Kis vízfolyások komplex monitoringrendszerének kidolgozása a Galga patak példáján

Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola

Kis vízfolyások komplex monitoringrendszerének kidolgozása a Galga patak példáján

Doktori (Ph. D.) értekezés

Szlepák Emőke

Gödöllő 2010

A doktori iskola megnevezése:

Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola

tudományága:

környezettudomány

vezetője:

Dr. Heltai György egyetemi tanár, tanszékvezető, az MTA doktora SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Környezettudományi Intézet, Kémia és Biokémia Tanszék

Témavezető:

Dr. Heltai György egyetemi tanár, tanszékvezető, az MTA doktora SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Környezettudományi Intézet, Kémia és Biokémia Tanszék

…………………………………… Az iskolavezető jóváhagyása

2

…………………………………… A témavezető jóváhagyása

TARTALOMJEGYZÉK

JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE............................................................................................... 5 1

BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK ................................................................................................... 7

2

IRODALMI ÁTTEKINTÉS ................................................................................................................. 9 2.1

KIS FELSZÍNI VÍZFOLYÁSOK KORÁBBI ÉS JELENLEGI HELYZETE....................................................... 9

2.2

A VÍZGYŰJTŐ TERÜLET FELTÁRÁSÁNAK SZEREPE, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMLÉLETŰ EURÓPAI

AJÁNLÁSOK ................................................................................................................................................. 10

2.2.1

Az EU Víz Keretirányelvének általános szempontja ................................................................ 10

2.2.2

A VKI szerinti monitorozás jellegzetességei és egyben új elemei ............................................ 12

2.3 2.3.1

Elhelyezkedés és domborzat .................................................................................................... 14

2.3.2

Éghajlat ................................................................................................................................... 15

2.3.3

Geológia-hidrogeológia .......................................................................................................... 16

2.3.4

Vízrendszer .............................................................................................................................. 19

2.3.5

Ökológiai jellemzők ................................................................................................................. 20

2.4 2.4.1 2.5 2.5.1 2.6

VÍZTÍPUSOK JELLEMZÉSE AZ ÖKOLÓGIAI SZEMLÉLETŰ EURÓPAI IRÁNYELVEK ALAPJÁN ............... 20 Hazai folyók és a Galga patak tipológiája .............................................................................. 22 ELŐZETES VÍZTEST KIJELÖLÉS A VKI AJÁNLÁSA ALAPJÁN ............................................................ 23 A Galga patak.......................................................................................................................... 23 EMBERI TEVÉKENYSÉGEK A VÍZGYŰJTŐN ..................................................................................... 24

2.6.1

Hidromorfológiai hatások ....................................................................................................... 24

2.6.2

Fizikai - kémiai hatások........................................................................................................... 26

2.7

3

A GALGA PATAK TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉSE ................................................................... 14

A VÍZTESTEK VIZSGÁLATI MÓDSZEREINEK LEHETŐSÉGEI .............................................................. 31

2.7.1

Hidrológiai és morfológiai vizsgálatok ................................................................................... 31

2.7.2

Fizikai - kémiai vizsgálatok ..................................................................................................... 32

2.7.3

Biológiai vizsgálatok ............................................................................................................... 33

2.7.4

Üledékvizsgálat........................................................................................................................ 34

2.8

NEHÉZFÉMEK ÜLEPEDÉSE A FELSZÍNI VIZEKBEN, AZ ÜLEDÉK ELMOZDULÁSA ............................... 37

2.9

STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK ......................................................................................................... 39

ANYAG ÉS MÓDSZER...................................................................................................................... 41 3.1

A VÍZTESTEK FELTÁRÓ MONITOROZÁSA ........................................................................................ 42

3.1.1

A rendszeres, havonkénti vizsgálat mérőpontjainak bemutatása............................................. 42

3.1.2

Hidrológiai vizsgálatok ........................................................................................................... 46

3.1.3

Fizikai - kémiai vizsgálatok ..................................................................................................... 47

3

3.1.4 3.2

ÜLEDÉKELMOZDULÁS KÖVETÉSE .................................................................................................. 52

3.2.1

A mintavételi pontok kijelölése ................................................................................................ 52

3.2.2

A mintavételek ütemezése ........................................................................................................ 52

3.2.3

A mintavétel módszere ............................................................................................................. 52

3.2.4

Mintaelőkészítés, mérés ........................................................................................................... 53

3.3 4

Biológiai vizsgálatok ............................................................................................................... 49

STATISZTIKAI ADATELEMZÉS ........................................................................................................ 53

EREDMÉNYEK .................................................................................................................................. 55 4.1

HIDROLÓGIAI VIZSGÁLATOK ÉRTÉKELÉSE .................................................................................... 55

4.2

HIDROMORFOLÓGIAI VIZSGÁLATOK ÉRTÉKELÉSE ......................................................................... 56

4.3

KÉMIAI ÁLLAPOT JELLEMZÉSE ...................................................................................................... 56

4.3.1

A Galga patak vízkémiai jellemzése......................................................................................... 56

4.3.2

Szerves mikroszennyezők ......................................................................................................... 61

4.4

BIOLÓGIAI-ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT JELLEMZÉSE (FITOPLANKTON, MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN, HALFAUNA).................................................. 63

4.5

A VÍZTESTEK LEHATÁROLÁSA A GALGA PATAKON ....................................................................... 66

4.6

VÁLTOZÉKONYSÁG TÉRBELI ÉS IDŐBELI JELLEMZÉSE ................................................................... 66

4.7

ÜLEDÉK VIZSGÁLATOK ................................................................................................................. 68

4.7.1

Pontszerű szennyezés azonosítása ........................................................................................... 68

4.7.2

Az üledékvizsgálat statisztikai értékelése................................................................................. 71

4.7.3

További javaslatok, általánosítható útmutató.......................................................................... 81

4.8

ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK.................................................................................................... 86

5

KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ......................................................................................... 87

6

ÖSSZEFOGLALÁS............................................................................................................................. 89

7

SUMMARY .......................................................................................................................................... 91

8

MELLÉKLETEK ................................................................................................................................ 93

M1. IRODALOMJEGYZÉK ....................................................................................................................... 94 M2 TOVÁBBI MELLÉKLETEK.............................................................................................................. 102 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS..................................................................................................................... 172

4

JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

AES

atomemissziós spektroszkópia

AEWS

Accident Emergency Warning System

AQEM

The Development and Testing of an Integrated Assessment System for the Ecological Quality of Streams and Rivers throughout Europe using Benthic Macroinvertebrates. Acronym: AQEM

BME

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

CEN

European Comittee for Standardization

DCP

Direct Current Plasma

EU

Európai Unió

Eu

Expert unit

FAAS

lángatomizációs atomabszorpciós apektrometria

Fkm

folyamkilométer

GC

Gázkromatográf

GFAAS

grafit kemencés atomabszorpciós spektrometria

HPLC

nagyteljesítményű folyadékkromatográfia

ICP

induktív csatolású plazma

ICPDR

International Comission for the Protection of the Danube River

KAC

Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat

KOI

Kémiai Oxigénigény

MS

tömegspektrométer

MSZ

Magyar Szabvány

N/P

A nitrogén és a foszfor aránya

SD

Standard deviáció

TP

Összes foszfor

VITUKI

Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet Nonprofit Közhasznú Kft

VKI

Az Európai Unió Víz Keretirányelve (2000/60/EK irányelv)

VKS

Vízrendezési Koncepció és Stratégia

VGT

Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv

WFD

Water Framework Directive

5

6

" Üdvözöllek messze bérctetõkrõl, Szent helyek! Hol a Galga lassú andalgással Hempelyeg" (Petõfi Sándor: Galga partihoz)

1 BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK A víz az életnek alapvető, semmivel sem pótolható feltétele, az élő szervezetek nélkülözhetetlen alkotórésze, életünk minden pillanatában valamilyen formában találkozunk vele. A társadalom fejlődésével az ember gyorsuló mértékben módosította a víz természetes körforgását, felborította a vízi élet állandóságát, beleszólt annak természetes tisztulási folyamataiba, szennyezésével lehetetlenné tette az egyensúly helyreállását. Az ember biológiai vízszükségletét messze meghaladja a korszerű termelésben felhasznált víz mennyisége, melynek kis része épül a termékbe, de nagyobb része visszakerül a természetbe, már szennyezett formában. A felszínen igen változatos formában megjelenhet a víz, gyakori megjelenése a vízfolyás. A kisebb vízfolyások sajátos ökológiai rendszert képeznek, koncentráltan jelzik a szennyezések megjelenését, könnyen sebezhetők, ezért különös gondot kell védelmükre fordítani. A vízi élőlényeket elsősorban a toxikus anyagok veszélyeztetik, (például a nehézfémek) felhalmozódása főképp az ipari eredetű szennyezés, a mezőgazdasági művelésből eredő bemosódás és a kommunális vízhasználat következménye. A vízi élőlények védelme érdekében a toxikus anyagok felhalmozódását meg kell állítani. Az Európai Unió országaiban 2000 decemberében egy olyan jogszabály lépett életbe, amely úgynevezett Víz Keretirányelvben (VKI) szabályozza a tagországok vízpolitikáját. A Víz Keretirányelv keretjellege abban nyilvánul meg, hogy csak az elérni kívánt célokat rögzítik, a végrehajtás módja azonban tagországonként változhat. Az EU Víz Keretirányelv új alapokra helyezi a magyarországi vízminőség-védelmi tevékenységet, hiszen új vizsgálati komponenskört és módszertant ír elő hazánk számára, de egyben a tagországok számára is. Az EU VKI előírásai szerint 2015-re el kell érni a vizeink legalább jó ökológiai állapotát, e cél elérése érdekében számos új feladatot kell megoldani. Monitorozó rendszert kell felállítani a vizek állapotának felmérésére, a változások követésére. Amennyiben a vizsgált víztest állapota nem éri el a jó állapotot, meg kell határozni (kivizsgálási monitoring) a minőségromlás okait, beavatkozási tervet kell készíteni és végrehajtani, majd a beavatkozások hatását is monitorozni kell. A VKI a vizek állapotát nem egy általános érvényű szabványhoz hasonlítva értékeli, hanem az azonos víztípusba eső „referencia állapotú” víztesthez viszonyítja a vizsgált víztest állapotát. A magyarországi törzshálózati vizsgálatok (monitoring) a nagyobb folyók és tavak vizsgálatát célozták, a kisvízfolyások állapotáról nagyon kevés rendszerezett információ áll rendelkezésre. Ez a körülmény nemcsak a monitorozó hálózat megtervezését nehezíti, hanem kellő referenciák hiányában az értékelést is.

7

Ph.D. ösztöndíjas hallgatóként bekapcsolódhattam különböző kutatási tevékenységekbe. A VITUKI-ban végzett kutatások: • Felszíni és felszínalatti vizek, talajok és üledékek környezetanalitikai vizsgálata 2001-2005. • Országos szintű kutatások 2003-2008:
Település által nem terhelt kis vízfolyások NO3 jellemzése.
Magyarország anyagmérlege.
Magyarország felszíni vizeinek tápanyag jellemzése.
A magyarországi felszíni vizek nitrát (nitrát-szennyezettség szint) és eutrofizációs (folyók, tavak és állóvizek trofitás szerinti jellemzése, a felszíni vizek trofitás szintje) monitoring adatainak értékelése. • Nemzetközi szintű dunavédelmi szennyezésmegelőző program (ICPDR AEWS Eu) 20052008. • EU VKI Talajvédelmi Irányelvének hazai bevezetése 2008-2009. A Szent István Egyetem Kémia és Biokémia Tanszékén végzett kutatási tevékenységek: • A környezeti állapot változásának detektálása radiokémiai módszerekkel a Galga-patakon 2001-ben (KAC 2001). • A Rákos-patak és a hozzá kapcsolódó tórendszer hidrológiai és környezetanalitikai felmérése 2003-ban (KAC 2003). • Az EU Víz Keretirányelv szerinti komplex monitoring rendszer és adatbázis kidolgozása különböző környezetterhelésű hazai kisvízfolyásokon, különös tekintettel a Galga patakra 2004-2006 (RAGACS 2006). Doktori értekezésem elsősorban ez utóbbi projektben végzett munkámra alapoztam, de esetenként összehasonlításokban felhasználtam a felsorolt programokban elért eredményeket is.

Célkitűzések Doktori munkám során a VKI magyarországi alkalmazását figyelembe véve, a fent felsorolt kutatási területekhez szorosan kapcsolódva a következőket tűztem ki célul a modellterületként választott Galga patak kis felszíni vízfolyás vízgyűjtő területén: 1. A Galga patak vízgyűjtőterületének, mint ökológiai modell környezeti állapotának pontos feltárása, hidromorfológiai, hidrológiai, fizikai - kémiai, hidrobiológiai vizsgálatok alapján, figyelembe véve az EU VKI ajánlásait. 2. Kapcsolódva a VKI által megkövetelt vízminőségi osztályozáshoz, a szükséges tér-és időbeli mintavételi sűrűség konfidencia határának meghatározása a Galga patak vízgyűjtő területén. Ennek alapján általánosítható módszer-ajánlás kidolgozása a Galga patak paramétereihez hasonló, Magyarországon lévő, kis vízfolyások monitorozására. 3. Bemutatni egy tanulmányt a Galga patak vízgyűjtő területén kijelölt szakaszon, az üledék nehézfém-szennyezésének elmozdulásáról, ami feltehetően a korábban működő Ikladi Gépgyár pontszerű szennyezésének következménye. Geokémiai statisztikai vizsgálatokkal igazolni a nagy koncentrációban jelen lévő elemek eredetét az üledékben, s a szennyezés megszűnése utáni kiürülés időszükségletét.

8

2 IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1 Kis felszíni vízfolyások korábbi és jelenlegi helyzete Az emberek már a történelem korai szakaszában a vizek közelében készítettek maguknak lakóhelyet. A vízfolyás szolgáltatta a mezőgazdasági munkához nélkülözhetetlen vizet, később energiát adott az ipari munkához. A fejlődés során az ember terjeszkedett, egyre több területet foglalt el a vízfolyást környező térből. (Gulyás et al. 1989). Az évszázadokon át tartó globális mértékű emberi hatásnak köszönhetően, a patakok, folyók vízgyűjtő területe súlyos mértékben elszennyeződtek (Zektser et al. 2006). A vízfolyás ökológiai egység, a vízgyűjtővel együtt földrajzi egységként kell kezelni. A vízgyűjtőről érkező szennyezések tönkretehetik a vízfolyás ökológiai állapotát (Gulyás et al. 1989). Az EU Víz Keretirányelv (VKI) bevezetésével kapcsolatos előzetes felmérés (Somlyódy 2002) szerint kisvízfolyásaink jelenlegi vízminőségi állapota rossz helyzetben van. Hígulásuk kisebb mértéke miatt, a kisebb vízfolyások jóval érzékenyebbek az antropogén hatásokra a nagy folyókkal szemben. A hazai kisvízfolyások eltérő minőségi állapotúak, ezért vizsgálatuk és minősítésük teljesen azonos módszerrel nem lehetséges, az eltérő állapotú vízterek minősítésére speciális módszertan kidolgozása szükséges. Magyarországon főleg a kisvízfolyások esetében van szó krónikus információ hiányról (Kovács et al. 2009), ezért szükség van feltáró monitorozásra (RAGACS 2005). A patak ökológiai szempontból élőhelyet jelent a vízi-élőlény együttes részére. Azt, hogy ez az élőhely milyen, a környezeti tényezők bonyolult rendszere határozza meg. A környezeti tényezők hatása közvetlen vagy áttételes. Származhatnak: • magából a víztérből • a vízfolyáshoz szervesen hozzátartozó, a patakmedret kísérő ökológiai sávból • az előbbi kettőt is magába foglaló vízgyűjtő területről. A vízfolyás, az azt kísérő ökológiai sáv és a vízgyűjtő terület szerves egységet alkot, melyet bonyolult kölcsönhatások rendszere működtet (Bardóczyné 2000). A vízgyűjtőn folytatott emberi tevékenység hatása kétirányú lehet. Egyrészt, a folyók felső, hegyvidéki szakaszán bizonyíthatóan gyorsítja a lefolyást az összegyülekezési idő lerövidítésével, a területi és mederbeli lefolyás meggyorsításával. Ezáltal a felső szakaszokon növekszik a vízhozam és annak következtében a vízállás is. Kisvízfolyásainkra a 20. század közepéig jellemző volt, hogy a vízfolyások völgyeiben, a kisvízfolyások árterületén, nagy kiterjedésű területeken általában az időszakos árvízi elöntést elviselő, rétművelést folytattak (Szlávik 2005). A mezőgazdaság átszervezése után, a mezőgazdasági nagyüzemek gépesítése a nagyterületű, 100-300 ha-os, közel téglalap alakú, egyenes határvonalakkal rendelkező táblák kialakítását, ill. az ily táblák

9

kialakítására való törekvést követelte. Az adott társadalmi, gazdasági viszonyok tehát előnytelenül befolyásolták a vízrendezési munkát, a szántó művelésbe vont területek határa ugyanis néhány méterre megközelítette a vízfolyások és elvezető művek partját. A vízfolyások mellől eltűntek a korábban meglevő facsoportok, fasorok, bokros, cserjés területek. A jelenség igen káros volt a vízfolyásokat övező élettérre (Alföldy et al. 1994), a leszállított talajvízszint korábban termékeny területeken vízhiányt okozott, helyenként a talaj minősége is romlott (Gulyás et al. 1989). A vízfolyások rendezésénél a mesterségesen kialakított medrek, a beavatkozások mértékétől függően, vitathatatlanul károsan befolyásolták a vízi élővilág életfeltételeit (Bardóczyné et al. 2000). A vízi élővilágra nagy veszélyt jelent a vizek kommunális, ipari és mezőgazdasági eredetű szennyezése. Alig található vízfolyás, aminek vize szennyezésmentes lenne. Sok, hajdan ivóvíz minőségű patak felső szakaszának a vize is szennyezetté vált (Gulyás et al. 1989). Még az előttünk járó, tőlünk fejlettebb országok vízminőségvédelmi rendszerében sem kapott jelentős szerepet a veszélyes anyagok vizsgálata a kis vízfolyások monitoring programja során, elsősorban az eutrofizáló nitrogén és foszforformák vizsgálatára, szennyezésmegelőző programokra helyeztek hangsúlyt (Friberg et al. 2004). A kis vízmélységben gyakori a fenéküledék felkavarodása, aminek következtében a lassan bomló szerves anyagokhoz kötött szermaradványok ismételten aktivizálódnak, a nehézfémek mobilizálódhatnak és oldatba kerülhetnek (Fekete et al. 1991). A vízgyűjtőn megjelenő és a befogadó vízfolyás felé haladó szennyezések csökkentése érdekében foglalkozni kell a vízgyűjtőn teendő intézkedésekkel is (VGT 2009).

2.2 A vízgyűjtő terület feltárásának szerepe, az ökológiai szemléletű európai ajánlások 2.2.1

Az EU Víz Keretirányelvének általános szempontja

Az EU Víz Keretirányelve (EU VKI) hosszú idő óta kétségkívül az egyik legjelentősebb törvényhozói eszköz a vízminőségvédelemben. A környezeti célkitűzéseket az alábbiakban fogalmazza meg: • Jó ökológiai állapot elérése 2015-ig. • A vízi ökoszisztémák állapotromlásának megelőzése. • A vízkészletek fenntartható használatának elősegítése és a vízszennyezés csökkentése (Dworak et al. 2005). A felszíni víz jó ökológiai állapota azt jelenti, hogy az emberi tevékenység nagyon kis mértékű változást idéz elő a felszíni víz minőségében. Az emberi hatások tagállamonként eltérőek lehetnek (Kallis és Butler 2001). A vizek VKI szerinti jó állapota egyrészt az emberi egészség, másrészt az ökológiai rendszer igényeiből indul ki (Quevauviller 2006a). Akkor tekinthetők a vizek jó

10

állapotúnak, ha az ivóvízellátásra vagy egyéb célokra (rekreáció, öntözés) használt vizek minősége megfelel a használat által szabott követelményeknek, illetve a vizektől függő természetes élőhelyek működését nem zavarják az ember által okozott változások. Vízfolyások esetén a jó ökológiai és kémiai állapot vagy potenciál elérése a cél 2015-ig (Quevauviller 2006b). Alapelvei az elővigyázatosság, a megelőzés, a kockázatok csökkentése, a társadalom bevonása, a „szennyező fizet” elv, a szolgáltatások terén a költségmegtérítés elve (2000/60/EC). Az integrált tervezés célja kettős: (a) a jó állapot fenntartása és (b) az emberi igényeket kielégítő vízhasználatok (ezek sorában például a vízkivételek, átvezetések, duzzasztás, meder- és partfalszabályozás) olyan megvalósítása, hogy az csak a legkisebb szükséges beavatkozást jelentse az ökoszisztémák működésébe (Ferreira et al. 2007). A VKI szerint a víztestek a Vízgyűjtő gazdálkodási Terv (VGT) legkisebb egységei (2000/60/EC). A vizek állapotértékelése, a környezeti célok elérése és a monitorozás működtetése ebben a léptékben történik. (Vanrolleghem et al. 2005). A természetes víztestek tartozhatnak nálunk a folyók, illetve a tavak kategóriájába, a víztestek ezen kívül lehetnek erősen módosítottak és mesterségesek. A víztestek meghatározása elsősorban a víztest tipológia alapján történik. A tipológia országos léptékű és főként olyan paraméterekre alapul, amit az emberi hatások és az élőlények élettevékenysége kevéssé befolyásol. A víztestek lehatárolását az emberi hatások módosíthatják (RAGACS 2006) A víztestek jellemzése, az emberi hatások értékelése az első szintű monitorozó rendszer eredményei alapján történik (felügyeleti monitoring) (2000/60/EC). A víztestek állapota, illetve potenciálja - ökológiai és kémiai - az azonos típushoz tartozó referencia víztesthez - kiváló állapot vagy potenciál -, vagy a jó állapotú /potenciálú víztesthez van viszonyítva. Legalább a jó állapot, illetve potenciál elérése a cél, ennek alapján történik a környezeti célkitűzések meghatározása. Ahol a jó állapot elérése a határidőig kockázatos, és ennek oka nem ismert, kivizsgálási monitorozással kell az okokat kideríteni (VGT 2009). A környezeti célkitűzésre épül a beavatkozási terv, majd annak implementálása. A beavatkozási terv kidolgozása annak alapján történik, hogy a jó állapottól való eltérést mi okozza (Quevauviller 2006a). A Víz Keretirányelv szerinti monitoring rendszer a klasszikus ”egy pontos” szemlélettől a ”terület-központú” szemlélet felé orientálódik; a figyelem víztestekre, vízgyűjtő területekre koncentrálódik (Ferreira et al. 2007) (Quevauviller 2006b). A vízminőség megfelelő megállapításának titka nem a különböző laboratóriumokban, hanem a különböző időben és helyen vett mintákban keresendő. A VKI 8. cikke értelmében „a tagállamok gondoskodnak a vizek állapotának monitorozására irányuló programok kidolgozásáról, hogy a vizek állapota minden egyes vízgyűjtő kerületben összefüggő és átfogó módon áttekinthető legyen”. A VKI elsősorban keretet nyújt a minőségi elemekre

11

vonatkozóan, ami alapján kell elvégezni a monitorozást, bármilyen részletes előírás vagy szabványok létrehozása nélkül (Dworak et al. 2005). A VKI szerinti monitoring szükségesen magába foglalja a következő vízminőségi elemeket: fizikai-kémiai, hidromorfológiai, biológiai és kémiai paramétereket. Várhatóan a kémiai monitorozás fokozódik, és ezt négyévenként meg kell ismételni (Coquery et al. 2005). A felszíni vizek osztályozásának két pillére az ökológiai és a kémiai állapot. Az integrált állapotot a két tényező közül mindig az határozza meg, amelyik rosszabb minősítésre ad okot. A jó ökológiai állapotot a „referencia vagy zavartalan állapothoz” viszonyítják, a kémiai állapotot környezeti határértékekkel definiálják (Ferreira et al. 2007). A felszíni vizek ökológiai állapota integrálja a biológiai, hidrológiai és hidromorfológiai, fizikai-kémiai és az élővilágot érintő kémiai változók hatását, tehát közvetett módon magába foglalja a mai értelemben vett vízminőséget is (Vanrolleghem et al. 2005). 2.2.2

A VKI szerinti monitorozás jellegzetességei és egyben új elemei

• A monitorozó rendszernek nem az adott mintavételi hely, hanem az egész víztest állapotát kell meghatározhatóvá tennie (jellemző állapot). Ez azt is jelenti egyben, hogy nagy szükség van olyan módszerek (mintavételi, mérési, értékelési módszerek) alkalmazására, amelyek ezt lehetővé teszik (Henriksen 2009). • Többszintű monitorozó rendszer, elkülönül benne az állapotértékelés, a kivizsgálás és a beavatkozások hatásvizsgálata (Quevauviller 2006a). • Vizsgálni kell a hidromorfológiai viszonyokat (Weiß et al. 2008) és kémiai paramétereket (Quevauviller 2006b). • Az ökológia, bizonyos élőlény együttesek (fitoplankton, makrofita, fitobenton, makroszkópikus gerinctelenek, halfauna) vizsgálata fontos szerepet kap benne (Henriksen 2009). • Az üledék monitorozás révén lehetővé válik az akkumulációs hatások vizsgálata is (Byrne et al. 2010). • Fontos eleme a monitorozásnak a veszélyes anyagok vizsgálata (Rieuwerts et al. 2009). • Nemcsak a nagyobb víztestek, hanem valamennyi 50 ha-nál nagyobb tó és 10 km2-nél nagyobb vízgyűjtőjű víztest monitorozását is meg kell oldani. • Az eredményeket adatbázisban, térinformatikai rendszerben megjeleníthető módon kell rögzíteni (Allan et al. 2006a). A feltáró monitorozás elvégzését a VKI abban az esetben írja elő, ha a rendelkezésre álló információ a víztestekről nem elegendő a monitoring rendszer megtervezéséhez. Magyarországon, főleg a kisvízfolyások esetében információhiány miatt szükséges a feltáró monitoring elvégzése.

12

A feltáró monitorozás célja: • A későbbi monitorozás eredményes és hatékony tervezése. • A természeti viszonyok hosszú távú változásainak értékelése. • A széleskörű emberi tevékenységből származó hosszú távú változások értékelése. (Allan et al. 2006a). A monitoring programba annyi víztestet kell bevonni, ahány szükséges ahhoz, hogy a vízgyűjtőkerülethez tartozó minden vízgyűjtőre és részvízgyűjtőre megállapítható legyen a víz állapota (Clement 2001). A feltáró monitorozás kidolgozásához a vízfolyások vízgyűjtő-területén jellemző területeket kell kijelölni (Quevauviller 2006b). Az operatív (üzemelési) monitorozás célja az EU VKI (2000/60/EC) alapján • Azon víztestek állapotának meghatározása, amelyek esetében megállapították a kockázatát annak, hogy nem teljesülnek a velük kapcsolatos környezeti célkitűzések. • Minden változás számbavétele, amelyek az ilyen víztestek állapotában az intézkedési programok eredményeként bekövetkeznek. Helyek kiválasztása: • Azokra a víztestekre kell alkalmazni, amely az emberi tevékenységekből eredő hatások felülvizsgálata és a feltáró monitoring alapján, kockázatosnak minősül. • A monitorozást a fentieken felül azokra a víztestekre is ki kell terjeszteni, amelyekbe az elsőbbségi anyagokat vezetik be. Az Irányelv engedélyezi a hasonló tulajdonsággal jellemezhető víztestek csoportosítását, ezért nem kötelező a monitorozásba az összes víztestet bevonni. Csoportosítani azonban csak a közel azonos ökológiai viszonyokkal jellemzett víztesteket lehet (Clement 2001). Operatív monitorozás során a térbeli változékonyság kockázatbecslése során kell meghatározni azokat a természetes hatásokat vagy mesterséges outputokat, amiket azonosítottak a kockázatbecslés során, beleértve a helyszínek közötti különbségek rendszeres figyelembe vételét (Allan et al. 2006a). A felügyeleti monitorozás célja az EU VKI (2000/60/EC) alapján • Azokon a víztesteken kell működtetni, ahol bármely érték túllépésnek az oka ismeretlen. • A balesetszerű szennyezés nagyságáról és hatásairól meg kell bizonyosodni. Kutatásom mintaterületéül a Galga patak vízgyűjtő területét választottam ki. A patak közepesen terhelt, domb-és síkvidéki, vidéki környezetben folyik. A vízgyűjtő területen rét, legelő és mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatóak, korábban ipari tevékenység is folyt.

13

2.3 A Galga patak természetföldrajzi jellemzése A vízgyűjtő területek ökológiai szempontból több tényezővel jellemezhetők (M1táblázat). E tényezők között vannak ún. ”statikus mutatók”, amelyek a víztér és környezetének állapotát hosszabb időtartamra, de legalább egy vegetációs periódus idejére meghatározzák, ezért többé-kevésbé állandónak mondhatók. A másik csoport, az ún. ”dinamikus mutatók”, amelyek értéküket térben és időben változtatják. Statikus jellemzők közül a természetföldrajzi jellemzők a vízgyűjtő terület természeti adottságairól adnak alapinformációkat (Dévai 1992). 2.3.1

Elhelyezkedés és domborzat

A Galga a Cserhát egyedüli folyója a hegység közepe táján ered. Vízgyűjtő területe a Cserhátra és a hegység déli részét szegélyező dombvidékre terjed ki (Láng 1967), így a Gödöllői-dombvidék egy része is a Galgába folyik le (1. ábra és 2. ábra) (Ruszkiczay et al. 2007).

1. ábra: A Galga patak és vízgyűjtő területe (domborzati modell)

2. ábra: A Galga völgy domborzata

14

Táj A vízgyűjtő területet két táj alkotja, ezek a következők: 1. Észak-magyarországi-középhegység Cserhát-vidék Keleti Cserhát Galga-völgy 2. Alföld Északi-alföldi hordalékkúp-síkság Tápió-Galga-Zagyva-vidék Hatvani-sík (Marosi és Somogyi 1990) Kistáj A vízfolyás vízgyűjtő területe több kistájat foglal magába. A Galga-völgy kistáj, amely 70 km2-nyi területen helyezkedik el, aszimmetrikus folyóvölgy. A völgy egy része hátas típusú, alacsony középhegységi jellegű, illetve közepes magasságú dombsági domborzati típusú morfológiai egységekből áll. Változatos átlagos relieffel rendelkezik. Egyes helyeken ez az érték 56 m/km2, míg a vízfolyás felső részénél ez az érték a 100 és a 120 m/km2-t is eléri. Az Ecskendi-dombság kistáj, amely 180 km2, de csak egy része esik erre a területre. E kistáj felszíne 200-300 m közötti közepes magasságú tetőfelszín, dombság orográfiai domborzattípusba sorolható. Helyenként 200 m-nél alacsonyabb domblábi hátak és lejtők tagolják. A kistáj peremi részei erózióval közepesen veszélyeztetettek. A Gödöllői-dombság kistáj közel fele, a keleti rész, amely változatos dombsági orográfiai domborzattípusba sorolható, a Galga vízrendszer délkeleti részét jellemzi (Marosi és Somogyi 1990). Sajátos táji adottságok A kistáj településeinek egy kisebb része kedvező megközelíthetőségi adottságokkal rendelkezik, nagyobbik része azonban csak bekötőutakról érhető el. A terület tájképi szépségekben bővelkedik, mezőgazdasági területhasznosítás dominál és a hétvégi kiránduló turizmus potenciális célterülete, lehet (Erdélyiné és Kajcsa 1993). 2.3.2

Éghajlat

A vízgyűjtő területet jellemző éghajlati mutatók a következők: • 1950-2000 óra a napfénytartam évi összege, • 4300-4400 MJ/m2 a napsugárzás évi összege, • az évi középhőmérséklet: 9 -10,5 oC • a jaunári középhőmérséklet: (-2,5) – (-1,5)oC • a júliusi középhőmérséklet: 18 - 21 oC • a csapadék évi mennyisége: 550 – 600 mm

15

• a tényleges párolgás évi összege: 475 – 500 mm • integrált éghajlati típusa: a tenyészidőszakban elégtelen nedvességű • Uralkodó szélirány: észak-északnyugati. A vegetációtipológia: • tölgyes erdők öve humid jellegű klímával • dombvidéki és alföldperemi erdőspuszták öve szemihumid – szemiarid jellegű klímával • mérsékelten száraz erdős puszták az Alföld szélén, rövid száraz periódussal, szemihumid – szemiarid jellegű klímával (Magyar Nemzeti Atlasz 1989). 2.3.3

Geológia-hidrogeológia

A terület általános földtani viszonyait jellemző kőzettani felépítésnél, megkülönböztethetők a kisebb területet elfoglaló, a vulkáni működéshez kapcsolódó andezitok és andezittufa összletek és az ezeket színező fillitek, agyagpalák, melyekhez harmadkori és idősebb üledékek csatlakoznak. Hasonló arányban fordulnak elő a térségben a mészkő és dolomit képződmények. (VKS 2002). A lankásabb, lejtősebb területeket legnagyobb részben a löszös üledékek, a homok és alluviális üledékek jellemzik (Ruszkiczay et al. 2007). A Galga vidék jellegzetes képződménye a triász kori mészkőből és felsőtriász fődolomitból álló tönkfelszínnek a sasbércei. A Nézsa-Csővári-dombságon a sasbércek közötti térszínt, a kistáj többi részéhez hasonlóan, oligocén homok, homokkő, homokos márga fedi (Noszky 1940). A völgy alját fiatal pleisztocén teraszokon elhelyezkedő löszök borítják, de egyes szakaszokon andezit kúp maradványok és andezitből álló magaslatok szegélyezik a térséget. A területek domborzati jellemzőinek változékonyságát jól számszerűsíti a reliefenergia – az egységnyi területre vonatkozó relatív felszíni magasságkülönbség, tehát az adott térrész legalacsonyabban és legmagasabban fekvő pontja közötti magasságkülönbség - értéke. A Hatvani-sík vidékén találhatók 25-50 m/km2, valamint 20-25 m/km2-es értékek is (Sárfalvi 1971). A domborzati viszonyok (átlagos relief) jelentősen meghatározzák az eróziós viszonyok alakulását. Az erdőirtások, a mezőgazdasági művelés különböző formái a hegyés dombvidékeken kedveznek az eróziós folyamatoknak (Bukri 1994). A felszín átlagos relief értékei visszatükrözik az erózió következtében kialakult különböző felszíni domborzati alakulatokat is a létrejött eróziós völgyek, árkok, szakadékok, völgyaljakban felhalmozódott hordalék kúpok, stb. tekintetében (Stefanovits 1964). A Galga vidék további jellemzése A Galga vidékén, az andezites területeken az intenzív, rövid idejű csapadékok hatására jelentős eróziós területek alakultak ki. Itt nem csak a felületi eróziós tevékenységek következtében kialakult területek jellemzőek, hanem az erőteljes erózió következtében létrejött árkos, vízmosásos eróziós területek is (VKS 2002). A Nézsa-Csővári-dombság közepes magasságú, a peremi területek felé

16

lealacsonyodó, erősen tagolt dombság. A relatív relief átlagos értéke 95 m/km2, de a középső részen az átlag, már a 155 m/km2. A térség nagyobb részt a közepes dombsági hát és lejtő mellett, csak kis arányban sorolható a gerinces típusú alacsony középhegységi orográfiai domborzattípusba (Láng 1967). A tagolt felszín következtében a völgysűrűséget jellemző értékek 6-7 km/km2 között vannak, amely mutatja, hogy erózióval közepesen veszélyeztetett a vidék. A térség felszínén a fedett karszt jelleg miatt egy-két, kis méretű víznyelő is előfordul (Ruszkiczay et al. 2007). A völgy leírása: A völgy a Cserhát központi részén, a Szandavár környékén kezdődik. Egész hosszában tektonikusan kijelölt ugyan, mégis több egymástól különböző alakú szakaszát lehet megkülönböztetni (Láng 1967). Völgyfője Délkút-major közelében, Becskétől északra van. Galgaguta-Acsa közötti eróziós völgyszakasz aszimmetrikus (VKS 2002), mert a bal parti lejtők meredekek, a völgy jobb oldala ezzel szemben jóval alacsonyabb és laposabb (Láng 1967). Az Acsa és Püspökhatvan közötti szakaszán eddigi észak-dél irányához képest megtörik. Acsánál befordul az Acsai-völgy nyugat-keleti törésébe, majd újra dél felé kanyarodik. A Püspökhatvan felett nyíló Sinkár-völgytől kezdve újra kiszélesedik. Püspökhatvan alatt mindinkább kiszélesedik a Galga völgye, és egyre erősebben a tektonikus árok jellemvonását ölti magára (VKS 2002). A meredek lejtőszakaszok a völgyek torkolatánál mellékvölgyekből (Ruszkiczay et al. 2007), a Galgavölgybe is befordulnak és azt is aszimmetrikus keresztmetszetűvé alakítják, ami nagyon szépen látszik Galgamácsa alatt, Ikladnál és Aszódon, Hévízgyörkkel, szemben. Ezzel ellentétben a Galga-völgy túlsó oldalán Galgamácsa és Domony között lankásabb lejtő húzódik. Aszódtól lefelé egyenes vonalú, tektonikus árok következik. Az Aszód és Hévízgyörk között előforduló lösz három rétegű (Láng 1967) - két vályogszalagos lösz- alatta durva kvarckavics található (Ruszkiczay et al. 2007).A patak déli részén fiatal pleisztocén üledékek a jellemzők, a lejtőkön lösz, futóhomok, teraszkavics, valamint holocén hordalék (Láng 1967). A Galga-völgye alacsony, aszimmetrikus folyóvölgy (Ruszkiczay et al. 2007), melynek átlagos relief értéke 65m/km2, de egyes szakaszokon ennél jóval magasabb értékek is előfordulnak, főleg a felső részeken. A vízfolyássűrűség erősen változik az 1 km/km2-től, leginkább Becske környékén és tőle délre, a 4-5 km/km2-es értékig. A közepes magasságú dombsági domborzat típusok itt is megjelennek, hasonlóan a kapcsolódó kistájak (Központi-Cserhát, Ecskendi-dombság és a Cserhátalja) széleihez. Ezeken a kapcsolódó területeken a hátak relatív reliefjének átlagos értékei a 45 m/km2-től a 10-30 m/km2 között váltakoznak a felszín felszabdaltságától függően. Vannak azonban itt is magas értékek, melyek a 90 m/km2 értéket is meghaladják, elsősorban az Ecskendidombság déli szélein. A Galga vízgyűjtőiben a lejtésviszonyok legnagyobb részben az 5% alatti értéket mutatják. A sík, lapos területeken az 1-2%-os lejtési viszonyok a jellemzőek (Láng 1967).

17

A Galga vízgyűjtője két tájtípust foglal magába: 1. Nem karbonátos kőzetű hegységek, dombságok tágas, teraszos völgyszakaszai. E tájökológiai típus különböző, de több ökológiai fáciescsoportból tevődik össze. 2. Mentesített ártér, holtmedrekkel, réti talajosodó öntésföldekkel (Erdélyiné és Kajcsa 1993). Talaj A Galga-völgy nyers öntéstalajai mellett legnagyobbrészt a löszön kialakult barnaföld a legjellemzőbb talajtípus (Andó et al. 1969). Színező elemként jelenik meg e térségben a nyers öntések mellett a homokos vályog mechanikai összetételű, a homokra jellemző vízgazdálkodású, karbonátos réti talaj, hasonlóan a kis területen elhelyezkedő karbonátos futóhomokhoz (VKS 2002). Geokémiai jellemzés A hegytetőkön a barna erdei talajok által mobilizált elemek az andezitmálladék és az agyagos üledékek agyagásvány-tartalma miatt adszorbeálódhatnak. Ez az elemek széles körére fékezett migrációt jelent (Fe, Mn, Cu, Pb, Cd, Cr, Co, Mo, Ca, Ba, Ag); ami a Galga bal partján lehet jellemző, Püspökhatvantól DDK-re. Az üledékes kőzetek felett kialakult barna erdei talaj mélyebb szintjeiben a Mg, Ca, Sr, Ba, Co, Ni, Cu, Zn, Pb, Cd, Hg, Be elemek dúsulása várható. Nyomelemtartalom szempontjából az andezitkúpok málladékaiból származó elemek bemosódása tükröződhet a felszíni vizekben (Erdélyiné és Kajcsa 1993). Egyértelmű As dúsulás várható a Galga völgyben, a patak felső folyásánál kiemelkedően nagy (max érték: 43.2 g/t) az As természetes előfordulása a kőzetekben. A völgy a 2. geokémiai nagytájba sorolható Ódor et al. (1996) alapján (3. ábra) (1. függelék), Ca, Mg, Sr (CO3--, SO4--, PO43-) felhalmozódást figyelhetünk meg. (Ódor et al. 1996). A területre jellemző geokémiai értéktartomány és várható értékek az M2. táblázatban találhatóak.

3. ábra: Magyarország geokémiai nagytájai Ódor et al. (1996) alapján Jelmagyarázat: kék szín: 1. táj, sárga szín: 2. táj, piros szín: 3. táj

18

2.3.4

Vízrendszer

A vízrendszer leírása: A patak hossza: 65 km, vízgyűjtő területe: 552.44 km2, árterülete 84 km2 (Láng 1967). Vízmérő állomások: Galgamácsa, a vízgyűjtő terület nagysága: 288 km2; Hévízgyörk, a vízgyűjtő terület nagysága: 416 km2. Az állomásokon vízhozam, hőmérséklet és hordalékhozamokat is mérnek (4. ábra). A Galga vízgyűjtője egy északnyugat-délkelet irányban 194 km hosszan elnyúló, keskeny medence, melynek éghajlati jellemzői épp emiatt széles sávban helyezkednek el (VKS 2002). A völgy 150 – 200 mm éghajlati víztöbblettel rendelkezik, ami a lefolyásban jelenthet gondot, árvízi elöntéseket okozhat, fajlagos lefolyása 1 – 2 (l/s)/km2, 32-64 mm évente (Láng 1967). A jellemző vízhozam értékek a Galga mentén kisvízi 30-40 l/s-ra, az árvízi hozamok 45-600 l/s-ra tehetők (VKS 2002). 17 mellékvízfolyása a következő: Becskeipatak, Szécsénkei-patak, Halyagosi-ér, Gólya-patak, Sápi-patak, Sinkár-patak, Magyarkaivölgyi-patak, Lucskai-völgyi-patak, Csipkés-völgyi-patak, Megyerke-patak, Némedipatak, Ligetmajori-ág, Ancsi-árok, S-patak, Egres-patak, Sósi-patak, Emse-patak (Szlepák 2000). A mellékvízfolyások kisvízi hozamai 10-20 l/s körül alakulnak. A vízgyűjtőn nagyobb árhullámot hóolvadás után, valamint a júniusi esőzés szokott okozni, általában az utóbbi kisebb értékeket produkál (VKS 2002).

4. ábra: A Galga patak és vízgyűjtője Jelmagyarázat: barna színű terület: 1. víztest, sárga színű terület: 2. víztest, szürke színű terület: 3. víztest, ami számokkal is fel van tüntetve az egyes víztesteken.

19

2.3.5

Ökológiai jellemzők

Természetes növénytakaró és állatvilág jellemzése

5. ábra: A Galga patak medrének és partjának növényzete A völgy e részére eredetileg a keményfa ligeterdők (Fraxino pannonicae-Ulmetum) voltak jellemzők (Kárpáti 1952). Ma már kevés a nem művelt terület, túlnyomórészt kukoricát termesztenek mindkét partoldalon. A maradékot legelőként hasznosítják, kaszálják. Itt jellemző faj a salátaboglárka (Ficaria verna), a kúszó boglárka (Ranunculus repens), a martilapu (Tussilago farfara), az őszi kikerics (Colchicum autumnale), a tömeges cickafark (Achillea) és katángkóró (Cichorium intybus). Ezen kívül a legelő javítása érdekében hereféléket, csillagfürtöt vetettek ide. A mederben, nagy tömegben nő a vízi menta (Menta aquatica) és a szétterülő sarjgyepeket alkotó keskenylevelű békakorsó (Sium erectum) (Balogh 1999). További partmenti, vízhez kötődő fajokat az M3 táblázatban ismertetem (5. ábra). A partmenti és mederben élő állatfajok száma a növényfajokhoz hasonlóan nagy, ezért a főbb csoportokból csak néhány jellemzőt ismertetek az M4 táblázatban.

2.4 Víztípusok jellemzése az ökológiai szemléletű európai irányelvek alapján Először meg kell állapítani, hogy a felszíni vizek melyik ökorégióba tartoznak. Hazánk felszíni vizei egy ökorégióba esnek, ez a Magyar Alföld. Ezután a tipológiát kell felállítani, mely lehet „A” vagy „B” típusú. Az „A” típus a kötelező, a „B” típusú tipológia a kötelező paramétereken kívül választható paramétereket is tartalmaz (M5 táblázat). Nincs minden országra érvényes, egységes EU tipológia. A különböző rendszerek összehasonlítását az interkalibráció keretében végzik (Furse et al. 2006). A tipológiának meg kell felelnie az alábbi szempontoknak:
A hazai tipológiának is elsősorban olyan hidromorfológiai jellemzőkön kell alapulnia, melyeket az emberi hatások, vagy maguk az élőlények hosszú távon nem befolyásolnak számottevően.
A típusokhoz rájuk jellemző biológiai mintázatnak kell tartoznia.

20

Ebből következően: o A tipológia ne legyen túl részletes, mert akkor előfordulhat, hogy hasonló biológiai mintázatok lesznek jellemzőek különböző típusokra. o A tipológia ne legyen túl egyszerű, mert ebben az esetben, jellegükben eltérő biológiai mintázatok tartozhatnak egy típusba. o A tipológia elkészítésének része annak biológiai validációja, vagyis meg kell nézni, hogy a hidromorfológiai szempontból elkülönülő típusok biológiai mintázat szempontjából is elkülönülnek-e. A víztípusok meghatározása után előzetesen ki kell jelölni a VKI alapegységét képező víztesteket. Ezek többé-kevésbé homogén vízterek, melyeket elsődelegesen meghatároz a folyók folyásiránya mentén bekövetkező hidromorfológiai változás, amit az emberi kényszerek és hatások módosíthatnak, ezeket elemezni kell. A felszíni szárazföldi víztesteket be kell sorolni a folyó, tó, erősen módosított vagy a mesterséges víztest kategóriákba. A besorolás alapja a vizeket ért hidromorfológiai hatások (Carballo et al. 2009). A víztípusokra meg kell állapítani a referencia (zavartalan állapotot) és a jó állapotot (ennek elérése, vagy megtartása a cél). A referencia és a jó állapot meghatározásához elsősorban a biológiai elemeket kell figyelembe venni, de a fizikokémiai és hidromorfológiai elemek is fontosak. Amennyiben a víztípusokra vannak referencia helyek, azok jellemzői az irányadók a referencia állapot meghatározásában. Ha nincsenek referencia helyek, akkor a referencia állapotot múltbeli adatok, modellezés vagy szakértői becslés alapján kell meghatározni. A referencia állapot jellemzése referencia jellemzők alapján történik (Nijboer et al. 2004). A hidromorfológiai változás az alapja a víztestek erősen módosított kategóriába sorolásának. Ez a besorolás akkor tehető meg, ha a hidromorfológiai hatás lényegesen megváltoztatja a víztest állapotát, ez a lényeges változás biológiai elemekkel is igazolható, és a változás fenntartása szükséges. A terhelések a víztest kijelölésen módosíthatnak, de az erősen módosított állapot meghatározásában nem játszanak szerepet (Bowker és Furse 2006). A víztestek állapotát jellemezni kell. Ehhez elsősorban biológiai jellemzőket kell használni, de kémiai és hidromorfológiai jellemzők is fontosak (Carballo et al. 2009). A jellemzés alapján kell a víztesteket az öt minőségi osztály valamelyikébe sorolni (kiváló, jó, közepes, gyenge, rossz). Az erősen módosított víztestekre nem az „állapot”, hanem az esetleg gyengébb minőséget is megengedő „potenciál” használatos. A gyengébb minőség azonban csak az erősen módosított állapotot indokoló hidromorfológiai hatásait illetően engedhető meg, a terhelésekre ez nem ad enyhítést (RAGACS 2006).

