Kihágásoka t megállapító. törvények 'és rendeletek

\

PRÓBACSENDÓRÖKTANKÖNYVE 3.

FCZET

..

.

Kihágásokat megállapító törvények 'és rendeletek

HIVATALOS KIADÁS BUDAPEST, 19�1

KIHÁGÁSOKAT MEGÁLLAPITÓ '-rÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK

ERDŐ- ÉS TERMÉSZETVÉDELE M, _____

l n3:). évi IV. törvénycikk a.�

erdőkről és a terJnés:·�etvédelemr{jl.

Az erdők meghatározása és nyilvántartása. I. §. Ennek a törvénynek hatálya alá tartoznak: 1. a földadókataszterben vagy az erdők törzskönyvében ennek a

törvénynek hatálybalépésekor is erdőkként nyilvánított területek; 2. a földadókataszterben vagy az erdők törzskönyvében ennek a törvénynek hatálybalépésekor erdőkként nyilván nem tartott mindazok .a területek, amelyeket erdőjellegü faállomány borít, hacsak ennek a törvénynek 2. §-a, vagy más jogszabály erre kivételt nem tesz; 3. azok a területek, amelyeket törvényes rendelkezés újraerdősÍ­ tésre vagy erdőtelepítésre kijelölt vagy ezután kijelöl. Az itt felsorolt területeket ez a törvény általánosságban erdőnek nevezi. 2. §. Nem tartozik ennek a törvénynek hatálya alá: aj erdőjellegű fa állománnyal borított belsőség, közterület, isten­ tiszteleti vagy kegyeleti hely; bj a földadókataszterben, vagy az erdők törzskönyvében erdők­ ként nyilvántartott terü letek közül (1. §. 1. pont) az, amelyet az 1933. év végéig faállom:ínyán ak kiirtásával az erdőgazdasági művelés alól bármi okból kivontak ; ej az' olyan terület, amelyet e törvény hatálybalépése után az erdőrendészeti hatóság engedélyével az erdőgazdasági művelés alól kivo1'inak; dj olyan fásított legelő, amelyet a 39. §. 1-3. pontjában felsorolt személyek, illetőleg intézmények közé nem tartozó tulajdonosa mező­ gazdasági ingatlanán ennek a törvénynek hatálybalépése előtt önként fásított be, hacsak azt nem kell véderdőül kijelölni. (5. §.); ej erdőnek vagy erdő höz tartozó egyéb területnek nem minősülő területen létesített karácsonyfatelep, bot- és fűzvesszőtermelő-telep; j) erdőtelepítésre hatóságilag ki nem jelölt területen kizáróan vad­ tenyésztési célokra telepített csenderes; 1

2

r ,

gj az az erdő, amelyet tulaj donosa e törvény hatálybalépése után törvényes kötelezettség és a 294. §-ban biztosított adómentesség igénybe­ vétele nélkül telepít, amíg a telepítő életben van; hj az olyan erdő, amelynek a 39. §. 1 -3. pontjai alatt felsoroltak közé nem tartozó-tulajdonosa e törvény hatálybalépése után egy éven belül igazolja, hogy azt ő, szülője vagy nagyszÜlője - annakidején legelőként nyilvántartott területen - e törvény hatálybalépése előtt 35 éven belül önként telepítette s amely erdőt ennek az igazolásnak alapján a földmívelésügyi miniszter állattenyésztési fontos közérdekból a jelen törvény hatálya alá nem tartozónak nyilvánított. Az ej, lJ; gj és hj pontokban felsorolt erdőterületekre is kiterjed­ nek a nyolcadik cím (büntető rendelkezések) I I. fejezetében foglalt ren­ delkezések, ha pedig természetvédelmi területté jelöltetnek ki, a hatodik cím rendelkezései és a velük kapcsolatban ebbe a törvénybe foglalt más rendelkezések is. Az ej, /J, gj és hj pontokban felsorolt területeket az erdők törzs­ könyvében, mint ennek a törvénynek általános hatálya alá nem tartozó «szabad erdő»-ket kell nyilvántartani. 5. §. Véderdőül kell kijelölni minden olyan erdőt, illetve olyan erdőrészt : 1 . amely kő- vagy hógörgeteg, kő- vagy földomlás, talajcsúszás elhárítására, vadpatak, vízmosás vagy homokfúvás keletkezésének és továbbterjedésének megakadályozására szolgál és a káros szelek ellen védelmet nyujt; 2. amelynek elpusztulása az alantabb fekvő vagy szomszédos területek termőképességét, források vízbőségét, épület, ipartelep, közút. közforgalmú vasút, közhasználatra szolgáló mü vagy egyéb műtárgy biztonságát veszélyeztetné; 3. amelyet a mellette levő kórház vagy gyógyintézet érdekében kell fenntartani. Az erdőgazdálkodás általános szabályai. 13. §. Erdőben kő-, kavics-, homok-, agyag- vagy egyéb bányát művelni csak az üzemtervben megállapított területen szabad. Az üzemterv jóváhagyásáig véderdőben csak az erdőigazgatóság engedélyével szabad bányát művelni, más erdőben akkor szükséges a bányaműveléshez az erdőigazgatóság engedélye, ha mészkő- vagy pala­ bányaműveléshez összesen három kataszteri holdnál, egyéb bánya műveléséhez pedig összesen egy kataszteri holdnál nagyobb területet

kívánnak felhasználni. Egyébként a bányaműveléshez nincs szükség az erdőigazgatóság engedélyére, de minden bányanyitást erdőterületen - legalább harminc nappal a munkálatok. megkezdése előtt - be kell jelenteni az erdőigazgatóságnak. Az erdőigazgatóság engedélye nem pótolja azt a hatósági engedélyt; amelyet a bányászáshoz esetleg más jogszabály értelmében kell meg­ szerezni. Az erdők védelme. 25. §. Erdőben, erdőhöz tartozó egyéb területen (15. §.) és az erdő

szélétől számított száz méternyi távolságon belül, még a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak is, csak az erdőtulajdonos vagy az erdészeti személyzet engedélyével, a szükséges óvórendszabályok mellett és csakis veszélytelen helyeken szabad nyilt tüzet rakni. Tűzveszélyes helyeken az erdőtulajdonos a tűzrakást mindenkinek megtiltani köteles. Aki tüzet rak, köteles azt távozás előtt tökéletesen eloltani. Azok pedig, akik az erdőben üzemszerű tüzelést végeznek (meszet égetnek, fát - szenítenek stb.), a tűz helyét és környékét a tüzelés egész ideje alatt folytonos és gondos őrizet alatt kötelesek tartani. Az erdőrendészeti hatóság - ha a tulajdonos megfelelően nem rendelkezik - az erdóégések megakadályozása érdekében intézkedése­ ket rendelhet el; szükség esetében a tűzrakást, a dohányzást és a köz­ útakon kívüli közlekedést az erdő egész területére kiterjedően eltilthatja. Hogy az ilyen időleges tilalom a turistautak forgaimát mennyiben érintheti, azt a földmívelésügyi miniszternek a 312. §-ban nyert fel­ hatalmazás alapján kiadott rendelete szabályozza. Az erdőtulajdonosnak vagy alkalmazottjának intézkedése követ­ keztében felmerült tűzrendészeti vitás kérdésben az erdőrendészeti hatóság határoz. 26. §. Erdőben, erdőhöz tartozó egyéb területen és az erdő szélétől számított száz méternyi távolságon belül égő gyufát, szivart, szivarkát, vagy más égő vagy tűzveszélyes tárgyat eldobni, vagy kellően nem védett tűzveszélyes világítóeszközt használni tilos. 27. §. Aki erdőben vagy annak közelében elhagyott tüzet talál. köteles azt eloltani, ha pedig eloltani nem tudja, vagy ha erdőégést vesz észre vagy erdőégés jut tudomására, köteles azt az útjába eső első ház lakóival közölni, ezek pedig kötelesek az elhagyott tűzről, úgyszintén az erdőégésről az erdő tulajdonosát vagy a tulajdonos hozzátartozóit vagy 1·

alkalmazottait haladéktalanul értesíteni, avagy az esetet a legközelebb eső község elöljáróságának, esetleg a főszolgabírónak, városokban a polgármesternek bejelenteni. 29. §. Az oltáshoz kirendeltek a községi elöljárókkal, illetőleg a polgármesterrel vagy megbízott jával együtt az oltáshoz szükséges eszközökkel (csákány, kapa, fejsze) felszerelve tüstént az égés helyére kötelesek sietni s ott az oltásvezetőnek az oltásra vonatkozó rendel­ kezéseit minden munkabérre vagy jutalomra való igény nélkül teljesíteni. Az oltás vezetése a helyszínen levő rangban első erdészeti alkal­ mazottat, különben a főszolgabírót (polgármestert) s - ha ezek közül senki sincs jelen - annak a községnek elöljárósági tagját illeti, amely­ nek határában vagy legközelebbi szomszédságában az erdőégés van. Az oltás bevégzése után az égés helyét legalább egy na pig s szükség esetében tovább is kirendelt erdőőrökkel vagy községi (városi) lakosok­ kal őriztetni kell. Az előbbi bekezdés értelmében őrzésre kirendeltek az erre vonat­ kozó rendelkezésnek kötelesek eleget tenni. 30. §. Ha valamely vidéken az erdei lopások igen gyakoriakká válnak, az erdőrendészeti hatóság az érdekeltek kérelmére vagy hivatal­ ból is .elrendelheti, hogy a veszélyeztetett területen, valamint azon a területen, ahol az erdei termékeket értékesíteni szokták, ilyen terméket csak a jogos szerzést bizonyító igazolvány mellett szabad eladni, venni vagy szállítani. Az erdőrendészeti hatóságnak ezt a rendelkezését az összes érdekelt községekben ki kell hirdetni. Ha az erdei lopásokkal veszélyeztetett erdők több törvényhatóság területén feküsznek, vagy ha a lopott terméket értékesítés vagy felhasz­ nálás végett más törvényhatóságok területére is átviszik, az érdekelt törvényhatóságok elsőfokú erdőrendészeti hatóságai egyetértve jár­ nak el. Természetvédelem. 212. §. A természetvédelem tárgyai: aj azok a helyek és a természetnek azok az alakulatai, amelyek­ hez történelmi esemény emléke vagy hagyomány (monda, rege) fűződik, továbbá, amelyek műemlékek természeti alapzatául vagy díszéül szol­ gálnak (természeti és történelmi emlékek); bJ a természetnek azok az alakulatai (hegy, szikla, kőiet, barlang, forrás, vízesés, tó, egyes fák és facsoportok), amelyek tudományos szem­ pontból vagy különlegességüknél fogva értékesek;

ej olyan tájrészek, sőt egész tájak is, amelyek tájképi szépségük­ nél vagy egyéb kedvező természeti tulajdonságaiknál fogva a természet­ élvezet (természetjárás, turistaság, kilátás és tartózkodás) vagy test­ edzés szempontjából különösen becsesek; dj azok a vadon tenyésző állat- és növényfajok, amelyek a kipusz­ tulás veszélyével szemben oltalomra érdemesek, valamint általában a természetben jelentősen hasznos vadon tenyésző állatfajok; ej azok a források és patakok, amelyeknek vize a vadon tenyésző állatok számára nélkülözhetetlen. A védelem alá vont hely, természeti alakulat és tájrész területe, úgyszintén a védett állat- és növényfaj tenyésző helye, továbbá az a felszíni terület, amely a barlang bejáratához és épségének megóvásához szükséges: természetvédelmi terület; védelem alá vont egész tájék területe: tájvédelmi körzet. 214. §. A természet védett tárgyait elpusztítani, megrongálni vagy azoknak eredeti állapotát megváltoztatni, védett fajhoz tartozó állatot vagy növényt elpusztítani, vagy tenyészetében megzavarni, ily állatot bántalmazni, elfogni vagy fogságban tartani, ily növényt a földtő) elválasztani tilos. A természetvédelem a vadászatnak a fennálló jogszabályok szerint megengedett gyakorlását nem érinti. A természetvédelem nem terjed ki használt épületeken rakott madárfészkekre. A földmívelésügyi miniszter védett állatnak, növénynek vagy a védett madár tojásának kizárólag tudományos célra való megszerzésére engedélyt adhat. 216. §. Barlang felfedezését a földmivelésügyi miniszternek hala­ déktalanul be kell jelenteni. Barlangot csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével és az általa jóváhagyott terv szerint szabad feltárni és ter­ mészetes alkatában megváltoztatni. Az engedélyt csak abban az esetben szabad megadni, ha az 1 929 : XI. t.-C. 18. §-a alapján elrendelt ásatást már elvégezték, vagy ha az ásatás mellózését a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa kimondotta. A feltárásnál felszínre kerülő tudományos értékű leletek az 1929: X I. t.-C. 18. §-ában felsorolt leletekkel egy tekintet alá esnek.

6

-.

7 Büntetö rendelkezések.

Az erdei kihágások.

Az erdörendészeti áthágás ok.

A) Az erdei kihágások meghatározása.

·239. §. Amennyiben törvény máskép nem rendelkezik, erdö­ rendészeti áthágást követ el : 1 . az erdőtulajdonos vagy más -ingatlantulajdonos, ha kellő időben nem teljesíti a jelen törvényben, az 1923 : XIX. törvénycikkben vagy az erdőgazdasági üzemtervben (erdőtelepítési, fásítási, használati terv.,. -ben) meghatározott kötelességét vagy megszegi a jelen törvénynek vagy az erdőgazdasági üzemtervnek tiltó rendelkezését, avagy nem teljesíti :az erdőrendészeti hatóság rendelkezését vagy az erdőigazgatóságnak, ílletőleg az erdőfelügyelőségnek a jelen törvény alapján kiadott rendel­ kezését; 2. az ingatlantulajdonos, ha a földjén vagy a földjének szomszéd­ ságában vagy közelében szükséges közérdekü erdőtelepítési vagy talaj.,. kötési munkálat kijelölését és sikeres végrehajtását a 1 30., 1 3 1 . és 137. §-ban meghatározott kötelességének megfelelő időben való teljesítésével előmozdítani indokolatlanul elmulasztotta; 3. erdei termé.knek nyilvános közlekedésre nem szolgáló területen hatósági engedéllyel való szükségbeli átszállítása esetében az engedélyes vagy az átszállításra igénybevett ingatlan tulaj donosa, ha az átszállítási engedély valamely feltételét vagy az erdőrendészeti hatóságnak az át­ szállítás érdekében kiadott rendelkezését meg nem tartja; 4. tutajozás vagy faúsztatás esetében a szállításra jogosult, ha a szállítási engedély feltételét vagy az erdőrendészeti hatóságnak a szállí­ tás érdekében kiadott rendelkezését meg nem tartja; 5. aki engedély nélkül tutajoz vagy fát úsztat olyan vízen, amelyen , a tutajozáshoz és faúsztatáshoz hatósági engedély szükséges. 252. §. Az erdőrendészeti áthágások büntethetősége az áthágás elkövetésének napjától számított két év alatt évül el. Az elévülést félbeszakítja az erdőrendészeti áthágás büntethető­ sége tekintetében az illetékes erdőrendészeti hatóságnak a tényállás meg­ tillapítására irányuló bármilyen intézkedése. A félbeszakító intézkedés napján az- elévülés újból kezdetét veszi. Mulasztással elkövetett erdőrendészeti áthágás mindaddig büntet­ hető, míg a mulasztás nincs pótolva. Erdőrendészeti áthágás tárgyában hozott és fellebbezéssel meg nem támadott elsőfokú határozat a közléstől számított tizenhatodik napon, a másodfokú határozat pedig meghozatala napján válik jogerőssé.

J 'smY

261.

§-ra 258 §. Amennyiben a cselekménr - figyelemmel az alábbi osabb büntető rendelkezés alá nem esik, erdei kihágást követ el: js 1 . aki erdőterületről álló vagy döntött fát vagy faanyagot, vagy egyéb növényt, erdei terméket, talajaikatrészt, előkészített fát, az erdő­ ben vagy az erdöhöz tartozó egyéb területen termett mezőgazdasági vagy kertészeti terményt, hangyabábot (hangyatojást) vagy petét ellop vagy ellopását megkísérli� 2. aki más erdejében fát levág, kidönt vagy bármi módon meg­ 'rongál; élő facsemetét bármi módon megrongál, letapos, kitép vagy meg., semmisít; levágott fának a földben visszahagyott tuskóját bármi mó­ -don megrongálja vagy kiássa � 3. aki erdőterületen másnak a levágott fáját, feldolgozott faanya­ gát vagy leszedett és összegyüjtött erdei termékét bármi módon meg­ rongálja vagy hasznavehetetlenné teszi; 4. aki erdőterületen másnak erdei termékrakását széthányja ; 5 . aki másnak erdejében üzemi épületet, szállító vagy egyéb erdő­ gazdasági berendezést, avagy kerítést, sorompót vagy kaput megrongál vagy hasznavehetetlenné tesz.;.....-6. aki másnak erdejében gazdasági megjelölésre szolgáló jelet, mérnöki vagy tilalmi jelet vagy tudományos megfigyelés céljára felállí­ tott tárgyat, avagy határmegjelölésre szolgáló jelzőtárgyat gondatlan­ ságból megváltoztat, eredeti helyéről eltávolít, megrongál, hasznavehe­ tetlenné tesz vagy megsemmisít ;...--7. aki másnak erdejében a talajt bármiféle célból és módon meg­ lazítja; omb-, moha-, vagy gyeptakaróját megrongálja vagy eltávolítja; követ vagy homokot mozgásba hoz, avagy pedig a területre követ, tör­ meléket, szemetet vagy másféle anyagot vagy tárgyat hord; 8. aki másnak erdejében engedély nélkül vagy nem az engedélye­ zett helyen csatornát, utat, rakodó vagy munkahelyet készít vagy jeleket állít fel vagy útjelzéseket alkalmaz, avagy meszet, szenet éget, kátrány t vagy hamuzsírt főz; 9. aki másnak erdejében az erdő növényzetét vagy annak részét, termékét vagy a talaj alkotórészét nem abban az időben és nem oly módon termeli, szedi, gyüjti vagy viszi el az erdőből, ahogyan arra jogo­ sítva van, vagy az erdei termékek gyüjtésénél és termelésénél kifejezetten eltiltott munkaeszközt használ;

8 o aki más nak erdejében legeltet, vagy másnak erdejébe állatot behajt vagy been ged, a legelő állatokat tilos úton hajtja, vagy jogos legel­ tetés esetében a legeltetett állatok állandó őriztetéséről megfelelően nem gondoskodik; ll. aki másnak erdejében engedély nélkül közlekedési eszközzel tilos ú on jár, vagy új útat tör; 1 2. aki másn"ak erdejében engedély nélkül tíz évesnél fiatalabb vagy erdősítés alatt álló állcmányban jár; 1 3: aki term észetv€delmi területen, tájvédelmi körzet területén vagy általában másnak erdejében meg nEm engedett helyen tartózkodik, ha jelenléte akár a közbiztonság, akár a tulajdon biztonsága, akár a vadállomány nyugalma szempontjából aggodalmat kelt és az erdészeti személyzet, közbiztonsági közeg, az ingatlantulajdonos vagy a vadászati jog gyakorlására jogosult kiutasító felszóIításának azonnal nem tesz eleget, vagy a nála lévő fegyvert, fejszét, baltát, fűrészt, vagy erdei termék szedésére alkalmas más eszközt az erdészeti személyzetnek, a közbiztonsági közegnek, az ingatlantulajdonosnak vagy a vadászati jog gyakorlására jogosultnak átadni vonakodik; 14. 'aki a 25. és 26. §-ban foglalt rendelkezések megszegésével tüzet gerjeszt, tüzrakásra engedélyt ad vagy a tüzrakást veszélyes helyen el­ tiltani elmulasztja, vagy ha jogosan rak is tüzet, de a szükséges óvórend-:­ szabályokat meg nem tartja; tűzveszélyes tárgyat eldob, kellően nem védett tüzveszélyes világító eszközt használ, vagy könnyen gyúló anya­ got halmoz fel; 1 5. aki sáját erdejében vagy másnak erdejében az erdei üzemhez szükséges tüzelés alkalmával a tűzvész elkerülésére szükséges (25. §) intézkedéseket megtenni elmulasztja; 1 6. aki a 27. §-ban vagy a 29. § első vagy negyedik bekezdésében meghatározott kötelességének teljesítését alapos ok nélkül elmulasztja vagy megtagadja; 1 7. aki idegen erdőben vagy mezőgazdasági területen vagy közhasz­ nálati területen szemetel; 1 8. aki akár saját, akár másnak erdejében vagy mezőgazdasági területén forrás, vagy tó vizét beszennyezi, vagy forrásba étel- vagy italneműt helyez; 19. aki akár saját ingatlanán, akár másnak ingatlanán a 214. §-ban foglalt rendelkezések megszegésével a természetnek védett tárgyát el­ pusztítja, megrongálja vagy annak eredeti állapotát megváltoztatja, így különösen oltalom alá helyezett állatot vagy növényt elpusztít, tenyészetében zavar, forgalomba hoz, vagy védett állatot elfog, fogság�

9

ban tart vagy tojását, petéjét elszedi, forgalomba hozza vagy meg­ semmisíti; 20. aki a 30. § alapján elrendelt rendkívüli hatósági intézkedés megsz gésével igazolvány nélkül erdei terméket elad, vesz vagy szállít � 2 1 . aki a 24. § megszegésével erdősítés vagy csemetenevelés cél­ jára famagvakat eltiltott területen gyüjt, gyüjtet vagy gyüjteni meg­ enged, vagy tiltott famagvakat forgalomba hoz vagy a forgalombahoza­ tal alkalmával hatályban lévő jogszabályokat meg szegi ; 22. aki a 216. § rendelkezése ellenére barlang felfedezését nyolc nap atátt be nem jelenti, vagy barlangot a földmívelésügyi miniszter engedélye nélkül avagy a földmívelésügyi miniszter által jóváhagyott tervtől eltérőleg tár fel, vagy természetes alkatában megváltoztat; 23. aki jogosan alkalmazott útjelzést rongál, megváltoztat, el­ távolít, áthelyez, bemocskol, vagy felismerhetetlenné tesz. 260. §. A elen fejezetben foglalt büntető rendelkezések alkalma­ zásában szigorítottan védett területnek kell tekinteni a véderdőt, a ter.;. " mészetvédelmi területet és az erdőtelepítés végleges befejezésétől szá­ mított tizenötödik év végéig a közérdekű erdőtelepítésre kijelölt területet, úgyszintén az 1923 : XIX. t.-C. alapján kijelölt és fenntartott gazdasági fásításokat. 261 : §. Ha a 258. §-ban meghatározott valamely cselekmény a tör­ vény értelmében vétség vagy bűntett, a jelen törvényt kell alkalmazni, amennyiben az ellopott dolog értéke, vagy az okozott kár összege száz pengőt meg nem halad; ha azonban a 258. § 1 . pontjában meghatározott erdei lopás esetében a lopótt dolog értéke száz pengőt nem halad is meg és olyan körülmény forog fenn, amelynél fogva a lopás a büntetö törvények szerint tekintet nélkül a lopott dolog értékére bűntett; a cselekményt a büntető törvények szerint bűntettként kell büntetni, kivéve, ha a lopást a dolognak bekerített helyről bemászás útján elvé­ tel ével követték el. Az 1930 : I I I. t.-C. 75. §-ának az a rendelkezése, mely szerint tekintet nélkül az ellopott dolog értékére bűntett a lopás, ha fel­ fegyverkezve vagy oly eszközzel felszerelve követték el, amely veszélyes ellenállás kifejtésére alkalmas: erdei lopás esetében csak akkor alkal­ mazhat0, ha a tettes lőfegyvert viselt. Ha a 258. § 1 4., 15. vagy 1 6. pontjában meghatározott cselekmény következtében tűz támad, a cselekményt a büntető törvények szerint az eset körülményeihez képest mint bűntettet vagy vétséget kell büntetni. 264. §. Szigorítottan védett területen (260. §.) elkövetett erdei kihágás miatt, továbbá a 258. § 1 4., 15., 1 6., 1 9., 20. vagy 21-23. pont­ jaiban meghatározott erdei kihágás miatt, úgyszintén közhasználatú

1

fO

11

területen elkövetés esetében a 258. § 1 7. pontjában és közhasználatú területre kihatás esetében a 258. § 1 8. pontjában meghatározott erdei - kihágás miatt is büntető eljárást hivatalból kell megindítani; minden más esetben erdei kihágás miatt csak magánindítványra van helye bün­ tető eljárásnak. B) Az erdei kihágások büntetése. 270. §. Ha valaki akár erdőben, akár annak közelében olyan hely­ zetbe került, mely miatt kénytelen volt erdei kihágást elkövetni, habár a végszükség (Btk. 80. §.) feltételei nem forognak is fenn, az ilyen egyén nem büntethető, feltéve, hogy a kihágást az erdészeti személyzetnek a helyszínen azonnal vagy legalább a községi elöljáróságnak huszonnégy órán belül bejelentette. Nem lehet büntetni továbbá legeltetési kihágás miatt azt sem, aki igazolja, hogy a legelőállat közvetlenül fenyegető veszély elől menekült vagy hajtatott az erdőbe. Az eljárási költség, a hajtópénz és az okozott kár megtérítésére azonban a tettest ily esetekben is kötelezni kell. 271. §. Erdei kihágás esetében az elévülés a büntető eljárás meg­ indítását az elkövetés napjától számított két év elteltével, a kiszabott pénzbüntetés végrehajtását pedig az ítélet jogerőre emelkedésétől szá­ mított három év elteltével zárja ki. D) Eljárás erdei kihágások eseteiben. 281. §. Erdei kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóság­ nak, a m. kir. rendőrség müködési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1 929 : XXX. t.-c. 59. § első bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából szak­ miniszternek a földmívelésügyi minisztert kell tekinteni. Ha a kár negyven pengő értéket nem halad meg, a felj elentés a községi bítónál is megtehető, amely esetben a községi bíróság a rendőri büntető eljárás szabályai szerint ítélkezik. Az ítéletben meg nem nyugvó fél tizenöt nap alatt a községi bírónál kérheti, hogy az eljárás a főszolga­ bíró előtt újrakezdessék. Ezekben az ügyekben végső fokon az alispán dönt. 284. §. A magáníndítványt az általános szabályok szerint erre jogosultakon felül meghatalmazás nélkül előterjesztheti és az erdőtulaj­ donost az eljárás folyamán is képviselheti az erdőmérnök, ha arra az erdőre nézve, amelyben a kihágást elkövették, az erdőgazdaság irányí-

tásával és vezetésével van megbízva s e megbízásából folyóan hatósági esküt tett. . . Ha az erdő államerdészeti kezelésben van, li magánindítvány előterjesztésére feljogosított erdőkezelőnek az erdőf�lügyelőség képviselőjét kell tekinteni, aki a magánvád képviseletére is önállóan jogosult. 285. §. A községi elöljáróság tagjai, a mezőőrök, a rendőri közegek és a csendőrség tagjai s általában az összes hatóságok és hatósági köze­ gek kötelesek - az alábbi kivétellel - a hivatali hatáskörükben tudo­ másukra jutott és hivatalból üldözött erdei kihágásokat az ádatok és bizonyítékok közlésével az illetékes rendőri büntető bíróságnál haladék­

talanul feljelenteni. Ugyanez a kötelessége a hatóságilag felesketett erdészeti alkalma­ zottaknak és a vadőröknek is, dé csak azokra a pivatalból üldözött erdei kihágásokra nézve, amelyeknek elkövetéséért nem szolgálatadójuk felelős. A feljelentés kötelezettsége az adóhatóságokra és az adókivető és adókezelő közegekre nem vonatkozik.

..

r

A VÍZJOG.

13

Vízrendőri intézkedések.

l R8;). évi XXTII. törvénycil
vízjofJról.

Általános határozatok. G. §. A meder és part tulajdonosa tulajdonjogát csak a vizhasz­ nálatok' sérelme nélkül és a rendőri szabályok megtartása mellett gya­ korolhatja.

B) A hatósági rendelkezés alatt álló vizekről. 24. §. A vizeknek ártalmas anyagokkal való megfertőztetése tilos. Hogy mily intézkedések szükségesek arra nézve, hogy gyárakhól. bányákból és más vállalatokból hulladékok és megfertőzött vizek más vizekbe bebocsáthatók legyenek: az iránt a közegészségügy követel­ ményei és a fennálló használatok tekintetbe vételével a hatóság intéz­ kedik. 25. §. A rendes háziszükségletre, ültetvények öntözésére vizet meríteni, itatni, mosatni, úsztatni, fürdetni és jeget vágni a hatóság által e célra kijelölt helyeken s a helyi rendőri szabályok megtartásával mindenkinek szabad. Minden más célra, valamint gépekkel vagy mesterséges készülékkel való vízhasználathoz hatósági engedély. szükséges. Vízi szolgalmak.

1.

GG. §. A parti birtokos kártalanítás nélkül tartozik:

tutajozható és hajózható folyók mentén a vontatásra, emberek és állatok számára szabályrendeletileg megállapított szélességű vontató utat hagyni; a hajók és tutajok kikötését a hatóságilag megjelölt helyeken megengedni; 3. a faúsztatásra jogosítottaknak és munkásaiknak - amennyiben ez a szállítás eszközlése szempontjából elkerülhetetlenül szükséges közvetlen a víz partján fekvő földeken a szabad járást megengedni; 4. vízrendőri szempontból a vízhez való férést megengedni. Veszély esetén a hajók és tutajok bárhol kiköthetnek, kirakodhat­ nak és partra vontathatók.

2.

142. §. A vízfolyások, medrek, partok és a víziművek minden­ nemű rongálása tilos. Jeles.en tiltva van: l. a víz medrébe szilárd tárgyakat dobni, melyek annak mélységét esökkentik, iszaplerakodásra és zátonyképződésre okot szolgáltatnak; 2. vízmedreken keresztül, az e célból kijelölt átjáró helyeken kívül, $zekerezni, lovagolni, vagy marhát áthajtani; 3. II meder partszéleihez szabályrendeletileg megállapított távol­ ságnál közelebb fát vagy bokrot ültetni. , 143. §. Az árvédeimi töltéseknek s az ezekhez tartozó műveknek, nemkülönben a védültetvényeknek rongálása egyáltalán tilos. , Jelesen tiltva van: 1 . a védtöltést leásni, átszúrni, levágni, kivölgyelni, róla gyepet sZedni, abba cöveket, rudakat vagy egyéb tárgyakat beverni ; a védtöltés vagy a hozzá tartozó padkák testébe és lejtőinek lábvonalához hat méternél közelebb fát vagy bokrot ültetni, kerítést felállítani; 3. a védtöltés lábvonalához tíz méternél közelebb földet ásni, öt méternél közelebb szántani, vagy a járást-kelést ennél szűkebb térre szorítani; 4. a védtöltésen keresztül, az e célra kijelölt átjáró helyeken kivül, szekerezni, lovagolni vagy' marhát áthajtani; 5 . a vízmércéket s az átjárókon a korlátokat rongálni. A községek beltelkeinél a hatóság a 3. és 4. pont alól kivételeket engedhet meg. 144. §. A védtöltés tulajdonosának engedélye nélkül tiltva van: 1 . a védtöltés és padkák koronájára vagy lejtőire tömeges tár­ gyakat lerakni; a védtöltésen legeltetni vagy azon szekerezni, lovagolni és marhát hajtani; Büntető határozatok.

2.

2.,

2.

184. §. Kihágást követ el és hár.omszáz pengőig terjedhető pénz­ hüntetéssel büntetendő: 1 . (Az 1913 : XVI II. t.-c. 29. §. hatályon kívül helyezte.) 2. 'aki a vízfolyásból hatóságilag meg nem állapított müvek segé­ lyével vizet elvezet (38. §.) ; " 3. aki a jelen törvény §-a alá eső munkálatokat hatósági enge­ dély nélkül létesít;

42.

FEGYVER- ÉS LÖSZERTARTÁS. 4. aki az előtéren, nemkülönben a fakadó és szivárgó vizek ellen való védelemre szükséges területeken a szabályrendeletileg megállapí­ tott művelési módoktól eltér (49. §.); 5. aki az engedélyokiratban megállapított legmagasabb vagy leg­ alacsonyabb vízszínt meg nem tartja (52. §.); 6. aki a vízmosások meggátlására elrendelt munkálatokat a ki­ tűzött záros határidő alatt nem eszközli (55. §.); 7. aki a jelen törvény 143. §-ában foglalt tilalmat áthágja; 8. azon társulati közeg, mely a jelen törvény 1 47. és 1 48. §-aiban előírt értesítést elmulasztja. 185. §. Száz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: 1 . aki vizeket ártalmas anyagokkal megfertőztet (24. §.), amennyi­ ben az az 1879 : XL. t.-C. 105. §-ába nem ütközik; 2. aki a jelen törvény 25. §-ában szabadnak nyilvánított vízhasz­ nálatokat nem a kijelölt helyeken, vagy nem a fennálló szabályok értel­ mében gyakorol.

1913. évi XVIII. törvénycikk. l. §. Artézi kutak és földalatti gyüjtőművek segélyével a vizet felszínre hozni csak előzetes hatósági engedéllyel szabad. Ha ily épít­ mény már meglevő hasonló műtőI, forrástól, vízfolyástól vagy csator­ nától 100 méternél, épülettől, vasúttól vagy közúttól 400 méternél nagyobb távolságra esik és nem forog fenn annak veszélye, hogy a már meglévő vízművek használhatósága csökken vagy megszűnik, az enge· délyt a hatóság - szakértő meghallgatása után - megadja. 29. §. Kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő az : 1 . aki az 1 885 : XXI. t.-c.-ben megállapított védőterületen belül engedély nélkül fúrásokat eszközöl; 2. aki a jelen törvény 1 . §-ában említett valamely munkálatot engedély nélkül foganatosít; 3. aki közhasználatra szolgáló vízvezetékek vagy közhasználatra szolgáló kutak és források részére a jelen törvény alapján megállapított védőterületen belül a hatóság által eltiltott munkálatot létesít vagy ily használatot gyakorol, továbbá, aki a védőterületen belül engedélyhez kötött munkálatot vagy használatot engedély nélkül létesít vagy gyakorol; 4. aki engedélyezett vízhasználatát az engedélyokirat reftdel­ keaései ellenére gyakorolja.

