2006. január
A LAP INGYENES
Kisbíró SÁROSD Nagyközség lapja
JÓTÉKONYSÁGI BÁL
Tóth Árpád
2006. február 11-én
JANUÁR
újra megrendezésre kerül az iskolában a már megszokott jótékonysági bál. Az idei évben is remélem teltházzal szórakoznak a vendégeink. A zenét a Koncz-rock szolgáltatja. A büfében a már jól megszokott Bagolyvár dolgozói várnak mindenkit. A vacsoránk magyaróvári szelet és rizibizi lesz. A bál 20 órakor kezdõdik a nyolcadikosok Palotás táncával. Mindenkinek nagyon jó szórakozást kívánok a magam és a szülõi munkaközösség nevében. Vargáné Sztupa Andrea szmk-elnök
Idõsek napja Az önkormányzat a szociális bizottságot bízta meg az idõsek napja megszervezésével, lebonyolításával. December 17-én, szombaton, délutánra várták a község 70 év feletti lakóit. A háromszáz meghívottból százan fogadták el a meghívást és mentek el, illetve vitték õket az iskolába. Hallósy Péter és Mrázik Sándor képviselõk vállalták az idõs emberek oda- és hazaszállítását. A színvonalas mûsort az iskolások és óvodások lelkes csapata adta. Szerepeltek a furulyások, énekkarosok, néptáncosok, zenei torna valamint két és négykezes zongoraelõadás, versmondás színesítette ezt a délutánt. Köszönet a segítõ védõnõknek és a felkészítõ pedagógusoknak, valamint a konyha személyzetének, kik a finom pogácsát sütötték. Zsigmondné Kovács Margit
A gyógyszertár új nyitvatartási ideje Hétfõ: 8-11.30 óráig, 14.30-17.30 óráig Kedd: 8-16.30 óráig Szerda: 8-11.30 óráig, 14.30-17.30 óráig Csütörtök: 8-16.00 óráig Péntek: 8-13.00 óráig
Rossz idõket élünk, hogy fessem ki jónak? Ki hisz ma Százéves Jövendõmondónak? Mikor maga sem hisz, öreg csont, magának, Húzván gond gyümölcse vén ágát nyakának? Mégis, hivatalból, õ lévén az ember, Kinél a naptáros jobb idõket rendel, Varázsló-süvegét most is félrecsapva, Üti a jövendõ kongó ûrét csapra: Csorduljon sok jóval a sok jövõ hónap, Rossz nap elmaradjon, több legyen a jó nap, A rossz úgy se jöjjön, ha ki tán hivatja, Ez legyen az új év legszebbik divatja!
MEGHÍVÓ Jótékonysági bál Sárosdon 2006. február 11-én, a Farkas Gyula Általános Iskola aulájában.
Megnyitás 20 órakor, palotással. Vacsora: magyaróvári szelet, rizibizi. Belépõjegy: 1.200 Ft, vacsorával: 1.700 Ft. Asztalfoglalás: Vargáné Sztupa Andrea: 06 (30) 572 1665, 06 (25) 260 484. Belépõjegyek kaphatók: az szmk-tagoknál
2
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
2006. január - Kisbíró
BESZÁMOLÓ Sárosd Nagyközségi Önkormányzat Ügyrendi Bizottságának 2005. évi munkájáról Az Ügyrendi Bizottság feladata a képviselõ-testület Szervezeti és Mûködési Szabályzata alapján: — jogi, ügyrendi, etikai, személyzeti, igazgatási, polgári védelmi ügyek megvitatása, — a polgármesteri és képviselõi vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, kezelése, a vagyonnyilatkozatokba való betekintés biztosítása,
Beszámoló Sárosd Nagyközségi Önkormányzat Településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának 2005. év évi munkájáról A bizottság elnöke: Gazsi László Tagjai 4 fõ képviselõ, 2 fõ külsõs tag, állandó meghívott tanácskozási joggal 1 fõ. Az ülésekre az adott témában szakembereket, a témában érintetteket, illetve a képviselõ testület tagjait is meghívja a bizottság elnöke. A bizottság 2005. évben 4 ülést tartott, a részvételi arány 64%-os. 2005. január 6-án napirenden szerepelt: A faluközpont út és járda építés terveinek megvitatása; a helyi építési szabályzat megvitatása; egyebekben a beérkezett lakossági kérelmek megtárgyalása. 2005. február 8-án napirendben szerepelt: Építési és szabályozási terv megvitatása; Mészáros András beadványának megbeszélése; a bizottság 2004. évi munkájának értékelése; 2005. évi tervek; egyebek. 2005. május 10-én napirenden szerepelt: Állattartásról szóló rendelet tárgyalása; parlagfû elleni védekezés; önkormányzati közterületek parkosítása; egyebekben a Gesztenyefasor kártevõk elleni védekezése, a falu fásításának lehetõségei. 2005. szeptember 5-én napirenden szerepelt: Épületvagyon hasznosítása; belterületi utak felújítási sorrendje; parlagfû mentesítés; egyebekben a hulladékudvar és hulladék szigetek helyének meghatározása. A bizottság az év során 5 határozati javaslatot tett a képviselõ-testület felé. Gazsi László, a bizottság elnöke
— valamint az összeférhetetlenségi ügyek tárgyalása. A bizottság elnöke: Mrázik Sándor képviselõ, tagjai: Imre József képviselõ, Kohl Gábor képviselõ. Az év során az ügyrendi bizottság 4 alkalommal, teljes létszámmal ülésezett. Minden ülésre tanácskozási joggal meghívott a polgármester és a jegyzõ, valamint a tárgyalt napirendi pontok alapján az érintett személyek, szakértõk.
Tárgyalt: — az egészségügyi szerzõdésekrõl (háziorvosok jelenlétében), — a bizottság 2004. évi munkájáról, — a polgármesteri és képviselõi vagyonnyilatkozatok benyújtásáról, — a PRO-CIVITATE rendelet módosításáról, — a polgármesterre átruházott feladat és hatáskörökrõl, — közterületen történõ parkolásról (az érintettek meghívásával), — az SZMSZ módosításáról a képviselõ-testületi üléseken készített hangfelvétel megõrzésével kapcsolatban, — valamint a polgármester jutalmazásáról. A bizottság a fenti témákban 5 határozati javaslattal fordult a képviselõ-testület felé, segítve annak munkáját. Mrázik Sándor ügyrendi bizottság elnöke
BESZÁMOLÓ Sárosd Nagyközségi Önkormányzat Mûvelõdési, Oktatási és Sport Bizottságának 2005. évi munkájáról A bizottság elnöke Sárdy Gyula. A bizottságnak 3 képviselõ és 3 külsõs tagja van, valamint 1 tanácskozási joggal állandó meghívottja. A bizottsági ülésekre rendszeresen meghívást kapnak a témában érintettek, a civil szervezetek képviselõi, a bizottság munkáját segíteni tudó lakók, illetve a képviselõ testület tagjai. A bizottság 6 bizottsági ülést tartott. A bizottsági ülésen a részvételi arány 71%os volt. 2005. március 7-én napirendek: Nyári kulturális rendezvények szervezésével kapcsolatos teendõk; labdarúgó klub éves tervei; mûvelõdésszervezõi állás betöltése; polgárõrök beszámolója; egyebek (Kisbíró szerkesztõsége, Vas Mátyás beadványa). 2005. április 28-án napirendek: Nyári kulturális rendezvények szervezésével kapcsolatos teendõk; Imre István-emlékverseny megrendezésével kapcsolatos teendõk; egyebek (kultúrház 3 fázis visszakötése).
2005. június 7-én napirendek: Nyári kulturális rendezvények szervezésével kapcsolatos teendõk; Imre István-emlékverseny megrendezésével kapcsolatos teendõk; egyebek (szülõi kérelem elbírálása citerás tábor támogatásáról). 2005. június 29-én napirendek: Intézmények éves beszámolójának véleményezése; nyári kulturális rendezvények szervezésével kapcsolatos teendõk. 2005. június 7-én napirend: Sárosd Napok lebonyolításának egyeztetése. 2005. november 10-én napirendek: Lovas pálya használatával kapcsolatos teendõk megbeszélése; a képviselõ-testület 156/2005 (IX. 22) határozata értelmében sportpálya használatával kapcsolatos teendõk megbeszélése; a képviselõ-testület 156/2005 (IX. 22) határozata értelmében mûvelõdésszervezõ utazási költségtérítési kérelme, falunapi rendezvények értékelése, elszámolása; egyebek. A bizottság 3 határozati javaslatot tett a képviselõ-testület felé. Sárdy Gyula, a bizottság elnöke
Kisbíró - 2006. január
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
3
Sárosd Nagyközség Önkormányzata képviselõ-testületének 1/2006. (II. 1.) rendelete
Ivóvíz és szennyvízcsatorna szolgáltatás díjának megállapításáról Sárosd Nagyközségi Önkormányzat képviselõ-testülete a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. sz. törvény 16. § (1) bek. és az Árak megállapításáról szóló többször módosított 1990. évi LXXXVII. sz. törvény 7. § (1) bekezdésében, valamint ezen törvényt módosító 1993. évi CIV. sz. törvény mellékletében kapott felhatalmazás alapján az ivóvíz és szennyvízcsatornadíj szolgáltatás közületi és lakossági díjának megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja
szolgáltató által fizetendõ bérleti díj lakossági fogyasztónak közületi fogyasztónak szippantott szennyvíz elhelyezési díja (ahol a szennyvízcsatornára rá lehet kötni)
E rendelet tárgya Sárosd nagyközség közigazgatási területén közüzemi szolgáltatás keretében nyújtott ivóvíz és szennyvízcsatorna, valamint szippantott szennyvíz elhelyezés szolgáltatások közületi és lakossági díjainak megállapítása.
