Kéziszámítógép alapú futárszolgálati megoldások

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Információ- és tudásmenedzsment Tanszék Kontrolling szakirány

Kéziszámítógép alapú futárszolgálati megoldások

Készítette: Balogh András (KKHWK5) Keresztény Péter (D51XVG) Nagy Tamás (YME6B9) Hálózati gazdaságtan III. c. kurzus Anno Domini: 2006. december Budapest

Tanulmányunk elkészítéséhez elengedhetetlenül szükségünk volt a következő vállalatok segítségére, pozitív reakcióira, ezért köszönettel tartozunk: Elsőként Bar Code Systems Hungary Kft.1

www.bcs.hu

Továbbá BentoFuárszolgálat Erkado Szállítmányozási Kft. Küldönc Futárszolgálat Hold Express PPS Futárszolgálat Presto futárszolgálat Road Parcel Sprinter csomagszállító vállalat Teleporter futárszolgálat Vonalkód Centrum Kft.

1

Külön köszönet Vadas György Úrnak!

1

Tartalomjegyzék

I.

Bevezetés .......................................................................................................................... 4 I.1.

Témaválasztás ....................................................................................................... 4

I.2.

A dolgozat felépítése............................................................................................. 4

II. A Futárpiac ...................................................................................................................... 6 II.1.

A Futárpiac fogalma.............................................................................................. 6

II.2.

A Közép- és Kelet-európai régió........................................................................... 7

II.3.

Magyarország - kilátások rövid és hosszú távon................................................... 8

II.3.a.

Versenyhelyzet, a piaci szereplők száma .......................................................... 8

II.3.b.

Gazdaságpolitika, kormányintézkedések .......................................................... 9

II.3.c.

Megrendelők.................................................................................................... 10

II.3.d.

Árképzés.......................................................................................................... 10

II.3.e.

Költségek, belső megszorítások ...................................................................... 11

II.3.f.

Munkaerő ........................................................................................................ 11

II.4.

Satisztikai adatok................................................................................................. 12

II.4.a.

A piac nagysága .............................................................................................. 12

II.4.b.

A piac összetétele ............................................................................................ 12

II.4.c.

Ügyfélkapcsolatok........................................................................................... 13

II.4.d.

A futárszolgálat aránya a CEP piacon belül.................................................... 14

III. PDA logisztikai cégeknek.............................................................................................. 16 III.1.

Az alkalmazók igényei ........................................................................................ 16

III.2.

A technológia ...................................................................................................... 17

III.2.a.

Mobil rendszerek............................................................................................. 17

III.2.b.

A mobil rendszer elemei ................................................................................. 18

III.3.

A TRANEE-projekt............................................................................................. 19

III.4.

PDA alkalmazása és cégstratégia........................................................................ 20

III.4.a.

TNT ................................................................................................................. 20

III.4.b.

MPL................................................................................................................. 20

III.4.c.

Orient 21 Futárszolgálat .................................................................................. 22

III.4.d.

Szemerey Transport......................................................................................... 22

2

IV. A kérdőív összeállítása .................................................................................................. 25

V.

IV.1.

Az alkalmazott módszer ...................................................................................... 25

IV.2.

A kérdőív fő részei .............................................................................................. 26

Piaci áttekintés a kérdőívek alapján............................................................................ 28

VI. A kínálati oldal definiálása ........................................................................................... 30 VI.1.

Vonalkód Centrum Kft........................................................................................ 30

VI.2.

BCS ..................................................................................................................... 32

VI.2.a.

Egy „általános” projekt menete....................................................................... 33

VI.2.b.

Esettanulmányok ............................................................................................. 34

VII. Technológiai háttér ....................................................................................................... 36 VII.1.

Néhány szó a vonalkódokról ............................................................................... 36

VII.1.a.

A technika ................................................................................................... 37

VII.1.b.

A vonalkódok .............................................................................................. 38

VIII.

Esettanulmány ....................................................................................................... 40

VIII.1.

A PPS bemutatása ............................................................................................... 40

VIII.1.a.

A PPS jellemzőinek összegzése .................................................................. 42

VIII.2.

Költségek............................................................................................................. 44

VIII.3.

A rendszer felépítése ........................................................................................... 45

VIII.4.

A rendszer működése .......................................................................................... 49

VIII.5.

Finanszírozás....................................................................................................... 51

VIII.6.

Mérleg ................................................................................................................. 52

IX. Kitekintés, jövőkép........................................................................................................ 53 IX.1.

Radio Frequency Idendifikation (RFID) ............................................................. 54

IX.2.

A postai liberalizáció........................................................................................... 55

IX.2.a. X.

Magyar szempontok ........................................................................................ 56

Konklúzió ....................................................................................................................... 58

XI. Mellékletek..................................................................................................................... 59 XI.1.

Számú melléklet: A kiküldött kérdőív: ............................................................... 59

XI.2.

Számú melléklet: A megkeresett futárcégek....................................................... 61

XI.3.

Számú melléklet: A kérdőívre adott válaszok..................................................... 64

3

I. BEVEZETÉS I.1. Témaválasztás Az Európai Unióba történő belépés óta a vállalatok számára minden iparágban egyre inkább központi kérdéssé vált a versenyképesség kialakítása és megtartása. A vállalkozási tevékenység szabad, határokon átívelő folyatása egyre élesebb versenyhez vezet, mely élesedő versenyben való helytálláshoz elengedhetetlen a vállalati folyamatok minél hatékonyabbá tétele. E hatékonyságnövelési kényszer elsősorban a kontrolling funkció megerősödését hozta magával. A kéziszámítógép alapú megoldások bevezetése nem csupán egy új technológiát jelent, melynek alkalmazása könnyíti a tényleges munkavégzést, hanem a vállalati kontrolling számára is segítséget jelent, hiszen lehetővé teszi a költségek minél pontosabb felosztását, a munkaszervezést és nem utolsó sorban az alkalmazottak teljesítményének ellenőrzését. A vállalati működés hatékonyságának növelési kényszere különösen igaz a magyarországi kis- és középvállalati szektorra, melynek, mely szektorban véleményünk szerint jelenleg meglehetősen kusza viszonyok uralkodnak, a korábbi folyamatok, a vagyon gyors megszerzése ma már egyre kevésbé járható út, így a vállalatoknak váltaniuk kell. Egyre inkább racionalizálni kell a működést, s ennek jegyében eddigi jellemzősen rövid távú gondolkodásukat ki kell bővíteni hosszú távra, már ha céljuk a fennmaradás és az eredményes működés. Dolgozatunk témája ennek megfelelően a magyar vállalati szektor egy fejlődő szegmensének

vizsgálata,

a

futárszolgáltatással

foglalkozó vállalkozások működési

hatékonyságnövelésének elemzése.

I.2. A dolgozat felépítése Tanulmányunk két nagy részre osztható. Tartalmaz egy általános piaci áttekintést a futárpiac múltjáról, jelenlegi helyzetéről, fejlődési irányairól, különös tekintettel a kéziszámítógép alapú technológiára. Másrészt magában foglal egy esettanulmányt, melyben saját - vállalati megkeresések során szerzett - tapasztalataink, valamint elektronikus formában elkészített kérdőívünk alapján határoztuk meg a kéziszámítógép alapú futármegoldások piacának keresleti és kínálati oldalát, illetve ezek szintéziseként bemutatjuk a technológia egy lehetséges alkalmazását, annak előnyeit és hátrányait. 4

A második részben a futárpiac bemutatását – tekintettel a hozzáférhető információk szűk körére – főként az ún. CEP piac (részletes ismertetését lásd. a későbbiekben) elemzésén keresztül végezzük el. Célunk a piac eddigi tendenciáiban jelenleg bekövetkező változások feltárása és a várható hatások elemzése. A harmadik részben a PDA-k alkalmazásával kapcsolatos nézőpontokat, értékeléseket vesszük sorra a futárcégek oldaláról, ismertetve a kéziszámítógépek e téren való felhasználásának specialitásaira. A negyedik részben a kérdőívünkkel kapcsolatos tudnivalókra térünk ki, így az összeállítás módszerére és főbb részekre. Az ötödik részben a kérdőív kiértékelését végezzük el, továbbá a kapott válaszok alapján megfogalmazzuk perkoncepciónkat, illetve a rendelkezésre álló minta alapján árnyaljuk a piacról alkotott képet. A hatodik részben definiáljuk a kínálati oldalt, bemutatunk két vállalatot, mely a magyar piacon mobil vállalati rendszerek telepítésével foglalkozik. Ezek után a hetedik részben egy rövid technológiai hátteret kívánunk nyújtani témánk jobb megértése céljából. A nyolcadik rész testesíti meg az esettanulmányt, ebben egy konkrét céget kiválasztva taglaljuk, hogy miként lehetne megoldani egy PDA alapú rendszer bevezetését, milyen költségvonzata van, hogyan lehet finanszírozni, milyen előnyei és hátrányai vannak. A dolgozat végén kitekintést nyújtunk arra vonatkozóan, hogy milyen főbb változások várhatók a futárszolgáltatások piacán, melyek azok a tényezők, melyek azt sugallják, hogy a már említett kéziszámítógép alapú rendszerek egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra, milyen irányban halad tovább a technológiai fejlődés.

5

II. A FUTÁRPIAC

Ebben a fejezetben összefoglaló jelleggel egy áttekintést kívánunk nyújtani a hazai futárpiac jelenlegi helyzetéről. Az információk, források jelenleg még szűkös rendelkezésre állásából kifolyóan több reláción keresztül közelítjük meg a vizsgált területet, egyben a hazai tendenciát összevetjük a regionálisfejlődés jellemzőivel.

II.1. A Futárpiac fogalma2 Hogy tisztában legyünk a vizsgált területtel, szükségünk van néhány fogalom pontos definiálására. A futárpiac az ún. CEP piac részét képezi. Tekintve, hogy a futárpiacról viszonylag kevés átfogó, pontos és részletes elemző tanulmány készült (bár a tendencia azt mutatja, hogy e téren a közelmúltban kedvező változások következtek be, lásd. pl.: a weben megjelenő Hírfutárt), jelentős mértékben a CEP piacról készített elemzéseket kell mérvadónak tekintenünk. A CEP rövidítés áruszállítási piac időgarantált szolgáltatási szegmensét fedi. Itt a szolgáltató a küldemény feladója felé arra vállal kötelezettséget, hogy a küldeményt meghatározott időtartamon belül, vagy meghatározott időpontban kézbesíti. A rövidítések mögött a Courier, Express ill. Parcel kifejezés rejlik (futár, expressz, kiscsomag). Eredetét tekintve CEP kifejezés a németországi MRU-tól (Manner-Romberg Unternehmensberatung Gmbh) származik. A CEP piac jellegét tekintve igen vegyes, a szolgáltatástípusok, termékek definiálása sokszor akadályokba ütközik, a szolgáltatások többnyire nehezen körülhatárolhatók, közöttük jelentős átfedések vannak. A futárszolgálat legelfogadottabb meghatározásához Romberg definícióját alkalmazhatjuk. A futárszolgáltatások közé olyan szolgáltatásokat sorolunk, amelyek (motorral, kerékpárral, gyalog, gépkocsival) „azonnali” szállítást és kézbesítést jelentenek, mégpedig jellemzően (de nem kizárólagosan) egy-egy településen belül. Ehhez járul még az a jellegzetesség, hogy a futár a küldeményt a szállítás teljes időszaka alatt személyes ellenőrzése alatt tartja. Ez megkülönbözteti a futárpiacot más logisztikai ágazatoktól, mivel itt nem történik átrakodás, feldolgozás, a csomagot ugyanaz a személy adja át a címzettnek, aki a feladótól átvette. 2

http://www.sze.hu/etk/_konferencia/publikacio/Net/eloadas_sule_edit.doc

6

II.2. A Közép- és Kelet-európai régió3 Ezek után vizsgáljuk meg részletesebben a Kelet-közép-európai régió. (Forrásunk a CEPResearch tanulmányára támaszkodott.) A CEP piacok fejlődését Közép- és Kelet-európában Gyors növekedési trend, erős képességek, minőség és teljesítmény központúság jellemzik. Az EU csatlakozás jelentős hatással volt a CEP alakulására. A csatlakozás óta a régió országainak GDP-je az átlag felett növekedett, ez pedig a nemzetközi befektetők számára igen vonzó lehetőségeket teremt. A GDP növekedése ugyanakkor a nagymértékű export-import növekedést vont maga után. A régióban expressz piac 30%-os vagy akár még magasabb növekedése tapasztalható. Számos területen természetesen hátrányok is mutatkoznak. Ezek közül a CEP piacot érzékenyen érinti infrastruktúra rossz állapota. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy az EU jelentős segítséget nyújt az utak, repterek modernizálásához, ami egy hosszú távú fejlődés lehetőségét vetíti előre. Emellett néhány országban komoly problémát jelent a korrupció nagy mértéke mind a magán, mind az állami szektor vonatkozásában. A CEP piac nagyságának meghatározásához csak becslésre támaszkodhatunk. A teljes régióra vetítve hozzávetőlegesen a 1,3 milliárd euróra tehetjük a forgalmat, ez magában foglalja mind a nemzetközi mind a belföldi forgalmat. A piacnagyság azonban 2010-re a várhatóan megkétszereződik, és el fogja érni a 2,7 milliárd eurót. A legnagyobb piacot a lengyel CEP jelenti, ezután következik a cseh, majd a magyar és a román. Emellett viszont nem elhanyagolható a növekedés dinamikáját tekintve a szlovák, bulgár és a balti államok piaca sem. Szerkezetét tekintve a piac élmezőnye a legtöbb országban megegyezik. Meghatározó, domináns jelleggel bír a két nagy európai integrátor, a DHL és a TNT. Mindkettő piacvezető az expressz területén. Kisebb mértékben, de szintén jelentős részesedéssel bír még a UPS és a FedEx, többnapos szállításban pedig ki kell emelnünk a DPD és a GLS erőspozícióját. A következőkben térjünk még ki a nagyobb piaci szegmensek vizsgálatára. Hazánkban a nemzetközi szállítás terén egyértelmű és nagyjából egyenrangú piacvezető szerepre tett szert a DHL és a TNT. Belföldön viszont a Magyar Posta abszolút fölénnyel bír, ám a GLS-ben dinamikus fejlődése erős versenytársra lelhet a csomagszolgáltatások belföldi piacán. 3

http://www.logisztika.co.hu/WEBSET_DOWNLOADS/141/LORA%20Projekt%20%20H%EDrfut%E1r%202.%20sz%E1m.pdf

7

A régióban a nemzeti posták általánosan inkább a belföldi csomag szegmensben erősek, az expressz szegmensben gyengébbek. Mellettük viszont néhány független helyi szolgáltató nagy belföldi hálózattal és figyelemre méltó forgalommal rendelkezik. A tendenciát tekintve tehát elmondhatjuk, hogy a felzárkózás a nyugat-európai CEP piacokhoz bíztató momentumokkal rendelkezik, bár jelentős lemaradásból startol. A befektetések beáramlása szempontjából előnyös, hogy a vezető expressz szolgáltatók szemében a régió piacaiban nagy fejlődési potenciálként jelenik meg. Ez különösen fontos az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésének érdekében. A tőkeerős nemzetközi vállalatok jellemzően felvásárolják a vezető helyi szolgáltatókat, ezzel koncentrációt idézve elő a piacon.

II.3. Magyarország - kilátások rövid és hosszú távon4 Magyarországon az elmúlt két év során a teljes CEP piac fejlődési trendjéhez hasonlóan a futárpiac is növekvő forgalmat mutatott. A felívelés azonban várhatóan nem lesz tartós, csak rövid távon marad majd fenn, aminek okai között elsősorban a gazdaságpolitikai intézkedéseket, az erősödő versenyt és a megrendelők hatékonysági törekvéseit nevezhetjük meg. A hazai futárcégek válasza az újkihívásokra vegyes, de alapvetően a megszorítások, az áremelések és a költség hatékony működés körül csoportosulnak.

II.3.a. Versenyhelyzet, a piaci szereplők száma A piac fokozottan telítetté válása és az erős külföldi, kiterjedt tevékenységet folytató logisztikai szolgáltató versenytársak miatt az elkövetkező két év során várhatóan minden eddigit meghaladó mértékű lesz a piaci szereplők számának csökkenése. A piacról történő kivonulás elsődleges áldozatai a kisebb vagy nem elég tőkeerős cégek lesznek, mivel a növekvő költségek és már az elmúlt évek során is tapasztalható, reálértékben csökkenő fuvardíjak következtében aligha fogják bírni a versenyt. A verseny legmeghatározóbb eleme továbbra is az ár lesz, a hazai futárcégek többségnek nagyon nehéz lesz a továbbiakban az integrátorokkal és az európai postákkal versenyezni. Mindamellett az erősödő verseny az üzleti kapcsolatok fejlődésére is élénkítően fog hatni, ezt bizonyítja a Runner és Másik Futárszolgálat példája is. Vezetőjük a sikeresebb piaci 4

http://www.logisztika.co.hu/WEBSET_DOWNLOADS/141/LORA%20Projekt%20%20H%EDrfut%E1r%202.%20sz%E1m.pdf

8

szereplés érdekében néhány tevékenység esetében akár az eddigi versenytársaikkal való összefogást is elképelhetőnek tartja. Az együttműködéstől a cég minőség csökkenése nélkül költséghatékonyabb, racionálisabb működést vár.