A lőfegyverek, lőszerek és a rob bantóanyagok

tartása, árusítása és vásárlása. 9862/1920.

sz.

M. E. rendelet.

1 §. Lőfegyvert (vadász-, céllövő- és egyéb lőfegyvert, pisztolyt), továbbá lőszereket és robbantó anyagokat csak az tarthat, viselhet, vásárolhat vagy árusíthat, aki arra az illetékes rendőrhatóságtól (2., 11. és 14. §.) engedélyt kapott. A tényleges szolgálatban álló katonai, csendőri, rendőri, pénzügyőri személyeknek és a letartóztató intézetek őrszemélyzetének kivételével ilyen engedélyekre van szükségük a fegyverviselésre jogosult közszol­ gálati alkalmazottaknak, továbbá a szolgálatban álló felesketett erdő­ tiszteknek, erdőőröknek, vadőröknek, halászati, hegy-, mező- vagy egyéb őröknek a szolgálati felszerelésükhöz tartozó, vagy hivatásuk tel­ jesítéséhez szükséges lőfegyverek és lőszerek tartására is; az erre vonat­ kozó engedély azonban ezektől csak az egyes személy megbízhatatlan­ sága okából tagadható meg, vagy vonható vissza. Szolgálati felszere­ léshez nem tartozó vagy hivatás teljesítéséhez nem szükséges lőfegyvert a katonák, csendőrök, rendőrök, pénzügyőrök és a letartóztatási inté­ zeti őrök is csak rendőrhatósági engedély mellett tarthatnak vagy viselhetnek. 2. §. Lőfegyver tartására, viselésére vagy vásárlására az enge­ délyt kizárólag a lakóhely szerint illetékes I . fokú rendőrhatóság, éspedig kis- és nagyközségekben a járási főszolgabíró, illetőleg a m. kir. állam­ rendőrség működési területén a főszolgabíróval egyetértve az állam­ rendőrségi kapitányság (kirendeltség) vezetője, városokban a m. kir. állami rendőrkapitányság vezetője, Budapesten a rendőrfőkapitányság adja meg. Az engedélyező hatóság az engedélyt bármikor vísszavonhatja. 3. §. Lőfegyver tartására, viselésére és vásárlására külön-külön engedély szükséges, de a két előbbi engedély egy okiratba is összefog­ lalható. A. fegyvertartásra vonatkozó engedély alapján az engedélyes a

16

lófegyvert, ha arra egyébként j ogosult, rendeleetésszerűen (vadászatra, oCéllövésre stb.) használhatj a. A fegyverviselési engedély feltételezi a fegyvertartási engedélyt . , A vásárlási engedély alapján beszerzett fegyver tartására külön engedély szükséges. (10. §.) 4. §. Lőfegyver tartására, viselésére vagy vásárlására csak az kaphat engedélyt, aki : aj legalább 1 0 év óta magyar állampolg�r ; bj teJjeskorú, vagy 1 8. életévét betöltött olyan kiskorú, akinek törvényes képviselője (atya, gyám) az e §-ban felsorolt kellékeknek meg­ felel és a kiskorúért a felelősséget írásban magára vállalj a ; ej fedhetetlen előéletű és hazafiasság szempontjából sem esik vagy esett kifogás alá ; dj nem szenved olyan testi vagy elmebeli fogyatkozásban, m2ly ,öt a lőfegyverek kezelésére megbízhatatlanná tenné. Az, akinek lőfegyvertartási vagy vásárlási engedélye nincs, vadász­ jegyet nem kaphat, scm községi vadászterületet nem haszonbérelhet. 5. §. A lőfegyver tartására vagy viselésére vonatkozó engedélyben a lőfegyver minőségét, gyári eredetét, számit, továbbá mindazokat az .adatoka t és ismertető j eleket részletesen és pontosan fel kell sorolni, .amelyekből a lőfegyver azonossága, vagyis az kétségtelenül megállapít­ ható, hogy az engedély az illető fegyver tartására vagy viselésére vo­ natkozik. Mindenki csak azt a lőfegyvert használhatj a vagy viselheti, amely­ nek tartására, viselésére vagy vásárlására engedélyt kap. Az azonban. aki lőfegyver tartására, viselésére vagy vásárlására engedélyt kapott. kivételesen használhat vagy viselhet olyan lőfegyvert is, amelynek tar­ tására vagy viselésére más ka pott engedélyt ; ilyen esetben azonban azt, hogy a kérdéses lőfegyver tartására vagy viselésére ki kapJtt engedélyt és hogy az idegen lőfegyver használatát vagy viselését mily körülmány tette szükségessé : iga.lOlni köteles. 9. §. Rendőrközegek (csendőrök, rendőrök, pénzügyőrök, fel­ esketett crdótisztek, erdő-, mező-, hegy-, halászati és vadőrök) köteles ek mindenkit, akinél lőfegyver van, fegyvertartási vagy fegyvervisel ési j ogának igazolására felhívni és a lőfegyvert attól, aki j ogosultságát nem tudj a igazolni, elvenni és azt a legközelebbi L fokú rendőrhatósághoz beszolgáltatni. A j ogtalanul birtokolt vagy elrejtett lőfegyverek felkutat ása végett j ogosultak a rendőrhatóságok alapos gyanú esetében szcm�ly­ motozást, házkutatást, sőt szélesebbkörü nyomozásokat (razziákal) i s

\

.

, .,

, ,

17

' .

elrendelni és azok fqganatosítá sa körül szükség esetében a katonai kar­ hatalmat igéllybe ven ni. 11. §. Lőfegyverek, lőszerek és robbantóanyagok iparszerű áru­ sít ásával , behozatalával és 'l{özvetítés'ével az' foglaikozhatik, aki erre a belügym inisztertól engedélyt kap. 14. §. Lőszert (beleértve a töltényhüv�lyeket stb.) vagy robbantó­ csak az vásárolhat, vagy tarthat, aki a vásárlás vagy tartásra agot any az I. fokú rendőrhatóságtól engedélyt kap.

2

VAI)ÁS Z AT.

19

a lJadászatról.

6) §. A

tozé �

� �

�

zatra jogosított elpusztíthatja. §. Szabad időben- is tiltatik minden szőrmés vagy szárnyas 1 vada tőrökkel, hálókkal, �urkokkal elfogni vagy megölni, különösen túzokokat ólmo" esők alkalmával behajtani vagy agyonverni. Kivétetnek a fenyves madarak, melyeket hurokkal és léppel fogni szabad időben is megengedtetik. Tenyésztés céljából a befogás csak a vadászat tulajdonosai, bérlői vagy !:\ok szakértő megbízott jai részére engedtetik meg. . §. A vadászat csak lőfegyverrel, vagy lóháton bárminemü vadászebek használatával gyakorolható. A vadászat gyakorlása közben a vetésekben, ültetvényekben vagy más gazdálkodási és erdészeti ágakban okozott minden kárért a vadá� szatot gyakorlók teljes kárpótlással tartoznak. A vadászatra j ogosítottakon kívül senkinek sem szabad a vadászati területre bármi fajú ebeket bocsátani; kivéletnek a nyájőrök, kik azonban kötelesek ebeik nyakára oly nehezéket függeszteni, mely első lábaik térden alul három centiméter távolságra lóg alá. §. Kerítéssel kellőleg elzárt oly helyeken, melyeken a vad ki nem valhat, a tulajdonos vagy vadászati bérlő a vadászatot minden időben gyakorolhatja és megengedheti. a

1883. évi XX. törvényei kk

és kóbor ebeket @ §. A vadászati területen talált házimacskákat .

va

-�

A vadászati jogról.

vadászati jog a földtulajdonnak elválaszthatatlan tar­

t;t §. aját földbirtoká� a tulajdonos, vagy az, akinek az jogot vag� enge .el�t adott, a vadaszatot az ezen törvényben meghatározott korlatok kozott szabadon gyakorolhatja, ha az : 1 . egy tagban, egy összefüggésben álló részeken legalább 200. holdra terjed, holdját 1600 o-ölével számítva, habár több határban fekszik, vagy utak, vasútak, csatornák, folyók vagy patakok által hasíttatik is; vagy ha a földbirtok 2. kétszáz holdnál kisebb ugyan, de kertileg müveltetik és kerítés­ sel vagy árkolattaI el van zárva, belső telket, szőlőt vagy állandó szigetet képez; 3. az egy tagban legalább - holdját 1 600 O-öllel számított 50 holdat tev? föl�bi rtokok tulajdonosai összefüggésben levő földjeikre . nézve a vad�szatI Jog gyakorlására egyesülhetnek, amennyiben az , egyesItett teruletek a 200 - 1600 O:'öllel számított - holdat megütik.

@

A hivatalból való vadás�atról.

--

@

A vadászati tilalmakról.

�

�

i

§. A ragadozó vagy kártékony állatokat, úgymint: medvét farkast, r kát . iúz�: v�dm��skát, nyestet, vaddisznót, b"orzot, tenger : , ny�lat" horcs�got, urge:, �orenyt, menyétet, nyusztot, vidrát, saját teruleten a bIrtokos barmIkor elpusztíthatja azon esetben is ha a va?ászat bérbe volna adva; ha azonban a pusztítást vadá zatilag haJtókkal vagy bárminemü vadászebekkel akarja végbevinni, erre ez esetben a bérlő beleegyezését tartozik kieszközölni. -Olyan vidékeken, hol a vaddisznók nagyobb mérvü károkat okoznak, a vadászterületek tulajdonosai, bérlői kötelesek az érintett kártékony vadakat lehetőleg pusztítani.

�

§. A ragadozó vadak elpusztítása végett a hivatalból való I vadaszaiok megtartását, a mutatkozó szükséghez képest, esetrő}... esetre a törvényhatóság első tisztviselője engedélyezi. §. Ily vadászaiokon ragadozó vadakon kívül más vadat lőni nem szabad. Aki más vadat lő, az a további vadászattól eltilta ndó. Vadászati kihágások.

.f Kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő: � §. Aki a tulajdonosnak, vagy ha a vadászat bérbe van adva,. a haszonbérlőnek engedélye nélkül vadász. §. Ha az orvvadászat éjjel vagy kerített helyen, vagy tiltott eszközökkel történt, vagy ha az orvvadász alcázva avagy másképpen ismeretlenné téve találtatik, vagy ha nevét eltagadja avagy álnévvel azt, ki tetten kapja, félrevezetni igyekszik, vagy azt veszélyesen fenye­ geti, ellene fegyvert fog, vagy erőszakot használ.

@

2*

21

20

Azonfelül amennyiben az elszámlált esetek a büntető törvények­ ben is tiltott cselekményt képeznek : a b ünvádi eljár(l.s külön meg� indítandó. §. Ha a haszonbérbe adott vadászati téren a tulaj donosok valamelyike a haszonbérlőt, vagy azt, aki ennek engedélyével vadász, megtámadja, vagy akadályozza. 9 §. Aki tiltott időben vadász. O §. Aki a vadak fiait elfogja, a madarak fészkeit (kivéve a 13. §- an említett ártalmasokét) elrombolja, tojásait elszedi. . 31 §. Aki tiltott időben hasznos vadat lő, árul, vagy vesz. enlúvül a lefoglalt vad a helyi szegények j avára elkobzandó. 2 §. Aki ebét szándékosan valamely reá nézve tilos vadászati térre viszi, úgyszintén az is, aki a nyájőrző ebekre vonatkozó intézkedés ellen vét.

@

�CVJ- j 'f 913 g lj

Vadászati tilalmi idők. 145.900/1940. VIII. B. 3. F. M. számú földmívelésügyi m iniszteri rendelet kivonata. 1 . §. Az általános ' vadászati tilalom január hó 1 . napjától j úlius ( hó 3 1 . napj áig bezárólag tart, amely idő alatt hajtó kutyákkal (kopó­ val, tacskó val, agárral, vagy egyéb hajtó ebbel) egyáltalában nem szabad vadászni. Az általános vadászati tilalom idején is szabad kotorék ebekkel kotorék munkát végeztetni, vizslával, valamint pórázon veze tett vérebbel és friss disznó- (medve-) nyomra eresztett, úgynevezett disz nós . kutyával vadászni. Tekintet nélkül az általános vadászati tilalom idejére, tilos vadászni : a) szarvasbikára október hó 16. napjától augusztus hó 31. napj áig bezárólag ; . szarvastehénre és szarvasborjúra február hó l . napjától augusztus hó 3 1 . napjáig bezárólag ; b) dámbikára december hó 1. napjától szeptember hó 1 5. napj áig bezárólag ; · dámtehénre és dámborjúra február hó l . napjától október hó 15. napjáig bezárólag ;

c) őzbakra október 'hö 16. napjától április hó 30. hapjáig bezárólag ; őzsutára és gidára egész évben ; d) zergére egész évben ; e) muflonra egész évben ; lJ mezei nyúlra január hó l . napjától október hó 3 1 . napjáig bezáróla g ; g) siket és nyirfajdra egész évben ; h) császármadárra november hó 1 . napjától augusztus hó 15. napjáig bezárólag ; í) túzokkakasra j únius hó 1 . napjától március hó 3 1 . napjáig bezárólag ; toj óra és j ércére egész évben ; j) fácánkakasra február hó l . napjától szeptember hó 30. napjáig bezárólag ; fácántyúkra egész évben ; k) fogolyra egész évben ; l) fürj re, harisra, vadgalambokra (kék és örvös) és gerlére j anuár hó l. napjától j úlius hó 3 1 . napjáig bezárólag ; m) erdei szalonkára április hó 1 6. napjától augusztus hó 15. napj áig bezárólag ; n) nyári lúdra és tőkés kacsára március hó . l. napjától j úlius hó 3 1 . napjáig bezárólag ; o) egyéb vízimadárra, beleértve a kárókatonát is, április hó 1 6. napjától j úlius hó 15. napjáig bezárólag ; p) vándorsólyomra, rárósólyomra (az eddigi elnevezés szerint kerecsensólyomra) és holIóra február hó l. napjától szeptember hó 30. napjáig bezárólag ; r) éneklő madárra, valamint kis- és nagykócsagra, kanalas gémre, üstökös gémre, batlára és ibiszre, fehér- és feketególyára, reznek túzokra, gólyatöcsre, gulipánra, godára és ugartyúkra, továbbá bíbicre és danka­ sirályra, valamint lús vércsére, vörös- és kékvércsére, egerész-ölyvre és a baglyok valamennyi faj ára egész évben. Halastavaknál a gémek közül csak a szürke gémet . szabad lőni. Barátkeselyüre, fakókeselyüre, dögkeselyüre, kígyászölyvre, darázs.. ölyvre;--narmely fajtáj ú sasra, beleértve az eddig rárónak nevezett halászsasra is, mint ritka ragadozómadarakra, csak . a földmívelésügyi miniszter engedélyével szabad vadászni, mégpedig ezek közül a réti­ és halászsasra csak halastavaknál. A tilalmi idő alatt nem szabad sem a vadak fiait, sem a madarak fészkeit szándékosan érinteni, vagy tojásaikat elszedlli. Madarak tojásai-

22

23

nak szedésére - kizárólag vadtenyésztés célj ából - a földmívelésügyi miniszter ad engedéJyt. Ily engedélyt a vadászati j og bérlője csak a bérbeadó hozzáj árulása alapján kaphat. 2. Az 1 . § o) és r) pontjában meghatározott vadászati tilalom nem terjed ki és tiltott időszak alatt is szabad vadászni seregekben vonuló vadludakra és vadkacsákra, bármely fajtáj ú téli búvárra, bármely fajtáj ú kányára, karvalyra, héjára, réti héjára, gatyásölyvre, továbbá szarkára, szajkóra, varjakra, verebekre és a közönséges seregélyre, a közönséges seregélyre azonban csak a szőlőkben és gyümölcsösökben. 3. Hasznos vadra fényszóró alkalmazásával, repülőgéppel, gép­ kocsival, általában motoros járóművel minden időben tilos vadászni. Szarvast, dámot, muflont és őzet csak golyóval szabad lőni és ezekre kegyelemlövést is - csak golyóval szabad adni. 4. Hajtókkal hasznos vadra - kivéve az átvonuló vízimada­ rakat - április hó 1 6. napjától j úlius hó 3 1 . napjáig bezárólag tilos vadászni.

§.

§.

§.

Vadászj egyek és fegyverigazolványok kiadása é s il letéke. 5007/192./;. P. M. számú körrendelet.

(G§.

A vadászjegy.

l2J §. �

A vadászjegy illetéke.

Vadászni, a vadászati jogot és annak gyakorlását szabályozó törvények keretén l:ielül is, akár a saját földbirtokán, akár idegen föld­ területen csupán a j elen rendeletben foglaltak alapján kiállítandó vadász­ jegy birt okában szabad.

1 . A vadászjegy, amely azt bizonyítja, hogy az abban meg­ nev t személy a vadászat gyakorlására j ogosult, a következő illeték alá esik. a) Az egész vadászati évre kiállított vadászjegy iIletike 30 P J b) Harminc napnál nem hosszabb időtartamra kiállí-tott vadászjegy illetéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 « e) Vadászcselédek, vadőrök részére egész vadászati 3 « évre kiállított vadászjegy illetéke . . . . . . . . . . .

f;) §.

A vadászati év.

'kiz'

A vadászati év minden év augusztus hónapjának első nap­ d ődik és a következő év j úlius hOnapjának 31-ik napján végző­ j án dik. Az egész vadászati évre szóló vadászjegy érvényessége annak a vadászati évnek az utolsó napj án szűnik meg, amelyre kiállították és a 2. § aj és ej pontj aiban megszabott illetéket kell leróni minden olyan vadás7jegy után, amelyet nem kifejezetten 30 napra, vagy annál rövidebb időre váltottak.

fi) §.

Illetékmentes vadászjegyek.

(1) Illetékmentes vadászjegyre tarthatnak igényt a követ­ kező személyek : a) az államfő ; b) viszonosság esetében az idegen államok diplomáciai képviselői és konzulai, valamint a követségek és konzulátusok személyzetének tagjai, ha nem magyar állampolgárok. Az itt említett személyek azon­ ban a mentességre viszonosság esetében is csak annyiban tarthatnak igényt, amennyiben maguk vadászterületnek nem tulajdonosai vagy bérlői és illetékmentes vadászjegyet csak akkor kapnak, ha az azt igénylők hivatali minőségüket hatósági bizonyítvánnyal igazolják ; e) a mező-, szőlő- és erdőgazdaságnál alkalmazott csősz ök, pászto­ rok és erdőkerülők ; d) a hatóság által felesketett erdőtisztek, erdöórök, a kir. erdő­ felügyelőség személyzete és földmívelésügyi minisztériumban alkalma­ zott központi erdészeti tisztviselők ; e) az erdészeti főiskola, továbbá az erdőőri és vadőri szakiskolák hallgatói, azonban csupán a tanulmányi idő tartamára. (2) Az (1) bekezdés ej és dj pontj ai alatt felsoroltak vadászatra is alkalmas fegyvert csak a vadászterület tulaj donosának vagy bérlőj ének engedélyével használhatnak és az illetékmentes vadászjegy csak azon a területen való vadásza"lra j ogosítja őket, amelyen alkalmazva vannak. Más területen csak illetékköteles vadászjegy birtokában vadászhatnak. Vadászati jog vadászjegy nélkül.

kal

t5':l§. (1) Vadászjegyet az is köteles váltani, aki lóhátori és kutyák­ irtÍászik. (2) Azok, akik a vadászatról szóló 1 883 : XX. t.-c. 1 9. §-ában

25

körülírt hivatalos vadászatQn, meghívásra vesznek részt, csupán erre a vadászatra vadászjegyet szerezni nem tartoznak. Ilyen esetben igazolá­ sul a vadászat vezetőjélől 'kapott írásbeli meghívás szolgáL

t;)§. �

A fegyverigazo vány illetéke.

(1) Aki vadászj egyet vált, a saját birtokában vagy. hasz­ an lévő, vadászatra alkalmas löfegyverek után a 2. §-ban meg­ nála szabott illetéken felül minden egyes lőfegyver után 6 P illetéket köte­ les leróni. (2) Amennyiben a rendészeti sz abályok értelmében a fegyvertar­ tásra és viselésre külön engedélyt kell kérni, a fegyvertartási és visclési engedély minden egyes lőfegyver után 6 P illeték alá esik. Ha az enge­ dély időnkint megújítandó, az illetéket minden egyes megújítás alkal­ mával újból le kell róni. (3) A j elen rendelet 4. §-ápan felsorolt azok a személyek, akik illetékmentes vadászjegyre tarthatnak igényt, amennyiben � vadászatra alkalmas lőfegyvereikre fegyvertartási és viselési engedélyt szerezni nem kötelesek, az (1) bekezdésben megszabott illeték alól is mentesek. (4) A vadászjegy váltása alkalmával bejelentett azok a vadász­ fegyverek, amelyek után a (2) bekezd ésben megállapított illetéket teljes összegben a fegyvertartási és viselési e n gedélyen bélyegjegyekkel lerót­ ták, abban az esetben, ha a vadászjegy kiadására irányuló bej elentés napj a és a fegyvertartási és viselési engedély kiállításának napja között még egy év nem telt el, arra a vadászati évre, amelyre a vadászjegyet kiálIítják, az (1) bekezdésben megállapított illeték alól mentesek. Ilyen esetben a fegyvertartási és viselési engedélyt a bejelentéshez csatolni kell és a mentesítő körülményt a bejelentésben fel kell említeni. (5) Abb an az esetben, ha a bejelentett és az előző bekezdés értel­ mében az igazoIványi illeték alól mentesíteni kért vadászfegyver azonos­ sága a fegyverbej elentés és a fegyvertartási és viselési engedély adatai­ nak összehaso nlítása által kétséget kizáró módon meg nem állapítható, vagy pedig a fegyvertartási és viselési engedélyen az igazoIványi illeté­ ket nem teljes összegben rótták le, az igazolványilleték alól való mentesí­ tésnek helye nincs. (6) Vadászatra alkalmas és az (1) bekezdésben megállapított ille­ ték alá esik rendszerre, mintára, kaliberre (öbre) és töltényre való tekin­ tet nélkül minden hosszabb aggyal (ú. n. fegyveraggyal) ellátott vagy ellátható lőfegyver, ideértve a pólaggyal meghosszabbítható marok­ fegyvereket (revolvereket és pisztolyokat) is.

. (7) Vadászni csak a vadászj egy vadászfegyverigazolványában fel­ sorolt vadászfegyverekkel szabad. Ha azonban az, aki olyan fegyverrel vadászik, amely vadászjegyének fegyverigazolványában nem szerepel, hitelt érdemlően igazolj a, hogy a vadászaton használt fegyver után a jelen rendelet értelmében j áró igazoIványi illetéket már más valaki lerótta, kihágást nem követ el.

(f)§.

Ellenőrzés.

�§.

Kihágások.

(1) A �őrök, r�dőrök törvényhatósági és várOSI vagy községi közbiztonsági közegek, valamint a pénzügyőrölf kötelesek, a vadászjegy tulaj donosai, haszonbérlői, azok gazdatisztjei és �dők, szőlők, mezők felügyeletével megbízott személyek pedig jQ�k aZ9kat akik löfegyverrel vagy lóháton kutyakkal va ász� nak, a vadászjegy felmutatására felszólítani. (2) A felszólított vadászj egyét előmutatni és a felszólításra j ogo­ sult személy kívánságára a vadászj egyben megnevezettel való a,lonossá­ gát igazolni tartozik. (3) Ha a felszólított a vadászjegyet bármi okból fel.mutatni nem tudná, vagy a vadászjegyben megnevezettel való azonosságát igazolni nem képes, a vadászást köteles azonnal abbanhagyni és ha a felszólító előtt ismeretle-;'-annak kívánságára alkalmas zálogot adni, amennyiben pedig ez nem történik meg, köteles a felszólítót a legközelebbi községi elöljárósághoz követni abból a célból, hogy kiléte kideríthető legyen.

(1) Kihágást követ el és az alább megszabott módon bünte­ tendő az, aki a következő cselekményeket követi el : aj 50 aranykoronáig terj edhető bírsággal büntetendő az, aki­ nek van ugyan vadászj egye, azonban azt a 2 1 . §-ban említettek fel­ hívására fel nem mutatj a, valamint az, aki olyan fegyverrel vad�szik, amely vadászj egyének fegyverigazolványába nincs felvéve ; bj 1 00 aranykoronáig terjedhető bírsággal büntetendő '. az, aki a 21. §-ban említettek felhívására a vadászjegyet felmutatni nem tudja , azonba n ennek dacára a vadászást abba nem hagyj a, továbbá az, aki a felmutatott vadászjegyen megnevezettel való azonosságát igazolni nem tudj a és ennek dacára sem zálogot nem ad, sem a felszóIítót a leg­ közelebbi elölj árósághoz követni nem akarja, végül, aki hamis nevet . vagy lakást mond be ; '

26

27 ej 1 000 aranykoronáig terjedhető bírsággal büntetendő az : 1 . aki a saját nevére kiállított vadászjegyet használat végett másnak adja at ; 2. aki más nevére szóló vadászjegyet használ ; 3. aki a lejárt vadászjegy felhasználásával vadászik ; 4. aki vadászik anélkül, hogy vadászjegyet váltott volna ; 5. aki hamisított vadászjeggyel vadászik.

dj 1 000 aranykoronáig terjedhető bírsággal büntetendő az, aki a vadászjegy kiadása céljából a hatósághoz intézett bejelentésében vagy jogorvoslati beadványában, vagy a hatóság részéről hozzáintézett kér­ désre adott válaszában abból a célból, hogy az illeték a törvényesnéJ kisebb mértékben állapíttassék meg, vagy hogy illetékmentes vadász­ jegyet nyerjen el, tudva valótlan tényt állít, vagy a bejelentés látta­ mozá"ának megtagadásár:,l okot adó körülményt tudatosan és szándéko­ san elhallgat. (2) Ha az, aki az (1) bekezdés ej pontj ában körülírt kihágásokat elköveti, ennek elpalástolása célj ából az (1) bekezdés bj pontjában foglal­ tak szerint j ár el, mind a két cselekmény miatt külön büntetendő meg. (3) Ha a vadászó személy a 2 1 . §-ban említettek felhívásának fegyvere felhasználásával, vagy azzal való fenyegetés mellett áll ellent, vagy más, a büntető törvénykönyvben tiltott cselekményt is követ el, a bj, esetleg ej pontban megszabott büntetések kiszabásától függetle­ nül bűnvádi eljárás alá , vonandó.

� �

Adócsalás.

�

A büntethetőség.

§. (1) Adócsalást követ el és az államkincstár megkárosítá­ Sára yu ló büntettekről és vétségekről (adócsalásról) szóló 1 920 : XXXII. t .-C. rendelkezései szerint büntetendő az, aki a 22. § ej és d) pontj aiban felsorolt büntetendő cselekményért már egyszer meg­ büntettetv én, a büntető határozat keltétől számított három éven belül az ott felsoro� t büntetendő cselekmények valamelyikét újból elköveti. (2) Az 1 920 : XXXII. t.-C. 6. §-a alapján kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett illeték tízszeresétől annak százszorosáig terjedhet.

§. A jelen rendelet 22. §-ában felsorolt kihágások büntethető­ sége az elkövetésétől számított 1 év alatt évül el.

Ragadozó és kártékony állatok m é rgezése. 23.542;'1895.

sz.

B. M. rendelet.

1. §. Ragadozó, vagy kártékony állatoknak méreg által való pusz­ títása csakis hatósági engedély alapj án eszközölhető. 2. §. A mérgezésre engedélyt nyert személyeknek a törvényható­ ság első' tisztviselőj e az elsőfokú egészségügyi hatóság meghallgatása után utalványt ad az esetről-esetre megállapítandó mennyiségű méreg kiszolgáltatására, melynek alapján az engedélyezett méregmennyiség az illetőnek orvosi vényre a gyógyszerész által kiszolgáltatható. Ezen utalvány kiadása alkalmával az elsőfokú egészségügyi ható­ ság megszabj a egyúttal azon módozatokat, melyeket a méreg kezelése, eltartása, ezek ellenőrzése körül az egyes vidékek sajátos viszonyai között szükségesnek talál. 4. §. Az engedély annak megnevezésével, hogy az kinek számára adatott meg, valamint azon határrészek (hegy, erdő, dülő) megjelölésé­ vel, amelyeken a mérgezés eszközlése engedélyezve lőn, a községben, valamint a szomszédos községekben és mindezekhez tartozó puszták és telepeken is a méreg használatbavétele előtt kellő időben a szokásos módon közhírré teendő azon figyelmeztetéssel, hogy a mérgezett tárgyak­ hoz hivatlanul hozzányúlni, vagy azokat eltulajdonítani a 1 0. §-ban meghatározott büntetés terhe alatt tilos. 5. §. Mérgezett hullák (ló, sertés, birka, kutya), szárnyasok, vér, zsiradék, tojások : erdők sűrűjében, csenderesek belsejében s egyéb, a mérgezési időszak alatt mívelés alatt nem álló vagy legeltetésre nem használt területeken pedig oly helyekre teendők ki, melyek a közleke­ dési utaktól távolabb, a legkisebb távkört 1 00 méterre számítva esnek. A mérgezett tárgy kitevés éről az illető községek elöljáróságai a méreg kitevője által annak megtörténtét megelőzőleg legalább 5 nappal írás­ belileg értesítendők. 6. §. A mérgezett tárgyra annak kitevőj e szigorúan felügyelni tartozik ; amely kötelességéből folyólag az engedélyező hatóságtól nyert e részbeni jogosítvány alapján, az illető terepen nem birtokos idegen - személyeknek a mérgezési záros időtartam alatt a j árás-kelést megtiltani jogosult. 7. §. Ha a mérgezett tárgy kitevője, vagy bárki más annak tudo­ mására j önne, hogy a mérgezett tárgyat valaki elvette, személyes fele­ lősség terhe alatt kötelesek arról a községi elöljáróságnak, városokban a rendőri kapitánynak jelentést tenni.

28

H A L Á S Z AT. 8. §. Ahol házi sertések járnak, a '.mérgezésn,ek helye ninc,sen. ' '9. §. A mérgezési idöszak elteltével a mérgez ett tárgy�'t anna

kitevöje eltávolítani, illetve elégetni, s ha vérrel történt a mérgezés a földet felásatni és kiégetni köteles. A mérgezett tárgyak eltávolít ás ának, illetve elpusztításának me történte a községi elöljáróságnál bejelentendö, 10. §. Aki hatósági engedély nélkül mérgez, vagy a kiadott óv rendszabályokat megszegi, amennyiben cselekménye vagy mulasztás súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és 1 5 napig terjed hető elzárással és 150 P-ig terjedhető pénzbüntetéssel b üntetendő.

I

I

.

1888. évi XIX. törvényci k k

� -

.

•

,

\

L . \' . :

,I .

....

�

a halászatról. (Ht.) I

,

A halászati jog.

'! .

\

u ·

1 . §. A halászat joga a földtulaj don elválaszthatatlan tartozékát képezi és a meder tu l aj donosát illeti. 2. §. Árvizek kiö ntéseiben a halászati jog azokat a birtokosokat illeti, kiknek területét az árvizek elborítják. Ily vizekből a halaknak a mederbe való visszatérését akadályozni ' · tilos. A halászat gyakorlása.

8. §. Aki halászni akar, halászjegyet váltani és azt halászás köz­ ben magával vinni köteles. A halászjegyet a hatóság állítja ki s azon világosan kiírandó annak neve, állása vagy foglalkozása és lakhelye, akinek j avára kiállíttatik. A halászjegyek érvényének tartama egy év és azoknak alakját, és szövegét a földmívelésügyi miniszter rendeleti úton állapítja meg. 9. §. Az állami csend- és rendőrök, törvényhatósági közbiztonsági közegek, valamint a pénzügyőrök kötelesek ; a halászati j og tuJaj­ donosai, haszonbérlői és alkalmazottj ai, valamint az erdők, szőlő�, mezők és gátak felügyeletével megbízott személyek pedig j ogosítva vannak azokat, akik halászati eszközökkel vizek partjain járnak, .a ha­ lászjegy előmutatására felszólítani. 10. §. Ezen felszólításra a halászó halászj egyét előmutatni köte­ les ; aki pedig ezt bármely okból elő nem mutatja, tartozik a halászattal azonn�l felhagyni, és ha ismeretlen, a felszólító kívánatára akár ne'V�t és lal{ását megmondani a célból, hogy ezeknek bizonyítására szorítható legyen, alkalmas zálogot adni, akár a felszólítót a legközelebbi község el öljá ágához követni, hogy kiléte ottan kideríttessék. W §. Zárt vizekben a halászat a halászatra i ogosult által 'kor:" l átlanul gyakorolható. ,

lt-\

"

:u

30

Zárt vizeknek tekintendők : aj a mesterséges halastavak, akár állanak halas vízzel összekötte tésben, akár nem ; bJ mindazon egyetlen birtokos vagy több birtokos osztatlan tulaj dona között fekvő vizek, melyek más halattartó vizekkel nincsenek ol összeköttetésben, hogy a halak az egyikből a másikba átmehetnek.1

1 925. évi XLIII. törvénycikk a

halászatról szóló 1888: XIX. törvényelkk módosításáról és kiegészítéséről.

(Hn.)

