DERŰS GYERMEKKOR A PATAK PARTJÁN

Halmaji Kastély Óvoda,

3842. Halmaj Táncsics út 8. Tel.: 06-46-574-226

Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtár

DERŰS GYERMEKKOR A PATAK PARTJÁN HALMAJI KASTÉLY ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készítette: Nevelőtestület

Elfogadta: Zsírosné Becse Gizella mb. intézményvezető

„ÉLETMELEGET NEM AZ ÁBRÁNDOK ADNAK HANEM A CSELEKVÉSI TEHETSÉG” /Széchenyi István/

2

Tartalom MŰVÉSZETEK

NÉLKÜL ÉLNI LEHET, DE NEM ÉRDEMES ....................................................................5

1. BEMUTATKOZUNK ..........................................................................................................................7 2. GYERMEKKÉP,

ÓVODAKÉP ...............................................................................................................9

2.1. GYERMEKKÉP .................................................................................................................................9 2.2. ÓVODAKÉP ....................................................................................................................................12

3. AZ

ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI.........................................................................18

3.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA .....................................................................................20 3.2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA ..........................................................................24 3.3. AZ ANYANYELVI-, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA ..............................................29

4. AZ

ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ..........................................................................33

4.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK....................................................................................................................33 4.2. TÁRGYI FELTÉTELEK .......................................................................................................................35 4.3 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE .....................................................................................................37 4.4. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN ...................................................................................................45 4.5. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI .................................................................................................................48

5. AZ

ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI ...............53

5.1. A JÁTÉK .........................................................................................................................................53 5.2. VERS, MESE ....................................................................................................................................65 5.3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK: ............................................................................................................68 5.4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA ...................................................................................................72 5.5. A MOZGÁS ......................................................................................................................................75 5.6. A KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE ÉS MEGSZERETTETÉSE ...........................................................77 5.7. NÉPHAGYOMÁNY ÁPOLÁS, NÉPSZOKÁSOK .........................................................................................80 5.8. JELES NAPOK AZ ÓVODÁNKBAN ........................................................................................................81 5.9. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ...................................................................................................81 5.10. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS .............................................................................83

6. A

FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN .....................................................................85

LEGIMITÁCIÓS ZÁRADÉK ................................................................................................................90

IRODALOMJEGYZÉK ...........................................................................................................................91 MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................93

3

ADATAINK 1.) Halmaji Kastély Óvoda Székhelye: 3842 Halmaj, Táncsics út 8. Tel: 46/574-226-4

2.) Alapító jogokkal felruházott Irányító szerv neve: Halmaj és Kiskinizs Községek Intézményfenntartó Társulása Székhelye: 3842 Halmaj, Kossuth út 1. Tel: 46/474-122

3.) Költségvetési szerv: Halmaji Kastély Óvoda, Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtár Székhelye: 3842 Halmaj, Táncsics út 8. Tel: 46/574-226-4

4.) Működési területe: Halmaj és Kiskinizs Községek közigazgatási területe

5.) A program készítője: A Halmaji Kastély Óvoda Nevelőtestülete

6.) A mb. intézményvezetője, a program elfogadója: Zsírosné Becse Gizella Lakcíme: 3842 Halmaj, Kossuth út 2. Tel.: 30/694-2949

4

MŰVÉSZETEK

NÉLKÜL ÉLNI LEHET, DE NEM ÉRDEMES

A pedagógiai program meghatározza: -

az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit fejlesztés céljait, célkitűzéseit,

-

azokat nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkésztését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését,

-

a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,

-

a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,

-

a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit,

-

nemzetiség kultúrájával járó feladatokat,

-

az egészség- és környezeti nevelési elveket,

-

gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,

-

a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.

Ebben határozzuk meg a fejlődés-fejlesztés várható eredményeit, valamint a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat. A helyi óvodai pedagógiai program magában foglalja óvodánk hitvallását, nevelési koncepcióját, melyre ráépülhet az óvoda egész tevékenysége, értékelési és ellenőrzési rendszere. Programunknak olyan dokumentumnak kell lennie, mely magában foglalja az óvodai élet teljes tartalmát, alkalmasnak kell lennie az önmeghatározásra. Szeretnénk, ha a programunk, óvodánk referencia dokumentuma lenne, igazi alap, melyhez a fenntartónk igazítja ellenőrzéseit, értékeléseit és a jövőbeli fejlesztési támogatásait. Tartalmi követelményeink: 

a 2,5, 3-6-7 éves korosztály személyiségfejlődési jellemezői;



az óvodai nevelés során közvetített kultúra és szokáskialakítás fő jellemzője a játék, a játékosság legyen;



olyan testi, szociális és értelmi fejlettségi szintre juttassuk el gyermekeket, hogy képessé váljanak az iskolai életre, az élethosszig tartó tanulásra és mindig építhessenek az óvodai élményeikre, tapasztalataikra.

5

Nevelési programunk tartalmazza:

a.) azokat a nevelési célokat, feladatokat, melyek biztosítják a gyerekek fejlődését, közösségi életre felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását; b.) a differenciált fejlesztési lehetőségeket; c.) a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése; d.) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységünket; e.) a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek számára a kisebbségi kultúrájának, hagyományainak ápolásával járó feladatokat; f.) a migráns gyermekek nevelési feladatait; g.) a egészség-megőrzési szokások és környezettudatos magatartás kialakítását; h.) a gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket; i.) a szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködésének formáit; j.) az ellenőrzési, értékelési teendőinket, melyek rendkívül fontosak a tartalmi működés megítélése szempontjából; k.) az óvodánk hagyományait, kapcsolatainkat, szolgáltatásainkat; l.) az intézményi fejlesztés, fejlődés lehetőségeit; m.) az óvodánk sajátosságait úgy, hogy az óvodai nevelés alapfunkcióit, céljait, alapelveit, feladatait figyelembe veszi; n.) a boldog, derűs kisgyermekkor biztosítását, az örömteli iskolakezdés megalapozását.

Összegzésül: „Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek ellátását is)." /ONEP 3. old/

„…a mi korunk lenyűgöző szépségeket kínál, amelyek az érzéketlen szemnek rejtve maradnak, de a látó szemnek elérhetők és nyitva állnak.” /Endel/ 6

1. BEMUTATKOZUNK Óvodánk, a Halmaj és Kiskinizs Község Önkormányzatának óvodája. Négy gyermekcsoportban foglalkozunk, kb. 100 kisgyermekkel. Felvevő körzetünk: Halmaj és Kiskinizs község. Fenntartónk: Halmaj és Kiskinizs Társulási Tanácsa. Munkáltatónk és gazdálkodónk: a Halmaji Kastély Óvoda, Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtár Intézményvezetője. A Szikszói járáshoz tartozik az óvodánk, onnan kapunk szakmai segítséget a munkánkhoz. Óvodánk ma már egy többcélú intézmény székhelye, szakmailag és költségvetésileg önálló nevelési intézmény, mely 1971 óta működik a községben. Sajátos helyzetünkből fakad, hogy az óvodánkban kezdeményező, újításra törekvő, aktívan tevékenykedő pedagógus közösség alakult ki, jellemző munkánkra a tudatossággal párosuló felelősség. A pedagógiai munka folyamatában, évek óta foglalkozunk az alábbi kérdésekkel - mit, mennyit, mikor, és hogyan? A kérdésekre a választ minden esetben az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságainak ismeretében és azok szem előtt tartásával fogalmazzuk meg. Mikor a program megírását tűztük ki célul, akkor minden addig megjelent és elfogadott óvodai programot áttanulmányoztunk (pl. Freinét, Montessori stb.) és ezek ismeretében írtuk meg a saját pedagógiai programunkat. Minden elfogadott programban megtaláltuk azt, ami nálunk megvalósítható és ennek figyelembe vételével döntöttünk a saját program mellett. Óvodánkban nagyon erős szerepe van a gyermeki személyiségfejlesztésnek. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul, az egyenlő hozzáférés biztosításával az óvodai nevelésünk. Fontos számunkra a gyermekek egyéni fejlesztése, minden adandó alkalmat megragadunk,

hogy

differenciáltan

tudjuk

fejleszteni

gyermekeinket

saját

képességeik

figyelembevételével. Ebben a munkánkban segítségükre van a fejlesztő pedagógusunk, aki a problémás gyermekekkel foglalkozik, a tehetségesek pedig rajzból és énekből külön foglalkozáson vehetnek részt, de szükség esetén másból is a kollegák szívesen foglalkoznak velük. Kiemelten fejlesztjük a gyermekek mozgását, a Kulcsárné féle mozgásterápiát bevezettük óvodánkban, nagycsoportosoknak gyógytestnevelést szervezünk, a műfüves pályánkon pedig különböző sport tevékenységeket pl. foci, sorversenyek, stb. szervezünk, versenyeket rendezünk. Nagy szerepet szánunk az anyanyelvi nevelésnek és a néphagyomány ápolásának is. Az érdeklődő gyermekeknek néptánc oktatást is tartunk. Könyvtárunkat tudatosan fejlesztjük, az új és a kiemelt feladatokat, valamint a néphagyományőrzést és a kompetencia szemlélet mélyítését tartva szem előtt. 7

Az óvodai nevelésünk az óvodába lépéstől az iskolai élet megkezdéséig a gyermek harmonikus fejlődését szolgálja az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek ellátását is). Több éves múltra tekint vissza az érzelmi alapokon nyugvó óvodai élet szervezése, a gyermekek testi – lelki szükségleteinek kielégítése, a gyermekközpontú nevelési módszerek megválasztása és a tőlünk telhető maximális iskolai életre való felkészítés. Legfontosabb értékeink a szeretet, elfogadás, a játékosság, élménynyújtás, tapasztalatszerzés az egyéni bánásmód alkalmazásával. A JÁTÉK színteret ad a nevelési feladatok és a képességfejlesztés feladatainak megvalósításához. Nevelési folyamatunk a gyermeki tevékenységre épül, amely az egyéni fejlődés ütemének megfelelő, teljesítménykényszertől mentes fejlesztést tesz lehetővé. A gyermek nevelése elsősorban a család joga, de ebben a nehéz feladatban az óvoda is bekapcsolódik. Figyelembe vesszük a családi nevelést, arra alapozva tervezzük meg az óvoda nevelés feladatait, kiegészítve azt, esetenként hátránycsökkentő szerepet vállal. Az óvodai nevelésnek az emberi – és a gyermeket meg illető jogok tiszteletben tartásával a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel vegyen részt a színvonalas nevelésben. Az óvodánkban folyó pedagógiai munka iránt érdeklődést, sok figyelmet tapasztalunk a szülők, a fenntartók, a községben működő általános iskola és a civil szervezetek részéről is. Egyik célunk: szakmai tudásunk folyamatos fejlesztésével tegyünk meg mindent azért, hogy az óvoda funkciója, az óvodai nevelés céljai, feladatai maradéktalanul megvalósulhassanak az intézményünkben. Másik célunk: Olyan gyerekek nevelése, akik nyitottak a világ dolgai iránt, tudásvágy hajtja őket, hogy mindent felfedezzenek, megismerjenek, ezáltal állandóan fejlődjön a gyermek teljes személyisége a tevékenységeken keresztül. Ennek érdekében a kompetencia alapú óvodai programcsomag szakmai koncepciójának alapelveit beépítjük a helyi nevelési programunkba. Szeretnénk megvalósítani, hogy a gyermekek az óvodába lépéstől kezdődően, okos szeretetben, érzelmi biztonságban, derűs, nyugodt légkörben képesek legyenek az önfeledt játékra, ami által fejlődnek, sok új élménnyel, tapasztalattal gazdagodva kezdjék majd meg az iskolai életet. Óvodánk nevelési programjának alapja a közoktatás alapkoncepciójából fakad. „Az óvodai nevelés országos alapprogramjában" és a „Kompetencia alapú óvodai programcsomagban” megfogalmazott célok, feladatok, követelmények határozzák meg a mi cél, feladat és követelményrendszerünket úgy, hogy egyéni sajátosságainkat, helyi lehetőségeinket is figyelembe vesszük.

8

Programunk készítését meghatározza:  „Óvodai nevelés országos alapprogramja"  „A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve"  „A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve"  „Az óvodai integrációs program”  „A kompetencia alapú óvodai programcsomag” - központi dokumentum.

2. GYERMEKKÉP,

ÓVODAKÉP

2.1. GYERMEKKÉP A gyerekek kívánságai: Pedagógiai munkánk mottója is lehet! (Anyukám, Apukám, Pedagógusok) óvodás koron és azon túl is érvényes! 1./ Add nekem az idődet! 2./ Higgy nekem, bízz bennem! Irányításoddal jó utat fogok választani. Ha magam mellett tudlak, nem történik velem semmi rossz. 3./ Szeress és hagyd, hogy szeresselek! Szeress akkor is, ha rossz vagyok. Jó érezni a szeretetedet akkor is, ha például tudom, nem tetszik neked a viselkedésem. 4./ Bocsáss meg nekem! Fejezd ki a megértésedet, ha tévedek. Add értésemre, hogy mindig van lehetőség, hogy újra kezdjek bármit.

Engedd meg, hogy a tetteimért én is vállaljam a

felelősséget. 5./ Javíts ki és mondd el, ha tévedtem, de ezt ne mások előtt tedd, és kérlek, ne hasonlíts engem soha másokhoz, (különösen a testvéreimhez, a barátaimhoz ne mérj)! 6./ Ne vegyél nekem olyan dolgokat, amelyekre te hiába vágytál. És ne erezz bűntudatot, ha nem tudsz megadni mindent, amire fáj a fogam (néha csak azért kérek valamit, hogy kiderüljön számomra, hol a határ). 7./ Kérdezd meg úgy igazából, hogy mi történt az óvodában, az iskolában. És figyelj arra, amit mondok ilyenkor. Beszélgess velem arról, hogy mit gondolok. Érdeklődj, hogy hogyan oldom meg a feladatomat. Vitasd meg velem a terveimet. Bátoríts a választásaimban. És dicsérj bátran, ha megérdemlem. Ha meg tévedtem, terelj a jó útra.

9

8./ Büntess meg, ha rosszat teszek. (Meg kell tanulnom különbséget tenni jó és rossz között). A büntetés után viszont bocsáss meg. Ismerd el, ha jót cselekszem. Sose parancsolj nekem, inkább kérj tőlem, mert a kérés az összetartozásunkat erősíti. 9./ Bánj velem úgy, mint a legjobb barátoddal. Figyelj rám, ha szeretnék veled megbeszélni valamit. Még gyerek vagyok ugyan, de nekem is vannak gondjaim, szorongásaim és aggodalmaim. Kérlek, vedd észre és vedd figyelembe a bánatomat és a fájdalmamat. 10./ Erősíts meg abban, hogy szeretni fogsz, bármi történjen is. 11./Taníts meg engem is a szeretet képességére. Adj hitet és nevelj belém bizalmat az emberek iránt. Hogy társat találjak majd, hogy a nagyvilágban és a hazámban otthon érezhessem magam." (Schaffer) Az óvoda a gyermek 3 éves korától a gyermek 6-7-8 éves koráig nevelési intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen vagy a felvételi körzetben található hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A gyermeknek alapvető joga, hogy óvodai ellátásban részesüljön, és ott saját szükségleteinek, állapotának megfelelő segítséget kapjon készségei, képességei kibontakoztatásához, személyisége védelméhez, fejlesztéséhez. „A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.”/ONEP 2. old./ Ezért is mondhatjuk, hogy minden gyermek más és más, minden gyermeket a maga szintje és képességei szerint szükséges nevelni, fejleszteni, hogy képessé váljon az iskolai életre. Ennek a gyakorlatban történő megvalósítása a differenciálás, amelynek segítségével a személyiség maga útját bejárva képes fejlődni. Az óvodánkban nevelkedő minden gyermek számára biztosított, hogy a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint tudjon kibontakozni minden kényszer nélkül, mivel gyermekenként sajátos, életkoronként, egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában meghatározó szerepe van a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek. „Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s a meglévőhátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.” /ONEP 2. old./

10

A teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása érdekében arra törekszünk, hogy minden, de főleg a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű 3 éves gyermek az óvodai nevelésben részesüljön, mert így az iskolai életre való felkészítés eredményesebb lehet. Óvodás életkorban a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete, létformája a játék. A szabad játék a nevelés legfőbb eszköze, a személyiségfejlesztés színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésen keresztül sajátít el. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyéniségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben, a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen, biztosítjuk számukra az egyenlő hozzáférést. Ez a gyermekek oldaláról szükségletet, a felnőttek számára kötelességet jelent. Az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben nem ad helyet. Az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában. A játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. Óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon él együtt, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs.

Egyes gyermek fejlesztése

11

2.2. ÓVODAKÉP Nevelési koncepciónk alapja, nevelési rendszerünk jellemzői

DR. Hegyi Ildikó: A NEVELÉS „TÍZPARANCSOLATA” (Tíz jó tanács a gyerekneveléshez) 1.

VEDD FIGYELEMBE A GYERMEK ÉRZELMEIT! „A félelem megeszi a lelket!”

2.

FOGADD EL A GYERMEKET ÖNMAGÁÉRT! „A türelem rózsát terem”

3.

ADJ TESTI – LELKI BIZTONSÁGOT! „Ki magához nem jó, mást sem szerethet”

4.

LÉGY KÖVETKEZETES! „Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!”

5.

INFORMÁLJ ÉS KOMMUNIKÁLJ NAPONTA! „Az információ – hatalom”

6.

ENGEDD A SZÁRNYPRÓBÁLGATÁST! „A lónak négy lába van, mégis megbotlik.”

7.

DÖNTS OKOSAN! „Veszélyes ügyedben értelmed vezessen.”

8.

GONDOLD MEG, MIT KÍVÁNSZ! „A fák nem érnek az égig!”

9.

HAGYD SAJÁT TEMPÓJA SZERINT FEJLŐDNI! „Lassan járj, tovább érsz.”

10.

TARTSD ÉBREN AZ ÉRDEKLŐDÉST! „Ki korán kel, aranyat lel.” 1. Derűs gyermekkor a patak partján

Az óvoda szakmailag önálló nevelési intézménye a köznevelési rendszernek. A család elsődleges színtere az óvodáskorú gyermek nevelésének, az óvoda kiegészítője három illetve két és fél éves kortól az iskolába lépéséig. Óvodánk, a községben 1971 óta működik. Induláskor egy gyermekcsoporttal kezdtük meg a pedagógiai munkát, egy kastélyból átalakított épületben. 2011. szeptember 9-én átadták a teljesen (kívül, belül) felújított, torna-, orvosi – és egyéni fejlesztőszobával bővült óvodánkat, ami a mai kor követelményeinek teljesen megfelel. Így településünkről és vonzás körzetéből a gyermekeket egy XXI. századi óvoda várja. Az óvoda nyitva tartását a szülők igényének megfelelő, nem okoz gondot, problémát a gyermekek elhelyezése, rendszeres óvodába járattatása. 12

Munkánkat az indulás óta az óvodás korú gyermekek legmagasabb szintű nevelése, a nevelői tevékenység szüntelen fejlesztése jellemzi. Az óvoda funkciói: 

óvó-védő



szociális



nevelő-személyiségfejlesztő.

Ezáltal a gyermekben megteremtődnek a következő (kisiskolás) életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvoda tárgyi környezete és pedagógiai tevékenységrendszere segíti a gyermek környezettudatos magatartásának fejlődését. Az óvodás gyereket emberhez méltó jogok és a gyermeki léthez méltó körülmények illetik meg. A gyerekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, a testi, az erkölcsi, a szociális és értelmi (intellektuális) képességek kibontakoztatásáról, egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról gondoskodik az óvoda. . Az érzelmi biztonság nyújtása a legalapvetőbb feladatunk - az óvodába lépés pillanatától fontos -, a szeretetteljes, családias légkör megteremtése, sok közös élménnyel, tevékenységgel. Az óvodás gyereket az ész zsarnokságával nevelni nem lehet, ezért a szeretet és a gondoskodás minden formájával igyekszünk megnyitni lelküket és értelmüket. Feladatunk továbbá: A közös együttlétek, tevékenységek olyan erkölcsi értékeket erősítsenek meg a gyerekben, mint a szeretet, az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség, a megbecsülés, elfogadás, az igazmondás és a bizalom. A gyermek személyiségfejlődését, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását segíti és teszi lehetővé a nevelés, a pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez igazodik. Az alapelvek érvényesítése, a célok és a célhoz rendelt feladatrendszer megvalósítása minden óvodapedagógus kötelező feladata. Tudomásul vesszük, és tiszteletben tartjuk a szülők elsődleges jogát a gyermeknevelésben, a gyermekekkel kapcsolatos döntések meghozatalában. A szülők döntésében, szakmai tudásunk szerint partneri módon nyújtunk segítséget. - Óvodánk kisugárzó ereje hat a gyerekeken keresztül a szülőkre, (akik közül többen óvodásaink voltak), a fenntartónkra, a község lakosságára. A szülök, igénylik az óvodánk nevelő, személyiségfejlesztő munkáját, figyelemmel kísérik a gyerekek fejlődését, tudják, hogy 13

gyermeküket az óvodában szeretet és derűs légkör veszi körül. Az óvodás korú gyermekek létszámának stagnálását magyarázza, hogy községünkben a fiatalok egyre inkább itt maradnak (mivel a község közlekedési szempontból jól megközelíthető), közfoglalkozású program pedig sok családnak ad jobb megélhetést, de több család a nevelőszülői hálózathoz csatlakozott (hívatásos nevelőszülő), így átmenetileg nevelnek gyermekeket, akik az intézményünkbe járnak. Ez nagyon sokszor okoz gondot, hogy csak átmenetileg vannak községünkbe, így intézményünkbe is, így a gyermekvándorlás jellemzi óvodánkat. Nevelőmunkánk folyamatában, azon túl, hogy igyekszünk a gyerekek teljes személyiségfejlesztését megvalósítani. – törekszünk arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságban, szeretetteljes légkörben nevelkedjenek nálunk és a hátrányok csökkentésére törekszünk munkánk során, hogy intézményünk elismert helyet élvezzen községünk életében. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, a multiés interkulturális nevelés szemléletével, az egyéni bánásmód alkalmazásával, differenciált fejlesztéssel a gyermek egyéni készségei, képességei fejlesztésének lehetőségét. Ennek érdekében a hiányzások minimalizálására törekszünk (így, ha egy gyermek igazolatlanul hiányzik egy napot is, akkor meglátogatjuk a családot, hogy ennek az okát felderítsük, lehetőleg megszüntessük), hogy minden gyermek megkapja az őt megillető óvodai nevelést és a neki megfelelő fejlesztéseket, és ez által, az iskolai életre minél jobban felkészítsük őket. Az óvodai nevelés nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Nagy hangsúlyt fektetünk a szabad játékra, mint a nevelés leghatékonyabb eszközére. Az önazonosság megőrzését, ápolását erősítését, átörökítését és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét biztosítjuk a nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében. „A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.” /ONEP 3. old./ Feladatunk az optimális személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Pedagógusközösségünk alkalmas arra, hogy a jelölt célokat, feladatokat, maradéktalanul, a szülőkkel együttműködve megvalósítsa. Óvodánkban 9 óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Valamennyien vallják, hogy teljes személyiségükkel példát kívánnak adni a gyerekeknek, szüleiknek, a községben élőknek egyaránt.

