20
Kék Rózsa 2006/3
Referenciák
Kis átalakítással „új" gépek A Ringier gyökeresen új szemléletet alkalmazva cserélte le munkaállomásait. Az egyedi informatikai eljárás lényege, hogy az elavult Macintosh gépeket egy szoftveres átalakítással vékony kliens gépekké transzformálták. Az alkalmazások egy központi rendszerrõl mûködnek. Így egy teljes beruházási ciklust tudott megspórolni a vállalkozás, ráadásul a kollégák is úgy érzik, mintha vadonatúj gépeken dolgoznának. Immár hat éve, 2000-ben állt át a Ringier Kiadó Kft. a Lotus Notes (LN) rendszer használatára, amelyet ma már az egész kiadónál és a cég által kiadott újságok szerkesztôségeiben is használnak. A cég két éve épített egy saját nyomdát is, és a megnövekedett kapacitással együtt merült fel a kérdés: hogyan lehetne még racionálisabban felhasználni az informatikai infrastruktúrát. A cél, hogy a felhasználói elégedettség mellett az erôforrások kedvezôbb elosztása is megvalósuljon, az üzemeltetésre fordított összeg csökkenthetõ legyen. „A nyomdát használtuk pilot projektnek abban a fejlesztésben, amelynek keretében egy belsô hálózatra kötöttük rá a telephely informatikai rendszerét. A nyomda és a »fôhadiszállásunk« között mintegy 20 kilométernyi távolság van, de a nyomdában nincsenek szerverek és állandó rendszergazda sem” – mutat rá a megoldás lényegére Kerper Gábor, a Ringier informatikai igazgatója. Az eljárás legfontosabb eleme, hogy ahol csak lehet, normál munkaállomások helyett vékony kliens megoldást alkalmaznak.
A legutóbbi idôszakban két kulcsfontosságú napilap állt át az új infrastrukturális megoldásra. A Nemzeti Sport március 15-e óta, a Blikk, a legnagyobb példányszámú magyar napilap pedig május elseje óta használja a vékony klienseket a Macintoshok helyett. A vékony kliens megoldásnak köszönhetôen a munkatársak egységes, homogén alkalmazási környezetben dolgozhatnak, mindegyik gép pontosan ugyanolyan teljesítménnyel bír, ezért senkinek sincsen oka irigykedni valamely munkatársának számítógépére. Ebben a nyitott rendszerû irodai alkalmazásban bárki leülhet bármelyik munkaállomáshoz, és itt saját jelszavával bejelentkezve saját anyagaihoz fér hozzá. Az alkalmazás rendszergazda állandó jelenlétét sem igényli. „A most átalakított Macintosh gépek 5-6 évesek voltak, ezeket szereltük át PC-platformú gépekre, amelyeken a Lotus Notes 6.5.4.-es verziója fut. Az informatikai megoldás lényege, hogy a bootoláshoz Linuxot használunk, utána vált át a gép a megszokott Microsoft környezetre. A vékony kliens gépek gyakorlatilag black boxként üzemelnek, vagyis nincsen rajtuk semmilyen program, installáció vagy adat, minden a központi hálózatról üzemel” – mondja Kerper Gábor. Mivel a vékony kliensek centralizált környezetben futnak, meghibásodás esetén egy gép kicserélése csupán másodperceket vesz igénybe. „Komoly eredménynek tartjuk, hogy ezeket a kissé koros Macintosh gépeket az átalakításnak köszönhetôen nem kellett leszerelni, ami több tízmillió forintos megtakarítást jelent. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a munkatársak úgy érzik, hogy gyakorlatilag új gépeken dolgozhatnak, az átalakított gépek teljesítménye a centralizált üzemeltetésnek köszönhetôen megnôtt” – mondja a Ringier informatikai igazgatója, aki arra is rámutat, hogy a következô beruházás így további három évvel kitolódott, a cégcsoport a géppark cseréjét, egy teljes beruházási
