Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008.

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Megrendelő: Kiskunmajsa Város Önkormányzata Vállalkozó: Új Lépték Tervező Iroda Bt. Balogh Tünde Építészmérnök vezető településtervező Gaborjákné Dr. Vydareny Klára Terület- és településfejlesztési szakközgazdász címzetes egyetemi tanár STEP & VALS Consulting Kft. Katona Ildikó Okleveles közgazdász Gazsó Pál Okleveles építőmérnök

2008. április hó 1

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. Tartalomjegyzék Bevezető ....................................................................................................................................................... 4 1 A város szerepének meghatározása a településhálózatban........................................................... 6 1.1. Kiskunmajsa helyzete a magyar városhálózatban ..................................................................... 7 1.2. Kiskunmajsa helyzete a dél-alföldi regionális városhálózatban .............................................. 8 1.3. Kiskunmajsa helyzete a megye településhálózatában.............................................................10 1.4. Kiskunmajsa és kistérsége, agglomerációja..............................................................................11 2

3

A város egészére vonatkozó helyzetelemzés................................................................................16 2.1. Kiskunmajsa gazdaságának jellemzői....................................................................................16 2.1.1. Működő vállalkozások száma.......................................................................................16 2.1.2 Kiskereskedelmi szálláshelyek és férőhelyek...............................................................18 2.1.3. Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek száma ...................................................18 2.2. Kiskunmajsa város társadalmi jellemzői...............................................................................19 2.2.1. Demográfia .....................................................................................................................19 2.2.2. Képzettség-műveltség ...................................................................................................20 2.2.3. Foglalkoztatás, munkanélküliség .................................................................................22 2.3. Közszolgáltatások helyzete a városban.................................................................................25 2.3.1. Oktatás-nevelés: óvodák, közoktatás, kultúra............................................................25 2.3.2. Egészségügyi ellátás .......................................................................................................26 2.3.3. Szociális ellátás ...............................................................................................................27 2.3.4. Kiskunmajsa város közműszolgáltatásainak bemutatása..........................................28 2.3.5. Közigazgatás...................................................................................................................29 2.4. Kiskunmajsa városának települési infrastruktúra jellemzői ...............................................29 2.4.1. Természeti és épített környezet, építészeti emlékek .................................................29 2.4.2. Lakásviszonyok ..............................................................................................................30 2.5. Kiskunmajsa város közlekedési helyzete ..............................................................................31 2.5.1. Kiskunmajsa közlekedésének térségi kapcsolatai ......................................................31 2.5.2. Vasúthálózat fejlesztése ................................................................................................31 2.5.3. Légi közlekedés fejlesztése ...........................................................................................32 2.5.4. Kiskunmajsa város belső közlekedési hálózatának jellemzése ................................32 Kiskunmajsa városrészeinek bemutatása ......................................................................................33 3.1. Városrészek demográfiai jellemzői........................................................................................35 3.1.1. Gazdasági aktivitás, iskolai végzettség és foglalkozás...............................................36 3.1.2. Lakáshelyzet....................................................................................................................39 3.2. A kedvezőtlen adottságú (alacsony státuszú rétegeket koncentráló) városrészek beazonosítása .............................................................................................................................................................39 2

Megjegyzés [PF1]: Nem jó az oldalszámozás

Törölt: 11 Törölt: 12

Törölt: 17 Törölt: 17 Törölt: 17 Törölt: 19 Törölt: 19 Törölt: 20 Törölt: 20 Törölt: 21 Törölt: 23 Törölt: 26 Törölt: 26 Törölt: 27 Törölt: 28 Törölt: 29 Törölt: 30 Törölt: 30 Törölt: 30 Törölt: 31 Törölt: 32 Törölt: 32 Törölt: 32 Törölt: 33 Törölt: 33

Törölt: 34 Törölt: 36 Törölt: 37 Törölt: 40

Törölt: 40

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. 3.2.1. A városrészek rangsorolása fejlettségi mutatók alapján ...........................................40 3.2.2. A szegregált és szegregálódó területek alapvető jellemzői.......................................40 3.3. Városrészek települési környezetének elemzése .....................................................................43 3.4. Városrészek SWOT elemzése ...................................................................................................53 3.5. A városrészek fejlesztésének stratégiai megközelítése ...........................................................67 3.6. Kiskunmajsa város korábbi városrehabilitációs célú tevékenységeinek bemutatása .........70 4

Stratégiai fejezet................................................................................................................................73 4.1. A város hosszú távú jövőképe...................................................................................................73 4.2. A jövőképet meghatározó fejlesztési irányok kijelölése.........................................................74 4.3. A stratégia illeszkedése a meglévő fejlesztési dokumentumokhoz ......................................78 4.3.1. A stratégia illeszkedése a város hosszútávlatú településfejlesztési koncepciójába és rendezési tervébe.......................................................................................................78 4.3.2. A stratégia célrendszerének koherenciája.......................................................78 4.3.3. Környezeti állapotban való veszteség és ennek kompenzálása ......................78

Törölt: 41 Törölt: 41

Törölt: 54

Törölt: 77 Formázott: Nincs aláhúzás Formázott: Behúzás: Bal: 1,59 cm, Első sor: 0 cm

Törölt: ¶

5

A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése..................................................88

6

A stratégia megvalósíthatósága.......................................................................................................88 6.1. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem ingatlanfejlesztési jellegű tevékenységei..............................................................................................................................................88 6.2. Városfejlesztési tevékenységek elhelyezése az önkormányzati szervezetrendszerben................................................................................................................................90 6.3. A stratégia megvalósulásának monitoringja.............................................................................92 7

Városfejlesztő társaság.....................................................................................................................93 7.1. A kézikönyv ajánlásai a városfejlesztő társasággal kapcsolatban..........................................93 7.2. Kiskunmajsa városának alternatívái a városfejlesztő társasággal kapcsolatban..................96

Formázott: Bekezdés alapbetűtípusa, Betűtípus: Times New Roman, Nyelvhelyesség ellenőrzése Törölt: 81 Törölt: 87 Törölt: 87 Törölt: 89 Törölt: 91

Törölt: 91 Törölt: 91 Törölt: 94 Törölt: 8

Melléklet......................................................................................................................................................97 1. sz. melléklet: Antiszegreációs terv ......................................................................................................98

Törölt: 195 Megjegyzés [PF2]: Nincsenek mellékletek! Törölt: 1. városrész tervezett projektjei ¶ 2. sz. melléklet: 2. városrész tervezett projektjei ¶ 3. sz. melléklet: 3. városrész tervezett projektjei ¶ 4. sz. melléklet: 1.akcióterület tervezett projektjei ¶ 5. sz. melléklet: 2.akcióterület tervezett projektjei ¶ 6. sz. melléklete: Törölt: 7. sz. melléklet: Partnerséget alátámasztó dokumentációk, emlékeztetők, jegyzőkönyvek ¶

3


Bevezető A 2007 decemberében indult intenzív munkafolyamat eredményeként 2008. áprilisára elkészült Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS). Az IVS-t az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által meghatározott „Városrehabilitáció 2007-2013-ban Kézikönyv a városok számára” elnevezésű módszertani útmutató alapján, annak elvárásait teljesítve dolgozták ki az önkormányzat szakemberei és a közreműködő szakértők. Az IVS a kézikönyv előírásainak megfelelően egy – a jogszabályok által szabályozott tervezési dokumentumok sorából hiányzó – középtávú, integrált és stratégiai szemléletű gondolkodást megtestesítő fejlesztési dokumentum, melynek elkészítése előfeltétele a 2007-2013 során a Regionális Operatív Program által finanszírozott városrehabilitációs célú támogatások megszerzésének. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szigorú előírásokat fogalmazott meg nem csupán a dokumentum tartalmát, szerkezetét, hanem elkészítésének módszertanát illetően is. Ezen követelményeknek megfelelően az IVS széleskörű partnerségben készült az önkormányzat szakemberei, a közszféra és a magánszféra bevonásával. A gondolatok megosztására, véleménynyilvánításra szakmai és lakossági fórumok, megbeszélések és beszélgetések, írásos véleménykérések nyújtottak teret. Az önkormányzat e tapasztalatok alapján az IVS megvalósítását is hasonló nyitott szellemben kívánja irányítani. Az IVS elkészítése során megtörtént a – jelenlegi helyzet értékelése ágazati és területi szempontok figyelembevételével; – a város jelenlegi funkcióinak elemzése, a magyar városhierarchiában és a térségben betöltött szerepének vizsgálata. A jelen állapot feltárása mellett megfogalmazódott a város – remélt - jövőbeni állapota, a jövőkép. A jelen elemzése azonban világossá tette, hogy az ideális jövő eléréshez csak a jelenlegi folyamatok korrekciója – problémák megoldása – tudatosan megtervezett fejlesztési feladatok megvalósítása vezet. Ennek érdekében kialakításra került a fejlesztéseknek keretet adó stratégia és meghatározásra került : – a város középtávú átfogó célja, illetve az a középtávú kiemelt cél – gazdaságfejlesztés, ezen belül a turizmusfejlesztés -, mely alapja lehet a hazai viszonylatban kiemelkedő életminőséget biztosító városi pozíció megszerzésének; – tematikus célokat, egyebek mellett a város épített értékeinek megőrzését és életrekeltését lehetővé tevő városrehabilitációs célt; – a fentiek teljesülését rövid távon támogató városrészi célokat; – a célok megvalósulását segítő fejlesztési és nem fejlesztési típusú (szoft) eszközöket. A városrehabilitációt célzó források megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítése érdekén túl elvárásként fogalmazódott meg az elmúlt hetek politikusi és szakmai egyeztetésein, hogy az IVS égisze alatt kerüljenek feltárásra minden olyan településfejlesztési célok és eszközök, melyek már túlmutatnak jelen módszertan szerinti stratégián, mégis azzal szerves egységet kell, hogy jelentsenek (Leader program).

4


Az IVS a városrészi rövidtávú célok kijelölésével meghatározza a célok megvalósulását eredményező szükséges beavatkozások típusait, az operatív tervezést (Akcióterületi terv) megalapozva kijelöli és priorizálja az akcióterületeket. Az IVS számára alapdokumentum a településfejlesztési koncepció és a települési rendezési terv. Az IVS nem azonos a településfejlesztési stratégiával, azonban jól meghatározott keretek között a két dokumentum közti módszertani különbözőségeket lehet egymáshoz közelíteni, az egyes tematikus elvű (pl. turizmusfejlesztési, gazdaságfejlesztési, kulturális, stb.) stratégiák, koncepciók már egyértelmű mellérendelést tesznek lehetővé egy-egy tematikus cél mentén. A településrendezési terv a folyamatos beadványok miatt állandó változásban van, törekedni kell azonban arra, hogy ne az egyes pontszerű szándékok írják felül a szabályozási munkarészeket, hanem azok egymással koherens fejlesztési csomagként kerüljenek megjelenítésre és alapját a településfejlesztési koncepció jelentse. Ez utóbbi dokumentum 2002-ben került aktualizálásra, a stratégiai szemléletű párbeszédre azonban igény van mind politikusi, mind városi végrehajtási, mind a helyi lakosság, vállalkozók oldaláról.

5


1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Kiskunmajsa Magyarország középső részén, a Duna-Tisza közén Kecskeméttől délre 60 km, Szegedtől északra 45 km. távolságra helyezkedik el. Megközelíthető gépjárművel az M5-ös autópálya Kiskunfélegyházi lejárójától jobbra tartva Kiskunhalas irányába. Vasútvonalon a Budapest – Szeged fővonalon Kiskunfélegyházán történő átszállással, vagy a Budapest – Kelebia fővonalon Kiskunhalason történő átszállással. Közigazgatási területének nagysága 222 km2, lakossága közel 12 ezer fő.1 1. sz. térkép A település földrajzi elhelyezkedése

Kiskunmajsa kialakulását a keresztirányú országutak találkozásának gazdasági ereje segítette elő és jelenlegi kisvárosi, kistérség-központi szerepkörének is meghatározó eleme. A város a nyolc kiváltságolt Kiskun település közé tartozott. Tanyarendszere az 1745-ös Redemptió után született meg. Ez a tanyarendszer alapvetően befolyásolja ma is az itt élő emberek életét. Kiskunmajsa 1837. évi várossá emelkedéséhez hozzájárult az is, hogy kiterjedt igazgatási területéből fakadóan a mezőgazdálkodás viszonylag sok embernek kínált megélhetést és létrehozta a központi funkciókat. A város „újkori” városi rangját 1989-ben kapta meg. 1

Forrás: Kiskunmajsa Város Önkormányzata (2007.dec. 31.)

6


Az egykori Jász-Kun igazgatási rendszerben Kiskunmajsa a „Halasszék”-hez tartozott, ami máig megnyilvánul a két város szoros viszonyában. Kiskunmajsa testvérvárosai (Bácskatopolya – Jugoszlávia, Gyergyószentmiklós – Románia, Lommatzsch és Bad Schönborn – Németország, Lubliniec – Lengyelország) módot adnak a nemzetközi kitekintésre, a kultúra, a sport terén és az üzleti életben is kamatoztatható kapcsolatokra és tapasztalatcserére. 1.1

Kiskunmajsa helyzete a magyar városhálózatban

A magyarországi településhálózatban Kiskunmajsa a városhierarchia alsó szintjén helyezkedik el egykori mezővárosként.2 A város országos összehasonlításban néhány tényező tekintetében jó helyezést tudhat magáénak. A 22 hasonló nagyságrendű magyar város rangsorában pl. 2. a vendéglátóhelyek, a kereskedelmi szállás-férőhelyek, s a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 1000 lakosra jutó számát tekintve, 6. az 1000 lakosra jutó vállalkozások számában, 7. az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi boltok számát illetően. Magas az élveszületések aránya (10,7 fő/1000 lakos, 4. hely), ugyanakkor kedvezőtlen képet mutat a halálozási ráta (14 fő/1000 lakos, 5. hely). A kisvárosokban is fellelhető intézmények átlagos számban és választékban vannak jelen (pl. kereskedelem, középfokú oktatás, közszolgáltatások, bankfiókok, turisztikai szolgáltatások), ugyanakkor egyéb modern, középfokú szerepkörei részben hiányosak, részben kialakulófélben vannak (pl. gazdaságszervezés, korlátozott térségi vonzás, innováció). A hiányzó, vagy részleges funkciók kiterjesztése és megerősítése Kiskunmajsa településhálózatban betöltött pozíciójának fokozatos javításával, valamint a térségben betöltött középfokú ellátási szerepeinek kiszélesedésével jár. A gazdasági-fejlődési folyamatok, a települési kapcsolatok ma már a természetes és az infrastrukturális adottságok alapján kialakuló térségi szerveződések szerint alakulnak. Kiskunmajsa további kedvező, gazdaságilag is hasznosítható földrajzi/természeti adottsága az értékes táji környezet, a természeti kincsnek tekinthető gyógyvíz. A település legfőbb vonzereje az élmény- és gyógyfürdő, amely 1700 méteres mélységből feltörő 72 Celsius-fokú nátrium-hidrokarbonátos hévízre épült, mely európai viszonylatban is az egyik leggazdagabb mező. A fürdő és a gyógyvíz már csaknem 20 éve szorosan hozzákapcsolódik Kiskunmajsa nevéhez. Általa a város jövőjének egyik meghatározó pillérévé vált az idegenforgalom. A kialakult jó hírű környezeti-szolgáltatási színvonal megőrzése, továbbfejlesztése érdekében rövid távon meg kell célozni az egyéb belterület és fejlesztési területe gyógyhellyé nyilvánítását, s ki kell aknázni a kapcsolódó pályázati lehetőségeket. A fürdő stratégiai jelentősége miatt hatékony partneri viszonyt kell kiépíteni az önkormányzat és a tulajdonosok között. A tulajdonosok területfejlesztési elképzelései a városrendezési tervbe illesztendők. Termálvize a nemzetközileg is egyre fontosabb és jövedelmezőbb egészségturizmus, gazdag táji és természeti környezete az ökoturizmus és a sportturizmus fejlesztésének lehetőségét biztosítják. 2

Forrás: Beluczky Pál : Magyarország településföldrajza427. old.

7


A termálfürdő és a hozzá kapcsolódó üdülőterület révén Kiskunmajsa vezető szerepet játszik mind a megye, mind a régió idegenforgalmi kínálatában. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban üdülési-idegenforgalmi adottsággal rendelkező térségnek minősülő „Kecskemét-Bugaci térség”, valamint „Ópusztaszer és térsége” között fekvő Kiskunmajsa profitálhat abból, ha a szervezett programokba beintegrálódik. Kiskunmajsa kedvező közlekedési helyzete a turisztikai adottságok kihasználását is segíti, a nagyvárosok (Szeged, Kecskemét), a turisztikai célpontok (Ópusztaszer, Bugac) közelsége pedig megfelelő fogyasztói keresletet biztosít a rekreációs és szabadidőipar, valamint a turizmus számára. Kiskunmajsa a Kiskunság történelmi borvidékéhez tartozik. Megfelelő szőlőtermesztési, fajtaválasztási és feldolgozási módszerrel és menedzseléssel elérhető az érdeklődés és kereslet növekedése a helyi borok iránt, legalább térségi szinten. 1.2

Kiskunmajsa helyzete a dél-alföldi regionális városhálózatban

Kiskunmajsa a Dél-alföldi régió második legfejlettebb megyéjének (Bács-Kiskun) terület nagyságát tekintve a negyedik, lakónépességét tekintve a hetedik legnagyobb városa. A régió városhálózata kiegyensúlyozott, nagy- és középvárosok egyaránt megtalálhatók. A régióban 46 városi rangú település van. Nagyságrendjüket tekintve a régióban két városnak (Szeged és Kecskemét) van 100 000 főt meghaladó népessége. A többi két megyei jogú város (Hódmezővásárhely, Békéscsaba) népessége 48 és 70 000 fő közé esik. A négy megyei jogú város környékén a településekre elmondható, hogy az agglomerálódás valamely állapotában vannak, a nagyvárosok vonzáskörzete az országhatáron túl terjed. A régió városhálózatában meghatározó térségi központi funkciókat lát el 19, 10-50 ezer fő közötti lakosságú város, és meghatározó kistérségi funkciókat 22 (10 ezer fő alatti lakosságú) város. 2 város tartozik az 5000 fő alatti kategóriába. 1. sz. táblázat Urbanizáltsági adatok a régióban, 2006

Területegység Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Dél-alföldi régió Forrás: KSH

Városok száma

Városok népességszám szerint 5000100 000 50 000- 10 000felett 99999 49 999 9999

5000 alatt

20

1

-

8

9

2

17 9 46

1 2

1 1

7 4 19

9 4 22

2

8

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. A régió városainak leromlott hagyományos beépítésű területei, illetve a leromlással fenyegetett lakótelepei képezik a szociális városrehabilitáció célterületeit. A lakótelepekről általánosságban elmondható, hogy országos szinten a jobbak közé tartoznak, azonban ez nem jelenti azt, hogy esetenként ne lennének komoly helyi különbségek és szociális szempontból elégtelen státuszú lakótelepek. A leromlott státuszt elsősorban a munkanélküliségi adatok, és a foglalkoztatási státusz adatok igazolják. A nem lakótelepi szociális városrehabilitációs területek tipikusan rossz infrastrukturális ellátottságú területek, ahol magas a csupán általános iskolával rendelkezők aránya, a munkanélküliség szintje relatíve magas, és ezzel összefüggésben azon aktív korúak aránya is magas, akik jövedelemforrása 2001ben kizárólag állami vagy helyi támogatás volt. A települések funkcionális (szolgáltató, igazgatási és speciális funkciók) jellemzőinek kategorizálása során meghatározásra kerültek a régió funkcionális központjai és azok erősségei; kirajzolódtak a potenciális nem városi rangú térségi alközpontok, valamint azon térségek, amelyek központhiányosnak tekinthetők. A régióban jól kitűnik a megyei jogú városok (ahol egyszerre van meg az agglomerálódás és a teljes körű térségi központ szerep) és néhány középváros funkciógazdagsága. 2. táblázat A régió városainak komplex funkcionális fejlettsége és speciális funkciói, 2006 VÁROSOK

Területegység 1

2

3

4

Kecskemét

Baja, Kalocsa, Kiskunhalas

12

Békéscsaba

Békés, Gyula, Szarvas -

Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskőrös, Bácsalmás Orosháza, Szeghalom Makó, Csongrád, Szentes 9

Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Dél-alföldi régió (db)

Szeged, Hódmezővásárhely 4

Kódok 1 Megyei jogú város 2

Teljes körű városi igazgatási és szolgáltató funkció

6

11 4 27

3

Hiányos igazgatási vagy szolgáltató funkció 4 Erősen hiányos szolgáltató és igazgatási funkció

Forrás: KSH A közigazgatási rendszer régiós átszervezése után is megmaradtak a nagyobb városokban egyes kirendeltségek, miközben egyes intézmények, hivatalok központja jelentősen távolabbi településre került. 9

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. 3. sz. táblázat Közintézmények a Dél-alföldi régióban Intézmény típusa Munkaügyi Kirendeltség Állategészségügy Erdészeti Igazgatóság Növényegészségügy Polgárvédelmi kirendeltség Körzeti Földhivatal Rendőrkapitányság Tűzoltóság Városi Bíróság Városi Ügyészség Gyámhivatal I. fokú építési hatóság Okmányiroda APEH Területi Főépítészi Iroda Bányakapitányság

Központ Békéscsaba Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunmajsa Kiskunmajsa Kiskunmajsa Szeged Szeged Szolnok

Kiskunfélegyháza az M5 autópálya előnyeit és a hozzá kapcsolódó lehetőségeket kínálja a városnak, ezért a K-i irányú kapcsolatok is erősödnek. Kecskemét, mint megyeszékhely a közigazgatási hierarchia számos szálával köti magához a települést, Szeged a nagyvárosi ellátás és gazdasági potenciál közelsége révén gyakorol rá erős vonzást. 1.3

Kiskunmajsa helyzete a megye településhálózatában

Bács-Kiskun megye az ország területének 9,1 százalékát fedi le, területe 8 445 km2. Az ország népességének 5,3 százaléka él a megyében. A megye településhálózatát 2006-ben 20 város és 99 község alkotja. A települések mindössze 16,8%-a népesebb ötezer főnél. A megyében jelentős a megyeszékhely népességkoncentrációja (20,4%). Az egymás szomszédságában elhelyezkedő települések közti funkcionális kapcsolatokra irányuló vizsgálatok szerint a megyében Kecskemét központtal alakult ki agglomeráció (8 település). Kiskunmajsa közvetlen környezetében a települések közti kapcsolatok viszonylag laza rendszere mutatható ki, városi település-együttest formálva (6 település). A kisvárosi szintű településeket – melyek közé Kiskunmajsa sorolható – Bács-Kiskun megyében a lakosság kb. egyharmada választja lakhelyéül, ami fejlődésük folyamatosságát támasztja alá. A megyei koncepció Kiskunmajsát az öt fejlettségi szint közül a másodikba („fejlett”) sorolja be, a foglalkoztatási szerkezet – munkanélküliség vonatkozásában átlagos helyzetűnek értékeli. A környékbeli kis- és nagyvárosok (Kiskunhalas, Kecskemét, Szeged) gyűrűjében Kiskunmajsa és a történetileg is hozzá kötődő öt szomszédos község (Szank, Csólyospálos, Kömpöc, Jászszentlászló, Móricgát) szerény méretű, de stabilan együttműködő statisztikai kistérséget alkot. 10

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. 1.4

Kiskunmajsa és kistérsége, agglomerációja

A kiskunmajsai kistérség a Dél-alföldi régióban, a Duna-Tisza közi síkvidék keleti peremének középső területén, Bács-Kiskun megye déli részén helyezkedik el. Délről és keletről Csongrád megyével határos, északról és észak-keletről a kiskunfélegyházi kistérséggel, nyugatról a kiskunhalasi és a kiskőrösi kistérséggel határos. A kistérség országhatárt nem érint. A statisztikai kistérség négy települést foglalt magába: Kiskunmajsa, Szank, Csólyospálos, Kömpöc. A kistérségi rendszer 2007. évi felülvizsgálata alapján 2008-tól még két település, Jászszentlászló és Móricgát tartozik ide. A kistérség területe így 42.226 ha-ról 48.515 ha-ra, lakónépessége 18.804 főről 2.0082 főre bővült. A Kiskumnmajsai Többcélú Kistérségi Társulás települései tehát: Kiskunmajsa, Szank, Csólyospálos, Kömpöc, Jászszentlászló, Móricgát. A kiskunmajsai kistérség meghatározó tájtípusa a csernozjomos homoksíkság, amelyet réti talajú buckaközi medencék, illetve keleti határán mély talajvizű löszös síkság vált fel. A kistérségben két természetvédelem alatt álló terület található: a Kiskunmajsai Bodoglári buckák (TT) és a Csólyospálosi földtani feltárás (TT). A terület a leginkább tanyásodott kistérség a megyében. Az összes lakosság mintegy 20,5%-a él ma is a települések külterületein. Különösen magas ez az arány Csólyospáloson (44%), de Kiskunmajsán is 2000-en élnek tanyán. A kistérség fő térszerkezeti eleme a Kiskunfélegyháza – Kiskunhalas közút és vasút, ami kiegészül egy Szeged felé mutató lecsatlakozással. 2. sz. térkép: Kiskunmajsa az Országos Területrendezési Tervben

Forrás: VÁTI Kht. 11

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (2005) a kiskunmajsai kistérség rurális és jellegzetesen tanyás térségként jelenik meg. 3. sz. térkép: Vidéki térségek

Forrás: VÁTI Kht. 4. sz. térkép: Tanyás térségek Tanyás tér ségek

Külterületi népesség száma legalább 200 fő, és aránya mi ni mum 2% (2001)

Forrás: VÁTI Kht. Az OTK helyzetértékelése szerint gazdasági szempontból a kistérség közepesen fejlett, stagnáló kategóriába került, társadalmi térszerkezet tekintetében a javuló-közepes kategóriába sorolták. 12

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. 5. sz. térkép: Gazdasági térszerkezet alakulása 1998-2002 A gazdasági térszerkezet alakulása 1998-2002

Jelmagyarázat gazdasági t érségt ípusok: leszakadó fejlet len, felzárkózó közepesen fejlett, st agnáló közepesen fejlett, felzárkózó fejlet t, stagnáló dinamikusan fejl ődő

Forrás: VÁTI Kht. 6. sz. térkép: A társadalmi térszerkezet alakulása 1998-2002 A társadalmi tér szer kezet r övid távú (1998-2002) változása

Jelmagyar ázat relatív státusz javuló/magas stagnáló/magas romló/magas javuló/közepes stagnáló/közepes romló/közepes javuló/al acsony stagnáló/alacsony romló/al acsony

Forrás: VÁTI Kht.

