Az 1936. évi jelen Kis Kalendáriumunk-ban közült népi dalokat K n e r I m r é n é Asszony,törekvéseink barátja gyűjtötte és jegyezte le Gyomán és környékén. A Kis Kalendárium illusztrációi ez alkalommal is Buday G y ö r g y munkái, mégpedig — ezidén először — fametszetek, melyeket a művész által kézzel vésett eredeti fametszetdúcokról nyomtattunk. Kiadja a SZEGEDI FIATALOK MŰVÉSZETI KOLLÉGIUMA (Szeged, Kárász-utca 9. szám) Felelős k i a d ó : SZÉLL
ISTVÁN
jogszigorló, kollégiumi tag
A SZEGEDI KIS KALENDÁRIUMban megjelent szövegek, dallamok és képek közlése, csakis a Kis Kalendáriumra való hivatkozással szabad
s s
з ч з
A
Z
C
«
Д * й н > г т
£
»
l
<
л1 \ S 4 > i
K
i
|
v i a » W
В Е С Е E S T E 4 f c 4 X » l J TÚJX>VAJ11I X i r f i T T ^ M K I ^ i l W
*
I,
E KIS KALENDÁRIUM TESTVÉRBÁTYJAI : a szegedi székely egyetemi fiatalság szerkesztésében és kiadásában hasonló köntösben m e g j e l e n t : 1329. évi SZEGEDI SZÉKELY NAPTÁR 12 régi székely „vadrózsával" és ugyanannyi képpel, továbbá az 1030 évi SZEGEDI KIS KALENDÁRIUM 13 régi, addig jórészt kiadatlan szegedi tanyai népi dalszöveggel (Bálint Sándor gyűjtése) és 14 rajzzal, 1331. évi SZEGEDI KIS KALENDÁRIUM 15 régi, addig publikálatlan szegedi népi dal kottájával és 17 szövegével (Bálint Sándor gyűjtése), valamint 18 rajzillusztrációval, 1932. cvi SZEGEDI KIS KALENDÁRIUM 9 kiskunhalasi tanyai népi dal kottájával, 13 szöveggel (Salló György gyűjtése) és 13 illusztrációval, 1933. évben a mozgalom súlyos anyagi helyzete miatt nem jelenhetett meg kalendárium, ¡934. évi SZEGEDI KIS KALENDÁRIUM 12 hódmezővásárhelyi tanyai parasztdal kottájával és szövegével (Péczely Attila gyűjtése) és 12 illusztrációval, 1935. évi SZEGEDI KIS KALENDÁRIUM 15 bukovinai-csángó népi dal kottájával és szövegével (Balla Péter gyűjtése) és illusztrációval. Valamennyit elgondolta, szerkesztette és illusztrálta Buday György, a Szegedi Fiatalok mozgalmának vezetője.
HETEDSZER, a hetedik esztendő kezdetén nyujtjuk át a magyar közönségnek a mi kis vadvirágcsokrunkat : Kis Kalendáriumunkat. Minden esztendőben beszámoltunk eZen a helyen arról a munkáról, amelyet az előző évben végeztünk és igy olvasóink figyelemmel kisérhették, hogy miként kezdettük el évekkel ezelőtt az alföldi falvak és tanyavilág kutatását, miként igyekeztünk nemcsak erőnktől telhetőleg segíteni és szolgálni a magyar parasztnép jelenét, hanem h o gyan törekedtünk tárgyilagosan és módszeresen megismerni és feltárni életkörülményeit, s a j á t o s alkatát, értékeit és mindazokat a kérdéseket, melyek megoldásra várnak. Olvasóink közül sokan látták és figyelemmel kisérték, miként termékenyítette meg e tanyai munka egész életre kiható, megrázó élménysorozata mozgalmunk művésztagjait és mimódon érett ki a tanyai szociális munka vetéséből a vezetők hitvallásos közössége, a „Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma". E művészekből, Írókból és szakemberekből álló fiatal közösség törekvéseit immár nem kell bemutatnunk Ez alkalommal nem is ez a szándékunk. Mindössze — a régi szokáshoz híven, — szeretnénk ezt az évfolyamot is b e ajánlani olvasóinknak és barátainknak szeretetébe. Megpróbáltatásokkal kezdődő küzdelmes esztendőben legyen ez az apró Kalendáriumocska figyelmeztető jel a magyar nép megtartó erejére, ellenállóképességére és alakuló, de gyökereiben megváltozhatatlan biztonságára. B. Qy,
Virágoskert, virágoskert a gyomai kistemplom, Legszebb virág, legszebb virág te vagy benne galambom. Ugy elnéztek, ugy elnézlek te gyönyörű virágszál, Azt sem tudom, azt sem tudom, hogy a pap mit prédikál...
