Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium. Kiskunmajsa

A Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Kiskunmajsa 2009.

-1-

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................... 6 A VÁROS ÉS AZ INTÉZMÉNY RÖVID TÖRTÉNETI BEMUTATÁSA ............................................................................. 7 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK MEGHATÁROZÓI, ADATAI ......................................................................................... 9 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ..................................................................................................... 11 1. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI .................................................................................................................................................. 11 1.1. ALAPELVEINK......................................................................................................................................... 11 1.2. CÉLJAINK............................................................................................................................................... 12 1.2.1. A gimnáziumi nevelés-oktatás ..................................................................................................................... 13 1.2.2. A szakközépiskolai nevelés-oktatás ............................................................................................................. 14 1.2.3. Felnőttképzés................................................................................................................................................ 15

1.3. FELADATAINK ........................................................................................................................................ 16 1.3.1. A gimnáziumi nevelés-oktatás ..................................................................................................................... 16 1.3.2. A szakközépiskolai nevelés-oktatás ............................................................................................................. 17

1.4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZERE ...................................... 18 1.4.1. 1.4.2. 1.4.3. 1.4.4. 1.4.5.

A meggyőzés, a felvilágosítás és a tudatosítás módszerei ............................................................................ 19 A tevékenység megszervezésének módszerei ............................................................................................... 19 A magatartásra ható módszerek.................................................................................................................... 19 A dicséret iskolánkban alkalmazott módjai .................................................................................................. 19 A fegyelmezés iskolánkban alkalmazott módjai........................................................................................... 20

2. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI ........................................................................................................................... 24 2.1. Jelképek ................................................................................................................................................ 24 2.2. Ünnepségek, iskolai rendezvények ....................................................................................................... 24 2.3. KIRÁNDULÁSOK, SZÜNIDEI PROGRAMOK, SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG ....................................................... 25 2.4. SPORTVERSENYEK .................................................................................................................................. 25 2.5. TANULMÁNYI VERSENYEK........................................................................................................................ 25 2.6. ALAPÍTVÁNY ........................................................................................................................................... 25 2.7. ISKOLAÚJSÁG ......................................................................................................................................... 26 2.8. ÉVKÖNYV ............................................................................................................................................... 26 2.9. MOZAIK ............................................................................................................................................... 26 3. AZ ISKOLA KAPCSOLATAI .............................................................................................................................. 27 3.1. A HELYI ÉS ORSZÁGOS KÖZOKTATÁS-IRÁNYÍTÁSSAL .................................................................................. 27 3.2. A TÁRSINTÉZMÉNYEKKEL, SZAKMAI ÉS TÁRSADALMI SZERVEZETEKKEL ...................................................... 27 NEM KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL, GAZDÁLKODÓ CÉGEKKEL .................................................................... 27 3.4. A SZÜLŐKKEL......................................................................................................................................... 28 4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ..................................................... 29 5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK............................................................................... 33 6. A BEILLESZKEDÉSI ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ........... 37 7. A TEHETSÉGGONDOZÁST ÉS A KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZÁSÁT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK ............. 39 7.1 ÁLTALÁNOS ELVEK ................................................................................................................................. 39 7.2. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ............................................................................................................................ 39 7.3. AZ ISKOLAI SPORTKÖR ............................................................................................................................ 42 8. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................................. 45 9. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ................................... 47 10. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG .................................................................. 49 11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ......................................................................................................................... 50 12. A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK MINŐSÍTÉSI SZEMPONTJAI........................................................................ 51 13. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLŐDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI .............................................................................................................................................. 53 14. AZ INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA .............................................. 55 14.1. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................................. 55 14.2. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM......................................................................................................... 64 II. HELYI TANTERV ........................................................................................................................................ 71 1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK ............................... 72 1.1. KÖZÉPISKOLAI ÓRAKERET ...................................................................................................................... 72 1.1.1. Gimnázium a 2005-2006-os tanévtől ........................................................................................................... 72

1.2. SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRAKERET ............................................................................................................... 73 1.2.1. Művészet-közművelődés-kommunikáció szakmacsoport a 2005/2006-os tanévtől ..................................... 73 1.2.2. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport a 2005/2006-os tanévtől ........................................................ 74 1.2.3. Informatika szakmacsoport a 2005/2006-os tanévtől ................................................................................... 75

-2-

1.2.6. Informatika szakmacsoport a 2009/2010-es tanévtől ................................................................................... 78

1.3. ESTI TAGOZAT ......................................................................................................................................... 79 1.4.AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK ............................................................................................... 79 2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................................................................................................................................................................... 80 TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK .................................................................................................. 82 3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI............................................................................ 83 3.1. Az intézménybe lépés feltételei ............................................................................................................. 83 3.1.1. A kilencedik évfolyamba lépés .................................................................................................................... 83 3.1.2. Felsőbb évfolyamokba lépés ........................................................................................................................ 83 3.1.3. A szakképző évfolyamokba lépés................................................................................................................. 83

3.2. Magasabb évfolyamba lépés ................................................................................................................ 83 4. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI .................... 84 4.1. Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja ........................................................................................... 84 4.2. Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen .................................................................................... 84 4.3. Az ellenőrzés, értékelés formái ............................................................................................................. 84 4.3.1. Írásbeli értékelés ........................................................................................................................................... 84 4.3.2. Szóbeli értékelés........................................................................................................................................... 85 4.3.3. Gyakorlati értékelés...................................................................................................................................... 85

4.4. Esti tagozat ........................................................................................................................................... 86 4.5. Az értékelés módja................................................................................................................................ 86 4.6. A kimeneti teljesítmény értékelése ........................................................................................................ 87 4.7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ...... 87 4.8. A tanuló magatartás értékelésének és minősítésének követelményei és formái .................................... 88 4.9. A tanuló szorgalom-értékelésének és minősítésének követelményei és formái ..................................... 89 5. INTEGRÁLT TANTÁRGYAK, MODULOK, SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS, ANYANYELVI (LEKTOROS) IDEGENNYELV-TANÍTÁS ÉRTÉKELÉSE ......................................................................................................... 91 6. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ........................................................................................... 92 7. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .................................................... 93 III. SZAKMAI PROGRAM ............................................................................................................................... 94 INFORMATIKAI ALKALMAZÁSFEJLESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI ................................................................................................................... 95 ÚJSÁGÍRÓ, KONFERANSZIÉ ..................................................................................................................... 109 PROTOKOLL- ÉS UTAZÁSÜGYINTÉZŐ .................................................................................................. 129 SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI- ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI .............................................................. 129 IV. A KOLLÉGIUM 1. A KOLLÉGIUM ADATAI .......................................................................................... 146 1. A KOLLÉGIUM ADATAI ................................................................................................................................ 147 2. HELYZETELEMZÉS ....................................................................................................................................... 148 2.1. Tanulói összetétel ............................................................................................................................... 148 2.2. A nevelőtestület összetétele ................................................................................................................ 148 3. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI ......................................................................................................... 149 4. KOLLÉGIUMI NEVELÉS................................................................................................................................. 150 4.1. A törvényi nevelésirányítási alapdokumentumok ............................................................................... 150 4.2. A kollégiumhasználók elvárásai ......................................................................................................... 150 4.3. A kollégium adottságai ....................................................................................................................... 150 4.4. Nevelési célok ..................................................................................................................................... 150 4.5. A kollégiumi nevelés feladatai............................................................................................................ 150 4.5.1. 4.5.2. 4.5.3. 4.5.4. 4.5.5. 4.5.6.

Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése .................................................................................... 151 A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése ........................................................................................... 151 Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása, a pályaorientáció segítése ......................................................... 151 Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése ................................................... 151 Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése ................................................ 152 Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése ....................................................................................... 152

5. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE ........................................................................................................................... 153 5.1. Környezeti tényezők ............................................................................................................................ 153 5.2. A kollégiumi élet megszervezése......................................................................................................... 153 5.2.1. A kollégiumi élet szervezésének szabályai ................................................................................................. 153 5.2.2. Hagyományaink ......................................................................................................................................... 153

5.3. A kollégiumi tevékenység szerkezete .................................................................................................. 154 5.3.1. Törvényi rendelkezések .............................................................................................................................. 154 5.3.2. A felmérés, jelentkezés módja .................................................................................................................... 155 5.3.3. Foglalkozási típusok ................................................................................................................................... 155

5.4. Dokumentumok használata a kollégiumban ....................................................................................... 155 5.4.1. Kollégiumi anyakönyv ............................................................................................................................... 155 5.4.2. Pedagógiai program.................................................................................................................................... 155 5.4.3. Minőségirányítási program ......................................................................................................................... 156

-3-

5.4.4. 5.4.5. 5.4.6. 5.4.7. 5.4.8.

Órafelosztás, munkarend ............................................................................................................................ 156 Kollégiumi beiratkozási lap ........................................................................................................................ 156 Kiiratkozási dokumentum .......................................................................................................................... 156 Kollégiumi csoportnapló ............................................................................................................................ 156 Kollégiumi csoportnak szóló foglalkozási terv .......................................................................................... 156

5.5. Információáramlás ............................................................................................................................. 157 5.6. Ifjúságvédelem.................................................................................................................................... 157 5.7. Ellenőrzés, értékelés ........................................................................................................................... 158 5.8. Kollégiumi nevelésünk eredményessége ............................................................................................. 158 6. A KOLLÉGIUMI HÁZIRENDDEL, NAPIRENDDEL, A DIÁKOK FELADATAIVAL, A KOLLÉGIUM HATÉKONYABB FEGYELEMRENDSZERÉVEL, A NEVELŐI MUNKAVÉGZÉSSEL ÖSSZEHANGOLT KOLLÉGIUMI ÉLETRENDSZABÁLYZAT ............................................................................................................................ 159 7. TANULÁSMÓDSZERTAN ............................................................................................................................... 159 8. ÉNKÉP, ÖNISMERET; PÁLYAVÁLASZTÁS ...................................................................................................... 160 9. EURÓPAI AZONOSSÁGTUDAT, EGYETEMES KULTÚRA .................................................................................. 161 10. KÖRNYEZETTUDATOSSÁG ........................................................................................................................ 162 11. TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG ......................................................................................................................... 163 12. FELKÉSZÜLÉS A FELNŐTT SZEREPRE.......................................................................................................... 164 AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS. GAZDASÁGI NEVELÉS. .......................................... 164 13. HON- ÉS NÉPISMERET................................................................................................................................ 165 14. SZABADIDŐS FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE ............................................................................................ 166 15. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ – ENYHE FOKBAN SÉRÜLT ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELÉSE ..... 167 V. MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................ 168 1. SZÁMÚ MELLÉKLET ..................................................................................................................................... 169 Az intézmény működésének személyi feltételei ........................................................................................... 169 Kimutatás a főállású középiskolai pedagógusok végzettségéről 2009-ben................................................ 170 Kimutatás a kollégiumi pedagógusok végzettségéről ................................................................................ 171 2. SZÁMÚ MELLÉKLET ..................................................................................................................................... 172 A pedagógiai program teljesítésének tárgyi-dologi feltételei .................................................................... 172 3. SZÁMÚ MELLÉKLET ..................................................................................................................................... 173 Iskolai kapcsolatai a gazdálkodó cégekkel ................................................................................................ 173 4. SZÁMÚ MELLÉKLET ..................................................................................................................................... 174 A Dózsa György Gimnázium,Szakközépiskola és Kollégium kötelező, minimális eszközeinek és felszereléseinek jegyzéke az 1/1998. (VII.24. OM) rendelet, valamint az intézményi ütemterv alapján .... 174 4.1. A középiskola...................................................................................................................................... 174 4.1.A. Helyiségek .................................................................................................................................................. 174 4.1.B. Kiszolgáló helyiségek................................................................................................................................. 175 4.1.1. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai .................................................................................... 175 4.1.1.1. Tantermek ......................................................................................................................................... 175 4.1.1.2. Szaktantermek ................................................................................................................................... 176 4.1.1.2.1. Számítástechnika terem (nagy + kicsi) ..................................................................................... 176 4.1.1.2.2. Idegen nyelvi szaktanterem ...................................................................................................... 176 4.1.1.2.3. Természettudományi szaktanterem .......................................................................................... 176 4.1.1.2.4. Művészeti nevelési szaktanterem ............................................................................................. 177 4.1.1.2.5. Gyakorló tanterem (tankonyha, taniroda) ................................................................................ 177 4.1.1.3. Tornaterem ........................................................................................................................................ 177 4.1.1.4. Sportudvar......................................................................................................................................... 178 4.1.1.5. Igazgatói iroda .................................................................................................................................. 178 4.1.1.6. Nevelőtestületi szoba ........................................................................................................................ 178 4.1.1.7. Ügyviteli helyiség ............................................................................................................................. 179 4.1.1.8. Könyvtár ........................................................................................................................................... 179 4.1.2. A nevelőmunkát segítő eszközök ............................................................................................................... 179 4.1.3. Egészség- és munkavédelmi eszközök ....................................................................................................... 180

4.2. A kollégium ........................................................................................................................................ 181 4.2.1. Helyiségek .................................................................................................................................................. 181 4.2.2. A helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai ................................................................................. 182 4.2.2.1. Tanulószoba ...................................................................................................................................... 182 4.2.2.2. Szakköri, diákköri szoba ................................................................................................................... 182 4.2.2.3. Számítástechnika terem (a középiskolában megoldható) .................................................................. 182 4.2.2.4. Testedző szoba .................................................................................................................................. 182 4.2.2.5. Könyvtár ........................................................................................................................................... 183 4.2.2.6. Hálószoba, hálóterem ........................................................................................................................ 183 4.2.2.7. Stúdió ................................................................................................................................................ 184 4.2.2.8. Sportudvar......................................................................................................................................... 184 4.2.2.9. Kollégiumvezetői iroda ..................................................................................................................... 184 4.2.2.10. Nevelőtestületi szoba ........................................................................................................................ 184 4.2.2.11. Orvosi szoba ..................................................................................................................................... 185

-4-

4.2.2.11.1. Eszközök, felszerelések ......................................................................................................... 185 4.2.2.11.2. Berendezések ......................................................................................................................... 186 4.2.3. Nevelő- és oktatómunkát segítő eszközök .................................................................................................. 187

5. SZÁMÚ MELLÉKLET ..................................................................................................................................... 188 A középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................................................................... 188 5.1. Magyar nyelv és irodalom .................................................................................................................. 188 5.1.1. Magyar irodalom ........................................................................................................................................ 188 5.1.2. Magyar nyelv ............................................................................................................................................. 188

5.2. Történelem ......................................................................................................................................... 189 5.3. Német, angol és francia nyelv ............................................................................................................ 191 5.4. Matematika......................................................................................................................................... 191 5.5. Fizika .................................................................................................................................................. 192 5.6. Biológia .............................................................................................................................................. 192 5.7. Kémia.................................................................................................................................................. 193 5.8. Földrajz .............................................................................................................................................. 194 5.9. Ének-zene ........................................................................................................................................... 194 5.10. Rajz és vizuális kultúra .................................................................................................................... 196 5.11. Informatika ...................................................................................................................................... 197 5.12. Testnevelés ...................................................................................................................................... 200 5.13. Vendéglátás-idegenforgalom ........................................................................................................... 202 5.14. Műszaki informatika ......................................................................................................................... 204 6. SZÁMÚ MELLÉKLET (KOLLÉGIUM) .............................................................................................................. 212 6.1. Kollégiumi életrendszabályzat ............................................................................................................ 213 6.2. Tanulásmódszertan ............................................................................................................................. 220 6.3. Énkép, önismeret; pályaválasztás ....................................................................................................... 222 6.4. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra....................................................................................... 224 6.5. Környezettudatosság ........................................................................................................................... 226 6.6. Testi és lelki egészség ......................................................................................................................... 228 6.7. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. 230 6.8. Hon- és népismeret ............................................................................................................................. 232 6.9. Szabadidős foglalkozások szervezése.................................................................................................. 234 6.10. A sajátos nevelési igényű – enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók nevelése .................... 243 KOLLÉGIUMI MELLÉKLET 1 ............................................................................................................................. 253 KOLLÉGIUMI MELLÉKLET 2 ............................................................................................................................. 254 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ......................................................................................................... 255

+mellékletbe:innovációk

-5-

Bevezetés

Bevezetés Tisztelettel köszöntöm a Kedves Olvasót a Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium nevelőtestülete nevében! Pedagógiai programunk elolvasásával remélhetőleg betekintést nyer iskolánk életébe, megismerkedhet az itt folyó munka feltételeivel, lényegével, tanári, nevelői hitvallásunk alapvető elemeivel, céljainkkal. Mindezek alapján kialakulhat egy kép intézményünkről, a törvényi előíráson túl ugyanis ez volt a legfőbb célunk a program megfogalmazásával: Tudás és biztonság. Szól

ez

természetesen

minden

érdeklődőnek,

fenntartónak,

leendő

kollégának,

társintézménynek, de bevallottan elsősorban leendő diákjainknak, s szüleiknek. Bízunk abban, hogy céljaink, elképzeléseink megismerésével meggyőzödnek arról, hogy gyermekük életének talán legfontosabb időszakát a 14–18–(20) év közötti, a felnőtté válást jelentő éveket iskolánkban töltheti el. Szeretnénk a belénk helyezett bizalmat megszolgálni és olyan középiskolát működtetni, ahol megvannak a garanciái annak, hogy a tanulók felkészülhessenek a továbbtanulásra, biztosított legyen számukra a nyelvvizsga, a piacképes szakma megtervezésének a lehetősége, meglegyenek a nyugodt munkavégzés és főként a kiegyensúlyozott személyiségfejlődés feltételei.

Mottónk: „Minőség az oktatásban, hagyomány a nevelésben.”

-6-

A város és az intézmény rövid történeti bemutatása

A város és az intézmény rövid történeti bemutatása Kiskunmajsa dél-alföldi kisváros a Duna-Tisza közén. Kecskeméttől 52, Szegedtől 44 km-re fekszik. Legközelebbi szomszédvárosai Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas. A település elődjét, Mayossaszállást a középkorban már Zsigmond- és Mátyás-korabeli oklevelek is említik. A hosszú török hódoltság idején pusztává vált falu romjait az újratelepítés 250 éves évfordulójára tárták fel. Majsa földjét tehát 1743-ban népesítették be újra, s a redemptio hatására rohamos fejlődésnek indult a falu. 1837-ben még városi rangot is kapott, de a megnövekedett terhek miatt az elöljáróság 1872-ben úgy döntött, visszaadja a megtisztelő kiváltságot. Pedig a paraszt-polgári fejlődés csak ekkor indult meg igazán: Olvasó Egylet, kaszinó, takarékpénztár alakult; megnyílt az iparos tanonciskola; vágóhíd, gyufagyár, gőzmalom épült, s a századforduló „békeidős” hangulatát árasztotta a Kun-Majsa című hetilap is. A világháborúk árnyékában ez a fejlődés megakadt, a kommunisták hatalomra jutásától fogva pedig még a népesség is fogyatkozott. Megújulásról csak az 1980-as évektől beszélhetünk, s a kiutat csak az ipar minőségi fejlesztése, a szolgáltatások szélesítése és az idegenforgalom jelenthetik. A város mellett fölépült üdülőfalu és a strand fejlesztése biztos alapot jelenthetnek az ilyen irányú fejlődéshez, 1989-ben pedig ismét városi rangra emelkedett a település. Intézményünk a maga lehetőségeivel segíti a helyi polgári társadalom fejlődését. A Dózsa György Gimnáziumot 1956-ban alapították azzal a céllal, hogy népességmegtartó erőként megalapozza a helyi értelmiség és egy általánosan művelt, sok irányba képezhető réteg kialakulását. Az 1970-es évek közepén az addig növekvő tanulólétszám a demográfiai hullámvölgy miatt csökkenni kezdett. A kritikus helyzet megelőzésére az intézmény tantestülete gyakorlati jellegű fakultatív tantárgyak tanítását kezdeményezte: gyors- és gépírást, gépjárművezetői és szállítási ügyintézői ismereteket oktattak. Ettől kezdve egyre többen jelentkeztek a gimnáziumba más településekről is. Az 1989-től bekövetkező gazdasági, társadalmi változásokat idejében felismerve 1991-ben – az országban elsőként – vezettük be a „vállalkozói alapismeretek” című fakultációs tárgy oktatását. A nevelőtestület e kezdeményezése olyan népszerű lett, hogy már az első tanévben 3 osztályt kellett indítani a gimnáziumban. (Korábban 1 vagy 2 párhuzamos osztály szerveződött, most 2 vállalkozói fakultációs és 1 általános tantervű indult.) Mivel az idő néhány év alatt kikezdte a fakultációs formát – változtak a törvényi feltételek –, így szükség volt a teljes tartalmi és szerkezeti megújulásra. 1998-tól az általános képzést biztosító gimnázium mellett OKJ szerinti szakmát adó idegenforgalmi szakközépiskolává alakultunk, 2000-ben pedig az informatikával bővült a szakképzés. Ettől az évtől szerveződött az első szakképző évfolyam Kisvállalkozások gazdasági ügyintézője névvel. A Városi Önkormányzat 1997-es döntése alapján az akkor még gimnázium összevonásra került a diákotthonnal, így jelentősen bővült a szakfeladatok köre. Az 1999-2000-es tanévtől a 9. évfolyamon két gimnáziumi osztály és egy idegenforgalmi szakközépiskolai osztály beiskolázására került sor. Tehát ismét három osztály indult az első évfolyamon. Beindult az iskolarádió. Fürkész néven iskolaújságot hozott létre a Diákönkormányzat, amely azóta is évente két alkalommal, Karácsonyra és a tanév végére jelenik meg. A 9. évfolyamosok számára ettől az évtől kezdve gólyatábort szervezünk.

-7-

A város és az intézmény rövid történeti bemutatása

2000-től, a már korábbi gyergyószentmiklósi testvériskolai kapcsolat mellett évenként diákcserét bonyolítunk Bad Schönborn, Lommatzsch (Németország), Lubliniec (Lengyelország) városok középiskoláival. Szintén 2000-től esti tagozatos képzést folytatunk. A korábbi levelező tagozat helyett a műszaki informatika szakmacsoportban is megszerveződik a szakközépiskolai képzés. A 9. évfolyamon ettől a tanévtől kezdve három féle osztály tanul: egy gimnáziumi, egy idegenforgalmi szakközépiskolai, és egy informatikai szakközépiskolai. Gazdasági informatikus elnevezésű kétéves szakmai képzésre iskolázunk be egy osztályt. 2001. június 5-től ECDL nemzetközi számítástechnikai vizsgaközpont címet kap az intézmény. 2000–2003. között a megnövekedett osztályszámnak (4 évfolyam x 3 osztály + esti tagozat + szakképző évfolyam) megfelelően sor kerül új tantermek (4) kialakítására; szaktantermek felszerelésére (2 db informatika, 1 db természettudományi-idegenforgalmi); a könyvtár kollégiumba költöztetésére. Az említett helyiségekbe új bútorzat kerül (padok, székek, táblák, polcok), az oktatásban használatos legmodernebb eszközök felszerelésére kerül sor (projektorok, fénymásolók, írásvetítők, televíziók, számítógépek stb.). Új helyen kerül kialakításra a gazdasági iroda, a pénztár és a titkárság, bővül a tanári szoba. Sor kerül a konyha és az étterem felújítására, a HACCP rendszerhez való illesztésére. A régebbi tantermek és a kollégium ebédlője új padlóburkolatot kap. Megújul az iskolazászló, felszentelésére és avatására a 2002. évi ballagási ünnepély keretében kerül sor. A 2003/2004-es tanévben a 9. évfolyamra a három osztályba 93 diák jelentkezett, az iskolában összesen 14 osztályban 359 diák tanul: 120-an a gimnáziumi osztályokban, közülük 17-en esti tagozaton; 239-en szakközépiskolai osztályokban, közülük 24-en szakmai évfolyamokon (1/13); a kollégiumban 107 diák lakik; a tantestület tagjainak száma: 38 fő (főmunkaviszonyban álló). A 2005-2006-os tanévtől új szakképzési lehetőséget hirdet meg az iskola a művészetközművelődés-kommunikáció szakmacsoportban, a szakmaszerző évfolyamon pedig rendszerinformatikus OKJ-s képzést. Ez nem növeli az osztályok számát, csak megosztottságát, így azonban nagyobb osztálylétszámokkal kell dolgozni. A körülmények úgy hozták, hogy az intézmény fennállásának 50 éves évfordulója évében iratkozott be az iskolatörténet legnagyobb létszámú diákközössége a 9. évfolyamra: összesen 96 fő. A törvényi változásokkal összhangban 2008 szeptember 1-től részévé váltunk a - végleges nevén - Bács-Szakma Szakképzési Fejlesztési és Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt-nek. A 2009-2010-es tanévtől bekapcsolódtunk a TAMOP 3.1.4. pályázati projektbe.

-8-

Az iskola működésének meghatározói, adatai


Az iskola hivatalos elnevezése: Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Kiskunmajsa Az iskola fenntartója:

Városi Önkormányzat Kiskunmajsa

Az iskola alapító okiratának, működési engedélyének száma: kelte:2008. június 19. érvénybe lép: 2008. július 1.

147/2008.

(Az alapító okirat mellékelve) OM azonosító: 027947 tagozatkódok: 4 évfolyamos gimnázium: 1 nyelvi előkészítő évfolyam + 4 évfolyamos gimnázium: vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos oktatás: informatika szakmacsoportos oktatás: művészet-közművelődés-kommunikáció szakmacsoportos oktatás: Az iskola igazgatója: Az iskola székhelye:

027947-01 027947-11 027947-02 027947-03 027947-04

Farkas Zoltán 6120 Kiskunmajsa, Kálvária u. 6.

A Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a Kiskunmajsa, Csólyospálos, Jászszentlászló, Kömpöc, Móricgát és Szank községeket magában foglaló kistérség középfokú oktatási központja. Elsődleges beiskolázási körzetét is az említett települések adják. Az intézmény legfontosabb céljai a közoktatási törvénnyel és az alapító okirattal összhangban:  hozzájárulni a térség kulturális, szellemi életének színesebbé tételéhez;  megteremteni a helyi értelmiség képzésének és megtartásának feltételeit;  helyben alternatívát nyújtani az általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelést és oktatást folytató középiskolát választó vagy „piacképes” szakmát tanulni akaró diákok számára;  olyan pedagógiai, szakmai feltételrendszer kialakítása, mely lehetővé teszi a tanulók személyiségének minél teljesebbé, sokoldalúbbá válását. Az említett településeken túl, a korábbi években is jelentős számban iratkoztak iskolánkba Bács-Kiskun és Csongrád megye közelebbi és távolabbi településeiről diákok. 1998-tól ez az arány növekszik. Az 1998/99-es tanévtől ugyanis idegenforgalmi szakközépiskolai képzés indult az intézményben. Térségünk jövőjében gazdasági és foglalkoztatási szempontból meghatározó szerep jut az idegenforgalomnak. Ezt felismerve döntött úgy a város és az iskola vezetése, hogy lehetővé teszi a továbbtanulási és elhelyezkedési esélyeket növelő szakközépiskolai oktatás bevezetését. 2002-től megkezdődött az informatikai, 2005-től pedig a média-kommunikációs szakképzés is. Így a vendéglátás-idegenforgalom, az informatikai, valamint a művelődés-közművelődéskommunikáció szakmacsoportban folyhat érettségire épülő OKJ-s szakma oktatása. 2001-től ECDL-vizsgaközpontként is működik intézményünk. (OM: 383/93/2002)

-9-


Intézményünk fióktelepe a Bács-Szakma Szakképzés-Fejlesztési és Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt-nek A társaság rövidített cégneve: Bács-Szakma Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt.) Társaság székhelye: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. Továbbiakat ld. még: az 1–3. számú mellékletekben.

- 10 -

I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az intézményben folyó oktatási és nevelési munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai

1.1. Alapelveink Az iskola működése mindig meghatározott keretek között történik. Ilyenek a központi szabályozók: törvényi előírások, rendeletek (Alkotmány, a KT, a NAT stb.), valamint a fenntartó alapító okiratban, rendeletekben meghatározott elvárásai. Ezek között határozhatja meg minden intézmény – tanári karának összetétele, pedagógiai hitvallása alapján – tevékenységének alapelveit, céljait, melyek iránytűként szolgálhatnak minden iskolahasználó számára. Ennek megfogalmazásánál az iskola adottságaiból, lehetőségeiből kell kiindulnunk. Kiskunmajsa város és vonzáskörzete középiskolájaként meg kell felelnünk a szülők és a diákok elvárásainak is. A település kulturális életének egyik meghatározó intézményeként az értelmiség képzésének, helyben maradásának, a továbbtanulás, a szakmaszerzés feltételeinek megteremtése elsődleges feladatunk. Ezen elvárásoknak azonban csak úgy tudunk megfelelni, ha tekintettel vagyunk arra a közegre, melyet napjaink Magyarországa, Európája, s még tágabb környezete jelent a maga sok-sok kihívásával, néha megoldhatatlan problémájával, információtömegével, melyek közt tájékozódni csak szilárd értékrend alapján lehetséges. Az említettek alapján „értékalapú”, „értékközpontú” iskolát képzelünk el. Valljuk, hogy az oktatás – bár mindig nyitott az új, a különös, a váratlan felé – a szó igazi, nemes vonatkozásában konzervatív. Vagyis az „újdonság” felé való nyitottság, az új elfogadása, beépítése a hagyományos, alapvető emberi értékek keretei között képzelhető el. Ezek azok az értékek, melyeket elődeink az élet bármely területén, a világ bármely pontján produkáltak és amelyek kiállták az idők próbáját. Elsőbbséget ezek közül természetesen azok élveznek, melyek szüleink, nagyszüleink s további felmenőink életében váltak meghatározókká, értelmet adván létüknek, igazi alkotás szintjére emelvén azt. Így válnak munkánk elsődleges alapjává a keresztény, európai értékrend, a magyarság nemzeti kincsei, a család, a falu, a város és a régió hagyományai. Ezek közül a legfontosabbak, a teljesség igénye nélkül:         

szeretet, segítőkészség, szolidaritás, megbocsátás képessége, tisztesség, törvénytisztelet, erényesség, becsület, őszinteség, a személyiség, az egyéniség tisztelete, az önismeret és az önbizalom összhangja, akaraterő, kitartás, a reális énkép igénye, türelem, megértés, tolerancia, nyitottság a másik ember iránt, együttműködés, alkalmazkodás, bizalom, kudarctűrés, a konfliktuskezelés képessége, a testi- lelki egészség, az igazi érzelmeken alapuló emberi kapcsolatok: barátság, szerelem, szeretet, esélyegyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, szociális érzékenység, az elesettekkel szemben, a gyengék támogatása, az egyén és a közösség összhangja, az ember közösségi létformáinak, kiemelten a családnak a megbecsülése, - 11 -

1. Az intézményben folyó oktatási és nevelési munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai

       

a szülők, az idősek tisztelete, ember és természet összhangja, a szépség és a harmónia igénye, a magyar nyelv, kultúra, hagyományok és múltunk ismeretén alapuló egészséges nemzeti öntudat, a különböző kultúrák iránti nyitottság, megértés, európaiság, demokratizmus, jogok-kötelezettségek és szabadság-felelősség összhangja, munka, tudás, tudományok, kultúra, tanulás tisztelete, jó és rossz megkülönböztetésének képessége, optimizmus, egészséges életöröm, hit az ember, a világ magasabb rendeltetésében,



az életfogytig tartó tanulás követelményének és igényének integrálása.

Alapelveink teljesítésére, ilyen irányú munkánk eredményességére minden tanévzáró értekezleten kitérünk. Az osztályfőnökök félévi, év végi beszámolóikban részletesen elemzik az ezzel kapcsolatos helyzetet. Az eredményességi mutatók vizsgálata az iskolai MIP-nek megfelelően történik. A TAMOP 3.1.4. projektbe történő bekapcsolódással az alábbi alapelvek épülnek rá az általánosságban érvényesekre:  Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás. A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a megismerhető tudáselemeket.  A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása. Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani.  Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.  Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust.  Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása, új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetésével.  A tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő differenciált fejlesztés a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereivel.  Előnyben részesülnek azok a programok, modulrendszerek, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben.  Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. ( fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció) A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják

- 12 -




Az oktatás az alapvető kulcskompetenciák kiépítésére épül: - anyanyelvi (szövegértés – szövegalkotás - idegen nyelvi - matematikai - logikai - természettudományos - digitális (SDT alkalmazás) - a hatékony önálló tanulás - szociális (állampolgári) életviteli és környezeti kompetenciák - kezdeményezőképesség és vállalkozói - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - életpálya-építés

1.2. Céljaink Iskolánk célja, hogy segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt és az állandó megújulásra nyitott emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré válhatnak. Az egy mondatban összefoglalt fő célkitűzések a következő módon konkretizálódnak a különböző képzési formákban: 1.2.1. A gimnáziumi nevelés-oktatás A gimnáziumban folyó nevelő-oktató munka célja, hogy:          

kibővítse és elmélyítse a tanulók általános műveltségét, felkészítse a tanulókat az érettségi vizsgára, a felsőfokú tanulmányok folytatására és a munkába állásra, kialakítsa a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet, biztosítsa a tanulók intellektuális, érzelmi és testi érését, előmozdítsa a tanulókban a konstruktív hozzáállás kialakulását, a tantárgyi képzés során részesítse előnyben a képességfejlesztést, teremtse meg az egyes diszciplinák közötti koherenciát, a tanulókat nevelje összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra, az iskola biztosítsa, hogy diákjai érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek és pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak, fejlessze a diákokban az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb társadalmitermészeti környezetükért érzett erkölcsi felelősséget, készítse fel a tanulókat arra, hogy az iskolából egy folyamatosan változó világba lépnek, amelyben számtalan negatív hatás, kudarcélmény és csalódás is érni fogja őket. A kialakult szilárd értékrend alapján azonban legyenek képesek ellenállni a rossznak, az erkölcstelennek és a károsnak és legyenek képesek felismerni a jót és a követendőt.

- 13 -


1.2.2. A szakközépiskolai nevelés-oktatás A szakképzést az alapító okiratnak megfelelően a vendéglátás-idegenforgalom, informatika, művészet-közművelődés-kommunikáció szakmacsoportokban folytatjuk. A szakközépiskolai nevelő-oktató munka célja, hogy:        



érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg-lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket neveljen, demokratikus elveket követő, felelős állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági és technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre, biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének lehetőségét, csökkentse a tanulási kudarcok mértékét és biztosítsa az iskola eredményes befejezését, tekintsék a diákok sajátjuknak a nemzeti és az egyetemes értékeket követő magatartásmintákat, a diákok váljanak nyitottá a különböző kultúrák iránt, valamint váljanak alkalmassá az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területen folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, illetve a felsőfokú tanulmányok folytatására, alakuljon ki a tanulóban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére és hasznosítására.

Megjegyezzük, hogy intézményünkben egyaránt működnek gimnáziumi és szakközépiskolai osztályok, ezért a célok között sok az átfedés, hiszen a bevezető mondatban megfogalmazott egyetemes célokat minden diákunkra ki szeretnénk terjeszteni. A TAMOP 3.1.4. projektbe történő bekapcsolódással a bevezetésének céljai:        

kompetencia alapú oktatás

a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése , kompetencia alapú oktatás elterjesztése. a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése az esélyegyenlőség érvényesítése, az eltérő képességű és szociális helyzetű, HH;HHH; SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése,az ilyen tanulók együttnevelésétoktatását meghatározó célok megfogalmazása újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, a valóság sokféle bemutatására törekvés az eredményes ismeretelsajátítás és készségfejlesztés érdekében a tananyagmodulok, és a moduláris oktatás elterjesztése

- 14 -


     

a tanulási tevékenységekben megfelelő hangsúlyt kapjon a gyakorlat, a konzultáció,az önálló tananyag-feldolgozás,a feladatmegoldások,az önálló szakirodalmi elemzések, az eLearning használata szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása egyéni fejlesztési tervek készítése digitális írástudás elterjesztése,az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer meghatározása. a kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan. Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: − anyanyelvi, − idegen nyelvi, − matematikai, − természettudományos, − digitális, − a hatékony önálló tanulás, − szociális és állampolgári − kezdeményezőképesség és vállalkozói, − esztétikai-művészeti − tudatosság és kifejező-képesség

1.2.3. Felnőttképzés Feladatunk a felnőttképzés levelező, vagy esti tagozatos formában. Célunk ezzel az, hogy mindazok számára, akik valamilyen oknál fogva – pl. családi, szociális – nem tudták elvégezni, vagy befejezni a középiskolát, ill. szakiskolát végeztek, lehetővé tegyük az érettségi megszerzését. Ezzel az általános műveltség szélesebb alapjaira, vagy a szakmai továbbképzés feltételeire tehetnek szert. Törekedni kell a felnőtt tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai oktatási rend kialakítására, hiszen többségükben dolgozó, családos emberekről van szó. Egyre közelíteni kell azonban a követelményrendszert a nappali rendszerű oktatáséhoz.

- 15 -

.

1.3. Feladataink 1.3.1. A gimnáziumi nevelés-oktatás A gimnáziumban folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy                   

a tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetítsen, fejlessze a kommunikációs és tanulási képességeket, folyamatosan neveljen az anyanyelv igényes használatára, a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására és követésére, a fenntartható fejlődés és a fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre, nyújtson támogatást a diákoknak a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében, fordítson figyelmet a családi életre és a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre, foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal készítse fel a tanulókat arra, hogy a tudás a stabil értékek mellett mindig tartalmaz változó és bővülő elemeket is, alakítsa ki és fejlessze az együttműködési készséget és a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, fejlessze a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet és a kudarctűrést, törekedjen az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző összekapcsolására, kapcsolódjon össze a diszciplináris tudás közvetítése az alkalmazás lehetőségeinek megismertetésével, tegye képessé a tanulókat információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására és korunk információs társadalmában való eligazodásra, követelményeivel, tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló véleményalkotásra, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre, a képzési folyamatban vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket, törekedjen a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodjon a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számítson kreativitásukra, illetve tudatosan is mozdítsa elő mindezek fejlesztését, alakítsa ki a felelős állampolgári magatartást, készítsen fel a demokratikus életformára, azaz a jogok és kötelezettségek összetartozásának tudatosítására, részesítse előnyben azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés, valamint a saját munkájáért és cselekedeteiért érzett felelősség, tudatosítsa a tanulókban a magyar társadalom demokratikus jellegét, az európai integrációs folyamatot és hazánk kapcsolódását ehhez a folyamathoz, készítsen fel a felnőtt lét szerepeire, pályaorientációs tevékenységével segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását, továbbá fejlessze a szociális és társadalmi kompetenciákat.

16

.

1.3.2. A szakközépiskolai nevelés-oktatás A szakközépiskolai nevelő-oktató munka feladata – a fent leírtakkal összhangban –, hogy 

építse tovább, szélesítse ki és mélyítse el az általános iskolai tantárgyi követelményeket, a nevelés, a képességek fejlesztése és a közismereti oktatás szerves egységet alkosson, a nevelés és oktatás rendjébe épüljenek be azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország európai integrációjából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből és az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak, alakuljon ki a tanulókban az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődjék a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szociális viszony, teremtődjék meg a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlya, a tanulók sajátítsák el a nemzeti és egyetemes emberi értékeket és kövessék ezeket a magatartásmintákat, váljanak nyitottá a különböző kultúrák iránt, fejlődjék fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs készségük és informatikai tudásuk, legyenek képesek logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra, a különböző információk közötti eligazodásra, a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására és a felelős döntésekre a különböző élethelyzetekben, a személyiségfejlesztésben kapjon kiemelt szerepet az önismeret fejlesztése a kezdeményező és vállalkozó készségek kialakítása és a felelős állampolgári magatartás kialakítása, alakuljon ki bennük a szakmai igényesség, elkötelezettség, megújulási képesség és az élethosszig tartó tanulás igénye.

 

        

A TAMOP 3.1.4. projektbe történő bekapcsolódással a kompetencia alapú oktatás bevezetésének feladatai:  A nevelőtestület feladata a kompetencia programcsomagok minél szélesebb körű adaptációja, az intézmény tanulóinak szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembevételével történő beépítése és alkalmazása. Ennek során minden képzésbe bevont pedagógus az általa vállalt kompetenciaterülethez kapcsolódó fejlesztési téma kidolgozását és gyakorlati megvalósítását vállalja. A szakmai munkaközösségek feladata, hogy az új módszereket és eszközöket az intézmény minden pedagógusa megismerje és munkája során alkalmazza. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretén belül intézményünk vállalta, hogy a 2009/2010-es tanév után 5 éven át fenntartja a pályázatban vállalt indikátor mutatókat, melyek egy tanévet tekintve a következők: 

1 db témahét megszervezése

17

.

 

1 db három hetet meghaladó projekt megvalósítása Legalább 1 csoportban vagy osztályban műveltségi terület tantárgyi bontás nélküli oktatása Tantárgytömbösített oktatás megvalósítása az iskola összes óraszámának tekintetében 2009-2010-es (5%) tanévet követően további 5 éves fenntartási időszakra 10%, 15%, 15%, 15%, 15% arányban. 1 csoportban vagy osztályban moduláris oktatási program megszervezése

 

Minden tanév kezdete előtt augusztus második felében, a mindenkori személyi és szakmai feltételek figyelembevételével dönti el intézményünk a feladatokhoz kijelölt osztályokat vagy csoportokat, és ennek megfelelően a végrehajtásért felelős személyeket. A döntést az iskola nyitóértekezletén elfogadott „a tanév helyi rendje” dokumentum fogja tartalmazni. A támop 3.1.4 pályázat vállalásai a fenntartási időszakban 2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

5%

10%

15%

15%

15%

15%

X

X

X

X

X

X

1 db témahét megszervezése 1 db három hetet meghaladó projekt megvalósítása Legalább 1 csoportban vagy osztályban műveltségi terület tantárgyi bontás nélküli oktatása Tantárgytömbösített oktatás megvalósítása 1 csoportban vagy osztályban moduláris oktatási program megszervezése

Az öt éves fenntartási időszakban:     

A témahét az egészséges életmód és fenntartható élet témakörök köré épül A három hetet meghaladó projek egy, a diákok által megrendezett műveltségi vetélkedő teljes feladatkörét foglalja magában A tantárgyi bontás nélküli oktatás a magyar irodalom és a magyar nyelv tantárgyak oktatása, magyar nyelv és irodalom néven tanított tantárgy keretében valósul meg A tantárgytömbök kialakítása a vállalt indikátorok figyelembevételével minden tanítási évben változhat A moduláris oktatási program egy kiválasztott osztály osztályfőnöki órájába integrálva valósul meg, kiegészítve a modul témájától függően más tantárgyak bevonásával

1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz- és eljárásrendszere Eszköz és eljárásrendszerünk elsődleges célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Legfőbb

eljárásaink

és

módszereink

közé

a

következők

tartoznak:

18

.

1.4.1. A meggyőzés, a felvilágosítás és a tudatosítás módszerei      

az oktatás valamennyi módszere, a meggyőzés, a példaadás és példakép, a bírálat és az önbírálat, a beszélgetés és a felvilágosítás, a tudatosítás és a vita.

1.4.2. A tevékenység megszervezésének módszerei     

a követelés, a megbízás, az ellenőrzés, az értékelés, a gyakorlás.

1.4.3. A magatartásra ható módszerek     

az ígéret, a helyeslés, a bíztatás, az elismerés, a dicséret.

1.4.4. A dicséret iskolánkban alkalmazott módjai  Szaktanári, osztályfőnöki: - szóbeli dicséret, - ellenőrzőbe írt dicséret, - bizonyítványba írt dicséret, - javaslat alapítványi támogatásra, - javaslat jutalomkönyvre, oklevélre. 

Nevelőtestületi: - általános dicséret év végén, bizonyítványba írva, - általános dicséret négy (öt vagy hat) évi tanulmányi, közösségi, munkáért, - javaslat alapítványi támogatásra, jutalomra, vagy oklevélre.



Igazgatói: - ellenőrzőbe írt dicséret, kihirdetve a tanulóifjúság előtt, - javaslat alapítványi támogatásra, jutalomra, vagy oklevélre.

Az alapítványi támogatások, jutalomkönyvek és oklevelek átadása iskolai ünnepségen, ballagáson vagy tanévzárón történik.

19

.

1.4.5. A fegyelmezés iskolánkban alkalmazott módjai 

Gátlást kiváltó módszerek: -



Kényszerítő módszerek: -



tájékoztatás felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, a következményekre való felhívás, tilalom, átterelés, elmarasztalás.

felszólítás, követelés, parancs, büntetés.

Büntetési módszerek: -

szaktanári figyelmeztetés (szóban vagy írásban), osztályfőnöki figyelmeztetés (szóban), osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás (írásban), igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás (írásban), szigorú tantestületi megrovás (írásban), fegyelmi eljárás a Közoktatási Törvény vonatkozó részei alapján.

A szóbeli szaktanári figyelmeztetésen kívül a szülőt az ellenőrzőn keresztül valamennyi büntetésről írásban értesíteni kell, melyet a naplóba is be kell jegyezni. Az eset súlyosságára tekintettel – a tantestület döntése alapján – sor kerülhet a tanulóifjúság előtti kihirdetésre is. Alapelveink követésében, céljaink elérésében, feladataink és eljárásaink végrehajtásában a következő eszközök segítenek nekünk:   

nyelvi (verbális) eszközök: beszéd, beszélgetés, kikérdezés, nem nyelvi (non-verbális) eszközök: arckifejezés, tekintet, testmozgás, gesztusok, szociális technikák: fejlesztő beszélgetés, minta- és modellnyújtás, megerősítés, buzdítás.

Mivel nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy nincs két egyforma ember vagy két egyforma szituáció, módszereink megválasztásánál igyekszünk mindig minden körülményt figyelembe venni. Tartjuk magunkat a lefektetett és elfogadott alapelveinkhez, de mind a jutalmazások és dicséretek, mind az elmarasztalások tekintetében igyekszünk egyedi, személyre szabott döntéseket hozni. Ezeket azután megmagyarázzuk és meg is értetjük az érintett tanulóval és az iskola többi tanulójával is. A már korábban pozitív vonatkozásban említett családias légkör egyik attribútuma ez. E pontnál is alá kell húzni a tanári példaadás és az egységes tantestületi fellépés szükségességét. Fontos szempont a fokozatosság elvének szem előtt tartása, súlyosabb esetben azonban büntetési fokozatok átugrására is sor kerülhet.

20

.

A tanuló büntetései az új tanév kezdetével elévülnek, kivéve ha – súlyos esetben – ennek ellenkezőjéről dönt a tantestület. A döntésről a tanulót és a szülőt az osztályfőnök írásban tájékoztatja. A TAMOP 3.1.4. projektbe történő bekapcsolódással a kompetencia alapú oktatás bevezetésével a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: A kompetenciafejlesztés fókuszai az iskolában: Személyes kompetencia:  önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége Kognitív kompetencia:  logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés

észlelés,

szókincs,

Szociális kompetencia:  empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció Módszertani elemek:             

hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás habilitációs és rehabilitációs tevékenység az inkluzív nevelés attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak multikulturális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport.) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.

A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek:  tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés  munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat  individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok

21

.

Motiváló módszerek:  páros munka  csoportmunka  játék  szerepjáték (drámapedagógia)  vita  kutató-felfedező módszer  kooperatív módszerek  projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei:  



differenciálás - egyéni különbségek figyelembevétele - tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia - divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia

A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés:   

Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:     

Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka

A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra biztosít,amelynek a következők a megvalósulási formái:   

is

lehetőséget

Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása

Ajánlott óratípusok:   

Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés

22

.

Alkalmazására szánt feladattípusok:     

Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés

Digitális tartalmak:     

az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok

IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a Nat célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek:  számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)  bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)  fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)  összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére  számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban  aktív tábla, szavazógépek alkalmazása  csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.)  mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)

23

2. Az iskola hagyományai

2. Az iskola hagyományai Bár iskolánk nem tekinthet vissza évszázados múltra, mégis vannak élő hagyományai, illetve ezek újragondolása, kiépítése jelenleg is folyik.

2.1. Jelképek 

Az iskola zászlója (Megújított formában, 2000-ben került fölszentelésre.) Városi, iskolai ünnepségeken arra érdemes 12. évfolyamos tanulók (két lány és egy zászlótartó fiú) kísérik.



Az iskola címere Az iskolát reprezentáló kiadványokon, postai küldeményeken, rendezvényeken, a városi címerrel együtt, vagy a nélkül szerepelhet.



Az iskola jelvénye Az iskola címerét ábrázolja, melyet a tanuló beiratkozáskor megvásárol, iskolai rendezvényeken, ünnepségeken visel.



Iskolai póló Az iskola címere, neve szerepel rajta, megvásárlása önkéntes.