14

A nevelőtestületünk nagyon jól együttműködik, havonta esetmegbeszéléseket tartunk a felmerülő gondokat, problémákat megpróbáljuk orvosolni, megoldásokat keresni rá, és a további teendőket, feladatokat is ki tűzzük, a felelősöket megválasszuk. Rendszeres team munka folyik valamennyi óvodapedagógus részvételével. Minden óvodapedagógus évente két alkalommal hospitálást végez a saját intézményünkben (a saját csoportjában és egy másik csoportban), más intézményekben is ellátogatunk lehetőség szerint. Ezek a látogatások tapasztalat szerzés céljából nagyon fontosak, mert ez által tudjuk saját nevelési eszközeinket, módszereinket bővíteni, szervezeti formáinkat újítani. Sok ötlettel gazdagodva fejlesztjük óvodánk tárgyi eszközeit is. A pedagógiai munkát 4 dajka segíti a gyermekcsoportokban. Valamennyi munkatárs folyamatos együttműködése, összehangolt munkája a befogadó szellemiségű óvoda, az inkluzív nevelés kialakítása érdekében nagyon fontos. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett a befogadó környezet megteremtésével, a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakításának megelőzése - kiemelt feladatuk. Fontos, hogy a gyermeket a felnőttek és gyermekek fogadják el olyannak amilyen. Az óvodába lépés pillanatától meghatározó az óvónő-gyermek és gyermek-gyermek kapcsolat. Óvodánk fogadja a községünkben és Kiskinizsen lakó óvodáskorú gyermekeket, arra törekszünk, hogy minden 3 életévét betöltött gyermek vegyen részt az óvodai nevelésben, mivel az iskolára való felkészítés nem az utolsó (tanköteles) évre korlátozódik, hanem az egész (3 éves) óvodai életet áthatja. A gyermekek névsorát egyeztetjük a polgármesteri hivatalban a szociális ügyekkel foglalkozó előadóval és a körzeti védőnővel, hogy ne maradjon ki gyermek az óvodai ellátásból. Ha a halmozottan hátrányos helyzetű (azért, hogy a HHH gyermekek minél nagyobb százalékban legyenek jelen az óvodai nevelésben) gyermeket nem íratta be a szülő az óvodába, a nyár folyamán felkeressük ezeket a családokat. A látogatásunkkor felvilágosítjuk a szülőket az óvodai élet előnyeiről (a gyermek fejlődésének érdekében) és tájékoztatjuk őket azokról a juttatásokról, ami ennek kapcsán megilleti. Ezzel próbálunk hatni rájuk, hogy minél hamarabb, és minél nagyobb számban vegyék igénybe ezt a szolgáltatást a gyermek fejlődése érdekében. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: 

a gyermeki szükségletek kielégítéséről;



az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről;



a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkori-specifikus alakításáról;



a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra; 15



a tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről;



a kisgyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi és tárgyi környezetről.

Fontos:  Az olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt.  Modell értékű az óvoda minden dolgozójának kommunikációja, bánásmódja.  Beszélő környezet, szabálykövetés, a javítgatás elkerülése, a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartása, ösztönzése és a gyermeki kérdések támogatása.  A környezettudatos magatartás megalapozása.  Minden gyermeknek joga, hogy egyéniségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen. Ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számára kötelesség.  A gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, mint a pedagógiai optimizmus megvalósítása, a különbözőségek elfogadása, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése.  A gyermekek testi szükségleteinek kielégítése, fejlesztése. Ez alapozza meg a gyermekek jó közérzetét. Biztosítjuk a gyermekek számára a mozgásos játékokhoz szükséges fejlesztő eszközöket.  A készségfejlesztés, a pedagógiai intézkedések gyermeki személyiséghez igazítása, a gyermeki szükségletek kielégítése.  A szabad játék, mint a gyermek legelemibb tevékenysége, a fejlesztés leghatékonyabb eszköze.  Hit a gyermek fejlődésében, a gyermek jelzéseire biztosított komoly figyelem. A nem könnyen érthető jelzések értelmezése, a mögöttük lévő szükségletek feltárása. A ki nem mondott csak tünetekkel jelzett gyermeki segélykérés meglátása.  IKT eszközök használata az óvodai élet minden területén.  Nevelőmunkánkra jellemző a sokszínűség, módszereink változatossága. Mi

sem

bizonyítja

ezt

jobban,

hogy ez

évtől

(2009.

szeptembertől)

óvodánk

két

gyermekcsoportjában (felmenő rendszerbe) bevezetésre került a kompetencia alapú óvodai programcsomag, amit most a helyi programunkba be is építünk. A két csoportban a négy lételemhez kapcsolódó témákat dolgozzák fel az óvodapedagógusok, szem előtt tartva a tématerv javaslatokat. 16

A többi csoportban is megjelenik a kompetencia alapú nevelés szemléletmódja, módszere és a hozzákapcsolódó eszközrendszer, de az évszakokon belül veszik a lételemeket, azok változásait. Egyre nagyobb hangsúlyt kap óvodánkban a differenciálás.

Minden nevelési évben kiemelt

feladatokat jelölünk, a feladatok végrehajtását folyamatosan elemezzük, értékeljük (pl. mozgáskoordináció, kommunikáció, differenciált fejlesztés, környezetvédelem, stb.). Minden nevelési éven kiemelt feladatnak tekintetjük az integrációs program folytatását és a kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazását a két csoportban. Évek óta jól működő hagyományőrzés folyik az óvodánkban, ami a halmaji Őszi napsugár egyesülettel (nyugdíjas klubbal) és a kiskinizsi nyugdíjas klubbal való jó kapcsolattartásnak köszönhetően egyre bővül, sőt tágabb teret, nagyobb nyilvánosságot, több közösséget érint egy-egy program (pl. a falu karácsonyfájának közös díszítése az iskolások bevonásával és a község érdeklődő lakosságával). Nagyon sok gondot fordítunk arra, hogy a szülők és az óvoda kapcsolata sokrétű, bizalmon, megértésen alapuló legyen. Egyre több közös programot szervezünk, valósítunk meg, ahol a gyermek és szülő közösen részt vesz, aktív szereplőivé válnak az óvodai életnek. Az óvoda vállalja az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereit is (pl. előadás, cikkek ajánlása, faliújságra helyezése). - Az óvoda és az általános nagyon jó, tartalmas kapcsolatot alakított ki és mindig a továbbfejlesztésén munkálkodik a két nevelőtestület. Közös programokat szervezünk, hospitálunk egymás intézményében, meglátogatjuk a gyermekeket az első osztályban /után követés/, a nagycsoportos gyerekekkel az iskolát megismertetjük, a jövendő tanító néni, pedig az óvodába látogat el, és megismerkedik a leendő tanítványaival. Több óvodai rendezvényünket a jelenlevő iskolás gyerekek tesznek még tartalmasabbá, színesebbé. - Az önkormányzat és óvoda kapcsolata is évek óta jó, kölcsönös odafigyelésen alapul. Napi kapcsolat van a fenntartó és vezető között. Tájékoztatjuk őket az óvodában folyó munkáról, beszámolókat készítünk, és a község rendezvényein aktívan kivesszük, részünket mi pedig meghívjuk az óvodai ünnepségekre, nyílt napokra a vezetőséget. - A nemzeti kisebbségi önkormányzat vezetőjével jó kapcsolatot ápolunk, érdeklődik a roma gyermekek rendszeres óvodába járásáról. A községben élő roma gyerekek óvodai nevelését a családok igénylik, rendszeresen járnak óvodába, segítségünkre van ebben a roma referens alkalmazása (közfoglalkozású program keretén belül) a helyi önkormányzat segítségével. A kisebbségi önkormányzat és az óvoda kapcsolata megfelelő, de nagyon sok tennivalónk van, a kisebbségi önazonosság (identitástudat) kialakításával, fejlesztésével. - A kiemelten figyelmet igénylő gyermek, a különleges bánásmódot igénylő-, a sajátos nevelési 17

igényű-, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő- és a kiemelten tehetséges gyerekek egyéni fejlesztése az óvodapedagógusokra feladata, a problémás gyerekek vizsgálatáig és az eredmény visszaérkezéséig.

Mindent megteszünk azért, hogy a többi gyerek elfogadja a

másságot, a rászoruló gyerekek testi-lelki szükségleteit ki tudjuk elégíteni. -

Az egyik óvodapedagógus kollega, fejlesztő pedagógusi diplomával rendelkezik és elvégezte a gyógypedagógiai szakot is (de diplomáját nyelvvizsga letétele miatt még nem kapta meg, amit rövid idő alatt pótolni fog), de segítségünkre lesz a kiemelten figyelmet igénylő gyermekek nevelésében.

-

Utazó logopédus foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel.

-

Szakmai munkaközösségünk (minden évben más munkaközösség) mindent megtesz azért, hogy az óvodapedagógia, a pszichológia új törekvéseit megismerve, a legjobb kutatási módszereket alkalmazva, még tudatosabban neveljük a ránk bízott gyermekeket, hogy a fejlődő személyiségüket még eredményesebben tudjuk kibontakoztatni.

3. AZ

ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI

„Mi a gyermekszeretettel nem elégszünk meg. Hirdetjük, hogy szeresd és ismerd meg a gyermeket. Ismerd meg, hogy igazabban szerethessed, hogy mélyebben védelmezhessed, s jobban nevelhessed! (Nagy László) A gyermek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos stabil biztonság vegye körül. Egyéni, differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet. Óvodánkba „csak” gyermekek járnak, nemtől, fajtól, bőrszíntől, társadalmi helyzettől függetlenül. Itt minden gyermek fontos, egyéni fejlettségének megfelelően fejlesztjük őket, hogy képessé váljanak az élethosszig tartó tanulásra. Fontos, hogy minden gyermeknél észrevegyük a pozitívumokat és ezt kihangsúlyozva kell fejlesztenünk a teljes személyiségüket. Feladataink a kulturális értékek megismerése, kiegészítése a gyerekek beilleszkedését segítő értékekkel, szokásokkal. A személyiségfejlesztésben kiemelkedő szerepet kap a tolerancia, az identitástudat alapjainak lerakása. Az egyéni értékeket toleráló felnőtt magatartása modell értékű a gyermekek számára. A különbözőség szakszerű kezelésének igénye, szükségessége nagy hangsúlyt 18

kap az etnikai gyermekeket nevelő óvodában. Nem alakítani akarjuk a gyermekeket, hanem hagyjuk alakulni, és ehhez a feltételeket biztosítjuk. Nem a különbözőségeket hangsúlyozzuk, hanem az azonosságokat keressük meg gyermekeinkbe. Óvodánkban az etnikai gyermekek nevelése magyar nyelven folyik, a cigány kulturális nevelés keretein belül. A fejlesztési stratégia metodikája a differenciált fejlesztés. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek nevelése is a feladatunk, a különleges bánásmódot igénylő gyermek (a sajátos nevelési igényű-, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő-, kiemelten tehetséges gyermek), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek is teljes értékű ember, joga van, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. A gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot, igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes számukra. Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítani az óvodánknak, ahol a másság elfogadása mindenki számára természetes. Ezeknek a gyermekeknek a nevelése csak differenciált fejlesztéssel valósítható meg. Az intézményünkben komplex nevelés folyik, a nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, de a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésen keresztül sajátít el. Nevelési cél:  Az egész gyermek teljes személyiségének fejlesztése játéktevékenységbe ágyazva, a mozgás elsődleges funkcióját szem előtt tartva az inkluzív pedagógiai szemlélettel végezve.  A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása.  Az, hogy a gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor – ha arra van igénye – egyedül is tevékenykedhessen, ilyenkor a többiek alkalmazkodjanak hozzá. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák. „Ami összetartozik, azt összefüggően is adjuk elő, és mindezt az egymáshoz kapcsolódó láncszemek szerint.” (Comenius)

19

Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket. Megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az tapasztalatokat, élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerése, a tanulás örömének átélésére. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az egészségmegőrzési szokások kialakítása az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ami az iskolai beilleszkedés közvetett segítésére irányul. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása; az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés; az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

3.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA Ebben az életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel kiemelt jelentőségű. Ezen belül: -

gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - ez alapozza meg a gyermek jó közérzetét, és ez minden tevékenységéhez szükséges;

- a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - szükséges az iskolai élethez; - a gyermek testi képességei fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; -

az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;

- a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet; -

a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása;

-

megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 20

A testi fejlődés, növekedés minden gyereknél más, ezért nagy szerepe van a folyamatos megfigyelésnek: -

testsúly

-

testmagasság.

Fontos ezek értékelése nyilvános helyen, hogy a gyerekek önállóan is ellenőrizhessék. A megfelelő hely kiválasztását a csoportban dolgozó óvónők végzik. A gyerekek gondozottsága mutatja a gyerek és

az

óvodapedagógus

között

kialakult

meghitt,

bizalmas,

megértő

kapcsolatot!

Készségfejlesztésnél mindig a gyermeki személyiséghez igazítja az óvodapedagógus a pedagógiai intézkedéseit. Biztosítani kell az önálló testápolás, étkezés, öltözködés feltételeit az óvodába lépés pillanatától. Fontos, hogy megismerjük a családból hozott szokásrendszert, a gyermek egyéni igényeit, hogy ennek figyelembevételével alakítsuk ki a saját csoportunk szokásrendszerét és a gyermek egyéni fejlesztésének irányát. Mindig csak annyit segítsen az óvodai dolgozó, amit a gyermek életkora, fejlettsége megkíván. A fokozatosság elvének betartása nagyon fontos feladatunk.

-

Testápolásban: A különböző családi háttérből érkező gyermekek higiéniás szokásainak alakítása – egyénenkénti szokásalakítás (meg kell ismernünk a család szokásait és a gyermek igényeit). A tisztaság iránti és a gondozottság igényeinek kialakítása. Igényszint fejlesztés: saját magukkal szemben. A gyerekek gondozottsága mutatja a gyermek és óvónő között kialakult meghitt, bizalmas, megértő kapcsolatot. A gyermekekkel meg kell ismertetni, tanítani az alapvető higiéniai szokásokat és annak betartását ellenőrizni, hogy a gyermek szokásává váljon. Biztosítani kell az önálló testápolás, étkezés, öltözködés feltételeit az óvodába lépés pillanatától. A tisztálkodás eszközei, a gyerek számára elérhető, állandó helyen legyenek. Folyamatos tisztántartásukról gondoskodni kell. A beszoktatás időszakában, a csoportban dolgozó óvónők együtt gyakorolják a szokásokat a gyermekekkel, hogy pontosan azonos menet alakulhasson ki a gyermekekben. A testápolással kapcsolatos tennivalókat, azok sorrendjét vizuális úton is erősítsük a gyerekekben. Védjük a gyermekek érzékszerveit; a testápoláshoz, a fogmosáshoz, a hajápoláshoz, az orr tisztántartásához, a WC használatához biztosítsuk az optimális feltételeket.

21

-

A táplálkozás: A gyerekek a táplálkozással pótolják elhasznált energiáikat, valamint a növekedéshez, fejlődéshez szükséges tápanyagok biztosítása is nagyon fontos, ebben az életkorban. Nagy gondot kell fordítani, az étrend összeállítására, mert a gyerekek, a testépítéshez szükséges energia

3

/4 részét az óvodában kapják meg. Kellően változatos és megfelelő tápanyag

összetételről gondoskodni kell. Az étkezési szokások gyakorlásakor törekedjünk a folyamatosságra, az étkezések jól szervezetten, kulturáltan folyjanak. Életkornak, egyéni fejlettségüknek megfelelő használják az evőeszközöket! A gyerekek a családból nagyon eltérő étkezési szokásokat hoznak, legyünk toleránsak a „válogatós" gyermekkel, ösztönözzük az étel megkóstolására, de soha ne kényszerítsük őket! Itt is lényeges a család szokásrendszerének ismerete, mert csak így tudjuk a gyermek egyéni fejlesztését tervezni, az ok okozati összefüggéseket megérteni. Törekedjenek a gyermekek a környezetük rendjének fenntartására. Az evőeszközök helyes használatára meg kell tanítani a gyermekeket. Feladatunk, hogy gyermekeink egyre önállóbbak legyenek a táplálkozás terén is, tudják, hogy miből, mennyit szeretnének elfogyasztani, és ha még kérnek, jelezzék a felnőtteknek. Az ivóvizet, a nap bármely szakában biztosítsuk a gyerekek számára; csoportszobában (tálcák, poharak, kancsók), udvaron (ívó kút).

-

Az öltözködés Védjük a gyermekeket a túlöltözés ellen! Nagyon fontos a többrétegű öltöztetés, nem a túlöltöztetés. Meg kell magyarázni, elfogadtatni előnyeit, mert csak a szülőkkel együttműködve lehet jól megvalósítani. A szülők meggyőzése, a praktikus, kényelmes ruhaneműk használatáról - feltétlen fontos ezen a területen. (Minden gyerek számára: ruhatároló zsákba: óvodai váltóruha szükséges, tornazsákba: rövidnadrág és póló). A gyermek vegye észre, ha melege van, vagy ha fázik, és ezen tudjon segíteni, vagy kérjen segítséget a felnőttektől a problémája megoldásához. Legyenek egyre önállóbbak a vetkőzésben és öltözésben.

-

Mozgás: A naponkénti szabad mozgás biztosítása nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyerekek a nagymozgásokat, a különböző mozgáselemeket egyénileg gyakorolhatják a játékhoz kapcsolódva, a mozgásfejlesztő eszközökön. Az udvar biztosít erre változatos lehetőségeket. 22

Nagyon jó hasznát vesszük majd a műfüves pályánknak, ahol a gyermekek mozgásigényüket kielégíthetik. A mozgáskoordináció fejlesztését jól szolgálják - a naponkénti, szervezett, mozgásos percek, /tízórai előtt szabadon vagy a csoportszobában (gimnasztika, zenére), ebéd előtt csoportos kocogás, futás az udvaron/. A roma gyermekek nagymozgása általában összerendezett, a fejlesztési terület a testtudatra, a testtérképre, a testséma kialakítására és elfogadására irányul. A forma alakítása mozgáshoz kapcsoltan. A finommotorika fejlesztése, a feszültségek oldása és a roma gyermekek testbeszédének értése kiemelt feladat.

-

A gyerekek alvásszükséglete: Egy részét az óvodában elégítjük ki. A fektetőket, a vásznat, a plédet és az ágyneműt az óvoda biztosítja. A délutáni pihenéshez feltétlen nyugalomra van szükség és bizonyos fajta ellazulásra. Védjük az ablakokat a napsütéstől, világos függönnyel, a délutáni pihenés idejére. A pihenés megkezdésekor szóljon nyugalmat segítő klasszikus zene, az óvónő mesélése hozzátartozik a pihenéshez. Nagyon fontos minden gyermek számára

az

egészséges

életritmus

kialakítása, a

rendszerességhez szoktatás. A helyes életritmus alakításában, az otthoni TV nézéshez adjon gyakorlati tanácsokat a szülők számára az óvodapedagógus.

-

Az egészségmegőrzés: Legyen példa az óvodapedagógus a gyerekek és a szülők előtt. Mindig legyen tekintettel az öltözködésnél az időjárásra, annak megfelelően öltöztesse, vetkőztesse a gyermekeket. Fontos, hogy a réteges öltözködésre kellő körültekintéssel hívjuk fel a szülők figyelmét. A gyermekekkel ismertessük meg a gyümölcsök és zöldségek fogyasztásának helyes menetét és törekedjünk arra, hogy a gyermek igényévé váljon a tisztaság és a rend. Az óvodában megbetegedett gyerekről fokozottan gondoskodjon az óvónő, mindaddig, amíg a szülő érte nem jön (elkülönítés). A fertőzések elkerülését segítse elő a fokozott szellőztetéssel, a gyerekek által használt eszközök rendszeres fertőtlenítésével.

-

A testi nevelés vonatkozásában tájékoztassa tapintatosan a szülőket, ha a testi, érzékszervi fejlődés folyamatában problémákat észlel a gyermeknél. 23

-

Edzés: fontos a gyermekek testi nevelése vonatkozásában. Eddzük a gyerekeket az időjáráshoz, a vízhez, a napfényhez. Minden esetben a fokozatosság elvét kell érvényesíteni. Ezért fontos, hogy az udvaron legyen árnyékos és napos terület.

Minden csoportszobát a nevelési, fejlesztési feladatok szem előtt tartásával, ízlésesen, esztétikusan kell berendezni. A többfunkciós csoportszobáink legyenek alkalmasak a szabad játékra, a különböző tevékenységek végzésére. A csoportszobák derűssé, barátságossá tétele az ízlésközvetítés miatt is fontos, valamint alapja lehet a gyerek jó közérzetének alakításában. (Legyen mindenütt sok virág). Sóasztal használatával a betegségek megelőzését és az asztmás gyermekek megbetegedésének kockázatának csökkentésére törekszünk. Törekedjünk a természetes megvilágításra, fűtés idején párologtatókat alkalmazzuk. Alakítsunk ki a többféle tevékenységformához különböző sarkokat. A naponkénti mesélésnek állandó, jól elkülönített helye legyen. A mese kezdéséhez használjunk szignált. Az óvodánkban alkalmanként szervezzünk kiállítást - a műalkotásokat a gyerekek szemmagasságában helyezzük el, biztosítsuk a rácsodálkozás élményét.

3.2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA Alapelvünk:

„Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben gazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyereknek." /Óv. nev. a műv. eszk./ Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz kompetenciák (együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, a közös értékek óvása, védelme, kitartás, akarat, feladat, szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség stb.) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében. Minden gyerek az egyéni képességei szerint, ezek figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. Fejlesztik őt: a felnőttekből sugárzó példa, a társas kapcsolatok, a spontán, vagy tervszerűen biztosított környezeti hatások.

24

-

A gyermeket körülvevő felnőttekből sugározzon a feltétel nélküli szeretet, elfogadás, tisztelet és megbecsülés.

-

Szeretnénk megvalósítani, hogy a gyerekek, az óvodába lépéstől kezdődően, szeretetben, érzelmi biztonságban, derűs, nyugodt légkörben nőjenek, fejlődjenek, sok szép élménnyel gazdagodva kezdjék meg az iskolai életet.

„Az óvodás korú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége". /Ó.N.O.A./ A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért nagyon fontos, hogy a gyerekeket pozitív érzelmi hatások érjék az óvodában; érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör fogadja. Az óvoda dolgozói és a gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, „én” tudatának alakulását és önkifejező törekvéseinek engedjen teret. A szociális érzékenység kialakítása is a mi feladatunk, neveljük a gyerekeket a különbözősségek elfogadására, megértésére, tiszteletére, hogy megértsék az emberek különböznek egymástól. Családias, kiegyensúlyozott légkörben kialakul a gyermekek érzelmi kötődése, kezdetben a felnőtthöz, majd a társaihoz. A gyerekek élettere legyen barátságos, pozitív kisugárzású, melyet a csoportokban dolgozó óvónő-párok együttesen alakítanak ki a dajka segítségével, bevonásával. .Engedjünk teret a gyermek ötletei, elképzelései érvényesülésének is. Az etnikai gyermekeknél: -

a szocializációs folyamatban hosszú ideig nagy jelentősége van a metakommunikációnak . A gyermekek inkább az érzelmek jelzéseit értik, ezt kell tudatosan felhasználnunk.

-

A gyermekek személyiségfejlődése eleinte inkább az emberi kapcsolatok, interakciók által fejlődik és később pedig a játékeszközök által.

-

Nagyon fontos, hogy megnyerjük a család bizalmát, megismerjük a családon belüli emberi kapcsolatokat.

-

Feladatunk az óvodában, hogy a pozitív viselkedési minták hatására, pozitív viselkedési magatartási formák alakuljanak ki a gyermekek viselkedésében. A csoportban dolgozó felnőttek közösen beszéljék meg a hagyományokat és együtt alakítsák ki a csoport szokásrendszerét (mindenki ugyanazt végeztesse, mondja, és a lépéseket egyformán kövessék, gyakoroltassák). 25

A közös együttlétek, tevékenységek olyan erkölcsi értékeket erősítsenek meg a gyerekekben, mint az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség és az igazmondás. -

A gyerekek szabadon mozoghassanak a csoportszobában; a 6-7 évesek - megfelelő céllal -, az épületen belül is. A gyermek ismerje meg a szűkebb és a tágabb környezetét, ez által a szülőföldhöz való kötődését alapozzuk meg.