"

2. §. Halnak, ráknak, valamint más hasznos víziállatnak nyilt vízben tenyésztésére, fogására és tulaj donba vételére, úgyszintén a hal­ ikra szedésére kizárólag az jogosult, akit a nyilt vízben a halászat joga megillet. Ahol a jelen törvény vagy más jogszabály halat említ, ott amennyiben a törvény vagy más jogszabály kivételt nem tesz, vagy rendelkezése a szoros értelemben vett halon kívül más állatra egyéb­ ként nem alkalmazható - az előbbi bekezdésben említett egyéb állatot is érteni kell. Halászás alatt ugyanilyen korlátozással halnak és a j elen § első bekezdésében említett egyéb állatnak halas 'vízből fogását és hal­ ikra szedését kell érteni. A földmívelésügyi miniszter állapítja meg rendelettel, hogy az egyes vízszakaszokon mely állatokat kell hasznos vízi állatnak tekinteni. 7. §. A halászjegy egymagában a halfogásnak semmiféle módjára nem j ogosít. 8. §. Annak, aki az illető vízben halászatra nem j ogosult, nem szabad fogásra kész állapotban lévő halászó eszközzel a víz partján l Zárt víz csupán áradásmentes területen fekvő olyan állóvíz lehet tehát. amelynek partja egész hosszában kizárólag egy birtokos tulajdonába esik s más halattartó vízzel a halak közl eke désére alkalmas módon összeköttetésben nem áll. Eszerint valamely folyóviz vagy annak egy szakasza, legyen ez bár olyan, hogy csak áradások esetén vezet vizet, sohasem tekinthető zárt víznek. Vitás esetek­ ben az erre nézve fennálló eljárás során a hatóság dönti el, hogy az illető víz zárt viz-e, vagy sem. Zárt víznél a hatósági ellenőrzés csak arra szorítkozik, hogy van-e a halá­ szatot í!zőnek halászjegye.

járni, vagy ily eszközzel a VÍzben bármiféle vízijárművön (hajón, tutajon, csónakon stb.) közlekedni, sem ilyen eszközt a víz partján, vagy a VÍz­ be n levő bármiféle vízi művön (malomban, uszodában stb.) tartani. A halászatra jogosítottak halőrökül alkalmazhatnak oly egyéne­ ket, akik a mezőőrök törvényes minősítésének (1894 : XII. t.-C. 77. §) megfelelnek. A halőröket a közigazgatási hatóság Jelesketi, j egyzékbe iktatja és hasonló jelvénnyel látj a el, mint a mezőőröket. A felesketett hal­ őrök szolgálatuk gyakorlásában a magánosok által alkalmazott mező­ örökkel esnek egy tekintet alá. 9. §. A halászatot az arra jogosult is csak a jelen §-ban, vala­ mint az alábbi 9-15. §§-ban foglalt korlátok között gyakorolhatja : aj Halászatra tilos a halakat elkábító, mérgező, vagy' robbanó szert (maszlagot, mérgezett csalit, oltatlan meszet, méregfüvet, dinamitot stb.) használni. b) Nem szabad a vizeket a bennük levő halak kifogása végett szakaszonkint (duga) vagy egészben lecsapolni, vagy úgynevezett bányákban felfogni. Nem esik e tilalom alá a vízfolyások lecsapolása tisztogatás végett ; erről azonban az érdekelt halászatra jogosultakat nyolc nappal előbb értesíteni kell. e) Tilos olyan állandó halfogókészülék alkalmazása, amely kö­ zönséges vízállás mellett a meder felénél többet elzár. Ahol egyidej űleg több állandó halfogókészüléket alkalmaznak, azoknak oly távol kell egymástól esniök, hogy a halak szabad közlekedését ne akadályozzák. A távolságot a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. d) Gátaktól, zsilipektől, hallépcsőktől és más vízi építményektől felfelé vagy lefelé harminc méternél kisebb távolságban más eszközzel, mint nyeles horoggal -' halászni nem szabad. 10. §. Nyilt vizekre a földmívelésügyi miniszter általános tilal­ mat, ahol pedig szükséges, egyes halfaj okra külön tilalmat szab meg. tilalom A földmívelésügyi miniszter által megállapított általános ' i deje alatt nyilt vízből halat fogni nem szabad. Az általános tilalom idejét úgy kell megszabni, hogy az értéke­ sebb halfaj ok ívási idejének megfelelj en, de hatvan napnál tovább ne tartson. Az általános tilalom kiterjed az olyan vízterületekre vagy víz­ folyásokra, esetleg csak időleges tavakra is, amelyek az illető vízterü­ lettel áradás következtében vagy egyéb okból oly összeköttetésbe j ut­ hatnak, hogy a halak egyikból a másikba átmehetnek. A tilalmi idő tartamát a földmívelésügyi miniszter az érdekelt

32

33

22. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb bűntető rendelkezés esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással, nem alá valamint pénzbüntetéssel büntetendő : aj aki kábító, mérgező vagy robbanószerrel halászik, vagy az ily szereket másnak halászat c�lj ára megszerzi vagy eladj a, vagy az így megölt halat a vízből kifogj a vagy áruba bocsátj a ; bj aki a halászati kihágáson tettenérőt veszélyesen fenyegeti, vagy �llene e rőszakot használ ; ej aki vizet a jelen törvény 9. §-ának bj pontja ellenére lecsapol vagy felfog ; dj aki a j elen törvény 1 1 . §-a alapján megszabott legröv�debb méretnél kisebb halat (halivadékot) fogyasztás céljára engedély nélkül (12. §) kifog vagy áruba bocsát. Két hónapig terj edhető elzárással és pénzbüntetéssel büntetendő az, aki az első bekezdés aj pontj ában meghatározott kihágás elköve­ tésére élete tizennyolcadik évét még be nem töltött ifj ú egyén közre­ müködését veszi igénybe . 23. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást kö vet el és pénzbüntetéssel büntetendő : a) az a hivatásos halász (halászatot saj át kezelésében űző tulaj­ donos, bérlő, halászgazda, halászlegény, részeshalász), aki a 8". § 1 . be­ Büntető rendelkezések. kezdése ellenére fogásra kész álla potban levő halászó eszközzel oly víz 1 9. §. Aki zárt vízből (1888 : X I X. t.-C. 1 3. §), vagy zárt v" partj á n j ár, amelyben halászni nem j ogosult, vagy az említett eszközzel módjára halászható vízből (jelen törvény 5. §) a halászatra j ogosítot ilyen vízen közlekedik, vagy ily eszközt a víz partj án vagy a vízen levő nak engedélye nélkül fog halat. a lopásról szóló törvényes rendeik víziművön tart, avagy idegen vízterületen a halászatra j ogo3ultnak zésck szerint · büntetendő. �ngedélye nélkül halászik ; 20. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkez ' bj az a hivatásos halász, aki a 10. §-ban említett általános tilalmi alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel bűntetendő : idő alatt nyilt vízből halat fog, vagy az egyes halfaj ra megállapított aj aki anélkül halászik, hogy saját részére vagy segédjei va tilalom alá eső halat, kifogása után az anyavízbe rögtön vissza nem munkásai részére halász-jegyet váltott volna ; juttatj a ; bj aki más nevére szóló vagy olyan halászj eggyel halászik, a mely ej aki árvíz kiöntéséból a halaknak a m�derbe visszatérését szán­ nek érvényessége megszűnt; dékosan akadályozza (1888 : X I X. t.-C. 2. §) ; ej aki halászjegyét használatra másnak adja át ; dj aki az általa vagy közreműködésével törvény ellenére fogott . dj aki hamisított halászjeggyel halászik vagy halásztat. halat áruba bocsátj a (jelen törvény 1 4. §). 21. §. Amennyiben a cselekmény 'súlyosabb büntető rendelkez ' 24. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő : alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel b üntetendő : aj aki halászjegyét halászat közben nem tartj a magánál ; aj a hivatásos halásznak (23. § aj pont) nem tekinthető oly egyén, bj aki halás?j egyét az 1 888 : XIX. t.-C. 9. §-a szerint, illetőle aki a 8. § 1 . bekezdése ellenére fogásra kész állapotban levő halászó a jelen törvény 8. §-a szerint, ellenőrzésre j ogosult egyénnek felszólít ' eszközzel oly víz partján jár, amelyben halászni nem j ogosult, vagy ' ellenére meg nem mutatj a. az emlitett eszközzel ilyen vízen közlekedik, vagy ily eszközt a víz

halászatra jogosultak vagy törvényes képviselőj ük meghallgatásáva a szükséghez képest évről-évre rendelettel állapítja meg s az érdeke községekben a szokásos módon közhírré téteti. 13. §. A halászatra j ogosult, ha vadászati j ogosítványa nincs i lőfegyver használata nélkül elpusztíthatj a a halakra nagyobb mérté ben kártékony állatok közül a vidrát, a vidranyestet, a csonttörő ' halászó sast, a j égmadárt, a száTcsát� búvárfaj okat, valamint a gém ket, vadrucákat és vadlúdféléket. Ez a rendelkezés nem érinti a vad ' szati terület tulaj donosának, esetleg bérlőjének tulaj donj ogát a z il módon megfogott vagy elejtett vadra. Kíméleti téren az általános tilalom idején nemcsak a halászat, h nem a vadászat, a békafogá'3, a csónakázás, a fürdés, a kavics- és iSza szedés és általában minden olyan művelet, amely a hal ívását és fejl dését hátráltatj a, tilos. Ilyen helyen az említett időben marhát, kacsá . ludat vagy más állatot vízbe ereszteni nem szabad. 15. §. Aki a tilalmi idő előtt fogott, vagy zárt vízből esetleg kül földről származó halat a tilalmi idő alatt áruba bocsát vagy szállí köteles a hal származását és a fogásnak idejét a község elöljáróságát ' lriállított bizonyítvánnyal igazolni.

3

34

35

partj án, vagy a vízen levő víziművön tart, avagy idegen a halászatra j ogosultnak engedélye nélkül halászik ; b) a hivatásos halásznak (23. § a) pont) nem tekinthető egyén, aki a 23. § b) pontjában meghatározott cselekményt elköveti c) aki a j elen törvény 9. §-ának c-e) pontjaiban foglalt kezések valamelyikét megszegi vagy kijátssza ; · d) aki olyan halat bocsát áruba, amelyről tudja, hogy más j sulatlanul fogta ; e) aki álcázva vagy magát egyébként felismerhetetlenné halászik ; I) aki a halászatra jogosultat az 1888 : X IX. t.-c. 1 2. §-ának bekezdésében megállapított jogának gyakorlatában szándékosan dályozza. 25. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő : a) aki a tilalmi idő alatt halat szállít, v�gy áruba bocsát anélkül, hogy a községi elöljáróság bizonyítványával (15. §) tudná igazolni, hogy az ily halat a tilalmi idő előtt fogták, vagy azt, hogy a hal a vízből, esetleg külföldről származik ; b) aki az 1888 : XIX. t.-c. l l . vagy 1 7. §-ában említett ter ·· határainak megjelölésére szolgáló táblát más helyre átteszi, olvasha lanná teszi vagy bemocskolj a ; c) aki a j elen törvény 1 2. §-ának első bekezdése alapján korlátozást. meg nem tartja, vagy az ily tilalmat megszegi ; á) aki kíméleti téren általános tilalom idején a 13. § máso bekezdésében tiltott cselekményt követ el. 28. §. . A jelen törvényben meghatározott kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. rendőrség működési terület én a m. kir. rendőrségnek UCH,U"-.,. körébe tartozik.

A h alászatról szóló törvények végrehaj tása. 9500/1926.

sz.

F. M. rendelet.

5. §. Hasznos víziállatoknak a halakon és a rákokon kívül a Hu. 2. §-a szempontjából még a békákat és a piócákat kell tekinteni. 6. §. Aki nyilt vízen halászni akar, az Ht. 8, §-ának rendelkezé· séhez képest halászj egyet tartozik magával vinni, s azt az ellenőrző közegek kívjlnatára felmutatni (Ht. 9. §., Hn. 8. §).

20. §. Nyilt vizekre nézve - a 21. §-ban foglalt kivételekkel április hó 20-tól május hó 31-ig általános halászati tilalom van érvény­ ben, amely nek ideje alatt halat fogni nem szabad. Ez a tilalom kiterjed az elárasztott hullámtérre is (Hn. tO. § 4. bek.). 22. §. Rákot nyilt vízből október hó 15-étől december hó 3 1-éig nem szabad fogni. Az 1928. évi 16. tOOjF. M. számú rendelet a rákfogás tilalmát j únius hó l-ig meghosszabbította. A tilalmi idő alatt fogott, úgyszintén az olyan rákot, amelynek hossza s szemtől a kiegyenesített fark végéig mérve 9 centimétert nem ér el, a vízbe vissza kell bocsátani. 23. §. Nyilt vízből az alább felsorolt faj ú halat csak akkor szabad fogni, ha mérete legalább a következő : fogassüllő hossza 30 cm, vagy súlya 25 dg ; kecsege hossza 40 cm, vagy súlya 25 dg ; márna hossza 25 cm, vagy súlya 20 dg ; ponty hossza 30 cm, vagy súlya 40 dg ; sebespisztráng, szivárványos pisztráng hossza 20 cm, vagy súlya 15 dg. Ha ennél kisebb méretű hal j ut a fogókészülékbe és onnan élve kiszedhető, feltétlenül vissza kell bocsátani. A hosszat a hal orrahegyétől a farkúszó végéig kell mérni. Piaci ellenőrzés alkalmával a súlyban mutatkozó eltérés csak akkor kifogásolható, ha 10 %-nál nagyobb. 25. §. Zárt vízből származó halakra és rákokra sem a 20. §-ban foglalt általános tilalom, sem a 23. §-nak a legkisebb méretekról szóló rendelkezése nem terj ed ki. Mindazonáltal. ha valaki ilyen tógazdaság­ ból kifogott s a Ht. szerint védelemben részesülő oly halat vagy rákot, amely a 23. §-ban meghatározott méretnél kisebb, avagy halat vagy rákot az általános tilalmi idő alatt szándékozik szállítani, vagy eladni, a Ht. 28. §-a értelmében tartozik az ily hal vagy rák származását a hal vagy rák fogásának helye szerint illetékes községi . elöljáróság által az előírt mintának megfelelően kiállított bizonyítvánnyal igazolni. 32. §. A Hn. 9. §-ában tiltott módokon kívül még lőfegyverrel, ' szigonnyal, dárdával vagy más szúró szerszámmal sem szabad halászni. 38. §. A közigazgatási hatóságok, a csendőrség és rendőrség kö­ zegei, a vámőrök és pénzügyőrök, valamint a szőlő-, mező- és erdő­ örök, úgyszintén a kikötők, gátak, csatornák őrei kötelesek felügyelni arra, hogy a j elen rendelet 20-22. §-aiban megállapított tilalmi idő­ szakok alatt, valamint általában a 23. §-ban meghatározott méretek-

_

3*

:} 7

36

nél kisebb halakat és rákokat ne szállítsanak, illetőleg áruba ne bocsássanak. Ha hatóság vagy hatósági közeg halnak vagy ráknak szállítását vagy árusítását tilalmi idő alatt, vagy a 23. §-ban meghatározott mére­ teknél kisebb halnak vagy ráknak szállítását vagy eladását bármikor észleli, köteles a szállítótól. illetőleg az eladótól a 3 1 . §-nak megfelelő községi bizonyí lvány felmutatását követelni. Ha az illető ily bizonyít­ ványt felmutatni nem tud, az eladást vagy a szállítást meg kell tiltani, s azt, akit tetten érnek, a hatóságnak haladék néll{ül fel kell jelenteni. Ily esetben a kihágás elkövetője ellen a rendőri büntető eljárást hivatalból azonnal meg kell indítani, a tilalom ellenére szállított vagy árusított halnak vagy ráknak készlete felől pedig - ha azokat a vízbe visszabocsátani már nem lehet - következőkép kell intézkedni : Ha a kihágás t oly egyén követte el. aki a tilalom ellenére szállí­ tott vagy árusított hal vagy rák halászatára akár saját j ogán, akár j ogügylet (pl. bérleti szerződés) alapj án volt jogosult, s a 23. §-ban meghatározott méretűnél kisebb halat a vízbe visszabocsátani nem lehet, az ily halat vagy rákot az elsőfokú közigazgatási hatósághoz kell beszolgáltatni. Ha a kihágást halászatra nem j ogosult egyén (orvhalász) követte el, a kifogott halat le kell foglalni, de a halászatra j ogosultnak (tulaj ­ donosnak, haszonélvezőnek, haszonbérlőnek). s ha a halászati j ogot társulat gyakorolj a, ennek kell átadni. Ha az ily halat vagy rákot a halászatra j ogosultnak bármely okból nem lehet természetben átadni, az ily készlet, vagy ha a halászatra j ogosult egyén vagy társulat a kész­ letet nem használta fel, a fennmaradó mennyiséget az elsőfokú hatóság köz- vagy j ótékonycélra fordítj a. 81. §. A Hn. 1 9. §-a értelmében az, aki zárt vízből (Ht. 13. §) vagy zárt víz módjára halászható vízből (Ht. 5. §) a halászatra jogosÍ­ tottnak engedély nélkül fog halat, a lopásról szóló törvényes rendelke­ zések értelmében b üntetendő. Ehhez képest az ily bűntselekmény tekintetében a büntetőtörvé­ nyeknek a részességről, továbbá az orgazdaságról és a bünpártolásról . szóló rendelkezései is alkalmazást nyernek.

Harm i n c na pra érvényes « Idény-halászj egy» ldá Ili tása. 36.050/193./;-. 11: B.

sz.

F. M. rendelet kivonata.

Az 1888. évi X IX. t.-c. 8. §-ának utolsó bekezdésében meghatáro­ zott halászjegy helyett 30 napi érvényességgel bíró halászj egy adható ki az L fokú közigazgatasI hatóságnál (főszolgabírónál, megyei város­ ban a polgármesternél) olyan kérelmező részére, aki nem kíván egész évre szóló halászj egyet igénybe venni. Ezt az ddény-halászjegy»-et kül ön e célra szolgáló ürIapon kell kiállítani s rajta a 30 napi érvényes­ ség kezdetét és végét jelentő napot kell feltüntetni.

Halászj egye k i l letéke és 2 pengös ki n cstári bélyegű h alászj együrlapok forga lomba h ozása. 73. 7./;-9/193./;-.

sz.

p. M. rendelet kivonata.

(1) A harminc napra érvényes halászjegy (idényhalászjegy) ille­ téke személyenkint 2 P: (2) Ennélfogva a halászj egyek illetéke a j elen rendelet hatályba­ lépésétől kezdve személyenként : egész évre 5 P, harminc napra 2 P, a halászatra j ogosítottak segédszemélyzete és munkásai részére szemé­ lyenként egész évre 1 P. (4) A forgalomban levő 5 P-s és 1 P-s kincstári bélyegű halászjegy­ ürlapon felül a jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve 2 P-s kincstári bélyegű halászjegy-ürlap (idény-halászjegy-ürlapok ) is forgalomba kerülnek. .(5) Az 5 P-s és a 2 P-s kincstári bélyegű halászjegy-ürlapok a j elen rendelet hatálybalépésétől kezdve a M. kir. Balatoni Intéző Bizottság útján is forgalomba kerülnek.

38

M E Z Ő G A Z D A S Á G.

M éreten aluli halak áruba bocsátásának a piacokon ellen őrzése. 201.098/1934.

sz.

1 894. évi X I I. törvény cikk

B. M. körrendelet.

A m. kir. földművelésügyi miniszter úr arról értesített, hogy főleg a vidéki piacokon - nagymennyiségű pontyivadékot, időnkint pedig apró kecsegét hoznak forgalomba. Az 1 925. XLI I I. t.-C. szerint halivadékot, illetve méreten aluli halat kifogni és áruba bocsátani tilos. A törvény rendelkezése a nyilt vizek halállományát van hivatva védeni, mert évekre kiható nemzet­ gazdasági kár származhatik abból, ha az értékes halfajták még fej letlen egyedeit a fogyasztás céljaira nagy tömegben kifogj ák Főleg orvhalá­ szok útján kerül az ilyen hal eladásra, mert a hivatásos halász saját érdekében kíméli a halállományt és nem fogj a ki a méreten aluli halat. Felhívom ezért Címet, hogy a piacokat közegei által fokozott mérvben ellenőriztesse és a kihágás elkövetőivel. szemben az 1 925. XLI I I . L-c. 22. § d) pontjában foglalt büntető rendelkezést alkalmazza. Egyben tájékozásul közlöm, hogy a m. kir. földművelésügyi minisz­ ter úr 9500 /1926. F. M. rendeletének 23. §-a a kímélendő halfajtákat és azok legkisebb méreteit a következőkép állapítj a meg :

A mezőgazdaságról és rnezőrendőrségről.

_.

fogassüllő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . kecsege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . márna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ponty . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . sebes vagy szivárványos pisztráng . .

hossza hossza hossza hossza hossza

30 40 25 30 20

cm cm cm cm cm

vagy vagy vagy vagy vagy

súlya súlya súlya súlya súlya

25 25 20 40 15

dg dg dg dg dg

A hal hosszát orra hegyétől a farkúszó végéig kell mérni. Piaci ellenőrzés alkalmával a súlyban mutatkozó eltérés csak akkor kifogá­ solható, ha az 10 százaléknál nagyobb. A fel nem sorolt halfajtákra a védelem ezidőszerint nem terj ed ki, azok tehát bármily mérettel vagy súllyal kifoghatók és áruba bocsáthatók

A földbirtok gazdasági használatáról. 1 7. §. Kendert és lent áztatni csak a hatóság által e célra kijelölt helyeken és megállapított módozatok mellett szabad. A legeltetésról. 1 8. §. Legeltetni csak kellő felügyelet mellett szabad. Bekerített helyeken az állatok felvigyázó nélkül is legelhetnek Mennyiben kell a vasutak mentén legelő állatokra közbiztonsági szempontból fokozott felügyeletet gyakorolni, azt a vasúti üzlelrend­ tartás és a fennálló külön szabályok határozzák meg. A közutakon való legeltetés tá rgyában az 1 890 : L t.-c . 1 37. §-ának . határozmányai irányadók 22. §. Egy évnél idősebb méncsikók és fél évnél idősebb bika­ borjúk közös legelőkön csak elkülönített helyen legeltethetők. .

A kártékony állatok és növények irtásáról és a hasznos állatok oltalma­

zásáról.

50. §. Minden birtokos köteles a fák rügyeinek -fakadása előtt, legkésőbb azonban március hó végéig, a belsőségekben, maj orokban, szőlőkben, gyümö!csösökben és kertekben levő fáit és bokrait a kárté­ kony hernyóktól, illetőleg hernyófészkektől és lepketoj ásoktól meg­ tisztítani s az összegyüjtött hernyófészkeket és hernyótoj ásokat elégetni. A később mutatkozó kártékony hernyók, valamint a cserebogarak tömeges megjelenésük alkalmával is megfelelő módon pusztítandók. 51. §. Minden birtokos köteles birtoka egész területén a szerb tövist virágzása előtt, az arankát pedig megjelenése után azonnal alkalmas módon irtani. Az irtás módját a földművelésügyi miniszter rendeletileg állapítj a meg.

40

41

Lóhere- és lucerna-magvakat, ha azok nem arankamentesek, ter­ mesztés céljából forgalomba hozni tilos. 52. §. Az utak mentén, valamint az úttesten a szerb tövist. továbbá egyéb gyomot és gazt irtani az útfenntartó ; a gyümölcsfákat pedig a kártékony hernyóktól megtisztítani a gyümölcsfa birtokosa köteles. Ki a kártékony állatokat és növényeket a meghatározott időben (50. §.) irtani elmulasztja, helyette az irtást a .községi elöljáróság a mulasztó költségeire - köteles végeztetni. 53. §. Aratás vagy kaszálás alkalmával a gaz- és gyomfoltokat meghagyni tilos. A foltokban levő, már magba ment gyomok aratás vagy kaszálás után azonnal összegyüjtendők és elégetendők. 57. §. A hasznos madarak pusztítása tilos. Azok fészkeinek és toj ásainak elszedése, valamint a hasznos madaraknak és toj ás,,,,' ,,,.,," . forgalomba hozása hatósági engedély nélkül tilos. Ezen tilalom a lakóházakon lévő madárfészkekre nem terj ed ki. 59. §. Kirepült méhraját a tulaj donos, ha a: keresést nyomban eszközli, másnak telkén szükség esetén a községi elölj áróság közbej ötte mellett is keresheti és elfoghatja, tartozik azonban a netán károkat megtéríteni. Ha a méhraj tulaj donosa raját két nap alatt nem kereste s el fogta, a raj annak tulaj donává válik, kinek birtokán letelepült, ki azt két napon túl elfogta. 90. §. A tilosban talált baromfi, ha behajtása nehézségekbe zik, megölhető. A kóbor ebeket és macskákat saját birtokán elpusztíthatja. Kihágások és büntetések. 93. §. Kihágást követ el és 600 P-ig terjedhető büntetendő az : a) aki gazdasági terményeket gyümölcsöskertből, szőlőből, fa­ iskolából vagy a mezőről lop, vagy aki másnak földtől el nem választott termékét j ogosulatlanul leszedi, levágj a vagy ellopj a, amennyiben a dolog értéke hatvan pengőt meg .n em halad. De ha ezen esetek vala­ melyikénél azon körülmények forognak fenn, melyeknél a lopás, tekintet nélkül a dolog értékére, a büntető törvénykönyv 336. §-a szerint bűn­ tettnek minősíttetik : az eset bűntettet képez akkor is, ha a lopott tárgy a hatvan pengőt meg nem haladj a, azon kivétellel, hogyha a gazdasági terményeknek az itt felsorolt helyekről való ellopása bemászás által

beke rített helyekről vitetik véghez, mely esetek kihágást képeznek, ha a l opott dolog értéke hatvan pengőt meg nem halad ; b) aki a magán határ- és tilalmijeleket jogosulatlanul szándékosan mmisít, elvisz, más helyre áttesz, megrongál vagy kiás ; egse m e) aki a gazdasági terményeket, a fákat és a csemetéket vagy gyümölcseit jcgosulatlanul rongálj a, levágja, kitördeli, legallyazza vagy kiássa, amennyiben az általa okozott kár hatvan pengőnél 'nem nagyobb. Ezen esetekben az eljárás csak a károsult fél indítványára indí­ dó meg. A e) pont esetében az eljárás, ha a kihágás a köztereken tan vagy közutakon lévő fákon és csemetéken követtetett el, hivatalból indítandó meg. 94. §. Kihágást követ el és 200 pengőig terjedhető pénzbüntetés­ sel büntetendő az : a) aki a gazdasági célra szolgáló megfigyelő eszközöket, hatósági jeleket vagy mérnöki j elvényeket j ogosulatlanul rongál, megsemmisít, elvisz, vagy más helyre áttesz, amennyiben az általa okozott kár 60 P-t meg nem halad ; b) aki jogosulatlanul zálogol ; e) aki j ogos zálogolást meghiúsítani törekszik, amennyiben cselek­ ménye a büntető törvénykönyv 368. §-a értelmében súlyosabb beszámí­ tás alá nem esik ; d) aki mezei közös dülőutat j ogosulatlanul megszűkít, másfelé irányít, elszánt, vagy megrongál ; e) aki bár tulajdonát kepező, szabadban levő kórót, trágyát, tarlót, avart, nádast, tőzeget oly helyen meggyujt, hogy abból másnak kára származhat és azt felügyelet nélkül hagyja, vagy aki másnak hasonló tulaj donán gondatlanságból tűzesetet idéz elő ; lJ aki másnak területén j ogosulatlanul legeltet ; g) (az 1 927. évi XXV. t.-C. 9. §-ával hatályon kívül helyezve) ; h) aki másnak földjén jogosulatlanul szekerez vagy azon marhát hajt; í) aki a vetésforgóra és legeltetésre nézve megállapított rendelkezéseket nem tartj a meg ; k) aki nem arankamentes lucerna- vagy lóhere magot termelés céljából forgalomba hoz ; l) aki kendert vagy lent nem a hatóság által kijelölt helyen és megállapított módozatok mellett áztat. Az eljárás a b), e), lJ, h) esetekben a károsult fél indítványára, az a), e), d), í), k), l) esetekben pedig hivatalból indítandó meg. 95. §. Kihágást követ el és 600 'P-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő :

43

a)

aki idegen szántóföldről, rétről, legelőről, kertből, ből vagy szőlőből füvet, trágyázó- vagy fütőanyagot j ogosulatlan szed ; b) aki állatokat felügyelet nélkül legeltet ; c) aki közös vagy községi legelőkön is oly határokon vagy részeken, hol a nyomá'ios gazdálkodás van elfogadva, engedély nélk külön csordákban, csürhékben és ménesekben legeltet ; d) aki a közutakon, köztereken vagy utcákon lévő szederfá selyemtenyésztési célra a lombszedést jogtalanul megakadályozz vagy a lombot megfertőzés által selyemtenyésztési célra haszn lanná teszi ; e) aki szántóföldön hátrahagyott mezőgazdasági eszközöket j sulatlanul használ ; I) aki idegen területre j ogosulatlanul megy vagy j ogtalanul 'H.''''' . átjár és onnét az illető felhívása folytán el nem távozik, vagy aki j elzéssel ellátott idegen területre j ogosulatlanul megy vagy j ogtalanul azon átjár, amennyiben cselekménye a büntetőtörvény 421 . §-a ben súlyosabb beszámítás alá nem esik ; g) aki másnak müvelés alá vett földeire állatokat gondatlansá ból bemenni enged vagy betiltott mezei utat használ ; h) aki j ogosulatlanul tarlóz vagy böngész ; i) aki másnak földjére j ogosulatlanul trágyát, csontot, állatot, követ, cserepet és szemetet visz, illetőleg elás, avagy ha más földjén gödröt ás, vásznat fehérít, ruhát szárít vagy kendert áztat ; k) aki a káros állatokat, illetőleg növényeket a hatóság figyelmeztetése dacára a kitüzött határidő alatt irtani elmulasztj a ; l) aki homok-, agyag-, kő-, mész-, és egyéb gödröket vagy kutakat bekeríteni a hatóság utasítása ellenére elmulasztja ; m) aki a parancsoló szükség nélkül a rábízott állatokat kellő felügyelet nélkül hagyja ; n) aki az utak vagy bekerített földek elzárására szolgáló kerítéseket, sorompókat, kapukat és más hasonló készülékeket j ogosulatlanul kinyit ; o) aki a hasznos madarakat pusztítja, azoknak fészkeit és toj ásait, fiait elszedi, vagy azokat hatósági engedély nélkül forgalomba hozza ; p) aki a rothadásos méh törzseit a baj felismerése után azonnal meg nem semmisíti ; r) aki a saját területén bárminemű döglött állatot tudva elásatlanul hagy vagy bármely területen elásott döglött �llatot j ogosulatlanul kiás.

.

Az eljárás az a), e), I), g), h), i) és n) pontok alatti esetekben a sul káro t fél indítványára, a b), c), d), kj, l), ml, o), p) és r) pontok alatti esetekben hivatalból indítandó meg. 97. §. A 93., 94., 95. §-ban felsorolt cselekmények, ha a kár 60 pnél na gyobb, a b üntetőtörvények alapj án bírálandók el ; ha ellenben a károsult fél panaszára megindítandó ügyekben a károsult fél kártérítési igényét hatvan pengőre szállítja le : a cselekmény felett a mezőr�ndőri kihágások elbírálására a jelen törvény szerint illetékes hatóság ítél. 98. §. Mezőrendőri kihágásnál a cselekmény súlyosabb beszámítás ha a kihágás vasár- és ünnepnapon, vagy a vasár- és ünnepesik, alá hétköznapon, továbbá ha éjjel, bekerített helyen vagy megelőző t napo határozott figyelmeztetés ellenére követtetett el, vagy ha a mezei IQ.Qás elkövetésére valaki a lopás helyszín én szekérrel j elent meg. 1 03. §. A j elen törvény szerint minősített kihágási ügyekben illetéke s : Első fokban/" 1 . a székesfővárosban a kerületi elüljáró ' 2. a törvényhatósági j ogú városokban a rendőrkapitány vagy a tanács által e célra megbízott tisztviselő ; megyei városokban a polgármester vagy helyettese ; 3. kis- és nagyközségekben : ha a kár 40 P értéket meghalad, a j árási főszolgabíró..iha ellenben a kár 40 P értéket meg nem halad, vagy a károsult a kárdíjj al megelégszik : _ a) nagyközségekben a bíró az elöljáróság egy tagjával és jegyzővel vagy helyettesével ; b) kisközségekben a bíró az elöljáróság két tagjával. Másodfokban :.... a) a székesfővárosban, a megyei és törvényhatósági j ogú városokban a közigazgatási bizottság ... j b) vármegyékben : 1 . nagy- és kisközségektől érkező és elsófokban az elóIjáróság által elbírált esetekben a főszolgabíró ; 2. a főszolgabíró által elsófokban elbírált esetekben a közigazgatási bizottság. Harmadfokban : a közigazgatási bizottság a főszolgabíró másodfokú határozata ellen, és földmüvelésügyi m. kir. miniszter a közigaZgatási bizottság máso dfokú határozata ellen.

45

44

Cséplögépel{nél mentöszekrény alkalmazása. 21501190,4. sz. B. M. rendelet. 1. Gőzerő által (lokomobil) vagy ennek megfelelő villamos által hajtott cséplőgépek üzeménél egy kifogástalan ul záró ' le' tben : a k"ovetkezo anyagok tartassanal{ keszen 0·5 kg BFuns-féle zsírtalanított vatta, steril gaze, flanell-pólya, 2 darab háromszögletű kendő ; 1 literes veresre festett szublimátoldat «méreg» feIírással ; 3 méter gumiszövet-pólya, kötszerolló, biztosítótűk ; mosdószappan, körömkefe, törülközőkendő ; mosdótál, genycsésze, evőkanál, ivópohár ; kar- és lábsín bádogból vagy drótkosárból ; 100 gr törköly- vagy szilva pálinka ; 100 gr tiszta borecet. 2. Más mozgatható (motorikus) erővel hajtott DI()!!enekne. hasonlóan egy j ól zárható ládában kell az első segélynyujtáshoz séges anyagokat tárolni. Amennyiben a cséplőgépeknél az előírtnál bővebb ellátott mentőszekrény van, úgy a tulaj donos új készlet nem kötelezhető. 3. Kézierővel hajtott cséplőgépek tulaj donosai beszerzésére nem kötelezhetők. A cséplőgépeknél alkalmazottak közül legalább két elsősorban a gépésznek az első segélynyujtásban j ártasnak kell ��>lU"''' _ �

3. Cickányok fajai, kivéve a vízi cickányt, mely a halászatra káros; 4. Sün, népies nevén sündisznó, töviskes disznó, tövisdisznó. kutya , szőrdisznó stb. es vis tö II. Madarak.1 Álmos madár (Vas m.), Kecskefejő.

