ÁROP 2009
Sopron
Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez
Államreform Operatív Program
Sopron Megyei Jogú Város 2009
1
© Magyar Fejlesztő Intézet
ÁROP 2009
I.
Sopron
TARTALOMJEGYZÉK
I.
TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................................. 2
II.
BEVEZETÉS ............................................................................................................................................... 3
III.
MÓDSZER................................................................................................................................................. 3
III. 1.
A KUTATÁS KÉRDŐÍVE ......................................................................................................................... 3
III. 2.
A KUTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ LAKOSOK................................................................................................ 4
III. 2. A.
NEMEK ÉS KORCSOPORTOK SZERINTI MEGOSZLÁS.......................................................................... 4
III. 2. B.
VÉGZETTSÉG ÉS FŐ TEVÉKENYSÉG SZERINTI MEGOSZLÁS ................................................................ 5
IV.
A KUTATÁS EREDMÉNYEI..................................................................................................................... 7
IV. 1.
ÖNKORMÁNYZATTAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZÓDÁS ........................................................................... 7
IV. 2.
A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉRTÉKELÉSE .................................................... 10
IV. 3.
PROBLÉMA JELZÉSE AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉ.................................................................................. 13
IV. 4.
LAKOSSÁGI TÁJÉKOZOTTSÁG ............................................................................................................. 14
V.
ÖNKORMÁNYZATI EREDMÉNYESSÉG ..................................................................................................... 16
VI.
MELLÉKLET: ÁROP LAKOSSÁGI FELMÉRÉS KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSI KÉRDŐÍVE................................ 18
2
© Magyar Fejlesztő Intézet
ÁROP 2009
Sopron
II. BEVEZETÉS Jelen kézikönyv egy 2009 második felében lebonyolított lakossági felmérés eredményeit és annak következtetéseit foglalja össze. A felmérés Sopron Megyei Jogú Városban került lebonyolításra 508 fős lakossági mintán. A felmérés célja az önkormányzat közszolgáltatásaival és a hivatal működésével való elégedettség mérése volt. A kutatás egyik fontos célja és végső kimenete olyan eredményességi
mérőszámok
bevezetése,
mellyel
az
önkormányzat
munkájának
hatékonysága becsülhető. Természetesen lakossági felmérések segítségével elsősorban azt lehet megbecsülni, hogy a lakosság, a közvélemény szerint milyen az önkormányzat és a hivatal munkájának eredményessége, ami fontos visszajelzést jelenthet nemcsak a munka hatékonyságáról, hanem a lakosság felé irányuló kommunikáció sikerességéről is.
III. MÓDSZER A lakosság körében végzett felmérés kérdőíve telefonon került lekérdezésre. Az adatfelvétel során törekedtünk arra, hogy a minta nemek és korcsoportok szempontjából kiegyenlített legyen. A kérdőívek adatai SPSS statisztikai programcsomag segítségével kerültek rögzítésre és kiértékelésre.
III. 1. A kutatás kérdőíve A kérdőív összesen 15 kérdést tartalmazott. Az első négy demográfiai adatokra vonatkozott (nem, korcsoport, végzettség, fő tevékenység). A kérdőív fő része kérdéseket tartalmazott az önkormányzattal kapcsolatos tájékozódásra, az önkormányzattal és a polgármesteri hivatallal való elégedettségre, az önkormányzat felé történő problémajelzés módjára, és a lakosság önkormányzattal, polgármesteri hivatallal kapcsolatos ismereteire vonatkozóan. A felmérés kérdőívét a kézikönyv melléklete tartalmazza. Jelen összefoglaló az eredményeket a kérdések fenti tematikus rendezésének megfelelően tárgyalja.
