KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15- 201600001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Könyvtári discovery digitális adat- és információmenedzsment a könyvtárak és a tudományok együtthatásában Horváth Zoltánné.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
HÁLÓZATOK, KÖNYVTÁRAK, TUDOMÁNYOK ÉS HASZNÁLÓK DIGITÁLIS KONVERGENCIÁJA ADAT- ÉS INFORMÁCIÓS HÁLÓZATOK DINAMIKUS NÖVEKEDÉSE
A könyvtár átalakítja a hálózatot, a hálózat könyvtári transzformációt generál Technológia vezérelt fejlődés, divergens média környezet, generációs használati szokások, technológia gyors beépülése, új követelmények, szélesedő és polarizálódó kompetencia, új szerepek, a hálótudomány hatásai Hálózati csomópontoknál dinamikusan bővülő információforrások, a változás megmutatja a fejlődés vagy hanyatlás dinamizmusának fokát
• •
• •
Meta-adatok reneszánsza, tudáshálók Kapcsolódó adatok (előzmények, következmények, hatások), jósolható könyvtári adatgazdagodás
A használói igények szegmentálása Haladók és leszakadók, csoportos és kétszemélyes, programozott felkészítés (coach), mentorálás
• •
Fizikai korlátok nélküli adattárolás Összetett kereső technológia – kép, audió, video keresések, automatikus keresés, tématérképek Termékalapú tapasztalatok helyett virtuális szinten szerzünk új ismereteket. Új megosztási, átvételi technológiák, linked data, big data, open data Mobil – eszköz, szolgáltatás „Just in time” gyorsuló szükséglet azonnali kielégítésén alapuló életstílus: bárhol és bármikor azonnali információk
DIGITÁLIS FORDULAT – A KÖNYVTÁR DOMINÁNS DIGITÁLIS RENDSZER MODELL A DIGITÁLIS HÁLÓZAT KÖNYVTÁRI ALAPJAI
A digitális gyűjtemények azonos elven működnek: Létrehozás/digitalizálás, gyűjtés, rendezés, tárolás, használat. Az információ hálózati és globális Közös meta-adatokhoz (személy, intézmény, hely, idő, stb. ) csatolható információk. A hálózaton globális hozzáférést és használatot nyernek a könyvtári adatok - új és bővülő, korábban rejtett összefüggésekkel – szabályozott authority rendszerek az egyértelműséghez A weben nevelkedett generációk a „hálóra költöztek” mobil, szociális média, nyílt webes „self” publikációs és kommunikációs lehetőségek
A digitális adathálók visszavezetik a használót a könyvtári gyűjteményekhez - értékhozzáadás
A könyvtár, a Google, a Wikipédia, vagy a közösségi háló egységbe foglaltan érhető el az adatok szintjéről – függetlenül a kiindulástól
IFLA TRENDEK 2016 – KERETBE FOGLALT FEJLŐDÉSI IRÁNY A KÖNYVTÁRI VÁLTOZÁSMENEDZSMENT NEMZETKÖZI ÉS EURÓPAI SZINTEN
• Trend 1: Az új technológiák megnövelik, de egyben akadályozhatják is a hozzáférést Trend 2: Az online oktatás demokratizálja és megváltoztatja a globális tanulást.
Szakértők, egyetemek, média és internetes cégek (UNESCO, OECD, BBC, Google, APC, stb.)
Az információ-hozzáféréssel kapcsolatos trend Az oktatás változásának trendje
Trend 3: A magánélet és az adatvédelem határait újra kell definiálni.
A magáncélú adatokhoz kapcsolódó trend
Trend 4: A hipertérben keletkező közösségek erősítik az új csoportok aktivitását.
