KI ELŐL MEGY, MINDENKINÉL BÁTRABB!

www.batonyterenye.jobbik.net

JOBBIK BÁTONYTERENYÉÉRT

„ K I E L Ő L M E G Y, M I N D E N K I N É L B ÁT R A BB ! ”

2015. március / böjtmás hava / tavaszelő / kikelet hava

Tisztelt Bátonyterenyei Polgárok! Az 1848-as forradalom egyik mérföldköve a 12 pont, felidézve azokat, sajnos napjainkban is aktuálisak az abban megfogalmazott követelések. Mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban? „Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését!” Ugyanezt kívánjuk Bátonyterenyén is 2015-ben! Városunkban nem kellett sok időnek eltelni, hogy lehulljon a választások előtt felvett álarc és olyan döntések szülessenek, ami városszerte azt az érzetet kelti a lakosság nagy többségében, hogy már megint a fejük fölött és ellenükben döntöttek. A december 19-én tartott testületi ülésen például új, immár második főállású alpolgármestere lett városunknak. A döntés felborzolta a kedélyeket, az ülésről írt tájékoztató például másfél hét alatt ezerötszázas olvasottságot produkált az interneten. (A szégyen napja cikk olvasható a kiadványban.) Az ülést elvileg vágatlanul kellett volna leadnia a helyi TV-nek, de hát borítékolható volt, hogy a fideszes városvezetés letiltja azt. A város hivatalos honlapján szereplő archívumból pedig nem véletlenül maradt ki az alpolgármester személyére tett előterjesztés is, pedig ez a dokumentum nyilvános, mint ahogy az alpolgármester javadalmazása is. „Felelős ministeriumot Buda-Pesten!” Mi pedig felelős városvezetést és képviselőtestületet, kívánunk Bátonyterenyén! Szóval ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Túl vagyunk a járdaépítős, óvodalátogatós, ígérgetős, fenyegetős, elvileg törvényes kampányon, majd ennek csúcspontjaként a választáson. Az eredményt ismerjük. Hig�gyék el, az, hogy milyen színekből áll össze a képviselő-testület, már régen másodlagosnak kellene, hogy legyen. Emberekből, és nem pártkatonákból kellene állnia, akik

képviselik városunk lakóinak érdekeit, akik szem előtt tartják a teherbíró képességünket, akik ügyelnek arra, hogy gyermekeink élhető várost kapjanak tőlünk örökül. Mert egyébként lehet hibázni, lehet tévedni, de nem lehet a köz akaratával szembemenni, egyéni érdekeket magasabb szintre helyezni, és embereket, politikai érdekből, pozícióba helyezni. Ez ugyanis azon túl, hogy hiteltelenné teszi a közt szolgálókat, még azt is üzeni a választóknak, hogy jobb ha csöndbe maradnak, mert a jelenleg hatalmon lévők azt tesznek, amit akarnak. A város humán bizottságából nemtetszés alapon a város első embere önkényesen kivehet egy külsős tagot, aztán kicserélheti egy olyan emberre, aki tudtán, vagy tudtán kívül (illendőségből maradjunk az utóbbinál) szívességet tett a Fidesznek azzal, hogy választáskor, volt szocialistaként ráindult a baloldali jelöltre. De a polgármester megteheti azt is, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő cégek felügyelő bizottságába fideszes pártkatonákat delegál, havi 30-40 ezer forintért. Szakértelmük hiánya éppen a BÁVÜ, Állami Számvevőszék általi vizsgálata és elképesztő jelentése során bukott ki. A baj nem az, hogy egyetlen ellenzéki sem kapott meghívást a bizottságokba, hanem az, hogy szakember sem. A polgármester megteheti ezt is, mert egyrészt nem érdekli az ellenzék véleménye, másrészt meg nem is törvénytelen. (Salgótarjánban a Fidesz ugyanezért petíciót küldött a szocialista polgármesternek. Sic!) Mindezen túl megteheti azt is, hogy az alpolgármester beiktatásán a valósnál kedvezőbb színben tüntesse fel a leendő alpolgármester személyét, és ezzel befolyásolja a szavazás végeredményét. Még az is belefér, hogy a megválasztott új alpolgármester TV

