Kisbíró 2066
Szár és Újbarok önkormányzatának lapja XIII. évfolyam • 1. szám • 2009 január
Pillanatkép az újbarki nyugdíjasklub életéből
Kedves Olvasók!
TARTALOM • Önkormányzati hírek • Ha van kedvem – Kifizetődő-e a szelektív hulladékgyűjtés? • Mi a helyzet az iskolában? • Stratégiai döntés az iskolában • A nyugdíjas klub Újbarkon • Gyűjtené-e otthonában szelektíven a hulladékot? • Dalban élek • Beszámoló • Hogy tetszik lenni?
2. o. 3. o. 4. o. 4. o. 5. o. 5. o. 6. o. 7. o. 8. o.
A boldognak remélt új év elindult, s az országos ügyek hatására aggódhatunk a gazdasági bajok, a gázellátás miatt. Mindezek néhány következménye a jelen számunkban olvasható, kényszerű áremelésekben már megnyilvánul. Áttekintjük néhány civil szervezetünk tavalyi évét, beszámolunk ez évi terveikről – a témát következő számunkban is folytatjuk. Reméljük, hogy figyelemfelkeltő írásaink visszhangra találnak: foganatja lesz mind a szelektív hulladékgyűjtésről, mind a temetői problémákról írottaknak.
Kisbíró • XIII. évfolyam • 1. szám • 2009. január Önkormányzati hírek SZÁR: 2008. december 4-én tartott ülésen a képviselőtestület 103/2008. (XII. 4.) számú határozatával úgy döntött, hogy a szemétszállítás díját 2009. január l. napjától közvetlenül az ingatlantulajdonos fizeti az AVE Zrt. részére egyéni szerződés alapján. Az önkormányzatnak eddig fizetett kommunális adó összege csökken: 2009-ben 4000 Ft/év. A szemétszállítással kapcsolatban a 2009. évre vonatkozó díjrendeletben az alábbi módosítások történtek: l) az egyéni szerződés bevezetésével a díj megfizetését az önkormányzat az ingatlantulajdonosoktól nem vállalja át. 2) az edényzet méretéhez igazodva négy díjtételt állapított meg a képviselőtestület. Az AVE ZRt. mint szolgáltató az önkormányzat részére megküldte a jog-
szabály alapján elkészített részletes díjkalkulációt, mely 6,7%-os költségnövekedéssel számolt. Ez alapján az egységnyi díjtétel: 2,5541,- Ft/liter+ ÁFA. Ebből számolva az éves közszolgáltatási díj: 60 literes edény esetén: 153,- Ft x 52 hét = 7 956,- + 20 % ÁFA = 9 547,Ft/év/ingatlan. 80 literes edény esetén: 204,- Ft x 52 hét = 10 608,- + 20 % ÁFA = 12 730,Ft/év/ingatlan. 110 literes edény esetén: 281,- Ft x 52 hét = 14 612,- + 20 % ÁFA = 17 534,Ft/év/ingatlan. 240 literes edény esetén: 613,- Ft x 52 hét = 31 876,- + 20 % ÁFA = 38 251,Ft/év/ingatlan. Az egyéni szerződések megkötésekor történik annak meghatározása, hogy
kinek mekkora edényt kell fizetnie. A számítást a háztartásban élő személyek figyelembevételével végzik. Az AVE Zrt. ígéretet tett a szolgáltatás további bővítésére. Eszerint külön gyűjtik majd a háztartásokban keletkező fáradt főzőolajat, a gumiabroncsokat, és várhatóan nyártól megkezdik a házhoz menő szelektív szemétgyűjtést. Összehasonlításul: A bicskei Saubermacher szemétszállítási díjai Óbarkon: 3,14 Ft/l+ ÁFA 60 l-es kuka egyszeri ürítés: 188+ÁFA – 9776 Ft + ÁFA/év 120 l-es egyszeri ürítés: 377 Ft+ÁFA – 19 604 Ft + ÁFA/ év 240 l-es egyszeri ü.: 671 Ft+ÁFA – 34 892 Ft +ÁFA/év
ÚJBAROK, A bicskei Gondozási Központ közleménye: Tájékoztatjuk Újbarok község lakosságát, hogy 2009. január 1. napjától az időskorúak szociális ellátása körébe tartozó szolgáltatások biztosítása a bicskei Gondozási Központ feladata. A szociális ellátások biztosítására létrejött kistérségi társulás keretében az intézmény házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, nappali ellátást nyújt a település rászoruló lakosainak. Házi segítségnyújtás a gondozási szükséglettel rendelkező rászorulók részére biztosított szolgáltatás, melynek
keretében otthonukban, illetve lakáson kívüli tevékenységekben nyújtunk segítséget. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében a vezetékes telefonvonallal rendelkező, szociálisan rászorulók lakásába jelzőkészüléket helyezünk ki, melynek használatával vészhelyzet esetén segítséget tudnak hívni. Nappali ellátás keretében a bicskei intézményben napközbeni tartózkodást, és igény szerint programokat, valamint étkeztetést biztosítunk. Az ellátások biztosítása kérelem és megfelelő igazolások benyújtása, illetve beszerzése után lehetséges. A kérel-
met a Gondozási Központ vezetőjéhez kell benyújtani. Az ellátásokért a család egy főre jutó jövedelme függvényében térítési díjat kell fizetni. Az ellátásokról bővebb felvilágosítást a 22/565-205, 22/565-206-os telefonszámokon kaphatnak. További elérhetőségeink fax: 22/565-205; Intézményvezető: 06/20-943-1005. E-mail:
[email protected], web: www.gondozasikozpont.extra.hu, ahol betekinthetnek az intézmény életébe. Bicske, 2009. január 12.
Nagy János
Farkas Istvánné intézményvezető
A FEJÉRVÍZ ZRt. felhívása Nézze meg, nem fagyott-e el a vízmérője!
