Kisadók 2014 Összeállította: Horváth Józsefné okl. adószakértő
• Előadás tartalma: - KATA - KIVA - Reklámadó
Milyen adózás a kata? KisAdózó vállalkozások Tételes Adója A 2012. évi CXLVII. törvény rendelkezik róla. A kata egy tételes adó. Mértéke főállású kisadózónak havi 50.000-Ft, nem főállású kisadózónak havi 25.000,-Ft a tétel – azaz az adó mértéke. 6 millió forint bevétel felett ez mellett 40 % a kata százalékos mértéke. Főállású – nem főállású kategóriákat a törvény határozza meg. Akinek legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya van, vagy aki nyugdíjas – az nem főállásúnak minősül.
• Nem főállású kisadózó 2014. január 1-jétől módosul a főállású kisadózó fogalma, melynek értelmében bizonyos személyek nem lesznek főállású kisadózók, így utánuk nem 50.000, hanem csak 25.000 forintot kell fizetni majd 2014-ben: - egyrészt, akiknek nem egy munkaviszonyból, hanem több munkaviszonyból együttesen van több mint heti 36 órás foglalkoztatása (eddig egy munkaviszonyban kellett meglennie ahhoz, hogy ne legyen főállású az a kisadózó); - ha a kisadózó egy másik vállalkozásban olyan főállású vállalkozó, ahol utána a minimálbérből kiindulva megfizetik az összes járulékot, vagy egy másik vállalkozásban megfizetik utána az 50.000 forintot, akkor ez a személy a második vállalkozásában sem lesz főállású, tehát ott már csak 25.000 forintot kell fizetni.
Kiket érint a kata? • Elsősorban az egyéni vállalkozóként – másodsorban a betéti társaságokat, illetve ezek tagjait. • Korlátolt felelősségű társaság, illetve tagjaik ezt az adózási formát nem választhatják. Ugyancsak nem választhatják a katát az adószámos magánszemélyek, szellemi szabadfoglalkozásúak. A bérbeadási tevékenységre egyéni vállalkozóként sem választható a kata
Kinek éri meg a kata? • évi 600 / 300 ezer forint éves bevétel felett enged csak személyes jövedelmet termelni az egyéni vállalkozó / bt. számára a kata. • Itt jön a képbe az áfa: éves 6 millió forint bevételig választható alanyi adómentesség, amely azt jelenti, hogy a vállalkozás nettó értéken – áfa felszámítása nélkül számlázhat, igaz áfa levonása joga sincs, de bevallási kötelezettsége sincs. A kata az áfa alanyi mentességgel párosítva az igazán jó megoldás. Alanyi mentességi hiányában már nő az adminisztráció, és 6 millió forint felett már csökken, illetve fokozatosan eltűnik az adómegtakarítás is. • Már működő egyéni vállalkozók, betéti társaságok, csak az adóvé végén választhatják - a jövő évre - az alanyi mentességet. Evás vállakozók, és újonnan alakult vállalkozások az induláskor, tehát a kata választásakor, év közben is.
• A kisadózó esetében a kivétnek nincs jelentősége. A tételes adót csak azokra a hónapokra vonatkozóan nem kell megfizetni, amelyekben a kisadózó munka- és keresőképtelen. Ilyen állapot az, ha a kisadózó táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, vagy egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette.
• a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozó egy tételben hét adónemet teljesít, így nem köteles bevallani és megfizetni: – – – – – – –
a személyi jövedelemadót, a társasági adót, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót, a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulékot a szakképzési hozzájárulást.
• Adatszolgáltatás, nyilvántartás Kisadózó vállalkozást terhelő adatszolgáltatást 2014-től akkor is teljesíteni kell, hogyha külföldről szerez több, mint 1 millió forint jövedelmet. A jelenlegi szabályok alapján csak más magyar adóalanyokról kell adatszolgáltatást nyújtani. Az üzleti partnereket terhelő adatszolgáltatás minden olyan esetben kötelező, ha egy üzleti vállalkozás 1 millió forintnál többet juttat egy kisadózónak számlával, azaz ebben az esetben a kisadózóról adatot kell szolgáltatnia. Az adatszolgáltatás tartalma egyrészt leegyszerűsödik, másrészt pedig március végéig kell benyújtani, nem pedig a januári 08-as bevallásban, tehát egy külön adatszolgáltatás lesz rá.