Kék Rózsa 2006/3
Referenciák
ciklust tud így megspórolni amellett, hogy a korábban megfogalmazott célok maradéktalanul teljesültek. Így párhuzamosan a szolgáltatási színvonal is emelkedett. A Lotus Notes alapon kialakított szerkesztôségi rendszer tipikus csoportmunkaszoftver, amely többféle workflowmegoldást is tartalmaz. Az újságíró leadja saját anyagát, aminek az egyik példánya változatlan formában továbbra is elérhetô marad számára, míg egy másik példány elindul a munkafolyamati rendszerben. Megkezdôdik az engedélyezési fázis, a cikket megnézik a szerkesztôk, a rovatvezetôk, és elvégezhetik az esetleges módosításokat. A folyamat végén a szerkesztôség részérôl a korrektor áll, tôle már a tördelôhöz, majd a nyomdához kerül a kész anyag. Folyamatban van a központi mentési konszolidáció kialakítása is, ami megteremti a teljes, egységes adatbiztonságot. Jelenleg a mentés külön szervereken zajlik. Ezt fogja felváltani egy központi szerveren történõ, robotszerûen mûködô szalagkönyvtár, amelynek segítségével emberi beavatkozás nélkül, elôre definiált szabályok alapján történik meg az adatállományok kimentése. Szintén a tervek között szerepel, hogy a fôbb alkalmazásokat portálosítják. A csoportmunka-környezetet ezzel a megoldással a böngészôbôl is el lehet majd érni, természetesen a megfelelõ autentikációs eljárások (bejelentkezés, hitelesítés) után. A háttérben ugyanúgy az LN mûködik, mint korábban, de a kliensoldalon browserbôl is elérhetôk ezek a szolgáltatások, így a világ bármely pontjáról bejelentkezhetnek a kollégák, újságírók, és feltölthetik elkészült anyagaikat, használhatják a vállalati rendszert. A szerveroldali infrastruktúra változatlansága mellett tehát a felhasználó dönthet, hogy milyen felületet kíván használni ezen alkalmazások igénybevételéhez.
„A Ringier nagyon régi Lotus Notes-felhasználó. Már hat éve meghozták a döntést arról, hogy LN alapon hozzák létre szerkesztôségi rendszerüket, melyet azóta is használnak. A szerkesztôségi rendszer teljes egészében IBM szervereken, LN környezetben fut. A kliensoldalon vékony kliensek vannak, a hardver Macintoshon fut, de a kliensek Linuxon” – mondja az eljárással kapcsolatban Slamovits Tibor, az IBM Magyarország média és telekommunikációs üzletágvezetôje. A szakember hozzáteszi, hogy a Ringier rengeteg LN alkalmazást használ, a csoportmunkával kapcsolatos feladatokat általában LN környezetben oldják meg, ráadásul a legújabb LN verzióra álltak át, ami az LN-tôl elvárható módon, zökkenômentesen zajlott le. „Az IBM ebben az együttmûködésben mint infrastruktúra-szállító vett részt; az ilyen méretû IT-beruházásokat általában partneren keresztül bonyolítjuk le. Ebben az esetben az IBM szállította az inteles szervereket, és a szoftverplatformot, vagyis a Lotus Notest, amely az egységes csoport-munkafelületet és alkalmazásintegrációs platformot adja. A hardvereszközök beszerzését a User Kft. közremûködésével oldotta meg a Ringier” – közölte Slamovits T ibor.