2. § Sárosd Nagyközségi Önkormányzat képviselõ-testülete a FEJÉRVÍZ Rt., mint szolgáltató elõterjesztése alapján Sárosd közigazgatási területén a közüzemi szolgáltatás keretében szolgáltatott ivóvíz és szennyvíz díját az alábbiak szerint határozza meg: 1. A közüzemi vízmûrõl szolgáltatott ivóvíz díja: lakossági fogyasztónak 203 Ft/m3 +15% áfa közületi fogyasztónak 299 Ft/m3+15% áfa 2. csatornaszolgáltatás díja:
A települési rendtartásról szóló 5/2005. (IV. 1.) számú rendeletének módosításáról Sárosd Nagyközség Önkormányzata képviselõ-testülete a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1.) bekezdése alapján az alábbi rendeletében szabályozza az üzleti célú bérleti díjat:
1. § A rendelet 1. számú mellékletének helyébe az alábbi rendelkezés lép: Közterület bérleti díja üzleti célra: — csatorna hozzájárulással 220 Ft/m2/hó — csatorna hozzájárulás nélkül 350 Ft/m2/hó
2. § /1/ A rendelet mellékletének módosítás 2006. február 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg a 22/2004. (XII. 17.) számú rendeletmódosítás hatályát veszíti. /2/ A rendeletmódosítás kihirdetésérõl a jegyzõ gondoskodik. Lehotainé Kovács Klára polgármester, Dosztály Csaba jegyzõ
874 Ft/m3+15% áfa
3. §
1. §
Sárosd Nagyközség Önkormányzata képviselõ-testületének 3/2006. (II. 1.) számú rendelete
58 Ft/m3+20% áfa 243 Ft/m3+15% áfa 301 Ft/m3+15% áfa 824 Ft/m3+15% áfa
E rendelet alkalmazása szempontjából: — lakossági fogyasztás: a lakóépületek (lakóingatlanok) — esetleges gazdasági (vállalkozási) célú fogyasztással csökkentett fogyasztás, — közületi fogyasztás(eltérõ szolgáltatási tartalommal) minden egyéb fogyasztás függetlenül attól, hogy a fogyasztó természetes vagy jogi személy, kivéve a díjközösségbe társult önkormányzatok megállapodásában felsoroltakat.
4. § E rendelet 2006. február 1-jén lép hatályba és a rendelet hatályba lépésével egyidejûleg a 2/2005 (2005. I. 28.) számú rendelet hatályát veszíti. Lehotainé Kovács Klára polgármester, Dosztály Csaba jegyzõ
Sárosd Nagyközség Önkormányzata képviselõ-testületének 4/2006. (II. 01.) számú rendelete
Az önkormányzati bérlakásokról szóló 24/2004. (XII. 17.) számú rendeletének módosításáról Sárosd Nagyközség Önkormányzatának képviselõ-testülete a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — figyelemmel a Lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes jogszabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben foglaltakra — a következõképpen módosítja a rendeletet.
1. § A rendelet 2. számú mellékletének helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az önkormányzat a szociális bérlakások és a közcélú lakások bérleti díját az alábbiakban állapítja meg: Összkomfortos lakás 200 Ft/m2/hó
150 Ft/m2/hó
Komfortos lakás Félkomfortos lakás
90 Ft/m2/hó
Komfort nélküli lakás
70 Ft/m2/hó
Nem lakás célú helyiségek
650 Ft/m2/hó
Gépkocsitároló
3.500 Ft/db/hó
2. § A rendelet mellékletének módosítása 2006. február 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg a 24/2004. (XII. 17.) számú rendelet 2. számú melléklete hatályát veszíti. Lehotainé Kovács Klára polgármester, Dosztály Csaba jegyzõ
Anyakönyvi hírek 2005 Születések: 13 fiú és 19 lány. Házasságkötés: 11. Halálozás: 73 fõ.
4
2006. január- Kisbíró
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
Sárosd Nagyközség Önkormányzata képviselõ-testületének 6/2006. (II. 1.) számú rendelete
Az intézményi térítési díjak megállapításáról Sárosd Nagyközség Önkormányzatának képviselõ-testülete a többször módosított 1993. évi III. törvény 115. § /1/ bekezdésében, valamint a módosított 1997. évi XXXI. törvény 29.§ /1/ és a 146. § /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
1. § /1/ Az óvodai gyermek térítési díj 246 Ft+15% áfa=282 Ft, tízórai: 49 Ft + áfa ebéd: 148 Ft + áfa uzsonna: 49 Ft + áfa /2/ Az óvodában dolgozó felnõtt étkezõk térítési díja: +rezsi (60%) + 15% áfa =térítési díj Norma 246 Ft 148 Ft 59 Ft =453 Ft Az alkalmazottak jogosultak 9.000 Ft természetbeni étkezési támogatásra. /3/ A külsõ vendégebéd térítési díja: +112% rezsi+15% áfa=térítési díj Norma 148 Ft 166 Ft 47 Ft =361 Ft /4/ Belsõ vendégebéd (önkormányzati dolgozó, nyugdíjas) térítési díja: +112% rezsi + 15% áfa =térítési díj Norma 148 Ft 166 Ft 47 Ft =361 Ft Jogosultak a 9.000 Ft természetbeni étkezési támogatásra.
/3/ Az önkormányzati intézményben dolgozók ebéd térítési díja: Norma 200 Ft
+ rezsi 90% 180 Ft
+ 15% áfa=térítési díj 57 Ft=437 Ft
/4/ A külsõ vendégebéd térítési díja: Norma
+ rezsi 90%
200 Ft
+180 Ft
+ 15% áfa=térítési díj 57 Ft=437 Ft
/5/ Az ÖNO felé kiszolgáltatott ételek térítési díja 464 Ft, mely az alábbiakból áll: Norma
+ rezsi 60%
+15% áfa=térítési díj
Reggeli: 52 Ft
32 Ft 12 Ft=96 Ft
Ebéd: 200 Ft
120 Ft
48 Ft=368 Ft
/6/ Intézmény nyugdíjasai ebéd térítése: Norma + 60 % rezsi__+ 15% áfa_=térítési díj 200 Ft
180 Ft
57 Ft=437 Ft
2. §
Jogosultak a 9.000 Ft természetbeni étkezési hozzájárulásra.
/1/ Az iskolai napközis gyermek térítési díj 294 Ft + 15% áfa = 338 Ft. tízórai: 47 Ft + 15 % áfa = 54 Ft ebéd: 200 Ft + 15% áfa = 230 Ft uzsonna: 47 Ft + 15% áfa = 54 Ft /2/ Az iskolában dolgozó kötelezõ étkezõk térítési díja: + rezsi 60% + 15% áfa =térítési díj Norma 294 Ft 176 Ft 71 Ft=541 Ft Az alkalmazottak jogosultak 9.000 Ft természetbeni étkezési támogatásra.