3
© Magyar Fejlesztő Intézet
ÁROP 2009
Sopron
III. 2. A kutatásban részt vevő lakosok III. 2. A. Nemek és korcsoportok szerinti megoszlás A felmérésben részt vevő 508 soproni lakos csoportja nemek és korcsoportok szempontjából kiegyenlített. 15,7%-uk 18 és 29 év közötti, a másik három korcsoport megoszlása közel azonos - 29,5% kora 30 és 44 év között van, 26,8% 45 és 60 év közötti, míg 28% 60 évnél idősebb (1. ábra).
60 év felett; 142 fő; 28,0%
18 és 29 között; 80 fő; 15,7%
30 és 44 között; 150 fő; 29,5%
45 és 59 között; 136 fő; 26,8%
1. ábra: A felmérésben részt vevők korcsoport szerinti megoszlása 2009.
A résztvevők nemek szerinti megoszlása is kedvező. 233 fő (45,9%) férfi, 275 fő (54,1%) nő. (2. ábra)
4
© Magyar Fejlesztő Intézet
ÁROP 2009
Sopron
Férfi; 233 fő; 45,9%
Nő; 275 fő; 54,1%
2. ábra: A felmérésben részt vevők nemek szerinti megoszlása 2009.
A férfiak aránya egyedül a 18 és 29 év között korcsoportban magasabb kicsivel, mint a nőké (55 illetve 45%). A többi korcsoportban a nők aránya kis mértékben magasabb, mint a férfiaké (a férfi-nő arány általában 45:55 körüli) (1. táblázat) Korcsoport 18-29 év között 30-44 év között 45-59 év között 60 évnél idősebb Összesen
Férfi 44 65 61 63 233
Nő 36 85 75 79 275
Összesen 80 150 136 142 508
1. táblázat: A felmérésben részt vevők korcsoport és nemek szerinti megoszlása 2009.
III. 2. B. Végzettség és fő tevékenység szerinti megoszlás A felmérésben résztvevők negyedének (25,2%) a legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú, harmaduk (30,9%) felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A legnagyobb arányban a középfokú végzettséggel rendelkezők találhatóak a mintában (43,9%) (3. ábra).
5
© Magyar Fejlesztő Intézet
ÁROP 2009
Sopron
érettségi nélkül; 128 fő; 25,2%
diploma; 157 fő; 30,9%
érettségi; 223 fő; 43,9%
3. ábra: A felmérésben részt vevők végzettség szerinti megoszlása 2009.
A kérdőív kérdéseire válaszolók fele jelenleg dolgozik (49,6%), harmaduk (35,0%) nyugdíjas. Ezen túl a munkanélküliek, tanulók és az egyéb tevékenység szerinti kategóriába (pl.: GYES, GYED) soroltak aránya közel azonos, 5-5% körüli (4. ábra).
nincs válasz; 1 fő; 0,2%
egyéb (GYES, GYED, stb.); 29 fő; 5,7% tanuló; 26 fő; 5,1%
dolgozik; 252 fő; 49,6%
nyugdíjas; 178 fő; 35,0%
munkanélküli; 22 fő; 4,3% 4. ábra: A felmérésben részt vevők fő tevékenység szerinti megoszlása 2009.
6
© Magyar Fejlesztő Intézet
ÁROP 2009
Sopron
IV. A KUTATÁS EREDMÉNYEI IV. 1. Önkormányzattal kapcsolatos tájékozódás A felmérés kitért arra, hogy a soproni lakosok mely önkormányzati médiumokat használnak. A három felsorolt médium közül (Helyi Téma, Pulzus TV, www.sopron.hu) a városi lap használata, olvasottsága a legjellemzőbb: a válaszadók közel kétharmada (325 fő, 62%) olvassa rendszeresen, további ötöde 114 fő, 22,4%) pedig időnként. Használati gyakoriság szempontjából második a Pulzus Tv volt, amit a válaszadók harmada (182 fő, 35,8%) néz rendszeresen, további harmada pedig alkalmanként (176 fő, 34,6%).
