HONVÉD VEZÉRKAR FŐNÖK J
ó
v
á
h
a
g
Budapest, 2011. augusztus
y
o
. sz. példány m
!
- n.
Dr. Benkő Tibor vezérezredes
KIKÉPZÉSI PROGRAM az MH Ludovika Zászlóalj honvéd tisztjelöltjei részére
A HVK KIKÉPZÉSI CSOPORTFŐNÖKSÉG KIADVÁNYA 2011
2 Nyt. szám: 4/353
sz. példány
KIKÉPZÉSI PROGRAM az MH Ludovika Zászlóalj honvéd tisztjelöltjei részére
A HVK KIKÉPZÉSI CSOPORTFŐNÖKSÉG KIADVÁNYA 2011.
3 Nyt. szám:
sz. példány
KIKÉPZÉSI PROGRAM az MH Ludovika Zászlóalj honvéd tisztjelöltjei részére
A HVK KIKÉPZÉSI CSOPORTFŐNÖKSÉG KIADVÁNYA 2011.
4
Ezt a kiképzési programot a Magyar Honvédségnél a Honvéd Vezérkar Főnök ……….(HK……….) számú intézkedése léptette hatályba.
A KIKÉPZÉSI PROGRAM RENDELTETÉSE, TARTALMA a) Rendeltetése: meghatározni a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj (a továbbiakban: MH LZ) honvéd tisztjelöltjei egyéni kiképzésének célkitűzéseit, követelményeit, feladatait és tartalmát. Magas fokú önállóságot biztosítani a kiképzést közvetlenül irányító és vezető tisztek, tiszthelyettesek, honvéd tisztjelöltek részére a meghatározott célkitűzések elérésének módszereire és a végrehajtás rendjére vonatkozóan. b) Tartalma: a program tartalmazza a honvéd tisztjelöltek általános katonai kiképzésének, az ismeretek, jártasságok, készségek szinten tartásának, fejlesztésének követelményeit, célkitűzéseit, feladatait, a katonai pedagógiai, a vezetői és kommunikációs felkészítés követelményeit, a kiképzési objektumok igénybevételének általános rendjét, a kiképzési ágak és tárgykörök tartalmát, a feldolgozásukra javasolt időt és a kiképzés ajánlott módszereit.
5
I. F E J E Z E T ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
6 1. A KIKÉPZÉS CÉLJA, KÖVETELMÉNYEI, VÉGREHAJTÁSÁNAK RENDJE a) Célja: Szinten tartani és fejleszteni az alapkiképzés, illetve az egyetemi oktatás, képzés, kiképzés során elsajátított általános katonai ismereteket, a kialakított jártasságokat és készségeket. Gyakorlati jártasságokat szerezni az alegység-parancsnoki teendők ellátásában, a katonák napirend szerinti életének vezetésében és irányításában, a kiképzés alegységszintű (raj, szakasz, század) tervezésében, szervezésében, végrehajtásában, levezetésében, ellenőrzésében-értékelésében, a kiképzési eredmények nyilvántartásában, a katonai élettel járó biztonsági, baleset- és környezetvédelmi rendszabályok betartásában és betartatásában, az ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálatok ellátásában. b) Követelményei: A honvéd tisztjelöltek ismerjék meg a haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből adódó feladatokat, követelményeket, jogokat, a katonai magatartási normákat, a parancsot, a parancsadási jogot, a katonai függelmi viszonyokat. A honvéd tisztjelöltek legyenek képesek a gépkarabély, a pisztoly és a rendszeresített kézigránátok, valamint – az általános katonai feladatok végrehajtásához szükséges – műszaki harcanyagok, műszaki, az atom, biológiai vegyi (a továbbiakban: ABV) védelmi és más eszközök, anyagok balesetmentes alkalmazására, a legalapvetőbb harcfeladatok végrehajtására, az alapkiképzés és az egyetemi oktatás, képzés, kiképzés keretében elsajátított fogások és mozdulatok szabályos végrehajtására. c) A kiképzés végrehajtásának rendje: A kiképzésre félévenként (7 ciklusban) lehetőleg 120 órát kell fordítani. Az általános katonai kiképzési ágakon belül a feldolgozásra javasolt tárgykörök óraszámai ajánlások. A foglalkozások mennyiségére és idejére a kiképzésért felelős szervezet vezetője tegyen javaslatot a szervezet parancsnokának. Az első kiképzési ciklusban (2. szemeszter): A honvéd tisztjelöltek tartsák szinten és fejlesszék az alapkiképzésen szerzett katonai ismereteket, jártasságokat és készségeket. A második, negyedik, kiképzési ciklusban: A honvéd tisztjelöltek - a magasabb évfolyamú társaik aktív részvételével – szerezzenek ismereteket és gyakorlati jártasságot a kiképzés módszertanából annak érdekében, hogy a harmadik, ötödik, hetedik ciklus ideje alatt betöltött gyakorló alegység-parancsnoki feladataikat eredményesen legyenek képesek végrehajtani. A harmadik, ötödik kiképzési ciklusban: A honvéd tisztjelöltek a gyakorló alegységparancsnoki rendszer keretében aktívan vegyenek részt a hallgatói századok napirend szerinti életének vezetésében és irányításában, valamint a kiképzési foglalkozások tervezésében, levezetésében, ellenőrzésében-értékelésében, az egyéni kiképzési nyilvántartások vezetésében. A hatodik, kiképzési ciklusban: A honvéd tisztjelöltek aktívan vegyenek részt az alacsonyabb évfolyamú társaik kiképzés-módszertani felkészítésében.
7 A hetedik, kiképzési ciklusban: A honvéd tisztjelöltek ismerjék meg az alegységek vezetési, kiképzési okmányait, szerezzenek gyakorlati jártasságot azok kidolgozásában, naprakész vezetésében. 2. A KIKÉPZÉS TERVEZÉSE, OKMÁNYAI A kiképzés tervezésének alapját az elöljárói intézkedések, utasítások, a kiképzési programban meghatározott követelmények és a kiképzési ciklusra tervezett kiképzési feladatok képezik. A kiképzés / munka tervezésének okmányai Az MH LZ parancsnoka a HVKF 1+3 évre szóló kiképzési intézkedése alapján 1+3 évre kiképzési intézkedést ad ki. Saját feladatai vonatkozásában – a HM jóváhagyott éves, illetve a saját jóváhagyott éves és a HM havi munkaterve alapján - részletes éves, illetve havi munkatervet készít. Az MH LZ éves munkaterve az MH LZ Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ), a HM éves munkatervének figyelembe vételével tartalmazza és rendszerbe foglalja a saját, a vezető szervek, az alárendelt szervezetek (alegységek) adott évben végrehajtandó legfontosabb feladatait. Tartalmazza továbbá azokat a feladatokat, melyek kidolgozásában, végrehajtásában az MH LZ a tárgyévben és az azt követő hónapban részt vesz. Az MH LZ részletes havi munkaterve a honvéd tisztjelöltek kiképzési feladatai mellett tartalmazza az MH LZ hivatásos és szerződéses állományának át- és továbbképzésével kapcsolatos feladatokat is. A munkatervezés időszakai: Az éves munkaterv tárgyév január 01.-től a következő év január 31-ig részletesen tartalmazza a végrehajtandó feladatokat, továbbá a tárgyévet követő év március végéig az előzetesen tervezett feladatokat. A havi munkaterv a tárgyhó 01.-től a következő hónap ötödik munkanapjáig részletesen tartalmazza a végrehajtandó feladatokat. Az MH LZ éves munkatervét az MH LZ parancsnoka írja alá és a HVKF hagyja jóvá, a HVKF és a HM éves munkatervének kiadását követő 10. munkanapig. A havi munkatervet az MH LZ parancsnoka hagyja jóvá a tárgyhónapot megelőző 25. munkanapjáig. A jóváhagyást követően, az éves munkaterv egy példányát a HM Vezérkari Iroda, valamint az éves és a havi munkaterv egy példányát elektronikus formában a HVK Kiképzési Csoportfőnökség részére megküldik. Az MH LZ éves munkaterve tartalmazza: a) a tárgyévi tevékenységek vonatkozásában: aa) a tárgyév karakterének és a tevékenység fő irányainak meghatározását, amelyek elérésére és megvalósítására a fő figyelmet irányul; ab) a szervek, szervezetek feladatait (a HM éves munkatervének feladatstruktúrájával megegyező felépítéssel); ac) a rendezvények tervét, az MH LZ naptári tervét (havi bontásban), az MH LZ tárgyévi ellenőrzési tervét (havi bontásban); ad) a kidolgozásra tervezett szabályzatok, utasítások, segédletek, egyéb belső szabályozók jegyzékét; ae) időrendi táblázatot a béketámogató feladatokban résztvevő erők váltásaira; af) az ünnepnapok körüli munkarendet. b) a tárgyévet követő három év fő irányainak meghatározását.
8 Az MH LZ havi munkaterve tartalmazza: - a tárgy hó főfeladatait; - az alegységek (szervezetek) részletes feladatait; - a rajparancsnoki, tiszthelyettesi felkészítő foglalkozások idejét, tematikáját, a kiképzést levezetők oktató-módszertani továbbképzésének (felkészítésének) tárgy/témaköreit és időpontjait; - a Készenlét Fenntartása és Fokozásával, valamint a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszerrel kapcsolatos feladatokat; - a parancsnokok és törzsek részére levezetésre kerülő foglalkozások tárgy/témaköreit és időpontjait; - a vezetési, személyügyi kiképzési, logisztikai feladatokat; - a tárgyhóra vonatkozó kiképzési rendezvények tárgyköreinek meghatározását, valamint az alegységszintű technikai ellenőrzési feladatokat és azokra fordítandó időt alegységenkénti bontásban; - a kiképzési bázisok, létesítmények elosztási/igénybevételi tervét; - az ellenőrzések tervét; - a logisztikai biztosítás tervét. A kiképzési rendezvények levezetéséhez levezetési tervet, foglalkozási jegyet (tervet, vázlatot) kell készíteni, melynek kidolgozása során figyelembe kell venni a vonatkozó módszertani segédleteket, szakutasításokat. A foglalkozási jegyeket a foglalkozás megkezdése előtt a közvetlen elöljáró hagyja jóvá. Megengedhető a magas szakmai követelmények alapján elkészített foglalkozási jegyek többszöri felhasználása, az aktuális pontosítások végrehajtását követően. A blokkosított (komplex) foglalkozások vezetéséhez levezetési tervet kell készíteni, melyhez figyelembe kell venni a vonatkozó módszertani segédleteket, szakutasításokat. A levezetési terveket a foglalkozás megkezdése előtt 3 nappal az MH LZ parancsnoka hagyja jóvá. A kiképzési okmányok elkészíthetők elektronikus adathordozó eszközön is, de biztosítani kell az érintettek részére a hozzáférhetőséget, jóváhagyáshoz pedig annak nyomtatott változatát. A kiképzési foglalkozások tervezése: A honvéd tisztjelöltek általános katonai kiképzési foglalkozásait az egyetemi oktatással, képzéssel párhuzamosan, hetente 4 órában, havonta 2 napban kell végrehajtani. A kiképzési ágak elméleti foglalkozásait elsősorban a heti 4 óra terhére, a gyakorlati jellegű foglalkozásokat pedig a havi blokkosított, komplex kiképzési rendezvényekre kell tervezni. A ciklusok első hetében ismertetni kell a honvéd tisztjelöltek előtt álló kiképzési feladatokat és követelményeket. 3. A KIKÉPZÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANI KÖVETELMÉNYEI A különböző kiképzési ágak oktatásának részletes módszertani eljárásait és formáit a mindenkori hatályos módszertani utasítások (segédletek) tartalmazzák. A felkészítés és azon belül a kiképzés, a szervezett katonai oktatás meghatározó részét képezi. A kiképzés folyamán minden lehetőséget fel kell használni arra, hogy a honvéd
9 tisztjelöltek elsajátítsák és kialakítsák a haza fegyveres védelméhez, a katonai szolgálat ellátásához szükséges szellemi, erkölcsi normákat és szokások, begyakorolják azokat a legfontosabb eljárásokat, fogásokat, amelyek elősegítik személyiségük céltudatos, tervszerű formálását a nemzet érdekeinek szolgálatában. A honvéd tisztjelöltek felkészítése, kiképzése különböző módszerekkel történik. A felkészítés és kiképzés eredményességének egyik legfontosabb tényezőjét a különböző módszerek két alapvető kombinációja képezi, úgymint: Az ismeretek közlése: melynek során röviden tényeket, adatokat tárunk fel, közlünk a honvéd tisztjelöltekkel. Alapkövetelmény, hogy a tények közlése logikus, rövid, egyértelmű, a valóságnak megfelelő legyen, a lényegre szorítkozzon. A szükséges magyarázatok tömörek, szabatosak, egyértelműek legyenek. Ismeretközlésnél tilos az elméleties előadások és magyarázatok alkalmazása. Az ismeretközlést kövesse - a kiképzési ág feldolgozandó témájától függően - a szakszerű szemléltetés és bemutatás. A bemutatást - az oktatástechnikai, a haditechnikai, a kiképzés-technikai eszközök, szimulátorok és szimulációk széleskörű alkalmazásával - a foglalkozásvezetőnek vagy jól felkészített bemutató személynek/állománynak kell végrehajtani. A bemutatást a helyes fogások, mozdulatok, tevékenységi sorrend, eljárási szabályok intenzív gyakorlása kövesse. A gyakorlást kezdetben ütemenként, mozzanatonként (elemenként) a hibák folyamatos javításával, majd összefüggően addig kell folytatni, amíg a végrehajtás színvonala eléri a kívánt szintet és az időnormához kötött feladatokat legalább megfelelő eredménnyel tudják teljesíteni. Ennek eredményeként a honvéd tisztjelöltek alapvető jártasságra, további gyakorlást követően pedig készségre tesznek szert az adott feladatok végrehajtásában. A folyamatos fejlődés nyomon követhetősége érdekében, minden egyes honvéd tisztjelölt kiképzési eredményét nyilván kell tartani. Az ismeretek közlése és a gyakoroltatás/gyakorlás módszerek kombinálása során - a helyzettől, a lehetőségektől, körülményektől és feltételektől függően – az utóbbira kell helyezni a hangsúlyt. A kiképzési rendezvényeket a szabályzatokban előírt rövid, érthető, egyértelmű vezényszavakkal, parancsokkal kell vezetni. A kiképzési rendezvények befejezését megelőzően, egyénileg és kollektíven az értékelési mutatók alapján értékelni kell a feladat végrehajtást. Az értékelés mindenkor a foglalkozást vezető személy és a kiképzést végrehajtó állomány közötti kommunikáció legyen. Tilos az értékelést az értékelt személy kihagyásával végrehajtani! Az eredmények megszilárdítása, a hiányosságok felszámolása érdekében feladatokat kell szabni. 4. A KIKÉPZÉSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA TÁMOGATÁSÁNAK ELVEI, FELADATAI A haditechnikai, fegyverzeti eszközök, anyagok kiszolgálását – melynek normáit és tartalmát a különböző szakintézkedések, illetve az üzemeltetési (kezelési) utasítások tartalmazzák – munkaidőben a kiképzés, illetve a napirend keretében kell végrehajtani. Az alegységszintű technikai ellenőrzéseket/kiszolgálásokat az alegységparancsnokok felügyelete alatt a gyakorló alegységparancsnokok vezetésével kell végrehajtani. A haditechnikai, fegyverzeti eszközök, anyagok technikai kiszolgálására, karbantartására havonta legalább 1 napot kell biztosítani.