3. § Záró rendelkezések: /1/ A rendelet 2006. február 1-jén lép hatályba. /2/ A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a 4/2004. (I. 23.) számú rendelet hatályát veszíti. Lehotainé Kovács Klára polgármester, Dosztály Csaba jegyzõ
Sárosd Nagyközség Önkormányzata képviselõ-testületének 2/2006. ( II. 1.) számú rendelete
Az 5/2001 (IV. 1.) Kt. számú a temetõkrõl és temetkezésrõl szóló rendelet díjakat tartalmazó mellékleteinek módosításáról Sárosd Nagyközségi Önkormányzat képviselõ-testülete a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. sz. törvény 16. § (1) bek. és az Árak megállapításáról szóló többször módosított 1990. évi LXXXVII. sz. törvény 7. § (1) bek. valamint az 5/2001.(IV. 1) számú a temetõkrõl és temetkezésrõl szóló helyi rendelet alapján az alábbi rendeletet alkotja
1. § 1./ A rendelet I. számú melléklete —- a sírhely megváltásról —az alábbira módosul: — egyes sírhely 4.000 Ft/25 év — kettõs sírhely 8.000 Ft/25 év — (urnasírhely 15.000 Ft/25 év) — kripta sírhely =2 férõhelyes 20.000 Ft/25 év =4 férõhelyes 40.000 Ft/25 év =6 férõhelyes 60.000 Ft/25 év
2./ A rendelet II. számú melléklete a sírkõ felállítás és javítás díjáról az alábbira módosul: — sírkõ felállítás (beviteli díj)
sírkõ javítás (energia) hozzájárulás
egyes sírkõ
3.000 Ft
kettes sírkõ
5.000 Ft 3.000 Ft
2. § A rendelet mellékleteinek módosítása 2006. február 1-jén lép hatályba, a rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a 21/2004. (XII. 17.) számú rendelet módosítás hatályát veszíti. Lehotainé Kovács Klára polgármester, Dosztály Csaba jegyzõ
Kisbíró - 2006. január
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
5
Sárosd Nagyközség Önkormányzata képviselõ-testületének 5/2006. (II. 1.) számú rendelete
A szemétszállítás díjáról Sárosd Nagyközségi Önkormányzat képviselõ-testülete a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.sz. törvény 16. § (1) bek. és az Árak megállapításáról szóló többször módosított 1990. évi LXXXVII .sz. törvény 7. § (1) bek. alapján a szemétszállítási díjakról az alábbi rendelete alkotja:
1. § E rendelet tárgya a Sárosd nagyközség közigazgatási területén közüzemi szolgáltatás keretében nyújtott szemétszállítási díjak megállapítása.
2. § Sárosd Nagyközségi Önkormányzat képviselõ-testülete a hulladékgyûjtési, szállítási, elhelyezési (szemét) díjakat a VERTIKÁL Rt., mint szolgáltató elõterjesztése alapján a lakosság, az önkormányzat és intézményei részére az alábbiak szerint határozza meg: 1./ 110-120 l-es 167 Ft+15% áfa/alkalom (8.684 Ft+15% áfa/év/ingatlan)
240 l-es
334 Ft+15% áfa/alkalom
1.100 l-es
1.670 Ft+15% áfa/alkalom
2./ Az önkormányzat a 70 év feletti egyedül élõk szemétszállítási díját átvállalja. 3./ Edényzet bérletek 1,1 m3-es konténer 2.249.-Ft+20% áfa
3. § A fent meghatározott díjak tartalmazzák az évenkénti lomtalanítás, valamint a lakossági szelektív hulladékgyûjtés költségeit is.
4. § E rendelet 2006. február 1-jén lép hatályba, és vele egyidejûleg a 23/2004 (2004. XII. 17.) számú rendelet érvényét veszíti. Lehotainé Kovács Klára polgármester, Dosztály Csaba jegyzõ
Fejér Megyei Esélyegyenlõségi Hálózat — Esélyek Háza, Székesfehérvár
Kistérségi Esélyegyenlõségi Fórumok Életre hívtuk és mûködtetjük a Fejér megyei esélyegyenlõségi hálózatot. A hálózat folyamatos információszerzésre ad lehetõséget és rendszeres személyes eszmecserére teremt alkalmat. A kistérségi esélyegyenlõségi fórumok a Fejér megyében beindított esélyegyenlõségi hálózat legfontosabb kapcsolattartási eszközei. Az elmúlt egy évben az esélyegyenlõségi fórumok legfontosabb eredménye, hogy növelni tudtuk a pályázatkészítési hajlandóságot. Partnereink között jelentõsen emelkedett a Nemzeti Civil Alapprogramra pályázók száma és látványosan nõtt az elnyert források összege. A fórumok kiemelt szakmai célja az esélyegyenlõségi projektek megvalósításához szükséges feltételek bemutatása. A kistérségi esélyegyenlõségi fórumok olyan alkalmat adnak a párbeszédre a problémák felvetésére, a tapasztalatok megosztására, amelyhez hasonló alkalmat rendszeres jelleggel kistérségi, kistelepülési szinten semmilyen más közintézmény vagy szervezet nem valósít meg. Tartósan és hosszú távon kell biztosítanunk az információ áramlását és a módszertani feladatokat lehetõvé tévõ esélyegyenlõségi konzultációs hálózat mûködését, ahhoz, hogy a hátrányos megkülönböztetés, az elõítéletek és az esélykülönbségek csökkenése terén jelentõs változások következzenek be. A fórumokat polgármesteri találkozók egészítik ki, ahol a civil szektorral való hatékonyabb együttmûködés kialakításában segíti az Esélyek Háza az önkormányzatokat.
A Kistérségi Esélyegyenlõségi Fórumok idõpontjai 2006. február 20. (hétfõ), 15.00 óra: Adonyi Kistérségi Fórum, 2457 Adony, mûvelõdési ház, Rákóczi u. 28. 2006. február 27. (hétfõ), 15.00 óra: Abai Kistérségi Fórum, 8127 Aba, Kultúr Közösségi Ház, Rákóczi u. 4/a
2006. március 6. (hétfõ), 15.00 óra: Sárbogárdi Kistérségi Fórum, 7000 Sárbogárd, polgármesteri hivatal díszterme, Hõsök tere 2. 2006. március 20. (hétfõ), 15.00 óra: Enyingi Kistérségi Fórum, 8130 Enying, mûvelõdési ház, Bocskai u. 1. 2006. március 27. (hétfõ), 15.00 óra: Dunaújvárosi Kistérségi Fórum, 2400 Dunaújváros, polgármesteri hivatal közgyûlési terem, Városház tér 1-2. A fórumokra regisztrálni a
[email protected] e-mail címen vagy a 06 (22) 505 986-os telefonszámon lehet
Szakmai program 1. „A kistérség az esélyegyenlõség tükrében” Elõadó: Márton Zoltán Esélyek Háza igazgatója 2. Megoldások keresése közösen a felmerült problémákra A beszélgetést vezeti: Márton Zoltán Esélyek Háza igazgatója 3. Források feltárása. Elõadó: Róka Gyula szociális munkás
ESÉLYEK HÁZA — Fejér Megyei Esélyegyenlõségi Koordinációs Iroda 8000 Székesfehérvár, Budai u. 90. Telefon, fax: 06 (22) 505 986 E-mail:
[email protected] Honlap: http://www.szekesfehervar.hu/ onkormanyzat/?id=516
6
KÖZÜGYEINK
Tisztelt Hallósyné! Bozsoki Zoltán vagyok, és tisztelettel merem vállalni az általam „B.A.B” monogram alatt írt szüreti felvonulás személyes tapasztalatokon alapuló cikkét. A cikket, mint magánember és mint szülõ vetettem papírra. Azt hiszem, hogy senkit nem neveztem meg, hogy ki és mit szúrt el a felvonuláson. Én, mint kívülálló voltam sajnos részese a dolognak. Én akkor sem iszom alkoholt, ha gyalog vagyok, ha gépkocsit vezetek, és akkor sem, ha kerékpározom. Akkor pedig fõleg nem, ha gyermekekért felelek egy szüreti felvonuláson. Sajnálom, hogy személyeskedésnek érzi a cikkemben szereplõ a dolgokat, de nem annak szántam. Sem Önt, sem pedig a férjét nem kívántam megbántani, és megsérteni sem. Amit leírtam, azt mindent vagy láttam, vagy a faluba járva az emberektõl, vagy a részt vevõ gyermekektõl hallottam. Tehát mint mindenben, az én cikkemben is van némi igazság, mert a válaszlevelében Ön sem tér ki mindenre, ami szerintem igenis nagyon fontos. A szüreti piás körútért pedig elnézést, én csak arra próbáltam rávilágítani, hogy az italozást is lehet mértékkel végezni, és nem pedig nyakló nélkül. Ám ezt mindenki döntse el maga, hogy kíván-e ittasan közlekedni a közúton. Ha nem voltak ittasak a fogathajtók és a lovasok, akkor természetesen mindenkitõl elnézést kérek, és én voltam ittas. Azt hiszem, hogy nem felháborodni kellene, hanem önkritikát gyakorolni. Most sem írok nevet, azt, hogy ezt kikre értem, úgy amint a cikkemben sem tettem. Sajnálom, hogy személyeskedésnek értelmezte a vezérfogatos megszólítást, de nem hiszem, hogy a leírt szó valakinek is a vezeték neve lenne. Szerény véleményem szerint a vezérfogatosnak nincs semmi szégyenkezni valója a fel-
Fallen Angel Damned, Failed, Deported, Deceased, Faithless, Guilty, Solitary, Revolter, Cruel A Fallen Angel. — Bálint Réka —
2006. január - Kisbíró
EGYESÜLET? KAMPÁNY? HAJRÁ!
