Kinázgátló hatású benzotiofén-származékok tervezése és előállítása

Kinázgátló hatású benzotiofén-származékok tervezése és előállítása Doktori (Ph.D.) tézisek

Bánhegyi Gábor Péter Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskola

Témavezető:

Dr. Őrfi László egyetemi docens, Ph.D.

Hivatalos bírálók:

Dr. Dibó Gábor, egyetemi docens, C.Sc. Dr. Tétényi Péter, egyetemi adjunktus, Ph.D.

Szigorlati bizottság elnöke: Szigorlati bizottság tagjai:

Dr. Lemberkovics Éva, egyetemi tanár, Ph.D. Dr. Szőke Éva, egyetemi tanár, D.Sc. Dr. Mátyus Péter, egyetemi tanár, D.Sc.

Budapest 2008

Bánhegyi Gábor Péter

Doktori értekezés tézisei

Kinázgátló hatású benzotiofén-származékok tervezése és előállítása Bánhegyi Gábor Péter, témavezető: Dr. Őrfi László Doktori munkám során racionális gyógyszerhatóanyag kutatásban vettem részt, ezen belül kináz enzimek gátlására fejlesztettünk szelektív és hatékony vegyületeket. A hibás működésű kinázok számos betegség kialakulásában játszanak szerepet, ezek gátlása terápiás jelentőséggel bir. Az egyik fő célpont a több humán tumoros megbetegedés (vastagbélrák, hasnyálmirigyrák, petefészekrák, glioma, nem-kissejtes tüdőkarcinóma) során kulcsszerepet játszó EGFR-kináz enzimrendszer volt, amely felelős a tumoros sejt túléléséért, metasztázis képzéséért, angiogeneziséért, valamint a programozott sejthalál (apoptózis) szupressziójáért. Másik fő célkitűzésünk a TBC kórokozó Mycobacterium tuberculosis makrofágokban való túlélését biztosító bakteriális kináz enzim (PknG) elleni szelektív gátlószer fejlesztése volt. Ezen enzim biztosítja a baktérium immunsejten belüli túlélését a baktériumot tartalmazó fagoszóma, és a lizoszóma fúziójának inhibiciójával, így a PknG gátlása esetén a lizoszómális enzimek hozzáférnek a baktériumhoz, és elpusztítják. Munkám során előállítottam az ismert hatékony benzo-pirrolo-pirimidin EGFR-gátlókat, valamint kidolgoztam az AX20017 jelű PknG gátló anyag szintézisét, egy, a szakirodalomban eddig nem publikált amidálási eljárással. Ezen vezérmolekulákból kiindulva a szubsztituensek változtatásával, hatékonyabb, a szakirodalomban eddig nem ismert, szabadalmaztatható szerkezetű vegyületeket állítottam elő, amelyeknek kutatócsoportunk meghatározta a biológiai hatásprofilját. A preparatív munka során kidolgoztam egy új kémiai eljárást a benzotiofén-karbonsav észterek amidálására, amelyet az AX20017 -en kívűl 60 további származék előállításánal alkalmaztam.

1. 2. 3. 4. 5.

6.

Péter Bánhegyi, Frigyes Wáczek, Zsolt Székelyhidi, Bálint Hegymegi-Barakonyi, György Kéri, László Őrfi (2008) New method for the synthesis of 2-acylamino-1-benzothiophene-3-carboxamide derivatives from the corresponding esters. Synthetic Communications, 38 (19): 3270-3276. Bánhegyi Péter, Wáczek Frigyes, Székelyhidi Zsolt, Hegymegi-Barakonyi Bálint, Kéri György, Őrfi László (2008) Novel method for the synthesis of carboxamides from low reactivity esters: synthesis of 2-acylamino-1-benzothiophene-3-carboxamides. Acta Pharmaceutika Hungarica, 78(2): 75-78. Bánhegyi Péter, Wáczek Frigyes, Horváth Zoltán, Pató János, Greff Zoltán, Markó Péter, Hegymegi-B. Bálint, Kéri György, Őrfi László (2008) The development of novel kinase inhibitors against mycobacterial infections.Acta Pharmaceutika Hungarica, közlésre elfogadva. Szántai-Kis C.; Kövesdi I.; Erős D.; Bánhegyi P.; Ullrich A.; Kéri G.; Őrfi L (2006) Prediction oriented QSAR modelling of EGFR inhibition. Current Medicinal Chemistry, 13 (3): 277-287. Hegymegi-Barakonyi B., Székely R., Varga Z., Kiss R., Borbély G., Németh G., Bánhegyi P., Pató J., Greff Z., Horváth Z., Mészáros Gy., Marosfalvi J., Erős D., Szántai-Kis Cs., Garavaglia S., Perozzi S., Rizzi M., Hafenbradl D., Ko M., Av-Gay Y., Klebl B.M., Őrfi L., Kéri Gy. (2008) Signalling inhibitors against Mycobacterium tuberculosis – early days of a new therapeutic concept in tuberculosis. Current Medicinal Chemistry, 15(26): 2760-2770. György Kéri, Zsolt Székelyhidi, Péter Bánhegyi, Zoltán Varga, Bálint-Hegymegi Barakonyi, Csaba Szántai-Kis, Doris Hafenbradl, Bert Klebl, Gerhard Muller,Axel Ullrich, Dániel Erős, Zoltán Horváth, Zoltán Greff, Jenő Marosfalvi, János Pató, István Szabadkai, Ildikó Szilágyi, Zsolt Szegedi, István Varga, Frigyes Wáczek, László Őrfi (2005) Drug Discovery in the Kinase Inhibitory Field using the Nested Chemical LibraryTM technology. ASSAY and Drug Development Technologies, 2005, Vol. 3, No. 5: 543-551.

