RENDELETEK HATÁROZATOK

2012. március 28.

6. szám

Tartalomjegyzék

Szám

Tárgy

Oldal

RENDELETEK 8/2012. (III. 28.) önkormányzati rendelet

A Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról

3

9/2012. (III. 28.) önkormányzati rendelet

Baranya megye területrendezési tervéről szóló 9/2005. (V. 12.) Kgy. rendelet módosításáról

24

HATÁROZATOK 26/2012. (III. 22.) Kgy.

27/2012. (III. 22.) Kgy.

28/2012. (III. 22.) Kgy.

29/2012. (III. 22.) Kgy.

30/2012. (III. 22.) Kgy.

31/2012. (III. 22.) Kgy. 32/2012. (III. 22.) Kgy.

33/2012. (III. 22.) Kgy.

34/2012. (III. 22.) Kgy.

Beszámoló a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről és a két ülés közötti eseményekről Beszámoló Baranya megye 2011. évi közbiztonsági helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről, a határrend, a határőrizeti helyzet és a határforgalom alakulásáról, a 2012. évi feladatokról A Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 20.) önkormányzati rendelet módosításával összefüggő intézkedések Baranya megye területrendezési tervéről szóló 9/2005. (V. 12.) Kgy. rendelet módosításáról szóló 9/2012. (III. 28.) önkormányzati rendelettel összefüggő intézkedések A Baranya Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolat rendszerének áttekintése és stratégiai irányvonalainak meghatározása A Baranya Megyei Önkormányzat tagként történő részvétele az „M9” Térségi Fejlesztési Tanácsban Döntés a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által kezelt decentralizált célelőirányzatok terhére kötött támogatási szerződések alapadataiban történt változásról, valamint támogatási szerződések lezárásáról Döntés a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által a decentralizált célelőirányzatok terhére kötött támogatási szerződések módosítási kérelmeiről Pályázat benyújtása helyi szervezési intézkedésekhez (létszámcsökkentés) kapcsolódó támogatásra

48

48

48

49

50 50

51

51 52

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye

2

MELLÉKLETEK 29/2012. (III. 22.) Kgy. határozat melléklete

Baranya megye területrendezési tervének megyei szabályozási ajánlásai

53

32/2012. (III. 22.) Kgy. határozat 1. számú melléklete

Pályázatok lezárása

2. számú melléklete

Adatváltozás

109

3. számú melléklete

Adatváltozás

111

108


3

RENDELETEK A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2012. (III. 28.) önkormányzati rendelete a Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) Magyarország Alaptörvénye 32. cikke, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. §-a (1) bekezdése, valamint a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény vonatkozó rendelkezései szerint a Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2012. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE 1. § A Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 20.) önkormányzati rendelet (továbbiakban „R”) 4. § (3), (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § (3) A közgyűlés a Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetésének a) költségvetési bevételeit 542.937 ezer forintban, azaz Ötszáznegyvenkétmillió-kilencszázharminchét ezer forintban, b) költségvetési kiadásait 542.937 ezer forintban, azaz Ötszáznegyvenkétmillió-kilencszázharminchét ezer forintban, c) hiányát 0 forintban d) létszámkeretét 420 főben – ebből közfoglalkoztatott 420 fő állapítja meg. (4) A közgyűlés a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala 2012. évi költségvetésének a) költségvetési bevételeit 222.811 ezer forintban, azaz Kétszázhuszonkétezer-nyolcszáztizenegy forintban, b) költségvetési kiadásait 222.811 ezer forintban, azaz Kétszázhuszonkétezer-nyolcszáztizenegy forintban, c) hiányát 0 forintban, d) létszámkeretét 35 főben – ebből képviselő 17 fő állapítja meg.” 2. § A „R’ 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. § A közgyűlés az Önkormányzat céltartalékát 41.968 ezer forint összegben állapítja meg.” 3. § a) A Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 20.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép. b) A Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 20.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.


4

c) A Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 20.) önkormányzati rendelet 3/a melléklete helyébe e rendelet 2/a melléklete lép. d) A Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 20.) önkormányzati rendelet 4. melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép. e) A Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 20.) önkormányzati rendelet 4/a melléklete helyébe e rendelet 3/a melléklete lép. f)

A Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 20.) önkormányzati rendelet 5. melléklete helyébe e rendelet 4. melléklete lép.

g) A Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 20.) önkormányzati rendelet 5/a melléklete helyébe e rendelet 4/a melléklete lép. h) A Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 20.) önkormányzati rendelet 6. melléklete helyébe e rendelet 5. melléklete lép. i)


j)


k) A Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 20.) önkormányzati rendelet 10. melléklete helyébe e rendelet 8. melléklete lép. l)

A Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 20.) önkormányzati rendelet 14. melléklete helyébe e rendelet 9. melléklete lép. Záró rendelkezések 4. §

E rendelet 2012. március 28-án lép hatályba. Pécs, 2012. március 22.

Tiffán Zsolt s.k. a közgyűlés elnöke

Dr. Göndöc András s.k. megyei főjegyző


5 1. melléklet a 8/2012. (III. 28.) önkormányzati rendelethez

Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi létszámkeretei

Cím száma

1.

Cím megnevezése

Baranya Megyei Önkormányzat

2012. létszám (fő) Eredeti 0

- közfoglalkoztatott 2.

Módosított 420 420

Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala

39

35

- képviselők

17

17

- tisztségviselők

2

2

- köztisztviselők

19

15

1

1

39

455

- munka törvénykönyve alá tartozó Összesen:


6

2. melléklet a 8/2012. (III. 28.) önkormányzati rendelethez Baranya Megyei Önkormányzat és Hivatala 2012. évi költségvetési mérlege ezer forint

Előirányzat csoport I. I/1.

I/2.

I/3.

I/4.

I/5. I/6.

Bevétel (kiemelt előirányzatai) Működési Kapott támogatás -központi költségvetéstől kapott támogatás -irányító szervtől kapott támogatás Működési célú támogatásértékű bevétel -elkülönített állami pénzalapból -társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból -helyi önkormányzatttól -nemzetiségi önkormányzattól -többcélú kistérségi társulástól -jogi személyiségű társulástól -térségi fejlesztési tanácstól -európai uniós forrásból -fejezeti kezelésű előirányzatból -központi költségvetésből Közhatalmi bevételek -adók -illetékek -járulékok -hozzájárulások -bírságok -díjak -egyéb fizetési kötelezettségek Intézményi működési bevétel -áru és készletértékesítés -nyújtott szolgáltatások ellenértéke -bérleti díj bevételek -intézményi ellátási díjak -alkalmazottak térítése -általános forgalmi adó bevételek -hozam és kamatbevételek Működési célú átvett pénzeszköz Előző évi működési célú maradvány átvétele

2012. évi eredeti előirányzat

247 000

2 750

27 437

ElőMódosított irányzat előirányzat csoport I. I/1. 247 000 I/2. I/3. I/4. 435 437 I/5. I/6.

27 437 35 004

Kiadás (kiemelt előirányzatai) Működési Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások


Módosított előirányzat

141 983 765 35 437 49 726

459 517 765 75 976 144 813

19 600

19 600


Előirányzat csoport II. II/1.

II/2. II/3. II/4. III. III/1.

III/2.

Bevétel (kiemelt előirányzatai) Felhalmozási Felhalmozási bevételek -tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése -pénzügyi befektetések bevételei Felhalmozási célú támogatásértékű bevétel Felhalmozási célú átvett pénzeszköz Előző évi felhalmozási célú maradvány átvétele Kölcsönök Működési célú kölcsönök -Kapott kölcsönök -Nyújtott kölcsön visszatérülése Felhalmozási célú kölcsönök -Kapott kölcsönök -Nyújtott kölcsön visszatérülése

7


1 300

ElőMódosított irányzat előirányzat csoport II. II/1. 1 300 II/2. II/3. II/4. 15 970 II/5. II/6. III. III/1.

III/2. 3 600

3 600 IV. IV/1. IV/2.

IV.

V.

Költségvetési bevételek összesen Előző évi működési célú pénzmaradvány igénybevétele (BELSŐ FINANSZÍROZÁS) Előző évi felhalmozási célú pénzmaradvány igénybevétele (BELSŐ FINANSZÍROZÁS) Finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételei (KÜLSŐ FINANSZÍROZÁS) -működési célú -felhalmozási célú Aktív pénzügyi műveletek Mindösszesen

282 087

765 748

V.

VI. 282 087

765 748

Kiadás (kiemelt előirányzatai) Felhalmozási Intézményi beruházások Felújítások Kormányzati beruházások Lakástámogatás Lakásépítés Egyéb felhalmozási kiadások Kölcsönök Működési célú kölcsönök -Kölcsön nyújtása -Kölcsön törlesztése Felhalmozási célú kölcsönök -Kölcsön nyújtása -Kölcsön törlesztése Tartalékok Általános tartalék Céltartalék -működési célú -felhalmozási célú

2012. évi eredeti előirányzat 4 900

Módosított előirányzat 4 900

15 970

2 239

2 239

27 437

41 968

Költségvetési kiadások összesen

282 087

765 748

Finanszírozási célú pénzügyi műveletek kiadásai (KÜLSŐ FINANSZÍROZÁS) -működési célú -felhalmozási célú Passzív pénzügyi műveletek Mindösszesen

282 087

765 748


8

2./a melléklet a 8/2012. (III. 28.) önkormányzati rendelethez Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetési mérlege ezer forint


I/2.

I/3.

I/4.

I/5. I/6.



31 839

27 437

ElőMódosított irányzat előirányzat csoport I. I/1. 31 839 I/2. I/3. I/4. 432 687 I/5. I/6.

27 437 35 004




787

318 321

213 9 000

40 752 104 087

19 600

19 600




III/2.

Bevétel (kiemelt előirányzatai)

9


Felhalmozási Felhalmozási bevételek -tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése -pénzügyi befektetések bevételei Felhalmozási célú támogatásértékű bevétel Felhalmozási célú átvett pénzeszköz Előző évi felhalmozási célú maradvány átvétele

ElőMódosított irányzat előirányzat csoport II. II/1. II/2. II/3. 15 970 II/4. II/5. II/6.

Kölcsönök Működési célú kölcsönök -Kapott kölcsönök -Nyújtott kölcsön visszatérülése Felhalmozási célú kölcsönök -Kapott kölcsönök -Nyújtott kölcsön visszatérülése

III. III/1.

III/2.

IV. IV/1. IV/2.

IV.

V.


59 276

542 937

V.

VI. 59 276

542 937

Kiadás (kiemelt előirányzatai)


Felhalmozási Intézményi beruházások Felújítások Kormányzati beruházások Lakástámogatás Lakásépítés Egyéb felhalmozási kiadások Kölcsönök Működési célú kölcsönök -Kölcsön nyújtása -Kölcsön törlesztése Felhalmozási célú kölcsönök -Kölcsön nyújtása -Kölcsön törlesztése Tartalékok Általános tartalék Céltartalék -működési célú -felhalmozási célú


15 970

2 239

2 239

27 437

41 968


59 276

542 937


59 276

542 937


10

2./b melléklet a 8/2012. (II. 28.) önkormányzati rendelethez Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala 2012. évi költségvetési mérlege ezer forint


I/2.

I/3.

I/4.

I/5. I/6.



215 161 2 750

ElőMódosított irányzat előirányzat csoport I. I/1. I/2. 215 161 I/3. I/4. 2 750 I/5. I/6.


2012. évi eredeti előirányzat 141 196 765 35 224 40 726

Módosított előirányzat 141 196 765 35 224 40 726




III/2.

Bevétel (kiemelt előirányzatai) Felhalmozási Felhalmozási bevételek -tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése -pénzügyi befektetések bevételei Felhalmozási célú támogatásértékű bevétel Felhalmozási célú átvett pénzeszköz Előző évi felhalmozási célú maradvány átvétele Kölcsönök Működési célú kölcsönök -Kapott kölcsönök -Nyújtott kölcsön visszatérülése Felhalmozási célú kölcsönök -Kapott kölcsönök -Nyújtott kölcsön visszatérülése

11


1 300

ElőMódosított irányzat előirányzat csoport II. II/1. 1 300 II/2. II/3. II/4. II/5. II/6. III. III/1.

III/2. 3 600

3 600 IV. IV/1. IV/2.

IV.

V.


222 811

222 811

V.

VI. 222 811

222 811

Kiadás (kiemelt előirányzatai) Felhalmozási Intézményi beruházások Felújítások Kormányzati beruházások Lakástámogatás Lakásépítés Egyéb felhalmozási kiadások



4 900

4 900


222 811

222 811


222 811

222 811

Kölcsönök Működési célú kölcsönök -Kölcsön nyújtása -Kölcsön törlesztése Felhalmozási célú kölcsönök -Kölcsön nyújtása -Kölcsön törlesztése Tartalékok Általános tartalék Céltartalék -működési célú -felhalmozási célú


12

3. melléklet a 8/2012. (III. 28.) önkormányzati rendelethez Baranya Megyei Önkormányzat és Hivatala 2012. évi működési mérlege ezer forint


I/2.

I/3.

I/4.

Bevétel (kiemelt előirányzatai) Működési Kapott támogatás -központi költségvetéstől kapott támogatás -irányító szervtől kapott támogatás Működési célú támogatásértékű bevétel -elkülönített állami pénzalapból -társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból -helyi önkormányzatttól -nemzetiségi önkormányzattól -többcélú kistérségi társulástól -jogi személyiségű társulástól -térségi fejlesztési tanácstól -európai uniós forrásból -fejezeti kezelésű előirányzatból -központi költségvetésből Közhatalmi bevételek -adók -illetékek -járulékok -hozzájárulások -bírságok -díjak -egyéb fizetési kötelezettségek Intézményi működési bevétel -áru és készletértékesítés -nyújtott szolgáltatások ellenértéke -bérleti díj bevételek



247 000

247 000

2 750

435 437

27 437

27 437 35 004

Előirányzat csoport I. I/1. I/2. I/3. I/4. I/5. I/6.




141 983 765 35 437 49 726

459 517 765 75 976 144 813

19 600

19 600


Előirányzat csoport

I/5. I/6. III. III/1.


13



-intézményi ellátási díjak -alkalmazottak térítése -általános forgalmi adó bevételek -hozam és kamatbevételek Működési célú átvett pénzeszköz Előző évi működési célú maradvány átvétele Kölcsönök Működési célú kölcsönök -Kapott kölcsönök -Nyújtott kölcsön visszatérülése


III. III/1.

IV. IV/1. IV/2.

IV. V.

Költségvetési bevételek összesen Előző évi működési célú pénzmaradvány igénybevétele (BELSŐ FINANSZÍROZÁS) Finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételei (KÜLSŐ FINANSZÍROZÁS) -működési célú Aktív pénzügyi műveletek Mindösszesen

277 187

744 878

V. VI. 277 187

744 878




Kölcsönök Működési célú kölcsönök -Kölcsön nyújtása -Kölcsön törlesztése Tartalékok Általános tartalék Céltartalék -működési célú Költségvetési kiadások összesen

2 239

2 239

27 437 277 187

41 968 744 878

Finanszírozási célú pénzügyi műveletek kiadásai (KÜLSŐ FINANSZÍROZÁS) -működési célú Passzív pénzügyi műveletek Mindösszesen

277 187

744 878


14

3./a melléklet a 8/2012. (III. 28.) önkormányzati rendelethez Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi működési mérlege ezer forint


I/2.

I/3.

I/4.



31 839


31 839

432 687

27 437

27 437 35 004





787

318 321

213 9 000

40 752 104 087

19 600

19 600



I/5. I/6. III. III/1.


15





III. III/1.

IV. IV/1. IV/2.

IV. V.


59 276

526 967

V. VI. 59 276

526 967





2 239

2 239

27 437 59 276

41 968 526 967


59 276

526 967


16

3./b melléklet a 8/2012. (II. 28.) önkormányzati rendelethez Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala 2012. évi működési mérlege ezer forint


I/2.

I/3.

I/4.




215 161

215 161

2 750

2 750







I/5. I/6. III. III/1.


17





III. III/1.

IV. IV/1. IV/2.

IV. V.


217 911

217 911

V. VI. 217 911

217 911





217 911

217 911


217 911

217 911


18

4. melléklet a 8/2012. (III. 28.) önkormányzati rendelethez Baranya Megyei Önkormányzat és Hivatala 2012. évi felhalmozási mérlege ezer forint


II. II/1.


Bevétel (kiemelt előirányzatai) Működési Kapott támogatás -központi költségvetéstől kapott támogatás -irányító szervtől kapott támogatás Felhalmozási Felhalmozási bevételek -tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése -pénzügyi befektetések bevételei Felhalmozási célú támogatásértékű bevétel Felhalmozási célú átvett pénzeszköz Előző évi felhalmozási célú maradvány átvétele Kölcsönök Felhalmozási célú kölcsönök -Kapott kölcsönök -Nyújtott kölcsön visszatérülése


1 300


1 300 15 970

3 600


II. II/1. II/2. II/3. II/4. II/5. II/6.

Felhalmozási Intézményi beruházások Felújítások Kormányzati beruházások Lakástámogatás Lakásépítés Egyéb felhalmozási kiadások

III. III/2.

Kölcsönök Felhalmozási célú kölcsönök -Kölcsön nyújtása -Kölcsön törlesztése Tartalékok Általános tartalék Céltartalék -felhalmozási célú

3 600 IV. IV/1. IV/2.

Költségvetési bevételek összesen Előző évi felhalmozási célú pénzmaradvány igénybevétele (BELSŐ FINANSZÍROZÁS)

IV. V.

Finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételei (KÜLSŐ FINANSZÍROZÁS) -felhalmozási célú Aktív pénzügyi műveletek Mindösszesen

4 900


4 900


4 900

15 970

20 870


4 900

20 870

20 870

Finanszírozási célú pénzügyi műveletek kiadásai (KÜLSŐ FINANSZÍROZÁS) -felhalmozási célú Passzív pénzügyi műveletek Mindösszesen

4 900

20 870

V. VI. 4 900



19 4./a melléklet a 8/2012. (III. 28.) önkormányzati rendelethez Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi felhalmozási mérlege ezer forint


II. II/1.




Működési Kapott támogatás -központi költségvetéstől kapott támogatás -irányító szervtől kapott támogatás Felhalmozási Felhalmozási bevételek -tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése -pénzügyi befektetések bevételei Felhalmozási célú támogatásértékű bevétel Felhalmozási célú átvett pénzeszköz Előző évi felhalmozási célú maradvány átvétele


15 970

Kölcsönök Felhalmozási célú kölcsönök -Kapott kölcsönök -Nyújtott kölcsön visszatérülése


II. II/1. II/2. II/3. II/4. II/5. II/6.


III. III/2.


IV. IV/1. IV/2. Költségvetési bevételek összesen Előző évi felhalmozási célú pénzmaradvány igénybevétele (BELSŐ FINANSZÍROZÁS)

IV. V.


15 970


15 970


V. VI. -




15 970

15 970

-

15 970


20

4./b melléklet a 8/2012. (II. 28.) önkormányzati rendelethez Baranya Megyei Önkormányzat Hívatala 2012. évi felhalmozási mérlege ezer forint


II. II/1.


Bevétel (kiemelt előirányzatai) Működési Kapott támogatás -központi költségvetéstől kapott támogatás -irányító szervtől kapott támogatás Felhalmozási Felhalmozási bevételek -tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése -pénzügyi befektetések bevételei Felhalmozási célú támogatásértékű bevétel Felhalmozási célú átvett pénzeszköz Előző évi felhalmozási célú maradvány átvétele Kölcsönök Felhalmozási célú kölcsönök -Kapott kölcsönök -Nyújtott kölcsön visszatérülése


1 300

3 600


1 300


II. II/1. II/2. II/3. II/4. II/5. II/6.


III. III/2.


3 600 IV. IV/1. IV/2.

Költségvetési bevételek összesen Előző évi felhalmozási célú pénzmaradvány igénybevétele (BELSŐ FINANSZÍROZÁS)

IV. V.


4 900


4 900


4 900

4 900


4 900

4 900

4 900


4 900

4 900

V. VI. 4 900




Baranya Megyei Önkormányzat és Hivatala 2012. évi kiadásainak részletezése ezer forint


Eredeti előirányzat

Megnevezés Baranya Megyei Önkormányzat Egyéb működési célú kiadások

19 600 19 600

19 600 19 600

220 061 139 459 765 34 761 40 176 4 900

220 061 139 459 765 34 761 40 176 4 900

10 000 787 213 9 000

10 000 787 213 9 000

Pályázatok, programok, egyéb működési kiadások összesen Személyi juttatások Szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Beruházások

2 750 1 737 463 550

471 880 319 271 41 002 95 637 15 970

Általános tartalék Céltartalék -működési célú

2 239

2 239

Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Intézményi beruházások Nemzetközi kapcsolatok Személyi juttatások Szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások

Kiadások mindösszesen:

27 437

41 968

282 087

765 748

6. melléklet a 8/2012. (III. 28.) önkormányzati rendelethez Baranya Megyei Önkormányzat és Hivatala 2012. évi felhalmozási kiadásai célonként ezer forint

Megnevezés Baranya Megyei Önkormányzat Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Összesen:

Megnevezés

Felújítások Eredeti előirányzat

-

Beruházások


Baranya Megyei Önkormányzat - 35 motoros kasza, 7 aprítógép, 22 motoros láncfűrész beszerzése - 4 db komplett számítógép nyomtatóval Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala - területfejlesztési, területrendezési kötelező feladatokhoz kapcsolódó műszaki, információs technológiai infrastruktúra fejlesztés

Összesen:



15 970 13 900 2 070 4 900

4 900

4 900 4 900

4 900 20 870


22

7. melléklet a 8/2012. (III. 28.) önkormányzati rendelethez Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi tartalékai ezer forint

Sorszám

Tervezési, pályázati előkészítési keret és pályázati önerő

1.



Megnevezés

27 437

ÁLTALÁNOS TARTALÉK

Felhalmozási célú

Működési célú

41 968

41 968

2 239

8. melléklet a 8/2012. (III. 28.) önkormányzati rendelethez Baranya Megyei Önkormányzat és Hivatala európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektjének 2012. évi költségvetése Előirányzat csoport




Elő-irányzat csoport




A Dráva medence geotermikus energia készletétnek felmérése Észak-Szlavónia és Dél-Dunántúl területén IPA I. I/1. I/2.

Működési

I.

Kapott támogatás Működési célú támogatásértékű bevétel -európai uniós forrásból

35 004

I/1.

Személyi juttatások

I/2.

Munkaadókat terhelő járulékok

I/3.

Szociális hozzájárulási adó

I/4.

Dologi kiadások

I/5.

Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadás (céltartalék)

I/6. Költségvetési bevételek összesen

-

35 004

Működési


770

206 19 497

-

14 531 35 004



A Baranya Megyei Önkormányzat és Hivatala 2012. évi előirányzat felhasználási ütemterve ezer forint

Ei. cs. I/1. I/2. I/3. I/4. I/6. II/1. IV/1. IV/2.

Megnevezés

Személyi juttatások

Január

Február

12 157

13 833

3 283 4 619

3 735 3 119

Munkaadókat terhelő járulékok Szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások

Március

15 832 77 4 275 3 119 3 000

Intézményi beruházások

Április

Május

46 129 77 3 027 10 721 2 000 1 300

46 129 77 7 883 78 709 1 000 15 970

Június

47 129 77 7 883 13 119 1 000

Július

49 129 77 7 883 7 819 500 2 300

Augusztus

Szeptember

50 129 77 7 883 6 119 3 000

47 129 77 7 883 6 616 1 900

Október

50 129 73 7 883 4 619 2 900 1 300

November

December

ÖSSZESEN

46 129 76 7 883 3 119 1 900

35 663 77 6 475 3 115 2 400

5 000

4 000

4 000

8 380

459 517 765 75 976 144 813 19 600 20 870 2 239 41 968

Általános tartalék

2 239

Céltartalék -működési célú Kiadások összesen

Kapott támogatás -központi költségvetéstől kapott I/1. támogatás

17 588

3 000

20 059

20 687

26 303

63 254

149 768

86 796

70 708

67 208

68 605

70 904

63 107

58 349

765 748

20 583

20 583

20 583

20 583

20 583

20 583

20 583

20 583

20 583

20 583

20 583

20 587

344 27 437

344

344

35 344

115 344

56 344

38 344

39 342

36 000

39 000

35 000

39 687

247 000 435 437 27 437 35 004 -

I/2. Működési célú támogatásértékű bevétel -elkülönített állami pénzalapból -térségi fejlesztési tanácstól -uropai unios forrásból

14 531

20 473

-nemzetiségi önkormányzattól -többcélú kistérségi társulástól -jogi személyiségű társulástól

II/1. Felhalmozási bevételek -tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése -nyújtott kölcsön visszatérülése

1 300 900

900

II/3. -felhalmozási célú átvett pénzeszköz Bevételek összesen:

900

1 300 3 600 15 970

900

15 970 49 264

20 927

20 927

58 127

151 897

91 458

59 827

59 925

56 583

60 483

55 583

80 747

765 748


24

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 9/2012. (III. 28.) önkormányzati rendelete Baranya megye területrendezési tervéről szóló 9/2005. (V. 12.) Kgy. rendelet módosításáról A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés a) pontja alapján, továbbá (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: A kis dőltbetűs szövegrészek nem alkotják a rendelet részét, azok az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény vonatkozó idézetei, és a rendeletben foglalt fogalmak és szabályok megértését könnyítik. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A Rendelet 1. § (1) helyébe a következő rendelkezés lép: A rendelet célja A rendelet célja, hogy meghatározza Baranya megye egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható térségfejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára. 2. § A Rendelet 1. § (2) helyébe a következő rendelkezés lép: A rendelet területi hatálya A rendelet hatálya Baranya megye területére terjed ki. A rendelet hatálya alá tartozó települések felsorolását a rendelet 1.1. melléklete tartalmazza. A területrendezés során alkalmazott fogalmak meghatározása az OTrT törvény 2. § figyelembevételével: 1. ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben az állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de bányatelekkel le nem fedett, nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon (szénhidrogének, fémek, lignit és barnakőszén, ásványbányászati és építőipari nyersanyagok) területek találhatók, 2. együtt tervezhető térség: országos területrendezési tervben megállapított és kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a Budapesti Agglomeráció kivételével az agglomerációk, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kivételével az agglomerálódó térségek, valamint a nagyvárosi település-együttesek tartoznak, 3. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak, 4. erdőtelepítésre alkalmas terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki,


25

5. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben olyan meglévő erdőterületek, valamint erdőtelepítésre alkalmas területek találhatók, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt, 6. erőmű: egy telephelyen lévő 50 MW és annál nagyobb energiaátalakító építmény, 7. földtani veszélyforrás területe: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető, valamint a magas természetes háttérsugárzással, az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és a vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak, 8. hagyományosan vidéki települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe - ide nem értve a városokat - a 15 fő/ha-nál nem nagyobb belterületi laksűrűségű települések települési területei tartoznak, 9. honvédelmi terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amely a Magyar Honvédség alapfeladatai rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges objektumok elhelyezésére, illetve tevékenységek végzésére szolgál, 10. kiegyenlítő intézkedés: a magterület és az ökológiai folyosó állapotára, egységességére, az élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatokra negatív hatást gyakorló tevékenység esetén a várható kedvezőtlen hatással arányos, az adott magterületen, ökológiai folyosó területén vagy más természeti területen elvégzendő helyreállítási vagy fejlesztési feladat, 11. kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben a Magyar Köztársaság védelmi képességeit alapvetően meghatározó, vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítésére hivatott objektumok elhelyezésére szolgáló területek találhatók, 12. a kiemelt térség és a megye szerkezeti terve: a térségi területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében meghatározó terv, 13. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas funkcióját környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak, 14. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak, 15. kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelyben a világörökség és világörökség-várományos területek, valamint a történeti települési területek találhatók, 16. magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont, 17. mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók, 18. az ország szerkezeti terve: az országos területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, valamint ezek összefüggéseit az ország területrendezési tervében meghatározó terv, 19. országos jelentőségű tájképvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak,

26


20. országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a felhagyott ipari termelés és az azt kiszolgáló bányászat együttes jelenléte következményeképp kialakult, maradandóan megváltozott és károsodott összefüggő területek tartoznak, 21. országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek, 22. ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására, 23. pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek, 24. rendszeresen belvízjárta terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki sík vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb, lefolyástalan részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik, 25. széleróziónak kitett terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a szélerózió káros hatásával szemben kevésbé ellenálló fizikai talajféleségekkel (különösen a homok, homokos vályog, tőzeg, kotu) jellemezhető területek találhatók, 26. távvezeték felhasítási pontja: egy meglévő átviteli hálózati távvezeték azon pontja, ahová egy új átviteli hálózati távvezetékszakasz olyan módon kapcsolódik, hogy a meglévő távvezetéki kapcsolatot megbontja és annak két eredeti végpontja között a közvetlen villamos kapcsolat megváltozik, 27. települési terület: a település belterülete, valamint a beépítésre szánt területek összessége, 28. települési térség: országos területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak, 29. településkép-védelmi terület: a településrendezés eszközeiben megállapított olyan terület, melynek szerkezete, karaktere, utcaképe, sziluettje (külső településképe), illetve a táji környezettel való látványbeli kapcsolata (kilátás, rálátás) megőrzésre, védelemre érdemes érték, 30. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg, 31. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező - a térségi területfelhasználási kategóriáktól függetlenül lehatárolt területi egység, amelyben az e törvényben, illetve külön jogszabályokban meghatározott előírásokat kell alkalmazni, 32. térségi hulladéklerakó hely: a vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó és a kiszolgáló építményeinek összessége, 33. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek találhatók, 34. térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a nagyobb területi kiterjedésű vagy kisebb területű, de sűrűn előforduló, esetenként több települést érintő, a felhagyott hagyományos ipari termelés és bányászat okozta tájsebek, az anyagnyerő helyek, illetve a hulladéklerakók területei tartoznak, 35. térségi területfelhasználási kategória: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, a térségben jellemző területfelhasználásnak megfelelően lehatárolt területi egység, 36. történeti települési terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a védendő területegységek - különösen a történeti településközpontok, a történeti kertek, a jelentős régészeti lelőhelyek, az országos és helyi védelem alatt álló területek, valamint ezek környezete, védőövezetei - tartoznak,


27

37. városias települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksűrűség 15 fő/ha fölötti, 38. vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak, 39. világörökség és világörökség-várományos terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek, 40. vízeróziónak kitett terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben az 5%-nál nagyobb lejtésű és a vízerózió káros hatásával szemben kevésbé ellenálló talajtulajdonságokkal jellemezhető területek találhatók, 41. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe egyes folyóvizek, egyes állóvizek, egyes vízfolyások és egyes csatornák medre és parti sávja tartozik. 3. § A Rendelet 2. §-a törlésre kerül. II. A MEGYE TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVE 4. § A Rendelet 3. § (1) helyébe a következő rendelkezés lép: A megye Térségi Szerkezeti Tervét M=1:100.000 méretarányban a rendelet 2. melléklete tartalmazza. 5. § A Rendelet 3. § (2) - (3) törlésre kerül 6. § A Rendelet 4. § helyébe a következő rendelkezés lép: A Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriák a) erdőgazdálkodási térség b) mezőgazdasági térség c) vegyes területfelhasználású térség d) városias települési térség e) hagyományosan vidéki települési térség f) vízgazdálkodási térség g) építmények által igénybe vett térség. OTrT 5. § (2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő, a) legalább 50 ha területű térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, b) legalább 10 ha területű térségek: ba) városias települési térség, bb) hagyományosan vidéki települési térség, c) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ca) vízgazdálkodási térség, cb) építmények által igénybe vett térség.


