Egészségügyi kar Egészségügyi szervező Egészségturizmus szervező szakirány
Kiegészítő terápiák lehetőségeinek vizsgálata a sportrehabilitációban
Konzulens: Mató-Juhász Annamária
Tanársegéd
Rozgonyi Réka
2016
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ............................................................................................................ 4 1.1.Témaválasztás indoklása .............................................................................. 4 1.2.Hipotézisek ................................................................................................... 5 2. Szakirodalmi áttekintés.................................................................................... 7 2.1.Mozgás öröme és fontossága ....................................................................... 7 2.2.Testgyakorlatok során felmerülő károsodások, és felosztásuk .................... 7 2.3.Rehabilitációjelentősége a sportokban ......................................................... 8 2.4. Sportsérülések általános kezelései .............................................................. 9 2.4.1. Fizioterápia szerepe a sportolók rehabilitációjában ............................. 9 2.4.2.Kezelési koncepció ............................................................................. 13 2.5. Lehetséges kiegészítő kezelések ............................................................... 14 2.5.1.Tréningek,manuálterápiák .................................................................. 14 2.5.2. Lökéshullám terápia ........................................................................... 16 2.5.3. Mélyszöveti masszázs ........................................................................ 17 2.5.4. Krioszauna ......................................................................................... 17 2.5.5. Síszimulátor ....................................................................................... 18 2.5.6. SMR terápia ....................................................................................... 19 2.5.7. Bemer terápia ..................................................................................... 19 2.5.8. GUNA terápia .................................................................................... 20 2.5.9. Klasszikus taping és kineziológiai tapasz .......................................... 20 2.5.10. Bioptron lámpa ................................................................................ 21 2.5.11. Amplifitnessz ................................................................................... 22 2.5.12. Távol-keleti gyógyászat ................................................................... 23 2.5.13. Gyógynövényes kezelés ................................................................... 25 3. Anyag és módszer ........................................................................................... 26 4. Eredmények .................................................................................................... 27
2
5. Megbeszélés, konklúzió .................................................................................. 34 5.1.Javaslat tétel ............................................................................................... 35 6. Összefoglalás ................................................................................................... 37 7. Irodalom jegyzék ............................................................................................ 38 8. Ábrák és táblázatok jegyzéke ........................................................................ 43 9. Mellékletek ...................................................................................................... 44 9.1 Kérdőív ....................................................................................................... 44
3
1. Bevezetés „A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma...A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre, és mindenekelőtt a "fair play", a nemes küzdelem szabályaira.”- írja Szent-Györgyi Albert.(citatum.hu/Szent Györgyi Albert) Mindemellett, hogy megtanít az életre, az egészséges életmódhoz is elengedhetetlen a rendszeres testmozgás. Szakemberek szerint hetente minimum kétszer-háromszor szükséges mozogni, kezdetben viszont elég fél, háromnegyed órát. Később, ahogy haladunk ez az időtartam kibővíthető egy-másfél órára is, viszont ennél hosszabb ideig nem ajánlott terhelni a testünket. Ugyanakkor a sportolásnak vannak velejáró veszélyei, úgy, mint a különböző sportártalmak, sérülések, elváltozások. Kóros elváltozásokról beszélünk, akkor, amikor a sportolót a testgyakorlat végzésében akadályozzák, vagy panaszokat okoznak. Egy komolyabb trauma akár már a mindennapi élethez szükséges teendőkben is gondot okozhat. Ilyen esetekben szükséges a minél korábbi rehabilitáció megkezdése, hogy a gyógyulás a lehető legkevesebb idő alatt végbemehessen, és visszatérhessünk a napi rutinunkhoz illetve a kedvelt sportunkhoz. Az orvosi rehabilitáció mellett azonban vannak egyéb módszerek is a gyógyulásra, amelyek támogathatják a kórházi kezelést, sőt a felépülési időt is csökkenthetik. Ezek a különböző gyógyszolgáltatások elérhetőek és igénybe vehetőek egészséges emberek számára is, akár preventív jelleggel, vagy csak pihenés, feltöltődés okán egyaránt.
1.1Témaválasztás indoklása Tizennégy éve versenyszerűen kézilabdázom, 2002 óta a napjaim szerves részét képezik az edzések, a hétvégéimet pedig állandó utazással járó mérkőzések töltik meg. Számtalan sérüléssel találkoztam már ez idő alatt és éltem is át egyet-kettőt 4
belőlük. Tudom, hogy milyen érzés mikor egy sérülés miatt csak a lelátóról nézhetem ahogyan a csapattársaim küzdenek, és nem állhatok be, nem segíthetem őket fizikailag, csak szavakkal, mert egy rossz mozdulat, balszerencsés esés következményeként ki kell hagynom akár több hónapot is. Egyetemi tanulmányaim előtt én is csak a szokásos „menetrendet” ismertem: először vizsgálat, ha szükséges akkor műtét, majd gipsz, utána pedig gyógytorna. Egészségturizmus szervező szakos hallgatóként azonban megismerkedhettem a komplementer orvoslás és az alternatív gyógyászat mellett rengeteg wellness-és gyógykezeléssel is, amelyek jelentőssegítséget nyújthatnak a regenerálódásban. Ezek a kezelések preventív jelleggel is igénybe vehetőek, az egészséges állapot fenntartásának érdekében. Ezért választottam szakdolgozatom témájául azt, hogy megvizsgáljam a nem orvosi rehabilitáció lehetőségeit, ezek ismertségét és hatékonyságát sportolókra levetítve. Kérdőívem segítségével szeretném feltérképezni a megkérdezettek saját sportágukra jellemző gyakori sérüléseit, azok bekövetkezésekor történő ellátást, későbbi gyógymódokat, praktikákat és kezeléseket. Valamint, hogy mennyire vannak tisztában az esetleges kiegészítő kezelésekkel, amelyek az orvosi rehabilitációt kitűnően segítik. A kutatásom célja, javaslattétel a felmerülő sérülésekre, valamint, hogy a sportolók jobban megismerhessék a különböző gyógyszolgáltatásokat, széles spektrumú kezelési alternatívák birtokában állhassanak, amelyek segíthetik őket a problémájuk vagy sérülésük mihamarabbi regenerálódásában, vagy éppen a megelőzésben.
1.2 Hipotézisek
A leggyakoribb sérülések a térdszalag bántalmak.
A megkérdezettek alig 40%-a vett már igénybe valamilyen kiegészítő kezelést, amikor sérült volt.
A vizsgált személyek több mint a ¾ része sajnálja kiegészítő kezelésre költeni a pénzét.
5
A vizsgálatban résztvevők több mint a fele időhiány miatt nem vesz igénybe ilyen terápiákat.
A
válaszadók
több
mint
70%-a
hisz
a
kiegészítő
kezelések
hatékonyságában.
A megkérdezettek több mint felének felkeltette az érdeklődését a kérdőív a kiegészítő kezelések iránt.
Több mint a vizsgált tömeg fele teszi a sérülésének súlyosságától függővé azt, hogy a közeljövőben, ha problémája adódik fog-e igénybe venni kiegészítő kezelést.
Több mint a megkérdezettek fele nincs tisztában a kiegészítő kezelések lehetőségeivel.
A nők közel 80%-a kipróbálná a kiegészítő kezeléseket a kérdőív által szerzett információk alapján.
A férfiakat döntésükben jobban befolyásolja, hogy egy híresebb, népszerű sportoló hol rehabilitálódik.