15. szám előtt, jegyzőkönyvbe mondja, hogy diplomája, nyelvvizsga hiányában nincs. Aztán amikor ezt be kellene bizonyítania, közli, hogy semmi közünk hozzá. Igen Önöknek sincs köze hozzá! Mert bár a Jobbik képviselőjének mondta, rajta keresztül üzent több ezer bátonyterenyeinek is. Ez egy közt szolgáló, közpénzből fizetett fideszes pártkatona mentalitása. Mit is lehet ehhez hozzátenni? „Évenkénti országgyűlést Pesten.” Bátonyterenye életét meghatározó módon befolyásoló döntések meghozatala előtt, tartsanak lakossági fórumokat! A februári testületi ülésen kapott minősíthetetlen előterjesztésre sincs magyarázat, ami arról szólt, hogy Bátonyterenyén épüljön egy 500 fő elhelyezésére alkalmas börtön. Aztán rövid idő alatt kiderült, az emberek többsége nem szeretne börtönt. Ennek ellenére a polgármester tűzön-vízen keresztül szeretné ezt vinni. Nincs érv, nincs kommunikáció, - pedig az újonnan megválasztott alpolgármester egyik feladata a hatékonyabb kommunikáció - csak döntés erőből. Úgy tűnik, Becsó Zsolt országgyűlési képviselő közbenjárása kellett ahhoz, hogy az Ady Endre Művelődési Központban már teljesen más hangvételű lakossági fórumon vehettünk rész, mint Kisterenyén. Miért kell mindig Becsó Zsoltnak rendet tenni Bátonyterenyén?! Még a sebtében összehozott kérdőív is olyan megmosolyogtatóan együgyű kérdéseket tartalmaz, mint, hogy szeretne-e Bátonyterenyén munkahelyeket teremteni? Ki ne szeretne! Ezért kár fizetni egy forintot is. Ha tényleg komolyan gondolnák, akkor nem megalázni kellene a lakosságot ilyen irányított álkommunikációval, hanem felnőttként kezelni a helyzetet és a polgárokat. Mit kíván Bátonyterenye 2015. március 15-én? Nyugalmat, fejlődést, párbeszédet, egyenlő feltételeket, és valódi, emberközpontú érdekképviseletet! A Fideszben ugyanis a hálát nagykanállal mérik. A baráti körnek, szimpatizánsi vállalkozóknak mindenképpen. Hol van már az ideológia? Ma már azt is tudjuk, hogy a Fidesz polgári Magyarországa, csak egy politikai termék volt. Mára viszont nem maradt más, csak az érdek. Egyszerűen megéri fideszesnek lenni. Illetve, már csak fideszesnek éri meg lenni. Szóval itt tartunk kedves Bátonyterenyeiek. Együtt a kormánnyal! 1


B

evallom kissé provokatív a cím, nagyon nem is tetszik, ráadásul még csak nem is én találtam ki. Viszont a téma sem tetszik, amiről írnom kell. Úgy tűnik, nekem ez marad, városunk lakói elleni „merényletekről” tudósítani és megvilágítani egy másik oldalról is a kemény, fideszes gazdasági lobbival szembeni egyéb városi és emberi érdekeket is. Pedig azt gondoltam a karácsony előtti alpolgármesteri kinevezést már nem lehet alulmúlni. De sajnos, még mindig van lejjebb. Mit is kaptunk már megint a nyakunkba?

Egy újabb előterjesztést, amiben a következő állt: A város polgármestere Bátonyterenyére szeretne hozni egy 500 férőhelyes börtönt. Hatástanulmány semmi, de a polgármester szerint nem is igazán szükséges, lakossági tájékoztatás szintén semmi, a vélemények beszerzéséről már nem is beszélve. Előterjesztés egyoldalúan, csak a munkahelyteremtésre és a közbiztonság várható javulására kihegyezve. Egyelőre, helyszín sincs. Negatívum nulla. Ez így mindjárt, első olvasásra sokkoló. Meg sajnos sokadszorra is. A testületi ülésen egy óra vita után nagy siker, hogy polgármester úr kegyet gyakorolt és ígéretet tett a felsorolt hiányzó háttéranyag pótlására és mégsem szavaztatta meg a képviselőket magáról a pályázat beadásáról. No, hát mindennek örülni kell, így néhány héttel kitolódott a tényleges döntés, de a pályázat előkészítése zajlik, annak támogatására az én szavazatomon kívül minden képviselőét megkapta. Aztán világgá kürtölte, hogy egyedül a jobbikos képviselő nem támogatta a börtönpályázat elindítását. Így utólag, most megköszönöm a reklámot. A felhívás feltételei között olvashattuk, hogy ingyen kell egy 4 hektáros területet az államnak felajánlani abból a kevés, ipari termelésre még alkalmas, közművesített önkormányzati tulajdonból. Egyébként az előterjesztésben az eredeti felhívás majdnem 100%-ban olvasható, de csak majdnem. Például az alábbi mondat utolsó része valahogy lemaradt: „A terület közelében lehetőség van a fogvatartottak legalább 50%-át meghaladó folyamatos intézeten kívüli, vagy intézetbe betelepülő munkáltatásra, amelynek részletes bemutatását kérjük.” Ugye, hogy mennyivel másképp hangzik a mondat, ha a vastag betűs rész előtt pontot teszünk a mondat végére úgy, ahogy mi kaptuk az előterjesztésben? Ebben a verzióban, csak, mint lehetőség merül fel a munkavégzés, az eredeti felhívásban, pedig már egy kemény feltétel. Ez vajon nem a testület tudatos megtévesztése egy fontos feltétel elhallgatásával, illetve az eredeti felhívás önkényes, megvágásával? Vágni, azt nagyon tudnak. Testületi ülés videó anyagától az országos felhívásig bármit, saját érdekük szerint. Talán megérne egy törvényességi felülvizsgálatot is a kormányhivatalnál. Tehát arról van itt szó, hogy minimum 250 elítélt munkalehetőségét biztosítania kellene a városunk cégeinek, bemutatva ezt szándéknyilatkozatok csatolásával. Nos, ez azért már súlyos feltétel, annak tükrében, hogy városunkban milyen magas a munkanélküliség. Tehát mínusz 250 fő munkahelyteremtésről indulunk. Igen, de lesz 250 új munkahely is, írja az előterjesztés. 500 rabra, 250 fő személyzet. Ez meg a no comment kategória. Nem tudom, hogy pontosan milyen szakmák, foglalkozások szükségesek egy börtön személyzetéhez, de borítékolható, hogy az alkalmazottak negyede sem lesz helybéli lakos. 2