13

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciójában (1999) minden kistérséget röviden értékeltek, a kiskunmajsai kapcsolatrendszerről a következő szerepel: „A mindössze négy településből álló kistérség minden tekintetben a központi városra orientálódó, monocentrikus térszerkezeti egységet képez. A kistérség összes közútja – kivétel nélkül – Kiskunmajsára vezet, ráadásul e sugárirányú útvonalak között semmiféle összeköttetés nem létezik. Ennek ellenére a 12 000 főt számláló, 1989 óta városi rangú Kiskunmajsa inkább tekinthető egy önálló életet élő városnak, mint térségi központnak. Ennek oka részben az, hogy igen ritka a város körüli településhálózat, másrészt pedig szinte minden irányból közeli városok árnyékolják le elméleti vonzáskörét (Kiskunhalas 22 km, Kiskunfélegyháza 27 km, Kistelek 20 km, Szeged 41 km). A kistérség három községe a várostól egyaránt 8-9 km-re helyezkedik el. Ez a kedvező tény megfelelő alapja lehet a város és a falvak közötti hatékony együttműködésnek. A terület a leginkább tanyásodott kistérség a megyében. Az összes lakosság mintegy 20,5%-a él ma is a települések külterületein. Különösen magas ez az arány Csólyospáloson (44%), de Kiskunmajsán is 2000-en élnek tanyán. A kistérség fő térszerkezeti eleme a Kiskunfélegyháza – Kiskunhalas közút és vasút, ami kiegészül egy Szeged felé mutató lecsatlakozással.” Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepció (1998) megfogalmazásában a kiskunmajsai kistérség egy sokoldalú, sajátos kisvárosi központú, tanyás kistérség, amely főként a mezőgazdaság komplex fejlesztése és a fenntartható vidékfejlesztés révén boldogulhat. Mindkét célkitűzés a helyi adottságok (sajátos termeléstechnika, termékfeldolgozási mód, idegenforgalom, életvitel – pl. tanya) alapos ismeretét és rugalmas kihasználását tételezi föl. A megyei koncepció értékelése szerint „a kiskunmajsai kistérségre a következő kiemelt (települési) területi besorolások alkalmazhatók: elmaradott térség, agrár-rurális térség, egyes települései a települési besorolások szerint is támogatandók. A megyei övezeti besorolás szerint: távlatban sajátos településhálózatú, fenntartható agrár-tanyás vidékfejlesztési övezet.” Kiskunmajsa kistérségi szintű feladatai: Kiskunmajsa a hozzá kötődő környékbeli települések lakói számára is működteti egyes közigazgatási, közhatalmi szervezetét – illetve részlegét – pl. Okmányiroda, Munkaügyi Központ, Gyámhatóság, Építéshatósági hivatal, Rendőrőrs, Polgári Védelmi Parancsnokság. Más, szolgáltatásokat nyújtó szervezetek – pl. bankok, biztosítók – is üzemeltetnek olyan irodákat, fiókokat, amelyeket a környékbeliek is felkeresnek. A város középiskolájába és a zeneiskolába is járnak be a környékbeli községekből. A szociális otthon lakói szintén tágabb környezetből érkeztek. A könyvtárat, a múzeumokat, a művelődési központot sem csak a helyi lakosok látogatják. Egészségügyi ellátás terén az orvosi ügyeletet kistérségi szinten szolgáltatja a megbízott szervezett. A védőnői szolgálat Kömpöcre is kiterjed. A város kereskedelmi központ funkciója kevésbé markáns. Néhány szaküzlet – pl. mezőgazdasági (gazdabolt), vas-műszaki, bútor, gépalkatrész, számítástechnikai, könyv, építőanyag, stb. – a térség lakosságát is kiszolgálja. Multinacionális kereskedő cégek egyelőre nem jelentek meg, betelepedésüket elő kell mozdítani a napicikkek meglehetősen magas árszínvonalának csökkentése érdekében. Kiskunmajsán több olyan szolgáltató tevékenységet végző vállalkozást lehet megtalálni - pl. ügyvéd, könyvelő, ingatlanforgalmazó, üveges, fuvarozó, autószerviz, stb. – amelyeket a kisebb településeken nem, így ezeket is itt keresik fel.

14

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. A termálfürdő, a kemping, a szállás- és vendéglátóhelyek pedig a kikapcsolódni vágyó, egy vagy több napot a városban töltő belföldi és külföldi vendégek ellátását is szolgálják. A szolgáltató szféra és az idegenforgalom kölcsönösen előnyös fejlesztését a kistérségi kapcsolatok pezsdítése céljából is támogatni kell. A város és környékének szoros kapcsolata a munkaerő-piac terén is érzékelhető, hiszen a városban foglalkoztatottak több mint egytizede más – elsősorban szomszédos – településekről jár be dolgozni és a majsaiak közül is soknak (a helybeli foglalkoztatottak 15 %-ának) más településen – főleg a nagyobb városokban – van a munkahelye. A város feladata tehát - központi szerepkörét figyelembe véve – továbbra is a környéken élő mintegy 20 ezer ember számára városi szintű ellátás biztosítása, a szomszédos községekkel való hatékony gazdasági együttműködés lehetőségeinek feltárása és kihasználása, az összefogásból származó előnyös pozíció hasznosítása. A város dinamikai típusa Kiskunmajsának a településhálózatban betöltött szerepére legközvetlenebbül a városhierarchiában elfoglalt pozíciója utal. A települések között kimutatható hierarchikus tagolódás, a városok hierarchikus „szintje” (központosultsága) a városi alapfunkciók mennyiségétől és minőségi kombinációjától függ. A városi alapfunkciók közé a tágabban értelmezett szolgáltatási ágak nem mindennapos igényeket kielégítő intézményei, illetve tevékenysége sorolódik. E szerint Kiskunmajsa a hanyatló, csökkenő népességű városok közé sorolandó.3 Kiskunmajsa térségi és földrajzi elhelyezkedése jelentősen befolyásolja jövőbeni központi szerepköreit is. Helyzete e téren várhatóan tovább erősödik, amelyet a kistérségi igazgatási feladatok fokozott felvállalása is támogat. A városfejlesztési stratégia az erre való felkészülés jegyében készül. Ez a felkészülés kétirányú: 1. A kistérségi települések igényeinek magasabb szintű kielégítésére való felkészülés a középfokú intézményhálózat fejlesztésével (oktatás, egészségügy, informatika, kulturális központ, gazdasági szellemi szolgáltatások, szervezőközpont szerepkör megerősítése, lakossági szabadidős és rekreációs szolgáltatások) 2. A kistérségi települések részvételével zajló közös tervezések, fejlesztések, együttműködések erősítése: pl. gazdasági és környezetvédelmi programok kidolgozása és elindítása, közös termelőstruktúrák és beszállítói hálózatok, klaszterek kialakításának ösztönzése/orientálása, térségi (öko)turisztikai csomagterv összeállítása, közös marketing és érdekérvényesítés megszervezése, összehangolt foglalkoztatási és az ahhoz szükséges képzési stratégiák kidolgozása.

3

Forrás: Horváth Gyula-Rechnitzer János: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordolón, MTA RKK Pécs, 2000, 125. old. 1. ábra

15

Törölt: ¶ ¶ ¶


2

A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETELEMZÉS

2.1. Kiskunmajsa gazdaságának jellemzői 2.1.1

Működő vállalkozások száma

2006. év végén 1130 kiskunmajsai székhelyű vállalkozást tartottak nyilván, tíz év alatt számuk egynegyeddel nőtt. Az évenkénti bővülést 2006 törte meg, amikor 35-tel kevesebben szerepeltek a nyilvántartásban. A vállalkozások döntő többsége (83 %-a) jogi személyiség nélküli (pl. betéti társaság, építőközösség, társasház), a jogi személyiségű 189 vállalkozás zöme (176 db) korlátolt felelősségű társaság volt. A társas cégek mellett 802 egyéni vállalkozást regisztráltak, ez az 1997. évit 16 %-kal haladta meg. Az elmúlt évtizedben kisebb hullámzás figyelhető meg körükben. 1. sz. grafikon A vállalkozások számának alakulása Kiskunmajsán 1000 800

Db

600 400 200 0

1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. év év év év év év év év év év

Jogi személyiségű

Jogi személyiség nélküli

Egyéni

Forrás: KSH T-Star A vállalkozások 1000 lakosra jutó fajlagos mutatója (Kiskunmajsán 95) 2006-ban meghaladta a kistérség átlagát (88), de elmaradt a megyeitől (99). A város gazdasági szerkezete változatos, az agráriumtól kezdve a feldolgozóipar különböző ágain át a szolgáltatásokig sokféle ágazat képviselteti magát. Legjelentősebb a mezőgazdaság, hiszen az itt élő lakosság meghatározó többsége él mezőgazdasági termelésből, kötődik az agráriumhoz. A településen jelen van az ipar is. Kiskunmajsa legnagyobb vállalkozása az Agrikon KAM Kft., az alkalmazotti létszám is jelentős, de a lakosság és a települések felé a közeljövőben jelentősebb változást nem fog eredményezni a cég működése. 16

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. Viszonylag új, a 2000. évtől meglévő kezdeményezés a Kiskunmajsai Ipari Park. A 70 hektáros területen az elmúlt évek során azonban sajnos sok változás nem történt. Az önkormányzat menedzselésében álló terület gyakorlatilag zöld mezőként áll rendelkezésre. 2005-ben spanyol érdekeltségű befektetők vásároltak 21 hektárnyi területet az ipari parkban, ahol gumi- és műanyaghulladék újrahasznosító üzem építését fogják megkezdeni 2008-ban. A vonatkozó szerződések szerint 200 munkahely megteremtésére nyílik lehetőség az érintett területen. A befektetői társaság további 20 ha megvásárlásával arra vállalkozott, hogy ezen terület infrastruktúrájának kiépítése révén befektetőbarát ipari parkot hoz létre, és befektetőket fog telepíttetni a kiskunmajsai ipari parkba. A regisztrált vállalkozások között az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem jelent meg nagyobb arányban. 4. sz. táblázat A kiskunmajsai székhelyű regisztrált vállalkozások száma és megoszlása 2006. év végén Nemzetgazdasági ág

Db

%

Mezőgazdaság , vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás nemzetgazdasági ágak (A+B gazdasági ág) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágak (C+D+E gazdasági ág)

170

15,04

104

9,20

Építőipar nemzetgazdasági ág (F gazdasági ág)

123

10,88

Kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ág (G gazdasági ág)

229

20,27

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág (H gazdasági ág)

77

6,81

Szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ág (I gazdasági ág)

50

4,42

Pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ág (J gazdasági ág)

15

1,33

255

22,57

Oktatás nemzetgazdasági ág (M gazdasági ág)

20

1,77

Egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág (N gazdasági ág)

23

2,04

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ág (O gazdasági ág)

63

5,58

1

0,09

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág (K gazdasági ág)

Egyéb tevékenység nemzetgazdasági ágban (P+Q gazdasági ág) Összesen

1130 100,00

Forrás: TeIR A vállalkozásokat – az országos tapasztalatokhoz hasonlóan – igen kis létszám jellemzi, döntő többségük 10 főnél kevesebb embernek ad munkát. A legnagyobb foglalkoztató az AGRIKON KAM Kft., mely szerepel Bács-Kiskun megye 50 legnagyobb vállalkozása között. A mikro- és kisvállalkozások jelentős súlya azt is jelenti, hogy a vállalkozások árbevétel szempontjából sem kiemelkedőek. A helyi székhelyű vállalkozások mellett több olyan cégnek is van itt telephelye, amelyek nagyobb létszámmal működnek és nagyobb árbevételt is realizálnak. A helyi iparűzési adó adatai alapján a legnagyobb cégek: AGRIKON KAM Kft., EON FÖLDGÁZ STROG Zrt. (Budapest), DRILL-TRANS Kft. (Nagykanizsa), KOZÁK-TRANS Kft., KARAMELL SNACK Kft. (Kalocsa), GRAPE-VINE Kft., ROTARY Kft., MOL Nyrt. (Budapest), JONATHERMÁL Zrt., MAGUMI Kft.

17

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. 2.1.2

Kiskereskedelmi szálláshelyek és férőhelyek

25 éve indult az akkori JONATHÁN TSZ kezdeményezésére a kiskunmajsai termál program. Ennek keretében létrejött egy magas színvonalon működő gyógyfürdő komplexum, egy kemping-motel létesítmény, és egy közel 400 házból álló üdülőfalu. A kiskunmajsai turizmus a termálfürdőre alapozva a Dél-alföldi régióban egyre nagyobb szerepet tölt be. Kiskunmajsa gazdaságában így nagy jelentőséggel bír az idegenforgalom. A gyógyfürdőt távoli településekről és külföldről is sokan keresik fel, olykor csak 1-1 napra, de gyakran hosszabb időre érkeznek a városba. 2006-ban 591 kereskedelmi szálláshely várta a vendégeket, akiknek a száma fokozatosan bővült az elmúlt évtizedben: 2006-ban közel kétharmaddal többen vették igénybe a szálláshelyeket, mint 1998-ban. A vendégek között csökkenő számban találhatunk külföldieket, 2006ban majdnem fele annyian voltak, mint 1998-ban. A szálláshelyeken eltöltött idő lényegében nem változott, az összes vendég átlagos tartózkodási ideje 4 nap, míg a külföldieké 8-10 nap. 5. sz. táblázat A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Kiskunmajsán

Év

Vendégek száma, fő

1998 11 108 1999 13 894 2000 12 219 2001 12 272 2002 15 453 2003v 17 275 2004 18 073 2005 19 343 2006 18 084 Forrás: KSH T-Star 2.1.3

Külföldi vendégek aránya, % 26,54 23,32 25,02 28,99 26,80 13,46 13,41 10,88 9,15

Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 4,32 4,09 4,73 4,84 4,12 4,14 3,98 3,73 4,11

Külföldiek átlagos tartózkodási ideje, éjszaka 7,92 6,99 8,30 8,05 6,35 10,04 9,32 9,35 9,89

Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek száma

A helyieket és az ide látogatókat 91 vendéglátóhely szolgálja ki, számuk dinamikusan nőtt tíz év alatt. A vendéglátóhelyek közel háromnegyede étterem, emellett 20 bár, borozó és 4 munkahelyi vendéglátóhely várja a betérőket. Két borkimérés is működik a városban. 2006-ban 266 üzletben (humán gyógyszertárak nélkül) lehetett vásárolni, ezek egynegyede élelmiszer jellegű üzlet, áruház volt. Számottevően bővül a ruházati szaküzletek száma (az 1998 évi 20 db-ról 2006-ra 39 db-ra), közel másfélszeresére nőtt a bútor,- háztartásicikk-szaküzletek száma (5-ről 14-re).

18

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. 2. sz. grafikon A kiskereskedelmi üzletek és a vendéglátóhelyek számának alakulása Kiskunmajsán 300 250 200 Db 150 100 50 0

1997. év

1999. év

2001. év

2003. év

2005. év

Kiskereskedelmi üzletek Vendéglátóhelyek Forrás: KSH T-Star 2.2. Kiskunmajsa város társadalmi jellemzői 2.2.1

Demográfia

Kiskunmajsa népessége folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedben, 2006. év végén 11.878 fő élt a városban. A változások két alapvető okra vezethetők vissza: a természetes szaporodásra/fogyásra és a vándorlási egyenlegre. Mindkét mutató kedvezőtlen tendenciákat jelez. A halálozások száma az utóbbi évtizedben rendre meghaladta az élveszületésekét, a városba költözők száma ugyanakkor alatta maradt az elvándoroltaknak. A kistérségi, megyei és országos tendenciákhoz hasonlóan a városban is az elöregedés jelei mutatkoznak. Az egyre kevesebb gyermek (a 14 év alattiak csökkenő száma), a munkavállalók gerincét jelentő 18-59 évesek körének szűkülése és az idősebbek számának és arányának emelkedése a munkaerő-piac lehetőségeinek, a város ellátási funkcióinak átgondolását igényli. Ezt a problémát a népszámlálások adatai is alátámasztották. A város kiterjedt és népes külterületekkel rendelkezik, bár egyre csökken a külterületen élők száma és aránya. Kiskunmajsa jellegzetessége, hogy több egyéb belterülete van, ahol több százan is élnek. A külterületek népességének csökkenése mellett itt még jobban nyomon követhető az elöregedés, a fiatalabbak igyekeznek beljebb költözni. Ez a szociális ellátó rendszerrel szemben támaszt új követelményeket. Az üdülőterület lakóterületi átminősítése lökésszerűen megnövelheti az építési aktivitást, ami segítheti a fiatalok helyben tartását s beköltözését.

19

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. 3. sz. grafikon Az állandó népesség korcsoportos összetétele, Kiskunmajsa 8 000 7 000 6 000 5 000 Fő

0-14 15-17 18-59 60-x

4 000 3 000 2 000 1 000 0 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. év év év év év év év év év év

Forrás: KSH T-Star 2.2.2

Képzettség-műveltség

Az elmúlt évtizedekben örvendetesen javult a helyzet, egyre többen végzik el a középiskolát és bővült a felsőfokú végzettségűek száma is. Az átlagos iskolai végzettség azonban még elmarad a megyei átlagtól. E téren sokat segíthetnek a kiskunmajsai iskolák – különösen a középiskola -, ahol olyan át- és továbbképzések szervezhetők, amelyek a vállalkozások munkaerő-igényeihez jobban igazodnak. A lakosság képzettségéről a népszámlálások alkalmával kapunk képet. A 2001. évi népszámláláskor 4227 foglalkoztatottak írtak össze, akiknek közel egyharmada szakmai oklevéllel rendelkezett (érettségi nélkül). Hasonló arányú volt a 8 általános iskolai osztályt végzetteké is. A foglalkoztatottak egynegyede érettségivel, egytizede felsőfokú oklevéllel rendelkezett, 2 %-uk (92 fő) viszont még a 8 általánost sem fejezte be. Az iskolai végzettség tekintetében különbség mutatkozik a nemek között. A nők körében magasabb az általános iskolát végzettek aránya, mint a férfiaknál, ugyanakkor a középiskolát, illetve az egyetemet, főiskolát a nők nagyobb arányban fejezték be, mint a férfiak.

20

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. 4. sz. grafikon A foglalkoztatottak végzettsége Kiskunmajsán, 2001

Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskola érettségivel Egyetem, főiskola stb.

Forrás: KSH Népszámlálás 6. sz. táblázat A 7 évesnél idősebb férfiak és nők megoszlása Kiskunmajsán végzettségük szerint, % 2001 Végzettség Általános iskola első évfolyamát sem végezte el

Férfi 2,35

Nő 2,06

Általános iskola 1-7.

21,59

26,47

Általános iskola 8

29,91

33,16

Középiskola érettségi nélkül

28,70

15,70

Középiskola érettségivel

11,98

16,26

0,87

1,04

4,60

5,33

Egyetem, főiskola stb. oklevél nélkül Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Forrás: KSH Népszámlálás

Az iskolai képzettségen kívül jelentős szerepet játszik a városban élők tapasztalata, gyakorlatban szerzett ismerete, az elődöktől ellesett tudás. A hagyományos iparágakban – pl. az Agrikon-nál – gyűjtött szakmai tudás olyan erőforrás, amit érdemes kihasználni. A mezőgazdaságban tevékenykedők is olyan ismeretekkel rendelkeznek – ezek főleg a családi gazdaságokban hasznosulnak -, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.

21


2.2.3

Foglalkoztatás, munkanélküliség

A város lakosságának több mint egyharmada (2001) tartozik az aktív keresők körébe, ez az arány – az országos tendenciákhoz hasonlóan – fokozatosan csökkent az elmúlt évtizedekben. Egyúttal jelentősen emelkedett az inaktív lakosság – főleg a nyugdíjasok - részesedése (a 2001-es népszámláláskor már 32 % volt). A kilencvenes évtizedben a munkanélküliek eleinte bővülő, majd mérséklődő tábora jelentett új gondokat. Ezek a folyamatok a munkaerő-piac lehetőségeit befolyásolják. Az aktív keresők ágazati szerkezete jelentősen átalakult az elmúlt évtizedek során. Korábban a mezőgazdaság volt a meghatározó ágazat, mostanra drasztikusan visszaesett az agráriumban tevékenykedők száma és aránya. Más ágazatokban foglalkoztatottak – jövedelem-kiegészítésként, vagy saját fogyasztásra - azonban továbbra is művelik a földjüket, tartanak állatokat. Az ipari, építőipari dolgozók részesedése folyamatosan emelkedett és számottevően bővült a különböző szolgáltatásokat nyújtók köre. Ez hasonlít a nemzetközi tendenciákhoz, amelynek során a termelő ágazatok súlyának mérséklődése és a szolgáltatások jelentőségének emelkedése figyelhető meg, bár Kiskunmajsán ez a hangsúly-eltolódás még kevésbé követhető nyomon. A foglalkoztatottak többsége (42 %) szolgáltatási jellegű ágazatokhoz tartozó vállalkozásoknál, intézményeknél dolgozott, több mint egyharmaduk az iparban, építőiparban, egyötödük a mezőgazdaságban tevékenykedett. 5. sz. grafikon A foglalkoztatottak száma a főbb ágazatokban Kiskunmajsán, 2001

1601

2000

1787

1500 839 Fő 1000 500 0

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás

Ipar, építőipar

Szolgáltatási jellegű ágazatok

Forrás: KSH Népszámlálás Az 1990-es és a 2001-es népszámlálás alapján jelentősen, 44 %-ról 35 %-ra esett vissza a foglalkoztatottak aránya, több mint két és félszeresére duzzadt a munkanélküliek tábora, a természetes és a kényszerű nyugdíjba-vonulások eredményeként bővült az inaktív keresők köre. 22

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. 6. sz. grafikon Kiskunmajsa népességének gazdasági aktivitása az 1990 évi népszámlálás alapján

Gazdasági aktivitás, 1990

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott Összesen

Forrás: KSH Népszámlálás 7. sz. grafikon Kiskunmajsa népességének gazdasági aktivitása a 2001. évi népszámlálás alapján Gazdasági aktivitás, 2001

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott Összesen

Forrás: KSH Népszámlálás A munkanélküliség komoly problémát jelent a városban. 2007. év végén – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint – 716 álláskeresőt tartottak nyilván, számuk jelentősen nőtt az előző évihez képest. Még komolyabb gondot jelez a tartósan – egy évnél hosszabb ideig – a nyilvántartásban lévők száma és aránya, a tapasztalatok szerint ugyanis az idő múltával egyre nehezebb visszakerülni a munkaerőpiacra. A munkavállalási korú népességnek majdnem egytizede keresett munkát. Ez rosszabb, mint az országos helyzet, a majsai relatív mutató (a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában) rendre meghaladta az országos átlagot.

