Kiskertek a városok peremén. Kiskertek differenciálódás a rendszerváltozás óta, Szeged példáján Gabriella Pócsi1 Abstract In the socialism a new urban space was created called “small hobby garden”. These gardens had agricultural function and some of them had a recreational function also. They have been started to difference after the political changes. New functions have been appeared in the gardens zone, because of the new economic and social processes. The aim of this paper is to introduce the differentiation of the gardens, after the changes of the regime. In my research I focused on two factors of the changes. The first factor is the results of the changes and the second factor is process of the differentiation. I would like to answer two questions: Which are the characteristics of the differentiation? What kind of effects, actors, and processes determine the changes of the gardens? I would like to get answers to my questions in a study case, the changes of the garden zones of Szeged. Bevezetés A magyarországi települések fejlődésére a rendszerváltozással járó, gazdasági és politikai változás, valamint társadalmi átalakulás jelentős hatással volt. Nemcsak számos új folyamat kezdődött el, ill. erősödött fel az 1990-es évektől, hanem jelentős változások figyelhetők meg a folyamatokat meghatározó szereplők területén is. Új résztvevők jelentek meg (vállalkozók, multinacionális cégek), valamint a régi szereplők (helyi és országos törvényhozás) súlya, befolyása és feladata is megváltozott. Mindez jelentősen meghatározta és átalakította a települések fejlődési pályáit, térkapcsolatainak alakulását, valamint belső térszerkezetük változását is. A városok peremén szintén szembetűnő átalakulásokkal találkozhatunk: kezdetben a területek leértékelődése figyelhető meg, majd a város más területeihez képest, igaz később, de elindul a felértékelődés és a dinamikus átalakulás. A magyarországi városok peremén ez, az egyre dinamikusabb és heterogénebb képet mutató változás, a nagyvárosok szűkebb, a központi belterülethez kapcsolódó város-vidék peremzónájában figyelhető meg. (TIMÁR J. 1998; TIMÁR J.- BAUKÓ T. 1999, NAGY E. 2000; BELUSZKY P. ET AL. 2001; KOVÁCS Z. 2002; PÓCSI G. 2009) Ebben a város-vidék peremzónában helyezkednek el a kertségek is, melyeknél az elmúlt tizenöt évben jelentősen átalakulás követhető nyomon. A kertség, vagy más néven zártkertek, a szocialista rendszer által létrehozott jogi kategória, ami az 1980-as évekre kibővült. A zártkertek a gazdasági termelés egyik jelentős elemévé váltak, valamint meghatározó társadalmi tevékenységek is kapcsolódtak hozzájuk. Egyfajta életmódot jelentettek tulajdonosaik számára. Mindezzel együtt a települések meghatározó, sajátos térszerkezeti elemévé is váltak, önálló morfológiai övet kialakítva ezzel. A rendszerváltozással járó átalakulások egy teljesen más helyzetet eredményeztek, melyekhez alkalmazkodniuk kellett a kiskerteknek, hisz a szocialista rendszer egy szerves részét képezték – mind társadalmi, mind gazdasági oldalról – és azon feltételek mellett működtek. Így az új helyzethez való alkalmazkodás, a meglévő problémák megoldása komoly kihívást jelentett a kiskertek tulajdonosai számára. (CROS KÁRPÁTI ZS. 2004) Kutatásom során a fent említetteket figyelembe véve két tényezőre koncentráltam. Egyrészt arra kerestem választ, hogy az 1990-es évektől kezdve a kiskertek differenciálódásának eredményeként mi jellemzi ma a kiskertes zónát, másrészt arra, hogy az átalakulásukat milyen tényezők, szereplők és folyamatok határozták meg. Kutatásom Szeged kiskertes zónájában 1
PhD-hallgató, SZTE-TTIK Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 6722 Pf:560 Email:
[email protected]
