Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés
matematikából 2008 őszén
Póta Mária 2009.
0
1
1 e
iπ
A matematikai eszköztudás kompetencia alapú mérése Méréssorozat első fázisa, melynek a hozzáadott értéket mutató első követő mérése a 2010-es tizedikes országos kompetenciamérés lesz.
A felmérést az iskolák bonyolították le, két egymást követő, 45 perces tanóra keretében. 2
A mérésben résztvevők köre Fővárosi fenntartói szinten teljeskörű,
matematikából 12076 tanuló részvételével. A reprezentatív mintába
matematikából 4212 tanuló, a populáció 35 %-a került. A populáció 45 %-a lány, 54 %-a fiú. 3
A mérés lebonyolítása A és B változatú feladatlappal,az azonos feladatok sorrendjét variálva. Így minden tanuló ugyanazokat a feladatokat oldotta meg .
Elsősorban az eszköztudást, nem pedig a tantervi követelmények elsajátítását mértük. • Javítók: szakértők, vezetőtanárok 10 fő. • Statisztikai feldolgozás: az MFPI végezte. 4
Mit mutatnak a mérések? TIMMS (OKM honlapja) PISA (OH OKÉV honlapja) KOMPETENCIAMÉRÉSEK (MFPI adatai)
A tanulók nyolcadikos év végi matematikajegyének megoszlása
6
A matematikateszt jellemzői 37 % Összteljesítmény 19 pont 20% Szórás 10 pont Jegy-teszt korreláció 0,64
Cronbach-féle alfa
0,94
7
Teljesítményeloszlás matematikából 25
Gyakoriság (%)
20
15
10
5
0 0-10
11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 91-100 Teljesítmény (%) 8
Matematika-teljesítmények iskolatípusonként Gimnázium össz átlag
Gimnázium átlag
Szakközépiskola össz átlag
Szakközépiskola átlag
Szakiskola össz átlag
szakiskola átlag
Fővárosi átlag
Gimnázium össz átlag
Gimnázium átlag
Szakközépiskola össz átlag
Szakközépiskola átlag
Szakiskola össz átlag
szakiskola átlag
Fővárosi átlag
90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
9
A matematika kompetenciamérés eredményei képzéstípusonként A képzés típusa Gimnázium
Matematika Matematika átlag (%) szórás (%) 56 21
Szakközépiskola
36
17
Szakiskola
20
11
Összesített eredmény
37
20 10
A mérés tartalmi területei Tartalmi területek és eredményeik Mennyiségek és műveletek Hozzárendelések és összefüggések Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzői és valószínűsége
41 % 38% 42 %
43% 11
Gondolkodási műveletek GondolTényismeret kodási és rutinműveleműveletek tek Összesí46,7 % tett eredmény
Modellalkotás
Komplex megoldások
53,3 %
21,7%
12
Kihagyott feladatok számának megoszlása 1600
1508
Tanulók száma (fő)
1400 1200
1080
1000 800
698
600
448
400
256
122
200
60
31
9
3 4 5 6 üresen Üreshagyott feldatokfeladatok száma száma
7
8
0
nincs
1
2
13
A kompetenciák fejlődésének/fejlesztésének lépései 1. szint: reprodukció, 2. szint: reorganizáció, 3. szint: transzfer, 4. szint: problémamegoldás.
Kompetenciáról csak akkor beszélhetünk, ha elérte a transzferképesség fokát. 14
Az eredmények feladatonként, az átlag megjelölésével 80%
69%
70%
65%
60%
54% 47%
50% 40%
39% 28%
30%
19%
20%
26%
18%
10% 0% mf1
mf2
mf3
mf4
mf5
mf6
15
mf7
mf8
mf9
A matematikafeladatok kapcsolatrendszere
16
6., 7., 9. és 3. feladat A 6., 7., 9. feladat mindegyike összetett gondolkodást igényel, többfajta ismeretet kellett mozgósítani megoldásukhoz. Elég erősen kapcsolódik e csoporthoz a 3. feladat, amelyben a következtetési gondolatsort vagy az egyenletet a tanulónak kellett felállítania.
Mind a négy feladat az alapvető fontosságú számolási és kombinatív készséget mérte. 17
1. és 8. feladat, valamint a 4. feladat Grafikus ábrázolások értelmezése, alapvető számolási, kerekítési, összeadási részekkel: 1. és a 8. a legegyszerűbbnek számítóak, mindenkitől elvárható minimális tudásszintet mérnek. Ezekhez csatolódik a százalékszámítási feladat (4. feladat), amelyet a tanulók viszonylag sikeresen oldottak meg. 18
2. és 5. feladat A kombinációs készséget, a lehetőségek összeszámlálását méri a 2. és 5. feladat a többihez lazábban kötődik.
Elenyésző volt azon tanulók száma, akik ezekből a feladatokból nem értek el részpontszámokat. A témakör eredményessége évről évre növekvő. 19
Schopenhauer és a top kvark „Minden probléma három fázison keresztül jut el a végleges megoldásig: az elsőben nevetségesnek látszik, a másodikban támadják, a harmadikban nyilvánvalónak
veszik a megoldást.” Schopenhauer
20PMM
A méréssorozat várható eredménye A folyamatos fejlesztés pozitív hatású lesz a tanulókra. Jobb eredmények, sikeresebb iskolai tanulmányok. Az iskolák fővárosi szinten egységes mérésiértékelési rendszerrel dolgozhatnak.
Feladat a jövőre nézve: a középiskolai tanulók bemeneti matematikai kompetenciamérésének összevetése az országos mérés eredményével; a hozzáadott érték vizsgálata több tanulmányi időpontban. 21
Köszönöm a figyelmet.
[email protected] 22