2.2. Ünnepségek, iskolai rendezvények A rendezvények iskolánk egész életét átfogják, a személyiségformálás fontos eszközei. Nyilvánosság előtt zajlanak, ezért az iskoláról alkotott jó vélemény, az iskola jó hírnevének letéteményesei. Az iskola nevelő-oktatómunkájának szerves részét képezik. Az iskola a szorgalmi időre eső nemzeti ünnepekről az esemény rangjához méltóan, a városi ünnepség részeként vagy önállóan megemlékezik. Koszorúzáson az iskolavezetés és a diákság képviselői vesznek részt. A tanárok és a diákok, bizonyos esetekben az iskola dolgozói, az alkalomhoz illően öltözve jelennek meg az ünnepségeken. Az ünnepségek rendjéért a szervező tanárok és az osztályfőnökök felelnek. Iskolai ünnep, rendezvény még:     

Gólyatábor (felelős: a 9. évfolyamos osztályfőnökök) Tanévnyitó és tanévzáró ünnepség (felelős: 10. évf.) Gólyabál szeptember végén vagy október elején (felelős: 11 évf.) Karácsonyi vagy Mikulás-ünnepség a téli szünet előtt (felelős: 9. évf.) Szalagavató és alapítványi bál február elején-közepén (felelős: Szülői Szervezet, a 11. és a 12. évfolyam, DÖK, tantestület)  Diáknap a tavaszi szünet előtt vagy után (felelős: DÖK, testnevelők, osztályfőnökök, nem osztályfőnökök)  Ballagás május elején – közepén (felelős: 11. évf.)  Egyéb jeles napokról, történelmi emléknapokról az iskolai faliújságon és tanítási órákon történik megemlékezés. 24


2.3. Kirándulások, szünidei programok, szabadidős tevékenység Az osztályfőnök lehetőleg minden évfolyamon kirándulást szervez, szünidőben pedig sí-, szánkótábor, nyáron hosszabb utak, testvériskolai cserelátogatások, nyelv-, és egyéb tábor szervezhetők. Ezek előkészítésében a fő szempontok:  Ezeknek a programoknak az iskola célrendszerében megfogalmazottakkal, a pedagógiai, szakmai elvekkel összhangban kell lenniük.  A szórakozás, a kikapcsolódás mellett fontos a kulturális cél, ezért elsősorban hazánk földrajzi, történelmi tájai, vagy a történelmi Magyarország területei – kiemelten testvérvárosaink, jelenleg és ezután megkötött testvériskolai kapcsolataink – lehetnek célpontok.  A tanulmányi jelleg szem előtt tartása.  A kirándulás nagyszerű alkalom az osztályközösség formálására, ennek érdekében törekedni kell a minél teljesebb részvételi arányra.  Anyagilag minél kevésbé jelentsen terhet, így (plusz pályázati, alapítványi segítséggel) lehetővé kell tenni a szerényebb anyagi körülmények között élők részvételét is. A helyi tantervben előírtak megismerését szolgálja, ezért ingyenes a szakmai jellegű tanulmányi kirándulás. Ilyeneket szervezünk pl. a szakképzésben: gasztronómiai, idegenforgalmi és informatikai kiállítások megtekintése. Szervez az intézmény olyan programokat is, melyeken a részvétel nem kötelező, ezért nem ingyenesek. Ilyenek: színházlátogatás, osztálykirándulás, tanulmányi kirándulás a kiegészítő anyag megismerésére, „osztálybuli” stb. Az iskolaszék és a Szülői Szervezet meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet ezen programok szervezésénél nem lehet túllépni. 2.4. Sportversenyek Házibajnokság különböző sportágakban, az iskolai válogatottak részvétele a korosztályos bajnokságokon. 2000 óta a Diáknap keretében több sportágban megszervezzük a Dózsa-kupát. Ezekre a versenyekre a felkészülés az ISK foglalkozásain, valamint a városi egyesületekben történhet. Tanulóink – az intézmény anyagi lehetőségeinek függvényében – úszásoktatáson vesznek részt. 2.5. Tanulmányi versenyek Részt veszünk a megyei, országos szaktárgyi és kulturális versenyeken. A Diáknap keretében házi versenyek szervezésére kerül sor. 2.6. Alapítvány 1992 márciusa óta működik az iskola volt diákjai által létrehozott „Ifjúságért Alapítvány a Kiskunmajsai Dózsa György Gimnázium Tanulóiért és Nevelőiért” Az alapítvány elsődleges célja az iskolai szakmai munka (nyelvoktatás) segítése, a jó tanulók jutalmazása és a szociálisan rászorulók támogatása, valamint a testvériskolai kapcsolatok (csereutak) támogatása. 25


2.7. Iskolaújság Az iskola alkalmi kiadványa, melynek címe: „FÜRKÉSZ”. A DÖK-patronáló tanár irányításával a humán és a szakmai munkaközösség szerkesztésével a diákok munkái alapján évente kétszer, Karácsonyra és a tanév végén jelenik meg. 2.8. Évkönyv Az iskolai könyvtáros szerkesztésében készül digitális és nyomtatott formában. Tartalmazza az adott tanév legfontosabb adatait, így:   

a létszám adatokat (dolgozói, tanári, tanulói), az osztályok névsorát, fényképét, a legfontosabb eseményeket, rövid összegzéssel, értékeléssel.

Az évkönyv elkészítéséhez az adatokat a gazdasági iroda, az igazgatóhelyettes, valamint a munkaközösség-vezetők, a DÖK-patronáló tanár és a szaktanárok beszámolóikban szolgáltatják.

2.9. MOZAIK Mozaik címmel, havi rendszerességgel audiovizuális diákmagazin jelenik meg, amely az iskola televíziós hálózatán keresztül kerül bemutatásra a diákság részére. Az összeállított műsort a művészet-közművelődés-kommunikáció szakmacsoportos évfolyamok tanulói tanórán, illetve szakköri foglalkozásokon készítik.

26

3. Az iskola kapcsolatai

3. Az iskola kapcsolatai Bár az iskola szakmailag és pedagógiailag önálló intézmény, mégis alapérdekünk, hogy nyitottak legyünk és minél szélesebb kapcsolatrendszer kialakítására törekedjünk. Így napi kapcsolatban állunk: 3.1. A helyi és országos közoktatás-irányítással      

Oktatási Minisztérium Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda OKÉV OH Nemzeti Szakképzési Intézet Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Városi Önkormányzat Kiskunmajsa

3.2. A társintézményekkel, szakmai és társadalmi szervezetekkel  A városi, szomszédos települések általános iskoláival: - Arany János Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde Kiskunmajsa, - Egressy Béni Művészeti Iskola, - Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda Kiskunmajsa, - Szent László Általános Iskola Jászszentlászló, - Zsombó és Csólyospálos községek Általános Iskolája, Óvodája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Csólyospálosi Általános Iskola Csólyospálos, - Általános Művelődési Központ Gy. Szabó Béla Általános Iskolája Szank, - KTKT Általános Iskola és Középiskola, Tázlári Általános Iskolája Tázlár, - Harkakötönyi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Harkakötöny, - Általános Iskola Kömpöc,     

Művelődési Központ, Városi Könyvtár, Munkaügyi Központ, Városi Rendőrőrs. Katolikus Egyházközség,

Nem közoktatási intézményekkel, gazdálkodó cégekkel Együttműködési megállapodást kötöttünk a szakképzésre vonatkozóan 2008. szeptember 1-jétől a Bács-Szakma Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt-vel. Az intézményünket szakképzési hozzájárulással támogató cégek és vállalkozók felsorolását ld. a 4. számú mellékletben.

27

3. Az iskola kapcsolatai

3.4. A szülőkkel Ennek formái:  Az iskolavezetés, a pedagógusok – a napi munkaidőben (730–1530) – mindig rendelkezésre állnak (lehetőleg előzetes bejelentkezés alapján)  Fogadóóra (szülői értekezletek előtt)  Szülői értekezlet évente legalább kétszer (ősszel a tanévkezdés után, illetve félév után)  Szülői Szervezet  Iskolaszék

28

4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk programja a Nemzeti Alaptantervben és a pedagógiai alapelveinkben leírt és képviselt értékekre épül, feladatunk ezért, hogy tanulóink:      

a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban

minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, az egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek kialakítására és fejlesztésére. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra és a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magába, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással és elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolatait, eligazodásukat saját testi és lelki valóságukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetünkben, valamint lehetővé teszi az érdeklődésnek és a képességeknek megfelelő továbbtanulást. A helyi tantervet is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást és a kompetenciák kialakulását. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási - tanulási programja adjon teret 





a színes és sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, munkának, játéknak, fejlessze a tanulók kompetenciáit, a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, és az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

Pedagógiai programunk olyan közös gondolkodást kíván az iskola és az iskolahasználók részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlődése, illetve fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 29


Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:

feladatok

köré

csoportosítjuk

a

1. Az értelem kiművelése terén elvégzendő feladatok:

a megismerési és felfedezési vágy fejlesztése, a tapasztalati és értelmező tudás elsajátíttatása, a tanulási teljesítményvágy, ambíció és kötelességtudat optimalizálása, a tanulási életprogram fejlődésének segítése, a kognitív képességek fejlesztése.

2. A segítő életmódra nevelés terén:

a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival, a segítő versengés képességének fejlesztése a tényleges versengés lehetőségének gyarapításával, a másik javára vagy a másik kedvéért történő lemondási vagy visszalépési készség kialakítása egyedi szituációkban, az ajándékozás és az adományozás örömeinek megismertetése konkrét helyzetben. 3. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok:

a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, az egészséggel szemben történő mindennemű visszaélés következményeinek megismertetése a tanulókkal, a kulturált életmód, a kulturált viselkedés ismérveinek megismertetése a tanulókkal, illetve az ezzel szembeni igény kialakítása bennük. Ehhez a következő képességek fejlesztése szükséges: Személyes képességek fejlesztése  Testi képességek:

a sporttevékenységek elsajátításán túl a testi képességek fejlesztése és folyamatos

karbantartása, a testnevelésórák, a minél gazdagabb diáksportköri élet és a település sportolási lehetőségeinek optimális kihasználása.  Önellátási képességek:

az önellátó képesség tevékenységformáinak megismerése (egészséges, kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, a háztartási és ház körüli munkák, a közlekedés és a vásárlás szokásai stb.).

 Befogadó képességek:

a zenei befogadóképesség szándékos fejlesztése a megfontoltan válogatott

zeneművek rendszeres hallgatásával, a vizuális befogadóképesség fejlesztése a képi – plasztikai kifejezés elsajátíttatásával és a kompozíció jelrendszerének olvastatásával, az iskola legyen minden részletben igényes, esztétikus közeg, amelyben a tanulók jól érzik magukat és ahol fejlődhet ízlésük, igényességük.

30


 Önkifejezési képességek:

az önkifejezés megfelelően gazdag és igényes tárházának bemutatása, gyakorlása, tudatosítása (előadói képesség, improvizációs képesség stb.).

szövegalkotó

és

műértelmező

képesség,

Önvédelmi képességek  Egészségvédő képességek:

elsősegélynyújtás, balesetvédelem, önvédelmi szokások.  Identitásvédő képességek:

a realitásoknak, a mélyebb, igazabb vagy hosszabb távú érdekeknek megfelelő viselkedésformák erősítése.

Önreflexív képességek  Önértékelő képesség:

a nevelőmunka során a tanulói önértékelés váljon rendszeressé. 

Önmegismerő képesség:

a tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése oly módon, hogy eredményeként az önismerő képesség területén egyre nagyobb sikereket érjünk el. 

Önfejlesztő képesség:

az önfejlesztő képesség kialakítása, a tehetség felismerése, olyan szituációk, előadások vagy beszélgetések szervezése, melyek során a fiatalok felfedezhetik ígéretes örökölt tulajdonságaikat és amelyek alapján kialakulhat meggyőződésük, hogy mire van hajlamuk, rátermettségük, az önfejlesztő életprogramok kialakításának segítése, a tehetség kibontakoztatásának segítése a személyiség fejlesztése érdekében. 4. A szakmai képzés alapozása: a speciális kompetenciák fejlesztése

az alkotó tevékenységre alkalmas tantárgyi tartalmak feltárása mellett olyan szakköröket is működtetni kell, amelyek tartalma az alkotó tevékenység, a szabályhasználat és a szabályalkotás képességének, mint az alkotóképesség összetevőjének a fejlesztése. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok : A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. Az iskola összetett, bonyolult hatásrendszerében az egyes tevékenységformák személyiségfejlesztő hatása csak fokozatosan, több éves munkával tárható fel. Lényeges azonban, hogy az iskola kidolgozza a személyiségfejlesztés és az iskolai szociális hatásrendszer kapcsolati pontjait és alapelveit, hogy a ténylegesen elvégzett tevékenységek tudatosan a kitűzött célok szolgálatába legyenek állíthatók.

31


Tartalmi elemek konkrét megfogalmazása: 

 









A személyiségfejlesztésben a tanulás iránti motiváció fejlesztésének iskolai célkitűzései, és tevékenységrendszere. A tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítását támogató szemlélet hangsúlyozása. Az egyéni képességfejlesztéshez szükséges intézményi tevékenységrendszer megfogalmazása. A kompetencia alapú oktatás és a tanulók tanulási folyamatban garantálható sikerességének kapcsolata. kompetencia alapú oktatás elterjesztésének lehetőségei a tanulói motiváció fejlesztésében. A tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása, és az iskola változatos, gazdag fejlesztő programkínálata közti összefüggések felvázolása. Olyan tanulásirányítási módok garantálása, amelyben minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. A tantárgyak közti merev határrendszer megszüntetésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása.(műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatás személyiségfejlesztő, és képességfejlesztő lehetőségei) Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a kompetencia alapú programcsomagokhoz tartozó tevékenységrendszer bevezetésével. Az új oktatásszervezési eljárások bevezetésében támaszkodhatunk a program keretében kidolgozott innovációkra: ‫ ־‬Tanulásszervezéshez kapcsolódó útmutató kiadvány (tantárgyi bontás nélkül) ‫ ־‬Tanulásszervezéshez kapcsolódó útmutató kidvány (tantárgytömbös szervezés) A játékszeretet fejlesztése révén egyrészt az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása/megtanítása biztosítja, másrészt a játék, a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztára támogatja az informális tanulás nyújtotta lehetőségének elterjesztését. Ahhoz, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat.( szociális kompetencia fejlesztés) Az intézményi tanterv előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, a differenciált terhelést, illetve a terhelés képességekhez való igazítását. Az egyéni fejlesztés megvalósításához továbbra is elengedhetetlennek tartjuk a diagnosztikai mérések alkalmazását.

32

7. A tehetséggondozást és a képességek kibontakozását elősegítő tevékenységformák

5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a következők:    

a tanórák (szaktárgyi és osztályfőnöki órák), a tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, sportkörök, utazások, kirándulások stb.), a diák-önkormányzati munka, a szabadidős tevékenységek.

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyi tevékenyen hozzájárul:     

az egyén közösségi magatartásának kialakításához, a véleményalkotó és vélemény-nyilvánító képességek fejlődéséhez, a közösségi szokások és normák elfogadásához, az együttérző és elfogadó magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül és egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen és egymást erősítve, kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfőbb közösségfejlesztési feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával és társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői szervezettel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg és egyes pontjait kötelező feladatként szabta meg az alkalmazotti közösség számára. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló        

ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, ismerje meg nemzetünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait és nagy múltú értékeit, sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez és a velük való azonosuláshoz vezetnek, legyen nyitott és megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák és vallások iránt, vállaljon részt a város és az iskola nemzetközi kapcsolatainak ápolásában, legyen képes a modern információs környezetet (sajtó, televízió, rádió, internet stb.) megérteni és azt szelektíven használni, tudjon társaival és a felnőttekkel adott témáról anyanyelvén szabatosan kommunikálni, tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.

33


A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokon keresztül a tanárok               

segítsék a tanulók kezdeményezéseit, járuljanak hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, segítsék elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és a társadalmi környezettel, biztosítsanak elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakítására és fejlesztésére, alapozzák meg a nemzettudatot, mélyítsék el a nemzeti önismeretet és a hazaszeretetet, ösztönözzenek a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessenek az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, alakítsanak ki a tanulóban bátorító és vonzó jövőképet, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel és szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését, irányítsák a tanulókat arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének és megvédésének képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, fejlesszék ki a tanulókban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikus módon történő használatának képességét, segítsék azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fiatalok egészségi állapotát javítják, fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, térjenek ki a szexuális magatartás kérdéseire, de a figyelem középpontjában a családi életre és a felelős, örömteli és tartós párkapcsolatra történő felkészítés álljon, adjanak átfogó képet a munka világáról, változatos munkaformákkal erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését, lépjenek fel az esélyegyenlőség biztosításáért és a hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen.

Mivel az iskola keretein belül a legalapvetőbb közösség az osztály, legfontosabb célunk ebből a véletlenszerűen létrejött csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely képes a közös cél érdekében közös értékrend elfogadására, az iskola szervezett keretein belül ennek megfelelő viselkedésre és munkálkodásra. Ennek kialakításában az első lépést jelenti a 9. osztályainkban belépő tanulóink számára szervezett „gólyatáborunk”. A két nap során új diákjaink megismerkednek egymással, az osztályfőnökkel, az intézmény vezetőivel (igazgató, igazgatóhelyettes, kollégiumvezető, élelmezésvezető és gazdasági vezető), és az intézmény épületeivel, helyiségeivel. A változatos programok részét képezi a közös városnézés, strandolás és bemutatkozó beszélgetés. Ily módon már a középiskolai évek első napjaiban megkezdődik az osztályfőnök közösségfejlesztő tevékenysége, amely zavartalanul folytatódhat, hiszen heti plusz egy óra áll rendelkezésére – az éves munkaterv függvényében -, hogy a tanév során különböző közösségi programokat szervezzen. Ezek közül a legnépszerűbbek és legelterjedtebbek az osztálykirándulások (évente legalább egyszer 2-3, esetleg több nap), az egynapos kirándulások (általában Budapestre a központilag is támogatott létesítmények, múzeumok megtekintésére), a kerékpártúrák, a színházlátogatások és az esetleg főzéssel egybekötött osztályrendezvények. Mindezek szervezésénél figyelembe kell venni az ingyenességre vonatkozóan a 4.3. bekezdésben leírtakat. 34


Kitűnő lehetőséget szolgáltat számunkra városunk azon adottsága, hogy öt testvérvárossal rendelkezünk, melyek közül kettő (Gyergyószentmiklós és Bácskatopolya) a történelmi Magyarország területén, kettő Németországban és egy Lengyelországban található. Így diákjaink élő kapcsolatot tarthatnak fenn az elszakított országrészek magyar fiataljaival, de a germán és a szláv kultúrát képviselő fiatalokkal is. Az utóbbi két cserekapcsolatnak további hozadékai is vannak: mivel a német partnerekkel a kommunikáció nyelve a német, lehetőség nyílik a nyelvtudás fejlesztésére is. Tanulóink jártasságra tesznek szert továbbá a kulturált vendéglátás terén is. Ily módon nem is szükséges külön taglalni, hogy iskolánk diákjaiban szinte automatikusan kialakul a más népek és kultúrák iránti nyitottság, megértés, valamint a más népek hagyományainak, szokásainak és életmódjának tisztelete. A diákönkormányzat szintén fontos közösségfejlesztő szerepet játszik, mivel ez a fóruma az egyes közösségek érdekegyeztető és érdekképviseleti tevékenységeinek, melyek során a tanulóknak lehetőségük nyílik az egyéni és közösségi érdekek megkülönböztetésére, ütköztetésére és közös nevezőre hozására. A diákönkormányzatot segítő tanárnak meg kell tanítania a fiatalokat az érdek-érvényesítésre, de a többség akaratához való alkalmazkodásra is. Nagyszerű lehetőséget kínálnak a közösség építésére az ünnepélyek, megemlékezések és az intézmény hagyományos rendezvényei. Ebből a szempontból talán a legfontosabb rendezvényünk a szalagavató bál, melyen hagyományosan több száz vendég vesz részt (a végzős diákok, szüleik és hozzátartozóik, a városi önkormányzat, a társintézmények vezetői, az intézményünket támogató cégek és vállalkozások vezetői, olykor testvérvárosaink képviselői stb.). Ennek szervezésében és lebonyolításában minden évfolyamnak más-más feladatai vannak, melyeket a tanulók már a kezdet kezdetén megismernek. Mivel átlátják az egész folyamatot, nagyon tisztelik ezt a tradicionális rendezvényt és szívesen teljesítik a rájuk eső feladatokat, melyek során megismételhetetlen élményekben és sikerélményekben van részük és az osztály-, valamint évfolyamszintű közösségek szinte észrevétlenül kialakulnak. Megtanulják, hogy a háttérmunka is milyen fontos egy nagy feladat végrehajtásában, de értékelik a „front-feladatokat” vállaló társakat is, és fokozatosan kialakul bennük az egymással szemben érzett szolidaritás. A kompetenciaalapú projekt bevezetésével: A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját! Szükséges az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése a kortárs kapcsolatok megerősítésével. Elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása a diákönkormányzat érdemi működtetésével, a különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátításával, kooperatív technikák alkalmazásával, gyakorlás és tréningek beiktatásával. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. A közösségfejlesztés új módszereinek kidolgozásában nagy segítséget jelenthetnek a TAMOP 3.1.4. keretében kidolgozott önálló innovációk. Ezek gyakorlati megvalósítása folyamatosan történhet,hiszen meg kell teremteni a tárgyi feltételeket. Ehhez ki kell használnunk a kínálkozó pályázati lehetőségeket. Ilyen innovációk lehetnek:

35


    

A művészeti nevelés lehetősége a tanórán kívüli tevékenységek rendszerében,a művészeti nevelés megújítása Az EU megismerése uniós „vendég” fogadásával, ehhez kötött rendezvény,kiállítás,fórum,projekt megvalósításával Az angol nyelv tanulásának lehetőségét, minőségét és hozzáférésének javítását célzó fejlesztések:Az angolszász kultúra megközelítése projekt munkában Iskolai sportfoglalkozásokat támogató fejlesztések, sport általi nevelés lehetőségei Egészséges életmódra nevelés programja, az egészségtudatos iskolai táplálkozás/"Az vagy, amit megeszel?”/

36

6. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

6. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Intézményünkben jelenleg alacsony az ilyen tulajdonságokat mutató diákok száma. A jelentkezők számának növekedésével, az általános tendenciák hatásaként, a gyerekek szocializációját befolyásoló negatív jelenségek eredményeként azonban ennek növekedése várható. Pedagógiai programunk egyik fő célja éppen ezért ezen tanulók iskolai környezetbe való beilleszkedésének és egyéni ütemű fejlődésének biztosítása. Alapelveink ugyanazok, melyeket a bevezető részben, az eszköz- és eljárásrendszerre, személyiségfejlesztésre, a közösségfejlesztésre, a szülőkkel, tanulókkal való kapcsolattartásra vonatkozó részben megfogalmaztunk. Minden pedagógusnak – az osztályfőnöknek, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek különösen – feladata a nehézségekkel küzdő tanulókra történő fokozott odafigyelés, ami a differenciált tanórai tevékenységet és pozitív ösztönzési rendszer alkalmazását jelenti. Amennyiben szükséges a nevelési tanácsadó, a szakértői és rehabilitációs bizottság döntése alapján lehetőség van a tanuló mentesítésére egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Az ilyen tanulók a közoktatási törvény, valamint az érettségi és vizsgaszabályzat vonatkozó részei alapján haladhatnak tovább. A magántanulók számára biztosítjuk a Kt. által előírt pedagógiai tevékenységi formákat. Intézményünk fennállása óta céljának tekinti a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet. Ilyen vonatkozásban soha nem volt jogi problémánk, de még kritika sem hangzott el, sem a szülők sem a diákok részéről. Nálunk a különböző vallási felekezetekhez tartozó tanulók is „otthonra találnak”, a katolikus és protestáns többség mellett jól érzik magukat, beilleszkedtek és befogadtattak például a Jehova Tanúihoz tartozó családok gyermekei is. Ezen kívül volt színes bőrű, angol és francia származású tanulónk, a Baja környéki német nemzeti kisebbség is szép számmal képviselteti magát diákjaink körében, és örvendetes fejlemény, hogy a roma származású fiatalok is egyre nagyobb számban vannak osztályainkban. Intézményünkben tehát mind származási, mind vallási alapon kizárt a diszkrimináció, de ugyanez vonatkozik a szülők származására, vallására és foglalkozására nézvést is. Senkit nem érhet hátrány világnézeti, lelkiismereti és politikai meggyőződése miatt. Annak érdekében, hogy a kezdetektől megteremthessük a harmonikus beilleszkedés, az esélyegyenlőség és a kiszámíthatóság feltételeit, az újonnan belépő tanulóinkkal már az első napokban ismertetjük a tanulók kötelességeire és jogaira vonatkozó, mindenkor hatályban lévő törvényi szabályozásokat, az intézmény házirendjét, valamint a kötelességek és a házirend megszegéséért kiszabható büntetéseket. Ugyanez megtörténik a mindenkori őszi szülői értekezletek során is. Az iskola házirendjének létrehozásában, véleményezésében és elfogadásában részt vesznek a Szülői Szervezet, az Iskolaszék és a Diákönkormányzat képviselői is. Az osztályfőnök folyamatosan törekszik az érintett szülőkkel, a kollégiummal való kapcsolattartásra, konzultációra. A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák:  Differenciált tanulásszervezés  Kooperatív technikák alkalmazása  Projekt-módszer elterjesztése  Tevékenységközpontú pedagógiák 37

6. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

   

Individuális tanulás előtérbe helyezése. Az alapozó időszak elnyújtása. Fejlesztő értékelés bevezetése A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal

38



7.1 Általános elvek Intézményünkbe – a korábbi évek tapasztalatai alapján – eltérő adottságú, képességű tanulók érkeznek. A kiemelkedő képességű, bármelyik főiskolára, egyetemre bejutni képes diákoktól a csak a minimális követelményeknek megfelelőkig igen széles skálán mozog a jelentkezők köre. Az utóbbiak között is vannak azonban olyanok, akik az élet valamely területén (pl. sport, művészetek, egyéb munkavégzés) kiemelkedő adottságokkal rendelkeznek, és pozitív hozzáállást tanúsítanak. Mindebből, illetve abból következően, hogy alapvetően a város és vonzáskörzete középiskolája vagyunk, fel kell készülnünk az igen heterogén összetételű diákság tehetséggondozására. Az iskolában a lehetőségekhez mérten ugyanakkor a kimeneti követelményekhez igazodva a pedagógusoknak szem előtt kell tartaniuk a tanulók egyéni fejlettségét, képességeit, melynek fő színterei eszközei:           

tanítási órán történő differenciálás, az oktatás csoportbontásban történő megszervezése (kiemelten: idegen nyelvek, informatika), elsősorban a 9. évfolyamon felzárkóztató foglalkozás, korrepetálás (matematika, magyar nyelv) szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások, érettségi (felvételi) előkészítők, emelt szintű oktatás, nem kötelező tanórán kívüli tantárgyak, egyéni – 1-3 tanuló részére szervezett – foglalkozások, iskolai sportkörök, edzések, a munkába állást előkészítő foglalkozások (informatika), érettségizettek számára 13.–14. évfolyamon szakképzés, tanulmányi kirándulások, egyéb kulturális rendezvények (pl. rendhagyó óra), iskolai könyvtár, szaktantermek használata, egyéni konzultáció.

Mindezek a Kt. értelmében a 2.3. bekezdésben leírtak szerint ingyenesek. Az iskola alapítványa egyszeri támogatással vagy ösztöndíjjal támogatja a tehetséges, rászoruló fiatalokat. Az iskolai könyvtár, az iskolai sportkör kiemelt feladatának tekinti a tehetséggondozást, ezért erről részletesebben is kell írnunk.

7.2. Az iskolai könyvtár A könyvtárban olyan tanulási környezetet próbálunk biztosítani, amely fokozza diákjainkban az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot, hozzájárul énképük és önismeretük gazdagodásához. A könyvtár alkalmazkodva a modern technológiák megjelenésével megváltozott olvasási- és tanulási szokásokhoz, a tudás és ismeretek 39


megszerzésének közösségi terévé válik, ahol a tanulók rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyeken keresztül önállóan vagy közösen képesek a könyvtári állományon kívüli anyagokhoz is hozzáférni. A könyvtár a technológiai háttér biztosításán kívül az ilyen jellegű ismeretszerzések során kialakuló közösségek kialakulását is segíti a tér kialakításával és a könyvtárosok segítségnyújtásával. A könyvtár nélkülözhetetlen a tanítási-tanulási folyamat kiteljesedése, ill. összehangolásának megvalósulásában, a szabadidő kulturált eltöltésében, önművelődési igények kielégítésében, a pedagógiai programban meghatározott tevékenységformák gyakorlásában. A könyvtár legfontosabb feladatai:       

 

a könyvtári állomány védelme és ezzel összefüggésben nyomonkövethetősége a könyvtári állomány, az új beszerzések adatbázisban való rögzítése, az adatbázis állandó frissítése eszközeivel, lehetőségeivel segítse a pedagógiai programban rögzített célok, feladatok megvalósulását, szakszerű, sokoldalú és folyamatosan gyarapodó szolgáltatásaival korszerű információs bázisként segítse az iskola napi működését, biztosítsa a szükséges ismerethordozókat (hagyományos és modern dokumentumokat, illetve információkat az iskola pedagógusai és diákjai számára), biztosítsa a könyvtár tagjai számára az állományon kívüli ismerethordozók használatát, biztosítsa eszközeivel a könyvtári állományon kívüli ismeretanyagok elérését. a nevelőtestülettel együttműködve segítse kialakítani a kívánatos olvasási-tanulási szokásokat, az önművelődés igényének, az önálló tájékozódás képességének kialakítását, a problémamegoldó és alkotó gondolkodásnak a fejlesztését, járuljon hozzá a tanulók általános műveltségének emeléséhez, könyvtári hírlevélben tájékoztassa havonta a könyvtár használóit, alapvetően az iskola nevelőit és tanulóit az időközben bevezetett új szolgáltatásokról, beszerzésekről mindenki számára elérhető helyen.

A könyvtárhasználati tudás megszerzésekor a tanítás-tanulás kiemelt preferenciái a következők:       

önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelés, változatos tevékenységformák alkalmazása (tanulásszervezés, motiválás, játék), eszköztudás, gyakorlati technikák elsajátítása (könyvtárhasználat, szaktárgyi ismeretszerzés), a modern technológiai eszközök, információ-megjelenítő berendezések használatának elsajátítása, az információkeresés új technikáinak megismertetése, egyénhez igazított differenciált tanulásszervezés (tanulócsoportok, haladási ütem, tananyag, változatos munkaformák), életkori sajátosságok figyelembevétele (fokozatosság, folyamatosság, motiváció, játék).

A könyvtár használatával a tanulóknak meg kell ismerni a könyvtárban való keresés módját, annak eszközeit, a főbb dokumentum-fajtákat, azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, az interneten való keresés stratégiáját, az internetes keresőprogramok használatát, ismerjék meg azokat az internetes programokat, amelyekkel az információszerzés hatékonyabbá tehető, sajátítsák el az elektronikus adatgyűjtés rendszerező technikáját, tudják megkülönböztetni az értékes információt az értéktelentől. Az iskola tanulói tanulják meg az 40


iskolai könyvtár, az Országos Dokumentumellátási Rendszer, az elektronikus könyvtárak és a teljes könyvtári rendszer szolgáltatásainak igénybevételét. A könyvtár szolgáltatásai:         

kölcsönzés, “helyben olvasás” biztosítása (könyvek, CD-rom), internethasználat biztosítása, tanácsadó, tájékoztató tevékenység, segítségnyújtás különböző egyéni tanulói feladatokhoz, előjegyzés, a tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése, videofilmek megtekintése, a tanári munkát segítő forrásanyagok, szakirodalom előkészítése.

A könyvtár nyitva tartása heti 22 óra, a hét napjaira arányosan elosztva, a könyvtár az iskolával átellenben lévő kollégium épületében található. A könyvtár heti egy napon hosszabbított délutáni nyitva tartással segíti a nevelők és a tanulók könyvtári szolgáltatáshoz való hozzáférését. Az iskola könyvtárának tagjai lehetnek a Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium pedagógusai, dolgozói és az intézmény tanulói. Beiratkozási díjat nem kell fizetni. Külső személy az iskolai könyvtári szolgáltatásokat csak az iskola igazgatójának engedélyével veheti igénybe. A könyvtári tagság megszűnik, ha a pedagógus, dolgozó vagy tanuló az intézménytől megválik. Könyvtári tartozását a távozás előtt mindenkinek rendezni kell. A könyvtárból bármely könyv a könyvtári rendnek megfelelően kikölcsönözhető, kivéve a kézikönyvtárba tartozó könyveket, videofilmeket, CD-ket. Ezek elsődlegesen helyben használhatók, de a könyvtár tanulást, tanítást segítő alapfunkcióját figyelembe véve rövid időre elvihetők. Az egyáltalán nem kölcsönözhető dokumentumok körébe a könyvtári védelmet élvező dokumentumok tartoznak, amelyek jól látható jelölése is felhívja erre a könyvtárhasználók figyelmét. A könyvtár a nyitvatartási időben és a szaktanár tervével való egyeztetés után a tanórán is rendelkezésre áll. A kölcsönzési idő a tartós tankönyvek esetében a tanévre szól, a következő évben is használt tartós könyv kölcsönzési ideje kérésre meghosszabbítható. A tanításhoz szükséges tanári segédanyagok egész évre kölcsönözhetők, a tanév végén ezeket le kell adni a könyvtárban, a következő tanévre kölcsönzésük nem hosszabbítható. A szépirodalmi művek és a szakirodalom kölcsönzési ideje 3 hét, ennek meghosszabbítása kérhető. Tanév végén a tanulóknál kint levő könyveket vissza kell hozni a könyvtárba, ellenkező esetben addig nem kap a tanuló év végi bizonyítványt, amíg tartozását nem rendezte. Az elveszett vagy megrongálódott könyveket az eredetivel kell pótolni vagy a jelenlegi áron kell megtéríteni. A NAT biztosítja a könyvtárhasználati követelmények elsajátításához szükséges időkereteket. A rendelkezésre álló időt úgy kell differenciálni évfolyamokra, osztályokra, csoportokra, hogy a megfogalmazott elvárások teljesíthetőek legyenek. Kívánatos a könyvtári foglalkozásokat órarendbe építeni és előre ütemezni. Az időkeretek ütemezése – kellő szaktanári egyeztetéssel – a könyvtáros feladata. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanításának megoszlása hozzávetőlegesen 40%-a könyvtáros-tanári feladat (pl. könyvtárbemutatás, raktári rend, katalógusok, könyvtári tájékoztató eszközök stb.), 60%-a 41


szaktanári feladat (pl. a saját műveltségterület alapvető dokumentumai és tájékoztató eszközei).

7.3. Az iskolai sportkör Iskolánk a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről, megteremti a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint biztosítja az iskolai sportkör működését. A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére teremti meg. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozásokhoz rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait, melyek az évek alatt kialakult gyakorlat alapján, a tanulók igényei szerint, a létesítményeinknek megfelelően és testnevelőink szakirányultsága szerint a következők: fiú és leány kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, aerobic, valamint fallabda (kedvezményes költségtérítéssel) és lovaglás (kedvezményes költségtérítéssel). A foglalkozások sportáganként heti kétszer 45 percben kerülnek megszervezésre. A diákok munkáját kondicionáló terem is segíti. A sportköri foglalkozásokat testnevelői végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanáraink vezetik. Ezekből a sportágakból évenként házibajnokságokat szervezünk. Rendszeresen részt veszünk a Diákolimpia versenyein is. Diákjaink közül a legjobbak a város ifjúsági (felnőtt) kézilabda, asztalitenisz, labdarúgó vagy ökölvívó szakosztályaiban kamatoztathatják tudásukat. 2000 óta a Diáknap keretében több sportágban megszervezzük a Dózsa Kupát. Tanulóink – az intézmény anyagi lehetőségeinek függvényében – úszásoktatáson vesznek részt. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a kompetencia alapú oktatás bevezetésével,a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: 

differenciált tanulásszervezés



kooperatív technikák



projektmódszer



tevékenységközpontú pedagógiák

Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: 

individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel. 42




kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők.

(Leghatékonyabb

más

tanulásszervezési

módokkal

vegyesen

alkalmazva). 

projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt.

Feltételek: Tárgyi feltételek: - Iskolai könyvtár,digitális tananyaggyűjtemény - Számítógép, mint fejlesztőeszköz, - Videó, zenei anyagok, - Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek(egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal) Személyi feltételek:     

A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban. A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás. Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez.

43


A tehetséggondozás és felzárkóztatás új módszereinek kidolgozásában nagy segítséget jelenthetnek a TAMOP 3.1.4. keretében kidolgozott önálló innovációk. Ezek gyakorlati megvalósítása folyamatosan történhet,hiszen meg kell teremteni a tárgyi feltételeket.Ehhez ki kell használnunk a kínálkozó pályázati lehetőségeket. Ilyen innovációk lehetnek:    

A művészeti nevelés lehetősége a tanórán kívüli tevékenységek rendszerében,a művészeti nevelés megújítása, Az EU megismerése uniós „vendég” fogadásával, ehhez kötött rendezvény,kiállítás,fórum,projekt megvalósításával, Az angol nyelv tanulásának lehetőségét, minőségét és hozzáférésének javítását célzó fejlesztések: Az angolszász kultúra megközelítése projekt munkában, Iskolai sportfoglalkozásokat támogató fejlesztések, sport általi nevelés lehetőségei.

44

8. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

8. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok E kérdéskörben is a törvény által előírtakból kell kiindulni, különös tekintettel az esélyegyenlőség biztosítására a hátrányos megkülönböztetés tiltására, a gyermek, a tanuló jogaira, így a biztonságos, egészséges környezetre, a személyiségi jogoknak tiszteletben tartására, az információkhoz való hozzájutásra, a kedvezményes vagy ingyenes étkeztetésre, tanszerellátásra, a tanulószobai ellátásra vonatkozó részekre. Tágabb értelemben az iskola minden pedagógiai tevékenységének, a nevelő-oktató munka minden területének szem előtt kell tartania a gyermek és ifjúságvédelmi szempontokat. Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. Minden tanév elején, a közös szülőértekezleten tájékoztatja a szülőket a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, a fogadóórák idejéről és helyéről. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Minden pedagógusnak, az osztályfőnöknek, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek pedig különösen feladata, hogy: 

 



 

a tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztassa –faliújságon- a fogadóórák időpontjáról, a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címéről, ill. telefonszámáról, a tanulók egyéni képességét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, az esetleges hiányosságokat, problémákat figyelemmel kísérje, a szükséges intézkedéseket megtegye, a pedagógusok, a szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében, amennyiben szükséges – családlátogatáson is megismerheti a tanuló családi környezetét, a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, ill. ennek hiányában tartozódási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében, a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása, vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek, az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére, előadások szervezése.

Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, kiemelten a helyi önkormányzattal, gyermekjóléti szolgálattal, rendőrséggel, egyházzal, társadalmi szervezetekkel stb. A szervezett megelőző és segítő tevékenységen túl továbbra is az állandó kapcsolattartás és a hagyományos pedagógiai eszközök a legfontosabbak, így a gyermekekkel való törődés, minél jobb megismerésük. A szülőkkel, a családdal a gyermek sorsát közös felelősségnek tartó kapcsolat kiépítésére kell törekedni. Egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a szenvedélybetegségek, különösen a drogfogyasztás megelőzésére. 45

8. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A TAMOP 3.1.4. projektbe történő bekapcsolódással az ifjúságvédelem területén is jelentkezik az új módszerek követelménye:         

a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése az esélyegyenlőség érvényesítése, az eltérő képességű és szociális helyzetű, HH;HHH; SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése,az ilyen tanulók együttnevelésétoktatását meghatározó célok megfogalmazása újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, a valóság sokféle bemutatására törekvés a tanulási tevékenységekben megfelelő hangsúlyt kapjon a gyakorlat, a konzultáció,az önálló tananyag-feldolgozás,a feladatmegoldások,az önálló szakirodalmi elemzések, az eLearning használata szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása egyéni fejlesztési tervek készítése a kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan.

A tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő differenciált fejlesztés a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereivel

46

9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az iskolánkba jelentkező tanulók egy része szerényebb eredményekkel érkezik hozzánk. Kisebb részük lemorzsolódik, többségük azonban sikeresen eljut az érettségi vizsgáig és meg is felel a követelményeknek. A tankötelezettség kiterjesztésével, a gyerekek szocializációjának mai alakulásával várhatóan a jövőben is egyik fő feladatunk lesz az ezekkel a tanulókkal történő foglalkozás. Az első lépés az lehet, ha a tanórán történő differenciálással a tantervi minimum elsajátítására irányítjuk a tanulók ismeretszerző képességét. A tanulási módszerek elsajátíttatásával, rendszeres számonkéréssel, pozitív ösztönzési rendszerrel törekedni kell a teljesítmény növelésére. Amennyiben szükséges, úgy egyéni vagy csoportos korrepetálással, felzárkóztató foglalkozással vagy érettségi előkészítővel próbáljuk kizárni a végleges lemaradást. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése történhet a szakértői és rehabilitációs bizottság döntése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a minősítés alól történő felmentéssel, fejlesztő foglalkozáson való részvétellel. Alapelveinkkel összhangban nem félünk az ilyen helyzetű tanulók felvételétől. Volt már autista diákunk, de végzett már nálunk egy teljesen vak tanuló is, aki a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karának szociális munkás főiskolai szakán tanult tovább. Mind a tanárok, mind a diáktársak önzetlenül segítettek neki a tanulásban és a mindennapi nehézségek megoldásában. A kompetenciaalapú oktatási projekt bevezetésével nem annyira az a lényeges, hogy segítsünk a diákoknak felzárkózni, hanem sokkal inkább az, hogy lehetővé tegyük számukra a saját ütemüknek megfelelő fejlődést, tanulást. Így nem alakulnak ki problematikus tanítási helyzetek, mivel olyan ismeretelsajátítási módokat biztosítunk a gyerekeknek, amelyekben valóban önmaguk lehetnek. Az új tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket elfogadja, és a három alapvető szükségletre összpontosít. Arra, hogy minden gyerek: 

tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat);



legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia);



legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia).

A tanulásszervezés kulcsfigurája a tanár, akinek mindennapi pedagógiai tevékenysége során úgy kell megszerveznie az osztály munkáját, olyan utasításokat kell adnia és oly módon, hogy az figyelembe vegye a tanulók három alapszükségletét. Az a tanuló, aki biztonságos környezetben nő fel, ahol érzi, hogy a többiek (felnőttek és kortársak) szeretik, elfogadják és tisztelik őt, képes lesz minden figyelmét és energiáját a tanulásra fordítani. Az ilyen gyerek kérdez, kíváncsi, szívesen tanul, kezdeményez, szeretne minél többet megtudni a környező világról és uralni azt. Ha tanulóink szeretnek iskolába járni, mert megbecsülik őket, biztonságban érzik magukat, átélhetik a valahová tartozás és a fontosság érzését. Ehhez a pedagógus a következőket biztosítja: 

érezteti a tanulókkal, hogy értük dolgozik, kész figyelni rájuk



mindig időt szán arra, hogy beszélgessen a diákokkal



érdeklődést mutat a tanulók munkája, játékai és környezete iránt 47



ösztönözi a gyerekeket arra, hogy dolgozzanak, játsszanak együtt, segítsék egymást; megtartja és teljesíti a tanulókkal közösen vállalt megállapodásokat, kötelezettségeket



szavai és cselekedetei egyaránt azt sugallják, hogy elítéli az etnikai alapú megkülönböztetést és a diszkrimináció egyéb formáit



megfelelő diszkrécióval kezeli a tanulókkal és családi helyzetükkel kapcsolatos bizalmas információkat

Összegezve: az a tanár feladata, hogy fogékonyságán és a helyzetekre adott helyes válaszain keresztül az egyénhez igazítsa az oktatást. Mindez csak olyan gazdag tanulási környezetben valósulhat meg, melyben minden gyereknek magának kell saját fejlődésén dolgoznia,egy olyan iskolai közegben, melyben a gyerekek sok mindent tehetnek önállóan, kezdeményezhetnek, együtt dolgozhatnak és tanulhatnak, közös felfedezéseket tehetnek, illetve közösen szerezhetnek tanulási tapasztalatokat is. Az ilyen iskolai, tanulási légkörnek két szempontból is pozitív hatása van: 

a gyerekek kiélhetik belső késztetéseiket az önállóságra és az önmegvalósításra;



a pedagógus külön támogatásban, figyelemben részesítheti, illetve más feladatok kiosztásával fejlesztheti azokat, akik ezt igénylik.

48

10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelismerés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szakasz konkrét tervezését évente meg kell ismételni. A program célja segíteni azoknak a tanulóknak beilleszkedését, ismeret-elsajátítását és egyéni ütemű fejlődését, akik: 

szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: -



családi mikrokörnyezetükből adódóan hátrányos helyzetűek, a családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek, iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, csonka családban felnövő gyermekek, (elvált szülők, árva, félárva gyerekek) munkanélküli szülők gyermekei,

átmenetileg hátrányos helyzetűek:

- áttelepült, beköltözött (új) tanulók, - tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. o halmozottan hátrányos helyzetűek:  Az előzőekben említett hátrányos helyzetű tanulók mellett, akiknek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A célok ismeretében tudjuk minden év végén megtervezni a következő tanév várható feladatait. Ez az éves munkatervben, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős éves tervében történik. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:            

felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése, drog- és bűnmegelőzési programok, mentálhigiénés programok, pályaorientációs tevékenység, komplex tehetséggondozó programok (honismereti-néprajzi; zenei-művészeti; sportturisztikai), felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (városi televízió, iskolaújság, levél stb. útján), helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése, motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi, tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön, kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, a tankönyvtámogatás elveinek meghatározása, ösztöndíjak, pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. 49

Az iskola a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével eljárás útján rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást igényel. Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyük az intézményben a lemaradó vagy eltérő képességű,szociális helyzetű(HH,HHH,SNI) tanulók együttnevelését,oktatását. Ennek érdekében a tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani az esélyegyenlőség biztosítását. 11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A jegyzék az 5. számú mellékletben olvasható. Az intézményekben, a TÁMOP módszertani és tartalmi fejlesztéseinek disszeminációját támogató infrastruktúrafejlesztésre van szükség, mégpedig egységes módon, ami biztosítja az eszközök által elérhető hozzáférést a fejlesztési eredményekhez az ország minden területén egyenletes eloszlásban. A élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a közoktatási intézmények számítógép állományának korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében. Az IKT eszközfejlesztés eredményeként a frontális pedagógiai módszertan mellett a hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződik, és amely még hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését. A cél, hogy megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során. Az infrastruktúra fejlesztés hozzájárul az elektronikus mérés-értékelés, valamint az oktatási adminisztráció elterjesztéséhez is. Tevékenységek az IKT fejlesztés eredményeként:  

1:1 arányú IKT eszközellátással támogatott tanórák aránya növekszik, amely tanórákon minden diák külön-külön eszköz használatával tanul A tanári és a diák gépek egyazon hálózathoz csatlakoztatása a legfontosabb célkitűzés. Az Internet elérés biztosítása az intézmény minden tantermében, valamint olyan tanári vezérlő és diák kliens rendszer megléte, amely biztosítja a pedagógus részére az egyes diákgépek lezárását (képernyő és/vagy billentyűzet), a diákgépek hálózati korlátozását, illetve bármely gép képének átvételét és megosztását)

50

12. A pedagógusok munkájának minősítési szempontjai

12. A pedagógusok munkájának minősítési szempontjai A Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium minden pedagógusától a következőket várja: Pedagógiai tevékenységét a gyerekek szeretete, személyiségük tisztelete határozza meg. Mindent megtesz azért – főként személyes példaadással –, hogy a gyerekek minél teljesebb személyiséggé válva kerüljenek ki az intézményből. Elsősorban tantárgya értékeinek közvetítésével, pozitív ösztönző rendszer kialakításával – szükség szerint azonban fegyelmező eszközöktől sem visszariadva – arra törekszik, hogy minden tanuló birtokába kerüljön a legfontosabb ismereteknek, ismeretszerző képességeknek. A pedagógiai eszközök alkalmazásában: értékelésben, jutalmazásban, büntetésben következetes. Óravezetése céltudatos, tervezett, óráit fegyelem, alkotó légkör, szaktanári munkáját az igényesség, a magas színvonalú, naprakész szakmai felkészültség jellemzi. 

   

        

Óráin a differenciálást hatékonyan alkalmazza mind a felzárkóztatás, mind pedig a tehetséggondozás tekintetében, a gyenge tanulókat eredményesen korrepetálja, a tehetségeseket sikeresen felkészíti tanulmányi versenyekre, továbbtanulásra, nyelvvizsgára. Szakmai ismereteit folyamatosan (és önként is) megújítja: önképzéssel, továbbképzéseken, tanfolyamokon történő részvétellel, szükség esetén továbbtanulással. Az új ismereteket eredményesen alkalmazza. Szaktárgya kérdésein kívül nyitott a gyerekeket érintő problémák iránt, azokról maga is tájékozódik. Beszédkultúrája példamutató, a gyerekek beszédkultúrájának fejlesztésére külön figyelmet fordít. Osztályfőnöki munkát szívesen vállal. Osztályközösségével jó és rendszeres a kapcsolata, az osztályközösség megismerése, formálása érdekében rendszeresen szervez tanórán kívüli programokat, pl.: osztályrendezvény, színházlátogatás, kirándulás, iskolai ünnepség. A szülőkkel korrekt partnerkapcsolatot tud kialakítani és fenntartani. Tanítványait eredményes pálya-, ill. iskolaválasztáshoz segíti, osztályfőnöki tevékenységét a sokoldalúság jellemzi. Többletmunkát szívesen (és önként is) vállal, ezzel kapcsolatos feladatait mindig határidőre és színvonalasan elvégzi. Ezek lehetnek díjazás ellenében vagy társadalmi munkában ellátott vállalások. A munkahelyen való megjelenése és pontossága kifogástalan. A szakmai feladatokkal járó adminisztrációs munkája precíz és időre kész. A szakmai összejövetelekről, értekezletekről, valamint egyéb iskolai, városi rendezvényekről (ünnepélyekről, kirándulásokról, kulturális rendezvényekről) nem marad távol, azokon szívesen részt vesz. Magánügyek intézése céljából (szívességi helyettesítésre) keveset hiányzik. Kartársai munkáját elismeri, tiszteletben tartja. Tanítványaival és azok szüleivel való kapcsolata egymás kölcsönös tiszteletén alapul, gyakori és felesleges konfliktusai nincsenek.

51

12. A pedagógusok munkájának minősítési szempontjai

 

Azonosulni tud az iskola – pedagógiai programjában leírt, az iskolavezetés által közvetített – célkitűzéseivel, megbízható munkaerőnek számít, munkáját minden területen kezdeményezőkészség jellemzi. Igényes munkakörnyezete rendjére és tisztaságára, s azt tanítványaitól is megköveteli.

