Kijelzők vizsgálatára alkalmas

Kijelzők vizsgálatára alkalmas _,

„

„

,

r

n

A

r

r

r

D

r . r

fenysurusegmero tervezése es epitese A laboratóriumi mérőműszerekben, a híradástechni­ k a i és számítástechnikai berendezésekben elterjed­ ten alkalmazzák a különféle számkijelzőket és adat­ megjelenítőket, amelyek — mint sugárzó felületek — fénysűrűségükkel jellemezhetők. A fénysűrűség túl­ ságosan kicsiny vagy nagy értéke és esetleges inga­ dozása rontja a láthatóságot. Ugyancsak zavaróan hat, ha p l . LED-sorok elemei vagy számkijelzők egyes digitjei és szegmensei egymástól eltérő fénysűrűségűek. A sugárzók fénysűrűségét a felületegység által kisugárzott fényerősséggel definiálják. A fénysűrű­ ség fénytechnikai alapmennyiség és egysége az SImértékrendszerben a c d / m (nit). Az angolszász irodalomban a foot lambert egység használatos, 1 f L 3,426 nit-nek felel meg. A sugárzás- és fény­ technikai mennyiségek m e g h a t á r o z á s á t a magyar szabványok rögzítik [1]. A l á t h a t ó t a r t o m á n y r a vo­ natkozó mennyiségeket nevezik fénytechnikai egy­ ségeknek, és ezek magukban foglalják az emberi szem spektrális érzékenységgörbéjét, a V(A) függ­ v é n y t [2]. 2

Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági R T k í ­ sérleti g y á r t á s keretében készített vákuum-fluoresz­ cens számkijelzőket, amelyek fénysűrűségmérése szükségessé vált. Ezeknek a hétszegmenses szám­ kijelzőknek a vizsgálatára az E I V R T megbízásából k é s z í t e t t ü k a közleményünk t á r g y á t képező mérő­ egységet. A műszer felépítése és mérési elve lehetősé­ get n y ú j t arra, hogy ilyen elrendezésben másféle m é r e t ű és jellegű sugárzók fénysűrűségmérése is megoldhatóvá váljék.

1. A fotódetektor megválasztásának szempontjai A vizsgálatra szánt D T M 208R típusú kijelzők fény­ sűrűségét az egyes p a r a m é t e r e k (fűtőáram, anód- és rácsfeszültség) függvényében m é r t ü k . Ennek követ­ keztében olyan mérőműszerre volt szükség, amely kis fénysűrűségek ( ~ 1 0 nit) regisztrálására is alkal­ mas. Fénysűrűségmérés céljára h a g y o m á n y o s módon fotoelektron-sokszorozót alkalmaznak fényérzékelő­ k é n t , amely a l á t h a t ó t a r t o m á n y b a n — megfelelő üzemi k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t — m á r n é h á n y foton d e t e k t á l á s á r a is képes. A fotomultiplierek alkalmazá­ s á t nehezíti viszonylag nagy m é r e t ü k , törékenysé­ gük, rázásra való érzékenységük, nagyfeszültség-igéB e é r k e z e t t : 1981. I . 14.

Híradástechnika

XXXII.