ex. n 1 p Gertov Tltmz TVteaz '01 - r J . íVlsker. 7fK L u c i á n S Sí S í ü l ® 9 C* Julián 10 P I V i l m , p k 11 S» H i » m Í T K lA A r. k e ,d Veronika 14 K I H i l á r 15 S . Pál rem. 16 C . M a r c C 17 P ; A n t a l I 8 S * I Piroaka !t;v |M»rBii 20 H Fáb .Seb 21 K A n n e » 22 S i l V m c e 23 C . ; P Rnim. 24 P I Ti mol 9 ¿5 S í Pál lord. ¡Ft'íkárp 27 H i A r . • ! J 28 X ! NI . K I ároly L Se. az. F 29 S í S>. 30C, M Maar t . J 31 P ' NI Peier I
JANUÁR
IV C r . i B A I H ; Baláia K | Kori. A. Sí 1 A « o l a Ca! Dorott>a . P I Rom. « 6 S i M Sí. J 0 | V IHr-tv ' 10 H Skolaezt K M. I mef 12 S í Szerv 13 Ca R. »a. K . 14 P B á l i n l v l 5 Sí Fau.zl ? 6 | V I Hetv v 17, H ' D ó n á l 19; K S i m o n I9| Sa K o n r á d 20: Cs' A l a d á r 21, P E l e o n o r e 22 S i P. a i l 9 3TV7TI 24 H I S l ö k ö n . 2f, K M á t > á a a 26 S< H a m . « 27 C* M a r g i l 2», P B á l h o r y 29 S í R o m á n J
FEBRUAR
MÁRCIUS
Kereny Guráá
?. Csj M a n o P , D. Jano» S z K . Ja no»
30 H 31 K
Is4 26 27 28
V ! [r.vtcabif H ] Simplic K Kunig Sí: K á i m e r Ca1 O i a í b P Prp.eeF Síi A Tam. V Rrn, V H | Francia. K 1 40 v e r i Sí Síilard C . J Gera p P ' Szabin Sí Mali d V Oculi 16 H G e r é b £ 17 K ; Patrik p k 18 Sz S á n d o r 19' C« JóiaeF 20 P I Caáky M 21! S í ! B e n e d e k ílVf.aalarr 23 H V i k i •
1 2 3 4 5 6 7 S 9, 10 11 12 13 14
i . «w í k Lümxi
» I . Ss г .г-И - i í í l t í i f l >хж:слий.1л > TXrZCc-á ¡o — fr^eTS
с
HH23 Sfifiñ
S-s с с s *
= 1-11 ï t S
J J L j roJa!t5>'oD
ООО О — «M со с *t U 2 J Ü И g fçq j J " - Í S I 5 J 3 3 • Ü.CÚ02Q03 ¿O. J) xxJt<3a.J) • I ^ ú Í J a . « ШЮГ-МЛ0
и*
£S e
c
- - V b 3 ? I I « 3" i¡iÉ<^- -ш OV -I•
J f b i i .
müh
nVlftlOh
^ ш а в
jC
mm
Si,1* i i H h i
'If. j J j l I i i Jiiii-J* : х * Д I d s â aÄ Í M m i
I
ш JjrîïiÎ ^XscJiJ-a-Ji • n c J I J b J i -, чп!
ä<»® f î l l ï l L Ь - 5 i l l ^ 3 ¿ «ЛаЗ T j ö i l í l S l i l i l í ЛсЗо-сЯ . M N K a o - Nn*inesoÔ ЯШГЗ
Й Й Мь
Tewpo^UUsio
J.W
E s - t c . l e - d i k j l . Ko.
Hogy
a
^AZ.da. j a bort
ayo. dik
V. axiX
1. Esteledik, alkonyodik, Gulya, ménes állapodik. Káromkodik a számadó, Hogy a bojtárja bort iszik. Pirinye! 2. Egyik iszik a Meggyesbe, A másik meg Cserepesbe, A harmadik a folyásba, Hajt bé a nagy Hortobágyra. Pirinye
!
3. Ha kiszabadulok nyárba, Tudom, hogy sok ur megbánja, Kinek hámja, kinek járma Felszorul a padlására. Pirinye!
Pocorub*bo.
J«w .
JL
tf,
.
Ja.j de }\oss»zü jaj de aze a s dzcxz u t
A,iDc.l<Ji}\e-D Kilenc bebij^r
fii.
m.dujt
A . m e . l q i k e n hi-lcjic. betudj-
e l . in. d u l i
Ía-p«a..Lee
bcíor-dult.
ud.\U..r«a..rA
1.
