Kiemelt ellenőrzési terület Kapcsolt
vállalkozások egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak egymás között (nemzeti adóalap védelme); Amennyiben ezek a jogügyletek nem szokásos piaci áron történnek adókülönbözetek állapíthatók meg (TA, ÁFA) a kapcsolódó jogkövetkezményekkel együtt. A transzferár dokumentációs kötelezettség elmulasztása az Art. szerinti legmagasabb összegű mulasztási bírság kiszabását vonja maga után (nyilvántartásonként 2 millió forint, ismételt jogsértés 4 millió forint).
Ellenőrzési területek – kapcsolt vállalkozások esetén Kapcsolt vállalkozások bejelentése megtörtént-e? – szankció: mulasztási
bírság 500 ezer forintig terjedhet kapcsolt vállalkozásonként Kapcsolt vállalkozások között sor került-e ingyenes termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra? Pl. ingyenes ingatlan, gépjármű bérbeadás, számviteli szolgáltatás, kamatmentes kölcsön, stb. szankció: adókülönbözet (ÁFA, TA), jogkövetkezmények Kapcsolt vállalkozások között sor került-e olyan számlák kibocsátására, melyek mögött tényleges teljesítés nem áll? Pl. sikerdíj, marketing szolgáltatás Kapcsolt felek között létrejött jogügyletek szokásos piaci áron mentek-e végbe? szankció: adókülönbözet (ÁFA, TA), jogkövetkezmények Transzferár dokumentációs kötelezettségnek az adózó a jogszabályi előírások alapján eleget tett-e? szankció: mulasztási bírság, felhívás a dokumentáció pótlására határidő megszabásával
Kit és hogyan terhel transzferár dokumentálási kötelezettség? Azokat a kapcsolt vállalkozásokat, aki nem minősülnek kisvállalkozásnak; nem állnak közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban; nem közhasznú nonprofit társaságok; és az adóévben volt olyan tranzakciójuk kapcsolt vállalkozásukkal, amelyet jogszabály nem mentesít a dokumentálási kötelezettség alól, nem rendelkeznek előzetes ármegállapítással.
Kik minősülnek kapcsolt vállalkozásnak? Kapcsolt fél fogalma – TAO törvény, Art. 1. amelyben az adózó – a Ptk. alkalmazásával - többségi befolyással rendelkezik 2. amely az adózóban – a Ptk. alkalmazásával - többségi befolyással rendelkezik 3. harmadik személy mindkettőjükben – a Ptk. Alkalmazásával többségi befolyással rendelkezik bármely 1-3. pontokban szereplő viszony adózó és telephelye között fennáll 4. külföldi vállalkozó és belföldi telephelye 5. adózó és külföldi telephelye
Mit jelent a többségi befolyás? Többségi befolyás -> természetes személy, jogi személy
vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven
százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. /Ptk. 685/B. § (1) bek., új Ptk. 8:2.§/ közvetlenül, közvetetten is megvalósulhat közeli hozzátartozók szavazati jogának összeszámítása
Meghatározó befolyás Meghatározó befolyásról akkor beszélünk: ha annak tagja, illetve részvényese a.) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy b.) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. /Ptk. 685/B. § (2) bek./. Új Ptk. 8:2. §. (2) b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.
Kisvállalkozás - főszabály 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról Kisvállalkozás fogalma: A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Kisvállalkozás – összeszámítási szabályok Adatok összeszámítása kapcsolódó vagy partnervállalkozások esetén: utolsó összevont konszolidált beszámoló, ennek hiányában vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni Összesítés: Kapcsolódó vállalkozás esetén teljes mértékben, ha a konszolidált beszámoló nem tartalmazza, Partnervállalkozás esetén a tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban.
Ellenőrzés – transzferár dokumentálási kötelezettség esetén Transzferár
dokumentációk megléte – évenkénti változások figyelembevétele Transzferár dokumentációk jogszabály által előírt határidőre elkészültek-e – társasági adóbevallás benyújtásáig.
Formai hiányosságok – transzferár dokumentálási kötelezettség esetén Nem tartalmazza a dokumentáció a kötelező tartalmi elemeket pl. bírósági, hatósági eljárás folyamatban van-e; kapcsolt vállalkozások nevét, székhelyét, adószámát, vagy adószám hiányában a nyilvántartást vezető szerv nevét, illetve a nyilvántartási számot. LB döntés alapján nem formai hiba a transzferár nyilvántartási kötelezettség elmulasztása.
Tartalmi megállapítások Összevonás: egymással össze nem vonható jogügyletek
kerültek összevonásra – pl. anyagbeszerzés, termékértékesítés. Nem megfelelő módszer alkalmazása: összehasonlító árak módszerének elsőbbsége. Összehasonlító adatok kiválasztása: - nem megfelelő adatbázis (hazai vagy nemzetközi) alkalmazása; - nem megfelelő szűrési stratégia; - nem megfelelően kiválasztott összehasonlító társaságok; - nem megfelelő az összehasonlító időszak kiválasztása (nincs frissítés); - kvalitatív szűrés hiánya?
Tartalmi megállapítások Kiigazítások: A transzferár
dokumentációkban alkalmazott kiigazításokat az adóhatóság nem fogadja el. Társasági adóalap csökkentés: az adózó által a transzferár dokumentációk alapján történt adóalap csökkentést az adóhatóság nem fogadja el. Társasági adóalap növelés adóhatóság által: alacsonyabb adóalap került kimutatásra az által, hogy a kapcsolt felek egymás között nem szokásos piaci árat alkalmaztak.
Köszönöm a figyelmet! Ferik Edit jogi szakokleveles közgazda adótanácsadó
[email protected]