Az
internetes önkormányzati médium, a www.sopron.hu oldal harmadik helyre került: az oldalt rendszeresen 16,9% használja (86 fő), a felmérésben részt vevő lakosok negyede pedig alkalmanként olvassa (25,8%; 131 fő). Itt volt a legmagasabb a médiumot egyáltalán nem használók aránya: a válaszadók több mint fele (58,8%; 288 fő). (5. ábra).
315 fő 288 fő
176 fő182 fő 148 fő
131 fő
114 fő
86 fő
77 fő
Helyi Téma
Pulzus TV Soha
Néha
www.sopron.hu
Rendszeresen
5. ábra: Önkormányzati médiumok használati gyakorisága a lakosság körében 2009.
A médiumok használati gyakoriságát korcsoportok szerinti bontásban is megvizsgáltuk. A felmérésben érintett legfiatalabb korosztály (18-29 évesek) szinte valamennyi médiumot ritkábban használja, mint a többi korcsoport. Ez különösen a Helyi Téma olvasottságára jellemző, amely esetében a rendszeres olvasók aránya a fiatalok körében fele a más korosztályokban tapasztalhatónak (36,3%). A Pulzus TV nézettsége is alacsonyabb a fiatalok körében, mindössze minden ötödik fiatal nézi rendszeresen, míg a 30 évnél idősebbek közül 7
© Magyar Fejlesztő Intézet
ÁROP 2009
Sopron
átlagosan minden harmadik. Egyedül az internetes oldal az, aminek használata a fiatalok körében azonos, vagy magasabb, mint az idősebb korosztályokra jellemző érték (20% használja rendszeresen). Az idősebb korcsoportok média használati jellemzői már homogénebbek, de azért vannak kis eltérések: A Helyi Témát legnagyobb arányban a 45-59 évesek olvassák rendszeresen (69,9%), míg a Pulzus TV-t a rendszeresen a 60 évnél idősebbek csoportjából nézik a legtöbben (46,5%). A www.sopron.hu használati gyakorisága szintén a 45-59 éves korosztályban a legnagyobb (rendszeres használó: 21,3%). (2. táblázat)
Korcsoport
Helyi Téma
Pulzus TV
www.sopron.hu
Használati gyakoriság
Használati gyakoriság
Használati gyakoriság
soha
néha
rendsz nincs eresen válasz
18-29
23,8%
40,0%
30-44
18,7%
18,0%
63,3%
0,0%
24,0%
44,7%
30,0%
1,3% 52,0% 34,0%
12,7%
1,3%
45-59
8,1%
20,6%
69,9%
1,5%
23,5%
35,3%
41,2%
0,0% 58,1% 20,6%
21,3%
0,0%
60+
13,4%
19,0%
67,6%
0,0%
27,5%
26,1%
46,5%
0,0% 67,6% 16,2%
15,5%
0,7%
Össz.:
15,2% 22,4%
62,0%
0,4% 29,1% 34,6%
35,8%
0,4% 56,7% 25,8%
16,9%
0,6%
36,3%
0,0%
soha
néha
rendsz eresen
51,3%
30,0%
18,8%
nincs válasz
soha
néha
0,0% 43,8% 36,3%
rendsz nincs eresen válasz 20,0%
0,0%
2. táblázat: Önkormányzati médiumok használati gyakorisága az egyes életkori csoportok körében 2009.
Az önkormányzat és intézményei munkájáról a válaszadók közel fele (45,3%; 230 fő) szeretne több tájékoztatást kapni (1. ábra6. ábra).
nincs válasz; 12 fő; 2,4%
igen; 230 fő; 45,3%
nem; 266 fő; 52,4%
6. ábra: A felmérésben részt vevő lakosok megoszlása aszerint, hogy szeretnének-e több tájékoztatást kapni az önkormányzat és intézményei munkájáról. 2009.
