Key words; oil geology, stratigraphy, Neogene, Mesozoic, Palaeozoic, Dráva Basin, Hungary. Összefoglalás

Általános Földtani Szemle 24, 3-121, Budapest, 1989 A DRÁVA-MEDENCEI KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZKUTATÁS FÖLDTANI EREDMÉNYEI Hydrocarbon geology of the Dráva Basin in Hungary KÖRÖSSY László

Key words; oil geology, stratigraphy, Neogene, Mesozoic, Palaeozoic, Dráva Basin, Hungary Összefoglalás A szerző röviden vázolja a Dráva-medence kőolaj- és földgáz­ kutatásának történetét és időrendi sorrendben bemutatja az 1980-as évek elejéig tanulmányozott 49 kutatási területet. Ismer­ teti az előzetes geofizikai vizsgálatok /földmágneses és gravi­ tációs mérések, szeizmika/ eredményeit és a fúrásos kutatás in­ doklását. Megadja 418 fúrás rétegsorát, ismerteti a réteg-• tani és szerkezeti viszonyokat, a kőolajföldtani eredményeket /a rétegvizsgálat eredményét, a szénhidrogének összetételét, a kutak hőmérsékleti viszonyait/ és következtet a szénhidrogének származási helyére. Tájékoztat a kutatás közben felmerült prob­ lémákról és a továbbkutatás lehetőségeiről. A fontosabb kutatási területek leírását a neogén aljzat mélységét is mutató térképvázlattal és földtani szelvényekkel illusztrálja. A Dráva-medence rétegtani, szerkezetfejlődési és kőolaj-földtani összefoglalása zárja a tanulmányt. A gyors tájékozódást helynévmutató és az át­ fúrt képződmények kor szerinti mutatója segíti elő. Abstract After a brief review of the history of hydrocarbon prospecting in the Dráva Basin, 49 prospecting areas are described in historical sequence till the beginning of the 1980s. Results of geophysical investigations are given /geomagnetism, gravity measuraments, seismics/ and stratigraphy, structural geology, CH-geology /results of borehole examinations, composition of CH, temperature, etc./ are described. Stratigraphic columns of 418 boreholes are given. Origin of the hydrocarbons and problems and possibilities of further prospecting are discussed. The descriptions are illustrated by subcrop map sketches and geological profiles. The paper ends with a stratigraphic, tectonic and economic geological evaluation of the Dráva Basin. An index of piacé names and another of the ages of the bored formations help the reader.

Kőrössy L . , 1124 Budapest, Vas Gereben u. 1.

3

41. Csokonyavisonta /l, 78-79, 90/ ....... 42. Pátró /l, 4, 6 , 80-81/ .... 43- Porrog /l, 6 , 68/ ......... 44- Bagolasánc / I , 4, 82-83/ .. 45. Homokszentgyörgy /l, 84-86, 92-93/ ... 46. Murakeresztúr / I , 41, 87/ . 47. Barcs /l, 88-89/ ..... 48. Rinyaújlak / I , 78, 90-91/ . 49. Herdehely /l, 92-93/ ...... Összefoglalás és következtetések .. Irodalom .............. Helységnévmutató ................... Táblázatok jegyzéke ................ Az átfúrt képződmények kortáblázata

Tartalom A Dráva-medence földrajzi éa föld­ tani helyzete ................. A kőolaj kutatás története a Drávamedencében .................... A Dráva-medence kutatási területe­ inek ismertetése .............. 1. Görgeteg /1-3, 37, 56, 78, 90/ ............ . 2. Inke /l, 4-6, 29-30, 41, 44, 52, 68, 76 , 80-81/ 3. Görgeteg-Babócsa /l, 7-9, 15, 17-18, 21-22, 25, 90/ ................ 4. Szigetvár /l, 10-11/ ..... 5. Bajosa A , 4, 12-14, 32, 76/ 6. Heresznye / I , 8, 15-18, 25, 27-28/ ......... 7. Szülök /l, 19-20/ ........ 8. Görgeteg - Babócsa Kelet /l, 19-22, 71/ ................ 9. Kálmáncsa / I , 23-24, 61, 74/ ............. 10. Vízvár /l, 15, 17-18, 2528/ ................ 11. Pat /l, 4, 6, 29-30/ ..... 12. Semjénháza /l, 31-32/ .... 13. Somogyudvarhely /l, 33-34, 60/ ...... 14. Tarany /l, 33, 35-36/ --15- Lábod /l, 3/ .............. 16. Rinyaszentkirály /l, 37-38/ 17. Szehta /l, 39-40, 60/ ___ 18. Belezna / I , 4, 41-43, 68, 87/ ...... 19. Iharosberény /l, 4, 6, 29, 44-45/ ...... 20. Nagykorpád / I , 46-47/ .... 21. Nagyrécse / I , 48-49/ ..... 22. Okorág / I , 11, 50-51/ ___ 23. Vese /l, 4, 6, 52-53/ . ..^ 24. Zákány /l, 41, 43, 68-69, 87/ ................ 25. Jákó /!/ .................. . 26. Kutas /l, 54-55/ ......... 27. Nagyatád / 1, 3, 35, 56-58/ 28. Berzence / I , 33-34, 59-60/ 29. Bolhás /l, 4, 39-40/ .... A30; Kisdobsza /l, 6 1 / ........ 31. Nagybajom /!/ ............. 32. Kadarkút /l, 62-63, 92/ .. •33- Komlósd /1, 7-9, 25/ ..... 34. Sellye /l, 50-51, 64-67/ . 35. Felsőszentmárton / l , 66-67/ 36. Gyékényes / I , 68-69/ ..... 37. Cún /l, 70/ ............... 38. Bárány /l, 6 1 , 71-72/ --'39. Somogyhatvan / I , 73-75/ •• 40. Liszó /l, 4, 6, 76-77/ ■••

5 7 8 8 11 16 21 22

94 96 98 , 99 101 102 104 107 109 110 114

26 29 A DRÁVA-MEDENCE FÖLDRAJZI:.ÉS KŐOLAJFÖLDTANI HELYZETE

32 33

A Dráva-medence az ország DNy-i, Hor­ vátországgal határos széle, melynek leg­ nagyobb része Somogy megye területe és a Dráva folyó medencéjének a folyótól É-ra eső része. Elhatárolását nem természetes határok adják. Délnyugaton a legtöbb helyen a sze­ szélyesen kahyargó középszakasz jellegű Dráva határolja, melynek tnederváltozásai miatt nem mindenütt a mai folyó mentén halad az országhatár,.hanem szeszélyes kanyarulatokat tesz. Az ÉNy-i elhatáro­ lás a Zala-medencétől az Inke - Bajosa és Budafa - Sávoly területek között a le-tehyei mélyvonulatban, az inkei szerkezet É-i oldalán a Vese, Nagyszakácsi közötti vonal, majd a Nagybajom és Meeőcsokonya közötti területtől a Mecsek-Villáhyi hg. nyugati előtere és innen DK felé Cúll ku­ tatási területnél a Drávát érintő vonal. Az így körülhatárolt Dráva-med®hce nagyjából a Zágráb felől Semjénháza vidé­ kén hazánk területére érő középmagyaror­ szági nagyszerkezeti választóvonaltól DK-re, a MecSek-Viliányi hegység előteré­ ig terjedő vidék. A további felosztás a medencealjzat magas és mély vonulatainak felszíni mór-' fológiája szerint történik, amelyek több­ nyire szerkezeti egységeket is jelölnek. Északnyugaton találjuk az inkei nagyszer­ kezetet és a hozzá tartozó részeket, amelyre a paleozoós és idősebb, valamint

35 39 41 43 46 49 50 51 54 57 60 61 63 65 67 67 6.8 70 72 73 74 76 76 79 80 81 83 86 87 90 91

4

5

1 ábra

Drarasaboics

a mezozoÓ3 képződmények viszonylag maga­ sabb helyzete jellemző, oldalain neogén medencerószekkel, amelyek aljzatát rend­ szerint nem érték el a fúrások. Az inkei magas rögvonulat K felé a Vese - Kutas Jákó gerinccel átmegy a Mecsek ÉNy-i ré­ szének magas helyzetű előterébe. Az inkei nagyszerkezet és a tőle K felé folytatódó Kutas - Jákó gerinc déli határa a Zákány - Gyékényes, Berzence, Somogyudvarhely, Rinyaújlak között húzó­ dó mélyvonulat. Erre a mélyvonulatra regionálisan lejtő területen kisebb medencealjzat! kiemelkedő rögök vannak, keletre pedig átmegy a Mecsek felé emelkedő medence­ aljzatú vidékbe. Az inkei nagy3zerkezetet és a hozzá tartozó területeket dél fe^ől határoló Zákány, Somogyudvarhely, Rinya­ újlak mélyvonulat választja el a délen következő Vízvár, Heresznye, Görgeteg Babócsa kristályos palákból felépített magas rögvonulattól. Ezek szerint a Dráva-medencét az alábbi részekre osztjuk fel: 1. ÉNy-on a Semjénháza - bajosai ma­ gas rögvonulat van, amit ÉNy-on a nagy mélységű és vastag miocén üledékkel ki­ töltött letenyei terület határol, mely É felé Budafa alá és az Őrség medence­ rész területére nyúlik. A bajosai magas medencealjzatú vonulat DNy felé átnyúlik a Dráván, DK-re az inkei nagyszerkezet felé általában emelkedő medencealjzaton levő kisebb helyi kiemelkedésként jelent­ kezik. A medencealjzat Bajcsa környékén már meglehetősen mély helyzetű, csak né­ hány fúrás érte el a kristályos pala alaphegységet, átalakult porfiritet, vagy az ezek feletti triász rétegeket. Semjénházán perm-triász rétegek, Bagolasáncon triász-felsőkréta, Hagyréc3én triász van, tehat változatos felépítésű, való­ színűleg bonyolult szerkezetű a környe­ zetéből kiemelt idősebb rög, amelyről több elgondolást dolgoztak ki, de most még egyik sem bizonyítható tudományos módszerekkel. A Semjénháza - Bajcsa magas rögvo­ nulaton vannak a következő kutatóterületek: Semjénháza, Bajcsa, Bagola, Nagyrécse.

