a város tőkevonzó képességének, versenyképességének növelése, munkahelyteremtő beruházások ösztönzése. Az önkormányzat a kisebbségi politikájában biztosítani kívánja a szegregáció mentességet és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítését. Az önkormányzat kötelező feladatainak egy részét a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás útján látja el, ezért fontosnak tartja az önkormányzati és a társulási célok valamint költségvetések összhangját. A közpénzből nyújtott támogatások kapcsán kiemelt figyelmet kell kapnia a civil szervezetek és az önkormányzati döntéshozók közötti átfedésből fakadó összeférhetetlenségi kockázatoknak.


12 1. Fejlesztési elképzelések Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2011-2014. évekre a következő általános fejlesztési elképzeléseket határozza meg:  A gazdaságélénkítést, munkahelyteremtést elősegítő beruházások, programok megvalósítása;  A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés);  Intézményi épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva;  Helyi és térségi turisztikai desztináció menedzsment szervezetek létrehozása és fejlesztése;  Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése;  Turisztikai szolgáltatások fejlesztése;  Környezetbarát, helyi élelmiszerek piacának fejlesztése;  Tanyák és tanyás térségek megőrzése, fejlesztése;  Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojekt megvalósítása;  Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósítása;

1.1

Ipar

A helyi iparral, illetve vállalkozásokkal kapcsolatos elképzelések megvalósítása azért fontos feladat, mivel a vállalkozások közvetve-közvetlenül a település fejlődését segítik, javítják a termékekkel, szolgáltatásokkal való ellátottságot, munkahelyet teremtenek, adóbevételekhez juttatják az önkormányzatot. A Kiskunmajsai Ipari Park területéből 13,6 ha komplexen közművesített, folyamatban van az Ipari Parkba - az állami közútról vezető - belterületi útszakasz felújítása és a kiskunfélegyházi autópálya lejárótól az állami közút felújítása. További feladatok:  népszerűsíteni és vonzóvá tenni a helyi ipari területet (honlap, városmarketing);  szorgalmazni a vállalkozások megtelepedését a területen.  meghatározni az Ipari Parkban lévő közművesített telkek bérleti és értékesítési feltételeit;  háttéripari szolgáltatások biztosítása céljából kezdeményezni a regionális befektetőkkel (pl. Mercedes) a kapcsolatfelvételt. A vállalkozók támogatásával kapcsolatos fejlesztési elképzelések:  A helyi vállalkozások támogatása érvényesülésének segítése érdekében össze kell állítani az ún. Vállalkozói térképet (tevékenységi kör, referenciák, elérhetősége).  Aktualizálni kell a települési szaknévsort. Kiskunmajsa Város Gazdasági Programja 2011-2014

13  Az önkormányzat honlapján bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi vállalkozásoknak.  A város hivatalos lapjában lehetőséget kell biztosítani helyi vállalkozóknak az éves iparűzési adóbefizetésének bizonyos mértékéig az ingyenes megjelenést, ezzel is hozzájárulva termékeik, szolgáltatásaik minél szélesebb körben történő megismertetéséhez, a piacra jutás elősegítéséhez.  A Projekt Irodán keresztül célzottan a vállalkozásoknak szóló képzések, tájékoztatók, tanácsadói, pályázatkészítői szolgáltatások elindítása.  A munkáltatók és helyi oktatási intézmények, munkaügyi központ közötti stratégiai együttműködés kialakítása. A munkaadók igényeihez igazodó szakképzés, átképzés és továbbképzés feltételeinek megteremtése.  Kiemelt támogatása olyan munkahelyteremtő beruházások megvalósításának, amelyek nagy számban kívánnak foglalkoztatni megváltozott munkaképességű, vagy alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen munkavállalókat.  Preferáltan olyan gazdaságfejlesztési beruházások és fejlesztések megvalósítása, melyek figyelembe veszik a megújuló energiák hasznosítását, a környezetbarát és innovatív szemléletet. Az önkormányzat képviselő-testülete a befektetés-támogatási politikai célkitűzéseit a következők szerint határozza meg:  A képviselő-testület törekedik arra, hogy a befektetők számára a település kedvező feltételeket biztosítson (infrastruktúra, logisztika, munkaerő, oktatás, inkubátor ház, tanácsadás, közigazgatás).  A képviselő-testület az adópolitikáján keresztül támogatja azokat a befektetőket, amelyek hozzájárulnak a település fejlődéséhez, illetve jelentős számú munkahelyet teremtenek (adókedvezmény, árkedvezmény). 1.2

Idegenforgalom

Az idegenforgalom a település azon ágazata, ahol még vannak kiaknázatlan lehetőségek. Ki kell használni azt, hogy Magyarország egyre népszerűbb turisztikai célpont a külföldi lakosság számára, s jó ütemben fejlődik a belföldi turizmus is. A turisztikai kínálat az igényeket figyelembe véve egyre szélesedik, ahol a településnek meg kell találnia, illetve ki kell alakítania a saját arculatát, és tovább kell fejlesztenie a turisztikai vonzerejét. Együttműködésre kell törekedni az idegenforgalomban érdekelt szereplőkkel, közösen el kell készíteni Kiskunmajsa Város Önkormányzatának idegenforgalmi koncepcióját, amelyben a prioritásoknak és az intézkedéseknek szorosan összefüggő rendszert kell alkotnia. Települési értékeink, amelyek kiemelt idegenforgalmi vonzerőt képviselnek:  Gyógyfürdőre

és

járóbeteg-szakellátó

egészségturizmus;  56-os Múzeum; Kiskunmajsa Város Gazdasági Programja 2011-2014

intézmény

szolgáltatásaira

épülő

14  Tartósszegfű élőhely és tanösvény;  Kiterjedt testvérvárosi kapcsolatok;  Szerteágazó rekreációs és sport lehetőségek. Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések:  Fejleszteni kell a település turisztikai arculatát. Kiemelten kell kezelni azokat a fejlesztéseket, melyek turisztikailag is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, vonzerőt jelentenek, ebben a munkában fontos szerepet szán az Önkormányzat a Tourinform Irodának.  Az önkormányzatnak segítenie kell azt, hogy a turizmus minél több típusa megjelenjen, illetve azok egymáshoz könnyen kapcsolhatóak legyenek.  Különös hangsúlyt kell fektetni a turisztikai szolgáltatások, attrakciók marketingjére, egységes TDM (honlap, kiadványok, vásárok, információs pontok), vagy egyéb térségi együttműködés létrehozása a cél.  Az idegenforgalmi megítélés szempontjából fontos közterületek folyamatos gondozása, szükség szerint fejlesztése.  Támogatni kell az idegenforgalom, illetve a település látogatottságát, ismertségét segítő rendezvényeket.  Pályázati forrásokból infrastrukturális beruházásokat kell megvalósítani az üdülőfaluban (csapadékvíz, út, szennyvíz).  A 2012. évi költségvetésben külön nevesíteni kell az idegenforgalomra szánt forrásokat.  Fel kell újítani a város és a fürdő/üdülőfalu közötti kerékpárutat, biztosítani kell a biztonságos közlekedés feltételeit. 1.3