Érdekes ugyanakkor, hogy a korábban kiemelt 18-29 éves korosztály tagjai érzik a leginkább úgy, hogy szeretnének még tájékoztatást kapni az önkormányzat és intézményei 8
© Magyar Fejlesztő Intézet
ÁROP 2009
Sopron
munkájáról (53,8%). Ez jelzi, hogy ez a korosztály sem „érdektelen” az önkormányzat munkája iránt, de tájékoztatásukra még nem sikerült számukra megfelelő médiumot találni. (3. táblázat) Szeretne-e több tájékoztatást kapni az önkormányzat és intézményei munkájáról? Korcsoport Igen Nem Nincs válasz 18-29 53,8% 46,3% 0,0% 30-44 46,7% 52,0% 1,3% 45-59 50,0% 46,3% 3,7% 60+ 34,5% 62,0% 3,5% Összesen 45,3% 52,4% 2,4% 3. táblázat: A felmérésben részt vevő egyes korcsoportok megoszlása aszerint, hogy szeretnének-e több tájékoztatást kapni az önkormányzat és intézményei munkájáról. 2009.
Ha az önkormányzattal kapcsolatban információra van szükségük, a felmérésben részt vevők leginkább a városi lapban kezdenek keresni (40,9%; 208 fő), második helyen az önkormányzati honlap szerepel (36,8%; 187 fő). Minden harmadik lakos barátoktól, ismerősöktől próbál információhoz jutni (34,4%; 175 fő). Az önkormányzati képviselők személyes megkeresése a negyedik helyre kerül, a résztvevők alig ötöde (16,7%; 85 fő) kérni tőlük információt (4. táblázat; 7. ábra).
Információforrás
Ha önkormányzattal kapcsolatos információkra kíváncsi, merre kezd keresni? Igen Nem Nincs válasz fő
%
fő
%
fő
%
önkormányzati honlap
187
36,8%
321
63,2%
0
0,0%
városi lap
208
40,9%
299
58,9%
1
0,2%
barátok, ismerősök
175
34,4%
332
65,4%
1
0,2%
tudakozó
24
4,7%
484
95,3%
0
0,0%
önkormányzati képviselőket személyesen keres meg
85
16,7%
423
83,3%
0
0,0%
4. táblázat: Önkormányzattal kapcsolatos információk beszerzésének módja a felmérésben részt vevő lakók körében 2009.
9
© Magyar Fejlesztő Intézet
ÁROP 2009
Sopron
208 fő
187 fő
175 fő
85 fő 24 fő
városi lap
önkormányzati honlap
barátok, ismerősök
önkormányzati képviselőket személyesen keres meg
tudakozó
7. ábra: Önkormányzattal kapcsolatos információk beszerzésének módja a felmérésben részt vevő lakók körében 2009.
IV. 2. A polgármesteri hivatal és az önkormányzat értékelése A polgármesteri hivatallal és az önkormányzattal való elégedettségre vonatkozó kérdések előtt a felmérésben résztvevőktől megtudakoltuk, hogy kerültek-e kapcsolatba az polgármesteri hivatallal az elmúlt egy évben. A válaszok szerint tíz résztvevőből négy (41,9%) kerül kapcsolatba egy éven belül a hivatallal, ezen belül minden második több alkalommal is (8. ábra).
10
© Magyar Fejlesztő Intézet
ÁROP 2009
Sopron
igen, többször is; 106 fő; 20,8% nem; 295 fő; 58,1%
igen; 107 fő; 21,1%
8. ábra: A felmérésben részt vevő lakosok megoszlása aszerint, hogy kerültek-e kapcsolatba a polgármesteri hivatallal az elmúlt egy évben 2009.
A polgármesteri hivatallal és az önkormányzat tevékenységeivel kapcsolatos elégedettség mérésénél különböző tényezőket kellett a válaszadóknak értékelniük 10 fokú skála segítségével. A skálán az 1-es a területtel való teljes elégedetlenséget, a 10-es pedig a teljes elégedettséget jelölte. A polgármesteri hivatallal való elégedettségnél megvizsgáltuk azt is, hogy a válaszadó került-e kapcsolatba a hivatallal az elmúlt egy évben. Érdekes eredmény, hogy az elégedettséget általában nem befolyásolta a tapasztalat, szinte minden terület hasonló értékelést kapott. Két tényező értékelése (polgármesteri hivatali ügyintéző és az ügyintézés gyorsasága) kapott kis mértékben rosszabb értékelést azok körében, akik kerültek kapcsolatba a hivatallal egy éven belül. A négy értékelt terület közül az ügyintézés gyorsaságával való elégedettség volt a legalacsonyabb (5. táblázat).