A civil elkötelezettséggel kapcsolatos trend
Trend 5: Az új technológiák megváltoztatják a globális információs gazdaságot (Dippold Péter közlése alapján)
A technológiai változásokhoz kapcsolódó trend
IFLA TRENDEK AZ ENSZ ELŐTT
KÖNYVTÁRAK A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT A világ minden tájától származó fejlesztési irányok a megnövekedett információs igények kielégítésében adat gazdag információközvetítő intézmények, pl. könyvtárak játszhatnak jelentős szerepet az ENSZ tagállamainak 2015 januárjában New Yorkban meghirdetett új programjának megvalósításában Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals, SDG) Discoverability, visualization, open access 320,000 közkönyvtár, iskolai és tudományos könyvtárak, szakmai szervezetek százai aláírták Egyetemi könyvtárak a nyílt hozzáférés biztosításával nélkülözhetetlen eszközt nyújthatnak a fenntartható fejlődés céljainak eléréséhez
Image credit: Gideon Burton (CC BY)
Senki nem hagyható hátra; munkahelyszempontú, teljes körű növekedés, békeépítés mindenki számára elérhető hatékony, nyílt, elszámoltatható intézmények, új globális partnerség
A KÖNYVTÁR ÚJRAPOZÍCIONÁLÁSA
ÚJ TECHNOLÓGIA – ÚJ HASZNÁLAT TRANSZFORMÁCIÓ A hagyományos és a digitális könyvtár alapjai és új technológiái Hagyományos könyvtári funkciók: gyűjtés, rendezés, tartalmi feltárás, keresés alapján új digitális lehetőségek szövegek, képek, tartalmak visszanyerése, belső és külső források integrációja, kooperatív rendszerek működtetése Használat feltételeinek szabályozása, „OPEN ACCESS” és limitált használat, szellemi tulajdonjog és hozzáférés szabálykövetés, új ismeretszerzési workflow beépítése Új szereplehetőségek és kompetenciák Adatmenedzsment – közösségteremtés és tudásközvetítés – technológia mentorálása – virtuális publikáció - integráció
Hogy tud a könyvtár olyan többletet nyújtani, amely a multimédia és mobil eszközök használatában gyakorlott új felhasználók számára önálló módszerekkel nem érhető el? ÉRTÉK HOZZÁADÁS KOMPLEX, ELÉRHETŐ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK, INTEGRÁLT FORRÁSGYŰJTEMÉNYEK, „VEZETETT” HOZZÁFÉRÉS
KOMPLEX TUDÁSKÖZVETÍTŐ RENDSZEREK KÖNYVTÁRI DISCOVERY – MIÉRT? TELJES KÖRŰ WEBES MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET TUDÁSMEGOSZTÁSRA
Könyvtári platformok – megosztott integrált alkalmazás együttes Az internetre alapozott keresés azon alapul, hogy a beírt kérdésekre megfelelő válaszok érkeznek. A discovery szolgáltatás összehangolt alkalmazás együttesen biztosít tudásközvetítést és információszállítást Rendszerintegráció, intézményi igények alapján rendezett tudományrendszertan Belső és külső szolgáltatások egysége aggregációs felülettel, erős infrastrukturális háttérrel, adatok, adatbázisok, tudástartalmának szétsugárzása Megújuló használat és kommunikáció
• Rendszerintegráció – egységesített kutatási folyamatkövetés a keresésben és a háttér rendszerekben • Multidimenziós információs és informatikai környezet • Az egységes felület érdekében kooperáció – pl. kiadókkal • Beépített weboldalak – tapasztalatok integrálása • Információkutatás/keresés közelítése a web keresési módszerekhez • Kutathatóság – decentralizált hálózati jelenlét esetén is • Proaktív kínálat digitális anyagokból