2


Doktori értekezés tézisei 1. Bevezetés

Az elmúlt évtized során a molekuláris biológia, és a fehérjekémia eredményeiből kiindulva jelentős áttörés történt több humán patológiás állapot - elsősorban tumorképződés és kifejlődés, valamint bakteriális és virális megbetegedések - mechanizmusának, molekuláris biológiai, és genetikai hátterének megismerésében. Ennek nyomán a hagyományos gyógyszerkutatási stratégiákkal szemben (amelyek többnyire fekete dobozként kezelve a betegséget random hatóanyag kipróbálásra, illetve a meglévő különböző eredetű hatóanyagok optimalizálására épültek) egyre nagyobb teret nyert a molekuláris patomechanizmusokon alapuló gyógyszerkutatás, amelynek során kiválasztott, és molekuláris biológiai módszerekkel igazolt (validált) célmolekulák ellen történik célzott hatóanyagkutatás. A célmolekulák túlnyomó része a jeltovábbításban játszik fontos szerepet, ezért vált a jeltovábbítási (szignál transzdukciós) terápia a modern gyógyszerkutatás kulcsfogalmává. A jelet generálhatja baktérium vagy vírus, vagy lehet szervezeten belüli megváltozott jel is. A jelátvitelben kulcsfontosságú szerepet játszanak a kináz enzimek (a görög κίνει (kinei): mozgatni igéből), amelyek az ATP molekula γ-foszfátjának átvitelét katalizálják a célfehérje szerin, tirozin, illetve treonin aminosavjainak hidroxil csoportjára. Jelenleg mintegy 600 kináz enzimet ismerünk, amelyek számos daganatos betegség, vírus, és baktérium terápiás célpontjaként kaphatnak szerepet, így az utóbbi években világszerte igen intenzív kutatások folynak a sejtmembránon áthatolni képes kismolekulájú, illetve "peptidomimetikus" (peptideket mímelő) kinázgátlók előállítása céljából. Az EGFR-PTK enzim a legrégebben és leggyakrabban vizsgált kináz enzim a humán gyógyszerkutatás területén. Három fő alegységgel rendelkezik: az extracelluláris Nterminálison elhelyezkedő, ciszteinben gazdag külső specifikus ligandkötő régióval, a sejtmembránon átnyúló helikális transzmembrán szakasszal, és a sejten belüli tirozin kináz doménnel. Alaphelyzetben az EGFR molekulák monomerként vannak jelen a sejtmembránban, és nem mutatnak tirozin kináz katalitikus aktivitást. A ligandmolekula kötődése után a receptorfehérje egy másik, EGFR családba tartozó receptorral dimerizálódik (homo, vagy heterodimerizáció), melynek hatására az intracelluláris tirozin kináz domén aktiválódik, és autofoszforileződés megy végbe, azaz a kináz domén monomerek transzfoszforilálják egymást. A foszforilezett intracelluláris domén további molekulákkal hat kölcsön, így továbbítva a szignált. (A foszfát csoportot a receptorhoz kötődő adenozintrifoszfát (ATP) gamma foszfátja szolgáltatja.) Az EGFR rendszer rendkívűl sokrétűen biztosítja a sejtes mechanizmusok helyes működését; részt vesz a differenciálódás, sejtproliferáció, migráció, az apoptózis valamint a VEGFR rendszeren keresztül az angiogenezis szabályozásában. Az EGFR rendszer rendellenes működése komoly zavarokhoz vezet. A hibás működés megnyilvánulhat normális receptorműködés mellett magas EGF szintben, a receptorok számának megnövekedésében (overexpresszió) illetve a rendellenes receptorműködésben, amikor EGF molekula kötődése nélkül is a receptor kináz aktivitást mutat. Az elmúlt évtizedekben a kutatók számos humán megbetegedés (elsősorban tumoros elváltozások) során kimutatták az EGFR rendszer rendellenes működését, így többek között emlőrák, vastagbélrák, hasnyálmirigyrák, petefészekrák, glioma, nem-kissejtes tüdőkarcinóma, fej és nyaki daganatok, petefészekrák, húgyhólyakrák, prosztatarák, veserák eseteiben. Megállapították, hogy ezen daganatokban összefüggés mutatható ki az EGFR túlzott expressziója és a tumorok növekedése ill. túlélése között, az overexpresszió gyakoribb az előrehaladott tumoros állapotokban. Az EGFR számos, a tumorok progressziójával kapcsolatos folyamatban vesz részt. Így az EGFR expresszió növeli a tumorsejtek motilitását és nagyméretű, metasztatizáló daganatokat hoz létre, továbbá növeli a tumor inváziós képességét. Az EGFR az adhéziós molekulák expresszióját is befolyásolni tudja. Károsan hat a sejtciklus szabályozására és blokkolja az apoptózist, e hatások szintén a tumor 3



növekedésének kedveznek. Végül elősegíti az angiogenezist, ami különösen a nagyméretű tumorok továbbfejlődéséhez elengedhetetlen. Ennek megfelelően alapvető gyógyszertervezési stratégia a rendellenes túlműködés gátlása. Fontos szerep jut a kináz-enzimeknek a Mycobacteriaceae családba tartozó baktériumok szervezetben való túlélésében is. Ezen baktériumok aerobok, pálcika alakúak, nagyságuk 0.2-0.6 x 1-10 μm, spórával, csillóval nem rendelkeznek. Több mint 50 Mycobacterium faj ismert, többségük szaprofita (lebontó). A Mycobacterium tuberculosis a kórokozója a gümőkor, vagy tuberkulózis (TBC) nevű betegségnek, amely napjainkban szomorú reneszánszát éli. Leginkább a tüdőt támadja meg (pulmonáris TBC), de megtámadhatja a központi idegrendszert (meningitisz), a nyirokrendszert és a keringési rendszert (miliáris TBC), az ivarszerveket/húgyutakat, csontokat és ízületeket is. A TBC a világ három legveszélyesebb fertőző betegségének egyike, kétszer annyi áldozatot szed évente, mint a malária. A M. tuberculosis tüdőbe jutása (csepp-, vagy porfertőzés) után a baktériumot az alveoláris macrophagok bekebelezik. Ezt követné a baktériumot tartalmazó fagoszóma és a lizoszóma fúziója, melynek eredményeképp a lizoszómában lévő bontóenzimek, és szabad gyökök elpusztítanák a baktériumot. A baktérium által szekretált protein kináz G (PknG) enzim azonban gátolja a fúziót, így a baktérium a lappangó állapotban életképes marad, sőt, szaporodni is képes a makrofágokban. A bakteriális PknG enzim szelektív gátlása olyan lehetőség, amely várhatóan hatékonyan megszünteti a kórokozó fagoszóma-lizoszóma fúziót gátló képességét, így a makrofágokban történő túlélését. Ennek megfelelően a bakteriális PknG enzim gátlására szelektív hatóanyag kifejlesztése komoly terápiás lehetőséget jelent Mycobacterium tuberculosis szervezeten belüli elpusztítására, és így a TBC megbetegedés gyógyítására. 2. Célkitűzések Munkám során új, szabadalmaztatható gyógyszerhatóanyag-molekulák előállítását célzó kutatási munkában vettem részt, amelynek első fázisában a szakirodalomban publikált, nagy aktivitású kinázgátló vezérmolekulákat állítottuk elő. Vezérmolekuláknak azokat a hatóanyag molekulákat tekintjük, amelyek IC50 < 1 µM értékkel gátolnak egy adott validált célmolekulát, vagy IC50 < 10 µM értékkel gátolják egy adott tumorsejtvonal növekedését. Prediktált vezérmolekulának tekintjük az in silico számítással, azaz predikció orientált kvantitatív szerkezet-hatás összefüggések számítógépes vizsgálata alapján (QSAR) kiválasztott virtuális molekulákat, amelyek tényleges kémiai előállítását követően mérjük a biológiai hatást. A munka második fázisában szakirodalomból, illetve számítógépes modellezésből származó vegyületek köré fókuszált vegyülettárat terveztünk és szintetizáltunk - a gyógyszerszerűséghez szükséges ADME paraméterek, és a szakirodalomból ismert szerkezethatás összefüggések figyelembevételével - és munkacsoportunk vizsgálta ezen származékok biológiai tulajdonságait. Fókuszált vegyülettáron azon molekulák halmazát értjük, amelyek csak egy-egy szerkezeti egységben térnek el a fókuszban lévő vezérmolekulától. A szubsztituensek változtatásával, és szerkezeti elemek beillesztésével illetve elhagyásával igyekeztünk a szakirodalomban nem ismert, szabadalmaztatható, erős-, és szelektív hatású molekulákat előállítani. A munka során az alábbiakat tűztük ki célul: 1.