végeztem. Azért Szegedre esett a választásom, mert a település kiskertes övezete, jogi kategóriájukat tekintve is differenciált, így fejlődési pályái és lehetőségei is eltérőek. Így ezzel szélesebb képet kaphatunk a különböző jogi besorolás alatt lévő kiskertek fejlődési lehetőségeiről, valamint differenciálódási sajátosságaikról. A vizsgálat során elsőként terepbejárást végeztem. A terepbejárás célja volt, hogy megismerjem a kiskertek környezetét, helyzetüket, valamint egy adatlap segítségével, a differenciálódást feltárva, a telkeket funkció alapján kategorizáltam. A terepbejárás lehetőséget biztosított spontán interjúk készítésére a helyi lakosokkal. E mellett dokumentumelemzést végeztem a kiskertek szabályozására vonatkozólag, valamint a kiskertekkel kapcsolatos mindennapi eljárásokat tartalmazó dokumentumokat is megismerhettem. Mindemellett strukturált interjút készítettem Szeged Megyei Jogú Város Főépítészével. Az interjú során az előzetes kutatások során felmerült kérdéseimre kerestem a választ, valamint az addigi eredmények által kialakított elméletem kiegészítését, megerősítését vagy cáfolását vártam. Azért a főépítésszel készítettem felmérést, mert az előzetes kutatások alapján elmondható, hogy többek közt a helyi önkormányzat, azon belül is a Főépítészi Hivatal hatással van a kiskertek fejlődési lehetőségeire. A kertség szocialista múltja Igaz vizsgálatom célja, eredendően nem az, hogy megismerjük a szocialista időszak kertségeit, azonban a kertségek szocialista fejlődését röviden ismertetni kívánom, mivel véleményem szerint egyes problémák a kertségek múltjában keresendők. Tehát, a zártkert a szocializmus idején a gazdasági-társadalmi termelésben részvevő egység, amihez egy sajátos életforma kapcsolódott, és egyben a települések egy térszerkezeti elemévé fejlődött. Kialakulásuk külső okokra vezethető vissza. Az egyik ok, hogy voltak területek (elsősorban a városok peremén), melyek nem kerültek szövetkezeti tulajdonba. Számuk folyamatosan növekedett, így 1967-ben új földtulajdoni, ill. földhasználati kategóriát, a zártkerteket hozták létre, és ezeket a „maradvány földeket” ide sorolták be. Másrészt a politikai elit számára kiskapuként szolgált arra, hogy akár két, kedvező fekvésű üdülővel is rendelkezzenek. Hisz jogilag egy háza, egy üdülője és egy zártkertje lehetett mindenkinek, gyakorlatilag a zártkertet is üdülőként használták. Így ekkorra tehető a zártkertek első differenciálódása funkciójukat tekintve. (BELUSZKY P. 1982; CSORDÁS L. 1993, 2007; ÓNODI G.- CROS KÁRPÁTI ZS. 2002B; CROS KÁRPÁTI ZS. 2004) Későbbiekben az említett okok mellett más motivációs tényezők is megjelent az állam részéről, ami a zártkertek kialakítása és fenntartása mellett szólt, és egyben főbb sajátosságaikat is meghatározta: 1. Az állam a zártkertekben az 1960-as években tömegesen a falvakból a városi lakótelepre költöző rétegek számára az új életmódhoz való alkalmazkodást elősegítő eszközt látta. 2. Zártkert, mint az államosítás negatív hatásaink kompenzációja a tulajdonosok számára: egyrészt a családok számára önellátást biztosított, másrészt a megtermelt felesleget eladhatták, így kiegészítő jövedelemhez juthattak. Emellett a család saját tulajdonát képezte a zártkert, amivel privát tőkéhez juthatott a család. 3. Az 1960-as években sajátos közösségé formálódtak a kiskerttulajdonosok és a már addig is létező kertbarát mozgalom országos jelentőségűvé vált. Így az állami vezetők a társadalom számára hasznos tevékenységének minősítették a kiskerteket és a hozzá kapcsolódó növénytermesztését és bekapcsolták az országos gazdasági tevékenységbe. Így a zártkert sajátos társadalmi és gazdasági tényezővé vált. (BELUSZKY P.SZIRMAI V. 2000; ENYEDI GY. 1984, 1998; CROS KÁRPÁTI ZS. 2004; SOÓS P. 2009) Így ezen feltételek mellett egészen a rendszerváltozásig folyamatosan jöttek létre zártkertek. Az 1980as évekre Magyarország közel 3100 településéből, mintegy 1896-ban jött létre zártkertes zóna, ami közel 40.000 ha területet jelentett. Jelentős arányban a nagyvárosok, azon belül is az alföldi nagyvárosok, környékén találkozhattunk zártkerttel. (CSORDÁS L. 1993.)