23

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. 7. sz. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők száma és mutatói Kiskunmajsán

Év

Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában 8,56 7,17 6,71 7,51 9,00 8,57 8,40 9,23

Nyilvántartott Tartósan álláskereső nyilvántartott

2000 626 403 2001 545 166 2002 510 125 2003 573 153 2004 687 151 2005 657 179 2006 645 153 2007 716 189 Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

A relatív mutató az országos %ában

143 136 126 136 146 137 137 138

A helyzetet súlyosbítja, hogy a munkanélküliek igen alul képzettek. Ezen a halmozottan hátrányos helyzetű körön belül is külön ki kell emelni a cigány/roma népességet. Különösen jellemző körükben az alacsony iskolázottság, a szakképzettség hiánya. Igen alacsony a legális foglalkoztatottságuk, a munkaképes korúak nagy része feketén foglalkoztatott, pl. árokásás, kábelfektetés. Az önkormányzat közhasznú foglalkoztatás keretében parkgondozói, közterület takarító, parlagfű-írtó munkákat szervez. Pályázatokkal próbálják ezt a csoportot a munkavilágába visszasegíteni. 8. sz. grafikon Kiskunmajsa adófizetőinek száma jövedelemsávonként, 2006

5 000 001-10 000 000 Ft 3 000 001-4 000 000 Ft 2 000 001-2 500 000 Ft 1 500 001-1 800 000 Ft 1 000 001-1 200 000 Ft 600 001-800 000 Ft 0-300 000 Ft

0

200

400

600 Fő

Forrás: TeIR, APEH

24

800

1000

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. Az APEH adatai szerint 2006-ban Kiskunmajsa lakosainak 40 %-a fizetett személyi jövedelemadót. A bevallások alapján az átlagjövedelem 1.125.223 Ft volt, ez azonban nagy szóródást tartalmaz. Az adózók 62 %-a 1 millió Ft-nál kevesebbet keresett – körükben nagy számban vannak 300 ezer Ft-nál kevesebből élők –, hat főnél 10 milliónál több volt a jövedelem. 1996-ban a város lakosainak 38 %-a volt szja alany, akkor az átlagjövedelem 319.656 Ft-ot tett ki. Akkor az adófizetők közel fele 200 ezer Ft-nál kevesebb jövedelemhez jutott, mindössze egy személy vallott be 5 millió feletti jövedelmet. 2.3. Közszolgáltatások helyzete a városban 2.3.1

Oktatás-nevelés: óvodák, közoktatás, kultúra

Az oktatás jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Kiskunmajsa zászlóvivő pedagógus értelmisége döntő erőt képvisel a város jövőbeni fejlődésében. Az iskola sosem kizárólag az oktatás és nevelés színhelye volt, hanem a helyi közélet szellemi motorja is. Ezt a szerepet meg kell tartani friss szemléletű intézmény-irányítással, nyitottsággal, kezdeményező-készséggel. Jó partnerkapcsolatot kell ápolnia az ellátásban résztvevő önkormányzatnak, egyháznak, egyesületeknek a képzések összehangolására és a profilváltó, vagy képzési szint-emelő fejlesztések közös megvalósítására. A gimnázium generáló ereje különösen fontos, hiszen sokan ezen a szinten fejezik be tanulmányaikat és lépnek be a város aktív dolgozói rétegébe. Kiskunmajsán 2 óvoda (egy önkormányzati, egy egyházi fenntartású) 2006-ban 416 (2001-ben még 437) férőhellyel várta a gyermekeket. Az igény azonban ennél nagyobb, hiszen az óvodások száma (2006-ban 432 fő) meghaladja a férőhelyekét. A három általános iskolában – a születések számának mérséklődése miatt – csökkent a tanulók száma. A Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanárai más településről származókat is oktatnak. 8. sz. táblázat Kiskunmajsa közoktatási adatai Óvodába beírt Általános iskolai Gimnáziumi Szakközépiskolai Év gyermekek száma tanulók száma tanulók száma tanulók száma 425 1 233 118 162 2001 413 1 214 123 195 2002 403 1 201 103 239 2003 409 1 135 108 233 2004 421 1 107 101 209 2005 432 1 015 111 226 2006 Forrás: KSH T-Star

Az általános iskolákban gyógypedagógiai képzésben is részesülhetnek (2006-ban 71-en), nemzetiségi, etnikai oktatásban is részt vehetnek (2006-ban 66 fő). A városi bölcsődében is kisebb zsúfoltság alakult ki, hiszen a 25 férőhelyen 36 gyermekkel foglalkoznak.

25

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. A város kulturális életét elsősorban a Művelődési Ház hivatott szervezni és segíteni a működési tér biztosításával, az önszerveződések ösztönzésével, s lendítőerőt adó rendezvényekkel. Az intézmény rehabilitációját a közeljövőben meg kell indítani, hogy szellemi hatásában és műszaki feltételeiben egyaránt be tudja tölteni ezt a feladatot. Élő együttműködés szükséges az oktatási intézményekkel, melyek az ifjúság tartalmas, az életkori sajátosságokra alapozó művelésében és szórakoztatásában jelenleg is részt vesznek, s alkalmasak arra, hogy a lakóterületi kulturális lehetőségeket bővítsék, a szűkebb közösségekbe a kultúrát tovább sugározzák. A cigány kultúra ápolásában és megismertetésében a kisebbségi önkormányzattal karöltve lehet eredményesen előre lépni. Fontos bástyája a közművelődésnek a Városi Könyvtár. A körülmények - kisebb fejlesztési igényektől eltekintve - kielégítőek, segíteni kell viszont a könyvállomány bővítését. A városi szintű Kiskunmajsa Napi rendezvények Kiskunmajsa egész társadalmát megmozgatják, s a környező települések lakosságát is idevonzzák. Közösségszervező és idegenforgalmi hatásuk számottevő. A helyi vállalkozások megismertetését és népszerűsítését is mindinkább lehetővé kell tenni általuk, ami kölcsönösen előnyös lehet a mecenatúra kiterjesztése és ezáltal a rendezvények tartalmasságának növelése révén. A helybeli és környékbeli lakosokon kívül is számos látogatóra számíthat, ezért jelentőségében a Kiskunmajsai Naphoz hasonlóan kezelendő néhány vállalkozói rendezvény is, így a Húsvéti Kempingtalálkozó, s a Sörfürdő Fesztivál, melyekhez további rendezvények a siker reményében kapcsolhatók, s a szórakoztatás egy-egy évszakbeli csúcseseményeiként mozgásban tarthatják a város idegenforgalmi kínálatát. Kiskunmajsa sportélete elsősorban az önkormányzat finanszírozására támaszkodik, de az önálló egyesületekbe szétszóródott tradicionális sportágak (labdarúgás, férfi- és női kézilabda és asztalitenisz) megőrizték és továbbépítették civil támogatói hátterüket. A lakosság szélesebb köreinek egészségmegőrzése és egészségépítése céljából a versenysportokon kívül egyre fontosabbá válnak a tömegsport lehetőségei, így a gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás nevelés s a szabadidősport, melyek nem rendelkeznek háttértámogatással, ezért – megalapozásuk stádiumában – szinte kizárólag az önkormányzat segítségére vannak utalva. Itt nemcsak az anyagi támogatás, hanem a hatékony népszerűsítés és az erre alapozható szponzorálás kiépítése is közelebb visz a megoldáshoz. Az önkormányzati fenntartású intézmények célszerűbb kihasználásától és a lakóterületi szabadtéri sportolás létesítményeinek megteremtésétől (parképítés) is jótékony hatás várható. 2.3.2

Egészségügyi ellátás

Az egészségügy intézményrendszere az elmúlt évek fejlesztései révén szilárd alapokon nyugvó, működőképes struktúrává vált. A műszaki körülmények és a helyi szakembergárda a kiskunhalasi kórházzal együttműködve alkalmas a város és a vonzáskörzet ellátására. A bölcsődék, az ügyeleti rendszer, a sürgősségi ellátás jelenlegi szintjét meg kell őrizni. A háziorvosi hálózat vállalkozói alapon fejlődőképes. A belterülettől távol élő betegek ellátását lehetőleg az egyéb belterületeken meglévő rendelőkben kell biztosítani, a szétszórt tanyák lakóit azonban célszerűbb betegszállítással hozzájuttatni a szükséges kezeléshez. Helyi szakorvosi ellátás a megcélzott gyógyhely-funkcióhoz kapcsolódó szakirányokban támogatandó. Kiskunmajsán 6 háziorvos és 2 házi gyermekorvos látja el a betegeket. Egyre többen keresik fel a rendelőt – 1997 és 2006 között több mint másfélszeresére nőtt a háziorvosnál és 6 %-kal a házi gyermekorvosnál megjelentek száma. Előbbi az idősödő népességnek is betudható. A betegeket két gyógyszertár látja el. 26


Működik a városban az Országos Mentőszolgálat helyi állomása, ahol főállású mentőtisztet foglalkoztatnak. A sürgősségi betegellátást látja el a mentőszolgálat. Létezik szakellátás reumatológia, fogászat. Ügyeletet a Többcélú Kistérségi Társulás által megbízott szolgáltató látja el. Komolyabb orvosi ellátást Kiskunhalason, vagy Kiskunfélegyházán kaphatnak a betegek. 2.3.3

Szociális ellátás

A szociális ellátás egységes kistérségi intézményben való integrálása távlatban is rugalmas alkalmazkodást biztosít az igények, szabályozók és lehetőségek változásaihoz. A kötelező feladatként az önkormányzatot terhelő ellátáson kívül az idősek gondozására szolgáló otthont is fenn kell tartani, mert egyrészt növekszik az időskorú lakosság aránya, másrészt a város kistérség-központi funkcióinak megőrzése a közigazgatási szerepkör elismertetésében is fontos tényező lesz. Emelt szintű nyugdíjas otthon megépítését is támogatni kell megfelelő önkormányzati részvétellel, s az ellenőrzési és szükség szerinti beavatkozási jog fenntartásával. Az idősek nappali ellátását biztosító intézményben csökkent a férőhelyek száma, a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó két intézményben viszont jelentősen bővült. Egyre többen otthonukban veszik igénybe a különböző szolgáltatásokat. 9. sz. táblázat A szociális ellátás fontosabb adatai Kiskunmajsán 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működő férőhelyeinek száma (db)

100

100

100

100

190

190

150

150

150

150

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeinek gondozottak száma (fő)

110

102

107

109

167

178

133

130

131

98

Az időskorúak otthonai működő férőhelyeinek száma (gondozóházakkal együtt) (db) Az időskorúak otthonaiban a gondozottak száma (fő)

100 110

100 102

100 107

100 109

100 99

100 104

100 104

100 103

100 101

100 98

Idősek nappali intézményeinek működő férőhelyei (db) Idősek nappali intézményeiben ellátottak száma (fő)

70 62

40 43

40 37

40 38

40 40

40 42

40 37

40 37

40 32

40 39

A szociális alapszolgáltatás keretében csak étkezésben részesülők száma (fő)

115

78

87

95

111

110

106

94

131

125

A szociális alapszolgáltatás keretében csak házi segítségnyújtásban részesülők száma (fő)

34

19

21

17

14

15

19

24

31

55

A szociális alapszolgáltatás keretében étkezésben és házi segítségnyújtásban részesülők száma (fő) Házi segítségnyújtást igénybe vevők száma (fő)

43 77

63 82

37 58

36 53

33 47

40 55

31 50

27 51

31 62

27 82

Forrás: KSH T-Star Működik a házi gondozás, melyben bevásárlást, takarítást végzik el a házi gondozók. Kistérségi Szociális Intézmény (ellátási formája: időskorúak bentlakásos otthona) ellátja a következő feladatokat is: Családsegítő Szolgálat, Tanyagondnoki Szolgálat Kiskunmajsa külterületein (Ágasegyháza, Marispuszta, Bodoglár és Kígyós) – segíti a tanyákon élő idősek ügyintézését és életvitelét. Működteti továbbá az Idősek Klubját, melynek keretében házi segítségnyújtást, étkeztetést és támogató szolgálatot biztosít a gondozottaknak. 27


Jól működik a gyermekvédelmi jelzőrendszer, melynek együttműködő partnerei a védőnők, a helyi rendőrség és gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, iskolák, gyámhivatal, óvodák, bölcsőde. Jól működő kapcsolat épült ki a Bács-Kiskun Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Pedagógiai Szakszolgálattal (Kecskemét), Kiskunhalas Nevelési Tanácsadó, valamint szoros együttműködés folyik a Gyermekjóléti, a Családsegítő Szolgálatokkal, a Római Katolikus Plébánia, valamint az Egyházközség keretein belül működő Máltai Szeretetszolgálat között a rászorulók érdekében. Családok Átmeneti Otthonát működtet a Menedékalapítvány. 2.3.4

Kiskunmajsa város közműszolgáltatásainak bemutatása

Kiskunmajsán folyamatosan építették ki a közműhálózatot. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózat 1997-ben még 54,7, 2006-ban már 76,4 km volt. Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza tíz év alatt majdnem megnégyszereződött, 1997-ben 15,7, 2006-ban 57,9 km hosszúságú volt. A közműolló tehát jelentősen zárult: 1997-ben a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 75 %, a közcsatorna-hálózatba bekapcsoltaké 18 % volt, 2006-ra ez az arány 77% - 66 % lett. A vízfogyasztás a háztartások körében kissé nőtt (a lakásállomány is bővült), az összes vízhasználat azonban mérséklődött a tíz év alatt, ami a vállalkozások, intézmények takarékosabb gazdálkodására utal. A szennyvízhálózat kiépítése, az egyre több lakás-bekötések eredményeként a háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége több mint négyszeresére nőtt. A háztartási villamosenergia fogyasztók száma kissé emelkedett (az 1997 évi 5943 háztartásról 2006ban 6410 háztartásra), ugyanakkor a villamosenergia-fogyasztás – az egyre több villannyal működő berendezés, készülék miatt – közel egyharmaddal bővült. A városban a gázcsőhálózat bővítésére is sor került. 1997-ben 84,3 km, 2006-ban 97,9 km gázcső biztosította az ellátást. Hasonló ütemben nőtt a háztartási gázfogyasztók száma is (1997: 2767, 2006: 3197). Az emelkedő gázárak takarékosságra ösztönzik a fogyasztókat, így a háztartások gázfogyasztásában némi mérséklődés mutatkozott. A város települési szilárd hulladékainak elhelyezése hosszú távon a „Homokhátság” projekt keretében oldódik meg. A jelenlegi lerakóhelyek felszámolása, a szelektíven gyűjtött hulladék hasznosítása a beruházás részét képezi. A majsai szelektív hulladékudvar már megvalósult. A külterület sűrűn lakott részein és az egyéb belterületeken megfelelő rendszerességgel elszállításra kerülő, méretezett hulladékgyűjtők kerülnek elhelyezésre. A belterületen és az üdülőterületen szervezett hulladékgyűjtés valósul meg. A települési folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) a szennyvíztisztítótelep fogadja be.

28


2.3.5. Közigazgatás A város intézményrendszerének minősége a lakosság számára a megbecsülés közvetlenül megtapasztalható jele, ezért az önkormányzatnak igen nagy gondot kell fordítania az ellátásra. Kiskunmajsa szinte erején felül tart fenn oktatási és szociális intézményeket, olyanokat is, amelyek a kötelező feladatain felüli ellátási szintet képviselnek. Ez a várospolitikai döntés a távlatos gondolkodás jele, amit a lehetőségekhez mérten továbbra is vállalni kell a kistérségi vezető szerep megőrzése és a lakosság jó közérzetének megtartása érdekében. Az igazgatási – humánszolgáltatási funkciók az utóbbi időben megfogyatkoztak. A gyámhivatal, építésügyi hatósági ügyek, munkaügy továbbra is helyben intézhetők, a közműellátók közül a DÉMÁSZ és a DÉGÁZ „kivonult” Kiskunmajsáról. A földhivatal Kiskunhalason érhető el. A jövőben a minél teljesebb ellátásra kell törekedni, az odautazás ugyanis komoly anyagi és időbeni áldozatot kíván a lakosságtól. A cigány kisebbség 5-6 %-os lélekszám-arányban való jelenléte potenciálisan sokszínűvé teszi a várost, azonban szociális kérdések megválaszolása szükséges, amelyben Kiskunmajsa nincs magára hagyva, hiszen a megyei területfejlesztési koncepcióban is az egyik kistérségi prioritás „a térség szociális problémáit megoldó közös programok megszervezése”. 2.4

Kiskunmajsa városának települési infrastruktúra jellemzői

2.4.1

Természeti és épített környezet, építészeti emlékek

Kiskunmajsán természetvédelem alatt álló terület is van, a Kiskunmajsai Bodoglári buckák, ahol egy egyedülálló, szinte kincs jellegű növény, a tartós szegfű is megtalálható. A Kiskunmajsa Bodoglár elnevezésű településrésze mellett húzódó, északnyugat-délkeleti irányba rendeződött, meredek oldalú buckák minden évszakban sok csodával várják a látogatókat. A felszíni formákban bővelkedő vidék domináns növénytársulása a bennszülött, pannon jellegű és kontinentális elemeket egyaránt tartalmazó nyílt homokpusztagyep, de a homokbuckák között viszonylag zárt, gazdag cserjeszintű erdőfoltok is kialakultak. Említésre méltó érdekesség, hogy a hasonló területek nyáras-borókásait itt nyárasgalagonyások helyettesítik, ahol az egybibés galagonya mellett a sóskaborbolya, a kökény és a varjútövis is előfordul. A jellemző lágy szárú növényfajok közé tartozik a homoki csenkesz, a homoki kikerics, a tartós és kései szegfű, a buglyos fátyolvirág, a homoki ternye, a báránypirosító, a homoki imola, a deres fényperje és a pusztai kutyatej. A Bodoglári-homokbuckák legféltettebb zoológiai értéke az ugartyúk. A zömök testű, nagy, sárga szemeiről könnyen felismerhető, fokozottan védett madárfaj kiskunsági állományának jelentős része ezen a vidéken költ. Az ugartyúk fészket nem épít, tojásait - általában kettőt - a puszta homokra rakja. Főleg rovarokból álló táplálékát alkonyatkor gyűjti, éles, jajongó hangjára is ilyenkor figyelhetünk fel. A várost felkeresők több látnivalóban gyönyörködhetnek, több múzeumot is felkereshetnek. 1850 körül épült Kiskunmajsa egyik legrégebbi építészeti emléke a Tájház. A nádtetős, három osztatú, középpadkás, szabadkéményes építmény a Kiskunság jellegzetes népi építészeti emléke.

29


Legjelentősebb épület a városban a késő barokk stílusban épült római katolikus templom. A központi téren álló templom első változata vesszőből font, sárral betapasztott ideiglenes építmény volt, amit 1743-ban kezdtek építeni a tószegi telepesek. 1761-ben, 18 évvel később új templom építését kezdték meg szilárd anyagból, sekrestyével és kórussal. Jelenlegi formáját kisebb nagyobb átalakítások után 1809-ben érte el. A templom 50 hosszú, 21 méter széles. A szokásostól eltérően a templom főbejárata nem a torony alatt található. Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményben megtekinthető várostörténeti, néprajzi kiállítás Kiskunmajsa történetét eleveníti fel néprajzi elemeken keresztül. Ezen kívül állandó kiállításon szerepel még a múzeum névadójának, a város európai hírnevet szerzett szülöttének, Konecsni Györgynek grafikus munkásságát bemutató tárlata, illetve Járitz Józsa, valamint Paizs Éva Kiskunmajsán készült képzőművészeti alkotásainak gyűjteménye. Különlegességnek mondható a Babagyűjtemény, ahol a világ sok tájáról származó babákat lehet megtekinteni. Tartozik a babagyűjteményhez egy kemencés ház is. A gyűjtemény Magyarország parasztságának népviseletes ruháit mutatja be tájegységenként. A kiállítóhelyen miniatűr babaházak berendezéseivel együtt láthatóak. A helyszínen vannak olyan babák, amik a múlt század közepétől napjainkig készültek a világ minden tájáról. 1999. márciusában avatták fel Kiskunmajsán az ország első és mindmáig egyetlen ötvenhatos múzeumát. Az alapító: Pongrátz Gergely, a Corvin-köz legendás főparancsnoka, aki saját erőből állított emléket 1956 hőseinek. A múzeum a várostól 4 km-re, a Szegedre vezető főút mellett, az egykori népiskola épületében kapott helyet. A kiállított relikviák, dokumentumok, képzőművészeti alkotások jórészt az egykori bajtársak ajánlották fel. A Hadtörténeti Múzeum révén korabeli arzenál is megtekinthető a Molotov-koktéltól a T-55-ös harckocsiig. Az 56-os múzeummal álellenben kápolna épült 1956 valamennyi áldozatának emlékére : Márványtábla őrzi a bíróság által halálra ítélt 338 kivégzett áldozat nevét. A Csete György Kossuth-díjas építész tervezte kápolna az első kegyhely, melyet az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére építettek. 2.4.2

Lakásviszonyok

Formázott: Normál, Sorkizárt, Egy oldalra Megjegyzés [PF3]: Intézkedés ekhez betenni, hog a város gonlokodik ezen, kidolgozza bérlakásépítés lehetőségének programját, vegyes (szociális, bér, költségalapú) épületeket építene, hogy a rászorultak lakhatási lehetőségein javítsan olyan formában, hogy nem szegregáűlnak! Akkor a Fecske-Ház kimarad??

Az épített környezet meghatározó eleme az épületállomány, a lakásállomány. 2006-ban 5383 lakás volt a városban, épültek többszintes, többlakásos házak is. Az építési kedv hullámzóan alakult az elmúlt tíz évben, 2006-ban már jóval kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban. A lakások mellett több új üdülő is elkészült. A lakások közmű-ellátottsága még nem mondható teljesen jónak, még mindig épültek olyan lakások, amelyeket nem kötöttek be a közüzemi vízhálózatba, a csatornahálózatba. Az évek folyamán azért javuló tendencia figyelhető meg, egyre többen csatlakoznak a közmű-hálózatokhoz. Az új lakások egy része négy, vagy még több szobával épült, 2004-ben pl. az új lakások több mint fele, 2005-ben egyharmada, 2001-ben 31 %-a. Az új lakások átlagos alapterülete 90 m2 körüli volt, az elmúlt tíz évben a legkisebb átlag 82 m2 (2000-ben), a legmagasabb 100 m2 pedig 2001-ben volt. Az önkormányzat csekély számú, összesen 34 db bérlakással rendelkezik, ezért a lakosság lakáshelyzetének javítására – támogatási források megnyílása esetén – bérlakásépítési program indítandó. A város kidolgozza a bérlakásépítés lehetőségének programját, megvizsgálja a vegyes (szociális, bér, költségalapú) épületek létesítésének lehetőségét annak érdekében, hogy a rászorultak lakhatási lehetőségein javítson, olyan formában, hogy ne szegregálódjanak!

Formázott: Bekezdés alapbetűtípusa, Betűtípus: Garamond Formázott: Betűtípus: Garamond Formázott: Betűtípus: Garamond Formázott: Betűtípus: Garamond Formázott: Betűtípus: Garamond Formázott: Betűtípus: Garamond Formázott: Betűtípus: Garamond Formázott: Betűtípus: Garamond Formázott: Betűtípus: Garamond

30

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. A társasház-építési vállalkozások helyzetbe hozása szintén városi közérdek, hiszen az ingatlanok mobilitására gyakorolt jótékony hatása révén hozzájárul az épületállomány hatékonyabb kihasználásához és megújulásához, s a városiasabb településkép kialakulásához. 10. sz. táblázat Kiskunmajsa lakásállománya és az épített lakások közművesítettsége

Törölt:

Épített lakásokon belül Épített Lakásállomány közüzemi Év lakások gázvezetékkel közcsatornával (db) vízvezetékkel száma ellátott lakások aránya, % 27 40,74 7,41 70,37 4 924 1997 4 941 26 50,00 11,54 53,85 1998 4 959 26 61,54 7,69 69,23 1999 .. 47 31,91 6,38 82,98 2000 5 254 32 50,00 15,63 87,50 2001 5 286 39 69,23 20,51 76,92 2002 5 306 43 79,07 79,07 90,70 2003 5 329 40 55,00 65,00 67,50 2004 5 361 40 75,00 90,00 92,50 2005 5 383 25 72,00 92,00 92,00 2006 Forrás: KSH T-Star 2.5.