21

2.4.1

Hazai folyók és a Galga patak tipológiája

A tipológia jellemzése a KvVM (2003) nyomán: Jelenleg a folyókra rendelkezünk olyan tipológiával, amely konszenzuson alapult és nemzeti tipológiaként értelmezhető. Ez a tipológia 2003. novemberében készült el. A folyótipológiát a KvVM által létrehozott szakértői csoport jóváhagyta. Tavak esetében is létezik Kormányrendeletben rögzített tipológia, de ez módosításra szorul majd és biológiai igazolása még hiányos. A jelenlegi magyar folyótipológiát az M6 táblázat tartalmazza. Összesen 25 típus megkülönböztetésére került sor. A Galga vízgyűjtőn a folyó típusokból a következő négy fordul elő az országos típusok közül: • 1. Típus: Hegyvidéki kis patakok,> 350 m, 10 - 100 km2, szilikátos, durva mederanyagú, köves. • 8. Típus: Dombvidéki csermely,> 200 m, 10 - 100 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú. • 15. Típus: Síkvidéki, <200 m, 10 – 100 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú kis patakok. • 18. Típus: Síkvidéki, <200 m, 100-1000 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú kis folyók. Galga patak A Galga patak vízgyűjtőjének víztípusai a Nemzeti jelentés (2005) alapján a következők: • A Galga patak felső szakasza Becske felett (dombvidéki kisvízfolyás, 10 - 100 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú). Valójában ennek a szakasznak a területe 10 km2 körüli, amely a VKI szerint figyelembe veendő vízgyűjtő nagyság határán van. Tulajdonképpen megvan a lehetőség rá, hogy ez a szakasz az alatta levőhöz legyen csatolva, de erről később, a feltáró monitorozás eredményei alapján lehet dönteni. • A Galga patak Becske és Aszód közötti szakaszának típusa síkvidéki, kisvízfolyás (<200 m, 10- 100 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú, 15. típus). • A Galga patak Aszód és a torkolat közötti szakaszának típusa síkvidéki kisvízfolyás (<200 m, 100-1000 km2, meszes, közepesen finom mederanyagú, 18. típus). Ez a típusba sorolás nem fedi teljesen az országos térképen találhatót, melyen a pataknak a forrástól Aszódig terjedő szakasza dombvidékinek van besorolva (két típus: 10100 km2 és 100-1000 km2). Aszódtól a patakot síkvidékinek sorolták be 100-1000 km2 vízgyűjtővel. A biológiai adatok értékelése fogja eldönteni, hogy melyik típusba sorolás helyes.

22

2.5 Előzetes víztest kijelölés a VKI ajánlása alapján A víztestek előzetes kijelölését (mely a tipológia alapján történt) a hidromorfológiai változások és a terhelések módosíthatják (Szilágyi et al. 2004a). A változás lehet olyan mértékű, mely megváltoztatja a természetes víztest besorolását (Nagy 2003). Víztest felosztáshoz vezethet jelentős mértékű terhelés is, mely alapvetően megváltoztatja a folyóban élő szervezetek összetételét és biomasszáját. A terhelés megszüntetését követően azonban visszaáll az előzetes víztest felosztás (BME VKKT, 2004). A víztestek kijelölés véglegesítését biológiai validációnak kell alávetni. Ennek során vizsgálni kell, hogy az előzetesen jelentősnek becsült hidromorfológiai vagy terhelési hatások az élőlény együttesek szempontjából is jelentősek-e (BME VKKT 2005). Az erősen módosított állapot Simonffy (2004): •

Ha az adott vízfolyás szakaszon történt olyan beavatkozás, amelynek hatására megváltozott a vízfolyás jellege.

•

Ha a beavatkozás olyan igényeket elégít ki, amelyek fontosak az ott élő emberek számára (ivóvízkivétel, energiatermelés, árvízvédelem és egyéb vízkárelhárítás, gazdasági célú vízkivételek, hajózás, rekreáció).

•

A jelenlegi beavatkozások fenntartása esetén a jó állapot elérése lehetetlen. Később az előzetes szűrésen fennmaradó víztestek abból a szempontból is vizsgálandók, hogy ugyanaz a társadalmi igény kielégíthető-e más, környezeti szempontból kedvezőbb módon, reális költségek mellett. 2.5.1

A Galga patak

A Galga patakot ért szennyvíz eredetű terhelések közül az aszódi szennyvíztelep a legnagyobb. Az aszódi szelvény egyben típushatár is, de a szennyvíz bevezetés miatt is, itt víztest határ lenne. A hidromorfológiai és terhelési hatások alapján, a Galga patakon tehát három víztest jelölhető ki. • A forrástól a Becskei patak befolyásáig folyó víztest. A mezőgazdasági tevékenység e területre kevésbé jellemző. Település nincs. • A Becskei-pataktól az aszódi szennyvíztelep befolyójáig folyó víztest. A Becske alatti folyószakaszon a meder rendezett, a településeken burkolt kisvízi mederben folyik a patak. Ennek ellenére a települések közötti hosszú szakaszokon a meder állapota megengedheti olyan élőlény együttes kialakulását, amely a patak „természetes” jellegét erősíti, habár nem éri el a jó állapotot. • Az aszódi szennyvíztelep befolyójától a torkolatig a víztest várhatóan kockázatos. Az aszódi szennyvíztisztító befolyója alatti szakaszt azért tekinthetjük külön víztestnek, mert a szennyvíz hatására a kémiai kockázatosság fennállhat (RAGACS 2006).

23

2.6 Emberi tevékenységek a vízgyűjtőn 2.6.1

Hidromorfológiai hatások

6. ábra: A Galga patak medre rendezés után Történeti, mederrendezési áttekintés A Galga patak a Zagyva folyó jobb parti vízfolyása, a 91+322 fkm szelvényében torkollik a Zagyvába. A vízfolyás teljes hossza 65.3 km, ebből kizárólagos állami tulajdonú és KDV-VIZIG kezelésében van a torkolattól a Legéndi patak betorkolásáig 43.75 km hosszban, felette lévő szakasz állami tulajdonban és a Galgamenti Vízi Társulat kezelésében van. Régebben a medre szabályozatlan volt, ekkor szinte rendszeresen elöntötte a környezõ réteket, valóságos mocsárvilágot varázsolva az Iklad és Domony környékén már 1-1.5 km széles völgyébe. A XIX-XX. században a folyó medrét több lépcsõben szabályozták, azóta egy több méter mély mesterséges árokban kanyarog a vize, ennek ellenére például 1999. júniusában kiöntött, nagy riadalmat keltve a környezõ lakosság körében. A mederszabályozás elõtt feltételezhetõen nagyobb volt a folyó vízhozama, ami a csapadékosabb idõjárással és a sok kis betorkolló patakocskával magyarázható (Balogh et al. 2002). Részleges mederrendezések voltak 1958-60-as évek között. A vízfolyás alaprendezése 1970-75-ig történt meg. A torkolati 1,5 km-es szakaszon mindkét parton árvédelmi töltés, felette 11+750 km szelvényéig víztartó depónia van. Ezen a szakaszon 2db zsilip került beépítésre a jobb parton, 1 db a bal parton. A meder földmedrű, füvesített rézsűkkel, csak a hidak környezetében található burkolat. A Galga patak mentén az elmúlt évtizedben többször volt helyi vízkár, a rendkívüli árvíz- és belvíz helyzet miatt sürgetőnek látták a meder felújítását, ezért 1998-2004-ig a Galga patak medrének 60 %-a került rendezésre. A VIZITERV 2002-ben kidolgozta a Galga patak vízgyűjtő területének vízrendezését, 56 km rendszeres fenntartást, 38 km beruházást, 91 km rekonstrukciót igényel és 5 km vízmű felszámolandó (M7 táblázat) (6. ábra) (KDV VIZIG 2003).

24

Tározás A területen több tározó is található, melyek funkciója különböző. Tározók az alábbi településeknél létesültek: • Galgahévíz, völgyzárógátas tározó, 20,00 ha vízfelületű, 29,50 ha vízfelület árvízszint, üzemi szinten 397000 m3 víz és árvízi szintje 403000 m3 víz. • Püspökhatvan, völgyzárógátas tározó, 67,00 ha vízfelületű, 78,00 ha vízfelület árvízszint, üzemi szinten 2000000 m3 víz és árvízi szintje 2780000 m3 víz (VKS 2002). Jellemző a komplex hasznosítás, melyek közül a dombvidéki jellegű területeken, az árvízcsökkentő funkció áll az első helyen. Ezt egészítik ki az egyéb funkciók, az úgy nevezett öntözés, halászat, előtározás, melioráció, nádgazdálkodás, valamint a szinte minden tározón jellemző horgászat. A patakon fenéklépcső található, mely az esést csökkenti és gátolja a patak hosszirányú átjárhatóságát (KDV VIZIG 2003). Vízhasznosítás Jelentős ipari vízhasználat nem jellemzi a területet, mezőgazdasági célú vízhasználatok részben öntözések, részben, pedig halászati tevékenységek. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem minden vízhasználó használja a vízfolyások vizét engedéllyel. Probléma az engedély nélküli vízhasználatok feltárása, melyek közül különösen a mobil szivattyúval történő engedély nélküli öntözések felkutatása nehéz. A használtvíz bevezetések száma nagyobb (1. táblázat), már csak ezért is, mert a felszín alól származó használtvizek is a vízfolyásba kerülnek (VKS 2002). 1. táblázat: Engedélyes vízvisszavezetés a Galga patakba VKS (2002) alapján Szelvény szám 20+979 26+150 26+400

Engedélyes Galgamenti Viziközmű Kft. IMI Elektromos Gépeket Gyártó Kft. Kommunált Kft.

Cím 2601 Vác, Pf. 198. 2170 Aszód Pf. 22. 2170 Aszód, Pf. 47.

Felszínalatti vizek A Galga vízgyűjtő területén talajvízkutak nagy számban találhatók, de az ÁNTSZ és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium korábbi adatai alapján, hosszú időn keresztül gyakorlatilag minden település alatt erősen szennyezett, ivásra alkalmatlan volt. Jellemző volt a városok, községek alatti ún. „szennyvíztavak” kialakulása, amely a csatornázás hiányára és a sok évtizedes szennyezésre vezethető vissza. A nitrit (NO2), a nitrát (NO3) és a különböző szerves szennyezők jellemezték a területet. Az utóbbi években a területen nőtt a csatornára való csatlakozás aránya, ami csökkentette a talajvízkutak szennyezését (VKS 2002).

25

Ivóvízbázis a völgyben A községek ivóvízzel való ellátását a Galgamenti Víziközmű Kft. és a NyugatNógrád Vízmű Kft. biztosítja vezetékes vízzel. Az ellátottság 100%-os. A Galga folyó völgyének alsó részén, Tura város környékén található ivóvízbázis mélyfúrású kutakból, 200-600 m mélyről kerül a hálózatba, Magyarország legjobb minőségű ivóvíz-készletei közé tartozik, emberi eredetű szennyezést gyakorlatilag nem tartalmaz. Csekély előkezelés után fogyasztható (KDV VIZIG 2003). Vízkárok, vízkár-elhárítási beavatkozások A terület vízgazdálkodásában bekövetkező vízkárok a térségben alapvetően háromféle típusúak: • A síkvidéki területen a belvízi elöntések fordulnak elő, tehát az egyik fontos vízkár elem a belvízkár. • A hegy-és dombvidéki területen a nagyobb esések és a kellő védelem hiányában végzett szántóföldi művelések miatt jellemző eróziós kár. • A települések csapadékvíz elvezetési rendszerének hiánya vagy működési problémái miatt a helyi vízkárnak speciális formája, a települési vízkár fordulhat elő. 1999. júliusban, amikor felméréseket kezdtem végezni a vízgyűjtőn, a Galga patak jelentősebb területeket öntött el, így Galgamácsa, Hévízgyörk, Tura mélyebben fekvő területei is víz alá kerültek. A júliusi árhullámot megelőzően az állomások nagy részén annyi csapadék hullott, mint közepesen csapadékos években egész év alatt szokott. Több vízmércén már júniusban is az addig észlelt legnagyobb vizeket meghaladó vízállások fordultak elő. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a talaj felső rétegei is vízzel telítődtek, így várhatóvolt, hogy jelentős csapadék újabb árhullámot idézhet elő. A júniusi árhullám a folyó alsó szakaszán rendkívül lassú ütemben apadt, így a júliusi árhullám ezen a szakaszon már nem kisvízi, hanem inkább középvízi telítettségű mederre futott rá. A július 9-e és 10-e között lehullott 100 mm közötti csapadék hatására, árhullám indult el és jelentősebb vízkárok keletkeztek a Galgán. Az augusztus 17-re virradó éjjel lehullott jelentős csapadék a vízgyűjtő kisebb vízfolyásait is megárasztotta. A Galga patak Acsán és Galgagyörkön is kilépett a medréből (VKS 2002). 2.6.2

Fizikai - kémiai hatások

A mezőgazdaság és az eutrofizáció A Galga patak környezetében elterülő települések többnyire a mezőgazdaság különféle művelési ágaiból élnek. A vízgyűjtő területen lévő vízfolyások minőségi paramétereit, főképp a vízkémiai állapotjelzőket nagyban befolyásolja a területen felhasznált növényvédő szerek és műtrágyák alkalmazása (Allaway 1968).

26

2000-ben a Galga patak Püspökhatvan és Aszód közötti szakasza vízgyűjtő területén végzett felmérések alapján (Szlepák 2000) (7. ábra) a következő összefüggéseket lehet megállapítani: • Püspökhatvannál magas a patak üledékének és vizének is a foszfát koncentrációja és bakteriológiailag erősen szennyezett, amit a Magyarkai-völgyi-patak és Sinkár-patak hozhatott magával a csatornázatlan településről, illetve a környéket szegélyező mezőgazdasági művelés alatt álló területekről mosódhatott be. • Galgamácsánál a patak magas foszfát koncentrációját és bakteriológiai szennyezettségét a közeli állattartó telep és a patakot kísérő mezőgazdasági művelés alatt álló területek okozhatják, ami a település felől érkező Némedi-patakon keresztül juthat a Galga patakba. • Ikladon a magas foszfát koncentrációknak oka lehet a Gépgyár, mert ipari szennyvízzel együtt a kommunális szennyvizet is bevezették a Galga patakba. • Aszódon a Szennyvíztisztító Telepnél magas a foszfát-és arzénkoncentráció, a megengedhető 100 mg/kg értékkel szemben 231mg/kg és 213 mg/kg mennyiségben van jelen. Bakteriológiailag erősen szennyezett e szakaszon a patak, Salmonella baktérium is előfordulhat. A szennyezések feltehetően a telep nem megfelelő működési hatásfokának tudhatók be. 2500

200

Május

Július

Augusztus

150

Július

Augusztus

P

mg/kg

1500

100 m g/k g

1000

50

500 0

0 1

A

Május

2000

As

2 3

4

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 mintavételi helyek

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 mintavételi helyek

B

7. ábra: A Galga patak üledékében mért elemkoncentrációk folyásirány szerint, 2000., Szlepák (2000) alapján Jelmagyarázat: 1: Püspökhatvan jobbpart, 2: Püspökhatvan sodor, 3: Püspökhatvan balpart, 4: Galgamácsa jobbpart, 5: Galgamácsa sodor, 6: Galgamácsa balpart, 7: Iklad jobbpart, 8: Iklad sodor, 9: Iklad balpart, 10: Aszód 3-as jobbpart, 11:Aszód 3-as sodor, 12: Aszód 3-as balpart, 13: Aszód SZVT jobbpart, 14: Aszód SZVT sodor, 15: Aszód SZVT balpart

27

Tisztott szennyvíz-bevezetések A terület legjelentősebb szennyvíztisztítója az Aszódi Szennyvíztisztító Telep 2. táblázat: Az aszódi szennyvíztelep terhelési adatai (2004-2005) RAGACS (2006) alapján Jellemző Átlag SD Min Max

KOI5

2798,5 ± 1450,3 809,1 5625,0

BOI5

658,9 ± 378,2 144,0 1345,5

Ammónium-ion kg/hó 102,3 ± 340,8 2,8 1377,0

Nitrit-ion

Nitrát-ion

11,6 ± 96 0,5 27,7

1205,6 ± 706,3 0,0 2115,8

Összes foszfor 95,4 ± 73,2 36,0 315,0

A kb. napi 1400 m3 tisztított szennyvíz befogadója a Galga, terhelési adatait RAGACS (2006) alapján a 2.táblázat tartalmazza. Az aszódi szennyvíztisztítóból évente mintegy 33 tonna KOICr-nek megfelelő szervesanyag, 1,2 tonna ammónium, 0,1 tonna nitrit, 14-15 tonna nitrát és 1,1 tonna TP jut a Galga-patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 4 t/év-nek. A szerves nitrogénre nincs adat, de az analógiák alapján hasonló mértékűre becsülhető. A N/P arányok erős foszfor túlkínálatra utalnak a kifolyó vízben (az arány 3 körüli, az „ideális” 7 helyett) (2. táblázat). A Püspökhatvani szennyvíztisztító az aszódi szennyvíztelep működésével azonos, csak kevesebb mennyiségű szennyvíz tisztítására alkalmas, kisebb telep naponta kb. 500 m3/nap szennyvíz érkezik a csatornarendszeren keresztül és 100m3 évente a szippantott szennyvíz mennyisége. Acsa, Csővár, Galgagyörk és Püspökhatvan települések szennyvizét tisztítja. A püspökhatvani szennyvíztelep terhelési adatait a 3. táblázat tartalmazza. A püspökhatvani szennyvíztisztítóból évente mintegy 11 tonna KOICr-nek megfelelő szervesanyag, 4,2 tonna ammónium, 0,1 tonna nitrit, 2,4 tonna nitrát és 0,7 tonna TP jut a Galga patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 1,3 t/év-nek. A N/P arányok erős foszfor túlkínálatra utalnak a kifolyó vízben (az arány alig 2 körüli, az „ideális” 7 helyett) RAGACS (2006) alapján (3. táblázat). 3. táblázat A püspökhatvani szennyvíztelep terhelési adatai (2004-2005), kg/hó RAGACS (2006) alapján Jellemző Átlag SD Min Max

28

KOI5

943,8 ± 349,8 308,5 1596,5

BOI5

187,6 ± 81,8 76,0 370,5

Ammónium-ion kg/hó 350,4 ± 365,3 1,7 961,0

Nitrit-ion

Nitrát-ion

8,9 ± 5,9 2,0 22,6

202,4 ± 178,5 0,0 465,0

Összes foszfor 54,5 ± 38,7 4,7 119,4

A turai szennyvíztelep 1994. óta tisztítja a Galgahévízről és Turáról érkező szennyvizet. Csatornarendszeren és szippantós kocsik által érkezik a telep befogadóiba és napi 600 m3 körüli szennyvíz. A turai szennyvíztelepről gyakori mérések nem állnak rendelkezésre, terhelését vízhozam arányosan a püspökhatvani telep adataiból becsültük. Ennek megfelelően a telepről kb. évente mintegy 14 tonna KOI Cr-nek megfelelő szervesanyag, 4,9 tonna ammónium, 0,13 tonna nitrit, 3 tonna nitrát és 1,3 tonna összes foszfor juthat a Galga patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 6 t/év-nek. A szerves nitrogénre nincs adat, de a szervetlen nitrogénhez hasonló mértékűre becsülhető. A kisebb szennyvíztisztítók ehhez az értékhez kb. 10 %-kal járulhatnak hozzá. Nem-pontszerű szennyezések A jelenlegi csapadékelvezető rendszer többnyire elkülönített (a szennyvízcsatornától teljesen független), nyitott rendszer, állapota településenként eltérő, többnyire nem kielégítő. Az árkokban összegyűlt csapadékvíz - mezőgazdaságilag művelt területekről, közlekedési utakról- nyílt csatornán keresztül kerül bevezetésre a Galga folyóba, mindenféle előkezelés nélkül. Ilyen okok miatt jelentős a települési lefolyásból eredő terhelés. (VKS 2002). Az Iklad Ipari Műszergyár ipari szennyvizei kezelés után a csapadékcsatornán és olajfogón átvezetve közvetlenül terhelik a befogadó kisvízfolyást, száraz időben csak az ipari víz kerül a befogadóba hígítás nélkül. A műszergyár különböző üzemeiben ipari szennyvíz keletkezik, mely többnyire olajjal szennyezett. Ezek a csapadékvíz-elvezető csatornában kerülnek elvezetésre, melynek végén olajfogó műtárgy van elhelyezve. A galván üzemben a termelés megszűnt. A galván-tevékenység megszüntetésével a befogadó terhelése csökkent (Erdélyiné és Kajcsa 1993). A területhasználati adatokból a nem-pontszerű terhelések a vizsgált komponensekre RAGACS (2006) alapján a 4. táblázat szerinti értékek jellemzőek. 4. táblázat: Területhasználatból eredő terhelések a Galga-patak vízgyűjtőjén RAGACS (2006) alapján Jellemző

TP, t/év

TN, t/év

Település

7,1-8,2

24,6-35,4

Szántó

40,8-53,4

138,2-169,7

Legelő

3,6-5,5

7,3-14,6

Átmeneti cserjés területek

0,4-0,5

1,1-1,4

Erdő

0,8-1,0

2,5-3,0

Szőlő

0,5-0,7

1,7-2,1

Összesen

53,2-69,2

175,4-226,2

A Galga-patak környezetében elterülő települések többnyire a mezőgazdaság különféle művelési ágaiból élnek. A teljes diffúz terhelés mintegy 80 %-a ebből a forrásból származik (RAGACS 2006).

29

Az ipar és a fémek 2000-ben a Galga patak Püspökhatvan és Aszód közötti szakasza vízgyűjtő területén végzett felmérések alapján (Szlepák 2000) (8. ábra) a következő összefüggések tehetők: • Ikladon magas a kadmium és cinkkoncentráció, melyek a galvánipar legmeghatározóbb melléktermékei, az Ipari Műszergyár felől érkezhetnek, ahol korábban galvánüzem működött, a tevékenység 1993-ban megszűnt (8. ábra A, B). • Aszódon a 30-as út alatt a legmagasabb az ólomkoncentráció. ami az M3-as autópályadíj bevezetése óta a főútvonalon a megnövekedett forgalomnak tudható be. • Ikladon a vízvizsgálat a kadmium- és cinkszennyezést nem jelezte, az üledékben viszont kadmium akkumuláció mutatható ki. • A Galga-völgyben végig magas a mangán-, alumínium- és vastartalom. A Galga vízgyűjtő területe az átlagosnál magasabb nehézfém-tartalmú kőzetekkel jellemezhető. Az andezitkúpok málladékaiból származó Mn, Fe bemosódásának eredménye a természetes nehézfém-szennyezés. A vízgyűjtő terület alapkőzetéből savas pH hatására az alumínium kimosódhat (8. ábra C, D) 500

20 Május

Július

Augusztus

Cd mg/kg

mg/kg

10 5

Augusztus

Zn

300 200

0

1

2

3

A

4

1

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 mintavételi helyek

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 13 14 15

mintavételi helyek

B

2000

40000 Május

Július

Augusztus

Május

Fe

Július

Augusztus

Mn

1500 mg/kg

30000 mg/kg

Július

100

0

20000 10000

1000 500 0

0 1

C

Május

400

15

2 3 4

5 6

7 8 9 10 11 12 13 14 15

mintavételi helyek

1

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 13 14 15

mintavételi helyek

D

8. ábra: A Galga patak üledékében mért elemkoncentrációk folyásirány szerint, 2000. Jelmagyarázat: 1: Püspökhatvan jobbpart, 2: Püspökhatvan sodor, 3: Püspökhatvan balpart, 4: Galgamácsa jobbpart, 5: Galgamácsa sodor, 6: Galgamácsa balpart, 7: Iklad jobbpart, 8: Iklad sodor, 9: Iklad balpart, 10: Aszód 3-as jobbpart, 11:Aszód 3-as sodor, 12: Aszód 3-as balpart, 13: Aszód SZVT jobbpart, 14: Aszód SZVT sodor, 15: Aszód SZVT balpart

Az urbanizáció és a tenzidek A tenzidek vízben részben jól oldódó felületaktív anyagok, amelyek a felületi feszültséget csökkentik (Papp és Kümmel 1992), s e tulajdonságuk révén számos ipari folyamatban és a háztartásban alkalmazást nyernek, a mosószerek alkotói is (Bernd 2003).

30

A tenzidek szennyvízzel történő kijuttatása gyakorlatilag elkerülhetetlen, mivel tulajdonképpen az alkalmazás folyamán kvantitatíve nem használódnak el (Papp és Kümmel 1992). A tisztított szennyvízzel való kijutásuk a felszíni vizekbe hosszú távra megváltoztatja a vizek minőségét, a víz felületi feszültségének csökkentése és a habképződés számos élőlény számára végzetes lehet (Parr és Mason 2003).

2.7 A víztestek vizsgálati módszereinek lehetőségei A víztestek VKI szerinti monitorozó rendszerét és a program alapján történő állapot besorolását Simonffy (2004) alapján a 9. ábra szemlélteti.

9. ábra: A VKI szerinti monitoring és a víztestek állapotának besorolása (Simonffy 2004) 2.7.1

Hidrológiai és morfológiai vizsgálatok

A VKI céljait követve kell a hidrológiai észleléseket elvégezni, hogy a víztestek minősítése megfelelő legyen (Querner és Mulder 2008). További feladat minden olyan hidrológiai-morfológiai változás nyomon követése, amely egyfelől kihatással lehet a víztest kijelölésére, másfelől önmagában is kiváltó oka (pl. a vízfolyáson nagyobb szabályozási munkálatok végzése, tározó létesítése) lehet a víztest minősítésének (Nováky 2005). A szennyező terhelés vízfolyás típusú víztesteknél magában a vízfolyásban szállított szennyező anyag mennyiségével (az anyagárammal) írható le. Az anyagáram a vízhozam (Q, m3/s) és a koncentráció (S, g/l) szorzatával közelítően becsülhető. A víztestet ért szennyező terhelés meghatározására javasolt minden vízmintavételezésre kijelölt helyen egyúttal vízhozam észleléseket is végezni. Elsősorban a kivizsgálási monitoring céljaihoz kapcsolódóan szükséges a szennyező terhelés megállapítása (vízhozamok észlelése) pontszerű szennyezésnél a bebocsátás felett és alatt, magán a bevezetésen minden számottevő szennyező bevezetésnél, diffúz szennyezések esetében a víztest felső (belépő) és alsó (kilépő) szelvényében. A víztestek biológiai minősítéséhez a hidrológiai észleléseket a minősítés végzők igényei szerinti helyen és igényelt hidrológiai jellemzőkre javasolt végezni (Jolánkai 1999).

31

A vízhozam mérések gyakorisága A víztest fizikai-kémiai komponensek alapján történő minősítéséhez, a vízhozam mérések számának növelése növeli a minősítés megbízhatóságát (Somlyódy 1985). Abban az esetben, amikor a két tényező egymástól független, elsősorban a szennyező terhelés becslésének megbízhatósága növelhető. A víztest állapotának minél megbízhatóbb minősítéséhez tehát minél nagyobb számú vízhozam adatra (a VKI ajánlásai szerint folyamatosan) van szükség. Különösen fontos, hogy minél pontosabban ismerjük a napi vízhozamok tartóssági megoszlását (a napi vízhozamok tartóssági görbéjét). Valószínűsíthető, hogy olyan fizikai-kémiai komponensek esetében, amelyeknél a víztest kritikus állapota alacsonyabb (magas tartósságú) vízhozamoknál állhat elő – és ez feltehetően a vízminőségi komponensek többsége – elegendő a havonkénti, esetleg az évi 20, nagyjából egyenletes időközi vízhozam észlelés (Nováky 2003). Az esetenkénti vízhozam mérések módszereit a M8 táblázat foglalja össze. 2.7.2

Fizikai - kémiai vizsgálatok

Mintavétel A felszíni vizek vizsgálata nem könnyű feladat. A vizsgálati eredményeket és az ebből levont következtetéseket is jelentősen befolyásolja a mintavétel. Fontos tehát, hogy a minta térben és időben reprezentatív legyen vagyis jól jellemezze a víztestet. A VKI szerinti monitoring esetében, fontos, hogy a minőségi elemek megfelelő indikátorai legyenek kiválasztva. Egy időben, egy pontban jelenlévő szennyező anyagok koncentrációi még nem megbízható indikátorok. Szélesebb körű információ szükséges, hogy meg lehessen állapítani ezek kapcsolatát a különböző vízminőségi elemekkel. Például egy fém ugyanazon koncentrációjának - környezeti feltételektől függő - eltérő hatásai lehetnek a különböző víztestekre. Jelen gyakorlat szerint a ritkán vett mintákat fő szennyezőanyagokra vonatkozóan elemzik, ami nem megfelelően használható indikáció a víz kémiai minőségére vonatkozóan. Egy paraméter szerepét, mint indikátort csak úgy lehet megállapítani, ha a víztestet részletesen vizsgálom. Nincs speciális követelmény arra vonatkozóan, hogy hogyan kell összekapcsolni az ökológiai, a biológiai információt és az adatokat a kémiai monitoringhoz, hogy hogyan kell megbecsülni az ökológiai rendszer egészségét, bár ez segítene meghatározni a vízminőség indikátorait (Allan et al. 2006b). A kémiai monitoring általában a palackmintavételen alapszik, klasszikus kémiai és műszeres analitikai módszereket használ (Allan et al. 2006b). A fizikai-kémiai mintavételre vonatkozó szabványok az M9. táblázatban találhatóak. Mintaelőkészítés A minta tartósításának célja, hogy a kémiai, fizikai tulajdonságait megőrizze a vizsgálatig (Besnyi és Cravero 1996). A vizeket, különösen a felszíni vizeket (Halász et al. 2007) a mintavétel és az előkészítés közötti időben lejátszódó fizikai - kémiai és biológiai folyamatok különböző

32

mértékben megváltoztathatják (Coquery et al. 2005). A reakciók mértéke függ a minta kémiai és biológiai összetételétől, hőmérsékletétől, a fény hatásától, a mintatartó edény anyagától, a mintavétel és az elemzés között eltelt időtől és a külső körülményektől (Benjamin és Leckie 2004), a tárolás vagy a szállítás alatt bekövetkezett változásoktól (MSZ EN ISO 5667-3: 1998). Tartósításra azért is szükség van, mert a vizsgálatok a helyszínen nem végezhetők el (Maria et al. 2000). A tartósítási módszerek közül olyat kell kiválasztani, amivel a további szennyeződést ki lehet zárni (MSZ EN ISO 5667-3: 1998.). A szervetlen összetevők meghatározása esetén a mintaelőkészítés alapvető céljai: 1) A szilárd és folyékony minták tökéletes oldatba vitele. 2) A minta szerves anyagainak tökéletes elroncsolása. 3) Minden vizsgálandó komponens mérhető koncentrációjának biztosítása az analizálandó oldatban. 4) Zavaró hatást csökkentő anyagok (spektrokémiai pufferek stb.) adagolása az elemzendő oldathoz. 5) A minta viszkozitásának és koncentrációjának beállítása a mérés paramétereinek megfelelő értékeire. A nagy hatékonyságú, gyors, pontos elemzőkészülékek elterjedésével a mintaelőkészítés egyre inkább az analitikai laboratóriumok Achilles-sarkává vált, hiszen míg az elemzés gyakran már csak perceket vesz igénybe, az előkészítés órákat-napokat igényelhet (Besnyi és Cravero 1996) (Irgolic 1985). Mérés A fizikai-kémiai jellemzők többsége esetében létezik érvényes szabvány a mérési módszerre vonatkozóan. Az alábbiakban ezeket ismertetjük. A hőmérsékleti viszonyok mérésére felszíni vizek esetében nem találtunk szabványt, de az ivóvíz vagy szennyvíz hőmérsékletének mérésére alkalmas szabványok ugyanúgy használhatók (M10. táblázat). Az oxigénháztartás és a hozzá kapcsolódó szervesanyag tartalom (M11. táblázat), sótartalom mutatócsoport (M12. táblázat), savasodási állapot (M13. táblázat), a növényi tápanyag viszonyok (M14. táblázat), az egyéb fontosabb fiziko-kémiai minőségi elemek (M15. táblázat) mérésére felszíni vizekben, a mellékletben részletesen felsorolt szabványok vannak érvényben. 2.7.3

Biológiai vizsgálatok

A VKI által említett biológiai paraméterekkel kapcsolatos vizsgálatokról 1994 óta léteznek CEN szabványok, amelyek közül elsőnek a vízi makrogerinctelenek mintavételére vonatkozó szabványt 1998-ban vezették be Magyarországon (RAGACS 2006). Azóta számos szabvány jelent meg az EU tagországaiban, s megállapítható, hogy a VKI bevezetése egy olyan részletes vizsgálati programot indított el, amelynek célja a VKI-ban részletesen megjelenő normatív definícióknak megfelelő eljárások kialakítása, a módszerek

33

finomítása, részletezése (Carballo et al. 2009). Az előkészítés alatt álló szabványok (M16. táblázat) felsorolásból világosan kitűnik, hogy a felszíni vizek VKI-ban meghatározott ökológiai állapotértékelése került a szabványok kidolgozásának központjába. Szükségessé vált az EU-ban egységes szabályozás e tekintetben is (Wolfram et al. 2009). Megállapítható, hogy a felszíni áramló vizek mellé az állóvizek, tavak és csatornák biológiai vizsgálatára vonatkozóan is szerepet kapnak a szabványok. Az is nyilvánvaló, hogy egyéb vízi élőlény-csoportok (pl. a zooplankton, árvaszúnyog báb-bőrök, exuviumok) vizsgálati módszertana is felmerült újabban, nemcsak a tavak, hanem a lassú folyású folyók esetében is, ami eddig egyáltalán nem szerepelt a VKI-ban (RAGACS 2006). 2.7.4

Üledékvizsgálat

Az üledékből történő mintavétel az üledékvizsgálat legkritikusabb része (MI 12739/1-78). Mintavétel A hazánkban érvényben lévő magyar (MSZ) és nemzetközi (ISO, EN) szabványok az üledék mintavétellel elsősorban technikai szempontból (MSZ 12739-2), illetve szennyvíziszapok mintázása (MSZ 318/2: 85, MSZ EN ISO 5667-13: 2000, ISO 566713:1997) szempontjából foglalkoznak. Az MSZ 12739-(1)-(19) és MSZ 318-(2)-(28), továbbá az MSZ 20360: 2003 szabványok tartalmazzák az üledékek vizsgálatára Magyarországon előírt módszereket. Az üledék vizsgálatának célkitűzéseiben azonban figyelembe kell vennünk az 1980-tól kezdve kiadott MSZ 21470 szabványsorozatot, amely a környezetvédelmi célú talajvizsgálatokra sokkal átfogóbb tematikát ír elő. (2006-ban már a 108. része jelent meg.) A mintavétel eszközrendszere és tervezése szempontjából e sorozat 1. része az irányadó (MSZ 21470 1: 998). Az üledékvizsgálatok tervezéséhez és tematikájának kialakításához az említett szabványok mellett a következő kormány- és miniszteri rendeletek tartalmaznak előírásokat: • A 203/2001. Kormányrendelet: A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól. • A 50/2001. Kormányrendelet: A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól. • A 7/2002. KÖM rendelet: A használt és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól. • A 28/2004. KvVM rendelet: A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól. • A 27/2005. KvVM rendelet: A használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról. A vonatkozó szabványok (MSZ 12739/2-78; MSZ 318/2-85. MSZ EN ISO 566713: 2000) ismertetik az üledékek mintavételezésére szolgáló módszereket és eszközöket.

34

Minden ilyen jellegű előírás hangsúlyozza, hogy csak az elemzési cél ismerete, az elemző laboratórium és a mintavevők közötti teljes együttműködés szolgáltat megbízható eredményeket. A mintavevőeszköz lehet merítő, markoló és szivattyús szerkezetű, s ettől függően alkalmas lehet az üledék vertikális szerkezetének megőrzésére vagy felkeverésére. Üledékvizsgálatokat ilyen területeken ugyanis szennyezések feltérképezésére és terjedésük követésére alkalmazunk. Kisvízfolyások esetében általában célszerű az üledékrétegek teljes és keveredéstől mentes kiemelésére törekedni. Erre a célra ajánlható a Braun et al. (1995) által kifejlesztett oszlopminta-vételre alkalmas szivattyús szerkezetű (piszton) eszköz. Ugyancsak fontos azt megemlíteni, hogy ezeken a területeken csak ritkán szükséges nagymennyiségű minta átlagolása és csökkentése. Az elemzési cél meghatározza azt is, hogy a mintavétel során milyen kémiai jellemzők megőrzésére szükséges törekedni, (pl. specieszek, redoxi állapot), s számolni kell-e a minta kontaminációjával a mintavevő-, a csomagoló- és tároló-eszköz anyagának hatására. Más edényzetet és csomagoló (szállító) eszközöket szükséges alkalmazni szerves és szervetlen mikroszennyezők vizsgálatára szánt minták esetében. Ezeket a vonatkozó szabványok előírják, általános szempontként a kontamináció elkerülését és a vizsgálandó anyagok kémiai formáinak (specieszek) megőrzését szükséges szem előtt tartani. Ha az üledékekből a cél a nehézfém koncentráció meghatározása, a mintavétel során kellő mechanikai stabilitású műanyag szerszámok használata ajánlatos. A mintákat nedvesen, lehetőleg 4oC-on kell szállítani és tárolni, oszlopminták esetében az alaktartást biztosító csomagolásban. Szerves mikroszennyezések meghatározása esetén viszont általában az üvegedényt ajánlják a szabványok a szállításhoz és tároláshoz. Mintaelőkészítés elemanalízishez Az elmúlt években széles körben elterjedtek a zárt teflon edényben mikrohullámú energiaközléssel támogatott feltárási módszerek. A magnetron által előállított mikrohullámú sugárzást a tápvonal juttatja a mintakamra fölé, ahol a szóró antenna az egyenes vonalban terjedő sugárzást egyenletes elosztásban a tér minden irányába szórja, ezzel biztosítva a kamra belsejében a homogén mikrohullámú erőtér kialakulását. A forgóasztal is jelentős szerepet játszik abban, hogy a rajta helyet foglaló minták egyenletes energiaközlésben részesüljenek (Besnyi 1996). Szervetlen anyagok meghatározására a környezetben elsősorban atomspektroszkópiai és tömegspektrometriás eljárásokat használnak (Papp és Kümmel 1992). Mérési módszerek Üledékek szervetlen és szerves mikroszennyezőinek mérésére, a már említett üledék és talajvizsgálati szabványokban ajánlott módszerek mellett, megfelelő minta előkészítés után, nagyrészt ugyanazon mérési módszerek alkalmazhatók, amelyeket a vízminőségi vizsgálatokban is használnak (MSZ-12739, MSZ 318, MSZ 21470).

35

Az elemanalitikai vizsgálatok során korábban az adott üledékmintából csak összelemtartalmat határoztak meg ahoz, hogy jellemezzék a szennyezettséget vagy a kockázatosságot, nem végeztek extrakciót (Heltai et al. 2000). Általában véve elmondható, hogy szervetlen mikroszennyezők (fémtartalom) mérésére a különböző atomspektroszkópiai technikák ajánlhatók (FAAS, GF-AAS, ICPAES, DCPAES, ICP-MS). Adott esetben az elemanalitikai módszert (5. táblázat) a várható koncentrációtartománynak és mintamátrixnak megfelelően úgy kell megválasztani, hogy a kimutatási képesség és megbízhatóság kielégítse az értékeléssel szemben támasztott igényeket, s az elemzési költségeket optimalizáljuk. Erre esetenként a szabványok is lehetőséget adnak (MSZ 1484-3: 1998). A szerves mikroszennyezők mérése elsősorban kromatográfiás módszerekkel (GC, GCMS, HPLC, HPLC-MS) történik. Mivel az ilyen típusú mérések minden hatóanyagra külön kalibrációt igényelnek e mérések fajlagos költségigénye lényegesen nagyobb, mint a szervetlen mikroszennyezőké. Emiatt a széleskörű, screening típusú vizsgálatok rendkívül drágák, s kisvíz rendszerek üledékeiben csak nagyon indokolt esetben szükségesek (pl. a vizsgálati monitoring esetében). A már említett üledék- és talajvizsgálati szabványokban előírt, továbbá az elsőbbségi anyagok vizsgálatára az ajánlott szabványlisták szerinti anyagcsoportok teljes áttekintő mérése kis vízgyűjtőkről vett üledékmintákban gyakorlatilag megfizethetetlen költségeket jelent. A vizsgálandó anyagokat (anyagcsoportokat) a területet ért antropogén hatások előzetes felmérése alapján célszerű kijelölni. Az 50/2001. Kormányrendelet szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználás előtti ellenőrzéséhez az összes alifás szénhidrogén (ΣTPH), az összes policiklusos aromás szénhidrogén (ΣPAH) és a poliklórozott bifenilek (ΣPCB) meghatározását írja elő minimális programként. 5. táblázat: Nyomelemek meghatározásának analitikai módszerei (Irgolic et. al., 1985) Analitikai módszer Aktivációs analízis Inverz voltametria Atomfluoreszcencia Atomabszorpció lánggal gerjesztett láng nélküli Atomemisszió lánggal gerjesztett plazmagerjesztett ICP – MS Röntgenfluoreszcencia

36

A próba minimális mennyisége (g)

Kimutatási határ (µ µg/kg-1)

10-12 10-11 10-8

<1 <1 1 …500

10-8 10-11

10 …104 1

10-8 10-10 10-7 10-7

2 …105 2 …102 0,1…102 103

2.8 Nehézfémek ülepedése a felszíni vizekben, az üledék elmozdulása A patak üledékvizsgálatnak az előnye a víz mintavételezéssel szemben integratív jellege, azaz az egy pontban vett minta nem csak a közvetlen környezetét, hanem egy nagyobb területet jellemez, a mintaponthoz tartozó részvízgyűjtőt (Gonzales R. et al. 2007). Ezen felül a vízminta reprezentativitása időben is korlátozott, mivel a mintázott vízlefolyási rendszer dinamikusan változik, mint például a patak vízkémiai összetételének szezonális változása (Van és Wang 1995). A felszíni és felszínalatti vizekkel kölcsönhatásban álló patak üledék kémiai összetétele viszont hosszabb időtávon ad információt a részvízgyűjtő geokémiai és vízgeokémiai folyamatairól (Atsuyuki et al. 2007). A vizekbe került fémszennyezések szinte minden méretű részecskében előfordulhatnak. A fémszennyezőket tartalmazó részecskék sűrűsége nagyobb, mint a természetes eredetűeké (Literáthy 1982). Az általuk jelentett veszély vizsgálatakor fontos annak felderítése, hogy az adott anyag hogyan viselkedik a környezetben, mennyire mozgékony (pl. kimosódás, szennyezés, továbbszállítódás), milyen mértékben vehetik fel az élőlények (Gunn et al. 1988) (Tack és Verlo 1995). A részecskék különböző méretű frakciója más-más elemhez kapcsolódhat, ezért vizsgálatuk során a frakcionálás, a részecskék méret szerinti elválasztása fontos. A nehézfémek meghatározásánál elterjedt módszer a 63 µm alatti frakció vizsgálata (Szava és Kovats 2008). A hordalékszállítást legfőképpen a vízsebesség determinálja (Bogárdi 1975), a lebegőanyagok kiülepedése következtében a nehézfémek a fenéküledékbe kerülnek (Literáthy 1982). Az oldott anyagok, részecskék, szennyező anyagok mennyiség, minőség szerinti, térbeli eloszlása szinte kizárólag az áramlási viszonyok függvénye, az ülepedési sebességét lényegében a Stokes-törvény határozza meg, miszerint az ülepedési sebesség arányos a részecske átmérőjének négyzetével és a részecske sűrűségével (Literáthy 1982) (Benedek 1981). Szilárd szennyező komponenseknél a részecskék ülepedési hajlama a döntő, ami a sűrűségkülönbség s a részecskeméret függvénye (Fekete et al. 1991). A szennyező komponens koncentrációjának (c) tér-és időbeli változását, azaz a c=f (x, y, z, t) függvényt, ahol x, y, z – térkoordináta, t- időkoordináta, a folyadékmozgás és a turbulens diffúzió egyenletei írják le. A szennyező anyag koncentrációja természetesen a kontaminációt okozó forrás jellegétől s a vízhozam időbeli változásától – azaz a lehetséges hígulás mértékétől - is függ (Fekete et al. 1991.). A folyadékfázis és az üledék között az egyensúly beállását a nagy áramlási sebesség késlelteti, a pH és a hőmérséklet változása, pedig befolyásolja (Wen-Cheng et al. 2007). A felszíni vizekben gyakorlatilag valamennyi fémre az egyedi részecskefajták sokasága jellemző, amelyek mozgási sebessége, biológiai felvehetősége és ökológiai hatása gyakran igen jelentősen eltér (Papp és Kümmel 1992.). A nehézfémek hidroxid kolloidok általi adszorpciója a felszíni vizekben jelentős hatással lehet az elemek szállítására (Benjamin és Leckie 1981).

37

A szedimentáció során a szennyező anyagok a fenékiszapba, üledékbe kerülhetnek, de onnan mechanikai vagy kémiai és biokémiai - pl. új szennyező komponensek megjelenése következtében fellépő kémiai kölcsönhatások, a fenékiszapban végbemenő anaerob reakciók hatására bekövetkező kémiai összetétel- és pH-változás - folyamatok eredményeképp visszajuthatnak a vízbe (Fekete et al. 1991.).

10. ábra: Az üledék szállítása és a szállítást befolyásoló tényezők Water and Sediments (2003) alapján (Angol nyelvű fogalmak: Saltation: ugráló hordalékmozgás, Scouring: erodálódás, Suspension: oldódás) A vízben lévő oldott állapotú szennyező anyagok, valamint a fenéküledék, illetve a mederfeneket alkotó talaj között meglehetősen bonyolult szedimentációs, fiziko-kémiai, valamint biológiai folyamatok játszódnak le. A befogadóban lévő szerves anyagok, kolloid diszperz részecskék a különböző anyagokat nagy felületükön adszorbeálhatják, s így a kiülepedés következtében a víz szennyezettsége jelentősen csökkenhet. Ezért a felszíni vizek kontaminációja az előidéző forrásokon – azaz a vízbe jutó szennyező anyag mennyiségén és minőségén – kívül függ a szennyező komponensek adszorbeálódásától, szedimentációját meghatározó egyéb tényezőktől Water and Sediments (2003) alapján (Fekete et al. 1991) (10. ábra). A lebegőanyag kiülepedése miatt, a nehézfém szennyezés jelentős része a befogadóba szilárd formába kerül, ezért, csupán a vízből vett minta analízise nem ad elegendő információt (Literáthy 1982). Az üledéktranszport kérdésével olyan kisvízfolyásokon fontos foglalkozni, ahol ennek hidromorfológiai feltételei adottak (pl. dombvidéki és síkvidéki szakaszok váltakozása), s azonosítható pontszerű szennyezés okoz üledékképződést (Wen et al. 2007). Ez különösen jól tanulmányozható nehézfémszennyezés esetében, mivel ezek az elemek hajlamosak a lebegőanyagban való dúsulásra és kiülepedésre (Wu et al. 2005). A kiülepedő szennyezés további elmozdulását a vízjárás ingadozásai és a csapadékesemények idézik elő (Windom et al. 1989). Ilyen célú vizsgálatoknál tehát az időjárási eseményekhez kötve kell a mintavételek időbeli ütemezését megoldani (Zagar et al. 2006). A mintavételi pontok helyét a pontszerű szennyezés bevezetésétől folyásirányban kiindulva azokon a mederszakaszokon célszerű kijelölni, ahol a hidromorfológiai körülmények elősegítik az üledék lerakódását (kanyarulatok, kiszélesedések, bukók). Ez esetben tehát a mintavétel reprezentatív időbeli gyakorisága hetekben vagy hónapokban mérendő, s a folyásirányban egymást követő pontokat 100200m térközben célszerű elhelyezni 1-2 km hosszúságú szakaszon (Windom et al. 1989).

38

2.9 Statisztikai vizsgálatok A rendelkezésre álló adatok környezeti hatásainak egzakt meghatározásához a statisztikai módszerek alkalmazása nélkülözhetetlen. A statisztikai feldolgozás alapját valamely változóra vonatkozó megfigyelések vagyis adatok képezik. A vizsgálat tárgyát képező megfigyelési egységek halmazát alapsokaságnak vagy populációnak, ennek egy ténylegesen megfigyelt részhalmazát mintának nevezzük (Baráth et al. 1996). Az adatok csoportosítása mellett az adatok gyors áttekintésének másik módszere a grafikus ábrázolás, ahonnan könnyen leolvasható, hogy az adatsor tartalmaz-e kiugró értéket, milyen az adatok eloszlásának formája. A megfigyelési egységek számától, illetve a vizsgált változó jellegétől függően különböző ábrázolási módok alkalmazhatók (Reimann és Nagy 1984). A geokémiai adatokra gyakran kis mintaszám, multi-modalitás (több populáció, azaz csoportok jelenléte) és kiugró értékek jellemzőek (Jordan et al. 1997). A különböző populációk és kiugró értékek, definícó szerint, különböző statisztikai eloszlásból származnak így különböző geokémiai folyamatokat képviselnek, azaz a minta inhomogén. Éppen ezért a mintázott populáció eloszlástípusát sem lehet könnyen meghatározni. Ilyen esetekben a statisztika hagyományos módszerei (hipotézis vizsgálat, paraméteres próbák, melyek feltételezik az eloszlástípus ismeretét) helyett a kismintás nem-paraméteres próbákat valamint a felderítő adatelemző módszereket (exploratory data analysis (EDA); Tukey 1977) lehet használni, melyek ’robusztusak’, azaz rezisztensek a fenti mintajellegekre nézve (Hoaglin et al. 1983). Gyakran éppen e zavaró jellegek, mint a multi-modalitás és a kiugró értékek hordozzák a legfontosabb geokémiai információt (Howarth 1983), ezért ezek vizsgálata különösen fontos lehet. Az eloszlásvizsgálatok célja az egyes vízkémiai paraméterekben jelenlevő mintacsoportok és kiugró értékek azonosítása, valamint az idősorok dekompozíciója utáni maradék (rezidum) tag ’fehér zaj’ jellegének vizsgálata. Az eloszlásvizsgálatokra Stem-and-Leaf (’Ág-és-Levél’) hisztogram (Hoaglin et al. 1983) grafikon vizuális vizsgálata kiváltképpen alkalmas, mivel ez a módszer, a hagyományos hisztogram oszlopos ábrázolásával szemben, kezeli a geokémiai adatsorokra jellemző kiugró értékeket, és egyben láthatóvá teszi az egyes mért paraméterértékeket, ami kis mintánál nagyban segíti a geokémiai értékelést (Jordan et al. 1997).