-

Fontos, hogy minden csoportnak legyen hagyománya, - „ezt így szoktuk" -, valamint jelképrendszere. A „kincsek" tároló helyeit minden csoport önállóan alakítja ki.

-

A gyerekek beilleszkedését a legnyugodtabb feltételek biztosításával lehet elősegíteni. Az óvodai beiratkozáskor jó, ha a gyerek is jelen van, megismertetjük a csoportszobával, hogy a gyermek emlékezetében megmaradjon az óvoda barátságos, vonzó, játékszerekben bővelkedő képe.

-

A 3-4 éves gyermekek beszoktatása igen nagy türelmet, gyengédséget igényel - a szülő mindaddig maradhasson a gyerekkel a csoportban, amíg a gyerek igényli ezt. A csoportban együtt eltöltött időt fokozatosan csökkentsük. Ennek kettős haszna van. A gyerek biztonságérzetét segítjük elő - egyrészt, másrészt: a szülő megismeri az óvoda, a csoport belső világát, és mindketten megtanulnak egy bizonyos viselkedési formát, rendet. A beszoktatási időt nagyon gondosan előkészítjük, a szülőkkel megbeszéljük a beszoktatás módját. A sok játékeszköz mellett nagyon fontos az óvónőkkel kialakított személyes kapcsolat a gyermek számára. Minden gyermekre fordítsunk mindennap néhány percet, amikor csak vele beszélgetünk, ölünkbe ültetjük, vele foglalkozunk. „Figyelek rád, fontos vagy nekem, már vártalak." Ezeket a perceket úgy alakítsuk ki, hogy a gyerekek szokják meg -, most csak ezzel az egy gyerekkel beszélgetek, vele tartok kontaktust. Lassan érzékelik, hogy az ilyen „meghitt percek" mindenki számára biztosítottak -, ez a mozzanat is türelemre, belátásra nevel. Az új gyerekekre, a délutáni pihenés alatt is nagyon figyelünk, vele foglalkozunk (mellé ülünk, simogatjuk, neki mesélünk, stb.) amíg megnyugszik.

-

Már a beszoktatás ideje alatt, következetesen gyakoroljuk a tervezett szokásokat, a gyerekek egyéni adottságait, otthonról hozott tapasztalatait mindig figyelembe vesszük.

26

-

Törekedjünk arra, hogy a gyerekek számára, naponként biztosítsuk azokat a tevékenységi formákat, melyekkel az érdeklődésük felkelthető és ébren tartható. Adjunk lehetőséget, a belülről fakadó jókedv, motivációs állapot átélésére.

-

A tevékenységek szervezése közben kialakulhatnak egymástól független tevékenységek egyénileg és csoportosan is -, ahol a gyerekek képesek alárendelni spontán aktivitásukat a közös tevékenységeknek.

-

Az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvéseket segítsük, sok biztatást, pozitív megerősítést kapjanak a gyermekek.

-

Ha osztott csoportokban foglalkozunk továbbra is a gyerekekkel, teremtsünk minél több lehetőséget arra, hogy a nagyobbak segíthessenek, kedveskedhessenek a kisebbeknek verses, dalos délelőttök, vagy egy-egy szép tánc, stb. szervezésével.

-

Az iskolai kapcsolatok ápolásában: - hívjunk meg egy-egy osztályt, napközis csoportot, esetleg az iskola kórusát, óvodai rendezvényeinkre, vagy a hétköznapokra. A szociális érzékenységnek meg kell mutatkoznia a gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek kapcsolatban is. Ebben a vonatkozásban is rendkívül fontos, a csoportban dolgozó óvónők, dajka példamutatása.

-

„A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményekre alapuló tevékenységek gyakorlása,

a

gyermek

erkölcsi

tulajdonságainak

és

akaratának,

szokás-

és

normarendszerének megalapozása." /Ó.N.O.A./ -

A csoportokban dolgozó óvodapedagógus minden feladatot tegyen (minden gyerek számára) vonzóvá, érthetővé. Nagyon fontos feladatunk, a jó kapcsolat kialakítása a szülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt, ezeket a határokat egyértelművé kell tenni a gyerekek számára, és következetesen be kell tartani.

-

A nagy szabadság, a világos határok jelölése azt jelenti; hogy fogalmazzuk meg röviden, egyértelműen, pozitívan, amit akarunk, vagy amit nem. Ki kell alakítani a közösségi élet szabályait. Segítsük a gyermekbarátságok alakulását, úgy hogy a barátok örömmel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe. Ezáltal fejlődik a gyerekek erkölcsi tulajdonsága: együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség.

-

Fontos feladatunk a viselkedéskultúra fejlesztése. Ebből a szempontból nagy jelentősége van a felnőttek példájának, fontos a türelem, a bátorítás, a bizalom. Tilalom helyett adjunk választási lehetőségeket, hogy a gyerekek önálló döntéseket hozzanak. Hívjuk segítségül, a 27

célirányosságot. - Elemezzük, vizsgáljuk a gyerekek társas kapcsolatait, viselkedését, akarati életét: (Önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat). -

Az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős.

-

Differenciált fejlesztéssel érhetjük el, hogy a gyermekek minél önállóbbak, akarati életükben kiegyensúlyozottak legyenek. Nagy gondot fordítunk a HHH gyermekek speciális fejlesztésére, mert minden gyermek más hátránnyal kerül az óvodába a családból. Ezeket a hiányosságokat az óvodának kell pótolni, megismertetni a gyermekeket a legalapvetőbb együttélési szabályokkal és szokásokkal. Minden óvodás gyermek egyenlő esélyt kap képességeinek maximális szintű fejlesztéséhez.

Érzelmek motivációként jelen vannak a kisgyermek életében, tetteinek „küszöbén”. Feladata a szülőnek és az óvodapedagógusnak, hogy olyan szituációkat teremtsen a gazdag, változatos tevékenységrendszerben,

amelyekben

a

gyermek

változásaiban,

döntéseiben,

a

helyzetmegoldásokban való tájékozódása során meg tanulja saját érzelmeit irányítani. Ezáltal majd meg tanulja hagyni és mások által irányítani magát, sőt azt is, hogy az érzelmeken kívül egyéb vezérlő szempontok is vannak, és ezek a felelősségérzet kialakulását eredményezik. Tehát a spontán élményeiből fakadó játéka, az irányított tevékenysége (tanulás), az erkölcsi érzék, a moralitás fejlődése közötti összefüggés összekötő szava az érzelem. a.) Esztétikai érzék fejlesztése: Gondozás vonatkozásában, az esztétika, a higiénia biztosítása. -

Az egészséges, esztétikus környezet segíti a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvodai élet mindennapjaiban, a tárgyi, természeti és társadalmi környezetben egyaránt.

-

A különböző tevékenységekhez legyenek rácsodálkozó élményei.

-

A gyerekek legyenek képesek, a természetben, az emberi környezetükben észrevenni a jót, a szépet és mindazok megbecsülését.

-

Az esztétikai élmények legyenek formálói a gyermekekben kialakuló esztétikai értékítéletnek.

b.) Az erkölcsi normák megalapozása az óvodában: Az erkölcs olyan szabályozók, minták együttese, amelyek az emberek magatartását, viselkedését, viszonyulását szabályozzák önmaga és környezete számára kedvező irányba, közös értékek felé mutatva.

28

Az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be a gyermeki magatartás alakulása szempontjából. Az erkölcsi érzék kialakulása szocializációs folyamat eredménye, egyúttal feltétele is a fejlett szocializált életmódnak. A társadalomban az eltérő kultúra alapján eltérő, vagy csak részben érintkező normák találkoznak. Különösen érvényes ez a bármely okból (társadalmi vagy sérülésből fakadó) kisebbséghez tartozó családoknál, hiszen különböző értékrendet képviselnek, ez hat a gyermekre. A kisgyermek mind a direkt, mind, pedig a spontán értékközvetítést érzelmileg éli át, a belsővé válás folyamata spontán és látens. Az ember életmódja (érdekei) szerint másképp ítéli meg a helyzeteket, ezért más és más vezérlő elvek szerint él. Minden felnőtt nemzedék vállalt célja a szabálykövetésre nevelés. El kell viselni a „másságot”, együtt kell élni a sokszínűséggel, sőt örülni kellene a többértékűségből fakadó színes életlehetőségeknek. A harmónia nem jelent szabadosságot, anarchiát, hanem türelmet, érdeklődést, megértést és olyan szabályozó erőt, amely rendet teremt az értékek között egyfajta tendencia irányába. Cél az együttműködés, a jó közérzet, a cselekvésre (játékra) késztető légkör. Egyént nevelünk, de az egyén érdekei csak a „másik” összefüggésében ér valamit, a többiekkel való relációjában válik jelentőssé. A „mi-tudatban” benne van az „én-tudat” is, az „én-tudat” pedig (jó esetben)”mi-tudattá” alakul. A multikulturális nevelés figyelembe veszi a sokszínű, sokféle kulturális háttérrel rendelkező gyermeket, a társadalomban megfogalmazódó eltérő igényeket, szükségleteket, a plurális értékeket, és magával hozza a gondolkodásmódok értékként való elfogadását, egyszerűen természetesnek veszi a másságot. Az óvodai erkölcsi nevelés alapja a szokásrend kialakítása, az azokhoz való alkalmazkodás.

3.3. AZ ANYANYELVI-, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Az anyanyelvi nevelés célja: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelvi nevelés, a kommunikáció különböző formáinak alakítása - a helyes példaadás -, a nevelés folyamatában, kiemelt jelentőségű. A beszédkedv fenntartása, a helyes légzéstechnika gyakorlása feladatunk. Soha ne maradjon, a gyerek kérdése megválaszolatlanul. Anyanyelvi játékokkal a beszéd, a szavak szépségét mutatjuk meg a gyerekeknek. A beszédkapcsolatokban törekednünk kell az egyediség, az egyénre irányuló érdeklődés biztosítására. A kisgyerek csak olyan helyzetben tud kommunikálni, ahol személyes kapcsolat jön létre, ahol módja van az 29

élmények, cselekvések nyelvi kifejezésére. A családok, de a cigány családok egy része is nyelvhasználati hátrányban vannak, ennek oka az egyszerűbb, szűkebb kódú beszédhasználat, ami gátja lehet az ismeretek elsajátításának. A kommunikációs készség hiányosságai szókincs fejletlenséghez, artikulációs hibákhoz, kiejtési nehézségekhez, névelőhasználat, ragok, igekötők, határozók helytelen használatához vezetnek. Gyermek többségénél problémaként jelentkezik a szórenddel, a szavak összeillesztésével, mondatszerkesztésükkel. Sok családban sajátos stílusban, módban, hangsúlyban beszélnek, főleg a HHH családok, ezeket hozza magával a gyermek otthonról az óvodába. Feladatunk a beszéd, nyelvhelyesség megtanítása, pozitív minta adása. A hátrányokat az óvodáskor végére, az iskola megkezdése előtt pótolni kell: differenciáltan kell foglalkoznunk a beszédfejlesztéssel, a szókincsgyarapítással. Óvodánkban logopédus is segíti a munkánkat, akinek a beszédhibák állandósulásának megakadályozásában és javításában van nagy jelentősége. Nagyon fontos az óvodapedagógus és a dajka példamutató beszéde, megfelelő hangképzése, hangereje mivel modell a gyermekek számára. „A kisgyermekkel mindent elérhetünk személyes példa és tett által.” /Brunszvik Teréz/ Anyanyelvi nevelés általános feladatai: 

A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel.



A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése.



Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása.



Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása.



Nyelvi készség (társalgási, kontextusos és elbeszélő és összefüggő beszéd) fejlesztése.



Kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása.



A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában.

Feladataink a nevelőmunka folyamatában: -

Az óvodapedagógus és a többi dolgozó is modell a gyermek számára, a példaadáson túl a kommunikáció igényét állandóan ébren kell tartani a gyerekekben.

-

A beszélő környezet biztosítása. 30

-

Tapasztalatok, érzelmek, élmények, gondolat szóbeli kifejezőképességének fejlesztése.

-

A kontaktusteremtés, a kommunikációs- és az önkifejezés képességeinek fejlesztése.

-

A gyerekek közlési vágyának elősegítése, ösztönzése.

-

A gyermeki kérdések, érdeklődések fenntartása. Mindig legyen időnk meghallgatni a gyermeket és a kérdéseire válaszolni.

-

Az anyanyelv fejlesztése, szókincsgyarapítás, spontán és tervszerű tevékenységekben. Mindig a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építsük az újakat. A differenciálás is erre épül, de a gyermekek tapasztalataiból, élményeiből kiindulva, velük együtt választunk témát, projektet. Megfelelő minőségű példaadás szükséges.

-

A

spontán

szerzett

tapasztalatokat

rendszerezzük,

bővítjük

és

ezeket

különböző

tevékenységekben, élethelyzetben gyakoroltassuk. -

A javítgatás elkerülése nagyon fontos, mert a javítgatással a gyermekek kommunikációs vágyát letörhetjük és ez a célunkkal nem összeegyeztethető.

-

A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása.

-

A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekeknél a magyar nyelv elsajátítási módja megegyezik a gyermekek nevelési területeivel, a játékkal, a munkával és a tanulással.

-

A gyerekek egyéni fejlettségének elemzése, a speciális szakembert igénylők kiszűrése. Az anyanyelvi nevelés személyiségfejlesztő hatása:

-

Érdeklődés,

odafigyelés,

információtovábbítás,

a

társ

érzelmeinek,

tapasztalatainak

megismerése. -

A gyerekek érzelmeit, gondolatait tudjuk befolyásolni a kommunikáció által. A természetes napi kontaktusteremtés és kontaktustartás eszköze a beszéd.

A roma családból érkező gyerekeknek fokozottan szükségük van az empátiára, a féltő, gondoskodó szeretetre, hogy érezzék a nap minden percében, hogy a velük foglalkozó óvodapedagógus elfogadja őket. Akit megismernek, megszeretnek, ahhoz végérvényesen ragaszkodnak, nemcsak a gyerekek, szüleik is. A cigány gyermekek állandóan figyelnek, minden megnyilvánulásunkban példák vagyunk számukra. Mindezeket akkor tudjuk megvalósítani, ha jó kapcsolatot alakítottunk ki a gyerekekkel, empátiaképességünk jó, az odafigyelésünket, érdeklődésünket ki tudjuk mutatni, érezhetővé tesszük a gyermek számára. A gyermekek anyanyelvi fejlesztésénél a magyar nyelv helyes használatára törekszünk. 31

A gyermekek beszédének fejlesztésére minden adandó alkalmat kihasználunk, hogy a gyermekek aktív és passzív szókincsét bővítsük. A beszédkészség természetes színtere a szabad játék, ahol a gyerekek kontaktusba kerülnek egymással. A fejlettebb gyerekek beszédbiztonsága pozitívan hat a gátlásosabb gyerekekre. A tevékenységeket kísérő beszélgetések, a nyelvi játékok, a dramatizálás, a bábozás, a felnőtt magatartása segíti a szókincs bővülését, a beszédminőség alakulását. A gyerekek legyenek érdeklődők, nyitottak a környezet iránt. A gyerekek kíváncsisága, utánzási kedve fejleszti a gyermekek értelmi képességeit, (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás). A biztonságérzet, a szeretetérzet, a védettség-érzet segítse a gyerekeket, hogy a gondolataikat, érzéseiket szóval, mozgással vagy vizuális eszközökkel szabadon kifejezhessék. A meghitt beszélgetések erősítik a gyerekek beszélőkedvét, fejlesztik kommunikációját. Az értelmi képességek fejlesztése szorosan kapcsolódik a tevékenységi rendszerhez. Az óvodai tevékenységi rendszert úgy kell megszervezni, hogy a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára épülve, fejlessze a gyerekek személyiségét. A tevékenységeken keresztül fejlődnek a gyerekek értelmi képességei -, az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és a kreativitás. A beszédmagatartás fejlesztése: •

A beszéd indítása;

•

Helyes légzéstechnika;

•

Jó artikuláció;

•

Szókincsbővítés;

•

Összefüggő folyamatos beszéd;

•

Helyes mondatalkotás;

•

Összetett mondatokkal fejezze ki gondolatát;

•

Hangsúlyozott beszédmegértés.

Feladataink megvalósításában építünk a gyerekek kíváncsiságára, megismerési vágyára. -

Az olvasóvá nevelés alapjait rakhatjuk le az óvodában, ha a gyerekekkel megtanítjuk a könyvek szeretetét.

-

Az írásbeliség is megjelenik a gyerekek környezetében. A gyerekeket a nyomtatott nagybetűk érdeklik legjobban. 32

4. AZ

ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

ITT MINDEN ÉRTED VAN. ÉREZD JÓL MAGAD!

4.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK „Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyerekek számára.” /Ó.N.O.A./ Intézményünkben 9 óvodapedagógus dolgozik. Ebből: egy

mb. intézményvezető, egy

intézményvezető-helyettes, egy rajztanári, egy hitoktató-tanári diplomával, egy gyógytestnevelői és egy fejlesztőpedagógusi és gyógypedagógia végzettséggel rendelkező óvodapedagógus dolgozik. Az intézményünkben egy utazó logopédus látja el a beszédhibás gyermekek fejlesztését heti három órában. Jó volna, ha lenne saját logopédusunk, mert nem csak a nagycsoportos gyerekek fejlesztése lenne megoldott, hanem már a középső csoportos gyerekeket is elláthatná, ezáltal hamarabb, talán az iskola megkezdése előtt orvosolható lenne a gyermekek beszédhibája. Speciális szakemberekkel is együttműködünk a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése érdekében. A migráns gyermekeket nevelő óvodában a dolgozóknak feladata egymás kultúrájának, anyanyelvének a megismertetése. 1.

Az óvodában dolgozó pedagógusok szakmai felkészültsége, nyitottsága a biztos alapja a

programunk gyakorlati megvalósításának, készek vagyunk a megújulásra, a pedagógiai munkánk színvonalának emelésére.

33

Fontos minden óvodapedagógus részéről:  a személyes kapcsolat kialakítása a szülőkkel - ez elsődleges feladat. Alapvető feltétel a kölcsönös tisztelet és bizalom;  megértő, türelmes, érzelmileg elfogadó partneri szerepet töltsön be az együttnevelésben;  előítélektől mentesen közeledjen a családokhoz;  a különböző gondolkodásmódok értékként való elfogadása;  a gyermek érdekeinek szem előtt tartása;  mindig igyekezzék tetteivel és szavaival kifejezni, hogy a gyerekek közötti egyéni különbségek,

az

eltérő

fejlettségi

szint,

a

feladatmegoldásban

megjelenő

teljesítménykülönbség természetes jelenség;  segítse elő, hogy minden gyermek tűnjön ki valamiben, legyen olyan rá jellemző pozitív megnyilvánulása, tevékenységi területe, amihez jól ért, amiben ügyes és ezt támogassa, fejlessze;  a gyermek leválási nehézségeit megértéssel fogadja, beilleszkedését fokozatosan készíti elő;  személyes percek (meghitt beszélgetések) biztosítása minden gyermek számára;  az „egy személyhez kötődést” is sikernek könyveli el;  megpróbálja megnyerni a kisgyermeket az együttműködés érdekében (ő is kér segítséget a gyermektől);  személyes kapcsolatban, a gyermekhez igazított feladatokkal növeli a kitartást;  DIFER mérés 4 éves kortól (bemenet, kimenet mérés);  a gyermekről fejlődési naplót és egyéni fejlesztési tervet készít, félévente a szülőnek tájékoztatást ad a gyermeke fejlődéséről;  a szülő kérésére tájékoztatást készít a gyermek fejlődéséről, javaslatot tesz a további fejlődéshez szükséges fejlesztés feladatairól;  fejleszti saját nevelés-módszertani kultúráját;  nyitottság az inkluzivitás, az innováció, a szakértelem, a továbbképzés és a továbblépés iránt;  együttműködés a családsegítő, gyermekjóléti szolgálattal, egészségügyi intézményekkel, GYIVI-vel, Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal és az Őszi napsugár egyesülettel, mint civil szervezettel.

34

Meghatározó a pedagógiai munkánk szervezésében az óvónői párok együttműködése. Nagy szerencse, hogy intézményünkben minden óvodapedagógus ismeri egymást, együtt tud dolgozni, és mindent megtesznek a jó, hatékony együttműködés érdekében. Fontos a párok együttműködésénél, hogy: Legyenek képesek:

2.

-

az együttműködésre a gyerekek személyiségfejlesztési folyamatában,

-

azonos szintű példaadásra,

-

egészítsék ki egymás személyiségét,

-

a leghatékonyabb és azonos módszerek kidolgozására, gyakorlati alkalmazására.

Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus

alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A dajkák és egyéb dolgozók emberi magatartásukban, munkához való viszonyukban, kommunikációjukban, viselkedésükben, személyi higiéniájukban (ápoltság, gondozottság) legyenek példák a gyermekek számára, hiszen közvetlen kapcsolatban vannak a gyerekekkel. A folyamatos példaadás rendkívül fontos, annál is inkább, mert sohasem tudhatjuk, hogy milyen tettünkkel, megnyilvánulásunkkal, mikor vagyunk példák a gyerekek, ill. egy-egy gyerek számára. A csoportban kialakított szokások, a csoportban nevelőmunkát folytató óvodapedagógusok igényei alapján formálódnak. A dajkától is elvárás, hogy előítéletektől mentesen közeledjen a családokhoz. A szülőknek a csoportról, gyermekeikről felvilágosítással nem szolgálhatnak, véleményt nem mondhatnak. A nevelést csak akkor tudja a szakképzett dajka tudatosan segíteni, ha a csoportban levő óvodapedagógusok a nevelés céljával, feladatával, módszereivel megismertetik őket. Ez az óvodapedagógusok feladata, kötelessége. Az óvodapedagógus útmutatásai alapján a gyakorlatban érvényesítenie kell az egyéni bánásmód elvét, differenciálnia kell a módszerek alkalmazásakor. Segítő jelenlétekor mindig annyi segítséget nyújtson a gyerekek számára, amennyi feltétlenül szükséges a feladat önálló elvégzéséhez. Ennek a felismeréséhez, gyakorlati alkalmazásához kell a legtöbb elméleti és gyakorlati segítséget nyújtanunk számukra.

4.2. TÁRGYI FELTÉTELEK Az óvodánk épületének teljes külső és belső felújítása megtörtént 2011-ben. Így egy korszerű, minden előírásnak megfelelő intézmény áll a községben élő gyermekek rendelkezésére.

35

A községben nagyon szép helyen, forgalmas úttól viszonylag távol található az épület. Nagy füves udvarral rendelkezzünk, az itt található beépített játékeszközök már szabványosítottak, de szükség lenne még több új játékra. A gyermekek által használt tárgyi eszközök hozzáférhetőek és biztonságosak a gyermekek életkori sajátosságaiknak megfelelnek. Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a gyermekek környezetét esztétikussá, kényelmessé, praktikussá tegyük. Minden lehetőséget megpróbálunk kihasználni ennek a célnak az elérésére. -

Az óvodai nevelésnek biztosítania kell, „az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkört",

-

és a különböző tevékenységekről, az azokhoz szükséges eszközökről is gondoskodnia kell.