A random HTS teszteléssel talált PknG gátló hatású, AX20017 jelű vezérmolekula előállítására megfelelő szintézismódszer kidolgozását; 4

Bánhegyi Gábor Péter 2. 3. 4. 5. 6.


Fókuszált vegyülettár tervezését, és szintézisét az előállított molekula köré; Az előállított származékok biológiai hatásprofiljának meghatározását; A szakirodalomból ismert egyik legaktívabb EGFR-PTK gátló pirrolo-pirimidin vegyületcsalád előállítását, Számítógépes modellezés alapján potenciális EGFR-PTK inhibítornak prediktált tieno-pirimidin származékok szintézisét; Az előállított vegyületek hatékonyságának és szelektivitásának vizsgálatát. 3. Eredmények

3.1. Az AX20017 vezérmolekula szintézise, és fókuszált vegyülettár előállítása a vezérmolekula köré Az Axxima Pharmaceuticals A.G.-nél 55000 vegyületből álló vegyülettár tesztelése során találták hatásosnak az AX20017 jelzésű molekulát (18) bakteriális PknG gátlására. O NH2 NH

S O

18

1. ábra. Az AX20017 jelű vezérmolekula. (PknG IC50 = 0.5 µM) A vegyület szintézise a szakirodalomban nem volt leközölve. Kiindulási anyagunk a kereskedelmi forgalomban kapható 19 aminszármazék volt, amelyből ciklopropán-karbonsavkloriddal, piridinben 0 oC -on végezve az acilezést, jutottunk a 20 vegyülethez. O

O O

+ S

NH2

O

piridin,

Cl

0 oC

O

20

19

NH

S O

2. ábra. A 19 amino-észter acilezése. A savamiddá alakításra számos, a szakirodalomban leírt amidálási eljárást kipróbáltunk, többek között vizes, vagy alkoholos ammóniaoldattal, illetve nyomás alatt cseppfolyós ammóniával reagáltatást, de enyhe reakciókörülmények között a változatlan kiindulási anyagot kaptuk vissza. Erélyesebb reakciókörülményeket alkalmazva a gyűrűzárt termék (21), megjelenését tapasztaltuk. A megoldást alkálifém-amid (lítium-, vagy nátrium-amid) alkalmazása jelentette, éter tipusú oldószerben (THF, dioxán, dietiléter). A legjobbnak a LiNH2 / THF kombináció bizonyult.

5


Doktori értekezés tézisei O H N

NH3/víz, vagy NH3/MeOH,

O

vagy cseppf. NH3

20

O

NH

S

N

S 21

O

NH2

LiNH2, THF, szobahõfok,

O

72 óra

NH

S 18

O

3. ábra. Kísérletek a 20 észter amiddá alakítására. Különböző savkloridokkal végezve az acilezést, majd a keletkezett termékeket amidálva előállítottuk az alábbi, 2-es helyzetben módosított AX20017 analógokat. O NH2

CH3 a

R= S 26a-m

b

c

NH O

R

e

d

g

f

h i

S k

j

O l

N m

4. ábra. A 2-acil származékok előállítása. Az észtercsoport lúgos hidrolízisével nyertük a 22 savszármazékot, melyből CDI-vel képzett aktív intermedieren keresztül állítottuk elő a 27 savhidrazid-származékot. Az észtert alifás aminokkal reagáltatva nyertük a 28,29 N-alkil származékokat. O

O O NH

S 20

O OH

NaOH H2O, EtOH

O

22

N2H4 CDI, THF

NH

S

N H

27

O

NH

S

O

NH2

O

R N H

R NH2

NH

S

28 R = Me 29 R = nPr

O

5. ábra. A 3-as helyzetben módosított származékok előállítása. A cikloalkén-molekularész módosítását a gyűrűtagszám változtatásával kezdtük. A megfelelő gyűrűtagszámú ciklikus ketonból kiindulva Gewald-reakcióban állítottuk elő a 32a-c aminszármazékokat, melyek acilezését követő amidálási lépéssel jutottunk a ciklopentil (34a), cikloheptil (34b), és ciklooktil (34c) származékokhoz.

6



N O O O=C

(CH2)n+1 +

O O

+

S8

(CH2)n

O

(CH2)n

NH2 2. LiNH2, THF

S 32a-c

(n=3,5,6)

NH2

1. cPrCOCl

NH

S 34a-c

O

6. ábra. Különböző gyűrűtagszámú AX20017 analógok szintézise. Hasonlóképp, a megfelelő heteroatomot tartalmazó gyűrűs ketonból kiindulva Gewald reakcióban nyert 35a-c származékok acilezésével, majd amiddá alakításával nyertük a 37a pirán, 37b N-metil-piperidin, és 37c tiopirán származékokat, valamint a tiopirán származék oxidációjával a 37d szulfoxid-származékot. N

O O

O

O

+

X

NH2 O

+ S8 X

O

NH2

S

(X=O, N-CH3, S)

1. cPrCOCl

O S

NH

S

2. LiNH2, THF

37a X=O O b NMe c S K2S2O8 d SO

35a-c

7. ábra. Heteroatomot tartalmazó AX20017 analógok szintézise. Az alkil-, és arilszubsztituált származékok szintézisekor ugyanezen a szintézisúton alkil-, illetve arilszubsztituált ciklohexanon származékokból kiindulva jutottunk a tervezett vegyületekhez. N

O

O O

O

+

R

+ S8

O

R

1. cPrCOCl

O

NH2

S

NH2

R

2. LiNH2, THF

NH

S 40a-f

38a-f

O R= 4-Me, 6-Me, 6-Et, 6-nPr, 6-terc-Bu, 6-Ph

8. ábra. Alkil-, és arilszubsztituált AX20017 analógok szintézise. Kísérleteket végeztünk az AX20017 cikloalkén gyűrűjének aromatizálására, különböző oxidációs eljárásokkal (aktivált MnO2, kinon, DDQ, Pd/C + levegő, SeO2), ám próbálkozásaink nem vezettek eredményre. A megoldást a 20 észter aromatizálása jelentette, amelyből hűtés közben végezve az amidálást jutottunk a 41 aromás származékhoz. O

O

O

O

O

MnO2, toluol NH

S 20

reflux

NH

S O

42

2. jégreöntés, H+

O

9. ábra. Az aromás AX20017 származék előállítása.