39

40

3 ANYAG ÉS MÓDSZER A Galga patak vízgyűjtő területén 1999-ben kezdtem kutatásaim, akkor 5 mintavételi pontot jelöltem ki: Püspökhatvan, Galgamácsa, Iklad, Aszód 3-as főút mentén és az Aszódi Szennyvíztisztító Telepnél. A mintavételi helyek kiválasztása a környezetkémiai és hidrológiai szempontok figyelembe vételével történt, olyan helyeken, ahol a vízgyűjtő előzetes feltárása alapján szennyeződést feltételeztünk, a területhasználatok ismeretében. A kijelölt pontokon hidrológiai és kémiai vizsgálatokat végeztem. A hidrológiai elemzés alapját térképek, helyszíni bejárások, irodalmi adatok képezték. A térképi tanulmányozáshoz az 1: 25000-es méretarányú papír alapú katonai térképek voltak segítségemre. A térképek alapján elkészítettem a patak hossz-szelvényét és vízrendszeri vázlatát. A hossz-szelvényről a belépő vízfolyások neve, belépési szelvényei és hossza leolvasható. A helyszíni vizsgálatok során minden esetben rögzítettem a vízállást. A kémiai vizsgálatok során egy alkalommal víz (2000. május), három alkalommal (2000. május, július és augusztus) üledékmintát vettem. A mintáknak elemeztem a nehézfém koncentrációját. 2001. augusztusban újabb mintavételre volt lehetőségem az KAC 2001 pályázat keretében, amikor az öt korábban vizsgált helyszínen, egy alkalommal, augusztusban ismét üledékmintát vettem, és a mintáknak a nehézfémkoncentrációját vizsgáltam. 2004-ben a SZIE Kémia és Biokémia Tanszék, a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék és a VITUKI alkotta konzorcium elnyert egy az Oktatási Minisztérium „Környezetvédelmi műszaki fejlesztési alprogram” című programjának 5. fejezetéhez kapcsolódó, a „Komplex monitorozó rendszer és adatbázis kidolgozása különböző környezetterhelésű kisvízfolyásokon az EU VKI ajánlásainak figyelembe vételével” című projektet. A projekt kidolgozása során három fő kérdésre kerestük a választ három eltérő jellegű vízfolyás (Nagy-patak a Csórréti Tározóval, Galga patak, Rákos-patak) vizsgálatai alapján: (i) hogyan lehet meghatározni a víztestek jellemző ökológiai és kémiai állapotát (mit, hol, mikor, milyen gyakran és hogyan kell mérni), (ii) hogyan lehet költséghatékony módon (a legkevesebb költséggel, a legkisebb információvesztésssel) megtervezni a kis vízfolyásokon a monitorozó rendszert, (iii) milyen általános következtetések vonhatók le az országos monitorozás kidolgozására vonatkozóan (RAGACS 2006). A projektben feladatom volt a Galga patak hidrológiai, kémiai állapotának felmérését célzó havi monitorozás megszervezése, elvégzése, az eredményeinek kiértékelése, a pontszerű szennyező források hatásainak vizsgálata, a Galga patakra vonatkozó hidromorfológiai vizsgálatok és a jelenlegi Európai kis felszíni vízfolyások vizsgálatára vonatkozó fizikai-kémiai vizsgálatok elemzése. A projekt munka keretében egy alkalommal 19 ponton végeztem részletes felmérést a patak középső szakaszán, Nógrádkövesd és az aszódi szennyvíz bevezetés közötti szakaszon. Ez a monitorozás volt az alapja a VKI szerinti monitorozás megtervezésének. A részletes monitorozás során olyan térbeni mérési gyakorisággal dolgoztunk a víztesteken, amely

41

nagyságrenddel nagyobb annál, amelyet Magyarországon alkalmazhatnak. A részletes monitorozás lehetővé tette a 9 mintavételi pont kijelölését a feltáró monitorozás elvégzéséhez, melyek a következők voltak: Becske, Nógrádkövesd, Püspökhatvan, Galgamácsa, Iklad, Aszód 3, Aszód Szennyvíztisztító Telep, Tura, Jászfényszaru. A mintavételi pontokat a torkolattól kezdtem számozni. A kilenc ponton egy évig havonként végeztem hirdológiai, fizikiai-kémiai vizsgálatokat. A biológiai vizsgálatokat: a mintavételezést, mérést és az értékelést a VITUKI biológus kollégái: Dr. Csányi Béla és Zagyva Andrea végezték. A hidrológiai adatok értékelését: Dr. Nováky Béla végezte.

3.1 A víztestek feltáró monitorozása 3.1.1

A rendszeres, havonkénti vizsgálat mérőpontjainak bemutatása

A Galga patak mintavételi pontjai a 11. ábrán és a 6. táblázatban láthatóak.

11. ábra: Mintavételi pontok a Galga patakon 2004. májustól 2005. májusig végzett feltáró monitoring program során

42

6. táblázat: A Galga patak vízgyűjtő területén 2004. májustól 2005. májusig végzett feltáró monitoring program során havonként vizsgált mérőpontok Víztest 3

2

1

Pontkód

Mintavételi hely

EOV X

Y

G19

Becske

673764.91

283887.49

G18

Nógrádkövesd

674217.41

282049.13

G12

Püspökhatvan

674118.69

269960.65

G8

Galgamácsa

676176.97

260507.63

G7

Iklad

678495.67

257888.93

G5

Aszód 3-as főút

681670.16

256039.16

G4

Aszód SZVT

682975.52

255937

G2

Tura

692008.11

252390.41

G1

Jászfényszaru

698029.96

246871.82

Becske A patak eredésétől kb. 3150 m távolságban, a Becskei árok befolyása előtt, a Becske és Nógrádkövesd közötti úton, a közúti híd előtt található az első mintavételi pont. A patak medre csak csapadékos időszakban ismerhető fel, száraz éghajlat esetén száraz a meder. A vízgyűjtő terület dombvidéki jellegű, a környezetben erdő és mezőgazdasági művelés alatt álló területek vannak. Nógrádkövesd Nógrádkövesd belterületén a Szécsénkei patak befolyása után kb. 10 m távolságban végeztem a vizsgálatokat. A mintavételi pont közvetlen közelében kőkitermelő Részvénytársaság működik. A patak medre növényzettel gazdagon benőtt. Püspökhatvan A település határában folyó Galga jobb partján vasúti pálya halad, a vasúti átjáró mellett történt a felmérés. A patak melletti fenntartósáv biztosított. A település határain belül épületek, azon kívül mezőgazdaságilag művelt területek találhatóak. A meder beton nélküli füves rézsűs, nádassal gazdagon benőtt, hínáros békaszőlő és békakorsó található, a mederanyag kavicsos és iszapos. A mederben minden alkalommal volt szerves törmelék – faágak, növényi gyökerek, stb.- és szemét, elsősorban műanyagflakonok, PET palackok, nejlonzacskók. A patak mentén viszonylag gyorsan lebomló növényi hulladékot találtunk. Az Acsai Szennyvíztisztító Telep tisztított szennyvizét is tartalmazza ezen a szakaszon a Galga patak.

43

Galgamácsa A széles völgyben összetalálkozó két vízfolyás torkolatánál a Galga medre viszonylag tiszta, részben művelt területek veszik körbe. A Némedi-patak medre viszont rendezetlen, növényzettel erősen benőtt, a településen keresztül torkol a Galgába. A híd körül a növényzetet kaszálják. Az itt található mérőszelvényben, erősen megrongálódott burkolt a meder. A patak bal partján vízmérő állomás található. A szakasz vízgyűjtő területén növénytermesztés és állattartás folyik. A meder kisvízi szűkítésű rögzített mederszakasz, a vízmérce alakja összetett trapéz. A szelvényalak és méret a teljes hosszban azonos. A mintákat a betonárok után vettem, itt a mederanyag kavicsos, a partokon iszapos. A mederben a szemét nem jellemző, de néhány PET palack - található. Iklad Az Ipari Műszergyárban kommunális és ipari szennyvizek keletkeznek. A kommunális szennyvizek tisztítása egy nagyterhelésű biológiai csepegtetőtestes szennyvíztisztító telepen történik, ennek műtárgyai: zsírfogó, előülepítő, műanyag töltető csepegtetőtest, utóülepítő, fertőtlenítő. A mintavételi hely a falu után található. A patakot kukoricaföld és legelő kíséri. A meder benövényesedett, a növényzetre a nád, sás jellemző, a meder anyaga kavicsos. Aszód Aszódon két helyen vettem mintát. Az egyik a patakot keresztező 30-as úttól kb 10 m távolságra található. A patakba érkezik egy városi csapadékvíz-vezető csatorna és egy időszakos vízfolyás az Ancsi-árok. A patakot legelő kíséri. A pataktól kb. 50 m távolságban található a Fritz autóalkatrészeket gyártó ipari üzem és egy Vasszer elnevezésű telep, ahol különféle fémhulladékot tárolnak. A híd alatt a meder betonozott, a betonozott rész után a mederanyag iszapos. A meder és a patak környéke is nádassal gazdagon benőtt. Az Ancsi-árokban gumikereket, PET palackokat, a Galga medrében nejlonzacskókat, műanyagflakonokat, PET palackokat és egyéb papírhulladékokat találtam. Aszód Szennyvíztisztító Telep befolyás után Aszódon a másik mintavételi pont a Szennyvíztisztító Telepről érkező víz befolyása után volt. Az Aszódi, Szennyvíztisztító Telep jellemzése A szennyvíztisztító telep Aszód város határában, a vasútállomástól néhány száz méterre, a Budapest-Miskolc vasútvonal, illetve az M3 autópálya által közrefogott területen található. A telep szélétől kb. 100 m távolságra – a vasútvonal irányában – folyik a Galga patak, a tisztított szennyvizek befogadója. Aszódon 2001-ben korszerűsítették a szennyvíztisztító telepet, azóta 5 település szennyvizét tisztítja: Aszód, Bag, Domony, Hévízgyörk és Iklad, kapacitása 3 000 m3/nap. A szennyvíziszapot szalmával, faforgáccsal keverés és 6 hónapos tartózkodási idő után mezőgazdasági területre helyezik ki.

44

12. ábra: Az Aszódi Szennyvíztisztító Telep működése A telepre két nyomóvezetéken keresztül érkezik a tisztítandó szennyvíz, ezen kívül 50 m3/nap szippantott szennyvíz fogadására is felkészült. Az I. számú – már korábban is meglévő – nyomóvezetéken keresztül szállítják Aszód, Iklad és Domony csatornahálózata által összegyűjtött szennyvizeket, a tervek szerint összesen 1955 m3/nap legnagyobb mennyiséget. A II. számú nyomóvezetéken Hévízgyörk és Bag településekről érkezik szennyvíz, a tervek alapján maximum 995 m3/nap. A telep tisztítási technológiája anaerob-anoxikus-aerob kombinált tisztítási eljárás (12. ábra). Részei: finomrács, homokfogó, eleveniszapos medence, utóülepítő. A utóülepített tisztított szennyvíz az utóklorozóból gravitációs vezetéken keresztül jut a Galgába. A patakba történő bevezetés szakaszos jellegű, az úgy nevezett feladások – a szennyvíztisztító telepre szakaszosan beszivattyúzott és a rendszeren végighaladó szennyvízmennyiség – függvénye. A patakmeder ezen a szakaszon szabályozott, betonnal kiépített. A növényzetre jellemző a békaszőlő, nád. A patak bal partját mezőgazdasági művelés alatt álló terület kíséri, jobb partján kaszáló van. A meder és a part is szemetes. A mederben jelentős mennyiségű szerves szennyezés, faágak, gyökerek, növényi maradványok vannak. Ezek könnyen bomló szennyezések, de műanyag hulladékok, autóalkatrész, fémhulladékok is találhatók. Az egyik legszemetesebb mintavételi pont volt. A város felől érkező csapadékvízbevezető csatorna a tisztított szennyvíz bevezetés előtt torkol be a patakba. Tura A mintavételi pont a településen kívül, a Hatvan felé vezető úton található. A környező területeken erdő, legelő és mezőgazdasági művelés alatt álló területek vannak. A töltések rendben tartottak, a part menti növényzet kaszálva van, a meder növénnyel való borítottsága 15-20%. A mintavételi pont a Turai Szennyvíztisztító Telep tisztított szennyvizének bevezetése után található.

45

Jászfényszaru Galga patak torkolati szakaszán, a Jászfényszaru és Zsámbok közötti útszakaszon lévő közúti hídtól kb. 8-10 m távolságban vettem a mintát. Itt a terület síkvidéki jellegű, a vízfolyás környezetében erdő illetve mezőgazdaságilag művelt területek váltakoznak. A patak két oldalát árvédelmi töltések határolják. A töltések rézsűit kaszálják, a mederfenéken nád, sás található. A vízfelszín növénnyel való borítottsága 10 % körüli. A mérőpont bal partjának környezetét erősen benőtték a vízinövények. 3.1.2

Hidrológiai vizsgálatok

A hidrológiai észlelések tervezése a VKI alapján történt, amely kiterjedt a mérőhelyek kiválasztására, a mérések gyakoriságára, a mérésekbe bevont csapadék és vízhozam adatok vizsgálatára. 2004. május és 2005. május közötti kutatási időszakban havonta, összesen 13 alkalommal végeztem expedíciós vízhozam méréseket. Egy alkalommal végzett mérés hossz-szelvényszerűen a patak teljes hosszát feltárta. A mérési helyek megegyeztek a vízmintavételezés szelvényeivel, ennek megfelelően a Galga patakon 9 szelvényben voltak mérések. A vízmintavételre kiválasztott szelvények között szerepelt a patak törzshálózati szelvénye is. A vízhozam mérések során az átfolyási keresztszelvény felvételezésekor a vízmélységeket a vízszélesség függvényében 10-20 cm-ként mértem 1 cm pontossággal. Ennek felvételezése alapján számítottam az F [m2] átfolyási keresztszelvényt. A szelvény szerinti középsebesség számításához a felszíni vízsebességeket, a vízszélesség függvényében 3-5 mérési vonalban mértem felszíni úszóval. Az úszó által megtett mérési távot a mindenkori vízszélesség 5-6-szorosával azonos hosszban választottuk meg a patak közel egyenes szakaszain. A mérési vonalban mért vS [m/s] felszíni vízsebességből a vV = 0,85vS képlettel számítottam a függély (a mérési vonalban vett vízmélység) szerinti középsebességet (vV), majd a függély szerinti középsebességek átlagolásával tértem át a szelvény szerinti közép sebességre (v, m/s). A vízhozamot a szelvényterület és a szelvény középsebességének Q[m3/s] = F[m2]v[m/s] szorzata adta meg. A hidrológiai értékelésekhez rendelkezésre álló adatok másik forrását a KözépDunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által az országos törzshálózat állomásaiban végzett észlelések vásárolt adatai jelentették, melyek a következők voltak: • a havi csapadékösszegek a Galga patak vízgyűjtőjében Galgagyörk és Aszód állomásokra (M17., 18. táblázat), • napi vízhozam adatok a Galgán a hévízgyörki és galgamácsai szelvényekben (M19., M20. táblázat). A torkolattól 29,8 km-re lévő hévízgyörki és galgamácsai állomásokhoz tartozó 288 2 km vízgyűjtő a teljes vízgyűjtő 51%-át teszi ki. A vízhozam mérő szelvényekben a vízállás észlelése vízmércével szakaszosan; a vízállásokból a napi vízhozamok előállítása a folyamatosan ellenőrzött vízhozam-görbék segítségével történik.

46

3.1.3

Fizikai - kémiai vizsgálatok

Első alkalommal 2000. májusban, a tavaszi nagy esőzések után vettem vízmintát a Galga öt pontjáról: Püspökhatvan, Galgamácsa, Iklad, Aszód 3, Aszód Szennyvíztisztító Telepnél. 2004-ben történt a következő vízvizsgálat, egy alkalommal 19 ponton végeztem részletes felmérést, és ez alapján jelöltem ki a 9 mintavételi pontot a három víztesten, melyek a következők voltak: Becske, Nógrádkövesd, Püspökhatvan, Galgamácsa, Iklad, Aszód 3, Aszód Szennyvíztisztító Telep, Tura, Jászfényszaru. A kilenc ponton egy évig havonként végeztem a vizsgálatokat. Mintavétel A mintavétel előtt a terepet gondosan tanulmányoztam. Figyelembe vettem minden olyan körülményt, amely bármilyen szempontból befolyásolhatta a vízminta összetételét (pl. mintavételi hely feletti hozzáfolyások, a vízgyűjtő medencéjében található szennyező források). A mintavételi időpontot pontosan feljegyeztem. A vízmintát a patak sodorvonalából vettem. Azokon a pontokon, ahol befolyás után vizsgáltam a patak víztestét, teljes elkeveredése után vettem a mintát. Helyszínen mértem pH-t, hőmérsékletet, elektromos vezetőképességet és oldott oxigént helyszíni mérőműszerrel. A mintákat polietilén palackba tettem, fénytől védve és hűtött körülmények között szállítottam a vizsgálati helyszínre. A vizsgálat megkezdéséig 2-4 oC hőmérsékleten tároltam (13. ábra). A szervetlen mikroszennyezők vizsgálatához a mintákat előtte kisavazott – 10%-os hígítású salétromsavas oldattal 1 óráig áztatott – a patak vizével átöblített 1,5 literes polietilén palackba vettem.

13. ábra: Helyszíni vizsgálatok: hőmérséklet, pH, elektromos vezetőképesség mérés Szervetlen komponensek meghatározása A következő komponensek meghatározása történt a vízmintákból: KOI ps, lúgosság, összes keménység, kalcium, magnézium, nátrium, kálium, szulfát-ion, ammónium, nitrát, nitrit, szerves nitrogén, összes nitrogén, oldott orto-foszfát és összes foszfor. A minták mérési módszereit az M23. táblázat tartalmazza. Mintaelőkészítés elemanalízishez A szervetlen mikroszennyezők vizsgálatához a mintákba 5 cm3 analitikai tisztaságú salétromsavat tettem, és a vizsgálatok megkezdéséig 2-4oC-on tároltam. Az oldott

47

fémtartalom (2. függelék) vizsgálatához a mintákat a helyszínen 0,45 µm pórusméretű membránszűrőlapon szűrtem. A higany meghatározásához a mintákat brómreagensoldat és sósav 1+10 arányú keverékével alaposan átmosott, fémionmentes vízzel átöblített palackokba vettem (MSZ 1484-3-1998). Az ismert mennyiségű (leszűrt) tartósított vízmintát teflonbombába bemértem, majd hozzáadtam 4 ml 65%-os salétromsavat és 2 ml hidrogén-peroxidot; lezártam az edényt, és üzembe helyeztem a roncsolót, a használati utasítás szerint, a mikrohullámú készülék programozása alapján. A feltáró program a következő volt: 5 perc 250 W teljesítmény, 2 perc 0 W, 5 perc 400 W, 5 perc 250 W, 5 perc 700 W, 5 perc hűtés. A feltáróprogram befejeződése után megvártam a minta teljes kihűlését. Vegyifülke alatt eltávolítottam az edények tetejét, az oldatot 0,45 µm pórusméretű membránszűrőlapon keresztül 25 cm3-es mérőlombikokba szűrtem, a szűrőpapírt megfelelő mennyiségű ionmentes vízzel átmostam, majd a lombikot jelig töltöttem. Nehézfémek meghatározása Az induktív csatolású plazma atomemissziós módszer elvileg 70-80 elem kimutatását, illetve mennyiségi meghatározását teszi lehetővé a plazmában keletkező, gerjesztett szabad atomok, illetve ionok fényemissziójának felhasználásával. A mintaoldatot porlasztással aeroszollá alakítva, gázárammal juttatja az induktív csatolású plazmába (ICP), ahol a minta komponensei elpárolognak, atomizálódnak, a keletkező szabad atomok, illetve ionok gerjesztődnek és az elemekre jellemző frekvenciájú (hullámhosszú) fotonokat bocsátanak ki. A plazma fényemisszióját spektrálisan felbontva az egyes elemek adott hullámhosszú spektrumvonalának intenzitása detektorok segítségével mérhető. Az előkészített mintákból az elemkoncentrációkat Jobin-Yvon 24 szekvens ICPAES készülékkel mértem. Az elkészített oldatokat perisztaltikus pumpa segítségével Meinhard típusú porlasztó vitte be a plazmába, 1.1 ml/perc porlasztási sebeséggel. Az elemző vonalak hullámhosszait (a programnak megfelelően) a készülék növekvő sorrendben választja ki és állítja rá a monokromátort. A vizsgált elemek: As, Zn, Cd, Fe, Mn, Cr, Cu és Al voltak. Szerves szennyezők mérése Vízmintákból az illékony vegyületek analízise egy alkalommal történt meg (diklórmetán, transz-diklóretilén, 1,1-diklóretán, cisz-diklóretilén, kloroform, 1,2diklóretán, benzol, széntetrakloeid, triklóretilén, bróm-diklórmetán, toluol, tetraklóretilén, dibróm-kóretilén, klórbenzol, etilbenzol, m+p-xilol, bromoform, propilbenzol, 1,3diklórbenzol, 1,4 diklórbenzol, 1,2-diklórbenzol, 1,3,5-triklórbenzol, 1,2,4-triklórbenzol). A megsavanyított vízmintához deuterált kísérő standardokat adtunk és pentánnal extraháltuk. A betöményített mintát GC/MS műszerrel mértük SIR üzemmódban.

48

3.1.4

Biológiai vizsgálatok

A biológiai vizsgálatokat a RAGACS 2006. programban a biológus kollégák végezték (Dr. Csányi Béla és Zagyva Andrea), ennek eredményeit a vízgyűjtő terület teljes körű jellemzéséhez összehasonlításként használom (14. ábra). Az általam végzett fizikai, kémiai és hidrológiai monitorozással párhuzamosan a 2004. májustól 2005. májusig tartó biológiai vizsgálatok során a VKI által előírt következő 5 komponens csoport részletes felmérésére a következő vizsgálatok elvégzése történt a vízterek mentén. •

Fitoplankton (algák): havonta

•

Fitobentosz (mikroszkopikus növényi élőbevonat): egy alkalommal

•

Makrofiton (magasabb rendű vízinövények): egy alkalommal

•

Makrozoobenton (vízi makrogerinctelenek): szezonálisan

•

Halak, egy alkalommal történt mintavétel.

A fitoplankton vizsgálat A merített és a helyszínen Lugol-oldattal rögzített mintákat Opton fordított plankton mikroszkóppal vizsgáltuk. A fitoplankton állománysűrűségének és biomasszájának meghatározása Németh (1998) módszertani könyvében részletesen leírt módszerrel történt. Fitobentosz vizsgálat Az élőbevonat kovaalga állományának kvalitatív és kvantitatív vizsgálatára Németh és Vörös (1986), valamint Németh (1998) módszertani könyveiben, továbbá a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer Török (1997) által szerkesztett IV. kötete IV.2 fejezetében részletesen leírt eljárások lettek alkalmazva. A makrofitonok vizsgálata A makrofitonok vizsgálata érdekében a Galga patak vízterületen előzetes terepbejárást végeztünk 2004. június első felében. A részletes felmérésre 2004. augusztus 11–14. között került sor. A habituálisan elkülönülő makróvegetáció-típusok azonosításá a domináns fajok alapján történt. A makrozoobenton vizsgálat A makrozoobenton élőlény-együttes helyszíni mintavétele az ISO 7828: Water quality – Methods of biological sampling – Guidance on handnet sampling of aquatic macroinvertebrates nemzetközi szabványban rögzített előírásoknak, valamint a hazai MSZ EN 27828: 1998 szabványban rögzítetteknek megfelelően történt, amely az EN 27828: 1994 nemzetközi szabvány alapján került kiadásra. A minták feldolgozásával, makroszkopikus gerinctelen állatok meghatározásával és mintavételi eljárás részleteivel kapcsolatban Csányi (1998) tanulmányára és az ott idézett irodalomra (VITUKI 1997, 1999) utalok (M24. táblázat).

49

A makrogerinctelen fauna vizsgálat A makrogerinctelen élőlény-együttes feltárása során mindhárom víztérben - az AQEM projekt során kidolgozott eljárásnak megfelelően - az előforduló élőhelyek, habitat típusok részarányainak megfelelő szemi-kvantitatív mintavétel történt. A "kick and sweep" technikával végrehajtott egyelő hálózás lett alkalmazva. A vízi makroszkopikus gerinctelenekre vonatkozó adatok egy ACCESS alapú adatbázisban lettek rögzítve. A halfauna vizsgálata A terepi munka során először a terület bejárása történt meg. A mintavételi helyszínek úgy lettek kijelölve, hogy azok jól modellezzék a vízfolyás adott szakaszának jellemzőit. • A forrástól a Becskei patak befolyásáig • Becske – Nógrádkövesd közúti-híd • A Becskei pataktól az aszódi szennyvíztelep befolyójáig • Galgamácsa – Váckisújfalu közúti-híd felett 800 méter • Az aszódi szennyvíztelep befolyójától a torkolatig • Tura Nagy-legelő VOTR oszlop A mintavételi helyszíneken 5 darab egymást követő 50 méteres mintaegység lett kijelölve. A mintavételezés gázolva, alulról fölfelé haladva egy 10 000 W maximális impulzus teljesítményű Hans-Grassl IG 200/2 típusú, akkumulátorról üzemelő pulzáló egyenáramú elektromos halászgéppel lett végezve. Jellemzően a sekélyebb vagy kisebb sodrású mintavételi helyszíneken 500 V, 15 A és 80-100 Hz állítás, a gyorsabb vagy mélyebb területeken 600 V, 20 A és 100 Hz állítás volt alkalmazva. Egy-egy mintavételi helyszínen azonos volt a beállítás az egyenletes mintavételi eredmények érdekében. A mintavétel során előkerült fajokat meghatározása után, az egyedszámuk rögzítése következett mintavételi egységenként. Az ivadék (0+) határozása és számlálása fajonként szintén megtörtént, az adatokat külön kezelve a nagyobb korosztálytól. A halak meghatározása a helyszínen, szükség esetén tartósított mintából laborban, sztereomikroszkóp segítségével történt. Az eredmények értékeléséhez statisztikai módszereket alkalmaztak. A VKI szerint a víztestek minőségi osztályokba sorolása az Enviromental Quality Ratio- EQR arányszám alapján történik. Ez az arányszám az adott víztesten megfigyelt biológiai változók és az adott víztípusra vonatkozó referencia értékek hányadosa. Az ökológiai minősítés VKI szerinti feltétele tehát a típus-specifikus referencia-helyek kijelölése és referencia-feltételek meghatározása, ezek alapján az öt élőlény-csoportra vonatkozó osztályhatárok és minősítési rendszer kidolgozása (WFD 2000). Ezek megléte alapját képezi a VKI szerinti minősítésnek és az EU-ban szabványos módszerek használatának (fitobentosz- MSZ EN 14407:2004, makrofita- MSZ EN 14184:2004, makrogerinctelen- MSZ EN ISO 8689-1:2000, halak- FAME :2004).

50

Az előzetes besorolás biológiai validációja élőlény együttesek szerint a következőképpen történt: • A folyóvízi fitoplankton és fitobenton esetében szakértői becslés lett alkalmazva. A tavi fitoplankton vizsgálata Padisák Judit minősítési rendszere alapján történt. (Szilágyi et al. 2004b). • A makrofitonok esetében a kockázatosság becslése nem történt meg, de ezt a VKI nem is írja elő kötelezően mindegyik élőlény együttesre. • A makroszkópikus gerinctelenekre a Csányi-féle BMWP/ASPT család alapú minősítési rendszere alapján a hétosztályos rendszerből a VKI-nak megfelelő ötosztályos készült (Csányi B., 1998.). • A halak szerinti kockázatosság a FAME egyszerűsített rendszere szerint történt (FAME Consortium 2004).

14. ábra: Mintavétel biológiai vizsgálat céljából

51

3.2 Üledékelmozdulás követése 3.2.1

A mintavételi pontok kijelölése

A mintavételi pontokat az Ikladi Gépgyár 25+900 fkm -korábbi szennyezésbefolyásától jelöltem ki egy 1,5 km-es szakaszon, a szakasz végpontja Aszód 3-as főút közúti hídja. A lehatárolt területen kilenc mintavételi pontot választottunk ki a vizsgálatok elvégzéséhez. A kilenc mintavételi pont pontos helyét a mederben lévő kanyarulatok, a patak partépítő-romboló tevékenysége határozta meg (15. ábra). 25+900 25+894 25+890 fkm balpart balpart Hely balpart A Galga patak folyásiránya:


25+875 balpart

25+845 jobbpart

25+835 jobbpart

25+830 jobbpart

25+330 balpart

24+125 jobbpart

15. ábra: A mintavételi pontok ábárzolása folyásirány mentén Jelmagyarázat: 25+900 fkm: Iklad Gépgyári Befolyó, 24+125 fkm: Aszód 3-as főút, közúti híd

3.2.2

A mintavételek ütemezése

A mintákat a meteorológiai hatások függvényében vettem: nagy csapadék után és szélsőségesen száraz periódusban. 2000-ben három mintavétel is volt májusban, júliusban és augusztusban. Tavaszi nagy esőzések után vettem a májusi mintákat, a júliusi mintavétel a meleg, nyári időjárás során történt, az augusztusi pedig a nagy szárazság után. 2001 augusztusában és 2003 decemberében - jellemzően csapadékmentes időszakokban - vettem az üledékmintákat, és 2004-ben a nagy esőzések időszaka után, márciusban, májusban és júniusban. 3.2.3

A mintavétel módszere

A mintavételi pontoknál vízállást, vízsebességet, a meder víz által nedvesített keresztszelvényét mértem. A meder kanyarulatainak azon részeiről, ahol a patak partépítő tevékenysége jelentős, üledékmintákat vettem. Az üledékminták kevert minták, melyeket merítés után polietilén dobozba tettem, hűtve szállítottam. A mintavételt és a minták tartósítását a MSZ EN ISO 5667-3: 1998 alapján végeztem (16. ábra).

16. ábra: Mintavétel a Galga patak üledékéből

52

3.2.4

Mintaelőkészítés, mérés

A kémiai analízishez a fenéküledék minta 63µm-nél kisebb méretű részecskéit használtam. A megfelelő mérettartományt a AS 200 Control ”G” szitasor segítségével választottam ki. Az így kapott mintákat nedves keveréssel homogenizáltam, fagyasztva szárítottam, és a légszáraz mintát homogenizáltam. A minták további vizgsálata a 3.1.3 pontban, a szervetlen mikorszennyezők vizsgálatánál leírtakkal azonosan történt (17. ábra).










17. ábra: Az üledék nehézfém koncentrációjának mérési módszere

3.3 Statisztikai adatelemzés A vízminták kémiai összetevőinek térbeli variabilitását a Szilágyi (2005) által használt – a relatív hiba és a minták száma közötti összefüggés intervallumbecsléssel – módszerrel határoztam meg. Az üledék adatsorainak vizsgálatára egyváltozós és kétváltozós statisztikai adatelemző módszereket használtam. Az üledékelemzés numerikus adatelemzése robusztus eloszlásvizsgálattal, mint egyváltozós módszerekkel történt. A kis mintaszám (n<80) nem tette lehetővé az eloszlások illesztéses vizsgálatát (pl. χ2 próbával) ezért megelégedtünk Stem-and-Leaf hisztogramok és kumulatív gyakorisági görbék vizuális vizsgálatával. A multi-modalitást okozó csoportok azonosításra kerültek a Stem-and-Leaf hisztogramokon (ahol a mintaértékek jól elkülöníthető csoportokat mutattak), és kumulatív gyakorisági görbéken (ahol a görbéken hirtelen törés volt látható). Az így kapott csoportok elkülönülését MannWhitney próbával teszteltem. E próba kis mintaszám esetén alkalmazható és csoportok mediánjai közötti szignifikáns eltérést, azaz homogenitást vizsgálja. Jelen tanulmányban tárgyalt összes csoport szignifikánsan elkülönül a mediánjaik alapján a 95% szignifikancia szinten. A kiugró értékeket a Tukey-féle box-and-whiskers diagrammok kiugróérték kritériuma alapján határoztam meg. Ezek szerint kiugróérték az, amelynek az alsó vagy felsó kvartilistől mért távolsága nagyobb, mint az interkvartilis távolság 1,5-szöröse (high and low outliers). Elütő vagy ’kiugró’ értékek azonosítására még használtam a Stem-andLeaf hisztogramot (ahol a mintaérték lényegesen eltért a többi értékektől) és a kumulatív gyakorisági görbék (ahol a mintapontok lényegesen távolabb helyezkedtek el a többi ponttól) vizuális vizsgálatával történt. A vizsgált paraméterek középértékét a mediánnal

53

adom meg, mert ez kevésbé érzékeny a geokémiai minták nagy változékonyságára, mint az átlag. Hasonló okokból, az egyes paraméterek relatív változékonyságát a robusztus interkvartilis távolság (IQR) és medián (M) hányadosával (IQR/M) jellemeztem a szórás helyett. Az adatokat STATGRAPHICS Centurion XV szoftver segítségével elemeztem. Ez a statisztikai program könnyen és gyorsan lehetővé tette az alapstatisztika folyamatok értékelését; az eredményeket számszerűleg és grafikusan is megjeleníti. A STATGRAPHICS program segítségével meghatározott különböző koncentrációjú populációkhoz GIS adatbázist rendeltem. A mintavételi pontoknak a mintavételezés során felvett GPS koordinátáit konvertáltam a magyar EOV rendszerhez az EHT 2007 program segítségével. A térinformatikai adatok és a mintavételi pontok ábrázolása a Golden Software’s Surfer 8 segítségével történt.

54

4 EREDMÉNYEK 4.1 Hidrológiai vizsgálatok értékelése Az emberi hatásokat támasztja alá a 2004. áprilistól 2005. márciusig tartó havi lefolyási tényező időbeli alakulása RAGACS (2006) alapján (M18. táblázat, 18. ábra). A Galga patak Galgamácsa szelvényében a lefolyási tényező a természetes vízfolyásokra jellemző módon alakul, a nyári hónapokban alacsony (1,5 – 3,0%), a téli hónapokban növekszik és olvadás idején éri el legnagyobb értékét. A Hévízgyörk szelvényben a nyári hónapok lefolyási tényező értékeinek kisebb mértékű növekedése utal az emberi hatásokra, a Galgamácsa és Hévízgyörk közti vízbevezetésekre. A Galgán Galgamácsánál illetve Hévízgyörknél az évi közepes vízhozam 0,305 m3/s, illetve 0,608 m3/s volt, ami megfelel 33,4 illetve 46,1 mm fajlagos lefolyásnak, a lefolyási tényező 8,0 illetve 11,3%. 70

Galgamácsa

Hévízgyörk

5 4

50

m3/s

Lefolyási tényező %

60

40

3 2

30

1 20

0 1 29 57 85 113 141 169 197 225 253 281 309 337 365 Napok

10 0

IV

V

VI VII VIII IX

X

XI XII

I

II

III

Hónapok

18. ábra: A Galga patak havi lefolyási 19. ábra: A Galga patak napi vízhozamainak tényezője Galgamácsa és Hévízgyörk idősora Hévízgyörk állomáson, RAGACS állomásokon, RAGACS (2006) alapján. (2006) alapján. 2004. április és 2005. március közötti egy évben a napi vízjárás jelentős volt a Galga patakon (19. ábra), ahol a vizsgált időszakban több, általában 5-10 napig tartó kisebb árhullám vonult le. Hévízgyörknél a 2004. április-májusában levonuló árhullámok tetőző értéke 2 m3/s alatt volt, míg a június 6-án tetőző árhullámé csaknem elérte a 3 m3/s-t. Július-október közt viszonylag tartós kisvízi időszak állt be, majd november közepétől ismét jelentkeztek kisebb árhullámok, amelyek tetőző vízhozama 2 m3/s alatt maradt, viszonylag magas vízhozamokkal a tetőzések közötti időszakokban. Január-február hónapokban részben jég borította a patakot, a lefagyás miatt a vízhozam február közepéig csökkent. Ezt követően hóolvadásból újabb és minden korábbit meghaladó, igazán nem számottevő árhullám indult el, ami 4,5 m3/s-mal tetőzött. A tetőző vízhozam meghaladási valószínűsége mintegy 60 %, azaz az adott időszakban előfordult legnagyobb vízhozam az átlagosnál is kisebb volt. A napi vízhozamok a Galgán Hévízgyörknél 0,125 és 4,54 m3/s

55

között, Galgamácsánál 0,047 és 4,22 m3/s között ingadoztak (M19., M20. táblázat). A Galgán a havi közepes lefolyás változásának tartománya Galgamácsánál 0,052-1,17 m3/s, Hévízgyörknél 0,163-1,62 m3/s, a szélsőségek aránya 1:22,5, illetve 1:9,9 (M18. táblázat). A törzshálózati szelvényekben az expedíciós mérések (M21. táblázat) és a vízhozam-görbék alapján számított vízhozam értékek egymással összehasonlíthatóak voltak. Az állomási (QÁ) és expedíciós mérések (QE) közötti kapcsolat QÁ = 0,6682QE0,7902 alakú nemlineáris regressziós összefüggéssel írható le. A regressziós kapcsolat szorossága 0.85-ös korrelációs tényezővel jellemezhető. A szoros kapcsolat arra utal, hogy az expedíciós mérések, legalábbis a mérési tartományban, elfogadhatók és az egyszerűsített mérési eljárás helyettesíteni tudja a műszeres mérést. A kapcsolat elemzése azt is mutatja, hogy nagyjából 150 l/s vízhozam alatt az egyszerűsített mérés alul-, míg a felett felülbecsli a vízhozamokat (Nováky 2005) (M22. táblázat).

4.2 Hidromorfológiai vizsgálatok értékelése A Galgán a meder kiépítettsége a meghatározó hidromorfológiai elváltozás. Ezen kívül szennyvíz bevezetések érik a patakot, melyek közül az aszódi a legjelentősebb (1500 m3/d). Összességében a szennyvíz bevezetés 2700 m3/d körüli lehet. A meder földmedrű, füvesített rézsűkkel, csak a hidak környezetében található burkolat. A vízfolyás torkolati szakaszain mindkét oldalon 1500 fm hosszban töltés húzódik. A Zagyva visszaduzzasztó hatása miatt Tura belterületéig kiépítésre került egy víztartó depónia. A területen több tározó is található, melyek funkciója különböző.

4.3 Kémiai állapot jellemzése A vizsgálatok részletes mérési eredményeit a M25-27. táblázat tartalmazza. A táblázatban megadott értékek három párhuzamos mérési eredmény számtani átlagát jelentik. A kémiai komponensek meghatározási hibája függ a koncentrációtól, de ez kicsi, 3% alatti, a mérés bizonytalansága az érvényben lévő szabványokban megadott határoknak megfelelt. A felszíni vizek határértékeit az M34. táblázat tartalmazza. A 20-24. és 26-30. ábra jelmagyarázata: G19: Becske, G18: Nógrádkövesd, G12: Püspökhatvan, G8: Galgamácsa, G7: Iklad, G5: Aszód 3-as főút, G4: Aszód SZVT, G2: Tura, G1: Jászfényszaru. Az értékek, az egyes évszakok havonkénti mért értékeinek számtani átlaga. 4.3.1

A Galga patak vízkémiai jellemzése

A Galga patak vize enyhén lúgos volt. A elektromos vezetőképesség jelzi, hogy annak ellenére, hogy télen a vegetáció nyugalmi fázisban van, olyan változások mentek végbe a víztérben, amelyek megváltoztatták a patak vízminőségét (20. ábra). A kalcium, magnézium koncentrációk télen nagyobbak voltak. A CO2 oldódás télen nagyobb volt, ami változó keménységet, nagyobb lúgosságot eredményezett.

56

Vezetőképesség I.

II.

1600

III.

1200 µS

Nyár Ősz Tél

800

Tavasz

400 0 G19

G18

G12

G8

G7

G5

G4

G2

G1

mintavételi helyek

20. ábra: A elektromos vezetőképesség szezonális változása a Galga patak vízmintáiban A vegetáció kifejlődésével fordítottan arányosan változott az oldott oxigén mennyisége, a szervesanyag tartalom növekedésével csökkent a koncentrációja nyáron, és télen - a vegetáció nyugalmi fázisba kerülésével - a hőmérséklet csökkenésével növekedett (21. ábra). 20,0

Oldott oxigén I.

III.

II.

15,0 Nyár Ősz

mg/l 10,0

Tél Tavasz

5,0

0,0 G19

G18

G12

G8

G7

G5

G4

G2

G1

mintavételi helyek

21. ábra: Az oldott oxigén koncentráció szezonális változása a Galga patak vízmintáiban A KOI növekedett az oldott oxigén csökkenésével. A patak folyásiránya szerint is egyértelmű volt a változás. A torkolat felé csökkent az oldott oxigén mennyisége, a patak eutrofizációja egyre erőteljesebben jelentkezett, amit a befolyók, oldalirányú beszivárgások és illegális szennyvízbevezetések okozhattak (22. ábra). 10,0

KOI I.

III.

II.

8,0 Nyár

6,0

Ősz

mg/l

Tél

4,0

Tavasz

2,0 0,0 G19

G18

G12

G8

G7

G5

G4

G2

G1

mintavételi helyek

22. ábra: A KOI koncentráció szezonális változása a Galga patak vízmintáiban

57

A Galga patak vízminőségének alakulásán, főként a nitrogén- és foszfordiagramokon, jól kivehető a települések terhelése és a tisztított szennyvizek bevezetése. A nitrogén- és foszfor koncentrációja folyásirány mentén hasonló tendencia szerint alakult 2004. május és 2005. május között. Télen nagyobb koncentrációkat mértünk, mint a többi évszakban (23., 24. ábra). Kiugró értékek voltak mérhetők az acsai tisztított szennyvíz befolyását követően Püspökhatvannál és az aszódi szennyvíztelepnél. A nagy koncentrációk e pontokat követően végig jelentkeztek a Galga patak vizében, de Turánál kisebb értékeket tapasztaltunk. Jászfényszarunál a Zagyva torkolatnál ismét nagy volt a foszforháztartás mutatóinak értéke, a nitrogénformák koncentrációja azonban jelentősebben csökkent a torkolatnál. A tápanyagháztartás mutatói is egyértelműen jelzik a vízgyűjtő eutrofizáló hatását.

Összes N

14,0 I.

12,0

II.

III.

10,0

Nyár Ősz

8,0

Tél

mg/l

6,0

Tavasz

4,0 2,0 0,0 G19

G18

G12

G8

G7

G5

G4

G2

G1

mintavételi helyek

23. ábra: Az összes nitrogén koncentráció szezonális változása a Galga patak vízmintáiban Összes P 3 I.

III.

II.

2,5 2

Nyár Ősz

mg/l 1,5

Tél

1

Tavasz

0,5 0 G19

G18

G12

G8

G7

G5

G4

G2

G1

mintavételi helyek

24. ábra: Az összes foszfor koncentráció szezonális változása a Galga patak vízmintáiban A patak folyása mentén lévő szennyvíztelepek hatással voltak a patak vízminőségére, de az illegális szennyvízbevezetések is jelentős mértékben módosíthatták a patak állapotát. Állattartásból származó közvetlen terhelést sikerült azonosítani a püspökhatvani szennyvíztelep befolyása felett, egy csapadékvíz-bevezető árkon keresztül közvetlenül folyt a patakba a hígtrágya. Csapadékos időszakban, az árokban felgyülemlett hígtrágya közvetlenül a Galgába került. A szennyezés mértékéről nem áll rendelkezésre

58

elegendő adat, információ, a szennyezés további kivizsgálása szükséges. A Püspökhatvannál mért tápanyagháztartás mutatóinak koncentrációit ezért ezek a hatások nagymértékben módosíthatták (25. ábra). A szennyvíztisztítók befolyása után, jelentősen csökkentek a koncentrációk, jelezve, hogy a Galgába torkolló patakok hígító hatással vannak a Galga patakra.

25. ábra: Csapadékvízbevezető árkon keresztül közvetlen hígtrágya bevezetés a Galga patakba A vízgyűjtő területről az oldalirányú beszivárgással is jelentős mennyiségű szennyezőanyag került a Galga patakba. A Galga vízgyűjtő területén talajvíz kutak nagy számban találhatók, de az ÁNTSZ és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatai alapján gyakorlatilag minden település alatt erősen szennyezett, ivásra alkalmatlan a talajvíz. Jellemző a városok, községek alatti ún. „szennyvíztavak” kialakulása, amely a csatornázás hiányára és a sok évtizedes szennyezésre vezethető vissza. Jellemző szennyezők a nitrit, a nitrát és a különböző szerves szennyezők (VKS, 2002). Az eutrofizáló hatást erősítették a Galga menti területeken folyó mezőgazdasági művelések, a műtrágyázás, növényvédő szerek használata. A Galga patak vizében nagy koncentrációban nem voltak jelen a nehézfémek. Az aszódi szennyvíztelep hatása jelentkezett ezeknél az elemeknél is. A torkolat fele növekedett a koncentráció. Arzén legnagyobb mennyiségben Galgamácsánál, Ikladnál, Turánál és Jászfényszarunál volt jelen a Galga patakban (26. ábra). As-összes I.

III.

II.

8,0

6,0 µg/l

Nyár Ősz Tél

4,0

Tavasz

2,0

0,0 G19

G18

G12

G8

G7

G5

G4

G2

G1

mintavételi helyek

26. ábra: Az arzén koncentráció szezonális változása a Galga patak vízmintáiban

59

A legtöbb cinket Galgamácsánál, aszódi szennyvíztelep felől, Turánál és Jászfényszarunál mértem a vízben (27. ábra). Ólom, króm, réz és higany Galgamácsától kezdve volt jelentős mennyiségben, a patak vizében. Zn-oldott 30,0

I.

II.

III.

25,0 20,0 Nyár

ug/l 15,0

Ősz Tél

10,0

Tavasz

5,0 0,0 G19

G18

G12

G8

G7

G5

G4

G2

G1

mintavételi helyek

27. ábra: A cink koncentráció szezonális változása a Galga patak vízmintáiban Szezonálisan a nikkel és a vas koncentrációja az őszi hónapokban, a mangán koncentrációja a téli hónapokban volt nagyobb. A jelentős vas és mangánkoncentrácó geokémiai okokra vezethető vissza (2.3.3 fejezet) (28-30. ábra). Ni-oldott 30,0

I.

III.

II.

Nyár

20,0

Ősz

µg/l 10,0

Tél

0,0 G19

G18

G12

G8

G7

G5

G4

G2

G1

mintavételi helyek

28. ábra: A nikkel koncentráció szezonális változása a Galga patak vízmintáiban Fe-oldott 300,0

I.

III.

II.

200,0

Nyár Ősz

µg/l

Tél Tavasz

100,0

0,0 G19

G18

G12

G8

G7

G5

G4

G2

G1

mintavételi helyek

29. ábra: A vas koncentráció szezonális változása a Galga patak vízmintáiban Mn-oldott 150,0

I.

III.

II.