A rendszerváltozás idejére azonban számos probléma is kialakult a zárkertekkel kapcsolatban: 1. Szabályozás az országos irányelvek alapján történt. A helyi sajátosságok a kiskertek szabályozásában nem jelentek meg. 2. Szintén az országos szervekhez tartozott a kiskertek kijelölési joga, amit 9 különböző hivatal végzett, így a nyilvántartás és a telekparcellázás követhetetlenné vált. 3. Az építési szabályozás hiányosságai miatt, az országos tilalom ellenére kiköltözések figyelhetők meg. A kiköltözők két társadalmi réteget érintenek: egyrészt az olcsóbb megélhetés, és telekárak miatt a szegényebb társadalmi rétegek költöznek ki másrészt a magasabb státuszú rétegek kiköltözése is megfigyelhető. Utóbbiak a szabályozás hiányossága miatt több ízben építkeznek, így heterogén kép alakult ki a kiskertek épületállományában, rombolva a tájképet. 4. Egyes kiskerteket iparvidékek területén, rossz minőségű földeken jelölték ki, ami komoly környezetei problémát okoz ezeken a területeken. (BELUSZKY P. 1982, 1984; BELUSZKY P.- SZIRMAI V. 2000; CROS- KÁRPÁTI ZS. 2004;) Kertségek differenciálódása Szeged példáján Magyarországon 2004-ben közel 355 km2-i területet sorolnak a kertségek kategóriába. Az ország területéhez képest arányuk igaz alacsony (0,38%), jelentőségük azonban elsősorban települési szinten nem elhanyagolható. 1980-hoz képest mintegy 12%-os csökkenés figyelhető meg területi kiterjedésükben. A csökkenés oka egyrészt az, hogy az elmúlt két évtizedben voltak kiskertek, melyeket a város „bekebelezett”, lakóterületté váltak. Vannak ugyanakkor olyan zártkertek, melyek teljesen megszűntek és mezőgazdasági földek lettek. (CROS KÁRPÁTI ZS. 2004) A zártkertek fejlődése, melyek az elmúlt 20 évben véleményem szerint két szakaszra bontható: az 1990-es évek első felében egyfajta hanyatlás, a szocializmusban kialakított életmód felbomlása jellemző rájuk, míg az 1990-es évek második felétől egész napjainkig a kiskertek differenciálódása, és egy újfajta életmód kialakulása követhető nyomon. A kertségek hanyatlása a rendszerváltozás utáni években Az 1990-es évek első felében a kiskertek hanyatlása figyelhető meg. Az rendszerváltozás során, a gazdasági-társadalmi és politikai átalakulás eredményeként számos tényező változott meg, ami közvetlenül vagy közvetve befolyásolta a kertségek helyzetét. E fejezet célja bemutatni a kiskertek hanyatlásának sajátosságait és azokat meghatározó tényezőket: 1. Politikai berendezkedés átalakulása, törvényi háttér megváltozása: 1994-ben megszűnt a zártkert, mint művelési ág. Ettől kezdve a zártkerteket jogilag mezőgazdasági területeknek tekintik, valamint a külterületi egységek egy típusának. Így az országos irányítás ellehetetlenítette a kerttulajdonosok helyzetét több területen is: építési, közművesítési közműellátás kiépítésének lehetőségeit tekintve. 