• Adótartozás Az adóalanyiság adótartozás miatti megszűnése kapcsán megemlítendő, hogy 2014-től hogy nettó módon kell számolni az adótartozást. Ha 2014-től, ha 110.000 forint áfa tartozása van a kisadózó vállalkozásnak, de van 30.000 forint szocho túlfizetése, akkor nettó módon számolunk, a 80.000 forint nem haladja meg a 100.000-et
KIVA Adóalany lehet: • az egyéni cég, • a Kkt, a Bt, • a Kft, a Zrt, • a szövetkezet és a lakásszövetkezet, • az erdőbirtokossági társulat, •a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, •a külföldi vállalkozás illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy
Bejelentkezés: az adóévet megelőző év december 1-20. között, elektronikus úton
• A KIVA kiváltja: - társasági adót, - szociális hozzájárulási adót - szakképzési hozzájárulási adót Előleg. Dec. 20-ig feltöltési kötelezettség Bevallás adóévenként az adóévet követő év május 31-éig
Választás feltételei 1) az átlagos statisztikai létszáma az adóévet megelőző évben várhatóan nem haladja meg a 25 főt 2) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele/eva alapja várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot (12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint arányos részét); 3) az adóévet megelőző adóévről kezdődendő beszámolóban a Mérleg főösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot; 4) az adózónak az adóévet megelőző két naptári ében adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel; 5) nem eltérő üzleti éves adózóról van szó(vagyis az üzleti év Mérleg fordulónapja csak december 31. lehet); 6) az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása nem haladhatja meg az 1 millió forintot Kapcsolt vállalkozások: össze kell adniuk a bevételt és a létszámot (az utolsó Beszámoló alapján)
AZ ADÓALANYISÁG MEGSZŰNÉSE megszűnik az adóalanyiság, ha a)az adózó kijelentkezik a KIVA hatálya alól, vagy b)Végrehajtható adótartozása meghaladja a 1 millió forintot c) Év közben átlépi a 500 millió forintot d)Bírságot kap számla vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű árú forgalmazásáért e)Adószámát jogerősen felfüggesztik f) Létszámnövekedés miatt meghaladta az 50 főt g) végelszámolás, felszámolás, átalakul Ekkor; • adóalanyiság megszünése napjával önálló üzleti év keletkezik • 2 adóévig nem választható újra a KIVA
AZ ADÓ ALAPJA A) +pénzeszközök a 2014-es mérlegben (készpénz, elektronikus pénz, csekkek, bankbetétek) - pénzeszközök a 2013-as mérlegben ± korrekciós tételek . KORRIGÁLT PÉNZFORGALMI SZEMLÉLETŰ EREDMÉNY (±)
B) Tbj. 4. § k) pontja szerinti járulékalapot képező jövedelem (azaz a „SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK” ÖSSZEGE) de minimum B)!
ADÓALAP KORREKCIÓS TÉTELEK I.
ADÓALAP KORREKCIÓS TÉTELEK II. a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés, ha az: • végleges pénzeszközátadás, a térités nélküli Eszközátadás , térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, • behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése (ha azt magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozásával szemben engedte el) • offshore-nak fizetett összeg • alultőkésítési szabály • szokásos piaci árnak nem megfelelő ellenérték alkalmazása (kapcsolat felek között)
VESZTEVESZTESÉG ELHATÁROLÁS” Főszabály: ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, akkor ezzel az összeggel a következő 10 év alatt egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét. Speciális szabály: az elhatárolt veszteség terhére teljes mértékben csökkenthető a következő adóévek adóalapja az adóévben beszerzett, előállitott, korábban m馮ég használatba nem vett – tárgyi eszközök, – szellemi termékek, – kisérleti fejlesztés aktivált értékével megegyező összeggel (ha a korábban elhatárolt veszteség erre fedezetet ad).
AZ ADÓMÉRTÉKE, ADÓJOGI TARTALMA A kisválallati adó mértéke 16 %-a. Megfizetése kiváltja a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó a szakképzési hozzájárulás megfizetését és Bevallását Nem váltja ki az ÁFA-t az osztalék utáni fizetendő SZJA és EHO kötelezettséget
Az adóelőleg alapja: a.A a pénzeszközöknek az adott hónapban/negyedévben realizált változása(+-) b.a hónapban/negyedévben megfizetett KIVA adóelőleg(+), c.a hónapban/negyedévben az adóalany által fizetendő járulékalapot képező összes jövedelem (+) d.a hónapban/negyedévben kifizetett osztalék, osztalékelőleg(+) e. A korrekciós tételek (+-) (Az adóelőleg alap nem lehet kevesebb az adóelőleg minimumnál (c. pont értékénél)) Az adóelőleg mértéke: 16 % „veszteségelhatárolás” az előlegnél ha a. + b. + d. [esetleg + e.] negatív → jogosult azt a következő adóelőleg-megállapítási időszakokban a realizált pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény (a.) csökkentéseként figyelembe venni.