Nyár

100,0

Ősz

µg/l 50,0

Tél

0,0 G19

G18

G12

G8

G7

G5

G4

G2

G1

mintavételi helyek

30. ábra: A mangán koncentráció szezonális változása a Galga patak vízmintáiban

60

4.3.2

Szerves mikroszennyezők

A szerves mikroszennyezőkre a VKI szerint hazai minősítési rendszer (EQS értékek) vizsgálataink idejére még nem készült el. Az adatok értékelésére ezért az akkor érvényes MSZ 12749: 1993 szabvány szerint történt, és figyelembe lett véve más országok határérték rendszere is. A Becskei-patak torkolat felett vett vízmintában a vizsgált komponensek közül kis mennyiségben találtunk poliaromás szénhidrogéneket (pl. fluorantén: 8,8 ng/l benzo[a]pirén: 0,5 ng/l) jóval a megengedett határérték alatt. Atrazin jelenléte (5,7 ng/l), a nemionos detergensek közül a nonilfenolt (150 µg/l), oktilfenolt (40 µg/l) kimutatható koncentrációban mértük, de ez nem jelent kockázatot a környezetre. A torkolatnál vett vízmintában a vizsgált komponensek közül a poliaromás szénhidrogének (pl. fluorantén: 2,2 ng/l benzo[a]pirén: 0,5 ng/l) jóval a megengedett határérték alatt voltak. A mezőgazdasági területre jellemző atrazint (63 ng/l) kimértük, de alatta a kockázatos szintnek (1000 ng/l). A nem ionos detergensek közül a nonilfenolra 120 µg/l, oktilfenolra 50 µg/l értéket mértünk, amelyek szintén nem jelentenek kockázatot. A Becskei-patak torkolat felett vett iszapmintában halogénezett illékony anyagokból határérték alatti mennyiséget mutattunk ki. Az üledékben kloroformból 5,0 µg/kg, brómdiklórmetánból 2,5 µg/kg és 1,1-diklóretánból 2,0 µg/kg található. A poliaromás szénhidrogénekből több komponens is kimutatható volt. Ezek az értékek: fluorantén 8,0 µg/kg és benzo[a]pirén 0,8 µg/kg, a megengedett értékek alatt vannak. A mintában nonil- és oktilfenolt nem lehetett kimutatni. A torkolatnál vett iszapmintában halogénezett illékony anyagokból határérték alatti mennyiséget mértünk. Az üledékben kloroformból 6,0 µg/kg, brómdiklórmetánból 2,5 µg/kg és 1,1, diklóretánból 1,6 µg/kg mennyiségeket mértünk. A poliaromás szénhidrogénekből több komponens is kimutatható volt. Ezek az értékek: fluorantén 47 µg/kg és benzo[a]pirén 9,5 µg/kg a megengedett értékek alatt voltak. A mintában nonil- és oktilfenolt elenyésző (10 µg/kg) koncentrációkban lehetett kimutatni. A legtöbb mikroszennyező esetében a mért koncentrációk határérték alattiak voltak. A szerves szennyezők nem voltak olyan mértékben jelen, hogy veszélyeztetnék a patak jó ökológiai állapotát. Diffúz szennyezések eredményei Ammónium, nitrát, nitritterhelés Püspökhatvannál jelentkezett először, Galgamácsánál a legjelentősebb, s Galgamácsánál a legjelentősebb, majd ez a torkolat felé fokozatosan csökkent (31., 32. ábra).

61

Nitrát 10,0 II.

I.

III.

8,0 6,0

Nyár

4,0

Tél

Ősz

mg/l

Tavasz

2,0 0,0 G19

G18

G12

G8

G7

G5

G4

G2

G1

mintavételi helyek

31. ábra: A Galga patak vízmintáinak nitrát koncentrációja, szezonálisan Galgamácsánál a település felől a Némedi-patakon keresztül is érkezhetett jelentős szennyezés. Mezőgazdasági művelés jellemzi a vízgyűjtő területet, a csatornára való rácsatlakozás pedig nem teljes mértékű a településen. A foszforterhelés a nitrogénformákhoz hasonlóan alakult. A nem-pontszerű források terhelése összességében 53-69 t/év TP-t és 175-226 t/év TN-t jelent (táblázat). Nitrit II.

I.

III.

0,40 Nyár Ősz

mg/l

Tél

0,20

Tavasz

0,00 G19

G18

G12

G8

G7

G5

G4

G2

G1

mintavételi helyek

32. ábra: A Galga patak vízmintáinak nitrit koncentrációja, szezonálisan A mezőgazdasági termelésből származó terhelés a legjelentősebb, az összes diffúz terhelésnek mintegy 80 %-át adja. A területhasználat alapján ebből is a szántó művelésű területek a legfontosabbak, a települési lefolyásból származó terhelés jelentősége kisebb (2.6.2 fejezet 4. táblázat). Pontszerű szennyezések eredményei A Galga szennyvíz eredetű pontszerű terhelése a következő: KOICr: 63-65 t/év; ammónium: 10-11 t/ év; nitrit: 0,4 t /év; nitrát: 21-23 t/év. TP: 3-4 t/év. A szervetlen nitrogénterhelés összesen kb. 5-7 t/évre tehető (2.6.2 fejezet 2. táblázat, 3. táblázat). A szerves nitrogénre nem áll rendelkezésemre adat, de az analógiák alapján hasonló mértékűre becsülhető, mint az ásványi nitrogénformák összege. A területekre korábban általánosan jellemző volt a csatornarendszerekre való lakossági rákötések alacsony volta (20-40% között). Létesítési engedéllyel a Galgamácsai regionális rendszer rendelkezett, melyhez Váckisújfalu, Vácegres, Kisnémedi is csatlakozott. Az utóbbi években azonban további szennyvízelvezető- és tisztítórendszerek kivitelezése történt meg. A Galga felső folyása menti falvakban a Bercel és térségének

62

szennyvízelvezetésére kidolgozott, két ütemre bontott program szerint történik a kivitelezés. Bercel és Nógrádkövesd csatornázása és a Galgagután lévő közös telep elkészült. Becske, Szécsénke, Legénd, Galgaguta és Nógrádsáp csatornázása megtörtént. Az I-II ütemet is kiszolgáló telep ún. tavas rendszerű, energiatakarékos, természetközeli technológiával működik. A regionális szennyvíztisztítótelep Acsán található, ma már üzembe helyezték a tisztítót. Az Acsai Szennyvíztisztító Telep fogadja Csővár, Galgagyörk, Püspökhatvan szennyvizét is. A tisztított szennyvíz befogadója a Galga patak. További Szennyvízrendszerek a Turai, Versegi és Aszódi regionális rendszerek. A bekapcsolt települések Galgahévíz, Kartal, Iklad, Domony, Bag, Hévízgyörk. Ezekről a telepekről rendszeres és kellő gyakoriságú adatok nem állnak rendelkezésre. Összességében a terhelésükkel az eddig tárgyalt telepek terheléséhez mintegy 10%-kal járulhattak hozzá. A Galga vízgyűjtő területének csatornázására és szennyvíztisztítására általánosan jellemző, hogy a telepek működése nagyobbrészt megfelelő. A jellemzően eleveniszapos technológiával működő telepeken nincs tápanyag eltávolítás. A szennyvíztelepekről elfolyó víz azt mutatja, hogy a foszfor eltávolítására kell különös hangsúlyt helyezni. Összességében a Galga patakon a diffúz, ezen belül pedig a mezőgazdasági eredetű terhelések aránya meghatározó.

4.4 Biológiai-ökológiai állapot jellemzése makroszkopikus gerinctelen, halfauna)

(Fitoplankton,

A Galga patak felső szakasza (3. víztest) (7. táblázat) az élőlényközösségek szempontjából szegényes. A fitoplankton és fitobentosz állományokra az alacsony fajszám, a Pennales rendbe tartozó kovaalgák dominanciája és az alacsony biomassza, a-klorofill és trofitás- értékek jellemzőek. Az algák kis mennyiségben fordultak elő, ezért a vizsgált mutatók (biomassza, a-klorofill, trofitás-fok) alapján meghatározott ökológiai állapot is kiváló. A makrofita vegetációra egységes minősítő rendszer vizsgálataink idejéig még nem volt kidolgozva. A mesterségesen kialakított mederben változatos, mozaikos mocsári növényzet jellemző csillárkamoszat-gyeppel. A makrogerinctelen közösségre a felső szakaszon a patak középső és alsó szakaszához viszonyítva magasabb taxonszám/mintavételi hely- érték volt jellemző, azonban a fauna közönséges előfordulású, toleráns taxonokból állt. A vízminőségi index átlaga alapján számolt vízminőségi osztály alapján kevésbé szennyezett (III.B) minősítéssel jellemezhető. Ezen a víztesten egy halfajt sem sikerült kimutatni.

63

7. táblázat: Összefoglaló táblázat a Galga patak vízgyűjtő-területének hidrobiológiai monitoring eredményeiről Csányi, Zagyva (2006) alapján, részletes eredmények, osztályozásra vonatkozó adatok az M28-33. táblázatban találhatóak. Galga patak

Vizsgált paraméterek 1. víztest

2. víztest

3. víztest

jó

közepes

kiváló

közepes

közepes

közepes

Fajszám

35

37

26

Gyomnövények száma

1

2

1

6

7

6

Összes fajszám

9

11

Őshonos fajok száma

7

8

0

Adventív fajok száma

1

2

0

Bevándorló fajok száma

1

1

0

Védett fajok száma

4

5

0

Fitoplankton és fitobenton Makroszkópikus gerinctelenek

Makrofiták

Ökológiai állapot

Szennyezésre kevésbé érzékeny fajok száma

Halfauna

0

A Galga patak középső szakaszán (2. víztest) a fitoplankton biomassza, ill. az a-klorofill koncentráció átlagos értéke jelentősen megnövekedett (7. táblázat), az oligo-mezotróf típus és a közepes ökológiai állapot jellemző. A szennyvízbevezetéseket a fitoplankton mennyiségében és összetételében bekövetkező ugrásszerű változások jelezték, pl.: az acsai szelvényben (G14) több mintavételi időpontban az Euglenophyta ostoros algák tömeges megjelenését, az Iklad ponton (G7) 2004 őszén a biomassza kiugróan magas értékét és a dominancia-viszonyok megváltozását regisztráltuk. A legmagasabb biomassza, klorofill és trofitás értékek a vizsgált időpontok többségében Iklad és Acsa, valamint 1-1 időpontban Galgagyörk (G11) és Galgamácsa (G8) mintavételi helyeken jelentkeztek, jelezve ezzel a szennyező források (domonyi halastavak, acsai és püspökhatvani szennyvíztisztító) hatására a tápanyagkínálatban, vízminőségben bekövetkező változásokat. A makrofiton állományokban is kimutatható a dominancia viszonyok megváltozása az acsai mintavételi helyen: a fentebbi szakaszra jellemző homogén nádast (Phragmitetum communis) a harmatkása-széleslevelű gyékény-virágkáka (Glycerietum maximae) vegetáció váltotta fel. A pontszerű szennyező források (acsai, püspökhatvani szvt, domonyi halastavak) hatása, a kémiai vízminőségben bekövetkező változás a makrogerinctelen élőlényközösség szerkezetében és a vízminőségi osztály változásában is markánsan kimutatható. A Nógrádkövesd- Galgaguta (G18-G15) szakaszra a főbb taxoncsoportok és a rovartaxonok tekintetében is változatos összetételű fauna és II. osztályú vízminőség jellemző. A lejjebb fekvő szelvényben (G14-G10) az eddig előforduló taxonok mellett megjelennek a tág

64

tűrőképességű, nagy szerves terhelést is jól viselő, ill. a szennyvízbevezetések mentén tömeges megjelenésű fajok. A szakaszra általánosan jellemző II. osztályú minősítés a G14 (Acsa), G11 (Galgagyörk) és G7 (Iklad) pontokon III-IV. osztályúra vált. A halállomány vizsgálata során 11 fajt mutattunk ki a víztesten. Jelentős volt a toleráns, ill. a zavartságot jelző omnivor és vízközt táplálkozó fajok aránya, ugyanakkor az előforduló fajok közül 5 faj védett státuszú. A Galga patak alsó szakaszára (1.víztest) a fitoplankton és fitobentosz számított mutatói alapján oligo-mezotróf típus és jó ökológiai állapot adható meg. A makrofita vegetáció felmérése az 1.víztesten a Hévízgyörk (G3) és Jászfényszaru (G1) pontokon történt. A víztestnek ezen a szakaszán fajgazdag, változatos összetételű mocsári növényzet alakult ki. A makrogerinctelen élőlényegyüttes az aszódi szennyvíztisztító alatti szelvényben (G4) szegényes, a G2, G1 pontokon növekedett a fajszám, azonban a növényi tápanyagban gazdag vizekre jellemző, általában közönséges előfordulású gerinctelen állatok mutathatók ki. A G4-es szelvényre a IV., a patak további vizsgált szakaszaira a II-III. vízminőségi osztály jellemző. Az 1.víztest vizsgált szakaszáról 9 halfaj került elő. A patak hidrológiai viszonyainak megfelelően csökken a rheofil, nő a limnofil fajok száma. A fajok többsége a toleráns csoportba sorolható, de jelentős (4) volt a védett fajok száma is. A patak felső szakasza algológiai szempontból kiváló, míg a középső szakasz közepes ökológiai állapotú. Az alsó szakasz mennyiségi algológiai mutatói megfelelnek a jó ökológiai állapotnak, bár az algatársulások (fitoplankton, fitobenton) fajösszetétele némileg eltér a 18. víztípusra megadottaktól. A makroszkópikus gerinctelenek között csupa közönséges és toleráns fajok voltak, a víztípusra jellemző fajok, ami a vízgyűjtőre jellemző diffúz szennyezésnek tulajdonítható. Erősen változik a halegyüttesek összetétele a vízfolyás hidrológiai és geomorfológiai tulajdonságai által meghatározottan. A Galga mindhárom szakasza az előzetes besorolás szerint természetes víztest. A patak felső szakasza algológiai szempontból kiváló, míg a középső szakasz közepes ökológiai állapotú. A kémiai kockázatosságot a fitoplankton mennyiségében és összetételében bekövetkező víztesten belüli ugrásszerű változások jelzik (szennyvízhatás). Példaként az acsai szelvényben több alkalommal tömegesen megjelenő Euglenophyta taxonokat (Euglena és Phacus sp.) vagy Iklad és Domony között 2004. őszén a biomassza kiugróan nagy értékét és a dominanciaviszonyok megváltozását említjük. Az alsó szakasz mennyiségi algológiai mutatói megfelelnek a jó ökológiai állapotnak, bár az algatársulások (fitoplankton, fitobenton) fajösszetétele némileg eltér a 18. víztípusra megadottaktól.

65

4.5 A víztestek lehatárolása a Galga patakon A Galga patakon a hidrológiai, hidromorfológiai, fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatok alapján három víztestet különböztettem meg: • A forrástól a Becskei patak befolyásáig folyó víztest. A mezőgazdasági tevékenység e területre kevésbé jellemző, pontszerű szennyező forrás, település nincs. • A Becskei-pataktól az aszódi szennyvíztelep befolyójáig folyó víztest. A Becske alatti folyószakaszon a meder rendezett, a településeken burkolt kisvízi mederben folyik a patak. Ennek ellenére a települések közötti hosszú szakaszokon a meder állapota megengedheti olyan élőlény együttes kialakulását, amely a patak „természetes” jellegét erősíti, habár nem éri el a jó állapotot. • Az aszódi szennyvíztelep befolyójától a torkolatig a víztest kockázatos. Az aszódi szennyvíztisztító befolyója alatti szakaszt azért tekintjük külön víztestnek, mert a szennyvíz hatására a kémiai kockázatosság fennállhat.

4.6 Változékonyság térbeli és időbeli jellemzése Mintavételi pontok számának meghatározása Egy alkalommal 19 ponton végeztem felmérést a Galga patak középső szakaszán. A részletes kémiai vízfelmérés adatai alapján a Szilágyi (2005) által használt – a realtív hiba és a minták száma közötti összefüggés intervallumbecsléssel - módszert alkalmazva a Galga patakon megvizsgáltam, hogy jellemezhető-e egy ponttal a patak feltárt vízteste a szokásos feltételekkel (90%-os megbízhatóságon, +/-10% hibahatárt megengedve). Az eredményeket a 33. ábra szemlélteti. Látható, hogy a pH, a redoxpotenciál, az oldott oxigén, a hőmérséklet esetében a patak jellemezhető egyetlen mintavételi ponttal, a elektromos vezetőképességnél egy pont már kevés. A hibaintervallumok változása a Galga-patakon

megbízhatóság, %

100%

hőm érs éklet

95%

ÖOA

90%

pH

85%

redox

80%

oldott oxigén %

75%

oldott oxigén

70%

vezkép

65%

hibahatár

60%

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

hibaintervallum, +/- %

33. ábra: A hibaintervallumok alakulása a Galga patak középső szakaszán egy mintavételi pont esetén A Galga patak középső szakasza: Becskei patak befolyásától az Aszódi Szennyvíztisztító Telep tisztított szennyvizének bevezetéséig

66

A többi kémiai paraméter esetében hasonló diagramokról az a következtetés vonható le, hogy a nitrát-iont kivéve egyetlen komponenst sem elég egy helyen mintázni (34. ábra). A hibaintervallumok változása a Galga-patakon

100% nitrit

megbízhatóság, %

95%

nitrát

90%

Kjeldahl N

85%

ÖN

80%

szerves N

75%

oldott ortofoszfát ÖP

70%

BOI

65%

határ

60%

0

20

40

60

80

100

hibaintervallum, +/- %

34. ábra: A hibaintervallumok alakulása a Galga patak középső szakaszán, egy mintavételi pont esetén

hiba, %

Amely paramétereket nem elegendő egy helyen vizsgálni, azoknál nézzük meg, hogy hogyan csökken a hiba a mintaszám emelésével. Az eredményeket a 35. ábra mutatja. 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

hőmérséklet oldott O2 vezkép ÖOA pH redox

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

mintaszám, db

35. ábra: A relatív hiba alakulása a Galga patak középső szakaszán, a mintaszám függvényében A 8. táblázat tartalmazza, hogy a Galga patak középső szakaszán komponensenként hány mintavételi pont szükséges. Látható, hogy van olyan komponens, melyet elég egyszer mintázni (pH, redox), de van olyan is, melyet 12 ponton szükséges mérni (ammónium-ion, foszforformák). Mivel ilyen nagy a szórás a mintaszámok tekintetében, rétegzett mintavétel alkalmazása célszerű, azaz minden paramétert annyi ponton kell mérni a víztesten, ahányszor feltétlenül szükséges. A pH-t, a redox-potenciált, a elektromos vezetőképességet, a nitrát-iont elég egy helyen; az oldott oxigént kettőn; az ÖOA-t, Na-, a Ca-ion koncentrációt, a lúgosságot, az összes keménységet, a kloridot három; a K-iont, a KOIps-t öt; az TN-t hat; a Mg-iont, a szerves nitrogént hét; a Kjeldahl nitrogént, a szulfátot nyolc; a nitrit-iont tíz, a többi komponenst tizenkét helyen kell mérni.

67

8. táblázat: A szükséges mintavételi pontok száma komponensenként a Galga patak középső szakaszán Paraméter Hőmérséklet

Mintaszám Paraméter 1 Kálium

Mintaszám 5

Oldott O2

2

Klorid

3

Elektromos elektromos vezetőképesség

3

Szulfát

8

ÖOA

3

Ammónium-ion

12

pH

1

Nitrit-ion

10

Redox

1

Nitrát-ion

1

KOIps (ülepített)

5

Kjeldalh nitrogén

8

Lúgosság

3

TN

6

Összes keménység

4

Szerves nitrogén

7

Kalcium

3

Foszfát-ion

12

Magnézium

7

TP

12

Nátrium

3

Piros jelölések: a VKI szerint kiemelt fontosságú komponensek

4.7 Üledék vizsgálatok 4.7.1

Pontszerű szennyezés azonosítása

2000-ben a patak Püspökhatvan és Aszód közötti szakaszának felmérése során megállapítottam, hogy a víz csak pillanatnyi állapotról ad információt, a nehézfémek a meder üledékében dúsulnak, így hosszú időn keresztül kifejtik hatásukat. 500

20 15

300 mg/kg

mg/kg

Zn

400

Cd

10

200 100

5

0 0

1 1

A

2

3

4

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 mintavételi helyek

B

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 13 14 15

mintavételi helyek

36. ábra: Elemkoncentráció változás a Galga patak üledékében folyásirány szerint, 2000. Jelmagyarázat: 1: Püspökhatvan jobbpart, 2: Püspökhatvan sodor, 3: Püspökhatvan balpart, 4: Galgamácsa jobbpart, 5: Galgamácsa sodor, 6: Galgamácsa balpart, 7: Iklad jobbpart, 8: Iklad sodor, 9: Iklad balpart, 10: Aszód 3-as jobbpart, 11:Aszód 3-as sodor, 12: Aszód 3-as balpart, 13: Aszód SZVT jobbpart, 14: Aszód SZVT sodor, 15: Aszód SZVT balpart Piros oszlop: a 40/2008. (II. 26.) Kormány rendelet szerinti határértéket meghaladó koncentráció

68

A vízvizsgálati eredményekben a környezetre veszélyes nehézfémek csak nagyon kis mennyiségben voltak jelen a patakban, az üledékmintákban azonban jelentős mennyiségben jelen volt a kadmium, cink és a króm. Ikladon a 25+900 fkm-nél, a gépgyár felől érkező csapadékvíz bevezető árok után a 40/2008. (II.26.) Kormány rendelet szerinti határértéket meghaladó koncentrációban volt jelen a kadmium, és nagy koncentrációban mértem a cinket is a patak üledékében (36.A és B ábra). Ezek az elemek feltételezhetően az 1993-ban megszűnt, de korábban jelentős mértékű ipari tevékenység következtében kerülhettek a mederüledékbe.

69

8. táblázat: A Galga patak üledékében mért elemek statisztikai paraméterei és az Európai Unió országaiban hatályos rendeletek határértékei E l e m

40/2008. (II.26.) Korm. rend. 1

Statisztikai paraméterek

Mértékegység

Minimum

Maximum

LQ

UQ

IQR

Medián

Átlag

Szórás

mg/kg

mg/kg

mg/kg

mg/kg

mg/kg

mg/kg

mg/kg

mg/kg

mg/kg

Holland szabvány2 Környezeti határérték

Beavatkozási határérték

86/278/EGK3

mg/kg

mg/kg

mg/kg

As

0,1

231

0,2

8,31

8

1

12

37

75

29

55

n.a.

Cd

0,6

31

2

3

2

2

3

4

10

0.8

12

20-40

Zn

2

398

33

117

84

54

83

83

2500

140

720

2500-4000

Fe

57

34500

590

15600

15010

7280

9133

9806

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Mn

271

33000

484

21700

21216

1080

10445

11060

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Al

4960

46600

16600

30700

14100

26600

24696

9952

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

32

2090

536

881

345

694

730

315

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

P

Megjegyzés: LQ: alsó kvartilis; UQ: felső kvartilis; IQR: interkvartilis távolság; n.a.: nem áll rendelkezésre; sötétszürke cellák: a 40/2008.(II.26.)Kormány rendelet határértékeihez való viszonyítás; piros cellák: a 40/2008.(II.26.)Kormány rendelet határértékét meghaladó elem koncentrációk 1

40/2008. (II. 26.) Kormány rendelet A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet módosításáról 4. számú melléklet 2

Holland Szabvány (1994)

3

A Tanács irányelve (1986. június 12.) a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről (86/278/EGK) I. B melléklet

4.7.2

Az üledékvizsgálat statisztikai értékelése

Arzén A patak üledékében mért összes arzén koncentráció 0,1 és 231 mg/kg között található. A mért értékek mediánja 1 mg/kg (átlaga 12 mg/kg), 7 kiugró érték van, ebből a 213 és 231 mg/kg felső kiugró értékek. 79 mérési eredményből 4 eredménynek nagyobb az értéke, mint a 40/2008.(II.26.) Kormány rendelet szerinti határérték (75 mg/kg) (9.táblázat). A medián (0,2 mg/kg) a többi elem mediánjához viszonyítva a legkisebb (37. ábra). 25

5 Galga patak üledéke

Galga patak üledéke 20 IQR/Medián

Log(Medián)

4

3 2

1

15

10

5

0

0 As

Cd

Zn

Fe Elemek

Mn

Al

P

37. ábra: A Galga patak üledékében mért elemek mediánjának összehasonlítása

As

Cd

Zn

Fe Elemek

Mn

Al

P

38. ábra: A Galga patak üledékében mért elemek relatív változékonysága

Az arzén változékonysága IQR alapján 8 mg/kg (szórása 37 mg/kg) és relatív változékonysága (IQR/M) 8 (38. ábra), nagyobb, mint a többi elem változékonysága, ettől csak a mangán változékonyabb. Az As kis koncentrációja ellenére nagy változékonyságot mutat, ami vagy az arzén nagyon különböző forrásait mutatja (pl. ipari szennyezés és természetes háttér), vagy az arzén üledékekben való eloszlását befolyásoló lokális tényezők nagy heterogenitását (pl. vas-oxihidroxidokkal való kiválás). A Galga patak üledékében a fentebb ismertetett statisztikai eljárással 4 csoportot lehetett meghatározni az alábbiak szerint (39. /A abra). 1) Első csoport a legkisebb koncentrációjú mérési eredmények csoportja, ahol az As<=0,2 mg/kg. 29 mérési eredményből 5 mérési eredménynek 0,1 mg/kg és 24 mérési eredménynek 0,2 mg/kg koncentráció értéke van. A vizsgálat kimutatási határa 0,1 és 0,2 mg/kg, mérési módszertől függően. Ezen mérési eredmények tehát az As kimutatási határon lévő (0,1 és 0,2 mg/kg) értékeinek csoportja a pataküledékben. 2) A második szignifikáns csoportban 13 mérési eredmény található, a minimum 0,83 mg/kg és a maximum 1,87 mg/kg között, (az átlag 1,2 mg/kg) a medián 1,18 mg/kg. 3) 79 mérési eredményből 29 db található ebben a csoportban. Az összes mérési eredmény mintegy 1/3-a. A minimum 2,88 mg/kg, a maximum 14,6 mg/kg, (az átlag 7,8) mg/kg és a medián 7,48 mg/kg. 4) Végül a következő jól elkülöníthető csoport elemei alkotják a felső kiugró értékek

csoportját, mely tartalmazza a 4db környezeti határértéket meghaladó koncentrációjú eredményeket. A csoport elemei a következők: 17,2, 27,3, 62,0, 84,5, 93,0, 213, 231 mg/kg (az átlag 56,8 mg/kg), a medián 62 mg/kg. 1 295000

290000

2

mg/kg

3

0.1 to 0.37 0.37 to 2.88 2.88 to 17.2 17.2 to 213 213 to 300

4 5 6

285000

7 8 9

280000

10 275000

11 12

270000

13 I

II

III

IV V VI VII VIII

265000

260000

255000

250000

245000

B

0

5000

10000

15000

20000

670000 675000 680000 685000 690000 695000 700000

39. ábra: A Galga patak vízgyűjtőjének üledékében mért As koncentrációk (A) statisztikai és (B) térinformatikai ábrázolása A: Box-plot analízis, Kumulatív eloszlásfüggvény és Hisztogram B: mintavételi pontok Jelmagyarázat:

Lila karikák: mintavételi helyek Piros doboz: elmozdulási szakasz Római számok: mintavételi időpontok (hónapok) Arab számok: mintavételi helyek a folyás irányában Piros vonal: 40/2008. (II. 26.) Kormány rendelet Holland Szabvány (1994) szerinti határértékek.

Kiugró értékű mérési eredmények a teljes vizsgált patakszakaszon találhatóak, a négy határértéket meghaladó kiugró érték Püspökhatvannál, Galgamácsánál és az Aszódi Szennyvíztisztító Telepnél (2 db) van, azaz ott ahol korábban nem volt csatornázva a település. Az ábra mutatja, hogy a 7 kiugró értékű eredményből 6 mérési eredmény 2000ben történt vizsgálat mérési eredménye. Kadmium A mért összes kadmium koncentráció 0,6 és 31 mg/kg között van, mediánja 2 mg/kg (átlaga 3 mg/kg) és 7 kiugró értéket tartalmaz. A mért 79 eredményből 4 mérési eredmény meghaladja a 40/2008.(II.26.) Kormány rendelet szerinti határértéket (10 mg/kg) (9. táblázat; 40./A ábra). A kadmium medián értéke a második legkisebb érték a többi elem

72

mediánjához viszonyítva (37. ábra). A kadmium változékonysága az IQR érték alapján 2 mg/kg (szórása 4 mg/kg) és relatív változékonysága (IQR/M) 1, csak az alumínium és a foszfor változékonyságát haladja meg (38. ábra). A korábban leírt módszer szerint 5 csoportot lehetett meghatározni. 295000

290000

1 2 3

mg/kg 0 to 2 2 to 2.4 2.4 to 2.99 2.99 to 8.19 8.19 to 50

4 5 6 7

285000

8 9

280000

10 275000

11 12

270000

13 I

II III IV

V VIVII VIII

265000

260000

255000

250000

245000

B

0

5000

10000

15000

20000

670000 675000 680000 685000 690000 695000 700000

40. ábra: A Galga patak vízgyűjtőjének üledékében mért Cd koncentrációk (A) statisztikai és (B) térinformatikai ábrázolása A: Box-plot analízis, Kumulatív eloszlásfüggvény és Hisztogram B: mintavételi pontok Jelmagyarázat:

Lila karikák: mintavételi helyek Piros doboz: elmozdulási szakasz Római számok: mintavételi időpontok (hónapok) Arab számok: mintavételi helyek a folyás irányában Piros vonal: 40/2008. (II. 26.) Kormány rendelet Holland Szabvány (1994) szerinti határértékek.

1) Az első csoportba 79-ből 29 mérési eredmény esik, a teljes populáció harmada. A minimum 0,64 mg/kg, a maximum 1,95 mg/kg, (az átlag 1,4 mg/kg) és a medián 1,47 mg/kg. A csoport homogén és a geokémiai hátteret képviseli. 2) A második csoportba 14 mérési eredmény esik, Cd=2,0 mg/kg, a 2 mg/kg kimutatási határnak megfelelően. A csoport mérési eredményei az elmozdulási szakasz 2004. májusi (9) és 2004. júniusi (5) mintavételi időpontjára esnek. 3) A csoportban 12 elem található, a minimum 2,04 mg/kg, a maximum 2,99 mg/kg, (az átlag 2,45 mg/kg) a medián 2,42 mg/kg. 4) 15 elem alkotja a csoportot, a minimum 3,13 mg/kg, a maximum 8,19 mg/kg, (az átlag 4,3 mg/kg) a medián 4,06 mg/kg. Első anomális csoport. 5) 7 mérési eredményt és ezen belül a 4 környezeti határértéket meghaladó

73

koncentrációjú mérési eredményt tartalmazza a kiugró értékek csoportja. A 17,5 és a 30,5 mg/kg mérési eredmények távoli kiugró értékek. A minimum 9,41 mg/kg és a maximum 30,5 mg/kg, (az átlag 14,7 mg/kg) és a medián 10,6 mg/kg. Második anomális csoport. A geokémiai háttérértékek, a három kisebb csoportból származnak, Cd<2,4 mg/kg. A két anomális csoport 90%-a (22 mérési eredményből 20 eredmény) a Gépgyári Befolyó alatt helyezkedik el. A 7 kiugró érték a Gépgyári Befolyónál és alatta található, 2000-ben. A kisebb csoportból származó mérési eredmények a befolyás felett, és 2004. márciusban, májusban, júniusban a forrásnál vannak. 2003. decemberben már a forrástól két távolabbi ponton halmozódtak fel a vizsgált nehézfémek (40/B ábra). 2000. májusban nagy volt a Cd koncentráció (17,3 mg/kg) a forrásnál, 25+900 fkmnél, de a 24+125 fkm-nél, a vizsgált szakasz végpontjánál kis koncentrációban (2,43 mg/kg) mértem a vizsgált elemet. 2000. augusztusban (9,9 mg/kg) és 2001. augusztusban (10,7 mg/kg) is jelentős mennyiségben volt jelen a Cd, közvetlenül a volt gépgyár felől érkező csapadékvíz bevezető árok után. 2003. decemberben a forrástól 70m-re lévő ponton nagy volt a kadmium koncentráció (9,41 mg/kg). 2004. márciusban a vizsgált szakasz minden kanyarulatában kis koncentrációkat mértem, májusban pedig a mederüledékben kimutatás határ alatt volt a mért elem mennyisége. 2004. júniusban egy ponton, a 25+830 fkm-nél található kanyarulatban volt már csak kimutatható mennyiségben a kadmium. 2004. márciusban olyan nagy mennyiségű csapadék hullott a területre, hogy továbbszállítódott a szennyezés a görgetett anyaggal, ezért júniusban azok csak nyomokban voltak mérhetőek (41/B ábra). A kadmium koncentrációjának időbeni változása a két mintapontnál a 41. A és 41.B ábrán látható. mg/kg

mg/kg)

20

16

16

12

12

8

8

4

4

0

A

Aszód, a vizsgált szakasz végpontja

Iklad, Gépgyári befolyó után

20

0 1

2

3

4 mintavételi időpontok

5 6 7

B

1

2

3

mintavételi időpontok

4

5 6 7

41. A és B ábra: A kadmium koncentráció változása a szennyezés forrásánál (A) és a végpontnál (B), az idő függvényében Jelmagyarázat: 1: 2000. május, 2: 2000. augusztus, 3: 2001. augusztus, 4: 2003. december, 5: 2004. március, 6: 2004. május, 7: 2004. június Piros oszlop: határérték a 40/2008. (II. 26.) Kormány rendelet szerinti határértéket meghaladó koncentráció

74

Cink A tanulmányterületen mért összes cink koncentráció 2 és 398 mg/kg között van, mediánja 54 mg/kg, a kadmium és az arzén medián értékéhez képest nagyobb (37. ábra), (átlaga 83 mg/kg), 7 kiugró érték van. A 40/2008.(II.26.) Kormány rendelet szerinti határértéket egyik minta sem haladja meg (9.táblázat; 42./A ábra). A cink változékonysága IQR alapján 84 mg/kg (szórása 83 mg/kg) és relatív változékonysága (IQR/M) 1,5. Változékonyabb, mint a Cd, Al és P (38. ábra). A korábban leírt módszer szerint 5 csoportot lehetett meghatározni. 1 295000

290000

2 3

m g/kg 0 to 12.4 12.4 to 42 42 to 80.9 80.9 to 165 165 to 400

4 5 6

285000

7 8 280000

9 10

275000 11 12 270000

13 I II III IV

V VI VIIVIII

265000

260000

255000

250000

245000

B

0

5000

10000

15000

20000

670000 675000 680000 685000 690000 695000 700000

42. ábra: A Galga patak vízgyűjtőjének üledékében mért Zn koncentrációk (A) statisztikai és (B) térinformatikai ábrázolása A: Box-plot analízis, Kumulatív eloszlásfüggvény és Hisztogram B: mintavételi pontok Jelmagyarázat:

1) 2)

3) 4)

Lila karikák: mintavételi helyek Piros doboz: elmozdulási szakasz Római számok: mintavételi időpontok (hónapok) Arab számok: mintavételi helyek a folyás irányában

6 mérési eredmény alkotja az alsó kiugró értékek csoportját. A minimum 1,52 mg/kg, a maximum 12,4 mg/kg, (az átlag 4,5 mg/kg) és a medián 2,715 mg/kg. 21 mérési eredmény alkotja a második csoportot, a minimum 23,9 mg/kg, a maximum 38,7 mg/kg, (az átlag 30,4 mg/kg) és a medián 30,7 mg/kg. A csoport homogén. A legnagyobb csoportba 28 mérési eredmény tartozik, a minimum 42 mg/kg, a maximum 73,5 mg/kg, (az átlag 57,8 mg/kg) és a medián 57,9 mg/kg. A negyedik csoportba 12 mérési eredmény tartozik. A minimum 117 mg/kg, a maximum 147 mg/kg, (az átlag 131,4 mg/kg) és a medián 131 mg/kg.

75

5)

Az ötödik csoport alkotja a felső kiugró értékek csoportját. A minimum 179 mg/kg, a maximum 398 mg/kg, (az átlag 307 mg/kg) és a medián 316 mg/kg. A háttérértékek, a három kisebb csoportból származnak, ahol Zn<80,9 mg/kg. A kisebb csoportból származó elemek a befolyás felett és későbbi időpontokban, 2004. márciusban, májusban, júniusban a forrásnál vannak. A két anomális csoport 67%-a (24 mintából 16 minta) a Gépgyári Befolyó alatt helyezkedik el. A 7 kiugró érték a Gépgyári Befolyónál és alatta található 2000-ben, míg 2004. márciusban és májusban a szennyező forrástól távolabb mérhető (42/B ábra). A cink koncentrációjának időbeni változása a két mintapontnál a 43. A és 43. B ábrán látható. 2000. májusban a szennyezés forrásánál nagy koncentrációban (398 mg/kg) volt jelen a cink, 2000. augusztusban még jelentős mértékben nem változott a koncentrációja (373 mg/kg). Egy év eltelte után, 2001. augusztusban az előző évi augusztusi mérésekhez képest már közel harmadára csökkent (142 mg/kg), és 2001. augusztustól 2004. júniusig tovább csökken a cink koncentrációja (33 mg/kg értékre). A vizsgált szakasz végpontjánál fokozatosan csökken a mért koncentráció 2000. május (147 mg/kg) és 2001. augusztus között (73,5 mg/kg). 2003. decemberben (113 mg/kg) és 2004. márciusban (126 mg/kg) a 2001. augusztusi mérési eredményekhez képest nagyobb koncentrációkat mértünk, és 2004. májusban (667 mg/kg) és júniusban (51,8 mg/kg) a 2004. márciusi értékekhez képest ismét csökkenő tendenciát tapasztaltunk. mg/kg

mg/kg

25+900 fkm

24+125 fkm

200

500 150

400 300

100

200 100

50

0

0

1

A

2

3 mintavételi időpontok

4

56 7

1

B

2

3

4

5 6 7

mintavételi időpontok

43. A és B ábra: A cink koncentráció változása a szennyezés forrásánál (A) és a végpontnál (B), az idő függvényében Jelmagyarázat: 1: 2000. május, 2: 2000. augusztus, 3: 2001. augusztus, 4: 2003. december, 5: 2004. március, 6: 2004. május, 7: 2004. június Piros oszlop: határérték a 40/2008. (II. 26.) Kormány rendelet szerinti határértéket meghaladó koncentráció

Nehézfémszennyezés elmozdulása az üledékben Egyértelmű következtetések vonhatók le a hidrológiai és elemanalitikai eredmények kapcsolatából. Az esős hónapok után a meder hidrológiai paraméterei is megváltoztak. Magas vízállásokat, nagyobb vízsebességet eredményeztek a nagy csapadékok, ami növelte az üledék elragadó-erejét, majd jelentősebb kanyarokban a meder azon pontjain, ahol jelentősebb volt a partépítő tevékenység, kirakta. Ezeken a pontokon, mint üledékcsapdákban halmozódott fel a nehézfém, ami csak újabb nagyobb elragadó-erő

76

hatására szállítódott tovább. A csapdákban felhalmozódott szennyezett üledéket a vízgyűjtőre hullott további jelentős mennyiségű csapadék vitte tovább. Az utánpótlás megszűnése után, a patak vizsgált szakasza kitisztult a szennyezéstől. A szennyezett üledék elmozdulását több nehézfém (Cd, Zn, Cr, Ni) koncentrációjának mérési eredményei is tükrözték, legjobban követni a pontszerű forráshoz egyértelműen hozzárendelhető Cd és Zn koncentrációprofilján lehetett. Vas A patak üledékében mért összes vas koncentráció 57 és 34 500 mg/kg között van. A mért értékek mediánja 7280 mg/kg (átlaga 9133 mg/kg), kiugró érték nincs (9. táblázat; 44./A ábra). A vas medián értéke a vizsgált többi elemhez képest a mangán után a második legnagyobb (37. ábra). A vas változékonysága IQR alapján 15010 mg/kg (szórása 9806 mg/kg) és relatív változékonysága (IQR/M) 2 (38. ábra). A Cd, Zn, Al és P elemektől változékonyabb, de az As és a Mn változékonyabb, mint a Fe. 4 csoportot lehetett meghatározni.

290000

1 2

mg/kg

295000

3

0 to 457 457 to 5420 5420 to 25200 25200 to 34500

4 5 6

285000

7 8 9

280000

10 275000

11 12

270000

13 I

II

III IV

V VI VII VIII

265000

260000

255000

250000

245000

B

0

5000

10000

15000

20000

670000 675000 680000 685000 690000 695000 700000

44. ábra: A Galga patak vízgyűjtőjének üledékében mért Fe koncentrációk (A) statisztikai és (B) térinformatikai ábrázolása A: Box-plot analízis, Kumulatív eloszlásfüggvény és Hisztogram B: mintavételi pontok Jelmagyarázat:

1) 2)

Lila karikák: mintavételi helyek Piros doboz: elmozdulási szakasz Római számok: mintavételi időpontok (hónapok) Arab számok: mintavételi helyek a folyás irányában

9 mérési eredmény alkotja az első csoportot, a minimum 57.3 mg/kg, a maximum 79.4 mg/kg, (az átlag 68,3 mg/kg) és a medián 67,9 mg/kg. A csoport homogén. A második csoportba 27 mérési eredmény tartozik, a minimum 457 mg/kg, a maximum 786 mg/kg, (az átlag 613,9 mg/kg) és a medián 605 mg/kg. A csoport

77

nagy része az elmozdulás vizsgálati terület alsóbb szakaszán található. 3) A legnagyobb csoport 33 mérési eredményt tartalmaz, a minimum 5420 mg/kg, a maximum 21200 mg/kg, (az átlag 12729 mg/kg) és a medián 12600 mg/kg. 4) A negyedik csoport 9 mérési eredményből áll, a minimum 25 300 mg/kg, a maximum 34500 mg/kg, (az átlag 28789 mg/kg) és a medián 27400 mg/kg. A 79 mérési eredményből 43 eredmény a két nagyobb csoportban található. A nagyobb és kisebb csoportból származó eredmények egyaránt megtalálhatóak a vizsgált patak minden mintavételi pontjánál (44/B ábra). A vas esetében tehát nem láthatók sem térbeli sem pedig időbeni tendenciák. Mangán A mért mangán értékek 271 és 33000 mg/kg között vannak, mediánja 1 080 mg/kg (átlaga 10445 mg/kg), kiugró érték nincs (9. táblázat; 45./A ábra). A Mn medián értéke nagyobb, mint az As, Cd, Zn és P medián értéke, és kisebb, mint a Fe és Al medián értéke (37. Ábra). A mangán változékonysága IQR alapján 21216 mg/kg (szórása 11060 mg/kg) és relatív változékonysága (IQR/M) 20, legváltozékonyabb elem a többi elemhez képest (38. ábra) nem rendelkezik kiugró értékekkel és 4 csoportot lehetett meghatározni esetében.

290000

1 2 3

mg/kg

295000

271 to 585 to 17300 21100

540 835 to 20501 to 24901

4 5 6

285000

7 8 9

280000

10 275000 11 12 13

270000

I II III

IV

V VI VII VIII

265000

260000

255000

250000

245000

B

0

5000

10000

15000

20000

670000 675000 680000 685000 690000 695000 700000

45. ábra: A Galga patak vízgyűjtőjének üledékében mért Mn koncentrációk (A) statisztikai és (B) térinformatikai ábrázolása A: Box-plot analízis, Kumulatív eloszlásfüggvény és Hisztogram B: mintavételi pontok Jelmagyarázat:

1)

78

Lila karikák: mintavételi helyek Piros doboz: elmozdulási szakasz Római számok: mintavételi időpontok (hónapok) Arab számok: mintavételi helyek a folyás irányában

Az első csoport 26 mérési eredményből áll, a minimum 271 mg/kg, a maximum 539

mg/kg, (az átlag 431,3 mg/kg) és a medián 438 mg/kg. 2) 12 mérési eredményt tartalmaz a második csoport, a minimum 585 mg/kg, a maximum 834 mg/kg, (az átlag 695,2 mg/kg) és a medián 679,5 mg/kg. 3) A harmadik jól elkülöníthető csoport 12 mérési eredményből áll, a minimum 17300 mg/kg, a maximum 20500 mg/kg, (az átlag 18808 mg/kg) és a medián 18750 mg/kg. A csoport nagy része az elmozdulási szakaszon található 2003. december és 2004. június között. 4) A negyedik csoport 21 mérési eredményből áll, a minimum 21100 mg/kg, a maximum 24900 mg/kg, (az átlag 22962 mg/kg) és a medián 23100 mg/kg. A mért értékek az elmozdulási szakaszon találhatóak 2003. december és 2004. június között. A 79 mért értékből 36 érték a két nagyobb csoportban található. A két kisebb csoportot alkotják a háttér értékek. Időben később vizsgált minták tartalmazzák a nagyobb koncentrációjú csoportokat (45/B ábra). Alumínium A területen mért alumínium koncentráció 4960 és 46600 mg/kg között van. A medián 26600 mg/kg (átlaga 24696 mg/kg), kiugró érték nincs (9. táblázat; 46./A ábra). Az alumínium medián értéke a többi eleméhez viszonyítva a legnagyobb (37. ábra). 1

290000

2

mg/kg

295000

3

0.1 to 19901 19901 to 32001 32001 to 46601

4 5 6

285000

7 8 9

280000

10 275000

11 12 13

270000

I

II III IV V VI VII VIII

265000

260000

255000

250000

245000

B

0

5000

10000

15000

20000

670000 675000 680000 685000 690000 695000 700000

46. ábra: A Galga patak vízgyűjtőjének üledékében mért Al koncentrációk (A) statisztikai és (B) térinformatikai ábrázolása A: Box-plot analízis, Kumulatív eloszlásfüggvény és Hisztogram B: mintavételi pontok Jelmagyarázat:

Lila karikák: mintavételi helyek Piros doboz: elmozdulási szakasz Római számok: mintavételi időpontok (hónapok) Arab számok: mintavételi helyek a folyás irányában

79

Az alumínium változékonysága IQR alapján 14100 mg/kg (szórása 9952 mg/kg) és relatív változékonysága (IQR/M) 0,5. A változékonysága a foszfor előtt az egyik legkisebb és jellemzően nincsenek kiugró értékek sem (38. Ábra). A korábban leírt módszer szerint 3 csoportot lehetett meghatározni. 1) Az első csoport 28 mérési eredményből áll, a minimum 4960 mg/kg, a maximum 19 900 mg/kg, (az átlag 13382 mg/kg) és a medián 13300 mg/kg. 2) 39 mért érték alkotja a második csoportot, a minimum 22200 mg/kg, a maximum 32000 mg/kg, (az átlag 28169 mg/kg) és a medián 28500 mg/kg. 3) A harmadik jól elkülöníthető csoport 12 mérési eredményt tartalmaz, a minimum 34 400 mg/kg, a maximum 46600 mg/kg, (az átlag 39808 mg/kg) és a medián 40200 mg/kg. A 79 mért értékből 66 a két kisebb koncentrációjú csoportban található. A nagyobb és kisebb csoportból származó értékek egyaránt magtalálhatóak a vizsgált patak minden mintavételi pontjánál (46/B ábra). Az alumínium esetében tehát nem láthatók sem térbeli sem pedig időbeni tendenciák. Foszfor 1

290000

2

mg/kg

295000

3

0.1 to 233 233 to 567 567 to 847 847 to 1920 1920 to 2100

4 5 6 7

285000

8 9 10

280000

275000

11 12 13

270000

I

II III IV

V VI VII VIII

265000

260000

255000

250000

245000

B

0

5000

10000

15000

20000

670000 675000 680000 685000 690000 695000 700000

47. ábra: A Galga patak vízgyűjtőjének üledékében mért P koncentrációk (A) statisztikai és (B) térinformatikai ábrázolása A: Box-plot analízis, Kumulatív eloszlásfüggvény és Hisztogram B: mintavételi pontok Jelmagyarázat:

Lila karikák: mintavételi helyek Piros doboz: elmozdulási szakasz Római számok: mintavételi időpontok (hónapok) Arab számok: mintavételi helyek a folyás irányában

A vizsgálati területen mért foszfor koncentráció 32 és 2090 mg/kg között van. A medián 694 mg/kg (átlaga 730 mg/kg), 2 db kiugró érték van (9. Táblázat; 47./A ábra).