II.3.b. Gazdaságpolitika, kormányintézkedések A gazdaságpolitikai változásokat – különös tekintettel a szeptember végi változásokra és a várható év égi intézkedések becsült hatásaira – a különböző futárcégek eltérően ítélik meg. A tekintetben viszonylag egyetértés tapasztalható, hogy az intézkedések járulékos hatásként meg fognak jeleni az árak növekedésében. Az

futárcégek

profiljuknak,

tevékenységi

körüknek

és

kapcsolatrendszerüknek

függvényében különböző módon reagálnak a változásokra. A GLS-nél vezetése szerint a szeptemberi intézkedések nem jelentkeznek speciális hatásokban a CEP piacon. Egyértelműen és kiváltképpen a CEP szolgáltatókat érinti viszont az energiaárak és az adóterhek növekedése. Ez jelentős mértékben hozzájárulhat majd a növekedés lassulásához. A Magyar Posta Logisztikai Üzletága (MPL) hasonlóan nem tart a szeptemberi változásoknak speciális negatív hatásaitól. Azokat a cégek, amelyek a nemzetközi szállításokban érdekeltek, külföldi partnereknek nyújtanak szolgáltatást érzékenyen érintheti a forint/euró árfolyam változása. Ez főként az importból behozott termékek magyarországi kereskedelmével foglalkozó CEP piaci cégek esetében lehet ez probléma, akárcsak a Road Parcel esetében. Megbízóik ugyanis az importálás logisztikai részét bízzák a belföldi csomaglogisztikai szolgáltatókra, és a forint árfolyam nagy mértékű romlása növeli költségérzékenységüket. Ez negatívan érinti a megrendelések számát és érétkét. A csomaglogisztikai cégeket emellett még számolniuk kell az üzemanyag árának emelkedésével, és a megnövekedett közterhekkel is. A G4 futárszolgálat vezetője, Filetóth Tamás szerint a megszorítások, adóemelések hatására megnőhet a szürke és fekete munka mértéke. Ez a gyakorlat különösképpen a kisebb cégeknél terjedhet el, mivel nem elég tőkeerősek lévén a szolgáltatások minőségének növeléséhez, nem várhatnak megfelelő eredményt az árak növeléséből. A gazdaság általános állapotát tekintve magyar államháztartás hiánya hosszabb távon komoly gondot jelenthet a futárcégek számára, a jogi szabályozások, kiemelten az adójogszabályok területén pedig a legtöbb cég a bizonytalanságtól tart.

9

A jelen gazdasági környezet a cégek általános megítélés szerint erősen hátráltatja az az előrelátást, akadályozza az éves, tartható növekedési tervezést.

II.3.c. Megrendelők Említettük, hogy a CEP piacon jelentős árleszorító hatásokkal kell számolniuk a piaci szereplőknek. A megszorítások, a költségtakarékosságra való törekvés hasonlóan erősen rendelkezik a megrendelők esetében is, akárcsak a futárcégeknél. Míg tehát a szolgáltatók a megnövekedett terhek ellensúlyozására árat próbálnak emelni, a megbízóik éppen az eddigi árszint csökkentésében motiváltak. Ez a kettős hatás a tőkeerős, átmenetileg alacsonyabb árat is érvényesíteni tudó nemzetközi cégek esetében lehet hosszútávon előnyös, azonban a gyengébb szereplők szelekciója útján jelentős mértékben át fogja rendezni a piacot. Az árérzékenység mellett a megrendelők részéről másik fontos tendencia, hogy jelentős részük egyre nagyobb figyelmet fordít rendelési szokásainak átvizsgálására. Ez abban jelentkezik elsősorban, hogy a megrendelések számának racionalizálásával próbálják meg költségeiket optimalizálni. Mindez a rendelések rendszerének egyre precízebb, racionálisabb tervezését jelenti, ami természetesen maga után vonja a futárcégek erős versenyét a kedvezményes rendelési lehetőségek terén is. Egy biztos, a megrendelők körében a díjtételek függvényében jelentős átrendeződésre lehet számítani a közeljövőben, mivel a megbízók az olcsó megoldások után kutatva akár új partnerek után nézhetnek. A Galopp Futár Kft. esetében is tapasztalható tény, hogy partnereik egyre gyakrabban érdeklődnek költségcsökkentési lehetőségek felől. A Kft. megrendelőinek körében a legnépszerűbb szolgáltatás a kevésbé sürgős küldemények másnapi (overnight) kézbesítési lehetősége. A Magyar Posta Logisztikai Üzletágánál is úgy látják, hogy az igénybevevők még inkább költségérzékenyekké válnak, ami az árverseny további fokozódásához fog vezetni.

II.3.d. Árképzés Az árak meghatározásának esetében a fő befolyásoló tényezők között meg kell említenünk a színlelt szerződések moratóriumának lejártát, ami jelentős mértékben fogja növelni a futárcégek költségeit. A kormány megszorító csomagja szintén az áremelést ösztönzi.

10

A legtöbb motoros futárcég például már most a díj emelésére kényszerült. Az áremelés mértéke általában 10% körüli, de előfordult 20%-os növekedés is. A Hajtás-Pajtás kirívó példaként egy lépcsőben 20%-kal kényszerült emelni az árait. Mindamellett az emelés nem általános érvényű, a nagyobb szolgáltatóknál kevésbé jellemző. A GLS és a Magyar Posta nem tervez speciális intézkedéseket, a G4-nél is csak kismértékben emelik az árakat. A Galopp esetében a szokottnál kicsivel nagyobb mértékben fogják emelni az árakat, a normálnál 2%-kal nagyobb szinttel.

II.3.e. Költségek, belső megszorítások Mivel a szolgáltatási díjak emelésével a megrendelők árrugalmassága erősen gátat szab, a futárcégek túlnyomó része költséglefaragásokkal, átszervezésekkel kénytelen párosítani az áremelést. A Road Parcel a racionalizálásban, a hatékonyság és az üzemméret növelésében és további költségcsökkentésben lát lehetőséget a versenyképesség megtartására. A Merlandnál minimálisan 25-35 eFt/fő/hónap költségcsökkentést terveznek. Ezt egyelőre saját erőből ki tudják gazdálkodni, de a cég hosszú távon nem tartja megvalósíthatónak az ilyen mértékű a belső megszorítást. A megrendelők várható reakciói miatt azonban inkább a megtakarítások illetve új szolgáltatások felvétele fog dominálni. Az Orient 21futárszolgálat a plusz kiadásokat szintén belső megszorításokból és megtakarításokból igyekszik fedezni. II.3.f. Munkaerő A költségcsökkentéssel összefüggésben természetesen várható a munkaerő állomány drasztikus átszervezése, csökkentése is – de legalábbis a munkaszervezés optimalizálása, hatékonyságának növelése. A Galoppnál az áremelés mellett a kisebb teljesítményű munkatársaktól is megválni kényszerülnek. Egy lehetőség a munkaerő állomány csökkentése mellett az alkalmazott futárok státuszának megváltoztatása. Ennek keretében a munkavállalót nem alvállalkozóként, hanem alkalmazottként foglalkoztatják tovább, ami a személyi jellegű ráfordítások terén jelentős megtakarítást eredményez. Ezt a módszert több olyan városi futárcég is alkalmazta, mint a Hajtás-Pajtás vagy az Orient 21. 11

A Runner és Másik Futárszolgálatnál nagy hangsúlyt helyeznek a tényleges munkavégzés és hatékonyság mérésére. Megvizsgálják a futárállományt, és azokat az alkalmazottakat, akik nem dolgozzák végig a napi 8 órát, csak a valós munkavégzés idejére jelentetik be. Akik pedig a hatékonyságban elmaradnak a cég által megszabott elvárástól, azoktól megválnak. A munkaerő állomány bővítésénél is nagyobb hangsúlyt helyeznek a minőségi kritériumokra. Az új futárok felvételénél csak nagyon jól termelő profi futárok kerülnek kiválasztásra.

II.4. Statisztikai adatok5 Mint fentebb említettük, a futárpiacról viszonylag kevés felmérés áll rendelkezésünkre, azonban a futárpiacot magában foglaló CEP piacról már több szélesebb körű információkat kaphatunk. A tényadatokról tudnunk kell, hogy a teljes CEP piac 62 %-át, ezen belül a belföldi piac 85 %-át fedik le, de a tételesen becsült adatokkal kiegészített adatbázis a teljes piacot tekintve 96 %-os, illetve a belföldi CEP piac vonatkozásában 92 %-os lefedettséget biztosít, így kielégítő mértékben reprezentatívnak mondható. Emellett az adatok nem veszik figyelembe az inflációs hatást.

II.4.a. A piac nagysága A statisztikai adatok a 2005-ös év folyamán impozáns növekedést mutattak a CEP piacon. A nettó forgalom megközelítette az 52,5 milliárd Ft-ot, ez az előző évhez képest 19,8 %-os növekedést jelent – jelentősen, 3%-kal meghaladva a 2004 folyamán mért növekményt.

II.4.b. A piac összetétele 2004 és 2005 teljes üzleti években a vállalkozások között a legnagyobb előrelépés +7 helyezés, a legnagyobb pozícióvesztés pedig -5 helyezés volt. A piac koncentráltsága tekintetében változatlanságról beszélhetünk Az ábra a futárpiacon tevékenykedő cégek részesedését mutatja a bevételi hányadból 2004-ben. 15,8%-os részesedéssel a Hajtás pajtás fej-fej mellett piacvezető a 13,7%-os Redda Motorral és a 12,8%-os Orient 21-gyel együtt. A mezőnyt innentől egy nagyobb ugrás után a Pikk-Pack „A futár”, Az Európa Futár és a BYREX 5-6%-os részesedésével képviseli, majd a 4-1%-os kisebb cégek és egyéb még kisebb részesedésű szolgáltatók zárják a sort. 5

http://www.logisztika.co.hu/WEBSET_DOWNLOADS/141/LORA%20Futár%202004-2005.pdf

12

Az első hat cég a teljes piac 76,8 %-át (2004-ben 77,0 %), az első tizenkettő 89,3 %-ot (2004-ben 89,4 %), az első húsz pedig 95,0 %-ot (2004-ben 94,7 %) mondhat magáénak. A fennmaradó 5 %-on viszont további több tucat cég osztozik, ami az élesedő versenyhelyzetben, a gazdaságos üzemméret elérése során szinte bizonyosan szelekcióhoz fog vezetni, mivel ilyen kis részesedés esetén a kis cégek nem fogják tudni végrehajtani a fenntartható költség optimalizációt.

1. ábra Forrás: http://www.logisztika.co.hu/WEBSET_DOWNLOADS/141/LORA%20Futár%202004-2005.pdf

II.4.c. Ügyfélkapcsolatok Látható, hogy az ügyfélkapcsolatok terén is kiugró a három piacvezető dominanciája, de aránylag a legtöbb futárcég szintén jelentős számú ügyfélkapcsolattal rendelkezik. Ennek kiemelt jelentősége lesz a közeljövőben a megrendelők árérzékenységének növekedésével párhuzamosan.

13

2. ábra Forrás: http://www.logisztika.co.hu/WEBSET_DOWNLOADS/141/LORA%20Futár%202004-2005.pdf

II.4.d. A futárszolgálat aránya a CEP piacon belül 2004 második negyedévének 6,2%-os hányadáról 2005 azonos negyedévére 7,9%-ra nőtt a futárszolgálat piacának részesedése nettó bevételből a teljes CEP piacon belül. Ez a növekmény a két év változásait tekintve mérsékelt növekedésnek tekinthető – alapvetően a futárpiacnak az utóbbi két évben lezajlott erős növekedéséből eredeztethető. Legjelentősebb növekedés a garantált másnapi küldemények terén volt tapasztalható mindkét év során. A futárpiac relatív alacsony aránya a CEP piacon rávilágít arra a tényre, hogy a futárpiacon történő változások vizsgálatánál fontos figyelembe vennünk a többi CEP piaci szegmens dinamikáját is, mivel a futárpiacon tevékenykedő cégek többsége jelen van a CEP számos más területén is. Emiatt nem szabad megfeledkeznünk az egymással összefüggő szegmensek egymásra hatásából eredő változásokról sem.

14

3. ábra Forrás: http://www.logisztika.co.hu/WEBSET_DOWNLOADS/141/LORA%20Futár%202004-2005.pdf

15

III. PDA LOGISZTIKAI CÉGEKNEK

III.1. Az alkalmazók igényei6 A futárszolgálatok megrendelői szempontjából az alacsony ár, kedvezményes rendelési díj kiemelt prioritást élvez az elvárások között, de korántsem kizárólagos. A szolgáltatás minősége, a szállítmányokkal kapcsolatos információk időben megfelelő és teljes körű rendelkezésre állása fokozatosan alapvető kritériummá válik. A mobil értékesítés, terítőrendszerek, csomagküldő szolgálatok informatikai támogatása terén egyre több megoldás kínálkozik. A futárszolgálatok számára a mobil informatikának nagy szerep jut az értékesítési módszerek megtervezésénél. A mobil rendszerek segítségével olyan, a tervezés során létfontosságú kategóriák kerülnek pontos és hiteles meghatározásra, mint a vásárlói szokások, elvárások vagy a korábbi aktivitási, értékesítési adatok – mindezek naprakészen és nagy részletességgel. A mobil eszközök nyújtotta előnyök iránti növekvő igény egyszersmind azok tényleges versenyképességet növelő potenciálját is mutatja, gyors terjedése mögött a felhasználók oldaláról pedig a folyamatosan, gyors ütemben fejlődő hálózati infrastruktúra áll. De nézzük meg közelebbről, mit is fed pontosan a mobil rendszer kifejezés. A Mobil rendszerek célja, hogy a vevőkkel közvetlenül kapcsolatba kerülő munkatársaikat a szükséges adatokkal, információkkal ellássák.

Segítségükkel az

alkalmazottak ezeket az adatokat anélkül tudják átadni a központi informatikai rendszernek, hogy az adatszolgáltatás miatt fizikailag is jelen kellene lenniük. A további előnyökhöz tartozik még a rövid átfutási idővel, sőt, igény szerint akár valós időben is megoldható az adattovábbítás, mivel ezek az informatikai rendszerek a napjainkban elérhető legmagasabb technikai fejlettségi színvonalat képviselő hordozható számítógépeket alkalmazzák.

A mobil rendszernek tehát lehetővé teszik a helyszíni munkavégzés során a csomagküldő szolgálatok kézbesítő munkatársai, értékesítési képviselői vagy akár más funkciót betöltő dolgozói számára, hogy az adott helyszínen, az adott vevő kiszolgálásához szükséges összes információt alacsony idő- és energiaigénnyel megszerezzék.

6

http://www.tranzit.hu/index.php?link=news/news.php&newid=6329 16

Térjünk most vissza arra a pontra, hogy miért is jelent mindez versenyelőnyt. A futárpiacon a módszerek adottak, standardizáltak, így ezen a téren a legtöbb cégnek nincs lehetősége jelentős differenciálással előnyre szert tenni. Különösen nem a megbízók erősödő költségérzékenysége és racionalizálásra való törekvésével szemben. Kitörési lehetőséget jelenthet viszont az adatok nyilvántartási rendszere terén való fejlesztés. A mobil rendszerek hozzájárulnak az adatbázisokban az adatok pontosításához, részletesebbé és naprakésszé tételéhez, és közvetett módon elősegítik a •

vevői kiszolgálás minőségének növelését

•

a rendelés-átfutási idők csökkentését

•

a számlázási idők csökkentését

•

és a kiszállítási hibák minimalizálását

A gyakorlatban például ez azt jelenti, hogy a helyszínen az átvétel ténye on-line módon a központi rendszerbe továbbítódhat – ami többek között tekintélyes adminisztrációs költséget spórol meg. A vevő szempontjából viszont nagy előny, hogy a mobil nyomtatókkal átvételi elismervények, nyugták nyomtathatók rögtön a helyszínen. Az információk lekérdezése pedig szélesebb körre kiterjesztve pedig mind a vevői, mind a technikai, gyártási adatok lekérdezését is magába foglalhatja. A mobil rendszer legfőbb előnyét az integráltságban összegezhetjük. Minden meglévő információt a helyszínen is biztosítani lehet, és minden a helyszínen keletkezett adat elektronikus formában azonnal továbbítható a központi rendszerbe, így a rendszer egy speciális kétirányú kommunikációt hoz létre a futárok és a központok között.