OPEN DISCOVERY INITIATION – NISO ALAPELVEK - NISO RP-19-2014 ADATMANIPULÁCIÓK, FULL TEXT ELÉRÉS, INFORMÁCIÓSZÁLLÍTÁS Adatbegyűjtés, tárolás, visszakeresés, adatvizualizáció, regisztrációs szoftverek, adattípusok, adatmegosztás támogatása, adat dokumentáció, újrahasználat biztosítása, adat preservation, együttműködés más adattulajdonosokkal, külső arathatóság Workflow beépítés, mint szolgáltatás, többféle hozzáférés: letöltés, nyomtatás, távoli elérés linkszolgáltatással másik szolgáltatói platformra. Szabványos meta-adatkör, kiegészítésekkel (pl. abstract)
Használói támogatás, autentikáció Licenc menedzsment
Technológiák adaptációja a tartalomszolgáltatók, a discovery rendszerek szolgáltatói, kiadók és könyvtárak számára Discovery platformok, ajánlható gyakorlatok a nyílt elérésű és a licencelt tartalmak szolgáltatásához, a kutatás, a tanulás, és tanítás támogatására elsősorban a felsőoktatási, kutatási és akadémiai környezetben
SZOLGÁLTATÁSI INFRASTRUKTÚRA OCLC WORLDCAT, EBSCO, ALMA CÉLRA TERVEZETT WEBES ALKALMAZÁS EGYÜTTES TÍPUSOK Tájékoztató szolgáltatások Open Access (OA) infrastruktúra Open Metaadat menedzsment Szöveg és adatbányászat Navigáció: absztraktok, hivatkozások, linkszolgáltatás
Új típusú hálózati és kooperatív Workflow keretrendszer Automatizált munkafolyamatok
Tranzakciók indítása egy helyről, a könyvtári platformon Nem a használó böngészi a lehetőségeket Platform és szerkesztett kínálat előre definiálása és rendszerbe építése
• Hálózati információforrások és szervezetek • A kutatási folyamat és a könyvtárak változó szerepének támogatása • Megújuló discovery eszközök, típusok és technikák • Next generációs könyvtári rendszerek és linkfeloldó szolgáltatások, külső információaratás automatikusan • „OPEN data”, „OPEN ACCESS” a tudományos információszolgáltatás megosztott hálózatai • Virtuális publikáció a könyvtárakban • Tudományos kommunikáció szakértői szinten, tudáskataszterek • Könyvtárak, archívumok – a kulturális emlékezet és a tudományos fejlődés digitális lenyomatai a rendszerekben
REPOZITÓRIUMOK, TUDÁSBÁZISOK , KUTATÁSI FELÜLETEK A PLATFORMOKON REPOZITÓRIUMOK AZ INTÉZMÉNYI TUDÁSFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSÁRA Nyílt hozzáférés : Tudományos közlemények szabad közlése és használata Nyílt és belső használatra korlátozás, PhD dolgozatok, önálló dokumentumfeltöltés, MTMT kapcsolat, kutatói kataszterek Digitális meta-adat validálás az egyetem számára IKR alapon
Informatikai feltételek integrált együttese Intézményi és tudományos ill. hibrid repozitóriumok, szellemi tulajdonjog védelemmel, gondos és szabályos szerzői adatfeltárás és adatpublikáció hazai és nemzetközi rendszerekhez nemzeti előírások alapján A letöltés és használat nem növeli a költségeket
A tudományos és egyetemi könyvtárak törekvése, hogy gyűjteményük egy nagyobb egész része legyen a diszciplína vagy az intézményi együttműködés keretében. A megosztásban és a létrehozásban kreatív értékek születhetnek. (MTMT, Europeana, DART Europe, stb.). Kulcskérdés, hogy a perspektívák tervezésénél megszorításokkal élnek inkább, vagy szélesebb skálán biztosítják a kollektív gyűjteményeket egy tágabb együttműködés keretében.