Szár: Rendelet az ivóvíz és szennyvízelvezetés 2009. évi díjáról
Télen a vízmérők és a használaton kívüli vízvezetékek elfagyhatnak. A vízmérőn, a vezetéken, illetve a szerelvényeken a fagy okozta károk enyhülési időszakban válnak láthatóvá. Elsősorban hosszabb, és erősen fagyos időszakot követően tapasztaljuk, hogy mire fogyasztóink észreveszik a fagy okozta károkat, addigra rengeteg víz elfolyik! Az elfagyott mérő cseréjét és a mérőn keresztül elfolyt víz díját a jogszabályok szerint a fogyasztónak kell megfizetnie. Ennek elkerülésére kérjük, hogy: • A vízmérőhely, használaton kívüli belső hálózat fagy elleni védelmét oldják meg, ha ez eddig elmaradt, és
Nem kevés vita bontakozott ki a december 18-i testületi ülésen a képviselő-testület és a Fejérvíz ZRt. Képviselői közt. Szár képviselő-testülete úgy döntött, hogy ebben a helyzetben elfogadja az új díjakat, de kötelezte a Fejérvíz ZRt-t, hogy májusban részletes kimutatást készítsen a tervezett költségelemek alakulásáról, s ennek tükrében újratárgyalja az összeget. Ezek alapján a 2009. évre megállapított vízdíj: 375,- Ft/m3, javasolt csatornadíj 688,- Ft/m3, mely 335,- Ft bérleti díjat tartalmaz. (Áfa nélkül). NJ
2
szükséges, ellenőrizzék az aknában lévő, vagy hasonló időjárási körülményeknek kitett vízmérőjüket. • Nézzék meg az üdülő vagy „zártkerti” ingatlanuk és a vízzel ellátott építési (üres) telkük vízhálózatának állapotát. • Ha a mérő elfagyott, és eddig nem tették meg, zárják el a mérő előtti csapot! Ha az ellenőrzés során a vízmérőnél elfolyást, sérülést észlelnek, keressék ügyfélszolgálatunkat Bicskén és környékén a 40/200-341-es telefonszámon. FEJÉRVÍZ ZRt.
XIII. évfolyam • 1. szám • 2009. január •
Kisbíró
Ha van kedvem – Kifizetődő-e a szelektív hulladékgyűjtés? Évente mintegy 800 ezer tonna csomagolási hulladék képződik Magyarországon, amelynek nagy részét egy ideje begyűjtik. A lakossági megoldás azonban túl drága a szállítás miatt, bár Tabajdon és Bicskén már lehetősége van Marika néninek is otthon szelektálni. – Szeptember óta általában külön gyűjtőm a tejfeles kupákat, és a műanyagüvegeket, meg a mosóporosokat is, de csak akkor, ha van kedvem. Nem mindig van, mert ki kell mosni őket. Olyankor a nagy kukába teszem az egészet – mondja Marika néni Bicskén az Aradi utcában. Örül a lehetőségnek, mert bár anyagi haszna nem származik a dologból, nyugdíjas, és fáj a lába. Nehezen jutott el korábban a központi szelektív szigethez. Neki hatvanliteres a kukája, amiért negyedévente 1800 forintot fizet a szolgáltatónak. A százhúsz literes kukáért ennek duplája dukál Bicskén, míg a Tabajdon, ahol lassan két éve szelektálnak otthon is, a hatvan literes ára 2125 forint. Tabajdon elégedetlenek mostani szolgáltatójukkal, mert nem jön időben a zsákokért. Európában a hulladék újrafelhasználására a nyolcvanas években támadt igény. Először csak az üveget, a papírt és a műanyag flakont tették külön, ám hamarosan kiderült, hogy sokszor a kukásautók mindegyiket egy helyre szállítják: a szeméttelepre. A kilencvenes években az állam törvényekkel szabályozta a szelektív gyűjtést. Hamar kialakult a szemétre épülő feldolgozóipar, amely azóta is jól működik az Európai Unió több tagországában, például Németországban, Hollandiában és Dániában. Magyarországon a Hulladék-munkaszövetség (Humusz) honlapja szerint 528 átvevő működik, túlnyomó többségükben azonban csupán ötféle szempont szerint szelektálnak. A papírt, a fémet, a műanyag flakont – PET-palackot –, az üveget, valamint a veszélyes hulladékot válogatják külön. Itthon évente mintegy 800 ezer tonna csomagolási hulladék keletkezik, amelynek nagy részét begyűjtik az 1996-ban elfogadott termékdíjtörvény óta. A lakossági begyűjtés azonban túl drága a szállítás miatt. Elsősorban a papírt szeretjük újrahasznosítani, az üveget és a műanyagot kevésbé. Szilágyi László Humusz-elnök információi szerint csak Magyarországon évente mintegy másfél milliárd(!) liternyi új PET-palack jön ki (egy ilyen palack 400 év alatt bomlik el), ami körülbelül 50 ezer tonnát tesz ki. Ebből csupán 12 ezer tonnát hasznosítanak újra – egy részét Kínában, megkérdőjelezve a szelektív gyűjtés lényegét, hiszen a 20
ezer kilométeres tengeri úthoz igen magas szén-dioxid-kibocsátás kötődik. Mi lesz a többivel? Egyelőre a szeméttelepen landol. A volt szocialista országok közül Szlovákiában a legfejlettebb a szemétfeldolgozás. Az ötezer-ötszáz fős szlovákiai Naszvad település százhúsz kilométerre fekszik Budapesttől. A valaha tiszta magyar falunak most hatvan százaléka beszéli a magyar nyelvet. Itt találkoztunk Sallai Józseffel, aki energikus ember, pedig bottal jár egy korábbi betegsége miatt. Még a kórházból is telefonált, intézkedett, szervezte, hogy a településen szelektíven gyűjtsék a szemetet. Ő és munkatársai elérték, hogy ma csaknem húszféle szempont figyelembevételével osztályozzák a hulladékot. Ott jártunkkor egy apró üzemben, amely az