7

NH2

1. LiNH2, THF, 0oC

NH

S 41

O



Az aromás származékból kiindulva előállítottuk a 43 brómszármazékot, illetve a 44a nitroszármazékot. A nitrocsoport katalítikus hidrogénezésével nyert 44b aminszármazék izocianátokkal való reagáltatásával kaptuk a 45a-c karbamidokat. O

O

Br

NH2

NH2

Br2, AcOH

NH

S 41

43

O

NaNO3 AcOH O X

NH

S

NH2

O

H N

O N

O

H N

R R

NH2

O NH

S

45a R=H 45b R=SCH3 45c R=Br

CH2Cl2, reflux O

44a X=NO2 44b X=NH2

H2/Pd

NH

S O

10. ábra. Az aromás bróm-, nitro-, amino-, valamint karbamidszármazékok szintézise. Ciklohexándion-monoetilén-ketálból kiindulva, ciánacetamiddal és kénporral végezve a Gewald-reakciót, jutottunk a 46 ketálszármazékhoz, amelyből acilezéssel nyertük a 47,48 származékokat. Cl

O N O

+

O O

O

O O

+

S8

O

NH2

NH2

NH2

O

R S

46

NH2 piridin, THF

O O 47,48

(R=H, CH3)

NH

S O

11. ábra. A ketál-származék előállítása. A ketál védőcsoportot trifluor-ecetsavval hasítva jutottunk a 49,50 oxo-származékokhoz, amelyből két úton mentünk tovább: egyrészt oxidációval az 51,52 aromás fenolszármazékok, másrészt redukcióval az 53,54 telített hidroxi-származékok irányába. O

Pd/C O

HO

NH2 47,48

TFA

O S

NH2

levegõ

NH

NH

S

R

51,52 O O

R

NH2

49,50 O (R=H, CH3)

HO NaBH4

NH

S 53,54

O

12. ábra. Aromás és telített 6-hidroxi AX20017 analógok előállítása.

8

R

R



3.2. Fókuszált vegyülettár tervezése és szintézise a QSAR által hatékony EGFR-PTK inhibítornak prediktált 1-benzotieno[2,3-d]pirimidin-4-amin szerkezet köré A 13. ábrán feltüntettük a 21 gyűrűzárt melléktermék szerkezetéből kiindulva szintetizálható, és QSAR modellezés alapján hatékony EGFR-PTK inhibítornak prediktált 1-benzotieno[2,3d]pirimidin-4-amin szerkezet származékképzésének lehetőségeit. R1 R (N)n HN N N A R2 A N A N S A S 13. ábra. Az 1-benzotieno[2,3-d]pirimidin-4-amin struktúra változtatásának lehetőségei. A triciklusos alapváz kialakításához a már korábban leírt 19 észtert vettük alapul, amelyet Gewald reakcióban állítottunk elő. A gyűrűzárás formamidin-acetáttal, formamidban 180 oCon összeömlesztve ammónia és etanol kilépése közben ment végbe, az így keletkezett 70 fenolszármazék foszfor-oxikloridos klórozása szolgáltatta a 71 reaktív intermediert, melyet szubsztituált anilinekkel reagáltatva kaptuk a 72a-x származékokat. NH2 O

X

+ NH2

S 19

R

N

O

H2N HN

R

formamid, 180oC

HN N

N

-NH3, EtOH

iPrOH,

S 70 X=OH 71 X=Cl

reflux N

POCl3

S 72a-x

R= H, 2-F, 2-Cl, 2-OH, 2-OMe, 3-F, 3-Cl, 3-Br, 3-OH, 3-OMe, 3-CF3, 3-NH2, 3-CN, 3-NO2, 4-F, 4-Cl, 4-Br, 4-OH, 4-CF3, 4-NH2, 4-Et, 2,4-F2, 3,4-Cl2, 3,5-Cl2

14. ábra. A szubsztituált anilinekkel kapcsolt benzotieno[2,3-d]pirimidin-4-amin származékok előállítása. Az aromás benzotieno[2,3-d]pirimidin-származékok szintéziséhez a 42 aromás észterből indultunk ki, amelynek ciklopropil-karbonil védőcsoportját metánszulfonsavval lehasítva, formamiddal végeztük a gyűrűzárást. A keletkezett aromás triciklus klórozását követően szubsztituált anilinekkel reagáltatva állítottuk elő a 76a-c aromás származékokat. R

NH2 O

X O NH

S 42

O

N

1. CH3SO3H 2. H2N O

S 74 X=OH 75 X=Cl

N POCl3

R

HN N N

EtOH, reflux

S 76a-c R= 3-F, 3-Cl, 3-Br

15. ábra. Aromás benzotieno[2,3-d]pirimidin-származékok szintézise. 9



A 2-es helyzetben ciklopropil-szubsztituenst tartalmazó telített és aromás benzotieno[2,3d]pirimidin-származékok szintéziséhez a korábban előálított telített (20), és aromás (42) észterek formamidines gyűrűzárásával nyert 77a,b trticiklusokat klóroztuk, majd szubsztituált anilinekkel reagáltattuk. NH2 O O

A A

formamidinacetát

A A

NH

S

20 A=CH2 42 A=CH

formamid

X

A A A

R

N

A

EtOH, reflux

S

R

A

N

A

HN

A A

N

S

O

N

79a-l

77a,b X=OH 78a,b X=Cl

POCl3

79a-g (A=CH2) R= 3-Cl, 3-OH, 3-OMe, 3-CF3, 3-NH2, 3-CN, 3-NO2 79h-l (A=CH) R= 3-F, 3-Cl, 3-Br, 3-OH, 3-OMe

16. ábra. 2-ciklopropil benzotieno[2,3-d]pirimidin-származékok szintézise. A 4-es helyzetben hidrazon csoportot tartalmazó származékok előállításához a 71 klórvegyületet reagáltattuk hidrazinnal, majd a keletkező 80 hidrazint aromás aldehidekkel, így nyerve a 81a-m hidrazonokat. R O NH2 Cl

N

HN

N

HN

N N2H4

N S 71

EtOH, 80oC

N

R

N

N

EtOH,

S

S

80

81a-m

R= 3-F, 3-Cl, 3-Br, 3-OH, 3-OMe, 3-CF3, 3-NO2, 2-Cl, 4-Cl, 4-CF3, 2,5-(CF3)2,3,5-(CF3)2, 2,4-Cl2

17. ábra. A 4-hidrazonszármazékok szintézise.