Ha ezen szempontok mindegyike maradéktalanul nem is valósítható meg, azok betartására mindenkinek törekednie kell. A pedagógusok munkájának átfogó, teljes értékelése a MIP alapján történik.

52

13. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlődésének lehetőségei

13. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlődésének lehetőségei A tanuló nevelését a szülők kezdik meg és ők teremtik meg az egészséges testi és lelki fejlődés feltételeit a családban. Segítik a gyermeket az első közösségi beilleszkedésben, a családi élet szokásrendjében és itt sajátítja el a gyermek a társas érintkezés szabályait, vagyis a szülőknek a nevelésben betöltött szerepe felmérhetetlenül jelentős, mivel minden további nevelői befolyás érvényesülésére kihat. A szülők nevelését folytatják és kiegészítik a pedagógusok. Ahhoz, hogy ez a közös nevelés a tanuló érdekeit és fejlődését szolgálja, fontos a szülők és a pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése. Az együttműködés szervezett formái a szülői szervezet és az iskolaszék, melyeknek    

alapja a gyermek iránt érzett közös nevelői felelősség, megvalósítási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, valamint az őszinteség, eredménye a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán a kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.

Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük és az alábbi témakörökbe rendeztük:   

A tanulók kötelességeit természetesen nemcsak a tanulókkal ismertetjük meg, hanem a szülőkkel is. Célunk ezzel az, hogy a törvényi szabályozások ismeretében a szülők maguk is számon kérhessék és számon is kérjék gyermekeiktől azok betartását. A szülői kötelességek az első szülői értekezlet során kerülnek felsorolásra (tartson rendszeres kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, tartsa tiszteletben az iskola vezetőinek és pedagógusainak emberi méltóságát és jogait stb.). A szülői közösség jogkörébe a következők tartoznak: -



rendszeres és folyamatos tájékoztatást kap a tanulók előmenetelére és magatartására vonatkozóan, részt vehet az iskola rendezvényein, figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, véleményt nyilváníthat, ill. megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót, a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, véleményezési joggal részt vehet a házirend kialakításában, tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein, meghatározhatja a legmagasabb összeget a tankönyvek kiválasztásánál és a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításánál, delegáltjai részt vesznek a jelentősebb iskolai rendezvények előkészítésében, megszervezésében és lebonyolításában.

Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: -

rendszeres és folyamatos tájékoztatást ad a tanuló előmeneteléről és magatartásáról, előre tervezett (évente minimum két) szülői értekezletet tart, fogadóórákat tart, az intézmény vezetői és a nevelők készek a szülőkkel egyéni kezdeményezésre, egyeztetett időpontban személyes megbeszélést folytatni, 53

13. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlődésének lehetőségei

-

a tanulók helyes neveléséhez, személyiségük és közösségük fejlesztésére változatos szakköröket és sportköröket indít be, lehetőségeink szerint rendszeresen hívunk olyan előadókat, ill. szakértőket, akik a szülői közösség részére előadásokat tartanak az őket és gyermekeiket érintő kérdésekről (pl. drogprevenció).

A TAMOP 3.1.4.. program a szülőkkel való kapcsolatot új szintre emeli, hiszen a szülők esetleg aktív részesévé válhatnak a tanulási folyamatnak. Ez több előnnyel járhat. A szülők nem pusztán passzív szemlélői lehetnek az iskolai életnek, hanem maguk is alakíthatják, befolyásolhatják azt. Pl. a témahét, vagy a projektek előkészítésében, kivitelezésében aktívan részt vehetnek.

54

Hiba! A hivatkozási forrás nem található.

14. Az intézmény egészségnevelési és környezeti nevelési programja

14.1. Egészségnevelési program 14.1.1. Az egészségnevelés alapelvei Az egészségnevelés célja az önmagáért felelős életvitel kialakítása. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed: o a testi-lelki egészségnevelésre, o a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére, a mentálhigiénés nevelésre is. Az egészségnevelés minden pedagógus, illetve valamennyi tantárgy feladata. A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben az egészségnevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során. Az iskolai egészség- és környezetnevelés legfontosabb célcsoportjai a tanulók és a szülők, azaz a családok. 14.1.2. Az egészségnevelési program céljai: A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit:  Legyenek tisztában az életkorral járó biológiai életmódi tennivalókkal.  A program erősítse és fejlessze bennük az egészséges életvitelhez szükséges képességeket.  Ismerjék meg az egészségre káros szokások pl. alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás biológiai - élettani - pszichés összetevőit.  Kapjanak megfelelő tájékoztatást a társas kapcsolatok egészségügyi - etikai kérdéseiről.  A programnak legyen figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló és aktivizáló szerepe az egészség - érték tudatosításában. Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, az egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. 14.1.3. Helyzetkép, helyzetelemzés Gimnáziumunk a Kiskunmajsa, Jászszentlászló, Szank, Csólyospálos és Kömpöc kistérség középfokú oktatási központja. Elsődleges beiskolázási körzetét is az említett települések adják. Az iskola a város központjához, a Városi Könyvtárhoz, a Művelődési Házhoz, az Egészségházhoz és a Sporttelephez közel található. A kollégium a közvetlen szomszédságban, az út másik oldalán van. Az iskola épülete 1970-ben készült, karbantartása és felújítása folyamatosan történik. A kollégium épülete 1998-ban jelentős felújításon esett át. 55


14.1.4.AZ ISKOLA EGÉSZSÉGTUDATOS MŰKÖDÉSE Az iskola egészségtudatos működéséhez járulnak hozzá az alábbiak  az iskolafolyosó és ebédlő barátságosabbá tétele (képek a falakra, több virág) 

az osztálytermek hangulatossá tétele (Minden osztálynak saját terme van, ahol a tanulók a nap jelentős részét töltik. Ezért év eleji rekreációs és mentális program szükséges a termek szépítésére)



a termek, folyosók és az udvar növényekkel való díszítése



a büfé árukészletének megfelelő kialakítása



a menzán a korszerű, egészséges táplálkozás feltételeinek egyre inkább megfelelő étrend kialakítása és meghonosítása



az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság, helyi média)

Megvalósult egészségnevelési tevékenységeink: Jeles napok alkalmából az iskola egészét érintő akciók, tevékenységek: - témanap, témahét szervezése - aktuális jubileumi ünnepségek megtartása - az iskolarádióban, iskolaújságban egészségvédelmi témák megjelenítése - tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyzés - tankonyha üzemeltetése (egészséges táplálkozás) - színjátszó kör (személyiség-fejlesztés) - sportkörök: foci, kézilabda, kosárlabda - további lehetőség: aerobic, lovaglás - konditerem fenntartása Iskolánkban nagy és gazdag hagyománya van a diákéletnek, valamint a tanulók érdeklődési körének teret biztosító tevékenységeknek. 14.1.5. Az iskola egészségnevelési programja Az egészségfejlesztés főbb területei: Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok:  a dohányzás visszaszorítása („füstmentes iskola”)  az alkohol- és a drogprevenció  az egészséges táplálkozás  az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése  a mentális betegségek megelőzése  az AIDS- prevenció Az iskolánkat kiszolgáló egészségügyi szakembergárda, és a tanulók egészségfejlesztéséért elkötelezett tantestület közös erővel képes a kitűzött célokat elérni.

56


Iskolaorvos, védőnő – mérések, diagnosztika: Gyakorlati célkitűzésként szerepeltetjük a diákok évenkénti vizsgálatát. A vizsgálatok során nyomon követjük a testi fejlődést (testsúly, testmagasság, vérnyomás). Külön hangsúlyt fektetünk az érzékszervi elváltozások vizsgálatára (látás, hallás vizsgálata), valamint a mozgásszervi rendellenességek kiszűrésére (lúdtalp, gerincferdülés). Egészségügyi szűrővizsgálatok: Iskolánkban az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Céljuk a különböző egészségügyi problémák felderítése, esély teremtése az egészséges életvitelre. A tanulási nehézségek szűrése (ifjúságvédelmi felelős) során lehetőség nyílik a koncentrációzavarral küzdő, fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb megsegítésére. Felvilágosítás és szemléletformálás  A természetjáró túrák, biciklitúrák szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni.  Az évente megrendezésre kerülő Diáknap mozgáslehetőséget nyújt, másrészt aktívan támogatja az egészséges életmódra törekvést Diákjaink tanulmányi kirándulások során ismerhetik meg környezetüket, és táborokon való részvétellel élhetnek konstruktív és tartalmas társas életet kortársaikkal, ahol aktuális témaként felmerül az egészség kérdésköre is. A különböző szakkörök (kosárlabda, futball, társastánc) tartalmas és egészséges kikapcsolódást nyújtanak a diákoknak.  versenyeken való részvétel (fővárosi és területi sportversenyek).  véradás diákok és tanárok részvételével („Ha vért adsz, életet adsz!”). – mind olyan programok, amelyek elengedhetetlenek a kiegyensúlyozott, minden szempontból egészséges tanulók nevelésében. Iskolai programok  az egészséges személyiségfejlődés elősegítése  az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka)  a mindennapi testmozgás  a dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer használat megelőzése  a fogyatékosok, hátrányos helyzetűek integrációja  az iskolán kívüli bántalmazás megelőzése  a szexuális nevelés Gimnáziumunk szorgalmazza az egészséges napirend kialakítását. Arányos napi terhelés  Szünetekben/óraközi szünetben javasoljuk a levegőztetést, a szabadban eltöltött szünetet. Minden szünetben kötelező a tanteremben a szellőztetés  A tanórákon a tanterem világítása feleljen meg az elvárásoknak  A fűtés miatti meleg – a szabályozhatatlanság miatt – néha növeli a tanulók fáradékonyságát – ezt szellőztetéssel kompenzáljuk  Csökkentsük az erős zajt, károsító hatására hívjuk fel a figyelmet  Hívjuk fel a figyelmet a kényelmes ruházat hordására Egészségnevelés, egészségvédelem a tanórákon:

57


Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. 

Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére.  Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják.  Az egészséges életmódra nevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére.  Fordítson figyelmet az AIDS és egyéb, nemi úton terjedő betegségek, valamint a daganatos betegségek megelőzésére.  Meg kell tanítani a gyerekeket, az ifjakat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.  Foglalkozzanak az egészséges táplálkozással.  Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt.  Az egészségnevelés feladata, a megelőzés, az hogy a gyerekeket - különösen a serdülőket - függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) káros hatásokra figyelmeztesse.  Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás, a családtervezés, fogamzásgátlás, valamint a terhesség-megszakítás veszélyeinek kérdéseivel.  Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.  Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki és szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Tanórán kívüli foglalkozások Iskolánkban a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődési igényei, illetve a rendelkezésre álló személyi- és tárgyi feltételek függvényében tanórán kívüli foglakozásokat szervezünk, pl. „Beszélni nehéz”, színjátszó kör, média szakkör, rajzszakkör, iskolai újság, ill. egyéb, a feltételeknek és szükségleteknek megfelelő szakkörök. 

Tanulóinknak lehetőségük van arra, hogy véleményt nyilvánítsanak az őket érintő kérdésekben, javaslatot tegyenek iskolai közösségük programjára, észrevételt tegyenek az oktató-nevelő munkával összefüggésben a diákönkormányzat fórumain.



Tanulmányi kirándulások



Versenyek, vetélkedők



Az iskola szépítése



Jeles napok

58




Ismeretterjesztő előadások: rendszeres élelmiszerbiztonsági előadásokat szervezünk.

nőgyógyászati,

felvilágosító,

és

14.1.6. Az egészségnevelés módszerei Célunk az egészségnevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és tevékenységalapú, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása Értékközvetítés Elsődleges a család szerepe ebben a folyamatban. A család mintaadó, szocializációs szerepkörének gyengülését korunk egyik kedvezőtlen jelenségeként tartjuk számon. Az iskola, mint ismeret- és értékadó, érték-meghatározó környezet kiemelt szerepet kap az egészségtudatos magatartás kialakításában. E magatartás kialakítása rendkívül – az iskolai nevelés szinte minden tevékenységében – széleskörű pedagógiai hatásmechanizmusok együttes eredményeként valósulhat meg.         

Önismeret, önértékelés fejlesztése /ösztönző, elismerő, értékelő folyamatok/ Pozitív életkép kialakulása annak érdekében, hogy az egyének kontrollálják saját életüket Pszichológiai, csoportlélektani ismeretek bővítése /az egyes korcsoportok viselkedéseinek, törvényeinek megismerése/ Esélyegyenlőség biztosítása /gyermekvédelem/ Az egészséget és az egészséges magatartást támogató környezeti tényezők ismertetése Hiteles közvetítés /pedagógusok, kortárssegítő csoportok/ Az iskola egészségügyi szakembereivel folytatott kapcsolattartás Tantárgyi lehetőségek feltérképezése A tárgyi környezet esztétikai jelentősége, hatása az egészségre

A témától függően rendezhetünk kerekasztal-vitát játékos formában, pl. a dohányzásról úgy, hogy a tanulók szerepjátéka (orvos, védőnő, pedagógus, jogász, rendőr, szülő, beteg, stb.) érvényesüljön. A vita problémafelvetéssel, kérdésfeltevéssel indul, amit érvek és ellenérvek követnek, vélemények és tapasztalatok ütköznek, ezért fontos, hogy az "összecsapás" után közös állásfoglalás alakuljon ki. E módszernél fő szabály: a vitapartner tisztelete és meghallgatása. A metodika előnye, hogy vitakultúrára nevel: a helyes, szép beszédre, meggyőző érvelésre, az együttélési szabályok betartására. A kísérletezés előnye, hogy az ok-okozati kapcsolatok felismerése rendkívül világos és meggyőző, fejleszti a természettudományos gondolkodást. A kísérletet fel lehet használni: figyelemkeltésre, tisztázatlan kérdések megoldására, vagy tapasztalatok megerősítésére. A szerepjátékok lehetőséget kínálnak a problémás élethelyzetek kipróbálására. Előnyük, hogy megadott szituációban egy - két perces esélyt nyújtanak a tanulóknak arra, hogy eljátsszák a különböző variációkat. A relaxációs módszerek a stressz-kezelés szempontjából fontosak. Elsajátításukkal a tanulók oldhatják napi feszültségeiket, a hatékonyabb légzés és keringés hatására csökken a fáradtságérzésük, tanóra előtt alkalmazva fokozódik figyelmük és nő a

59


koncentrációképességük. Ugyanilyen hasznos lehet a szemtorna, mely a szemkörnyéki feszült izmok ellazításával a látásproblémák megelőzését szolgálja. Témanap Egy adott, konkrét téma köré szervezett nap (például egy jeles nap alkalmával). 

minden tanórán foglalkoznak vele a tanárok  speciális szervezésben, egyedi órarend alapján, nem saját tanár óravezetésével (meghívott vagy felkért)  tanórán kívüli tevékenységben

Témahét Egy adott téma köré szervezett egy hetes tevékenység. Lehet tanórákon, délutáni foglalkozásokon, egyéb módokon szervezni. 14.1.7. Résztvevők és erőforrások Az iskola fontosnak tartja a nevelők felkészítését is a problémák felismerésére. Fontos a problémák korai felismerése, az időben történő tájékoztatás, ezért helyet biztosítunk a helyi rendőrség munkatársainak a DADA program működtetésére. Az iskolában dolgozó pedagógusok vállalásai, amelyeket a saját életvitelükben tesznek vagy tenni fognak példamutatásként az egészségükért, nagyban emeli az egészségnevelési program hatékonyságát. Ugyanezt a célt szolgálja, hogy az érintettek, a gyermekek és szülők részt vehetnek a program alakításában: (vitafórumok, javaslatok összegyűjtése stb.) Az egészségnevelési kapcsolatrendszert, a programokat továbbfejlesztjük. Belső erőforrások Humán erőforrások Iskolavezetés

Tanárok

Osztályfőnöki közösség

Feladat, szerepkör Támogatja az egészségnevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes egészségfejlesztéssel kapcsolatos tartalmakat. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléssel.

Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.

Szemléletváltásra van szükség, hogy mindenki belássa, szükség van az egészségnevelésre és ezt ő is tudja közvetíteni tanórákon, kirándulásokon, szakkörökön. Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, 60


Diákönkormányzatot segítő és Lehetőségük van az a mentálhigiénés tanár egészségnevelés területeinek erősítésére. Iskolaorvos Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját. Adminisztratív dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások) Technikai dolgozók A programok tárgyi feltételeinek biztosítása Diákok A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések. Szülők Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.) Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.

Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

Külső erőforrások intézmény, szervezet

kap- formája, tartalma iskolai csolat képviselő, van kapcsolattartó Más közoktatási általános intézményekkel + iskolákkal: kapcsolat nyílt napok, kiállításainkon látogatás megyei pedagógiai szakmai intézet + együttműködés szaktanácsadója közművelődési intézmények

a szervezet képviselője, ügyintéző neve

címe elérhetősége

61


könyvtárak, könyvtári olvasó

+

segédanyagok pályázatok, versenyek kiírása

művelődési központ + ÁNTSZ

+

média

+

laborlátogatás, előadások, versenyek tájékoztatás

Partnereink Külső kapcsolatok

ANTSZ, /WHO felmérései/ OM

országos szint

igazgató, ig.helyettesek, védőnő Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálat, városi szint Pedagógiai Szakszolgálat, Önkormányzat

Belső kapcs.

gyermekvéd. fel., védőnő, iskolaorvos, fogorvos,

iskolai szint

iskolavezetés osztályfőnökök, szaktanárok 14.1.8. Tárgyi erőforrások: Szaktantermek, tankonyha, tornaterem, könyvtár, kísérleti eszközök, ismerethordozók (képés hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok), audiovizuális eszközök, projektor stb. 14.1.9. Kommunikáció 1. Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit. Az iskolában média szakkör működik, mely minden fontosabb eseményt rögzít. Lelkesen készítenek riportokat, tudósításokat. A faliújság aktuális hírei (tanáriban, diákságnak), az iskolai újság lehetőséget teremtenek az információátadásra.

62


Az iskola munkaközösségeinek munkáját szakmai-módszertani téren segíti az egészségnevelési munkaközösség (vagy a felelős tanár). Az iskolavezetés vállalja, hogy a szakanyagokat eljuttatja a felhasználóhoz. 2. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Az iskolai évkönyvben megjelenő cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos ismereteit bővítjük. Az iskoláról készített ismertető füzettel a nálunk folyó környezeti nevelőmunka folyamatát bemutatva a lehetőségeket tárjuk mások elé. Kutatásaink tárgyát és eredményeit szórólapok segítségével is bemutathatjuk ismeretterjesztés gyanánt. Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket (iskolai dolgozók, szülők, lakosság, régi diákok, iskolafenntartó…). 14.1.10.Mindennapos iskolai testedzés-program Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:         

minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban a tornateremben, a kondicionáló teremben és az iskolai sportudvarunkon minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (1.a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelvei és céljai) a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire (1.a 243/2003. (XII. 17.) minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat tartalmaz és megtanít olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében. a testmozgás-program játékokat, táncot, úszásoktatást is magába foglal. a tanév során a 2 óra/ hét kötelező testnevelési óraszámot biztosítjuk éves szinten.

Kiemelt feladatunk a kitartás, az állóképesség, a gyorsaság, az erő és az ügyesség fokozatos fejlesztése. Az aktív tudatos fejlesztő mozgás megszerettetése és szokássá tétele. A tanórákon kívüli sportoláshoz diákjaink számos lehetőség közül választhatnak: Sportkörök  Lehetőségeink: kosárlabda  kézilabda  aerobic  röplabda

63


  

játékos testedzés lovaglás futball

Az egészségnevelés továbbfejlesztésében új lehetőséget jelentenek a TAMOP 3.1.4.. keretében kidolgozott önálló innovációk, így pl.:  

Egészséges életmódra nevelés programja, az egészségtudatos iskolai táplálkozás ("Az vagy, amit megeszel?!”) Iskolai sportfoglalkozásokat támogató fejlesztések, sport általi nevelés lehetőségei

14.2. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 14.2.1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai:  8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.  16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.  18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.  70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a Egészségügyi jogszabályok  A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 1. 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a

64


lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Közoktatási jogszabályok, önkormányzati jogszabályok Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény.

65


14.2.2. Az iskolai élet környezete Mindkét épülettömb parkosított, zöldterülete nagy, sportudvarral rendelkezik, melyet mintegy kiegészít a béke-téri park. Az iskola az építészeti szabványoknak megfelelő. A világítási rendszer már elavult, nem a legmegfelelőbb. Iskolánkat 2001-ben kibővítettük a növekvő gyereklétszám miatt. A könyvtár átkerült a kollégiumba, helyére előadóterem és nyelvi labor került. Az egészségügyi követelményeknek megfelelnek a toalett-helyiségek, és az étkezés előtti tisztálkodási lehetőségek is. A javításokat folyamatosan végeztetjük, baleseti veszélyforrások nincsenek. A szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak Szaktantermeink: természettudományi és idegenforgalmi előadó, külön kísérleti laborral (szertárral)  számítástechnika terem  könyvtár  nyelvi labor  tankonyha  tornaterem (szertárral)  kondi terem Tárgyi fejlesztési elképzeléseinkben a szaktantermek további fejlesztése, az intézmény komfortosabbá, otthonosabbá tétele, a díszterem kialakítása, az osztálytermek számának növelése szerepel. A tornaterem és a konditerem további fejlesztése is célunk. 14.2.3. Alapelvek, célok Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek  az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt  a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés  a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése Pedagógiai célok  az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása  az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése  rendszerszemléletre nevelés  holisztikus és globális szemléletmód kialakítása

66


          

a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése  globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése 14.2.4. Módszerek Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élménytevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása.

és

67


Játékok szituác iós játékok memória játékok kombinác iós játékok érzékelést fejlesztõ játékok Modellezés hatásterületi modellek rendszermodellek prognosztikus modellek Riportmódszer kérdõíves felmérés direkt riportok Projec t-módszer analízis-akc ió projektek Terepgyakorlati módszerek terepgyakorlatok nyári táborok térképkészítés egyszerû megfigyelések c élzott megfigyelések mérések Aktív, kreatív munka természetvédelmi fenntartási munkák rekonstrukc iós munkák Közösségépítés c soportszervezés Mûvészi kifejezés mûalkotások, rajz, film, zene szindarab, vers, próza

14.2.5. Taneszközök Ismerethordozók tanulók számára: Varga Zoltán: Állatismeret, Seregélyes-Simon: Növényismeret Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban): határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről) Tanárok számára: Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére Eszközök: Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek (laptop, projektor, tv, videó). Távcsövek, mikroszkópok (lehetőség szerint sztereo-mikroszkóp is legyen köztük), digitális és tükörreflexes fényképezőgép, videokamera. Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok

68


14.2.6. Kommunikáció Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a résztvevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye. A faliújság aktuális hírei (tanáriban, diákságnak), az iskolai újság Zöld hírei és az iskolarádió Zöld percei lehetőséget teremtenek az információátadásnak. Az iskola munkaközösségeinek munkáját szakmai-módszertani téren segíti a környezeti nevelési munkaközösség (vagy a felelős tanár). Az iskolavezetés vállalja, hogy a szakanyagokat eljuttatja a felhasználóhoz. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó személy tájékoztatja a városi televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Az iskolai évkönyvben megjelenő cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos ismereteit bővítjük. Az iskoláról készített ismertető füzettel a nálunk folyó környezeti nevelőmunka folyamatát bemutatva a lehetőségeket tárjuk mások elé. Kutatásaink tárgyát és eredményeit szórólapok segítségével is bemutathatjuk ismeretterjesztés gyanánt. Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket (iskolai dolgozók, szülők, lakosság, régi diákok, iskolafenntartó…). 14.2.7. TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK 

Tanulmányi kirándulások: Nemzeti Parkok megismerése



Versenyek vetélkedők: természettudományi vetélkedők, tanulmányi versenyek, környezetvédelmi vetélkedők, tisztasági verseny



Az iskola szépítése: szemétgyűjtés, fásítás, növényültetés, dekoráció.



Gyűjtési akciók: papírgyűjtés, szárazelem, alumínium italdoboz és tintapatron gyűjtés



Jeles napok: pl.. A Víz Világnapja, a Föld Napja



Múzeumlátogatások: A Természettudományi Múzeum és a Csodák Palotájának rendszeres látogatása. Állatkerti és botanikus kerti séták.



Ismeretterjesztő előadások: Rendszeres meteorológiai, nőgyógyászati, ásvány és kőzettani, élelmiszerbiztonsági előadásokat szervezünk.

14.2.8.AZ ISKOLA KÖRNYEZETTUDATOS MŰKÖDÉSE 

Az iskolai büfé (Az egészséges táplálkozás ismérvei, fogyasztóvédelem)



Vegyszerek az iskolában (kémia, fizika, biológia szertár veszélyes anyagai, takarító szerek, tollak, festékek)



Tisztaság az iskolában (szemetelés, a tantermek tisztántartása) 69




Energiagazdálkodás (takarékoskodjunk a vízzel, a villannyal és a fűtéssel, értékeink megóvása, takarékosság az idővel) Tevékenység

Az iskola tisztaságának környezettudatos működtetése Az iskolai vegyszerhasználat területén való környezettudatosság Az iskolai energiahasználatának környezettudatossága

Megvalósulás

Időpont

A tantermek tisztántartása, alkalmi és a szemetelés csökkentése, folyamatos A kémia, fizika és biológia folyamatos szertárok, a takarítószerek és festékek vegyszernyilvántartása és biztonságos kezelése Takarékoskodunk a vízzel, folyamatos villannyal és az idővel. Fokozott figyelmet fordítunk az értékek megóvására

Felelős osztályfőnökök, szaktanárok, takarítók, igazgatóhelyettesek takarítók szaktanárok igazgató takarítók szaktanárok igazgató

70

II. HELYI TANTERV

71

1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények


1.1. Középiskolai órakeret 1.1.1. Gimnázium a 2005-2006-os tanévtől

Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 3 2 2 4 3 3,5 2 1,5 2 2 1 1 2 1 30 27,5

10. 3 1 2 5 3 3 2 1,5 2 2 1 1 2 1 29,5 27,5

11. 3,5 1 3,5 1 3+2* 3 3,5 2,5 2 2 1 2** 30 30

12. 4 1 3,5 3+2* 3 4 1 2 2 1 1 0,5 2** 30 30

Irodalom és művészetek *** Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret*** Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Testnevelés Osztályfőnöki Tánc és dráma Mozgókép és média Emelt szint Összesen: Kötelező óraszám (Kt. 52.§ 3.alapján) + Helyi tantervben előírt: 1. Idegen nyelv 1 2 Matematika 0,5 Magyar nyelv 1 + Szabadon választott: 1,5 2 3 3 Tanítási óra összesen lehet 31,5 31,5 33 33  A tanulóknak beiratkozáskor el kell dönteniük, hogy melyik - lehetőleg az általános iskolában tanult - nyelvet tanulják nagyobb óraszámban.  A helyi tantervben előírt követelmények teljesítéséhez a 9–10. évfolyamon + óraszámot biztosítunk, melyet a tanuló az osztályba történő beiratkozáskor kötelezően választ (zöld számok).  A 11–12. évfolyamon a tanulók választhatnak az emelt szintű foglalkozások közül. (**gal jelzett számok), amennyiben nem élnek ezzel a lehetőséggel, akkor ez az óramennyiség is a szabadon választott keretüket növeli.  A 11–12. évfolyamon a tanulók kötelezően választanak + 2 órát közép- vagy emeltszintű nyelvi felkészülésre (*-gal jelzett számok) 72




A ***-gal jelzett tantárgyak integráltak.

1.2. Szakközépiskolai órakeret 1.2.1. Művészet-közművelődés-kommunikáció szakmacsoport a 2005/2006-os tanévtől

Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret*** Emberismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földrajz Kémia Biológia Filozófia Informatika** Kommunikáció – iroda technika** Mozgókép és média** Szakmacsoportos alapozó oktatás** Kötelező óraszám + Helyi tantervben előírt: Idegen nyelv Mozgókép és média** Összesen: + Szabadon választott: emelt szint, vagy tanórán kívüli foglalkozás Tanítási óra összesen lehet    

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 3 2 2 4 3 1 1 1 2 1 2 2 1 2 1 2 27,5

10. 4 1 2 5 3 1 1 1 2 2 1 1 2 2 2 27,5

11. 3 1 3,5 1 3+2* 3,5 1 2 2 7 29

12. 3 1 3 3+2* 4 1 2 1 2 7 29

1 1,5 30

1 1,5 30

-

-

29

29

1,5

1,5

4

4

31,5

31,5

33

33

A helyi tantervben előírt követelmények teljesítéséhez a 9–10. évfolyamon + óraszámot biztosítunk, melyet a tanuló az osztályba történő beiratkozáskor kötelezően választ (zöld számok). A 11–12. évfolyamon a tanulók kötelezően választanak + 2 órát közép- vagy emeltszintű nyelvi felkészülésre (*-gal jelzett számok) ***-gal jelzett tantárgyak integráltak. A **-gal jelzett tantárgyak szakmai jellegűek.

73


1.2.2. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport a 2005/2006-os tanévtől

Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret*** Emberismeret és etika Idegen nyelv – célnyelv** Matematika Ének-zene Rajz Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földrajz** Kémia Biológia Filozófia Informatika Kommunikáció – iroda technika** Szakmacsoportos alapozó oktatás** Kötelező óraszám + Helyi tantervben előírt: Idegen nyelv** Összesen: + Szabadon választott: emelt szint, vagy tanórán kívüli foglalkozás Tanítási óra összesen lehet    

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 3 2 2 4 3 1 1 1 2 1 2 2 1 2 1 27,5

10. 4 1 2 5 3 1 1 1 2 2 1 1 2 2 27,5

11. 3 1 3,5 1 3+2* 3,5 1 2 2 7 29

12. 3 1 3 3+2* 4 1 2 2 1 7 29

0,5 28

0,5 28

29

29

3,5

3,5

4

4

31,5

31,5

33

33

A helyi tantervben előírt követelmények teljesítéséhez a 9–10. évfolyamon + óraszámot biztosítunk, melyet a tanuló az osztályba történő beiratkozáskor kötelezően választ (zöld számok). A 11–12. évfolyamon a tanulók kötelezően választanak + 2 órát közép- vagy emeltszintű nyelvi felkészülésre (*-gal jelzett számok) ***-gal jelzett tantárgyak integráltak. A **-gal jelzett tantárgyak szakmai jellegűek.

74


1.2.3. Informatika szakmacsoport a 2005/2006-os tanévtől

Tantárgy Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret*** Emberismeret és etika Idegen nyelv / angol Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika ** Földrajz Kémia Biológia Informatika** Kommunikáció – iroda technika** Szakmacsoportos alapozó oktatás Filozófia Kötelező óraszám + Helyi tantervben előírt: Idegen nyelv Magyar nyelv Informatika** Összesen: + Szabadon választott: emelt szint, vagy tanórán kívüli foglalkozás Tanítási óra összesen lehet    

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 3 2 2 4 3,5 1 1 1 2 1 2 2 1 2,5 2 27,5

10. 4 1 2 5 3 1 1 1 2 2 1 1 2 2 2 27,5

11. 3 1 3,5 1 3+2* 3,5 1 2 2 7 29

12. 3 1 3 3+2* 4 1 2 2 7 1 29

1 1 0,5 30

2 0,5 30

29

29

1,5

1,5

4

4

31,5

31,5

33

33

A helyi tantervben előírt követelmények teljesítéséhez a 9–10. évfolyamon + óraszámot biztosítunk, melyet a tanuló az osztályba történő beiratkozáskor kötelezően választ (zöld számok). A 11–12. évfolyamon a tanulók kötelezően választanak + 2 órát közép- vagy emeltszintű nyelvi felkészülésre (*-gal jelzett számok) A **-gal jelzett tantárgyak szakmai jellegűek. A ***-gal jelzett tantárgyak integráltak.

75


1.2.4. Művészet-közművelődés-kommunikáció szakmacsoport a 2009/2010-es tanévtől Heti óraszámok évfolyamonként

Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret*** Emberismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földrajz Kémia Biológia Bevezetés a filozófiába Informatika** Kommunikáció – iroda technika** Mozgókép és média** Szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet **+ Szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat **+ Összesen: Kötelező óraszám (Kt. 52.§ 3. alapján) + Helyi tantervben előírt: Idegen nyelv Mozgókép és média** Matematika + Szabadon választott Tanítási óra összesen lehet

9. 3 2 2 4 3,5 1 1 1 2 1 2 2 1 2 1 2 -

10. 4 1 2 5 3 1 1 1 2 2 1 1 2 2 2 30 27,5

11. 3 1 3,5 1 3+2* 3,5 1 2 2 4 3 29 29

12. 3 1 3 3+2* 4 1 2 1 2 4 3 29 29

30,5 27,5 1 1,5 0,5 1 31,5

1 1,5 1,5 31,5

4 33

4 33



A helyi tantervben előírt követelmények teljesítéséhez a 9–10. évfolyamon + óraszámot biztosítunk, melyet a tanuló az osztályba történő beiratkozáskor kötelezően választ (zöld számok).  A 11–12. évfolyamon a tanulók kötelezően választanak + 2 órát közép- vagy emeltszintű nyelvi felkészülésre (*-gal jelzett számok)  ***-gal jelzett tantárgyak integráltak.  A **-gal jelzett tantárgyak szakmai jellegűek.  + jellel jelzett tantárgycsoportok a következő tantárgyakat foglalják magukban:  Szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet:  11. évfolyam ‫ ־‬Pszichológiai alapismeretek 2 óra ‫ ־‬Néprajz, társadalomismeret 2 óra  12. évfolyam ‫ ־‬Pedagógia 2 óra ‫ ־‬Szociálpszichológia-mentálhigiéné 2 óra  Szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat:  11. és 12. évfolyam ‫ ־‬Szakmai informatika 2 óra ‫ ־‬Kézműves gyakorlat 1 óra

76


1.2.5. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport a 2009/2010-es tanévtől

Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret*** Emberismeret és etika Idegen nyelv – célnyelv** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földrajz** Kémia Biológia Bevezetés a filozófiába Informatika Kommunikáció – iroda technika** Szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet**+ Szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat **+ Összesen: Kötelező óraszám (Kt. 52.§ 3. alapján) + Helyi tantervben előírt: Idegen nyelv** Matematika + Szabadon választott: Tanítási óra összesen lehet     

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 3 2 2 4 3,5 1 1 1 2 1 2 2 1 2 1 -

10. 4 1 2 5 3 1 1 1 2 2 1 1 2 2 28 27,5

11. 3 1 3,5 1 3+2* 3,5 1 2 2 5 2 29 29

12. 3 1 3 3+2* 4 1 2 2 1 5 2 29 29

28,5 27,5 0,5 0,5 3 31,5

0,5 3,5 31,5

4 33

4 33

A helyi tantervben előírt követelmények teljesítéséhez a 9–10. évfolyamon + óraszámot biztosítunk, melyet a tanuló az osztályba történő beiratkozáskor kötelezően választ (zöld számok). A 11–12. évfolyamon a tanulók kötelezően választanak + 2 órát közép- vagy emeltszintű nyelvi felkészülésre (*-gal jelzett számok) ***-gal jelzett tantárgyak integráltak. A **-gal jelzett tantárgyak szakmai jellegűek. + jellel jelzett tantárgycsoportok a következő tantárgyakat foglalják magukban:  11. és 12. évfolyam  Szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet: ‫ ־‬Vendéglátó és turizmus ismeretek 2 óra ‫ ־‬Marketing 2 óra ‫ ־‬Szállodai ismeretek 1 óra  Szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat: ‫ ־‬Gasztronómia 2 óra

77


1.2.6. Informatika szakmacsoport a 2009/2010-es tanévtől

Heti óraszámok évfolyamonként

Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret*** Emberismeret és etika Angol nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika ** Földrajz Kémia Biológia Informatika** Kommunikáció – iroda technika** Szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet **+ Szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat**+ Bevezetés a filozófiába Összesen: Kötelező óraszám (Kt. 52.§ 3. alapján) + Helyi tantervben előírt: Idegen nyelv Magyar nyelv Informatika** + Szabadon választott: Tanítási óra összesen lehet

9. 3 2 2 4 3,5 1 1 1 2 1 2 2 1 2,5 2 30 27,5

10. 4 1 2 5 3 1 1 1 2 2 1 1 2 2 2 30 27,5

11. 3 1 3,5 1 3+2* 3,5 1 2 2 3 4 29 29

12. 3 1 3 3+2* 4 1 2 2 3 4 1 29 29

1 1 0,5 1,5 31,5

2 0,5 1,5 31,5

4 33

4 33



A helyi tantervben előírt követelmények teljesítéséhez a 9–10. évfolyamon + óraszámot biztosítunk, melyet a tanuló az osztályba történő beiratkozáskor kötelezően választ (zöld számok).  A 11–12. évfolyamon a tanulók kötelezően választanak + 2 órát közép- vagy emeltszintű nyelvi felkészülésre (*-gal jelzett számok)  A **-gal jelzett tantárgyak szakmai jellegűek.  A ***-gal jelzett tantárgyak integráltak.  + jellel jelzett tantárgycsoportok a következő tantárgyakat foglalják magukban:  Szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet:  11. és 12. évfolyam ‫ ־‬Szakmai informatika 3 óra  Szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat:  11. és 12. évfolyam ‫ ־‬Szakmai informatika 4 óra

78


1.3. Esti tagozat

Középiskola (9–12. évfolyam) – a 2007-2008-as tanévtől (kerettanterv alapján) Évfolyam/ Tantárgyak

9.

10.

11.

12.

heti

heti

heti

heti

Magyar nyelv

1

1

1

1

Magyar irodalom és művészeti ismeretek

2

2

2

2

Matematika

3

3

3

3

Fizika

1

1

-

-

Kémia

1

1

-

-

Földrajz

1

1

-

-

Biológia

1

1

-

-

Történelem és társadalomismeret

1

1

1

2

Informatika

2

2

2

2

Filozófia/etika

-

-

-

0,5

Angol vagy Német

3

3

3

3

Érettségi előkészítő

-

1

3

3

Osztályfőnöki

0,5

0,5

0,5

0,5

Összesen:

16,5

17,5

15,5

17

1.4.Az előírt tananyag és követelmények Az előírt tananyag és követelmények a tantárgyi helyi tantervekben találhatók, melyek külön kötetben, valamint az iskolai számítógépes adatbázisban olvashatók.

79

2.

2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az oktatási intézmény feladata, hogy biztosítsa az oktatás-nevelés folyamatához szükséges mindazon eszközöket és felszereléseket, amelyeket az 1/1998. (VII. 24. OM) rendelet kötelezően előír. A pedagógusok a helyi tanterv, a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló rendelet 22-23. §-a alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével kiválasztják az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. Ezek beszerzése a tanulókat, illetve azok szüleit terheli, hacsak rendelet másképp nem rendelkezik, illetve ha nem tartoznak az ingyenes tankönyvellátás körébe. A tankönyvek kiválasztásakor a következő szempontoknak kell érvényesülniük: 

     

a tankönyvfelelős a mindenkori határidők betartásával, a szakmai közösségek javaslata alapján összeállítja az egyes évfolyamok és osztályok következő tanévi tankönyvlistáját (ezen szerepel a könyvek szerzője, címe, kiadói kódja, a tankönyvek minisztériumi rendelőlapon szereplő ára); a szaktanárok csak a minisztériumi tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvek közül választhatnak; a tankönyvek kiválasztásánál mérlegelni kell a tankönyvek árkülönbségét; törekedni kell arra, hogy a kiválasztott tankönyvek lehetőleg tartós tankönyvek legyenek (legalább az érettségi-felvételi időszakáig a tanulók rendelkezésére álljanak); az intézmény a tanulói tankönyvtámogatás 25%-át tartós tankönyv továbbá a tanulók által alkalmazott segédkönyv vásárlására fordítja, melyet a könyvtárban helyez el, lehetővé téve ezzel is az ingyenes tankönyvellátásra való jogosultság megvalósulását. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus a minőség, típus és ár megjelölése nélkül - olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulóktól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanítási foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tantárgy elsajátításához, és amelyet a tanítási foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell.

A TAMOP 3.1.4. projekt alkalmazása során olyan tankönyv használható,amely 2008. február 8-án megjelent 2/2008 (II.08.) OKM rendelettel kihirdetett, vagy azt követően miniszteri rendeletben kihirdetett vagy jóváhagyott kerettanterv alapján került kifejlesztésre és akkreditálásra, és legkorábban 2008. május 16-át követően kapott tankönyvvé nyilvánítási határozatot (figyelembe véve a tankönyvek engedélyezési eljárásának határidejét). 

A kompetencia alapú tanítás-tanulás szervezés módszertanának bevezetése után az adott tanórákon az iskola biztosítja a tanulók számára a szükséges infokommunikációs eszközöket és a legálisan elérhető elektronikus tananyagot Amennyiben az elektronikus tananyagot a tanuló nyomtatott formában igényli, annak ellentételezéséért térítéssel tartozik

80

2.

A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskola igazgatója minden év november 15-éig köteles felmérni, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdése alapján várhatóan kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola az előzőekben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt a fenti rendelet 5. számú mellékletében meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt ba) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, bb) c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. Az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A kedvezményes tankönyv igény felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója minden év december 15-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót. Az iskola minden év november 30-áig kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a települési önkormányzatnál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskola minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, és megküldi azt a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül a kiadóknak és a közoktatás információs rendszerének. Az iskola pótrendeléseket szeptember 5-éig küldhet a kiadóknak. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. 81

2.

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet - a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel - véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-éig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás rendjében meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, továbbá meg kell határozni a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtását. Ha az iskola a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi, a tankönyvellátás rendjének elkészítésével egyidejűleg az iskola igazgatójának ki kell jelölnie és meg kell bíznia azt a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt, aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. Ha a feladatellátásban való közreműködés a (2)-(3) bekezdésben meghatározott személyeknek nem munkaköri feladata, a velük kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Díjazás illeti meg azt is, aki elkészítette az iskolai tankönyvrendelést. A díjazás összege nem lehet kevesebb az ügyeleti díj összegénél. A díjazás forrása a tankönyvforgalmazó által a tankönyvellátási szerződés alapján az iskolának átengedett összeg. Tanulmányi segédletek és taneszközök A tanítási órákon használatos, a tanulók, illetve szüleik által beszerzendő felszerelések a következők:    

általában, minden órán: fekete és színes ceruza, törlőgumi, golyóstoll, írólap vagy füzet; matematika, fizika, kémia órán: körző, szögmérő, egyenes és derékszögű vonalzó, tudományos számológép; testnevelés órán: egyszínű fehér vagy sötétkék sportpóló (maximum márkajelzés), egyszínű rövid sportnadrág (maximum márkajelzés) vagy (egyszínű) tréning (maximum márkajelzés), sport zokni, sport cipő; idegen nyelvi órán: első idegen nyelvből a 10. évfolyamtól kétnyelvű kisszótár.

Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Az iskolaszék és a diákönkormányzat ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás azonban nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a tanárok által előzőekben előírt ruházati és más felszerelések megvételét.

82

3. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei

3. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei

3.1. Az intézménybe lépés feltételei 3.1.1. A kilencedik évfolyamba lépés Az általános iskola nyolcadik osztályát elvégző tanulók a lehetséges létszámhatárig (ez a törvényi előíráson túl függ a tantermek befogadó képességétől, valamint a képzés típusától) tanulmányi eredményeik alapján nyernek felvételt. Az általános felvételi eljárás keretében a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi osztályzat átlaga alapján kialakított sorrend az adott szakon az osztálylétszám határáig. Esti tagozatra a Kt. előírásai alapján vesszük fel a hallgatókat. 3.1.2. Felsőbb évfolyamokba lépés Beléphet a tanuló, amennyiben tanévet vagy félévet lezáró érvényes bizonyítvánnyal rendelkezik. Különbözeti vizsgát kell tennie azon tárgyakból, amelyekből nem az itteni követelmények alapján szerzett osztályzatot. 3.1.3. A szakképző évfolyamokba lépés Beléphet a tanuló, ha megfelel az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott feltételeknek. Túljelentkezés esetén a jobb érettségi vizsgával rendelkezők nyernek elsősorban felvételt.

3.2. Magasabb évfolyamba lépés Magasabb évfolyamba az léphet, aki legalább elégséges (2) eredményt szerzett valamennyi tantárgyból (helyi tantárgyi tanterv minimuma). Bármely tárgyból kapott elégtelen év végi osztályzat esetén javítóvizsgát kell tenni. Sikertelen javítóvizsga esetén az évet meg kell ismételni Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható. A nevelőtestület engedélyével a továbbhaladáshoz osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsgát a nevelőtestület megtagadhatja, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. Az igazolatlan mulasztásról az osztályfőnök a szülőt a jogszabálynak megfelelően értesíti, valamint fel kell hívnia a figyelmét az esetleges következményekre.

83

4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái


4.1. Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja    

a tanulók munkájának értékelése, ösztönzése, visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról, az önértékelés képességének kialakítása, személyiség fejlesztése.

4.2. Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen        

pedagógiailag kifogástalan, nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze, folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális, kiszámítható, nem kampányszerű, érthető, követhető, sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét, életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését, módszertanilag változatos, konkrét, objektív és igazságos, szükség estén méltányos, lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményét.

4.3. Az ellenőrzés, értékelés formái Az értékelés konkrét formáját, anyagát a pedagógus választja ki, törekednie kell azonban – az érettségi követelmények szem ellőtt tartásával – a helyes arányok kialakítására. Fontos alapelv, hogy a pedagógusnak a tanév elején ismertetnie kell valamennyi értékelési formával kapcsolatos elvárásait, szempontjait. Célszerű kezdetben közösen gyakorolni az értékelést, ezzel is ösztönözni a tanulók helyes önértékelését. Hangsúlyozottan érvényes ez a 9. évfolyam kezdetén, valamint új tantárgy tanulásánál. Ekkor az első két hétben még semmilyen számonkérésre nem kerülhet sor, csak „próbafeleltetés” lehetséges, a jegyet azonban csak akkor lehet beírni, ha az a tanuló számára kedvező és kéri azt. Számon kérni csak a tanított anyagot lehet. Meg nem engedett eszköz alkalmazása esetén a tanuló tudása elégtelennek minősül. Az értékelésről a munkaközösségek – évente legalább egyszer – egyeztető megbeszélést tartanak. A munkaközösség-vezető rendszeresen ellenőrzi a pedagógusok értékelő tevékenységét, tapasztalataira beszámolójában kitér. 4.3.1. Írásbeli értékelés        

felmérő dolgozat 9. évfolyam elején (bekarikázott kék jegy) röpdolgozat (kék jegy) dolgozat (kék jegy) tételdolgozat (piros vagy kék – súlyától függően) ismétlő dolgozat (piros vagy kék – súlyától függően) téma-modulzáró dolgozat, nagy dolgozat (pl. fogalmazás, fordítás) (piros jegy) házi dolgozat (zöld jegy) füzetmunka (zöld jegy)

84


A tétel-, ismétlő, témazáró-, nagy dolgozatokat megírásuk előtt egy héttel be kell jelenteni a diákoknak. A témazáró dolgozatok átlagát, jegymegoszlását – az eredményességet, esetleges tendenciákat elemezve – a félévi és év végi beszámolókban részletesen be kell mutatni. Amennyiben témazáró dolgozat írásánál a tanulók több, mint egyharmadának elégtelen osztályzata születik, a szaktanár ezt jelzi a munkaközösség-vezetőnek (munkaközösség-vezető esetén a rangidős munkaközösségi tagnak), elemzi az esetleges okokat, körülményeket, megbeszélik a továbbhaladást illető feladatokat. A javítást a tanár mindig tanórán kívül, a házirendben megszabott időhatáron belül végzi el. Az írásbeli munkák értékelésénél a tanár ismerteti szempontjait (informatika esetében a gépi értékelését) a ponthatárokat, a típushibákat. Az értékelés módjára – nem a számbeli eredményre – vonatkozóan a diákok kérdést tehetnek fel. A piros jegyes dolgozatokat hiányzás esetén azonnal pótolni kell, tartósabb hiányzásnál a tanárral egyeztetett időpontban. Javító dolgozat megírásának lehetőségéről a tanár dönt, de minden osztályzat bekerül a naplóba. A ponthatárok kialakításánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: 

Kék jegyes dolgozatoknál: Maximum 50%-tól elégséges Maximum 90%-tól jeles



Piros jegyes dolgozatoknál Maximum 35%-tól elégséges Maximum 90%-tól jeles

A belső arányok kialakítása a szaktanár döntésének függvénye, célszerű azonban az érettségi vizsga értékelési szempontjainak szem előtt tartása. 4.3.2. Szóbeli értékelés    

felelet (fő része max. 3 leckére visszamenő + ismétlő kérdések) (kék jegy) kiselőadás (zöld jegy) órai munka (kék jegy) memoriter (kék jegy)

Itt is törekedni kell az érettségi vizsga szempontjainak megfelelő körülmények biztosítására. A jövőben egyre nagyobb teret nyernek a kooperatív technikák. Ezek (pl. páros-, csoportmunka, projekt) értékelése a következő módon történhet: 

mindenki azonos jegyet kap a közös munkára (fekete jegy), vagy



csoport tagjainak eltérő értékelése (csoport önértékelése-fekete jegy)

4.3.3. Gyakorlati értékelés Pl. testnevelés, rajz, informatika, tánc és dráma, mozgókép és média, kommunikáció esetében. A tantervi követelményeken túl figyelembe kell venni a tanuló adottságait, képességeihez mért aktivitását, kezdeményezőkészségét, érdeklődését. Lehetséges a tanulók munkájának csoportos értékelése is. 4.3.4. Tanulmányok alatti vizsgák 85


A tanulmányok alatti vizsgák a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 9.sz. melléklete alapján történnek, a vizsgák követelményeit, részeit az egyes tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák.

