KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15- 201600001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A könyvtári tervezés perspektívái az intelligens és digitális technológiák humán oldalának fejlesztésében Horváth Zoltánné.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
„SMART UNIVERSE” – KONVERGENS OKOS RENDSZEREK Smart” – intelligens könyvtár / smart campus- intelligens rendszerek
Intelligens technológiák, ipari termelés, közlekedés automatikus eszközök, szimulált folyamatok, információ szolgáltatás
Digital library
Smart city Intelligens város, tudásalapú digitális rendszerek
Interaktív, kommunikatív, tudásalapú társadalom – nyílt, kreatív, interaktív, könyvtár Közös és cserélhető adatok adattárházai, publikus, osztott portálok, szolgáltatási platformok, beépített szenzorok alapján kommunikáló rendszerek
INTELLIGENS MODELLEK ÉS STRATÉGIÁK – INNOVÁCIÓ AZ OKTATÁSFEJLESZTÉSBEN •
A fenntartható fejlődés - digitális információs technológia és a „smart” technológiai modell
•
Digitális stratégiák (EU, IFLA, Könyvtár, ICT)
•
Könyvtárak szerepe a fenntartható fejlődésben • • •
Digitális tartalomfejlesztés szolgáltatói beállítódással Kooperatív és digitális szolgáltatási modellek Fejlődő intellektuális aktivitás, egyéni kezdeményezések • Szolgáltatói beállítódás – beépülés – minta modellek • Új oktatási modellek • Mobilizálódás, digitális, online tananyag és irányítási rendszerek, MOOC, gamification, e-learning,
• Innovatív szemlélet, inspiráló modellek • A modellek célja • Minél szélesebb körű ismeretszerzés a tartalmi teljesség és a hozzáférhetőség tekintetében is.
KÜLSŐ HATÁSOK AZ INTELLIGENS KÖNYVTÁRI TECHNOLÓGIÁK FEJLŐDÉSÉBEN •
Horizontális és vertikális konszolidáció
•
Akvizíciók a nagy szolgáltatóknál – kiemelkedés a szűk mezőnyből szolgáltatás bővítéssel • ProQuest-Exlibris, Bibliotheca-3M, OCLC – Relais International
• Elszigetelt fejlesztések unikális szolgáltatásokkal
• Globális nemzetközi felhő- és új generációs rendszerek (OCLC, ProQuest, EBSCO, Sirsi Dynix, Innovative) – 10 alatt a legfontosabbak • OPEN Source vágyak – a FOLIO EBSCO - az Exlibris és OCLC IKR rendszereit előzné • Domináns és egységes repozitórium és Discovery rendszerek
• Ajánlások IKR és discovery rendszerekre, forrásmenedzsment, kényelmi szolgáltatások, kooperáció, linked data és szemantikus web fejlesztések, új irányzatok az adatmenedzsmentben, globális virtuális fejlesztési és szakértői csoportok DSPACE, EPRINT, FEDORA, HYDRA OCLC WorldCat, Exlibris PRIMO, EBSCO EDS
KÖNYVTÁR MINT INSPIRÁLÓ INTELLEKTUÁLIS KÖZÖSSÉGI TÉR • •
•
„Third place” a könyvtár kitüntetett közösségi hely A modern könyvtárak az élethosszig tanulás modelljére épülnek, a technológia adaptálásának műhelyeivé válnak Tudományszervezési szerep • • • •
•
a diszciplína által meghatározott felépítés és információs stratégia problémára alapozott, szelektált, analitikus szolgáltatási rendszer „evidence based” alapú szolgáltatások, akkreditált tartalmak, az információs rendszer felépítése visszatükrözi az intézmény és a szakterület tudományos jellegét, szakmai felépítését.