6
2. Szakirodalmi áttekintés
2.1.Mozgás öröme és fontossága „Minden egészséges mozgás közt, minő a járás, lovaglás, kocsizás, vívás, táncz sat. a legüdvösebben hat a nevetés előidézte mozgás.”(citatum.hu/ Idézetek-mozgás) James Fixx az 1960-as években bevezette a kocogást az amerikai kultúrába. A kardiovaszkuláris megbetegedések számának rohamos növekedése szükségessé tette, hogy a megelőző orvostudomány preventív eljárásokat dolgozzon ki. Ilyen önvédelmi eszközzé vált többek között a kocogás is. A folyamatos, megszakítás nélküli legalább húsz percig tartó ritmikus, egyenletes mozgás különleges testi-lelki harmonizáló folyamatokat indít be. A mozgás hatására a jobb agyfélteke aktivitása fokozódik, ami endorfin – úgynevezett boldogsághormon – termelést indít be, amely aktivizálja az immunfolyamatokat, sőt a stresszhormonszintet csökkentő sejtek működését is növeli. A mozgás az egészséges életmód fontos alappillére. Rendszeresen végezve a leghatékonyabb módja az egészség megőrzésének, sőt az egészség helyreállításában is fontos szerepet játszhat. Az izom és a szervezet anyagcseréjét többszörösére növeli, valamint fokozza a szíven átáramló vérmennyiségét. Hosszú távon pedig a rendszeres terhelés hatására a pulzusszám, a vérnyomás, a szívinfarktus előfordulási esélye, a test zsírszövettartalma, a trombózisveszélye, és az ártalmas koleszterin szintje is csökkenhet. Ugyanakkor nő a hasűri szervek aktivitása, a szív kapacitása és a védő koleszterinszint, illetve javul a csontozat mésztartalma is. A szellemi működésre a kedélyjavító hormon hat pozitívan, hiszen aktivizálódása révén javítja a közérzetet, valamint csökkenti a szorongást és diszfóriát.(futás.net/A futás, kocogás jótékony hatásai)
2.2 Testgyakorlatok során felmerülő károsodások, és felosztásuk „A sportolóknál sporttevékenység közben létrejövő kóros elváltozásokat, amelyek a sportolót a testgyakorlat végzésében akadályozzák, vagy panaszokat okoznak, két 7
csoportra osztjuk: sportsérülésekre és sportártalmakra.”Azokat a szervezeti károsodásokat nevezzük sportsérüléseknek, amelyek az edzések, mérkőzések, versenyek folyamán egyszeri behatásra keletkeznek. Ilyenek az izomhúzódások, izomrándulások, izomszakadások illetve a csonttörések. A károsodások a keletkezés mechanizmusa szerint lehetnek jellegzetesek, valamint nem-jellegzetesek. Utóbbi közé tartozikpéldául a felkartörés ütközés, elesés következtében, amely majdnem mindegyik sportban előfordulhat, tehát nincs sportági jellegzetessége. Jellegzetes sérülések például a térdízület károsodása. Ez sok sportágban előfordulhat, úgy, mint a futballban, kézilabdában, jégkorongban vagy éppen sízés alkalmával is. Sportártalmakról pedig akkor beszélünk, amikor a sporttevékenység folyamán sokszor észrevétlenül, lappangva alakul ki az elváltozás. Jellegzetes tünetekkel jár, úgy, mint a mozgáskorlátozottság és a különböző intenzitású fájdalom. Ilyenek például a teniszkönyök vagy a golfkönyök is. Ennél a károsodásnál az okozza a legnagyobb gondot, hogy mivel nem járnak különösebb panasszal, így a sportoló tovább végzi az edzéseket. Ennek következtében viszont súlyosbodhat az ártalom és gyakran hosszabb pihenőre is kényszerítheti a sportolót. Mindezek mellett fontos megemlíteni a sportelváltozásokat is. Ez panaszokat nem okoz, és nem kényszeríti az egyént a sportolás felfüggesztésére. Az elváltozás mindig az adott sportágra jellemző. Az izom egyoldalú igénybevételének következtében alakulnak ki a jellegzetes, de nem kóros elváltozások, mint például a labdarugó befelé forduló lábtartása vagy a birkózóhát a hátizmok erőteljes hypertrophiája következtében.(Dr. Botár – Dr. Mohácsi, 1986)
2.3.Rehabilitáció jelentősége a sportokban
Az élsport, a hobbi sportok, vagy a mindennapi élet területén szinte mindig kialakulhatnak olyan sportsérülések, amelyek alapos rehabilitációt igényelnek. Különböző
módon
terhelhetőek
a
szövetek
például
egy
izomhúzódás,
izomszakadás, szalagsérülés vagy csonttörés esetén. Elsőként mindig a károsodás típusát kell figyelembe vennünk, a sérült szövet gyógyulási folyamatait, valamint annak a legspecifikusabb ingerlési lehetőségeit. Egyes módszerekkel felgyorsítható 8
a regenerálódás folyamata, amely talán a legfontosabb, hiszen egy sportolónak érdeke, hogy minél hamarabb vissza tudjon térni a versenyhelyzetbe, egy sérült nem sportoló pedig a munkahelyre, a mindennapi életbe. A sportrehabilitáció tehát nem más, mint a sportolás közben szerzett különböző végtagi, illetve gerinc problémák kezelése. Boka-és vállficamok, szalag -, izom –illetve ínsérülések gyógyítása. A kezelések metódusa Dr. B.A.M. van Wingerdennevéhez fűződik,aki a Los Angeles egyetem professzora és számos híres élsportoló rehabilitátora.(physiomed.hu/ Sportrehabilitáció)
2.4. Sportsérülések általános kezelései
2.4.1. Fizioterápia szerepe a sportolók rehabilitációjában A sportkárosodások konzervatív gyógykezelésében kiemelkedő szerep jut a fizioterápiának. Ennek legfőbb oka talán az, hogy a gyógyszeres kezeléssel ellentétben, helyes alkalmazás esetén nem okoz mellék-, vagy utóhatásokat. Elsődleges feladata a megelőzés, az izomzat erejének megtartása és fokozása, az ízületi mozgáspályák biztosítása, a megfelelően végzett fizikai munkára vonatkozó felvilágosítás, rögzítések helyes alkalmazása. A prevencióban kiemelkedő szerep jut az edzőnek, sportorvosnak és a fizioterápiás orvosnak egyaránt. A fizioterápia rendelkezik olyan gyógykezelésekkel, amelyek más kezelési eljárással nem helyettesíthetők. Efféle terápia például a harántcsíkolt izomzat működését szolgáló szelektív ingeráram-kezelés, amely oki kezelésnek is tekinthető. A fizioterápiás eljárások többsége inkább tüneti kezelésre alkalmas, elsősorban analgetikus hatást, helyi vérbőséget, valamint keringés-átáramlás befolyásolást érhető el vele. Leggyakrabban viszont a fájdalomcsillapító hatás elérése a cél. Ez elérhető többek között a fájdalomérző receptorok ingerküszöbének növekedésével vagy a fájdalomvezetés gátlásával.(UNESCO – MTA, 1981)
9
A következőket Kiss-Kondás Dóra egyetemi tanársegéd Elektro-balneo-hidro-klíma terápia tantárgy előadásai alapján mutatom be:
Termoterápia A tornakezelés előkészítésére előtérbe került a termoterápia. A melegkezelés az egyik legrégebbi eljárás a fizioterápiában. Hatására a fájdalomcsillapítás mellett, izomtónus csökkenés, kötőszövet fellazulás és fagocitózis fokozódás is kialakul. Fontos azonban figyelembe venni a kezelés kontraindikációit, úgy, mint az ödémát, vagy a vérzés, a gyulladás fokozódását. A hidegterápia is egy régi fizioterápiás beavatkozás. A kezelés célja többek között itt is a fájdalomcsillapítás, a fájdalomküszöb növelése a fájdalomérzet terjedésének direkt úton történő blokkolásával. Emellett izomspazmusoldó, érszűkítő, gyulladáscsökkentő hatása van.
Az úgynevezett „longterm” kezelést, vagyis a hosszabb ideig fennálló
kezeléseket általában speciális hűtőszekrényben tárolt, szilikon olajjal telt tasakokkal végzik, amelyek hűtési hőmérséklete -12, -18 °C.6Ilyenek például a hideg vizes borogatás, hideg vizes fürdő, jégkockával töltött termofor, sós vízbe áztatott, fagyasztott törölköző, kriogél, nitrogénköd. A rövid hatású hidegkezelések lényege a rövid ideig tartó, de erős fájdalomcsillapítás. Ilyenek többek között a sportsérüléseknél használatos klóretil spray a gyors fagyasztó hatás elérése céljából, valamint a jeges bedörzsölés. Természetesen ennél a kezelésnél is vannak kontraindikációk, úgy, mint az érszűkület, hidegérzékenység, vesegyulladás (nephritis). Mechanoterápia Tüneti vagy oki kezelések közé tartozik a mechanoterápia. Ezeknél a kezeléseknél mechanikai energiát használnak gyógyítás szempontjából. Passzív és aktív részre osztható, előbbibe tartozik a masszázs, passzív kimozgatás, ultrahang és a trakciós kezelések. A kézzel végzett masszázs a sportolóknál leggyakrabban alkalmazott technika. Ha helyesen végzik, komoly gyógytényezőt jelenthet mind a sérülések utókezelésében, mind a sporttevékenység utáni fáradság, mind a túlerőltetés megszüntetésére. Továbbá ismert technika az edzések, versenyek, vagy mérkőzések 10
előtti masszázs teljesítményfokozó tulajdonsága Tilos azonban a sérülések heveny szakaszában alkalmazni, így ficamok, rándulások, izom-és szalagszakadások, zúzódások, vérömlenyek esetében. Aktív formája pedig a mozgásterápia. A gyógytorna célja a mozgásszervi megbetegedések prevenciója,valamint gyógyítása mozgással, mint terápiás eszközzel. Alkalmazzák mozgásszervi
betegségek,
elváltozások és sérülések kezelésére. A kezelések végezhetőek egyénileg – ez a leghatékonyabb -, vagy akár kisebb csoportokban is. A cél viszont mindig ugyanaz: a panaszok csökkentése, illetve teljes megszüntetése. Hidro-és balneoterápia A hidro- és balneoterápia egyaránt fizioterápiás kezelés. Viszont amíg a balneoterápiában a víz kémiai és fizikai tulajdonságát egyaránt felhasználják terápiás célból, addig a hidroterápiánál csak a víz termikus hatását, felhajtó erejét és a hidrosztatikai nyomást alkalmazzák. A kezeléseket mechanikai energiával is kiegészíthetik,
ilyenek
a
lemosások,
leöntések,
illetve
a
különböző
zuhanykezelések. A sérülések utókezelésében, de ártalmak megelőzésében is kedvező
hatású.
Előbbiben
a
helyileg
alkalmazott
váltófürdők
sokszor
eredményezik a panaszok megszűnését. A tangentor kezelés is a mechanoterápia és hidroterápia kombinációja. Itt a kedvező élettani hatást elsősorban a vízsugár masszírozó, nyomó hatása váltja ki.(sostort.hu/ Vízalatti vízsugár masszázs)
Fototerápia Fototerápiának nevezik azt a fajta fizioterápiás módszert, amikor látható-, ultraibolya- és infravörös tartományú fénysugárral kezelik az ember különböző testrészeit. Történhet tehát természetes, és mesterségesen előállított fénnyel is a kezelés. Fototerápiához tartozik az infravörös fénnyel, napfénnyel, látható fénnyel (kékfény, ultraibolya fény), mesterséges fénnyel (lézer) történő kezelés, valamint talán idesorolható a színterápia is. Az összes felsorolt terápia közül, talán az infravörös fénnyel történő terápiát fontos megemlíteni a sportolók számára, mert az mozgásszervi panaszokat is enyhít, nem csak különböző bőrproblémákat, mint az egyéb kezelések. 11
Elektroterápia Az elektroterápia a konstans egyenárammal történő fájdalomcsillapító, és értágító hatású kezelés. Gyakran alkalmazzák izomfájdalmaknál, ínfájdalmaknál, valamint egyéb sportsérülések kezelésénél. Rendszerint kombinálják gyógyszeres kezeléssel, amikor a galvánáram segítségével különböző gyógyszereket juttatnak be a szervezetbe, a bőrön keresztül. Ezt nevezik iontoforézisnek. Elektroterápia kezelés alkalmával, a kezelőnek nagyon lassan kell az áram erősségét növelnie, mert különben az izmok összerándulását okozhatja. A kívánt szintet mindig a páciens tűrőképességéhez mérten kell beállítani. Sportsérüléseknél gyakran kerülnek alkalmazásra a diadinamikus áramok. Ennél a kezelésnél az egyik komponens egy konstans egyenáram, a másik pedig az erre superponált áram. A kezelés menete hasonló a galvánkezeléshez. A sportsérülések akut és krónikus szakaszában végzett kezelések jó eredményt mutatnak, illetve hatására a friss sérülések fájdalmai, a duzzanat, és a vérömleny gyorsan mérséklődik. Továbbá a sérülés utáni funkciózavart is jól befolyásolja. Ultrahang terápia Az ultrahang terápia mechanikai, hő- és kémiai hatásokat vált ki. Valószínűnek tartják, hogy az előbbi erőhatások a legfontosabb hatótényezői a kezelésnek, mikromasszázsnak is nevezik. A kezelőfejet enyhe nyomással a bőrhöz teszik, miután azt kontaktanyaggal bekenték. A kontaktanyag által biztosítva van a hanghullámok áthaladása, veszteség nélkül. Végezhető mozgófejes, valamint állófejes kezelés is.
