Ki ad ja: Ma gyar Nem ze ti Bank. Fe le lős ki adó: Hergár Eszter Bu da pest, Sza bad ság tér 9. ISSN (nyomtatott)

N O V E M B E R

N O V E M B E R

Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelős kiadó: Hergár Eszter 1054 Budapest, Szabadság tér 9. www.mnb.hu ISSN 2064-8855 (nyomtatott) ISSN 2064-941X (on-line)

A pénzügyi stabilitás olyan állapot, amelyben a pénzügyi rendszer, azaz a kulcsfontosságú pénzügyi piacok és a pénzügyi intézményrendszer képes ellenállni a gazdasági sokkoknak és zökkenőmentesen tudja ellátni alapvető funkcióit: a pénzügyi források közvetítését, a kockázatok kezelését és a fizetési forgalom lebonyolítását. A Magyar Nemzeti Banknak alapvető érdeke és – más állami intézményekkel közös – felelőssége a hazai pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása és erősítése. A Magyar Nemzeti Bank szerepét a pénzügyi stabilitás fenntartásában a 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról rögzíti. Az MNB elsődleges céljának – az árstabilitás elérésének és fenntartásának – veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenálló-képességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját. Az MNB alakítja ki a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politikát, amelynek célja a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása. Az MNB ennek érdekében az e törvényben meghatározott keretek között feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését, továbbá hitelpiaci zavar esetén a hitelezés ösztönzésével, a túlzott hitelkiáramlás esetén annak visszafogásával járul hozzá a közvetítőrendszer gazdaságfinanszírozó funkciójának kiegyensúlyozott megvalósulásához. A „Pénzügyi stabilitási jelentés” című kiadvány fő célja, hogy tájékoztassa a pénzügyi rendszer működtetőit és használóit a pénzügyi stabilitást érintő aktuális kérdésekről, és ezzel növelje az érintettek kockázati tudatosságát, fenntartsa és erősítse a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat. A Magyar Nemzeti Bank szándéka szerint ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy a pénzügyi rendszert érintő döntésekhez a megfelelő információk az érintettek rendelkezésére álljanak, és így a pénzügyi rendszer egészének stabilitása erősödjön. Az MNB új makroprudenciális és mikroprudenciális felügyeleti jogkörével párhuzamosan a jelentés bővült, részletesen mutatja be a bankrendszeren kívüli pénzügyi szektorokat, valamint a makroprudenciális politika eszközeit.

Az elemzés az MNB Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság, a Makroprudenciális politika igazgatóság, végül pedig a Pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatóság szakterületeinek közreműködésével készült, Virág Barnabás ügyvezető igazgató általános irányítása alatt. A publikációt Nagy Márton alelnök hagyta jóvá. A jelentés elkészítése során értékes tanácsokat kaptunk a Pénzügyi Stabilitási Tanácstól, amely 2015. október 20-i és november 17-i ülésein, valamint a Monetáris Tanácstól, amely november 3-án tárgyalta a jelentést. A jelentés a 2015. szeptember 30-ig terjedő időszak releváns információit dolgozta fel.

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék ....................................................................................................................................................................... 5 Keretes írások jegyzéke ............................................................................................................................................................ 6 Vezetői összefoglaló ................................................................................................................................................................. 7 1. Makrogazdasági és pénzpiaci környezet – Lassuló növekedés a fejlődő országokban, csökkenő külső sérülékenység Magyarországon ..................................................................................................................................................................... 10 1.1. Az EKB és egyelőre a Fed is kitartott a laza monetáris politika mellett, miközben egyre több a bizonytalanság a fejlődő országokban ........................................................................................................................................................... 10 1.2. Magyarországot alacsony kamatkörnyezet, mérséklődő adósság és javuló lakossági kilátások jellemzik ................. 12 1.3. A hazai pénzpiacok rendszerszintű stressz-szintjét a februári-márciusi forintosítás csökkentette ............................ 15 2. Ingatlanpiac – szegmentált élénkülés a lakáspiacon .......................................................................................................... 19 2.1. Területileg eltérő, enyhe javulás tapasztalható a lakáspiacon .................................................................................... 19 2.2. A kereskedelmi ingatlanoknál javulás látszik a tranzakciókban és a kihasználtságban............................................... 20 3. Hitelezési folyamatok – A vállalati hitelezés elmarad a fenntartható növekedést támogató szinttől, míg a háztartási hitelezésben az élénkülés jelei láthatóak ............................................................................................................................... 22 3.1. A vállalati hitelezést méret szerinti kettősség jellemzi, a magas koncentráció miatt jelentős mozgásokkal.............. 22 3.2. A Növekedéstámogató Program mérsékelheti a vállalati hitelezés törékenységét .................................................... 30 3.3. A háztartási hitelezésben csökkentek a kockázatok, élénkül a lakáshitelezés ............................................................ 31 3.4. Háztartási hitelezés alapfolyamatait döntően az elszámolások határozták meg........................................................ 35 4. Portfólióminőség – továbbra sem tisztul érdemben a nemteljesítő kereskedelmi ingatlan- és háztartási jelzáloghitelek állománya ............................................................................................................................................................................... 36 4.1. A vállalati hitelportfolió minőségét erős kettősség jellemzi projekt és egyéb hitelek bontásában ............................ 36 4.2. Pénzügyi vállalatok és szövetkezetek portfólió minősége kissé tovább romlott ........................................................ 40 4.3. A háztartási hitelportfólión belül a nemteljesítő jelzáloghitelek magas volumene jelent kiemelt kockázatot ........... 42 4.4. A bankrendszeri portfólióminőség lassan javul, a túl problémás szegmensek külső segítségre szorulnak ................ 47 5. Bankrendszer jövedelmezősége, tőkehelyzete – A bankrendszeri eredmény növeléséhez a költségek racionalizálása és élénkülő banki aktivitás szükséges ......................................................................................................................................... 48 5.1. A jövedelmezőség javul, de még mindig a tőkétől elvárt hozam alatt található ........................................................ 48 5.2. A bankrendszer tőkehelyzete aggregáltan rendkívül stabil, de a tőkepufferek koncentráltsága emelkedett ............ 54 6. Likviditás - a bankrendszer likviditása a jegybanki eszköztár átalakítása után is bőséges marad ...................................... 57 6.1. Az eszköztár átalakításának kedvezőtlen likviditási hatását a bankok állampapír vásárlással közömbösíthetik ........ 57 6.2. A devizafinanszírozási igény biztonságosan kielégíthető jelenleg és a jövőben is ...................................................... 60 7. Bankrendszeri stressztesztek – Likviditás és tőke tekintetében is erős sokkellenálló-képesség jellemzi a szektort .......... 62 7.1. A bankrendszer likviditása historikusan magas szinten áll, stresszhelyzetben az intézmények túlnyomó része a szabályozói kívánalmaknál magasabb likviditási pufferrel rendelkezne ............................................................................ 62 7.2. A bankrendszer szolvenciahelyzete tovább javult, egyik hitelintézetnél sem jelentkezik tőkeigény stresszpályán ... 63 8. Intézményi befektetők – A tőkepiacba vetett általános bizalom szilárd ............................................................................ 67 8.1. A biztosítók tőkeszükséglete az új szabályozás miatt megnő, jövedelmezőségi kilátásaik viszont romlottak ............ 67 8.2. A pénztárak állampapír eszközeinek átlagideje több mint egy évvel emelkedett, ami növeli a kamatkockázatot .... 68

PÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2015. NOVEMBER

5

MAGYAR NEMZETI BANK 8.3. Áprilistól ismét növekedés figyelhető meg a befektetési vállalkozások állományaiban ............................................. 69 Ábrák jegyzéke........................................................................................................................................................................ 73 Táblázatok jegyzéke ................................................................................................................................................................ 76 Mellékletek: Makroprudenciális indikátoror .......................................................................................................................... 77

KERETES ÍRÁSOK JEGYZÉKE 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

6

KERETES ÍRÁS: DUALITÁS A VÁLLALATI TERMELÉKENYSÉGBEN ..................................................................................... 14 KERETES ÍRÁS: A JEGYBANKI ÖNFINANSZÍROZÁSI PROGRAM EREDMÉNYEI .................................................................. 16 KERETES ÍRÁS: A PÉNZÜGYI KONDÍCIÓS INDEX (PKI) ALAKULÁSA A MÓDSZERTAN MEGÚJÍTÁSÁT KÖVETŐEN ............ 25 KERETES ÍRÁS: AZ NHP HARMADIK, KIVEZETŐ SZAKASZA ÉS A KKV DEVIZAHITELEZÉS ÚJ ESZKÖZE.............................. 26 KERETES ÍRÁS: POZITÍV HITELÖSZTÖNZŐ ESZKÖZÖK AZ MNB ESZKÖZTÁRÁBAN .......................................................... 29 KERETES ÍRÁS: AZ ADÓSSÁGFÉK SZABÁLYOK BEVEZETÉSÉNEK RÖVIDTÁVÚ HATÁSAIRÓL ............................................ 32 KERETES ÍRÁS: A HITELKIVÁLTÁSI VERSENY ELMARADÁSÁNAK LEHETSÉGES OKAI ....................................................... 34 KERETES ÍRÁS: A RENDSZERKOCKÁZATI TŐKEPUFFER BEVEZETÉSÉRŐL ........................................................................ 39 KERETES ÍRÁS: A NEMTELJESÍTŐ HITELEK ÚJ DEFINÍCIÓJA ............................................................................................. 41 KERETES ÍRÁS: A NEMTELJESÍTŐ HÁZTARTÁSI JELZÁLOGHITELEK MIKROSZINTŰ ELEMZÉSE ........................................ 45 KERETES ÍRÁS: A JELZÁLOGON KÍVÜLI DEVIZAHITELEK FORINTOSÍTÁSA ....................................................................... 50 KERETES ÍRÁS: A BANKRENDSZER KÖLTSÉGEI ÉS A KONSZOLIDÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ...................................................... 52 KERETES ÍRÁS: AZ ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER BEVEZETÉSÉRŐL.................................................................................... 55 KERETES ÍRÁS: A TŐZSDE SZEREPE A KKV-K FINANSZÍROZÁSÁBAN ............................................................................... 70


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A hazai pénzügyi rendszer sérülékenysége jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. Az elszámolás és a két lépcsőben végrehajtott forintosítás hatékonyan tudta kezelni a lakossági devizahitelekből eredő rendszerszintű kockázatot. Ezen felül a jegybanki önfinanszírozási program jelentősen csökkentette az ország külső sérülékenységét is. A Növekedési Hitelprogram stabilizálta a vállalati hitelpiacot, azonban a piaci alapú hitelezés rendkívül visszafogott maradt. A vállalati hitelezés dinamikája változatlanul elmarad a fenntartható növekedést támogató 6-7 százalék körüli értéktől. Az elkövetkező két évben a legnagyobb kihívást a piaci alapú vállalati hitelezés helyreállítása és a nemteljesítő állományok kitisztítása jelenti a pénzügyi közvetítőrendszer számára. A jegybank Növekedéstámogató Programján (NTP) keresztül célzott intézkedéseket vezet be a vállalati hitelezés ösztönzésére, amelynek eredményeként a vállalati hitelezés, és azon belül a kkv hitelezés 5-10 százalékkal bővülhet 2016-ban. A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt években a Növekedési Hitelprogram révén elérte, hogy a vállalati hitelezés stabilizálódjon. A piaci alapú hitelezés azonban nem élénkült számottevően. Az MNB ennek érdekében fontos funkciót szán a 2016-tól bevezetni kívánt pozitív hitelösztönző eszközöknek. A bankrendszer együttműködésével mérsékelhető a hitelezés nélküli fellendülés kockázata, és a piaci alapú vállalati hitelezés tartós bővülése hosszabb távon dinamikusabb felzárkózási pályát eredményezhet. A fenntartható gazdasági növekedés ütemének emelkedése a bankrendszer működési környezetének javulását is elősegíti. A hazai bankrendszer sokkellenálló képessége szilárd, a tőke- és likviditáshelyzete jelenleg megfelelő. A megmaradt lakossági devizahitelek konverziója és a jegybanki önfinanszírozási program csökkentette a bankok, és azon keresztül az egész gazdaság sérülékenységét. A bankrendszer azonban továbbra is kontrakciós hatású, negatívan járul hozzá a gazdasági növekedéshez. Ehhez kapcsolódóan jelenleg alapvetően három fő megoldásra váró kihívást látunk a pénzügyi rendszer számára. 1. Miközben a Növekedési Hitelprogram sikeresen ellensúlyozta a vállalati hitelállomány leépülését, a piaci alapú hitelezés még nem állt helyre. A vállalati hitelezést erős kettősség jellemzi: míg a kkvszektor hitelezése bővült a Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően, addig a nagyvállalati hitelállományban nagymértékű, részben néhány egyedi hatásból származó csökkenés volt megfigyelhető 2015-ben. Összességében a pénzügyi közvetítőrendszer vállalati hitelállománya 3,4 százalékkal mérséklődött éves összevetésben. A bankrendszert változatlanul óvatosság és alacsony kockázati étvágy jellemzi, ami gátolja a piaci alapú vállalati hitelezés helyreállását. Emiatt fennáll a hitelezés nélküli fellendülés veszélye, ami tartósan alacsonyabb potenciális növekedést vetítene előre, mint ami egy felzárkózó ország számára szükséges. A vállalati hitelezés hosszabb távú kitekintésben is érdemben elmarad a fenntartható gazdasági növekedést támogató 6-7 százalékos ütemtől. A vállalati hitelezés alapfolyamatait keresleti és kínálati oldalról is törékenység jellemzi. A fenti kockázatok csökkentése érdekében célzottabb formában és alacsonyabb volumenben az NHP kivezetési szakaszaként még 2016-ban is elérhetőek maradnak kedvező kondíciójú források a kkv-k számára. Emellett további célzott eszközök kerülnek bevezetésre, amelyek a következő másfél-két év áthidaló időszakában ösztönözni képesek a piaci alapú vállalati hitelezést. Mindezek fontos eredménye lehet a banki termékfejlesztésekben, hogy a vállalatok forintban, hosszú futamidőre és fix kamatozáson juthatnak finanszíro-


7

MAGYAR NEMZETI BANK

záshoz. Az NTP intézkedései potenciálisan 250-400 milliárd forinttal növelhetik a vállalati hitelezést, így összességében 5-10 százalékkal bővülhet a vállalati és különösen a kkv hitelezés 2016-ban. Mindez akár 0,5-1 százalékponttal nagyobb GDP növekedést is eredményezhet. 2. Változatlanul magas a nemteljesítő hitelek aránya a lakossági jelzálog, és a kereskedelmi ingatlanhitel szegmensekben. A forintosítás és az elszámolás hatására jelentősen mérséklődött az új bedőlések kockázata a meglévő portfólión. Az új hitelek esetén ennek a kockázatnak az adósságfék szabályok szabnak gátat. A problémás háztartási jelzáloghitelek magas aránya azonban változatlanul a pénzügyi közvetítőrendszer egyik kiemelt kockázati forrását jelenti, amelyet a portfólió tisztulásán keresztül a magáncsőd finomhangolása és a Nemzeti Eszközkezelő bővítése segíthet. A meglévő állami programok mellett azonban további intézkedések szükségesek, hogy a nemteljesítő jelzáloghitelek problémája piaci keretek között is rendeződhessen. A hitelek és adósok mélyelemzése alapján számos esetben nem a jövedelem hiánya, hanem a túlzott mértékű eladósodás jelenti a probléma gyökerét, így a portfólió minőségének javulása elérhetőnek látszik akár a már meglévő eszköztár alkalmazásával, vagyis fenntartható átstrukturálások révén. A folyamat felgyorsulása, valamint a bankok és az ügyfelek közötti kooperáció erősödése további lendületet igényel, amihez szükséges az adminisztratív korlátok lebontása. A vállalati portfólióminőségben a problémát változatlanul a nemteljesítő projekthitelek jelentik, amelyek tisztulását a MARK tevékenysége segítheti. A sikeres indulás érdekében több fontos lépés is történt, amelyek eredményeképpen hamarosan egy európai precedenst teremtő, piaci alapon működő eszközkezelő kezdheti meg működését. 3. A bankrendszer jövedelmezősége idén visszatérhet a pozitív tartományba, azonban nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsonynak számít. A közelmúlt szabályozói intézkedéseinek bankrendszeri eredményre gyakorolt aggregált hatása középtávon közel semleges. A bankok jövedelmezőségi kilátásai az alacsony értékvesztés szükségletek miatt a következő két évben összességében javulnak, ám nemzetközi összehasonlításban így is alacsonyak maradhatnak. A tartósan az elvárt hozamszint alatt alakuló jövedelmezőség a gyenge tőkeakkumulációs képesség révén negatívan hat a bankrendszer növekedési lehetőségeire és ezáltal arra, hogy megfelelően tudja támogatni a fenntartható gazdasági növekedést. A költséghatékonyság növelésével a jövedelmezőség további javulására van tér. A bankrendszer költségmegtakarítása nem csak az egyes bankok szintjén növelhető, de a szinergiák kiaknázásával intézmények összeolvadása révén is emelkedhet, ezáltal jövedelmezőbbé téve a szektort. Mindez azonban időigényes, és az egyes szereplők számára komoly kihívásokat jelent. A jelentős volumenű nemteljesítő portfóliók tisztítása és a költséghatékonyság növelése egyaránt szükséges a strukturális jövedelmezőség helyreállításához, amelyet követően hosszútávon is biztosíthatóvá válhat a hazai pénzügyi rendszer fenntartható gazdasági növekedést támogató szerepe.

8


Kiemelt kockázatok

Kockázatokat csökkentő lépések, eszközök

(1) A fenntartható gazdasági növekedést támogató szinttől elmaradó vállalati hitelezés

Növekedéstámogató Program: 1) Növekedési Hitelprogram harmadik, kivezető szakasza beruházási és export fókusszal; 2) Piaci Hitelprogram elindítása a piaci alapú hitelezés élénkítése érdekében.

Nemzeti Eszközkezelő működése Magáncsőd intézménye A fenntartható banki átstrukturálások erőteljesebbé válása

(2a) Magas nemteljesítő háztartási jelzálogportfólió

(2b) A nemteljesítő projekthitelek változatlanul magas aránya

A portfóliótisztítást hátráltató adminisztratív korlátok lebontása

(3) Strukturálisan és nemzetközileg gyenge jövedelmezőség, alacsony költséghatékonyság

MARK Zrt. 2016. januári indulása

Portfóliótisztítás gyorsítása Bankrendszeri konszolidáció támogatása

A fenti lépések a prudens fiskális politika fenntartása, kiszámítható szabályozói környezet és a fenntartható gazdasági növekedés támogatása mellett érvényesek és hatékonyak.

A növekedést fenntartható módon támogató hitelezés termékjellemzői

A növekedést fenntartható módon támogató hitelezés célszegmensének jellemzői

Beruházási hitelek adják a növekedés gerincét

A kkv szegmens forráshoz jutása elengedhetetlen

Az 5 évnél hosszabb lejáratú, és fix kamatozású beruházási hitelek elérhetősége kiemelt jelentőségű

Fiatal vállalatok forráshoz jutása is kiemelt, mivel a dinamikus fejlődés az esetükben a legvalószínűbb

A kkv szegmens számára alapvető, hogy mérsékelt profitfelár mellett juthassanak hitelhez

Jellemzően a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szállítás szektorokból kerülnek ki a legdinamikusabb vállalatok

A természetes devizafedezettel rendelkező vállalatok számára legyen elérhető a devizafinanszírozás is

A piaci hitelezés helyreállásának minőségi ismérveiről részletesen az alábbi tanulmány nyújt információt: http://www.mnb.hu/letoltes/a-piaci-hitelezes-helyreallasanak-minosegi-ismervei.pdf


9

MAGYAR NEMZETI BANK 1. MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI KÖRNYEZET – LASSULÓ NÖVEKEDÉS A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKBAN, CSÖKKENŐ KÜLSŐ SÉRÜLÉKENYSÉG MAGYARORSZÁGON Az Egyesült Államok kitartott a laza monetáris kondíciók fenntartása mellett, a kamatemelés várható időpontja decemberre tolódott. A harmadik görög mentőcsomag elfogadásával csökkent a szuverén adósságválság kockázata, az EU pénzügyi stabilitását azonban továbbra is veszélyezteti az államadósság általánosan magas szintje, valamint a bankrendszer alacsony jövedelmezősége. 2015-ben összességében mérséklődött a világgazdaság növekedése, ami elsősorban a fejlődő országok lassulásával, a kínai gazdaságot övező egyre több bizonytalansággal, valamint a geopolitikai feszültségekkel magyarázható. 2015-ben a magyar gazdaság várható növekedési üteme 3 százalék körül alakulhat, amelyet az export növekedése és a fogyasztás bővülése támogat. Az ország GDP arányos finanszírozási képessége historikusan magasan alakult, az éven belül lejáró adósság alacsony volumene közelít a válság előtti átlagos szinthez. A hazai pénzpiacok rendszerszintű stressz-szintje a februári-márciusi forintosítás hatására visszaesett. 1. ábra: Infláció és munkanélküliség alakulása az USA-ban 3,5

%

%

14 12

2,5

10

2,0

8

1,5

6

1,0

4

0,5

2

0,0

0

-0,5

-2

-1,0

-4

-1,5

-6

2009.jan máj szept 2010.jan máj szept 2011.jan máj szept 2012.jan máj szept 2013.jan máj szept 2014.jan máj szept 2015.jan máj szept

3,0

Infláció (PCE)

Munkanélküliségi ráta (jobb skála)

Megjegyzés: A havi infláció a PCE (Personal Consumption Expenditures) százalékos változása az előző év azonos időszakához képest. Forrás: Federal Reserve Bank of St. Louis.

2. ábra: Az EKB eszközvásárlási és refinanszírozási programjainak volumene az eurozóna GDP-jének arányában 4,0

%

%

4,0

0,5

0,5

0,0

0,0

TLTRO 4

1,0

TLTRO 3

1,5

1,0

TLTRO 2

2,0

1,5

TLTRO 1

2,0

PSPP

2,5

ABSPP

3,0

2,5

CBPP3

3,0

CBPP2

3,5

CBPP1

3,5

Forrás: EKB.

10


1.1. Az EKB és egyelőre a Fed is kitartott a laza monetáris politika mellett, miközben egyre több a bizonytalanság a fejlődő országokban A Fed egyelőre nem változtatott a laza monetáris kondíciókon. A kedvező belföldi gazdasági adatok ellenére a Fed továbbra is 0 és 0,25 százalék között tartja a kamatszintet. Habár a munkaerőpiac kedvezőbb mutatói alapján egyre nagyobb tér nyílik a monetáris szigorításra, az infláció szintje – a csökkenő energia- és importárak miatt – továbbra is a hosszú távú cél alatt maradt (1. ábra). A laza monetáris politika fenntartása melletti további indok a globális gazdasági problémákból adódó potenciális kockázatok figyelembe vétele is. Mindezek eredőjeként az első kamatemelés várható időpontja 2015 decemberére tolódott. Az Európai Központi Bank továbbra is expanzív monetáris politikát folytat a mennyiségi lazítást célzó programok fenntartásával. Az EKB változatlanul tartotta az alapkamat szintjét az elmúlt időszakban, valamint folytatódott a 2015 márciusában elindított eszközvásárlási program (EAPP) is. Az EAPP keretein belül az EKB a másodpiacon vásárol eszközfedezetű értékpapírokat (ABSPP), állampapírokat (PSPP) és fedezett kötvényeket (CBPP3) annak érdekében, hogy a nulla közeli kamatszint mellett is befolyásolni tudja a gazdaságot. Eddig már több mint 500 milliárd eurót tett ki a program volumene, ami az eurozóna GDP-jének közel 5 százalékának felel meg. Az EKB előrejelzése alapján továbbra is az eurozóna növekedési kilátásainak fokozatos javulása és az infláció emelkedése prognosztizálható a következő évekre. 2015. június 18-án elindult a negyedik célzott hoszszú távú refinanszírozási program (TLTRO) is, amelynek keretében összesen 128 intézmény 73,8 milliárd euró értékben vett fel hiteleket, ami kissé elmarad az első három fázis eredményétől (2. ábra). Az EU-ban elsősorban a pénzügyi intézmények kedvezőtlen mérlegpozíciója, illetve a szuverén értékpapírok potenciális árváltozása jelent kockázatot. A harmadik görög

3. ábra: Az EU országainak növekedése, GDP arányos államadóssága és annak historikus maximum szintje %

%

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3

Görögország Olaszország Portugália Írország Belgium Ciprus Spanyolország Franciaország Egyesült Királyság Ausztria Horvátország Szlovénia Magyarország Németország Málta Hollandia Finnország Szlovákia Lengyelország Dánia Csehország Svédország Románia Livánia Lettország Bulgária Luxemburg Észtország

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 - 20 - 40 - 60

2015

Maximális szint

EU átlag (2015)

GDP változás (2014) jobb skála

Forrás: Eurostat, EKB.

4. ábra: Bankok által tartott állampapír-állomány változása 2009 és 2014 között 300

%

%

300

250

250

200

200

150

150

100

100 50

0

0

Finnország Bulgária Hollandia Spanyolország Portugália Horvátország Belgium Olaszország Franciaország EU28 Dánia Románia Lettország Csehország Észtország Litvánia Szlovénia Ausztria Németország Svédország Magyarország Lengyelország

50

Bankok által tartott állampapír-állomány 2014-ben (2009=100%)

Forrás: EKB.

5. ábra: A fejlődő országok világpiaci súlyának várt alakulása és a növekedési előrejelzések változása

Brazília

2016

2015

2014

2013

2016

2015

2014

2013

2016

2015

2014

2013

2016

2015

%

2014

%

2013

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5

Kína India Oroszország Részesedés a világ GDP-jéből (jobb skála) 2013-as előrejelzés 2014-es előrejelzés 2015-ös előrejelzés

Forrás: IMF WEO 2015. július.

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 - 10

mentőcsomag elfogadása után Görögország továbbra is erősen függ az európai sürgősségi likviditási támogatástól (ELA). A szuverén adósságválság kialakulásának veszélye, és ezzel párhuzamosan az eurozóna tagországai közötti pénzügyi fertőzés kockázata mérséklődött. Habár a görög események hatása mérsékelt maradt, a várható amerikai monetáris szigorítás és a fejlődő piacok sérülékenysége az európai gazdaságokat is érzékenyen érintheti. Jelentős közvetlen kitettsége ezeken a piacokon ugyan csak néhány tagországnak van, a globális eszközallokáción, árfolyamváltozásokon és bizalmi csatornákon keresztül is elérhetik Európát a kedvezőtlen folyamatok. Kockázatot jelenthet, hogy az EKB mennyiségi lazításának és a fejlődő piacokról történő eszközátcsoportosításoknak köszönhetően rendkívül alacsony hozamszint alakult ki az állampapírpiacon, amivel párhuzamosan – főként a hosszú lejáratú szegmens bővülésével – több tagországban is rekord magasságot ért el a GDP arányos államadósság szintje (3. ábra). Ezen államadósság növekvő hányada koncentrálódik a bankrendszer mérlegében, amely jelentősen mérsékli a külső sérülékenységet, ugyanakkor másodkörös hatásként a kamatkockázat megfelelő kezelése nélkül érzékenyebbé teszi az intézményeket a potenciális hozamváltozásokra (4. ábra). Az európai bankrendszer emellett továbbra is erősen szegmentált, a sérülékenységét pedig növeli a historikusan alacsony profitabilitás. Ezek eredményeképp a bankok nem tudják kellőképpen támogatni a növekedést a hitelezés bővítésével, ami segíthetné a GDP arányos adósság szintjének normalizálódását. A fejlődő országok növekedési üteme a nyersanyagárak visszaesésével lassul, míg a kilátásokat geopolitikai feszültségek rontják. A válságot követő gyors élénkülés után 2010-től kezdve a fejlődő országok növekedési üteme fokozatosan csökkent, és a korábban becsültnél lassabb bővülés várható a következő években is (5. ábra). Ezzel párhuzamosan egyre alacsonyabb a tőkebeáramlás volumene, ami megnehezítheti az elmúlt évek alacsony kamatkörnyezetében kiépült, részben dollárban denominált adósságállomány megújítását, így a finanszírozási költségek emelkedésén keresztül növekedhet az érintett országok sérülékenysége. Ezen felül a nyersanyagárak esése szintén negatívan érintett egyes fejlődő országokat, különösen Oroszország és Latin-Amerika esetében (6. ábra), amit az orosz gazdaság esetében tovább súlyosbít a nemzetközi szankciók hatása is. Kockázatot jelent továbbá a FED esetleges kamatemelése is, ami a dollár árfolyamának erősödésén és az eszközök átárazódásán keresztül okozhat problémát a jelentős mértékű dollárban denominált adósságot felhalmozott fejlődő országokban.


11

MAGYAR NEMZETI BANK 6. ábra: Főbb nyersanyagárak alakulása (USD-ben, 2006. január = 100%) 240

%

%

240 220

220

200

200

180

180

160

160

140

140

120

120

100 80

100

60

80

40 20

40

0

2006.jan ápr júl okt 2007.jan ápr júl okt 2008.jan ápr júl okt 2009.jan ápr júl okt 2010.jan ápr júl okt 2011.jan ápr júl okt 2012.jan ápr júl okt 2013.jan ápr júl okt 2014.jan ápr júl okt 2015.jan ápr júl

60

Fémek

Kőolaj (aggregált)

Élelmiszer

Forrás: IMF.

7. ábra: A kínai részvénypiac és a jüan árfolyamának alakulása 6,5

6 000

6,4

5 000

6,3

4 000

6,2

A kínai gazdaság növekedési üteme ugyan 7 százalék körül alakult a második negyedévben, azonban az export viszszaesése és a belső felhasználás bizonytalan bővülési üteme kisebb gazdasági növekedést vetít előre. A csökkenő export és import adatok, illetve a szolgáltató szektor várttól elmaradó bővülése kockázatokat jelentenek a kínai növekedési kilátásokban, ami továbbgyűrűző hatásként érzékenyen érintené a Kína felé jelentős exportkitettséggel rendelkező országokat, de a kockázati felárak emelkedése miatt az egész világgazdaságra hatással lehet. A kínai gazdaság szerkezeti átalakulásában alacsonyabb potenciális növekedés veszélye érzékelhető, a belső felhasználás várhatóan nem lesz képes az eddigi extenzív növekedési dinamikát fenntartani. További fenyegető jel, hogy a június eleji csúcshoz képest szeptemberre a Shanghai-i tőzsde 40 százalékos csökkenést mutatott, igaz, így is az egy évvel korábbi szint fölött maradt. A kínai jegybank október végén a júniusi döntéshez hasonlóan újfent 25 bázisponttal csökkentette a kamatszintet, valamint 0,5 százalékponttal mérsékelte a bankok kötelező tőketartalékának mértékét. További jelentős beavatkozásként augusztus végén megnövelték az árfolyam mechanizmus rugalmasságát, ami a renminbi 3 százalékos leértékelődését okozta a dollárhoz képest (7. ábra).

3 000 6,1 2 000

6,0

1 000

5,8

0 2014. jan. 2014. febr. 2014. márc. 2014. ápr. 2014. máj. 2014. jún. 2014. júl. 2014. aug. 2014. szept. 2014. okt. 2014. nov. 2014. dec. 2015. jan. 2015. febr. 2015. márc. 2015. ápr. 2015. máj. 2015. jún. 2015. júl. 2015. aug. 2015. szept. 2015. okt.

5,9

Shanghai kompozit index (jobb skála)

CNY/USD

Forrás: FED, Bloomberg.

8. ábra: A GDP-növekedés alakulása (előző év azonos időszakához viszonyítva) 6

százalékpont

százalékpont

6

Lakosság végső fogyasztása Bruttó állóeszköz-felhalmozás Nettó export

2016 (e.)

2015 (e.)

II.

-3

2015. I.

-2

-3

IV.

-1

-2

III.

0

-1

II.

1

0

2014. I.

2

1

IV.

3

2

III.

4

3

II.

5

4

2013. I.

5

Közösségi fogyasztás Készletváltozás GDP (%)

Forrás: KSH, MNB.

12


1.2. Magyarországot alacsony kamatkörnyezet, mérséklődő adósság és javuló lakossági kilátások jellemzik 2015 második negyedévében továbbra is magas volt a GDP növekedési üteme, az előző év azonos időszakához képest 2,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Az MNB szeptemberi inflációs jelentése alapján a GDP 2015-ben 3 százalék körül, míg 2016-ban 2,5 százalékkal bővülhet (8. ábra). A lakossági fogyasztás élénkülése továbbra is meghatározó, a negyedéves bővülés 1,6 százalék volt, amelynek volumene azonban még mindig elmarad a válság előtti szintjétől. A beruházások növekedési üteme a 2007-2013-ig tartó európai uniós költségvetési ciklus kifutásával mérséklődik jövőre. Az állami beruházások fent említett hatás miatti erőteljes csökkenését a magánszektor beruházásainak enyhe bővülése korrigálhatja. A historikusan alacsony hazai kamatkörnyezet segítheti az alacsonyabb költségű vállalati forrásszerkezet fenntartását, így nem számolunk a vállalati forrásigény drasztikus változásával. A lakossági szegmens fogyasztását az alacsony inflációs környezetben növekvő reálbérek és a 2016-tól csökkenő személyi jövedelemadó mellett az elszámolás és a forintosítások miatt mérséklődő adósságok is segítik. Az export további bővülését támogatja a legfontosabb partnerünknek számító eurozóna fokozatos élénkülése, amit azonban a Volkswagen Csoport körül kialakult botrány, valamint a schengeni

9. ábra: A magyar CDS felár változásának dekomponálása

2015.jún.

750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

2015.szept.

2014.dec.

2015.márc.

2014.jún.

2014.szept.

2013.dec.

2014.márc.

2013.jún.

Országspecifikus faktor

2013.szept.

2012.dec.

2013.márc.

2012.jún.

2012.szept.

2011.dec.

bázispont

2012.márc.

2011.jún.

2011.szept.

bázispont

2011.márc.

500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 - 50 - 100 - 150 - 200 - 250

Nemzetközi faktor

Magyar CDS felár (jobb skála)

Megjegyzés: A dekomponált értékek a 2011. márciusi állapothoz képesti változást mutatják. A komponensek pozitív értékei a CDS felár emelkedésében játszott szerep nagyságát jelzik. Forrás: MNB.

10. ábra: A bruttó és nettó külső adósság és a lejáró adósság alakulása 60

Mrd EUR

Mrd EUR

120

50

100

40

80

30

60

20

40

10

20

0

0

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Lejáró adósság Bruttó külső adósság (jobb skála) Nettó külső adósság (jobb skála)

Megjegyzés: A 2015-ös évnél a bruttó és nettó adósság estében a 2015. június 30-ai érték szerepel. Forrás: MNB.

11. ábra: A magánszektor GDP-arányos hitelállományának trendtől való eltérése a hitelrés mutatóval kifejezve 30

százalékpont

százalékpont

30

20

20

10

10

0

0

- 10

- 20

- 20

- 30

- 30

- 40

- 40 2004.II. III. IV. 2005.I. II. III. IV. 2006.I. II. III. IV. 2007.I. II. III. IV. 2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV. 2011.I. II. III. IV. 2012.I. II. III. IV. 2013.I. II. III. IV. 2014.I. II. III. IV. 2015.I.

- 10

Csehország

Magyarország

Lengyelország

Észtország

Lettország

Litvánia

Szlovákia

Megjegyzés: Egyváltozós HP szűrővel becsült trend alapján. Forrás: EKB.

övezeten belül potenciálisan újra bevezetésre kerülő határellenőrzések hátráltathatnak. Javult Magyarország külső kockázati megítélése. A magyar CDS felárak az elmúlt félév során továbbra is alacsony szinten tartózkodtak, amiben jelentős szerepe volt a jelzálogalapú devizahitelek forintra váltásának. A forintosítás nélkül a svájci jegybank januári döntése nyomán kialakult svájci frank árfolyam erősödés azon túl, hogy jelentős turbulenciát idézett volna elő a bankrendszerben, valószínűleg a csődkockázati felárak növekedését is maga után vonta volna (9. ábra). Magyarország országspecifikus tényezői a CDS felárak csökkenése irányába hatnak, így ellensúlyozva a kedvezőtlenebbé váló nemzetközi környezet hatásait. A magyar kockázati besorolás várható javítása a CDS felár további csökkenését eredményezheti, javítva az ország finanszírozásának stabilitását. A lejáró külső adósság volumene tovább csökkent. A 2015-ben lejáró külső adósság mértéke az előző évi mintegy 30 milliárd euróhoz képest közel 30 százalékkal csökkent. A külső adósság megújításának forrásszükséglete így közelít a válság előtti átlagos szintjéhez (10. ábra). A külső adósság csökkenése mögött a forintosítás miatt mérséklődő kamatkiadások hatása is érzékelhető. A nettó adósság 2010 óta tartó folyamatos mérséklődése folytatódott és a bruttó adósságállomány további leépülésére számítunk, amely csökkenést az MNB önfinanszírozási programja keretében megvalósuló eszköztári átalakítás is nagyban támogat. A belföldi szereplők állampapír-keresletének növekedése hozzájárulhat a bruttó külső adósság mérséklődéséhez, továbbá a program eredményeképpen az államadósság devizaaránya is mérséklődhet, ami szintén kedvező a külső sérülékenység szempontjából. Magyarországon az elmúlt években a hitelezési aktivitás nélküli növekedés volt jellemző. A válság kitörése óta folyamatosan negatív irányba nyílik az olló a fenntartható növekedést támogató elvárt és tényleges hitelállomány között. Régiós szinten a magyar hitelrés visszaesése volt a legjelentősebb, amely negatív hatást a Növekedési Hitelprogram valamelyest ellensúlyozta (11. ábra). A gazdasági növekedés úgy valósult meg hazánkban, hogy válságot követő élénküléséhez nem kapcsolódott a hitelezés aktivizálódása, ami hosszú távú növekedési szempontból nem kívánatos. Különösen a vállalati szektor szenvedhet el súlyosabb növekedési áldozatokat, ugyanis a szigorú hitelezési feltételek, a hitelszűke a gazdasági aktivitás jelentős visszafogását, vagy akár a kapacitások leépülését is eredményezheti. A hitelezési korlátok arányaiban jobban érintik a kisebb, sérülékenyebb kkv-szegmenst. Esetükben jobban érvényesül a bankok kockázatkerülése, így fennáll a veszé-


13

MAGYAR NEMZETI BANK

12. ábra: Felzárkózási potenciál a magyar gazdaságban

Megjegyzés: a körök mérete az ágazat méretének és termelékenységi résének szorzatával arányos, ezáltal a makroszintű felzárkózási potenciál nagyságát jelzi. A kék szín a feldolgozóipar megbontását jelöli. Forrás: Eurostat, MNB.

lye annak is, hogy amennyiben a szigorú hitelfelvételi korlátok tartósan fennmaradnak, akkor a kkv-k „elutasító” normához történő alkalmazkodása révén, a szegmens hitelkereslete is visszaesik. Magyarországon egyelőre a tőkepiaci forrásbevonási képesség fejletlensége következtében a kereskedelmi banki hiteleknek nincs megfelelő tőkepiaci alternatívája. A magyar gazdaság jelentős felzárkózási potenciállal rendelkezik, de ágazati és a vállalatméret szerinti heterogenitás jellemzi. A legjelentősebb fejlődési lehetőség a feldolgozóipar, azon belül a tudásintenzív feldolgozóipar előtt áll, ahol nemcsak a szektor méretének nagysága, hanem az ágazat átlagos termelékenységének alacsony szintje is jelentősebb felzárkózási potenciált jelezhet. A relatíve nagy ágazatméret miatt a kereskedelem, szállítás és építőipar ágazatok is érdemi makroszintű növekedési lehetőséget hordozhatnak magukban (12. ábra). Magyarországon a termelékenységi lemaradás az ágazatokon belül nem homogén, hasonlóan a legtöbb országban jellemző ágazaton belül tapasztalt különbségekhez, a nagyobb vállalatok általában termelékenyebbek. A feldolgozóiparban a legszembetűnőbb a gazdaság dualitása: a kisebb vállalatok – amelyek jelentős foglalkoztatók – termelékenységi lemaradása számottevő. A mikrovállalkozások termelékenysége minden ágazatban nagymértékben elmarad az optimális szinttől, ami azért is súlyos probléma, mert az újonnan alapított vállalatok jelentős része ebből a szegmensből kerül ki, tehát az új belépők nem hoznak kellő lendületet a fenntartható növekedéshez. Mindezek alapján rendkívül fontos a mikro és kkv szegmensek megfelelő forrással történő ellátottsága (lásd 1. keretes írás).

1. KERETES ÍRÁS: DUALITÁS A VÁLLALATI TERMELÉKENYSÉGBEN A kis- és középvállalkozások kulcsszerepet játszanak a gazdaság működésében. Társaságiadó-bevallási adatok alapján a KKV-k adják a hazai vállalati foglalkoztatás kétharmadát és a beruházási aktivitás felét. A vállalkozások által megtermelt hozzáadott érték 55 százaléka köthető a kis- és középvállalkozásokhoz. A hazai vállalati szektort erős dualitás jellemzi, a hazai KKV szektor termelékenységbeli lemaradása regionális összehasonlításban jelentős. Ha a KKV-k és a nagyvállalatok közötti termelékenységbeli különbség Magyarországon is a visegrádi régióhoz hasonlóan alakulna, akár 4 százalékkal magasabb lehetne a bruttó hazai termék szintje. A KKV szektor termelékenységében rejlő felzárkózási potenciál miatt kiemelt gazdaságpolitikai cél a KKV szektor fejlesztése és dinamizálása. A termelékenység javításának fontos csatornája a tőkeintenzitás növelése. A kis- és középvállalkozások korlátozottan képesek belső források felhalmozására, ezért a kapacitásbővítő beruházásaikhoz jellemzően külső forrásbevonás is szükséges. Ennek legjellemzőbb formája a hitelintézetektől történő hitelfelvétel. Az elmúlt évtizedekben a kis- és közepes vállalkozások finanszírozási helyzetének javítása érdekében számos gazdaságpolitikai intézkedés történt. A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja érdemben javította a KKV szektor finanszírozási helyzetét. Felmérések alapján a vállalkozások továbbra is erős hitelkínálati korlátokat érzékelnek, mely érdemben korlátozza fejlődési lehetőségeiket. Az MNB által megindított Piaci Hitelprogram (PHP) hozzájárulhat e hitelkínálati korlátok oldódásához.

14


A KKV szektor termelékenységét a beruházásokon túl egyéb, strukturális tényezők is befolyásolják. Több felmérés egybehangzóan jelzi, hogy a hazai KKV szektor kis hányada végez Termelékenység a nagyvállalatok termelékenységének százalékában 1000 EUR/fő % 100 100 innovációs tevékenységet, így sem a termékfejlesztésben, sem a működési hatékonyság javításában rejlő potenciált nem ak80 80 názzák ki. Emellett a szakképzett munkaerő hiánya is korlátoz60 60 hatja a termelés bővítését. Végül az általános üzleti környezet (pl.: szabályozások, adórendszer) is gátolhatja a vállalkozások 40 40 növekedését. A nemzetközi versenyképességi felméréseken 20 20 Magyarország rendre elmarad a visegrádi országok teljesítmé0 0 nyétől. Így a KKV szektor termelékenységének felzárkóztatásáRO BG HR PT HU EE SI PL CZ ES SK IT DE FR NL AT BE hoz a hitelhez jutás feltételeinek javítása mellett az üzleti körMikrovállalatok Kisvállalatok nyezetet javító strukturális reformintézkedések is szükségesek. Középvállalatok Átlagos termelékenység (jobb tengely) Forrás: MNB

13. ábra: Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index (REPSI) 1,0

0,8

0,8

0,6

0,6

0,4

0,4

0,2

0,2

0,0

0,0

-0,2

-0,2

-0,4

-0,4

2007.jan. 2007.ápr. 2007.júl. 2007.okt. 2008.jan. 2008.ápr. 2008.júl. 2008.okt. 2009.jan. 2009.ápr. 2009.júl. 2009.okt. 2010.jan. 2010.ápr. 2010.júl. 2010.okt. 2011.jan. 2011.ápr. 2011.júl. 2011.okt. 2012.jan. 2012.ápr. 2012.júl. 2012.okt. 2013.jan. 2013.ápr. 2013.júl. 2013.okt. 2014.jan. 2014.ápr. 2014.júl. 2014.okt. 2015.jan. 2015.ápr. 2015.júl. 2015.okt.