Terület
Minden válaszadó
Elégedettség átlaga 7,80 7,84 7,06 7,66
Nincs válasz
Azok a válaszadók, akik az elmúlt évben kerültek kapcsolatba a polgármesteri hivatallal Elégedettség átlaga 7,86 7,54 6,84 7,71
polgármesteri hivatal nyitvatartási ideje 25,4% polgármesteri hivatali ügyintéző 25,6% az ügyintézés gyorsasága 25,2% az ügyintézés minősége 25,8% 5. táblázat: A polgármesteri hivatallal való elégedettség (10 fokú skálán, ahol 1= teljesen elégedetlen, 10=teljesen elégedett) 2009. 11
Nincs válasz
8,9% 4,7% 3,8% 3,8%
© Magyar Fejlesztő Intézet
ÁROP 2009
Sopron
Az önkormányzattal való elégedettség összességében kis mértékben alacsonyabb, mint a polgármesteri hivatallal való elégedettség (9. ábra). Ezen belül a csatornázottsággal való elégedettség volt jónak tekinthető (átlag: 7,2), a többi területtel inkább közepes mértékű a lakossági elégedettség. Legrosszabb értékelést az önkormányzat fejlesztései kaptak (átlag: 6,29). Ezt követte a helyi újság minősége (6,34); a közterületek tisztasága és a parkosítás (6,54); illetve a közbiztonság (6,92). Tanulságos az is, hogy a nem válaszolók aránya az önkormányzat fejlesztései esetében volt a legmagasabb (10,6%) (6. táblázat). Ez, és a helyi újsággal való közepes elégedettség jelzi, hogy fejlesztendő a lakosság felé irányuló önkormányzati kommunikáció. Terület
A terület értékelése Elégedettség átlaga
Nincs válasz
az önkormányzat fejlesztései 6,29 10,6% helyi újság minősége 6,34 7,9% a csatornázottság 7,2 5,1% közbiztonság 6,92 3,0% közterületek tisztasága, parkosítás 6,54 1,2% 6. táblázat: Az önkormányzattal való elégedettség (10 fokú skálán, ahol 1= teljesen elégedetlen, 10=teljesen elégedett) 2009. 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
7,84
7,8
7,66
7,2
7,06
6,92
6,54
6,34
6,29
9. ábra: Az önkormányzattal és a polgármesteri hivatallal való elégedettség (10 fokú skálán, ahol 1= teljesen elégedetlen, 10=teljesen elégedett) 2009.
12
© Magyar Fejlesztő Intézet
ÁROP 2009
Sopron
Sopron elmúlt évekhez viszonyított fejlődését ugyanakkor a többség pozitívan szemléli. A válaszadók kétharmada szerint a város inkább fejlődött (63,8%; 324 fő) míg további ötödük szerint jelentősen fejlődött (18,9%; 96 fő). Mindössze minden tizedik válaszadó érzi úgy, hogy a város inkább hanyatlott (10,2%; 52 fő), és csupán 5 fő (1%) válaszolta, hogy szerinte Sopron az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen hanyatlott (10. ábra).
jelentősen hanyatlott; 5 fő; 1,0% inkább hanyatlott; 52 fő; 10,2%
nincs válasz; 31 fő; 6,1%
jelentősen fejlődött; 96 fő; 18,9%
inkább fejlődött; 324 fő; 63,8%
10. ábra: A felmérésben részt vevő lakosok megoszlása aszerint, hogy mit gondolnak Sopron elmúlt évekhez viszonyított fejlődéséről 2009.