Klímaterápia és inhaláció A fizioterápia ágai továbbá a klímaterápia és az inhaláció is. A klímaterápia egyik speciális változata a barlangterápia, amelynek izomspazmus oldó hatása ugyancsak mozgásszervi megbetegedések kezelésére alkalmas. Emellett persze megannyi pozitív hatása van, többek között a hideg, hűvös barlangokban az asthma és legúti megbetegedések kezelését végzik, míg a meleg barlangoknak inkább a degeneratív 12
mozgásszervi betegségek gyógyításában van szerepük. Az inhalációs terápia is inkább légúti megbetegedések lokális kezelésére alkalmas módszer.
2.4.2. Kezelési koncepció A „Mozgás Piramis” egy olyan terápiás képlet, amelyben a gyógytornász segítségével, a páciens egyre magasabb terápiás szintet érhet el, a cél a teljes gyógyulás vagy a sport élvezete.
1. ábra: Mozgás Piramis (Forrás: mozgasklinika.hu/Mozgás piramis)
A piramis első foka a szöveti gyógyulás, a gyógyulás első szakasza, amely egy-két naptól akár több hétig is eltarthat. Itt az elsődleges cél a szöveti stressz reakció csökkentése, ugyanis a fájdalom hatására a szövetek kóros feszüléssel járnak és romlik a keringésük is. A második szinten a helyi szöveti keringés javítása, a mozgatás, illetve az ízületek mozgáspályájának a bővítése segíti a gyógyulást. Az „izomerősítés, alapszintű stabilizálás, tartáskorrekció” fokán kezdhető el az izom fokozatos erősítése a pihentetés, regeneráció után. A sérülés miatt kialakult kóros 13
tartás már korrigálható, valamint az ízület az izomerősítés által stabilizálható. Ennél a szakasznál még gyakori az átmeneti állapotromlás, mert a mozgásrendszer még nem teljesen terhelhető. A negyedik szint a terápia leghosszabb szakasza. Telis tele változatos gyakorlatokkal, amelyek funkcionálisan erősítenek és stabilizálnak. A sérült szövetek már egyre erőteljesebben terhelhetőek. A kondíció már érezhető, amely a mindennapi életbe is visszahozza a mozgás örömét. A piramis legfelső fokán, már azt a szintet érheti el a beteg, hogy újra sportolhat, aktívan élhet. Lehetősége van valamely sporttevékenység iránt nyitni, ha eddig nem is sportolt, hogy a mozgást a mindennapi élet részévé tegye. Azonban az első lépéseket érdemes elővigyázatból gyógytornász véleményével, és engedélyével megtenni, hogy minél kisebb legyen az újrasérülés lehetősége.(mozgasklinika.hu/Kezelési koncepció)
2.5. Lehetséges kiegészítő kezelések
2.5.1. Tréningek, manuálterápiák „A mozgásszervi terápia egyik jól bevált módszere a proprioceptív dinamikus stabilizáló tréning, amely a sérülések megelőzésében és a rehabilitáció során a neuromuszkuláris kontrollra és funkcionális stabilitás helyreállítására törekszik”. A rehabilitációs program célja a tapintási, hallási, látási és proprioceptív ingerekkel segíteni a koordináció, egyensúly és funkcionális motoros képességek fejlesztését, helyreállítását és megtartását. A tréning alapelvei, hogy a statikus és dinamikus egyensúlyi helyzetet fejlessze, ugyanis amíg a statikus érzet elősegíti a test bármely szegmense térbeli helyzetének az érzékelését, addig a dinamikus érzet visszacsatolja a neuromuszkuláris rendszer számára a mozgás irányát és nagyságát. A tréning során a legfontosabb feladatok az erő, a rugalmasság, az egyensúly, a koordináció és a gyorsaság fejlesztése. A terápiás program egyszerűbb gyakorlatokkal indul, majd később minél összetettebb, bonyolultabb mozgásformák következnek. Eleinte lassan kell végezni, hogy a beteg a mozgást tudatosan tudja kontrollálni. A bonyolultabb mozgásformákkal egyenesen arányosan a mozgások sebessége is 14
növekedhet. Az egyensúlyi helyzetek fejlesztése a statikus helyzetekkel kezdődik, ezután jöhetnek a már nagyobb koordinációt igénylő dinamikus aktivitási formák. A feladatok
nehezíthetőek,
ha
becsukott
szemmel
kell
végezni
azokat.”(weborvos.hu/Dr. Szabó Krisztina, 2009) A manuál medicina a manuális diagnosztikából és a manuális terápiából áll. A manuálterápia sérülések, gyulladások, degeneratív elváltozások esetén kialakuló ízületi
mozgásbeszűkülések
gyógyítására
szolgáló
kezelés.
A diagnosztika szerepe az izmok, szalagok és a bőr reflexes reakcióinak, az izomfunkció és koordináció vizsgálata. A kezelés által lokalizálható és analizálható a végtagi ízületek vagy a csigolyák területén kialakult mozgásfunkciók zavara. Ez alapján különböző fogásokkal a fájdalomcsillapítást és a mobilizációt célozva gyógyít. A manuális terápia az ízületi működés helyreállítására irányuló műfogások rendszere, amelyeket izomlazító technikákkal egészítenek ki. A kezelő mechanikus energiát alkalmaz, kézi beavatkozás során sokszor nagy erővel nehezedik a célzott területre. Az ízületeknél trakciót, transzlációs csúsztatást és lágyrész technikákat alkalmaznak. Az ízületek nyújtásával nyomáscsökkenés érhető el, amellyel egyidejűleg egy nyújtás jön létre az ízületi tokban és a szalagokban, ami a mozgathatóságot növeli, a fájdalmat pedig csökkenti. A transzlációs csúsztatásnál a fiziológiás ízületi játék helyreállítása a cél. Ehhez kapcsolódik a lágyrész technika, amelynél különböző lazító és nyújtó elemekkel az izomzat, megnyúlásának következtében az új ízületi játékhoz tud igazodni. Ilyen például a Terrier féle lágyrészmobilizációs technika, ahol a cél az izomtónus kiegyenlítődése és a fájdalomcsillapítás.(physiomed.hu/Manuálterápia) A Cranisacralis manuálterápia a kötőszöveti- és idegrendszert kezeli, és a kettejük alkotta egységes rendszerben kialakuló feszüléseket, blokkokat keresi és gyógyítja. A terapeuta a cranio ritmusban bekövetkező változásokat diagnosztizálja úgy, hogy a cranio ritmust amely egy hidraulikus pumpamechanizmuson alapszik, és az agyvíz keringés működteti – finom tapintással a koponyacsontokon, gerinc mentén és a kötőszövetes rendszer folytonossága miatt bárhol megtalál. A ritmusban bekövetkező változásokat a terapeuta diagnosztizálja, és apró manipulációkkal megpróbálja befolyásolni azokat. A terápia sikerességének következményeképpen 15
megszűnnek
a
blokkok,
és
akár
teljes
tünetmentesség
is
elérhető.