4.4. Esti tagozat Az esti tagozaton alkalmazhatóak a nappali tagozat értékelési formái is, az idő rövidsége miatt azonban a következő szempontok az elsődlegesek:   

a tanév rendjében meghatározottak szerint évi három beszámoló alakítja ki a tanuló osztályzatát, az elégséges osztályzathoz legalább két beszámolónak elégséges eredménnyel kell zárulnia, a beszámoló lehet – szaktanári döntés alapján – szóbeli (tételszerű) vagy írásbeli, vagy mindkettő, utóbbi esetben a kettő átlaga számít, amennyiben más – két beszámoló közötti – értékelési módot (pl. felelés, kiselőadás, dolgozat, javítás stb.) is alkalmaz a szaktanár, azt az év elején ismertetett módon számítja be a beszámoló értékébe.

Írásbeli számonkérés esetén elégséges maximum 25%-tól adható, az egyéb ponthatárokat a szaktanár dönti el.

4.5. Az értékelés módja Az értékelés alapja az iskola helyi tantervének követelményrendszere. Az értékelés osztályzatokkal történik, 5 fokozatú számskálával. Az osztályzat (érdemjegy) 

jeles (5): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes,



jó (4): ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását,



közepes (3): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását,



elégséges (2): ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre,



elégtelen (1): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbtanuláshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre,

Fontos szempont, hogy egy értékelési tevékenységért egy osztályzat jár (kivéve bizonyos tantárgyakat, pl. magyar, idegen nyelv). Amennyiben a tanuló teljesítménye nem egyértelmű, lehetséges „alá, fölé” osztályzatok adása. A heti maximum 1,5 órás tantárgyakból félévenként minimum kettő (amennyiben ezek nem egyformák három) jegy alapján osztályozható a tanuló. A heti maximum két órás tantárgyakból félévenként minimum három, három vagy annál több órás tantárgy esetén minimum négy jegy alapján osztályozható a tanuló. Alkalmazható eszköz még a kisjegy (vagyis más, pl. ceruzás jegy, felülírt jegy, indexelt jegy stb. nem), melynek alkalmazási szempontjait a szaktanár dönti el, azzal a megkötéssel, hogy maximum 3 kisjegy ér egy nagy, kék színű osztályzatot. 86


A megszerzett jegyekről a szülőt az ellenőrző segítségével folyamatosan tájékoztatni kell. A jegyek beírását az osztályfőnök rendszeresen (maximum kéthavonta) ellenőrzi. Kisnaplóba írt jegyeket havonta át kell írni az osztálynaplóba. Bukásra álló tanulók szüleit az osztályfőnök a félév ill. az év vége előtt időben értesíti. Félévkor, tanév végén a tanuló összteljesítményét értékeljük, a bevezetőben leírtakon túl, a következők figyelembe vételével:     

a 9. évfolyam elején íratott felmérő dolgozat nem számítható be az osztályzatba, a piros jegyek nagyobb súllyal számítandók, félévkor nem megengedett, év végén pedig lehetőleg kerülendő a végső osztályzatért való „nagy” feleltetés, mivel nem folyamatos munkára ösztönöz, az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés, nem gépies műveletek útján kell megállapítani, kétes jegy esetén a szaktanár a tanuló képességei és teljesítményének összevetésével, eredményeinek tendenciája, a részosztályzatok súlya, az osztály többi tagjához való viszonyítás, az érettségihez való eljutás lehetősége, a tanuló hozzáállása alapján, a nagyobb teljesítményre ösztönzés elve alapján dönt.

4.6. A kimeneti teljesítmény értékelése 



érettségi vizsgán (közép- vagy emelt szinten) - Az iskola a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, német nyelv, angol nyelv, biológia, fizika tantárgyakból biztosítja az emeltszintű felkészítést. - Középszinten a fent említetteken kívül földrajzból vállaljuk a diákok felkészítését. szakképző évfolyamokon a szakmai vizsgán

4.7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tananyag feldolgozásának, az ismeretek gyarapításának, a készségek alakításának és a gyakorlásának a tanóra mellett másik fő színtere az otthoni munka, a házi feladat. A két terület egy napon és egy héten belüli arányaira többek között e munka eredményessége miatt is ügyelni kell, nem beszélve a tanulók esetleges túlterheléséről. Mindezek miatt a következő alapelveket rögzítjük le a házi feladatok adásával kapcsolatban:    



tervezett, rendszeres ugyanakkor nem kampányszerű, a tantárgy helyi tantervében meghatározott követelmények teljesítését szolgálja, sokoldalú, a tantárgy jellegének megfelelően lehet szóbeli, írásbeli, gyakorlati jellegű, adásával kapcsolatos – a tantárgyra jellemző – követelményeket minden tanárnak a tanév elején ismertetnie kell a tanulókkal, adásánál a szaktanárnak konkrét szempontok nyújtásával el kell érnie, hogy a tanulók tudják, hogy mit kell megtanulniuk, mit kell gyakorolniuk, vagyis értsék a feladatot, erről a tanárnak meg kell győződnie, miként világosnak kell lennie annak is, hogy mi a tanulás elvárt alapja: a tanórai vázlat, a tankönyv vagy esetleg más könyv, segédanyag stb., ellenőrzése rendszeres, mely történhet: egyénenként, frontálisan, szúrópróbaszerűen, a füzetek beszedésével, az anyagból történő feleléssel, tábla előtti gyakorlással stb., az ellenőrzés kiterjed az elkészítés tényére és tartalmára is,

87


   

 

 

értékelhető feleletként vagy házi dolgozatként (el nem készítése értelemszerűen kis vagy nagy egyes) el kell kerülni a tanulók túlterhelését, ezért mindig az átlagos képességű tanulóhoz kell mérni annak nehézségi fokát, mennyiségét stb., elkészítése lehetőleg ne vegyen igénybe tantárgyanként maximum egy óránál több időt, amennyiben mégis, akkor azt a szaktanár jelezze az osztályban tanító kollégáknak, szükség van az osztályban tanítók közötti koordinációra, ez elsősorban az osztályfőnök segítségével történhet, aki jelzi, ha a tanulók túlterhelését tapasztalja (osztályfőnöki óra, szülői értekezlet, kollégium megalapozott, kontrollált jelzése alapján) adása, ellenőrzése, koordinálása, a túlterhelés kérdése minden munkaközösségben évente legalább egyszer megbeszélés tárgyát képezi, a munkaközösség-vezető mindezeket rendszeresen ellenőrzi, a tapasztalatokra beszámolójában kitér ha lehetőség van rá, kapjanak olyan feladatokat is, ahol fel kell használni az infokommunikációs technikákat,ösztönözzük arra a tanulókat, hogy kiselőadásaikon is használják ezt törekedjünk arra,hogy a tananyag feldolgozásában egyre nagyobb arányban kapjonak szerepet az újszerű módszerek:pl.gyűjtőmunka,kiselőadás,prezentáció a tanulók házi feladatának részét képezheti a témahétre,projektmunkára történő felkészülés

.

4.8. A tanuló magatartás értékelésének és minősítésének követelményei és formái A tanulók magatartását minden évfolyamon példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) minősítéssel értékeljük. 

Példás (5) a tanuló magatartása, ha



munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével segíti az iskolai, és osztályközösséget, társait ösztönzi. magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat, tisztelettudó tanáraival, az iskola dolgozóival, diáktársaival szemben, együttműködő, jóindulatú. durva szavakat nem használ. nincs írásbeli figyelmeztetése, betartja a házirend előírásait. igazolatlan hiányzása nincs, vagy elhanyagolható mennyiségben fordul elő. az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. munkavégzése megbízható, pontos lelkiismeretes. megnyilvánulásaiban őszinte.

Jó (4) az a tanuló,

akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik kijavításukra. aki a rá bízott feladatokat ellátja, de kevésbé kezdeményező. aki a házirendben leírt előírásokat megtartja, általában rendesen, tisztelettudóan viselkedik, írásbeli figyelmeztetése nincs, legfeljebb szóbeli osztályfőnöki büntetése (ez is bekerül az ellenőrzőbe). 88




Változó (3) az a tanuló,



akinek esetleg egy-két véletlenszerű igazolatlan órája van. aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása. akinek a viselkedésével szemben kifogás merül fel. aki többször vét a házirend, és a közösségi magatartás szabályai ellen. aki társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész. akinek az önértékelése irreális, felelősségérzete ingadozó. akinek a fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfőnöki intés, megrovás. akivel szembeni legsúlyosabb fegyelmező intézkedés: igazgatói figyelmeztetés.

Rossz (2) az a tanuló,

aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek. aki a nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja. aki a felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél (verekszik). akivel szembeni legmagasabb fegyelmező intézkedés: igazgatói intés.

4.9. A tanuló szorgalom-értékelésének és minősítésének követelményei és formái A szorgalom értékelése minden évfolyamon példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2), érdemjegyekkel történik. 

Példás (5) annak a tanulónak a szorgalma,



Jó (4) a tanuló szorgalma, ha



figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát. általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű. érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.

Változó (3) annak a tanulónak a szorgalma,



aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik. akinek a munkája pontos, megbízható precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre. aki többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el. akinek a kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődő. akinek az érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon felülre is kiterjed.

akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást. aki önállótlan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi magát. akinek a munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt. akit szétszórtság jellemez, ritkán figyel valamire

Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha

fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el. 89


képességeihez, a körülményekhez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan. gyakran mulasztja el kötelezettségeit, munkafegyelme rossz. érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.

A tanulók magatartását, szorgalmát valamennyi pedagógus figyelemmel kíséri és arról folyamatosan konzultál az osztályfőnökkel. Az osztályfőnök félévenként legalább egyszer értékeli a tanulók munkáját, majd félévkor és év végén osztályzattal is. Ezt a szaktanárokkal történő megbeszélés után, az említett szempontok alapján ugyanakkor a gyerekek személyiségfejlődése – mint fő cél – szem előtt tartásával teszi. A magatartás és szorgalom értékelésénél mód van jutalmazásra és büntetésre is. /lásd az 1.4. fejezet/

90

5. Az egyes modulok értékelése és minősítése

5. Integrált tantárgyak, modulok, szakmacsoportos alapozó, tantárgyi bontás nélküli oktatás, anyanyelvi (lektoros) idegennyelv-tanítás értékelése A helyi tantervünkben szereplő integrált tantárgyak értékelése a következők alapján történik:  

a tanulók egyetlen átlag osztályzatot kapnak, amennyiben viszont a „fő” tantárgyhoz integrált tantárgy anyagából a tanuló teljesítménye elégtelen, úgy végső osztályzata is az, pótvizsgáznia viszont „csak” a nem teljesített követelményekből kell a szakmacsoportos alapozó, tantárgyi bontás nélküli oktatás, anyanyelvi (lektoros) idegen nyelv tanítása esetén bár több tanár tanít, de a helyi tantervben csak egy tantárgy szerepel, ezért egy osztályzat jár, a szaktanárok megegyezése alapján, azzal a megkötéssel, hogy bármelyik résztantárgyból kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló köteles az elégtelenre minősített részből pótvizsgát tenni.

91

6. A középszintű érettségi vizsga témakörei

6. A középszintű érettségi vizsga témakörei A témakörök a 8. számú mellékletben olvashatók.

92

7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró képesség mérése középiskolánkban évente két alkalommal: ősszel és tavasszal történik. A mérés módszere a Hungarofit tesztsora alapján történik. A test általános izomerejét, erő-állóképességét hat motorikus próba alapján értékeljük:      



Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helyből távolugrás (m) A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus mérése Lökés egy kézzel dobóterpeszből az ügyesebb kézzel tömött labdával (m) A vállövi és a karizmok erő- ill. állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése Tömött labda-dobás két kézzel a fej fölött hátra (m) A hátizmok erő- ill. állóképességének mérése Hason fekvésből törzsemelés és -leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) A hasizmok erő- ill. állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan kifáradásig (db) A hat motoros próbához még hozzáadódik a kardio-respiratorikus állóképességi teszt a 12 perces futás – a Cooper-teszt. 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot kell futással vagy kocogással tejesíteni (m)

A teszt értékelése alapján pontos képet kapunk a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minőségéről. A szinteredmények mindenki számára hozzáférhetőek intézményünkben a testnevelő tanároknál.

93

Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő – internetes alkalmazásfejlesztő elágazás

III. SZAKMAI PROGRAM

94

Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő – internetes alkalmazásfejlesztő elágazás INFORMATIKAI ALKALMAZÁSFEJLESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 481 02 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése: Informatikai alkalmazásfejlesztő 3. Szakképesítések köre 3.1 Rész-szakképesítés 3.2 Elágazások

Nincs Azonosítószám: Megnevezés:

54 481 02 0010 54 01 Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő

Azonosítószám: Megnevezés:

54 481 02 0010 54 02 Információrendszer-elemző és - tervező

Azonosítószám: 54 481 02 0010 54 03 Megnevezés: Internetes alkalmazásfejlesztő

3.3 Ráépülés

Azonosítószám: Megnevezés: Nincs

54 481 02 0010 54 04 Szoftverfejlesztő

4. Hozzárendelt FEOR szám: 3139 5. Képzés maximális időtartama:

II. EGYÉB ADATOK ELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: Internetes alkalmazásfejlesztő A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Elmélet aránya: 50 % Gyakorlat aránya: 50 %

95

Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő – internetes alkalmazásfejlesztő elágazás Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges III. MUNKATERÜLET 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:

FEOR száma 3139

A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése Egyéb számítástechnikai foglalkozások

2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Számítógépet kezel, szoftvereket használ Munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végez Projektet tervez és értékel Rendszert / alkalmazást tervez és fejleszt Rendszert tesztel és dokumentál a kialakított eszközkörnyezetben. Feltérképezi az infokommunikációs környezetet Infokommunikációs alkalmazásokat fejleszt Programintegrációs feladatot végez Adatbányászatot végez Internet alapú szolgáltatást tervez Programozási feladatot lát el 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezése 54 482 01 0000 00 00 Adatbázis adminisztrátor 54 481 01 1000 00 00 CAD-CAM informatikus 54 481 03 0000 00 00 Informatikai rendszergazda 54 481 04 0000 00 00 Informatikus 54 482 02 0000 00 00 IT kommunikációs szolgáltató 54 213 04 0000 00 00 Multimédia-alkalmazás fejlesztő 33 523 01 1000 00 00 Számítógép-szerelő, -karbantartó

96

Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő – internetes alkalmazásfejlesztő elágazás IV. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK (A szakmai követelménymodulok felsorolása)

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1142-06 Számítógép-kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: 

Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít



Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ



Multimédiás- és kommunikációs alkalmazásokat kezel



Adatmentést végez, informatikai biztonsági eszközöket használ



LAN- és WAN-hálózatokat használ



Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért



Tevékenységét dokumentálja



Szoftverhasználati jogokat alkalmaz



Tervezi és szervezi a munkavégzést



Betartja a munkavégzéssel összefüggő szabályokat



Alkalmazza a munkahelyi minőségbiztosítási előírásokat

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Minőségbiztosítással kapcsolatos alapfogalmak B Munka-, környezet- és tűzvédelem A Elektromos áram élettani hatásai, elsősegélynyújtás B Erőforrások tervezése C Műszaki dokumentációk A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek

97

Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő – internetes alkalmazásfejlesztő elágazás 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 6. m. Prezentáció 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 3 Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése Személyes kompetenciák: Precizitás Fejlődőképesség, önfejlesztés Társas kompetenciák: Együttműködés Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Rendszerező képesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1143-06 Projektmenedzsment A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: 

Részt vesz a projekt megtervezésében



A feladatterv kialakításában közreműködik



A projektfeladatok erőforrás és időszükségletének meghatározását elvégzi



Részt vesz a kockázatelemzésben



Részt vesz a követelményelemzésben



A projekt értékelésében közreműködik

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Projektirányítási rendszerek C Kockázatelemzés C Projekttervezés C Erőforrás-kezelés B Projektirányítás számítógéppel

98

Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő – internetes alkalmazásfejlesztő elágazás B Speciális alapszabályok C Case-eszközök B Üzembe helyezés B Szoftverértékelés C Életciklus C Vállalkozási formák, cégalapítás C Szervezés és vezetési szabályok C Marketing és reklám alapfogalmak A szint megjelölésével a szakmai készségek: 5 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 5 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 5 Szakmai nyelvű beszédkészség 4 Szervezőkészség Személyes kompetenciák: Felelősségtudat Kockázatvállalás Társas kompetenciák: Együttműködő készség Módszerkompetenciák: Kompromisszumkészség Kapcsolatfenntartó készség Meggyőzőképesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1144-06 Rendszer/alkalmazás - tervezés, - fejlesztés és – programozás A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: 

Rendszert/alkalmazást tervez



Rendszert/alkalmazást fejleszt



A működéshez szükséges, megfelelő eszközkörnyezetet létrehozza és beállítja



Teszteli a rendszer elemeit, folyamatait, funkcióit és megjelenítését

99

Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő – internetes alkalmazásfejlesztő elágazás 

Dokumentálja a programot/alkalmazást



Megszervezi és dokumentálja az alkalmazás egyes elemeinek forrásként és megjelenítési módonként való külön tárolását, archiválását



Részt vesz a rendszerek bevezetésében

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Rendszerek (elemek, jellemzők) C Felhasználói igények feltárása, elemzése és csoportosítása B A rendszerelemek tartalmi tervezése C Az elemek formai meghatározása B Rendszerfunkciók tervezése C Navigáció megtervezése C Eszközkörnyezet meghatározása B Rendszerek működésének tervezése B Szoftverarchitektúra kialakítása C Kommunikációs kapcsolatok (felületek) fejlesztése C Navigáció és interakciók fejlesztése C Alkalmazásfejlesztés lépései és feladatai C Rétegek típusai C Eszközkörnyezet létrehozása B Tesztelési ismeretek (teszttípusok) B Dokumentálás (dokumentumtípusok) B Alapfogalmak (elágazás, ciklus stb.) B Programozási tételek (alapalgoritmusok) B Adatszerkezetek, objektumok B Állománykezelés B Eseménykezelés C Programtervezési módszerek C KódolásB Szoftverkomponensek B Felhasználói felületek C Tesztelés, hibakeresés B Alkalmazásfejlesztő eszközök 100

Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő – internetes alkalmazásfejlesztő elágazás B Szerzői rendszerek C Telepítőcsomagok A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Információforrások kezelése 4 Folyamatábrák olvasása, értelmezése 4 Folyamatábrák készítése 3 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 3 Diagram, nomogram kitöltése, készítése Személyes kompetenciák: Terhelhetőség Társas kompetenciák: Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Rendszerben való gondolkodás A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1147-06 Internetes alkalmazásfejlesztés A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: 

Vállalaton belüli alkalmazást fejleszt



Üzletek közötti kapcsolatot fejleszt



Webszolgáltatási-együttműködési vermeket használ



Szolgáltatási környezetet használ XML -t használ



Alkalmazza az XML-sémát



Fejlesztői környezetet használ



Grafikus programot használ



Animáció készítő programot használ



HTML programnyelvet használ

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Üzlet típusok B, B2B, B2C B Webszolgáltatás

101

Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő – internetes alkalmazásfejlesztő elágazás C Eszközkörnyezet tervezés C Modellezés B Vizuális fejlesztő környezet B Kliensoldali fejlesztés B Szerveroldali fejlesztés C Animációkészítő program C Grafikus program A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 ECDL-képszerkesztés 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Személyes kompetenciák: Kommunikatív készség Társas kompetenciák: Kompromisszumkészség Együttműködő készség Prezentációs készség Módszerkompetenciák: Kreativitás, ötletgazdagság V.VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Iskolai rendszerű szakképzés esetén: 

Az utolsó szakképző évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány



Szakdolgozat készítése

Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén: 

A képzési programban meghatározott modulzáró vizsga



Szakdolgozat készítése



A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás

102

Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő – internetes alkalmazásfejlesztő elágazás 2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1142-06 Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: 

Számítógépkezelési, üzemeltetési, hálózati és multimédiás ismeretek alkalmazása.



Informatikai biztonsági eszközök használata, szakmai angol szöveg értése

A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100%

2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1143-06 Projektmenedzsment

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: 

Projektirányítási rendszerek, projekt-tervezés, kockázatelemzés, erőforrás-kezelés

A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: 

Munkajogi, vállalkozási, vezetési ismeretek

A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 45 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1 feladat 60% 2 feladat 40%

103

Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő – internetes alkalmazásfejlesztő elágazás 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1144-06 Rendszer/alkalmazás -tervezés, -fejlesztés és -programozás A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: 

Tervezési alapismeretek, fejlesztési alapismeretek, tesztelési és dokumentálási ismeretek, programozás-módszertani ismeretek, programozás

A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: 

Tervezési alapismeretek, fejlesztési alapismeretek, tesztelési és dokumentálási ismeretek, programozás-módszertani ismeretek, programozás

A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1 feladat 60% 2 feladat 40% 6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1147-06 Internetes alkalmazásfejlesztés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:  Átfogó szakdolgozat készítése, mely egy internetes szolgáltatást tervez és valósít meg vagy a kliens- vagy a szerveroldal fejlesztésével, szakdolgozat-védés A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 15 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat:  Üzlettípusok, webszolgáltatási ismeretek, eszközkörnyezet-tervezési ismeretek, modellezés, vizuális fejlesztő környezet, kliens/szerveroldali fejlesztési A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1 feladat 50% 2 feladat 50% 104

Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő – internetes alkalmazásfejlesztő elágazás Az 54 481 02 0010 54 03 azonosító számú, Internetes alkalmazásfejlesztő megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 15% 2. vizsgarész: 10% 3. vizsgarész: 35% 6. vizsgarész: 40% 4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei Az elágazásokhoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése 5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai -

VI.ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK

A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma Kliens számítógép Telefon Adattároló médium pl.: CD, DVD, DAT kazetta Installáló program készlet Adatbázistól, alkalmazásoktól függetlenített dokumentáció E-mail Internet Intranet hozzáférés (távoli is) Jogtiszta szoftverek Nyomtatási lehetőség

Internetes alkalmazásfejlesztő X X X X X X X X X X

105

Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő – internetes alkalmazásfejlesztő elágazás VII. MODULOK ÉS TANANYAGEGYSÉGEK

106

Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő – internetes alkalmazásfejlesztő elágazás VIII. TANANYAGELEMEK ÉS VÉGSŐ TANTÁRGYASÍTÁS

107

Szakmai program Újságíró, konferanszié IX. INTERNETES ALKALMAZÁSFEJLESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS ÓRATERVE

Tantárgy Hetek száma

Informatikai alapismeretek

1/13. évfolyam

2/14. évfolyam

36

32

6

Munkatervezés és –szervezés Projektirányítás I.

2 1

Projektirányítás II. Szoftvermenedzsment I.

2 1

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Kimeneti képesítések száma

216

90

126

20

64

64

0

20

36

36

0

19

64

16

48

17

36

36

0

19

Összes óraszám

Szoftvermenedzsment II.

2

64

0

64

20

Vállalkozásmenedzsment

2

64

48

16

19

252

108

144

4

10

320

160

160

4

2

Informatikai rendszerek I.

7

Informatikai rendszerek II. Szakmai angol nyelv

64

64

0

Matematika

2

72

72

0

4

Programozás

8

288

144

144

4

Internetes alkalmazás-fejlesztés I.

7

252

144

108

1

Internetes alkalmazás-fejlesztés II.

11

352

96

256

1

Szakdolgozat konzultáció

3

96

96

0

4

90

0

90

1

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

Összesen: Heti óraszám:

90 óra

1152 32*

1088 34*

2330

1174

1156

Elmélet:50,4%, gyakorlat: 49,6%

* Plusz heti 1 osztályfőnöki óra

108

Szakmai program Újságíró, konferanszié ÚJSÁGÍRÓ, KONFERANSZIÉ 1. Megnevezés és azonosítószám: A szakképesítés azonosító száma: 54 321 01 A szakképesítés megnevezése: Újságíró, konferanszié 2. A elágazás OKJ-ban szereplő és egyéb adatai Elágazás: Televízióműsor-vezető, Konferanszié Azonosítószám: 54 321 01 0010 54 02 Hozzárendelt FEOR szám: 2616 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % 3. Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó, a pedagógus-munkakör betöltésének feltételeit a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény szabályozza Tárgyi feltételek, a képzési helyszínek jellege 

szaktanterem



számítógép-terem



könyvtár



tanterem



taniroda



gyakorlóterem



demonstrációs terem



természeti környezet



utcai környezet

4. A tanulók felvételének feltételei 

érettségi vizsga

5. Az elágazás munkaterülete 109

Szakmai program Újságíró, konferanszié A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: ÚJSÁGÍRÓ FEOR száma: 2160 A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: 

Témát választ, előkészít



Utómunkálatokat végez



Adatbeviteli feladatot végez



Iratokat készít, szerkeszt, kezel



Forgatókönyvet/cikket ír



Speciális újságírói feladatokat végez



Átveszi a részanyagokat



Összeállítja a rögzített műsort/a rovatot és/vagy koordinálja az élőadást a rádiófelvétel során



Összeállítja a rögzített műsort/a rovatot és/vagy koordinálja az élőadást a televíziófelvétel során



A fotózással kapcsolatos feladatokat végez



A lapkiadással kapcsolatos speciális feladatokat végez



Előkészíti a rádióműsor anyagát



Fellép az élőadásban



Elvégzi a rádióműsor utómunkálatait



Előkészíti a televízióműsor anyagát



Fellép a televíziós élőadásban



Elvégzi a televízió-műsor utómunkálatait



Cikket és szakcikket ír



Szakújságírói feladatokat végez

110

Szakmai program Újságíró, konferanszié 6. A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). 7. Az elágazás követelménymoduljai A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1555-06 A médiaszerkesztőségekben újságírói tevékenység ellátása A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: 

Betartja a munka-, baleset-, biztonság-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat



Újságot olvas



Rádiót hallgat



Tv-t néz



Tájékozódik az aktualitásokról, információt gyűjt



Kutatómunkát végez (könyvtár, internet, sajtó, film, fotóarchívum)



Értékeli a közönségtől érkezett leveleket



Szelektálja a nézői, hallgatói, olvasói témajavaslatokat, maga is témajavaslatokkal,



ötletekkel áll elő



Részt vesz a szerkesztőségi egyeztetésen, munkaértekezleten



Megszervezi a napi munkát



Megfogalmazza a műsor/média célját, meghatározza a célközönséget



Meghatározza a munkavégzés helyszínét (belső/külső)



Terepszemlét tart, kiválasztja a lehetséges interjúalanyokat, helyszíneket



Időpontot egyeztet a műsor/riport/interjú készítőivel



Időpontot egyeztet a műsor/riport/interjú alanyaival



Felkészíti a munkatársakat a feladat elvégzésére

111

Szakmai program Újságíró, konferanszié Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: B Munka-, baleset-, biztonság-, tűz- és környezetvédelmi szabályok B A 20. századi magyar történelem korszakai B A 20. századi magyar irodalom és publicisztika jellemzői C Művészettörténet B Politológia A Tömegkommunikáció, kommunikációelmélet B Szociálpszichológia, médiapszichológia A Médiajog és etika C Sajtótörténet C Médiagazdaságtan C Reklám- és marketingelmélet A Az írott műfajok A A szövegalkotás módjai A A riport- és interjúkészítés szabályai B Lapkészítési, rovatszerkesztési alapismeretek Szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 6. m. Prezentáció 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 5 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Kézírás 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5 Köznyelvi beszédkészség Személyes kompetenciák: Megbízhatóság 112

Szakmai program Újságíró, konferanszié Felelősségtudat Önállóság Kitartás Rugalmasság Pontosság Precizitás Döntésképesség Szervezőkészség Fejlődőképesség, önfejlesztés Elhivatottság, elkötelezettség Külső megjelenés Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Konszenzuskészség Kompromisszumkészség Konfliktusmegoldó készség Határozottság Empatikus készség Konfliktuskerülő készség Interperszonális rugalmasság Meggyőzőkészség Kezdeményezőkészség Tolerancia Módszer kompetenciák: Figyelem-összpontosítás Új ötletek, megoldások kipróbálása Kreativitás, ötletgazdagság Áttekintő képesség Tervezési képesség Logikus gondolkodás Információgyűjtés Eredményorientáltság Módszeres munkavégzés Gyakorlatias feladatértelmezés 113

Szakmai program Újságíró, konferanszié Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Nyitott hozzáállás Hibakeresés (diagnosztizálás) A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1586-06 Gépírás és levelezés A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: 

Nyomtatott szövegről tízujjas vakírással másol



Kéziratról, javított, felülírt dokumentumot helyesbítve, módosítva másol tízujjas vakírással



Hallás, diktálás utáni szöveget ír az írástechnika magasabb szintjén



Táblázatot, adatbázist adatokkal tölt fel, frissít a tízujjas vakírás technikájának alkalmazásával



Alkalmazza az elektronikus (gépi) adatbevitel írásszabályait



Betartja az elektronikus írástechnika biztonsági és munka-egészségügyi követelményeit



Egyszerű iratot, hivatalos levelet gépel, formáz a levelezési szabályoknak megfelelően



Belső szervezeti ügyiratot készít (feljegyzés, emlékeztető, igazolás, nyilatkozat, jegyzőkönyv stb.) sablon alapján



Hivatalos iratokat, leveleket (pl. kapcsolattartást segítő, információközlő, -kérő, tájékoztató stb.) szerkeszt utasítások szerint



Iratokat, dokumentumokat a helyi szabályozásnak megfelelően saját hatáskörében kezel (pl. sokszorosít, iktat, továbbít, tárol)

114

Szakmai program Újságíró, konferanszié Tulajdonságprofil: Szakmai ismeretek: B Az elektronikus adatrögzítés (tízujjas vakírás) szabályai B A helyes és biztonságos elektronikus írás szabályai (nyelvi-helyesírási szabályok, munka-egészségügyi szabályok) A Az iratkészítés nyelvi – formai - tartalmi szabályai A A hivatalos iratok, levelek fajtái A Az irat- és levélszerkesztés írástechnikai és formai szabályai (nyomtatott vagy javított kéziratról másolt, illetőleg hallás után írott levél esetén) C Az iratok, levelek, dokumentumok kezelésének szabályai Szakmai készségek 2 IT alapismeretek 2 Operációs rendszerek 2 Szövegszerkesztés 2 Információ és kommunikáció 5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai hallott szöveg megértése 4 Gépírás tízujjas vakírással (150 leütés/perc) 4 Látás, hallás és ujjmozgás összehangolása 5 Beszédészlelés és írás összehangolása Személyes kompetenciák: Látás Megbízhatóság Pontosság Monotóniatűrés Fejlődőképesség, önfejlesztés Hallás Kézügyesség Társas kompetenciák: Irányíthatóság

115

Szakmai program Újságíró, konferanszié Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Intenzív munkavégzés Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Kontroll (ellenőrzőképesség) Figyelem-összpontosítás Módszeres munkavégzés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1558-06 A televízióműsor-szerkesztőt segítő tevékenységek ellátása A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: 

Meghallgatja/megnézi/átnézi a nyersanyagokat



Ellenőrzi a felvételek, fotók minőségét



Ellenőrzi az információtartalmat



Elkészíti a műsorelőzetest és ajánlót



Szükség esetén képaláírást, felvezetőt, keretest ír



Összeállítja a rögzített műsort/a rovatot és/vagy koordinálja az élőadást a televíziófelvétel során



Kiválasztja a felhasználandó részanyagokat



Kialakítja a célnak megfelelő logikai sorrendet/megszerkeszti a rovatot, a képanyagot



Konzultál a zenei szerkesztővel



Konzultál a képszerkesztővel



Elvégzi szükséges adminisztrációt



Összeállítja az élő műsor/az oldalak elemeit



Reagál az azonnali jelzésekre, telefonokra, sms-ekre, észrevételekre



Fogadja a stúdióvendéget és tájékoztatja a műsor menetéről



Műszaki hiba esetén értesíti a főszerkesztőt vagy a műszaki felügyeletet



Válaszol a közönség leveleire, kritikájára



Riportot, interjút készít a lap számára



On-line kapcsolatot tart a közönséggel



Érvényesíti a televízió-felvétellel kapcsolatos előírásokat

116

Szakmai program Újságíró, konferanszié Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák Szakmai ismeretek: B A 20. századi magyar történelem korszakai B A 20. századi magyar irodalom és publicisztika kapcsolata C Művészettörténet B A politológiai alapismeretek A A tömegkommunikáció, kommunikációelmélet B A szociálpszichológiai, médiapszichológiai alapismeretek A A médiajogi és -etikai alapismeretek C Sajtótörténet C A média-gazdaságtani alapismeretek C A reklám- és marketingelmélet A A szövegalkotás A A riport- és interjúkészítés szabályai C A könyvtári, archiválási alapismeretek C Az adminisztráció C Minőségcélok B A képzőművészet, kortárs művészet korszakai B A vizuális műfajok B A képolvasás B A képaláírás, címadás gyakorlata B A konzerv anyagok kezelése C Az operatőri, zenei szerkesztői, berendezői, díszletezői munka B Az interaktivitás, visszacsatolás (telefon, sms, on-line) B A szinopszis készítésének gyakorlata A Az összekötő, felvezető szövegek alkotása A Az élő interjúkészítés szabályai B A szerkesztői-rendezői alapismeretek C A vezetői-logisztikai alapismeretek A A televíziós műfajok C A hangmérnöki munka C A rögtönzés B Az ajánlók elkészítése 117

Szakmai program Újságíró, konferanszié A A viselkedés, protokoll előírásai A A beszédkészség, a beszédtechnika B A megjelenés, az egyéni stílus jellemzői B A testmozgás, a gesztusok, a mimika ismérvei Szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 6. m. Prezentáció 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 5 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Kézírás 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5 Köznyelvi beszédkészség 5 Olvasott szakmai szöveg megértése 5 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése 4 Gépírás 5 Információforrások kezelése 3 Színpadi rendezői vázlat (helyszínrajz) olvasása, értelmezése 2 Színpadi rendezői vázlat (helyszínrajz) készítése 4 Képolvasás készsége 4 Komplex jelzésrendszerek Személyes kompetenciák: Megbízhatóság Felelősségtudat Önállóság Pontosság Döntésképesség 118

Szakmai program Újságíró, konferanszié Szervezőkészség Látás Térbeli tájékozódás Térlátás Társas kompetenciák Kapcsolatteremtő készség Visszacsatolási készség Konszenzuskészség Kompromisszumkészség Konfliktusmegoldó készség Határozottság Kapcsolatfenntartó készség Udvariasság Interperszonális rugalmasság Irányítási készség Meggyőzőkészség Kezdeményezőkészség Módszerkompetenciák Figyelem-összpontosítás Új ötletek, megoldások kipróbálása Kreativitás, ötletgazdagság Áttekintő képesség Tervezési képesség Információgyűjtés Intenzív munkavégzés Eredményorientáltság Gyakorlatias feladatértelmezés Körültekintés, elővigyázatosság Hibakeresés (diagnosztizálás) Figyelemmegosztás Rendszerezőképesség Helyzetfelismerés Problémaelemzés, -feltárás Értékelés 119

Szakmai program Újságíró, konferanszié A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1562-06 A televízióműsor-vezetői tevékenység ellátása A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: 

A televízió műsor célközönségének megfelelő kommunikációs stratégiát választ



Megismeri az adott televízió műsor vázlatát, szinopszisát



Felkészülésével alkalmazkodik a televízió-felvétel helyszínéhez



Felkonferáló vagy összekötő szöveget, interjúkérdéseket fogalmaz és tanul a televízió műsor előkészítése során



Próbál a műsor forgatókönyve alapján



Együttműködik a szerkesztővel, rendezővel, operatőrrel



Kidolgozza a televíziós fellépés dramaturgiájának részleteit



Szükség esetén szerepel az ajánlóban vagy a reklámban is



Gondoskodik megfelelő fizikai-pszichikai állapotáról, megjelenéséről (smink, ruha, beszédkészség, mozgás, gesztusok)



Szükséges esetén memorizál



Elmondja az adott szöveget, tévériportot, interjút készít



Élőadásban rögtönöz, interaktív kapcsolatot létesít a nézővel



Interaktív játékot vezet



A televíziós élőadásban betartja az etikett szabályait



A felvett televízió műsor anyagának megnézése után szükség esetén javít, korrigál



A felvett televízió műsor anyagának vágásánál jelen van



Részt vesz a televízió műsor értékelésében



Megismeri a nézettségi mutatókat

120

Szakmai program Újságíró, konferanszié Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák Szakmai ismeretek: B A politológiai alapismertek A A tömegkommunikáció, a kommunikációelmélet B A szociálpszichológiai, médiapszichológiai alapismeretek A A médiajogi és - etikai alapismeretek A Az írott műfajok A A sajtónyelv és stilisztika C A retorikai és szövegtani alapismeretek C A könyvtári, archiválási alapismeretek C A minőségcélok A A televíziós műfajok B A konzerv anyagok kezelése C A rendezői, az operatőri, a hangmérnöki munka alapjai B Az interaktivitás, visszacsatolás (élőben, telefonon, sms-ben) A Az interjúkészítés szabályai B A tanulástechnikai ismeretek A A viselkedés, protokoll előírásai A A beszédkészség, beszédtechnika B Az egészséges életmód, az ápoltság, a kondíció jellemzői B A megjelenés, egyéni stílus jellemzői B A testmozgás, a gesztusok, a mimika ismérvei Szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 6. m. Prezentáció 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5 Köznyelvi beszédkészség 121

Szakmai program Újságíró, konferanszié 5 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 5 Információforrások kezelése 3 Színpadi rendezői vázlat (helyszínrajz) olvasása, értelmezése 2 Színpadi rendezői vázlat (helyszínrajz) készítése Személyes kompetenciák: Megbízhatóság Rugalmasság Terhelhetőség Precizitás Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Stressztűrő képesség Önfegyelem Látás Külső megjelenés Térbeli tájékozódás Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Visszacsatolási készség Konszenzuskészség Kompromisszumkészség Határozottság Empatikus készség Kapcsolatfenntartó készség Udvariasság Interperszonális rugalmasság Irányítási készség Tolerancia Módszerkompetenciák: Figyelem-összpontosítás Áttekintő képesség Tervezési képesség Információgyűjtés 122

Szakmai program Újságíró, konferanszié Intenzív munkavégzés Eredményorientáltság Módszeres munkavégzés Gyakorlatias feladatértelmezés Körültekintés, elővigyázatosság Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Nyitott hozzáállás Helyzetfelismerés Az 54 321 01 0010 54 02 azonosító számú, Televízióműsor-vezető, konferanszié megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése

1555-06

A médiaszerkesztőségekben újságírói tevékenység ellátása

1586-06

Gépírás és levelezés

1558-06

A televízió műsor szerkesztőt segítő tevékenységek ellátása

1562-06

A televízió műsor vezetői tevékenység ellátása

9. Az elágazás vizsgáztatási követelményei A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A 3., 7 és 10. vizsgarész megkezdésének feltétele a vizsgarészben meghatározott témában minimum 10, maximum 20 oldal terjedelemben elkészített záródolgozat beadása a vizsgát megelőzően 30 nappal. A 4. vizsgarész megkezdésének feltétele a vizsgarészben meghatározott témában és műfajban, minimum 20, maximum 30 oldal terjedelemben elkészített rádióműsor beadása a vizsgát megelőzően 30 nappal. Az 5. vizsgarész megkezdésének feltétele a vizsgarészen meghatározott témában és műfajban, minimum 20, maximum 30 perc terjedelmű televízió műsor beadása a vizsgát megelőzően 30 nappal. 123

Szakmai program Újságíró, konferanszié A 6. vizsgarész megkezdésének feltétele a vizsgarészben meghatározott témában minimum 20 felvételből álló riportfotó-sorozat, valamint digitális képalkotás beadása a vizsgát megelőzően 30 nappal. A 8. vizsgarész megkezdésének feltétele a vizsgarészben meghatározott témában felvett és rögzített, minimum 10 perc terjedelmű riport-hanganyag beadása a vizsgát megelőzően 30 nappal. A 9.vizsgarész megkezdésének feltétele a vizsgarészben meghatározott témában felvett riport-képanyag beadása a vizsgát megelőzően 30 nappal. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1555-06 A médiaszerkesztőségekben újságírói tevékenység ellátása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A cikk/műsor/lap, rovat/fotó, fotósorozat/fellépés megvalósulásához vezető feladatok sorrendjének megtervezése, tekintettel a saját szerepvállalásra, a szerkesztőségi együttműködésre és a külső szereplőkkel való kommunikációra A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: Szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Írásos terv (cikkvázlat/rovatterv/szinopszis/interjúterv/riportterv/fotóriportterv) készítése megadott társadalmi-kulturális jelenség bemutatására, meghatározott médium számára meghatározott műfajban A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Az adott médium és közönsége tartalmi, gyakorlati és technikai kapcsolatának, a kapcsolattartás korszerű formáinak, valamint a médium és közönsége egymásra hatásának elemzése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 25% 2. feladat 60% 3. feladat 15% 124

Szakmai program Újságíró, konferanszié

2. vizsgarész 1586-06 Gépírás és levelezés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Egy kb. 1000-1500 leütés terjedelmű, folyamatosan írott, nyomtatott formátumú levélszöveg begépelése és szerkesztése a gyakorlati életben alkalmazott levelezési irányelveknek, valamint 10-12 szerkesztési utasításnak megfelelően A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 5. vizsgarész 1558-06 A televízióműsor-szerkesztőt segítő tevékenységek ellátása Hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Az előzetesen elkészített 20-30 perc terjedelmű, meghatározott műfajú és témájú televízióműsor egyik témakörének elemzése a megadott szempontsor szerint A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) Hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Az előzetesen elkészített 20-30 perc terjedelmű, meghatározott műfajú és témájú televízió műsor védése a megadott szempontsor szerint A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc)

125

Szakmai program Újságíró, konferanszié A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 70% 2. feladat 30% 9. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1562-06 A televízióműsor-vezetői tevékenység ellátása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Az előzetesen elkészített, meghatározott riporttémában felvett és rögzített kb. 10 perc terjedelmű riport-képanyag bemutatása, egyik témakörének elemzése a megadott szempontsor szerint A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat Az előzetesen elkészített, meghatározott riporttémában felvett és rögzített kb. 10 perc terjedelmű riport-képanyag védése a megadott szempontsor szerint A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A megadott 2 oldal terjedelmű szöveg (konferanszié) értelmes, élvezhető előadása a rendezői vázlatrajz alapján A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 20% 3. feladat 40%

126

Szakmai program Újságíró, konferanszié A szakmai vizsga értékelése % - osan Az 54 321 01 0010 54 02 azonosító számú, Televízióműsor-vezető, konferanszié megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész:35% 2. vizsgarész:5% 5. vizsgarész:25% 9. vizsgarész:35% IDŐTERV TÁBLA 13. ÉVFOLYAM Azonosító

13. évfolyam

Elmélet

Tömegkommunikáció

1.0 -155506

4

144

144

Kommunikáció

2.0 - 155506

2

72

72

Általános újságírói gyakorlat 1.

3.0 - 155506

11

Gépírás

1.0 - 158606

2

Iratkezelés

2.0 - 158606 3.0 - 158606

Információszerzés alapjai

Tantárgy

Gyakorlat

Összesen

396

396

6

66

72

2

20

52

72

1.0 - 155806

2

20

52

72

Képszerkesztés

1.0 - 155806

2

26

46

72

Műsorkészítés alapjai

1.0 - 155806

2

12

70

72

Beszédtechnika I., Retorika

3.0 - 155806

2

6

66

72

Osztályfőnöki óra

1

36

36

Sajtótörténet

1

36

36

Kommunikációs készségfejlesztés

2

Összefüggő szakmai gyakorlat Összesen

33

378

72

72

90

90

910

1278

127

Szakmai program Újságíró, konferanszié IDŐTERV TÁBLA 14. ÉVFOLYAM

Tantárgy

Azonosító

Osztályfőnöki óra

14. évf.

Elmélet

1

32

Gyakorlat

Összesen 32

Szerkesztési gyak.

2.0155806

3

26

70

96

Dramaturgiai ismeretek

2.0155806

3

32

64

96

Rovatszerkesztés

2.0155806

2

64

64

Statisztika

2.0155806

1

10

22

32

Kommunikációelmélet 2.

1.0156206

1

32

Beszédtechnika 2

1.0156206

2

16

Televíziós munka módszertana

2.0156206

1

32

32

Stilisztika

2.0156206

1

32

32

Viselkedéskultúra

2.0156206

1

32

32

Hírolvasói és Bemondói gyak.