Hisszük, hogy minden művészet alapja a népművészet, a néphagyomány ápolása. Ezen a területen is keressük évek óta a lehetőségeinket. A néphagyomány ápolásához különböző természetes eszközökkel rendelkezünk, de ezeknek bővítése folyamatos feladatunk. Nagyon büszkék vagyunk a gyerekekkel készített tárgyainkra, díszeinkre. Tárgyi környezetünk fejlesztésében, alakításában érződik a folyamatos megújulási szándék (IKT eszközök folyamatos beszerzése, korszerűsítése fontos feladatunk), melyben kellően érvényesül a hagyományőrzés, népművészet is. A csoportszobák berendezésében törekszünk a program kívánta lehetőségek biztosítására. Legyen elegendő hely és idő a semmivel nem helyettesíthető játékra és minden tevékenységi formára, melyeket a célok megvalósítása érdekében végzünk. A gyermekek által használt minden helyiségben érvényesüljön a rend és a tisztaság, a tevékenységeket pedig úgy kell megszerveznünk, hogy érvényre jusson a rugalmasság, a folyamatosság. Az udvart tegyük alkalmassá a folyamatos mozgásfejlesztésre, a szabad játékra, fejlesszük egészségmegőrző funkcióját. Ebben nagyon nagy segítséget jelent a műfüves pálya. Az egészség számunkra a test és a lélek harmóniáját, az emberi létben a legnagyobb értéket jelenti.

Az óvoda megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai munkatársaknak és a szülők fogadására is alkalmas.

36

4.3 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE „ A jó óvoda az, ahol nyugalom van, de nem csend és fegyelem. A jó óvoda az, ahol a legfőbb érték minden gyermek kíváncsisága, kezdeményezése, de főleg játéka, mint a nem tudatos tanulás folyamata. A jó óvoda az, ahol a ráfigyelés, az odafigyelés, a megfigyelés a gyermeknek lehetőség, a felnőttnek kötelesség. A jó óvoda természetes emberi kapcsolatokat ajánl” - hangzanak Hűvös Éva megszívlelendő szavai.” /A kompetencia alapú oktatás/ A napirend és a hetirend biztosítja a gyermekek egészséges, a tevékenységben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez az optimális feltételeket és biztonságot teremtő rendszerességet. A gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, megfelelő, növekvő időtartamú (5-35 perc), csoportos foglalkozások, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével és szervezésével valósulnak meg. A gyermekekre nagy hatással van a feszültségtől mentes együttlét, az oldott hangulat, az óvodapedagógus érzelemgazdagsága, az óvoda életének átgondoltsága.  A csoportonkénti szervezésnél vegyük figyelembe a gyerekek alapvető szükségleteire, gondozásukra, ápoltságukra fordítható időszükségletet. Érvényesüljön, már a tervezésben is, a folyamatosság, a rugalmasság.  A gyerekek mozgás lehetőségeire, edzésére külön időkeretet kell biztosítani, és ez vonatkozik a délutáni pihenésre is, mert ez élettani szükséglet.  Leghosszabb időt biztosítunk a játékra. Napirendünket úgy kívánjuk összeállítani, hogy naponta 5-6 órát fordíthassunk a semmivel nem helyettesítő játékra.

A csoport óvodapedagógusai alakítják ki a napi- és hetirendet. Az óvodában nagyon nagy jelentősége van a gondozási feladatoknak. A gyermekekkel meg kell ismertetni a tisztálkodási feladatokat, igényükké kell, hogy váljon a tisztaság, rendezettség. Ebben példát mutatnak a gyermeknek az óvoda alkalmazottai, hogy mindig tisztán, esztétikusan jelennek meg az óvodában és tartsák be az alapvető egészségügyi szabályokat. A gondozási feladatok megtervezésénél figyelembe kell venni a gyermekek életkori sajátosságait, az egyes gyermekek fejlettségi szintjét és ennek figyelembevételével szabad csak tervezni a napirendet. A gondozás kiemelt jelentőségű, mivel a nevelés, a kapcsolatépítés a gyerekekkel, önállóságuk fejlődésének elősegítése ebben a tevékenységekben kap nagyobb hangsúlyt. Nagyon fontos, hogy a gondozást végző többi munkatárssal is együttműködjünk a gyermekek optimális 37

fejlődése érdekében (összehangolt, sürgetésmentes munka, kommunikáció, érzelem kinyilvánítás, stb.). Fontos a gyermek önállósági törekvése, ezért mindig csak annyit segítünk a gyermekeknek a gondozási feladatokban is, amire szükségük van, nem végezzünk el helyettük semmit. Az óvodánkban a cigány gyerekek óvodai nevelése magyar nyelven, a cigány kulturális nevelés keretein belül folyik. A fejlesztési stratégia metodikája a differenciált fejlesztés. Feladataink: A kulturális értékek megismerése, kiegészítése a gyerekek beilleszkedését segítő értékekkel, szokásokkal. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap a tolerancia, az identitástudat alapjainak lerakása. Az egyéni eltéréseket toleráló felnőtt magatartása modell értékű a gyerekek számára. A másság szakszerű kezelésének igénye, szükségessége nagy hangsúlyt kap a roma gyermekeket nevelő óvodánkban. Szokásaik házirendbe illesztése csak derűs, nyugodt óvodai légkörben lehet. A gyerekek számára segítséget kell adnunk a hátrányok leküzdésében, mert eltérő kultúráról, szocializációról beszélhetünk. Ha nem erősítjük meg a gyerekeket saját kultúrájában, szégyelleni fogja saját származását. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek nevelése is feladatunk. Óvodánk fogadja a sajátos nevelési igényű gyermekeket, akiket integráltan a többi gyermekkel együtt lehet nevelni, fejleszteni. Ezért is nagy örömünkre szolgál, hogy elvégezte az egyik óvodapedagógusunk a gyógypedagógia szakot, így szükségünk van a tudására, tapasztalatára. Az eddig megfogalmazott nevelési, személyiségfejlesztési tartalmak, a gyermekek között fennálló különbözőségek ellenére, minden gyermek számára szükségesek. -

Az óvodai nevelés a másságot, az egyéni különbözőségeket toleráló fejlesztés, de nem zárja ki az együttélésre, együttes tevékenységre való felkészítést. E két folyamat egyensúlyának megteremtésére törekszünk, hiszen az egyén fejlődése nem választható szét az őt körülvevő gyermekek fejlődésétől, hiszen az óvodában, gyermekközösségben él.

-

A különleges gondozást igénylő gyermek számára legfontosabb, a megfelelő pedagógiai feltételrendszer biztosítása. Egy óvodapedagógusunk elvégezte a fejlesztőpedagógiát és a gyógypedagógiát, de jó volna, ha többen is rendelkeznének másoddiplomával pl. még fejlesztőpedagógia, gyógytorna, szociálpedagógia, logopédia, mentálhigiéniás szakember képzéseken vennének részt a kollegák, ami a gyermekek fejlesztésében nagy segítségünkre volna.

-

Logopédiai ellátást a Szikszói Járás utazó szakembere látja el, de a nagycsoportos gyermekeket tudja csak fogadni, mivel heti 3 órában biztosítják számunkra. 38

-

A fogyatékos gyermekek nevelése integráltan, a többi gyermekekkel együtt történik intézményünkben. A bármilyen területen sérült kisgyerek fogadására igyekszünk megfelelő tárgyi környezetet biztosítani. Harmonikus személyiségfejlődésük érdekében fel kell tárnunk eddigi fejlődésük eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásaikat.

-

Elvárásainkat a fogyatékosság jellegének megfelelően próbáljuk megfogalmazni, a környezetünkben működő Nevelési Tanácsadó szakembereinek segítségével. A fejlesztés lehetséges útjait a különböző fejlesztő programok tartalmazzák.

-

A fogyatékos gyermekek differenciálásánál mindig figyelembe kell vennünk a fogyatékosság jellegét, súlyosságának mértékét, a gyermek biológiai állapotát.

-

Nem felejthetjük el azt a tényt, hogy a fogyatékos kisgyermek a személyiségfejlesztés egyes területein kiemelkedő teljesítményre is képesek lehetnek, ennek felismerése és gondozása kiemelt feladat számunkra.

-

A fogyatékos gyermekeknél is a nevelési célkitűzések megvalósítására törekszünk, a rész sérülés arányában ki kell alakulnia az alkalmazkodó képességnek, az önállóságra törekvésnek, az akaraterőnek, az együttműködésnek. Feladatunk, hogy a napirend során önállósága, fejlődése érdekében, a fogyatékos kisgyermek is csak annyi segítséget kapjon, amennyi a fejlődéséhez szükséges.

-

Az egész napos tevékenységet úgy szervezzük meg, hogy a különleges gondozási, nevelési, fejlesztési feladatokat is el tudjuk látni, mikrocsoportos, vagy egyéni formában. Törekedni kell arra, hogy az egészséges funkciókat tudatosan fejlesszük.

-

A

fogyatékos

gyermekek

neveléséhez

feltétlen

szükséges

szakemberek

segítsége:

gyógypedagógus, gyermekorvos, pszichológus, és komplex vizsgálati eredmény, a fogyatékosság típusának megfelelően, más-más terület fejlesztése kap nagyobb hangsúlyt. Az óvodai integráció legfőbb célkitűzése: az értelmi sérüléssel élő, és más, speciális nevelési igényű gyermekek esetében a minél önállóbb életvitel kialakítása, a gyermek önállósodásának támogatása, az úgynevezett praktikus képességek kibontakoztatása.

1. Testi fogyatékosság A mozgáskorlátozottság szintjének a felmérése. A mozgás differenciált fejlesztése – csoporton belül egyéni formában, vagy amennyiben lehetséges, a foglalkozások körébe beépítjük. Törekszünk arra, hogy a gyermek a különböző mozgás gyakorlását a napirend egészében gyakorolhassa. 39

2. Értelmi fejlődési zavar sajátos jellemzői: Nehézségek jelennek meg: 

az észlelés területén;



mozgás kivitelezésében;



cselekvés tervezése-irányítása terén;



szociális-emocionális területen;



megismerő funkciók terén (gyengébben jelenik meg a kreativitás, konstruktivitás;



kommunikáció, a beszédértés és a kifejező beszéd sajátos úton halad;



élménymegosztás, kölcsönös cselekvésnél.

Megjelenhet következményként az önállótlanság, másokra utaltság. a.) Az enyhe értelmi fogyatékos kisgyermek fejlesztése eredményes lehet a nem fogyatékos gyerekekkel történő együttnevelés során (integrált csoportban). A számtalan élmény, a közös játék, a spontán tanulás lehetőségei fejlesztik az enyhe fokban fogyatékos gyermekeket. Az ilyen gyermekek esetében gyógypedagógus szükséges. b.) A középsúlyos értelmi fogyatékos kisgyermek eredményes fejlesztésének útja: Nevelési Tanácsadó, Pedagógiai Szakszolgálat komplex vizsgálata – itt döntik el, hogy a többségi óvoda vállalhatja-e a gyermek eredményes nevelését, fejlesztését.

3. Látás sérült sajátos jellemzői: ­

vizuális észlelése nehezített, akadályozott;

­

mozgásfejlődése gyakorta lassabb;

­

cselekvés tervezése-irányítása nehezített;

­

beszédfejlődése késhet, vagy akadályozott;

­

szociális-emocionális területen függőségi helyzet.

Célunk: az önállóság kialakítása, fenntartása. Arra kell törekedni, hogy a gyermek a közös játékban szívesen vegyen részt, tanulja meg a többi gyermekhez való alkalmazkodást, az ép gyermekek fogadják el őt, segítsenek neki, ha szükséges. A közös tevékenységekben a sérült gyermek tanulja a viselkedési formákat, el kell érnünk, hogy bátran szerepeljen a többiek előtt. Kiemelt feladatunk, a többi érzékszerv fejlesztése – sok játékkal – így segíthetjük a tájékozódó képesség fejlődését is.

40

4. Hallássérült Fajtái: 

nagyothalló,



átmenet a nagyothallás és a siketség között,



siket.

Sajátos jellemzői:  az akusztikus észlelés nehezített, akadályozott;  kifejező beszédük fejlődése késik, ill. lassabb fejlődésmenetű;  beszédértés nehézségei;  viselkedésbeli problémák;  szociális-emocionális területen. Cél: az integráció során főbb nevelési hangsúlyt a beszédmegértésen túl az egészséges személyiségfejlődés felé, a társas, szociális helyzetek megtapasztalására kell fektetni. A hallássérült gyermek korai gondozását már óvodába lépés előtt meg kell kezdeni – a nyelvi kommunikáció beindulása céljából. Az enyhébb fokban hallássérült gyermek beszédét, szókincsét fejleszteni csak differenciált fejlesztéssel, szakember segítségével lehet eredményesen végezni. A nagyothalló gyermekek esetében, a beszédérthetőséget is mérnünk kell, és folyamatosan javítani szükséges.

5. Autizmussal élő gyermekek: „végrehajtó működés” zavarával magyarázható, nem képesek arra, hogy a feléjük áramló információkat a kontextusból függően észleljék, értelmezzék, kiszűrve a helyzethez nem illő részletet. Több család nevel állami gondozásból hozott gyermekeket, akik beilleszkedési, magatartási és különböző szociális problémákkal küszködnek. Nevelő, személyiségfejlesztő munkánkban kiemeljük: - a megértést, az elfogadást, és az előítélet mentességet. Nem alakítani akarjuk a gyermekeket, hanem hagyjuk alakulni, és ehhez a feltételeket biztosítjuk. Nem a különbözőségeket hangsúlyozzuk, hanem az azonosságot keressük meg. Első és legfontosabb feladatunk: a roma családok minél mélyrehatóbb megismerése. A családi szocializáció ismerete zökkenőmentessé teszi az óvodai szocializáció folyamatát. A cigánygyerekek erős empatikus és intuitív készséggel rendelkeznek, feladatunk, hogy a pozitív minták jelenjenek meg a gyerekek viselkedésében.

41

A kiemelten tehetséges gyermekekkel külön is foglalkozunk rajzból, énekből és testnevelésből (mivel kollegáimnak erre képesítésük van), de ha akad olyan gyermekünk, aki másból ér el kimagasló eredményt, azokkal is az óvodapedagógus kollegák külön foglalkoznak majd, hogy fejlesszék minél magasabb szintre képességeiket. Fontos feladatunk, hogy minél több hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felvételt nyerjen az óvodánkban, mert így biztosított számukra a háromszori étkezés és a gyermek teljes személyiségének fejlesztése is, a hátrányaik csökkentése. Így adódik lehetőség arra, hogy nyugodt, derűs, esztétikus környezetben nevelkedjenek, ahol a gyermekek az alapvető együttélési szabályokat, szokásokat elsajátíthatják, ezáltal egy közösség tagjává válnak, ahol társra, barátra találnak. Hátrányos helyzetnek számos típusa van, itt a szociális tartalom a hangsúlyos, míg a veszélyeztetett helyzetben a pszichés tartalom a túlsúlyos. A veszélyeztetett mindig magában foglalja a hátrányos helyzetet. Az óvodapedagógus az óvodában végzett gyermekvédelmi munkával, a fejlesztő tevékenységével segíti a gyermekek minél egészségesebb, harmonikusabb fejlődését. A csoport alakításánál a szülők igényeit is figyelembe vesszük, ki kérjük véleményeiket. Így az óvodánkban általában a csoportalakítás úgy alakul, hogy van egy tiszta kiscsoport, ha lehetőségünk van rá, akkor van egy tiszta nagycsoport, de van, hogy a többi csoport vegyes összetételű, de közeli korosztály (nagy-középső és középső-kiscsoportos gyermekekből tevődik össze), de a HHH gyermekek arányát is figyelembe vesszük az IPR alkalmazása és pályázása érdekében. A nagy udvar lehetőséget biztosít az összes óvodás gyermeknek a közös játékra, itt megtalálja pl. a nagyobbik testvér a kisebbiket, az egy utcában élők is egymást stb. Az óvoda udvarát az óvodapedagógusok felosztják egymás között, így vigyáznak az ott játszó gyermekek testi épségére, fejlesztik mozgásukat, kitartásukat, szociális érzékenységüket. Ez nálunk bevált szokás, a szülőknek is megfelel ez a fajta csoportalakítás, óvodai élet. A csoportonkénti szervezésnél vegyük figyelembe a gyerekek alapvető szükségleteire, gondozásukra, ápoltságukra fordítható időszükségletet. Érvényesüljön, már a tervezésben is -, a folyamatosság, a rugalmasság. -

Leghosszabb időt biztosítunk a szabad játékra! Napirendünket úgy kívánjuk összeállítani, hogy naponta 5-6 órát fordíthassunk a semmivel nem helyettesíthető játékra.

-

A gyerekek mozgás lehetőségeire, edzésére külön időkeretet kell biztosítani, és ez vonatkozik a délutáni pihenésre is, mert ez élettani szükséglet.

42

Az óvodában eltöltött időt úgy kell szerveznünk, hogy a játék kapja a legnagyobb hangsúlyt. A játéktevékenység az óvoda nyitásakor megkezdődik, a gyerekek szabadon választott játékkal játékban tevékenykednek. A rugalmasság, a folyamatosság biztosítja azt, hogy a gyerekek egybefüggően több órát játszhatnak, a játékok elrakása nélkül. A napirend, heti rend a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésére, szervezésére készül, így minden csoportban dolgozó óvodapedagógus önállóan a saját csoportjának ismeretében alakítja ki. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása nagyon fontos nem feledve a szabad játék kitüntetett szerepét. A játék és a játékosság kell, hogy kitöltse az óvodában töltött idő legnagyobb részét, törekedni kell a hosszú, megszakítás nélküli játékidő biztosítására. Mindig a gyermek életkori sajátosságából indulunk ki, de figyelembe vesszük a lassúbb ütemben fejlődő gyermek igényeit is, egyéni bánásmód elvét alkalmazzuk. Minden gyermek érezze, hogy fontos nekünk, számítunk rá, legyen meg a helye a csoport közösségében, tudja és érezze, hogy ő ennek a közösségnek a tagja. Tudjon alkalmazkodni a felnőttekhez és társaihoz is.

43

NAPIREND /javaslat/

Időtartam

Tevékenység

___________________________________________________________________________________ 6.30-10.40

Játék a csoportszobában.

Személyes percek Játékba integrált, egyéni és mikrocsoportos tevékenységek. Rajz, mintázás, kézi munka, ének-zene, énekes játékok. A környezet megismerésére

és

megszerettetésére

nevelés.

Vers,

mese,

dramatizálás, bábozás. Részképességek fejlesztése. Testápolási tevékenységek. Tízórai. 10.50-12.00

Játék a szabadban

Mikrocsoportos séta, Énekes játékok csoportosan Mozgásos percek Edzés, kocogás Differenciált mozgásfejlesztés 12.00-13.00

Ebéd, testápolási tevékenységek

13.00-15.00

Délutáni pihenés, mesével, altatódallal, halk zenével

15.00-15.40

Testápolási tevékenységek, uzsonna

15.40-16.31

Játék a csoportszobában, vagy a szabadban Mozgás percek, Bábozás, szabad játék Szabadon választott szolgáltatások: Pl.: néptánc Egy héten egyszer, csoportos mozgásfejlesztés, mozgásos játék. Ezen a napon, a mikrocsoportos fejlesztés időtartama rövidebb.

A fejlődés nyomon követésének dokumentuma a fejlődési napló és az egyéni fejlesztési terv. Minden óvodapedagógusnak kötelessége ezeket a dokumentumokat minden csoportjában járó gyermek számára elkészíteni és folyamatosan vezetni.

44

Az óvodapedagógus személyiségjegyei: 

Az empátia a legfontosabb képessége kell, hogy legyen.



Az emberek közötti különbségek elfogadása, értékelése.



Hajlandóság saját értékeik, előítéleteik őszinte vizsgálatára.



A környezetükben élő emberek megnyerésére törekvés, céljai elérése érdekében.



Rendelkezzen kellő kapcsolatteremtő képességgel – ismerje a családok életét, kultúráját, hagyományait, értékrendjét.

Szem előtt kell tartanunk, hogy 

A család az elsődleges társadalmi egység, mely a kultúrát nemzedékrőlnemzedékre hagyományozza, átadja. A kulturális különbségek megértése és a kulturális kompetenciára nevelésben, együtt kell működni a családokkal.



A kisgyermekkor a legfontosabb időszak a gyermek életében, amikor a kulturális megértésre, attitűdre és perspektívára nevelés iránt leginkább fogékony.



Minden gyermekben van érték, amiben ő a tehetséges, ezeket kell felszínre hozni, megerősíteni.



Tudjon megújulni, minden probléma, nevelési helyzet megoldására törekedjen.



Mindig a gyermek pozitív tulajdonságából induljon ki.



Kezdeményezőkészség, a kulturális hasonlóságok és különbségek nyílt megbeszélésére.



Bizalom, tisztelet, példaadás, következetesség.

Óvodánkban osztott és vegyes csoportokban foglalkozunk a gyermekekkel. A

kiemelt

figyelmet

igénylő

gyermek

nevelése,

fejlesztése

integráltan

történik

a

gyermekcsoportokban.

4.4. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN Óvodánkban a gyermekvédelmi munka kiemelt jelentőséggel bír. Falvaink hátrányos helyzetű települések, a társadalmi és gazdasági viszonyok változásaival magasabb lett a mindennapi megélhetéssel küzdő családok száma. A munkanélküliség nőtt ezzel egyenes arányban, a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű családok száma is emelkedett. A helyi sajátosságokat figyelembe véve igyekszünk megtartani azt a rendszert, hogy minden óvodáskorú gyermek már 3 éves kortól óvodába kerüljön. 45

Így gyermekvédelmi munkánk célja: a családok komplex gondozása. Az óvodai gyermekvédelem magába foglalja a gyermekközösség egészére kiterjedő, ezen belül minden egyes gyermek harmonikus személyiségfejlesztéséért kifejtett pedagógiai tevékenységet. A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzésére is csak korai felderítés alapján lehetséges. A gyermekek zavartalan fejlődéséért, a gyermekek védelméért az óvoda nevelőtestülete együttesen felelős. Ha erőfeszítéseink nem járnak sikerrel, külső segítséget kell igénybe venni /önkormányzat gyermekvédelmi felelőse, kistérségi szociális gondozó/. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget, különleges védelem illeti meg. A KTV 4.§ (8)-(15) bekezdése kimondja a gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembe vételét. Célja:  a gyermeki jogok tiszteletben tartása és tartatása;  nehéz helyzetű családok segítése;  veszélyeztetettség esetén a jelző rendszer biztosítása;  a családokkal való harmonikus együttműködés. A hátrányos helyzet kialakulásának okai: A hátrányos helyzetet, mint társadalmi adottságot a gyermek (család) tágabb értelemben vett szociális (bio-pszicho-szociális) körülményei – státusz dimenziók alapján lehet meghatározni: o életmód (kultúra), o iskolázottság, o lakás, o lakókörnyezet, o fogyasztás, o anyagi színvonal, o munkamegosztás, o érdekérvényesítő képesség, o etnikai (vallási) hovatartozás, o egészségi állapot, o életkor… Hátrányos helyzetűnek (HH) akkor minősíthetünk egy-egy gyermeket (családot), ha a fenti szempontok szerint több dimenzióban is olyan hátrány mutatkozik, amit a család saját erejéből nem képes kompenzálni.