(physiomed.hu/Craniosacralis terápia) Meg kell említeni a Mulligen féle manuálterápiát is, amely alkalmas a túlerőltetésből adódó problémák – teniszkönyök, golfkönyök – zsugorodás, hegesedés miatti, valamint rossz testtartásból eredő törzsfájdalmak, ín-és izomgyulladások, rándulások, ízületi porckopás, illetve fejfájás, szédülés enyhítésére is. Ebben az eljárásban az ízületi relaxáció, a tok és a szalagok célszerű, mérsékelt nyújtása, az ízületi játék helyreállítása,
a
eredményeképpen
mozgathatóság –
a
fájdalom
elősegítése, csillapítás
valamint a
–
a
felsoroltak
cél.(physiomed.hu/Mulligen
manuálterápia) A manuál terápiák közé sorolható az úgynevezett Dorn terápia is. Ez egy kézzel végzett kíméletes fogásokból álló korrekciós kezelés, amely javallott sportártalmak kezelésére is, mint a teniszkönyök.(dornterapia.hu/ Dorn terápia)
2.5.2. Lökéshullám terápia A lökéshullám terápia elsősorban különböző mozgásszervi panaszok, betegségek kezelésére alkalmas. A kezelés nagy energiájú, mélyre hatoló akusztikus hullámok sorozatából épül fel, amelyek percenként több mint 600 kis ütést mérnek a kezelendő területre. A lökéshullám sugár irányban terjed szét a felületen, így nagy területen fejti ki a fájdalomcsillapító hatását. (cmed.hu/Lökéshullám) A kezeléskor a hanghullámok vérbőséget okozva felpezsdítik a vér keringését, elernyesztik az izmokat, ez által mérséklik a fájdalmat és beindítják a szervezet öngyógyító folyamatait. Maga a folyamat csekély fájdalommal, enyhe kipirosodással jár.(ortopediaszombathely.hu/Lökéshullám terápia) A kezelés során a gyógyítandó testrészt nyugalomba kell helyezni, biztonságosan megtámasztani, majd a bőrfelületet szabaddá tenni. A kezelés választott energiáját az adott testtájékhoz igazítottan kell meghatározni, az adott beteg anatómiai adottságaihoz mérten. Nagyjából 5-10 kezelésre van szükség, egy kezelés körülbelül 5-10 percig tart. Pozitív hatásai többet között, hogy fokozza a vérkeringést és a mozgékonyságot, csökkenti a gyulladást, és ez által a fájdalmat, hatására javul az anyagcsere, a különböző mozgásszervi kórképek, a sejtstruktúra, a szöveti stabilitás. Segít a görcsoldásban és az izmok ellazulásában. (gyogyfogas.hu/Lökéshullám terápia) 16
2.5.3. Mélyszöveti masszázs A mélyszöveti masszázs a feszült izmok oldására, lazítására alkalmas módszer. A speciális masszázsfogások mélyen átdolgozzák az izmokat, ezáltal elősegíti azok regenerációját, és a salakanyag minél előbbi távozását a szövetekből. Ez a masszázstechnika kifejezetten sportolás illetve az izmokat igénybevevő fizikai munkavégzés után ajánlott. Az általános svédmasszázzsal ellentétben itt a terapeuták a csuklójukat, könyöküket, alkarjukat használják, és lassabb, erősebb technikával masszírozzák végig az izmokat. Általában konkrét problémára összpontosít, mint például a sérülésekből való felépülés, mozgáskorlátozottság, izomgörcs, poszturális problémák, krónikus fájdalom. A kezelés után pár nap elteltével az „újjászületett” izmoknak köszönhetően javul az általános közérzet. (mandaladayspa.hu/Mélyszöveti masszázs)
2.5.4. Krioszauna A terápia az extrém hideg hőmérsékletet használja fel gyógyítás céljából. Előnyei, hogy egyszerre több gyulladt ízület is kezelhető, és az alig pár perces szaunában történő tartózkodás több órára is megszüntetheti a fájdalmat. Különösen hatékony a nagy fájdalommal járó gyulladásos mozgásszervi, vagy gerincbetegségekben szenvedőknek, de az ízületi gyulladás, alvászavar, bőrbetegségek, depresszió, izomhúzódások, sportsérülések kezelése során is nagyon jó eredménnyel használják. A szaunában tartózkodás befolyásolja a sejtszintű anyagcserét, mert a hideg hatására a szervezet tevékenysége fokozódik, beindulnak az öngyógyító folyamatok és öngyógyító hormonok, enzimek szabadulnak fel. Erősödik az immunrendszer, csökken a stressz, az ízületek kötöttsége és a fájdalomérzet. Sportsérülések esetén nagyon jó regeneráló hatással bír, megszünteti az izomlázat és növeli a teljesítményt. A hideget folyékony nitrogén elpárologtatásával állítják elő a kamrában, és a száraz levegőnek köszönhetően nincsenek fagyási tünetek, sőt könnyebben elviselhető, mint a hideg vízbe mártózás.
A kezelés során a
felhasználó a fülkében csak nyakig „merül el”, így nem kell belélegeznie a hideg
17
gázokat,
így
a
kezelés
jótékony
hatásait
zavartalanul
élvezheti.
(cmed.hu/Krioszauna)
2.5.5. Síszimulátor A sí- és snowboardszimulátorokat széles körben alkalmazzák sérülések utáni rehabilitációs kezelésekre. Ezek a gépek az általános orvosi intézményekben, valamint a kifejezetten profi sportolók sérüléseire szakosodott intézményekben egyaránt hatékonynak bizonyultak. A berendezések biztosítják azt a fokozatos – és szükséges – erősödő fizikai megterhelést, amely a sejtek természetes kompenzációs mechanizmusait beindítja, a szövetek kapilláris keringését javítja, és meggátolja a rögök képződését. Ezek mind nagyban elősegítik a felépülést. A sérülést követően a megfelelő intenzitású edzésmunka kivitelezése jóformán lehetetlen, de a szimulátorok lehetővé teszik a terhelés fokozatos emelését, így kevés idő is elegendő a megfelelő szintű mozgásmennyiség eléréséhez. Továbbá a fizikai aktivitás
révén
beindul
a
kollagénszintézis,
amely
a
sérült
szövetek
helyreállításában és pótlásában játszik szerepet. A berendezések valódi „ereje” az általuk létrehozott gyorsulási erőkön alapszik. A kezeltek ugyanis olyan ingereket kapnak a gépet használva, mintha a testüknek nagyobb gyorsulási erővel kellene megküzdeniük. Ez azonnali válaszreakciót vált ki, mintha a szervezetnek erősebb megterhelésre kellene készülnie. Ezáltal a hipotalamus több növekedési hormont termel, amely segíti a sérült ízületek, izmok és csontok rehabilitációját, és azok szöveti újjáépülését. A külső behatás következményeképpen a szervezet mozgósítja az erőforrásait, és a szükséges területeken a szövetek megnagyobbodnak, megerősödnek. Előfordul, hogy a sérültek csontjai és ízületei a kezelés hatására erősebbek lesznek, mint a sérülés előtt voltak. Mindehhez egy számítógépes program kapcsolódik, amely az orvosoknak is segítséget nyújt a megfelelő kezelési program
kiválasztásában,
valamint
a
páciens
ellenőrzésében.(snowrider.hu/Síszimulátor rehabilitációs céllal)
18
állapotának
2.5.6. SMR terápia Az SMR technika reflexes ellazulást vált ki az izmokban, lágyrészekben. Az úgynevezett izompólya technikák segítségével az izmot körülvevő hártya ellazul, így az izom visszanyeri eredeti tónusát. Ezt a hatást használja fel a kezelés, a kialakult izom-és lágyrész fájdalmak csökkentésére. Az izom ennek köszönthetően könnyebben nyújtható és terhelhetőbbé válik, gyorsabban regenerálódik és fejlődik, illetve az izomláz is sokkal hamarabb elmúlik. A terápia célja az izompólya problémákból eredő izomfájdalmak, ízületi fájdalmak csökkentése, vagy ha lehetséges megszüntetése, a kötőszövet és az izomszövet regenerálása, valamint az izmok zsugorodásának megelőzése, ezáltal az ízületek merevségének elkerülése. Összetett
módszer,
mert
prevenciós
és
terápiás
kezelést
is
magába
foglal.(physiomed.hu/SMR terápia)
2.5.7. Bemer terápia A Bemer terápia egy olyan 21. századi csúcstechnológiás kezelés, amely parányi impulzusokkal helyreállítja a mikrokeringést és ez által a szervezet egész vérellátottságát javítja. Többek között pozitívan hat a szív-és keringési rendszerre, javítja a sejtek oxigén ellátását, elősegíti az anyagcsere-végtermékek távozását a szervezetből, erősíti az immunreakciókat, fokozza a károsodott szövetek regenerálódását, gyorsítja a sebgyógyulást és ez által fontos segítséget jelent a szervezet öngyógyító erőinek aktivizálásában. (eleteroforras.hu/Bemer terápia)A világ számos országában alkalmazzák - köztük több mint 10 éve Magyarországon is - elsősorban terápiás céllal szakorvosok, háziorvosok, sportolók, kozmetikusok és állatgyógyászok. A kezelés az úgynevezett Bemer matracon zajlik, amely a teljes test kezelésére alkalmas. Az alapprogram nyolc percet vesz igénybe, és csak ezután következik az egyes betegségtípusok célzott kezelése az intenzív applikátorok egyikével.(mediforte.hu/Gyakori
kérdések
a
bemer
terápiáról)
A
terápia
immunrendszer erősítő hatására a sportolók ellenállóbbak lesznek a vírusokkal és betegségekkel szemben a felkészülés időszakában. Sportsérülés, műtét után lerövidíti a rehabilitációs időszakot és fokozza a sebgyógyulást, csökkenti az 19
izomfájdalmat és törés esetén elősegíti a csontok gyógyulását. Sportfiziológiai hatásai, hogy javul a vérellátás és a sejtközi oxigén ellátás, gyorsul a salaktalanítás, csökken a sérülés kockázata, nő a teljesítmény és az edzésszint. Híres sportolók, akik alkalmazzák többek között Eric Johansson jégkorong játékos (Székesfehérvár), Boris Becker világelső német teniszező, Manuel Charr profi ökölvívó, Marc Girardelli sívilágbajnok, Szabics Imre magyar válogatott labdarúgó és az LC Brühl női kézilabda csapata.(eleteroforras.hu/Bemer mágneses terápia)
2.5.8. GUNA terápia A GUNA bioterápia kifejezetten mozgásszervi panaszok csillapítására kifejlesztett természetes hatóanyagú – ezáltal mellékhatásoktól mentes – kezelés. Többek között a kopásos, gyulladásos panaszokra, illetve túlerőltetés, sportsérülések során fellépő izom-illetve idegi eredetű fájdalom csökkentésére alkalmas injektálható kollagén tartalmú ampullás kezelés. Kúraszerűen alkalmazva segíti a problémás területek újjáépülését,
gyors
fájdalomcsillapító
hatása
révén
pedig
enyhíti
a
mozgáskorlátozottságot. Ízületstabilizáló hatásának következtében csökkenti a további
károsodások
lehetőségének
kockázatát.