Infrastruktúra

Az infrastrukturális fejlesztések pozitív irányba befolyásolják a település fejlődését. Az infrastruktúra-fejlesztést gyakran más fejlesztésekkel elért eredmények kényszerítik ki, illetve a megvalósult infrastruktúra gyakran újabb fejlesztési igényeket indukál, illetve megnyitja a továbblépés lehetőségét. Az önkormányzat képviselő-testülete ezért fontosnak tartja az alábbi infrastrukturális fejlesztéseket:     

a közúthálózat, járda; a csatornahálózat, a vízvezetékrendszer, a szennyvízcsatorna-rendszer; a villamos energia; a gáz; a közvilágítás.

E területekre vonatkozó konkrét célokat a gazdasági program további részei tartalmazzák. Az infrastruktúra szempontból fontos az informatikai lehetőségek biztosítása és kihasználása.


15 Az informatika terén meg kell valósítani, hogy:  az önkormányzat folyamatosan korszerű honlappal rendelkezzen, melyen az önkormányzattal és intézményeivel kapcsolatos fontosabb tájékoztatás biztosítható;  az internet-hozzáférés biztosítva legyen a lakosság széles köre számára;  az önkormányzati feladatellátásban közreműködő, az informatikai eszközök használatát is igénylő területeken történjen meg az érintett személyek számítógépkezelési képzése. 2. Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2010-2014. évekre az alábbi feladatokat és célokat határozza meg a munkahelyteremtés feltételeinek javítása érdekében. 2.1

Általános foglalkoztatást segítő célok és feladatok

A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen fontos feladat, mivel a munkanélküliség aránya 2010. júniusában 11,58% volt. A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az önkormányzat:  folyamatosan teljesíti az Ipari park projekt támogatási szerződés előírásait;  a fejlesztési elképzeléseknél meghatározottak szerint segíti a helyi ipart, a helyi vállalkozásokat, valamint az idegenforgalommal érintett vállalkozókat;  segíti a helyi gazdaság megerősödését, ehhez igyekszik kedvező feltételeket teremteni, hogy a vállalkozók számára munkahely-bővítési lehetőséget teremtsen;  hozzájárul ahhoz, hogy az egyéni vállalkozói kedvet élénkítse, adópolitikájával segíti a vállalkozások megerősödését;  aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, ehhez a város honlapján hivatalos lapjában hirdetési lehetőséget biztosít;  rendszeresen együttműködik a munkaügyi hivatallal;  a munkanélküliek szociális ellátásához kapcsolódóan olyan rendszert működtet, amely segíti a munkanélküliek piacképes tudás megszerzését;  Vállalkozások EU pályázatos fejlesztési forráshoz juttatása érdekében tanácsadó, pályázatíró és menedzselő Projekt Irodát tart fenn az önkormányzat. 2.2

Közmunkások foglalkoztatása

A közfoglalkoztatás előnyt biztosít az állás nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkavégzésnek minősül, másrészt előnyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvező anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi központ pályázati finanszírozásával) tud elláttatni közcélú feladatokat.


16 A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az önkormányzat:  minden évben megvizsgálja a közmunkások foglalkoztatásának lehetőségeit, összehangolja a feladatokat és az érintett személyek tudását és tapasztalatát;  kihasználja a közmunkával való foglalkoztatás finanszírozási előnyeit. 3. A településfejlesztési politika célkitűzései Kiskunmajsa Város Önkormányzat településfejlesztési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy az önkormányzati vagyon a képviselő-testület ciklusa alatt tartósan ne csökkenjen. Csak olyan fejlesztéseket vállaljon, melyekkel a megvalósuló eszközöket, programokat a működtetés során is zökkenőmentesen finanszírozni tud. 3.1

A településfejlesztés széles nyilvánossága

Az önkormányzat képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés a település számára ismert módon, a széles nyilvánosság biztosítása mellett történjen, mivel ez a biztosítéka annak, hogy az elméleti fejlesztési tervekből azok valósuljanak meg, melyek ténylegesen a település jövőjét, hosszú távú fejlődését, fejlesztését szolgálják. A településfejlesztés nyilvánosságával kapcsolatos célkitűzések:  Folyamatosan karban kell tartani a település honlapját.  A honlapon biztosítani kell a helyet: • a képviselő-testület működésével kapcsolatos közérdekű adatoknak, • a Vállalkozói térképnek, • a turisztikai kiadványnak, • a település intézményeinek, • a helyi civil szervezeteknek, • a város hivatalos lapjának, • a településen megrendezett programoknak.  A településfejlesztésbe be kell vonni a helyi lakosságot, vállalkozókat és önszerveződő közösségeket.  Érdekegyeztető és tájékoztató fórumokat kell szervezni az egyes fejlesztésekhez kapcsolódóan.  Törekedni kell az érintettekkel való párbeszédre, a nyilvánosság ne szorítkozzon csak a megismerhetőségre, az önkormányzat befogadó legyen az érintettektől érkezett észrevételekre, felvetésekre. 3.2

A településfejlesztés átgondoltsága

Az önkormányzat képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés során:  meghatározásra kerüljön a településfejlesztés fő iránya;  csak a fő iránynak megfelelő, abba beleillő településfejlesztésre kerüljön sor a településfejlesztés és működtetés valamennyi területén;


17  a konkrét településfejlesztési cél meghatározása során csak azok a célok kerüljenek véglegesen a gazdasági programba, illetve a költségvetési tervekbe, melyek: • olyan probléma megoldására, igény kielégítésére irányulnak, melyek alapvető településüzemeltetési és közszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódnak, • több településfejlesztési, üzemeltetési cél megvalósítását is segítik, valamint • a település fejlesztése szempontjából felállított rangsorban előbbre vannak. A településfejlesztés átgondoltságát segíti a jelen gazdasági program, valamint az éves költségvetési tervek, az önkormányzati működés egyes területére vonatkozó működési és fejlesztési programok, koncepciók, melyek sorrendbe állítják a célokat, illetve részcélokat valósítanak meg a ciklus évei alatt. A településfejlesztés során azokat a fejlesztéseket, programokat kell előtérbe helyezni:  melyekhez kapcsolódva gazdasági számítások igazolják azt, hogy a fejlesztés eredményeként az önkormányzat tartósan (legalább 10 éven keresztül) a korábbi éveknél magasabb bevétellel, illetve alacsonyabb kiadással számolhat, és/vagy  melyek hosszú távon a település élhetőbbé válását szolgálják,  melyek hozzájárulnak munkahely teremtési feltételek kedvező alakulásához,  melyek kedvezően befolyásolják a településnek a környező településekhez viszonyított súlyát, jelentőségét,  amelyek széles körben számíthatnak a lakosság, valamint az egyéb érintettek közvetlen és közvetett erkölcsi és anyagi támogatottságára,  beruházások esetében azokat, melyek gazdaságosságát, üzemeltethetőségét, kihasználtságát előzetes eljárásban igazolták. 3.3