III.2. A technológia7 III.2.a. Mobil rendszerek Miután ismertettük a mobil rendszerek előnyeit, nem árt megvizsgálnunk a témát a felhasználás területeinek oldaláról is. A mobil rendszerek között több csoportok különböztetünk meg: •

A mobil értékesítési rendszer (SFA, Sales Force Automation) egy helyszíni értékesítési pont. Lehetővé teszi, hogy a munkatársak ad hoc igényeket is kielégíthessenek, legyen az akár újabb rendelésfelvétel, de ha vevő a helyszíni

7

http://www.tranzit.hu/index.php?link=news/news.php&newid=6329 17

készletből szeretne vásárolni, a központtal kapcsolatot tartó rendszer számára ez sem lehet akadály. A CRM-rendszer szempontjából kiemelt jelentőséggel bírhat, hogy a vevők reakciói, észrevételei szintén rögzíthetőkké válnak, holott egy kevésbé integrált rendszerben az ilyen jellegű adatok feldolgozása végtelenül költséges és időigényes volna, ráadásul valószínűleg nem hoznának használható, adekvát eredményeket. A mobil rendszer viszont lehetővé teszi kérdőívek feldolgozható kitöltését, a válaszokat pedig azonnal továbbküldi a vállalati vevői információs adatbázisba. •

Jellemzően GPS alkalmazással kombinált, műholdas követőrendszert integráló mobil rendszerről beszélünk azon kategória esetében, amikor

a rendszer feladata a

megtervezett kiszállítási útvonaltervnek megfelelő bejárás ellenőrzése, irányítása. A pontos nyomon követéshez elengedhetetlen az áruk átadásának, átvételének elektronikus formában való dokumentációja, legyen szó termékről vagy éppen szolgáltatásról. •

Nem utolsósorban pedig a karbantartásban, a javításban is nagy szerepet kap a mobil rendszer. Itt a karbantartási tervnek megfelelő munkavégzést irányításánál, ellenőrzésénél, és az elvégzett munkákat dokumentációjánál gyorsítja meg nagyban munkát és teremt minőségében új hozzáadott értéket – pl. az FSM (Field Service Management systems) alkalmazása esetében.

•

Valamennyi területtel összefüggésben meg kell viszont említenünk helyszíni bizonylatadás problémakörét. A számla, munkalap, átvételi elismervények, egyéb bizonylatok helyszíni nyomtatása a legtöbb eladó-vevő kapcsolatban kikerülhetetlen, azonban a gyakorlati megvalósítása gyakran igen nehézkes az adatok összegyűjtése és rendszerezése miatt – nem is beszélve a megfelelő nyomtató eszköz hiányáról. Ilyen bizonylat előállító eszközök már szerepelnek az Extech vagy az Axiohm cég kínálatában. Példaként szolgál a Magyar Posta több száz darabos rendelése Extech hordozható blokknyomtatókból. III.2.b.A mobil rendszer elemei

Ezek után vegyük górcső alá áttekintő jelleggel a technikai hátteret. A mobil rendszer három fő szerkezeti részből áll: •

A hordozható számítógépek, adatgyűjtők a rendszer alapját testesítik meg. Ezek az eszközök biztosítják a helyszínen dolgozó munkatársak számára a munkavégzéshez szükséges információkat. Ezt a funkciót beépített adathordozókon vagy az on-line

18

kapcsolattartásra alkalmas GSM/GPRS kapcsolaton keresztül képesek ellátni. Ez a szerkezeti elem egyben fontos megkülönböztető szempont a mobil rendszerek felhasználása terén. Alapvetően meghatározó lehet a döntésnél a PDA bevezetése esetén a kijelző és billentyűzet mérete, a fizikai ellenálló képesség, az üzembiztonság vagy a periféria-integráltsági fok. Az iparban pl. inkább az ún. ipari PDA-k elterjedtek, amelyek mobil használatra tervezett, mechanikailag ellenálló, ütés és rázkódás

ellen

védett

eszközök.

Többségüket

vonalkód-,

RFID

olvasó

berendezésekkel, GSM/GPRS kommunikációs kártyával, vezeték nélküli helyi hálózati kártyával is integrálják, így számos összetett funkciót képesek betölteni. •

A kommunikációs szerver feladata, hogy a háttérrendszer és a kliensek között az adatcserét biztosítsa. A kapcsolattal összefüggésben természetesen elengedhetetlen a szigorúan ellenőrzés, a részletesen dokumentáció, és a biztonság. A kapcsolattartási a technológia oldaláról több módon is megvalósítható. Lehet vezetékes vagy vezeték nélküli hordozómédián keresztül végrehajtott egyszerű adatállomány-csere, de akár bonyolódhat az interneten keresztül on-line adathozzáféréssel is (VPN, intranet elérés, SSL protokoll). Belátható, hogy rendszer integráltságával fakadó viszonylagos nyitottság miatt fokozott szerep jut az adatbiztonságnak, adatvédelemnek, a felhasználói jogosultságok precíz behatárolásának.

•

Végül szót kell ejtenünk kliensekkel kapcsolatos le- és feltöltött adatok tárolásáról, az adatfeldolgozásról. Ezeket a funkciókat az ún. backend szoftvermodul végzi, amely ezeken túl még riport- és kimutatás készítő, valamint egyéb adat elő-feldolgozó tevékenységet is ellát. A backend fő szerepe tehát az integrált rendszerrel való kapcsolattartás, az azzal való adat-szinkronizálás és az adatok ideiglenes tárolása.

III.3. A TRANEE-projekt8 A nagy nemzetközi szolgáltatókkal szemben a kis és középméretű futárcégek a kedvezőtlen piaci tendenciák következtében fokozatosan romló helyzetbe kerülhetnek. Ebben a szituációban nagy segítséget jelenthet minden támogatás, a versenyképesség megtartását célzó program, képzés. Az ún. TRANEE-projekt ennek kapcsán éppen témánkba vág, így megérdemli, hogy rászánjuk az időt rövid bemutatására.

8

http://www.tranzit.hu/index.php?link=news/news.php&newid=6168

19

A TRANEE – Transport in e-Europe (Szállítás e-Európában) – az Európai Unió Leonardo da Vinci oktatási program keretén belül indult projekt. A projekt a fő profiljukban szállítmányozással,

így

fuvarozással,

teherszállítással

foglalkozó

kis-

és

középvállalkozásoknak nyújt útmutatásokat. Célja, hogy elősegítse azok versenyképességét és tevékenységükhöz

nélkülözhetetlen

ismereteket

adjon

az

innovatív

vállalkozás

menedzsmentről az információs társadalom korában. Technológiával és szállítással a projekt első modulja foglalkozik. Ez olyan elemeket tartalmaz, mint ezen vállalkozások számára fontos specifikus technológiai megoldások, a korszerű flottairányítás (kiemelt tekintettel a GPS alkalmazására, intelligens szállítási rendszerek meghonosítására), az e-business, valamint információ és tudásmenedzsment.

III.4. PDA alkalmazása és cégstratégia A továbbiakban néhány konkrét példán át vizsgáljuk meg, hogyan illeszkedik a stratégiához egy PDA alkalmazásával kapcsolatos projekt. III.4.a. TNT9 A TNT a világ második legnagyobb logisztikai cége. Igen erős háttérrel rendelkezik, mintegy 28 országban van jelen. Összesen 36000 embert foglalkoztat és kb. 7,3 millió négyzetméter raktárral rendelkezik. Stratégiája szempontjából a futárpiacot is érintő változást vetít elő a cég 2005 decemberében tett bejelentése. Ennek szellemében a cég megválik a logisztikai üzletágától, ehelyett a postai és expressz területeket állítja stratégiája középpontjába. Ez természetesen erős versenyt támaszthat a nemzeti posták, esetünkben a Magyar Posta felé, ami járulékos hatásként

jelentkezhet

az

árak

csökkentésénél,

egyben

támogatóan

hathat

a

hatékonyságnövelő beruházásokra, így a pda-k alkalmazására is. III.4.b.MPL10 A CEP piacon jelenleg a Magyar Posta logisztikai üzletága, az MPL vezető szerepet tölt be 24 - 25 %-os részesedéssel. Ez természetesen futárszolgálat mellett magában foglalja az expressz és csomagküldemények továbbítását is.

9

http://www.logisztika.co.hu/WEBSET_DOWNLOADS/141/LORA%20Futár%202004-2005.pdf http://www.mpl.hu/object.84e20c74-918f-4a62-9113-1991d7ea5bc2.ivy, valamint http://www.mpl.hu//kepek/upload/2006-03/36%20ck%20posta.pdf 10

20

A piacvezető szerep tekintetében nagy szerepe van a szállítási és feldolgozási rendszer modernizációjának. 2006 során is folyamatos fejlesztések zajlottak, amelynek eredményeként az MPL a régi és új ügyfelek egyre nagyobb volumenű igényeinek is képes eleget tenni. A fejlesztések eredményeként 2005 végétől az MPL-nél lehetővé vált, hogy a lakossági ügyfelek időgarantált küldeményeket tudjanak feladni. A szolgáltatás színvonala odáig terjed, hogy csomag kézbesítése is meghatározható – bár ez a szolgáltatás a forgalom eloszlása miatt csak települések bizonyos körénél igénybe vehető. Az MPL-nél extra szolgáltatás az elektronikus értesítés is: ennek keretében az eladóhoz a küldemény kézbesítésekor SMS-üzenet érkezik, tájékoztatásul, hogy megérkezett a csomag. Postafiókban történő kézbesítés esetében a Magar Posta a címzettet előre tudja értesíteni a küldeménye érkezéséről. Témánk szempontjából kiemelt az MPL-nél, hogy a csomagok útja az interneten is nyomon követhető a www.mpl.hu oldalon - mellesleg külön igénylés nélkül. Az adatvédelmi előírásoknak megfelelően az ügyfél egy kódot kap a csomaghoz csatolva, ennek segítségével megnézheti, hogy a küldemény aktuálisan milyen stádiumban van. Az MPL a B2C szegmensben a CEP termékportfóliója minden főbb területet lefed, a B2B ágazatban pedig komplex logisztikai szolgáltatást nyújt.

A szállításirányítást optimalizáló PSDT program segítségével valósítja meg az MPL a küldeményekről különböző szempontok szerinti információgyűjtést, rendezést. A program segít optimalizálni a gépkocsik maximális kihasználását. A küldeményeket ugyanis azonosítóval ellátott gépkocsikhoz rendeli úgy, hogy figyelembe veszi a gépkocsik maximális terhelhetőségét is. Emellett a PSDT hozzájárul a raktárnyilvántartások precizitásához, és nem utolsó sorban ez teszi lehetővé a küldemények valós idejű nyomkövetését. Kézbesítéskor az MPL közvetítője sms-t küld a kézbesítési eseményekről, ezt a jelet aztán rögzíti a program. Az információ a postai üzenetközpontnak kerül továbbításra. A program itt kapcsolódik össze az ügyfelek számára biztosított lehetőséggel, hogy bármikor, bármelyik csomag esetében lekérdezhessék a küldemény útját a kapott vonalkód birtokában.

21

Az MPL tervezi a kézbesítés megtörténtével kapcsolatos adatok dokumentációjának kommunikációját hasonló formában megvalósítani, az automatizálástól a szolgáltatások színvonalának további emelése várható.11 III.4.c. Orient 21 Futárszolgálat Az Orient 21 Futárszolgálat egyike azon cégeknek, amelyek már alkalmaznak kézi számítógépet üzleti folyamataikban. A PDA-k bevezetés az ún. Sales Modul program keretében valósult meg. A program életre hívásának célja a magas minőségű szolgáltatások technikai színvonalának megfelelő informatikai háttér biztosítása volt. A programot az értékesítési osztályon vezették be, ennek segítségével lehetővé vált az értékesítési munkatársak munkájának hatékonyabb ellenőrzése, valamint az ügyfelek változó rendelési szokásainak felmérése is. Olyan információk váltak így elérhetővé, mint a küldemények felvételével, leadásával kapcsolatos adatok, átvevő neve, futár aktuális tartózkodási helye – mindez kétirányú kommunikáció szintjén. Természetesen a programnak köszönhetően a címek közvetítése is ezen a kommunikációs csatornán valósulhat meg, ami jelentős idő és költségmegtakarítást eredményezett cégnél. A program technikai háttere tekintetében egy saját fejlesztésű programról van szó. A program egyik sajátos előnye a precíz és ügyfélbarát árazási rendszer. Ez azt jelenti, hogy az árak a légvonalban mért távolság függvényében kerülnek kalkulálásra, tehát a felvételi és leadási pont közötti távolsággal számol a számítógép. Ez különösen előnyös a futárpiacon (is) tapasztalható erősödő verseny körülményei között, ahol a szolgáltatók igényeinek kielégítése (különösképpen az árak, tarifák meghatározása esetében) kulcsfontosságú a tendenciózusan csökkenő haszonkulcs mellett. Emellett a program a szolgáltatási magasabb színvonalát is jelenti, mivel az ügyfelek számára is hasznos információk nyomon követését teszi lehetővé.

III.4.d.Szemerey Transport12 Az MPL esetében az alvállalkozó számára jelentett versenyképes előnyt a kézi számítógép alapú rendszer megléte.

11 12

http://www.tranzit.hu/index.php?link=news/news.php&newid=6300 http://www.logisztika.co.hu/WEBSET_DOWNLOADS/141/LORAhirfutar01.pdf

22

Pénzügyi, hatékonysági megfontolások támasztották alá az alvállalkozó bevonását a Magyar Posta Logisztikai üzletágánál. A megbízások számának növekedése, az ügyfélkör folyamatos bővülése, és a regionális logisztikai megoldások miatt bizonyos feladatokat érdemesnek tűnt kiszervezni, emiatt az MPL professzionális postai szállítási rendszere alvállalkozóval bővült. A saját postai szállítási hálózat kapacitásának összehangolását és koordinálást azonban természetesen az MPL végzi. Az MPL-nél a járműpark összetételét és méretét egy átlagos munkanapon jelentkező terhelés alapján határozzák meg. Fontos szempont, hogy kisebb mértékű forgalomnövekedést is zökkenőmentesen kezelhető legyen. A kisebb ingadozások hatásainak fedezésére szánt erőforrások még nem jelentenek nagyobb költséget a az MPL számára, azonban a folyamatos bővülés és az új üzletek olyan mértékű eltéréseket okozhatnak a forgalom volumenében, amelyet az üzletág csak érzékeny veszteségekkel lenne képes kezelni. Ehhez járul még a csúcsforgalmi időszakok kiugróan magas forgalma. Ilyenkor a saját járműállomány kevésnek bizonyul, viszont egy alvállalkozó hasznos és költség hatékony megoldást tud nyújtani a problémára. Természetesen egy ilyen jellegű kapcsolat problémák újabb sorát veti fel, mint a hatékony ellenőrzést, az adekvát teljesítménymérést, stb. Ezek azonban részben megfelelő technológiai háttérrel elháríthatók. A megbízható és minőségi szolgáltatások érdekében, az alvállalkozónak fejlett több téren is össze kellett hangolnia szolgáltatási rendszerét megbízója feltételeinek. A kritériumok között a menetrendszerűséget betartása kiemelt követelmény volt. Az alvállalkozó kiválasztása pályáztatás útján történt, a megbízást a Szemerey Transport nyerte el. A Szemerey Transport részére az első megbízás 2004 végére szólt, ez érthető módon kritikusan magas forgalmú időszak a Posta számára. A szolgáltatás speciális jellegéből fakadóan a Posta nagy fokú pontosságot írt elő, ami új kihívás elé állította az alvállalkozót. A tehergépkocsiknak számára mind az küldemény felvétele, mind a rendeltetési helyre való szállítása percre pontosan volt rögzítve. Egy ilyen fajta "just-in-time" rendszerben a pontos informáltságnak, az információ széles körű áramlásának és feldolgozásának kulcsszerepe van. A feladat elvégzéséhez az MPL saját gépjárműparkot és a részletezett okokból kifolyólag a fejlett technikai hátteret követelt meg. A Szemerey Transport gépjárműparkja internet-alapú GPS-műholdas járműkövetővel van felszerelve így megoldható volt a szállítmányok folyamatos nyomon követése – ez annál is fontosabb volt, mivel fentebb már említettük, hogy az MPL szolgáltatásai között kiemelt prioritása van a csomagok aktuális helyzete

23

lekérdezésének. Az ügyfelek az internetre fellépve ugyanis saját kódjukkal követhetik nyomon szállítmányaik útját. Az alvállalkozóval szemben támasztott fő követelmények között hangsúlyos volt még a precíz munkavégzés, a minőségirányítási rendszer megléte, a rugalmasság és a versenyképes fuvardíj.

24

IV. A KÉRDŐÍV ÖSSZEÁLLÍTÁSA Dolgozatunk elkészítéséhez elengedhetetlenül szükséges volt, hogy a jelenlegi magyar futárszolgálat-piacot feltérképezzük, megismerjük a szereplőket. Fontos volt mindez, hiszen ez alapján tudtunk következtetéseket levonni egyrészt arra nézve, hogy jelenleg mennyire elterjedt a kéziszámítógép alapú megoldások használata, másrészt arra nézve, hogy a cégek milyen informatikai berendezéseket használnak, tovább azt is megtudhattuk, hogy milyen helyzetben vannak a szereplők, mennyire tudnak növekedni, milyen motivációkkal, célokkal rendelkeznek. És nem utolsósorban a piac feltérképezése tette azt lehetővé, hogy kiválasszunk egy céget, melyre tulajdonképpen referenciacégként tekintünk, melyen be tudjuk mutatni, hogy milyen következményekkel járna egy kéziszámítógép alapú rendszer bevezetése, azaz a kérdőív az alapja a későbbi esettanulmányunknak.