46

A pedagógiai és referenciai feladatok Biztosítani a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő-óvó intézkedésekre javaslatot tenni. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába járásának elősegítése. A sajátos nevelési igényű és a HHH gyermekekkel való fokozott törődés. Törekedni a szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására. Az új óvodások befogadásának elősegítése, beilleszkedésük zökkenőmentessé tétele. Gyermekek és családok minél jobb megismerése. Felmérni a problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, okokat felismerni és ha szükséges szakember segítségét kérni. A felzárkóztatás megszervezése. Közreműködés az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében, a nehéz helyzetben levő családok anyagi formában is történő támogatása (pl. étkezési hozzájárulás, ruhaakciók stb.). A gyermekvédelmi felelős szükség szerinti részvétele a családlátogatáson. A gyermekvédelmi felelős rendszeres részvétele a gyermekvédelmi továbbképzéseken, a szülők és a testület tájékoztatása az új határozatokról. Szakemberek bevonása annak érdekében, hogy segítsük megoldani a családok nevelési problémáit. Részvétel az egészségügyi vizsgálatok lebonyolításában. Figyelemmel kísérni az óvodalátogatás rendszerességét, indokolatlan tartós hiányzást jelezni a jegyzőnek. Nyilvántartás vezetése a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekekről. Pedagógiai tevékenységek:  Szülői értekezletek, nyílt napok, ünnepélyek, fogadó órák szervezése,  szülői fórum szervezése, igény szerinti tanácsadás,  működő szervezetekről, szolgáltatásokról, azok elérhetőségéről tájékoztatás a szülők részére,  szükség esetén jogi segélyszolgálat szervezése,  gyermekvédelmi felelős részvétele egy-egy szülői értekezleten, ahol ismerteti a szülőkkel a Gyermekek védelméről és a Gyámügyi Igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény néhány fejezetét,  a gyermek fejlődési dossziéjában egyénre szóló tervezés nyomon követése,  segítségadás új és pályakezdő kollégák részére a gyermekvédelmi munkához,  kapcsolatfelvétel a Gyermekjóléti Szolgálattal veszélyeztetettség esetén, esetmegbeszéléseken való részvétel, 47

 jó kapcsolat kiépítése a helyi gyermekvédelem rendszerében érintett szervekkel, személyekkel (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, védőnők, gyermekorvos, logopédus, szükség esetén gyámügyi előadó, rendőrség, jegyző). A gyermekvédelmi felelős feladatai o Gondoskodik a rábízott gyermekek felügyeletéről, a nevelés-oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése. o A gyermekbaleseteket előidéző okok feltárása és megszüntetése. o A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése. o Minden évben felméri a hátrányos helyzetű gyermekek számát az intézményben. o A csoportban dolgozó óvodapedagógus segítségével megoldást keres a hátrányos helyzet megszüntetésére. o Ha a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. o Együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal, ill. a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal (pl. jegyző, gyámhatóság, Nevelési Tanácsadó). o A

szülő

felé

tájékoztatási

kötelezettség

a

gyermekvédelmi

felelős

személyéről,

elérhetőségéről. A gyermekvédelmi felelős rendszeres munkakapcsolatban áll:  a csoportban dolgozó óvodapedagógussal,  szülői érdekképviselettel,  területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal,  az önkormányzat gyámügyi előadójával,  jegyzővel.

4.5. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI A kapcsolattartás rendszerében, az óvoda a kezdeményező. Az óvodát körülvevő szűkebb és tágabb környezettel alakítjuk ki, fejlesztjük tovább kapcsolatainkat. A család az elsődleges és legfontosabb társadalmi egység és eredményesen a gyermekeket csak a családdal együttműködve lehet, tehát a családokkal való kapcsolattartásnak kiemelkedően jelentős szerepe van. Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítője, együtt szolgálja a gyermek optimális fejlődését, pótolhatatlan funkciója a kortárs kapcsolatokban rejlő szocializáció. Vannak helyzetek, amikor az óvodának fel kell vállalnia a családban nem megoldott feladatokat is. 48

Munkánkban lényeges szempont: a családhoz közeledés szemlélete – a nyitott kommunikáció, az őszinte, ítéletmentes kapcsolat. Fontos, hogy megértéssel közeledjünk a családhoz figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait. 1. A legelső és legfontosabb kapcsolatot a szülőkkel alakítunk ki. Minden lehetőséget megragadunk, hogy a szülőket bevonjuk az óvodai életbe, így az egyre nyitottabbá válik. A szülők felelősségérzete megnő, ha közvetlenül érzékelik és megélik az óvodai életben az óvodapedagógus felelősségét, felkészültségét megismerik. Példát láthat a nevelési helyzetek megoldására, bővül pszichológiai, pedagógiai tájékozottságuk. Mindennapos kapcsolat van a szülő és az óvodapedagógus között, a napi problémákat, történteket megbeszélik, a szülők érdeklődnek gyermekeik iránt (kivétel a kiskinizsi szülők, velük a napi kapcsolat érdekében üzenő füzetet vezettünk be). A szülőkkel jó, közvetlen kapcsolatot tudunk kialakítani, őszintén megbeszéljük egymással, a saját gyermekeikkel kapcsolatos információkat, problémákat, tennivalókat. Megértetjük velük, hogy a gyermek érdekében csak együtt, egymást megerősítve tudjuk elérni a kitűzött célokat. A HHH gyermekek szüleivel kicsit nehezebb ezt a partneri kapcsolatot kialakítani, de mindent megteszünk a siker érdekében.

A szülőkkel közösen

készítünk az óvodába érkezés előtt egy beszoktatási tervet, amiben a szülők véleményét figyelembe vesszük, hogy a szülőnek és gyermeknek is pozitív benyomása legyen az óvodáról, az óvodába járásról. Feladatunk a család szokásainak, értékrendjének a megismerése, megértése, elfogadása és a család erőforrásainak a feltárása. Egyéni beszélgetések alkalmával, a gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése. Megismertetjük a szülőket az óvoda gyermeknevelési koncepciójával, óvodai programjával és segítségüket kérjük a kitűzött célok és feladatok megvalósítására (partnerek legyenek). Meg kell értetnünk a szülőkkel, hogy az óvoda „csak” kiegészíti a családi nevelést, nem pedig helyettesíti azt. A szülőket bevonjuk a munkadélutánokba, játszóházba, nyílt napokra meghívjuk őket, közös sport-napot,

kulturális

műsorokat

szervezünk,

és

megkérjük

a

szülőket,

hogy

a

lebonyolításukban legyenek segítségünkre. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy gyermek-szülő megélhesse az együttjátszás pozitív élményét. Fontos, hogy érezzék a szülők, hogy számítunk rájuk és a gyermekeik érdekében, nyújtsanak segítséget nekünk, így ez által betekintést nyernek az óvodai életbe, szívesen lesznek segítő társaink. Fontosnak érzik magukat, ha az óvoda tárgyi környezetének javításába és esztétikusabbá tételébe bevonjuk őket, sőt mi is sok fontos információhoz juthatunk az együttes tevékenységek közben. Minden részvételi formát szívesen fogadunk, de nem lehet az óvodai nevelésben az óvodapedagógus szerepét helyettesíteni a segítő szülővel. 49

Az együttműködés során az óvodapedagógus érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. 2. Szociális jellegű tevékenységek széles köre GYIF feladat is, mivel óvodánkban nincs szociálpedagógus, így ezt a feladatot a GYIF felelős és az óvodavezető látja el. Képviseljük a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek érdekeit, és támogatjuk a segítő kapcsolatok keresését. Munkánkat összehangoljuk a területen dolgozó családsegítő gyermekvédelmi felelőssel. 3. A kistérségi gyermekjóléti szolgálattal is kapcsolatunk van, mivel egy pár családdal adódtak gondok, így azokban kikérték véleményünket és nyomtatvánnyal is ellátták óvodánkat, hogy azon jelezzük számukra a problémákat, amit észreveszünk (a gyermeket elhanyagolják, bántalmazzák, nem gondoskodnak róluk, stb.). 4.

A cigány kisebbség önkormányzat elnökével is jó a kapcsolatunk, érdeklődik a roma családokról, ha kell, segítséget nyújt, közvetít az óvoda és a család között. Az ünnepségeinket jelenlétével megtiszteli, így betekinthet az óvodai életbe.

5. Községünkben (mint már említettem) a családok a nevelő szülői hálózathoz csatlakoztak, így a B-A-Z megyei és a Miskolc városi GYIVI-vel tarjuk a kapcsolatot, hiszen a gondozott gyermekeket az óvodában látogatják meg a szakemberek, kérnek véleményt a gyermek fejlődéséről, a nevelő szülővel való kapcsolatunkról. A nevelőszülőknél élő, állami gondozott gyermekek

családi

körülményeit

fokozottan

figyeljük,

együttműködve

a

GYIVI

családgondozójával. Mostanában egyre több problémás gyermek van itt kihelyezve, ami nagyobb gondot, problémát jelent intézményünknek is. Az SNI, problémás gyermekek ellátását megoldjuk a gyógypedagógus kollega segítségével, ha nem lehetséges, akkor a kistérségből kérünk segítséget, szakembert. 6. Az egészségügyi intézményekkel, de főleg a védőnővel jól együttműködünk, szinte havonta meglátogatja az óvodát, de ha szükséges még többször is eljön vizitre. Problémákkal fordulhatunk hozzá bizalommal, szívesen segít nekünk. Támogatja az óvodai beíratást, a szülőket erről családlátogatás alkalmával értesíti, elmondja az óvodai ellátás előnyeit. Ennek a védőnői magatartásnak is köszönhető, hogy 1-1 gyermek kivételével minden óvodás gyermeket beíratnak és rendszeresen járatnak az óvodába. A fogászati és hallási szűrések lebonyolítását is vállaljuk, mert ezekkel a gyermekek egészségének megőrzését és a problémák mihamarabbi felismerését segítjük.

50

7. A közművelődési intézménnyel munkáltatóilag is kapcsolatban állunk, de közös programokat szervezünk az óvodáztatás megkönnyítése érdekében. Az intézményben megrendezett kiállításokat a gyermekekkel rendszeresen meglátogatjuk, a könyvtárral megismertetjük az óvodás gyermekeinket. 8. Az óvodánk és a fenntartó Községi Önkormányzattal való kapcsolatnál a problémák megoldásában, a nevelés magasabb szintű fejlesztésében a segítő együttműködés a jellemző. Tapasztaljuk, hogy a fenntartó Önkormányzat Képviselő-testülete figyelemmel kíséri és elismeri az óvodában folyó pedagógiai munkát. Az együttműködés formái: -

Tájékoztatás

-

Információ áramlás

-

Egyéni beszélgetés

-

Ünnepségeken való részvétel

A Polgármesteri Hivatallal, a Körjegyzőséggel a kapcsolatunk jó, munkánkban segítő együttműködést tapasztalunk. A gyámügyi feladatokat ellátó kolleganővel egyeztetjük a nyilvántartott HH és HHH gyermekek névsorát, így figyelemmel tudjuk kísérni az óvodás korú gyermekeket. 9. Az óvoda-iskola kapcsolata bővülő tendenciát mutat, több közös programot szervezünk gyermekeinknek. Törekszünk arra, hogy a nagycsoportos gyerekekkel megismertessük az iskolát, ismerős legyen számukra az iskola épülete, az iskolába járó gyermekek és a tanító néni is. Ez az ismerkedés segíti a zökkenőmentesebb iskolai beilleszkedést, és ízelítőt kapnak gyermekeink az ott folyó munkából.

Együttműködési megállapodásban rögzítjük a

kapcsolatformáinkat. Óvoda-iskola átmenetet segítő munkaközösséget működtetünk az általános iskolai tanító nénik és a nagycsoportos óvodapedagógusok részvételével. Az intézmények egymás közötti hospitálást szerveznek. Közös programokat rendezünk, pl. játszódélutánt, közös műsorokat, stb., az ünnepélyek alkalmával az iskolások meglátogatják az óvodát, régi élményeiket feleleveníthetik, játszhatnak az óvodás gyermekekkel. A nagycsoportos óvodások meglátogatják az iskolás gyermekeket ünnepségek alkalmával, és közös órákon vesznek részt, ahol betekintést nyernek az iskolai életbe. Az után követés nagyon fontos feladatunk, így több alkalommal meglátogatjuk az elsős gyermekeinket (főleg az év elején), akik örömmel számolnak be iskolai élményeikről, tájékoztatást kapunk a gyermek fejlődéséről, tanulásáról a

51

tanító néniktől. Fél évkor és év végén tájékozódunk a gyermekek tanulási - és a DIFER mérés eredményeiről. 10. Óvodánk a Szikszói járáshoz tartozik, a székhelyen működik a Nevelési Tanácsadó, akik évente az általunk küldött gyermekeket megvizsgálják, a problémás gyermekek fejlesztéséhez az ott dolgozó szakemberektől kapunk segítséget és iskolaérettségi vizsgálatot is végeznek az olyan gyermekek körében, akiknek az iskolai érettsége az óvodapedagógus vagy a szülő szemszögéből nézve kérdéses. Hospitálásokat szervezünk, az érdeklődő kollegák részére elméleti és gyakorlati segítséget nyújtunk, sport versenyeket és néptánc-találkozót rendezünk. 11 .A civil szervezetek közül a halmaji Őszi napsugár egyesülettel (nyugdíjas klubbal) és a kiskinizsi nyugdíjas klubbal alakítottunk ki nagyon jó kapcsolatot. Több éve, hogy egyre bővülő közös programokat, ünnepeket szervezünk, rendezünk. Gyermekeink nagyon várják ezeket az alkalmakat, ahol a nagyszülőkkel közös délelőttöket, délutánokat tölthetnek el. Nagy örömmel jönnek az óvodába, egyre több ötlettel gazdagítjuk közös programjainkat. Együttműködési megállapodás alapján dolgozunk együtt, melyben rögzítjük az előre látható programokat, de a nevelési év folyamán változhat (bővül). Úgy gondoljuk, hogy ez az együttműködés a gyermekeink személyiségfejlesztésére is nagyon jó hatással van, mivel ebben a korban már megismerik, megtapasztalják az idősek tiszteletét, szeretetét, a közös munkát, a velük való kapcsolattartást, segítést, együttélést. A község hagyományaként megünnepeljük közösen a karácsonyt, melyre a szülőket és az iskolás gyermekeket is meghívjuk és várjuk a falu karácsonyfájának díszítésében.

52

5. AZ

ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

5.1. A JÁTÉK „ A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie.”

/O.N.A.P./ „Óvodás korban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. Ebből következően a gyermek 7-9 óra napi játékszükségletét ki kell elégíteni, és meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesítő szerepét, funkcióját.” /Kompetencia alapú programcsomag/ „A gyermek a játékában érteti meg magát a másik gyermekkel.” (Karácsony Sándor) A játék a megismerés, tájékozódás, a fejlesztés eszköze,

a pszichikumot, mozgást, az egész

személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenység, amely előkészíti a tanulásra, az iskolai életre a gyermeket. Nevelésünk szempontjából fontos feladat a gyermekcsoport és ezen belül minden egyes gyermek játékának megismerése, ezáltal feltárul előttünk a gyermek játékfejlettsége, személyiségének általános és aktuális állapota. A gyermekismeret nyilvánvaló cél, mert ennek tükrében tudjuk a gyermekek teljes személyiségét fejleszteni és az is, hogy olyan helyzeteket teremtsünk, amelyben a gyermek jól érzi magát, aktívan kiveszi részét az óvodai életből. Ezek az élmények lesznek azok, amelyek megjelenhetnek a gyermek játékában is. A játék kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. „…a játékból ered minden, ami természeti, ebből következően, ami emberi, hisz az ember is a természet része.” /Kompetencia alapú programcsomag/ A családban és az óvodában is első valódi játszótárs a felnőtt, ők adnak utánozható mintát a gyermeknek, majd bevonható társ marad illetve segítő, kezdeményező, ha a játék folyamata elakad.

53

Feladatok  A játékhoz szükséges feltételek biztosítása.  A környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során.  A gyerekek beszédkészségének fejlesztése.  Az óvónő játéksegítő módszerei. A játék tartalmának, minőségének alakítása, a gyermek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva az óvodás gyermek legfejlesztőbb tevékenysége. A belülről indított játéktevékenység célja a kisgyerek szabad képzettársításának elősegítése. A játék egy bizonyos tükör, amely sajátosan adja vissza a gyerek érzelmi és gondolatvilága fényén áttört a felnőttvilágból való benyomásokat, élményeket. Feladatunk, hogy a játék minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon. Arra törekszünk, hogy a nap nagy része játékkal teljen el, és teremtsük meg a nyugodt, tartalmas játék feltételeit. A csoportszoba a játék szabadon átalakítható színtere, tetszés szerint, átrendezhető. A gyerek szabadon dönthet abban, kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel. Az eszközök bármire felhasználhatók, a szabadság határai mindaddig terjednek, amíg a játékeszköz vagy a másik gyerek érdekei nem sérülnek. A játékos légkört segíti a sok új ötlet, a kellő időben nyújtott segítség, a megerősítés. A kreatív légkör segíti a gyermekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyerekek feszélyezettség nélkül, önállóan, vagy társaikkal együtt tudnak játszani. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodapedagógus a játék kibontakoztatása, és nem a játék fejlesztése céljából hat a játékra. Az óvodapedagógus játékbeli szerepe: a szabad játék és játszótárs biztosítása, a kreativitás ösztönzése, támogatása. A roma gyermek fejlesztésének – mint minden más gyermeknek is – a leghatásosabb eszköze a játék. Meg kell ismertetni a játékeszközökkel a gyermekeket és meg kell tanítani őket a játszásra, itt alakul ki a játéktevékenység és a társas kapcsolatok szokásai. Sok gyermeknek nincs játékeszköze, így annak használatát sem ismeri. Az óvodapedagógus és a többi gyermek feladata, hogy megtanítsák az eszközök használatára és magára a játékra. Feladatunk: -

Ismerjék meg a csoport, az óvoda játékszokásait, szabályait. 54

-

Legyenek képesek nyugodtan játszani.

-

Játékon keresztül mérhetjük le leginkább az egyéni fejlesztés lehetőségeit, ütemét.

-

Biztosítsunk számukra élményeket, hogy szerepjátékuk minél gazdagabb legyen.

-

A családok bevonása.

-

Természetes anyagból készült eszközök felhasználása a játékban.

A játék felszabadítja a gyermekeket a megterheléstől, a pszichés feszültségtől mivel a gyermek a konfliktusokat „kijátssza” magából, pozitív érzelmi töltést kap. A játékban az alkotás öröme, tapasztalata biztonságot nyújt a saját képességeikről, ez növeli biztonságérzetüket. A cigány gyermekek biztonságtudata elég labilis, a játék gyakorlása közben megértik a szabályokat, tapasztalatokat gyűjtenek, bővül ismeretük, fejlődik személyiségük. Szabályaink a játékhoz: A kialakított mesesarok a bábozás, a dramatizálás helye is. Itt vannak, a „szerepvállalás" kellékei is. A rajzolásnak, festésnek, szövésnek, ragasztásnak, textil, csuhé, stb. tevékenységeknek állandó helyet jelölünk ki. A játszóhely, a játékeszköz azoké, akik azt először kialakították maguknak, birtokba vették. A játszó csoporthoz, kérésre, csatlakozni lehet, de az elutasítást is el kell tudni fogadni. A játékeszközök szabadon levehetők a polcokról, egymásnak átadhatók, - a játéktevékenység lezárása után, a helyükre kell, hogy kerüljenek. A gyerekek játéktere megnövekedik az udvaron. Feladatunk az udvaron: ösztönözzük őket arra, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet végezzenek, ezzel a mozgáskoordinációjukat, kitartásukat, erőlétüket fejlesztjük Segítsük az udvari szerepjáték kibontakozását. Tennivalóink a játék folyamatában: a. Szabad játék Szabadon választhat:  a játékeszközök -;  a játékformák -;  játszótársak -;  játszóhelyek közül. 1.) Az óvodapedagógus játékbeli szerepe 55



Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlét – pedagógiai optimizmus.



Potenciális partner, akit érdekel, amit a gyermekek játszanak, tesznek, csak a szükséges esetekben avatkozik be, pl. a veszélyessé váló agresszív játékba.



A kreativitás ösztönzése, támogatása.



A játékelképzelések megbeszélésének inspirálása.



Reflektív szemlélet: a gyermekek játékkal kapcsolatos jelzéseinek szinkronizálása, majd a gyermekek játékhoz szükséges döntéseinek előkészítése.



A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése.



Egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és megvalósítása elsősorban inderekt módszerekkel (pl. társas kapcsolatok formálása, az együttműködés - és az interakciók tartalmának fejlesztése, a kezdeményezőkészséggel, önérvényesítés, önbizalom formálásával kapcsolatos feladatok).

Passzív szerepünket megváltoztathatjuk, ha a gyermek: -

igényli a részvételt, vagy segítséget kér;

-

a konfliktust nem tudják megoldani;

-

a játék tartalmi íve olyan pontra jut, ahonnan nem tud továbblépni;

-

eszközhiányt jeleznek;

-

a szabályok sérülnek.

A környezetből szerzett tapasztalatok, élmények szerepe, gazdagítása A környezet élményeit, tapasztalatait a gyerekek játékukban újra játsszák, átélik. A játékban teremtsük meg ennek a lehetőségét. Kiemelt szerepet kapnak - a játék szempontjából — a csoportos séták, az erdei óvodai program. 2.) A szabad játék elsődlegességének biztosítása a szülőkkel, a pedagógus és nem pedagógus kollegákkal való együttműködésben  Mintaértékű kommunikáció, az éppen aktuálisan csoportra és egyénre szabottan formálandó

szokások,

normák

hangsúlyozásával

(a

szerepjátékba

való

bekapcsolódáskor az adott játszócsoportra hangolódó szerepformálás).  Pozitív visszajelzések (játék közben elsősorban metakommunikációval jelezhető a látom, értem, fontos nekem, örülök, hogy jól érzitek magatokat, játék után esetleg az

56

ötletek befogadására, közös eszközkészítésre, játékokkal való bánásmódra, rendrakásra vonatkozóan szóbeli értékelés is elhangozhat).  A megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel, multikulturális – interkulturális szemlélettel.  Intervenciós gyakorlat megvalósítása, ezen belül szoros együttműködés az óvoda nem pedagógus dolgozóival és a szülőkkel.  A közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyerekekkel és szülőkkel közös formálása, a gyermeki véleménynyilvánítás és döntőképesség erősítése különös tekintettel a konfliktus helyzetek megoldási lehetőségeire.

3.) A megfelelő játszóhelyek biztosítása - A belső terek tagolása a különböző jellegű játékok kibontakozása érdekében a csoportszoba és az óvoda egyéb adottságainak figyelembevételével (közös -, egyéni játékra alkalmas -, nagyobb és intimebb -, zajos és csendesebb tevékenységeknek tere). - A terek változtathatóságának, rugalmas átalakíthatóságának, átjárhatóságának biztosítása, inspirálása (eszközök és normák). - Lehetőséget kell teremteni a csoportszobában is a mozgásos játékok játszására, nem csak a tornaszoba és az udvar legyen ennek a játéknak a színtere.

4.) Könnyű és biztonságos mozgás lehetőségét szolgáló térfelosztás  Családi játékok tere (szobai és konyhai kellékekkel, imitációs kiegészítőkkel).  Építő – közlekedő játékok tere (különböző kockákkal, kirakó és összerakó játékokkal, közlekedési eszközökkel, terepasztalokkal, állatokkal, a természetes környezet felépítését inspiráló eszközökkel).  Rajzolás, festés, gyurmázás, kézi munka, barkácsolás helye megfelelő eszköztárral, szerszámokkal, inspiráló anyagokkal).  Énekes játékok tere- (ritmus hangszerek, a népi játékok kellékei, képek az ismert játékokról).  Kincses láda (különböző érdekes tárgyak az éppen aktuális játékokhoz, takarók, szép anyagok).

57

 Különböző egyéb foglalkozások eljátszásának horgonyai (orvos, szerelő, postás, fodrász, tanító, rendőr, tűzoltó, fotós, mentős, építő munkás, számítógépes, stb.).

5.) Játékeszközök biztosítása Játékeszközök: A kreativitást segítsék elő, legyenek esztétikusak, praktikusak, egyszerű félkész játékok, hogy sokféle ötletre késztessenek. A 3-4 éves gyerekek játékához sok eszközre van szükség. Gondoljunk a hagyományos játékok eszközeire: (papás-mamás, fodrász, orvos, stb) — ezek ösztönzik a gyerekeket a szerepvállalásra. Az 5-6-7 évesek játékeszközeit elsősorban, a szerepjátékhoz szükséges eszközökkel, kellékkel bővítjük. A félkész eszközöknek igen nagy jelentősége van, mert fejleszti a kreativitást. Az azonosulást jelentő ruhadaraboknak is helye van a csoportokban, ugyanúgy, mint az esztétikai neveléshez szükséges kellékeknek. A megfelelő, készen vett játékeszközök biztosítása mellett, az óvoda által a játékhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök. Ez a többlet napjainkban különösen nagy jelentőségű, mert nevelőértéke indirekt módon hat a fogyasztói társadalom torz hatásai ellen. Megerősíti a gyermeki kreativitást, önkifejezést, alkotókedvet, közös tervezés, együttműködés interakciós kultúra kibontakozását, annak átélését, hogy nem a pénzen vett játék jelenti a legnagyobb örömöt.