évfolyam 1981. 9. szám

R

SZENTIDAY K L Á R A

K a n d ó K á l m á n Villamosipari Műszaki Főiskola

n y ü k , t o v á b b á az a körülmény, hogy a fotoelektronsokszorozót a külső szórt fénytől tökéletesen el kell zárni és elektromosan is árnyékolni kell. Ezenkívül sok csőtípusnál a jel/zaj viszony javítása érdekében külső mágneses fókuszálást vagy h ű t é s t is alkalmaz­ ni kell. Az e l m o n d o t t a k b ó l következik, hogy a korszerű laboratóriumi mérési igényeknek sokkal jobban meg­ felelnek a félvezető fotovevők, amelyek kis m é r e t ü k , kis feszültségigényük és teljesítményfelvételük, vala­ mint egyszerű alkalmazhatóságuk folytán kedvezőb­ ben illeszthetők a tranzisztoros és integrált á r a m ­ körös kapcsolásokhoz. A l á t h a t ó t a r t o m á n y b a eső sugárzás érzékelésére alkalmasak a kadmiumkalkogenid fotoellenállások (CdS, CdSe, CdTe), ezek a detektorok azonban l i nearitás szempontjából nagyon kedvezőtlenek, zajo­ sak; válaszjelüket befolyásolja, hogy előzőleg mennyi ideig voltak megvilágítva, t o v á b b á feszültségigényük is á l t a l á b a n 100 V feletti [3]. A szilíciumból készült záróréteges fotovevők men­ tesek az előbb e m l í t e t t kedvezőtlen tulajdonságok­ tól, válaszjelük a megvilágítással egyenes a r á n y b a n növekszik, s ö t é t á r a m u k és zajuk kicsiny, m ű k ö d é ­ sük mentes az öregedési jelenségektől és zárófeszült­ ség-igényük 20 V alatti. H á t r á n y u k viszont, hogy maximális érzékenységük általában 800...950 nm közé esik és 555 nm-en, t e h á t az emberi szem legna­ gyobb érzékenységű hullámhosszán, válaszjelük m á r erősen lecsökken. A korszerűbb technológiával g y á r ­ t o t t fotovevők érzékenysége a V(X) függvényhez jobban illeszkedik, sőt ultraibolya-érzékeny fotodetektorokat is tudnak m á r készíteni S c h o t t k y - á t menetes félvezetőkből [4]. A külföldi g y á r t ó cégek nagy számban és válasz­ t é k b a n készítenek félvezető fotodetektorokat, leg­ ismertebbek a Siemens, Texas, Telefunken, Centronic és U D T (United Detector Technology) g y á r t m á n y a i . H a z á n k b a n a H í r a d á s t e c h n i k a i Ipari K u t a t ó I n t é z e t foglalkozik fényelemek g y á r t á s á v a l . F e n y s ű r ű s é g m é rés céljára elsősorban a viszonylag nagy fényérzé­ keny felületű szilícium p l a n á r fotodiódák alkalma­ sak, mint p l . az U D T által g y á r t o t t P I N - 1 0 t í ­ pus valamelyike. Sajnos ezek a fotovevők igen drá­ gák, és nehezen beszerezhetők. A fotovevő érzékenysége jelentősen növelhető, ha fotodióda helyett fototranzisztort, azaz k é t p n - á t m e n e t ű eszközt készítenek. Ebben az esetben — ha az emitter-bázis á t m e n e t e t világítják meg és a k o l ­ lektor-bázis á t m e n e t e t zárófeszültséggel látják el — a tranzisztor földelt emitteres erősítőként m ű k ö d i k , 325

I

1. ábra. D a r l i n g t o n c s a t o l á s ú fototranzisztor k a p c s o l á s a

ahol a b á z i s á r a m n a k a fotóáram feleltethető meg. T o v á b b i erősítésnövekedés érhető el, ha a fototranzisztorhoz Darlington-csatolással újabb tranzisz­ t o r t illesztenek. Az így kialakított, integrált foto­ vevő kapcsolását az 1. ábra mutatja be. Ilyen fel­ építésű eszköz a Telefunken által g y á r t o t t B P W 30 fotovevő, amely viszonylag olcsón, kereskedelmi forgalomban beszerezhető. Ez a típus TO —18 tokozású, báziskivezetéses, előtétlencsével ellátott k i ­ vitelben k a p h a t ó . A lencse növeli a merőleges és a merőlegeshez közel eső sugarak h a t á s á t , de az érzé­ kelést oc nyílásszögre korlátozza. A B P W 30 adatait összehasonlítottuk a vele azonos kivitelű B P W 24 fotodióda megfelelő jellemzőivel (ld. 1. táblázat, [5]). Ha a k é t detektor érzékenységének és s ö t é t á r a m á ­ nak viszonyát összehasonlítjuk, a fotodarlington t ö b b , mint k é t nagyságrenddel h a t é k o n y a b b a foto­ diódánál.