10 A honvéd tisztjelöltek egyéni felszerelését képező egyéb anyagok, haditechnikai, fegyverzeti eszközök, anyagok igénybevétel utáni alegységszintű karbantartását a délutáni napirendben biztosított anyag-karbantartás keretében kell végrehajtani. 5. A KIKÉPZÉSI ÜZEMELTETÉSE
BÁZISOK,
LÉTESÍTMÉNYEK
IGÉNYBEVÉTELE,
A kiképzési bázisok, létesítmények, objektumok, szaktantermek és eszközök igénybevételét, üzemképességük, biztonságos használatuk rendszeres ellenőrzését, karbantartását az adott kiképzési időszakra az MH LZ törzse végezze. A bázisok, létesítmények, objektumok, szaktantermek, kiképzési eszközök és kiképzési segédeszközök elosztásánál, kiutalásánál figyelembe kell venni az alegységek előtt álló kiképzési feladatokat, az alegységek igényét, kérését, javaslatait. Az MH LZ parancsnokhelyettese, szakemberek bevonásával biztonságilag évente legalább két alkalommal vizsgálja/vizsgáltassa felül a kiképzési bázisok, létesítmények, objektumok üzemképességét, használhatóságát és munkavédelmi berendezéseit. A kiképzési rendezvényeket a kiképzési tematika/terv szerinti feladatra előkészített, karbantartott és üzemképes kiképzési segédeszközökön, kiképzési bázisokon, létesítményeken, illetve haditechnikai eszközzel szabad csak végrehajtani. 6. EGYÉB RENDELKEZÉSEK: Minden egyes kiképzési rendezvényt megelőzően, a foglalkozásvezető ismertesse a feladatok végrehajtásához kapcsolódó munkavédelmi-, biztonsági-, megelőző tűz- és környezetvédelmi rendszabályokat. TILOS a honvéd tisztjelöltekkel olyan feladatokat végrehajtatni, amelyre nem lettek felkészítve, vagy a végrehajtás biztonságos feltételei nem biztosítottak! A foglalkozást (gyakorlatot) és más feladatot csak az igénybevételre engedélyezett, kijelölt területen belül szabad végrehajtani. A terület használatából, környezetvédelmi és tűzvédelmi, vagy más rendszabályok megsértéséből eredő kárügy esetén, a kárt okozó cselekményt elrendelő személyt terheli a felelősség. A kiképzési rendezvények ellenőrzéseit-értékeléseit a szabványokban előírt követelmények, egységes értékelési mutatók alapján kell végrehajtani. A feltárt hiányosságokat a helyszínen azonnal meg kell szüntetni. Amennyiben a kiképzési rendezvény / foglalkozás a kiképzési célt / a foglalkozás célját nem érte el, úgy azt az elöljáró engedélyével meg kell ismételni.
11
II. F E J E Z E T ÁLTALÁNOS KATONAI KIKÉPZÉS
12 1. FIZIKAI FELKÉSZÍTÉS Az MH LZ honvéd tisztjelölt állományának fizikai felkészítése az alábbi területekből áll: -
Testnevelés tantárgy órái (végrehajtása az oktatási folyamat részeként történik); Reggeli testedzés; Tömegsport foglalkozások (katonai testnevelés kiképzés); Kiképzési és szabadidős sportversenyek; Önálló testedzés, szabadidős sporttevékenység.
A fizikai felkészítés célja: Elsődleges célja, hogy a honvéd tisztjelöltek rendelkezzenek azzal a fizikai teljesítőképességgel (fizikai állapottal) és készséggel, ami a korszerű harc eredményes megvívásához, és a szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelés egészségkárosodás nélküli elviseléséhez és kompenzációjához szükséges. Másodlagos célja, hogy a honvéd tisztjelöltek sajátítsák el a katonai feladatok eredményes végrehajtásához szükséges mozgások helyes technikáját, és ezek harcászati szituációkban történő alkalmazásához szükséges képességeket (futások, ugrások, dobások, természetes és mesterséges akadályok leküzdése, közelharc-kézitusa, vízi kiképzés). A fizikai felkészítés tárgykörei: -
Kondicionális képességek fejlesztése; Természetes és mesterséges akadályok leküzdése; Katonai közelharc-kézitusa; Labdajáték.
A fizikai felkészítés tartalma: Kondicionális képességek fejlesztése. Általános hatású és sokoldalúan fejlesztő szabad- és szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok. Természetes mozgások: Menetek, futások, ugrások, dobások, emelések és hordások, mászások, függeszkedések, kiegészítő gyakorlatok tornaszereken. Természetes és mesterséges akadályok leküzdése. Természetes és mesterséges akadályok leküzdése. Mélybe-, fel- és átugrások. Emelések és hordások. Mászások, függeszkedések. Egyensúlygyakorlatok. Kiegészítő gyakorlatok tornaszereken. Társhordások. Közelharc-kézitusa: Közelharc alaptechnikák: állások, helyváltoztatások, esések, ütések, rúgások, védések. Test-test elleni harc (támadó-, védő technikák). Kötött küzdelem. Labdajáték: a labdajátékok gyakorlásával az állóképesség, valamint a pozitív személyiségjegyek fejlesztése, a feszültségek levezetése.
13 A fizikai felkészítés ajánlott módszere: A foglalkozásokat minden esetben bemelegítéssel, a szervezet előkészítésével kell kezdeni. A fizikai felkészítés eredményességének feltétele a rendszeresség és a fokozatosság. Törekedni kell arra, hogy a honvéd tisztjelöltek naponta egy óra fizikai terhelésnek legyenek kitéve. A reggeli testedzés során alacsony és közepes intenzitású állóképesség és erőállóképesség fejlesztő gyakorlatokat kell végezni. A tömegsport foglalkozásokon a természetes és mesterséges akadályok leküzdését, a közelharc-kézitusa fogásokat és a labdajátékokat kell gyakorolni. A foglalkozásvezetőket a magasabb évfolyamból kell választani, begyakorolva a raj, a szakasz és a század szintű foglalkozások vezetését. Követelmények: Az első év végére minden elsőéves honvéd tisztjelölt: Ismerje meg: - az önálló alkalmazás szintjén a katonai testnevelési és sportfoglalkozásokon betartandó baleset-megelőzési és biztonsági rendszabályokat, valamint a teljesítményfokozás törvényszerűségeit. Rendelkezzen: - a katonai feladatok végrehajtásához szükséges alapvető fizikai és mentális felkészültséggel, képességekkel; - a katonára jellemző személyiségi jegyekkel: - alakiasság - fegyelmezettség - pontosság; - alapvető késztetéssel az egészséges életmód és életvitel kialakítására. Legyen képes önállóan: - 6 km-es menetgyakorlat végrehajtására harcászati felszerelésben; - a katonai testnevelési normakövetelmények teljesítésére; - jártasság szinten megismerni a katonai közelharc alapvető technikáit; - természetes és mesterséges akadályok leküzdésére; A második év végére minden másodéves honvéd tisztjelölt: Legyen képes: - a katonai testnevelési normakövetelmények teljesítésére; - 20 km-es menetgyakorlat végrehajtására járőrzsákkal, a felszerelés összeállítására, ellenőrző lista elkészítésére a raj számára; - az MH LZ napi életének feladatait rajparancsnoki szinten végrehajtani, a szükséges fogásokat oktatni; - a kiképzési (komplex) foglalkozásokon részfoglalkozás vezetőként tevékenykedni. A harmadik év végére minden harmadéves honvéd tisztjelölt: Legyen képes: - a katonai testnevelési normakövetelmények teljesítésére; - 30 km-es menetgyakorlat végrehajtására harcászati felszerelésben, a felszerelés összeállítására, ellenőrző lista elkészítésére a szakasz számára; - az MH LZ napi életének feladatait szakaszparancsnoki szinten végrehajtani, a szükséges fogásokat oktatni;
14 - a kiképzési (komplex) foglalkozásokon foglalkozás vezetőként tevékenykedni. A negyedik év végére minden negyedéves honvéd tisztjelölt: Legyen képes: - a katonai testnevelési normakövetelmények teljesítésére; - 40 km-es menetgyakorlat végrehajtására harcászati felszerelésben, a felszerelés összeállítására, ellenőrző lista elkészítésére a század számára; - az MH LZ napi életének feladatait századparancsnoki szinten végrehajtani, a szükséges fogásokat oktatni; - a kiképzési (komplex) foglalkozásokat irányítani, a szükséges okmányokat elkészíteni.
15 2. ALAKI KIKÉPZÉS a) Célja: Az alaki fogások és mozdulatok megtanításával és begyakoroltatásával, a napi életben történő következetes alkalmazásával, kialakítani és fejleszteni a honvéd tisztjelöltek olyan fontos jellemtulajdonságait, mint: a fegyelmezettség; a tisztelettudó magatartás; a pontosság; a figyelem összpontosítása és megosztása; az önuralom; a gyors reagáló-képesség; az alkalmazkodási készség; a rendszeretet; a parancsok pontos, ellentmondás nélküli teljesítése. Biztosítani az alegységek egységes cselekvését, határozott, egyöntetű fellépését és szilárd alaki fegyelmét. b) Tartalma: - a katona kötelmei sorakozás előtt és után, az alegységek alap és menetalakzatai; - az alaki fogások, mozdulatok, egyenként és kötelékben, fegyver nélkül és fegyverrel, állóhelyben és menet közben; - a katonai udvariasság tartalmi és formai elemei, a tiszteletadás módjai; - a járműre és a járműről szállás rendje; - az alaki szemle és a katonai rendezvények lefolyásának rendje. A kiképzés követelményei A kiképzés végére az alapkiképzés során elsajátított ismeretek, jártasságok és készségek szinten tartása és továbbfejlesztése céljából, a honvéd tisztjelöltek gyakorolják be az alaki fogások és mozdulatok szabályos végrehajtását egyénenként, önállóan és vezényszóra. Legyenek képesek az előírt feladatok alakzaton kívüli és alakzatban történő szabályos végrehajtására. A honvéd tisztjelöltek bővítsék ismereteiket és fejlesszék jártasságukat, készségüket a különböző alaki fogások és mozdulatok pontos és gyors végrehajtásában egyenként, önállóan és vezényszóra, legyenek képesek az előírt feladatok kötelékben történő maradéktalan végrehajtására. Gyakorolják be a katonai udvariasság rendszabályait, legyenek képesek az ezekhez kapcsolódó alaki fogások és mozdulatok szabályos végrehajtására egyénileg és alegység kötelékben. A katonai rend, fegyelem és udvariasság szabályainak betartása váljon a honvéd tisztjelöltek mindennapi természetes viselkedési formájává. A kiképzés ajánlott módszere: Az alaki foglalkozásokat egy-egy óra időtartamban, az egyenkénti kiképzés elvének következetes érvényesítésével, a tanítás és a fokozatos követelménytámasztás összhangjának biztosításával kell levezetni. Az alaki fogások oktatását mindig bemutatással kell kezdeni, majd ütemezve kell gyakoroltatni a szabályos végrehajtásig, csak ezután szabad áttérni a folyamatos végrehajtásra. A megtanított fogások és mozdulatok folyamatos fejlesztésére, a jártasságok kialakítására a napi tevékenység során adódó lehetőségeket tervszerűen, rendszeresen és következetesen fel- és ki kell használni.
16 Az alaki szemlét 6 havonta 2 óra időtartamban kell tervezni és levezetni. Az alaki szemlére biztosított idő kétharmadát az alaki kiképzettség fokának felmérésére kell fordítani. Az alegységekkel (raj, szakasz, század, zászlóalj) be kell gyakoroltatni a tevékenység rendjét a katonai rendezvények esetén. A rendezvényeken történő tevékenységek rendjének begyakorlását az alaki kiképzés hasonló tárgyköreivel összhangban, egymásra épülve, a szükségtelen ismétlődések elkerülésével, kell végrehajtani. Az alaki foglalkozások tervezése és végrehajtása során a különböző tárgykörök tartalmának összevonása illetve azok egyes részeinek egymásra építése vagy elhagyása megengedett. A kiképzéshez felhasználható dokumentumok, eszközök, bázisok a) szabályzatok: - A Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzata (Ált/23) - A Magyar Honvédség Alaki Szabályzata („a Magyar Honvédség Alaki Szabályzata című szolgálati könyv kiadásáról szóló 7/2010. (I. 20 HM utasítás”) b) segédlet: - Az általános katonai kiképzés kézikönyve c) oktatófilm: - "Az alaki kiképzés" d) kiképzési bázis: - alaki gyakorlópálya e) kiképzési eszközök: - oktató falitáblák, - tükrök, - tablók. Tárgykör- és óraelosztás: A tárgykörök páratlan ciklus (felkészítés és kiképzés) száma
páros ciklus (szinten tartás)
megnevezése
1.
Feldolgozásra javasolt tárgykörei, óraszámai 1-3-5-7. ciklus 2-4-6. ciklus
2.
1.
Alaki fogások fegyver nélkül
és
mozdulatok
x
x
2.
Alaki fogások és mozdulatok fegyverrel, *kardfogások
x
*x
3.
Katonai tiszteletadás, jelentések, jelentkezések szabályai
x
x
17 4.
Alakzatok járművek nélkül
x
5.
Alaki szemle
x
6.
Alakzatok járművekkel
7.