1,0

REPSI

Korreláció hozzájárulás (simított)

Megjegyzés: A REPSI index a következő részpiacokat fedi le: spot devizapiac, tőkepiac, államkötvények másodpiaca, bankközi fedezetlen forintpiac, devizaswap piac, valamint a bankrendszer stressz indexe és a korreláció hozzájárulás. Magasabb REPSI érték nagyobb mértékű stresszt jelent. A piacok közötti együttmozgást mutatja a korrelációs indikátor. Forrás: MNB.

14. ábra: Devizaswap felárak 700

bázispont

bázispont

700

600

600

500

500

400

400

300

300

200

200

100

100

0

0 -100

2008.jan. 2008.máj. 2008.szept. 2009.jan. 2009.máj. 2009.szept. 2010.jan. 2010.máj. 2010.szept. 2011.jan. 2011.máj. 2011.szept. 2012.jan. 2012.máj. 2012.szept. 2013.jan. 2013.máj. 2013.szept. 2014.jan. 2014.máj. 2014.szept. 2015.jan. 2015.máj. 2015.szept.

-100

1 napos

3 hónapos

1 éves

3 éves

5 éves

Megjegyzés: EUR/HUF jegyzésekből számított felárak. Az éven belüli futamidők esetében az exponenciális mozgóátlagok szerepelnek. Forrás: MNB, Bloomberg.

1.3. A hazai pénzpiacok rendszerszintű stressz-szintjét a februári-márciusi forintosítás csökkentette 2015. januártól augusztusig a hazai pénzpiacok rendszerszintű stressz-szintje folyamatosan csökkent. A Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index (REPSI) értékére 2015-ben jelentős hatással volt a februári-márciusi forintosítás, mivel a spot devizapiac kockázatait addig meghatározó EUR/CHF árfolyam volatilitása ezt követően már csak marginálisan befolyásolta az index értékét (13. ábra). Ennek hatására a spot deviza piacok stressz-szintje márciustól kezdve végig alacsony maradt, ahogy a banki és tőkepiaci szegmens stressz szintje is. A bankközi fedezetlen és az államkötvény piac stressz szintje csökkent a megnövekvő forgalomnak köszönhetően, a swappiaccal ellentétben. A REPSI forintosítás utáni csökkenését a bankközi forintpiac stressz szintjének emelkedése ellensúlyozta augusztus és szeptember között. A negyedév végi átmeneti swappiaci feszültségektől eltekintve a felárak továbbra is alacsony szinten maradtak. 2015. március és június végén az egynapos FX-swapfelárak drasztikusan kitágultak (14. ábra), ami mögött a külföldiek forinteszköz-leépítése állhatott. A tágulás június végén kisebb volt, ekkor az egynapos swapfelár 360 bázisponton állt. A feszültség mindkét alkalommal hamar lecsengett, 2015. július elejére már 10 bázispont körülire mérséklődtek a rövid felárak. 2014 szeptemberétől a hosszú lejáratokon felárcsökkenés volt tapasztalható, majd a csökkenés megállt. A hosszú felárak augusztusban enyhén nőttek, ami a nemzetközi kockázati indexek romlásával párhuzamosan következett be. 2015. áprilistól a bankokat kevésbé óvatos likviditáskezelés jellemzi. A HUFONIA 2015. áprilistól elszakadt a kamatfolyosó aljától és az alapkamathoz közelebbi sávban ingadozott, ami a kamattranszmissziós mechanizmus szempontjából kedvező (15. ábra). A jegybanki O/N betét átlaPÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2015. NOVEMBER

15

MAGYAR NEMZETI BANK 15. ábra: A jegybanki egynapos betétállomány nagysága és a HUFONIA távolsága az alapkamattól 900

bázispont

Mrd Ft

100 50

600

0

450

-50

300

-100

150

-150

0

-200

-150

-250

2012.dec. 2013.jan. 2013.febr. 2013.márc. 2013.ápr. 2013.máj. 2013.jún. 2013.júl. 2013.aug. 2013.szept. 2013.okt. 2013.nov. 2013.dec. 2014.jan. 2014.febr. 2014.márc. 2014.ápr. 2014.máj. 2014.jún. 2014.júl. 2014.aug. 2014.szept. 2014.okt. 2014.nov. 2014.dec. 2015.jan. 2015.febr. 2015.márc. 2015.ápr. 2015.máj. 2015.jún. 2015.júl. 2015.aug. 2015.szept.

750

Nettó jegybanki O/N betételhelyezés HUFONIA távolsága az alapkamattól (jobb tengely)

Forrás: MNB.

16. ábra: Állampapír referencia hozamok és a jegybanki alapkamat alakulása %

%

6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

Az állampapír piacokon a hosszú lejáratú hozamok enyhén nőttek, míg a rövid lejáratok hozama az alapkamat csökkentés és eszköztár átalakítás hatására tovább csökkent. Áprilistól a hosszú lejáratú benchmark hozamok június végéig emelkedtek, ami az amerikai hosszú hozamok emelkedésével, valamint az EKB mennyiségi lazításával és az ennek kapcsán emelkedő inflációs várakozásokkal hozható összefüggésbe (16. ábra). Ezt követően 2015. júniustól a görög válság rendezésének hatására a hosszú hozamok enyhén csökkenni kezdtek, amit az önfinanszírozási program keretében megvalósuló állampapír vásárlások is támogattak (2. keretes írás). A három és tizenkét hónapos benchmark állampapír hozamok június elejétől jelentősen csökkentek, aminek a hátterében a csökkenő alapkamat és a szeptember végén megvalósuló eszköztár átalakítás állt. A folyamat eredményeként a rövid lejáratú benchmark hozamok és az alapkamat közötti távolság nőtt, a hozamgörbe pedig meredekebbé vált.

2014.jan. 2014.febr. 2014.márc. 2014.ápr. 2014.máj. 2014.jún. 2014.júl. 2014.aug. 2014.szept. 2014.okt. 2014.nov. 2014.dec. 2015.jan. 2015.febr. 2015.márc. 2015.ápr. 2015.máj. 2015.jún. 2015.júl. 2015.aug. 2015.szept. 2015.okt.

6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

gos napi igénybevétele 2015. áprilistól augusztusig tartó időszakban 38 milliárd forinttal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest, ami egyben azt is jelenti, hogy az intézmények likviditáskezelése nagyobb mértékben támaszkodott a bankközi piacra. Ezzel egy időben az egynapos forint bankközi piac napi átlagos forgalma az előző év azonos időszakához képest 15 milliárd forinttal volt magasabb. A nettó jegybanki O/N betételhelyezés szeptember végétől tapasztalt csökkenése a kamatfolyosó aljának 25 bázispontos mérséklését tükrözi.

Három hónapos referencia hozam Három éves referencia hozam Tíz éves referencia hozam

Egy éves referencia hozam Öt éves referencia hozam Alapkamat

Forrás: MNB, ÁKK.

2. KERETES ÍRÁS: A JEGYBANKI ÖNFINANSZÍROZÁSI PROGRAM EREDMÉNYEI Az önfinanszírozási program elsődleges célja Magyarország sérülékenységének csökkentése. Az önfinanszírozási koncepció szerint a bankok elfogadható fedezeteinek (túlnyomórészt állampapírok) állománynövelésével párhuzamosan lehetőség van a magyar államháztartás külső forrásokra való ráutaltságának csökkentésére. Az önfinanszírozás térnyerése az MNB, a bankszektor és az államháztartás mérlegére egyaránt hatással van és technikailag két lépcsőre bontható: (1) feltételezve, hogy az elfogadható fedezetek növelése az állampapírpiacon történik, a nagyobb állampapír-kereslet és – értékesítés emeli az államháztartás MNB-nél vezetett számlájának egyenlegét, amiből (2) az államadósság-kezelő devizaadósságot törleszt, amiből adódóan az ország deviza (külső) adóssága és az MNB devizatartaléka csökken. Az önfinanszírozási program keretein belül az elmúlt másfél évben számos intézkedés született a bankok nem jegybanki, elfogadható értékpapír-fedezetekkel szemben támasztott keresletének növelése érdekében. A bankrendszer strukturális likviditásfeleslegének az értékpapírpiacra terelése érdekében a jegybanki eszköztár átalakítása a túlnyomórészt állampapírokat jelentő elfogadható fedezetek – banki likviditáskezelési szempontból – relatív attraktivitásának növekedését tűzte ki célul. Az intézkedések egy része a banki likviditás kicsapódásának egyéb formáit teszi kevésbé vonzóvá a fedezet-

16


ként elfogadható értékpapírokhoz képest: a kéthetes kötvény 2014 közepén végbement betétesítése, majd annak 2015. szeptembertől életbe lépő mennyiségi korlátozása, a három hónapos irányadó eszköz bevezetése, valamint a kamatfolyosó lefelé tolása mind ebbe az irányba tett lépések. A – leginkább állampapírokban testet öltő – fedezetként elfogadható állomány növekedését közvetlenül ösztönző lépésként az MNB hosszú lejáratú, feltételes jegybanki kamatcsere-eszközt (IRS) vezetett be 2014 júniusától. Az IRS-ek igénybevételének feltétele, hogy az adott hitelintézet legalább az igénybevett IRS-mennyiségnek megfelelő mértékben megemeli fedezeti állományát, és ezt az állományt a lejáratig, de legalább 1 évig meg is tartja. Mindez azt jelenti, hogy az IRS érdemben képes stabilizálni a fedezeti értékpapírok, kiemelten az állampa1 pírok piacát: az eszköz feltételes jellegéből adódóan „bebiztosított” fedezeti állomány 2015. szeptember végén elérte a 2800 milliárd forintot. Az eredetileg 3 és 5 éven elérhető eszköz 2015 szeptemberétől 10 éves lejárattal egészült ki, valamint az eszköz banki forrásterelő jellegének erősítése érdekében az MNB a fedezeti állomány növelési kritériuma tekintetében az eredeti 2014 I. negyedéves bázisidőszak mellett egy másik, 2015. március-májusi válaszható bázisidőszakot is bevezetett. A bankrendszer fedezeti értékpapír, illetve kiemelten állampapír-állománya mindennek következtében jelentősen megnőtt a program elindulása óta. A banki állampapír-kereslet növekedésének (1) és az államadósság-kezelésnek a forintkibocsátás növelésével történő alkalmazkodásának (2) hatása a gazdaság szereplőinek sematikus mérlegére Államháztartás Eszközök Források (1)

(2)

Forint állampapír (belföldi szereplők)

KESZ

Deviza állampapír (külföldi szereplők)

KESZ

Jegybank Eszközök KESZ (1)

(2)

MNB-nél elhelyezett banki likviditás Devizatartalék (külföldi állampapírok)

Bankok Eszközök Forint állampapír (1)

KESZ

Külföld Források

Eszközök

Források

(1)

MNB-nél elhelyezett banki likviditás

(2) (2)

Források

Deviza állampapír (REPHUN) Deviza állampapír (külföldi kibocsátású)

Az IRS eszköz támogatja a bankok megnövekedett fedezetképes állományából adódó kamatkockázat kezelését és stabilabbá teszi az állampapír-piacot. A bankok fedezeti értékpapír-keresletének jellemzően leginkább a hosszú futamidőből eredő kockázatok szabnak határt. Egy hosszabb hátralévő futamidővel rendelkező kötvény tartása nagyobb pénzügyi kockázatot jelent, mint egy rövid eszköz tartása, hiszen a hozamkörnyezet egységnyi változását nagyobb árváltozás kíséri. Az IRS eszköz keretein belül az igénybevevő bankok változó kamatot (BUBOR-t) kapnak a – feltételesség miatt a piacinál alacsonyabb – fix kamatért cserébe, így az IRS kötési értékének megfelelő mennyiségű hosszú lejáratú értékpapírvételének kockázati költsége az IRS kamatfixálási gyakoriságának (6 hónap) megfelelő szintre redukálódik. Ezáltal azon bankok, amelyek a kéthetes vagy három hónapos eszközben görgetett likviditásuk helyett IRS-sel kiegészített értékpapírt (állampapírt) vásárolnak, az így létrejött átstrukturálásból következően kisebb futamidő-növekedéssel szembesülnek, mint jegybanki IRS nélkül. A hosszabb futamidőből eredő többletkockázati költséget az IRS feltételes árazása és az értékpapírok, kiemelten az állampapírok forgalomképessége kompenzálja.

1

Bebiztosított fedezeti állomány alatt azt a fedezetként elfogadható értékpapír-állományt értjük, amit az IRS-t igénybe vevő bank a jegybanki kamatcsere-eszközhöz kötődő feltétel miatt csak büntetőárazás mellett építhet le, adhat el.


17

MAGYAR NEMZETI BANK

3 éves IRS állomány



Állampapír-növekmény

1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 -200

szept.

júl.

aug.

jún.

ápr.

máj.

febr.

márc.

dec.

2015.jan.

okt.

nov.

szept.

júl.

aug.

jún.

máj.

2014.ápr.

1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 -200

Az MNB IRS-állománya és a hitelintézetek állampapír-állományának kumulált változása az önfinanszírozási program bejelentése óta (2014. április 22.) Mrd Ft Mrd Ft

Forrás: MNB.

18


Az IRS eszköz technikai paraméterei megkönnyítik a banki kockázat- és likviditáskezelést. Az IRS eszközök tendereinek időpontja, kamatfizetési struktúrája és lejárata úgy kerültek meghatározásra, hogy a párhuzamosan vásárolt fedezeti értékpapírok, kiemelten az állampapírok teljes kamatkockázatát lefedje. Az IRS tenderek néhány órával követik az államkötvényaukciókat, így a bank az ÁKK aukcióin elfogadott ajánlataival összhangban tud ajánlatot tenni az IRS-re. Emellett az IRS-ek kamatfizetési időpontjai és lejáratai is egybeesnek az aznap aukcionált államkötvények megfelelő jellemzőivel, így nincs szükség az időpontok összehangolatlanságából eredő báziskockázat további kezelésére, az IRS fedezési funkciója teljes mértékben érvényesülni tud.

2. INGATLANPIAC – SZEGMENTÁLT ÉLÉNKÜLÉS A LAKÁSPIACON 2015 első féléve során enyhe élénkülés volt tapasztalható a lakáspiacon, a piac azonban egyelőre több szempontból is szegmentált. A lakáspiac élénkülését egyrészt a használt ingatlanok körében, másrészt területi eloszlásukat tekintve a fővárosban és környékén tapasztalni leginkább. A használt lakáspiaci tranzakciók száma az új lakásokéval ellentétben már meghaladja a 2009-es szintet, a tranzakciók száma azonban a fővárosban nő a legnagyobb ütemben. A lakáspiaci élénkülés összességében így még nem mutat kiegyensúlyozott képet, az árak dinamikus emelkedése vélhetően az alacsony kamatkörnyezetből eredő megnövekedett befektetési célú lakáskereslet, és az arra késve reagáló kínálat következménye. Az otthonteremtés elősegítéséhez szükséges lehet ösztönözni az új lakásépítések dinamikájának felgyorsulását. A kereskedelmi ingatlanok tekintetében mind a befektetési mind pedig a bérleti piacon javulás volt tapasztalható. Az elmúlt két évben bővült a kereskedelmi ingatlanpiaci tranzakciók volumene, a piaci forgalom jelentős hányadát azonban a kis számosságú, de nagy volumenű tranzakciók teszik ki. A tranzakciók volumene tekintetében a piac koncentráltsága az iroda és szálloda szegmensekre jellemző a leginkább. 2015 első féléve során a bérleti piac élénkülésével párhozamosan tovább javult a fővárosi irodaházak kihasználtsága, míg a bérleti szerződések volumene valamivel több, mint 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. 17. ábra: A kiadott lakásépítési engedélyek és az épített lakások száma 24

ezer db

ezer db

2.1. Területileg eltérő, enyhe javulás tapasztalható a lakáspiacon 72 60

16

48

12

36

8

24

4

12

0

0

2000. I. III. 2001. I. III. 2002. I. III. 2003. I. III. 2004. I. III. 2005. I. III. 2006. I. III. 2007. I. III. 2008. I. III. 2009. I. III. 2010. I. III. 2011. I. III. 2012. I. III. 2013. I. III. 2014. I. III. 2015. I. III.

20

A kiadott lakásépítési engedélyek száma Az épített lakások száma Egy év alatt kiadott engedélyek száma (jobb skála) Egy év alatt épített lakások száma (jobb skála)

Megjegyzés: 12 havi gördülő összeg a jobb skálán. Forrás: KSH, MNB.

18. ábra: Lakásárindexek és a lakáspiaci tranzakciók száma 110

%

ezer db

80 70

100

60

95

50

90

40

85

30

80

20

75

10

70

0

2007. I. II. III. IV. 2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I. II.

105

Használt lakáspiaci tranzakciók száma (jobb skála) Új lakáspiaci tranzakciók száma (jobb skála) Használt lakások Új lakások FHB lakásárindex

Megjegyzés: 2015 I. félév előzetes adatok alapján. Forrás: KSH, FHB.

Az új építési engedélyek száma enyhén bővült. 2015 első három negyedéve során a GDP és a beruházások növekedésével párhuzamosan valamelyest bővült az újonnan kiadott lakásépítési engedélyek száma, és ezen időszak alatt mintegy 8600 darabot tett ki, az elmúlt egy évet tekintve pedig 11300 darabot (17. ábra). Az első három negyedév alatt kiadott engedélyek száma ezzel az előző év azonos időszakához viszonyítva 24 százalékkal volt magasabb, szintjét tekintve azonban még alacsonynak mondható. Az új építésű lakások száma egyelőre stagnál. Az első három negyedév során mindösszesen valamivel több, mint 4600 új építésű lakóingatlant adtak át, amely 9 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az átadott új lakások száma jellemzően késve követi az engedélyek számának változását, így előretekintve az előbbi is enyhe növekedésnek indulhat. Jelentős mértékű korrekció történt a használt lakások árában, a piac élénkülése azonban szegmentált. Bár a lakásárak mind a használt mind pedig az új ingatlanok esetén növekedést mutattak az első félév során, a tranzakciók száma és az új lakásépítések visszafogott mértéke egyelőre azt mutatják, hogy a lakáspiaci élénkülés jelenleg a használt szegmensre koncentrálódik (18. ábra). A lakáspiac szegmentáltságát két tényező is jól mutatja. 2015 első féléve során egyrészt a használt lakások tiszta árváltozása 8,1 százalékot, míg az új lakásoké 4,6 százalékot tett ki, másrészt a lakáspiaci tranzakciók száma a használt szegmensben mutat markáns élénkülést. Az éves tranzakciószám itt 112 ezer darabot tett ki az első negyedév végén, amely már magasabb a 2009-es értéknél (83 ezer db). Az új lakások piaca esetén azonban az éves tranzakciószám három ezer darab volt ugyanezen időszak alatt, amely még alacsonyabb


19

MAGYAR NEMZETI BANK 19. ábra: A lakáspiaci tranzakciók éves növekedési üteme településtípus szerinti bontásban %

60 48

%

a válság utáni, 2009-es értéknél (8 ezer db). 40 36

36

32

24

28

12

24

0

20

- 12

16

- 24

12

- 36

8 4

- 60

0 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I.

- 48

Budapesti tranzakciók aránya (jobb skála) Budapest év/év Megyeszékhely év/év Város év/év Község év/év

Megjegyzés: 2015 I. negyedév előzetes adatok alapján. Forrás: KSH.

20. ábra: Lakásépítések volumene a GDP arányában 2014ben 7

%

%

7 6

5

5

4

4

3

3

2

2

1

1

0

0

Németország Belgium Franciaország Finnország Olaszország EU-27 Ausztria Svédország Spanyolország Dánia Egyesült Királyság Észtország Hollandia Csehország Ciprus Luxemburg Málta Litvánia Lengyelország Visegrádi országok Írország Portugália Lettország Szlovénia Szlovákia Románia Bulgária Magyarország Görögország

6

Forrás: Eurostat.

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

2015. I. f.év

II. f.év

2014. I. f.év

II. f.év

2013. I. f.év

II. f.év

2012. I. f.év

II. f.év

2011. I. f.év

%

II. f.év

2010. I. f.év

Mrd Ft

Iroda Szálloda Üzlet Ipar, logisztika Egyéb 10 legnagyobb tranzakció volumenének aránya (jobb skála)

Forrás: NAV, MNB.

20

Az otthonteremtést új lakások építésének felgyorsításán keresztül szükséges lehet ösztönözni. Magyarországon nemzetközi összehasonlításban kiemelten alacsony, a GDP százalékában mintegy 1,3 százalék volt 2014-ben az új lakásépítések volumene. Összehasonlításképpen ugyanez a mutató a visegrádi országok esetén 2,4 százalék, míg az EU27-et tekintve 4,6 százalék volt (20. ábra). Magyarországon az új lakásépítések felgyorsulását jelentős mértékben fogják vissza adminisztratív korlátok. Az építési engedélyhez szükséges eljárások száma az európai országokat tekintve nálunk az egyik legmagasabb. Mindezt, valamint a lakáspiac szegmentált élénkülését figyelembe véve szükséges lehet lépéseket tenni az otthonteremtés új lakásépítések elősegítésén keresztüli ösztönzése felé. 2.2. A kereskedelmi ingatlanoknál javulás látszik a tranzakciókban és a kihasználtságban

21. ábra: Tranzakciók volumene a kereskedelmi ingatlanpiacon szegmensenként 140 126 112 98 84 70 56 42 28 14 0

A lakáspiac területi eloszlásában heterogén képet mutat. A lakáspiaci tranzakciók számának elmúlt két évben tapasztalható emelkedése leginkább a fővárosban volt megfigyelhető. Budapesten a negyedéves tranzakciószám 2014 év végén mintegy 33 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest, amíg a többi települést együttvéve ugyanez az érték 21 százalék volt, kizárólag a községekben pedig 15 százalék. A budapesti tranzakciók teljes lakáspiaci forgalomhoz mért aránya mindezek mellett a 2012 év végi 28 százalékhoz képest 34 százalékra emelkedett az első negyedév végére (19. ábra). Összességében a budapesti használt lakáspiac élénkülése nem feltétlenül mutatja a teljes lakáspiac egészséges javulását, ugyanis a jellemzően későn alkalmazkodó kínálat nem képes ilyen gyorsan az alacsony kamatkörnyezetből adódó megnövekedett beruházási célú lakáskeresletet kielégíteni, amely így az árak nagymértékű emelkedésében csapódik le.


A kereskedelmi ingatlanpiaci tranzakciók volumenében élénkülés tapasztalható. 2013-tól kezdve bővülés tapasztalható a kereskedelmi ingatlanpiaci tranzakciók volumenében, a növekedés elsősorban az iroda, ipar és logisztika, valamint a kiskereskedelmi üzletek szegmensén belül figyelhető meg. Az iroda szegmensben a tranzakciók volumene 2012-höz képest 2013-ra 79 százalékkal, míg 2014-re 166 százalékkal bővült, míg ugyanezen két év alatt a kiskereskedelmi üzletek szegmensében 94 százalékos, az ipar és logisztika szegmensben pedig 38 százalékos növekedés volt tapasztalható (21. ábra). 2015 első félévében a kereskedelmi ingatlanpiaci tranzakciók teljes volumene 235 milliárd forintot tett ki. Ez ugyan mintegy 30 százalékkal elmarad az előző év azonos időszakának volumenétől, azonban

22. ábra: A kereskedelmi ingatlanpiaci tranzakciók megoszlása a tranzakció mérete szerint Mrd Ft

360 340 320 300 280 260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

1600-

1400-1600

1200-1400

1000-1200

800-1000

600-800

400-600

Mrd Ft

200-400

0-200

360 340 320 300 280 260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

Tranzakció mérete millió forintban Iroda

Szálloda

Üzlet

Ipar, logisztika

Egyéb

Megjegyzés: 2010 és 2015 második negyedév között létrejött tranzakciókat figyelembe véve. Forrás: NAV, MNB.

23. ábra: A bérletre kínált irodák területe és a kihasználatlansági ráta a budapesti irodapiacon 3.0

millió nm

%

30 25

2.0

20

1.5

15

1.0

10

0.5

5

0.0

0

2002. I. III. 2003. I. III. 2004. I. III. 2005. I. III. 2006. I. III. 2007. I. III. 2008. I. III. 2009. I. III. 2010. I. III. 2011. I. III. 2012. I. III. 2013. I. III. 2014. I. III. 2015. I.

2.5

Kihasználatlan bériroda állomány Kihasznált bériroda állomány Kihasználatlan állomány/teljes irodaállomány (jobb skála) Kihasználatlan állomány/bériroda állomány (jobb skála)

Forrás: JLL, MNB.

a kereskedelmi ingatlanpiaci tranzakciók volumenét a piac koncentrált jellegéből adódó nagy egyedi tranzakciók jelentősen befolyásolhatják. Mindezt jól mutatja, hogy az elmúlt években félévente a tranzakciók volumenének átlagosan 20-30 százalékát adta a 10 legnagyobb ügylet. A kereskedelmi ingatlanpiacot alacsony számosságban nagy volumenű tranzakciók dominálják, a piac emellett a fővárosban koncentrálódik. 2015 első féléve során a kereskedelmi ingatlanpiaci tranzakciók volumenének 56 százalékát 200 millió forintot meghaladó ügyletek tették ki. A félév során közel 3800 darab tranzakciót bonyolítottak le a piacon, ami 62 millió forintos átlagos ügyletméretet jelent. A kereskedelmi ingatlanpiac diszkrét jellege bizonyos alszegmensekben még jobban szembetűnő. 2010 és 2015 második féléve között a teljes tranzakciós volumen 57 százalékát 200 millió forintot meghaladó ügyletek tették ki, míg ugyanezen arány az iroda szegmensen belül 64 százalék, a szálloda szegmensen belül pedig 88 százalék (22. ábra). Mindezek mellett a 2015 első féléves tranzakciók volumenének mintegy negyede a fővároshoz köthető, amely arány 33 százalékot tesz ki, ha a 2010 és 2015 második félév közti időszakot tekintjük. Tovább javultak a fővárosi irodapiac kihasználtsági mutatói, értékük már a válság előtti szintet közelíti. Az ingatlanpiaci tranzakciók élénkülésével párhuzamosan javulás figyelhető meg a bérleti piacon is. 2015 első félévének végén a kihasználatlan bériroda állomány 14,2 százalékát tette ki a teljes állománynak, így a kihasználatlansági ráta 2014 év végéhez képest 2 százalékponttal csökkent, és már megközelíti a válság előtti szintjét (23. ábra). A bérleti piacon a kereslet élénkülését mutatja, hogy 2015 első féléve során mintegy 277 ezer négyzetmétert kitevő irodaterületre kötöttek bérleti szerződést, amely 11,5 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának volumenét. A félév során megkötött bérleti szerződések mintegy 71 százalékát új szerződések tették ki, amelyek volumene 2014 első félévéhez viszonyítva 52,5 százalékkal emelkedett. A budapesti ipari ingatlanok kihasználtsága a 2013 év vége óta megfigyelhető tendenciát követve tovább javult az első félév során, és a félév végén 13,7 százalékon állt.


21

MAGYAR NEMZETI BANK 3. HITELEZÉSI FOLYAMATOK – A VÁLLALATI HITELEZÉS ELMARAD A FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉST TÁMOGATÓ SZINTTŐL, MÍG A HÁZTARTÁSI HITELEZÉSBEN AZ ÉLÉNKÜLÉS JELEI LÁTHATÓAK A vállalati hitelezést vállalati méret szerinti kettősség jellemezte 2015 első felében. Míg a kkv-szektor hitelezése összességében bővült a Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően, addig a nagyvállalati hitelállományban nagymértékű, egyedi hatásokból származó csökkenés volt megfigyelhető a vizsgált időszakban. Így összességében a pénzügyi közvetítőrendszer vállalati hitelállománya 3,1 százalékkal mérséklődött éves összevetésben. A Hitelezési felmérés során a bankok keresletélénkülésről számoltak be, azonban az új EU-s források hozzáférhetősége miatt a kkv-k feltehetően halasztják beruházásaik egy részét. A banki hitelkínálat kondícióit 2015-ben is az óvatosság és alacsony kockázati étvágy jellemezte, így a piaci hitelezés általános élénkülése változatlanul kínálati korlátokba is ütközik. Mindezek következtében a vállalati hitelezés messze elmarad a fenntartható gazdasági növekedést támogató 6-7 százalékos bővüléstől. A vállalati hitelezés alapfolyamatait keresleti és kínálati oldalról is törékenység jellemzi, amit az EU-s források elérhetőségének csúszása számottevően felerősíthet. Becsléseink szerint a hitelezési hajlandóság javulásának megtorpanása tapasztalható, a bankrendszer növekedési hozzájárulását tekintve továbbra is kontrakciós hatású, így a vállalati hitelezést illetően összességében megnövekedhetett a hitelezés nélküli fellendülés kockázata. Ezen kockázat csökkentése érdekében célzottabb formában és alacsonyabb volumenben az NHP kivezetési szakaszában 2016-ban is elérhetőek maradnak kedvező kondíciójú források a kkv-k számára. Ezen felül a piaci hitelösztönző eszközök további célzott támogatást adnak a vállalati hitelezésnek. A lefelé mutató kockázatokat kellően ellensúlyozva, a fenti eszközök 2016-ban a teljes vállalati hitelezés, és azon belül a kkv hitelezés 5-10 százalékos bővülését eredményezhetik. A forintosítás hatására jelentősen átalakult a háztartási hitelezés devizális szerkezete, és kikerült az árfolyamkockázat a háztartások mérlegéből. Az elszámolás egyszeri hatásaként a hitelállományban nagymértékű csökkenés következett be, de az eladósodott háztartások törlesztési terhei továbbra is magasak. Az új kihelyezések volumene – az adósságfékszabályozás hatályba lépése ellenére – emelkedett 2015 első félévében. A finanszírozási költségek csökkenése mellett mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelek iránti kereslet élénkült a vizsgált időszakban. 2015 első felében döntően az elszámolások miatti állománycsökkenés határozta meg a háztartási hitelezési folyamatokat, amely kis mértékben előretekintve is befolyásolja a hitelezési pályát. Az előrejelzési horizonton továbbra is a háztartási hitelállomány leépülésének fokozatos lassulását várjuk. 24. ábra: A pénzügyi közvetítőrendszer vállalati hitelállományának negyedéves változása (tranzakciók) 600

Mrd Ft

Mrd Ft

3.1. A vállalati hitelezést méret szerinti kettősség jellemzi, a magas koncentráció miatt jelentős mozgásokkal 600

A vállalati hitelállomány, részben több egyedi nagyvállalati 400 400 tranzakció miatt, jelentős mértékben csökkent. 2015 első 300 300 felében a nem pénzügyi vállalatok teljes pénzügyi közvetítő200 200 rendszerrel szemben fennálló hitelállománya 442 milliárd 100 100 forinttal csökkent a tranzakciók hatására (24. ábra), míg a 0 0 leírásokat és átsorolásokat is tartalmazó egyéb állományvál-100 -100 -200 -200 tozások további 166 milliárd forinttal csökkentették a válla-300 -300 lati hitelállományt. A hitelállomány szűkülése egyaránt -400 -400 érintette a rövid és hosszú futamidejű forint- és devizahiteleket is, de általánosságban elmondható, hogy elsősorban nagy volumenű, egyedi nagyvállalati tranzakciók eredméHitelintézetek rövid Hitelintézetek hosszú PV hosszú nyezték a csökkenés jelentős részét. Ezt erősíti meg a tény, PV rövid Egyéb állományváltozás Tranzakciók összesen hogy a vizsgált időszakban összesen 183 milliárd forinttal Megjegyzés: Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások adatai alap- csökkent a hitelintézetek konzorciális hiteleinek állománya, ján. amelyből egy állami adósságkonszolidáció 52 milliárd forintForrás: MNB. tal járult hozzá a hitelállomány csökkenéséhez. Ezeken felül a hazai banki finanszírozás közvetlen anyavállalati finanszírozásra történő cseréjét célzó tranzakciók is hatottak a hitelállomány leépülésére. Tovább árnyalja a képet, hogy a nem pénzügyi vállalatok számára rendelkezésre álló le nem 500


500

22


25. ábra: A teljes vállalati és a kkv-szektor hitelállományának növekedési üteme 6

%

%

12

4

8

2

4

0

0

-2

-4

hívott hitelkeret a félév során 403 milliárd forinttal nőtt – így jelentősen meghaladja mind az előző évi átlagos, mind a 2014. júniusi értéket –, ami nem jelenik meg a megfigyelt hitelállományokban, azonban a keretek lehívása során a jövőben növelheti azt.

2010 I. II. III. IV. 2011 I. II. III. IV. 2012 I. II. III. IV. 2013 I. II. III. IV. 2014 I. II. III. IV. 2015 I. II.

A nagyvállalati szegmenssel ellentétben növekedett a kisés középvállalkozások hitelállománya az elmúlt évben. A -4 -8 vállalati hitelek állománya éves összevetésben 3,1 százalék-6 -12 kal csökkent (25. ábra), ugyanakkor vállalati méretkategóri-8 -16 ák szerint kettősség volt megfigyelhető, ami az eltérő növe-10 -20 kedési ütemekben érhető tetten. Míg a nagyvállalati hitelállományban nagymértékű csökkenés volt megfigyelhető, Reál GDP év/év növekedési üteme addig a kkv-szektor hitelezése összességében 1,9 százalékGKI - Üzleti bizalmi index (jobb skála) kal bővült, amelyhez számottevő mértékben járult hozzá a Vállalati szektor (pénzügyi közvetítőrendszer) KKV szektor (bankrendszer, éves) Növekedési Hitelprogram: az MNB becslése szerint a kkvNHP nélküli becsült növekedési ütem (pénzügyi közvetítőrendszer) Megjegyzés: A vállalati szektor idősora tranzakciók alapján, míg a szektor hitelállományának növekedési üteme NHP hiányákkv-idősor 2013 negyedik negyedévtől becsült tranzakciók alapján ban 2009 közepe óta folyamatosan a negatív tartományban tartózkodott volna. számítva. 2015 első negyedév revideálva. Forrás: KSH, MNB, GKI.

A vállalati hitelek magas koncentrációja jelentős mozgásokat eredményezhet a hitelállományban. A magyar vállalati 1. táblázat: A nem pénzügyi vállalatok hitelintézetekkel hitelpiac koncentráltsága relatíve magas, a teljes hitelálloszemben fennálló tartozásának koncentráltsága mány több mint fele a hitelügyletek kevesebb, mint 1 százaTeljes fennálló Átlagos fennálló Fennálló tőke Szerződésszám lékához tartozik. 2014 decemberében a vállalatokkal szemtőketartozás (milliárd tőketartozás (milliárd nagysága (db) forint) forint) ben fennálló, legalább 10 milliárd forint összegű hitelügy0,1 milliárd forint alatt 1395 131 195 0,01 letből 79 darab volt a hazai bankok mérlegében (1. táblá0,1 és 1 milliárd zat). Egy-egy tranzakció ebben a szegmensben jelentős forint között 2100 7 675 0,27 hatást gyakorolhat a hitelállomány abszolút méretére. A 1 és 10 milliárd forint között 2593 1 011 2,57 vizsgált szegmens 2015. évi tranzakcióit vizsgálva megálla10 milliárd forint felett 1326 79 16,78 pítható, hogy az első félévben 16 esetben, összesen 221 Összesen 7414 139 960 0,05 milliárd forint értékben került ki a hitelállomány a hazai Megjegyzés: 2014. december. Forrás: MNB. pénzügyi közvetítők mérlegéből, és ezekből mindössze 3 esetben esett az ügylet tényleges lejárata a vizsgált időszak26. ábra: A vállalati hitelezés előretekintő pályája kockázati ra. Ezek között szerepeltek olyan tranzakciók, amelyek a hazai banki finanszírozást közvetlen anyavállalati finanszírofeltételek realizálódása esetén (év/év százalék) % % zásra cserélték. Ezen tranzakciók azonban nem jelentik a 4 4 reálgazdaság finanszírozásának csökkenését, így egyelőre 3 3 nem jelentenek növekedési korlátot a vállalati aktivitásra 2 2 nézve. 1

1

0

0

-1

-1

-2

-2

-3

-3

-4

-4

-5

-5 2012

2013 Tényadat

Forrás: MNB.

2014 Előrejelzés

2015

2016

Kockázati feltevések

2017

Az egyedi hatásokon túl lefelé mutató kockázatok is övezik a vállalati hitelezés folyamatait. Keresleti és kínálat oldali tényezők is negatív kockázatok realizálódását eredményezhetik a vállalati hitelezésben. A külső kereslet összességében továbbra is törékenynek tekinthető, míg a bankok kockázatvállalási hajlandóságát változatlanul az óvatosság jellemzi. Ezt a törékenységet az EU források elérhetősége körüli bizonytalanság tovább növelheti. Mindezek a lefelé mutató kockázatok a vállalati hitelezés dinamikáját akár 1 százalékponttal is ronthatják 2016-ban és 2017-ben egya-


23

MAGYAR NEMZETI BANK 27. ábra: Hitelezési feltételek változása a vállalati szegmensben

ránt (26. ábra).

A szigorú hitelezési feltételek lassan oldódnak, a kínálati korlátok akadályozzák a hitelezés dinamikus bővülését. A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján az első két 2 negyedévben nettó értelemben véve a bankok rendre mintegy 30 és 17 százaléka enyhített a vállalati hitelek feltételein (27. ábra). A változáshoz hozzájáruló tényezők között a válaszadó bankok legnagyobb arányban mindkét negyedévben a piaci részesedési célokat és a versenyhelyzet fokozódását említették, de hozzájárult az enyhítéshez a gazdasági kilátások javulása és a bankok kedvező likviditási és A hitelkamat és a forrásköltségek közötti spread tőkehelyzete is. Az éledező versennyel ugyan enyhültek a Kockázatosabb hiteleken lévő prémium Fedezeti követelmények hitelezési feltételek, és az alapkamat mérséklődésével csökMinimálisan megkövetelt hitelképességi szint Maximális futamidő kentek a hitelkamatok, azonban összességében továbbra is Hitel/hitelkeret maximális nagysága Hitelezési feltételek alakulása szigorúnak tekinthetők a hitelezési standardok (3. keretes Megjegyzés: A szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának írás). Vagyis széleskörű enyhítésről, a kockázatosabb vállalakülönbsége piaci részesedéssel súlyozva. tok irányába történő nyitásról még nem beszélhetünk, ami Forrás: MNB, a bankok válaszai alapján. főleg a fennálló ügyfélkör stagnálásában, és az új hitelek kiugróan jó minőségében tükröződik. %

%

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50

2008. I.f.év 2008. II. f.év 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I. 2015. II. 2015. III.- IV. n.év (e.)

ENYHÍTÉS

SZIGORÍTÁS

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50

28. ábra: Az új vállalati hitelek alkalmazott hitelfelárai és az NPL-ráta kapcsolata (a piaci részesedés tükrében) 35

%

Vállalati NPL ráta nagysága

30 25 20 15 10

5 0 -5 0,5

1,0

1,5

2,0 2,5 3,0 Alkalmazott felárak mértéke

3,5

4,0

4,5 %

Megjegyzés: 2014-2015-ben piaci feltételek mellett folyósított, változó kamatozású forinthitelek szerződéses felárai, valamint a vállalati NPL ráta nagysága. A buborékok mérete a bankok vállalati piaci részesedésével arányos. Az ábrán nem szerepelnek a speciális ügyfélkörrel rendelkező (pl.: fióktelepek), vagy a fiatal, növekvő szakaszban lévő intézmények. Forrás: MNB.

2

A szigorító és enyhítő bankok különbsége piaci részesedéssel súlyozva.

24


A jelentős méretű nemteljesítő hitelportfólió érdemben csökkentheti a banki kockázatvállalási hajlandóságot. A problémás hitelportfólió folyamatos és jelentős veszteségeket eredményez a bankok számára. Főként, ha az érintett portfólió jelentős méretű, és ehhez magas banküzemi tőkeáttétel társul. A folyamatos veszteségek a bankokat mérlegalkalmazkodásra és a kockázatvállalás mérséklésére kényszerítheti. A magas piaci részesedéssel és magas hitelezési volumennel bíró nagybankok közül azok, amelyek magasabb NPL rátával rendelkeznek, jellemzően alacsonyabb felárral hitelezték ügyfeleiket 2014 és 2015 folyamán, ami a kockázatvállalás korlátozásának egyik megnyilvánulási formája (28. ábra). Magasabb hitelezési felárral, tehát vélhetően magasabb kockázati étvággyal inkább a kisebb, válság előtti hitelezésben kevésbé érintett és relatíve magasabb hitelezési kapacitással bíró bankok hiteleztek, igaz, méretükből adódóan kisebb volumenben. A kockázatvállalási hajlandóságnak ugyanakkor a problémás portfólió nem az egyetlen dimenziója: az a bank eszközeinek összetételétől, a források és a tőke struktúrájától és a jövedelmezőségtől is függő banküzemi jellemző.

3. KERETES ÍRÁS: A PÉNZÜGYI KONDÍCIÓS INDEX (PKI) ALAKULÁSA A MÓDSZERTAN MEGÚJÍTÁSÁT KÖVETŐEN 3

A Magyar Nemzeti Bank – más központi bankokhoz hasonlóan – rendszeresen publikálja Pénzügyi Kondíciós Indexét (PKI) a Pénzügyi Stabilitási Jelentés és a Hitelezési folyamatok című kiadványaiban. A Pénzügyi Kondíciós Indexek módszertana azonban folyamatosan fejlődik: az első PKI-k a legfontosabb pénzügyi mutatók egyszerű átlagaként jöttek létre (EKB [2009], IMF [2008]). A második generációs PKI-mutatók már abban fejlettebbek voltak, hogy a különböző pénzügyi idősorokat a makrogazdaságra – elsősorban a GDP-re – gyakorolt hatásuk alapján súlyozták össze (ebbe a csoportba tartozott például Swiston [2008], Beaton et al. [2009] és az MNB korábbi indexe is). A PKI számítására alkalmazott legújabb módszer a főkomponens-, illetve faktorelemzés, amelyeknek előnye a korábbiakhoz képest, hogy széles információs hal4 mazt használnak fel, így teljesebb képet adhatnak a pénzügyi közvetítőrendszer folyamatairól. A nemzetközi standardoknak megfelelően az MNB is továbbfejlesztette a PKI módszertanát faktorelemzés alkalmazásával. A faktorok becsléséhez egy banki paneladatbázist használunk, amely a bankok likviditási és szolvenciahelyzetére, valamint kockázatvállalási hajlandóságára vonatkozó mutatókat tartalmaznak. A faktorelemzésnél kérdésként merül fel, hogy pontosan hány becsült változó Bankrendszeri faktorok képes megragadni az adatokban lévő lényeges 2,5 2,5 információkat. A faktorok makrogazdasági változókra 2,0 2,0 1,5 1,5 gyakorolt hatása alapján döntöttük el ezt a kérdést: egy 1,0 1,0 VAR-modellbe illesztve az első két pénzügyi faktor 0,5 0,5 bizonyult szignifikánsnak, amelyek alakulásáról a 2015 0,0 0,0 tavaszi Pénzügyi Stabilitási Jelentésben írtunk először. -0,5

-0,5

A faktorok és a VAR-modell becslése Koop és Korobilis -1,5 -1,5 [2012] cikkében szereplő módszertan alapján történt. -2,0 -2,0 Ennek előnye, hogy időben változó paramétereket számít, így a mintaidőszak során a bankrendszerben bekövetkezett jelentős változások kevésbé torzítják a becslést. A Hitelezési képesség Hitelezési hajlandóság Megjegyzés: A konkrét érték minden időpontban a historikus átlagtól vett eltérés a faktor szórásában mérve. faktorok és az eredeti változók közötti kapcsolat alapján az Forrás: saját számítások. egyik faktort a bankok hitelezési képességét leíró, a másikat a hitelezési hajlandóságot megragadó mutatóként értelmeztük (a felhasznált adatokat, a faktorok értelmezését és időbeli alakulását részletesebben tárgyalja a 2015. májusi Pénzügyi Stabilitási Jelentés 2. keretes írása). Az első ábra alapján a 2014-es évben a hajlandóság faktora elmozdult a válság óta fennálló alacsony szintjéről, ez a folyamat azonban 2015 első félévében megtört és újra csökkenni kezdett a mutató. A nemteljesítő állományok magas szintje és a bankPénzügyi kondíciós index százalékpont százalékpont 0,2 rendszer gyenge jövedelmezősége továbbra sem támo- 0,2 gatja a kockázatvállalási kedv, így a hitelezési hajlandóság 0,1 0,1 javulását. A hitelezési képesség 2014 második felében mérséklődött ugyan, de ezt döntően a bankok a tisztes- 0,1 0,1 ségtelen szerződésmódosítások elszámolásához köthető 0,0 céltartalék-képzése eredményezte. Ezt követően a muta- 0,0 tó 2015-ben újra historikusan magas szintre emelkedett. 2015

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

-0,2

2008

-0,2

2007

-0,1

2006

-0,1

2005

-0,1

2004

Az így kapott faktoroknak tehát az eddigi PKI-hoz képest nagy előnye, hogy a hitelkínálatra jobban reflektáló, szélesebb információs bázisból indulnak ki, és az időben változó paraméterek miatt robusztusabbak a strukturális változásokra. Ugyanakkor a faktorok szintjének nincs,

-0,1

2003

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

-1,0

2002

-1,0

Forrás: saját számítások.