Kiskunmajsa város közlekedési helyzete

2.5.1

Kiskunmajsa közlekedésének térségi kapcsolatai

A kistérség az 53-as, az 54-es, az 55-ös, valamint az 5-ös számú főközlekedési út által határolt négyszögben helyezkedik el, mégis forgalmi árnyékban van. A belső úthálózat ritka, azonban kész fejlesztési tervekkel rendelkezik a Csengele-Jászszentlászló-Kiskunmajsa út megépítésére. A négy település közül 3 közvetlenül érintkezik Csongrád megye határával. Magát Kiskunmajsát csupán alsóbb rendű utak szelik át, de ezeken Kiskunhalasra, Soltvadkertre, Kiskunfélegyházára, Kistelekre, valamint – Bócsán, illetve Forráskúton keresztül –Szegedre is el lehet jutni. Az M5-ös autópálya 20 km-re található a térségtől. A tömegközlekedés (autóbusz, vonat) szempontjából közepesnek mondható a jelenlegi helyzet. 2.5.2

Vasúthálózat fejlesztése

Kiskunmajsa vasúthálózatba bekapcsolt település. A vasutat csak mellékvonalak képviselik: a Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas-Baja szárnyvonal és a Kecskemét-Kiskunmajsa keskeny nyomközű vasút. A térségben az országos vasúthálózathoz csak Kiskunmajsa kapcsolódik. A KiskunfélegyházaKelebia vasútvonal halad át egyvágányú szállal a településen. A pálya viszonylag korszerű, villamosított vonal. Személyforgalom is bonyolódik rajta, ami fontos kapocs az itt élőknek Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas felé. 31

Törölt: ¶ ¶ ¶

Oldaltörés


A napjainkban is működő Kiskunmajsa-Szank-Bugac-Kecskemét keskenynyomtávú vasút csak némi áruszállítást és személyforgalmat bonyolít le. Szanknak ez jelenti a vasúti összeköttetést a külvilág felé. A kisvasút rossz műszaki állapotban van, megérett a felújításra. Ehhez a szükséges pénzt esetleg az idegenforgalom területéről lehetne biztosítani. A vasútvonal olyan területeken halad át, amely külön élményt és szórakozást nyújt az utazóknak. A kisvasútra, mint adottságra, jelenlegi rossz állapotában is építeni lehet. 2.5.3

Légi közlekedés fejlesztése

Bács–Kiskun megyében a légiközlekedés két bázisa működik: Kecskeméten a katonai, Kalocsán a volt katonai repülőtér szilárd burkolattal, infrastruktúrával kiépített. A katonai repülőterek polgári hasznosítása kormányzati megoldást igényel. Jánoshalmán, Érsekcsanádon, Kiskunfélegyházán és Jakabszálláson füves repülőtér található (ez utóbbi magánkézbe került). 2.5.4

Kiskunmajsa város belső közlekedési hálózatának jellemzése

Kiskunmajsa úthálózata felújításra szorul. A város menetrendszerinti buszjáratokkal jól lefedett. 11. sz. táblázat Kiépített és kiépítetlen belterületi és külterületi utak hossza, 2006

Megnevezés Hossz (km) 31,488 Kiépített belterületi út 2,395 Kiépített külterületi út 19,348 Kiépítetlen belterületi út 235,065 Kiépítetlen külterületi út Forrás: Kiskunmajsa Város Önkormányzata

32

Törölt: ¶ ¶ ¶


3. KISKUNMAJSA VÁROSRÉSZEINEK BEMUTATÁSA A kiadott útmutató alapján a városrészek elemzése azon városok esetében releváns, melyek több vegyes funkciójú központi, vagy alközponti résszel rendelkeznek. Jelen fejezetben nem célunk a rendezési terv vonatkozó részeinek átvétele. Javasolt azonban az elkészült IVS alapján is áttekinteni a korábbi alátámasztó munkarészeket és a fejlesztési irányok kijelölésénél, illetve a rendezési eszközök mellérendelésénél már ezen stratégiai szemlélettel figyelni az egyes építési előírások adta kereteket. A fenti hivatkozott leírás szerint Kiskunmajsa városrészi tagolása a következő rend szerint történik: 12. sz. táblázat Kiskunmajsa területi tagolása Városrész Központi belterület Üdülőterület

Külterület

Kiskunmajsa összesen

Városrendezési körzet területe aránya száma neve (km2) (%) 1 ua. 8,1 3,6 2 ua. 1,9 0,9 3 Bodoglár 44 19,8 3 Kígyós 28 12,6 3 Gárgyán 1 0,1 3 Tajó 14 6,3 3 Külterület 125 56,3 95,5 Összesen: 212 100 222

A városrészek közül csak az 1. jelű rendelkezik vegyes funkciójú központi résszel. A 2. jelű városrész monofunkciós: az üdülőterület és a gyógyfürdő komplexum, valamint bővítési területeik tartoznak ide, állandó lakos alig van. A 3. jelű városrész a roppant nagy kiterjedésű művelési zóna, ahol az országban egyedülállóan nagy arányban jelenlévő tanyagazdálkodás miatt igen sokan élnek. A városrészek között hagyományosan szoros a kapcsolat, évszázadokon keresztül egymásra voltak utalva, elsősorban a mezőgazdaság miatt. Mára ez a kapocs lazult, részben a tercier szektor térnyerése, részben pedig a nagyarányú elvándorlás miatt. Majsa gazdag tanyavilága, organikusan nőtt, „hamisítatlan” mezővárosi jellegű belterülete, a helyi – elsősorban idősebb - generációk tapasztalata, talpraesettsége és lokálpatriotizmusa máig élő értékeket képviselnek, melyeket a mindenkori fejlesztési irányok kijelölésénél érdemes szem előtt tartani, építeni rájuk.

33

Megjegyzés [PF4]: Hiányos


7. sz. térkép: Kiskunmajsa területi tagolása

Forrás: Új Lépték Tervező IrodaBt. A városrészi elemzéseket a kiadott módszertani útmutatótól némiképpen eltérően a következők szerint építettük fel: – A demográfiai és gazdasági jellemzőket összehasonlító elemzéssel foglaljuk össze, melynek célja az IVS-sel párhuzamosan készülő antiszegregációs terv által kijelölt és a KSH Népességstatisztikai Főosztálya által is alátámasztott szegregátumok pontos megjelölése. – a települési infrastruktúra, a közműrendszerek és a közlekedési helyzet elemzésekor már városrészenként követhetők a leírások, melyek a módszertani ajánlásoknak megfelelően fejlesztési szemléletmódban készültek. – a városrészek azonosítása érdekében térképi mellékletek kerültek a dokumentum szöveges fejezetei közé, így könnyítve a területek megismerését. A városrészi helyzetértékelés részeként jelenítendő meg az antiszegregációs terv helyzetértékelés része azon városrészek esetében, ahol ez releváns. Az antiszegregációs terv megvizsgálja, hogy a városban van-e szegregált lakókörnyezet, ha igen, feltárja ennek problémáit. Az IVS készítése során a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által biztosított un. antiszegregációs mentor segítségével történik az elemzések és következtetések megtétele.

34


A mentor 2008. március 28-án és április közepén járt Kiskunmajsán és megismerte a város adott témában releváns területeit. Az addig elkészült elemzések, előzetes javaslatok és az IVS munkaanyaga 2008. április 21-ig eljutottak hozzá. Javaslatára a KSH által kiadott kartogramhoz képest, mely jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak, a csatlakozó veszélyeztetett területek is a vizsgálódás tárgyát képezik. Az antiszegregációs terv az 1. sz. mellékletben szerepel. 3.1

Városrészek demográfiai jellemzői

Törölt: jelenlegi változata

A városrészek társadalmi és munkaerő-piaci jellemzésének legutolsó forrás a 2001-es Népszámlálás, az ilyen tárgyú újabb városi szintű szociológiai felmérések hiányában a mutatók a 7 évvel korábbi állapotokat tükrözik. 9. sz. grafikon Lakónépesség térbeli eloszlása 2001-ben

2328 8

9706

Központi belterület

Üdülőterület

Külterület

Forrás: KSH A népesség túlnyomó többsége (80,6 %) a központi belterületen helyezkedik el, míg 19,4 %-a él a Külterületen. Ezen belül leginkább a külterületre koncentrálódik a lakónépesség (1961 fő), kevésbé jellemző Bodoglár népességszáma (225 fő), és nagyon alacsony számban jelennek meg Kígyós, Gárgyán és Tajó területén (45-25-72 fő). Az üdülőterületet nem elsősorban lakóhelyként használják, így ott a lakosság nem jellemző. 10. sz. grafikon Lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

60-x évesek aránya 15-59 évesek aránya 0-14 évesek aránya


Megjegyzés [PF5]: Az antiszegregációs terv az I.sz. mellékletben szerepel

Külterület

Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. 35

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. A Központi belterületen a lakosság közel kétharmada a 15-59 éves korosztályba tartozik, a 14 évesnél fiatalabbak és a 60 évesnél idősebbek száma megközelítően azonos. A Külterületen a 60 évnél idősebbek igen magas, 22 %-os arányban vannak jelen, a 14 évesnél fiatalabbak kevesen vannak, mindössze 18,4 %-ot képviselnek, a népesség összetétele tehát elöregedő. 3.1.1

Gazdasági aktivitás, iskolai végzettség és foglalkozás

Kiskunmajsán a népszámlálás idején a lakosság 51,8 %-a volt foglalkoztatott, 18,1 %-a eltartott, 20,3 %-a inaktív és csak 9,8 %-a munkanélküli. Az egyes városrészek aktivitási, foglalkoztatási és munkanélküliségi paraméterei jelentősen különböznek egymástól. 11. sz. táblázat: A foglalkoztatottak aránya az egyes városrészekben, 2001 Neve

Városrész Központi belterület Üdülőterület

Külterület

Foglalkoztatottak aránya (%) 53 75 44,9 41,9 29,4 51 47,1 43,2 51,8

Ua. Ua. Bodoglár Kígyós Gárgyán Tajó Külterület

Külterület összesen Kiskunmajsa összesen Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001

Foglalkoztatottak száma (fő) 5144 6 101 19 7 37 924 1088 6238

11. sz. grafikon Foglalkoztatottsági helyzet a központi belterületen Központi belterület 0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

%

foglalkoztatott nélküli háztartások aránya foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül legfeljebb ált.isk. végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya aktív korúakon belül

Forrás: KSH Népszámlálás, 2001 36

60,0

Törölt: 46,7


A foglalkoztatottak aránya a központi belterületen az aktív népességen belül 53 %. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 42,7 %. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 20,4%. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 39,6 %.

Megjegyzés [PF6]: Melyik városrész? Törölt: ¶

12. sz. grafikon Foglalkoztatottsági helyzet a Külterületen

3.városrész 0

10

20

30 %

40

50

60

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. A foglalkoztatottak aránya a külterületen az aktív népességen belül átlagosan 43 %. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül átlagosan 48 %. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül átlagosan 32 %. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya átlagosan 52 %. A lakosság iskolai végzettség alapján egyértelműen szegregált. A központi belterületen a felsőfokú végzettségűek aránya 7,5 %. A Külterület iskolai végzettségi adatai a legkedvezőtlenebbek: itt a lakosság 60,9 %-nak legfeljebb általános iskolai végzettsége van. Ez Gárgyán a közel 89%-ot is eléri, míg Tajón az aktív korúak felét érinti. Itt a legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya (0,3 %).

37

Megjegyzés [PF7]: Melyik városrész?

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. 12. sz. táblázat A 7 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2001 Neve Városrész Ua. Ua. Bodoglár Kígyós Gárgyán Tajó Külterület

Központi belterület Üdülőterület

Külterület

Külterület összesen Kiskunmajsa összesen Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) 35 0 50 63 88,9 48,9 61,3 60,9 39,7

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) 7,5 28,6 1,4 2,8 0 2 1 0,3 6,2

13. sz. grafikon Iskolai végzettség alakulása a Központi belterületen


0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

% Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül

Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.

38

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. 14. sz. grafikon Iskolai végzettség alakulása a Külterületen 100,0 80,0 % 60,0 40,0 20,0 0,0 Bodoglár

Kígyós

Gárgyán

Tajó

Külterület

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. 3.1.2

Lakáshelyzet

A társadalmi rétegek státuszát jól lehet jellemezni lakáskörülményeikkel is. Így a lakáshelyzet egyes mutatói segítenek abban, hogy lokalizáljuk a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat az alapján, hogy mely városrészekben kedvezőtlenebb a lakások állománya, állaga, komfortja. A lakásállomány eloszlása sem egyenletes. Kiskunmajsán 2001-ben 5231 db lakás volt. Területileg a népességi koncentrációt követve a lakások 71 %-a (3717 db) az 1. városrészben (Központi belterületen) helyezkedett el, ezeknek 34 %-a volt alacsony komfortfokozat minősítésű. A népszámlálás óta már megvalósult a teljes belterület szennyvízelvezetési projektje, ami bizonyára javította a lakások komfortossági szintjét, pontos adatokat azonban csak a következő népszámláláskor kapunk. A lakások közel 29%-a a 3. városrészben (Külterület + egyéb belterületek) helyezkedett el 2001-ben. Az 1509 db lakásnak átlagosan 81,51 %-a volt alacsony komfortfokozatú. Legrosszabbnak a tanyák állapota mutatkozott, az 1363 nyilvántartott lakás 86,1 %-a volt alacsony komfortfokozatú. Bodoglár egyéb belterületen 30 db (36,1 %), Kígyóson 14 db (56 %), Gárgyánban 5 db (41,7 %), Tajón pedig 7 db (26,9 %) alacsony komfortfokozatú lakást regisztráltak (KSH 2001. évi adatok). 3.2

A kedvezőtlen adottságú (alacsony státuszú rétegeket koncentráló) városrészek beazonosítása

Az alacsony státuszú csoportok térbeli szegregálódásának vizsgálatához a népszámlálás foglalkoztatottsági, iskolázottsági és lakás komfortossági mutatókat használtuk. Annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb képet kapjuk a rangsorolás módszerét alkalmaztunk a városrészek rendszerezése során.

39

Megjegyzés [PF8]: Valóban 100%-os? Megjegyzés [VL9]: Igen, a belterületen 100 %-os.


3.2.1

A városrészek rangsorolása fejlettségi mutatók alapján

A fejlettségi mutatók alapján kapott városrész rangsorok (helyezések) átlagos pontszámát sorba rendezve kimutathatók a legrosszabb helyzetű városrészek. Fontos módszertani elem, hogy a mutatók jellegéből fakadóan nem a fejlettséget mérjük, hanem a többszörösen problémás térségeket azonosítjuk be. Így a rangsorok elején szereplő városrészek több szempontból is problémásak, de a rangsor végén szereplő városrészek nem feltétlenül a legfejlettebbek, mivel a fejlettségi sorrendhez más jellegű mutatókat (kedvező adottságok koncentrálódását kifejező) kellett volna használni. A négy mutató (foglalkoztatottság, munkanélküliség, iskolázottság, lakáskomfortosság) alapján rendezve megállapításaink a következők: 1. Az alacsony státuszú társadalmi csoportok szegregálódása leginkább a 3. városrészben (Külterület), illetve az 1. városrészben (Központi belterület) figyelhető meg. 2. A leghátrányosabb helyzetű városrész egyértelműen a Külterület. 3.2.2

A szegregált és szegregálódó területek alapvető jellemzői Törölt: ¶

A városfejlesztési kézikönyv által meghatározott két alapmutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők) kritérium-értékeit (mindkét esetben 50% felett) egy városrészben – az 1. sorszámon szereplő központi belterületen – éri el három terület, így ezeket tekinthetjük az anti-szegregációs szempontú vizsgálatok és javaslatok célterületeinek.

Megjegyzés [PF10]: Pontosan kell idézni mi a szegregált terület, mi a feket a pink és mi a karika. KSH levélből be kell másolni.

8. sz. térkép: 1. sz. városrész antiszegregációs célterületei

Jelmagyarázat

Jelmagyarázat Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály A KSH adatközlése fekete színnel jelölve feltünteti a veszélyeztetett helyzetű tömböket is. A veszélyeztetettség a legfeljebb általános iskolai végzettségűek és a rendszeres munkajövedelemmel 40

Formázott: Behúzás: Első sor: 0 cm

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. nem rendelkezők 40 %-nál magasabb arányát jelenti az aktív korú népességen belül. Az antiszegregációs szakértő javaslatára a szegregátumokhoz közvetlenül csatlakozó veszélyeztetett telektömbök is belekerültek a vizsgálatba az önkormányzat adatszolgáltatása alapján, s az antiszegregációs stratégia is kiterjed rájuk. A 2. szegregátumhoz hozzá lett kapcsolva a külterületi fekvésű – ezért a KSH adatszolgáltatásban nem szereplő – cigánytelep. Az egyes szegregátumok részletesebb helyzetértékelésénél a KSH-adatbázison nyugvó demográfiai és foglalkoztatottsági elemzések a KSH által kijelölt szegregátumokra vonatkoznak, mivel az önkormányzatnál rendelkezésre álló adatok nem tették lehetővé kiterjesztésüket a megnövelt területekre. A népességszámról, a segélyezésről és a halmozottan hátrányos helyzetű, rövidítve HHH-s gyermekekről szóló adatok 2008. évi önkormányzati adatbázisra épülnek, így a megnövelt területekre vonatkoznak. A 3. városrészben (külterületen és a benne foglalt egyéb belterületeken) is kimutatott a KSH olyan telektömböket, amelyekben az aktív korúak több, mint fele legfeljebb általános iskolai végzettségű és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik, de ezek igen kevés lakosú, ritka beépítésű területek

Formázott: Sorkizárt

Törölt:

Az alábbi kartogramok olyan területeket jelölnek, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A térképeken bejelölésre került területek egyike sem érte el 2001-ben az 50 fős lakosságszámot. Jelenleg Bodoglár alább jelölt területrészén 15 fő él. Kígyóson a teljes egyéb belterület lakosainak száma a 2007. november 10-i önkormányzati nyilvántartás szerint mindössze 44 fő, ebből 12 fő él a jelölt területen. Gárgyánban az egyéb belterület népességszáma ugyanebben az időpontban összesen 30 fő, a jelölt területnek 19 lakosa van. 9. sz. térkép: 3. sz. városrész szegregációs jelenségei - Bodoglár

Jelmagyarázat

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály

41

Oldaltörés

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. 10. sz. térkép: 3. sz. városrész szegregációs jelenségei - Kígyós

Jelmagyarázat

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály 11. sz. térkép 3. sz. városrész szegregációs jelenségei – Gárgyán

Törölt:

Oldaltörés

Jelmagyarázat

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály Szükséges lenne a teljes városrészre kiterjedően a kerékpárutak kiépítése, majd összekapcsolása a központi hálózattal. Ennek megvalósítása az önkormányzat középtávú terveiben szerepel. A régebbi építésű településrészen található azbesztcement vezetékek cseréjére szükség van, ami szakaszosan valósul meg.

42

Formázott: Sorkizárt Megjegyzés [PF11]: Ezzel egyetértek, de erről nincs szó pl. a szegregált területeknél. Kéreti oda is betenni.Ja, és mikorra ér oda. Formázott: Sorkizárt

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. 3.3

Városrészek települési környezetének elemzése

1. sz. városrész (Központi belterület):

Településszerkezet, épületállag vizsgálat A központi belterület telekstruktúráját a széljárás által meghatározott ÉNy-DK irányultság, szerkezeti gerincét a hosszanti irányban áthaladó két országút és ezek központi átkötése határozza meg. Sajátos „H” betű alakzat jött ily módon létre a város magjában, s ez a terület mindmáig megőrizte nőtt jellegét. A városmag köré szabályosabb telekosztású lakóterületek települtek.

11. számú térkép: Városszerkezet Forrás: Új-Lépték Tervező Iroda Bt.

A városközponti vegyes funkció a történelmi belvárosban alakult ki, itt sűrűsödnek az igazgatási intézmények: Polgármesteri Hivatal, munkaügyi központ, gyámhivatal, kistérségi munkaszervezet. Az oktatási intézmények javarésze is itt található. 1. sz. kép: Városközpont légifotó Forrás: Kiskunmajsa Városi Önkormányzat honlapja Az Iskola utca – Kálvária utca a főtér érintésével egy keresztirányú gyalogos- és intézménytengelyt képez, felfűzve az iskolákat, hivatalokat, templomokat, áruházakat, piacot és sport-központot. A városközpont tehát mind K-re, mind Ny-ra elnyúlt, e K-Ny-i tengelyt a Kálvária – Iskola utca képezi. A két funkcióbővítő városrehabilitációs akcióterület ezt a központi tengelyt erősíti meg. Az 1. számú akcióterület a központi tengelynek a Kálvária utca – főtér által kijelölt szakasza köré szerveződik. A központi tengely Ny-i része kiforratlanabb. Alközpontként a Széchenyi Általános Iskola környékén jelölhető ki a 2. akcióterület.. 43

Törölt: ¶


12. számú térkép: Akcióterületek, szegregátumok Forrás: Új-Lépték Tervező Iroda Bt. A súlyponti fekvésű városmag alkalmas lenne a rá háruló kistérségi és városközponti feladatok ellátására, ha közterületei és közintézményei elhanyagolt állapotán javítani tudna a város és funkciói gyarapodnának. A központi terek használati értékét nagyban megnövelné az itt áthaladó országos utak kiváltása, s távlatban az elkerülőút megépítése. Műemléki védettséget élvez két épület: Ady Endre u. 54. Tájház, népi lakóház (2. sz. akcióterületen található) Petőfi tér: Római katolikus templom (1. sz. akcióterületen található) Helyi építészeti védettséget élvez két épület: Fő utca 82. Polgármesteri Hivatal 1743-ból való megyebiztosi épület (1. sz. akcióterületen található) Fő utca 80. Eklektikus és art deco stílusú saroképület (1. sz. akcióterületen található) Építészeti értékkel számos más ingatlan is rendelkezik. Eredeti állapotukban magmaradt értékként helyi védelemre javasol a rendezési terv Kulturális Örökségvédelmi Tanulmánya 34 db további épületet. Példák építészetileg értékes épületekre:

2-3-4. kép

Forrás: Forrás: Kiskunmajsa Város Kulturális Örökségvédelmi Tanulmánya 13. számú térkép: Lakóterületek Forrás: Új-Lépték Tervező Iroda Bt. A városrész K-i oldalán halad át az országos ökológiai folyosót képező Majsa-Szanki csatorna. A Ny-i oldalon a Fehértó-Majsai csatorna képez mélyvonulatot. A lakóterületek bővítésére hosszú távon is rendelkezésre állnak – jelenleg szántóművelésű – területi tartalékok a belterület Ny-i részén. ÉK-en zártkertek övezik a várost, melyek jól feltárható és közművesíthető részei – a megfelelő közterület- és alapközműhálózat lakossági kialakításának feltételével – 44

Megjegyzés [PF12]: A mélyvonulta azt jelenti, hogy mély? Mert akkor a tartalékok a mély területen vannak? Megjegyzés [VL13]: Igen.

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. magánkezdeményezéssel lakóterületi fejlesztésbe vonhatók. A K-i terület fejlődőképes fekvésű és adottságú. Az épületállomány folyamatos megújulása várható a régebben kialakult utcákban. A épületek állagvizsgálata, azok mai állapota alátámasztja a belterület kialakulásának stádiumait. A homogén állagú tömbök a közelmúlt városfejlesztésének együtemű akcióterületei voltak: az újszerű állapotúak kb. 5 éven belül, a jó állagúak 5-15 éven belül alakultak ki. A vegyes állagú területek folyamatos átépülés alatt állnak, tehát régóta létrejöttek. Az Alsóváros K-i részén a tömbök nem tudtak megújulni az elmúlt 10-15 évben, épületállományuk közepes állagúra leromlott. Bizonyára kevésbé piacképes ez a városrész mint a többi.

A Ny-i rész rendezése befejezetlen. A csatornaparton park építése, záportározó tó létesítése, az utcák zöldsávjainak beültetése, s a járdaépítés mellett a hiányzó belső feltáróutak is pótolandók. Adottságaihoz képest szerényebb megítélésű terület, melyen félbehagyott családi házas építkezések árulkodnak a helyi ingatlanpiac gyenge mivoltáról. Fontos lenne presztízsének emelése, az építkezések fellendítése, alközponttá fejlesztése a városrész kiegyensúlyozott fejlődését segítené elő.

Északon a vasútvonal képez művi határvonalat, amin a lakóterület már túllépett, bővíteni azonban nem célszerű a szerkezetileg elszakadó városrészt. Ebben az irányban gazdasági célú területfejlesztés is csak a már beépített zóna K-Ny-i kiegészítéseként képzelhető el. ÉK-en zártkertek övezik a várost, melyek jól feltárható és közművesíthető részei - a megfelelő közterület- és alapközműhálózat lakossági kialakításának feltételével - lakóterületi fejlesztésbe vonhatók. A D-i terület belvízgondokkal terhelt, ráadásul szociális szempontból is érzékeny. A feltöltésiközterületrendezési munkák elvégzése és a házak körüli szemét-felhalmozódás megszüntetése rövid távon egészségügyi szempontból is szükséges. D-i irányban az országutak beérkezése, a várható elkerülőút-fejlesztés, a viszonylag alacsony terepmagasság, a széthúzódó városszerkezetből eredő megközelítési nehézségek és a beépülő Ipari Park esetleges zavaró hatása miatt nem célszerű a várostestet tovább növelni. Városi intézményrendszer, közösségi élet A város intézményrendszerét az igények és a lehetőségek állandó változásban tartják. Az igények oldaláról elsősorban a jogszabályoknak és a lakosság módosuló elvárásainak való megfelelés jelent újabb és újabb feladatot, a lehetőségek szempontjából pedig a város költségvetése szabja meg a korlátokat. Az intézményrendszer formálásának módja két okból is lényeges: egyrészt nagyban befolyásolja a helyi és a város vonzásában élő lakosság komfortérzetét, helyi kötődését, másrészt a költségvetés komoly hányadát emészti fel.

45

Törölt: mielőbbi Megjegyzés [PF14]: Ez így egy kicsit érthetetetlen, hiányik egy szó.