önkormányzat tulajdona, az asszonyok a tejfölösdobozokat válogatták külön a tejesdobozoktól. Ezek a közmunkások nem kerülnek pénzbe az önkormányzatnak, havi ezerkilencszáz koronáért (durván 15 ezer forint) dolgoznak napi hat órában. Igaz, ez az összeg a szociális segélyen felül jár. Markó Ilona csoportvezető szerint nemcsak ők, hanem az állam is jól jár, mert a feldolgozó cég adót fizet. A hulladékudvar színes kavalkád volt. Itt is havonta egyszer gyűjtenek, minden hónap utolsó szerdáján és csütörtökjén. A sárga zsákokba kerültek a PETpalackok, a kékbe a papír, a pirosba a tetrapack. A legtöbb zsákban PETpalack lapult – összetaposva. A kupak kilójáért nyolc korona dukál; a színes PET-palackért szintén ennyit, a fehérért valamivel többet kapnak a feldolgozó cégektől, míg az újrahasznosítási alaptól ugyanennyit. A PET-palack ára együtt mozog a kőolaj világpiaci árával, bár az újrahasznosítható hulladékok piacán óriási árzuhanást okozott a globális gazdasági válság. Kevesebb terméket gyártanak a cégek, autóból is kevesebb gördül le a futószalagokról, ezért kevesebb újrahasznosított alumíniumra, fémre van szükség. A vas- és műanyaghulladékok ára átlagosan 70 százalékkal csökkent pár hónap alatt, a papíré majdnem a nullára esett. Ennek a következménye az lehet, hogy a szállítással foglalkozó cégek nem fogják összegyűjteni a szelektíven szétválogatott hulladékot, mivel nem veszik meg tőlük a szemetet, vagy csak olyan ol-
csón, hogy nem éri meg fuvarozni. Magyarországon elvileg kötelező nemcsak a jelenlegi rendszer továbbfejlesztése is, ugyanis azt vállaltuk, hogy növeljük a szelektív hulladékgyűjtés arányát, miután az itt begyűjtött, majd hasznosított szelektív hulladék mennyisége jelenleg még a felét sem éri el a nyugat-európai átlagnak. Naszvadról a préselt bálákat a közeli Gútára szállítják, ahol granulátum készül belőlük, (hozzánk legközelebb Tinnyén van ilyen feldolgozó üzem) majd megint PET-palack, vagy szálat húznak a textilipar számára. A szlovákiai Országos Újrahasznosítási Alapból részesül a begyűjtő, amikor szemetét, amely gyakorlatilag másodlagos nyersanyag, leadja a feldolgozó cégnek – aprópénzért. – Nagyon oda kell figyelni, hogy kinek adjuk el az árut. Keményen szabályozzák ugyanis, hogy ki dolgozhatja fel. Ha kereskedőnek, akkor vesztünk rajta, mert nem kapunk az Országos Újrahasznosítási Alapból – magyarázza Sallai József. Négy évvel ezelőtt vágott bele a szelektív gyűjtés szervezésébe: Naszvadról és a környező településekről szedte össze a palackokat. Egy év múlva egymillió szlovák korona volt a forgalma a kis önkormányzati cégnek a begyűjtött PET-palackokból. Ez győzte meg a képviselő-testületet és Haris József polgármestert, aki elmondta, hogy az, amit láttunk, nem hulladékudvar volt, csupán lerakó, hiszen nem felel meg az EU követelményeinek. – Külön vízelvezető árok is kell! – magyarázza a polgármester, majd németországi tapasztalatairól mesél. Haris József kiszámította, hogy egy hatvanliteres kukáért a német polgár évente durván átszámítva 12 ezer koronát fizet, míg Naszvadon egy család 365 koronát, azaz 2920 forint áldoz évente a szemétszállításért, vagyis közel annyit, mint mi – negyedévente. Magyarországon jelenleg ötmillió ember éri el a hulladékszigeteket a környezetvédelmi minisztérium adatai szerint. A szakértők szerint a magyarországi szelektív hulladékgyűjtést az abban részt vevők szemlélete miatt nehéz lesz megrendíteni. A magyar rendszer az emberek környezettudatosságára épít, és nem a pénztárcájukra, mégis szükség van további szemlélet átalakítására. Elég ha eszünkbe jut, szűkebb otthonunkban az őszi lomtalanításkor kitett vasból készült tárgyak sokasága. Konkoly Edit
3
Kisbíró • XIII. évfolyam • 1. szám • 2009. január Mi a helyzet az iskolában? Három év alatt a harmadik igazgató kezdte meg tevékenységét novemberben a Romhányi György Általános Iskolában. Vagy mégsem? – Nem vagyok igazgató – vágta rá erre Fekete Imréné. – Akkor megbízott igazgató. – Az sem vagyok. – Nos, akkor mi a pontos titulusa? – A Romhányi György Általános Iskola igazgatóhelyettese vagyok. Ilyen címen látom el az ÁMK vezetési feladatait. – Mit jelent ez? – Annyit jelent, hogy Isépy Gábor 2008. november 30-i lemondása után az önkormányzat a helyettesítési sorrendet léptette életbe, így az utódnak a tanév végéig egy személyben kell elvégezni az összes vezetői teendőt. Mert ugye helyettesnek helyettese nem lehet. – Ön miért vállalta el? – Mert úgy gondoltam, egyszerűen muszáj valakinek felállni, és igent mondani. Az iskola, a gyerekek miatt. Senkinek sem lett volna jó, ha esetleg vezető hiányában a Közigazgatási Hivatal idegen megbízottat küld az iskolába. Ilyen helyzetekben különösen fontos a stabilitás megtartása. Ráadásul úgy érzem, korábban már kellő tapasztalatot szereztem az iskolavezetés terén. – Akkor bizonyára jól ismeri a szülők aggályait az egész két tannyelvű iskolarendszerrel kapcsolatban.