Tanulási és kulturálódási technológiák innovatív támogatója
Tanulás és felkészülés új információs technológiák alapján Használó-centrikus működési modell, értékközvetítés Kutatás alapozás: új modellek kínálata A könyvtár kutatási és oktatási szakirodalmi központ A hallgatók tesztelik az új eljárásokat, és elsajátítják az új média környezet használatát
A HÁLÓZATI MEGISMERÉS DINAMIKUS, INTERAKTÍV, JELLEGE • A megismerés elsődleges forrásai hálózatiak, a saját kontroll csoport jellemző útvonalai meghatározók, az útvonalak tanulmányozhatók • a modern könyvtári workflow dinamikusan követi a használói szokásokat és a web technológia alkalmazásainak beépítését.
• Dinamikus és váratlan növekedés • a kulturális, média és tudományos területeken a digitális hálózati információ dinamikusan és váratlan kiterjedéssel, hektikusan nő, a tájékozódás, a szelekció, az adat- és információtárolás komoly erőpróba
• Interaktív kapcsolatok, kommunikációs lehetőségek, nyitás • a hálózati működéssel és az új használói szokásokkal együtt jár az interaktív kapcsolatok kiépítése a szervezés és a tranzakciók során
• Közös könyvtári nyílt alkalmazási platformok, tervezett discovery rendszerek, átjárhatóság, standard alapú minták, önképzés • Együttműködés és egységesítés, szindikátusok, specializálódás, intelligens, támogatott műveletek, egységesített, rendszerekbe épített workflow
• A könyvtári munkafolyamatnak, szolgáltatásoknak, eszközöknek változnia
HÁLÓZAT- ÉS MOBILKÉPES KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK • Hálózati jelenlét, szolgáltatás bővítés kooperáció, módszerfejlesztés, transzformáció • Mobilkommunikációval erősített hálózati felkészülés • speciális mobil interfészek
• Média hatás kihasználása •
A kommunikációs minták megváltoztatják a fogyasztási szokásokat. Szituáció szempontjából releváns erőforrások – mobil eszközökkel. Sokszínű média használat, video, hang; felhőszolgáltatások
• Interakciós tapasztalat mélyítése – a rendszerfeltételek megteremtése • Egyetem és könyvtár – mint kiadó
• perszonalizálás személyre szabott szolgáltatások; • alkalmazkodás személyes, intézményi és a felhő környezethez; • könyvtár pozícionálás, népszerűsítés, "márka„ bővítés, társadalmi elismerés • kínálatok összeállítása és bővítése a helyi és külső hálózati forrásokból • hálózati adatmenedzsment, open linked data
KÉNYELEM ÉS IDŐTÉNYEZŐ – HASZNÁLÓI PRIORITÁSOK • •
Gyorsabb, elérhető, áttekinthető, értelmezhető Szocializáció és közösségi hálózati életmód – gyors kommunikáció • •
• •
Meghatározó élményalapú kor- és ízlés csoportok az „élvezeti” társadalmi tárgyak köré épülő közösségek,
Széleskörű igény a nyilvánosságra, „szelfi” Emberek erőforrásként a hálózaton – kapcsolódás, érték, befolyás, belépési pontokká és csatlakozókká váltak mások számára
• •
Jelentős az oktatók – kutatók hálózata bloggerek, önálló, nem állami képzések Mindenütt nyomokat hagyunk, rangsorok, ajánlások, hivatkozások, idézettség, relevancia értékelések
•
Szinkronizálás - az erőforrások fogadása, létrehozása és megosztása változó környezetben történik.