Jaj de hosszú, jaj de széles az az Amelyiken kilenc betyár elindult, Amelyiken kilenc betyár elindult, Pápainé udvarára befordult.
út,
2.
Adjon Isten, Adjon Isten Pápainé, ne Meg az éjjel
3.
Pápainé kimegy a ház elébe, Föltekintett a csillagos kék égre. Jaj Istenem, hogy kell nekem meghalni. Hároméves kis árvámat itthagyni.
Pápainé, jó estét. kilenc betyár szerencsét. kívánjon szerencsét, szivibe szarjuk a kést.
4.
Sári lányom, eridj le a pincébe, Hozzál 161 bort, a legnagyobb iccébe. Hozzál föl bort a legnagyobb iccébe, Hadd igyon a kilenc betyár kedvére.
5.
Pápainé, nem köll nekünk a bora, Sem a bora, sem pedig a leánya. Pápainé, nem köll nekünk a bora, Csak a pénzil tegye ki az asztalra.
6.
Kazsa komám, Kazsa kovács ne ölj meg, Mindent adok, csak az életem hagyd meg. De én most már csak azért is megöllek, Mért szólítod a vezeték-nevemet.
1'ejDpo gjlustű J— J12.
\íi_zei óirKat&ibAbAm.tvitonÁnaK Visznek Páros madár a gelice madár, Párja nélkül még a vízre se jár. Felkavarja, csuhaja, ugy issza meg a vizet. Sirhatsz babám, katonának visznek. Már énnékem fonják a koszorút, A levele mind a kötőmbe hullt. Hullj le, hullj le, csuhaja, gyöngykoszorum Jövő ősszel tesznek a fejemre.
levele,
fíuí^hi
J=66
Nem messze iX»ai_de Kit Í W .
qi.ÍA.
AbiiJ. m u L i eqij b c h j Á r b u . j«* . cui 1. Nem messze van ide kis Margita Környesköriil folyja azt a Tisza. Közepibe van egy hires csárda, Abba mulat egy betyár bujába. 2. jön négy csendőr lóháton, az mihozzánk, ugylátom. a "égy"'* rezes a csákója, Elől jön a csendőrök káplárja.
Amoda Idetart
3. Csaplárosné, jónapot, jónapot. Kié az a pejparipa ott ? Idebent van ennek a gazdája, Most jött ide, nincs egy félórája. 4. Küldje ki hát ennek a gazdáját. Mink nem bántjuk, csak adja meg magát. F.z életbe nem adom meg magam, Ha ugy tetszik, vigyék el a lovam. 5. A lovamat nem is nagyon bánom, Rajta levő szerszámot sajnálom, Bársony nyereg, meg a kantár szára, Háromszáz forintomat kóstálja. 6. Kék pántlika a kantárom szára, A szeretőm mondva csináltatta, Nyeregföbe a bugyellárisom, Abba hever kétezer /orintom.
fluidja
J-«o
A nenemct mc
Ln qemei ha-kergetlek a disznocsarcla m
M i . 1 l^f-D j ó
t
.
üenémn^A , cií-J»awu.-rŐ6
l&gejujrieK
Mej Azomaru en.ntkeni Szegény kdMSZ leqemjnek 1. 4 nénémet megkérette ci/raszttrös legény, Engemet kikergettek a disznócsorda mellé. Refr.: Milyen jó a nénimnek, Cijraszürös legénynek, Hej szomorú énnékem, Szegény kanászlegénynek.
A t í Ötöztetik Engemet Refr.
m
m
2. a nénémet fehér rokolyába, is ötöztetnek egy rongyos gubába.
A nénémet felültették Engemet is felültettek Refr.
3. üveges hintára, egy piszkos kordéra.
4. A nénémet étetgették szép fehér tányérból, Engemet is étetgettek egy repett fatálból. Refr. 5. Lefektették a nénémet szép paplanos ágyba, Engemet is lefektettek a disznódurásba. Refr. 6. A nénémet felkötötték szép hajnali csókkal, Engemet is felkötöttek egy nagy furkósbottal. Refr.
T&mpo c/jusío
J*66
A . moti. legel *uxiott le. gel ( Aműti legel
Amott legel, amott legel, Amott legel hat pej csikó magába, Mind a hatnak, mind a hatnak, Mind a hatnak rézbéklyóba a lába. Kreggy pajtás, térítsd vissza a csikót, Reszeljük le, reszeljük le, Reszeljük le a lábáról a béklyót. Aztán pajtás, kedves pajtás, Aztán pajtás merre hajtjuk a csikót 1 Majd elhajtjuk, amerre a nap lejár, Arra tudom, arra tudom, Arra tudom a gazdája sosem jár.