A településrendezési terv

Az önkormányzat területrendezési terve a településfejlesztés egyik alapdokumentuma, amely kijelöli a településen belül az egyes településrészek funkcióját, jellegét. A képviselő-testület feladata, hogy:  a ciklus ideje alatt áttekintse a településrendezési tervet, szükség esetén lépéseket tegyen a rendezési terv módosítására,  biztosítsa a rendezési terv és a településfejlesztési célok harmonizációját,  lépéseket tegyen a rendezési tervben szereplő fejlesztések megvalósítására. 3.4

Felkészülés a pályázatokra

Mivel a képviselő-testület mandátumának időszaka alatt jelentős pályázati források nyílnak meg, szükséges, hogy a településfejlesztés egyik fontos eszközévé váljon a pályázati tevékenység. A sikeres pályázatok érdekében:


18  az önkormányzat döntött a Projekt Iroda létrehozásáról, amelynek főbb feladatai: • a pályázatok figyelemmel kísérése • projekt ötletek generálása • pályázatok nyilvántartása • pályázatok készítése • közreműködés nyertes pályázatok megvalósításában • a lakosság, civil szervezetek és vállalkozások pályázati forrásokhoz való hozzájutásának segítése  lépéseket kell tenni az adott fejlesztés megyei, kistérségi, illetve régiós fejlesztési programba való illesztésére,  a pályázatok benyújthatósága érdekében a kiemelt fontosságú fejlesztésekre előre terveket kell készíteni,  figyelni kell az előre elkészített tervek hatályosságát, szükség esetén kérni kell a tervek felhasználhatósági idejének módosítását,  meg kell vizsgálni a sikeres pályázatokra ösztönző érdekeltségi rendszer kidolgozásának szükségességét,  el kell készíteni, felül kell vizsgálni, aktualizálni kell a pályázatok benyújtásának feltételét képező dokumentumokat (pld. települési esélyegyenlőségi program, esélyegyenlőségi terv, környezetvédelmi program, hulladékgazdálkodási terv stb.),  gondoskodni kell a nyertes pályázatok megvalósításáról, nyomon követéséről.  Kiskunmajsa Város Önkormányzata és intézményei által benyújtott pályázatok kizárólag a Projekt Irodával történő közreműködés keretében valósulhatnak meg.

3.5

Településfejlesztési célok

Általános településfejlesztési célok:        

településrendezési tervben meghatározott tervek megvalósítása, belterületi közutak építése, karbantartása, járda építési program folytatása, középületek állapotának megfelelő színvonalon tartása, középületek környezetének rendezése, parkolók kialakítása, csapadékvíz-elvezető rendszer építése, felújítása, egészséges ivóvízvezeték rendszer felújítása, karbantartása, nem hasznosított külterületi önkormányzati ingatlanok erdősítése, pihenő parkká alakítása,  turisztikai jellegű területek fejlesztése, kialakítása,  játszóterek létesítése.

4. Az adópolitika célkitűzései Kiskunmajsa Város Önkormányzat fontosnak tartja a helyi adópolitikai célkitűzések megfogalmazását, mivel az:


19  jelentősen befolyásolja a településen keletkező saját bevételt, ezáltal közvetlenül hat a településen keletkező helyi fejlesztés anyagi forrás nagyságára, illetve  hatással van a településen élő magánszemélyek és vállalkozók anyagi terheire, valamint arra, hogy milyen mértékben hajlandóak részt vállalni a településfejlesztési kiadásokban.

4.1

A helyi adókkal kapcsolatos adópolitikai célkitűzések

A helyi adók esetében az önkormányzat képviselő-testülete az adóztatást úgy kívánja kialakítani, hogy az egy meghatározott stabilitás, állandóság mellett folyamatosan az önkormányzat biztos bevételi forrását jelentse, ugyanakkor igazságos is legyen az adózói kört illetően. 2010-ben a következő helyi adónemekből származott bevétel:

Adónem Iparűzési adó Gépjárműadó Magánszemélyek (kommunális) Épület (idegenforgalmi) Tartózkodás utáni idegenforgalmi adó Telek Késedelmi pótlék Bírság Építmény Talajterhelési díj Illeték Egyéb bevételek

adatok Ft-ban Adóbevételek 364 272 659 121 801 756 326 628 9 778 423 5 466 140 7 253 224 3 858 426 1 945 026 24 067 625 88 497 179 200 1 979 804

A helyi adóztatás során az önkormányzat képviselő-testülete:  minden évben, a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódva megvizsgálja a helyi adóztatás által nyújtott bevételszerzési lehetőségeket,  adófajtánként meghatározza az érintett adózói kör nagyságát, a rendszerbe beépítendő – a gazdasági program célkitűzéseit elősegítő – kedvezmények és mentességek rendszerét, a várható bevételeket és az adóztatás miatt jelentkező negatív hatásokat,  adófajtákat összehasonlítva dönt a bevezetendő, illetve fenntartandó adókról, az adórendelet-módosításokról,  csak olyan adórendeleteket fogad el, amely: • a lakosság számára még elviselhető anyagi terhet jelent, • nem hat a vállalkozók működésének, fejlesztési elképzeléseinek gátjaként.


20

Az adóbevételek növelése érdekében a képviselő-testület fokozott figyelmet fordít arra, hogy:  az adózók fizetési morálja javuljon, ennek érdekében rendszeresen tájékozódik az adókintlévőségek nagyságáról, a beszedésre tett intézkedésekről, illetve a szükséges adóvégrehajtási szankciók alkalmazásáról, valamint az intézkedések alapján elért eredményekről, amelyeket belső ellenőrzés keretében is megvizsgáltat,  az adóalanyok teljes köre adóztatásra kerüljön, ennek érdekében tájékoztatást kér az adóalanyi kör adóbejelentkezési kötelezettségének teljesítéséről, a lehetséges adóalanyok és a vonatkozó nyilvántartások egyeztetésének eredményéről,  az adózók tájékoztatást kapjanak az adóbevételek felhasználásról, mivel az adóforintok ismert felhasználási célja, illetve elért eredményei segítik az önkéntes befizetést (a honlapon közzé kell tenni az adóbevételek nagyságát és az adóbevételek felhasználási célját, valamint a tényleges felhasználást),  az önkormányzati adóhatóság éljen adóeljárási törvény alapján biztosított adóellenőrzési jogával. Az adóbevételek növelése érdekében az önkormányzat rendszeresen tájékozódik arról, hogy a településkörnyéken milyen adópolitika, milyen adókat és milyen összegben és feltételekkel működtetnek. Cél, hogy a vállalkozók adóztatása területén olyan helyzet alakuljon ki, amely vonzóvá teszi a települést a vállalkozók számára. A helyi iparűzési adó kedvező feltételeire fel kell hívni a vállalkozások figyelmét a gazdaságfejlesztéssel összefüggő tájékoztató és reklám anyagokban is.