• a kényelem és az időtényező meghatározó, • Egyedi, személyes igények • az erőforrások egyre több személyre szabható adottsággal rendelkeznek • Az adatok mobilizálása (csere, elemzés, gazdagítás) nagyobb hangsúlyt kap
HASZNÁLÓI SZEMLÉLET BEÉPÍTÉSE A SZOLGÁLTATÁSOKBA
• válj részévé használóid életének fejlett eszközök, formák, okos technológiák használatával • illeszd be könyvtárad a környezeted működésébe egyedi programokkal, unikális szolgáltatásokkal, tanuló programokkal • integráld adataid beépülését a környezeted adattáraiba
• Tartalomszerkesztő (portál, repozitórium), kommunikátor, csoport és foglalkozás szervező, konszolidáló (tájékoztató, elemző, értékelő, igény felmérő, stb.) • Rekord, adat és rendszer specialista • Technológiai evangelista, mentor
A KÖNYVTÁR A KUTATÓK HAGYOMÁNYOS LABORATÓRIUMA - A DINAMIKUS KÖNYVTÁR • Hogyan működünk együtt a campusokkal és kutatóhelyekkel • Közös kutatások, közös tanulás • Milyen eszközökkel támogatjuk az oktatási folyamatokat? • Milyen unikális adottságaink, tevékenységeink, erőforrásaink, és szakembereink vannak? • Részvétel a tudományos rendszertan elemzésében és kialakításában
• Média eszközök • Konferenciák • Intelligens város fejlesztések, citizen kártyák • Könyvtári coach, elmélyült reference; • A közösségi háló, web oldalak tartalmi fejlesztése Nagy könyvtárak katalógusaiban megjelenés • Kutatói kataszterek gondozása - MTMT • QR kódhoz csatolt, okos mobilról elérhető marketing
AZ ADAT, MINT EVIDENCIA – HORIZONTÁLIS ÉS VERTIKÁLIS FEJLESZTÉS A KUTATÁS ÉRDEKÉBEN • A világhálón biztosítani kell a kutatóik azonosságát és egyértelmű adatait • horizontális és vertikális fejlődés az adatmenedzsmentben (web források felhasználó stb.) beépíthetősége, mélység, érvényesség, frissítés, leírásiAformátumok, • az adat globális, validálás után érvényes és jórészt állandó, egységesítés oldalárólazhogy globális rendszerekben folyik válunk a digitális • Authority (név-, földrajzi, tárgyszó adatok, szótárak,kódrendszerek) • VIAF, ISNI, Wikidata, Library of Congress, BL, európai nemzeti könyvtárak, értéklánc Europeana, stb.) elsődleges • A felsőoktatási és tudományos könyvtárak könyvtárosai adatspecialista feladatokat látnak el – ebben virtuális nemzeti és nemzetközi közösségek összetevőjévé működnek • Egyetemi feladatbővülés, „átkonfigurálás” • új adatkörök beillesztése rendszertani szempontból • arányosság biztosítása • Adatelemzés a könyvtár fogalmi rendszerező eszközeinek frissítésével • meglévős források mélyebb kihasználása, forráselemzés, interpretálás, belső kutatási anyagok, belső feltárás mélyítése (taxonómiák, ontológiák)
KUTATÁSI INFORMÁCIÓS ADATVAGYON TRANSZFORMÁCIÓK GAZDAGÍTÁS, KERESHETŐSÉG • Adatfejlesztés stratégiai szemlélete • Gyűjtés, elérés, újra használat, számítógép vezérelt kutatás és a keresés tanításában • Adatgazdagítás, névterek osztályozások, témakörök, szemantikai kapcsolatok • Katalogizálási transzformációk, indexelés, elérhetőség, üzemeltetés, megőrzés, adat transzformációk • Használat és rendelkezésre állás – globális hálózati adatok azonosítása és könyvtári kapcsolatai • A nyílt hozzáférés alapelvei – az IFLA trendek és a Fenntartható fejlődés Adatvédelem (GDPR)
A Big data (adatsokaság) mennyiség (volume), sebesség (velocity) és változatosság (variety). veracity – érvényesség – 4V lehetőség A mennyiség a másodpercenként előállított hatalmas adatözönre vonatkozik.