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. Az intézmények zömmel a városközpontba települtek. A környékről busszal érkezők számára kifejezett előny az, hogy a polgármesteri hivatal, az egészségügyi központ, s az iskolák javarésze a Petőfi téri buszmegállótól 200 m-en belül elérhető. Kiskunmajsa egyközpontúságát oldja a nyugati részen, az 1989-ben épített Széchenyi Általános Iskola körül formálódó alközpont. Tengelyként a Széchelyi iskola – Petőfi tér K-i irányú meghosszabbításába esik a Kálvária utca, amelyre további intézmények fűződnek föl (művelődési ház, zeneiskola, gimnázium, kollégium, piac, szabadidő központ). Létezik tehát egy 14. számú térkép: Közintézmények K-i irányú „vonalmenti” intézmény-alközpont Forrás: Új-Lépték Tervező Iroda Bt. is. A városon áthaladó két országos út természetes módon vonzza az intézményeket és üzleteket. Az egyesített szociális intézmény, a mentőállomás, egy óvoda, és számtalan bolt, vendéglátóhely települt melléjük. A fenti térképen áttekinthető az intézmények és ellátóegységek térbeli eloszlása, s megállapítható, hogy a város kiterjedt Ny-i és D-i részeiben – az átmenő utak mentén egy-két üzlettől és kocsmától eltekintve – alig van lakáson kívül más funkció, ezek lényegében „alvó” városrészek. A megye által működtetett Móra Ferenc Speciális Általános Iskola és Logopédiai Szakszolgálat (1.) gyógypedagógiai és logopédiai ellátást nyújt a szakértői vélemény alapján idekerült gyermekeknek. A 2002-2003-as tanévben tanulói létszáma 112 fő volt, jelenleg pedig 70 fő jár ide, a tanulók kb. 80%-a roma származású. A városi általános iskola a 2002-2003-as tanévben 828 főt fogadott, jelenleg pedig 609 fő a létszám az Arany János Általános Iskola (2) és a Széchenyi István Ált. Iskola (5) épületeiben. Az egykori „Postaiskola” Bajcsy Zs. utcai ingatlana (3) korábban az iskolához tartozott, most funkciótlan, az egyes akcióterület egyik projektelemeként felújításra tervezett új funkciókkal (3). A Kálvária u. 12. szám alatt működik az iskola sporttelepe (4). A Szent Gellért Katolikus iskola (6.) 2002-2003-ban 205 fővel, jelenleg 222 tanulóval működik. A szakember ellátottság minden iskolában megfelelő, a kisebb hiányok felszámolása folyamatban van. A külterületen és az egyéb belterületeken élő tanulók általában Majsa iskoláit választják. A bodogláriak és a tajóiak részére iskolabuszt szervezett az önkormányzat. A városban három óvodaegység működik. A városi önkormányzat tartja fenn a Napsugár óvodát (7) és az Alsóvárosi óvodát (8). Az intézmény tagja a Magyar Gerincgyógyászati Társaságnak és a Magyarországi Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának. A katolikus egyház a Szent László u. 11. alatt működteti Szivárvány óvodáját (9). Az óvodák befogadóképessége és működési színvonala megfelel a városi igényeknek. A Dózsa György Gimnázium és Idegenforgalmi Szakközépiskola (10) helyi önkormányzati intézmény. Székhelye a Kálvária utca 6., a kollégium a Kálvária u. 7. alatt található (11). Az intézményben 46

Törölt: ¶ ¶

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. vállalkozói, informatikai, vendéglátó és idegenforgalmi szakmai oktatás is folyik. Az iskola tevékenységéhez hozzátartozik a felnőttoktatás, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítést nyújtó, iskolarendszeren kívüli szakképzés folytatása, továbbá egyéb tanfolyamok tartása, tanártovábbképzés és ECDL képzés. Az intézménynek saját tornaterme és konyhaüzeme van. Hiányzik egy aula-rendezvénytér. A kollégium általános- és középiskolások ellátását végzi, kapacitása 150 fő. Értelmileg sérült gyermekeket is fogad. Az Egressy Béni Zeneiskola (12) önkormányzati intézmény, a Hősök tere 5. szám alatti földszintes, kissé szűkös épületben működik. A művelődés terén az önkormányzat két intézményt tart fenn. A Művelődési Központ (13) szerepéhez illően a város szívében, a Hősök terének közepén épült több, mint negyven éve. A központ családi ünnepségek, szórakoztató műsorok mellett tanfolyamokat, klubokat és más közösségi tevékenységeket is szervez és mozit működtet. Az épület avult állagú és népszerűtlen megjelenésű. A városi önkormányzat és a KESZ (Kulturális Egyesületek Szövetsége) közötti megállapodás alapján az önkormányzat a szakmai munkát átadja a civil szervezetnek. A Városi Könyvtár (14) frissen felújított és megújított intézménye a Fő utca 62. alatt működik. Szerepéhez hűen dokumentációs és információs tevékenységgel, könyvtári anyagok kölcsönzésével és olvasószolgálattal foglalkozik. Jelenleg 47 ezer kötetes állománnyal rendelkezik. A14 millió forintos címzett támogatással ’98-ban elvégzett munkálatok során kialakítottak raktárt, feldolgozó irodát és gyermek olvasótermet is. Az épületben hozzáférhető az Internet, a dokumentum-állomány számítógépes feldolgozása megtörtént, a látogatók akadálymentes közlekedése megoldódott. Törölt: ¶

A Konecsni György múzeum (Iskola u.) új épületben mutatja be a helytörténeti gyűjteményt (15). Az intézményt az önkormányzat az „56-os alapítvány”-nak adta át fenntartásra és működtetésre. A város a rászorultak számára pénzbeni és természetbeni szociális ellátást biztosít (karácsonyi csomag, fűtési segély, kedvezményes helyi utazási lehetőség, stb.). A személyes gondoskodást nyújó alap- és szakosított ellátási feladatokat a Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Intézményébe integrálta amely a következő részekből áll: − Intézményközpont és 100 férőhelyes bentlakásos, illetve átmeneti Szociális Otthon, Fő u. 2. (16), ide Majsáról és a megyéből fogadnak idős embereket (a bentlakásos szociális otthon működtetése nem tartozik az önkormányzat kötelező feladatai közé, a megyétől átvállalta ezt a szakellátást). Az intézmény házi segítségnyújtást is végez: a gondozónők kérésre házhoz mennek takarítani, bevásárolni. − Idősek Klubja 40 férőhelyes, Béke tér 2. (17), az idősek nappali ellátásán túl szórakoztató foglalkozások szervezését is végzi, mosási lehetőséget, ebédkihordást biztosít. − Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Bajcsy-Zs. u. 7. (18), az alaptevékenységen túl heti 4 órában jogi tanácsadást tart és pszichológiai tanácsadást is végez. Kapcsolatot tart a háziorvosokkal, védőnőkkel és az általános iskolák ifjúságvédelmi felelőseivel. Kérése az, hogy a két helyiségéhez legalább egy további szobát kaphasson. A Fő u. 66. sz. alatti egészségügyi központban (19) rendelnek a felnőtt háziorvosok és a 2 gyermekorvos. A 6 védőnői körzetet (Kömpöc területét is), az iskolai védőnői feladatokat, valamint a terhestanácsadást is innen látják el. A központban – önként vállalt kiegészítő ellátásként – labor, reumatológia és fizikoterápia is működik. Folyamatban van a kistérségi járóbeteg szakellátó beruházása, mely a jelenlegi épület bővülésével, átalakításával valósulna meg pályázati forrásból (TIOP). 47

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. Magánorvosi rendelőben egy sebész, egy sportorvos, egy ideggyógyász és egy urológus-nőgyógyász szolgáltatását lehet igénybe venni. Egyébként a Kiskunhalasi Kórház biztosítja a szakorvosi ellátást. A háziorvosok rugalmas kapcsolatot tartanak az intézménnyel. Kígyóson is van rendelő (2-3 éve épült), ahová heti rendszerességgel kijár a háziorvos. Az orvosi ügyelet 2002. szeptembere óta az Országos Mentőszolgálat-hoz (20) került át, amely a volt szülőotthon A városi bölcsőde (21) a Csontos Károly u. 7. sz. alatt működik. Alaptevékenysége mellett anyaságra felkészítő programot is szervez. Az önkormányzat 1994-ben alakult Városgazdálkodási Intézménye (22) változatos feladatokat lát el: fenntartja a város zöldfelületeit, közútjait, buszváróját, ingatlanjait, intézi a lakbérek beszedését4, közétkeztetést biztosít a gimnázium konyhájáról, földinformációs irodát működtet, üzemelteti az iskolabuszt, a városi piacot (23) és a vásárteret (24). Ugyancsak az intézmény foglalkozik a köztisztasággal valamint a csapadékvíz-elvezető árok- és csatornahálózat karbantartásával.

Megjegyzés [PF15]: Nem azt kértem az előző javaslatomban, hogy elhallagassák a lakbérbehajtást, hanem, hogy írják le milyen jogosítványokkal.

A város önszerveződő közösségei igen aktívak. A sporttevékenységet folytató, vagy egy-egy intézményhez kötődő egyesületeken kívül vannak még szép számmal olyanok, amelyek a lakosság nagy létszámú csoportjait képviselik. Törölt:

Oldaltörés

Jelentősebb civil szervezetek: • Majsa Alapítvány • A Majsai Cigány Gyermekekért Alapítvány • Együtt Kiskunmajsáért Egyesület • Önkéntes Tűzoltó Egyesület • Önvédelmi Egyesület • Kiskunmajsa Város Polgárõrsége, Közhasznú Szervezet • Ifjúsági Fúvószenekari Egyesület • Pontyhorgász Egyesület • Sport Horgász Egyesület • Természetbarát Egyesület • Egyetértés Nyugdíjas Klub • Majsa Teleház Közhasznú Egyesület • Kiskunmajsai Mozgáskorlátozottak és Egészségkárosodottak Egyesülete • Testvérvárosok Baráti Társasága Egyesület • Mayossa Hagyományõrzõ Együttes • Kiskunmajsai Cigány Érdekképviseleti Szervezet • Városszépítõ Egyesület Kiskunmajsa • Szilaj Lovas Alapítvány a Gyermekekért

4

A lakbérek beszedését az önkormányzat vonatkozó aktuális rendelete szabályozza.

48

Formázott: Betűtípus: Garamond

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. Infrastruktúra Az úthálózat a beépítés jellegének megfelelően az ÉNY-DK irányú Soltvadkert-Szeged összekötő úttal hozzávetőleg párhuzamos, nyújtott vonalvezetésű és erre merőlegesen viszonylag rövid, változó szabályozási szélességű utcákból áll. A történeti városmagban organikusan nőtt, enyhén íves, szűkülőtáguló utcatípusok és teresedések alakultak ki az évszázadok során, később a város újkori fejlődése eredményeképpen az új lakóterületeken már szabályozott utcarendszer alakult ki. Az egész belterületre kiható tényező a járművek átmenő forgalma, ami főleg a belső forgalmi utak (Fő utca, Petőfi tér, Félegyházi út és Árpád út) használatát nehezíti meg. A tehergépjárművek útés környezetterhelése miatt szorgalmazni kell elkerülő útszakaszok megépítését, melyek tervezése elkezdődött, és egy, az egész belterületet körülvevő elkerülő-gyűrű létesítése körvonalazódik. Meghatározó jellegűek a város úthálózata szempontjából az országos közutak és a Fő utca átkelési szakasza. A forgalmi utakon kívül jelentős gyűjtőutak alakultak ki egyes városrészek belső forgalmának levezetésére. Általánosan megjegyezhető, hogy a csomópontok kiépítettsége és az útszélességek jelenleg nem megfelelőek, az Iskola utca kivételével minden gyűjtőút keskeny ahhoz, hogy szabványosan működni tudjon. Viszonylag sok a kijelölt, nem fizetős parkolóhely a városközpontban, az intézmények, üzletek és üzemek (pl. AGRIKON Kft. és AMANDA Kft.), valamint a piactér környékén. Piacnapokon (kedd, péntek, vasárnap) mégis zsúfoltság jellemző a városközponti és a piackörnyéki utcákban, s a gépjárművek bárhová beállnak, ahol helyet találnak. A Fő utca menti üzletek és vendéglátóhelyek vendégforgalma – jobb híján – szintén az út mentén parkol le, időnként akadályozva az úton közlekedőket. A Kiskunmajsán élő fuvarosok is előszeretettel tartják teherautóikat a közutakon. Külön kialakított gyalogútvonal létesült a városközpontban a Kálvária utcában. Kerékpárút a Deák Ferenc utca és a fürdő között, valamint egy rövid szakaszon az 5405-ös (Soltvadkert-Szeged) út mellett a vasúti átjáró és az Árpád utca között épült meg. A két kerékpárút összeköttetése nincs biztosítva. Szükséges lenne a teljes városrészre kiterjedően a kerékpárutak kiépítése, majd összekapcsolása a külterületi hálózattal. Ennek megvalósítása az önkormányzat középtávú terveiben szerepel. A Kiskunmajsán áthaladó vasútvonal jótékony hatásai mellett kedvezőtlen vonalvezetésű: északról lehatárolja a várost, jelentős fejlesztést ebben az irányban nem enged, s a belterületet É-i irányban elkerülő országút létesítését akadályozza. A közúti átjáróknál fény- és félsorompós szintbeni kereszteződések lassítják a forgalmat. Az 1. városrész (központi belterület) vízellátását a meglévő vízbázis és víztisztító kapacitás biztonsággal megoldja, a további fejlesztésekre is lehetőség van. A vízellátó hálózat minden utcában kiépült. A régebbi építésű, főleg a városközpontban található azbesztcement vezetékek cseréjére szükség van, ami szakaszosan valósul meg. A hálózatot megbízásból a HALASVÍZ Kft. működteti.

Megjegyzés [PF16]: Ezzel egyetértek, de erről nincs szó pl. a szegregált területeknél. Kéreti oda is betenni.Ja, és mikorra ér oda.

Az Ipari park területére komplett közműellátási terv készült (gáz, víz, szennyvíz, csapadék víz), amely létesítési vízjogi engedélyezés alatt áll.

Megjegyzés [PF17]: SZegregá tuumoknál mint probléma ez jelentkezik? Ott azbesztcement vezetékek vannak? A beavatkozásoknál megemlíteni.

A laktanya területén 2 db mélyfúrású kút és hozzá kapcsolódó térszíni és magas tároló található. Magántulajdonba került és üzemeltetése rendezetlen. A Marispusztán található Menedék Alapítvány területéhez városi hálózatról magán ivóvízvezeték csatlakozás épült ki.

Megjegyzés [VL18]: Igen Megjegyzés [PF19]: Ez Marispusztán van?

49

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. A városrész teljes szennyvízelvezetése megoldott, a fejlesztésekhez szükséges befogadó kapacitás biztosított (fogadni képes az üdülő terület és Ipari park szennyvizét). A hálózat és a tiszítómű működtetője a város megbízásából a HALASVÍZ Kft. Kiskunmajsa fekvése a belterületi csapadékvízelvezetés szempontjából kedvező. A város középvonalán elhelyezkedő 106,5 - 107,0 magas vonulattól mindkét irányba lejt, ahol a befogadó belvízlevezető csatornák húzódnak. E mellett Ény–Dk –i irányú lejtése is van a várostestnek, ami a hosszirányú utcák vízelvezetését is lehetővé teszi. A csapadékvíz elvezetés a kedvező adottságok ellenére sem teljesen megoldott, illetőleg az ellátott területek is rekonstrukcióra szorulnak. A probléma megoldására a város 2007-2012 közötti időszakra megvalósulási programot és ütemtervet dolgozott ki, amely nemcsak a belterületi, hanem az egész város hatásterületére kiterjedő feladatokat tartalmazza. A meglévő rendszer felülvizsgálata, rekonstrukció, új csatornák tervezése, záportározó létesítése, pályázati tervek készítése, engedélyeztetés és megvalósítás folyamata, menete és költségei összefoglalóan szerepelnek benne. Kiskunmajsa belterületének gázellátása jónak mondható, néhány utca kivételével teljes mértékben kiépítésre került a földgáz elosztóvezeték hálózat. A gázszolgáltatás döntő részben középnyomású hálózatról történik. Néhány utcában kisnyomású és középnyomású elosztóvezeték hálózat is épült. Az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. heti egy alkalommal 4 órás ügyfélszolgálatot működtet a városban. A város villamos energiaellátását 120 kV-os légvezetékre csatlakozó 120/20 kV-os alállomáson keresztül, 20 kV-os hálózatról biztosítja a DÉMÁSZ Nyrt.

50


2. sz. városrész (Üdülőterület) Településszerkezet, épületállomány A központi belterülettől kb. 2 km-re ÉK-re fekvő, „egyéb belterület” státuszú üdülőterület helyszínelési térképe (lsd. Swot analízisben) rendezett út- és telekszerkezetet, egységes beépítési módot mutat. A tetőidomok és építménymagasságok szigorú rendezési tervi megkötése is hozzájárult a nyugodt utcaképek kialakulásához. Figyelemre méltóan sok még az önkormányzati tulajdonú telek, bár jelentősebb projekt megvalósításához csak a bejáróút melletti telekcsoport alkalmas. A központi elhelyezkedésű nagyobb ingatlan beépítése azért nem volna szerencsés, mert ez az egyetlen nagyobb zöldfelület a városrész nagyságú üdülőterületen. Az üdülőterület új, IV. üteme a már beépített területtől D-re kezdett kialakulni a jóváhagyott rendezési terv szerint, magánkezdeményezéssel. Épületek még nem létesültek, jelenleg a beruházás-előkészítési munkák folynak. A kiskunmajsai Jonathermál A termálfürdő és strand a Félegyházi út átellenes oldalán Zrt. által működtetett gyógyfürdő helyezkedik el. Az üdülőterületre bevezető Napsugár utcával múltja az 1980-as évek közepére szemben a kemping fogadóépülete áll, a fürdőbejárat tekint vissza. szerkezetileg nem illeszkedik az üdülőterülethez. Fő tevékenységük az ún. fizikai A strand és a kemping közös telkétől D-re kezdődnek az ún. közérzet javító szolgáltatások „Kőkúti szőlők”, amelyek idegenforgalmi célú hasznosítása a biztosítása, ezen belül tulajdonlás elaprózottsága miatt kérdéses. kiemelkedően a gyógyvízre Az üdülőterület elenyésző számú állandó népességgel rendelkezik, ezért erre vonatkozó demográfiai mutatók nem készíthetők.

alapozott gyógyászati szolgáltatások, valamint a "3 generációs fürdő" víziójának megfelelő szórakozást, kikapcsolódást és felüdülést szolgáló lehetőségek színes palettája.

Lakásállományról sem beszélhetünk, mert az épületek javarésze üdülő rendeltetésű. Az épületek első csoportja a fürdővel egy időben (’80-as évek) jött létre, ezek viszonylag avultak, az elmúlt 15-20 évben már korszerű üdülők épültek, átlagosan 70-80 m2 alapterülettel. Az ingatlanok kb. 30%-a külföldi tulajdonban van. 40-50 db beépítetlen telek is található az üdülőterületen. Az utóbbi 5 évben alig volt mozgás az ingatlanpiacon, ennek legfőbb oka a német vendégek és tulajdonosok érdeklődésének megcsappanása. A magyarországi kereslet egyenlőre nem tudott a helyükre lépni Ebben a városrészben egy kiskereskedelmi üzlet található, valamint két vendéglátóhely, melyek étteremként üzemelnek. Infrastruktúra Közúthálózata rendezetten kiépített, megfelelő szabályozási szélességgel, a központi belterülettel való összeköttetést a Kiskunfélegyháza-Kiskunmajsa összekötőút biztosítja. Ivóvízellátása megoldott, a szennyvízhálózat viszont kiépítetlen, elvi engedélyezés szintű megoldása folyamatban van, a megvalósítást azonban megkérdőjelezi az a körülmény, hogy – nem lakóterület lévén – a beruházáshoz nem tud a város kedvező pályázati forrásokra pályázni. A csapadékvíz-ellátás szintén kiépítetlen. A gázellátást középnyomású földgáz elosztóvezeték biztosítja. Az üdülőterület gázellátása majdnem 100 %-os. A termálfürdő mellett földútban épített gázvezeték néhány ingatlan gázellátását biztosítja. 51


3. sz. városrész (Külterület):

Megjegyzés [PF20]: Mi az egyéb belterület?

Az igazgatási terület tájkarakterét vizsgálva egy geográfiai-geológiai alapon létrejött külterületi rurális hálós térszerkezet körvonalazódik, amelynek elsődleges megjelenítői az ÉNY-DK irányú földúthálózat, a táblarendszer, a tanyák szerveződése, a természetes zöldfelületek foltjai. Ehhez a rurális szerkezethez szervesen kapcsolódik a belterület hasonlóan ÉNy-DK irányú belső térszerkezeti rendje, ami rendkívül jól mutatja a település városi, urbánus fejlődési állapotát. Az erőteljes városiasodásra jellemző urbánus gyűrűs-sugaras térszerkezeti rendszer Kiskunmajsára nem jellemző, csupán a városszéltől induló sugaras úthálózatban, valamint a belterületet ÉK-en karéjozó kertövezetben mutatható ki. E helyett a külterületi talajfoltok irányához igazodó ÉNy-DK-irányú jellegzetesen párhuzamos, tagolt földúthálózat és a csatornahálózat valamint az erdőtáblák közötti gazdasági utak hasonló rendje a belterület szerkezetében folytatódik. A kül- és belterület települési térszerkezetének ez az organikus egysége sajátos, mindenképpen védendő érték. A külterület tanyaszerveződései a földhasználathoz igazodva jellemzően két típust képeznek : –

a jobb, homogénebb talajú területeken (Tajó, Ágasegyháza) alakultak ki a napjainkra körbeszántott, monokultúrás tájat mutató ún. szórvány tanyák,

–

a jellemzően gyengébb, heterogén talajadottságú területeken (Konyhadűlő, Ötfa, Kőkút) többrétű termelési profilú, ezért tagoltabb tájkaraktert eredményező szórt tanyák alakultak ki.

Létezik egy, a közelmúltban átalakult tanyatípus is, amelyet a libatartásnak, mint élet- és megélhetési formának a megjelenése eredményezett. Ezek a tanyák a szabadtéri állattartás hatására rendkívüli mértékben „lehasználtak” és degradálódtak. A szórvány tanyák monokultúrás, piacérzékeny, labilis gazdaságok, az „egy lábon állás” miatt viszonylag nagy területigénnyel, míg a szórt tanyák a sokrétűbb termelési lehetőség miatt, az esetlegesen kisebb területigény ellenére is a külterület életképesebb szerveződési formái. A libatartó tanyák jelenlegi használati formájukban nem felelnek meg a táj védelmét célzó elvárásoknak.

Az üdülési-pihenési funkció elterjedése Ötfa K-i részén újszerű fejlődési alternatívát jelent a tanyavilágnak. Az a tény, hogy a fürdő miatt és mégsem annak közvetlen közelében változtak át a tanyák üdülővé, rámutat a külterületi burkolt utak újabb fontos szerepére: a MOL Rt. által létesített utak vonzották magukhoz a befektetőket. A fürdő környezetében (Kőkút) számos potenciális üdülő-tanya fekszik, melyeket összehangolt idegenforgalmi kínálattal helyzetbe lehet hozni. Ezt a folyamatot lehetőség szerint generálni kell.

A tanyasi iskolák mára mind megszűntek. Épületeik többnyire még mindig méltóságot sugároznak, a kulturális örökség részét képezik. Jó volna, ha közösségi funkciójuk megmaradna, vagy visszaállna. Kiskunmajsa külterületi karaktere összességében egy rendkívül változatosan tagolt, számos tájhasználati hagyományt őrző, gazdálkodási szempontból jellemzően kedvezőtlen táji adottságú, de de természetközeli és erdősült állapotának köszönhetően hangulatos (néhol már-már izgalmas) táj képét tárja elénk, amely számos megmentendő értéket hordoz.

52

Törölt: + egyéb belterületek


Infrastruktúra Az országos jelentőségű összekötő utakon kívül számos alsóbbrendű út szeli át a külterületet, kapcsolatot teremtve az egyéb belterületi besorolású területrészek, a tanyavilág és a környező települések között. A jelentősebb dűlőutak burkolása feltétlen szükséges. Külterületi lakott helyek közül Bodoglár saját vízművel (2 db. kút, vastalanító, glóbusz) rendelkezik és innen látják el Tajót is távvezetéken keresztül. Belső-Kígyós és Kígyós-Gárgyán ellátása a lakosság saját kútjaiból történik. A mezőgazdasági üzemek is mélyfúrású, vagy sekély mélységű saját kútból biztosítják vízszükségletüket. Ezek minősége általában nem megfelelő, mert magasabb az arzén- és vastartalma a megengedett határértéknél. A külterületi lakott helyek (Bodoglár, Tajó, Kígyós) szennyvizeit szikkasztással helyezik el, vagy szippantással távolítják el a gyűjtőkből. Bodoglár településen a Szankról kiépített DN 63 PE gázvezetékről, a korábban megépült PBgázhálózat átalakításával van megoldva a földgázellátás. Tajó major gázellátása nem megoldott, ellátásának ügye folyamatban van. A Tajó vasútállomástól nyugati irányban lévő Haros-Vin Kft. gázellátását nagyközépnyomású gázelosztó vezeték biztosítja. Belső Kígyós, Kűlső Kígyós településeken nincs gázellátás. Ebben a városrészben 4 db kiskereskedelmi üzlet és 4 db vendéglátóegység működik. A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozásból 1 kapcsolódik a külterülethez (földgázszállítás).

3.4.