Reklámadó
2014/XXII. számú törvény a reklámadóról megjelent a Magyar Közlöny 82. számában 2014. június 17-én
Mi a reklám? • reklám nem személyes kommunikációs tevékenység, amelynek célja a kiválasztott célcsoport befolyásolása, attitűdjeik megváltoztatása.
a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény [Reklámtv.]szerinti gazdasági reklámot,valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény [Mttv.] szerinti kereskedelmi közleményt értjük
• Gazdasági reklámnak minősül olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket –, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul [Reklámtv. 3. § d) pont].
• reklám funkciói: - tájékoztatás a potenciális vevőnek tudomást kell szereznie a termék létéről, jellemzőiről, előnyeiről, áráról, a beszerzés helyéről. - befolyásolás a fogyasztóban pozitív képet kell kialakítani a termékről, el kell érni, hogy a vevők tartózkodó, illetve ellenző attitűdje megváltozzon. - emlékeztetés a rendszeres megjelenéssel a felejtés ellen küzd, felidézi a vállalatot, terméket, márkát, tartós, jó benyomást alakítva ki. - megerősítés a vásárlást követő bizonytalanságok enyhítését szolgálja.
Sajtótermékben való reklám • • • • • •
Napi lapok, Szakmai újságok, Magazinok, Kereskedők újságai Áruházak újságai (Metró, Praktiker stb) Nyomtatott és internetes hírportál
Internetes reklám • • • •
Google hirdetések A cég saját honlapja Rendezvények honlapja, Szakmai szervezetek honlapja (saját és idegen reklám) • Facebook,
Szabadtéri reklám • Jármű oldalán elhelyezett reklám (busz, villamos) • Épületeken elhelyezett reklám, • Ingatlan kertjében elhelyezett reklámtábla • Állomásokon elhelyezett hirdetések
Az adó alanya a) az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató, b) az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé, c) a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója, d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet, e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.
Reklám szereplők • A médiaszolgáltató az a természetes vagy jogi személy, aki/amely vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás [Mttv. 203. § 40. pont] tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását [Mttv. 203. § 41. pont].
Mit adóztatunk?
• A reklámadó a reklámok közzétételéből keletkezett bevételeket és a reklámköltségeket adóztatja.
Mi a reklám közzététele? • A reklám közzétevőjét terhelő adó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel [Ratv. 4. § (1) bekezdés]. Nettó árbevételként a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Szt.] hatálya alá tartozó adóalanyoknál az Szt-ben meghatározott értékesítés nettó árbevételét kell figyelembe venni
Mi a a saját célú reklám közzététele? ha az adózó saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklámot tesz közzé (saját célú reklám közzététele), akkor az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.
Mi a reklámadó mértéke? • Elsődleges adókötelezettség: A reklám közzétevőjét terhelő adó mértéke sávos [Ratv. 5. § (1) bekezdés]. A sávok az alábbiak szerint alakulnak: az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%, az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%, az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%, az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40%.
Kinek kell? Más reklámját ellenérték fejében közzétevő gazdálkodó Saját reklámját közzétevő gazdálkodó Reklámfelületeket (szabadtéri reklámhordozó, ingatlan, jármű,nyomtatott anyag stb.) ad ellenérték fejében bérbe
Másodlagos adókötelezettség:
Mástól reklámszolgáltatást igénybevevő megrendelő gazdálkodó, nyilatkozat hiányában.
2,5 millió Ft /hó felett
Mi a helyzet a kapcsolt vállalkozásokkal? • A kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját (adóelőlegét) úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a sávos adómértékekkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel [Ratv. 6. § (1)-(2) bekezdés].