útvonal
OPEN” „ACCESS”- NYÍLT HOZZÁFÉRÉS, IFLA TRENDEK •
Jelentős IFLA trendek és felkészülés - Free Access to Information and Freedom of Expression (FAIFE) - kiemelt könyvtári szerep Online nyílt hozzáférés – kiterjesztő, korlátozó és biztonsági rendszerek
• •
•
A szabályozás meghatározza de akadályozhatja is a hozzáférést az infrastruktúra építésében, a szabályok elveknek megfelelő fejlesztésében, a felhasználó barát szolgáltatások fejlesztésében, a hosszú távú elérhetőség biztosításában. Copyright törvények – mozgalmak az egységes stratégiákért
Az open access az akadémiai és kutató könyvtárak kezdeményezéseiben • kutatási dokumentumok megőrzésében és szabályos közzétételében • egységes platformokhoz integrált és nemzetközi standardoknak megfelelő szolgáltatások (MTMT országos kooperáció – nemzetközi kapcsolatok) • Akkreditált repozitóriumok, kereshetők a Google-n • Kutatói kataszterek – egységes authority adatkapcsolatokkal a nemzeti és nemzetközi rendszerekhez (VIAF, ISNI, NTMT) • Nemzeti könyvtárak - nemzeti szintű nyílt hozzáférés, digitális data hub
A NYÍLT, SZOLGÁLTATÁS ORIENTÁLT KOLLEKTÍV GYŰJTEMÉNY • A kutatói könyvtárak helyi gyűjteményei egy szélesebb körű kollektív gyűjtemény részei • A kollektív gyűjtemény teljes körű lefedettsége kooperációt igényel a tervezés során • A kollektív gyűjtemények elemzése értékes információ- és intelligenciaforrás, – amely támogatja a tervezést egy olyan környezetben, ahol a könyvtárak a kollektív cselekvés és a megosztott kapacitások révén értéket generálnak.
– gyűjtemények "érzékenyek" az intézményi kutatások és a tantervi követelmények és igények iránt.
• Gyűjteményelemzés – vizualizáció, prediktív elemzés, összehasonlítás minták alapján
Saját gyűjtemény Kollektív gyűjtemény Licencelt gyűjtemény Hozzáférhető gyűjtemény Globális internet források
20 évvel ezelőtt üzleti ügyekben jártam a könyvtárba. Ma felfedezőként” Pat Losinski
Tudományrendszerezés könyvtári fogalmi rendszerekkel – taxonomy, thesaurus, authority, adatforrások
Authority file – besorolási adatok, egységesített névalakok, helyek, események szótárszerű besorolási lehetőséggel – szabványalapú nemzetközi rendszerek
Taxonómia –ellenőrzött fogalmi megnevezések hierarchiába rendezve Tezaurusz a taxonómiánál erősebben strukturált fogalmi megnevezések Ontológia – intézményi nézőpontból feladatokra épített tudományrendszertan
FOGALMI RENDSZEREZÉS AUTOMATIKUS ESZKÖZÖKKEL – OLIB TEZAURUSZ SZERKESZTŐ
OKTATÓI ÉS A HALLGATÓI EREDMÉNYESSÉG MINT A FEJLESZTÉS INSPIRÁCIÓI •
Hogyan építjük be a könyvtári katalógust az oktatás folyamatába? • Hatása a hallgatói és oktatási kutatásokra és eredményekre • Hogyan hat a könyvtár online, virtuális és fizikai színtere a hallgatókra, milyen szintű az elfogadottság • Hogyan fejleszti a könyvtár a hallgatói szolgáltatások folyamatait, a formális és informális tanulási fejlesztésével? Analizálási lehetőségek
•
Honnan szerzik a hallgatók az információkat • és ha az nem a könyvtári katalógus és a discovery felület, hogyan integrálja a könyvtár az új forrásokat?
•
A hallgatók eredményei a felsőoktatási intézmények hatékonyságának értékmérői
• Értékelés a teljesítményalapú finanszírozás és akkreditációs kritériumok miatt adatbányászat, statisztika, web és Google elemzések, a tanulási folyamat és információhasználat elemzésében, az oktatás, a tanulás és / vagy a hallgatói tapasztalatok javításában. • egyéni diák interakciók és a tudományos haladás nyomon követésére. • A terepmunka áttekintéséhez ld. a Learning Analytics tanulmányokat és best practise kódexeket
INTELLIGENS KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK HASZNÁLÓI RENDSZEREK •
OCLC WorldCat Discovery: több, mint 2 milliárd könyvtári forrás a WorldCat rendszerből és egy központi indexből.
.