– Persze. Bár őszintén szólva egy „gumicsontnak” tartom ezt a témát, amit évek óta rágunk, ahelyett, hogy más fontos problémákkal is foglalkoznánk. A két tannyelvű oktatás 12 éve működik. Tisztában vagyok vele, hogy kisebb-nagyobb hibákkal. Ám úgy gondolom, hogy ha valami nem tökéletesen működik, akkor el kell döntenünk, hogy kidobjuk vagy megjavítjuk. Én az utóbbit választom, főleg, ha már ennyi év tapasztalata és munkája áll mögötte. Ráadásul azt tudni kell, hogy a rendszer megszüntetése csak felfelé történhet, tehát 7 év lenne a kiiktatásához szükséges idő. Ez biztosan nem éri meg. – Valóban. A két tannyelvű oktatás rendkívül fejlődő, divatos módszer egész Európában. Hogyan lehet Száron is kedveltté tenni? – Már a tavaszi félévben egy új módszerhez kívánjuk igazítani a pedagógiai programunkat. Ennek a lényege, hogy felső tagozatban egy új, kommunikációs óra lép be, amely a félig németül, félig magyarul tanult órák anyagához nyújt segítséget. Itt némettanár vezetésével összegeznék a vonatkozó szókincset és fejlesztenék a gyerekek beszédkészségét. Erre megvannak a megfelelő tanáraink! A cél a könnyű tanulás, a nyelv biztos elsajátítása. Manapság már ez számít, nem a nyelvvizsga. Ezt az órát több két tannyelvű
Stratégiai döntés az oktatásban Önálló vagy kistérségi fenntartású iskola? A Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás már 2008 elején is kezdeményezte egy kistérségi fenntartású oktatási intézmény létrehozását annak érdekében, hogy a költségvetési törvényben előírt létszám alatt működő iskolákat meg tudja menteni. Ebben akkor Alcsútdoboz gesztorsága alatt Vértesacsa és Csabdi vett volna részt. Mivel azonban a kistérség településeinek egyhangú hozzájárulása nem született meg, ez az intézmény nem jöhetett létre. 2008. november 20-ai rendkívüli ülésén ismét kezdeményezte a kistérségi tanács a közös fenntartású intézmény létrehozását, de már az összes kistérségi intézmény részvételével. A megjelent polgármesterek tájékoztatást kaptak a Móri Kistérségben kialakított közoktatási intézmények struktúrájáról, az intézmények szervezésével és működésével kapcsolatos tapasztalatokról. Előnye,
4
hogy az intézmények, bár egy irányítás alá kerülnek, szakmai önállóságukat megtartják és helyben működhetnek. Nem fenyegeti az iskolákat a létszámcsökkenés miatti normatívaelvonás, mert az összes intézmény átlaglétszámával kell számolni, s az adott településen elkerülhető a megszűnés veszélye. A Kulturális, Oktatási és Ifjúsági Bizottság 2008. december 3-án a Romhányi György Általános Iskola nevelőtestületével, majd december 17-én a Szülői Munkaközösséggel együttesen alakította ki álláspontját az iskola jövőjét befolyásoló kérdésekről. Az egyeztetések két fő kérdéskörre vonatkoztak: a) kistérségi fenntartású iskola alapítása b) a két tannyelvű oktatás szempontjából a pedagógiai program módosítása. Figyelembe véve, hogy a kistérségi fenntartású intézménybe való belépés-
iskolában is bevezették már, legtöbbször az angol rovására. Mi továbbra is biztosítani szeretnénk diákjainknak az angoltanulási lehetőséget. Emellett terveim között szerepel az évfolyamok egyfajta év végi „vizsgáztatása”. Így nagyobb produkcióra lennének ösztönözve a tanulók, munkájuk gyümölcseként pedig valamilyen oklevelet vagy más elismerést kapnának. Ez felkészítené őket a jövőbeli megpróbáltatásokra, a felvételire, az érettségire és tudásuk is koncentráltabb lenne. – Ilyen módszerrel már találkozhattak a korábbi évek szári diákjai… az Árpádban és a Bárdosban. – Igen. De ennek ellenére már nem tartom jó ötletnek azt, hogy a gyereket hat- ill. nyolcosztályos képzésbe adják. Tapasztalatból mondom. Két lányom az említett két tatabányai gimnáziumban végzett, de ha ma választanék, nem engedném el őket negyedik és hatodik után. A szári nyolcadikból is bárhová el lehet kerülni, és ott akár kitűnő eredménnyel végezni! Erre sok példát tudnék sorolni. – De az ellenkezőjéről is lehetne… – Nyilván. De minden az embereken múlik. Aki tanulni akar, itt is tud! A jövőben mi mindent megteszünk ezért. – Gyöngyi nénivel az igazgatói székben? – Ezt nem tudhatom. A pályázati kiírás után döntök arról, hogy megpályázzam-e az igazgatói állást. Schweininger Péter sel csupán 4 millió forintos többlethez jutna a település, valamint számos bizonytalanság van a tervezett intézmény működését illetőleg, az az álláspont született meg, hogy amíg lehet, maradjon önálló az iskola. Várjuk meg, mit hoz a 2009-es év pénzügyi szempontból, mennyire lesz működőképes az új irányítás. A két tannyelvűség hatékonyabbá tétele érdekében megfogalmazottakról lapunk másik írásában, az iskola megbízott vezetőjével való interjúban olvashatnak. Mindezek alapján a 2008. december 18-i közös képviselő-testületi ülésen Szár és Újbarok Község Önkormányzatának képviselői úgy határoztak, hogy a közoktatási intézmények (iskola, óvoda) kistérségi szintű átszervezésében nem kívánnak részt venni, de egyben támogatják azon települések szándékait, akik részt kívánnak venni a kistérségi fenntartású közoktatási intézmények létrehozásában. NJ