6

2. Az előbbitől délre találjuk az Inkel nagyszerkezete t . Ennek a környeze­ téből kiemelkedő alaphegységi rögvonula­ tán az alábbi kutatóterületek vannak: Murakeresztúr, Belezna, Zákány, Nemespátró, Porrog, Liszló, Xharosberény, Inke, Pat és Vése. Az Inke vidékén kiemelkedő medencealjzatot a nyugati és északi, már mély oldalain Belezna, Zákány, Porrog, Vése területén nem érték el a fúrások. A kris­ tályos alaphegységet Pat, Iharosberény, Inke területén nem érték el. Talán felső­ karbont találtak Inkán, a mezozoikumot Murakeresztúron, Pátrón, Liszón és Inkán fúrták meg. E képződmények szerkezeti összefüggései tisztázatlanok, az adatok túlságosan elszórtak ahhoz, hogy az elő­ fordulások valamiféle rendszerbe foglal­ hatók lennének, bár többen próbálkoztak ezzel, de tudományos bizonyításuk hiány­ zik. A medencealjzat kiemelkedésén itt is neogén települt boltozatot és kiékelődő lencsés rétegeket találunk. 3. Inke - Jákó gerinc az inkei szer­ kezet keleti folytatása, amelyen Kutas és Jákó kutatóterületek vannak. Itt mind Ku­ tas, mind Jákó fúrásai kristályos alap­ hegységbe jutottak, míg a nagybajomi fú­ rás a bádeni rétegekben véget ért. 4. Inkei vonulat déli lejtője. Ezen van Szenta, Bolhás, Nagyatád, Nagykorpád, Bábod, Tarany, Rinyaszentkirály, Görge­ teg és Csokonyavisonta kutatóterület. A medencealjzat itt általában dél felé lejt, amin néhány alaphegységi rög helyi kiemelkedése van. Ezen a területen a kristályos alaphegységet elérték a Szen­ ta, Nagyatád, Nagykorpád, Tarany Dél, R i ­ nyaszentkirály, Csokonyavisonta fúrásai, míg Görgeteg, Bábod, Bolhás területén is­ meretlen maradt. Ezen a területen ismere­ teink szerint a neogén rétegsor közvetle­ nül a kristályos alaphegységre települ, ennek kisebb kiemelkedései fölött felboltozódik és dél felől a medencealjzat kisebb kiemelkedésein néhol kiékelődik. 5. Az előbbi területtől délre talál­ juk a Záhony - Somogyudvarhely mély terü­ letet. amelyhez a Záhony, Gyékényes, Be­ lezna, Somogyudvarhely, Rinyaújlak kuta­ tóterületek tartoznak. Itt a kristályos

tező bizonyítható ismeretétől még távol vagyunk. Az újabb szeizmikus mérések ered­ ményeinek és a kevés fúrásadat különféle értelmezésével kísérelik megközelíteni a valóságos szerkezet megismerését. A kőolaj- és földgázelőfordulási le­ hetőségek szempontjából elsősorban fontos összefüggő neogén rétegsor szerkezete nagy vonásokban már ismert.. A mellékelt áttekintő térképre pillantva /l. ábra/ sok fúrás látható, amelyek között már nem sok hely van nagyobb kőolaj- és földgáz­ felhalmozódások feltételezésére. De köze­ lebbről vizsgálva, a fúrások közül sok nem fúrta át teljesen a reményteljes ré­ tegsort, mások műszakilag tökéletlen kiképzésűek, az átfúrt rétegeket sem lehe­ tett minden esetben kielégítően megvizs­ gálni. Mindez arra int, hogy az egyes te­ rületek kutatásának végleges lezárását és a területek eredménytelen voltát nem lehet bizonyítani és azt véglegesen ki­ mondani .

alaphegységet Somogyudvarhelyen és Rinyaújlakon érték el, míg Gyékényesen kréta üledékben, máshol a mélyebb árkot kitöltő vastag neogén üledékben, vagy vulkáni képződményekben végződtek a fú­ rások. E nagy terület, medencealjzatát, tehát csak kevés helyen ismerjük, mivel mélyen van. 6. Vízvár - babécsai magas rögvonulat. Ezen v a n a Vízvár, Heresznye, Görgeteg Babócsa, Görgeteg - Babócsa K, Komlósd, Barcs Ny, és Darány kutatóterület. Itt a kristályos alaphegységet elérték a görgeteg-babócsai, vízvár E-i, heresznyel, barcs Ny-i és darányi fúrások. Felsőkar­ bon rétegeket találtak a komiósdi és da­ rányi fúrások és talán jelen van az alsőperm is. Mindezeket az idősebb képződmé­ nyeket neogén települt boltozat és rész­ ben kiékelődő rétegsor fedi. 7. Végül a medence DK-i elvégződésének a területe a Mecsek - Villányi hegy­ ség-. amelyhez: Kadarkút, Herdehely, Homokszentgyörgy, Somogyhatvan, Kálmáncsa, Szülök, Kisdobsza, Szigetvár, Okorág, Sellye, Felsőszentmárton és Cűn kutató­ területek tartoznak. Ezen a területen a kristályos alaphegységet, elérték Kadar­ kút, Herdehely, Homokszentgyörgy, Somogy­ hatvan, Sellye, Szigetvár, Okorág, Felső- szentmárton és Cún fúrások. Felsőkarbont tárt fel Kálmáncsa, Szülök, Kisdobsza, valószínűleg: perm kvarcporfírt, Herdehely, mezozoikumot pedig Cún. Az alaphegység ÉK felé általánosan emelkedő felszínén kiékelődik a neogén üledék, a helyi ki­ emelkedő medencealjzatt rögök felett kis lapos felboltozódások vannak. A Dráva-medencében a neogén medencealjzat felszíni morfológiája már eléggé ismert és ezek a neogén folyamán önálló'a n :m o z g ó ,•lassabban•vagy >gyorsabban■ Sülylyedő, összetorlódó szerkezeti egységek, amelyeket diszlokációs vonalak, övék vá­ lasztanak el. De a diszlokációs övék men­ tén érintkező egységek, rögök, rögvonula­ tok belső' szerkezete, a fúrással elért képződmények szerkezeti összefüggéseinek mikéntje még csak feltételezés. Újabban a Villányi-hegység pikkelyes szerkezeté­ nek folytatódását vélik a medencealjzat­ ban; ami lehetséges, de a valóságban lé­

A KOOLAJKUTATÁS TÖRTÉNETE A DRÁVA-MEDENCÉBEN A kőolaj- és földgázkutatási tevé­ kenység; a Muraközből terjedt át á Drávamedencébe; ott már ismerték a felszíni olajnyomokat. A Muraközben a M a g y a r Kirá­ lyi Földtani Intézet térképezése alkalmá­ ból Matyasovszky Jakab A877/' olajos szin­ teket észlelt a congeriás rétegekben. E vizsgálatok és egyéb felszíni olaj­ nyomok alapján 1884-85-ben a Sing e r W. cég Peklenicán és H. StaVanov Szelencén olajtermelő fúrásokat létesített. A magyar kincstár 1915-ben terjesztette ki ide a kutatási tevékenységét és Bányaváron rö­ videsen olajmezőt tártak fel. Az innen kiinduló felszíni geológiai térképezés alapján különböző: földtani el­ gondolások születtek, főleg Pávai Vájná munkáiban találunk.adatokat /1917, 1919, 1925, 1930 s t b •/. 1933-ban megindult az EUROGASCO kuta­ tása és a Kisalföldről, a Zala-medencéből átterjedt a Dráva-medencébe. Itt alapos gravitációs felvételek után már 1935-ben

7

területek kutatására intette. 1971-ben került sor Felsőszentmárton és Gyékényes megvizsgálására, 1975-ben Cún, Darány, Somogyhatvan került sorra, 1976-ban a liszói gázelőfordulás, 1977ben Csokonyavisonta, Pátró, Porrog, 1978ban Bagolasánc fúrása már csökkentebb kutatófúrási tevékenységet jelez, 1979ben Homokszentgyörgy, Murakeresztúr és a reményteljes, de az országhatár adta nagyon korlátozott lehetőségek között a Barcs Ny terület következett. Végül 1980-ban Rinyaújlak, 1982-ben Somogysámson, 1983-ban Herdehely, korsze­ rű szeizmikus mérésekkel előkészített, de kis területű, és kevés gyakorlati eredmény­ nyel járó kutatására került sor. Ezeken a területeken lefolyt kuta­ tást és a földtani eredményeket az alábbi­ akban ismertetjük.