3

Erre először a 2012. novemberi Jelentés a pénzügyi stabilitásról c. kiadványban került sor, amelyben egy rövid módszertani leírás is olvasható a PKI számításának korábbi módjáról. 4

Erre példa: Hatzius et al. [2010], Brave és Butters [2011] - Chicago Fed National Financial Condition Index és Darracq Paries et al. [2014] - EKB új indexe


25

MAGYAR NEMZETI BANK csak az időbeli változásuknak van jelentősége, tehát egy-egy adatpont önmagában nem informatív, és a két faktor együttes hatása sem eldönthető, ha éppen ellentétes az előjelük. Ezért egyesítettük a második generációs PKI-k és a faktorelemzésen alapuló módszerek előnyeit: a két faktor makrogazdasági változókra gyakorolt hatása alapján számszerűsítettük a végső PKI-t. A FAVAR becslés alapján a hitelezési hajlandóság faktora a válság után a hitelállományok alakulását szignifikáns módon befolyásolta, ellentétben a képességet mérő faktorral. Ezért a PKI a hitelezési hajlandóság GDP-re gyakorolt hatása lett. A mutató értelmezése a korábbi PKI-hoz nagyon hasonló, a bankrendszer hitelezési tevékenységén keresztüli hozzájárulását mutatja a GDP éves növekedési üteméhez. Azaz, ha például a PKI 1-es értéket mutat, a GDP éves növekedéséből egy százalékpont tudható be a bankrendszer hitelezési aktivitásának. Eszerint a pénzügyi közvetítőrendszer a 2008-as válság kitörése előtt végig pozitívan járult hozzá a kibocsátás bővüléséhez, a devizahitelezés felfutásával a GDP-hez való hozzájárulás is növekedett, majd 2007-től kezdődően a hitelezés egyre kisebb mértékben növelte a kibocsátást. 2009 óta a bankrendszer folyamatosan negatívan járult hozzá a GDP-hez, 2012 második feléig egyre erősödő mértékben. Később, a 2013-as és a 2014-es évben fokozatosan mérséklődött a bankrendszer kontrakciós hatása. 2015 első felében azonban ez a folyamat nem folytatódott, megtorpanás látható az indexen. Összességében a bankszektor enyhén negatívan járul hozzá a kibocsátás bővüléséhez.

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

A tisztán piaci alapú hitelezés változatlanul visszafogott volt 2015-ben. A válság kitörését követően mind a kkv szekszázalékpont % 50 25 tor hitelállománya, mind a nagyvállalati szektor hitelállománya jelentős csökkenésen ment keresztül, és a trendtől 40 20 való strukturális eltérése negatívvá vált (29. ábra). 2013-ban 30 15 ugyanakkor a Növekedési Hitelprogram sikeresen megtörte 20 10 a kkv szektor hitelállományának trendszerű leépülését, így 10 5 attól kezdve a vállalati hitelállomány csökkenése lényegé0 0 ben a nagyvállalati hitelállomány csökkenésének tudható -10 -5 be. A teljes kkv hitelállomány szintjét az NHP bár szinten tartotta, a piaci hitelezés beindulása nélkül a hitelállomány -20 -10 átfogó bővülése is késlekedik. A teljes vállalati, és azon belül -30 -15 a nagyobb hitelbővülési potenciállal bíró kkv szektor hitelezése is jelentősen elmarad a reálgazdasági növekedést táTöbbváltozós HP-trend Vállalati hitel/GDP mogató, 6-7 százalékos egyensúlyi mértéktől, fennáll tehát Strukturális eltérés (jobb skála) a hitelezés nélküli fellendülés (creditless recovery) kockázaMegjegyzés: A hosszú távú trend becslése többváltozós Hodrick- ta. 2002

29. ábra: A vállalati szektor hitelállománya a GDP arányában és a strukturális hitelezési eltérés alakulása

Prescott szűrő alkalmazásával. Árfolyamszűrt adatok 2014 végi árfolyamokkal. Forrás: MNB.

4. KERETES ÍRÁS: AZ NHP HARMADIK, KIVEZETŐ SZAKASZA ÉS A KKV DEVIZAHITELEZÉS ÚJ ESZKÖZE A Növekedési Hitelprogram (NHP) első és második szakaszában, valamint az NHP+ konstrukcióban együttvéve több mint 28 000 mikro-, kis- és középvállalkozás (kkv) jutott finanszírozáshoz, 1 800 milliárd forintot meghaladó összegben. A program nemcsak fontos szerepet játszott a kkv-hitelezésben tapasztalható kedvezőtlen trend megtörésében, de érdemi hatást gyakorolt a gazdasági növekedésre is. Az NHP és az NHP+ a jegybank átmeneti eszköze, melynek elindításával az MNB célja a kkv hitelpiac támogatása és helyreállítása volt. Hosszabb távon azonban a jegybanki szerepvállalás nélküli, mennyiségében és minőségében is a gazdasági növekedést támogató piaci alapú hitelezés a kívánatos, így az NHP második szakasza és az NHP+ a mostani formájában év végén lezárásra kerül. Az általános hitelezési feltételek jövőbeli alakulásával kapcsolatos kockázatok miatt az NHP kivezetése csak fokozatosan valósulhat meg, ezért szükséges egy kivezetési szakasz elindítása. E nélkül ugyanis jövőre nehézséget jelenthetne a kkv-k számára a forrásszerzés, ami kedvezőtlenül hathat a beruházásaik megvalósítására. Bár a 2014-2020-as időszakban elérhető EU-s források jelentős szerepet kaphatnak az NHP kivezetése után a kkv-k finanszírozásában, 2016 első felében

26


azonban ezek az eszközök várhatóan még nem, vagy csak korlátozottan lesznek elérhetők. Az NHP kivezető, harmadik szakaszának első pillére – a fokozatos kivezetés szándékával összhangban, illetve a hitelezés piaci alapokra való visszaterelése érdekében – az eddigiekhez képest csökkentett volumenben, 300 Mrd forintos öszszegben, és célzottabb formában kerül meghirdetésre. A legtöbb paraméter változatlanul hagyása mellett a maximálisan felvehető hitelösszeg csökkentésének és a hitelcélok szűkítésének eredményeképp egyrészt a kisebb vállalkozások szélesebb köre számára marad meg az egyre szűkösebbé váló keretösszeg, másrészt a programból ily módon már kiszoruló – elsősorban forgóeszköz-finanszírozási – hitelek piaci alapon elégülhetnek ki, ami segíti a hitelezés fokozatos piacira való visszaterelését. A feltételek szűkítésére, és ezáltal a hitelkereslet egy részének piaci alapokra való visszaterelésére teret enged, hogy a rövid futamidejű hitelek már az NHP-n kívül is kedvező kondíciókkal érhetők el, a garanciaszervezetek élénkülő aktivitása pedig segíti a kockázatosabb vállalkozások hitelhez jutását. 4 500

Mrd Ft

A nem pénzügyi vállalatok devizahiteleinek alakulása Mrd Ft

4 500

4 000

4 000

3 500

3 500

3 000

3 000

2 500

2 500

2 000

2 000

1 500

1 500

1 000

1 000

500

500

0

0 -500

2005. I. II. III. IV. 2006. I. II. III. IV. 2007. I. II. III. IV. 2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I. II.

-500

Hazai devizahitelek - hosszú Külföldi devizahitelek - hosszú

Hazai devizahitelek - rövid

Forrás: MNB.

Az NHP eddig jelentős mértékben javította a kkv-k kedvező kondíciók melletti hitelhez jutási lehetőségeit, de ez elsősorban a hazai piacra termelő, forintban eladósodni szándékozó vállalatok esetén érvényesült. A makrogazdasági szempontból kiemelt jelentőségű exportőr kkv-k jelenleg külföldi versenytársaiknál lényegesen kedvezőtlenebb feltételek mellett jutnak devizafinanszírozáshoz, ami versenyhátrányt jelent számukra. Az NHP kivezető, harmadik szakaszának második pillérében az MNB 300 milliárd forintos keretösszeggel ezen természetes devizafedezettel rendelkező kkv-k devizahitelhez jutásában tapasztalt korlátokat szándékozik enyhíteni, amely szegmens növekedési hozzájárulása – a külső kereslet élénkülésével

párhuzamosan– fokozatosan tovább erősödhet. A külföldi tulajdonú bankok döntően anyabanki forráson keresztül, jellemzően magas hitel/betét mutató mellett hiteleztek a válság előtt, az azt követő mérlegalkalmazkodás azonban a bankok számottevő piaci súlyából következően jelentős (deviza) hitelszűkét eredményezett a hazai vállalati hitelpiacon, elsősorban a hosszú lejáratú szegmensben. A hazai tulajdonú bankok pedig korlátozottabban és drágábban jutnak devizaforráshoz, különösen hosszabb futamidőre. A devizahitelekhez való hozzáférés nehézségei tükröződnek a vállalati kamatfelárakban is. Míg a külföldi tulajdonú vállalatok könnyedén hozzáférhetnek saját vállalatcsoportjukon belüli forrásokhoz (tőke vagy hitel), illetve a külföldi bankok határon átnyúló (kedvezőbb kondíciójú) hiteleihez, a hazai nem pénzügyi vállalatok finanszírozási lehetőségei – az alternatív kötvény-kibocsátási lehetőségek hiánya miatt is – relatíve szűkebbek az eurozóna vállalataihoz képest. A külföldi finanszírozáshoz közvetlenül hozzá nem férő vállalatok számára tehát a devizahitel felvételének lehetősége jelentősen szűkült az utóbbi években, ez különösen a hosszú futamidejű hitelek esetében lehet érvényes, mely összességében a beruházások elhalasztását, elmaradását eredményezheti. Az NHP kivezető, harmadik szakaszának kibővítése a devizában való hitelnyújtást lehetővé tévő új pillérrel jelentős mértékben hozzájárul az exportorientált kkv-k devizahitelhez való hozzáférésében tapasztalt korlátok oldásához. Az MNB a hitelintézeteknek – az NHP eddigi feltételeihez hasonlóan – forintban nyújt refinanszírozást 0 százalékos kamat mellett, ehhez a jegybank új elemként devizacsere-ügyletet (currency interest rate swap, CIRS) is kapcsol. Ez lehetővé teszi, hogy a hitelintézetek a forintban kapott forrást devizában tudják továbbhitelezni a természetes fedezettel rendelkező kkv-knak, amelyek e pillér révén nemzetközileg is versenyképes kamatszint mellett juthatnak devizahitelhez hosszú lejáraton. Mindez javítja a hazai exportőr kkv-k versenyképességét.


27

MAGYAR NEMZETI BANK 30. ábra: Nem pénzügyi vállalatok nettó adóssága a nettó részvények és részesedések arányában %

180

%

180 160

140

140

120

120

100

100

80

80

60

60

40

40

20

20

0

0

2005. I. II. III. IV. 2006. I. II. III. IV. 2007. I. II. III. IV. 2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I.

160

Csehország

Magyarország

Lengyelország

Szlovákia

Eurozóna

Szlovénia

Megjegyzés: Nem konszolidált adatokon, nettó hitel és kötvényállomány/nettó részvények és részesedések mutató. 2013 első negyedévétől új módszertan alapján. Forrás: EKB.

31. ábra: A nem pénzügyi vállalati szektor GDP-arányos eladósodottsága %

100

%

100

90

90

80

80

70

70

60

60

50

50

40

40

30

30

20

20

Belföldről felvett hitelek Hitelek eurozóna

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

0

2002

10

0

2001

10

Külföldről felvett hitelek Külföldről felvett hitelek aránya

Megjegyzés: Az eurozóna 2015-ös adatai becsült értékek alapján. Forrás: MNB, EKB, Eurostat.

32. ábra: A hitelkereslet változása futamidő szerint és a beruházások alakulása ERŐSEBB

100

%

%

25

80

20

60

15

40

10

20

5

0

0 -5

-40

-10

-60

-15

-80

-20

-100

-25

2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I. II.

GYENGÉBB

-20

Vállalati beruházás (év/év, jobb skála) Rövid lejáratú hitelek Hosszú lejáratú hitelek

Forrás: MNB, a bankok válaszai alapján.

28


A hazai vállalati szektor eladósodottsági szintje alapján van még tér a hitelállomány bővítésére. A Magyarországon működő nem pénzügyi vállalati szektor GDP-arányos eladósodottsága ugyan a visegrádi országok átlagos szintjével megegyezik, azonban az eurózóna átlagához képest jelentősen alacsonyabb (30. ábra). A válságot követően – elsősorban az anyavállalati finanszírozásnak köszönhetően – megnőtt a külföldről felvett hitelek aránya a teljes hitelállományon belül, miközben 2009 óta folyamatos a belföldről felvett hitelek állományának kontrakciója. A külföldről felvett hitelek ugyanakkor általában csak a külföldi tulajdonossal rendelkező vállalatok számára jelentkeznek valós alternatívaként. A hiteljellegű eladósodottság mellett a hazai vállalatok kötvényfinanszírozása igen csekély és koncentrált, így valójában csak a vállalatok egy rendkívül szűk körének jelent forrásbevonási lehetőséget. Mindezek alapján nem beszélhetünk a vállalati szektor túlfinanszírozottságáról, lenne még tér a hitelállomány bővítésére (31. ábra). A beruházási aktivitás elhalasztása lefelé mutató kockázatot eredményez a hitelkeresletben és így a hitelezésben. 2015 első két negyedévében tovább bővült a bankok által érzékelt hitelkereslet a Hitelezési felmérés szerint. A hosszú lejáratú hitelek körében mindkét negyedévben a bankok nettó értelemben vett 44 százaléka, míg a rövid lejáratú hitelek esetében átlagosan 20 százalékuk számolt be a kereslet növekedéséről (32. ábra). A kereslet bővülése a felmérés résztvevői szerint elsősorban a forinthitelekre irányul. Az elsősorban forgóeszköz-finanszírozási igény által támasztott rövid lejáratú hitelkereslet stabilabbnak bizonyult a válságot követő években, mint a beruházásokkal szoros korrelációt mutató hosszú lejáratú hitelek kereslete. Bár júliusban a válaszadó bankok nettó értelemben vett 45 százaléka várta 2015 második felére a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet bővülését, a beruházások elhalasztása és az EU források elérhetőségével kapcsolatos bizonytalanságok miatt a gazdasági szereplők kivárása érzékelhető. A támogatások mértékének várttól való elmaradása további kockázatokat hordoz a hitelkeresletre és a gazdasági növekedésre nézve. A hitelezés nélküli fellendülés veszélye továbbra is fennáll. A vállalkozások hitelkínálati korlátai miatt kialakulhat egy negatív visszacsatolási hurok, amiben az elutasított vállalati hitelkérelem után a vállalatok hitelkereslete is lecsökken, amely a kapacitások pótlását is veszélyeztetheti. Az amortizálódó termelőkapacitások újjáépítéséhez és a válság előtti kibocsátási szint meghaladásához a beruházások fokozódására lenne szükség. Ezért jelenleg rendkívül fontos, hogy a bankok és a pénzügyi közvetítőrendszer többi intézménye képes legyen finanszírozni a gazdaság fellendülését. Hitelezés nélkül is lehetséges gazdasági fellendülés, azonban ilyen

esetekben GDP-növekedés a szakirodalom szerint átlagosan egyharmadával kisebb, mint a hitelezési fellendüléssel járó esetekben. A hitelszűke a gazdasági aktivitás jelentős visszafogását, vagy akár a kapacitások leépülését is eredményezheti. A hitelezés széleskörű bővülése helyett jelenleg a hitelállomány további leépülése figyelhető meg, a piaci alapú hitelezés továbbra sem állt helyre. Mivel a pénzügyi közvetítéssel összefüggő, hitelkínálati problémák is akadályozzák a hitelállomány növekedését, felmerül a hitelezés intenzív és célzott ösztönzésének igénye (5. keretes írás). 5. KERETES ÍRÁS: POZITÍV HITELÖSZTÖNZŐ ESZKÖZÖK AZ MNB ESZKÖZTÁRÁBAN A hitelezési kockázatok csökkentése és a gazdasági növekedés kkv-hitelezésen keresztüli dinamizálása érdekében az MNB a bankok piaci hitelezésre való átállását támogató döntéseket hozott. A fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés eléréséhez a bankrendszer hitelezési aktivitásának érdemi erősödése szükséges. Ezt a célt szolgálta az utóbbi két évben az NHP, amely képes volt a hitelezés drasztikus visszaesésének megállítására. Hosszabb távon azonban a jegybank nem helyettesítheti a piaci alapú banki hitelezést, így az MNB a bankok piaci hitelezéshez való visszatérését elősegítő Növekedéstámogató Program (NTP) elindításáról döntött. Ennek részeként 2016-ban sor kerül az NHP kivezetésére, és annak érdekében, hogy a hitelezési aktivitás az NHP fokozatos kivezetésével se csorbuljon, az MNB útjára indítja a Piaci Hitelprogramot (PHP). A Piaci Hitelprogram keretében az MNB egy kockázatkezelést és egy likviditáskezelést segítő eszközzel támogatja a bankok piaci hitelezésre Fix hitelkamat Kereskedelmi KKV való átállását. Az ösztönzés egyik eszköze, hogy a bank bankok a hitelezésből eredő kamatkockázatukat Fix IRS Változó IRS kamat Kockázatkezelési fedezhetik hitelezési feltételhez kötött kamatcsere kamat eszköz, feltételes eszközzel (HIRS). Ehhez szorosan kapcsolódva, árazás MNB kiegészítő eszközként a bankok likviditáskezelését támogatja egy preferenciális betételhelyezési Forrás: MNB. lehetőség. E két eszköz összességében úgy képes a bankok piaci hitelezésre való átállását támogatni, hogy közben nem bővíti az MNB mérlegét – mivel a jegybank nem többletlikviditást ad, hanem kockázat- és likviditáskezelési eszközöket. A Piaci Hitelprogram két jegybanki eszközét a bankok együttesen vehetik igénybe. Hosszú futamidejű jegybanki IRS-sel fedezett vállalati hitelnyújtás

A hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere ügylet (HIRS) a kamatkockázat kezelésén keresztül ösztönözheti a hitelezési aktivitást. A hitelezés bankrendszeri szinten jellemzően rövid, illetve gyorsan átárazódó betétekből történik, így fix kamatozású vállalati hitelek nyújtásával a bankok kamatkockázatot vállalnak. Ennek a kockázatnak a kezelésére szolgálnak a kamatcsere ügyletek, melyek segítségével a változó kamatozású források fix kamatozású forrásra „cserélhetőek el”. Az ügyletben az MNB fix kamatot kap a bankoktól, és cserébe változó kamatot fizet. Így egy esetleges hozamemelkedés esetén a bankok ügyfélbetéteire fizetett magasabb kamatot ellensúlyozza a kamatcsere ügyletben kapott magasabb kamat, a bankok eredménye kevésbé lesz érzékeny a hozamingadozásokra. A HIRS ügyletek igénybevételének feltétele, hogy a bankok az ügyletek értékének legalább negyedével növeljék kkvhitelezésüket. A HIRS-ügylet igénybevételének feltétele, hogy a nem pénzügyi, kkv-szektornak folyósított nettó hitelezés 12 havi összege az igénybe vett ügylet ne-gyedét tegye ki. Az eszköz feltételes jellegéből adódóan a HIRS árazása eltérhet az azonos lejáratú IRS ügylet árától. A HIRS ügyletek keretösszege 1000 milliárd forint, melyek 2016-ban egy korlátozott időszakban, legfeljebb 3 éves futamidőkön lesznek elérhetőek.


29

MAGYAR NEMZETI BANK A preferenciális betéti lehetőség segíti a bankok likviditáskezelését, ezáltal ösztönzi a hitelezést. A hitelnyújtáshoz abban az esetben van szükség egyedi banki szinten likviditásra, ha a nyújtott hitelt (ami első lépésben az adott banknál betétként kerül elhelyezésre) a vállalat felhasználja valamely célra, és azt egy másik bankhoz utalja át. A preferenciális betéti lehetőség a likviditás bankok közti átrendezését könnyíti meg. A preferenciális betétre fizetett kamat az irányadó kamat, így a bankok az eszközt kamatveszteség nélkül használhatják. Jelenleg a kötelező tartalék-elhelyezésen felüli számlaegyenlegre a bankok nem kapnak kamatot, azaz ez a lehetőség egy igen likvid és kedvező kamatozású A preferenciális betételhelyezési lehetőség sematikus modellje eszközt jelent a bankok számára. A bankok legfeljebb az igénybe vett HIRS ügyletek felének mértéLikviditáskezelési Preferenciális betét eszköz, alapkamat kéig vehetik igénybe ezt a lehetőséget. A HIRS2% ügyletek 1000 milliárd forintos keretének teljes Kötelező tartalék kihasználása esetén a preferenciális betételhelyeElszámolási betét zési lehetőség 500 milliárd forintos összeget jeForrás: MNB. lent. A Növekedéstámogató Program megvalósulása esetén elérhető a vállalati hitelezés kiegyensúlyozott gazdasági növekedéshez szükséges dinamikája. Az NHP fokozatos kivezetése, illetve a hitelezési kamatcsere ügyletek és a preferenciális betét bevezetése összességében mintegy 250-400 milliárd forinttal emelheti a jövő évi kkv-hitelállományt, ami a vállalati és kiemelten a kvv-szegmensben 5-10 százalékos hiteldinamikának felel meg. 33. ábra: A vállalati hitelezés előrejelzése %

6 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6

2011.I. II. III. IV. 2012.I. II. III. IV. 2013.I. II. III. IV. 2014.I. II. III. IV. 2015.I. II. III. IV. 2016.I. II. III. IV. 2017.I. II. III.

6 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6

%

Tényadat

2015. május

2015. november

NTP potenciál

Megjegyzés: Tranzakciós alapú, év/év százalék. Forrás: MNB.

34. ábra: A kkv hitelezés előrejelzése % 14 12 10 8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10


14 12 10 8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10

%

Tényadat

2015. május

2015. november

NTP potenciál


30


3.2. A Növekedéstámogató Program mérsékelheti a vállalati hitelezés törékenységét A lazuló hitelfeltételek és stabil hitelkereslet mellett lefelé mutató kockázatok jellemzik a vállalati hitelezést. Míg a vállalatok hitelkeresletét inkább a törékenység jellemzi, addig kínálati oldalon előretekintve folytatódhat a hitelezési feltételek mérséklődése, azonban annak üteme várhatóan visszafogott marad. Így a vállalati hitelkínálatot összességében továbbra is inkább az óvatosság és az alacsony kockázati étvágy jellemzi. Ezt a PKI alakulása is megerősíti, amelynek tanúsága szerint a hitelezési hajlandóság javulásában megtorpanás tapasztalható, így negatív maradt a bankrendszer gazdasági növekedéshez való hozzájárulása. A vállalati hitelezés törékenységét a NHP fokozatos és fókuszált kivezetése, valamint a piaci hitelösztönző eszközök mérsékelhetik. A korábban előre jelzett 2-3 százalékos hitelezési bővülést veszélyeztető fenti kockázatok az NHP fokozatos, fókuszált kivezetésével, valamint a bankok hitelkínálatát megtámogató, pozitív hitelösztönző csomaggal kezelhetőek. Az intézkedéscsomag eredményeként a teljes vállalati hitelezés 5-6 százalékkal (33. ábra), míg a kkv hitelezés 10-12 százalékkal bővülhet 2016-ban (34. ábra), és 2017-ben is hozzájárulhat a mostaninál magasabb hitelezés bővüléshez. Összességében az előrejelzési horizont egészén a vállalati hitelállomány bővülését prognosztizáljuk.

35. ábra: A pénzügyi közvetítőrendszer háztartási hitelállományának negyedéves változása 500

Mrd Ft

%

3.3. A háztartási hitelezésben csökkentek a kockázatok, élénkül a lakáshitelezés 30

Az elszámolás hatására jelentősen csökkent a háztartási szektor hitelállománya, a forintosítás által pedig markán300 18 san átrendeződött az állomány devizális szerkezete. 2015 200 12 első felében a hazai pénzügyi közvetítőrendszer háztartási 100 6 hitelei 947 milliárd forinttal csökkentek tranzakciós alapon, 0 0 amiből mintegy 550 milliárd forint az árfolyamrés és egyol-100 -6 dalú szerződésmódosítások elszámolásának hatásával ma-200 -12 - 3878 Mrd Ft gyarázható (35. ábra). A forintosítás hatására közel 3 000 -300 -18 milliárd forint értékű devizahitel került átváltásra, így 5 százalék alá esett a háztartási hitelportfólióban a devizahiPénzügyi közvetítőrendszer forint Pénzügyi közvetítőrendszer deviza Egyéb állományváltozás Tranzakciók összesen telek aránya, és a gépjárműhitelek forintosításával 1 százaÉves növ.ütem - teljes (jobb skála) Éves növ.ütem - forint (jobb skála) lék alá csökken. Mindezzel jelentős árfolyamkockázat és Megjegyzés: Szezonálisan nem igazított, árfolyamhatással gördípénzügyi stabilitási kockázat került ki a háztartások mérletetten korrigált adatok. géből. Forrás: MNB. 3045 Mrd Ft

24

2007.I. II. III. IV. 2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV. 2011.I. II. III. IV. 2012.I. II. III. IV. 2013.I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I. II.

400

36. ábra: Új háztartási hitelek a hitelintézeti szektorban 100

Mrd Ft

Mrd Ft

100

Lakáscélú Személyi Áru és egyéb Hitelkiváltás

júl

máj

márc

nov

2015. jan

júl

szept

máj

márc

nov

2014. jan

júl

0

szept

10

0

máj

20

10

márc

30

20

nov

40

30

2013. jan

50

40

júl

60

50

szept

70

60

máj

80

70

márc

90

80

2012. jan

90

Szabadfelhasználású jelzálog Gépjármű Egyéb 12 havi mozgóátlag

Forrás: MNB.

37. ábra: Az új hitelek kapcsolódó JTM-értékeinek eloszlása 2015 első félévében 14

%

% Magasabb jövedelműek

14

12

12

10

10

8

8

- 2015. január 1. előtt befogadott hitelkérelmek, - 200 ezer forintot meg nem haladó szerződések, - átstrukturált ügyletek, - egyéb kivételek

6 4

6

100 - %

90 - 95 %

95 - 100 %

85 - 90 %

80 - 85 %

75 - 80 %

70 - 75 %

65 - 70 %

60 - 65 %

55 - 60 %

50 - 55 %

45 - 50 %

40 - 45 %

35 - 40 %

30 - 35 %

25 - 30 %

20 - 25 %

0

15 - 20 %

0

10 - 15 %

2

0-5%

Az új szabályozásnak nem volt effektív hatása a kibocsátás alakulására. A 2015. január elsejétől hatályos ún. „adósság5 fék”-szabályozás sem a kibocsátási volumenek, sem pedig a Hitelezési felmérés tanulságai alapján nem eredményezte a hitelezés azonnali és drasztikus korlátozását. Ezt támasztja alá, hogy az év első félévében kötött szerződések JTMértékei nem a szabályozói korlát körül csoportosulnak (37. ábra). A makroprudenciális szabályozás tehát célja szerint nem visszafogja a lakossági hitelezés dinamikáját, hanem igyekszik annak prudens szintjét fenntartani hosszabb távon.

4

2

5 - 10 %

Az új háztartási hitelek volumene a szezonalitást figyelembe véve emelkedett 2015 első félévében. A teljes hitelintézeti szektor bruttó háztartási hitel kibocsátása 286 milliárd forintot tett ki az év első felében, ezáltal mintegy 19 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának kibocsátási volumenét (36. ábra). Legnagyobb mértékben a lakáscélú hitelkihelyezések emelkedtek, éves alapon közel 50 százalékkal, összhangban a használt lakások piacán tapasztalt élénküléssel. Az elszámolást és forintosítást követően várt hitelkiváltási hullám az első félévben nem következett be (7. keretes írás), augusztus végéig mindössze 16 milliárd forintban váltották ki hiteleiket lakossági ügyfelek.

JTM érték nagysága

Forrás: MNB.

5

Az új hitelek jövedelemarányos törlesztőrészletének (JTM) és a fedezetarányos hitelösszegnek (HFM) maximumára vonatkozó szabályok.


31

MAGYAR NEMZETI BANK

6. KERETES ÍRÁS: AZ ADÓSSÁGFÉK SZABÁLYOK BEVEZETÉSÉNEK RÖVIDTÁVÚ HATÁSAIRÓL 2015. január 1-jével bevezetésre kerültek az MNB által előírt adósságfék szabályok: a háztartások túlzott eladósodásának megakadályozását biztosító jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) és a hitelfedezeti mutató (HFM). A vonatkozó MNB rendelet a JTM esetében a 200 ezer forintot meghaladó hitel 400 ezer forint havi jövedelem 50% 25% 10% Jövedelemarányos- alatt felvételekor az adós havi igazolt törlesztőrészlet mutató 400 ezer forint havi jövedelem, jövedelmének arányában 60% 30% 15% vagy afölött korlátozza a maximálisan Jelzáloghitelre 80% 50% 35% vállalható havi törlesztési Hitelfedezeti arány* terheket, a HFM pedig a Gépjárműhitelre 75% 45% 30% fedezet értékének arányában *a pénzügyi lízingre vonatkozóan 5 százalékponttal magasabb hitelfedezeti korlátok alkalmazhatók. maximálja a felvehető hitel nagyságát. A szabályozás célja alapvetően az volt, hogy hosszabb távon gátat szabjon a háztartások túlzott eladósodásának, de a jelenlegi piaci körülmények között indokolatlanul ne korlátozza a hitelkiáramlást. Maximális jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arányok

HUF

EUR

Egyéb deviza

A bevezetés óta eltelt rövid időszak előzetes tapasztalatai alapján látható, hogy az új adósságfék szabályok – az MNB szakértői várakozásaival összhangban – érdemben nem korlátozták a hitelkiáramlást, miközben ügyleti szinten jelentősen növelték a rendszer sokkellenálló képességét. A hitelintézetek lakáscélú bruttó hitelkihelyezései az előző év azonos időszakához képest végig növekedtek, míg a fogyasztási célú hitelek összességében a tavalyi év adataihoz hasonlóan alakultak, illetve a második negyedév végére meg is haladták azokat. Mrd Ft

A hitelintézetek hitelkihelyezései a háztartási szegmensben terméktípusonként

Mrd Ft


Augusztus

Szeptember

Július

Június

Május

Április

Február

Március

Január

Augusztus

Szeptember

Július

Június

Május

Április

Február

Január

32

Március

A JTM-re vonatkozó ügyletszintű adatszolgálta35 35 tások megindításával lehetőség nyílik az adatok 30 30 mikroszintű elemzéséreis. A 2015 első két negye25 25 dévében folyósított szerződések JTM értékeinek 20 20 eloszlásából megállapítható, hogy a folyósított 15 15 hitelszerződések csupán kis hányada esik a szabá10 10 lyozási korlát közelébe. A szerződések túlnyomó 5 5 többségét a szabályozás vélhetően nem érintet0 0 te, ugyanis a 45-50 százalékos osztályközbe eső újonnan folyósított szerződések aránya csupán 8 százalék. A szabályozás tehát az előzetes adatok alapján nem okozott indokolatlan negatív hatáLakáscélú Fogyasztási sokat a hitelpiacon, de vélhetően effektív korlátja 2014 2015 Forrás: MNB. lesz a jövőben a háztartások túlzott eladósodásának. A szabályozás célzottságának és hatékony alkalmazásának további növelése érdekében pedig a bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatai alapján az adósságfék szabályok technikai jellegű, az elvárt maximum szinteket nem érintő előírásai – a piaci szereplőkkel egyeztetve – várhatóan 2015 utolsó negyedévében „finomhangolásra” kerülnek. 40

40

38. ábra: Adósságszolgálati mutató értéke 2015. első negyedév végén nemzetközi összehasonlításban %

%

Olaszország

Franciaország

0

Németország

2

0

Belgium

4

2

Finnország

6

4

Spanyolország

8

6

Portugália

10

8

Egyesült Királyság

12

10

Svédország

14

12

Norvégia

16

14

Dánia

18

16

Magyarország

20

18

Hollandia

20

Forrás: BIS, MNB.

39. ábra: A referenciakamat és a kamatfelárak alakulása 20

%

százalékpont

10 9

16

8

14

7

12

6

10

5

8

4

6

3

4

2

2

1

0

0

2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I. II.

18

Referenciakamat Lakáshitel felár (jobb tengely) Szabadfelhasználású jelzáloghitel felár (jobb tengely)

Az eladósodott háztartások adósságszolgálati terhei továbbra is magasak. A háztartások adósságtörlesztési terheit 6 jellemző adósságszolgálati mutató (Debt Service Ratio ) a lakosság nettó jövedelmének becsült tőke- és kamattörlesztésre fordítandó arányán keresztül ragadja meg az eladósodottságot, melynek közvetlen hatása van a fogyasztási döntésekre, így a háztartások gazdasági viselkedésének jelentős indikátora. A mutató nemzetközi összehasonlításban magasnak számít, egy átlagos jövedelemmel rendelkező keresőnek Magyarországon átlagosan a jövedelme 18 százalékát kell adósságtörlesztésre fordítania, ami Európában inkább az északi, jóléti államokra jellemző (38. ábra). Tovább csökkentek az új hitelek kamatai és kamatfelárai mindkét szegmensben. A jegybanki kamatcsökkentésekkel tovább mérséklődött a referenciakamat, ez pedig csökkentően hatott mind az új, mind a fennálló indexált hitelállomány kamataira. Az új kibocsátású hitelek kamatai mindkét szegmensben mérséklődtek a félév során: lakáscélú hitelek kamatlába 0,6 százalékponttal 6,1 százalékra, a jelzáloggal fedezett fogyasztási hitelek kamata 1,5 százalékponttal 7,5 százalékra csökkent. A hitelkamatok mérséklődése összességében meghaladta a 3 havi BUBOR esését, ennek köszönhetően a felárak is csökkentek (39. ábra). A lakáshiteleken lévő felár az első negyedévben 0,2 százalékponttal csökkent, míg a második negyedévben 0,1 százalékponttal viszszaemelkedett, így 4,5 százalékponton zárt június végén. A szabad felhasználású jelzáloghitelek felára 1 százalékponttal 5,9 százalékpontra esett vissza. Nemzetközi összehasonlításban azonban továbbra is magasnak számít a kamatok és a felárak hazai szintje. A hazai kamatszint 2012 óta folyamatosan közelíti a régiós országok szintjét: a lakáshitelek THMértéke az eurozónában mindössze 2,5 százalék, míg a keletközép-európai régióban átlagosan 3,5 százalék.

Megjegyzés: 3 hónapos BUBOR feletti kamatfelárak negyedéves A hitelfelvételi korlátok változatlansága mellett a lakáscéátlaga. THM alapú felárak. Forrás: MNB.

lú hitelek iránti kereslet további emelkedésére számítanak 7 a bankok. A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok az első negyedévben szigorítottak, a második negyedévben hasonló arányban lazítottak a fedezetlen fogyasztási hitelek feltételein, a lakáshitelek esetében azonban az elmúlt egy évben nem változtattak érdemben a kondíciókon. Ez – figyelembe véve a vizsgált időszak növekvő lakáscélú hitelkihelyezéseit – azt jelzi, hogy a hitelkereslet egy, még a jelenlegi szigorú hitelfeltételek mellett is hitelképes lakossági szegmensből érkezik. Ezzel párhuzamosan az első negyedévben érzékelt, a korábbiaknál kevésbé erősödő kereslet

6

Bővebben a DSR vonatkozásában lásd Drehmann – Juselius (2012), http://www.bis.org/publ/qtrpdf/r_qt1209e.pdf.

7

https://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/hitelezesi-felmeres/hitelezesi-felmeres-2015-augusztus


33

MAGYAR NEMZETI BANK 40. ábra: Hitelkereslet a háztartási hitelezési szegmensben %

ERŐSEBB

100

%

100

80

80

60

60

40

40

20

20

0

0 -20

-40

-40

-60

-60

-80

-80

-100

-100

2008. I. 2008. II. 2009 I. II. III. IV. 2010 I. II. III. IV. 2011 I. II. III. IV. 2012 I. II. III. IV. 2013 I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I. II. 2015. II. f.év (e.)

GYENGÉBB

-20

Lakáshitel

Fogyasztási hitel

Lakáshitel - várakozás

Fogyasztási hitel - várakozás

után a második negyedévben a bankok döntő többsége, nettó értelemben vett 80 százaléka jelezte a lakáshitelek iránti kereslet bővülését, és mintegy 85 százalékuk 2015 második félévére is ennek a tendenciának a folytatását várja (40. ábra). A kereslet elsősorban fix kamatozású termékek iránt növekszik. Az első negyedéves keresletgyengülés a forintosításhoz és elszámoláshoz köthető kivárásnak tudható be, az ezt követő nagyarányú élénkülés egyszerre tükrözi az elhalasztott hitelfelvételek megvalósításának igényét, illetve a Családi Otthonteremtő Kedvezmény (CSOK) önerőként való beszámíthatóságának ösztönző hatását. A kereslet élénkülését támogatja továbbá a kedvező kamatkörnyezet is, mely egyben hosszú távon kamatkockázat felépülését is indukálhatja.

Forrás: MNB, a bankok válaszai alapján.

7. KERETES ÍRÁS: A HITELKIVÁLTÁSI VERSENY ELMARADÁSÁNAK LEHETSÉGES OKAI A banki elszámolást követően általános piaci várakozás volt a hitelkiváltási verseny erősödése. Ezt az a lehetőség indokolta, miszerint az ügyfelek az elszámolási tájékoztató kézhezvételétől számítva 90 napon belül díjmentesen felmondhatták hiteleiket, és további 90 nap állt rendelkezésükre ahhoz, hogy új, a meglévőnél kedvezőbb konstrukciójú forinthitelt vegyenek fel akár saját bankjuknál, akár más hitelintézetnél. Az év elején úgy tűnt, hogy több bank erőteljesen készül a hitelkiváltási verseny felfutására: az előzetes piaci becslések alapján azt várták a szereplők, hogy akár a 20 százalékot is meghaladhatja a hitelkiváltók aránya. Az elszámolást követő időszakban – jellemzően februártól májusig – több hitelintézet aktív médiakampányba kezdett, ennek sikerét azonban eltérően értékelték. Azok a hitelintézetek, amelyek jelentős médiakampányt folytattak, többnyire aktív termékfejlesztésbe is kezdtek. Ez egyrészt a meglévő ügyfelek megtartását, másrészt az új ügyfélakvizíciók növelését célozta. A bankok magatartásából ugyanakkor szembetűnő, hogy alapvetően a már meglévő, ismert ügyfelek megtartására helyezték a fő hangsúlyt. Márciustól augusztusig összesen 21 milliárd forintnyi hitel került kiváltásra, ebből júliusban és augusztusban 9-9 milliárd forint összegben szerződtek az ügyfelek. A jegybanki felmérések, valamint a bankok visszajelzései alapján a hitelkiváltási verseny elmaradása számos lehetséges okra vezethető vissza. A problémás 20 80 hitelesek eleve nem célpontjai a kiváltási ajánlatok15 60 nak, így a háztartási portfólió több mint negyede számára ez a lehetőség tulajdonképpen nem volt 10 40 elérhető. Kínálati oldalon a proaktív megtartó ajánlatok és a banki visszautasítások is gátolhatták a hitelek 5 20 kiváltását. Több hitelintézet jelezte, hogy bár a forin0 0 tosítást és elszámolást követően bankot váltó ügyfelekre nem vonatkozott a január óta hatályos adósságfék-szabályozás hitelfedezeti mutatóra és jövedelemarányos törlesztőrészletre megállapított maximuma, Adósok részaránya PTI szerint Kumulált (jobb tengely) mégis tartózkodtak azoktól az ügyletektől, amelyek Forrás: MNB, NAV. esetében a hitelfedezeti arány meghaladta a 100 százalékot. A teljesítő, de kockázatosnak tekinthető ügyfelek részaránya 25-40 százalékra tehető, így a nemteljesítő hiteleket is figyelembe véve az összes adós közel fele vélhetően nem volt vonzó ügyfél a bankok számára az elérhető felárak mellett. Az elszámolás hatására ugyanakkor jelentősen csökkent az ügyfelek törlesztőrészlete, a forintosítás kamatszabályai (szerződéskötéskori, de maximum 4,5 százalékos kamatfelár a lakáscélú és 6,5 százalékos kamatfelár a szabadfelhasználású jelzáloghitelek esetében) kedvezőnek számítanak, így ennél alacsonyabb finanszírozási költségekre

34

100% - 110%

90% - 100%

80% - 90%

70% - 80%

60% - 70%

50% - 60%

40% - 50%

30% - 40%

20% - 30%

10% - 20%

0% - 10%

%

%

110% fölött

Teljesítő jelzáloghitel-adósok számított PTI szerinti eloszlása

25


100

csak egy szűkebb, jó hitelképességű ügyfélszegmens számíthatott.

Felkereste a bankját, de a bank visszautasította.

Felkeresett más bankot, de a bank visszautasította.

Kevés volt a hitelkiváltásra rendelkezésre álló idő.

További állami segítségnyújtásra számít.

Nem tudta, hogy számára is rendelkezésére áll ez a lehetőség.

Nem bízik a bankokban.

Úgy vélte, túlságosan bonyolult lett volna a hitelkiváltási eljárás.

Hamarosan befejezi a hitele törlesztését.

Nem bízik az új hitelfelvételben.

A bankok ugyanakkor arról is beszámoltak, hogy az ügyfelek elégedettek voltak a törlesztőrészlet-csökkenés mértékével, ezért sokuk már nem is érdeklődött a hitelkiváltás Miért nem élt a díjmentes hitelkiváltás lehetőségével? % % lehetőségéről. Az MNB lakossági felmérése alapján 60 60 azonban jelentős volt az alulinformáltság a poten50 50 ciális hitelkiváltók körében. Az érintettek mintegy 40 40 harmada nem tudott a lehetőségről, ezek fele 30 30 saját bevallása szerint élt volna vele. Az informált 20 20 ügyfelek közel 70 százaléka azonban nem keresett 10 10 fel más pénzintézetet, hogy ajánlatot kérjen. Jelentős visszatartó erőnek bizonyult a kiváltási 0 0 procedúrával, és általában a hitelszerződés módosításával szembeni idegenkedés, bár ezt részben igazolja, hogy a válaszadók 40 százaléka szerint törlesztésük rövid hátralévő futamideje miatt nem kívántak részt venni a folyamatban. Az ügyfelek egy része a bankokkal szembeni bizalomvesztésről, egy újabb állami segítségnyújtás reményéről, illetve a rendelkezésre álló idő szűkösségéről számolt be, mint a hitelkiváltást akadályozó tényezőről. Forrás: MNB felmérés.

41. ábra: A háztartási hitelezés előrejelzése 0

%

%

0

-2

-4

-4

-6

-6

-8

-8

-10

-10

-12

-12

-14

-14

-16

-16


-2

Tény

Előrejelzés - 2015. május

Előrejelzés - 2015. november


3.4. Háztartási hitelezés alapfolyamatait döntően az elszámolások határozták meg 2015 első felében döntően az elszámolások miatti állománycsökkenés határozta meg a hitelezési folyamatokat. Az elszámolás direkt hatásaitól megtisztított tranzakciós csökkenés kismértékben nagyobb volt az előre jelzettnél, melynek oka alapvetően két tényezőre vezethető vissza, és mindkettő az elszámolások indirekt hatásával magyarázható. Egyrészt a vártnál alacsonyabb volt a tőkejóváírás volumene az elszámolás teljes bruttó hatásán belül (míg a készpénzkifizetések nagyobb volument tettek ki), másrészt pedig a kamatlábak enyhén nagyobb mértékben csökkentek az elszámolást és forintosítást követően a korábbi várakozásainkhoz képest. Ezek együttesen előretekintve növelik a mindenkor fennálló tőke amortizációját, ezért kismértékben lefelé módosítjuk a háztartási hitelezés előre jelzett pályáját (41. ábra). Az előrejelzési horizonton tehát továbbra is a háztartási hitelállomány folytatódó leépülését, illetve annak fokozatos lassulását várjuk.