Városrészek SWOT elemzése

53


SWOT analízis 1. városrész-Belterület Erősségek: Humán tényezők •

Erős lokálpatriotizmus (a lakosság nagy része érzelmileg is kötődik a mezőgazdasághoz)

•

Kis lélekszám, „családias” légkör

•

Civil szervezetek tradicionális jelenléte

•

Gazdag kulturális rendezvénykínálat

•

Oktatás hagyománya (helyi tanítófamíliák szoros kapcsolata a lakossággal generációk óta)

•

A civil szervezetek hálózata formálódik

•

A helyi értelmiség egymást segítő magatartása

•

A cigány kisebbségi önkormányzat konszolidált működése

Törölt: tradícionális

Gazdaság, idegenforgalom •

Betelepülésre alkalmassá tehető területek az ipari parkban

•

Vasútvonalról kiszolgálható két további iparterület

•

Helyi kisiparosok nagy száma

•

Egymást vonzó, erősödő mezőgazdasági feldolgozó- és szolgáltató ipari vállalkozások a Félegyházi út mentén és a vasút mellett

•

A legnagyobb adózók telephelyének és központjának lokalizációja

54


Épített környezet, infrastruktúra

•

Organikusan nőtt, „hamisítatlan” vidéki kisvárosi jellegű egységes beépítés

•

A belterület kb. 2/3-a 2-300 éves beépítési hagyományokat őriz

•

Helyi építészeti értékek gazdagsága

•

A központ tényleges súlyponti fekvése

•

A főtér tengelykeresztet jelöl ki (forgalmi utak, gyalogos és kerékpáros nyomvonalak keresztezése)

•

Lakótelepi átépítés elmaradása

•

Jó presztízsű keleti lakóterületek, emelkedő telekárak

•

Kedvező domborzati viszonyok a csapadékvíz elvezetéshez (két főcsatorna között, dombhátra települt város)

•

Szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépítettsége

•

Túlnyomórészt burkolt utak

Környezet •

Megyei szinten is jónak mondható közbiztonság

•

Városközponthoz közeli szabadidőpark és pihenőerdő

•

Levegőszennyező pontforrás alig van

•

Kevés beavatkozást igénylő, rendezett temetők

•

Megépült a volt szovjet laktanya melletti szelektív hulladékgyűjtő telep 55


Gyengeségek: Humán tényezők •

Népességszám csökkenése

•

Elvándorlás

•

Negatív természetes szaporodás

•

Az átlagos képzettségi szint alacsony

•

A szakképzés az idegenforgalom területére redukálódik

•

Szeged, mint iskolaváros jelentős szívóereje már középiskolai szinten is

•

Kihasználatlan oktatási intézmények a csökkenő gyermeklétszám miatt

•

Déli és nyugati városrészen hiányos gazdasági és közfunkciók (alvóváros)

•

3 szegregátum a délnyugati részen

•

A nyugati városrész a tényleges állapotánál kedvezőtlenebb helyi megítélésű

•

Időnként akadozó helyi politikai megegyezés

Gazdaság, idegenforgalom •

Alacsony a város külföldi tőkevonzóképessége és az exportból származó bevételek aránya

•

Forráshiány

•

Gyenge informatikai bázis

•

Kicsi a pillanatnyi telephelykínálat

•

A helyi foglalkoztatás aránya alacsony (szomjazza a város az új munkahelyeket) 56

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. •

A helyi vállalkozások tőkeereje alacsony

•

Kevés a munkahely

•

Gazdaságilag stagnál a település

•

Szakképzett munkaerő – munkahelyhiány miatti – elvándorlása

•

A fürdő által vonzott idegenforgalomból a belterület kis mértékben profitál a városközpont gyenge fogadókészsége miatt (hiányos szolgáltatás, középszerű közterületek)

•

Építési vállalkozások alacsony aktivitása

•

Építési telek keresletében és kínálatában mutatkozó területi egyenlőtlenség (a nyugati és déli oldalon fekvő utcák alacsony presztízsű)

Épített környezet, infrastruktúra •

ÉNY-DK-i irányban elnyúlt várostest, kevés keresztirányú kapcsolattal (szűk keresztutcák)

•

Avult állagú épületek és alulhasznált telkek nagy száma

•

Kisméretű telkek alkalmatlanok a nagyobb beruházásokra

•

Funkciószegény központ

•

Kialakulatlan nyugati alközpont

•

Közintézmények leromlott állapota

•

Közintézmények rossz energetikai helyzete, akadálymentesítés hiánya

•

Volt szovjet laktanya romos állapota (városkapu is egyben!) 57


Befejezetlen családi ház építkezések a nyugati városrészben

•

Társasházak alacsony száma

•

Kiépítetlen csapadék- ill. belvízelvezetés

Környezet •

A központban környezetvédelmi ill. parkolási gondok az átmenő forgalom miatt

•

Hiányos zöldfelületi rendszer, kevés közpark

•

Magas a szálló és ülepedő por koncentrációja a levegőben (elhanyagolt zöldfelületek miatt is)

•

Illegális szemétlerakók

Lehetőségek: •

A belföldi turizmus felértékelődése

•

Kistérségi idegenforgalom koordinálása révén a látogatottság növelése

•

A betelepülő új iparágak képzett munkaerőt, lakosságot vonzanak

•

A várost érintő országos és megyei közlekedéshálózat-fejlesztési tervek gazdaságélénkítő hatása (SzegedSoltvadkert nyomvonal főúttá fejlesztése, Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas-Baja megyei tengely fejlesztése)

•

Ipari park telephelyei iránt kereslet mutatkozik

•

Területfejlesztési támogatások révén a helyi vállalkozások fellendítése

•

Nagy bevásárlóközpontok térnyerése a környéken 58


Országhatár közelsége (határmenti együttműködési lehetőségek, elsősorban Szerbiával)

•

M5 autópálya közelsége

•

Civil szervezetek szerepének erősítése (népességmegtartó erő)

•

A közeli Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán változatos szakképzési lehetőségek

•

Hagyományőrző civil programok gazdagításával a helyi kötődés erősítése

•

A kiskun városokkal való kölcsönösen előnyös kapcsolat kialakítása (mint a LEADER akciócsoport esetében)

•

Az üdülőterület növekedésével és fejlődésével a beszedett adó összege növekszik

Veszélyek: •

Közút és vasútfejlesztés elmaradása (kisvasút megszűnése!)

•

Turizmus idényjellege

•

Az exportorientált ágazatok hanyatlása

•

Balkáni problémák miatt az idegenforgalom visszaeshet

•

A gazdasági stratégia túlzott függősége az idegenforgalomtól

•

Szeged erős vonzása elnyomhatja az egészséges kisvárosi fejlődési folyamatot

59


SWOT analízis 2. városrész-Üdülőterület Erősségek: Humán tényezők • A helyi idegenforgalmi szakképzés megfelelő színvonalú • A fürdőkompexum –fejlesztésekkel párhuzamosan– bővülő munkahelykínálata • Az önkormányzat és a termálfürdő tulajdonosának (Jonathermál Zrt) együttműködési készsége, közös projekttervek • Az üdülőtulajdonosok aktívan működő érdekvédelmi szervezete (Kiskunmajsai Üdülőtulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete) • A tulajdonosok igényessége környezetük iránt

Gazdaság, idegenforgalom • Gyógyhatású termálvíz • „Szabadság” jegyében idegenforgalmi fejlesztési koncepció készült a BugacMajsa-Ópusztaszer háromszögre • Az üdülőterület bővítéséhez tervek állnak rendelkezésre • A fürdőnek rendezettek a tulajdonviszonyai, hosszútávlatú fejlesztésekben gondolkodik a menedzsment • Nagyértékű beruházások projektjeinek megvalósítására pályázatok vannak folyamatban

60


Épített környezet, infrastruktúra •

Üdülőfalu nyugodt, rendezett utcaképe, organikus utcahálózata, egységes építészeti megjelenése

•

Üdülőterület, fürdő és kemping jelentős bővítési lehetősége déli irányban

•

Országos úthálózat gyors elérhetősége (M5, E5 ~20km)

•

Nagy arányban burkolt utak

Környezet • Az ország egyik legegységesebben kiépült üdülőterülete (érvényesültek a rendezési terv előírásai) • Igényes, karbantartott közös zöldfelületek és kertek

Gyengeségek: Humán tényezők • Monofunkciós terület (lakónépesség és intézmények hiánya) • Az üdülőtulajdonosok és a fürdőtulajdonos nem ismerték fel közös érdekeiket, nem találták meg a kölcsönösen hasznos együttműködés formáját

Gazdaság, idegenforgalom • Aktív turizmus lehetősége hiányzik (a fürdőzésen kívül kicsi a programkínálat a szabadidő tartalmas eltöltésére) • Szolgáltatások hiánya 61


Az üdülőingatlan hitellehetőségei gyengék, az adásvételi illetéke magas

• Telkek mobilitása alacsony • Üdülőterület további ütemei tőkeigényes magánberuházást feltételeznek • Fürdőbővítési terület (Kőkúti szőlők) elaprózódott birtokstruktúrával rendelkezik, ezért nem alkalmas nagyobb beruházásra (szállodák, sportpályák, turisztikai attrakciók) • Termálvízkút kapacitása korlátozott • Üdülőterület nem jogosult szennyvíz- és csapadékvízhálózat fejlesztési támogatásra

Épített környezet, infrastruktúra • Szennyvízhálózat kiépítetlen • Csapadékvíz-elvezetés nem megoldott • Az üdülőfalu és a fürdőbejárat között nincs direkt kapcsolat • A fürdőbejárattal szemben fekvő területet elperelték az önkormányzattól

Környezet • Gázfogadóállomás közelsége • Szálló és ülepedő por magas koncentrációja

Lehetőségek: • Gyógyhellyé minősítés • Szorosabb együttműködés a belterülettel, az idegenforgalom terén

62

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. • Lovasturizmus hagyományaira építve az idegenforgalmi kínálat növelhető •

Szank határában és a közeli Kőkúti határrészban meglévő és létesíthető üdülőtanyák kapcsolódó turisztikai szolgáltatásokat kínálhatnak (életmód, hagyományőrzés, horgászat, gasztronómia)

Veszélyek: • Az üdülőterület és a fürdő pillanatnyi előnye a környékbeli konkurenciával szemben ne vesszen el • A fürdőfejlesztést kísérő vendégszámemelkedés kezelése és kiaknázása (vendégéjszakák számának növelése, szolgáltatási bevételek) a szállodaberuházás elmaradása esetén nem lesz megoldva • Baromfitelep közelsége (jelenlegi EU-s előírásoknak megfelel) • Gyógyhellyé minősítés elmaradása

SWOT analízis 3. városrész-Külterület Erősségek: Humán tényezők • A mezőgazdaságból élők hagyományos munkaszeretete és kötődése a földhöz • Generációk során felhalmozódott gazdálkodási tapasztalatok • A homokhátsági tanyasi gazdálkodásiés életforma fennmaradása biztosítja a rossz minőségű földek megművelését

63


Gazdaság, idegenforgalom • Az önnfenntartó tanyasi gazdálkodás kiegészült intenzív kertgazdálkodással • Költséghatékony öntözéses gazdálkodás lehetséges • Tanyasi idegenforgalom erősödése • Szénhidrogénkincs • Termálvízkincs

Épített környezet, infrastruktúra • Gazdag, élő tanyaépítészeti értékek

• Tanyasi iskolák megmaradt épületei Környezet • Hatalmas külterület • Egyedi természeti értékek (homokbuckák, borókások, galagonyások, ősgyepek) • Nagy erdőterületek szomszédsága (kiskunhalasi oldal) • Natura 2000 területek • Vizes élőhelyek jelenléte

Gyengeségek: Humán tényezők • Hiányos infrastruktúra miatt a külvilágtól való viszonylagos elzártság • Idősödő népesség • Gyermekintézmények megszűnése miatt az aktív korú népesség elvándorlása a belterületre 64


Gazdaság, idegenforgalom • TÉSZ-ek hiánya, magányos gazdálkodók • A tanyasi turizmus nem integrálódott az idegenforgalmi kínálatba, hiányos a kistérségen belüli és kistérségek közötti együttműködés • Baromfitelepek rentábilissága csökken, a termelés csökkenésére lehet számítani • Termékpályák nem kiépítettek

• Szőlészet-borászat ágazat hanyatlása (tajói kombinát)

Épített környezet, infrastruktúra • Avult állapotú épületállomány • Amortizálódott majorgazdaságok • A külterületen élők közötti kapcsolatokat koordinálni hivatott egyéb belterületek funkcióhiányossága • Külterületi úthálózat hiányossága, rossz állapota

Környezet • A külterjes baromfitartó telepek környezetszennyező hatásúak • Mélyfúrású kutak felhagyása, nem megfelelő felszámolása veszélyezteti a rétegvizeket

65


Lehetőségek: • Az élőmunkát igénylő intenzív kertgazdálkodás (bio- és ökogazdálkodás) térnyerése megélhetési lehetőséget biztosít, növelve a népesség helyben maradásának esélyét • EU-s támogatási lehetőségek megnyílása a helyi hagyománnyal rendelkező üvegházi termesztéshez • Őshonos állatfajták iránti kereslet növekszik • A fiatalok környezettudatos nevelését szolgáló erdei iskolahálózat fejlesztése támogatott (Kígyóson tervezett) • Az érzékeny természeti területen alkalmazott korlátozott, értékmegőrző gazdálkodás támogatott • A gyenge minőségű szántók erdőművelésbe vonása vagy visszagyepesítése (külterjes állattartáshoz legelő) támogatott • Pályázati támogatással kiépülő kistérségi kerékpárút hálózat vonzó turisztikai elem és erősíti a belterülettel való kapcsolatot • A biomassza előállításának igénye lehetőségeket teremthet a mezőgazdaságban • Zöldút meghonosodása („Green Paver”)

Veszélyek: • Gazdálkodási ismeretek generációk közötti átörökítése megakadhat • Tőkehiány miatt az ÚMVP által nyújtott lehetőségek kihasználatlanok maradnak • Az idegenforgalom koordinációja, egységes kínálattá fejlesztése nem valósul meg • Szénhidrogénkincs kiapadása • A majsai borászati ágazat teljes leépülése

• A biomasszából nyert és a szénhidrogén alapú energia árának nivellálódása megszünteti a biomassza előállításának rentábilitását 66


3.5.

A városrészek fejlesztésének stratégiai megközelítése

1. városrész fejlesztésének stratégiai megközelítése A beépített várostest történetileg kialakult utca- és telekszerkezetében elődeink olyan nagy erejű kulturális hagyatéka testesül meg, amely potenciális erő a város jövőjében. A 300 éves utcavonalak mentén még nagy arányban megmaradt 100-150 éves beépítési forma is sajátos értéke Kiskunmajsának. A helyi gondolkodásban ezek a tények még nem eléggé ismertek,ezért a városmarketing eszközeit latba vetve tudatosítani kell őket a lakosság körében. A büszkeség erősebb települési kötődést hoz létre, a kétségtelenül nagyobb egzisztenciális lehetőségeket kínáló nagyobb városokba való elvándorlás helyett többen választják a helyben maradást. Számos olyan épület is van, amely egészében, jellegében, vagy részleteiben az építészeti örökségnek is hordozója! Ehhez képest igen kevés a helyi védettségű épület. Az önkormányzat eddig nem merte felvállalni a magántulajdonú építészeti értékek védelmét, részben azért, mert általában népszerűtlen intézkedés az érintett tulajdonosok körében az építési tevékenység mederbe terelése, részben pedig azért, mert az értékvédő beavatkozásokat nincs ereje támogatni. A helyi építészeti védettséget ki kell terjeszteni a még megmaradt értékes épületekre, s a lehetséges konfliktusok kezeléséhez egyrészt kommunikációs eszközöket kell latba vetni, másrészt fel kell tárni az értékmentés költségtakarékos formáit (pl. helyben még ismert jó építési gyakorlat alkalmazása a drága „importált” megoldások helyett). Az önkormányzat kevés értékesíthető telekkel rendelkezik. A központi belterület Ny-i részén, a Széchenyi általános iskola közelében ugyanakkor nagy kiterjedésű lakóterületek vannak kijelölve magánterületen. A városközpont viszonylagos közelsége, a magas terepadottság, s az egészséges környezeti viszonyok ellenére a magánkezdeményezésű területfejlesztés (utcák és közművek kialakítása) nem indult meg. A Ny-i területeket az – egyébként kevéssé élénk – ingatlanpiac a tényleges helyzettől kedvezőtlenebb fekvésűnek ítéli. Építési telkek iránti inkább a K-i részeken mutatkozik kereslet. Meg kell vizsgálni a nagy hátsótelkek és beépítetlen belterületi szántók, kertek önkormányzati felvásárlásának lehetőségét. A terület jelen széttagolt állapotában nem képvisel jelentős piaci értéket, egybevonásukkal potenciális értékük érvényesül. Az önkormányzat számára nem érdektelen, hogy a 2. számú városrehabilitációs akcióterület környékén helyzetbe hozhat-e lakóterületeket. A szegregátumok felemelését is szolgálja a Ny-i területek lakossági megítélésének javulása. A központi belterület főutcája országos közút is egyben. Itt található a kereskedelmi egységek zöme, ezt az útvonalat értelemszerűen sok gyalogos és kerékpáros használja, s a parkolási igény is fokozottan jelentkezik. A Fő utca ma is olyan szélességű, mint 300 éve, igénybevétele azonban megsokszorozódott. A Zrínyi utca és a főtér között különösen beszűkül az áteresztőképessége. Az országos út nyomvonalának ezt a városközponti szakaszát ki kell váltani a Zrínyi u. – Rákóczi út – Iskola utca vonalon. A Zrínyi és az Iskola utca ma is átkelési szakasz. A Rákóczi utca kevés beavatkozással országos útvonallá emelhető (közvilágítás, burkolat megerősítés és kb. 1 m szélesítés).

67

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. A rendezési terv számolt ezzel a megoldással, egyeztette az elképzelést az útügyi szervekkel. A Fő utca említett szakasza (Zrínyi utca – főtér) csak a helyi forgalmat és a tömegközlekedést fogja szolgálni, a parkolás, kerékpáros és gyalogos forgalom biztonságosabban haladhat rajta. A főtéri szakasz lezárandó az egyéni gépjárműforgalom elől! A főtér és a művelődési ház előtti tér gyalogos-kerékpáros zónává válik, a buszforgalom megtartása mellett. Az új forgalmi megoldásnak további hozadékai is vannak. Az intézmények közötti közterületi kapcsolat zavarmentessé válik (pl. az Arany János iskolából a sportpálya felé, a buszmegállóból a piac és a gimnázium felé). A főtér zárványjellege megszűnik. Az 1. számú városrehabilitációs akcióterület fejlesztései hatványozottan érvényesülnének a szabad gyalogos és kerékpáros áramlás miatt.

2. városrész fejlesztésének stratégiai megközelítése Az üdülőterület kb. 350 üdülőegységet számlál, s ez a darabszám már 5 éve alig növekszik. Az eladásra kínált telkek nehezen, alacsony áron, vagy egyáltalán nem találnak gazdára. A vevők magas adásvételi illetékkel szembesülnek, a vételre fordított összeget nem számolhatják el lakásszerzésként, üdülő építéséhez kedvező hitelt nem vehetnek fel. Lényeges eltérés az üdülőterület és lakóterület között továbbá, hogy lakóterületen a város engedheti üdülőépület létesítését, üdülőterületen azonban kizárt a lakásépítés. Igen fontos körülmény, hogy a szennyvízés a csapadékcsatorna hálózat kiépítésére üdülőterület nem kap támogatást! Lakóterületté nyilvánítást követően ellenben a város megpályázhatja az állami támogatást, a szükséges saját erőt a lakosokra hárítva. Az üdülőterületi besorolásnak ezeket a következményeit a rendezési terv készítésekor a tervező az önkormányzat elé tárta, javasolva a lakóterületi átsorolást, az összes építési szabály megtartása mellett, a javaslatot azonban elvetették. Lássuk, milyen forgatókönyve van a lakóterületi átsorolásnak: • A terület beépítetlen telkei után (40-50 db) adót szed be a város, ezt a lakóterületi átminősítés érdemben nem befolyásolja. • Az idegenforgalmi építményadó évente kb. 12 millió forinttal járul hozzá a városi költségvetéséhez. Feltételezhető, hogy az üdülőépületeket átminősíttetik a tulajdonosok lakóépületté. Ekkor kommunális adót fizetnek, ami az építményadónak kb. negyede, esetleg továbbra is fizetik az építményadót, amennyiben céges a tulajdonlás. • Az idegenforgalmi tartózkodás utáni 300 Ft/nap/fő adót üdülőépületre minden vendégforgalomnál, lakóépület esetében csak bejelentett szállásadói tevékenység után számítja fel a város. A mostani kb. 15 millió forintos éves bevétel nagyobb részétől így elesik a város. • Az üdülőterület üres telkei várhatóan beépülnek, vagy gazdát cserélnek, a telkek értéke megnövekszik, az önkormányzat visszamaradt telkei elkelnek. • A következő fejlesztési ütemre is igény jelentkezik, megélénkül az építési tevékenység, a helyi építési vállalkozások piacot találnak, az önkormányzat is értékesít telkeket. • A terület sikerrel pályázhat szennyvíz- és csapadékvíz-hálózat fejlesztésre. • Az értéknövelő beruházások gazdasági növekedést gerjesztenek az idegenforgalmi szolgáltatások terén és a többi ágazatban. 68

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. • •

Az üdülés a fürdő szomszédsága miatt továbbra is alapfunkció marad, sőt magasabb igényszintet tud megcélozni. A fürdő kihasználtsága, ezáltal versenyképessége növekszik.

Az üdülőterületi besorolás fenntartásának forgatókönyve: • Az üdülőterület ingatlanainak mobilitása nem indul meg. • A további fejlesztési ütemre nem jelentkezik igény, az önkormányzat sem tud telkeket értékesíteni. • A szennyvíz- és csapadékhálózat kiépítetlensége miatt az üdülés alacsonyabb igényszintű rétegekre redukálódik, csökkennek az idegenforgalmi bevételek. • A negatív folyamat miatt hanyatlik a közterület állapota is. • A fürdő elveszti versenyelőnyét a környéken növekvő konkurrencia nyomására. A fenti forgatókönyvek leegyszerűsítik ugyan a tendenciákat, s nélkülözik az alapos gazdaságitársadalmi helyzetfeltárást, megfontolásukra azonban mielőbb sort kell keríteni! A város jövőjének egyik tartópilléréről, a fürdőről szól a stratégiai felvetés, ezért távlatos kitekintésű várospolitikai elhatározás szükséges. 3. városrész fejlesztésének stratégiai megközelítése Kiskunmajsa határa igen nagy kiterjedésű, az igazgatási terület több, mint 220 km2-es (pl. Szegedé 280 km2). A hasonló lakosságszámú városokhoz képest Majsán igen nagy terület, csaknem 2 hektár esik egy lakosra, azaz kb. 50 fő/ km2 a laksűrűség. A termő- és természeti területek felhasználása nagyban befolyásolhatja a város jövőbeni kilátásait. A Homokhátság, amelynek a kiskunmajsai táj is része, „kiemelten fontos érzékeny természeti terület” , ahol a gyepek, kaszálók megtartása, a gyenge minőségű szántók őshonos fajú erdősítése, a természetvédelmi megközelítésű mezőgazdálkodás elterjesztése és a vizes élőhelyek megőrzése az elvárás. Kedvet és gyakorlatot kell teremteni – akár mintaprojektekkel is – a megcélzott tevékenységekhez: • Gyenge minőségű szántó visszagyepesítése • Őshonos, vegyes állományú erdő telepítése • Ökológiai alapú tó-kialakítás és –hasznosítás • Látvány-méhészet • Külterjes állattartás (őshonos állatok) A városrész az összlakosság közel 20 %-ának jelenléte ellenére sem tekinthető lakóterületnek. A mezőgazdaság és idegenforgalom egy sajátos formája a tanyasi gazdálkodási és életmód, amelynek a megmaradása és magasabb szinten történő fenntartása jelent kihívást és – jó stratégia esetén – lehetőséget az ittélők és a város egésze számára. Szükség van az eddigieknél alaposabb tanyakataszter elkészítésére, hogy felmérhető legyen bármely beavatkozás következménye.