2. A fénysíírűsógniérő optikai elemei A fénysűrűség végtelenül kis felület által végtelenül kis térszögben kisugárzott fényárammal h a t á r o z h a ­ t ó meg, a gyakorlatban azonban csak véges felület véges térszögben e m i t t á l t fényét tudjuk mérni. A fénysűrűségmérő t e h á t átlagol mind a vizsgált fe­ lületre, mind pedig a fénykibocsátási irányokra vo­ n a t k o z ó a n . A geometriai optika alaptörvényei segít­ ségével igazolható, hogy a fénysűrűségnek k i t ü n t e t e t t szerepe van a f o t o m e t r i á b a n : semmilyen optikai rendszer k ö z b e i k t a t á s á v a l a t á r g y fénysűrűsége nem v á l t o z t a t h a t ó meg (eltekintve az üveglencsék vagy t ü k r ö k abszorbciós és reflexiós veszteségeitől) [6].

fényét lencse vetíti a fényérzékelőre. Leképező rend­ szerként azonban egyetlen objektív helyett E x a k t a V X 500 típusú fényképezőgépet alkalmaztunk. A gép hátulsó lemezén furatot készítve, ide csatlakoztattuk a termosztálható dobozban elhelyezett fotovevőt. Mivel az alkalmazott fényképezőgép t ü k ö r a k n á s , a keresőn beállítható a vizsgálandó fényfolt, majd exponálva és a kioldót rögzítve, a fény a gépen á t a detektorra j u t . A géphez 6 cm-es k ö z g y ű r ű be­ i k t a t á s á v a l csatlakoztattuk a 2,8/50 mm-es D o m i plan objektívet. A vizsgálatra szánt kijelzőt fény­ záró dobozba helyeztük, és az objektívet úgy illesz­ t e t t ü k a doboz nyílásához, hogy azon keresztül a vizsgált sugárzó fényén kívül m á s , z a v a r ó h á t t é r ­ fény ne érje a detektort. Az optikai rendszert k é t v á l t o z a t b a n k é s z í t e t t ü k el: a) Egyetlen B P W 30 detektort h e l y e z t ü n k a gép hátlemezéhez. Ekkor, mivel a közgyűrűvel illesztett objektív a fénylő t á r g y valódi és n a g y í t o t t képét állítja elő, a detektor a fényérzékeny felületnek megfelelő ( k b . 1 m m ) nagyságú kép fénysűrűségét átlagolja. í g y lehetőség nyílik a t á r g y vagy a gép mozgatásával a sugárzó felület végigpásztázására. Sajnos ezt a megoldást csak erősebb sugárzók eseté­ ben alkalmazhattuk. 2

b) H á r o m B P W 30 detektort h e l y e z t ü n k el egy­ máshoz közel, háromszög alakzatban. A t á r g y t á v o l ­ ságot úgy állítottuk be, hogy a sugárzó felület a há­ rom detektort beborító fényfoltot adjon. Ebben az esetben a detektorok e g y ü t t e s válaszjele az egész sugárzó felület — esetünkben egy teljes szegmens — átlagos fénysűrűségével volt arányos. M i n t bevezetőnkben e m l í t e t t ü k , a fénysűrűség fénytechnikai mennyiség, ezért a detektorok relatív spektrális érzékenységét az emberi szem spektrális fényhatásfokához, a V(A) függvényhez illeszteni kell. Ehhez olyan szűrő kialakítása szükséges, amely biz-

/o

Relatív érzékenység

100

Mérőrendszerünk kialakításánál a jól ismert objek­ tív fénysűrűségmérési elvet k ö v e t t ü k , ahol a tárgy

1. táblázat

Jellemző adatok

Tokozás Lencse nyílásszöge Sötétáram (20 V zárófeszültségnél) Érzékenység*, s Max. érz. hullámhossz, A p

B P W 30 fotodarlington tranzisztor

326

B P W 24 PEST f o t o d i ó d a

TO 1 8 25°

TO 18 40°

20.. .200 nA 100.. .300 (xA/lx

1...5 nA 25...45 nA/lx

780 nm

900 nm

* , , A " fényforrásra vonatkoztatva.