Katonai rendezvények
x x
x
A kiképzési ág feldolgozására biztosított idő
x 10 óra
A kiképzés tartalma: 1. TÁRGYKÖR: Alaki fogások és mozdulatok fegyver nélkül Tartalma: Az alakiság fogalma, követelményei. A katona kötelességei sorakozás előtt, sorakozáskor, magatartás alakzatban. Sorakoztatás, alakzatrendezés végrehajtása, a tér- és távköz felvételének begyakorlása, a raj, szakasz sorakoztatása oszlopban, az ”Oszolj!” és a ”Visszakozz!” vezényszó végrehajtása. Az ”Igazodj!”, ”Vigyázz!”, ”Pihenj!”, ”Szerelvényt igazíts!” vezényszóra a tevékenység begyakorlása. A raj, szakasz, század, zászlóalj sorakoztatása oszlopba, megindulás, lépéstartás, igazodás, megállás. Fordulatok állóhelyben. Mozgás egyénenként és kötelékben díszlépésben, lassú díszlépésben. A sapka (sisak, fejvédő) levétele és felhelyezése. 2. TÁRGYKÖR: Alaki fogások és mozdulatok fegyverrel, kardfogások Tartalma: ”Vigyázz” állás fegyverrel. A fegyverfogások állóhelyben: ”Szíjra”, ”Mellre”, ”Hátra”, ”Súlyba”, ”Lábhoz”, Tüzeléshez kész helyzet. A különböző vezényszavakra történő tevékenység végrehajtása. A fegyver átadásának, letételének és felvételének rendje. A terpeszállás és a fegyver vállhoz vételének végrehajtása. Tiszteletadás végrehajtása fegyverrel egyénileg és alegység kötelékben. Kardfogások állóhelyben, „Lábhoz” helyzetből, „Fogadás jobbról (balról, középről)”, „Tisztelegj”. „Tisztelegj” helyzetből „Lábhoz”. „Lábhoz” helyzetből „Szíjra”. „Szíjra” helyzetből „Lábhoz”- vezényszavakra való tevékenység végrehajtása. Egyes fogások végrehajtása állóhelyben és menetközben. 3. TÁRGYKÖR: Katonai tiszteletadás, jelentések, jelentkezések szabályai Tartalma: Az egyéni tiszteletadás módjai. A tiszteletadás végrehajtásának szabályai. A tiszteletadás időtartama és befejezése. Tiszteletadás egyénileg állóhelyben, menet közben és különböző esetekben. Tiszteletadás alakzatban, állóhelyben, menet közben. Kilépés az alakzatból, elöljáróhoz menet, jelentés, jelentkezés, távozás.
18 4. TÁRGYKÖR: Alakzatok járművek nélkül Tartalma: A raj, a szakasz és a század, zászlóalj sorakoztatása oszlopba, fegyver nélkül és fegyverrel, az alegység megindítása, megállítása. A mozgásformák gyakoroltatása rendes lépésben, díszlépésben, lassú díszlépésben és lépéstartás nélkül. Alakzatváltoztatás állóhelyben és menet közben. A szakasz sorakoztatása alap, menet és oktatási alakzatba. A század, zászlóalj sorakoztatása oszlopvonalba. Alakzat és irányváltoztatás menet közben szakasz, század, zászlóalj kötelékben. 5. TÁRGYKÖR: Alaki szemle Tartalma: Sorakozás, az elöljáró fogadása. Általános ellenőrzés végrehajtása. Az egyenkénti kiképzettség szintjének felmérése. Az alegység összekovácsoltságának megítélése. Elvonulás rendes lépésben nótázva. Elvonulás díszmenetben. 6. TÁRGYKÖR: Alakzatok járművekkel Tartalma: Alapalakzat, menetalakzat. A járműre és a járműről szállás rendje. Magatartás és tiszteletadás járművön. 7. TÁRGYKÖR: Katonai rendezvények Tartalma: - térelfoglalás, alakzatrendezés (helyek elfoglalása); - a csapatzászló fogadása; - az elöljáró fogadása, Himnusz; - a rendezvényhez kapcsolódó tevékenységek végrehajtása, Szózat; - térkiürítés; - alakzat megalakítása a díszmenet végrehajtásához; - díszmenet.
19 3. SZOLGÁLATI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYISMERET a) Célja: Felkészíteni a honvéd tisztjelölteket - békében és háborúban - az alapvető kötelességeik, a velük szemben támasztott erkölcsi, harci követelmények, valamint a szabályzatok, parancsok elvárásainak pontos teljesítésére; a katonai élet, az éberség és a titokvédelem szabályainak betartására; a fegyelmezett, a kötelesség- és tisztelettudó magatartásra; a nemzetközi hadijog követelményeinek ismeretére, az ügyeleti, a készenléti és a készültségi szolgálatok ellátására. b) Tartalma: - a hivatásos és szerződéses katonákra vonatkozó általános tudnivalók; - a parancs, a parancsadási jog és a függelmi viszonyok; - a katonai szolgálat teljesítésének rendje; - a katonai elismerések, a fegyelmezési lehetőségek és a felelősségre vonás szabályai; - az ügyeleti, a készenléti és a készültségi szolgálatok ellátásának követelményei; - a nemzetbiztonsági ismeretek. Kiképzési követelmények: A honvéd tisztjelöltek mélyítsék el ismereteiket a fegyveres szolgálat teljesítéséből adódó követelmények és jogok; a katonák magatartásának normái békében és háborúban; a katonai függelmi viszonyok és az azokból adódó kötelezettségek; a parancs, a parancsadási jog; az ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálat vezénylésének, felkészítésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai, az ügyvitel és titokvédelem alapjainak területén. Legyenek képesek a szabályzatokban, utasításokban előírt feladatok végrehajtására, az ügyeleti, a készenléti és a készültségi szolgálatok ellátására. A szabályzatok, a központi utasítások, a parancsok, a helyi szabályozók ismerete, a különböző szolgálatok felkészítése és ellátása során szerzett tapasztalatok segítsék elő a katonai szolgálat szabályzat szerinti teljesítését, az általános katonai rend és fegyelem magas szinten tartását. A kiképzés ajánlott módszerei: A Szolgálati szabályzat és szabályismeret foglalkozásait – jellegének, tartalmának megfelelően - tanteremben, az elhelyezési körletben, az alegység-ügyeletes szolgálati helyén, valamint gyakorlótéren, terepen gyakorlatiasan kell levezetni. Az oktatás alapvető módszerét a szabályzat előírásainak egyszerű gyakorlati példákkal történő megértetése; a sokoldalú szemléltetés és a gyakorlati tevékenység bemutatása, valamint a szabályos végrehajtás begyakoroltatása képezze. A kiképzéshez felhasználandó dokumentumok, eszközök, bázisok a) törvények: - Magyarország Alaptörvénye; - a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény; - a minősített adatvédelemről szóló 2009. évi CLV. törvény; - a Nemzet Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Kormányrendelet; - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény; - a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény.
20 b) szabályzatok: - A Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzata (Ált/23); - A Magyar Honvédség Alaki Szabályzata („a Magyar Honvédség Alaki Szabályzata című szolgálati könyv kiadásáról szóló 7/2010. (I. 20 HM utasítás”); - A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Titokvédelmi és Ügyviteli Szabályzata (Ált/3); - A Magyar Honvédség Egységes Iratkezelési Szabályzata (Ált/40). c) segédletek: - Az általános katonai kiképzés kézikönyve; - Katonai díjszabás; - Fegyelmi Kézikönyv; - A hadijogról (Dr. Almási Ferenc, Zrínyi, 1990.); - GENFI kiegészítő jegyzőkönyvek (HK 1969. november 20. szám). d) kiképzési segédeszközök: - oktató falitáblák; - szolgálat leírások. A feldolgozásra ajánlott tárgykörök Száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Megnevezése
Óraszám
A Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának rendeltetése, jelentősége a napi életben. A központi és helyi szabályozók viszonya, érvényesülésük a szolgálati tevékenység során. A katonákra vonatkozó általános tudnivalók. A parancs, a parancsadási jog, katonai függelmi viszonyok. Információvédelemi alapismeretek. A katonai elismerések, a fegyelmi felelősség és a felelősségre vonás általános szabályai. Az ügyeleti, a készenléti és a készültségi szolgálatok. Nemzetbiztonsági ismeretek. A szolgálat teljesítésének rendje, utazási alapismeretek. Nemzetközi hadijog.
A tárgykörök tartalma: 1. TÁRGYKÖR: A Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának rendeltetése, jelentősége a napi életben. A központi és helyi szabályozók viszonya, érvényesülésük a szolgálati tevékenység során Tartalma: A szabályzat általános felépítése, tartalma. Az alapszabályzat és a helyi szabályozások kapcsolata, a keresztszabályozás lényege. A szabályzat előírásainak maradéktalan betartása, az általános rend és fegyelem alapja, kérelem és panasz.
x x x x x x x x x
21 2. TÁRGYKÖR: A katonákra vonatkozó általános tudnivalók Tartalma: „A Magyarország Alaptörvénye, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény katonai bűncselekményre vonatkozó XX. fejezete, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. CV. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény” fontosabb meghatározásai. 3. TÁRGYKÖR: A parancs, a parancsadási jog, katonai függelmi viszonyok Tartalma: A katonai rendfokozatok és állománycsoportok. A katonai függelmi viszonyok és az ebből fakadó jogok és kötelezettségek. A parancs, a parancsadási jog. A szolgálati út meghatározása, betartásának rendje. A katonai fegyelem lényege, követelményei. A szolgálati érintkezés, az alaki magatartás és a katonai udvariasság szabályai. Jelentések, jelentkezések rendje. 4. TÁRGYKÖR: Információ-védelmi alapismeretek Tartalma: A biztonsági kockázati tényezők, fenyegetések. Követendő magatartási formák. Titokvédelmi és ügyviteli alapismeretek. Híradó eszközök használatának általános biztonsági szabályai, vírusvédelem, stb. Az információvédelem általános szabályai. Biztonsági személyek, biztonsági felügyelő. 5. TÁRGYKÖR: A katonai elismerések, a fegyelmi felelősség és a felelősségre vonás általános szabályai Tartalma: A hivatásos, szerződéses katonának adható dicséretek. A fegyelmi felelősség és felelősségre vonás szabályai. Szabálysértés fegyelmi eljárásban történő elbírálása. A fegyelmi felelősséget kizáró okok. A fegyelmi felelősséget megszüntető okok. A fegyelmi fenyítések. A fenyítések hatálya. Mentesítés a fenyítés hatálya alól. A fegyelmi eljárás általános szabályai. A fegyelmi eljárás lefolyása. A fegyelmi eljárás megszüntetése. A fenyített panaszjoga. Bírósági felülvizsgálat. A fenyítés végrehajtása. 6. TÁRGYKÖR: Az ügyeleti, a készenléti és a készültségi szolgálatok Tartalma: Az ügyeleti, a készenléti, a készültségi szolgálat rendeltetése, alárendeltsége, feladata, jogállása. A szolgálatok felszerelése, okmányai, felkészítésük és a szolgálat ellátásának rendje. 7. TÁRGYKÖR: Nemzetbiztonsági ismeretek Tartalma: Külföldi titkosszolgálatok. A Magyar Köztársaság biztonsági szolgálatai, működésük törvényi alapjai. Nemzetbiztonsági és katonabiztonsági feladatok. Az MK Katonai Biztonsági Hivatal feladatai, hatáskörébe utalt bűncselekmények. A parancsnok és a biztonsági tisztek együttműködésének területei.
22 8. TÁRGYKÖR: A szolgálat teljesítésének rendje, utazási alapismeretek Tartalma: A szolgálati és pihenőidő. A szolgálati hely - különböző célú – elhagyásának rendje. A tömegközlekedési eszközökön történő egyéni, csoportos, magán és szolgálati utazás alkalmával a magatartás (alaki, udvariassági) alapvető szabályai. Az utazási okmányok és azok érvényessége. Szabálytalan utazás, utánfizetés. A gyalog, gépjárművön, vasúton történő szabályos közlekedés alapkövetelményei, a mozgás során betartandó biztonsági rendszabályok. 9. TÁRGYKÖR: Nemzetközi hadijog Tartalma: A nemzetközi hadijog legfontosabb szabályai. A hadijog célja, alkalmazhatósága, alapelvei, az egyéni felelősség. A harcosok (gerillák, kommandók, kémek, zsoldosok) jogállása. Sebesültekkel, betegekkel való bánásmód. A hadifoglyok jogállása, jogosultsága, védelme, a fogva tartás feltételei. A polgári, a kulturális javak és a kegyhelyek védelme. (Megkülönböztető jelek, jelzések).
23 4. MŰSZAKI KIKÉPZÉS a) Célja: Felkészíteni a honvéd tisztjelölteket az erődítés, az álcázás, a műszaki zárás alapfeladataira, a nem elektromos és a villamos gyújtás, valamint a földrobbantás alapvető fogásaira, a legfontosabb szabályok ismeretére és alkalmazására. Megtanítani a honvéd tisztjelöltekkel a műszaki foglalkozásokon betartandó biztonsági- és környezetvédelmi rendszabályokat Begyakoroltatni az ENSZ, illetve más nemzetközi szervezetek által működtetett – a béketámogató műveletek során leggyakrabban alkalmazott - építmények, műszaki létesítmények építését, telepítését, valamint különböző jellegű és rendeltetésű műszaki zárak létesítését rendszeresített és szükségeszközök felhasználásával. b) Tartalma - az erődítés, az álcázás, a műszaki zárás alapfeladataira, a nem elektromos és a villamos gyújtás, valamint a földrobbantás alapjai; - az ENSZ, illetve más nemzetközi szervezetek által működtetett – a béketámogató műveletek során leggyakrabban alkalmazott - építmények, műszaki létesítmények építése, telepítése, valamint különböző jellegű és rendeltetésű műszaki zárak létesítése. A kiképzéshez felhasználandó dokumentumok, eszközök, bázisok a) szabályzat: - Katonai Általános Baleset-elhárító és Egészségvédő Szabályzat b) segédletek: - Az általános katonai kiképzés kézikönyve - Műszaki szakutasítás a nem műszaki alegységek számára - Mű/116 Szakutasítás a műszaki zárak létesítésére és leküzdésére; - Mű/1 Erődítési típusalbum - Mű/20 Erődítési utasítás - Mű/57 Csapatálcázási utasítás II. - Mű/213 Robbantási utasítás - Mű/99 Csapatálcázási utasítás I. c) oktatófilmek - „Álcázás” (videó film) - „Fedezékek és tüzelőállások kirobbantása” - „Erődítés, álcázás, robbantás és műszaki zárás” (diafilm) d) kiképzési bázisok - műszaki gyakorlópálya, a harcászati gyakorlóterek erre a célra alkalmas és berendezett területei; - szaktanterem e) kiképzési segédeszközök - oktató falitáblák; - gyakorló aknák; - gyakorló robbanó töltetek
24 A kiképzés ajánlott módszere: A foglalkozásokat olyan terepen (berendezett gyakorlótéren) kell végrehajtani, ahol lehetőség van a gyakorlati fogások tényleges bemutatására és gyakorlására. A kiképzés tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a gyakorlati feladatok végrehajtását előzze meg az elméleti anyag megismerése és elsajátítása. A feldolgozásra javasolt tárgykörök Tárgykör Száma 1. 2. 3. 4.
Megnevezése Erődítés, álcázás. Műszaki zárás. Nem elektromos gyújtás. Villamos gyújtás.