4.2

Egyéb adókkal, adó jellegű bevételekkel kapcsolatos adópolitikai célkitűzések

Az egyéb adó, illetve adó jellegű bevételek esetében az önkormányzat képviselő-testülete az adóbevételek maximalizálására törekedik. Az adóztatás során a képviselő-testület évente a költségvetési koncepcióhoz igazodva:  vizsgálja: - a talajterhelési díj, - a termőföld bérbeadásából származó SZJA adóztatásával kapcsolatos lehetőségeket,  ellenőrzi, hogy az önkormányzatot megillető bevételek valóban bevallásra és megfizetésre kerültek-e. 4.3

Az adópolitikai célkitűzések érvényesítése

Az adópolitikai célkitűzések érvényesítése érdekében a következő célokat kell teljesíteni:  a hivatali dolgozók teljesítménykövetelményeit meghatározó célokat az itt leírt követelményeknek megfelelően kell a képviselő-testületnek meghatároznia. A


21 polgármester a jegyző részére, a jegyző pedig az adóztatásban dolgozók részére részletes teljesítménykövetelményeket köteles meghatározni.  a munkaköri leírásokat úgy kell megfogalmazni, hogy a dolgozók feladat- és hatásköre egyértelműen tisztázott legyen,  a FEUVE és a belső ellenőrzési rendszer működtetésénél megfelelő súllyal szerepeljen az adóztatás. 5. Az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldások 5.1

Közigazgatás

Az önkormányzat közigazgatási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. A közigazgatás megfelelő színvonalának biztosítása érdekében az alábbi nem anyagi jellegű célok megvalósítása szükséges:  körzet központi szerep növelése (járási székhely);  a szolgáltató jellegű közigazgatás megteremtése, a város lakóinak és vállalkozásainak az ügyintézésének gyors, érdemi elintézése, lakossági elégedettség mérése;  az ügyfélfogadási idő igényekhez történő igazítása;  az ügyfelek várakozási idejének csökkentése, kulturált várakozási feltételek megteremtése, ügyfélszolgálati iroda kialakítása;  az elektronikus ügyintézés lehetőségének megteremtése;  a modern közigazgatás feltételeinek megfelelő hivatali struktúra kialakítása. Az önkormányzati hivatallal kapcsolatos anyagi jellegű fejlesztési elképzelések a közigazgatás tárgyi feltételeinek javítása érdekében a fedezetről gondoskodni kell a költségvetési tervezés során. Főbb fejlesztések:  Hivatali épület felújítása, korszerűsítése  Informatikai korszerűsítés  A hivatal ügyfélfogadási helyiségeinek akadálymentesítése. 5.2

Az épített- és természeti környezet védelme

A képviselő-testület az épített- és természeti környezet védelme érdekében:  áttekinti a védelmet igénylő vagy védelem alá vonandó építészeti, valamint természeti értékeket;  szükség szerint megalkotja, módosítja a helyi védelemről szóló rendeletét;  vizsgálja az önkormányzati tulajdonú értékek védelmi lehetőségét, illetve a védett értékek hasznosítási lehetőségét. Az épített környezet védelme érdekében kitűzött célok: Kiskunmajsa Város Gazdasági Programja 2011-2014

22

 a tulajdonosok segítése abban, hogy az épített környezet méltó védelmet kapjon;  az önkormányzati ingatlanok felújítása, különösen a kötelező önkormányzati feladatok ellátásában szerepet játszó intézményi épületek. A természeti környezet védelme érdekében kitűzött célok:  helyi környezetvédelmi akciók indítása, illetve csatlakozás más szerv által hirdetett környezetvédelmi programokhoz;  a helyi környezeti értékek megismertetése, népszerűsítése, a természeti értékekben rejlő turisztikai lehetőségek feltárása és kihasználása;  természeti értékekre felhívó jelzések, táblák készítése. 5.3

A lakás és egyéb önkormányzati helyiség gazdálkodás

Az önkormányzat lakásgazdálkodási tevékenysége során:  felmérést készít a helyi lakásgazdálkodási helyzetről, a lakásigényről (beleértve a nem megfelelő lakáskörülmények felszámolása miatt jelentkező igényeket is);  gondoskodik a lakásgazdálkodáshoz kapcsolódó helyi rendeletek felülvizsgálatáról;  javítja a különböző közszolgáltatások fenntartásához szükséges szolgálati lakás, bérlakás, szociális bérlakás állomány állagát;  lakásépítéssel, vásárlással, a meglévő de nem hasznosított lakások felújításával növeli az önkormányzati lakások számát;  a nem lakás célú helyiségek tekintetében cél az állagmegóvás, illetve szükség szerint a bővítés annak érdekében, hogy azok piaci értéken történő bérbeadása hosszú távon biztosított legyen. 5.4

A vízrendezés és csapadékvíz elvezetés

Az önkormányzat biztosítja az egészséges ivóvízellátás szolgáltatást. Az ivóvízzel történő ellátás a Halasvíz Kft. szolgáltatón keresztül történik. (A szolgáltatónál az önkormányzat részben tulajdonos.) Kiskunmajsa Város Önkormányzata minden évben dönt a város vízközműveinek (Kiskunmajsa, Bodoglár, Tajó) rövidtávú felújítási, karbantartási, beruházási, hatósági vagy jogszabályi előírásokon alapuló, távlatban teljesítendő feladatairól, soron kívüli sürgősségi feladatairól, valamint a szolgáltatás színvonalát lényegesen befolyásoló munkáiról, mely kiterjed: a vízbázis, víztermelés; vízkezelő technológia; vízhálózat, vízelosztás; víztárolás, telephely létesítményei területekre. A vízközművekhez hasonlóan a Halasvíz Kft. javaslatára dönt a testület a szennyvíztisztító hosszú-, közép- és rövidtávú felújítási és karbantartási munkálatairól, különös tekintettel: csatornahálózat, szennyvízkezelő technológia, iszapkezelő technológia, Tfh. fogadás, telephely létesítményei, egyéb igények. Csapadékvíz-elvezető rendszer vegyes (nyílt/zárt).