69

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. A tanyafejlesztés kitörési irányai a következők lehetnek: • A tanyagazdaság, mint fenntartható gazdálkodási forma tudásörökségének felderítése, átadása a fiatalabb nemzedéknek (pl. a városban 100-nál is több agrármérnök él, ők a helyi adottságokat és gazdálkodási szokásokat valamint a mai elvárásokat egyaránt jól ismerik). • A hagyományos gazdálkodási ismeretekre épülő tanyasi termelést folytatók közös érdekeinek feltárása, tudatosítása, érvényesítésükre szerveződések (pl. TÉSZ) létrehozása. • Tanyasi idegenforgalom sokféle megjelenési formájának (arborétum, lovastanya, gazdálkodást bemutató tanya, edzőtáborozást, alkotótábort nyújtó tanya, kutyás turistákat fogadó tanya, stb.) egységes kínálattá szervezése a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetéhez rendelt szakmai tervező és tanácsadó csoport felállításával. • Térképes ismertetőanyag készítése a majsai táj szinte minden szegmensében megtalálható, zöld-idegenforgalmi attrakciót képező természeti és kulturális értékekről: ősgyepekről, régi településnyomokról, különleges terepformákról, növényekről, szép tanyákról, tanyasi iskolákról. • A „szabadság” élményét kínáló idegenforgalmi imázs megteremtése • A „természettisztelet” jegyében született termékek imázsának megteremtése • Városmarketing eszköztárának felhasználása a létrehozott értékek és kínálat piacra juttatásához A belterület körül elkerülő utakat jelöl ki a város rendezési terve. Az IVS-t előkészítő egyeztetések során merült fel egy további 1,5 km-es elkerülő útszakasz szükségessége. Ez a szakasz a Csengelei út Félegyházi úti csomópontjából indulna a vasút felé, s becsatlakozna a már tervezett É-i elkerülő szakaszba. Az ily módon teljes körré záródó elkerülő út mentesítené az üdülőterületet is az átmenő forgalomtól. 3.6.

Kiskunmajsa város korábbi városrehabilitációs célú tevékenységeinek bemutatása

A városfejlesztési kézikönyv ugyan nem az IVS részeként kéri ezen összefoglalót, azonban a városrészi elemzések után ésszerűnek látszott annak bemutatása, hogy a most meglévő infrastrukturális problémák milyen szintű prioritást kaphatnak annak fényében, hogy melyek voltak az elmúlt évek preferált városi infrastrukturális beruházásai. A korábbi évek fejlesztési tapasztalatainak ismeretében évről-évre megfogalmazásra kerülnek azok a városi, városrészi prioritások, melyek végrehajtása során különböző mértékű beavatkozások történnek a településen. Ezen beruházások között jól láthatóan a szennyvízcsatornázások, valamint a Sportcsarnok építése a döntő.

70

Törölt: sz


14. sz. táblázat Önkormányzati fejlesztések, 1998-2007 Sorsz 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Év 1998 1998 1998 1998 1998 1998 1998 1998 1999 1999 1999 1999 1999 1999 1999

16. 17. 18. 19. 20. 21

2000 2000 2000 2000 2001 2001

Cím

Fő u 60 Fő u 69 Kálvária u 7 Kálvária u 7 Iskola u 14 Gárgyán Hősök tere 1 Kígyós Külterület Külterület Kálvária u 7 Fő u 66 Kálvária u Bodoglár Fő u. 140 Fő u. 82

Munka Útépítés Vízellátás Elektromos hálózat felújítás Könyvtár felújítás, bővítés Iskolabővítés Fszt vizesblokk felújítás Kollégium homlokzat felújítás Sportcsarnok építés Orvosi rendelő kialakítás Homlokzatfelújítás Elektromos hálózat felújítás Tanyavillamosítás Tanyavillamosítás Útépítés Kollégium ablakcsere Gyermekorvosi rendelő homlokzat és elektromos hálózat felújítás Piactér WC épület építése Útépítés Gázhálózat kiépítés Kisebbségi ház felújítás I. ütem Polgármesteri Hivatal raktár kialakítás

71

Összeg (eFt) 23800 7200 1600 15000 56000 1000 9000 150000 2700 3300 11500 2700 2300 18040 11625 4800 4100 16400 5300 7100 2700

Egység Mennyiség m 2380 m 700 m 100 m2 350 tanterem 6 m2 50 m2 830 m2 450 m2 45 m2 350 m 11000

db

381

m2 m2

345 39

m2 m2

350 80

Megjegyzés

Törölt: Kissebbségi


Sorsz 22. 23. 24. 25.

Év 2001 2001 2002 2002

Cím Fő u. 140 Kálvária u 16 Móra u 25/B Kálvária u

Munka Kisebbségi ház felújítás II. ütem Sportcsarnok parketta felújítás Öregek napközi Otthona teljes felújítás,tetőtéri bővítés Piactér burkolat készítés

26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

2002 2002 2002 2003 2004 2004 2004 2004 2004 2004 2005 2005 2005 2005 2006 2006 2006 2006

Fő u 69 Petőfi u 2/d Bajcsy Zs u 14 Kálvária u 6 Fő u 69 Fő u 69

Központi fűtés felújítás Orvosi ügyelet kialakítása Óvodada tálalókonyha kialakítás Konyha felújítás Központi fűtés felújítás Elektromos, víz csatorna felújítás Szennyvízcsatorna beruházás Felvonó felújítás Óvoda felújítás Óvoda felújítás Felnőttorvosi akadálymentesítés Sporttelep öltöző felújítás Villámhárító rendszer kialakítás Gimnázium Fszt. elektromos felújítás Szociális Otthon terasz kialakítás Energiaracionális kazánfelújítás Energiaracionális kazánfelújítás Energiaracionális kazánfelújítás

44.

2006 Fő u 69

Fő u 2 Bajcsy Zs u 14 Fő u. 111 Fő u 66 Kálvária u 16 Kálvária u 6 Kálvária u 6 Fő u 2 Iskola u 14 Kálvária u 6-7 Fő u 2

Energiaracionális kazánfelújítás

Összeg (eFt) Egység 3600 m2 1100 m2 15490 m2 4000 m2 5700 m 20000 m2 1000 m2 5760 adag 3670 db 30000 m2 2000000 2900 személy 2.750 1175 3000 db 3770 m2 990 m 7500 4840 m2 14800 kW 16100 kW 17200 kW 15600

Összesen

2534360

72

kW

Mennyiség 350 760 260 650

Megjegyzés

vezeték 880 áthelyezés 150 26 600 86 radiátorcsere 630 8

1 85 550 84 170 462 375 198

Törölt: Kissebbségi


4. STRATÉGIAI FEJEZET Az IVS alapjait a településfejlesztési koncepció jelenti, melyet a Képviselőtestület 2003-ban, többhónapos munka után fogadott el, a településrendezési terv előkészítéseként. A jelenleg hatályos szabályozás – a Területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, a Területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet; és a 184/1996. (XII.11.) Kormányrendelet a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről – inkább keretjelleggel határozza meg a különféle tervdokumentumok rendszerét. A rendezési terv alapját képező hosszútávlatú településfejlesztési koncepciók jelenleg már az Épített környezet védelméről és alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti Településrendezési Eszközök sorába tartoznak, de 2003-ban még nem volt rögzített tematikájuk és véleményeztetési-jóváhagyási eljárásuk. Az IVS szintén új programdokumentum fajtát jelent, melyet nem jogszabályi kötelezettség, hanem a városok felé történő elvárás, igény a fejlesztéseik területi alapú összehangolására. Kiskunmajsa számára a településfejlesztési koncepció 2003. év óta határozza meg a keretfeltételeit – elvben – a potenciális fejlesztéseknek. A fejlesztési koncepcióban vállalt célokhoz képest megnövelt városfejlesztési hangsúlyt „kér” az idegenforgalom a Kiskunmajsa – Bugac – Ópusztaszer térségi turizmusfejlesztési stratégia szerint, amely időrendben ugyan korábbi dokumentum, mint a HVK, de újfent aktuálisak a „szabadság” jegyében megfogalmazott elképzelései a város és partnerei térségének egészére vonatkoztatva. Az IVS készítése kapcsán felmerült módszertani kérdések mind arra világítanak rá, hogy egy településfejlesztési koncepció dinamikusan változó fejlesztési keretfeltétel, mely a megvalósuló projekteken keresztül folyamatosan alakítható és újraértelmezendő. 4.1. A város hosszú távú jövőképe Kiskunmajsa város és környezete szoros együttműködésben él, amelyet térségi együttműködésnek nevezünk. A város munkahelyeinek közel egynegyedét nem a településen élők töltik be, a város számos közigazgatási funkciót lát el a térségben. A térségben élők csak a város infrastruktúráját igénybe véve tudják életüket élni. A függés azonban kölcsönös. A város munkaerőpiaca kiapadt, a térségi lakosság munkaereje nélkül a termelő egységek megszüntethetik a tevékenységüket. Számos közoktatási intézmény fenntartása válna bizonytalanná a bejáró hallgatók jelenléte nélkül. A városban dolgozó vezetők jelentős része nem a városban él, ugyanis nem talált igényeinek megfelelő lakóhelyet, építési telket, ezért kiköltözött a városból. 73

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. Főbb együttműködési területek • a térség kiegyensúlyozott gazdasági struktúrájának kialakítása és megtartása, • az önkormányzatok gazdasági erejének, illetőleg jövedelmi pozíciójának erősítése, • a lakosság általános életkörülményeinek javítása, figyelembe véve a települések lakóhelyi minőségét, • a résztvevők tervezési tevékenységének koordinációján és az agglomerálódó térség fejlesztési prioritásainak kidolgozásán keresztül erős érdekérvényesítés a megyei és régiószintű fejlesztés és tervezés folyamatában. Ezen kívül még fontosnak tartjuk: • közös és összehangolt pályázati tevékenységet • közös turizmusfejlesztést és marketingpolitikát A város adottságainak, helyzetének részletes felvázolása nyomán számos tennivaló fogalmazódott meg a természet- és környezetvédelem, a társadalom és a gazdaság fejlesztése tekintetében. Ezen feladatok egy része komoly anyagi ráfordításokat – ennek érdekében pedig a források tervszerű koncentrálását – igényel, másik része viszont „csak” emberi hozzáállást, közös akaratot, tennivágyást, összefogást kíván meg és kevésbé sok pénzt. Korábbi műhelymunkák alapján a következő megfogalmazások kerültek elő: Kiskunmajsa 15 év múlva - a Dél-alföldi régió kiemelkedő életmódturisztikai központja; - a város és vonzáskörzetének lakossága számára biztosítja a magas szintű életkörülményeket; - a sokoldalú gazdaságával hozzájárul a térség folyamatos megújulásához, hosszú távon fenntartható versenyképességének megőrzéséhez; - a természeti és épített környezet adottságait kihasználva jelentős kulturális és közösségi értékeket közvetít a helyi lakosság és a városba látogatók számára. A város jövőképe – 15-20 év Kiskunmajsa a Dél-alföldi régió kiemelkedő életmódturisztikai központja

4.2. A jövőképet meghatározó fejlesztési irányok kijelölése A 2003. évi településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott és a 2007-2013. évi gazdasági programban is elfogadott általános fejlesztési irányok a következők: - Kiskunmajsa versenyképességének növelése. - A város jelenlegi – természeti, építészeti, emberi, stb. – értékeinek megőrzése, a fenntartható fejlődés biztosítása. - Az itt élők számára kimagasló életkörülmények biztosítása. - A város népességmegtartó képességének növelése, tekintettel a lakosság igényeire, és a humán erőforrások átfogó fejlesztésére. - A város dinamizálása, a gazdasági-társadalmi fejlődés hatásaként a területi kisugárzás, ellátóképesség és térségközponti szerep növelése, szolgáltatási kapacitások kiépülésének elősegítése. 74

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. Városi tematikus célok 7-8 év - Magas színvonalú közösségi, kulturális és kereskedelmi funkciókat nyújtó városközpont megteremtése - Munkahelyeket teremtő, erős helyi gazdaság kialakulásának ösztönzése - Jó minőségű alapszolgáltatások biztosítása minden városrészben - Szegregátumok helyzetének javítása - A városi igényeket kiszolgáló fejlett infrastruktúra kiépítése - Jó minőségű közterületek, zöld- és rekreációs területek, valamint az ezekre épülő funkciók fejlesztése - Az épített örökség védelme a városrészek sajátos identitásának megőrzése Városrészekhez kapcsolódó célok Fentebb sorolt fejlesztési irányokat szükséges az egyes városrészek szintjéhez rendelni, hogy a 7-8 éves tematikus célok is a városrészekre kitűzött területi célok egymással szoros kölcsönhatást érjenek el a megvalósuló fejlesztések révén. Láthatóan az egyes városrészek fejlesztési elképzelései eltérő fejlődési pályát írhatnak le, hiszen más és más igénnyel bírnak ezen településszerkezet mentén. Az egyes városrészek társadalmi-gazdasági tényezői is befolyással bírnak az adott területen elérni kívánt célokra. 1. Központi belterület: Gazdasági és közösségi központ Kistérségi Szolgáltató Ház létesítése volt Bajcsy iskolában Művelődési Ház épületének felújítása Városháza épületének felújítása Központi park és főtér felújítása Sétáló utca felújítása Ipari Park területelőkészítése és Inkubátorház építése Piacbővítés csarnokkal Városi csapadékvíz elvezető rendszer felújítása, Kuksósi záportó kialakítása Zöldfelületek, játszóterek fejlesztése, roma gyermekek kalandparkja Als-város alközponti fejlesztése 2. Üdülőterület: Idegenforgalmi központ Fürdőhöz új fogadóépület építése Szálláskínálat növelése szállodával és apartmanházakkal Üdüléshez kapcsolódó szolgáltatások bővítése Üdülőfalu szennyvízelvezetésének megoldása Üdülőfalu csapadékvíz elvezető rendszerének kialakítása 3. Külterület: Megújuló tanyavilág Intenzív kertkultúra fejlesztése Tanyagazdaság hagyományos és új formáinak erősítése Kompetencia alapú tanyasi idegenforgalmi kínálat kialakítása Bodoglári, Kígyósi és Gárgyáni közösségi ház + telekuckó kialakítása Városi elkerülő utak megépítése Tajó – Bodoglár és Kígyós – Csólyospálos külterületi összekötő út létesítése Bodoglári belterületi utak burkolása Vizes élőhelyek, ökológiai alapú záportó kialakítása 75

Megjegyzés [PF21]: Ha már régebben meg volt említve az Alsó-város alközponti fejlesztése akkor itt miért nincs róla szó?.A szegregátumok fejlesztése nem ide tartozik?

Formázott: Felsorolás és számozás


Érzékeny természeti terület gazdálkodási formáinak erősítése

76

KISKUNMAJSA A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ KIEMELKEDŐ ÉLETMÓDTURISZTIKAI KÖZPONTJA

Jövőkép 10-15 év

Munkahelyteremető gazdaságfejlesztés

Funkciógazdag, vonzó kisváros

Vonzó gazdaságfejleszt.i körrnyezet

Idegenforgalom fejlesztése

Közterek, zöldfelületek, rekreáció fejl.

Tartalmas, szép városközpont

Ipari Park területelőkészítés, inkubátorház

Kistérségi idegenf. Programtervező és –szervező iroda

Sétáló utca, főtér rendezése, ökológiai folyosó zöldfelülete

Városi Piac bővítése csarnokkal

Idegenforgalmi marketingterv kidolgozása

Játszótér-felújítások, új rendezvénytér, csatornaparti sétány roma kalandpark

Fürdő új fogadóépület

Központi tér parkosítása

3. városrész (külterület) Megújuló tanyavilág

2. városrész (üdülőteület) Idegenforgalmi kp.

Középtávú célok

1. városrész (belter.) Gazdasági és közösségi központ

Tematikus célok

Jó életminőség Jó lakhatás, stabil alapellátás

Infrastruktúra fejl. Körny.terh. csökk.

Polgármesteri Hivatal, Műv. Ház felújítása

Oktatási intézmények fejlesztése

Csapadékhálózat kiépítése, Kuksósi záportó

Kistérségi Szolgáltató Ház Bajcsy-Zs. u. volt iskolaépületben

Ny-i lakóterület felvásárlás, Petőfi utcai telekalakítás, bérlakásépítés

Kerékpárút belterületi szakasz kiépítése, tájékoztatási pontok

Szolgáltatás fejlesztés az új apartmanházakban

Szennyvíz- és csapadékvíz hálózat

Apartmanházak építése önk.i telkeken

III. ütem útburkolása

Intenzív kertkultúra fejlesztése

Kompetencia alapú tanyasi idgenf.i kínálat

Érzékeny természeti terület gazdálkodási formáinak erősítése

Tanyagazdaság hagyományos és új forma erősítése

Tanyasi és zarándoklati zöld út létrehozása

Vizes élőhelyek megtartása és létrehozása

77

Közösségi ház és telekuckó - Bodoglár - Kígyós - Gárgyán

Belterület körüli elkerülőút kiépítése Bodoglár-Tajó Kígyós-Csólyos összekötő út


4.3. A stratégia illeszkedése a meglévő fejlesztési dokumentumokhoz 4.3.1. A stratégia illeszkedése a város hosszútávlatú településfejlesztési koncepciójába és rendezési tervébe Az IVS számára alapdokumentum Kiskunmajsa város településfejlesztési koncepciója, ezért mindenképpen szükséges volt az egyes fejlesztési célokat az adott prioritásrendszer viszonylatában is áttekinteni. Az egyes azonosított városrészen belüli akciók megvalósíthatóságát befolyásolják – az esetlegesen rendelkezésre álló pénzügyi, jogi feltételeken túl – azok a közösségi érdekek, melyek mentén egyegy fejlesztési igény megfogalmazódik. Hiszen egy tervezett beruházás társadalmi elfogadottságát kell először megteremteni ahhoz, hogy későbbiekben az elvárt erkölcsi és gazdasági hasznot is „hozza”. A beruházások számára a társadalmi-gazdasági-környezeti fenntarthatóságot kell figyelemmel kísérni, melyek már az egyes projekttervezések során is előtérbe kerülnek. Amennyiben egy-egy pályázat révén kívánnak egy-egy projekt megvalósításához pénzügyi eszközt rendelni, még szigorúbb szempontok azok, melyeknek megfelelni szükséges. A stratégia összhangban van a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel: az egyes városrészekre kitűzött célok megvalósításához nem szükséges a település rendezésiszabályozási terv módosítása, illetve a tervezett fejlesztések azzal összhangban vannak. 4.3.2. A stratégia célrendszerének koherenciája Célrendszer koherens, a szomszédos városrészekre meghatározott célok illeszkednek egymáshoz, és a célrendszer nem eredményezi zárványok kialakulását. A városrészre kitűzött célok a legtöbb esetben funkcióbővülést eredményeznek. Ilyen gazdasági funkciót erősítő tevékenység a helyi építészeti értéket képviselő volt BajcsyZsilinszky utcai iskola új funkciókkal történő felruházása felújítással. További gazdasági funkciót erősítő tevékenység a piac bővítése fedett-nyitott csarnokkal, sétáló utca rendezése, főtér rendezése, és a gyógyszertár épületének külső felújítása. 4.3.3 Környezeti állapotban való veszteség és ennek kompenzálása 1. városrész (központi belterület) A városrész környezetének elemzése és a várható hatások felmérése a település egészére kiterjedő és 2004-2010-ig hatályos Környezetvédelmi Program felhasználásával készült, az IVS igyekszik megfelelni az ebben lefektetett elveknek, céloknak: „A helyzetfeltárás alapján Kiskunmajsa környezeti jövőképe azt mutatja, hogy a fejlesztések célja a lakosság egészségügyi állapotának javítását szem előtt tartó, korszerű infrastruktúra biztosítása. Egy modern, versenyképes, ökoszociális piacgazdaság kialakítása, amelyben érvényesülnek a fenntartható fejlődés elvei. Mindezeknek feltétele, hogy a társadalomban végbemenjen egy olyan szemléletváltás, amelyben prioritást kap a környezetvédelem. Az egészséges, magas szintű életminőség biztosításának egyik alapfeltétele, egy környezetkímélő gazdaság létrejötte. A gazdaságfejlesztések a település hagyományainak, természeti-környezeti és kulturális örökségi értékeinek megőrzése mellett valósítható meg.” Az IVS figyelembe veszi Kiskunmajsa 2008. áprilisában elkészült Zöldfelületi Koncepcióját is. 78

Törölt: .


A környezet minőségére kiható főbb fejlesztések: • Közparkok, játszóterek felújítása: fontos szerepük van a közösségi funkciók erősítésében, amelyek egy város életében nélkülözhetetlenek. Zöldben gazdag, igényesen kialakított közterekre az emberek szívesen kimennek, beszélgetnek, kapcsolatokat építenek, ezáltal erősítve az összetartást és a lakóhelyhez kötődést. A város „lelkének” is tekinthetők ezek az elemek. Jó példa erre a számos tervezett játszótér-rekonstrukció (pl. 1. akcióterületen a Béke téri, a D-i városrészben a Köztársaság téri játszótér) a Kálvária utcai csónakázótó és pihenőpark, a városközpont nyugati alközpontjában megvalósítandó rendezvénytér vagy a Botond utcai köztér és sétányfejlesztés. • Sétáló utca, Fő tér rendezése: a város szellemi, fizikai központjai, melyek rehabilitációja elengedhetetlen a központi funkciók megerősödéséhez és bővüléséhez. Gazdag intézmény-, szolgáltató- és kereskedelmi kínálata a település fejlődésének hajtóereje, motorja lehet. • Zöldfelület rendezés az ökológiai folyosón: magában foglalja a települést átszelő ökológiai folyosónak és környezetének helyreállítását, megtisztítását. • Közterületek fásítása társadalmi munkával: az egész településre vonatkozó fásítási programról van szó, mely kiváló alkalom a fiatalok környezettudatos nevelésére. A faültetésekkel egybekötve hasznos ismeretekhez juthatnak a természetről, a fafajtákról, a település környezeti állapotáról és védelmének fontosságáról. Ha az iskolákban e célra nincs kellő kapacitás, akkor alapítványokon keresztül vagy bármilyen civil szervezet segítségével is végrehajtható a feladat, lényeg hogy közösségi, társadalmi feladatként valósuljon meg. Jó ötlet lehet különböző városi ismeretterjesztő-, vagy sportrendezvényekkel összekapcsolni. • Sportpályák építése, eszközbeszerzések támogatása: az emberek közérzetét, szabadidő eltöltését nagyban befolyásolja a sportolási lehetőségek tárháza, a sportpályák és sporteszközök minősége, melyek az élhető települési környezet alapvető elemei. A fedett teniszpálya és műfüves focipálya építése, a lovaspálya illetve az edzőteremhez kapcsolódó eszközbeszerzés ezen célok érdekében valósulnak meg. • Csapadékvízhálózat kiépítése: az egyik legnagyobb költségvetésű tervezett beruházás. A város egészére elmondható a csapadékvíz elvezetés kiépítetlensége, hiányossága. A probléma orvoslására az önkormányzat 2007-2012 közötti időszakra megvalósulási programot és ütemtervet dolgozott ki, amely nemcsak a belterületi, hanem az egész város hatásterületére kiterjedő feladatokat tartalmazza. A meglévő csapadékvíz-elvezető rendszer felülvizsgálata, rekonstrukciója, új csatornák tervezése, záportározó létesítése, pályázati tervek készítése, engedélyeztetése, megvalósításának folyamata és költségei összefoglalóan szerepelnek a tanulmányban. Első ütemben a a kuksósi záportározónak és vízgyűjtő területi hálózatának a megépítése szükséges. A D-i és Ny-i rész a belterület legalacsonyabb presztízsű zónája, mely magában foglal két szegregátumot is. Később a keleti rész csapadékhálózatának és a Majsa-Szanki csatornának a rehabilitálására kerül sor. • Társadalmi szempontból fontos, egyéb közterület rendezések: ide sorolható a temetők felújítása, a fasorok pótlása és kiültetése ill. a védőerdőültetés és a roma gyermekek kalandparkjának megépítése. Utóbbi két projektelem a harmadik szegregátumhoz kötődik, emelve a környezet presztízsét, javítva az ott élők komfortérzetét.