10



4. Eredmények összefoglalása, következtetések 1. Doktoranduszi munkám első célja megfelelő szintézismódszer kidolgozása volt a HTS vizsgálatokkal bakteriális PknG enzim gátlására hatékonynak bizonyult AX20017 jelű molekula (18), és származékainak előállítására. A kidolgozott amidálási eljárásra a szakirodalomban nem találtunk hivatkozást, és segítségével az AX20017-en kívűl számos követőmolekulát állítottunk elő. 2. Az előállított vegyületek hatékonyságát az alábbi táblázatban foglaltuk össze. (vastagon szedve a vezérmolekulánál jobb hatást mutató származékok) vegyület 18 20 22 26a 26b 26c 26d 26e 26f 26g 26h 26i 26j 26k 26l 26m

PknG IC50 0.5 μM >100 μM >100 μM 31 μM 23 μM 17 μM 4.79 μM 0.38 μM 1.66 μM 56 μM 62 μM 0.41 μM >100 μM 26 μM >100 μM >100 μM

vegyület 27 28 29 34a 34b 34c 37a 37b 37c 37d 40a 40b 40c 40d 40e 40f

PknG IC50 >100 μM 22 μM >100 μM 0.35 μM 68 μM 27 μM 0.63 μM 68 μM 0.74 μM 28 μM 16 μM 0.29 μM 0.79 μM 1.17 μM 74 μM 1.17 μM

vegyület 41 42 43 44a 44b 45a 45b 45c 47 48 49 50 51 52 53 54

PknG IC50 0.085 μM 58 μM 0.095 μM 0.093 μM 0.17 μM 0.85 μM 0.95 μM 1.29 μM 3.16 μM 13 μM 0.49 μM 0.63 μM 0.047 μM 0.058 μM 0.31 μM 0.37 μM

1. táblázat. Az előállított AX20017 analógok biológiai hatékonysága. A vizsgálatok során azt találtuk, hogy 13 db követőmolekula rendelkezik az AX20017 vezérmolekuláénál jobb hatékonysággal, a legaktívabb PknG gátló hatást az 51 -es számú molekula mutatja (0.047 μM). Az így előállított molekulák, a feltérképezett szerkezet-hatás összefüggésekkel jó kiindulópontot jelentenek új, szabadalmaztatható PknG gátló hatású potenciális TBC-elleni hatóanyagok tervezéséhez és szintéziséhez. 3. Munkám másik fő területe a számítógépes QSAR vizsgálat alapján potenciális EGFR-PTK inhibítornak jósolt 1-benzotieno[2,3-d]pirimidin-4-amin szerkezet köré fókuszált vegyülettár tervezése és szintézise volt. Az előállított vegyületek kináz hatásprofiljának, és EGFR-PTK gátló hatásának meghatározása során azt tapasztaltuk, hogy számos származék rendelkezik igen aktív EGFR-PTK gátló hatás mellett nagyfokú szelektivitással. Az alábbi táblázatban vastag szedéssel emeltük ki azokat a molekulákat, amelyek 10 nM alatti EGFR-PTK IC50 érték mellett nem mutattak gátló hatást a vizsgálatunkban alkalmazott 20 többi kináz enzimre.

11

Bánhegyi Gábor Péter vegyület 72a 72b 72c 72d 72e 72f 72g 72h 72i 72j 72k 72l 72m 72n 72o 72p 72q


EGFR IC50 32 nM nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív 12 nM 2 nM 3 nM 8 nM 34 nM 35 nM 17 nM 8 nM nem aktív 11 nM 27 nM 50 nM

vegyület 72r 72s 72t 72u 72v 72w 72x 76a 76b 76c 79a 79b 79c 79d 79e 79f 79g

EGFR IC50 27 nM nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív 13 nM 7 nM 8 nM nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív

vegyület 79h 79i 79j 79k 79l 81a 81b 81c 81d 81e 81f 81g 81h 81i 81j 81k 81l

EGFR IC50 nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív nem aktív

2. táblázat. Az előállított EGFR-PTK gátló 1-benzotieno[2,3-d]pirimidin-4-amin származékok biológiai hatékonysága. ('nem aktív': 10 μM koncentrációban nem ért el legalább 90%-os enzimgátló hatást) Az előállított vegyületek közül 6 bizonyult igen erős hatású, és szelektív EGFR-PTK gátlónak, a legaktívabb EGFR-PTK gátló hatást a 72g vegyület mutatta (IC50: 2 nM) Az így előállított molekulák, a feltérképezett szerkezet-hatás összefüggésekkel jó kiindulópontot jelentenek új, szabadalmaztatható EGFR-PTK gátló hatású potenciális tumorellenes hatóanyagok tervezéséhez és szintéziséhez. 5. Saját közlemények jegyzéke Folyóiratcikkek: 1.

Péter Bánhegyi, Frigyes Wáczek, Zsolt Székelyhidi, Bálint Hegymegi-Barakonyi, György Kéri, László Őrfi. (2008) New method for the synthesis of 2-acylamino-1benzothiophene-3-carboxamide

derivatives

from

the

corresponding

esters.

Synthetic Communications, 38(19): 3270-3276. 2.

Bánhegyi

Péter,

Wáczek

Frigyes,

Székelyhidi

Zsolt,

Hegymegi-Barakonyi

Bálint, Kéri György, Őrfi László. (2008) Új eljárás savamidok előállítására, alacsony

reaktivitású

észterekből:

2-Acilamino-1-benzotiofén-3-karboxamid

származékok előállítása. Acta Pharmaceutica Hungarica, 78(2): 75-78.

12

Bánhegyi Gábor Péter 3.


Bánhegyi Péter, Wáczek Frigyes, Horváth Zoltán, Pató János, Greff Zoltán, Markó Péter, Hegymegi-B. Bálint, Kéri György, Őrfi László (2008) Tuberkulozis ellenes hatású kináz inhibítorok fejlesztése. Acta Pharmaceutika Hungarica, közlésre elfogadva.