TECHNOLÓGIAI PLATFORMOK
Technológiai eszközpark – integráció és globális A felhasználó adathálózati együttműködés (OCLC példa) hogy oldaláról válunk a digitális Openértéklánc Linked data: strukturált adatok webes közzététele és az elsődleges összekapcsolódásuk megvalósítására szolgáló összetevőjévé szemantikus technológia (séma nyelvek, jelölőnyelvek, kapcsolati szabályok stb.) A hálózati információ elérés kiterjesztése – szemantikus web technológiával, authority eszközökkel
ADATOK WEBJE – GÉPPEL IS ÉRTELMEZHETŐ ÉS BÖNGÉSZHETŐ GRÁFOK
KERESÉS ÉS SZÁLLÍTÁS ELŐRE ÉPÍTETT WORKFLOW ALAPJÁN HÁLÓZATI ADATOKTÓL A KÖNYVTÁRI INFORMÁCIÓTÁRAKHOZ
A hálózati adatok azonosítói visszavezetnek a könyvtár adattáraihoz A könyvtár a rendszereibe építi a keresés útvonalait Könyvtári munkafolyamat, amely a rendszerekben vagy a tájékoztatási, stb. folyamatokban meghatározza rendszer szinten a lépések egymás utániságát, vagy a következő lépések előfeltételeit. A modern könyvtári workflow jobban követi a használói szokásokat és a web technológia alkalmazások sajátosságait. Belső és globális külső szinten biztosított az egyenértékű elérhetőség
lehetőség
útvonal
A KÖNYVTÁRI TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNY TELJESSÉGE KOOPERÁCIÓS ALAPON SAJÁT GYŰJTEMÉNYÜNKET KIEGÉSZÍTJÜK KÜLSŐ ADATFORRÁSOKKAL Használat és megosztás intelligens műveletekkel a hálózaton Közös alkalmazási platformok, kooperáció, egységesítés, szindikátus alapú együttműködés
Globális szolgáltatások beépítése Lokális és globális rendszerek kiegészítése átjárhatóság A világ könyvtárainak rekordállománya összekapcsolható az authority gyűjteményekkel
VIAF (Virtual International Authority File), ID Network, ISNI, Wikidata, a Wikipédiából linkek vezetnek a Nemzetközi katalógusokba, pl. Ludovika: VIAF: 152595069
•
Kiegészítő információk
•
Közös indexek
• •
Hivatkozási index Közeli könyvtárak
•
Hasonló művek
•
Integrált elérés különböző adatbázisokhoz
OCLC – VILÁGKATALÓGUSRA ALAPOZOTT KOOPERATÍV RENDSZEREK
AZ ÁLLOMÁNYKÖZPONTÚ KÖNYVTÁRAKTÓL A KOLLEKTÍV WEBES SZOLGÁLTATÁSIG A KÖNYVTÁR MINŐSÉGI FORRÁSOKAT ÉS MINŐSÉGI ADATOKAT SZOLGÁLTAT
Adatminőség biztosítás, adatbővítés Új adatkezelési stratégia kell - a web technológia és felhasználó szemlélet konvergenciája alapján
A szolgáltatás web források szintjén zajlik, kezdve az adatoktól a forrásokig és kutatási módszerekig Nem csak forrás, hanem probléma alapú tájékoztatás szelektált források alapján Értékelés, analízis kedvelt open source szoftverek beillesztése alapján.