IV.1. Az alkalmazott módszer A piac feltérképezéséhez a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet online szavazórendszerét, közismertebb nevén a SZTAKI szavazórendszert használtuk. Mindezt azért, mert eddigi tapasztalataink azt súgták, hogy a vállalatok akkor reagálnak a megkeresésre, akkor válaszolnak kérdéseinkre, ha azokat minél rövidebben, tömörebben tesszük fel, és részükről nem igényel sok időt a megválaszolás. Ezért, és a feltérképezési folyamat minél gyorsabb lebonyolítása érdekében jutottunk arra a következtetésre, hogy szabványosítjuk a kérdéseket, a szükséges információk halmazát, és egy kérdőívet állítunk össze. A SZTAKI segítségével pedig e kérdőívet online felületen tudtuk alkalmazni, így az általunk kiválasztott vállalatok néhány perc alatt képesek voltak kitölteni azt. Sajnos negatív tapasztalat, hogy mindezen erőfeszítések ellenére, tehát annak ellenére, hogy nem vesz sok időt igénybe egy ilyen kérdőív kitöltése, hiszen mindössze „kattintgatni” kell a szavazónak, csupán a válaszadói körbe bevont cégek 20-25%-a élt a válaszadás, ezáltal a segítségnyújtás lehetőségével. A válaszok kiértékelése után viszont arra a következtetésre jutottunk, hogy már ennyi válaszból is le tudunk vonni következtetéseket a piaca nézve. Kérdőívünk módszeréről megemlítendő, hogy három kérdéstípust használtunk. Egyrészt az egyszerű választás módszerét, amikor a válaszadónak a felsorolt alternatívák közül egyet kell kiválasztania, a többszörös választás módszerét, amikor többet is, tetszőleges számút

25

kiválaszthat, illetve az allokatív értékelés módszerét, amikor a felkínált válaszok között kell a válaszadónak 100 pontot, azaz száz százalékot szétosztania.

IV.2. A kérdőív fő részei A kérdőívet a kérdések alapján tulajdonképpen néhány fő részre tagolható. Egyrészt tartalmaz olyan kérdéseket, melyekből a vállalat alapvető tulajdonságaira, a vállalat méretére vonatkozóan kívántunk következtetéseket levonni. Ilyen kérések az alkalmazottak létszáma, az alkalmazott futárok létszáma, továbbá az, hogy milyen jellemzően milyen távolságra szállít a vállalat. Fontos kérdésnek tartottuk, hogy a futárcég milyen ügyfélkörrel rendelkezik, erre vonatkozó kérdés, hogy a megrendelések eseti jellegűek, vagy állandó, hosszabb távú, fix szerződései vannak a cégnek, illetve, hogy rendelkezik-e állandó, domináns megrendelővel. Véleményünk szerint rendkívül fontos tényező lehet, hogy milyen értékű csomagok szállítása zajlik, hiszen feltételezésünk szerint nagyobb értékű küldemények szállítása esetén nagyobb a hajlandóság, erőteljesebb az igény, pl. egy követőrendszer kiépítésére, így feltettük azt a kérdést, hogy a küldemények milyen értékhatárok között mozognak. A következő kérdések már az alkalmazott informatikai eszközökre rendszerekre vonatkoznak, így arra vonatkozóan tettünk fel kérdéseket, hogy milyen kommunikációs rendszereket használnak, alkalmaznak-e PDA-t, ki van-e építve követési rendszer, Dolgozatunk szempontjából alapvető fontosságú volt annak feltérképezése, hogy ha már megtörtént követései rendszer kiépítése, akkor annak mik voltak a céljai, és mennyibe került. Illetve ha még nem történt meg, akkor tervbe van-e véve, ha tervezik, miért és mennyit szánnának rá, ha nem, akkor miért nem. Így kérdőívünk utolsó

része

ezen

információk

megszerzésére

vonatkozó

kérdéseket

tartalmazott.

Érdeklődtünk még a vállalatok informatikai beszállítója felől, de e kérdés esetén teljes elzárkózást tapasztaltunk, a cégek nem kívánták megnevezni a beszállítót. Tehát összefoglalóan elmondható, hogy kérdéseink alapvetően három csoportba sorolhatók, három fontos területre koncentráltunk az információszerzés során. Egyrészt a vállalat alapvető jellemzőire, méretére, másrészt az alkalmazott informatikai eszközökre, rendszerekre, harmadrészt pedig a kéziszámítógép alapú rendszerek alkalmazására, illetve bevezetésére vonatkozó tervekre. Véleményünk szerint a válaszokból meglehetősen jól feltérképezhető a jelenlegi piaci helyzet, megismerhetőek a szándékok, tervek, és úgy tűnik, hogy a valóság megfelel előzetes

26

feltételezéseinknek. A válaszokat táblázatba rendszereztük, így átláthatóbbá válnak az információk, segítve ezáltal a piaci kép megrajzolását, illetve a következtetések levonását.

27

V. PIACI ÁTTEKINTÉS A KÉRDŐÍVEK ALAPJÁN

A hazai futárpiac szerkezetét tekintve elmondható, hogy a nagy világcégek – GLS, TNT, DHL – mellett csoportosuló, egyre jelentősebbé váló, kisvállalatok által alkotott kompetitív szegély jelenik meg. E kisvállalatok általános jellemzője, a foglalkoztatottak létszámán, a szolgáltatás hatótávolságán, illetve a szállított küldemények értékén keresztül ragadató meg. Dolgozatunk elemzése leginkább erre a szegélyre vonatkozik, úgy gondoljuk, hogy e szegély vállalatai rejtenek magukban növekedési lehetőségeket, ezzel kínálva új piacot a kéziszámítógép alapú rendszerek telepítésével foglalkozó szektornak. Mindez azért indokolt, mivel a nagyobb cégek, mint például a DHL, már használnak fejlett informatikai rendszereket. Dolgozatunk egyik fő kérdését pedig annak vizsgálata jelenti, hogy mikor és miért éri meg egy kisvállalat számára az ilyen rendszerek bevezetése, milyen ráfordításokkal, milyen jövőbeni hasznokkal jár.

A korábban említett három fő attribútum alapján – hatótávolság, érték, alkalmazottak száma – előzetes várakozásaink szerint egy ilyen rendszer bevezetésének motivációja az érték és a hatótávolság növekedésével nagyobb, az alkalmazottak létszámának növekedése pedig szintén a rendszer bevezetésének nagyobb motivációját jelentheti. Hogy miért? Nyilvánvaló, hogy egy megrendelő minél nagyobb értéket szállíttat, annál inkább igényli, hogy folyamatosan követni tudja, hol tart küldeménye, másrészt a vállalatnak is érdeke mindez. A hatótávolság növekedése főként a vállalat szempontjából ösztönző tényező egy követési rendszer bevezetésére, mivel a szervezést, a futárok allokálást nagyban segíti. A magasabb alkalmazotti létszám, pedig egyrészt nagyobb vállalatméretre utal, ami esetében a szervezés nagyobb hangsúlyt kaphat, másrészt a nagyobb vállalatméret jelentősebb finanszírozást, magasabb költségeket feltételez, ezt pedig azt jelenti, hogy a rendszer bevezetésének költségei alacsonyabb részarányt képviselnek, így talán jobban van lehetősége erre a vállalatnak. A kérdőívünkre választ adók túlnyomó többsége rendelkezik domináns szerződéses megrendelővel, mely valószínűleg kapacitásainak nagy résztét leköti. Ezzel együtt, tekintve a küldemények alacsony értékhatárát megjegyzendő, hogy a vállalatok többsége a megrendelő szempontjából a postai szolgáltatások kiváltását célozza meg. Ezért az ő esetükben a felmerülő költségektől függetlenül egy ilyen rendszer bevezetése rövid és középtávon értelmetlennek tűnik számunkra. Ennek ellenére felmérésünkből az derül ki, hogy a válaszadók többsége vagy már rendelkezik követési rendszerrel, vagy tervezi annak 28

bevezetését. Tehát úgy tűnik, hogy a vállalatok ennek látják értelmét, látják gazdasági hasznát. Azonban úgy gondoljuk, hogy a bevezetésre irányuló szándék komolysága megkérdőjelezhető, számunkra kérdésesnek tűnik, hogy mennyire vannak tisztában a piaci feltételekkel, mennyire ismerik egy ilyen rendszer bevezetésének költségeit, hiszen a válaszadók többsége arra a kérdésre, hogy mennyit szánna a bevezetésre, igen alacsony összeget, maximum százezer forintot jelölt meg. Információkeresésünk során mi azzal szembesültünk, hogy ilyen alacsony költségekkel rendelkező ajánlatot nem könnyű találni a piac kínálati oldalán.

29

VI. A KÍNÁLATI OLDAL DEFINIÁLÁSA Ma már a hazai piacon is számos informatikai vállalat kínálatában megtalálhatók azok az eszközök (hardverek és szoftverek), melyek adott esetben képesek a futárszolgálattal kapcsolatos igények kielégítésére a nyilvántartáson, nyomon követésen keresztül egészen a számlázó-rendszerhez való csatlakozásig. Azonban mint már korábban a felmérésből kiderült, habár néhányan gondoltak már hasonló rendszer bevezetésére, nem szánnának rá 100e Ft feletti összeget. Ismerve csupán a rendszer hardverigényét, s annak hozzávetőleges árát, úgy tűnik az elkövetkezendő időszakban nem kerülhet bevezetésre a válaszadó kisebb futárcégek esetén. Ha viszont a hazai kínálatot tekintjük elmondható, hogy, ha nem is pontosan futárszolgálattal kapcsolatosan, de a logisztikán belül, számos kéziszámítógép alapú rendszert telepítettek már hazai informatikai vállalatok, melyek csekély átalakítással akár egy futárcégnek is megfelelhetnek. A kínálati oldalon két vállalatot találtunk, melyek megkeresésünkre pozitívan reagáltak és megfelelő információkat biztosítottak számunkra. E két vállalat a Vonalkód Centrum Kft. illetve a BCS Kft. A következőkben a Vonalkód Centrumtól kapott rövid ajánlatot mutatjuk be, majd a a BCS-sel részletesebben foglalkozunk.

VI.1. Vonalkód Centrum Kft. Egy hazai informatikai rendszerek kiépítésével foglalkozó vállalata elmondása szerint, már többször megkeresték őket a futárpiac egyes szereplői, de az árak hallatán a vásárlás elhalasztása mellett döntöttek, s maradtak a már megszokott mobiltelefonos illetve egyszerű számlázó rendszernél. Mindez alátámasztja azt a véleményünket, hogy habár a bevezetési szándék megvan, azok realitása igencsak megkérdőjelezhető. A kérdőívekből kiderül, hogy a vállalatok legnagyobb része egyetlen kommunikáció eszközként mobiltelefonokat használ, csupán néhányan jelölték meg a PDA-t is, amire 0-100e Ft-ot költöttek. A megjelölt értékhatár mutatja, hogy ebben az esetben nem a már említett ipari kivitelű, akár vonalkód olvasására is alkalmas berendezésről van szó, hanem az egyszerű mindennapi használatra kifejlesztett kéziszámítógépről, melynek szerepe az üzletmenetben valószínűleg marginális.

30

A következőkben egy futárcégek számára alkalmazható rendszer bevezetésének főbb költségelemit mutatjuk be a Vonalkód Centrum Kft által adott közelítő ajánlat segítségével. Ahhoz, hogy egy futárszolgálat tevékenységét, a folyamatokat végig lehessen rögzíteni, szükség van egy adatszerverre, ami a cég központi telephelyén érhető el (esetenként ez a szerver akár külföldön is lehetséges). Ehhez az adatszerverhez kapcsolódnak az irodai kliensgépek, a címkenyomtatók, valamint az adatgyűjtők. Attól függően, hogy milyen szolgáltatást biztosítanak a futárszolgálatok, a kapcsolódás lehet GPRS/GSM vagy Batch üzemű. Az első két alkalmazás real-time, tehát az adatok folyamatosan, valós időben érkeznek, míg az utóbbiról akkor kerülnek fel az adatok a szerverre, amikor a futár visszatér a telephelyre, vagy egy internet-kapcsolattal rendelkező PC-ről feltölti azokat. Esetenként szükség lehet helyi nyomtatásra is, ezt az adatgyűjtőkhöz csatlakoztatható mobil nyomtatóval lehet megoldani. 1. Táblázat: Eszközárak Forrás: Vonalkód Center Kft.

Árak Szerver Kliens/adatgyűjtő oldal (igényektől függően) Bevezetési szolgáltatások Egyedi fejlesztés

1, 5 m Ft-tól felfelé A szerver program árának 5-10%a/kliens 0,5-1 millió Ft 100 ezer Ft/ember/nap

Ezekhez az árakhoz adódnak hozzá a készülékek árai, ami darabonként akár nettó 0,5-0,7 millió Ft is lehet.

Tekintve a fenti árakat, s hogy a válaszadók többsége 25 főnél kevesebb alkalmazottal bír, valamint csupán kis értékű küldeményeket szállít jórészt szerződéses alapon, valószínűleg nem rendelkeznek elég saját forrással, s a bevonható külső források szintén korlátozottak, így egy integrált rendszer bevezetése minden bizonnyal óriási terheket róna a válaszadók mindegyikére.

31

VI.2. BCS13 A kínálati oldal bemutatását a BCS-sel folytatjuk, ehhez az interjúnk során szerzett információkat használjuk fel. A futárszolgáltatással foglalkozó cégek által alkalmazott technológia, a mobil számítástechnikai rendszerek számos másféle vállalatnál, más iparágakban is jelen vannak, ezért érdemesnek tartottuk egy olyan céggel való ismerkedést, mely nem csak a futárcégek számára nyújt mobil számítástechnikai szolgáltatást. Így a BCS Hungary-nél (Bar Code System Hungary) szerzett tapasztalataink nagyban segítették dolgozatunk témájának feltárását. A BCS az IBCS (International Bar Code System) vállalatcsoport része, mely a keleteurópai régióban piacvezető a mobil számítástechnikai rendszerek értékesítése területén. 5 országban van jelen: Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában. Hogy mit jelent a vállalati mobil számítástechnikai rendszer? Olyan rendszer, mely mobil eszközök - például PDA - segítségével biztosítja az adatok gyűjtését, továbbítását és feldolgozását. Amint már említettük, ilyen rendszereket nem csak a futárcégek alkalmaznak, a mobil vállalati alkalmazások megjelennek a kereskedelem, a gyártás, logisztika, vendéglátás, mozgó értékesítés, egészségügy területén is. Az IBCS tehát széles spektrumú kereslettel szembesül tehát, ám elmondható, hogy a gazdaság különböző területein megvalósított megoldások a legfontosabb jellemvonásukban hasonlítanak egymásra, így tehát a futárcégeknél alkalmazott rendszerekre is. A BCS Hungary önálló vállalatként működik, 1992 óta van jelen. Partnerei között megtalálható a DHL és a TNT is, hogy csak a témánk szempontjából legfontosabbakat, a futárcégeket említsük.. A BCS szempontjából releváns piac mérete 8-10 Mrd forintra becsülhető, jelenleg ebből a vállalat kb. 1,5 Mrd forinttal részesül, és ezzel 2-3 hasonló céggel együtt piacvezetőnek mondható. A piac azonban jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, hiszen mint azt már korábban említettük, a gazdaság számos területén működő vállalkozás hasznosíthatja a mobil számítástechnikai rendszereket, így várható terjedésük. A BCS tevékenységéről elmondható, hogy fő profilja a mobil vállalati megoldások tervezése és kivitelezése, elsősorban közép- és nagyvállalatok számára. Az egyedi fejlesztések esetében a Profitrade Kft-vel kialakított partneri viszony szolgál a BCS segítségére. A Profitrade foglalkozik szoftverfejlesztéssel, főként speciális megrendelések esetén és új szoftverek kifejlesztésekor van nagy szerepe a BCS számára. További két nagy jelentőségű 13

E fejezet főként a személyes interjú, illetve a cég honlapja (www.bcs.hu) alapján készült

32

partnerrel rendelkezik a BCS, e két vállalat a Symbol és a Zebra Technologies. E két cég a beszállítója, e két gyártó termékeit a BCS megalakulása óta kínálja. A BCS a Symbol egyetlen olyan magyarországi partnere, aki megkapta a Premier Business Partner címet. A Symbol elsősorban olvasókat, adatgyűjtőket és vezeték nélküli hálózatokat szállít a BCS-nek, míg a Zebra Technologies a vonalkódos rendszerekhez nélkülözhetetlen vonalkódnyomtatókat, címkéket és festékszalagokat szállítja. Az eredményes működést elismerve a Zebra a Premier Partner osztályba sorolta a BCS-t. Tehát elmondható, hogy a BCS egy rendkívül erős „szövetséget” alakított ki maga körül a gyártói oldallal. Mindez előnyt jelent az árkialakításban és a szolgáltatás magas színvonalú nyújtásában. Hiszen egyrészt elismert partnerei a rendszer kiépítéséhez elengedhetetlen eszközök gyártóinak, továbbá olyan cég partnerségével is rendelkezik a Profitrade személyében, mely a szoftverfejlesztést végzi számára. Mindezek megteremtik a BCS számára annak a lehetőségét, hogy abszolút piacvezetővé váljon Magyarországon, és a növekvő piac mind nagyobb hányadát tudhassa magáénak. A BCS által nyújtott vállalati mobil számítástechnikai rendszerek kiépítésének célja a teljesítmény, a hatékonyság és a versenyképesség növelése, és ehhez nyújtja a cég a vonalkódos megoldásokat, illetve a mobil informatika legmodernebb szolgáltatásait. VI.2.a. Egy „általános” projekt menete14 E részben azt kívánjuk röviden felvázolni, hogy miként történik egy projekt kivitelezése, milyen folyamatok mennek végbe, melyek azok a lépések, melyeket a BCS megtesz annak érdekében, hogy kielégítse a vevő igényeit. Mint azt már korábban is említettük, a BCS tevékenysége arra irányul, hogy a vállalati üzleti folyamatokat gyorssá és könnyen kezelhetővé tegyék mobil technológia felhasználásával. Mindez a megrendelő számára hatékonyságnövekedést, korszerű megoldások alkalmazását, végső soron versenyképességnövekedést jelent. Természetesen a rendszer speciális jellegéttől függően a kivitelezés folyamata az egyes esetekben eltérhet, de felvázolhatók azok az általános lépések, melyeket egy mobil vállalati rendszer fejlesztésekor meg kell tennie a BCS-nek.