4

Bálint Hegymegi-Barakonyi, Dániel Erős, Csaba Szántai-Kis, Nóra Breza, Péter Bánhegyi, Gábor Viktor Szabó, Edit Várkondi, István Peták, László Őrfi, György Kéri. (2008) Tyrosine kinase inhibitors - small molecular weight compounds inhibiting EGFR. Current Opinion in Molecular Therapeutics, közlésre elfogadva.

5.

Nóra Breza, János Pató, László Őrfi, Bálint Hegymegi-Barakonyi, Péter Bánhegyi, Edit Várkondi, Gábor Borbély, István Peták and György Kéri. (2008) Synthesis and Characterization of Novel Quinazoline Type Inhibitors for Mutant and Wild-Type EGFR and RICK Kinases. Journal of Receptors and Signal Transduction, 28: 1-13.

6.

Hegymegi-Barakonyi B., Székely R., Varga Z., Kiss R., Borbély G., Németh G., Bánhegyi P., Pató J., Greff Z., Horváth Z., Mészáros Gy., Marosfalvi J., Erős D., Szántai-Kis Cs., Garavaglia S., Perozzi S., Rizzi M., Hafenbradl D., Ko M., Av-Gay Y., Klebl B.M., Őrfi L., Kéri Gy. (2008) Signalling inhibitors against Mycobacterium tuberculosis – early days of a new therapeutic concept in tuberculosis. Current Medicinal Chemistry, 15(26): 2760-2770.

7.

Szantai-Kis C.; Kovesdi I.; Eros D.; Banhegyi P.; Ullrich A.; Keri G.; Orfi L. (2006) Prediction oriented QSAR modelling of EGFR inhibition. Current Medicinal Chemistry, 13 (3): 277-287.

8.

Zsolt Székelyhidi, János Pató, Frigyes Wáczek, Péter Bánhegyi, Bálint HegymegiBarakonyi, Dániel Erős, György Mészáros, Ferenc Hollósy, Doris Hafenbradl, Sabine Obert, Bert Klebl, György Kéri, László Őrfi. (2005) Synthesis of selective SRPK-1 inhibitors: novel tricyclic quinoxaline derivatives. Bioorganic & Medicinal Chemistry Letters, 15: 3241-3246.

9.

György Kéri, Zsolt Székelyhidi, Péter Bánhegyi, Zoltán Varga, Bálint-Hegymegi Barakonyi, Csaba Szántai-Kis, Doris Hafenbradl, Bert Klebl, Gerhard Muller, Axel Ullrich, Dániel Erős, Zoltán Horváth, Zoltán Greff, Jenő Marosfalvi, János Pató, 13



István Szabadkai, Ildikó Szilágyi, Zsolt Szegedi, István Varga, Frigyes Wáczek, László Őrfi. (2005) Drug Discovery in the Kinase Inhibitory Field using the Nested Chemical LibraryTM technology. ASSAY and Drug Development Technologies, Vol. 3, No. 5: 543-551. 10.

Székelyhidi Zsolt, Pató János, Hegymegi-Barakonyi Bálint, Bánhegyi Péter, Mészáros György, Kéri György, Őrfi László. (2005) Synthesis of thiophene and alpha.-terthiophene derivatives with antiproliferative activity.. Acta Pharmaceutica Hungarica. 75: 15–23

11.

Szabó E.Z., Schwab R., Bökönyi G., Hollósy F., Wáczek F., Bánhegyi P., Hegymegi-Barakonyi B., Németh B., Várkondi E., Schafer E., Radinovic S., Gyökeres T., Hamvas J., Őrfi L., Idei M., Kéri G., Pap Á. (2003) Antiproliferative Efficacy of a Focused Library of Tyrosine-Kinase Inhibitors. Pancreatology, 3: 209269

12.

Szabó E.Z., Schwab R., Bökönyi G., Hollósy F., Wáczek F., Bánhegyi P., Hegymegi-Barakonyi, B. Németh BB. Várkondi E., Schafer E., Radinovic S., Gyökeres T., Hamvas J., Őrfi L., Idei M., Kéri G. Á. Pap (2003) Antiproliferative efficacy

of

a

focus

library

of

tyrosine-kinase

inhibitors.

Zeitschrift

für

Gastroenterologie, XLII, 459 13.

Bokonyi G.; Schafer E., Varkondi E., Szabo E.Z., Radinovic S., Waczek F., Szekelyhidi Z., Banhegyi P., Hegymegi-Barakonyi B., Hollosy F., Orfi L., Schwab R., Keri G. (2003) Testing and characterising focused tyrosine kinase inhibitory libraryes. Biopolymers, 71 (Meeting Abstract)

14.

Őrfi L., Koul A., Hafenbradl D., Klebl B., Hoppe E., Missio A., Müller G., Ullrich A., Pató J., Wáczek F., Markó P., Bánhegyi P., Greff Z., Kéri G.. (2005) Inhibitors of a mycobacterial protein kinase target and their conversion into novel drug candidates for Mycobacterium tuberculosis infected patients. FEBS Journal 272 (1): 520

14



Szabadalmi bejelentések: 1.

Bánhegyi Péter, Kéri György, Őrfi László, Székelyhidi Zsolt, Wáczek Frigyes: Új triciklusos

benzo[4,5]tieno-[2,3-d]pirimidin-4-il-amin

vegyületek,

illetve

ezek

gyógyászatilag elfogadható sói, ezt tartalmazó gyógyszerkészítmények, és eljárás a hatóanyag előállítására. P0600706 bejelentési számú magyar szabadalmi bejelentés. 2.

Bánhegyi Péter, Kéri György, Őrfi László, Székelyhidi Zsolt, Wáczek Frigyes: Tieno-[2,3-d]pirimidin származékok és gyógyászatilag elfogadható sóik alkalmazása antiproliferatív,

antitumor,

és

antivirális

hatású

gyógyászati

készítmények

hatóanyagaiként. P0600707 bejelentési számú magyar szabadalmi bejelentés. 3.

Bánhegyi Péter, Kéri György, Őrfi László, Székelyhidi Zsolt, Wáczek Frigyes: Tricyclic process

benzo[4,5]thieno-[2,3-d]pyrimidine-4-yl-amin for

producing

the

compounds

and

derivatives,

their

their

salts,

pharmaceutical

use.

HU00800016 bejelentési számú PCT szabadalmi bejelentés. 4.

Bánhegyi Péter, Kéri György, Őrfi László, Székelyhidi Zsolt, Wáczek Frigyes: Therapeutic application of tricyclic aromatic and saturated benzo[4,5]thieno[2,3-d]pyrimidine derivatives, as well as their therapeutically acceptable salts. HU00800017 bejelentési számú PCT szabadalmi bejelentés.

5.