Álomfilkó

(Fehér

Kecskefejő.

Aranyáruló

(Zala

m.), m.),

Citro msáfrány.

Aranymáj

(Szilágy

AranymáI

(Szilágy

Sárgarigó.

Aranymálingó (Pest m.), Sárgarigó.

Aranymálinkó, Sárgarigó. Aranymáringó (Pest m., Dunántúl), Sárgarigó. Ásó fecske, Parti fecske. parti fecske, Parti -

fecske.

2,4.655/1901. sz. F. M. rendelet.

-

goly. bagoly.

- nádi, Réti fülesbagoly. - réti b. (Alföld), Réti fülesbagoly.

Bagolyföcske (Dunántúl), Kecskefejő.

l. §. Védelemben részesítendők a következő állatok :

I. Emlősök. 1 . Denevér, népies nevén szárnyas egér, púp denevér, púpegér minden fajai, minden időben. lU<:''''''. 2. Vakondok, kivéve a virágos, veteményes kerteket és ültetvényeket, hol pusztíthatók.

-

Banka. - bubos b. - büdös b., Bubos banka. Barát poszáta, Barátka poszáta.

Barázda-billegető.

Kerti

- nádi

Szakállas cinege.

Barázda-

Billegtető, Billegető. Borpintyőke (Baja), Er­

Cinke. - barát c., Barát cinege. - barkós c., Szakállas cinege.

dei p inty.

Bugyboka, Bubos banka. Butykás kató (Szilágy m.) pacsirta.

Cerkó (Tiszamente), Kormos szerkő.

Cince , Nádi cinege. Cinege. - barát c. - bóbás c. (Erd.

c.,

- bóbitás c., Bubos ci­ nege.

- bubos cinege. - dorongfarkú c. (Dunántúl), Őszapó. . - farkas c., Őszapó. Cinke, fenyves, Fenyves cinege.

r.),

-Bubos cinege. Lazur

cinege.

- fenyves c. - függő c. - gyászos c. - kék c. - kontyos c., Bubos cinege.

(Fehér m.),

- szén c. - szövő c., Függő cinege, Cinegető, Nádi cinege, - szakállas c.

billegető.

- bubos c. - búzavirág

c.

Szakállas cinege.

hegyi b. kucsmás b. mezei b. sárga b. szürke b.,

Bubos

Babutka, Bubos banka. Bagoly. gyöngyös, Gyöngyba­

b.,

rozsdafarkú.

m.),

Sárgarigó.

nege.

- szakállas c. - molnár c. (Vas m.), Kék cinege.

- füstfarkú

Aranymálé (Vas m.),

Cinege. - lazur c. - mocsári c., Barát ci-

gető.

m.),

Sárgarigó.

- mezei b., Réti füles­

A mezögazdaságra hasznos áll atok olta l m az ása.

Bébicz (Dunántúl), Bibic. Bibic. Biboc, Bibic. Billegető. - barázda b. - fej ér b . , Barázda bille-

-

függő C., Függő cinege. hosszúfarkú c., Őszapó. kék C. , Kék cinege. kékfej ű c., Kék cinege: lazur c., Lazur cinege. nádi c., Nádi cinege. rudas c., Őszapó. szakállas C., Szakállas

cinege. - szén c.,

Szén

cinege.

Csacska madár, Pásztor­ madár.

l Könnyebb kezelés céljából a védelmet igénylő madárfajok betűsoros . �egy zékébe ezen madárfajoknak az ország különböző vidékein használatos nevei IS fel vétettek a megfelelő tudományos név dültbetűs j elzésével.

•

"·7

46

Csádészó (Dunántú l), Ökörszem.

Csaláncsúcs. -- cigány cs. - rozsdás cs. Csaláncsattogató, Cigány csaláncsúcs.

Csélla, Szerkó. Csér. - cigány cs.,

Éneklő rigó. Énekes rigó. Erdei fülemile, Kis fülemile.

Erdei Erdei Erdei Erdei

piso

Erdei szürkebegy, Közön­ Kormos

szerkó.

séges szürkebegy.

Európai kecskefej ő,

- fekete cs. (Tisza­ mente), Kormos szerkó. Csicsimé madár (Baranya m.), Erdei p inty. Csicsiri (Dunántúl), Sor­ dély.

Csicsőrke kerti cs. , Csicsörke. - nyi ri cs. (Sopron m.), .•

Kecskefejó.

Fakopáncs. -- fehérhátú f. - kis f. - közép f. Fakopáncs, nagy. Fakopogtató, Fakopáncs. Fakó poszáta, Karvaly

Nyiri zsezse.

poszáta.

Csizik (Alföld), Csiz. Csóka. - kék cs. (Tiszántúl és Erd. rész), Szalakóta. Csovánka (Diós-Jenő), Mezei poszáta.

Csuszka. - tömzsi cs. , Csuszka. Csúk, (Jkörszem. Csuvik. - gatyás cs. Csüszörgő (Csallóköz), Mezei pacsirta.

Dalos poszáta. Danka sirály (Szabolcs). Doromboló madár (Fej ér m.), Nádi tücsökma­

mászó.

Farkas cinke, Őszapó. Fatetű (Baja, Dunántúl stb.), Fakusz. Fattyu fülemile, Geze. Fattyu szerkő. Favágó, Fakopánc. - kurta f., Csuszka. Fecske. - ásó f. , Parti fecske. - fekete f., Sarlós fecske. gatyás f. (Bia, Abaúj m.), Házi fecske. hanyi f. (Fertő), Sarlós fecske.

Dorongfarkú cinke (Du­ nántúl), Őszapó. Dorongos őszapó, Őszapó. Dunai halászmadár (Du­ nántúl), Danka sirály. Dutka, Bubos banka. •

- házi f. kőfaH f., Sarlós fecske. kőszáli f. ( (Erd. r.),

-

Sarlós fecske.

- lábatlan

fecske.

- tarka f. Füstifecske.

- visító f. (Erd. Sarlós fecske. " Fehérgólya.

- közönséges g. - cakó g. Fehérgólya, eszterag. - ga gó g. - koszta g. Fehérhátú kopáncs, hérhátú fakopáncs.

Fehérmellű házi Házi fecske.

Fehérszárnyú halászka, Fehérszárnyú

Fakusz. - közönséges f. Falmászó. Falmászó, kőszáli Szikla­

dár.

Énekes rigó.

pacsirta. pinty. pipis. pityér, Erde i pi­

Fecske. parti f. (Abaúj-, sod megye). pelyheslábú

f.,

Slilrlós

fecske.

lármás f. (Hont m.), Házi fecske.

Fehérszárnyú pacsirta. Fehérszárnyú szerkő. Fehérkörmű vércse.

Sárgakörmű vércse. Fej ér billegető, billegetó.

Fekete

cinke,

cinke.

Fekete csér Kormos szerkó. Fekete gólya.

Fekete stiglinc (Baja), Ci­ gán y csaláncsúcs. Fenyves cinke, Fenyves cinege.

Feketelábú lile.

Feketerigó.

lile,

f.,

Házi

Foltos mocsári poszáta,

Füstfarkú madár, Rozsda­

Foltos sitke. Föcske. parti f. (Dunamente, Dunántúl). Földi kalapács ( Keszthely), Hantmadár. Földi szarka, Hantmadár. Függő cinege. Függő cinke, Függó ci­

Füstifecske, Villás fecske. - közönséges f., Füsti­

Foltos sitke.

_

nege.

Filemile, Kis fülemüle. - barna f., Magyar tüle­ mile. "

- erdei f., Kis fülemile. - kerti f., Karvaly poszáta.

kis f. - ligeti f., Magyar füle-

mile.

- magyar f. - nagy f., Magyar tülemile.

- pap

rozsdafarkú. farkú.

fecske.

- villás f., Füsti fecske. Füsti villásfecske, Füsli

Barátka

po-

száta.

- réti f. Füleskuvik. - kis f., Füleskuvik. Füstfark, Rozsdafarkú. házi f., Házi rozsda-

farkú.

kopáncs.

csonka h., Höcsik. háromujj ú h., Három­ ujjó hőcsik.

kis h., Kis fakopáncs. közép h., Közép fa­ kopáncs. páncs.

Füzikék faj ai. Gatyás csuvik. Gatyás fecske. Geze. Girlicpinty, Csicsörke. Gyagya (Baja), Nyíri zsezse.

Gyászos cinege. Gyászos légykapó,

szürke h., Szürke küllő. - vas h. (Máramaros megye), Fekete harkály. - zöld h., Zöld külló. Háromujj ú höcsik. Havasi fülespacsírta. Havasi höcsik, Háromujjú höcsik.

Kor­

mos légykapó.

Gyöngybagoly. Gyöngyös bagoly, Gyöngy­ bagoly. Sziklamá-

Havasi lile. Havasi pacsirta, Havasi fülespacsírta.

Havasi pinty. Havasi pipis. Házi fecske (Tiszántúl, Erdély), Közönséges házi fecske.

szó.

Halálbagoly, Kuvik. Halálmadár, Kuvik. Halászka, Szerkó. - fehérszárnyú h., Fe­ hérszárnyú szerkó.

- fekete h.,

Kormos

Házi füstfark, Házi rozsdafarkú.

Hegyi billegető. Hegyi pinty, Fenyópinty. Helvét lile, Ujjas lile. Hógalamb (Csallóköz), . Dankasirály.

szerkó.

Halászmadár. dunai h. (Dunántúl), Danka sirály.

nagy

Halászrigó. - vizi rigó. Halkap6, nagy (Borsod megye), Danka s irály. Hantmadár. Harkály. cifra h. (Vas m.), Fa­

nagy h., Nagy fako­

fecske.

Hajnalmadár, f.,

bagoly.

Széki lile.

rozsdafarkú.

Füstfarkú billegető, Kerti

Hantmadár.

- svéd f., Kékbegy. Foltos sitke. Fülemile sitke. mos légykapó. F üles pacsirta. Feketefolt (Kolozsvár), - havasi f. Barátka poszáta. Fülesbagoly. Fekete fülemile, - apró f. , Füleskuvik. fülemile. Fekete halászka, "(jlrlll' /J_ - nádi f., Réti fülesszerkó.

farkú.

- közönséges

Figemadár, Függö cinege. Fin dzsa (Miskolc vidéke),

- barna g. - erdei g. Feketefejű légykapó,

Fekete harkály. Feketelábú j uhászka,

Füstfark. - kerti f. , " Kerti rozsda­

h.

(Dunántúl),

Danka sirály

kis fekete h. (Dunán­ túl), Kormos szerkó. Halászrig6. - vizi serege.

Hontmadár, Hantmadár. H6pinty, Havasi pinty. H6sármány. Hosszúfarkú cinke, Osz­ apó.

Hőcs (Dunántúl),Csuszka. Höcsök (Dunántúl), Csuszka.

Hőcsik.

49

48

Hócsik (Vas megye), Kis

Kenderike. Kenderike zsezse,

Judás madár ( Drávafok),

Kendermagos rigó (Szé­ kelyföld), Léprigó. Kerti csicsörke, Csicsörke. Kerti füstfark, Kerti rozs-

fakopáncs.

derike.

Danka sirály.

Juhászka, Lile. - kis j . , Kis lile. - nagy j. (Velence), Parti lile.

Kacagó

sirály,

Danka

sirály.

Kakuk, közönséges. Kalangya varj ú (Erd. rész), Szalakó/a. Kanakuc, Törpe kuvik. Kazári fecske, Sarlós fecske.

Kazári sarlós fecske, Sarlós fecske.

Kecskefej ő. - európai k. Kecskeszopó (Alföld), Kecskefejő.

Kékbegy. Kék cinege (Vas megye). Kék cinke, Kék cinege. Kék csóka (Erd. rész. és Tiszántúl), Szalakó/a. Kékfej ü cinke, Kék cinege. Kék külü (Erd. rész.), Csuszka.

Kék rigó, Kék kövirigó. Kék szalakóta, Szalakó/a. Kék varnyú ( Pest megye), Szalakóta.

Kék vércse.

- hamvas vércse. - vöröslábú vércse. - szürke vércse. - palovércse. Kéményfecske (Székely­ föld), Füsti fecske. Kenderice (Abaúj-, Bor­ sod megye), Kende­ rike.

Kenderice (Vas megye), Kenderike.

Kölesi Ken-

dafarkú.

Kerti sármány. Királyka. - búbos k., Sárgafejű

királyka.

Köles madár gyarország), Sordély. Kőmászó, Sziklamászó. Körösztös veréb (V prém m.), Kövi rigó. Kövi rigó. Kövi sármány, sármány.

Középharkály, Közép Közép tarka harkály, zép fakopáncs.

Közönséges füstfark, Sárgafejű

királyka.

Királyka, tüzfej ü, Tüzes­

zönséges rozsdafarkú.

Közönséges füsti Közönséges lappantyú, Kecskefejő.

fejű királyka.

Kis lile. Kisebb tarka harkály, Kis

Közönséges libuc, Közönséges Nyaktekercs.

fakopáncs.

Kis harkály,

Sor­

kopáncs.

királyka.

- sárgafej ü k. - tüzesfej ü k., Tüzesfejű - zizike k.,

sármány,

dély.

Kis

fako­

páncs.

Kis füleskuvik, Füleskuv ik.

Kis legyész, Kis légykapó. Kis légyiapó. Kis légyvadász, Kis légy­ kapó.

Kis zsezse, Nyíri zsezse. Kontyos cinege, Búbos cinege.

Kontyos madárka (Szé­ kelyföld), Búbos pa­ cs írta.

Kopács, kurta, Csuszka. Kopáncs, Fakopáncs. - kis k., Kis fakopáncs. - közép k., Közép fakopáncs.

- nagyobb k., Nagy fa­ kopáncs.

Kormos légykapó. Kormos légyvadász, Kor­ mos légykapó.

Kormos szerkó. Kotró fecske.

Közönséges szürkebegy. Közönséges ökörszem. Közönséges sármány, rom sármány.

L eány ka madár (Székelyföld), Barázdabillegető. Legyész, Légykapó. kis 1., Kis légukapó. kucsmás 1., Kormos

_

_

_ _

légykapó. örvös l., Örvös légykapó. szürke 1 . , Szürke légy­ kapó.

__

vörösbegyíl

1.,

Sárgarigó.

- sár

m.,

Arany

má­

Szürke légykapó.

Légykapó. - kis l. L égyfogó kormos. - örvös l. - szürke l . Légyvadász, Légykapó. - kis 1 . , Kis légykapó. - kormos 1 . , Kormos -

Máringó, Arany máringó (Pest m. és Dunántúl),

légykapó.

- örvös l.. Örvös légykapó. - szürke 1 . , Szürke légykapó.

lib,

Bibic.

Lile. - apró 1 . , Kis lile. - arany 1 . , Pettyes lile. légykapó. -havasi l. Kurta kalapács (Pest - helvét 1 . , Ujjas lile. gye), Csuszka. - kis l. Küllő (Dunáninnen, libuc 1 . , Ujjas lile. nántúl, erdélyi - mocsári 1., Széki lile. - szürke k. - morinell 1 . , Havasi lile. - zöld k. - parti l. Kuvik. - p ettyes 1. - reznek 1., Ugartyúk. Lángbagoly. Gyöngyba­ sárga 1 . , Havasi lile. goly. - széki l. Lappantyu, Kecskefejő. - közönséges 1., Al!CSJ'Ce... - szürke 1., Ujjas lile. - vizi 1., Parti lile. fejő. Lipinka madár (Székely­ Lazur cinege. föld), Billegető. Lazur cinke, Lazur ci­ L öri ke, Zöldike. nege.

(Alföld),

Réti fülesbagoly.

Mezei Mezei Mezei Mezei

Nádi veréb (Dunántúl), Silkék, Mocsári poszá­ ták. fülem ile.

Nagy halkapó, Danka si­ rály.

Parti fecske.

bagoly

fülesbagoly.

Nádi veréb (Tiszántúl, Erd. részek), Nádi sár­

Nagy fülemile, Magyar

Málonfekvő, Fülesbagoly. Marti fecske (Erd. r.), Mezei

Nádi rigó, Nagy nádi poszáta. Nádi sármány. Nádi szarvasbagoly, Réti

mány.

linkó.

rigó.

Légyfogó madár (Vas m.),

_

linkó.

Málinkó, Arany málinkó,

Arany málinkó, Sárga­

légykapó. L égyfogó, Légykapó.

Közönséges sirály, JJU[lLK� Liboc, Bibic. Libuc, közönséges sirály. Közönséges vöfösbegy. Kucsmás billegető. Kucsmás legyész,

Kis

Magyar fülemBe. Málingó, Aranymálingó (Pest m.), Arany má­

billegető. pacsirta. pipis, Parlagi pipis. pityér, Parlagi pi-

Nagy karhály, Nagy fa­ kopáncs.

Nagyobb tarka harkály, Nagy fakopáncs.

Narancsmadár, Sárgafejű királyka.

Narancs zizeke, Sárgafejíí

piso

Mocsárbagoly, Réti füles­ bagoly.

Mocsári cinege, Barát cinege.

Mocsári lile, Széki lile. Mocsári poszáta, Sitke. Molnárcinege (Vas m.), Kék cinege.

Molnárfecske, Közönséges házi fecske.

királyka.

Nevető sirály, Danka si­ rály.

Nikovic (Vas m.), Feny6pinty.

Ny�ktekercs. Nyaktekerő, Nyaktekercs. Nyári rigó, Énekes rigó. Nyíri csíz (Sopron m.), Nyíri zsezse.

Morinel lile, Havasi lile.

Nyíri zsezse.

Nádi bagoly, Réti füles­

Ostoba sármány (Erd. rész.), Bajszos sár­

bagoly.

Nádi cinege (Fehér m.), Szakállas cinege.

Nádi cinke, Szakállas ci­ nege.

Nádi

fülesbagoly, Réti

fülesbagoly.

Nádi poszáták. - cserregő nádi p. - énekes n. - hangos n. Cserreg6 n. poszáta.

- nagy n. Nádi rigó.

mány.

Ökörszem. Örvös le gy ész, Örvös légy­ kapó.

Örvös légykapó. Örvös légyvadász, Örvös légykapó.

Őszapó.

Pacsirták. - bubos p. Pacsirta, erdei. 4

50

..51

Pacsirta füles p. Pacsirták, havasi, Füles­ pacsirta.

csirta.

- mezei p. - szántóka p., Mezei pacsirta.

- szibériai

Pityer (Vas m.), Pipis. - bubos p., Bubos pa-

p.,

Fehér­

szárnyú pacsirta.

PapfiIemile (Zala m.), Barátka poszáta.

Parlagi pipis. Partifecske. Parti lile. Pásztormadár. Pettyes lile. Pinty. - árva p., Erdei p inty. - erdei p. - havasi p. - síró p., Erdei pinty. - szemeti p. (Erd. r.), Erdei pinty.

- tarka p. (Udvarhely m.), Tengelic. Pintyőke (Dunántúl),

Pityér, Pipis. - erdei p., Erdei p lpZS. - havasi p., Havasi pipiso

- mezei p., Parlagi pipis. - réti p., Réti pipis. Poszáta. - barát p., Barátka po- mocsári p., S itke. - nádi p. Püsetek, Fülespacsirta. Remeterigó, Kövi rigó. Remeteveréb, Kövi rigó. Réti bagoly (Alföld" Réti fÜlesbago·ly.

Réti fülesbagoly. Réti pipis. Réti pirregő, Réti tücsökmadár.

- réti

Hózsaszínű

p inty.

Pipis (Bodrogköz). - erdei p. - havasi p . -- mezei p., Parlagi pipis. - réti p. - rozsdá s torkú p. Pipiske (Alföld), Bubos pacsirta.

Pipőke, Királyka. - sárgafej ű p., Sárgafejű királyka.

- tüzesfej ű p., Tüzesfejű királyka.

Pirregő, Tücsökmadár. Pirregö, berki, Berki tü­ csökmadár.

madár.

p., R éti

madár.

rigó. tücsök­

Rozsdafarkú. - házi r. - kerti r. Rozsdás csaláncsúcs. Rozsdástorkú pipis. Rudas cinke (Drávafok) Őszapó.

Rütyü (Tiszamente), Zöl dike.

Sárga billegető. Sárgafej ű királyka. Sárgafej ű zizike, Sárga Sárgafejű pipőke, Sárga fejű királyka.

Sárga lile, Havasi lile. Sárgarigó, Arany málinkó Sárga velyhe, Sárgarigó Arany múlinkó.

Sárgyóka, Sárgabilleget6 Sarlós fecske. Sármadár (Velence), Ki lile.

Sármálinkó, Sárgarigó. Sármány (Dunántúl). - bajszos S. - citrom s. Sármány. - kerti s. - kölesi s., Sordély. - kövesi s., Bajszos sár mány.

- közöns.

S.,

Citrom sár­

mány.

- nádi s. - ostoba S. (Erdélyi rész), Bajszos sármány. - sarkantyús S. Sármánytyu (Székely­ föld), Citrom sár­ mány.

Sáskamadár,

rózsaszínű,

Pásztormadár.

sáskamadár,

Pásztormadár.

Serege (Tiszántúl), Sere­ gély.

S ereg e rózsaszínű s., Pász­ tormadár.

Szarvas bagoly, Fülesbagoly.

Seregje (Tiszántúl), Sere­

Széki csér. Széki lile. Szemeti pinty (Erd. r.),

Sirály. danka S. (Szabolcs m.) . kacagó s., Danka si­

Széncinege. Széncinke, Széncinege. Szerkő. - cigány sz., Kormos

Seregény

(Somogy

m.),

Seregély.

gély.

_

_

rály.

fejű királyka.

- nádi p., Nádi tücsök­

- bor p. (Baja), Erdei

Pásztormadár.

száta.

Réti pityér, Réti pipis. Rigó. - csipegő r., Szőlőrigó. - énekes r. - éneklő r., Énekes rigó. - kendermagos r. (Székelyföld), Léprigó. - kövi r., (Erdélyi részek). - léprigó. - nádi r., Nádi poszáta, - nyári r., Énekes rigó. Rigó, örves. - sárgar., Aranymálinkó. - vizi (Halászrigó, Vízi seregély). Rigó, szőke (Erdélyi ré­ szek), Lépi rigó. - szőlő r. - tekerményes r. Háromszék m.), Énekes

Erdei p inty.

Rózsaszínű seregély.

- közönséges s., Danka sirály.

- nevető s., Danka sirály.

Síró pinty, Erdei pinty. Sitke. - csikósfej ű s. - foltos S. - fülemile S. Sordély (Dunáninnen, Du­ nántúl, Tiszáninnen, Tiszántúl, Erdélyi ré· szek), Sordély. Sordély. Sorj a (Dunántúl), Kormos szerkő.

Sörje (Dunántúl), Kormos szerkő.

Stiglinc (Baja), Tengelic. Surgyé, Sordéj (Tiszántúl). Süvöltő. Süvöltő madár, Süvöltő. Süvöltyü, Süvöltő. Süvőtyű, Süvöltő. Své d fülemile, Kékbegy. Szakállas cinege. Szakállas cinke, Szakállas cinege.

Szakállas nádi cinege, Szakállas cinege.

Sz aIakóta. - kék sz., Szalakóta. Sz ántóka (Székelyföld),

Erdei p inty.

szerkő.

- kormos sz. - tarka sz., Fehérszárnyú szerkő.

Szibériai pacsirta, Fehér­ szárnyú pacsirta.

Sziki csirke (Alföld), Széki csér.

Sziki · csirke

(Debrecen),

Széki csér.

Sziklamászó, Hajnalma­ dár.

Sziklarigó (Veszprém me­ gye), Kövi rigó. Szotty ( Udvarhely m.), Csuszka.

Szőkerigó (Székelyföld, Szilágy m.), Léprigó. Szövő cinege, Függő ci­ nege.

Szürkebegy. - erdei sz.,

pacsirta.

kopáncs.

- nagyobb t., Nagy fa­ kopáncs.

Tarka pinty (Udvarhely m.), Tengelic. Tarka szerkő, Fehérszár;' nyú szerkő.

Tekerményes rigó (Há­ , romszék m.), Énekes rigó.

Tekerincs

(Sopron

m.),

Nyaktekercs.

Tekermény (Székelyföld), Nyaktekercs.

Tengelic. Tengelic, tarka. Tiglinc (Abaúj m.), Ten­ gelic.

Töklinc (Palócság), Tengelic.

Tömzsi csuszka, Csuszka. Tücsök madár. - berki t. - nádi t. --- réti t. Tüskebujkáló (Dunántúl), (Jkörszem.

Tüzesfej ű királyka. Tüzesfej ű pipőke, Tüzes­ fejű királyka.

Közönséges

- közönséges sz. Szürke billegető, Barázda­ billegető.

Szürke harkály,

Tüzesfej ű zizike,

Tüzes­

fejű királyka.

szürkebegy.

Szürke

Tűzfej ű királyka, Tüzes­ fejű királyka.

Tűzfej ű

pipőke,

Tüzes­

fejű királyka.

küllő.

Szürke küllő. Szürke legyész,

Ujjas lile. Szürke

légykapó.

Szürke légykapó. Szürke légyvadász, Szürke légykapó.

Szürke lile, Ujjas lile.

Mezei pacsirta.

Szántóka pacsirta, Mezei

Tarkaközép t., Közép fa:­

Tarka

harkály,

páncs.

Fako­

Varnyiskék (Pest m.), . Szalakóta.

Vasharkány (Máramaros m.), Fekete harkály. Vasvarj ú (Kecskemét), Szalakóta.

Velyhe : sárga v. Sárga­ rigó, Sármálinkó. 4*

53

52

Villás fecske, Füstifecske. Villás füstifecske, Füsti­ fecske.

Vízi

galamb

(Velence),

Danka sirály.

Vízi lile, Parti lile. Vízi rigó. Vízi serege. Vízi seregély. Vörösbegy (Csongrád m.), Süvöltő.

Vörösbegyű.

Vörösbegyű, legyész, Kis légykapó.

Zöldkánya (Dunántúl), Szalakóla.

Vörösvércse : - közönséges v. - szélverő v. - széltapogató v. - nyerítő v.

Zöld küllő. Zsezse, Nyíri zsezse. - barna zsezse, Nyír zsezse.

Zsezse, kis zsezse, Nylr Zizike, Királyka. Zöld harkály, Zöld küllő. Zöldike. Zöldike rütyű, Zöldike.

zsezse.

- nyíri zs. Zsolna (Borsod megye) Zöld küllő.

2. §. Aki az 1 . §-ban fel'5orolt emlősállatokat és madarakat pusz­ títja, a madarak fészkeit és tojásait, fiait elszedi, vagy azokat hatóság' engedély nélkül forgalomba hozza, az 1 894 : X I I . t.-c. 95. § o) pontj ába ütköző kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntethető. 3. §. A j elen rendeletem 1 . §-ában ft!l sorolt állatokat élve elfogni, vagy megölni, a madarak fészkét vagy toj ásait elszedni csakis tudomá­ célra és hatósági engedéllyel szabad. nyos . Csakis hatósági engedéllyel eszközölhető az 1 . §-ban felsorolt mada­ rak fészkeinek és toj ásainak, nemkülönben az ott felsorolt állatoknak élő vagy holt állapotban való szállítása is.

A szolgálatu!
sz.

B. JI![ rendelet.

(Kiegészítve az 55.470/907. sz. B. M. rendelettel.) A szerződés eltelte előtt a szolgálatukból eltávozott cselédeknek gazdáj ukhoz való-visszavezetése a közrendészet köréhez tartozik s ennél­ fogva ezen szolgálatok a szolgálati utasítás, különösen pedig 1883. évi szeptember hó 25 én 53.08 1 . szám alatt .k elt rendeletem értelmében a helyi rendőrség által teljesítendők ugyan, tekintettel azonban az ezen szolgálatok teljesítése körül tapasztalt azon gyakori esetekre, hogy az eltávozott cseléd az elhagyott gazdával nem egy község területén tar­ tózkodik, a helyi rendőrség pedig szervezeténél fogva nem rendelkezik oly . erővel, hogy a cselédeket a szomszéd, sokszor igen távol eső köz­ ségekből visszavezethesse, s minthogy az 1 876 : X I I I . t.-c. 57. §-a értel-

mében az említett módon eltávozott cseléd szolgálatába való vissza­ a címet, miszerint intézked­ térésre hatóságilag kényszeríte ndő, utasítom árási szolgabírói hivatalok j a okságok jék aziránt, hogy az őrsparancsn szolgálatból eltá­ azo n felhivásának, hogy a szerződési idő e1telte előtt eltá­ vozott cseléd gazdájához visszvezettessék, - azon esetben, ha az voz ott cseléd az elhagyott gazdával nem egy község területén tartóz­ azonban ko dik - mindenkor eleget tegyenek. A szóban forgó cselédek a hanem vissza, kísérendők gazdához nem közvetlenü l az elhagyott árás j i szolgabíró a , szolgabíróság székhelyén a szolgabírói hivatalnak többi községeiben pedig a községi elöljáróságoknak a dandók át. Az el­ hagyott gazdával ugyanazon községben tartózkodó eltávozott cselédek vissz akísérésére azonban mindenkor a helyi rendőrség lévén hivatva, ily irányú felhívások a csendőrség által nem teljesítend ők.1 cseléd az elővezetést l Oly esetben, midőn a he�ben elővezetendő szökött eszközlő község előljáróságának ellenszegül, s így az az elővezetést nem tudj a eszközölni, a csendőrség a közigazgatási hatóság által mint karhatalom a m. kir. csendőrség részére kiad ott Szolgálati utasítás értelmében az elővezetést fogana­ tosító község előljáróság támogatása, illetve megvédésére felhivandó. (55.470/907. B. M. sz.)

5S

Á L L AT E G É S Z S É G Ü GY.

1 92R évi X IX. törvényci kk k i von ata az állategészségügy·r ől. Fertőző állatbetegségek fellépésének megelőzésére vonatkoz rendelkezések.

§.

Marhalevél.

5. Lovat, szamarat, öszvért, szarvasmarhát, bivalyt, j uhot. kecskét és sertést tulaj donosa marhalevéllel köteles ellátni : li. ha az állatra vonatkozó tulaj donj ogát másra átruházza ; ha az állatot állatvásárra, állatkiáliításra vagy állatdíj azásra bajtj�vagy szállítj a ; . 3. ha az állatot vasúton vagy haj ón szállítja ; . 4. ha áz állatot más község vagy város területére hajtja, vagy oda a 3. pontban említetteken kívül más j árművön szállítj a, kivéve, ha a elhajtás csupán legeltetés, itatás, úsztatás, teleltetés, időleges gazdasági munkák elvégzésére, valamint j ármű elé fogva fuvarozás céljából, úgy­ szintéjl állatorvosi vizsgálatra, lóosztályozásra és lóbehívásra történik ; 5. ha az állatot közfogyasztás vagy magánfogyasztás céljából levágja, utóbbi esetben azonban csak akkor, ha a vágásnak az e részben fennálló szabályok szerint húsvizsgáló j elenlétében vagy közvágóhídon (közvágóhelyen) kell történnie. A földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve a marhalevélkötelezettséget más esetekre is kíterj esztheti, vagy e köte­ lezettség alól mentességet állapíthat meg.

2.)

§.

ÁllatszálIílás egyéb járműveken s lábonhajtás.

§.

HÚsl-izsgálat. Vágóhidak.

1 7. Állatoknak nem vasúton vagy hajón, hanem egyéb j ár­ müveke n való szállítását vagy lábonhajtását csendőrök, pénzügyőrök, községi elölj árók. illetőleg rendőrségi közegek ellenőrzik.

28. Ahol közvágóhíd vagy közvágóhely van, szarvasmarhát, bivalyt. juhot és kecskét helyi közfogyasztás, szarvasmarhát és bivalyt

pedig helyi magánfogyasztás célj ából is csak a közvágóhídon vagy köz­ vágóhelyen szabad levágni. Ahol a közvágóhíd sertések vágására is be van rendezve, a helyi fo köz gyasztásra szánt sertéseket is csak a közvágóhídon szabad levágni. Ahol lóközvágóhíd vagy lóközvágóhely van, lovat, S2.am lfat és öszvért mind a helyi közfogyasztás, mind a helyi m lgánfogyasztás cél­ jából csak a lóközvágóhídon vagy közvágóhelyen szabad levágni. A földművelésügyi miniszter a közvágóhídi és közvágóh�lyi kény­ közfogyasztásra szánt egyéb állatokra is kiterj esztheti, a köz­ ert sz hídi és közvágóhelyi kényszer alól pedig kivételeket állapíthat m�g. vágó Dögterek, gyepmesteri telepek, állati hullafeldolgozó és állati huUaégetö készülékek.

§.

31. Azokat az állati hullákat vagy állati hullarészeket, ame­ lyeknek természetes állapotban való felhasználását, értékesítését vagy forgalombahozatalát megengedni nem lehet, ártalmatlanná kell tenni. Fertőző állatbetegségek elfoj tására vonatkozó rendelkezések.

40)§. Z

AJ Általános elfojtó rendszabályok.

A hasznos háziállatok (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bival uh, kecske, sertés, baromfi, kutya, macska) birtokosai és mind­ azok, akik az állatbirtokosok képviseletében ilyen állatok felügyeleté­ vel, gondozásával vagy örzésével vannak megbízva, kötelesek a helyi ' állategészségügyi hatóságnak azonnal bej elenteni a birtokukban lévő, illetőleg a fel ügyelet ük, gondozásuk vagy őrzésük alatt álló állatoknak a bejelentés kötelezettsége alá tartozó s tüneteikben a földművelésügyi miniszter által rendeletileg ismertetendö fertözö állatbetegségekben tör­ tént megbetegedést vagy ilyen betegségekre gyanús vagy ilyen beteg­ ségek fertőzésére gyanús állapotát és bármely betegség okozta elhullá­ sát vagy bármely betegség okából történt leölését, valamint ezek körül­ ményeit. Ugyanők kötelesek továbbá az illető állatot vagy állati hullát a hatósági intézkedésig egyidejüleg akként elkülöníteni, hogy ezáltal a betegség elhurcol�sa megakadályoztassék. 43. Azok a fertöző állatbetegségek, amelyek bej elentés köte­ lezettsége alá tartoznak, a következők :

§.