3.0156206

4

128

128

Műsorvezetői gyakorlat

3.0156206

4

128

128

Interjúkészítési gyakorlat

3.0156206

5

160

160

Vágás

4.0156206

4

32

96

128

Esztétika

2.0156206

2

64

35

340

Összesen

32 48

64

64

780

1120

128

Szakmai program Protokoll - és utazásügyintéző PROTOKOLL- ÉS UTAZÁSÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI- ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 812 02 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése: Protokoll- és utazásügyintéző 3. Szakképesítések köre: 3.1 Rész-szakképesítés 3.2 Elágazások

3.3

Nincs Azonosítószám: Megnevezés: Azonosítószám: Megnevezés:

54 812 02 0010 54 01 Protokollügyintéző 54 812 02 0010 54 02 Utazásügyintéző

Azonosítószám: Megnevezés: Azonosítószám: Megnevezés:

54 812 02 0001 54 01 Rendezvény- és konferenciaszervező 54 812 02 0001 54 02 Utazásszervező menedzser

Ráépülések

4. Hozzárendelt FEOR szám: 3641 5. Képzés maximális időtartama: Szakképesítés/Ráépülések megnevezése Protokoll és utazásügyintéző Rendezvény- és konferenciaszervező Utazásszervező menedzser

Szakképzési évfolyamok száma 1 -

Óraszám 1000 300 500

129

Szakmai program Protokoll - és utazásügyintéző II. EGYÉB ADATOK ELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: Utazásügyintéző 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség:

érettségi vizsga

Szakmai előképzettség:

Előírt gyakorlat:

eredményes nyelvi szintfelmérés, "A2" szint, az europass nyelvi útlevél, a közös európai léptékre épülő értékelési táblázat alapján

-

Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények:

nem szükségesek

Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek 2. Elmélet aránya: 3. Gyakorlat aránya:

70% 30%

4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 0,5 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető Ha szervezhető, mikor: 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:

szükséges

130

Szakmai program Protokoll - és utazásügyintéző III. MUNKATERÜLET 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: FEOR száma 3641

A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése Utazási tanácsadó, szervező, idegenforgalmi ügyintéző

2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Idegenforgalmi marketing tevékenységet végez, az utazáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat értékesíti, tájékoztat, információt nyújt partnerei számára. Rendezvényszervezést végez. Konferenciákat szervez. Ismeri és gyakorolja a protokollal kapcsolatos szabályokat. 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: azonosító száma 52 812 01 0000 0000 54 812 01 0000 0000 54 812 03 0000 0000

A szakképesítéssel rokon szakképesítések megnevezése Hostess Idegenvezető Szállodai portás, recepciós

131

Szakmai program Protokoll - és utazásügyintéző IV. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK (A szakmai követelménymodulok felsorolása) Az 54 812 02 0010 54 02 azonosító számú, Utazásügyintéző megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 1447-06 Adminisztráció végzése 1448-06 Kommunikációs tevékenység gyakorlása 1458-06 Referensi tevékenységek végzése 1461-06 Utazásközvetítés 1463-06 Információkezelés, közvetítés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1447-06 Adminisztráció végzése A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil:  Informatikai programokat alkalmaz  Ellátmányt kezel  Elszámol a bevétellel és a programgazdával  Bizonylatolja a pénzforgalmat  Statisztikát készít  Fizetteti az ügyfelet  Betartja és betartatja a biztonsági előírásokat  Közönséges banki műveleteket végez, szigorú számadású nyomtatványokat kezel, irattároz Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A A B A D C B

Ügyviteli feladatok és üzleti kommunikáció Üzleti adminisztráció Jegyzőkönyvek tartalmi és formai elemei Készpénz, készpénzkímélő és készpénz nélküli pénzforgalom és számlázás lebonyolításának szabályai Statisztika készítés módszere Jogi alapismeretek Pénzügyi alapismeretek

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 5 5 2 2 2 2 2

Tájékozódás Köznyelvi beszédkészség ECDL 1. m. IT alapismeretek ECDL 2. m. Operációs rendszerek ECDL 3. m. Szövegszerkesztés ECDL 4. m. Táblázatkezelés ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 132

Szakmai program Protokoll - és utazásügyintéző 4 4

Telefonálás idegen nyelven Irodatechnikai eszközök használata

Személyes kompetenciák: Rugalmasság Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Megbízhatóság Szervezőkészség Figyelemmegosztás Társas kompetenciák: Irányítási készség Határozottság Udvariasság Fogalmazó készség Empatikus készség, jó modor Módszerkompetenciák: Információgyűjtés Problémamegoldás, hibaelhárítás Kontroll (ellenőrzőképesség) Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Módszeres munkavégzés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1448-06 Kommunikációs tevékenység gyakorlása A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil:  Kapcsolatot tart az ügyféllel és a programgazdával  Vendégeket fogad, üdvözöl  Programokra intézi a regisztrációt  Programokat, szolgáltatásokat ajánl és értékesít  Információt ad a szolgáltatásokról  Ellenőrzi a szolgáltatás igénybevételét  Rendkívüli eseményekben intézkedik  Ügyfél elégedettségi felmérést végez  Idegen nyelven beszél  Ismeri és alkalmazza az üzleti kommunikáció szabályait  Szakmai tréningeken vesz részt  Folyamatosan képzi magát, aktualizálja a már meglévő tudását  Jegyzőkönyvet készít, reklamációt kezel  Média kapcsolatokat szervez, sajtóanyagokat készít

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: 133

Szakmai program Protokoll - és utazásügyintéző A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A A A A B A A B A A B A C B B A B

Idegen nyelv tudás A szóbeli kommunikáció eszközeinek ismerete és alkalmazása A vendégek figyelmének felébresztése, fenntartása Előre nem látható helyzetekben megfelelő reakció Fogyasztóvédelem és környezetvédelem A csoport fogadásával és elutazásával kapcsolatos feladatok ellátása Tájékoztatás és felvilágosítás adása Felmerülő problémák megoldása Programok szervezése Fakultatív programok szervezése Regisztráció intézése programokra Önfejlesztés Ügyfélelégedettség mérési technikák Marketing, PR alapfogalmai, eszközei Reklamációs ügyek intézésének módjai Az információ szerzés technikája Munkabiztonsági előírások

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 5 5 4 2 2

Olvasott köznyelvi szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Tiszta artikuláció Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése Idegen nyelvű hallott szöveg megértése Idegen nyelvű beszédkészség Telefonálás idegen nyelven Turizmusban jellemző piktogramok értelmezése Tájékozódás Irodatechnikai eszközök használata ECDL 6. m. Prezentáció ECDL 7. m. Információ és kommunikáció

Személyes kompetenciák: Fejlődőképesség, önfejlesztés Önállóság Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Felelősségtudat Külső megjelenés Szervezőkészség Elhivatottság, elkötelezettség Társas kompetenciák: Prezentációs készség Irányítási készség 134

Szakmai program Protokoll - és utazásügyintéző Interperszonális rugalmasság Udvariasság Kommunikációs rugalmasság Meggyőzőkészség Fogalmazó készség Módszerkompetenciák: Kreativitás, ötletgazdagság Problémamegoldás, hibaelhárítás Kontroll (ellenőrzőképesség) Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Figyelemmegosztás Elemző készség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1458-06 Referensi tevékenységek végzése A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil:  Kiírja az akciós ajánlatokat  Előkészítő tevékenységet végez  Információt gyűjt a piaci keresletről és kínálatról  Információt gyűjt az aktuális ajánlatokról, idegenforgalmi szolgáltatásokról  Ár- és programajánlatot kér  Szerződést köt a szolgáltatókkal  Csomagprogramot készít  Garantált programot készít  Összeállítja az árualapot  Előkalkulációt végez  Utókalkulációt, gazdasági értékelést készít  Utazás értékelést, elemzést készít  Katalógust készít  Hirdetést állít össze és ad fel  Üzleti célú utazásokat szervez és bonyolít  Utazásközvetítői szerződést köt a viszonteladókkal  Bizalmas tarifát készít  Figyeli a telítettséget és szükség esetén akciót készít  Kapcsolatot tart a törzsutasokkal és kedvezményes ajánlatot készít részükre  Kiválasztja az idegenvezetőket  Elszámoltatja a gépkocsivezetőket, idegenvezetőket  Forgatókönyvet készít, kapcsolatot tart az idegenvezetővel, reklamációs ügyeket kezel

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: 135

Szakmai program Protokoll - és utazásügyintéző

A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A B C B

A turizmus rendszere és kapcsolatai A turizmus rendszere, szervezeti struktúrája Alap- és nem alaptevékenységű üzletágak működtetése az utazási vállalkozásban A szállodai árak és a férőhelyek értékesítésének jellemzői Szálloda és utazási iroda kapcsolata, együttműködése A vendéglátás fogalma és jelentősége a gazdaságban Vám és devizaszabályok Forgatókönyv összeállítás szabályai A túra ellenőrzése, elszámolása Utazásközvetítői tevékenység Utazásközvetítői szerződés tartalmi és formai elemei Értékesítés folyamata az utas felé Utasbiztosítás, menetjegy értékesítés szabályainak alkalmazása Vízumértékesítés Valutaváltás szabályai Értékesítői tevékenység Saját árualap Csomagprogram ajánlása és értékesítése Előleg, részvételi díj bevételezésének előírásai Értékesítéssel kapcsolatos nyomtatványok szakszerű használata (utazási szerződés) Foglalás szabályai, online foglalási rendszerek ismerete és alkalmazása Gasztronómiai alapismeretek, turisztikai termékek minősítési rendszerei Jogi alapismeretek Szállodai alapismeretek

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 2 2 2 2 5 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5

ECDL 1. m. IT alapismeretek ECDL 2. m. Operációs rendszerek ECDL 4. m. Táblázatkezelés ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés ECDL 7. m. Információ és kommunikáció Turisztikai szoftverek használata Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Szakmai nyelvű beszédkészség Idegen nyelvű fogalmazás írásban Idegen nyelvű beszédkészség Telefonálás idegen nyelven Gépírás Egyéb irodagépek kezelése

Személyes kompetenciák: Szervezőkészség Megbízhatóság Önállóság 136

Szakmai program Protokoll - és utazásügyintéző Fejlődőképesség, önfejlesztés Stressztűrő képesség Külső megjelenés Társas kompetenciák: Meggyőzőkészség Udvariasság Kapcsolatteremtő készség Határozottság Konfliktusmegoldó készség Motiváló készség Kommunikációs rugalmasság Módszerkompetenciák: Eredményorientáltság Numerikus gondolkodás, matematikai készség Kreativitás, ötletgazdagság Rendszerező képesség Értékelés Figyelemmegosztás A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1461-06 Utazásközvetítés A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil:  Ismerteti a beutazási és vámszabályokat  Csomagprogramot ajánl és értékesít  Szálláshelyet ajánl és értékesít  Más utazásszervezők útjait ajánlja és értékesíti  Garantált programokat ajánl és értékesít  Előleget, részvételi díjat bevételez  Úti okmányokat (részvételi jegy, voucher) állít ki  Vízumértékesítést végez  Frissíti a honlapot az aktuális ajánlatokkal  Havi elszámolást készít a kiskereskedelmi és bizományosi termékek értékesítéséről  Utasbiztosítást értékesít  Menetjegyet értékesít  Útikönyvet, térképet, videofilmet értékesít  Belépőjegyeket értékesít  Programot ajánl és értékesít  Autókölcsönzést végez  Valutát vált  Saját autóbusz bérbeadását végzi  Kölcsönzési tevékenységet folytat (kerékpár, motor, stb.)  Felügyeli a határidős fizetési kötelezettségeket  Törzsutasokat szervez, törzsutas programokat kezel 137

Szakmai program Protokoll - és utazásügyintéző

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A A A A A A A A A A A A A A A A A A A B A

A turizmus rendszere és kapcsolatai Értékesítés folyamata az utas felé Kiskereskedelmi és bizományosi tevékenység tartalma Utasbiztosítás, menetjegy értékesítés szabályainak alkalmazása Vízumértékesítés Valutaváltás szabályai Értékesítői tevékenység Saját árualap Csomagprogram ajánlása és értékesítése Szálláshely ajánlása és értékesítése Részvételi díj megállapításának szabályai Előleg, részvételi díj bevételezésének előírásai Értékesítéssel kapcsolatos nyomtatványok szakszerű használata (utazási szerződés) Foglalás szabályai, online foglalási rendszerek ismerete és alkalmazása Nemzetközi helyfoglalási rendszerek Úti okmányok kiállítása Utazásközvetítői tevékenység Utazásközvetítői szerződés tartalmi és formai elemei Idegenforgalmi földrajz Szállodai alapismeretek Ügyviteli ismeretek

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 5 Turisztikai szoftverek használata 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 5 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5 Olvasott szakmai szöveg megértése 5 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 5 Szakmai nyelvű beszédkészség 5 Idegen nyelvű fogalmazás írásban 5 Idegen nyelvű beszédkészség 5 Telefonálás idegen nyelven 5 Gépírás Személyes kompetenciák: Szervezőkészség Megbízhatóság Fejlődőképesség, önfejlesztés Stressztűrő képesség 138

Szakmai program Protokoll - és utazásügyintéző Külső megjelenés Társas kompetenciák: Meggyőzőkészség Udvariasság Kapcsolatteremtő készség Irányítási készség Motiválhatóság Konfliktusmegoldó készség Visszacsatolási készség Módszerkompetenciák: Eredményorientáltság Kontroll (ellenőrzőképesség) Tervezés Logikus gondolkodás Kreativitás, ötletgazdagság Információgyűjtés Rendszerező képesség Értékelés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1463-06 Információkezelés, közvetítés A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil:  Ellenőrzi a technikai berendezéseket  Ellenőrzi a munkához szükséges anyagokat  Utánrendeli a munkához szükséges anyagokat  Átnézi a napi és határidős feladatokat  Folyamatosan figyeli az új trendeket, az új kínálatokat  Szakmai kiállításokon vesz részt  Megrendeléseket és visszaigazolásokat készít  Kapcsolatot tart a belföldi és külföldi szolgáltatókkal  Teljes körű, naprakész információkat ad a célterületről (éghajlat, vallás, látnivalók,  fizetőeszköz stb.)  Egészségügyi felvilágosítást ad  Fakultatív programot ajánl és értékesít  Megkeresésre személyre szabott ajánlatot készít  Utazási szerződést köt az utassal  Foglalást készít  Részt vesz termékismertetéseken, study-tourokon  Ügyfél elégedettségi felmérést végez  Kezeli az utasreklamációkat  Elintézi a rávonatkozó kimenő és bejövő emaileket  Hivatalos és magánleveleket fogalmaz  Hivatalos iratokat készít 139

Szakmai program Protokoll - és utazásügyintéző       

Ellátmányt kezel Bizonylatolja a pénzforgalmat Kiegyenlíti a számlát Bejövő számlákat ellenőriz Értékesítéshez kapcsolódó banki forgalmat ellenőriz Figyel, elemez, információs anyagokat készít és összeállít Média-kapcsolatokat kezel

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A Az utazásszervezői és közvetítői és az idegenvezetői tevékenység jogi szabályozása A Vám és devizaszabályok A Fogyasztói érdekvédelem B Az Európai Unió működése A Előkalkuláció készítésének szabályai A Értékesítői tevékenység A Ügyviteli feladatok és üzleti kommunikáció A Üzleti adminisztráció A Jegyzőkönyvek tartalmi és formai elemei A Irodatechnikai eszközök használata A Üzleti kommunikáció A Tárgyalástechnika A Eladástechnika A Elektronikus levelezés és Internet használat A Számítógép és tartozékainak használata A Pénzügyi alapismeretek B Idegenforgalmi földrajz A Creditmenedzsment B EU jog A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 5 Turisztikai szoftverek használata 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 5 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5 Olvasott szakmai szöveg megértése 5 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 5 Szakmai nyelvű beszédkészség 5 Idegen nyelvű fogalmazás írásban 5 Idegen nyelvű beszédkészség 5 Telefonálás idegen nyelven 5 Gépírás

140

Szakmai program Protokoll - és utazásügyintéző Személyes kompetenciák: Szervezőkészség Megbízhatóság Döntésképesség Fejlődőképesség, önfejlesztés Stressztűrő képesség Társas kompetenciák: Meggyőzőkészség Udvariasság Kapcsolatfenntartó készség Kapcsolatteremtő készség Irányítási készség Konfliktusmegoldó készség Visszacsatolási készség Módszerkompetenciák: Kontroll (ellenőrzőképesség) Tervezés Numerikus gondolkodás, matematikai készség Kreativitás, ötletgazdagság Információgyűjtés Rendszerező képesség Értékelés

141

Szakmai program Protokoll - és utazásügyintéző V. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén:  Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével  Alapfokú C típusú nyelvvizsga Az utazásszervező menedzser szakképesítés megszerzésének bemeneti követelménye: az utazás ügyintéző szakképesítés megléte 2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1447-06 Adminisztráció végzése A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Az üzleti élet bonyolításához nélkülözhetetlen teendők bemutatása, pénzügyi, jogi ismeretek alkalmazása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1448-06 Kommunikációs tevékenység gyakorlása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Előre megadott szempontok alapján összeállított helyzetgyakorlatok megoldása szóbeli kommunikációs eszközök alkalmazásával A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 45 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1458-06 Referensi tevékenységek végzése A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Megadott szempontok alapján komplex csomagtúra összeállítása beutazó vagy kiutazó csoport számára (ajánlatkérés a partnertől vagy ajánlatevés a partnernek, programterv összeállítása, előkalkuláció és forgatókönyv elkészítése az idegenvezető részére). A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 180 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 142

Szakmai program Protokoll - és utazásügyintéző 1. feladat 100% 6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1461-06 Utazásközvetítés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Megadott kritériumok alapján konkrét csomagtúra értékesítése, a részvételi díj megállapítása és bevételezése, úti okmányok kiállítása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A turisztikai vállalkozások működésének jogi háttere, az utazásközvetítői tevékenység tartalma, az alap és nem alap tevékenységű üzletágak működtetése, az értékesítés menete, dokumentumai A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 7. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1463-06 Információkezelés, közvetítés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Megadott adatok alapján megrendelő levél készítésre autóbuszra vagy visszaigazolás készítése személyre szabott program és árajánlat alapján szövegszerkesztővel A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Szituációs helyzetgyakorlat: a rendelkezésre álló segédanyagok felhasználásával teljeskörű információ nyújtása az ügyfélnek különböző úti célok esetében A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50%

3. A szakmai vizsga értékelése %-osan: 143

Szakmai program Protokoll - és utazásügyintéző Az 54 812 02 0010 54 02 azonosító számú, Utazásügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 10 2. vizsgarész: 10 3. vizsgarész: 30 6. vizsgarész: 30 7. vizsgarész: 20 4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A szakképesítéshez, elágazáshoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése 5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai -

144

Szakmai program Protokoll - és utazásügyintéző VI. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK Utazásügyintéző

A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma Számítógép Irodai és szakmai szoftverek Telekommunikációs eszközök Irodabútor Fax Internet kapcsolat Nyomtató Szakmai könyvtár (szakmai periodikák)

x x x x x x x x

VII. EGYEBEK A szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre jelentkező fogyatékossággal élő személy tekintetében - különösen akkor, ha fogyatékosságának típusa a szakképesítés megszerzését követő foglalkoztatását kizárná, vagy megkérdőjelezné - a szakképzés megkezdésével kapcsolatban a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt, a fogyatékosság típusának megfelelő érdekképviselet véleményének ismeretében. VIII. A KÉPZÉS IDŐTERV TÁBLÁZATA Tantárgy

13. évfolyam hetek száma

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Kimeneti képesítések száma

32

Vendéglátó-ismeretek

1

32

32

0

1

Üzleti kommunikáció

2

64

36

28

1

Üzleti adminisztráció

1

32

18

14

2

Utazásszervezés elmélet és gyakorlat

6

192

64

128

1

Szállodai ismeretek

1

32

32

0

2

Szakmai idegen nyelv

5

160

160

0

2

Pénzügyi-banki ismeretek

2

64

32

32

3

Utazás-ügyintézés

6

192

64

128

1

Turizmus-ismeretek

2

64

64

0

1

Turizmusföldrajz

4

128

128

0

1

Gasztronómia

1

32

32

0

1

Osztályfőnöki

1

32

32

0

Jogi ismeretek

1

32

32

0

Európai uniós ismeretek

1

32

32

0

Rendezvényszervezés Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

1 1120 35 25 10

32 1120

32

0

790

330

70,5%

145

IV. A KOLLÉGIUM 1. A kollégium adatai

IV. A KOLLÉGIUM

146

IV. A KOLLÉGIUM 1. A kollégium adatai

1. A kollégium adatai A kollégium neve és címe: Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Kiskunmajsa Kálvária út 6. 6120 Telefonszám: 06/77/481-645 Fax.: 06/77/481-447 A kollégium alapító okiratának száma: 147/2008. A kollégiumi férőhelyek száma: 120 fő A kollégium fenntartója: Városi Önkormányzat

147

2. Helyzetelemzés

2. Helyzetelemzés

2.1. Tanulói összetétel Kollégiumunk 1997 óta összevont intézményként működik a középiskolával. A kollégiumi létszámunk döntő többségét a középiskolás diákok alkotják. Felvételt nyernek kollégiumunkba a helyi általános iskolába járó vidéki kisdiákok, valamint a helyi speciális tantervű iskola tanulói is. Feltételeink ahhoz is megfelelőek, hogy a középiskolában a szakképzés keretein belül tanuló idősebb diákokat elhelyezzük.

2.2. A nevelőtestület összetétele A kollégiumot az intézmény nevelési oktatási elveinek megfelelően a kollégiumvezető irányítja. Törekszünk arra, hogy a középiskolás csoportokban olyan nevelők is dolgozzanak, akik tanítják is őket. Nevelőtanáraink munkáját segítik a gyermekfelügyelők, 1 fő portás beosztású dolgozó, aki sokat tud segíteni a középiskolások felügyeletében és kiszolgálásában.

148

3. A kollégium működési feltételei

3. A kollégium működési feltételei

Intézményünk szép, nyugodt környezetben helyezkedik el, – hatalmas parkkal, játszóudvarral, sportpályával. Az épület az elmúlt években felújításra került: ablakcserét hajtottak végre, külső szigetelő burkolatot kapott. Sajnos az épületen belül csak a földszinti vizesblokkot sikerült rendbe tenni. Szükség lenne a továbbiakban a vízvezetékek, a fűtési rendszer, a villanyhálózat felújítására. Az épület helyiségeiben a bútorzat nagy részét kicseréltük. Mindegyik szoba új szőnyeget kapott. A szobák 4-5 személyesek. A diákok kaptak új asztalokat, székeket, polcokat, éjjeli szekrényeket. Az intézményben található orvosi szoba, betegszoba és kiskonyha. A tárgyi feltételeink megfelelnek a napi működéshez és a diákokkal történő foglalkozáshoz szükséges felszereltségnek. Van könyvtárunk számítógépekkel, tágas tanulószobáink projektorokkal, számítógépekkel felszerelve. Van kondicionáló termünk. A szabadidő eltöltéséhez különféle eszközök pl. csocsó, biliárd, asztalitenisz, röplabda, kosárlabda felszerelések állnak rendelkezésre.

149

4. Kollégiumi nevelés

4. Kollégiumi nevelés A kollégiumi nevelés célrendszerének meghatározói:

4.1. A törvényi nevelésirányítási alapdokumentumok     

a közoktatási törvény kollégiumokra vonatkozó része, a kollégiumi nevelés országos alapprogramja, az intézmény alapító okirata, a kollégium pedagógiai programja, a kollégium életrendjét meghatározó szabályrend.

4.2. A kollégiumhasználók elvárásai    

a fenntartó elvárásai, az iskolák elvárásai, - a mi esetünkben szoros együttműködés a középiskolával, az általános iskolákkal, a speciális általános iskolával, a szülők elvárásai, a diákjaink nevelésével és oktatásával kapcsolatos igények kielégítése.

4.3. A kollégium adottságai  

hagyományaink, a pedagógusok összetétele, - pedagógusaink munkavégzésében, hitvallásában érződnie kell a gyermekek iránti odaadó, következetes, szeretetteljes nevelésnek, a diákok fejlődését, érdekeit szolgáló törődésnek, foglalkozásnak. Meg kell találnunk a megfelelő módszereket a diákok érdekeit szolgáló következetes nevelés és a diákok korosztályából adódó igények közötti ellentétek feloldására. Pedagógusainknak szem előtt kell tartaniuk a folyamatos önképzést.

4.4. Nevelési célok A fentieket alapul véve a kollégiumban a diákság korának megfelelően a következő nevelési célokat vesszük alapul. A kiegyensúlyozott és egészséges fejlődés. A tanulás segítése, a sikeres életre való felkészítés. Személyiségük fejlesztése, koruknak, iskolatípusuknak megfelelően. Adottságaik, képességeik, erkölcsi értékrendjük kialakítása, a mindennapi életre való felkészítés szeretetteljes, biztonságot nyújtó környezetben, ahol a diák megértő, gondoskodó, nevelést és a fejlődését szolgáló törődést kap. Megkapja a napi felkészüléshez szükséges feltételeket, a tanuláshoz szükséges motivációt, segítséget és felügyeletet. Módja van az önművelésre, közösségi kapcsolatainak kiépítésére, fejlesztésére. A kollégium napi feladatainak ellátása során szorosan együttműködik a diákok iskoláival, valamint figyelembe veszi a szülők igényét is. A kollégiumi nevelésünk során külön törődést, fejlesztést szolgáló nevelést biztosítunk a sajátos nevelési igényű tanulóknak - enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulóinknak (ld. még 15. pont).

4.5. A kollégiumi nevelés feladatai Kollégiumunk a diákok nevelése, gondozása során a mindennapi életre készít fel: azért dolgozunk, hogy diákjaink megtanulják mindazt, amire az életben való érvényesülésükhöz és boldogulásukhoz szükségük lehet. 150


4.5.1. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A kollégiumi nevelésünk segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és megfelelő közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret elméleti és tapasztalati alapjai. A kollégiumunk a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek – empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség – fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. E feladatok megvalósításában szerepet vállal a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer is. Az énkép, az önismeret és szociális képességek fejlesztése során alakul, fejlődik a kollégista diákjaink szociális, kommunikációs és állampolgári kompetenciája. 4.5.2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében megismertetjük tanulóinkkal a helyes és hatékony tanulási módszereket, technikákat. Fejlesztjük diákjaink kreativitását, erősítjük a tanulási motívumokat – az érdeklődés, a felfedezés vágyát. Törekszünk a tanulási kudarcok feltárására, kezelésére, javítjuk a pozitív önértékelés kialakítását. Biztosítjuk és segítjük a mindennapi feladatokra való felkészülést. Gondot fordítunk arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, váljék mindennapi életük részévé a tanulás, majd a későbbiek során a folyamatos, egész életen át tartó tanulás .A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése során alakuljon, fejlődjön a kollégistáink hatékony, önálló tanulási vágya, matematika kompetenciája, valamint digitális kompetenciája. 4.5.3. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása, a pályaorientáció segítése Kollégiumunk személyre szabott, differenciált nevelési, fejlesztési, tanulási módszereket alkalmaz, hogy ezek segítségével csökkenjen az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbség. Feladatunk tanulóink képességeinek megismerése. Figyelmet fordítunk a tanulásban elmaradt, a sajátos nevelési igényű tanulóink fejlesztésére, felzárkóztatására, hogy tanulmányaikat eredményesen végezzék. Felismerjük a tehetségeket, segítjük további fejlődésüket, biztosítjuk számukra a további előrehaladás lehetőségét. Kollégiumi életünk tevékenységközpontú szervezésével alkalmat teremtünk a diákok alkotóképességének kibontakozására, annak fejlődésére, tudásuk, tehetségük kinyilváníttatására. Az iskolákkal együttműködve, gyermekeinket megismertetjük a továbbtanulási lehetőségekkel, pályaválasztási lehetőségekkel, az életpályájukra való felkészülésüket segítése. 4.5.4. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése Kollégiumi nevelésünk bővíti diákjaink ismereteit az egyetemes emberi civilizációról. Felkeltjük a diákok érdeklődését a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segítjük a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Ezáltal motiváljuk a diákokat, helyzeteket biztosítunk az önkifejezési lehetőségek 151


megtalálásához. Elősegítjük az esztétikai – művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejlesztjük az idegen nyelvi kommunikációt. Megismertetjük diákjainkat a nemzet, az etnikai kisebbségek kultúrájával, nemzeti, történelmi és vallási hagyományaival, - ezáltal is erősítjük a tanulók hazaszeretetét. Kollégiumunk változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához, értékeléséhez. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén kiemelt helyet kap az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. Nevelésünk elősegíti a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását. Megismertetjük diákjainkat az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségekkel. Programokkal, kapcsolatépítéssel elősegítjük azok hasznosítását. A nemzeti és etnikai kisebbségi tanulóink nevelése terén kiemelt feladatot kap az anyanyelvi nevelés, az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása. A fentiekkel diákjaink esztétikai – művészeti tudatosságát, kifejezőkészségét, szociális és állampolgári ismereteiket, idegen nyelvi kommunikációjukat, digitális kompetenciájukat kívánjuk fejleszteni. 4.5.5. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése Diákjaink testi és mentális képességének megőrzéséhez, fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása, megalapozása. Tanulóink olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Kollégistáink számára otthonos, kultúrált, esztétikus közeget biztosítunk, ahol a diákok jól érzik magukat, amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. Adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során figyelünk a saját állapot pontos megértésére, szükség esetén gyógyászati, illetve egyéb speciális eszközöket használunk. Kollégiumunkban környezettudatos magatartásra neveljük a tanulóinkat. Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt, épüljön be életvitelükbe a környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten is. Feladatunk a családi életre, a családtagi szerepre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és észszerű gazdálkodásra és öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra neveljük diákjainkat, mely segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában. Evvel kapcsolatosan egyéni beszélgetéseket tartunk, tanácsokat adunk. 4.5.6. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése Kollégiumi nevelésünkkel segítjük az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diák- önkormányzati tevékenységeinkkel segítjük az önálló, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. Fejlesztjük gyermekeink szociális és állampolgári kompetenciáit, kezdeményezőképességüket, vállalkozói és természettudományos kompetenciáit.

152


5. A kollégium működése

5.1. Környezeti tényezők Kollégiumunk belső és külső környezetét úgy alakítottuk ki, hogy diákjaink nyugodt, biztonságot nyújtó közegben optimálisan tudjanak fejlődni. Biztosítottak a feltételek pihenésükhöz, tisztálkodásukhoz, a szabadidejük eltöltéséhez, a tanulmányi feladataik ellátásához és a sportoláshoz.

5.2. A kollégiumi élet megszervezése Belső életünk szabályozására megalkottuk a kollégiumi szabályrendet, ez szolgál alapul a tevékenységek jogszabály szerinti végzéséhez, ez biztosítja gyermekeink fejlődésének feltételeit. Figyelembe vettük a tanulói és szülői elvárásokat, intézményünk egységes nevelési elveit, kialakult és kialakuló hagyományait. 5.2.1. A kollégiumi élet szervezésének szabályai A kollégiumi élet megszervezésében, lebonyolításában szerepet vállal a diákönkormányzat. Tisztségviselői révén segítséget kapunk a diákközösség mindennapi életével kapcsolatos feladatok szervezéséhez és ellátásához. A diákönkormányzat tagjai napi kapcsolatban vannak a kollégium lakóival, ismerik gondjaikat, problémáikat. (Feladataik: sportnapok szervezése, tanulmányi versenyek rendezése, gondok és problémák közvetítése stb.). 5.2.2. Hagyományaink Szeptember: Tanévnyitó otthongyűlés A diákönkormányzati tisztségviselők megválasztása, feladataik kijelölése. Október:

Jeles ünnepeinken a faliújságon történő megemlékezés, részvétel a középiskola által szervezett ünnepségen A faliújság aktualitásáról a tanulócsoportok felváltva gondoskodnak.

November:

Havi otthongyűlés Színházlátogatás

December:

A Karácsony megünneplése kollégiumi szinten Havi otthongyűlés

Január:

Otthongyűlés – főzőverseny

153


Február:

Farsang Havi otthongyűlés

Március:

Tavaszköszöntő sportdélután Havi otthongyűlés

Április:

Otthongyűlés Színházlátogatás

Május:

Otthongyűlés Kiállítás szervezése az év során készült alkotásokból A 12. évfolyamosok búcsúztatása

Június:

Tanévzáró sportdélután Tanévzárás

5.3. A kollégiumi tevékenység szerkezete 5.3.1. Törvényi rendelkezések Az oktatási törvény előírása szerint a kollégiumi tevékenységek szempontjából vannak kötelező foglalkozások, ezek:  



Szilenciumi foglalkozások – tanórák: heti 13 kötelező óra, Kötelező szabadidős foglalkozások, ezek: - heti 1 kötelező foglalkozás, melyet a tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül választ ki, - érdeklődésnek megfelelően választható foglalkozások. A szabadidő eltöltését szolgáló programok / 2.3 pont: heti 10 óra

A kollégiumi foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelően az éves tanulói szabadidős foglalkozási terv alapján szervezzük. Az éves tanulói szabadidős foglalkozási terv tanulócsoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, valamint a kötelezően választható és előre tervezhető szabadon választható foglalkozásokat. A szilenciumi foglalkozások a foglalkozási tervben a csoportvezető által tervezett foglalkozások. A foglalkozási tervben szerepel a csoport tagjainak személyre szabott fölzárkóztatási terve is. Az éves tanulói választható szabadidős foglalkozási tervet, a szabadon választható szabadidős foglalkozási tervet a kollégium vezetője készíti el. Ennek felmérését a tanév első 4 hetében tesszük meg:  

kötelezően választott foglalkozások köre - résztvevők, szabadon választható foglalkozások köre - résztvevők.

154


5.3.2. A felmérés, jelentkezés módja A nevelőtestület által elfogadott kötelező szabadidős foglalkozásokra és választható szabadidős foglalkozásokra a tanulóknak legkésőbb az adott tanév szeptember 30-ig kell jelentkezniük a kollégiumvezetőnél írásban, a közzétételtől számított egy héten belül. 5.3.3. Foglalkozási típusok     

A kollégiumi csoport számára tartandó szilenciumi foglalkozások napi 3,25 h (16-20 h között). A kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozások: Kiterjedhetnek a kollégium valamennyi tanulójára, vagy csoportszinten megtartandó foglalkozások lehetnek. Kötelező kollégiumi szabadidős foglalkozások a pedagógus által irányított csoportos vagy egyéni foglalkozások, melyek megszervezése a lehetséges kollégiumi kínálatból kötelező. Szabadon válaszható, szabadidős kollégiumi foglalkozás. A pedagógus által irányított csoportos vagy egyéni foglalkozás, amelynek megszervezése a lehetséges kollégiumi kínálatból választott tanulói igény alapján a kollégiumnak kötelező, amelyen a - választás után - a tanulónak kötelező részt venni.

A kollégium által szervezett foglalkozásoknak a következőkre kell kiterjednie:     

A tanulással kapcsolatos foglalkozásoknak biztosítani kell a diákság számára a nyugodt felkészülés lehetőségét. Ki kell terjedniük a lemaradt, gyengébb tanulókkal történő foglalkozásra. A tanórák alatt szükséges módszer az ésszerű differenciálás. Figyelmet kell fordítani a tehetségek fejlesztésére. A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozásokon a csoporttal kapcsolatos feladatokat és problémákat kell megoldani. Ilyenkor kell foglalkozni az egyéni törődést igénylő diákokkal is. A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozásokon történik a kötelező és választható foglalkozások témaköreinek megbeszélése. Kirándulások, színházlátogatások. Szabadidős programok lebonyolítása.

5.4. Dokumentumok használata a kollégiumban 5.4.1. Kollégiumi anyakönyv Tartalmazza a kollégium adatait, a beiratkozott diákok adatait, valamint az adatok esetleges változásait és az adott év adatait a létszám, ill. a létszámváltozás tekintetében. 5.4.2. Pedagógiai program Tartalmazza az intézmény kitűzött pedagógiai feladatait, az intézmény nevelési hitvallását, a nevelési módszereket és célokat. Rögzíti a kollégium szabályrendjét, a kötelező és kötetlen foglalkozások tematikáját, a szabadidő eltöltését szolgáló tevékenységeket, a kollégiumban használatos dokumentumokat és mindezek ellenőrzését. 155


5.4.3. Minőségirányítási program Ezen program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit, a megvalósítást szolgáló elképzeléseket, az intézmény működésének folyamatát, a vezetési, tervezési, mérési, értékelési feladatokat és azok végrehajtását. 5.4.4. Órafelosztás, munkarend A pedagógusok által letöltendő órák felosztása csoportokra bontva. A munkarendet tartalmazó beosztási rend. Helye: az adott munkaterv része. 5.4.5. Kollégiumi beiratkozási lap Ennek kitöltésével iratkozik be a tanuló minden tanévben. Középiskolások beiratkozása a kollégiumba a középiskolába történő beiratkozás napján történik. A tanév közben kért beiratkozás az igazgatóval folytatott egyeztetés alapján akkor lehetséges, ha más tanuló kiiratkozásával férőhely szabadult fel. Az általános iskolások az utolsó tanítási napon iratkoznak be a következő tanévre, ill. tanév közben ugyanazok az előírások vonatkoznak rájuk, mint a középiskolásokra. 5.4.6. Kiiratkozási dokumentum Ennek kitöltésével kéri a szülő gyermeke kollégiumi tagságának megszüntetését. 5.4.7. Kollégiumi csoportnapló Csoportonkénti dokumentum, előírás szerint kell vezetni. 5.4.8. Kollégiumi csoportnak szóló foglalkozási terv A csoportvezető tölti ki és vezeti. Jellemzi csoportját, tervet készít a szabadidős foglalkozásokat, a tanórai foglalkozásokat, az egyéni törődést, felzárkóztatást, tehetséggondozást illetően.

156


5.5. Információáramlás Fontosnak tartjuk munkánk során a pontos információáramlást a dolgozók között, a nevelők között és a diákok felé. Ennek érdekében többszöri megbeszélést, rövid értekezleteket tartunk, ahol mindenki megkapja a munkaterületére, beosztására vonatkozó információkat és új tudnivalókat. Ezeken a megbeszéléseken megtárgyaljuk a problémákat, gondokat, azok megoldási lehetőségeit, a diákokat érintő információkat, amit azután a csoportvezetők a külön megbeszélnek a csoportjuk tagjaival. Fontos a velünk munkakapcsolatban álló nevelők, tanárok, tanítók értesítése a diákjaikat érintő kérdésekben. Ennek érdekében jó kapcsolatot alakítunk ki a diákokat tanító tanárokkal és tanítókkal. A szülőkkel szintén fontos a jó kapcsolattartás és a gyermekeiket érintő kérdések megbeszélése. Ezek megtárgyalására a szülői értekezletet használjuk, illetve szívesen vesszük, ha a szülök érdeklődést tanúsítanak gyermekeik iránt, személyesen vagy telefonon megkeresnek bennünket. Gondok, problémák esetén a csoportvezető, a kollégiumvezető vagy az igazgató veszi fel a szülővel a kapcsolatot, hivatalos formában, ellenőrző segítségével vagy telefonon. Közös erővel keresnek megoldást a bajok orvoslására.

5.6. Ifjúságvédelem Kollégiumunkban az ifjúságvédelmi feladatokat az intézmény ifjúságvédelmi felelőse, valamint a kollégiumvezető látja el, szoros kapcsolatot tartva a csoportvezetőkkel, tanárokkal, tanítókkal és a szülőkkel. Kis létszámú kollégium vagyunk, ezért a kollégiumvezető szinte mindegyik kollégista tanulót ismeri. Nevelésünk során fontos szerepet tölt be a diákok megismerése, a velük való rendszeres beszélgetés.

157


5.7. Ellenőrzés, értékelés Diákjaink értékelése, ellenőrzése elsősorban a csoportvezető, a diákokkal dolgozó nevelőtanárok, gyermekfelügyelők feladata. Erről szóbeli és írásos jelzéseket adnak a csoportvezetőnek, a kollégiumvezetőnek, műszakváltáskor ezeket váltótársukkal megbeszélik. Fontos a diákok rendszeres ellenőrzése, értékelése, az őket érintő dolgok velük és nevelőikkel történő megbeszélése. Mindebben kulcsszerepet foglal el a csoportvezető. A kollégiumvezető hetente végiglátogatja a csoportokat, tanórák alkalmával és szabadidős tevékenységeik alatt, ill. az esti időszakban. Észrevételeit megbeszéli a csoportban dolgozó nevelővel, gyermekfelügyelővel, ill. a diákokkal. Végez előre megtervezett látogatásokat a dolgozók között, erről már a tanévnyitó értekezleten tájékoztatást tart. A látogatási tervben szerepel a látogatás ideje, témája, a csoport neve. Látogatásáról látogatási jegyzőkönyvet ír, ezt megbeszéli az érintett dolgozóval, a jegyzőkönyvet mindketten aláírják, a jegyzőkönyv lefűzésre kerül. Mindez az intézmény minőségirányítási programjában meghatározottak szerint történik.

5.8. Kollégiumi nevelésünk eredményessége Kollégiumunk dolgozói napi munkavégzésük során úgy dolgoznak, nevelnek és gondoskodnak az itt lakó diákokról, hogy diákjaink otthonra leljenek itt tartózkodásuk alatt a kollégiumban, érezzék törődésünket, a feléjük irányuló szeretetteljes bánásmódot, de tudniuk kell, hogy kötelességeiket el kell végezni, feladataikat meg kell oldani, a kollégium szabályait be kell tartani. Nevelésünk akkor lesz eredményes, ha diákjaink:   

Eredményesen fejezik be iskolai tanulmányaikat, felkészülnek a továbbtanulásra, befejezik a választott iskolát, nem buknak meg, a kollégiumot nem hagyják el azzal az indokkal, hogy nem érezték itt jól magukat, vagy mert nem tudtak itt tanulni. Ha kollégistáink megtanulták a mindennapi életbe való beilleszkedést, tudnak viselkedni, egymást és magukat elismerni, alkalmazkodni, illendően beszélni, öltözködni, hivatalos ügyeket intézni, baráti és közéleti kapcsolatokat ápolni. Ha tartják magukat az alapvető erkölcsi normákhoz, képesek az egészséges és kulturált életmód kialakításra.

158

7. Tanulásmódszertan

6. A kollégiumi házirenddel, napirenddel, a diákok feladataival, a kollégium hatékonyabb fegyelemrendszerével, a nevelői munkavégzéssel összehangolt kollégiumi életrendszabályzat

Ez az életrendszabályzat egy egységes feladat- és szabályrendszert ír le, mely minden diák, nevelő számára kötelező érvényű. Az alább kidolgozott feladatokat és a végrehajtásukhoz szükséges módszereket, szankciókat ismertetni kell mind a diákokkal mind a nevelőkkel. Nem könnyű megtalálni a jó középutat a szigor, a diák sajátos vonásainak figyelembevételével egyeztetett, az általunk hirdetett családias nevelés felé. Lásd 6.1-es melléklet. 7. Tanulásmódszertan A kollégiumba különböző településekről, iskolákból, családokból érkeznek a tanulók. Ismereteik, tanulásuk hatékonysága, tudásuk, – még az „egységes tanítás-tanulás, ismeretátadás-ismeretszerzés” ellenére is, mely iskoláinkat jellemzi – eltérő. A tanulásmódszertan keretein belül a kollégiumokban, az ilyen jellegű kollégiumi foglalkozásokon, meg kell ismertetni a dákokat az órákra való, rendszeres, hatékony felkészülési módszerekkel. Meg kell őket tanítani a megfelelő időbeosztásra, a fontossági sorrendek betartására a tanulnivalókat illetően. Növelni kell a tanulási motivációjukat, az önálló és a csoportban, közösségben való tanulásuk hatékonyságát, eredményességét. Tanuljanak meg értően olvasni, lényeget kiszűrni, vázlatot írni, beszámolni, önellenőrizni. Növeljék tanulásuk hatékonyságát az emlékezet erősítését, - a megfelelő bevésési módszerek kialakításával. Ismerkedjenek meg könyvtárhasználati, számítástechnikai technikákkal, segédeszközökkel, módszerekkel, melyek az eredményes ismeretszerzésüket, felkészülésüket szolgálja. Lásd 6.2-es melléklet.

159

8. Énkép, önismeret; pályaválasztás

8. Énkép, önismeret; pályaválasztás A középiskolás és általános iskolás korosztály érzékeny az őket érő érzelmi és értelmi hatásokra, e hatások feldolgozásban a kollégistáknak a család és iskola mellett a kollégium nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások egyrészt ezt segítik elő, másrészt fejlesztik a személyiséget, kialakítják és fejlesztik a jellemet, tájékoztatást adnak a pszichés beállítódásról, állapotról. Így segítik a tanulókat önmaguk és társaik megismerésére, könnyebb megértésére, elősegítik az alkalmazkodást, a beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben. Segítik az önértékelést, önbizalom helyes kialakulását, a konfliktusmegoldó készséget, a pályakép kialakulását. Egy közösségben fontosak az egyéni és közösségi érdekek, eszközök, a közösségi cél és értékrend megismerése, kialakítása, fontos az egymásra figyelés, a közösségi szabályok betartása, a szeretet, az egymás iránti tisztelet, megbecsülés. A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók iskola és pályaválasztását az önismeret és a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életük során többször kell pályát módosítaniuk. A kollégiumnak átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Lásd 6.3-as melléklet.

160

9.

9. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra E témakört felölelő foglalkozások segítik a diákokat abban, hogy szabadon gondolkodó és a korszerű nemzeti hovatartozást vállaló, de a hagyományokat is ápoló, öntudatos polgárrá váljanak. Más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül elsajátítják a humanista és globális szemlélet és gondolkodásmódot, erősítik európai identitástudatukat. Megismerik mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni. A diákok megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit, az embereket veszélyeztető kihívásokat. Nyitottá és megértővé válnak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Információkat szereznek az emberiséget foglalkoztató közös, globális problémákról. Megismerkednek a megelőzési lehetőségekkel. A kollégisták személyes élményeik, egyéni vagy csoportos alkotófolyamataik során találkoznak esztétikai értékekkel, éljék át, fogják fel a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. A műalkotások megismerése által formálódjék tárgy – és környezetkultúrájuk, fejlődjön véleményalkotó képességük. Alkotóhelyzetek biztosításával ösztönözzük a tanulókat személyes elképzeléseik kifejezésére, a tehetséges tanulók számára lehetőséget biztosítunk alkotások létrehozására, bemutatására, irodalmi, képzőművészeti, fotó, film, blog, zene terén. Diákjainkat a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére neveljük. Ezek ösztönözzék a tanulóinkban a bátor, találékony gondolkodás, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat. Ezekkel támogatjuk a mindennapi tevékenységek során az esztétikus, harmonikus tárgyak, eszközök választását is. Ezáltal alakuljon ízlésük. Mutassunk példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra. Fordítsunk figyelmet a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre, az önművelés támogatására. A tanulók ismerjék meg az európai kulturális hagyományokat, örökségeket. Fogadják el és tartsák tiszteletben az egyetemes emberi jogokat, más népek nemzeti érzéseit, kultúráját. Váljanak érzékennyé a globális problémák iránt. Lásd 6.4-es melléklet.

161

10. Környezettudatosság

10. Környezettudatosság A környezeti nevelésünk célja, hogy felkészítsen a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel kapcsolatos harmonikus életvezetésre. Ismerjék meg a diákok a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit. Ismerjék fel a környezet terhelő tevékenységét. Ösztönözni kell a diákokat a környezet védelmére. Elő kell segíteni a kollégisták környezettudatos szemléletének, magatartásának kialakítását. Lásd 6.5-ös melléklet.

162

11.

11. Testi és lelki egészség A foglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A kollégium bizonyos tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésével készüljenek fel a lakókörnyezetük esztétikus és kellemes kialakítására. A nevelés során segíteni kell a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében, válsághelyzetben támaszt szükséges nyújtani számára. Módot kell adni arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és alkalmas módjait. A diákokat segíteni kell abban, hogy hogyan kerülhetik el a környezet egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Megfelelő ismereteket kell közvetíteni ahhoz, hogy elutasíthassák a szenvedélybetegségekhez, a káros függőséghez vezető szokásokat. A kollégium biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és építő életvitel szokásrendszerének kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket. Kialakul a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk. Lásd 6.6-os melléklet.

163

12.

12. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. E témakör feldolgozása elősegíti, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait, a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben. E foglalkozások segítik a kollégista diákok beilleszkedését környezetükbe., felkészítik őket a felnőtt lét szerepeire. Olyan szociális motívumrendszerben részesülnek amely segíti őket a társadalomba való beilleszkedésbe. Szociális, gazdasági kompetenciákat sajátítanak el, melynek segítségével ismereteket szerezhetnek a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területekről. A foglalkozások során a kollégisták megismerik és gyakorolják a kollégium, az iskola és a helyi társadalom közössége nyújtotta jogokat, kötelességeket, megtapasztalják a felelősség, döntés súlyát, következményeit. Elsajátítják a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. Felkészülnek az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint a családi munkamegosztásra, nemektől függetlenül. Ismereteket szereznek a háztartási munkamegosztásról, családi pénzgazdálkodásról. A párválasztással, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak e foglalkozásokon belül. Megtanulják a diákok az eltérő szempontok szerinti mérlegelést, erősödik szóbeli és írásbeli kifejezőkészségük, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A kollégiumban célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megismerése. A kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a toleranciának, az együttműködésnek, továbbá az agresszió elutasítása gyakorlásának kiváló terepet biztosít. Lásd 6.7-es melléklet.

164

13.

13. Hon- és népismeret E témakör foglalkozásainak célja, hogy a kollégistáinkban maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a külső környezettel és alakuljon ki a kötödés a befogadó környezethez. Diákjaink tartsák meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház a „felnevelő” környezet elküldte a kollégiumba, de az új környezet értékei is épüljenek be a személyiségükbe. Az ebből adódó célok és feladatok:       

a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet ismerete, szeretete, hozzájuk való kötődés; régiónk, országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete; az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata; a határainkon kívül, kisebbségben, diaszpórában élő magyarok hagyományainak, helyzetének ismerete, a velük való közösségvállalás; nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása; Nemzeti szimbólumaink, nemzeti ünnepeink; Hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek, migráns csoportok jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik, jelképeik tiszteletben tartása.

A tanulókban tudatosuljon, hogy mindenkinek először saját népének hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania ahhoz, hogy más népek kultúráját, az egyetemes értékeket és a kultúrák közötti kölcsönhatásokat megérthesse Lásd 6.8-as melléklet.

165

14. Szabadidős foglalkozások szervezése

14. Szabadidős foglalkozások szervezése Kollégiumunkban diákjaink szabadidejének tartalmas eltöltése céljából a következő szabadon választható, előre tervezett, foglalkozásokat tervezzük. Kulturális foglalkozások, - melyek keretén belül adott hónapon belül, heti váltásban a diákok, - rajzolhatnak, festhetnek, a könyvtári foglalkozások keretén belül olvashatnak, kutatómunkákat, irodalmi jellegű írásokat készíthetnek, filmeket, tudományos műsorokat nézhetnek, olvashatnak újságot, folyóiratokat, megismerkedhetnek hazánk és más országok gasztronómiai szokásaival, igény szerint kézműves munkákat készíthetnek, az elkészült művekből – festmény, rajz, szobor, különféle írások – kiállításokat szervezünk. A kommunikációs foglalkozások keretén belül, a beszédfejlesztést, a szép kiejtést, a diákok beszéltetését tervezzük kötött és kötetlen beszélgetések formájában. Ezeken a foglalkozásokon belül egészítjük ki a kötelezően betervezett csoporton belüli foglalkozások kiegészítő témaköreinek megbeszélését, mivel a csoporton belül ezekre a témákra kevés idő jut. Beszélgetünk az illemről, az etikettről, a viselkedéskultúránkról is. Hírműsorokat nézünk, melyeket meg is beszélünk. Érdekes témákat tárgyalunk meg. Próbálkozunk a vita és érvelés szabályainak megtárgyalásával, gyakorlásával. A sport foglalkozások keretén belül heti váltásban különféle sportokat művelünk, - futball, kosárlabda, kézilabda, tollaslabda, asztalitenisz, aerobic, kerékpározás, futás, sakk, kártya, biliárd, darts, asztali foci, konditerem, gyalogtúra. Az egyéni elbeszélgetések című foglalkozásokon belül, egyénileg, diszkrét körülmények között beszélgetünk azokkal a diákjainkkal, akik ezt igénylik. Ilyenkor beszélgetünk az ifjúságvédelmi feladatkörbe tartozó „ügyekről, esetekről” is. Kollégiumunkban a diákokra figyelő, következetes, de szeretetteljes nevelést alkalmazzuk. Törődni, gondoskodni szeretnénk mindegyik diákunkról. Ezért nagyon komolyan vesszük az ő gondjaikat, problémáikat. Kötelességünk bizalommal meghallgatni őket, segíteni gondjaik megoldásában, ellátni őket tanácsokkal. A szabadon választható foglalkozás a kollégium szervezésén belül azt jelenti, hogy a pedagógus által irányított csoportos és egyéni foglalkozás, melynek megszervezése a lehetséges kollégiumi kínálatból választott tanulói igény alapján a kollégiumnak kötelező, s amelyen a tanuló a választása alapján köteles részt venni (Vö. Okt. Törv. 4§ 3. bek.). Lásd 6.9-es melléklet.

166

15. A sajátos nevelési igényű – enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók nevelése

15. A sajátos nevelési igényű – enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók nevelése Kollégiumunkban az enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását az általános iskolásokkal összevontan végezzük. A kötelező tanórákra, bizonyos foglalkozásokra, valamint az úgynevezett rehabilitációs foglalkozásokra a csoportot szétválasztjuk. Sérült tanulóink foglalkoztatását, nevelését, oktatását, felzárkóztatását számukra összeállított külön foglalkoztatási terv biztosítja. Mivel iskolájukban speciális képzést, rehabilitációt kapnak, - mi a kollégium, ezt kiegészítve folytatja, ill. végzi. Így beszédfejlesztő, testnevelés és mindennapi életre felkészítő foglakozásokat állítottunk össze részükre. A beszédfejlesztő foglalkozásokon sokat beszéltetjük diákjainkat, - versek, mondókák, mesék számukra értelmezhető történetekkel foglalkoznak a tanulók. Fejlesztjük szókincsüket, kifejezőkészségüket. A mindennapi életre nevelés című foglalkozások keretén belül diákjaink a mindennapi élet keretén belül használatos és végzendő tevékenységek elsajátításával foglalkoznak. Ilyenek a tisztálkodással, rendcsinálással, takarítással, cipőtisztítással kapcsolatos teendők megtanulása és gyakorlása. Közben az állandó beszélgetés, egymásra figyelés, segítőszándék fenntartása mind a kisdiákok, mind a nevelő részéről. A foglalkozások címei szerepelnek a rehabilitációs tervben, a foglalkozást tartó nevelő készíti el a részletes vázlatot a foglalkozások megtartására. Melyet havi lebontásban állít össze. A foglalkozások keretén belül mód van az egyéni foglalkoztatásra is vagy csak pár kisdiák foglakoztatására. Ebben az esetben a betervezett témát személyre szabott foglalkoztatásra kell tervezni és változtatni. Lásd 6.10-es melléklet

167

V. MELLÉKLETEK

168


1. számú melléklet

Az intézmény működésének személyi feltételei Az intézményben a 2008. októberi statisztika alapján 38 teljes munkaidős és 7 részmunkaidős pedagógust, valamint 19 teljes munkaidős és 1 részmunkaidős nem pedagógus munkakörben dolgozó személyt alkalmazunk. A pedagógusok körében valamennyien rendelkeznek az előírt egyetemi (készségtárgyaknál főiskolai) végzettséggel, vagy másoddiplomás képzésben most szerzik ezt meg. Gimnázium, szakközépiskola 9–12. Pedagógusok évfolyamán, szakiskolában nyitóállománya közismereti szakmai munkaidő szerint, oktatási tárgyat szintenként tanít Teljes munkaidős ebből nő

Részmunkaidős ebből nő

Óraadó ebből nő

Összesen ebből nő

Kollégiumban foglalkoztatott

Összesen

23

5

38

16 7 6 11 4 41 26

5

21 7 6 11 4 46 31

5 5

Nem pedagógus munkakörben dolgozók létszáma

Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök

Szakorvos, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, gyógytornász, családgondozó, gyermek- és ifjúsági felügyelő, védőnő, ápoló, szociális munkás

Iskolatitkár, ügyintéző, gazdasági dolgozó, munkaügyi, személyzeti előadó, ügyviteli dolgozó és gépkezelő, ügyintéző és- pedagógiai szakértő Egyéb munkakörök Műszaki dolgozó, laboráns, oktatástechnikus, kisegítő dolgozó, számítógép kezelő ésrendszerprogramozó, könyvtáros technikus és- asszisztens

Teljes munkaidős összesen nő 2 2

6

6

11

8

Részmunkaidős összesen

1

nő

1

169


A program megvalósításának feltételeként növelni kell az idegen nyelvet tanító és az informatika tanárok számát. Továbbra is törekedni kell anyanyelvi tanár (lektor) alkalmazására. Hosszabb távon fel kell készülnünk az idegenforgalmi szakterületek személyi feltételeinek megteremtésére is. Vagy óraadók foglalkozatásával, vagy új kolléga alkalmazásával, vagy beiskolázással oldható ez meg. Az említett célok a továbbképzési tervek elkészítésénél is fő szempontot jelentenek.