Már csak azért sem, mert a 250 főből 25% felsőfokú, a 75 % középfokú végzettségű kell, hogy legyen. Ha tehát az alkalmazottak harmada, mondjuk nyolcvanegynéhány fő helybéli, az már egy nagyon jó arány lenne, de akkor még mindig közel 170 fő elítéltnek szükséges munkát szereznünk. Csak miheztartásképpen a fideszes vezetés négy év alatt, ha az ipari parkban működnének a cégek, akkor jóindulattal 50 munkahelyet teremtettek. A közmunkát most nem veszem ide, mert az sokkal inkább egy szociális intézkedés, amely munkához köti a segélyeket. Tehát az előterjesztés munkahelyteremtésre kihegyezett része, már meg is dőlt. Aztán olvashattunk még egy várható pozitívumot, a közbiztonság javulását. Mitől is javulna? Népes látogatókkal lenne tele a város állandóan. Van itt elég bűnöző, és országos átlag feletti bűnözés, azt is nehezen kezeli a helyi rendőrség. Nincs sűrű helyi járat, akár busszal, akár vonattal jönnek a látogatók, várhatóan gyalogolnak is majd eleget a városban, akár hol is lenne a börtön. Nem beszélve a szabaduló bulikról, ami átmehet vad tivornyákba, a helyiekkel való konfliktusba. Nem hiányzik ez senkinek. Annyival meg úgysem emelik a rendőreink létszámát, hogy mindenki mellé jusson valaki. A kamera meg nem védett meg még senkit, ha elszabadulnak az indulatok. Szóval ez a feltételezett javulás is erősen sántít és könnyen éppen az ellenkezőjét kaphatjuk a nyakunkba. Ennyi „pozitívum” után akkor áttérhetünk a várható negatívumokra. Borítékolhatóan csökkenni fognak az így sem túl magas ingatlanok árai, különös tekintettel a tervezett városrészre. A terület ingyenes átadása, vagyonvesztést okoz a városnak, amiből ráadásul egy forint iparűzési adó sem fog befolyni. Ha esetleg ide találna jönni egy komoly termelő cég, helyünk sem ma-



radna lassan, amit felajánlhatnánk. Aztán az is benne van a feltételek között, hogy nagyobb eséllyel pályázhatunk, ha közreműködést/hozzájárulást vállalunk az objektum kialakításában és működtetésében. A város járuljon hozzá az építéshez és a működtetéshez is? Ezt biztosan én értem félre, mert az nem lehet, hogy ingyen adjunk telket, aztán még segítsünk az építésben, valamint a fenntartásban is, meg még kerítsünk vagy 250 elítéltnek munkát. Sokunkban a megálmodott jövőkép is összeomlik, már ha maradtunk még néhányan, akik bízunk városunk szebb jövőjében. A sokat emlegetett turizmus fejlesztése is nagy vesztese lehet egy ilyen intézet megépítésének. Mert a turista pihenni jön, kikapcsolódni és szép helyeket látni. Valószínűleg nem szeretne minduntalan belebotlani a börtönváros látogatóinak népes táborába. Sokszor bőven elég nekik az is, ami jelenleg itt van. Aztán még egy nagyon fontos adalék: Mióta kitudódott a börtön tervezett idetelepítése, a közösségi oldalakon lévő hozzászólások 90-%ban elutasítóak. A Jobbik honlapján működtetett számláló is kezdetektől fogva a 80% körüli elutasítottságon áll, néhány százalék kilengéssel. Ez a város polgármesterét persze egy cseppet sem zavarja, elhivatottsága változatlan, börtön ügyben. A Jobbik helyi alapszervezete, a mérés, a város lakóinak többségi véleménye, valamint a beszerzett szakmai anyagok, és minden általunk ismert információ megvizsgálása után úgy döntött, hogy elutasítja a börtön Bátonyterenyére tervezett építését. Végül érzelmi oldalról is közelítsük meg a dolgot, mert tetszik, nem tetszik az első kép, ami a börtön szó hallatán megjelenik, nem igazán pozitív. Rögtön beugranak a börtöntelepülések,