23 Cél, hogy a csapadékvíz elvezetése megfelelő módon történjen, az kárt ne okozzon. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a rendszer nem megfelelően működik. Jól funkcionáló záportározó és csapadékvíz elvezetés hiányában az elmúlt időszakban jelentős volt a belvíz kártétel. A korábban kiépített csatornaszakaszok megóvása és karbantartása elengedhetetlen. A csapadékvíz a vízgyűjtő szerepet betöltő Majsa-Szanki, Fehértó-Majsai csapadékvízcsatornákba kerül. A csapadékvízgyűjtő terén jelentős előrelépés az első negyedév végére elkészült 3,5 ha tározó és horgásztó I. üteme, amely a teljes beruházás megvalósítását követően akár 100 m3 csapadékvíz befogadására is alkalmas lesz. A csapadékvíz miatt  belvízveszély kialakul;  az egyes közútszakaszok használhatósága időszakosan nehéz, pl.: külterületi dűlőutak. A csapadékvíz elvezető rendszer:  folyamatos karbantartása indokolt minden meglévő szakaszon;  kiépítése szükséges I. ütemben: Veres Péter, Kővágó, Zrínyi, Szabadkai, Öregszőlősor, Kuksós, Bánya, Esze Tamás, Rózsa, Losonczi, Nagy Lajos király, Dózsa György, Bezerédi, Bokros, Félegyházi, Táncsics utcákban;  további ütemekben: Szélmalom sor, Őr, Bartók, Táncsics, Móra F., Béke tér, Bánya, Szik, Hársfa A kiépítéshez, korszerűsítéshez pályázati lehetőségeket kell keresni, mivel a beruházást csak önerőből a település nem tudja megvalósítani. A csapadékvíz-elvezető rendszer karbantartását a Városgazdálkodási Intézmény végzi. 5.5

Csatornázás

A település központi belterületén a teljes csatornahálózat kiépített. A csatornahálózat településfejlesztés jellegű célja, hogy az Üdülőfaluban is kiépüljön a hálózat. A kiépítéshez, korszerűsítéshez pályázati lehetőségeket kell keresni, mivel a beruházást csak önerőből a település nem tudja megvalósítani. A csatornahálózatra való rákötések száma a csatornával ellátott területeken 89,6 %-os. A csatornát nem használók a talajterhelési díjat fizetik. Nem megfelelő folyékony települési hulladék szállítás és elhelyezés a településen nem jellemző. A meglévő csatornahálózat üzemeltetője: Halasvíz Kft. 5.6

A köztemető-fenntartás

Az önkormányzat kötelező feladatként köteles ellátni a köztemető-fenntartással kapcsolatos feladatokat.


24

Az önkormányzat közigazgatási területén lévő temetők egyházi tulajdonban vannak. Az önkormányzat köztemető fenntartási kötelezettségének az egyházzal kötött megállapodásban lehatárolt köztemető rész feletti használati jog megszerzésével tesz eleget. 5.7

A helyi közutak és közterületek fenntartása

A képviselő-testület a helyi közutak fenntartásával kapcsolatban a közúthálózat olyan kialakítására törekedik, melyek megfelelnek a település igényeinek. Fejlesztési cél: Az elmúlt időszak belvíz kártétele miatt járhatatlanná váltak külterületi önkormányzati dűlőutak, amelyek feltöltéssel, gréderezéssel állíthatók helyre, valamint biztosítani kell a földutak téli időszakban történő járhatóságát is. Szükséges a belterületi utak folyamatos karbantartása, felújítása és állagmegóvása. Új utak építése szükséges a következő területeken:  

Bodoglár központi belterülete; Üdülőfalu.

Járdaépítés és felújítás szükséges a következő területeken:     

Petőfi tér; Hősök tere; Fő utca; Szanki út a vasúti átjárótól a Szélmalom sorig; Bodoglári út vasúti átjárótól a Szélmalomsor-Őr utcákig.

A közlekedésbiztonság növelése érdekében a következő indokolt:    

kerékpárút felújítása és közvilágításának kiépítése a belterületi határtól a fürdőig; új belterületi kerékpárút építése a szegedi hídtó a városközpontig; lakossági igények alapján forgalom lassítás (tábla, fekvőrendőr), súlykorlátozás; gyalogátkelő helyek létesítése;

A közút fenntartását a tevékenység volumenétől függően az önkormányzat saját szervezettel, illetve külső szolgáltatóval végzi. A közútkezeléssel összefüggésben fontos, hogy az önkormányzat:


25

  

lépést tegyen annak érdekében, hogy az utak állaga ne romoljon; figyelemmel kísérje azokat a tényezőket, melyek az utak állapotában kárt okoznak; hatékony eszközöket dolgozzon ki annak érdekében, hogy egyes utakat csak az arra feljogosítottak használják.

A fentiek érdekében gondoskodni kell az utak menti tájékoztató táblák, és egyéb forgalom szabályozó tárgyak, jelek elhelyezéséről. A képviselő-testület kívánatosnak tartja a közterületek megfelelő színvonalon történő fenntartását, ennek érdekében a következő feladatokat határozza meg:   

Fokozott figyelmet kell fordítani a közterületek gondozására, tisztántartására. Be kell kapcsolódni a más szervek által meghirdetett település-virágosítási programba, ehhez kérni kell támogatók, önkéntesek segítségét. Gondoskodni kell a közterületek egységesített fásításáról, az elöregedett, veszélyes fák (Árpád utcai platán fák) kivágásáról és pótlásáról.



A közterületekkel kapcsolatban az alábbi fejlesztési célok határozhatóak meg: • díszburkolattal kell ellátni a városközpont frekventált köztereit; • a köztéri építmények állagának megőrzésére nagyobb figyelmet kell szánni és el kell végezni azokat;



Különösen a következő közterületekre kell koncentrálni: • Polgármesteri Hivatal környéke; • önkormányzati intézmények és környezetük;

A közterület-fenntartási feladatokat a Városgazdálkodási Intézmény látja el. Az önkormányzat képviselő-testülete a játszóterekkel kapcsolatban az alábbi feladatokat határozza meg: • EU szabványnak megfelelő központi játszóteret kell kialakítani a Béke téren; • Gondoskodni kell a Köztársaság téri játszótér folyamatos karbantartásáról, bővítéséről; • folyamatosan gondozni, ápolni kell a létesülő játszótér eszközeit, valamint zöldfelületeit; • a létesülő játszótéren évente két alkalommal balesetvédelmi megelőző karbantartást kell végezni. 5.8

A helyi tömegközlekedés

A helyi tömegközlekedési feladatok ellátása és színvonalának javítása érdekében az önkormányzat képviselő-testülete: Kiskunmajsa Város Gazdasági Programja 2011-2014