21
22
Kék Rózsa 2006/3
Referenciák
Úrrá lenni a sokféleségen Tavaly vezette be az IBM ClearQuest modulját a Winterthur magyarországi leányvállalata saját fejlesztéseinek támogatására, amihez a Quattrosoft nyújtott hathatós konzultációs segítséget. Saját korábbi információin és a mai kor üzleti követelményein kívül erre az anyacég tapasztalatai is ösztönözték. Gazsó János (a képen), az IT Alkalmazásfejlesztési Fôosztály vezetôje segít felidézni a projekt céljait, tapasztalatait. A pénzügyi, szolgáltatási szektorba tartozik a nagy múltú (1875), szinte kezdettôl multinacionális Winterthur cégcsoport (biztosító, nyugdíjpénztár, egészségpénztár, pénztárszolgáltató, vagyonkezelõ, hitelkártya, on-line pénzügyi szolgáltatások stb.). A Winterthur magyarországi leányvállalatánál 2003– 2004-ben történt meg az üzleti folyamatok modellezése; bevezették a külsô ügyfelektôl érkezô megkeresések nyilvántartására és követésére szolgáló ügykövetõ rendszert. Alapvetô igényként merült fel a szervezetben, hogy a belsô ügyfelek jobb kiszolgálása és a szolgáltatási színvonal emelése érdekében az IT-folyamatokat is modellezzék, és így a szoftverfejlesztések, verziókövetések szabályozott, monitorozott és kontrollált keretek között folyjanak. Amikor ehhez eszközt kerestek, a fenti követelményeken túl az az igény is nagy súlyt kapott, hogy a megoldásnak vezetõi információszolgáltatásra is alkalmasnak kell lennie (pl. a fejlesztési igények összetételérôl, a ráfordított emberi és egyéb erôforrásokról, az idôszükségletrôl, az igénylô szervezeti egységek aktivitásáról stb.). Azért esett a ClearQuestre a választás, mert egyrészt mindezeket az igényeket kielégíti, másrészt vele kapcsolatban a cégcsoportban már kedvezõ tapasztalatok gyûltek össze. A Rational ClearQuest az IBM terméke, a Rational programcsaládba tartozik. Alapvetôen az IT-alkalmazásszoftverek változtatási igényeinek, hibáinak bejelentésére, illetve a belôlük indított folyamatok és események életútjának (a státusok változása útján), valamint a szoftverek verzióváltásának követésére szolgál. Lehetôvé teszi a szerteágazó tényezôk, folyamatok és információk átlátását.
Gazsó János konkrét részleteket, problémákat idéz fel, amivel épp csak érzékelteti a feladat nagyságát. Olyan átfogó feladattípusokat definiáltak, amelyek a különféle munkákra mégis egységesen alkalmazhatók, például hibajavítást, fejlesztést, adatszolgáltatást, igénylést az IT-szervezettôl stb. A ClearQuestet a 2005-ös év elején vezették be, s a kezdeti folyamatmodelleket a tényleges viszonyok tiszta áttekintésének a segítségével finomíthatták: az eredeti „elvont” elképzeléseket néhány hónap múlva felülvizsgálták, finomhangolták, kitisztították. Fölöslegesnek bizonyult lépéseket, fázisokat kihagytak, az elôre nem látható, de szükségessé válókat beépítették. A korábban már kialakított folyamatokat az eszközhöz illeszkedôvé igazították. A megfelelõ áttekintés egyik legfôbb nyeresége: a visszacsatolás lehetôsége! Nem csupán szervezni kell a konkrét fejlesztéseket, hanem ezekhez esetleg vállalati szintû döntésekkel kell
Kék Rózsa 2006/3
Referenciák
az erôforrásokat hozzárendelni; a nagyobb feladatokat ütemezni kell, a prioritásokat meg kell szabni. Ehhez a fejlesztésnek a vonatkozó helyi, illetve vállalati döntéseket támogató adatokat kell szolgáltatnia. A vezetôség tehát különbözô szinteken követelményekkel kerül szembe, s ez a rendszer másik legfôbb haszna: gyakorlati forrást nyújt a döntéstámogatáshoz, az átfogó keretek beállításához.
tési feladattípus, ha különbözô rendszerek között kell kapcsolatot teremteni. A belsô csapat ismeri az ehhez tartozó üzleti logikát, a konkrét munkát viszont külsô fejlesztôk végzik el, tehát kulcsfontosságú a velük való együttmûködés megfelelõ szervezettsége (sôt sokszor célszerûbb belül elvégezni az ilyen fejlesztést).