mint Sopronkőhida, Tököl, Márianosztra, Baracska. Minél kisebb a település, annál inkább összeforr a börtönnel. És Bátonyterenye nem nagy. Önök egyébként elmennének pihenni Baracskára? No, nem rabként, csak úgy turistaként? Ugye, nem vágynak oda. Pedig talán érdemes lenne, hiszen Baracska egy több mint 800 éves település és részét képezi a Velencei-tó - Vértes kiemelt üdülőkörzetnek, szép református templommal és Makovecz Imre tervezte faluházzal, meg egy sor híres, történelmi család kastélyával, kúriáival. Vörösmarty Mihály is itt élt négy évig, életének legnehezebb időszakában, s itt írta költészetének egyik legszebb versét, az Előszót. Sajnos Baracska nem ezekről ismert. Mint ahogy idővel Bátonyterenye sem a festői környezetéről, a Mátra csodálatos ormairól, a Maconkai-tóról, a népviseleteinkről, hagyományainkról, a Gyürky-Solymossy kastélyról, egyéb műemlékeinkről lesz ismert, hanem a börtönéről. Egy ilyen hagyaték gyermekeinknek erre a festői vidékre felérne Vörösmarty Előszóból vett idézetével: „A föld megőszült; Nem hajszálanként, mint a boldog ember, Egyszerre őszült az meg, mint az isten, Ki megteremtvén a világot, embert, E félig istent, félig állatot, Elborzadott a zordon mű felett És bánatában ősz lett és öreg…” Cseresznyés István

K Ö Z L E M É N Y A Jobbik Bátonyterenyei Alapszervezete a városunkba tervezett börtön pályázat elindítását, első körben a pályázat beadásának átgondolatlansága, tanulmányok és lakossági megkérdezés hiánya, miatt elutasította. Két hét türelmi idő alatt saját honlapon felmérte az oda látogatók véleményét, valamint tapasztalatot gyűjtött más internetes felületeken a lakosság általános véleményéről. Mindkét felületen hasonlóan magas elutasítottságot tapasztalt a lakosság részéről, ami számszerűsítve kb. 80% – 20%-ban realizálódott. Mindezek mellett számba vette az összes várható pozitív és negatív hatást városunk és az itt lakók jövőjére nézve. Mindent összevetve úgy döntöttünk, hogy nem támogatjuk a börtön városunkba építését. A döntésünket nem befolyásolta sem egy másik város ugyanezen pályázat beadásának szándéka, sem egy nem létező pártérdek. Ózd jobbikos polgármestere kíváncsi volt a lakosság véleményére a városukba tervezett börtönnel kapcsolatban, már kezdetektől fogva. Az ózdi választ adó polgárok nagyobb része támogatja a börtönpályázat beadását, tehát Ózd jobbikos polgármestere figyelembe veszi a város többségi véleményét. Alapszervezetünk egyértelműen elutasítja, hogy bármi köze is lenne az ózdi pályázathoz és kinyilvánítja, hogy döntésünket, csak és kizárólag a börtönnel kapcsolatban összegyűjtött tapasztalat és a város többségi véleménye alapján hoztuk meg. Nem lobbizunk sem Ózdnak, sem Bátonyterenye ellen! Úgy tűnik, Bátonyterenyén fordítva működik a város képviselete, Bátonyterenye polgármestere első lendületből szerette volna megszavaztatni a testülettel a pályázat beadását. Ha érdekelte volna a lakosság véleménye, akkor szondázással kezd és nem kerül sor egy órás vitára ez ügyben. Mindezek mellett nem támogatjuk a Fidesz által összeállított kérdőívet, amiben egy ilyen súlyú döntést olyan gyermekded kérdésekkel társítva tesz fel, ami sértheti a bátonyterenyei emberek önérzetét. Mivel a kérdőív kiértékelése is kérdéses, ezért nem tekintjük reprezentatívnak. Ellenben támogatjuk a törvényes véleménynyilvánítás jelenleg legbiztosabb módszerét, amit egyébként egy ilyen súlyú döntésnél elvárhatónak is tartottunk volna kezdetektől fogva, a helyi népszavazás elindítását. Mindezek mellett megkérjük a város vezetését, hogy minden fórumlehetőséget és médiafelületet vegyen igénybe a város lakosságának korrekt tájékoztatására, ami foglalja magába egy szakemberek által készített hatástanulmány megismertetését és mellőze az arrogáns, erőből való politizálást a testületi üléseken, a közösségi oldalakon és a mindennapokban! Bátonyterenye, 2015. március 3.