6.) Különböző játékformák és kapcsolódó feladatok A szenzomotoros manipulációt a mozgás általi megismerés /hiszen minél többet mozog, annál többet tud meg dolgokról, tárgyakról, minél többet tud, annál intenzívebben fejlődik) jellemzi. Játékformák: 

Gyakorló játék (konstrukciós játék);



Szimbolikus és szerepjáték: színlelő-, szerep-, fantázia játék, bábozás, dramatizálás, alkotójáték, barkácsolás;



Szabályjáték.

58

Udvari játéktevékenység szervezése: Az évszakok által nyújtott udvari játéklehetőségek biztosítása mellett, kapjon nagyobb szerepet a téli időszakban is a benti játékok folytatásának lehetősége (pl. babák, plüss állatok kivitelének lehetősége, labdázás). A szülői szemléletformálás feladatai: A beilleszkedési időszak a legkedvezőbb a játékkal kapcsolatos szülői szemléletformálás megkezdésére, hiszen a modellnyújtás mellett lehetőség adódik a pedagógiai helyzetek rövid indoklására, a játék fontosságát tudatosító érvek közvetítésére is, annak érdekében, hogy elfogadottá váljon a játék prioritására építő óvoda. A gyermeki fejlődés nyomon követése, sikerkritériumai: Fontos az egyeztetés az érzelmi nevelés és szocializáció fejezet sikerkritériumaival. Abból a tényből, hogy óvodáskorban a játék a személyiségfejlődés leghatékonyabb eszköze következik, hogy a gyermeki fejlődést is legcélszerűbb egy jól felépített, a játékban való megfigyelés elsődlegességét arányaiban is kifejező szempontrendszer alapján értékelni. Az óvodapedagógus további feltételteremtő, játéktámogató feladatai: A megfelelő játékidő biztosítása A közös tapasztalatszerzés biztosítása Csak az igazi rombolás, verekedés, bántás az amikor közbe kell lépnünk, a konfliktust megoldanunk. A

játék

tartalmának,

minőségének

alakítása,

a

gyerekek

egyéni

sajátosságaihoz

alkalmazkodva: -

A gyerekek játéktevékenységében keverednek a különböző játékformák.

-

Segítsük a játék továbbfejlődését.

-

A gyerekeknek adjunk lehetőséget a különböző eszközök megismerésére, mutassuk meg használati módját, helyét.

-

A bábozás legyen a játékidő szerves része, először az óvónő előadásában jelenjen meg.

-

A jó példa nyomán fejlődik a gyerekekben a mesedramatizálás igénye.

-

Szerettessük meg a szabályjátékokat, teremtsük meg a feltételeit annak, hogy a gyerekek is alkossanak szabályokat; a játék vezetői lehetnek a gyerekek is. Minden dolognak megvan a maga sajátossága, ez maga a szabály.

59

b. A kezdeményezett játékban: -

helyét, tartalmát, eszközeit tervezni kell;

-

lebonyolítását szervezni kell, de mindig a gyerekek jelzéseihez kell alakítani a tényleges megvalósítást;

-

a gyerekek bármikor bekapcsolódhatnak, elmehetnek és visszatérhetnek a tevékenységhez;

-

az érdeklődés tartja fenn, ezért ideje nem behatárolható;

-

akkor a legeredményesebb, ha komplex módon, több nevelési területhez kapcsolódik.

Az óvodában eltöltött időt úgy kell szerveznünk, hogy a szabad játék kapja a legnagyobb hangsúlyt. A játéktevékenység az óvoda nyitásakor megkezdődik, a gyerekek szabadon választott játékban tevékenykednek. A rugalmasság, folytonosság biztosítja azt, hogy a gyerekek egybefüggően több órát játszhatnak, a játékok elrakása nélkül. - A 3-4 éves gyermekek a testápolás, az étkezés, a pihenés kivételével az egész napot játékkal töltik. Egymás mellett, néha kis csoportot alkotva. A szabad játékra tesszük a hangsúlyt. - Az 5-6-7 éves gyermekek összeszokott csoportokban játszanak, a szerepek kiosztásához, a játék „megtervezéséhez” több időre van szükség. Biztosítsuk számukra a több napon át tartó játékot; gyakorolják az állhatatosságot, a kitartás képességét. Az udvari játékeszközök elsősorban a nagymozgást elégítik ki, - az udvari eszközök legyenek alkalmasak a szerepjáték, a kreatív játék kialakítására is. Az óvodában nagyon fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése! A 3 – 6 - 7 éves gyermek számára a játék alapvető létforma, legfőbb élményforrás, személyiségfejlesztésének színtere, a tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A játék a gyermek elsődleges, meghatározó tevékenysége, amely a lehető legnagyobb mértékben hat szinte valamennyi pszichés, motoros, szociális személyiségkomponensre. A gyermek felfedező hajlama, kíváncsisága, tevékenységi vágya, a felnőtthöz való hasonlítás igénye, szocializációs indítékai a pszichikus szükséglet rangjára emeli a játékot. A játék sokoldalúan fejleszti a gyermeket, játéktevékenysége közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait. E tevékenység közben jönnek létre gondolkodási tevékenységének első formái, fejlődik emlékezete, fantáziája, gazdagodik

60

érzelemvilága, erősödik akarata, kitartása, alakul szabálytudata. Fejlesztőhatással van a játék a nagy és finommozgásokra, a figyelemre, a megfigyelőkészségre is. Célunk: A szabad játék elsődlegességének szem előtt tartása mellett minél gazdagabb feltételek biztosítása, pedagógiai, pszichológiai szakértelemmel való támogatása indirekt módszerekkel a 3 - 7 éves korú gyermekek egészséges személyiség kibontakoztatása és optimális fejlődésének elősegítése érdekében. Az együttműködés kiszélesítésével gyermekeinknek egy örömteljes óvodai életet biztosítsunk.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a szabad játék tevékenység területén: Az egyéni bánásmód és a differenciált fejlesztés csomópontjai:  A csoport elfogadott „etikai kódexének” nyelvi megfogalmazása, különös tekintettel a konfliktuskezelés, az asszertív (tud nemet mondani, saját érdekeit képviselni, mások agresszióját, például a csúfolódást, verekedést megfelelően kezelni) kommunikációs stílus nyelvi formáinak gazdagítása.  A gyermeki kommunikáció fejlettsége és a társas kapcsolatok, pozíciók közötti összefüggések megfigyelése a játékban.  A vezető egyéniségek kommunikációs stílusának megfigyelése, a gátlásos gyermek oldása pl. ölbeli játékokkal.  A HH, HHH gyermekekre fordított kettős figyelem, a beilleszkedés támogatása a játékban, minél több spontán párbeszédes helyzet és célzott, tervszerű anyanyelvi fejlesztés.  Hiteles kommunikáció, érvek a szülőknek a szabad játék fontosságáról.  A játék számtalan lehetőséget biztosít a kommunikációra, a párbeszédek kialakulására. Az óvónő beszéde, magatartása, (mimika, gesztus) példa, ugyanúgy, mint a stílus, a hangerő, a hangsúly. Az anyanyelvi játékok fejlesztik az artikulációt, a szókincset, a kifejezőképességet, megtaníthatjuk a helyes légzéstechnikát, stb. Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása. Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása. 61

A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával. Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése.

„...Ha meg tudjuk engedni a gyerekeknek, hogy azonos legyen önmagával és barátunk legyen anélkül,

hogy

megkísérelnénk

őt

felsőbbrendű

tudásunkkal

megreformálni,

vagy

megváltoztatni olyanra, amilyennek lennie kellene, akkor átélheti az egész életre szóló tanulásáért folyó emberközpontú nevelés kimagasló élményeit." /Harold C. Lyon/

62

H E T I R E N D (javaslat)

Hétfő

Szerda

Csütörtök

Vers-mese

Vers-mese

Kedd

Péntek

Délelőtt

Vers-mese

Vers-mese

játékba

Dramatikus

Dramatikus Dramatikus Dramatikus dramatikus

integrált

játék

játék

játék

tevékenység

Ének-zene

Rajz-

A környezet

Mozgás,

mintázás

megszerette-

mozgás

kézi munka

tésére

os játék

játék

Vers-mese játék

nevelés Udvari

Énekes

A környezet A környezet A környezet Mozgás,

játékba

játékok

megszerette- megszerette- megszerette- mozgásos

integrált

Kocogás

tésére

tésére

tésére

játékok

nevelés

nevelés

nevelés

Kocogás

Kocogás

Kocogás

Kocogás

tevékenység Délután

Zenés,

Zenés

játékba

mozgásos

mozgásos

integrált

percek

percek

tevékenység

A hetirend minden korcsoport számára alkalmazható. A szervezett tanulás időtartama változó 3-4 évesek: naponta 30-35 perc 4-5 évesek: naponta 40-45 perc 5-6-7 évesek: naponta 60-65 perc

A szervezett tevékenységek közül: Kötelező: mozgás, mozgásos játékok, mozgásos percek, énekes játékok Közvetve kötelező: vers, mese, dramatikus játék Kötetlen: rajz, mintázás, kézimunka, ének-zene, a környezet megismerése és megszerettetésére nevelés.

63

A szervezett tevékenységek, tanulás formái Mozgás, mozgásos játékok, vers-mese-dramatikus játék,

Frontális

zenés mozgásos percek, énekes játékok Mikrocsoportos

Ének-zene; Rajz-mintázás, kézi munka; A környezet

Kooperatív

tevékeny megismerése és megszerettetésére nevelés; Kocogás, futás Egyéni fejlesztések; Személyes percek; Részképességek

Egyéni

fejlesztése; Felzárkóztatás; Differenciálás

„A tanulásra a cselekvő gondolkodás jellemző – ami a gyakorlatban a gyermek számára szinte játék – és a szinkretikus gondolkodás, ami eleve azt sugallja, hogy nem” kötelező” a logikus lépések útján való haladás.” /A kompetencia alapú oktatás/

A tanulási módszerek megválasztásában a gyerekek életkori sajátosságai, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága a meghatározó. -

Módszereinkben törekedjünk a változatosságra, a játékosság biztosítására. A játékosságot egészítse ki a tapasztalatszerzés, a gyűjtögetés, elemzés, rendszerezés, tevékenykedtetés.

-

Az élmények elmondása, a szülők bevonása a gyűjtögetésbe, a tanulási folyamatba - mind segíti az együttnevelést.

-

Az önálló feladatmegoldások, a megbízások adása, az ellenőrzés, önértékelés, értékelés - mind hasznos módszerek.

Feladataink:

módszertani

kultúránk

kiművelése,

fejlesztése!

A

gyerekek

az

önfeledt

tevékenységükhöz sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapjanak. A gyerekek konkrét tevékenységét, cselekedetét emeljük ki, alkalmazzuk a differenciált, árnyalt értékelést. Jutalmazásuk legyen a simogatás, a mosoly, a testközelség, a mimika, a szóbeli közlés, stb.. A tanulási szokások kialakításában, a kezdettől legyünk következetesek, hogy a folyamatban a kívánatos magatartás alakuljon és fejlődjön ki. IKT eszközök használata az óvodai élet egész területén. A tevékenységformák megtervezésekor, szervezésekor, a roma gyermekek fejlesztésében, az alábbi szempontok kell, hogy érvényesüljenek: 64



Bizalom, tisztelet, példaadás, következetesség.



El kell érnénk, hogy ne féljenek az óvodától, hiszen az olyan gyermeket aki fél, nem lehet hatékonyan nevelni, fejleszteni.



Sokkal többre megyünk egy-egy biztató szóval, mosollyal, humorral, mint dorgálással.



Minden gyermekben van érték, van amiben Ő tehetséges, ezt kell megerősíteni.

5.2. VERS, MESE A tevékenység célja: A gyerekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének segítése, a pozitív személyiségjegyek megalapozása. A mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, versek a gyermek biztonságához, anyanyelvi neveléséhez is hozzájárul, érzéki- érzelmi élményeket nyújtanak a gyermeknek. Feladatok: ­

„A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása.

­

A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása...

­

a gyerekek nyelvi képességeinek fejlesztése ..." /Ó.N.A:P./

A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok a mindennapos mesélésnek, mondókázásnak erős alapot, gazdag és jó alkalmat kínál. A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése és módja a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos

módszerek

alkalmazásával.

Például:

mesealakok,

szituációk

megjelenítése

dramatizálással, bábozással, ismert mese befejezése, mozgásos átváltozás, utánzás, mimetizálás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítése, átalakítása, fantázia játékok játszása, gyermek meséje egy-egy mesehősről, mese kitalálása egy megadott címről, ismert mese feldolgozása kérdések alapján, képolvasás, közös vagy egyéni beszélgetés, mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével. A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása fejlődésének elősegítése az önkifejező képesség gazdagítása érdekében. Például: mesebefejezés rajzzal, tematikusábrázolás ismert meséről, saját mesekönyv, meseillusztráció készítése kedvenc meséhez. A gyermekek aktív szókincsének bővítése, anyanyelvünk helyes használata is feladatunk. A nem ismert, köznyelvben nem gyakran használt kifejezések, szavak jelentésének megbeszélése lényeges,

65

hogy a gyermekek szókincsét, ezáltal bővítsük és a szép magyar beszédet mélyítsük, gyakoroltassuk, példánkkal tudatosítsuk a gyermekekben. Nagyon fontos a megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében. A klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása mellett, a csoportösszetétel figyelembe vételével, a mese, vers, anyag megválasztásával a multi és interkulturális nevelés megvalósítása a feladata az óvodapedagógusnak. A mese különösen alkalmas a gyermek szemléletmódjának és világképének kialakításában, egyik legfőbb segítője az érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének. A gyermekek a mesékből magukba tudják szívni a gondolkodásmódot, a furfangot, feltárja a gyermek előtt a külvilág és az ember belső világának érzelmi viszonyait, a lehetséges és megfelelő viselkedési mintákat, szorongás oldó hatása is jelentős. Közel áll a roma gyerekekhez is, mert empátiaképességükkel könnyen bele tudják élni magukat a szereplők helyzetébe. A cigány mesekincsre jellemző a kalandosság, az érdekesség, a sok humor és derű. A gyermekek szívesen tanulják a ritmikus verseket, mondókákat. A több éve óvodába járó gyermek szívesen mond önállóan is verset, szereplési vágyuk nagy. IKT eszközöket használunk a gyermekek érdeklődésének megfelelően. Ismerkedjenek vele, tanulják meg az alapvető kezelésüket. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása" az óvodapedagógus feladata. A művek kiválasztásában érvényesüljön mindig a pedagógiai, pszichológiai tudatosság. A 3-4 éves gyermekek versanyaga népi mondókákból, rigmusokból, ritmikus, zenei hatású költői alkotásokból álljon. A mesék cselekménye legyen egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődéseket tartalmazzon. A 4-5 éves gyermekek meséi lehetnek már több fázisúak, állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások. A magyar népmese kincs mellett, kapjanak helyet a magyar klasszikusok és a mai modern írók művei. Ebben az életkorban nagy szerepe van a népi mondókáknak, a csúfolóknak. Szerepeljenek vidám, humoros, jó ritmusú versek. Alkalmazzuk gyakran a mai költők népköltészeti ihletésű verseit. Az 5-6-7 éves gyermekek legalkalmasabbak a mesehallgatásra. A cselekményes népmeséket, az állatmeséket bátran válogathatjuk. Helyet kapnak a mesélésben a klasszikus tündérmesék, a tréfás mesék és a műmesék is. A gyerekek megértik és örömöt nyújt számukra a novellairodalom is. Szívesen hallgatják a több napig tartó meseregényeket, elbeszéléseket.

66

A versanyag gazdagodjon népi mondókákkal, kiolvasókkal, lírai versekkel. A versek, a mesék erősítik a gyerekekben a környezet szeretetét. Néphagyomány ápolásunkban - alkalmazzunk közmondásokat, csúfolókat, szólásokat. A gyerekek a verseken keresztül is fedezzék fel a természet szépségét, szeressék meg a növényeket, az állatokat. Az irodalmi élményeknél a beszédfejlesztő módszerek változatosságára nagy figyelmet szenteljünk, hogy a gyermekeknek minél érdekesebb legyen és ezáltal minél mélyebb érzelmi hatást érjünk el (meseprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok). A

tevékenységformában

az

anyanyelv

gazdagságának

ismertetése,

a

beszéd

észlelés/megértés/reprodukció fejlesztése (helyes légzés technikák, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, jelzések, verbális és nem verbális interakciók megjelenítése). A tartalom biztosítása: Az első igazi versélményeket az óvodában - fizikai kapcsolatban éljék át a gyerekek. Egy-egy gyerek ölbe ültetésével, teljes biztonságban hallgassák meg a népi mondókákat, rövid verseket. Ez a többször átélt kontaktus a gyerek és az óvónő között, alapja lehet a későbbi pozitív érzelmek kialakulásában. Sokszor ismételgessük a mondókákat, a népi rigmusokat, az állathívogatókat, - de ez sohase keltse a gyerekekben, a gyakorlás érzését. A mese figyelmes végighallgatására fokozatosan neveljük a gyerekeket. A mese többszöri végighallgatása után legyenek képesek a gyerekek a mese dramatizálására, felelevenítésére. Próbáljuk a gyerekek számára, a szerepvállalás lehetőségét biztosítani. Rövid bábjelenetek bemutatásával, ösztönözzük a gyerekeket a bábozásra. A bábozás technikáját a gyerekek számára meg kell tanítani, ez mindig játékos formában, meséhez, vershez kapcsolódva történik. „Nincs még egy olyan művészet, amely oly elementáris erővel hatna a gyermekekre, amelyet oly „valósnak" tekintene mint a bábjáték, mert számára nem művészi élményt ad, hanem életélményt." /Dr. Szilágyi Dezső/ Meséléskor, a gyerekek arcán megjelenik a megfeledkező áhítat, a figyelő ámulat. Játékunkban egyre gyakrabban fordul elő a bábozás, a dramatizálás. A báb olyan segédeszköz, mely azonnal visszhangra talál a gyermekekben. A vers, mese, báb, dramatikus játékokhoz csak kellékeket használjunk, melyek segítik a képzeleti képek kialakulását a gyerekekben. A 3-4 éves gyerekek a nevelési év folyamán 10-12 mondókát, rövid verset és 10-14 új mesét ismerjenek meg. A 4-5 éves gyerekekben kialakul a vers, a mese szeretete. A gyerekek 4-5 új mondókát, 5-6 új verset és 10-14 új mesét ismerjenek meg.

67

Az 5-6-7 éves gyerekek számára minden alkalmat meg kell ragadnunk a kiolvasók, a csúfolók, a mondókák gyakorlásához. 5-6 új kiolvasóval, mondókával, 15-20 új verssel, 15-20 új mesével ismerkedjenek meg a gyerekek. A mesék mondanivalóját, a pozitív személyiségjegyek kiemelését, erősítsük meg l-l közmondással. Az 5-6-7 éves gyerekek már szeretik a találós kérdéseket, az időjáráshoz kapcsolódó szólásokat képesek megérteni. Az új versek, mondókák bemutatása kapcsolódjon a gyerekek élményeihez, - mikrocsoportos formában. Ügyeljünk a helyes artikulációra, a mimikára, a gesztusra, a helyes, tiszta hangsúlyra. A versek, mondókák hívóképeit készítsük el, a gyerekekkel közösen helyezzük el a kijelölt helyre. A mesékről is készítsünk hívóképeket, később albumot, a gyerekek bevonásával. A mesélés, verselés megjelenik naponként minden gyermekcsoportban, a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Várjuk a gyerekeket a mesepárnák kirakásával, nyugodtan, türelmesen, szignálhoz kapcsolódva. Szignál lehet: gyertyagyújtás, ugyanaz a zenerészlet mindennap, stb.- az óvodapedagógusok döntik el. A meséléshez várjuk meg a teljes csendet, a gyerekek felénk forduló érdeklődését. Egy héten keresztül mondjuk el ugyanazt a mesét, a második héten, a gyerekek mondhassák, játszhassak el. A tevékenység befejezése kapcsolódjon egy-egy dalhoz, amit mi énekelünk el, és kapcsolódik a meséhez. A délutáni pihenés kezdete nagyon alkalmas a mesehallgatásra, az óvónő énekének hallgatására. A hosszú mesék naponkénti folyamatos hallgatása ilyenkor történik. A mindennapos mesélés, verselés, mondókázás az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk és szülőföldünk szeretetére nevelés szempontjából nagyon fontos.

5.3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK: „Az élményt nyújtó közös ének-zenei során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek- néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik.". /Ó.N.A.P./

A gyermek zenei érdeklődését felkelti a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok és a zenélés. Örömet jelent számára és felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését és esztétikai fogékonyságát. 68

A tiszta, szép éneklés segíti a helyes artikuláció, a helyes légzéstechnika elsajátítását, a tiszta szövegkiejtés gyakorlását. Élvezettel, szívesen játszanak a gyerekek énekes játékokat, egyedül is tudnak tisztán énekelni. A gyermek felfedezi a dallam, ritmus, a mozgás szépségét és a közös éneklés örömét az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során. Tudnak figyelni a zenehallgatási anyagokra. Meg tudják különböztetni a zenei fogalmakat. Érzik az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát. Tudnak ritmust, táncot rögtönözni. A roma gyermekekre jellemző a zenei érdeklődés, hiszen benne élnek, örömmel vesznek részt az énekes játékokban, mernek és tudnak is énekelni, táncolni. Általában nagyon jó a ritmusérzékük, ennek továbbfejlesztése a mi feladatunk. Spontán kezdeményeznek dalokat, táncokat, a cigány folklórból is. A mondókák, dalok nagy része mozgással kísérhető, ezek segítséget adnak a mozgáskoordináció, egyensúlyérzék, térérzékelés fejlesztéséhez. A sok mondóka, dal gyakorlása, játszása fejleszti a gyerekek szókincsét. Feladatok:  A zenei anyagok igényes, a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő válogatása.  A tervezhető tartalmak biztosítása.  A tevékenységhez, a megfelelő szervezeti forma biztosítása.  A nyelvi képességek fejlesztése a mondókákkal, gyermekdalokkal, játékokkal.  A zenei nevelés során, a gyerekek mondókákat, gyermekdalokat, énekes játékokat, játékdalokat és komponált műveket ismerjenek meg.  A zenei kreativitás fejlesztése (mozgás rögtönzés zenére, dallam, ritmus variációk kitalálásának ösztönzése stb.) az önkifejezés újabb csatornáját nyitja meg a gyermekek előtt.  A gyermekek megismertetése az IKT eszközökkel és azok használatával.  Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel. Beszéd és zenei hallás fejlesztése. Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása. A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása.  Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok).

