Kézdivásárhely Ahol jól érzed magad
2010
Várostörténet Kézdivásárhely a felső-háromszéki medence legjelentősebb települése. A Torja területéhez tartozó vásáros helyből nőtte ki magát, ezért az első írásos dokumentum (1407) Torja vásáraként említi. Városi kiváltságait Luxemburgi Zsigmondtól kapta. A város Kézdi szék központjában fekszik, ezért János Zsigmond, Erdély fejedelme egy 1562-ben kelt levelében Kézdivásárhelynek írta. Földrajzi fekvésének köszönhetően a századok folyamán jelentős kézműves és kereskedő központtá vált a céhek városaként is ismert település. A 16. század második felétől a 19. század első feléig 11 céh alakult Kézdivásárhelyen. Ezek részt vállaltak a város gazdasági és kulturális életében. A céhbeli mesteremberek érdeme az is, hogy az 1848-49-es szabadságharc
idején
Kézdivásárhelyen hadianyaggyártó
központ alakult
ki.
A
Háromszéken öntött 70 ágyúból 64-et Turóczi Mózes üstgyártó mester műhelyében öntöttek, de nemcsak ágyúkat, hanem lőport, golyót, gyutacsot is készítettek. Orbán Balázs Háromszék Párizsának nevezte Kézdivásárhelyt.
A város lakosság szempontjából a 19. század végéig – Marosvásárhely után – a Székelyföld legnagyobb települése volt. Jelenleg Sepsiszentgyörgy után Háromszék második városa. Kézdivásárhely
a
város
magját
képező hosszúkás trapéz alakú vásártér körül alakul ki. E köré csoportosultak a 14. századból az első telepesek keskeny, valószínűleg egyforma méretű telkei. Kézdivásárhely nem volt erődített város. Központjából öt irányba ágaztak ki utak. Erre a kezdeti radiális úthálózatra épült rá az udvarterek első, majd második gyűrűje. Ennek
2
következtében a város utcahálózata radiális-koncentrikus szerkezetű. Ez az udvarteres települési rendszer egyedül Kézdivásárhelyen maradt fenn (erődítés nélküli piacutcás város). Kézdivásárhelynek sajátos, országosan is egyedülálló városközpontja van. A hajdani piactérről minden irányba sűrűn egymás mögé épült házsorok keletkeztek. A köztük levő keskeny telket közös udvarként használták az ott lakó családok, ezért róluk nevezték el őket. Az udvarterek 2-4 méter széles, 25-180 méter hosszú, csak az egyik oldalukon beépített sikátorok. Többségük tehát a Főtér körül található, de később kialakult egy külső gyűrű is,
amelyen
belül
az
udvarterek
szabálytalanabbul helyezkednek el.A város fejlődésével az udvarterek megsokasodtak, és a könnyebb tájékozódásért a városi tanács bevezette a számozásukat. Ma a 73-as számú udvartérrel zárul a sor. Az udvarterek régebb zártak voltak, ma többségük nyitott, utcává alakult át. Kézdivásárhely 1849-ben egyesült Kantával, amellyel
már
akkor
szervesen
össze
volt
épülve.1956-ban
közigazgatásilag
Kézdivásárhelyhez csatolták Oroszfalut is, amely kelet irányban körülbelül egy kilométerre fekszik a várostól.
Jelenleg nemcsak Oroszfalu, hanem Szászfalu és Nyujtód is
Kézdivásárhelyhez tartozik. Kézdivásárhely turisztikai jelentősége gazdag látnivalóinak köszönhető. Általános érdeklődésre tarthatnak számot az udvarterek mint a régi századokból fennmaradt
3
egyedülálló településformák. Ezért az egész belváros területe építészettörténeti emlékké van nyilvánítva.
Műemlékek Kézdivásárhelyen a legrégibb épületek a 18. század elején épültek, a középületek többnyire barokk és klasszicista stílusban. A Főtér házainak nagy része sajnos elpusztult az 1834-es tűzvész
alkalmával,
amikor
a
város
kétharmada
megsemmisült.
A jelenlegi épületek a 19. század második felében és a 20. század elején épültek.
A
Főtér
későbbi
házai
többnyire
neoklasszicista stílusban épültek, az udvarterekben emeletes
elvétve
házat
is
egy-egy
találunk.