26

 fenn kívánja tartani az autóbusszal végzett helyi személyszállítás közszolgáltatást, amelyre pályázat útján bíz meg közszolgáltatót;  minden évben áttekinti a helyi tömegközlekedés rendszerét, és tárgyalást, egyeztetést kezdeményez a szolgáltatóval;  a település beépített területeinek, közlekedési leterheltségének vizsgálatát követően szükség szerint kezdeményezi a tömegközlekedés átszervezését;  tömegközlekedést népszerűsítő propagandát folytat. A tömegközlekedés üzemeltetője: Hamsza Kft. 5.9

Parkolási lehetőség biztosítása

A parkolási lehetőségek biztosítása érdekében feladat:  a meglévő parkolók megfelelő állapotának biztosítása;  parkolási helyek növelése parkolók építésével, parkolási jelek feltüntetésével: a Csontos Károly utcában, Dobó Katica utcában, Szent László utcában,  a gazdaságos fizető parkoló üzemeltetés, a parkoló üzemeltetés megfelelő szervezeti keretének biztosítása. 5.10

A köztisztaság és településtisztaság fenntartása

A köztisztaság és településtisztaság fenntartási közszolgáltatás biztosítása érdekében az önkormányzat:  továbbra is gondoskodik a kommunális hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról, a szolgáltatást az önkormányzat a Homokhátsági Kft. szolgáltatóval végezteti;  propagandát folytat a szemétszállítási szolgáltatás kihasználása érdekében – tájékoztatva a lakosságot a szemétégetés negatív környezeti hatásáról;  fellép a szemétégetést végzőkkel szemben;  szorgalmazza a szelektív hulladékgyűjtést;  évente 1 alkalommal megszervezi a lomtalanítási akciót;  évente 1 alkalommal szemétgyűjtési akciót szervez a lakosság és a civil szervezetek, valamint a tanulók bevonásával;  biztosítja azt, hogy a közterületekre hulladékgyűjtő edények megfelelő számban kihelyezésre, illetve rendszeres időközönként ürítésre kerüljenek;  gondoskodik az önkormányzati közutak téli síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításról. A közterületek tisztán tartásáról, a zöldfelületek gondozásáról a Városgazdálkodási Intézmény gondoskodik. A területhez tartozó fejlesztési elképzelések:


27  a köztisztaság biztosításához, zöldfelület gondozáshoz szükséges eszközök, járművek beszerzése;  illegális szemétlerakó helyek felszámolása;  az illegális szemétlerakás megakadályozása. 5.11

A helyi tűzvédelem

Az önkormányzat a helyi tűzvédelmi feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása érdekében:  támogatja a helyi tűzoltó egyesület munkáját;  közreműködik a tűzoltóság eszközeinek korszerűsítését, bővítését célzó pályázati tevékenységben. A Polgármesteri Hivatal, illetve az önkormányzati intézmények vonatkozásában:  figyelemmel kíséri a tűzvédelmi szabályzattal való rendelkezést;  tájékoztatást kér a szabályozások évenkénti felülvizsgálatának, a tűzvédelmi oktatás megtartásának és a kapcsolódó nyilvántartások vezetésének megtörténtéről;  ellenőrzi a települési tűzriadó alkalmával alkalmazandó sziréna működőképességét. 5.12

A közbiztonság helyi feladatainak ellátása

Az önkormányzat a helyi közbiztonsági feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása érdekében:  támogatja a közbiztonság növelését segítő programok, tájékoztatók szervezését, ilyen programok tartását kezdeményezi a rendvédelmi szerveknél;  támogatja a polgárőrség működtetését (szorgalmazza a polgárőrszervezet aktív tevékenységét, anyagilag támogatja a működésüket);  javaslatokat, észrevételeket tesz a rendőrség helyi munkájának hatékonyabbá tétele érdekében;  felhívja a rendőrség figyelmét a tudomására jutott, a közbiztonságot veszélyeztető körülményekre;  anyagilag támogatja a rendőrőrs működtetését, biztosítja számukra az éves költségvetésben tervezett üzemanyag támogatást;  Közbiztonsági Cselekvési Tervet készít és részt vesz annak végrehajtásában.

5.13

Közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, energiatakarékosság

Kiskunmajsa Város Önkormányzata az energia takarékosságot a lehetséges pénzügyi megtakarítások kiemelt területének tekinti. Az energiafüggetlenség megteremtését stratégiai célnak tekinti, amelynek megvalósítását befektetőktől várja. A megújuló energia forrásokat


28 termelő gazdasági társaságok munkahelyeket teremthetnek, csökken a településen a káros anyag kibocsátás. Kiskunmajsán és térségében megtalálható megújuló energia források:       

Kiskunmajsai és jászszentlászlói szennyvíztelepen képződő szennyvíziszap, zöld hulladék, víziszárnyas és egyéb baromfi nevelésből keletkező trágya, Termálenergia, valamint talajhő Napenergia Termelt biomassza Biogáz

A települési energiastratégia illeszkedik az Új Széchenyi Tervhez, amelyből források szerezhetők pályázat útján a megvalósításhoz. Az önkormányzat a következők szerint működik közre a helyi energiaszolgáltatásban:     

lépéseket tesz az ellátatlan tanyák energiaszolgáltatási infrastruktúrájának kiépítésére, szorgalmazza a lakossági bekötéseket, pályázati lehetőségeket keres az energiaellátás korszerűsítésére; közvilágítás korszerűsítése, további bővítése.

Az energiafelhasználással kapcsolatos fejlesztési elképzelések:  fel kell térképezni az önkormányzati ingatlanvagyon energetikai adottságait, az épületenergetikai auditot ütemezni kell;  a közvilágítási korszerűsítése energiatakarékos izzók alkalmazásával;  közvilágítás kiépítése a következő a fürdő és a belterület közötti kerékpárúton;  az intézmény energiafelhasználásának korszerűsítése. Energiahatékonysági célok indikátorai:  energiaauditon felmért épületek száma,  kibocsátott CO2 csökkentése,  az önkormányzat által felhasznált (fajlagos) energia mennyiségének folyamatos csökkentése,  megújuló energiaforrások által termelt energia mennyisége,  energiaszegény háztartások arányának változása. Az önkormányzat árverseny előnyből származó minél nagyobb költség megtakarítás elérése céljából valamennyi városi intézményre vonatkozóan közbeszerzés keretében választja ki a szabadpiaci földgáz és áram szolgáltatót. Az önkormányzat kizárólag olyan fejlesztéseket, a korszerűsítést szolgáló beruházásokat kíván megvalósítani, melyek energia megtakarítást eredményeznek.