Szabványos nyelvi megnevezések tezaurusz, taxonómiák, ontológiák, séma nyelvek – több adat – több forrás
• A weben megjelenő adataink nem illeszkednek a web adottságokhoz (Richard Wallis) • Különböző minőségű adatok gátolják a felismerést, azonosítást, keresést • A szolgáltatók saját struktúrát és eszközöket alkalmaznak • A nem strukturált adatok keresése nem ad értékelésen alapuló eredményt • A használók nem szeretik a könyvtári katalógusokat • Be kell vonni a kedvelt módszereket és eszközöket a szolgáltatási platformokra
ADATGAZDAGÍTÁS A TUDÁSHÁLÓN - KODIFIKÁLT ADATKAPCSOLATOK SZABVÁNYOS, ELLENŐRZÖTT EGYSÉGES ADATGAZDÁLKODÁS Nemzetközi rendszerek kodifikált „linked data” kooperatív leírási sémái Domináns modellek, kooperatív, nemzetközi fejlesztés, Adatvagyon, mint új kategória, adatspecialisták, adattudomány, adattechnológiák, kodifikált adatkapcsolatok a tudásmenedzsment alapjaiként • Linked data hálózatok tudásgráfjai Csomópontokhoz kapcsolódó források, authority kontroll
Common Ground: Exploring Compatibilities Between the Linked Data Models of the Library of Congress and OCLC Carol Jean Godby OCLC Research Ray Denenberg Library of Congress Library of Congress' BIBFRAME szótár és leírási sémák OCLC linked data a WorldCat világkatalógus bázisán Schema.org,BiblioGraph.net Kollaboráció az LC és az OCLC között a metaadatok világszintű gazdagítása és egységesítése, újra használata érdekében
F.A.I.R. (Findable, Accessible, Interoperable and Re-usable) EUDAT Collaborative Data Infrastructure (or EUDAT CDI) – 2016. október - European e-infrastructure of integrated data services and resources - 50 tudományos intézmény
METAADAT MINT JELENTÉS SZERVEZŐ
A LEÍRÁS ALAPEGYSÉGE NEM A REKORD, HANEM AZ ADAT Adatkezelés mint entitás • A web számára felismerhető, értelmezhető és kereshető adatok • egyszerű megnevezések és kapcsolatok (mű, személy, hely, esemény, szervezet stb.) • Több forrás kapcsolódik egy adathoz – módosuló, bővülő jelentéstartalmak • Szabványos, átjárható leíró nyelvek és sémák Gépi értelmezés lehetősége
Könyvtári adatok linkelése a weben lévő nyílt forrásokhoz Folyóiratok esetében eltérő kiadói érdekek és gyakorlatok Adatkooperáció szervezett és spontán közösségekkel
-Data of web a dokumentumokra
jellemző adathalmazok önállósult tömege, különböző szabványos formátumokban (pl. FRBR, RDA, RDF, stb.). A linked data és vele kapcsolatban az egyéb szemantikus web technológiák növelik a kereshetőség feltételeit és az adatgazdálkodást új dimenzióba helyezik: az értékelt és elemzett adatvagyon cserélhető, átvehető, kiegészíthető értékké válik– és újraelőállításuk helyett alkalmazásuk és kiegészítésük, kapcsolataik feltárására, felfedezésére van szükség.
AUTHORITY KONTROL – NEMZETKÖZI RENDSZEREK – VIAF, ISNI, WIKIDATA cross-domain
Text Rights
Trade Sources
Music Rights
Archive / museums (coming)
Virtual International Authority File
bridging-domains
Encyclopaedias
Libraries Researchers & Professional
Oclc in the Digital Market. Eric van der Lubeck
Book
A KÖNYVTÁR TARTALOMELEMZÉSI ESZKÖZEI A DIGITÁLIS KÖNYVTÁRI DISCOVERY ÖSSZETETT KERESÉSI RENDSZEREI Tezaurusz, taxonómia, szuperkeresők A tezaurusz a könyvtári rendszer része, nemzetközi szabvány háttérrel beépül a könyvtári rekord előállítás folyamataiba Fogalmi megnevezések több nyelven, priorizált fogalmak, meta-adat szabvány, nemzetközi egységesség, áttöltési lehetőségek Tudomány rendszertan, de erős intézményre szabott pragmatikus, számítógépes szemlélet Kombinált módszerek fazettás kereséssel (Ludita)