35

MAGYAR NEMZETI BANK 4. PORTFÓLIÓMINŐSÉG – TOVÁBBRA SEM TISZTUL ÉRDEMBEN A NEMTELJESÍTŐ KERESKEDELMI INGATLAN- ÉS HÁZTARTÁSI JELZÁLOGHITELEK ÁLLOMÁNYA 2015 első félévében a 90 napnál nagyobb késedelemben lévő vállalati hitelek teljes vállalati hitelállományon belüli aránya enyhén növekedett és 2015. június végén 14 százalékot tett ki. Az enyhe romlást a vállalati portfólió volumenének nagymértékű féléves csökkenése eredményezte. Ugyanakkor tovább erősödött a vállalati portfólió szegmentáltsága, mivel a projekthitelek esetén meghaladja a 27 százalékot a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya, míg az egyéb vállalati hiteleknél ez az arány 9 százalék körüli. Ezzel a 90 napon túl késedelmes vállalati hitelek már több mint felét a projekthitel portfólió teszi ki. A nemteljesítő projekthitelek tisztítását a MARK segítheti. A forintosítás – mind a fedezett, mind a fedezetlen háztartási hiteltermékek esetén –, valamint az elszámolás hatására nagyban csökkent az új bedőlések kockázata a meglévő háztartási portfólión, míg az új hitelek esetén ennek a kockázatnak az adósságfék szabályok szabnak gátat. Ugyanakkor a problémás háztartási jelzáloghitelek magas aránya továbbra is a pénzügyi rendszer egyik kiemelt nehézségét jelenti, amin jelenleg csak a NET működése és bővítése segít a nemteljesítő portfólió tisztításán keresztül. Az eddigi intézkedések ellenére a jelzáloghitel-portfólió nemteljesítő és átstrukturált állománya továbbra sem csökken érdemben. 42. ábra: A bankrendszer 90 napon túl késedelmes vállalati hitelállományának aránya szerződésenként %

20

Mrd Ft

1 200 1 100

16

1 000

14

900

12

800

10

700

8

600

6

500

4

400

2

300

0

200 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I. II.

18

31-90 napon belül lejárt hitelek aránya 90 napon túl lejárt hitelek aránya 90 napon túl lejárt hitelek (jobb skála)

Forrás: MNB.

43. ábra: Nemteljesítő és átstrukturált projekt, illetve egyéb vállalati hitelek a bankrendszerben 1800

Mrd Ft

%

33

II.

2015. I.

IV.

II.

6 III.

9

0 IV.

12

200 2014. I.

15

400

III.

18

600

II.

21

800

2013. I.

24

1000

III.

27

1200

IV.

1400

II.

30

2012. I.

1600

Átstrukturált (90+ nélkül) - egyéb hitelek 90 napon túl késedelmes egyéb hitelek Átstrukturált (90+ nélkül) - projekt hitelek 90 napon túl késedelmes projekt hitelek 90+ arány - projekt hitelek (jobb skála) 90+ arány - egyéb hitelek (jobb skála)

Forrás: MNB.

36


4.1. A vállalati hitelportfolió minőségét erős kettősség jellemzi projekt és egyéb hitelek bontásában 2015 első félévében enyhén romlott a vállalati hitelek minősége. A bankrendszer 90 napnál nagyobb késedelemben lévő vállalati hiteleinek állományon belüli aránya 2014 végéhez képest 0,1 százalékkal növekedve, 14,1 százalékot tett ki június végén (42. ábra). A vállalati portfólió minősége úgy romlott, hogy a 90 napon túl késedelmes vállalati hitelek állománya a 2014 év végi 812 milliárd forintról 53 milliárd forinttal csökkenve 759 milliárd forintot tett ki félévkor. A portfólióminőség enyhe romlásának oka, hogy a bankrendszeri vállalati hitelek volumene mintegy 400 milliárd forinttal zsugorodott félév alatt, amely így a 90 napnál nagyobb késedelemben lévő hitelek volumen csökkenése ellenére is a portfólión belüli arányuk növekedését eredményezte. A 31-90 napon belül lejárt hitelek aránya azonos időszak alatt azonban jelentősen, közel a felére csökkent év végéhez képest, amely csökkenti a további romlás valószínűségét, javítva ezzel a második félévre vonatkozó kilátásokat. Erősödő kettősség jellemzi azonban a vállalati portfólióminőséget. A 90 napnál nagyobb késedelemben lévő hitelek termékek szerinti szétbontásakor jól látható, hogy a lejárt hitelek már több mint fele a vállalati szegmensben a projekthitelekre vezethetők vissza (43. ábra). A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a projekthiteleknél 2015. június végén már 27,3 százalékot tett ki, míg az egyéb vállalati hitelek esetén ez az arány 9,1 százalék. Még szembetűnőbb a vállalati portfólióminőség kettőssége, ha figyelembe vesszük a nemteljesítő hitelek új definícióját, amely szerint a projekthiteleken belül a nemteljesítő hitelek aránya (NPL arány) mintegy 47 százalékot, míg a nem projekt jellegű egyéb vállalati hiteleken belül csupán 14 százalékot

44. ábra: A problémás kereskedelmi ingatlanhitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok elhelyezkedés és típus szerint 80

%

%

tesz ki (9. keretes írás).

80

40

40

20

20

0

0

Üzlethelység

Egyéb

Ipari ingatlan

Iroda

Hotel

Budapest

Összes

60

Telek

60

Vidék

Összes

Megjegyzés: A kereskedelmi ingatlanfinanszírozásban jelentős bankok portfólióját figyelembe véve volumen alapján. Forrás: MNB.

45. ábra: A nemteljesítő vállalati hitelek arányának alakulásában szerepet játszó tényezők a bankrendszerben

II.

IV.

II.

III.

2014. I.

III.

IV.

II.

2013. I.

IV.

II.

III.

IV.

2012. I.

II.

III.

Állományi komponens Portfólió romlási komponens

2015. I.

százalékpont 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0 -1,5 -2,0 -2,5 -3,0

százalékpont

2011. I.

3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0 -1,5 -2,0 -2,5 -3,0

Tisztítási komponens Az NPL arányának változása

Forrás: MNB.

46. ábra: A nemteljesítő vállalati portfólió tisztítása a bankrendszerben %

Mrd Ft

32 30 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0


160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Leírt követelések Leánybank projekthitel eladása az anyabanknak Eladott nem problémamentes követelések - bruttó Eladott nem problémamentes követelések- eladási ár Éves tisztítási ráta (jobb skála) Éves tisztítási ráta egyedi hatás nélkül (jobb skála)

Megjegyzés: Az egyedi hatás a projekthitel eladásokból tevődik össze. Forrás: MNB.

Elhelyezkedés és típus szerint is koncentrált a problémás kereskedelmi ingatlannal fedezett követelések portfóliója. A fedezeti ingatlanok értékesíthetőségénél alapvető kritérium annak elhelyezkedése és típusa. A nem problémamentes projekthitelek jelentős részét kitevő kereskedelmi ingatlannal fedezett portfólió fedezeti ingatlanjainak állomány alapján 64 százaléka Budapesten található (44. ábra). Az ingatlanok típusát tekintve az üzlethelységek, telkek és az irodaházak adják a portfólió jelentős részét. A portfólión belül a legnagyobb arányban a budapesti irodaházak vannak, amelyek a teljes portfólió 18 százalékát teszik ki bruttó kitettség alapján. A vállalati hitelek állományi csökkenése okozta a nemteljesítési arány romlását. Tényezőkre bontva a változást látható, hogy az állományi komponens jelentősen rontotta a vállalati hitelek minőségét 2015 első féléve során (45. ábra). Bankrendszeri szinten féléves portfóliójavulás figyelhető meg, vagyis 2015 első félévében minden más változatlansága mellett csökkent volna a 90 napnál nagyobb késedelemben lévő vállalati hitelek aránya. Az állományi komponens azonban a zsugorodó vállalati hitelportfólió következtében a 90 napnál nagyobb késedelemben lévő vállalati hitelek arányának növekedése mellett hatott, melyet a féléves tisztítás és portfóliójavulás együttesen sem tudott ellensúlyozni. A portfóliótisztítás éves üteme nem növekedett érdemben. A bankcsoporton kívüli, piaci tranzakciókat tekintve a tisztítási ráta értéke 2015. júniusában 22,9 százalék, ami azt mutatja, hogy az adott időszak vége előtti 12 havi periódusban az éves átlagos 90 napon túl késedelmes állomány hány százaléka került eladásra vagy leírásra (46. ábra). A jelenlegi tisztítási ráta fennmaradása mellett több mint négy évet venne igénybe a bankrendszer felszabadítása a nemteljesítő állománytól, figyelmen kívül hagyva az újonnan nemteljesítővé váló hiteleket. A projekthitelek és egyéb vállalati hitelek kettőssége a tisztítási ráta vonatkozásában is fennáll. A projekthiteleket az egyéb vállalati hiteleknél tartósan alacsonyabb tisztítási ráta jellemzi, amit elsősorban a nemzetközi befektetők és a projekthitelek tisztítását hatékonyan támogató követeléskezelői piac hiánya eredményez. A projekthitelek tisztítása jelentősen felgyorsulhat a jegybanki eszközkezelő (MARK Zrt.) vásárlásainak indulásával. A MARK Zrt. operatív építkezése tovább folytatódott, 2015 őszre gyakorlatilag már mind létszámban, mind folyamatokban készen áll az eszközvásárlás megindítására. Az eszközvásárlások előkészítéseként a MARK megkezdte


37

MAGYAR NEMZETI BANK kereskedelmi banki minta portfóliók vizsgálatát, mellyel a folyamatai és rendszerei is tesztelhetőek. A kereskedelmi bankokon kívül a MARK folytatta konstruktív tárgyalásait az IMF-fel és a Bankszövetséggel is. Az Európai Bizottsággal az árazási módszertanról folytatott tárgyalások az utolsó fázisba kerültek, a piaci áron vásárló eszközkezelő az Európai Unión belül precedenst teremt és innovációt jelent az eszközkezelők történetében. A bizottsági jóváhagyás után a MARK elkezdheti az üzemszerű működését és elindulhat a kereskedelmi ingatlannal fedezett nemteljesítő vállalati hitelek a kereskedelmi bankok mérlegéből történő intenzív tisztulási folyamata. 47. ábra: Átstrukturált projekt és egyéb vállalati hitelek a bankrendszerben %

Mrd Ft

900

45

II.

2015. I.

IV.

II.

III.

0

2014. I.

5

0

IV.

10

100 II.

15

200

III.

20

300

2013. I.

25

400

IV.

30

500

II.

35

600

III.

40

700

2012. I.

800

90 napon túl késedelmes átstrukturált - egyéb Teljesítő átstrukturált - egyéb 90 napon túl késedelmes átstrukturált - projekt Teljesítő átstrukturált - projekthitelek 90+ hitelek aránya az átstrukturált egyéb hiteleken belül (jobb skála) 90+ hitelek aránya az átstrukturált projekthiteleken belül (jobb skála)

Forrás: MNB.

48. ábra: Kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelek értékvesztéssel való fedezettsége késedelem szerint 120

%

Mrd Ft

600

100

500

80

400

60

300

40

200

20

100

0

0 Nem késedelmes, 90 napnál kisebb 90 napnál de nemteljesítő késedelemben nagyobb hitelek lévő nemteljesítő késedelemben hitelek lévő nemteljesítő hitelek Egyedi fedezettségi tartomány

Nemteljesítő hitelek teljes állománya

Bankrendszeri fedezettség Volumen (jobb tengely)

Megjegyzés: A kereskedelmi ingatlanfinanszírozásban legalább 2 százalékos részesedéssel rendelkező bankok. Forrás: MNB.

38


A vállalati portfólióminőség erősödő szegmentáltsága az átstrukturált hitelek esetében is megfigyelhető, volumen és minőség tekintetében is. A bankrendszer átstrukturált hiteleinek jelentős része projekthitel, ahol a 90 napnál nagyobb késedelemben lévő hitelek aránya közel 7 százalékponttal növekedett félév alatt, és 2015. június végére 39 százalékot ért el. Az egyéb vállalati hitelek esetében ez az arány jelentősen, 45 százalékról 26 százalékra javult ugyanazon időszak alatt (47. ábra). Az átstrukturált hitelek közül a projekthitelek volumene 70 milliárd forinttal növekedett 2015 első felében, míg az egyéb hiteleké 55 milliárddal csökkent. Ezzel az átstrukturált hitelek már több, mint 80 százaléka projekthitel. A mintegy 300 milliárd forintos nem késedelmes átstrukturált projekthitel állomány 90 napon túli késedelembe esése újra növelheti a késedelmes állományt, melynek kezelésében a jegybanki eszközkezelő év végi indulása (MARK Zrt.) jelenthet megoldást. Jelentős szórást mutat a kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelek fedezettsége egyedi bankonként. A projekthitelek döntő hányada kereskedelmi ingatlanhoz köthető, amely hitelek túlnyomó többsége nyolc bank mérlegében van. A 90 napnál nagyobb késedelemben lévő kereskedelmi ingatlanhitel követelések átlagos értékvesztéssel való fedezettsége 71 százalékos (48. ábra), amely megközelíti az egyéb vállalati hitelek fedezettségét, de a bankok közötti jelentős szórás kockázatot jelent. A projekthitelek fedezettsége a MARK Zrt. piactisztító hatását is érdemben befolyásolhatja, mivel az alacsony értékvesztéssel való fedezettség csökkentheti a bankok részvételi hajlandóságát, hiszen a követelés nettó értéke magasabb lehet annak valós piaci értékénél. A 2016. január 1-től bevezetésre kerülő rendszerkockázati tőkepuffer (8. keretes írás) kezelheti annak kockázatát, hogy a nem prudens módon, alacsonyan értékvesztett nemteljesítő projekthiteleket a bankok továbbra is mérlegükben tartják.

49. ábra: Értékvesztés és értékesítés állományarányos eredményt rontó hatása, valamint a fedezettség alakulása a vállalati szegmensben 90

%

%

6 5

60

4

45

3

30

2

15

1

0

0 2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I. II.

75

Értékvesztés és értékesítés 12 havi eredményrontó hatása az állományhoz (jobb skála)

Az értékvesztés és értékesítés eredményrontó hatása kismértékben csökkent, a vállalati hitelek fedezettsége növekedett. Az első félév során 0,1 százalékponttal csökkent az értékvesztés és az értékesítés állományarányos eredményrontó hatása, az értékvesztéssel való fedezettség 3,6 százalékponttal nőtt 2014 év végéhez képest (49. ábra). Az értékvesztés és az értékesítés állományarányos eredményrontó hatása, amely mutató kockázati költségként is felfogható, egyre közelít a válság előtti szinthez. Az értékvesztéssel való fedezettség 74 százalékig emelkedett 2015. június végéig. Emellett, jelentősen csökkent a bankok közötti szórás a fedezettség tekintetében, és így a legrosszabb mutatóval rendelkező bank fedezettsége is már meghaladja a 60 százalékot.

90 napon túl késedelmes vállalati hitelek értékvesztéssel való fedezettsége (szerződésenként)

Megjegyzés: A vállalati hitelezésben legalább 2 százalékos részesedéssel bíró bankok fedezettsége. Forrás: MNB.

8. KERETES ÍRÁS: A RENDSZERKOCKÁZATI TŐKEPUFFER BEVEZETÉSÉRŐL A problémás projekthitelek tartósan magas állománya és aránya, valamint koncentrációja kiemelt pénzügyi stabilitási kockázatot hordoz. Bár a problémás hitelállományok a banki működés természetes velejárói, azok gyors növekedése, illetve tartós fennmaradása pénzügyi stabilitási szempontból komoly kockázatot jelent, mert nem várt további veszteségek forrását képezheti. Ezen túlmenően ráadásul a problémás projekthitelek esetében jelentős a koncentráció is: a problémás állomány közel kétharmada csupán néhány intézménynél összpontosul. A hazai nagybankok problémás projekthitel állományának alakulása Mrd Ft

II.

2015. I.

IV.

III.

II.

2014. I.

IV.

II.

III.

2013. I.

IV.

II.

%

III.

2012. I.

1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

A nemteljesítő projekthitelek bruttó állománya a válság óta jelentős növekedést, majd stagnálást mutatott, az ebből eredő kockázatokat azonban a folyamatos átstrukturálások sem tudták érdemben kezelni. A rendszerkockázati probléma megfelelő kezelését, azaz a szükséges portfoliótisztítást a rendelkezésre álló eszközök korlátossága miatt a korábbiakban alkalmazott felügyeleti eszközök sem tudták elérni (pl.: a II. pilléres tőkekövetelményeken keresztül), így indokolttá vált a makroprudenciális eszköztár alkalmazása.

Átstrukturált, nem késedelmes (nem 90+) Átstrukturált, késedelmes (90+) Késedelmes (90+) Problémás / az összes projekthitel (jobb skála)

Az érintett problémás projekthitel állományokból fakadó rendszerkockázatok kezelését leginkább egy célzottan bevezethető makroprudenciális eszköz, a rendszerkockázati Forrás: MNB. tőkepuffer (Systemic Risk Buffer – SRB) előírása biztosíthatja. Az SRB hatékonyan alkalmazható adott szektorokkal szembeni, specifikus kitettségekből fakadó, koncentrált kockázatok kezelésére. Az SRB-t konszolidált szinten, a belföldi kockázattal súlyozott teljes kitettségértékre (RWA) vetítve, a legjobb minőségű (CET1) tőkeelemekből kell megképezni az egyéb tőkepuffereken felül. Az SRB alapvetően két módon kezelheti a kockázatokat: egyrészről a megemelkedő tőkeelőírások miatt érdemben növeli az érintett intézmények sokkellenálló képességét, másrészt a tőkekövetelmények és így a tőkeköltségek megemelésén keresztül hatékonyan ösztönzi az intézményeket a problémás projekt kitettségek leépítésére. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa 2015 októberében a rendszerkockázati tőkepuffer bevezetéséről döntött a problémás projekthitelekből fakadó kockázatok kezelése érdekében. Az általános határozat alapján az SRB ráta intézményenkénti mértéke a rendszerkockázathoz való egyedi hozzájárulás arányában kerül meghatározásra, amely a belföldi I. pilléres tőkekövetelményre vetített problémás projekt kitettség alapján adódik (kalibrációs mutató). A kalibrációs mutató PÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2015. NOVEMBER

39

MAGYAR NEMZETI BANK számlálója tartalmazza a problémás kereskedelmi ingatlanfinanszírozási projekthiteleket, valamint a hitelnyújtó bank mérlegére vett értékesítési célú kereskedelmi ingatlanokat is, ezáltal is korlátozva az előírás megkerülésének lehetőségét. A tőkepufferráta a kalibrációs mutató értékétől függően 0 és 2 százalék között alakulhat. A rendszerszinten releváns állományok figyelembevétele érdekében bevezetésre került egy „de minimis” szabály is: csak 5 milliárd forintnál nagyobb problémás állomány esetében kerül sor SRB meghatározására. SRB tőkekövetelmények a problémás projekt kitettség mértéke szerint Problémás projekt kitettség a belföldi I. pilléres Tőkepufferráta tőkekövetelmény arányában 0,00 – 29,99 % +0,0% 30,00 – 59,99 % +1,0% 60,00 – 89,99 % +1,5% 90,00 % felett +2,0% Forrás: MNB.

Az MNB egyedi hatósági határozatok útján állapítja majd meg az egyes intézmények által megképzendő SRB követelményt. Az egyedi tőkepufferek megállapítására a 2016 harmadik negyedéves adatszolgáltatás alapján 2016 negyedik negyedévében kerül sor, a tőkepuffer-képzési kötelezettség pedig 2017. január 1-jétől lép életbe. Ez az időzítés megfelelő időt biztosít az intézményeknek az alkalmazkodásra, a problémás projekt kitettségek érdemi tisztítására. Amennyiben a portfóliótisztítás üzleti vagy tulajdonosi megfontolások miatt mégsem valósulna meg, a többlet-tőkekövetelmény a bankok megnövekedett sokkellenálló képességén keresztül erősítheti a hazai pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. 50. ábra: A 90 napnál nagyobb késedelemben lévő hitelek a pénzügyi vállalkozásoknál termék szerinti bontásban 900

%

Mrd Ft

45

40

700

35

600

30

500

25

400

20

300

15

200

10

100

5

0

0

2007. I. II. III. IV. 2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. III. IV. 2015. I. II.

800

Pénzügyi lízing Faktoring NPL aránya összesen (jobb skála)

Hitelek Követeléskezelés (Workout)

Forrás: MNB.

51. ábra: 90 napnál régebbi késedelmes hitelek értékvesztéssel való fedezettsége a pénzügyi vállalkozásoknál 80

%

%

80

70

60

60

50

50

40

40

30

30

20

20

10

10

0

0


70

Összesen Hitelek Követeléskezelés (Workout)

Pénzügyi lízing Faktoring

Forrás: MNB.

40


4.2. Pénzügyi vállalatok és szövetkezetek portfólió minősége kissé tovább romlott 2015 első félévében a pénzügyi vállalkozások portfóliójának minősége tovább romlott. 2015. június végén a 90 napnál nagyobb késedelemben lévő követelések aránya 37 százalékra emelkedett, ami historikusan a legmagasabb érték (50. ábra). Ez az arány jelentősen meghaladja a bankrendszeri értéket, ami természetes jelenségnek tekinthető, hiszen ezen intézmények egy része a lejárt követelések megvásárlására és kezelésére szakosodott. A pénzügyi vállalkozásoknál az értékvesztéssel való fedezettség azonban növekedett, ami június végén 53,9 százalékot tett ki (51. ábra). A faktoring, hitelek és pénzügyi lízing termékek esetében a fedezettség ugyan csökkent, de az továbbra is magasnak tekinthető és jelentősen meghaladja a korábbi évek szintjeit. Az átlagot a követeléskezelők 27,4 százalékos fedezetségi szintje rontja le, de itt a vételár már tartalmazza a várható veszteségeket, emiatt nem feltétlenül jelent kockázatot az alacsonyabb fedezettség. A félév során valamelyest romlott a szövetkezeti hitelintézetek vállalati hitelportfóliója, az új értékvesztés igény azonban mérséklődött. 2015 első féléve során kismértékben, mintegy 0,4 százalékponttal emelkedett a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a szövetkezeti hitelintézetek teljes vállalati hitelportfóliójához képest, és a félév végén 20,6 százalékot tett ki (2. táblázat). A szektor vállalati hitelállományán belül azért magasabb a 90 napon túl lejárt hitelek aránya a bankrendszeri arányhoz képest, mivel a szövetkezeti hitelintézetek jellemzően a kockázatosabb kkv-szektort finanszírozzák. A szövetkezetek vállalati hitelállományának 95 százalékát a kkv szektornak nyújtott hitelek teszik ki, és a kkv hitelállományon belül a 90 napon

2. táblázat: A vállalati portfólióminőség legfontosabb mutatói a szövetkezeti hitelintézeteknél százalék

2011. I.

túl lejárt hitelek aránya 21,3 százalékot tett ki a félév végén. A szektor 90 napon túl késedelmes vállalati hitelportfóliójának értékvesztéssel való fedezettsége nem változott érdemben 2014 év végéhez képest, az értékvesztés eredményt rontó hatása azonban valamelyest javult, és 0,6 százalékot tett ki.

2011. II. 2012. I. 2012. II. 2013. I. 2013. II. 2014. I. 2014. II. 2015. I.

90 napon túl lejárt hitelek aránya

22,2

23,1

24,9

26,0

26,5

20,9

21,1

20,2

20,6

Értékvesztéssel való fedezettség

33,3

35,2

37,9

39,0

39,1

44,0

51,0

59,6

59,7

Értékvesztés eredményrontó hatása

2,3

2,0

1,9

1,9

1,8

1,3

1,0

0,8

0,6

Nem változott érdemben a szövetkezeti hitelintézetek háztartási portfóliójának minősége. 2015 első féléve során stagnált a 90 napon túl lejárt háztartási hitelek aránya a szövetkezeti hitelintézeti szektor teljes háztartási hitelportfóliójához képest, a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 12,4 százalékot tett ki a félév végén (3. táblázat). A 90 napon túl késedelmes háztartási portfólió értékvesztéssel való fedezettsége emelkedett a félév során, és 68,1 százalékot tett ki június végén, amely emelkedés a késedelmes hitelállomány értékvesztés állománynál nagyobb arányú csökkenéséhez köthető. Mindezek mellett az értékvesztés eredményt rontó hatása továbbra is negatív tartományban volt, így az új értékvesztés igény nem érte el az értékvesztés visszaírás összegét, amelynek pozitív eredményhatása volt.

Megjegyzés: A késedelmes hitelek aránya szerződésenként számolva. Forrás: MNB.

3. táblázat: A háztartási portfólióminőség legfontosabb mutatói a szövetkezeti hitelintézeteknél százalék

2011. I.

2011. II. 2012. I. 2012. II. 2013. I. 2013. II. 2014. I. 2014. II. 2015. I.

90 napon túl lejárt hitelek aránya

16,3

16,0

14,6

15,3

15,4

14,6

12,8

12,4

12,4

Értékvesztéssel való fedezettség

47,0

48,7

49,8

50,4

53,4

56,8

64,6

67,7

68,1

Értékvesztés eredményrontó hatása

1,2

1,7

1,3

1,6

0,9

-0,1

-0,4

-0,3

-0,3

Megjegyzés: A késedelmes hitelek aránya szerződésenként számolva. Forrás: MNB.

9. KERETES ÍRÁS: A NEMTELJESÍTŐ HITELEK ÚJ DEFINÍCIÓJA 8

A 2014. januártól hatályos CRD IV/CRR szabályozás a nemteljesítő hitelekre (NPL) vonatkozólag új definíciót vezetett be, így az MNB 2015. januártól hatályos adatszolgáltatásai átemelik ezen módosításokat és fokozatosan átalakítják a jelentéseket. Míg 2014-ig az MNB elemzéseiben nemteljesítőnek számított minden olyan kitettség, amely 90 napnál régebben lejárt esedékes tétellel rendelkezett, addig az új definíció és adatgyűjtés értelmében az a kitettség számít nemteljesítőnek, ahol: 1) az adós késedelme meghaladja a 90 napot; 54 48 42 36 30 24 18 12 6 0

II.

%

2015.I.

IV.

III.

II.

2014.I.

IV.

III.

II.

2013.I.

IV.

III.

Nemteljesítő vállalati hitelek aránya és volumene

Mrd Ft

II.

Az új NPL definíció részhalmazát képzik az eddig nemteljesítőként besorolt – azaz legalább 90 napos késedelemben lévő – hitelek. Az új definíció egy tágabb fogalom és alapvetően prudensebb portfólió értékelést szorgalmazza, hiszen a bankok a 90 napos késedelemmel nem rendelkező követeléseket is besorolhatják az NPL kategóriába, amennyiben bármi olyan információ áll rendelkezésükre, amely alapján feltételezhető, hogy az adós nem lesz képes rendezni tartozását.

1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

2012.I.

2) a hitelező feltételezi, hogy a fedezet realizálása nélkül az adós nem lesz képes a teljes tartozását visszafizetni.

90 napos késedelemmel nem rendelkező de NPL egyéb hitelek 90 napos késedelemmel nem rendelkező de NPL projekt hitelek 90 napon túl késedelmes egyéb hitelek 90 napon túl késedelmes projekt hitelek 90+ arány - projekt hitelek (jobb skála) 90+ arány - egyéb hitelek (jobb skála) Nemteljesítő projekthitelek aránya (jobb skála) Nemteljesítő egyéb hitelek aránya (jobb skála) Forrás: MNB.

8

Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról.


41

MAGYAR NEMZETI BANK A nemteljesítő hitelek új definíciója a vállalati hitelportfólió, azon belül is különösen a projekthitelek esetén bír kiemelt jelentőséggel. Az átstrukturálások, melyek sok esetben csak a veszteség elszámolások halasztását szolgálják leggyakrabban a projekthitelek esetében figyelhetők meg. Ezekkel az átstrukturálásokkal ugyan megelőzhető a követelések 90 napnál nagyobb késedelembe esése, de a projekt fenntartható megtérülése nem biztosítható. Mindezt jól mutatja, hogy 2015 első félév végén a bankrendszer vállalati hitelportfóliójának mintegy 22 százaléka sorolható a nemteljesítő hitelek közé, a portfóliót megbontva projekt és egyéb vállalati hitelekre azonban a fentebb leírtaknál is heterogénebb képet kapunk. Június végén a projekthitek 47 százalékát sorolták be a bankok nemteljesítőnek, amelyből a 90 napos késedelemmel nem rendelkező, de nemteljesítő hitelek a projekthitel portfólió 20 százalékát tették ki. Ezzel szemben az új definíció szerint az egyéb nem projekt jellegű hitelek NPL rátája 14,3 százalékos volt a félév végén. A nemteljesítő hitelek új definíciója szerint a háztartási hitelek portfólióminősége is jelentősen gyengébb, mintha csak a 90 napon túl lejárt hiteleket tekintenénk. 2015. június végén a nemteljesítő háztartási hitelek a teljes bankrendszeri háztartási hitelportfólió 22,1 százalékát tették ki, amelyből a bankok a háztartási hitelportfólió csaknem 6 százalékát sorolták be annak ellenére az NPL kategóriába, hogy azok a szerződések nem rendelkeztek 90 napnál régebbi hátralékkal. A nemteljesítő hitelek új definíciója összességében egy prudensebb megközelítést jelent a portfólió minőségi besoroláNemteljesítő hitelek a bankrendszerben sát illetően. Az MNB előretekintve a Új definíció szerint publikált elemzéseiben fokozatosan Régi definíció szerint 90 napos késedelemmel nem át fog térni az új definíció szerinti 90 napon túl késedelmes hitelek rendelkező de nemteljesítőnek Nemteljesítő hitelek összesen Bankrendszer besorolt hitelek elemzésre, azaz a nemteljesítő hiteVolumene (Mrd Volumene (Mrd Volumene (Mrd lek alatt már nem kizárólag a 90 Aránya (%) Aránya (%) Aránya (%) Ft) Ft) Ft) napon túl lejárt hiteleket kell majd 2014. IV. 812 14,0 Vállalati 2015. I. érteni, hanem minden, a bankok 752 13,7 503 9,2 1 255 22,8 hitelek 2015. II. 759 14,1 483 9,9 1 242 24,0 által NPL kategóriába sorolt követe2014. IV. 1 143 19,2 Háztartási lést. 2015. I. 873 15,9 332 6,0 1 206 21,9 hitelek

2015. II.

878

16,2

318

5,9

1 196

22,1

Forrás: MNB.

52. ábra: A bankrendszer 90 napon túl késedelmes háztartási hitelállományának aránya szerződésenként 21

%

Mrd Ft

1 400 1 200

15

1 000

12

800

9

600

6

400

3

200

0

0

2010. márc szept 2011. márc szept jan 2012. márc máj júl szept nov jan 2013. márc máj júl szept nov jan 2014. márc máj júl szept nov jan 2015. márc máj júl

18

90 napon túl késedelmes hitelek aránya 31-90 napon belül késedelmes hitelek aránya 90 napon túl késedelmes hitelek volumene (jobb skála)

Forrás: MNB.

42


4.3. A háztartási hitelportfólión belül a nemteljesítő jelzáloghitelek magas volumene jelent kiemelt kockázatot Az elszámolás hatására csökkent a 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek volumene, arányuk azonban nem változott érdemben. 2015 első negyedév végén a 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek aránya a teljes bankrendszeren belül az év végi 19,2 százalékról mintegy 15,9 százalékra csökkent az elszámolás hatására (52. ábra). Az intézkedés elsősorban az adósok legrégebbi hátralékát csökkentette, így számos adós átmenetileg átsorolódott a késedelemmel nem rendelkező kategóriába. Az elszámolást követő első esedékes törlesztőrészletekkel az adósok legkorábban júliusban eshettek újra 90 napon túli késedelembe, így a 2014 év végi 90 napon túl késedelmes aránnyal és volumennel a július-augusztusi adatok már érdemben összehasonlíthatóak. Mindezek alapján a 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek volumene mintegy 200 milliárd forinttal, 1 000 milliárd forintra csökkent augusztus végére, arányuk a teljes háztartási hitelállományhoz képest azonban csupán 0,8 százalékponttal, 18,4 százalékra mérséklődött. Termékbontását tekintve a háztartási portfólión belül a 90 napon túl késedelmes jelzáloghitelek magas aránya és volumene jelent kiemelt koc-

53. ábra: A 90 napon túl késedelmes háztartás hitelek volumene és aránya a bankrendszerben termékbontásban Mrd Ft

2 800

%

42

36

2 000

30

1 600

24

1 200

18

800

12

400

6

0

0

2 011 2 012 2 013 2 014 2015.II 2 011 2 012 2 013 2 014 2015.II 2 011 2 012 2 013 2 014 2015.II 2 011 2 012 2 013 2 014 2015.II 2 011 2 012 2 013 2 014 2015.II 2 011 2 012 2 013 2 014 2015.II

2 400

Lakás - piaci

Lakás Szabad támogatott felhaszn. jelzálog Állomány

Személyi Gépjármű és áruhitel

Folyósz.

NPL arány (jobb skála)

Forrás: MNB.

54. ábra: Bankrendszeri tisztítási ráta a háztartási szegmensben termékbontásban 1200

Mrd Ft

%

120

1000

100

800

80

600

60

400

40

200

20 0

2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I. II.

0

NPL állomány - jelzáloggal nem fedezett NPL állomány - jelzáloggal fedezett Éves tisztítási ráta - jelzáloggal fedezett (jobb skála) Éves tisztítási ráta - jelzáloggal nem fedezett (jobb skála)

Forrás: MNB.

55. ábra: Az értékesített fedezeti ingatlanok száma kumuláltan 25

ezer db

%

50

2013. I.

Pénzügyi intézmény vagy az adós által értékesített ingatlanok

NET részesedése az eladott fedezeti ingatlanokból (jobb skála)

Forrás: MNB.

II.

0

2015. I.

58

IV.

5

III.

66

II.

10

2014. I.

74

IV.

15

III.

82

II.

20

NET által megvásárolt ingatlanok

9

90

kázatot (53. ábra). A háztartási portfólió tisztítása továbbra is szegmentált. 2015 első féléve során a teljes bankrendszer mintegy 41 milliárd forintot kitevő 90 napon túl késedelmes bruttó állományt tisztított ki a mérlegekből. A portfólió tisztítása azonban továbbra is a fedezetlen hitelekre koncentrálódik (54. ábra). Az éves tisztítási ráta, azaz az eladott és leírt követelések éves bruttó volumene a 90 napon túl késedelmes fedezetlen portfólióhoz viszonyítva 26,5 százalékot tett ki 2015 első félév végén. Ezzel szemben a bankok a mérlegükben található 90 napos fizetési késedelemben lévő jelzáloghiteleket csak lassú, éves alapon mintegy 6,6 százalékos ütemben képesek kitisztítani. A nemteljesítő jelzáloghitelek tisztítása a NET-re korlátozódik. A problémás jelzáloghitelek és fedezeti ingatlanok mérlegekből való kitisztítását jelenleg csak a Nemzeti Eszközkezelő (NET) képes hatékonyan támogatni (55. ábra). 2013 és 2015 második negyedév vége között a bankok által értékesített fedezeti ingatlanok 78 százalékát, 9 mintegy 14 ezer ingatlant a NET vásárolta fel. A program 25 ezres eredeti keretösszegének 10 ezer darabbal való kibővítése, valamint a belépéshez szükséges szociális kritériumok enyhítése következtében a program szélesebb körben segítheti tovább a háztartási jelzáloghitel-portfólió tisztítását. A NET kapacitáskorlátok és a szociális kritériumai miatt azonban nem képes kezelni a nemteljesítő jelzáloghitelek problémakörét teljes körűen, így szükség van a piaci alapú fedezetérvényesítés hatékony működésére is. A piaci alapú fedezetérvényesítést számos adminisztratív korlát hátráltatja. Az elhúzódó és költséges végrehajtási eljárás, a fedezeti ingatlanok problémás birtokba vétele, valamint az adósság elengedés nem egyértelmű adóvonzata is korlátozzák a jelzálogfedezetek megfelelő érvényesíthetőségét. 2013 óta a bankok csupán mintegy 4000 fedezeti ingatlant értékesítettek piaci alapon, amelyből 1100 darabot végrehajtási eljárás keretein belül. A végrehajtáson kívül az adósokkal közösen értékesített ingatlanokkal összességében 8,7 milliárd forint eredményt értek el a bankok 34 milliárd forintnyi bruttó volumen kitisztításával, míg a végrehajtási eljárásban értékesített ingatlanok 1,1 milliárd forint veszteséget generáltak a bankrendszernek mintegy 14 milliárd forintot kitevő állomány kitisztítása során (56. ábra), és az értékesítések 55 százaléka volt veszteséges. Az ingatlanpiac korlátozott felvevőképessége tovább nehezíti a piaci alapú fedezetérvényesítés hatékony mű-

A NET júliusig csaknem 17 ezer ingatlant vett át, míg a beérkezett ajánlatok már a 25 ezret is meghaladják.


43

MAGYAR NEMZETI BANK 56. ábra: A bankok által piaci alapon értékesített zálog ingatlanok eloszlása a hitelező térülése szerint 2,5

Mrd Ft

%

2,0

100 80

Negatív eredményhatású értékesítések

480-490

450-460

420-430

390-400

360-370

330-340

300-310

270-280

240-250

210-220

0

180-190

0,0

150-160

20

120-130

0,5

60-70

40

90-100

1,0

0-10

60

30-40

1,5

A hitelező térülése a követelés nettó értékéhez képest (%) Közös értékesítés - volumen Végrehajtási eljárás - volumen Közös értékesítés - kumulatív darabszám alapú eloszlás (jobb skála) Végrehajtási eljárás - kumulatív darabszám alapú eloszlás (jobb skála)

Forrás: MNB.

57. ábra: A fedezeti ingatlanok és a lakáspiaci tranzakciók száma %

25,0 22,5 20,0 17,5 15,0 12,5 10,0 7,5 5,0 2,5 0,0

Nyugat-Dun.

Dél-Dun.

Észak-Alföld

Észak-M.

Dél-Álföld

Közép-Dun.

ezer db

Közép-M.

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

90 napon túl késedelmes hitelek mögötti fedezeti ingatlanok 90 napon túl késedlemes felmondott hitelek mögötti fedezeti ingatlanok Lakáspiaci tranzakciók száma 2014-ben Használt lakások átlagos nm ár változása (jobb skála)

Megjegyzés: Az átlagos nm árváltozás 2014 és 2015 második negyedév közötti időszakot mutat. Forrás: MNB jelzáloghitel adatbázis, KSH.

58. ábra: A bankrendszer 90 napon túl késedelmes háztartási hitelállományának teljes fedezettsége 140

%

%

140

II.

2015. I.

IV.

III.

II.

2014. I.

IV.

0

III.

0

II.

20

2013. I.

40

20

IV.

40

II.

60

III.

60

IV.

80

2012. I.

80

II.

100

III.

120

100

2011. I.

120

Jelzálog fedezetek értéke az egyes követelések könyv szerinti értékéig Jelzálog fedezetek értéke az egyes követelések bruttó értékéig Jelzáloghitelek értékvesztéssel való fedezettsége Egyéb hitelek teljes fedezettsége Egyéb hitelek értékvesztéssel való fedezettsége

Forrás: MNB.

44


ködését. A jelzáloghitelek fedezetéül szolgáló lakóingatlanok forgalomképessége jelentős heterogenitást mutat területi alapon. A közép-magyarországi régióban a nemteljesítő hitelek mögötti fedezeti lakóingatlanok száma 81 százalékát teszi ki a 2014. évi lakáspiaci forgalomnak, ez az arány azonban Észak-Magyarországon 200 százalék felett, míg az ország több régiójában is 150 százalék felett tartózkodik (57. ábra). Mindez azt mutatja, hogy a lakáspiaci forgalom és a fedezeti ingatlanok nem egyenletes területi eloszlása súrlódásokat okozhat az ingatlanok forgalomképessége esetén. A jelzálogfedezetek problémás érvényesíthetősége így összességében további veszteségeket okozhat a bankrendszernek a portfólió tisztítása esetén, hiszen a fedezeti ingatlanokat a gyenge forgalomképesség és az adminisztratív akadályok miatt csak jelentős diszkonttal lehet értékesíteni. A problémás jelzáloghitelek esetén a fő cél a fizetőképesség helyreállítása és fenntartása kell, hogy legyen. A 90 napon túl késedelmes jelzáloghitel portfólión belül kiemelten magas, közel 35 százalékos azon szerződések aránya, amelyek 100 százalék feletti hitelfedezeti mutatóval (LTV) rendelkeznek. A magas LTV értékek ellenére bankrendszer 90 napon túl lejárt jelzáloghitel portfóliójának teljes fedezettsége ugyan megfelelő, mintegy 97 százalékos szinten tartózkodott a félév végén (58. ábra), a jelzálogfedezetek problémás érvényesíthetőségére tekintettel azonban ezen portfólió esetén a fizetőképesség helyreállítása a legfontosabb. A NET és a magáncsőd továbbra is kiemelt szerepet töltenek be a nemteljesítő háztartási portfólió kezelésében, a megmaradt adósok helyzetének kezelése során azonban több szempontot is érvényesíteni kell: egyrészt ne kerüljön több teher a bankrendszerre, másrészt az adósokat a fizetőképességük helyreállítása mellett érdemi megoldások felé kell orientálni úgy, hogy figyelembe veszszük a jelenlegi jogszabályi környezet adta lehetőségeket. A jegybank egy közel teljes körű mikroszintű jelzáloghitel adatbázis elemzés keretében fogalmazott meg több fontos megállapítást a témában (10. keretes írás). A késedelmes portfólió értékvesztéssel való fedezettsége főként az elszámolás következtében emelkedett meg az első félév során. A bankrendszer 90 napon túl késedelmes háztartási portfóliójának értékvesztéssel való fedezettsége a 2014 év végi 58,8 százalékról az első negyedév végére 64 százalékra emelkedett, majd a fedezettség a második negyedévben gyakorlatilag stagnált (59. ábra). Az első negyedéves emelkedés az elszámolás hatásának köszönhető, ugyanis egyes bankok nem, vagy csak kis mértékben csökkentették a portfólióra elszámolt értékvesztés állományukat amellett, hogy az elszámolás következtében a késedelmes portfólió bruttó értéke csökkent. Az elszámo-

59. ábra: Az értékvesztés állományarányos eredményt rontó hatása és a fedezettség a háztartási szegmensben 7

%

%

lást követően a meg nem gyógyult portfólió újbóli késedelembe esése előretekintve megnövelheti az új értékvesztés elszámolási igényt. 2015 első félév végén az értékvesztés és értékesítés 12 havi eredményrontó hatása 1,6 százalékos szinten tartózkodott, amely a korábbi évekhez képest alacsony kockázati költséget jelent.

70

6

65

5

60

4

55

3

50

2

45

1

40 35

30

-2

25 2007. I. II. III. IV. 2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I. II.

0

-1

Végtörlesztés eredményt rontó hatása Értékvesztés 12 havi eredményt rontó hatása végtörlesztés nélkül Nemteljesítő hitelek értékvesztéssel való fedezettsége (jobb skála)

Forrás: MNB.