28

6.§ (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető; d) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e)12 a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármelyik területfelhasználási egységbe sorolható, f) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. 7. § A Rendelet 5. § törlésre kerül 8. § A Rendelet 6. § helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: (1) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1.2.-1.13. mellékletek tartalmazzák. OTrT tv. 9.§ (5)„Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét … az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. (6) A magterület, ökológiai folyosó területén áthaladó közlekedési, elektronikus hírközlési, villamos energia és más energiahordozók vonalas infrastruktúra-hálózatainak engedélyezési eljárásaiban - a magterületet vagy az ökológiai folyosó területét érő legkisebb mértékű környezetterhelés és környezet-igénybevétel előidézése érdekében -, a természetvédelmi hatóság a környezethasználatot feltételhez kötheti, valamint kiegyenlítő intézkedést írhat elő.” OTrT tv. 9/A. § „A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben szereplő országos vasúti mellékvonalak területét a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.” OTrT tv. 11. § (1) „A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van az érintett település településrendezési tervével és helyi építési szabályzatával. (2) A bányászati tevékenység következtében megváltozott külszíni területen - a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül tájrendezés csak a bányatelek megállapításakor elkészülő tervek alapján, a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelően történhet.” (2) Az erőművek elhelyezkedését a 2. melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1.14. melléklet tartalmazza. (3) A villamosenergia-átviteli és térségi ellátást biztosító hálózat távvezetékeit, továbbá a nemzetközi, országos és térségi szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét a 2. melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1.15-1.16. mellékletek tartalmazzák. (4) A vízgazdálkodási építmények térbeli rendjét a 2. melléklet, az országos és térségi jelentőségű meglévő szükségtározók és megvalósuló árvízi tározók, vízi építmények és árvízvédelmi fővonal felsorolását az 1.17. melléklet tartalmazza.


29

III. TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK 9. § A Rendelet IV. és V. fejezete törlésre kerül. Helyébe a következő rendelkezés lép: A megye térségi övezeteinek területét M=1:100.000 méretarányban a rendelet 3.1.-3.17. mellékletei tartalmazzák az alábbiak szerint: a) Magterület övezete (3.1. melléklet) 17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni . (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit . (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. b) Ökológiai folyosó övezete (3.1. melléklet) 18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni . (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

30


c) Pufferterület övezete (3.1. melléklet) 19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. d) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.2. melléklet) 13/A. § Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (3.3. melléklet) 13/B. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. f) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (3.3. melléklet) 19/A. § Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. g) Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (3.4. melléklet) 14. § Az országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a területek újrahasznosítási célját a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében, a települések helyi tájrendezési szabályainak vagy a helyi településrendezési eszközök figyelembevételével kell meghatározni. h) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (3.5. melléklet) 14/A. § (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre, vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával — beleértve a felszín alatti vonalvezetést is — kell elhelyezni. i.) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (3.5. melléklet) 21.§ (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.


31

(2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek, vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. j) Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület (3.6. melléklet) 22. § (1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetében térségi hulladéklerakó hely csak külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján jelölhető ki. (2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a) magterületen, ökológiai folyosón és pufferterületen, b) kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területen, c) erdőterületen, d) világörökség és világörökség-várományos területen, e) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen, f) rendszeresen belvízjárta területen, g) nagyvízi meder területén, h) földtani veszélyforrás területén, i) vízeróziónak kitett területen és széleróziónak kitett területen, j) kiemelt fontosságú honvédelmi területen és honvédelmi területen, k) a beépítésre szánt területbe sorolt területen és annak határaitól számított 1000 m-es területen belül, kivéve a jelentős mértékű zavaró hatású iparterületet és a hulladékkezelő, hulladéklerakó különleges területet, l) az állami repülések célját szolgáló, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér 15 km-es körzetében, térségi hulladéklerakó hely nem jelölhető ki. k) Világörökség és világörökség-várományos terület (3.7. melléklet) 22/A. § (1) Világörökség és világörökség-várományos terület övezetben a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a kezelési tervben meghatározott célokkal. (2) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető. (3) Az övezetben közlekedési infrastrukturális hálózatokat és építményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a világörökségi területek védelmét nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. l) Történeti települési terület övezete (3.8. melléklet)

32


22/B. § (1) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a védendő területegységeket - különösen a történeti településközpontot, a történeti kertet, a jelentős régészeti lelőhelyet, az országos és helyi védelem alatt álló területeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét -foglalja magában. (2) Történeti település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének tartalmaznia kell a településkép-védelmi terület értékőrző fejlesztését elősegítő, a történeti településkép megőrzését, illetve új építmények illeszkedését biztosító szabályokat. (3) Történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településszerkezetet, településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény elhelyezésére vonatkozó építési-műszaki tervhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. m) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete (3.9. melléklet) 15. § A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. n) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete (3.10. melléklet) 16. § Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. o) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (3.11. melléklet) 16/A. § Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre, vagy övezetre szabályokat megállapítani. p) Együtt tervezhető térségek övezete (3.12. melléklet) 16/B. § (1) Az együtt tervezhető térségek övezetébe tartozó települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladataik összehangolt ellátásához - törvényben meghatározott - közös egyszerűsített településszerkezeti tervet készíthetnek. (2) A közös egyszerűsített településszerkezeti tervnek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok határozattal fogadják el. q) Rendszeresen belvízjárta terület (3.13. melléklet) 23. § A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhetők ki. r) Nagyvízi meder övezete (3.13. melléklet) 24. § Nagyvízi meder övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. s) Földtani veszélyforrás területének övezete (3.14. melléklet) 25. § Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki. t) Vízeróziónak kitett terület övezete (3.15. melléklet)


33

26. § Vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a vízerózió mértékét csökkenti. u) Széleróziónak kitett terület övezete (3.16. melléklet) 27. § Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a szélerózió mértékét csökkenti. v) Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete (3.17. melléklet) 16/C § (1) A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni 16/C § (2) Az (1) bekezdésben kijelölt területeket településszerkezeti tervben beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. 10. § (1) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete területére kívülről szennyvíz bevezetése nem történhet. (2) Az övezetben a tisztított szennyvizek kivezetéséről a gazdasági és műszaki szempontok mérlegelésével gondoskodni kell. 11. § Az egyes települések 3.1.-3.17. mellékletek szerinti térségi övezetekkel való érintettségét a rendelet 1.18. melléklete tartalmazza. IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 12. § (1) E rendelet 2012. március 28. napján lép hatályba. (2) A megyei területrendezési tervet legalább 5 évente felül kell vizsgálni. Pécs, 2012. március 22.

Tiffán Zsolt s.k. a közgyűlés elnöke

Dr. Göndöc András s.k. megyei főjegyző


34 1.1. melléklet

Baranya megye területrendezési terve által érintett települések Abaliget, Adorjás, Ág, Almamellék, Almáskeresztúr, Alsómocsolád, Alsószentmárton, Apátvarasd, Aranyosgadány, Áta, Babarc, Babarcszőlős, Bakóca, Bakonya, Baksa, Bánfa, Bár, Baranyahídvég, Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Basal, Belvárdgyula, Beremend, Berkesd, Besence, Bezedek, Bicsérd, Bikal, Birján, Bisse, Boda, Bodolyabér, Bogád, Bogádmindszent, Bogdása, Boldogasszonyfa, Bóly, Borjád, Bosta, Botykapeterd, Bükkösd, Bürüs, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Csebény, Cserdi, Cserkút, Csertő, Csonkamindszent, Dencsháza, Dinnyeberki, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Dunaszekcső, Egerág, Egyházasharaszti, Egyházaskozár, Ellend, Endrőc, Erdősmárok, Erdősmecske, Erzsébet, Fazekasboda, Feked, Felsőegerszeg, Felsőszentmárton, Garé, Gerde, Gerényes, Geresdlak, Gilvánfa, Gordisa, Gödre, Görcsöny, Görcsönydoboka, Gyód, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Harkány, Hásságy, Hegyhátmaróc, Hegyszentmárton, Helesfa, Hetvehely, Hidas, Himesháza, Hirics, Hobol, Homorúd, Horváthertelend, Hosszúhetény, Husztót, Ibafa, Illocska, Ipacsfa, Ivánbattyán, Ivándárda, Kacsóta, Kákics, Kárász, Kásád, Katádfa, Kátoly, Kékesd, Kémes, Kemse, Keszü, Kétújfalu, Királyegyháza, Kisasszonyfa, Kisbeszterce, Kisbudmér, Kisdér, Kisdobsza, Kishajmás, Kisharsány, Kisherend, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kisnyárád, Kistamási, Kistapolca, Kistótfalu, Kisvaszar, Kisszentmárton, Komló, Kórós, Kovácshida, Kovácsszénája, Kozármisleny, Köblény, Kökény, Kölked, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lánycsók, Lapáncsa, Liget, Lippó, Liptód, Lothárd, Lovászhetény, Lúzsok, Mágocs, Magyarbóly, Magyaregregy, Magyarhertelend, Magyarlukafa, Magyarmecske, Magyarsarlós, Magyarszék, Magyartelek, Majs, Mánfa, Maráza, Márfa, Máriakéménd, Markóc, Marócsa, Márok, Martonfa, Matty, Máza, Mecseknádasd, Mecsekpölöske, Mekényes, Merenye, Meződ, Mindszentgodisa, Mohács, Molvány, Monyoród, Mozsgó, Nagybudmér, Nagycsány, Nagydobsza, Nagyhajmás, Nagyharsány, Nagykozár, Nagynyárád, Nagypall, Nagypeterd, Nagytótfalu, Nagyváty, Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Óbánya, Ócsárd, Ófalu, Okorág, Okorvölgy, Olasz, Old, Orfű, Oroszló, Ózdfalu, Palé, Palkonya, Palotabozsok, Páprád, Patapoklosi, Pécs, Pécsbagota, Pécsdevecser, Pécsudvard, Pécsvárad, Pellérd, Pereked, Peterd, Pettend, Piskó, Pócsa, Pogány, Rádfalva, Regenye, Romonya, Rózsafa, Sámod, Sárok, Sásd, Sátorhely, Sellye, Siklós, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Somberek, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Sósvertike, Sumony, Szabadszentkirály, Szágy, Szajk, Szalánta, Szalatnak, Szaporca, Szárász, Szászvár, Szava, Szebény, Szederkény, Székelyszabar, Szellő, Szemely, Szentdénes, Szentegát, Szentkatalin, Szentlászló, Szentlőrinc, Szigetvár, Szilágy, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Szörény, Szulimán, Szűr, Tarrós, Tékes, Teklafalu, Tengeri, Tésenfa, Téseny, Tófű, Tormás, Tótszentgyörgy, Töttös, Túrony, Udvar, Újpetre, Vajszló, Várad, Varga, Vásárosbéc, Vásárosdombó, Vázsnok, Vejti, Vékény, Velény, Véménd, Versend, Villány, Villánykövesd, Vokány, Zádor, Zaláta, Zengővárkony, Zók Baranya megyei műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények rendszere (1.2. – 1.17. mellékletek) 1.2. melléklet A közúthálózat fő elemei Gyorsforgalmi utak 

M6: (Budapest) (M0) – (Dunaújváros) – (Szekszárd) – Bóly – Ivándárda térsége - (Horvátország) (a TEN-T hálózat része)



M60: Bóly (M6) – Pécs térsége



M9: (Szombathely térsége) (M86) – (Püspökmolnári térsége) – (Zalaegerszeg térsége) – (Nagykanizsa) – (Inke térsége) – (Kaposvár) – (Dombóvár) – (Szekszárd térsége) –(Szeged) (M5) (az M86 és az M7 közötti szakasz a TEN-T hálózat része)


35

Főutak A főúthálózat elemei       

6.sz. főút: (Budapest – Dunaújváros – Szekszárd) – Pécs – Barcs – (Horvátország) 56.sz. főút: (Szekszárd (6.sz. főút)) – Mohács – Udvar – (Horvátország) 57.sz főút: Mohács (56. sz. főút) – Pécs térsége (6.sz. fút) 58.sz. főút: Pécs (6.sz. főút ) – Harkány – Drávaszabolcs – (Horvátország) 66.sz. főút: Pécs (6. sz. főút) – Sásd – (Kaposvár (61. sz. főút)) 67.sz. főút: (Horvátország) – Drávakeresztúr – Sellye – Szigetvár – (Kaposvár – Látrány – Balatonszemes (7. sz. főút)) 611.sz. főút: (Dombóvár térsége - (61.sz. főút)) – Sásd (66.sz. főút)

Új főúti kapcsolatok     

Pécs (M60) – Barcs (6. sz. főút) Pécs térsége (6.sz. főút) – Vajszló Sellye (67. sz. főút) – Siklós – Villány – Udvar térsége (56. sz. főút) Köblény térsége (M9) – Komló térsége (66. sz. főút) (Dávod térsége) (51. sz. főút) – Mohács (56. sz. főút)

Főutak tervezett településelkerülő szakaszai A felsorolás nem tartalmazza azokat az elkerüléseket, amelyek a gyorsforgalmi utak részét fogják képezni.     

6. sz. főút: Pécs, Szentlőrinc, Szigetvár 58. sz. főút: Szalánta, Túrony, Harkány, Drávaszabolcs 611. sz. főút: Vásárosdombó Sásd, 66. sz. főút: Pécs, Mánfa, Magyarszék, Magyarhertelend, Bodolyabér, Oroszló, Sásd 67. sz. főút: Szentlászló

Mellékutak                     

Szigetvár – Somogyapáti – (Kadarkút) Oroszló – Bükkösd – Szentlőrinc (6.sz. főút) Pécs – Abaliget Pécs – Mánfa – Oroszló – Sásd (A tervezett 66. sz. főút megvalósulása után a meglevő vonalon) Komló – Mánfa (Bonyhád) – Szászvár – Mágocs – (Kaposszekcső) Mágocs – (Dombóvár) (Dombóvár) – Sásd (a volt 611. sz. főút) Pécs [Hird] – Szászvár Pécsvárad - Véménd – Mohács Pécsvárad – Maráza – Mohács Szederkény – Erzsébet – Pécsvárad Villány – Bóly – 57. sz. főút Kozármisleny – Újpetre – Siklós Újpetre – Villány Nagyharsány – Beremend – országhatár Görcsöny – Harkány Sellye (67. sz. főút) – Drávafok – (Lakócsa) Szigetvár – Drávafok Komló keleti elkerülő út Komló – Mecsekpölöske – Magyarszék


36 Egyéb burkolt út zsáktelepülések megszüntetésére                                                       

Kisdobsza – (Kálmáncsa) Merenye – Kálmáncsa [Lajosháza] Merenye [Ceglédpuszta] – Somogyhatvan Merenye – Patapoklosi Vásárosbéc – (Visnye) Szentlászló – Somogyhárságy Nyugotszenterzsébet – Almáskeresztúr Almáskeresztúr – Ibafa [Gyűrűfű] Szágy – Gödre Gödre – (Hajmás) Gödre – (Kaposkeresztúr) Bakóca – Tormás Szentkatalin - Kishajmás Bakonya – 6.sz. főút Varga – Liget Felsőegerszeg – Tékes Vázsnok – Felsőegerszeg és Tékes közötti új út Tarrós – Felsőegerszeg és Tékes közötti új út Ág – 65174. bek. út Alsómocsolád Alsómocsolád – Bikal Alsómocsolád – Szalatnak Köblény – Hegyhátmaróc Hidas – (Kismányok) Ófalu – (Cikó) Erdősmecske – Ófalu Himesháza – Görcsönydoboka Kisnyárád – 56126. bek. út Erdősmárok Erdősmárok – Liptód Liptód – Maráza Monyoród – (Máriakéménd) (Kátoly) – Berkesd 5701. j. ök. út Bóly – 5703. j. ök. út Bóly Majs - Udvar Birján – Lothárd – Szemely Peterd – 5711 j. út Áta – (Kistótfalu) és Bisse közötti új út (Kistótfalu) – Bisse Belvárdgyula – Nagybudmér Kiskassa – Belvárdgyula és Nagybudmér közötti új út Kisjakabfalva – Kisbudmér Sárok – Bezedek Alsószentmárton – Old – Kásád Siklós – Egyházasharaszti Gyód – Regenye Csarnóta – Szava Tésenfa – Drávacsehi Tengeri – Hegyszentmárton [Monyorósd] Bicsérd – Szabadszentkirály Gerde – Királyegyháza Kisasszonyfa – Ózdfalu Besence – Páprád Cún – 58131. bek. út Hirics – Kisszentmárton Sósvertike – Zaláta Drávakeresztúr – Drávakeresztúr [Révfalu] – Drávasztára

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye       

Endrőc – Marócsa Szentegát – Okorág Bánfa – Sumony Katádfa – Dencsháza Bürüs – 58107. bek. út Szentegát Pettend – Gyöngyösmellék Nagydobsza – Pettend

1.3. melléklet Országos főúthálózaton lévő nagyhíd 

Mohács (Duna) új főúton

1.4. melléklet Kompátkelőhelyek  

Dunaszekcső – (Dunafalva) Vejti – (Moslavina Podravska) (Horvátország)

1.5. melléklet Gyorsforgalmi- és főúthálózaton levő határátkelők    

Udvar (56.sz. főút) Ivándárda térsége (M6 autópálya) Drávaszabolcs (58.sz. főút) Drávakeresztúr (67.sz. főút)

1.6. melléklet Vasúti törzshálózaton levő határátkelő 

Magyarbóly

1.7. melléklet Térségi határátkelők  

Beremend (5708 j. út) Vejti (5821 j. út)

1.8. melléklet A vasúthálózat Baranya megyét érintő elemei A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak    

(Budapest) - Pécs Pécs – Pécs külváros Pécs - Villány Villány – Magyarbóly - (Horvátország)

Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak 

(Gyékényes) – (Barcs) - Szentlőrinc

37


38  

(Dombóvár) – (Bátaszék) Villány - Mohács

Vasúti mellékvonalak    

Mindszentgodisa – Komló Sellye – Szentlőrinc Barcs [Középrigóc] – Villány Pécs – (Bátaszék)

1.9. melléklet Repülőtér Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér 

Pécs – Pogány

1.10. melléklet Baranya megyét érintő országos és térségi jelentőségű kerékpárutak Országos kerékpárút törzshálózat elemei      

  

5.A: (Debrecen – Létavértes – Biharkeresztes – Sarkad – Gyula – Lökösháza – Battonya – Mezőhegyes – Tótkomlós – Orosháza – Hódmezővásárhely – Szeged – Mórahalom – Tompa – Bácsalmás – Nagybaracska) – Mohács 6. Alsó-Dunamente kerékpárút (az EuroVelo hálózat 6.sz. útvonalának része) 6.A. (Budapest – Dunaharaszti – Taksony – Dunavarsány – Majosháza – Ráckeve – Dömsöd – Dunavecse – Dunaegyháza – Solt – Dunapataj – Ordas – Dunaszentbenedek – Uszód – Foktő – Fajsz – Baja – Szeremle – Dunafalva) – Mohács – Kölked – (Horvátország) 6.C. Mohács – (Hercegszántó – Szerbia) 9. Dunántúli határmente kerékpárút: 9.A. Kölked – Sátorhely – Majs – Lippó - Kislippó – Magyarbóly – Villány – Villánykövesd – Palkonya – Újpetre – Vokány – Nagytótfalu – Kisharsány – Siklós – Matty – Kisszentmárton – Vejti – Piskó – Zaláta – Drávasztára – Felsőszentmárton – Szentborbás – Tótújfalu – Potony – Drávagárdony – (Drávatamási – Barcs – Péterhida – Babócs – Bolhó – Heresznye – Vízvár – Somogyudvarhely – Berzence – Gyékényes – Zákány – Őrtilos – Murakeresztúr – Molnári – Letenye – Bázakerettye – Tormafölde – Szécsisziget – Lenti – Rédics – Resznek – Nemesnép – Szentgyörgyvölgy – Velemér – Magyarszombatfa – Bujánsenye – Őriszentpéter – Szalafő – Apátistvánfalva – Magyarlak – Rábagyarmat – Rátót – Csákánydoroszló – Pinkamindszent – Szentpéterfa – Pornóapáti – Felsőcsatár – Narda – Bucsu – Bozsok – Velem – Kőszeg – Horvátzsidány – Csepreg – Szakony – Zsira – Sopronhorpács – Egyházasfalu – Lövő – Röjtökmuzsaj – Nagylózs – Fertőhomok – Fertőd – Sarród – Jánossomorja – Várbalog – Hegyeshalom – Bezenye) 9.B. Siklós – Harkány – Mánfa – Diósviszló – Rádfalva – Kórós – Sámod - Kisszentmárton 72. Külső-somogyi kerékpárút: (Szántód-Kőröshegy – Tamási – Hőgyész – Bonyhád) – Mecseknádasd – Pécsvárad – Pécs - Újpetre 73. Belső-somogyi kerékpárút: (Fonyód – Buzsák – Somogyvár – Kaposvár – Szenna) – Almamellék – Abaliget – Orfű - Pécs

Térségi jelentőségű kerékpárutak    

Mohács - Udvar (Szekszárd – Keselyűs – Pörböly) – Mohács Pécs – 6.sz. főút – Pellérd – Görcsöny - Diósviszló (Kaposvár – Almamellék) – Szigetvár – Sellye – Drávakeresztúr – (Horvátország)

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye             

39

Vásárosdombó – Kisvaszar – Komló [Mecsekjánosi] – Komló – Hosszúhetény – Dél-Dunántúli kerékpárút Komló – Komló [Sikonda] – Magyarszék – Magyarhertelend – Orfű – Abaliget Bükkösd – Helesfa – Szentlőrinc Görcsöny – Baksa – Bogádmindszent – Vajszló – Vejti Pécs – Pécsudvar – Szőkéd– Vokány – Palkonya Pécsvárad – Kátoly – Szajk – Bóly – Kiskassa – Újpetre Szajk – Mohács Magyarbóly – Beremend – (Horvátország) (Báta) – Palotabozsok – Véménd – Feked – Lovászhetény – Pécsvárad Nagybudmér – Villány Bezedek – Villány Villány – Kisharsány (Dombóvár) – Mágocs – Bikal – Szászvár – (Bonyhád)

1.11. melléklet Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak Baranya megyét érinti szakaszai Vízi út neve Duna (nemzetközi vízi út) Dráva

Szakasz (fkm–fkm) 1641 – 1433 198 – 70

Vízi út osztálya VI/C II.

1.12. melléklet Nemzetközi és országos jelentőségű, valamint térségi közforgalmú kikötők Nemzetközi és országos jelentőségű közforgalmú kikötő Mohács Határkikötők Dunán  Mohács (schengeni) Dráván  Drávaszabolcs (schengeni) Térségi közforgalmú kikötők   

Drávaszabolcs Drávasztára Vejti

1.13. melléklet Logisztikai központok Térségi jelentőségű logisztikai központ  

Mohács Pécs


40 1.14. melléklet Erőművek Erőmű  

Pécs Mohács térsége

Kiserőmű 

Komló

1.15. melléklet A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei 1.15.1. 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei    

(Paks) – Pécs Pécs – (Kaposvár) Pécs - országhatár - (Horvátország) Mohács – Pécs - országhatár - (Horvátország) távvezeték felhasítási pontja

1.15.2. átvitelt befolyásoló 120 kV-os elosztó hálózat elemei  

Pécs Erőmű - Pécs Erőmű alállomás Siklós - országhatár - (Horvátország)

1.15.3. Térségi ellátást biztosító 120 kV-os elosztó hálózat               

Pécs [Erőmű] - (Bonyhád) Pécs [Erőmű] - Komló Komló – Komló [Sikonda] - Mindszentgodisa [MÁV] – (Kaposvár) Pécs [Erőmű] - Pécs [Kelet] Pécs [Erőmű] - Pécs [Újmecsekalja] Pécs [Erőmű] - Pécs [Kertváros] Pécs [Erőmű] -Pécs [Újmecsekalja] - Kővágószőlős - Királyegyháza - Szigetvár Szigetvár – (Kaposvár) Szigetvár - (Barcs) Pécs - Mohács - (Csátalja) Pécs [Erőmű] - Siklós – Beremend Mohács – (Bátaszék) - (Szekszárd) Kővágószőlős - Királyegyháza távvezeték felhasítása - Vajszló Pécs [Erőmű] – Mohács távvezeték felhasítása - Bóly Pécs [Erőmű] – Pécs [Kelet] távvezeték felhasítása - Pécs I. [alállomás]

1.16. melléklet Szénhidrogén szállítóvezetékek 1.16.1. Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték   

(Kápolnásnyék – Mezőszentgyörgy) - Pécs (Városföld – Baja) - Pécs (Városföld - Baja) - Pécs- országhatár - (Horvátország)

1.16.2. Térségi szénhidrogén szállítóvezeték  

(Baja) - (Báta) (Duna tartalék ág) Palotabozsok - Mohács

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye  

41

Pécs I. - Pécs hőerőmű Pécs I. - Pécs II.

1.17. melléklet 3 3 1 millió m -t meghaladó és 10 millió m -nél kisebb tározási lehetőség Tározó neve Pécsi tó Csele tározó Csertői tározó Békatói halastavak Merenyei halastó Korcsánypusztai halastó Pellérdi halastavak Palkonyai halastavak Sumonyi halastavak Somogyapáti halastó és telelők Zálogospusztai árvízi tározók Helesfai halastó Malomvölgyi horgásztavak Hásságyi halastó Lánycsóki halastó

Település Orfű Somberek Csertő Mágocs, Dombóvár Merenye Boldogasszonyfa [Terecseny] Pellérd Palkonya Sumony Somogyapáti Kásád Helesfa Keszű Hásságy Lánycsók

település

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Abaliget Adorjás Ág Almamellék Almáskeresztúr Alsómocsolád Alsószentmárton Apátvarasd Aranyosgadány Áta Babarc Babarcszőlős Bakonya Baksa Bakóca Bánfa Bár Baranyahídvég Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Basal Belvárdgyula Beremend Berkesd Besence Bezedek x x x x x x x x x

x

x x x x x

x x

x x x x x x x x

x x x x

x

x

x x

x x x x

x x

x

x

x

x x x

x x

x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x

x

x x x x x

x x

x x x

x

x

x x

x x x

x

x

x

x x x

x

x x x

x

x

x x x

x

x

x

x x x x

x

x

x x

x

x

x x x x

x x x x x x x x x x

x

x x x x x x x x x x x x

x x

x x x

x x x x x

melléklet 3.17. melléklet

melléklet 3.15. melléklet 3.16.




melléklet 3.7. melléklet 3.8. melléklet 3.9.





3.1. melléklet 3.1.

Széleróziónak kitett terület Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület

Földtani veszélyforrás területe Vízeróziónak kitett terület

Nagyvízi meder Rendszeresen belvízjárta terület

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület Együtt tervezhető térségek övezete - agglomeráció

Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének

Történeti települési terület Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület

Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület Világörökség és világörökség-várományos terület

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület

Erdőtelepítésre alkalmas terület Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terüle t

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület

Pufferterület

Ökológiai folyosó

Magterület

42 Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye

1.18. melléklet Az egyes települések térségi övezetek általi érintettsége


27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84.

Bicsérd Bikal Birján Bisse Boda Bodolyabér Bogád Bogádmindszent Bogdása Boldogasszonyfa Borjád Bosta Botykapeterd Bükkösd Bürüs Bóly Csányoszró Csarnóta Csebény Cserdi Cserkút Csertő Csonkamindszent Cún Dencsháza Dinnyeberki Diósviszló Drávacsehi Drávacsepely Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs Drávaszerdahely Drávasztára Dunaszekcső Egerág Egyházasharaszti Egyházaskozár Ellend Endrőc Erdősmárok Erdősmecske Erzsébet Fazekasboda Feked Felsőegerszeg Felsőszentmárton Garé Gerde Gerényes Geresdlak Gilvánfa Gödre Görcsöny Görcsönydoboka

x x x x x x x x x x x x x x x x x


x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x

x x x x

x x x x x x x x

x x x x x

x

x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

43

x x

x x

x x

x x

x

x x

x x x x

x

x x x

x x

x x

x x

x x x

x x

x

x x

x x x x x x x x x x x x x

x x x x x

x x x

x x x x x

x x x x x x

x x x x x

x

x

x

x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x

x

x x x x x x

x x x x

x x x

x

x x x

x x

x x x x x x

x x x x x x x

x

x

x x x x x x x x x x x x x x

x x

x

x

x

x

x x x x

x

x x

x x x x

x x

x

x x

x

x x x x x

x x x

x x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x x x x x

x x

x x x

x x x x x

x

x

x x x x x

x

x

x x

x x x x x x x x

x x x x x x x

x

x x x x x


44

85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142.

Gordisa Gyöngyfa Gyöngyösmellék Gyód Harkány Hásságy Hegyhátmaróc Hegyszentmárton Helesfa Hetvehely Hidas Himesháza Hirics Hobol Homorúd Horváthertelend Hosszúhetény Husztót Ibafa Illocska Ipacsfa Ivánbattyán Ivándárda Kacsóta Kákics Kárász Kásád Katádfa Kátoly Kékesd Kémes Kemse Keszü Kétújfalu Királyegyháza Kisasszonyfa Kisbeszterce Kisbudmér Kisdér Kisdobsza Kishajmás Kisharsány Kisherend Kisjakabfalva Kiskassa Kislippó Kisnyárád Kisszentmárton Kistamási Kistapolca Kistótfalu Kisvaszar Köblény Kökény Kölked Komló Kovácshida Kovácsszénája

x x x x

x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x

x x x x x x

x x x x

x x x

x x

x

x x

x

x x x x x x x x

x x

x x

x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x

x

x

x x

x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x

x

x x x x x x x x x

x x x

x

x

x x x

x x

x x

x x

x x x

x x

x

x x x x x

x

x x x x x x x

x x

x

x x x x x

x x x x

x x x x

x

x x x x x

x

x x x x

x x x x x

x x x x

x

x x

x x x x x x x x x

x

x x x x x x x

x

x

x

x x x

x

x x

x

x

x x x x x

x

x x x x x

x x x x

x

x x x x x

x x x x x x

x

x x

x

x x x x x x

x

x x x x

x

x

x x x

x x x

x x

x

x

x x x

x x

x x x x x x x x

x x

x x

x x

x x x x

x

x

x x x x

x

x x x x x


143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200.