IV. 3. Probléma jelzése az önkormányzat felé Lakókörnyezetében felmerülő problémát minden második válaszadó (53,9%) személyes megkeresés útján jelezne az önkormányzatnak. A második leggyakrabban jelzett mód a postai levél küldése volt (20,5%), a harmadik az e-mail (19,3%).
A korábban
megvalósult problémajelzések módjának gyakorisága is ennek megfelelő: személyesen 17,3%, levélben 7,5%, e-mailben 4,1% fordult korábban problémával az önkormányzat felé (7. táblázat). Lakosok, akik ezen a módon jeleznének problémát az önkormányzatnak
Probléma jelzésének módja
13
Lakosok, aki ezen a módon már jeleztek problémát az önkormányzatnak
© Magyar Fejlesztő Intézet
ÁROP 2009
Sopron
postai levél 20,5% 7,5% sms 3,1% 1,2% e-mail 19,3% 4,1% panaszláda 6,7% 1,0% közmeghallgatás 9,8% 3,0% önkormányzat személyes megkeresése 53,9% 17,3% 7. táblázat: Lakókörnyezet, milyen felmerülő probléma jelzésének módja az önkormányzat felé 2009.
IV. 4. Lakossági tájékozottság A
lakosság
önkormányzattal,
polgármesteri
hivatallal
való
tájékozottsága
összességében közepesnek, jónak tekinthető. Az önkormányzati feladatokat általában helyesen azonosították, de például az idősek otthona esetében a lakosok ötöde nem tudott válaszolni az üzemetetőre vonatkozó kérdésre, és a választ adók közül is sokan téves választ adtak. A legtöbben a parkok, közterek tisztántartásának feladatát azonosították helyesen önkormányzatiként (8. táblázat). Működtető önkormányzat állam nem tudja óvoda, bölcsőde 78,5% 9,4% 12,0% általános- és középiskola 64,0% 23,2% 12,8% idősek otthona 57,3% 20,9% 21,9% parkok, közterek tisztán tartása 92,9% 2,0% 5,1% 8. táblázat: A felmérésben részt vevő lakosok megoszlása az alapján, hogy véleményük szerint mi tartozik állam és mi az önkormányzat működtetési feladatai közé 2009.
A polgármestert a válaszadók háromnegyede nevezte meg helyesen (75,1%; 382 fő). Minden ötödik válaszadó jelezte, hogy nem tudja, ki a polgármester (22,4%; 114 fő). Téves választ 11 fő adott (2,2%). (11. ábra)
14
© Magyar Fejlesztő Intézet
ÁROP 2009
Sopron
nem válaszol 1 fő 0,2%
mást nevez meg 11 fő 2,2%
nem tudja 114 fő 22,4%
Dr. Fodor Tamás 382 fő 75,2%
11. ábra: A felmérésben részt vevő lakosok megoszlása az alapján, hogy kit neveznek meg polgármesterként 2009
15
© Magyar Fejlesztő Intézet
ÁROP 2009
Sopron
V. ÖNKORMÁNYZATI EREDMÉNYESSÉG Az önkormányzati eredményesség értékelésére a lakossági kérdőívből nyerhetően több mutatószám is használható. Ezek változásának utánkövetése hasznos információt nyújthat az önkormányzati teljesítmény lakossági megítélésének időbeli változásáról: 1. Önkormányzati médiumok használati gyakorisága a lakosság körében A médiumok használati gyakoriságának nyomon követése fontos lehet, hiszen többek között ezen keresztül is megbecsülhető a lakosság tájékoztatásának sikeressége. Ezen belül különösen fontos az önkormányzati honlap használati jellemzőinek figyelemmel kísérése, illetve a fiatalok korcsoportjának megfigyelése. Ezen a téren a vonatkozó teljesítmény növekedését jelezné, ha a fiatalok körében emelkedne az önkormányzati médiumokat használók aránya, és ha a honlapot használók aránya a teljes lakosság körében emelkedne. 