megkezdték a kutató mélyfúrási tevékeny­ séget, először Görgetegen /1935. októ­ ber 15-én/, majd Inkán /1936. május 10én/. Hazánkban az első- karotázsmérést éppen a Görgeteg-1 fúrásban végezte a Schumberger vállalat 1935. december 21én, 277-1091 m közötti mélységszakaszban, amelyről Barabás Kálmán kéziratos jelen­ tése és Papp Simonhoz írt levele számol be a "Schlumberger-féle elektromos ré­ tegvizsgálóval foganatosított lyukvizs­ gálat" címen. Görgeteg és Inke kutatása után több éves szünet következett a Dráva-medence kutatásában, mert. a zalai nagy eredmé­ nyek elvonták a kutatás erőit. A kuta­ tás itt csak 1954-ben indult újra, a folytonosság jelzésére Görgeteg-Babócsának nevezett, de tulajdonképpen különál­ ló babócsai szerkezeten. A görgeteg-babócsai területen bízta­ tó kutatási eredményeket értünk el, ami fellendítette a Dráva-medence kutatását. Még ugyanebben az évben, nagyon gyenge előzetes vizsgálatok alapján lemélyült a szigetvári felderítő kutatófúrás, jó eredmény nélkül. A medence ÉNy-i szélén, Bajosán is megkezdtük a kutatófúrási tevékenységet /1955. szeptember 19-én/, mely 1957-ben Babócsáról átterjedt Heresznyére és K felé Szülök területére /1958/. 1960-ban a görgeteg-babócsai kutatást kiterjesz­ tettük Görgeteg - Babócsa Kelet /GBK/ területre és Kálmáncsa vidékére, Ny felé pedig a vízvári területre. E területek bíztató eredményei alap­ ján élénk kutatás indult 1961-ben Pat, Semjéhháza, Somogyudvarhely, Tarany tér­ ségében, a következő évben Lábod, Rinyaszentkirály, Szenta, 1963-ban Belezna,' Iharosberény, Nagykorpád, Nagyrécse, Okorág, Vese, Zákány kutatásának megkez­ désére került sor. 1964-ben megkezdtük Jákó, Kutas, Nagyatád, 1965-ben Berzence, Bolhás, Kisdobsza, Nagybajom, 1966-ban Kadarkút, Komlósd, Sellye feltárását. Ezután csökkent a kutatási tevékeny­ ség, több eredménytelen terület a jó szerencsére számító kutatókat is meggondoltabb munkára, jobban előkészített

A DRÁVA-MEDENCE KUTATÓTERÜLETEINEK ISMERTETÉSE

A Dráva-medencében időrendi sorrend­ ben a következő területeken folyt kőolajkutató geológiai, geofizikai és kutató­ fúrási tevékenység 1935-től az 1980-as évekig.

1. Görgeteg /2-3, 37, 56, 78, 90/ A Dráva-medence K-i részén, egymástól távol három fúrás mélyült ezen a néven. Ezen a területen 1939 előtt Eötvös-ingás méréseket végeztek a MAORT számára. Ered­ ménye É - D-i irányú gravitációs maximum Lábod, Csokonyavisonta és Komlósd közsé­ gek között, mely +13,5 mg értékig emelke­ dik. Tetővidéke Görgeteg és Csokonyavi­ sonta között van. Graviméteres méréseket Facsinay Lász­ ló csoportja végzett 1938 nyarán Boucher graviméterrel. Görgeteg környéken gravi­ tációs maximumot találtak, mely a Drává­ tól E-ra erősen emelkedve, Lábod, Görge­ teg, Erdőcsokonya vonalán éri el a tető­ vidéket, onnan K-re lassan csökken és

8

labb a horvátországi Sedlarica környékén, mintegy 40 km-re D-re, olajos rétegeket tártak fel /Papp S, 1939/. A görgetegi gravitációs maximum te- tó'vidékén 1935-36-ban mélyült a G-l, a D-i szárnyon 1943-ban a G-2 és az É-i ré­ szen 1944-ben a G-3 olajkutató fúrás. A görgetegi fúrások földtani adatai:

Homokszentgyörgynél ellaposodik, szétte­ rül. Kadarkútnál kör alakú maximum van és Kaposvár felé is emelkednek az érté­ kek. A legnagyobb érték Somogyvisonta É-i részén mutatkozik.. Szeizmikus méréseket legelőször 1936ban a Carter Oil Co. 6. számú csoport,-ja végzett, R. F. Weichert /1936/ geofizi­ kussal az élén. Az akkori kezdetleges mérések csak kb. 300 m mélységig- észlel­ tek visszaverő felületeket; és csaknem az egész: területen szabályos DNy-i rétegdő- ' léseket mértek. Ebben Görgeteg közelében kis eltérés mutatkozott, de a mérések sűrítésével sem sikerült ellentétes dő­ lést találni. Kaposvár felé a visszaverő­ dések javultak. A legjobb visszaverő szintről szintvonalas térképet szerkesz­ tettek /szelvényeket nem mellékeltek a jelentésükhöz/. Mágneses mérések: először Scheffer Viktor 1935. évi átnézetes mérései Somogyvisonta - Erdőcsokonya /ma a kettő Csokonyavisonta/ mellett, É-D irányú mág­ neses maximumot mutattak ki, amit a gra­ vitációs maximum mágneses hatásának tu­ lajdonítottak. Vajk Raul a mágneses és gravitációs rendellenesség között, É-D irányban 8 km eltérést állapított meg. Szerinte a görgetegi gravitációs és csokonyavisontai. mágneses maximum "nem ugyanazon geológiai szerkezet indikáci­ ói ." Később Kántás Károly vezetésével 1941-42-ben végeztek mágneses méréseket 1317 állomáson, 500 m-es állomásközzel.. Vulkáni intrúzióra utaló rendellenessé­ get nem találtak. Görgeteg vidékén a MAORT felszíni geológiai térképezést is végzett, de mi­ vel a felszínt vastag holocén és pleisz­ tocén kori durva folyami üledék, helyen­ ként feléig kötött futóhomok takarja, a mélyebb szerkezeti.viszonyokra nem lehe­ tett következtetni. Mint látható, abban az időben minden lehető módszert kihasználtak a fúrásra legkedvezőbb területek megállapítása ér­ dekében.

1. T á b lá za t

Fúrás FA

a

G-1 141,6 G-2 142,1 G-3 142,6

36 44 52

Plio. FP 376 1382 408 1493 578 1352

Ap Bad. ( I egtegtz. gjznyomok (205$i viz.qazr^om (2157) 2077 (2268) olaj- gaznjm

Rétegsor Megyédkor! 30-50 m vastag homok, ke­ vés kavics és agyag. Felsőpllocán /levantei/ 3-400 m vastag folyóvízi homok, agyag és kavicsrétegek. Felsőpannon: kb. 1000 m vastag világosszürke homok és ho­ mokos agyag, agyagmárga, márga sűrű vál­ takozása. Lent vastagabb homokrétegek. Alsópannon: csak a G-3 fúrás harántolta teljesen, itt 725 m vastag. A felső ré­ sze sok világosszürke finomszemű, homok­ réteget tartalmaz, mely lefelé uralkodóan Szürke agyagmárga rétegeket és néhány az előbbihez hasonló homokpadot tartal­ maz /Drávái Homokpados Agyagmárga Formá­ ció/. Alatta megtaláljuk a Tófeji.Homok Formációnak megfelelő szintet, amely itt vastag, sötétszürke agyagmárga rétegek­ kel váltakozik. Alatta a Lenti Márga For­ mációnak megfelelő szint lenne, amely itt nem típusos, mert sok homokréteget is tartalmaz. Végül a Beleznai Mészmárgának megfelelő szint itt a tipikusnál homoko­ sabb. Az alsópannonból Congeria cjzeki, Limnocardium abichi, Valenciennesia reussi stb. került felszínre. Szarmata rétegsor jelenléte faunával nem bizo­ nyítható. Bádeni rétegeket csak a G-3 fúrás ért el. Szürke, zöldesszürke h o ­ mokkő és márga, riolittufa padokkal. Foraminiférák, Pecten, Venus és Teliina kagylómaradványok kerültek elő /Barna­ bás K, Strausz L./. A mélyebb képződmények egyelőre is- . meretlenek maradtak. Az átfúrt rétegsor pontosabb ismere­ tét, az egyes homokrétegek azonosítását a különböző fúrásokban nagymértékben elő-

Fúrási tevékenység Megelőzően artézi kútfúrásokból, a pannonból kevés földgázt ismertek. Távo­

9

segítette a Magyarországon először a G-l fúrásban 277-1091 m között végzett elektromos fúrólyukmérés, amit 1935. december 21-én végzett el a Schlumberger cég és azóta minden fúrásban elvé-

eltört és 1330-2157,5 m között, a fúró­ lyukban maradt. A továbbfúrás és az alsó rész megvizsgálása nem volt lehetséges, de a fúráskor gáznyomok jelentkeztek, különösen 2047-2052 és 2116-2122 m mély­ ségekben. Az. 1297-1317 m közötti, a felsőpan­ non alsó részén levő homokkőrétegből napi 525-550 m 3 75 °C-os alkalikus, enyhén sós vizet es 3-3500 mJ kissé kénhidrogén szagú, ég­ hető gázt termelt. A vizet a távoli környék­ ről összegyűlt, nép gyógyfürdőként használ­ ta. Később megalakult a Csokonyavison.tai

Szerkezeti viszonyok A három fúrás adataival szerkesz­ tett. szelvény / I . ábra/ szerint a gra­ vitációs maximumnak legjobban megfelel a felsőpliocén /levantei/ felszíne, amely a G-l fúrásnál laposan felboltozódik. A mélyebb szintek közül a felsőalsópannon határa É felé emelkedik, valószínűleg ugyanúgy az alsópannonmiocén határ is. A neogén medencealj­ zatról csak később, a csokonyavisontai fúrásokkal nyertünk adatot /lásd ott/. A fúrással megismert terület é3 mély­ ség meglehetősen lapos, nincsenek rajta nagyobb mélységkülönbségek. Szénhidro­ gén felhalmozódásra alkalmas záródó szerkezetre nem nyertünk adatokat. Kőolajföldtani eredmények A görgetegi fúrások valószínűleg a szénhidrogén felhalmozódások tápte­ rületein mélyültek, erre utalnak az olaj- és gáznyomok, de magát a felhal­ mozódást nem sikerült megtalálni. A G-l fúrásban lentről felfelé 6 réteget vizsgáltak meg, többnyire fú­ rás közben, teszterrel. Az alsópannon­ ban gyenge gáznyomok, a felsőpannonban folyamatosan áramló éghető földgáz je­ lentkezett.. A G-2 fúrás valamivel mélyebb szer­ kezeti helyzetű. Műszaki kiképzése hi­ bás, mert a 4 1/2 hüvelykes fúrórudazat