50

2. ábra. B P W 30 Telefunken fotodarlington tranzisz­ torok h á r o m p é l d á n y á n m é r t r e l a t í v s p e k t r á l i s érzé­ k e n y s é g és a V(A) s z e m é r z é k e n y s é g i f ü g g v é n y

Híradástechnika

XXXII.

évfolyam 1981. 9. szám

tosítja, hogy a szűrő és detektor e g y ü t t e s relatív spektrális érzékenysége éppen a V(A) függvénnyel egyezzék meg. A megfelelő szűrő kiválasztásához m i n d e n e k e l ő t t ismerni kell az alkalmazni k í v á n t de­ t e k t o r p é l d á n y relatív spektrális érzékenységét. E te­ kintetben nem hagyatkozhatunk a k a t a l ó g u s o k b a n közölt jelleggörbékre, mivel mérési tapasztalataink szerint azonos típuson belül is jelentős szórás mutat­ kozik p é l d á n y o n k é n t . A 2. á b r a B P W 30 fotovevő h á r o m p é l d á n y á n a k relatív spektrális érzékenységét szemlélteti, feltüntetve a V(A) függvényt is. Az illesztés különböző színű Schott-szűrőkkel vé­ gezhető el. A színes üvegszűrők a elnyelési e g y ü t t ­ h a t ó j a hullámhosszfüggő. A z a(A) elnyelési függvény ismeretében a szűrő áteresztőképessége d szűrővas­ tagság esetén: s(A) = [ l - R ( Á ) ] exp ( - a ( l ) d )

(1)

a l a p j á n s z á m í t h a t ó . A szűrők R(X) reflexiója is hul­ lámhosszfüggő, azonban ez a függés a l á t h a t ó tar­ t o m á n y b a n olyan csekély, hogy R-et állandónak ve­ h e t j ü k . Az (1) összefüggésből l á t h a t ó , hogy a d vas­ t a g s á g v á l t o z t a t á s á v a l adott <x(2) elnyelési! szűrő á t ­ eresztőképességének hullámhosszfüggése v á l t o z t a t ­ h a t ó . Alkalmasan v á l a s z t o t t elnyelési e g y ü t t h a t ó j ú szűrőnél t e h á t m e g h a t á r o z h a t ó az az optimális szű­ rővastagság, amely a legjobb illesztést biztosítja. Pontosabb e r e d m é n y érhető el, ha nem egyetlen szűrőt, hanem szűrősorozatot alkalmazunk. E k k o r az illesztés feltétele: Híradástechnika

XXXII.

évfolyam 1981. 9. szám

V ( A ) = D ( A ) n Stf),

(2)

ahol S,(A) az egyes szűrők (1) alapján definiált á t ­ eresztőképessége és D{X) a detektor hullámhosszfüggő érzékenysége. A feladat minimum-keresésre vezethető vissza; adott szűrők esetén meg kell határozni azokat a d vastagságértékeket, amelyekkel a szűrősorozat a leg­ kisebb hibával illeszti a detektort a szemérzékeny­ séghez. A számítást F O R T R A N nyelven í r t számí­ tógépes program segítségével végeztük el a 2. ábrán f e l t ü n t e t e t t 1. sz. detektorra vonatkoztatva. A ren­ delkezésünkre álló szűrők közül t

0,90+0,01 m m vastagságú VG—4 és 1,10±0,01 m m vastagságú B G - 2 3 Schott-szűrő e g y ü t t e s alkalmazása adott optimális eredményt. 3. A fénysűrűscgmérő elektronikus regisztráló egységei A fénysűrűségmérő a k ö v e t k e z ő főbb elektronikus egységeket tartalmazza: — — — —

a d e t e k t o r h á z hőmérséklet-szabályozó egységét, egyenáramerősítőt, integrátort, tápegységeket.