Végrehajtás (óra) 2. 3. 4. 5. 6. 1. szem szem szem szem szem szem 2 2
2 2 2 2
2
2 2 2
2
7. szem 2
2 2
A tárgykörök tartalma 1. TÁRGYKÖR: Erődítés, álcázás Tartalma: Erődítési építmények fajtái, rendeltetése, harcászati, műszaki jellemzői. A tüzelőállások fajtái, rendeltetése, jellemzői, készítésük feladatai, sorrendje és normái. A személy, a haditechnikai eszközök és erődítési építmények álcázásának módjai és feladatai. 2. TÁRGYKÖR: Műszaki zárás Tartalma: Robbanó műszaki zárak. A gyalogsági-, a harckocsi- és az irányított repeszaknák típusai; harcászati és műszaki jellemzői. Az aknamező fogalma, főbb jellemzői. Harckocsi akna telepítése egyenként és zárt rendben, betartandó biztonsági rendszabályok. A különböző aknák felderítésének, megjelölésének szabályai. A nem robbanó műszaki zárak bemutatása, ismertetése és GYODA (gyalogsági gyorstelepítésű drótakadály) telepítésének és visszatelepítésének fogásai. 3. TÁRGYKÖR: Nem elektromos gyújtás Tartalma: A robbanóanyagok fajtái, főbb jellemzőik. A robbanóanyag hatásának bemutatása. Az utászgyutacs, az időzített és a durranó gyújtózsinór főbb jellemzői, kezelésük és gyakorlati alkalmazásuk szabályai. A NONEL (nem elektromos indítási) gyújtási rendszer elemei, alkalmazása. A gyújtás biztonsági rendszabályai. A gyújtás gyakorlása, 75 gr-os trotil préstest robbantása.
25 4. TÁRGYKÖR: Villamos gyújtás Tartalma: A villamos gyújtás fogalma és rendeltetése, a villamos gyújtások típusai, jellemző adataik, alkalmazásuk szabályai. A gyújtóhálózat típusai. A villamos gyújtás biztonsági rendszabályai. A villamos gyújtás részfeladatainak gyakorlása.
26 5. ABV VÉDELMI KIKÉPZÉS a) Célja: Felkészíteni a honvéd tisztjelölteket az ABV fegyverek és a nem csapásból származó kibocsátások viszonyai közötti tevékenységre, valamint az ABV védelem elveinek, eszközrendszereinek alkalmazására, a saját és az alárendeltek harcképességének megőrzése érdekében. b) Tartalma: - az egyéni és kollektív védelem eszközei és azok alkalmazása; - a gyújtófegyverek elleni védelem és a rendszeresített köd- és füstképző eszközök alkalmazása; - az alegységnél rendszeresített vegyi-, sugárfelderítő és mentesítő eszközök és anyagok használata; - a szennyezet terepszakaszok felderítésének, leküzdésének, valamint a mentesítési feladatok végrehajtásának alegység-parancsnoki feladatai; - az egyéni védőeszközök alkalmazására történő kiképzés és felkészítés alegységparancsnoki feladatai; - az alegységeknél rendszeresített ABV felderítő és mentesítő eszközök alkalmazására történő kiképzés és felkészítés alegység-parancsnoki feladatai; - az MH ABV RIÉR (Riasztási- és Értesítési Rendszer) alapjai, az ABV helyzetértékelés alegység-parancsnoki feladatai. Kiképzési követelmények: A honvéd tisztjelöltek fejlesszék az ABV védelem keretében megszerzett tudásukat. Az elsajátított ismereteik feleljenek meg a STANAG 2150 irányelveiben szereplő, a tisztekkel (parancsnokokkal) szemben támasztott követelményeknek. A kiképzés ajánlott módszere: A tisztképzésben résztvevők az általánost meghaladó ABV jártasságát abban az időszakban kell kialakítani, amikor a honvéd tisztjelölt már rendelkezik alapvető vezetői ismeretekkel, a harckiképzés keretében alkalmassá válik legalább raj – tűzcsoport kötelék harctevékenységének vagy harctámogató tevékenységének irányítására. Az ABV védelem tárgyköröket, azokon belül a foglalkozásokat növekvő számozása szerinti sorrend betartásával kell feldolgozni. Az elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteket a harcászati foglalkozások keretében kell elmélyíteni. A feldolgozásra javasolt tárgykörök: Tárgykör Száma
Megnevezése
1.
Egyéni és kollektív védelem eszközei és azok alkalmazása.
Végrehajtás (óra) 2. 3. 4. 5. 6. 1. szem szem szem szem szem szem 4
7. szem
27
2.
3.
4.
5.
6.
7.
A gyújtófegyverek elleni védelem és a rendszeresített köd és füstképző eszközök alkalmazása. Az alegységnél rendszeresített vegyi-, sugárfelderítő és mentesítő eszközök és anyagok használata. A szennyezet terepszakaszok felderítésének, leküzdésének, a mentesítési feladatok végrehajtásának alegységparancsnoki feladatai. Az egyéni védőeszközök alkalmazására történő felkészítés és kiképzés alegység-parancsnoki feladatai. Az alegységeknél rendszeresített felderítő és mentesítő eszközök alkalmazására történő kiképzés és felkészítés alegység-parancsnoki feladatai. Az MH ABV RIÉR alapjai, az ABV helyzetértékelés alegység-parancsnoki feladatai.
6
4
4
4
4
4
A tárgykörök tartalma: 1. TÁRGYKÖR: Egyéni és kollektív védelem eszközei és azok alkalmazása Tartalma: Légzésvédelem eszközei A rendszeresített légzésvédelmi eszközök. Rendeltetésük, működésük, fő részeik. Méretvétel, mérethelyesség megállapítása. A légzésvédelmi eszközök ellenőrzése, alkalmazásuk rendje és szabályai. Kezelésük, karbantartásuk, tárolásuk alapvető szabályai. Bőrvédő eszközök A rendszeresített bőrvédő eszközök. Rendeltetésük, fő részeik, alkalmazásuk rendje és szabályi. Kezelésük, karbantartásuk, tárolásuk alapvető szabályai. Kollektív védőeszközök Az óvóhelyek, konténerek, ABV szűrővel ellátott sátrak, védelmi létesítmények felépítése, használatuk rendje, levegőellátásuk eszközei. Az óvóhely szolgálat rendeltetése, az üzemeltetők és az ellátottak kötelmei.
28 2. TÁRGYKÖR: Gyújtófegyverek elleni védelem Tartalma: A gyújtófegyverek okozta tüzek oltása terepen, fedezékben és haditechnikai eszközökön. Személyek ruházatának, felszerelésének oltása, elsősegélynyújtás végrehajtása. Tűzakadály pálya leküzdése. A rendszeresített köd- és füstképző eszközök rendeltetése, használatuk szabályai, az alkalmazáskor betartandó biztonsági és magatartási rendszabályok. A mesterséges ködök rendeltetése, fajtái. 3. TÁRGYKÖR: Az alegységnél rendszeresített vegyi-, sugárfelderítő és mentesítő eszközök és anyagok és azok alkalmazása Tartalma: A vegyi-, sugárfelderítés és mentesítés alapjai. Az alegységnél rendszeresített vegyi-, sugárfelderítő eszközök rendeltetése, használatuk szabályai. A szennyezett területek szabványos jelölése. Az alegységnél rendszeresített mentesítő eszközök rendeltetése, felépítése, használatuk rendje. A mentesítő anyagok, oldatok és használatuk módja. A sugáradag mérés eszközei, használatuk szabályai. A vegyi-, sugár és biológiai szennyezés okozta sérülések ellátása (ön- és kölcsönös elsősegélynyújtás). 4. TÁRGYKÖR: A szennyezet terepszakaszok felderítésének, leküzdésének, a mentesítési feladatok végrehajtásának alegység-parancsnoki feladatai Tartalma: Az elsajátított felderítési és mentesítési ismeretek alkalmazása az alegység tevékenységének irányítása során, szennyezett terepszakasz leküldésekor. 5. TÁRGYKÖR: Az egyéni védőeszközök alkalmazására történő felkészítés és kiképzés alegység-parancsnoki feladatai Tartalma: Az egyéni védőeszközök alkalmazási rendjének, szabályainak oktatása. Az egyéni védőkészlet – az ABV fenyegetettségének és a feladatnak megfelelő – alkalmazásának oktatása. Az ön- és kölcsönös elsősegélynyújtás feladatai. 6. TÁRGYKÖR: Az alegységeknél rendszeresített felderítő és mentesítő eszközök alkalmazására történő kiképzés és felkészítés alegység-parancsnoki feladatai Tartalma: Az alapvető felderítési és mentesítési eljárások, alkalmazási elvek oktatása.
29 7. TÁRGYKÖR: Az MH ABV RIÉR alapjai, az ABV helyzetértékelés alegység parancsnoki feladatai. Tartalma: Az MH ABV RIÉR felépítése, működése. Az ABV helyzet felmérésén alapuló helyzetértékelés tartalma, lépései.
30 6. KATONAI TEREPTAN ISMERETEK a) Célja: Megtanítani a honvéd tisztjelöltekkel, a térképpel és térkép nélküli tájékozódást terepen, valamint a menetvázlat elkészítését. Megismertetni velük a különböző tereppontok koordinátáinak meghatározását, a műholdas helymeghatározás eszközeit és azok alkalmazását a helymeghatározásban. b) Tartalma: - katonai tereptani ismeretek; - a térkép jellemzői, alkalmazása; - műholdas navigációs eszközök alkalmazása; - azimut menet végrehajtása. Kiképzési követelmények: A honvéd tisztjelöltek a kiképzés végére sajátítsák el, gyakorolják be a terepen történő, térkép nélküli tájékozódást, a belátható terep értékelését. Tudjanak menetvázlatot készíteni és alkalmazni. Legyenek képesek a térképi koordináták meghatározására (sík, földrajzi, rövidített), az MGRS (UTM) kereső hálózati rendszer alkalmazására, a terepen történő tájékozódásra térkép segítségével. Ismerjék a műholdas helymeghatározó rendszer elemeit, az eszköz alkalmazását a helymeghatározásban és a navigációban. A kiképzés ajánlott módszere: Az elsajátított ismeretanyag felhasználásával minden honvéd tisztjelölt először egyénileg hajtson végre feladatokat térképen, majd terepen, lehetőleg olyan helyen, ahol a jellemző tereptárgyak megtalálhatóak. A foglakozásokon biztosítani kell minden honvéd tisztjelölt részére a szükséges eszközöket. Az azimut menetet az előírt menetgyakorlatokon kell végrehajtani és az illeszthető harcászati foglalkozásokon is célszerű gyakoroltatni. A feldolgozásra ajánlott tárgykörök: Száma 1. 2.
Megnevezése Tereptani alapismeretek Tájékozódás terepen térképpel (GPS segítségével) és térkép nélkül
Óraszám 4 6
A tárgykörök tartalma: 1. TÁRGYKÖR: Tereptani alapismeretek Tartalma: A terep fogalma, a terepfajták osztályozása, a terep hatása a harcra. Az azimut fogalma, a mágneses azimut mérésének és kitűzésének menete, azimut vázlatok készítése. A térkép fogalma, rendeltetése, műszaki jellemzői, koordináták meghatározása. A térképpel történő tájékozódás műveletei. Az MGRS (UTM kereső hálózati rendszer) alkalmazása. Korszerű helymeghatározó eszközök (GPS) használata.
31 2. TÁRGYKÖR: Tájékozódás terepen Tartalma: Menetvonal megtervezése, menet végrehajtása azimut vázlat illetve térkép alapján, valamint GPS készülék használatával.
32 7. EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK a) Célja: A kiképzés célja, hogy a honvéd tisztjelöltek szinten tartsák és továbbfejlesszék az alapkiképzés során elsajátított tudásanyagot és készség szinten legyenek képesek ellátni az alapvető harctéri sérüléseket, ezáltal csökkenteni a harctéri halálozások számát, valamint megőrizni a harcképességet. Az egészségügyi kiképzés gyakorlati oktatásként kerül végrehajtásra-6 órás kiképzési időkeretben. b) Kiképzési követelmények: A honvéd tisztjelöltek fokozatosan, egyre magasabb szinten, mindenkor a legkorszerűbb elveknek megfelelően, legyenek képesek önmagukat és sérült bajtársukat azonnali ellátásban részesíteni, ezáltal a megelőzhető harctéri halálokokat a lehető legmagasabb szinten kezelni. c) Az egészségügyi kiképzés ajánlott módszerei: A kiképzés során törekedni kell arra, hogy a honvéd tisztjelölt egyre magasabb szintű harctéri ellátást legyen képes nyújtani. A foglalkozások végrehajthatók tanteremben és terepen egyaránt. A kiképzés alkalmazott módszerei a bemutatás, gyakoroltatás. A foglalkozások kiscsoportban és párokban kerülnek végrehajtásra. Ajánlott segédletek: - HM HVKF KTF: Kézikönyv a nem háborús műveletek katonai feladataihoz; - Magyar Honvédség Összhaderőnemi Egészségügyi Doktrína (Eü/5.); - STANAG 2122; - Egészségügyi alapismeretek, elsősegélynyújtás a harctéri életmentő katonák számára Tárgykör- és óraelosztás: Száma 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Megnevezése Megelőzhető harctéri halálokok A vérzéscsillapítás; Az egyéni életmentő csomag (IFAK) részei A légútbiztosítás jelentősége A feszülő légmell elsősegély szintű ellátása A sérült harctérről történő kimentési (MEDEVAC) kérés szabályai
Óraszám
6
A kiképzés tartalma: 1. TÁRGYKÖR: Megelőzhető harctéri halálokok Tartalma: A megelőzhető harctéri halálokok megismerése, jelentősége a harcoló erő megőrzése szempontjából. 2. TÁRGYKÖR: A vérzéscsillapítás Tartalma: Az életveszélyes nagyvérzések felismerése, ellátása erre rendszeresített és szükségeszközökkel (tourniquet szabályos és eredményes használata).
33 3. TÁRGYKÖR: Az egyéni életmentő csomag (IFAK) részei Tartalma: Az Egyéni Sebkötöző Készlet (Katonai sürgősségi trauma kötszer) és az IFAK- mint műveleti területen rendszeresített egyéni elsősegély csomag- használatának készség szintű elsajátítása. 4. TÁRGYKÖR: A légútbiztosítás jelentősége Tartalma: A légút elzáródása, mint a megelőzhető harctéri halálok. A légútbiztosítás eszköz nélkül, egyszerű légút-biztosító eszközökkel (NPO, OPO). Légúti idegentest eltávolítása (Heimlich-féle műfogás). 5. TÁRGYKÖR: A feszülő légmell elsősegély szintű ellátása Tartalma: A harctéren bekövetkező sérülések közül hangsúlyozott a feszülő légmell ellátása. A honvéd tisztjelölt ismerje meg a légmentesen záró fedőkötés jelentőségét, használatát, lehetőség szerint a mellkas detenzionálásának eszközeit, végrehajtását. 6. TÁRGYKÖR: A sérült harctérről történő kimentési (MEDEVAC) kérés szabályai Tartalma: A sérült, harctérről történő kimentése, szállítás módjai, ellenséggel történő harcérintkezés során illetve harcérintkezésen kívül (az ellenségtől való elszakadás után). Egészségügyi szakszemélyzet hívása, MEDEVAC (9-liner) jelentés leadása.