80

Medián értéke az As, Cd, Zn medián értékétől nagyobb, de kisebb mint a Fe, Mn és Al medián értéke (37. Ábra). A foszfor változékonysága IQR alapján 345 mg/kg (szórása 315 mg/kg) és relatív változékonysága (IQR/M) 0,5, a többi elemhez képest a legkevésbé változékony (38. ábra). Az egyetlen a vizsgált elemek közül, ahol alacsony kiugró értékek vannak. A korábban meghatározott módszer szerint 5 csoportot lehetett elkülöníteni. 1) Az első csoport 3 mérési eredményt tartalmaz, a minimum 32 mg/kg, a maximum 232 mg/kg, (az átlag 151 mg/kg) és a medián 189 mg/kg. 2) 21 mérési eredmény alkotja a második csoportot, a minimum 362 mg/kg, a maximum 548 mg/kg, az átlag 473 mg/kg és a medián 489 mg/kg. 3) A harmadik csoportban 34 mérési eredmény van, a minimum 567 mg/kg, a maximum 846 mg/kg, (az átlag 704 mg/kg) és a medián 700 mg/kg. 4) 19 mérési eredmény található a negyedik csoportban, a minimum 856 mg/kg, a maximum 1230 mg/kg, (az átlag 1019 mg/kg) és a medián 1010 mg/kg. 5) Az ötödik csoportot a felső kiugró értékek alkotják, 2 értéke van: 1920 mg/kg és 2090 mg/kg. Mindegyik csoport eleme megtalálható a vizsgált szakasz minden pontjánál. A két kiugró érték az elmozdulási szakaszon és Galgamácsánál található (47/B ábra). 4.7.3

További javaslatok, általánosítható útmutató

Kivizsgálási monitoring terv Pontszerű szennyezések A Galga patak vízgyűjtőjén levő szennyvíztelepeken és a befogadóban a következő kivizsgálási monitorozást kell elvégezni: • Az aszódi, acsai, turai, püspökhatvani szennyvíztisztító esetében és a kis természetközeli telepen legalább kétnaponta mérni kell az elfolyó vízhozamot, valamint lehetőség szerint a patak vízhozamát a szennyvízbevezetés alatt. • Havi gyakorisággal vizsgálni kell a patakban az élőlény együttesek közül a bevonatalgákat és a makrogerincteleneket a szennyvízbevezetés felett és annak alvízi szakaszán. Mérendő jellemzők a fitoplankton, fitobenton és makrogerinctelenek esetében tömegességi mutatók és fajlista (fitoplanktonnál az a-klorofill és a biomassza is), makrofitonok esetében ehhez még hozzájön a társulás szerkezet, zonáció index és fedettség, halak esetében, pedig a 4.2.3 fejezetben közölt jellemzők. • A fiziko-kémiai komponensek közül a lebegőanyagot a vízhozammal, egyforma gyakorisággal szükséges mérni a nyers és a tisztított szennyvízben, valamint a szennyvíz bevezetés alatt. A többi komponens esetében átlagosan kétheti- havi gyakoriság általában megfelelő ugyanezeken a helyeken. Mérendő komponensek a következők: pH, elektromos elektromos vezetőképesség, KOICr, BOI5 ammónium-ion, nitrit-ion, nitrát-ion, Kjeldahl nitrogén, TN, foszfát-ion, TP, nyolc főion, vas, mangán, összes szervetlen mikroszennyező.

81

• A településeken levő árokrendszert csapadékesemény vezérelt mintavételezéssel célvizsgálatok keretében szükséges vizsgálni. Mérendő komponensek a következők: pH, elektromos vezetőképesség, KOICr, BOI5 ammónium-ion, nitrit-ion, nitrát-ion, Kjeldahl nitrogén, TN, foszfát-ion, TP, nyolc főion, vas, mangán, összes szervetlen mikroszennyező. • Vizsgálni szükséges alkalmankénti célvizsgálatokkal az illegális szennyvíz bekötéseket a településeken, és az előző pont szerinti gyakorisággal és komponensek szerint mérni kell ezek anyaghozamát és hatását a befogadóra. • A kapott adatokból meg kell határozni a tényleges terheléseket, a hígulást a befogadóban, a terhelések hatását az élőlény együttesekre, valamint ezekből az adatokból becsülni kell a befogadó terhelhetőségét. • Meg kell határozni, hogy a környezeti célkitűzésektől milyen messze áll a patak állapota, és ennek mennyiben okozói a vizsgált pontszerű források. Diffúz szennyezések A Galga vízgyűjtőjére táblaszintű mérések alapján történik a főbb területhasználatok fajlagos terhelési értékeinek meghatározása a morfológia és a csapadékviszonyok függvényében, majd a területhasználat módosulásának hatásait a meglévő modellek valamelyikével (például a SENSMOD modellel) kell vizsgálni. Ez azonban nagyságrenddel több pénzbe kerül, mint a pontszerű szennyezők mérése. A táblaszintű mérésekhez szükség van a következőkre: • Csapadékadatok összegyűjtése. • Talajvízkutak telepítése a táblák mellé, bennük a víz áramlásának, kémiai és fizikokémiai jellemzőinek rendszeres (pl. havi) mérése. Mérendő komponensek: sótartalom, lúgosság, pH, elektromos vezetőképesség, foszfor- és nitrogénformák, nyolc főion, nehézfémek, a területen használt gyom irtószerek és rovarölőszerek hatóanyagai. • Az adatokból a felszínalatti terhelés becslése. • Az erózióból származó felszíni bemosódás vízhozamainak becslése, a víz kémiai és fiziko-kémiai jellemzőinek rendszeres (pl. havi) mérése. Mérendő komponensek: sótartalom, lúgosság, pH, elektromos vezetőképesség, foszfor- és nitrogénformák, nyolc főion, nehézfémek, a területen használt gyomirtószerek és rovarölőszerek hatóanyagai. • Csapadék esemény vezérelt mérések végzése a kísérleti táblákon. A mérendő jellemzők ugyanazok, mint a rendszeres vizsgálatok esetében. • A felszínalatti és a felszíni terhelésének becslése, és a csapadék eseményektől függő változásának vizsgálata. • A vízgyűjtő területhasználat változásának nyomon követése távérzékelési módszerekkel.

82

Általános megfontolások a „Galga típusú” vízfolyások VKI szerinti monitorozására Az eredmények, a kivizsgálási terv hűen tükrözi, hogy a monitorozási programok kidolgozása során a VKI ajánlásainak való megfelelés számos nehézségbe ütközik. A reprezentativitásra, megbízhatóságra és pontosságra vonatkozó előírások nehezen egyeztethetők össze a monitorozás elviselhető költségeivel. Kompromisszumos megoldások szükségesek, amelyek az információ tartalmat és a költségeket optimalizálják. A kisvízfolyások a folyóktól, folyamoktól számos tulajdonságukban eltérnek. Ezeket a tulajdonságokat a monitorozásuk során figyelembe kell venni. A következő lényeges specifikumokkal szükséges foglalkozni a kisvízfolyások esetében. • A keresztirányú állapotváltozások nem jelentősek, ezért keresztszelvény menti vízmintavételre a legtöbb esetben nincs szükség. • A mélység menti változások általában nem jelentősek, mert sekély, turbulens vízmozgású víztestekről van sok esetben szó, ezért mélység menti mintavételre a legtöbb esetben nincs szükség. • A hosszirányú állapotváltozások szignifikánsak. • Az árhullámok levonulása rövid, általában nem haladja meg a 24 órát, viszont ezek az árhullámok intenzívek. A VKI nem támogatja az árhullámok alatti mintázásokat, mert az árhullámok időszakát nem tekinti reprezentatívnak. • A dombvidéki kisvízfolyások medre többnyire szabályozott, a felső szakaszok jelentenek esetleg kivételt ez alól. A síkvidéki szakaszokon is jellemző a szabályozottság, a csatorna jelleg. • A kis víztömegükből adódóan a kisvízfolyások érzékenyek a környezet természetes változékonyságára, de az ember által előidézett változásokra is (pl. erdős területeken a tarvágásokra, domb- és síkvidéki területeken a partélig húzódó mezőgazdasági táblákra, szennyvíz bevezetésre, stb.). Ennek tükröződnie szükséges a monitorozási programban is. Mintavételi helyek kijelölése • A mintavételi helyek számát elsősorban a víztest állapotának változékonysága és a rendelkezésre álló monitorozási költségkeret befolyásolja. • Minimálisan a víztest kifolyó szelvényét szükséges mérni. • Mintavételi helyeket kell kijelölni az ismert szennyező források befolyásának felvízi és alvízi szakaszán. • A nem-pontszerű szennyezések hatásának becslésére a települések felvízi és alvízi szakaszán (belterületi bemosódás), és a nagy mezőgazdasági táblák alvízi szakaszán lehet mintavételi pontot kijelölni. Hidrológiai jellemzők A hidrológiai adatok elsősorban a biológiai állapot megítélését segítik. A hidrológiai

83

mérések helyét a biológiai és kémiai mérésekhez igazítva célszerű elvégezni. A kémiai mérésekhez igazítás a terhelések becslése miatt fontos. Minimálisan a kifolyó szelvényben, de ha lehetőség van rá, mindegyik állapotfelmérő szelvényben szükségesek hidrológiai vizsgálatok. Biológiai jellemzők Fitoplankton Kisvízfolyásokon a fitoplankton jelenléte természetes körülmények között nem jellemző, különösen domb-és hegyvidéki vízfolyásainkon. A lebegő algatársulás jelenléte gyakran éppen a befolyásoltságot mutatja (tározás, duzzasztás). Fitoplankton esetében mintavételi helyet ezért csak ott szükséges kijelölni, ahol releváns (duzzasztott felvízi szakasz, síkvidéki pangó kisvízfolyások). Bevonat Vízfolyások esetében a minősítés kovaalga bevonat alapján kőről gyűjtött mintákkal történik. A mintavételi helyek kijelölésének legfontosabb szempontja az, hogy a víztest jellemző állapotát reprezentáló pontról történjen mintavétel. Amennyiben a víztest környezeti szempontból heterogén, ezt a heterogenitást a mintavételi helyek számának is tükröznie kell. A mintavételi pontokat a jelentősen eltérő környezeti jellegnek megfelelően kell meghatározni. Makrofita Számos víztípus esetében a makrofita jelenléte nem releváns. A javasolt makrofita minősítési rendszer olyan, hogy egyes jellemzőket a víztest egészére (pl. borítottság, fedettségi index), másokat csak egy-egy mintavételi hely környezetére kell vonatkoztatni (zonáció index, természetességi index, W index) (BME VKKT 2006). A makrofita felmérés esetén tehát részben a teljes víztest, részben pedig a jellemző társulások felmérése a cél. A mintaterületek kijelölését ezért víztest specifikusan végezze el a makrofiton szakértő. Makroszkópikus gerinctelenek A makroszkópikus gerinctelenek esetében is a jellemző környezeti feltételekhez tartozó mintaterületek kijelölése a cél. Minimálisan vizsgálni szükséges a víztest kezdetét és végét, és azokat a területeket, ahol a víztestet jelentős emberi hatás éri (pl. szennyvíz bevezetés, tározás, vízkivétel, stb.). Bővebb lehetőség esetén vizsgálni szükséges a víztest eltérő jellegű habitatjait is. Halfauna A halfauna esetében szintén a jellemző habitatok mintázása a cél. A mintaterületek kijelölését ezért a víztest jellemző élőhelyeinek figyelembe vételével végezze el a halas szakértő.

84

Fizikai-kémiai komponensek A fizikai-kémiai komponensek mintavételi helyeinek kijelölése alkalmazkodik a biológiai vizsgálatokhoz, mivel e minőségi elemek a biológiai állapot megítélését alátámasztó jellegűek. A rendelkezésre álló költségkerettől függően minimálisan a víztest felső és alsó szakaszán kell mintavételi pontot kijelölni. A VKI-ban rögzített megbízhatóság miatt, és ha nagyobb a rendelkezésre álló költségkeret, mintavételi helyet szükséges kijelölni a főbb potenciális szennyező források felvízi és alvízi szakaszán a hatás mértékének megállapítása érdekében. A biológiai minőségi elemekhez kapcsolódóan a felmérések helyén szükséges mintát venni a fizikai és kémiai komponensekre is. A mintafeldolgozás költségeinek csökkentésére érdemes igénybe venni a rendelkezésre álló lehetőségeket (átlagminta gyűjtése, rétegzett mintavétel). Különleges szennyezőanyagok A VKI szerint a monitorozás tervezésénél az elsőbbségi listán lévő anyagok és a jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok megfigyelési pontjait úgy kell megválasztani, ahogyan azt a környezetminőségi szintre vonatkozó joganyag meghatározza. Üledékvizsgálatok A vízgyűjtőn fel kell tárni az emberi hatásokat, amelyek üledékakkumulációt okozhatnak. Ennek során el kell dönteni, hogy célunk-e a szennyezés térbeli és időbeli feltérképezése, eredetének felkutatása, s esetleges elmozdulásának követése. E szempontok figyelembe vételével szükséges az adott konkrét helyzetre érvényes mintavételi stratégiát megalkotni, amely magába foglalja a mintavételi helyek kiválasztását a vízjárási szempontok figyelembe vételével, lehetővé téve a szennyezések horizontális körülhatárolását, s esetleges elmozdulásának követését. A szervetlen mikroszennyezők (nehézfémek) perzisztenciája nem korlátozza a mintavételi helyek kijelölését, s lehetőséget nyújt az akkumuláció körülhatárolására. Ezzel szemben a szerves mikroszennyezők meghatározásához célszerű a szennyezés belépési pontja közelében (előtte és utána) mintázni. Ez utóbbi esetben a monitorozott víztest belépési és kilépési pontjainál is ajánlatos ellenőrző mintavételi helyeket kijelölni.

85

4.8 Új tudományos eredmények I. A víztestek besorolása nem minden esetben egyértelmű, az előzetes víztest besorolás igazolásához a hidrológiai, hidromorfológiai, kémiai és biológiai állapot összevetése szükséges. A Galga patak vízgyűjtő területének 19 pontján végzett részletes felmérés alapján kijelöltem a víztesteken 9 rendszeres mintavételi pontot, ahol tizenhárom hónapon keresztül feltáró monitorozás keretében vizsgálatokat végeztem. Minősítettem a Galga patak állapotát hidrológiai, hidromorfológiai, kémiai és biológiai vizsgálatok alapján, ebben alkalmaztam az EU Víz Keretirányelv (VKI) szempontjait. Az állapot minősítéséhez jelentős hidromorfológiai változásokat a biológiai vizsgálatok is jelezték, de a patak flóráján és faunáján ezek a hatások nem egyértelműen jelentkeztek. A patak állapotának minősítését tehát a kémiai vizsgálatok eredményei döntötték el. Megállapítottam, hogy a Galga patak három víztestre osztható, és ezt hidromorfológiai, kémiai és biológiai úton is igazoltam. II. Meghatároztam a víztestek 5 fokozatú vízminőségi besoroláshoz szükséges tér-és időbeli mintavételi sűrűség konfidencia határát a Galga patak víztesteire. Vannak olyan kémiai komponensek, amelyeket térben elég lenne egyszer mintázni, de vannak olyanok is, melyek ingadozó koncentrációjuk miatt több, akár tizenkét ponton történő mintázást igényelnének. Megoldási lehetőséget jelenthet a felmerült problémára, hogy víztestenként a legváltozékonyabb komponens szerint kell mintázni, majd a minták aliquot, vagy vízhozammal súlyozott mennyiségét összeöntve integrált mintát készítünk, és azt elemezzük mindegyik komponensre. Ebben az esetben a mintavételi költségek kis mértékben nőnek, de az elemzés költséghatékony. Kivizsgálási monitoring tervet dolgoztam ki a patakot ért pontszerű és diffúz szennyezésekre. A kockázatosság és a jó állapot elérés lehetőségeit meghatároztam. Általánosítható útmutatót adtam a ”Galga típusú” vízfolyások VKI szerinti monitorozás gyakorlati végrehajtás kivitelezésére. A reprezentativitásra, megbízhatóságra és a költséghatékonyságra való törekvés számos akadályba ütközik, ezért az információtartalmat és a költségeket optimalizáló megoldás szükséges a kis vízfolyások vizsgálatánál, figyelembe véve azok specifikus, a nagy folyóktól eltérő tulajdonságait. III. Kísérletileg igazoltam egy azonosított pontszerű szennyezés kiürülését a Galga patak vízgyűjtő területén kijelölt szakaszon, analitikai és geokémiai statisztikai módszerekkel követve az üledék nehézfém-szennyezésének elmozdulását. Geokémiai statisztikai módszerekkel igazoltam, hogy az üledékben, az ipari szennyezésből származó galvániszap Cd és Zn tartalma hosszú időn keresztül kifejti hatását, és az üledék < 63 µm frakciójához kapcsolódva a távolabbi csapdahelyeken a szennyezés kimutatható. Igazoltam, hogy szoros kapcsolat volt a meteorológiai, hidrológiai és elemanalitikai eredmények között. Adott hidrológiai viszonyok mellett megállapítottam, hogy ha a szennyezésnek nincs utánpótlása és az ipari tevékenység is megszűnt, a vizsgált terület végpontjától hat hónap alatt szállítódott tovább a nehézfém szennyezés, és ezen időszak második felében – három hónap alatt kimutatási határ alá csökkent az elemek koncentrációja.

86

5 KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A hidromorfológiai és terhelési hatások alapján a Galga-patakon három víztestet jelölök ki, ezek: (1) A forrástól a Becskei-patak befolyásáig, (2) a Becskei-pataktól az aszódi szennyvíztelep tisztított szennyvizének bevezetéséig, (3) az aszódi szennyvíztelep befolyójától a torkolatig. Ezek közül az első két víztest tulajdonképpen összevonható lenne, mert a Becske feletti szakasz kicsi, azonban mégis külön vizsgáltam, mert ez a valóban dombvidéki szakasza a Galgának. A Galga patak víztest besorolása nem volt egyértelmű, a patak a kockázatos és a nem kockázatos állapot határán van. A komplex monitorozás határozta meg a minősítést, ez alapján a Galga patak besorolása nem kockázatos, állapota viszont nem jó, ugyanakkor van lehetőség a jó állapot elérésére 2015-ig. A Galga patak VKI követleményeinek megfelelő vizsgálata során egynél több mintavételi ponton szükséges mintát venni, azonban ez jelentős költségtöbblettel jár. A költséghatékony monitorozás jelenthet megoldást, amikor víztestenként a legváltozékonyabb komponens szerint mintázunk majd a minták aliquot, vagy vízhozammal súlyozott mennyiségét összeöntve integrált mintát készítünk, és azt elemezzük mindegyik komponensre. A biológiai paraméterek esetében a patakon vizsgált víztesten minden, a részletes vizsgálatnál mintázott ponton szükséges lenne mintát venni. A nehézfémszennyezés elmozdulásának követése az üledékben sikeresen detektálható. hat hónap alatt szállítódott tovább a nehézfém szennyezés, és ezen időszak második felében – három hónap alatt - kimutatási határ alá csökkent az elemek koncentrációja. A statisztikai vizsgálatok kiugró értékei, a háttérminta érintetlensége, a Cd és Zn változékonysága alapján a Cd és Zn szennyezés a Gépgyári Befolyótól érkezhetett 2000ben. A későbbi időpontból, kisebb csoportból származó értékek mutatják, hogy 2004-re a vizsgált területen a Cd és Zn szennyezés megszűnt. A foszfor kis változékonysága jelzi, hogy a területet diffúz szennyezés éri, aminek oka lehet a vízgyűjtő területet szegélyező mezőgazdasági művelés alatt álló területek. A vas és mangán nagy változékonyságának oka a geokémiai háttér. A szennyvíztisztító telepek jelentős veszélyt jelentenek a patak állapotára nézve, ezek jobbára korszerűtlenek és nincsen bennük tápanyag-eltávolítási fokozat. Az aszályos nyári időszakban, amikor kevesebb csapadék hatására, kisebb a hígulása a patak vizének, különösen felhalmozódik a szennyezőanyag.

87

A nehézfémszennyezések követésére javasolt módszer hidrológiai és analitikai vizsgálatok kapcsolata alapján a következő: • Pontszerű szennyezés azonosítása, és kijelölni olyan elemeket, amelyek ebből származnak. • Meteorológiai és hidrológiai események megfigyelését, kapcsolatát több éven keresztül folytatni a forrás és az azt követő szakaszon. • Hidrológiai vizsgálatok alapján ki kell jelölni a csapdahelyeket. • A meteorológiai és hidrológiai vizsgálatok alapján meg kell határozni a mintavétel időbeli és térbeli ütemezését. • Az üledékmintákat szemcseméret szerint frakcionáljuk, és a <63 µm frakcióból meghatározzuk a pontszerű forrásból származó elemek koncentrációját. • A szennyező forrás és a csapda kiürülési ideje az idő függvényében meghatározható. A volt műszergyári befolyóból eredő nehézfém szennyezést vizsgálataink szerint a vízáramlás már elszállította. A Galgán 2004-ben végzett mederkotrás során, pedig a továbbszállított üledéket a parti töltésre kihelyezték, ezért további visgálatokat nem tudtam végezni a szakaszon. A befolyóból eredő újabb bemosódások megelőzésére célszerű lenne a befolyó teljes tisztítását (kotrását) is elvégezni. Galga patak teljes hosszán szükség volna a rehabilitációra az árvízvédelmi szempontok elsődlegessége mellett. Szükséges lenne megteremteni az ökológiai feltételeket újabb őshonos fajok megtelepedéséhez, önfenntartó állományaik fennmaradásához.

88

Az Ér nagy, álmos, furcsa árok, Pocsolyás víz, sás, káka lakják. De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna Óceánig hordják a habját. (Ady Endre: Az Értől az Óceánig)

6 ÖSSZEFOGLALÁS

Disszertációm elkészítése során a kis vízfolyások vízgyűjtő területére olyan monitoring rendszer kidolgozását tűztem ki célul, mely kapcsolódik az EU VKI-hez, eredménye teljes körűen jellemzi a vizsgált patak vízgyűjtő területét, és más -hazánkban folyó- hasonló paraméterekkel rendelkező patakok vizsgálatára is alkalmazható. Mintaterületül a Cserhát központi részén eredő, domb- majd síkvidéken, elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel szegélyezett, közvetlen környezetemben folyó Galga patakot választottam. Az irodalom feldolgozás összefoglalja a kis felszíni vízfolyások korábbi és jelenlegi helyzetét; az ökológiai szemléletű EU VKI szerinti monitorozást, annak új szempontjait, különös tekintettel a felszíni vízfolyásokra; a teljes hazai szakirodalom feldolgozását a Galga patak vízgyűjtő területére valamint a szabványos hidrológiai, fizikai, kémiai és biológiai vizsgálati módszereket. Munkám során egy alkalommal (2004. júniusban) részletes felmérést végeztem a patak 19 pontján. Ez alapján jelöltem ki a kilenc mintavételi pontot. Tizenhárom hónapon keresztül a patak teljes vízgyűjtő területének 9 pontján feltáró monitorozást végeztem, hidrológiai, hidromorfológiai, kémiai és biológiai vizsgálatok segítségével. A 2000. májusban azonosított pontszerű nehézfém szennyezés elmozdulását tanulmányoztam a Galga patak üledékében, a patak Iklad és Aszód közötti szakaszán. A kijelölt szakasz kilenc pontján üledékmintát vettem a patak kanyarulatának azon részéből, ahol a partépítő tevékenység jelentős, vagyis ahol az üledékkel kirakódhatott a szennyezés. A mintákat csapadékos időjárást követően vettem. A vizsgálatokat a Magyar Szabvány előírása alapján végeztem.

89

A feltáró monitorozás eredményei alapján a patakot három víztestre osztottam, állapotuk a forrástól, a Becskei patak befolyásig jó, a Becskei-pataktól az aszódi szennyvíztelep befolyójáig folyó víztest állapota nem jó, és az aszódi szennyvíztelep befolyójától a torkolatig a víztest kockázatos. Összességében a patak állapota nem kockázatos, de nem is jó, a jó állapot viszont elérhető 2015-ig. A patak jó ökológiai állapotát veszélyeztetik a korábbi mederszabályozások, ipari szennyezés valamint a vízgyűjtő területen lévő szennyvíztisztító telepek. A patak legnagyobb mértékű tápanyagterhelésének oka elsősorban a mezőgazdaságból származó diffúz szennyezés. A nehézfém szennyezés szállítása az üledékben sikeresen detektálható. Geokémiai statisztikai és térinformatikai vizsgálatok igazolják, hogy a szennyezés egyre távolabbi csapdahelyeken rakódott le későbbi időpontokban, azaz a vizsgált területről az üledékkel továbbszállítódott. A nehézfém szennyezés hat hónap alatt szállítódott tovább, és ezen időszak második felében – három hónap alatt - kimutatási határ alá csökkent az elemek koncentrációja. A geokémiai statisztikai vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a kadmium, arzén és cink relatív változékonysága (IQR/M) a szennyezés külső forrására utal, nem pedig geokémiai eredetre. A vízgyűjtő lehatárolt szakaszán nagy vas és mangán koncentrációkat mértünk az üledékben, a mért elemek nagy relatív változékonysága a geokémiai háttérre enged következtetni. A további monitoring rendszer során javaslom vizsgálni a pontszerű és a diffúz szennyezéseket is, „csővégi” méréseket kell végezni, talajvíz kutakat létesíteni. Erózióból, felszínalatti lefolyásokból becsült tápanyag mérlegeket kell készíteni, víztestenként a legváltozékonyabb komponens szerint kell mintázni, majd a minták aliquot vagy vízhozammal súlyozott mennyiségét összeöntve integrált mintát kell készíteni, és ezt kell elemezni mindegyik komponensre. Ebben az esetben a mintavételi költségek kis mértékben nőnek, de az elemzés várhatóan költséghatékonyabb lesz. Figyelemmel kell kísérni a területhasználatot, szükséges lenne megteremteni az ökológiai feltételeket újabb őshonos fajok megtelepedéséhez, önfenntartó állományaik fennmaradásához. A Galga patak vízgyűjtőterületén végzett hidrológiai, morfológiai, fizikai-kémiai és biológiai vizsgálatok alapján kidolgozott komplex monitoringrendszer, alapul szolgálhat más, hasonló jellegű hazai kisvízfolyások vizsgálatához.

90

The Ér, a big sleepy, strange ditch In it muddy water, the home of sedge and bulrush But Kraszna, Szamos, Tisza and Duna Carry its foam to the ocean. (Endre Ady: Az Értől az Óceánig) Translated by Imre Kalanyos

7 SUMMARY

The aim of my dissertation was to develop a monitoring system of the catchment areas of streams, which is connected to the Water Frame Directive (WFD) of the European Union (EU), its results characterise the catchment areas of the investigated streams completely and it can be applied to the analysis of other streams of similar features in Hungary, as well. As a sampling site, stream Galga was selected that originates in the central part of the geomorphological unit called Cserhát in the Northern Hills in Hungary. The Galga flows through hilly and flat, and mostly cultivated areas situating around my hometown. Considering the references, I summarise the past and present situations of small surface waters; the new aspects of ecological monitoring according to the WFD of EU applied specially to small surface waters; the complete Hungarian references considering the drainage basin of stream Galga and the standard hydrological, physical, chemical and biological analytical methods. During my investigations, I made a detailed survey on 19 points of stream Galga in 2004 to evaluate the spatial variability of the most important features of the stream. Based on the results of this survey, I selected 9 sampling sites on the complete catchment area of the stream, where in the next 13 months I performed a water quality revealing regular monitoring programme by the means of hydrological, hydromorphological, chemical and biological investigations. I also studied the movement of a heavy metal pollution of a point source origin identified in May in 2000 in the sediment of stream Galga between the towns Iklad and Aszód. On this part of the stream I took sediment samples on 9 sites. Those parts of the bends of the stream were sampled, where the bank building activity of the stream is significant and where the pollution could have deposited. The samplings were performed after rainfalls and the measurements were carried out according to Hungarian Standards.

91

Based on the results of the surveillance monitoring, three water bodies were identified in the stream. The state of the first water body is good from the source of stream Galga to the inflow of stream Becske. The second water body from stream Becske to the inlet of the sewage of the town Aszód does not have good water quality. From the sewage plant in Aszód to the estuary at Jászfényszaru the water body was identified as being at risk. Summarising the results, although I could state that the status of stream Galga is not at risk, but it is not good, either. However, the good quality of the water might be achieved till 2015. The good ecological status of the stream is endangered by the previously performed channel controls, industrial wastewaters and waste-water treatment plants situating on the catchment area. The diffuse pollution sources of agricultural origin cause the most relevant nutrient loading for the water. The transport of the heavy metal pollution in the sediment was successfully detected. Geochemical statistical and geoinformatical measurements proved that the pollution was trapped in farther distances as time passed i.e. it was transported away by the sediment. The process lasted for 6 months and in the second part of this period, in the lat 3 months, the concentration of the investigated elements decreased under the detection limit. Based on the results of the geochemical statistical analysis, it can be stated, that the relative variability (IQR/M) of cadmium, arsenic and zinc might refer to external pollution sources instead of a geochemical origin. The high iron and manganese concentrations and their significant relative variabilities measured in the sediment of the monitored drainage basin might indicate the geochemical origin of the latter elements. Applying the results of my investigations, I suggest that in further monitoring programmes, point and diffuse pollution sources should be examined by performing “endof-pipe” measurements and establishing ground-water wells. From of the rate of erosion and groundwater runoff nutrient balances should be estimated. In the case of each water bodies, the sampling should be carried out considering the most variable components. Mixing aliquot or water flow rate weighted amounts of the samples, integrated samples should be produced and each of their components should be analysed . In this case, the sampling costs might slightly increase, but the analysis might be more cost-effective. The land use must also be regularly monitored and such ecological conditions should be developed which are suitable for the new settlement of ancient species and the maintenance of their self-sustaining populations. The complex monitoring system established by the hydrological, morphological, biological and chemical investigations realised on the catchment area of stream Galga might constitute a basis for the investigations of similar streams in Hungary.

92

8 MELLÉKLETEK M1. Irodalomjegyzék M2. További mellékletek

93

M1. IRODALOMJEGYZÉK 2000/60/EC: Directive of the European Parlament and of the Council. Establishing a framework for community action in the field of water policy. European Union, Luxembourgh PE-CONS 3639/1/00 REV 1. 40/2008. (II. 26.) Kormány rendelet: A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól. 50/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól. 4. számú melléklet. Allan, I. J., Vrana, B., Greenwood R, Mills, G. A., Roig, B., Gonzalez, C. (2006a): A toolbox for biological and chemical monitoring requirements for the European Union’s Water Framework Directive. Talanta, 69, 302-322. p. Allan, I. J., Mills, G. A., Vrana, B, Knuttson, J., Holmberg, A., Guigues, N., Laschi, S., Fouillac, A. M.¸Greenwood, R. (2006b): Strategic monitroing for the European Water Framework Directive. Trend in Analytical Chemistry, 25, 704-715. p. Allaway, W. H. (1968): Agronomic controls over the environmental cycling of trace elements. Advances in Agronomy, 20, 235-274. p. Andó M. [et al.] (1969): A tiszai Alföld, Budapest: Akadémiai Kiadó. 173 p. Atsuyuki, O., Noboru, I., Shigeru, T., Yoshiko, T., Ken, I., Takashi, O., Masumi, U-M., Ran, K. (2007): Elemental distribution of coastal sea and stream sediments in the islandarc region of Japan and mass transfer processes from terrestrial to marine environments. Applied Geochemistry, 22, 2872-2891. p. Balogh J. (1999): A Galga patak ikladi szakaszának hidrobiológiai és kémiai felmérése. Eger: [s.n.] Kézirat. Balogh J., Braun L., Klenk J. (2002): A Középső Galgamente és az Ecskend rövid természetföldrajzi leírása. http://www.galgakor.hu/ Baráth Cs., Ittzés A., Ugrósdy Gy. (1996): Biometria. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 15123. p. Bardóczyné Sz. E., Loksa G., Harkányiné Székely Zs. (2000): Útmutató a kis vízfolyások és vízgyűjtő területeik revitalizációját megalapozó ”komplex” tanulmányok készítéséhez. Gödöllő: SZIE Mezőgazdasági-és Környezettudományi Kar. 76 p. Benjamin, M. M., Leckie, J. (1981): Multiple-site adsorpcion of Cd, Cu, Zn and Pb on amorphous iron oxyhydroxide. Journal of colloid and Interface Science, 79, 209-221. p. Benedek P. (1981): Lebegő anyaghoz kötödő mikroszennyezők transzportja és eltávolításuk lehetőségei. Vízügyi közlöny, 63 (1), 29–66. p.

94

Bernd N. (2003): Environmental chemistry of phosphonates. Water Research. 37/11, 25332546. p. Besnyi A., Cravero I. (1996): Környezeti minták szervetlen nyomszennyezőinek meghatározása ICP-MS technika alkalmazásával. Budapest: VITUKI RT. 2-5., 9-13. p. BME VKKT (2004): A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának elősegítésére: Az ökológiai minősítés kérdései. BME VKKT témabeszámoló. Kézirat. BME VKKT (2005): A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának elősegítésére: Az ökológiai minősítés kérdései. BME VKKT témabeszámoló. Kézirat. Bogárdi J. (1975): Környezetvédelem-vízgazdálkodás. Budapest: Akadémiai Kiadó. 151 p. Bowker J. D., Furse M. T. (2006): Hydromorphology – major results and conclusions from the STAR project. Hydrobiologia, 566, 263-265. p. Braun, M., Gál, I., Tóth, A., Sümeghi, P. (1995): A modified piston for Livingstonesampler. Acta Geographica and Geologica et Meteorologica Debrecina, XXXIII., 69. p. Bukri J. (1994): Néhány gondolat a bernecebaráti erdészetről. Erdészeti Lapok, CXXIX., 4,112-113. p. Byrne, P., Reid, I., Wood, P.J. (2010): Sediment geochemistry of streams draining abandoned lead/zink mines in central Wales: the Afon Twymyn. Journal of Soils and Sediments. 10/1007 Carballo, R., Cancela, J. J., Iglesiais, G., Marín, A., Neira, X. X., Cuesta, T. S. (2009): WFD Indicators and Definition of the Ecological Status of Rivers. Water Resources Management, 23, 2231-2247. p. Csányi, B. (1998): Biological quality of the Hungarian rivers based on their macroinvertebrate community (A magyarországi folyók biológiai minősítése a makrozoobenton alapján, in Hungarian). Doktori (PhD) értekezés. Debrecen, 1998. Csányi B., Zagyva A. (2006): „Komplex monitorozó rendszer és adatbázis kidolgozása különböző környezetterhelésű kisvízfolyásokon az EU VKI ajánlásainak figyelembe vételével” című K+F projekt zárójelentése. Kézirat. Coquery, M., Morin, A., Becue, A., Lepot, B. (2005): Priority substances of the European water framework directive: analytical challenges for the monitoring of water quality. Analitical Chemical, 24, 117. p. Dévai Gy. (1992): A vízminőség fogalomrendszerének egy átfogó koncepciója, 2. rész: A hidrológiai és biológiai vízminőség fogalomkörének értelmezése. Acta Biologica Debrecina, Supplementum Oecologica Hungarica, 4 29-47. p.

95

Dévényi D., Gulyás O. (1988): Matematikai statisztikai módszerek a meteorológiában. Budapest: Tankönyvkiadó. 443 p. Dworak, T, Gonzales C, Laaser C, Interwies E. (2005): The need for new monitoring tools to implement the WFD. Environmental Science and Policy, 8, 301-306. p. Erdélyiné Szalóki J., Kajcsa M. (Szerk.) (1993): Pest megye környezeti jellemzői. 3. 226– 252. p. Budapest: Közép–Duna–völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség. 357, [4] p. (Pest megye kistájai) FAME CONSORTIUM 2004: Manual for the application of the European Fish Index- EFI. A fish-based method to assess the ecological status of European rivers in support of the WFD. Version 1.1, Januars 2005. Fekete E., Szabó S., Tóth Á. (1991): A vízszennyezés ökológiája. Budapest: Pronatura Kiadó. 9-11., 23-27., 36-52., 66-89. p. Ferreira, J. G., Vale, C., Soares, C.V., Salas, F., Stacey, P.E., Bricker, S.B., Silva, M.C., Maryues, J.C. (2007): Monitoring of coastal and transitional waters under the E. U. Water Framework Directive. Anvironmental Monitoring and Assesment, 135, 195-216. p. Friberg, N., Pedersen, A. B., Pedersen, L. M., Skriver, J. (2005): The new danish stream monitoring programme (NOVANA) – preapring monitoring activities for the water framework directive era. Environmental Monitoring and Assessment, 111, 27-42. p. Furse M. T., Hering D., Brabec K., Buffagni A., Sandin L., Verdonschot P. F. M., (2006): The Ecological Status of European Rivers: Evaluation and Intercalibration of Assessment Methods, Stream and River Typologies - major results and conclusions from the STAR project. Netherland: Springer. 365-378 p. Gonzales, R., Araújo, M. F. Burdloff, D., Cachao, M., Jascalho, J., Corredeira, C., Dias, J. M. A., Fradique, C., Ferreira, J., Gomes, C., Machado, A., Mendes, I., Rocha, F. (2007): Sediment and pollutant tarnsport in the Northern Gulf of Cadiz: A multi proxy approach. Journal of Marine Systems, 68, 1-23. p. Gulyás P., Hajós B., Harkay M., Kaliczka L., Lotz Gy., Major J. (1989): Vízfolyások környezetbe illeszkedő szabályozása. Budapest: VITUKI. 5-11., 14. p. Gunn, A. M., Winnard, D. A., Hunt D. T. E. (1988): Trace metal speciation in sediments and soils. In: Kramer, J. R., Allen, H. E. (ed.): Metal Speciation: Theory, Analysis and Application. Florida: Lewis publications, Boca Raton. 261-294. p. Halász, G., Szlepák, E., Szilágyi, E., Zagyva, A., Fekete, I. (2007): Application of EU Water Framework Directive for monitoring of small water catchment areas in Hungary, II. Preliminary study for establishment of surveillance monitoring system for moderately loaded (rural) and heavily loaded (urban) catchment areas. Microchemical

96

Journal, 85, 72-79. p. Heltai, Gy., Percsich, K., Fekete, I., Barabás, B., Józsa, T. (2000): Speciation of waste water sediments. Microchemical Journal, 67, 43-51. p. Henriksen, P. (2009): Reference conditions for phytoplankton at Danish Water Framework Directive intercalibration sites. Hydrobiologia, 629, 255-262. p. Holland Szabvány (1994): www.vrom.nl/get.asp?file=Docs/bodem/bijlagecirculairestreefwaarden_bodem.pdf Hoaglin, D. C., Mosteller, F., Tukey, J. W. (1983): Undertanding Robust and Exploratory Data Analysis. New York: John Wiley and Sons Inc. 447 p. Howart, R. J. (ed.) (1983): Handbook of Exploration Geochemistry. Vol. 2. Statistics and Data Analysis in Geochemical Prospecting. Amsterdam: Elsevier. 437 p. Irgolic, K. J., Martell, A. E. (1985): Environmental Inorganic Chemistry. Deerfield Beach: VCH Publishers. 331–347. p. Jolánkai G. (1999): A Velencei-tó 1996 évi tápanyag terhelési mérlege és modellezése. VITUKI témabeszámoló. Kézirat. 1-80 p. Jordan, G., Szucs, A., Qvarfort, U., Szekely, B. (1997): Evaluation of metal retention in a wetland receiving acid mine drainage. In: Xie Xuejin (editor): Proceedings of the 30th International Geological Congress, Beijing. Geochemistry, 189-206. p. KAC (2001): A környezeti állapot változásának detektálása radiokémiai módszerekkel a Galga-patakon. KAC 27719. KAC (2003): A Rákos-patak és a hozzá kapcsolódó tórendszer környezetanalitikai felmérésére. KAC 36020254A. Kallis, G., Butler, D. (2001): The EU water framework directive: measures and implications. Water Policy, 3 (2), 125-142. p. Kárpáti Z. (1952): Az Északi hegyvidék nyugati részének növényföldrajzi áttekintése. Földrajzi Értesítő 1.: 289- 307. KDV VIZIG (2003): a Galga patak állapotfelmérése. Rendszeresen nem vizsgált vízkészletek részletes felmérése, vízminőségi állapotfelmérés, célállapot meghatározás. Kutatási jelentés. 1-136 p. Klein, D. A., Andren, W. A., Bolton, N.E. (1975): Trace element discharges from coal combustion for power production. Water, Air & Soil Pollution, 5, 71-77. p. Komplex Monitorozó Rendszer És Adatbázis Kidolgozása Különböző Környezetterhelésű Kisvízfolyásokon Az EU VKI ajánlásainak Figyelembevételével című K+F projekt 2. részjelentése, Budapest, 2005. Kovács, Zs., Magyar, I., Kohlrusz, G., Kovács, J., Rédey, Á. (2009): Examination of

97

Condition of Small Streams and Results Dispalying in Environmental Information System. Exposure and Risk assesment of Chemical Pollution. Netherland: Springer. 487-500. p. KvVM (2003): Folyók tipológiája Magyarországon. KvVM munkaanyag, p. 3. Kézirat. KvVM (2004): Folyóvíz típusok referencia állapota. KvVM munkaanyag, p. 3. Kézirat. Láng S. (1967): A Cserhát természeti földrajza. Budapest: Akadémiai Kiadó. 272-283. p. Literáthy P. (1982): Felszíni vizek nehézfém szennyezései. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 13., 29-34., 106-109., 120-122. p. Maria, A.R. V., Arno, H de O, Gilles, R., Guy, P., Sophie, A., Pierre, T. (2000): Study of water and sediment interactions in the Das Velhas River, Brazil- Major and trace elements. Water SA, 26, 2. p. Marosi S., Somogyi S. (Szerk.) (1990): Magyarország kistájainak katasztere. 2. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. XIV, 483–1023 p. MI 12739/1-78 Felszíni vizek üledékének vizsgálata. MSZ 12739/2-78 Felszíni vizek üledékének vizsgálata, mintavétel és mintaelőkészítés. MSZ 12749: 1993 Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés. MSZ 12750/2-71 Felszíni vizek vizsgálata, mintavétel és mintatartósítás. MSZ 1484-3: 1998 Vízvizsgálat. Az oldott, a lebeganyaghoz kötött és az összes fémtartalom meghatározása AAS és ICP-OES-módszerrel. MSZ 21470-50: 1998/3.1.3. MSZ 318/2: 1985 Szennyvíziszap vizsgálata. Mintavétel. MSZ 21470-1: 1998 Környezetvédelmi talajvizsgálat. Mintavétel. MSZ EN 14184: 2004: Vízminőség. Útmutató a folyóvizek vizi makrofitáinak felméréséhez. MSZ EN 14407: 2004 Vízminőség. Útmutató szabvány folyóvizekből vett minták bentikus kovamoszatjainak azonosításához, számlálásához és értékeléséhez. MSZ EN ISO 5667-3: 1998 Vízminőség, mintavétel. MSZ EN ISO 8689-1: 2000 Vízminőség. Folyók biológiai besorolása. 1. rész: Útmutató a bentikus makrogerinctelenek vizsgálataiból származó biológiai minőségi adatok értelmezéséhez (ISO 8689-1: 2000). Nagy Zs. (2003): Víz Keretirányelv, revitalizáció és annak végrehajtási lehetőségei. Témabeszámoló. Kézirat. 1-75 p. Nemzeti jelentés (2005): Nemzeti jelentés az EU-nak a Víz Keretirányelv bevezetéséről.

98

KvVM munkaanyag, kézirat, p. 85. Nijboer R.C., Johnson R. K., Verdonschot P.F.M., Sommerhäuser M., Buffagni A. (2004): Establishing reference conditions for European streams. Hydrobiologia, 516/13, 91-105. Noszky J. (1940): A Cserháthegység földtani viszonyai. Magyar tájak földtani leírása III. Budapest: MÁFI kiadása. 160. p. Nováky B. (2005): Hidrológiai értékelések a RAGACS projekt 2. részjelentéséhez. www.ragacs.szie.hu Ódor L., Horváth I., Fügedi U. (1996): Magyarország http://www.mafi.hu/microsites/geokem/Fomenu.htm

Geokémiai

Atlasza.

Papp S., Rolf K. (1992): Környezeti kémia. Budapest: Tankönyvkiadó. 114., 169-185., 202-209., 255., 330. p. Parr L. B., Mason C. F. (2003): Long-term trends in water quality and their impact on macroinvertebrate assemblages in eutrophic lowland rivers. Water Research, 37/12, 2969-2979. p. Querner, E. P., Mulder, H. M. (2008): Hydrological analysis for meeting climate change effects and European WFD targets. Journal Water and Land Development, 11, 56-69. p. Quevauviller P. (2006a): Chemical Monitoring Activity under the Common Implementation Strategy of the WFD. Journal of Soils and Sediments, 6, 2-3. p. Quevauviller P. (2006b): Science-Policy Interfacing in the Context of the WFD Implementation. Journal of Soils and Sediments, 6, 259-261. p. RAGACS (2006): „Komplex monitorozó rendszer és adatbázis kidolgozása különböző környezetterhelésű kisvízfolyásokon az EU VKI ajánlásainak figyelembe vételével” című K+F projekt zárójelentése. www.ragacs.szie.hu Reimann J., Nagy I. (1984): Hidrológiai statisztika, Budapest: Tankönyvkiadó. 50-69. p. Rieuwerts, J. S., Austin, S., Harris, A. (2009): Contamination from historic metal mines and the need for non-invasive remediation techniques: a case study from Southwest England. Environmental Monitoring and Assessment, 148, 149-158. p. Ruszkiczay R. Zs., Fodor L., Horváth E., Telbisz T. (2007): Folyóvízi, eolikus és neotektonikai hatások szerepe a Gödöllői-dombság felszínfejlődésében – dem – alapú morfometriai vizsgálat. Földrajzi Közlemények, CXXXI. (LV.), 4, 319-342. p. Sárfalvi, B. (Editor) (1971): The changing face of the Great Hungarian Plain. Budapest: Akadémiai Kiadó. 183 p. + 24 térkép melléklet (Studies in geography in Hungary) Simonffy Z. (2004): Erősen módosított víztestek bejárása. BME VKKT munkaközi anyag. Kézirat.

99

Somlyódy L. (1985): A szennyezőanyagok terjedésének meghatározása vízfolyásokban. Vízügyi Közlemények, 67 (2), 185-205. p. Stefanovits P. (1977): Talajvédelem, környezetvédelem. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 243, [1] p. (Biológiai környezetünk védelme) Szava–Kovats, R. C. (2008): Grain-size normalization as a tool to assess contamination in marine sediments: Is the <63 lm fraction fine enough? Marine Pollution Bulletin, 56, 629–632. p. Szilágyi E. (2005): Kisvízfolyások Víz Keretirányelven alapuló monitorozási rendszerének kidolgozása. BME VKKT diplomaterv. Kézirat. 25-75 p. Szilágyi F., Padisák J., Szalma E. (2004a): Természetes tavak tipológiájának és specifikus referencia-viszonyainak jellemzése. KvVM témabszámoló. Kézirat. Szilágyi F., Ambrus A., Juhász P. Kovács T., Kovács Cs., Padisák J., Szalma E. (2004b): Referencia helyek jellemzése, passzportok véglegesítése. KvVM témabeszámoló. Kézirat. Szlávik L. (2005): Szélsőséges hidrológiai helyzetek és az árvízi-belvízi biztonság. Magyar Tudomány, 7, 818. p. Szlepák E. (2000): Kis vízfolyások szennyezésének kimutatása környezet-analitikai módszerekkel. (Galga patak példáján bemutatva). Diplomamunka. 1-75 p. Szlepák E. (2002): Kis vízfolyások szennyezésének kimutatása környezet-analitikai módszerekkel (a Galga patak példáján). Hidrológiai Közlöny, 82 (6), 341. p. Szlepák E. (2006): Nehézfém-szennyezés szállításának követése a Galga patak üledékében az EU VKI szerinti monitoring rendszer kidolgozásával kapcsolatban. Hidrológiai Közlöny, 86 (1), 38. p. Tukey, J. W. (1977): Exploratory Data Analysis, Addison-Wesley, Reading, MA. Vanrolleghem, P. A., Benedetti, L., Meirlaen, J. (2005): Modelling and real-time control of the integrated urban wastewater system. Environmental Modelling and Software, 20, 427-442. p. VGT (2009): A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terv, www.vizeink.hu VKS (2002): Vízrendezési Koncepció és Stratégia Budapest környéke vízrendszereire. Galga menti Vízi Társulat. Kézirat. 1-120 p. Water and Sediments (2003): The three www.qc.ec.gc.ca/CSL/INF/inf019_001_e.html

modes

of

sediment

transport.

Wen-Cheng, L., Shu-Wei, C., Kuo-Tung, J., Liang-Saw, W., Kon-Kee, L. (2007): Modelling diagnosis of heavy metal (copper) transport in an estuary. Science of the Total Environment, 388, 234-249. p.