327

Hőmérséklet-szabályozó

egység

A fotodarlington tranzisztorok válaszjele erősen h ő ­ mérsékletfüggő, így a detektorokat a különböző időszakokban végzett mérések során állandó hőmér­ sékleten kell tartani. E z é r t a fényképezőgép h á t l a p ­ j á r a illesztett detektordobozt úgy a l a k í t o t t u k k i , hogy a detektorral, illetve a detektorokkal közös rézlapra B D 242 teljesítmény-tranzisztort szereltünk, ami a szobahőmérséklet fölé fűti környezetét. A do­ boz belsejét ü v e g g y a p o t hőszigetelővel béleltük. A h ő ­ mérséklet-szabályozást hídba kapcsolt termisztoros visszaszabályozó biztosítja. A tárcsa-termisztort ugyancsak a detektorokat befogó réztömbbe ágyaz­ t u k be. A termisztoros hidat ú g y m é r e t e z t ü k , hogy az mintegy 34 °C-ra való felfűtést biztosítson. Maga­ sabb hőmérsékleten a detektorok jel/zaj viszonya m á r erősen leromlik. A teljesítmény tranzisztor á r a m ­ ellátását a termisztoros híd jelét érzékelő 741 m ű ­ veleti erősítő szabályozza [7].

Oszcillátor

2s

1/10frekv. osztó 7490

—T

A

számláló 7490

D

+

5y

_J

nyit t

9s

24s

9s

24s

zór

u

•nyit

7s

C

t

n 7s

t

.

Gombnyomás időpontja

4. ábra. Időzítő áramkörökkel ellátott integrátor­ kapcsolás. Az A, B és C jelfogók be- és kikapcsolt állapotának idődiagramja

ö - —

Mérendő sugárzó

—

\

—

—

Objektív ^"''" 1

\ , . \ Fényképezőgép • f

Detektor doboz

az integráló

1

43s

B

B

Erősi tű

Integ­ rátor

Hőmérséklet szabályzó V

Elektronikus r e g i s z t r á l ó egység

Ez?öD 5. ábra. A fénysűrűségmérő rendszer egységei zérelhetők. I d ő a l a p k é n t 741 műveleti erősítővel fel­ é p í t e t t Wien-hidas szinusz-oszcillátort k é s z í t e t t ü n k , amely 260 H z alapfrekvenciájú jelet kelt. Az i n t e g r á t o r kimeneti feszültségét az egységhez kívülről csatlakoztatott 3 és 1/2 digites digitális volt­ mérő jelzi k i . Az integrátor kapcsolási v á z l a t a és a jelfogók időzítési szakaszait feltüntető idődiagram a 4. á b r á n l á t h a t ó . A teljes mérőrendszer felépítését az 5. á b r a mutat­ ja be.

mérendő jel­ i . Mérési eredmények a DVM-ről, zárja.

Az integrálás gombnyomással i n d í t h a t ó . Maga a n y o m ó g o m b is T T L - k a p u t tartalmaz, amely feszült­ ségugrást ad a monostabil multivibrátor-fokozatoknak. Kapcsolók céljára m i n i a t ű r V E 721 Siemens jelfogókat alkalmaztunk, amelyek TTL-jelekkel ve-

328

1 2s

E

Integrátor

1. A mérés megkezdése előtt kisüti k o n d e n z á t o r t és nullázza a számlálót. 2. M e g h a t á r o z o t t ideig m i n t á t vesz a ből. 3. A m é r t é r t é k e t kijelzi. 4. Az integrátor-egységet leválasztja majd az integráló k o n d e n z á t o r t rövidre