vonuláson történtek miatt. Ha nem volt ittas, és nem esett le a lovak közé, amikor fel akart állni a két ló hátára, akkor tisztelettel szíves elnézését kérem. Én errõl az eseményrõl tényleg csak hallomásból tudok, és nem láttam. Akik ezt mesélték nekem azok a lovas kocsik valamelyikén ültek, de lehet, hogy ez nem így történt. A mazsorettesekrõl pedig csak annyit szeretnék mondani, hogy nem a saját elhatározásukból mentek el a felvonulásra, hanem a kultúrház vezetõjének Jakab Rózsának a felkérésére. Gondolom, hogy velük is csak színesíteni próbálta a felvonulást, és nem azért hívta el õket, hogy rontsák a felvonulás hangulatát. A mazsorettesekkel kapcsolatban az Ön által leírtak természetesen szerintem csak az Ön személyes véleményét tükrözik. Arról pedig nem a mazsorettesek tehettek, hogy a néptáncosok nem tudták elõadni a mûsorukat. Lehet, hogy errõl a feszített tempójú felvonulás is tehet. Ahogy tanácsolta, legközelebb utána fogok járni a dolgoknak mielõtt papírra vetem az elsõ felháborodásomban leírtakat. Még egyszer tisztelettel elnézést kérek azoktól a fogatosoktól, és lovasoktól, akikre az általam leírtak nem vonatkoztak. És természetesen megkövetem a vezérfogatost is, amennyiben az általam leírt cikk nem egészen a teljes valóságot adta vissza. Én senkit nem állítottam pellengérre, és nem is ez volt a célom. Aki a fogatosok közül úgy érzi, hogy a cikkben leírtak rá nem vonatkoznak, az ne vegye magára. Aki pedig ittasan hajtja a fogatot tele gyerekekkel, az pedig gyakoroljon önkritikát, és ne játssza a sértõdöttet. Ha jövõre nem lesz szüreti felvonulás a cikkem miatt, azt nagyon sajnálnám, de az általam leírtaknak nem ez volt a célja. Én csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy egy ilyen rendezvény lebonyolítása nagy felelõsséggel jár, és a felvonuláson résztvevõ felnõttek, fogatosok, és lovasok igenis felelõsek mindenért, ami a felvonuláson történik. A szüreti felvonulásnak egyébként a varázsát nem az ittas fogathajtás, és ittas lovaglás adja, hanem a hagyományok tisztelete, és a régmúlt felvonulások szép emléke. Természetesen ez az én személyes véleményem. Tisztelettel ismételten elnézést a vezérfogatostól, aki megszólítva érezte magát, és a jóérzésû lovasoktól, és fogatosoktól is. Remélem a félreértéseket személyesen is sikerül tisztázni, és nem fogunk elbeszélni egymás mellett. A jobb és felelõsségteljesebb jövõbeni szüreti felvonulások megtartása érdekében megosztjuk egymással tapasztalatainkat.
Újságunk legutóbbi számából megtudtuk, hogy új civil szervezettel gyarapodtunk. Megalakult a Sárosdért Egyesület. A hírnek maradéktalanul örülök. A megalakulást az idõsebb testvér, a Sárosdi Horgászegyesület elnökeként és a magam nevében is jó szívvel nyugtázom. Az egyesület munkájához — a deklarált célok megvalósításához — sok sikert kívánok. Kár, nagyon nagy kár, hogy már az elsõ hivatalosnak szánt tudósítás félrecsúszott! Remélem, az egyesület elnöke és vezetõsége tudja, hogy civil szervezetként támogatást csak akkor kaphatnak, pályázni csak akkor tudnak, ha politikai pártokat, politikusokat nem támogatnak, pártpolitikai tevékenységet nem folytatnak. A megalakulásról szóló tájékoztató sajnos nem errõl szól. Ennél szemérmetlenebb kampányhirdetés — talán ingyen? — még sohasem jelent meg a Kisbíróban. Talán ingyen? Mert ha nem, akkor a fenti sorokért elnézést kérek. Ha viszont a hirdetésért a csupa nagybetûvel megnevezett párt, illetve jelöltje, netán sárosdi kampánystábja nem fizetett, akkor két dolog lehetséges. Elõször: jól megvezették a Kisbíró szerkesztõit, hiszen ingyen helyeztettek el hirdetést a lapban. Ez nyilván etikus. „Mi az hogy! Nagyon is!” Ebben az esetben a Sárosdért Egyesület választási célokat szolgáló, pártpolitikai érdekbõl létrehozott alakulat. S akkor nem kistestvére az igazi sárosdi civil szervezeteknek. Akkor kakukktojás. Másodszor: a Kisbíró szerkesztõsége tudatosan tért el eddigi gyakorlatától, miszerint nem szolgál pártpolitikai célokat, nem kampányol. Amit jó néhány képviselõ eddig elvárt a laptól. A decemberi számban ennek az elvárásnak az újság nem tett eleget. Ha így van, akkor viszont hozza le a sárosdi Fidesz-alapszervezet elérhetõségét, azt a telefonszámot, amelyen a szimpatizánsok és segíteni akarók jelentkezhetnek a V–2006 csapatába. E szám: 06 (30) 686 4409. Hozza le ingyen, mint az elõzõekben megemlített hirdetést. Mert ez így etikus. Mert ez így van rendjén. A történtek számomra jelzik, hogy a választási kampány Sárosdon is folyik. Ezzel semmi baj. Semmi baj akkor, ha az egyetlen sárosdi médium egyenlõ esélyeket biztosít. Egyenlõ esélyeket biztosít a település pénzén azon polgárai számára is, akik nem a csupa nagybetûvel szedett pártot és jelöltjét támogatják. Hajrá.
Bozsoki Zoltán (B.A.B.)
Pleizer Lajos
Kisbíró - 2006. január
KÖZÜGYEINK / KÖZÖSSÉGÜNK
Tisztelt Pleizer Lajos úr! Szeretnénk néhány információval szolgálni a Kisbíró szerkesztésének a menetérõl, munkájáról. A szerkesztõbizottság tagjait a képviselõ-testület valakik ajánlására választotta meg és kérte fel erre a feladatra. Semmilyen utasítást, feladatmeghatározást nem kaptunk, csak felkérést. Elvállaltuk, hogy az újságban megjelenõ írásokat átolvassuk, és ügyelünk arra, hogy embereket, embercsoportokat sértõ, gyalázó írások ne jelenjenek meg. Mindezt tettük és tesszük a saját értékrendünknek megfelelõen. Nem cenzúráztunk egyetlen írást sem. Két esetben történt az, hogy a tartalma miatt nem jelentettük meg írást, mivel a cikk írója nem volt hajlandó átfogalmazni a mondandóját. A beérkezett írásokat minden esetben fel kell vinnünk a számítógépre, ahonnan Papné Gyöngyi átküldi Horváth Krisztiánnak, aki végül formába önti az újság oldalait. Tördel, képeket helyezett el a cikkek mellé. Ez az Õ feladata volt (az idei évben már nem vállalja) és küldte tovább a nyomdába. A továbbiakban ezt a munkát is ott fogják végezni. Szeretnék magyarázattal szolgálni, az Ön által említett cikkel kapcsolatos „megvezetésre”. Az igazság sokkal egyszerûbb, mint amit Ön gondol és le is ír. A decemberi számhoz hozzám érkezett négy cikk, kettõ géppel és kettõ kézzel íródott. Ha hiszi, ha nem, innentõl kezdve minden a véletlenen múlott, bár tudom, azt mondják, hogy véletlenek nincsenek. A kézzel írt cikkeket a Hallósy házaspártól kaptam, mert elromlott a számítógépük. Mikor idõm lett volna leülni és begépelni a cikkeket, a mi számítógépünk is elromlott. Megkértem a gyors- és gépíró barátnõmet, aki ráadásul nem is sárosdi, hogy segítsen ki. Õ begépelte az írásokat és lemezre vitte. Ugye ez már két véletlen, a harmadik az volt, hogy a szerkesztõbizottság a kéziratokat olvasta át, és nem a gépen lévõ cikket. Így nem vettük észre, ezt a „szemérmetlen kampányolást.” A felelõsség engem terhel ezért a hibáért, melyet akkor vettünk észre mi is, amikor az Ön cikkérõl értesültünk és újból kinyitottuk az újságot. Ha hibát követtünk el, elnézést kérünk azoktól, akiket ez a nagybetûvel szedett rész sértett. Valóban nem politizáltunk ez idáig, mivel egyetlen ilyen jellegû írás sem érkezett és ezt nem is nagyon bánjuk. Így történt. A szerkesztõbizottságnak eddig sem volt szokása, hogy a cikkeket kommentálja. Ezt ezután sem tervezzük, de megszólítattunk, és kötelességünk a tényeket leírnunk. Remélhetõleg sok ember érdeklõdését sikerült felkeltenie és talán elõ is veszik a decemberi Kisbírót, hogy újra átolvassák. Talán lesznek akik, úgy mint Ön, olvasnak a sorok között is, de lesznek bizonnyal, akik a sorokat olvassák. Tisztelettel a szerkesztõk Sárdyné Heiter Mária, a szerkesztõbizottság tagja
7