34 8. HÍRADÓ KIKÉPZÉS a) Célja: A honvéd tisztjelöltek ismerjék meg a Magyar Honvédségben rendszeresített legfontosabb hordozható rádióeszközöket, a tábori távbeszélő-készülékeket és kisközpontot, az eszközök üzemeltetési és életvédelmi rendszabályait, a tábori vezeték használatának és a karbantartás alapvető műveleteit, valamint a rádióforgalmazás szabályait. b) Kiképzési követelmények: Lehetőség szerint, a rádióforgalmazást minden harcászati gyakorlati komplex foglalkozáson gyakoroltatni kell. A honvéd tisztjelöltek a kiképzés végére legyenek képesek a rendszeresített gyalogsági rádióval az összeköttetés felvételére és a rádióforgalmazás szabályai szerinti kommunikációra. Oktatni kell a különböző rádióelektronikai felderítési módok elleni védelem alapvető rendszabályait és eljárásait. Végre kell hajtani az elektronikai védelemmel kapcsolatos rendszabályok megvalósításának gyakoroltatását. A kiképzés ajánlott módszere: A katonai szervezetnél rendszeresített híradó eszközök legfontosabb technikai adatait, az alkalmazásuk híradó alapismereteit, a berendezések kezelésével és üzemeltetésével kapcsolatos eljárási rendet kell oktatni. A kiképzés során a fő figyelmet a gyakorlati kiképzésre kell fordítani, azon belül a berendezések szabályos üzemeltetésére és a forgalmi rendszabályok körültekintő betartására kell koncentrálni. Tárgykör- és óraelosztás: Száma 1. 2. 3. 4. 5.
Megnevezése Életvédelem és baleset-elhárítás rendszabályai Híradó/kézi és hordozható rádiók Híradó/távbeszélőkészülékek és vezetékek Híradó/távbeszélőközpont Hírváltás szabályai
Óraszám 1 1 1 1 1
A kiképzés tartalma: 1. TÁRGYKÖR: Életvédelem és baleset-elhárítás rendszabályai Tartalma: Az egyéni felkészítés keretében a honvéd tisztjelöltek ismerjék meg az életvédelmi és balesetelhárítási rendszabályokat, az aktív és passzív védelmi eszközöket. Az elektromos berendezések használatakor betartandó biztonsági rendszabályokat, a baleset bekövetkezése estén az eljárás rendjét, az elsősegélynyújtás szabályait elektromos áramütés esetén. 2. TÁRGYKÖR: Híradó/ kézi és hordozható rádiók Tartalma: Hordozható és kézi rádiókészülékek rendeltetése, harcászat-technikai adatai, kezelőszervei, rendszeresített antennái és azok alkalmazása. Málházás rendje, tartozék- és tartalék anyagok rendeltetése. A rádiókészülék telepítése, táplálása, üzemhez történő előkészítésének, üzembe helyezésének és hangolásának szabályai. Összeköttetés felvétele.
35 3. TÁRGYKÖR: Híradó/távbeszélőkészülékek és tábori vezetékek Tartalma: A rendszeresített tábori távbeszélő-készülékek harcászat-technikai adatai. A készülék főbb részei, rendeltetése, tartozékok. Az üzem előtti bevizsgálás feladatai. Alkalmazási módjai, főbb területei. Kezelőszervek működése, használatuk módjai. A készülék telepítésének, kezelésének, karbantartásának szabályai. A könnyűvezeték szerkezeti felépítése. A vezeték elektromos jellemzői, szigetelésének tulajdonsága. A sérült vezeték ideiglenes és tartós javításának szabályai. A vezetékvégek előkészítése csatlakoztatáshoz. A vezeték karbantartásának szabályai. 4. TÁRGYKÖR: Híradó/távbeszélőközpont Tartalma: A rendszeresített tábori távbeszélő-kisközpont harcászat-technikai adatai. A készülék főbb részei, rendeltetése, tartozékok. Az üzem előtti bevizsgálás feladatai. Alkalmazási módjai, főbb területei. Kezelőszervek működése, használatuk módjai. A készülék telepítésének, kezelésének, karbantartásának szabályai. Málházás rendje, tartozék- és tartalék anyagok rendeltetése. 5. TÁRGYKÖR: Hírváltás szabályai Tartalma: A rádióforgalmazás szabályai. Összeköttetés felvétele, hívás, jelentkezés, közlemények adás-vétele, forgalmi okmányok vezetésének rendje és szabályai.
36 9. ÁLTALÁNOS LŐKIKÉPZÉS a) Célja: Megtanítani és kiképezni a honvéd tisztjelölteket a gépkarabély és a pisztoly balesetmentes, eredményes alkalmazására; álló, felbukkanó, mozgó és rövid ideig mutatkozó célok leküzdésére különböző tüzelési helyzetekből és időjárási viszonyok között, helyben és mozgásból, nappal és éjszaka, egyénileg. A fegyver-technikai ismeretek, a lőelmélet és a tüzelés szabályainak elsajátításával megalapozni a gyakorlati feladatok eredményes végrehajtását. A lőgyakorlatok szakszerű, eredményes végrehajtásával, formálni a katonák személyiségét, elősegíteni az önuralom, a fegyelmezettség és bátorság kifejlesztését, az egyéni fegyverek iránti bizalom és megbecsülés erősödését. b) Tartalma: - a honvéd tisztjelöltek részére rendszeresített egyéni fegyverek (pisztoly, gépkarabély) és a Magyar Honvédségben alkalmazott kézigránátok harcászati-technikai jellemzői, szerkezeti felépítése, működése, kezelése, karbantartása, különböző helyzetekben szakszerű, eredményes és biztonságos alkalmazásuk szabályai, valamint a fegyverrel végrehajtandó feladatok során betartandó biztonsági rendszabályok; - a lövéssel kapcsolatos egyszerűbb jelenségek, törvényszerűségek és a legfontosabb tüzelési- és tűzhelyesbítési (lő szabályok) gyakorlatban történő alkalmazása; - tüzelési fogások; - lő előkészítő foglalkozások, egyéni lőgyakorlatok; - kézigránát előkészítő és éles kézigránátdobó gyakorlatok; - célfelderítési és távolság megállapítási gyakorlat; - a lőkiképzési foglalkozásokon, a lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtása során betartandó biztonsági, megelőző tűz- és környezetvédelmi rendszabályok. Kiképzési követelmények: A honvéd tisztjelöltek tartsák szinten és fejlesszék fegyverzet-technikai és lőelméleti ismereteiket, magába foglalva a gépkarabély, a pisztoly, a kézigránátok jellemzőit, szerkezeti felépítését, működését, kezelését, karbantartását; a lövéssel kapcsolatos jelenségeket, törvényszerűségeket és legyenek képesek e fegyverekre vonatkozó tüzelési fogások és szabályok gyakorlatban történő alkalmazására. Készség szinten sajátítsák el a gépkarabéllyal és a pisztollyal a tárcsere végrehajtását minden testhelyzetben, a pontos tüzelést egyénileg, mozgó és felbukkanó célokra, állóhelyben és mozgás közben történő tüzelés során, nappal és éjszaka. Hajtsák végre az előírt egyéni lő- és dobógyakorlatokat. A kiképzés ajánlott módszere: A lőkiképzési foglalkozásokat - az elérendő céltól függően - különböző rendeltetésű és jól működő kiképzés-technikai és fegyverzet-technikai segédeszközök, falitáblák, működő réteges makettek, oktató, metszet lőszerek és fegyverek, és videofilmek felhasználásával tanteremben, elektromos lő előkészítő pályán (gyakorlótéren), lőtéren kell végrehajtani. A programban meghatározott tárgykörök oktatási kérdései alkérdésekre tovább bonthatók, az
37 egyes kérdések és ténykedések a következő foglalkozásokon megismételhetők. Az ismétlés szükségességét és mértékét a végrehajtó alegységparancsnok határozza meg, a foglalkozások tapasztalatai (eredményessége) alapján. A kiképzés során kiemelt figyelmet kell fordítani: a fegyverek tüzeléshez történő előkészítésére; a lő szabatosság, a belövés ellenőrzése és szabályainak elsajátítására; a tüzelés közben előforduló akadályok felismerésére és elhárítására; a szakszerű technikai ellenőrzés és karbantartás végrehajtására; a fegyverek részleges szét- és összeszerelésének begyakorlására. A fegyverek és technikai eszközök karbantartását, részleges szét- és összeszerelését, megvizsgálását a napi karbantartások során kell begyakorolni. A lőelmélet és tüzelés szabályait tanteremben, oktató falitáblák, lőelmélet tablósorok, vázlatok, falitáblák és multimédiás oktatóprogramok felhasználásával kell megtanítani, majd a lő előkészítő komplex foglalkozásokon rövidített és valóságos távolságokon és az adott helyzetben, különböző célzás-irányzási segédeszközök, egyéni lőkiképzési szimulátorok felhasználásával kell begyakorolni. A honvéd tisztjelöltek által elkövetett hibákat részletesen és tanulságos módon kell elemezni, kijavítani. A foglalkozások formája alapvetően a kiscsoportos oktatás. A kiscsoportok foglalkozásait raj- és a szakaszparancsnok vezessék. Az egyes tárgykörök foglalkozásai összefüggően is megtarthatók, azonban foglalkozások összesített óraszáma nem lehet több 3-4 óránál. Az éjszakai foglalkozásokon, a napszak jellegéből adódó - korlátozott látási viszonyok, fény- és hangjelenségek, stb. – sajátosságok oktatására kell a súlyt helyezni. A foglakozásokat (jellegüknek megfelelően) a biztonsági, a tűz- és őrzésvédelmi rendszabályok ismertetésével kell kezdeni. A lövészetet megelőző komplex foglalkozás ellenőrző-felmérő foglalkozás legyen. A lövészet végrehajtásával párhuzamosan a lövőket vizsgáztatni kell célfelderítésből és távolság megállapításból, valamint fegyvertechnikai ismeretekből, normafeladatokból. Minden komplex foglalkozáson és lövészeten gyakorlás / felmérés céljából be kell állítani: - célfelderítést, távolságbecslést; - a fegyverek tüzeléshez való előkészítését; - a fegyverek lő szabatosságának ellenőrzését, a fegyverek belövését; - a csapott célgömbbel történő célzás és tűzhelyesbítés gyakorlását kiképzés-technikai segédeszközökkel, szimulátorokkal; - a kézigránátdobás gyakorlását gyakorló gránáttal (előkészítő dobógyakorlat végrehajtását); - a fegyverek lövészet utáni karbantartását; - a különböző tárcserék végrehajtását; - a tüzelésnél előforduló akadályok felismerését és elhárítását; - a fegyver kezeléséhez kapcsolódó normafeladatok gyakorlását (a fegyverek részleges szét- és összeszerelését, a tár töltését, a tüzelési testhelyzetek felvételét); - a biztonsági- és környezetvédelmi rendszabályok ismeretét. A figyelési távolság-meghatározási és célfelderítési gyakorlatokat a kiképzéssel foglalkozó alegységparancsnokok dolgozzák ki a teljes kiképzési időszakra, az „EGYSÉGES LÖVÉSZETI SZAKUTASÍTÁS (a gyalogsági-, a harcjármű-, a harckocsi fegyverekhez valamint, a támogató szakasz aknavető és páncéltörő fegyvereihez)”, (a továbbiakban: ELSZ) című szakutasításban meghatározottak szerint. A gyakorlat végrehajtásához rendszeresített eszközök (tájoló, távcső, szögmérő stb.) alkalmazását a honvéd tisztjelöltek csak a szükséges mértékben; a szükségeszközök (ceruza, célgömb, gyufásdoboz, tenyér, ujjak) alkalmazását; távolság megállapítását lépéssel, a lépés átszámítását méterre, a méter átszámítását lépésre
38 teljes mértékben ismerjék. Az előkészítő lőgyakorlatok eredményes végrehajtása alapvető feltétele a honvéd tisztjelölt soron következő egyéni lőgyakorlatra bocsátásának. Ezért azt addig kell a honvéd tisztjelöltekkel végrehajtatni, amíg el nem érik legalább a „Megfelelő” eredményt. A tárgyköröknél meghatározott normafeladatokat rendszeresen és céltudatosan tervezni és gyakoroltatni kell. Teljesítésüket az adott tárgykör felmérő, ellenőrző foglalkozásáig el kell érni. Az előkészítő lőgyakorlat végrehajtható éleslőszerrel, szimulációs eszközökkel rendes, illetve csökkentett lőtávolságra. A kiképzéshez felhasználható dokumentumok, eszközök, bázisok a) szabályzat: - Katonai Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Szabályzat b) segédletek: - EGYSÉGES LÖVÉSZETI SZAKUTASÍTÁS (a gyalogsági-, a harcjármű-, a harckocsi fegyverekhez valamint, a támogató szakasz aknavető és páncéltörő fegyvereihez) - Általános lőkiképzés - Az általános katonai kiképzés kézikönyve c) kiképzési bázisok - lövész és fegyvernemi lőterek, lőelőkészítő pályák, harcászati gyakorlóterek - lőkiképzési tanterem d) kiképzési segédeszközök - oktató falitáblák (makettek); - gyakorló fegyverek; - fegyver és lőszer metszetek. A feldolgozásra javasolt tárgykörök Tárgykör Száma Megnevezése
Végrehajtás (óra) 2. 3. 4. 5. 6. 1. 7. szem szem szem szem szem szem szem
1.
Fegyver-technikai ismeretek
x
x
x
x
x
x
x
2.
Lőelmélet és a tüzelés szabályai
x
x
x
x
x
x
x
39
3.
4.
5.
6.