(fajdalomkozpont.hu/GUNA
fájdalomcsillapító bioterápia)
2.5.9. Klasszikus taping és kineziológiai tapasz
Klasszikus taping A klasszikus tapek (nem elasztikus tapek) és bandázsok alkalmazása az élsportban évek óta jól bevált ragasztási forma a sportsérülések mielőbbi gyógyítása érdekében. Ilyen nem elasztikus tapek használata fontos minden sportsérülésekkel, bokaficamokkal, ízületi- és izomsérülésekkel foglalkozó szakember számára. A klasszikus
tapekkel
való
funkcionális
kötések
nélkülözhetetlenek
a
sportrehabilitációban. A tapek használata két csoportra osztható, egyik csoportba tartoznak azok a sérülések, amelyek csak néhány napos rögzítést igényelnek, míg a másikba azok az ízületi tok, ízületi szalag és izomsérülések tartoznak, amelyek több hétig tartó rögzítést, esetleg operációt igényelnek. A szöveti sérülés szakaszának 20
gondos figyelembevételével, valamint a sérülés mechanizmusától függően kell a szakembernek a lehető legmegfelelőbb időpontban elkezdeni a klasszikus tapekkel végzett funkcionális kötések alkalmazását.(physio-vit.net/Sportsérülések-Klasszikus taping és bandázsolás)
Kineziológiai tapasz A kinesio tape terápia a mozgásszervi problémák kezelésében az egyik leghatékonyabb módszer, hiszen gyors és hatékony segítséget nyújt ficamok, húzódások, sportsérülések, gerinc és végtagfájdalmak kezelésekor, valamint mozgásszervi műtétek utáni rehabilitációban is. A különféle, szakszerűen végzett ragasztási technikák segítségével erősítő, korrigáló vagy regeneráló hatást lehet vele elérni. Anyaga rugalmas pamut, amely könnyedén a bőrre ragasztható, feltapasztását követően rövid időn belül csökkenthető a fájdalom és a mozgásbeszűkülés. A felhelyezett tapasz hatására a bőr és a szövetek fellazulnak, intenzívebbé válik a nyirokfolyadék áramlása, amely által javul a vérkeringés, és a fájdalom receptorokra nehezedő nyomás is csökken. Az izmok és ízületek stabilizálásával mentesíti a sérült szövetek terhelését, megakadályozza az izomgörcsök és gyulladások bekövetkezésének lehetőségét. Előnyei, hogy semmi féle kémiai hatóanyagot nem tartalmaz, abszolút bőrbarát és rugalmasságának köszönhetően nem gátol a mozgásban. A különböző színeknek csak a színterápiában van jelentőségük. A meleg színek energetizáló, míg a hidegebbek gyulladáscsökkentő, hűsítő hatást váltanak ki.(physiotrade.hu/A kineziológiai tapaszról)
2.5.10.Bioptron lámpa „A
BIOPTRON
Fényterápia
Rendszer
egy
világszerte
szabadalmaztatott
orvostechnikai fényterápiás eszköz, amelynek különleges optikai egysége a nap által természetesen kibocsátott, elektromágneses spektrumhoz hasonló fényt bocsát ki, amely nem tartalmaz UV-sugarakat. A BIOPTRON fényterápia természetes módon hat, erősíti a szervezet regeneratív és egyensúly-helyreállító képességét, és 21
így hozzásegíti ahhoz, hogy felszabadítsa saját öngyógyító adottságait. Amikor a fényenergia bejut a szövetekbe, elindítja a biostimulációs folyamatokat.”A Bioptron lámpa története csak alig néhány évtizedes múltra tekint vissza, ennek ellenére bebizonyította, hogy képes a betegségek kezelésére. Elődje az Evolite lámpa, amelyben a polárszűrő 400 nm-től 800 nm-ig terjedő hullámhossz tartományban képes a fényt polarizálni, ezáltal a fény nem képes behatolni az emberi test szöveteibe, így csak a testfelületen található sérülések kezelésére alkalmas. Ezzel szemben a továbbfejlesztett Bioptron fény hullámhossza 480 nm-től-3400 nm-ig terjed, vagyis mind a látható, mind a közeli infravörös tartományban sugároz. Fénye 11,5 cm mélyen hatol be az emberi test szöveteibe, így a mélyebben fekvő elváltozások hatékony kezelésére is alkalmas. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a lámpa használata révén megnövekszik a sejtaktivitás, a kezelt sebek gyógyulása felgyorsul, illetve hatékony kiegészítő terápia az akut és krónikus sérülések valamint a műtét utána sebek konzervatív kezelésében. A lámpázás hatására többek között javul a vér keringése a hajszálerekben, harmonizálódnak az anyagcserefolyamatok,
megerősödik
az
immunrendszer,
megélénkülnek
a
szervezet
regeneratív és reparatív folyamatai, és nem legutolsó sorban csökken a fájdalom intenzitása.
Sportgyógyászati
szempontból
hasznos
lehet
izomrándulások,
húzódások, rándulások, íngyulladások, ínszalagszakadás és izomszakadás, ficamok, zúzódások vagy akár teniszkönyök kezelésére.(bioptronlampak.hu/Bioptron kezelés - A polarizált kezelés hatásai)
2.5.11. Amplifitness Az Amplifitness egy új edzésmódszer, amely főként mélyizom stimuláló, aktiváló és térfogatnövelő hatásában különbözik az egyéb testépítő tréningektől. Intenzív edzést biztosít, kevesebb időráfordítással, amely mindeközben teljes mértékben kíméli az ízületeket, és nem hordozza magában a sérülés veszélyeit. Minden izomcsoport egyszerre dolgozik, így akár a heti pár alkalommal végzett 20 perces edzésekkel is elérhető az optimális hatás. Az AmpliTrain minden szövettípust stimulál, tehát nem csak a motoros idegekre hat, mint a hagyományos EMS (elektronikus izomstimuláló edzés). „A legnagyobb különbséget az integrált 22
AmpliTrain technológia, a „digitalizált MET (Modulált Elektro Terápia)“ jelenti. Ez egyfajta 2 kHz erősségű középfrekvencia, modulált burkológörbével, ami lehetővé teszi a célzott tréninget. A MET kezelések során három fontos frekvencia, a közép-, az alacsony- és a küszöbfrekvencia fejti ki hatását. Ezek a frekvenciák mélyen a szövetekbe hatolnak és egyidejűleg hatnak az idegekre, izmokra és más szövetekre. A közepes frekvenciájú elektromos terápia kellemesebb, mint a hagyományos áramfajták, emellett hatásossága messze túlszárnyalja a hagyományos elektromos árammal végzett EMS edzéseket és kezeléseket.”Az AmpliTrain készülék 2011 nyarán megkapta az orvosi műszerré minősítést, azaz hivatalosan is gyógyításra, rehabilitációra alkalmas fejlesztés lett.(amplifitness.hu/Amplifitness)
2.5.12. Távol-keleti gyógyászat Az ázsiai gyógyítás alapvetően azt vallja, hogy jobb megelőzni, mint gyógyítani. A hagyományokban nem különül el ténylegesen a test és a lélek, mint a nyugati gondolkodásban. Az utóbbiak mégis egyre szívesebben veszik igénybe az ázsiai gyógymódokat. Egyesek megelőzésre, kezelésre vagy rehabilitációra használják a különféle gyógymódokat, míg mások ily módon keresik a wellness élményt, vagy a spiritualitást.(gyogyszernelkul.com/Távol-keleti gyógyászat) Köpölyözés Nem csak a kínai orvoslás használja, a világ sok táján megtalálható a népi gyógyítás kelléktárában a köpölyözés. A kínaiak által guasha-nak nevezett terápia lényege, hogy időszakos vákuumot hoznak létre egy kis csészében, és ezt gyorsan a bőr felszínére helyezik. A vákuum úgy keletkezik, hogy a csészét a szájával lefelé tartják az kezelendő hely felé, lángot húznak át alatta, és gyorsan a fájó pontra rakják. A köpölyözést rendszerint a háton, nyakon, karokon, lábakon, valamint közvetlenül a fájdalom helyén alkalmazzák. Mivel a vákuum a bőr felszínéhez szívja a megrekedt vért és testfolyadékot, az ott szétterjedhet, és felszívódhat, ami által létrejön a fájdalomcsillapítás. Továbbá a mélyen fekvő szövetekhez, és sejtekhez szabadon eljuthat a friss, oxigéndús vér. Hátfájásra, izomfeszülésre, megerőltetésből származó alagútszindrómára is kedvező hatással van.(John Lust 23
Michael Tierra, 1992) Manapság igen elterjedt gyógymód, több fajtája létezik, és sok helyen végzik. Sportrehabilitációs szempontból a pulzáló köpölyözés a legrelevánsabb. Bőrkalapács A bőrkalapács egy kicsi, kalapácsszerű eszköz könnyűfémből, vagy műanyagból. Az egyik végén egy kalapácsszerű fej van, melyből sok kis tű áll ki. Ezzel ütögetik a test megfelelő területeit. Fájdalomcsillapításra használják, enyhíti a nyak, a végtagok és a hát helyi fájdalmait. Az akupunktúrával foglalkozók különleges esetekben a csukló vagy az alkar idült fájdalmának enyhítésére használják. A kezelés menete, hogy a kezelendő területet gyöngéden ütögetik. A kezelést a bőr kivörösödéséig, vagy amíg nedvezni nem kezd folytatják. Minden használat előtt sterilizálni kell.(John Lust - Michael Tierra, 1992)
Akupunktúra Az akupunktúra az akkut ellátásban hatékony, rendkívül gyorsan és céltudatosan gyógyít. A helyi szúrások a saját hormontermelést fokozzák, ezzel beindítva a szervezet öngyógyító folyamatait. Az akupunktúra a test energetikai egyensúlyának helyreállítását célozza meg, hiszen a kínai szemlélet szerint a betegségek okai a belső egyensúly felborulásában keresendők. „Olyan tüneteket képes enyhíteni és megszüntetni, melyek mögött még működő szervek állnak, mint például kis és nagyízületi gyulladásos fájdalmak, fokozott izomgörcs – készség, különféle sportsérülések: izom és ínpanaszok, váll merevsége, teniszkönyök, csuklófájdalmak, rándulások, ficamok, sarok és bokafájdalmak, lábfej fájdalmai, térd elváltozásai, lumbágó, carpaltunel szindróma, ganglionok, gerincbetegségek, discophatia, törések utókezelése, rheumatoidarthritis bizonyos formái..” Az akupunktúrával gyulladást csökkentünk, fájdalmat csillapítunk, és a panaszok okai is megszűnhetnek. A kezelések száma, pontok és a szúrások esetenkénti sűrűsége mindig az adott páciensre szabott, egyéni, és az aktuális állapothoz igazodik.(John Lust - Michael Tierra, 1992) 24
2.5.13. Gyógynövényes kezelés A gyógynövények felhasználásának számtalan módja ismert. Egyedi gyógyhatásuk sajátos
vegyi
összetételüktől
függ.