29 5.14

Közreműködés a foglalkoztatás megoldásában

Az önkormányzat közreműködik a településen élő magánszemélyek foglalkoztatási problémáinak megoldásában. Az ellátott feladatokat a gazdasági program korábbi része tartalmazza. 5.15

Gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésről, az oktatásról

Az önkormányzat, mint közoktatási intézmény fenntartó elkészítette a közoktatási feladatokhoz kapcsolódó önkormányzati minőségirányítási programját. A minőségirányítási program meghatározza a közoktatási intézményrendszer egészére vonatkozó fenntartói elvárásokat, az intézmények által ellátandó feladatokat. Az önkormányzat a közoktatás biztosítása és színvonalának javítása érdekében a következő feladatokat látja el:  Felülvizsgálja a közoktatáshoz kapcsolódó önkormányzati minőségirányítási programot.  Továbbra is gondoskodik: -

-

a bölcsődei és óvodai ellátás megszervezéséről, az általános iskolai ellátás magas szintű, versenyképes biztosításáról az Arany János Általános Iskola Óvoda és Bölcsőde intézménnyel. Az önkormányzat gondoskodik még a következő – szak- és középfokú – oktatás megszervezéséről: • Középiskolai oktatásról a Dózsa György Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium intézményben • Alapfokú művészetoktatásról az Egressy Béni Alapfokú Művészetoktatási intézményben

 Áttekinti az intézményműködtetés alapdokumentumokat.

formáját

valamint

a

vonatkozó

 Intézkedéseket tesz az intézmények kihasználtságának növelésére, ennek érdekében támogatja az intézményt népszerűsítő programok szervezését.  Szorgalmazza az oktatási intézmények közötti kapcsolat kiépítését és fenntartását.  Az önkormányzat segíti az intézmények pályázati tevékenységét, figyelemmel kíséri a benyújtott pályázatokat és azok megvalósulását.  Az oktatásban résztvevő tanulók részére az intézményekbe való eljutáshoz az önkormányzat: • kedvezményes utazási bérletet biztosít, illetve


30 • iskolabusszal történő közlekedést biztosítja. 5.16

Gondoskodás az egészségügyi ellátásról

Az önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása. A képviselő-testület a gazdasági program időtartama alatt az egészségügyi szolgáltatást a következő módon kívánja biztosítani:  Fenntartja: • a háziorvosi ellátást • házi gyermekorvosi, • a védőnői ellátást, • a fogászati ellátást  A közterületeken és az önkormányzati területeken saját erőből gondoskodik a parlagfű-mentesítésről;  Támogatja a szűrővizsgálatokat népszerűsítő kampányokat. Az önkormányzat önként vállalt feladatként járóbeteg szakellátó intézményt tart fenn a kistérségi önkormányzatokkal közösen. A járóbeteg szakellátó magas szintű működésével, fejlesztési elképzeléseinek támogatásával közvetlenül nyújt lehetőséget a város lakosságának egészségügyi ellátásához. A járóbeteg szakellátó szakmai programját minden évben felülvizsgálja az önkormányzat és azt külön határozatban, a költségvetési támogatással együttesen fogadja el. 5.17

Gondoskodás a szociális ellátásról

Az önkormányzat képviselő-testülete fontosnak tartja a szociális alapellátások biztosítását, olyan szociális háló megteremtését, mely biztonságot nyújt a település lakosságának. A szociális ellátások területén az önkormányzat a következő feladatokat látja el:  A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – illetve központi jogszabályváltozások miatt szükség szerint – felülvizsgálja a helyi szociális ellátások rendszerét meghatározó rendeletét.  A következő szociális ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítja a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás útján: • ápolást gondozást nyújtó, szakosított ellátás; • családsegítés; • házi segítségnyújtás; • nappali ellátás; • támogató szolgálat; • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás; • szociális étkeztetés; • tanyagondnoki szolgálat. 5.18

Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás


31 Az önkormányzat képviselő-testülete kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. A kapcsolódó szolgáltatások körében ellátandó feladatok:  szükség szerint felül kell vizsgálni a helyi gyermekvédelmi rendeletet,  a rendelet-módosításnál figyelembe kell venni a gyermekvédelmi rendszer által tett jelzéseket, észrevételeket,  az önkormányzat a következő gyermekvédelmi szolgáltatásokat, ellátásokat biztosítja  a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás útján • Gyermekjóléti szolgáltatás • Helyettes szülői hálózat  az önkormányzat támogat minden olyan programot, rendezvényt, amely az ifjúság kultúrált szabadidő eltöltését, nevelését, művelődését szolgálja. 5.19 Közösségi tér biztosítása, valamint művészeti tevékenység és a sport támogatása

a

közművelődési,

tudományos,

Az önkormányzat a közművelődés és a kultúra tevékenységekkel kapcsolatban az önkormányzati rendeletben, illetve a jogszabályokban előírt szolgáltatások biztosítása és a szolgáltatások színvonala emelése érdekében a következő feladatok ellátásának szükségességét fogalmazza meg:  Felül kell vizsgálni a helyi közművelődési rendeletet.  A könyvtár működtetése során: • intézkedéseket kell tenni a könyvállomány gyarapítása érdekében, ehhez ki kell használni a pályázati lehetőségeket, fogadni kell a magánszemélyek, intézmények, vállalkozások könyv, elektronikus információhordozó, folyóirat, felajánlásait, illetve anyagi támogatását; • ismertté kell tenni a könyvtári szolgáltatások körét; • a könyvtári nyitva tartást az igényekhez kell igazítani.  A művelődési-, illetve a kultúrház működésével kapcsolatban: • biztosítani kell a működtetéshez szükséges költségvetési forrásokat, • gondoskodni kell arról, hogy a kulturális, közművelődési feladatokat is ellátó szervezetek: - számára biztosítva legyen a működéshez szükséges közösségi hely; - kapjanak pénzügyi, anyagi támogatást a vállalt feladataik ellátásához; - pályázati tevékenységét segítse az önkormányzat.  Bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi művészek számára (költői est, felolvasó est, kiállítások, bemutatók szervezésével).  Szorgalmazni kell a település múltját bemutató tárlat összeállítását és a tárlat bővítését.  Támogatni kell a helyi kiadványok megjelenését.