2. Önkormányzati rendszer kialakulása: lehetőség nyílt a zártkertek helyi sajátosságait figyelembevevő szabályozásra. Azonban az önkormányzatok számára ebben az időszakban egyrészt a szervezeti keretek kiépítése és a finanszírozási ügyek megoldása volt az elsődleges feladat. Az önkormányzatoknak emellett alkalmazkodniuk kellett a kialakulóban lévő piacgazdasági feltételekhez, valamint az ingatlanpiaci mechanizmusokhoz is. Így a kiskertek szabályozása és a körülüttök kialakuló problémahalmaz megoldása ismét a perifériára került. 3. Piacgazdasági folyamatokhoz való alkalmazkodás: A gazdasági folyamatok változása szintén negatívan érintette a kiskerteket. A gazdaság piaci feltételeknek megfelelő átalakulása, a szocializmusban kialakult szervezetek feloszlásával a kiskertek árutermelő szerepe megszűnt. Az ÁFÉSZ üzletek, melyek biztosították az eszközellátást és a felvásárlást, is átalakultak, bizonyos helyeken megszűntek, és a multinacionális kereskedelmi hálózatok boltjaik vették át folyamatosan a helyüket. Ezek a boltok kedvezőbb árakat biztosítottak a fogyasztók számára, mellyel nem tudták felvenni a
versenyt a kiskertekben termelt áruk. (NAGY E. 2000; CROS KÁRPÁTI et al. 2004) 4. Társadalmi átalakulás: A kiskertek társadalmának átalakulása két tényezőre vezethető vissza: egyrészt a gazdasági szerepkör megszűnésével a kertbarát mozgalom is folyamatosan veszített jelentőségéből. Így a kiskertek társadalmi összefogása folyamatosan felbomlott. A 1990-es évek közepétől elkezdődött a kertségek lakóövezetté való átalakulása, ami a társadalom erős differenciálódásához vezet, ugyanis az idősebb korosztály mellett ide költöznek ki a fiatalok is. Az így kialakult vegyes társadalmi összetétel komoly konfliktus lehetőségét rejti magában. (CROS- KÁRPÁTI. ZS. 2004) Összességében elmondható, hogy az 1990-es évek elején kialakult gazdasági-politikai feltételek egyértelműen negatívan érintették a kerttulajdonosokat. A kertek gazdasági szerepe megszűnt, az országos irányítás is „megszűntette” jogi létezésüket. És mindezzel párhuzamosan folyamatosan felbomlik, és újraalakul a kertségek társadalma. A kiskertek differenciálódása Szegeden A kiskertek tényleges differenciálódása az 1990-es évek második felében kezdődik. Azért erre az időszakra tehető a változás, mivel ebben az időszakban az önkormányzatok egyre nagyobb figyelmet kezdenek fordítani a kiskertek problematikájára, így egyre konkrétabb tervek jelennek meg a kertségek fejlesztési lehetőségeire – véli Szeged főépítésze. Ez egyben a kertségek egy újabb irányú differenciálódásához is jelenti. Szeged külterületének népességszám növekedése elsősorban a kiskerteket (65%-a) érintette az 1990-2001-es időszakot tekintve. A 2001 óta eltelt változásról pontos adatunk nincs, de a vizsgálat során végzett terepbejárás és Szeged város főépítészével készített interjú alapján megállapítható, hogy a kiskertek népességszáma 2001 óta folyamatosan növekszik. Mind a fiatal és középkorú (15-65 év: 71,9%) mind az idős (65-x év: 13,1%) korosztályhoz tartozók is kiköltöznek a kiskertes zónába, igaz a fiatalabbak nagyobb arányban. Differenciáltság figyelhető meg azonban a kiköltözők iskolai végzettsége és térbeli