Ez
kifejeződik
ízükben,
illatukban,
szerkezetükben, és egyéb más tulajdonságaikban. Különböző meleg, vagy hideg gyógynövényes borogatások és tapaszok alkalmazhatók sportsérülésekre. Gyógyító, hűsítő borogatás készíthető például fekete nadálytőből, útifűből és egy csipet cayenne borsból. Gőzölés után, gézbe csavarva, még forrón kell közvetlenül a fájdalmas testrészre kötözni. Enyhíti a fájdalmat, gyulladást, segíti a törések gyógyulását. További borogatások: fájdalom és gyulladás enyhítésére árvácska vagy tyúkhúr, gyulladt ízületek kezelésére reszelt burgonya, vagy hajdinalisztből és vízből készült krém. A cayenne borsot tartalmazó, illetve más melegítő hatású tapaszok biopatikákban, herbáriákban is kaphatóak. Meleg borogatás készítésekor a törölközőt, vagy gézt forró teába kell mártani, és kicsavarva az adott testrészre helyezni. A meleg gyömbérborogatás pozitívan hat a rándulásokra, fájó ízületekre. A növényi olajokat külsőleg és belsőleg egyaránt alkalmazzuk. A gyömbéres szezámmagolaj helyileg alkalmazható horzsolások, rándulások gyógyítására.(John Lust - Michael Tierra, 1992) Napjainkban már nem csak különböző herbáriákban és drogériákban, hanem webáruházakban
is
vásárolhatunk
gyógynövénnyel
készült
sportkrémeket.
Többségük többnyire bemelegítő hatású vagy izomlazító, fájdalomcsillapító, ízületi fájdalom beszüntetésére, zárt balesetei sérülések helyi kezelésére alkalmazható. Néhány példa ezekre: orvosi zsálya, rozmaring krém, ördögkarom gél, vadgesztenye, árnika, tengeri iszap, medvehagyma, törpefenyő, chili, menta, fekete nadálytő.(provitamin.hu/Izomlazító és sportkrémek)
25
3. Anyag és módszer A
szakdolgozatomban
felállított
hipotéziseim
igazolásához,
valamint
a
rehabilitációban hatásos kiegészítő kezelések ismertségének vizsgálatához saját kutatást végeztem. A kérdőívemet internetes alkalmazással készítettem el, és egy internetes közösségi oldalon terjesztettem. A kitöltésre szeptember 26 és november 2 között volt lehetőség. A válaszadóknak 14 kérdésre kellett válaszolniuk, melyek között voltak nyitott, zárt és félig nyitott kérdések is. Utóbbinál az előre megadott válaszlehetőségeken felül lehetőségük volt egyéb válasz megadására is. A kérdőív segítségével elsősorban arra kerestem a választ, hogy a sportolók mennyire vannak tisztában a kiegészítő kezelések lehetőségeivel, vettek-e már igénybe rehabilitáció során ilyet, és nem utolsó sorban, hogy a kérdőív kitöltése után fognak-e alkalmazni ilyen terápiákat. A mintavételem nem tekinthető reprezentatívnak, mert a kitöltők nagy része az ismeretségi körömből került ki, valamint mivel közösségi oldalon terjesztettem a kérdőívemet, így ahhoz, aki versenyszerűen sportol, viszont nem regisztrált tag, nem jutott el a kérdőívem. A beérkezett válaszokat Microsoft Office Excel programban rögzítettem, és diagramokkal ábrázoltam az eredményeket.
26
4. Eredmények A kérdőívet összesen 97 fő töltötte ki: 61 nő és 36 férfi. A megkérdezettek életkor szerinti megoszlása a következő: 54,6%-a 18 és 25 év közötti, 16,5%-a 25 és 30 év közötti, 21,6%-a 18 év alatti, míg 7,2%-a 30 év feletti. (2. ábra) Sportolók életkor szerinti megoszlása (%) 7.2% 0-18 éves
16.5% 21.6%
18-25 éves
54.7%
25-30 éves 30- éves
2. ábra: A sportolók életkor szerinti megoszlása Forrás: saját szerkesztés Legmagasabb iskolai végzettség alapján a következő adatok születtek: 8 általánost jelölt meg 8 fő (8,2%), szakmát 11 fő (11,3%), érettségit 68 fő (70,1%), OKJ-s oklevelet 2 fő (2%), diplomát 8 fő (8,2%). (3. ábra) Sportolók iskolai végzettség szerinti megoszlása (fő)
61
8
11
8 általános
szakma
15 2 érettségi
OKJ oklevél
diploma
3. ábra: A sportolók iskolai végzettség szerinti megoszlása Forrás: saját szerkesztés
27
Lakóhelye szerint fővárosban él 26 fő (26,8%), megyeszékhelyen 40 fő (41,2%), városban 24 fő (24,7%) míg faluban 7fő (7,2%). (4. ábra)
7.2%
Sportolók lakóhely szerinti megoszlása (%) főváros
26.8%
24.7%
megyeszékhely város
41.2%
falu
4. ábra: A sportolók lakóhely szerinti megoszlása Forrás: saját szerkesztés A demográfiai kérdések után elsőként arra kérdeztem rá, hogy a megkérdezettek mit sportolnak. A válaszadók közül a legtöbben a kézilabdát jelölték be, pontosan 37 fő (38,1%). A megkérdezettek közül 23 fő futballista (23,7%), 12 fő atletizál (12,3%), 8-an röplabdáznak (8,2%), 6-an jégkorongoznak (6,1%), 5-en jelölték a birkózást (5,1%), 2-en az úszást és a kosárlabdát (2%), míg 1-1 ember a vízilabdát és az öttusát (1%). A kitöltők között nem volt teniszező, asztaliteniszező, vívó, ökölvívó, tornász és kajak-kenus, valamint az egyéb lehetőséghez sem került válasz.(5. ábra) Sportolók sportágak szerinti megoszlása (fő) 40 37
30 20 10
23 2
8
6
0
0
12
1
5
2
0
0
1
0
0
0
5. ábra: A sportolók sportágak szerinti megoszlása Forrás: saját szerkesztés 28
0
Az ötödik kérdésem az volt, hogy melyek a sportágára jellemző leggyakoribb sérülések. A sportolóknak több válasz megadására volt lehetőségük itt. Az eredményeket
összesítve szemléltettem,
sérülésekre
lebontva
a könnyebb
átláthatóság érdekében.(6. ábra) Leggyakoribb sérülések (fő) 78
82
43 23
29
19
15
3
32
4
1
1
6. ábra: Leggyakoribb sportsérülések a megkérdezett sportolók alapján Forrás: saját szerkesztés A következő kérdésnél arra voltam kíváncsi, hogy miből állt a sportrehabilitáció, amikor sérült volt. Ennél a kérdésnél is több lehetőség megjelölésére volt lehetőség, köztük egyéb válasz megadására is. Természetesen a válaszok között volt olyan opció is, hogy a válaszadó még nem volt sérült. (7. ábra) Hogyan rehabilitálódott? (%) műtét 16%
fizikoterápia
24%
7%
gyógytorna 5%
13%
masszázs nem voltam még sérült
35%
egyéb
7. ábra: Miből állt a sportrehabilitáció amikor sérült volt Forrás: saját szerkesztés 29
A hetedik kérdésem nyitott kérdés volt, arra voltam kíváncsi, hogy a megkérdezettek felépülésük gyorsítása érdekében vettek-e igénybe kiegészítő kezelést rehabilitációjuk során (8. ábra). Megkértem a válaszadókat, hogy igen válasz esetén írják le mi volt az a kezelés. Az eredményeket összesítve szemléltetem, mert sokan több kezelést is írtak, valamint vannak egyezések is.(9. ábra) Vett-e igénybe kiegészítő kezelést? (%) igen
nem
45% 55%
8. ábra: Felépülésének gyorsítása érdekében vett-e igénybe kiegészítő kezelést Forrás: saját szerkesztés
Milyen kiegészítő kezelést vett igénybe (fő) 50 40 30 20 10 0
39 24
17 1
9
4
1
3
8
9. ábra: Igénybe vett kiegészítő kezelések az igen válaszok alapján Forrás: saját szerkesztés
30
A következő kérdésemmel arra kerestem a választ, hogy aki nem vett még igénybe kiegészítő kezelést, miért nem alkalmazta. Több válasz megjelölésére is lehetőség volt. (10. ábra) Miért nem vett igénybe kiegészítő kezelést? (%) Egyéb Nem voltam még sérült Nem hiszek benne Sajnáltam erre költeni a pénzt Nem volt rá időm Nem volt rá pénzem Nem ismertem ilyen kezeléseket
1 16
7 10 15 5 51 0
10
20
30
40
50
60
10. ábra: Miért nem vett igénybe kiegészítő kezelést sportrehabilitációja során? Forrás: saját szerkesztés Ennél a kérdésnél 1 ember bejelölte az Egyéb lehetőséget, és válasza alapján azért nem vett igénybe kiegészítő terápiát, mert nem érezte szükségét. A kérdőív kilencedik kérdése arra vonatkozott, hogy befolyásolja-e a sportolót a rehabilitációs hely kiválasztásánál az, hogy azon a helyen rehabilitálódott a sportága egyik híres sportolója. (11. ábra) Befolyásolja-e a rehabilitációs hely kiválasztásánál, hogy sportága híres sportolója hol rehabilitálódott? (%)
Igen 19% Nem 81%
11. ábra: Befolyásolja-e a terápiás hely kiválasztásánál az, hogy a sportága híres sportolója ott rehabilitálódott Forrás: saját szerkesztés
31
A következő kérdésnél azt mértem fel, hogy a felsorolt kiegészítő kezelések közül melyiket ismerik a válaszadók. Itt is több válasz megjelölésére volt lehetőség.(12. ábra) Melyik kiegészítő kezeléseket ismerik? (fő) 93 81
90
56 43 25
31
40
25
18
6
6
6
0
12. ábra: A megadott kiegészítő terápiák közül melyiket ismeri Forrás: saját szerkesztés A tizenegyedik kérdés az volt, hogy hisz-e a válaszadó a kiegészítő kezelések hatékonyságában. Négy válaszlehetőség közül lehetett választani, és csak egy válasz megjelölésére volt lehetőség.(13. ábra)
Hisz a kiegészítő kezelések hatékonyságában? (%)
Igen, teljes mértékben
3% 1% Igen, valószínűleg segítik a felépülést
36% Nem, a kórház kezelés hatásosabb, biztonságosabb és gyorsabb
60%
Egyáltalán nem, ez mind áltudomány, csak megvezetik az embert, hogy erre költse a pénzét.