2. Polgármesteri hivatal értékelése A polgármesteri hivatal teljesítményének lakossági megítélését jól tükrözi a vonatkozó kérdésre (kérdőív 5. kérdése) adott válasz. Ennek mutatószáma lehet mind a négy 10 fokú skálán elért átlag, de különösen az ügyintézés gyorsasága az (mivel az ezzel való elégedettség volt a legalacsonyabb), ami növekedés esetén jelezheti a növekvő lakossági elégedettséget. Az értékelésnél elsősorban a polgármesteri hivatallal a közelmúltban kapcsolatba került lakosok véleményét érdemes figyelembe venni. 3. Önkormányzat értékelése A polgármesteri hivatalhoz hasonlóan, az önkormányzat teljesítményének lakossági megítélését, és egyben a megfelelő önkormányzati kommunikációt is jól tükrözi a vonatkozó kérdésre (kérdőív 6. kérdése) adott válaszok. Ennek mutatószáma lehet valamennyi 10 fokú skálán elért átlag, de különösen az önkormányzat fejlesztéseivel való elégedettség (mivel ez jó összefoglalója az önkormányzati teljesítménynek). A
16
© Magyar Fejlesztő Intézet
ÁROP 2009
Sopron
mutatószám értékének növekedése jelzi a növekvő lakossági elégedettséget. Emellett az egyes részterületekkel való elégedettség módosulása (helyi újság minősége; csatornázottság; közbiztonság; közterületek tisztasága, parkosítás) is figyelemmel kísérhető, az átlagos elégedettséget jelző mutatószám változásának nyomon követésével. 4. Sopron fejlődése A fentiekhez tartozó, és jelentős mutatószám azon soproni lakosok százalékos értékben kifejezett aránya, akik szerint a város az elmúlt évekhez viszonyítva inkább fejlődött, vagy jelentősen fejlődött. Bár ez az arány jelenleg is viszonylag magas, változásának figyelemmel kísérése jelzőértékű lehet. 5. Probléma jelzése az önkormányzat felé Az önkormányzat vonatkozó céljaitól függően a probléma jelzésére alkalmas fórumok használatára való hajlandóság mérhető lehet a 9. és a 10. kérdésre adott válaszokból. Itt fontos meghatározni, hogy mi a cél, melyik elsősorban melyik fórum használata növekedjen, ettől függően értékelhető a válaszokból a cél elérésére vonatkozó teljesítmény. 6. Lakossági tájékozottság Az önkormányzat munkájával való lakossági tájékozottság mérésének mutatószáma lehet a vonatkozó kérdésre (kérdőív 8. kérdése) adott helyes válaszok arányának emelkedése.
17
© Magyar Fejlesztő Intézet
ÁROP 2009
Sopron
VI. MELLÉKLET: ÁROP LAKOSSÁGI FELMÉRÉS KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSI KÉRDŐÍVE
DEMOGRÁFIA D1. A kérdezett neme: 1 Férfi 2 nő D2. Melyik korcsoportba tartozik az alábbiak közül? 1 18-29 2 30-44 3 45-59 4 60+ 9 NV D3. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 alapfokú 2 érettségi 3 diploma 9 NT/NV D5. Dolgozik Ön jelenleg? 1 2 3 4 5 9
igen munkanélküli nyugdíjas tanuló egyéb (GYES, GYED, stb.) NV
18
© Magyar Fejlesztő Intézet
ÁROP 2009
Sopron
KÉRDŐÍV
K1. A következőkben önkormányzati médiumokat olvasok fel önnek. Kérem, mondja meg, hogy az utóbbi időben szokta-e olvasni, vagy nézni-hallgatni ezeket. (a válaszok közül akár többet is jelölhet)
1 - soha 2 – néha
3 - rendszeresen 9 – NT/NV
1
Helyi Téma (városi lap) 1 2 3 Pulzus TV (városi önkormányzati tv) 1 2 3 sopron.hu 1 2 3 K2. Szeretne-e több tájékoztatást kapni az önkormányzat és intézményei munkájáról?