elhelyezkedésük tekintve: Szeged magas presztízsű, a belvároshoz legközelebb fekvő részeire (Baktói, Marostői kiskertek) nagyobb jövedelemmel rendelkező, magas iskolai végzettségűek költöznek ki. Míg az alacsonyabb presztízsű és belvárostól távolabb eső kiskertekbe (Bodomi, Gyálaréti kiskertek), ahol a telkek ára egyben alacsonyabb is, elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők költöznek ki. A szegedi zártkertek funkcióját tekintve nem rendelkezünk megfelelő statisztikai adatokkal így Szeged öt kiskertes zónájában terepbejárás során vizsgáltam azokat. (1. táblázat) A terepbejárás során az előzetes tapasztalatok alapján 7 kategóriát különböztettem meg. Megállapítható, hogy Marostő esetében az állandóan lakott ingatlanok száma jelentős, míg a hagyományos kiskertek a telkek közel 1/3-át adják. Baktó esetében, ahol szintén magas népességszám növekedés figyelhető meg az 1990-es években azért kisebb az állandóan lakott ingatlanok aránya, mert az ide kiköltözők nem építenek új ingatlant, hanem a hétvégi lakásokba költöznek be, és jelentős részük tovább folytatja a kertművelést. Jól látható, hogy Szeged többi kiskertes zónájában az állandóan lakott ingatlanok aránya nem haladja meg az 1/3-t (Gyálarét, Tápé, Subasa). Véleményem szerint ez a következő okra vezethető vissza: A szocializmus éveiben a nagyvárosok agglomerációinak növekedésére adott közigazgatási válaszként az agglomerálódó településeket hozzácsatolták a központi településekhez. Ennek következtében Szegedhez 1973-ben öt települést csatoltak. Ezen települések saját kiskertes zónával rendelkeztek. Az öt település napjainkig sem vált Szeged szerves részévé, önálló központtal rendelkeznek, és falusias jellegük alig változott az évek folyamán. (Mészáros R. 1998) Így ezen településrészek kiskertjei, amellett, hogy jelentősen távolabb vannak a központi településtől, így kevésbé vonzók a költözők számára, valamint a közvetlen falusias környezet hatására kevésbé alakulnak át. A terepbejárás alapján az is megállapítható, hogy
más funkciók is jelen vannak a kiskertes zónában, azonban arányuk elhanyagolható, és kevésbé meghatározó. A helyi viszonyokhoz alkalmazkodva alakul arányuk. Igen elaprózott birtokstruktúra jellemzi a kiskerteket, ami szintén kevésbé kedvez nagyobb helyigényű funkciónak. Véleményem szerint egy kiskertes zóna átalakulását a központi településhez fűződő viszonya is meghatározza. Azaz a kapcsolatuk erőssége és egymáshoz viszonyított távolságuk. 1. táblázat – A szegedi kiskertek besorolása funkciók jellege alapján
Marostő Baktó Bodom Gyálarét Subasa Összesen
Állandóan Összes Hagyományos Mezőgazdasági Kereskedelmi Ipar Üres lakott Egyéb telek kiskert tevékenység tevékenység tevékenység telek ingatlan (%) (telkek (%) (%) (%) (%) (%) (%) száma) 48,3 33,7 4,4 0,4 0 4 9,2 727 26,6 64,8 1,4 0,1 0,1 6,8 0,1 1037 31,9 26,5 24,3 0 0 10,8 6,5 185 25,9 49,3 13,9 0 0 7,3 3,6 274 13,7 70,7 3,9 0,2 0 4,1 7,4 1244 26,7 57,1 5,2 0,2 0,0 5,5 5,2 3467 Forrás: Saját felmérés, 2008/09.