Felkészülés helyből, majd tüzelőállást váltva különböző álló, felbukkanó célok leküzdésére gépkarabéllyal és pisztollyal, valamint védelmi helyzetből kézigránátdobás végrehajtására nappal és *éjszaka Felkészülés mozgás közben különböző felbukkanó és mozgó célok leküzdésére gépkarabéllyal és pisztollyal különböző tüzelési módok alkalmazásával, a természetes és mesterséges akadályok leküzdésével, valamint támadó kézigránátdobás végrehajtására nappal és éjszaka Felkészülés helyből, rövid megállásból és mozgás közben váratlanul felbukkanó és mozgó célok leküzdésére gépkarabéllyal és pisztollyal a lövő által megválasztott tüzelési helyzetből, különböző tüzelési módok alkalmazásával, a természetes és mesterséges akadályok leküzdésével, valamint védő kézigránátdobás végrehajtására nappal és éjszaka Felkészülés előkészített tüzelőállásból és mozgás közben különböző testhelyzetekben különböző célok leküzdésére gépkarabéllyal és pisztollyal nappal.
x
*x
x
*x
x
x
Mindösszesen: 30 óra szemeszterenként
x
40 A tárgykörök tartalma 1. TÁRGYKÖR: Fegyver-technikai ismeretek Tartalma: A fegyverzet-technikai ismeretek, a foglalkozásokon betartandó biztonsági rendszabályok. A gépkarabély és a pisztoly rendeltetése, harcászat-technikai jellemzése, fő részei és azok rendeltetése, működése, a fegyverekhez rendszeresített lőszerek jellemzése. A Magyar Honvédségben rendszeresített kézigránátok rendeltetése, harcászati-technikai jellemzése, fő részei és azok rendeltetése. A kézigránát élesítésének szabályai, működésük. 2. TÁRGYKÖR: Lőelmélet és a tüzelés szabályai Tartalma: A tüzelés szabályai felbukkanó és mozgó célokra nappal és éjszaka. A röppálya fogalma. Az irányzóvonal feletti röppálya magasságok a gépkarabély és a pisztoly hatásos lőtávolságáig, ennek gyakorlati jelentősége. A légi célok leküzdésének szabályai. A lőtérszolgálat kötelmei (biztonsági őrség parancsnoka, biztonsági őrség, figyelő, lőszeres, tűzoltórészleg parancsnok, stb.). 3. TÁRGYKÖR: Felkészülés helyből, majd tüzelőállást váltva különböző álló, felbukkanó célok leküzdésére gépkarabéllyal és pisztollyal, valamint védelmi helyzetből kézigránátdobás végrehajtására nappal és éjszaka Tartalma: Biztonsági, megelőző tűz- és környezetvédelmi rendszabályok. A fegyverek részleges szét- és összeszerelése, a tárak megtöltése. Álló, térdelő, fekvő tüzelési testhelyzetek felvétele, tüzelés földi és légi célokra. A fegyverek tűzkésszé tétele. Pontos célzás végrehajtása különböző tüzelési helyzetekből a meglévő célzást ellenőrző valamennyi lőszimulátor alkalmazásával. Az 1. sz. lőgyakorlat (tüzelés előkészített tüzelőállásból, felbukkanó és mozgó célokra a fegyvernemi és szakcsapat katonái részére – ELSZ 77. old.) végrehajtása gépkarabéllyal és pisztollyal nappal és *éjszaka. 4. TÁRGYKÖR: Felkészülés mozgás közben különböző felbukkanó és mozgó célok leküzdésére gépkarabéllyal és pisztollyal különböző tüzelési módok alkalmazásával, a természetes és mesterséges akadályok leküzdésével, valamint támadó kézigránátdobás végrehajtására nappal és éjszaka Tartalma: Fegyver-technikai ismeret. Lőelmélet és a tüzelés szabályai. A fegyver kezelésének szabályai és tűzkésszé tétele. Biztonsági, megelőző tűz- és környezetvédelmi rendszabályok. A fegyverek részleges szét- és összeszerelése, a tárak megtöltése. A tüzelés közben előforduló akadályok elhárítása. Az irányzék állítása. Az álló, térdelő, fekvő tüzelési helyzetek felvétele, a fegyverek tűzkésszé tétele. A célfelderítés és a távolság megállapítás eszközei, szabályai, módjai és azok gyakorlati alkalmazása (célmegjelölési gyakorlat). A célzás irányzás gyakorlása különböző tüzelési helyzetekből, a meglévő célzást ellenőrző valamennyi lőszimulátor alkalmazásával.
41 A 2. sz. lőgyakorlat (tüzelés előremozgás közben, felbukkanó és mozgó célokra a fegyvernemek és szakcsapatok katonái részére – ELSZ 83. old.) végrehajtása gépkarabéllyal és pisztollyal nappal és éjszaka. 5. TÁRGYKÖR: Felkészülés helyből, rövid megállásból és mozgás közben váratlanul felbukkanó és mozgó célok leküzdésére gépkarabéllyal és pisztollyal a lövő által megválasztott tüzelési helyzetből, különböző tüzelési módok alkalmazásával, a természetes és mesterséges akadályok leküzdésével, valamint védő kézigránátdobás végrehajtására nappal és éjszaka Tartalma: Fegyver-technikai ismeret. Lőelmélet és a tüzelés szabályai. A fegyver kezelésének szabályai és tűzkésszé tétele. Biztonsági, megelőző tűz- és környezetvédelmi rendszabályok. A fegyverek részleges szét- és összeszerelése, a tárak megtöltése. A tüzelés közben előforduló akadályok elhárítása. Az irányzék állítása. A mozgás közbeni tüzelési helyzetek felvétele, a fegyverek tűzkésszé tétele. A célfelderítés és a távolság megállapítás eszközei, szabályai, módjai és azok gyakorlati alkalmazása (célmegjelölési gyakorlat). A célzás irányzás gyakorlása különböző tüzelési helyzetekből, a meglévő célzást ellenőrző valamennyi lőszimulátor alkalmazásával. A 3. sz. lőgyakorlat (tüzelés helyből, rövid megállásból és mozgás közben, váratlanul felbukkanó és mozgó célokra a fegyvernemi és szakcsapat katonái részére – ELSZ 89. old.) végrehajtása gépkarabéllyal és pisztollyal nappal és éjszaka. 6. TÁRGYKÖR: Felkészülés előkészített tüzelőállásból és mozgás közben különböző testhelyzetekben különböző célok leküzdésére gépkarabéllyal és pisztollyal nappal Tartalma: Fegyver-technikai ismeret. Lőelmélet és a tüzelés szabályai. A fegyver kezelésének szabályai és tűzkésszé tétele. Biztonsági, megelőző tűz- és környezetvédelmi rendszabályok. A fegyverek részleges szét- és összeszerelése, a tárak megtöltése. A tüzelés közben előforduló akadályok elhárítása. Az irányzék állítása. Az álló, térdelő, fekvő tüzelési helyzetek felvétele, a fegyverek tűzkésszé tétele, a "Harchoz!”, az "Állj!", az "Üríts!" és a "Fegyvert vizsgára!" vezényszavak végrehajtása. A célfelderítés és a távolság megállapítás eszközei, szabályai, módjai és azok gyakorlati alkalmazása (célmegjelölési gyakorlat). A célzás irányzás gyakorlása különböző tüzelési helyzetekből, a meglévő célzást ellenőrző valamennyi lőszimulátor alkalmazásával. Az 5. sz. lőgyakorlat (tüzelés előkészített tüzelőállásból és mozgás közben, különböző testhelyzetekben körös céllapra és mozgó célokra nappal a fegyvernemi és szakcsapat katonái részére – ELSZ 101. old.) végrehajtása gépkarabéllyal és pisztollyal.
42 10. ÁLTALÁNOS HARCÁSZATI KIKÉPZÉS a)
Célja:
Az általános harcászati kiképzés célja megismertetni a honvéd tisztjelöltekkel a korszerű harc fogalmát, célját, fajtáit, a harcot megvívó és támogató különböző alegységek szervezeti felépítését, haditechnikai eszközeit, azok paramétereit, helyét szerepét a harcban, begyakoroltatni az egyes katonák és alegységek tevékenységét a harcban, különböző tevékenységi formák esetén, megismertetni az együttműködés jelentőségét, tartalmát. A harcászathoz kapcsolódó más kiképzési ágak ismeretanyagának komplex összefogásával, megtanítani és begyakoroltatni a honvéd tisztjelöltekkel a harc megvívásának folyamatát, a páncélozott eszközök elleni, valamint a kismagasságban, földközelben támadó légi járművek és diverziós csapatok elleni harcot, valamint az általános biztosítási feladatokat. b) harc; -
Tartalma:
a harc alapjai, a harc megvívásának folyamata, a katona tevékenysége harcban a különböző alegységek szervezete, fegyverzete, alapvető harceljárásai; a páncélozott eszközök elleni harc; a kismagasságon, földközelben támadó légi járművek és diverziós csapatok elleni általános biztosítási feladatok. A kiképzés követelményei:
Az egyéni kiképzés keretében az alapkiképzés során elsajátított ismeretekre alapozva, gyakorolják be helyüket, szerepüket az alegység harctevékenységében, feladataikat a harc megvívása során. Szerezzenek ismereteket a harc támogatásának célját, fajtáit, tartalmát, a különböző alegységek szervezetét, alapvető fegyverzetét, harceljárását illetően. Ismerjék meg a harctámogató és harckiszolgáló támogató alegységek helyét, szerepét az alegységek harcában. Ismerjék meg a saját alegységük szervezetével és fegyverzetével végrehajtható feladatokat, legyenek képesek azok végrehajtására. Gyakorolják be a páncélozott eszközök, valamint az alacsonyan támadó légi járművek, diverziós csoportok elleni harc és az általános biztosítás feladatait egyénileg, egyszerű viszonyok között nappal. A kötelékkiképzés során szilárdítsák meg az egyéni felkészítés keretében szerzett ismereteket, gyakorlati jártasságokat, gyakorolják be a feladatok végrehajtását alegység kötelékben (raj, szakasz, század). A kötelékkiképzés végére legyenek képesek a harc, az általános biztosítás feladatainak végrehajtására, a páncélozott eszközök, valamint a kismagasságon, földközelben támadó légi járművek és diverziós csapatok elleni harc eredményes megvívására egyénileg, raj-, szakasz, század és ideiglenesen létrehozott, hasonló szintű csoport kötelékben nappal és éjszaka, egyszerű és bonyolult viszonyok között.
43 Ismerjék meg és gyakorolják be a lakott területen végrehajtandó biztosítási feladatokat és harctevékenységi formákat, legyenek képesek raj, szakasz, század és ideiglenesen létrehozott, hasonló szintű csoport kötelékben a lakott területen folytatott harc megvívására A katonák és alegységek gyakorolják be az alegység szervezetével és fegyverzetével végrehajtható harctevékenységeket szélsőséges terep, és időjárási viszonyok között, valamint a lakott területen végrehajtásra kerülő harctevékenységek formáit és végrehajtásuk rendjét idegen etnikai környezetben is. Bővítsék általános biztosítási ismereteiket és legyenek képesek a biztosítási feladatok ismeretlen, ellenséges környezetben történő végrehajtására. A kiképzés ajánlott módszerei: Az általános harcászati kiképzés egyes tárgyköreinek végrehajtását meg kell, hogy előzze a más kiképzési ágak azon tárgyköreinek, foglalkozásainak eredményes végrehajtása, melyek feltételei a harcászatban meghatározott követelmények elérésének, a raj, kezelőszemélyzet, csoport komplex gyakoroltatásának. A harcászati kiképzés tárgyköreinek feldolgozása során a jobb szemléletesség érdekében - a tárgykör jellegének megfelelően - fel kell használni a harcászati audiovizuális készleteket, videofilmeket. A filmvetítést az adott foglalkozás előtt, a téma megértetését elősegítő rövid magyarázattal kell végrehajtani. Az elméleti ismereteket - tanteremben vagy terepen - csak olyan mértékben szabad oktatni, amely a honvéd tisztjelöltek, az alegység tudatos tevékenységéhez, a végrehajtás rendjének megértéséhez szükséges. A rendelkezésre álló idő, döntő többségét a végrehajtandó feladatok begyakorlására kell felhasználni, megkülönböztetett figyelmet fordítva a normafeladatok előírt szinten való teljesítésére, azok felmérésére. Az egyéni kiképzés minden vonatkozásában az egyes katonára irányuljon, a gyakoroltatások alapját a fogások, mozdulatok bemutatása, ütemezett, majd összefüggő végrehajtása képezze. A helytelenül végrehajtott fogást, mozgásmódot ismételt gyakoroltatások útján kell kijavítani, és a normák, valamint a követelményszintek teljesítéséig kell gyakoroltatni. Az egyéni kiképzés során oktatni kell az egyes katonák tevékenységének és együttműködésének rendjét a kisalegységek harctevékenysége folyamatában. A harcászati feladatok begyakorlását a komplex kiképzési napokra kell tervezni. A foglalkozásokat a gyakorlatokon alkalmazott módszerekkel kell végrehajtani (időtartama 2 nap legyen), biztosítva a folyamatos, éjjel és nappal történő foglalkoztatottságot váltásokban, valamint a pihentetést. Javasolt a gyakorlati foglalkozások 3. harmadában a kiképzést elősegítő eszközök (MILES, Simulation, Airsoft és Paintball rendszerek, Taktikai ház) alkalmazása. A foglalkozásokon valamennyi oktatási kérdést harcászati helyzetbe kell állítani, az alegység állományának összehangolt tevékenységét harcszerű körülmények között kell kialakítani. Nagy gondot kell fordítani a terep, a természetes és mesterséges tereptárgyak célszerű kihasználására, a harcszerű mozgásra, a harc- és technikai eszközök tűzének, mozgásának, valamint a raj, kezelőszemélyzet, csoport tevékenységének összehangolására.
44 A kiképzéshez felhasználandó ajánlott dokumentumok, eszközök, bázisok: a) Segédletek: - Az általános katonai kiképzés kézikönyve 1-2. kötet b) Kiképzési bázisok: - Harcászati gyakorlótér, - Általános harcászati tanterem, - Airsoft, paintball gyakorlópályák - Taktikai ház, c) Kiképzési segédeszközök: - Oktató falitáblák, - Makettek, - Térképek; - Terepasztal. A feldolgozásra javasolt tárgykörök: Száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Megnevezése A harc alapjai, a harc megvívásának folyamata, a katona általános kötelmei, tevékenysége harcban. A NATO katonai jelei és azok alkalmazásának általános szabályai. A különböző alegységek szervezete, fegyverzete, helye, szerepe a harcban. Az alegység fegyverzetével, technikai eszközeivel végrehajtható feladatok begyakorlása. A harctámogatás célja, fajtái, azok tartalma, végrehajtásuk rendje. Lakott területen belül megvívott harc sajátosságai, az alegység tevékenysége helységharcban Páncélozott eszközök elleni harc. A kis magasságban, földközelben támadó légi járművek és diverziós csoportok elleni harc Általános biztosítási feladatok
Óraszám
30
A tárgykörök tartalma: 1. TÁRGYKÖR: A harc alapjai, a harc megvívásának folyamata, a katona általános kötelmei, tevékenysége harcban Tartalma: a.) A harc alapjai: Főbb gyalogsági fegyver, harckocsi és páncélozott harcjármű típusok, páncéltörő fegyverek, aknavetők, tüzérségi lövegek, sorozatvetők, harci helikopterek. Az ENSZ és más világszervezetek eszközein alkalmazott jelzések, humanitárius előírások érvényesítése (harceszközök telepítésénél, csapások kiváltásánál a polgári objektumok, műemlékek, stb. kerülése).