Kimutatás a főállású középiskolai pedagógusok végzettségéről 2009-ben Pedagógus neve Agócs Adrien Bakó Éva Barta Mária Busa Orsolya Csapó Angéla Csapó Árpád Csuka Edit Csuka Tibor Csuka Tiborné Gombos Erzsébet Czifrik Ágnes Czirkóné Fürdős Éva Farkasné Szűcs Mária Farkas Zoltán Györffy Imréné * Havasi Helén Horváth Ida Juhász Dora Lajosné Király Gabriella Lakosné Szemerédi Zsuzsanna Márk Mónika Minkó Olga * Nyerges Benjamin Miklós Tibor

Alapdiploma, másoddiploma időpontja JGYTF 85.06.19. JPTE 97.01.24. JATE 87.06.19 JATE 93.06.18 JGYTF 99.06.19. JGYTF 93.06.19. SZTE 2004.06.11. BDTF 91.06.15 BME 99.06.30 GDF 02.08.28 PE 06.06.15 BME 09.06.11 JGYTF 99.06.19 SZE–BTK 03.01.17 BMGE 04.12.17 JATE 99.06.22. JATE 96.06.19. JATE 76.06.23. JGYTF 82.06.19. ELTE 86.02.17. BMGE 2001.06.15 JATE 63.07.13 JATE 83.06.18. ÁNYB 91.01.29 JATE 93.06.18. KLTE 90.06.23. JATE 96.06.22. JATE 2001.06.15. JGYTF 01.06.23 SZTE 02.06.21 DE 04.05.26. SZE 02.05.30. JATE 70.06.24. JGYTF 85.06.22. KLTE 91.06.22. BMGE 01.06.30 JGYTF 2000.01.19 SZTE 07.06.15

Képesítés földrajz–testnev. testnevelés magyar–történelem matematika–angol angol magyar–angol magyar matematika–fizika–számtech. közoktatás vezető informatikus mérnök műszaki informatikus mérnök-tanár ének-zene–magyar magyar ny. és irodalom közoktatási vezető biológia földrajz matemat.–földrajz történelem–orosz történelem közoktatási vezető magyar–orosz német–orosz francia magyar–történelem magyar–történelem tört.–medievisztika néprajz biológia kémia biológia matematika biológia–kémia magyar–történelem történelem közoktatási vezető történelem történelem

170


Pócsik Olga Szőkéné Kuklis Ildikó Szőke Eszter * Tecoulesco Lisa Telek András Toldi Levente Zádori Nándor Zerinváry Dóra

SZTE–JGYTF 03.06.28 SZTE 06.01.24 BGYTF 80.06.21. SZTE-FK XE 95.05.06 JATE 97.06.28. JGYTF 94.06.18. SZINT.98.06.26 VE 04.06.16 SZTE 2003. SZTE 2007.06.15

egészségtan–rajz egészségtan magyar–gyors- és gépírás angol-földrajz baccalaureus német földrajz okt. informatikus informatika programtervező mat. német-pedagógia

Megjegyzés: * közalkalmazotti jogviszony megszűnt 2009. június 30.-val (részmunkaidősök voltak) Csapó Árpád is részmunkaidős, könyvtáros tanár

Kimutatás a kollégiumi pedagógusok végzettségéről Pedagógus neve Balogh Szidónia Farkasné Gyóni Ildikó Halász Róbertné Nárainé Kovács Erzsébet Pusztafi Attiláné

Alapdiploma, másoddiploma képesítés időpontja JGYTF 1998.06.20 nevelőtanár SZTE 2009.06.11 pedagógia szakos nevelő JGYTF 1998.06.20 nevelőtanár SZTE-FK 2008.06.27 pedagógia szakos nevelő SZTE-FK 2004.06.26 nevelőtanár SZTE-FK 2007.02.24 gyógypedagógus, tan.akad.ped.

171



A pedagógiai program teljesítésének tárgyi-dologi feltételei Az iskola a város központjához, a Városi Könyvtárhoz, Művelődési Központhoz, Egészségházhoz és Sporttelephez közel található. A kollégium a közvetlen szomszédságban, az út másik oldalán van. Mindkét épülettömb parkosított, zöldterülete nagy, sportudvarral rendelkezik, melyet mintegy kiegészít a béke-téri park. Az épület 1970-ben készült, karbantartása, felújítása folyamatosan történik. A kollégium épülete 1998-ban jelentős felújításon esett át. Szaktantermeink:      

természettudományi előadó: külön kísérleti laborral (szertárral) 2 informatika szaktanterem idegen nyelvi szaktanterem könyvtár (12000 kötettel) tankonyha tornaterem (szertárral); konditeremmel

Számítógépeink multimédiásak, nagy teljesítményűek. Rendelkezünk Internet hozzáféréssel. A tantermek megfelelő nagyságúak, felszereltségük megfelelő /természetesen folyamatos fejlesztéssel. Nagyon hiányzik egy „díszterem” iskolai rendezvények méltó lebonyolítására, bár a közeli Művelődési Központ lehetőséget ad ennek kiváltására. Saját főzőkonyhával nem rendelkezünk, de vállalkozói szerződés alapján optimálisan biztosítjuk a helyi étkeztetés feltételeit. Egy ebédlővel viszont a kollégiumban rendelkezünk. Tárgyi fejlesztési elképzeléseinkben a szaktantermek további fejlesztése, az intézmény komfortosabbá, otthonosabbá tétele, külső nyílászáró csere és a középiskola épületének hőszigetelése szerepel. Ezek megvalósításában a fenntartói támogatáson, a szakképzési hozzájáruláson túl, a pályázati lehetőségek kihasználására is nagy figyelmet kell fordítanunk. A szakképzés tárgyi feltételei /szaktantermek, audiovizuális eszközök / megfelelnek egy jól felszerelt középiskola igényeinek. A 13. évfolyam utáni kötelező nyári gyakorlatot a környék idegenforgalmi vállalkozásainál teljesíthetik majd diákjaink. Erre vonatkozóan szándéknyilatkozatot írtunk alá a legfontosabb cégekkel.

172



Iskolai kapcsolatai a gazdálkodó cégekkel

Hegedűs Erika vállalkozó Tóth Rudolf vállalkozó A-PHARMA Gyógysz.Ker.és Szolg.Bt. Medibis Kft Ábrahám-Fúrús András vállalkozó Primőrfrucht Kft. Budapest Bank Nyrt. Kiskunmajsa és Vidéke ÁFÉSZ Majsa Cipőipari Szövetkezet Fókusz Takarékszövetkezet PÉ-DÉ Huzal Kft HE Q. S. Kft Csada Gyógyszerker. Bt. Hudodent Kft Rávai József vállalkozó Törteli Kft Beke Csaba vállalkozó Beke és Társa Ker. és Szolg. Kft F. és Gy. Ker. és Szolg. Bt PC City Team Bt. Zelei és Társa Ker. Bt Majsa Építő Kft Majsa TV Bt. KÉTTÉ+1 Kft

Haladás Mezőgazdasági Szöv. Majsa Ferrum Ker. és Szolg. Kft Rozsi Tibor vállalkozó Rozsi István vállalkozó OTP Bank Nyrt Dél-Alföldi Régió Dr. Vargáné Dr. Lakatos Gabriella Dr. Varga Tamás Sárga Iroda Bt. Furafol Hungary Kft Jonatermál Zrt Som- Tan Ügyviteli Szervező Kft Forest-Papír Kft. Vetter Csengele Kft. Biostep Kft. Kun-Vizép Kft Nívó-Rend Szolgáltató Kft. Szálas Építő, Tervező, Szolgáltató Bt. Feketű Autószervíz Péter-Szabó János vállalkozó K&H Bank Zrt. Balázs Kft. Balázs-Balázs Kft. Fischof és Társai Kft.

173



A Dózsa György Gimnázium,Szakközépiskola és Kollégium kötelező, minimális eszközeinek és felszereléseinek jegyzéke az 1/1998. (VII.24. OM) rendelet, valamint az intézményi ütemterv alapján 4.1. A középiskola 4.1.A. Helyiségek

Helyiségek

Mennyiségi mutató (rendelet szerint)

Leltár szerinti mutató

beszerzés 2004

Tanterem

Szaktanterem

Tankonyha Taniroda Tornaterem Konditerem Sportudvar Igazgatói iroda Nevelőtestületi szoba Helyettesi iroda Gazdasági vezetői iroda Ügyviteli helyiség Könyvtár Orvosi szoba

osztályonként 1 iskolánként 1-1 (Számítástechnika terem Idegen nyelvi terem Természettudományi szaktanterem Művészeti, nevelési szaktanterem Gyakorló terem) iskolánként 1 szakmai képz. iskolánként 1 szakmai képz.

középiskolákban 1 iskolánként 1 (nem kötelező) iskolánként 1 iskolánként 1 iskolánként 1 iskolánként 1 önálló gazdaság esetén iskolánként 1 iskolánként 1 iskolánként 1 iskolánként 1

2005 2006 2007 2008

12

4

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 kollégiumban 1 kollégiumban

174


4.1.B. Kiszolgáló helyiségek


Eszköz, felszerelések


beszerzés 2004 2005 2006 2007 2008

Sportszertár Aula Porta

iskolánként 1 (előtér, közösségi tér) iskolánként 1 iskolánként 1

1 a közelben megoldható 1

Főzőkonyha Tálaló-mosogató, ezen belül felnőtt étkező Öltöző Hideg-meleg vizes zuhanyzó Személyzeti WC Tanulói WC Mosléktároló

iskolánként 1 iskolánként 1

1 1

iskolánként és nemenként 1 iskolánként és nemenként 1

2 2

iskolánként és nemenként 1 iskolánként és nemenként 1 iskolánként 1

4 8

Éléskamra Szárazáru raktár Földesáru raktár Egyéb raktár Szertár

iskolánként 1 iskolánként 1 iskolánként 1 iskolánként 1 épületenként 1

Vállalkozói működtetés Vállalkozói működtetés Vállalkozói működtetés Vállalkozói működtetés Vállalkozói működtetés

2

4.1.1. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai 4.1.1.1. Tantermek

Eszköz, felszerelések Tanulói asztalok Tanulói székek Nevelői asztal Nevelői szék Eszköztároló szekrény Tábla Ruhatároló (fogas) Szeméttároló Sötétítő függöny

Mennyiségi mutató (rendelet szerint) tanulók létszámának figyelembevételével tanulók létszámának figyelembevételével tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tanulók létszámának figyelembevételével helyiségenként 1 ablakonként 1

Leltár szerinti mutató 160

beszerzés 2004 2005 2006 2007 2008

318 12 12 12 12 2 12 72

175


4.1.1.2. Szaktantermek 4.1.1.2.1. Számítástechnika terem (nagy + kicsi) Eszköz, felszerelések Tábla + flipchart Számítógépasztal Számítógépek és tartozékaik Nyomtató Programok Lemeztároló doboz

Mennyiségi mutató (rendelet szerint) 1 kettő tanulónként 1 kettő tanulónként 1 felszerelés 1 szükség szerint 2

Leltár szerinti mutató 2 36 40

Beszerzés 2004 2005 2006 2007 2008

2 71 0 (tanári asztalban)

4.1.1.2.2. Idegen nyelvi szaktanterem Eszköz, felszerelések Nyelvi labor berendezés Magnetofon Írásvetítő

Mennyiségi mutató (rendelet szerint) 10-15 tanuló egyidejű foglalkoztatására 1 1


beszerzés 2004 2005 2006 2007

2008

beszerzés 2004 2005 2006 2007

2008

0 (pedagógusoknál) 0 (pedagógusoknál)

4.1.1.2.3. Természettudományi szaktanterem Eszköz, felszerelések Vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással) Elszívó berendezés Vegyszerálló mosogató Fali mosogató Poroltó Mentőláda Eszköz és vegyszerszekrény Méregszekrény (zárható) Eszközszállító tolókocsi Törpefeszültségű csatlakozások

Mennyiségi mutató (rendelet szerint) három tanulónként 1

tantermenként 1 két asztalonként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 2 tantermenként 1 tanulóasztalonként 1


1 2 1 1 1 2 1 1 18

1

176


4.1.1.2.4. Művészeti nevelési szaktanterem Mennyiségi mutató (rendelet szerint)


tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely tantermenként 1

30

Eszköz, felszerelések Rajzasztal, rajzpad Tárgyasztal

beszerzés 2004 2005 2006 2007 2008

0 (átcsoportosítható)

Mobil lámpa (reflektor) Vízcsap, falikút Pianínó

2 2 iskolánként 1

2 2 0 (átcsoportosítható)

Ötvonalas tábla CD- vagy lemezjátszó, magnetofon Tároló polcok

tantermenként 1 tantermenként 1

1

tantermenként 1

2

1

4.1.1.2.5. Gyakorló tanterem (tankonyha, taniroda) Eszköz, felszerelések Tanulói munkaasztal (Állítható magasságú támla nélküli) szék

2X15 tanuló részére

Leltár szerinti mutató 3+14

2X15 tanuló részére

16+14


beszerzés 2004 2005 2006 2007

2008

4.1.1.3. Tornaterem Eszköz, felszerelések


Kislabda Labda Tornaszőnyeg Tornapad Zsámoly Bordásfal Mászókötél Gumikötél Ugrókötél Medicinlabda Stopper Kiegészítő tornakészlet Egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések Kosárlabda palánk Gyűrű Mászórúd (kötél)

5 5 2 2 2 2 2 5 5 5 2 2 Pedagógiai program szerint 2 1 2

Leltár szerinti mutató 16 15 12 3 2 2 7 11 5 5 1 2 Szükség szerint 4 1 4

beszerzés 2004 2005 2006 2007 2008

177


4.1.1.4. Sportudvar Mennyiségi mutató (rendelet szerint)

Eszköz, felszerelések Szabadtéri labdajáték felszerelése Magasugró állvány, léc Távol-, magasugró gödör Futópálya Egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések

1 1 1 1 egy osztály egyidejű foglalkozatásához szükséges mennyiségben


beszerzés 2004 2005 2006 2007 2008

1 0 0 Szükség szerint

4.1.1.5. Igazgatói iroda Eszköz, felszerelések


Íróasztalszék Tárgyalóasztal Szék Iratszekrény Fax Telefon

1 1 2 1 1 1

Leltár szerinti mutató 1 1 2 1 1 1

beszerzés 2004 2005 2006 2007

Leltár szerinti mutató 17 34 1 1 Beépített szekrény 1 1

beszerzés 2004 2005 2006 2007 2008

2008

4.1.1.6. Nevelőtestületi szoba Eszköz, felszerelések


Fiókos asztal Szék Napló és folyóirattartó Könyvszekrény Ruhásszekrény, vagy fogasok Mosdókagyló Tükör

pedagóguslétszám szerint 1 pedagóguslétszám szerint 1 1 2 pedagóguslétszám figyelembevételével 1 1

178


4.1.1.7. Ügyviteli helyiség (Igazgatóhelyettesi szoba és gazdasági vezetői iroda: az eszközök a feladatmegosztás szerint eloszthatók) Eszköz, felszerelések Asztal Szék Iratszekrény Lemezszekrény Írógép Írógépasztal és szék Fénymásoló Számítógépasztal és szék Számítógép nyomtatóval, telefon

Mennyiségi mutató (rendelet szerint) felnőtt létszám figyelembevételével felnőtt létszám figyelembevételével 1 1 1 1-1 1 1 közös vonallal is működtethető


beszerzés 2004 2005 2006 2007 2008

9 9 1 2 1 2 2 6 számítógép 4 nyomtató 4 telefon

4.1.1.8. Könyvtár (elhelyezése a kollégiumban) 4.1.2. A nevelőmunkát segítő eszközök Eszköz, felszerelések Taneszközök tárgyak eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök Egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök

Leltár beszerzés szerinti 2004 2005 2006 2007 mutató évfolyamok, tantárgyak Részletesen az alapján oly módon, hogy egyes az iskola munkarendje tantárgyak szerint minden osztály helyi alkalmazhassa tanterveiben Mennyiségi mutató (rendelet szerint)

évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa Magnetofon iskolánként 1 CD, vagy lemezjátszó iskolánként 1 Videó (lejátszó) iskolánként 1 televízióval

2008

Részletesen az egyes tantárgyak helyi tanterveiben 9 5 4

179


4.1.3. Egészség- és munkavédelmi eszközök Eszköz, felszerelések Ételminta-vétel (üvegtartály) készlet Mentőláda Gyógyszerszekrény (zárható) Munkaruha

Védőruha Tűzoltó készülék



székhelyen és telephelyen 1

Vállalkozói működtetés


5


1

a munka törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendelet alapján a munkavédelmi szabályzat szerint a munka törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendelet alapján a munkavédelmi szabályzat szerint az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

beszerzés 2004 2005 2006 2007 2008

Létszám szerint Létszám szerint Szükség szerint

180


4.2. A kollégium 4.2.1. Helyiségek Mennyiségi mutató (rendelet szerint)


Szakköri, diákköri szoba

kollégiumonként 1, illetve ha a hálószobák ilyen célra nem alakíthatók ki a tanulói létszám figyelembevételével kollégiumonként 1

Számítástechnika terem

kollégiumonként 1

a középiskolában

Testedző szoba Könyvtár Hálószoba, hálóterem Stúdió Sportudvar Kollégiumvezetői iroda Nevelőtestületi szoba Rendezvényterem Orvosi szoba Társalgó, látogatófogadó Ügyeletes nevelői szoba Porta

kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 4-7 tanulóként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 szintenként 1 épületenként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként és nemenként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 (a tanulók 15%-ának egyidejű befogadására) épületenként , nemenként és szintenként 1 nemenként 1 szintenként, nemenként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1

1 1 26 1 1 1 1

Eszköz, felszerelések

Tanulószoba

Betegszoba Vendégszoba Ebédlő Melegítőkonyha Tálaló-mosogató Étkező teakonyha Tanulói vizesblokk, fürdőszoba Személyzeti WC Tanulói WC Mosléktartó Karbantartó műhely Tisztítószer, takarítóeszközök és gépek tárolója Ágyneműraktár Mosókonyha Szárítóhelyiség Vasaló- és fehérneműjavító helyiség Szeméttároló

beszerzés 2004 2005 2006 2007 2008

1

A középiskolában megoldható.

1 1 1 1 1 1 1 Vállalkozói működtetés Vállalkozói működtetés

1 8 2 10 Vállalkozói működtetés

1

kollégiumonként 1

1

kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1

1 1 1

kollégiumonként 1

1

kollégiumonként 1

1

181


4.2.2. A helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai 4.2.2.1. Tanulószoba Eszköz, felszerelések Tanulói asztal Tanulói szék Tanári asztal Tanári szék Nyitott és zárt könyves szekrény Számítógépasztal, szék

Mennyiségi mutató (rendelet szerint) tanulói létszám figyelembevételével 1 tanulói létszám figyelembevételével 1 1 1

beszerzés Leltár szerinti mutató 2004 2005 2006 2007 2008 Szükség szerint Szükség szerint Szükség szerint Szükség szerint

tanulószobánként 2

Szükség szerint

számítógépenként 1

Szükség szerint

4.2.2.2. Szakköri, diákköri szoba Eszköz, felszerelések Asztal, szék

Mennyiségi mutató (rendelet szerint) tanulói létszámhoz igazodó számban

beszerzés Leltár szerinti mutató 2004 2005 2006 2007 2008 Szükség szerint

4.2.2.3. Számítástechnika terem (a középiskolában megoldható) Eszköz, felszerelések Számítógép Nyomtató Számítógépasztal, szék Programok Zárható szekrény Tábla + Flipchart

Mennyiségi mutató (rendelet szerint) húsz tanulónként 1 1

Leltár szerinti mutató -

számítógépenként 1

-

szükség szerint 1 1

-

beszerzés 2004 2005 2006 2007 2008

4.2.2.4. Testedző szoba (megoldása a középiskolában)

182


4.2.2.5. Könyvtár Eszköz, felszerelések

Mennyiségi mutató (rendelet szerint) Szék egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben

Tanulói asztal, szék Egyedi világítás Könyvtárosi asztal, szék Szekrény (tároló) Tárolók, polcok, szabadpolcok Létra (polcokhoz) Telefon Fénymásoló Számítógép, nyomtató Video (lejátszó, felvevő), televízióval CD, vagy lemezjátszó Írásvetítő

beszerzés Leltár szerinti mutató 2004 2005 2006 2007 2008 6 - 36

olvasóhelyenként 1 1-1 háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére 2

6 1-1 1

1 1 1 1 1

1 1 1 4-1 1 2 1 1

1 1

18

4.2.2.6. Hálószoba, hálóterem Eszköz, felszerelések Ágyneműtartós ágy Éjjeli szekrény Polc Tükör Cipőtároló Szék Asztal Ágyneműgarnitúra Ágyneműhuzat garnitúra Éjjeli lámpa

Mennyiségi mutató (rendelet szerint) tanulói létszám szerint 1 tanulói létszám szerint 1 tanulói létszám szerint 1 szobánként 1 szobánként 1 tanulói létszám figyelembevételével 1 tanulói létszám figyelembevételével 1 tanulói létszám szerint 1

Leltár szerinti mutató Szükség szerint Szükség szerint Szükség szerint Szükség szerint

tanulói létszám szerint 1

Szükség szerint

tanulói létszám szerint 1

Szükség szerint

beszerzés 2004 2005 2006 2007 2008

Szükség szerint Szükség szerint Szükség szerint

183


4.2.2.7. Stúdió Eszköz, felszerelések Stúdióasztal Szék Belső hangtechnikai felszerelés, kiépített hangtechnikai hálózat Hifi-torony Mikrofon Erősítő Hangszóró + fejhallgató Videokamera

Mennyiségi mutató (rendelet szerint) 1 3

Lejátszó tároló szekrény

beszerzés Leltár szerinti mutató 2004 2005 2006 2007 1 3

1

1

1 1 1 1 1

1 2 2 4 1 0 (asztalon megoldott)

1

2008

4.2.2.8. Sportudvar (felszerelése az iskolánál ismertettek szerint) 4.2.2.9. Kollégiumvezetői iroda (berendezése az iskolánál ismertettek szerint) 4.2.2.10. Nevelőtestületi szoba (berendezése az iskolánál ismertettek szerint)

184


4.2.2.11. Orvosi szoba 4.2.2.11.1. Eszközök, felszerelések Eszköz, felszerelések Csipesz (anatómiai) Csipesz (horgas) Egyszer használatos fecskendő Elsősegélynyújtó láda Injekciós tű Írógép Ivópohár Kötszerdoboz (kisméretű) Lázmérő (3 perces) Magasságmérő Mantoux fecskendő Mérőszalag Mosdó Nyelvfogó Nyelvlapoc (fa) Olló (Cooper) Olló (egyenes) Olló (kötszervágó) Phonendoscope Számítógép nyomtatóval Személymérleg Szemészeti vizsgálótábla (saját megvilágítással) Színlátás vizsgáló könyv Vérnyomásmérő (mandzsetta sorozattal) Vesetál

1 1

Leltár szerinti mutató 1 1

95

95

1 95 1 3

1 95 1 3

1

1

3 1 95 2 1 1 95 1 1 1 2 1 1

3 1 95 2 1 1 95 1 1 1 2 1 1

1

1

1

1

1

1

2

2


beszerzés 2004 2005 2006 2007 2008

185


4.2.2.11.2. Berendezések Eszköz, felszerelések Orvosi szoba bútorai Asztal Falifogas (sorfogas) Hordágy (összecsukható) Hulladékgyűjtő (fém, lábpedálos) Hűtőszekrény (legalább 80 literes) Iratszekrény Íróasztal Íróasztali lámpa Műszerasztal Műszerszekrény Öltözőszekrény Reflektor (flexibilis, spot) Szék vagy pad Támlásszék Támlásszék (forgatható) Vizsgálóasztal vagy ágy Orvosi szobában használható textilneműk, egyéb kiegészítők Asszisztensi köpeny Gumikesztyű Harántlepedő Lepedő Műszertörlő Orvosi köpeny Takaró Törölköző



1 1 1

1 1 1

1

1

1

1

1 2 1 1 1 1

1 2 1 1 1 1

1

1

10 2 2 1

10 2 2 1

3 20 3 3 6 3 2 12

3 20 3 3 6 3 2 12

beszerzés 2004 2005 2006 2007 2008

186


4.2.3. Nevelő- és oktatómunkát segítő eszközök Eszköz, felszerelések


Rádió CD vagy lemezjátszó Magnetofon Videó lejátszó Tankönyvek, szakkönyvek, kötelező olvasmányok

a kollégium által felvehető tanulói létszám alapján 50 tanulónként 1 minden társalgóba 1 minden társalgóba 1 minden társalgóba 1 minden második tv-hez 1 a kollégium feladata szerinti iskolatípusnak megfelelően minden tanuló használhassa

Egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök

a kollégium feladata szerinti iskolatípusnak megfelelően minden tanuló használhassa

Televízió

Leltár beszerzés szerinti 2004 2005 2006 2007 mutató 8

2008

0 0 5 4 A könyvtárban biztosítva. A könyvtárban biztosítva.

187



A középszintű érettségi vizsga témakörei 5.1. Magyar nyelv és irodalom 5.1.1. Magyar irodalom 1. Életművek - Petőfi Sándor - Arany János - Ady Endre - Babits Mihály - Kosztolányi Dezső - József Attila 2. Portrék - Balassi Bálint - Csokonai V. Mihály - Móricz Zsigmond - Vörösmarty Mihály 3. Látásmódok - Zrínyi Miklós és a barokk - Nagy László 4. A kortárs irodalomból - 1-(egy) szabadon választott szerző (1980-tól napjainkig) bemutatása 5. Világirodalom - Az antik líra - Az avantgárd irányzatai és költészete 6. Színház- és drámatörténet - Katona József - Madách 7. Az irodalom határterülete - Az irodalom filmen (Mikszáth) 8. Regionális kultúra - múzeum (Konecsni, Járicz Józsa, Paizs Éva)

5.1.2. Magyar nyelv l. Ember és nyelv - A nyelv mint jelrendszer - A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói 2. Kommunikáció - A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal - A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei

188


3. A magyar nyelv története - A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával - A magyar nyelv történetének fő szakaszai - A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek 4. Nyelv és társadalom - A főbb nyelvváltozatok - A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés 5. A nyelvi szintek - A magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok találkozása és helyesírásuk - A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal - A mondat szerkezete - A szintagma mint nyelvi egység - Az összetett mondatok - A szóalkotás lehetőségei 6. A szöveg - A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés - A szöveg felépítése, egységei. A szövegösszetartó erő - A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása 7. A retorika alapjai - A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig - Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai 8. Stílus és jelentés - A képszerűség stíluseszközei és hatása - A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk - Stílusrétegek – egy szabadon választott stílusréteg bemutatásával

5.2. Történelem 1. Gazdaság, gazdaság-politika, anyagi kultúra - Válság és föllendülés Nyugaton. Feladat: „Milyen tényezők segítették elő a gazdaság fellendülését? Milyen különbségeket mutat a kora középkori fejlődés az ókor gazdagságához viszonyítva?” (Száray I. 160. o.) - Forrás: Az angol gazdaság helyzete a XIX. század közepén. Az angol exportra vonatkozó adatsorok. Feladat: „Mi jellemzi az angol kivitelt? Milyen okai lehetnek a növekedés ellenére fellépő arányváltozásoknak?” (Száray: Történelem III. 195. o.) - Forrás: Állami gazdaságirányítás vagy szabad verseny? Feladatok: „Az idézett utasítások segítségével állapítsa meg, milyen gazdaságpolitikai irányzatot követett Nagy Péter, Nagy Frigyes és Mária Terézia? Miben térnek el tőlük Adam Smith gondolatai? Mi az állam feladata Adam Smith szerint?” (Száray: Történelem III. 208. o.) 2. Népesség, település, életmód - Forrás: A háztartások számának alakulása a hegyaljai mezővárosokban – 1648 és 1689. Feladatok: „Keresse meg a térképen Hegyalját! Értékelje a statisztikai adatokat a hegyaljai lakosság helyzetének alakulása szempontjából! A változásoknak mi lehet az oka? A Hegyalján kialakult helyzet tekinthető-e tipikusnak az ország egészére nézve?” - Forrás: Települések Buda környékén a 15. és a 18. században – térkép. Feladatok: „Véleménye szerint miért jöttek a lakatlan területekre a bevándorlók? Elemezze az

189


adatokat és vesse össze azokat a Buda környéki településszerkezet változásaival! Hasznos vagy káros volt más népek betelepítése? Mennyiben lehet hatással a népességszám és a népsűrűség a gazdaság fejlődéséra?” (Bihari: A régi rend fénykora és válsága. 92. o.) - Forrás: Horthy Miklós: Emlékirataim. Feladat: „Milyen volt a köznemesi család légköre? Hogyan nevelkedtek a köznemesi fiatalok?” (Száray: Történelem III. 263. o.) - Forrás: A magyarországi demográfiai robbanás. Feladat: „Mikor kezdődött a demográfiai robbanás? Mely tényezők késleltették? Minek köszönhető a népességnövekedés? Milyen a népességnövekedés üteme? Hasonlítsa össze az angol adatsorral!” (Száray: Történelem III. 266. o.) 3. Egyén, közösség, társadalom - Forrás: Részlet középkori telepesekkel kötött szerződésből. Feladat: „Állapítsa meg a következő szerződésrészlet alapján, milyen terheket vállaltak, milyen jogokat élveztek a telepesek!” (Walter 23. o.) - Forrás. Részlet Zrínyi Batthyány Ádámnak 1644-ben írt leveléből. Feladat: „Milyen döntés érik Zrínyiben?” (Walter 274. o.) - Forrás: Két zsidó sors a török kiűzésekor. Feladatok: „Mivel magyarázható a zsidók aránylag kedvező helyzete a török uralom alatt?” Gyűjtsön adatokat arról, hogy: „Mi jellemezte az európai és a magyar zsidóság helyzetét a kora újkorban?” (Bihari: A régi rend fénykora és válsága. 29. o.) 4. A modern demokráciák működése - Forrás: Az általános szavazati jog Európában – térkép. Feladatok: „Milyen tényezők határozták meg a szavazati jog kiterjesztését? Mely országokban valósult meg 1914-ig az általános szavazati jog? Keressen magyarázatot az eltérésekre!” (Száray III. 223. o.) - Forrás: A dualista Osztrák–Magyar Monarchia államrendszere – ábra. Feladat: „Melyek a birodalom közös ügyei? Milyen alkotmányos szerv ellenőrizte a közös ügyeket? Hány testületből állt az országgyűlés? Vesse össze a megyei jogkört a reformkorival!” (Závodszky: III. 230. o.) 5. Politikai intézmények, eszmék ideológiák - Alexandrosz birodalma. Feladat: „Miért volt sikertelen Alexandrosz kísérlete birodalmának egységesítésére?” (Száray I. 91. o.) - A magyarság története az államalapításig. Feladat: „Értékelje több szempontból (gazdaság, társadalom, kultúra) az államalapítás nagy művét! Mi a kereszténység szerepe ebben a folyamatban?” (Száray I. 191. o.) - Forrás: Luther: Asztali beszélgetések. Feladat: „Melyik az a lutheri gondolat, amelyik hozzájárulhatott ahhoz, hogy Kálvinnak is az lett a véleménye: „biztosabb, … ha a kormányzatot többen tartják kezükben…”? - Erény és terror. Feladatok: „Mi a véleménye Robespierre-nek az erény és a terror kapcsolatáról vallott nézeteiről? Véleménye szerint lehet-e kormányzati feladat a társadalom erényesebbé tétele? Melyik állam adhatott mintát Saint-Just nevelési elképzeléseihez? Hová vezet az, ha a „gyanúsakat, közönyösöket, passzívakat” is „megbüntetik”? (Bihari: A régi rend fénykora és válsága. 167. o.) 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés - Forrás: III. Napóleon külpolitikája – térkép. Feladat: „Milyen szempontok vezették a francia külpolitikát?” (Száray III. 178. o.) - Forrás: Harc az olajért. Feladat: „Miért nem törődött bele az Egyesült Államok abba, hogy Irak elfoglalja Kuvaitot? Az USA magatartását számos oldalról bírálták. Vélemé-

190


nye szerint milyen érveket hozhattak fel a beavatkozás ellen, illetve a mellette szólók!” (Dubcsik – Repárszky: Történelem IV. 234. o.) 7. Szabad (problémaközpontú) témakör

5.3. Német, angol és francia nyelv 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika

5.4. Matematika 1. Ponthalmazok 2. Egyenesre és síkra vonatkozó tükrözés 3. Pontra vonatkozó tükrözés 4. Eltolás 5. Elforgatás 6. Vektorok összege és különbsége 7. Háromszög nevezetes vonalai és pontjai 8. A középponti és kerületi szögek tétele és alkalmazásai 9. Pitagorasz-tétele és alkalmazásai 10. A hasonlóság fogalma, tulajdonságai 11. Vektorok számmal való szorzása, vektor- koordináták 12. A szögfüggvények fogalma, alapvető összefüggések a szögfüggvények között 13. Vektorok skaláris szorzata és tulajdonságai, alkalmazása 14. A sinus- és cosinus tétel és alkalmazásai 15. Trigonometrikus azonosságok, egyenletek, egyenlőtlenségek 16. Az egyenes koordináta geometriája 17. A kör koordináta geometriája 18. Terület- és felszínszámítás 19. Térfogatszámítás 20. A szám fogalma (természetes, egész- , racionális és valós száma), a műveletek és tulajdonságai 21. Számrendszerek 22. Algebrai alapazonosságok, polinomok 23. Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek 24. Való változós, valós értékű függvények ábrázolása és egyszerűbb tulajdonságai 25. Másodfokú függvények, egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek 26. A valós számok halmazán értekezett trigonometrikus függvények ábrázolás, tulajdonságai 27. A hatványozás általánosítása, az exponenciális függvény és tulajdonságai, egyenletek, egyenlőtlenségek.

191


28. A logaritmus fogalma, azonosságai, a logaritmusfüggvény tulajdonságai, egyenletek, egyenlőtlenségek 29. Gyökös kifejezéseket tartalmazó egyenletek, egyenlőtlenségek 30. Kombinatorikai feladatok, megoldási módszerei, alapvető kombinatorikai összefüggések 31. A számtani és mértani sorozat 32. Statisztikai alapfogalmak, műveletek 33. Valószínűségszámítás alapjai, feladatok.

5.5. Fizika 1. Newton törvényei 2. Mozgásfajták 3. Mechanikai rezgések, hullámok 4. Munka, energia 5. Állapotjelzők, hőtágulás 6. Állapotegyenletek 7. Termodinamika főtételei 8. Kalorimetria 9. Elektromos mező 10. Egyenáram 11. Vezetési jelenségek 12. Időben állandó mágneses mező 13. Időben változó mágneses mező 14. Elektromágneses hullámok 15. Fény, mint elektromágneses hullám 16. Az anyag szerkezete 17. Kvantumfizika elemei 18. Atommagban lejátszódó jelenségek 19. Gravitációs mező 20. Csillagászat elemei

5.6. Biológia 1. 2. 3. 4.

Az élet fizikai-kémiai alapjai Az eukarióta sejt felépítése A sejtek anyagcseréje, energiaforgalma Egysejtű és telepes szerveződési formák

192


5. A növények szövetei, szervei, működése 6. Az állatok szövetei, szervei, működése 7. Az emberi szervezet önfenntartó működései (táplálkozás) légzés, anyagszállítás, kiválasztás 8. Az ember kültakarója, mozgása 9. Az idegrendszer felépítése, érző- és mozgatóműködése 10. A szervezet molekuláris és sejtes védekező rendszerei 11. Az élő egyed homeosztázisa 12. Az öröklődés és változékonyság (madeli-, sejtszintű-, molekuláris genetika) 13. Az élőlények szaporodása (növény, állat, ember) 14. Az egyedfejlődés (növény, állat, ember) 15. Etológia 16. Populációk. Tájékozódás a Föld élővilágába 17. A környezet és a természet védelme 18. Az evolúció, vizsgálati módszerei, az ember evolúciója 19. Evolúciógenetika 20. Általános biológia fogalmak, tudománytörténet

5.7. Kémia 1. Az atomok és szerkezetük 2. A molekulák halmazai 3. Kémiai reakciók 4. Termokémia 5. Reakciókinetika 6. Kémiai egyensúlyok 7. Protonátmenttel járó reakciók 8. Elektronátmenettel járó reakciók 9. Galvánelemek 10. Elektrolízis 11. Tudománytörténet 12. Az elemek és vegyületek szerkezete, fizikai tulajdonságai 13. Az elemek és vegyületek kémiai sajátosságai 14. Az elemek és vegyületek előfordulása, előállítása, felhasználása, jelentősége 15. Tudománytörténet 16. A szerves vegyületek szerkezet, csoportosítása 17. A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai, kémiai sajátosságai 18. A szerves vegyületek, előfordulása, jelentősége, előállítása 19. Kémiai számítások az anyagmennyiség, adatok, sztochiometria 20. Kémiai számítások a temokémia, pH, elektrokémia témakörből

193


5.8. Földrajz Általános természeti földrajz 1. Térképészeti ismeretek (a földrajzi környezet ábrázolása) 2. Kozmikus környezetünk 3. A kőzetburok 4. A légkör 5. A vízburok 6. A talaj 7. A földrajzi övezetesség 8. A geoszférák kölcsönhatásai

Gazdasági- társadalmi és regionális földrajz 9. Népesség és településföldrajz 10. A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi- gazdasági életre 11. A világ változó társadalmi- gazdasági képe 12. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 13. Európa regionális földrajza 14. Magyarország földrajza 15. Európán kívüli földrészek földrajza 16. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai

5.9. Ének-zene 1. Éneklés és zenetörténet Harminc magyar és nemzetiségi népdal előadása emlékezetből. Népzene A magyar népdalok stílusának, szerkezetének, formájának, hangsorának, hangkészletének, előadási módjának ismerete. A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése. A dalok néprajzi hátterének bemutatása. Egy új stílusú magyar népdal lapról olvasása szöveggel. Műzene

A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, zenei műszavak, előadási jelek; a tanult zeneszerzők és főbb műveik megnevezése Társművészeti összefüggések bemutatása (irodalom, képzőművészet, tánc, színház).

194


Középkor

Reneszánsz

Barokk

Bécsi klasszicizmus

Romantika

Két gregorián dallam latin nyelvű éneklése emlékezetből - az egyik példa a magyar gregoriánumból. A gregorián zene jellemzői. A modális hangsorok ismerete. Egy trubadúr és egy Minnesang dallam előadása emlékezetből. A középkor jellegzetes világi zenéje. A többszólamúság kezdetei. Egy históriás ének megszólaltatása emlékezetből. Vokális műfajok: mise, motetta, madrigál ismerete. A históriás ének műfaja. A korra jellemző hangszerek ismerete (pl. lant). Egy ungaresca dallam előadása emlékezetből. A korra jellemző magyar hangszeres zene. Egy korál dallam éneklése szöveggel, emlékezetből. Korál, passió, oratórium, kantáta, mise ismerete. A homofon szerkesztési mód. Egy könnyebb ária éneklése kottából, tanári zongorakísérettel. Az opera műfaja. Zenei formák: rondó, variáció ismerete. Barokk hangszeres zenékből öt zenei szemelvény éneklése emlékezetből, szolmizálva. A polifon szerkesztési mód. Hangszeres műfajok: concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga. A barokk zenekar hangszerei. Egy bécsi klasszikus dal bemutatása emlékezetből, tanári zongorakísérettel. A klasszikus funkciórend alapjainak ismerete. A kvintkör. A periódus fogalma. Két-, ill. háromtagú formák ismerete. Három téma vagy klasszikus műrészlet éneklése szolmizálva, ill. szöveggel, emlékezetből. A szonátaforma. Jellemző műfajok: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, versenymű, opera ismerete. A szimfonikus zenekar összetétele. Egy magyar verbunkos dallam éneklése kottából szolmizálva. A magyar verbunkos zene jellemzői a XVIII. században. Nyolc ütem terjedelmű, modulálás nélküli klasszikus zenemű részlet lapról olvasása szolmizálva. Egy romantikus dal előadása kottából, tanári zongorakísérettel. A romantikus dal, dalciklus jellegzetes vonásai. Három romantikus mű témájának éneklése kottából, szolmizálva. A programzene jellemzői. A szimfonikus költemény műfaji sajátosságai. A romantikus opera ismerete. A romantikus zenekari összetétel.

195


Késő romantika, századforduló XX. századi és kortárs zene

Nemzeti irányzatok. Egy impresszionista zeneműrészlet éneklése kottából szolmizálva. A zenei impresszionizmus (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés). Két-két téma éneklése emlékezetből, szolmizálva Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből. Bartók és Kodály komponálási technikájára jellemző ritmikai, dallami, formai sajátosságok. Ismertebb XX. századi és kortárs zeneművek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése kottából – válogatás három műből. A korra jellemző főbb zenei irányzatok.

2. Zenefelismerés

Reneszánsz Barokk Bécsi klasszicizmus Romantika Késő romantika, századforduló XX. századi és kortárs zene

Az alábbi zeneszerzőktől válogatva tíz műzenei idézet felismerése (CD-ről vagy hangkazettáról) kétszeri lejátszás alapján, a zenetörténeti korszak és műfaj, a hallott zenemű szerzőjének és a mű címének megnevezésével. A válogatás tanult anyagból legyen, első sorban a félkövér – dőlt betűkkel kiemelt szerzőktől. Palestrina, Lassus, Bakfark Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén. Monteverdi, Purcell, Vivaldi, J. S. Bach, Händel, Couperin, Rameau, Corelli, Pergolesi, Esterházy Pál. Haydn, Mozart, Beethoven. Schubert, Brahms, Chopin, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Verdi, Wagner, Smetana, Schumann, Rossini, Berlioz, Medelssohn, Csajkovszkij. Muszorgszkij, Dvořak, Debussy, Ravel, Puccini. Bartók, Kodály, Stravinsky, Gershwin, Orff, Farkas Ferenc, Kurtág György, Szokolay Sándor, Kocsár Miklós, Petrovics Emil, Orbán György, Vajda János, Schönberg, Webern, Berg, Honegger, Messiaen, Bernstein, Joplin.

3. Dallamírás A kötelezően előírt harminc magyar népdalból egy dal lejegyzése emlékezetből. Klasszikus periódus átírása betűkottából, a vonalrendszerbe Violinkulcsban.

5.10. Rajz és vizuális kultúra

1. 2. 3. 4. 5.

Ősművészet Mezopotámia művészete Egyiptom művészete Görög művészet Etruszk és római művészet

196


6. Ókeresztény művészet 7. Bizánc, ortodox művészet 8. Romanika Európában 9. Európai Gótika 10. Középkori művészet Magyarországon (romanika, gótika) 11. Itáliai reneszánsz 12. Északi reneszánsz 13. Reneszánsz hazánkban 14. Barokk Európában 15. Barokk Magyarországon 16. Egyetemes és magyar klasszicizmus 17. Romantika Európában és hazánkban 18. Realizmus Európában és hazánkban 19. Impresszionizmus és előzményei 20. Posztimpresszionizmus 21. Magyar művészet kibontakozása a XIX. században 22. Századforduló körül: szimbolizmus, szecesszió 23. Magyar művészet a századforduló idején 24. Az avantgárd (expresszionizmus, fauvizmus, kubizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus) 25. Absztrakt művészet – konstruktivizmus 26. Művészet a két világháború között (egyetemes és magyar) 27. Művészet a második világháború után (egyetemes és magyar) 28. Kortárs magyar művészet 29. Népi építészet és tárgykultúra, viseletkultúra 30. A fotó eszközei, műfaji sajátosságai 31. A mozgókép fajtái (film, videó, digitális) felhasználási területei 32. Film: műfaji és stiláris osztályozása, történetisége

5.11. Informatika 1. Információs társadalom -

A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba; képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani; ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait; ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!

2. Informatikai alapok – hardver -

A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában; ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait; legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel!

197


3. Informatikai alapok – szoftver -

A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit; ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait!

4. Szövegszerkesztés -

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit; tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni!

5. Táblázatkezelés -

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit; legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni; tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni!

6. Adatbázis-kezelés -

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni; tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni!

7. Információs hálózati szolgáltatások -

Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal; tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni; tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni!

8. Prezentáció (bemutató) és grafika

198


-

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit; tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani; grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!

9. Könyvtárhasználat 10. 11. -

A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével; a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait! Algoritmizálás, adatmodellezés A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni; tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani; tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt; tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni; legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének ellenőrzésére! A programozás eszközei A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani; legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne.

199


5.12. Testnevelés 1. Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek

Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai eredményeiről. A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei.

A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód

A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.

Testi képességek

A kondicionális és koordinációs alapképességek értelmezése, egy képesség fejlesztési módszereinek ismertetése.

Gimnasztika

5-8 perces általános bemelegítés megtervezése. Gyakorlatok javaslata a testtartás

Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben és összefüggésekben, összetevőinek értelmezése: egészséges táplálkozás, aktív pihenés, higiénés szokások, lelki egyensúly.

javítására.

Atlétika

A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok.

Torna

A női és férfi torna versenyszámai és a különböző szereken végrehajtható alapelemek és a legfontosabb baleset megelőző eljárások.

Ritmikus gimnasztika

Az RG versenyszámai.

Küzdősportok, önvéde- Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére. lem Úszás

Az úszás higiénéjének ismerete. Két úszásnem technikai végrehajtásának leírása.

Testnevelés és sportjátékok

Labdajáték előkészítő játékok felsorolása. sportjáték játékszabályainak értelmezése.

Természetben űzhető sportok

Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés).

2. Gyakorlati ismeretek, kompetenciák Testi képességek Gimnasztika

Egy

választott

Különböző izomcsoportokra ható öt állomásos köredzés feladatsor tervezet elkészítése és bemutatása. Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. 48 ütemű szabadgyakorlat tervezése és bemutatása.

200


Atlétika Futások

Ugrások

Dobások

Torna Talajtorna

Szekrényugrás Gyűrű

Nyújtó Korlát

Felemáskorlát

Gerenda

Ritmikus gimnasztika

60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok minimum idő: 9,6 sec. Fiuk minimum idő: 8.5 sec. 2000 m síkfutás. Minimum idő: lányok: 9 perc, fiúk 8 perc. Magasugrás választott technikával. Lányok minimum magasság: 110 cm. Fiúk 135 cm. Távolugrás választott technikával. Lányok minimum 380 cm. Fiúk 480 cm. Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával. Minimum szintek: Lányok: Kislabda hajítás: 20 m, súlylökés: 6.0 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg. Fiúk: Minimum szintek: Kislabda hajítás: 35 m, súlylökés 8 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6.25 kg. A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása. (Gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, kézenátfordulások, billenések, mérlegállások, összekötő elemek stb. alkalmazásával). Egy tanult támaszugrás bemutatása. Lányok 4 részes keresztbe állított, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása (egy támaszba kerüléssel) (alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, lebegőfüggés, hátsó függés, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés stb. felhasználásával). Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása (alaplendület, térdfellendülés, malomfellendülés, kelepforgás, alugrás, nyílugrás stb.alkalmazásával). Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása (alaplendület támaszban, és felkarfüggésben, felkarfüggés, billenések, emelések pedzések, saslendület, kanyarlati leugrás stb. alkalmazásával). Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása (Ostorlendület, kelepfelhúzódás, támaszhelyzetek, térdfellendülés, malomforgás, alugrás stb. alkalmazásával). Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása (járások, szökdelések, felugrások, testfordulatok, térdelés és térdelőtámasz, fekvőtámasz, hason- és hanyattfekvés, állások, leugrások stb. felhasználásával). Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec). (Érintőjárás, hintalépés, keringőlépés, fordulatok, szökkenő hármaslépés, lebegő- és mérlegállás, lábemelések és -lendítések, törzshullámok, ívelt és

201


Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda

Labdarúgás

Röplabda

nyújtott kartartások stb.) Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása. A birkózás vagy a judó alapelemeinek bemutatása. Judo gurulás előre. Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint. Mellúszás 50 m-es távon fejesugrással indulva. Egy tanult másik úszásnemben 25 méter leúszása. Egy sportjáték választása kötelező. Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés). Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával. Lányok: minimum 15 méter, fiúk 23 méter. Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntető vonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a kosár felé, a visszakapott labdával labda leütés nélkül fektetett dobás. Büntetődobás egy vagy két kézzel. Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4, Fiúk 8 db. Slalom labdavezetésből kapuralövés. (Slalompálya hossza 10 méter, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabda kapura.) Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan. Minimum szint: kosárérintésnél 6, alkarérintésnél 4 db érintés.