Kutatásom során dokumentumelemzés segítségével, valamint Szeged főépítészével készített interjú alapján következőkre kerestem a választ a kiskeretes zónával a kapcsolatban: egyrészt a helyi településpolitika hogyan viszonyul a kiskertek problematikájához, milyen fejlesztési elképzeléseik, lehetőségeik vannak, mindez miképpen befolyásolja a kertségek differenciáltságát. A következőkben erre kapott válaszokat kívánom röviden bemutatni. Helyi településpolitika viszonya a kiskertek fejlesztési lehetőségeihez és problematikájához: Társadalmi nyomás hatására az 1990-es évek végén külön vizsgálat készült a kiskertekre vonatkozólag, hogy mely területek lehetnek potenciális lakóterületek a későbbiekben. A felmérés eredményeként a Marostő és a Baktó területét minősítették át, míg a többi kiskert maradt az eredeti besorolásban. Marostő és Baktó esetében, azzal hogy besorolásuk megváltozott részletes szabályozási terv készült, hogy lakóterületté tudjanak átalakulni. Azokat, melyeket nem minősítettek át, továbbra is az országos szabályozási feltételek érvényesek, helyi, az országos szabályozást kiegészítő rendelet nincs rájuk vonatkozólag. Így ezeken a területeken továbbra is egy részleges szabályozás jellemző. Azaz elmondható, hogy abban az esetben, ha a kiskertekre a későbbiekben potenciális lakóövezetként tekintenek, akkor részletes tervet készítenek fejlődésükhöz, melynek megvalósulása folyamatban van, míg más esetben nem foglalkoznak részletesen hosszú távon velük. A kiskertek problémájával, ahogy az interjú során is kiderült tisztában van a vezetés, melyek egy részének megoldása folyamatban van, illetve tervezik. Azonban vannak feladatok, melyek nem a hatáskörükbe tartoznak, így nem tudnak rajta változtatni, és vannak feladatok, melyek a helyi lakosság miatt nem valósulnak meg. Az egyik legfontosabb problémája ezeknek a kerteknek, hogy infrastrukturális ellátottságuk hiányos, elsősorban a közműellátottság tekintetében. A két kiemelt kiskert esetében ennek megoldása folyamatban van, azonban hiába vannak jogilag azonos szinten, a helyi lakosság lehetőségei miatt eltérő fejlődés jellemzi őket. Ebből is látható, hogy a kiskertek átalakulásában nemcsak a helyi önkormányzat szerepe meghatározó, hanem más tényezők is hatással vannak átalakulásukra. Így más tényezők szerepének és súlyának vizsgálata későbbi kutatásaim tárgyát képezik, mellyel komplexebb képet kaphatunk a kertségek átalakulásáról. De véleményem szerint a kutatásom során bizonyítást nyert, hogy a helyi önkormányzat szerepe nem elhanyagolható.
Összegzés A tanulmány célja volt bemutatni, hogy a rendszerváltozástól napjainkig hogyan differenciálódtak a kiskertek, milyen tényezők játszottak szerepet átalakulásukban, és milyen sajátosságaik vannak napjainkban. Ezen kutatás alapján a következő tulajdonságok jellemzik a kiskerteket és átalakulásukat: 1. A piacgazdasági folyamatoknak köszönhetően szinte teljesen átalakultak a kertségek. Gazdasági potenciáljuk teljesen megszűnt. Nem tudtak alkalmazkodni a piaci mechanizmusokhoz, megújulás nem figyelhető meg. 2. Jelentős társadalmi differenciálódás tapasztalható: különböző korú és társadalmi státuszú emberek költöznek ki a kiskertes zónában. És ez a differenciáltság, főleg a társadalmi státuszt tekintve, térben is megjelenik. Így a társadalmi kohézió megszűnt a kiskertekben. A kertségek fejlődésére nincs jelentős hatással a helyi társadalom. Igaz rövid távú célok esetében kisebb összefogás megfigyelhető. 