Természetesen a projekt a konzultációval kezdődik. Ekkor tisztázza a két fél az elvárásokat, a megrendelő kinyilvánítja igényeit, feltérképezik a munkafolyamatokat. Mindez 14

http://www.bcs.hu/index.php?akt_menu=270&hd_id= (BCS rendszerfejlesztes.mht)

33

szükséges ahhoz, hogy a BCS meg tudja határozni, ki tudja választani az optimális megoldást. A feladatok feltérképezése után a rendszerterv készítésére kerül sor a megrendelő igényeinek megfelelően. Ez a lépés teszi lehetővé, hogy a projekt ne lépje túl a költségkeretet, s a kockázatok is a minimális szinten legyenek. Mindezek után kezdődnek meg a rendszerfejlesztési munkálatok, a megrendelő által jóváhagyott specifikáció alapján kialakítja a vállalat a mobil funkciókat. A fejlesztés után az új rendszer és a meglévő vállalatirányítási rendszer harmonizálása, illesztése történik. Interfész alkalmazása szükséges. Ez biztosítja a két rendszer közötti adatcsere lehetőségét, ez teszi lehetővé, hogy az ERP rendszerben tárolt információk elérhetőek legyenek a mobil rendszer számára, valamint, hogy az vissza tudja juttatni azokat az ERP rendszerbe. Tehát az interfész a két rendszer közötti adatcserét teszi lehetővé. Mindezek után kezdődik el a helyszíni teszt, azaz a kialakított rendszert beüzemelik az ügyfélkörnyezetben és ütemterv szerint tesztelik. Az eredményeket naplóban rögzítik, melynek a megrendelő által történő jóváhagyása előfeltétele az éles üzemre való váltásnak. A BCS a rendszer üzembe helyezését követően helyszíni felügyeletet és támogatást nyújt, továbbá gondoskodik a felhasználók okításáról, mely elengedhetetlen feltétele a felhasználók önálló munkavégzésének. Természetesen teljes körű dokumentáció valósul meg, azaz rendelkezésre áll a rendszer telepítéséhez szükséges tudnivalókat és a használatra vonatkozó információkat tartalmazó felhasználói kézikönyv. Az üzem élesre állítását követő 1 hónapig a BCS telefonos tanácsadást, portált, és HelpDesket nyújt. Az 1 hónap lejárta után a folyamatos terméktámogatás kérhető, de ez szerződésfüggő. Tehát kitűnik, hogy a BCS nagy hangsúlyt fektet a projekt minden szakaszára, az első szakasztól, azaz a konzultációtól kezdve, a kivitelezésen át egészen az utógondozásig.

VI.2.b. Esettanulmányok15

A következőkben néhány rövid esettanulmányt vázolunk fel, ezzel is alátámasztva azt, hogy a BCS által futárszolgálatoknak nyújtott kínálat más iparágakban is használható, így a piac meglehetősen tág.

15

http://www.bcs.hu/index.php?akt_menu=474 (BCS esettanulmanyok.mht)

34

•

Bosodchem Rt. – Vonalkódos Raktárkezelő Rendszer

A Borsodchem egy 2000 tonna kapacitású hűtőtároló raktár megépítését tervezte. E raktárban vegyi anyagokat kívántak tárolni, továbbá a rendkívüli hideg hőmérséklet volt a jellemzője. A BCS olyan mobil megoldást készített, mellyel lehetővé vált az információk valós időben történő elérése. E rendszernek a speciális üzemeltetési körülmények között is üzembiztosnak kellett lennie. Minden eszköznek ki kellett bírnia a -22 C-ig terjedő hőmérsékletintervallumot is. A BCS a mobilitás biztosításához rádió-frekvenciás hálózatot épített ki, melyet harmonizáltak a BC addigi informatikai rendszerével. A hálózatra mobil kézi és targonca terminálok csatlakoznak, így lehetővé válik a szerveren tárolt információkhoz való hozzáférés, tehát a személyzet valós idejű adatfeldolgozást tud végezni. Az alkalmazott eszközök természetesen Symbol készülékek, nagy olvasási távolságú adatgyűjtők, vonalkódolvasók, továbbá Zebra típusú nyomtatok, melyek vegyi anyag és hősokk-tűrő címkéket képesek kinyomtatni. Az elkészített rendszer 2005. augusztusa óta zavartalanul működik. •

Höldmayr Hungary

A gépjármű-logisztikával foglalkozó Höldmayr Hungary is igénybe vette a BCS szolgáltatását. A probléma a következő volt: a telephelyre beérkező autókon részletes állapotfelmérést kell végrehajtani, ez rengeteg adat rögzítését jelenti. E felvétel korábban kézzel, papíron történt, így a hibásan dokumentált adatok száma nagy volt. Az utólagos, központi nyilvántartásba való rögzítés is lassú volt, mindezen tények azt vonták maguk után, hogy az autókkal végzendő további munkafázisok késtek, továbbá minőségi problémák esetén, mint például hibás adatfelvétel, szinte lehetetlen volt a felelősség megállapítása. A BCS megoldásként olyan rendszert épített ki, melyben hálózatba kapcsolt mobil adatgyűjtők segítségével történt az adatrögzítés. Ezáltal ez a munkafolyamat egyszerűvé és gyorssá vált. On-line

technológiát

alkalmaztak,

mely

lehetővé

tette

egyes

munkafolyamatok

összekapcsolását, ezáltal nőtt a munkavégzés hatékonysága, az egy autóra fordítandó idő csökkent. További remek megoldás volt a helykódolási funkció bevezetése, mely segítségével az alvázszámhoz helykód rendelhető, így az autók azonosítása egyszerű és gyors. A BCS fejlesztése révén a munkafolyamatok felgyorsultak és pontosabbá váltak, az adatbázis mindig időben elérhetővé vált, végső soron a Höldmayr létszámbővítés nélkül tudta a forgalmát növelni.

35

VII.

TECHNOLÓGIAI HÁTTÉR

VII.1. Néhány szó a vonalkódokról16 Mivel a futárszolgálatoknál alkalmazott mobil számítástechnikai rendszerek egyik legfontosabb eleme a vonalkód, ezért a következőkben röviden bemutatjuk, hogyan működik egy vonalkódos rendszer, mik az előnyei, mi az, amit dióhéjban érdemes a technikai háttérről tudni. A vonalklód technika alkalmazása számos előnnyel jár a vállalat számára. Segítségével a termékáramlás könnyen átláthatóvá válik, a raktári rendszer könnyebben működtethető. A megoldás lényege, hogy egy vonalkódos címke kerül a termékre, melyet mobil adatgyűjtővel lehet leolvasni. Az adatot például GPRS segítségével továbbítani lehet egy központi szerver felé. A vonalkódos technika alkalmazása révén tehát a hordozható eszközök segítségével helyfüggetlené válik a munkavégzés, továbbá mindig naprakész információkat lehet kapni. Mindezek az előnyök azt jelentik, hogy az üzleti folyamatok hatékonyabban működtethetők. S a

rendszer

alkalmazási

spektruma

igen

széles.

Alkalmazható

futárszolgálatoknál,

termékszétterítőknél, raktározásnál, akár állami szférában is. Azaz a lehetőségek tárháza igen nagy. A hagyományos vonalkódos készülékek alkalmazása mellett ma már elérhetővé vált az RFID technológia (Radio Frequency Identification, Rádiófrekvenciás Azonosítás), azaz a rádiófrekvenciás elven működő technológia. Ez jó néhány előnnyel rendelkezik a vonalkóddal szemben: A tárolt adatok olvasása rendkívül gyorsan megtörténik, elég, ha a termék az olvasó berendezés közelében van, tehát nem kell közvetlenül a termékhez tartani az olvasót. Ugyanakkor a beazonosítani kívánt termékek száma igen magas, akár több száz is lehet, ez sem okoz gondot. Az RFID technológia számos területen alkalmazható, így pl. elosztó központokban az egységek mozgásának követésére, nyilvántartásra, vagy például alapanyagok feldolgozási folyamatainak jelölésére.

16

Bevezetés a vonalkódok elméletébe 2006.pdf http://www.ident.hu/files/index.html (Ident Kft.mht)

36

VII.1.a. A technika

Az alapprobléma úgy fogalmazható meg, hogy amikor számítógépet használunk, az általában valamilyen adathalmazon végez műveleteket. Kérdés, hogy az általunk kívánt adathalmaz hogyan kerüljön be a számítógépbe. Ennek alapvetően két módja lehetséges:

•

Kézi adatbevitel, mely ─ Lassú, ─ Bizonytalan, ─ Egyszer már rögzített adatok újrarögzítését jelenti

•

Gépi adatbevitel, mely ─ Egy indítójel hatására kezdődő azonnali leolvasást és bevitelt jelent, ─ Megvalósulhat emberi közreműködéssel, de anélkül is, ─ Számos technológia áll hozzá rendelkezésre

Természetesen egyre inkább a gépi adatbevitel kerül előtérbe, egyre inkább ennek alkalmazása terjed el. Így a továbbiakban ezt részletezzük. A gép adatbevitel megoldási módjai:

•

Optikai karakter felismerés, mely megfelelően kialakított alfanumerikus betűkészletet igényel, az olvasás kamera jellegű olvasóval történik, általában banki csekkek és egyéb dokumentumok okmányok esetében használják

•

Mágneses karakter felismerés, mely hasonlít az előző megoldásra, de ez esetben mágneses tintával felírt speciális betűkészletről van szó, ez a megoldás speciális banki alkalmazásoknál terjedt el.

•

Mágneses adatbevitel, ennél egy mágneses csík kerül alkalmazásra, mely speciális eszközzel írható, és könnyen olvasható, hátránya, hogy sérülékeny, könnyen kopik, élettartama rövid

37

•

Beszédfelismerés, mely esetben egy beszédfelismerő automatát alkalmaznak, hátránya, hogy nagyban függ az operátor hangjától. Napjainkban főként raktárakban terjed alkalmazása, tehát nem széles körűen elterjedt.

•

Chip kártya, mely egy mikroprocesszort és memóriát tartalmaz, előállítása egyre olcsóbb, az olvasása biztonságos és nem költséges

•

Vonalkód, szinte csak előnyei vannak, egyszerű, olcsó az előállítása, könnyen olvasható, pontos,

az adatbevitel megbízható lesz általa. A legtöbb esetben a

vonalkód alkalmazása jelenti a megoldást. •

Rádiófrekvenciás azonosítás, ez optikailag láthatatlan részek azonosítását jelenti, a kisugárzott jelet a vevő modulálja és visszaküldi. Korszerű azonosítási módszer, mely dinamikusan fejlődik.

VII.1.b. A vonalkódok •

Felépítésük

A vonalkódok egymással párhuzamos világos és sötét vonalakból állnak, ezek, illetve a közök szélessége jelenti az információt. Nyugalmi zónával található előtte, majd következik a start karakter, melyet az adatkarakter, az ellenőrző karakter követ, a stop karakter zárja le, és végül

megint

nyugalmi

zóna

következik.

A

karakterek

lehetnek

numerikusak,

alfanumerikusak, kis és nagybetűk. A legkeskenyebb vonal szélessége 0,025 mm lehet. A vonalak lehetnek fix, vagy tetszőleges hosszúak. Önellenőrző kódról beszélünk, ha nyomtatási hiba esetén nem kapunk másik értelmes kódot, azaz így a helyettesítési hiba nem fordulhat elő. Önszinkronizálónak nevezik a kódot, ha az olvasó a kód struktúrájából a vonalak és a közök egymáshoz viszonyított szélességére következtetni tud.

•

Működésük

Olvasás közben a vonalkód olvasó egy fotóérzékelő rendszerrel elektromos jelekké változtatja át a kódot, érzékeli a relatív szélességet, a vonalak közti helyet, majd ezeket az információkat fordítja le írásjelekre, amiket továbbküld a számítógép vagy a kézi terminál

38

felé. Minden vonalkód rendelkezik egy start és egy stop jellel, ez azt segíti, hogy az olvasó akkor is felismerje a kódot, ha visszafele olvassa. Továbbá egyes kódoknál megtalálható egy checkszum, ez az ellenőrzés funkcióját látja el.

4. ábra

Forrás: http://www.ident.hu/files/index.html (Ident Kft.mht) •

Fajták

A kódoknak számos fajtájuk van, attól függően, hogy számot, vagy számot és betűt is tartalmaznak, továbbá a tárolásra képes adatmennyiség alapján is megkülönböztetjük őket, illetve beszélhetünk különböző méretű helyen elférő kódokról. Ezek alapján csupán felsorolunk néhány fajtát: Az UPC-A és az EAn csupán számokat tartalmaznak, míg az előbbit főként az USA-ban, az utóbbit a világ többi országában használják. Ha nem elég a csupán számot tartalmazó kód, akkor alkalmazható a számos és betűjeles Code39, illetve a Code128. A PDF-417 nagymennyiségű adat rejtjelezésére alkalmas, míg a DataMatrix nagyon kis helyen is elfér

39

VIII. ESETTANULMÁNY Dolgozatunk e fejezetében egy konkrét futárcéget kiválasztva szeretnénk bemutatni, milyen módon épülne fel egy kézi számítógép alapú rendszer, milyen előnyöket hordoz magában, illetve, legfőbb hátrányát – az egyszeri magas költségeket – milyen módon lehetne feloldani. Ennek bemutatását azért tartjuk fontosnak, hogy szemléltetni tudjuk, az eddig leírtak a gyakorlatban mennyire valósíthatók meg, milyen feltételek, milyen körülmények szükségesek ahhoz, hogy eddigi írásunk ne csak fikció legyen. A futárcég kiválasztásánál természetesen kérdőívünket hívtuk segítségül. Mint azt már dolgozatunk elején is említettük, úgy érezzük, úgy gondoljuk, hogy a kérdőívünkre választ adók közül számos cég nem alkalmas arra, hogy egy ilyen mobil vállalati rendszert bevezessen. A válaszadók közül megpróbáltuk kiválasztani azt a céget, mely esetében véleményünk szerint reális egy kézi számítógép alapú rendszer bevezetése, ha például mi lennénk a cég vezetői, akkor potenciális fejlesztési lehetőségként merülne fel annak bevezetése. Szerencsére találtunk egy olyan céget, mely szerintünk, a kérdőívünkre adott válaszok alapján megfelelő alanya lehet egy mobil vállalati rendszer bevezetésére. Ez a vállalat a Pannon Parcel Service Futárszolgálat, azaz a PPS Futárszolgálat. A következőkben vele ismerkedünk meg.