JOBBIK BÁTONYTERENYEI ALAPSZERVEZET ELNÖKSÉGE

3



Testületi ülésről jelentjük A szégyen napja – 2014. december 19.

ÚJ

immár második főállású alpolgármestere van Bátonyterenyének, Letovai Zoltán mellett, havi bruttó 418.800Ft + 62.800Ft költségtérítéssel. Ez járulékokkal együtt az öt éves ciklus alatt közel ötven milliós tétel a város költségvetéséből. Ebben a gazdasági helyzetben már önmagában ez is sokkoló. Ha hozzátesszük, hogy ez közel két éves kommunális adó nagyságával egyenlő, amit csak azért nem lehetett eddig kivezetni a város polgármestere szerint, mert szükség van rá a költségvetésben, akkor már nagyon is elgondolkodtató a történet. Ráadásul az időzítés is meglehetősen komoly szociális érzéketlenséget mutat, hiszen éppen karácsony tájékán, amikor sok embernek még az asztalára sem jutott ennivaló, akkor egy véleményünk szerint teljesen felesleges 50 milliós kinevezésről dönteni, már önmagában is provokáció. Ahogy sok más is sokkoló ebben a kinevezésben. Mert miért is van szükség még egy főállású alpolgármesterre?

Az előző négy éves ciklusban - egy szocialista gazdasági csődhelyzet után - lehetett működtetni a várost egy főállású alpolgármesterrel is? Igaz ugyan, hogy induláskor még volt egy társadalmi állású alpolgármesterünk Oláh Károly személyében, de őt éppen a költségcsökkentésre hivatkozva a város polgármestere távolította el rövid időn belül. Aztán jelenleg sem állunk valami fényesen, hiszen az uszoda hitel bomba folyamatosan itt ketyeg és a költségvetésünkben borítékolható, hogy megint lesz vagy 200 milliós hiány. Persze csak a gyakorlatban, mert mínuszos költségvetést nem lehet tervezni. Majd lehet zsonglőrködni megint, de ez már elsősorban a pénzügyi osztály gondja lesz. Nagy-Majdon József szerint a kinevezést a megnövekedett feladatok indokolják. Meg, hogy polgármester úr már nem bírja a strapát, kell neki segítség. Aztán ennyi, nincs több érv. És más hasonló nagyságú városokban bírják? Megnéztem a hasonló lélekszámú városok közül találomra egy tucatot, de sehol sem találtam két főállású alpolgármestert, csak néhány társadalmi állásút, töredék bérköltséggel.

Már az ülés elején kértem, hogy vegyük le napirendről a kérdést, mert véleményem szerint sem az idő, sem a jelölt nem alkalmas még arra sem, hogy vitázzunk róla, nem hogy elfogadjuk. Erről név szerinti szavazást kértem, amit a fideszes képviselők természetesen leszavaztak, mint ahogy, a napirend levételét is. Ahhoz, hogy két főállású alpolgármestere lehessen városunknak, szervezeti és működési szabályzatot is kellett módosítani. Ennél a napirendnél javasoltam, hogy társadalmi állású alpolgármestert iktassunk be, de a polgármester szerint az a pénz valószínűleg kevés lesz, abból nem lehet minőségi munkát végezni. (Ugyan hány embernek kell létminimum alatti bérből minőségi munkát végezni?) Persze, ezt a módosító javaslatot is leszavazták a fideszes jelöltek. Aztán itt van a jelölt személye is, akinek előélete sokunk szerint is aggályos. Ha a pártkatona fogalma valakire ráillik, akkor rá minden bizonnyal. A választáskor végzett igen „nívós” és persze eredményes munkát. Ezt illett meghálálni. A legszebb karácsonyi ajándék pedig egy közel félmilliós havi fix volt.

A városban keringő híreket, amik a jelölt egyházban végzett tevékenységéről szólnak, cáfolni nem tudta a bemutatkozása során, de az ezen információkat nyilvánosságra hozókat mindenféle jogi lépésekkel megfenyegette. Maradjunk annyiban, hogy „elegáns” belépő volt. Sokat nem tudtunk meg róla, egyébként a bemutatkozás ellenére sem. Családról, szakirányú végzettségről, miben mester ő valójában, szinte semmit. Hivatkozott a fidelitas-os kapcsolataira, meg, hogy már 18 évesen Navracsics Tibor tanácsadója volt. Meg is jegyeztem, hogy nagy bajban lehetett a Fidesz, ha egy éppen a középiskolából kikerült, minimális élettapasztalattal bíró ifjúra volt szüksége. Aztán javasoltam, azt is, hogy napoljuk el a szavazást, mert sokan kíváncsiak lennénk a váci püspök rehabilitációs levelére is, - a jelölt tisztázása miatt - amit polgármester úr szerint a püspök úrtól szóban már megkapott. Neki pedig a szóban tett ígéret szentírás. Egy biztos, ezzel a kijelentéssel a 2011-ben történt egyházi kitiltását, polgármester úr is elismerte. Tehát a jelöltünket a 2257/2011 püspöki felszólítás valamiért meghatározatlan ideig felmentette a diakónusi további Fotó: Bátonyterenye TV