13. ábra: Hisznek-e a kiegészítő kezelések hatékonyságában Forrás: saját szerkesztés
32
Az utolsó két kérdésemmel azt vizsgáltam, hogy a kérdőív felkeltette-e az érdeklődését a kitöltőnek, és ha erre igennel válaszolt, akkor igénybe fogja-e venni, ha esetleg rehabilitációra szorul. (14. ábra)
14. ábra: Felkeltette-e az érdeklődésüket a kérdőívem a kiegészítő kezelések iránt, ha igen, a közeljövőben fog-e igénybe venni ilyen terápiát Forrás: saját szerkesztés
33
5. Megbeszélés, konklúzió Az első hipotézisem az volt, hogy a leggyakoribb sérülések a térdszalag bántalmak. A megkérdezettek közül 82-en bejelölték saját sportáguk leggyakoribb sérüléseként a térdszalag sérüléseit. Az állításom igaznak bizonyult az 5. kérdés alapján, ugyanis a 37 kézilabdás, 23 labdarúgó, 2 kosárlabdás és 5 birkózó közül mindenki, valamint a röplabdások és atlétikások közül is nagy számban bejelölték. Feltételezésem alapja az volt, hogy a sportok többségében az irányváltoztatás, a gyors lábmunka megköveteli a térdízület mozgását és megerőlteteti azt. Elég egy rossz mozdulat és meg-vagy elszakadhat a szalag. A második hipotézisem szerint a megkérdezettek alig 40%-a vett igénybe valamilyen kiegészítő kezelést, amikor sérült volt. A 7. kérdésre kapott válaszok alapján, ez a feltételezésem is igazoltnak tekinthető, ugyanis a válaszadók 45%-a jelölte be az igen lehetőséget. Viszont, ezek közül a válaszadók közül sokan írtak fizikoterápiás kezeléseket (lézer terápia, elektroterápia, ultrahangkezelés) arra, hogy mit is vettek igénybe pontosan. Ennek következményként a 45% nem valós adat, tehát még kevesebben vettek igénybe. A következő hipotézisem szerint a vizsgált személyek, több mint a ¾ része sajnálja kiegészítő kezelésekre költeni a pénzét. A 8. kérdés eredményei megcáfolták az állításomat, ugyanis alig 10 ember jelölte meg ezt a lehetőséget indokként, amely a megkérdezettek ¼ részét sem teszi ki. A negyedik hipotézisem, hogy a vizsgálatban résztvevők több mint a fele időhiány miatt nem vesz igénybe ilyen terápiákat. Ugyancsak megcáfolódott, hiszen a 8. kérdés eredményei alapján a 7. kérdésre nemmel válaszoló sportolók 34%-a jelölte csak ezt az opciót. Az ötödik hipotézisem szerint a válaszadók több mint a 70%-a hisz a kiegészítő kezelések hatékonyságában. A 11. kérdésemre érkezett válaszok alapján ez teljes mértékben igazolódott. Az eredmények a következőképpen alakultak: a válaszadók 60%-a jelölte, hogy „Igen, valószínűleg segítik a felépülést”, míg a 36%-uk az 34
„Igen, teljes mértékben” válaszra nyomott. Vagyis a megkérdezettek 96%-a állítja, hogy hisz a kiegészítő kezelések hatékonyságában. A következő hipotézisemben azt állítottam, hogy a megkérdezettek több mint felének felkeltette az érdeklődését a kérdőív a kiegészítő kezelések iránt. A 12. kérdés eredményei igazolják a feltevésemet, ugyanis a megkérdezettek 84%-a igennel válaszolt a feltett kérdésre. A hetedik hipotézisem szerint több mint a vizsgált tömeg fele teszi a sérülésének súlyosságától függővé azt, hogy a közeljövőben, ha problémája adódik fog-e igénybe venni kiegészítő kezelést. A 13. kérdésre érkezett eredmények cáfolják a felvetésemet, mert csupán a megkérdezettek 22%-a jelölte meg ezt a válasz lehetőséget. A nyolcadik hipotézisem az volt, hogy a nők közel 80%-a kipróbálná a kiegészítő kezeléseket a kérdőív által szerzett információk alapján. A 14. kérdés eredményei szerint a válaszadók 41%-a biztosan, 37%-a pedig valószínűleg igénybe venné a kiegészítő kezeléseket legközelebb, ha problémája adódna. A 61 válaszadó nő közül, 56 jelölte be ezen válaszok valamelyikét, ami 91%-ot jelent, tehát a hipotézisemet igazoltnak tekintem. Az utolsó hipotézisem alapján a férfiakat döntésükben jobban befolyásolja, mint a nőket az, hogy egy híres, népszerű sportoló hol rehabilitálódik. A 9. kérdésem eredményei alapján a válaszadók 81%-át nem, míg a 19%-ukat befolyásolja a döntésben. A 18 igennel válaszoló sportoló közül 14-en férfiak, 4-en pedig nők. Véleményem szerint jelen adatok szerint igazoltnak tekinthetem a feltevésemet.
5.1 Javaslattétel A kutatásom eredményei alapján a sportolók nagy része nincs tisztában a kiegészítő kezelések lehetőségeivel, sőt sokan nem tudják szétválasztani a kórházi kezelést a kiegészítő terápiáktól. Sérüléseik alapján viszont szükség lenne ilyenekre az alapvető gyógykezeléseken kívül. A nyitott kérdésemre, miszerint „Vett-e igénybe kiegészítő kezelést, amikor sérült volt, ha igen akkor mi volt az” nem mindig 35
érkezett releváns, értékelhető válasz. Sok sportoló lézerterápiát, ultrahang terápiát, elektroterápiát jegyzett meg, amelyek viszont a fizikoterápia részei és háziorvos beküldésével kórházakban igénybe vehetőek. Véleményem szerint, sok hasznos kiegészítő sportrehabilitációs kezelés nem jut el a sportolókhoz, ha saját maguknak nem jut eszükbe keresni, másképp nem nagyon találkoznak ilyennel. Tanárokat, orvosokat, de legfőképpen gyógymasszőröket, gyúrókat és edzőket kellene akár továbbképzések által tájékoztatni a lehetőségekről, hogy ők továbbadhassák ezt a saját csapatuknak, környezetükben lévő sportembereknek. Annál is inkább, mivel kiderült, hogy sportágaktól függetlenül a térd, valamint a térdszalag bántalmak vezetik a leggyakoribb sérülések listáját. Mivel ez az egyik legsúlyosabb sportsérülés, és akár több mint fél év rehabilitációt is igényelhet, a hasonló sérüléssel küzdőknek hatalmas segítség lenne a kiegészítő kezelések ismerete. Lényegesen lerövidíthetné a regenerálódás folyamatát, és sokkal hamarabb visszatérhetne a sportoló a mozgásba. A kérdőívemből továbbá kiderült az is, hogy akik ismernek is pár ilyen kezelést, akkor sem biztos, hogy igénybe vennék az ára miatt. Javaslatom szerint néhány kezelést akár TB támogatottá is lehetne kérvényezni hasznossága miatt, valamint lehetőséget nyújtani esetleges csoportos foglalkozásokra. Ez utóbbi akár lelki, pszichés segítséget is nyújthatna a sérülteknek, hiszen együttérezve a társakkal, annak tudatában, hogy mással is megtörtént hasonló, az önsajnáltatást, esetleges depressziót az új cél kitűzése: a gyógyult állapot mihamarabbi elérése válthatná fel.
36
6. Összefoglalás A szakdolgozatom témája a kiegészítő kezelések lehetőségeinek vizsgálata a sportrehabilitációban. A kutatásom célja az volt, hogy megvizsgáljam a sportrehabilitáció során igénybe vehető további gyógymódokat, terápiákat, amelyek kiegészítik az általános kórházi kezeléseket, valamint ezen kezelések ismertségének vizsgálata a sportolók közében. Primer kutatást végeztem kérdőív formájában, amit online terjesztettem, a kitöltésre pedig szeptember 26 és november 2 között volt lehetőség. Ez idő alatt 97 válasz érkezett be különböző sportágak képviselőitől. A kérdőívem lezárása után a következő eredmények születtek: a megkérdezett sportolók 45%-a nem vett igénybe semmilyen kiegészítő kezelést, amikor rehabilitálódott, ezek közül 21 fő állította, hogy azért nem, mert nem ismert ilyen terápiákat. Aki alkalmazott ilyen kezeléseket, azok legtöbben a kineziológiai tapaszt (39 fő), és a Bioptron lámpát (24 fő) jegyezték meg. Arra a kérésemre, hogy jelöljék meg a felsorolt kiegészítő kezelések közül amelyiket ismerik, ugyancsak a Bioptron lámpa, a kineziológiai tapasz és az akupunktúra kapta a legtöbb jelölést. Kutatásom eredményeiből arra a következtetésre jutottam, hogy a sportolók nagyobb része nincs tisztában, hogy milyen kiegészítő terápiás kezelések léteznek, amelyek gyorsíthatnák felépülésüket. Ennek érdekében úgy gondolom, hogy több helyen és nagyobb felületen kellene hirdetni ezeket, hogy a sportolók találkozhassanak velük. Továbbá az edzőket, gyúrókat, gyógymasszőröket akár továbbképzések, prospektusok által tájékoztatni, hogy továbbadhassák azt versenyzőiknek. Ami pozitív, hogy 84%-uk állítja: felkeltette az érdeklődését a kérdőív, és a beérkezett válaszok alapján 41%-uk biztosan fog igénybe venni kiegészítő kezelést ezek után, ha problémája adódna. A szakdolgozatom célkitűzéseit elértem, hiszen új információkat tudhattam meg, amelyek hasznosak lehetnek a sérült sportolóknak.