VIII.1. A PPS bemutatása17 A futárszolgálat 10-dik éve tevékenykedik a szakmában, saját bevallásuk szerint nagy tapasztalatokkal rendelkező vezetők és futárok alkotják. Alakulásuk tehát 1996/97-re tehető, ez véleményünk szerint azt jelenti, hogy a cég már nem a kezdő növekedési szakaszban van, viszonylag hamar megkezdték működésüket, a nagy futárcégek is csak a ’90-es évek elején jelentek meg. A cég üzletpolitikája, hogy szolgáltatásunkat napról napra tökéletesebbé tegye, megrendelőinek, üzleti partnereinek folyamatosan megújuló igényeit az esetleges speciális elvárásokkal együtt magas fokon kielégítsék. Nyilván ez marketingszövegnek hangzik, de a továbbiakban ki fog derülni, hogy kínálata széles skálán mozog, és igyekszik egyre többféle igényt kielégíteni. Kérhető, hogy

futáraik a küldeményt Budapesten – a megbízástól

számított - 60 percen belül felvegyék és a felvételtől számított maximum 2 órán belül a

17

http://www.ppsfutar.hu (PPS FUTÁRSZOLGÁLAT.mht)

40

budapesti címzett részére kézbesítsék. Ez véleményünk szerint meglehetősen magas szintű szolgáltatás, azt jelenti, hogy Budapesten belül igény esetén 3 órán belül szállítanak! Ugyanakkor a futáraik által az ország teljes területén felvett küldeményeket a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a felvételt követő munkanapon az ország bármely településére a címzettnek továbbítják. Kiemeljük, hogy az ország bármely településére, nem csak egyes kijelölt helyekre! Tehát 1 napos határidővel Magyarország legeldugottabb helyére is szállítanak. Mindemellett létezik azonnali szolgáltatásuk is, szintén az ország teljes területén, ebben az esetben egy külön autót bocsátanak a megrendelő rendelkezésére, amely egyenesen a címzetthez viszi a feladott árut. A

küldemények

átvételét,

illetve

leadását

aláírással

igazolják,

és

ezeket

a

dokumentumokat 5 évig megőrzik. Tehát papír alapú bizonylatolást alkalmaznak. Eddigi tevékenységük során üzleti partnerükké váltak bankok és egészségügyi intézmények, a reklám- és médiaipar több képviselője, szolgáltatnak a nyomdaiparnak, a kereskedelmi-és az üzleti világ legkülönbözőbb résztvevőinek. Mindemellett a PPS a világ legnagyobb futárszolgálatának a magyarországi partnere. Mindezeket a tényeket szintén lényegesnek tartjuk, hiszen azt mutatja, hogy széles kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, véleményünk szerint ezáltal egy kézi számítógép alapú rendszer bevezetésének finanszírozása könnyebben megoldható, hiszen könnyebben tudnak külső forrást bevonni. Megkülönböztetés nélkül ugyanazzal a szakértelemmel és megbízhatósággal állnak rendelkezésére a makró-, közép-, és kisvállalkozásoknak, valamint a magánszemélyeknek. Tehát ügyfélkörük eléggé diverzifikált. Jelenleg 1000-nél is több elégedett megrendelővel állnak kapcsolatban, ennek megfelelően az általuk kézbesített küldemények között az árupaletta szinte teljes skálája megtalálható. A cég sok más kedvezmény mellett szerződéses partnerei részére lehetőséget biztosít átutalással történő fizetésre, így kb. egy hónapon keresztül megelőlegezik a szolgáltatásukért járó díjat. A következőkben egy táblázatban foglaljuk össze a cég legfontosabb jellemzőit.

41

VIII.1.a.A PPS jellemzőinek összegzése

2. Táblázat Forrás: Saját kérdőív, illetve www.pps.hu Alkalmazottak száma és Futárok száma

51-100 és 46 fő

Megrendelések jellege

Szerződéses

Domináns megrendelő

Van

Megrendelések csatornája

85% Telefon, 8%Internet, 7 % Egyéb

Küldemények értéke

50e Ft Országos is

Szállítás távolsága Mobilkommunikációs eszközök

Mobiltelefon

Kommunikációs költségek

Elhanyagolható

Követési rendszer

Nincs

2 éven belül tervezik-e

Igen

Igény követési rendszerre

Igen, ellenőrzés és, szervezés céljából, megrendelő igény is

Mennyit szánna követési rendszerre

101-200e Ft

Széles partnerkör 10 éve van a piacon Széles kínálat, gyorsaság

A kérdőívre adott válaszok alapján elmondható, hogy az általunk megkeresett felmérésünkre pozitívan reagáló cégek közül a legnagyobb, legjelentősebb futárcégről van szó. Ezt támasztja alá, hogy futáraik létszáma 46 fő, s gyakran szállítanak 50 ezer Ft-ot meghaladó értékben is küldeményeket. Az ő esetükben is beszélhetünk szerződéses alapon történő megrendelésekről, valamint szintén rendelkeznek domináns megrendelővel, ami fontos tényezője lehet a biztos alapokon nyugvó működésnek. Jellemzően országosan szállítanak, mely során egyetlen kommunikációs eszközként mobiltelefonokat használnak, ennek ellenére az ehhez kapcsolódó költségeket elhanyagolhatónak tekintik, ami viszonylag magas alkalmazotti létszámuk – 51-100 fő tükrében érthető is. Követési rendszert, valamint kézi számítógépet semmilyen formában sem használnak, azonban jelezték igényüket hasonló rendszer 2 éven belül történő bevezetésére. Felismerték a követési rendszer alkalmazásának minden előnyét, hiszen megnevezték, hogy segítené a szervezést, lehetővé válna a futárok munkájának ellenőrzése, és a megrendelő igényeinek

42

is megfelelne. Azt, hogy a PPS futárszolgálatot választottuk ki, különösen az indokolta, hogy nem a megszokott, általunk elég alacsonynak tartott 100 e Ft-os értékhatárig gondolkodnak futáronként egy PDA alapú rendszer bevezetésekor vállalt költségeknél, mint a többi válaszadó, hanem akár ennek kétszeresét is rászánnák e beruházásra. A megjelölt összeg még mindig kevésnek bizonyulhat, de figyelembe véve a kínálat oldalon kirajzolódni látszó trendeket, az árcsökkenés hatására valószínűleg ők kerülnek legközelebb ahhoz, hogy üzleti folyamataikat kézi számítógépek segítségével hatékonyabbá, átláthatóbbá tegyék.

A vállalat fő motivációi egy PDA alapú rendszer, egy követési rendszer bevezetésére a következők:

•

Alkalmazottaik ellenőrzése (útvonal, üzemanyag)

•

A megrendelők igényeinek minél magasabb fokú kielégítése

•

Szállítandó tárgyak értéke miatt a biztonság növelése

•

A szállítási útvonalak tervezése, optimalizálása

Mint látható, a korábbi feltevésünk, melyek szerint minél nagyobb, minél távolabb és minél értékesebb küldeményeket szállít egy futárcég, annál fontosabb lehet számára egy kézi számítógép alapú rendszer, ebben az esetben szinte tökéletesen megvalósul. A cég nagyságát meg tudtuk ragadni alkalmazottaik számának segítségével, azzal is, hogy milyen régóta működnek, illetve a szolgáltatások spektrumának szélességével. A távolság felmérése egyértelmű, a cég az ország bármely pontjára szállít. Kérdőívünkre adott válaszból az is tisztán látszik, hogy a PPS a többi kisebb futárcégtől eltérően viszonylag nagy értékű csomagokat fuvaroz, ez is egy PDA alapú rendszer bevezetésének irányába hat. S mint az kiderült, az optimalizálásra, hatékonyabb működésre is jelentkezett igény. Mindezek a tényeket figyelembe véve úgy véljük, hogy a cég jelenlegi finanszírozásához képest egy ilyen rendszer bevezetése nem jelentene akkora többletfinanszírozási terhet, továbbá a kiterjedt kapcsolatrendszernek köszönhetően talán könnyebb lenne a forrásbevonás is, tehát a projekt reális alapokon nyugszik.

43

VIII.2. Költségek18 A kapcsolódó költségek természetesen két részre oszthatók: •

A beruházás egyszeri (meglehetősen magas) fix költségei,

•

Valamint a kapcsolódó kommunikációs költségek és az esetleges karbantartás.

A beruházás kezdeti, becsült költségei a következőképpen alakulnak: •

Kézi számítógép darabonként, mely az adatgyűjtő funkciót látja el: kb. 4-500e Ft

•

Hordozható, kézi nyomtató: kb. 250e Ft

•

Szoftver, mely tartalmaz minden járulékos költséget – pl. oktatás, telepítés: kb. 2 m Ft

•

Szerver: 1,5 m Ft-tól

•

Így

a

beruházás

költsége,

46

futárral+1

tartalékkal

számolva:

47x(450e+250e)+2m+1,5=35 400 000 Ft

Tehát számításaink szerint kb. 35,5 millió forintot tesznek ki a projekt megvalósításának kezdeti, fix költségei.

A változó költségekről elmondható, hogy szinte nullával egyenlők, hiszen a telepített rendszer stabilnak tekinthető, az esetleges hardveres meghibásodást gyorsan orvosolja a BCS-Symbol együttese. A Symbol Brnoban rendelkezik egy szerviz-központtal, és vállalják, hogy oda- illetve visszaszállítással együtt 5 nap alatt javítják a készüléket, a garancia pedig 3 év. Ezért általában elég 1 pótkészülék erre az 5 napra, így mi is azt javasoljuk, hogy a PPS 1 pótkészüléket vegyen. A szervízelés költsége a beszerzési ár kb. 15—20%-a. A szoftver már sok helyen alkalmazásra került, csekély módosítást igényel, így a korábbi esettanulmányok kapcsán említett, a Profitrade Kft. által szállított szoftver véleményünk szerint alkalmas arra, hogy a PPS alkalmazza. S alkalmazása mindenképpen olcsóbb, mint egy új rendszer fejlesztése. A fellépő kommunikációs költségek az online adatátvitelhez kapcsolódóan merülnek fel az adatátvitel mennyiségétől függően, mely tekintve, hogy a küldött és fogadott adatok mennyisége csekély, nem minősül jelentős tételnek. A mobiltelefonos költségekhez képest még alacsonyabb is lehet.

18

A BCS-sel való személyes konzultáció alapján

44

VIII.3. A rendszer felépítése A rendszer elemei, azaz a megvásárolt hardverek és a szoftver a következők: 2. PDA19

Ábra: Symbol MC9000-S készülék

Az adatgyűjtők a Symbol Technologies termékei, tehát a kézi számítógép Symbol márkájú lenne. Véleményünk szerint az MC sorozat valamelyik tagját célszerű alkalmazni, mi a Symbol MC9000-S típusú készüléket választottuk. A Symbol MC sorozatának „zászlós hajója” az MC 9000 sorozat, mely a gyártó összes kutatási és fejlesztési tapasztalatait tartalmazza. Igazán robosztus készülék, e tulajdonságát az új felfüggesztési eljárásoknak köszönheti. A Mechanikai védelmet az ipari tokozás mellett az is biztosítja, hogy az összeszerelésnél nem került sor csavarhasználatra, hanem a felfüggesztéseknél speciális gumi elemekből álló rögzítést alkalmaztak. Az MC9000 újdonság abban a tekintetben is, hogy a PC-khez hasonlóan bővíthető, átalakítható. Ezért is javasoljuk e készülék megvételét, mert a felhasználó a későbbiekben bármikor fejlesztheti az eszközt, az új igényeknek megfelelően cserélheti a processzort, kijelzőt, stb.

19

http://www.vonalkodcentrum.hu/index.php?page=130 (Vonalkód Centrum - Symbol MC9000.mht)

45

A Symbol MC9000-S főbb tulajdonságai: •

Hosszú akkumulátor élettartam

•

Kis méret (19cmx9cmx4cm), de nagy kijelző méret (9cm)

•

Alkalmazható szállítmányozásnál, mozgó értékesítésnél, terepi adatgyűjtésnél

•

Robosztus: Bel- és kültéren egyaránt alkalmazható extrém körülmények között is, 1,8 méterről betonra ejthető, por és nedvesség álló, mindennapi használatra tervezve

•

A kijelző 20%-kal nagyobb, mint a többi eszközfajtánál, ezáltal könnyen olvasható, kis fogyasztású, de nagyobb kontrasztú képernyővel rendelkezik

•

Az akkumulátor nagy kapacitású, egy műszakot minden körülmények között kibír, így a kevesebb töltés miatt kisebb az időveszteség

•

Kiváló minőségű kameraolvasó

•

3 féle vezeték nélküli kommunikációs lehetőség, alkalmazható GMS/GPRS adatátvitel az összes frekvencián, WLAN kapcsolat is és nagy hatótávolságú Bluetooth kapcsolat is

•

Alkatrészenként javítható

1. Mobil nyomtató

5. ábra: Zebra RW420 mobil nyomtató Forrás: http://www.vonalkodcentrum.hu/index.php?page=190

A BCS kínálatából természetesen egy Zebra Technologies által gyártott mobil nyomtatót választunk. Választásunk az RW420-as típusra esett, mert ezt kifejezetten a mobil munkavégzésre 46

tervezték. Elsősorban a mozgó-értékesítés és a szállítás területén hasznos az alkalmazása, mivel ez esetekben akár a helyszínen, akár a gépjárműben szükség lehet számla vagy szállítólevél nyomtatására. A készülék számos funkcióval rendelkezik, mérete és súlya kicsi, így könnyen cipelhető, ami nem elhanyagolható szempont. Strapabíró, ellenáll az esőnek, illetve kisebb ütődéseknek.

A Zebra RW420 fontosabb tulajdonságai: •

Alkalmazási területe főként szállítmányozás és mozgó értékesítés

•

kártyaolvasóval 160/79/175mm és 975g

•

-4oC-tól 55 oC-os hőmérsékletig, illetve 10-90%-osl. Páratartalom esetné is működik, továbbá -22oC-tól 65 oC-os hőmérsékletben tárolható

•

Memóriája: 8MB DRAM, 4MB Flash memória

•

Nyomtatási mód: direkt-termo

•

203dpi felbontás

•

Maximum nyomtatási sebessége 76,2mm/s folytonos nyomtatással

•

Maximum nyomtatási szélessége 104mm

3. Szerver, szoftver20

A Profitrade Kft. a rendszerintegráció és a mobil alkalmazások fejlesztése terén szerzett tapasztalatainak segítségével kifejlesztett egy terméket, az IntellAgent-et, mely segítségével a hagyományos IT infrastruktúra a mobil rendszerek irányába alakítható át. Az IntellAgent lényege, hogy a mobil kommunikációs technológia segítségével mobil kommunikációs eszközöket lehessen bekötni az infrastruktúrába, így egy olyan alkalmazás hozható létre, melybe könnyen lehet telepíteni mobil alkalmazásokat. Az IntellAgent-nek tehát alapvetően két célja van: egyrészt a létező infrastruktúrát tágítani a mobil szféra felé, továbbá keretrendszer, megfelelő környezet létrehozása a mobil eszközökön alapuló alkalmazások számára.

20

http://www.profitrade.hu/hun/products/intellagent/index.html (IntellAgent.mht)

47

6. ábra: Az IntellAgent infrastruktúrája Forrás: http://www.profitrade.hu/hun/products/intellagent/index.html

Az IntellAgent Mobile Modul egy ügyfélalkalmazás, mely mobil eszközökön fut. Ez jelenti az elsődleges csatlakozási felület a felhasználok felé. Ez a modul tudja integrálni a mobil periférikus eszközöket a folyamatba, így a különböző kártyákat, a vonalkód-olvasó készülékeket és a GPS-es megoldást. A modul a J2ME, a PocketPC és a PalmOS operációs rendszerrel futó eszközöket engedélyezi. Az IntellAgent Server feladata a vezérlés, a kommunikáció lebonyolítása és a mobil eszközök forgalmának becsatornázása a back-end rendszer felé. A szerver párhuzamosan bármennyi mobil eszközt ki tud szolgálni számtalan kommunikációs csatornán. A szerver olyan YML interface-szel lett ellátva, hogy könnyedén be tud kapcsolodni sokféle back-end rendszerbe, illetve számtalan vállalatirányítási rendszerbe, különösen kiemelve az SAP-t. Tehát az IntellAgent rendszer és a vállalatirányítási rendszer harmonizálása könnyedén megoldható. Az IntellAgent egyediségét az adja, hogy a szerver és a kliensek sokféle módon tudnak kommunikálni, használhatnak SMS-t, WAP-ot, GPRS-t, GSM-et, PSTN-t, WLAN-t, vagy akár általános TCP/IP-t is.

48

Az IntellAgent felépítése a következőképpen ábrázolható:

. 7. ábra: Az IntellAgent felépítése Forrás: http://www.profitrade.hu/hun/products/intellagent/index.html

A rendszer felépítése rétegzett, különálló alkalmazási és prezentációs réteggel rendelkezik. A felhasználói csatlakozás minden kliens eszközön különbözhet, az alkalmazási és a bemutatási réteg minden programozói beavatkozás nélkül beállítható és testre szabható az XML struktúrák segítségével, ennek eredményeképpen az IntellAgent számos célra felhasználható, azaz széles körben alkalmazható. Így egy univerzális eszközt jelent minden olyan probléma megoldásánál, amikor mobil eszközökön alapuló alkalmazások szükségesek. Mindezek miatt javasoljuk e megoldás alkalmazását a PPS esetében.

VIII.4. A rendszer működése A BCS-sel folytatott konzultáció alapján a rendszer a már említett összetevőkből épülne fel, működés közben a következő módon nézne ki. Az adatgyűjtő szerver a vállalkozás székhelyén lenne megtalálható, mely GPRS alapon kommunikál a futároknál lévő adatgyűjtőkkel.