A
Kovácsszer és a Degecia területein népi jellegű,
a
18-19.
században
épült
faházak vannak. A város műemlékei közül az 1850 előttiek, főleg barokk és klasszicista stílusban épültek, a 19. század végén és a századfordulón pedig eklektikus stílusban.
Vígadó Az építkezésnek 1902 júniusában fogott hozzá Nagymihály Sándor, szegedi származású építőmester,
az
épület
hivatalos
átvételére
1904
februárjában
került
sor.
A nagytermet nem tartotta kellőképpen karban a szocialista rendszer. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy a terem nem biztonságos, és modernizálás címén 1963-64ben eltüntették a páholyokat, melyeket egyébként alig tudtak lebontani, olyan erősen álltak.
4
A régi páholyokat a 2006. október 10-én megkezdték a felújítási munkálatok során visszaállították, és megpróbálták visszaadni az egész színházterem régi fényét. A felújítási munkálatok 2007-ben fejeződtek be. A Vigadónak ma ötszáz férőhelyes színházterme és kétszáz személyt befogadó gyűlésterme van. Emellett klub, kiállító helyiségek, állandó galéria, tan- és próbatermek biztosítják sokoldalú tevékenységét. Épületében van a Massluis Nyugdíjas Klubterem berendezve. Ugyanakkor a város képzőművészeinek (Kosztándi Jenő, Kosztándi Katalin, Vetró Bodoni Zsuzsa, Vetró András, Sárosi Csaba) is műtermet biztosít. 2009 decemberétől az épület alagsorában működik a Caffe Art,
amely
igényes
szórakozási
lehetőséget biztosít a közönségnek. A Vigadó helyet ad kiállításoknak, könyvbemutatóknak, különböző szimpóziumoknak, és színpadán kerül sor a vendégszínházak előadásaira. A Vigadó Múvelődési Házban működik a 2009 őszén alakult Városi Színház.
A kantai katolikus templom
A római katolikus barokk templom építését az 1701-ben kezdték Alapkövét 1722-ben tették le. Építése több mint hét évtizedig tartott. 1796-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. Azóta többször rongálta földrengés, pusztította tűz. 1996-ban teljesen felújították. A sekrestye alatti kriptában nyugszanak a hitvalló, iskolaalapító Nagy Mózes hamvai.
5
A
templom
építése
azért
különleges,
mert olasz mesterek hasonló technológiával építették, mint a lagúnák városát, Velencét
A református templom A
főtér
arculatát
meghatározó
jelentős
műemlék a
református
templom.
Ez
Erdélyben egyike a legnagyobbaknak, ezer ülőhelye van. Egy, a 17. század elejéről való kis fatemplom fölé emelték 1770 és 1782 özött. Barokk és neoklasszicista stíluselemeket hordoz. Erődített templom volt.Az 1834es nagy tűzvész idején tetőszerkezete és bástyái
elpusztultak.
Négy
év
alatt
újjáépítették, a nyugati bejáratához 1846ban emelték a tornyot. Első orgonáját 1757-ben ismeretlen mester készítette, a mait 1861-ben a városban megtelepedett híres orgonaépítő, Kolonics István. .
6
Céhtörténeti Múzeum Kézdivásárhelyen az 1930-as évekre visszatekintő előzmények után 1972-ben az egykori városi Tanácsházban nyílt meg a Céhtörténeti Múzeum, a Székely Nemzeti
Múzeum
múzeum
célja
részlegeként.
a helyi
A
kézművesség
emlékanyagának bemutatása, valamint az ebben gyökerezőpolgári kultúra és épített örökség
ápolása,
Viselettörténeti szempontból feladat
a
babaméretű
kutatása. lényeges népviseleti
gyűjtemény gondozása és bemutatása.
A Nagy Mózes Elméleti Líceum
A líceum épületét 1905-1906-ban emelték, Kovászna megye egyik legrégibb oktatási intézete alapította
működik Nagy
benne. Mózes
1680-ban plébános,
szülőfalujában, Esztelneken. 1696-ban az iskola átköltözött a Kantába.
7
A Székely Katonanevelde 1817- ben Ferenc császár nejével együtt Kézdivásárhelyt.
meglátogatta E
látogatás
alkalmával terjesztette elő báró Purczel katonai parancsnok 1818. május 1-jén megindult az építkezés ,1822 szeptemberében már be is fejeződtek a munkálatok. 1823. október 4-én nyílt meg a 125 tanulóra berendezett iskola.
Készítette: Zöld Nap Egyesület, 2010
8