10

tómunka felszíni földtani térképezésből állt, ennek eredménye több kis méretű felboltozódás. feltételezése volt /Pávai Vájná, 1921/. Ezek jelenléte á nagyobb mélységben azonban nagyon bizonytalan a kis rétegdőléaek, keresztrétegzések, diszkordanciák miatt /Papp S. 1939/. Újra felhívták a figyelmet az inkei szerkezetre az 1935-36-ban végzett EUHOG’ A SCO-féle Eötvös-ingás m é r é s e k , amikor határozottan jelentkező +20 mgértékű maximumot találtak. Az inkei maximumtól D-re -10 mg-os rendellenesség van /Csurgó, Berzence vidéke/, mely ÉKre -3 mg értékű nyereggel átmegy a -16 mg- értékű mezőcsokonyai minimumba. É fé­ lé az előbbi minimumterület nyúlványa -1 mg értékű nyereggel átmegy a -4 mg-os letenyei minimum területére. Vajk /1943/ a Kalnik-hg. lesüllyedt folytatásának véli. Graviméteres méréseket 1939-ben és 1941-42-bén végeztek /Facsinay, 1942/, eredményük nagyjából azonos az ingaméré­ sekével. Megközelítőleg háromszög alakú szerkezet jelentkezett /4. ábra/, mely­ nek egyes meredekebb oldalai törésvona­ lakat sejtetnek. A tetővidáken kettős maximum van, a kör alakú inkei és az elnyúlt iharosberényi. A mágneses mérésekről Scheffer /1936/ száipolt be. Három mágneseB maximum je­ lentkezett: Vésétől D-re /+141 gamma/, Inkétől D-re /+90 gamma/ és Iharosnál /+86 gamma/. Feltűnő, hogy a mágneses maximum gerince a gravitációstól 2 km-rel délre tolódott, ami mélyen fekvő' kristá­ lyos tömegnek, Vajk /1943/ szerint idős vulkáni tömegnek tekinthető, mely a z 1 üledékes összletbe nem hatolt be, annál idősebb. Szeizmikus méréseket a Dunántúlon először 1935 júliusától alkalmaztak a Mihályi .szerkezeten, onnan Budafa kör­ nyékére, majd 1938-ban az inkei szerke­ zetre is kiterjesztették. Inkán a szeiz­ mikus mérések DHy-ÉK irányban megnyúlt kiemelkedést mutattak ki, melynek tető­ vidéke Inkétől közvetlenül D-re volt. A jól követhető alsópannon reflexiós szint

Gyógyfürdő Vállalat, mely hasznosította. A kút lezárása alkalmával néhány liter kőolaj gyűlt össze. A G-3 fúrás az előbbinél magasabb szerkezeti helyzetű /2. ábra/, ez a fú­ rás elérte a bádbni rétegek felső ré­ szét, melyben jó kőolajnyomok mutat­ koztak, de kedvező porozitású és áte­ resztőképességű rétegeket nem találtak. A 2136-2140 m közötti bádeni rétegekből kevés olaj jelentkezett. G-3 olajnyomok összetétele: 2. T á b l á z a t G-3

G -3

2136-40 m 1800mfttót FAISÚLY 20‘C-on DERMED ”C 3ELLEG benzin

súly

petróleum Gázolás kenőolaj

MARADÉK VE5ZTESÉG

%

0,8582 ♦1 internediet 9,6 19,5 34,3 21,1 14,5 1,0

0,756 54,6 19,0 6,7 18,2 1,5

■A.fel-sőpannon 1112-1239 m-es sza­ kaszán megnyitott 3 homökrétegből napi 1000 m^ 70 °C-os víz és 2500-3000 m^ földgáz jelentkezett. A felsőpannon vizsgálata után a fú­ rást lezárták, a világháború eseményei miatt fel kellett hagyni. Később /1946. augusztus 23-án/ a fúrást megnyitották, amikor a 6 5/8- és 9 5/8 "-os csőközből kb. 25 1 könnyűolajat termelt /2. táb­ lázat/. Mivel a 6 5/8 cső mögött kb. 1800 m-ig van cementpalást, ettől maga­ sabb szakszból származik. Az éghető’földgáz és kőolajnyomok figyelemreméltóak, ha felhalmozódásra alkalmas záródó szerkezetet lehetne a területen találni., bizonyára eredményes lenne a kutatás.

2. Inke /4-6, 29-30, 41, 44, 52, 68, 76, 80-81/ • Inke területén a kőolajföldtani ku­ tatásokat az első világháború idején kezdte el’ a magyar állam, a muraközi sikeres kutatás következtében. A kuta­

legalsó záródásától a tetőig a szintkü­ lönbség mintegy 600 m. Ebben az időben három szelvény mentén mértek, haránt a

II

ven, nagy megsza­ kításokkal 1981ig. A hosszúra nyúlt kutatási idő alatt a fúrá­ sok korbeosztására többféle adatot ta­ lálunk, a réteg­ azonosítás alapján a legvalószínűbb korbeosztás az alábbi: /lásd 3. táblázat/. Rétegsor Negyedldőszaki üledék, lösz, h o ­ Az inkei kutatási terület térképváz­ mok, kavics, alatta 80-100 m felsőplilata a Bouguervonalakkal. océn /levantei/ agyag, durvahomok. Felsőpannon tavi üledék, világosszür­ ke homokos agyag, agyagmárga, valamint agyagos homokrétegek sűrűn váltakozva és kiékelődő-, lencsés rétegsorokban. Az alsópannon kőzetrétegtani szintjei jól elkülönülnek. Mintegy 450 m vastag a Drávái Formáció, mely itt főleg szürke agyagmárga, ritkásan finomszemcsés h o ­ mokkő padokkal. Alatta a Tófeji Homok Formáció finomezemcsés csillámos homokkő padjai, vékonyabb sötétszürke agyagmárga padokkal, 2-300 m vastagságban, majd a Lenti Márga Formációnak megfelelő sötét1-27 1-15 l-I

gravitációs maximumon: Nagykanizsa Porrogszentmihály, Nemesvid - Bolhás és Miháld - Somogycsicsó között. A pannonnak megfelelő- szintekből nyer­ tek jó visszaverődéseket. A mélyebb szintek bonyolultnak mutatkoztak, kö­ vethető felszín nem jelentkezett. A mérési eredmények értelmezését 1936tól már segítették a fúrásadatok is. További átnézetes és részletes szeizmikus mérések folytak az inkei szerkezeten a Geofizikai Intézet ré­ széről 1959-601-7 1-18 163,1 112,69 159,2 169,26 bán. Az OKGT réA _________ ____ ________ ____ :____ _________ É Lszeről pedig 1955-ben. Kutatófúrások A fúrási tevékenység az 1936._ -május 10. és ok­ tóber 2. között mélyült 1-1 fú­ rással indult és a fúrásokban jelent­ kező olaj- és gáz­ nyomok következ­ tében a nagy m é ­ retű szerkezeten összesen 30 fúrás mélyült ezen a né­

1&V

1036 1501 L1536

Földtani szelvény az inkei fúrásokon át.

12

3. T á b l á z a t Fiirís FA

0 .VL fp.

Ap.

5z.

Bíd. Kárp. m .

Pz.

1790 (2140,5 1070 1550 171,8 (1919) 1-2 171,8 250 1035 1639 1-3 169,9 180 1341 (21195 1785 (3900) M 1694 170 1106 1750 0967,5 1-5 226,8 230 1209 1911 1 -6 1765 235 1552 (2216,9 1036 1507 1536 (1566,5) 1-7 159,2 (1692) 1 -8 2099 22.0 1120 1636 1-1

1130 1636 1-9 217,3 1055 1305 1357 1-10 171,0 1-11 169,2 310 1090 (1445,5) 1030 1417 1483 1-12 1508 (1349) 1030 1- 12/ 1) 150,8 1260 1290 1012 1-13 164,0 165,7 163,1 1636 1495 169,2 161,4 1-20 205,9

1-14 I- 15 1-15 1-17 1-18 1-19/A

950 1280 %7 1276 1018 1273 1176 1739 961 1317 28

1-21 164,1 1-22 171,3

1-23 1539 1-24 163,4 1-25 170,0 1-25/A 178,8

20

920 1250 992 1332 950 1279 1034 1442 1154 2190

1-27 163,5 1-28 159,2 1-29 153,4

32 40

1141 1620 978 1292 908 1453

l- I

65

935 1270

172,6

76

965 1303 1105 (17755) 1010 1598

9a,olaj

íifertíc gM 'F 0 9% tjiz

1705 1732 0738) 1660 (2292,5) 1620 2110

9% (2314) 9®

1430 2355,3) t450 (2114) 1784 (2005) 1440 (!868 ) 1780 2147,5) (1602) (1500,5) (1666,5) (1571)

9% VÍZ gntain qádtn* gáztem 9% gáetetm

1363 0750,7) 1294 (1751) (1604) (2603) (2001) 1346 (1706) 1477 COOO)

vizes

F ii-

4537 4765- 4537IOOO) 4765

szürke márga, agyagmárga, itt 100-150 m vastagságú. Végül a Beleznai Mészmárga Formáció padjaival zárul az alsópannon rétegsor. A szarmata jelenléte' bizony­ talan. Az 1-1 fúrás anyagát a MAORI’geo­ lógusai mellett SUmeghy, Szentiványi, Szörényi is megvizsgálta, de szarmatát nem tudtak kimutatni. Az 1-7 fúrásban Strausz /1950/ Cardium cf. obsoletum fajt említ, az 1-10, -12 és -13 fúrások­ ban említenek szarmatába sorolt lemezes márga rétegeket. Az I-12-ben Tömör /1957/ 1417 m alatt 66 m- vastag szarmatát külö­ nített, el. A bádeni tengeri faunás ré­ tegsor: márga, homokos és lithothamniümos mészkő, barnásszínű mészmárga, szürke márga, tufás'homokkő. A rétegsor