XIII. évfolyam • 1. szám • 2009. január •
Kisbíró
A nyugdíjas klub Újbarkon Schuppa Lajosnét, Klári nénit kerestem fel, hogy írhassak a nyugdíjas klub tevékenységéről. – Mióta Klári néni a klub vezetője? – 2008 elején volt vezetőségválasztás. Én már 2000 óta segítettem a szervezésben, irányításban, végül most rám testálta a tagság a feladatot. – Úgy tudom, nemcsak újbarkiak tartoznak a klubhoz. – Igen, Bodmérral közösen működik. Sőt, a faluból elszármazott, ma már máshol lakó tagjaink is vannak. Így tartják a kapcsolatot régi ismerőseikkel, barátaikkal. 7 fővel gyarapodott januártól a létszámunk, így már 54-en vagyunk. Ebből 14 bodméri, 2 szárligeti, 1 budapesti lakos. Szeretünk összejönni, együtt lenni, mindig jó a hangulat, sokat beszélgetünk, énekelünk. Az sem baj, ha nincs mindenki egy véleményen, ilyenkor megvitatjuk a dolgokat, de soha nem haragszunk meg egymásra. Nagyon jó a közösség. – Milyen programjaik voltak az elmúlt évben? – Minden hónap utolsó vasárnapján találkozunk, ilyenkor megünnepeljük az abban a hónapban esedékes névnapokat. Rendszeresen látogatjuk beteg tagtársainkat. Nőnapon Budapesten voltunk egy nótadélutánon. Aztán részt vettünk a Művészetek Palotájában Molnár István születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett Gálaesten. Tavasszal Kecskeméten voltunk kirándulni. Néhányan elmentünk
augusztusban Beregfürdőre, az Országos Nyugdíjas Találkozóra. Megünnepeltük Szabóné Aranka 80. születésnapját. Ez is szokás nálunk, az idén ketten is betöltik ezt a szép kort: Zsolnai Annus néni és Kocsner Kati néni. Minden évben támogatjuk a gyermeknapi rendezvényt és a Mikulás-ünnepséget. – Mit terveznek erre az esztendőre? – Az első találkozásunkkor beszámolót tartunk az előző évről. Addigra talán már megérkezik a hivatalos irat az egyesület bejegyzéséről. Mária Klub Újbarok-Bodmér Egyesület lett a nevünk. Olyan sok Mária nevű tagunk van, hogy ezt az ötletet szavazta meg a tagság. Reméljük, hogy így több támogatást tudunk szerezni, és még több rendezvényt tudunk szervezni. A havonkénti találkozások mellett szeretnénk egy nagyobb kirándulást szervezni. Jó lenne ebben az évben az egész klubot elvinni az országos találkozóra Beregfürdőre. Ez a rendezvény 3 napos. Nagyon jó programok, műsorok vannak, lehetőség van kedvezményes étkezésre és fürdőre. Nőnapon egy nyilvános tv-felvételre megyünk, Pásztorka Sándor nótaműsorára. A szokásos találkozások mellett még valami farsangi rendezvényt is tervezünk. De mindez attól is függ, hogy mennyi támogatást kapunk.
– Van-e kapcsolatuk más nyugdíjas klubokkal? – Vannak kapcsolataink, de ritka, hogy az egész tagság együtt el tud menni más klubokhoz. Sokan vagyunk, és általában 10–15 főt tudnak fogadni egyegy rendezvényen. És sokba is kerülne mindig a buszt fizetni. A Fehérvári Megyei Egyesület ünnepségein, értekezletein egy-két tagunk többször részt vett, pl. az Idősek napján és Karácsonykor. A Kistérségbe azért nem lépünk be, mert a sok utazást nem vállaljuk. Jó így a működésünk, ahogy van, mert így azt csináljuk, amit a mi tagságunk akar. – Minden jót kívánok a Mária Klub minden tagjának! – Én pedig ez úton is köszönöm minden támogatónk segítségét. msk
Gyűjtené-e otthonában szelektíven a hulladékot? Kern Andrásné (eladó) Ha lenne rá lehetőségem, külön gyűjteném a különböző szemétfajtákat. Most is a szelektív gyűjtőbe viszem a műanyag flakonokat, az üvegeket, a papírt. Fontosnak tartom, hogy amit újra lehet hasznosítani, azzal ne a környezetet szennyezzük. Schuppa Sebestyén (buszsofőr): A környezet megóvása érdekében szívesen megtesszük. De csak akkor, ha valóban van értelme: ha a szállítás is szelektív, és
valóban hasznosítják a külön-külön gyűjtött szemetet. Én sok problémát látok ezen a területen. Például egyre kevesebb a visszaváltható üveg, és ilyen okok miatt egyre nő a szemét mennyisége. Más országokban a fém italos az alumíniumflakonokat is visszaváltják. Itt is kéne tenni valamit. Harmath Ferenc (gépi forgácsoló) Amióta lehet, külön gyűjtjük az üvegeket, bár csak az ásványvizes és az üdítős flakonokat lehet bedobni. Se a samponos, se a tejfölös dobozokat nem lehet, nagyon örülnék, ha lenne rá lehetőség. Ki is öblítenénk, ha ez az előírás. Mosta-
nában azt hallani, hogy a kínaiaknak nem kellenek már a műanyag üvegek, csökken ott is a termelés, így valószínűleg megszüntetik a szelektív gyűjtőket. De hát akkor mi a fontos, a környezetvédelem, vagy a pénz? Bédeg Bianka (nőiruha készítő szakmunkás tanuló) Mindenhol azt hallani, hogy fontos a környezet védelme, de engem túlzottan ez nem érdekel. Mondjuk, hajlandó lennék külön gyűjteni a különböző műanyagokat, ha házhoz jönnének a szállítók. Most csak a műanyag flakonokat visszük le a szelektív szigethez, és nem is komposztálunk.