37
7. Irodalomjegyzék A futás, kocogás jótékony hatásai http://www.futas.net/cikkek/kocogas.html Letöltés dátuma: 2016.04.05. 10:21
A kineziológiai tapaszról http://physiotrade.hu/minden_amit_a_kineziologiai_tapaszrol_tudni_erdemes_22 Letöltés dátuma: 2016.09.15. 11:02
Amplifitness http://www.amplifitness.hu/?p=Amplifitness#.V03EUjWLTIU Letöltés dátuma: 2016.05.28. 13:45
BEMER mágneses terápia http://www.eleteroforras.hu/bemer-terapia-bemer-keszulek-bemer-berles-vasarlasmire-jo/) Letöltés dátuma: 2016.09.14. 08:32
BEMER terápia http://www.eleteroforras.hu/bemer-terapia-bemer-keszulek-bemer-berles-vasarlasmire-jo Letöltés dátuma: 2016.09.14. 08:59
Bioptron kezelés - A polarizált kezelés hatásai http://bioptronlampak.gportal.hu/gindex.php?pg=29762341 Letöltés dátuma: 2016.05.28. 14:09
38
Craniosacralis terápia http://www.physiomed.hu/magunk/cranio.html Letöltés dátuma: 2016.05.28. 17:47
Dorn terápia http://www.dornterapia.hu/ Letöltés dátuma: 2016.09.11. 07:04
Dr. Botár Zoltán – Dr. Mohácsi János: Sérülések a testnevelésben és sportban; Tankönyvkiadó, Budapest, 1986, 5-6. o.
GUNA fájdalomcsillapító bioterápia http://www.fajdalomkozpont.hu/aktiv-fajdalomcsillapitas/guna-fajdalomcsillapitobioterapia Letöltés dátuma: 2016.09.15. 11:04
Gyakori kérdések a BEMER terápiáról http://www.mediforte.hu/gyakori_kerdesek_bemer.php Letöltés dátuma: 2016.09.14. 10:07
Idézetek – sport http://www.citatum.hu/idezet/7926 Letöltés dátuma: 2016.04.05. 16:03
Idézetek-mozgás http://www.citatum.hu/szo/mozg%E1s Letöltés dátuma: 2016.04.05. 16:33
39
Izomlazító és sportkrémek http://www.provitamin.hu/gyogynoveny-kremek/izomlazito-es-sport-kremekc280/?manufactid=0&pageid=1 Letöltés dátuma: 2016.05.29. 09:22
John Lust - Michael Tierra: Természetes gyógymódok Bibliája, Hunga-Print Nyomda és Kiadó, Budapest, 1992, 40.o.
Kezelési koncepció – Mozgáspiramis http://mozgasklinika.hu/mozgaspiramis Letöltés dátuma: 2016.05.20. 12:00
Kiss-Kondás Dóra, Elektro-balneo-hidro-klímaterápia tantárgy,2016
Krioszauna http://www.cmed.hu/szolgaltatasok/krioszauna/) Letöltés dátuma: 2016.09.12. 11:39
Lökéshullám terápia http://www.ortopediaszombathely.hu/KEZELeSEK/Lokeshullam_terapia.html Letöltés dátuma: 2016.09.11. 10:08
Lökéshullám terápia http://www.cmed.hu/szolgaltatasok/fizikoterapiak/lokeshullam Letöltés dátuma: 2016.09.11. 10:11
40
Magyar UNESCO Bizottság, MTA Sport- és Mozgásbiológiai Bizottsága, Testnevelési és Sporttudományos Tanács: Sport és rehabilitáció,OTSH Testnevelési és Sporttudományos Tanács, Budapest, 1981, 17-19. o.
Manuálterápia http://www.physiomed.hu/magunk/szolgaltatas.html Letöltés dátuma: 2016.05.28. 14:55
Mélyszöveti masszázs http://www.mandaladayspa.hu/sportmasszazs_melyszovet Letöltés dátuma: 2016.09.11. 20:36
Mulligan manuálterápia http://www.physiomed.hu/magunk/mulligan.html Letöltés dátuma: 2016.05.28. 21:17
Proprioceptív tréning, 2009. június http://www.weborvos.hu/adat/magyarorvos/2009jun/30-31.pdf Letöltés dátuma: 2016.05.21. 19:16
SMR terápia http://www.physiomed.hu/magunk/smr.html Letöltés dátuma: 2016.09.12. 20:14
Sportrehabilitáció http://www.physiomed.hu/magunk/sportrehab.html Letöltés dátuma: 2016.05.29. 22:47
41
Sportsérülések - Klasszikus taping és bandázsolás http://physio-vit.net/kepzesek-es-tajekoztatok/oktatas/sportserulesek-tapingje Letöltés dátuma: 2016.09.15. 23:04
Távol-keleti gyógyászat http://gyogyszernelkul.com/tavol-keleti-gyogyaszat-inkabb-megelozni-mintgyogyitani/ Letöltés dátuma: 2016.05.28. 22:13
Térdfájósoknak rehabilitáció http://www.snowrider.hu/siszimulator-rehabilitacios-cellal Letöltés: 2016.05.28. 22:14
Vízalatti vízsugár masszázs http://www.sostort.hu/hu/vizalatti-vizsugar-masszazs-tangentor Letöltés dátuma: 2016.05.20. 18:41
42
8. Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. ábra: Mozgás piramis ....................................................................................... 13 2. ábra: A sportolók életkor szerinti megoszlása .................................................. 27 3. ábra: A sportolók iskolai végzettség szerinti megoszlása ................................ 27 4. ábra: A sportolók lakóhely szerinti megoszlása ............................................... 28 5. ábra: A sportolók sportágak szerinti megoszlása ............................................. 28 6. ábra: Leggyakoribb sportsérülések a megkérdezett sportolók alapján............. 29 7. ábra: Miből állt a sportrehabilitáció amikor sérült volt .................................... 29 8. ábra Felépülésének gyorsítása érdekében vett-e igénybe kiegészítő kezelést.. 30 9. ábra: Igénybe vett kiegészítő kezelések az igen válaszok alapján ................... 30 10. ábra: Miért nem vett igénybe kiegészítő kezelést sportrehabilitációja során . 31 11. ábra: Befolyásolja-e a terápiás hely kiválasztásánál ...................................... 31 12. ábra: A megadott kiegészítő terápiák közül melyiket ismeri ......................... 32 13. ábra: Hisznek-e a kiegészítő kezelések hatékonyságában? ............................ 32 14. ábra: Felkeltette-e az érdeklődésüket a kérdőív, fognak-e a közeljövőben.... 33
43
9. Mellékletek 9.1 Kérdőív Tisztelt Válaszadó! Rozgonyi Réka vagyok a Miskolci Egyetem Egészségturizmus szervező szakos végzős hallgatója. Szakdolgozatom megírásában szeretném az Ön segítségét kérni. Kutatásom témája a sportsérüléseket követő rehabilitáció általános terápiáján felül, a kiegészítő kezelések ismertségének, igényeinek vizsgálata. Kérem, válaszával segítse munkámat. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe. Köszönöm!
1. Neme? Férfi Nő
2. Életkora?
0-18
18-25
25-30
30-
3. Legmagasabb iskolai végzettsége?
8 általános
szakma
érettségi
OKJ oklevél
diploma
4. Lakóhelye?
falu
város
megyeszékhely
főváros
5. Melyik sportágat képviseli? labdarúgás kosárlabda kézilabda 44
röplabda jégkorong tenisz asztalitenisz atlétika vízilabda birkózás úszás torna kajak-kenu öttusa vívás ökölvívás egyéb:....................................................
6. Melyek a sportágára jellemző leggyakoribb sérülések? (Több válasz is bejelölhető!)
felső végtag törése
alsó végtag törése
bokaszalag rándulás, húzódás, nyúlás, szakadás
térdszalag (kereszt, oldal, elülső) rándulás, húzódás, nyúlás, szakadás
fej/arc/fog sérülése
ujj, ujjperc törése, rándulás, ficam
vállízület bántalma ficama, rándulása
agyrázkódás
izombántalmak
zúzódások
nyak, törzs, hát sérülése
egyéb:...................................................
7. Miből állt a sportrehabilitáció, amikor sérült volt?(Több válasz is bejelölhető!)
műtét
gyógytorna
masszázs
nem voltam még sérült
egyéb:................................................... 45
8. Vett-e igénybe valamilyen plusz kezelést felépülésének érdekében? (például Bioptron lámpa) Ha igen, mi volt az?
gyorsítása
....................................................................................................................................................
9. Amennyiben az előző kérdésre nemmel válaszolt, kérem jelölje be, hogy miért. (Több válasz is bejelölhető!)
nem ismertem ilyen kezeléseket
nem volt rá pénzem
nem volt rá időm
sajnáltam erre költeni a pénzt
nem hiszek benne
nem voltam még sérült
egyéb:...................................................
10. Befolyásolja Önt a műtét illetve rehabilitációs hely kiválasztásánál, hogy a sportága híres sportolója ott rehabilitálódott?
Igen
Nem
11. Kérem jelölje meg az alábbi kiegészítő kezelések közül azt, amelyiket ismeri.
Manuálterápia (pl.: Dorn terápia)
Sí-vagy snowboard szimulátor
SMR terápia
Bioptron lámpa
Amplifitness
Köpölyözés
Bőrkalapács
Kineziológiai tapasz (tape)
Mélyszöveti masszázs
Krio szauna
Lökéshullám terápia
egyéb:...................................................
12. Hisz Ön a kiegészítő kezelések hatékonyságában? 46
igen, teljes mértékben
igen, valószínűleg segítik a felépülést
nem, a kórházi kezelés hatásosabb, biztonságosabb és gyorsabb
egyáltalán nem, ez mind áltudomány, csak megvezetik az embert, hogy erre költse a pénzét
13. Felkeltette az érdeklődését a kérdőív a kiegészítő kezelések iránt?
igen
nem
14. Amennyiben az előző kérdésre igennel válaszolt, mit gondol a közeljövőben ha problémája adódik igénybe fog venni kiegészítő kezelést is?
igen, biztosan
valószínűleg igen
nem tudom, a sérülés súlyosságától függ
biztos, hogy nem
47