A 2006. évi önkormányzati költségvetés elé Az országban nagy a jólét. Mi, magyarok még sohasem éltünk ilyen jól. Dübörög a gazdaság. A „pannon puma” megunta a dorombolást, ugrani készül. Az autópályák eszeveszett tempóban nyújtózkodnak az országhatárok felé. Franciaország, Németország, Spanyolország minket irigyel. Mi meg itt Sárosdon elvesztettük a józan eszünket. Elvesztettük, hiszen olyan költségvetési koncepciót fogadott el a testület, amely ellentétes a fentebb leírtakkal. Az elfogadott koncepció ugyanis pénzelvonásról, az iskola mûködési feltételeinek szûkítésérõl, álláshelyek elvonásáról, feladatelhagyási kényszerrõl szól. Elvesztettük a józan eszünket. A 2006. évi költségvetési összeg 15%kal kisebb lesz, mint a 2005-ös. Ez 20 millió forint mínusz. Mit jelenthet mindez? Jelentheti azt, hogy 2006-ban nem világítunk, nem fûtünk, nem fizetünk a vízért, telefonért, egyéb szolgáltatásokért. Nem szerzünk be semmiféle segédeszközt: tollat, tintát, ceruzát. Nem, mert a maradék összeg csak a bérekre elegendõ. Ha elegendõ… Jelentheti azt, hogy a 2006/2007-es tanévtõl a Farkas Gyula Általános Iskolában nem lesznek délutáni foglalkozások, nem lesz tömegsport, nem lesz szakkör, nem lesz szabadidõs program. Maradnak a délelõtti tanórák, és kész. Persze nem a jelenlegi formában — hi-
szen a csoportbontásokra (német, számítástechnika) nem futja. Jelentheti azt is, hogy nem lesz külön gyógypedagógiai oktatás, hiszen spórolni csak a béreken lehet. A béreken lehet, ha elbocsátjuk a gyógypedagógián dolgozókat. Az integráció úgyis a legkedvesebb gyermeke a jelenleg regnáló politikai erõknek. Négy-öt ember megy — marad 10 millió! Meg egy üres épület, meg közel negyven ellátatlan, a normál osztályokba kényszerített gyermek. Meg ott az áldatlan állapotok… Elvesztettük a józan eszünket. De tényleg a sárosdi önkormányzat vesztette el a józan eszét? Az oktatási normatívák csökkennek. Egyre több gyermeket már most is más települések iskoláiba utaztatnak. A minket érintõ infláció a meghirdetettnél minden évben magasabb. Az önkormányzat kötelezõen ellátandó feladatai sokasodnak. Mûködni kell. Kellene. Valakik hazudnak. Valakik hülyének néznek minket, sárosdiakat. Minket, az ország polgárait. Az országban nagy a jólét. Mi, magyarok még sohasem éltünk ilyen jól. Dübörög a gazdaság. A „pannon puma” megunta a dorombolást, ugrani készül… Valami nem stimmel. B. ú. é. k. 2006. Pleizer Lajos
Ami az elõzõ számból kimaradt
8
EGÉSZSÉGÜNK
2006. január - Kisbíró
kincsünk, Fejtetûvel bárki fertõzõdhet, Legféltettebb az egészség restellni csak azt kell, A véradás fontossága ha valaki eltetvesedik Az emberen élõsködõ ruha- és fejtetvek világszerte elõfordulnak és e jelenség alól hazánk sem kivétel. A fejtetvesség elõfordulása évrõl évre visszatérõ jelenség a gyermekközösségekben, elsõsorban általános iskolákban és óvodákban. Sajnálatos, hogy a fejtetvesség mértéke fokozatosan emelkedik. Téves az a hiedelem, hogy a tetvesség csak piszkos, elhanyagolt családokban fordul elõ. A fejtetvességet megkapni nem szégyen, de eltitkolni, nem kezelni, továbbadni és ezzel a közösséget veszélyeztetni nemcsak szégyen, hanem felelõtlenség is. A fejtetû 3-4 mm nagyságú, alapjában véve szürke, de színét a hajszínétõl függetlenül változtatja. Ovális alakú petéit (serke) erõs cement anyaggal szorosan a hajszálak tövéhez ragasztja. A legtöbb serke rendszerint a halánték- és a tarkótájon található, a hajszál növekedésével a hajas fejbõrtõl eltávolodik. A serkébõl a tetvek 7-8 nap alatt kelnek ki. Kizárólag az ember vérét szívja, naponta 6-12 alkalommal. Közvetlen érintkezés útján terjed, leggyakrabban úgy, hogy a gyerekek feje játék közben egymáshoz ér. Közös használati tárgyakkal (pl. sapkacserével, fésûvel) átvihetõ egyik személyrõl a másikra. A fejtetû fertõzõ betegséget nem terjeszt. A gyermek tisztálkodásának, fésülködésének rendszeres ellenõrzése nagyon fontos. Javasoljuk, hogy a gyerekeket a szülõk is vizsgálják át rendszeresen, de ha feltûnõen vakarja a gyermek a fejét, abban az esetben mindenféleképpen. Gyakran vizsgáljuk át a gyermek haját, nincs-e benne élõ tetû vagy serke. Táborból hazaérve minden esetben végezzenek vizsgálatot. Fejtetvességre utaló gyanú esetén elsõsorban a fülek melletti, illetve mögötti területet, valamint a tarkótájat vizsgáljuk át. A gyanús eseteket otthon már célszerû lekezelni. A fejtetvesség vizsgálatát kézi nagyító használata megkönnyíti. Lehetõleg a serkéket keressük. Minden esetben gyõzõdjünk meg a talált serkék életképességérõl (a két köröm között összenyomva az életképes serke pattogó hangot ad). Fejtetvesség esetén a haj kezelése a legfontosabb, de mivel a fejtetû gyakran a jellegzetes használati tárgyak (pl. fésû, hajkefe, sapka, stb.) útján is terjedhet, tehát ezek hatásos kezelését is egyidejûleg biztosítani kell. Erõsen eltetvesedett egyéneknél a tetvek a hajból melegített sûrûfésûvel kifésülhetõk. Gyógyszertárban recept nélkül kaphatóak engedélyezett tetûirtó készítmények. Bedörzsölésre javasoljuk az azonnal tetûmentességet biztosító NITTYFOR, PEDEX vagy NIX tetûirtó hajszeszt. A készítmények tetûirtó hatásukat a következõ hajmosásig (akár néhány hétig!) megõrzik. Bármelyik tetûirtó hajszesszel a hajas fejbõrt és a hajat gondosan át kell nedvesíteni. Ezután meg kell várni, míg a hajszesz a hajra rászárad. (Ez az idõ a felvitt mennyiségtõl függõen 5-15 perc). A kezelést — a tetûirtószerhez mellékelt használati utasítás elõírásai szerint (!) — gondosan el kell végezni. Az elhalt serkéket a hajszálakról egyenként, lehúzással, vagy ecetbe mártott sûrû fogazatú fésûvel két körmünk közé fogva, esetleg csipesszel történõ lehúzással, vagy egyszerûen a hajszál levágásával el kell távolítani. A különféle használati tárgyakon (pl. fésû, kefe, stb.) található fejtetvek néhány perces forró vízbe, vagy tetûirtó hajszeszbe mártással, a sapkán lévõk pedig mosással pusztíthatók el. A fel nem derített tetves személy az egész család, vagy a közösség újbóli eltetvesedésének kiinduló forrása lehet. A vizsgálat során (a tetves személy kezelésén túlmenõen) rendkívül fontos annak megállapítása, hogy a tetves személy a tetvességet kitõl kaphatta meg, illetve kinek adhatta tovább, tekintettel arra, hogy akitõl kapta, attól õ, vagy más újra megkaphatja, de akinek õ adta tovább, attól visszakaphatja! Ezért a tetvességi vizsgálatokat és a tetvetlenítést, éppen a megelõzés érdekében — a körülményektõl függõen és a szükséghez mérten — ki kell terjeszteni a tetvesnek talált személy közvetlen környezetére, illetõleg az ott élõ és vele rendszeresen érintkezõ személyekre (pl. családtagokra, tanulótársakra, stb.) is. Gyermekközösségekben a védõnõk rendszeres idõközönként ellenõrzik a fejtetvességet és szükség esetén a kezeléseket is elvégzik, amelyben indokolt esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) intézetei is közremûködnek. Meleg Jánosné közegészségügyi-járványügyi felügyelõ, ÁNTSZ Székesfehérvári-, Abai-, Enyingi-, Gárdonyi Városi Intézete, Gárdonyi Kirendeltsége dolgozója