Pató János, Kéri György, Őrfi László, Wáczek Frigyers, Horváth Zoltán, Bánhegyi Péter, Szabadkai István, Marosfalvi Jenő, Hegymegi-Barakonyi Bálint, Székelyhidi Zsolt, Greff Zoltán, Choidas Axel, Bacher Gerald, Daub Henrik, Obert Sabina, Kurtenbach Alexander, Habenberger Peter: Benzo[g]quinoxaline

derivatives

as

effective compounds against infectious diseases. WO 02/094796 A3. 6.

Pató János, Kéri György, Őrfi László, Wáczek Frigyes, Horváth Zoltán, Bánhegyi Péter, Szabadkai István, Marosfalvi Jenő, Hegymegi-Barakonyi Bálint, Székelyhidi Zsolt, Greff Zoltán, Axel Choidas, Gerald Bacher, Andrea Missio, Anil Koul: Novel therapeutic targets for the treatment of mycobacterial infections and compounds useful therefore. US 2004/0171603A1 lajstromszámú USA szabadalmi bejelentés. (2004)

15



Koul Anil, Klebl Bert, Müeller Gerhard, Missio Andrea, Schwab Wilfried, Hafenbradl Doris, Neumann Lars, Sommer Marc-Nicola, Mueller Stefan, Hoppe Edmund,

Freisleben

Achim,

Backes Alexander, Hartung Christian, Felber

Beatrice, Zech Birgit, Engkvist Ola, Kéri György, Őrfi László, Bánhegyi Péter, Greff Zoltán, Horváth Zoltán, Varga Zoltán, Markó Péter, Pató János, Szabadkai István, Székelyhidi Zsolt, Wáczek Frigyes: Heterobicyclic compounds as pharmaceutically active agents. WO 2005023818 A2 lajstromszámú PCT szabadalmi bejelentés. (2005) 8.

Missio Andrea; Bacher Gerald; Koul Anil; Choidas Axel; Banhegyi Peter; Greff Zoltan; Keri Gyoergy; Marko Peter; Őrfi Laszlo; Waczek Frigyes; Pato Janos: 4,5,6,7Tetrahydrobenzo[b]thiophene derivatives and methods for medical intervention against mycobacterial infections. WO 03084947 A1 lajstromszámú PCT szabadalmi bejelentés. (2003)

Konferencia előadások: 1.

Bánhegyi Péter, Kéri György, Őrfi László: CDK1 inhibítor hatású spiro(1benzazepin-4,1`-ciklohexán)

származékok

előállítása.

MTA-Peptidkémiai

Munkabizottság Ülése, Balatonszemes, 2002. május 29-31. 2.

Bánhegyi Péter, Kéri György, Őrfi László: CDK1 inhibítor hatású spiro(1benzazepin-4,1`-ciklohexán)

származékok

előállítása.

Semmelweis

Egyetem

Kooperációs Kutató Központ Munkaülése, Bakonybél, 2001. december. 3.

Bánhegyi Péter, Wáczek Frigyes, Kéri György, Őrfi László: ATP kötőhelyen ható EGF-receptor protein tirozin kináz inhibítor hatású 4-(fenilamino)-pirazolo[3,4d]pirimidin származékok előállítása. Semmelweis Egyetem Kooperációs Kutató Központ Munkaülése, Dobogókő, 2004. december.

4.

Bánhegyi Péter, Wáczek Frigyes, Kéri György, Őrfi László: ATP kötőhelyen ható EGF-receptor protein tirozin kináz inhibítor hatású 4-(fenilamino)-pirazolo[3,4d]pirimidin származékok előállítása. Kooperációs Kutató Központ Munkaülése, Máv Korház, 2002. december.

16



L. Õrfi, A. Koul, D. Hafenbradl, B. Klebl, E. Hoppe, A. Missio, G. Müller, A. Ullrich, J. Pató, F. Wáczek, P. Markó, P. Bánhegyi, Z. Greff and G. Kéri: Inhibitors of a mycobacterial protein kinase target and their conversion into novel drug candidates for Mycobacterium tuberculosis infected patients. 30th FEBS Congress - 9th IUBMB Conference, 2nd-7th July, 2005, Budapest, Hungary.

6.

Székelyhidi Zsolt, Pató János, Őrfi László, Hegymegi-Barakonyi Bálint, Bánhegyi Péter, Kéri György: Protein és tirozin kináz gátló hatású tertiofén- és izokinolinszármazékok előállítása. MTA-Peptidkémiai Munkabizottság Ülése, Balatonszemes, 2002. május.

7.

Székelyhidi Zsolt, Őrfi László, Wáczek Frigyes, Hegymegi-Barakonyi Bálint, Bánhegyi Péter, Kéri György: p38 MAP-kináz gátló hatású 1-fenil-5-pirazolil karbamid származékok előállítása. MTA-Peptidkémiai Munkabizottság Ülése, Balatonszemes, 2003. május.

8.

Székelyhidi Zsolt, Őrfi László, Wáczek Frigyes, Hegymegi-Barakonyi Bálint, Bánhegyi Péter, Kéri György: Potenciális p38 MAP kináz gátló hatású 1szubsztituált-5-pirazolilkarbamid

származékok

előállítása.

Kooperációs

Kutató

Központ Munkaülése, Dobogókő, 2002. július. 9.

Székelyhidi Zsolt, Őrfi László, Wáczek Frigyes, Hegymegi-Barakonyi Bálint, Bánhegyi Péter, Kéri György: p38 MAP-kináz gátló hatású 1-fenil-5-pirazolil karbamid származékok előállítása. Kooperációs Kutató Központ Munkaülése, Máv Korház, 2002. december.

10.

Kéri György, Pató János, Székelyhidi Zsolt, Bánhegyi Péter, Teplán István, Szende Béla, Őrfi László: Signal Transduction Therapy with Antitumor peptides and peptidomimetics. 8th Solid Phase Synthesis & Combinatorial Libraries Drug Discovery, Development & Delivery Antibody & Vaccine Strategies, 2nd–6th Sept 2003, Imperial College, London, England, UK.

17



Konferencia poszterek: 1.

Bánhegyi Péter, Őrfi László, Wáczek Frigyes, Székelyhidi Zsolt, Bökönyi Gyöngyi, Z. Szabó Edit, Várkondi Edit, Schwáb Richárd, Kéri György: 5,6,7,8Tetrahydro-benzo[4,5]thieno[2,3-d]pyrimidin-4-yl-amine Derivatives as Potent and Selective, ATP Side Directed Inhibitors of the EGF-Receptor Protein Tyrosine Kinase. 8th Solid Phase Synthesis & Combinatorial Libraries Drug Discovery, Development & Delivery Antibody & Vaccine Strategies, 2nd–6th Sept 2003, Imperial College, London, England, UK.

2.