13

alján szürke agyagmárga, vörös-tarka agyag- és széncsíkokkal, dui-va homokkő és kvarckonglomerátum van, ezek egy ré­ sze bizonyára a kárpáti emeletbe tarto­ zik, de a kora bizonytalan. Strausz az 1-2 fúrásból említ Turritella, Corbula, Meretrix maradványokat, megjegyezve, hogy a törtön és a helvét nem választ­ ható el. De a tengeri fauna inkább bá­ deni lehet, a kárpáti inkább édesvízi, terresztrikus kifejlődésű. A homokkövek meszes kötőanyagúak, leggyakoribb bennük a kvarctörmelék. A szemcsék többnyire hullámos kioltásúak, metamorf eredetűek: gyakori az ortoklász, savanyú plagioklász, a biotit és a muszkovit. Ritkán gránát, turmalin és cirkon is előfordul . A durvább törmelékben gneisz, csillámpala, kevés mészkő, és savanyú kiömlési kőzettörmelék van, . mindez a lepusztulási területről tanús­ kodik. Szórády Pál szerint valószínű, hogy a kutatóterület ÉK-i részén /Vése, 1-2, -18, -19, -19/A stb./ hiányzik a szarma­ ta és a bádeni. Itt az alsópannon réte­ gek közvetlenül a kárpáti emelet rétege^ ire következnek. A mioöén rétegsor alatt diszkordancia, üledékhiány és alatta bonyolult szerkezetű képződmények vannak.,így az 1-9,fúrásban a triászba sorolt szarukö­ ves kalciteres dolomit és szerpentin van. A nagyobb mélységet elért 1-12 fúrásban eredetileg 1620 m-ig számították a báde­ ni rétegek jelenlétét. Később Molnár /1967/ már 1964 m-ig számítja miocénnek, ez alatt mezozoikumot jelöl. Az 0GI1 vizsgálatai ezekről az agyagpala- homokkő­ konglomerátum rétegekről mecseki analógia alapján föltételezik, hogy talán liá3z korúak:. Később az 1620-2110 m közötti rétegsört. feltételesen kárpáti rétegeknek tekintették, de ez diagenetizáltabbnak látszik, mint általában a kárpáti, ezért feltételezhető itt a felsőkarbon Tésenyi Formáció, jelenléte is. A nagyobb diagenizáltság azonban a nagyobb betemetődési mélység következménye is lehet. A 2110 m-es kőzetváltozás alatti magfúrás /216369 m/ kemény, sötétszürke préselt agyag­ pala, kőzeteit az ópaleozoós anchimetamorf kőzetek közé sorolják. Szepesházy

Mivel a. Pátró-1 fúrásban az agyagkő, agyagpala, diabáz/?/ gyűredezett rétegek alatt középsőtriász karbonátos kőzetek vannak, normális rétegsorrendet feltéte­ lezve a .jura kor valószínűbb lenne. Az. Inke-1 fúrás az előbbi rétegsor alatt 4537-4765 m között a prekambrjumba helyezett, roilonitot, ultramilonjtot ta­ lált. Az eredeti kőzetet metamorfizált almandin-amfibolit íáciesű kőzetnek ha­ tározták, mely retrográd metamorfózissal milonitokká alakult. A.z előbbi alatt 4765-5000 m között alsótriász mészkő, agyagkő, homokkő és kvarcit fordul elő, dolomitos agyagpaléval és szerpentinittel. Itt tehát bonyolult pikkelyes szer­ kezet fordul elő. Feltételezések szerint a szerpentin volt az a mozgásra hajlamos kőzet, amelyen a metamorf tömb feltoló­ dott, miközben összetöredezett, milonitosodott, majd újra palásodott. A pikke­ lyes szerkezet kialakulásának Ideje az ausztriai orogén fázisra tehető és való­ színűleg kapcsolatban van a Zágráb felé folytatódó szerkezeti vonallal.

Kálmán 2173 m alatt, dinamometamorf agyagpalát írt le, mely szericites, méczmentes, benne a préselő erőknek jobban ellenálló homokkő- rétegekkel. Az 1-12 fúrás 2110 m-es kőzetváltozása alatti magmintákban sötétszürke gyűrtpréselt kaloiteres agyagpalát, sötét­ szürke préselt kemény homokkövet és ebbe belégyűrt agyagkő betelepüléseket, finomszemcsés agyagos-kovás homokkövet összefogazódott kvarctörmelékkel, körü­ löttük klorit-szericit, kevés muszkovitct-biotitot tartalmazó masszát lehet, megfigyelni. Grossz Ádám szerint ez egységes so­ rozat, eredetileg pélites-homokos ré­ tegsor kezdeti metamorfózisával jött létre, az agyagásványok szericite3en átalakultak benne, a kvarc és földpát törmelék pedig tovább növekedett, rész­ ben összenőtt, a finomabb anyag fillites megjelenésű. Szerinte ez a rétegsor meg­ egyezik az Iharosberény-1 fúrás kőzeté­ vel és a.z ópa] eozoós anchimetamorf kép­ ződményekkel azonosítható.

ábra.

Az Inke, Iharosberény, Liszó, Pat és Vese fúrások térképváz­ lata az alsópannon talpának szintvona­ laival .

14

Szerkezeti viszonyok Az inkei szerkezet mintegy 30 km hosszú és 15 km Széles eltemetett paleozoós-mezozoós hegység, melynek tetővidé­ ke. -1100 m-ről 1800-2200 m-ig süllyed. A paleo-mezozoós képződmények bonyo­ lult felépítésűek, szerkezetileg igény­ be vett rétegekből állnak. Az 1-1 fúrás szerint rendellenes rétegsorok fordulnak elő, amit kompressziós pikkelyes feltoló­ dás okozott. Az Iharosberény és Inke Kelet terü­ letek között diszlokációs öv van, ÉK-i irányban, mely bizonyára a középmagyar­ országi szerkezeti vonal része, vagy az­ zal kb. párhuzamos mellékág. Ennek men­ tén a triász és idősebb medencealjzat. K-i része nagy mélységre süllyedt, amit már a szeizmikus mérések is jeleztek /44. ábra/, helyet adva a K-re lesüllye­ dő rész vastag középsőmiocén üledékei­ nek. Az alaphegység lepusztult felszínét nagy üledékhiánnyal, diszkordánsan fedi a miocén-pliocén üledéksor. A miocén al­ só része 3-4°-os rétegdőlésű, mely föl­ felé ellaposodik. A szerkezet oldalain nagy mértékben megvastagszik az alsőpannon /a tetővidéken 400 m-nél vékonyabb, az 1-3 fúrás 771 m-t fúrt benne és még nem harántélta/. A felsőpannon és a fia­ talabb rétegek kiegyenlítettebb, laposabb boltozattal fedik az alattuk levő fel­ színt. A geofizikai mérések a szerkezeti, viszonyokat kisebb eltéréssel tükrözik, amennyiben a tetővidéke nem az 1-1 kör­ nyéke, hanem attól D-re, az 1-12 -14 fú­ rások között van /4. és 6. ábra/. Az inkei nagy kiterjedésű szerkezet alkalmas lenne nagy kőolaj- gáztömegek felhalmozódására, de csak kisebb homok­ testekben, kiékelődő lencsékben halmo­ z ó d o t t fel kevés és részben kedvezőtlen 'összetételű földgáz. Nyilván a tápterü­ l e t felőli feltöltődés volt csekély mér­ tékű.

alsópannon rétegekben /4. táblázat/. A gázzal könnyű olajpárlat termelődött. Az inkei kőolaj- és földgáz összetétele:

k Tan . azat

— 1----------------

Fúrás

M éták %

tTA N ,á\b. C02 Nz

I -2 I-4 1-5 1*8 1-12 1-13 i-n 1-13 M 1350- 1110- 1673- 1643- 1494- 2049- 1202- 919- 821-

71,2 0,3

Oz

KŐOLA3 -fajsúly 20°C

0,792 0,860

V iszkozita 's E */38*C

1,08

Jelleg Be n

z in

8,17

P etr ó le u m 77,21 G A z o l ao

1058

Mar adék

3,04

V eszteség

1,0

- ‘—

-

int. paiajf. 4,38 14,0 89,0 11,0 5,14 10,0 1,29 65,0 0,19 - 20*

D e r m e d °c

86,27

29,07 33,18 54,30 8,58 10,0 72,62 3,62 61,19 51,10 32,06 57,2 53,3 16,6 30,0 0,13 1,41 9,56 15,72 13,64 0,12 018 I

28,5 26,2 46,7 60,0

27,25

0,908 +4tf HT5,02 5,58 8,04 81,13 0,23

‘ ■Az 1-2 kutatófúrás a szerkezet ÉK-i részén, az I-l-től kb. 6 km-re csak gá­ zos vizet tartalmazó rétegeket talált. Az alsópannon felső részéről kevés gáz■rt zal 17,7 g/nr párlat is felszínre került /4. táblázat/. Az 1-3 a szerkezet Ny-i részén /I-ltől 17 km/, 2119,5 m talpmélységével az alsópannonban állt meg. Olaj- gáznyomok jelentkeztek, de rétegvizsgálatokat nem lehetett elvégezni műszaki nehézségek miatt. Az 1-4 fúrás a szerkezet Ny-i részén több rétegvizsgálat után 1673-1686,5 mből kevés gázt /2600 m?/ nap/ és 3-3,5 3 m olajos vizet adott.. Az 1-5 fúrás a szerkezet ÉNy-i ré­ szén gázos sós vizet talált, a gáz össze/-té-tele az előbbieknél kedvezőbb /4. táb­ lázat/'. Az 1-6 fúrás a szerkezet ÉNy-i részén csak gyenge gáz- és olajnyomokat talált és az alsópannónt nem tárta fel egészen. Az 1-7 fúrás a nagy mennyiségű gézt talált I-l-től csak 1,5 km-re mé-. lyült és mégis csak gázos sós vizet ta­ lált, Az 1-8 fúrás a szerkezet Ny-i ré­ szén olajos- gáznyomos sós vizet talált, a gáz összetétele hasonló az előbbiekhez,