5.13. Vendéglátás-idegenforgalom 1. Vendéglátó és turizmus ismeretek 1.1 A vendéglátás alapjai 1.2 A vendéglátás tevékenységi körei 1.3 A vendéglátás üzlethálózata 1.4 A turizmus alapjai 1.5 A turizmus tevékenysége, tevékenységi formái fajtái. 1.6 A turizmus és a környezet összefüggései 1.7 A vendéglátás és a turizmus kapcsolata 1.8 A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere 1.9 A turizmus piaca 1.10 A vendéglátás piaca 1.11 Általános ügyviteli alapismeretek 1.12 A turizmus és a vendéglátás ügyvitele 2. Szállodai ismeretek 2.1 Szálláshelyek, szállodák 2.2 A szálloda működésének tárgyi feltételei

202


2.3 A szálloda működésének személyi feltételei 2.4 Szállodai ügyvitel 2.5 A szállodai gazdálkodás 2.6 A szállodai tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeletek és előírások 3. Marketing ismeretek 3.1 A marketing fogalma, fejlődése 3.2 A piac, a piaci környezet elemzése 3.3 A fogyasztói magatartás 3.4 A piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása 3.5 A marketing információs rendszer 3.6 A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei 3. 7. A termékpolitika, termékfejlesztés 3. 8. Árpolitika, árstratégia 3.9. Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása 3. 10. A marketingkommunikáció eszközrendszere 3. 11. A reklám szerepe, tervezése 3. 12. A Public Relations 3. 13. Az eladásösztönzés, és a személyes eladás 3.14. Az image és az egyedi vállalati arculat 3.15. Az egyéb piacbefolyásolási eszközök

203


5.14. Műszaki informatika 1. Hardver alapismeretek Középszint 1.1.

Fogalmak helyes használata

1.2.

Eszközök ismerete

1.3.

Lemezpartíciók használata

-

-

Ismerje és szakszerűen értelmezze a fontosabb hardver elemeknek az informatikai rendszerben betöltött szerepét. Alkalmazza az informatikai szakkifejezéseket. Értse a fontosabb hardver fogalmakat, és meghatározás alapján ismerje fel őket. Ismerje a tipikus hardver elemeket, eszközöket és tulajdonságaikat. Értse egy minimális számítógépes konfiguráció hardver elemeinek a kiválasztási szempontjait. Integrálja ismereteit a rendelkezésre álló eszközök közül a megfelelő kiválasztásához. Ismerje az archiváló eszközöket és adathordozókat. Értse a számítógépen létrehozható lemezpartíciók kialakításának jelentőségét. (Több egymástól független operációs rendszer használatának sajátosságai egy számítógépen) Ismerje a partíció információk lekérdezését. Ismerje a lemezformázás sajátosságait. Ismerje a használt operációs rendszer fájlrendszerének fontosabb jellemzőit.

2. Szoftver alapismeretek Középszint 2.1.

Fogalmak helyes használata

2.2.

Programok telepítése

-

Értse a fontosabb szoftver elemeknek az informatikai rendszerben betöltött szerepét. Alkalmazza az informatikai szakkifejezéseket. Értse a fontosabb szoftver fogalmakat, és meghatározás alapján ismerje fel őket. Értse a fontosabb BIOS beállításokat. Alkalmazza a partíciók létrehozását és formázását. Ismerje a tanult operációs rendszer telepítésének feltételeit. Alkalmazza az operációs rendszer működését kiegészítő segédprogramok telepítését. (Víruskezelő, tömörítő, stb.) Értse egy operációs rendszer szolgáltatásainak kiegészítő telepítését. Alkalmazza a könyvtárrendszer sajátosságait a programok telepítésénél. Alkalmazza egy felhasználói program telepítését.

204


Középszint 2.3. Operációs rendszer használata

-

-

2.4.

2.5.

Állományok kezelése

Segédprogramok használata

-

Alkalmazza a használt operációs rendszerben az alapvető katalóguskezelési műveleteket. (Könyvtárszerkezet kialakítása, másolás, átnevezés, törlés, tulajdonságok módosítása) Értse az adott operációs rendszer betöltési folyamatát. Ismerje az adott operációs rendszer memóriakezelésének alapjait. (Működési feltételek) Alkalmazza az adott operációs rendszer alapvető rendszer-információinak lekérdezését. (Jogosultságainak figyelembe vétele mellett) Alkalmazza a használt operációs rendszer működési jellemzőinek lekérdezését, illetve beállítását. (Jogosultságainak figyelembe vétele mellett.) Ismerje a szabályos és a szabálytalan kilépés következményeit. Ismerje fel a meghibásodott operációs rendszert. Alkalmazza az állománykezelő parancsokat. (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás, helyreállítás. megnyitás) Alkalmazza az állomány attribútumokat. (lekérdezés, illetve megváltoztatás) Alkalmazza az állománykeresést. Ismerje a tömörítő programok általános jellemzőit. Alkalmazzon tömörítő programot. (tömörítés, archiválás, kicsomagolás, adatvédelem.) Értse egy víruskereső program működésmódjának beállítását. Alkalmazzon víruskereső programot egy meghatározott helyen. (Kötet, könyvtár, vagy fájl ellenőrzés) Alkalmazza a lemez-karbantartási feladatokat. (töredezettség-mentesítés, lemez törlése, új lemez használatba vétele). Ismerje az alapértelmezés szerinti nyomtató váltását.

205


3. Szövegszerkesztés Középszint 3.1. Szövegszerkesztő használata

-

3.2. Grafikai kiegészítő ismeretek

-

Alkalmazza típusdokumentumok elkészítésére (levél, tanulmány, meghívó, önéletrajz, kérelem stb.) Alkalmazza a karakter, bekezdés és szakasz-formázásokat. Értse a különböző típusú formázások közötti különbségeket. Alkalmazza a dokumentumban a táblázatok készítését, formázását. Értse a csatolás és a beillesztés közötti különbségeket. Legyen képes objektumok csatolására, illetve beillesztésére. Alkalmazzon stílusokat és sablonfájlt. Alkalmazzon hasábokat. Alkalmazza a nyelvi ellenőrzést. (helyesírás, elválasztás) Alkalmazza a dokumentum beállításokat. (laptájolás, papírméret, margó stb.) Értse az Interneten leggyakrabban előforduló állományformátumokat. Értse a HTML leíró nyelv alapelemeit. Alkalmazza egy szöveges dokumentum HTML formában történő elmentését. Értse egy grafikus Webszerkesztő használatát egy egyszerű Weblap-szerkesztési feladat elvégzéséhez. Értse az elemi ábrák rajzolási, javítási funkcióit. Értse a grafikus elemek használatát. (kép, grafika, alakzatok, szövegdoboz) Értse egy adott kép, fénykép, stb. digitalizálását és annak a kívánt formátumban történő elmentését. Értse egy adott formátumú képfájl valamilyen képfeldolgozó programmal történő módosítását. (levágás a képből; fényerő-, kontraszt megváltoztatása; képbe szöveg beírása) Alkalmazza képek szövegkörnyezetben történő elhelyezését. Alkalmazza a képletszerkesztést.

206


4. Táblázatkezelés Középszint 4.1.

Táblázatkezelő használata

-

Alkalmazzon rutinszerűen egy táblázatkezelő programot. (táblázatot tartalmazó állomány előírt helyről történő beolvasása, - szükség esetén konvertálása –, a kész anyag elmentése.) Értse a munkakörnyezet megfelelő beállításait. Értse a cellahivatkozásokat. (abszolút, relatív és vegyes) Alkalmazza a haladó szövegformázásokat (szövegforgatás, igazítás stb.) Ismerjen néhányat a haladó függvények közül. (adatbázis, statisztikai, pénzügyi szövegkezelő) Értse a függvények egymásba ágyazását. Ismerje a célérték keresést. Ismerje a kimutatás készítést. Ismerje a szűrők használatát. (autoszűrő, irányított szűrő) Értse az összegfokozatos lista készítését. (Részösszeg képzés, csoportképzés) Értse a cellavédelem használatát. (Sorok, oszlopok elrejtése, munkalapok, képletek védelme) Értse a diagramkészítést. (A kiválasztott adatokhoz megfelelő grafikon választásával) Ismerje összetett, nagy táblázatok elkészítési módját. (több munkalap használata)

5. Informatikai alapismeretek Középszint 5.1. Számábrázolás, számrendszerek

-

Alkalmazza segédeszköz használata nélkül a 8 bites bináris számok oda-vissza alakítását bináris, decimális, hexadecimális számok esetében. Alkalmazza egy megadott számra a fixpontos, vagy lebegőpontos ábrázolást.

207


6. Hálózati ismeretek Középszint 6.1.

Hálózati alapok

6.2.

Bejelentkezési környezet kialakítása

6.3.

Hálózati operációs rendszer használata

6.4.

Kommunikáció a hálózaton

Ismerje a helyi és a távoli hálózatok Netikett-jét Ismerje a hálózati bejelentkezést és kijelentkezést. Ismerje az ügyfél-kiszolgáló és az egyenrangú hálózati architektúrák fontosabb jellemzőit. Ismerje a megfelelő felhasználói jelszó kiválasztásának ismérveit. (hosszúság, „megjegyezhetőség”, stb.) (A módosítás végrehajtása, bemutatása: csak a kizárólag oktatási célra szolgáló hálózaton történhet!) - Alkalmazza a jelszómódosítást. - Ismerje a felhasználói profilt. - Ismerje saját felhasználói profilját. - Ismerje saját felhasználói profiljának módosítási lehetőségeit. - Ismerje fel a rendellenes hálózati bejelentkezést. - Ismerje a biztonsági hierarchiát. (azonosító, jelszó, jogosultságok) - Ismerje a felhasználói csoportokat. - Ismerje saját hálózati környezetében a felhasználói adatbázis jellemzőit. - Alkalmazza a hálózati nyomtatást. - Ismerje az adott hálózati környezet alapvető segédprogramjait és azok szolgáltatásait. - Alkalmazza egy fájl, vagy mappa tulajdonságainak a lekérdezését, illetve megváltoztatását. - Értse a kijelentkezés szükségességét és módjait. - Ismerje a levelezés szabályait. (Etikett) - Alkalmazza a hálózati levelezést. -

-

Értse a levelezőprogram saját igényei szerinti beállítását. Alkalmazza a levelezési címlistát. Alkalmazza a fájlcsatolást. Alkalmazza a javító csomagok, szoftver kiegészítések letöltését. Ismerjen levelezési listákat. Ismerje a kereső szoftverek legfontosabb tulajdonságait. (heurisztikus és tematikus keresőprogramok) Alkalmazza keresésnél a logikai operátorokat. Értse a keresés eredményének az értékelését a forrás alapján (megbízható, nem megbízható) Ismerje a Web oldalak mentését, nyomtatását. Ismerje a portál fogalmát.

208


Középszint -

Ismerjen magyar portálokat fontosabb információk eléréséhez. Ismerje az információk megjelentetésének újabb generációs eszközeit (Keret, Java applet, VRML, Flash, stb.)

7. Programozási alapismeretek Középszint 7.1.

Programozási alapismeretek

7.2.

Algoritmusok

7.3. 7.4.

A programkészítés környezete Programnyelv ismerete

Ismerje a programozási lépéseket. Ismerjen egy programfejlesztő környezetet. Ismerje a programozási környezet alapvető beállításait. Értse egy egyszerű feladat algoritmusának az elkészítését és leírását valamilyen algoritmus leíró eszköz használatával. - Alkalmazza az algoritmus szerinti program készítését. (A további követelmények erre a programra vonatkoznak!) - Értse egy félkész program folytatását, illetve javítását. - Értse a hibakeresést és a hibajavítást. - Alkalmazza az eredménynek képernyőn, vagy nyomtatón történő megjelenítését. - Értse az algoritmus-leíró eszközök használatát. - Alkalmazza az algoritmus-leíró eszközöket egyszerű feladatok elkészítéséhez és leírásához. (mondatszerű leírás, struktogram) - Ismerje a rekurzíó fogalmát. - Ismerje a használt fejlesztői környezetet és követelményeit. Értékadás, változók, konstansok - Alkalmazza az elemi adattípusokat. (egész- és valós számok, logikai, karakteres, és mutató típusok) - Értse az összetett adatszerkezetek közül a tömböt. - Ismerje a szövegek (string, karakterlánc) kezelését. - Ismerje a verem, a sor és a lista struktúrákat. - Alkalmazza a megfelelő adattípust. Vezérlési szerkezetek (Szekvenciák, elágazások, ciklusok): - Alkalmazzon szekvenciákat. - Alkalmazzon elágazásokat. - Alkalmazzon különböző ciklusokat. (Tesztelés helye, feltételes elágazás tervezése) Függvények, eljárások - Alkalmazza a programkönyvtár fontosabb eljárásait. (Alkalmazási feltételek, paraméter átadás) -

209


Középszint

7.5.

7.6. 7.7.

Programozási tételek

Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság Az objektumorientált programozás alapjai

- Értse a függvények hívását. Adatállományok: - Ismerje a típusos állományokat.(létrehozás, írás, olvasás, módosítás) - Alkalmazzon szöveges állományokat. (Írás, olvasás, hozzáfűzés szabványos eszközökkel.) - Ismerje a programozási tételek tartalmát, alkalmazási körét. - Értse egyszerű feladatok programjainak az elkészítésénél az összegzés, eldöntés, szekvenciális keresések, szélsőérték kiválasztás, megszámlálás, belső rendezések, egyesítés, szétválogatás, kiválogatás, összefuttatás tételeinek alkalmazását. - Tudja alkalmazni a programozási alaptételeket feladatok megoldásához. - Ismerje a töréspontok elhelyezésének és a lépésenkénti végrehajtásnak a módszereit. -

Ismerje az objektum-létrehozást valamilyen vizuális nyelven. Ismerjen egy vizuális fejlesztő eszközt egy elemi program létrehozására.

8. Adatbázis kezelés Középszint 8.1. A relációs adatbázis kezelés alapfogalmai

8.2.

Adatbázis-kezelő használata

-

Értse a relációs adatbázis fogalmát. Ismerjen egy adatbázis modell leírást. Ismerje az adathalmazból adatbázis készítést. Ismerje a kulcsmező kiválasztását. Ismerje a fontosabb mező típusokat (szám, szöveg, dátum, logikai, pénznem), valamint azok jellemzőit. (alkalmazás, hossz, műveletvégzési lehetőségek.) Ismerje az adatbázis kezelő által használt állományokat. Értse a létező adatbázis megnyitását. Értse adatbázis adattáblájának a létrehozását adott mezőkkel, adott tulajdonságokkal, elsődleges kulccsal. Alkalmazza a rekordokat törlését, vagy új adatokkal történő felülírását. Értse a mezők módosítását. Értse egy előírt kapcsolatokkal rendelkező adatbázis létrehozását. (mezők helyes kiválasztása, kulcsmező meghatározása, tábla feltöltése, elmentése) Értse az adatbázis logikai rendezését.

210


Középszint 8.3.

8.4.

Alapvető adatbázis kezelési műveletek

Az SQL nyelv használata

-

Alkalmazza egy létező adatbázisból (egy vagy több adattáblából) az adott feltételeknek megfelelő rekordok megjelenítését. Alkalmazza az adatok az űrlap segítségével történő adatbevitelét. Alkalmazza adattábla alapján egy egyszerű jelentés készítését, a jelentésben az adatok csoportosítását. Alkalmazza meghatározott jelentésformák kialakítását és nyomtatását. Alkalmazza a különböző szempontok szerinti keresést és irányított lekérdezést. Alkalmazza a szűrővel kombinált táblázatos böngészőket és a segédprogramok lekérdező utasításait. Ismerje az SQL nyelv elemeit. Legyen képes adatbázis létrehozására, átszerkesztésére SQL utasításmondat segítségével. Ismerje az adatbázis rekordok azonos adatokkal, sorozatokkal, dátumértékekkel történő feltöltését SQL mondatok megadásával. Ismerje az SQL lekérdezéseket. (záradékok és operátorok alkalmazásával)

211

6.5. számú melléklet (Kollégium)

6. számú melléklet (Kollégium)

212


6.1. Kollégiumi életrendszabályzat Napszak:

Hozzákapcsolódó feladatok:

Végrehajtáshoz szükséges módszerek:

Nevelő feladata; ellenőrzés megnevezése:

Kollégiumunk vasárnaponként 16 órakor nyit. Amennyiben szükséges, biztosítjuk az ennél korábbi beérkezés lehetőségét, vagy a teljes hétvégi nyitvatartást. A diákoknak ezen a napon 20 óráig be kell érkezni. A vasárnapi beutazás alól az a diák kaphat felmentést, - így hétfő reggel érkezhet meg az intézménybe-, aki szülői kérelmet hoz a hétfői beutazás miatt, akinek nem kell nagyon korán kelnie, meg tud érkezni legkésőbb 7,30 órára, reggelizni tud és időben iskolába indul. A szülői kérelmeket a kollégiumvezető és a diák csoportvezetője hagyhatja jóvá. Az a diák, aki betegség vagy egyéb ok miatt nem tud visszautazni vagy beérkezni vasárnap 20 óráig, neki a szülője telefonáljon a kollégiumba. 21 óra után az ügyeletesek telefon segítségével keresik őt. Vasárnaponként 1 fő gyermekfelügyelő v. nevelő várja és felügyeli a diákokat, biztosítja számukra a vasárnap esedékes feladatok végrehajtását, ill. szabadidejük hasznos eltöltését. Az éjszakai ügyeletes 22 órára érkezik és kezdi meg feladatai végrehajtását reggel 6 óráig.

A diákok megérkezésükkor áthelyezik a táblácskájukat, beírják magukat a „megérkezés” lapra. Szintjükre vonulnak, ahol már várja őket a kinyitott szoba. Ott kicsomagolnak, az élelmeiket elhelyezik a hűtőszekrényekben. Ezután szabadidő, egyéni felkészülés kezdődik egészen 18 óráig. 18 órakor vacsora, majd mindenki rendet tesz maga körül. Ezután folyamatosan lehet tisztálkodni, tanulni, televíziót, videót , dvd-t nézni, zenét hallgatni, beszélgetni, könyvtárba menni Az esti film megtekintése után alvás következik 22 órától.

A kollégiumban dolgozó, folyamatosan ellenőrzi a diákokat. Szeretetteljes, de következetes, a diákok életkorának megfelelő módszereket alkalmazva. Biztosítják számukra a szabadidő hasznos eltöltését. Ezen a napon kimenő még nincs, de szülői igazolással az ügyeletes kiengedheti az adott diákot, ill. boltba, videótékába ki lehet menni. A nevelő nagyon ügyeljen az étkezés szabályaira, - mindenki a megfelelő helyen étkezhet, a higiéniás szabályokat pontosan tartsa be. Attól, hogy vasárnap van rendnek és fegyelemnek kell lennie.

Szeretetteljes, de következetes nevelési módszer, életkornak megfelelően, - folyamatos ellenőrzés, a diákokkal történő folyamatos foglalkozás, törődés.

Rendbontók büntetése:

Azonnali reagálás, megbeszélés, figyelmeztetés. Ügyeleti naplóba történő beírás, a csoportvezetővel történő konzultáció, - együttes intézkedés a következő napon.

213


Napszak:



7 óra 30 – 7 óra 35 perc

6 óra 30 perctől ébresztő szülői kérésre, vagy igazolással előző nap hazautazott diákot csoportvezetője, vagy a vele dolgozó nevelő figyelmeztesse elinduláskor, hogy másnap úgy érjen vissza, hogy az iskolába PONTOSAN ODAÉRJEN! Késésnek helye nincs. Ezt a nevelő kísérje figyelemmel, jegyezze be a csoportnaplóba!

A zenés ébresztő mellett a reggeli ügyeletes v. ügyeletesek folyamatosan járják az épületet. Mindegyik szobába beszólnak. Köszöntik, ébresztik a diákokat A diákok ezután a reggeli feladataikat végzik. Az a diák aki 0. órára megy különösen igyekezzen vagy nevelőjétől kérjen korábbi ébresztőt. Beágyazás, rendrakás, tisztálkodás. Reggeli: felöltözve – az ebédlőben. Reggeli után a diákok hagyják rendben a szobáikat, melyeket a reggeli ügyeletes v. ügyeletesek le fognak ellenőrizni. Ez 7 óra és 7 óra 30 perc között történjen meg! Iskolába indulás. - a 0. órára nem járó, vagy elkéső diák 1 hétig nem mehet kimenőre.

Az ügyeletes nevelő kopogást követően bemegy minden szobába. Ébreszti a diákokat. Folyamatosan járja a szobákat, benéz a mosdókba, tusolókba. Figyelmezteti a diákokat feladataik elvégzésére. Minden gyerek beágyazzon, rendet tegyen maga után, felöltözése, a szoba rendbetétele után szellőztessen, reggelizzen meg, időben induljon az iskolába. Felszerelését vigye magával. Természetesen az első kollégiumi gyűlésen a csoportos megbeszéléskor a csoportvezetőnek ismertetnie kell a reggeli készülődés szabályait, az esetleges büntetési szankciókat.


A kollégiumvezető, a csoportvezetők ismertetik a diákokkal a reggeli kollégiumi ébresztés, készülődés, szobaellenőrzés, iskolába indulás szabályait, a rendbontók büntetéseit. Az ügyeletes nevelők állandóan ellenőriznek. Kedves, nyugodt hozzáállásukkal, szavaikkal irányítják a diákok reggeli készülődéseit. Ellenőrzés: az ügyeletesek, vagy a középiskolásokkal reggel dolgozó nevelő, 7 óra és 7 óra 30 percig leellenőrzi a szobákat. A szobában rendnek kell lenni a polcokon, éjjeliszekrényekben és a szekrények tetején, az ágyneműtartókban! Ruha, cipő nem lehet a szobában. Kivéve a törölköző. A holmiját a diák tegye a folyosói szekrénybe, ahol szintén rendnek kell lenni! Romlandó élelmiszer nem lehet a szobában.


Az ügyeleti naplóba a részletes beírást a csoportvezetőknek megérkezésükkor el kell olvasni! - NAPONTA! – A csoportos napi megbeszélésen azonnal ki kell osztani a büntetést! Meg kell beszélni a későbbi teendőket! Aki a reggeli feladatait nem végzi el, 1 hetes kimenőelvonást kap! /portán kell lenni egy füzetnek, abba be kell írni a csoportvezetőnek a diák nevét!/ a büntetést megszegő diák /kiszökik kimenőre/ kollégiumvezetői büntetést kap.

214


Napszak:





Szabályok ismertetése!

12 órától 14 óra 15 percig EBÉD

Az első kollégiumi gyűlésen, illetve a csoportos megbeszélésen ismertetjük a diákokkal a kollégiumi étkezés szabályait, felhívjuk a figyelmet az illendő, csendes viselkedésre az ebédlőben. Az étkezés előtti kézmosásra! Ennek megoldására az ebédlő előtti csapoknál van törölköző, ill. szappan. A csoportvezető mondja el a diákjainak, hogy táskáikat föltétlenül vigyék be a tanulószobába. Ennek be nem tartása esetén a csoportvezető intézkedjen!

A fogadótanár ellenőrizzen, tegye meg a szükséges intézkedést. A diák középiskolás kora miatt lássa be az illem, a kötelező szabályok betartásának fontosságát! Ha mindezek ellenére nem képes viselkedni, hagyja el az ebédlőt. Ha a diákokat fogadó nevelő fent leírt intézkedései nem vezetnek eredményre akkor szól a csoportvezetőnek, aki a megfelelő csoportvezetői büntetést kiosztja az adott diáknak, és megbeszéli vele a problémát!

A megérkező diákok eligazítása! Folyamatos ellenőrzés! Tanácsadás, beszélgetés.

diákkal

történő

A szabályokat be nem tartók kapják meg a megfelelő büntetést, megbeszélés kíséretében!

Az előző büntetések.

oszlopban

feltüntetett

A végképp illetlenül viselkedő diákkal elbeszélget a kollégiumvezető és megadja neki a megfelelő kollégiumvezetői büntetést.

215


Napszak:

14 órától – 16 óráig tartó időszak a szabadidő, pihenés, sport, kikapcsolódás, ill. a kötelező délutáni órák, edzések időszaka


A középiskolás diákok a délutáni kötelező elfoglaltságaik függvényében szervezik maguknak a délutáni szabadidőt. A csoportvezető megérkezésekor elolvassa az ügyeleti naplót, megbeszélést tart a csoportjában, kiosztja a rendbontók büntetéseit. – Gyakorlatilag az ügyeleti naplóba beírt szabályellenes viselkedésnek a következő naptól kezdődik a büntetése. – A csoport rendes diákjai a délután folyamán kimenőre mehetnek. A kollégisták délutánonként sportolhatnak, tévézhetnek, olvashatnak, pihenhetnek, zenét hallgathatnak, beszélgethetnek a velük lévő nevelővel, egymással. Használhatják a kollégium társasjátékait, biliárdját stb. Szabadidejüket, kulturáltan, egymást nem zavarva tölthetik el. Részt kell venniük az általuk választott foglalkozásokon.


Az első kollégiumi gyűlésen, ill. a csoportos megbeszéléskor a csoportvezető ismerteti a szabadidő eltöltés szabályait, az ehhez társuló viselkedést. A diákokkal délután lévő nevelő folyamatosan járja a szinteket, ellenőrzi a bent maradtakat, beszélget velük. A portás, és a diákokkal dolgozó nevelő, a portán lévő füzet segítségével szintén figyelemmel kíséri, hogy a kimenőelvonásban részesültek betartották-e a büntetést. Majd a csoportvezető érkezésekor tájékoztatja őt észrevételeiről. Délután a középiskolásokkal dolgozó nevelők feladata, hogy a bent maradók kulturáltan töltsék idejüket, a kötelező foglalkozást ekkor kell megtartani. A kimenőről megérkező és a bent maradó diákok feladata, hogy 15,45 perckor már készülődjenek a tanórára, a szobájukat hagyják rendben. Ez akkor a csoporttal lévő nevelő feladata. Nézzen be mindegyik szobába. Ellenőrizze a rendet és küldje a diákokat tanórára.



Alapos tájékoztatás. Folyamatos ellenőrzés, a szabályok betartása. Foglalkozások megtartása. Tanácsadás, beszélgetés. Ha időnk van rá szervezzünk a diákoknak szabadidős elfoglaltságot. Figyelmeztetés, szükség esetén a büntetések kiosztása. Hangos zene esetén a magnó,dvd.lejátszó használatának megtiltása. A portán lévő füzetbe írjuk be a szobájukban étkező diák nevét, értesítsük csoportvezetőjét is.

A nem rendeltetésszerűen használt eszközök használatának tiltása.. Csoportvezető tájékoztatása, aki belátása szerint a kimenőelvonástól kezdődően általa kiosztandó büntetéseket adhatja. A kimenőelvonást megszegő diák kollégiumvezetői büntetésben részesül. A szobák tanóra előtti rendberakása kötelező legyen. Vissza kell küldeni az illető diákot rendet tenni.

216


Napszak:

A kollégiumi szilenciumi idő 16 és 20 óra közötti időben történik. A kollégiumban, hétfőtőlcsütörtöki napokon.

Hozzákapcsolódó feladatok: A kollégiumi tanórák 16 órai kezdettel indulnak. Az első tanóra látogatásáról felmentést kapnak, pihenő idő ürügyén azok a diákok akiknek 8., 9. órájuk volt vagy a szakkörről 15,30 és 16 óra között jöttek meg. Az ötös, ill. négyes átlagú diákok a saját szobájukban tanulhatnak, így ők ott kezdik meg a felkészülést,tanórára nem kell bemenniük, de a csoportvezetővel kötelesek naponta egyeztetni, valamint a csoportvezetőnek naponta őket is meg kell néznie. A többi diák az első tanóra kezdésére a csoportszobába megy,ott rövid megbeszélés után elkezd készülni. Szóbeli leckék megtanulása. Írásbeli feladatok elkészítése. Dolgozatra készülés. Korrepetáláson való részvétel. A csoportvezető belátása szerint differenciálhat diákjai között a tanórák alatt.


Tájékoztatás. A feladat, végrehajtása. A diákokat tájékoztatni kell a tanórai feladatokról. Be kell látniuk, hogy egy mai középiskolásnak 2-3 órát kell tanulni. Aki ezt nem teszi meg nem ér el megfelelő eredményt. A tanórán csendnek kell lennie. A dákok ne zavarják egymást a tanulásban. Legfőbb feladat a rendszeres tanulás. Az írásbeli feladatok elkészítése. A korrepetálásokon való megjelenés. Az lehet igény szerint. A korrepetáló tanár beosztása szerint. A csoportvezető javaslatára. A középiskolai tanár egyeztetése alapján. Indokolt esetben a tanórán bent lévő nevelő differenciálhat. Ha szükségét látja egyes diákokat kikérdezhet, leckéit leellenőrizheti. Ez lehet belátása alapján, osztályfőnöki, szülői kérésre.


A tanuláshoz szükséges feltételek megteremtése. A nem eleget tanuló, vagy tanulni nem akaró diák motiválása. Egyeztetés az osztályfőnökkel, szaktanárral, szülővel a csoportvezető közreműködésével. A tanórán a folyamatos ellenőrzés. Ha szükséges rendrakás. Korrepetálós egyeztetés.

nevelővel


A tanóráról késő diák igazolatlan kollégiumi tanórát kap. Osztályfőnököt értesítse a csoportvezető. Társait zavaró diákra szóljunk rá. A tanórán nem tanuló diák csoportvezetői büntetést kapjon. Osztályfőnököt, szülőt értesítse a csoportvezető.

való

A rendbontók büntetése a csoportvezető által: - figyelmeztetés - szabadidő elvonása - írásbeli büntetés - osztályfőnök, szaktanár, szülő értesítése.

A rendszeresen tanórát zavaró, rendszeresen nem tanuló diákot, aki képtelen középiskolás korára, csendben, önmagát fejlesztve, figyelmesen tanulni, aki az összes addigi nevelői intézkedésnek ellenállt fegyelmező, majd fegyelmi büntetéssel kel súlytani.

217


Javaslat a jól viselkedő, jól tanuló, pluszfeladatokat vállaló, a szobájukban rendszerességgel rendet tartó, tanórai feladataikat pontosan elvégző diákok részére. I. A hét egy estéjén kimenőben részesülhetnek este 18-19 óra között. A fenti jutalom történhet csoportvezetői, nevelői javaslatra. Adhatunk csoportvezetői, kollégiumvezetői dicséreteket. Fontos egy füzet bevezetése, mely az ügyeleti napló mellett van és ebbe a csoportvezető beírja a tanulni fent maradókat! Ne engedjük, hogy bárki fent maradhasson tanulni. Előfordul, hogy az éjszakás nevelő nem tud róla, de az adott diák egész tanórán rendetlenkedett, zavarta társait, nevelőjének nem fogadott szót és esti tanulást kér.

Napszak:

20 – 21 óráig lefekvés 22 órakor éjszakai ügyelet: 22-06-ig


Mindenki vonuljon a saját szintjére! Tisztálkodás, környezetrend. Az adott időben mindenki fürödjön meg. Ágyazzon meg magának, pakoljon össze maga körül, szekrényében is rakjon rendet.




Figyelmeztetés. Diákok tájékoztatása. Ellenőrzés. Figyelmeztetés, tanácsadás. Megbeszélés, beszélgetés. Fogalakozások, lebonyolítása.

szabadidő

A hiányosság segítségnyújtás.

pótlása,

Aki az adott időre nem fürdik meg, nem rak maga körül rendet őt figyelmeztetni kell. Ezt követően elkezdődhet az esti program.

Odafigyelés. Folyamatos ellenőrzés. Irányítás.

22 óráig a csoportnaplóba, Ezt követően esti szabadidő Tájékoztatás. Folyamatos követően az ügyeleti naplóba következik kötetlen szabadidő Az ügyeletes nevelő folyamatosan ellenőrzés, a szobák folyamatos események beírásra kerülnek. formájában, ill. foglalkozások ellenőriz, irányit. körbejárása. esetleges rendbontókat is írjuk keretében. A csoportvezető feladata megfelelő büntetés kiosztása. Csendben a szobába vonulás, villanyoltás, pihenés.

azt az Az be. a

218


Napszak:

Teendők, feladatok:

A diákok ebben az időpontban utaznak haza. Folyamatosan érkeznek a középiskolából. Van olyan diák akinek az órái után rövid időn belül indul a járműve, - így ők már reggel magukkal viszik a csomagjukat, kiírják magukat a hazautazási lapra. Ők már nem jönnek vissza a kollégiumba. Ezek a diákok nem étkeznek a menzán a konyhavezető törli őket az étkezés alól a pénteki napokra. Pénteki, vagy iskolaszünet A többi diák folyamatosan érkezik, ebédel. Majd a előtti hazautazás. megfelelő időpontban, busz és vonatindulástól Ideje: 12,30 – 14 esetleg 15 függően indul haza. óráig tartó időszak Mindenkinek be kel írnia magát a hazautazási lapra, ill. be kell írnia visszaérkezésének várható időpontját is. Ezen a napon kimenő nincs, aki boltba szeretne menni elkéredzkedik a nevelőtől, és a portán lévő füzetbe beírja, hogy hová engedte ki a nevelő és mikor jön vissza. A hazautazás előtt a diáknak rendet kell hagynia a szobájában. Az előtérben lévő „táblácskáját” át kell tennie a megfelelő helyre.

Diákok feladata:

Nevelő feladata:

Büntetések:

Az előző oszlopban felsorolt teendőket elvégzi. Gondosan bepakolja a hazavitelre váró dolgait a táskába. Nevelőjétől köszönjön el.

A nevelő folyamatosan a diákok között tartózkodik, ellenőrzi a szobákat. Figyelmezteti a diákokat feladataik elvégzésre. A diákokkal történő maximális törődés. Ellenőrzés. Beszélgetés. Tanácsokkal történő ellátás.

A feladatok nem megfelelő elvégzése esetén figyelmeztetés. Csoportnaplóba történő rendbontások beírása, melyért súlyosságának megfelelően a csoportvezető büntetést oszt. Ez lehet: kimenőelvonás. Írásbeli büntetés. Cigarettázásért kollégium vezetői büntetés jár. Engedély nélkül eltávozásért csoportvezetői büntetés jár.

219


6.2. Tanulásmódszertan Fejlesztési követelmények 1-8. Osztályig: Egyénre szabott, életkori sajátosságokat figyelembe vevő, csoportban alkalmazott, hatékony tanulási eljárás, módszer. Fontossági sorrend. Időbeosztás. Szövegértő olvasás. Kifejezőkészség fejlesztése. A tanulást segítő eszközök, eljárások ismerete. Könyvtárhasználat, lexikonok, szótárak használata, A lényegkiemelés fortélyainak megtanítása. Beszámolni tudás. Ön és társainak értékelni tudása. Sajátos igényű tanulók (enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok): A személyreszabott, hatékony tanulási módszer kialakítása. Egyéni foglalkozás hatékony, rendszeres kialakítása Szövegértő olvasás Szókincsnövelés Kifejezőkészség, önkifejezés növelése.

Tanulási módszerek elsajátítása – alkalmazása:

Könyvtárhasználat – dokumentumismeret:

Általános iskola: Általános iskola: Tanulási módszerek a kollégiumban: egyéni tanulás, tanulás a közösségben, Könyvtárhasználati ismeretek. Könyvek, szótárak, lexikonok segítő tanulás, ellenőrzés. használata. Könyvtári foglalkozás – gyakorlati – Tanulási technikák, módszerek: értő olvasás, lényeg kiemelése, vázlatkészítés. Különböző témák feldolgozása, - könyvtárhasználati módszerekkel. A megfelelő módszer kiválasztása tantárgyspecifikusan. A tanulás egyéb feltételei: motiváció, időkeret – időbeosztás, tanulási sorrend. Sajátos igényű tanulók (enyhe fokban sérült értelmi Egyéni sajátosságok a tanulásban, azok figyelembevétele. fogyatékosok): Könyvtárhasználati technikák – könyvtár megismerése. Sajátos igényű tanulók (enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok): A megfelelő egyéni módszer kiválasztása segítséggel. Napi rendszeres felMire valók a könyvek? készülés, segítés fontossága. Egyéni foglalkozás. Ellenőrzés. Értő olvasás. Könyvfajták – használatuk. Kifejezőkészség fejlesztése, kialakítása. Gyakorlati foglalkozás. Diákok alapos megismerése. Kérdőív kitöltése. – Ált. Isk. Tanulási módszerek – előadás, beszélgetés, Könyvtárismereti óra- mindkét iskola Tanórákon a tanulók megismerése. – Speciális Iskola. tanácsadás – Ált. isk. tanulóinak Hogyan tanuljunk? – beszélgetés – Sajátos igényű tanulók (enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok) Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása: A kollégiumi tanulás jellemzői. Tanulási módszerek a kollégiumban: tanulószobai tanulás, egyéni tanulás, csoportos tanulás, tanulópárok, segítő tanulás – nevelő segítségével – tanulás a közösségben. Módszerek alkalmazása: személyiségtípus, tantárgy és helyzetspecifikusan. Tanulási szokások alakítása, korrekciója. Tanulást segítő funkciók fejlesztése: gondolkodásfejlesztés, emlékezetfejlesztés, koncentrációfejlesztés, bevésésfejlesztés, ismétlés, gyakorlás, lényegkiemelés, vázlatírás, kifejezőkészség fejlesztése. Ellenőrzés – önellenőrzés. Hiányzás utáni pótlás. Önművelés. Dolgozatra, felelésre, beszámolóra való felkészülés módszerei. Vizsgákról szakmai vizsgákra, érettségi vizsgára való felkészülés Felvételi, továbbtanulási lehetőségek – követelményrendszere. 10. évfolyam – a tanév során 3 9. évfolyam, - a tanév során 4óra: óra:

Könyvtárhasználat – dokumentumismeret:

-

Fejlesztési követelmények 9-14. Évfolyamon: A kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembevevő, egyénre, csoportra szabott hatékony tanulási módszer, tanulási eljárások megismerése. Időbeosztás, fontossági sorrend felállítása. Tanulási motiváció, tanulási cél fejlesztése, kialakítása. Értő olvasás, szövegértelmezés, kifejezőkészség, fogalmazókészség fontossága, fejlesztési módszerei. Lényegkiemelés, vázlatírás módszerei, fontossága Általános, specifikus, szelektálni képes tanulási módszer kialakítása. A tanulást segítő eszközök használata: Könyvtárhasználati ismeretek. Információhordozók használata.

Könyvtárhasználat és dokumentumismeret módszereit diákjaink az iskolai órákon nyelv és kommunikáció, tánc és dráma, informatika órákon már elsajátították, - itt a kollégiumban ezeket az ismereteket a napi felkészülésükhöz, nyelvvizsgára, érettségire, felvételire való felkészüléskor használják. Helye: kollégiumi könyvtár Középiskolai számítástechnika terem Informatika-szakkör

11. évfolyam – a tanév során 3 óra:

Kollégiumi tanulás (előadás)



Tanulási módszerek (előadás)



Tanulási módszerek felmérése – kérdőív

Tanácsadás – személyiség és tantárgy specifikusan

Tanácsadás – személyiség és tantárgy specifikusan

12. évfolyam – a tanév során

1óra

Módszerek alkalmazása, tanácsadás . 12.év

13-14. évf. a tanév során 1 óra

220

6.5. számú melléklet (Kollégium) Tanácsadás

Módszerek alkalmazása Tanácsadás

221


8.

Énkép, önismeret; pályaválasztás Általános iskola: Ki vagyok én? - az emberi tulajdonságok – személyiség jellemzői, Általános iskola: - a családi, az iskolai és a - önismereti készségek és képességek kollégiumi közösség jellemzői, alakítása, fejlesztése - önismeret - az ember külső és belső tulajdonságai - alapvető magatartási szabályok, - testi, lelki, szellemi illem, viselkedés, - értelmi képességeink – adottság, - kötelességek, jogok., gondolkodás, intelligencia – - becsületesség, egymás segítsége, - érzelmeink és indulataink – félelem, - értékek felismerése, harag, agresszió, öröm, szeretet osztályozása, elfogadása - belső mozgatóerők – életösztön, - érdeklődés – pályaválasztás – biztonság, értelem, szeretet, becsület – továbbtanulás. - jelenségek értelmezése helyzetgyakorlatban, irodalmi művekben. Sajátos igényű tanulók (enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok): emberi tulajdonságok. Jó és rossz tulajdonságaink. Milyen vagy? Emberi tulajdonságok értelmezése, Sajátos igényű tanulók (enyhe fokban azonosítása helyzetgyakorlatban, irodalmi sérült értelmi fogyatékosok): művekben. - jó és rossz emberi tulajdonságok - milyen vagyok ?, - alapvető illem és magatartási szabályok, - viselkedés egyes helyzetekben.

Az egyén és társadalom Általános iskola: - az egyén helye a társadalomban. – egyén, család, közösség. - Társadalmi elvárások. Viselkedés. - Hogyan éljünk, viselkedjünk? - Viselkedési szabályok közlekedéskor, vásárláskor.

Pályaorientáció – továbbtanulási lehetőségek Általános iskola: - iskolaválasztási lehetőségek. - Képesség és iskolaválasztás. - Tanácsadás az iskolaválasztásban. - Mi érdekel? Kedvenc érdeklődési terület

Sajátos igényű tanulók (enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok): Sajátos igényű tanulók (enyhe - egyén, család, fokban sérült értelmi fogyatékosok): közösség. - továbbtanulási lehetőségek. - Hogyan viselkedjünk - Hogyan válassz iskolát? különböző helyeken. - Rátermettség – érdeklődés. - Gyakorlat szerzése /teszt/ helyzetgyakorlatok során.

Ki vagy Te? – előadás, beszélgetés-

Helyed a társadalomban. Előadás- beszélgetés

Milyen iskolát válassz? Beszélgetés -

Tulajdonságaid – beszélgetés - filmvetítés -

Társadalom szó értelmezése – helyed a társadalomban.

Merre tanulj tovább?

222


Középiskola: - Emberi tulajdonságok – azok mérlegelése, elemzése. - Erkölcs, illem, szemérem, viselkedés. - Kapcsolataink-vonzások és taszítások, egymás tisztelete. - Egymás elfogadása – megértése - Önismeret – önértékelés – felelősség – becsület - Viselkedés bizonyos helyzetekben - Továbbtanulás – pályaválasztás - Képességek ismerete a továbbtanuláshoz, iskolaválasztáshoz. - Társadalmi elvárások, kötelességek. - Szakma – munkába állás – munkahelyi elvárások - Munkaerő – piaci lehetőségek. - Megjelenés – divat – különböző emberi csoportok.

-

-

-

-

Ki vagyok én? Pályaorientáció Énkép – személyiségvonások – jellem – illem – megjelenés – magatartás – viselkedés. Kapcsolatok – család – barátság – egyéb kapcsolatok. Egymáshoz való viszony – rokonszenv – Az eredményes pályaválasztás ellenszenv – őszinteség –hazugság, pszichés összetevői. alkalmazkodás, önállóság, előítélet, - a pályaválasztáshoz nyitottság, igazságosság, körültekintés. szükséges tájékozódási Megnyilvánulások – viselkedés. eszközök. Nemiség, szerelem, házasság, barátság. - Az álláskeresés Férfi – nő kapcsolat. folyamata, technikái. Értékek, értékrendek, erkölcsi - Hivatás – hivatástudat. tulajdonságok. - Miért fontos az Egymás elfogadása – egymás mellett élés élethosszig tartó szabályai. tanulás? Emberi megnyilvánulások értelmezése, elemzése – az életből v. egy film megtekintésén keresztül. Kutatómunka a könyvtárban – téma: személyiségtípusok.

9. é 3 ó./ tanév

10. é 3ó/ év

Emberi tulajdonságok

Emberi tulajdonságok teszt, kérdőív

Értékek, értékrend, erkölcsi tulajdonságok Pályaválasztás lehetőségei

11. é. 4ó/év

Személyiségtípusok, kutatómunka Megnyilvánulások viselkedés Emberi megnyilvánulások Erkölcsi normák egy film tükrében változásainak megismerése A pályaválasztáshoz csoportos gyűjtőmunka továbbtanuláshoz szükséges tájékozódás Továbbtanulásod…

Egyén és társadalom - Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. - Értékek, értékrend, erkölcsi tulajdonságok. - Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük v. mellettük. .- Erkölcsi normák változásainak megismerése. - gyűjtőmunka könyvtárban, interneten, csoportos kutató – és projektmunka.

12.é 3ó/ év Ki vagyok én? Önismeret kérdőív Viszonyod, viselkedésed a hétköznapokban Álláskeresés technikái folyamata

13-14. é 2ó/ év Beszélgetés az emberi tulajdonságokról

Munkába állás érvényesülés

223


6.4. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra MINDENNAPOK MŰVÉSZETE

EURÓPAISÁG Fejlesztési követelmények 1-8 Évfolyam  Ismerje meg a kollégista az Európai Unió történetét, főbb     

európai kulturális hagyományokat, legyenek nyitottak más Európán kívüli kultúrák iránt is. Kapcsolódjanak be a kollégiumi kulturális, művészeti tevékenységekbe, Ismerjék fel az alapvető művészeti ágakat, ismerkedjenek meg a művészeti ágak alkotásaival. Alakítson véleményt a művészeti alkotásokról. Fejlessze ízlését., Vegyen részt valamilyen alkotókör munkájában. Ismerje a könyvtár működését., az ottani viselkedésformát. Ismerje és használja a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Tegyen kísérletet a világban történt események megértésére

      

Európai kulturális hagyományok Mit jelent Európainak lenni? Az Európai Unió kialakulása. Az Európai Unió tagállamai. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz

   

Mi a szép? Mi a divatos? Mi az ízléses? Mi a művészi? Ismerkedés környezetünk használati tárgyaival, műalkotásaival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Szabadidő- tervezés. Zenehallgatás. Színház v. múzeumlátogatás.

1. foglalkozás: Az Európai Unió kialakulása, tagállamai. EURÓPAISÁG  

Fejlesztési követelmények 9-14-ig évfolyam:  Ismerjék meg a kollégisták az Európai Unió kialakulásának történetét, alkotmányát, intézményrendszerét.  Ismerjék meg hazánknak az Unióban betöltött szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását lehetőségeit .  Érdeklődésüknek megfelelően ismerkedjenek meg minél több műalkotással..  Alkossanak. Alakítsák ki saját véleményüket, ízlésüket.  Ismerkedjenek meg népi kultúrákkal, a népművészettel, a hazánkban élő kisebbségek néphagyományaival.  Számítástechnikai ismeretek gyakorlása, fejlesztése.  Fejlesszék idegennyelvi tudásukat.  Ismerjék meg az Unión belüli továbbtanulási, munkavállalási, egyéb lehetőségeket





Az Európai Unió működése, alkotmánya, főbb szabályai. Magyarország Unióban betöltött szerepe, helye, lehetőségei. A csatlakozás hatásai.

   

10. évf.

Látogatás a múzeumba. Műelemzés.

Magyarország Unióban betöltött szerepe gyűjtőmunka

Csop.munk.:Makett készítés v. Kutatómunk.Kult.hagyomán yok. Kiselőadás összeállítása az Európai Unióról

Fellépés a KI MIT TUDON. Egyéni ízlés, közízlés, művészi ízlés. Egy alkotás készítése – bemutatása.

     

A kollégium külső és belső terei. Éneklés, zenélés. Részvétel közös produkciókban. Irodalmi alkotások. Kollégiumi hagyományok. Ünnepek megtartása.

    

-A magyar és az egyetemes kultúrtörténet értékeinek megismerése. Alkotóköri, önképzőköri alkotások. Ismeretterjesztő előadásokon való részvétel. Műveltségi játékok, vetélkedők. - Diáklevelezés.

AZ ALKOTÁS ÖRÖME

11. évf.

Színházlátogatás.

   

Napi szintű tájékozódás és beszélgetés a világban történtekről. Hírközlő média figyelése. A könyvtárkultúra megismerése. INFORMATIKAI ISMERETEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása



A magyar és egyetemes kultúra. Európai kulturális hagyományok.

12. évf.

Előítélet. Tetszés. Divatok – hóbortok. Bemutató helyzetgyakorlatokon keresztül. Színház v. koncert látogatás.

Egy neves magyar személyiség életpályájának, munkásságának bemutatása – csoportmunka a Net segítségével.



EGYETEMES MŰVELTSÉG

 Tudatos térformálás, lakberendezés. Művészi alkotások létrehozása.

A GONDOLATOK KÖZLÉSE

2. foglalkozás: Látogatás a helyi könyvtárba – beiratkozás.

1. foglalkozás: Látogatás a helyi múzeumba.

MINDENNAPOK MŰVÉSZETE A művészet és a valóság. Az egyéni ízlés, a közízlés, a művészi ízlés. Az esztétikum.  Előítélet, divatok – hóbortok.  Kiállítás látogatás. Műelemzés. Kulturális eseményeken való részvétel.

9.évf.

A MŰVELTSÉG ÉRTÉKE

AZ ALKOTÁS ÖRÖME

13.14.évf.

Ízlésvilágom – esszé. Színházlátogatás.. Önkifejezés: versírás, festés, novellaírás, blogkészítés.

224


225


6.5. Környezettudatosság Fejlesztési követelmények 1- 8. Évfolyam:  Váljon a kollégista érzékennyé környezete iránt.  Ismerje meg a környezet sajátosságait.  Vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat.  Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését.  Óvja környezete értékeit, másokat is erre buzdítson.  Éljen környezetkímélő életmódot, másokat is erre ösztönözzön.