Bánhegyi Péter, Wáczek Frigyes, Őrfi László, Hegymegi-Barakonyi Bálint, Székelyhidi Zsolt, Bökönyi Györgyi, Z. Szabó Edit, Várkondi Edit, Pap Ákos, Schwáb Richárd, Kéri György: 5,6,7,8-tetrahydro-benzo[4,5]thieno[2,3-d]pyrimidin4-yl-amine derivatives as potent and selective, ATP side directed inhibitors

of

the

EGF-receptor protein tyrosine kinase. Semmelweis Egyetem PhD Tudományos Napok, 2004. 3.

Bánhegyi Péter, Wáczek Frigyes, Őrfi László, Hegymegi-Barakonyi Bálint, Székelyhidi Zsolt, Bökönyi Györgyi, Z. Szabó Edit, Várkondi Edit, Pap Ákos, Schwáb Richárd, Kéri György: Synthesis of Benzo[4,5]thieno[2,3-d]pyrimidin-4-ylamine derivatives with EGF-Receptor Protein Tyrosine Kinase inhibitor activity. XVIII`th

International

Symposium

on

Medicinal

Chemistry

Copenhagen,

Denmark&Malmö, Sweden, August 15–19, 2004. 4.

Székelyhidi Zsolt, Pató János, Őrfi László, Wáczek Frigyes, Bánhegyi Péter, Bökönyi Gyöngyi, Z. Szabó Edit, Várkondi Edit, Pap Ákos, Schwáb Richárd, Kéri György: Synthesis of protein kinase C inhibitors α-tertiophene derivatives. 17th International Symposium On Medicinal Chemistry, Barcelona, 2002, szeptember 1–5.

5.

Székelyhidi Zsolt, Pató János, Őrfi László, Wáczek Frigyes, Bánhegyi Péter, Bökönyi Gyöngyi, Z. Szabó Edit, Várkondi Edit, Pap Ákos, Schwáb Richárd, Kéri György:

Synthesis

of

thiophene

and

α-terthiophene

derivatives

with

antiproliferative activity. 8th Solid Phase Synthesis & Combinatorial Libraries Drug Discovery, Development & Delivery Antibody & Vaccine Strategies, 2nd–6th Sept 2003, Imperial College, London, England, UK. 18



Székelyhidi Zsolt, Pató János, Őrfi László, Hegymegi-Barakonyi Bálint, Bánhegyi Péter, Bökönyi Györgyi, Z. Szabó Edit, Várkondi Edit, Pap Ákos, Schwáb Richárd, Kéri György: Synthesis of thiophene and α-terthiophene derivatives with antiproliferative activity. Semmelweis Egyetem PhD Tudományos Napok, 2004.

7.

Székelyhidi Zsolt, Pató János, Őrfi László, Hegymegi-Barakonyi Bálint, Bánhegyi Péter, Bökönyi Györgyi, Z. Szabó Edit, Várkondi Edit, Schwáb Richárd, Kéri György: Synthesis of antitumour compounds based on thiophene and α-terthiophene scaffold. XVIII`th International Symposium on Medicinal Chemistry Copenhagen, Denmark&Malmö, Sweden August 15–19, 2004.

8.

Hegymegi-Barakonyi Bálint, Szabó Edit, Székelyhidi Zsolt, Bánhegyi Péter, Pató János, Várkondi Edit, Wáczek Frigyes, Kéri György, Őrfi László: Synthesis and characterization

of

new

heterocyclic

compounds

as

potential

bioavailable

antitumor agents. XVIII`th International Symposium on Medicinal Chemistry Copenhagen, Denmark&Malmö, Sweden August 15–19, 2004. 9.

Bökönyi Gyöngyi, Várkondi Edit, Schäfer Eszter, Bánhegyi Péter, Székelyhidi Zsolt, Gyökeres Tibor, Őrfi László, Kéri György, Schwab Richárd, Pap Ákos: Screening Tyrosine Kinase Inhibitors Targeting Pancreatic Cancer: Validation of Assays on Platelet Derived Growth Factor Receptor. 46th Annual Meeting of the Hungarian Society of Gastroenterology, 3–7 Juni, 2004 Balatonaliga, Hungary.

10.

Bökönyi Gyöngyi, Várkondi Edit, Schäfer Eszter, Bánhegyi Péter, Székelyhidi Zsolt, Gyökeres Tibor, Schwab Richárd, Pap Ákos, Őrfi László, Kéri György: Testing and characterising focused tyrosine kinase inhibitory libraries. 18th American Peptide Symposium, Boston, USA, 19–23 Juni 2003.

11.

Wáczek Frigyes, Marosfalvi Jenő, Varga Zoltán, Székelyhidi Zsolt, Bánhegyi Péter, Bencze Gyula, Schwáb Richárd, Szabó Edit, Németh Beatrix, Kéri György, Őrfi László: Robust synthesis of ortho-cyano-heteroarylamines, building blocks of ATP like kinase inhibitors. 2nd International Meeting on Medicinal and Pharmaceutical Chemistry, Antalya, Turkey, 10–14 October 2004.

19



Bökönyi Gyöngyi, Várkondi Edit, Schäfer Eszter, Bánhegyi Péter, Székelyhidi Zsolt, Gyökeres Tibor, Schwab Richárd, Pap Ákos, Őrfi László, Kéri György: A general method for the screening of peptidomimetic libraries by elisa based tyrosine kinase assay. 3rd International and 28th European Peptide Symposium, Prague, Czech Republik, September 5–10, 2004.

13.

Szabó E.Z., Schwab R., Bökönyi Gy., Hollósy F., Wáczek F., Bánhegyi P., Hegymegi-Barakonyi B., Németh B., Várkondi E., Schäfer E., Radinovic S., Gyökeres T., Hamvas J., Idei M. Őrfi L., Kéri Gy. and Pap Á.: Antiproliferative efficacy of a tyrosine kinase inhibitor focused library. 45th Annual Meeting of the Hungarian Society of Gastroenterology, 3-7 Juni, 2003 Balatonaliga, Hungary.

14.

E.Z. Szabó, R. Schwab, G. Bökönyi, F. Hollósy, F. Wáczek, P. Bánhegyi, B. Hegymegi-Barakonyi, B. Németh, E. Várkondi, E. Schafer, S. Radinovic, T. Gyökeres, J. Hamvas, L. Őrfi, M. Idei, G. Kéri, Á. Pap: Antiproliferative Efficacy of a Focused Library of Tyrosine-Kinase Inhibitors. 35th European Pancreatic Club (EPC) Meeting Liverpool, UK, June 18-22, 2003.

20

Kinázgátló hatású benzotiofén-származékok tervezése és előállítása

Recommend Documents