Kőolaj földtani eredmények A kutatófúrások közül mindjárt az első bíztató eredményt ért el, több földgáz- és kőolajnyomos réteg Után, 12 mm-es fúvókán napi 71 300 földgázt talált, 1350-1360 és 1368-1378 m-ben,

15

3

mennyisége kb. 1000 m /nap. A többi fúrás ia csak gáz- és olaj­ nyomokat talált. Említésre érdemes az 1-12 fúrás, mely 2049-2298 m-es nyitott szakaszból napi 3800 n? kedvező össze­ tételű gázt adott /4. táblázat/. A fú­ rás felső olajnyomos szakaszét a bélés­ cső 1125 rn-ben való összeroppanása mi­ att nem vizsgálhattuk meg, ezért mellette lemélyült az I-12/A fúrás, mely azonban csak olaj- gáznyomokat talált. Az 1-13 fúrás, Inkától D-re magas szerkezeti helyzetben 1202-1208 m-ben levő; alsópannon homokkőből napi 105 ooo 3 m gazt, 919-923 m közötti felsopannon 3 , homoklencsebol napi 90 000 m es 8213 868 m-ből napi 83 500 m gazt adott. Összetétele valamivel kedvezőbb az előbbieknél / 4 . táblázat/. Az 1-14 fú­ rás szintén a szerkezet tetővidékén mé­ lyült, itt egyrészt a rétegekből hozzáfolyás alig jelentkezett, elmárgásodás miatt,, másrészt a magasabb rétegeket a cementpalást hiánya miatt nem lehetett megvizsgálni'. Az 1-17 kis olaj- és gáznyomokat talált 1262-1280 m-ben. További fúrások csak bíztató nyomo­ kat, de végeredményben gyenge eredménye­ ket adtak. Az időben elhúzódó fúrásos kutatást az Inke-I alapfúrás jellegű nagy mélységű fúrás zárta le 1980-81ben. Inkán tehát több kisebb homoklencsé­ ben kisebb gáztelepek vannak, a gáz össze­ tétele általában kedvezőtlen. A nagy te­ rületre kiterjedő, időben elhúzódó kuta­ tás kevés eredménnyel járt. De a nagy­ szerkezet D-i szárnyán még alig mélyült fúrás, az 1-27 környékének kivételével. A fúrások elhelyezése meglehetősen szórt, nem szelvény mentén történt, mindegyiket valami helyi ok indokolja. A nagyszerkezeten több, felhalmozódásra kedvező csapda lehetősége van meg, de a környező tápterületekről csak kevés kő­ olaj- és földgáz migrált a kiemelt ré­ szekre. A felhalmozódott szénhidrogéngáz keveredett szénsavval és nitrogénnel.

3. Görgeteg - Babócsa 77-9 , 1 5 , 1 7 , 1 3 , 21-22, 25, 90/ .A Dráva-medencében az inkei kutatás megkezdése után csak több év múlva kezd­ tünk új területen fúrni, mivel a fúróbe­ rendezések főleg Nagylengyelen dolgoz­ tak. A Görgeteg környéki 1934-35. évi Eötvös-ingás mérések izogamma vonalainak egy Ny-i kiöblösödése jelezte gyengén a mélyben levő szerkezetet /7. ábra/. Ezen a Bouguer-anomália kiöblösödésen 1939-ben Boucher, 1950-ben Heiland gravinu'teres mérések folytak, eredményükként különösen maradékanomália formájában jól kirajzoló­ dott a babócsai szerkezet. Később, 197275-ben a Geofizikai Intézet nagyobb állo­ mássűrűséggel mért gravitációs módszerrel ezen a területen, de a fúrások után már lényeges újabb eredményeket nem nyertünk. Eöldmágneses méréseket, a Geofizikai Intézet végzett 1,5 km-es állomásközzel. Rinyaújlak és Csokonyavisonta térségében pozitív anomáliát észleletek /későbbi fú­ rások kristályos palába értek/. Szülőktől K-re és Babóosától ÉNy-ra is vannak na­ gyobb értékek. Geoelektromos méréseket 196l-63-ban szintén a Geofizikai Intézet végzett, ezek szerint a babócsai szerkezet több kisebb záródó maximumra oszlik és Somogy. tarnócánál a babócsaihoz hasonló nagy maximum van. A nagy ellenállású vezér­ szint /medencealjzat/ tetőmagassága itt 2000 m.

A szeizmikus mérések 1953-ban kezdőd­ tek. Először gyenge eredmények mutatkoz­ tak, mert rosszul értelmezhető inhomogén területrész iktatódott. Görgeteg és Babócsa terület közé. De az 1954. évi méré­ sek Babócsától K-re határozottan jelent­ kező, a medencealjzat felszínével azono­ sítható szeizmikus kiemelkedést jeleztek /7. ábra/. Később 1973-ban analóg, mágne­ ses jelrögzítésű mérések voltak, értelme­ zésük már a fúráseredményeket is felhasz­ nálhatta /GKÜ 10. számú jelentés/. A sze­ izmikus eredmény különösen ott jó, ahol az alsópannon közvetlenül a kristályos alaphegységre települ, vagy csak vékony bádeni rétegsor van alatta. A szárnyakon, '■ahol a bádeni vastagabb, alig jelentke­ zett az alaphegység felszíne.

16

7. ábra.

A Görgeteg-Babócsa kutatási terület geofizikai és fúrási térképvázlata.

— Bouguer-anomália vonalak ,Az 1953-54. évi szeizmikus mérések szintvonalai a medencealjzat felszínéről

0

flétegsor A negyedidőszaki üledék 40-50 m vas­ tag, laza folyami homok, kavics, kevés agyag. A felsőpliocén /levantei/ 3-400 m vastag- homok, kavics, folyóvízi, tavi üledék. A felsőpannon 8-900 m vastag ho­ mok, homokkő, homokos agyag, agyagmárga, márga. Felső részén gyakoriak a lignit­ csíkok, alsó része homokosabb. Kevés pu­ hatestű váztörmeléket tartalmaz. Az alsó­ pannon 700-950 m vastag homokkő és agyagmárga, márga. Felső részén megkülönböz­ tethető a homokpados agyagmárga /Drávái Formáció/, világosabb, szürke laza .homokkő és sötétebb szürke agyagmárga rétegek váltakozásával,- itt az alsó részén keve­ sebb a homokréteg. Alatta felismerhető a Tófeji Homok Formáció, melyeket, itt több fúrásban vastagabb agyagmárga rétegek ta­ golnak. A homokrétegek itt gyakran hullám­ fodrosak, sekélyvíziek, keresztrétegzet-

Fúrási tevékenység A GB-1 fúrás 1954.11.18 - IV.19. között; 2009,5 m-ig mélyült és az alöópannon rétegekben bíztató kőolaj- és földgáznyomokat talált, ami a kutatás folytatását indokolta. A GB-2 fúrás mé,lyebb szerkezeti helyzetben ipari érté­ kű földgázt és párlatot, adott., ezért, további kutató és lehatároló fúrások mélyültek, melyek adatait az 5. táblá­ zat tartalmazza. A mélyfúrások mellett, mélyült még 7 db GB-felső jelű, a GB-15 olajelőfor­ dulás körül, ezek közül 3 megállt már a felsőpannonban, 4 pedig az alsópannon felső részén. Uj földtani adatokat nem hoztak, az olajtároló homoklencse kis kiterjedésére nyertünk adatokat.

17

5. T a b u m a t Fúrás FA &tL Fp. OB-1 124,7 300 1200 GB-2 115,6 32D 1230 GB-3 125,9 390 1292 GB-4 123,G 340 1230 GB-5 1139 323 1258

Ap. 2008 2170 2242 2072 2340 2299 2045 1949 2310 2097

Sz. Bád. Krisi (2009) (2170) - (2248 - 2079 (20791

GB- 6 125,9 334 1256 GB-7 122,1 430 1210 GB-8 127,B 365 1205 GB-9 126,0 344 1270 GB-10 122,7 395 1225 G8-11 126,1 380 1210 1865 1202 (2194) GB-12 119-/ 1200 2186 — GB-12A 124,1 GB-13 129,5 350 1292 1980 1235 (1222) GB-14 125.7 6B-15 121.8 60 1227 2202 GB-16 126,2 1220 1944 GB-17 122,6 400 1232 2308 GB-18 126,6 1230 2058 GB-B 1193 1257 2332 GB-20 128,8 1350 21% 380 (2334) 1219 129,4 GB-21 450 133,6 2145 1195 68-22 GB-23 125,3 430 1292 2296 GB-K 123,9 480 1270 2229 6B-2S 127,3 472 1271 2374 GB-2Í 130,4 370 1227 (2138) GB-27 123,0 451 1326 2425 GB-28 121,4 1408 (2801) 1211 1876 6B-29 130,5

. -

(2383) 2055 2350 2113 1875

(2328 (2060] (1968) (2376) (2121) (1882)

-

ofai-gfciy. gáztermelő olaj-qinq. gáztermelő o!aj-gázny. gáztermelő vlz.otajngom gáztermelő1 gáztermelő 1 Vtz ve,dajng.

gázkitörés gtóemelő C2188) (2016) (2018) i a , gázngom víz, qáztijom 2262 (2269 daiwmelo (1947) gáztermelő (2312) gáztermelő - (2059) gáztermelő 2373 (2386) viz,olaj-gi») (2204)