Nem csupán a közvetlen fejlesztési folyamatok nyomon követésére volt alkalmas a rugalmas rendszer, hanem a hozzájuk kapcsolódó egyéb, például idô-nyilvántartási és hasonló folyamatokéra is; az adatszolgáltatást részben kimutatásokkal, statisztikákkal stb. kiegészítve, részben pedig támogatva a folyamatok szervezését, például föltárva a szûk keresztmetszeteket.
A szoftverbevezetésben a Quattrosoft nyújtott konzultációs és adaptációs segítséget. Az eszköz lehetôségeinek és a vele szemben támasztott igényeknek az összevetésével, a Winterthur szakembereivel együtt alakították ki a folyamatok modelljét. A rendszer rugalmasságát és könnyû adaptálási lehetôségét bizonyítja, hogy 3 nap konzultációs és 2 nap telepítésre, paraméterezésre, hangolási tevékenységre fordított idô elegendô volt az eszköz üzembe helyezéséhez! Félévi mûködési tapasztalat és eszközhasználat után a ClearQuestrendszergazda kérdôíves felmérés formájában kikérte a ClearQuest-felhasználók, az IT-vezetô és a fejlesztôk véleményét az eszköz használhatóságát és hatékonyságát illetôen. A vélemények és igények értékelése után korrigálták a folyamati elemeket, a visszacsatolás erôsítésére az e-mail-küldési szabályokat is módosították. A tesztelés – fontosságára való tekintettel – önálló folyamattá lépett elõ. Ma már elmondható: az eszköz bizonyította, hogy megfelel a várakozásoknak.
Megfelelõ rendszerben kell kezelni a folyamatokhoz tartozó információkat, jegyzôkönyveket, specifikációkat, a dokumentációt – strukturáltan, kereshetôen, „kinyerhetôen”, a verziók történetével együtt. Konkrét napi használatában a rendszer valódi „tool”, vagyis eszköz. Különféle feladatokhoz ad testre szabható felhasználói felületet. Lehet, hogy egy fejlesztõ ténylegesen fejleszt; lehet, hogy egyeztet a felhasználókkal, vagy szervezi a többiekkel közös munkáját. Különösen gyakori fejlesz-
Kis összefoglalás – tizenegy hónap eredményei 8 pontban 1. A fejlesztési igények teljesítése szabályozott, követhetõ, átlátható folyamatokban zajlik. 2. A fejlesztéssel kapcsolatos dokumentumok egy helyen találhatók – a viszonyok jól dokumentáltak. 3. A 10 fôs IT Alkalmazásfejlesztési Fôosztály munkájának koordinálására, az erôforrások leterheltségének követésére alkalmas a rendszer. 4. Segíti IT SOX követelmények betartását (ma az amerikai tôzsdei szereplés alapfeltétele!). 5. Megfelelôen szolgálja a kiszervezett fejlesztések nyilvántartását, nyomon követését. 6. Adatforrásként szolgál az erôforrás-korlátos fejlesztések elsôbbségei felôl döntõ középvezetôi fórum számára. 7. Rugalmas felhasználói felületet alakítottak ki hozzá. 8. A ClearQuest a szoftverek verzióváltásának követésére szolgáló eszközként is mûködik.