Kővágószőlős Kővágótöttös Kozármisleny Kórós Lánycsók Lapáncsa Liget Lippó Liptód Lothárd Lovászhetény Lúzsok Mágocs Magyarbóly Magyaregregy Magyarhertelend Magyarlukafa Magyarmecske Magyarsarlós Magyarszék Magyartelek Majs Mánfa Maráza Márfa Máriakéménd Markóc Márok Martonfa Marócsa Matty Máza Mecseknádasd Mecsekpölöske Mekényes Merenye Meződ Mindszentgodisa Mohács Molvány Monyoród Mozsgó Nagybudmér Nagycsány Nagydobsza Nagyhajmás Nagyharsány Nagykozár Nagynyárád Nagypall Nagypeterd Nagytótfalu Nagyváty Nemeske Nyugotszenterzsébet Okorág Okorvölgy Olasz

x x x x x

x x

x x x

x

x

x x x

x x x x x

x x x

x x

x x x x x x

x

x x x x x x x x


x x x x x

x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

45

x x

x x

x

x x x

x x

x x x x

x x x

x x x

x

x x

x

x

x

x x

x x x

x

x x x

x x x

x

x x x

x x x x x x

x x x x x

x x x x x x

x x

x x x

x x

x

x x x x x x x x x

x x x

x

x x x x

x

x x x x

x

x x

x x x x x x x x x

x


x x x

x x x x x x

x

x x

x x x x x

x x x x

x x x

x

x

x x

x

x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x

x x

x

x x

x

x x

x

x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x

x

x x x x x x

x

x x x x x

x x

x

x x x x x

x x x x x

x x x x

x x x x x x x x x x


46

201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225. 226. 227. 228. 229. 230. 231. 232. 233. 234. 235. 236. 237. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 245. 246. 247. 248. 249. 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258.

Old Orfű Oroszló Óbánya Ócsárd Ófalu Ózdfalu Palé Palkonya Palotabozsok Páprád Patapoklosi Pécs Pécsbagota Pécsdevecser Pécsudvard Pécsvárad Pellérd Pereked Peterd Pettend Piskó Pogány Pócsa Rádfalva Regenye Romonya Rózsafa Sámod Sárok Sásd Sátorhely Sellye Siklós Siklósbodony Siklósnagyfalu Somberek Somogyapáti Somogyhárságy Somogyhatvan Somogyviszló Sumony Szabadszentkirály Szágy Szajk Szalánta Szalatnak Szaporca Szárász Szászvár Szava Szebény Szederkény Székelyszabar Szellő Szemely Szentdénes Szentegát

x x

x x

x x

x x

x x x

x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x

x

x x x x x

x x

x x x

x x

x x x x x x x x x

x

x

x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x

x x

x

x

x x x x

x x

x x

x

x

x

x x x x x

x

x x x x

x x x x

x x x

x

x

x x x x x x

x x x

x

x x x

x x x

x

x

x

x

x x

x

x x

x x x x x

x

x x

x x x x x x x x

x x

x

x

x x x x x x x x

x x x

x

x

x

x

x x x

x x

x x

x x

x

x x x x

x x x

x

x x x x x x x

x

x x x x x x x x

x

x x x

x x x x

x x

x x x x x

x x

x x x x

x

x

x

x

x x x

x x x x

x

x x

x

x x

x x x x x x x

x x

x x x x

x

x x x

x x x x x x

x x

x x x x

x x

x

x x

x

x

x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x

x


259. 260. 261. 262. 263. 264. 265. 266. 267. 268. 269. 270. 271. 272. 273. 274. 275. 276. 277. 278. 279. 280. 281. 282. 283. 284. 285. 286. 287. 288. 289. 290. 291. 292. 293. 294. 295. 296. 297. 298. 299. 300. 301.

Szentkatalin Szentlászló Szentlőrinc Szigetvár Szilágy Szilvás Szőke Szőkéd Szörény Szulimán Szűr Sósvertike Tarrós Tékes Teklafalu Tengeri Tésenfa Téseny Tormás Töttös Túrony Tófű Tótszentgyörgy Udvar Újpetre Vajszló Várad Varga Vásárosbéc Vásárosdombó Vázsnok Vejti Vékény Velény Véménd Versend Villány Villánykövesd Vokány Zádor Zaláta Zengővárkony Zók

x x x x

x x x x x x x

x x

x x x x x

x

x x x x

x x x

x x x x x x x x

x x x x

x x x x x

x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x

x

47

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x

x x x x x

x x x x x x x x x x

x x x x

x x x

x

x x x x


x x

x x x

x

x x x x

x x x

x x x x x x

x x x x

x

x x x x

x

x x x x x x

x x x

x x

x

x x x x

x x x x x

x x

x x

x

x x x x x

x x x x x x x x x

x x x x

x x x

x

x

x x

x

x x x x x x x x x x

x x x x

x x x x

x x x x x x x

x

x

x

x

x x

x x x

x x x x

x

x

x x x x x

x x x x


48

HATÁROZATOK 26/2012. (III. 22.) Kgy. határozat

28/2012. (III. 22.) Kgy. határozat

Beszámoló a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről és a két ülés közötti eseményekről

A Baranya Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 20.) önkormányzati rendelet módosításával összefüggő intézkedések

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése

1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2012. (II. 14.) önkormányzati rendelet Függelékét az alábbiak szerint kiegészíti a Baranya Megyei Önkormányzat alapadataival:

1. a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről és a két ülés közötti eseményekről szóló beszámolót, valamint a kiegészítő előterjesztést elfogadja; 2. a Néptánccal a Gyermekekért Alapítvány részére az I. Baranyai Szólótáncfesztivál megrendezése költségeihez az elnöki keret terhére 25 ezer forint támogatást nyújt. Határidő: Felelős:

2012. április 6. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

Baranya Megyei Önkormányzat alapadatai Megnevezés: Baranya Önkormányzat Székhelye:

Megyei

7621 Pécs, Széchenyi tér 9.

Pénzforgalmi számlaszáma: 10024003-00319308-00000000 Adószáma:

15724007-1-02

Nyilvántartási száma: 724001


Adóalanyisága: Alaptevékenység tekintetében tárgyi adómentes

Beszámoló Baranya megye 2011. évi közbiztonsági helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről, a határrend, a határőrizeti helyzet és a határforgalom alakulásáról, a 2012. évi feladatokról

Alaptevékenysége: 841112 Önkormányzati jogalkotás

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságnak a „Baranya megye 2011. évi közbiztonsági helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről, a határrend, a határőrizeti helyzet és a határforgalom alakulásáról, a 2012. évi feladatokról” szóló beszámolóját elfogadja, egyben a hivatásos állománynak és a polgári alkalmazottaknak a végzett munkáért köszönetét fejezi ki.

841353 Energia és ásványi erőforrások kiaknázásával, feldolgozásával, hasznosításával összefüggő támogatások 841382 Területfejlesztési területrendezései feladatok

és

841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 842155 Önkormányzatok m. n. s. nemzetközi kapcsolatai 890443 Egyéb közfoglalkoztatás 931201 Versenysport támogatása

tevékenység

és

931301 Szabadidősport (rekreációs sport tevékenység és támogatása) 931901 Sportszövetségek és szabályozó testületek működésének támogatása

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 931903 Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy az alapadatok törzskönyvi nyilvántartáson történő átvezetése érdekében szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:

2012. április 1. Tiffán Zsolt, elnöke

1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja Baranya Megye Területrendezési Tervének megyei szabályozási ajánlásairól szóló melléklet szerinti dokumentumokat, egyidejűleg hatályon kívül helyezi az 53/2005. (IV. 28.) Kgy. határozatot. 2012. március 22. (az elfogadásra), Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

2. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés (h) pontja szerint biztosítani kell a településrendezési tervek megyei tervvel való összhangját. E folyamatos tevékenység érdekében a következő intézkedések szükségesek: a) Az elfogadott megyei területrendezési terv, a megyei területrendezési szabályzat és a megyei területrendezési ajánlások közzététele a megye hivatalos honlapján. Határidő: Felelős:

2012. április 5. Dr. Göndöc András megyei főjegyző

b) Települési önkormányzatok tájékoztatása a terv tartalmáról. Határidő: Felelős:

Határidő:

közgyűlés

Baranya megye területrendezési tervéről szóló 9/2005. (V. 12.) Kgy. rendelet módosításáról szóló 9/2012. (III. 28.) önkormányzati rendelettel összefüggő intézkedések

Felelős:

felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megyében minden települési önkormányzat a megyei területrendezési tervvel összhangban lévő, az OTÉK szerinti szabályozásra épülő, korszerű településrendezési tervvel rendelkezzen.

Felelős: a


Határidő:

49

2012. április 5. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

c) A településrendezési tervek készítésénél és felülvizsgálatánál

2012. december 31. (a tájékoztatásra) Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

d) Adatszolgáltatás a településrendezési tervek készítői számára - a jóváhagyott megyei területrendezési tervről, - az elfogadott szabályozási ajánlásokról Határidő: Felelős:

2012. december 31. (a tájékoztatásra Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

3. A megyei területrendezési terv legalább 5 évente történő (illetve az OTrT következő felülvizsgálatához illeszkedő) felülvizsgálatát el kell végezni. Határidő: Felelős:

2016. december 31. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

4. A Közgyűlés az OTrT soron következő felülvizsgálata során kezdeményezi az M60 út Pécs–Barcs–országhatár nyomvonalszakaszának a már megvalósult autópálya folytatásaként gyorsforgalmi útként történő szerepeltetését, összhangban az ország 2011-ben elfogadott gyorsforgalmi és közúthálózat fejlesztési koncepciójában foglaltakkal valamint az M60 és az 57. sz. főút között Kozármisleny térségében szerepeltetett átkötés főútként való rögzítése. Határidő: Felelős:


5. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az OTrT soron következő felülvizsgálata során kezdeményezi a Pécs – Kaposvár 400kV-os távvezeték törlését. Határidő: Felelős:


6. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése biztosítja Baranya Megye Területrendezési Terve és a megye


50 területfejlesztési összhangját. Határidő: Felelős:

koncepciójának

az



51

7. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyeztetve a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésével közösen (szinkronban a Somogy megyei területrendezési terv felülvizsgálati dokumentációjával) - az érintett települések bevonásával kezdeményezik egy olyan tanulmány elkészítését, amely feltárja a VillányBarcs vasútvonal hasznosítási lehetőségeit, - az M60-as Szigetvár-Barcs közti szakaszának lehetséges nyomvonaláról egyeztetést kezdeményeznek a közlekedési tárcával az OTrT következő felülvizsgálatakor. Határidő: Felelős:

2012. december 31. tájékoztatásra Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

(a

8. A Közgyűlés az OTrT legközelebbi felülvizsgálatához a jelenleg hatályos törvényhez képest az alábbi módosításokat igyekszik érvényesíteni: - A törvény 6.§ (2) bekezdés c) pontját úgy célszerű módosítani, hogy a 85% mezőgazdasági és erdőterület területfelhasználási kategóriák mellett a fennmaradó területen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési terület-felhasználási egység kijelölhető legyen. A jelenleg hatályos normaszöveg a nagyvárosias kizárásával csak lakóterület kijelölését engedi meg. - A törvény 8.§ (1) bekezdését úgy célszerű módosítani, hogy a szőlő termőhelyi kataszter II. osztályú területein kellő indokoltság esetén kijelölhető legyen a településrendezési tervekben beépítésre szánt terület. A jelenleg hatályos szabályozás egyként tiltja az I. és a II. osztályú szőlőkataszterbe sorolt területeken a beépítésre szánt terület-felhasználás kijelölését. - A törvény 8.§ (2) bekezdését úgy célszerű módosítani, hogy „Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter II. osztályú területein kellő indokoltság esetén kijelölhető legyen a településrendezési tervekben beépítésre szánt terület. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a Gyümölcs Termőhely Kataszter az I. és a II. osztályú lévő földrészletek beépítésre szánt területté nem minősíthetők.”

Határidő: Felelős:


9. A Közgyűlés az érintett magyarországi és horvátországi megyékkel egy közös kezdeményezés keretében fontosnak tartja és támogatja, hogy Európai Uniós pályázati támogatással készüljön el a Dráva határmenti térség komplex fejlesztési koncepciója és területrendezési terve. Határidő: Felelős:


10. A megyei főépítészi feladatok ellátásának biztosítása. Határidő: Felelős:

2012. július 31. Tiffán Zsolt a közgyűlés elnöke

30/2012. (III. 22.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatrendszerének áttekintése és stratégiai irányvonalainak meghatározása A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 1. a Baranya Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatrendszerének áttekintéséről és stratégiai irányvonalainak meghatározásáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi, 2. felkéri elnökét, hogy évente adjon átfogó tájékoztatást a nemzetközi kapcsolatok alakulásáról. Határidő: Felelős:

2013. március 31. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

31/2012. (III. 22.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat tagként történő részvétele az „M9” Térségi Fejlesztési Tanácsban A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése tudomásul veszi az „M9” Térségi Fejlesztési Tanács tevékenységéről szóló tájékoztatót.


52 A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése támogatja az „M9” Térségi Fejlesztési Tanácsban a Baranya Megyei Önkormányzat szavazati jogú tagként való részvételét, egyben felkéri a közgyűlés elnökét az érintett partnerekkel való további egyeztetésre a Tanács működési feltételeiről. Határidő: Felelős:

2012. május 31. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

32/2012. (III. 22.) Kgy. határozat Döntés a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által kezelt decentralizált célelőirányzatok terhére kötött támogatási szerződések alapadataiban történt változásról, valamint támogatási szerződések lezárásáról 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a jelen határozat 1. számú mellékletében szereplő 1-6. alszámokkal jelzett beruházások vonatkozásában hozzájárul a támogatási szerződések lezárásához, valamint a biztosíték törléséhez.

Fejlesztési Tanács által a decentralizált célelőirányzatok terhére kötött támogatási szerződések módosítási kérelmeiről 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése tudomásul veszi Szentkatalin Község Önkormányzata 2007. évi CÉDE előirányzatból 3 588 000,- Ft támogatásban részesített „Csapadékvíz elvezetéséhez kapcsolódó árokrendezések II. ütem” című, 020007307D támogatási szerződés számú pályázata vonatkozásában a Kedvezményezett székhelyének változását az alábbiak szerint: Szentkatalin Község Önkormányzatának címe: 7681 Szentkatalin, Fő u. 47. 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul Csányoszró Község Önkormányzata 2009. évi LEKI előirányzatból 2.059.464,- Ft támogatásban részesített „Járdafelújítás I. ütem” című, 020005009L számú támogatási szerződésben foglalt megvalósulási hely változásához az alábbiak szerint: A támogatási szerződés 1.3. pontja szerinti megvalósítás helye: 7964 Csányoszró, Kossuth u., 158/4 hrsz.

2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a jelen határozat 2. számú mellékletében szereplő 1-16. alszámokkal jelzett számlavezető pénzintézet, valamint bankszámlaszám módosításokhoz hozzájárul. Bankszámlaszám megszűnése esetén a felhatalmazó levél a támogatási szerződés módosítás hatályba lépését követően törölhető.

3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul Nagyhajmás Község Önkormányzata 2007. évi LEKI előirányzatból 5.716.000,- Ft támogatásban részesített „Óvoda felújítása” című, 020006607L számú támogatási szerződés címének, valamint a fejlesztés funkciójának, műszaki tartalmának változásához az alábbiak szerint:

3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a jelen határozat 3. számú mellékletében szereplő 1-10. alszámokkal jelzett adószám változásokhoz hozzájárul.

A tervezett 33 m² járda helyett 20 m² készült el, továbbá a tetőfóliázás csak az előtető esetében készült el. Az elmaradt tételek helyett az eredeti tetőhöz csatlakozó, azzal azonos minőségű, a járda védelmét biztosító előtető került kialakításra.

4. A Közgyűlés felkéri a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget, hogy a döntésről értesítse a Kedvezményezetteket, valamint a Magyar Államkincstárt. Határidő: Felelős:

2012. március 31. Tiffán Zsolt, a elnöke

közgyűlés

33/2012. (III. 22.) Kgy. határozat Döntés a Dél-Dunántúli Regionális

A módosítással nem érintett tételek megvalósultak, a pályázat összköltsége nem változik. Az épület funkciójának megváltozása miatt a támogatási szerződés 1. a) pontja szerinti fejlesztés megnevezése „Családi napközi felújítása” címre változik. 4. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul Magyarbóly Község Önkormányzata 2009. évi CÉDE

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye előirányzatból 1.196.334,- Ft támogatásban részesített „Járdafelújítás az Ady utcában” című, 020008009D számú támogatási szerződésben foglalt megvalósulási hely változásához az alábbiak szerint: A támogatási szerződés 1.3. pontja szerinti megvalósítás helye: 7775 Magyarbóly, Ady Endre u. 10-22, hrsz: 423. 5. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul Sámod Község Önkormányzata 2007. évi CÉDE előirányzatból 283.617,- Ft támogatásban részesített „Könyvtár eszközállományának bővítése” című, 020006607D számú támogatási szerződés keretében foglalt eszköz cseréjéhez az alábbiak szerint: A beszerzést követően a Phonic AM220 típusú keverőpultot lecserélték egy Yamaha MG82CX típusú eszközre. 6. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul Kislippó Község Önkormányzata 2007. évi CÉDE előirányzatból 633.000,- Ft támogatásban részesített „Kislippó orvosi rendelő felújítása” című, 020009307D számú támogatási szerződés műszaki tartalmának változásához az alábbiak szerint: Az eredeti költségvetésben szereplő lámpatestek valamint az 1 db csőventillátor helyett azonos értékben 2 db feles fali, és 5 db mennyezeti lámpatest, 4 db fénycső, 1 db kültéri lámpa és a WC-be 1 db 5 l-es forróvíztároló került beépítésre. 7. A Közgyűlés felkéri a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget, hogy a döntésről értesítse a Kedvezményezetteket, valamint a Magyar Államkincstárt. Határidő: Felelős:

2012. március 31. Tiffán Zsolt, a elnöke

közgyűlés

34/2012. (III. 22.) Kgy. határozat Pályázat benyújtása helyi szervezési intézkedésekhez (létszámcsökkentés) kapcsolódó támogatásra A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 1. úgy dönt, hogy a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 5. számú mellékletének 7.b pontjában szabályozott, a megyei önkormányzatnak a megyei

53 önkormányzatok konszolidációjával és a megyei intézmények állami fenntartásba adásával összefüggésben született létszámcsökkentési döntésekből származó jogszabályi kötelezettségek teljesítéséhez biztosítandó támogatás igénylésére pályázatot nyújt be az alábbi tartalommal: a) A Baranya Megyei Önkormányzat Hivatalában 1 fő főfoglalkoztatásban, határozatlan köztisztviselői jogviszonyban álló jogviszonyának megszüntetésére a megyei önkormányzatok konszolidációjával és a megyei intézmények állami fenntartásba adásával összefüggésben került sor. A kormánymegbízott döntése alapján a foglalkoztatottat a Baranya Megyei Intézményfenntartó Központ nem vette át és ezzel a foglalkozatott jogviszonya a törvény alapján megszűnt; b) A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14/2012. Kgy. határozata alapján a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala létszámkerete 2 fő köztisztviselői jogviszonyának megszűnése után a 39 főről legalább 37 főre csökken; 2. Megállapítja, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat költségvetési szervénél az előreláthatólag megüresedő álláshelyeken, vagy a tervezett új álláshelyeken, illetve szervezeti változás, feladatátadás következtében az önkormányzat fenntartói körén kívüli munkáltatónál a létszámcsökkentéssel érintett álláshelyeken foglalkoztatottak – munkaviszonyban töltött ideje folyamatosságának megszakítása nélküli – foglalkoztatására nincs lehetőség. 3. A megszüntetett álláshelyek öt évig nem kerülnek visszaállításra. Határidő: Felelős:

2012. március 31. (a pályázat benyújtására) Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

54



55

MELLÉKLETEK A 29/2012. (III. 22.) Kgy. határozat melléklete Baranya megye területrendezési tervének megyei szabályozási ajánlásai I. A megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó megyei szabályozási ajánlások 1. Erdőgazdálkodási térség Az OTrT fogalomhasználata szerint erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben olyan meglévő erdőterületek, valamint erdőtelepítésre alkalmas területek találhatók, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt. Az erdőgazdálkodási térségre vonatkozó területfelhasználási ajánlások I. általános ajánlások: Az NKP III-ban megjelenő intézkedésekkel összhangban Baranya megyében is érvényt kell szerezni az alábbi szempontoknak:  Az erdőállománnyal borított területek területi és minőségi védelme, fenntartása, környezetkímélő használata;  Az erdőtelepítések elősegítése, törekvés az erdők összefüggő hálózatára, a szórvány erdőtömbök összekapcsolásának megvalósításával;  Az erdők környezeti állapotának fenntartása, javítása, illetve az erdők természetességének javítása és közjóléti értékének növelése. Az erdőgazdasági térségben új erdőtelepítések, tájfásítások meghatározásánál kiemelt szempont:  a mezőgazdasági táj ökológiai, táj- és környezetvédelmi tagolása,  a véderdők és véderdősávok erózió- és defláció elleni védelemnek megfelelő telepítése,  az ökológiai - zöldfolyosó-rendszer kiegészítése,  és a települési környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló erdőstruktúra kialakítása,  a települések, kistérségek zöldfelületi rendszerének fejlesztése. II. részletes ajánlások: a) Meglévő erdők fenntartásánál, új erdők telepítésénél fokozott szerepet kell kapnia a védelmi, egészségügyi, és közjóléti rendeltetésnek. Ennek megvalósítására elsősorban nagyobb települések, település-együttesek, üdülőkörzetek, üdülő funkciójú települések környezetében célszerű törekedni. Előnyben részesítendők a kevésbé allergizáló fafajok. b) A megye védett természeti területeinek erdőterületein az elsődleges védelmi rendeltetés mellett a védettség fokának függvényében törekedni kell az ökoturizmus fejlesztésére is, - ezeken a területeken szükséges összehangolni a táj- és természetvédelemi, vízgazdálkodási, valamint a közjóléti funkciókat. c) A természetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben biztosítani kell a fenntartható használatot, természetkímélő módszerek alkalmazását, a biológiai sokféleség védelmét, valamint a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulások fajösszetételét. A természetkímélő erdőgazdálkodás különböző szempontjainak összeegyeztetésével törekedni kell az őshonos társulások fajösszetételének fenntartására ill. elősegítésére, indokolt esetben erdőrezervátum területek kijelölésére és fenntartására. d)Az erdők telepítésénél kiemelten kezelendő a nagyobb szántóföldi táblák véderdő-sávval történő defláció elleni védelme, az ökológiai hálózat hiányzó elemeinek kialakítása, lejtős területek erózió elleni védelme, valamint a nagyobb települések környezetének védő erdősítése. Az erdőtelepítésre kijelölendő területek meghatározásánál továbbá a táji-termőhelyi adottságokat, a mezőgazdálkodásra

56


vak területalkalmasságot, a természetvédelmi és gazdasági igényeket is szükséges egyeztetni. Erdőtelepítést a táj- és klímavédelmi szempontok, a tájkarakter megőrzésének egyidejű figyelembevételével javasolt végezni. e) Az erdőtelepítésből kizárandó a természetvédelmi oltalom alatt álló gyep, a védelemre tervezett természeti terület, a természetes és természetközeli állapotú, a természeti területnek minősülő gyep, illetve a Natura2000 hálózatba kijelölt egyéb gyepes élőhely. A nem védett természetközeli területek erdősítési szándéka komplex ökológiai (hatás)vizsgálat alapján dönthető el. Gyep (legelő, rét) művelési ágban nyilvántartott terület, illetve vizenyős (nádas, mocsár, láp) területek esetében természeti értékvizsgálat szükséges és eredményének függvényében kerülhet sor az erdősítésre. f) Az erdőgazdálkodási térségben elő kell segíteni a roncsolt felszínek (a felhagyott és a működő kavics- és homokbányák, bányameddők, stb.) rekultivációját és az ehhez kapcsolódó tájrehabilitációs feladatok elvégzését. 2. Mezőgazdasági térség Az OTrT fogalomhasználata szerint mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók. A mezőgazdasági térségre vonatkozó területrendezési ajánlások: I. általános ajánlások: Az NKP III-ban megjelenő intézkedésekkel összhangban Baranya megyében is érvényt kell szerezni az alábbi szempontoknak:  Az agro-ökológiai adottságokhoz illeszkedő, környezetbarát gazdálkodás alkalmazása (pl. környezetbarát és talajkímélő agrotechnika, vetésforgó, vetésszerkezet, tápanyag-ellátás, öntözés alkalmazása; erózióvédelem; integrált növényvédelem; tarlóégetés elkerülése /bár hivatalosan ma sem lehet/).  Talajvédő gazdálkodás megvalósítása, a talaj-degradációs tényezők megelőzése, mérséklése, a talaj vízháztartási képességének javítása (kapcsolódik a környezetbarát mezőgazdasági gyakorlathoz).  A tisztított szennyvíz és szennyvíziszapok szakszerű mezőgazdasági felhasználása.  Mezőgazdasági üzemek energia-hatékony korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása.  A termőföld igénybevételével megvalósuló beruházások során a talajvédelmi szabályok betartása (a beruházással, építéssel érintett területek humuszos termőrétegének megmentése, illetve a környező talajok minőségének megóvása). A mezőgazdálkodás során érvényre kell juttatni az ökológiai tájgazdálkodási szempontokat:  A mezőgazdasági térségben a táj- és természetvédelmi szempontoknak alárendelten kell elősegíteni az erdősávok, fasorok telepítését, de elsődlegesen a meglévő mezsgyék, facsoportok, erdősávok védelmét kell biztosítani. A tájfásítás meglevő értékei megőrzendők, új fásítás telepítésénél honos fajok alkalmazhatók.  A térség vízgazdálkodása az ökológiai elvek szerint tartandó fenn. A rendelkezésre álló vízkészlet megőrzendő és helyben, lehetőleg többcélúan hasznosítandó, a felszíni vizeket mesterségesen elvezetni, a talajvíz csökkenését eredményező tevékenységet végezni vészhelyzetet, illetve potenciális veszélyhelyzetet kivéve - tilos. Nedves réten, lápos-mocsaras területen, fáslegelőn ill. ezek 500 méteres körzetében a beépítés, burkolatok és vonalas létesítmények építése kerülendő.  Az ár-és belvízveszélyes mezőgazdasági területek művelési ágát és módját úgy kell megválasztani, -szántó és egyéb intenzív művelés esetén: megváltoztatni - hogy a vízgazdálkodási és a természetvédelmi szempontok prioritása érvényesüljön, e területek kemikália-, stb.- szennyeződése kizárható legyen, potenciálisan környezetszennyező vagy veszélyeztető létesítmény elhelyezése nem javasolható.

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 

57

A mezőgazdasági térség érzékeny természeti területein illetve extenzív művelésre alkalmas részein a szántóföldi művelést a lehetőleg vissza kell szorítani, a fennmaradó szántókon is csak extenzív ökológiai tájgazdálkodási típusú művelés folytatható: o a tápanyag-utánpótlást, a vegyszerek használatát minőségében, időben és mennyiségben korlátozni szükséges, csak mechanikai gyomirtás megengedett; o a szántókon is tűrni el kell a belvizes foltokat, időszakos vízállásokat; o a kialakult táblahatárok mezsgyéit, gyepes, cserjés tábla szegélyeit meg kell őrizni, illetve vissza kell állítani, vagy ki kell alakítani a birtokrendezés során.

II. részletes ajánlások: a) Termőföldön a rendeltetéstől eltérő más célú területhasználat elsősorban a gyengébb minőségű földeken és csak a legszükségesebb mértékű termőföld-igénybevétellel javasolható. A termőföld művelés alóli kivonása elsősorban a jelenleg beépített területtel határos és gyengébb termőhelyi adottságú területeken javasolható. Az átlagosnál jobb minőségű termőföld beépítésre szánt területté csak kivételesen indokolt esetben jelölhető ki, amennyiben a más célú hasznosítás helyhez kötöttnek minősül, közérdekű - a jóváhagyott településfejlesztési koncepcióban támogatott - célt szolgál és arra a funkcióra gyengébb minőségű termőföld nem áll rendelkezésre. á) A mezőgazdasági térség beépítésre szánt területté való minősítése általában nem kívánatos, kivételesen csak abban az esetben, ha a terület természeti-, tájképi értékei nem károsodnak, adottságai is fennmaradnak, továbbá a terület biológiai sokfélesége sem károsodik helyreállíthatatlanul. b) A kiváló termőhelyi adottságú szántó, szőlő, gyümölcsös, gyep művelési ágban nyilvántartott területeket tervezett beruházások általában ne érintsék. Kivételesen indokolt esetben a terület rendeltetéstől eltérő felhasználására akkor kerüljön sor, ha a helyhez kötött beruházás közérdekű célt szolgál és más kisebb értékű terület nem áll rendelkezésre. c) A területfelhasználás változtatása a földtulajdonosok érdekeltségi körébe tartozik, így a megvalósításhoz szükséges a világos cél- és eszközrendszer, központi források hozzárendelése, illetve célzott termékpályás értékesítési szövetkezések ösztönzése. A területhasznosítás módját az agrárgazdálkodásért felelős szervek, illetve az ökológiai hálózathoz tartozó terület esetében a nemzeti park igazgatóság közreműködésével javasolt meghatározni. d) A szántóföldi művelésből kikerülő, szociális-, családi-, bio-, illetve egyéb külterjes mezőgazdálkodásra alkalmatlan területeket elsősorban őshonos fajokkal történő erdősítéssel és gyepesítéssel célszerű hasznosítani. A humán és ökológiai érdekeket figyelembe véve pollenszegény, nem vagy kevésbé allergizáló, nem invazív, lehetőség szerint honos fa- és fűfajok telepítését ajánlott szorgalmazni. dz1) A talajvédelmi szempontok közül kiemelt figyelmet kell fordítani a talaj szerves anyag tartalmának megőrzésére dz2) A mezőgazdasági térség területfelhasználása során - a mindenkori terület potenciálja és a művelési ág együttes figyelembevételével - ösztönözni kell a gazdaságos árutermelésre alkalmas birtokméretek kialakítását. Törekedni a tájjellegnek és termesztési hagyományoknak megfelelő birtokstruktúra fenntartására, szükség szerint fokozatos átalakítására. Ahol a birtokméret az adott művelési ághoz viszonyítva megfelelő és táji- természetvédelmi érdekeket nem sért, lehetővé kell tenni a gazdálkodással való együttlakás, a családi gazdálkodás, más területeken a rekreációs kertgazdálkodás (hobbikertészkedés) lehetőségeinek biztosítását. dz3) A mezőgazdasági térséghez tartozó területek hagyományosan kialakult állapothoz képest való további felaprózódását a településrendezés eszközeivel is gátolni kell. dz4) A termőterületek védelme érdekében külterületen településrendezési tervekben az OTÉK-ban megengedett telekminimumnál nagyobb, illetve az ott megengedett beépítési %-nál kisebb értékeket célszerű meghatározni a beépíthetőség feltételeként, továbbá ajánlott a termesztési hagyományoknak megfelelő mező- és kertgazdasági övezetek meghatározása a településrendezési eszközökben.