5
Kisbíró • XIII. évfolyam • 1. szám • 2009. január Dalban élek Speier Róbertné Szelman Anikóval az idén húszéves Szári Nemzetiségi Népdalkörről, a művészet szerepéről, és az óvodások nyelvtudásáról beszélgettünk. – Magyar nyelvű énekkarban énekeltem először Vázsonyi tanár úrnál, majd hetedikes koromban Metzger Jánoshoz kerültem, aki a felnőtt énekkart is vezette akkoriban. Bár először, a hetvenes évek végén Szekeres Klára tanárnő óráin tudatosult bennem a „svábság”. – Otthon nem beszéltek németül? – A nagyszüleim beszéltek hozzánk svábul, de mi magyarul válaszoltunk. Egyszer Metzger tanár úr egy jó hosszú mondókát taníttatott meg velünk kifejezetten svábul, ami nagyon nehéz volt a kettős és hármas hangzások miatt, de nagyon tetszett. Ettől kezdve sváb énekekkel, történetekkel szerepeltem a nemzetiségi napokon. – Értette, amit szavalt, énekelt? – A szavakat igen, bár alapvetően idegen volt, mint ahogy ma is idegen a gyerekeknek a sváb. Sajnos senki nem hozza magával otthonról, már a szülők sem ebben nőttek fel. – A gyerekek egyáltalán nem beszélnek már svábul? – Mint mondtam, a szüleik sem. Először nagyon féltem, amikor elkezdtük itt az óvodában az oktatást, hogy majd nem értenek semmit a kicsik. De nagyon élvezik, bár a napi gyakorisággal előforduló foglalkozások ellenére sem tanulnak meg a gyerekek németül, ugyanis nem tudatos tanítás folyik. Célunk a hangzás megérzése és a dalok, versek segítségével a passzív szókincs bővítése, amely előkészíti a már tudatos nyelvtanítást az általános iskolában. Az óvodából négyen jártunk nemzetiségi szakra a főiskolán, így ideális a helyzetünk. – Visszatérve az énekkarra, a Metzger János-féle karból alakult ki a mostani? – Nem teljesen. Az általános iskola után szétszóródtunk, néhányan az asszony kórusban énekeltünk, amelyet Balogh Éva vezetett. Aztán az idősebb asszonyok vissza szerettek volna vonulni. Németh Aranka, a kultúrház vezetője erősen szorgalmazta a német nemzetiségi énekkar létrejöttét, a ’89-es politikai légkör is kedvezett a nemzetiségi összejöveteleknek. Én akkoriban jártam népdal-karvezető szakra, így végül is megalakultunk, bár emlékszem, még nemzetiségi ruhánk sem volt, kék dzsörzében léptünk fel. – Magyar népdalokat is énekeltek? – Nagyon szeretnék madrigálokat, néger spirituálékat és magyar népdalokat is énekelni. Tetszik a hangzásuk, szívesen járnék egy ilyen jellegű énekkarba is. Mindenféle sváb gyűjteményeket összevásároltunk, abból is énekelünk, az interneten is találtam pár izgalmas kottát, de néha a nemzetiségi találkozón is megtetszik egy-egy dal, amit elkérünk. Mégis zömében szári népdalokat énekelünk, ezek megőrzése, életben tartása a célunk. – Németnek tartja magát? – Németnek? Semmiképp. Talán inkább svábnak az énekkar miatt, másrészt azért, mert nemzetiségi óvónő vagyok. Két lányom a nemzetiségi tánccsoportban táncol. Ha bekapcsolom a rádiót, olyan adót keresek, ahol sváb zene szól. Az énekkar az életem része, annak ellenére, hogy volt idő, amikor abba szerettem volna hagyni, de a többiek és a fe-
6
lelősségtudat visszahúzott. Mert ki viszi tovább, ha mi abbahagyjuk? De valójában annyira jól megvagyunk, hogyha elkezdődik a próba, sokszor észre sem vesszük, hogy már fél órája csak beszélgetünk, még el sem kezdtünk énekelni. – Mitől él egy közösség? – Felnőtt fejjel jöttünk össze, ami azt jelenti, hogy tudatos választás volt részünkről az éneklés. Négyen a tagok közül munkatársak is vagyunk, a többiek vagy barátnőink, vagy osztálytársaink voltak. Egy ideje Halász József harmonikán kísér bennünket, amely még színesebbé teszi a műsorainkat. Az, hogy a próbákon néha fél órákat beszélgetünk, szerintem jó, mert növeli a bizalmunkat egymás iránt. A legfontosabb, hogy jól érezzük magunkat, miközben csináljuk. Az eredményeink is alátámasztják, hogy jól csináljuk, hiszen három arany minősítésünk van rangos zsűriktől, és a Fejér Megyei Önkormányzattól pár éve Vörösmarty-díjat vehettünk át. – Februárban ünnepelni fognak, húszévesek az idén. – Február 22-én, vasárnap délután 3 órakor lesz az ünnepi műsorunk a kultúrházban. Meghívtuk a pusztavámiakat, a várgesztesieket, és még néhány csoportot, utána megvendégeljük őket, ami azt jelenti, hogy mindenki süt egy tál sütit, vagy főzünk valamit. Anyagi lehetőségeink szűkösek, de az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat támogat bennünket, így az idén fel tudjuk frissíteni a ruhatárunkat. Szeptembertől öt fiatallal bővültünk, az újak a tánccsoportból jöttek át. Nekik ez a fajta hagyományőrzés ismerős, több éve táncolnak. Szerintem az igazi művészetnek az élet részévé kellene válnia. Aki nincs benne, az nem érti talán, miről beszélek. Ha ugyanis nincs funkciója egy dalnak, elveszik, hiába veszik fel lemezre. Nem konzerválni és vigyázni kell a művészetre, hanem benne élni és jól érezni magunkat. Konkoly Edit