100

Weiß, A., Matouskova, M., Matschullat, J. (2008): Hydromorphological assessment within the EU WFD-transboundary cooperation and application to different water basins. Hydrobiologia, 603, 53-72. p. Windom, H. L., Schropp, S. J., Calder, F. D., Ryan, J. D., Smith Jr, R.G., Burney, L.C., Lewis, F. G., Rawlinson, C. H. (1989): Natural trace metal concentrations in estuarine and coastal marine. Sediments of the southeastern United States. Environmental Science & Tecnology, 23 (3), 314-321. p. Wolfram, G., Argillier, C., Bortoli, J., Buzzi, F., Dalmiglio, A., Dokulil, E.H., Marchetto, A., Martinez, P. J., Morabito, G., Reichmann, M., Rekar, S. R., Reidmüller, U., Rioury, C., Shaumburg, J., Schulz, L., Urbanic, G. (2009): Reference conditions and WFD compliant class boundaries for phytoplankton biomass and chlorophyll-a in Alpine lakes. Hydrobiologia, 633, 45-58. p. Wu, Y., Falkoner, R., Lin, B. (2005): Modelling trace metal concentration distributions in estuarine waters. Estuar Coast Shelf Science., 64, 699-709. p. Zagar, D., Knap, A., Warwick, J. J., Rajar, R., Hovat, M., Cetina, M. (2006): Modelling of mercury transport and transformation processess int he Idrijca and Soca river system. Science Total Environment, 368 (1), 149-163. p. Zektser, I. S., Marker, B., Ridgway, J., Rogachevskaya, L., Vartanyan, G. (2006): Geology and Ecosystems, Human Health and Ecosystems. [New York]: Springer. 197-218 p. Zsuffa I. (1996): Műszaki hidrológia i-IV, egyetemi tankönyv, Műegyetemi Kiadó

101

M2 További mellékletek M1. táblázat: A vízgyűjtő terület statikus és dinamikus jellemzői M2. táblázat: Környezeti szempontból fontos elemek szokásos mennyisége a talajban Magyarország geokémiai nagytájain M3 táblázat: A vízi szegélyasszociációt alkotó és a mederben élő, vízhez kötődő fajok M4. táblázat: A partmenti és a mederben élő állatfajok M5. táblázat: tipológiai paraméterek M6. táblázat: A folyók elfogadott magyar tipológiája M7. táblázat: A Galgamenti Vízi Társulat területén található kisvízfolyások és vízrendezési művek M8. táblázat: A vízhozam mérés módszerei M9. táblázat: A mintavételre vonatkozó szabványok a fizikai - kémiai komponensek esetén M10. táblázat: A vízhőmérséklet mérésére vonatkozó szabványok M11. táblázat: Az oxigénháztartás minőségi elemeinek mérésére vonatkozó szabványok M12. táblázat: A sótartalom minőségi elemeinek mérésére vonatkozó szabványok M13. táblázat: A savasodási állapot minőségi elemeinek mérésére vonatkozó szabványok M14. táblázat: A tápanyag viszonyok minőségi elemeinek mérésére vonatkozó szabványok M15. táblázat: Egyéb fontos minőségi elemek mérésére vonatkozó szabványok M16. táblázat: Előkészítés alatt álló szabványok M17. táblázat: Havi csapadékösszegek a Galga patak vízgyűjtőjén Galgagyörk és Aszód állomásokon RAGACS (2006) alapján M18. táblázat: Havi csapadék, a közepes lefolyás és a lefolyási tényező a Galga patak vízgyűjtőjén, Galgamácsa és Hévízgyörk állomásokon RAGACS (2006) alapján M19. táblázat: Napi vízhozam (m3/s) adatok a Galga patak Galgamácsai szelvényében RAGACS (2006) alapján M20. táblázat: Napi vízhozam (m3/s) adatok a Galga patak Hévízgyörki szelvényében RAGACS (2006) alapján M21. táblázat: A Galga patak expedíciós vízhozam méréseinek javított értékei (m3/s) saját mért értékek alapján, a javítást Dr. Nováky Béla végezte

102

M22. táblázat: Az expedíciós és állomáshálózati vízhozam mérések összehasonlítása (Expedíciós mérések: saját munka, összehasonlítás: Dr. Nováky Béla) M23 táblázat: A Galga patak vizsgálatai során mért komponensek, és vizsgálati módszereik M24. táblázat: A vízi makrogerinctelenek mintázására vonatkozó szabványok M25. táblázat: Fizikai és kémiai vizsgálati eredmények a Galga patak vizében M26. táblázat: Oldott nehézfém vizsgálati eredmények a Galga patak vizében M27. táblázat: Összes nehézfém vizsgálati eredmények a Galga patak vizében M28. táblázat: A biológiai vizsgálat mérési eredményei M29. táblázat: A biológiai osztályozásra vonatkozó szabványok M30: A fitoplankton taxonok relatív abundanciája M31: A BMWP meghatározása M32. táblázat: A vízminőségi index (QI) számítása az összpontszám és a taxononkénti átlagpontszám alapján Csányi (1998) nyomán M33. táblázat: A mintavételi helyek minősítése és osztályozása a vízminőségi indexek (QI) alapján Csányi (1998) nyomán M34. táblázat: Felszíni vizek minősége –, Határértékek a felszíni vizek minősítéséhez

103

M1. táblázat: A vízgyűjtő terület statikus és dinamikus jellemzői Dévai (1992) alapján Statikus jellemzők

Természetföldrajzi jellemzők

Természetvédelmi és környezetgazdálkodási jellemzők

Dinamikus jellemzők Medermorfológiai és

Élettelen természet Élettelen és élő

mederanyag

természet

minőségi

Élő természet

jellemzők által meghatározott jellemzők Konstruktivitás Benne: „A” klorofill a vízben, „A” klorofill a biotektonban, Fitoplankton biomassza,

tájegység,

Hínárállomány biomasza.

tájtípus,

természet-

éghajlat,

védelem,

vízmélység,

domborzat,

szennyeződés-

vízfelület,

magasság,

érzékenység,

mederalkat,

alapkőzet,

társadalmi

makrovegetáció,

talaj,

hasznosítás,

mederanyag,

vízellátottság

környezet-

minőség,

(lefolyás a

technikai hatás,

vízháztartás

vízgyűjtőn,

degradáció

talajvíz)

áramlási viszonyok, hullámzás és örvénylési viszonyok, hőmérsékleti viszonyok, sótartalom

fényviszonyok, oxigénviszonyok, trofitás, toxicitás, szaprobitás

Destruktivitás Benne: Planktonikus szaprofita csíraszám, Planktonikus baktériumszám, Planktonikus bakteriális biomassza, Zooplankton biomassza, Heterotrof biotekton biomassza, Zoobentosz biomassza.

104

M2. táblázat: Környezeti szempontból fontos elemek szokásos mennyisége a talajban Magyarország geokémiai nagytájain (mg/kg sz.a.) Ódor et al. (1996) alapján elem As

Ba

Cd

Co

Cr

Cu

Hg

Ni

Pb

Zn

1. nagytáj

2. nagytáj

3. nagytáj

4. nagytáj

A

< 2,5–19

< 2,5–57

5,8–13

5,4–22

B

7,3

6,3

8

12

A

53–158

22–158

87–190

88–160

B

95

68

135

113

A

< 0,5–1,5

< 0,5–3,4

< 0,5

< 0,5–10,4

B

< 0,5

< 0,5

< 0,5

1,0

A

4,9–13

1,7–10

10–15

9,4–14

B

9

5,7

12,8

11,1

A

8–39

4–32

25–39

27–92

B

21

14,5

36

36

A

8,5–42

5,5–33

18–32

21–103

B

19

15

24

40

A

0,04–0,2

0,03–0,37

0,06–0,12

0,08–0,75

B

0,08

0,08

0,09

0,14

A

11–36

7–30

25–37

25–41

B

22

16

32

29

A

10–34

5,3–23

16–26

32–90

B

17

13

18

46

A

32–150

14–180

69–96

100–600

B

65

46

82

132

Jelmagyarázat: A = jellemző értéktartomány, B = várható érték, kék színű jelölés: a Galga völgyre vonatkozó adatok

105

M3 táblázat: A vízi szegélyasszociációt alkotó és a mederben élő, vízhez kötődő fajok Balogh (1999) alapján A növényfaj magyar elnevezése Nád Sárga nőszirom Széleslevelű gyékény Vízi hídőr Virágkáka Ágas békabuzogány Vízi harmatkása Mocsári nefelejcs Vízi peszérce Sziki őszirózsa Réti füzény

Növényvilág A növényfaj latin megfelelője Phragmites australis Iris pseudacorus Typha latifolia Alisma plantago-aquatica Butomus umbellatus Sparganium erectum Glyceria maxima Myosotis palustris Lycopus europaeus Aster tripolium Lythrum salicaria

M4. táblázat: A partmenti és a mederben élő állatfajok Balogh (1999) alapján Az állatfaj magyar elnevezése

Füles planária Tejfehér planária Éles csiga Vízi csiga Kis csiga Korongos kerekszájúcsiga Folyami rák Közönséges víziászka Tüskés bolharák

Közönséges víziskorpió Közönséges hanyattúszó poloska Közönséges búvárpoloska Tarkalábú búvárpoloska Közönséges keringőbogár Közönséges paránycsíkbogár

106

Állatvilág A állatfaj latin megfelelője Gerinctelenek Örvényférgek Dugesia gonocephala Debdrocoelum lacteum Puhatestűek Planorbis planorbia Anisus spinorbis Bithynia leachi Valvata cristata Rákok Astacus astacus Asellus aquaticus Gammarus roeseli Eucyclopus serrulatus Macrocyclops fuscus Rovarok Baetis sp. Limnephilus sp. Nepa cinerea Notonecta glauca Sigara lateralis Callicorixa concinna Gyrinus substriatus Bidessus geminus

Tarka csíkbogár Gyakoribb szitakötő

Bodorka Domolykó Szivárványos ökle Küsz Réti csík Kövicsík Vágócsík Fenékjáró küllő Zöld levelibéka Barna varangy Kecskebéka Mocsári béka Tavi béka Vöröshasú unka Pettyes gőte Vízi sikló Mocsári teknős Vízhez kötődő madárfajok: Réti tücsökmadár Berki tücsökmadár Nádi rigó Nádi sármány Cserregő nádiposzáta Énekes nádiposzáta Tőkés réce

Platambus maculatus Sympetrum striolatum Gerincesek Halak Rutilus rutilus Leuciscus cephalus Rhoedus sericeus amarus Alburnus alburnus Misgurnus fossilis Noemacheilus barbatulus Cobitis taenia Gobio gobio Kétéltűek Hyla erborea Bufo bufo Rana esculenta Rana arvalis Rana ridibunda Bombina bombina Triturus vulgaris Hüllők Natrix natrix Emys orbicularis Locustella nedia Locustella fluviatilis Acrocephalus arundinaceus Emberiza schoeniclus stresemanni Acrocephalus scirpaceus Acrocephalus palustris Anas platyrynchos

107

M5 táblázat: tipológiai paraméterek „A” kötelező Tengerszint feletti magasság Vízgyűjtő méret Geológiai jelleg

108

„B” szabadon választható jellemzők Távolság a folyó forrásától Áramlási energia Közepes vízszélesség Közepes vízmélység Vízfelszín közepes esése Főmeder formája, alakja Vízhozam kategória Folyóvölgy alakja Hordalékszállítás Savközömbösítő kapacitás Altalaj összetétele Klorid koncentráció Levegő hőmérsékleti tartománya Közepes léghőmérséklet Csapadékviszonyok

M6. táblázat: A folyók elfogadott magyar tipológiája Típus száma

„Felszíni víz-tájak” al-ökorégió1

1

Hegyvidék

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Dombvidék

szilikátos

mederanyag3 durva

meszes

durva

meszes

durva

hidrogeokémiai jelleg2

közepesfinom Síkvidék

meszes

durva

közepesfinom

16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

1

szerves

-

A vízgyűjtő mérete4

Hazai elnevezés5

kicsi

patak

kicsi közepes kicsi közepes nagy nagyon nagy kicsi közepes nagy kicsi közepes nagy nagyon nagy kicsi

patak kis folyó patak kis folyó közepes folyó nagy folyó csermely kis folyó közepes folyó kis folyó közepes folyó nagy folyó csermely

kicsi és kis esésű ér közepes és kis esésű közepes kis folyó nagy közepes folyó nagyon nagy nagy folyó kicsi közepes

Duna, Gönyű felett6 Duna, Gönyű és Baja között6 Duna, Baja alatt6

Hegyvidéki területek: 350 m-nél nagyobb tengerszintfeletti magasság, 5 %o-nál nagyobb terepesés és a tájegység együttes

figyelembevételével lehatárolt területek; Síkvidéki területek: tájegység szerint; Dombvidéki területek: a hegyvidéki és síkvidéki területek lehatárolása után az ország területéből fennmaradó rész. 2

Szilikátos vizek: ahol vulkáni vagy metamorf kőzet található a felszín közelében; Meszes vizek: ahol karbonátos kőzetek találhatók a

felszín közelében, illetve ahol az üledék mésztartalmú (azokon a területeken is, ahol a fedőréteget szilikátos kőzetek alkotják); Szerves vizek: tőzeges területek. 3

Durva: szikla, kőtörmelék, kavics, homokos kavics; Közepes: durva és finom homok; Finom: kőzetliszt, agyag.

4

A besorolás a vízgyűjtő mérete szerint történik, de annak határait átfedéssel kezelve: kicsi: 10- kb. 200 km2, közepes: 100 – kb. 2000

km2, nagy: 1000 – kb. 12000 km2, nagyon nagy:> 10000 km2. 5

A típusnak leginkább megfelelő szokásos hazai elnevezés.

109

M7. táblázat: A Galgamenti Vízi Társulat területén található kisvízfolyások és vízrendezési művek VKS (2002) alapján Tulajdon viszony A kizárólagos állami művek összes A közcélú (társulati) művek öszes állami önkormányzati társulati magán A közcélú (társulati) művek állapota csak rendszeres fenntartást igényel rekonstrukciót igényel beruházást igényel A harmadrendű (volt üzemi) művek becsült hossza ebből használható állapotban lévő ebből rekonstrukcióra szoruló ebből felszámolandó

Hossz (km) 72 172 15 68 31 56 74 38 31 9 17 5

M8. táblázat: A vízhozam mérés módszerei Zsuffa (1996) alapján Mérési tartomány (m3/s)

Mérési módszer

< 0,002

Köbözés

< 0,02

Hordozható bukó

< 0,2

Jelzőanyagos

> 0,2

Terület-sebesség mérés

110

Mérési feltételek Legalább 40 cm egységes vízsugár.

magasan

ömlő

Viszonylag nagyesésű, keskeny meder Egységes, tiszta meder, turbulens vízmozgás Szabályos vagy szabályossá formálható legalább 60cm mélységű meder és 0,1 m/s-nál nagyobb sebességek.

M9. táblázat: A mintavételre vonatkozó szabványok a fizikai - kémiai komponensek esetén Szabvány címe Felszíni vizek vizsgálata. Mintavétel és mintatartósítás Vízmintavétel. Mintavételi programok tervezése vízvizsgálatokhoz Vízmintavétel. A mintavételi technikák előírásai Vízminőség. Mintavétel. 4. rész: Útmutató a természetes és a mesterséges tavakból végzett mintavételhez Vízminőség. Mintavétel. 6. rész: Útmutató a folyókból és a patakokból végzett mintavételhez Vízminőség. Mintavétel. 3. rész: A vízminták tartósításának és kezelésének irányelvei (ISO 5667-3:2003) Vízminőség. Mintavétel. 16. rész: Útmutató a minták biológiai vizsgálatához (ISO 5667-16:1998) Vízmintavétel. Mintavételi programok tervezése vízvizsgálatokhoz Vízmintavétel. A mintavételi technikák előírásai Vízminőség. Mintavétel. 4. rész: Útmutató a természetes és a mesterséges tavakból végzett mintavételhez Vízminőség. Mintavétel. 6. rész: Útmutató a folyókból és a patakokból végzett mintavételhez Vízminőség. Mintavétel. 10. rész: A szennyvízből végzett mintavétel előírásai

Szabvány száma MSZ 12750-2: 1971 MSZ ISO 5667-1: 1993 MSZ ISO 5667-2: 1993 MSZ ISO 5667-4: 1995 MSZ ISO 5667-6: 1995 MSZ EN ISO 5667-3: 2004 MSZ EN ISO 5667-16: 2000 MSZ ISO 5667-1: 1993 MSZ ISO 5667-2: 1993 MSZ ISO 5667-4: 1995 MSZ ISO 5667-6: 1995 MSZ ISO 5667-10: 1995

M10. táblázat: A vízhőmérséklet mérésére vonatkozó szabványok Szabvány címe

Szabvány száma

Ivóvízvizsgálat. Hőmérséklet, szín, zavarosság és átlátszóság MSZ 448-2: 1967 meghatározása Szennyvizek vizsgálata. Hőmérséklet, átlátszóság, habzás, szín és szag meghatározása, MSZ 260-2: 1955 viselkedés állás közben

M11. táblázat: Az oxigénháztartás minőségi elemeinek mérésére vonatkozó szabványok Szabvány címe Felszíni vizek vizsgálata. Oxigénfogyasztás, kémiai oxigénigény (KOI) meghatározása Vízelemzés. Az összes szerves széntartalom (TOC) és az oldott szerves széntartalom (DOC) meghatározásának irányelvei Vízelemzés. Az összes szerves széntartalom (TOC) és az oldott szerves széntartalom (DOC) meghatározásának irányelvei Vízminőség. A biokémiai oxigénigény meghatározása n nap után (BOIn). 1. rész: Hígításos és oltásos módszer allil-tiokarbamid hozzáadásával (ISO 5815: 1989, módosítva) Vízminőség. A biokémiai oxigénigény meghatározása n nap után (BOIn). 2. rész: Módszer hígítatlan mintákhoz (ISO 5815: 1989, módosítva) Vízminőség. Az oldott oxigén meghatározása. Elektrokémiai szondás módszer (ISO 5814: 1990)

Szabvány száma MSZ 12750-21: 1971 MSZ EN 1484: 1998 MSZ EN1484: 1998 MSZ EN 1899-1: 2000

MSZ EN 1899-2: 2000 MSZ EN 25814: 1998

111

Vízminőség. Szerves vegyületek vizes közegben való "teljes" aerob biológiai lebonthatóságának kiértékelése. Az oldott szerves szén (DOC) mérésén alapuló módszer (ISO 7827: 1994) Vízminőség. A permanganátindex meghatározása (ISO 8467: 1993) Az oldott oxigén meghatározása vízben jodometriás módszerrel A víz kémiai oxigénigényének meghatározása

MSZ EN ISO 7827: 1998 MSZ EN ISO 8467: 1998 MSZ ISO 5813: 1992 MSZ ISO 6060: 1991

M12. táblázat: A sótartalom minőségi elemeinek mérésére vonatkozó szabványok Szabvány címe Vízminőség. Az elektromos elektromos vezetőképesség meghatározása (ISO 7888: 1985) Vízminőség. Oldott anionok meghatározása ionkromatográfiás módszerrel. 4. rész: Klorát, klorid és klorit meghatározása gyengén szennyezett vízben (ISO 10304-4: 1997) Vízminőség. Az oldott Li+, Na+, NH4+, K+, Mn2+, Ca2+, Mg2+, Sr2+ és Ba2+ meghatározása ionkromatográfiás módszerrel. Víz- és szennyvízvizsgálati módszer (ISO 14911: 1998) Vízminőség. A klorid meghatározása áramlásos analízissel (CFA és FIA) és fotometriás vagy potenciometriás detektálással (ISO 15682: 2000)

Szabvány száma MSZ EN 27888: 1998 MSZ EN ISO 10304-4: 2000 MSZ EN ISO 14911: 2000

MSZ EN ISO 15682: 2002

M13. táblázat: A savasodási állapot minőségi elemeinek mérésére vonatkozó szabványok Szabvány címe Felszíni vizek vizsgálata. Szulfát-ion meghatározása Vízminőség. Az oldott Li+, Na+, NH4+, K+, Mn2+, Ca2+, Mg2+, Sr2+ és Ba2+ meghatározása ionkromatográfiás módszerrel. Víz- és szennyvízvizsgálati módszer (ISO 14911: 1998) Vízminőség. A kalcium és a magnézium meghatározása. Atomabszorpciós spektrometriás módszer (ISO 7980: 1986) Vízminőség. A lúgosság meghatározása. 1. rész: Az összes és az összetett lúgosság meghatározása (ISO 9963-1: 1994) Vízminőség. A lúgosság meghatározása. 2. rész: A karbonátlúgosság meghatározása (ISO 9963-2: 1994) Vízminőség. A pH-érték mérése

112

Szabvány száma MSZ 12750- 16: 1988 MSZ EN ISO 14911: 2000 MSZ EN ISO 7980: 2000 MSZ EN ISO 9963-1: 1998 MSZ EN ISO 9963-2: 1998 MSZ ISO 10523: 2003

M14. táblázat: A tápanyag viszonyok minőségi elemeinek mérésére vonatkozó szabványok Szabvány címe Felszíni vizek vizsgálata. Foszforformák meghatározása Felszíni vizek vizsgálata. Nitrátion meghatározása Felszíni vizek vizsgálata. Összes és szerves nitrogén meghatározása Vízminőség. A Kjeldahl-nitrogén meghatározása. Szelénes roncsolás utáni meghatározás (ISO 5663: 1984) Vízminőség. A nitrit meghatározása. Spektrometriás módszer (ISO 6777: 1984) Vízminőség. Egyes kiválasztott szerves nitrogén- és foszforvegyületek meghatározása. Gázkromatográfiás módszerek (ISO 10695: 2000) Vízminőség. Az ammóniumnitrogén meghatározása. Áramlásos analízises (CFA és FIA) és spektrometriás detektálásos módszer (ISO 11732: 2005) Vízminőség. A nitrogén meghatározása. 1. rész: A nitrogén meghatározása peroxi-diszulfátos oxidativ feltárás után (ISO 11905- 1: 1997) Vízminőség. A nitrit-nitrogén, a nitrát-nitrogén és összegük meghatározása kétféle áramlásos elemzéssel (CFA és FIA) és spektrometriás detektálással (ISO 13395: 1996) Vízminőség. Az ortofoszfát és az összes foszfát meghatározása áramlásanalízissel (FIA és CFA). 1. rész: Injektálásos áramlásanalízises módszer (FIA) (ISO 15681-1: 2003) Vízminőség. Foszfor meghatározása. Ammónium-molibdenátos spektrometriás módszer (ISO 6878: 2004) Vízminőség. A biokémiai paraméterek mérése. Az aklorofillkoncentráció spektrofotometriás meghatározása Az ammónium meghatározása vízben. Manuális spektrofotometriás módszer

Szabvány száma MSZ 12750- 17: 1974 MSZ 12750- 18: 1974 MSZ 12750- 20: 1972 MSZ EN 25663: 1998 MSZ EN 26777: 1998 MSZ EN ISO 10695: 2000

MSZ EN ISO 11732: 2005 MSZ EN ISO 11905-1: 2000 MSZ EN ISO 13395: 1999 MSZ EN ISO 15681-1: 2005 MSZ EN ISO 6878: 2004 MSZ ISO 10260: 1993 MSZ ISO 7150-1: 1992

113

M15. táblázat: Egyéb fontos minőségi elemek mérésére vonatkozó szabványok Szabvány címe

Felszíni vizek vizsgálata. Oldott szulfidok meghatározása Felszíni vizek vizsgálata. Szulfit-ion meghatározása Felszíni vizek vizsgálata. Szulfát-ion meghatározása Felszíni vizek vizsgálata. Összes és oldott vastartalom meghatározása Felszíni vizek vizsgálata. Összes oldott- és lebegőanyag-tartalom meghatározása Vízvizsgálat. A mangántartalom meghatározása spektrofotometriás módszerrel Vízvizsgálat. 3. rész: Az oldott, a lebegő anyaghoz kötött és az összes fémtartalom meghatározása AAS- és ICP-OES-módszerrel Vízminőség. Króm meghatározása. Atomabszorpciós spektrometriás módszer Vízminőség. A higany meghatározása atomfluoreszcens spektrometriával Vízminőség. A higany meghatározása Vízminőség. Az összes arzéntartalom meghatározása. Ezüstdietilditiokarbamátos spektrofotometriás módszer (ISO 6595: 1982) Vízminőség. Anionos felületaktív anyagok meghatározása a metilénkékindex, MBAS mérésével (az ISO 7875-1: 1984 módosítása) Vízminőség. Az oldott fluorid-, klorid-, nitrit-, ortofoszfát-, bromid-, nitrátés szulfát-anionok meghatározása ionkromatográfiával. 1. rész: Kis szennyezettségű víz vizsgálata (ISO 10304-1: 1992) Vízminőség. 33 elem meghatározása induktív csatolású plazmaégős atomemissziós spektrometriával (ISO 11885: 1996) Vízminőség. Az arzén meghatározása. Atomabszorpciós spektrometriás (hidridtechnikás) módszer (ISO 11969: 1996) Vízminőség. Az alumínium meghatározása. Atomabszorpciós spektrometriás módszerek (ISO 12020: 1997) Vízminőség. Az oldott Li+, Na+, NH4+, K+, Mn2+, Ca2+, Mg2+, Sr2+ és Ba2+ meghatározása ionkromatográfiás módszerrel. Vízés szennyvízvizsgálati módszer (ISO 14911: 1998) Vízminőség. Az oldott bromát meghatározása. Ionkromatográfiás módszer (ISO 15061: 2001) Vízminőség. Nyomelemek meghatározása grafitkemencés atomabszorpciós spektrometriával (ISO 15586: 2003) Vízminőség. A kadmium meghatározása atomabszorpciós spektrometriával (ISO 5961:1994) Vízminőség. A kobalt, nikkel, réz, cink, kadmium és ólom meghatározása. Atomabszorpciós lángspektrometriás módszerek

114

Szabvány száma

MSZ 12750- 14: 1973 MSZ 12750- 15: 1973 MSZ 12750- 16: 1988 MSZ 12750- 34: 1986 MSZ 12750- 6: 1971 MSZ 1484- 2: 1993 MSZ 1484- 3: 2006 MSZ EN 1233: 1998 MSZ EN 13506: 2002 MSZ EN 1483: 1998 MSZ EN 26595: 1999

MSZ EN 903: 1998

MSZ EN ISO 10304-1: 1998 MSZ EN ISO 11885: 2000 MSZ EN ISO 11969: 1998 MSZ EN ISO 12020: 2000 MSZ EN ISO 14911: 2000 MSZ EN ISO 15061: 2002 MSZ EN ISO 15586: 2004 MSZ EN ISO 5961: 1998 MSZ ISO 8288: 2003

M16. táblázat: Előkészítés alatt álló szabványok 230171 prEN 14962 Water quality –

2001.02 2004.06 2005.06 No CEN-Enquiry.

Guidance on the scope and selection of fish

Resolution 223 (The Hague-7) Business Plan

sampling methods

approved by BT on 2000-05-19. Resolution BT 25/2000

CEN-Enquiry launched: 2004- 05-20

Deadline: 2004-11-20 230172 prEN 14757 Water quality – Sampling of fish with

2001.02 2003.02 2005.02 No CEN-Enquiry.

multi-mesh gill nets

Resolution 223 (The Hague-7) Business Plan approved by BT on 2000-05-19. Resolution BT 25/2000 Title changed acc. to Resolution 287 (Cardiff-5) Formal Vote launched: 2005-03-24 Deadline: 2005-05-24

Vízminőség. Halak mintavétele több nyílásméretű

MSZ EN 14757: 2006

eresztőhálóval 230176 prEN ISO 7828 (prEN 27828: 1994 REV)

2002.04 2005.05 2006. 05 No Parallel Voting

Water quality – Methods of biological sampling – Guidance on handnet sampling of aquatic benthic macroinvertebrates (ISO 7828: xx) 230207 prEN 15204 Water quality –

2003.06 2004.12 2005.12 No CEN-Enquiry.

Guidance standard for the routine analysis of

Resolution

phytoplankton abundance and composition using

launched: 2005-03-21 Deadline:

inverted microscopy(Utermöhl technique)

2005-08-31

230208 prEN 15110 Water quality -

2005.06 2006.01 2006.12 No CEN-Enquiry.

Guidance standard for the sampling of zooplankton

TC 230/WG 2 Resolution 50 (Berlin-4); TC

from standing waters

230 Resolution C003/2003 – 2003-07-07

C8/2002;

2002-11-07

CENEnquiry

CEN-Enquiry launched: 2004-12-02 Deadline: 2005-05-02 230209 prEN 14996 Water quality –

2005.06 2005.12 2006.12 No CEN-Enquiry.

Guidance on assuring the quality of biological and

TC 230/WG 2 Resolution 50 (Berlin-4); TC

ecological assessments in the aquatic environment

230 Resolution C004/2003 from 2003-07-07 CEN-Enquiry launched: 2004-07-08 Deadline: 2004-12-08

230213 prEN 15196 Water quality- Guidance on

2004.12 2005.12 2006.12 No CEN-Enquiry

sampling and processing of the pupal exuviae of

Resolution 298 (Cardiff-16) CEN-Enquiry

Chironomidae (Order Diptera) for ecological

launched: 2005-03-17 Deadline: 2005-08-17

assessment

115

230216 prEN ISO 19493 Water quality –

(CEN-lead) ISO/TC 147/SC 5 Resolution

Guidance on marine biological surveys of littoral

C25/2003 – Transfer ISO to CEN

and sublittoral hard bottom 2004.04 2005.04 2006.10 No Parallel voting

2004.06 2005.12 2007.06 No CEN-Enquiry

230217 prEN XXX Water quality –

TC 230/WG 2 Resolution 96 (Helsinki-16);

Guidance

standard

for

the

surveying

of

TC 230 Resolution 311 (Helsinki-6)

macrophytes in lakes 230XXX prEN XXX Water quality –

2005.06 2006.06 2007.06 No CEN-Enquiry

Guidance on pro-rata Multi-Habitat -Sampling of

TC 230/WG 2 Resolution 96 (Helsinki-16)

benthic invertebrates from wadeable rivers

TC 230 Resolution 308 (Helsinki-3)

230XXX prEN XXX Water quality

2005.06 2006.06 2007.06 No CEN-Enquiry

-Guidance

standard on the design of Multimetric Indices

TC 230/WG 2 Resolution 96 (Helsinki-16) TC 230 Resolution 308 (Helsinki-3)

116

M17 táblázat: Havi csapadékösszegek a Galga patak vízgyűjtőjén Galgagyörk és Aszód állomásokon RAGACS (2006) alapján IV

V

VI

VII

2004 VIII

IX

X

XI

XII

I

2005 II

III

Galgagyörk

51,5

57,2

49,7

35,2

46,0

21,9

43,1

29,7

25,7

13,8

52.7

21,2

447,7

Aszód

46,0

57,2

77,4

4,4

28,4

17,6

44,7

49,5

27,5

4,8

39,3

10,2

407,0

Állomás

Év

M18 táblázat: Havi csapadék, a közepes lefolyás és a lefolyási tényező a Galga patak vízgyűjtőjén, Galgamácsa és Hévízgyörk állomásokon RAGACS (2006) alapján

Hévízgyörk

Galgamácsa

Állomás Q, m3/s

IV 0,529

V 0,384

VI 0,565

VII 0,119

VIII 0,072

IX 0,052

X 0,067

XI 0,121

XII 0,141

I 0,144

II 0,295

III 1,17

q, mm

4,76

3,57

5,09

1,11

0,673

0,464

0,622

1,09

1,31

1,34

2,48

10,9

P

51,5

57,2

49,7

35,2

46,0

21,9

43,1

29,7

25,7

13,8

52,7

21,2

%

9,2

6,2

10,2

3,2

1,5

2,1

1,4

3,7

5,1

9,7

4,7

51,4

Q, m3/s

0,592

0,497

0,504

0,163

0,245

0,281

0,482

0,754

0,750

0,682

0,729

1,62

q, mm

3,69

3,20

3,14

1,05

1,58

1,75

3,10

4,70

4,83

4,39

4,24

10,4

P

48,8

57,2

63,6

19,8

37,2

19,8

43,9

39,6

26,6

9,3

46,0

15,7

%

7,6

5,6

4,9

5,3

4,2

8,8

7,1

11,9

18,2

47,2

9,2

66,2

Jelmagyarázat: Q, m3/s: vízhozam; q, mm: csapadék; P: közepes lefolyás; %: lefolyási tényező, százalékos érték

117

M19 táblázat: Napi vízhozam (m3/s) adatok a Galga patak Galgamácsai szelvényében RAGACS (2006) alapján IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

XI

XII

II

III

1

0,475

0,347

0,235

0,207

0,121

?

0,051

0,059

0,092

0,203

0,126

0,466

2

0,455

0,381

0,348

0,192

0,099

?

0,049

0,059

0,099

0,188

0,118

0,442

3

0,405

0,617

0,503

0,203

0,071

0,049

0,049

0,059

0,109

0,175

0,126

0,354

4

0,390

0,488

0,583

0,224

0,066

0,049

0,049

0,059

0,110

0,163

0,147

0,249

5

0,373

0,409

0,875

0,228

0,064

?

0,049

0,059

0,112

0,152

0,135

0,235

6

0,439

0,338

2,030

0,153

0,063

?

0,049

0,060

0,114

0,146

0,131

0,237

7

0,600

0,309

2,180

0,128

0,061

?

0,050

0,063

0,100

0,146

0,133

0,239

8

0,852

0,289

1,330

0,123

0,062

?

0,050

0,065

0,095

0,141

0,142

0,215

9

0,683

0,283

0,863

0,121

0,080

?

0,049

0,095

0,095

0,139

0,152

0,237

10

0,597

0,287

0,610

0,110

0,078

?

0,050

0,124

0,096

0,132

0,161

0,248

11

0,528

0,290

0,486

0,086

0,066

?

0,051

0,110

0,132

0,172

0,248

12

0,509

0,274

0,413

0,080

0,062

?

0,051

0,092

0,131

0,187

0,347

13

0,475

0,786

0,345

0,075

0,061

?

0,051

0,116

0,134

0,204

3,21

14

0,445

0,954

0,287

0,074

0,060

?

0,051

0,196

0,135

0,191

4,00

15

0,432

0,647

0,245

0,066

0,060

?

0,051

0,219

0,128

0,184

4,22

16

0,447

0,390

0,213

0,068

0,058

?

0,051

0,200

0,130

0,190

3,66

17

0,461

0,353

0,198

0,072

0,059

0,046

0,063

0,132

0,113

0,198

3,82

18

0,605

0,295

0,163

0,076

0,061

0,048

0,088

0,111

0,133

0,200

3,62

19

0,634

0,280

0,147

0,075

0,061

0,051

0,110

0,115

0,137

0,211

2,07

20

0,574

0,264

0,135

0,073

0,060

0,050

0,137

0,108

0,131

0,240

1,29

21

0,509

0,249

0,514

0,073

0,060

0,052

0,074

0,101

0,096

0,144

0,272

0,986

22

0,474

0,230

0,822

0,070

0,058

0,050

0,060

0,093

0,096

0,156

0,305

0,808

23

0,471

0,243

0,326

0,069

0,057

0,045

0,061

0,107

0,157

0,565

0,725

24

0,432

0,241

0,277

0,069

0,057

0,047

0,063

0,118

0,146

1,14

0,691

25

0,420

0,214

0,287

0,066

0,059

0,049

0,062

0,102

0,137

0,884

0,637

26

0,414

0,213

0,256

0,061

0,060

0,052

0,061

0,101

0,140

0,677

0,610

27

0,393

0,217

0,261

0,060

?

0,059

0,059

0,091

0,138

0,551

0,599

28

0,387

0,211

0,256

0,059

?

0,052

0,059

0,093

0,140

0,526

0,583

29

0,369

0,245

0,202

0,069

?

0,047

0,059

0,092

0,127

0,513

30

0,370

0,280

0,152

0,085

?

0,051

0,060

0,093

0,142

0,445

0,147

?

31

0,259

0,061

0,110

I

0,138

0,343 0,138

118

M20. táblázat: Napi vízhozam (m3/s) adatok a Galga patak Hévízgyörki szelvényében RAGACS (2006) alapján IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

XI

XII

I

II

III

1

0,791

0,508

0,335

0,199

0,313

0,258

0,386

0,680

1,02

0,934

0,505

1,140

2

0,685

0,624

0,335

0,190

0,269

0,246

0,386

0,680

106

0,862

0,505

0,974

3

0,644

1,870

0,574

0,187

0,231

0,243

0,386

0,680

1,13

0,830

0,505

0,852

4

0,583

1,180

0,656

0,187

0,178

0,243

0,386

0,668

1,12

0,802

0,491

0,848

5

0,553

0,899

1,310

0,187

0,160

0,243

0,386

0,652

1,09

0,774

0,484

0,796

6

0,577

0,744

2,320

0,307

0,157

0,243

0,386

0,647

1,07

0,764

0,474

0,769

7

0,937

0,689

2,960

0,200

0,155

0,243

0,386

0,647

1,01

0,764

0,451

0,693

8

1,650

0,649

1,800

0,181

0,307

0,243

0,386

0,647

0,973

0,735

0,428

0,715

9

1,160

0,614

1,170

0,168

0,298

0,236

0,386

0,862

0,928

0,720

0,400

0,698

10

0,902

0,557

0,817

0,161

0,254

0,227

0,412

1,25

0,908

0,709

0,378

0,755

11

0,757

0,543

0,649

0,157

0,258

0,224

0,418

1,14

0,908

0,709

0,375

0,731

12

0,662

0,492

0,568

0,149

0,234

0,224

0,418

1,18

0,888

0,709

0,380

0,921

13

0,647

0,471

0,466

0,140

0,202

0,229

0,418

1,39

0,859

0,692

0,416

4,030

14

0,647

1,190

0,428

0,134

0,188

0,240

0,418

2,15

0,851

0,681

0,438

4,520

15

0,619

1,030

0,385

0,133

0,181

0,243

0,418

1,83

0,851

0,666

0,452

4,540

16

0,589

0,701

0,348

0,133

0,172

0,243

0,430

1,72

0,851

0,639

0,480

3,950

17

0,711

0,626

0,318

0,133

0,166

0,264

0,457

1,51

0,871

0,569

0,481

3,780

18

1,060

0,552

0,297

0,133

0,161

0,279

0,594

1,28

0,919

0,597

0,489

3,650

19

1,150

0,476

0,266

0,133

0,160

0,294

0,781

1,19

1,02

0,598

0,509

2,620

20

0,978

0,415

0,261

0,133

0,160

0,298

0,827

1,16

1,02

0,568

0,539

1,910

21

0,832

0,362

0,261

0,130

0,160

0,298

0,999

1,04

0,938

0,634

0,531

1,440

22

0,692

0,378

0,832

0,126

0,169

0,291

0,927

1,00

0,817

0,681

0,620

1,250

23

0,652

0,343

0,480

0,125

0,205

0,293

0,782

0,973

0,774

0,665

1,360

1,150

24

0,594

0,335

0,311

0,125

0,206

0,346

0,730

0,945

0,766

0,665

2,040

1,060

25

0,582

0,323

0,265

0,125

0,212

0,365

0,688

0,916

0,766

0,699

2,120

0,982

26

0,582

0,316

0,261

0,129

0,827

0,381

0,680

0,890

0,766

0,662

1,730

0,939

27

0,555

0,303

0,250

0,134

0,797

0,386

0,680

0,964

1,03

0,628

1,550

0,958

28

0,528

0,298

0,239

0,157

0,367

0,386

0,668

1,01

1,65

0,578

1,300

1,010

29

0,517

0,313

0,224

0,188

0,316

0,386

0,664

1,02

1,92

0,555

0,972

30

0,517

0,366

0,223

0,210

0,303

0,386

0,675

1,02

1,99

0,534

0,916

0,291

0,275

1,86

0,521

0,836

31

0,362

0,680

119

M21. táblázat: A Galga patak expedíciós vízhozam méréseinek javított értékei (m3/s) saját mért értékek alapján, a javítást Dr. Nováky Béla végezte V.18.

VI.22. 0,010

VII.19. nv

VIII.23. nv

IX.27 mv

X.25. nv

XI.16. nv

XII.06 nv

I.17. nv

Nógrádkövesd

0,037

0,099

0,019

0,027

0,023

0,005

0,038

0,033

Püspökhatvan

0,115

0,303

0,105

0,063

0,041

0,113

0,171

0,175

Galgamácsa

0,180

0,643

0,042

0,046

0,079

0,154

0,276

Iklad

0,187

0,337

0,108

0,059

0,102

0,060

Aszód-30

0,183

0,352

0,073

0,119

0,101

Aszód-SzVT

0,271

0,127

0,077

0,135

Tura

0,414

0,728

0,087

Jászfényszaru

0,532

0,232

nv.

Becske

120

II.21. nv

III.21 0,067

IV.18 -

V.10. 0,023

0,022

nv

0,222

0,160

0,132

-

0,037

0,170

0,451

0,143

0,412

0,178 0,036

0,325 0,147

1,089

1,112

0,490

0,177

0,219

0,126

0,231

0,760

0,431

0,216

0,107

0,260

0,363

0,135 0,028

0,227

0,640

0,635

0,414

0,154

0,249

0,498

0,532

0,285

0,242

0,733

0,567

0,494

0,245

0,237

0,376

0,600

0,965

0,657

0,411

0,698

0,950

0,629

Nv

0,367

0,395

nv

nv

0,315 0,068

mv

0,973

0,621

0,407

M22. táblázat: Az expedíciós és állomáshálózati vízhozam mérések összehasonlítása (Expedíciós mérések: saját munka, összehasonlítás: Dr. Nováky Béla) A Galga patak vízhozam mérései Időpont

Mérőállomások Galgamácsa

2004-2005. év

Hévízgyörk

V.18

QÁ 0,295

QE 0,190

QÁ 0,552

QE 0,545

VI.22

0,822

0,952

0,832

1,115

VII.19

0,075

0,030

0,133

0,076

VIII.23

0,057

0,034

0,205

0,281

IX.27

0,059

0,067

0,386

0,269

X.25

0,062

0,156

0,688

0,483

XI.16

0,200

0,329

1,720

0,872

XII.6

0,114

0,542

1,060

1,592

I.17

0,113

0,213

0,569

0,979

II.21

0,305

0,549

0,531

0,541

III.21

0,986

1,855

1,440

1,056

IV.18

1,918

1,562

V.10

0,675

0,921

Jelmagyarázat: QÁ - mérőállomási mérés, QE - expedíciós mérés

121

M23 táblázat: A Galga patak vizsgálatai során mért komponensek, és vizsgálati módszereik Komponens Hőmérséklet pH Fajlagos elektromos vezető képesség Oldott oxigén KOI ps Lúgosság Összes Keménység Kalcium Magnézium Natriumion Káliumion Szulfát-ion Ammónium Nitrátion Nitrition Szerves Nitrogén Összes Nitrogén Oldott ortofoszfát Összes Foszfor Fémtartalom

Vizsgálati módszer MSZ 448-2-1967 MSZ 448-22-1985 MSZ 448-32-1977 MSZ 448-24-1984 MSZ 448-20-1991 MSZ 448-11-1986 MSZ 448-21-1986 MSZ 448-3-1985 MSZ 448-3-1985 MSZ 448-10-1977 MSZ 448-10-1977 MSZ 448-13-1983 MSZ ISO 7150-1-1993 MSZ 448-12-1982 MSZ 448-12-1982 MSZ 448-27-1985 MSZ 448-27-1985 MSZ 448-18-1977 MSZ 448-18-1977 MSZ 1484-3-1998

M24. táblázat: A vízi makrogerinctelenek mintázására vonatkozó szabványok Szabvány címe EN 27828: 1994 Water quality - Methods of biological sampling - Guidance on handset sampling of aquatic benthic macroinvertebrates (ISO 7828: 1985)

Szabvány száma EN 27828: 1994

MSZ EN 27828: 1998 Vízminőség. Biológiai mintavétel. A vízi bentikus makroszkópikus gerinctelenek kézihálós mintavételének irányelvei (ISO 7828: 1985)

122

MSZ EN 27828: 1998

M25. táblázat: Fizikai és kémiai vizsgálati eredmények a Galga patak vizében

Jelmagyarázat:

Első szám: Mintavételi hely (pl. 19: Becske) Második két szám: Évszám (pl. 00:2000., 04:2004.) Negyedik, ötödik szám: Hónap (pl. 01:január, 02: február)

J: jobbpart K: közép B: balpart

12M: Megyerkei patak 8N: Némedi patak 7M: Műszergyári víz 5A: Ancsi árok 4SZE: Aszódi Szennyvíztisztító Telep befolyása előtt 4SZ: Aszódi Szennyvíztisztító Telep elfolyó vize

123

Mintavételi pont

10405 10406 10407 10408 10409 10410 10411 10412 10501 10502 10503 10504 10505 10506 10507 10508 19503 20405 20406 20407 20408 20409 20410 20411 20412 20501 20502 20503 20504 20505 20506

124

Változó X N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 53.894 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842

Y E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 21.916 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374

X_EOV 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 673764.91 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11

Y_EOV Hőmérséklet 246871.82 19.5 246871.82 24.83 246871.82 24.0 246871.82 17.7 246871.82 13.8 246871.82 14.0 246871.82 5.7 246871.82 4.3 246871.82 2.3 246871.82 2.1 246871.82 8.1 246871.82 15.3 246871.82 17.2 246871.82 21.4 246871.82 21.4 246871.82 19.0 283887.49 3.1 252390.41 20.0 252390.41 22.56 252390.41 22.0 252390.41 19.2 252390.41 14.2 252390.41 14.0 252390.41 6.0 252390.41 5.0 252390.41 2.9 252390.41 2.7 252390.41 7.8 252390.41 14.7 252390.41 17.0 252390.41 20.7

pH 8.1 8.1 7.7 7.71 8 2.89 7.99 8.32 8.38 8.58 8.36 8.5 8.87 8.63 8.68 7.5 8.51 8.1 8.1 8 7.88 7.95 7.95 8.10 8.63 8.23 8.45 8.47 8.30 8.60 8.60

Vezkép 1220 1343 1240 1119 1180 1189 1050 1250 1414 1293 1117 1123 1200 1180 1080 1124 1570 1200 1053 1225 1292 1190 1231 1188 1255 1397 1288 1130 1020 1205 962

KOIps 5.44 5.2 5.2 5.12 4.48 5.52 4.64 4.88 3.88 4.56 6.64 4.80 5.28 4.32 6.56 6.48 2.48 5.44 8.48 4.16 4.32 4.04 4.64 4.68 3.52 3.56 3.64 4.64 5.36 5.90 3.92

NH4 0.11 0.04 0.04 0.04 0.04 0.05 0.05 0.04 0.34 1.8 0.35 0.16 0.04 0.21 0.08 0.04 0.04 0.14 0.07 0.06 0.05 0.05 0.04 0.04 0.04 0.04 0.66 0.47 0.10 0.08 0.07

Mintavételi pont

20507 20508 40405 40406 40407 40408 40409 40410 40411 40412 40501 40502 40503 40504 40505 40506 40507 40508 50405 50406 50407 50408 50409 50410 50411 50412 50501 50502 50503 50504 50505

Változó X N47 36.842 N47 36.842 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846

Y E19 36.374 E19 36.374 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139

X_EOV 692008.11 692008.11 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16

Y_EOV Hőmérséklet 252390.41 20.3 252390.41 18.1 255937 23.0 255937 22.87 255937 22.0 255937 21.0 255937 14.6 255937 16.4 255937 6.1 255937 4.8 255937 2.5 255937 2.2 255937 7.4 255937 15.2 255937 16.7 255937 21.3 255937 19.7 255937 17.6 256039.16 20.4 256039.16 22.14 256039.16 19.0 256039.16 15.8 256039.16 13.0 256039.16 14.0 256039.16 6.1 256039.16 4.6 256039.16 2.7 256039.16 0.7 256039.16 6.4 256039.16 14.4 256039.16 17.3

pH 8.73 7.51 8.1 8.0 7.9 7.78 7.85 7.27 8.26 8.35 8.31 8.4 8.56 8.5 8.63 8.8 8.71 7.4 8.2 8.2 8.0 8.2 8.2 8.2 8.45 8.45 8.46 8.64 8.58 8.51 8.76

Vezkép 1154 1094 1315 954 1335 1263 1265 1333 1365 1401 1545 1403 1178 1107 1288 1279 1286 1300 1340 917 1320 1212 1278 1395 1354 1446 1533 1442 1170 1099 1288

KOIps 5.92 6.64 8.88 8.8 8.64 6.24 8.16 8.96 4.48 4.64 6.4 7.2 6.88 6.48 6.48 5.68 5.92 6.08 5.52 8.96 5.28 5.20 6.32 5.04 4.76 4.32 3.96 3.32 6.24 5.52 5.20

NH4 0.06 0.05 0.66 0.43 0.21 0.07 0.05 0.38 0.55 0.16 0.46 2.1 0.68 0.37 0.17 0.22 0.25 0.06 0.06 0.26 0.04 0.04 0.45 0.09 0.82 0.30 0.77 3.00 0.66 0.41 0.08

125

Mintavételi pont

50506 50507 50508 70405 70406 70408 70409 70410 70411 70412 70501 70502 70503 70504 70505 70506 70507 70508 80405 80406 80407 80408 80409 80410 80411 80412 80501 80502 80503 80504 80505

126

Változó X N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272

Y E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768

X_EOV 681670.16 681670.16 681670.16 678495.67 678495.67 678495.67 678495.67 678495.67 678495.67 678495.67 678495.67 678495.67 678495.67 678495.67 678495.67 678495.67 678495.67 678495.67 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97

Y_EOV Hőmérséklet 256039.16 21.1 256039.16 19.2 256039.16 18.0 257888.93 18.1 257888.93 21.28 257888.93 14.5 257888.93 14.0 257888.93 14.3 257888.93 6.4 257888.93 4.6 257888.93 2.5 257888.93 1.2 257888.93 7.0 257888.93 14.2 257888.93 14.3 257888.93 14.3 257888.93 18.0 257888.93 17.4 260507.63 16.0 260507.63 20.86 260507.63 24.0 260507.63 19.4 260507.63 12.3 260507.63 13.9 260507.63 5.3 260507.63 4.0 260507.63 0.9 260507.63 1.1 260507.63 5.3 260507.63 14.6 260507.63 12.9

pH 8.91 8.73 7.65 8.2 8.1 8.1 8.3 8.25 8.37 8.63 8.45 8.66 8.92 8.7 8.73 8.76 8.72 7.62 8.1 8.1 8.0 8.1 8.1 8.1 8.27 8.46 8.38 8.62 8.43 8.60 8.75