32 A képviselő-testület fontosnak tartja a sporttevékenységekkel kapcsolatos közszolgáltatások további biztosítását is. Ennek érdekében:  gondoskodik a település sportéletének helyet adó létesítmények és pályák folyamatos karbantartásáról, rendben tartásáról;  lehetőségeihez képest minden évben a költségvetésében elkülönített forrásokból támogatja a település sportegyesületeit, sportolóit;  segíti és szorgalmazza a sportegyesületek pályázati tevékenységét. 5.20

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása

Az önkormányzat képviselő-testülete a hivatalán keresztül biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. Az önkormányzat biztosítja a kisebbségek és civil szervezeteik részére a kulturális és sport létesítmények használatát. Az önkormányzat a kisebbségi politikájában biztosítani kívánja a szegregáció mentességet és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítését. 5.21

Egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése

A képviselő-testület az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése érdekében a következő közszolgáltatásokat biztosítja, illetve az alábbi intézkedéseket teszi a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében:  A képviselő-testület, a Polgármesteri Hivatal és az egészségügyi, szociális ellátást végző intézmények, személyek folyamatosan együttműködnek egymással az egészséges életmód feltételeinek javítása érdekében. (A kölcsönös együttműködés tapasztalatairól a testület legalább évente egy alkalommal meghallgatja az intézményvezetők tájékoztatóját.)  Támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek az egészséges életmóddal, az egészségmegőrzéssel, az időskorúak problémájával, a hátrányos szociális helyzetbe került személyekkel kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató, segítő tevékenységre irányulnak.  Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása érdekében ellátja a helyi sporttevékenységgel kapcsolatos feladatokat (lásd korábban), így biztosítja a mozgáshoz való helyet.  Ellenőrzi, hogy: • a középületekben, közművelődési intézményekben dohányozni csak az arra kijelölt helyen lehessen; • kulturális rendezvények sorába épüljenek be a dohányzás, alkohol, drog fogyasztás ártalmaira irányuló programok. Az egészséges életmóddal kapcsolatos fejlesztési célok:


33  Szabadidő park, erdő létrehozása, ennek érdekében terület vásárlás, fásítás és parkosítás a város több közterületén a zöldfelületi koncepció figyelembevételével.  Az Őr utca és a Szélmalom sor csatlakozásánál található zöldterületen szabadidőpark, vagy játszótér kialakítása. 6. Településüzemeltetési politika célkitűzései A település településüzemeltetési politikájának célkitűzései a következők: o Az önkormányzat a közszolgáltatások biztosítása és színvonalának emelése vonatkozásában meghatározottakat a lehető legmegfelelőbb szolgáltatóval végezze, figyelembe véve: • a gazdaságosság, • a hatékonyság és • az eredményesség követelményeit. o A településüzemeltetési feladatok főbb szervezési, lebonyolítási feladatait a Polgármesteri Hivatal, illetve a Városgazdálkodási Intézmény, részben külső szolgáltatók végzik. o A településüzemeltetés során az önkormányzat képviselő-testületének figyelemmel kell kísérnie az egyes közfeladatokkal kapcsolatban felmerülő kiadásokat és a vele szemben keletkező bevételeket adott évben, illetve több év viszonylatában. o A növekvő költségvetési kiadással és a csökkenő költségvetési bevétellel járó közfeladatok esetében rendszeresen vizsgálni kell azt, hogy a közszolgáltatás biztosítása más szolgáltatóval, illetve más módon nem lehetséges-e. o A településüzemeltetés során biztosítani kell a megalapozott költségvetéssel, és a likviditás folyamatos figyelemmel kísérésével azt, hogy az üzemeltetéshez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre álljon. A pénzügyi problémák bekövetkezésének lehetőségét előre kell jelezni, hogy a szükséges átcsoportosítás végrehajtható legyen. o A településüzemeltetés során kiemelt feladat, hogy olyan térítési díj, illetve az ellenszolgáltatásért biztosított közszolgáltatásokért olyan ellenérték kerüljön megállapításra, amely igazodik a felmerült költségekhez. o A településüzemeltetés során párbeszédet kell kezdeményezni: - a civil szervezetekkel, - az intézményekkel, annak megbeszélésére, hogy mely tevékenységek azok, melyekbe be tudnak kapcsolódni. o A településüzemeltetés során valamely közszolgáltatási feladat ellátásában résztvevő szervezet, illetve a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását támogató civil Kiskunmajsa Város Gazdasági Programja 2011-2014

34 szervezet csak úgy kaphat az önkormányzattól anyagi segítséget, ha a kapott támogatással megfelelő módon elszámol. o Vizsgálni kell az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok és egyéb hasznosítható ingó eszközök kihasználtságát. Tervet kell készíteni a kihasználtság növelésére, hogy: - az adott közszolgáltatás fajlagos költségei csökkenjenek, illetve - többletbevétel keletkezzen. 7. A gazdasági program megvalósítása A gazdasági program egyes célkitűzései pénzkiadás nélkül, míg más célok jelentős költségek árán valósíthatóak meg. Kiskunmajsa Város Önkormányzata kizárólag olyan beruházások, fejlesztések, korszerűsítések megvalósításában érdekelt, melyek a normál költségvetési kiadásokon túli terheket jelentő előkészítése és megvalósítása erőn felüli kiadással és kötelezettségvállalással nem járhat. Az adott projekt előkészítése során:  pénzügyi tervet;  fenntarthatósági és/vagy működtetési tervet kell készíteni.

7.1

A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése

Az önkormányzat a gazdasági programban meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása érdekében a következő feladatokat rögzíti:  Az önkormányzat sajátos működési bevételeinek növelési lehetőségeit meg kell keresni. Törekedni kell olyan helyi adórendszer megteremtésére, amely megfelel a helyi adópolitika elvárásainak, és hatékony eszköze az önkormányzat saját forrásának növelésére.  A képviselő-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert, és az elképzeléseivel összhangba hozva igyekszik kihasználni a támogatási rendszer nyújtotta előnyöket. (A feladatok olyan formában, illetve feltételekkel történő megteremtésére törekedik, hogy a legkedvezőbb összegű támogatást kapja.)  Az önkormányzat áttekinti a meglévő vagyontárgyait, azok hasznosításának módjait és lehetőségeit, valamint a fenntartási, üzemeltetési költségek nagyságát. Javaslatot dolgoz ki az egyes vagyontárgyak megfelelő hasznosítására, a felesleges vagyontárgyak kihasználására (különösen a bérbeadás, a bérmunka lehetőségére), valamint az egyes vagyontárgyak értékesítésére.  A képviselő-testület rendszeresen figyelemmel kíséri a befektetéseit, értékpapírjait, megvizsgálja a lehetséges hozamokat, hasznokat.


35  Az önkormányzat törekedik arra, hogy a gazdasági programjában meghatározott célkitűzéseket lehetőség szerint hitelfelvétel nélkül, minél több pályázati forrás bevonásával valósítsa meg.  A képviselő-testület körültekintően jár el akkor, ha az önkormányzat működtetése, illetve fejlesztése hitelfelvétel mellett valósítható meg.  Igénybe kell venni a számlavezető pénzintézet treasury szolgáltatását.

Kiskunmajsa, 2011. április 01.

Faludi Tamás polgármester


KISKUNMAJSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Recommend Documents