69

Az ének és zenei anyag illetve az óvodai ének-zenei nevelés feladatának eredményes megvalósítása zenei anyanyelvünk kialakulását megalapozza, elősegíti és művészi értékeket közvetít a gyermekek számára. Az ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok örömet nyújtanak a gyermeknek, felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A 3-4 éves óvodába kerülő gyermekek számára legértékesebbek a kar, kézmozgással kapcsolt ölbeli játékok, később a 4-5 hangból álló, játékos mozdulatokkal játszható gyermekdalok, melyeket álló helyzetben játszunk a gyerekekkel. Sok körjátékot játszunk velük. - A 4-5 éves gyerekek tanuljanak mondókákat, velük is játszhatunk ölbeli játékokat. Ők már képesek a hexachord hangterjedelmű dalok tiszta éneklésére, megfelelő hangmagasságban. Ismerjék meg a csigavonal, a hullámvonal térformákat, tudjanak szerepcserés játékdalokat játszani. A gyerekek ritmusérzéke, hallása ebben az életkorban már jól fejleszthető. A negyed, nyolcad ritmuskép mellett megjelenhet a szinkópa is. Az alkalmi dalokhoz játékos mozdulatokat találjunk ki. - Az 5-6-7 éves gyerekek játszanak minél többet a kicsikkel -, ölbeli játékokat, arc, kézsimogatókat. A játékdalok kibővülnek a párkeresőkkel, a gyermektánc elemeivel. A hangterjedelem dúr hexachord, kibővülnek más népek, nemzetiségek dalaival. Zenehallgatási anyagaink olyanok legyenek, melyeket önállóan elő tudunk adni (ének, hangszer). A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Helyet kapnak a más népek, nemzetiségek dalai, valamint a komponált és klasszikus zene remekei is. A tartalom biztosítása az ének zenében: -

A 3-4 éves gyerekek 6-8 mondókát, ölbeli játékot és 10-15 énekes játékot tanuljanak meg. A

mondókák, a dalok 2/4-es üteműek. A gyerekek ebben a korban ismerik meg a zenei alapfogalmakat. Tudjanak halkan, hangosan énekelni, mondókázni. Figyeljék a csendet, a zajokat. Ismerkedjenek meg ritmus és dallamjátszó hangszerek hangjával. Erezzék az egyenletes lüktetést. A zenehallgatás valóban élmény legyen a gyerekek számára, ezt az élményt naponként többször is 70

biztosítsuk a gyerekek számára. A gyerekekkel (CD, DVD, videó, projektorr segítségével) ismertetjük meg a hangszerekkel előadott zeneműveket, melyeket kisebb csoportokban vagy az egész csoport hallgathat, nézhet sőt különböző formákban mozoghatnak rá.. -

A 4-5 éves gyerekek tudjanak 4-5 új mondókát, 12-15 új gyermekdalt (4-8 motívumos)

A körjátékok már nehezebb szabályúak is lehetnek. A tiszta éneklés érdekében, minél gyakrabban énekeljenek önállóan a gyerekek. Érezzék a mondókák, dalok ritmusát, az egyenletes lüktetést, a motívumok súlyát, érezzék a gyors, lassú tempót. Készítsünk különböző ritmushangszert, a ritmusérzék fejlesztése céljából. Énekeljenek halkan, hangosan, magasabban, mélyebben, dallamvonalat tudjanak rajzolni. -

Az 5-6-7 éves gyerekek szabálytartó képessége megengedi a bonyolultabb szabályú énekes

játékok játszását. A gyerekekkel együtt variálhatjuk a mozgás-anyagot; kiegészíthetjük tánclépésekkel is, melyet minta után követni tudnak. (Kapus, sorgyarapodó-fogyó, felelgetős, párkereső, stb.) Meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Játszanak minél több formaérzék fejlesztő játékot. A tiszta éneklés érdekében, énekeljenek minél gyakrabban egyéni formában. A hallásfejlesztésben - a halkat-hangossal kapcsoljuk össze a tempóváltoztatással, a dallambújtatással, visszhang játékkal. A gyerekekkel tanítsuk meg az egyszerű ritmus és dallamhangszerek használatát. Fejlesszük a gyerekek zenei alkotókészségét, tapasztalják, hogy egy-egy zenei feladatot többféleképpen lehet megoldani. Kiemelt feladatunk a gyermek néptánc feladatainak megvalósítása. Heti egy alkalommal az önként jelentkezők (a középső és nagycsoportból) ingyenesen részt vehetnek óvodai néptánc oktatáson. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink megismerjék és megszeressék hazájuk kultúrkincseit, így a néptáncot is és ezzel a gyermekeink mozgáskultúráját, ritmusérzékét, énekét, hallását fejlesztjük. Óvodánkban néptánc-találkozót is rendezünk, ahová a környék óvodásait meghívjuk, akik bemutathatják néptánc tudásukat. Ezzel mélyül a kapcsolat az óvodák között és mélyítjük a gyermekekben a hazafias szeretetet, a magyarság tudatot és a saját kultúránk megismerését, megszerettetését és tovább élését. Az ének-zene énekes játékok kéttípusú (kötetlen és kötött) szervezési formát kíván meg az óvónőtől. A kötetlen, közvetve kötelező formában a zenei képességfejlesztést, az ehhez kapcsolódó játékokat mikrocsoportos formában valósítjuk meg a csoportszoba adott helyén ott, ahol elhelyezzük az ének-zene eszközeit, a dalok, mondókák hívóképeit. A gyerekek egyéni képességeit ebben a formában tudjuk legoptimálisabban fejleszteni.

71

Másik szervezési forma: a kötelező, ebben az egész csoport egyszerre vesz részt, a játékot nem szakítjuk meg egyéb tevékenységgel. A kötött formában az énekes játékokat játsszuk lehetőség szerint a szabadban az egész csoport részvételével. A zenehallgatás a nap bármely szakában történhet, valamilyen tevékenységhez kapcsolódva, akár több alkalommal is. A felnőtt minta spontán utánzásával a gyermekek minden napi tevékenységük részévé válik az éneklés, de kedvükre játszhatnak énekes játékokat is a nap folyamán bármikor. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket differenciáltan neveljük. A kiemelten tehetséges gyermekeknek külön foglalkozást szervezünk, tervezünk, ahol továbbfejlesztjük képességeiket.

5.4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA „A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének." /Ó.N.A.P./ A tevékenységgel fejlesztjük a gyerekek alkotó fantáziáját, tér-forma és szín képzeteit, esztétikai érzékenységüket, szép iránti fogékonyságukat. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. A belső képek gazdagítása a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör megteremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával. Feladataink: 

Igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására



A gyermek megismertetése a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival, az eszközök használatával.



A gyermeki élmény és fantázia világ gazdagításával a saját formanyelv, az alkotó alakító önkifejezés fejlődésének segítése.



Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása.



Az alkotó, alakító tevékenységhez a feltételek megteremtése.



Az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás.



Az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások, megoldások, az eszközök bemutatása, megnevezése, használata és a gyakorlásra való ösztönzés. 72



A tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése.



A tevékenységhez a szervezeti feltételek biztosítása.

A roma és a migráns gyermekek eltérő kultúrája, sajátos élményvilága, sajátos szín használatban is megmutatkozik. A kultúrára jellemző eszközkészítés technikájával is megismerkedhetnek a gyerekek (vesszőkötés, kosárfonás, lábtörlőkészítés – nádból, stb.). A tevékenységhez minőségben, méretben megfelelő eszközök szükségesek. A kiválasztásban minden óvodapedagógust a praktikum, a célszerűség és az esztétikus forma vezeti. Az alkotó, alakító tevékenységhez megfelelő és aránylag védett helyet kell biztosítani, a csoportszobában. A helyet, a feltételeket, úgy alakítsuk ki, hogy egyszerre 6 gyerek tudja végezni ugyanazt a tevékenységi formát. A tevékenységhez olyan légkör szükséges, hogy a gyerekek szívesen kapcsolódjanak be. A rontás után a javítási lehetőség mindig biztosított számukra. A tevékenységet addig folytathatják a gyermekek, ameddig kedvük tartja. Feltétel: elegendő idő és hely biztosítása, az alkotásra. A különböző anyagok biztonságos, esztétikus elhelyezésére tároló helyet kell biztosítani. Az eszközök használatára egyenként meg kell tanítani a gyerekeket. A rajzolás, festés, mintázás, agyagformálás, fonás, szövés, gyakorlásához naponként, a szabad játékban is biztosítani kell a lehetőséget. Az építéshez, a műalkotások elemzéséhez is különleges feltételrendszert kell biztosítani. (Építő elemek, művészeti könyvek beszerzése, IKT eszközök használatán keresztül is ismerkedjenek meg a különböző művészetekkel). A tevékenységek tervezése, tartalmának, minőségének fejlesztése: -

A 3-4 évesen óvodába kerülő gyermekek első élményeit tudatosan tervezzük meg. Együtt ismerkedjenek meg az eszközökkel, együtt örüljünk az elkészült alkotásnak. Már itt kezdődjön el az esztétikum iránti érzékenység ébresztése. Vegyük körül a gyerekeket esztétikus népművészeti alkotásokkal. A képalakító tevékenységeket tervezzük meg. A szabad témaválasztásra adjunk megfelelő időt és teret a gyerekek számára.

A képalakítás jelenjen meg többféle technikával: 

zsírkréta rajz,



színes ceruza rajz



filctoll rajz



festés,



papírragasztás,



agyagba, lisztgyurmába nyomás, 73



homokba karcolás,



gipsz nyomat, stb.

A gyerekek a különböző technikákkal fokozatosan ismerkednek meg. Biztosítsuk mindennap a gyurmázás, az agyagozás lehetőségét. Ismerkedjenek meg a homok, a víz tulajdonságaival, felhasználhatóságával. Építés során a különböző formákkal, színekkel ismertessük meg a gyerekeket. Az óvodába több alkalommal rendezünk kiállításokat az alkotásokból. -

4-5 éves korban már megjelenik a szándékos képalkotás iránti igény a gyermekekben. A tevékenységekhez az élmények nyújtása nagyon fontos. Az alkotó-alakító tevékenységeket tovább lehet bővíteni. A gyermekalkotásokban jelenjenek meg az emberábrázolás, a környezet tárgyai, cselekményei, eseményei, az évszakokhoz kapcsolódó élmények. A gyerekek használjanak sokárnyalatú színes ceruzákat, filctollakat, zsírkrétákat, vastagabb, vékonyabb ecseteket, gyertyát, fonalat, filcet. Próbáljanak meg játékukhoz, mesékhez kellékeket készíteni. Használjanak különböző természetes anyagokat, csuhé, gally, száraz virágok, nád, szalma, rafia, textil, stb. Az eszközök gyűjtését, elrendezését a gyerekekkel közösen végezzük a szülők bevonásával.

-

Az 5-6-7 éves gyerekek alkotásaiban jelenjen meg az alkotó együttműködés. A formákat, a színeket jelenítsék meg egyéni módon, minél változatosabb technikák alkalmazásával. Készítsenek mesejeleneteket, ajándékokat. Gyakorolják a pamutfonás, a szövés, a nemezelés technikáját. Természetes anyagokból készítsenek különböző kompozíciót, fantáziájuk segítségével, különböző eszközöket használjanak. A gyerekek munkájukhoz lehetőleg teljesen önállóan készítsenek elő mindent. A térépítés több napig tartó tevékenység lehet. A gyűjtő, ízlésformáló tevékenységbe a szülőket is bevonjuk a gyerekek által. Az elkészült munkákat a csoport kiállító helyén mutatjuk be a szülőknek. A tevékenységet naponta, játékba integráltan folytathatják a gyerekek. Heti egy alkalommal, mikrocsoportos formában, kötetlen módon szervezzük a tervezett tevékenységet.

-

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket differenciáltan neveljük. A kiemelten tehetséges gyermekeknek

külön

foglalkozást

szervezünk,

tervezünk,

ahol

továbbfejlesztjük

képességeiket.

74

5.5. A MOZGÁS „A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei.” /ONAP/ Célunk: A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyerekek természetes mozgását - ez a tevékenység is játékos formában valósul meg az óvodai nevelőmunka folyamatában. A gyerekek tájékozódásának, térérzékelésének, alkalmazkodóképességének fejlesztése, úgy hogy a gyerekek mozgáskedve megmaradjon. A harmonikus mozgás elsősorban szabad mozgással fejleszthető. Feladataink: A gyermekek számára,  a társra figyelés képességének fejlesztése;  a gyermek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése;  az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vétele a mozgásigény kielégítésénél;  differenciált, változatos, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a mindennapos mozgásra valamennyi gyermek számára;  a tervezhető mozgásfejlesztő tevékenységek összeállítása;  a mozgásszükségletek kialakításához, a különböző feltételek, szervezeti formák biztosítása. A gyerekek nagymozgása, (járás, futás, kúszás, mászás) jól fejleszthető az óvoda udvarán és a műfüves pályánkon - a természetes és mesterséges eszközök segítségével- , de a csoportszobában is lehetőséget biztosítunk a gyermekek mozgásának a kielégítésére. Mozgás során fejlődnek a gyerekek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei. Az irányított mozgástevékenység során megismert mozgásformákat gyakorolhatják az udvaron - a szabad játék folyamán. A különböző ügyességi játékok pozitív élményt nyújtanak, és újabb mozgásra, mozgássorra késztetik a gyermeket. -

A 3-4 éves gyermekek irányított mozgástevékenységében, a nagymozgások fejlesztése az

alapvető feladatunk. Ismerkedjenek meg a futásgyakorlatokkal - futás különböző irányból, ugrásokkal, dobás gyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal. Végezzenek különböző tornagyakorlatokat: támasz gyakorlatokat, kúszás, mászás, csúszás, gurulás.

75

Játszunk a gyerekekkel minél több egyensúlyozó játékot. Az eszközöknek, a kézi szereknek igen nagy jelentősége van. A csoportszobában legyen mindig eszköz, a mozgások gyakorlásához. Pl.: bordásfal, labda, karika, trambulin, stb. -

A 4-5 éves gyermekek számára még mindig fontos, a nagymozgások, az egyensúlyérzék

fejlesztése. A futás gyakorlatokban jelenjenek meg az akadályok. A futást szervezhetjük tárgyhordáshoz kapcsoltan. A gyerekek gyakoroljanak új mozgásformákat. Gyakran használják a labdát, a különböző kézi szereket. A mozgásos játékok során domináljanak a támaszgyakorlatok, a csúszások, kúszások, mászások — talajon, szereken. Gyakorolják a guruló átfordulást, a hossztengely körüli gurulást. A gyerekeknek legyen alkalma a szabad játék során is gyakorolni, a megismert mozgásokat. -

Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Sok mozgáselemet

ismernek már, melyet játékos formában, sokszor gyakorolnak. Hangsúlyt kap a formaállandóság mozgás közbeni -, az észlelés, az alaklátás a finommotorika fejlesztése. A futásgyakorlatokat váltó, sorversenyekhez, versenyfutásokhoz kapcsoljuk. Ugrásgyakorlataikban finomabb mozgást is el tudnak végezni. Dobásgyakorlataikban egyre biztosabb a szem, kéz koordináció. A labdát ügyesen kezeljék. A talajtorna elemeit pontosabban végezzék, a gyakorlás lehetőségét a szabad játék folyamán is biztosítsuk. A gyermekek egyensúlyérzéke már biztos mozgást eredményez a tornapadon, a székeken, keskenyebb alátámasztási felületeken. Szervezzünk az óvodában minél több sportprogramot, melyeken a gyerekek, a szülőkkel együtt vehetnek részt. -

A gyermekek mozgásigényét a hét minden napján, az udvari játék, a séta, a csoportszobai gyakorlás közben elégítjük ki. (Idetartozik a naponkénti kocogás is, az udvaron). Az irányított mozgásfejlesztést, játékot heti egy alkalommal szervezzük, az életkornak megfelelő időkerettel, kötelező módon. A „mozgásos percek" szervezése akár mindennap, de legalább hetente kétszer valósuljon meg, játékos formában.

-

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket differenciáltan neveljük. A kiemelten tehetséges gyermekeknek külön foglalkozást szervezünk, tervezünk, ahol továbbfejlesztjük képességeiket.

A szabadon szervezett énekes játékok is segítik a mozgásigény kielégítését. A mozgásos tapasztalatok szerzése közben a gyermekek anyanyelvi nevelése is történik, mivel a szókincsük, az elvont gondolkodásuk, a keresztcsatornáik fejlődését is segíti. A pozitív énkép alakulását is támogatjuk, ha világos, konkrét értékelést végez az óvodapedagógus.

76

5.6. A KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE ÉS MEGSZERETTETÉSE „Környező világ iránti érdeklődésünk velünk születik Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkáprázatót világ felfedezői vagyunk." /Gerald Durell/ A gyermekek aktivitása és érdeklődése során a szűkebb és a tágabb környezet megismerése, felfedezése során arra kell törekednünk, hogy pozitív érzelmi viszony alakuljon ki a gyermek és az Őt körülvevő természeti -, emberi -, tárgyi környezet között. A környezet megismerése, megszerettetése, védelme közben a gyerekek lássák meg az ok-okozati összefüggéseket, a mennyiségi, alaki kiterjedésbeli különbségeket, legyenek téri és síkbeli ismereteik és az értékeket őrizzék meg, óvják. Az életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek ezek az ismeretek. Feladataink:  A környezet tevékeny megismerését tegyük lehetővé a gyermek számára.  Az anyanyelvi nevelés, az értelmi fejlesztés biztosítása a tevékenységek, a közvetlen tapasztalat, ismeretszerzés alapján.  A tevékenységhez a szervezeti formák biztosítása.  A megfelelő tartalommal való kitöltése: -

A gyerekek a szűkebb környezet megismerése során, fedezik fel környezetük

esztétikumát; fedezzék fel a színeket, a hangokat, a formákat, az arányokat, a mennyiségeket, a ritmikusságot, az ok-okozati összefüggéseket. -

A szülőföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgyi

kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása.  A környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak kialakítása.  A környezettudatos magatartásformálás megalapozása, alakítása.  A környezetvédelméhez, megóvásához és fenntarthatóságához kapcsolódó szokások kialakítása.  Segítse elő az önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését.  A gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése.  Differenciált fejlesztés.  IKT eszközök használata.

77

A 3-4 éves gyermekekkel fogadtassuk el, szerettessük meg az óvodát, ezután ismerkedjenek meg az óvoda közvetlen környezetével. Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit. Gyűjtsenek sok tapasztalatot az időjárásról, - gyűjtsék az évszakok jellegzetes eszközeit, (kavicsok, falevelek, termések, gyümölcsök, csuhé, mákgubó, stb.). A családról szerezzenek ismereteket, - látogatásokat, sétákat szervezzünk, közelben lakó csoporttársaikhoz - stb. Ismerjék meg az óvoda utcáját, otthonról hogyan közelíthető meg az óvoda. Milyen állatokat láthatnak útközben. Figyeljék meg a környezetünkben található formákat, színeket. Téli időszakban több alkalommal nézzünk meg 5-10 perces videofilmeket vadállatokról, növényekről. A 4-5 éves gyermekek tapasztalatait, élményeit bővítsük. Hosszabb sétákat szervezhetünk, a gyűjtőmunkát bővítsük ki, a gyűjtésből származó anyagokat hasznosítsuk, készítsünk különböző eszközöket. Készítsünk évszaktáblát - a természetben figyeljük az időjárás változás folyamatát. Tanítsuk meg a gyermekeket gyönyörködni a természet szépségeiben. Érzékeltessük az összefüggéseket, az időjárás változás és az emberek tevékenysége között. A gyűjtőmunkát bővítsük ki. Rügyeztessünk, ültessünk babot, búzát, kukoricát (mikro körülmények között). Az évszakokról közösen készítsünk albumot. Bővítsük ismeretünket a családról. Legyenek ismereteink a közelben dolgozók munkájáról (bolt, orvosi rendelő, posta, Hagisz Zrt., Flexico Kft., stb.) -

Gyakoroljuk a közlekedés szabályait.

-

Legyenek ismereteik a gyerekeknek az állatokról, bogarakról, növényekről.

A tapasztalatok, ismeretek nyújtása közben - állapítsanak meg számosságokat, alaki, tárgyi kiterjedéseket, téri tájékozódásuk szóbeli kifejezését segítsük. Nézzenek meg 10-15 perces videofilmeket állatokról, növényekről, stb. Az 5-6-7 éves gyermekek fokozatosan ismerjék meg az óvoda tágabb környezetét. Folyamatos jelleggel figyeljék az évszakok változását, fedezzék fel, az évszakok szépségét, a színek árnyalatát. Legyenek ismereteik a környezetvédelemről. A környezetszennyezés hatásait mutassuk meg. PL: tűz, víz, levegő, föld.

78

Láttassuk meg e vonatkozásban is, az ok-okozati összefüggéseket. Gondozzunk virágos, veteményes kertet. Gyűjtőmunkáinkban legyen jellemző az évszak adta lehetőségek kihasználása készítsenek évszaktáblát. Erdei óvoda program. Kísérletezzünk vízzel, homokkal, gallyak rügyeztetésével, csíráztatással. -

Tudjanak beszélni szüleik munkájáról, ismerkedjenek meg néhány munkahellyel.

-

A napszak bemutató táblát önállóan kezeljék a gyerekek.

Látogassanak el orvosi rendelőbe, iskolába, vasútállomásra, ABC-be, postára, építkezésre. A gyerekek ismerjék jól a házi és a vadon élő állatokat. A gyerekekkel közösen többféle videó-, dia-, DVD filmet nézzünk meg. Minden lehetőséget használjunk ki a környezet téri, nagyságbeli, aránybeli azonosságainak, számosságainak megállapítására, a téri tájékozódás szóbeli meghatározásának A spontán helyzetek a matematikai tapasztalatszerzésre való

felhasználása mellett

a

tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása. Az önálló véleményalkotást, döntési képesség megalapozását a problémahelyzetek mérlegelésével segítsük elő. A cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréje a csoporttársakkal. A roma gyerekeknek jó a természethez való viszonyuk, hiszen természet közelben nőnek fel, de meg kell tanítani velük a környezetvédelem alapvető szabályait, mert azt nem ismerik. Feladatunk, hogy sokoldalú tapasztalatszerzést biztosítsunk számukra. Ismeretszerzés közben szerepek, magatartási módok, másokhoz való alkalmazkodás képességének az elsajátítására is lehetőség nyílik. Természettel és társadalmi környezettel kapcsolatos szokások gyakorlása: az élet védelme, az állat és növényvilág megszerettetése, óvása (környezetesztétika). Matematikai összefüggések megláttatására, érzékeltetésére adjunk minél több lehetőséget. A szervezeti formák biztosítása: A gyerekek fejlesztése minden csoportban mikro csoportos formában történik. Ezek: közvetlen élményszerzések, tapasztalatok. Egy hétre egy témát tervezzünk, egyszerre 8-10 gyerekkel figyeljük meg a jelölt anyagot. A hét 3 napján ismételten dolgozzuk fel a jelölt anyagot, készítsünk megfigyelést. Évente egy alkalommal szervezzünk „erdei óvoda" programot, a futball-pálya mellett található ligetbe vagy Kiskinizsre. A gyermekek fejlesztési lehetőségei, a tevékenység által:

79

A mikro csoportos fejlesztési formában minden gyermekre oda tudunk figyelni, mód nyílik a személyes beszélgetésre. A valóságnak megfelelő helyzetekben, a gyerekek gyakorolhatják a köszönés, bemutatkozás, beszélgetés szabályait, véleménynyilvánításukat figyelemmel tudjuk kísérni. Törekedjünk arra, hogy a gyermekek sokat kérdezzenek, észrevételeiket, gondolataikat folyamatosan mondhassák el. Kérdezhessenek bátran, és kérdéseikre mindig kapjanak életkoruknak megfelelő szinten válaszokat. A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása és a kontextusos beszéd gyakorlása történik.

5.7. NÉPHAGYOMÁNY ÁPOLÁS, NÉPSZOKÁSOK A néphagyományőrzésnek nagy jelentőséget tulajdonítunk programunkban. A néphagyományőrzést, a népi kultúrkincs ápolását az óvodánkban, minden óvónő feladatának tekinti. Mindazon értékeket hasznosítjuk nevelési rendszerünkben, melyek a néphagyományban megőrzésre érdemesek, és meg tudjuk valósítani a gyerekekkel közösen. Ez érvényes a roma etnikum hagyományainak, szokásainak megismerésére is. A hagyományok ápolása kohéziós erő, amely egyszerre biztosítja az egyén számára az önérvényesítést, a kiemelkedést, a figyelemfelkeltés lehetőségét. Biztosítja a társakhoz való kötődést, az együvétartozás örömét, fejleszti az identitástudatot. A környezetünket olyanná próbáljuk tenni, amelyben a gyermek, az óvodába lépés pillanatától érzi, hogy a hagyományápolás a nevelés szerves része. ­

Szeretjük, ismerjük a gyermekfolklórt, képesek vagyunk azonosulni vele.