49

A csomagok felvétele két módon lehetséges:

•

A megrendelő eljuttatja a vállalat székhelyére

•

Külső helyszínen veszik fel a futárok

A csomagra ezek után kerül a vonalkód, melyet a BCS Hungary egyik fő beszállítója, a Zebra Technologies által gyártott nyomtatók segítségével készítenek el. A címkék készítése legegyszerűbb esetben a vállalat székhelyén történik, de a Zebra kínál megoldást hordozható nyomtatók terén is, ez esetben a futár a helyszínen azonnal kinyomtatja a címkét. Nyilvánvaló, hogy e megoldás alkalmazása azzal az előnnyel jár, hogy a csomagot nem kell bevinni a központba. Véleményünk szerint a PPS-nek e megoldást célszerű választania, hiszen kínálnak olyan szolgáltatást, hogy Budapesten belül 3 óra alatt szállítanak. Ez csak úgy megvalósítható, ha a futár rendelkezik hordozható nyomtatóval, a csomag átvételekor a címke felkerül rá, s utána a központ érintése nélkül történik a szállítás. Továbbá így a számlázás és természetesen a fizetés is a helyszínen történik. Ekkor azonban olyan nyomtató szükséges, mely számlát is képes nyomtatni. Ez szintén megoldható, sőt a teljes rugalmasság jegyében a Zebra kínálatban még bankkártya-olvasóval ellátott készülékek is elérhetők. Mindezekből az is kiderül, hogy a „papír” tehát egyelőre még nem távolítható el a folyamatból teljes mértékben, azonban e területen is egyre inkább fejlődés tapasztalható. Várható, hogy az elkövetkezendő években az elektronikus aláírás körüli helyzet tisztázódik. Amennyiben a jogszabályi keretek világosak lesznek, és ez megteremti a bizalmat az emberekben, akkor erősen valószínű, hogy a számla nyomtatása is kiküszöbölhető lesz. A küldemények követése oly módon megoldható, hogy a GPS technológia segítségével követik azt a járművet, melyben a keresett csomaggal bíró futár tartózkodik. Tehát mikor a futár felveszi a munkát, kézi számítógépével regisztrálja, melyik járműre került, a felvett csomag vonalkódját leolvassa, így az adott küldemény hozzárendelődik. Mindezek az adatok GPRS segítségével átkerülnek a központi szerverre, bekerülnek egy központi adatbázisba. Ezek után tulajdonképpen nem közvetlenül a csomag követése történik, hanem a futáré, de az adatbázisból bármikor könnyen megtudható, hogy a futárnál mely csomag található. Tehát például ha a megrendelő kíváncsi, hol tart küldemény, felhívja a központot, bemondja a kapott kódot, mely a csomagot azonosítja, a rendszer pillanatok alatt megmondja, hogy ez melyik futárnál van és hogy hol tartózkodik éppen a futár a küldeménnyel. Természetesen ez a lekérdezési rendszer a cég honlapján is megoldható, ez már csupán részletkérdés. A futár, mikor letette a küldeményt, ismételten leolvassa a vonalkódot kézi számítógépével, ezáltal úgymond leválasztódik a csomagról. Így a megrendelő azonnal értesülhet a célba érkezésről. 50

Így néz ki tehát egy általunk javasolt mobil rendszerrel az üzleti folyamat. A folyamat során rögzített adatok természetesen számos módon hasznosíthatóak. Mint azt a fentiekben említettük, alkalmas a megrendel küldeménykövetésre vonatkozó igényeinek kielégítésére. Ám messze nem csupán ez az előnye, emiatt nem érné meg a beruházás. Alkalmazásával a vállalat elvégezheti az útvonal-optimalizálást, tehát segítség a munkaszervezésben, ezáltal gazdaságosabb erőforrás felhasználást eredményez. Azaz a kézi számítógép alapú rendszer bevezetésével hatékonyabb működés valósítható meg. Ezen túl alapot szolgáltathat olyan statisztikai elemzések elvégzésére is, melyek a kontrolling, marketing munkáját is segíthetik, a vezetői döntéshozatalt alátámaszthatják.

VIII.5. Finanszírozás Ezek után lássuk, hogy a meglehetősen magas költségek mellett, a beruházás milyen források igénybevételével valósulhatnak meg, tehát megvizsgáljuk a finanszírozási oldalt is, persze amennyire lehetőségünk van rá. A bemutatott vállalat pénzügyi helyzetét illetően nem rendelkezünk információkkal, így nem ismerjük lehetőségeiket sem, nem állapítható meg, milyen kondíciók mellett nyújtanának banki hitelt, biztosítanának számára lízing lehetőséget. Alapvetően a BCS-sel folytatott személyes konzultációnkra hagyatkozhatunk, melynek során fény derült arra, hogy hasonló rendszerek bevezetésére 2007-től Európai Uniós vissza nem térítendő támogatás igényelhető, természetesen csupán részfinanszírozásként, azaz a beruházás egy részének fedezésére. Ettől a megoldástól a BCS is sokat vár, mert úgy gondolja, hogy a futárszolgáltatás piaca potenciális növekedést rejt magában, és nyilvánvalóan a piac bővülése, illetve a cégek javuló anyagi lehetőségei számára is kedvező hatással bír. Fontos megjegyezni, hogy a 2009-ben esedékes postaliberalizációt követően még a futárpiac bővülése még inkább megindulhat, hiszen a most még a Magyar Posta által elvégzett szolgáltatások egy részének elvégzéséért más cégek is versenybe szállhatnak. Szintén az interjúnk során tudtuk meg, hogy valamikor a tavasz folyamán új termékkel bővül a BCS kínálati palettája, mely a mobiltelefon, a vonalkód olvasás, és a GPS funkciókat is magában foglalja. Bár nem lesz oly robosztus, mint a jelenlegi készülékek (de a jelenleg forgalomban lévő közismert típusoknál - HP, ASUS, stb. - mindenképpen strapabíróbb lesz), kedvező, kb. 250 ezer Ft körüli ára okot adhat a vásárlásra, pláne azt figyelembe véve, hogy nincs szükség minden esetben robosztus készülékre. Mint látható, ez az összeg már megközelíti a kérdőívben megjelölt 200 ezres határt, így a beruházás valóban megvalósulhat az említett 2 éven belül.

51

VIII.6. Mérleg A következőkben röviden összefoglaljuk az általunk vélt főbb előnyöket és hátrányokat, melyeket a projekt megvalósítása hordoz.

•

Előnyök

─ Megrendelői igények magasabb szintű kielégítése, így az elégedettség növekedése ─ Munkaszervezés egyszerűbbé válása ─ Hatékonyabb erőforrás-gazdálkodás mind a humán-, mind a tárgyi eszközökkel ─ Ezáltal költségcsökkenés érhető el ─ A rendszer alkalmazása során felmerülő változó költségek nem magasabbak, mint a jelenlegi rendszer változó költségei ─ „A korral haladás”, azaz a cég lépés tart a technika fejlődésével, ez egyrészt megkönnyítheti majd a későbbi, további fejlesztéseket és a vállalatról kialakult képet is javíthatja

•

Hátrányok

─ Viszonylag magas egyszeri költségek ─ A folyamatok átszervezése mindig okozhat nem várt kellemetlenségeket

52

IX. KITEKINTÉS, JÖVŐKÉP A futárpiac jelenlegi hazai jellegzetességeit figyelembe véve azt kell mondanunk, a fejlesztésekhez nem találjuk megfelelően tőkeerősnek azon vállalatok nagy részét, melyek felmérésünkre pozitívan reagáltak. A piacon jelenlévő nagy, világszerte ismert vállalatoknál pedig már működnek azok a rendszerek, melyeket az anyavállalat fejlesztetett, így azok teljes mértékben adoptálásra kerültek. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a jövőre vonatkozóan számos olyan lehetséges tendencia látszik kirajzolódni, mely előbb-utóbb lehetővé fogja tenni, a bemutatott speciális kézi azámítógépek üzletmenetben történő alkalmazását. Az automatikus azonosító technológiák21 (Auto-ID) – mint a vonalkód, RFID, optikai karakterfelismerők – folyamatosan fejlődnek tovább, s a gazdasági élet egyre több területén jelennek meg. A bemutatott esettanulmányok is bizonyítják, hogy ahol raktárkészlettel, árumozgatással van dolgunk, ott nagyban javítja a hatékonyságot, sokkal tervezhetőbbé teszi a készletmozgást egy kézi számítógép alapú rendszer bevezetése. Maradva a hazai példáknál, elmondható, hogy a hasonló rendszerek telepítésével foglalkozó hardveres és szoftveres cégek is csupán ilyen igényekkel találkoztak, a futárpiacról – eltekintve a karbantartástól – nem érkezett hozzájuk konkrét megkeresés, bár érdeklődés már mutatkozni látszik. Arra a kérdésre, hogy mikor várható áttörés ezen a vonalon is, természetesen nem könnyű választ adni, hiszen a költségek és az arra kapcsolatos elvárások jelenleg nagyon távol állnak egymástól. A technológia területén megfigyelhető az árak csökkenése, s minél nagyobb lesz a „vonalkód-piac”, minél jobban nő a kereslet a leolvasók és nyomtatók iránt, mely keresletet nem a futárcégek támasztják, valószínűleg annál előbb lesz áttörés ezen a területen is. A kereslet növekedésének lehetőségét megközelíthetjük a másik oldalról is, tehát nem (vagy nem csak) a beszerzési költségek leszorítása felől, hanem a futárcégek erősödő jövedelmi pozíciója felől is. Ezért fontos számba venni azokat a jövőbeli eseményeket is, melyek a futárpiacon történhetnek. A közeljövőben (2009) sor kerül, az EU-s irányelvnek megfelelően a postai piac teljes liberalizálására, mely minden bizonnyal új lehetőségeket fog jelenteni, mindamellett, hogy a kiélezett verseny következtében valószínűleg a nem megfelelő hatékonysággal működő vállalatok vesztét fogja magával hozni. A harmadik általunk fontosnak tartott, a kézi számítógép elterjedésének megkönnyítését sejtető fejlemény, hogy az Európai Unió vissza nem térítendő támogatást nyújt hasonló rendszerek bevezetéséhez, mely a beruházás forrásai között jelentős szerepet kaphat.

21

http://www.bcs.hu/index.php?akt_menu=291

53

A következőkben e három tényező közül a technológia (Auto-ID) fejlődésére, illetve a postaliberalizáció menetére részletesebben is kitérnénk.

IX.1. Radio Frequency Idendifikation (RFID)22 Az RFID hasonlóan a vonalkódhoz egy olyan rendszer, ami egy tárgy vagy egy személy egyedi azonosítóját továbbítja vezeték nélküli rádióhullámok segítségével. Alkalmazásával lehetővé válik az adatok beolvasása és számítógép felé történő továbbítása emberi beavatkozás nélkül. Egy tipikus RFID tag egy mikrocsipet tartalmaz, ami egy antennához csatlakozik és ezek együtt egy hordozó rétegen vannak rögzítve. A mikrocsip 2 kilobájt adatot tartalmazhat. Információt hordozhat a termékről vagy szállítmányról, a gyártás időpontjáról, a rendeltetési helyéről. Ahhoz, hogy a tag-ben lévő adatot kinyerhessük, RFID olvasó szükséges. Egy RFID olvasó olyan eszköz, amely egy vagy több antennát tartalmaz, melyek rádióhullámokat bocsátanak ki és veszik a tag-ből érkező jeleket. Az olvasó a vett jeleket digitális formában továbbítja egy számítógép felé.

Történetét tekintve elmondható, hogy – mint sok más forradalmi technológia – a hadiipari célok megvalósítása érdekében hozták létre. A britek fejlesztették ki, annak érdekében, hogy repülőgépeiket azonosítani tudják. Egy adót helyeztek el a repülőgépekre, s amikor ez jeleket vett a földi radarállomástól, egyedi jeleket kezdett sugározni, melyek alapján már egyszerű volt az azonosítás. Ez nevezhető az első aktív RFID rendszernek. Később a ’60-as években a bolti lopások elkerülése, felderítése hívja életre az első termék-felügyeleti rendszert. A ’70-es években állatok nyomon követésére kezdik alkalmaznia technológiát, az első RFID-szabadalom pedig 1973-ban születik meg RFID-tag kapcsán, mely már újraírható memóriával rendelkezett. Az ezután meginduló folyamatos fejlesztések nyomán egyre nagyobb az érdeklődés a technológia iránt, azonban költségeit még sokan túlzottan magasnak találják. Számos vállalat, főleg áruházláncok kezdik támogatni a RFID-tag előállítási költségének 5 centre történő leszorítását a jelenlegi, kapacitástól függő kb.: 20-40 centes árról. Alkalmazási területével kapcsolatosan elmondható, hogy lényegében minden jelenleg vonalkóddal működő rendszer feladatait el tudja látni, sokkal gyorsabban és kevesebb hibalehetőséggel, mindemellett vagyontárgyak nyomon követésére is alkalmas. A teljesség igénye nélkül főbb felhasználási területi:

22

http://www.bcs.hu/index.php?akt_menu=291

54

•

Könyvtárak: Számos országban évek óta használják, biztonsági és raktármenedzsmenttel kapcsolatos igények kielégítésére, a kölcsönzési folyamat automatizálására.

•

Vagyontárgyak nyomon követése: az Air Canada a konténereinek mozgását követi nyomon RFID segítségével.

•

Ellátási láncok minél magasabb fokú automatizálása.

•

Kiskereskedelem: Wal-Mart.

•

Díjkifizető-rendszerek. Autópálya, buszjárat, gyorsétterem.

•

Biztonsági és beléptető rendszerek.

Az RFID technológia tehát nem új keletű. Elterjedését mégis akadályozta a rendszerek költségessége, mely leszorítására, mint említettük, folyamatos erőfeszítések zajlanak. Elképzelhető, hogy az RFID tömeges elterjedése, akár a futárpiacon is, a jelenlegi vonalkódos alapon működő rendszerek, és az azokhoz szükséges eszközök árának leszorításán keresztül kisebb vállalatok számára is elérhető közelségbe hozza a kézi számítógép használatát, mely „elavultan” is óriási hatékonyságjavulást idézne elő.

IX.2. A postai liberalizáció23 Az 1997-ben elfogadott első, majd a 2002-ben hozott második postai irányelv határozta meg jogi szempontból a liberalizációs folyamatot. A liberalizációs folyamatot tovább erősítő 2002/39/EC újabb postai irányelv elfogadása után az EU Bizottsága által kiadott nyilatkozat szerint a postai piac biztonságos, fokozatos és ellenőrzött megnyitásának céljai megvalósultak.24 Az ilyen jellegű törekvések nem egyedülállóak, a világ számos országában megfigyelhetők, nem csak az Unión belül. A postai piac teljes liberalizálása az EU szerveinek döntései alapján 2009 elején várható. Az 1997-ben elkezdődött fokozatos liberalizálás2003. január 1-jén folytatódott a 100 gramm súlyhatár feletti levélküldemények piacának megnyitásával, amit a súlyhatár 50 grammra való leszállítása fog követni 2006-ban. Hogy mindez milyen hatásokkal fog járni egyelőre nem jósolható meg pontosan, mert a piaci szegmensek összemosódásával bonyolult kép rajzolódik ki a piacról. 23

a-postai-liberalizacio-es-az-europai-unio.pdf Postal services: 1997 Directive has delivered improved service quality, Press Release IP/02/2002, 2002. november 2. Brussels.

24

55

A nemzetközi postai piac három hagyományos szegmensét szokás megkülönböztetni: nemzetközi

kimenő

levélpostai

küldemények;

nemzetközi

kimenő

csomagküldemények;

nemzetközi kimenő expressz- és futárküldemények. A szegmensek közötti választóvonalat természetesen egyre nehezebb pontosan meghúzni, hiszen például a nemzetközi csomagpiacon a logisztikai ágazat fontos szerephez jut, az expressz futárszolgálatok egyre inkább teljes körű logisztikai szolgáltatókként jelennek meg, és a postai üzemeltetők is igyekeznek ezt a trendet követni.25 IX.2.a. Magyar szempontok26 A magyar liberalizációs folyamatot nagymértékben elősegítheti a nemzetközi átalakulási tapasztalatok vizsgálata. Magyarországnak az Európai Unióhoz történt csatlakozásakor a postai szabályozás már teljes mértékben szinkronba került a közösségi előírásokkal, s a magyarországi postai piacra is sok tekintetben igazak azok a megállapítások, illetve kérdések, amelyek az EU régebbi tagállamaival kapcsolatban megfogalmazódnak. Tény, hogy már jóval az EU-csatlakozás előtt a belföldi és nemzetközi futár-, expressz- és csomagszolgáltatások minden jelentős szereplője megjelent a magyar piacon, számos hazai vállalkozás is sikeresen lépett fel a korábbi monopolszolgáltatóval szemben, s elsősorban ezzel magyarázható a Magyar Posta legnagyobb piacvesztése, amelyet az 1990-es évek elejétől kezdve a csomagszolgáltatások területén szenvedett el. Az EUtagállamok tapasztalatai közül talán a legfontosabb a szolgáltatásminőség színvonalának jelentős növelése, az ehhez szükséges technológiai fejlesztések megvalósítása, s mindezzel párhuzamosan a versenyhelyzetnek megfelelő rugalmas üzleti szemlélet és szolgáltatási kultúra érvényre juttatása – ami gyökeres fordulatot jelent egy korábban monopolhelyzetben lévő közszolgáltató számára. Más kérdés, hogy a kihívásoknak – és különösen a 2009-re előirányzott teljes piacnyitásnak – való megfelelés komoly forrásokat is igényel, s e tekintetben nem hangsúlyozható eléggé a tulajdonos állam felelőssége az ezt biztosító utak és módok kijelölésében. A nemzetközi piacon a levélpostai termékek legfőbb konkurensei változatlanul a TNT és a DHL termékei. A fejlett országok esetében ennek különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy a nemzeti posták levélpostai volumenének háromnegyede a gazdasági élet szereplőinek 0,1%-ától származik27. A Magyar Posta a már említett technológiai fejlesztést végrehajtott, illetve olyan új szolgáltatásokkal jelent meg, mint a biztosítás. A korábban a piaci körképnél említett 25

a-postai-liberalizacio-es-az-europai-unio.pdf a-postai-liberalizacio-es-az-europai-unio.pdf 27 Strategic Perspectives on the Postal Market 2002-2004, IPC, Brussels, 2002. 22. o. 26

56

futárszolgáltatások hatékonyságának növelésére 890 millió Ft-ot költött kézi számítógép alapú rendszer bevezetésére.28 Ezek szerint, ha a már említett hazai futárcégek képesek lesznek megfelelő partneri (esetleg alvállalkozói) kapcsolatok kialakítására, mindamellett, hogy működésüket racionalizálják, megnő az esélyük, arra, hogy a folyamat végén a „győztesek” oldalán tudhassák magukat.