58


A mezőgazdasági térség részét képező kertgazdaság területeken - differenciált külterületszabályozással, azon belül a helyi sajátosságokhoz illeszkedő területfelhasználási kategóriák alkalmazásával törekedni kell a terület rendeltetésszerű használatához képest intenzívebb beépítések meggátlására. - Ezért a településrendezési tervek készítése során, a tájkarakter védelme érdekében javasolt az OTÉK-ban megengedett telekminimumnál nagyobb - irányelvként: hagyományos szőlő- és 2 intenzív kertészeti területeknél legalább 1500-3000 m , nem hagyományos szőlő- és 2 gyümölcsös területeknél min 3000-6000 m -, illetve az OTÉK-ban megengedett beépítési %nál kisebb, max. 1,5-2%-os értékeket meghatározni a beépíthetőség illetve a beépítés feltételeként. - Amennyiben az OTÉK szerinti általános mezőgazdasági övezetben a mezőgazdálkodás építményigénye birtokközpontban nem biztosítható, a településrendezési tervben megengedhető a beépítés a legalább 3 ha-t elérő birtok táji-természeti értéket nem képező részén, max. 0,5%-os, tájbaillő beépítettséggel. Az állattartás, szénatárolás településtervben meghatározandó építményigénye is csak tájba illesztett módon biztosítható, a terület tájitermészeti értéket nem képező részén, max. 0,5%-os beépítettséggel. e) Az árvíz és belvíz által veszélyeztetett mezőgazdasági területeken figyelembe kell venni az árvizek akadálymentes levezetésének feltételeit, illetve a termesztett kultúrák belvízérzékenységét. Ennek megfelelően kell a művelési ágat, valamint a művelési módot megválasztani, illetve megváltoztatni. f) Folyamatos művelés alatt álló szőlőterületen csak terménytárolással, szőlő és bor feldolgozással, valamint a borturizmussal kapcsolatos, tájba illő építményt indokolt elhelyezni a településrendezési tervekben meghatározott szabályozás szerint. g) Fontos feladat, hogy a borvidékek szőlőterületein megtörténjen a talajvédelmi igényeknek megfelelő tervszerű rekonstrukció (megalapozó tanulmánytervek alapján). h) A szőlőkataszterbe sorolt területeken kiemelten javasolt kezelni az új, korszerű fajtaszerkezetű ültetvények telepítését, tekintettel az EU rekonstrukciós támogatására. A borvidékek szőlőterületein az EU- szabályozás feltételei mellett figyelemmel kell lenni a tájhagyományok megőrzésére is az ültetvényrekonstrukciók során. i) A mezőgazdasági térségben - a megyei szerkezeti tervben ábrázolt területeken és építményeken túlmenően - új építmény létesítése is csak indokolt esetben, a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül legyen lehetséges. A védett szőlőhegyek területén és környezetében a szélerőművek telepítése nem javasolt. j) A mezőgazdasági térségben elő kell segíteni az agrár-térszerkezetet előnyösen formáló mozaikos védő erdősávok, fasorok telepítését, egyben biztosítani kell a meglévő mezsgyék, erdősávok védelmét. A területeken meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját, az eróziós károsodást. k) A mezőgazdasági térségben elő kell segíteni a felhagyott és a működő kavics- és homokbányák, meddőhányók és egyéb roncsolt felületek rekultivációját, az ehhez kapcsolódó tájrehabilitációs feladatok elvégzését. (3) a) A legkiválóbb minőségű, árutermelésre legalkalmasabb területeket — melyek agrárpotenciáljukat tekintve kimagaslóak, környezeti szempontból pedig kevésbé érzékenyek — védeni szükséges. Ezért e területek belterületbe vonása csak a jelenlegi belterülethez közvetlen kapcsolódásuk esetén indokolt, beépítésre szánt területté pedig elsősorban mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással és kereskedelemmel összefüggő céllal, kivételesen egyéb céllal javasolható. b) A megye mezőgazdasági területein meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját, az erózió okozta károkat. Ennek érdekében javasolt kialakítani a tájkép védelmét is biztosító mezővédő erdősávokból, fasorokból, gyepes, cserjés mezsgyékből álló zöldfolyosó hálózatot, valamint integrált, kímélő jellegű talajművelési, tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi eljárásokat célszerű alkalmazni.


59

c) A termőhelyi adottságokat a környezetvédelem figyelembevételével maximálisan indokolt kihasználni. Erősíteni kell a minőséget, a tájjelleget, valamint a feldolgozás és értékesítés volumenét a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt. d) Szőlőtelepítés kívánatos elsősorban a borvidékek szőlőkataszter szerinti I–II. osztályú területein. Telepítéskor figyelembe kell venni a termesztési hagyományokat, valamint a növekvő piaci igényeknek megfelelő fajtaválaszték termőhelyi adottságoknak megfelelő alkalmazhatóságát. e) A mezőgazdasági térséghez tartozó borvidéki és szőlőkataszterbe sorolt területeken a beépítés településrendezési tervben megállapítandó feltétele a szőlő művelési ágnak megfelelő területhasználat. (4) a) A gyengébb termőhelyi adottságú, alacsonyabb termelési potenciállal rendelkező külterjesen hasznosítható mezőgazdasági területeket elsősorban takarmánytermesztéssel, gyepgazdálkodással összehangolt külterjes állattartással, idegenforgalmi, illetve génmegőrzési célú őshonos állatok tartásával, hal- és vadgazdálkodással, védelmi, rekreációs és gazdasági célú erdősítéssel, tájjellegű hungarikum és biotermék előállításával, gyógynövénytermesztéssel, méhészettel, szőlő- és bortermeléssel javasolt hasznosítani. b) A munkaerő-túlkínálat miatt az élőmunka-igényes (pl. gyógy- és fűszernövény-termesztés, biotermesztés stb.) piacképes árut előállító öko-szociális típusú mezőgazdaság támogatása és fenntartása indokolt. c) Az allergiás megbetegedések csökkentése érdekében a parlagfüves területek visszaszorítása fontos feladat. Ezt szolgálja az erdő- és gyepterületek növelése, határterületek, útszélek, rosszul kezelt szántóterületek karbantartása és a parlagfű-mentesítési kötelezettség betartása. d) Célszerű megvalósítani a külterjes hasznosítású területeken lévő halastó-rendszerek többcélú hasznosítását (termelés, turizmus, öntözés) és ennek fenntartását. e) A vízfolyások menti hullámtereken a szántóterületeket erdősíteni, gyepesíteni ajánlott. f) A mezőgazdasági térségbe tartozó magasabb ökológiai, de alacsonyabb termőhelyi értékű mezőgazdasági területek az agrárkörnyezet-védelmi alapú környezetkímélő területhasználat, az ökogazdálkodás és az erre épülő ökoturizmus és vidékfejlesztés javasolt célterületei, ennek megfelelően itt kiemelt fejlesztési és rendezési cél a táji változatosság, mozaikosság fenntartása: gyepek - ligetek - erdők, nádasok, nedves - vizes élőhelyek megóvása illetve területi részarányuk növelésének elősegítése. g) A mezőgazdasági térségben az intenzív művelésből kivonandó, öko- (bio-) és egyéb külterjes mezőgazdálkodásra sem alkalmas területek elsősorban extenzív gyepgazdálkodással, honos fafajokkal történő ligetes fásítással, halastóként vagy egyéb vizes- nedves élőhelyek kialakulására módot adó formában hasznosítandók. h) A mezőgazdasági térségben elsődlegesen a táj értékeinek és karakterének megőrzését szolgáló tájhasznosítási módokat szükséges támogatni. Ezen belül - a területi adottságok és alkalmasság figyelembevételével - az extenzív rét és legelőgazdálkodás, ár- és hullámtéri gazdálkodás, víztározás - halastavak, és többcélú tározók létesítése élvezzen prioritást. i) A mezőgazdasági térség extenzív tájgazdálkodásra alkalmas területein - az agrár és a környezetvédelmi támogatási formák összehangolt alkalmazásával - ösztönözni kell a szántóterületek arányának csökkentését, a gyep és erdőterületek arányának jelentős növelését. A vízfolyások menti hullámtéri területeken és a megyei területrendezési tervben ökológiai folyosóként és magterületként jelzett területeken található szántóterületeket erdősíteni, fásítani, illetve gyepesíteni célszerű. A gyepek, rétek, legelők extenzív fenntartása során elsődlegesen a hagyományos módszerek - a legeltetés és kaszálás - alkalmazása kívánatos, a természeti - környezeti szempontból érzékeny termőterületeken a műtrágyázás, vegyszerhasználat kerülendő.

60


3. Vegyes területfelhasználású térség Az OTrT fogalomhasználata szerint vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak A megyei területrendezési tervben vegyes területfelhasználású térség került alkalmazásra az OTrTben kijelölt térségekben (a területi lehatárolások pontosításával). A vegyes területfelhasználási térségre vonatkozó területrendezési ajánlások: 1. A vegyes területfelhasználású térség által érintett területeken a racionális földhasználat elvének alkalmazásával cél e kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek erdő, illetve gyepterületként való használata. 2. A térségben beépítésre szánt területet csak jóváhagyott településfejlesztési koncepció által meghatározott funkcióra, a takarékos területhasználat szempontjai figyelembevételével ajánlott. 3. A vegyes területfelhasználású térség által érintett területeken is törekedni kell a történetileg kialakult kompakt településszerkezet illetve tájszerkezet megőrzésére és továbbfejlesztésére. Ennek érdekében új beépítésre szánt területek kijelölésére a kialakult településszerkezethez szervesen kapcsolódó - beépítésre alkalmas területen - kerüljön sor. 4. A vegyes területfelhasználású térség által érintett területeken települési térségen kívüli - ahhoz szervesen nem kapcsolódó - zöldmezős beruházások településrendezési tervbe illesztése előtt tájterhelhetőségi vizsgálatot és területrendezési tanulmányt, stratégiai környezeti vizsgálatot kell készíteni (a tervezett fejlesztés hatásainak komplex vizsgálatára), ha a tervezett területfelhasználás kiterjedése meghaladja a 10 hektárt, vagy az egymással funkcionális kapcsolatban lévő, de egymáshoz nem kapcsolódó területfelhasználások együttes kiterjedése meghaladja a 15 hektárt. 5. Szegélyfásítás tervezése indokolt a külterületi szigetszerűen megjelenő zöldmezős beruházások tájba-illesztése érdekében. A szegélyfásítás során lehetőség szerint kerülni kell a tájidegen fajok alkalmazását. 4. Vízgazdálkodási térség Az OTrT fogalomhasználata szerint vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe egyes folyóvizek, egyes állóvizek, egyes vízfolyások és egyes csatornák medre és parti sávja tartozik. A vízgazdálkodási térségre vonatkozó területrendezési ajánlások 1. Együttműködve az ágazattal, a szomszédos megyék érintett térségeivel - vízgyűjtőnként komplex vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell készíteni. A térségi vízgazdálkodás keretében érvényesíteni kell az EU Vízkeretirányelvében (Water Framework Directive) foglaltakat. 2. A folyóvizek és a part menti területek területfelhasználásánál és hasznosításánál két prioritást kell párhuzamosan érvényesíteni: - az árvizek biztonságos levezetése (élet- és vagyonvédelem) - valamint a vízmegtartás (ökológiai és turisztikai vízigény biztosítása, árvízcsúcs csökkentő szerep). 3. A települések településrendezési tervében rögzített távlati területhasznosítás figyelembe vételével - a vízgyűjtő szintű térségi komplex vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez kapcsolódva - el kell készíteni a települések csapadékvíz elvezetési tervét. Abban le kell határolni a zárt csapadékvíz elvezetésű és a nyílt árkos vízelvezetésű területeket. Meg kell határozni a vízgyűjtők várható távlati terhelését.


61

4. A többletvíz elvezetése mellett a térségi vízgazdálkodási tervekben foglalkozni kell a vízvisszatartás és hordalékfogás kérdéseivel is, a lehullott csapadék ésszerű hasznosításával. 5. A természetes partvonalak csak kivételesen, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével, környezeti hatásvizsgálat alapján változtathatóak meg, a természetes vízfelületek pedig nem csökkenthetők. 6. A folyókat, élővizeket övező ökológiai, illetve zöldfolyosó hálózatok megtartása és fejlesztése (rehabilitációja) kiemelt feladat. Az ehhez szükséges területeket a településrendezési tervek területfelhasználást meghatározó szerkezeti és szabályozási munkarészeiben biztosítani kell, az ajánlott besorolás lehet vízgazdálkodási, mezőgazdasági vagy erdőterület. A vízgazdálkodási térségben támogatni szükséges a mellékág-rehabilitációs, vizes élőhely rekonstrukciós törekvéseket. 7. A településrendezési tervekben az építésügyi előírások megfogalmazása során körültekintő szabályozás indokolt e területek „elépítésének” megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében. 8. Vízfelület-növelés a mesterséges vízfelületek esetében a megyében nem csak lehetséges, hanem a helyi vízkárelhárítás, erózióveszély csökkentése, öntözési lehetőségek növelése, halászati és rekreációs szempontok alapján kifejezetten kívánatos. 9. A környezeti terhelés mérséklése érdekében szükséges kijelölni a vízparti táborozásra alkalmas helyeket, ott biztosítani a zavarásmentes tartózkodáshoz szükséges szolgáltatásokat (WC, hulladéktárolás és elszállítás, hajókivételi lehetőség, kijelölt tisztálkodóhelyek és főzőhelyek, tűzifa vételezési lehetőségek, stb.) 10. A feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni „az árvíz megelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlata” (Best practices on flood prevention, protection and migitation) európai dokumentumát, 11. Érvényesíteni kell a teret a folyónak elvet. 12. Gondoskodni kell az élet- és vagyonvédelem további biztosításáról a differenciált kockázatvállalás elve alapján. 4. Települési térség Az OTrT fogalomhasználata szerint települési térség: országos területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak. E kategórián belül a megyei területrendezési terv két kategóriát alkalmaz és határol le az alábbiak szerint: Városias települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksűrűség 15 fő/ha fölötti. Hagyományosan vidéki települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe - ide nem értve a városokat - a 15 fő/ha-nál nem nagyobb belterületi laksűrűségű települések települési területei tartoznak. A települési térségre vonatkozó területrendezési ajánlások: 1. Az NKP III.-ban megjelenő intézkedésekkel összhangban Baranya megyében is érvényt kell szerezni az alábbi szempontoknak: - Barnamezős területek felhasználása.


62 -

Zöldfelület kataszter létrehozása. A települések talajának védelme. A helyi zaj- és rezgésvédelemi szempontból csendes övezet, illetve fokozottan védett terület kijelölése. A települések fejlesztési-rendezési tervezésénél fokozott figyelem a földtani adottságokra, a felszínmozgásokkal való veszélyeztetettségre. Az igénybevételre kerülő biológiailag aktív felületek magas biológiai aktivitású területek létesítésével történő területi pótlása. Infrastruktúra-fejlesztés a környezeti szempontok figyelembe vételével. A települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezését biztosító előkezelő és fogadó létesítmények kialakítása.

2. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a település beépítésre nem szánt területeit beépítésre szánt területté minősíteni csak akkor indokolt, ha az ezzel elérni kívánt cél (lakó, gazdasági, üdülő vagy különleges terület kialakítása) beépített terület újrahasznosításával nem érhető el, vagy ehhez nincs elég beépítésre szánt terület. 3. A települések beépítésre szánt területét nem kívánatos növelni azokon a településeken, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik. 4. Az új beruházásokat elsősorban a beépített települési területek rehabilitációs és rekonstrukciós területein indokolt elhelyezni, ennek megfelelően korlátozni javasolt új területek igénybevételét zöldmezős beruházások, ipari parkok, új lakóterületi egységek és lakóparkok céljára. Ezért preferálni, támogatni ajánlott a meglévő lakóterületek intenzívebb hasznosítását, illetve a lakatlan és funkcióját vesztett, üres létesítmények újrahasznosítását. A beépített területen kívül települni kívánó zöldmezős beruházások, ipari, kereskedelmi, szolgáltató centrumok telephely-kijelölését a településrendezési tervekben szabályozni indokolt. 5. A táj- és településkép védelmét figyelembe véve adott településen szükséges lehet az építménymagasság korlátozása, ezért az épített környezethez történő illeszkedés érdekében az átlagnál magasabb építmények tervezését, engedélyeztetését előzetes településképi vizsgálathoz célszerű kötni, és ennek megfelelően az építési övezetekben az építménymagasságok mértékét a településrendezési tervekben javasolt szabályozni. 6. A kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken (védett természeti területeken, egyedi tájértékek környezetében stb.) indokolt elkerülni a település hagyományos szerkezetének és jellegének megváltoztatását, a települések belterületének kiterjesztését és a közlekedési hálózat fejlesztéséhez kötődő üzletközpontok, raktárbázisok céljára új beépítésre szánt területek kialakítását. Korlátozni kívánatos, illetve szigorú feltételekhez kötni a beépítésre szánt területek bővítését, valamint területhasználatát a védett természeti területek környezetében és az ökológiai hálózat egyéb területein, hidrogeológiai védőterületen, belvíz- és árvízveszélyes területen, továbbá ott, ahol azt a településkép-védelmi szempontok megkövetelik. 7. Javasolt megőrizni vagy kialakítani a települések egyedi karakterét és meghagyni a települések közötti szabad területeket - különösen az agglomerációba tartozó településeknél. 8. A települések belterülete között a természeti értékek megőrzéséhez ajánlott, hogy minimum 200 m széles külterületi, beépítésre nem szánt szabad terület legyen, amelyet a településrendezési tervekben szükséges biztosítani. 9. A lakóterületek bővítésére figyelembe vehető volt zártkertek és üdülőterületek átalakításához előfeltételként szükséges az infrastruktúra kiépítése. 10. A településrendezési tervekben - a területhasználat és a beépítés jellemzőinek figyelembevételével - fokozott figyelmet kell fordítani a települési karakternek és a tervben támogatni kívánt funkcionális célnak egyaránt megfelelő területfelhasználási kategóriák megválasztására és a kategóriákhoz tartozó területhasználati, építési és környezethasználati szabályok differenciált meghatározására.


63

11. Törekedni kell a tagolt települési szerkezet kialakítására. A térszerkezet tagolásának egyik legfontosabb eszköze (a térségi zöldhálózatok rendszerébe illeszkedő) települési zöldfelületi rendszer kialakítása, a meglévő zöldterületek megőrzése, a táji környezetet is figyelembe vevő méretezéssel új funkcionális zöldterületek tervezése, a zöldterületi (és zöldfelületi) egységek funkcionális és ökológiai hálózatot képező rendszerbe szervezése, a települési szegélyek megfelelő kialakítása. 12. A települési területeken a településszerkezet alakításával, a helyi építési szabályozással segíteni kell a lakó és intézményi funkciókat zavaró tevékenységek megszüntetését, újabb zavaró tevékenységek távoltartását elősegítő országos hatókörű érvényesülését. 13. A városközpontok és a nagyközségek, községek központjainak megújítása során egyszerre kell érvényesíteni az értékőrzés, a karakterfejlesztés, a funkcióbővítés, a biológiai aktivitásérték növelés, valamint a közterületi minőség javításának szempontjait. A fejlesztésnél kiemelt figyelmet kell fordítani az érintett lakosság elvárásaira és a helyi gazdaság fejlesztésének szempontjaira. 14. A településrendezési beavatkozások megalapozására el kell készíteni a települések értékvédelmi kataszterét úgy a régészeti örökség, mint az épített örökség, illetve a táji örökség (az egyedi tájértékek) vonatkozásában. 15. A településközpontok rehabilitációja, valamint a településfejlesztési dokumentumokban kijelölt akcióterületek fejlesztése és rendezése során kiemelt figyelmet kell fordítani az értékek védelmére, a helyi sajátosságok felmutatására, valamint a környezeti minőség általános emelésére, a településképet zavaró elemek kiküszöbölésére. 16. A településközpontok rehabilitációja, valamint az akcióterületek fejlesztése során biztosítani célszerű az elektromos és hírközlő hálózatok (légkábelek) felszín alatti elvezetését. E területeken törekedni kell a csapadékvíz elvezetés (hálózatba illesztett, de) zárt rendszerű megoldásainak alkalmazására 17. Az idősebb településmagok rehabilitálása, a közművek lehetőség szerinti rejtett vonalvezetése a településképi megjelenés javítása érdekében ajánlott. 18. Városi települési hasznosítását.

térségekben

preferálni

indokolt

a

meglévő lakóterületek intenzívebb

19. Elsősorban a városi települési térségekben javasolt a zöldterületek és zöldfelületek kiterjedésének növelése, az alulhasznosított területek biológiai aktivitásának növelése. Minden települési térségben indokolt azonban olyan közterületszabályozás érvényesítése, amely a közlekedés biztosításán és a közművek elvezetésének biztosításán túl lehetővé teszi legalább egyoldali fasor telepítését is. 20. A települések beépítésre szánt területei és a mellettük meglévő - vagy tervezett - főutak, elkerülő utak között - a zaj- és rezgés, illetve a közlekedésből eredő légszennyezés elleni védelemre is alkalmas - védő, takaró zöldsávok létesítése indokolt. A lakó és a gazdasági funkciójú területek között a környezetvédelmi és településesztétikai követelmények együttes teljesítése érdekében védő takaró zöldsávok tervezése indokolt. 21. A hagyományosan vidéki települési térségekben meg kell előzni a települési területek olyan mértékű sűrítését (a területhasználat és a beépítés intenzitásának túlzott növelését), amely kedvezőtlen irányba befolyásolja a lakókörnyezet és a környezetminőség alakulását, és rontja a falusias életmód feltételeit. 22. A beépítésre nem szánt területek beépítésre szánt területté való átminősítése és tényleges igénybevétele során követelmény, hogy bebizonyosodjon: adott településben a jóváhagyott településfejlesztési koncepcióban előirányzott funkció elhelyezésére sem a beépített (műszakilag már korábban igénybe vett) területek helyreállításával (rehabilitálásával), sem a jóváhagyott településrendezési tervekben a beépítésre szánt területként szabályozott területek hasznosításával nincs lehetőség.

64


23. Törekedni kell a funkcióját vesztett, üres létesítmények (és területeik) újrahasznosítására. 24. A települési térség igénybevételének és bővítésének fontos kritériuma, hogy az csak műszaki infrastruktúra kialakításának biztosítása esetén lehetséges, sőt egyáltalán nem lehetséges, ha az a települések területén megyei ökológiai hálózathoz tartozó területet érint, vagy az összefüggő erdőterületeket csökkentené. 25. A (volt zártkerti) kertgazdasági területek beépítésre szánt területté való átminősítése akkor támogatható, ha adott területen a tervezett funkcióhoz nélkülözhetetlen közterületek kialakíthatók, a közművek elhelyezhetők, és a funkcióhoz tartozó telekméretek és telekgeometria az OTÉK követelményeivel összhangban a területtulajdonosok önkéntes elhatározásával és költségviselésével megteremthető. Lakó funkcióra fentieken túl akkor javasolható a terület átminősítése, ha a humán infrastruktúra és a közszolgáltatások is biztosíthatók. 26. A települési identitás megőrzése és erősítése, a strukturált területhasználat és az ökológiai, illetve zöldfolyosók folyamatosságának biztosítása érdekében indokolt a települési beépítésre szánt területei között minimum 200 méter széles beépítésre nem szánt mező vagy erdőgazdasági terület, vagy zöldterület kijelölése, mely a település nagysága, illetve az adott természeti értékek egyedi területigényei szerint szükségképpen növelendő. 27. A települési térségen kívüli - ahhoz szervesen nem kapcsolódó - zöldmezős beruházások településrendezési tervbe illesztése előtt tájterhelhetőségi vizsgálatot és területrendezési tanulmányt és stratégiai környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni (a tervezett fejlesztés hatásainak komplex vizsgálatára), ha a tervezett területfelhasználás kiterjedése meghaladja a 10 hektárt, vagy az egymással funkcionális kapcsolatban lévő, de egymáshoz nem kapcsolódó területfelhasználások együttes kiterjedése meghaladja a 15 hektárt. 28. Az egymáshoz láncszerűen kapcsolódó hagyományos településstruktúrájukat őrző települések közé nem javasolt nagy, összefüggő lakóterületek kijelölése. 29. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem szempontjainak érvényesítése érdekében védendő területeket úgy kell kijelölni, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesüljenek. 30. Meg kell őrizni a hagyományosan vidéki települések táji kapcsolatait, a településkép és a táj összhangját. 31. A településrendezés eszközeinek kialakításakor és felülvizsgálatakor érvényre kell juttatni a megyei és a települési környezetvédelmi programban foglaltakat, valamint a klímavédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjait. 5. Építmények által igénybe vett térség Az OTrT fogalomhasználata szerint építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak. Az építmények által igénybe vett térségre vonatkozó területrendezési ajánlások: 1. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló jogszabály értelmében a közlekedési vonalas létesítmény létesítésre vonatkozó engedélyezési tervében igazolni kell, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek a távlati forgalom nagysága mellett teljesülnek. Ha a meglévő közlekedési zajforrás (közúti közlekedés, vasúti, illetve légi közlekedés is) okozta zajterhelés határérték feletti, akkor az útvonal vagy létesítmény korszerűsítésének, útkapacitás bővítésének engedélyezéséhez a zajcsökkentés lehetőségeire vonatkozó konkrét megoldási és programozott megvalósítási tervet is készíteni kell.


65

2. Infrastruktúra-fejlesztés a környezeti (ezen belül különösen a vízháztartási, éghajlatváltozási, talajvédelmi, ökológiai) szempontok figyelembe vételével javasolt. Az egyes települések Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott területfelhasználási kategóriái területi mérlegét a határozat 1. melléklete tartalmazza.

megyei

II. A megyei infrastruktúra elemeire vonatkozó megyei feladatok és irányelvek 1. A közlekedési hálózatok fejlesztésére vonatkozó megyei feladatok, irányelvek 1. A megye jelenlegi hátrányos helyzetét kiküszöbölendő törekedni kell a megyét érintő, tervezett országos gyorsforgalmi utak minél hamarabb történő megépítésére. 2. Szorgalmazni kell a községek jobb ellátását, a lakosság színvonalasabb kiszolgálását elősegítő, hiányzó településközi úthálózati elemek fokozatos kiépítését. A kiépítés módját (vonalvezetés, keresztmetszeti kialakítás és burkolatminőség) az útszakasz hálózatban betöltött szerepe és az út természeti környezetének figyelembevétele alapján minden esetben egyedileg kell meghatározni. 3. A tervezett új nyomvonalak, ill. nyomvonalszakaszok, csomópontok és más közlekedési létesítmények területigényének pontosítása a települések településrendezési terveinek készítése során biztosítandó. 4. Kiemelt feladat a térségi kerékpárút hálózat helyi kezdeményezésekkel és útszakaszokkal összehangolt fejlesztése elsősorban a megyei területrendezési tervben megjelölt útvonalakon. 2. Vízkészletekre, árvíz- és belvízvédelemre vonatkozó irányelvek Felszíni és felszín alatti vízkészletekre vonatkozó tervezési irányelvek: 1. Felszíni és felszín alatti vízkészletek védelmét biztosító területfelhasználási lehetőségeket korlátokat - meg kell határozni, hogy az a településrendezési tervekben továbbvezetésre kerülhessen. 2. A vízkészlettel való takarékosabb gazdálkodás érdekében a vízigények kielégítéséhez szükséges készleteket vízminőség szerinti bontásban kell meghatározni. Árvíz-, belvízvédelemre vonatkozó tervezési irányelvek: 1. A vízfolyások, tavak mentén árvízvédelemre, valamint mederkarbantartásra az elsőrendű védvonal lábától, illetve a magas part-éltől 10 m-es sávot szabadon kell hagyni. 2. Az elsőrendű árvízi védvonal, a nagyvízi meder-él és a folyó medre közötti hullámtéri, nyílt ártéri területre a Kormányrendeletben rögzített előírásokat be kell tartani. 3. A Duna magasparti részén Bár és Dunaszekcső térségében a keskeny parti sávban a belterületi árvízszint alatti területrészeken a beépítést el kell kerülni, ill. esetleges beépítés esetén olyan anyagok felhasználását ill. építési módot kell a településrendezési tervben meghatározni, amely ellenáll az időszakos elöntéseknek. 4. A vízfolyások, patakok, tavak, további egyéb időszakosan vagy állandóan vízjárta területeket, amelyek a Földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen vízgazdálkodási területekként rögzítettek, mindaddig vízgazdálkodási területnek kell tekinteni, amíg annak módosítására vízjogi létesítési engedély nem ad lehetőséget. 5. Tartósan, időszakosan vízállásos, belvízzel veszélyeztetett, mélyfekvésű terület hasznosítási javaslatánál a vizes adottságot figyelembe kell venni, a belvíz veszélyeztetett területen csak olyan


66

tevékenységet, fejlesztést szabad engedélyezni, amelyben az időnkénti, vagy tartósabb vízállás kárt nem okoz, ettől igény esetén a belvízmentességet meg kell oldani. 6. A vizes adottságok és lehetőségek idegenforgalmi célú (üdülés, sportolás, szabadidő eltöltés) hasznosítását előtérbe kell helyezni, vízpartok rendezésével, fokozottabb mederkarbantartással, vízfolyások revitalizációjával, tározó tavak létesítésével, vízkeret irányelv figyelembe vételével. 7. Élővizek vízminőség védelmét biztosító beavatkozási igények településrendezési tervekben való továbbvezetésének a biztosítását meg kell oldani (hordalékfogók, olajfogók telepítése, stb). 3. Vízi közműveket érintő szabályozási irányelvek Vízellátásra vonatkozó megyei szabályozási, illetve tervezési irányelvek: 1. A települések beépített és beépítésre szánt területén a vezetékes vízellátottságát teljes körűvé kell tenni. 2. A közüzemi ivó- és tüzivíz ellátási igény távlati kielégítése érdekében a meglevő bázisok, az elosztóhálózatok és hálózati létesítmények, műtárgyak folyamatos karbantartása, elavult, elhasználódott vezetékek, berendezések rekonstrukciója szükséges. 3. Az un. egy kutas települések, forráson alapuló vízbázisú települések, a szigetszerűen egyedi helyi ellátással rendelkező települések regionális hálózati rendszerhez való csatlakozási lehetőségét legalább tervezési szinten elő kell készíteni. 4. A túl hosszú hálózattal csatlakozó települések több-oldali térségi, regionális összekötésének megoldási lehetőségét is vizsgálni kell. 5. A vízbázisok védelmét szolgáló és még meg nem állapított hidrogeológiai védőterületek kijelölését és annak jogi rendezését meg kell oldani. 6. A meglevő és tartalék vízbázisok védelmét szolgáló hidrogeológiai védőterületeken belül a 123/1997 (VII.18.) Korm. rend-ben rögzített előírásokat érvényesíteni kell. 7. A kitermelt vizek vízkezelését úgy kell megoldani, hogy az előírások szerinti vízminőségi elvárások (keménységre, vastartalomra és egyéb rendeletben előírt határértéke) biztosíthatók legyenek. 8. Regionális hálózati rendszerhez kell csatlakoztatni azokat a településeket, amelyeken a helyi vízbázis vízkezelésének megoldásával sem tudják az előírásoknak megfelelő vízminőséget biztosítani. 9. A konkrét vízfelhasználáshoz szükséges vízminőségű vízzel történő ellátás megoldására kell törekedni (iparivíz igényt lehetőleg nem ivóvíz minőségű vízzel kell kielégíteni). Szennyvízelvezetés, -kezelés fejlesztésére vonatkozó intézkedések és irányelvek: 1. A még közcsatorna hálózattal nem rendelkező települések beépítésre szánt területén a közcsatornázási és szennyvizeinek kezelési lehetőségének megoldását elő kell készülni, legalább a vízjogi létesítési engedély beszerzése szükséges (még, ha a gazdasági realitás alapján a megvalósításra csak nagyobb távlatban kerülhet is sor). 2. Az 500 fő (500 LE) alatti településeknél (ahol a szennyvíz közcsatornás összegyűjtése és tisztító telepen történő kezelésének megoldása csak nagyobb távlatban várható) az egyéni kezdeményezésű helyi szakszerű szennyvízpótló berendezések, megfelelő befogadó esetén az egyedi kisberendezések alkalmazását, ha azt az ÁNTSZ, az illetékes hatóságok is engedélyezik, támogatni kell. Ha környezetvédelmi, egészségvédelmi, vízvédelmi, topográfiai okokból helyi megoldás nem alkalmazható, akkor zárt gyűjtőmedencék létesítését kell előírni, amelynek