A 2006-os évre mindenkinek békés, boldog, egészségben gazdag új esztendõt kívánunk. Az egészség a legféltettebb kincsünk a világon. Egyre több ember van a rendelõkben, kórházakban. Vannak, akiken tudunk gyógyszeresen segíteni. Bizony vannak olyan betegségek, amelyek gyógyszerrel nem gyógyíthatók. Itt az egészséges emberek vérére van szükség. Nem csak a baleseteknél kell vért adni a betegeknek, hanem ha vérképzõszervi problémája van, vagy ha mûtét után vérszegénység lép fel, és pótlásra szorul. Mindenki ismeretségi körében található olyan ember bizonyára, aki már kapott vért, és tapasztalatairól, érzéseirõl be tud számolni. De tény, hogy a transzfúzió (beadott vér) után sokkal jobban érzi magát a páciens. Akkor tudunk segíteni, ha vannak önkéntes véradóink (Sárosdon egyre többen vannak), akik megjelennek a véradás helyeinken, és vérükkel segítenek embertársaikon. Ez egy nagyon szép emberi cselekedet, mert itt csak egy „köszönöm” szó hangzik el. A véradáson mindenki megjelenhet, aki betöltötte a 18. évet és több mint 50kg. Aki elõször ad vért, annak vércsoportvizsgálat az elsõ lépés (ez egy kicsi szúrást jelent az ujjbegyen), ugyan akkor hemoglobin szintet is nézünk, de ezt már minden véradónknak. Számítógépbe visszük az adatokat a fényképes igazolvány és a TAJ-szám alapján. Utána orvosi vizsgálat következik, vérnyomásmérés, mellkas meghallgatása. Ha alkalmas a véradásra a véradó, akkor kap a kezébe 3 zsákot, 3 kémcsövet, amelyek számmal vannak ellátva, és ettõl kezdve „titkosan” szerepel. Egy zsákba folyik le a vér. Ebbõl három készítményt fogunk majd készíteni. Valóban három emberen lehet ez által segíteni. Lecentrifugáljuk a zsákos vért gyorsfordulatú centrifugán. A felülúszó plazmaréteg, amit az egyik zsákba különítünk el és gyorsfagyasztott módszerrel, egy évig tudjuk tárolni. Ha szüksége van erre a betegnek, akkor biztosítani tudjuk részére a készítményt. A másik a vörösvérsejt koncentrátum, amely 35 napig 4 EC-os hûtõszekrényben tárolva tartható el. A plazma és a vörösvérsejt határán helyezkedik el a thrombocyta. Azt is külön választjuk, ami öt napig adható be, ezt 22 EC-on rázva tároljunk. A thrombocyta a véralvadásban játszik fontos szerepet. A három csõre azért van szükség, mert különbözõ vizsgálatokat készítünk belõle. A lila csõbõl a vércsoport + Rh + ellenanyag vizsgálat készül. A másik két csõbõl a vírusvizsgálatok készülnek (anti-HCV, anti-HIV 1-2, HBsAg, TP). Próbálunk minden betegnek csoport és Rh azonos vért biztosítani. A Véradó Állomások országos hálózatot képeznek, és állandó összeköttetésben vannak egymással. Szükség esetén kisegítik egymást a hiányzó típusú vérrel, vérkészítménnyel. Rövid tájékoztatót szerettem volna adni a mi munkánkról, és a véradás fontosságáról. Ezután is köszönjük azoknak, akik idáig is eljöttek a helyben szervezett véradásokra. Kérjük azokat, akik adhatnának és még nem voltak véradáson, jöjjenek el véradásainkra és adjanak vért! Márciusban is szervezünk véradást, szeretettel várunk mindenkit. Segítsünk egymáson, mert a vér nagyon drága, mással nem helyettesíthetõ. Molnár Ildikó
Kisbíró - 2006. január
KÖZÖSSÉGÜNK
9
Tisztelt Olvasók! 2005. december 17-én a Sárosdi mazsorett csoportok egyéni és csapatversenyen a 3. Velence-kupán szerepeltek. A versenyek az egyéni számokkal kezdõdtek, majd a páros és trió produkciók következtek. Nagy örömünkre majdnem az összes kategóriában érdekeltek voltunk, mind egyéniben, mind csapatban. Az egyéni versenyekben a versenyzõk külön korosztályokban indultak. A mi versenyzõink képviseltették magukat a mini, kis cadett, nagy cadett, és a junior korcsoportban is. Versenyzõink szép eredményeket értek el, és tisztességgel helytálltak a megye majd összes mazsorett csoportját felvonultató viadalon. Eredményeink, egyéni versenyszámokban: Pom-Pom kategória: Mini korcsoport: Jádi Karina 3. helyezés Kis cadett korcsoport: Kugler Adrien 2. helyezés, Jádi Alexandra 3. helyezés, Bozsoki Bianka 4. helyezés Nagy cadett korcsoport: Németh Erzsébet 6. helyezés Junior korcsoport: Bozsoki Zsanett 2. helyezés Induló Twirling kategória 5 elem: Kis cadett korcsoport: Bozsoki Bianka 1. helyezés, Jádi Alexandra 2. helyezés, Rapai Annabella 4. helyezés Nagy cadett korcsoport: Bozsoki Brigitta 4. helyezés Junior korcsoport: Bozsoki Zsanett 2. helyezés Induló Twirling kategória 5 elem páros: Kis cadett korcsoport: Bozsoki Bianka, Jádi Alexandra 1. helyezés Tánc Twirling kategória 5 elem: Nagy cadett korcsoport: Bozsoki Brigitta 3. helyezés Tánc Twirling kategória 5 elem páros: Nagy cadett korcsoport: Bozsoki Brigitta, Mrázik Rebeka 2. helyezés Színpadi látványtánc kategória —- Show tánc: Kis cadett korcsoport: Szakács Laura 1. helyezés, Bozsoki Bereniké 2. helyezés, Kugler Adrien 3. helyezés Színpadi látványtánc kategória- show tánc trió: Nagy cadett korcsoport: Mrázik Rebeka — Sellei Violetta — Bozsoki Brigitta 1. helyezés Tradícionális induló kategória 1 bottal: Kis cadett korcsoport: Jádi Alexandra 2. helyezés Show kategória 1 bottal: Nagy cadett korcsoport: Kugler Viktória 6. helyezés, Maróti Dóra 8. helyezés Show kategória 1 bottal páros: Kis cadett korcsoport: Szakács Laura — Kugler Adrien 4. helyezés Show kategória 2 bottal:
Versenyezni voltunk! Kis cadett korcsoport: Rapai Annabella 2. helyezés Nagy cadett korcsoport : Kugler Adrien 8. helyezés Show kategória 2 bottal páros: Nagy cadett korcsoport: Boda Bemadett — Weninger Bianka 3. helyezés Eredményeink csapatversenyszámokban: Tradícionális induló kategória bottal: Kis cadett korcsoport: Pelikán mazsorett csoport Sárosd 4. helyezés Nagy cadett korcsoport : Smaragd mazsorett csoport Sárosd 6. helyezés Show 1 bottal: Nagy cadett korcsoport : Smaragd mazsorett csoport Sárosd 5. helyezés Pom-Pom kategória: Kis cadett korcsoport: Pelikán mazsorett csoport Sárosd 1. helyezés Nagy cadett korcsoport: Smaragd mazsorett csoport 8. helyezés Színpadi látványtánc kategória: Kis cadett korcsoport: Pelikán mazsorett csoport Sárosd 2. helyezés Show folklór kategória: Kis cadett korcsoport: Pelikán mazsorett csoport Sárosd 3. helyezés Látványtánc kategória: Felnõtt korcsoport: Sárosdi „Örökifjú csajok” 1. helyezés Az egész nap tartó versenyek ugyan fizikálisan megviselték a résztvevõket, de mindenki nagyon örült az elért jó eredményeknek. A mazsorett csoportjaink továbbra is fejlõdnek, kezdik utolérni, sõt némely kategóriában megelõzni a megyében már 5-6 éve együtt táncoló csoportokat. Az eltelt egy év távlatából nézve azt hiszem minden sárosdi lakos büszke lehet arra, amit a mazsorett csoportjaink egy év alatt elértek. Remélem a csoportjainkat a továbbiakban is minden ed-
digi támogatónk, és segítõnk hozzásegíti a még nagyobb, akár országos versenyen elért sikerek megvalósításához is. Szeretnénk megköszönni minden támogatónak, és segítõnek, hogy a Velence-kupán is a segítségükkel jó eredményeket tudtunk elérni. Külön köszönetet mondunk az egész évben a mazsorett csoportok edzésének helyt adó Sárosdi Mûvelõdési Ház dolgozóinak: Jakab Rózsa kultúrház vezetõjének, és segítõjének Bartal Jánosné Évának. Köszönjük a segítségeteket, és reméljük, a továbbiakban is zökkenõmentes baráti kapcsolatban maradunk. Természetesen a sárosdi polgármesteri hivatalnak, Lehotainé Kovács Klára polgármester asszonynak, és az összes anoním adakozónak, és segítõnek. Nem utolsó sorban a szép mazsorett ruhákat készítõ varrónõnknek Zsuzsának, és a csoportok szállítását végzõ Király Árpádnak is. És azért említsük meg a néha erõn felül önzetlenül segítõ mazsorettes anyukákat, akik ha kell öltöztetik gyermekeinket, ha kell akár fel is lépnek mint versenyzõ mazsorett csoport. Minden tisztelet megillet benneteket. Köszönjük a gyermekek nevében. Zárásképpen megemlíteném, hogy 2006. január 15-én Kislángra kaptunk meghívást az ott rendezendõ mazsorett gálára, melyen természetesen képviseltetjük magunkat. Bama Anikó mûvészeti vezetõ irányításával az év folyamán sok új mûsorszámmal fogjuk meglepni Sárosd és más települések lakóit, és természetesen mûsoron lesznek a már „megszokott” nagy sikert aratott számok is. Hajrá Sárosd! Hajrá mazsorettesek! (Bozsoki Zoltán) B.A.B.