10. KERETES ÍRÁS: A NEMTELJESÍTŐ HÁZTARTÁSI JELZÁLOGHITELEK MIKROSZINTŰ ELEMZÉSE A 90 napon túl késedelmes háztartási jelzáloghitel-ügyletek aránya a 2009-es évtől folyamatosan emelkedik, amely tendenciát az elszámolás leginkább technikailag és csak átmeneti időre törte meg, így az idei év második negyedévében a teljes pénzügyi közvetítőrendszer közel 1450 milliárd forint értékű problémás, tehát 90 napon túl késedelmes (a továbbiakban nemteljesítő) vagy átstrukturált jelzáloghitel állománnyal rendelkezett. Ezeket a hiteleket a bankrendszer láthatóan nem képes megfelelő dinamikával kitisztítani a mérlegéből, így a NET program bővítése és a magáncsőd-eljárás őszi hatályba lépése után is jelentős számú nemteljesítő hitelügylet maradhat a hitelezőknél. Mindezek okán a piaci alapú portfóliótisztítást lendületesebbé tévő, markánsabb szabályozói beavatkozásra lehet szükség, melynek megalapozásához a jegybank elemzői egy olyan leíró és tényfeltáró tanulmányt készítettek, amely megfelelő alapot biztosíthat a 10 portfóliótisztítást elősegítő esetleges jövőbeli ajánlások kidolgozására. A tanulmány készítése során széleskörű adatgyűjtést és elemzést végeztünk a hitelezők és az adósok tapasztalatainak, észrevételeinek becsatornázásával, továbbá a jelzáloghitel adatok és a hiteladósok jövedelmi adatainak feltárásával. A vizsgálat során a bankoktól kapott adatok segítségével részletes, közel 240 ezer szerződés jellemzőit tartalmazó mikroszintű adatbázist felépítésére került sor, A nemteljesítő és átstrukturált jelzáloghitelek eloszlása LTV szerint Mrd Ft % amely többek között a nem teljesítő jelzáloghitel120 100 lel rendelkező háztartások körében végzett kérdő- 108 90 LTV < 100% 96 80 íves felméréssel, fókuszcsoportos elemzéssel és 84 70 72 60 szakmai mélyinterjúkkal egészültek ki.

340-350

320-330

300-310

280-290

260-270

240-250

220-230

200-210

180-190

160-170

140-150

120-130

100-110

80-90

60-70

40-50

A nemteljesítő lakossági jelzáloghitelállomány csökkenését jellemzően a hiteladósok túlzott mértékű eladósodottsága akadályozza. A nemteljesítő adósokat mind vagyoni, mind jövedelmi szempontból a túladósodottság jellemzi. A forint árfolyamának gyengülése nagymértékben növelte a ko-

50 40 30 20 10 0

20-30

1.

60 48 36 24 12 0

0-10

A tanulmány az alábbi öt fő megállapítást teszi:

Fennálló tőketartozás / aktuális forgalmi érték (%) 90 napos késedelemben lévők volumen szerint Átstrukturáltak volumen szerint 90 napos késedelemben lévők kumulatív darabszám alapon (jobb skála) Átstrukturáltak kumulatív darabszám alapon (jobb skála) Forrás: MNB.

10

Dancsik B., Fábián G., Fellner Z., Horváth G.,Lang P., Nagy G., Oláh Zs., Winkler S. (2015). A nemteljesítő lakossági jelzáloghitel-portfólió átfogó elemzése mikroszintű adatok segítségével. MNB-tanulmányok különszám, 2015. október.


45

MAGYAR NEMZETI BANK rábbi deviza alapú hitelek fennálló tartozásösszegét, és ezzel együtt a rendszeres törlesztőrészletét is. A tartozásösszegek forintban kifejeNemteljesítő Átstrukturált zett értékének drasztikus emelkedése a rendszeres törlesztési teher hitelek hitelek jövedelemhez viszonyított arányát nagymértékben növelte, miközben „Élő” a hitelösszeg fedezetértékhez viszonyított aránya szintén jelentősen ~65 000 ~85 000 hitelek romlott. Az adósok 35 százaléka rendelkezik „negatív tőkével” (vagyis Felmondott esetükben a hitel összege meghaladja a fedezetek értékét), míg ötö~79 000 hitelek dük esetében a tartozás meghaladja a teljes vagyon értékét is. Mindezek mellett az adósok 82 százaléka esetén magasabb a jelenlegi teljes tartozás a felvett hitelösszegnél.

Jelzáloghitel adatbázis

„Átstrukturálási tartalékok” találhatók a portfólióban, de nagyobb lendületre van szükség a bankok részéről. A bankok az utóbbi években már számos ügyfél adósságát alakították át annak érdekében, hogy az adósok fizetési nehézségeire hosszabb-rövidebb megoldást kínáljanak, a banki interjúk tapasztalatai alapján ezeknek azonban csak mintegy 20 százaléka lett sikeres. Az elemzés során megvizsgáltuk, hogy ezek az átstrukturálások milyen statisztikai jellemzők mellett lettek sikeresek, vagyis milyen esetekben maradt az adós nagyobb eséllyel teljesítő a szerződésmódosítást követően. Ezeket a jellegzetes sikerkritériumokat a teljes sokaságra megvizsgálva megállapítható, hogy a nemteljesítő portfólió akár 45-50 százaléka, akár 70-80 ezer adós is alkalmas lehet az átstrukturálásra, ami alapján jelentős „tartalékok” találhatók a rendszerben. Ennek kiaknázása érdekében lendületesebb átalakításra lenne szükség a bankok részéről, és az ügyletek olyan átalakítása válhat szükségessé, amely során a törlesztési terhek jobban illeszkednek az adósok jövedelmi helyzetéhez.

3.

Az adósok részéről nagyobb együttműködési hajlandóság szükséges. A tanulmányban bemutatott reprezentatív kérdőíves felmérés alapján az adósok döntő többA nemteljesítő és átstrukturált hitelek jövedelemarányos sége tudatában van annak, hogy nemteljesítés törlesztőrészlet szerinti eloszlása % % esetén elveszítheti ingatlanját, azonban csak jó- 35 35 27% 28% 30 val kevesebben élik meg ezt reális fenyegetett- 30 25 25 ségként. Az adósok többsége elutasított minden 20 20 – a kérdőívben bemutatott – megoldási lehető15 séget, és nagy részük további kormányzati be- 15 10 10 avatkozásra vár. A nemteljesítő hiteladósok 5 5 esetén felmerül az erkölcsi kockázat jelentősé0 0 ge: a tanulmány becslése alapján a nemteljesítő jelzáloghitelesek mintegy 10-20 százaléka lehet erkölcsi kockázattal jellemezhető. <10 10-20 20-30 30-40 40-50 50-60 60-70 70-80 80-90 90-100 100-110 110-120 120-130 130-140 140-150 150-160 160-170 170-180 180-190 190-200 200 felett Nincs jövedelem

2.

PTI (%)

Az elszámolás előtt 90 napos késedelemmel rendelkező hitelek

4.

A fedezetértékesítési lehetőségek jelentősen Átstrukturált hitelek korlátozottak. A lakáspiac és a fedezeti ingatlaForrás: MNB. nok nem egyenletes területi eloszlása akadályt jelent a fedezetek értékesíthetősége szempontjából. A nemteljesítő jelzáloghitelek mögötti fedezetek közel fele a keleti régiókban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld) található, míg az adósok 70 százaléka kisebb településeken él. Mindezek mellett a fedezeti ingatlanok kétharmadának forgalmi értéke nem éri el a 10 millió forintot. Az ország keleti régióiban (főként Észak-Magyarországon) és a kisebb településeken, ahol a nagy számosságú nemteljesítő jelzáloghitel mögötti fedezeti ingatlanokhoz képest relatíve alacsony a lakáspiaci forgalom, felmerül az ingatlanok nehéz értékesíthetősége. Az önkéntes fedezet értékesítés, vagy a kisebb lakásba költözés, mint megoldási lehetőség ezért vélhetően csak korlátozottan lehet működőképes. Az értékesített fedezetek háromnegyedét a Nemzeti Eszközkezelő (NET) program keretében az állam vásárolta meg, amely összességében jól mutatja az ingatlanpiac gyenge felvevőképességét.

5.

Adminisztratív korlátok akadályozzák a probléma eredményes kezelését, különösen a felmondott hiteleknél. A végrehajtási és kilakoltatási (birtokbavételi) eljárás rendkívül időigényes, amely nehezíti az ingatlan értékesítését. A végrehajtási eljárás aránytalanul drága és jelentős veszteségeket okoz a bankoknak: a végrehajtás során felmerülő összes díj és költség a behajtott összeg 15 százalékát is elérheti. A nemteljesítő portfólió adósságelengedés révén történő tisztítását a tartozáselengedés lehetséges adóvonzata nehezíti. Adminisztratív korlátok gátolják továbbá a felmondott

46


ügyletek átalakítását, mivel azok KHR besorolása megnehezíti a hitelek refinanszírozását. 60. ábra: A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása a vállalati szegmensben 6

%

%

30

5

25

4

20

3

15

2

10

1

5

0

0 2008. I. 2009. I. 2010. I. 2011. I. 2012. I. 2013. I. 2014. I. 2015. I. 2016. I. 2017. I. f.év f.év f.év f.év f.év f.év f.év f.év f.év f.év Állományarányos új értékvesztés - előrejelzés Állományarányos új értékvesztés - tény Nemteljesítő hitelek aránya (jobb skála) Nemteljesítő hitelek aránya - előrejelzés MARK Zrt. nélkül (jobb skála) Nemteljesítő hitelek aránya - előrejelzés MARK Zrt.-vel (jobb skála)

Forrás: MNB.

61. ábra: A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása a háztartási szegmensben 7

%

%

21

6

18

5

15

4

12

3

9

2

6

1

3

0

0 2008. I. 2009. I. 2010. I. 2011. I. 2012. I. 2013. I. 2014. I. 2015. I. 2016. I. 2017. I. f.év f.év f.év f.év f.év f.év f.év f.év f.év f.év

Állományarányos új értékvesztés - előrejelzés A végtörlesztésből származó állományarányos új értékvesztés Állományarányos új értékvesztés - tény Nemteljesítő hitelek aránya (jobb skála)

Megjegyzés: A nemteljesítő hitelek arányánál a 2015. II. negyedévi értéket az augusztusi adatok alapján korrigáltuk az elszámolás átmeneti hatásával. Forrás: MNB.

4.4. A bankrendszeri portfólióminőség lassan javul, a túl problémás szegmensek külső segítségre szorulnak A bankrendszer vállalati portfólióminőségét tekintve javulás várható, amit a MARK indulása fokozhat. Az előrejelzési horizont végére, 2017 második félévre a bankrendszer nemteljesítő vállalati hiteleinek aránya a jelenlegi 14,1 százalékról az előrejelzés alappályáján két év alatt 11 százalékra csökkenhet (60. ábra). Mindez a jelenlegi, éves szinten közel 23 százalékos tisztítási ráta fennmaradása mellett teljesülhet. A MARK Zrt. tevékenységének várható 2015 év végi indulása azonban jelentős mértékben kihathat a bankrendszer vállalati portfólióminőségének jövőbeli alakulására. Az Európai Bizottsággal az árazási módszertanról folytatott egyeztetések révbe érését követően a MARK Zrt. megkezdheti a kereskedelmi ingatlannal fedezett nemteljesítő vállalati hitelek vásárlását. A MARK követelésvásárlási tevékenységét is figyelembe véve a 90 napon túl lejárt vállalati hitelek aránya az előrejelzési horizont végére megközelítheti a 6 százalékot. A MARK a problémás projekthitelek banki mérlegekből történő átvételével ráadásul csökkentheti a portfólió azon szegmentáltságát, amely szerint a projekthitel portfólió minősége szignifikánsan gyengébb az egyéb vállalati hitelekhez képest. Az előrejelzési horizonton az értékvesztés eredményrontó hatása 1 százalék alá, vagyis a válság előtti szintre süllyedhet. A háztartási portfólió előretekintve enyhén javulhat, az NPL arány azonban az előrejelzési horizont végén is magas maradhat. Az elszámolás csak átmenetileg csökkentette a 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek arányát, amely 2015. augusztus végére ismét megemelkedett és 18,4 százalékot tett ki. Előretekintve a 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek bankrendszeri aránya enyhén mérséklődhet az előrejelzési horizont végéig, és várakozásunk szerint közel 16 százalékra csökkenhet 2017 második negyedévének végére (61. ábra). Ez az arány azonban még mindig magasnak tekinthető. A háztartási hitelportfólió minőségének érdemi javulása csak a jelzáloghitelek nagyobb ütemű kitisztítása révén valósulhat meg, annak ellenére is, hogy előrejelzésünk szerint az új értékvesztés igény, azaz a portfólió kockázati költsége éves szinten tartósan az állomány egy százaléka alá csökkenhet.


47

MAGYAR NEMZETI BANK 5. BANKRENDSZER JÖVEDELMEZŐSÉGE, TŐKEHELYZETE – A BANKRENDSZERI EREDMÉNY NÖVELÉSÉHEZ A KÖLTSÉGEK RACIONALIZÁLÁSA ÉS ÉLÉNKÜLŐ BANKI AKTIVITÁS SZÜKSÉGES A bankrendszer jövedelmezősége az elszámolás hatásától terhelt 2014-es évet követően ismét pozitív tartományba került. 2015 első félévében a veszteséges intézmények száma és piaci részesedése is érdemben csökkent, a szektort éven belül aggregálva mintegy 152 milliárd forintos adózás előtti profit jellemezte. Előretekintve a jogszabályi változások és kormányzati intézkedések befolyásolják érdemben az eredményt: az elszámolás, a még megmaradt háztartási devizahitelek forintosítása, az OBA, valamint BEVA részére fizetendő díjak emelkedése negatívan, míg a bankadó csökkentése és az árfolyamgát megszűnése pozitívan hatnak a bankrendszer jövedelmére. Az intézkedések profitabilitásra gyakorolt összesített hatása 2015-2016-ban várhatóan negatív, míg 2017-től közelítően semleges lesz. A hazai bankrendszer profitabilitása nemzetközi összehasonlításban a gyengébbek közé tartozik. A sajáttőke-arányos megtérülés a tőkétől elvárt hozam alatt van, még az egyszeri tételek kiszűrését követően is. Az alacsony jövedelmezőség a gyenge tőkeakkumulációs képességen keresztül egyes bankok működésének hosszú távú fenntarthatóságát kérdőjelezi meg, így érdemi kockázatot jelent. A szektor jövedelmezőségének javulása rövidebb időtávon a költség oldali alkalmazkodás folytatásával, míg középtávon az aktivitás bővülésével érhető el. A bankrendszer tőkemegfelelése robusztus, a tőkemegfelelési mutató szintje júniusban 20,9 százalék volt. A válság kitörése óta a szektor szereplői jelentős lépéseket tettek annak érdekében, hogy tőkemegfelelésüket folyamatosan biztosítsák. A tőkepufferek felhalmozása elsősorban tőkeemelések révén ment végbe, azonban a banki kockázatvállalási hajlandóság csökkenése is érdemi szerepet játszott a mutató javulásában. 62. ábra: A bankrendszer és a fiókok adózás előtti eredménye 400

Mrd Ft

Mrd Ft

5.1. A jövedelmezőség javul, de még mindig a tőkétől elvárt hozam alatt található 400

300

300

200

200

100

100

0

0

- 100

-100

- 200

-200

- 300

-300

- 400

-400

- 500

-500

- 600

-600 I. n.év 2009

II. n.év 2010

2011

III. n.év 2012

2013

IV. n.év 2014

2015

Forrás: MNB.

A bankrendszer éven belül összesített jövedelme ismét pozitív tartományba került. A bankrendszer és fiókok éven belül kumulált adózás előtti jövedelme 2015 júniusában 152 milliárd forintos nyereség volt, ami érdemi javulást jelent az előző év azonos időszakában tapasztalt közel 300 milliárd forintos veszteséghez képest. Az elszámolás miatt fellépő céltartalék-képzés 2014-es évet terhelő hatásának kifutásával a szektor jövedelmezősége ismét tartósan pozitív tartományba kerülhet. Az első félévben az éven belül veszteséges bankok száma 12 darabra csökkent, mérlegfőösszeg alapú arányuk pedig 14 százalékra mérséklődött. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a szektorszinten jelentős javulás mögött a profit szintjét tekintve érdemi heterogenitás tapasztalható: az éven belüli eredmény mintegy kétharmada egyetlen bankcsoporthoz köthető, amit jelentős mértékű osztalékjövedelem is befolyásol (62. ábra). Éves összevetésben még veszteséges volt a szektor, azonban a profitabilitást több egyedi hatás is torzítja. Az eredmény változását 12 havi gördülő alapon nézve szintén jelentős javulás látható, ami egyértelműen az elszámolás elsőkörös hatásának mutatóból való kikerülésének köszönhető. A sajáttőke arányos jövedelem az év végi -16,7 százalékról 1,2 százalékra változott, míg az eszköz arányos megtérülés 0,1 százalékos értéket vett fel 2015 júniusában. A szektor jelenlegi jövedelmezőségét azonban több átmeneti és egyedi intézményi hatás is torzítja: egyrészt az elszámolás miatt 2014 második felében megképzett céltartalékok még

48


63. ábra: A bankrendszer és a fiókok tényleges és tisztított adózás előtti eredménye a saját tőke arányában %

30

%

30 25

20

20

15

15

10

10

5

5

0

0

-5

-5

- 10

-10

- 15

-15

- 20

-20

2007.jan márc máj júl szept nov 2008.jan márc máj júl szept nov 2009.jan márc máj júl szept nov 2010.jan márc máj júl szept nov 2011.jan márc máj júl szept nov 2012.jan márc máj júl szept nov 2013.jan márc máj júl szept nov 2014.jan márc máj júl szept nov 2015.jan márc máj

25

12 havi gördülő ROE

Tisztított 12 havi gördülő ROE

Forrás: MNB.

64. ábra: A bankrendszer és a fiókok összesített éves eredménytételei a 12 havi átlagos saját tőke arányában %

80

%

80

60

60

40

40

20

20

0

0

- 20

-20

- 40

-40

- 60

-60

- 80

-80 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015. I. félév Kamatjövedelem Pénzügyi műveletek eredménye Működési költségek Banki különadó ROE

Jutalék- és díjeredmény Osztalék Követelések értékvesztése Egyéb eredmény

Forrás: MNB.

65. ábra: Jogszabályi változások és kormányzati intézkedések becsült eredményhatása 2015 és 2017 között 150

Mrd Ft

Mrd Ft

150

100

100

50

50

0

0

- 50

- 50

- 100

- 100

- 150

- 150 2015

2016

2017

Maradék háztartási devizahitelek forintosítása Bankadó kedvezmény Árfolyamgát megszűnése OBA-BEVA díjak emelkedése Bankadó mérséklése Kamatjövedelem csökkenése Az intézkedések összesített hatása

Forrás: MNB.

hatnak a mutatóra, másrészt több intézmény esetében is előfordult az eredménykimutatáson keresztül – forráselengedés, illetve nettó érték feletti eszközértékesítés révén – megvalósított tőkeemelés az elmúlt egy évben. Az elszámolás közvetlen hatásától és az egyedi intézményi hatásoktól megtisztított ROE 1 százalék volt az első félév végén, a szektor jövedelemtermelő képességét jobban kifejező, az egyedi hatásoktól és a pénzügyi szervezetek különadójától teljesen megtisztított megtérülés pedig 5,6 százalékos értéket mutatott (63. ábra). A kamatjövedelem csökkenése rontotta, az értékvesztés visszaírása javította az idei eredményt. A bankrendszeri eredményszerkezet változását az elszámolás tartós és átmeneti hatásai határozták meg 2015 első felében (64. ábra). Tartós hatást jelent, hogy a szektor kamatjövedelme a jogszabályok nyomán mérséklődő lakossági kamatlábak mentén csökkent az előző év végi állapothoz képest. Tompítja ezt a hatást a lakossági megtakarítások forrásoldali átrendeződése a magasabb költségű lekötött betétek felől az alacsonyabb kamatozású folyószámlák irányába. Az egyéb eredmény kategóriába tartozó veszteségek csökkenésében az elszámolás miatti céltartalék-képzés hatásának részleges kifutása tükröződik, a működési költségek enyhe emelkedésében pedig az elszámolással kapcsolatos banki feladatok költségnövelő hatása is szerepet játszhatott. A követelések tőkearányos nettó értékvesztése a válság kitörése óta nem látott alacsony szintre csökkent, azonban ez az értékvesztés elszámolás következtében fellépő visszaírásának köszönhető. Utóbbi oka, hogy az intézkedések miatt mérséklődött az érintett hitelállomány bruttó összege, így – minden mást változatlannak feltételezve – az értékvesztés a várható veszteséghez képest túlzott mértékűvé vált. A jogszabályi intézkedések összesített eredményhatása középtávon közel semleges. Az elkövetkező évekre előretekintve a jogszabályi változások és kormányzati intézkedések befolyásolják érdemben az eredményt: az elszámolás, a megmaradt devizahitelek forintosítása, az OBA, valamint BEVA részére fizetendő díjak emelkedése negatívan, míg a bankadó csökkentése, a bankadóban érvényesíthető kedvezmény és az árfolyamgát megszűnése pozitívan hatnak a bankrendszer jövedelmére. A hatások eredője 2015-ben és 2016-ban még negatív, azonban a pénzügyi szervezetek különadójának fokozatos csökkenése 2017-től már kioltja a veszteséget okozó intézkedések eredményhatását (65. ábra). Az autóhitelek forintosítása közvetlen költségként mintegy 11 milliárd forintos veszteséget jelent a bankok számára, azonban a közgazdasági költségeket érdemben mérsékli, hogy a pénzügyi intézményeknek nem kell pótlólagos értékvesztést elszámolni a svájci frank tartósan erős


49

MAGYAR NEMZETI BANK szintje miatt késedelembe eső adósok miatt. Bizonytalanságot jelent a profitabilitás alakulására vonatkozóan a MARK Zrt. jövőbeni működése is: az eszközkezelő árképzésétől és az átvett volumentől függően akár érdemi pótlólagos értékvesztés elszámolása is szükséges lehet.

11. KERETES ÍRÁS: A JELZÁLOGON KÍVÜLI DEVIZAHITELEK FORINTOSÍTÁSA

2007.jan máj szept 2008.jan máj szept 2009.jan máj szept 2010.jan máj szept 2011.jan máj szept 2012.jan máj szept 2013.jan máj szept 2014.jan máj szept 2015.jan máj szept 2016.jan

A jelzáloghitelek forintosítása nyomán eltűnt a rendszerszinten legnagyobb kockázati kitettség, azonban továbbra is jelentős számban maradtak egyéb devizahitelek a magyar bankrendszer mérlegében. A nem jelzálogalapú devizahitelek közel 20 százaléka személyi, több mint 72 százaléka pedig gépjárműhitel volt. Devizanem szempontjából egyértelműen a svájci frank töltette be a meghatározó szerepet, a teljes fennmaradt hitelállomány megközelítőleg 82 százaléka volt svájci frankban denominált. 2015 januárjában, amikor a svájci jegybank elengedte az euróval szembeni árfolyamrögzítést a keresztárfolyam hatás révén a forint svájci frankkal szembeni árfolyamának sokkszerű, előző év decemberéhez képest közel 20 százalékos gyengülése a törlesztőrészletek azonnali Egy átlagos CHF gépjárműhitel tőketartozásának és havi törlesztérészletének alakulása emelkedéséhez vezetett, valamint újra emelkedtek a fennálló ezer Ft ezer Ft 2 700 65 tőketartozások. A megmaradt devizahitelesek árfolyamsokkból 2 400 61 2 100 57 adódó nehézségeit az áprilisi elszámolás hatása enyhítette, 1 800 53 amely kedvező hatást azonban a forintosítás nélkül az 1 500 49 1 200 45 árfolyamvolatilitás megszüntette volna (1. ábra). A kedvező 900 41 árfolyamon, svájci frank esetében 256 forinton végrehajtott 600 37 300 33 forintosítással átlagosan közel 30 százalékos törlesztőrészlet 0 29 csökkenést érnek el a legjellemzőbb megmaradt konstrukción belüli, deviza gépjárműhitelesek. A forintosításhoz szükséges Fennálló tőketartozás devizát az MNB már augusztusban a bankok rendelkezésére Havi törlesztés (jobb skála) bocsátotta, akiknek a fennálló tartozások forintosítását legkéSokkolt árfolyamon számított havi törlesztőrészlet (jobb skála)

Forrás: KHR, MNB.

Törlesztőrészlet csökkenése

A forintosítás törlesztőrészletekre gyakorolt csökkentő hatása és a szükséges futamidő hosszabbítás a CHF bullet hitelek arányában 90 60 30 0 - 30 - 60 - 90 - 120 - 150 - 180 - 210 - 240 - 270

hónap

ezer Ft

90 60 30 0 -30 -60 -90 -120 -150 -180 -210 -240 -270

Futamidő növekedése

sőbb december 1-jén kell végrehajtania. Az ügyfelek részére a szerződésmódosítási ajánlatnak december 15-ig kell megérkeznie, amely elfogadás útján, vagy 30 nap elteltével automatikusan a módosított szerződés „vitatása nélkül” lép hatályba.

50


18,3%

9,4%

13,1%

12,0%

11,0%

14,1%

17,8%

4,2%

A forintosítás ellenére egyes típusú hiteleknél még jelentős kockázatok álltak fent, amely kockázatokkal az ügyfelek az intézkedésig a speciális kondíciók miatt nem szembesültek. A devizában denominált gépjárműhiteleken belül több mint A bullet hitelek megoszlása a forintosítás után a futamidő szükséges hosszabbítása függvényében az MNB meghatározása alapján teljes állomány egyharmaForintosítás miatti átlagos futamidő növekedés (jobb skála) dát tették ki az úgynevezett bullet konstrukciók. A bullet Forintosítás miatti átlagos törlesztőrészlet csökkenés hitelek esetén az ügyfelek a forintosításig eltelt futamidő Forrás: KHR, MNB. alatt nem viselték az árfolyam és kamatnövekedések teljes hatását, speciális szerződés garantálta burok védte őket a túlzott törlesztőrészlet emelkedéstől. A meghatozott szintig emelhető törlesztőrészlet konstrukcióban rejlő kiszámítható havi kiadások lehetősége azonban csak egy bizonyos szintig volt elérhető. Amennyiben azonban a fennálló adósságszint meghaladta a szerződésben maximumként rögzítettet, akkor törlesztőrészletek nagyarányú emelkedésére kellett számítani. A forintosítás a tőketartozás csökkentése mellett átfogó segítséget nyújt ezeknél a speciális ügyleteknél. Egyrészről az eddigi kedvező konstrukció miatt felgyülemlett tőketartozások törlesztőrészletekben való érvényesülését a futamidő növelésével akadályozza meg. Másrészről a kiszámítható havi adósságterhek fenntartása érdekében az összes konstrukciót annuitássá alakítja. Az egyenletes elnyújtott törlesztés növe-

11

kedése nem haladhatja meg 15 százalékkal nagyobb mértékben a korábbi kedvezményes törlesztőrészletet. Fontos hangsúlyozni az adósok havi terhelhetősége mellett mind fizetési hajlandóság, mind banki megtérülés szempontjából a terhek enyhe, átlagosan pár százalékos emelkedése sokkal kedvezőbb, mint a fennálló futamidő alatti többszörösére emelkedő törlesztőteher esetén lett volna. Általánosságban a magasabb szükséges futamidő hosszabbodás, magasabb havi tehercsökkenéssel párosul, azonban fontos hangsúlyozni nagymértékű heterogenitást.

66. ábra: Sajáttőke-arányos megtérülés eloszlása az Európai A magyar bankrendszer az egyedi tételek kiszűrése mellett Unió bankrendszereiben is a gyengébben teljesítők közé tartozik az EU-ban. A bank% rendszer elszámolástól és egyedi hatásoktól tisztított jöve% 30 30 delmezősége 2014 végén -1,1 százalék volt, ami Európa legkevésbé jövedelmező bankrendszerei közé helyezi a 20 20 hazait (66. ábra). A KKE régió országainak átlagos sajáttőke10 10 arányos jövedelmezősége 2014-ben 6,2 százalék volt, míg medián értéke meghaladta a 9 százalékot. A hazai bank0 0 rendszer alacsonyabb, elvárt hozam alatti jövedelmezősége versenyhátrányt jelenthet a régió országai közötti forrásal-10 -10 lokáció során. A szektor jövedelmezőségének tartós javulá-20 -20 sához a korábban jellemző – sok esetben a háztartási kaMagyarország - nem konszolidált, elszámolástól, végtörlesztéstől és egyedi intézményi hatásoktól tisztított matbevételek egyoldalú emelésére épülő – üzleti stratégia Magyarország - konszolidált -30 -30 újragondolása szükséges. Az alkalmazkodás hiányában több 2003 - 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2007 bank esetében is fennáll annak kockázata, hogy az alacsony Megjegyzés: Az ábrán a tagállamok bankrendszereinek 40-60, 20- jövedelmezőség miatt kialakuló gyenge tőkeakkumulációs 80 percentilis értéke látható. Magyarországra vonatkozóan nem képesség hosszú távon fenntarthatatlanná teszi az intézkonszolidált, tisztított adat is feltüntetésre került. mény működését. Forrás: EKB CBD, World Bank Database.

67. ábra: Eszközarányos működési költségek nemzetközi összehasonlításban 4,0

%

%

4,0 3,5

3,0

3,0

2,5

2,5

2,0

2,0

1,5

1,5

1,0

1,0

0,5

0,5

0,0

0,0

FI MT LU SE DK NL UK IE BE DE FR EE ES CY LT AT PT LV CZ GR IT SI SK PL HR HU - nem ko. BG RO HU - ko.

3,5

Személyi jellegű költségek

Forrás: EKB CBD, MNB.

11

Adiminisztratív költségek

Értékcsökkenés

A nemzetközi összehasonlítás alapján érdemi tér látszódik a költségek mérséklésében. A pénzügyi szektor költséghatékonysága azt mutatja meg, hogy egységnyi eszközt menynyire alacsony vagy épp magas költséggel képes kezelni egy-egy bankrendszer. A költségek eszközökhöz mért arányát sok tényező befolyásolja, melyek közül több a bankok számára adottságnak tekinthető. Ilyen tényező például a népsűrűség, a lakosság pénzügyi kultúrájának szintje, vagy 12 a digitális megoldások iránti kereslet. A bank költségeit befolyásolja az intézmény üzleti fókusza is: a lakossági és a kkv hitelezés jellemzően személyesebb kapcsolatot igényel, amihez szélesebb fiókhálózat, nagyobb létszámú munkaerő szükséges. Mindezek alapján kellő óvatossággal kell közelíteni a statisztikákat, azonban annyi kijelenthető, hogy a nemzetközi összehasonlítás alapján (67. ábra és 68. ábra) Magyarországon található az egyik legmagasabb költségszinttel rendelkező bankrendszer Európában, ami alapján érdemi tér látszódik a költségek bankrendszeri szintű csökkentésére. Ennek elérése egyedi banki szinten történő racionalizálással (fiókok számának csökkenése, egyéb operáci-

A hosszabbítással 12 évnél nagyobbra növekvő futamidő esetén 25 százalék lehet a maximális törlesztőrészlet-emelkedés.

12

Megjegyzendő, hogy a fejlett országokban a mérlegfőösszeg nagyságára az intenzív bankközi hitelezés komoly hatást gyakorol, a magyar adatot pedig a nálunk történt intenzívebb mérlegalkalmazkodás nagyban befolyásolja.


51

MAGYAR NEMZETI BANK 68. ábra: Jövedelemarányos működési költségek eloszlása az Európai Unió bankrendszereiben 100

%

%

ós költségek mérséklődése), vagy egyes intézmények öszszeolvadása révén is elképzelhető (12. keretes írás).

100

Középtávon az élénkülő aktivitás és kockázatvállalás, va90 90 lamint az értékvesztés szükséglet mérséklődése javíthat a jövedelmezőségen. A válság kitörése óta a bankok mérleg80 80 főösszege nem csak volumenében csökkent, de szerkezete 70 70 is kevésbé kockázatos eszközök irányába tolódott el. A ban60 60 ki profitabilitást a költségek csökkentésen túl az aktivitás 50 50 újbóli bővítése is javíthatja, különösen, ha ez a kockázatvál40 40 lalási hajlandóság prudens határok között még felvállalható 30 30 növekedésével is együtt jár. A tőkearányos megtérülésre a Magyarország - konszolidált 20 20 tőkeáttétel növekedése is pozitív hatást gyakorol, aminek a 10 10 tőkemegfelelés jelenlegi kiemelkedő szintje teret engedhet. 0 0 Szintén javítja a jövedelmezőséget, hogy a gazdaság felívelő 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 időszakában a növekvő jövedelmekkel és eszközárakkal Megjegyzés: Az ábrán a tagállamok bankrendszereinek 40-60, 20párhuzamosan a bankok várható vesztesége is csökken, ami 80 percentilis értéke látható. a már elszámolt értékvesztés visszaírásához, illetve az új Forrás: EKB CBD, MNB. értékvesztési igény mérséklődéséhez vezet. A tartós gazdasági növekedéssel, a munkanélküliség csökkenésével, illetve 69. ábra: A bankrendszer összes eszközének és kockázattal az ingatlanárak kezdődő emelkedésével így a hazai bankok súlyozott eszközeinek változása (2005. január = 100%) középtávú jövedelmezőségi kilátásai is érdemben javultak % % 250 250 az elmúlt időszak során (69. ábra). 225

200

200

175

175

150

150

125

125

100

100

75

75

50

50

25

25

0

0

2005. I. III. 2006. I. III. 2007. I. III. 2008. I. III. 2009. I. III. 2010. I. III. 2011. I. III. 2012. I. III. 2013. I. III. 2014. I. III. 2015. I.

225

Kockázatos eszközök változása

Összes eszköz változása

Forrás: MNB.

12. KERETES ÍRÁS: A BANKRENDSZER KÖLTSÉGEI ÉS A KONSZOLIDÁCIÓ LEHETŐSÉGEI A válság kitörését követően a bankok számára érdemi mozgásteret jelentett, hogy a 2005-2009 között folyósított hitelek többsége változtatható kamatozású volt, így a szektort érintő jövedelmi sokk egy része áthárítható volt a háztartásokra. A fennálló állomány kezdeti kamatlábainak visszaállításával és a hitelek BUBOR-hoz kötésével azonban a szektor háztartási kamatjövedelemre épülő stratégiája veszített versenyképességéből és korrekcióra szorulhat, amit az egyedi tételektől megtisztított ROE alacsony szintje is tükröz. A korrekció történhet növekvő hitelezési aktvitással (növekvő bevételek), az üzleti fókusz változtatásával és innovációval (pl.: digitális technológia nagyobb mértékű bevonása), valamint a költséghatékonyság növelésével is. A bevételi oldali korrekciót nehezíti, hogy a hitelpiacon az egyes nagybankok mérlegében lévő amortizálódó állomány miatt jelenleg inkább az összehúzódás jellemző, így szektorszinten, rövidtávon elsősorban a költségoldal csökkentése jelenthet valódi lehetőséget.

52


A kétezres években a válság kitöréséig folyamatosan a költséghatékonyság növekedése % % 4,0 4,0 volt jellemző, ami a válság első hónapjaiban 3,5 3,5 tovább emelkedett, azonban elsősorban az 3,0 3,0 összes eszköz árfolyamgyengülés miatti növe2,5 2,5 kedése következtében. 2009 vége óta azonban 2,0 2,0 a működési költségek az összes eszköz arányá1,5 1,5 ban érdemben nem mozdultak el 2 százalék 1,0 1,0 körüli szintjükről, ami a költséghatékonyság 0,5 0,5 emelkedésének megtorpanásáról árulkodik. A 0,0 0,0 kockázattal súlyozott eszközök arányában kifejezett működési költség eközben – a mérlegszerkezet kisebb kockázatú eszközök irányába törtéSzemélyi jellegű kifizetések nő eltolódásával párhuzamosan – már emelkeEgyéb működési költségek dett, ami azt jelzi, hogy a bankrendszer egységÉrtékcsökkenési leírás Forrás: MNB. nyi kockázatot a korábbiaknál magasabb költséggel, kevésbé hatékonyan kezel. Az eszközarányos költségek tekintetében Magyarország nemzetközi összehasonlításban is a legrosszabbul teljesítő országok között helyezkedik el. A mostani költségszint melletti növekvő aktivitás, illetve a költségek csökkentése egyaránt javíthat a jelenlegi képen. 2003.jan júl 2004.jan júl 2005.jan júl 2006.jan júl 2007.jan júl 2008.jan júl 2009.jan júl 2010.jan júl 2011.jan júl 2012.jan júl 2013.jan júl 2014.jan júl 2015.jan júl

A bankrendszer és a fiókok működési költségei az összes eszköz arányában

Az egyedi bankok szintjén több esetben is történt alkalmazkodási kísérlet a költségek csökkentésére vonatkozóan. 2008 és 2014 között a bankok többsége esetében a költségszint nagyobb mértékben csökkent, mint a mérlegfőösszeg (vagy kisebb mértékben nőtt, mint az összes eszköz). Az idei év folyamán is már több intézmény további költségcsökkentési tervet (jellemzően a fiókok számának racionalizálását) jelentett be. Az egyes bankok költségeinek és összes eszközének változása 2008 és 2014 között

A bankrendszer jövedelmezősége nem csak az egyes bankok szintjén növelhető, de intézmények összeolvadása 80 révén is emelkedhet. A nagyobb átlagos bankméret na60 gyobb mérethatékonyság kihasználását teszi lehetővé, lega40 lábbis egy bizonyos szintig (a túlzott méret viszont már sza20 bályozói szempontból is kockázatot hordoz). A menedzseri 0 és egyéb költségek racionalizálásából jelentős költségmeg- 20 takarítás fakadhat. Egyes tanulmányok kiemelik, hogy a működési hatékonyság akkor javul legnagyobb mértékben, - 40 ha az egyesülésben nagyobb méretű bankok vesznek részt, - 60 melyek mind tevékenységükben, mind földrajzi elhelyezke- 80 désükben hasonlítanak egymásra. Az egyesülés a költségol- 100 -100 -80 -60 -40 -20 0 20 40 60 80 100 dali szinergiákon túl a piaci erő emelkedésén keresztül beKöltségek változása (%) Forrás: MNB. vételi oldalon is növekedést okozhat, azonban a túlzottan koncentrálttá váló piac nemzetgazdasági szempontból szintén nem előnyös. Az MNB elemzései alapján lát mozgásteret a magyar bankpiac összeolvadások révén végbemenő konszolidációjára úgy, hogy növekedjen a potenciális jövedelmezőség és a mérethatékonyság. A jegybank a túlzott mértékű koncentráció kialakulását (amit a korábbiakban az egyes részpiacokon a három legaktívabb intézmény piaci részesedésének 50 százalékos szintjében állapított meg) azonban figyelemmel követi a későbbiekben. Összes eszköz változása (%)

100


53

MAGYAR NEMZETI BANK 70. ábra: A bankrendszeri TMM-mutató 30

%

%

CRR/CRD IV szabályozás

30 25

20

20

15

15

10

10

5

5

0

0

2008. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. II. III. IV. 2015. I. II.

25

Teljes Tőkemegfelelési Mutató

Elsődleges alapvető tőke (CET1)

Kigészítő alapvető tőke

Járulékos tőkeelemek

Forrás: MNB.

5.2. A bankrendszer tőkehelyzete aggregáltan rendkívül stabil, de a tőkepufferek koncentráltsága emelkedett A bankrendszer jelenleg igen tőkeerős, noha a pufferek koncentráltsága emelkedett. A bankrendszer nem konszolidált tőkemegfelelése historikusan magas szintre emelke13 dett (70. ábra), értéke 20,9 százalék volt június végén. A bankrendszer szavatoló tőkéjének döntő hányadát a CRR/CRD szabályozás szerinti legjobb minőségű, elsődleges alapvető tőke teszi ki. A tőkemegfelelési mutatóval szembeni jelenleg 8 százalékos elvárást minden bank teljesíti, valamint a II. pillér keretein belül előírt SREP tőkekövetelményeknek is minden intézmény megfelel. A tőkepuffer mértéke szektorszinten meghaladja az 1200 milliárd forintot, azonban ennek mintegy 77 százaléka három intézmény mérlegében koncentrálódik. A következő években a szektor szereplőinek fokozatosan szigorodó szabályozói elvárásokkal kell szembesülniük, melyek közül az első, tőkefenntartási pufferre vonatkozó előírás már 2016. január 1-jén kötelezően életbe lép. Értéke a jövő évben 0,625 százalék lesz, amely évente emelkedve 2019-ben fogja elérni végleges, 2,5 százalékos szintjét. A bankrendszeri tőkemegfelelést a későbbiekben a kontraciklikus tőkepuffer szabályozás is befolyásolhatja, mely kapcsán a 13. keretes írás nyújt tájékoztatást.

A válság kitörése óta a bankrendszer tőkemegfelelése pótlólagos tőkeemelések és a kockázatos eszközök csökkentése révén egyaránt javult. A bankrendszer százalékpont százalékpont 20 20 18 18 tőkemegfelelési mutatója a 2008. decemberi 11,2 százalé16 16 14 14 kos szinthez képest mára jelentősen javult, 2015 első félév12 12 10 10 ének végéig közel 10,7 százalékponttal. A javulás több hatás 8 8 6 6 eredőjeként állt elő. A legnagyobb – kumuláltan 10,8 száza4 4 2 2 lékos – hatást a tőkeemelések okozták, melyek ellensúlyoz0 0 -2 -2 ták az egyéb, jellemzően negatív eredményből eredő tőke-4 -4 -6 -6 változások tőkemegfelelést rontó, mintegy 8 százalékpontos -8 -8 -10 -10 hatását (71. ábra). A tőkemegfelelést kisebb mértékben egyúttal a mutató nevezőjének, a teljes kockázati kitettség csökkentése is növelte, kumuláltan 5,4 százalékponttal. A Technikai hatás nem konszolidált tőkemegfelelést a Bázel III európai impleTeljes kockázati kitettségérték változása Egyéb tőkeváltozás (jellemzően eredmény) hatása mentációjával módosuló szabályok is érdemben befolyásolTőkeemelés hatása Megjegyzés: A TMM 2014. I. negyedévi változását teljes mérték- ták, ami 2014 I. negyedévében mintegy 4 százalékponttal javította a mutató értékét. ben a változó szabályozás technikai hatásával azonosítottuk. 2008. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I. II.

71. ábra: A bankrendszeri TMM-mutató válság kitörését követő változásának felbontása tényezőkre

Forrás: MNB.

13

A pénzügyi vállalkozások eredménye érdemben javult, az első félévet nyereséggel zárta a szektor. Az előző évek veszteségeit követően a pénzügyi vállalkozások szektora nyereséges félévet zárt, az éven belüli adózás előtti ered-

A tőkemegfelelés szintje több negyedévre visszamenőleg revideálásra került az egyik nagybank szavatolótőke számítási módszertanának megváltozása miatt.

54


4. táblázat: A pénzügyi vállalkozások adózás előtti eredménye Mrd Ft

Banki tulajdonú

Nem banki tulajdonú

Teljes szektor 43,5

2008

31,9

11,6

2009

-17,8

7,9

-9,9

2010

-47,7

5,2

-42,5

2011

-51,0

-3,1

-54,1

2012

-53,5

6,0

-47,5

mény 19,4 milliárd forint volt júniusban, míg az előző év azonos időszakában 27 milliárd forintos veszteség volt tapasztalható (4. táblázat). Mind a banki, mind a nem banki tulajdonú intézmények pozitív előjelű profittal zárták az időszakot. Az eredmény előző évhez képesti javulásában elsősorban a céltartalék-képzési és értékvesztési igény csökkenése játszott jelentős szerepet, melyben a bankokhoz hasonlóan az elszámolás utólagos hatása is tükröződik.

A szövetkezeti hitelintézetek nyereségesek voltak az első félévben, a szektor éves eredményét az elszámolás befo2014 -83,4 -4,3 -87,7 2015 I. f.év 4,5 14,9 19,4 lyásolja. A szövetkezeti hitelintézeti szektor 2015 első féMegjegyzés: Banki tulajdonon a hazai és a közvetlen külföldi banki lévében mintegy 1,5 milliárd forintos nyereséget ért el (72. tulajdonlás értendő. ábra), ami valamelyest alulmúlja az előző év hasonló időForrás: MNB. szakában elért közel 3 milliárd forintos eredményt. Az éves jövedelmezőséget az elszámolás terheli: a bankrendszerrel 72. ábra: A szövetkezeti hitelintézetek összesített adózás ellentétben a szövetkezeti hitelintézetek többsége decemelőtti eredménye, ROE-mutatója és tőkemegfelelése berben képezte meg az elszámolás miatt szükséges céltarta% Mrd Ft 24 24 lékot, így annak jövedelem hatása még teljes egészében 20 20 érvényesül. A tőkemegfelelés szektorszinten kielégítő, egyedi szinten azonban 3 intézmény nem éri el a 8 százalé16 16 kos tőkemegfelelési mutatót. A tőkepufferek intézmények 12 12 közötti aszimmetriájának hatását a Takarékszövetkezeti 8 8 Integráció tőkegarancia rendszere eliminálja. 2013

-14,9

12,6

-2,3

Adózás előtti eredmény

ROE (jobb skála)

2015 I. f.év

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

-8

2006

-8

2005

-4

2004

-4

2003

0

2002

0

2001

4

2000

4

TMM (jobb skála)

Forrás: MNB.