• A fentiek szerinti összeszámítási szabály csak és kizárólag a reklámadó alanyának minősülő belföldi és/vagy külföldi kapcsolt vállalkozások vonatkozásában értelmezhető. Ha valamely adóalanynak olyan Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozása is van, amely a Ratv-nek nem alanya, úgy ezen kapcsolt vállalkozás az összeszámítási szabály alkalmazásakor figyelmen kívül hagyandó. • A számítás elvégzésekor a kapcsolt vállalkozásoknál a Ratv. 4. § (2) bekezdés szerinti – a reklám közzétételének megrendelőjét terhelő – adóalapot figyelmen kívül hagyni.
A naptári éves adózók adóelőleg kötelezettsége A 2014. évi adóelőleg alapja folyamatosan működő adóalanyok esetén az adóalany 2013. évi, adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele, - növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, a közzétevő médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó 2013. évi nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak 2013. évben járó ellenértéknek a különbözetével, - és/vagy a saját célú reklám közzétételével összefüggő közvetlen költség, - csökkentve – legfeljebb nulláig – a Tao. tv. 17. § (1) bekezdése vagy az Szja tv. 49/B. § (7) bekezdése szerinti elhatárolt veszteség 50%-ával, abban az esetben, ha a 2013. évben kezdődő üzleti évben az adóalany adózás előtti eredményének összege nulla vagy negatív.
• Reklám közzétevő adóalany 2013 évi beszámolója alapján: - reklám közzétételből származó nettó árb. 4 milliárd Ft - adózás előtti eredménye pozitív számított előleg: 500 millió Ft-ig adómentes 3,5 milliárd Ft (1 %-a) 35.000 eFt időarányosítás miatt a hátralévő időre meghatározott arány 139 nap/365 nap = 0,3808 35.000 eFt x 0,3808 = 13.228 eFt
• Bevallási és befizetési kötelezettség: 2014. 08.20. (21-éig) 6.664 eFt 2014. 11. 20. 6.664 eFt
Hogyan kell bevallani a reklámadót? A 2014. évi adóelőleg összege a Ratv. 2. § (1) szerinti adóköteles tevékenységét a 2014. évben augusztus 15-e előtt kezdő adóalanyok esetén a 2014. évre várható adó összegének a Ratv. hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival arányos része; augusztus 14-e után kezdő adóalanyok esetén a 2014. évre várható adó összege. Az elsőként említett esetben – a folyamatosan működő adóalanyokhoz hasonlóan – a 2014. évi adóelőleg bevallásának határideje 2014. augusztus 20-a (21-e), az adóelőleget pedig két egyenlő részletben, ezen időpontig és 2014. november 20-áig kell megfizetni.
• Az adóköteles tevékenységet 2014. augusztus 14-e után kezdő adóalanyok esetén a 2014. évi adóelőleg bevallásának határideje az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15. nap, a befizetést pedig két egyenlő részletben: e napig és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell teljesíteni.
Adóelőleg mérséklése • Társasági adóhoz hasonlóan kérelemre
Megrendelő adóbevallási kötelezettsége • A reklám közzététele mellett – a Ratv. 2. § (2) bekezdése értelmében – adóköteles a reklám közzétételének megrendelése is, kivéve, ha • a) a megrendelő Szja. tv. szerinti egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély, vagy • b) a megrendelő nem magánszemély, vagy az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősül, de a reklám közzétevője nyilatkozott számára arról, hogy adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy az adóévben a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.
• A közzétevő nyilatkozat-adása jogszabályi kötelezettség, ezért a megrendelővel már közölt nyilatkozat visszavonására érvényesen nem kerülhet sor. • A megrendelőt önmagában a nyilatkozat megléte mentesíti az adókötelezettség alól • A Ratv. 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat hiányában az adókötelezettség nem csupán a megrendelőt terheli, hanem a közzétevő adókötelezettsége is változatlanul fennáll az ügyletből származó nettó árbevétel vonatkozásában [Ratv. 2. § (1), (2) bekezdés].
• Nyilatkozat hiányában a megrendelőt terhelő adókötelezettség nem bármely, hanem a közzétett reklám megrendelése esetén terheli (a közzétevő nyilatkozattételi kötelezettsége is csak ilyen módon értelmezhető).
Ki ilyenkor az adóalany? • A Ratv. 2. § (2) bekezdés szerinti adókötelezettség esetén az adó alanya a reklám közzétételének megrendelője, ide nem értve az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt. • azt a személyt (szervezetet) kell reklámadó alanyának tekinteni, aki (amely) a reklám közzétevőjével szerződést köt a reklám közzétételének megrendelésére.