10
TÖRTÉNELMÜNK
2006. január - Kisbíró
Történelmi rovatunk folytatása
Jezsuiták a hódolt Dunántúlon Történeti köztudatunkban a jezsuiták török hódoltsági mûködése sokkal kevésbé ismert, mint a ferenceseké. Míg a bosnyák és magyar ferencesek folyamatosan jelen voltak megszállt országrészben, addig a Jézus Társasága csak a 17. század elején, a magyarországi katolikus reform és ellenreformáció elõretörésével volt képes bekapcsolódni a török missziók munkájába. A jezsuita rend rohamos terjedését és látványos eredményeit látva a katolikus egyházi élet fennmaradásáért küzdõ egyházi és világi fõméltóságok Európa-szerte egymással versengve próbálták meg a rendet országaikban megtelepíteni. A jezsuiták elsõ kapcsolatai Magyarországgal a katolikus megújulás és ellenreformáció elsõ jelentõs hazai képviselõjének, Oláh Miklós esztergomi érseknek (1553–1568) a tevékenységéhez fûzõdnek: az õ alapításának köszönhetõen 1561-tõl 1567-ig mûködött jezsuita kollégium Nagyszombaton. A másik, inkább hatásában jelentõs alapítás Báthori István erdélyi fejedelem (1571–1586) nevéhez fûzõdik, aki a jezsuitákban látta az erdélyi katolicizmus újjáélesztésének zálogát. A páterek 1679 és 1588 között mûködtek Kolozsmonostoron, majd Kolozsvárott, ahol a térség egyik legkorszerûbb iskoláját mûködtették. Ennek a jezsuita gimnáziumnak a növendéke volt többek között Pázmány Péter. Erdélyi mûködésük a magyarországihoz hasonlóan nagyon fontos elõkészületet jelentett a következõ század látványos sikereihez. Itt mindenekelõtt a feltûnõen nagyszámú erdélyi jezsuita hivatásra kell gondolnunk, akik a következõ század elején a rend magyarországi elõretörésének fõszereplõi lesznek. A nagyszombati és a kolozsvári jezsuita kollégiumokat joggal tekinthetjük a magyarországi katolikus megújulás szellemi és lelki kiindulópontjainak, elsõ õrhelyeinek. A török misszió gondolata kezdettõl fogva központi helyet foglalt el Szent Ignác és az elsõ jezsuiták terveiben, hiszen maga a rend magját képezõ elsõ csoport is ennek a célnak a jegyében alakult meg. A szentföldi utazás meghiúsulása után azonban világossá vált, hogy az Oszmán Birodalomban végzendõ hittérítés leküzdhetetlen akadályokba ütközik, ugyanakkor a rend számára más területeken (távol-keleti gyarmatok, Amerika) szinte hihetetlen távlatok nyíltak. Mindazonáltal Ignác perspektívájából nem tûnt el a török területeken alapítandó kollégiumok gondolata, azonban ezekbõl az elképzelésekbõl a rendalapító életében semmi sem valósult meg. Az Oszmán Birodalomban csak 1583-ban sikerült a rendnek állandó missziót létesíteni.
A hódoltsági jezsuita missziók megindulásához a 17. század elejéig számos feltétel hiányzott. A török területeken élõ katolikusok megsegítése megfelelõ számú, nyelvtudású és képzettségû pap nélkül elképzelhetetlen volt. Emellett szükség volt egy olyan bázisra, amely kiindulópontul szolgálhat a missziók számára, és biztosítja az utánpótlást is. Végül elengedhetetlen volt a helyi egyházi struktúrák aktív támogatása és védelme, amely nélkül a missziók az elsõ pillanattól kezdve sikertelenségre lettek volna ítélve. Az 1610-es évek elején látszólag mindhárom feltétel megvalósult. A megújuló katolikus egyház legjelentõsebb missziós eredményeket felmutató rendjének, a Jézus Társaságának számos magyar és horvát nemzetiségû tagja volt, akik bátran vállalkoztak hódoltsági küldetésre is. A raguzai és magyarországi állomásokon dolgozó páterekben felébredt az érdeklõdés a török területek iránt, amelyhez a megszilárduló rezidenciák alkalmas kiindulópontul szolgálhattak. Ugyanakkor a helyi egyház részérõl is megindult a kezdeményezés a jezsuiták megtelepítésének érdekében. Magyarországon a missziók megindulását elsõsorban a megváltozott politikai helyzet segítette elõ. A 16. század végétõl kezdve megindult a magyar fõ- és középnemesség katolizálása, és ez a folyamat a bécsi béke (1606) utáni évtizedekben vált szinte tömeges méretûvé. A rend új expanziós politikája és az ország megváltozott valláspolitikai helyzete együttesen alakították ki az új magyarországi stratégiát, amelynek alapelemei a fõuraknál létesítendõ missziók voltak. A gombamód szaporodó állomások közül hódoltsági megtelepedés szempontjából egy dunántúli vállalkozás, az alsólendvai Bánffymisszió lett döntõ jelentõségû, ahová 1609-ben érkezett meg a zágrábi kollégiumból a nagy missziós tapasztalattal rendelkezõ Vásárhelyi Gergely. A 16–17. században a ferencesek és a jezsuiták gyakran folytattak orvosi tevékenységet, ezzel is növelve lelkipásztori hatékonyságukat. Vásárhelyi Gergely kitûnõ képességekkel rendelkezett, és nemcsak a Bánffy-birtokok népét, hanem a Kanizsáról érkezõ törököket is gyógyította, különösen lelki eredetû (ma úgy mondanánk: pszichoszomatikus) betegségeken tudott segíteni. Ez a képessége tette lehetõvé, hogy 1612-ben a török hatóságok Kanizsára és Pécsre is elhívják magas rangú török tisztviselõk meggyógyítása érdekében. Vásárhelyi útja során
megbizonyosodott arról, hogy a törökök a vártnál sokkal kedvesebben fogadták, és kifejezetten bíztatták: alapítson rend missziót a hódoltságban. Ennek az útnak az eredményeként a hódoltsági jezsuita misszió megszervezése két irányból indult el: a rendfõnök közvetlen irányítása alatt Rómából és Raguzából érkezett két páter Belgrádba, illetve az osztrák rendtartomány küldött két misszionáriust Pécsre. A belgrádi és pécsi állomás több száz kilométeres hatósugárban mûködött, a misszionáriusok egész Dél-Magyarországot bejárták. Tapasztalataikról hosszú jelentésekben számoltak be Rómában, és részletes javaslatokban vázolták a hódoltsági katolicizmus újjáélesztésének lehetséges eszközeit. Terveik jól mutatják: a korszak jezsuitái még komolyan gondolták az egész világ katolikussá tételét. Abból indultak ki, hogy a török támogatásával megtérítik a hódoltsági protestánsokat, majd a keleti keresztényekkel folytatták volna a munkát, végül a katolicizmus hódítását látva a muszlimok is elhagyták volna hitüket. A jezsuiták nagytávlatú terveirõl azonban rövidesen kiderült: megvalósításukhoz hiányoznak a feltételek. A rend nem tudta szükséges mértékben anyagilag támogatni a missziót és a török hatóságok kezdeti jóindulata is igen ingatagnak bizonyult. A legsúlyosabb konfliktust a pécsi unitáriusokkal való küzdelem jelentette. A misszionáriusok — félreértve a török hatóságok kezdeti jóindulatát — frontális támadást indítottak az unitárius püspök és hívei ellen, akik viszont a rend megzavarásának vádjával feljelentették a misszionáriusokat. A török hatóságok erre a vádra igen érzékenyek voltak, hiszen éppen az alattvalók nyugalmának biztosítása érdekében engedték meg a jezsuiták mûködését. Az oszmán tisztviselõk a jezsuiták ellen fordultak, akik a veszélyt látva 1613–1614 folyamán ideiglenesen elhagyták a missziót. Hasonlóan súlyos problémát jelentettek a hódoltsági katolikus egyház képviselõivel, a bosnyák ferencesekkel, illetve a baranyai licenciátusokkal és plébánosokkal való konfliktusaik. A ferencesek kezdettõl fogva ellenezték a jezsuiták munkáját, mivel veszélyes anyagi konkurenciát láttak a jezsuitákban. A baranyai licenciátusok idõs generációja nem örült a páterek megjelenésének: egyrészt elvesztették korábbi tekintélyüket, másrészt pedig az egyházi szempontból teljesen szabálytalan gyakorlattól (papi rend nélküli misézés és gyóntatás) sem voltak hajlandóak elállni. (Folytatás a következõ számban) Molnár Antal
Kisbíró - 2006. január
HIRDETÉSEK
11
TERÜLETI KÉPVISELÕT keresünk Sárosdra és környékére A Kápé Hitel Pénzügyi Szolgáltató Rt. kisösszegû (30.000 Ft-130.000 Ft) pénzkölcsönöket nyújt ügyfelei részére. Az ügyfeleinket hirdetések útján keressük, akik a budapesti irodánkat hívják, ahol a hitelképességüket értékelik.