• A központi indexben cikkek, e-könyvek, kéziratok, stb. az alábbi digitális kép- és szövegállományokból: •
ArchiveGrid, ArticleFirst, Camio, Catalog of Art museum images, Worldcat Dissertations, ERIC, GPO Monthly Catalog és MEDLINE
• Több, mint 200 millió cikk rekord: HathiTrust ArticleFirst, MEDLINE, ERIC, British Library Inside Serials, a JSTOR, OAIster, ELSEVIER, stb.
• 750 tartalomszolgáltató – folyóirat kiadó, e-book szolgáltató, stb. legfontosabb metaadatai • Licenc menedzsment, könyvtárközi kölcsönzés
.
INTELLIGENS CAMPUS – TÁRGYAK KÖZÖTTI ÜZENETVÁLTÁS SZENZOROK ALAPJÁN • •
adatközpont
• • • • •
• A központ egy döntéselőkésztő és operatív irányító felügyeleti Dashboard terem, mely az egyetem valósidejű adatait vizualizálja, láttatja. Több monitoros, térinformatikai módon megjelenített, összefüggéseket láttató analizáló eszköz, amely szenzorok adatait elemzi.
közösségi terek, egyetemi applikáció, távoktatás, kutatás, elemző laboratóriumok, smart library egyetemkártya, biztonsági rendszerek, épület üzemeltetés energiahatékonyság, intelligens világítás, közlekedés és parkolás, intelligens padok Heterogén IT rendszerek és hálózatok, integrált összehangolt működés
TENDENCIÁK – SÚLYOS KÜLÖNBSÉGEK A HASZNÁLÓK LEHETŐSÉGEIBEN • Egyre gyorsabb avulás a tudomány és technika gyors fejlődése miatt, tömeges igények és tömeges lemaradás • Urbanizáció – városi tömörülés, leszakadó nemzedékek Központosítás szigetszerű fejlesztések, alacsony kooperáció, újrakezdések • Elektronikus kontra nyomtatott – folyóirat beszerzés válságban • A média uralma nő, a tradicionális médiát váltják az újak: wiki, tweet, video, mobil • Konzumeráció – kontroll csoportok dominanciája • Csináld magad – részvétel a tartalom és a rendszerek előállításában, web2.0 • Esélyegyenlőség csökken, leszakadók rétegei • Informatikai hozzáférés és hozzáértés igénye - társadalmi, szociális különbségekkel • Internet és mobil, mint platform és munkaeszköz, virtuális és mobil iroda, virtuális gazdaság, távmunka – egyre elmélyültebb hozzáértés szükséges • Mobile devices – kézi eszközök kreatív használata, szimulált rendszerek • Eszközfüggő a sebesség, a lehetőség és a kapacitás • Open – Access - nyílt hozzáférés intézményi és személyi lehetőségek, fejlődő országok • Szabályozás – megengedő? Korlátozó? Egységes?
T-SYSTEMS: FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA, DIGITALIZÁLÁS, „SMART” RENDSZEREK (2016-2020) • •
Edukáció – digitális fejlesztés Fenntartható fejlődés elősegítése digitalizációval • • •
•
a klímavédelem, élhető és egészséges környezet, személyes orvosi és betegellátási információk mobilon, fenntartható termékek és szolgáltatások, tisztességes, átlátható üzlet, szabálykövetés, biztonság, közvetlen életvezetési információk
Digitális Híd – digitális felzárkózás •
•
kistelepüléseken – önkéntesekkel
„Smart” koncepciók - innováció •
digitális város, campus, vállalat, orvosi, közlekedési, mérnöki, mezőgazdasági rendszerek
•
• •
IoT – Internet of Things hálózatba kapcsolt eszközök Mobil fejlesztés Magyarországon elérhető leggyorsabb mobilinternettechnológia, az LTEAdvanced, amely a 4G következő lépcsőfokát jelenti, Itt az 5G fejlődési szakasz
BE SMARTER! – Fenntarthatósági Stratégia 4. 2016-2020, önképzés, tanulás
Ipari termelés okos rendszerekkel, szimulált gyártási folyamatok, virtuális tapasztalat beépítése
A JÖVŐD A KÖNYVTÁRADBAN VAN!
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