3. A kertségek funkciókat tekintve is differenciáltak. két domináns funkció jellemzi őket továbbra is: a lakóhelyi funkció, valamint a hagyományos kiskerti funkció. 4. A helyi településpolitika eddig nem tudta teljesen kihasználni a helyi szabályozási lehetőségből adódó előnyöket. Ma is elsősorban az országos szabályozás határozza meg alakulásukat. A helyi politika differenciáltan kezeli a kertségeket, attól függően, hogy milyen hosszú távú célja vannak vele. Így fejlődési lehetőségeik is differenciáltak. 5. A kertségek problémája tovább differenciálódott. A kertségek egy rész ma is hasonló problémákkal küzd, míg a „másféle, újabb” fejlődési pályát bejáró kertségeknek számukra teljesen újféle problémákkal kell megküzdeniük. Tehát a kertségek napjainkban igen vegyes képet mutatnak. Felhasznált irodalom: BELUSZKY P. (1982): Egy alig ismert településszerkezeti elem – a kertség. In: Földrajzi Értesítő 1982. 2/3. pp. 325-328 BELUSZKY P.- SZIRMAI V. (2000): A települések társadalma In: Enyedi Gy. (szerk): Magyarország településkörnyezete MTA, Budapest pp. 77-98. CROS KÁRPÁTI ZS.-GUBICZA CS.-ÓNODI G. (2004): Kertségek és kertművelők. Urbanizáció vagy Vidékfejlesztés? Mezőgazda Kiadó 183 p. CSORDÁS L. (1993): Zártkertek és magánüdülők a Szolnoki Agglomerációban In: Tóth J. (szerk.): A Szolnoki Agglomeráció MTA RKK, Pécs pp. 254-264. CSORDÁS L. (2007): A második otthonok kialakulása a kezdetektől napjainkig In: Süli-Zakar I (szerk.): Tanár úrnak tisztelettel:: 56 tanulmány Dr. Korompai Gábor 70. születésnapjára Debrecen: Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, 2007. pp. 371 -379. ENYEDI GY. (1984): Az urbanizációs ciklus és a magyar településhálózat átalakulása, Budapest, Akadémiai Kiadó 37. p. ENYEDI GY. (1998): Transformation in Central European Postsocialist Cities. Pécs: Centre for Regional Studies 46 p. (Discussion Papers, 21.). MÉSZÁROS R. (1998): Geographical and Historical Implications of the Development of an Hungarian City. In: Local Development and Public Administration in Transition (ed.: M. Barbon, Lengyel. R. Welch). Szeged, pp. 134–141. NAGY E.(2000): Transition of Urban Space in Two Systems: The Fractal Geometry of Hungarian Provincial Cities. - Cybergeo, European Journal in Geography 18/10/2000. p.14 ÓNODI G.-CROS KÁRPÁTI ZS.-GUBICZA CS.-HORVÁTH J.-MOLNÁR M. (2002a): A kertségek és kertművelés szerepe és jövője I. Településrendezési, szabályozási javaslatok In. Falu-Város-Régió Budapest, Váti Kht. 2002/2 pp. 3-8 ÓNODI G.-CROS KÁRPÁTI ZS. (2002b): A kertségek és keltkultúra eredete, alakulása Magyarországon. II. In. Falus-Város-Régió Budapest, Váti Kht. 2002/3 pp. 12-15 PÓCSI G. (2009): Dinamikus átalakulások Budaihegyen, Kecskemét város-vidék peremzónájában Csapó T.Kocsis Zs. (2009): A közép- és nagyvárosok településföldrajz Szombathely, Savaria University Press pp. 322-334 SOÓS P. (2009): Kert-magyarország múltjáról – jelen időben, In: Zempléni Múzsa IX. évf. 1. 33. szám http://www.zemplenimuzsa.hu/09_1/soos.htm (Letöltés: 2009. augusztus 28.) TIMÁR J.-BAUKÓ T. (1999): A „város-vidék peremzóna” néhány sajátossága és szerepe az alföldi városok alakulásában, In: Alföldi Tanulmányok, 1999. pp. 94-111.