Rco
ruJxdo
J=86
Nfin a k a r A Oerfir ii.ruiD
HjLrjmgjÁl 16
te
m r o e - t.i
L 1
1. de.^ecszagol
na
*
"
i
r, H i t . n* n e z ^ . R e t z s a n d i r i ö n L i - U a i j L m Afcm akar a vezcrürüm legelni, Harangját is keservesen zörgeti. Idegenszagot érez a pusztában, Hátranézek, két zsandár jön utánam. Az egyik, az Acélból vert Olyat vágott Lebukott az
egyenest tart feléje, fokos van a kezébe. szegény bojtár Jejére, a szamara elébe.
A bojtár sem vette eztet tréfára, Felkapta a kampóját a vállára. Csendőr uram, meg ne üssön kend többet, Istenemre mondom, leütöm kendet.
Hos7.4>zu. fóu-- ku-
Szép bdjr. n a
idc.
Honn«*D jöt-
fcei
fees-K«-
n y e c s . K^
er.re a
S e j e r re. A Z i . d e . gen
^ idek*«
fold.re.
Hossza farkti Jecske, Szép barna menyecske, Honnan jöttél erre a vidékre, Se/, erre az idegen földre ? Kern jöttem én gyalog, A gőzkocsi hozott, Csalfa az én kisangyalom szeme, Sej, azzal csalogatott ide.
Tempó giusto
J " 36
1. Szárnya, szárnya a fecskemadárnak, Nincsen párja a kedves babámnak. Széles e nagy világot bejártam, Szeretömnek párját nem találtam.
2. Szárnya, szárnya, szárnya a fecskének, Jobb a lánynak, mint a menyecskének. Menyecskének bekötik a fejit, Búval tölti az egész életit. De a lánynak befonják a haját, Fújja a szél piros pántlikáját. 3. A csárdába szépen muzsikálnak, Jókedve van az egész világnak. Nékem is olyan jó kedvem volna, Ha a babám hűtlen nem lett volna.
ftub+éo
ke t e
tecaKe
1. Két hete már, avagy három, Hogy a számadómat várom, Amoda jön, amint látom, Fekete fecske szamáron. 2. Jónapot, édes bojtárom. Azt kérdezem, van-e károm ? Nincsen károd, de nem is lesz, Alig a falka kezemen lesz.
3.
Dehogy nincsen, amint látom, Hol a fekete bárányom ? Vére keverte a pusztát, Farkas ette meg a húsát. 4. Minek az a két nagy kutya, Ha már megint egy a hiba 1 Kutyám feküdt a gúnyámnál, Magam pedig a rózsámnál.
fíiíknto o ,i,
r
J*IOP -n
|—
i
!
E g u b a . . ro _ n a k &iűc6 külomb mint nékem
Zöld
.
pA.
zsi.toD
.szakejn
a^z i^lom
i . \SZűm
í. Még azt mondják, sem asztalom, sem székem, Egy bárónak sincs kiilömb mint nékem, Zöld pázsiton a székem, asztalom, Eszem-iszom amikor akarom. 2.
Hat bojtárnak Ugy szótitnak: Nyájam keríti Hat komondor
vagyok fejedelme, gazduram, kegyelme, be cserényemet, ott strázsál mellette.
3. Ha az idő esővel Jeuyeget, Nem veszek rám birkabőr bekecset, Kifordítom subámat szőrivel, Vagy készülök galléros szűrömmel.
4. Hogyha látom az idő keletit, Beütöm a kalapom tetejit, Nem árt annak sem eső, sem dera, Még a jég is visszapattog róla.
uoco
rubato
J-BO
Zóld c r - d ó . t e j i b
H o l ¿LZ U . Zöld Két Azt Hol
f
erdőben barangoltam, csendőrrel találkoztam. kérdezik mi a nevem, az utazó levelem ?
Megállj csendőr, majd megmondom, Csak a lájbim kigombolom, Mind a kettőt agyonlőttem, Ez az utazó levelem.
fíaehndo
J«84
t. Szépen legel, szépen legel a kisasszony gulyája, A kisasszony, a kisasszony maga sétál utána, Még messziről, még messziről kiáltja a [gulyásnak : Szivem Jancsi terítsd le a, terítsd le a subádat. 2 Nem terítem, nem terítem én le a kisasszonynak, Itt a csárda, itt a csárda, behajtják a gulyámat. Mán te avval, mán te avval szivem Jancsi ne [gondolj, Kiváltja az édesanyám, édesanyám ha mondom.