67

víztömörségét ellenőrizni kell. Zárt gyűjtőmedence csak ott létesíthető, amelynek szükséges ürítése mindenkor (űrítési gyakorisági igény figyelembe vételével) biztonsággal megoldható. 3. A külterületeken, illetve a beépítésre nem szánt területeken keletkező szennyvizek gyűjtéséről és kezeléséről a települések helyi építési szabályzatának kell rendelkeznie. 4. A tisztítási technológiák meghatározásánál figyelembe kell venni a befogadóra vonatkozó előírásokat is. 5. A létesítendő tisztítótelepek technológiáját, műszaki megvalósítását úgy kell megválasztani, hogy annak védőtávolság igénye nem érinthet olyan távlati fejlesztésre szánt területet sem, amelyet a tisztítótelep védőtávolságán belül nem szabad elhelyezni. 6. A települések szennyvíztisztító telepére csak olyan kommunális és ipari előkezelt szennyvíz vezethető, amely a szennyvíziszap utóhasznosítási lehetőségét nem akadályozza meg. 4. Felszíni vizek, csapadékvíz elvezetésre vonatkozó tervezési irányelvek 1. A települések településrendezési tervében rögzített távlati területhasznosítás figyelembe vételével, a településrendezési terv készíttetésével párhuzamosan el kell készíttetni a település vízgyűjtőkre kitekintő csapadékvíz elvezetési legalább tanulmány tervét, annak a településrendezési tervbe történő visszacsatolásával. A tanulmánytervben le kell határolni a zárt csapadékvíz elvezetésű és a nyílt árkos vízelvezetésű területeket. Meg kell határozni az adott településen túlnyúló vízgyűjtők várható távlati terhelését. 2. A vízgyűjtők vízminőség védelme érdekében az élővízbe vezetés előtt hordalékfogó műtárgyak elhelyezését elő kell írni. 3. A vízgyűjtő rendszert, az ahhoz tartozó állandó, vagy időszakos vízfolyásokat, patakokat, árkokat, vízmosásokat, tavakat stb. vízgazdálkodási területnek kell tekinteni, annak medrét változtatni, vagy bármilyen tevékenységgel érinteni csak vízjogi engedély alapján lehet. 4. A vizek partján annak meder karbantartására szabad sávot kell biztosítani a kezelője számára. Nagyobb folyók, a Duna és a Dráva mentén 10 m, állami kezelésű folyók, patakok, stb. partján min 6 m, önkormányzati, társulási kezelésű vízfolyások, árkok stb mentén min 3 m-es sávot kell szabadon hagyni. 5. Az energiaközműveket érintő szabályozási, illetve tervezési irányelvek 1. Az energiatermelő és szállító hálózatok, létesítmények telepítési lehetőségének szabályozása tájképvédelmi, arculatformálási, egyéb védett övezetek igényeinek figyelembe vételével. 2. Tervezett alaphálózati, országos, illetve nemzetközi hálózati rendszerhez tartozó, villamosenergia átviteli hálózatok, szénhidrogén (földgáz, olaj és termék) szállítóvezetékek elhelyezési-fektetési módjának (földalatti, föld feletti) szabályozása és biztonsági övezetének helybiztosítási igényének meghatározása. 3. Tervezett térségi jelentőségű gerinchálózathoz tartozó villamosenergia hálózatok, földgáz hálózatok elhelyezési-fektetési módjának (földalatti, föld feletti) szabályozása és biztonsági övezetének helybiztosítási igényének meghatározása. 4. 50 MW feletti energiatermelő és átalakító létesítmények, s azok alaphálózati csatlakozásainak helykijelölése. 5. 50 MW alatti térségi jelentőségű energiatermelő és átalakító létesítmények, s azok alaphálózati csatlakozásainak helykijelölése. 6. Megújuló energiahordozók (nap-, szél-, geoenergia, termálvíz és biomassza) előfordulási lehetőségének bemutatásával, annak javasolt hasznosításának meghatározása, lehetőleg területi

68


lehatárolással a településrendezési tervi továbbvezetés biztosítására (nemzetközi megállapodások teljesítése érdekében). 6. Az elektronikus hírközlési hálózatokat, létesítményeket érintő szabályozási irányelvek 1. Az elektronikus hírközlési (távközlési és műsorelosztási) hálózatok, létesítmények telepítési lehetőségének szabályozása tájképvédelmi, arculatformálási, egyéb védett övezetek igényeinek figyelembe vételével. 2. Az elektronikus hírközlési hálózatok és létesítmények elhelyezési-fektetési módjának (földalatti, föld feletti) szabályozása és védőövezetének helybiztosítási igényének meghatározása. 3. A vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz szükséges létesítmények elhelyezése nem ronthatja a település arculatát, a tájképkép védelme és a társadalmi környezet kedvezőbb fogadókészsége érdekében törekedni kell, hogy az elhelyezésre kerülő antennák: - lehetőleg ne önálló tartószerkezettel épüljenek, - lehetőleg épület, építmény (torony, kémény, stb) tetejére, minél kisebb láthatósággal kerüljön elhelyezésre, - különböző szolgáltatók létesítményei közös antennára szereléssel kerüljenek elhelyezésre, - a már meglevő létesítmény közelébe, újabb létesítményt elhelyezni szándékozó szolgáltató, az antennáját a meglevő szolgáltató tartószerkezetére szerelje - tekintettel a 3G-s rendszer legkedvezőbb 5-600 m-es raszterrel igényelt elhelyezhetőségére, a raszteren belül újabb szolgáltató jelentkezne, arra csak a már ott működő szolgáltatóval közös helyre való telepítés támogatható, - lehetőleg a lakóterületi övezeteket kerülje ki, - a természetvédelmi és egyéb védettségű területeket tartsa tiszteletbe, - városrendezési szempontból kedvezőbb, ha a telepítési hely bérelt és nem tulajdonba vett telekre történik, - műemlék épületen, építményen csak a Műemlék Felügyelőség támogatása esetén helyezhető el. 7. A környezet védelmével kapcsolatos megyei irányelvek és ajánlások 1. Az építésügyi előírások megfogalmazásakor az eddigieknél körültekintőbb szabályozás szükséges a nagy környezeti érzékenységű területeken a területek beépítésének megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében. Levegővédelem 2. A környezeti levegő jelenleg jellemzően jó minőségét védeni kell. A jogszabályi előírásokra támaszkodva biztosítani kell, hogy a védendő lakó- és természeti környezetet zavaró új, ténylegesen illetve potenciálisan légszennyező források létesítésére ne kerüljön sor. 3. A védendő lakó- és természeti környezetet zavaró létesítményeknél szükség esetén a tevékenység felfüggesztésével gondoskodni kell arról, hogy a megyei területrendezési tervben meghatározott térségi területfelhasználás, infrastruktúra hálózat, az övezeti szabályozás maradéktalanul szolgálhassa az ember és az élővilág egészséges életterét. Víz- és talajvédelem, szennyvízkezelés 4. A felszín alatti vizek minőségvédelme szempontjából kiemelten érzékeny és érzékeny meghatározású települések területén a tényleges és potenciális talajszennyező forrásokat föl kell számolni. A talajt mentesíteni kell az oda szakszerűtlenül és ellenőrizetlenül kerülő szennyezőanyagoktól. 5. A folyékony települési hulladékok korszerű, környezetkímélő kezelését az adottságoktól függően differenciáltan kell megoldani. A szennyvízcsatorna-hálózattal racionálisan elérhető településrészeken keletkező szennyvizek ártalmatlanítása - messzemenően figyelembe véve a környezetvédelmi és gazdaságossági érdekeket, hatékonyságot - részben térségi szennyvíztisztító telepeken, részben helyi egyedi szennyvíz-kezelő kislétesítményekben történhet. 6. A helyi egyedi szennyvíz-kezelés tiltása esetén, a racionálisan nem csatornázható területeken a


69

szennyvíz zárt rendszerű gyűjtését kell előírni, és a gyűjtőmedencék vízzáróságát fokozott körültekintéssel kell ellenőrizni. Zárt tározó csak ott létesíthető, ahol annak szükséges ürítése mindenkor (ürítési gyakorisági igény figyelembe vételével) biztonsággal megoldható. 7. A közcsatorna hálózattal még nem rendelkező valamennyi település csatornázásának és szennyvizeinek kezelési megoldására legalább a vízjogi létesítési engedély beszerzése szükséges, a gazdasági támogatás elnyeréséhez szükséges pályázati feltételek teljesíthetősége érdekében. 8. A szennyvizek kezelése és ártalommentes elhelyezése érdekében a gyűjtött folyékony települési hulladékok, szennyvíz ártalmatlanítására részben a szennyvíztisztítókon előkezelő-fogadó műveket szükséges kialakítani, részben a talajerő-utánpótlást jól hasznosító klasszikus mezőgazdasági művelésű területeket lehet kijelölni. 9. A közcsatorna hálózattal rendelkező települések már beépített és beépítésre szánt területein keletkező szennyvizeket közcsatorna hálózattal kötelező összegyűjteni, és szennyvíztisztító telepen megtisztítani. 10. A kommunális szennyvíztisztítókon keletkező szennyvíziszapnak - a jogszabályi előírások figyelembe vétele mellett történő – szakszerű hasznosítása távlatban is támogatható környezetvédelmi irányelv. 11. A létesítendő tisztítótelepek technológiáját, műszaki megvalósítását úgy kell megválasztani, hogy annak védőtávolság igénye nem érinthet sem meglévő, sem olyan távlati fejlesztésre szánt területet, amelyet a tisztítótelep védőtávolságán belül nem szabad elhelyezni. 12. A települések szennyvíztisztító telepére csak olyan kommunális és ipari szennyvíz vezethető, amely a szennyvíziszap utóhasznosítási lehetőségét nem akadályozza meg. Zaj- és rezgés elleni védelem 13. A nagy forgalmú országos főutak tervezett nyomvonalain várható közúti forgalom zaj- és rezgésterhelése sem az épített, sem a természeti környezetet nem zavarhatja. A kialakult területhasználatból eredő környezeti konfliktusok – zaj- és rezgésterhelés, légszennyezés – megoldása ágazati, megyei és települési szinten összehangolt és támogatott intézkedési tervek alapján lehetséges. Hulladékgazdálkodás 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tartalmához illeszkedően a hulladékgazdálkodási helyzet javítása érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tenni. 15. Az EU ill. az egyéb nemzetközi irányelveknek megfelelően azokat a fejlesztések, intézkedéseket kell preferálni, amelyek - elősegítik a keletkező hulladékok mennyiségének csökkenését, - a szelektív hulladékgyűjtés és kezelés rendszerének általánossá válását szolgálják, - a szelektíven gyűjtött és/vagy válogatott hulladékok minél hatékonyabb újrahasznosítását teszik lehetővé. 16. A meglévő hulladéklerakó telepek mellett, vagy azok bővítéseként a korszerű hulladékgazdálkodáshoz szükséges egyéb hulladékkezelő létesítmények (pl. hulladékválogató, átrakó, -tömörítő, komposztáló, lakossági hulladékudvar, hulladékgyűjtő szigetek stb.) telepítése ill. működtetése is szükséges. 17. A „Térségi hulladéklerakóhely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetébe” a megyei területrendezési tervben kijelölhető azon területek tartoznak, amelyek a védendő területfelhasználású területeken (erdő, kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területek) és bármilyen térségi védelmi övezeten kívül vannak. 18. Új térségi lerakóhely csak a „Térségi hulladéklerakóhely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetében” helyezhető el, és az elhelyezés csak a külön jogszabályokban meghatározott terület-


70

alkalmassági vizsgálatok (környezeti hatásvizsgálatok: előzetes ill. részletes környezeti tanulmány), valamint az országos, a regionális és az előbbiekkel összhangban készítendő megyei hulladékgazdálkodási tervek alapján történhet. 19. A térségi hulladéklerakókat, illetve hulladékgyűjtő rendszereket fokozatosan föl kell készíteni a szelektív hulladékgyűjtésre, -kezelésre és újrahasznosításra. 20. A lakosságnál keletkező különleges bánásmódot igénylő hulladékok szelektív gyűjtésére, kezelésére a megye nagyobb lélekszámú településein, illetve a térségi hulladéklerakókhoz kapcsolódva hulladékudvarok létesítése szükséges. III. A megyei övezetekre vonatkozó irányelvek és ajánlások A módosítás során törlésre javasolt, illetve átnevezendő térségi övezetek1, valamint bevezetésre javasolt új egyedi övezetek: A megszűnő vagy átnevezésre kerülő övezet hatályos megyei TrT szerinti elnevezése: Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete Védett természeti terület övezete Védett természeti terület védőövezete Természeti terület övezete Ökológiai (zöld) folyosó övezete Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete Csúszásveszélyes terület övezete Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete -----

Helyébe lépő övezet (OTrT szerinti megnevezéssel), ill. új megyei övezetek: -Országos ökológiai hálózat övezetei: magterület-, ökológiai folyosó-, pufferterület övezetei -Földtani veszélyforrás terület övezete Kiemelt fontosságú meglevő honvédelmi terület Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas területek övezete Közepes termőhelyi adottságú mezőgazdasági (művelésre másodlagosan alkalmas) területek övezete Együtt tervezhető térség övezete

A hatályban lévő megyei területrendezési tervben rögzített és a terv módosítása során továbbra is hatályban maradó előírások álló betűvel, a módosítás során életbe lépő új tartalmi elemek dőlt betűvel szedettek. Fentiek, valamint a kötelező tartalmi követelmények és az OTrT figyelembe vételével Baranya megye területrendezési terve az alábbi övezetekre fogalmaz meg irányelveket és ajánlásokat:  Magterület övezete  Ökológiai folyosó övezete  Pufferterület övezete  Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek  Mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület  Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek  Erdőtelepítésre alkalmas területek  Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület  Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület  Országos jelentőségű tájképvédelmi terület  Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület  Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete  Világörökség és világörökség-várományos terület  Történeti települési terület  Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület 1

Az eredeti 9/2005. (V. 12.) KGy sz. rendelet szerint; az elnevezésükben változó övezetek listája az OTrT szerint

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye                  

71

Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület Együtt tervezhető térségek övezete Rendszeresen belvízjárta terület Nagyvízi meder területe Földtani veszélyforrás területe Vízeróziónak kitett terület övezete Széleróziónak kitett terület Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület Nitrátérzékeny területek övezete Kiemelt fontosságú érzékeny természeti területek övezete Belvízzel mérsékelten veszélyeztetett területek övezete Gazdaságfejlesztés térségi jelentőségű központjainak övezete Kedvezményezett térségek övezete Turizmusfejlesztés célterületei és központjainak övezete Borvidékhez tartozó, szőlőkataszter által érintett települések övezete Jelentősebb gyümölcstermesztő területekkel rendelkező települések övezete

1. A „magterület”, az „ökológiai folyosó” és a „puffer terület” övezete Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények2 elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén műveléság-változtatás - művelés alól kivonás, termőföld más célú hasznosítása és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása - csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. a) a magterület övezetére vonatkozó ajánlások 1. Az övezet által érintett települések szabályozási tervében az előírásokat a magterületen lévő védett természeti területek kezelési tervében foglaltakkal összhangban szükséges meghatározni. Védett természeti területen kerülendő távközlési, energetikai, vagy más célú magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező létesítmény; így különösen hulladéklerakó, szennyvíziszaptározó, hígtrágya-tározó létesítése. A meglévő potenciálisan szennyező létesítmények, üzemelő külszíni bányák működése csak a természetvédelmi érdekeknek alárendelten, a természeti és táji értékek sérelme nélkül történhet. Magterületen, védett természeti területen új építmény létesítése kizárólag a természetvédelmi célokkal összhangban, a természeti és tájképi értékek veszélyeztetése nélkül javasolható. 2. Azokon a településeken, ahol a település belterülete is védett, ill. a belterületet védett külterület veszi körül, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint a védett természeti terület a természetvédelmi hatóság engedélyével beépítésre szánt területté minősíthető. A kijelölés feltételeként célszerű előirányozni, hogy az a jelenlegi belterülethez kapcsolódva, annak legfeljebb 20%-át teheti ki, erdő vagy más természetes, ill. természetközeli élőhely igénybevétele nélkül. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében a magterület övezete tekintetében - az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a magterület megyei övezetre vonatkozó övezeti szabályok mellett - a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni:  a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, művelési ág változtatás csak extenzívebb (természetszerű) irányba engedélyezhető;  a tájkép- és látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során érvényesíteni kell; 2

Magasépítmények alatt értjük a továbbiakban a 10 m-t meghaladó építménymagasságú építményeket


72       

közlekedési építmények a tájba illesztve, a terepi adottságokhoz alkalmazkodva helyezhetők el; a beépítésre szánt területek növelése és fejlesztése a tájkarakter erősítésével, a történeti tájszerkezet és a tájképi adottságok megőrzésével, történhet; egyéb új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szimbolikus építményként (emlékmű, kegyhely, stb.) helyezhető el; minden új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet; 10 m magasságot meghaladó építmény - kilátó rendeltetésű építmény kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú építmény elhelyezése nem engedélyezhető; erdőtelepítés, erdőfelújítás, fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető; gyepfeltörés, szántás, ültetvénytelepítés, energetikai célú növénytelepítés, intenzív agrotechnika folytatása az övezetben nem engedélyezhető.

b) az ökológiai folyosó övezetére vonatkozó ajánlások 1. Ökológiai folyosók területén csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás, ill. tevékenység fenntartása javasolható. Az övezet területén fontos a meglévő természetszerű művelési ágak (erdő, gyep, nádas, stb.) megtartása, műveléság-váltás csak abban az esetben javasolható, ha az a termőhelyi viszonyokhoz igazodva, a természetközeli gazdálkodás irányába (intenzív gazdálkodási módból az extenzív irányba) történik. 2. Minden építéssel járó műszaki beavatkozás (pl. műszaki infrastruktúrahálózat és építményeinek elhelyezése, fejlesztése), vagy bármilyen környezetterhelő tevékenység megvalósítása, folytatása csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával, a természetvédelmi érdek sérelme nélkül lehetséges. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében az ökológiai folyosó övezet területén - az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint az ökológiai folyosó megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett - a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni:  a természetvédelmi hatóság hozzájárulása nélkül a területhasználati, környezeti és funkcionális változtatások nem engedélyezhetők és nem hajthatók végre;  a településrendezési tervek készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát és folyamatossá tételét ökológiai vizsgálatokra alapozva kell tervezni és biztosítani;  a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;  a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő, mocsár) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;  a beépítésre szánt területek növelése és fejlesztése az ökológiai folyosó funkció biztosítása mellett a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;  szántóművelési ágú területen új beépítés nem helyezhető el, kertgazdasági övezetbe sorolt területen a 2000 m2-nél kisebb telek nem építhető be;  közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;  közlekedési építmények tájba illesztve, a terepi adottságokhoz alkalmazkodva helyezhetők el, új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi hatóság és kezelő hozzájárulása alapján történhet;  10 m magasságot meghaladó építmény - kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú építmény elhelyezése nem engedélyezhető;  a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő tájfenntartó módszerek és gazdálkodás alkalmazható;  energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. c) a pufferterület övezetére vonatkozó ajánlások


73

1. A nemzeti ökológiai hálózaton belül meghatározott pufferterületek fő funkciója a védett természeti területek védőövezeteinek biztosítása, valamint a tájképvédelmi szempontok érvényesítése. Védett természeti területek kijelölt védőövezetében a védett természeti területet veszélyeztető vagy zavaró tevékenység nem, vagy csak a természetvédelmi hatóság előírásainak megfelelően folytatható. 2. Az övezetében a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el. Az övezetbe tartozó területeken a meglévő és nyilvántartott ásványvagyon területeivel összhangban kell meghozni és érvényesíteni a térségi szabályozás bányaművelésre vonatkozó előírásait. Az övezethez tartozó természeti területen beépítésre szánt terület csak a gazdálkodással összefüggésben, a szennyvíz- és hulladékkezelés megfelelő infrastrukturális feltételeinek biztosítása esetén jelölhető ki, és minden építéssel járó tevékenység folytatásához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges. Az övezetben csak extenzív természetközeli, természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszereket célszerű alkalmazni. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében a pufferterület övezete tekintetében - az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a pufferterület megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett - a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni:  kiemelten kell érvényesíteni a látvány- és tájképvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során;  művelési ág váltásához, művelés alól kivonáshoz, termőföld más célú hasznosításához és a művelés alól kivett terület újrahasznosításához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges;  védett természeti területen szántóművelési ágban építmény nem helyezhető el;  energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;  kertgazdasági övezetbe sorolt területeken 1500 m2-nél kisebb telkek nem építhetők be;  új külszíni bányatelek nem állapítható meg;  közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel létesíthetők;  csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;  a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző létesítmény (komposzt telep) kivételével-, valamint hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető;  csak extenzív jellegű, természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni. 2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az OTrT-ben rögzített irányelvek érvényesítése érdekében a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezet tekintetében - az OTrT-ben meghatározott kiváló termőhelyi adottságú szántóterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett - a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: 1. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületben kiváló adottságú földterület beépítésre szánt területté csak kivételesen indokolt esetben jelölhető ki. 2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület belterületbe vonása csak a jelenlegi belterülethez kapcsolódva, beépítésre szánt területté minősítése elsősorban mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással és kereskedelemmel összefüggő céllal, kivételesen egyéb céllal javasolható. 3. Az övezetben javasolt elősegíteni az agrár-térszerkezetet előnyösen formáló mozaikos védő erdősávok, fasorok telepítését, egyben biztosítani a meglévő mezsgyék, erdősávok védelmét. 4. Kiváló termőhelyi adottságú területeken támogatandó a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációjának megakadályozása.”

74


5. az övezethez tartozó területeket a településrendezési tervekben mezőgazdasági területfelhasználásba, ezen belül általános övezetbe (Má) kell sorolni. Az általános mezőgazdasági területen a gazdasági épülettel beépíthető telek - földrészlet minimális területét legalább 10,0 ha-ban javasolt meghatározni.; 6. az övezethez tartozó területeken csak a fenntartható minőségi termelést szolgáló - a talaj fizikai, kémiai, biológiai védelmét biztosító - agrotechnikai módszerek alkalmazhatók; 7. az övezethez tartozó területeken csak a termőhelyi adottságokat megőrző területhasználat folytatható; 8. az övezetben művelés alóli kivonás termőföld más célú hasznosítása csak kivételes esetben, az kivonást igénybevételt szükségessé tevő létesítmény más módon való elhelyezésének lehetetlensége esetén engedélyezhető (összhangban a termőföldek védelméről szóló törvény „helyhez kötöttségi kivételt" megfogalmazó előírásával). 9. az övezetben - az OTrT-ről és a termőföld védelméről szóló törvénnyel összhangban - beépítésre szánt terület kijelölése csak akkor javasolható, ha az: - mezőgazdasági birtokközpont kialakítását, vagy helyi mezőgazdasági termékek feldolgozását szolgálja, - a mezőgazdaságra épülő turizmus (agroturizmus) fejlesztése érdekében feltétlenül szükséges, - a településfejlesztés másmódon nem, csak a kiváló termőhelyi adottságú termőföldek igénybevételével oldható meg. 10. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeken erdősítés csak abban az esetben javasolható, ha az erdőterületi átsorolás: - a termőföldek védelmét vagy más mezőgazdálkodási érdekeket; - környezetszennyezés elhárítását, környezeti kárenyhítést; - az országos és térségi ökológiai hálózat folytonosságának kialakítását szolgálja. 11. Az övezet területén beépítésre szánt területként kell biztosítani a még rendeltetésszerűen működő mezőgazdasági üzemek, majorok fejlesztési lehetőségét. 12. Az övezet területén a termőföldek védelmét és a tájkép tagolását biztosító fasorokat, védő erdősávokat, mezsgyéket meg kell őrizni. Ösztönözni kell a nagy összefüggő mezőgazdasági termőföldek fasorokkal, mezsgyékkel, védő erdősávokkal való tagolását. A mezőgazdasági területeket feltáró külterületi dűlőutak, vízelvezető árkok és meliorációs létesítmények fenntartását biztosítani kell. 3. Közepes termőhelyi adottságú mezőgazdasági (mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas) terület övezete A KGy. határozat 1.1. melléklete 1. A mezőgazdálkodásra másodlagosan alkalmas területek övezetét a kiváló termőhelyi adottságú szántó övezet kiegészítéseként javasoljuk létrehozni. Az övezet létrehozásának célja, hogy a települések földművelésre igénybe vehető területi alapjai megőrizhetők legyenek, a megyei területet kevésbé érintő kiváló adottságú szántóterületeken túl is. Mivel az övezetnek még nincs előképe a hazai területrendezési gyakorlatban, erre egyedi előírások megfogalmazása szükséges. 2. Szabályozási logikája nyilvánvalóan a kiváló adottságú szántóterületéhez hasonló, de indokolt annál valamivel enyhébb előírások alkalmazása. Szükséges az övezet területét elsősorban a be nem épített területhasználatra és elsősorban a mezőgazdálkodásra fenntartani. Az ettől való eltérés, kivételes esetben az övezet igénybevételének település- és tanulmánytervi igazolása alapján tehető lehetővé. 3. Amennyiben az övezet területét a művelés alóli kivonással járó településrendezési művelet (övezeti átsorolás) érintené, kötelező a fejlesztés egyéb reális alternatíváit kidolgozó területrendezési döntés-előkészítő tanulmányterv elkészítése és hatásvizsgálat (esetleg


75

környezeti vizsgálat) vagy területrendezési hatósági eljárás lefolytatása. Az átsorolás abban az esetben engedélyezhető, amennyiben a tanulmány és a (hatás)vizsgálat bizonyítja, hogy más, az érintett övezeten kívüli, fejlesztésre alkalmasabb terület nincs a településen. 4. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében az övezet területe településrendezési tervben mezőgazdasági területbe, ezen belül OTÉK szerinti általános övezetbe (Má) sorolandó, kivéve, ha történetileg kialakult művelési módja (ültetvény, kert) a kertes besorolást teszi szükségessé. Más, beépítésre szánt és nem szánt övezet csak kivételes esetben jelölhető ki, amennyiben tanulmány vagy hatásvizsgálat bizonyítja hogy más lehetőség az eltérő övezet kialakítására nem áll rendelkezésre a településen, illetve hogy az adott övezeti átsorolást feltétlenül az érintett település területén szükséges megvalósítani. 4. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület A megye kedvező erdőterületi adottságainak védelme érdekében kerülendő a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeken a beépítésre szánt területek kialakítása és a külszíni bányászat is. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet tekintetében - az OTrT által meghatározott országos övezetre vonatkozó előírások mellett - a következő ajánlások érvényesítendők: 1. Az övezetbe tartozó területeket az illetékes erdészeti hatóság állásfoglalása alapján a tényleges kiterjedésnek megfelelően a településrendezési tervekben kell pontosítani. 2. Az e területrendezési övezetben lehatárolt területek a településrendezési eszközökben csak erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolhatóak, ettől való eltérés csak területrendezési hatósági eljárás alapján engedélyezhető. 3. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek az erdőtervezés során - lehetőség szerint elsősorban védelmi célú elsődleges rendeltetésbe sorolandók. 5. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet tekintetében - az OTrT által meghatározott erdőtelepítésre alkalmas terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírásai mellett - a következő a következő ajánlások érvényesítendők: 1. Nem sorolhatók az övezetbe mezőgazdálkodási szempontból kiváló termőhelyi adottságú, illetve természetvédelmi alapon erdősítési szempontból korlátozott területek. 2. A településrendezési tervekben alapesetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, az övezet területe tervezett erdőterületbe sorolandó, lehetőleg meglévő erdőterülethez kapcsoltan. 3. Az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. 4. Erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni, cél a minél inkább természetközeli új erdőállományok létrehozása. 6. Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete A KGy. határozat 1.1. melléklete Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete az „erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas területet” kiegészítő övezeti kategória, amely a termőhelyi alkalmasság regionális szintű vizsgálata alapján került kijelölésre és települési szinten pontosítandó. Az övezet létrehozásának célja, hogy a települések erdősítésre igénybe vehető területi alapjai tovább növekedjenek. Mivel az övezetnek még nincs előképe a hazai területrendezési gyakorlatban, erre egyedi előírások megfogalmazása szükséges. Szabályozási logikája nyilvánvalóan az erdőtelepítésre

76


alkalmas területekhez hasonló, de indokolt annál valamivel enyhébb előírások alkalmazása. Javasolt az övezet területét elsősorban a tervezett erdők településrendezési tervi kijelölésére fenntartani. 1. A településrendezési terv készítése során az erdősítendő területek kijelölésénél figyelembe kell venni az övezet által érintett területeket. Célszerű az erdősítésre másodlagosan alkalmas területet is a településszerkezeti terven erdőterületbe sorolni, amennyiben ez a besorolás nem ellentétes más - a településfejlesztési koncepcióban már elfogadott - településfejlesztési és rendezési cél teljesítésével. 7. Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület 1. A jelentős mértékben átalakított roncsolt területek, tájsebek és műszaki védelem nélküli hulladéklerakók rehabilitálása során a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást javasolt megvalósítani, hangsúlyosan kezelve a véderdők, védelmi célú zöldfelületek létesítését. 2. Az újrahasznosítás célját és szabályait a jogszabályi előírások szerint elkészítendő tájrendezési terv alapján a településrendezési tervben szükséges meghatározni. 3. A holtágak rehabilitációs feladatainak meghatározásakor a természetvédelmi, vízgazdálkodási, rekreációs és egyéb funkciókhoz fűződő érdekek egyeztetése kívánatos. 4. A horgászatot a víz és az élőhelyek védelmét célzó feltételekhez indokolt kötni. 5. A holtágak vízpótlásáról, vízcseréjéről gondoskodni indokolt. 6. A rehabilitáció keretében fentieken kívül az egyéb kommunális szennyezőforrások kizárását és az eredeti növénytársulások visszatelepítését is célszerű szorgalmazni. 7. Az érintett holtágakra rehabilitációs ütemtervet javasolt készíteni és azt a településrendezési tervekbe is beépíteni. 8. Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 1. A tájképvédelmi övezetekben új külszíni bányatelek létesítése kerülendő, csak nemzetgazdasági érdekből, a táj- és természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges. 2. A különböző művelési ágú területeket, mezőgazdasági táblákat elválasztó gyepűk, zöldsávok megtartása illetve kialakítása szükséges, a mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemei megtartandók, hiányzó elemei pótlandók. 3. A több települést is érintő, egybefüggő térségi jelentőségű tájképvédelmi területek esetében területfelhasználási egységek kijelölésénél a kilátás-rálátás adottságait figyelembe vevő térségi szintű egyeztetés javasolt. 4. A tájképvédelmi területi övezetek tekintetében - az OTrT által meghatározott országos övezetre, valamint a megyei övezetre vonatkozó előírások mellett - a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni:  beépítésre szánt területek csak szigorú feltételekkel, a tájvédelmi szempontok érvényesítésével jelölhetők ki;  a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető;  a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;  a kialakult geomorfológiai formák, tájkép meghatározó elemek (hegygerinc, domboldal, völgy stb.) megőrzendők;  országos jelentőségű védett természeti területen a kertgazdasági terület övezetbe sorolt területeken a 2000 m2-nél kisebb telek nem építhető be, szántóművelési ágú területen


 





77

építmény nem helyezhető el; új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - a biológiailag lebomló szerves anyagok további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás kivételével - nem létesíthető; a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető, a település helyi rendeletében rendelkezni kell a meglévő tájékoztató táblák, köztárgyak, hirdetőberendezések lebontásáról, újak elhelyezésének feltételeiről.