A képviselõ feladata: *a hitelképesnek minõsített ügyfeleink felkeresése; * adataik leellenõrzése; * kölcsön összegének átadása; törlesztõrészletek havonta egyszer történõ beszedése. A megbízás egyéb elfoglaltság mellett végezhetõ. A megszerezhetõ jövedelem a kihelyezett hitelek összegével és a ráfordított idõvel arányosan havi 60-200.000 Ft.
Elvárásaink a leendõ képviselõvel szemben: Érettségivel rendelkezõ, pontos munkavégzésre képes, megbízható, határozott fellépésû, a lakóhelyüket jól ismerõ munkatársak jelentkezését várjuk. Bármilyen értékesítési, vagy szolgáltatási tapasztalat (hitelkártya, biztosítás, Zepter, kiskereskedelem, vendéglátás, könyvelés, tanácsadás stb.) elõnyt jelent.
Sipos Brigitta területi igazgató várja a jelentkezését a (20) 529 9360-as számon.
Veszélyes fák kivágását vállalom.
06 (20) 437 4869 Lakodalmára házias jellegû sütemények és torták elkészítését kedvezõ áron vállaljuk!
DÓRA CUKRÁSZDA Mezõfalva, József nádor utca
Tel.: 06 (25) 244 082
12
HIRDETÉS
2006. január - Kisbíró
A Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet ma is a vidék bankja Ma, amikor visszatekintünk arra, honnan indultunk el, magunk is rácsodálkozunk hol is tartunk ma. A Takarékszövetkezetek az 50-es évek második felében korlátozott jogosítványokkal alakultak. Mûködésüket szigorú törvényi korlátok közé szorították. Mûködési területük nem terjedhetett ki a városokra, a kistelepülések lakosságának megtakarításait gyûjthették, s tagjaiknak hitelezhettek. Kirendeltséget ott, ahol OTP volt nem nyithattak. A korlátozások ellenére a takarékszövetkezetek országszerte viharos gyorsasággal alakultak. A Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 1976-ban a különálló Cece, Lajoskomárom és a Sárkeresztúr és Vidéke Takarékszövetkezetek összeolvadásából, valamint a Seregélyes és Vidéke Takarékszövetkezettõl átvett Szabadegyháza, Sárosd, és Nagylók kirendeltségek összeolvadásával alakult meg. Jelenleg 14 kirendeltséggel, 56 munkatárssal szolgáljuk ki a településeinken élõk pénzügyi igényeit, megteremtve a lakosság, a kis- és középvállalkozások vagy az önkormányzatok számára a versenyképesség feltételeit. (Kirendeltségeink: Sárbogárd, Alap, Igar, Cece, Sárkeresztúr, Káloz, Lajoskomárom, Dég, Mezõszilas, Szabadhídvég, Sárosd, Nagylók, Szabadegyháza, Sárszentmiklós.)
A szolgáltatások körében az ügyfelek kiszolgálása területén, úgy a kínálatban, mint a minõségben jelentõs fejlõdésen ment keresztül takarékszövetkezetünk. A hagyományos termékek mellett egyre inkább a korszerû, modern, banki szolgáltatások is bevezetésre kerülnek. A betétgyûjtés, hitelnyújtás, számlavezetés mellett már bankkártyát is kínálunk ügyfeleinknek. A lakossági bankszámla, a hozzá kapcsolható lakossági bankszámlahitel mindenki számára kényelmessé és biztonságossá teszi a pénzügyei intézését. A bankkártyával fizetett vásárlások jutalékmentesek, s a számlatulajdonosok az általuk felhatalmazott személyek részére társkártya kibocsátását kérhetik. Természetes személyek részére a fogyasztási hitelek minden fajtáját, s az építési hitelek széles körét biztosítjuk. Betéteink is sokféle megtakarítási lehetõséget kínálnak a könyves betétektõl a megtakarítási betétszámláig. Takarékszövetkezetünk eredményesen részt vesz az agrárágazatra országosan meghirdetett hitelprogramokban. Bekapcsolódtunk a területalapú támogatások elõfinanszírozásába, a tejtermelés elõfinanszírozásába, valamint a kedvezményes kamattámogatású földvásárlási hitelprogramba is (birtokfejlesztési hitel). Az EU-tagság elsõ évében lehetõvé vált az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) és a Nemzeti Vidékfejlesztési terv (NVT) programok keretében az agrárgazdaság pályázati úton történõ finanszírozása. Ügyfeleink között tudhatjuk a lakosság mellett a civil szervezeteket is. 2006-ban új termékként bevezetésre kerül a faktoring és az Internet bankszolgáltatás. Valamennyi kirendeltségünkre POS terminált helyeztünk, így a kis településen élõk már nem csak a helyi postán vehetnek fel pénzt a bankkártyájukról. 2006-ban telepítésre kerül sárszentmiklósi kirendeltségünkre ATM bankjegykiadó automata. Szeretnénk aktívabban bekapcsolódni a mûködési területünkön a kistérségi fejlesztésekbe. Ehhez természetesen szükség van szorosabb kapcsolat kiépítésére az önkormányzatokkal, vállalkozásokkal, civil szervezetekkel. Ehhez jó alapunk van, hiszen az érintett településeken túlzás nélkül mindenki ismerõsként fordul hozzánk pénzügyeivel. Nagyon komoly piaci elõnyünk a személyes kapcsolat. Fontos a már meglévõ ügyfelek megtartása, számukra komplex és versenyképes szolgáltatások nyújtása. Ahhoz, hogy mind a meglévõ, mind leendõ ügyfeleink minél nagyobb része a takarékszövetkezetet tekintse fõ pénzügyi szolgáltatójának, alapkövetelmény, hogy feléjük a lehetõ legszélesebb termékskálát nyújtsuk. Ez a skála az elmúlt években bõvült, és a tendencia a közeljövõben is folytatódni fog. S hogy mi a legnagyobb elõnye a Takarékszövetkezetenek? Van erre egy szlogenünk: „Helyben a helyiekkel a helyiekért” A takarékszövetkezetek ugyanis helyben vannak, helyi munkaerõt foglalkoztatnak, helyi fejlesztéseket finanszíroznak, csatlakoznak és támogatják a helyi kezdeményezéseket, helyben fizetnek iparûzési adót, és helyben születnek meg a döntéseik, melyek gyorsak és rugalmasak is. Stratégiánk: a mûködési körzetünkben élõ emberek, vállalkozások, önkormányzatok pénzintézete kívánunk lenni. Horváthné Szöllösy Zsuzsa
Kisbíró — (Nytsz.: B/PHF/638/Fe/91) Sárosd Nagyközség lapja. Megjelenik: minden hónap elsõ felében. Írják: a lakók. Szerkeszti a szerkesztõbizottság. Kiadó: Bogárd és Vidéke Lapkiadó, Sárbogárd. Elérhetõségek: munkanapokon 13 és 19 óra között a könyvtárban. Cím: 2433 SÁROSD, Perkátai út 10. A borítákra feltétlenül írják rá, hogy: KISBÍRÓ. Készült Sárosd Nagyközség Önkormányzat képviselõ-testületének megbízásából a Bogárd és Vidéke Lapkiadó és Nyomdánál Sárbogárdon, Hõsök tere 12., telefon: 06 (25) 508 900, e-mail:
[email protected]