45 A katonák általános kötelmei a harcban. A hírvivő, a biztosítási feladatokat ellátó és a figyelő kötelmei. A „Harchoz!” vezényszó végrehajtása, a terepen történő mozgás módjai. A tüzelőállás helyének kiválasztása és elfoglalása, a harcmező figyelése. A tűzrendszer megszervezése. Különböző, az ellenség által tűz alatt tartott természetes és mesterséges akadályok leküzdésének módjai. b.) A katona tevékenysége védelemben: A tüzelőállás helyének kiválasztása, elfoglalása, az egyéni tüzelőállás kiépítése, berendezése és álcázása. A figyelő (az alegység tevékenységét biztosító) helye és feladatai, a figyelés módjai, eszközei és ezek használata. A célok áruló jelei, a figyelés (fülelés) sajátosságai. Figyelés (fülelés) végrehajtása, különféle célok felderítése hang- és lát jelek alapján Az ellenség felderített céljainak jelentése. A katona tevékenysége az ellenség megjelenése, illetve atom-, légi csapása és tüzérségi tűz előkészítése idején. Az alegység tűzrendszerének megszervezése, az egyes katonák feladatai az alegység tűzrendszerében. Felkészülés tűzfeladatok végrehajtására. A támadó ellenség megsemmisítése tűzzel, kézigránáttal és a közelharc eszközeivel. Harc a saját védelmünk mélységében. Feladat hadikövet észlelésekor: tűzbeszüntetés, jelentés az elöljárónak, feltartóztatás, kísérés. A lőszer és más anyagok pótlása, önsegély és kölcsönös segélynyújtás. A rombolt tüzelőállások helyreállítása, új tüzelőállások elfoglalása, berendezése. A tevékenység begyakorlása alegységkötelékben nappal és éjszaka. c.) A katona tevékenysége támadásban: A „Rohamra készülj fel!” és a „Rohamra előre!” vezényszavak végrehajtása harcárokból. A katonák tevékenysége rohamban, mozgás, tüzelés végrehajtása. A katonák tevékenysége akadályrendszeren nyitott átjárón való áthaladáskor. Mozgás a harcmezőn, tevékenység a terep megvilágításakor. Az ellenség megsemmisítése kézigránáttal, tűzzel és a közelharc eszközeivel. A harc megvívása az ellenség támpontjainak mélységében, váratlanul megjelenő tűzeszközök megsemmisítése, tevékenység gyalogsági és tüzérségi tűzhatás alatt. Fogolyejtés feladatai: felszólítás megadásra, biztonsági előírások, lefegyverezés, őrizetbe vétel, elöljáróhoz kísérés. A tevékenység begyakorlása alegységkötelékben nappal és éjszaka. 2. TÁRGYKÖR: A NATO katonai jelei és azok alkalmazásának általános szabályai Tartalma: A honvéd tisztjelöltek ismerjék meg a NATO tagországok által alkalmazott jeleket, rövidítéseket, meghatározásokat, azok alkalmazásának szabályait, illetve a harcászati grafikai jelek használatát.
46 3. TÁRGYKÖR: A különböző alegységek szervezete, fegyverzete, helye, szerepe a harcban. Az alegység fegyverzetével, technikai eszközeivel végrehajtható feladatok begyakorlása Tartalma: Az alegységek (raj, szakasz, század, zászlóalj) szervezete, fegyverzete és haditechnikai eszközei. A fegyverzet és a technikai eszközök rendeltetése, fontosabb harcászati és technikai jellemzőik. Az alegységek (raj, szakasz, század, zászlóalj) harcrendjének lehetséges kiterjedése védelemben és támadásban. A harctámogató és harckiszolgáló alegységek helye és szerepe az alegységek harcának támogatásában. Az alegység fegyverzetével, technikai eszközeivel végrehajtható feladatok begyakorlása nappal és éjszaka. 4. TÁRGYKÖR: A harctámogatás célja, fajtái, azok tartalma Tartalma: A harctámogató és a harckiszolgáló-támogató alegységek rendeltetése, helyük, szerepük az alegységek harcában, az egymás közötti együttműködés jelentősége, tartalma. A harctámogatás célja. A harctámogatás fajtái – a tűztámogatás, a légvédelem, a műszaki, ABV védelmi támogatás, az elektronikai hadviselés, a logisztikai támogatás - azok tartalma. 5. TÁRGYKÖR: Lakott területen belül megvívott harc sajátosságai, az alegység tevékenysége helységharcban Tartalma: A lakott területen vívott harc sajátosságai, az épített környezet hatása az alegységek harctevékenységére. A meglevő építmények védőképességének kihasználási lehetőségei a különböző harctevékenységek során. A különböző építmények megerősítésének, a tüzelőállások kiépítésének lehetőségei. Az alegység tűzrendszerének megszervezése lakott területen. A lakott területen elfoglalt építmények védelmének feladatai, az egyes katonák helye, szerepe az alegység harcrendjében. A tevékenység rendje fegyveres és fegyvertelen csoportok megjelenése, ellenséges csoportosítások támadása esetén. Az ellenség által elfoglalt építmények elleni támadás lehetőségei, feladatai. Az alegység tevékenységének megszervezése, az egyes katonák helye, szerepe az alegység harcrendjében. A tevékenység begyakorlása alegységkötelékben nappal. 6. TÁRGYKÖR: Páncélozott eszközök elleni harc Tartalma: A főbb harckocsi-, páncélozott harc- és szállító járműtípusok, azok paraméterei, sebezhetőségük. A páncélelhárítás rendszere (főbb jellemzői). A páncélozott eszközök elleni közelharc lehetősége, eszközei. A közelharc-eszközök szerelésének, előkészítésének szabályai és alkalmazásának módjai.
47 Kézigránátok, aknák szerelésének, a kézigránát (köteg), nyújtott töltet, páncélelhárító kézigránát (gyújtópalack) dobás technikájának gyakorlása különböző tüzelőállásokból és fedezékek mögül. A lakott területek adta lehetőségek kihasználásának lehetőségei a páncélozott eszközök elleni harcban. A tevékenység begyakorlása alegységkötelékben, különböző harc,- és más tevékenységek (menet, védelem, támadás) esetén. 7. TÁRGYKÖR: A kis magasságon, földközelben támadó légi járművek és diverziós csoportok elleni harc Tartalma: A rendszerben lévő főbb repülőgép és helikopter típusok ismertető jelei, körvonalai, felségjelei. A saját repülőgépek, helikopterek ismertető jelei, körvonali, felségjele. A légi figyelés és felderítés módjai és a riasztás rendje. A katona, az alegység magatartása, tevékenysége légitámadás esetén. Harceljárások a földközelben és kismagasságon támadó légi járművek ellen. A terep, tereptárgyak, épületek, építmények kihasználása repülőgépek, helikopterek támadása esetén. A diverziós csapatok összetétele, felszerelése, várható tevékenységi formáik. A diverziós csoportok elleni harc feladatai, a tevékenység megszervezése. A tevékenység begyakorlása alegységkötelékben, különböző harc,- és más tevékenységek (menet, védelem, támadás) esetén. 8. TÁRGYKÖR: Általános biztosítási feladatok Tartalma: Az alegységek és az elöljáró szervezetek tevékenységének biztosítási formái. Az alegységek szervezetével, fegyverzetével, alaprendeltetésével összefüggő biztosítási feladatok. a biztosításban résztvevő alegységek lehetséges csoportosításai, az alegységek és az egyes elemek együttműködésének feladatai. Az egyes katonák és alegységek által végrehajtandó biztosítási feladatok begyakorlása: Az igazoltatás célja, szabályai, formái. Gyalog, vagy gépjárművön közlekedő egy és több személy (fegyvertelen, illetve fegyveres) feltartóztatása, átvizsgálása. Kényszerítő eszközök (patent- és szíjbilincs, gumibot, fegyver, vagy más szükségeszköz) alkalmazásának szabályai. A kísérő őrök kötelességei, a kísérés szabályai gyalog, gépjárművön történő kísérés esetén; tevékenység szökési - kitörési - kísérlet és az „Állj!” jelzés megszegése esetén. Blokkírozás fogalma, célja, formái, harcrendje. Az alegység és az egyes katonák feladata a zárás vonalának elfoglalása, különböző erejű fegyveres csoport felszámolása során. A kutatás fogalma, célja, harcrendje, kutatás láncban és kutató felderítő csoporttal. Az ellenséges erők (személyek, csoportosítások) üldözése, bekerítése, elfogása, illetve az ellenálló ellenség megsemmisítése. Az Ellenőrző- Áteresztő Pontok (EÁP) alkalmazásának célja, működési helyének kiválasztása, berendezése, lehetséges ereje, csoportosítása, feladata. Az EÁP feladatainak gyakorlása.
48 Közeledő járművek és személyek megállítása, igazoltatása, a különböző okmányok meglétének és érvényességének ellenőrzése. A gyanús személyek elfogása, megbilincselése, kísérése. Tevékenység, a megállított személyek nyílt ellenállása, vagy a személyek, illetve járművek szökési, kitörési kísérlete esetén. Az EÁP forgalmának irányítására szolgáló jelek, jelzések megtanítása, begyakoroltatása.
49 11. MEGELŐZŐ TŰZ - ÉS MUNKAVÉDELMI ISMERETEK a) Célja: Megismertetni a honvéd tisztjelöltekkel, a munkavédelemmel kapcsolatos feladataikat, kötelezettségeiket, jogaikat. Felkészíteni őket szolgálati feladataik egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtására, a beosztott állomány testi épségének megóvására, a balesetek, egészségkárosodások megelőzésére, valamint a munka- és tűzvédelmi rendszabályok betartásának, betartatásának feladataira. b) Tartalma: - a munkavédelem jogszabályi hátterének bemutatása; - alapvető jogok és kötelezettségek, - alapfogalmak, - munkavédelem megvalósításában részt vevő felek, - alapelvek ismertetése. - munkahelyi vezetők, beosztott parancsnokok munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogai, kötelezettségei, feladatai (oktatás, ellenőrzés, részvétel a kockázatértékelésben). - a biztonságos szolgálatteljesítés általános követelményei, személyi, tárgyi, munkaszervezési feltételei; - a szolgálati feladatok során jelentkező kockázatok bemutatása; - balesetekkel kapcsolatos teendők; - munkavégzési engedélyek bemutatása; - veszélyes anyagok kezelése; - tűzvédelem-tűzoltás; - munkaeszközök, hadfelszerelési anyagok biztonságos használata, üzemeltetése követelményei; - anyagmozgatás biztonsági követelményei; - a villamosság biztonságtechnikája; - egyéni- és katonai védőeszközök; - biztonsági jelzések. - a különösen veszélyes feladatok biztonsági rendszabályai; Kiképzési követelmények: A honvéd tisztjelölt ismerje meg a munkavédelemmel kapcsolatos alapvető kötelezettségeit, jogait, legyen képes a beosztott katonák egészségét nem veszélyeztető és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeinek megtervezése, megszervezése, ellenőrzése, valamint a biztonsági rendszabályok oktatására és számonkérésére. A honvéd tistjelölt legyen képes a szolgálati feladat során jelentkező kockázatok felismerésére és csökkentésére, kiküszöbölésére. Készüljön fel a katonai szolgálat teljesítése során végzendő feladatai biztonságos végzésére, testi épsége megóvására, a balesetek, egészségkárosodások megelőzésére, valamint a megelőző tűzvédelmi rendszabályok feladataira.
50 A kiképzés ajánlott módszerei: A tárgykörök feldolgozását - jellegétől függően - szakcsoport, illetve szervezetszerű szakasz-, század-kötelékben szaktanteremben, illetve terepen kell végrehajtani. A tárgykörök feldolgozása során ki kell térni az egyes katonák, szakcsoportok, alegységek feladatai végzése során leggyakrabban előforduló baleseti és egészségkárosító veszélyforrásokra, kockázati tényezőkre. Ismertetni kell a potenciális és a tényleges kockázatkezelési lehetőségeket, módszereket, fogásokat, a rendszeresített egyéni- és katonai védőeszközök viselésének, alkalmazásának szabályaira, a tüzek oltásánál a szükség és rendszeresített eszközök alkalmazásának lehetőségeire. Minden foglalkozást a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások ismertetésével kell kezdeni, a foglalkozáson azok betartását meg kell követelni. A megelőző tűz- és munkavédelmi ismeretekből a ciklusok egyes tárgykörei feldolgozását követően minden hallgató ismeretszintjét fel kell mérni. A ciklusok zárásaként pedig a munkavédelmi ismeretek elsajátítását munkavédelmi vizsgáztatással kell megítélni. A kiképzéshez felhasználható dokumentumok, eszközök, bázisok: a) segédletek: - Az általános katonai kiképzés kézikönyve; - A terepen végrehajtásra kerülő katonai kiképzés környezetvédelmi feladatai; - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény; - A Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról szóló 1/2009. (I. 30.) HM rendelet, a munkahelyekre és a munkaeszközökre, veszélyes anyagokra vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi követelményeket tartalmazó hatályos jogszabályok; - A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény; - A tűzvédelem és a műszaki mentés honvédelmi ágazatra vonatkozó különös szabályairól szóló 18/2008. (VIII. 6.) HM rendelet; Segédlet a tűzvédelmi kiképzés végrehajtásához. b) kiképzési bázisok: - szaktanterem; - harcászati gyakorlótér; - tűz- akadálypálya. c) kiképzési segédeszközök: - oktató falitáblák; - biztonsági jelzések (táblák); - makettek; - jogszabályok;, - MH belső szabályzatok (pld.: Egységes Lövészeti Szakutasítás)
51 A feldolgozásra javasolt tárgykörök: Szám
Megnevezés
Óraszám
1.
A biztonságos szolgálatteljesítés általános követelményei, személyi, tárgyi, munkaszervezési feltételei
x
2.
Munkaeszközök, hadfelszerelési anyagok biztonsági rendszabályai
x
3.
A különösen veszélyes tevékenységek biztonsági rendszabályai
x
4.
Tűzvédelmi ismeretek
x
5.
Munkahelyi vezetők, beosztott parancsnokok munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogai, kötelezettségei, feladatai (oktatás, ellenőrzés, részvétel a kockázatértékelésben).
x
A tárgykörök tartalma 1. TÁRGYKÖR: A biztonságos szolgálatteljesítés általános követelményei, személyi, tárgyi, munkaszervezési feltételei Tartalma: A honvéd tisztjelöltek munkavédelemmel kapcsolatos kötelességei és jogai. A megelőző tűz-, munka- és környezetvédelmi alapismeretek. Szakfelkészítés és a gyakorlatok során betartandó megelőző tűz-, munka- és környezetvédelmi rendszabályok. A biztonságos feladatvégrehajtás személyi feltételei. A katonai feladatteljesítés általános magatartási szabályai. A munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, egyéni, illetve katonai védőeszközök, az előírt tisztálkodó szerek és védőitalok. A védőeszközök viselésére, illetve ellenőrzésére vonatkozó feladatok, kötelezettségek. A Szervezeti Munkavédelmi Szabályzat. 2. TÁRGYKÖR: Munkaeszközök, hadfelszerelési anyagok biztonsági rendszabályai Tartalma: Az MH létesítmények, építmények, technológiák, munkahelyek létesítésének, üzembe helyezésének követelményei. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, illetve az annak végrehajtásához szükséges okmányok. Az első és időszakos biztonsági felülvizsgálat szerepe az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos feladat-végrehajtásban. A villamos berendezések üzemeltetésének általános előírásai. A tábori világító szerelvények telepítésének és működtetésének biztonsági rendszabályai. A hadfelszerelési anyagok igénybevételének, alkalmazásának, valamint a gáz- és olajüzemű berendezések, fűtőkészülékek telepítésének, működtetésének munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi rendszabályai.