Énekkar tagjai Borsodi Imréné Czenczné Pillmann Mária Frank Klaudia Grósz Gabriella Halász József Házenfratz Kinga Horváth Csabáné Koltayné Bartha Magda
Laub Jánosné May Katalin Rózsa Károlyné Sátori Róbertné Speier Róbertné Szabó Tiborné Szabó Dorottya
XIII. évfolyam • 1. szám • 2009. január •
Beszámoló
A „NAPSUGÁR KINDERGARTEN” SZÁRI ÓVODÁÉRT ALAPÍTVÁNY 2008. évi működéséről Az Alapítvány bevételi forrásai eddig: • Az alapító tőke • Klébert Antal és együttesének kon certbevétele (2006 szeptember) • Katalin bálok bevétele /óvodai SZM szervezésében, önkormányzat tá mogatásával/ • Takarékszövetkezet aprópénz gyűj tése • Önkormányzati támogatás (tényle ges anyagiakon kívül a terembérle tek elengedése rendezvényeinken) 2008-ban a következő támogatásokat biztosította az óvodának az alapítvány: • Állatkerti kirándulás buszköltsége (2008 május) 64.480 Ft
Meghívó A Szári Német Nemzetiségi Népdalkör fennállásának 20. évfordulója alkalmából szeretettel meghív mindenkit 2009. február 22-én, 15 órai kezdettel a Szári Művelődési Házban tartandó zenés, énekes délutánjára. A belépés ingyenes. Mindenkit szeretettel várunk. Népdalkör
Tisztelt Adózó! A szári óvoda oktatási-, nevelési-, technikai-, és tárgyi feltételeinek javítása érdekében 2006-ban létrehoztuk közhasznú alapítványunkat, mely szervezet 2009. január 1-jétől jogosult fogadni a befizetett személyi jövedelemadó 1%-át.Az alapítvány teljes vagyonával a megépülő új óvoda berendezéséhez, és a beruházás kötelező önrészéhez kívánunk hozzájárulni. Kérjük Ön is segítse céljaink megvalósulását azáltal, hogy szervezetünk részére ajánlja fel adója 1%-át. A benyújtandó rendelkező nyilatkozaton az alábbi adatokat kell megadnia: Kedvezményezett neve: „NAPSUGÁR KINDERGARTEN” Szári Óvodáért Alapítvány Kedvezményezett adószáma: 18498882-1-07
• Falusi gyermeknap (önkormány zat utólagos támogatása 79.000 Ft) 103.500 Ft • Katicás csoport parkettajavítás (2008 december) 50.000 Ft • DVD lejátszó vásárlása (2008 ka rácsony) 8.790 Ft Működési kiadásaink nincsenek, hiszen mindenki önkéntesen és ingyenesen dolgozik az alapítványnál. Szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki bármilyen formában támogatta alapítványunkat! Czinder Istvánné Kuratórium képviselője Kérés – ismeretlenekhez: Horváth Attila, az Újbarki Sportegyesület elnöke előző számunk után ismét keresett, mert a sportöltöző felújításakor máris rongálást tapasztaltak. Az új csatornát valószínűleg megrugdosták, már nem egészen sértetlen. A füves, felázott pályát pedig autózásra használták. Azt kéri, hogy vigyázzunk jobban értékeinkre, mert ha ez így folytatódik, alig lehet majd használni a pályát. msk
Kisbíró
Kedves Vásárlók! A Jobb-Kenyér Kft megkezdte a kenyér pékáru, és néhány alapvető élelmiszer árusítását. Akció hétfőtől: zsemle 15 Ft, Grünwald rozscipó 500g 229 Ft helyett 199 Ft, Vértes kukoricás kenyér 1 kg 260 Ft helyett 210 ft. Hétfőn, szerdán, pénteken jövünk Önökhöz. Gépkocsivezetőket, eladókat keresünk. Telefon: 06-20/365-4108
Meghívó
Vil l ám k érdés
A Saarer Tanzgruppe 2009. február 21-én 16 órától tartja XI. Táncbemutatóját. A programban először szerepel német fúvószenekar is. Minden érdeklődőt várunk! A program: 16:00–18:00 Saarer Tanzgruppe I-V. Pilisvörösvári Táncegyüttes 18:15–19:30 Musikverein Möckenlohe e. V. 19:30–20:00 Tombolasorsolás 20:00–04:00 Svábbál (Bravi Buam) Jegyárak: – elővételben: 1000 Ft (a csoport felelősöknél) – helyszínen: 1500 Ft Amennyiben adója 1%-ával szeretné segíteni a nemzetiségi énekkar, zenekar és tánccsoport éves munkáját, kérjük támogassa a Szári Örökség Közhasznú Egyesületet: Adószám: 18501135-1-07
Kisbíró: Több jelzés érkezett arról, hogy a temetőben viráglopás fordul elő. Mit lehet tenni, hogy ez megelőzhető legyen? Mózer Ferenc, a Támasz Bt. Vezetője: A temető őrzése még nem megoldás, mert a tatabányai temetők tapasztalata az, hogy a jól őrzött újtelepi temetőben gyakran lopják a virágot, míg például a felsőgallaiban, ahol nincs őrzés, nem fordul elő ilyen eset. A szári temető sűrűn látogatott, gyakran cserélik a családtagok elhunyt szeretteik sírján a virágot, a helyiek jól ismerik, ki merre nyugszik, ki kinek a hozzátartozója. Ez alapján kérem a száriakat, figyeljenek jobban mások sírjára is, amikor kilátogatnak a temetőbe, ezzel segítsünk egymásnak! Aki pedig ilyen tettre vetemedik, gondoljon bele, mennyire elrontja, megkeseríti mások kegyeletérzését, gyászát.
7
Kisbíró • XIII. évfolyam • 1. szám • 2009. január Boldog születésnapot! Fehérvári Jánosné Frank József Freész Istvánné Freész Józsefné Gaál Nándorné Géber Jánosné Gidofalvy Zoltánné Hasenfratz Jánosné Herbeth Klára Kaiser Józsefné
Kárász Jánosné Kreidl Józsefné Kútvölgyi István Lambert János Laub Antalné Márhoffer Mártonné Müller Antalné Müller János Németh Nándorné Pats János
Perjés Miklós Posch Ferencné Simon Sándorné Stieber Ferencné Taksz Antalné Tordai Jánosné Véber Veronika Virág József Zábráczki Jánosné Zámba Péterné
Hogy tetszik lenni?