Környezetünk állapota      

A kollégium külső és belső környezete. Élő környezet alakítása, védelme, növények-, kertgondozás, faültetés, madarak etetése, védelme. A kollégium működése és környezetvédelem. Környezetbarát termékek. Hulladék kezelése. Vásárlási, fogyasztási szokásaink. Igények és szükségletek.

Beszélgetés a végén rajzkészítés: Környezetvédelem. Környezettudatos élet. Hulladékkezelés. Környezetbarát vásárlás, fogyasztási szokás.

Közös felelősségünk

 

Környezetvédő tevékenységek végzése: környezettakarítás, parkosítás, faültetés. Veszélytérkép készítése: hol vannak környezetünkben problematikus, szennyezett helyek. Védelemre, megőrzésre érdemes helyek.

Gyakorlati tevékenység- Csoportok szerinti elosztásban: 1. kollégium udvarának rendezése – gereblyézés, seprés, fűnyírás- gyűjtés, 2. faültetés, 3. virágágyás készítése.

226


KÖRNYEZETÜNK ÁLLAPOTA       Fejlesztési követelmények 9-14-ig évfolyam:  Váljanak a kollégisták érzékennyé környezetük állapota iránt.  Ismerjék fel a környezetszennyező anyagokat.  Tudatosan a környezetbarát szempontokat figyelembe véve alakítsák a kollégium külső és belső környezetét.  Váljék alapelvükké a környezetvédelem.

 

KÖZÖS FELELŐSSÉGÜNK

Környezetünk változása. Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származnak a környezeti változásokról? Hogyan változik környezetünk élővilága? Hogyan változott életünk minősége. Javulás és romlás. Föld mint globális rendszer. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák? Ki a felelős? Mit tehet az egyén? Környezetvédelem. Ismerkedés nemzeti parkjainkkal, a világörökség értékeivel.

9. évfolyam: Csoportmunkák: Környezetszennyezés. Ennek hatása életünkre. Megelőzés, elhárítás. Környezettudatosabb élet.

Jövőkép ábrázolás – esszé Bemutatás Megbeszélés, vita. Tanácsadás.

  

Átgondolt, felelősségteljes döntéshozatal. Felelősségvállalás a kollégium környezetének állapotáért. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás. Jövőtervezés. Lehetőség és cselekvés. Mit tehetnék és mit teszek? Mi befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem a jövőmet?

10. évfolyam:

11. évfolyam:

12. évfolyam:

13. 14. évfolyam:

Globális környezeti problémák bemutatása. Megelőzésük.

Hogyan változott életünk minősége? Javulás és romlás mérlege. Csoportmunka

Környezetszennyezés. Hogyan változott életünk? Javulás és romlás mérlege. Környezetvédelem. - bemutató film – Beszélgetés, vita.

Nemzeti parkjaink. Kiselőadás készítése illusztrációval. Bemutatás.

Faültetés – kertépítésudvarrendezés Csoportmunka.

Mit tehetnék és mit teszek jövőm formálása érdekében? Beszélgetés, vita, okfejtés.

Környezetbarát termékek. Környezettudatos vásárlás. Mit jelent ez? Beszélgetés.

Környezetvédelem tervezem a jövőmet? Cikkírás

Hogyan Beszélgetés

227


6.6. Testi és lelki egészség Fejlesztési követelmények 1-8. Évfolyam - Sajátítsa el az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, a kollégiumban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismerje és kövesse az illemszabályokat. Ismerje fel és kerülje el a környezetében a veszélyeztető tényezőket. Rendelkezzen empátiával embertársai iránt. Ismerje és gyakorolja a felelősség, a döntés fogalmát, ezek jelentőségét, Alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Fogadja el a nemzeti vagy etnikai, kisebbségi azonosságtudat létét és a másságot. Életkorának megfelelő szinten ismerje meg a kapcsolatépítés kultúráját.Alakítsa ki a zemélyiségének megfelelő humánus magatartást az önkritika és a környezeti visszajelzések egységébe. Találja meg az egyéniségének megfelelő helyet a csoportban. Ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét Ismerjék meg az alapvető emberi és szabadságjogokat, kötlezettségeket. Ismerjék fel a súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához tudjjanak segítséget kérni. Ismerje a különböző tisztségeket megbízatásokat, azokkal együttjáró felelősséget. Legyenek tisztában azzal, hogy a vállalt feladatok felelőséggel járnak. Legyen jártassága az egyszerű háztartási eszközök célszerű használatában. Tudjon gazdálkodni élethelyzeteinek megfelelően.

TÁRSAS KAPCSOLATOK

ÉLET A KOLLÉGIUMBAN

TESTI LELKI EGÉSZSÉGÜNK

Balesetek, veszélyhelyzetek elkerülése. Személyi higiénia. A helyes testápolás elsajátítása. Egészséges napirend összeállítása. Testi és lelki változások a serdülőkorban. A serdülő lányok és fiúk testi, lelki, érzelmi, különbségei és hasonlóságai. Beszélgetés a kamaszkorban átalakuló kapcsolatokról. Szeretetről és szerelemről. A növekedésből adódó változások, a tartáshibák korrigálása. Az egészséget károsító szokások veszélyei. virtuális világ hatása a viselkedésre, életmódunkra. -

-

-

Beszélgetés kapcsolatépítés, közösségépítés. Az érthető közlés megtanulása. Figyelem másokra. Konfliktuskezelés: a problémák megoldásának módszerei, döntéshozatal. Mások elfogadása, a másság elfogadása. Tematikus beszélgetések, közösségépítő drámajáték. Segítség kérése, segítség nyújtása.

-

-

-

Konfliktuskezelés:A problémák megoldásának módszerei, döntéshozatal. Mások elfogadása. A másság elfogadása.

Helyem a kollégiumban. Ismerkedés a kollégium szociokulturális környezetével. Közösségi szerepek vállalása. Önálló feladatok elvégzése. Önértékelés, értékelés. Veszélyes helyzetek felismerése, megoldása: kiben bízhat, kihez fordulhat problémáival, kitől kérhet tanácsot, segítséget? Jogok, kötelességek, kötelezettségek, felelősség. A diákönkormányzat munkája. Többségi és kisebbségi helyzetek a mindennapi életünkben. Kapcsolatok a fogyatékkal élő embertársakkal.

Helyem a kollégiumban – beszélgetés Fogalmazás írása: Helyem a kollégiumban címmel.

Személyi higiénia. A helyes testápolás elsajátítása. Egészséges napirend összeállítása.

Balesetek, veszélyhelyzetek elkerülése.

228


TÁRSAS KAPCSOLATAINK

Fejlesztési követelmények 1-14. Évfolyam: -Legyen alapvető ismeretük az emberi szervezet működéséről, a testi és lelki fejlődés és változás természetéről. - Ismerjék fel az egészséget fenyegető tényezőket, betegségeket. Tudjanak a balesetek megelőzésének módjairól. Ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzési lehetőségeit. Legyenek tisztában, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális képessége. Rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, családi életre. Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, jártas használatában. Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje meg a takarékosság – takarékoskodás alapvető technikáit. Tudja szabadidejét munka és szabadidejét tudatosan megszervezni. Váljék igényükké környezetük tisztántartása, szépítése. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok hasznáról.

- Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése. Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Érdekütköztetés módjai. Emberi játszmák elemzése. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, családi élet szervezése.

Konfliktuskezelés, válságkezelés egy film tükrében.

ÉLET A KOLLÉGIUMBAN -

-

Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért. Szabadidő – tervezés, szervezés.

TESTI LELKI EGÉSZSÉGÜNK -

Együttélés a kollégiumban: kapcsolatépítés, harmonikus kapcsolatok. Napirend, szabadidő- tervezés- szervezés.

A betegségek megelőzése, betegápolás. Környezetünk, a háztartás egészséget fenyegető veszélyforrásai. Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat. Rekreáció, séták, kirándulások. Kondicionáló tornák, tánc. Szekszuális felvilágosítás. Függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése.

Betegségek: jellemzői, megelőzése, betegápolás. Alapvető elsősegélynyújtási ismeretek.

Közös séta v. kirándulás.

229


6.7. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam: -

-

-

-

-

-

Ismerje, fogadja el és kövesse a kollégista diák az alapvető illemszabályokat és a kapcsolatteremtés elfogadott normáit, vegyen részt környezetében ilyen szabályok értelmezésében, alakításában. Legyen képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismerje meg a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat is, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Vállaljon feladatokat a közösségben. Legyen tisztában a vállalt feladatok céljával, tartalmával, felelősségével, legyen képes hiteles önértékelésre, mások igényes értékelésére. Törekedjen a klonfliktusok feloldására, alkalmazza akonfliktuskezelési technikákat. Tartsa tiszteletben, hogy környezetében eltérő nemzetiségi és etnikai kisebbségi azonosságtudattal és kulturális szokásokkal is élhetnek mások. Ismerkedjen az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel, éd sz őket megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel.

Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam: -

Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék

Én és a család

-

A család története. Családfa készítése, családi történetek gyűjtése. A család szerkezete, típusa, működése. Szerepek és szabályok a családban Saját tapasztalatok feldolgozása: beszélgetések, szituációs játékok vita segítségével.

Család - kis csoportokban történő munkálkodás -

Én és a család

A kollégium és az iskola -Jogok és kötelességek - A kollégiumi és iskolai közösség írott és íratlan szabályai, törvényei, azok megismerése, megvitatása. -

-

Alapvető illemszabályok. Szociális készségek: empátia, Kooperáció, kommunikáció.

- Csoportépítő szituációs játékok.

A társadalom - A másik ember megismerése. – Többségi és kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. – Alá – és fölérendeltségi kapcsolatok. - Irodalmi példák és saját élmények földolgozása különböző kifejezési formák segítségével.

Kollégium és az iskola - kis csoportokban történő munkálkodás -

A kollégium és az iskola

A háztartás

A társadalom

-

Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák: teafőzés, melegítés, hidegételek készítése. Családi kiadások tervezése, kalkuláció, vásárlás, pénz beosztása. A szükséglet és kínálat megbeszélése. A reklámok üzenete.

Háztartás - kis csoportokban történő munkálkodás -

A háztartás

230

5. számú melléklet (Kollégium) -

-

ismeretekkel a társadalmi normákról. Sajátítsa el az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, a kollégiumban, abban a közösségben amelynek tagja. Legyen kultúrált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésben. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társaskapcsolatot . Ismerje alapvető jogait és kötelességeit. Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, tudjon kultúráltan fellépni maga és társai érdekeinek védelmében. Gyakorolja a kollektív döntések felelősségéből adódó kötelezettségeket.

-

-

Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma –feldolgozás , megbeszélés. A család szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szerepe az emberi életben. Irodalmi, művészeti, filmes, tévés példák, És saját tapasztalatok feldolgozása írásban.

-

Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi – nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban – feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségévelA férfi – nő kapcsolata ma – beszélgetés, vita.

-

-

-

-

-

A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana. A társadalmi érintkezések különböző formáinak ismerete és alkalmazása. Az egyén helye az iskola, kollégiumi közösségben. Az iskola és a kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése. A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségben.

-

-

-

-

Magánérdek, csoportérdek, közérdek. Társadalmi normák, csoportnormák: beilleszkedés és autonómia. Az egyén jogai. Az alkotmány, a hatalommegosztás, a politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok. Információk gyűjtésekönyvtárban, illetve sajtóból és médiából – feldolg.,elemzés. A demokratikus állam működésének főbb elemei : a választási rendszer, helyi önkormányzatok, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, fegyveres testületek. Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok segítségével: sajtó - és médiaanyagok. Az agresszió háttere, formái, elutasítása.

-

Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikai fortélyok: teafőzés, melegítés, hideg ételek készítése. Családi költségvetés készítése. Vásárlás. Szükséglet és kínálat megbeszélése A reklámok üzenete.

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13.14. évfolyam

Csoportos foglalkozás: A család, és háztartás témakörök szerinti feldolgozás.

Egy film megtekintésén keresztül a barátság szerepe az emberi életben. Megbeszélés, beszélgetés.

Egy film keretén belül az agresszió, annak formái, elutasítása. Beszélgetéssel, vitával.

Egy család mindennapjai a mai társadalomban.beszélgetés.

A kollégium és az iskola – beszélgetés: szerepe, funkciói, működése, szabályai, törvényi szabályozás stb.

Élet a mi kollégiumunkban. Egyéni szituációk, alkalmazkodás, szabályok, jogok, kötelességek. Beszélgetés, vita, érvelés, szituációs játékok.

Férfi- nő kapcsolat, szerelem, védekezés formái. Szerelem változatai a különböző kultúrákban. Felvilágosítás, beszélgetés, egyéni tanácsadás.

Kis csoportokban történő kutatómunka, feldolgozás: 1. Társadalmi normák, elvárások, jogok, kötelességek. 2.Alkotmány, hatalommegosztás, politikai pártok. 3.Az önkormányzatok feladatai.

Sajtó és médiaanyagok segítségével, kis csoportokban: a mai társadalmunk bemutatása

Kutatómunka.: A demokratikus állam működésének főbb elemei címmel. Törvényhozás, választási rendszer, kormány, igazságszolgáltatás, pártok.

Nemiség, szerelem, házasság, társismeret, házasság. Beszélgetés.

Színházlátogatás Családom és háztartásom Csoportmunka keretén belül bemutatás: esszé, makett, helyzetgyakorlat, film stb.

Főzés.

231


6.8. Hon- és népismeret Helyismeret, helytörténet

Múltismeret, hagyományok -

-

HON – ÉS NÉPISMERET Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyamig: Ismerje lakóhelye és Magyarország népi hagyományait. Legyen nyitott más népek kultúrája iránt. Ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek, kisebbségek élnek. Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság szimbólumait.

-

-

A kollégium közvetlen környezete. Tájékozódási gyakorlatok, egyszerű térképvázlatok készítése. A település kulturális, gazdasági, történelmi nevezetességei. Helytörténeti gyűjtőmunka. A legfontosabb nevezetességek bemutatása: élőszóban, rajzban, fotón.

-

-

A kollégium közvetlen környezete .Anyaggyűjtés, felmérés, térképkészítés.

Nemzetünk történelmének legfontosabb helyszínei. Néhány helyszín megismerése, bemutatása, szóbeli, képes, írásos anyag segítségével, v. kirándulás keretében. A múzeumlátogatás kultúrája. A magyarság hagyományainak megismerése múzeumi anyagok: skanzen, tájház, néprajzi, helytörténeti gyűjtemény és feldolgozások segítségével. Választott népi hagyomány megelevenítése: népdalok, gyerekjátékok, szokások, kézművestechnikák.

Kirándulás Ópusztaszerre.: Nemzetünk történelmének legfontosabb helyszínei. Múzeumlátogatás A magyarság hagyományainak megismerése. - Magyarország nemzetiségei.

Szimbólumok

-

Nemzeti ünnepeink. Részvétel ünnepeinken. Címerünk, zászlónk eredete. A himnusz, a Szózat ismerete.

Jelenismeret

- Magyarország nemzetiségei. Magyar nemzetiségek a határon túl. Anyaggyűjtés a magyarországi és a határon túli magyar nemzetiségekről. Tájékozódás a térképen. A diákönkorrmányzat munkájának megismerése.

Nemzetiségi kollégiumok kapcsolata anyanyelvi területekkel

-

Részvétel a március 15-ei ünnepségen.

232


Helyismeret, helytörténet

Múltismeret, hagyományok -

-

-

-

A település v. a környező tájegység története, felfedezése, könyvtári dokumentumok segítségével. A település történetének főbb korszakai, ezek időbeli elhelyezkedése. A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális, ,sport intézményeinek megismerése. Kulturális programok tervezése.

Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyamig: A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak: magyar irodalom, történelem, hon- és népismeret, nyelv, mozgókép, médiaismeret, földünk és környezetünk ismeretköreinek szintetizálását, az ott tanult ismeretek más szempontú 9. évfolyam felhasználását. A feldolgozás során a tanulók váljanak nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, tegyenek szert az együttműködés képességére, ill. az önálló munkára. Erősödjön bennük saját népük, Kutatómunka: A település történetének kultúrájuk értékeihez való kötődés, feltárása - kis csoportos feldolgozás ismerjék meg azok értékeit, kiemelkedő személyiségeit. -

-

-

-

-

-

Magyarország és Európa a múltban. A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei. A határon kívül élő magyarság jellemzői a XX. Században. -A nemzeti és etnikai kisebbségek a magyar társadalomban. Az anyaország, ill. az anyaországon kívül élő nemzeti kisebbségek jellemzői. A témák megvitatása szociográfiai művek v. filmek segítségével.

10. évfolyam Gyakorlati feladat: A település igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális, sport Intézményeinek bemutatása. A médiaismeretek tükrében

Nemzeti kultúránk

Jelenismeret -

-

-

-

A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a kollégiumi programokban és a diákönkormányzati munkában. A gyermeki jogok, diákjogok, az alapvető emberi jogok. Háttéranyag gyűjtése. Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek. A határon túli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. Nemzeti és etnikai kisebbségeink, migráns csoportok jellemzői, helyzete._ asszimiláció, integráció, szegregáció – Médiaanyagok elemzése a témával kapcsolatosan. Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban.

11. évfolyam

A kollégiumi őszi sportnap megtervezése .A lebonyolítás segítése.

-

A nemzeti kultúra kincseinek megismerése. A népművészet megismerése. Ismerkedés a néphagyományokkal. Kézműves, iparművészeti alkotó technikák kipróbálása. Pályázatírás, pályázatban való részvétel.

12. évfolyam

Kulturális programterv készítése - csoportmunka

A kollégium szervezeti felépítése. Programtervezés.

tükrében – megbeszélés, vita. A nemzeti és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. Kiselőadás készítése A határon túli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. – beszélgetés, vita. Nemezelés

Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével: Gyermeki jogok, a diákjogok .címmel.

Egy nemzeti park bemutatása.

Médiaanyagok gyűjtése, esetleges személyes tapasztalatok a határon belüli és határon túli magyarság helyzetéről, életéről. .Az Európai Unió hatása országunk életére. Tájékozódás, beszélgetés. Kézműves és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása, egyszerű tárgyak készítése. – kézművesfoglalkozás. A készített művek kiállítása

.Nemzeti és etnikai kisebbségek. – egy film Csoportmunka: A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő képviselőinek, ill. eredményeinek bemutatása.

13. 14. évfolyam

Emberi jogok - beszélgetés Látogatás a helyi néptáncestre Látogatás a helyi néptáncestre

233


6.9. Szabadidős foglalkozások szervezése ISKOLATÍPUS:

KULTURÁLIS FOGLALKOZÁSOK: Teszt kitöltése, -érdeklődési kör c. Megbeszélés az ebben a témakörben megtartandó foglalkozásokról.

Melegszendvics készítése, -az ezzel kapcsolatos gasztronómiai szokások OKTÓBER HÓ receptek gyűjtése. Hozott anyagból, tankonyhán. KÖZÉPISKOLA Rajz és Festmény készítés, Téma: Nyár… Filmklub Megbeszélés az ebbe a témakörbe tartozó foglalkozásokról. OKTÓBER HÓ ÖNARCKÉP RAJZOLÁSA. Kókuszgolyó készítése. ÁLTALÁNOS Közös esti játék. ISKOLA: Filmklub OKTÓBER HÓ Mit csinálunk a kulturális foglalkozáson? SAJÁTOS Önarckép. IGÉNYŰ Kókuszgolyó készítése. TANULÓK Közös esti játék. (ENYHE FOKBAN SÉRÜLT ÉRTELMI filmklub. FOGYATÉKOSO K):

EGYÉNI TÖRŐDÉST, EGYÉNI ELBESZÉLGETÉST BIZTOSÍTÓ FOGLALKOZÁSOK:

KOMMUNIKÁCIÓS FOGLALKOZÁSOK:

SPORTFOGLALKOZÁSOK :

Megbeszélés az ebben a témakörben megtartandó foglalkozásokról. Beszélgetés a kollégiumi szokásokról, tevékenységi területekről. Bemutatkozás gyakorlása.

Erőnlétfelmérés. Futás, felülés, fekvőtámasz. Eredménye a faliújságra kiteendő. – DÖK feladata.

Megbeszélés. Ismerkedés. Első beszélgetés. Teszt kitöltése, - családi, otthoni helyzet, - szabadidő eltöltése.

Egy kiválasztott cikk elolvasása, megvitatása. Ismerkedés. Beszédkészség felmérése.

Futballmeccs

Jelentkezés alapján beszélgetés.

Viselkedésformák. Személyiségtípusok. identitás

Kosárlabdamérkőzés

Tanárhoz fűződő viszony. Kollégiumi viselkedés Megbeszélés az ebbe a témakörbe tartozó foglalkozásokról. Beszélgetés a kollégiumi szokásokról, házirendről. Bemutatkozás. Ebédlői viselkedés.

Asztalitenisz és biliárdverseny. ERŐNLÉT FELMÉRÉSE

Séta a városban. Tollaslabdaverseny. Hogyan viselkedj a nagyobb diákok jelenlétében? Ugrálókötélverseny.

Jelentkezés alapján beszélgetés. Vagy. Meghívásos beszélgetés. Jelentkezés alapján beszélgetés. Személyiségteszt játékos formában. Egyéni elbeszélgetés, - jelentkezés alapján. Nevelő által meghívásos beszélgetés. Nevelő által meghívásos beszélgetés.

Beszélgetés: mit csináltatok a nyáron?

Séta a városban.

Jelentkezéses beszélgetés. V.: Ifjúság védelem téma megbeszélése

Kollégium bemutatása, - sétával egybekötve. A középiskolások részének megmutatása.

Udvari játékok.

Egy kiválasztott diákkal beszélgetés.

Bemutatkozás. Ebédlői viselkedés. Hogyan viselkedj a kollégiumban? Ne féljetek a nagyobb diákoktól. Beszélgetés.

Séta a városban. Tollaslabdaverseny. Labdapattogtató verseny.


Beszélgetés: mit csináltatok nyáron?

Séta a városban.



234


ISKOLATÍPUS:

KULTURÁLIS FOGLALKOZÁSOK: INTERNETEZÉS A KÖNYVTÁRBAN.

NOVEMBER HÓ

FOLYÓIRATOK OLVASÁSA. Beszélgetés.

Kedvenc könyved. – részlet KÖZÉPISKOLA felolvasás.

Filmklub.

NOVEMBER HÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA:

Könyvtári foglalkozás. Egy történet felolvasása megbeszélése. A történet alapján a kedvenc részed, vagy szereplőd rajza. Látogatás a helyi múzeumba. Filmklub.

NOVEMBER HÓ

Könyvtári foglalkozás. Kedvenc könyved. Egy szép történet felolvasása, megbeszélése.

SAJÁTOS IGÉNYŰ TANULÓK (ENYHE Rajz: kedvenc mesehősöd. FOKBAN SÉRÜLT Rajz; családrajz ÉRTELMI FOGYATÉKOSO Filmklub. K):


SPORTFOGLALKOZÁSOK:


Ízlés. Egyéni ízlés. Közízlés. – beszélgetés.

KONDITEREM.


Bemutatkozás felvétele videokamerával. A felvett „anyag” megbeszélése, elemzése.

Futballmeccs.

Meghívásos beszélgetés. – problémás diák meghívása.

Kollégium helyiségeinek megtekintése, - miért fontosak a szabályok? Beszélgetés.

Kosárlabdameccs.

Meghívásos beszélgetés.

Tv bemondó vagy. – szövegek felolvasása. Egyéni stíluskeresés.

AEROBIK a játékteremben.

Meghívásos beszélgetés.

Viselkedés az utcán, boltban.

Futóverseny.

Egy tanuló megismerése beszélgetés útján.

Mit írnak az újságok? Diáklapok.

Udvari játékok.

Egy csoporttag, akinek láthatóan gondja van, - meghallgatása. Tanácsadás.

Egy cikk felolvasása, megbeszélése.

Asztalitenisz-verseny.

Egyéni elbeszélgetés.

Miért fontos a környezetünk rendje? – beszélgetés.

Udvari játékok.


Viselkedés utcán, boltban.

Udvari játékok. Futóverseny.

Egyéni elbeszélgetés. Szintfelmérés.

Születési időd gyakorlása. Beszélgetés a családról.

Udvari játékok.

Egyéni elbeszélgetés. Szintfelmérés.

Kedvenc időtöltésed. Beszélgetés.

Udvari játékok. Labdapattintóverseny.

Egyéni elbeszélgetés kiválasztás alapján.

A film megbeszélése.

Udvari játékok.

Közös beszélgetés. Milyen itt lenni a kollégiumban?

235


ISKOLATÍPUS:

KULTURÁLIS FOGLALKOZÁSOK:


Tortasütés Hazánk tortakülönlegességei. – Karácsony előtti és karácsonyi Kutatómunka, receptgyűjtés – szokások, hagyományok.

DECEMBER HÓ



Darts-verseny

jelentkezés alapján beszélgetés.

Karácsonyi képeslapkészítés. Adventi koszorú készítése.

Asztali etikett. Viselkedés családi összejövetelen. Társasági viselkedés.

Asztali foci verseny.

meghívásos beszélgetés.

Filmklub

Ajándékozás. – beszélgetés

Biliárdverseny.


Terem díszítése télapóra.

Karácsony előtti és karácsonyi szokások.

Biliárdozás.


Hogyan viselkedjünk az ünnepségeken?

Asztali foci verseny.

Egyéni elbeszélgetés előre kiválasztott csoporttaggal.

Filmklub.

Mit ajándékozol szüleidnek? Te mit szeretnél kapni?

Darts-verseny.

egyéni elbeszélgetés előre kiválasztás alapján.

Terem díszítése télapóra

Karácsony előtti és karácsonyi szokások.

Asztali foci

Egyéni elbeszélgetés előre kiválasztott diákkal.

Mit ajándékozol szüleidnek? Te mit szeretnél kapni karácsonyra?

Darts verseny

Egyéni elbeszélgetés előre kiválasztott kisdiákkal.

Hogyan kell viselkedni az ünnepségeken?

Asztali foci bajnokság


KÖZÉPISKOLA

DECEMBER HÓ Terem díszítése karácsonyra. ÁLTALÁNOS ISKOLA:

DECEMBER HÓ

SAJÁTOS IGÉNYŰ TANULÓK (ENYHE FOKBAN Terem díszítése karácsonyra. SÉRÜLT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK Filmklub ):

236


ISKOLATÍPUS:

KULTURÁLIS FOGLALKOZÁSOK: Kutatómunka: Kedvenc festődről, rövid szöveges bemutatás, - képes illusztrációval Rajzok, festmények készítése a télről.

JANUÁR HÓ KÖZÉPISKOLA

Melyik történelmi korban éltél volna szívesen? – kiselőadás vagy esszé írása a kedvenc történelmi korodról. Filmklub.

Táncest Játékfoglalkozás. JANUÁR HÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA:




Hogyan befolyásolja egyéni stílusunk SPORTDÉLUTÁN. – ping-pong, a társainkat? Viselkedés, egyéni stílus, darts, biliárdversenyek. nevelői stílus.


Viszonyod nevelőiddel. Nevelőid viszonya hozzád.

Egyéni elbeszélgetés a tanulási problémákról.

Konditerem

Együttélési gondok a kollégiumban. – alkalmazkodás, egymás elviselése – Futballmeccs a tornateremben - azonosulás, vonzalom, ellenszenv -

Egyéni elbeszélgetés együttélési gondokról a kollégiumban.

Jó és a rossz emberi tulajdonságok. Mi alapján ítéljük meg embertársainkat? – felnőtt, diák, közéleti ember -

Erőnlét felmérés.

Egyéni elbeszélgetés egymás közötti konfliktusokról.

Barátság, - barátod. Hogyan választasz barátot?

Erőnlét felmérése.

Egyéni elbeszélgetés otthoni gondjaidról.

Viszonyod nevelőiddel? Szófogadás. Miért nem fogadsz szót minden nevelőnek?

Tornafoglalkozás.

Egyéni elbeszélgetés. Társad megbántott

Alapvető illemszabályok.

Biliárdverseny

Egyéni elbeszélgetés. – takarodó utáni rendetlenkedés -

Jó és rossz emberi tulajdonságok.

Asztali foci bajnokság.

Egyéni elbeszélgetés előre kiválasztott tanulóval.

Ki a barátod? Miért?


Egyéni elbeszélgetés, - otthoni gondok.

Alapvető illemszabályok.

Asztali foci bajnokság.

Egyéni elbeszélgetés, - iskolai gondok.

Jó és rossz emberi tulajdonságok.

Hócsata, szánkózás.


Kedvenc tanár nénid. Indoklás.

Udvari játékok télen


Festmény készítése a télről.

Filmklub Táncest. JANUÁR HÓ Játékfoglalkozás. SAJÁTOS IGÉNYŰ TANULÓK (ENYHE FOKBAN Téli fa – rajz vagy festés SÉRÜLT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK Filmklub ):

237


ISKOLATÍPUS:

FEBRUÁR HÓ KÖZÉPISKOLA

FEBRUÁR HÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA:

FEBRUÁR HÓ





Öltözködési stílus. A te stílusod, látogatás a helyi ruházati boltokban.

Kommunikáció szabályai.

Tornateremben futballmeccs.

Gondjaid nevelőiddel, - egyéni elbeszélgetés.

Húsleves készítés. Levesfajták megbeszélése.

Kedvenc nevelőd. Indoklás, - tulajdonság, stílus meghatározás.

Biliárdverseny

Egyéni elbeszélgetés: káros szenvedély témakörben.

Farsangi szokások.

Újságolvasás. Egy kiválasztott cikk elemzése.

Konditerem

Egyéni elbeszélgetés viselkedési gondok.

filmklub.

Vita, vitatkozás, beszélgetés szabályai.

Asztalitenisz bajnokság.

Egyéni elbeszélgetés tanulási gondokról.

Játékfoglalkozás.

Táplálkozás. Vitaminok fontossága.

Udvari játékok télen.


Énekfoglalkozás, - farsangi dalok.

Ásványi anyagok, fehérjék fontossága a táplakozásban.

Közös séta.


Kedvenc meséd, versed, felolvasóest.

Betegségek.

Biliárdverseny.


filmklub.

A látott film megbeszélése.

Sorversenyek.


Játékfoglalkozás

Táplálkozás fontossága.

Udvari játékok.


Táplálékunk összetevői. Zsírok, szénhidrátok, vitaminok, ásványi anyagok.

Közös séta.


Betegségek.

Sportversenyek.


Beszélgetés a filmről.

Ping-pong


SAJÁTOS IGÉNYŰ Énekfoglalkozás. TANULÓK (ENYHE FOKBAN Kedvenc meséd, versed. SÉRÜLT ÉRTELMI FOGYATÉKOSO Filmklub. K):

238


ISKOLATÍPUS:

KULTURÁLIS FOGLALKOZÁSOK: Kollégiumi versmondó verseny megszervezése a DÖK-kel közösen. Megbeszélés. A verseny meghirdetése. A kollégiumi versmondó verseny zsűritagjainak kiválasztása. A díjak megbeszélése.




Viselkedés hivatalos helyeken. Önéletrajz írása.

AEROBIK.

Egyéni elbeszélgetés egyéni gondokról.

A mai kor betegségei. Véleményed a kegyes halálról.

AEROBIK – KONDITEREM


Újságolvasás. A ma hírlapjai. Ki melyiket olvassa, miért?

Futballmeccs a tornacsarnokban.


Hétvégi szórakozás.

Kosárlabdameccs a tornacsarnokban.

Egyéni elbeszélgetés, tanulási gondok.

Beszélgetés az otthoni segítségről.

Tornafoglalkozás.

Egyéni elbeszélgetés édesanyádhoz, édesapádhoz fűződő viszonyodról.

Családi élet. Anya, apa kötelessége a családban. A te kötelességed.

Közös séta.

Egyéni elbeszélgetés a kollégiumi életről. Gondok, örömök.

Terítés. Szendvicskészítés, - közös étkezéssel egybekötve.

Biliárd, asztali foci

Egyéni elbeszélgetés, - kamaszkori tulajdonságokról.

A film megbeszélése. Otthon milyen műsorokat nézhetsz?

Erőnlétfelmérés.

Egyéni elbeszélgetés, - kamaszkori tulajdonságokról.

Beszélgetés az otthoni segítésről.

Tornafoglalkozás.

Gondod- örömöd, - egyéni elbeszélgetés.

Családi élet. Családtagok kötelességei.

Közös séta.


Terítés, szendvicskészítés, - közös étkezés.

Ping-pongozás.




Örömöd – szomorúságod, - egyéni elbeszélgetés.

MÁRCIUS HÓ KÖZÉPISKOLA

VERSMONDÓVERSENY. – kollégiumest keretében. Filmklub. Bábok készítése.

MÁRCIUS HÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA:

A készített bábok segítségével mese vagy történet kitalálása. Énekfoglalkozás.

Filmklub Bábok készítése. MÁRCIUS HÓ A készített bábok segítségével mese SAJÁTOS vagy történet kitalálása. IGÉNYŰ TANULÓK (ENYHE FOKBAN Énekfoglalkozás. SÉRÜLT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK Filmklub. ):

239


ISKOLATÍPUS:



FŐZÉS: sült csirke és hidegsaláta készítése. Internetezés

ÁPRILIS HÓ



Kerékpártúra

Egyéni elbeszélgetés: Továbbtanulással kapcsolatos témában

SZÍNHÁZLÁTOGATÁS

Tanulási módszerek. Milyen módszerrel tudsz a legjobban tanulni?

Esti futás.


Festmények készítése a tavasszal kapcsolatosan, - kiállítás.

Tömegkommunikációs eszközök. Tv, rádió, újságok.

Udvaron futball. Tollaslabda.

Egyéni elbeszélgetés viselkedési gondokkal küszködőkkel.

Főzés: palacsintasütés, Tankonyha.

Könyvtári foglalkozás.

Udvari játékok.


Kedvenc időtöltésed, - itt a kollégiumban, odahaza

Kerékpártúra.


Beszélgetés a jellemvonásokról, csoporttársaid jellemzése.

Udvari játékok.


Könyvtári foglalkozás. Könyvválasztás.

Udvari játékok.


Kedvenc időtöltésed, - mit szeretsz csinálni?

Udvari játékok.


Séta a városban, - beszélgetés a látottakról.

Udvari játékok.


KÖZÉPISKOLA

ÁPRILIS HÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA:

Látogatás a helyi könyvtárban.

Játékfoglalkozás.

ÁPRILIS HÓ

Palacsintasütés.

SAJÁTOS IGÉNYŰ TANULÓK Látogatás a helyi könyvtárban. (ENYHE FOKBAN SÉRÜLT ÉRTELMI Játékfoglalkozás. FOGYATÉKOSO K):

240


ISKOLATÍPUS:

KULTURÁLIS FOGLALKOZÁSOK: ESSZÉÍRÁS FORTÉLYAI. Hogyan írjunk esszét? Egy kiválasztott téma kidolgozása.

MÁJUS HÓ

ÁLTALÁNOS ISKOLA:

MÁJUS HÓ

Káros szenvedélyek? Hétvégi szórakozás? Discó balesetek.

A 12. évesek elbúcsúztatásának megszervezése. A búcsúztatást biztosító Nyári munkalehetőségek, - hogyan kollégiumi gyűlés előkészületei, - versek keresel munkát? Kell-e dolgoznod kiosztása, a gyűlés forgatókönyvének nyáron? megbeszélése.

KÖZÉPISKOLA

MÁJUS HÓ




Sportdélután a DÖK szervezésében.

Egyéni elbeszélgetések, - kollégiumi gondod.

Udvari sportolási lehetőségek.


A versek gyakorlása, - énekkari próba.

Beszélgetés kedvenc könyvedről, részletek felolvasása. Könyvajánlás.

Udvari sportolási lehetőségek.

Egyéni elbeszélgetés meghívás alapján.

Filmklub.

A vonzalom: miért kedvelik egymást az emberek? Mi alapján ítélsz meg egy embert? Napjaink értékrendje.

Kerékpártúra.

Egyéni elbeszélgetés meghívás alapján.

Hogyan fogalmazzunk, - közös beszélgetés a fogalmazással kapcsolatban.

Közlekedésről. – beszélgetés.

Játék az udvaron.


Sütemény készítése, - a tankonyhán.

Otthon hogyan ünnepeltek? – névnap, születésnap.

Játék az udvaron.


Lisztgyurmából szobrok, figurák készítése.

Hogy érzed magad a kollégiumban?

Játék az udvaron.


Filmklub.

A látott film megbeszélése.

Közös esti séta.


Óriáskép készítés.

Beszélgetés: Mit teszel ha eltévedsz?

Játék az udvaron.


Otthon hogyan ünnepeltek? – beszélgetés

Játék az udvaron

Egyéni elbeszélgetés előre kiválasztott 2 fő tanulóval

Hogy érzed magad a kollégiumban?

Játék az udvaron.

Egyéni elbeszélgetés, - előre kiválasztott két fő tanulóval.


Játék az udvaron.

Egyéni elbeszélgetés, - előre kiválasztott tanulókkal.

SAJÁTOS Sütemény készítése a tankonyhán IGÉNYŰ TANULÓK (ENYHE FOKBAN Lisztgyurmából szobrok, figurák SÉRÜLT készítése. ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK ): Filmklub.

241


ISKOLATÍPUS:


Készülődés a 12. évesek búcsúztatásra. – próbák


Hogyan érezted magad a kollégiumban az év során?


Udvaron sport.

EGYÉNI TÖRŐDÉST, EGYÉNI ELBESZÉLGETÉST BIZTOSÍTÓ FOGLALKOZÁSOK: Egyéni elbeszélgetés.

JÚNIUS HÓ KÖZÉPISKOLA Az udvaron sportfoglalkozások, - szalonnasütés, - a tanév búcsúztatása, - a diákok és nevelők által kiválasztott egyik este.

Énekfoglalkozás.

Beszélgetés: Mit csinálsz a nyáron?

Játék

Beszélgetések egyénileg.

JÚNIUS HÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA: Az udvaron közös program keretében elbúcsúzunk a tanévtől. Egymástól, - közös játék, - szalonnasütés.

JÚNIUS HÓ

Énekfoglalkozás. Mit csinálsz a nyáron? SAJÁTOS IGÉNYŰ TANULÓK (ENYHE FOKBAN SÉRÜLT Az utolsó hét keretén belül közös vidám esti játék, szalonnasütés, - a tanév búcsúztatása. ÉRTELMI FOGYATÉKOSO K):

Játék

Beszélgetések.

Beszélgetések.

242


6.10. A sajátos nevelési igényű – enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók nevelése SZEPTEMBER:

Beszédfejlesztés

Testnevelés

Mindennapi életre nevelés

Mindegyik foglalkozáson mutatkozzanak be a diákok. Mondják meg címüket. Születésük dátumát. Mondókák. Beszédfejlesztő gyakorlatok. Csoportunk és nevelőink. Nyelvfejlesztő mondókák. Artikulációs gyakorlatok. Bemutatkozás. Legkedvesebb csoporttársam. A foglalkozáson lerajzolják csoporttársukat. Bemutatkozás. Beszédfejlesztő gyakorlatok. Mese: A három nyúl.

Tornafoglalkozás az udvaron. Bemelegítés. Labdagyakorlatok.

Ismerkedés a kollégiummal. Séta keretén belül a kollégiumot bemutatjuk a gyerekeknek kívül, belül. A foglalkozás végén beszélgetés a látottakról.

Tornafoglalkozás az udvaron. Bemelegítés. Padgyakorlatok.

Termünk takarítása.

Tornafoglalkozás az udvaron. Bemelegítés Kerékpározás. Aki tud kerékpározni, nekik ügyességi gyakorlatok. Aki nem tud kerékpározni, - neki kerékpározni tanulás

Közlekedés gyakorlása, - közlekedési lámpák nevei. Buszközlekedés

Bemutatkozás Beszédfejlesztő gyakorlatok Bábok készítése a Három nyúl c. meséhez. Bábozás

Tornagyakorlatok az udvaron. Labdázás, - labdával végezhető ügyességi gyakorlatok

Közlekedés gyakorlása, - közlekedési táblák nevei.

243


OKTÓBER:

Beszédfejlesztés

Születési időd gyakorlása. Verstanulás, - őszi vers. Beszélgetés az őszről.

Testnevelés

Udvaron futás. Teremben: tornaszőnyegen végezhető gyakorlatok.


A házirenddel kapcsolatos teendők elmélyítése.

Tornafoglalkozás a teremben. Beszédfejlesztő mondókák. Bemelegítés. Szókincsfejlesztő gyakorlatok. Széken végezhető gyakorlatok. Szókincsfejlesztés, - könyvtári óra. Biliárdozás megtanítása.

Ágynemű lehúzása, felhúzása. Hajtogatása. A rend fontossága.

Beszédfejlesztő gyakorlatok. Szüleid neve, foglalkozása. Beszélgetés a családról. Családrajz.

Biliárdozás.

Tisztálkodás.

Beszédfejlesztő gyakorlatok. Mindennapra egy kérdés című könyvből 1 kiválasztott kérdés megbeszélése, átbeszélése.

Sorversenyek

Tisztálkodás.

244


NOVEMBER:

Beszédfejlesztés

Testnevelés


Beszédfejlesztő gyakorlatok. Beszélgetés: mindennapra egy kérdés címmel. Kifejezőkészség gyakorlása.

Tartást segítő gyakorlatok.

Kéz és fogmosás alaposítása.

Beszédfejlesztő gyakorlatok. Szókincsfejlesztés. Kiválasztott szavak jelentésének kikeresése az értelmező szótárból. Beszélgetés: önállóan elmondani jelentésüket. Történet kitalálása a kikeresett szavak segítségével.

Hátat erősítő gyakorlatok.

Mosás, - zokni és alsónemű mosása.

Beszédfejlesztő gyakorlatok. Mese olvasása, - tartalom mondás.

Szőnyegen végezhető gyakorlatok.

Rendrakás, ruhahajtogatás a szekrényben.

Beszédfejlesztő gyakorlatok. Mit segítesz otthon? – beszélgetés.

Pin-pong verseny

Toalett használata.

245


DECEMBER:

Beszédfejlesztés

Testnevelés


Beszédfejlesztő gyakorlatok, mondókák. Beszélgetés: Az ünnepekről. Ünnepi szokások gyűjtése.

Hócsata, szánkózás.

Ünnepi öltözködés. Illemszabályok.

Beszédfejlesztő gyakorlatok. Karácsonnyal kapcsolatos történet olvasása. Beszélgetés a karácsonyról.

Teremben végezhető gyakorlatok.

Ünnepi terítés, - ünnepi ételek.

246


JANUÁR:

Beszédfejlesztés

Testnevelés


Beszédfejlesztő gyakorlatok Török és a tehenek. - bábok készítése, - bábozás

Bemelegítő gyakorlatok Tartást segítő gyakorlatok.

Hajápolás, hajmosás.

Beszédfejlesztő gyakorlatok Verstanulás.

Bemelegítő gyakorlatok. Sorversenyek.

Körömápolás.

Beszédfejlesztő gyakorlatok. Szókincsfejlesztés. – könyvtári óra

Úszás.

Lányok egészségfelvilágosító órája.

Beszédfejlesztő gyakorlatok. Mindennapra egy kérdés.

Teremben végezhető ügyességi gyakorlatok.

Fiúk egészségfelvilágosító órája.

247


FEBRUÁR:

Beszédfejlesztés

Testnevelés


Beszédfejlesztő gyakorlatok. Többmondatos bemutatkozás. Mi szeretnél lenni, - hol akarsz továbbtanulni?

Erőnlétfelmérés, - bemelegítés után.

Cipőtisztítás

Beszédfejlesztő gyakorlatok. Beszélgetés: öltözködés, viselkedés.

Teremben végezhető tornagyakorlatok.

Főzés, étkezés, terítés, kulturált étkezés.

Beszédfejlesztő gyakorlatok. Beszélgetés, gyakorlat: hogyan vásárolj? Hogyan viselkedj a boltban? Mennyit költs?

Úszás.

Konyha takarítása.

Beszédfejlesztő gyakorlatok Gyakorlat: illemszabályok.

Tornafoglalkozás a teremben.

Gyakorlat: posta Levélfeladás Pénzbefizetés.

248


MÁRCIUS:

Beszédfejlesztés

Testnevelés


Beszédfejlesztő gyakorlatok Illemszabályok

Tornafoglalkozás a tornateremben.

Vasalás.


Tornafoglalkozás a tornateremben.

Mosógép kezelése.


Úszás.

Hivatalos ügyek intézése. Kérelmek írása.

Teremben végezhető tornagyakorlatok.

Önkormányzat. - feladata - munkája - ott intézendő ügyeink.


249


ÁPRILIS:

Beszédfejlesztés

Testnevelés


Beszédfejlesztő gyakorlatok Gondolkodást fejlesztő játékok.

Kerékpártúra, - kerékpáros közlekedés gyakorlása.

Számítógépes ismeretek.

Beszédfejlesztő gyakorlatok. Gondolkodást, emlékezetet erősítő gyakorlatok, játékok.

Kerékpártúra, - kerékpáros közlekedés gyakorlása.


Beszédfejlesztő gyakorlatok. Gondolkodást, emlékezetet erősítő gyakorlatok, játékok.

Udvaron: ügyességi játékok.


Beszédfejlesztő gyakorlatok. Szókincsfejlesztés. Udvaron:ugrálókötél-verseny. Beszéltetés, - kifejezőkészség fejlesztése.


250


MÁJUS:

Beszédfejlesztés

Testnevelés


Beszédfejlesztő gyakorlatok Szókincsfejlesztő gyakorlatok

Ügyességi játékok.

Közlekedés a városban.

Beszédfejlesztő gyakorlatok. Mindennapra egy kérdés, megbeszélés, értelmezés.

Labdajátékok.

Vasútállomás. Vonaton közlekedés.

Beszédfejlesztő gyakorlatok. Mindennapra egy kérdés, megbeszélés, értelmezés.

Ügyességet fejlesztő gyakorlatok.

Vasútállomás. Vonaton közlekedés.

Beszédfejlesztő gyakorlatok. Kérdezz! Mire vagy kíváncsi?

Kézilabda

Ajándékozás, - ajándékvásárlás.

251


JÚNIUS:

Testnevelés

Beszédfejlesztés

Beszédfejlesztő gyakorlatok. Összefoglalás, - miről beszélgettünk a tanévben. Összegzés, zárás. Diákok értékelése.

Beszédfejlesztő gyakorlatok. Összefoglalás, - mivel foglalkoztunk? Összegzés, zárás. Értékelés.


Közös játékok.

Strand. Jegyvásárlás. Hogyan kell viselkedni a strandon?

Közös séta, kirándulás a kiserőbe.

Mire vigyázz a nyáron? Beszélgetés, tanácsadás. Összegzés az év során megtanultakról!

252

Kollégiumi melléklet 1


csoportod

neved

Honnan jöttél ide ebbe az iskolába? Milyen tanuló voltál? Mely tárgyak voltak az erősségeid? Átlagod mennyi volt 8. osztály végén? Miért ebbe az iskolába jöttél? Kedvenc tantárgyad? Milyen módszerrel tanulod az elméleti tárgyakat? Mi az a tanulási módszer amelyik a legjobban bevált nálad? A természettudományi tárgyaknál milyen tanulási módszert használsz? Milyen nyelvet tanulsz? Tanulási módszered az idegen nyelvnél? Nyelvvizsgát mikor teszel? Az érettségin, már tudod melyik tárgyakat választod? Azokat jobban vagy más tanulási módszerrel tanulod? Hová akarsz jelentkezni továbbtanulásra? Mi a véleményed az iskoláról? A kollégiumban hogyan tanulsz? A tanórákat kihasználod? Véleményed a kollégiumról?

253



csoportod

neved

Mutatkozz be legalább 6 mondatban! Szabadidődet mivel töltöd? Kedvenc foglalatosságod? Kedvenc színed? Szüleiddel milyen a kapcsolatod? Otthon milyen feladataid vannak? Hétvégén mivel töltöd az idődet? Sorolj fel számodra 5 szimpatikusnak tűnő emberi tulajdonságot! Miért kedvelsz meg egy embert? Sorolj fel 5 nem tetsző tulajdonságot egy emberben! Mi az ami miatt nem kedvelsz valakit? Barátaidat mi alapján választod? Véleményed magadról:

254

A Pedagógiai Program elfogadása

A Pedagógiai Program elfogadása A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá. Az iskolaszék, a diákönkormányzat szintén megismerheti és kinyilváníthatja véleményét. Az intézménybe belépő új pedagógusnak meg kell ismernie és aláírásával kell azt igazolnia. A pedagógiai programban leírtak betartását a nevelőtestület tanévzáró értekezleten értékeli, kétévente pedig részletesen elemzi és meghatározza a szükséges feladatokat. A program érvényességi ideje a fenntartó Önkormányzat elfogadó határozatát követően a 2009/2010-es tanév első napjától. A módosításra a tantestület bármely tagja, az igazgató, az iskolaszék, a fenntartó javaslata alapján kerülhet sor. A módosítást a nevelőtestület döntésével, a fenntartó jóváhagyása után a következő tanév szeptember 1-től lehet bevezetni. A pedagógiai program – elfogadása után – olvasható az intézmény honlapján, valamint egy-egy példány az igazgatói szobában és az intézmény könyvtárában.

Kiskunmajsa, 2009. július 3.

Farkas Zoltán igazgató

255


256


257


258


259


260


A Pedagógiai Program módosítása A 2011. évi CXC.tv. a Nemzeti Köznevelésről 27§(11.) alapján szükségessé vált a Pedagógiai Program módosítása, melyet a nevelőtestület a 2012. augusztus 29-ei tanévnyitó értekezleten elfogadott. Ennek megfelelően a 9. évf. valamennyi osztályában a testnevelés órák számát 2ről 5-re növeltük.

Kiskunmajsa, 2012. augusztus 29. Farkas Zoltán igazgató

261

Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium. Kiskunmajsa

Recommend Documents