Havi bevallás • Ha például egy vállalkozás a saját termékét, szolgáltatását népszerűsítő reklám közzétételére maga köt szerződését a Ratv. 3. § (1) bekezdésében felsorolt közzétevők valamelyikével, megrendelőként értelemszerűen ő lehet a Ratv. 2. § (2) bekezdése szerinti adókötelezettség alanya, ha nem rendelkezik a közzétevő nyilatkozatával
• Ha azonban egy reklámügynökség saját nevében köt szerződést a reklám közzétevőjével az ügyfelét, vagy annak termékét, szolgáltatását népszerűsítő reklám közzétételére, úgy az adó alanya megrendelőként – a közzétevő nyilatkozatának hiányában – a reklámügynökség lesz.
• Az adózó lehet közzétevő és egyúttal megrendelő is. Ebben az esetben: külön-külön bevalláson kell az adóelőleget és a havi adókötelezettséget bevallania.
• A Ratv. 4. § (2) bekezdése értelmében a reklám megrendelője esetén • az adó alapja azon reklám közzététel,– amely kapcsán nem rendelkezik nyilatkozattal – havi összesített ellenértékének 2 500 ezer forintot meghaladó része. • Ellenérték alatt a nettó, azaz az áfa nélküli összeget kell érteni. Az összesített ellenérték pedig egy vállalkozás által a Ratv. hatályba lépését követően megrendelt reklám-közzétételek alapján az egy adott hónapban kézhez vett számlákon szereplő összesített ellenértéket jelenti (az adóelszámolás időszaka a számla kézhezvételének hónapja).
Mennyi az adó mértéke?
• Az adó mértéke az adóalap 20 %-a [Ratv. 5. § (2) bekezdés].
A megrendelő bevallási határideje • a megrendelő havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni. A bevallásra a 1494. jelű nyomtatvány 04-es lapja szolgál.
Mikortól? • Ratv életbelépése napjától 2014. augusztus 14-ét követően megkötött szerződésekre vonatkozik. Első bevallási határidő: 2014. szeptember 20-a (22-e) volt
Folyamatos szolgáltatás • Ha a Ratv. hatálybelépését megelőzően 2014. 06. hónapban megkötött szerződés alapján már kiszámlázott, a 2014.06.012014.12.31-ig tartó időszakra vonatkozó hirdetési szolgáltatásról van szó, az adókötelezettség kérdése fel sem merül.
• Ha 2014.07.01-2014.10.31-éig tartó időszakra vonatkozó szerződés alapján a szeptemberben, októberben közzétett hirdetések ellenértéke nem képez adóalapot
• Ha 2.500.000 Ft-ot nem haladja meg a reklám közzététel havi összesített értéke, nem kell bevallást beadnia.
Társasági adó és a reklámadó • ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy reklámadókötelezettség teljesítésre nem kötelezett, akkor a Tao. tv. 3. számú melléklete „A” részének 16. pontja értelmében – a 8. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában – nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a Ratv. szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség .
1494 bevallási nyomtatvány A bevallás főoldalának azonosításra vonatkozó, (B) jelű részét a NAVbevallásoknál megszokott módon kell értelemszerűen kitölteni. • A (C) jelű részben a bevallási időszak a megrendelőként keletkezett bevallási kötelezettségnél mindig csak egy-egy egész hónap lehet, kivéve a hónap közi kezdés
• A (C) jelű rubrika alsó sorában alap esetben csak a „Bevallás gyakorisága” feliratú négyzetbe kell írni egy H betűt, illetve a A „Bevallás kódja” nevűbe egy 5-ös számjegyet (útmutató szerint) • A Megrendelőként reklámadó fizetésére kötelezett adóalanyoknak a 1494-04 jelű lap 1. számú sorába kell feltüntetniük az adó alapját, vagyis a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének a 2,5 millió forintot meghaladó részét, ezer forintra kerekítve. • Az utána fizetendő 20%-os adót a program automatikusan feltünteti 2. sorban,
• A fizetendő adó összegét a NAV reklámadó elnevezésű, 10032000-01079081 számú számlájára kell átutalni.
A következő évtől a reklámadót az általános szabályok szerint május 31-ig kell bevallani. • Adóelőleg fizetési kötelezettség két részletben jelentkezik július 20-ig és október 20-ig Feltöltési kötelezettség: december 20ig
Köszönöm a figyelmet!