52 3. TÁRGYKÖR: A különösen veszélyes tevékenységek biztonsági rendszabályai Tartalma: Különösen veszélyesnek tekintett feladatok köre. Eseti munkavédelmi oktatások a különösen veszélyesnek tekintett feladatok végrehajtása előtt. A közlekedés, a szállítás, az anyagmozgatás, tárolás biztonsági-, tűz- és környezetvédelmi rendszabályai. Az általános, a szak- és a speciális feladatok végzése során betartandó biztonsági rendszabályok. Tábori viszonyok között a fegyver, a lőszer, valamint robbanó és más veszélyes anyag tárolásának, őrzésének, alkalmazásának szabályai. Az egészségkárosító hatások csökkentésének módszerei, eszközei. A katonai szolgálat ellátásával kapcsolatos higiéniai előírások. 4. TÁRGYKÖR: Tűzvédelmi ismeretek Tartalma: A tűzvédelem általános feladatai a Magyar Honvédségben. A katonákra érvényes tűzvédelmi magatartási előírások. A tűzjelzésre, tűzeset jelentésére, valamint a tűzvédelmi szabályzat készítésére vonatkozó előírások. Tűzvédelmi szabályok a katonai szolgálat teljesítése során. Felkészítés és kiképzés, illetve más jellegű tevékenységek során betartandó megelőző tűzvédelmi rendszabályok. A tűzoltás eszközei (szükség, rendszeresített) és használatuk szabályai. 5. TÁRGYKÖR: Munkahelyi vezetők, beosztott parancsnokok munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogai, kötelezettségei, feladatai (oktatás, ellenőrzés, részvétel a kockázatértékelésben) Tartalma: Teendők baleseti veszélyt jelentő rendellenességek észlelése, valamint baleset bekövetkezése esetén. A beosztott parancsnokok kötelezettségei a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos követelmények érvényesítésével kapcsolatosan. Az előzetes és ismétlődő oktatások, azok dokumentálása, az oktatási tematika. A munkahelyek, technológiák kockázatértékelésének elvégzése, felülvizsgálata, továbbá az azonosított kockázatok előírt szintre való csökkentése, kiküszöbölése. A beosztott parancsnokok ellenőrzési kötelezettségei a biztonságos feladat-végrehajtás biztosítása érdekében.
53 12. RÖGTÖNZÖTT ROBBANÓESZKÖZÖK ELLENI TEVÉKENYSÉG (C-IED) a) Célja: A Magyar Köztársaság által ratifikált és a Magyar Honvédség által alkalmazásba vett CIED relációjú dokumentumok alapján a honvéd tisztjelöltek ismerjék meg, értsék meg és a hatodik kiképzési ciklus (hetedik szemeszter) végére legyenek képesek oktatni a Rögtönzött Robbanóeszközök Elleni Tevékenységeket a vonatkozó „NATO C-IED Kiképzési Követelmények” (STANAG 2294) doktrína alapján. b) kiképzési követelmények: A honvéd tisztjelöltek folyamatosan fejlesszék ismereteiket a C-IED vonatkozású tevékenységek terén, ismerjék meg ezen kiképzések vezetésének leghatékonyabb módszereit és gyakorolják be azokat. A hetedik kiképzési ciklus (nyolcadik szemeszter) végére (az egyetemi képzés ismereteire alapozva) zászlóalj szintig ismerjék meg a C-IED törzsfunkciókat, legyenek képesek nemzetközi környezetben (angol nyelven) az információforrások azonosítására, információk gyűjtésére és ezekhez igazodóan a harceljárások változtatására. A kiképzés ajánlott módszere: Az 1. tárgykör foglalkozásait az első kiképzési ciklusban (második szemeszterben) az első évfolyamos honvéd tisztjelölteknek a másod évfolyamos honvéd tisztjelöltek rajparancsnokként vezetik le, a harmadéves honvéd tisztjelöltek, mint szakaszparancsnokok, felügyeletével. A 2. tárgykör szerinti módszertani felkészítést a másodéves honvéd tisztjelöltek részére a harmadéves honvéd tisztjelöltek hajtják végre a második kiképzési ciklusban (harmadik szemeszterben), a negyedéves honvéd tisztjelöltek mentorálásával. A 3. tárgykör foglalkozásait az ismeretközlés, magyarázat és gyakorlás módszerével kell levezetni javasoltan az ötödik és a hatodik ciklusban. A tárgykört oktató rendelkezzen ATAC/SOAC tanfolyammal, illetve műveleti területen szerzett törzstiszti tapasztalattal. Erre igénybe vehető az MH C-IED oktató csoportja, akár a csobánkai C-IED pályára szervezett tanfolyam keretében, akár Mobil Kiképző Csoportként történő igénybe vételével. A 4. tárgykör foglalkozásait minden kiképzési ciklusban a teljes honvéd tisztjelölt állomány bevonásával az előadás módszerével kell levezetni. A feldolgozásra javasolt tárgykörök: Száma 1. 2. 3. 4.
Megnevezése Az IED-k rendszere, a saját és az ellenséges erők harceljárásai (elmélet és gyakorlat) A C-IED kiképzés módszertana (elmélet és gyakorlat) A C-IED törzsfunkciói Aktuális IED trendek
Óraszám 8 4 4 2
54 A tárgykörök tartalma: 1. TÁRGYKÖR: Az IED-k rendszere, a saját erők harceljárásai Tartalma: Az IED általános felépítése, az IED-k típusai, az IED-k jellemző alkotórészei és alkatrészei, IED indikátorok. Az 5/20 (5/25) méteres keresés, veszélyes ponton való átkelés, a baráti és saját, valamint az ellenséges erők Taktikái, Technikái és Eljárásai. Az egyén szerepe az IED-k rendszere elleni küzdelemben. Megjegyzés: az 1. tárgykör a C-IED stratégiában megfogalmazott „eszköz semlegesítése” pillérre épül. A hat Kulcsfontosságú Műveleti Tevékenység közül a felderítés, semlegesítés, hatáscsökkentés köré kell felépíteni a tartalmat. 2. TÁRGYKÖR: A C-IED kiképzés módszertana Tartalma: A kiképzéssel szemben támasztott követelmények. A kiképzési folyamat és tartalma. A kiképzés során használt kiképzési bázisok, kiképzés-technikai eszközök. A foglalkozásokra történő felkészülés során figyelembe veendő szempontok és az előkészítés, valamint a foglalkozások levezetésének sajátosságai az általános követelményekhez képest. A kiképzési ág értékelésével kapcsolatos ismeretek. A nyílt információforrásokból történő felkészülés lehetőségei a kiképzési ág sajátosságaira való tekintettel. 3. TÁRGYKÖR: A C-IED törzsfunkciói Tartalma: A C-IED-t támogató törzsfunkciók bemutatása zászlóalj szintig, információforrások azonosítása, információk gyűjtése és ezekhez igazodóan, a harceljárások változtatásának lehetőségei. Megjegyzés: A 3. tárgykör a C-IED stratégiában megfogalmazott „hálózatellenes műveletek” pillérre épül. A hat Kulcsfontosságú Műveleti Tevékenység közül az előrejelzés, megelőzés, felderítés köré kell felépíteni a tartalmat. 4. TÁRGYKÖR: Aktuális IED trendek Tartalma: Az IED-k alkalmazásának aktuális trendjei az aktuális szövetséges missziók és műveletek tapasztalatai alapján. Megjegyzés: kiemelten azok a területek, ahol az MH folyamatban lévő missziós részvételei zajlanak. Összegzés: A vonatkozó STANAG 2294 azon követelményei kerültek bedolgozásra, melyek az MH alkalmazási körülményeinek megfelelnek, valamint amelyek az alapkiképzésben már elsajátított C-IED ismeretekre épülnek.
55
III. FEJEZET A GYAKORLÓ ALEGYSÉGPARANCSNOKI BEOSZTÁSOK ELLÁTÁSÁT TÁMOGATÓ ISMERETEK
56 1. KATONAI PEDAGÓGIAI ALAPISMERETEK 1. TÁRGYKÖR: A katonai pedagógia helye, szerepe a kiképzés rendszerében Javasolt óraszám: 1 óra Tartalma: A pedagógia fogalma. A katonai pedagógia fejlődésének történeti áttekintése, célja, helye, szerepe a katonai kiképzésben. Különbségek a polgári élethez viszonyítva. 2. TÁRGYKÖR: A katonai szolgálat pszichológiai hatásai Javasolt óraszám: 2 óra Tartalma: Általános pszichológiai alapismeretek: adottság, képesség, személyiségszerkezet. A katonák megismerésének pszichés jelenségei: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, érzelem, motiváció. Életkori sajátosságok: testi-biológiai érettség, helykeresés, érvényesülési törekvés, önállósági vágy. Befogadás és méltányolás, romantikára való hajlam. A példamutatás, teljesítmény, elismerés. A beosztottak érzelmi és akarati tulajdonságai, fontosabb személyiségjegyek, azok megismerésének módszerei. Egyéni személyi tulajdonságok formálása. A közösségek összekovácsolásához szükséges gondolkodás megalapozása a kiképzés keretében és a kiképzési időszakon túl. Az empátia fogalma, szerepe a személyiség fejlesztésében. 3. TÁRGYKÖR: A kiképzés alapfogalma Javasolt óraszám: 2 óra Tartalma: A tanítás és tanulás lényege. A kiképzés alapmódszerei: magyarázat, bemutatás, szemléltetés, gyakorlás. Kiképzési alapfogalmak: ismeret, jártasság, készség, képesség, - kialakításuk és fejlesztésük. 4. TÁRGYKÖR: Kiképzés-technikai eszközök és alkalmazásuk Javasolt óraszám: 2 óra Tartalma: A kiképzés-technikai eszközök csoportosítása. Álló és mozgóképvetítők, televízió, magnetofon, videó, tablók, makettek, gyakorló berendezések funkciói, célszerű felhasználási lehetőségeik a kiképzésben. A kiképzés-technikai eszközök előkészítése, alkalmazásuk biztonsági rendszabályai. A kiképző viselkedése a kiképzési foglalkozásokon, a kiképzés-technikai eszközök kezelése. 5. TÁRGYKÖR: A kiképzés mechanizmusa. Foglalkozások előkészítése, vezetésük szabályai. Javasolt óraszám: 2 óra
57 Tartalma: A kiképzési okmányok (részletes kiképzési tervek, levezetési tervek, speciális feladattervek, foglalkozási jegyek) kidolgozásának rendje. Jártasság kialakítása a foglalkozásokra való felkészülésben és a foglalkozási jegy kidolgozásában, valamint a foglalkozások levezetésében.
58 2. KATONAI VEZETÉSI ISMERETEK
1. TÁRGYKÖR: A katonai vezetési alapismeretek Javasolt óraszám: 3 óra Tartalma: A vezetési folyamat elemei és azok tartalma (tervezés, szervezés, irányítás és a végrehajtás, valamint az ellenőrzés). A döntésközpontú, illetve személyiségközpontú vezetés. A vezetési stílusok (autokratikus, liberális, demokratikus) jellemzői. A különböző vezetői stílusok előnyei, hátrányai. A vezetők és a vezetettek közötti viszony kölcsönhatása. 2. TÁRGYKÖR: A döntés előkészítésének és meghozatalának rendje Javasolt óraszám: 2 óra Tartalma: A döntés előkészítésének és meghozatalának rendje. Jogok és kötelezettségek a döntési helyzetben. Az ember-centrikusság, a körültekintés, a hatékonyság érvényesítésének jelentősége a vezetői döntésekben. A kis alegységek vezetőivel szemben támasztott követelmények. 3. TÁRGYKÖR: A napi tevékenység irányítása Javasolt óraszám: 2 óra Tartalma: A katonai szervezet belső életének szabályozása. A központi és a helyi szabályozók viszonya, érvényesülésük a szolgálati tevékenység végzése során. A keretszabályozás lényege. A szolgálati tevékenység végrehajtását, az általános katonai rend, fegyelem fenntartását szabályozó törvények, szabályzatok, intézkedések. A napirend kialakításának szükségessége, helye, szerepe a napi tevékenységek szabályozásában.
59 3. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPISMERETEK 1. TÁRGYKÖR: PR és Kommunikációs alapismeretek Javasolt óraszám: 2 óra Tartalma: A kommunikáció fogalma, jelentősége Non-verbális, verbális kommunikáció. A kommunikációs tevékenységek szabályozási háttere. A Magyar Honvédség külső és belső tájékoztatásának alapjai, célja, rendje és megvalósulásuk csatornái. 2. TÁRGYKÖR: Konfliktuskezelés Javasolt óraszám: 2 óra Tartalma: Személyi konfliktusok kialakulása. A konfliktuskezelés módjai (versengés, alkalmazkodás, problémamegoldás, kompromisszumkeresés) Interakciók (győztes-vesztes, vesztes-győztes, vesztes-vesztes, győztes-győztes).
60 TARTALOMJEGYZÉK
I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .............................................. 5. oldal II: FEJEZET: ÁLTALÁNOS KATONAI KIKÉPZÉS ........................................ 11. oldal 1. FIZIKAI FELKÉSZÍTÉS ................................................................................ 12. oldal 2. ALAKI KIKÉPZÉS ......................................................................................... 15. oldal 3. SZOLGÁLATI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYISMERET ............................ 19. oldal 4. MŰSZAKI KIKÉPZÉS ................................................................................... 23. oldal 5. ABV VÉDELMI KIKÉPZÉS .......................................................................... 26. oldal 6. KATONAI TEREPTAN ISMERETEK ........................................................... 30. oldal 7. EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK..................................................................... 32. oldal 8. HÍRADÓ KIKÉPZÉS ...................................................................................... 34. oldal 9. ÁLTALÁNOS LŐKIKÉPZÉS ......................................................................... 36. oldal 10. ÁLTALÁNOS HARCÁSZAT ....................................................................... 42. oldal 11. MEGELŐZŐ TŰZ- ÉS MUNKAVÉDELMI ISMERETEK .......................... 49. oldal 12. RÖGTÖNZÖTT ROBBANÓESZKÖZÖK ELLENI TEVÉKENYSÉG ......... 53. oldal III: FEJEZET: A GYAKORLÓ ALEGYSÉGPARANCSNOKI BEOSZTÁSOK ELLÁTÁSÁT TÁMOGATÓ ISMERETEK ....................................................... 55. oldal 1. KATONAI PEDAGÓGIAI ISMERETEK ....................................................... 56. oldal 2. KATONAI VEZETÉSI ALAPISMERETEK ................................................... 58. oldal 3. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPISMERETEK ...................................................... 59. oldal
61 Készült: 1 példányban Egy példány: 61 lap Ügyintéző (tel.): Róth Zoltán alezredes (21-422) Kapják: A HVK Kiképzési Csoportfőnökség külön elosztója szerint