Vezkép 1275 1315 1250 1330 956 1215 1240 1310 13.13 1425 1600 1512 1214 1060 1336 1221 1150 1245 1330 1019 1310 1250 1280 1335 1383 1496 1701 1571 1180 1204 1342

KOIps 4.08 4.72 6.24 5.2 8.32 5.76 6.64 5.52 4.88 4.96 3.68 3.48 5.84 5.92 4.80 4.4 4.64 6.72 5.44 9.6 5.76 5.52 6.48 5.36 5.12 4.72 11.04 3.72 5.44 10.24 5.28

NH4 0.07 0.11 0.11 0.06 0.26 0.05 1.22 0.06 0.83 0.47 0.89 2.6 0.73 0.31 0.11 0.06 0.07 0.06 0.07 0.31 0.06 0.05 1.25 0.04 0.98 0.65 2.7 4.1 0.56 1.22 0.26

Mintavételi pont

80506 80507 80508 90407 120405 120406 120407 120408 120409 120410 120411 120412 120501 120502 120503 120504 120505 120506 120507 120508 180405 180406 180407 180408 180409 180410 180411 180412 180501 180502

Változó X N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 39.853 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901

Y E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 25.611 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273

X_EOV 676176.97 676176.97 676176.97 678495.67 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674217.41 674217.41 674217.41 674217.41 674217.41 674217.41 674217.41 674217.41 674217.41 674217.41

Y_EOV Hőmérséklet 260507.63 20.0 260507.63 17.9 260507.63 17.8 257888.93 24.0 269960.65 16.5 269960.65 22.26 269960.65 24.0 269960.65 19.0 269960.65 12.0 269960.65 13.7 269960.65 5.3 269960.65 3.7 269960.65 0.3 269960.65 4.3 269960.65 4.6 269960.65 15.2 269960.65 12.9 269960.65 18.5 269960.65 17.1 269960.65 17.5 282049.13 13.5 282049.13 16.17 282049.13 27.4 282049.13 21.0 282049.13 11.7 282049.13 13.5 282049.13 4.8 282049.13 3.6 282049.13 0.3 282049.13 0.4

pH 8.73 8.42 7.54 8.3 8.2 8.3 8.1 8.15 8.01 7.95 8.44 8.5 8.36 8.54 8.54 8.84 8.72 8.57 8.68 7.51 8.3 8.4 8.4 8.55 8.3 8.35 8.53 8.55 8.18 8.36

Vezkép 1323 1385 1213 1340 1340 1359 1300 1260 1263 1349 1522 1530 1679 1600 1175 1250 1320 1356 1310 798 1390 1507 1250 1210 1340 1345 1473 1429 1750 1574

KOIps 4.88 5.12 6.64 5.28 5.52 7.52 7.2 6.96 5.44 4.72 4.4 4.72 5.6 4.12 5.92 7.20 4.88 7.04 5.84 13.44 4.08 5.28 6.08 4.96 4.00 3.2 2.72 2.88 3.88 2.84

NH4 0.12 0.11 0.06 0.04 0.18 0.5 0.27 1.4 1.68 0.49 1.42 3.20 3.80 3.90 0.65 0.28 0.10 1.28 0.1 0.17 0.07 0.04 0.05 0.06 0.06 0.04 0.04 0.10 0.08 0.04

127

Mintavételi pont

180503 180504 180505 180506 180507 180508 190405 190406 190407 190408 190409 190410 190411 190412 190501 190502 190504 190505 190506 190507 190508

128

Változó X N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894

Y E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916

X_EOV 674217.41 674217.41 674217.41 674217.41 674217.41 674217.41 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91

Y_EOV Hőmérséklet 282049.13 2.6 282049.13 13.7 282049.13 10.1 282049.13 17.7 282049.13 15.6 282049.13 16.7 283887.49 15.0 283887.49 16.93 283887.49 30.0 283887.49 21.0 283887.49 12.1 283887.49 13.9 283887.49 4.9 283887.49 4.0 283887.49 1.2 283887.49 0.8 283887.49 12.9 283887.49 10.2 283887.49 22.5 283887.49 20.1 283887.49 17.9

pH 8.53 8.8 8.65 8.6 8.76 7.83 8.2 8.3 8.4 9.15 8.4 8.25 8.53 8.6 8.2 8.6 8.9 8.73 8.51 8.49 7.68

Vezkép 1551 1117 1430 1420 1410 1238 1240 1133 1200 675 758 1380 1610 1530 2075 1744 1191 1330 940 1053 1132

KOIps 2.96 5.84 3.60 5.28 5.44 6.72 4.08 3.92 4.88 5.12 9.12 4.08 2.6 2.4 3.4 3.32 4.00 3.20 5.12 5.44 5.76

NH4 0.04 0.04 0.04 0.11 0.08 0.07 0.04 0.04 0.04 0.04 0.16 0.04 0.04 0.04 0.04 0.13 0.04 0.04 0.04 0.09 0.04

Mintavételi pont

Változó NO3

10405 10406 10407 10408 10409 10410 10411 10412 10501 10502 10503 10504 10505 10506 10507 10508 19503 20405 20406 20407 20408 20409 20410 20411 20412 20501 20502 20503 20504 20505 20506

4.8 4.1 4.27 6.1 7.9 8.5 5.5 7.9 7.6 7.2 4.6 4.4 5.3 4.0 3.58 3.5 0.63 5.2 4 5.36 4.7 6.7 7.2 5.1 7.4 7.2 7.5 4.7 4.2 4.9 4.3

SO4 120 20 190 150 160 150 130 170 190 120 160 130 170 184 139 158 360 140 160 150 160 150 150 160 170 180 130 180 130 150 171

Cl 59 46 83 72 74 67 59 63 81 74 49 49 67 65 55 57 32 55 53 73 65 72 65 65 69 81 70 39 45 63 62

Lúgosság p/m 8.2 10.4 8.2 7.8 7.5 8.9 6.8 10.0 8.9 9.0 7.5 7.5 9.0 9.1 8.4 8.1 10.7 8.3 8.4 8.6 7.6 7.5 8.3 8.7 8.2 8.9 9.0 7.4 6.2 9.0 8.6

Ca

Mg 170 150 120 110 100 110 170 170 130 130 110 110 140 177 113 126 170 150 100 130 110 100 120 170 160 130 120 110 90 130 175

59 77 68 59 51 94 19 76 74 72 60 58 67 42 63 53 120 73 90 61 64 51 71 62 63 75 81 60 50 66 50

Összes kem 370 390 320 290 260 380 280 410 350 340 290 280 350 343 302 299 510 380 350 320 300 260 330 380 370 350 360 290 240 340 360

Na

K 49 47 54 57 66 42 32 51 53 55 33 33 48 48 47 35 30 48 32 34 50 63 35 32 49 47 52 31 30 42 44

9.3 8.2 13 8.5 13 14 17 14 14 14 9.6 8.3 12 7.7 12.2 14 1.0 11 9.1 12 8.0 12 14 17 14 13 13 8.6 7.9 12 5.8

Szerves N 0.14 0.92 0.16 0.53 0.69 0.8 0.48 1.42 0.40 0.00 0.82 0.44 0.56 1.00 0.64 0.63 0.14 0.48 2.33 0.04 0.42 0.33 0.76 0.37 0.28 1.12 0.19 0.75 0.98 0.61 0.42

129

Mintavételi pont

20507 20508 40405 40406 40407 40408 40409 40410 40411 40412 40501 40502 40503 40504 40505 40506 40507 40508 50405 50406 50407 50408 50409 50410 50411 50412 50501 50502 50503 50504 50505

130

Változó NO3 4.14 3.4 6.5 4.4 8.5 5.9 8.4 10.2 6.1 8.8 7.7 7.3 4.4 4.9 4.7 4.2 5.27 3.8 6.4 3.6 5.35 5 8.3 8.5 6.4 8 8.2 7.9 4.5 5.2 5.9

SO4 152 142 110 140 140 160 150 120 180 200 270 150 190 160 170 168 170 235 180 160 180 160 160 150 170 200 290 160 190 160 190

Cl 62 54 89 51 110 91 80 93 69 80 86 85 51 49 67 72 73 66 61 44 67 72 73 69 70 76 81 79 49 49 63

Lúgosság p/m 9.2 8.1 7.9 6.6 7.5 8.4 7.6 6.9 10.7 10.2 8.9 9.8 7.5 7.1 9.2 9.8 10 9.1 9.3 6.4 9.8 9.2 8.6 9.3 9.5 10.0 9.2 11.5 7.2 7.1 9.2

Ca

Mg 128 114 110 93 88 110 100 83 170 150 130 120 110 100 120 142 117 151 190 97 130 130 120 140 150 170 160 130 100 110 140

67 73 60 50 52 61 53 49 96 96 83 89 68 61 69 68 81 69 65 64 82 63 81 75 87 87 81 110 68 59 92

Összes kem 333 328 290 240 240 300 270 230 460 430 380 370 310 290 330 356 352 371 410 280 370 330 360 370 420 440 410 440 300 290 400

Na

K 53 32 140 45 83 74 65 88 36 69 66 79 29 26 68 61 65 39 53 22 33 49 47 87 33 54 51 54 28 27 46

12.8 12 21 9.9 20 14 19 1 16 19 18 17 8.5 8.8 13 7.3 17.4 14 14 4.9 14 13 19 20 18 19 17 15 9.1 9.9 10

Szerves N 0.67 0.52 3.34 2.57 0.06 0.86 6.95 13.02 0.54 1.27 0.17 7.04 0.81 2.13 5.13 0.38 0.93 0.61 0.38 1.49 0.1 0.59 0.36 1.12 0.45 0.32 0.37 0.05 0.82 1.89 0.94

Mintavételi pont

Változó NO3

50506 50507 50508 70405 70406 70408 70409 70410 70411 70412 70501 70502 70503 70504 70505 70506 70507 70508 80405 80406 80407 80408 80409 80410 80411 80412 80501 80502 80503 80504 80505

5.8 5.38 4.8 6.4 3.4 6.1 8.1 8 6.1 8.7 8.2 8.4 4.3 5.2 6.0 6.7 7.11 5.1 6.6 3.6 6.61 6.4 8.4 9.4 6.6 8.7 8.6 8.6 4.3 5.6 6.4

SO4 188 183 196 170 150 150 230 150 160 190 290 160 180 150 180 182 175 178 160 170 190 160 170 170 170 200 330 140 180 180 190

Cl 66 68 62 61 40 74 75 69 67 74 65 81 51 47 59 65 68 60 63 42 79 78 75 74 69 67 77 79 49 51 59

Lúgosság p/m 10.2 10.5 9.1 9.3 6.4 9.2 7.9 9.3 9.3 11.5 10.1 11.5 8.3 6.8 9.4 10.1 10.5 9.3 9.4 6.6 8.2 9 8.9 9.5 9.1 12.0 10.0 11.6 7.7 8.8 9.8

Ca

Mg 153 128 118 150 97 120 150 140 180 180 150 140 100 110 140 157 124 150 160 130 130 130 170 140 130 190 180 140 120 110 140

72 87 94 80 59 77 64 85 60 98 95 110 77 52 87 65 95 76 71 42 63 63 63 90 100 98 84 97 61 77 86

Összes kem 381 381 381 390 270 350 350 390 390 480 430 450 320 270 390 370 391 386 380 280 330 320 380 400 410 490 440 420 300 330 390

Na

K 42 41 38 56 27 50 50 39 29 56 51 55 32 27 47 46 45 36 56 27 35 47 50 42 34 54 52 58 31 32 50

6.2 16.5 13 13 5.4 16 23 19 16 20 16 14 8.1 9.2 10 7.2 15.2 13 13 6.9 18 19 22 14 13 17 20 16 7.9 14.6 12

Szerves N 0.44 0.51 0.54 0.18 1.84 0.59 0.31 0.84 0.43 0.34 0.51 0.19 1.115 2.19 0.61 0.52 0.55 55 0.34 2.29 0.03 0.78 0.36 0.8 0.34 0.33 0.9 0.34 0.75 0.98 0.66

131

Mintavételi pont

Változó NO3

80506 80507 80508 90407 120405 120406 120407 120408 120409 120410 120411 120412 120501 120502 120503 120504 120505 120506 120507 120508 180405 180406 180407 180408 180409 180410 180411 180412 180501 180502

132

7.8 8.73 4.8 6.17 5.8 4.3 9.09 9.4 11.4 10.9 7.2 8.3 7.6 8 3.5 4.7 5.0 8.8 9.34 3.5 3.7 3.2 3.37 3 5.2 5 4.1 5.2 5.6 5.5

SO4 193 194 151 180 200 240 190 160 170 210 210 230 340 170 200 211 190 213 198 128 210 290 310 290 300 200 250 240 360 180

Cl 65 71 61 73 57 53 69 70 67 72 70 69 67 74 51 51 43 67 68 33 55 55 67 67 66 57 63 55 65 53

Lúgosság p/m 10.5 10.8 9.1 9.6 8.9 10 7.5 8.8 8.2 9.7 10.3 11.3 10.2 10.9 7.2 7.5 9.0 10.1 9.4 5.6 9.7 11.2 11.8 6.6 7.5 9.3 11.7 10.5 11.2 12.0

Ca

Mg 125 139 135 130 190 150 130 130 200 150 180 170 160 150 110 89 150 136 138 86 150 160 84 100 160 150 200 170 190 160

89 85 71 82 56 98 63 60 28 73 88 100 99 98 66 89 82 90 73 54 80 110 81 84 75 90 100 94 100 110

Összes kem 381 391 352 370 390 430 320 320 340 390 470 480 450 440 300 330 390 397 362 245 400 490 300 330 400 410 520 460 500 460

Na

K 46 40 38 32 49 32 31 45 46 38 30 53 47 51 31 22 45 46 46 21 42 39 42 36 41 29 25 44 48 41

7.1 15.4 14 16 14 12 19 20 20 13 8.8 17 18 16 8.8 11.8 12 6.7 17.9 11 23 14 24 30 27 13 27 17 19 15

Szerves N 0.49 0.62 0.62 0.09 0.26 1.6 0.11 1.4 0.20 0.64 0.23 0.20 0.00 0.08 0.7 0.54 0.61 1.09 0.66 1.04 0.08 0.97 0.03 3.53 0.36 0.54 0.26 0.18 5.52 0.15

Mintavételi pont

Változó NO3

180503 180504 180505 180506 180507 180508 190405 190406 190407 190408 190409 190410 190411 190412 190501 190502 190504 190505 190506 190507 190508

3.7 2.4 2.7 2.3 2.10 2.4 0.31 0.25 0.23 <0,2 0.25 0.25 0.25 0.25 0.25 0.25 0.25 0.25 0.25 0.70 0.25

SO4 260 190 230 272 251 200 270 430 400 85 96 340 420 410 730 300 280 300 201 280 332

Cl 55 39 47 57 68 46 30 38 36 15 21 42 46 40 41 37 26 23 20 31 30

Lúgosság p/m 11.7 6.7 10.1 11.3 10.8 9.5 8.3 9.6 4.1 14.3 5.6 7.9 9.5 8.5 11.7 12.0 7.6 8.1 6.9 5.5 7

Ca

Mg 160 75 160 185 156 169 150 170 80 29 98 150 200 180 240 180 95 150 69 78 135

110 79 91 82 84 68 90 10 83 42 27 90 120 110 150 130 95 85 72 84 80

Összes kem 480 290 430 447 412 392 410 480 300 140 200 420 560 500 690 540 350 410 264 304 375

Na

K 34 23 38 43 38 26 40 36 38 31 20 26 28 40 54 40 20 39 37 28 22

10.6 9.7 14 10.4 28 14 1 1 1 1 2.3 2.5 6.2 1.2 1 1.3 1 1 1 1 1.4

Szerves N 0.28 0.55 0.54 0.48 0.69 0.57 0.49 0.42 0.12 0.51 0.74 0.39 0.22 0.13 0.24 0.51 0.25 0.38 0.45 0.45 0.51

133

Mintavételi pont

10405 10406 10407 10408 10409 10410 10411 10412 10501 10502 10503 10504 10505 10506 10507 10508 19503 20405 20406 20407 20408 20409 20410 20411 20412 20501 20502 20503 20504 20505 20506

134

Változó Kjeldalh N Összes N Old ortof 0.25 5.14 0.41 0.92 5.07 0.65 0.2 4.51 0.89 0.53 6.65 0.96 0.71 8.63 1.55 0.85 0.8 1.398 0.53 0.48 0.88 1.46 9.39 0.74 0.74 8.4 0.61 1.8 9.1 0.71 1.17 5.81 0.20 0.60 5.10 0.23 0.60 5.95 0.31 1.21 5.25 0.81 0.72 4.34 0.05 0.63 4.13 0.61 0.14 0.77 0.03 0.62 5.92 0.27 2.4 6.47 0.28 0.1 5.51 0.39 0.47 5.19 0.56 0.37 7.09 0.70 0.76 0.76 0.79 0.37 0.37 0.49 0.28 7.70 0.42 1.12 8.34 0.36 0.85 8.40 0.41 1.22 5.95 0.15 1.08 5.39 0.06 0.69 5.72 0.23 0.49 4.84 0.35

Össz P 0.47 1.1 1.1 1.02 2.3 1.47 0.91 1.05 0.62 0.91 0.31 0.34 0.33 0.90 0.63 0.65 0.03 0.27 0.49 0.58 0.57 0.7 0.84 0.49 0.45 0.4 0.57 0.27 0.51 0.25 0.40

Old Ox 8.2 7.00 2.6 3.44 7.4 6.3 11.5 11.55 17.54 22.7 19.8 12.7 16.60 6.36 4.77 4 20.7 7.8 5.72 5.9 6.44 7.61 8.05 11.69 11.5 23.2 18.29 18.37 8.8 10.91 7.50

a-Klorof

50 5 5 5 5 70 24 5.0 14 4 22 71 16 1 4

19 5 19 5 5 10 5 1 12 28 14 21

Lebegő a Redox pot 60 90 280 20 270 5 242 6 270 171 290 15 242 4 242 4 18 2 14 295 8 260 251 230 180 2 80 1702 259 30 265 7 241 8 267 85 275 20 215 21 235 5 3 1 24 323 13 265 248

Mintavételi pont

20507 20508 40405 40406 40407 40408 40409 40410 40411 40412 40501 40502 40503 40504 40505 40506 40507 40508 50405 50406 50407 50408 50409 50410 50411 50412 50501 50502 50503 50504 50505

Változó Kjeldalh N Összes N Old ortof 0.73 4.93 0.45 0.57 3.99 0.39 4 10.67 0.22 3 7.54 1.09 0.27 8.83 2.3 0.93 6.87 1.82 7.00 15.43 0.86 13.4 13.02 1.05 1.09 0.54 0.61 1.43 10.29 0.85 1.63 9.38 0.48 3.14 10.7 0.36 1.49 5.92 0.13 2.5 7.51 0.18 5.30 10.08 0.14 0.6 4.90 0.36 1.18 6.56 0.42 0.67 4.52 0.32 0.44 6.93 0.23 1.75 5.47 0.22 0.14 5.57 0.26 0.59 5.63 0.46 0.81 9.23 0.85 1.21 1.12 0.77 1.27 0.45 0.65 0.62 8.69 0.57 1.14 9.36 0.41 3.05 10.97 0.40 1.48 6.01 0.13 2.3 7.60 0.15 1.02 7.05 0.14

Össz P 0.45 0.39 2 1.9 2.4 1.83 1.8 6.18 0.92 1.53 0.88 2 0.27 3.50 3.2 0.49 0.57 0.33 0.36 0.49 0.31 0.74 1.3 0.85 0.75 0.59 0.51 0.54 0.33 0.78 0.19

Old Ox 4.16 4.77 11.7 6.83 6.0 6.8 8.1 9.7 11.5 11.7 17.4 21.0 15.1 9.1 12.06 7.15 6.20 4.88 10.5 7.07 5.6 10.65 10 8.01 12.3 12.16 21.5 23.5 18.39 9.1 12.11

a-Klorof Lebegő a Redox pot 27 250 3 186 60 100 273 10 9 240 5 7 241 38 21 157 6 162 234 13 20 226 16 3 246 5 15 11 19 15 2 40 72 266 1 61 217 28 258 16 220 9 180 100 280 273 5 6 245 5 10 255 31 8 200 5 5 287 16 10 200 27 4 261 5 6 18 12 32 1 13 14 300 5 16 229

135

Mintavételi pont

50506 50507 50508 70405 70406 70408 70409 70410 70411 70412 70501 70502 70503 70504 70505 70506 70507 70508 80405 80406 80407 80408 80409 80410 80411 80412 80501 80502 80503 80504 80505

136

Változó Kjeldalh N Összes N Old ortof 0.51 6.38 0.23 0.62 7.1 0.21 0.65 5.52 0.39 0.24 6.73 0.24 2.1 5.64 0.24 0.64 6.77 0.63 1.53 9.71 1.12 0.90 0.84 0.89 1.26 0.43 0.59 0.81 9.60 0.59 1.40 9.62 0.41 2.79 11.21 0.45 1.88 6.21 0.12 2.5 7.81 0.19 0.72 6.87 0.18 0.58 7.37 0.28 0.62 7.84 0.2 0.61 5.76 0.4 0.41 7.11 0.29 2.6 6.31 0.28 0.09 6.76 0.5 0.83 7.25 0.88 1.61 10.14 1.39 0.84 0.8 0.97 1.32 0.34 0.69 0.98 9.78 0.62 3.6 12.23 0.73 4.44 13.06 0.56 1.31 5.64 0.14 2.2 7.95 0.37 0.92 7.53 0.21

Össz P 0.31 0.36 0.39 0.34 0.38 0.74 2.6 1.1 0.73 0.64 0.53 0.45 0.29 0.70 0.25 0.39 0.2 0.41 0.35 0.72 0.74 0.9 1.4 1.15 0.76 0.64 0.99 0.6 0.31 1.05 0.24

Old Ox 12.48 9.2 7.73 11.2 6.72 8.65 11 10.35 12.11 11.37 17.66 20.5 21.1 10.3 12.33 10.18 8.7 7.61 12.2 5.95 5.0 7.2 18.0 7.3 11.5 11.6 14.5 15.6 18.2 8.3 13.26

a-Klorof Lebegő a Redox pot 45 238 14 245 10 189 60 120 271 9 17 281 29 101 204 21 20 277 19 80 207 10 8 266 5 2 1 12 23 1 2 11 222 20 31 266 17 209 9 273 4 251 40 120 268 5 10 235 5 4 245 10 16 208 5 152 325 20 50 213 7 3 278 5 16 13 2470 24 1 23 11 317 14 12 275

Mintavételi pont

80506 80507 80508 90407 120405 120406 120407 120408 120409 120410 120411 120412 120501 120502 120503 120504 120505 120506 120507 120508 180405 180406 180407 180408 180409 180410 180411 180412 180501 180502

Változó Kjeldalh N Összes N Old ortof 0.61 8.56 0.36 0.73 9.57 0.4 0.68 5.54 0.44 0.09 6.3 0.38 0.44 6.41 0.36 2.1 6.66 0.32 0.38 9.92 0.62 2.8 12.58 1.06 1.88 13.54 1.22 1.13 0.64 0.94 1.65 0.23 0.61 3.4 11.79 0.74 3.8 11.42 0.66 3.98 12.01 0.67 1.42 4.95 0.14 0.82 5.71 0.28 0.71 5.84 0.26 2.37 11.9 0.67 0.76 10.29 0.76 1.21 4.8 0.48 0.15 3.88 0.03 0.97 4.2 0.06 0.08 3.53 0.03 0.59 3.59 0.03 0.42 5.64 0.09 0.58 0.54 0.07 0.26 0.26 0.05 0.28 5.48 0.05 0.75 6.35 0.05 0.19 5.71 0.06

Össz P 0.64 0.44 0.49 0.46 0.48 0.44 0.78 1.1 1.8 1.01 0.65 0.78 0.78 0.73 0.29 0.30 0.26 0.7 0.76 0.48 0.08 0.2 0.07 0.06 0.15 0.10 0.1 0.06 0.11 0.08

Old Ox 7.25 6.64 5.68 7.3 9.4 7.29 6.2 8.17 9.6 7.01 11.9 11.94 16.55 19.6 18.67 10.72 12.40 5.92 6.58 5.81 11.9 8.92 9.3 10.55 9.7 9.3 12.55 13.05 17.67 25

Lebegő a

a-Klorof 8 10 4 5

30 5 11 13 26 37 5 1 12 39 6 17 9 10

5 5 5 5 5 5 5 1

Redox pot 273 254 202 20 235 80 20 271 7 225 7 266 3 200 181 282 30 228 2 267 10 5 1 9 284 7 255 293 259 208 40 30 296 10 230 3 270 3 240 200 301 20 220 3 244 4 0

137

Mintavételi pont

180503 180504 180505 180506 180507 180508 190405 190406 190407 190408 190409 190410 190411 190412 190501 190502 190504 190505 190506 190507 190508

138

Változó Kjeldalh N Összes N Old ortof 0.28 3.98 0.05 0.55 2.98 0.18 0.58 3.30 0.04 0.59 2.94 0.12 0.77 2.91 0.04 0.64 3.06 0.18 0.49 0.8 0.03 0.42 0.42 0.03 0.16 0.16 0.03 0.51 0.51 0.03 0.90 0.90 0.03 0.39 0.39 0.03 0.22 0.22 0.03 0.13 0.13 0.03 0.24 0.24 0.03 0.67 0.64 0.03 0.25 0.25 0.03 0.38 0.38 0.03 0.49 0.49 0.03 0.54 1.24 0.03 0.51 0.51 0.03

Össz P 0.09 0.42 0.06 0.2 0.09 0.23 0.04 0.03 0.05 0.04 0.07 0.03 0.1 0.03 0.03 0.07 0.35 0.03 0.28 0.03 0.05

Old Ox 17.6 11.04 11.8 7.71 7.94 8.75 10.5 8.31 12.72 13.7 6.5 6.53 13.35 12.8 15.31 16.4 12 13.0 5.3 7.6 7.43

a-Klorof 9 2 1 1 9 1

5 5 16 7 6 28 5 1 12 3 3 9 13

Lebegő a Redox pot 1 6 288 5 380 291 259 254 80 30 300 90 250 3 210 5 230 6 280 21 244 1 232 8 6 6 273 2 305 292 265 252

M26. táblázat: Oldott nehézfém vizsgálati eredmények a Galga patak vizében

139

Mintavételi pont mg/l 10405 10406 10407 10408 10409 10410 10411 10412 10501 10502 10503 10504 10505 19503 20405 20406 20407 20408 20409 20410 20411 20412 20501 20502 20503 20504 20505 40005 40405 40406 40407

140

Változó X N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 53.894 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787

Y E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 21.916 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181

X_EOV 698029,96 698029,96 698029,96 698029,96 698029,96 698029,96 698029,96 698029,96 698029,96 698029,96 698029,96 698029,96 698029,96 673764,91 692008,11 692008,11 692008,11 692008,11 692008,11 692008,11 692008,11 692008,11 692008,11 692008,11 692008,11 692008,11 692008,11 682975,52 682975,52 682975,52 682975,52

Y_EOV 246871,82 246871,82 246871,82 246871,82 246871,82 246871,82 246871,82 246871,82 246871,82 246871,82 246871,82 246871,82 246871,82 283887,49 252390,41 252390,41 252390,41 252390,41 252390,41 252390,41 252390,41 252390,41 252390,41 252390,41 252390,41 252390,41 252390,41 255937 255937 255937 255937

As 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0030 0,0010 0,0010 0,0010 0,0030 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0040 0,0010 0,0010 0,1000 0,0010 0,0010 0,0010

Zn 0,0120 0,0030 0,0120 0,0140 0,0190 0,0390 0,0190 0,0160 0,0060 0,0080 0,0500 0,0230 0,0020 0,0120 0,0090 0,0100 0,0120 0,0090 0,0120 0,0600 0,0100 0,0170 0,0060 0,0070 0,0230 0,0150 0,0020 0,0380 0,0290 0,0070 0,0350

Cd 0,0030 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0070 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010

P 0,0250 0,4820 0,4600 0,2520 1,4000 1,3800 0,8750 0,7240 0,5380 0,3290 0,1810 0,0090 0,0250 0,0250 0,4400 0,2410 0,3030 0,0360 0,4970 0,6120 0,3610 0,4380 0,3620 0,2540 0,1210 0,0100 0,0250 0,6470 0,5020 1,3000 1,8100

Pb 0,0060 0,0010 0,0160 0,0060 0,0240 0,0040 0,0080 0,0030 0,0080 0,0120 0,0230 0,0100 0,0020 0,0110 0,0020 0,0110 0,0240 0,0100 0,0020 0,0060 0,0080 0,0040 0,0040 0,0090 0,0180 0,0260 0,0040 0,0010 0,0070 0,0040 0,0050

Mintavételi pont mg/l 40408 40409 40410 40411 40412 40501 40502 40503 40504 40505 50005 50405 50406 50407 50408 50409 50410 50411 50412 50501 50502 50503 50504 50505 70005 70405 70406 70407 70408 70409 70410 70411 70412

Változó X N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853

Y E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 28.137 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611

X_EOV 682975,52 682975,52 682975,52 682975,52 682975,52 682975,52 682975,52 682975,52 682975,52 682975,52 681667,65 681670,16 681670,16 681670,16 681670,16 681670,16 681670,16 681670,16 681670,16 681670,16 681670,16 681670,16 681670,16 681670,16 678495,67 678495,67 678495,67 678495,67 678495,67 678495,67 678495,67 678495,67 678495,67

Y_EOV 255937 255937 255937 255937 255937 255937 255937 255937 255937 255937 256039,14 256039,16 256039,16 256039,16 256039,16 256039,16 256039,16 256039,16 256039,16 256039,16 256039,16 256039,16 256039,16 256039,16 257888,93 257888,93 257888,93 257888,93 257888,93 257888,93 257888,93 257888,93 257888,93

As 0,0010 0,0010 0,0010 0,0000 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0020 0,0010 0,1000 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0030 0,0010 0,0020 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0030 0,0010 0,1000 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0020 0,0030 0,0010

Zn 0,0070 0,0230 0,0360 0,0090 0,0280 0,0150 0,0170 0,0170 0,0150 0,0020 0,0310 0,0420 0,0050 0,0060 0,0120 0,0210 0,0160 0,0110 0,0120 0,0150 0,0070 0,0150 0,0140 0,0010 0,0140 0,0290 0,0170 0,0060 0,0110 0,0140 0,0080 0,0100 0,0070

Cd 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010

P 1,0000 0,9630 0,7790 0,4960 0,8730 0,5480 0,2960 0,1240 0,0100 0,0250 0,0770 0,3500 0,2260 0,1970 0,7610 0,7490 0,7520 0,6640 0,6710 0,3620 0,1180 0,0780 0,0110 0,0250 0,0810 0,2440 0,2340 0,3880 0,5890 1,0700 0,9320 0,4540 0,5900

Pb 0,0050 0,0040 0,0090 0,0020 0,0090 0,0140 0,0100 0,0140 0,0010 0,0020 0,0040 0,0050 0,0100 0,0130 0,0090 0,0020 0,0090 0,0030 0,0040 0,0090 0,0050 0,0070 0,0010 0,0020 0,0060 0,0180 0,0010 0,0010 0,0020 0,0020 0,0030 0,0020

141

Mintavételi pont mg/l 70501 70502 70503 70504 70505 80005 80405 80406 80407 80408 80409 80410 80411 80412 80501 80502 80503 80504 80505 120005 120405 120406 120407 120408 120409 120410 120411 120412 120501 120502 120503 120504 120505

142

Változó X N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378

Y E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154

X_EOV 678495,67 678495,67 678495,67 678495,67 678495,67 676176,97 676176,97 676176,97 676176,97 676176,97 676176,97 676176,97 676176,97 676176,97 676176,97 676176,97 676176,97 676176,97 676176,97 674118,69 674118,69 674118,69 674118,69 674118,69 674118,69 674118,69 674118,69 674118,69 674118,69 674118,69 674118,69 674118,69 674118,69

Y_EOV 257888,93 257888,93 257888,93 257888,93 257888,93 260507,63 260507,63 260507,63 260507,63 260507,63 260507,63 260507,63 260507,63 260507,63 260507,63 260507,63 260507,63 260507,63 260507,63 269960,65 269960,65 269960,65 269960,65 269960,65 269960,65 269960,65 269960,65 269960,65 269960,65 269960,65 269960,65 269960,65 269960,65

As 0,0010 0,0010 0,0030 0,0020 0,0010 0,1000 0,0010 0,0020 0,0020 0,0010 0,0010 0,0010 0,0020 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0040 0,0010 0,1000 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0020 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0030 0,0010

Zn 0,0000 0,0070 0,0150 0,0080 0,0010 0,0090 0,0140 0,0110 0,0140 0,0090 0,0140 0,0100 0,0100 0,0100 0,0070 0,0130 0,0170 0,0090 0,0010 0,1000 0,0330 0,0050 0,0100 0,0270 0,0120 0,0100 0,0060 0,0080 0,0100 0,0070 0,0150 0,0140 0,0010

Cd 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010

P 0,3050 0,0770 0,0100 0,0250 0,1920 0,4120 0,2040 0,5430 0,4470 1,2300 0,9150 0,5560 0,6000 0,3640 0,3720 0,0960 0,0090 0,0250 0,2740 0,4120 0,2880 0,6980 3,3400 1,0900 0,7790 0,6150 0,7570 0,5740 0,3600 0,0940 0,0080 0,0250

Pb 0,0180 0,0040 0,0140 0,0010 0,0020 0,0050 0,0060 0,0160 0,0010 0,0010 0,0030 0,0030 0,0020 0,0070 0,0110 0,0060 0,0110 0,0010 0,0020 0,0060 0,0060 0,0210 0,0120 0,0050 0,0270 0,0040 0,0020 0,0060 0,0180 0,0230 0,0120 0,0010

Mintavételi pont mg/l 180405 180406 180407 180408 180409 180410 180411 180412 180501 180502 180503 180504 180505 190405 190406 190407 190408 190409 190410 190411 190412 190501 190502 190504 190505 720005 12M0005 4SZ0005 4SZE0005 5A0005 5CS0005 5J0403 7B0403

Változó X N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 39.869 N47 46.445 N47 38.758 N47 38.809 N47 38.909 N47 38.846 N47 38.846 N47 39.853

Y E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 25.611 E19 22.184 E19 29.177 E19 29.132 E19 28.0346 E19 28.139 E19 28.139 E19 25.611

X_EOV 674217,41 674217,41 674217,41 674217,41 674217,41 674217,41 674217,41 674217,41 674217,41 674217,41 674217,41 674217,41 674217,41 673764,91 673764,91 673764,91 673764,91 673764,91 673764,91 673764,91 673764,91 673764,91 673764,91 673764,91 673764,91 678495,52 674155,65 682970,81 682913,93 681538,06 681670,16 681670,16 678495,67

Y_EOV 282049,13 282049,13 282049,13 282049,13 282049,13 282049,13 282049,13 282049,13 282049,13 282049,13 282049,13 282049,13 282049,13 283887,49 283887,49 283887,49 283887,49 283887,49 283887,49 283887,49 283887,49 283887,49 283887,49 283887,49 283887,49 257918,58 270084,96 255883,24 255977,42 256155,19 256039,16 256039,16 257888,93

As 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0020 0,0010 0,0010 0,0010 0,0020 0,0030 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0040 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0020 0,1000 0,1000 0,1000 0,1000 0,0020 0,0002

Zn 0,0070 0,0090 0,0120 0,0140 0,0130 0,0120 0,0060 0,0070 0,0060 0,0080 0,0100 0,0100 0,0010 0,0090 0,0080 0,0350 0,0120 0,0120 0,0250 0,0060 0,0070 0,0060 0,0160 0,0130 0,0010 0,0280 0,1000 0,0200 0,0200 0,0180 0,0270 0,0250 0,0635

Cd 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0002 0,0002

P 0,4890 0,0440 0,0210 0,4850 0,0290 0,0650 0,0460 0,0870 0,0460 0,1310 0,0250 0,0090 0,0250 0,0440 0,0320 0,0480 0,9160 0,0700 0,0250 0,0220 0,0400 0,0050 0,0820 0,0080 0,0250 0,0940 6,3700 0,0760 0,0840 0,0950 0,0760 0,1560 0,1330

Pb 0,0140 0,0080 0,0130 0,0150 0,0020 0,0010 0,0030 0,0020 0,0040 0,0120 0,0550 0,0400 0,0010 0,0110 0,0080 0,0170 0,0040 0,0040 0,0010 0,0010 0,0020 0,0050 0,0180 0,0100 0,0010 0,0020 0,0010 0,0020 0,0020 0,0030 0,0010 0,0000 0,0031

143

Mintavételi pont mg/l 7M0005 E20403 E30403 E40403 E50403 E60403 E70403 E80403

144

Változó X N47 39.867 N47 39.854 N47 39.853 N47 39.851 N47 39.839 N47 39.834 N47 39.832 N47 39.429

Y E19 25.611 E19 25.613 E19 25.614 E19 25.619 E19 25.635 E19 25.644 E19 25.649 E19 26.499

X_EOV 678495,54 678498,16 678499,42 678505,7 678525,84 678537,15 678543,42 679611,18

Y_EOV 257914,88 257890,8 257888,95 257885,28 257863,14 257853,93 257850,25 257108,75

As 0,1000 0,0002 0,0002 0,0002 0,0002 0,0002 0,0002 0,0002

Zn 0,0380 0,0092 0,0052 0,0158 0,0271 0,0130 0,0281 0,0120

Cd 0,0010 0,0002 0,0002 0,0002 0,0002 0,0002 0,0002 0,0002

P 1,3000 0,1540 0,1390 0,1500 0,1400 0,1550 0,1260 0,1300

Pb 0,0020 0,0009 0,0025 0,0031 0,0496 0,0024 0,0037 0,0049

Mintavételi pont mg/l 10405 10406 10407 10408 10409 10410 10411 10412 10501 10502 10503 10504 10505 19503 20405 20406 20407 20408 20409 20410 20411 20412 20501 20502 20503 20504 20505 40005 40405 40406 40407

Változó Ni 0,0020 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0750 0,0100 0,0030 0,0020 0,0010 0,0030 0,0070 0,0070 0,0010 0,0020 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0470 0,0040 0,0030 0,0020 0,0040 0,0140 0,0090 0,0040 0,0070 0,0020 0,0010 0,0010

Fe 0,5140 0,0210 0,0130 0,0990 0,0060 0,0530 0,0460 0,0030 0,0190 0,0680 0,0610 0,0770 0,0060 0,0310 0,0760 0,0330 0,0630 0,0210 0,2560 0,0720 0,0770 0,0030 0,0160 0,1130 0,2020 0,0320 0,0050 0,1590 0,5170 0,0330 0,0270

Mn 0,3570 0,0030 0,0440 0,0140 0,0080 0,0070 0,0040 0,0020 0,0040 0,0170 0,0340 0,0040 0,0160 0,0160 0,2230 0,1530 0,1570 0,0020 0,0340 0,0260 0,0070 0,0160 0,0300 0,0390 0,0360 0,0150 0,0110 0,1250 0,3030 0,0090 0,0260

Cr 0,0010 0,0010 0,0010 0,0040 0,0010 0,0070 0,0070 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010

Cu 0,0010 0,0180 0,0010 0,0050 0,0030 0,0040 0,0030 0,0020 0,0030 0,0020 0,0040 0,0040 0,0010 0,0030 0,0010 0,0190 0,0020 0,0030 0,0030 0,0070 0,0030 0,0020 0,0090 0,0030 0,0030 0,0030 0,0010 0,0020 0,0010 0,0050 0,0030

Al 0,2010 0,0150 0,0300 0,2190 0,0090 0,0160 0,0080 0,0070 0,0100 0,0350 0,0260 0,0120 0,0010 0,0050 0,1010 0,0310 0,0020 0,0080 0,0060 0,0620 0,0050 0,0060 0,0060 0,0550 0,0110 0,0670 0,0010 0,1080 0,3460 0,0210 0,0180

Hg 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0002 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0002 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001

145

Mintavételi pont mg/l 40408 40409 40410 40411 40412 40501 40502 40503 40504 40505 50005 50405 50406 50407 50408 50409 50410 50411 50412 50501 50502 50503 50504 50505 70005 70405 70406 70407 70408 70409 70410 70411 70412

146

Változó Ni 0,0010 0,0010 0,0080 0,0050 0,0020 0,0010 0,0040 0,0250 0,0020 0,0010 0,0040 0,0020 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0620 0,0050 0,0130 0,0010 0,0030 0,0010 0,0010 0,0010 0,0020 0,0020 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0830 0,0030 0,0020

Fe 0,0170 0,1900 0,0990 0,1520 0,0030 0,0250 0,0550 0,1050 0,0300 0,0370 0,3020 0,2570 0,0360 0,0110 0,0380 0,0710 0,0400 0,1250 0,0060 0,0250 0,2850 0,0390 0,0430 0,0060 0,1930 0,2530 0,0340 0,0190 0,0160 0,4330 0,0640 0,0780 0,0030

Mn 0,0390 0,0390 0,0300 0,0090 0,0200 0,0480 0,0600 0,0300 0,0670 0,0010 0,1560 0,1610 0,0050 0,0120 0,0160 0,0220 0,0110 0,0140 0,0160 0,0490 0,0670 0,0250 0,0200 0,0080 0,0920 0,1720 0,0030 0,0210 0,0490 0,0670 0,0290 0,0260 0,0160

Cr 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010

Cu 0,0070 0,0060 0,0070 0,0040 0,0090 0,0030 0,0040 0,0030 0,0040 0,0010 0,0010 0,0020 0,0110 0,0030 0,0030 0,0040 0,0050 0,0030 0,0040 0,0030 0,0030 0,0040 0,0050 0,0010 0,0010 0,0010 0,0070 0,0020 0,0040 0,0040 0,0040 0,0040 0,0030

Al 0,0060 0,0120 0,0400 0,0050 0,0080 0,0070 0,0090 0,0130 0,0140 0,0010 0,2220 0,2820 0,0330 0,0050 0,0060 0,0090 0,0190 0,0050 0,0060 0,0070 0,0060 0,0090 0,0210 0,0010 0,1350 0,2570 0,0280 0,0180 0,0070 0,0190 0,0130 0,0070 0,0090

Hg 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0002 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001

Mintavételi pont mg/l 70501 70502 70503 70504 70505 80005 80405 80406 80407 80408 80409 80410 80411 80412 80501 80502 80503 80504 80505 120005 120405 120406 120407 120408 120409 120410 120411 120412 120501 120502 120503 120504 120505

Változó Ni 0,0000 0,0020 0,0010 0,0010 0,0030 0,0020 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0040 0,0040 0,0020 0,0010 0,0010 0,0030 0,0040 0,0000 0,0020 0,0020 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0180 0,0030 0,0030 0,0050 0,0020 0,0010 0,0030 0,0010

Fe 0,0390 0,0350 0,0390 0,0110 0,3670 0,2590 0,0340 0,0160 0,0240 0,1910 0,0200 0,1010 0,0030 0,0200 0,0310 0,0370 0,0320 0,0090 0,2160 0,1860 0,0560 0,3290 0,0300 0,1730 0,0660 0,3960 0,0030 0,0410 0,1540 0,0950 0,0500 0,0140

Mn 0,0790 0,0200 0,0030 0,0090 0,1440 0,2120 0,0030 0,0040 0,0100 0,0240 0,0140 0,0060 0,0100 0,0460 0,0700 0,0270 0,0030 0,0140 0,1060 0,1940 0,0020 0,0780 0,0320 0,0420 0,0260 0,0360 0,0320 0,0670 0,0660 0,0340 0,0550 0,0250

Cr 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010

Cu 0,0030 0,0030 0,0030 0,0010 0,0010 0,0030 0,0040 0,0040 0,0040 0,0040 0,0040 0,0050 0,0020 0,0060 0,0040 0,0030 0,0030 0,0010 0,0010 0,0060 0,0040 0,0040 0,0040 0,0030 0,0060 0,0030 0,0020 0,0140 0,0030 0,0040 0,0030 0,0010

Al 0,0070 0,0050 0,0140 0,0010 0,4610 0,3000 0,0270 0,0110 0,0050 0,0340 0,0130 0,0050 0,0200 0,0080 0,0060 0,0090 0,0050 0,0010 0,2510 0,2480 0,0290 1,9600 0,0060 0,0200 0,0170 0,0060 0,0110 0,0070 0,0930 0,0090 0,0050 0,0010

Hg 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001

147

Mintavételi pont mg/l 180405 180406 180407 180408 180409 180410 180411 180412 180501 180502 180503 180504 180505 190405 190406 190407 190408 190409 190410 190411 190412 190501 190502 190504 190505 720005 12M0005 4SZ0005 4SZE0005 5A0005 5CS0005 5J0403 7B0403

148

Változó Ni 0,0020 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0240 0,0020 0,0010 0,0010 0,0010 0,0020 0,0010 0,0010 0,0020 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0230 0,0020 0,0010 0,0010 0,0080 0,0010 0,0010 0,0020 0,0030 0,0030 0,0040 0,0040 0,0070 0,0002 0,0002

Fe 0,3050 0,0220 0,0280 0,0170 0,3470 0,1320 0,1610 0,0040 0,0390 0,0610 0,0380 0,0350 0,0050 0,3640 0,0400 0,0260 0,0240 0,1790 0,0880 0,0680 0,0030 0,0180 0,0480 0,0600 0,0060 0,2870 0,2470 0,2170 0,2140 0,2500 0,2070 0,3040 0,2290

Mn 0,3000 0,0040 0,0220 0,0610 0,0270 0,0450 0,0330 0,0700 0,1440 0,0960 0,0330 0,0220 0,0170 0,4160 0,0090 0,0020 0,0180 0,0100 0,0340 0,0120 0,0140 0,0340 0,0950 0,0170 0,0070 0,1160 0,0950 0,1320 0,1280 0,1420 0,1180 0,0640 0,0266

Cr 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0010 0,0020 0,0010 0,0010 0,0010 0,0020 0,0010 0,0011

Cu 0,0010 0,0030 0,0050 0,0060 0,0050 0,0070 0,0030 0,0010 0,0020 0,0020 0,0020 0,0030 0,0010 0,0010 0,0020 0,0030 0,0030 0,0050 0,0030 0,0030 0,0020 0,0020 0,0030 0,0020 0,0010 0,0020 0,0010 0,0020 0,0010 0,0020 0,0020 0,0110 0,0050

Al 0,2050 0,0250 0,0140 0,0060 0,0080 0,0100 0,0040 0,0230 0,0040 0,0060 0,0020 0,0100 0,0010 0,0570 0,0170 0,0530 0,0090 0,0090 0,0070 0,0060 0,0090 0,0040 0,0090 0,0080 0,0010 0,1830 0,3430 0,1420 0,1330 0,1750 0,1640 0,2280 0,2000

Hg 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0001 0,0002 0,0001 0,0001

Mintavételi pont mg/l 7M0005 E20403 E30403 E40403 E50403 E60403 E70403 E80403

Változó Ni 0,0030 0,0002 0,0002 0,0002 0,0002 0,0002 0,0002 0,0002

Fe 0,1990 0,2910 0,2580 0,3000 0,2660 0,3690 0,2700 0,2310

Mn 0,0470 0,0335 0,0313 0,0324 0,0300 0,0366 0,0254 0,0308

Cr 0,0030 0,0011 0,0010 0,0010 0,0009 0,0009 0,0049 0,0010

Cu 0,0050 0,0044 0,0030 0,0027 0,0028 0,0026 0,0102 0,0026

Al 0,1700 0,2770 0,2190 0,2900 0,2440 0,3220 0,2280 0,2000

Hg

149

M28. táblázat: Összes nehézfém tartalom vizsgálati eredmények a Galga patak vizében

150

Mintavételi pont mg/l 10405 10406 10407 10408 10409 10410 10411 10412 10501 10502 10503 10504 10505 19503 20405 20406 20407 20408 20409 20410 20411 20412 20501 20502 20503 20504 20505 40405 40406 40407 40408 40409

Változó X N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 33.839 N47 53.894 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 36.842 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787

Y E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 41.144 E19 21.916 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 36.374 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181

X_EOV 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 698029.96 673764.91 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 692008.11 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52

Y_EOV 246871.82 246871.82 246871.82 246871.82 246871.82 246871.82 246871.82 246871.82 246871.82 246871.82 246871.82 246871.82 246871.82 283887.49 252390.41 252390.41 252390.41 252390.41 252390.41 252390.41 252390.41 252390.41 252390.41 252390.41 252390.41 252390.41 252390.41 255937 255937 255937 255937 255937