1 . keleti marhavész, 2. lépfene,

I

57

56

"3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 1 0. 11. 1 2. 13. 14. 15. 16.

sercegő üszök; bivalyvész, veszéttség, . takonykór, ragadós száj- és körömfájás, szarvasmarhák ragadós tüdölobj a, j uhhimlő, tenyészbénaság, ivarszervi hólyagos kiütés, rühösség, sertéspestis (sertésvész), sertésorbánc, gümőkór, baromfikolera és baromfipestis.

99. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb. büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő : i . aki a 2. vagy 3. §-ban megszabott forgalmi korlátozást vagy tilalmat, úgyszintén az, aki a 4. §. alapj án megszabott számbavétel, bejelentés, nyilvántartás vagy megj elölés tekintetében kiadott szabály megszegi vagy kij átsza ; 2. aki a 22. §-ban említett állatot az ott megszabott vizsgála mellőzésével levágj a vagy levágatj a, úgyszintén az, aki az ott meg szabott vizsgálat mellözésével akár magán-, akár közfogyasztásr szánt húst felhasznál vagy forgalomba hoz ; 3. aki a 27., illetőleg §-ban megállapított vágóhídi (vágó helyi kényszer ellenére állatot vágóhídon (vágó helyen) kívül vág vagy vágat 4. aki a 30. § alapj án kiadott rendelkezések megszegésével fogyasz tásra alkalmatlan húst emberi fogyasztásra felhasznál, értékesít va forgalomba hoz ; 5. aki a 3 1 . § alapj án kiadott rendelkezések megszegésével állati hullát vagy állati hullarészt, valamint az, aki az állati hullarészeknek feldolgozás útj án foganatosított ártalmatlanná tétele eseteiben nyer terméket emberi fogyasztásra felhasznál, értékesít vagy forgalomba hoz ; 6. aki a beteg, valamint a b etegségre gyanús állatok használata . vagy leölése tekintetében a 48., 49., 55 . , 57., 65. vagy 67. §-ban meg­ határozott tilalmat megszegi vagy kij átsza ; 7. aki a 6 1 . , 64. vagy 73. § rendelkezései ellenére tejet emberi fogyasztásra felhasznál, értékesít vagy forgalomba hoz ; j •

28.

8. aki a 49., "55. vagy 57. § rendelkezései ellenére gyógyítási kÍsérletet vagy műtétet végez ; 9. aki a 49., 55. vagy 57. § ellenére hullát állatorvos felügyelete nélkül felbont. 1 02. §. Elkobzás tárgya : 1 . az országos határra megszabott forgalmi tilalom megszegésével vagy kij átszásával, valamint a kijelölt belépő állomások és helyek elkerülésével hajtott, szállított vagy csempészett állat ; úgyszintén az említett tilalom megszegésével vagy kijátszásával, valamint a kijelölt belépő állomások és helyek elkerülésével szállított vagy csempészett állati nyerstermény vagy oly tárgy, mely állatbetegség elhurcolására alkalmas ; 2. a határszéli nyilvántartásba fennálló szabályok ellenére be nem jegyzett állat.

Az állategészségügyről szóló 1 928. évi X I X. törvényci kk végrehaj tása . 100.00011932.

sz.

F. M. rendelet.

Vr. Marhalevélkötelezettség. 1 2. §. ( 1 ) Lovat, szamarat, öszvért, szarvas marhát, bivalyt, j uhot, kecskét és sertést, bármely korú legyen is az állat, tulaj donosa - a 13. §-ban meghatározott kivételektől eltekintve - marhalevéllel köteles ellátni : 1 . ha az ilyen állatra vonatkozó tulaj donj ogát másra átruházza (ela dj a, cserébe adja, elaj ándékozza stb .), vagy ilyen j ogcímen bírói ítélet alapj án tulaj donjogot szerez ; 2. ha ilyen állatot tulaj donjogátszállás (öröklés, hagyomány stb.) tj ú án megszerez ; 3. ha ilyen állatot állatvásárra, állatkiállításra vagy állatdíjazásra hajt vagy szállít. E rendelkezés azokra az állatokra vonatkozik, amelye­ ket állatvásár, állatkiállítás vagy állatdíjazás alkalmával az állatok a dásvételére, . illetve kiállítására vagy díjazására kijelölt s e célból korlát okkal vagy más módon elkülönített területre hajtanak vagy szállítanak ; 4. ha ilyen állatot :

59

b8

vagy ' hízott sertés sel egy marhalevélre jegyezni. Ha az egy marhalevélre j egyzett állatok darabszáma szerint fizetendő illeték többet tenne ki, mint az ürlapra nyomott bélyeg értéke, a többletet az ürlap hátulsó oldalára felragasztandó bélyegekkel kell leróni és a bélyegeket a kiállít ás keltével kell keresztüIírni vagy a marhalevélkezelő bélyegzővel felülbélyegezni. (4) Egy tulaj donosnak több különböző marhalevélre jegyzett Kivételek a marhalevélkötelezettség alól. faj ú, belföldi származású állatai (juhok, kecskék, sertések) nazon ugya 13. §. (1) Az előző szakaszban megállapított marhale a tulaj donos kivánságára egy (közös) marhalevélre jegyezhetők, ilyen ség alól a következő esetekben van kivételnek helye : esetekben azonban figyelemmel a jelen § (10. és ( 1 1 ) bekezdéseiben 1 . nem kell az állatot marhalevéllel ellátni annak más foglalt akra, a közös marhalevél hatodik rovatába (tulaj donj og igazo(város) területére való elhajtása esetén� ha az elhajtás csupán lása) az alap marhalevelek és ezek hátulsó oldalára vezetett tulaj dontetés, itatás, úsztatás, teleltetés, időleges gazdasági munkák elvégz átruházási nyilatkozatok kiállításának helye, kelte és j egyzőkönyvi valamint j ármű elé fogva fuvarozás céljából, úgyszintén állat folyószáma mindenkor pontosan bejegyzendő. Sertésekre azonban ilyen vizsgálatra, lóosztályozásra és lóbehívásra történik. A munkavau.:u«3_ közös marhalevél csak a (3) bekezdésben j elzett tilalom által megcélj ából 3 napnál hosszabb időre más község (város) területére haj szabott korlátokon belül állítható ki. állatokat azonban marhalevéllel kell ellátni ; (5) Állatvásárokra hajtott sertésekre, j uhokra vagy kecskékre, az 1 . pont szerint marhalevélkötelezettség alá nem tartozó ha előrelátható, hogy azokat darabonként vagy kisebb falkákban állatot kocsin (szekéren, szánon), vízijárművön (csónakon, fogják eladni, úgy minden egyes darabra külön marhalevél állítandó ki. és - ha a szállítás nem történik közhasználatú gépkocsin vagy 30 (6) A marhalevél j obboldali hasábjára azon vármegye, j árás, nél nagyobb távolságra (55. §) - gépkocsin is lehet más község ( község (város) nevét, illetve állategészségügyi hivatal megnevezését területére marhalevél nélkül elszállítani ; kell bevezetni, melynek területén az állatok a marhalevél kiállítása 3. nem kell marhalevéllel ellátni a magánfogyasztás céljából idején tartatnak. Marhalevélkezelői kerületekben a marhalevélkezelő levágásra szánt állatot, ha az a fennálló törvényes szabályok a 'város, község neve mellett a kerület számát is feltüntetni tartozik. magánfogyasztásra húsvizsgáló közbej ötte nélkül is levágható Állatvásáron (állatkiállításon, állatdíjazáson) kiállított marhalevélen a vágás tényleg nem közvágóhídon (közvágóhelyen) történik. község megnevezése mindig «állatvásár» «(állatkiállítás», «állatdíjazás») szóval egészítendő ki. A marhalevél kiállítása. (7) Az első rovat (tulaj donos neve és lakhelye) kitöltésénél a jelen rend elet 15. és 1 6. §-ában foglalt szabályok szigorúan figyelembe 1 7. §. (1) Ha a marhalevél kiállítása és kiszolgáltatása ellen veendők. A rovatban a tulaj donos lakcímét is, az utca és házszám akadály nem forog fenn, úgy annak rovatait a marhalevélkezelő tintával megjelölésével pontosan fel kell tüntetni. pontosan, olvashatóan, magyar nyelven kitölti. (8) A második, harmadik és negyedik rovatban - az előző szabá­ Ló, szamár, öszvér, szarvasmarha és bivaly minden darabjára l Yokban foglalt korlátozások szemmeltartásával - az állat(ok) betűvel és korra való tekintet nélkül külön marhalevelet kell kiállítani és azon­ kiírandó darabszámát és faj át, születési évét, egy évesnél fiatalabb kivül lóra, szarvasmarhára és bivalyra, valamint sertésre csak olyan állat(ok)nál a születés hónapját, az állat(ok) színét és ivarát, külön­ marhalevelet szabad felhasználni, mely az 5. §-ban jelzett megkülön­ böző ismertető jeleit és jegyeit kell bejegyezni. E rovatokba az állat böztetés szerint az állat korának megfelel. egész ségügyi állapotát jelző kifejezéseket (pl. kehes) beírni nem szabad. (3) A j uhokból, kecskékből és sertésekből több darabot is lehet Az adatokat a tulaj donos pontosan köteles bemondani és különösen egy marhalevélre j egyezni, de különböző faj ú, valamint különböző b�jelenteni, ha az állato n (pl. herélés, nagyobb állandó forradás, új egyének nem közös tulaj donába álló állatokat egy marhalevélre jegyezni belyegzés folytán) időközben olyan lényeges változások állottak be, tilos. Úgyszintén tilos félévesnél fiatalabb sertést, félévesnél idősebb más községbe (városba) lábon elhajt, vagy a bj pontban lJ.l\.\.I�;:'.Lll • •_ soroltakt ól különböző, bármilyen más közlekedési eszközön kocsin, szekéren, szánon, vízij árművön stb.) elszállít ; bj vasúton vagy hajón szállít ; c) közfogyasztásra vagy magánfogyasztásra levág.

aj

2.

(2)

60

61

melyek a régi marhalevélbe j egyzett leírástól eltérnek. és ló nál, illetve sertésnél feltétlenül bejelentendő, hogy az állat illetőleg féléven aluli, vagy pedig ezen kort meghaladta-e. esetén a marhalevélkezelő az állat elővezetését is kívánhatja, pedig azt tartási helyén megtekintheti. A közúti állatforgalom ellenorzése.

64. §. (1) Az állatok közúti forgalmára vonatkozó szabályok tartását a csendőrök, pénzügyőrök, rendőri közegek és a helyi egészségügyi hatóságok ellenőrizni kötelesek. A lábonhajtott, a (gépkocsin, szekéren, szánon) vagy vízij ármüvön (csónakon, - kompon) szállított állatok hajtói, illetve szállítói az említett szeti közegek és a helyi állategészségügyi hatóságok ezzel közegeinek felhívására kötelesek a hajtott (szállított) állatok leveleit, illetve származási bizonyítványait felmutatni vagy igazolni, hogy a hajtás vagy szállítás a j elen rendelet 13. §-a marhalevél nélkül, illetőleg a j elen rendelet 122. és 126. §-ai· marhalevél és származási bizonyítvány nélkül történhetik. állatok helyi vagy területi zárlat alatt álló helyről vagy vont községből hajtattak vagy sz állíttatt ak el, úgyszintén akkor ha elkülönítés alá helyezett állatok hajtatnak vagy szállíttatnak, mutatandó az elhajtáshoz (elszállításhoz) a jelen rendelet 222. előírt hatósági engedély is. Gépkocsin történő szállítás nál a gépko bejelentéséről szóló igazolványt (57. §) és ha a szállítás más (város) területére történik, a forgalmi naplót (58. §) is fel kell TTl • • t
száUít áshoz) előírt hatósági en�edélyt felhívásra fel nem mutatja, úgyszintén ha az ilyen állatokat az engedélyben jelzettől eltérő irány­ ban vagy az engedélyben megállapított feltételektől eltérő módon hajtj ák vagy szállítj ák. (3) A (2) bekezdés a)-c) pontjaiban j elzett esetekben egyszersmind a tényáll ás pontos közlése mellett azonnal jelentést kell tenni az állatok feltartóztatásának helyére illetékes elsőfokú állategészségügyrendőri hatóságnak. (4) Ha a (2) bekezdés a)-c) pontj aiban felsorolt okok egyike sem forog fenn, de a marha levelek vagy származási bizonyítványok hiá­ nyosak vagy nem szabályszerüek (az egészségügyi bizonyítvány érvénye ( 19. §) a hajtás vagy szállítás megkezdése előtt lej árt, az irányítás nem egyezik meg a hajtás vagy szállítás irányával stb.), úgyszintén akkor is, ha az állatoknak más község (város) területére közhasználatú gépkocsin vagy nem közhasználatú gépkocsin ugyan, de 30 km-nél nagyobb távolságra történő szállításánál hiányzik a marhalevelekről az 55. § (1) bekezdésének 2. pontj ában előírt állatorvosi vizsgálati záradék, a hajtás vagy szállítás folytatását meg kell ugyan engedni, az esetről azonban a tényállás pontos közlése mellett azonnal jelentést kell tenni ama község (város) elsőfokú állategészségügyrendőri hatósá­ gának, amelynek területéről az állatokat elhajtották vagy elszállították. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a gépkocsin szállított állatok szállítója a gépkocsi bejelentéséről szóló igazolványt (57. §) vagy a más község (város) területére történő szállításnál a forgalmi naplót felhívásra fel nem mutatja, vagy felmutatj a ugyan, de ezek az okmányok valamely tekintetben nem felelnek meg az előírásoknak. A közvágóhíd és a k özvágóhely kötelezo használata.

76. §. (1) Ahol közvágóhíd vagy közvágóhely van, szarvasmarhát (borj út), bivalyt (bivalyborj út), j uhot (bárányt) és kecskét (gödölyét) a helyi közfogyasztásra, szarvasmarhát (borj út) és bivalyt (bivaly­ borj út) pedig a helyi magánfogyasztásra is csak a közvágóhídon, illetve a közvágóhelyen szabad levágni. (T. 28. §.) (2) Ahol a közvágóhíd sertések vágására is be van rendezve, a helyi közfogyasztásra szánt sertést (malacot) is csak a közvágóhídon sz abad levágni. (T. 28. §.) (3) Ahol lóközvágóhíd vagy lóközvágóhely van, lovat, szamarat és öszvért (csikót) úgy a helyi közfogyasztás, mint a helyi magán­ fogyasztás célj ából csak a lóközvágóhídon vagy a lóközvágóhelyen szabad levágni. (T. 28. §.)

•

62

63

A hús

hordása és járművön való szállítása.

97. §. (1) A húst hordása (fogasokra való felfüggesztése, kocsir rakása, lerakása stb.) közben szájjal érinteni tilos. A hordást végz egyének ruházatuk ama részeit és azokat a testrészeket, amelyek hússal érintkezhetnek, világos sZÍnű, könnyen mosható, tiszta lepel! tartoznak lefedni. A húst csak tiszta, lehetőleg horganybádoggal vagy világo SZÍnű, könnyen mosható, tiszta lepellel bélelt j árművön szabad elszálIí tani. A j árműre rakott húst egész terjedelmében világos sZÍnű, moshat tiszta takaróval gondosan le kell takárni és ezeriféiül az idő viszonta ságai ellen még vízálló ponyvával is be kell fedni. A bőrben hagyot levágott állatokat (borj úkat, bárányokat) a bőrből kifejtett hústó gondosan elkülönítve kell szállítani vagy a letakart húsra, de a vízáll ponyva alá kell helyez.ni. A húst pokróccal letakarni vagy ,a húsr ülni tilos. (3) A hÚ5 elhelyezésére és betakarására szolgáló edényeket, tartá lyokat, kosarakat, ponyvákat, takarókat vagy gyékényeket mindi tisztán kell tartani. Olyan kocsikat, amelyekből a tartalom kihullha vagy kifolyhatik, tilos használni. Olyan anyagokat, amelyek a hús beszennyezik, bűzössé vagy egyébként undorítóvá vagy az embe egészségére ártalmassá tehetik, a hússal együtt ugyanazon a kocsi illetve ugyanabban az edényben, tartályban vagy kosárban szálIíta szintén tilos.

(2)

A�friss hús árusítása.

98. §. (1) Friss (nem elkésZÍtett) állapotban csak olyan húst (vér zsírt, zsigert, csontot) szabad emberi élelemre árusítani, amelyet húsvizsgálat során fogyasztásra feltétlenül alkalmasnak találtak, sza bályszerűen lebélyegeztek és amely meg nem romlott. (4) Az üzlethelyiségek és sátrak, valamint a hús kimérésére szol gáló tőkék, asztalok, kések, bárdok, mérlegek, nemkülönben a h ' letakarására használt terítők és a kiméréssel foglalkozó személye ruházatának és kezeinek tisztaságára a legnagyobb gondot kell fordítani A húst mindig tiszta, hűvös és száraz helyen kell tartani, azt az üzle elé az utcára vagy nyitott; ablakban kirakatképpen kifüggeszteni általában pornak, piszoknak kitenni nem szabad. Úgy az üzletekbe mint a piaci sátrakban a hús darabolása közben keletkező, embe fogyasztásra nem alkalmas hulladékokat az árusítás tartama ala olyan edényben kell összegyüjteni, amelynek fenekén denatur ó anya

(haJUU, hamulúg, ártalmatlan festék) van, az árusítás befejezésével pedig azonnal el kell távolítani és ártalmatlan ná kell tenni. A hús elhelyezésére szolgáló jégszekrényben húson felül egyebet - ideértve az ipari célokra szolgáló faggyút is - tartani tilos. Olyan helyiségekbe (sátrakba, bódékba), ahol húst árusítanak, kutyát vagy macskát bo­ csátani tilos. (16) A kimért húst csak tiszta, írástól vagy nyomtatástól mentes, ha sználatlan papírosba szabad csomagolni. (17) Fűszerüzletben friss húst árusítani tilos. Úgyszintén tilos a fri ss hússal való házalás is.

}

A hullák

elásása.

109. §. (1) Az állati hullákat és hullarészeket rendszerint csak dögtéren szabad elásni. Kivétetnek ezen szabály alól : 1 . a dögtérről, illetőleg a gyepmesteri teleptől távol fekvő helyen (legelőn, erdőben, tanyán stb.) elhullott (leölt) állatok hullái, ha a dög­ térre, illetőleg a gyepmesteri telepre való szállításuk nagy nehézségbe ütközik. Az ilyen hullák a helyi állategészségügyi hatóság engedélyével az elhullás (leölés) helyén vagy annak közelében áshatók el, ' om he esnéUiatala bb borj ú és csikók, továbbá a Qpó.s bárányok, gödölyék és malacok, valamint az ebek macskák és baromfi hullái, me yek az állatbirtokos területén (kertjében, tel kén tb.) ásha­ tók el. (3) A bekezdésnek úgy 1 . , mint pontja alatt meghatározott esetekben az elásásnak állatok1 által meg nem közelíthető, félreeső helyen kell történnie. . Ebtartási szabályok.

(2)

2.

(2)

2.

120. §. (1) Minden ebet, melyre a 1 1 9 §. értelmében az adókötelezett­ ség fennáll, birtokosa az illető adóévre érvényes védj eggyel köteles ellátni. Városok belterületén minden eb az utcára (térre) csak a marás lehetőségét kizáró száj kosárral vagy pórázon vezetve bocsátható. Ezt a korlátozást a vármegyei törvényhatóságok szabályrendeletben a forgalmas községek és az év minden vagy meghatározott időszakára a fürd ő- és nyaralóhelyek területére is kiterjeszthetik. . (3) Harapós ebet nappal biztos módon meg kell kötni, éjj el pedig csak olyan zárt helyen (udvarban, maj orban, tanyán, kertben stb. ) szabad megkötés nélkül hagyni, ahonnan e l nem távozhatik . (4) Kóborlásra hajlamos ebet szintén a (3) bekezdésben előírt

(2)

65

64

módon kell tartani, vagy olyan kolonccal kell ellátni, amely a mozgá sb an gátolja. (5) Tehervonásra használt ebet a befogás tartamára szájko kell ellátni . (6) Ebet kínozni, uszítani vagy zaklatni tilos. (7) Az ebtartás egyéb, helyi vonatkozású kérdéseit hatóságok szabályrendeletben szabályozzák. A lovasított csendőrőrsök, a m. kir. rendőrség és a határőrség lovainak vizsgálata. 146. §. (1) A lovasított csendőrőrsök, a m. kir. rendőrség és határőrség élelmezésében levő akár kincstári, akár magántulaj képező lovakat hónaponkint egyszer egyenkint meg kell vizsgálni. Azokban a községekben (városokban), ahol csendőrségi, dőrségi vagy határőrségi állatorvos nincsen, a vizsgálatot rendszerint területileg illetékes j árási (városi) m. kir. állatorvos köteles végezni, pedig 1. a székhelyén levő lovakat az illetékes illetőleg a rendőrkapitányság vagy a határőrség megállapított időben azok tartási helyén ; a székhelyén kívül levő lovakat minden, az illető közs (városba) más célból tett kiszállásával kapcsolatban alkalmilag, ' ha valamely hónap ban ilyen kiszállása nem volt, a lovaknak az csendőrőrsparancsnok, illetőleg rendőrkapitányság vagy határő vezetőjével egyetértve megha.tározott időben székhelyére történt vezetése után a saj át lakásán. (3) Ha azonban a területileg illetékes fárási (városi) m. kir. orvosnak valamely hónapban alkalmi kiszállás hiányában nem módj ában a székhelyén kívül tartott lovakat megvizsgálni, a csend őrsparancsnok, illetőleg a rendőrkapitányság vagy határőrség j ogosítva van a lovakat megvizsgálás végett más, az azok tartási hez közelebb lakó j árási (városi) m. kir. állatorvos lakás ához "UO'70t-t-Ot­ Ily esetben a vizsgálatot ez a területileg nem illetékes j árási m. kir. állatorvos köteles elvégezni. (4) A vizsgálat alkalmával figyelemmel kell lenni a lovak nyo z ására, gondozására, vasalására és az istálló higiénejére is. (5) A vizsgáló állatorvos a vizsgálat eredményét a . llletőleg a rendőrkapitányság vagy határőrség által e célra kö nYVbe esetről-esetre köteles bevezetni. (6) A vizsgálat minden esetben díj mentes.

(2)

2.

Az állatbirtokosok, állatorvosok, húsvizsgálók, állatok vágásával foglal­ kozók, herélök, miskárolók és gyepmesterek bejelentés-kötelezetts ége. \

1 93. §. (1) Minden állatbirtokos (személy vagy j ogi személy) azo nnal köteles a helyi állategészségügyi hatóságnak bejelenteni, ha hasznos háziállata 1 . a bej elentés kötelezettsége alá tartozó fertőző állatbetegségek valamelyikében megbetegedett, vagy 2. az 1 . pontban említett betegségek valamelyikére gyanússá vált, vagy 3. az 1 . pontban említett betegségek valamelyikének fertőzésére gyanússá vált, vagy 4. bármely ok következtében elhullott, vagy ha hasznos háziállatát 5. bármely ok miatt leölte vagy leölette (194. §. (4) bekezdése), vagy 6. fogyasztás céljából húsvizsgáló közbejötte nélkül levágta vagy levágatta és a levágás után rajta bejelentés kötelezettsége alá tartozó fertőző állatbetegségre utaló elváltozásokat észlelt. A bejelentés kötelezettségével kapcsolatos fogalmak meghatározása. 1 94. §. (1) A j elen rendelet szempontj ából has�nos háziállat alatt lovat, szamarat, öszvért, szarvasmarhát, bivalyt, j uhot, kecskét, sertést, baromfit (éspedig tyúkot, libát, kacsát és pulykát), végül kutyát és macskát kell érteni. Bejelentés kötelezettsége alá tartozó fertőző állatbetegségek a követ­ kezők : a keleti marha vész, a lépfene, a sercegő üszök, a bivalyvész, a veszettség, a takonykór, a ragadós száj- és körömfáj ás, a szarvas­ marhák ragadós tüdőlobja, a j uhhimlő, a tenyészbénaság, az ivarszervi h?lyagos kiütés, a rühösség, a sertéspestis (sertésvész), a sertésorbánc, a szarvasmarhák nyílt gümőkórj a, a baromfikolera és a baromfipestis.

(2)

Helyi zárlat. 1 99. §. (1) Azoknak a bejelentéskötelezettsége alá tartozó fertőző . allatbelegségeknek eseteiben, amelyekre vonatkozólag a j elen fejezet B) része ezt kifejezetten elrendeli, a helyi állategészségügyi hatóság azokat a helyeket, ahol a beteg ' vagy a betegségre gyanús vagy a fertőzésre gyanús állatok vannak (ahol a beteg, betegségre gyanús vagy fertőzésre �yanús állatokat elkülönítették), helyi zárlat alá köteles helyezni. Azoknak a bej elentés kötelezettsége a lá tartozó fertőző állat­ betegségeknek eseteiben, amelyekre vonatkozólag a j elen fejezet B)

(2)

5

66

67

része ezt kifejezetten elrendeli, helyi zárlat alá kell helyezni azokat helyeket is, ahol a beteg vagy a betegségre gyanús vagy a fert gyanús állatok megfordultak, még ha ott a fennforogni vélt fertőző álla betegség iránt fogékony á llatok nincsenek is. (3) Hely alatt a jelen rendelet szempontj ából udvart, p tanyát, maj ort, legelőt, erdőt, sertéshízlaló-telepet és az állatv valamint az állatkiállítás vagy állatdíjazás céljaira használt térnek gyanús állatok megfigyelésére szolgáló részét, helyi zárlat alatt u dvar-, tanya-, maj or-, legelő-, erdő- stb. zárlatot kell érteni. (4) Ha a jelen fejezet B) része az egyes fertőző állatbetegsége esetében a helyi zárlat tekintetében eltérő rendelkezést nem 1 . az olyan legelőnek és erdőnek, melynek terület én egymást elkülönítve több állandóan kint tartott gulya, ménes, csorda vagy legel, mindig csak azt a részét kell helyi zárlat alá helyezni, amelyen a gulya, ménes, csorda vagy nyáj tartózkodik, amelyben a me az elhullás vagy a leölés történt ; az olyan pusztának, amelynek több tanyája vagy maj orja mindig csak azt a tanyájá t vagy maj orját kell helyi zárlat alá helyezn amelyben a megbet�gedés, elhullás, leölés vagy levágás történt ; 3. az olyan sertéshízlaló-telepnek, amelynek egymástól teljese elkülönített több szállása van, mindig csak azt a szállást kell helyi zárla alá helyezni, amelyben a megbetegedés, elhullás, leölés vagy Lörtént. (5) A helyi zárlat j oghatálya abban áll, hogy a zárlat alá helyezet h elyekről az ott levő beteg, betegségre gyanús, fertőzésre gyanús és illető betegség iránt fogékony állatokat kivinni (kihajtani, elszálIitani) lovábbá ilyen helyekre az illető betegség iránt fogékony állatokat vinni (beállítani) rendszerint tilos. (6) Azoknak a bejelentés kötelezettsége alá tartozó fertőző betegségeknek eseteiben, amelyekre vonatkozólag a j elen fejezet része ezt külön kifejezetten megszabja, a helyi zárlat kiviteli tilalma illető fertőző állatbetegségek iránt nem fogékony, de annak fertőző gávaI szennyeződött s ennélfogva az illető betegség elhurcolására massá vált állatokra és az illető betegség fertőzőanyagával szennyező s ennélfogva az illető betegség elhurcolására alkalmassá vált éspedig használt istállóeszközökre, j árművekre, szerszámokra, és itatóedényekre, trágyára, szálastakarmányra, alomszalmára, ruhára, rongyra stb. is vonatkozik. (7) Azoknak a bej elentés kötelezettsége alá tartozó fertőző betegségeknek eseteiben, amelyekre vonatkozólag a jelen fejezet

2

része ezt kifejezetten megszabja, a helyi zárlat kiviteli tilalma a beteg. betegségre gyanús vagy fertőzésre gyanús állatok nyersterményeire. éspe dig húsára, bőrére, szőrére, gyapjára, sertéj ére, csontj ára, szarvára. körm ére, patájára, tej ére, toj ására, tollára stb. is vonatkozik. Ebzárlat.

§. (3) Az ebzárlat j oghatálya abban áll, hogy a veszettségnek \'agy a veszettség gyanújának észlelésétől számított 90 nap eltelt éig. 1 . a község (város) területén levő minden kutyát és macskát oly módon kell rendes tartási helyén elzárva, vagy minden kutyát olymódon kell rendes tartási helyén megkötve vagy lehetőleg megláncolva elkülö­ niteni, hogy idegen kutyákkal vagy macskákkal ne érintkezhessék ; a kutyák elzárása, megkötése vagy megláncolása mellőzhető, ha szöké- . süket bizto<;an megakadályozó zárt udvarban tartanak ; a község (város) területén csak olyan kutyát szabad pórázon vezetni, amely a harapás ellen biztosan védő szájkosárral van ellátva ; 3. a község (város) területéről kutyát vagy macskát csak az első­ fokú állategészségügyrendőri hatóság engedélyével és az illetékes ható­ sági állatorvos kedvező vizsgálata után szabad kivinni. (4) Rendeltetésszerű használatuk idejére ki vannak véve a (3) bekezdés hatálya alól s ennélfogva rendeltetési céljaikra engedély nélkül használhatók úgy az ebzárlat alá helyezett község (város) területén. mint azon kívül is, a teherhúzásra szolgáló kutyák, ha harapás ellen biztosan védő száj kosárral vannak ellátva és szökésüket biztosan meg­ akadályozó, kifogástalan húzó szerszámmal vannak felszerelve ; a pász­ tor- és vadászebek, valamint a csendőrség és rendőrség szolgálatában álló kutyák pedig teljesen szabadon. Rendeltetésszerű használatuk idején és helyén kívül (amennyiben vadászebekről van szó, a vadász­ lerületen kívül) azonban az ilyen kutyákat szintén a (3) bekezdés 1 . pontjában megj elölt módon kell elkülöníteni, vagy szintén csak pórá­ zon és a harapás ellen biztosan védő szájkosárral ellátva szabad vezetni. 321.

2.

Büntető rendelkezések. .!lz 1928 : XiX t.-C. 98.

§-a.

570. §. A T. 98. §-a a következő bűntető rendelkezést tartal­ Jllazza : Aki a keleti marhavész behurcolása és terjedése ellen megállapított 5*

68

rend szabályokat szándékosan megszegi vagy kijátssza, vétség miatt h áro m hónapig terj edhető fogházzal büntetendő. Ha a cselekmény folytán valamely kérődző a keleti marhavészbe esett, a büntetés egy évig terjedhető fogház. A kísérlet büntetendő. .!lz 1928 : XIX. t.-C. 99.

§-a.

571 . §. A T. 99. §-a a következő büntető rendelkezést tartalmazza : Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terj edhető elzárással büntetendő : 1 . aki a 2. vagy 3. §-ban megszabott forgalmi korlátozást vagy tilalmat, úgyszintén az, aki a 4. § alapj án megszabott számbavétel, bejelentés, nyilvántartás vagy megjelölés tekintetében kiadott szabályt megszegi vagy kij átsza ; 2. aki a 22. §-ban említett állatot az ott megszabott vizsgálat mellőzésével levágja, vagy levágatja, úgyszintén az, aki az ott meg­ szabott vizsgálat mellőzésével akár magán-, akár köz fogyasztásra szánt húst felhasznál vagy forgalomba hoz ; 3. aki a 27., illetőleg 28. §-ban megállapított vágóhídi (vágóhelyi) kényszer ellenére állatot vágóhídon (vágó helyen) kivül vág vagy vágat ; 4. aki a 30. § alapján kiadott rendelkezések megszegésével fo­ gyasztásra alkalmatlan húst emberi fogyasztásra felhasznál, értékesít vagy forgalomba hoz ; 5. aki a 3 1 . § alapj án kiadott rendelkezések megszegésével állati hullát vagy állati hullarészt, valamint az, aki az állati hulláknak vagy állati hullarészeknek feldolgozás útj án foganatosított ártalmatlanná­ tétele eseteiben nyert terméket emberi fogyasztásra felhasznál, értékesít vagy forgalomba hoz ; 6 . aki beteg, valamint a betegségre gyanús állatok használata vagy leölése tekintetében a 48., 49., 55., 57., 65. vagy 67. §-ban meg­ határozott tilalmat megszegi vagy kijátssza ; 7. aki a 6 1 . , 64. vagy 73. § rendelkezései ellenére tejet emberi fogyasztásra felhasznál, értékesít vagy forgalomba hoz ; 8. aki a 49., 55. vagy 57. § rendelkezései ellenére gyógyítási kísér­ letet vagy műtétet végez ; 9. aki II 49., 55. vagy 57. § ellenére hullát állatorvos felűgyelete nélkül felbont.

69 .!lz 1928 : XIX. t.-c. 1 00.

§-a.