• Fazetták – metszetek Az intézmény jellegének megfelelő általános kategóriák (könyv, hanglemez, nő, férfi, kor, stb. )
• Ontológia, intézményi fogalomtár Intézményi feladatrendszer és működési modell által meghatározott fogalmi struktúrák és meghatározások Harmonizált a könyvtári tezaurusszal
Példák fazettákra: tárgy, esemény, hely, időszak, nem, életkor, földrajzi kategória, stb. Mindegyik fazetta külön mezőben szerepel, de lehet almezője is. Ld. Az OCLC FAST rendszerét, amely az LC SH rendszere alapján készült DSPACE fazetták – tagging lehetőség szűrésre
A TUDÁS NEM CSAK AZ ADATOKBÓL JÖN DIGITAL HUMANITIES DIGITAL HUMANITIES – DIGITÁLIS BÖLCSÉSZET Tudományos együttműködés, kurátorok
Könyvtárosok, informatikusok, kutatók, oktatók, konzultánsok, fejlesztők, adatmenedzserek együttműködése a digitális rendszerek kialakításában, ontológiák létrehozásában A digital humanities irányzatban megfogalmazott általános fejlődési célok összhangban állnak a könyvtárak digitális és hálózati fejlesztési irányaival A bölcsészeti tartalmak feltárása, megjelenítése, szolgáltatások kialakítása modern technikai eszközökkel
• A digitalizálás minőségi változást generál az információk létrehozásában, kezelésében, terjesztésében, megújításában. • A tudományok evolúciójaként jelennek meg az egyes szakterületek tudományos információinak számítógépes rendszerei. • DH a digitális média és a tradicionális bölcsészet találkozásának eredménye, amelynek során a digitális média új típusú eszközei és technikái hatnak a hagyományos bölcsészetre, amelynek intellektuális módszerei (elemzés, analízis, kutatás, stb.) visszahatnak a digitális médiára is.
A KÖNYVTÁR ÖNMEGHATÁROZÁSA – STRATÉGIAI ÉS PROJEKT SZEMLÉLET KÖNYVTÁRI INNOLAB Kik vagyunk, mi a célunk, kiemelt feladatok, prioritások Intézményi irányvonalak, elemzési módszerek, hasonló intézményi kutatások, benchamarkok, statisztikák, elemzési szoftverek, visszajelzések
Termékeink, projektjeink Projektszemlélet tervezési és elemzési eszközök segítségével, hálótervezés, időtervek
Ki a használónk? Használat és működés elemzése és eszközei Használóink és „nem” használóink, szegmentálás, e-learning, mentorálás, coach
Publikációs és kommunikációs felületeink Hogyan kommunikálunk, hogyan publikálunk? Módszerek és digitális eszköztárak, vizuális eszközök, gamifikáció
A felhasználó oldaláról hogy válunk a digitális értéklánc
elsődleges összetevőjévé? A könyvtár az a hely, ahol a felhasználónkkal együtt formálódik a forráskutatás, megismerés és tanulás
A KÖNYVTÁR A TANULÁS ÉS ÖNKÉPZÉS INSPIRATÍV HELYE – „THIRD PLACE” Massive Open Online Course (MOOC) online kurzus a weben, amely tradicionális oktatási formák mellett (előadások, olvasmányok, stb.) szabad, kötetlen jelentkezés, interaktív használói kurzusok hallgatók, professzorok és egyéb oktatók közreműködésével.
Nyílt és szabad hozzáférés Források újra használata, könyvtári eszközök, portál, vizsgalehetőség, jelentkezés, jelszó tartalmak használatához, mobil változatok •2008 körül indult nagy egyetemek - Stanford, Harvard, MIT , stb. kezdeményezésével, gazdag, választható képzési tematikával, oktatási ajánlatokkal
Közösségi média eszközökre épül fórum rendszerű, chat, Webcast, Webinar, élő kapcsolat, kérdezési lehetőség, blogok, mobilra épített egyéni képzési programok, gamification, avatar, second life
http://www.slideshare.net/Paul_Stacey/uctpedagogyof-moocs
AZ INTELLIGENS ESZKÖZÖKBŐL NYERHETŐ ADATOK VISSZAHATNAK A SZAKSZERŰSÉGÉRE
Interaktív, kommunikatív, tudásalapú társadalom – nyílt, kreatív, interaktív, könyvtár Digital library
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