. _5

.Idődiagram 10-ig

Egyen áramerős itő

Tekintettel arra, hogy a V(A) szűrővel való illesztés erősen lecsökkenti a kijelzőről a detektorba j u t ó fényt, kis fénysűrűségek mérésénél a detektor vá­ laszjele eléggé megközelíti a s ö t é t á r a m és zaj által h a t á r o l t küszöbérzékenységet. Amennyiben egyetlen mérési pillanat helyett hosszabb i d ő t a r t a m r a átlagolt válaszjelet indikálunk, lényegesen pontosabb mérési e r e d m é n y t kapunk. E z é r t az egyenáramerősítő k i ­ meneti feszültségét integrátorra vezetjük. I n t e g r á t o r céljára kis h i b a á r a m ú és kis zajú műveleti erősítőt, az L M 308 t í p u s t alkalmaztuk [8]. Az integrátorhoz időzítő á r a m k ö r i egység csatlakozik, amely a k ö ­ vetkező időszakokra bontja a m ű k ö d é s t :

MMV 2 74123 A, 0 ^

1/10 t r e k v . osztó 74 9 0

-iuiT-o

Az erősítő kapcsolási rajza a 3. ábrán l á t h a t ó . Az első fokozat á r a m e r ő s í t ő k é n t m ű k ö d i k , a második fokozat pedig az első fokozat kimenetén megjelenő feszültséget erősíti. A visszacsatoló-ágakban elhelye­ zett 20 [xF és 10 JJLF értékű kondenzátorok integráló h a t á s ú a k , és csökkentik a zaj okozta feszültséginga­ dozást. A z erősítő a P l és P2 potenciométerekkel nullázható. Abban az esetben, ha egyetlen fotovevő helyett t ö b b e t alkalmazunk, a megfelelő kivezetése­ ket összekötjük. A kapcsolásban f e l t ü n t e t e t t 3 db B P W 30 fotodarlington emitter- és kollektorkiveze­ téseit összekapcsoltuk, a báziskivezetéseket szabadon hagytuk. A k o l l e k t o r - á t m e n e t e t 15 V zárófeszültség­ gel l á t t u k el.

43s

MMV1 74123 Qi

A fénysűrűségmérő i n t e g r á t o r á n a k k i m e n e t é h e z csat­ lakoztatott digitális voltmérő a fénysűrűséggel ará­ nyos feszültségértéket jelzi k i . A műszerrel közvet­ lenül t e h á t csak a fénysűrűség r e l a t í v változásait regisztrálhatjuk. Abszolút mérés céljából a műszert Spectra Pritchard, fotoelektron-sokszorozót tartal­ mazó precíziós fénysűrűségmérővel hitelesítettük Híradástechnika

XXXII.

évfolyam 1981. 9. szám

úgy, hogy ugyanazokat a sugárzókat m i n d k é t m ű ­ szerrel m e g m é r t ü k . Az i n t e g r á t o r kimenetén mér­ hető í / feszültségek és a Pritchard műszerrel m é r t L fénysűrűségek megfeleltetését a 2. táblázat m u ­ tatja be. A k é t e r e d m é n y k ö z ö t t r = 0,989 korrelációs e g y ü t t h a t ó v a l lineáris a kapcsolat, és az

16 sz./Cszegmens

i n t

v

L„ = 103,2 E 7 - 4,03

(3)

lnt

á t s z á m í t á s i k é p l e t a l k a l m a z h a t ó , ahol L ériéke cd/m -ben és U voltban é r t e n d ő . A (3) ö s s z e f ü g g é s a h á r o m darab detektorral k i a l a k í t o t t m é r é s i ö s s z e ­ állításra vonatkozik. v

2

int

20

2. L

Pint [ V ]

1,216 1,120 0,850 0,766 0,423 0,358 0,312 0,228

v

24

26

28

30

32

[cd/m*]