5. A települések beépítésre szánt területén a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. 6. A települések beépítésre nem szánt területén a tájkarakter védelme érdekében: - terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg; - 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően lehet elhelyezni; - a 10 méternél magasabb építmények vagy a 250 m2-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni. 7. A tervezett gyorsforgalmi utak és főutak elkerülő szakaszainak területét a TrT-ben meghatározott települések közigazgatási területén kell biztosítani, - a nyomvonalak biztosítása során ezek tájba illesztésére, a környezetvédelem szempontjainak és követelményeinek érvényesítésére különös gondot kell fordítani. 8. Az érintett települések szabályozási tervében szükséges lehatárolni a településtörténeti, településszerkezeti és településképi értéket képviselő településrészeket, objektumokat és azok védő övezetét, amelyek védelme a településrendezési szabályozásban érvényesítendő. 9. Az övezet területén, mind a már beépült, mind a nem beépített területeken, biztosítani szükséges a tájképi adottságok, a történelmileg kialakult tájhasználat, művelési mód, művelési ág arány, építési szokások megőrzését. 10. A tájképvédelmi övezetbe tartozó települések rendezési terveihez a tájrendezési terv keretében tájképvédelmi fejezetet kell készíteni. 11. Erdőterületen csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatást-oktatást szolgáló épületek elhelyezése javasolt a természeti értékek sérelme nélkül. 12. Az övezet mezőgazdasági területein törekedni kell a művelési ágak kialakult arányának megtartására. 13. A művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében támogatandó. 14. Új beépítésre szánt területet a meglévő beépített területhez kapcsolódva javasolt kijelölni. A települések beépítésre szánt területét csak a történelmi településszerkezethez igazodva, az utcahálózat szerves folytatásaként indokolt növelni.

78


15. Az övezetben a tájban megjelenő település sziluettjét megváltoztató bel- vagy külterületi magas építmények elhelyezését kerülni kell, a településrendezési tervekben a kialakult településképnek megfelelően javasolt meghatározni az épületek magassági korlátozását (gerincmagasság). 16. Az új távvezetékek (energia- és hírközlő vezetékek) létesítésekor minden olyan esetben törekedni kell azok terepszint alatti elhelyezésére, ha ez védendő értéket nem veszélyeztet. 17. A kiépítendő közlekedési utakat lehetőség szerint a meglévő közlekedési folyosókban kell kialakítani. 18. A borvidéki települések I. és II. szőlőkataszteri osztályba sorolt területein, ha egy ilyen terület jelenleg más művelési ágban van, javasolt a művelési ág váltása a szőlőtelepítés érdekében. 19. A jelentős kertgazdasági területeknek (a volt zártkerteknek) a településrendezési eszközökben való kezelésekor figyelembe kell venni, hogy ezek a hazai táj kiemelkedő értékű elemei. 20. A kertgazdálkodási területeknek azokon a részein, ahol még – ha csak nyomokban is – megvannak az egykori szőlőhegyi sajátosságok, olyan szabályozások javasolhatók, amelyek segítik megőrizni és fejleszteni ezeket az értékeket. 21. A borvidéki települések I. és II. szőlőkataszteri besorolású területein, ahol jelenleg nem szőlőtermelés folyik, támogatni kell a művelési ág változtatását a szőlő telepítések érdekében. 22. A Dráva menti területeken célszerű kidolgozni a térség természeti adottságaira épülő komplex tájgazdálkodási tanulmányt, és ennek célkitűzéseihez partnerként kell megnyerni az érintett területtulajdonosokat. Tartalmát az érintett önkormányzatokkal is meg kell ismertetni, hogy támogathassák a szükséges művelési ág változtatásokat. 23. A Dráva menti területeken támogatni célszerű az erdőterületek növelését, az erdősítést honos fajtákkal kell realizálni. A nagyobb összefüggő (20 hektárnál nagyobb) mezőgazdasági hasznosítású területeken a szántóterületeket fasorokkal, erdősávokkal célszerű tagolni. 9. Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület 1. Ki kell dolgozni és a jóvá kell hagyni Baranya megye Hulladékgazdálkodási Tervét. 2. A meglévő települési kommunális hulladéklerakók felszámolásával egyidejűleg az érintett területek rekultivációját is szükséges elvégezni, azokat a készülő vagy felülvizsgálatra kerülő településrendezési tervekben feltüntetni. 3. A térségi hulladéklerakók befogadóképességének időbeni meghosszabbítását szolgáló szelektív hulladékgyűjtés bevezetése mellett meg kell vizsgálni a környezetkímélő technológiájú (ellenőrzötten szabályozható és monitoringozható) égetéssel történő hulladékártalmatlanítás területi lehetőségeit. 4. Az értékes természeti és táji környezet megóvása érdekében a hulladékgazdálkodás létesítményeinek helymeghatározása és engedélyeztetése során a megye táji és turisztikai potenciáljának megőrzését szem előtt tartva körültekintően kell eljárni. 5. A nemzetközi-, illetve EU-irányelveknek megfelelően a megye hulladékgazdálkodási tervében is nagy hangsúlyt kívánatos adni azoknak a fejlesztéseknek, intézkedéseknek, amelyek - elősegítik a keletkező hulladékok mennyiségének csökkenését, - a szelektív hulladékgyűjtés és kezelés rendszerének kialakulását, általánossá válását szolgálják, - a szelektíven gyűjtött és/vagy válogatott hulladékok újrahasznosítását - a tudatos környezetgazdálkodást segítve, valamint ezzel újabb munkalehetőséget teremtve - lehetővé teszik.

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye 10. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő világörökség-várományos terület, történeti települési terület

79 terület:

világörökség

és

1. A kulturális örökség szempontjából fokozottan érzékeny területek zónájában a régészeti értékek, műemléki értékek és védendő kultúrtájak együttesen, nagy koncentrációban fordulnak elő, ezek együttes megóvása a cél. 2. A kulturális örökség szempontjából érzékeny területek zónájában a kulturális örökség értékeinek együttes előfordulása jelentős, ezeken a területeken a meglévő kulturális örökségi értékek és a meglévő, ill. fejlődő települési környezet harmonikus egyensúlyát kell biztosítani. 3. A helyi (megyei, települési) kulturális örökség szempontjából érzékeny területek zónájában a településrendezési tervek értékvizsgálataira alapozottan önkormányzati rendelettel szükséges biztosítani a védendő települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi értékek megőrzését, továbbfejlesztését. 4. A kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken kerülni kell a település hagyományos szerkezetének, jellegének megváltoztatását, a települések belterületének kiterjesztését és a közlekedési hálózat fejlesztéséhez kötődő üzletközpontok, raktárbázisok céljára új beépítésre szánt területek kialakítását és minden olyan beavatkozást, amely az ember által művelt táj, a falvak és a város egyensúlyi helyzetét megbontja. 5. A települések beépítésre szánt területe csak a történelmi településszerkezethez igazodva, az utcahálózat szerves folytatásaként növelendő a feltétlenül szükséges mértékig. Fontos a helyi beépítési és építészeti karaktert mutató elemek megőrzése, a környezet alakításának szabályozásában a helyi karakter érvényesítése. 6. Településkép-védelmi területen nagyobb léptékű szabályozási tervek készítése javasolt (M=1:1.000). 7. A történeti településmagok közterületein a közművek lehetőség szerinti rejtett - többnyire föld alatti - vonalvezetése ajánlott a településképi megjelenés javítása érdekében. 8. A tájban megjelenő, település-sziluettet megváltoztató bel- és külterületi magas-építmények elhelyezését kerülni kell. 9. Az egyes települések településrendezési terveiben a történetileg önálló települések, településrészek között beépítetlenül maradó zöldsávokat vagy egyéb eltérő városképi karaktert elősegítő szabályozást kell előirányozni. 10. Az építészeti örökség helyi védelmét minden településnek önkormányzati rendeletben kell biztosítani, a vonatkozó jogszabály adta lehetőséggel élve. A területi helyi védelmet - a településrendezési tervek értékvédelmi vizsgálataira alapozottan - ki kell terjeszteni: - a településszerkezetre (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület), - a településképre (külső településkép, belső településkép, utcakép), - a település táji környezetére (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési módok, a növényzet és a természetes környezet), - a településkarakter védelmére (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen). 11. Az egyedi védelem az építmény (épület vagy műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.), az építményhez tartozó földrészletre, annak jellegzetes növényzetére, szobor, műalkotás, utcabútor védelmére, egyedi tájérték védelmére terjedhet ki. 12. A településrendezési tervekben az építési övezetek paramétereinek, az egyes övezetekhez tartozó építménymagasságok meghatározásakor figyelemmel kell lenni a település-sziluettek megőrzésére.

80


13. A helyi építési szabályzatokban rögzíteni kell, hogy a történeti településrészek területén új közművek építése vagy a közművek rekonstrukciója csak rejtett (föld alatti) vonalvezetéssel történhet. 14. A népi építészet értékeinek megmentése kiemelt helyi feladat. 15. A helyi védelem kiterjesztendő a sajátos épületekre, ill. építményekre, mint a majorok épületei, a pajták és a vallási kisemlékek (keresztek, kálváriák), szobrok, temetők és sírjelek. 16. A műemlékek jogszabályban meghatározott vagy egyedileg kijelölt műemléki környezetét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, és a pontosított műemlékjegyzéket hozzáférhetővé kell tenni. 17. Az LIMES által érintett településekben a jövőbeni intézkedések, fejlesztési irányok ne hagyják figyelmen kívül az Európai Unió Duna Makro Regionális Stratégiájának (DMRS) megvalósításához való kapcsolódási lehetőséget. A megyéhez kötődő fejlesztések, a Stratégia megvalósításához hozzájáruló projektek minél teljesebb körűen használják ki a kapcsolódó lehetőségeket. 11. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület 1. A sérülékeny környezetben lévő felszín alatti vízkészletek védelme kiterjed az üzemelő, a tartalék és a távlati hasznosításra kijelölt vízbázisokra egyaránt. 2. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezet pontos kiterjedését a településrendezési tervekben kell rögzíteni a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság bevonásával a vonatkozó jogszabályban rögzítettek figyelembevételével. 3. Általában indokolt felszámolni minden olyan tevékenységet (vagy biztonságos műszaki védelemmel ellátni), amely az ivóvízbázist bármilyen formában veszélyezteti. 4. A vízbázison lévő településeken kívánatos elérni a szennyvízcsatorna-hálózat teljes kiépítését, korszerű szennyvíztisztítók létesítését és térségi hulladéklerakó telepekhez való csatlakozást. 5. Külterületi lakotthelyeken és üzemi telepeken közműpótló berendezések felszerelését kell megcélozni. 6. Korlátozni, esetenként tiltani javasolt a mezőgazdasági vegyszerfelhasználást. 7. Az eltérő környezeti érzékenységű - lehatárolt - területekre meghatározott területhasználati szabályokat a településrendezési tervek övezeti szabályai meghatározásánál érvényesíteni kell. 8. A felszín alatti vízbázisok védőterületén a területhasználatra és a különböző tevékenységekre vonatkozó szabályokat az érvényes kormányrendelet és ágazati rendeletek alapján kell megállapítani. 9. A vízbázisokat veszélyeztető szakszerűtlenül kialakított üzemelő és felhagyott hulladéklerakók felszámolásáról gondoskodni kell. 12. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe 1. Az építésügyi előírások megfogalmazása terén az eddigieknél nagyobb szigor és körültekintőbb szabályozás szükséges az övezet által érintett településeken a területek „elépítésének” megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében. 2. Az övezetben csak környezetkímélő gazdasági tevékenység, korlátozott vegyszer- és műtrágyafelhasználású mező- és erdőgazdálkodás javasolt.


81

3. Az övezetben lévő településeken a lehető leghamarabb szennyvízcsatornát indokolt biztosítani a kommunális szennyvizek elvezetésére. 4. A tisztított szennyvizeknek a vízgyűjtő területről való kivezetéséről gondoskodni kívánatos. 5. A vízgyűjtő területre kívülről — a regionális szennyvízgyűjtő- és tisztító rendszerre szennyvízcsatorna-hálózaton keresztül történő csatlakozás kivételével — szennyvíz bevezetését el kell kerülni. 13. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület 1. Az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetének kijelölése során figyelembe kell venni, hogy külszíni művelésű bányatelek csak a magterület, ökológiai folyosók és világörökségi területen kívül jelölhető ki. 14. Együtt tervezhető térségek övezete (Pécs és térsége az OTrT szerint) 1.

Az övezetben szükséges összehangolni a tervezett lakó- gazdasági és rekreációs célú területkínálatokat a túlkínálat és túlhasználat illetve a koordinálatlan településfejlődés elkerülése érdekében. Új beépítésre szánt terület kijelölésének szükségessége az övezet összes kínálatának figyelembevételével indokolandó az érintett településrendezési tervek alátámasztó munkarészében.

2.

Az övezet területén ösztönözni kell az érintett települések együttes fejlesztési koncepcióinak, programjainak és településszerkezeti terveinek készítését. A fenti célokat szolgáló ingatlangazdálkodási megalapozást térségi szemlélettel szükséges elvégezni.

3.

Javasolt, hogy a Pécsi agglomerációban az „Együtt tervezhető térség" települései kezdjék meg a térség egésze jövőképének végiggondolását. Alakítsanak ki közös stratégiát az ingatlanspekuláció megelőzésére, a területi kínálatok szabályozására, a településfejlesztési irányok projektek meghatározására, a várható folyamatok kézbentartására, a racionális és fenntartható gazdasági-logisztikai területkínálat és területfelhasználás kialakítására, a táj, a természet és a környezet védelmére.

4.

Az együtt tervezhető térség használja ki a több települést érintő együttes pályázati és pályáztatási lehetőségeket, a fejlesztési források feltárási lehetőségeit és kistérségi szinten is optimális felhasználását. Az együttes tervezés kiterjeszthető a terület- és településtervezési, ingatlan- és gazdaságfejlesztési szinten túl a településszociológiai és humánerőforrás gazdálkodási, oktatási és kulturális területekre is.

15. Rendszeresen belvízjárta terület 1.

Az övezetbe tartozó területeket - vízügyi megalapozó tanulmányok felhasználásával - le kell határolni (illetve a megyei övezeti lehatárolást pontosítani kell).

2.

Ezeket a lehatárolásokat a településrendezési tervek szerkezeti és szabályozási munkarészei kidolgozásánál érvényesíteni kell mind a beépítésre szánt területek kijelölésnél, mind az övezetbe tartozó területeken való építés differenciált szabályozása kidolgozásánál.

3.

Az övezet állandó vagy időszakos vízborítású területeit vízgazdálkodási természetközeli területként, vagy korlátozott használatú területként kell szabályozni.

4.

A belvízkárok elleni védekezésben fokozottan kell kihasználni adott terület adottságaihoz igazodó területhasználatban rejlő lehetőségeket.

5.

Az övezettel érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során javasolt áttekinteni az I, valamint a II. katonai térképeket (XVIII. illetve XIX. századból), amelyek hitelesen mutatják a vízrendezések előtti állapotokat. Különösen óvatosan kell eljárni a Dráva egykori holtágainak területén beépítésre szánt területek kijelölésével.

területként,

82


6.

A mélyfekvésű, belvíz által gyakran veszélyeztetett területeket fokozatosan javasolt kivonni a szántóföldi művelésből és más célokra - elsősorban gyep, illetve erdő, nádas, esetleg halastó hasznosítani. A művelési ág váltást komplex kategóriaként kell kezelni, ahol figyelembe kell venni a domborzati, talajtani, vízgazdálkodási, illetve mezőgazdasági, természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat egyaránt.

7.

A megyében az új területhasznosítási elképzelések, a földhasználat és birtokkoncentráció kialakítása során figyelembe kell venni a terület melioráltságát, annak állapotát.

8.

Célszerű gondoskodni a belvízjárta területek vízrendszerének az új tájgazdálkodással együttműködő megtervezéséről, megvalósításáról és folyamatos fenntartásáról.

9.

A bel- és külterületi vízrendezés komplex kezelése javasolt.


83

16. Nagyvízi meder 1.

Az övezet területén alkalmazni kell a nagyvízi medrek, parti sávok, fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról szóló rendelet előírásait.

2.

A nagyvízi meder beépítési korlátozásának a vonatkozó jogszabályi előírások alkalmazásával eleget kell tenni.

3.

A településrendezési eszközökben olyan területhasználat kijelölése javasolt amely a természetes és természetközeli élőhelyek védelmének elsődleges biztosítása mellett (pl. korlátozott mezőgazdasági terület) az árvízi védekezés és a természetvédelem kiemelt szempontjaival összhangban lehetőséget teremt a terület többcélú (mező-, erdő-, gyep-, vadgazdálkodás, ártéri tájgazdálkodás) hasznosítására is.

4.

Vizsgálni javasolt a terület turisztikai potenciáljának lehetőségeit. Amennyiben az árvízvédelem, valamint a természetvédelem követelményeibe és más jogszabályokba nem ütközik, akkor a szabályozási tervekben célszerű lehetővé tenni a vizekkel összefüggő, közösségi, rekreációs célú építmények (pl. vízitúrabázisok, sátorozóhelyek) elhelyezését.

5.

Az övezet területén a vízminőség-védelem érdekében a vegyszerhasználatot korlátozni kell.

17. Földtani veszélyforrás területe 1.

Az érintett településrendezési tervek szabályozási tervében - a földtani és ásványvagyongazdálkodási szakterületért felelős szerv aktualizált adataira alapozott - részletes vizsgálattal meg kell határozni a földtani veszélyforrással érintett területek határait.

2.

Azon települések rendezési tervének megalapozásához, amelyek közigazgatási területét a megyei tervben lehatárolt földtani veszélyforrás terület övezete érinti, mérnökgeológiai és geotechnikai szakvéleményt kell készíteni.

3.

A ténylegesen veszélyeztetett területeket - az illetékes szakhatóság bevonásával - e szakvélemény eredményeinek figyelembevételével - a megyei terv övezeti lehatárolásának pontosításával - kell lehatárolni.

4.

A lehatárolt területeken a területfelhasználás és a területhasználat szabályainak meghatározásánál a veszély elhárítására fokozott figyelmet kell fordítani. Az alkalmazott tervi megoldásokat - e települések településrendezési terveiben mérnökgeológiai és geotechnikai alátámasztó munkarészben kell összefoglalni.

5.

Az övezet területén fontos feladat a felszín növényborítottságának megőrzése és növelése, valamint a csúszás veszélyeztetettsége fokozódásával járó beavatkozások korlátozása.

18. Vízeróziónak kitett terület 1.

Hosszú távú cél a területen lehullott csapadék mind nagyobb hányadának helyben - térségben tartása, a településrendezési tervekben olyan területhasználati módok és műszaki megoldások javaslatának beépítése illetve azok alkalmazása, amely csökkenti a lefolyási tényezőt.

2.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésével össze kell hangolni a szükséges meliorációs és műszaki megoldásokat.

3.

A vízeróziónak kitett terület övezetében kiemelt célkitűzés a növényzettel való borítottság megőrzése, illetve növelése.

4.

A művelési ág változások során az extenzívebb területhasználatokat kell előnybe részesíteni. Ahol az nem ellentétes a táj és természetvédelem érdekeivel, ott kiemelkedő jelentősége van az erdőtelepítésnek és a folyamatosan gyeppel borított rét, legelőterületek növelésének.

84


5.

Az intenzív területhasználatok során kiemelt szerepe van a lejtőre merőleges - a rétegvonalakkal párhuzamos - talajművelésnek, illetve szőlő és gyümölcsös területeken a teraszok kialakításának.

6.

Az utak nyomvonalvezetésének kialakításánál, illetve az utak műtárgyai paraméterei és műszaki megoldásai meghatározásánál is kiemelt feladat a lehullott csapadék visszatartása, a talajba beszivárogni nem tudó víz elvezetésének késleltetése, ezzel a talajvédelem érdekeinek érvényesítése.

19. Széleróziónak kitett terület 1.

Az övezetbe tartozó területek jelentős része a talajvédelmi céloknak megfelelő rét-legelő, természetes gyep, illetve erdőterületeken, valamint erdőtelepítésre javasolt területeken helyezkednek el. Kívánatos, hogy e területhasználat fennmaradjon ill. javasolt a fennmaradó területek ilyen irányú hasznosításának preferálása.

2.

A védelmi célú erdő- és gyepgazdálkodás mellett javasolt e területeken külterjes mezőgazdasági területhasználat támogatása integrált, kímélő jellegű talajművelési, tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi eljárások alkalmazásának preferálásával, megfelelő növényborítottság biztosításával.

3.

A talajösszetételből fakadóan a széleróziónak kitett területek általában felszíni szennyeződésre is érzékenyek, ahol fennáll a mezőgazdasági eredetű nitrát- és egyéb szennyezőanyagok bemosódásának veszélye, melyet figyelembe véve fontos feladat a talaj kémiai szennyezésének megakadályozása, körültekintő trágyakezelés és kemikáliahasználat.

4.

A védelmi célú erdő- és gyepgazdálkodás mellett javasolt e területeken külterjes mezőgazdasági területhasználat támogatása integrált, kímélő jellegű talajművelési, tápanyag-gazdálkodási, és növényvédelmi eljárások alkalmazásának preferálásával, megfelelő növényborítottság biztosításával.

5.

Az övezetbe tartozó területek jelentős része a talajvédelmi céloknak megfelelő rét-legelő, természetes gyep, illetve erdőterületeken, valamint erdőtelepítésre javasolt területeken helyezkedik el. Kívánatos, hogy e területfelhasználás fennmaradjon, ill. javasolt a fennmaradó területek ilyen irányú hasznosításának preferálása.

20. Kiemelt fontosságú meglevő honvédelmi terület A más jogszabályokban rögzítetteken kívül a megyei területrendezési terv keretei között nem szükséges további ajánlások megfogalmazása. 21. Együtt tervezhető térségek övezete (Pécs térsége, Villányi borvidék, Mecsek üdülőfalvai) A KGy. határozat 1.3. melléklete 1. Az övezetben közös integrált térségfejlesztési stratégiát célszerű készíteni, amely megalapozza az érintett települések szerkezeti tervének készítését. 2. Az üdülőfalvak és a borút együtt tervezhető területeken a meglévő beépített területek értékőrző megújítását, minőségi fejlesztését célszerű előnyben részesíteni a beépítésre újólag bevonandó területek kijelölésével szemben. 22. Szélerőművek telepítésére alkalmas terület övezete A KGy. határozat 1.4. melléklete


85

1.

A szomszéd település(ek) belterületén, beépítésre kijelölt területén és 2000 m-es környezetében (együttes tervezés esetén ez nem vonatkozik a tervezésben résztvevőkre) szélerőművek nem telepíthetők.

2.

Védett természeti területek, Natura 2000 hálózat területe és ökológiai hálózat területétől 1 km távolságra nem helyezhető el szélerőmű.

3.

A településszerkezeti tervben lehet kijelölni a szélkerekek elhelyezésére szánt - szélerőmű telepítésére megvizsgálható - területet, és a szabályzatban kell megfogalmazni, hogy hol, hány méter magas, milyen színű szélkerék helyezhető el, illetve előírni az elvégzendő vizsgálatokat, hatástanulmányokat, valamint szabályozni, hogy hol nem lehet szélerőművet elhelyezni. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK) 24.§ (3) 6.pontja szerinti különleges területet akkor kell kijelölni, ha a szélerőművekhez épület is szükséges, egyébként nem.

4.

A szélerőművek telepítésére alkalmas terület egészét nem kell művelésből kivonni, csak a műtárgyak által elfoglalt, s üzemeltetésükhöz szükséges és használt területeket.

5.

Szélerőmű telepítésekor a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni.

6.

Új szélerőműparkok létesítésekor a nagy-, közép-, és kisfeszültségű vezetékeket kizárólag földkábelben szabad elhelyezni.

23. Nitrátérzékeny terület övezete A KGy. határozat 1.6. melléklete 1.

Az övezet területén a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelemhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben foglalt követelmények betartása kötelező. A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat szabályai, a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség minden mezőgazdasági tevékenységet folytatóra érvényes.

2.

Nitrátérzékeny területeken a folyamatos erdőborítást és elegyességet biztosító erdőművelési és erdőkezelési eljárások alkalmazása, illetve a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak betartása ajánlott.

24. Kiemelt fontosságú érzékeny természeti terület övezete A KGy. határozat 1.7. melléklete 1.

Az érzékeny területeken elhelyezkedő erdőterületek esetében az erdészeti hatóság, az ökológiai hálózat (természeti és védelmi területek) esetében pedig a természetvédelmi hatóság szabályai, előírásai az irányadóak.

2.

Az övezetben lévő természeti, természetvédelmi, ökológiai folyosó területekre az ökológiai hálózat övezetében leírt szabályok betartandók.

3.

Az érzékeny természeti terület övezetben csak természet- és környezetkímélő területfelhasználás javasolt, illetve ilyen tevékenység folyamatosan ajánlott.

4.

Természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási, aratási módszerek alkalmazása indokolt.

5.

A meglévő fasorok, erdősávok, idős fák megőrzése javasolt. A mezsgyék, gyepes táblaszegélyek megőrzése ajánlott.

6.

Melioráció, drénezés, altalajjavítás nem javasolt. Talajszerkezetet kímélő agrotechnikai módszerek alkalmazása javasolt.


86

7.

Hagyományos gazdálkodási módok megőrzése ajánlott.

8.

Biológiai növényvédelem, illetve zöldkategóriás vegyszerek alkalmazása ajánlott. Tápanyagutánpótlás szerves trágyával, megfelelő mennyiségben javasolt, a műtrágyázás nem ajánlott.

9.

Gyomirtás mechanikai módszerek alkalmazásával ajánlott.

10. A keletkező vizeket javasolt megőrizni. 11. Az övezetbe tartozó fás legelőkön ill. azok 500 méteres körzetében vonalas műszaki létesítmények nem telepíthetők. 25. Belvízzel mérsékelten veszélyeztetett területek övezete A KGy. határozat 1.8. melléklete 1.

Az övezetbe tartozó területeket - vízügyi megalapozó tanulmányok felhasználásával - le kell határolni (illetve a megyei övezeti lehatárolást pontosítani kell).

2.

Ezeket a lehatárolásokat - figyelembe véve a Kgy rendelettel elfogadott vonatkozó övezetet is - a településrendezési tervek szerkezeti és szabályozási munkarészei kidolgozásánál érvényesíteni kell mind a beépítésre szánt területek kijelölésnél, mind az övezetbe tartozó területeken való építés differenciált szabályozása kidolgozásánál.

26. Gazdaságfejlesztés térségi jelentőségű központjainak övezete A KGy. határozat 1.9. melléklete 1.

Az övezetbe tartozó településeken, gazdasági központokban a településrendezési eszközök készítése illetve felülvizsgálata során a gazdaságfejlesztés célterületeire kiemelt figyelmet szükséges fordítani.

27. Kedvezményezett térségek övezete A KGy. határozat 1.10. melléklete 1.

Az övezetbe tartozó településeken a hátrányos helyzetből következő társadalmi-szociális és gazdasági konfliktusok mérséklését és a térség felzárkózási feltételeit elősegítő területhasználat és infrastruktúra fejlesztés szükséges.

2.

A kedvezményezett térségekhez közel hasonló helyzetű települések problémáinak kezelésére megyei szintű komplex intézkedési terv készüljön. A megyeterv soron következő felülvizsgálatakor az övezetet az akkor hatályos jogszabályok, illetve a megyei megalapozó szakmai anyagok figyelembe vételével célszerű lehatárolni.

28. Turizmusfejlesztés célterületei és központjainak övezete A KGy. határozat 1.11. melléklete A megye területrendezési tervében lehatárolt olyan övezet sajátos irányelvekkel, ajánlásokkal, amely a táji, települési karakter, kiemelten a szőlő- és borkultúra megőrzését és a természetközeli illetve kulturális turizmus lehetőségeinek bővítését és minőségi fejlesztésének területi feltételeit biztosítja. 1. Az övezetbe tatozó települések településrendezési tervezése során a Mecsek tájképi adottságaiból, magas erdősültségéből adódó potenciál hosszú távú megőrzését és a turisztikai lehetőségek kihasználását egyaránt biztosító területfelhasználás, valamint bel- illetve külterületi szabályozás meghatározása szükséges.