13. KERETES ÍRÁS: AZ ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER BEVEZETÉSÉRŐL Az anticiklikus tőkepuffer (Countercyclical Capital Buffer – CCB) a minimum tőkekövetelményen felüli kombinált tőkekövetelmény részeként képezhető tőkeelvárás. Célja a bankrendszer ciklus-erősítő magatartásából fakadó rendszerkockázat csökkentése. Mértékét anticiklikus módon lehet emelni és csökkenteni a bankrendszer hitelkihelyezésének túlfűtöttségét, illetve a pénzügyi rendszer sérülékenységét jelző mutatók függvényében. Alkalmazásában kettős célt tölt be. Az eszköz közvetlenül tompítja a bankoknál a trendfordulót követően a rendszerszinten jelentkező sokkokat, miután a többlettőke növeli a bankrendszer ellenálló képességét, azaz válság esetén csillapító hatással bír, megelőzve annak eszkalálódását. A CCB csökkentheti a pénzügyi ciklus ingadozását is: a hitelciklus felívelési időszakában megképzett pótlólagos tőkekövetelmény drágítja, ezáltal visszafoghatja a hitelezést; dekonjunktúra vagy válság idején pedig a tőkepuffer-felszabadítás olcsóbbá teszi azt, megnövelve a hitelkínálatot. A közös EU-s szabályok megkövetelik, hogy 2016. január 1-jétől bevezetésre kerüljön az eszköz. A puffer elsődleges alapvető tőkeelemekből áll, az MNB a teljes kockázati kitettség érték legfeljebb 2,5 százalékáig terjedően írhatja elő minden hazai entitásra kiterjedően a képzését. A nemzeti hatóságok indokolt esetben növelhetik a 2,5 százalékos küszöbérték fölé is a pufferrátát, ennek a különleges intézkedésnek okait azonban részletesen dokumentálni és publikálni kötelesek.


55

MAGYAR NEMZETI BANK Felépülési módszertan A CCB mértékét az MNB az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) ajánlása alapján felállított módszertan szerint határozza meg. A prociklikus kockázatok elsődleges indikátorának a hitel/GDP arány saját hosszútávú trendjétől való eltérését, a hitel/GDP rést használja. Amennyiben a hitelkibocsátás tartósan és szignifikánsan a trendet meghaladó értékű, pozitív hitel/GDP résről beszélünk, ami jó indikátora a hitelezési folyamatok túlfűtöttségének. A CCB mértéke arányos a hitel/GDP rés mértékével, így nulla közeli, illetve negatív hitel/GDP rés 0 százalékos tőkepuffert implikál, míg magasabb hitel/GDP rés magasabb tőkepuffert tesz indokolttá. A tőkepuffer pontos meghatározásához azonban nem elégséges pusztán a hitel/GDP rés vizsgálata. Az elsődleges indikátoron túl szükség van másodlagos indikátorok figyelembe vételére is. Ezek a korai előrejelző indikátorok, vagy sérülékenységet jelző indikátorok olyan makrogazdasági mutatók, melyek hatékonyan jelzik előre a túlfűtöttségből eredő pénzügyi visszaesés lehetőségét, vagy mutatnak rá a gazdaság alapvető sérülékenységére, mely szintén a visszaesés korábbi bekövetkezésével és/vagy nagyobb kockázatával jár. A hitel/GDP rést ilyen országspecifikus mutatókkal kiegészítve reális képet kaphatunk a hitelezési folyamatok rendszerkockázatra gyakorolt hatásáról, ezáltal lehetővé válik a CCB egzakt kalibrációja. A hitel/GDP rés legfontosabb jellemzői az alábbiak: a) Negyedévente számítandó; b) A rátát a nominális hitelaggregátum és a négy negyedéves gördülő nominális GDP hányadosa adja; c) A hitelaggregátum a privát szektornak nyújtott hiteleket jelenti, függetlenül a hitelnyújtás formájától; d) A trend az egyoldalú (rekurzív) Hodrick-Prescott szűrő (továbbiakban HP szűrő) segítségével, 400.000-es simító paraméter (lambda) használatával számítható; e) A rés a ráta és a trend közötti százalékpontban mért különbség. A hitel/GDP rés ma Magyarországon negatív, ezért a hitelezés túlfűtöttségéből fakadó rendszer-kockázat nem azonosítható, így tényleges tőkekövetelmény előírása a közeljövőben előreláthatóan nem szükséges. Leépítési módszertan Azt a témában közölt tanulmányok és az ESRB ajánlás is megállapítja, hogy a hitel/GDP rés számítása csak a hitelezési ciklus felívelő szakaszában szolgálhat az anticiklikus tőkepufferráta megképzésének alapjául, a trendfordulót követő viszszaesés bekövetkezésekor lassabban alkalmazkodik a hitelek lassabb kifutása miatt. Emiatt az anticiklikus tőkepuffer felszabadításához szükség van olyan mutatók bevonására, melyek rövidtávon jelzik a pénzügyi környezet stressz szintjét, illetve a válság bekövetkeztét, ezért érdemes a CCB leépítését ezekre a mutatókra alapozni. A figyelembe venni kívánt mutatók a pénzpiacra, tőkepiacra és bankpiacra terjednek ki, és úgy vannak összeállítva, hogy egy esetleges pénzügyi visszaesést a lehető legrövidebb időn belül jelezzenek.

56


6. LIKVIDITÁS - A BANKRENDSZER LIKVIDITÁSA A JEGYBANKI ESZKÖZTÁR ÁTALAKÍTÁSA UTÁN IS BŐSÉGES MARAD A bankrendszer likviditása továbbra is az elmúlt évek legmagasabb értékeinek közelében van, és a jegybanki eszköztár átalakítása után is magas szinten marad. Az eszköztár átalakításának likviditásmérséklő hatását a bankok állampapír vásárlással közömbösíthetik, ami tovább növeli a belföldi szereplők részvételét az államadósság finanszírozásában, csökkentve ezzel az ország külső sérülékenységét. Bár a forintosítás hatásának köszönhetően a bankok külföldi devizaforrás állománya csökkent, a külföldi forintforrások beáramlása és a fióktelepek külföldi forrásbevonása ezt jelentős részben kompenzálta. Az előrejelzési horizonton a részvénytársasági formában működő bankok esetében a külföldi devizaforrások további csökkenését várjuk. Ugyanakkor a teljes bankrendszer külföldi forrásállományának alakulását a fióktelepek növekvő aktivitása miatt nagyobb bizonytalanság övezi. 73. ábra: Likviditási tartalék és a szabályozói likviditási követelmények alakulása Mrd Ft

Mrd Ft

7 500 7 000 6 500 6 000 5 500 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0

2012. júl. 2012. aug. 2012. szept. 2012. nov. 2012. dec. 2013. febr. 2013. márc. 2013. máj. 2013. jún. 2013. aug. 2013. szept. 2013. okt. 2013. dec. 2014. jan. 2014. márc. 2014. ápr. 2014. jún. 2014. júl. 2014. aug. 2014. okt. 2014. nov. 2015. jan. 2015. febr. 2015. ápr. 2015. máj. 2015. jún. 2015. aug. 2015. szept.

7 500 7 000 6 500 6 000 5 500 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0

Likviditási tartalék Szabályozói minimum (Mérlegfedezeti) Szabályozói minimum (Betétfedezeti)

Megjegyzés: Likviditási tartalék alatt a jegybankképes eszközök és a 30 napos finanszírozási pozíció egyenlegét értjük. Forrás: MNB.

74. ábra: A jegybanki eszköztár átalakítás hatása az LCR mutatóra 4 000

%

Mrd Ft

220

3 000

190

2 000

160

1 000

130

0

100

aug.

júl.

jún.

máj.

10 ápr.

40

-3 000 márc.

-2 000 febr.

70

2015. jan.

-1 000

Likvid eszközök Nettó kiáramlás LCR (jobb skála) LCR három hónapos betéttel (jobb skála)*

Megjegyzés: 1000 milliárdos kéthetes betétállománnyal számolva, feltéve, hogy a fennmaradó likviditás teljes egészében háromhónapos betétbe kerül. Forrás: MNB.

14

6.1. Az eszköztár átalakításának kedvezőtlen likviditási hatását a bankok állampapír vásárlással közömbösíthetik A bankrendszer historikusan magas likviditását a jegybanki eszköztár átalakítása mérsékelheti. A bankok likviditási tartaléka a 2015. február és 2015. augusztus közötti időszakban már nem mutatott érdemi emelkedést, továbbra is a 7000 milliárd forintos szint körül ingadozott, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke (73. ábra). Ezzel a likviditási tartalékkal a szektor betétfedezeti mutatója 75,5 százalékon, míg mérlegfedezeti mutatója 29,5 százalékon állt augusztus végén. Ez a szigorúbb szabályozói minimumszint közel háromszorosának felel meg. Ugyanakkor a jegybanki eszköztár átalakítása a három hónapos irányadó eszköz bevezetésével és a kéthetes betételhelyezés korlátozásával mérsékelheti ezt a bőséges likviditást. Ha a 2015. decemberi 1000 milliárd forintra limitált kéthetes betétállománnyal számolunk, feltéve hogy a kéthetes betétből kiszoruló likviditás teljes egészében három hónapos betétbe kerül, a bankrendszer likviditási tartaléka nagyjából 2100 milliárd forinttal mérséklődne. Ez azonban még így is számottevő puffert jelentene. 14

Az LCR gyorsított ütemű bevezetése azonban az eszköztár átalakításával együtt már alkalmazkodásra készteti a bankrendszert. A 2015. október 1-jén bevezetésre kerülő LCR mutatószám minimálisan elvárt szintje a bevezetéskori 60 százalékról 2016. január 1-jével 70 százalékra emelkedik, 2016. április 1-jével pedig az MNB nemzeti diszkrécióval élve 100 százalékra emeli az elvárt szintet. A 100 százalékos LCR teljesítése azonban már jóval szigorúbb követelményeket támaszt a bankokkal szemben, mint az év végén megszűnő 20 százalékos betét-, illetve 10 százalékos mérlegfedezeti mutatóknak való megfelelés. Bár az eszköztár átalakításának és az LCR gyorsított bevezetésének bejelentését követően (június-augusztusban) a bankok jelentős mértékben, mintegy 540 milliárd forintnyi állampapír megvásárlá-

Liquidity Coverage Ratio – likviditásfedezeti mutató


57

MAGYAR NEMZETI BANK sával növelték likvid eszközeik mennyiségét, ahhoz, hogy minden intézmény teljesítse a 100 százalékos elvárást, további állampapír vásárlás szükséges. A 2015. augusztus végi adatok alapján a fenti feltevéseink mellett (a jelenlegi kéthetes betétállomány 1 000 milliárd forint feletti része három hónapos betétbe kerül) a bankrendszer 200 százalékos LCR mutatója 121 százalékra süllyedt volna, úgy hogy az intézmények nagyjából harmada elmaradt volna a 100 százalékos szinttől (74. ábra). Ez utóbbi szint teljesítéséhez 2016 áprilisáig legalább 170 milliárd forint összegű állampapír vásárlása szükséges, ez a mennyiség azonban magasabb lehet, ha az intézmények a szabályozói minimum fölötti LCR szint elérését célozzák. 75. ábra: A bankrendszer egyes likvid eszközei 11 000

Mrd Ft

Mrd Ft

11 000 10 000

9 000

9 000

8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000

8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000

2 000 1 000 0

2 000 1 000 0 2013.jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2014.jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2015.jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug.

10 000

Államkötvény Jegybanki kötvény Jegybanknál elhelyezett O/N betét

Kincstárjegy Kéthetes jegybanki betét Pénztár és elszámolási számlák

Forrás: MNB.

76. ábra: Hitel-betét mutató nemzetközi összehasonlításban 160

%

%

160 150

140

140

130

130

120

120

110

110

100

100

90

90

80

80

70

70

60

60 2008.jan. ápr. júl. okt. 2009.jan. ápr. júl. okt. 2010.jan. ápr. júl. okt. 2011.jan. ápr. júl. okt. 2012.jan. ápr. júl. okt. 2013.jan. ápr. júl. okt. 2014.jan. ápr. júl. okt. 2015.jan. ápr. júl.

150

Magyarország Románia

Lengyelország Bulgária

Szlovákia Csehország

Forrás: EKB.

A bankok állampapír-állományának emelkedését 2015 első felében az önfinanszírozási program, ezt követően pedig az eszköztár átalakítása vezérelte. Az MNB önfinanszírozási programja keretében kamatcsere eszköz segítségével ösztönzi a hosszabb lejáratú állampapírok vásárlását. Ennek eredményeként 2014 év végétől 2015. augusztus végéig a bankok államkötvény-állománya 1100 milliárd forinttal emelkedett, mely növekmény közel fele júniusaugusztusra, azaz az eszköztár átalakítás bejelentését követő időszakra esett (75. ábra). Ezzel szemben a rövid lejáratú kincstárjegyek állománya tavaly év végéhez képest csak jóval szerényebb mértékben, mintegy 104 milliárd forinttal bővült. Mindezek hatására az államkötvények aránya a mérlegfőösszegen belül 12,3 százalékról 16,3 százalékra nőtt, míg a kincstárjegyek aránya 1,5 százalékról 1,9 százalékra emelkedett. A hitel-betét mutató értéke 2015 első felében tovább mérséklődött, ami mögött alapvetően a hitelállományok csökkenése állt. A mutató értéke az elszámolást követően a 100 százalékos szint alá süllyedt, ami finanszírozási szempontból kedvező, hiszen a hitelállomány mögött immár teljes egészében ügyfélbetétek állnak (76. ábra). A mutatószám mérséklődését azonban nem a betétállomány bővülése, hanem az elszámolás miatt csökkenő háztartási hitelállomány, illetve a vállalati hitelek hasonló volumenű zsugorodása vezérelte. A finanszírozási szerkezetben bekövetkező pozitív változás tehát a bankrendszer kedvezőtlen hitelezési folyamatai mellett következett be. Szintén a változás kedvezőtlen összetételére utal, hogy a hitelállomány csökkenésével együtt, annál mérsékeltebb ütemben, de a betétállomány is zsugorodott. Ez utóbbit elsősorban az egyéb (nem pénzpiaci) befektetési alapok bankbetéteinek csökkenése okozta. A háztartások betétei 2015 első felében stagnáltak, készpénz és állampapír állományuk azonban tovább bővült. Finanszírozási szempontból kedvező, hogy a háztartási

58


77. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek kumulált tranzakciói, valamint a lakossági betétek és állampapírok kamata Mrd Ft

7 000

%

9

Befektetési jegyek

Készpénz

II.

IV.

II.

II.

Bankbetétek

2015. I.

0

II.

1

-2 000

III.

2

-1 000

2014. I.

3

0

IV.

4

1 000

III.

5

2 000

2013. I.

6

3 000

IV.

7

4 000

III.

8

5 000

2012. I.

6 000

Állampapírok

-- Lekötött éven belüli betétek átlagos kamata (jobb skála) ― Kamatozó Kincstárjegy kamata (jobb skála)

Forrás: MNB.

78. ábra: Külföldi források kumulált változása 6

Mrd EUR

Mrd EUR

4

6 4

júl.

máj.

márc.

2015. jan.

nov.

szept.

máj.

júl.

- 10

máj.

-8

- 10

márc.

-6

-8

2014. jan.

-4

-6

nov.

-2

-4

szept.

-2

júl.

0

márc.

2

0

2013. jan.

2

Bankrendszer fióktelepek nélkül, deviza Bankrendszer fióktelepek nélkül, forint Fióktelepek, forint Fióktelepek, deviza Bankrendszer összesen

Forrás: MNB.

79. ábra: A forintban denominált külföldi források alakulása Mrd EUR

7

Mrd EUR

7

Bankrendszer fióktelepek nélkül

Forrás: MNB.

Fióktelepek

júl

máj

márc

0 2015. jan.

0 nov

1

szept

1

júl

2

máj

2

márc

3

2014. jan.

3

nov

4

szept

4

júl

5

máj

5

márc

6

2013. jan

6

betétek kiáramlása a relatíve magas állampapír hozamok ellenére 2014 harmadik negyedévében megállt és ezt követően az állomány stagnálását figyelhettük meg (77. ábra). Ugyanakkor az állam továbbra is komoly versenyt támaszt a rövidebb és hosszabb távra lekötött megtakarításokért egyaránt, ami két szempontból is befolyásolja a banki forrásgyűjtést. Egyrészt a betétállományon belül továbbra is folytatódott a folyószámla állományok lekötött betétekkel szembeni térnyerése, ami hosszabb távon a megújítási kockázatok növekedését eredményezheti. Másrészt a befektetési alapokba történő beáramlás 2015 első felében megtorpant, ami ez utóbbi intézmények betételhelyezését érinti kedvezőtlenül. A külföldi források állományában nem történt érdemi változás, a változatlanság mögött azonban több ellentétes irányú folyamat húzódott meg. Mint ismeretes, a forintosításhoz szükséges, mintegy 9,1 milliárd eurót az MNB 2014. október és 2015. január között bocsátotta a bankok rendelkezésére, amit 2017 végéig használhatnak fel az intézmények. Ebből 2015. augusztus végéig 2,5 milliárd euró került felhasználásra, amelyből a bankok mérlegen belüli devizaforrásokat, vagy swap ügyletekből szerzett devizaforrást fizethettek vissza. A bankszektor devizafinanszírozási igényét az MNB-től kapott deviza mellett a vállalati devizahitelek (0,8 milliárd eurós) csökkenése is mérsékelte. Míg a részvénytársasági formában működő bankok esetében a csökkenő deviza finanszírozási igény a külföldi devizaforrások kiáramlásában nagyjából visszatükröződött (2 milliárd eurós csökkenés 2014 év végéhez képest), addig a fióktelepek esetében 0,9 milliárd eurós bővülést tapasztaltunk (78. ábra). A fióktelepek növekménye azonban túlnyomó részben egyetlen intézmény forrásbevonásához köthető. A bankrendszer forintban denominált külföldi forrásainak alakulását a külföldi szereplők forint eszközeinek átcsoportosítása is befolyásolja. Szintén szembetűnő változás, hogy míg a külföldi devizaforrások mennyisége a teljes bankszektorban csökkent, addig a forintforrásoké mind a fióktelepek, mind a bankok esetében nőtt (79. ábra). A rövid külföldi forintforrásokat túlnyomó részben rövid bankközi betétek alkotják, amelyeket döntő részben a hazai bankoknak devizát adó külföldi swap-partnerek forint esz15 közei teszik ki. A forintban denominált külföldi források mennyisége tehát egyrészt attól függ, hogy devizafinanszírozáson belül mekkora a swapok aránya, másrészt pedig

15

A hazai bankok a devizahitelezéshez szükséges devizaforrást általában külföldi bankoktól swap ügyleten keresztül szerezték meg. Ez azt jelenti, hogy rendelkezésükre álló forint likviditást egy adott időpontban az aktuális piaci árfolyamon devizára cserélték, illetve megállapodnak arról is, hogy egy jövőbeli időpontban, egy előre meghatározott árfolyamon, a devizát ismét forintra váltják vissza. Ezért a swap ügylet futamideje alatt a külföldi swappartner forint likviditással rendelkezik, amelynek egy részét a hazai bankoknál betétként helyezheti el.


59

MAGYAR NEMZETI BANK attól, hogy a swapon keresztül devizát adó külföldi szereplők milyen eszközben tartják a devizáért cserébe kapott forintot. A forintosítás következtében megszűnő jelentős devizafinanszírozási igény miatt nemcsak a mérlegen belüli, de a swap ügyleteken keresztül történő devizafinanszírozás csökkenésére is számítunk. Ez utóbbi visszaesése azonban a kedvezőbb árazás miatt jóval mérsékeltebb lehet. Ugyanakkor az állampapírpiacról kivonuló külföldi szereplők forint eszközeik egy részét akár hosszabb távon is bankbetétben helyezhetik el, ami a bankrendszer külföldi forintforrásait növeli.

80. ábra: A külföldi források lejárati szerkezete hátralévő lejárat szerint 45

Mrd EUR

%

90

40

80

35

70

30

60

25

50

20

40

15

30

10

20

2015. aug.

III.

Fióktelepek, rövid Fióktelepek, hosszú Bankrendszer fióktelepek nélkül, rövid Bankrendszer fióktelepek nélkül, hosszú Hosszú lejáratú források aránya (jobb skála)

2015. I.

2014. I.

III.

III.

2013. I.

III.

2012. I.

2011. I.

III.

III.

2010. I.

2009. I.

0 III.

10

0 2008. I.

5

Forrás: MNB.

81. ábra: A bankrendszer külföldi forrásainak alakulása az előrejelzési horizonton 18

Mrd EUR

Mrd EUR

18 16

14

14

12

12

10

10

8

8

6

6

4

4

2

2

0

0

2013. jan. márc máj júl szept nov 2014.jan márc máj júl szept nov 2015.jan márc máj júl szept nov 2016.jan márc máj júl szept nov 2017.jan márc máj

16

Külföldi források Előrejelzés (külföldi forrás előtörlesztéssel) Előrejelzés (swap piaci alkalmazkodással) Előrejelzés (lejáratoknak megfelelő törlesztéssel)

Megjegyzés: Fióktelepek nélkül. Forrás: MNB.

60


6.2. A devizafinanszírozási igény biztonságosan kielégíthető jelenleg és a jövőben is 2014 év végéhez képest a hosszú források aránya enyhén csökkent, ami részben a fióktelepek rövid lejáratú forrásbevonásának tudható be. A részvénytársasági formában működő bankok, és a fióktelepek eltérő finanszírozási folyamatai a külföldi források lejárati szerkezetének változását is meghatározták. Míg az előbbi intézményi kör rövid külső adóssága 2014. december és 2015. augusztus között 0,8 milliárd euróval csökkent, addig a fióktelepek esetében 1,2 milliárd eurós bővülést tapasztalhattunk (80. ábra). E növekmény 40 százaléka egyetlen intézmény finanszírozásához kapcsolódott. Ezzel szemben a hosszú lejáratú források állománya a bankok esetében 0,3 milliárd euróval csökkent, míg a fióktelepek esetében változatlan maradt. Mindezek hatására a bankrendszer hosszú lejáratú külföldi forrásainak aránya a 2014 év végi 46,8 százalékról 2015. augusztus végére 44,6 százalékra mérséklődött. Az előrejelzési horizonton a részvénytársasági formában működő bankok esetében a külföldi devizaforrások további csökkenését várjuk. A forintosításhoz szükséges devizaforrásokat (9,1 milliárd euró) az MNB bocsátotta a bankok rendelkezésére, amelyből az előrejelzési horizonton 6,3 milliárd euró felhasználása várható. Abban az esetben, ha ezt az összeget teljes egészében swap ügyletekből szerzett devizaforrások visszafizetésére fordítanák, akkor a mérlegen belüli devizaforrások csak marginális mértékben csökkennének. Ez esetben ugyanis a külföldi devizaforrások visszafizetését a belföldi szektorok nettó devizabetét elhelyezése határozná meg, ami várakozásunk szerint nulla közelében alakulhat (81. ábra). Ha a bankok az említett devizamennyiséget, a külföldi devizaforrás-lejáratoknak megfelelően, azok törlesztésére fordítanák, 2017. június végéig 4,3 milliárd euróval csökkenthetnék külföldi forrásállományukat. Elméletileg a külföldi források előtörlesztésével mind a 6,3 milliárd euró felhasználható lenne mérlegen belüli külföldi forrás visszafizetésre, ez azonban egyedi banki szinten likviditási korlátokba ütközhet, emiatt e for-

gatókönyv megvalósulása kevéssé valószínű. Ugyanakkor a teljes bankrendszer külföldi forrásállományának alakulását a fióktelepek növekvő aktivitása miatt nagyobb bizonytalanság övezi. 82. ábra: A külfölddel szembeni nettó swapállomány és a hosszú lejáratú vállalati devizahitelek alakulása Mrd EUR

Mrd EUR

15,0 13,5 12,0 10,5 9,0 7,5 6,0 4,5 3,0 1,5 0,0

2012. jan. 2012. márc. 2012. máj. 2012. júl. 2012. szept. 2012. nov. 2013. jan. 2013. márc. 2013. máj. 2013. júl. 2013. szept. 2013. nov. 2014. jan. 2014. márc. 2014. máj. 2014. júl. 2014. szept. 2014. nov. 2015. jan. 2015. márc. 2015. máj. 2015. júl.

15,0 13,5 12,0 10,5 9,0 7,5 6,0 4,5 3,0 1,5 0,0

Külfölddel szembeni nettó swapállomány, rövid Külfölddel szembeni nettó swapállomány, hosszú Hosszú lejáratú vállalti devizahitelek állománya

Megjegyzés: Fióktelepek nélkül. Forrás: MNB.

83. ábra: A Devizafinanszírozás Megfelelési Mutató (DMM) alakulása 40

Mrd EUR

%

140

30

120

20

100

10

80

0

60

- 10

40 20

- 30

0

2013. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2014. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2015. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug.

- 20

Finanszírozott stabil devizaeszközök* Éven túli nettó devizaswap-állomány Stabil devizaforrások DMM (jobb skála) DMM swapállomány nélkül (jobb skála) Szabályozói szint (jobb skála)

Megjegyzés: A finanszírozott stabil devizaeszközök a mérlegen kívüli deviza kötelezettségeket is tartalmazzák. Forrás: MNB.

A deviza finanszírozási igény csökkenése a hosszú lejáratú swapállományok csökkenésében is tükröződött. A hazai bankrendszer deviza finanszírozási igényének egy jelentős részéhez külföldi szereplőkkel kötött swap ügyleteken keresztül jut hozzá. Míg a külfölddel szembeni swapállomány rövid lejáratú részét túlnyomó részben a külföldi szereplők forinttal szembeni fedezeti-, illetve spekulatív pozícióinak változása mozgatja, addig az éven túli lejáratú swapok döntően a mérlegen belüli devizaeszközök finanszírozását szolgálják. Ezt támasztja alá az is, hogy hosszú lejáratú devizaswapok állománya az elmúlt három és fél évben nagyjából követte a hosszú lejáratú vállalati devizahitelek állományának változását: előbbi 3,9 milliárd euróval, utóbbi 3,7 milliárd euróval csökkent 2012. január és 2015. augusztus között (82. ábra) Bár az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a forintosításhoz kapott devizából a bankok döntően mérlegen belüli devizaforrásokat fizettek vissza, nem zárható ki, hogy az elkövetkező időszakban lejáró összegeket nagyobb arányban használják majd deviza swapok zárására. A swapon keresztül történő finanszírozás csökkenését a 2016. január 1-étől a deviza egyensúly mutató (DEM) bevezetése, illetve a devizafinanszírozás-megfelelési mutató (DMM) szigorítása is támogatja. Míg a swap ügyletek bankközi forrásoknál kedvezőbb árazása ezzel ellentétes irányba hat. A bankrendszer hosszabb távú devizafinanszírozása továbbra is stabil. A bankrendszer devizafinanszírozásmegfelelési mutatója (DMM) a forintosítást követően 2015. márciusban a megelőző havi 84 százalékról 127 százalékra ugrott, így a szektorszintű mutatószám magasan a 80 százalékos elvárt szint fölött tartózkodik (83. ábra). A DMM kiszámítása azonban 2016 januártól szigorodik: egyrészt kikerülnek a figyelembe vehető stabil források közül a hoszszú lejáratú swap ügyletek, másrészt a mutatószám elvárt szintje 100 százalékra emelkedik. Bár a bankszektor DMM mutatója július végén swap ügyletek nélkül is 106 százalék körül alakult volna, ahhoz hogy minden intézmény a 100 százalékos szint fölé kerüljön a bankrendszer minimális alkalmazkodása is szükséges. Ez a stabil devizaforrások 0,4 milliárd eurós (2,4 százalékos) emelését, vagy a finanszírozott stabil devizaeszközök ugyanekkora csökkentését jelentené, melynek jelentős része a gépjárműhitelek és személyi kölcsönök forintosításával év végéig meg is valósulhat.


61

MAGYAR NEMZETI BANK 7. BANKRENDSZERI STRESSZTESZTEK – LIKVIDITÁS ÉS TŐKE TEKINTETÉBEN IS ERŐS SOKKELLENÁLLÓ-KÉPESSÉG JELLEMZI A SZEKTORT A bankrendszer likviditási puffere 2015 első félévében tovább emelkedett, így június végén historikusan magas szinten állt. Ennek következtében egy súlyosabb sokk bekövetkezése esetén a bankok túlnyomórészt nemcsak likvidek maradtak volna, de a 10 százalékos mérlegfőösszeg-arányos szabályozói minimumot is képesek lettek volna teljesíteni. Ez a likviditási puffer továbbra is forintban áll fent, ami a lakossági devizahitelek konverziója miatt már csupán mérsékelt kockázatot jelent. A Tőke Stressz Index javuló sokkellenálló-képességet jelez a fél évvel ezelőtti állapothoz képest. A tartósan szigorú hitelfolyósítási követelmények hatása a vállalati portfóliónál, illetve a forintosítás a háztartási portfóliónál egyaránt csökkenti a potenciális hitelezési veszteségeket stresszhelyzetben. Figyelembe vettünk emellett egy várható egyedi banki intézkedést is, amely szintén javította az eredményeket. Mindezek miatt a válság kezdete óta először stresszpályán is mindegyik bank teljesíti a minimális szabályozói elvárást, a bankrendszer tőkepuffere azonban továbbra is erősen koncentrált. 84. ábra: Mérlegfőösszeg-arányos 30 napos likviditási többlet devizális megbontásban 30

%

%

30

25

25

20

20

15

15

10

10

5

5

0 -5

-10

-10

-15

-15 2009.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2010.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2011.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2012.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2013.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2014.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2015.jan. márc. máj.

0 -5

Likviditási többlet összesen

Likviditási többlet HUF

Likviditási többlet FX

Szabályozói limit

7.1. A bankrendszer likviditása historikusan magas szinten áll, stresszhelyzetben az intézmények túlnyomó része a szabályozói kívánalmaknál magasabb likviditási pufferrel rendelkezne A bankrendszer 30 napos likviditása 2015 első félévében végig magas volt, a likviditási többlet döntően forintban állt rendelkezésre. A 30 napos előretekintő likviditási többletek szintje 2015 első félévében jelentősen meghaladta a mérlegfőösszeg-arányos 10 százalékos szabályozói limitet, és emellett folytatta korábbi emelkedő trendjét. A többlet döntően forintban állt rendelkezésre. Az igen szerény szintű deviza likviditási többlet ideiglenesen április során ért el a korábban látottakhoz képest kiugró 8,1 százalékos értéket, a lakossági devizahitelek forintosításához kapcsolódó tranzakciók miatt (84. ábra).

Forrás: MNB.

5. táblázat: A likviditási stresszteszt fő paraméterei Eszközoldali tételek Tétel Bankközi eszközök nemteljesítése Árfolyamsokk a swapállományon Jegybankképes értékpapírok árfolyamvesztesége

Forrásoldali tételek

Mérték

Érintett devizák

20%

HUF

15%

FX

10%

HUF

Mérték

Érintett devizák

Háztartási betétkivonás

10%

HUF/FX

Vállalati betétkivonás

15%

HUF/FX

Tétel

Megjegyzés: Az előretekintő lejárati rés nem tartalmaz banki alkalmazkodást, így azt feltételezi, hogy a lejáró bankközi és külföldi források 100 százalékban nem kerülnek megújításra. Forrás: MNB.

62


A rövid távú, komplex likviditási stresszteszt pénzügyi piaci zavarok, betétkivonás és árfolyamsokk feltételezett egyidejű bekövetkezésének hatását méri. A háztartási és vállalati betétkivonásoknak, valamint a jegybankképes értékpapírok árcsökkenésének meghatározásakor historikus adatok alapján számított kockáztatott érték (ún. VaR) alapú stresszeket alkalmaztunk. A devizaárfolyam-sokk mértéke konzisztens a Tőke Stressz Index forgatókönyvével. A többi stresszmérték meghatározásánál a válságtapasztalatokat vettük alapul (5. táblázat). A bankok stressz utáni likviditási többlete érdemben meghaladja a szabályozói minimumot. A 30 napos előretekintő, stressz utáni likviditási többlet jóval az elvárt minimális szint felett alakult, ráadásul a többlet emelkedése 2015 első félévében tovább folytatódott. A feltételezett súlyos negatív sokk hatására döntően forint likviditás maradt volna mérsékelt deviza likviditási többlet mellett (85. ábra). A korábban megfigyelt devizahiányhoz képest azonban ez az alacsony devizatöbblet is pozitív változás. A forint pufferek jelentős túlsúlya pedig a korábbiaknál lényegesen kisebb kockázatot jelent a bankrendszer számára a lakossági

85. ábra: Mérlegfőösszeg-arányos 30 napos stressz likviditási többlet devizális megbontásban 30

%

%

devizahitelek forintosítása miatt. 30

25

25

20

20

15

15

10

10

5

5 0 -5

-10

-10

-15

-15 2009.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2010.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2011.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2012.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2013.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2014.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2015.jan. márc. máj.

0 -5

Likviditási többlet összesen

Likviditási többlet HUF

Likviditási többlet FX

Szabályozói limit

Forrás: MNB.

86. ábra: A Likviditási Stressz Index % 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60

2009.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2010.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2011.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2012.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2013.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2014.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2015.jan. márc. máj.

3 600 3 200 2 800 2 400 2 000 1 600 1 200 800 400 0 -400 -800 -1 200 -1 600 -2 000 -2 400

Mrd Ft

Likviditási szükséglet a szabályozói követelmény teljesítéséhez Likviditási többlet a szabályozói követelmény fölött Likviditási Stressz Index (jobb skála)

Megjegyzés: A mutató a 10 százalékos szabályozói limithez viszonyított, normált likviditási hiányok mérlegfőösszeggel súlyozott összege a stresszpálya mentén. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a likviditási kockázat. Forrás: MNB.

A Likviditási Stressz Index a 2014 végi rendkívül alacsony szintjéről a félév folyamán elenyésző mértékben emelkedett. A Likviditási Stressz Index az egyes bankok szintjén stresszhelyzetben számított szabályozói limithez képesti likviditási hiányokat úgy aggregálja, hogy figyelembe veszi az adott bank méretét. Így egyrészt láthatóvá válnak az esetleges aszimmetriák, mivel a likviditási hiányokat az aggregálás során nem oltja ki más intézmény többlete, másrészt az intézményméret figyelembe vétele biztosítja, hogy a probléma bankrendszeren belüli kiterjedésére következtessünk. A Likviditási Stressz Index értéke 2015 első féléve folyamán a 2014 végi rendkívül alacsony szintről enyhe emelkedést mutatott. Így a stresszforgatókönyv bekövetkezése esetén a bankrendszernek továbbra is csak elenyésző része kerülne a szabályozói minimum alá. A szabad pufferek a félév folyamán ingadoztak, de a félév végére a decemberi szintjüknél magasabb szintet értek el. A szabályozói követelmény teljesítéséhez szükséges likviditási igény azonban az időszak során mérsékelten emelkedett (86. ábra). 7.2. A bankrendszer szolvenciahelyzete tovább javult, egyik hitelintézetnél sem jelentkezik tőkeigény stresszpályán Stresszpályán több kedvezőtlen külső és belső sokk együttes hatására bekövetkező jelentős gazdasági visszaeséssel, árfolyam- és kamatsokkal számoltunk. Az aktuális makrogazdasági alappálya megegyezik a szeptemberi Inflációs jelentésben publikált előrejelzéssel. Míg az alappályán a legvalószínűbb forgatókönyvet vázoljuk fel, addig a stresszforgatókönyvben egy kis valószínűségű, súlyos, de realisztikus eseménysorozat következményeit vizsgáljuk a következő két évre. Eszerint a feltörekvő piaci gazdaságok lassulása a globális keresleti-kínálati viszonyok megváltozásán keresztül főbb külkereskedelmi partnereinket is érintheti, így a hazai kivitel iránti kereslet visszafogottabban alakulhat. Az exportkereslet csökkenése a GDP felhasználási oldalán keresztül kedvezőtlen hatást fejt ki a hazai gazdaság növekedésére. A feltörekvő piaci gazdaságok növekedési kilátásainak romlása, a kínai tőzsdei árfolyamesés a feltörekvő piaci pénz- és tőkepiacokon turbulenciákat okoznak. A kockázati indexek emelkedésével párhuzamosan a magyar hozamszint és kockázati prémium is emelkedik, ami a forint gyengüléséhez vezet. Az aktuálisnál magasabb kockázati prémium nagyobb forrásköltségeket eredményez, ami a banki hitelezést is visszafogja. Az emelkedő hozamszintek negatívan érintik a fogyasztás alakulását. Emellett a külső kereslet csökkenése érdemi lefelé történő elmozdulást jelent a hazai exportszektor teljesítményére


63

MAGYAR NEMZETI BANK 87. ábra: A GDP növekedési üteme az egyes forgatókönyvekben (előző év azonos időszakához képest) 6

%

%

6 4

2

2

0

0

-2

-2

-4

-4

-6

-6

-8

-8 2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I. II. III. IV. 2016. I. II. III. IV. 2017. I. II.

4

GDP-növekedés - alappálya GDP-növekedés - stresszpálya GDP-növekedés - a stresszteszt index stresszpályája

Forrás: MNB.

88. ábra: Hitelezési veszteség aránya stresszpályán a vállalati portfólióra 4,5

%

% 4,5

4,0

4,0

3,5

3,5

3,0

3,0

2,5

2,5

2,0

2,0

1,5

1,5

1,0

1,0

0,5

0,5

0,0

0,0 2008. I. 2009. I. 2010. I. 2011. I. 2012. I. 2013. I. 2014. I. 2015. I. 2016. I. 2017. I. f.év f.év f.év f.év f.év f.év f.év f.év f.év f.év Pótlólagos veszteség a már nem teljesítő portfolión - előrejelzés Hitelezési veszteség - előrejelzés Állományarányos éves új értékvesztés - tény

Forrás: MNB.

89. ábra: Hitelezési veszteség aránya stresszpályán a háztartási portfólióra 7

%

%

7

6

6

5

5

4

4

3

3

2

2

1

1

0

0 2008. I. 2009. I. 2010. I. 2011. I. 2012. I. 2013. I. 2014. I. 2015. I. 2016. I. 2017. I. f.év f.év f.év f.év f.év f.év f.év f.év f.év f.év Pótlólagos veszteség a már nem teljesítő portfolión - előrejelzés Hitelezési veszteség - előrejelzés A végtörlesztésből származó állományarányos új értékvesztés Állományarányos éves új értékvesztés

Forrás: MNB.

64


vonatkozóan, így romlanak a hazai növekedési kilátások. Mindezek azt jelentik, hogy stresszpályán a növekedés a két év alatt kumuláltan közel 4 százalékponttal elmarad az alappályán várttól (87. ábra). Eközben az árfolyam szinte a teljes időszakon 13 százalékkal gyengébb, mint az alappályán, és a kamatszint átlagosan 160 bázisponttal magasabb. Az alacsony kockázatvállalási hajlandóság miatt javuló kockázati paraméterekre számítunk a vállalati hitelportfólió esetében, ami a korábbi időszakokhoz képest alacsonyabb induló hitelállománnyal együtt érdemben csökkenő hitelezési veszteségeket jelent stresszpályán. Az alacsony kockázatvállalási hajlandóság miatt a válság után kibocsátott vállalati hitelek kockázata lényegesen alacsonyabb, mint a korábbiaké, így az egész portfólió sokkellenállóképessége javult. Ennek köszönhetően még stresszhelyzetben is viszonylag alacsony az értékvesztés eredményrontó hatása (88. ábra). Ez, kiegészülve a korábbi időszakokhoz képest alacsonyabb induló hitelállománnyal, a stresszpályán számított hitelezési veszteségek érdemi csökkenését eredményezi (6. táblázat). Emellett figyelembe vettünk egy várható egyedi banki intézkedést is, amely a vállalati portfólió méretének csökkentésén keresztül tovább mérsékli a veszteségeket. A korábbi időszakokhoz képest alacsonyabb hitelállomány és a forintosítás miatt mérsékelt a várható veszteség a háztartási hitelportfólión a stresszteszt időhorizontján. A lakossági portfólión a devizahitelek több körben történő rendezése, illetve forintosítása számottevő mértékben csökkentette a nemteljesítés valószínűségét (probability of default – PD), a nemteljesítés esetén várt veszteségrátát (loss given default – LGD), illetve magát a kitettséget (exposure at default – EAD) is. Ez az első félévhez hasonlóan továbbra is meghatározza a stressztesztünk eredményeit. Nemcsak alappályán, de még a stresszpálya mentén is a korábbi években megfigyelt tényadatoknál alacsonyabb hitelezési veszteségekkel számoltunk a stresszteszt időhorizontján (89. ábra, 6. táblázat). A korábbi gyakorlatokhoz hasonlóan most is a gyenge jövedelmezőség fennmaradására számítunk. Bár az első félévben a bankrendszer jövedelmezősége javult, egyelőre nem várunk jelentős növekedést az előttünk álló két évben. A meglévő portfólió jövedelmezőségét a magas nemteljesítő állomány és a jelzáloghitelek csökkenő kamatmarzsa is rontja, a hitelezési aktivitás fellendülése nélkül pedig nem várható jelentős mértékű új, magasabb jövedelmezőségű portfólió kiépülése. Ezért várakozásaink szerint a hitelezési veszteségek előtti jövedelem a 20102014 közötti időszak átlagának 90 százaléka körül alakulhat alappályán, míg stresszpályán nagyjából az elmúlt öt év

6. táblázat: A főbb kockázatok bankrendszeri eredményre gyakorolt hatása a stressztesztben, kétéves időhorizonton A bankrendszer főbb veszteségei két éves horizonton (Mrd Ft)

Hitelezési veszteség a vállalati és lakossági portfólión Hitelezési veszteség a vállalati portfólió újonnan bedőlő hitelein Hitelezési veszteség a lakossági portfólió újonnan bedőlő hitelein Pótlólagos veszeség a már nem teljesítő vállalati és lakossági portfólión A nyitott pozíció árfolyamkockázata Kamatkockázat Bankadó és biztosítási díjnövekmény

Alappálya

Stresszpálya

181

316

99

143

82

105 68 0 26 224

224

Forrás: MNB.

90. ábra: A piaci kockázati stresszteszt eredménye 150

Mrd Ft

Mrd Ft

150

100

100

50

50

0

0

-50

-50

-100

-100

-150

-150 Árfolyamsokk hatása Nyereséget elérő bankok

Kamatsokk hatása

Piaci kockázatok hatása összesen

Veszteséget szenvedő bankok

Nettó hatás

Forrás: MNB.

7. táblázat: A stresszteszt eredménye 9,25 százalékos szabályozói tőkemegfelelési ráta mellett Alappálya Első év vége Tőkehiányos bankok tőkeigénye (Mrd Ft)

Stresszpálya

Második év Második év Első év vége vége vége

0

0

0

0

Tőketöbblettel rendelkező bankok tőkepuffere (Mrd Ft)

1 602

1 859

1 406

1 445

A bankrendszer tőkepuffere (Mrd Ft)

1 602

1 859

1 406

1 445

Forrás: MNB.

