Szám: 08-02/429-4/2014/KH
Tárgy:
Egyéni vállalkozó tűzvédelmi bírság ügye
Ü. i.: ... Tel.: ... E-mail: . . . HATÁROZAT A …..... (…...........) ügyfelet tűzvédelmi jogszabályi rendelkezés megszegése miatt 60.000- Ft, azaz hatvanezer forint tűzvédelmi bírsággal sújtom. A pénzbírságot a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstáránál vezetett 10023002-00283494-20000002 számú bankszámlájára jelen határozatom jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizetheti meg késedelmi pótlék mentesen. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól kell felszámítani. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában elrendelem a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását. Felhívom a figyelmét, hogy a tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. Az ügyfél a tűzvédelmi bírság befizetését a tűzvédelmi hatóság felé igazolja. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (9021 Győr, Munkácsy u. 4.) címzett, a hatóságomhoz benyújtandó 5.0001,- Ft értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. INDOKOLÁS A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kapuvári Katasztrófavédelmi Kirendeltsége 2014. augusztus 28-án tűzvédelmi átfogó ellenőrzést tartott a …...... ….............. alatt található telephelyén. Az ellenőrzésen Természetes személy (….) …........ vett részt. 2014. szeptember 17.-én a tényállások tisztázása miatt helyszíni szemlét tartottunk a …......... …................. alatt található telephelyén. 1
Az első fokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint.
1
Az alábbi szabálytalanságok kerültek megállapításra: 1. A hátsó hangárakban (raktárakban) történő raktározásnál 1 méter alatti közlekedési utat hagytak szabadon. Fenti cselekedetével megszegte a 28/2011.(IX.6.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat 575. § (1) bekezdés előírásait. 575. § (1) „Az üzemi helyiségben és a raktározásnál – ömlesztett tárolást kivéve – legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként, 1,8 méter széles keresztirányú utat, b) a 40 méternél nem szélesebb helyiségben, hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, c) a 10–15 méter széles helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat, d) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat, e) a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a technológia szerinti utat.”
2. A 200 m2-t meghaladó alapterületű, hátsó hangárakban (raktárakban) a tárolt anyagok és tetőszerkezet közötti távolság 1 méternél kisebb. Fenti cselekedetével megszegte a 28/2011.(IX.6.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat 574. § (3) bekezdés előírásait. 574. § (3) „A 200 m2 feletti üzemi és tárolóhelyiség födém-, tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani.”
3. A telephelyen tárolt szalma 2,30 méterre található a mellette tárolt tűzifától, valamint 2,1 méterre az udvaron felállított sátortól. Fenti cselekedetével megszegte a 28/2011.(IX.6.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat 457. § (1) bekezdés előírásait. 457. § (1) „Szilárd éghető anyag szabadban tárolt egységeinek méreteit, a tárolási egység és az építmény közötti távolságot a 20. melléklet 2. táblázata szerint kell meghatározni.” 20. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelethez: 2. táblázat Szilárd éghető anyagok tárolása szabadban
2
1
A
B
A tárolt anyag megnevezése
A tárolási egység méretei (m) (szélesség x hosszúság x magasság)
C
D
E
Az építmény tűzállósági fokozata
2
I-II. III. IV-V.
3
Az építménytől való távolság méterben1
4
Éghető "C"-"D" alapanyag félkész és készáru2
10x10x5
20 30
40
5
Papír, rongy, éghető hulladék2 háztartási hulladékgyűjtő kivételével
6x20x8
12 14
16
6
Faforgács, fűrészpor2
4x20x2
12 14
16
6x20x4
8
10
12
2
7
Gömbfa és tűzifa
8
Fűrészáru, fa-, műanyag láda (göngyöleg)
6x20x8
10 12
16
9
Szalma és szálas takarmány3
10x30x8
20 30
40
10
Öngyulladásra hajlamos szén (barna tőzeg)4
40x10x2
4
8
11
Kazánházi salak
-
15 20
25
12
Feketeszén, koksz és zsákos műtrágya az ammónium- nitrát kivételével
-
2
6
6
4
1
Egyes távolsági értékek legfeljebb 10 méterig térfogatarányosan csökkenthetők akkor, ha a tárolási egységek össztérfogata kisebb a táblázati méretből adódó térfogatnál. 2
A távolság mértéke a tárolt éghető anyag magassági méretéig csökkenthető, ha az építmény tárolási egység felőli homlokzatát nyílásnélküli tűzfalként, tetőfödémek tartó- és térelhatároló szerkezetét, továbbá fedélhéjalását nem éghető anyagból alakították ki. 3
A távolság éghető anyagú, illetőleg éghető tetőhéjazatú épülettől 15 méterre, a szomszédos telek egyéb építményétől 8 méterre, saját tulajdonú egyéb építménytől 4 méterre csökkenthető, ha csak 3 méternél nem magasabb és 45 m 3-nél nem nagyobb össztérfogatban helyeznek el szalmát, vagy szálas takarmányt. Szérűn és rostnövénytárolón, valamint mezőn (határban) a kazlak mérete 10x50x8 méter lehet. 4
Erőműi felhasználás esetén a tárolási egység méreteit - a tűzvédelmi hatóság - a technológia függvényében ettől eltérően is megállapíthatja.