-

tek, élénk víznozgás nyomai figyelhetők meg. Az agyagrétegekben víz alatti csuszamláfei nyomok, csúszási felületek gya­ koriak. A homokrétegek lencsések, gyak­ ran kiékelődőek. A Lenti Márga Formáció­ nak megfelelő rétegsorozat itt a típusos­ nál homokosabb, több finomszemcsés homok­ réteg iktatódik közbe. A Beleznai Mészmárga Formáció vékony, csak a .szárnyakon vastagabb kifejlődéséi és itt. rendszerint ez is homokos. Az alsópannon rétegsorban Limnocardium, Congeria, hal- és Ostracoda maradványok gyakoriak.. A szarmata réteg­ sort nem sikerült kimutatni. így az alsópannon üledékhiánnyal bádeni. 30-90 m vastag rétegekre, lithothamniumos mészkőre, mészmárgára települ, mely több helyen /GB-7 környékén/ közvet­ lenül a kristályos medencealjzaton van, máskor sötétszürke agyagmárga, homokkő következik gazdag tengeri.faunával. A medencealjzaton 0-24 m vastag alapkonglomerátum, breccsa van, kvarc-, kvarcit- és gneiszkavicsokkal. A kötő­ anyag főleg meszes homok, lithothamnium gumókkal, bádeni faunával. A medencealjzat, mezozónás kristályos

Megjegyzés

9®

2148 (2151) olajtermelő - (2300) vizes gáztermelő (2247) vizes 2409 (2418) gáztermelő -

(2431) vizes

-

1893 (2151)

gáz

[

Görgeteg-Babócsa kutatási terület térképvázlata a miocén felszínének mélységvonalaival. _. — — földtani szelvényirány

18

lán felsőkarbon-alsóperm üledék van, EKen a Szülök, Darány, Kálmánca, Kisdoboza, DNy-on a komlósdi fúrás szerint. A babócsai kristályos pala rög a kaposfői kris­ tályos vonulat része. A neogén települt boltozat felbolto­ zódó és oldalain kiékelődő porózus és át­ eresztő rétegei alkalmas c-sapdák szén­ hidrogéntelepek felhalmozódására.

palákból áll, gneiszfélék, csillámpalák: gránátos csillámpala, csillámos kvarcit, szürkésfehér, kvarcerekkel átjárt fillit stb. Szepesházy szerint a leggyakoribbak a gneiszek: muszkovitgneisz, biotitgneisz, gránitgneisz, milonitos gneisz. A csil­ lámpalához közel álló blasztomilonit, sZerpentinesedeti amfibolit, a csillám­ palák ritkábbak. A metamorfitok gránátamfibolit epidot-amfibolit fáciíesűek, polimetamórfok. Általában nagy a földpáttartalmuk. Az amfibolitok vaBamely bázisos vulkanitból, a többi metamorfit. nagyrészt üledékes kőzetből keletkezett. Jantsky /1979, p. 72./ szerint a GB-fú­ rások regionálisan metamorf paragneiszeket találtak, a különbség köztük a grá­ nát, cordierit és amfibol tartalom vál­ tozékonyságában van. Az amfibollécek helyi felszaporodás következtében a kő­ zet amfibolit jellegűvé válik.

Kőolaj földtani eredmények A GB-1 fúrás kedvező olaj- és föld­ gáznyomokat talált. A GB-2 fúrás pedig mélyebb szerkezeti helyen, az alaphegy­ ség, kiemelkedésének DWy-i oldalán, 16421644 m közötti alsópannon, felfelé kiékeiődő homokkő rétegekben 10 mm-es fúvókán 1 . . 3 . napi 98 400 m földgázt es 1 m olajparlatot, az 1605-1612 m közötti rétegek 8 mm-es fúvókán napi 92 800 m^'gázt és 1,4 m könnyű olajparlatot, adott. Ez az eredmény indokolta a többi kutató és lehatároló fúrást. A GB-3 fúrás, a szerkezet. ÉK-i ré­ szén csak olajnyomokat adott, az 1955-56 m közötti alsó­ pannon szakaszból. A GB-4 fú­ rás a szerkezet ÉNy-i részén 1808-1810 m-ből kevés kőola­ jat és gázos vizet, 1650-1660 m alsópannon homokrétegekből T mm-es fúvókán 150 atm nyo­ mással 77 000 m^ gázt és 4,85,1 m^ párlatot adott. Folytatva a kutatást, a GB-12 fúrás a kutatóterület ÍTy-i részén, 2194 ,m-t elérve, nagy nyomással gáz jelentke­ zett. A nagy nyomás leszakí­ totta a feltöltő nyílás ve­ zetékét, amit hatalmas gáz­ kitörés követett. A gépeket elvonszolták, de a fúróto­ rony eldőlt, mert. a gázosz­ lop az alapokat kifújta. Az 1,65 fajsúlyú nehéz iszappal való feltöl­ tés, 4000 zsák cement és 300 zsák barit benyomása eredménytelen volt.. Végül 15 napi hiábavaló küzdelem után a gázkitö­ rés megszűnt, csak 0,39 g/1 sótartalmú /felsőpannonból származó/ 44 °C-os meleg víz csordogált belőle, gázdugókkal. Ezért mellette /190 m-rel K. felé/ lefúr­ tuk a GB-12/A fúrást és gáztermelésre

Szerkezeti viszonyok A GB-szerkezet a metamorf kőzetek kiemelkedése KDK-NyÉNy irányban és azon a neogén rétegek lapos felboltozódása /9. ábra/. A kristályos alaphegység bonyolult gyűrt-tört. szerkezetű, kiemelkedő le­ pusztult, felszínének két mélyebb olda­

19

9. gázos homoklencse, mely a GB-8, -19, -27 fúrásokban van meg, a szerkezet D-i részén. Porozitása 19,5 átoresstőképesége kicsi, a gáz-víz határ -1504 m kezdeti réteg­ nyomás 175 atm, réteghőmérséklet

képeztük ki. A további kutatás folyamán a kutató­ terület Ny-i részén a GB-15 fúrás a fel­ sőpannon alján /Újfalu homoksorozat/ 1001,5 - 1003 m-ben kőolajtároló homok­ lencsét talált, melyből 10 mm-es fúvó­ kán termelve 38 atm nyomással napi 152 -3 könnyűolajat és 11 860 itt földgázt adott. Ezt a szintet GBF /GB-felső/ jelű 7 db kisebb mélységű fúrással kívántuk leha­ tárolni 1958-ban, de ezek a tároló szin­ tek már elmárgásodva, vagy elvizesedve találták, csak gáz és olajnyomos víz je­ lentkezett. Végeredményben a GB kutatófúrások pannon homoklencsékben és kiékelődő' ré­ tegekben az alábbi telepeket tárták fel, amelyek közül csak egy /GB-15/ van fel­ sőpannonban, a többi az alsópannonba tartozik. 1. gáztelep a GB-12/A fúrásban 20422046 m között kisebb homoklencse. 2. gáztelep a GB-4-ben 1956-1958,5 m és a GB-12/A fúrásban 2016-2020 m közötti kisebb gáztároló homoklencse. 3. gáztelep a GB-4 fúrásban 19271930 m közötti kis gáztároló ho­ moklencse. 4. gáztelep, nagyobb kiterjedésű ho­ mokréteg, 25 m vastag, a Tófeji Formáció tagja, átlagos porozitása 18 %, gáz.-víz. határ -1694 m. A kez­ deti retegnyomás 201 atm, réteghő>mérséklet 103 °C. Gáztermelő fúrások GB-12, -12/A, -17, -19, -21. 5. olajtelep, a terület, K-i részén, a GB-22, -24, -25 fúrás tárta fel, az olaj-viz határ -1755' m. 6. gáztelep a GB-26 tárta fel a szer­ kezet K-i részén. Agyagos homokkő', porozitása 19 %, áteresztőképessége 4,7 mD, a gáz-víz határ -1774 m. 7/A és 7/B gáztelep, a mező középső részén. A tároló homokréteg elagyagosodott. és a tároló két reszre szakadt. Nagyobb kiterjedésű homok­ réteg, megvan a GB-2, -3, -4, -5, -6, -9, -10, -11, -12/A, -13,.-14, -15, -16, -18 és -27 fúrásokban. Porozitása 13-19 %, áteresztőképessé­ ge 253 mD. A gáz-víz határ -1560 m. A kezdeti rétegnyomás 175 atm, a ré■ teghőméraéklet 98 °C. 8. földgáztelep, nagy kiterjedésű gáztároló' homokréteg a Szerkezet tetorészén és DNy-i oldalán. Kimu­ tatható a GB-2, -3, -4, -5, -6, -7, -8, -9, -10, -11, -12/A, -13, -14, -15, -16, -17, -18, -19, -21, -27 fú­ rásokban. Az általános porozitása 18,5 %, átersztőképessége 49 mD. A gáz-víz határ -1564 m. A kezdeti ré­ tegnyomás 175 atm, a réteghőmérsék­ let 98°C.