átlagának kétharmadát érheti el rendszerszinten. Az eredményt ezek mellett a csökkenő bankadó javítja, míg az OBA, a BEVA díjemelése, illetve a Quaestor-alapba történő befizetés rontja. Számoltunk még a szanálási alap feltöltéséből származó kötelezettséggel is, ami ugyancsak enyhén csökkenti az eredményt. A piaci kockázatból fakadó eredmény rendszerszinten mérsékelt jelentőségű, a kamatsokk esetében azonban az egyes intézmények szintjén lehetnek számottevő hatások. A piaci stresszteszt keretében a kamat- és árfolyamsokknak a piaci kitettségek azonnali átértékelődésén keresztüli hatását vizsgáljuk. A kamat- és árfolyamsokk esetében az alap- és a stresszpálya közötti eltérés második éves átlagát tekintettük a sokk mértékének. A kapott eredményhatást az előrejelzési horizont két évére egyenletesen osztottuk el. Az árfolyamsokk hatása mind intézményi, mind rendszerszinten elhanyagolható, mivel a bankrendszer árfolyampozíciója – a stratégiai nyitott pozíciókat leszámítva – szinte teljesen zárt. Bár a kamatsokk eredményhatása is csekély rendszerszinten, intézményenként vizsgálva találunk érdemi nyereséget elérő, illetve veszteséget elszenvedő bankokat egyaránt (90. ábra). A válság kezdete óta először alappályán és stresszpályán egyaránt teljesíti az összes bank a szabályozói elvárást, de a tőkepufferek mértékében tapasztalható jelentős heterogenitás fennmarad. A bankok magas induló tőkeszintje alap- és stresszpályán is elegendőnek bizonyul ahhoz, hogy a két év alatt folyamatosan felmerülő veszteségek ellenére az időhorizont végén minden bank teljesítse a 9,25 százalé16 kos vizsgált tőkemegfelelési szintet (7. táblázat). Mindehhez hozzájárult, hogy egy várható egyedi banki intézkedést is figyelembe vettünk, amely a tőkekövetelmény csökkenését jelentette az adott intézménynél. A bankrendszert még a stresszpálya végén is magas, 18,2 százalékos átlagos tőkemegfelelés jellemzi, ez azonban jelentős intézményenkénti különbségeket fed el. Több intézménynél lényegesen csökken a szabályozói limit feletti tőkepuffer mértéke a stressz hatására, a tőkemegfelelési mutatók darabszám alapú eloszlásának a felső tartományban hosszan elnyúló alakját kisebb intézmények okozzák (91. ábra). A Tőke Stressz Index alapján az elmúlt félévben erősödött a bankrendszer sokkellenálló-képessége, amiben jelentős szerepe volt a háztartási hitelek rendezését kísérő tőkeemeléseknek. A csökkenő várható veszteségek, a bankrendszert érintő terhek mérséklődése, illetve a jövedelemtermelő-képesség változatlan szintje összességében javítot-

16

A 9,25 százalék lesz a stresszteszt végén, 2017-ben a tőkekövetelmény a bankrendszerben.


65

MAGYAR NEMZETI BANK 91. ábra: A tőkemegfelelési mutató darabszám alapú eloszlása 56

%

%

56

48

48

40

40

32

32

24

24

16

16

8

8

Minimális szabályozói tőkeszint

0

0 Első év vége

Második év vége

Alappálya

Első év vége

Második év vége

Stresszpálya

A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója

Megjegyzés: Függőleges vonal: 10—90 százalékos tartomány; téglalap: 25—75 százalékos tartomány. Forrás: MNB.

92. ábra: A Tőke Stressz Index 1 500

%

Mrd Ft

50

1 200

40

900

30

600

20

300

10

0

0 -10


-300

Tőkebevonási igény a szabályozói követelmény teljesítéséhez Tőkepuffer a szabályozói követelmény fölött Tőke Stressz Index (jobb skála)

Megjegyzés: A mutató a szabályozói minimumhoz viszonyított, normált tőkehiányok tőkekövetelménnyel súlyozott összege egy állandó mértékű sokk alapján számított stresszpálya mentén. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a szolvencia kockázat. Forrás: MNB.

66


ta a bankrendszer stresszhelyzetben várható profitabilitását. A magas tőkemegfelelési mutatók ugyancsak segítik a hitelintézeteket, hogy egy sokk hatásait is képesek legyenek elnyelni. Ezek eredőjeként a Tőke Stressz Index elvi minimumára süllyedt, vagyis az itt használt stresszpálya mentén sincs tőkepótlásra szoruló intézmény (92. ábra).

8. INTÉZMÉNYI BEFEKTETŐK – A TŐKEPIACBA VETETT ÁLTALÁNOS BIZALOM SZILÁRD A 2016. január 1-jével életbe lépő Szolvencia II szabályozás következtében várhatóan a hazai biztosítási szektor tőkeszükséglete és tőketöbblete is jelentősen növekszik. A gazdasági értékelés miatt azonban előreláthatólag a tőkemegfelelési mutató volatilitása is emelkedni fog, ezért a jelenleginél magasabb tőketöbblet fenntartása indokolt. A biztosítási szektor jövedelmezősége javult, de az alacsony hozamkörnyezet és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ágazat tartósan magas kárhányada kockázatot jelent. Az önkéntes nyugdíjpénztárak állampapír portfóliójának lejárati szerkezete nagymértékben átrendeződött az elmúlt másfél évben. A magánnyugdíjpénztárak adatszolgáltatása alapján az elmúlt öt hónapban, 2015 júniusától mind a négy aktív pénztár a 70 százalékos limit fölé került a tagdíjfizetők számát illetően. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a befektetési vállalkozásokat érintő visszaélések a tőkepiacba vetett általános bizalmat nem ingatták meg: a márciusi kisebb csökkenéstől eltekintve a befektetési vállalkozások ügyfeleinek értékpapír állományát gyakorlatilag folyamatos növekedés jellemezte. A befektetési alapok állománya továbbra is lassuló ütemben nőtt, ezen belül – a korábbi tendenciákkal ellentétben – 2015 első félévében a kötvény jellegű befektetési alapokat tőkekiáramlás jellemezte, amelynek oka az alacsony kamat- és hozamkörnyezetben keresendő. 93. ábra: A biztosítási szektor Szolvencia I és Szolvencia II szerinti tőkehelyzete 2014 év végén Mrd Ft

%

600

240

500

200

400

160

300

120

200

80

100

40

0

0 Szolvencia I Tőkeszükséglet

Forrás: MNB.

Szolvencia II Tőketöbblet

Feltöltöttség (jobb tengely)

8.1. A biztosítók tőkeszükséglete az új szabályozás miatt megnő, jövedelmezőségi kilátásaik viszont romlottak A Szolvencia II-re történő áttérés miatt várhatóan jelentősen megnő a hazai biztosítási szektor tőkeszükséglete, de ezzel együtt a tőketöbblete is. A biztosítási szektor 2014 végi adatokon számított Szolvencia II szerinti szavatoló tőkéje jelentősen meghaladja a jelenlegi, Szolvencia I-es értéket (93. ábra). Ennek legfőbb oka, hogy a biztosítástechnikai tartalékok gazdasági (Szolvencia II-es) értéke jelentősen elmarad a könyv szerinti (Szolvencia I-es) értéktől, míg az eszközök esetében (döntően a hozamok süllyedésével párhuzamosan felértékelődő állampapírok miatt) fordított a reláció. A Szolvencia II-es rezsimre történő 2016. évi áttéréssel ugyan előreláthatólag a tőkeszükséglet is jelentősen emelkedik, de a két hatás eredője jelentősen megnövő szabad tőkét, és emelkedő tőkeszintet eredményez. Az új rezsimben mind a rendelkezésre álló szavatoló tőke, mind pedig a tőkeszükséglet volatilitása markánsan megnő, ezért a jelenleginél lényegesen nagyobb tőketöbblet fenntartása indokolt az előírt folyamatos tőkemegfelelés biztosítása érdekében. A 2014. évi kiemelkedő (52 milliárd forintos) osztalék alapján a biztosítók a jelenleginél alacsonyabb tőkeszintet céloznak meg. A 29, Szolvencia II hatálya alá tartozó biztosító közül 5 tőkefeltöltöttsége 100 százalék vagy az alatti, így az új követelményrendszer 2016. január 1jei hatálybalépése miatt e biztosítóknál mindenképpen tőkebevonásra lesz szükség. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) ágazat kárhányada tartósan magas, a 2015 első felében felgyorsult díjemelkedés ellenére is. 2015 első félévében az egy szerződésre jutó bruttó megszolgált díj 15 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti értéket. A díjnövekedést – hasonlóan a 2007 és 2013 közötti időszak díjcsökkenéséhez


67

MAGYAR NEMZETI BANK 94. ábra: A kgfb piac díjszintjének alakulása

– elsősorban a kockázatok változása, a károk alakulása idézte elő (94. ábra). Az elmúlt egy év növekvő intenzitású drá60 90 gulásában nemcsak az üzemanyagárak jelentős csökkenése 50 75 és az állomány növekedése által generált forgalomnövekedés, illetve a gépjármű-értékesítések fölívelése játszott 40 60 szerepet, hanem prudenciális és jövedelmezőségi szem30 45 pontok is. A 80 százalék fölötti kárhányad – az egyre csökkenő befektetési hozamokra is tekintettel – komolyan ve20 30 szélyezteti az üzletág jövedelmezőségét, illetve a járműbiz10 15 tosításokra specializálódott biztosítók pénzügyi pozícióját. Ilyen körülmények között a díjak jelentősebb, a kockázatok 0 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015. I. változását is meghaladó emelése is indokolt. A díjszint tofélév vábbi gyorsuló növekedését vetíti előre, hogy 2015 első Átlagos díj Átlagos kár Kárhányad (jobb tengely) Megjegyzés: Korrigált kárhányad: a tárgyidőszaki kárkifizetés a félévében kötött új szerződések átlagos állománydíja 30,6 függőkár-tartalék és járadéktartalék változásával növelve, korrigál- százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. %

ezer Ft

va a függőkár-tartalék várható többletével. Forrás: MNB.

A biztosítók profitabilitása javul, de a kilátások negatívak. Az utóbbi években javuló profitabilitás egyik forrása a bizto95. ábra: A hazai biztosítók jövedelmezőségének alakulása sítók válságot követő költségoldali alkalmazkodása. Az élet% Mrd Ft biztosítási ágon az eredményesség 2011 óta mutat növekvő 100 50 trendet, azonban a tartósan alacsony hozamkörnyezet a 80 40 matematikai tartalék mögötti eszközökön elért számviteli 60 30 hozamot 10 negyedév óta folyamatosan csökkenti, amely 18,83 20,80 40 20 így egyre nagyobb szerződésportfólió esetén marad el a 12,07 10,57 kiígért (technikai) kamattól. A nem-életbiztosítási tevékeny10,67 10 20 6,94 5,69 ség jövedelmezőségének trendje az utóbbi három évben a 0 0 -1,12 csökkenő hozamok mellett is pozitív. A stagnáló költséghá-20 -10 nyadok, illetve a casco és vagyonbiztosítási ágazatok csök-40 -20 kenő kárhányada arra utal, hogy a biztosítók fokozatosan 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015. I. félév Adózott eredmény Társasági adó beépítik a biztosítási adót a díjaikba. Ugyanakkor a harmaNem élet biztosítástechnikai eredmény Élet biztosítástechnikai eredmény dik negyedév viharkárai, valamint a kgfb üzletág magas Nem biztosítástechnikai elszámolások ROE (jobb tengely) kombinált hányada (költség- és kárhányad) kockázatokat Megjegyzés: A nem-életbiztosítási tartalékokon elért hozamot a rejt a jövőbeli profitabilitásra vonatkozóan (95. ábra). nem-életbiztosításokhoz sorolva. Forrás: MNB.

8.2. A pénztárak állampapír eszközeinek átlagideje több mint egy évvel emelkedett, ami növeli a kamatkocká96. ábra: Az önkéntes nyugdíjpénztári állampapír-állomány zatot és annak lejárati szerkezete 180

Mrd Ft

Mrd Ft

180

0

2013. II. félév

2031

20

0 2028

20

2025

40

2024

40

2023

60

2022

80

60

2021

80

2020

100

2019

100

2018

120

2017

140

120

2016

140

2015

160

2014

160

2015. I. félév

Forrás: MNB.

68


Az önkéntes nyugdíjpénztárak állampapír befektetéseit tekintve az elmúlt másfél évben jelentős átrendeződés figyelhető meg a lejárati szerkezetben. Az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetéseiben számottevő részt képviselnek a magyar állampapírok. A pénztárak vagyonának közel 59 százaléka magyar állampapírokból, 25 százaléka befektetési jegyekből tevődik össze. A befektetési alapokban megtalálható állampapírokat figyelembe véve az önkéntes nyugdíjpénztárak közvetlen és közvetett állampapír befektetései a vagyon 64 százalékát teszik ki. A nyugdíjpénztári közvetlen állampapír befektetések állománnyal súlyozott átlagos futamideje 3,24 évről 4,38 évre nőtt (96. ábra). A vagyonkezelők a futamidő hosszabbításával reagáltak a csökkenő kamatkörnyezetre, azonban ez a folyamat növeli a pénztári

97. ábra: A magánnyugdíjpénztár tagdíjfizetők aránya %

100

%

100

50

40

40

30

30

20

20

10

10

0

0

2015. április

2015. május

2015. június

Tagdíjat fizetők aránya

2015. július

"1" pénztár "2" pénztár "3" pénztár "4" pénztár

60

50


70

60


80

70


90

80


90

2015. augusztus

Tagdíjat nem fizetők aránya

Forrás: MNB.

98. ábra: Ügyfélpapírok állománya és vezetett ügyfélszámlák 28 000

Mrd Ft

ezer db

24 000

2 100 1 800

20 000

1 500

16 000

1 200

12 000

900

8 000

600

4 000

300

II.

2015. I

III.

IV.

II.

2014. I

IV.

II.

III.

2013. I

IV.

II.

III.

2012. I.

0

Ügyfélpapírok - hitelintézetek Ügyfélpapírok - befektetési vállalkozások Vezetett számlák - hitelintézet (jobb skála) Vezetett számlák - befektetési vállalkozás (jobb skála)

Forrás: MNB.

99. ábra: Befektetési vállalkozások jövedelmezősége Mrd Ft

Millió Ft

18

40

16

35

14

30

12

25

10

20

8

15

6

10

4

5

2

0

0

-5 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Befektetési szolgáltatás eredménye Adózott eredmény Adózott eredmény medián (jobb tengely)

Forrás: MNB.

2014 2015. I. félév

portfólió kamatkockázatát. A devizában kibocsátott magyar államkötvények aránya a pénztári befektetések között a 2013 év végi 4,0 százalékról 5,3-ra nőtt 2015 második félévére. Ebben az időszakban emelkedett a részvénybefektetések aránya valamint a hazai gazdálkodó szervezetek és a külföldi hitelintézetek által kibocsátott kötvények aránya is. Az új magánnyugdíjpénztár szabálynak egyelőre mindenki megfelelt. A 2015. január 1-től hatályos magánnyugdíjpénztári szabályozás alapján a pénztárak jogutód nélküli végelszámolással megszűnnek, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül a taglétszám 70%-a alá csökken. A magánnyugdíjpénztárak adatszolgáltatása alapján az elmúlt öt hónapban 2015 júniusától mind a négy aktív pénztár a 70%-os limit fölé került a tagdíjfizetők számát illetően (97. ábra). A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma az első félévben 1,57 %-kal tovább csökkent, főként a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépések miatt. 8.3. Áprilistól ismét növekedés figyelhető meg a befektetési vállalkozások állományaiban Növekvő állományok vannak a befektetési szolgáltatóknál. A befektetési vállalkozásokat (Buda-Cash Brókerház Zrt., Hungária Értékpapír Zrt., Quaestor Értékpapír Zrt.) érintő súlyos egyedi visszaélések ellenére a befektetési szolgáltatók – befektetési vállalkozások és hitelintézetek – és a tőkepiac iránti általános bizalom nem ingott meg: az ügyfélértékpapírok állománya piaci értéken az első félévben a befektetési vállalkozásoknál 7,5 százalékkal, míg a hitelintézeteknél 6,6 százalékkal növekedett. Szintén növekedés volt megfigyelhető a vezetett ügyfél értékpapírszámlák és az aktív ügyfelek tekintetében: a befektetési vállalkozások esetében az első félévben az ügyfél értékpapír számlák száma +3,0 százalékkal, míg az aktív ügyfelek száma 1,9 százalékkal növekedett, ugyanezen adatok a hitelintézetekre 7,5 és 2,2 százalék (98. ábra). A befektetési vállalkozásokat csökkenő jövedelmezőség jellemezte 2015 első félévében, azonban ez intézményenként erősen differenciált. A befektetési vállalkozások 2015 első félévi 1,87 milliárd forintos adózott eredménye 21,9 százalékkal marad el a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. A jövedelmezőség továbbra is erősen differenciált: egyrészt a veszteséges intézmények száma a 2014 végi 6-ról 2015 első félévében 8-ra emelkedett, másrészt a jövedelmezőségi koncentráció továbbra is magas, azaz a legnagyobb nyereséggel rendelkező első három piaci szereplő 2015 első féléves adózott eredménye lefedi a teljes szektor adózott eredményének 108,8 százalékát (99. ábra). Csökkenő ütemben tovább folytatódott a befektetési alaPÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2015. NOVEMBER

69

MAGYAR NEMZETI BANK 100. ábra: A befektetési alapkezelők száma, illetve az általuk kezelt vagyon Mrd Ft

darab

10 000

50

8 000

40

6 000

30

4 000

20

2 000

10

III.

2015. I

III.

2014. I

III.

2013. I

III.

Befektetési alap Egyéb portfólió

2012. I.

III.

2011. I.

III.

2010. I.

III.

2009. I.

2007. I.

III.

0

2008. I.

0

Pénztár Alapkezelők száma (jobb skála)

Forrás: MNB.

101. ábra: Kötvény jellegű befektetési alapok nettó tőkeáramlása és a kamatok alakulása 300

Mrd Ft

%

8

250

7

200

6

150

5

100

4

50

3

II.

2015. I

IV.

III.

II.

2014. I

0

IV.

-100

III.

1

II.

2

2013. I

0 -50

Kötvényalapok nettó CF Lakossági betéti kamatok (jobb tengely) Alapkamat (jobb tengely)

pok kezelt vagyonának növekedése. A befektetési alapok 5 683 milliárd forintos kezelt vagyona 2015. június végére történelmi csúcsot ért el. Azonban a befektetés alapok vagyonának növekedési üteme az elmúlt negyedévekben folyamatosan mérséklődött: míg 2014 harmadik és negyedik negyedévében 3,4, illetve 2,3 százalékos volt a negyedéves növekedési ütem, addig 2015 első és második negyedévben a növekedési ütem 1,8, valamint 1,1 százalékra csökkent. A korábbi tendenciákkal szemben a befektetési alapok vagyonnövekedésének forrása 2015 első félévében már nem elsősorban a nettó tőkebeáramlás volt, hanem fele-fele arányban megoszlott a befektetéseken elért hozam és a nettó tőkebeáramlás között (100. ábra). A kötvény jellegű befektetési alapokat tőkekivonás jellemezte. Tavalyhoz képest a befektetési alapok nettó tőkebeáramlása 2015 első félévében jelentős mértékben lelassult: míg 2014 első félévében 405 és 2014 második félévében 225 milliárd forint volt a nettó tőkebeáramlás, addig ez 2015 első félévében 53 milliárd forintra mérséklődött. A kötvény jellegű befektetési alapok (likviditási, pénzpiaci, rövid kötvény, hosszú kötvény, szabad futamidejű kötvény) viszonylag magas részesedéssel rendelkeznek a teljes befektetési alap szektoron belül: az elmúlt években ez átlagosan 51 százalékot tett ki. A korábbi tendenciákkal ellentétben 2015 első félévében a kötvény jellegű befektetési alapokat tőkekiáramlás jellemezte, amelynek oka az alacsony kamatés hozamkörnyezetben keresendő: 2014 első és második félévében 155, illetve 48 milliárd forintos tőkebeáramlás, míg 2015 első félévében 111 milliárd forint volt a tőkekiáramlás ezeknél az alapoknál (101. ábra).

Forrás: MNB.

14. KERETES ÍRÁS: A TŐZSDE SZEREPE A KKV-K FINANSZÍROZÁSÁBAN A vállalatok forráshoz jutásának elengedhetetlen szerepe van a gazdaság növekedésében. A forráshoz jutás két legfontosabb formája a banki hitelfelvétel és a tőkepiaci (részvény vagy kötvény) kibocsátás. A gazdasági válság rávilágított arra, hogy a pénzügyi rendszer és a reálgazdaság kapcsolata a pozitív hozzájárulás mellett negatívvá is válhat. A negatív összekapcsolódás sokszor a válságot megelőző túlzott hitelezésben fogható meg, ami nem fenntartható pályára állította számos ország gazdasági növekedését, majd jellemzően a kihelyezési feltételek szigorodása miatti hitelszűke nagymértékű recesszióhoz vezetett. Ez a jelenség jellemzőbb azokra az országokra – ide sorolható Magyarország is – ahol a vállalatok finanszírozása döntő mértékben a bankrendszerre támaszkodik. Bár a közép-kelet európai régióban, hasonlóan a kontinentális európai modellhez, a vállalatok forráshoz jutásában lényegesen magasabb szerepe van a banki hitelezésnek, Magyarország a tőkepiac kihasználtságában régiós szinten is lemaradást mutat (1. ábra). Ha a vállalati forrásbevonást a hitelfelvétel ennyire dominálja, akkor a bankrendszer prociklikussága is erőteljesebben hat a gazdaságra: fellendülés alkalmával markánsabb lehet a kockázatok és sérülékenységek felépülése, a recessziót követően pedig lassabb a kilábalás.

70


A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a hitelezés a fenntartható gazdasági növekedést támogató szerepe növelhető a tőkepiac mélyítésével. A tőkepiac fejlődésével a vállalati tőkepiaci kibocsátások egyre inkább kiegészítői lehetnek a banki hiteleknek, ami diverzifikációt jelent a vállalatoknak a forrásbevonásra. A banki hitelek és a tőkepiac szerepének egészséges aránya csökkenti a vállalatok a banki hitelezésre való ráutaltságát és fenntarthatóbbá teheti a gazdasági növekedést. Egy fejlett, a belső befektetői bázisra támaszkodó tőkepiac stabil finanszírozási bázist tud teremteni a gazdaság számára, amely csökkentheti az ország külső sérülékenységét, melynek jelentősége különösen felértékelődik a hitelforrások beszűkülésekor.

30 25 20 15 10 5 0

Magyarország

Csehország

Ausztria

600 500 400 300 200 100 0


árulkodik, hogy a keresleti oldalt a gyenge belföldi kereslet mellett a külföldi intézményi befektetők túlsúlya jellemzi. Ahhoz, hogy a hazai tőkepiac a pénzügyi közvetítésben hatékony szerepet tölthessen be a kínálati oldal és a belföldi kereslet ösztönzése egyaránt szükséges.

Nemzetközi és regionális új tőkebevonási képesség a GDP bázispont százalékában bázispont

Lengyelország

Forrás: World Bank, WFE.

Oroszország

A teljes pénzügyi közvetítő rendszer belföldi hitelállománya a GDP arányában Piaci kapitalizáció a GDP arányában

Japán

Régió (jobb tengely)

A magyar tőzsde jelenleg régiós összehasonlításban is alacsony forgalommal és a GDP arányában csekély piaci kapitalizációval rendelkezik, amelyet emellett magas kibocsátói koncentráció is jellemez. Az elmúlt három év részvénykibocsátásait tekintve az is jól látszik, hogy a szűkülő hazai vállalati hitelállomány mellett a tőkepiac sem tudott megfelelő forrásbevonási alternatívaként szolgálni (2. ábra). A gyenge tőzsdei forgalom és az alacsony kapitalizáció tehát döntően a tőkepiacban rejlő finanszírozási potenciál kihasználatlanságára, azaz kínálati problémákra vezethető vissza. A tőzsdei részvények tulajdonosi szerkezete arról

Kína

Magyarország

Csehország

160 140 120 100 80 60 40 20 0

Németország

Nemzetközi

Lengyelország

Ausztria

Oroszország

Japán

Egyesült Államok

Németország

Kína

%

Egyesült Állomok

Nemzetközi és regionális forrásszerkezetek a GDP arányában (2014 év vége)


400 350 300 250 200 150 100 50 0

%

A kínálati oldalon egyrészt a lengyel példa alapján az állami vállalatok (közszolgáltatók és az állami bankok) részvényeinek bevezetése hozhatna élénkülést, míg egy új, prudens Nemzetközi Régió (jobb tengely) értékpapírosítás törvényjavaslat a tőkepiac egy másik fontos szegmensének, a vállalati kötvénypiacnak a fellendítéÚj tőkepiaci kibocsátások összege a GDP arányában Forrás: World Bank, WFE. sét segítheti. A kínálat élénkülésével pedig növekedhet a Megjegyzés: az elmúlt időszak (2012-2014) új kibocsátásainak nagysága a 2014-es GDP arányban. befektetői érdeklődés és a tőzsdei forgalom, amelyek fontos előfeltételei annak, hogy a vállalatok számára a tőkepiaci forrásbevonása valódi alternatíva lehessen. Az állami vállalatokon kívül elsődlegesen a multinacionális cégek beszállítói (jelentős részük kkv), valamint egyes érett fázisba érkező – eddig döntően kockázati tőkealapon nyugvó finanszírozással rendelkező – úgynevezett stratup cégek lehetnek azok a potenciális kibocsátók, akik növelhetik a tőzsdei részvények és/vagy kötvények kínálatát. Éppen ezért külön hangsúlyt kell fektetni arra, hogy részben a tőkepiacra lépés feltételrendszerének enyhítésével, részben pedig a megfelelően működő platformok kialakításával a tőkepiaci forrásbevonás a kkv szektor számára is elérhető legyen. Míg az egészséges belföldi keresletet a befektetési alapok és az önkéntes nyugdíjpénztárak aktivitásának ösztönzése teremtheti meg, amit kiegészíthet a közvetlen lakossági értékpapír-vásárlás, illetve az egészségpénztárak kereslete is. Bankok tőzsdei jelenlétének előnyei A piac fegyelmező ereje, mint a prudenciális szabályozást és felügyeletet kiegészítő tényező, egyre nagyobb szerepet kap a bankrendszer szabályozásában. Ezt példázza a bázeli bankszabályozás harmadik pillére is, amely közzétételi követelményeket határoz meg a banküzem szempontjából releváns kockázatok rendszeres bemutatására. A piac fegyelmező ereje azonban csak akkor működhet hatékonyan, ha az érintettek egy jelentős része a bankok kockázat-vállalásának függvényében maga is költségekkel szembesül. Tipikusan ilyen érintettek lehetnek a részvény és aláren-delt kölcsöntőke tulajdonosok, míg a betétbiztosítás miatt a banki kötvények és betétek tulajdonosai már kevésbé érzékenyek a banki kockázatok alakulására. Abban az esetben tehát, ha a bank nyilvános részvény és/vagy kötvény-kibocsátó, akkor a banki kockázatok alakulására érzékeny érintettek köre is szélesebb, a tőkepiaci törvény által meg-követelt közzétételi követelményeken


71

MAGYAR NEMZETI BANK keresztül pedig a piac fegyelmező ereje is jobban érvényre juthat. Ez az összefüggés azonban csak akkor működik, ha a kibocsátott instrumentumoknak (részvényeknek, és alárendelt kötvényeknek) van likvid piaca, ahol a nyilvános információk - mintegy visszacsatolásként a bank és többi érintett számára hatékony árjelzések formájában megjelenhetnek. Ezt a likvid piacot biztosíthatja a tőzsdei jenlét, amelyen keresztül a piac fegyelmező ereje valóban érvényre juthat és a prudenciális szabályozást érdemben támogathatja. A tőzsdei jelenlét másik előnye a bankok számára, hogy a nyilvánosság által kikényszerített transzparens működés és a befektetői körben való ismertség könnyebb tőke- és forrásszerzést tesz lehetővé, ami mind a tőkemegfelelés, mind a likviditás szempontjából enyhítheti az esetleges szűk keresztmetszeteket.

72


ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra: Infláció és munkanélküliség alakulása az USA-ban ................................................................................................... 10 2. ábra: Az EKB eszközvásárlási és refinanszírozási programjainak volumene az eurozóna GDP-jének arányában .............. 10 3. ábra: Az EU országainak növekedése, GDP arányos államadóssága és annak historikus maximum szintje...................... 11 4. ábra: Bankok által tartott állampapír-állomány változása 2009 és 2014 között ............................................................... 11 5. ábra: A fejlődő országok világpiaci súlyának várt alakulása és a növekedési előrejelzések változása .............................. 11 6. ábra: Főbb nyersanyagárak alakulása (USD-ben, 2006. január = 100%) ........................................................................... 12 7. ábra: A kínai részvénypiac és a jüan árfolyamának alakulása ........................................................................................... 12 8. ábra: A GDP-növekedés alakulása (előző év azonos időszakához viszonyítva) .................................................................. 12 9. ábra: A magyar CDS felár változásának dekomponálása ................................................................................................... 13 10. ábra: A bruttó és nettó külső adósság és a lejáró adósság alakulása .............................................................................. 13 11. ábra: A magánszektor GDP-arányos hitelállományának trendtől való eltérése a hitelrés mutatóval kifejezve ............... 13 12. ábra: Felzárkózási potenciál a magyar gazdaságban ....................................................................................................... 14 13. ábra: Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index (REPSI) ........................................................................................................ 15 14. ábra: Devizaswap felárak ................................................................................................................................................. 15 15. ábra: A jegybanki egynapos betétállomány nagysága és a HUFONIA távolsága az alapkamattól .................................. 16 16. ábra: Állampapír referencia hozamok és a jegybanki alapkamat alakulása .................................................................... 16 17. ábra: A kiadott lakásépítési engedélyek és az épített lakások száma .............................................................................. 19 18. ábra: Lakásárindexek és a lakáspiaci tranzakciók száma ................................................................................................. 19 19. ábra: A lakáspiaci tranzakciók éves növekedési üteme településtípus szerinti bontásban .............................................. 20 20. ábra: Lakásépítések volumene a GDP arányában 2014-ben ............................................................................................ 20 21. ábra: Tranzakciók volumene a kereskedelmi ingatlanpiacon szegmensenként ............................................................... 20 22. ábra: A kereskedelmi ingatlanpiaci tranzakciók megoszlása a tranzakció mérete szerint ............................................... 21 23. ábra: A bérletre kínált irodák területe és a kihasználatlansági ráta a budapesti irodapiacon ......................................... 21 24. ábra: A pénzügyi közvetítőrendszer vállalati hitelállományának negyedéves változása (tranzakciók) ........................... 22 25. ábra: A teljes vállalati és a kkv-szektor hitelállományának növekedési üteme ................................................................ 23 26. ábra: A vállalati hitelezés előretekintő pályája kockázati feltételek realizálódása esetén (év/év százalék) .................... 23 27. ábra: Hitelezési feltételek változása a vállalati szegmensben .......................................................................................... 24 28. ábra: Az új vállalati hitelek alkalmazott hitelfelárai és az NPL-ráta kapcsolata (a piaci részesedés tükrében) ............... 24 29. ábra: A vállalati szektor hitelállománya a GDP arányában és a strukturális hitelezési eltérés alakulása ........................ 26 30. ábra: Nem pénzügyi vállalatok nettó adóssága a nettó részvények és részesedések arányában .................................... 28 31. ábra: A nem pénzügyi vállalati szektor GDP-arányos eladósodottsága ........................................................................... 28 32. ábra: A hitelkereslet változása futamidő szerint és a beruházások alakulása ................................................................. 28 33. ábra: A vállalati hitelezés előrejelzése .............................................................................................................................. 30 34. ábra: A kkv hitelezés előrejelzése ..................................................................................................................................... 30 35. ábra: A pénzügyi közvetítőrendszer háztartási hitelállományának negyedéves változása .............................................. 31 36. ábra: Új háztartási hitelek a hitelintézeti szektorban ....................................................................................................... 31 37. ábra: Az új hitelek kapcsolódó JTM-értékeinek eloszlása 2015 első félévében ................................................................ 31 38. ábra: Adósságszolgálati mutató értéke 2015. első negyedév végén nemzetközi összehasonlításban ............................. 33 39. ábra: A referenciakamat és a kamatfelárak alakulása ..................................................................................................... 33 40. ábra: Hitelkereslet a háztartási hitelezési szegmensben .................................................................................................. 34 41. ábra: A háztartási hitelezés előrejelzése ........................................................................................................................... 35 42. ábra: A bankrendszer 90 napon túl késedelmes vállalati hitelállományának aránya szerződésenként ........................... 36 43. ábra: Nemteljesítő és átstrukturált projekt, illetve egyéb vállalati hitelek a bankrendszerben ....................................... 36 44. ábra: A problémás kereskedelmi ingatlanhitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok elhelyezkedés és típus szerint ............ 37 45. ábra: A nemteljesítő vállalati hitelek arányának alakulásában szerepet játszó tényezők a bankrendszerben ................ 37 46. ábra: A nemteljesítő vállalati portfólió tisztítása a bankrendszerben .............................................................................. 37 47. ábra: Átstrukturált projekt és egyéb vállalati hitelek a bankrendszerben ........................................................................ 38 48. ábra: Kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelek értékvesztéssel való fedezettsége késedelem szerint ............... 38


73

MAGYAR NEMZETI BANK 49. ábra: Értékvesztés és értékesítés állományarányos eredményt rontó hatása, valamint a fedezettség alakulása a vállalati szegmensben ............................................................................................................................................................ 39 50. ábra: A 90 napnál nagyobb késedelemben lévő hitelek a pénzügyi vállalkozásoknál termék szerinti bontásban ........... 40 51. ábra: 90 napnál régebbi késedelmes hitelek értékvesztéssel való fedezettsége a pénzügyi vállalkozásoknál ................. 40 52. ábra: A bankrendszer 90 napon túl késedelmes háztartási hitelállományának aránya szerződésenként ........................ 42 53. ábra: A 90 napon túl késedelmes háztartás hitelek volumene és aránya a bankrendszerben termékbontásban ............ 43 54. ábra: Bankrendszeri tisztítási ráta a háztartási szegmensben termékbontásban ............................................................ 43 55. ábra: Az értékesített fedezeti ingatlanok száma kumuláltan ........................................................................................... 43 56. ábra: A bankok által piaci alapon értékesített zálog ingatlanok eloszlása a hitelező térülése szerint ............................. 44 57. ábra: A fedezeti ingatlanok és a lakáspiaci tranzakciók száma ........................................................................................ 44 58. ábra: A bankrendszer 90 napon túl késedelmes háztartási hitelállományának teljes fedezettsége ................................ 44 59. ábra: Az értékvesztés állományarányos eredményt rontó hatása és a fedezettség a háztartási szegmensben .............. 45 60. ábra: A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása a vállalati szegmensben ..................... 47 61. ábra: A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása a háztartási szegmensben ................. 47 62. ábra: A bankrendszer és a fiókok adózás előtti eredménye ............................................................................................. 48 63. ábra: A bankrendszer és a fiókok tényleges és tisztított adózás előtti eredménye a saját tőke arányában .................... 49 64. ábra: A bankrendszer és a fiókok összesített éves eredménytételei a 12 havi átlagos saját tőke arányában ................. 49 65. ábra: Jogszabályi változások és kormányzati intézkedések becsült eredményhatása 2015 és 2017 között .................... 49 66. ábra: Sajáttőke-arányos megtérülés eloszlása az Európai Unió bankrendszereiben ....................................................... 51 67. ábra: Eszközarányos működési költségek nemzetközi összehasonlításban ...................................................................... 51 68. ábra: Jövedelemarányos működési költségek eloszlása az Európai Unió bankrendszereiben ......................................... 52 69. ábra: A bankrendszer összes eszközének és kockázattal súlyozott eszközeinek változása (2005. január = 100%) .......... 52 70. ábra: A bankrendszeri TMM-mutató ................................................................................................................................ 54 71. ábra: A bankrendszeri TMM-mutató válság kitörését követő változásának felbontása tényezőkre ............................... 54 72. ábra: A szövetkezeti hitelintézetek összesített adózás előtti eredménye, ROE-mutatója és tőkemegfelelése ................. 55 73. ábra: Likviditási tartalék és a szabályozói likviditási követelmények alakulása ............................................................... 57 74. ábra: A jegybanki eszköztár átalakítás hatása az LCR mutatóra ..................................................................................... 57 75. ábra: A bankrendszer egyes likvid eszközei ...................................................................................................................... 58 76. ábra: Hitel-betét mutató nemzetközi összehasonlításban ............................................................................................... 58 77. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek kumulált tranzakciói, valamint a lakossági betétek és állampapírok kamata ................................................................................................................................................................................................ 59 78. ábra: Külföldi források kumulált változása ....................................................................................................................... 59 79. ábra: A forintban denominált külföldi források alakulása ................................................................................................ 59 80. ábra: A külföldi források lejárati szerkezete hátralévő lejárat szerint .............................................................................. 60 81. ábra: A bankrendszer külföldi forrásainak alakulása az előrejelzési horizonton .............................................................. 60 82. ábra: A külfölddel szembeni nettó swapállomány és a hosszú lejáratú vállalati devizahitelek alakulása ....................... 61 83. ábra: A Devizafinanszírozás Megfelelési Mutató (DMM) alakulása ................................................................................. 61 84. ábra: Mérlegfőösszeg-arányos 30 napos likviditási többlet devizális megbontásban ..................................................... 62 85. ábra: Mérlegfőösszeg-arányos 30 napos stressz likviditási többlet devizális megbontásban .......................................... 63 86. ábra: A Likviditási Stressz Index ........................................................................................................................................ 63 87. ábra: A GDP növekedési üteme az egyes forgatókönyvekben (előző év azonos időszakához képest) ............................. 64 88. ábra: Hitelezési veszteség aránya stresszpályán a vállalati portfólióra ........................................................................... 64 89. ábra: Hitelezési veszteség aránya stresszpályán a háztartási portfólióra ....................................................................... 64 90. ábra: A piaci kockázati stresszteszt eredménye ............................................................................................................... 65 91. ábra: A tőkemegfelelési mutató darabszám alapú eloszlása ........................................................................................... 66 92. ábra: A Tőke Stressz Index ................................................................................................................................................ 66 93. ábra: A biztosítási szektor Szolvencia I és Szolvencia II szerinti tőkehelyzete 2014 év végén ........................................... 67 94. ábra: A kgfb piac díjszintjének alakulása .......................................................................................................................... 68 95. ábra: A hazai biztosítók jövedelmezőségének alakulása .................................................................................................. 68 96. ábra: Az önkéntes nyugdíjpénztári állampapír-állomány és annak lejárati szerkezete .................................................... 68 97. ábra: A magánnyugdíjpénztár tagdíjfizetők aránya ......................................................................................................... 69 74


98. ábra: Ügyfélpapírok állománya és vezetett ügyfélszámlák .............................................................................................. 69 99. ábra: Befektetési vállalkozások jövedelmezősége ............................................................................................................ 69 100. ábra: A befektetési alapkezelők száma, illetve az általuk kezelt vagyon ........................................................................ 70 101. ábra: Kötvény jellegű befektetési alapok nettó tőkeáramlása és a kamatok alakulása ................................................ 70


75

MAGYAR NEMZETI BANK TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: A nem pénzügyi vállalatok hitelintézetekkel szemben fennálló tartozásának koncentráltsága ......................... 23 2. táblázat: A vállalati portfólióminőség legfontosabb mutatói a szövetkezeti hitelintézeteknél .......................................... 41 3. táblázat: A háztartási portfólióminőség legfontosabb mutatói a szövetkezeti hitelintézeteknél ...................................... 41 4. táblázat: A pénzügyi vállalkozások adózás előtti eredménye ............................................................................................. 55 5. táblázat: A likviditási stresszteszt fő paraméterei .............................................................................................................. 62 6. táblázat: A főbb kockázatok bankrendszeri eredményre gyakorolt hatása a stressztesztben, kétéves időhorizonton ...... 65 7. táblázat: A stresszteszt eredménye 9,25 százalékos szabályozói tőkemegfelelési ráta mellett ......................................... 65

76


MELLÉKLETEK: MAKROPRUDENCIÁLIS INDIKÁTOROR 1. Kockázati étvágy 1. ábra: A főbb kockázati indexek

2. ábra: A főbb piacok implikált volatilitása bázispont

bázispont

90

900

900

240

80

800

800

210

70

700

700

180

60

600

600

150

50

500

500

120

40

400

400

90

30

300

300

200

200

60

20

100

100

30

10

0

0

1 000

0

2005.jan. 2005.ápr. 2005.aug. 2005.dec. 2006.máj. 2006.okt. 2007.jan. 2007.máj. 2007.aug. 2007.nov. 2008.márc. 2008.jún. 2008.szept. 2008.dec. 2009.ápr. 2009.júl. 2009.nov. 2010.márc. 2010.júl. 2010.nov. 2011.márc. 2011.júl. 2011.okt. 2012.jan. 2012.ápr. 2012.aug. 2012.nov. 2013.febr. 2013.máj. 2013.aug. 2013.dec. 2014.márc. 2014.jún. 2014.szept. 2015.jan. 2015.ápr. 2015.júl. 2015.okt.

0

JPM EMBI Global

JPM Maggie BBB

2005.jan. 2005.jún. 2005.nov. 2006.ápr. 2006.szept. 2007.febr. 2007.júl. 2007.dec. 2008.máj. 2008.okt. 2009.márc. 2009.aug. 2010.jan. 2010.jún. 2010.nov. 2011.ápr. 2011.szept. 2012.febr. 2012.júl. 2012.dec. 2013.máj. 2013.okt. 2014.márc. 2014.aug. 2015.jan. 2015.jún.

1 000

270

MOVE-Index

JPM Maggie A

VIX-Index (jobb skála)

Forrás: Bloomberg.

Forrás: Datastream.

3. ábra: Dresdner Kleinwort indikátor 14

12

12

10

10

8

8

6

6

4

4

2

2

0

0

-2

-2

-4

-4

-6

-6

Forrás: Eurostat, IMF

2005.jan. 2005.jún. 2005.dec. 2006.jún. 2006.dec. 2007.jún. 2007.dec. 2008.máj. 2008.nov. 2009.máj. 2009.nov. 2010.máj. 2010.nov. 2011.máj. 2011.okt. 2012.ápr. 2012.okt. 2013.ápr. 2013.okt. 2014.ápr. 2014.szept. 2015.márc. 2015.szept.

14

ARPI2

ARPI2 (trend)

Forrás: DrKW.

2. Külső egyensúly és sebezhetőség 4. ábra: Az egyes szektorok GDP-arányos finanszírozási igénye és a külső egyensúly %

%

5. ábra: A GDP-arányos külső finanszírozási igény és a finanszírozás szerkezete %

%

10

20

8

8

15

15

6

6

10

10

4

4

2

2

5

5

10

20

0

0

0

-2

-5

-5

-4

-4

-10

-10

-6

-6

-8

-8

-15

-15

-10

-10

-20

-20

-12

-12 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Államháztartás Vállalatok

Forrás: MNB.

Háztartások Külső finanszírozási képesség

2004. I. II. III. IV. 2005. I. II. III. IV. 2006. I. II. III. IV. 2007. I. II. III. IV. 2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I. II.

0

-2

Adóssággeneráló finanszírozás Pénzügyi derivatívák

Adósságot nem generáló fin. Külső finanszírozási igény

Forrás: MNB.


77

MAGYAR NEMZETI BANK

6. ábra: GDP-arányos nettó külső adósság %

65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

%

65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 -5 -10

Államháztartás

Vállalat

Hitelintézet

%

65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 -5 -10

2004. I. III. 2005. I. III. 2006. I. III. 2007. I. III. 2008. I. III. 2009. I. III. 2010. I. III. 2011. I. III. 2012. I. III. 2013. I. III. 2014. I. III. 2015. I.

%

2004. II. IV. 2005. II. IV. 2006. II. IV. 2007. II. IV. 2008. II. IV. 2009. II. IV. 2010 II. IV. 2011. II. IV. 2012. II. IV. 2013. II. IV. 2014. II. IV. 2015. II.

65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

7. ábra: Egyes szektorok mérleg szerinti GDP-arányos nyitott árfolyam-pozíciója

Háztartások

Nettó külső adósság

Nem pénzügyi vállalat

MNB-vel konszolidált államháztartás

Forrás: MNB. Eurostat, IMF

Forrás: MNB.

3. A makrogazdaság teljesítménye 8. ábra: A GDP és komponenseinek változása (az előző év azonos időszakához képest) %

%

32 28 24 20 16 12 8 4 0 -4 -8 -12 -16 -20 -24

Fogyasztási kiadások Teljes GDP Import

%

12

56

10

55

8

54

6

53

4

52

2

51

0

50

-2

49

-4

48

-6

47

-8

46

Bruttó állóeszközfelhalmozás Export

Nettó reálbérek

Forrás: KSH.

Foglalkoztatottsági ráta (jobb skála)

Forrás: KSH.