Az 1. sorszámú tűzvédelmi szabálytalanság a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező életés balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. melléklet 40. pontjában meghatározott tűzvédelmi szabálytalanság: egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése, mely esetén a kiszabható tűzvédelmi bírság mértéke 20.000 Ft – 60.000 Ft. 3
A hatóságom által kiszabott tűzvédelmi bírság összege a minimális 20.000 Ft, azaz húszezer forint. Az 2. sorszámú tűzvédelmi szabálytalanság a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező életés balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. melléklet 40. pontjában meghatározott tűzvédelmi szabálytalanság: egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése, mely esetén a kiszabható tűzvédelmi bírság mértéke 20.000 Ft – 60.000 Ft. A hatóságom által kiszabott tűzvédelmi bírság összege a minimális 20.000 Ft, azaz húszezer forint. Az 3. sorszámú tűzvédelmi szabálytalanság a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező életés balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. melléklet 40. pontjában meghatározott tűzvédelmi szabálytalanság: egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése, mely esetén a kiszabható tűzvédelmi bírság mértéke 20.000 Ft – 60.000 Ft. A hatóságom által kiszabott tűzvédelmi bírság összege a minimális 20.000 Ft, azaz húszezer forint. A bírság összegének megállapításánál figyelembe vettem, szabálytalanságokat elismerte, és azok megszüntetésére intézkedik.
hogy
az
ügyfél
a
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban. Ket.) 72. § (1) ec) pontja alapján a határozatnak – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket. A fenti tűzvédelmi szabályok betartásának elmulasztása egy esetleges tűzesetnél megnehezíti beavatkozást, közvetlen veszélyt jelent a létesítményben tartózkodókra és a beavatkozó egységekre egyaránt, valamint a tűzvédelmi ellenőrzésen feltárt hiányosságok a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. melléklet 40. pontjába ütköztethetők, amely a nem kötelezően kiszabandó bírságok csoportjába tartozik, azonban a létesítmény területén több, a Korm. rendelet nem kötelezően kiszabandó bírságok csoportjába ütköztethető szabálytalanságot tártunk fel, ezért tűzvédelmi bírságot szabtam ki. A fentiek alapján mindösszesen 60.000 Ft, azaz hatvanezer forint tűzvédelmi bírságot szabtam ki. A tényállás megállapításánál bizonyítékként figyelembe vettem a helyszíni ellenőrzésen felvett 08-02/423-/2013/KH számú Jegyzőkönyvet, valamint 08-02/429-3/2014/KH számon felvett helyszíni szemle jegyzőkönyvet. A késedelmi kamat mértékét, valamint a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 43. § (3) bekezdése határozza meg, illetve biztosítja. A Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése alapján „A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de 4
legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.” Döntésem a fenti jogszabályhelyeken alapul. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. § (3) bekezdés (a) pontja alapján az ügyfelet az eljárás megindításáról nyolc napon belül értesítettük. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Határozatom a Ket. 71. § (1) bekezdésén, a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11. §-án alapul. Hatáskörömet a Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. A Ket. 98. § (1) bekezdése értelmében az első fokon hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek van helye, melyet a Ket. 102. § (1) bekezdése szerint annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amelyik a megtámadott döntést hozta. A Ket. 99. § (1) bekezdése alapján a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján az Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogosult. A fellebbezési eljárásra a Ket. 102-105. §-a az irányadó. A fellebbezési illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése határozza meg. Kapuvár, 2014. szeptember 17. Tisztelettel: Kiadmányozó távollétében: Kiadmányozó Készült: 2 pld. Egy példány: 5 oldal Kapja: 1. Irattár 2. …........... Gépelte: Ügyintéző Irattár:
5