79

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. Településszerkezeti jelentőségű, a környezetre jelentősen kiható fejlesztések: • Ipari park és elkerülőút építése: a belterület DK-i részén épül az ipari park, melynek infrastruktúra fejlesztésére pályázatot nyújtott be a város. Kiépülése után várhatóan teljes egészében beépül. A környezetre vonatkozó negatív következménye a majdan itt termelő vállalatok levegő-, zajszennyezése és forgalom generáló hatása. Ezen járulékos hatásokat kompenzálhatja a nagymértékű fásítás, parkosítás, a zöldfelületi rendszer növelése a belterületen, illetve az elkerülőút megépítése, mely az ipari park által vonzott célforgalomtól és a jelenlegi átmenő forgalomtól tehermentesítené a várost, egyúttal jelentős levegő-, és zajszennyezéstől is megkímélve. • Turisztikai útvonal kerékpárúttal: a belterületen is átmenő kerékpárút és intelligens útbaigazítóállomásai a kistérségi hálózat részét képezi majd és a településen belüli kerékpáros közlekedést is jelentősen megkönnyíti, biztonságosabbá teszi. Ennek következtében több ember választhatja a kerékpárt, mint közlekedési eszközt a személygépkocsi helyett, tehermentesítve a forgalmas központi utakat. A folyamat bizonyára időigényes, kimutatható forgalomcsökkenés csak hosszabb távon várható, de egy kulturált települési környezet kialakulása után joggal remélhető a várt eredmény. • Gyalogos- és intézménytengely: a tervezett nyugati alközponttól kezdődően keresztirányban átszeli a várost, felfűzve az intézmények nagy részét. Környezeti jótékony hatása elsősorban pszichés jellegű, hiszen várhatóan sok embert vonz egy igényes, kulturált kialakítású, a szabadidő eltöltésére is alkalmas, funkciógazdag sétány. Javítja az emberek komfortérzetét, erősíti a városhoz való ragaszkodást. 2. városrész (üdülőterület) Az üdülőterületen elsődleges fontosságú a csapadék- és szennyvízelvezetés kiépítése, melyet pályázati forrásból kíván megvalósítani az önkormányzat. A beruházás jelentős mértékben tehermentesíti a talajt és a talajvizet a kommunális eredetű szennyeződésektől. Telek- és utcaszerkezete rendezett, az utak megfelelő szélességűek, igényes környezetet alakított ki a lakosság. Tervbe van véve a hiányzó burkolt útszakaszok megépítése, kereskedelmi és szolgáltató épületek létesítése, a várhatóan növekvő üdülési igények kielégítésére. Az IVS előzetes egyeztetései kapcsán a Jonathermál Zrt. képviselője kezdeményezte az elkerülő út egy újabb szakaszának a Településrendezési tervbe való illesztését: a csengelei csomópontból É-i irányba kilépő új 1,5 km-es szakasz a tervezett nyomvonalat teljes körré egészíti ki a központi belterület körül, így az üdülőterület az átmenő forgalomtól teljesen mentesülni tud. Ezzel jelentősen megnő az itt pihenők nyugalma, komfortérzete. 3. városrész (külterület) Infrastrukturális fejlesztések • Az elkerülő út a külterületen megy végig, környezetterhelő hatása vitathatatlan, de nagyrészt ritkán lakott területen halad keresztül, ahol kevésbé érezhetőek a negatív hatások, mint a belterületen. A megfelelő biztonsági és zajvédelmi intézkedéseket meg kell tenni. • Belső-Kígyóstól Csólyospálos felé ill. a bodoglári majortól Tajóig kővel stabilizált földutat épít a város, javítva ezáltal a külterület infrastruktúra-ellátását. • Az idegenforgalom és környezettudatos nevelés szempontjából fontos a tervezett Tanyasi és Zarándoklati Zöld út megépítése

80

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. Környezeti minőség, idegenforgalom • Jelentősen javítják a külterület presztízsét a táborozóhelyek, lovarda, horgásztó létesítése, melyek rendezett környezetet igényelnek • A falusi turizmus fejlesztése ugyancsak megkívánja a terület esztétikus, kulturált megjelenését, hiszen ezáltal válik „eladhatóvá” a turistáknak • A gyümülcsfeldolgozó üzem és a várhatóan jelentős mértékben meggyarapodó üvegházak építésénél ügyelni kell a megfelelő infrastruktúra kialakítására ill. a rendelkező környezetvédelmi jogszabályok betartására, hogy minél kisebb legyen a környezetszennyezése • Az állati hulladékkezelő megépítése feltétlenül szükséges, jogszabály szerint elvárt lépés. • A baromfitelepek – nem megfelelő kialakítás mellett – köztudottan jelentős környezetszennyező hatásúak lehetnek, ezért korszerűsítésük támogatandó.

81


5. 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE Korábban az önkormányzat a fejlesztési koncepció és szabályozási terv adta keretek kitöltését; a város fejlődését, a szűkös és bizonytalan közösségi források okán is liberális gazdasági eszközökkel tartotta megvalósíthatónak; a piactól remélve a gazdasági optimum elérését. Álláspontja az volt, hogy a fejlesztési piac működésének feltétele a fejlesztési projektek és fejlesztők sokasága, melyek közül a verseny választja ki az optimumot. A projektek sokasága – melyek megvalósíthatóságának feltételeit a rendezési terveknek kellett tartalmazni – nemcsak szerkezeti bizonytalanságokat, hanem sok esetben a közösség érdekeivel részben, vagy akár egészében is ellentétes fejlesztések megvalósulását eredményezték. Az önkormányzatnak kezdeményezőbben, valódi partnerként kell fellépni a fejlesztések tervezése és megvalósítása során, hogy a közérdek a korábbiaknál jobban érvényesülhessen a város fejlődésének folyamatában, valamint részesülhessen a fejlesztések közvetlen hasznából is. Az egyes városrészekre megállapítást nyert fejlesztési igények közös célok mentén történő áttekintése után 2 akcióterület került indikatívan lehatárolásra. Az IVS készítése során az akcióterületek lehatárolására születettek más változatok is, azonban a részletes elemzések, a sorra azonosított akciók/projektek más megközelítésű és határvonalú akcióterületek kijelölését indokolták. Kiskunmajsa településszerkezeténél fogva sem lehetséges a kézikönyv szerinti 8-10 akcióterület, főként úgy, hogy vegyes rendeltetésű, központi szerepkörű akcióterületek definiálására törekedtünk. Jelen változatban nincsenek lefedetlen területek. Az akcióterületek egymás közti rangsora a sorszámozásnak megfelelő. Cél az, hogy belátható időn belül a 2. akcióterületre is készüljön megvalósíthatósági tanulmány szintű programdokumentum.

82

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. 16. sz. térkép 1. sz. Akcióterület

83

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. 15. sz. táblázat I. akcióterület projektjei 2007-2013 Sorszám 1.

Projekt rövid leírása Bajcsy-Zsilinszky utcai volt iskolaépület új funkcióval történő ellátása

Becsült ktg. (MFt) 120

Épület hasznos alapterülete: 425 m2 Tervezett új funkciók: Kistérségi Munkaszervezet munkahelye, Tourinform iroda, LEADER akciócsoport irodája, pályázatkészítő és lebonyolító projektmenedzsment irodái, konferencia terem, Teljes körű akadálymentes kialakítás. Megújuló energiaforrások felhasználásával fűtéskorszerűsítés. Építészeti értéke: Helyi védelemre javasolt Jellege: gazdasági funkciót erősítő fejlesztés 2.

3.

4.

Piaccsarnok építése Épület hasznos alapterülete: 1043 m2 Tervezett új felújítás: Nyitott piactér lefedése, elárusító pavilonok létesítése Jellege: gazdasági funkciót erősítő tevékenység Polgármesteri Hivatal felújítása Épület hasznos alapterülete: 933m2 Tervezett új felújítás: Épület talajnedvesség elleni alászigetelése, homlokzat felújítása, tetőszerkezet és héjazat felújítása. Részleges akadálymentesítés. Építészeti értéke: Helyi védelem alatt áll, emblematikus eleme a városközpontnak. Jellege: közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztés Művelődési Ház felújítása Épület hasznos alapterülete: 1685 m2 Jellege: közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztés

100

70

120

5.

Sétáló utca felújítása Tervezett felújítás: A főtér és a piac közötti közlekedési tengely, parkrendezés, gyalogos utak kialakítása, forgalomrendezés a Deák és Vágóhíd utcák között. Közművek kiváltása, elektromos hálózat föld alá helyezése. Jellege: városi funkciókat erősítő fejlesztés

6.

Hagyományőrző civil programok Majsai Nyár három programjának szervezése, mobil kiállító és árusító sátras pavilonok készítése Jellege: infrastrukturális fejlesztést kísérő, kisléptékű („soft”) elem

30

7.

Játszótér kialakítása, zöldfelületrendezés Tervezett tevékenységek: Béke téri játszótéri elemek cseréje, környezetének rendezése Jellege: városi funkciókat erősítő fejlesztés

15

84

100

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. 8.

Zöldfelületrendezés ökológiai folyosón Tervezett tevékenységek: Növénykiültetés és kiegészítő, ökológiai és környezettudatos magatartást formáló programok Jellege: infrastrukturális fejlesztést kísérő, kisléptékű („soft”) elem

9.

Főtér rendezése Tervezett tevékenységek: Teljes tér rehabilitáció, parképítés, sétáló utak kialakítása, gázfogadó föld alá helyezése, parkolók rendezése. Jellege: városi funkciókat erősítő fejlesztés

10.

Hősök tere 1. önkormányzati tulajdonú épület felújítása Épület hasznos alapterülete: 650 m2 Bérlők: gyógyszertár, pizzéria, katolikus iskola Tervezett felújítás: Homlokzat, nyílászárók, tető felújítása. Építészeti értéke: Helyi védelemre javasolt, a főtér hangsúlyos eleme. Jellege: gazdasági funkciókat erősítő tevékenység

85

15

100

60

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. 17. sz. térkép 2. sz. Akcióterület

86

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. 16. sz. táblázat 2. akcióterület projektjei 2007-2013 Sorszám 1.

Projekt rövid leírása Rendezvénytér, közpark kialakítása

Becsült ktg. (MFt) 150

Tervezett tevékenység: zöldfelület rendezés, parképítés, szabadtéri színpad, rendezvény tér burkolás, pavilonsor burkolás Jellege: városi funkciókat erősítő fejlesztés 2.

Kuksosi záportó + csapadékvíz-hálózat NY létesítése

300

Tervezett tevékenység: Ökológiai rendszerű csapadékvíz tározótó létesítése, Fehértó-Majsa csatorna rekonstrukciója, parkosított környezet kialakítása Jellege: városi funkciókat erősítő fejlesztés 3.

Rendezvénytér, közpark kialakítása Tervezett tevékenység: Majsai csatorna mentén gyalogos sétány, zöldfelület kialakítása, közvilágítás létesítése, víztoronytér parkosítása

150

Jellege: városi funkciókat erősítő fejlesztés 4.

Iskola utcai gyalogostengely kialakítása Tervezett tevékenység: iskola utca központi gyalogostengellyé fejlesztése, zöldfelület-rendezés, parkolóépítés

20

Jellege: városi funkciókat erősítő fejlesztés 5.

Konecsni Múzeum 56-os látványraktár kialakítása Tervezett tevékenység: 56-os Történeti Alapítvány emléktárgyainak bemutatása

Jellege: közösségi funkciókat erősítő fejlesztés

87

9


6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 6.1. Az önkormányzatok város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységei A stratégiai fejezetben megfogalmazottak szerint valamennyi prioritás városrehabilitációs célokat – is – szolgál, úgymint - a humánerőforrás erősítése érdekében tervezett és megvalósított oktatási, szociális és egészségügyi, valamint sport és szabadidős tevékenységek kiszolgálását lehetővé tevő infrastruktúra fejlesztések -

a gazdaságfejlesztés szempontjából az együttműködések szervezése (klaszterek!), szolgáltató szektor fejlesztése, marketingeszközök felhasználása, oktatás-kutatás, adókedvezmények nyújtása, magasan kvalifikált munkavállalók városba, városkörnyékre vonzása. A térség munkaerőpiaci helyzetének folyamatos monitoringja.

-

a városi szolgáltatásokon keresztül Kiskunmajsa Város Önkormányzata kapcsolati rendszerének szélesítése, hálózatfejlesztése a közszolgáltatásokban.

-

a környezet védelme szempontjából valamennyi eszköz közvetlen városfejlesztési tevékenységet jelent, mely a környezetbarát technológiák elterjesztésén túl a barnamezős területek rehabilitációján keresztül a zöldterületek és a konkrét városrehabilitációs projekteken keresztül támogatja a városfejlesztései célok elérését.

Ezen felül tovább un. „soft” elemekkel lehet befolyásolni az önkormányzatnak a fenti célok elérését: • Addicionális finanszírozók: – lakosság: EU, ország, település, adott terület – fejlesztő-befektető – érintett • Partnerek hozzájárulásai – addicionális források (díj, adó) – elemek megvalósítása (saját fejlesztések, fejlesztési alkuk) – források átütemezése (hitel, ppp) – kockázatok újraosztása (ppp, garanciák és szerz2ődéses konstrukciók)

88

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. • „Belekapaszkodás” − közszférában rendelkezésre álló források kihasználása − „támogatásra tervezés”. − A „kiajánlás” és „eladás” technikái = Városmarketing • Fejlesztésből keletkező érték kihasználása − Megvalósító partnerség − Önkormányzati fejlesztések /Ingatlanfejlesztői „magatartás” - szerep/ − értéknövekedés érdekében közreműködik, átvállal – Hozadék visszaforgatása a projektbe − pénzügyi megoldások, amelyek az értéknövekedést „megcsapolják”; − önkéntes és kötelező hozzájárulások; Városfejlesztési Megállapodások − pénzügyi megoldások a források átütemezésére. Logika: – a haszonélvező fizessen; – mivel haszon a projekt után realizálódik, a közszférának meg kell előlegeznie a költségeket (tervezési, szervezési és beruházási költségeket); – a jövőbeli haszon előrehozott elköltéséhez mechanizmus kell, amely a jövőbeli hasznot előzetes forrássá alakítja (csak a fejlesztési költségeket!). Problémák: – Olyan tervek, amelyek „reálisak” (finanszírozhatók és fenntarthatók) – van-e? – Haszonhozadék számítása – mennyit? - Haszonélvezők bevonása – hogyan? A város stratégiájában megfogalmazott prioritások város rehabilitációs célokat is szolgálnak: -

A turizmus és az idegenforgalom fejlesztése lehetőséget kínál a humánerőforrás erősítésére, munkahelyek teremtésére, valamint a sport és egyéb szabadidős tevékenységek biztosítására.

-

a városi szolgáltatásokon keresztül az önkormányzat kapcsolati rendszerének szélesítése, hálózatfejlesztése a közszolgáltatásokban.

-

a környezet védelme szempontjából valamennyi eszköz közvetlen városfejlesztési tevékenységet jelent, mely a környezetbarát technológiákon keresztül a zöldterületek és a konkrét város rehabilitációs projekteken keresztül támogatja a városfejlesztései célok elérését.

89

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. Partnerség Az IVS-ben megfogalmazott feladatok végrehajtását Kiskunmajsa Önkormányzata széleskörű partnerségben kívánja végrehajtani. Együttműködést alakít ki a „soft” elemeket szervező civil szervezetekkel, a lakossággal és a vállalkozásokkal. A civil szervezet közül kiemelten fontos szervezetek: Kunságért Leader-akciócsoport, Kulturális EgyesületekSzövetsége (KESZ), azon belül külön VEK (Városvédő Egyesület Kiskunmajsa) CKÖ, Majsai Cigánygyermekekért Alapítvány. 6.2. Városfejlesztési tevékenységek elhelyezése az önkormányzati szervezetrendszerben Kiskunmajsa Önkormányzatának felépítése: 1. Pénzügyi és Költségvetési Bizottság 2. Településfejlesztési Bizottság 3. Oktatási és Művelődési Bizottság 4. Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság 5. Ügyrendi Bizottság Tanácsnoki tisztségek: a) Térségfejlesztési Tanácsnok: Fogl András b) Esélyegyenlőségi Tanácsnok: Kolompár Orbán Kiskunmajsa Polgármesteri Hivatalának belső szervezeti egységei: Polgármester: Terbe Zoltán Alpolgármester: Szabóné Csábrády Anikó Alpolgármester: Dósai Imre Jegyző: Dr. Tóth Mária A) Pénzügyi osztály Költségvetési Csoport Adócsoport B) Hatósági Osztály Okmány Csoport Műszaki csoport Népjóléti csoport C) Önkormányzati, Szervezési Osztály D) Gyámhivatal E) Kistérségi Társulás Munkaszervezete 90


F) Ellenőrzés A felsorolt bizottságok közül a Településfejlesztési Bizottság foglalkozik a városfejlesztéssel, együttműködve az illetékes társosztályokkal. Kiskunmajsa város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007. (V. 1.) rendelete szerint a Településfejlesztési Bizottság hatásköre és feladatai: Véleményez a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben: Városfejlesztés területén Városrendezési, településfejlesztési terv elfogadása, módosítása, A város kommunális, infrastrukturális fejlesztésének meghatározása, a szolgáltatások ellenőrzése Részt vesz a város- és kistérségi fejlesztési koncepció kidolgozásában Árak és díjak megállapítása Vállalkozások területén Foglalkozik a munkaerőhelyzet kérdéseivel és a munkahelyteremtéssel Szervezi, segíti, értékeli és figyelemmel kíséri a vállalkozók helyzetét, továbbá részt vesz az ez irányú tervek elkészítésében, feladatok koordinálásában. Környezetvédelem területén Részt vesz a környezetvédelmi koordinálásában.

feladatok

meghatározásában,

ellátásában

és

Turizmus területén Turizmussal kapcsolatos fejlesztési koncepció készítése, Részt vesz a város külkapcsolatainak szervezésében, Kezdeményezi és segíti turisztikai kiadványok készíttetését és kiadását. Közrendvédelem területén A forgalmi rend meghatározása, Vasúti közlekedéssel kapcsolatos önkormányzati feladatok Tűzbiztonsággal kapcsolatos feladatok, Egyéb közlekedési feladatok, melyeket jogszabály önkormányzatok feladat, illetve hatáskörébe utal, a közutak kezelésével kapcsolatos feladatok, a helyi utak forgalmával, fenntartásával, közúti jelzésekkel való ellátásához kapcsolódó feladatok, Vagyongazdálkodás területén az önkormányzati tulajdonban lévő azon ingatlanok, termőföldek, elidegenítése és tulajdon jogának megszerzése, amelyek a képviselő-testület döntési kompetenciájába tartoznak, az önkormányzati tulajdonban lévő belterületi ingatlanok hasznosítása, bérbeadása és értékesítése (ipari park és egyéb) 91

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. a nem lakás célú helyiségek bérleti díjának megállapítása, a helyiségek bérbeadását megelőző pályázati eljárás lefolytatása, majd ezt követően javaslat a nem lakáscélú helyiségek bérlőjére, a helyi adók megállapítása, módosítása Dönt Az utak karbantartási sorrendjéről, külterületi utak karbantartásáról, közúti jelzőtáblák kihelyezési ügyeiben a költségvetési keretösszeg erejéig.

6.3. A stratégia megvalósulásának monitoringja A célok teljesülését monitoring rendszer kiépítésével fogja az Önkormányzat nyomon követni. A monitoring rendszer kötelező elemei: -

Felújított településrész, településközpont nagysága. Új városi funkciók betelepedése/a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen. A fejlesztések által érintett lakosság létszáma.

92


7. VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁG A városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához a megyei jogú városokkal szemben elvárás, más városok számára lehetőség, hogy városfejlesztő társaságot hozzanak létre. Alábbi módszertani útmutató része a Kézikönyvnek, mely alapján meg kell tenni a lehetséges lépéseket a városfejlesztési társaság létrehozása- átalakítása- kialakítása kapcsán. 7.1. A kézikönyv ajánlásai a városfejlesztő társasággal kapcsolatban A városfejlesztő társaság létrehozásának indokoltsága: Hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemléletű menedzsmentet biztosít Fejlesztő társaság önkormányzati költségvetést tehermentesíteni tudja, Középtávon egy olyan forrás és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetők lesznek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik Magántőke bevonására alkalmas szervezet A JESSICA konstrukcióra alkalmassá válhat Tapasztalatot szereznek a városok a városfejlesztő társaság működtetésében Középtávon: A közszféra és a magánszféra strukturált városfejlesztésben és város rehabilitációban

együttműködését

teszi

lehetővé

a

Lehetővé teszi a városfejlesztés és város rehabilitáció terheinek megosztását a közszféra és a magánszféra között Lehetővé teszi magántőke bevonását az önkormányzat irányításával és ellenőrzése mellett megvalósításra kerülő városfejlesztési akciók végrehajtásának finanszírozásába Az önkormányzati, kormányzati és EU források pénzügyi szempontból hatékonyabb (nagyobb multiplikátor hatást biztosító), szakmai szempontból jobb koordinációval történő felhasználását teszi lehetővé a városfejlesztésben és város rehabilitációban. Városfejlesztő társaság létrehozása: 100%-os önkormányzati tulajdonú kft-k létrehozása, melynek fő tevékenysége a város rehabilitációs akcióterületek fejlesztésének végrehajtása és fenntartása Ha az önkormányzat partnert részvénytársasággá átalakítani.

tud

bevonni

93

min.

25+1%-kal,

akkor

javasolt

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. új társaságok létrehozása: fejlesztési, vagyongazdálkodó és városüzemeltetési feladatok intézményi szétválasztása, de szoros intézményközi együttműködéssel. Amennyiben a város már rendelkezik kifejezetten fejlesztési társasággal, úgy nem szükséges új társaság létrehozása, ugyanakkor szükséges bemutatni, hogy a már működő társaság megfelel az alábbi kritériumoknak. Indoklás: a fejlesztési szemlélet és a vagyongazdálkodási és üzemeltetési szemlélet közötti meghatározó különbség a város rehabilitáció szempontjából, hogy míg az önkormányzat a vagyongazdálkodási és üzemeltetéssel kapcsolatos döntéseit rövid távú fiskális szempontok alapján hozza meg, a város rehabilitáció esetén a közép és hosszú távú gondolkodás, és az azzal összhangban levő döntéshozatal tud eredményt hozni. Fejlesztési szemlélet: Az önkormányzat az akcióterület fejlesztési céljának, céljainak rendeli alá az akcióterületen levő ingatlanokat, azok értékesítését, bérbeadását, vásárlását, funkcióval való megtöltését (az IVS-ben és ezen belül ingatlangazdálkodási tervben meghatározottak szerint). Itt meghatározó a bevétel (akár adás-vétel, akár bérleti díj) fejlesztési célra való visszaforgatása. Vagyongazdálkodási szemlélet: az önkormányzat teljes vagyonával az önkormányzati összes feladatának, kötelezettségének figyelembevételével való gazdálkodás. Ennek a fejlesztés csak egy kis eleme, az egyéb szükséges feladatok, ami akár fenntartás, működtetés, vagy egyéb önkormányzati költségigény, mindig előbbre való a fejlesztésnél, ezért ott a fejlesztési szemléletmód nem tudna hangsúlyos lenni, vagy sok esetben érvényesülni. Üzemeltetési szemlélet: itt kisebb a fejlesztési szemlélettel való ellentmondás, itt a fontos, hogy az önkormányzat által működtetett intézmények a rendelkezésre álló keretből kijöjjenek, ha pedig egy intézményre nincs finanszírozás, akkor megszabaduljanak tőle. Elvárások a városfejlesztő társasággal szemben: Átlátható legyen képviselő testület minden számára – felügyelő bizottságban képviselők vegyenek részt – vállalnia kell, hogy a város rehabilitációs akció megvalósítása során az akció eredményeként keletkező bevételeket nem vonja el más önkormányzati célok finanszírozására, hanem visszaforgatja az akcióterület következő lépéseinek finanszírozásába. Megfelelő speciális szakembereket alkalmaz, akik le tudnak vezényelni ilyen komplex város rehabilitációs műveleteket (általában 2-3 fő – műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, közgazdasági ismeretek) Társaság vezetője a városfejlesztési profilt képviselje (nem lehet vagyongazdálkodási vagy üzemeltetési feladatokban érintett, alkalmazott, műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi vagy közgazdasági ismeretekkel rendelkezik.) –

Vagyonkezelővel együttműködés szükséges (a nevesített akcióterületi ingatlanok értékesítését, bérbeadását megelőzően konzultál az önkormányzat vagyongazdálkodásért felelős vezetőjével)

–

Amennyiben befektető bevonására kerül sor, és a végrehajtás indokolja a közszféra és a vállalkozó által közösen létrehozott projekttársaság felállítását, az önkormányzat részéről minden esetben az akcióterületi rehabilitáció keretében a városfejlesztő cég vesz ebben részt.

94

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. Az önkormányzat rendeleti úton hozza létre a városfejlesztő társaságot azzal a céllal, hogy az akcióterületi fejlesztéseket megvalósítsa. A rendeletben szabályozandó kérdések pl: - Önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása -

Akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozása

-

A vagyongyarapítás nyereségének felhasználása

-

Az akcióterületi fejlesztések szabályozása

-

A városfejlesztő társaság jogosítványai és kötelezettségei

-

Az önkormányzat jogosítványai és kötelezettségei

-

A városfejlesztő társaság törzstőkéje, a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrás

-

Együttműködés a vagyongazdálkodó és üzemeltetésért felelős társasággal

A városfejlesztő cég által ellátandó feladatok: Feladata: Az önkormányzati határozattal kijelölt először egy, majd további rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása. Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata Gazdaságfejlesztési elemek integrációja A gazdasági partnerek koordinációja, Civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, Lakosság bevonása Fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel) Fenntartás koordinációja További pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése), a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése),

95

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele), adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal).

7.2

Kiskunmajsa városának alternatívái a városfejlesztő társasággal kapcsolatban

A kézikönyv elvárásai alapján lehetőség van meglévő önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság feladatkörét bővítve ellátni a városfejlesztési akciók menedzsmentjét. A város számára két lehetőség is adott: a) Kiskunmajsai Kistérségi Közszolgáltató nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Címe: 6120 Kiskunmajsa, Bajcsy-Zsilinszky u. 10.) A Kft. tagja a Kiskunmajsai kistérség valamennyi önkormányzata. A Társaság jelenleg alapítás alatt áll. Alapításának elsődleges célja a várost érintő fejlesztési programokban történő koordinációs, menedzsment feladatok ellátása. A társaság tevékenységi köre kiterjed a szigorúan ipari vonatkozásokban értelmezett gazdaságfejlesztés, az önkormányzati uniós projektek általános projektmenedzsment és adminisztrációs feladatainak ellátásáig. b) Új társaság. A döntésnek 2008. április-május folyamán meg kell születnie, legalábbis a potenciális támogatási szerződés megkötéséig.

96


MELLÉKLETEK

97

Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008

Recommend Documents