23
24
Kék Rózsa 2006/3
Referenciák
IBM-eszközök orvosi kutatásra a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Intézeténél
Az öregedéssel is összefüggô, illetve az epilepsziás agyi károsodásokkal kapcsolatos kutatások adatainak tárolását jelenleg egy IBM Blade szerverekbôl álló parkra bízta a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Intézete. Az intézetben IBM Total Storage adattároló eszközöket és IBM Tivoli rendszermenedzsment szoftvereket is telepítenek. A rendszerintegrációs feladatot a Professzionál Zrt. végezte el. Drasztikusan megnövekedett a tárkapacitás iránti igény a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Intézetében (KOKI), ezért volt szükség a régi, ad hoc összeállított szerverparkot egy stabil, megbízható és megfelelô tárolókapacitással rendelkezô szerverparkra lecserélni – ismerteti Bucsánszki Miklós, az intézmény vezetô rendszergazdája. A KOKI tevékenységének középpontjában az idegtudományi alapkutatások állnak, így az idegingerület-átvitel, a tanulás és emlékezés, a viselkedés, az öregedéssel összefüggô és epilepsziás agyi károsodás, valamint a hormonkiválasztás központi és környéki idegrendszeri szabályozásának kutatása. Az intézetben több, a legújabb mûszerrendszerekkel felszerelt sejt- és molekuláris biológiai, elektrofiziológiai és biológiai képalkotó (2-foton lézer pásztázó mikroszkópia) laboratórium is található. Egyegy kutatási projekt során 100–150 GB-nyi adat keletkezik, az elôírások szerint ebbôl a munkaanyagból 5–10 GB-nyit archiválni kell az utólagos vizsgálatokra, illetve arra a lehetôségre, hogy amennyiben kétség merülne fel a kutatások eredetiségével kapcsolatban, lehessen vizsgálódni. A meglévô szerverpark ezt a megnövekedett igényt nem volt képes hatékonyan kiszolgálni.
Az intézmény a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) pályázatán nyert összeget fordította IBM Blade Serverek (AMD Opteron proceszszor LS 20), Total Storage eszközök és a Tivoli rendszerekbôl álló szerverpark bevezetésére. Az IBM minôsített viszonteladója, a Professzionál Zrt. 2005 ôszén került kapcsolatba a KOKI-val. Az intézmény célja az volt, hogy a bevezetendô informatikai megoldás hosszú távon biztosítsa a megnövekedett és az egyre növekvô igények kiszolgálását – ismerteti Szôllôsi Norbert informatikai szakértô. A Professzionál Rt. elvégezte az intézmény átvilágítását, megismerték a meglévô eszközök funkcionalitását és a várható igényeket. Az adatok birtokában a rendszerintegrációs feladatra javasolták az IBM megoldását. Ez a megoldás Szôllôsi Norbert informatikai szakértô szerint horizontálisan és vertikálisan egyaránt rugalmasan bôvíthetô és skálázható rendszert jelent az adatok tárolása szempontjából. A Professzionál Zrt. egy olyan szerverparkot állított fel, mely hatékonyan biztosította a szükséges mozgásszabadságot az intézmény részére. Az új IBM szerverparknak köszönhetôen az intézményben az elkövetkezô években tiszta, átlátható, megbízható és kedvezô költségvetésû informatika biztosítható. Az intézmény elkötelezett híve a Linux alapú megoldásoknak, ezért a Red Hat Linux Enterprise operációs rendszerekre esett a választás. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete Az intézetet 1952-ben alapították azzal a céllal, hogy egy átfogó tudományterület, az orvosbiológia terén folytasson magas színvonalú kutatómunkát. Ma az egyetlen kizárólag orvostudományi kutatást folytató kutatóintézmény Magyarországon. http://www.koki.hu A Professzionál Zrt.-t 1989. június 17-én alapították, a Professzionál Gazdasági Társaság jogutódjaként. A zrt. elôdszervezetei és alapítói (Volán Elektronika, Professzionál Kisszövetkezet, Fotoelektronik ISZ) 1979 óta vannak jelen a hazai piacon. Az évek során az IBM Premier Business Partnerévé, az IBM hivatalos szervizévé vált a cég. http://www.professzional.hu