As 0.002 0.002 0.003 0.001 0.003 0.001 0.002 0.001 0.001 0.001 0.004 0.002 0.001 0.001 0.004 0.021 0.001 0.004 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.002 0.001 0.002 0.002 0.001 0.001 0.001

Zn 0.015 0.009 0.039 0.025 0.019 0.040 0.024 0.024 0.016 0.024 0.054 0.019 0.001 0.017 0.008 0.025 0.013 0.014 0.017 0.057 0.017 0.016 0.011 0.011 0.020 0.013 0.002 0.030 0.029 0.024 0.011 0.029

Cd 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.006

P 0.437 0.550 0.988 0.319 1.460 1.430 0.850 0.964 0.542 0.450 0.183 0.019 0.025 0.025 0.903 0.377 0.460 0.254 0.717 0.937 0.479 0.541 0.396 0.311 0.149 0.011 0.025 0.754 0.804 2.310 1.009 1.420

Pb 0.008 0.013 0.022 0.008 0.025 0.005 0.003 0.003 0.016 0.025 0.070 0.006 0.001 0.018 0.039 0.014 0.033 0.006 0.005 0.006 0.008 0.004 0.015 0.010 0.024 0.014 0.001 0.006 0.011 0.025 0.010 0.006

151

Mintavételi pont mg/l 40410 40411 40412 40501 40502 40503 40504 40505 50405 50406 50407 50408 50409 50410 50411 50412 50501 50502 50503 50504 50505 70405 70406 70408 70409 70410 70411 70412 70501 70502 70503

152

Változó X N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.787 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 38.846 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853 N47 39.853

Y E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 29.181 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 28.139 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611 E19 25.611

X_EOV 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52 682975.52 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16 681670.16 678495.67 678495.67 678495.67 678495.67 678495.67 678495.67 678495.67 678495.67 678495.67 678495.67

Y_EOV 255937 255937 255937 255937 255937 255937 255937 255937 256039.16 256039.16 256039.16 256039.16 256039.16 256039.16 256039.16 256039.16 256039.16 256039.16 256039.16 256039.16 256039.16 257888.93 257888.93 257888.93 257888.93 257888.93 257888.93 257888.93 257888.93 257888.93 257888.93

As 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.003 0.004 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.006 0.001 0.004 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.016 0.006 0.001 0.002 0.003 0.001 0.001 0.001 0.001

Zn 0.041 0.013 0.030 0.019 0.032 0.020 0.020 0.003 0.039 0.028 0.012 0.011 0.029 0.019 0.014 0.021 0.032 0.016 0.017 0.017 0.005 0.038 0.015 0.010 0.041 0.010 0.013 0.019 0.020 0.010 0.016

Cd 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001

P 1.180 0.526 1.010 0.776 0.513 0.160 0.015 0.025 1.040 0.726 0.283 0.803 0.942 0.848 0.745 0.679 0.526 0.271 0.071 0.015 0.025 0.716 0.285 0.671 1.260 1.270 0.517 0.749 0.478 0.335 0.071

Pb 0.009 0.004 0.002 0.022 0.019 0.017 0.031 0.001 0.004 0.015 0.027 0.010 0.008 0.003 0.009 0.006 0.006 0.013 0.009 0.023 0.001 0.006 0.013 0.011 0.007 0.005 0.003 0.003 0.003 0.020 0.023

Mintavételi pont mg/l 70504 70505 80405 80406 80407 80408 80409 80410 80411 80412 80501 80502 80503 80504 80505 90407 120405 120406 120407 120408 120409 120410 120411 120412 120501 120502 120503 120504 120505 180405 180406 180407

Változó X N47 39.853 N47 39.853 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 41.272 N47 39.853 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 46.378 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901

Y E19 25.611 E19 25.611 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 23.768 E19 25.611 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.154 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273

X_EOV 678495.67 678495.67 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97 676176.97 678495.67 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674118.69 674217.41 674217.41 674217.41

Y_EOV 257888.93 257888.93 260507.63 260507.63 260507.63 260507.63 260507.63 260507.63 260507.63 260507.63 260507.63 260507.63 260507.63 260507.63 260507.63 257888.93 269960.65 269960.65 269960.65 269960.65 269960.65 269960.65 269960.65 269960.65 269960.65 269960.65 269960.65 269960.65 269960.65 282049.13 282049.13 282049.13

As 0.004 0.001 0.001 0.002 0.003 0.001 0.001 0.001 0.002 0.001 0.001 0.001 0.004 0.003 0.001 0.001 0.001 0.002 0.006 0.003 0.001 0.001 0.004 0.001 0.001 0.001 0.001 0.003 0.001 0.001 0.001 0.001

Zn 0.013 0.001 0.014 0.028 0.012 0.013 0.016 0.009 0.014 0.014 0.010 0.016 0.021 0.011 0.001 0.010 0.035 0.009 0.022 0.031 0.012 0.013 0.011 0.009 0.026 0.013 0.023 0.017 0.001 0.007 0.007 0.019

Cd 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001

P 0.012 0.025 1.060 0.404 0.767 0.569 1.450 0.934 0.671 0.703 0.772 0.385 0.078 0.011 0.025 0.450 0.858 0.298 0.998 3.330 1.140 0.794 0.685 0.767 0.684 0.429 0.072 0.008 0.025 1.110 0.088 0.051

Pb 0.005 0.001 0.005 0.011 0.018 0.011 0.001 0.004 0.005 0.015 0.005 0.015 0.022 0.006 0.001 0.015 0.005 0.008 0.028 0.007 0.005 0.023 0.000 0.002 0.006 0.023 0.020 0.007 0.001 0.017 0.007 0.012

153

Mintavételi pont mg/l 180408 180409 180410 180411 180412 180501 180502 180503 180504 180505 190405 190406 190407 190408 190409 190410 190411 190412 190501 190502 190504 190505 5J0403 7B0403 E20403 E30403 E40403 E50403 E60403 E70403 E80403

154

Változó X N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 52.901 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 53.894 N47 38.846 N47 39.853 N47 39.854 N47 39.853 N47 39.851 N47 39.839 N47 39.834 N47 39.832 N47 39.429

Y E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 22.273 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 21.916 E19 28.139 E19 25.611 E19 25.613 E19 25.614 E19 25.619 E19 25.635 E19 25.644 E19 25.649 E19 26.499

X_EOV 674217.41 674217.41 674217.41 674217.41 674217.41 674217.41 674217.41 674217.41 674217.41 674217.41 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 673764.91 681670.16 678495.67 678498.16 678499.42 678505.7 678525.84 678537.15 678543.42 679611.18

Y_EOV 282049.13 282049.13 282049.13 282049.13 282049.13 282049.13 282049.13 282049.13 282049.13 282049.13 283887.49 283887.49 283887.49 283887.49 283887.49 283887.49 283887.49 283887.49 283887.49 283887.49 283887.49 283887.49 256039.16 257888.93 257890.8 257888.95 257885.28 257863.14 257853.93 257850.25 257108.75

As 0.002 0.001 0.001 0.002 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.002 0.001 0.001 0.005 0.001 0.002 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.003 0.002 0.002 0.001 0.002 0.000 0.003 0.003 0.000

Zn 0.016 0.017 0.012 0.014 0.013 0.006 0.003 0.052 0.015 0.001 0.008 0.010 0.040 0.017 0.011 0.030 0.010 0.006 0.004 0.019 0.014 0.001 0.026 0.064 0.010 0.005 0.015 0.028 0.013 0.030 0.012

Cd 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000

P 0.612 0.175 0.064 0.137 0.251 0.102 0.136 0.025 0.010 0.025 0.868 0.045 0.111 1.050 0.265 0.055 0.043 0.125 0.060 0.088 0.008 0.025 0.154 0.137 0.155 0.144 0.157 0.143 0.157 0.131 0.132

Pb 0.013 0.005 0.007 0.018 0.004 0.010 0.007 0.012 0.013 0.001 0.014 0.025 0.031 0.011 0.004 0.001 0.002 0.015 0.007 0.008 0.010 0.004 0.000 0.003 0.001 0.002 0.003 0.051 0.003 0.004 0.005

Mintavételi pont mg/l 10405 10406 10407 10408 10409 10410 10411 10412 10501 10502 10503 10504 10505 19503 20405 20406 20407 20408 20409 20410 20411 20412 20501 20502 20503 20504 20505 40405 40406 40407 40408 40409

Változó Ni 0.002 0.001 0.001 0.001 0.001 0.077 0.016 0.005 0.001 0.014 0.003 0.001 0.003 0.001 0.002 0.001 0.001 0.001 0.001 0.041 0.014 0.002 0.004 0.002 0.010 0.003 0.001 0.002 0.010 0.001 0.001 0.001

Fe 2.040 0.362 0.793 0.292 0.109 0.187 0.100 0.013 0.085 0.129 0.444 0.609 0.012 0.033 0.392 4.000 1.010 0.125 0.270 1.430 0.151 0.017 0.487 0.043 0.489 1.510 0.078 1.490 11.300 0.262 0.167 0.855

Mn 0.340 0.073 0.443 0.032 0.009 0.013 0.005 0.026 0.007 0.020 0.055 0.193 0.017 0.011 0.220 0.230 0.338 0.015 0.038 0.145 0.010 0.019 0.057 0.045 0.064 0.106 0.014 0.313 0.180 0.040 0.048 0.059

Cr 0.002 0.001 0.003 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.008 0.004 0.001 0.001 0.004 0.000 0.001 0.001 0.001 0.001 0.002 0.001 0.001 0.019 0.002 0.001 0.002

Cu 0.005 0.002 0.005 0.009 0.004 0.004 0.004 0.003 0.003 0.003 0.004 0.007 0.001 0.002 0.001 0.006 0.014 0.003 0.004 0.014 0.003 0.003 0.003 0.002 0.004 0.005 0.001 0.001 0.008 0.011 0.003 0.008

Al 4.310 0.317 1.240 0.482 0.060 0.232 0.075 0.171 0.073 0.009 0.574 0.640 0.004 0.011 0.723 6.570 1.420 0.122 0.081 2.350 0.074 0.046 0.426 0.006 0.681 1.490 0.031 2.770 15.100 0.293 0.213 0.521

Hg 0.00005 0.00019 0.00030 0.00005 0.00005 0.00018 0.00005 0.00013 0.00008 0.00015 0.00010 0.00110 0.00018 0.00008 0.00005 0.00007 0.00018 0.00005 0.00005 0.00015 0.00011 0.00006 0.00005 0.00018 0.00013 0.00012 0.00035 0.00005 0.00007 0.00031 0.00005 0.00005

155

Mintavételi pont mg/l 40410 40411 40412 40501 40502 40503 40504 40505 50405 50406 50407 50408 50409 50410 50411 50412 50501 50502 50503 50504 50505 70405 70406 70408 70409 70410 70411 70412 70501 70502 70503

156

Változó Ni 0.008 0.014 0.002 0.002 0.002 0.019 0.004 0.004 0.002 0.008 0.001 0.001 0.001 0.060 0.016 0.020 0.001 0.001 0.012 0.008 0.001 0.002 0.002 0.001 0.001 0.093 0.006 0.004 0.005 0.005 0.012

Fe 0.351 0.185 0.019 0.331 0.465 0.830 4.100 0.048 1.740 10.120 0.184 0.448 0.198 0.203 0.246 0.011 0.203 0.028 0.109 3.940 0.019 1.980 3.370 0.779 1.930 0.847 0.260 0.034 0.513 0.271 0.124

Mn 0.028 0.012 0.023 0.049 0.055 0.071 0.156 0.011 0.165 0.167 0.026 0.037 0.028 0.013 0.017 0.017 0.052 0.075 0.024 0.145 0.011 0.167 0.085 0.076 0.104 0.051 0.028 0.034 0.047 0.064 0.020

Cr 0.002 0.001 0.001 0.001 0.001 0.002 0.005 0.001 0.001 0.017 0.002 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.005 0.001 0.002 0.008 0.002 0.009 0.002 0.002 0.001 0.001 0.001 0.001

Cu 0.007 0.003 0.009 0.007 0.006 0.004 0.005 0.001 0.002 0.007 0.006 0.008 0.006 0.004 0.004 0.004 0.003 0.003 0.003 0.006 0.001 0.002 0.005 0.003 0.006 0.004 0.004 0.003 0.002 0.003 0.003

Al 0.309 0.177 0.083 0.137 0.231 1.110 3.840 0.027 2.770 13.900 0.275 0.744 0.215 0.217 0.135 0.110 0.070 0.256 0.112 3.810 0.013 3.710 6.820 1.420 2.350 1.290 0.144 0.510 0.650 0.184 0.140

Hg 0.00012 0.00012 0.00008 0.00005 0.00005 0.00005 0.00017 0.00008 0.00005 0.00020 0.00005 0.00005 0.00005 0.00015 0.00006 0.00008 0.00006 0.00046 0.00013 0.00016 0.00016 0.00005 0.00012 0.00005 0.00013 0.00015 0.00013 0.00005 0.00008 0.00014 0.00009

Mintavételi pont mg/l 70504 70505 80405 80406 80407 80408 80409 80410 80411 80412 80501 80502 80503 80504 80505 90407 120405 120406 120407 120408 120409 120410 120411 120412 120501 120502 120503 120504 120505 180405 180406 180407

Változó Ni 0.004 0.001 0.002 0.006 0.001 0.001 0.001 0.006 0.031 0.002 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.002 0.001 0.001 0.001 0.001 0.018 0.007 0.002 0.001 0.005 0.006 0.001 0.001 0.002 0.001 0.001

Fe 1.740 0.019 2.240 8.520 0.027 0.092 0.777 0.556 0.151 0.020 0.213 0.082 0.120 0.602 0.025 0.547 1.490 1.080 0.682 0.171 0.302 0.363 0.462 0.026 0.028 0.030 0.108 0.303 0.020 0.816 0.463 0.562

Mn 0.073 0.011 0.198 0.157 0.078 0.012 0.045 0.032 0.008 0.013 0.036 0.089 0.027 0.101 0.016 0.066 0.193 0.055 0.090 0.032 0.049 0.036 0.038 0.040 0.044 0.078 0.031 0.130 0.022 0.401 0.119 0.081

Cr 0.002 0.001 0.002 0.015 0.002 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.003 0.001 0.002 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.002

Cu 0.005 0.001 0.003 0.007 0.005 0.004 0.004 0.003 0.006 0.003 0.003 0.004 0.005 0.004 0.001 0.027 0.002 0.004 0.008 0.004 0.004 0.003 0.003 0.003 0.005 0.002 0.001 0.003 0.001 0.002 0.003 0.017

Al 1.820 0.012 2.840 12.600 0.757 0.073 0.743 0.749 0.118 0.158 0.220 0.036 0.161 0.587 0.017 0.727 2.010 1.790 0.351 0.109 0.209 0.206 0.300 0.452 0.007 0.098 0.130 0.237 0.009 1.200 0.671 0.597

Hg 0.00013 0.00012 0.00005 0.00011 0.00005 0.00005 0.00014 0.00010 0.00012 0.00008 0.00008 0.00024 0.00013 0.00010 0.00010 0.00030 0.00005 0.00015 0.00005 0.00009 0.00014 0.00042 0.00016 0.00008 0.00006 0.00018 0.00014 0.00008 0.00011 0.00005 0.00012 0.00007

157

Mintavételi pont mg/l 180408 180409 180410 180411 180412 180501 180502 180503 180504 180505 190405 190406 190407 190408 190409 190410 190411 190412 190501 190502 190504 190505 5J0403 7B0403 E20403 E30403 E40403 E50403 E60403 E70403 E80403

158

Változó Ni 0.001 0.001 0.025 0.012 0.001 0.001 0.001 0.002 0.001 0.001 0.002 0.001 0.001 0.001 0.001 0.025 0.006 0.001 0.001 0.005 0.001 0.002 0.000 0.000 0.000 0.000 0.019 0.000 0.000 0.000 0.000

Fe 0.345 0.468 0.279 0.261 0.010 0.154 0.104 0.042 0.145 0.026 0.777 0.048 1.960 0.073 0.462 0.057 0.175 0.014 0.069 0.344 0.079 0.019 1.010 0.231 0.294 0.260 0.332 0.269 0.368 0.269 0.234

Mn 0.087 0.029 0.049 0.032 0.064 0.141 0.077 0.029 0.035 0.014 0.554 0.021 0.211 0.019 0.077 0.037 0.012 0.017 0.041 0.093 0.029 0.006 0.068 0.027 0.035 0.032 0.033 0.031 0.038 0.031 0.032

Cr 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.005 0.002 0.004 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.004 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.001 0.005 0.001

Cu 0.005 0.004 0.011 0.003 0.003 0.006 0.003 0.002 0.004 0.001 0.001 0.002 0.006 0.003 0.003 0.002 0.004 0.004 0.005 0.003 0.002 0.001 0.013 0.005 0.005 0.003 0.003 0.003 0.003 0.011 0.003

Al 0.493 0.078 0.077 0.018 0.018 0.058 0.036 0.037 0.079 0.003 0.574 0.028 2.610 0.061 0.052 0.009 0.038 0.151 0.063 0.174 0.026 0.001 0.801 0.215 0.276 0.227 0.296 0.250 0.326 0.238 0.205

Hg 0.00012 0.00009 0.00009 0.00010 0.00007 0.00008 0.00022 0.00008 0.00030 0.00008 0.00005 0.00012 0.00009 0.00005 0.00039 0.00014 0.00008 0.00008 0.00008 0.00026 0.00009 0.00011

M28. táblázat: A biológiai vizsgálat mérési eredményei A fitoplankton biomasszája (µg/l) és a számított a-klorofill koncentráció (mg/l). Galga-patak, 2004. július 13. MINTAVÉTELI HELYEK G1 (=G19) TAXONOK

Becskeipatak tork. Galgaguta felett 13/07/2004

SUM piko SUM nano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Nostocales SUM Euglenophyta SUM Cryptophyta SUM Dinophyta SUM Chrysophyceae SUM Xanthophyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocales SUM Chlorococcales SUM Ulothricales SUM Desmidiales SUM számított a-klorofill koncentráció (mg/l) trofitás-fok vízminőségi osztály

(G16)

13/07/2004

(G14)

(G11)

G4 (=G8)

G5 (=G7)

(G3)

G8 (=G2)

G9 (=G1)

Acsa

Galgagyörk

Galgamácsa

Iklad

Hévízgyörk

Tura

Jászfényszaru

13/07/2004

13/07/2004

13/07/2004

13/07/2004

13/07/2004

13/07/2004

13/07/2004

63 1 69 5 31 0 0 46 0 0 0 0 11 8 24 2 0 260

48 0 2 0 0 0 0 3 0 0 0 0 90 11 3 0 0 156

32 0 23 0 21 0 2190 3 0 0 0 0 5 0 75 0 738 3088

48 0 6 0 0 0 21 17 0 0 0 0 1848 15 18 0 43 2015

0.9 1 (u-o) I

0.5 1 (u-o) I

10.2 3 (o-m) II

6.6 3 (o-m) I

16 0 0 0 0 0 60 42 0 0 0 21 828 0 18 0 0 985

16 0 19 0 0 0 39 43 0 0 0 4213 1305 0 236 0 543 6413

48 0 3 0 1 0 1 10 0 2 0 771 340 0 35 0 0 1211

48 0 2 0 2 0 0 9 0 2 0 429 1172 21 34 0 0 1718

3.2

21.1 5 (m-eu) II

4.0 3 (o-m) I

5.7 3 (o-m) I

2 (o) I

32 0 25 0 0 0 0 6 0 24 0 86 96 0 32 0 0 300 1.0 2 (o) I

min

16 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 5 0 3 0 0 156

max

átl

63 1 69 5 31 0 2190 46 0 24 0 4213 1848 21 236 2 738 6413

39 0 16 1 6 0 257 20 0 3 0 613 633 6 53 0 147 1794

0.5 21.1 1 (u-o) 5 (m-eu) I II

5.9 3 (o-m) I

159

A fitoplankton összetétele (%). Galga-patak, 2004. július 13. MINTAVÉTELI HELYEK G1 (=G19) G2 (=G18) G3 (=G12) G4 (=G8) TAXONOK

BecskeiNógrádpatak tork. kövesd felett 13/07/2004

SUM piko SUM nano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Nostocales SUM Euglenophyta SUM Cryptophyta SUM Dinophyta SUM Chrysophyceae SUM Xanthophyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocales SUM Chlorococcales SUM Ulothricales SUM Desmidiales SUM

160

24.4 0.3 26.4 1.9 12.0 0.0 0.0 17.6 0.0 0.0 0.0 0.0 4.3 3.1 9.0 0.9 0.0 100.0

13/07/2004

30.6 0.0 1.2 0.0 0.0 0.0 0.0 1.9 0.0 0.0 0.0 0.0 57.8 6.8 1.7 0.0 0.0 100.0

G5 (=G7)

G6 (=G5)

G7 (=G4)

G8 (=G2)

G9 (=G1)

Püspökhatvan

Galgamácsa

Iklad

Aszód

Aszód, szvt. alatt

Tura

Jászfényszaru

13/07/2004

13/07/2004

13/07/2004

13/07/2004

13/07/2004

13/07/2004

13/07/2004

1.0 0.0 0.8 0.0 0.7 0.0 70.9 0.1 0.0 0.0 0.0 0.0 0.2 0.0 2.4 0.0 23.9 100.0

2.4 0.0 0.3 0.0 0.0 0.0 1.0 0.9 0.0 0.0 0.0 0.0 91.7 0.8 0.9 0.0 2.1 100.0

1.6 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 6.1 4.3 0.0 0.0 0.0 2.2 84.1 0.0 1.8 0.0 0.0 100.0

0.2 0.0 0.3 0.0 0.0 0.0 0.6 0.7 0.0 0.0 0.0 65.7 20.4 0.0 3.7 0.0 8.5 100.0

3.9 0.0 0.2 0.0 0.0 0.0 0.1 0.9 0.0 0.2 0.0 63.7 28.1 0.0 2.9 0.0 0.0 100.0

2.8 0.0 0.1 0.0 0.1 0.0 0.0 0.5 0.0 0.1 0.0 24.9 68.2 1.2 2.0 0.0 0.0 100.0

10.6 0.0 8.5 0.0 0.0 0.0 0.0 1.9 0.0 7.9 0.0 28.6 32.0 0.0 10.6 0.0 0.0 100.0

min

max

0.2 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.1 0.0 0.0 0.0 0.0 0.2 0.0 0.9 0.0 0.0

30.6 0.3 26.4 1.9 12.0 0.0 70.9 17.6 0.0 7.9 0.0 65.7 91.7 6.8 10.6 0.9 23.9

átl

8.6 0.0 4.2 0.2 1.4 0.0 8.7 3.2 0.0 0.9 0.0 20.6 43.0 1.3 3.9 0.1 3.8 100.0

A fitoplankton biomasszája (µg/l) és a számított a-klorofill koncentráció (mg/l). Galga-patak, 2004. október 29. MINTAVÉTELI HELYEK G1 (=G19) G2 (=G18) (G 12) G4 (=G8) G5 (=G7) G6 (=G5) G7 (=G4) TAXONOK

BecskeiNógrádpatak tork. kövesd felett 29/10/2004

SUM piko SUM nano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Nostocales SUM Euglenophyta SUM Cryptophyta SUM Dinophyta SUM Chrysophyceae SUM Xanthophyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocales SUM Chlorococcales SUM Ulothricales SUM Desmidiales SUM számított a-klorofill koncentráció (mg/l) trofitás-fok vízminőségi osztály

29/10/2004

48 1 13 0 10 0 19 62 0 49 0 0 84 0 136 0 0 421

32 0 17 0 5 0 0 0 0 9 0 0 132 0 1 0 0 196

1.4

0.6 1 (u-o) I

2 (o) I

Püspökhatvan

Galgamácsa

IkladDomony

Aszód

Aszód, szvt. alatt

29/10/2004

29/10/2004

29/10/2004

29/10/2004

29/10/2004

63 2 46 0 0 0 0 12 0 0 0 26 67 6 152 0 0 374

63 1 18 0 3 0 12 15 0 11 0 0 360 11 16 18 0 530

16 0 33 0 0 0 0 4 0 0 0 0 47050 0 2 0 347 47452

32 0 49 0 0 0 0 0 0 63 0 129 1421 0 10 0 0 1704

1.7

156.1 7 (eu-p) IV

5.6 3 (o-m) I

1.2 2 (o) I

2 (o) I

min

max

átl

127 1 50 0 0 0 0 16 0 11 0 21 620 0 15 0 0 862

16 0 13 0 0 0 0 0 0 0 0 0 67 0 1 0 0 196

127 2 50 0 10 0 19 62 0 63 0 129 47050 11 152 18 347 47452

54 1 32 0 3 0 4 15 0 21 0 25 7105 3 47 3 50 7363

2.8

0.6 1 (u-o) I

156.1 7 (eu-p) IV

24.2 4 (m) II

2 (o) I

161

A fitoplankton összetétele (%). Galga-patak, 2004. október 29. MINTAVÉTELI HELYEK G1 (=G19) G2 (=G18) TAXONOK

BecskeiNógrádpatak tork. kövesd felett 29/10/2004

SUM piko SUM nano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Nostocales SUM Euglenophyta SUM Cryptophyta SUM Dinophyta SUM Chrysophyceae SUM Xanthophyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocales SUM Chlorococcales SUM Ulothricales SUM Desmidiales SUM

162

11.3 0.2 3.1 0.0 2.4 0.0 4.4 14.7 0.0 11.7 0.0 0.0 20.0 0.0 32.2 0.0 0.0 100.0

29/10/2004

16.1 0.0 8.9 0.0 2.5 0.0 0.0 0.0 0.0 4.4 0.0 0.0 67.4 0.0 0.6 0.0 0.0 100.0

(G 12)

G4 (=G8)

G5 (=G7)

G6 (=G5)

G7 (=G4)

Püspökhatvan

Galgamácsa

IkladDomony

Aszód

Aszód, szvt. alatt

29/10/2004

29/10/2004

29/10/2004

29/10/2004

29/10/2004

16.9 0.5 12.3 0.0 0.0 0.0 0.0 3.2 0.0 0.0 0.0 6.9 17.9 1.6 40.7 0.0 0.0 100.0

12.0 0.3 3.4 0.0 0.5 0.0 2.3 2.8 0.0 2.0 0.0 0.0 68.0 2.1 3.1 3.4 0.0 100.0

0.0 0.0 0.1 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 99.2 0.0 0.0 0.0 0.7 100.0

1.9 0.0 2.9 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 3.7 0.0 7.6 83.4 0.0 0.6 0.0 0.0 100.0

14.7 0.1 5.8 0.0 0.0 0.0 0.0 1.8 0.0 1.3 0.0 2.5 72.0 0.0 1.7 0.0 0.0 100.0

min

0.0 0.0 0.1 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 17.9 0.0 0.0 0.0 0.0

max

16.9 0.5 12.3 0.0 2.5 0.0 4.4 14.7 0.0 11.7 0.0 7.6 99.2 2.1 40.7 3.4 0.7

átl

10.4 0.1 5.2 0.0 0.8 0.0 1.0 3.2 0.0 3.3 0.0 2.4 61.1 0.5 11.3 0.5 0.1 100.0

A fitoplankton biomasszája (µg/l) és a számított a-klorofill koncentráció (mg/l). Galga-patak, 2005. február 21.

TAXONOK

SUM piko SUM nano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Nostocales SUM Euglenophyta SUM Cryptophyta SUM Dinophyta SUM Chrysophyceae SUM Xanthophyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocales SUM Chlorococcales SUM Ulothricales SUM Desmidiales SUM számított a-klorofill koncentráció (mg/l) trofitás-fok vízminőségi osztály

MINTAVÉTELI HELYEK G1 (=G19) G2 (=G18) G3 (=G12) G4 (=G8) G5 (=G7) G6 (=G5) G7 (=G4) G8 (=G2) BecskeiNógrádPüspökGalgaAszód, Iklad Aszód Tura patak tork. kövesd hatvan mácsa szvt. alatt felett

G9 (=G1) Jászfényszaru

21/02/2005

21/02/2005

21/02/2005

21/02/2005

21/02/2005

21/02/2005

21/02/2005

21/02/2005

21/02/2005

634

633

632

631

630

629

628

627

626

6 0 16 2 18 0 0 0 0 0 0 0 108 0 0 0 0 150

19 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 20

0.5 1 (u-o) I

0.1 1 (u-o) I

25 1 250 0 1 0 0 0 0 0 0 21 269 0 0 0 0 569

71 0 95 0 0 0 0 28 0 4 1 0 11 0 0 0 0 210

25 0 30 0 0 0 0 0 0 7 0 0 88 0 0 0 0 151

1.9

0.7 1 (u-o) I

0.5 1 (u-o) I

2 (o) I

10 0 7 2 0 0 0 2 0 1 0 3 637 0 0 0 0 662

152 1 123 1 0 0 0 0 0 74 0 0 518 0 1 17 0 887

2.2 2 (o) I

40 1 41 0 0 0 0 6 0 27 0 0 476 0 2 0 0 592

2.9 2 (o) I

max

22 54 193 0 0 0 0 13 0 26 13 0 217 13 9 0 0 561

6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 20

1.8

0.1 1 (u-o) I

1.9 2 (o) I

min

2 (o) I

átl

152 54 250 2 18 0 0 28 0 74 13 21 637 13 9 17 0 887

41 6 84 1 2 0 0 5 0 16 1 3 258 1 1 2 0 422

2.9 2 (o) I

1.4 2 (o) I

163

A fitoplankton összetétele (%). Galga-patak, 2005. február 21. MINTAVÉTELI HELYEK G1 (=G19) G2 (=G18) G3 (=G12) G4 (=G8) TAXONOK

BecskeiNógrádpatak tork. kövesd felett 21/02/2005

634 SUM piko SUM nano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Nostocales SUM Euglenophyta SUM Cryptophyta SUM Dinophyta SUM Chrysophyceae SUM Xanthophyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocales SUM Chlorococcales SUM Ulothricales SUM Desmidiales SUM

164

4.2 0.0 10.8 1.0 11.8 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 72.2 0.0 0.0 0.0 0.0 100.0

21/02/2005

633 94.5 0.0 1.2 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 4.3 0.0 0.0 0.0 0.0 100.0

G5 (=G7)

G6 (=G5)

G7 (=G4)

G8 (=G2)

G9 (=G1)

Püspökhatvan

Galgamácsa

Iklad

Aszód

Aszód, szvt. alatt

Tura

Jászfényszaru

21/02/2005

21/02/2005

21/02/2005

21/02/2005

21/02/2005

21/02/2005

21/02/2005

627

626

632 4.5 0.1 44.1 0.0 0.2 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 3.8 47.3 0.0 0.1 0.0 0.0 100.0

631 33.9 0.2 45.1 0.0 0.0 0.0 0.0 13.1 0.0 2.0 0.2 0.0 5.4 0.0 0.0 0.0 0.0 100.0

630 16.8 0.2 19.7 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 4.9 0.0 0.0 58.2 0.0 0.2 0.0 0.0 100.0

629 1.4 0.1 1.0 0.4 0.0 0.0 0.0 0.3 0.0 0.2 0.0 0.4 96.2 0.0 0.0 0.0 0.0 100.0

628 17.2 0.1 13.8 0.1 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 8.4 0.0 0.0 58.4 0.0 0.1 1.9 0.0 100.0

6.7 0.1 6.9 0.0 0.0 0.0 0.0 1.0 0.0 4.5 0.0 0.0 80.4 0.0 0.3 0.0 0.0 100.0

4.0 9.7 34.5 0.0 0.0 0.0 0.0 2.3 0.0 4.7 2.3 0.0 38.7 2.2 1.7 0.0 0.0 100.0

min

max

1.4 0.0 1.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 4.3 0.0 0.0 0.0 0.0

94.5 9.7 45.1 1.0 11.8 0.0 0.0 13.1 0.0 8.4 2.3 3.8 96.2 2.2 1.7 1.9 0.0

átl

20.4 1.2 19.7 0.2 1.3 0.0 0.0 1.9 0.0 2.7 0.3 0.5 51.2 0.2 0.3 0.2 0.0 100.0

A fitoplankton biomasszája (µg/l) és a számított a-klorofill koncentráció (mg/l). Galga-patak, 2005. május 11. MINTAVÉTELI HELYEK

TAXONOK

SUM piko SUM nano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Nostocales SUM Euglenophyta SUM Cryptophyta SUM Dinophyta SUM Chrysophyceae SUM Xanthophyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocales SUM Chlorococcales SUM Ulothricales SUM Desmidiales SUM számított a-klorofill koncentráció (mg/l) trofitás-fok vízminőségi osztály

G1 (=G19) G2 (=G18) G3 (=G12) G4 (=G8) BecskeiNógrádPüspökGalgapatak tork. kövesd hatvan mácsa felett

G5 (=G7)

G6 (=G5)

G7 (=G4)

G8 (=G2)

G9 (=G1)

Iklad

Aszód

Aszód, szvt. alatt

Tura

Jászfényszaru

11/05/2005

11/05/2005

11/05/2005

11/05/2005

11/05/2005

11/05/2005

11/05/2005

11/05/2005

11/05/2005

1670

1669

1668

1667

1666

1665

1664

1663

1662

6 0 28 0 1 156 0 17 0 0 7 0 177 0 3 0 0 395

3 0 4 0 0 0 0 12 0 3 0 0 82 0 0 0 0 105

1.3

0.3 1 (u-o) I

2 (o) I

55 0 76 0 1905 89 1312 92 0 41 0 0 313 0 1160 0 0 5044

75 2 19 0 1791 135 1784 34 0 38 0 136 1142 0 1171 4 0 6331

48 3 30 2 1187 54 359 35 0 3 0 143 568 0 560 8 0 3000

63 2 108 5 843 37 1030 51 0 2 0 54 735 0 743 0 0 3672

95 3 351 5 341 0 196 164 48 89 0 14 1252 0 618 0 0 3174

95 2 47 0 155 0 120 45 0 2 0 54 540 20 220 6 0 1305

71 3 18 0 0 0 1192 308 0 0 0 7 3485 0 196 0 0 5281

16.6 20.8 4 (m) 5 (m-eu) II II

9.9 3 (o-m) I

12.1 4 (m) II

10.4 3 (o-m) II

4.3 3 (o-m) I

17.4 4 (m) II

min

3 0 4 0 0 0 0 12 0 0 0 0 82 0 0 0 0 105

max

átl

95 3 351 5 1905 156 1784 308 48 89 7 143 3485 20 1171 8 0 6331

57 2 76 1 691 52 666 84 5 20 1 45 922 2 519 2 0 3145

0.3 20.8 1 (u-o) 5 (m-eu) I II

10.3 3 (o-m) I

165

A fitoplankton összetétele (%). Galga-patak, 2005. május 11. MINTAVÉTELI HELYEK G1 (=G19) G2 (=G18) G3 (=G12) G4 (=G8) TAXONOK

SUM piko SUM nano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Nostocales SUM Euglenophyta SUM Cryptophyta SUM Dinophyta SUM Chrysophyceae SUM Xanthophyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocales SUM Chlorococcales SUM Ulothricales SUM Desmidiales SUM

166

BecskeiNógrádpatak tork. kövesd felett

G5 (=G7)

G6 (=G5)

G7 (=G4)

G8 (=G2)

G9 (=G1)

Püspökhatvan

Galgamácsa

Iklad

Aszód

Aszód, szvt. alatt

Tura

Jászfényszaru

11/05/2005

11/05/2005

11/05/2005

11/05/2005

11/05/2005

11/05/2005

11/05/2005

11/05/2005

11/05/2005

1670

1669

1668

1667

1666

1665

1664

1663

1662

1.6 0.0 7.1 0.0 0.2 39.4 0.0 4.3 0.0 0.0 1.9 0.0 44.7 0.0 0.8 0.0 0.0 100.0

3.0 0.3 4.1 0.0 0.1 0.0 0.0 11.6 0.0 2.6 0.0 0.0 78.3 0.0 0.0 0.0 0.0 100.0

1.1 0.0 1.5 0.0 37.8 1.8 26.0 1.8 0.0 0.8 0.0 0.0 6.2 0.0 23.0 0.0 0.0 100.0

1.2 0.0 0.3 0.0 28.3 2.1 28.2 0.5 0.0 0.6 0.0 2.1 18.0 0.0 18.5 0.1 0.0 100.0

1.6 0.1 1.0 0.1 39.6 1.8 12.0 1.2 0.0 0.1 0.0 4.8 18.9 0.0 18.7 0.3 0.0 100.0

1.7 0.0 2.9 0.1 22.9 1.0 28.1 1.4 0.0 0.0 0.0 1.5 20.0 0.0 20.2 0.0 0.0 100.0

3.0 0.1 11.1 0.1 10.7 0.0 6.2 5.2 1.5 2.8 0.0 0.4 39.4 0.0 19.5 0.0 0.0 100.0

7.3 0.1 3.6 0.0 11.8 0.0 9.2 3.5 0.0 0.1 0.0 4.1 41.3 1.5 16.9 0.4 0.0 100.0

1.4 0.1 0.3 0.0 0.0 0.0 22.6 5.8 0.0 0.0 0.0 0.1 66.0 0.0 3.7 0.0 0.0 100.0

min

max

1.1 0.0 0.3 0.0 0.0 0.0 0.0 0.5 0.0 0.0 0.0 0.0 6.2 0.0 0.0 0.0 0.0

7.3 0.3 11.1 0.1 39.6 39.4 28.2 11.6 1.5 2.8 1.9 4.8 78.3 1.5 23.0 0.4 0.0

átl

2.4 0.1 3.5 0.0 16.8 5.1 14.7 3.9 0.2 0.8 0.2 1.4 37.0 0.2 13.5 0.1 0.0 100.0

M29. táblázat: A biológiai osztályozásra vonatkozó szabványok Szabvány címe

Szabvány száma

EN ISO 8689-1: 2000 Water quality – Biological classification of rivers – Part 1: Guidance on the interpretation of biological quality data from surveys of

EN ISO 8689 1: 2000

benthic macroinvertebrates (ISO 8689-1: 2000) No MSZ EN ISO 8689-1: 2000 Vízminőség. Folyók biológiai besorolása. 1. rész: Útmutató a bentikus makrogerinctelenek vizsgálataiból származó biológiai

MSZ EN ISO 8689-1: 2000

minőségi adatok értelmezéséhez (ISO 8689-1: 2000) EN ISO 8689-2: 2000 Water quality – Biological classification of rivers - Part 2: Guidance on the presentation of biological quality data from surveys of

EN ISO 8689- 2: 2000

benthic invertebrates (ISO 8689-2:2000) No MSZ EN ISO 8689-2: 2000 Vízminőség. Folyók biológiai besorolása. 2. rész: Útmutató a bentikus makrogerinctelenek vizsgálataiból származó biológiai

MSZ EN ISO 8689-2: 2000

minőségi adatok bemutatásához (ISO 8689-2: 2000) EN 13946: 2003 Water quality – Guidance standard for the routine sampling and pretreatment of benthic diatoms from rivers for water quality assessment

EN 13946: 2003

No MSZ EN 13946: 2003 Angol nyelvű! Vízminőség. Útmutatás folyók bentikus MSZ EN 13946: 2003 kovamoszatainak általános mintavételéhez és mintaelőkészítéséhez EN 14011: 2003 Water analysis – Sampling of fish with electricity No

EN 14011: 2003

MSZ EN 14011: 2003 Angol nyelvű! Vízminőség. Halak mintavétele MSZ EN 14011: 2003 elektromos halászati módszerrel EN 14184: 2003 Water quality – Guidance standard for the surveying of aquatic EN 14184: 2003 macrophytes in running waters No MSZ EN 14184: 2004 Angol nyelvű! Vízminőség. Útmutató a folyóvizek vízi MSZ EN 14184: 2004 makrofitáinak felméréséhez EN 14407: 2004 Water quality – Guidance standard for the identification, enumeration and interpretation of benthic diatom samples from

EN 14407: 2004

running waters No MSZ EN 14407: 2004 Angol nyelvű! Vízminőség. Útmutató szabvány folyóvizekből

vett

minták

bentikus

kovamoszatjainak

azonosításához,

MSZ EN 14407: 2004

számlálásához és értékeléséhez MSZ EN 14614: 2005 Angol nyelvű! Vízminőség. Útmutató szabvány MSZ EN 14614: 2005 folyóvizek hidromorfológiai jellemzőinek értékeléséhez

M30: A fitoplankton taxonok relatív abundanciája Abundancia osztály

Tartomány az össz-biomassza hányada

‰

1 2 3 4

0-1/16 1/16-1/8 1/8-1/4 1/4-1/2

0-63 64-125 126-250 251-500

5 6 7 8

1/2-3/4 3/4-7/8 7/8-15/16 15/16-1

501-750 751-875 876-938 939-1000

A domináns taxonok jelölései a következők: •

piko:

piko-algák

• •

FLAG: CHROO:

Flagellatae Chroococcales

•

OSC:

Oscillatoriales

•

NOST:

Nostocales

•

EUG:

Euglenophyta

•

CRY:

Cryptophyta

•

CENT:

Centrales

•

PENN:

Pennales

•

CHL:

Chlorococcales

•

ULO:

Ulothricales

•

DESM:

Desmidiales

168

M31: A BMWP meghatározása BMWP =

∑ ∑w t

i ij

i

j

Ahol, wi

: az i-edik értékosztály pontszáma;

i = 1 - n (nmax = 9, mivel összesen 9 értékosztály van), j : az i-edik értékosztályban lévő taxonok száma, tij : az i-edik értékosztályból előkerült család-taxonok száma. A taxononkénti átlagos pontszám (ASPT: Average Score Per Taxon):

∑ ∑w

i

ASPT =

i

t ij =

j

∑ ∑t i

j

ij

BMWP ∑ ∑ t ij i

j

ahol:

∑ ∑t i

ij

: a mintában talált család taxonok száma.

j

169

M32. táblázat: A vízminőségi index (QI) számítása az összpontszám és a taxononkénti átlagpontszám alapján Csányi (1998) nyomán Taxononkénti átlagpontszám

Összpontszám

Vízminőségi index

> 120 101-120 81-100

> 5.0 4.5-5.0 4.1-4.4

7 6 5

51-80 25-50 10-24 0-9

3.6-4.0 3.1-3.5 2.1-3.0 0,0-2.0

4 3 2 1

M33. táblázat: A mintavételi helyek minősítése és osztályozása a vízminőségi indexek (QI) alapján Csányi (1998) nyomán Vízminőségi indexek átlagértéke ≥6

Minősítés kiváló minőségű

5.5 5.0

I. A.

Szín jelölés kék

I. B. I. C.

4.5 4.0 3.5 3.0

jó minőségű

2.5 2.0 1.5 1.0

közepesen szennyezett

170

Vízminőségi osztály

kevésbé szennyezett

nagyon szennyezett

II. A. II. B. III. A. III. B. IV. A. IV. B. V. A. V. B.

zöld sárga piros fekete

Mértékegység

Jellemző

M34. táblázat: Felszíni vizek minősége –, Határértékek a felszíni vizek minősítéséhez MSZ-12749-1993 alapján

Határértékek

I

I. kiváló

II. jó

III. tűrhető

IV. szennyezett

V. Erősen szennyezett

vízminőségi osztályokban Fajlagos Elektromos vezetőképesség Oldott ortofoszfát Összes foszfor KOIps (ülepített) Ammónium Nitrit Nitrát

S/cm

500

700

1000

2000

> 2000

g/l

50

100

2 00

500

>500

g/l

40

100

200

500

>500

5

8

15

20

>20

0,2

0,5

1,0

2,0

>2,0

0,01

0,03

0,1

0,3

>0,3

1

5

10

25

>25

mg/l N mg/l N mg/l N mg/l

Alumínium

µg/l

20

50

200

500

>500

Arzén

µg/l

10

20

50

100

>100

Cink

µg/l

50

75

100

300

>300

Higany

µg/l

0,1

0,2

0,5

1

>1

Kadmium

µg/l

0,5

1

2

5

>5

g/l

5

10

20

50

>50

g/l

15

30

50

200

>200

g/l

5

20

50

100

>100

g/l

5

10

50

100

>100

g/l

0,1

0,2

0,5

1

>1

g/l

0,05

0,1

0,1

0,5

>0,5

Króm Nikkel Ólom Réz Vas Mangán

171

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Köszönettel tartozom témavezetőmnek, Dr. Heltai György egyetemi tanárnak, hogy bíztatásával, támogatásával, szakmai tanácsaival segítette munkám, vezette szakmai előremenetelem, ösztönzött a doktori képzés elkezdésére és elvégzésére, és a lehetőséget, hogy a Tanszéken folyó pályázati munkákba bekapcsolódhattam. Köszönöm Dr. Bardóczyné Dr. Székely Emőke áldozatkész segítségét, hasznos ötleteit, hogy bármikor, bármilyen jellegű szakmai problémával mindig őszintén fordulhattam hozzá bizalommal, köszönöm, hogy készségesen segített. Köszönöm Dr. Jordán Győzőnek, a MÁFI tudományos főmunkatársának az adatok kiértékelésében, statisztikai feldolgozásában nyújtott magas szintű segítségét, hogy kiváló, nemzetközi szintű szakmai tapasztalatait örömmel adta át. Köszönöm hogy lelkesített, biztatott. Köszönöm a lehetőséget a Környezettudományi Doktori Iskola anyagi és szellemi támogatását, hogy lehetőségem volt három évig ösztöndíjas hallgatóként folytatni a tanulmányokat, végezni a kutatási feladatokat, valamint azt, hogy neves nemzetközi szakmai konferenciákon is részt vehettem. Köszönöm Dr. Percsich Kálmánnak, a SZIE MKK egykori Központi Laboratóriuma vezetőjének és Ladányiné Szelec Editkének, a Laboratórium munkatársának, hogy lehetővé tették és segítették a Laboratórium területén végzett munkámat. Köszönöm a Kémia és Biokémia Tanszék dolgozóinak, külön Kampfl Györgyinek a nyelvi problémák megoldásában, Kiss Lászlónénak, Katinak a terepi munkák megszervezésében nyújtott segítségét, és azt a jó és vidám légkört, amiben három évig együtt dolgozhattunk. Köszönettel tartozom Cravero Istvánnak a VITUKI Központi Laboratórium korábbi vezetőjének és a Laboratórium dolgozóinak, hogy lehetőséget adtak bekapcsolódni a laboratóriumi munkákba a mintaelőkészítéstől a mérésig. Köszönöm hogy bátorítottak. Köszönöm Dr. László Ferenc, volt és Fülöp Tamás jelenlegi osztályvezetőimnek a türelmet és jószándékú segítőkészséget, amit a disszertáció megírása során tanusítottak.

172

Köszönöm Dr. Piros Olga, Szlepák Tímea, Árvai Gábor MÁFI Könyvtár dolgozóinak, hogy az irodalmazásban, térképi háttérmunkákban kiváló szakmai tapasztalattal és mindig nagy szeretettel, hatékonyan segítették munkám. Külön köszönettel tartozok Szüleimnek, akik lelki, szellemi és anyagi támaszként kísérték eddigi utamat, azt a kitartásban is példamutató életet, amit elém tártak. Köszönöm, hogy a legapróbb problémától a legnagyobbig bizton számíthattam rájuk. Köszönöm Testvéreimnek, Timinek az irodalomjegyzék összeállítását és a bíztatást, Zsoltinak pedig a terepi munkákban és az ábrák összeállításában nyújtott magas szintű informatikai segítséget. Köszönöm férjemnek, Gábornak a terepi munkákban és a jó minőségű fényképek előállításában a közreműködést, és mindannyiuknak, hogy elhordoztak türelemmel, szeretettel a kutatás során. Köszönöm kisfiamnak, Jonatánnak a dolgozat megírása során tanusított türelmét.

173

FÜGGELÉK

1. függelék 2. függelék 3. függelék

Geokémiai fogalom magyarázat A Galga patak vízmintáinak szervetlen mikroszennyezők vizsgálatánál alkalmazott fogalmak Képek a Galga patakról

1. függelék: Geokémiai nagytáj: olyan, több ezer, több tízezer km2 -es, összefüggő vagy legalábbis analóg földrajzi helyzetű területi egység, amelyben valamely elem/elemcsoport a környezeténél jóval nagyobb (vagy kisebb) mennyiségben fordul elő. 2. függelék: A Galga patak vízmintáinak szervetlen mikroszennyezők vizsgálatánál alkalmazott fogalmak Oldott fémtartalom: 0,45 µm pórusméretű membránszűrőlapon a mintavétel helyszínén szűrt mintából, savas tartósítás után meghatározható fémtartalom. Lebegőanyaghoz kötött fémtartalom: a mintából 0,45 µm pórusméretű membránszűrőlapon kiszűrhető frakció fémtartalma. Összes fémtartalom: eredeti, homogenizált, de másképpen nem kezelt vízminta roncsolása után meghatározott fémtartalom.

174

3. függelék: Képek a Galga patakról

Burkolt kisvízi meder

Vízmérce Galgamácsánál

Szabályozott meder

175

Mezőgazdasági művelés alatt álló területek a vízgyűjtő területen

Legelő a vízgyűjtő területen

Rét a vízgyűjtő területen

176