9 9 9
2 3
1 2 9
igen nem NT/NV
K3. Ha önkormányzattal kapcsolatos információkra kíváncsi, merre kezd keresni?
1 - igen
2 – nem
9 – NT/NV
1
önkormányzati honlap 1 2 1 2 2 városi lap 1 2 3 barátok, ismerősök 1 2 4 tudakozó önkormányzati képviselőket személyesen 1 2 5 keres meg K4. Került-e kapcsolatba az polgármesteri hivatallal az elmúlt egy évben?
1 2 3 9
9 9 9 9 9
igen, többször is igen nem NT/NV
K5. Arra kérem, hogy értékelje a polgármesteri hivatalt az alábbi területeken? Értékeljen egy 10-es skálán, ahol az egyes azt jelenti, hogy teljesen elégedetlen, a 10-es pedig, hogy teljesen elégedett.
1 2 3 4
polgármesteri hivatal nyitvatartási ideje polgármesteri hivatali ügyintézővel való elégedettség az ügyintézés gyorsaságával való elégedettség az ügyintézés minőségével való elégedettség
19
1 1 1
2 2 2
3 3 3
4 4 4
5 5 5
6 6 6
7 8 7 8 7 8
9 9 9
10 NT/NV 10 99 10 99
1 1
2 2
3 3
4 4
5 5
6 6
7 8 7 8
9 9
10 99 10 99
© Magyar Fejlesztő Intézet
ÁROP 2009
Sopron
K6. Arra kérem, hogy értékelje az önkormányzatot az alábbi területeken? Értékeljen egy 10-es skálán, ahol az egyes azt jelenti, hogy teljesen elégedetlen, a 10-es pedig, hogy teljesen elégedett. 1 az önkormányzat fejlesztéseivel 1 2 3 4 5 6 7 8 9 2 helyi újság minőségével 1 2 3 4 5 6 7 8 9 3 a csatornázottsággal való elégedettség 1 2 3 4 5 6 7 8 9 4 közbiztonsággal való elégedettség 1 2 3 4 5 6 7 8 9 5 Közterületek tisztaságával, parkosítással 1 2 3 4 5 6 7 8 9 K7. Az ön települése az elmúlt évekhez képest inkább fejlődött, vagy inkább hanyatlott? Négy kategóriát sorolnék fel:
1 2 3 4 9
10 10 10 10 10
jelentősen fejlődött inkább fejlődött inkább hanyatlott jelentősen hanyatlott NT/NV
K8. Az alább felsoroltak közül ön szerint melyeket működteti az önkormányzat és melyiket az állam? 1 - önkormányzat 2 - állam 9 – NT/NV 1 óvoda, bölcsöde 1 2 9 2 általános- és középiskola 1 2 9 3 idősek otthona 1 2 9 4 parkok, közterek tisztán tartása 1 2 9 K9. Ha problémája van a lakókörnyezetében, milyen módon adná az önkormányzat tudtára? 1
postai levéllel 2 sms-ben 3 e-mail-ben 4 panaszládába dobnám 5 közmeghallgatáson mondaná el 6 személyesen keresné fel az önkormányzatot K10. És használta már valamelyik formát?
1
1 - igen
2 – nem
9 – NT/NV
1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2
9 9 9 9 9 9
1 - igen
2 – nem
9 – NT/NV
postai levél 1 2 sms 1 2 2 1 2 3 e-mail 1 2 4 panaszládába dobta 1 2 5 közmeghallgatáson mondta el 1 2 6 személyesen keresné fel az önkormányzatot K11. Meg tudná nevezni a polgármestert! (nyitott kérdés, ne adj meg válaszlehetőséget)
1 2 5
9 9 9 9 9 9
Dr. Fodor Tamás más NT/NV
20
© Magyar Fejlesztő Intézet
99 99 99 99 99