3. Lányom,
lányom,
lányom,
lányom,
lányomnak [se nevezlek. He én téged, ha én téged egy gulyásnak nevellek. Jól van anyám, jól van anyám, édesanyám, Itagadj meg, De a szivem a gulyásért, a gulyásért hasad meg.
foco
V
J-uJ&ta
J*
Mi.- c&o. A*
ex.
,
do
K a i . l i X ben. ne.
№
T a I a d az en
r o . z i c u n I ű V j l L K a J í be.lö.le dlaAO AZ en
t i . zscüd
lo- Vélt K a j t
b e . lo . lo .
Micsoda erdő ez, nagy zaj hallik lenne, Talán az én rózsám loval hajt belőle, Talán az én rózsám loval hajt belőle. Hadd hajtsa, hadd hajtsa, hadd fizessen Meri a piros hajnal tilalomban érte, Mert a piros hajnal tilalomban érte, Tilalom, tilalom, átkozott tilalom, Nékem is tilalom a kedves galambom, Mert nem ölelhetem, amikor akarom.
érte,
SZEGEDI FIATALOK MŰVÉSZETI KOLLÉGIUMA (Szeged, Kárász-utca 9.) kiadványsorozatából még kapható k : 1. BUDAY GYÖRGY: Boldogasszony búcsúja. 15fametszet. 1931. évben „a legszebb magyar könyv" kitüntetést nyerte. IV-ik, könyvnapi olcsó kiadás 1— P 2. TOLNAI GÁBOR : A szabadvers és a lirai formák válsága. (Formatörténeti tanulmány) 2 - P 3. HONT FERENC : A színjáték. Tanulmány. 2 5 0 P 5. ORTUTAY GYULA : Mondotta . . . Buday György 8 fametszetével. (Nyiri balladák, nóták.) 3 — P 6. RADNÓTI MIKLÓS: Lábadozó szél. Verskötet 2 — 7. BARÓTI DEZSŐ : Juhász Gyula. (Tanulni.) 2 - P 8. TOLNAI GÁBOR : Erdély magyar Irodalmi élete. (Tanulmány.) 2 50 P 9. ORTUTAY GYULA: Tömörkény István. (Tanulmány.) .„ 2 - P 10. BARÓTI DEZSŐ: Dugonics András. (Tanulni.) 2 — 11 BUDAY, George: Book of Ballads 50 Originál Wooducts. Printed by I. Kner, Gyoma. Introduced by Charles Rosner. (Buday György gyűjteményes fanietszetkönyve, mely a többek között az F.rdélyi Szépmives Céh kiadásában megjelent Arány Balladák fametszetii illusztrációit tartalmazza. Ez utóbbi sorozat elnyerte az „1933. év legszebb magyar könyve• kitüntetését) 7— P 12. RADNÓTI MIKLÓS: Kaffka Margit. (Tanulmány.) 2— P 14. REITZER BÉLA: A proletárnevelés kérdéséhez (Nevelés-szociológiai birálat) . . . 3 — P 15. RADNÓTI MIKLÓS: Újhold. (Verskötet). BUDAY GYÖRGY fametszeteivel 2— P 23. TOMORI VIOLA: A parasztság szemléletének alakulása (néplélektani tanulmány) . . 2 50 P
Most
jelent
meg:
BUDAY—ORTUTAY: Nyiri és rétközi
P A R A S Z T M E S É K c. kiadványunk BUDAY GYÖRGY 46 eredeti fametszetévei. A kötet ORTUTAY GYULÁNAK a meséről szóló bevezetőtanulmányát és az általa gyűjtött nyiri és rétközi parasztmese kincsből 46-ot közöl. A meseszövegeket tudományos hűséggel jegyezvén le a népi mesélő ajakáról, előfordul közöttük nem egy, mely a mai közfelfogás szerint nem ildomos. Ezért - eredeti tervünktől eltérőleg — ezt a könyvet csak korlátozott példányszámban, a könyvárusi forgalom kikapcsolásával, számozott amatőr kiadásban jelentettük meg, kifejezetten és kizárólag a művészet és tudomány komoly értői és művelői számára. A gyönyörű kiállítású, félvászon kötésű, gazdagon illusztrált 264 oldalas kötet a világhirü gyomai Kner n y o m d á b a n készült s a magyar könyvművészet remeke. Kalendáriumunk régi barátai megszerezhetik, ha megrendelik közvetlenül a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumánál (Szeged, Kárász ucca9.) Ára utánvéttel 12— Pengő.