572. §. A T. 100. §-a a következő büntető rendelkezést tartal­ mazza : Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a j elen sik, e törvénynek a 99. §-ban nem említett rendészeti szabályát, vagy a j elen törvény alapj án kiadott rendelet ily szabályát megszegi vagy kij átssza . Azt azonban, akinek a j elen § első bekezdése alá eső cselekménye vagy mulasztása következtében emberre közvetlen veszély háramlott, vagy állat keleti marhavészbe, lépfenébe, veszettségbe, takonykórba, ragadós száj- és körömfáj ásba, szarvasmarhák ragadós tüdőlopjába, tenyészbénaságba vagy sertéspestisbe (sertésvészbe) esett, két hónapig terjedhető elzárással kell büntetni. A Vr. rendelkezéseibe ütköző és a T. 99. §-a szerint büntetendő kihágások. 573. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a T. 99. §-a szerint büntetendő: 1 . aki a fertőző betegségben szenvedő, vagy az ilyen betegségre gyanús vagy az ilyen betegség fertőzésére gyanús állatok behozatalára vagy átvitelére vonatkozólag a Vr. 2. §-ának (1) bekezdésében meg­ szabott tilalmat megszegi vagy kijátssza, 2. aki a keleti marhavész behurcolása ellen a Vr. 2. §-ának (2), (3) vagy (4) bekezdése alapj án kiadott rendelkezést megszegi vagy kijátssza, 3. aki a keleti marhavésztői eltérő, más fertőző betegség behur­ colása ellen a Vr. 2. §-ának (5) bekezdése alapj án elrer;tdelt korlátozást vagy tilalmat megszegi vagy kijátssza, 4. aki az állatok, állati nyerstermények és az állatbetegségek elhurcolására alkalmas tárgyak behozatalára vagy átvitelére vonat­ kozólag a határszéli állategészségügyrendőri hatóság által a Vr. 2. §-ának (7) bekezdése alapj án elrendelt ideiglenes korlátozást vagy tilalmat megszegi vagy kijátssza, 5. aki a behozatalra, átvitelre vagy kivitelre kerülő állatok, állati nyerstermények és betegségek elhurcolás ára alkalmas tárgyak állat­ egészségügyrendőri kezelésére vonatkozólag a Vr. 3. §-ának (1) vagy (2) bekezdése alapj án kiadott rendelkezésekben megszabott feltételek ellenére állatot, állati nyersterményt vagy betegség elhurcolására alkal­ mas tárgyat az országba behoz, azon átvisz vagy onnan kivisz,

70

6 . aki a határszéli vidékek állatállományának számbavételére, nyilvántartására vagy az állatok megjelölésére vonatkozólag a Vr. 4. §-ának (2) bekezdése alapj án kiadott rendelkezést megszegi vagy k ij átssza, 7. aki a magánvágóhelyek vagy a magánvágóhidak létesítésére és fenntartására vonatkozólag a Vr. 75. §-ának (1), (2), (3) vagy (4) bekezdésében megszabot t kötelezettség ellenére állatot magánvágó­ helyen vagy magánvágóhídon kívül levág, 8. aki a Vr. 76. s-ának (1), (2), (3), (4) vagy (5) bekezdésében megszabott közvágóhídi vagy közvágóhelyi kényszer ellenére állatot közvágóhídon vagy közvágóhelyen kívül levág, 9. aki a Vr. 89. és 9 1 . §-ai értelmében húsvizsgála li kényszer alá tartozó állatot - a Vr. 88. s-ának (1) bekezdése ellenére - előzetes bejelentés nélkül, vagy pedig a Vr. 89. , 9 1 . és 92. §-aiban szabályozott vizsgálat mellőzésével levág vagy levágat, úgyszintén az is, aki az ilyen állatból származó, akár magán-, akár közfogyasztásra szánt húst az idézett rendeletszakaszokban megszabott vizsgálat mellőz ésével fel­ használja vagy forgalomba hozza, 1 0. aki olyan állatnak húsát, amelynek levágásat a húsvizsgáló a Vr. 89. s-ának (4) bekezdése alapj án megtiltotta, emberi fogyasztásra felhasználja, értékesíti vagy forgalomba hozza, l l . aki a húsvizsgáló által a Vr. 92. s-ának (1), (2), (3) vagy (4) bekezdése alapj án fogyasztásra alkalmatlannak minősíletl húst emberi fogyasztásra felhasznál, értékesít vagy forgalomba hoz, úgyszintén az is, aki az ezen szakasz (5) bekezdésében említell állati szervet - a Vr. 93. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére - engedély nélkül emberi fogyasztásra felhasznál, értékesít vagy forgalomba hoz, 1 2. aki a húsvizsgáló által a Vr. 92. §-ának (6) bekezdése alapj án feltételesen alkalmasnak minősített olyan húst, mely a Vr. 94. s-ában megsz abott eljárás útj án alkalmassá nem tétetett, emberi fogyasztásra felhasznál, értékesít vagy forgalomba hoz, 1 3. aki a húsvizsgáló által a Vr. 92. s-ának (7) bekezdése alapján csekélyebb tápláló- és élvezeti értékűnek minősített húst vagy pedig a Vr. 94. s-a szerint kezelt húst - a Vr. 93. s-ának (2) bekezdése ellenére máshol, mint hatósági hússzékben, forgalomba hoz, 14. aki friss húst (vért, zsírt, zsigert, csontot) emberi fogyasztásra a Vr. 98. §-ának (1) bekezdésében megszabott rendelkezések ellenére árusít, 15. aki húskészítményt a Vr. 99. s-ának (6) bekezdésében meg­ szabott rendelkezések ellenére árusít,

71

16. aki állati hullát vagy hullarészt a Vr. 108., 1 14. vagy 1 1 5 . S-ában vagy 1 1 8. §-ának (1) bekezdésében megszabott rendelkezések ellenére emberi fogyasztásra felhasznál, értékesít vagy ilyen célra for­ galomba hoz, 1 7. aki állati hulla vagy hullarész feldolgozásából nyert terméket a Vr. 1 1 0. §-ának (6) bekezdése ellenére emberi fogyasztásra felhasznál, értékesít vagy ilyen célra forgalomba hoz, 18. aki keleti marhavészes vagy e betegségre gyanús állatot a Vr. 252. s-ának (1) bekezdése ellenére levág, 1 9. aki keleti marhavész fertőzésre gyanús állalot a Vr. 252. s-ának (2) bekezdésében megszabott rendelkezések betartása nélkül levág, 20. aki lépfepében beteg, vagy e betegségre gyanús állatot a Vr. 270. s-ának (1) bekezdése ellenére levág vagy (2) bekezdése elle­ nére leöl, 21 . aki a lépfene fertőzésre gyanús állatok levágására vonatkozó­ lag a Vr. 270. §-ának (3) vagy (4) bekezdésében megszabott rendelke­ zést megszegi vagy kijátssza, 22. aki veszett vagy veszettségre gyanús állatot a Vr. 330. s-ának (1) bekezdése ellenére levág vagy elvéreztetés úLján leöl. 23. aki veszettség fertőzésre gyanús állatot a Vr. 330. s-ának (2) bekezdésében megszabott rendelkezések betartása nélkül levág, 24. aki takonykóros vagy e betegségre gyanús állatot a Vr. 34 1 . s-ának (1) bekezdése ellenére levág vagy (2) bekezdése ellenére elvérez­ tetés útján leöl, 25. aki takonykór fertőzésére gyanús állatot a Vr. 341 . s-ának (3) bekezdésében megszabott rendelkezések betartása nélkül levág, 26. aki a ragadós száj- és körömfáj ásban beteg vagy e betegségre gy anús olyan állat tejét, amelynek tőgyén e betegségre utaló elvál­ tozások vannak - a Vr. 366. s-a (6) bekezdésének l. pontj a ellenére emberi élelemre felhasználj a, értékesíti vagy ilyen célra forgalomba hozza, 27. aki a himlős vagy himlőre gyanús juh tejét - a Vr. 424. s-ának (2) bekezdése ellenére - az emberi fogyasztásra felhasználja, értékesíti vagy ilyen célra forgalomba hozza, 28. aki a Vr. 440. s-a ellenére tenyészbénaságban beteg, e beteg­ ségre gyanús vagy e betegség fertőzésére gyanús ménlovaL vagy szamarat Ie deztetésre használ, vagy pedig ugyanilyen kancalovat vagy szamarat �edeztet, úgyszintén az is, aki a tenyészbénaság nagyobbmérvű elter­ Je d ése esetén a fedeztetésre vonatkozólag a hatóság által a Vr. 445. s-a (2) bekezdésének 1 . pontja alapj án elrendelt korlátozást megszegi vagy kij átssza, _

72

29. aki tőgygümőkóros vagy tőgygümőkórra gyanús állat tejét - a Vr. 5 1 1 . §-ának (1) bekezdése ellenére - emberi fogyasztásra fel­ használja, értékesíti vagy ilyen célra forgalomba hozza, 30. aki lépfenében beteg, vagy e betegségre gyanús állaton - a Vr. 268. §-ának (1) vagy (2) bekezdése ellenére - gyógyítási kísérletet vagy véres mütétet végez, 3 1 . aki veszett, veszettségre gyanús vagy e betegség fertőzésére gyanús állaton - a Vr. 328. §-ának (1) vagy (2) bekezdése ellenére gyógyítási kísérletet vagy mütétet végez, 32. aki takonykóros vagy e betegségre gyanús állato n - a Vr. 340. §-ának (1) vagy (2) bekezdése ellenére - gyógyítási kísérletet vagy mütétet végez, 33. aki lépfenés vagy e betegségre gyanús állat hulláját - a Vr. 271. §-ának (2) bekezdése ellenére - állatorvosi felügyelet nélkül fel­ bontja vagy ilyen hullát (3) bekezdése ellenére lebóröz, 34. aki veszett vagy veszettségre gyanús állat hulláját - a Vr. . §-ának (2) hekezdése ellenére - állatorvosi felügyelet nélkül fel­ 331 bontja vagy ilyen hullát (3) bekezdése ellenére lebőröz, 35. aki takonykóros vagy e betegségre gyanús állat hulláját - a Vr. 351 . §-ának (1) bekezdése ellenére - állatorvosi felügyelet nélkül felbontja, vagy ilyen hullát (2) bekezdése ellenére lebőröz. A Vr. rendelkezéseibe ütköző és a T. t OO. §-a szerint büntetendő kihágások

574. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást kövel el és a T. 100. §-a szerint büntetendő: 1 . aki lovat, szamarat, öszvért, szarvasmarhát, bivalyt, j uhot vagy sertést a Vr. 12. §-ának (1) bekezdése ellenére marhalevél nélkül vagy az ezen szakasz (2) vagy (3) bekezdéseiben foglalt határozmányok­ nak meg nem felelő marhalevéllel marhalevélköteles for.galomba hoz, 2. aki a hatóság által ilyen célra nem engedélyezett helyen - a Vr. 3 1 . §-ának (1) bekezdése ellenére - állatvásárt tart, 3. a vásártartásra jogosult, . aki az állatvásártér berendezésének hiányát - a Vr. 3 1 . §-ának (17) bekezdése ellenére - a hatóság fel­ hívására sem pótolja. 4. aki az állatvásárra a Vr. 32. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére állatot felhajt, úgyszintén az is, aki az állatvásárok rendtartására vonatkozólag a Vr. 32. §-ának (4), (5), (6) vagy (7) bekez­ désében megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, . 5. a vásár tartására j ogosult, aki a vásárra felhajtott állatok állat­ egészségügyi ellenőrzése célj ából szükséges állatorvosok alkalmazásáról

73

Vr. 33. §-ának (2) bekezdése ellenére, vagy pedig a rendőri szolgálat ellátására szükséges rendőri közegek kirendeléséről ezen szakasz (3) bekezdése ellenére nem gondoskodik, úgyszintén az is, aki a vizsgálat fo ganatosításához szükséges segédszemélyzetről - a Vr. 34. §-nak (4) bekezdése ellenére - nem gondoskodik, 6. a hatósági alkalmazásban nem lévő állatorvos, aki a Vr. 33. ának (5), (6) vagy (7) bekezdé�ében foglalt rendelkezések betartása §nélkül á llatvásártéri szolgálatot elvállal vagy teljesít, 7. aki a tenyészállatvásárokra, állatkiállításokra vagy állat­ díjaz ásokra vonatkozólag a Vr. 37. §-ában megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 8. a vásártartásra j ogosult, úgyszintén az állatkiállítas vagy az állatdíjazás rendezője, aki a Vr. 38. §-ának (1) bekezdésében előírt kitisztítást elmulasztja, 9. aki az állatvásártérnek vagy az állatkiállítások, állatdíjazások területének legeltetésre, vagy kifutóul vagy kaszálóul való használatára vonatkozólag a Vr. 39. §-ának (1), (2), (3), (4), (5) vagy (7) bekezdésében megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 1 0. aki levágásra szánt kérődző állatot vagy sertést Budapest székesfőváros területére a Vr. 40. §-ának (1), (2), (3), (4), (5), (6) vagy (7) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére szállít, 1 1 . aki a budapest-ferencvárosi vágóállatvásárra vagy pedig a budapest-ferencvárosi nyilt vagy zárt sertésvásárra felhajtott állatok elhajtására vagy elszállítására vonatkozólag a Vr.40. §-ának (tO), (l l ) vagy (12) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza, 1 2. aki a budapest-székesfővárosi szarvasmarha- vagy sertésköz­ vágóhídra szállított állatok levágására vonatkozólag a Vr. 40. §-ának ( 13) bekezdésében megszabott rendelkezést megszegi vagy kijátssza, 13. aki a budapest-székesfővárosi állatvásárokra és közvágó­ hidakra hajtott vagy szállított vagy pedig az ezen állatvásárokról elszállításra kerülő állatok állatorvosi vizsgálatára vonatkozólag a Vr. 40. §-ának (14) bekezdésében megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 14. a szállító fél vagy annak megbízottja, aki az állatok vasúton vagy hajón való szállításánál a Vr. 4 1 . vagy 42. §-ában előírt szabá­ lyokat megszegi vagy kijátssza, 1 5. aki a vasúton vagy haj ón történő szállítás közben elhullott vagy kényszervágott állat hulláját a Vr. 45. §-ának (1) bekezdésében e lőírt vizsgálat alól elvonja, 1 6. aki az állatoknak a közúti forgalomban kocsin (gépkocsin, a

74

szekéren, szánon) vagy vlzlJ armuvon történő szállításáná l a Vr. 54. §-ában előírt szabályokat megszegi vagy kijátssza, 17. aki állatoknak más község területére közhasználatú gépkocsin vagy 30 kilométernél nagyobb távolságra nem közhasználatú gép­ kocsin Lörténő szállításánál a Vr. 55. §-ában előírt rendszabályt meg­ szegi vagy kijátssza, 18. aki a Vr. 56. §-ának (1) bekezdésében előírt követelményeknek meg nem felelő gépkocsin állatokat szállít, úgyszintén az is, aki állatok­ . nak gépkocsin fel- vagy onnan lerakásánál az ezen szakasz (2) bekez­ désében megszabott rendelkezést megszegi vagy kijátssza, 19. aki állatoka l - a Vr. 57. §-ának (1) bekezdése, ellenére - a hatóságnál be nem j elentett gépkocsin szállít, úgyszintén az is, aki bejelentett adatok változását - ezen szakasz (4) bekezdése ellenére a hatóságnak be nem jelenti, 20. a gépkocsi vezetője, aki a bej elentésről kapott hatósági igazol­ ványt - a Vr. 57. §-ának (7) bekezdése ellenére - az ellenőrzésre jogosult hatósági közeg kívánatára elő nem mutatja, 21. az állatszállításra használt gépkocsi birtokosa, aki a Vr. 58. §-ának (1), (2) vagy (3) bekezdése ellenére forgalmi naplót nem vezet, úgyszintén az is, aki az ezen szakasz (5) vagy (6) bekezdésében előírt kötelezettségét nem teljesíti, 22. az állatszállításra használt gépkocsi vezetője, aki a forgalmi naplót - a Vr. 58. §-ának (4) bekezdése ellenére - az ellenőrzésre j ogosult hatósági közeg kívánságára elő nem mutatja, 23. aki az állatoknak a közúti forgalomban lábon való hajtásánál a Vr. 63. §-ában előírt szabályokal megszegi vagy kijátssza, 24. a szállító fél, aki állatoknak vasúton vagy hajón való szál­ líLásánál a tisztítást vagy a fertőtlenítést a Vr. 7 1 . §-ának (2) va (4) bekezdése ellenére elmulasztja, 25. a j árművek, tartályok vagy eszközök birtokosa, aki "'U ''' LVn.U '''n. . nem vasúton vagy hajón, hanem egyéb j árműveken történő űzletszerű s7állításánál a tisztítást vagy a fertőtlenítést a Vr. 73. §-a ellenére elmulaszt ja, 26. aki a vágóhidak és vágóhelyek űzemére vagy rendtartására vonatkozólag a Vr. 79. §-ának (6), (7) , (8), (9), (10) vagy ( 1 1 ) bekez­ désében előírt rendszabály t megszegi vagy kijátssza, 27. a húsvizsgálattal megbízott orvos vagy képesített húsvizs­ gáló, aki a Vr. 82. §-ának (19) bekezdése, 89. §-ának (6), (7) vagy (8) bekezdése vagy pedig 9 1 . §-ának (6) vagy (7) bekezdése ellenére vizsgálatot végez,

28. aki a levágás helyére vagy idejére vonatkozólag a Vr. 88. (2) bekezdésében megszabott vagy az ezen bekezdés alapján -ának § úabályrendeletben előírt rendelkezés megsértésével vagy kij ál­ zott ho állatot levág, s zásával 29. aki állatot a húsvizsgálónak a Vr. 89. §. (4) bekezdése alapj án láa dott tilalma ellenére levág, úgyszintén az is, aki az állatorvos-hús­ vizsgáló engedélye néll{ül olyan állatot vág le, amelynek levágás át a nem állatorvos-húsvizsgáló a Vr. 89. §-ának (7) bekezdése alapján ideiglenesen megtiltotta, 30. aki · az állatok levágásánál követendő eljárásra vonatkozólag a Vr. 90. §-ának (1), (2), (3) , (4) vagy (5) bekezdésében, vagy pedig a levágott állatoknak a Vr. 90. §-ának (6) vagy (7) bekezdésében meg­ szabott rendszabályt megszegi vagy kij átssza, 3 1 . aki a Vr. 90. §-ának (8) bekezdése ellenére a húsvizsgálat meg­ történte előtt a levágott állat egyes részeit a vizsgálat helyéről elviszi vagy további kezelés alá veszi, úgyszintén az is, aki a zsidó ritus szerint végzett vizsgálatnál a tüdőt nyállal beszennyezi vagy tiszta fujtató helyett szájjal fújja fel, 32. a húsvizsgáló, aki fogyasztásra alkalmatlan húst a Vr. 95. §-ának (5) bekezdése ellenére lebélyegez, 33. aki a hús hordására vagy j árművön való szállítására vonat­ kozólag a Vr. 97. §-ának (1), (2) vagy (3) bekezdésében megszabotL rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 34. aki a friss hús árusítására vonatkozólag a Vr. 98. §-ának (2), (4), (5) , (6) , (7), (8), (9) , (10) , ( 1 1 ) , (12), (13) , ( 14), (15) vagy ( 1 6) be­ kezdésében előírt rendszabályt megszegi vagy kijátssza, úgyszintén az is, aki ezen szakasz (1 7) bekezdése ellenére friss húst fűszerüzletben árusít, vagy friss hússal házal, 35. aki a húskészítmények előállíLására vagy árusítására vonat­ koz ólag a Vr. 99. §: ának ( 1), (2), (3), (4), (5) vagy (7) bekezdésében előírt rendszabály t megszegi vagy kijátssza, úgyszintén az is, aki ezen szakasz (8) bekezdése ellenére húskészítménnyel házal, 36. aki a Vr. 101. §-ának (2) bekezdése ellenére vágott baromfival vagy vad húsával házal, 37. aki közfogyasztásra szánt friss húst - a Vr. 102. §-ának (2) Vagy (3) bekezdése ellenére -- igazolvány nélkül más községbe (városba) Sz állít, vagy az igazolványt a rendeltetési hely húsvizsgálój ának, illetve helyi állategészségügyi hatóságának át nem adja, úgyszintén az is, aki az ilyen hús szállítására vonatkozólag ezen szakasz (4), (5), (6), (7), (8) vagy ( 1 2) bekezdésében megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza,

77 76

38. aki a ló (szamár, öszvér) húsának vagy a ló (szamár, húsából előállított húskészítmények szállítására vagy árusítására vona kozólag a Vr. 1 02. §-ának (9) bekezdésében megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 39. aki a húsnak magánfogyasztásra való szállítására lag a Vr. 1 02. §-ának (1 1 ) bekezdésében megszabott rendszabályt ennek alapj án a hatóság által kiadott rendelkezést megszegi vagy kijátssza, 40. aki a Vr. 1 03. §-ának (5) bekezdése ellenére hatósági engedély nélkül külön dögteret létesít vagy használ, úgyszintén az is, aki ha erre a hatóság által köteleztetett, ilyen dögteret nem létesít vagy azt fenn nem tartja, 41. a magánszemély, aki a Vr. 105. §-ának (3), (6), (1 1), (12) vagy (13) bekezdése ellenére a földművelésügyi miniszter engedélye nélkül hullafeldolgozó készüléket vagy állati hulláknak és hullarészeknek kémiai úton való feldolgozásfl.ra szolgáló berendézést állít fel vagy tart üzemben, úgyszintén az is, aki az ilyen készülékek vagy berende­ zések felállítására vagy üzembetartására, vagy pedig az ilyen készülék­ kel vagy berendezéssel felszerelt telepek átalakítására és kibővítésére vonatkozólag az ezen szakasz (7), (8), (1 1), (12) vagy (13) bekezdésében előírt szabályt megszegi vagy kijátssza, 42. a magánszemély, aki a Vr. 1 06. §-ának (1) vagy (3) bekezdése ellenére a földművelésügyi miniszter engedélye nélkül hullaégető készü­ léket állít fel vagy tart üzemben, úgyszintén az is, aki az ilyen készü­ lékre vagy az ilyen készülékkel felszerelt telepre vonatkozólag az ezen szakasz (2) bekezdésében előírt szabályt megszegi vagy kijátssza, 43. aki a Vr. 109. §-ának (1), (2) vagy (3) bekezdése ellenére állati hullát vagy hullarészt meg nem engedett helyen elás, úgyszintén az is, aki az állati hullák elásására vonatkozólag az ezen szakasz (4), (5), (6) vagy (7) bekezdésében vagy pedig a dögterek használatára vonat­ kozólag az ezen szakasz (8), (9) vagy (10) bekezdésében megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza. 44. a magánszemély, aki az állati hullák és hullarészek magas nyomású gőzzel vagy kémiai úton történő feldolgozására vagy az ilyen feldolgozásból nyert termékek értékesítésére vagy forgalomba­ hozatalára vonatkozólag a Vr. 1 1 0. §-ának (1), (2), (4), (5) vagy (6) bekezdésében foglalt rendelkezést megszegi vagy kijátssza, 45. aki az állati hullák elégetésére vonatkozólag a Vr. 1 1 1 . §-ában megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 46. az állatbirtokos, aki a Vr. 1 12. §-ának (2) vagy (3) bekezdésé-

b en meghatározott esetben az állati hullák kiszállítására vagy ártal­ matla nnátételére nézve fennálló kötelességét nem teljesíti, 47. aki az állati hullák és hullarészek szállítására használt j ár­ m űvek és tartályok vagy az ártalmatlannátétel alkalmával használt eszközök, felszerelési tárgyak vagy helyiségek tisztítására vagy fertőt­ l en ítésére vonatkozólag a Vr. 1 13. §-ának (6) bekezdésében megszabott ren dszabályt megszegi vagy kijátssza, 48. aki az állati hulláknak és hullarészeknek ipari célokra való felha sználására, értékesítésére vagy forgalombahozatalára vonatkozó­ lag a Vr. 1 14. §-ának (1), (2), (3), (6), (7) vagy (8) bekezdésében előírt . szabályt megszegi vagy kijátssza, 49. aki az állati hulláknak és hullarészeknek állatok etetésére való felhasználására vonatkozólag a Vr. 1 15. §-ának (1), (6) vagy (8) bekezdésében előírt szabályt megszegi vagy kijátssza, . 50. aki állati hullát, hulla részt, állati kóros szervet vagy íolyékony anyagot más, mint a Vr. 1 18. §-ának (1) bekezdésében megjelölt célból, vagy más, mint az ezen bekezdésben megjelölt helyre postán vagy vasúton felad vagy egyéb módon szállít, 5 1 . a magánfél, úgyszintén a hatósági alkalmazásban nem lévő állatorvos, aki az állati hulla, hullarész, állati kóros szerv vagy folyé­ kony anyag csomagolásánál vagy elküldésénél a Vr. 1 1 8. §-ának (3), (4), (5), (6) vagy (7) bekezdésében megszabott rendelkezést megszegi vagy kijátssza, 52. aki az ebtartásnak a Vr. 120. §-ának (1), (2), (3), (4), (5) vagy (6) bekezdésében megszabott szabályát megszegi vagy kijátssza, 53. aki lovat, szamarat, öszvért, szarvasmarhát, bivalyt, juhot, kecskét vagy sertést állandó legeltetés vagy teleltetés célj ából más község (város) területére - a Vr. 1 22. §-ának (1) bekezdése ellenére - szár­ mazási bizonyítvány nélkül elhajt vagy elszállít, 54. aki a származási bizonyítvány használatának a Vr. 1 22. §-ának (6) , (7), (8) vagy (9) bekezdésében megszabott szabályát megszegi vagy kijátssza, 55. aki a származási bizonyítvány érvényességének meghosszabbí­ tására vagy pedig a származási bizonyítványra j egyzett állatok rendel­ tet ési helyének megváltoztatására vonatkozólag a Vr. 1 23. §-ának (1) vagy (2) bekezdésében megszabott szabályt megszegi vagy kijátssza, 56. aki az elhullott, levágott vagy hatósági rendeletre leölt állatot a s zármazási bizonyítványról - a Vr. 1 24. §-ának (1) bekezdése ellenére - le nem j egyezteti, 57. aki származási bizonyítvánnyal hajtott (szállított) állatot --,- a

78

Vr. 1 24. §-ának (4) bekezdése ellenére - marhalevél nélkül vagy pedig az ezen szakasz (5) bekezdésének meg nem felelő marhalevéllel marha­ levélköteles forgalom1;>a hoz, 58. aki a versenylovaknak vagy az ezen lovakhoz tartozó üzemi állatoknak származási bizonyítvánnyal való ellátására vonatkozólag a Vr. 1 26. §-ának (1) vagy (2) bekezdésében vagy pedig az ilyen bizonyít­ ványok használatára vonatkozólag az ezen szakasz (3) vagy (4) bekez­ désében megszabott rendelkezést megszegi vagy kijátssza, 59. aki az állatkereskedők, hízlalók, mészárosok és hentesek álla­ Lainak elkülönítésére vonatkozólag a Vr. 127. §-ának (1) bekezdésében megzsabott rendszabályt, vagy pedig az ilyen állatoknak más állatok­ kal együtt való legeltetésére vonatkozólag az ezen szakasz (2) bekezdé­ sében megszabott tilalmat megszegi vagy kijátssza, 60. az 1 922 : XII. L-c. hatálya alá tartozó állatkereskedő vagy h izlaló, aki az · i pari állattelep létesítésére vagy átalakítására vonatkozó· lag a Vr. 1 28. §-ának (1) vagy (13) bekezdésében, vagy pedig az ilyen Lelep helyének megválasztására vagy annak berendezésére vagy tisztán­ Lartására vonatkozólag az ezen szakasz (4), (5), (6), (7), (8), (9), ( 10), ( 1 1 ) vagy (12) bekezdésében megszabott rendelkezést megszegi vagy kijátssza, ( 6 1 . aki a fogadók, szállók vagy kocsmák istállóinak berendezésére. üzemére vagy átalakítására vonatkozólag a Vr. 1 29. §-ának (1) vagy (2) bekezdésében megszabott rendelkezést megszegi . vagy kijátssza, 62. aki állategészségügyi hivatal hatáskörébe tartozó területen a Vr. 1 30. §-ának (4) bekezdése ellenére az 'állatorvosi magángyakorlat körébe tartozó teendőt végez, 63. aki állategészségügyi hivatal hatásköre alá tartozó hízlaló· telepre állatot a Vr. 1 3 1 . §-ának ( 1 ), (2) vagy (3) bekezdésében meg­ szabott rendszabály megsértésével vagy kijátszásával hajt vagy szállít Yagy ilyen módon ott tart, 64. aki állategészségügyi hivatal hatásköre alá tartozó hízlaló­ t elepekre érkezett sertést - a Vr. 1 3 1 . §-ának (4) vagy (5) bekezdése ellenére - előzetes állatorvosi vizsgálat nélkül akolba hajt vagy ott el helyez, 65. aki az állategészségügyi hivatal hatásköre alá tartozó hizlaló­ Lelepekre érkezett sertés elhelyezésére vagy az ott elhelyezett áthajtására vonatkozólag a Vr. 1 3 1 . §-ának (8) bekezdésében meg­ szabott rendelkezést megszegi vagy kijátssza, úgyszintén az is, aki az ezen szakasz (9) bekezdésében említett állatorvosi vizsgálatokho z szükséges segéderőről nem �ondoskodik,

79

66. aki a Vr. 1 32. §-ának ( 1 ) bekezdésében kötelezővé tett bejelen­ elmulasztja vagy az ezen bekezdésben előírt elkülönítésről és őrzés­ t ést ról nem gondoskodik, 67. aki az állategészségügyi hivatal hatásköre alá tartozó hízlalú­ telepen elhelyezett sertések levágására vonatkozólag a Vr. 133. §-ának ( 1 ), (2), (3) vagy (4) bekezdésében, vagy pedig a levágott ilyen sertések húsának vizsgálatára vonatkozólag az ezen szakasz (5) bekezdésében megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 68. aki az állategészségügyi hivatalaI hatásköre a,1á tartozó hízlaló­ tele pen elhullott sertések vagy vasúton vagy más j ármüvön oda­ érkezett hu)lák ártalmatlannátételére vonatkozólag a Vr. 134. §-ának ( 1 ), (2), (3) vagy (4) bekezdésében megszabott rendszabály t megszegi vagy kijátssza, 69. aki az állategészségügyi hivatal hatásköre alá tartozó hhJaló­ telepeken levő szállások tisztántartására vagy fertőtlenítésére vonat­ kozólag a Vr. 1 35. §-ának (1), (2), (3), (4), (5), (6) vagy (7) bekezdésében megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 70. aki az álJategészségügyi hivatal hatásköre alá Lartozó hízlaló­ telepről sertést a Vr. 136. §-ának (1) vagy (2) bekezdése ellenére elhajt vagy elszállít, úgyszintén az i<>, aki ilyen telepen sertést egyik szállásból a másikba az ezen szakasz (3) bekezdése ellenére átszállít, ' 7 1 . aki állategészségügyi hivatal hatásköre alá tartozó hízlaló­ telepeken szállásából sertést a Vr. 138 . §-ának (7) bekezdése ellenére elszállít, úgyszintén az is, aki ezen szakasz (9) bekezdésében említett ellenőrzéshez szükséges segéderőt rendelkezésre nem bocsátja, 73. aki a tejelő állatok nyilvántartása célj ából kötelezővé tett bejelentést a Vr. 140. §-ának (1), (2), (3) vagy (4) bekezdése ellenére nem telj esíti, 74. aki a nyilvántartásba vett tej elő állatok tartására szolgáló helyiségek tisztántartását vagy fertőtlenítését a Vr. 140. §-ának (6) bekezdése ellenére elmulasztja, 75. aki a tejmaradék forgalmának korlátozására vonatkozólag a Vr. 141 . §-ának (1) vagy (2) bekezdésében megszabott rendszabály t megszegi vagy kijátssza, 76. aki hasznos háziállatokkal a Vr. 142. §-ának (1) bekezdése ellenére házal, 77. aki tenyészmént vagy bikát fedeztetésre, illetve hágatásra való kínálás végett - a Vr. 1 43. §-ának (1) bekezdése ellenére - állandó tartási helyéről más községbe (városba) hajt vagy szállít (ilyen állatial Vá ndorol),

80

78. a köztenyésztésre j ogosító igazolvánnyal ellátott birtokosa, aki a fedeztetési lajstromot a Vr. 1 43. §-ának (5) l.Jt::Jl\.t:: L.U"',1)\j ellenére nem vezeti, vagy azt az ott előírt ideig nem őrzi, vagy ságra az állategészségügyi hatóság vagy szakközeg rendelkez nem bocsátj a, , 79. aki lovát, szamarát vagy öszvérét a tavaszi haszonállaTul,' '7"'�� latra - a Vr. 1 44. §-ának (6) bekezdése ellenére - vagy pedig a vizsgálatra - ezen szakasz (16) bekezdése ellenére - elő nem 80. aki olyan mént, mely a fedeztetési idény tartama alatt hónapon belül állatorvosilag megvizsgálva nem volt - a Vr. §-ának (4) bekezdése ellenére - fedeztetésre használ vagy ilyen másnak átenged, 8 1 . aki a bányaüzemek egypatás állatainak, vagy a ván igáslovaknak vagy a vándorcigányok lovainak vizsgálatára kozólag a Vr. 1 47. §-ának (3) bekezdésében, vagy pedig az ilyen állat elkülönítésére vonatkozólag az ezen szakasz (6) vagy (7) bekezuvi'''Jj'vll megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 82. aki a hatóság rendeletére lépfene ellen beoltott állatok f galmi korlátozására vonatkozólag a Vr. 1 48. §-ának (19) bekezuc;�'vJJ
8t

ellenére engedély nélkül kiviszi, elszállítj a, vagy elhajtja, úgyszintén az is, aki az ilyen állat levágására vagy húsának felhasználására vonat­ koz ólag az ezen bekezdés 3. pontj ában, vagy pedig tej ének ért�kesítésére vagy forgalombahozatalára vonatkozólag az ezen bekezdés 4. pontjában megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 90, a hatósági alkalmazásban nem levő állatorvos, aki sertés­ orbánc ellen csirás oltóanyaggal való védőoltás esetében a Vr. 1 49. §-a (5) bekezdésének l . pontjában előírt bej elentést elmulasztja, 91. aki a sertésorbánc ellen csirás oltóanyaggal való védőoltás esetében a Vr. 1 49. §-a (5) bekezdésének 2. pontja alapj án megfigyelés alá helyezett sertéseket tartási helyükről az ezen bekezdés 3. pontj ában megszabott rendelkezések megszegésével vagy kijátszásával kiviszi, elszállítj a vagy elhajtj a, 92. aki a sertéspestis ellen a Vr. 149. §-a (6) bekezdésének l . vagy 2. po �tja, illetve (7) bekezdése ellenére hatósági, engedély nélkül szimul­ tán módon, illetve tisztán virusos oltásokat végez vagy végeztet, úgy­ szintén az oltóanyagtermelő üzem vezetője, aki szimultán vagy tisztán virusos oltáshoz szükséges sertéspestisvirust a Vr. 1 49. §-a (6) bekez­ désének 3. pontja, illetve (7) bekezdése ellenére állatorvosi megrendelés nélkül kiszolgáltat, vagy pedig az ilyen virus kiszolgáltatásának ezen ' pontban megszabott egyéb szabályát megsze�i vagy kiját� sza, , 93. a hatósági alkalmazásban nem levő allatorvos, akl sertespestls '

elleni szimultán, illetve tisztán virusos oltás esetében a Vr. 1 49. §-a (6) bekezdésének 4. pontj ában, illetve (7) bekezdésében előírt bejelentést elmulasztja, 94. aki sertéspestis elleni szimultán vagy virusos oltás esetében a Vr. 1 49. §-a (6) bekezdésének 5. pontja 'é rtelmében lezárt helyre az ezen bekezdés 6. pontj ában, illetőleg (7) bekezdésében , illetve a Vr. 475. §-ában meghatározott módozatok betartása nélkül sertéseket bevisz (beállít), úgyszintén az is, aki az ilyen lezárt helyről s�rtés�ke�, , engedely nelkul ezen bekezdés 7. pontja, illetőleg (7) bekezdése ellenere vagy az ott megállapított módozatok betartása nélkül kivisz, elszállít vagy elhajt, 95. aki a keleti' marhavész kórokozój át tartalmazó anyagokkal a Vr. 1 50. §-ának (1) bekezdése ellenére vizsgálatot végez, 96. aki a bejelentés kötelezettsége alá tartozó, a keleti marha­ vésztől eltérő fertőző állatbetegség kórokozóival, illetve az ilyen beteg­ ségek kórokozóit tartalmazó anyagokkal - kivéve a Vr. 1 50. §-ának (6) bekezdésébe n felsorolt eseteket - a Vr. 1 50. §-ának (3) bekezdése ellenére a földművelésügyi miniszter engedélye nélkül vizsgálatot végez, 6