4


munkavégzés alól az ország katolikus egyházközségeiből. Kérdés, hogy mi volt a valódi ok? Erre a jelölttől nem kaptunk megnyugtató választ. Sok kérdést feltehetett volna az ember még ezen túl is, például mesélhetett volna a jelölt a helyi KDNP újjáalakításában végzett szerepéről, vagy, hogy mi volt az oka a pártot elhagyó tucatnyi értelmiség kilépésének. De az iskolai felügyelő tanári beosztásban lévő időszakáról is szívesen hallottam volna valamit. Kíváncsi lettem volna a gazdasági érdekeltségeinek helyi megbízásairól is. Szóval a sok érdekes történetről, amiről a városban lakók beszélnek. Mivel polgármester úr

Fotó: Bátonyterenye TV

JOBBIK BÁTONYTERENYÉÉRT kérte, hogy ne legyünk már inkvizítorok, ettől elálltam. Egy biztos ezeket sem tisztázta a jelölt. Így hát, kénytelenek voltunk hallgatni a polgármester úr és csapata szánalmas magyarázkodását és halovány érveit a kinevezés fontosságáról és a jelölt nagyszerűségéről. A pálmát, minden bizonnyal a bizottsági ülésen elhangzott „A pudig próbája az evés” vitte ebben a témában. Még az sem tántorította el a tisztelt fideszes képviselőket, hogy felszólítottam őket: „Tisztelt képviselőtársaim! Itt, ha jól emlékszem, négy évig nem volt lelkiismereti szavazás, Önök mindig a polgármester vezényszavára hallgattak. Ha igent vezényelt, akkor önök igent nyomtak, ha nemet, akkor nemet. Most álljanak a sarkukra és tegyék a szívükre a kezüket és döntsenek felelősen! Önök nem a polgármesterre és nem is a Fideszre esküdtek fel! Én megtettem a megyei közgyűlésben a Salgótarján, kontra, Balassagyarmat ügyében és kiszavaztam a „frakcióból”. És Önök meg fogják tenni? Lesznek-e elég bátrak hozzá, hogy egy olyan előterjesztésre nemet mondjanak, amit a szívük mélyén ugyanúgy éreznek, hogy nem szabad megszavazniuk?”

Néhányan ugyan szemlesütve, de azért egységesen megszavazták az új alpolgármestert, nyolc igen és három nem ellenében. A frakció mindenekfelett! Csak azért nem írom most le ide egyesével a fideszes képviselők neveit, mert elvileg titkos szavazás volt. Pedig nagyon megérdemelnék. Mindannyian. És, hogy miért engedtem kissé bővebbre ezt a beszámolót? Mert véleményem szerint ez a nap Bátonyterenye történetében a helyi Fideszes képviselők jóvoltából a szégyen napja. Így, csupa kisbetűvel. Másrészt, meg hiába is szerették volna megnézni a városi TV-ben a testületi ülésről készült a vitát, természetesen nem adta le a Bátonyterenye TV. Ehhez már nem volt olyan bátor a fideszes vezetés. Míg az ország más városaiban már az egyenes adásban közvetített testületi ülésekről döntenek a város képviselői, addig Bátonyterenyén, csak akkor látják vágatlanul az anyagot, ha nem történik semmi olyan, ami rossz fényben tüntetné fel a Fidesz helyi prominenseit. Valahogy Kádárék is hasonlóan dolgoztak. No, hát így épül Bátonyterenyén is az egypártrendszer. Ja és majd el felejtettem, hogy ki is lett Bátonyterenye új főállású alpolgármestere. Jól jegyezzék meg maguknak ezt a nevet! Rákos Szabolcsnak hívják. Cseresznyés István

AZ ÖNKÉNTESSÉG ÉVE Vona Gábor évértékelőjén bejelentette, hogy a nemzeti párt meghirdeti az Önkéntesség évét, vagyis a rászorulók, szegények és idős emberek megsegítését, és az ezzel járó karitatív munkát. „Nem tudunk mindenkin segíteni, de mindenki tud segíteni. Ez lesz 2015 legfontosabb célja: apró fényeket gyújtogatni, abban bízva, hogy a pozitív példa is ragadós lehet. Magyarként, egy emberként és közösségként kell építkeznünk” - fogalmazott a Jobbik elnöke. Bátonyterenye Város Önkormányzata szociális tűzifa akciójához csatlakozva a Viessmann Modellgyártó Kft. közel 300 csomag biogyapot alágyújtóst ajánlott fel a város rászorulóinak, amit szeretnénk a nevükben is megköszönni. Az alágyújtós egy rendkívül kényelmes és praktikus megoldás azok számára, akik fával, szénnel fűtenek. Az adományok terítését felvállalva szeretnénk mi is segíteni. Várjuk tehát városunk rászorult lakói jelentkezését, aktivistáink pedig Bátonyterenye területén házhoz viszik az adományt.