28

2006_16posta.pdf

57

X. KONKLÚZIÓ

Munkánkat a piac feltérképezésével kezdtük, hogy általános képet kapjunk a vizsgált területről, annak sajátosságairól és lehetőségeiről. A futárpiac szerkezete korábbi elképzeléseinknek megfelelően alakult, azaz kialakult néhány világszinten is működő nagyvállalat dominanciája, és mellettük számos ügyfélre szabott szolgáltatással megjelenő kis vállalkozás működik. Tekintve, hogy kérdőívünkre a megkeresett vállalatok kevesebb, mint egynegyede reagált, felmérésünk mintája semmiképpen sem tekintendő a teljes iparágat megjelenítő reprezentatív mintának. Mindazonáltal jóhiszeműen úgy gondoljuk, hogy a negatív hozzáállás betudható annak, hogy a nem reagáló vállalatok nem foglalkoznak a technológia bevezetésének kérdésével. A megkeresett nagyvállalatok elutasító magatartása –például a teljes információzárlatra való hivatkozás - még inkább megerősített minket abban a meggyőződésünkben, hogy egy ilyen rendszer használata kifejezetten versenyelőnyt jelenthet a piacon. Ezzel szemben a kínálati oldalon csak pozitív tapasztalatokkal gazdagodtuk, mely azt jelentheti, hogy a mobil informatikai eszközök és rendszerek értékesítésével foglalkozó vállalatok látnak lehetőséget a technológia futárcégeknél történő alkalmazására. Felmérésünk alapján kijelenthető, hogy a legtöbb kis futárcég számára egy PDA alapú rendszer bevezetése még utópiának tekinthető, egyrészt számos cég nem rendelkezik elegendő forrással, másrészt sok esetben nincs is igény rá, mert nem célja a növekedés, illetve a szolgáltatások bővítése, és a jelenlegi megoldásokkal ki tudja elégíteni a számára szükséges keresletet. Azaz ilyen irányból jelentős nyomás még nem jelentkezik a kis vállalatokra. Ám akad néhány olyan futárcég, mely hosszú távon gondolkodik, célja a növekedés, a szolgáltatásbővítés, és mindezek miatt szeretne modernebb technológiát alkalmazni, illetve növelni az üzleti folyamatok hatékonyságát, így van igény egy PDA alapú rendszerre. Esettanulmányunkból kiderül, hogy a hazai piacon a kínálat rendelkezésre áll, adott, megtalálhatók a legkorszerűbb megoldások, azaz az esetleges igények kielégíthetők. Tekintve az alkalmazott eszközök élettartamát, és a rendszer alkalmazásának előnyeit, véleményünk szerint nem irreleváns az az összeg, melyből egy PDA alapú rendszer megvalósítható. Továbbá a finanszírozási lehetőségek is bővülni fognak a közeljövőben az Európai Unió segítségével, technológiafejlesztéssel kapcsolatos, vissza nem térítendő támogatások formájában.

58

XI. MELLÉKLETEK XI.1. Számú melléklet: A kiküldött kérdőív: 1. Mikor kezdte meg a vállalat működését? 2. Hány alkalmazottat foglalkoztat? 3. Ebből hányan futárok? 4. A megrendelések többségét az eseti jellegűek, vagy szerződéses viszony alapján zajlanak? • Szerződéses • Eseti 5. Van-e domináns állandó megrendelője? • Igen, a megrendelések döntő többsége adott partnertől(ektől) származik • Van állandó, de nem domináns • Nincs 6. A szolgáltatás nyújtása során milyen (mobil)kommunikációs eszközöket használnak? • Mobiltelefon • URH rádió • PDA • Egyéb (több is jelölhető) 7. Amennyiben használnak PDA-t, azon a következő operációsrendszer fut: • Pocket PC • PALM OS • Windows XP • Symbian • Egyéb 8. Amennyiben használnak PDA-t annak beszerzési költségei futáronként • 0-50000 Ft • 50000-100000 Ft • 100000-150000 Ft • 150000-200000 Ft • több 9. A kommunikációs rendszerhez kapcsolódó költségek az összes költséghez képest: • Elhanyagolhatóak • Számottevőek • Jelentősek 10. A küldemények többsége a következő értékhatárok között mozog: • 0-5000 59

• • •

5000-20000 20000-50000 50000-

11. Mi jellemzi a küldemények összetételét a szállítás távolsága alapján? • Jellemzően lokálisan (Pl. Budapesten belül) • Jellemzően országosan • Gyakran Európán belül • Gyakran világszinten (Itt több is megjelölhető) 12. Használnak-e a küldemények útvonalának követésére alkalmas rendszert? • Igen használunk • Nem, de 2 éven belül tervezzük bevezetését • Nem, nem használunk és 2 éven belül nem is tervezzük • Csak bizonyos esetekben (pl.: nagy értékű küldemények, nagy távolság) 13. Ha igen, a rendszer fő célja(i): • A futárok munkájának nyomon követése, ellenőrzése • A megrendelő pontos tájékoztatása, azonnali visszaigazolás a célba érkezésről • A szervezés segítése • Egyéb 14. Ha nem, gondoltak-e már rá, jelentkezett-e ilyen igény? • Igen, mert a versenyképesség fenntartása miatt szükséges lenne. • Igen, mert az ellenőrzés, szervezés miatt szükséges lenne. • Igen, mert ügyfeleink részéről már érkezett ilyen igény • Nem, mert még túl drága • Nem, mert nem szükséges • Egyéb (több is megjelölhető) 15. Mekkora összeget szánna hasonló rendszer bevezetésére futáronként • 0-50000 Ft • 50000-100000 Ft • 100000-150000 Ft • 150000-200000 Ft • akár többet is 16. A megrendelések a következő csatornákon érkeznek:: • Telefon 0-20% 21-40% 41-60% • Internet 0-20% 21-40% 41-60% • Személyes 0-20% 21-40% 41-60% • Egyéb 0-20% 21-40% 41-60%

61-80% 61-80% 61-80% 61-80%

(több is megjelölhető) 17. A vállalat legjelentősebb informatikai beszállítója: (kérjük megnevezni)

60

81-100% 81-100% 81-100% 81-100%

XI.2. Számú melléklet: A megkeresett futárcégek

1 2 3

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

Cégnév NEMZETKÖZI FUTÁRSZOLGÁLATOK Ghibli Kft. JAS Cargoways Inc./Kft ERKÁDÓ Szállítmányozási Kft. UPS Hungary Ltd. Deliwer Trans Bt. DHL Express Magyarország Kft. GLS Hungary in time Kft. Magyar Posta Zrt. Tóth Expressz Futárszolgálati Kft. NPC express futár Royal-Sprint Szállítmányozási Kft. EU Express Logistics Kft. TNT Express Worldwide Hungary Kft. Ecotrans Malév Zrt. REWICO Logistics Kft. Flying-Cargo Hungary Kft. Hungaroflotta Hajtás Pajtás Kft. DXp DELIVERY EXPRESS Logisztikai Kft. IPÓ Bt. Mobil Futár Szolgálat

e-mail-cím

Honlap

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

http://www.ghibli.hu/hun/index.php http://www.jashungary.com/ http://www.erkado.hu/aboutus.php

???

http://www.ups.com/content/hu/en/index.jsx http://fuvaroslap.freeweb.hu/ http://www.dhl.hu/publish/hu/hu.high.html

[email protected] ld.: megjegyzés [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

http://www.gls-hungary.com/ http://www.intime.hu/ http://www.posta.hu/ http://www.toth-expressz.hu/ http://www.npcfutar.hu/main.htm http://www.royal.hu/

[email protected] [email protected] ld.: megjegyzés

http://www.eue.hu/ http://www.tnt.com/country/hu_hu.html

[email protected] ld.: megjegyzés [email protected] [email protected]

http://www.ecotrans.hu/ http://www.malevcargo.hu/bp/hun/index.asp http://www.ister.hu/ http://www.fedex.com/hu/about/licensee.html?link=4

[email protected] [email protected]

http://hungaroflotta.uw.hu/ http://hajtaspajtas.hu/ http://www.dxp.hu/

[email protected] [email protected] [email protected]

http://www.ipo-trans.fw.hu/ http://www.mobilfutar.hu/

24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

Árkádia Futárszolgálat BETA Kurier Teleporter futárszolgálat DPD logisztika Pickup Futárszolgálat Expresszfutár Megabrief Bt. Verbo-Trans Kft. ErboPOST futárszolgálat MPL Dol-Sped Szállítmányozási Kft.

35 World Courier

36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47

Belföldi FUTÁRSZOLGÁLATOK Sprinter csomagszállító vállalat Presto Futárszolgálat BO-VI Rapid Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Emu Fuvar futár Bt. Netfutár Kft. BotHeX V. V. Futár AGENTSPED KFT. 24H Belföldi Futárszolgálati Kft. FUTIRODA Ten Minutes Gyorsfutár ByreX Belföldi Futár Express Kft. Timesped Kft.

48 DT Expressz Kft.

[email protected] http://www.arkadiafutar.hu/ http://www.betakurier.hu/nemzetkozi.html http://www.teleporter.hu/ ld.: megjegyzés http://www.dpd.net/index.php?id=36192 http://www.pick-up.hu/PickUp/ [email protected] http://www.expresszfutar.hu/ [email protected] [email protected] http://megabrief.hu/ http://www.verbotrans.hu/ [email protected] [email protected] http://www.erbobau.hu/ [email protected] http://www.mpl.hu/ http://www.freeweb.hu/dolsped/index.php?option=com_contact&Itemid=32 http://www.dolsped.hu/ [email protected] [email protected]

???

http://www.worldcourier.com/Global/indexHome6centerFlash3grt.html

http://www.sprinter.hu/index.php [email protected] http://www.prestofutar.hu/ http://www.bo-vi.hu/

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

http://www.emufuvarfutar.hu/ http://www.netfutar.net/ http://www.futarhaztol-hazig.hu/ http://www.agentsped.hu/ http://www.24hfutar.hu/home.html

[email protected] [email protected]

http://free.x3.hu/futiroda/ http://www.tensi.hu/tenmin/ http://www.byrex.hu/

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

http://www.lamaxsp.hu/index.php?doc_id=47&lang=hu&page=1

[email protected]

http://www.dtexpres.hu/

62

49 U.S. TRUCKING HUNGARY KFT. 50 Road Parcel 51 Filepp Futár 52 Reál-M Kft 53 CLASSIC EXPRESS FUTÁRSZOLGÁLAT Kft. 54 Fattyna Kft. 55 Gartrans Budapest Kft. 56 Boy-Go Futárszolgálat 57 Pikk-Pack Futárszolgálat 58 MF express futárszolgálat 59 Varga és Társa Bt. 60 Office Clean 2003 Kft. 61 Protego Kft. 62 Redda Motors Kft. 63 Hold Express 64 Hargitai Full Service Bt. 65 Küldönc Futárszolgálat 66 PPS Futárszolgálat 67 Bento Futárszolgálat

http://ustruckinghungary.fw.hu/ [email protected] [email protected]

http://www.roadparcel.hu/web/rp.nsf/da/$first?OpenDocument

[email protected]

http://fileppfutar.fw.hu/ http://www.real-m.hu/ http://classicexpress.freeweb.hu/

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

http://www.fattyna.hu/ http://www.gartrans.hu/ http://www.boy-go.hu/ http://www.pikk-pack.hu/ http://mfexpressz.freeweb.hu/ http://www.vargabt.hu/ http://www.officefutar.hu/?base=bisopservice http://www.protego.hu/ http://www.redda.hu/ http://www.farkassped.hu/ http://www.hargitaifull.xls.hu/index1.htm http://www.kuldonc.hu/budapest.php http://www.ppsfutar.hu/ http://www.bento.xls.hu/index1.htm

63

XI.3. Számú melléklet: A kérdőívre adott válaszok Vállalat neve Vállalat e-mail címe

Presto [email protected]

Sprinter

Road Parcel

[email protected]

[email protected]

Alkalmazottak száma

1-25

1-25

1-25

Futárok száma

1-25

6

1-25

Megrendelések jellege

Szerződéses

Szerződéses

Szerződéses

Domináns megrendelő

Van

Van

Van

80%T, 20%N

80Sz, 10T,10N

55%T, 43%N

0-10e Ft

0-10e Ft

0-10e Ft

Lokális

Országos

Országos

Mobilkommunikációs eszközök

Mobil, PDA

Mobiltelefon

Mobiltelefon

PDA op.rendszere

Pocket PC

No PDA

No PDA

PDA besz. Ktsg/futár

0-100e Ft

No PDA

No PDA

Elhanyagolható

Elhanyagolható

Számottevő

Követési rendszer

Nem

Igen

Igen

2 éven belül tervezik-e

Nem

Követési rendszer céljai

No rendszer

Ell, Megrendelő

Ell, Megrendelő

Nem szükséges

Használnak

Egyéb

Semennyit

0-100e Ft

0-100e Ft

Megrendelések csatornája Küldemények értéke Szállítás távolsága

Kommunikációs költségek

Igény követési rendszerre Mennyit szánna köv.rendszerre

Vállalat neve

farkassped@fark [email protected] assped.hu

[email protected]

Alkalmazottak száma

6

11

51-100

Futárok száma

5

9

46

Megrendelések jellege

Szerződéses

Szerződéses

Szerződéses

Domináns megrendelő

Van

Van

Van

60%N, 30%T, 10%Sz

99%T, 1% Sz

85%T,8%N,7 %E

35-50e Ft *

0-10e Ft**

50e Ft-

Országos, Európa

Lokális

Országos

Mobiltelefon

Mobiltelefon

Mobiltelefon

PDA op.rendszere

No PDA

No PDA

No PDA

PDA besz. Ktsg/futár

No PDA

No PDA

No PDA

Számottevő

Elhanyagolható

Elhanyagolható

Igen***

Nem

Nem

Igen

Igen

Ell. Szervezés

No rendszer

Ell, Megrendelő, Szerv

Használnak

Igény van****

Igen, ell, szerv

Nettó 100e/autó

0-100e Ft

101-200e Ft

Megrendelések csatornája Küldemények értéke Szállítás távolsága Mobilkommunikációs eszközök

Kommunikációs költségek Követési rendszer 2 éven belül tervezik-e Követési rendszer céljai Igény követési rendszerre Mennyit szánna köv.rendszerre

65

Vállalat neve

erzsebet.honvari@ [email protected] erkado.hu

[email protected] u

Alkalmazottak száma

6

1-25

1-25

Futárok száma

3

1-25

1-25

Megrendelések jellege

Eseti

Szerződéses

Szerződéses

Domináns megrendelő

Van

Van

Van

70%N, 30%T

99%T, 1%N

70%Sz, 30%N

35-50e Ft

0-10e Ft

50e Ft-

Szállítás távolsága

világszinten is

Lokális,országos

Országos

Mobilkommunikációs eszközök

Mobiltelefon

Mobiltelefon,PDA

Mobiltelefon

PDA op.rendszere

No PDA

Pocket Pc

No PDA

PDA besz. Ktsg/futár

No PDA

0-100e Ft

No PDA

Számottevő

Elhanyagolható

Elhanyagolható

Igen

Nem

Nem

Igen

Nem

Szervezés

Ell, Megrendelő

No rendszer

Használnak

Igen, versenyképesség

Nem, nem szükséges

0-100e Ft

0-100e Ft

0-100e Ft

Megrendelések csatornája Küldemények értéke

Kommunikációs költségek Követési rendszer 2 éven belül tervezik-e Követési rendszer céljai Igény követési rendszerre Mennyit szánna köv.rendszerre

66