­

Tájékozódunk a népszokások eredetéről, jártasságunk van a kézművességben, sok népdalt, népmesét ismerünk.

­

Óvodánkban ének-zenei munkaközösség működik, kiemelt szerepe van a gyermeknéptáncnak.

Tevékenységi formák, a Néphagyomány ápolás jegyében Vers, mese, dramatikus játék, mondókák, énekes játékok, néptánc, csúfolók, közmondások, stb. Rajz, mintázás, kézi munka: Tárgykészítés, fonás, szövés, sodrások, természetes anyagok felhasználása, agyagozás, nemezelés, mézeskalácssütés. 80

A környezet tevékeny megszerettetése: Találós kérdések, időjóslások jeles napok. Mozgás, mozgásos játékok: Sport és ügyességi játékok, néptánc

5.8. JELES NAPOK AZ ÓVODÁNKBAN Szüret:

Közvetlen élmények, szüretelés, préselés, mulatság.

Advent:

Borbála, Mikulás, Luca nap. Karácsony-várás, hangulati előkészítés, adventi koszorú, gyertyák.

Karácsony:

Ünnepi készülődés, a csoportszoba díszítése, kántálás,

KARÁCSONYFA

díszítés,

vendégek hívása, falu karácsony fájának díszítése és közös ünneplés a civil szervezettel és az iskolásokkal. Farsang:

Farsanghoz kapcsolódó népszokások, időjóslások, mulatság.

Húsvét:

Az ünnephez kapcsolható hagyományápolás, tavaszvárás, időjóslások.

Május elseje:

Májusfa, a hozzá kapcsolható népszokások

Pünkösd:

Az ünnephez kapcsolódó hagyományápolás, Pünkösdi király és királynéválasztás, pünkösdölő.

Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be. Minden csoportban, az óvodapedagógusok a gyermekek kíváncsiságát kielégítve biztosítanak változatos előkészületi tevékenységeket. A tevékenységek „csúcsa" maga a jeles nap, melyet csoportonként, vagy együttesen, zárt vagy nyílt nap keretén belül a szülők, vendégek bevonásával ünnepelünk. A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, közös tevékenység, munkálkodás, örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. Maga az ünnep is vidám hangulatú, felszabadult, kellemes együttlétté válik ez által.

5.9. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A gyermekek munkája, a munka jellegű tevékenységek, a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató tevékenység a személyiségfejlesztés fontos eszköze.

81

Célja: a tevékenység megszerettetése által a gyermekekben olyan tulajdonságok, készségek alakuljanak ki, fejlődjenek, melyek pozitívan befolyásolják a gyerekek kötelességtudatának fejlődését, közösséghez való viszonyát. Feladat: A különböző munkát, munka jellegű tevékenységek tudatos tervezése, szervezést és a végzéséhez a feltételek biztosítása. A gyermekkel való együttműködésével saját magához mérten a folyamatos, konkrét, reális értékelést igényel. A gyermekek munka jellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki,- megkülönböztetjük az önmagukért és a közösségért végzett tevékenységet. A gyerekek kezdetben önmaguknak és az óvodapedagógusnak és más felnőttnek segítenek, az általunk nyújtott példa alapján, majd a csoporttársakkal együtt, értük később önálló tevékenységként végzett megbízások teljesítésével, a tevékenység gyakorlásával végzik a munka jellegű tevékenységeket. A feltételeket úgy alakítsuk ki, hogy a gyerekek meg tudják tanulni a résztevékenységek sorrendjét, a praktikusságot, sokszor éljék át a munka örömét. Kapjanak a gyerekek sok buzdítást, megerősítést, hogy a gyerekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéssel kapcsolatban. Minden korcsoportban nagy jelentősége van az önkiszolgálásnak (saját maga ellátásának) az egészséges

életmód

szokásainak

fejlesztésében.

A

környezet

megismerésének

és

a

tapasztalatszerzésnek jelentős a szerepe, de fontos a kitartás, az önállóság, a felelősség, céltudatosság kialakításában is ami a munkavégzéshez szükséges képességek és készségek. Minden korcsoportban, az életkori sajátosságok figyelembevételével van jelen a közösségért végzett -, a kerti - és az alkalomszerűen végzett munka, így a közösségi kapcsolatoknak és kötelességteljesítés alakításának eszköze. -

A 3-4 éves gyermekek vegyenek részt a játékok elrakásában, a csoportszoba díszítésében, a

játékok rendezésében, a növények gondozásában. A kerti munkában figyeljék a nagyobbak munkáját, vegyenek részt a gyűjtő munkában, a termések betakarításában. Az alkalomszerűen végzett munkába is vonjuk be a legkisebbeket is. pl.: játékok lemosása, babafürdetés, stb. -

A 4-5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejlesztik a naposi megbízatások. Ezt a

munkát akkor célszerű már bevezetni, ha a gyerekek jól ismerik a tevékenység mozzanatait, sorrendiségét. Ismétlődő munka; a játékos polcok rendberakása, tisztítása, az öltöző, a mosdó rendjének megőrzése. 82

Ezeket a munkákat a felnőttek irányításával végezzék a gyerekek. A csoportszobát közösen díszítsük a gyerekekkel. Az élősarok gondozásán túl vegyenek részt az udvar tisztántartásában, a veteményes, virágos kert, a fű gondozásában. A téli madáretetés is legyen kiemelt tevékenység. Az alkalomszerűen végzett munka lehet egyéni megbízatás, vagy közös munka, pl: játékok, homokozó edények lemosása, stb. -

Az 5-6-7 éves gyermekek önmaguk ellátásában már elég önállóak. Önállóan végzik a

közösségért végzett munkákat, pl.: naposi munka, növények, élősarok gondozása. Engedjük, hogy önállóan döntsék el a munka menetét. Étkezés után rakják helyére az edényeket, rendezzék az asztalterítőket, stb. Az ismétlődő munkákban is legyenek egyre önállóbbak, munkájukat ismerjük el. Vegyenek részt a gyerekek környezetszépítő munkákban, a csoportszobában, az udvaron egyaránt, vegyék észre a szépet, ezáltal fejlődik esztétikai érzékük. Gyakran készítsenek a kicsiknek meglepetéseket, ajándékokat. A kerti munkákban biztonságosan használják, a különböző szerszámokat, melyek életkorúknak megfelelő méretűek. Gondozzák a veteményest, a virágágyásokat. Munkájukban együtt gyönyörködjünk, láttassuk meg velük munkájuk szépségét, fontosságát. A tevékenységhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret, verbális kifejezések) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása.

5.10. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS A tanulás, utánzásos, spontán és szervezett tevékenységben valósul meg. A tanulás a teljes személyiség fejlődését és fejlesztését támogatja. A tanulás folyamatát szélesen értelmezzük, a gyerekek tevékenységük során rengeteg tapasztalatot, élményt dolgoznak fel, ezáltal tanulnak, fejlődnek. A szociális és intellektuális képességeik fejlődését az óvoda felerősíti. A gyerekek értelmi képességei leginkább a játékban fejlődnek. A játékhoz kapcsolódnak az óvónő által szervezett tanulási lehetőségek a megfigyelés, tapasztalatgyűjtés, ismeretszerzés. Az utánzásos modellkövetésben az óvodapedagógus a főszereplő! A játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvónő által kezdeményezett tevékenységi formák a játékidőben zajlanak úgy, hogy közben nincs játékelrakás, a kezdeményezett tevékenységekbe a 83

gyerekek önálló döntésük alapján bekapcsolódhatnak, a tevékenység végén visszatérhetnek az eredeti szabad játékba, vagy új játékot kezdeményezhetnek. A tanulás elsődleges célja a gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendszerezése. A tanulás formái: -

utánzásos minta- és modellkövetés

-

spontán játékos

-

játékos és cselekvéses

-

kérdésekre és válaszokra épülő ismeretszerzés

-

irányított megfigyelés, felfedezés, tapasztalatszerzés

-

gyakorlati problémamegoldás

A tanulást támogató környezet megteremtése során mindig a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire épít. Mindig a gyermeket hagyjuk felfedezni, adjunk neki elég időt arra, hogy megtapasztalja, ismereteket gyűjtsön az őt érdeklő dolgokról, tárgyakról, jelenségekről, a környezetéről. Az óvodapedagógus mindig a gyermeknek megfelelő mennyiségű és minőségű segítségadást biztosít. A gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe vételével, interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával történik. Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységeket kínálunk fel a gyermekeknek. Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükséglethez és egyéni képességhez igazodva történik. A kompetenciák fejlesztése (pl. a tanulási folyamatban) érzelmek közvetítése a gyermek felé, a gyermeki érzelmek bátor kinyilvánítására motiválás az aktív közös együttlétben. Fontos, hogy a gyermek megértse a mondandónkat és ő maga, pedig meg tudja fogalmazni mondandóját. Mindig személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük a tanulás folyamatát. Az óvodai tanulás, ha eléri a célját, akkor a tanulásban is kompetens gyereket nevel, amely képessé teszi az élethosszig tartó tanulásra. „Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi játszik. De mi már tudjuk, mire megy ki a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle. /Varga Domokos/ 84

6. A

FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN

Az óvodánkban az iskolai életre való felkészítést az óvodába lépés pillanatától szem előtt tartjuk, ennek szellemében fejlesztjük a gyermekek teljes személyiségét. A gyermek belső érésének köszönhetően a családi- és az óvodai nevelés együttes eredményeként a gyermek óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéshez szükséges fejlettségi szintet. Az óvodáskor végén belép a gyermek a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázásnál figyelembe kell venni a gyermek életkorát és fejlettségi szintjét. Az óvoda vállalása, hogy a gyermekeket az iskolai életre alkalmassá tegye, tehát azoknak a képességeknek és készségeknek - a nagy- és finommozgás koordinációjának, az auditív és vizuális észlelésnek, a belső képkészítésnek – a fejlesztését teszi lehetővé, amelyeknek megfelelő fejlettsége az írás-olvasás megtanulásának feltételeit jelentik. Az iskolakezdéshez egyaránt szükségesek:  Testi -;  Lelki -;  Szociális érettség. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: Arra törekszünk, hogy gyermekeink az óvoda befejeztével képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra. Érdeklődjenek környezetük tárgyai, jelenségei iránt, akarjanak minél többet megtudni az őket körülvevő világról, jelenségekről, dolgokról, többféle megközelítésből tapasztalják meg ezeket, több érzékszerv bevonásával, hogy mélyebb nyomot hagyjon a gyermekben. A roma gyermekek differenciált fejlesztésével azt szeretnénk elérni, hogy életre szóló tapasztalatokkal, élményekkel induljanak az iskolába. Személyiségük

kiegyensúlyozott,

identitástudatuk

megalapozott.

Életkori

sajátosságuknak

megfelelően ismerik a cigány kultúrkincset. Kompetenciaszintjük életkoruknak megfelelő. (Tudás, attitűd, készségek) Önkontroll funkciói jól működjenek: kitartás, tolerancia, stb. Magatartásukban kialakuljon a perspektívalátás, a tanulási igény. Biztonságérzetük erős, kötelességtudatuk megfelelő. Az óvodai sikerélmények segítik pozitív énképük megerősödését. Az eredmények elérése csak a családokkal és a helyi Nemzetiségi Cigány Önkormányzattal tartott hathatós és szoros együttműködéssel oldható meg.

85

Nagyon fontos, hogy a gyermek 3 éves korától vegye igénybe az óvodai ellátást, mert a személyiség teljes fejlesztése, az iskolai életre való felkésztése így optimálisan valósulhat meg, nem korlátozódhat az utolsó (tanköteles) nevelési évre.

A gyermekek személyiségfejlődésében az alábbi eredményeket várjuk az óvodáskor végére: -

Megváltoznak testarányai, arányosan fejlett, megkezdődik a fogváltás.

-

Állóképességük, fizikai teherbírásuk jó.

-

Nagymozgásuk és finommozgásuk fejlődik, ezáltal összerendezettebbé válik.

-

Késleltetni tudják belső szükségleteik kielégítését.

-

A gyerekek képesek legyenek egymást elfogadni, tolerálják a másságból eredő megnyilvánulást.

-

Képesek egymásra figyelni, megtanulnak felelőséget vállalni saját döntéseikért.

-

Társas kapcsolataikban igénylik a közösséget, kifejlődik kapcsolatteremtő készségük.

-

Kialakul magatartásukban az egymás iránti tisztelet.

-

A testápolási szokásokat önállóan végzik.

-

Az eszközökre vigyáznak, használat után önállóan a helyére teszik.

-

Zsebkendőjüket, szalvétájukat önállóan használják, a használat igénye kialakult bennük.

-

Az egészségmegőrzés elemi szabályait elsajátítják (a gyümölcsök mosása; zsebkendő használat; tisztálkodási kultúra... stb.).

-

Igényükké válik a higiénés szokások betartása.

-

Képesek eldönteni, mennyit egyenek és igyanak, a folyadékot önállóan öntik a kancsóból.

-

Biztonságosan használják az evőeszközöket (kanalat, villát, kést).

-

Az asztalt önállóan, ízlésesen terítik meg, étkezés közben vigyáznak asztaluk rendjére, csöndesen beszélgetnek.

-

Önállóan öltöznek, vetkőznek, ruháikat ki-begombolják, cipőiket bekötik. Ruháikat összehajtva helyezik el.

-

Az egészségmegőrzés szempontjából: jól érzékelik a hideget és a meleget.

-

Környezetükben igyekeznek megtartani a rendet.

-

Ügyelnek saját tisztaságukra, törekednek a szépre, ízlésesre.

-

Kialakul az igény a gyermekekben az egészséges életmód szokásainak betartására.

-

Pihenésüket az éjszakai alvással tudják már biztosítani. (10-11 óra) Kevésbé fáradékonyak.

-

Igénylik a mozgást, kitartóak a mozgásos játékban.

-

Az egyenletes lüktetést készség-fokon képesek érzékelni.

-

Testkép, testséma, énkép kialakulásával az én-tudat lassan megszilárdul. 86

-

Koordinált mozgás alakul ki szem-kéz vonatkozásában, észlelési és motoros funkciók egyensúlya létrejön.

-

Kialakul a fejlett érzékelő rendszer, mely alapja a fogalmi megismerésnek, a konkrét és elvont gondolkodásnak.

-

Kifejlődik a szándékos figyelemkoncentráció.

-

Kreatív, problémamegoldó gondolkodásuk fejlődik.

-

A gyermekek képesek több napon keresztül, ugyanabban a játéktémában állhatatosan játszani.

-

Játékukra jellemző a szerepjáték.

-

Konstruáló játékukban képesek bonyolult építményeket létrehozni.

-

Belső késztetésből fakadóan, egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni.

-

A szabályjátékokat élvezik, tudnak alkalmazkodni a szabályokhoz, önállóan is tudnak szabályokat alkotni.

- Belső igényből adódik: a szabályok elfogadása, és a viselkedés helyes szabályainak betartása. - Tudnak egymás felé fordulni, társas kapcsolataikban magatartásukat jellemezze a segítőkészség, együttérzés, önzetlenség. -

Társas kapcsolataikban megjelennek az óvoda által megkívánt viselkedési normák, szabályok.

-

Fejlődik önkritikájuk, szabálytudatuk kialakul.

-

A gyerekek szívesen ismételgetik a mondókákat, verseket. Tudnak 15-20 mondókát, 6-8 verset

-

Fejlődik szókincsük, artikulációjuk.

-

Várják a naponkénti mesélést.

-

Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak. Az ismert 15-20 mesét, önállóan is tudják felidézni, dramatizálni, bábozni.

-

Tudnak meséket, történeteket önállóan is kitalálni, azt mozgással, beszéddel eljátszani.

-

Képzeletük, beszédkészségük, beszédfegyelmük erősödik. Folyamatosan beszélnek, összefüggő, összetett mondatokkal fejezik ki magukat .

-

Felismerik a zenei harmóniát, önállóan is képesek eljátszani a dalos játékokat.

-

Felismerik a halk-hangos, a mély-magas közti különbséget, tudják ezeket alkalmazni beszédükben, énekükben.

-

Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető.

-

A gyerekek alkotásaikban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, tapasztalataikat.

-

Jellemző munkáikra a részletező forma és színgazdagság.

-

Tudnak örülni saját és a közös alkotásoknak, az alkotásukról a véleményüket néhány mondatban el tudják mondani. 87

-

Téralakításban ötletesek, bátrak, képesek előre tervezni.

-

Tudnak a szépben gyönyörködni, ismerik a rácsodálkozás élményét. A műalkotásokkal szívesen ismerkednek - könyvekből, videóról, DVD-ről, projektorról, számítógépről és kiállításon.

-

A gimnasztikai gyakorlatokat képesek ütemtartással végezni. Járásuk harmonikus, az ütemet érzékelik.

-

Térérzékük jó. szem-kéz, szem-láb koordinációjuk fejlett, ügyesek, tudnak helyben labdát ütögetni.

-

Szeretnek futni, futásukban kitartóak.

-

A gyerekek tudják lakcímüket, életkorukat, szüleik nevét, foglalkozását, munkahelyét.

-

Tudják születési helyüket, idejét.

-

Ismerjék az évszakokat, szépségeiket ki tudják fejezni, gyönyörködni tudnak az évszakok adta lehetőségekben.

-

Ismerik a házi -, és vadállatokat.

-

Környezetük növényeit felismerik, meg tudják nevezni, folyamatos fejlődésüket nyomon tudják követni.

-

Megtanulják szeretni és védeni a természetet.

-

A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez.

-

Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik.

-

Gyakorlottak a közlekedési szabályok betartásában, a közlekedési eszközöket ismerik, (szárazföldön, vízen, levegőben).

-

Matematikai fogalmaik biztosak 10-es számkörben. (Össze tudják hasonlítani a mennyiségeket, meg tudják nevezni a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmakat, hozzátevésben, elvevésben, pótlásban gyakorlottak).

-

Meg tudják különböztetni a tárgyakat szín, forma és nagyság szerint. (Ismerik a csoportosítás fogalmát).

-

Különösen jelentős a téri észlelés, a vizuális és akusztikus differenciáció.

-

Alkalmazni tudják a jobbra, balra irányokat, téri tájékozódásukat szavakkal ki tudják fejezni, (névutók).

-

Kialakult a szabályokhoz alkalmazkodó, jól érthető beszéd.

-

A gyerekekben kialakul a munka iránti tisztelet és megbecsülés.

-

Örülnek a kötelességteljesítésnek, önállóan, gondosan végzik a naposi munkát.

-

A kerti munkákat szeretik, szívesen ápolják a növényeket.

-

Egyéni megbízatásokat örömmel teljesítenek.

-

Igénylik maguk körül a rendet, a tisztaságot. 88

-

Szívesen segítenek a kisebbeknek, gyakran készítenek számukra ajándékokat, meglepetéseket.

-

Kialakul önkontrolljuk, önbecsülésük fejlődik.

-

Önértékelésük segíti az én-tudat kialakulását.

-

Megtanulják a konfliktusokat egymás között megoldani.

-

Önirányításuk, egyéni feladatmegoldásuk, ellenőrzés képessége fejlődik.

-

Kötelességtudatuk kialakul.

-

A gyerekek nyitott érdeklődéssel álljanak készen az iskolába lépésre, készek az együttműködésre, a kapcsolatteremtésre, a felnőttekkel, a társaikkal.

-

Az iskolai tanuláshoz szükséges kompetenciák kialakultak, fejlettek.

-

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket befogadó intézmény elvárásainak felel meg az iskolaérettségi kritériumai.

-

A sajátos nevelési igényű gyermekeket folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munkával tudjuk csak elérni az iskolai életre való felkészítést.

A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érhetik el csak a fentiekben leírt fejlettségi szintet, illetve ennek egy bizonyos részét. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. Fontos, hogy a gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes legyen számukra. Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítani az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenki számára természetes.

„Minden program annyit ér. amennyit megvalósítunk belőle!”

89

LEGIMITÁCIÓS ZÁRADÉK A Halmaji Kastély Óvoda pedagógiai programját készítette: … .................................................... …….

dátum: ........................................................

................................................................. ................................................................. ................................................................. ................................................................. ................................................................. ................................................................. ................................................................. Egyetértését nyilvánította: 1. Az óvoda Szülői Munkaközössége Halmaj 2. Halmaj Nemzeti Kisebbségi Önkormányzata

dátum: ............................................. ........................................................ SZMK elnöke dátum: ............................................. ........................................................ elnöke

Jóváhagyta: Halmaj Község Önkormányzat

dátum:

Képviselő-testülete

........................................................

Halmaj

........................................................

Kiskinizs Község Önkormányzat

dátum:

Képviselő-testülete

........................................................

Kiskinizs

........................................................

A programot elfogadta:

dátum: .............................................

Zsírosné Becse Gizella

........................................................

mb. intézményvezető 90

IRODALOMJEGYZÉK 1 / Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja: Művelődési és Közoktatási Minisztérium

1996.,2009.

2./ A kompetencia alapú oktatás 2007. 3./ Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve Művelődést és Közoktatási Minisztérium 1997. 4./ A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1997. 5./ Nagy Jenőné: Programkészítés, - de hogyan? Szolnok 1997. 6./ Dr. Pereszlényi Éva: HOP. Helyi Óvodai Program Budapest 1997. 7./ Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Szolnok 1997. 8./ Lépésről-lépésre óvodafejlesztő program Hajdúböszörmény 1997. 9./ Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével Budapest 1996. 10./ Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alex-typo 1992. 11./ Porkolábné Dr.Balogh Katalin és Dr. Páli Judit: Pszichológiától, pedagógiáig Alex-typo 1992 12./ Dr. Buda Béla: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája Budapest 1993. 13./ A magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiája Művészeti és Közoktatási Minisztérium 3 996.

91

14./ B.A.Z. Megyei Önkormányzat Hivatalának Humánszolgáltatási Főosztálya és a Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Közös fejlesztési Terve Miskolc 1997. 15./ T. Aszódi Éva; Sz. Vida Mária, Forrai Katalin: Művészetre nevelés a családban Budapest 1976. 16./ Dr, Gásy Mária: A beszédészlelési és beszédmegértési folyamat zavarai és terápiája Bárczi Gusztáv Tanárképző Főiskola 1995. 17./ Játékpszichológia Budapest 1997. 18./ Dr. Tótuszőllősyné Varga Tünde; Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Mozgásfejlesztés az óvodában 1994. 19./ Dr. Hanza István, Fodorné Dr. Földi Rita, Dr. Tóth Ákos: Játék, egyensúlyozás, vízhez szoktatás Nagy-Gáspár Kft 1995. 20./ Érdi Krausz Zsuzsa: Mindenki Gyógytestnevelése Fővárosi Pedagógiai Intézet, Okker Oktatási Iroda 1998. 21./ Dr. Kmethy Éva: Napról-napra a mi kalendáriumunk Debrecen 1995. 22./ Sír Angus Fraser: A cigányok Budapest 1996. 23./ Szemán Józsefné Dr: Útmutató - A hátrányos helyzetű cigány gyerekek óvodai neveléséhez Hajdúböszörmény 1996. 24./ Dr. Princzes Mária: mentális és viselkedészavarok pszichológiája OKKER OKTATÁSI IRODA

92

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet 2.

SZ. MELLÉKLET

3. sz. melléklet

ALAPÍTÓ OKIRAT A PEDAGÓGIAI PROGRAM ESZKÖZIGÉNYE KÖNYVTÁR FEJLESZTÉS

93