Kapcsolat: Bucsokné Csuka Katalin Telefon: 70 311 4096 Kiadja: Jobbik Magyarországért Mozgalom Bátonyterenyei Alapszervezete Felelős szerkesztő: Cseresznyés István - e-mail: [email protected] Tel.: 70 391-3053 Szerkeszti: szerkesztőbizottság - e-mail: [email protected] Honlap: http://batonyterenye.jobbik.net Megjelenik 6000 példányban. Ingyenes, alkalmi kiadvány, kereskedelmi forgalomba nem hozható!

5


M

int minden településnek, Bátonyterenyének is vannak értékes épületei, szobrai, parkjai természeti kincsei, amire büszkék vagyunk, ezeket ismeri szinte minden helybéli. Sok településen az adott képviselőtestület el is készíti az úgynevezett helyi értéktárat, kiemelt védelmet adva a település értékeinek. És ez így is van rendjén. De, mi a helyzet azokkal az ingatlanokkal, amik állapota már életveszélyes, esztétikailag, egészségügyileg minősíthetetlen? Amit elhagynak, örökös nem elérhető, esetleg a tulajdonosa kerül olyan helyzetbe, hogy lakóháza nem felel meg az élet minimális követelményeinek sem, és a szűkös lehetőség miatt felújításra, bontásra nincs lehetősége? Vagy lehetősége még csak lenne, de az akarata hiányzik, hogy megszüntesse az ingatlan minősíthetetlen állapotát? Sajnos településünk romos ingatlanjait, már senki nem vásárolja meg és környezetünket mérgezik. Elősegítik az elvándorlást, rontják a turizmus esélyeit és egy élhetetlen városképpel megkeserítik a mindennapjainkat. Bátonyterenyének tehát úgynevezett „szégyentára” is létezik, ezekről viszont nem sokat beszélünk, inkább csak csendben szégyellünk. Mi ilyenkor a teendő? Mivel legtöbb esetben magántulajdonról van szó, szigorú törvények szabályozzák a lehetőségeket. Ezekre szeretnénk, kidolgozni egy egységes vagy akár egyedi megoldási javaslatot, amihez szívesen veszünk minden ötletet. Vegyük lajstromba közösen városunk szégyenfoltjait és találjunk megoldást ezek rendbehozatalára! Kezdésnek álljon itt néhány szebb napot megélt ingatlan, vagy annak helye, amivel már most kezdenünk kellene valamit!

6




„Fassang, fassang három napja…”

F

arsang a tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka volt. A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban - amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz segíti a napot, hogy újra erőre kapjon. Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. Az Egyház az ördög ünnepének tartotta és tiltotta, de gyakran a világi hatóságok se nézték jó szemmel a farsangi kicsapongásokat. Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. A városi polgárság elsősorban a német hagyományokat vette át. (A farsang a „vaschang” bajor jövevényszóból származik, ami eredetileg csak a böjt előtti napokat jelölte) míg az arisztokrácia körében az itáliai és francia szokások terjedtek inkább el. De fellelhetők pogány germán vagy éppen ókori görög, római motívumok is. A farsang Magyarországon vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart, azaz „húshagyó keddig”, vagy „hamvazószerdáig”. Farsangi vigadalom Maconkán a Zöld Ezen hagyományokat településünkön is ápolták, aminek szép példái megtalálhatóak a Fenyőhöz kocsma előtt (jelenleg Gerennéprajzi leírásokban, például Bosnyák Sándor, A maconkai aranyalma című gyűjtésében dás kocsma) 1939. február 20-án.