87

2. Az érintett települések településrendezési eszközei készítése során a Villányi-hegység országos hírű szőlő és borkultúrájának és tradícióinak, továbbá a borvidéki táj egyedülálló adottságainak megőrzését szükséges elősegíteni. 3. A geoturizmust (földtudományi természeti értékek látogatása) javasolt összekapcsolni az öko- és borturizmussal, ezáltal több, vegyes felhasználású idegenforgalmi térséget létrehozva. 4. A meglévő települések megújulását és intenzitásnövekedését szükséges támogatni a fejlesztési területek ötletszerű burjánzásával szemben. Ösztönözni kell a városi és vidéki rekreáció fejlesztését, az ehhez szükséges területhasználati egységek kijelölését az együttműködő településeken, különös tekintettel a Mecsek üdülőfalvaira. 5. A komplex tájgazdálkodás elveinek érvényesítése során szükséges az erdő- és mezőgazdálkodás táji arculatot megőrző módjainak preferálása. 6. A mecseki kistelepülések, zsáktelepülések nyugalmának és turisztikai vonzerejének megőrzése érdekében a településekre jelentős mértékben zavaró átmenőforgalmat vonzó úthálózati fejlesztések nem valósíthatók meg. A térség mellékúthálózata csak a legszükségesebb mértékben bővíthető. Új útkapcsolati elemek tervezése során a természetközeli illetve falusi turizmus bázisainak számító kistelepülések háborítatlanságának megőrzésére kell törekedni. 7. Kiemelt figyelmet kell fordítani az üdülőterületek térségi szinten összehangolt kijelölésére mind a Mecsek, mind a Villányi-hegység és Harkány térségében. Az üdülőterületek jó minősége érdekében ütemezett szabályozással csak akkor és akkora területen keletkeztessen építési jogokat a településrendezési terv, amikor és amekkora területen a minőségi turizmus megteremtésének és rentábilis működtetésének feltételei adottak illetve tervezhető időtávon belül biztosíthatók. 8. A helyi szabályozási tervekben a baranyai kistelepülések karakteréhez nagyban hozzájáruló népi építészeti emlékek megőrzését biztosító előírásokat kell alkalmazni. A települések és a táj harmóniájának megőrzése érdekében új beépítésre szánt területek kijelölése során törekedni kell a takarékosságra. Az építési előírások között biztosítani kell kistelepülések esetében a turizmushoz kapcsolódó fejlesztések megvalósíthatóságát 9. Az új épületeket az övezetben a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságokhoz igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni. 10. A településrendezési eszközök készítése során - a településképi-tájképi értékeken túl - a speciális középhegységi adottságokhoz és erdősültségi viszonyokhoz illeszkedő rekreáció (bakancsos turizmus, kerékpározás, erdei tanösvény, vendéglátás, kerékpáros pihenő stb.) megteremtésének lehetőségeit is biztosítani szükséges. Javasolt a mecseki és baranyai gyalogos és kerékpáros turizmus infrastruktúra egységes minőségi és arculati szempontok szerinti kiépítése. 11. A vízi közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkarakter védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével a terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. 29. Borvidékhez tartozó, szőlőkataszter által érintett települések övezete A KGy. határozat 1.12. melléklete 1. Az I. és II. osztályú szőlőkataszter által érintett területeken új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 2. Az egyéb övezetbe is besorolt szőlő kataszteri földrészletek szőlőterületként való fenntartásáról a településrendezési eszközökben kell dönteni. 3. A beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, kivéve, ha e törvény hatálybalépése előtt a

88

Baranya Megyei Önkormányzat Közlönye településrendezési terv és a helyi építési szabályzat más mértéket határozott meg.

4. Az építhető épületek építménymagassága a 3,5 métert nem haladhatja meg, a legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 métert. 5. A beépítés további feltétele, hogy a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol a mezőgazdasági térséghez tartozó szabályozási előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet. 6. Szakrális (kápolna, kereszt, kőkép stb.) illetve a borturizmust szolgáló építmény (információs tábla, esőbeálló, turistapihenő, stb.) amennyiben a szőlőhegyek tájképét hátrányosan nem érinti, szőlőműveléssel nem hasznosított területen és a telek méretétől függetlenül is elhelyezhető. 7. A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró, ahol a hegyközség nem működik, a település jegyzője nyilatkozatával kell igazolni. 30. Jelentősebb gyümölcstermesztő területekkel rendelkező települések övezete A KGy. határozat 1.13. melléklete 1. A gyümölcstermőhelyek védelme érdekében a gyümölcsösök területén új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 2. Az egyéb övezetbe is besorolt gyümölcs kataszteri földrészletek gyümölcsös területként való fenntartásáról a településrendezési eszközökben kell dönteni. 3. A beépíthető telek legkisebb nagysága 3000 m2, kivéve, ha e törvény hatálybalépése előtt a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat más mértéket határozott meg. 4. Az építhető épületek építménymagassága a 3,5 métert nem haladhatja meg, a legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 métert. 5. Építeni csak a legalább 80%-ban gyümölcsös műveléssel hasznosított telken, kizárólag az ültetvényművelést és feldolgozást, tárolást vagy az agrárturizmust szolgáló épületet, illetve ahol a mezőgazdasági térséghez tartozó övezethez tartozó szabályozási előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet. 6. Szakrális (kápolna, kereszt, kőkép stb.) illetve agrárturizmust szolgáló építmény (információs tábla, esőbeálló, turistapihenő, stb.) amennyiben a gyümölcsös táj képét hátrányosan nem érinti, műveléssel nem hasznosított területen és a telek méretétől függetlenül is elhelyezhető. 7. A gyümölcsös művelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes földhivatali nyilvántartás szerint érintett ingatlan tulajdoni lap másolatával és a település jegyzője nyilatkozatával kell igazolni.


89

1. melléklet Területi mérleg település 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.

Abaliget Abaliget Abaliget Abaliget Abaliget Adorjás Adorjás Adorjás Adorjás Ág Ág Ág Ág Almamellék Almamellék Almamellék Almamellék Almamellék Almáskeresztúr Almáskeresztúr Almáskeresztúr Almáskeresztúr Alsómocsolád Alsómocsolád Alsómocsolád Alsómocsolád Alsószentmárton Alsószentmárton Alsószentmárton Alsószentmárton Alsószentmárton Apátvarasd Apátvarasd Apátvarasd Apátvarasd Aranyosgadány Aranyosgadány Aranyosgadány Aranyosgadány Aranyosgadány Áta Áta Áta Áta Babarc Babarc Babarc Babarc Babarcszőlős Babarcszőlős Babarcszőlős Babarcszőlős Babarcszőlős

térségi területfelhasználás Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség

terület (ha) 159,31 197,32 1081,93 154,14 16,63 13,90 2,24 200,77 593,80 35,93 873,32 293,47 0,33 76,68 189,85 2319,48 1775,41 70,56 27,13 301,67 647,17 327,51 67,96 309,32 791,08 131,99 71,32 44,57 128,32 1048,19 69,05 21,95 332,17 458,32 2,12 29,17 513,61 159,88 122,72 0,69 28,79 63,53 703,36 14,19 96,15 156,04 1624,16 8,10 47,50 340,83 15,72 20,80 0,72

% 9,90 12,26 67,23 9,58 1,03 1,72 0,28 24,77 73,24 2,99 72,59 24,39 0,03 1,73 4,28 52,34 40,06 1,59 2,08 23,14 49,65 25,12 5,22 23,79 60,84 10,15 5,24 3,27 9,43 76,99 5,07 2,69 40,78 56,27 0,26 3,53 62,17 19,36 14,86 0,08 3,56 7,85 86,85 1,75 5,10 8,28 86,19 0,43 11,16 80,09 3,69 4,89 0,17


90

54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111.

Bakonya Bakonya Bakonya Bakonya Baksa Baksa Baksa Baksa Bakóca Bakóca Bakóca Bánfa Bánfa Bánfa Bánfa Bár Bár Bár Bár Bár Baranyahídvég Baranyahídvég Baranyahídvég Baranyahídvég Baranyajenő Baranyajenő Baranyajenő Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Baranyaszentgyörgy Baranyaszentgyörgy Baranyaszentgyörgy Baranyaszentgyörgy Basal Basal Basal Basal Basal Belvárdgyula Belvárdgyula Belvárdgyula Belvárdgyula Beremend Beremend Beremend Beremend Berkesd Berkesd Berkesd Berkesd Berkesd Besence Besence Besence Bezedek Bezedek Bezedek Bicsérd

Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség

37,72 1117,64 351,44 0,31 77,94 189,82 1101,92 12,52 40,34 543,37 480,83 24,88 277,15 732,43 171,67 44,15 32,45 203,13 546,78 73,81 22,68 2,21 660,93 162,74 59,79 55,93 869,56 569,74 30,47 0,70 356,00 321,44 17,90 19,16 307,59 17,34 55,62 3,93 103,25 207,88 1403,02 8,97 490,02 665,02 3669,55 0,99 123,60 474,65 380,28 911,98 13,65 10,89 484,69 462,07 45,99 16,33 1074,20 184,30

2,50 74,16 23,32 0,02 5,64 13,73 79,72 0,91 3,79 51,04 45,17 2,06 22,98 60,73 14,23 4,90 3,60 22,56 60,73 8,20 2,67 0,26 77,89 19,18 3,84 3,60 55,92 36,64 4,19 0,10 49,00 44,25 2,46 4,74 76,20 4,30 13,78 0,97 5,99 12,06 81,42 0,52 10,15 13,78 76,04 0,02 6,49 24,93 19,97 47,90 0,72 1,14 50,61 48,25 4,05 1,44 94,52 9,33


112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169.

Bicsérd Bicsérd Bicsérd Bicsérd Bikal Bikal Bikal Bikal Bikal Birján Birján Birján Birján Bisse Bisse Bisse Bisse Bisse Boda Boda Boda Bodolyabér Bodolyabér Bodolyabér Bodolyabér Bogád Bogád Bogád Bogádmindszent Bogádmindszent Bogádmindszent Bogádmindszent Bogdása Bogdása Bogdása Bogdása Boldogasszonyfa Boldogasszonyfa Boldogasszonyfa Boldogasszonyfa Boldogasszonyfa Borjád Borjád Borjád Bosta Bosta Bosta Bosta Botykapeterd Botykapeterd Botykapeterd Botykapeterd Botykapeterd Bükkösd Bükkösd Bükkösd Bükkösd Bükkösd

Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség

91

2,15 68,56 1718,40 1,23 108,41 215,03 311,04 1012,85 55,89 36,26 125,35 744,18 1,43 42,03 146,10 612,48 570,73 8,47 43,54 868,15 629,75 29,71 5,42 469,96 403,07 123,77 44,55 615,95 61,30 230,28 57,89 808,07 37,22 1073,14 987,42 2,48 102,28 276,17 400,17 942,43 0,55 44,51 372,58 1143,22 14,62 111,52 464,27 4,31 66,36 381,70 477,62 815,86 0,56 178,00 256,64 1881,89 693,35 5,76

0,11 3,47 87,02 0,06 6,37 12,63 18,26 59,47 3,28 4,00 13,82 82,03 0,16 3,05 10,59 44,39 41,36 0,61 2,82 56,32 40,85 3,27 0,60 51,75 44,38 15,78 5,68 78,54 5,30 19,89 5,00 69,81 1,77 51,10 47,01 0,12 5,94 16,04 23,24 54,74 0,03 2,85 23,88 73,27 2,46 18,75 78,07 0,72 3,81 21,91 27,42 46,83 0,03 5,90 8,51 62,40 22,99 0,19


92

170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225. 226. 227.

Bürüs Bürüs Bürüs Bóly Bóly Bóly Bóly Csányoszró Csányoszró Csányoszró Csányoszró Csarnóta Csarnóta Csarnóta Csarnóta Csebény Csebény Csebény Cserdi Cserdi Cserdi Cserdi Cserkút Cserkút Cserkút Csertő Csertő Csertő Csertő Csertő Csonkamindszent Csonkamindszent Csonkamindszent Cún Cún Cún Cún Cún Dencsháza Dencsháza Dencsháza Dinnyeberki Dinnyeberki Dinnyeberki Dinnyeberki Diósviszló Diósviszló Diósviszló Diósviszló Drávacsehi Drávacsehi Drávacsehi Drávacsehi Drávacsepely Drávacsepely Drávacsepely Drávacsepely Drávafok

Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Városias települési térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség

25,16 541,96 1063,20 532,35 0,00 275,11 1725,94 58,98 221,94 1644,77 929,69 18,44 345,82 94,87 74,13 30,01 71,83 274,87 43,48 11,57 118,76 472,52 19,10 318,34 329,69 61,87 47,76 257,58 965,25 93,98 11,30 54,24 486,71 29,00 14,36 285,25 1458,48 57,36 40,41 6,06 1351,81 35,83 437,63 381,95 1,25 56,00 509,61 339,79 675,63 36,95 68,82 613,88 20,99 26,61 201,43 429,36 2,79 63,19

1,54 33,24 65,21 21,01 0,00 10,86 68,13 2,07 7,77 57,60 32,56 3,46 64,85 17,79 13,90 7,97 19,07 72,96 6,73 1,79 18,38 73,11 2,86 47,72 49,42 4,34 3,35 18,06 67,67 6,59 2,05 9,82 88,13 1,57 0,78 15,46 79,07 3,11 2,89 0,43 96,67 4,18 51,09 44,58 0,15 3,54 32,23 21,49 42,73 4,99 9,29 82,88 2,83 4,03 30,51 65,04 0,42 2,64


228. 229. 230. 231. 232. 233. 234. 235. 236. 237. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 245. 246. 247. 248. 249. 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258. 259. 260. 261. 262. 263. 264. 265. 266. 267. 268. 269. 270. 271. 272. 273. 274. 275. 276. 277. 278. 279. 280. 281. 282. 283. 284. 285.

Drávafok Drávafok Drávafok Drávaiványi Drávaiványi Drávaiványi Drávakeresztúr Drávakeresztúr Drávakeresztúr Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávapalkonya Drávapalkonya Drávapalkonya Drávapiski Drávapiski Drávapiski Drávaszabolcs Drávaszabolcs Drávaszabolcs Drávaszabolcs Drávaszabolcs Drávaszerdahely Drávaszerdahely Drávaszerdahely Drávasztára Drávasztára Drávasztára Drávasztára Dunaszekcső Dunaszekcső Dunaszekcső Dunaszekcső Dunaszekcső Egerág Egerág Egerág Egyházasharaszti Egyházasharaszti Egyházasharaszti Egyházasharaszti Egyházasharaszti Egyházaskozár Egyházaskozár Egyházaskozár Egyházaskozár Egyházaskozár Ellend Ellend Ellend Ellend Endrőc Endrőc Endrőc Erdősmárok Erdősmárok Erdősmárok Erdősmárok

Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség

93

480,16 555,42 1290,27 22,19 479,97 598,76 34,68 460,99 732,07 69,67 32,75 283,50 639,96 57,48 15,35 58,92 417,20 68,96 45,27 224,94 703,95 79,77 28,34 59,84 536,26 51,98 554,29 1100,22 113,82 290,15 431,19 398,52 2253,06 302,03 75,61 196,32 1029,38 69,82 67,91 107,59 853,59 0,56 104,06 1103,58 928,15 276,53 18,05 32,17 101,14 662,81 3,24 59,85 273,45 799,73 27,28 30,40 169,72 569,28

20,10 23,25 54,01 2,02 43,60 54,39 2,67 35,53 56,42 5,37 3,23 27,97 63,13 5,67 3,12 11,99 84,89 6,14 4,03 20,03 62,69 7,10 4,54 9,58 85,88 2,86 30,45 60,44 6,25 7,90 11,73 10,84 61,31 8,22 5,81 15,09 79,10 6,35 6,18 9,79 77,64 0,05 4,28 45,41 38,19 11,38 0,74 4,02 12,65 82,92 0,41 5,28 24,13 70,58 3,35 3,73 20,84 69,89


94

286. 287. 288. 289. 290. 291. 292. 293. 294. 295. 296. 297. 298. 299. 300. 301. 302. 303. 304. 305. 306. 307. 308. 309. 310. 311. 312. 313. 314. 315. 316. 317. 318. 319. 320. 321. 322. 323. 324. 325. 326. 327. 328. 329. 330. 331. 332. 333. 334. 335. 336. 337. 338. 339. 340. 341. 342. 343.

Erdősmárok Erdősmecske Erdősmecske Erdősmecske Erdősmecske Erzsébet Erzsébet Erzsébet Erzsébet Fazekasboda Fazekasboda Fazekasboda Fazekasboda Feked Feked Feked Feked Felsőegerszeg Felsőegerszeg Felsőegerszeg Felsőegerszeg Felsőszentmárton Felsőszentmárton Felsőszentmárton Felsőszentmárton Felsőszentmárton Garé Garé Garé Garé Gerde Gerde Gerde Gerényes Gerényes Gerényes Gerényes Geresdlak Geresdlak Geresdlak Gilvánfa Gilvánfa Gilvánfa Gödre Gödre Gödre Gödre Görcsöny Görcsöny Görcsöny Görcsöny Görcsöny Görcsönydoboka Görcsönydoboka Görcsönydoboka Görcsönydoboka Görcsönydoboka Gordisa

Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség

17,88 113,91 1532,31 994,25 3,25 56,43 106,35 797,60 14,04 33,76 242,27 408,59 16,72 51,00 1026,42 854,74 1,31 15,83 124,77 189,95 153,79 104,10 151,36 360,66 1207,69 122,72 30,56 214,73 605,73 1,94 56,34 88,53 1130,62 49,39 364,76 819,90 0,25 122,45 955,73 1449,90 28,91 832,42 681,97 149,04 44,10 1782,47 2017,04 201,25 623,15 207,63 814,59 6,43 65,05 29,12 72,54 781,75 2,33 68,75

2,19 4,31 57,96 37,61 0,12 5,79 10,91 81,85 1,44 4,81 34,54 58,26 2,38 2,64 53,09 44,21 0,07 3,27 25,76 39,22 31,75 5,35 7,78 18,53 62,04 6,30 3,58 25,17 71,02 0,23 4,42 6,94 88,64 4,00 29,55 66,42 0,02 4,84 37,80 57,35 1,87 53,94 44,19 3,73 1,10 44,65 50,52 10,86 33,63 11,20 43,96 0,35 6,84 3,06 7,63 82,22 0,24 6,32


344. 345. 346. 347. 348. 349. 350. 351. 352. 353. 354. 355. 356. 357. 358. 359. 360. 361. 362. 363. 364. 365. 366. 367. 368. 369. 370. 371. 372. 373. 374. 375. 376. 377. 378. 379. 380. 381. 382. 383. 384. 385. 386. 387. 388. 389. 390. 391. 392. 393. 394. 395. 396. 397. 398. 399. 400. 401.

Gordisa Gordisa Gordisa Gordisa Gyöngyfa Gyöngyfa Gyöngyfa Gyöngyfa Gyöngyösmellék Gyöngyösmellék Gyöngyösmellék Gyöngyösmellék Gyöngyösmellék Gyód Gyód Gyód Harkány Harkány Harkány Harkány Harkány Hásságy Hásságy Hásságy Hásságy Hegyhátmaróc Hegyhátmaróc Hegyhátmaróc Hegyhátmaróc Hegyszentmárton Hegyszentmárton Hegyszentmárton Hegyszentmárton Hegyszentmárton Helesfa Helesfa Helesfa Helesfa Helesfa Hetvehely Hetvehely Hetvehely Hetvehely Hidas Hidas Hidas Himesháza Himesháza Himesháza Himesháza Himesháza Hirics Hirics Hirics Hirics Hobol Hobol Hobol

Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség

95

417,67 110,73 461,75 28,97 12,08 15,26 43,53 806,58 38,38 72,72 596,25 295,19 0,14 40,92 51,69 232,25 592,76 217,03 388,56 1360,33 10,12 32,52 161,10 561,59 44,59 50,02 0,16 125,28 583,49 42,77 845,52 282,42 702,52 3,63 112,16 167,68 244,59 394,53 67,88 115,84 85,52 1664,90 271,25 310,03 585,97 1010,39 246,04 158,98 319,88 1014,35 14,70 24,62 342,51 1045,87 55,24 89,21 229,95 1503,32

38,39 10,18 42,44 2,66 1,38 1,74 4,96 91,92 3,83 7,25 59,46 29,44 0,01 12,60 15,92 71,49 23,08 8,45 15,13 52,96 0,39 4,07 20,14 70,22 5,57 6,59 0,02 16,50 76,88 2,28 45,05 15,05 37,43 0,19 11,37 16,99 24,78 39,98 6,88 5,42 4,00 77,89 12,69 16,26 30,74 53,00 14,03 9,07 18,24 57,83 0,84 1,68 23,33 71,23 3,76 4,89 12,59 82,35


96

402. 403. 404. 405. 406. 407. 408. 409. 410. 411. 412. 413. 414. 415. 416. 417. 418. 419. 420. 421. 422. 423. 424. 425. 426. 427. 428. 429. 430. 431. 432. 433. 434. 435. 436. 437. 438. 439. 440. 441. 442. 443. 444. 445. 446. 447. 448. 449. 450. 451. 452. 453. 454. 455. 456. 457. 458. 459.

Hobol Homorúd Homorúd Homorúd Homorúd Horváthertelend Horváthertelend Horváthertelend Hosszúhetény Hosszúhetény Hosszúhetény Hosszúhetény Hosszúhetény Husztót Husztót Husztót Husztót Ibafa Ibafa Ibafa Ibafa Illocska Illocska Illocska Ipacsfa Ipacsfa Ipacsfa Ivánbattyán Ivánbattyán Ivánbattyán Ivánbattyán Ivánbattyán Ivándárda Ivándárda Ivándárda Ivándárda Kacsóta Kacsóta Kacsóta Kacsóta Kacsóta Kákics Kákics Kákics Kákics Kárász Kárász Kárász Kásád Kásád Kásád Katádfa Katádfa Katádfa Kátoly Kátoly Kátoly Kátoly

Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség

3,14 140,59 1653,13 2567,08 112,35 17,31 242,93 275,82 248,38 614,62 3195,94 467,82 0,10 14,30 148,07 456,33 56,22 53,56 87,38 1856,23 932,66 36,00 34,74 1439,49 19,75 151,27 429,99 41,08 306,13 124,33 107,14 34,05 38,07 27,40 700,32 0,72 79,60 1,02 64,79 791,42 13,19 22,35 281,41 981,13 204,70 74,45 342,35 385,72 48,80 114,56 1165,01 18,38 49,88 370,85 74,62 91,25 709,06 0,17

0,17 3,14 36,96 57,39 2,51 3,23 45,32 51,45 5,49 13,58 70,60 10,33 0,00 2,12 21,94 67,61 8,33 1,83 2,98 63,36 31,83 2,38 2,30 95,32 3,28 25,17 71,54 6,71 49,96 20,30 17,49 5,56 4,97 3,57 91,37 0,09 8,38 0,11 6,82 83,31 1,39 1,50 18,89 65,87 13,74 9,28 42,66 48,06 3,67 8,62 87,70 4,19 11,36 84,45 8,53 10,43 81,03 0,02


460. 461. 462. 463. 464. 465. 466. 467. 468. 469. 470. 471. 472. 473. 474. 475. 476. 477. 478. 479. 480. 481. 482. 483. 484. 485. 486. 487. 488. 489. 490. 491. 492. 493. 494. 495. 496. 497. 498. 499. 500. 501. 502. 503. 504. 505. 506. 507. 508. 509. 510. 511. 512. 513. 514. 515. 516. 517.

Kékesd Kékesd Kékesd Kékesd Kémes Kémes Kémes Kemse Kemse Kemse Kemse Keszü Keszü Keszü Kétújfalu Kétújfalu Kétújfalu Kétújfalu Királyegyháza Királyegyháza Királyegyháza Királyegyháza Királyegyháza Kisasszonyfa Kisasszonyfa Kisasszonyfa Kisasszonyfa Kisbeszterce Kisbeszterce Kisbeszterce Kisbeszterce Kisbudmér Kisbudmér Kisbudmér Kisbudmér Kisdér Kisdér Kisdér Kisdér Kisdér Kisdobsza Kisdobsza Kisdobsza Kisdobsza Kisdobsza Kishajmás Kishajmás Kishajmás Kishajmás Kisharsány Kisharsány Kisharsány Kisharsány Kisherend Kisherend Kisherend Kisherend Kisjakabfalva

Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség

97

37,01 107,49 663,75 3,04 34,40 136,75 518,24 7,83 311,46 529,95 47,35 143,47 99,88 487,42 103,39 550,52 974,81 1,95 77,61 716,85 87,05 1406,22 1,12 27,95 71,42 785,99 1,91 20,05 466,15 259,66 1,44 28,36 7,82 58,32 477,63 34,73 2,05 61,33 336,03 2,53 33,12 11,66 521,57 424,97 4,73 32,66 264,25 638,28 240,69 90,37 470,60 323,69 408,45 22,75 199,12 469,78 0,42 31,33

4,56 13,25 81,82 0,37 4,99 19,84 75,17 0,87 34,74 59,11 5,28 19,63 13,67 66,70 6,34 33,76 59,78 0,12 3,39 31,32 3,80 61,44 0,05 3,15 8,05 88,59 0,21 2,68 62,38 34,74 0,19 4,96 1,37 10,19 83,48 7,95 0,47 14,05 76,95 0,58 3,32 1,17 52,36 42,67 0,48 2,78 22,47 54,29 20,47 6,99 36,39 25,03 31,59 3,29 28,77 67,88 0,06 4,73


98

518. 519. 520. 521. 522. 523. 524. 525. 526. 527. 528. 529. 530. 531. 532. 533. 534. 535. 536. 537. 538. 539. 540. 541. 542. 543. 544. 545. 546. 547. 548. 549. 550. 551. 552. 553. 554. 555. 556. 557. 558. 559. 560. 561. 562. 563. 564. 565. 566. 567. 568. 569. 570. 571. 572. 573. 574. 575.

Kisjakabfalva Kisjakabfalva Kisjakabfalva Kisjakabfalva Kiskassa Kiskassa Kiskassa Kiskassa Kiskassa Kislippó Kislippó Kislippó Kisnyárád Kisnyárád Kisnyárád Kisnyárád Kisszentmárton Kisszentmárton Kisszentmárton Kisszentmárton Kisszentmárton Kistamási Kistamási Kistamási Kistamási Kistapolca Kistapolca Kistapolca Kistótfalu Kistótfalu Kistótfalu Kistótfalu Kistótfalu Kisvaszar Kisvaszar Kisvaszar Kisvaszar Köblény Köblény Köblény Kökény Kökény Kökény Kölked Kölked Kölked Kölked Kölked Komló Komló Komló Komló Komló Kovácshida Kovácshida Kovácshida Kovácshida Kovácsszénája

Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség

58,10 155,65 416,85 0,73 29,10 0,40 108,63 1186,82 7,93 71,60 25,84 739,66 48,07 0,90 236,37 617,69 16,97 280,19 428,50 728,03 32,60 27,05 301,22 30,65 79,37 27,09 10,60 319,37 79,01 10,08 454,76 493,87 11,59 48,65 0,23 1725,77 260,48 49,48 131,84 622,58 34,79 30,57 427,18 93,08 695,32 2823,18 2035,44 561,33 965,88 45,37 2711,31 927,40 5,45 28,15 239,73 527,97 13,28 24,03

8,77 23,49 62,91 0,11 2,18 0,03 8,15 89,04 0,59 8,55 3,09 88,36 5,32 0,10 26,18 68,40 1,14 18,85 28,83 48,98 2,19 6,17 68,73 6,99 18,11 7,59 2,96 89,45 7,53 0,96 43,34 47,07 1,10 2,39 0,01 84,80 12,80 6,15 16,40 77,44 7,06 6,21 86,73 1,50 11,20 45,47 32,79 9,04 20,75 0,97 58,24 19,92 0,12 3,48 29,63 65,25 1,64 3,07


576. 577. 578. 579. 580. 581. 582. 583. 584. 585. 586. 587. 588. 589. 590. 591. 592. 593. 594. 595. 596. 597. 598. 599. 600. 601. 602. 603. 604. 605. 606. 607. 608. 609. 610. 611. 612. 613. 614. 615. 616. 617. 618. 619. 620. 621. 622. 623. 624. 625. 626. 627. 628. 629. 630. 631. 632. 633.

Kovácsszénája Kovácsszénája Kovácsszénája Kovácsszénája Kővágószőlős Kővágószőlős Kővágószőlős Kővágótöttös Kővágótöttös Kővágótöttös Kozármisleny Kozármisleny Kozármisleny Kozármisleny Kórós Kórós Kórós Kórós Lánycsók Lánycsók Lánycsók Lánycsók Lánycsók Lapáncsa Lapáncsa Lapáncsa Liget Liget Liget Liget Lippó Lippó Lippó Liptód Liptód Liptód Liptód Lothárd Lothárd Lothárd Lovászhetény Lovászhetény Lovászhetény Lovászhetény Lúzsok Lúzsok Lúzsok Mágocs Mágocs Mágocs Mágocs Magyarbóly Magyarbóly Magyarbóly Magyaregregy Magyaregregy Magyaregregy Magyarhertelend

Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Városias települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Városias települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség

99

148,93 518,71 73,69 18,18 217,59 1049,30 557,92 32,16 902,84 459,16 633,35 129,67 677,88 4,13 27,40 5,16 222,03 1257,10 258,34 138,05 342,57 1779,38 22,42 26,82 28,33 380,56 33,18 209,22 443,61 521,29 118,73 11,15 1322,85 43,04 611,85 837,10 7,36 78,32 60,89 906,00 76,79 115,51 676,45 26,66 19,32 106,98 524,84 361,27 1087,43 2637,38 167,85 218,99 92,18 1411,09 88,11 1968,27 624,78 68,29

19,00 66,21 9,40 2,32 11,92 57,50 30,57 2,31 64,76 32,93 43,83 8,97 46,91 0,29 1,81 0,34 14,69 83,16 10,17 5,43 13,48 70,03 0,88 6,16 6,50 87,34 2,75 17,33 36,74 43,18 8,17 0,77 91,06 2,87 40,81 55,83 0,49 7,49 5,83 86,68 8,57 12,90 75,55 2,98 2,97 16,43 80,60 8,49 25,56 62,00 3,95 12,72 5,35 81,93 3,29 73,41 23,30 4,23


100

634. 635. 636. 637. 638. 639. 640. 641. 642. 643. 644. 645. 646. 647. 648. 649. 650. 651. 652. 653. 654. 655. 656. 657. 658. 659. 660. 661. 662. 663. 664. 665. 666. 667. 668. 669. 670. 671. 672. 673. 674. 675. 676. 677. 678. 679. 680. 681. 682. 683. 684. 685. 686. 687. 688. 689. 690. 691.

Magyarhertelend Magyarhertelend Magyarhertelend Magyarlukafa Magyarlukafa Magyarlukafa Magyarlukafa Magyarlukafa Magyarmecske Magyarmecske Magyarmecske Magyarsarlós Magyarsarlós Magyarsarlós Magyarsarlós Magyarszék Magyarszék Magyarszék Magyarszék Magyartelek Magyartelek Magyartelek Magyartelek Majs Majs Majs Majs Mánfa Mánfa Mánfa Maráza Maráza Maráza Márfa Márfa Márfa Márfa Márfa Máriakéménd Máriakéménd Máriakéménd Markóc Markóc Markóc Markóc Márok Márok Márok Márok Martonfa Martonfa Martonfa Martonfa Marócsa Marócsa Marócsa Marócsa Matty

Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség

681,97 865,56 0,16 18,72 0,01 733,99 528,51 15,07 24,54 60,44 1110,22 35,99 109,81 657,24 0,86 167,27 127,02 615,42 476,42 19,14 20,08 644,44 1,14 117,00 490,58 2580,48 16,89 90,81 2369,85 309,51 39,92 177,61 752,74 25,20 45,34 39,38 299,07 0,22 60,61 306,05 1210,96 16,76 0,34 104,98 457,23 117,79 89,31 1382,98 2,87 15,53 223,11 38,97 291,08 9,49 43,17 690,12 394,77 65,64

42,20 53,56 0,01 1,44 0,00 56,62 40,77 1,16 2,05 5,06 92,89 4,48 13,66 81,76 0,11 12,07 9,16 44,40 34,37 2,80 2,93 94,11 0,17 3,65 15,31 80,51 0,53 3,28 85,55 11,17 4,11 18,31 77,58 6,16 11,08 9,63 73,08 0,05 3,84 19,40 76,76 2,89 0,06 18,12 78,93 7,39 5,61 86,82 0,18 2,73 39,23 6,86 51,18 0,83 3,79 60,67 34,70 3,88


692. 693. 694. 695. 696. 697. 698. 699. 700. 701. 702. 703. 704. 705. 706. 707. 708. 709. 710. 711. 712. 713. 714. 715. 716. 717. 718. 719. 720. 721. 722. 723. 724. 725. 726. 727. 728. 729. 730. 731. 732. 733. 734. 735. 736. 737. 738. 739. 740. 741. 742. 743. 744. 745. 746. 747. 748. 749.