6.SZ./A s z e g m e n s

100 90

U [\folt] 4

[H77¥7l

táblázat

126 111,7 81,5 62,9 45,2 30,8 30,2 23,5

Relotiv fénysürűség %

22

7. ábra. D T M 208K s z á m k i j e l z ő c s ő egy s z e g m e n s é n e k a b s z o l ú t f é n y s ű r ű s é g - v á l t o z á s a az a n ó d f e s z ü l t s é g f ü g g ­ v é n y é b e n (16. sz. c s ő , , , C " szegmens) egyenfeszültségű anódtáplálás impulzusüzemű anódtáplálás

(multiplex) ü z e m m ó d o t leutánző, impulzusos anód­ táplálás esetében. A vizsgált csövek fűtőfeszültségét 1,5 V-ra, rácsfeszültségét 20 V-ra állítottuk be; anódfeszültségét egyenfeszültségű táplálásnál 30 V ra és impulzus ü z e m m ó d b a n 45 V csúcsfeszültségre v á l a s z t o t t u k . Az impulzus vezérlésnél 1 k H z ismét­ lődési frekvenciájú, 1:6 kitöltésű impulzus-sorozatot kapcsoltunk a számkijelző csövek anódjára. A stabi­ litásvizsgálatot 30 percig végeztük percenkénti le­ olvasással. A bekapcsolás p i l l a n a t á b a n m é r t fény­ sűrűséget t e k i n t e t t ü k 100%-nak. A 7. á b r a a vizsgált kijelzőcső egy szegmensének fénysűrűség-vállozását mutatja be az anódfeszültség függvényében ugyancsak 1, 5 V fűtőfeszültség és 20 V rácsfeszültség mellett.

6070605010

20

3 0 1 (perel ÍH77fl-6l

6. ábra. D T M 208R s z á m k i j e l z ő c s ő egy s z e g m e n s é n e k r e l a t í v f é n y s ű r ű s é g - v á l t o z á s a a b e k a p c s o l á s időpilla­ n a t á t ó l kezdve (6. sz. c s ő , „A" szegmens) egyenfeszültségű anódtáplálás impulzusüzemű anódtáplálás

Befejezésül n é h á n y mérési e r e d m é n y t közlünk, amelyek az E I V R T g y á r t m á n y ú , D T M 208R h é t szegmenses kijelzők egy-egy szegmensének átlagos fénysűrűségére vonatkoznak. A 6. á b r a időbeli stabilitás mérését mutatja be állandó anódfeszültségű vezérlés és az időosztásos

Híradástechnika

XXXII.

évfolyam 1981. 9. szám

I R O D A L O M [11 M S Z 9 6 2 0 / 1 - 7 2

[2] Szentiday Klára:

Félvezető

fotodetektorok. M ű ­

szaki K ö n y v k i a d ó , Budapest, 1977. 1. fejezet [3] T E X A S Optoelektronikai receptek. Műszaki K ö n y v k i a d ó , Budapest, 1979. 143. old. [4| T E X A S Optoelektronikai receptek. Műszaki K ö n y v k i a d ó , Budapest, 1979. 156 — 159. old. | 5 | A E G — T E L E P Ü N K É N Optoelektronische Bauelemente. 1975. 1 5 5 - 1 5 9 . és 1 6 5 - 1 6 6 . old.

| ö ] Dr. Schanda János: F é n y s ű r ű s é g , a v i l á g í t á s t e c h ­

nikai s z á m í t á s o k a l a p m e n n y i s é g e . Villamosság, 26. évf. 7. sz. 1978. július, 2 1 2 - 2 1 7 . old. [7] T E X A S A n a l ó g és illesztő integrált á r a m k ö r ö k . Miiszaki K ö n y v k i a d ó , Budapest, 1979. 59—61. old. [8] U. Tietze—Ch. Schenk: A n a l ó g és digitális á r a m ­ k ö r ö k . Műszaki K ö n y v k i a d ó , Budapest, 1974. 2. k i a d á s . 2 2 5 - 2 2 9 . old.

329