Kútvölgyi István, mindannyiunk tanár bácsija idén januárban töltötte be a 74. életévét. Ki gondolná, hiszen mit sem változott, igen aktív, sportos ma is, akárcsak iskoláskoromban. Mikor meglátom, rögtön a szári iskolában eltöltött diákéveim, és a testnevelés órák jutnak eszembe. A Medicin labdadobás, távolugrás, a kézilabda meccsek. Ahogy emlékszem, Kútvölgyi Pista bácsi rengeteg csintalankodásunk ellenére is mindvégig kitartóan próbált nevelni, oktatni minket a sport szeretetére. Pista bácsi Budapesten született 1935-ben. Gyermekkorában a VII. kerületben laktak, a Dob utca–Hársfa utca sarkán. Érettségi bizonyítványt is Budapesten szerzett, a Madách Gimnázium 8 évfolyamos osztályában. Szülei a Magyar Optikai Műveknél dolgoztak, tanulmányai végeztével ő is ide került. Már korán megmutatkozott a sportoláshoz, legfőképpen az úszáshoz való tehetsége. Mikor gyermekkori élményeiről kérdezem, elsőként a kemény úszóedzésekről kezd mesélni. „Rengeteget jártam az akkori Császár, mai Komjádi uszodába. Nagyon neves Kiadja: Szár és Újbarok önkormányzata Felelős kiadó: Szabó Gábor Szerkeszti: May Katalin, Metzgerné Speier Katalin, Nagy János, Schweininger Péter Cím: Polgármesteri Hivatal 2066 Szár, Rákóczi út 68. Telefon: 22/591-031 Készül: 750 példányban Terjeszti: az önkormányzat Olvasható a www.saar-ujb.hu címen is. ISSN 1789-8242 Lapzárta: minden hónap 15-én, megjelenés minden hónap 25. körül. Kérjük a Kisbíróba szánt cikkeket floppyn (esetleg olvasható kézírással) a szerkesztőknek vagy a polgármesteri hivatalban adják le. A szerkesztók fenntartják a rövidítés jogát. A lapban leírt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját.
8
edzőm volt, dr. Bárány István olimpiai ezüstérmes úszó, akit az olimpián annak idején csak Tarzan, azaz Johnny Weissmüller tudott megverni. Legerősebb számaim a 100 és 200 méteres hátúszás voltak. Rengeteg versenyen vettem részt, amiről igen szép emlékeim maradtak. Büszke vagyok rá, hogy egy alkalommal még a Balatonfüred– Siófok közötti több mint 13 km-es távot is teljesítettem, ami még a napi 10–12 km edzés után is igen nehéz volt.” A sport innentől kezdve Pista bácsi életének elválaszthatatlan részévé vált. A katonaság alatt is igen kemény kiképzést kapott, mint mélységi felderítő. Feleségével, Gyöngyi nénivel is katonaruhában ismerkedett meg, meséli mosolyogva. 1957-ben Kálósemjénbe vezényelték, itt ismerkedtek meg. A csaknem négyévi udvarlást hamarosan házasság, majd két fiúgyermek követte. Budapesten próbáltak maguknak egzisztenciát teremteni. Mivel azonban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye igen jelentős pedagógushiánnyal küzdött akkoriban, egy rendelet miatt Gyöngyi néni Budapesten nem kaphatott tanítói állást. Budapesthez közel próbálkoztak. Így hozta a sors, hogy 1962-ben Szárra kerültek. Pista bácsi kezdetben vonattal járt be dolgozni Budapestre, továbbra is a MOM-ba. Később az akkori igazgató, Tar István agitálására a szári iskolában helyezkedett el pedagógusként. 1968-ban Pécsen műszaki tanári képesítést szerzett, nem sokkal később elvégezte a Testnevelési Főiskolát is. A TF-en szerzett diplomát azóta is élete egyik legnagyobb büszkeségének tartja. „Nagyon kemény volt”– mondja. „Minden sportban folyamatosan teljesíteni a szintidőket igen nehéz volt”. Innentől kezdve egészen nyugdíjazásáig, illetve nyugdíjazását követően is még néhány évig, összesen negyven-
három éven keresztül tanított testnevelést és technikát a Szári Általános Iskolában. Keze alatt generációk egész sora nőtt fel. „Akkoriban az iskola még nem volt olyan modern, mint most”– meséli. „Mindenért keményen harcoltunk. Kezdetben tornatermünk sem volt. A gyerekek sokszor kint, a hidegben tornáztak. A régi tornatermet is társadalmi munkában építettük. 10 fokos hidegben szögeltük a tetőt szegény Szekeres László akkori igazgatóval, Isten nyugosztalja! Ez az épület később aztán még évtizedeken keresztül szolgálta az iskolát és a gyerekeket. A gyerekek is mások voltak, mint manapság. Sokkal edzettebbek voltak. Rengeteg kirándulást, túrát szerveztünk nekik. Megesett, hogy átmentünk gyalog Várgesztesre, ott lejátszottunk egy focimeccset, majd hazagyalogoltunk. Szomorúan kell tudomásul vennem, hogy az egykori tanítványaim közül, már több mint kilencvenen nincsenek az élők sorában. Idősebbek és fiatalok egyaránt, sokan tragikus hirtelenséggel mentek el.” Néhány évvel ezelőtt Pista bácsi nagyobbik fiát is tragikus körülmények között, szívroham következtében veszítette el. Azt mondja, egy szülő életében ez óriási sorscsapás, amit szinte lehetetlen feldolgozni. Pista bácsi azonban hál’ Istennek sohasem ismert lehetetlent, ezt még annak idején a sport és a katonaság nevelte belé. Kapott is több díjat és elismerést, többek között: 3. fokozatú tűzvédelmi érdemérmet a belügyminisztertől, emlékérmet a megyétől sportmunkásságáért. Nyugdíjasként is igen aktív, sportos. A szári polgárőrség vezetőjeként vigyáz a falu lakosaira és értékeikre. 74. születésnapja alkalmából a Kisbíró szerkesztősége szívből gratulál, további jó egészséget, sok boldogságot kívánunk! May Katalin