„Farsang keddjén bezárult a vigadalom. Utána volt a szárazszerda, (hamvazószerda) ez egy nagyböjt, a szigorú böjtök közé tartozott. Akkor még a farsangi maradékot sem fogyasztották el. Csütörtök jött utána, csonka csütörtök, (torkos csütörtök) akkor még lakodalmat is lehetett csinálni. Elfogyasztották a maradékot, zsír, hús, fánk, minden mehetett és akkor kezdték el hordani a bakfazekat. Azok a lányok, akik nem jól mulattak a bálba, vagy azok a legények, akiket valami sérelem ért, ezek voltak a kezdeményezők. A bakfazékhordás annyiból telt, rossz vasfazékba kisebb vasdarabokat, cserépdarabokat, hát csak ilyeneket tettek, azon voltak, hogy jól csörögjön. Esténként nagy izgalommal bújdosva, már jó sötétbe így vigyék a vasfazekat és bedobták, levágták, hogy csörömpöljön. Ők meg aztán iszkirgyi, szaladás, hogy meg ne fogják őket. A bakfazék úgy vót, hogy csonka csütörtökön kezdték és szombatig folyt a menet minden este. A fiúk ös�szeszedtek mindenféle lomot, üveget, fazekat, ilyesféle lomokat összeszedtek, és akkor bedobták oda, ahol lányok voltak, akinek udvaroltak, vagy olyanoknak, akik még nem mentek férjhöz.” Farsang utolsó napjaiban nagy kiabálással a lányos házak előtt különböző nótákat, rigmusokat mondtak a legények: „Fassang, fassang három napja. Itt hagyott a lányok anyja. Gyüjjék haza, Pesta bácsi, Mind eladták a lányokat: Kit görhéért, kit máléért: Bagi Katit egy bimbóér; A kondáshét egy malacér, A kántornét egy szoknyáér, A lovásznét egy csikóér.” (Maconka, Heves megye.)

A fonóházakban minden este zajlott valamilyen vidám esemény, énekeltek, táncoltak, játszottak. A mulatozások „húshagyókeddig” tartottak, amikor az utolsó fonóházi összejövetelre a „fonóvégzésre” került sor, amely felért egy kisebb lakodalommal. Ezt követően az egész falut megmozgató nagy népi mulatsággal a „farsangtemetéssel” vagy „téltemetéssel” búcsúztatták az elmúlt vidám heteket. Ezen szokások helyi megfelelőjét olvashatjuk a fent idézett gyűjtésből: „Ez szintén farsangkor volt, mintegy előjele vót az eszem-iszom, dínomdánom után következő böjtös világnak. Ha szegényebb hely vót, ha boldogabb hely vót, ha olyan hely vót, ahol termett bab, meg apró hagyma, meg borsó, meg ilyesmik, akkor elhívták a szomszédasszonyokat azt tisztítani, úgyhogy nemcsak tollfosztás vót farsangban. A szegényebb helyen is tartottak libát, vagy kacsát, hogyha lány vót, gyűjtötték a tollat, azok is elhívták a szomszédokat, úgyhogy ez egy olyan közös vándorlás volt téli estéken. Ahol sok volt, ott már délelőtt, vagy délután elmentek, de ahol nem volt olyan sok, akkor, főleg fosztani este, mert nappal dolog volt, olyankor mentek. Tere-fere, mindenféle beszéd, a házigazda melegítette a cukrosbort az as�szonyoknak. Ilyenkor kerültek a régi boszorkánytörténetek elő, hogy ki mit látott, hol járt, hogy volt. Ahol csak egyszer-kétszer vót ilyen fosztó, ott már az előtte való nap beáztatták a magyar kukoricát. Reggel föltették főni, estig jól megfőtt. Akkor mézet, hogy levesesebb legyen, mert an�nyira jó világ nem vót, hogy csupa mézbe meg mákba bukjon a kukorica, hanem

darált mákot, ki egy nagy tálba a kukoricát leszűrve a levétől, jócskán mákot rája és ilyen mézes aszalt gyümölcslével öntözték meg. Vót ahol kevés ember vót a fosztóba, ott megengedhették azt is, hogy mézes-mákos kukoricát adjanak, de a legtöbb helyen ilyen gyümölcslevet is kevertek hozzája, hogy levesesebb legyen.” A farsanghoz számos termésvarázsló cselekmények és hiedelmek is kapcsolódnak. „Mikor farsang jön, akkor az első napján a farsangnak ki kell mennyi megmetszeni. Meg kell metszeni a négy sarkát, hogy több bor legyen. A szőlőnek, ahogy van a területi, a négy sarkát. Minden sarkán egy metszést csinálni, egy-egy szőlőtőkén, akkor több bor van belőle.” Mint olvasható, a szokások és hiedelmek többsége, és így a maskarás alakoskodások is a vígasság utolsó napjaira, az úgynevezett „farsangvasárnapra”, „farsanghétfőre”, „húshagyókeddre”, az ún. „farsangfarkára” összpontosultak. Ebben az időben a mezőgazdasági munkák szüneteltek, ez volt a szórakozás legfőbb ideje. A magyar falvakban az alakoskodók beöltöztek ördögnek, kereskedőnek, cigányasszonynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak, kéményseprőnek, boszorkánynak. Ezen jelmezesek helyi megfelelőit láthatjuk a következő oldalon. -CsI-

7



farsang kodók Farsangi alakos

. február 20

ók Maconkán – 1939

Farsangi alakoskod

39. február 20

Maconkán – 19

Farsang Kisterenyé

n 1942.

körben

bátonyi Színjátszó

Farsangolás a Nagy

Farsang a kisteren

yei falusi iskoláb

8

an 1939.

KI ELŐL MEGY, MINDENKINÉL BÁTRABB!

Recommend Documents