82

97. aki a fertőző állatbetegség kórokozó ival, illetve az ilyen beteg­ ségek kórokozóit tartalmazó anyagokkal végzett munkálatok közben a Vr. 1 5 1 . §-ában megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 98. aki a Vr. 153. §-ának (1) bekezdése ellenére a földművelésűgyi miniszter engedélye nélkűl nyilvános állatkórház at létesít, vagy a nyilvános állatkórházra vonatkozó engedélyt - ezen szakasz (5) bekez­ dése ellenére - a földművelésűgyi miniszter engedélye nélkűl másra átruházza, 99. aki a nyilvános állatkórház létesítésére, berendezésére, személy­ zetére vagy űzemére vonatkozólag a Vr. 1 5 4 ., 1 55. vagy 1 56. §-ában megszabott rendelkezést megszegi vagy kij átssza, 1 00. az állatkórház felelős vezetőj e, aki a Vr. 1 58. §-ának (1) bekezdésében előírt kötelességét nem teljesíti, 1 0 1 . § aki a Vr. 1 60. §-ának (1) bekezdése ellenére a földművel�sűgyi miniszter engedélye nélkűl nyilvános állatorvosi laboratóriumot létesít, 1 02. aki a nyilvános állatorvosi laboratórium létesítésére, bere n­ dezésére, személyzetére vagy űzemére vonatkozólag a Vr. 1 6 1 ., 1 62. vagy. 1 63. §-ában megszabott rendelkezést megszegi vagy kijátssza, 1 03. aki a Vr. 1 65. §-ában megnevezett szert - a Vr. 1 67. §-ának ( 1 ) bekezdése ellenére - a belföldön engedély nélkűl forgalomba hozza, vagy ilyen szert a Vr. 1 68. §-ának (1) vagy (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére gyakorlatilag kipróbál, úgyszintén az is, aki az ilyen szel� gyakorlati kipróbálására vonatkoz(>lag a Vr. 1 68. §-ának (3) vagy (4) bekezdésében előírt szabályt megszegi vagy kijátssza, 1 04. a Vr. 1 65. §-ában megnevezett szer eladója, aki a szerért a fogyasztótól a Vr. 1 69. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján megállapított legmagasabb árnál többet követel vagy elfogad, 1 05. aki a Vr. 1 65. §-ában megnevezett szert - a Vr. 1 70. §-ának ( 1 ) bekezdése ellenére - nem engedélyezett, hiányos vagy az engedé­ lyezettől eltérő szövegű cimkével hozza forgalomba, továbbá az is, aki ilyen szert a kiszolgáltatás előtt - ezen szakasz (2) bekezdése ellenére - jogosulatlanul felbont, vagy azt valamely eljárásnak aláveti, vagy aki az ilyen szer hirdetésénél ezen szakasz (4) bekezdésének ren­ delkezéseit megszegi vagy kijátssza, 1 06. aki a Vr. 1 65. §-ában megnevezett szert a Vr. 1 70. §-ának (3) bekezdése ellenére a fogyasztók részére jogosulatlanul árusítj a, 1 07. aki a Vr. 1 65. §-ában megnevezett szer nevét, összetételét, árát, előállítási helyét vagy előállítójának személyét - a Vr. 1 7 1 . §-ának ( 1 ) bekezdése ellenére - előzetes bej elentés és a földművelésűgyi miniszter hozzájárulása nélkűl megváltoztatja,

1 08. aki a Vr. 1 65. §-ában megnevezett szer forgalombahozatali délyét - a Vr. 1 7 1 . §-ának (2) bekezdése ellenére - a földműve­ ge en gyi miniszter előzetes engedélye nélkűl másra átruházza, lésű 1 09. aki kűlföldi gyógyszerkűlönlegességet, tápport vagy fluidumot a belföldön a Vr. 1 72. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés beta rtása nélkűl forgalomba hoz vagy gyakorlatilag kipróbál, úgy­ szint én az is, aki az ilyen kűlföldi szer belföldön való forgalombahoza­ talánál az ezen szakasz (2) vagy (3) bekezdésében megszabott rendel­ kezést megszegi vagy kij átssza, 1 10. a kűlföldi szer forgalombahozatalára jogosíLott engedélyes, aki a Vr. 1 72. §-ának (3) bekezdése ellenére beszerzési vagy eladási könyvet nem vezet, 1 1 1 . aki a földmüvelésűgyi miniszternek a belűgyminiszterrel egyet­ értőleg megadott engedélye nélkűl - a Vr. 1 77. §-ának (2) bekezdése ellenére - oltóanyagtermelő űzemet létesít, továbbá aki a Vr. 1 76. §-ában megnevezett bakteriológiai természetü anyagot - a Vr. 1 77. §-ának (1) bekezdése ellenére - a laboratóriumi kipróbáláshoz szűk­ séges mennyiségen felűli mennyiségben termel és végűl az is, aki az ilyen űzem használatba vételére vonatkozólag a Vr. 1 77. §-nak ( 1 0), ( 1 1) vagy (12) bekezdésében megszabott rendelkezést megszegi vagy kijátssza, 1 1 2. az oltóanyagtermelő űzem engedélyese, aki az űzem be­ rendezésében - a Vr. 1 77. §-ának (13) bekezdése ellenére -- a föld­ művelésűgyi miniszter engedélye nélkűl lényeges változtatást visz keresztűl; 1 1 3. az oltóanyagtermelő űzem engedélyese, aki az ilyen üzem berendezé sére vonatkoz ólag a Vr. 1 78. §-ának (2), (3), (4) , (5), (6), (7), (8), (9) vagy ( 1 0) bekezdésében megszabott rendelkezést megszegi vagy . kijátssza. 1 14. az oltóanyagtermelő üzem engedélyese, aki az üzem vezető'" j ének személyére vagy egyéb személyzetére vonatkozólag a Vr. 1 79. §-ának (1) vagy (3) bekezdésében megszabott rendelkezést megszegi vagy kijátssza, továbbá az is, aki ezen szakasz (2) bekezdése ellenére előzetes bejelentés és a földművelésügyi miniszter hozzáj árulása nélkül alkalmaz új műszaki vezetőt és végül az is, aki - ugyanezen bekezdés ellen ' - a műszaki vezető megfelelő helyetteséről nem gondoskodik Vagy annak személyét a földművelésügyi miniszternek be nem j elenti, 1 15. aki a Vr. 1 76. §-ában megnevezett bakteriológiai természetű a nyagot - a Vr. 1 80. §-ának (1) bekezdése ellenére - a laboratóriumi kipróbáláshoz szükségen felüli mennyiségben, erre j ogosító engedély

85

nélkül, termel, vagy ilyen anyagot, erre j ogosító engedély nélkül, gyakor­ latilag (laboratóriumon kívül) kipróbál, vagy aki az ilyen anyagot erre j ogosító engedély nélkül forgalomba hozza (árusítj a), úgyszintén az is, aki a termelésre, gyakorlati kipróbálásra vagy a forgalombahozataira (árusításra) j ogosító engedélyt - a Vr. 1 80. §-ának (2) bekezdése ellenére - bérbeadj a vagy a földmüvelésügyi miniszter engedélye nélkül másra átruházza, 1 16. aki a Vr. 1 76. §-ában megnevezett bakteriológiai természetű anyag kipróbálására j ogosító engedélynek a Vr. 1 82. §-ának (4) vagy (5) bekezdésében meghatározott feltételét megszegi vagy kijátssza, 1 1 7. aki a Vr. 1 76. §-ában megnevezett bakteriológiai természetü anyagért - a Vr. 1 83. §-ának (2) bekezdése ellenére - a földművelésügyi mip.iszter által megállapított legmagasabb árnál többet kér, követel vagy fogad el a fogyasztótól (rendelőtől, vásárlótól), úgyszintén az is, aki ilyen anyag eladása alkalmával - ezen bekezdés ellenére - meg nem engedett vagy túlmagas költséget számít fel a fogyasztó (rendelő, vá­ sárló) terhére, 1 18. aki a Vr. 1 76. §-ában megnevezett bakteriológiai természetü anyag forgalombahozatalának vagy kiszolgáltatásának a Vr. 1 84. vagy 1 85. §-ában megállapított szabályát megszegi vagy kijátssza, úgyszintén az is, aki az ilyen anyag forgalombahozatalának engedélyezésével kap­ csolatosan a földmüvelésügyi miniszter által kikötött különleges fel­ tételt - Vr. 1 83. §-ának (1) bekezdése ellenére - be nem tartj a, 1 19. aki a Vr. 1 76. §-ában megnevezett külföldi bakteriológiai természetű anyag forgalombahozatalának a Vr. 1 86. §-ában megállapí­ tott szabályát megszegi vagy kijátssza, 120. az állatorvosi képesítéssel nem rendelkező személy, akí állatok herélésével vagy miskárolásával - a Vr. 1 90. §-ának (1) bekezdése elle­ nére - erre j ogosító igazolvány nélkül foglalkozik vagy, aki - a Vr. ezen szakaszának (15), (16) vagy ( 1 7) bekezdése ellenére - olyan terü­ leten folytat herélést vagy miskárolást, amelyre vonatkozólag herélésre vagy miskárolásra j ogosító igazolványa nem érvényes, 1 2 1 . szegődményes minőségbert alkalmazott cseléd, pásztor, kan ász vagy csordás, aki - a Vr. 1 90. §-ának (2) bekezdése ellenére - herélésre vagy miskárolásra j ogosító igazolvány nélkül olyan állaton végez herélést vagy miskárolást, mely nem tartozik az őt alkalmazó állatbir­ tokos gazdaságához, 122. a herélésre vagy miskárolásra jogosító igazolvánnyal ellátott herélő vagy miskároló, aki a Vr. 1 9 1 . §-ának (1), (5), (6) vagy (8) b�kez­ désében megszabott kötelességét nem teljesíti, vagy pedig az ezen

szakasz (4), (7), (9) vagy ( 1 0) bekezdésében megszabott tilalmat meg­ szegi vagy kij átssza, 1 23. aki bikát vagy kost a Vr. 1 9 1 . §-ának (12) bekezdése ellenére h erezúzással ivartalanít, 1 24. az állatbirtokos, aki hasznos háziállatának bejelentés köte­ l ezettsége alá tartozó fertőző állatbetegségben történt megbetegedését vagy ilyen betegségre gyanús vagy ilyen betegség fertőzés ére gyanús állapotát, vagy pedig ilyen állatának bármely ok következtében történt elhullását vagy leöletését --'- a Vr. 1 93. §-ának (1) vagy (14) bekezdése ellenére - azonnal be nem j elenti, továbbá az is, aki a húsvizsgáló közbej ötte nélkül levágott állaton észlelt bejelentés kötelezettsége alá tartozó fertőző állatbetegségre utaló elváltozásról j elentést nem tesz és végül az is, aki a bejelentéssel egyidejűleg a Vr. 1 93. §-ának (2) bekez­ désében kötelezővé tett elkülönítést vagy őriztetést nem hajtj a végre, 1 25. a gazdatiszt vagy egyéb alkalmazott, aki a Vr. 1 93. §-ának (3) bekezdésében jelzett esetben és az ott meghatározott feltételek fenn­ forgása esetén az ezen szakasz (1) vagy (2) bekezdésében megszabott kötelesség teljesítését elmulasztj a, 1 26. a közös (több állatbirtokos állatainak őrzésével megbízott) pásztor, aki a Vr. 193. §-ának (1) vagy (2) bekezdésében megszabott kötelesség telj esítését - ezen szakasz (4) bekezdése ellenére elmulasztja, 1 27 . a húsvizsgáló, gyepmester, herélő, miskároló, mészáros, hentes, juhvágó, baromfivágó vagy állatok vágásával iparszerűen fog­ lalkozó egyéb személy, aki a Vr. 1 93. §-ának (5) bekezdésében meg­ szabott bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztja, 128. a hatósági alkalmazásban nem levő állatorvos, aki a Vr. 193. §-ának (6) bekezdésében megszabott bejelentési kötelezettség tel­ jesítését elmulasztja, úgyszintén az is, aki - az ezen bekezdésben meg­ szabott tilalom ellenére - bej elentés kötelezettsége alá tartozó fertőz ö állatbetegség megállapítása céljából boncolást végez és végül az is, aki az ezen bekezdés utolsó mondatában meghatározott esetben a boncolási jegyzőkönyvet vagy a betegség megállapításához szükséges testrészeket vagy szerveket a helyi állategészségügyi hatóságnak át nem adja, 129. a Vr. 193. §-ának (1), (3) vagy (4) bekezdésében megnevezett állatbirtokos, gazdatiszt, vagy egyéb alkalmazott, aki a hatóság meg­ állapítása szerint bejelentés kötelezettsége alá tartozó állatbetegséggel fertőzött hely (udvar) betegség iránt fogékony állatainak az elhulláson. vagy leölésen felül bekövetkező apadását (elszállítását) vagy pedig szaporodását (ellését, beállítását) - ezen szakasz (15) bekezdése elle­ nére - be ne� jelenti,

r 86

1 30. 'aki a Vr. 197. §-a vagy 210. §-ának (2) bekezdése, illetve Vr. IV. fejezete Bj részének az illető állatbetegségre vonatkozó külön­ leges rendelkezése alapján a hatóság által elkülönített állatokat - e rendszabály tartama alatt - az elkülönítés helyéről j ogosulatlanul eltávolítja, vagy az ·elkülönítés helyére más állatokat jogosulatlanul bebocsát, úgyszintén az is, aki a hatóságnak az állatok hajtásának vagy szállításának beszüntetése vagy pedig a feltartóztatott állatok elkülö­ nítése iránt a Vr. 198. §-a, illetve a Vr. IV. fejezete Bj részének az illető állatbetegségre vonatkozó különleges rendelkezés alapj án tett intéz­ kedését megszegi vagy kijátssza, 1 3 1 . aki a hatóság által a Vr, 1 99. §-a vagy 210. §-ának (2) bekez­ dése, illetve a Vr. IV. fejezete Bj részének az illető állatbetegségre vonat­ kozó különleges rendelkezése alapj án zárlat alá helyezett helyről a Vr. 1 99. §-ának (5) bekezdése ellenére - beteg, betegségre gyanús, fertőzésre gyanús vagy az illető betegség iránt fogékony állatokat j ogo­ sulatlanul kivisz (kihajt, elszállít), úgyszintén az is, aki az ilyen helyre az illető betegség iránt fogékony állatokat jogosulatlanul bevisz (beállít), 1 32. aki a hatóság által a Vr. 1 99. §-a vagy 210. §-ának (2) bekez­ dése, illetve a Vr. IV. fejezete Bj részének az illető állatbetegségre vonatkozó különleges rendelkezése alapj án zárlat alá helyezett helyről az illető fertőző állatbetegség iránt nem fogékony, de annak fertőző anyagával szennyeződött állatokat vagy az illető betegség elhurcolá­ sára alkalmas tárgyakat vagy beteg, betegségre gyanús vagy fertőzésre gyanús állatokból származó nyersterményeket j ogosulatlanul kivisz (kihajt, elszállít), ha a helyi zárlat olyan betegség miatt rendeltetett el, melynek esetében az itt említett állatok, tárgyak vagy termények kivitelét (kihajtását, elszállítását) a Vr. IV. fejezete Bj részének ide­ vonatkozó rendelkezése kifejezetten tiltj a. 1 33. a mészáros, hentes, bérlő, miskároló vagy állatkereskedő (kupec), aki a hatóság által helyi zárlat alá vont helyre - a Vr. 201 . §-a (1) bekezdésének 1 . pontjában, illetve a Vr. IV. fejezete Bj részének ide­ vonatkozó rendelkezésében foglalt tilalom ellenére -j ogosulatlanul belép, 1 34. aki a betegség, betegségre gyanús vagy fertőzésre gyanús állatok elkülönítési helyére - a Vr. 201 . §-a (1) bekezdésének 2. pontj á-' ban, illetve a Vr. IV. fejezete Bj részének idevonatkozó rendelkezésében foglalt tilalom ellenére - j ogosulatlanul belép, 1 35. aki a személyforgalom korlátozásának egyéb eseteire vonat­ kozólag a Vr. 201 . §-ának (5) bekezdésében említett és a Vr. IV. fejezete Bj részében fertőző állatbetegségenként külön-külön megszabott rend­ szabályt megszegi vagy kijátssza, a

87

1 36. aki a fertőző állatbetegség miatt 'helyi zárlat alá helyezett lévő trágya, alom vagy takarmányhulladék kezelésére vonatko­ yen l he a Vr. 264., 286., 306., 338., 418., 467., 487. , vagy 528. §-ában ag zól megszabott rendelkezést megszegi vagy kijátssza, 137. az állatbirtokos, aki a hatóság engedélyévél külön dögteret, hulla égetőt vagy hullafeldolgozót tart fenn, ha hullák őriztetése vagy ártalmatlanná tétele tekintetében a Vr. 202. §-ának 9. bekezdésében megszabott rendelkezést megszegi vagy kijátssza, 138. az állatbirtokos, aki a Vr. 205. §-ának (1) bekezdése alapj án a betegség nemének megállapítása végett a hatóság által megfigyelés alá helyezett állaton a megfigyelés időtartama alatt mutatkozó újabb betegségi tünetet vagy a mutatkozott tünet elmulasztását vagy az állat elhullását vagy Jeölését - a Vr. 205. §-a (3) bekezdés ének 1 . pontj a ellenére - azonnal be nem j elenti, 139. aki a Vr. 219. §-a, illetve a Vr. IV. fejezete Bj részének ide­ vonatkozó rendelkezése alapj án a hatóság által zárlat alá helyezett községből (városból) vagy községi (városi) területről az ott megállapí­ tott fertőző állatbetegség iránt fogékony állatokat más községbe (városba) vagy ugyanannak a községnek (városnak) le nem zárt vagy kirekesztett területére jogosulatlanul kivisz (kihajt, elszállít), 1 40. aki a Vr. 219. §-a, illetve a Vr. IV. fejezete Bj részének ide­ vonatkozó rendelkezése alapj án a hatóság által zárlat alá helyezett köz­ ségből (városból), illetőleg községi (városi) területről az ott megállapított fertőző betegség iránt nem fogékony, de annak fertőző anyagával szennyeződött állatokat vagy az ott megállapított fertőző állatbeteg­ ség elhurcolására alkalmas tárgyakat, vagy pedig az ott megállapított fertőző állatbetegség iránt fogékony állatokból származó nyerstermé­ nyeket más községbe (városba) vagy ugyanazon községnek (városnak) le nem zárt vagy kirekesztett területére j ogosulatlanul kivisz, ha köz­ ségi zárlat olyan betegség miatt rendeltetett el, melynek esetében az itt említett állatok bevitelét a Vr. IV. fej ezete Bj részének idevonatkozó rendelkezése kifejezetten tiltja . 1 42. aki a Vr. 2 1 9 . §-a, illetve a Vr. IV. fej ezete Bj részének ide­ vonatkozó rendelkezése alapj án a hatóság által zárlat alá helyezett köz­ ségen (városon) vagy községi (városi) területen keresztül az ott meg­ állapított fertőző állatbetegség iránt fogékony állatokat vagy ilyen álla­ tokból származó nyersterményeket vagy az ott megállapított betegség elhurcolására alkalmas tárgyakat, akár más községből (városból), akár ugyanannak a községnek (városnak) le nem zárt vagy kirekesztett terü­ letéről - a vasúton vagy haj ón való átszállítás eseteit kivéve - j ogo-

88

sulatlanul átvisz, ha a községi zárlat olyan betegség miatt rendeltetett el, melynek esetében az itt említett állatok, nyerstermények vagy tárgyak átvitelét a Vr. IV. fejezete Bj részének idevonatkozó rendelkezése ki­ fejezetten tiltja, 143. aki a Vr. 2 1 9. §-a, illetve a Vr. IV. fej ezete Bj részének ide­ vonatkozó rendelkezése alapj án a hatóság által zárlat alá helyezett köz­ ségen (városon), vagy községi (városi) területen keresztül az ott meg­ állapított fertőző állatbetegség iránt fogékony állatokat vagy ilyen álla­ tokból származó nyersterményeket vagy az ott megállapított betegség elhurcolására alkalmas tárgyakat a Vr. IV. fejezete Bj részében meg­ szabott feltételek betartása nélkül átvisz (lábon áthajt, nem vasúton vagy hajón, hanem más j árművön átszállít), ha a községi zárlat olyan, betegség miatt rendeltetett el, melynek esetében az itt említett állato­ kat, nyersterményeket vagy tárgyakat a Vr. IV. fejezete Bj részének ide­ vonatkozó rendelkezése értelmében csak az ott megszabott feltételek szerint szabad a község zárlat alá helyezett területén átvinni, 1 44. aki a Vr. 220. §-a, illetve a, Vr. IV. fej ezete Bj részének az illető betegségre vonatkozó különleges rendelkezése alapján elrendelt vész­ kerület nem fertőzött községéből (városából) a megállapított betegség iránt fogékony állatokat vagy ilyen állatokból származó nyersterménye­ ket vagy a megállapított betegség elhurcolására alkalmas tárgyakat j ogosulatlanul kivisz, úgyszintén az is, aki a vészkerületen keresztül a megállapított betegség iránt fogékony állatokat j ogosulatlanul 'áthajt és végül az is, aki keleti marhavész esetében a vészkerületen keresztül a megállapított betegségre fogékony állatokat bármily módon átvisz vagy oda ilyen állatokat bevisz, 145. aki a fertőző állatbetegség miatt zárlat alá helyezett helyre tör­ ténő állatbevitelnek (beállításnak) a Vr. IV. fejezetének Bj része által engedélyhez kötött esetében a bevitelnek a Vr. 223. §-ában előírt álta­ lános vagy pedig a Vr. IV. fejezete Bj részében az illető betegségre vonat­ kozólag külön megszabott különleges feltételét megszegi vagy kijátssza, 146. aki a fertőző állatbetegség miatt zárlat alá helyezett helyről vagy területről történő állatkivitelnek (elszállításnak) a Vr. IV. fejezeté­ nek Bj része által engedélyhez kötött esetében a levágásra vagy tenyésztési hasznosítási célból való továbbtartásra vonatkozó kiviteli engedélynek a Vr. 224. §-ában vagy a helycserére vonatkozó kiviteli engedélynek a Vr. 228. §-ában vagy a munkára használásra vonatkozó kiviteli engedélynek a Vr. 229. §-ában vagy a legeltetésre vonatkozó kiviteli engedélynek a Vr. 230. §-ában meg-

89

szabott általános feltételét vagy pedig az ilyen kiviteli engedélynek a Vr. IV. fej ezete Bj részében az illető betegségre vonatkozólag külön meg­ sza bott különleges feltételét megszegi vagy kij átssza, 1 47. aki a fertőző állatbetegség miatt zárlat alá helyezett helyre történő állatbevitelnek (beállításnak) a Vr. IV. fejezetének Bj része által bej elentéshez kötött esetében a bevitelnek (beállításnak) a Vr. 231 . §-ába n megszabott általános vagy pedig a Vr. IV. fej ezete Bj részében az illető betegségre vonatkozólag külön megszabott különleges feltételét meg­ szegi vagy kij átssza, 148. aki a fertőző állatbetegség miatt zárlat alá helyezett helyről vagy területről történő állatkivitelnek (elszállításnak) a Vr. IV. fejezeté­ nek Bj része hltal bej elentéshez kötött esetében a kivitelnek (elszállí­ tásnak) a Vr. 232. §-ában megszabott általános vagy pedig a Vr. IV. fejezete Bj részének az illető betegségre vonatkozólag külön megszabott különleges feltételét megszegi vagy kij átssza, 1 49. aki a fertőző állatbetegség elhurcolására alkalmas tárgyaknak vagy állati nyersterményeknek a fertőző állatbetegség miatt zárlat alá helyezett helyről vagy területről történő kivitelére vonatkozólag a Vr. 233. §-ában megszabott általános, vagy pedig a Vr. IV. fejezete Bj részé­ ben az illető betegségre vonatkozólag külön megszabott feltételt meg­ szegi vagy kijátssza, 150. aki a zárlati vagy elkülönítési helyükről zárlatszegéssel kivitt (elszállított, elhajtott) állatok feltartóztatása vagy elkülönítése vagy az ilyen állatok elkülönítési helyének szigorított zárlat alá helyezése vagy pedig az ilyen állatoknak ártalmatlannátétele (leölése) érdekében a ható­ ság által a Vr. 234. §-ának ( 1 ) bekezdése vagy ezen szakasz (2) bekez­ d ésének 4., 5. vagy 6. pontj a vagy ezen szakasz (3) bekezdése alapj án elrendelt rendszabályt megszegi vagy kijátssza, úgyszintén az is, aki a zárlatszegéssel kivitt (elszállított, elhajtott) állatok kiviteli helyére nézve a Vr. 234. §-ának (2) bekezdése 1 . vagy 2. pontj a, vagy ezen szakasz (3) bekezdése alapján a hatóság által elrendelt szigorított zárlatot meg­ szegi vagy kij átssza, 1 5 1 . aki a zárlati vagy elkülönítési helyükről hatósági engedéllyel kivitt állatok feltartóztatása, elkülönítése, elkülönítési helyükre szigo­ rított zárlat alá helyezése vagy ártalmatlannátétele érdekében a kivitelre vo natkozó engedély feltételeinek megsértése miatt a hatóság által a Vr. 235. §-ának ( 1), (2) , (3) vagy (4) bekezdése alapj án elrendelt rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 1 52. a fertőző állatbetegségben beteg vagy az ilyen betegségre y g anús állat birtokosa, aki - a Vr. 237. §-ának 7. bekezdése ellenére - az

r 90

ezen szakasz (1) , (2), (3) vagy (5) pontj ában, illetve a Vr. IV. fej BJ részének az illető fertőző állatbetegségre vonatkozó különleges rendel kezésében előírt vagy pedig a Vr. ezen szakaszának (4) bekezdése alapjá a hatóság által elrendelt fertőtlenítést - az ezen szakasz (10) bekez ben megszabott határidőn belül - nem hajtja végre, úgyszintén az i aki a fertőzött helyek vagy helyiségek fertőtlenítés ét nem a Vr. 23 §-ának (6) bekezdésében, illetve a Vr. IV. fejezete BJ részének az . fertőző állatbetegségre vonatkozó rendelkezésében megszabott terjed lemBen vagy nem a Vr. kiegészítőrészét alkotó «Fertőtlenítési ban megszabott módon hajtj a végre, 153. aki keleti marhavész esetén a Vr. 241 . §-ának (2) b<:;.lu;L.u<:;::>t: 6. pontj a alapj án a községi zárlat előkészítéseképpen elrendelt tilalo ellenére keleti marhavész iránt fogékony állatot, ilyen állatból származ nyersterményt vagy tárgyat a községből (városból) kivisz, vagy ilyen állatot, állati nyersterményt vagy tárgyat a községen (városon) keresz­ tül átvisz, 1 54. aki keleti marhavész esetén a helyi zárlattal kapcsolatos, a Vr. 246. §-ának (2), (3) vagy (4) bekezdésében megszabott elfojtó rend­ szabályt vagy pedig az ilyen rendszabály végrehajtása érdekében a helyi állategészségügyi hatóság által tett rendelkezést megszegi vagy kijátssza, 1 55. aki keleti marhavész esetén a községi zárlattal kapcsolatos, a Vr. 248. §-ának (1), (2), (3), (6), (7), (8) vagy (10) bekezdésében meg­ szabott elfojtó rendszabály t vagy pedig a helyi állategészségügyi ható­ ság vagy az állategészségügyrendőri hatóság által az ilyen rendszabály végrehajtása érdekében tett rendelkezést megszegi vagy kij átssza, 1 56. aki a keleti marhavész miatt elrendelt vészkerületben a ké­ rődző állatok közös legeltetésének vagy az ingatlanok közös használatá­ nak vagy az állatok kóborlásának tilaJmára, vagy pedig az állatvásárok, állatkiállítások, állatdíjazások és a kirakóvásárok vagy a személyforga­ lom korlátozására vonatkozólag a Vr. 250. §-ának ( 1), (2), (3), (6) vagy (7) bekezdésében megszabott elfojtó rendszabályt, úgyszintén az is, aki a hatóságnak az ilyen rendszabály végrehajtása érdekében kiadott ren­ delkezését megszegi vagy kijátssza, 1 57. aki keleti marhavészes vagy e betegségre gyanús élő állat nyersterményét (szőrét, gyapját vagy tej ét) a Vr. 251 . §-ána'k ( 1 ) bekez­ dése ellenére felhasználj a, értékesíti vagy forgalomba hozza, 1 58. aki keleti marhavész fert.őzésre gyanús állat nyerstermé­ nyét - a tej kivitelével - a Vr. 251 . §-ának (2) bekezdése ellenére fel­ használj a, értékesíti vagy forgalomba hozza, úgyszintén az is, aki aZ ilyen állat tejének felhaszníÜ ására, értékesítésére vagy forgalombahoza-

91

talára 'Vonatkozólag az ezen bekezdésben megszabott rend szabályt meg­ s zegi vagy kijátssza, 1 59. aki a keleti marhavészes vagy e betegségre gyanús vagy e etegség fertőzésre gyanús állat nyersterményeinek ártalmatlannáLéLe­ b J ére vonatkozólag a Vr. 25 1 . §-ának (3) bekezdésében megszabott rend­ s zabályt megszegi vagy kij átssza, 1 60. aki kényszerből levágott, keleti marhavész fertőzésre gyanús állatot a Vr. 252. §-ának (2) bekezdésében megszabott rendszabály betar­ tása nélkül felbont, úgyszintén az is, aki a levágott, keleti marhavész fert őzésre gyanús állat húsának vagy bőrének felhasználására vagy egyéb részeinek ártalmatlannátételére vonatkozólag az ezen bekezdés­ ben megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 1 6 1 .- aki keleti marhavész ellen - a Vr. 253. §-ának (1) bekezdése ellenére gyógyító- vagy védőoltást végez vagy végeztet, úgyszintén az is, aki - ezen szakasz (2) bekezdése ellenére - keleti marhavészes vagy e betegségre gyanús állaton gyógyítási kísérletet vagy műtétet végez, 1 62. aki keleti marhavészes vagy e betegségre gyanús állat hullájá­ nak szállítására vonatkozólag a Vr. 255. §-ának (1), (2) vagy (4) bekezdé­ sében megszabott rendszabály t megszegi vagy kijátssza, 1 63. aki keleti marhavészes vagy e betegségre gyanús állat hullá­ ját a Vr. 256. §-ának (1) bekezdése ellenére felbontj a, továbbá aki ilyen állat hulláját ezen szakasz (2) bekezdése ellenére lebőrözi, úgyszintén az is, aki ilyen állat hulláját vagy hullarészét - ezen szakasz (3) bekezdése ellenére - felhasználja, értékesíti vagy forgalomba hozza, vagy a hullá­ nak vagy hullarésznek az ezen és a (4) bekezdésben megszabott módon kötelező ártalmatlannátételét elmulasztja, 1 64. aki a keleti marhavésznek vagy e betegség gyanújának a vad­ állományban történt észlelése esetére a Vr. 260. §-ának (1) vagy (2) be­ kezdésében megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 1 65. az állatbirtokos, akinek állatait a Vr. 267. §-a alapj án ható­ sági rendeletre lépfene ellen beolt ották, ha az ezen szakasz (16) bekez­ désében kötelezővé tett bejelentést nem teljesíti, úgyszintén akkor is, ha az oltás befejezése után egy éven belül szerzett vagy tenyésztett, a beoltottakkal azonos faj ú állatát - ezen szakasz ( 1 7) bekezdése elle­ nére - lépfene ellen csirás oltóanyaggal beoltani elmulasztja, 1 66. aki lépfenés vagy e betegségre gyanús élő állat nyerstermé­ nyét a Vr. 269. §-a ellenére felhasználja, értékesíti vagy forgalomba hozza, vagy pedig az ilyen nyerstermény ártalmatlannátételét - ezen szakasz ellenére - elmulasztja, �

93

H2

1 67. aki a kényszerből levágott, lépfene fertőzésére gyanús állat terményeit - a Vr. 270. §-ának (3) bekezdése ellenére - húsvizsgáló­ állatorvos kedvező eredményü vizsgálata nélkül felhasználja, értékesíti vagy forgalomba hozza, 1 68. aki elhullott, leölt vagy levágott, lépfenés vagy e betegségre gyanús állat hulláját vagy hullarészét a Vr. 27 1 . §-ának (1) bekezdése ellenére felhasználja, értékesíti vagy forgalomba hozza, úgyszintén az is, aki ilyen hulla vagy hullarész ártalmatlannátételét - ezen bekez­ dés ellenére - elmulasztj a vagy - amennyiben az ártalmatlannátétel elásás útján történik � a bőrt - ezen szakasz (3) bekezdése ellenére használhatatlanná nem teszi és végül . az is, aki a még ártalmatlanná nem tett ilyen hulla vagy hullarész betakarását - ezen szakasz (4) bekezdése ellenére - elmulasztj a, 169. aki lépfenének vagy e betegség gyanújának a vadállomány­ ban történt észlelése esetére a Vr. 282. §-ának (1) vagy (2) bekezdésé­ ben megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 1 70. az állatbirtokos, akinek állatait a Vr. 287. §-a alapj án sercegő üszök ellen hatósági rendeletre beoltották, ha ez ezen szakasz (5) bekezdésében, illetve a Vr. 267. §-ának (16) bekezdésében kötele­ zővé tett bejelentést nem teljesíti, úgyszintén akkor is, ha az oltás befejezése után fél éven belül szerzett vagy tenyésztett, a beoltottakkal azonos faj ú állatát - a Vr. 287. §-ának (5) bekezdése, illetve 267. §-ának (17) bekezdése ellenére - sercegő üszök ellen beoltani elmulasztja, 1 7 1 . aki sercegő üszökben beteg, vagy e betegségre gyanús álla­ ton - a Vr. 288. §-ának (1) vagy (2) bekezdése ellenére - gyógyítási kísérletet vagy más véres mütétet végez, 1 72. aki sercegő üszökben beteg vagy e betegségre gyanús élő állatról lenyírt szőrt vagy gyapj út a Vr. 289. §-ában megszabott rend­ szabály betartása nélkül értékesíti vagy forgalomba hozza, 1 73. aki sercegő üszökben beteg vagy e betegségre gyanús állatot - a Vr. 290. §-a ellenére - levág vagy elvéreztetés útj án leöl. 1 74. aki sercegő üszök fertőzésre gyanús állatok levágására és húsuknak megvizsgálására vonatkozólag a Vr. 290. §-ának (2) vagy (3) bekezdésében megszabott rendelkezéseket megszegi vagy kij átssza, úgy­ szintén az is, aki a levágott és levágás után sercegő üszökben levőnek talált állat húsát a Vr. 290. §-ának (4) bekezdése ellenére felhasználja, értékesíti vagy forgalomba hozza, és végül az is, aki a levágott ilyen állatnak a húson felüli egyéb nyersterményeit a Vr. 290. §-ának (5) bekezdésében megszabott rendelkezések betartása nélkül értékesíti vagy forgalomba hozza,

1 75. aki a sercegő üszökben beteg vagy 'e betegségre gyanús állat h ulláját - a Vr. 291 . §-ának (1) vagy (2) bekezdése ellenére - állat­ orvosi felügyelet nélkül felbontja vagy lebőrőzi, úgyszintén az is, aki a Z ilye n állat hullájának bőrét, szőrét, gyapját, · szarvát vagy csül két aZ ezen szakasz (3) bekezdésében megszabott rendszabály betartása nélkül értékesíti vagy forgalomba hozza, és végűl az is, aki az ilyen állat hullájának egyéb részeit - ezen szakasz (4) bekezdése ellenére ' ártalmatlanná nem teszi, 1 76. aki sercegő üszöknek vagy e betegség gyanújának a vadállo­ mányában történt észlelése esetére a Vr. 302. §-ának (1) vagy (2) be�ez­ désében megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 1 77. aki a bivalyvészben beteg vagy e betegségre gyanús állat tejét - a Vr. 307. §-a ellenére - felhasználj a, értékesíti vagy forga­ lomba hozza, vagy az ilyen tejet az ezen szakaszban megszabott módon ártalmatlanná nem teszi, 1 78. aki a bivalyvészben beteg vagy e betegségre gyanús állatok levágására és húsuknak megvizsgálására vonatkozólag a Vr. 308. §--ának (1) vagy (2) bekezdésében megszabott rendelkezést megszegi vagy ki­ j átssza, úgyszintén az is, aki a levágott ilyen állat húsát az ezen szakasz (3) bekezdésében megszabott rendelkezés betartása nélkül felhasználj a, értékesíti vagy forgalomba hozza, és végül az is, aki a levágott ilyen állatnak a húson felüli egyéb részeit - ezen szakasz (4) bekezdése ellenére - szabályszerü fertőtlenítés nélkül felhasználja, értékesíti vagy forgalomba hozza, 1 79. aki a bivalyvészben vagy e betegség gyanújában elhullott vagy a bivalyvész vagy e betegség gyanúja miatt levágott és levágás után fogyasztásra alkalmatlannak talált állat hullájának ártalmatlanná­ tételét a Vr. 309. §-ának (1) bekezdése ellenére elmulasztj a, úgyszintén az is, aki az ilyen hullának bőrét, szőrét, szarvát vagy csülkét - ezen szakasz (2) bekezdése ellenére - szabályszerü fertőtlenítés nélkül fel­ használja, értékesíti vagy forgalomba hozza, 1 80. az állatbirtokos, aki a veszett vagy veszettségre gyanús házi­ állatot, vagy a veszettség fertőzésére gyanús kutyát vagy macskát a Vr. 318. §-ának (1) bekezdése ellenére - azonnal le nem öli vagy p edig az ezen bekezdésben megszabott módon el nem különíti, úgyszintén az is, aki olyan kutyát vagy macskát, mely embert harapott meg - ezen szakasz (2) bekezdése ellenére - elkerülhetetlen szükség nélkül leöli va gy pedig az ezen bekezdésben megszabott módon el nem különíti, 1 8 1 . aki a helyi állategészségügyi hatóságnak a veszett vagy veszettségre gyanús háziállat vagy a veszettség fertőzésére gyanús I

-­

94

kutya vagy macska elkülönítése vagy pedig a veszettség gyanús kutya vagy macska leöletése iránt a Vr. 3 1 9. §-ának (2) kezdése 1 . pontja alapján kiadott rendelkezését megszegi vagy kij á úgyszintén az is, aki ennek a hatóságnak az ebzárlat előkészítéseként ezen bekezdés 2. pontj a alapj án - közzététett rendelete ellenére kutyá ját vagy macskáját elzárva, illetve kuty áját megkötve nem tartja 1 82. aki ebzárlat alatt álló község (város) területén lévő kutyáj vagy macskáját - a Vr. 321 . §-ának (3) bekezdésében megszabott rend­ szabályok megszegésével vagy kij átszásával - elzárva nem tartja vagy kutyáját meg nem köti, úgyszintén az is, aki ilyen község (város) terü­ letén kutyát - ezen bekezdés ellenére - pórázon szájkosár nélkül vezet és végül az is, aki ilyen község (város) területéről - ezen be­ kezdés ellenére - kutyát hatósági engedély és kedvező állatorvosi vizsgálat nélkül kivisz, 1 83. aki a veszett kutya vagy macska hatósági leölése vagy a veszettségre gyanús kutya vagy macska hatósági leölése vagy meg­ figyelése érdekében a Vr. 322. §-a alapj án, a veszettség fertőzésére gyanús kutya vagy macska leölése vagy hatósági megfigyelése érdeké­ ben a Vr. 323. §-a alapj án, az ebzárlat alatt befogott kutya vagy macska hatósági leölése vagy megfigyelése érdekében Vr. 325. §-a alapj án, a veszett ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, juh, kecske vagy sertés hatósági leölése vagy a veszettségre gyanús ilyen állat hatósági meg­ figyelése érdekében a Vr. 326. §-a alapj án, vagy pedig a veszettség fertőzésére gyanús ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, j uh, kecske, vagy sertés hatósági megfigyelése érdekében a Vr. 327. §-a alapján a hatóság által kiadott rendelkezést megszegi vagy kij átssza, 1 84. aki veszett vagy veszettségre gyanús állat tejét, szőrét vagy gyapját a Vr. 329. §-a ellenére felhasználja, értékesíti, vagy forgalomba hozza, úgyszintén az is, aki ilyen nyersterményt - ezen szakasz ellenére - az ott megszabott módon ártalmatlanná nem teszi, 1 85. aki a veszett vagy veszettségre gyanús állat hulláját vagy hullarészeit a Vr. 331 . §-ának (1) bekezdése ellenére felhasználja, érté­ kesíti vagy forgalomba hozza, úgyszintén az is, aki az ilyen hullát vagy hullarészt - ezen bekezdés ellenére - az ott megszabott módon ártal­ matlanná nem teszi és végül az is, aki az ilyen hulla elásása eset én a bőrt - a Vr. 331 . §-ának (3) bekezdése ellenére - az ott megszabott módon használhatatlanná nem teszi, 1 86. aki takonykóros vagy e betegségre gyanús állat szőrét a Vr. 340. §-ának (3) bekezdése ellenére, felhasználja, értékesíti vagy forga­ lomba hozza,

95

1 87. aki a Vr. 345. §-ának (1) bekezdése ellenére malleinez vagy a tak onykór felismerésére szolgáló más diagnosztikai eljárást alkalmaz, úgyszintén az is, aki ezen szakasz (2) bekezdése ellenére malleint szol­ dáltat ki vagy a takonykór felismerése céljából vérvizsgálatot végez, b 1 88. aki takonykóros vagy e betegségre gyanús állat hullájának esetén a bőrt - a Vr. 351 . §-ának (2) bekezdése ellenére sása elá ha sználhatatlanná nem teszi, 1 89. aki takonykóros vagy e betegségre gyanús állat hulláját vagy . hullarészét a Vr. 351 . §-ának (3) bekezdése ellenére felhasználja, érté­ k esíti vagy forgalomba hozza, úgyszintén az is, aki az ilyen állat hulláját vagy hullarészét - ezen bekezdés ellenére - az ott megszabott módon ártalmatlanná nem teszi, 1 90. aki a takonykóros vagy takonykórra gyanús állat hullájának szállítására vonatkozólag a Vr. 352. §-ában megszabott rendszabályt megszegi vagy kij átssza, 1 9 1 . aki ragadós száj- és körömfájás esetén a községi zárlat elő­ készítéseképen a Vr. 360. §-ának (2) bekezdése 7. pontja alapj án kiadoit tilalom ellenére a községböl (városból) hasított körmű állatot, szénát, szalmát vagy egyéb szálastakarmányt vagy trágyát kivisz vagy a köz­ ségen (városon) keresztül ilyen állatot áthajt, vagy ilyen trágyát átvisz, 1 92. aki ragadós száj- és körömfáj ás esetén a helyi zárlattal kap­ csolatos, a Vr. 366. §-ának (1), (2), (3), (4), (5), (6) vagy (8) bekezdésé­ ben megszabott elfojtó rendszabályt vagy az ilyen rendszabály végre­ hajtása érdekében a helyi állategészségűgyi hatóság vagy az állategész­ ségűgyrendőri hatóság által kiadott rendelkezést megszegi vagy kijátssza, 1 93. aki ragadós száj- és körömfáj ás esetén a községi zárlattal kapcsolatos, a Vr. 368. §-ának (1), (2), (3), (4) vagy (6) bekezdésében megszabott elfojtó rendszabályt vagy pedig az ilyen rendszabály végre­ hajtása érdekében a helyi állategészségügyi hatóság vagy az állategész­ ségűgyrendőri hatóság által kiadott rendelkezést megszegi vagy kijátssza. 1 94. aki hasított körmű állatot ragadós száj- és körömfájással olyan esetben fertőz mesterségesen, amidőn ennek a Vr. 369. §-ának (1) vagy (4) bekezdésében megszabott feltételei fenn nem forognak, úgyszintén az is, aki állatainak ilymódon végzett fertőzését - ezen szakasz (4) bekezdése ellenére - a helyi állategészségügyi hatóságnak a zonnal be nem jelenti, 195. aki ragadós száj- és körömfájás miatt alakított vészkerület­ be n a közös legeltetésnek, az ingatlanok közös használatának vagy a kutyák kóborlásának tilalmára vonatkozólag a Vr. 372. §-ának (1), (2) vagy (3) bekezdésében megszabott elfojtó rendszabályt, vagy az ilyen

96

rendszabály végrehajtása érdekében a hatóság által kiadott zést megszegi vagy kijátssza, 1 96. aki a Vr. 373. §-a (1) bekezdésének 1., 2., vagy 3. pontj meghatározott területen tartott állatvásárra, állatkiállításra vagy díjazásra - az ezen bekezdésben megszabott tilalom ellenére . körmü állatot felhajt, 1 97. aki ragadós száj- és körömfáj ás ellen más, mint a §-ában megnevezett anyaggal oltásokat végez, 1 98. aki a ragadós száj- és körömfáj ásban beteg vagy e gyanús élőállat nyersterményeinek felhasználására vonatkozólag a Vr. 375. §-ában megszn hott rendszabályt megszegi vagy kij átssza, 1 99. aki ragadós száj- és körömfájásban beteg vagy e J.Jvl,v�':''-'�l gyanús vagy e betegség fertőzésére gyanús állatot a Vr. 376. §-án (1) bekezdésében foglalt rendelkezés betartása nélkül levág, úgyszintén az is, aki a levágott ilyen állat nyersterményeinek felhasználására vagy értékesítésére vonatkozólag az ezen szakasz (2) vagy (3) bekezdésében megszabott rendelkezést megszegi vagy kijátssza, 200. aki a ragadós száj- és körömfáj ásban elhullott állat hulláj nak vagy hullarészeinek ártalmatlanná tételére vagy felhasználására vonatkozólag a Vr. 377. §-ának (1) vagy (2) bekezdésében megszabott rendszabály t megszegi vagy kijátssza, 201 . aki a szarvasmarhák ragadós tüdőlobj a esetén a községi zárlat előkészítéseképen a Vr. 392. §-a (2) bekezdésének 9. pontja alapján kiadott tilalom ellenére a községből (városból) szarvasmarhát vagy bivalyt, vagy ezekből származó állati nyerstermény t kivisz, úgyszintén az is, aki az ilyen tilalom ellenére szarvasmarhát vagy bivalyt hajt fel a községben (városban) tartott állatvásárra vagy szarvasmarhát vagy bivalyt a közös legelőre kihajt, 202. aki a szarvasmarhák ragadós tüdőlobja esetén a községi zárlattaI kapcsolatos, a Vr. 398. §-ának (1), (2), (3) vagy (5) bekezdésé­ ben megszabott elfojtó rendszabályt vagy az ilyen rendszabály végre­ hajtása érdekében a hatóság által kiadott rendelkezést megszegi vagy kijátssza, 203. aki ragadós tüdőlobban beteg vagy e betegségre gyanús vagy e betegség fertőzésére gyanús szarvasmarhát vagy bivalyt a Vr. 403 . §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályok betartása nélkül leöl vagy levág, úgyszintén az is, aki a levágott ilyen állat nyersterményeinek felhasználására, értékesítésére vagy forgalombahozatalára vonatkozólag a Vr. 403. §-ának (2) vagy (3) bekezdésben megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza,

97

204. aki ragadós tüdőlob ellen - a Vr. 404. §-a ellenére - gyógyító­ -vagy védőoltást végez vagy végeztet, 205. aki a ragadós tüdőlobban vagy e betegség gyanújában el­ hullott állat hullájának ártalmatlanná tételét - a Vr. 405. §-ának (1) bekezdése ellenére - elmulasztja, úgyszintén az is, aki az ilyen állat hullájának bőrét, szőrét, szarvát vagy csülkét - ezen szakasz (2) be­ kezdése ellenére - szabályszerű fertőtlenítés nélkül felhasználja, értéke­ síti vagy forgalomba hozza, 206. aki j uhhimlő miatt községi zárlat alá helyezett községben (városban) vagy község- (város-) részben tartott állatvásárra, állat­ kiállításra vagy állatdíjazásra j uhot - a Vr. 421 . §-a ellenére - felhajt, 207. aki j uhainak himlővel végzett beoltását (mesterséges fertő­ zését) a helyi állategészségügyi hatóságnak - a Vr. 423. §-a ellenére -azonnal be nem j elenti, 208. aki a himlős vagy himlőre gyanús élő j uhok nyersterményeinek felhasználására vonatkozólag a Vr. 424. §-ának (1) vagy (2) bekezdé�ében megszabott korlátozást, illetve tilalmat megszegi vagy kijátssza, 209. aki a himlőben elhullott juh hulláj át - a Vr. 426. §-a ellenére - ártalmatlanná nem teszi, úgyszintén az is, aki az ilyen állat hullájá­ nak bőrét vagy az ilyen állat hullájáról lenyírt gyapj út szabályszerü fertőtlenítés vagy a Vr. 433. §-a (1) bekezdésének 1 . vagy 2. pontjában meghatározott módozatok betartása nélkül felhasználja, 2 1 0. aki a tenyészbénaságban beteg vagy e betegségre gyanús vagy e betegség fertőzésére gyanús állatok forgalmának korlátozására vonatko zólag a Vr. 444. §-ának (1), (2), (3), (4) vagy (5) bekezdésében megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 2 1 1 . aki a tenyészbénaság nagyobb mérvű elterjedése esetén a fedeztetésre alkalmas lovak vagy szamarak kivitelére vonatkozólag a Vr. 445. §-a (2) bekezdésének 2. pontja alapján a hatóság által elren­ delt korlátozást megszegi vagy kij átssza, 212. aki ivarszervi hólyagos kiütésben beteg, e betegségre gya­ nús vagy e betegség fertőzésére gyanús lovat, szamarat vagy szarvas­ marhát - a Vr. 449. §-a ellenére - fedeztetésre, illetőleg hágatásra használ, 213. aki az ivarszervi hólyagos kiütésben beteg vagy e betegségre gyanús vagy e betegség fertőzésére gyanús állatok forgalmának korlá­ tozására vonatkozólag a Vr. 450. §-ának (1), (2) vagy (3) bekezdésében megszabott rendszabályt megszegi vagy kij átssza, 214. aki a rühös vagy rühösségre gyanús állatok kötelező gyógy­ kezelésére vonatkozólag a Vr. 454. §-ának (1) vagy (2) bekezdésében 7

98

megszabott rendszabályt vagy az ilyen rendszabály végrehajtása ér­ dekében a ható ság által kiadott rendelkezést megszegi vagy ki­ játssza, 215. aki a rühös vagy a rühösség fertőzésére gyanús állatok forgal­ mának . korlátozására vonatkozólag a Vr. 456. §-ának (1), (2) vagy (4) bekezdésében megszabott rendszabályt vagy az ilyen rendszabály végre­ hajtása érdekében a hatóság által kiadott rendelkezést, vagy pedig az ilyen korlátozással szemben az ezen szakasz (3), (5) vagy (6) bekezdése alapján adott hatósági engedély feltételét megszegi vagy kijátssza, 216. aki a rühös, a rühösségre gyanús vagy a rühösség fertőzésére gyanús állatok szőrének, gyapjának vagy bőrének forgalombahozata­ lára vonatkozólag a Vr. 457. §-ában, vagy pedig az ilyen állatokkal érintkezésbe j utott tárgyak használati korlátozására vonatkozólag a a Vr. 458. §-ában megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 217. aki sertéspestis (sertésvész) esetén a községi zárlattai kapcso­ latos, a Vr. 472. §-ának (1), (2) vagy (3) bekezdésében megszabott el­ fojtó rendszabályt vagy az ilyen rendszabály végrehajtása érdek�ben a hatóság által kiadott rendelkezést megszegi vagy kij átsszGl, 218. aki a sertéspestisben (sertésvészben) beteg vagy e betegségre gyanús sertések levágására vonatkozólag a Vr. 473. §-ának (1) bekezdésé­ ben, vagy pedig a levágott ilyen állatok húsának vagy egyéb nyers­ terményeinek felhasználására, értékesítésére vagy forgalombahozatalára vonatkozólag az ezen szakasz (2), (3) vagy (4) bekezdésében megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 219. aki a sertéspestisben (sertésvészben) vagy e betegség gyanú­ j ában elhullott vagy az ilyen betegség vagy annak gyanúja miatt leölt vagy levágott és a leölés vagy levágás után fogyasztásra alkalmatlan­ nak minősített sertések hulláinak felhasznalására vagy ártalmatlanná tételére vonatkozólag a Vr. 474. §-ának (1), (2) vagy (4) bekezdésében, vagy pedig az ilyen hullák bőrének vagy szőrének felhasználására, értékesítésére vagy forgalombahozatalára vonatkozólag ezen szakasz (3) bekezdésében megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 220. aki sertésorbánc esetén a községi zárlattal kapcsolatos, a Vr. 491 . §-ának (1), (2) vagy (3) bekezdésében megszabott elfojtó rend­ szabályt vagy az ilyen rendszabály végrehajtása érdekében a hatóság által kiadott rendelkezést megszegi vagy kijátssza, 221 . aki a sertésorbáncban beteg vagy e betegségre gyanús sertések levágására vonatkozólag a Vr. 494. §-ának (1) bekezdésében, vagy pedig a levágott ilyen állatok húsának vagy egyéb nyersterményeinek fel­ használására, értékesítésére vagy forgalombahozatalára vonatkozólag

99

ezen szakasz (2), (3) vagy (4) bekezdésében megszabott rendszabályt rnegszegi vagy kijátssza, 222. akí a sertésorbáncban vagy e betegség gyanúj ában elhullott vagy az ilyen betegség vagy annak gyanúja miatt leölt vagy levágott és a levágás után fogyasztásra alkalmatlannak minősített sertések hulláinak felhasználására vagy ártalmatlanná tételére a Vr. 495. §-ának (1), (2) vagy (4) bekezdésében, vagy pedig az ilyen hullák bőrének vagy szőrének felhasználására, értékesítésére vagy forgalombahozatalára vonatkozólag az ezen szakasz (3) bekezdésében megszabott rendszabályt rnegszegi vagy kij átssza, 223. .aki sertésorbánccal fertőzött legelőre ezen betegség ellen be . nem oltott, egy éven aluli sertést - a Vr. 505. §-ának (1) bekezdése ellenére - kihajt, úgyszintén az is, aki az ezen szakasz (3) bekezdése alapj án elkülönített sertést az elkülönítés helyéről - ezen szakasz (4) bekezdése ellenére - eltávolítja, 224. aki a nyilt gümőkóros vagy a nyilt gümőkorra gyanús szarvas­ marhák itatására vagy gondozására szolgáló tárgyak használatára vagy fertőtlenítésére vonatkozólag a Vr. 509. §-ában megszabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 225. aki tőgygümókóros vagy tőgygümőkórra gyanús állat tejét - a Vr. 51 1 . §-ának (1) bekezdése ellenére - felforralatlan állapotban állatok etetésére felhasználja, 226. aki nyilt gümőkóros vagy nyilt gűmőkórra gyanús állat tej ét - amennyiben nem tőgygümőkóros vagy tőgygümőkórra gyanús állat tej éről van szó - felforralatlan állapotban emberi fogyasztásra vagy állatok etetésére - a Vr. 5 1 1 . §-ának (2) bekezdése ellenére - fel­ használja, vagy ilyen célra értékesíti vagy forgalomba hozza, 227. aki a nyilt gümőkóros vagy nyilt gümőkórra gyanús szarvas­ marhák levágására vagy a levágott ilyen állatok húsának fogyasztására vonatk ozólag a Vr. 512. §-ának (1), (2) vagy (3) bekezdésében meg­ szabott rendszabályt megszegi vagy kijátssza, 228. aki. baromfikolera vagy baromfipestis esetén a községi zár­ l attal kapcsolatos, a Vr. 533. §-ának (1) vagy (2) bekezdésében meg­ szabott elfojtó rendszabályt vagy az ilyen rendszabály végrehajtása érdekében a hatóság által kiadott rendeletet megszegi vagy kijátssza, 229. aki baromfikolerában vagy baromfipestisben beteg vagy e betegségek valamelyikére gyanús élő baromfit - a Vr. 534. §-a ellenére - megkopaszt vagy az ilyen baromfi tollát felhasználja, értékesíti vagy forgalomba hozza, 230. aki baromfikolerában vagy baromfipestisben vagy e betegség az

7*

101

100

valamelyikének gyanúj ában elhullott vagy e betegségek vagy gyanúj uk miatt leölt vagy levágott baromfi hulláj át vagy hullarészét - a Vr. 535. §-a ellenére - értékesíti vagy forgalomba hozza, úgyszintén az is, aki az ilyen hullát vagy hulla részt - ezen szakasz ellenére, az ott meg­ szabott módon - ártalmatlanná nem teszi, 231 . aki a Vr. 562. §-ának (1), (2), (3) vagy (4) bekezd�se ellenére j ogosulatlanul állatorvosi teendőket végez, 232. a Vr. 562. §-ának (1) bekezdése értelmében gyakorlatra j ogo­ sult állatorvos, aki az oklevél nek bemutatására vonatkozólag a Vr. 565. §-ának (1) vagy (5) bekezdésében megszabott kötelességének nem tesz eleget,_továbbá az oklevelét kihirdetés végett bemutató magán állatorvos, ha az első állatorvosi segély nyujtása tekintetében a Vr. 565. §-ának (6) bekezdésében megszabott kötelességét nem teljesíti vagy állatorvosi gyakorlatának beszüntetését - ugyanezen bekezdés ellenére - előzete­ sen be nem j elenti, 233. a kézi gyógyszertár állatorvos-tulaj donosa, ha a Vr. 568. §-ának (4) bekezdése ellenére gyógyszert - oltóanyag kivételével - olyan helyen szolgáltat ki, ahol gyógyszertár van.

A

Vr. rendelkezéseibe ütköző és annak alapján büntetendő kihágások.

575. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és jelen rendelet alapján pénzbüntetéssel bünte­ tendő: 1 . aki a versenylovak vagy az ezekhez tartozó üzemi állatok hajtá­ sára vagy szállítására vonatkozólag a Vr. 1 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában, vagy pedig a lótenyészintézetek eladásra vagy levágásra szánt lovainak vagy a kisorsolt katonai lovaknak hajtására vagy szállí­ tására vonatkozólag az ezen bekezdés 5. pontj ában megszabott rendel­ kezést megszegi vagy kijátssza, 2. aki a hajtott vagy szállított állatra vonatkozó marhalevelet vagy · az ezt pótló okiratot (származási bizonyítványt, menetle'jelet vagy ezt helyettesítő egyéb katonai okmányt) az ellenőrzés gyakorlására j ogosí­ tott hatósági közeg kívánságára - a Vr. 1 2. §-ának (5) vagy 13. §-ának (3) bekezdése ellenére - elő nem mutatja, 3. aki a tulaj donj og igazolására vagy annak átruházására vonat­ kozólag a Vr. 15. §�ának (1) vagy (2) bekezdésében vagy 16. §-ának (8) bekezdésében foglalt szabályt megszegi vagy kijátssza, 4. aki a szopós malacok, bárányok vagy gödölyék forgalmának megkönnyítésére vonatkozólag a Vr. 1 6. §-ának (13) bekezdésében fog-

lalt szabályt vagy az ilyen szabály végrehajtása érdekében a hatóság által kiadott rendelkezést megszegi vagy kijátssza, 5. aki a tulaj donjog átruházási nyilatkozattal ellátott marhalevél használatára vonatkozólag a Vr. 1 8. §-ának (3), (5) vagy (7) bekezdésé­ ben foglalt szabályt megszegi vagy kijátssza, 6. aki az állategészségügyi bizonyítvány megújítására a Vr. 1 9. §-ának (1) bekezdésében vagy a marhalevél irányítására vonatkozólag az ezen szakasz (3) bekezdésében foglalt szabályt megszegi vagy ki­ játssza, 7. aki a marhalevelet - a Vr. 20. §-ának (2), (4), (5) vagy (6) be­ kezdése ellenére - az ott előírt lejegyzés céljából a marhalevélkezelő­ nek, illetve a húsvizsgálónak, illetőleg - vasúton vagy haj ón történő állatszállítás esetén - a berakásnál eljáró állatorvosnak be nem mutatja, 8. aki a félévesnél fiatalabb malacokra, vagy pedig a kétévesnél fiatalabb lovakra vagy szarvasmarhákra vagy bivalyokra kiállított marhalevelek használatára vonatkozólag a Vr. 21. §-ában foglalt sza­ bályt megszegi vagy kijátssza, 9. aki a külföldi marhalevelek vagy származási és egészségügyi bizonyítványok használatára vonatkozólag a Vr. 22. §-ának (1), (2), (3), (4), (5), (7) vagy (9) bekezdésében foglalt szabályt megszegi vagy kijátssza, 10. aki tényleg tulaj donában nem levő állatra vonatkozó marha­ Ievelet a Vr. 25. §-ának (4) bekezdése ellenére j ogosulatlanul magá­ nál tart, 1 1 . aki a marhalevelet az abban foglalt adatok kiigazítása végett a marhalevélkezelőnek vagy - vasúton vagy hajón történő állatsz állí­ tás esetén - a berakásnál eljáró állatorvosnak - a Vr. 27. §-ának (1), (2) vagy (10) bekezdése ellenére - elő nem mutatj a, 1 2. aki a kisorsolt katonai lovakra vonatkozó marhalevelek hasz­ nálatát illetően a Vr. 28. §-ának (2), (6) vagy (9) bekezdésében meg­ szabott rendelkezést megszegi vagy kijátssza. Büntető eljárás. 576. §. (1) A T. 98. §-ában meghatározott vétség elbírálása a királyi j árásbíróság hatáskörébe tartozik. (2) A T. 99. és 100. §-aiban, valamint a j elen Vr.-ben meghatáro­ zott kihágások eseteiben a közigazgatási hatóságok mint rendőri bün­ tető bíróságok j árnak el, harmadfokon az 1 929 : XXX. t.-c. 59. §-a értelmében a T. 99. §-ának 5., 6. és 7. pontj aiban meghatározott kihágá-

102

103

sok tekintetében m. kir. belügyminiszter dönt, egyéb kihágás ok tekin­ tetében pedig a belügyminisztériumban szervezett kihágási tanács bíráskodik, a földművelésügyi miniszter által kijelölt előadó közre­ működésével. (T. 1 03. § 2. bek., 1 929 : XXX. t.-c. 59. §.) (3) A T. 99. és 100. §-aiban, valamint a j elen Vr.-ben meghatáro­ zott kihágások miatt indított elj árásban a rendőri büntető eljárás egy­ séges szabályozása tárgyában kiadott 65.000/1909. B. M. számú rende­ let és az ezt módosító és kiegészítő jogszabályokat kell alkalmazni. (4) A T. 1 01 . §-ának az ipar folytatásától való eltiltásra vonat­ kozó hatáiozmányát az annak alkalmazására okot szolgáltató cselek­ mény elbír�lására hivatott rendőri büntetőbíróság, illetve kir. bíróság alkalmazza. (5) A T. 99. és 1 00. §-aiban minősített kihágások megtorlásánál követett eljárás tekintetében az 1 879 : XL. t.-c. általános határozatai, a rendőri büntetőeljárás egységes szabályozása tárgyában kiadott 65.000/1909. B. M. számú rendelet érvényben levő szabályai, továbbá a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1 928 : X. t.-c. 1 . §-ában, valamint a közigazgatás rendezéséről szóló 1 929 : XXX. t.-c. 59., 60. és 64. §-ában foglalt rendelkezések szintén irányadók. Pénzbüntetés alkalmazása· és összege szempontjából az 1 928 : X. t .-c. 2-13., 24. és 25. §-aiban foglalt szabályok az irányadók. (6) A közigazgatási hatóságok mint rendőri büntetőbíróságok által a T. 99. és toO. §-ai, valamint a j elen Vr. alapj án hozott ítéletek követ­ keztében befolyó büntetéspénzek, valamint a T. 1 02. §-a alapján elkob­ zott állatok és tárgyak értékesítéséből befolyó összegek az 1 901 : XX. t.-c. 23. §-a értelmében felerészben a községet illetik és a községek szegény­ ügyi céljaira fordítandók, másik felerészben pedig az államkincstár bevételét alkotják és az e részben irányadó szabályok szerint számolan­ dók el.

1 927. évi XXV. törvénycikk kivonata. Az apaállatok kötelező vizsgálata.

5. §. KözLenyésztésre csakis tenyésztésre jogosító igazolvánnyal ellátott tenyészapaállatot szabad a megállapított tenyészirányban használni. Köztenyésztésnek kell tekinteni a j elen törvény szempontj ából különböző személyek tulaj donában (birtokában) levő állatok párosítá-

sát, kivéve, amennyiben valamely tulaj donos (birtokos) a saj át anya­ állataihoz is használt apaállatát állattartás kikötésével szegődött éves alkalmazottainak anyaállataikkal való párosítására átengedi. 6. §� Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a) hatszáz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki tenyésztésre jogosító, érvényes (4. § 2. bek., 5. § 1 . bek.) igazolvánnyal el nem látott állatot másnak tenyésztési célra átenged, vagy ily állatot másnak nőstényállatával együtt legeltet, úgyszintén az is, aki nőstény­ állatját másnak tenyésztésre j ogosító érvényes igazolvánnyal el nem l átott állatával párosítj a, b) egy hónapig terjedhető elzárással és hatszáz pengőig terj edhető pénzbüntetéssel büntetendő az az állattulaj donos (birtokos), aki az előző bekezdésben említett kihágásokat nyereségvágyból vagy foglal­ kozásszerűen követi el, c) hatszáz pengőig terj edhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki a jelen törvénynek, vagy az ennek alapján kiadott rendeletnek rendel­ kezéseit szándékosan vagy gondatlanul az a) és b) alá nem eső módon megszegi vagy kijátssza, így különösen állatj ának vizsgálatra bocsátását elfogadható ok nélkül elmulasztja, vagy az oly állatok, melyeknek kiherélését az elsőfokú hatóság elrendelte, a 8. § utolsó bekezdésében foglalt tilalom ellenére eladja . A z a) é s bJ pont alatti kihágások tekintetében a büntető eljárás megindítása tizennyolc hó alatt évül el.