Matty Matty Matty Matty Máza Máza Máza Mecseknádasd Mecseknádasd Mecseknádasd Mecseknádasd Mecseknádasd Mecsekpölöske Mecsekpölöske Mecsekpölöske Mecsekpölöske Mekényes Mekényes Mekényes Mekényes Merenye Merenye Merenye Merenye Meződ Meződ Meződ Meződ Mindszentgodisa Mindszentgodisa Mindszentgodisa Mindszentgodisa Mindszentgodisa Mohács Mohács Mohács Mohács Mohács Molvány Molvány Molvány Molvány Molvány Monyoród Monyoród Monyoród Monyoród Mozsgó Mozsgó Mozsgó Mozsgó Mozsgó Nagybudmér Nagybudmér Nagybudmér Nagycsány Nagycsány Nagycsány

Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség

101

582,64 484,36 504,61 52,46 176,45 600,87 291,95 172,24 44,44 2468,21 919,77 3,61 41,29 127,50 340,38 221,90 57,49 118,98 949,31 650,69 46,70 113,55 1197,29 90,13 28,13 375,89 635,31 2,28 111,61 178,03 766,65 1238,71 1,64 2045,80 569,60 1088,76 6782,09 736,53 39,76 60,58 207,69 1067,77 0,48 36,17 76,21 595,86 4,07 84,25 766,37 594,54 730,37 0,75 34,46 68,91 918,87 12,59 452,11 100,36

34,48 28,67 29,86 3,10 16,50 56,19 27,30 4,77 1,23 68,40 25,49 0,10 5,65 17,44 46,56 30,36 3,24 6,70 53,44 36,63 3,23 7,84 82,70 6,23 2,70 36,09 60,99 0,22 4,86 7,75 33,38 53,93 0,07 18,23 5,08 9,70 60,43 6,56 2,89 4,40 15,09 77,58 0,03 5,08 10,70 83,65 0,57 3,87 35,22 27,32 33,56 0,03 3,37 6,74 89,89 2,23 80,01 17,76


102

750. 751. 752. 753. 754. 755. 756. 757. 758. 759. 760. 761. 762. 763. 764. 765. 766. 767. 768. 769. 770. 771. 772. 773. 774. 775. 776. 777. 778. 779. 780. 781. 782. 783. 784. 785. 786. 787. 788. 789. 790. 791. 792. 793. 794. 795. 796. 797. 798. 799. 800. 801. 802. 803. 804. 805. 806. 807.

Nagydobsza Nagydobsza Nagydobsza Nagydobsza Nagydobsza Nagyhajmás Nagyhajmás Nagyhajmás Nagyhajmás Nagyhajmás Nagyharsány Nagyharsány Nagyharsány Nagyharsány Nagykozár Nagykozár Nagykozár Nagynyárád Nagynyárád Nagynyárád Nagypall Nagypall Nagypall Nagypall Nagypeterd Nagypeterd Nagypeterd Nagypeterd Nagytótfalu Nagytótfalu Nagytótfalu Nagytótfalu Nagyváty Nagyváty Nagyváty Nagyváty Nagyváty Nemeske Nemeske Nemeske Nemeske Nemeske Nyugotszenterzsébet Nyugotszenterzsébet Nyugotszenterzsébet Nyugotszenterzsébet Okorág Okorág Okorág Okorág Okorvölgy Okorvölgy Okorvölgy Okorvölgy Olasz Olasz Olasz Olasz

Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség

65,61 24,16 150,68 1072,26 10,53 111,22 311,12 746,01 630,07 2,20 179,65 453,16 412,98 1554,22 144,75 117,12 884,22 106,44 135,62 2191,06 62,68 56,89 577,83 15,79 51,72 339,59 2,22 770,04 61,29 377,48 335,39 342,57 66,66 45,10 470,26 683,29 0,97 51,94 359,19 141,37 504,57 0,58 55,83 280,33 257,67 329,32 27,79 266,48 42,22 848,18 25,60 161,93 110,01 13,84 123,17 122,34 776,94 6,22

4,96 1,83 11,39 81,03 0,80 6,18 17,28 41,43 34,99 0,12 6,91 17,43 15,88 59,78 12,63 10,22 77,15 4,37 5,58 90,05 8,79 7,98 81,02 2,21 4,45 29,19 0,19 66,18 5,49 33,80 30,03 30,68 5,26 3,56 37,14 53,96 0,08 4,91 33,96 13,37 47,71 0,05 6,05 30,37 27,91 35,67 2,35 22,49 3,56 71,60 8,22 52,00 35,33 4,44 11,97 11,89 75,53 0,61


808. 809. 810. 811. 812. 813. 814. 815. 816. 817. 818. 819. 820. 821. 822. 823. 824. 825. 826. 827. 828. 829. 830. 831. 832. 833. 834. 835. 836. 837. 838. 839. 840. 841. 842. 843. 844. 845. 846. 847. 848. 849. 850. 851. 852. 853. 854. 855. 856. 857. 858. 859. 860. 861. 862. 863. 864. 865.

Old Old Old Old Old Old Orfű Orfű Orfű Orfű Orfű Oroszló Oroszló Oroszló Óbánya Óbánya Óbánya Óbánya Ócsárd Ócsárd Ócsárd Ócsárd Ócsárd Ófalu Ófalu Ófalu Ófalu Ófalu Ózdfalu Ózdfalu Ózdfalu Ózdfalu Palé Palé Palé Palé Palkonya Palkonya Palkonya Palkonya Palkonya Palotabozsok Palotabozsok Palotabozsok Palotabozsok Páprád Páprád Páprád Patapoklosi Patapoklosi Patapoklosi Patapoklosi Patapoklosi Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs

Városias települési térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség

103

4,83 102,27 4,37 211,26 1079,14 5,21 398,48 12,85 2385,61 280,51 137,47 80,16 113,49 418,61 18,95 661,52 68,33 0,39 58,10 635,70 159,90 408,67 2,80 94,61 18,01 466,47 405,10 0,24 18,17 131,66 68,82 580,65 14,42 38,42 155,24 6,91 30,91 12,91 345,95 558,54 52,50 112,23 56,00 1841,18 9,82 25,22 642,41 543,46 51,02 344,29 251,89 615,73 2,26 6804,33 219,25 6569,56 2589,62 92,63

0,34 7,27 0,31 15,01 76,69 0,37 12,39 0,40 74,21 8,73 4,28 13,09 18,54 68,37 2,53 88,29 9,12 0,05 4,59 50,25 12,64 32,30 0,22 9,61 1,83 47,39 41,15 0,02 2,27 16,47 8,61 72,65 6,71 17,88 72,21 3,21 3,09 1,29 34,57 55,81 5,25 5,56 2,77 91,18 0,49 2,08 53,05 44,87 4,03 27,21 19,91 48,67 0,18 41,81 1,35 40,37 15,91 0,57


104

866. 867. 868. 869. 870. 871. 872. 873. 874. 875. 876. 877. 878. 879. 880. 881. 882. 883. 884. 885. 886. 887. 888. 889. 890. 891. 892. 893. 894. 895. 896. 897. 898. 899. 900. 901. 902. 903. 904. 905. 906. 907. 908. 909. 910. 911. 912. 913. 914. 915. 916. 917. 918. 919. 920. 921. 922. 923.

Pécsbagota Pécsbagota Pécsbagota Pécsdevecser Pécsdevecser Pécsdevecser Pécsudvard Pécsudvard Pécsudvard Pécsudvard Pécsvárad Pécsvárad Pécsvárad Pécsvárad Pécsvárad Pellérd Pellérd Pellérd Pellérd Pellérd Pereked Pereked Pereked Pereked Peterd Peterd Peterd Pettend Pettend Pettend Pettend Piskó Piskó Piskó Piskó Pogány Pogány Pogány Pogány Pogány Pogány Pócsa Pócsa Pócsa Rádfalva Rádfalva Rádfalva Rádfalva Regenye Regenye Regenye Regenye Romonya Romonya Romonya Rózsafa Rózsafa Rózsafa

Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Hagyományosan vidéki települési térség Építmények által igénybe vett térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség

15,39 259,38 331,83 21,75 47,21 404,91 45,02 44,39 753,43 0,56 257,53 506,61 1183,32 1630,02 26,64 352,39 376,28 587,90 679,63 96,17 22,75 189,08 64,35 397,80 34,91 111,07 914,36 16,13 12,79 346,70 221,49 29,24 232,57 867,60 26,13 0,28 184,71 111,78 164,99 682,75 10,30 41,79 84,00 678,94 28,16 2,77 319,91 936,56 14,32 204,53 131,23 264,34 35,43 88,90 583,08 54,09 0,56 60,63

2,54 42,76 54,70 4,59 9,96 85,45 5,34 5,26 89,33 0,07 7,15 14,06 32,83 45,23 0,74 16,84 17,98 28,10 32,48 4,60 3,37 28,06 9,55 59,02 3,29 10,48 86,23 2,70 2,14 58,06 37,09 2,53 20,13 75,08 2,26 0,02 16,00 9,68 14,29 59,12 0,89 5,19 10,44 84,37 2,19 0,22 24,85 72,75 2,33 33,29 21,36 43,02 5,01 12,56 82,43 3,25 0,03 3,64


924. 925. 926. 927. 928. 929. 930. 931. 932. 933. 934. 935. 936. 937. 938. 939. 940. 941. 942. 943. 944. 945. 946. 947. 948. 949. 950. 951. 952. 953. 954. 955. 956. 957. 958. 959. 960. 961. 962. 963. 964. 965. 966. 967. 968. 969. 970. 971. 972. 973. 974. 975. 976. 977. 978. 979. 980. 981.

Rózsafa Rózsafa Sámod Sámod Sámod Sámod Sámod Sárok Sárok Sárok Sárok Sásd Sásd Sásd Sásd Sátorhely Sátorhely Sátorhely Sátorhely Sellye Sellye Sellye Sellye Siklós Siklós Siklós Siklós Siklós Siklósbodony Siklósbodony Siklósbodony Siklósbodony Siklósnagyfalu Siklósnagyfalu Siklósnagyfalu Siklósnagyfalu Siklósnagyfalu Somberek Somberek Somberek Somberek Somberek Somogyapáti Somogyapáti Somogyapáti Somogyapáti Somogyapáti Somogyhárságy Somogyhárságy Somogyhárságy Somogyhárságy Somogyhatvan Somogyhatvan Somogyhatvan Somogyhatvan Somogyhatvan Somogyviszló Somogyviszló

Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség

105

1548,32 0,29 19,56 152,85 374,48 72,76 0,78 26,69 10,80 423,49 0,53 281,07 191,57 411,39 602,74 68,15 242,50 1446,11 3,52 319,42 999,81 1197,96 1,67 1355,58 1208,44 1259,94 1266,77 0,56 9,74 243,76 34,82 145,24 47,41 2,09 40,19 818,71 0,30 279,58 51,12 425,98 2322,61 63,15 54,97 422,45 125,91 367,07 37,46 83,87 1331,37 1664,56 17,15 37,16 261,15 306,18 734,14 12,48 46,27 494,15

93,05 0,02 3,15 24,64 60,36 11,73 0,13 5,78 2,34 91,76 0,12 18,90 12,89 27,67 40,54 3,87 13,78 82,15 0,20 12,68 39,70 47,56 0,07 26,63 23,74 24,75 24,88 0,01 2,25 56,22 8,04 33,50 5,22 0,23 4,43 90,09 0,03 8,90 1,63 13,56 73,91 2,01 5,46 41,91 12,49 36,42 3,72 2,71 42,99 53,75 0,55 2,75 19,33 22,66 54,34 0,92 3,66 39,14


106

982. 983. 984. 985. 986. 987. 988. 989. 990. 991. 992. 993. 994. 995. 996. 997. 998. 999. 1000. 1001. 1002. 1003. 1004. 1005. 1006. 1007. 1008. 1009. 1010. 1011. 1012. 1013. 1014. 1015. 1016. 1017. 1018. 1019. 1020. 1021. 1022. 1023. 1024. 1025. 1026. 1027. 1028. 1029. 1030. 1031. 1032. 1033. 1034. 1035. 1036. 1037. 1038. 1039.

Somogyviszló Somogyviszló Somogyviszló Sumony Sumony Sumony Sumony Sumony Szabadszentkirály Szabadszentkirály Szabadszentkirály Szabadszentkirály Szágy Szágy Szágy Szajk Szajk Szajk Szajk Szalánta Szalánta Szalánta Szalánta Szalatnak Szalatnak Szalatnak Szalatnak Szaporca Szaporca Szaporca Szaporca Szárász Szárász Szárász Szárász Szárász Szászvár Szászvár Szászvár Szászvár Szava Szava Szava Szava Szebény Szebény Szebény Szebény Szederkény Szederkény Szederkény Szederkény Székelyszabar Székelyszabar Székelyszabar Székelyszabar Szellő Szellő

Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség

232,61 436,90 52,62 32,90 3,22 199,42 1724,52 61,05 64,21 5,74 1197,79 0,90 22,23 480,39 438,00 177,94 78,44 877,76 6,67 273,96 108,30 1323,70 2,06 56,16 246,15 701,26 24,18 41,45 153,51 704,78 65,32 34,46 36,72 68,21 453,14 5,36 232,77 925,02 954,82 4,23 126,43 322,90 137,30 677,44 60,87 105,04 1266,82 4,42 113,59 102,25 1216,76 0,01 59,32 166,38 572,68 749,43 32,93 112,54

18,42 34,60 4,17 1,63 0,16 9,87 85,33 3,02 5,06 0,45 94,41 0,07 2,36 51,07 46,56 15,60 6,88 76,94 0,58 16,04 6,34 77,50 0,12 5,46 23,95 68,23 2,35 4,30 15,91 73,03 6,77 5,76 6,14 11,41 75,79 0,90 11,00 43,70 45,11 0,20 10,00 25,54 10,86 53,59 4,23 7,31 88,15 0,31 7,93 7,14 84,93 0,00 3,83 10,75 37,00 48,42 5,52 18,86


1040. 1041. 1042. 1043. 1044. 1045. 1046. 1047. 1048. 1049. 1050. 1051. 1052. 1053. 1054. 1055. 1056. 1057. 1058. 1059. 1060. 1061. 1062. 1063. 1064. 1065. 1066. 1067. 1068. 1069. 1070. 1071. 1072. 1073. 1074. 1075. 1076. 1077. 1078. 1079. 1080. 1081. 1082. 1083. 1084. 1085. 1086. 1087. 1088. 1089. 1090. 1091. 1092. 1093. 1094. 1095. 1096. 1097.

Szellő Szemely Szemely Szemely Szemely Szentdénes Szentdénes Szentdénes Szentdénes Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Szentkatalin Szentkatalin Szentkatalin Szentkatalin Szentlászló Szentlászló Szentlászló Szentlászló Szentlászló Szentlőrinc Szentlőrinc Szentlőrinc Szentlőrinc Szentlőrinc Szigetvár Szigetvár Szigetvár Szigetvár Szigetvár Szilágy Szilágy Szilágy Szilágy Szilvás Szilvás Szilvás Szilvás Szőke Szőke Szőke Szőke Szőkéd Szőkéd Szőkéd Szörény Szörény Szörény Szörény Szulimán Szulimán Szulimán Szulimán Szűr Szűr

Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség

107

451,25 33,44 102,08 806,83 3,54 59,09 327,55 45,09 783,90 39,95 0,03 1170,88 1567,31 0,26 50,63 483,53 581,29 215,74 85,34 569,90 326,69 403,62 20,38 666,69 0,06 246,27 1862,89 5,75 827,25 260,00 262,66 2585,83 15,13 34,75 15,81 205,25 899,08 51,14 98,98 452,59 1,24 19,81 97,69 525,29 6,12 31,35 53,41 872,94 13,89 156,01 270,30 0,53 36,85 84,87 292,43 635,19 62,30 138,54

75,62 3,53 10,79 85,30 0,37 4,86 26,95 3,71 64,48 1,44 0,00 42,14 56,41 0,01 3,80 36,32 43,67 16,21 6,07 40,54 23,23 28,71 1,45 23,97 0,00 8,85 66,97 0,21 20,94 6,58 6,65 65,45 0,38 3,01 1,37 17,77 77,85 8,47 16,39 74,93 0,21 3,05 15,05 80,95 0,94 3,27 5,58 91,15 3,15 35,40 61,33 0,12 3,51 8,09 27,87 60,53 7,95 17,68


108

1098. 1099. 1100. 1101. 1102. 1103. 1104. 1105. 1106. 1107. 1108. 1109. 1110. 1111. 1112. 1113. 1114. 1115. 1116. 1117. 1118. 1119. 1120. 1121. 1122. 1123. 1124. 1125. 1126. 1127. 1128. 1129. 1130. 1131. 1132. 1133. 1134. 1135. 1136. 1137. 1138. 1139. 1140. 1141. 1142. 1143. 1144. 1145. 1146. 1147. 1148. 1149. 1150. 1151. 1152. 1153. 1154. 1155.

Szűr Szűr Sósvertike Sósvertike Sósvertike Tarrós Tarrós Tarrós Tarrós Tékes Tékes Tékes Tékes Tékes Teklafalu Teklafalu Teklafalu Teklafalu Tengeri Tengeri Tengeri Tengeri Tengeri Tésenfa Tésenfa Tésenfa Tésenfa Téseny Téseny Téseny Téseny Téseny Tormás Tormás Tormás Tormás Töttös Töttös Töttös Töttös Túrony Túrony Túrony Túrony Tófű Tófű Tófű Tófű Tófű Tótszentgyörgy Tótszentgyörgy Tótszentgyörgy Tótszentgyörgy Tótszentgyörgy Udvar Udvar Udvar Újpetre

Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség

578,29 4,31 27,79 149,62 482,63 40,69 45,78 207,89 234,28 58,70 83,93 823,24 289,72 0,40 48,90 755,58 871,43 0,26 9,19 5,55 40,59 388,03 2,60 35,39 132,77 645,74 26,36 30,79 18,50 75,72 1082,27 0,33 33,72 1324,79 1107,05 4,07 109,70 788,38 1384,17 16,78 38,12 98,92 211,36 590,74 22,63 80,79 61,19 263,37 6,35 26,09 5,77 52,41 652,95 12,49 20,37 2,27 402,71 167,00

73,82 0,55 4,21 22,67 73,12 7,70 8,66 39,33 44,32 4,67 6,68 65,55 23,07 0,03 2,92 45,08 51,99 0,02 2,06 1,24 9,10 87,01 0,58 4,21 15,80 76,85 3,14 2,55 1,53 6,27 89,62 0,03 1,36 53,64 44,83 0,16 4,77 34,29 60,21 0,73 4,06 10,53 22,50 62,90 5,21 18,60 14,08 60,65 1,46 3,48 0,77 6,99 87,09 1,67 4,79 0,53 94,68 10,00


1156. 1157. 1158. 1159. 1160. 1161. 1162. 1163. 1164. 1165. 1166. 1167. 1168. 1169. 1170. 1171. 1172. 1173. 1174. 1175. 1176. 1177. 1178. 1179. 1180. 1181. 1182. 1183. 1184. 1185. 1186. 1187. 1188. 1189. 1190. 1191. 1192. 1193. 1194. 1195. 1196. 1197. 1198. 1199. 1200. 1201. 1202. 1203. 1204. 1205. 1206. 1207. 1208. 1209. 1210. 1211. 1212. 1213.

Újpetre Újpetre Újpetre Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Várad Várad Várad Várad Varga Varga Varga Varga Vásárosbéc Vásárosbéc Vásárosbéc Vásárosbéc Vásárosdombó Vásárosdombó Vásárosdombó Vásárosdombó Vázsnok Vázsnok Vázsnok Vázsnok Vejti Vejti Vejti Vejti Vékény Vékény Vékény Velény Velény Velény Véménd Véménd Véménd Véménd Versend Versend Versend Villány Villány Villány Villány Villány Villánykövesd Villánykövesd Villánykövesd Villánykövesd Villánykövesd Vokány Vokány Vokány Vokány

Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség

109

234,68 1243,69 25,28 224,95 1182,86 361,99 1,03 10,43 292,32 490,20 0,61 23,01 330,52 274,15 208,61 56,56 534,30 806,41 1066,90 187,58 110,40 874,82 0,94 26,22 143,03 70,59 235,29 28,37 290,40 625,38 31,73 43,39 622,32 270,15 35,82 188,49 484,25 269,26 1051,50 1857,89 1,69 56,24 168,70 1188,24 291,03 344,04 293,29 1273,10 0,19 59,01 226,55 357,79 95,99 9,43 132,78 0,02 351,18 1195,19

14,05 74,44 1,51 12,70 66,80 20,44 0,06 1,32 36,84 61,77 0,08 2,75 39,52 32,78 24,94 2,30 21,68 32,73 43,30 15,98 9,41 74,53 0,08 5,52 30,10 14,86 49,52 2,91 29,76 64,08 3,25 4,64 66,50 28,87 5,06 26,60 68,34 8,47 33,06 58,42 0,05 3,98 11,94 84,08 13,22 15,63 13,32 57,82 0,01 7,88 30,26 47,78 12,82 1,26 7,77 0,00 20,54 69,91


110

1214. 1215. 1216. 1217. 1218. 1219. 1220. 1221. 1222. 1223. 1224. 1225. 1226. 1227. 1228. 1229. 1230. 1231.

Vokány Zádor Zádor Zádor Zádor Zádor Zaláta Zaláta Zaláta Zaláta Zengővárkony Zengővárkony Zengővárkony Zengővárkony Zók Zók Zók Zók

Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség

30,42 41,10 22,82 254,86 1201,47 2,26 48,37 878,00 1212,48 44,30 42,35 104,34 835,86 687,98 63,17 50,68 111,69 667,82

1,78 2,70 1,50 16,74 78,91 0,15 2,22 40,22 55,54 2,03 2,54 6,25 50,04 41,18 7,07 5,67 12,50 74,76


111 A 32/2012. (III. 22.) Kgy. határozat 1. számú melléklete

Határozat alszáma

Támogatá s éve

Pályázatok lezárása

Előirányzat

1

2005

TRFC

2

2005

TRFC-NET

3

4

2005

2005

TRFC-TUR

TRFC-TUR

Támogatási szerződés száma

TRFC/DD/0200011/2005

Pályázó neve

Komló Város Önkormányzata

TRFC/DD/0200071/2005

Erzsébet Vígadó és Városi Könyvtár Bóly

TRFC/DD/sz/0200020/2005

FRIEDWALD Idegenforgalmi és Vendéglátó Kft

TRFC/DD/sz/0200092/2005

Orfű Pécsi-Tó Nonprofit Regionális Fejlesztő és Üzemeltető Közhasznú Kft.

Beruházás megnevezése Kistérségben élők tájékoztatásainak fejlesztése Köztisztviselők és pedagógusok internet hozzáférésének támogatása "300 millió év a Mecsek történetéből" Interaktív kiállítás a TV toronyban Első Lovas Nemzeti Park létesítése

Megye

Működtetési kötelezettség kezdete

Működtetési kötelezettség vége

Megjegyzés

Baranya

2006.10.01

2011.09.30

Támogatási szerződés lezárható, valamint a felhatalmazó levél törölhető.

Baranya

2006.09.01

2011.08.31

Támogatási szerződés lezárható, valamint a felhatalmazó levél törölhető.

Baranya

2006.11.01

2011.10.31

Támogatási szerződés lezárható, bankgarancia feloldható, valamint a felhatalmazó levél törölhető.

2011.10.31

Támogatási szerződés lezárható, ingatlan jelzálogjog feloldható, valamint a felhatalmazó levél törölhető.

Baranya

2006.11.01

5

2007.

TEKI

020002607K

Markóc Község Önkormányzata

Településrendezési terv

Baranya

-

-

6

2007.

TEKI

020001507K

Kisharsány Község Önkormányzata

Területrendezési terv módosítása II. ütem

Baranya

-

-

Tekintettel arra, hogy a 12/2007. (II.6) Korm.rendelet, valamint a támogatási szerződés a projekt megvalósításán túl egyéb kötelezettséget nem írt elő, a támogatási szerződés lezárható. Tekintettel arra, hogy a 12/2007. (II.6) Korm.rendelet, valamint a támogatási szerződés a projekt megvalósításán túl egyéb kötelezettséget nem írt elő, a támogatási szerződés lezárható.


112

A 32/2012. (III. 22.) Kgy. határozat 2. számú melléklete

Határozat alszáma

Támogatás éve

Előirányzat


Megye

Adatváltozás

Támogatási szerződésben szereplő számlavezető pénzintézet

1.

2007

CÉDE

020009907D

Tésenfa Község Önkormányzata

Kultúrház és Polgármesteri Hivatal bútor vásárlása és redőny csere

Baranya

OTP

11731087-15555180

DRB Bank

50600052-3008586851000013

2.

2007

CÉDE

020008807D

Csányoszró Község Önkormányzata

Temetői környezetápolási eszköz beszerzése

Baranya

OTP Bank Rt.

11731128-15331108

Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet

50700138-11033918

3.

2007

LEKI

020008207L


Csányoszró 158/2 helyrajzi számú járda felújítása

Baranya

OTP Bank Rt.

11731128-15331108


50700138-11033918

4.

2007

LEKI

020005707L

Bogdása Község Önkormányzata

Közösségi ház belső átalakítási munkái III. ütem

Baranya

OTP Bank Szigetvár

11731094-15334974


50700138-11036337

5.

2007

TEKI

020000107K

Alsószentmárton Község Önkormányzata

Belterületi járdaszakasz felújítása

Baranya

OTP Bank Zrt.

11731087-1533410100000000

Szigetvári Takarékszövetkezet

50800173-11001380

6.

2007

LEKI

020005207L

Vásárosbéc Község Önkormányzata

Vásárosbéc Község Önkormányzata

Baranya

OTP Bank Zrt.

11731094-15334479


50800032-11003708

7.

2007

LEKI

020010907L

Merenye Község Önkormányzata

Közösségi Ház kialakítása

Baranya

OTP Bank Zrt.

11731094-15334493


50800070-11009371

8.

2007

LEKI

020006307L

Drávafok Község Önkormányzata

Bem utca , járda és vízelvezető árok felújítása

Baranya

OTP Bank Zrt.

11731094-15332408


50700138-11036320

Pályázó neve

Beruházás megnevezése

Támogatási szerződésben szereplő bankszámlaszám

Új számlavezető pénzintézet

Új számlaszám

2007

Előirányzat CÉDE

113

Megye

9.

Támogatás éve

Határozat alszáma


Támogatási szerződésben szereplő számlavezető pénzintézet

Támogatási szerződésben szereplő bankszámlaszám

Új számlavezető pénzintézet

Új számlaszám

Baranya

Bóly és Vidéke Takarékszövetkeze t

50100150-12000320


50800180-11005786

Márfa község Művelődési ház és Polgármesteri hivatal nyílászárók cseréje

Baranya

OTP Bank Zrt.

11731087-15334936


50800173-11001421


Pályázó neve


020011807D

Lothárd Község Önkormányzata

Belterületi, önkormányzati tulajdonban és kezelésben lévő út felújítása

10.

2007

CÉDE

020005307D

Márfa Község Önkormányzata

11.

2007

CÉDE

020011507D

Rádfalva Község Önkormányzata

Közterület rendezés Rádfalva községben

Baranya

OTP Bank Zrt.

11731087-15334943


50800173-11002082

12.

2007

CÉDE

020011407D

Rádfalva Község Önkormányzata

Ravatalozó felújítás

Baranya

OTP Bank Zrt.

11731087-15334943


50800173-11002082

13.

2007

CÉDE

020007007D

Szaporca Község Önkormányzata

Szaporca Kossuth L. utca 14. sz. ingatlan bekerítése

Baranya

OTP Bank Zrt.

11731087-15555836


50800173-15136721

14.

2007

LEKI

020000307L

Almáskeresztúr Község Önkormányzata

Belterületi út felújítása III.ütem

Baranya

OTP Bank Zrt.

11731094-15334950


50800063-11003519

15.

2007

CÉDE

020002207D

Felsőszentmárton Község Önkormányzata

Járda felújítás

Baranya

OTP Bank Zrt.

11731128-15332415


50800018-11081210

16.

2007

LEKI

020010707L

Járda felújítás

Baranya

OTP Bank Zrt.

11731094-15555575


50800018-15200237

Hobol Község Önkormányzata


114

A 32/2012. (III. 22.) Kgy. határozat 3. számú melléklete Adatváltozás Határozat alszáma

Támogatás éve

Előirányzat


Pályázó neve


Megye

Támogatott régi adószáma

Támogatott új adószáma

1.

2007

CÉDE

020008807D


Temetői környezetápolási eszköz beszerzése

Baranya

15331108-2-02

15331108-1-02

2.

2007

LEKI

020008207L


Csányoszró 158/2 helyrajzi számú járda felújítása

Baranya

15331108-2-02

15331108-1-02

3.

2007

LEKI

020003107L

Mozsgó Község Önkormányzata

Mozsgó községi Óvoda külső felújítása és korszerűsítése

Baranya

15332460-2-02

15332460-1-02

Orvosi rendelő, Gyógyszertár, Iskola, Óvoda és Polgármesteri Hivatal csapadékvíz elvezetése

Baranya

15332453-2-02

15332453-1-02

4.

2007

LEKI

020002507L

Királyegyháza Község Önkormányzata

5.

2007

LEKI

020001907L

Hetvehely Község Önkormányzata

Többfunkciós települési közösségi szolgáltató ház bútorzatának beszerzése

Baranya

15331775-1-02

15331775-2-02

6.

2007

LEKI

020007407L

Bükkösd Község Önkormányzata

Sporttelep fűtés korszerűsítése

Baranya

15332367-1-02

15332367-2-02

7.

2007

CÉDE

020008507D

Vokány Község Önkormányzata

Vokányi sportöltöző felújítása

Baranya

15334307-1-02

15334307-2-02

8.

2007

LEKI

020001807L

Gilvánfa Község Önkormányzata

Buszváró építése-felújítása

Baranya

15335944-2-02

15335944-1-02

9.

2007

CÉDE

020004407D

Gilvánfa Község Önkormányzata

Temetői vízellátásának kiépítése

Baranya

15335944-2-02

15335944-1-02

10.

2007

TEUT

020004307U

Kozármisleny Község Önkormányzata

Belterületi utak felújítása

Baranya

15332824-2-02

15724227-2-02


BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK HIVATALOS LAPJA Felelős kiadó: Tiffán Zsolt, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke Szerkesztő: Dr. Göndöc András, a megyei önkormányzat főjegyzője Nyomdai előkészítés: Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Készült: 25 példányban ISSN 0866-6911

115

RENDELETEK HATÁROZATOK

Recommend Documents