10. ábra: A lakossági felhasználás a rendelkezésre álló jövedelem arányában %

%

94

16

92

14

90

12

88 86

10

84

8

11. ábra: A versenyszektor vállalati reál-ULC változása (az előző év azonos időszakához képest) 15

%

%

15

10

10

5

5

0

0

-5

-5

-10

-10

-15

-15

82

6

80

78

2

76

0

74

-2

72

1995. II. IV. 1996. II. IV. 1997. II. IV. 1998. II. IV. 1999. II. IV. 2000. II. IV. 2001. II. IV. 2002. II. IV. 2003. II. IV. 2004. II. IV. 2005. II. IV. 2006. II. IV. 2007. II. IV. 2008. II. IV. 2009. II. IV. 2010. II. IV. 2011. II. IV. 2012. II. IV. 2013. II. IV. 2014. II. IV. 2015. II.

4

1999. II. IV. 2000. II. IV. 2001. II. IV. 2002. II. IV. 2003. II. IV. 2004. II. IV. 2005. II. IV. 2006. II. IV. 2007. II. IV. 2008. II. IV. 2009. II. IV. 2010. II. IV. 2011. II. IV. 2012. II. IV. 2013. II. IV. 2014. II. IV. 2015. II.

18

%

2002. II. IV. 2003. II. IV. 2004. II. IV. 2005. II. IV. 2006. II. IV. 2007. II. IV. 2008. II. IV. 2009. II. IV. 2010. II. IV. 2011. II. IV. 2012. II. IV. 2013. II. IV. 2014. II. IV. 2015. II.

1996. II. IV. 1997. II. IV. 1998. II. IV. 1999. II. IV. 2000. II. IV. 2001. II. IV. 2002. II. IV. 2003. II. IV. 2004. II. IV. 2005. II. IV. 2006. II. IV. 2007. II. IV. 2008. II. IV. 2009. II. IV. 2010. II. IV. 2011. II. IV. 2012. II. IV. 2013. II. IV. 2014. II. IV. 2015. II.

32 28 24 20 16 12 8 4 0 -4 -8 -12 -16 -20 -24

9. ábra: A foglalkoztatottsági ráta és a nettó reálkeresetek változása (az előző év azonos időszakához képest)

Feldolgozóipar

Nettó pénzügyi megtakarítás

Beruházás

Fogyasztás (jobb skála)

Forrás: KSH, MNB.

78


Forrás: KSH, MNB.

Piaci szolgáltatások

Versenyszféra

Mezőgazdaság, bányászat Építőipar Egyéb szolgáltatások

750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

bázispont bázispont

5 év múlvai 5 éves hozamfelár

Forint/svájci frank árfolyam Forint/dollár árfolyam

Forrás: Reuters. 5 éves CDS felár

% %

Forint/euro árfolyam

2005.jan. 2005.máj. 2005.okt. 2006.márc. 2006.júl. 2006.nov. 2007.ápr. 2007.aug. 2007.dec. 2008.márc. 2008.jún. 2008.szept. 2009.jan. 2009.máj. 2009.szept. 2010.jan. 2010.jún. 2010.okt. 2011.febr. 2011.jún. 2011.okt. 2012.márc. 2012.júl. 2012.nov. 2013.márc. 2013.júl. 2013.nov. 2014.ápr. 2014.aug. 2014.dec. 2015.ápr. 2015.szept.

2006.jan. 2006.ápr. 2006.aug. 2006.dec. 2007.máj. 2007.aug. 2008.jan. 2008.ápr. 2008.szept. 2008.dec. 2009.ápr. 2009.aug. 2009.nov. 2010.márc. 2010.júl. 2010.nov. 2011.febr. 2011.jún. 2011.okt. 2012.febr. 2012.jún. 2012.szept. 2013.jan. 2013.máj. 2013.aug. 2013.dec. 2014.ápr. 2014.aug. 2014.dec. 2015.ápr. 2015.júl.

1997 II. IV. 1998 II. IV. 1999 II. IV. 2000 II. IV. 2001 II. IV. 2002 II. IV. 2003 II. IV. 2004 II. IV. 2005 II. IV. 2006 II. IV. 2007 II. IV. 2008 II. IV. 2009 II. IV. 2010 II. IV. 2011 II. IV. 2012 II. IV. 2013 II. IV. 2014 II. IV. 2015 II. % %

8 8

7 7

6 6

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

0 0

13. ábra: A magyar állam hosszú távú nemfizetési kockázata és forward felára

750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40

2006.jan. 2006.ápr. 2006.júl. 2006.okt. 2007.febr. 2007.júl. 2007.okt. 2008.jan. 2008.ápr. 2008.júl. 2008.okt. 2009.jan. 2009.ápr. 2009.júl. 2009.okt. 2009.dec. 2010.márc. 2010.jún. 2010.okt. 2011.jan. 2011.márc. 2011.jún. 2011.szept. 2011.dec. 2012.márc. 2012.máj. 2012.aug. 2012.nov. 2013.jan. 2013.ápr. 2013.júl. 2013.okt. 2014.jan. 2014.márc. 2014.jún. 2014.szept. 2014.dec. 2015.márc. 2015.jún. 2015.aug.

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40

2006.jan. 2006.ápr. 2006.júl. 2006.okt. 2007.jan. 2007.ápr. 2007.júl. 2007.okt. 2007.dec. 2008.márc. 2008.jún. 2008.szept. 2008.dec. 2009.márc. 2009.jún. 2009.szept. 2009.dec. 2010.márc. 2010.jún. 2010.szept. 2010.dec. 2011.márc. 2011.jún. 2011.szept. 2011.dec. 2012.márc. 2012.jún. 2012.szept. 2012.dec. 2013.márc. 2013.jún. 2013.szept. 2013.dec. 2014.márc. 2014.jún. 2014.szept. 2014.dec. 2015.márc. 2015.jún. 2015.szept.

9

12. ábra: Ágazati csődráták 9

Feldolgozóipar Ingatlanügyletek Összesen

Forrás: Opten, KSH, MNB.

4. Monetáris és pénzügyi kondíciók

14. ábra: Három hónapos euro, dollár, svájci frank és forint pénzpiaci kamatlábak (LIBOR- és BUBOR-fixing) 14 %

15. ábra: Forint/euro, forint/dollár és forint/svájci frank árfolyam változása 2006. január 2-höz képest

60

%

8 H U C E

Forrás: Datastream, Reuters. EUR USD

Implikált volatilitás

HUF

% %

PÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2015. NOVEMBER 14

12 12

10 10

8

6 6

4 4

2 2

0 0

CHF

Forrás: Reuters.

16. ábra: Forint/euro árfolyam volatilitása 60

50

50

40

40

30

30

20

20

10

10

0

0

Visszatekintő volatilitás

Forrás: Reuters, MNB.

79

160 140 120 100 80 60 40 20 0 -20 -40 -60 -80 bázispont

80 bázispont

350

300

250

200

150

1 M euro alatti forinthitelek 1 M euro fölötti forinthitelek

BUMIX 1 M euro alatti eurohitelek 1 M euro fölötti eurohitelek

FHB lakásárindex (nominál)

% %

CETOP

2005.jan ápr. júl. okt. 2006.jan. ápr. júl. okt. 2007.jan. ápr. júl. okt. 2008.jan. ápr. júl. okt. 2009.jan. ápr. júl. okt. 2010.jan. ápr. júl. okt. 2011.jan. ápr. júl. okt. 2012.jan. ápr. júl. okt. 2013.jan. ápr. júl. okt. 2014.jan. ápr. júl. okt. 2015.jan. ápr. júl.

2007.jan ápr. júl. okt. 2008.jan. ápr. júl. okt. 2009.jan. ápr. júl. okt. 2010.jan. ápr. júl. okt. 2011.jan. ápr. júl. okt. 2012.jan. ápr. júl. okt. 2013.jan. ápr. júl. okt. 2014.jan. ápr. júl. okt. 2015.jan. ápr. júl.

17. ábra: Új vállalati hitelek kamatfelára (BUBOR, illetve EURIBOR felett, 3 havi mozgóátlag) 450

450 400

400 350

100 100

50 50

0 0

19. ábra: Lakásárak (2000 = 100)

250 250

225 225

200 200

175 175

150 150

125 125

100 100

75 75

50 50

25 25

0 0

30

300

200

Forrás: Euribor, MNB.

FHB lakásárindex (reál)

Forrás: FHB

21. ábra: Főbb magyar és kelet-európai tőzsdeindexek éves hozama

160 140 120 100 80 60 40 20 0 -20 -40 -60 -80

BUX

Forrás: BÉT/BSE, portfolio.hu.

PÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2015. NOVEMBER 40


2000. I. III. 2001. I. III. 2002. I. III. 2003. I. III. 2004. I. III. 2005. I. III. 2006. I. III. 2007. I. III. 2008. I. III. 2009. I. III. 2010. I. III. 2011. I. III. 2012. I. III. 2013. I. III. 2014. I. III. 2015. I.

500


MAGYAR NEMZETI BANK 18. ábra: Új háztartási forinthitelek kamatfelára (3 hónapos BUBORkamat felett) százalékpont százalékpont

Lakáshitel Személyi hitel

% %

Forrás: ÁKK, MNB, portfolio.hu. : Eurostat, IMF RMAX index 1 hetes BUBOR MAX index

30

250

150

25 25

20 20

15 15

10 10

5 5

0 0

Szabad felhasználású jelzáloghitel

Forrás: MNB.

5. Eszközárak 20. ábra: Az állampapír-indexeken és a pénzpiacon realizált évesített hozamok

40

30 30

20 20

10 10

0 0

-10 -10

-20 -20

5. A pénzügyi közvetítőrendszer kockázatainak mutatói 22 ábra: A nem pénzügyi vállalati szektor GDP-arányos eladósodottsága %

%

%%

Mrd Ft

100

9 000

90

90

8 000

62

80

80

7 000

58

70

70

6 000

54

60

60

5 000

50

50

50

4 000

46

40

40

3 000

42

30

30

2 000

38

20

20

1 000

34

10

10

0

30

0

0

USD

Belföldről felvett hitelek Hitelek eurozóna

Forrás: Eurostat, EKB, MNB.

24. ábra: A belföldi bankok által a vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme %

35 30 25 20 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20

Mrd Ft

400 300

200

200

100

100

0

0 -100

-200

-200

-300

-300

2002 II. IV. 2003 II. IV. 2004 II. IV. 2005 II. IV. 2006 II. IV. 2007 II. IV. 2008 II. IV. 2009 II. IV. 2010 II. IV. 2011 II. IV. 2012 II. IV. 2013 II. IV. 2014 II. IV. 2015 II.

-100

Rövid lejáratú

Hosszú lejáratú

Összesen

Forrás: MNB.

90 napnál régebben lejárt hiteleinek aránya az összes hitelhez

30

%

%

30

20

15

15

10

10

5

5

0

0

Mező- Feldolgozó Építőipar gazdaság ipar (6%) (6%) (18%)

Vállalatok hitelei után elszámolt értékvesztés eredményrontó hatása a vállalatok összes hiteléhez képest (jobb skála)

2011.dec. 2012.dec. 2013.dec. 2014.dec. 2015.jún.

20


25


25


5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0


2003 II. IV. 2004 II. IV. 2005 II. IV. 2006 II. IV. 2007 II. IV. 2008 II. IV. 2009 II. IV. 2010 II. IV. 2011 II. IV. 2012 II. IV. 2013 II. IV. 2014 II. IV. 2015 II.

%

27. ábra: A bankrendszer vállalati hitelállományának értékvesztéssel való fedezettsége ágazatonként


26. ábra: A vállalatok portfólióminőségének fontosabb mutatói

Forrás: MNB.

Devizahitelek aránya (jobb skála)

300

Forrás: MNB.

%

HUF

Mrd Ft

400

Hitelek éves növekedési üteme Hitelek árfolyamszűrt éves növekedési üteme Árfolyam hatása az éves nominális növekedési ütemre

22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

EUR

25. ábra: A bankrendszer nem pénzügyi vállalati hitelállományának nettó negyedéves állományváltozása


%

2001.jan. júl. 2002.jan. júl. 2003.jan. júl. 2004.jan. júl. 2005.jan. júl. 2006.jan. júl. 2007.jan. júl. 2008.jan. júl. 2009.jan. júl. 2010.jan. júl. 2011.jan. júl. 2012.jan. júl. 2013.jan. júl. 2014.jan. júl. 2015.jan. Jul

35 30 25 20 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20

CHF

Forrás: MNB.


Külföldről felvett hitelek Devizahitelek

66

2003.jan júl. 2004.jan. júl. 2005.jan. júl. 2006.jan. júl. 2007.jan. júl. 2008.jan. júl. 2009.jan. júl. 2010.jan. júl. 2011.jan. júl. 2012.jan. júl. 2013.jan. júl. 2014.jan. júl. 2015.jan. júl.

2001 II. IV. 2002 II. IV. 2003 II. IV. 2004 II. IV. 2005 II. IV. 2006 II. IV. 2007 II. IV. 2008 II. IV. 2009 II. IV. 2010 II. IV. 2011 II. IV. 2012 II. IV. 2013 II. IV. 2014 II. IV. 2015 II.

100

23. ábra: A nem pénzügyi vállalati szektor belföldi banki hiteleinek denominációs szerkezete

Keres- Szálláshely, Szállítás, IngatlanNem kedelem, vendég- raktározás, ügyek, pénzügyi javítás látás posta, gazdasági vállalatok (17%) (3%) távközlés szolgáltatás összesen (6%) (28%)

Forrás: MNB.


81

MAGYAR NEMZETI BANK 28. ábra: A háztartások eladósodottsági mutatói nemzetközi összehasonlításban %

%

29. ábra: A háztartások törlesztési terhe %

%

70

14

60

60

12

12

50

50

10

10

40

40

8

8

30

30

6

6

20

20

4

4

10

10 2

2

0

0 0

0

Pénzügyi köt./ pénzügyi vagyon Pénzügyi köt./pénzügyi vagyon - Eurozóna Háztartások hitelei/GDP Háztartások hitelei/GDP - Eurozóna

Tőketörlesztés/rendelkezésre álló jövedelem Kamattörlesztés/rendelkezésre álló jövedelem

Forrás: MNB.

Forrás: MNB, EKB.

30. ábra: Háztartások bankrendszeri hiteleinek éves növekedési üteme %

70

60

60

50

50

40

40

30

30

20

20

10

10

0

0 -10

-20

-20

2003. II. IV. 2004. II. IV. 2005. II. IV. 2006. II. IV. 2007. II. IV. 2008. II. IV. 2009. II. IV. 2010. II. IV. 2011. II. IV. 2012. II. IV. 2013. II. IV. 2014. II. IV. 2015. II.

-10

Mrd Ft

500 400 300 200 100 0 -100 -200 -300 -400 -500 -600 -700 -800 -900

80

70

31. ábra: Háztartások negyedéves nettó hiteltranzakciói, főbb termék és devizális megbontásban (árfolyamszűrt)

Fogyasztási és egyéb deviza Fogyasztási és egyéb forint Nettó hitelfelvétel

Hitelek éves növekedési üteme (árfolyamszűrt) Hitelek éves növekedési üteme (nominális)

%

80

7 000

70

6 000

60

5 000

50

4 000

40

3 000

30

2 000

20

1 000

10 0


0

12 000 11 000 10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0

Forint hitelek

Devizahitelek aránya (jobb skála)

Forrás: MNB.


Mrd Ft

%


Mrd Ft

82

Lakás deviza Lakás forint

33. ábra: Háztartások hiteleinek fedezettség szerinti megbontása

32. ábra: Háztartások hiteleinek denominációs szerkezete

Devizahitelek

500 400 300 200 100 0 -100 -200 -300 -400 -500 -600 -700 -800 -900

Forrás: MNB.

Forrás: MNB.

8 000

Mrd Ft


%

80

14



70

Jelzálogfedezetű Fedezet nélkül

Forrás: MNB.

Gépjárműfedezetű Jelzáloghitelek aránya (jobb skála)

72 70 68 66 64 62 60 58 56 54 52 50 48

34. ábra: A háztartások új folyósítású bankrendszeri lakáshiteleinek LTV szerinti megbontása %

100

%

100

80

80

60

60

40

40

35. ábra: Lakásvásárlás elérhetőségére vonatkozó index 1,6

1,6

1,4

1,4

1,2

1,2

1

20

0

0

50% < LTV < 70%

30% < LTV < 50%

0,8

0,6

0,6

0,4

0,4

0% < LTV < 30%

Bizonytalansági sáv

Forrás: MNB.

Mrd Ft

90 napnál régebben lejárt hiteleinek aránya az összes hitelhez

Lakáshitel - piaci kamatozású

Háztartások hitelei után elszámolt értékvesztés eredményrontó hatása a háztartások összes hiteléhez képest (jobb skála)

Lakáshitel támogatott

Állomány

Forrás: MNB.

Szabad felhasználású jelzáloghitel

Személyi hitel

Folyószámla, hitelkártya

2014. II. 2014. III. 2014. IV. 2015. I. 2015. II.

26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Gépjármű hitel

Értékvesztés/állomány (jobb skála)

Forrás: MNB.

38. ábra: A hazai bankrendszer deviza nyitott pozíciója Mrd Ft

2004.jan. 2004.máj. 2004.szept. 2005.jan. 2005.jún. 2005.okt. 2006.febr. 2006.jún. 2006.nov. 2007.márc. 2007.júl. 2007.dec. 2008.ápr. 2008.aug. 2008.dec. 2009.máj. 2009.szept. 2010.jan. 2010.máj. 2010.okt. 2011.febr. 2011.jún. 2011.okt. 2012.márc. 2012.júl. 2012.nov. 2013.ápr. 2013.aug. 2013.dec. 2014.ápr. 2014.szept. 2015.jan. 2015.máj. 2015.szept.

Mrd Ft

Mérleg szerinti nyitott pozíció Teljes nyitott pozíció Külföldiek nettó swap állománya

Forrás: MNB.

%

2014. II. 2014. III. 2014. IV. 2015. I. 2015. II.

3 250 3 000 2 750 2 500 2 250 2 000 1 750 1 500 1 250 1 000 750 500 250 0

2014. II. 2014. III. 2014. IV. 2015. I. 2015. II.

11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

III. 2004. I. III. 2005. I. III. 2006. I. III. 2007. I. III. 2008. I. III. 2009. I. III. 2010. I. III. 2011. I. III. 2012. I. III. 2013. I. III. 2014. I. III. 2015. I.

%

2014. II. 2014. III. 2014. IV. 2015. I. 2015. II.

%

5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 -500 -1 000 -1 500

Korlát

37. ábra: Háztartások bankrendszeri hiteleinek értékvesztéssel való fedezettsége

2014. II. 2014. III. 2014. IV. 2015. I. 2015. II.

36. ábra: A háztartások bankrendszeri hiteleinek portfolióminőségi mutatói 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

HAI

Forrás: MNB.

2014. II. 2014. III. 2014. IV. 2015. I. 2015. II.

70% < LTV

0,8

2001. I. III. 2002. I. III. 2003. I. III. 2004. I. III. 2005. I. III. 2006. I. III. 2007. I. III. 2008. I. III. 2009. I. III. 2010. I. III. 2011. I. III. 2012. I. III. 2013. I. III. 2014. I. III. 2015. I.

2004. II. IV. 2005. II. IV. 2006. II. IV. 2007. II. IV. 2008. II. IV. 2009. II. IV. 2010. II. IV. 2011. II. IV. 2012. II. IV. 2013. II. IV. 2014. II. IV. 2015. II.

20

1

39. ábra: A bankrendszer árfolyam-kockázati kitettsége 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 -500 -1 000 -1 500

20

%

%

20

10

10

0

0

-10

-10

-20

-20

-30

-30

-40

-40

-50

-50 Forinttöbblettel rendelkező bankok Devizatöbblettel rendelkező bankok

Teljes nyitott pozíció aránya a saját tőkéhez 2008.dec. 2012.dec.

2009.dec. 2013.dec.

2010.dec. 2014.dec.

2011.dec. 2015.jún.

Forrás: MNB.


83

MAGYAR NEMZETI BANK 41. ábra: A kamatkockázati stresszteszt alapján várható maximális veszteség a saját tőke arányában

40. ábra: A bankrendszer 90 napos átárazási rése %

20

%

15

15

10

10

5

5

0

0

-5

-5

-10

-10

-15

-15 Nem korrigált

Látraszóló betétekkel korrigált

Nem korrigált

HUF

Látraszóló betétekkel korrigált

Nem korrigált

Nem korrigált

USD

CHF

EUR

2008.dec.

2009.dec.

2010.dec.

2011.dec.

2012.dec.

2013.dec.

2014.dec.

2015.jún.

%

2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 -8 -9 -10 -11 -12

20

%

HUF

EUR

2008.dec. 2012.dec.

USD

2009.dec. 2013.dec.

2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 -8 -9 -10 -11 -12

CHF

2010.dec. 2014.dec.

2011.dec. 2015.jún.

Forrás: MNB.

Forrás: MNB.

42. ábra: Aggregált likviditási mutató (exponenciális mozgóátlag) 1,0

1,0

0,5

0,5

43. ábra: Aggregált likviditási részindexek (exponenciális mozgóátlagok) 2

2

0

0 -2

Aggregált likviditási mutató (exponenciális mozgóátlag)

Forrás: MNB, KELER, Reuters, DrKW.

45. ábra: A bankrendszer ügyfélhitel/ügyfélbetét mutatója

5

0

0

-5

-5

-10

-10

-15

-15

-20

-20

-25

-25

2007.jún. 2007.szept. 2008.jan. 2008.máj. 2008.szept. 2009.jan. 2009.máj. 2009.szept. 2010.jan. 2010.máj. 2010.szept. 2011.jan. 2011.máj. 2011.szept. 2012.jan. 2012.máj. 2012.szept. 2012.dec. 2013.ápr. 2013.aug. 2013.dec. 2014.ápr. 2014.aug. 2014.dec. 2015.ápr. 2015.aug.

5

Fedezetlen bankközi forintpiac Forint/euro spotpiac


84


170 165 160 155 150 145 140 135 130 125 120 115 110 105 100 95 90 85

%

%

2006.jan ápr júl okt 2007.jan ápr júl okt 2008.jan ápr júl okt 2009.jan ápr júl okt 2010.jan ápr júl okt 2011.jan ápr júl okt 2012.jan ápr júl okt 2013.jan ápr júl okt 2014.jan ápr júl okt 2015.jan ápr júl

44. ábra: A legfontosabb hazai pénzügyi piacok bid-ask szpred mutatója (exponenciális mozgóátlagok)

Forint államkötvénypiac

2015.aug.

2005.jan. 2005.jún. 2005.nov. 2006.ápr. 2006.okt. 2007.márc. 2007.aug. 2008.jan. 2008.júl. 2008.dec. 2009.máj. 2009.okt. 2010.ápr. 2010.szept. 2011.febr. 2011.júl. 2012.jan. 2012.jún. 2012.nov. 2013.máj. 2013.okt. 2014.márc. 2014.aug. 2015.jan. 2015.júl.

Aggregált bid-ask szpred mutató Aggregált árhatás mutató Aggregált ügyletkötések száma mutató Aggregált átlagos ügyletméret mutató


Egynapos HUF FX-swap piac

2015.febr.

-3,5

2014.szept.

-3,5

2013.okt.

-12

-3,0

2014.márc.

-12

-3,0

2013.ápr.

-2,5

2012.jún.

-10

-2,5

2012.nov.

-10

2011.júl.

-8

-2,0

2011.dec.

-8

-2,0

2011.jan.

-6

2010.aug.

-6

-1,5

2010.márc.

-1,0

-1,5

2009.szept.

-1,0

2008.okt.

-4

2009.ápr.

-4

2007.nov.

-0,5

2008.máj.

-0,5

2007.jan.

0,0

2007.jún.

0,0

-2

Forrás: MNB.

170 165 160 155 150 145 140 135 130 125 120 115 110 105 100 95 90 85

46. ábra: A bankrendszer likviditási mutatói 45 40

35

35

30

30

25

25

20

20

15

15

10

10

5

5

0

0

-5

-5

8 000

60

6 000

45

4 000

30

2 000

15

0

0

Külföldi - hosszú lejáratú források Külföldi - rövid lejáratú források Külföldi forrásokon belül a tulajdonosi források aránya (jobb skála) Külföldi források aránya az idegen forrásokhoz (jobb skála)

Forrás: MNB.

Forrás: MNB.

10

0

0

Reál ROE

2008.dec. 2012.jún. 2014. jún.

ROA (jobb skála)

Forrás: MNB.

Mrd Ft

2010.dec. 2013.jún. 2015. jún.

2011.dec. 2013.dec.

Forrás: MNB.

50. ábra: A bankrendszer bruttó és nettó kamatozó eszköz arányos kamatjövedelme 1 000

ROE 2009.dec. 2012.dec. 2014. dec.

>50 %

10

45-50 %

-2,0

20

40-45 %

-20

20

35-40 %

-1,0

30


-10

30

20-35 %

0,0

40

25-30 %

0

40

20-25 %

1,0

50

15-20 %

10

50

10-15 %

2,0

60

0-5 %

20

70

60

5-10 %

3,0

%

%

-5-0 %

30

70

-10-5 %

4,0

<-15 %

%

Mérlegfőösszeg

%

49. ábra: A bankok részesedése a mérlegfőösszegből a ROE mutató függvényében

-15-10 %

48. ábra: A bankrendszeri ROA, ROE és reál-ROE

ROE

90 75

Likvid eszköz/mérlegfőösszeg Forint likvid eszköz/mérlegfőösszeg Finanszírozási rés

40

%

10 000

2007. I. II. III. IV. 2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011.I. II. III. IV. 2012.I. II. III. IV. 2013.I. II. III. IV. 2014.I. II. III. IV. 2015.I. II.

40

12 000

Mrd Ft

2003. I. 2004. I. 2005. I. 2006. I. 2007. I. 2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011.I. II. III. IV. 2012.I. II. III. IV. 2013.I. II. III. IV. 2014.I. II. III. IV. 2015.I. II.

45

47. ábra: A bankrendszer külföldi forrásai %

%

%

3,5

900

3,4

800

3,3

700

3,2

51. ábra: A bankrendszer működési hatékonyságának mutatói 3,6

%

%

58

3,4

56

3,2

54

52

500

3,0

2,8

50

400

2,9

2,6

48

300

2,8

2,4

46

200

2,7

100

2,6

2,2

44

0

2,5

2,0

42

1,8

40

12 havi kamatjövedelem Kamatmarzs a bruttó kamatozó eszközökön (jobb skála) Kamatmarzs a nettó kamatozó eszközökön (jobb skála)

Forrás: MNB.


3,1

2009.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2010.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2011.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2012.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2013.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2014.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2015.jan. márc. máj. júl.

600

3,0

Költség/átlagos mérlegfőösszeg Költség/működési eredmény (jobb skála)

Forrás: MNB.


85

MAGYAR NEMZETI BANK 52. ábra: A tőkemegfelelési (TMM) és az alapvető tőkemegfelelési (Tier1) mutató %

%

53. ábra: A bankok részesedése a bankrendszeri mérlegfőösszegből a tőkemegfelelési mutató függvényében %

%

90

20

20

80

80

18

18

16

16

70

70

14

14

60

60

12

12

50

50

10

10

8

8

40

40

30

30

20

20

10

10

6

4

4

2

2

0

0


6

Mérlegfőösszeg

22

22

Hitelezési kockázat Működési kockázat Alapvető tőkemegfelelési mutató

0

2008.dec.

0 9-10 % 10-12 % 12-14 % >14 % Tőkemegfelelési mutató 2009.dec. 2010.dec. 2011.dec. 2012.jún. 2012.dec.

2013.jún.

2013.dec.

<8 %

Piaci kockázat Szabad tőkepuffer

Forrás: MNB.

90

8-9 %

2014.jún.

2014.dec.

2015.jún.

Forrás: MNB.

6. Biztosítók, pénztárak, tőkepiac 54. ábra: Háttéradatok a biztosítási adóhoz

55. ábra: Nem életbiztosítási állomány alakulása Mrd Ft

M db

Mrd Ft

5

3

150

50

0

2

100

25

-5

1

50

0

-10

0

0

Biz.tech. eredmény (jobb tengely)

Átlagdíj - lakás

Átlagdíj - vállalkozói vagyon

Átlagdíj - CASCO

Jármű - db Egyéb -db Vagyon - Ft (jobb skála)

Forrás: MNB.

Vagyon - db Jármű - Ft (jobb skála) Egyéb - Ft (jobb skála)

Forrás: MNB.

56. ábra: Életbiztosítási állomány alakulása 3 200

300

2005. I. II. III. VI. 2006. I. II. III. VI. 2007. I. II. III. VI. 2008. I. II. III. VI. 2009. I. II. III. VI. 2010. I. II. III. VI. 2011. I. II. III. VI. 2012. I. II. III. VI. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I. II.

2015. I.

III.

75

2014. I.

200

III.

4

2013. I.

10

III.

100

2012. I.

250

III.

5

2011. I.

15

III.

125

2010. I.

6

III.

20

2009. I.

150

%

Ezer db

57. ábra: Életbiztosítási szolgáltatások Ezer db

Mrd Ft

Mrd Ft

140

2 800

140

120

120

2 400

120

100

100

2 000

100

80

80

1 600

80

60

60

1 200

60

40

40

800

40

400

20

20

20

0

0

0

2006. I. II. III. VI. 2007. I. II. III. VI. 2008. I. II. III. VI. 2009. I. II. III. VI. 2010. I. II. III. VI. 2011. I. II. III. VI. 2012. I. II. III. VI. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I. II.

0

Hagyományos

Unit-linked

Hagy. szaporulat - jobb t.

UL szaporulat - jobb t.

Forrás: MNB.

86


2005. I. II. III. VI. 2006. I. II. III. VI. 2007. I. II. III. VI. 2008. I. II. III. VI. 2009. I. II. III. VI. 2010. I. II. III. VI. 2011. I. II. III. VI. 2012. I. II. III. VI. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I. II.

160

Hagyományos elérés Hagyományos egyéb UL visszavásárlás

Forrás: MNB.

Hagyományos visszavásárlás UL elérés UL egyéb

140

58. ábra: Költségek alakulása a biztosítási szektorban Mrd Ft

59. ábra: A kgfb szerződések alakulása %

Ezer db

%

50

1 600

90

45

1 400

35

80

40

1 200

30

70

35

60

30

1 000

25

50

25

800

20

40

20

600

15

30

15

400

10

20

10

200

5

10

5

100

0

0 2010


0

0

Élet egyéb Nem élet egyéb Nem élet ktghányad - jobb tengely

2011

2012

2013

2014

Fölmondások Új szerződések Visszakötések Visszakötések aránya - jobb tg. Átkötések az érintettek arányában (j. tg.)

Élet szerzési Nem élet szerzési Élet ktghányad - jobb tengely

Forrás: MNB.

Forrás: MNB.

60. ábra: Kgfb bruttó kártartalékok alakulása 250

61. ábra: Élet ág matematikai tartalékának fedezeti eszközportfolió összetétele

Mrd Ft

%

150

200

140

150

130

100

120

50

110

0

100

800

Mrd Ft

Mrd Ft

700

600

600

500

500

400

400

300

300

200

200

100

100

IBNR tartalék

Matematikai tartalék

Kgfb tartalékszint (jobb t.)

0


2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2003

2004

Tételes függőkár-tartalék

800

700

0

Magyar állampapírok Jelzálog levelek Betétek hitelintézeteknél

Forrás: MNB.

Vállalati kötvények Befektetési jegyek Egyéb

Forrás: MNB.

62. ábra: A matematikai tartalékokon kívüli eszközök összetétele Mrd Ft

Mrd Ft

63. ábra: Befektetési alapkezelők és a befektetési alapok számának az alakulása db

db

900

45

800

800

40

560

700

700

35

490

600

600

30

420

500

500

25

350

400

400

20

280

300

300

15

210

200

200

10

140

100

100

5

70

0

0

0


0

Magyar állampapírok Követelések

Forrás: MNB.

Részesedések Bankbetétek

Befektetési jegyek Egyéb

630

2007. I. II. III. IV. 2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I II. III. IV. 2014. I II. III. IV. 2015. I II.

900

40

Alapkezelő

Forrás: MNB.


87

MAGYAR NEMZETI BANK 64. ábra: Befektetési szolgáltatók tőkepiaci forgalma

65. ábra: A nyilvános befektetési alapok eszközösszetétele

Mrd Ft

5 000

90 000

4 500

80 000

4 000

70 000

3 500

60 000

3 000

50 000

2 500

40 000

2 000

30 000

1 500

20 000

1 000

10 000

500

Származtatott ügyletek

Fedezett és garantált kötvények Vállalati kötvény Részvény Ingatlan Befektetési jegy

0

2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I II. III. IV. 2014. I II. III. IV. 2015. I II.

0

Egyéb befektetés

Állampapír

OTC: prompt OTC: származtatott Szabályozott piaci: prompt (jobb skála) Szabályozott piaci: származtatott (jobb skála)

Bankbetét -200

Forrás: MNB.

600 800 1 000 1 200 1 400 1 600 Mrd Ft

15

25

12

20

9

15

6

10

3

5

0

0

Tőkekövetelmény

Tőkemegfelelési mutató (jobb skála)

Forrás: MNB.


Mrd Ft

250

200

200

150

150

100

100

50

50

0

0

Befizetett tőke

Forrás: MNB.

Tőkekihelyezés

Jegyzett tőke

2015. II.

30

Mrd Ft

2014

18

250

2013

35

2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I II. III. IV. 2014. I II. III. IV. 2015. I II.

21

88

400

67. ábra: Kockázati tőkealapok vagyona és kihelyezései

40

2012

%

2010

Mrd Ft

Szavatoló tőke

200

Forrás: MNB.

66. ábra: Befektetési vállalkozások tőkemegfelelési mutatója (TMM) 24

0

2011

100 000

Mrd Ft

Jegyzetek a melléklethez Az ábrákon az év megjelölése (pl.: 2008) az időszak véget jelenti (2008.12.31.), amennyiben ez másként nincs meghatározva. 1. ábra: A mutató emelkedése a kockázati étvágy csökkenését, a magasabb érzékelt kockázatot tükrözi. 2. ábra: VIX: S&P 500 részvénypiaci index implikált volatilitása (CBOE). MOVE: USA állampapírok implikált volatilitása (Merrill Lynch). 3. ábra: A mutató emelkedése a kockázati étvágy csökkenését, a magasabb érzékelt kockázatot tükrözi. 4. ábra: Az államháztartásnál kiegészített SNA mutatót használunk, amely az állami költségvetésen túl figyelembe veszi az önkormányzatok, az ÁPV Rt., a kvázifiskális feladatokat ellátó intézmények (MÁV, BKV), az MNB és az állami kezdeményezésű, de formálisan PPP-konstrukciójú beruházásokat végző intézmények hiányát is. Emellett ugyanakkor figyelembe veszik a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat. A háztartásoknál pedig az SNAmutatóval konzisztens nettófinanszírozási képességét használunk, amely nem tartalmazza az átlépők magánnyugdíj-megtakarításait, a hivatalos (pénzügyi számlában szereplő) nettó finanszírozási képesség eltér az ábrán jelzettől. Az államháztartás SNA-hiányával konzisztens finanszírozási képesség, ami nem veszi figyelembe a nyugdíjpénztári megtakarításokat. A háztartások hivatalos finanszírozási képessége 2011-ben ennél jóval kisebb lehet. 7. ábra: A háztartások nyitott pozíciója a forintosítás miatt fordult meg, ennek ellentételezése átmenetileg a bankoknál jelentkezik (lásd 38. ábra), majd idővel várhatóan az MNB-vel konszolidált államhoz kerül. 10. ábra: A lakossági jövedelem MNB-becslés, ami a jövedelem-felhasználás alapján készült. 12. ábra: A jogi személyiségű társas vállalatokkal szemben indított felszámolási eljárások száma az eljárás kihirdetésének dátuma szerint, 4 negyedévre kumulálva, az egy évvel korábbi, működő, jogi személyiségű társas vállalkozások számával osztva. 13. ábra: Az 5 év múlvai 5 éves forint forwardhozam felára az euro forwardhozamhoz képest (3 napos mozgóátlag), valamint az 5 éves magyar credit default swapár. 16. ábra: Visszatekintő volatilitás: az árfolyam súlyozott múltbeli volatilitása (GARCH módszertan). Implikált volatilitás: 30 napos ATM devizaopciós jegyzésekből származtatott volatilitás. 24. ábra: Devizahitelek 2015. augusztus, hó végi árfolyamon, a forinthitelek a 2002. decemberi állami hitelkiváltással korrigálva. 25. ábra: Árfolyamszűrt értékek. 26. ábra: A 90 napnál régebben lejárt hitelek aránya 2014-ig ügyfelenként, 2015-től szerződésenként számolva. 27. ábra: Zárójelben egyes ágazatmegnevezések alatt a vállalati portfólión belüli, időszakvégi súly került feltüntetésre. 34. ábra: A 0-30 százalékos kategória 2008 előtt a jelzálogfedezet nélkül folyósított hiteleket is tartalmazza. 35. ábra: A HAI 1-es értéke azt mutatja, hogy egy tipikus háztartás adott hitelfeltételek mellett egy átlagos lakás megvásárlásához szükséges jelzáloghitel felvételéhez éppen elegendő havi jövedelemmel rendelkezik. Az index 1 feletti értéke arra utal, hogy egy átlagos jövedelemmel rendelkező háztartás megengedheti magának a hitelből történő lakásvásárlást. A bizonytalansági sáv a számításhoz felhasznált LTV módosításából adódik. 36. ábra: 2010 előtt ügyfelenként, utána szerződésenként. 38. ábra: A külföldiek nettó swapállományának növekedése forint melletti spotlábbal rendelkező swapkötést mutat. A hitelintézetek napi operatív devizapiaci jelentéseiből, a hitelintézetek által külföldiekkel kötött swapügyletek alapján. A jelentési hibák és a nem szabványosított ügyletek miatt az adatfelülvizsgálatok utólag is jelentősen módosíthatják az idősort. Az idősor a külföldieknek a fióktelepekkel, a speciális hitelintézetekkel és a szövetkezeti hitelintézetekkel kötött swapügyleteit nem tartalmazza. A swapállomány a terminlábak aktuális árfolyamon átszámított értékeinek összegét jelenti. 41. ábra: A kamatkockázati stresszteszt azt mutatja meg, hogy szélsőséges kamatesemény - jelen feltételezésben a hozamgörbe párhuzamos felfele tolódása minden deviza esetében 300 bázisponttal - milyen eredményhatással jár. A számítások során átárazódási adatokat, illetve az azokból számított Macaulay-durationt használtuk.


89

MAGYAR NEMZETI BANK 42. ábra: Az aggregált likviditási mutató emelkedése a pénzügyi piacok likviditásának növekedésére utal. 43. ábra: Az aggregált likviditási mutatóhoz hasonlóan, a likviditási részindexek emelkedése a likviditás adott dimenziójának növekedésére utal. Az államkötvénypiac esetén a bid-ask szpred forrása a tényleges másodlagos állampapírpiaci ügyletkötési adatokból becsült terjedelemmutató. A likviditási index korábban a magyar államkötvényekre vonatkozó CEBI-indexből számolt bid-ask szpred felhasználásával készült. 44. ábra: Az ábrázolt mutatók emelkedése a bid-ask szpred szűkülésére, vagyis a piac feszességének és likviditásának növekedésére utal. A HUF swappiacra vonatkozó likviditási index az egynapos USD/HUF és EUR/HUF szegmensek adatait tartalmazza, beleértve a tom-next, overnight és spot-next ügyleteket is. Korábban a swappiac likviditási indexe a tom-next USD/HUF ügyletekre terjedt ki. 45. ábra: Az ügyfélhiteleknél a nem pénzügyi vállalati hiteleket és kötvényeket, háztartási hiteleket, pénzügyi és befektetési vállalkozások hiteleit és kötvényeit, költségvetési és önkormányzati hiteleket, önkormányzati kötvényeket vettük figyelembe. Ügyfélbetéteknél a nem pénzügyi vállalatok betéteit, háztartási betéteket, pénzpiaci alapok betéteit, pénzügyi és befektetési vállalkozások betéteit, költségvetési és önkormányzati betéteket vettünk figyelembe. A hitel/betét mutatót az utolsó időszak árfolyamával szűrtük. 45. ábra: A finanszírozási rés az árfolyamszűrt ügyfélhiteleknek és ügyfélbetéteknek az árfolyamszűrt ügyfélhitelek állományra vetített aránya. 48. ábra: ROE: Adózás előtti eredmény/(átlagos saját tőke - eredmény) ROA: Adózás előtti eredmény/átlagos mérlegfőösszeg Évesített adatok Adózás előtti eredmény: gördülő 12 havi adat Átlagos mérlegfőösszeg: gördülő 12 havi számtani átlag Átlagos saját tőke - eredmény: gördülő 12 havi számtani átlag Deflátor: Előző év azonos hó=100 CPI (%) 49. ábra: Adózás előtti eredménnyel. 50. ábra: Aggregált egyedi, nem konszolidált adatok alapján Kamatjövedelem: gördülő 12 havi érték, a kamatbevétel és kamatkiadás különbsége Bruttó kamatozó eszközök: 12 havi számtani átlag, a kihelyezés teljes összege Nettó kamatozó eszközök: 12 havi számtani átlag, a kihelyezés értékvesztés-állományával csökkentett értéke 51. ábra: Költség: gördülő 12 havi Működési eredmény: gördülő 12 havi Átlagos mérlegfőösszeg: gördülő 12 havi számtani átlag 52. ábra: Tőkemegfelelési mutató = (kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke / tőkekövetelmény) * 8 százalék Alapvető tőkemegfelelési mutató = (kockázatok fedezésére figyelembe vehető alapvető tőke / tőkekövetelmény) * 8 százalék 64. ábra: Befektetési vállalkozások és hitelintézetek együttes forgalma. 65. ábra: 2015. június 30.

90


Deák Ferenc

(1803. október 17. – 1876. január 28.)

Politikus, jogász, táblabíró, országgyűlési képviselő, igazságügy-miniszter, kortársai úgy is emlegették, mint „a haza bölcse”, illetve „a nemzet prókátora”. Deák az örökös közjogi viszályokat elhárítva a nemzet útjából, az uralkodóház és az örökös tartományokhoz való viszony teljes, törvényes tisztázása által nemcsak az alkotmányt és a nemzet létét erősítette meg újra, hanem lehetővé tette az ország fejlődését, anyagi és szellemi gyarapítását. Deák tevékenyen részt vett az 1839–40-es országgyűlés törvényeinek előkészítésében, 1839-ben tiszteletbeli tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának. Bátyja 1842-es halála után a birtokos Deák felszabadította jobbágyait, majd önként vállalta az adófizetést, így bizonyítva, hogy nem csupán elméletben híve a közteherviselésnek és a gazdasági reformoknak, hanem a gyakorlatba is átülteti azokat. Az 1843–44-es országgyűlés követi tisztét egyrészt azért nem fogadta el, mert nem értett egyet a számára kötelező érvényű követutasítással, másrészt pedig – mérsékelt politikai gondolkodóként – tartott a Kossuth nevével fémjelzett radikális csoporttól. Az 1848-as események megítélésekor is megőrizte higgadtságát, tartott az erőszaktól és mint politikai eszközt, elvetette. Ennek ellenére elvállalta Batthyány Lajos kormányában az igazságügyi tárca vezetését. 1849 decemberében forradalmi közéleti tevékenysége miatt letartóztatták, kínvallatások után azonban elengedték. Ekkortól lett a nemzeti passzív ellenállás szellemi vezetője, kezdettől fogva hitte, hogy az osztrák centralizáció saját belső hibái miatt fog megbukni. Az 1861-es országgyűlésen a Felirati Párt vezetője lett, s bár elképzeléseiket akkor nem tudták az uralkodóval elfogadtatni, a kezdeményező szerep egyre inkább az ő kezébe került. 1865-ben a korábban már ismertté vált javaslatokra alapozva kiadta az akkori magyar politikai életet alapvetően meghatározó „húsvéti cikket”, s 1867-ig szinte kizárólag a Habsburg-uralkodóházzal való kiegyezés létrehozásán munkálkodott. Az 1867-ben létrejött kiegyezést követően Magyarország újra elindult a társadalmi és gazdasági fejlődés útján.

Pénzügyi Stabilitási Jelentés 2015. november Nyomda: Prospektus–SPL konzorcium 8200 Veszprém, Tartu u. 6.

10 5 4 B U D A P E S T, S Z A B A D S Á G T É R 9.

Ki ad ja: Ma gyar Nem ze ti Bank. Fe le lős ki adó: Hergár Eszter Bu da pest, Sza bad ság tér 9. ISSN (nyomtatott)

Recommend Documents