98.°0. 10. telep. Kis kiékelödés a szerke­ zet DNy-i részen, a GB--2 és -17 fúrásokban azonosítható. 11/A és 11/B földgáztelep homokréte­ ge azonosítható a GB-2, -6, -9, -14, -16 , -17, -18, -19, -20, -22, -23, -24, -25, -27 fúrásokban, vagyis a szerkezet DDNy-i oldalán, ahol föl­ felé kiékelődik a tárolóréteg, mely­ ben lefelé szegélyvíz határolja /DDNy felé/ a földgáz telepet. A gáz-víz határ a 11/A telepben -1665 m, a li/B teleprészben -1515 m. A rétegnyomás 184 atm, a réteghőmér­ séklet 89 °C, porozitás 16-20 %. 12. földgáztelep a terület D-i ré­ szén a GB-5, -7, -12, -12/A, -17, -19, -21 fúrásokban van meg. Álta­ lános porozitás 25 %, áteresztőké­ pessége 12 mD. 13. földgáztelep szintén a Ny-i ré­ szen fejlődött, ki, a GB-5, -7, -12, -12/A, -17, -19 és -21 fúrások­ ban. A porozitás 25 %, áteresztőké­ pessége 236 mD, a gáz-víz határ -1148 m, kezdeti retegnyomás 125 atm, réteghőmérséklet 77 °C. 14. földgáztelep, homoklencse az alsó-felsőpannon határa közelé­ ben, e' felső rétegek porozitása, át­ eresztőképessége már sokkal kedvezőbb, mint a mélyen levőké: porozitás 20 %, áteresztőképesség 323 mD. A gáz-víz határ -1116 m, kezdeti rétegnyómás 121 atm. 15. kőolajtelepl felsőpannon homokkőlencsében, a kutatóterület Ny-i részén. A homokréteg- azonosítható a GBF-1, -2, -3, - 4 , -5, -6, -7 és a GB-12, -12/A, -15, -17, -19, -21 fú­ rásokban, de csak a GB-15-ből ter­ melt 1001,5 - 1003 m-ből, lOynm-es fúvókán kezdetben napi 152 nr könnyű­ olajat és 11 860 nr földgázt. Az olaj-víz határ -881,5 m. A homokvas­ tagság 3 m. 7.T a'blázat

GB-3

GB-4

GB-5

GB-15

1956-58 1808-10 2199220 1001-03 FA3SÜLT 20’C Dermed *c

0,8832 424 viszkozitás ySt 3,99E* DELLEG föreffin BENZIN ililuV. 3,56 PETRÓLEUMJ 9,88 86,39 MARADÉK veszteség 0,15

20

0,8037 415 3003 29,71 38,65 1,61

0|8064 paisffin 32,4 36,0 29,6

0,7515

67.5 32.5

Ennek vizsgálatára fúrást mélyítettünk. Ebben az időben még a távoli környéken sem volt .fúrás. Célunk volt a Dráva-medenoe K-i szélének a megismerése. Erre abban az időben ezt a pozitív gravitáci­ ós maximumot láttuk legalkalmasabbnak, ahol várhatóan kisebb mélységben volt elérhető a medencealjzat. Később a Szig1-től É-ra lemélyült a Szig-2 vízkutató és a somogyhatvani, Ny-ra a kisdobszai, P-re az okorági. fúrás. A 5zig-l fúrást 1953. december 27. és 1954. január 15. között, a forgató­ asztal 113,45 m-es magasságától 651 in­ ig mélyítettük. ■

B.Táblázat Telep 1. 2. 3

4. 6. 7/A. 7/B. 8.

9 10 . 11/A. 11/B . 12

13. M.

15.

CHa

CHn

CO*

Ni

71,23 70,06 61,81 75,46 60,49

17,78 7,5 11,24

2,25 6,64 13,01 7,59 11,31 25,49 21,67 24,53

8,74

62,74 56,86 60,60 53,OS 5649 6765 63,20 76,04 73,42 73,35 61,07

10,21

11,74 7,55 10,27 7,15 8,56 10,86

9,67 9,67 9,62 10,33

27,67 25,24 11,44 20,53 2,41 1,48

7,8 13,94 6,74 '16,46 4,22 11,20

7,72 4,72 7,41 11,24 6,60 11,93

11,00

1,21

14,77 14,44

31,32

1,61

6,00

Rétegsor ílegyedldőszak: m-ig- lösz, agyag, homok és kavics. Felsőpannon 611 m-ig homokos agyag, agyagmárga, márga és finomszemcsés homokkő, sűrűn váltakoz­ va, lehetséges, hogy ez részben alsópannon, de bizonyíték nincsen. Alatta kár­ páti következik 617 m-ig, mely vörös kvarchomok és konglomerátum. Ez alatt a kristályos alaphegység következett, amelybe 651 m-ig; hatolt a fúrás és há­ rom magminta származott, belőle. A kőzet szericites kvarcfill.it, sötétszürke, vörösfoltos, gyengén palás. Benne kvarc, hullámos kioltásé, összefogazott, 0,03 mm-es halmazokban, mennyisége kb. 85 %. Klorit elszórtan mikrokristályos halma­ zokba rendezett., gyakoriak a szeriéit aprói pikkelyei párhuzamos elrendeződés­ ben és limonitos csomók, foltok. Való­ színűleg- homokkő gyengébb fokú’átalaku­ lásából keletkezett kőzet. Ezen kívül kloritos fillit, kvarc, klorit szericithalmazokkal és kovds kloritpala fordul elő, utóbbi főként kvarcból és sok k'loritból áll.

-A görgeteg-babócsai területen a ku­ tatást befejeztük, a kornyékén folytat­ tuk GBK, Komlósd, Heresznye, Vízvár, Einyaszentkirály, Szülök, Darány terü­ leteken /lásd ott/. Talán a távolabbi környék lehet még kutatásra alkalmas, ha újabb módszerek ezt indokolni fogják.

4. Szigetvár /10-11/ 1954-ben, Görgeteg - Babóosával egy időben kezdtük el a szigetvári, mélyfú­ rást. A környéken 1950-51-ben végzett graviméteres mérések szerint EENy - DDK iráhyü, gerincszerűen magasabb értékek­ kel jeientkező terület van /10. ábra/.

Szerkezeti viszonyok A medencealjzat szerkezete bonyo­ lult. A gravitációs maximum helyén a kristályos medencealjzat kiemelkedik, d.e környezetében megvan a mezozoikum is. A szigetvári vártól É-ra kb. 300 m-re 1966-ban mélyült a Mecseki .Ércbányák' •Vállalat víztermelő fúrása, mely a kár­ páti homokkő és konglomerátum alatt, 749760 m kozott felsőkre ta cenőmén i-lobotruncanás vörös márgét, zöld homokkövet,

2!

de a szerkezeti viszonyok elmosódottan jelentkeztek. Az 1940-41-e:i években a MAORT gravitációs mérései fedezték fel a nagy inkei gravitációs maximum szom­ szédságában a bajosai területet, amely világosan jelentkezett; Soheffer Viktor 1948. évi térképén, mint gravitációs maradék-anomália. Az 1935-36-os években végzett föld­ mágneses mérések a gravitációs maximum­ mal közel párhuzamos, de attól D-re el­ tolódott mágneses maximumvonulatot ta­ láltak. Szeizmikus méréseket ezen a vidéken először 1936-ban, majd 1938-39-ben a Carter Oil Co. végzett a MAORT megbízá­ sából /Weichert-Walton, 1938/. Ezek az inkei nagy gravitációs maximumon végzett jg-1 átnézetes rnéré113,45 r-f. sek voltak, és — — annak helyén ki­ emelkedést, ol­ dalain vetődések jelenlétét való­ színűsí tettékr 1953-ban a Maszolaj részére a Geofizikai In­ tézet mért sze­ izmikus mérése­ ábra. ket , ezek sze­ Földtani szelvény rint a Scheffer Okorág-1 és.Szigetvár-1 fúrások által szerkesz­ között. tett gravitáci­ ós anomália .he­ lyén kiemelkedés jelentkezett;. 1954ben a dunántúli regionális sze­ izmikus vonalak /DR.-III, -IV, -V/ érin­ tették az Inke-Lovászi közötti terüle­ tet és néhány kiemelkedést mutattak. Az 1954-55-ös évben a Kőolajkutató Ó3 Feltá­ ró Vállalat, Szeizmikus Üzeme mért Nagy­ kanizsától D-re a Dráva völgyében, és 1956-ban Bajosán is kiemelkedést talál­ tak. A bajosai szeizmikus kiemelkedés 2,5 x 6 km kiterjedésű és NyDNy - KEK tengelyirányú.

ez alatt, tarka agyagot, terra roasát fúrt át, 760 m-től a 800 m-es talpmély­ ségig: alsókréta albai fehér glaukonitos, karsztosodott mészkövet talált, melyből 3200 1/perc 62 °C-os alkáliklorido3 hidrokarbonátos vizet termel. ÉK-re a Mozsgó-1 fúrás gránitosodott metamorf kőzetben, migmatitban ért véget. Feltételezhető, hogy a gravitációs térkép a kristályon medencealjzat kiemel­ kedését tükrözi. E kiemelkedés fölött, a neogén rétegsor bizonyára lapos, tele­ pült. boltozatként van jelen, mely azon­ ban feltételezhetően ÉK felé /Mecsek/ nem záródik és így kőolaj-földgáz felhal­ mozódásra alkalmatlan. Az alsópannon ré­ tegek a Szig-1 fúrásnál valószínűleg már kiékelődtek és nincsenek jelen.

Ok-1 DR 103,95

__ 1í{1^Wdeni í-1 1 9 3 2

(19W) Kloritos (fűit

Kőolaj földtani eredmények A fúrásban kőolaj- és földgáznyomo­ kat nem találtunk. Ezt a medenceszegélyi részt jelenleg nem tartjuk kutatásra al­ kalmasnak, nem ismerünk olyan záródérétegeket, amelyek felhalmozódásra al­ kalmasak.

5. Bajosa /4, 12-14, 32, 76/ Bajosa és Szepetnek között., felszíni térképezéssel Pávai Vájná Ferenc az 19191920-as években lapos felboltozódást ál­ lapított meg, ezt szepetneki boltozatnak nevezte. Ezen a területen 1935-36-ban az EUR00ASC0 torziós inga-méréseket végzett,

Fúrási tevékenység 19551969 között folyt. Mivel a Bj-1 fúrás bíztató olajnyomokat talált, ezért még az 1956-os évben kiegészítettük a szeizmikus méréseket a Szeizmikus Üzem

22

6/56 csoportjának részletes méréseivel. E mérések szerint a szeizmikus kiemelke­ dés Nagykanizsától D-re kb. 4 km-rel is folytatódik még és EK felé kiszélesedik, 1925-2000 m mélységben záródik. NyDNy KÉK irányban kb. 9 km hosszú és 2,5 - 3 km széles. A nagy inkei. anomália ÉNy-i oldalán, annál mélyebb szerkezeti hely­ zetben van /12. ábra/. A fúrások közül nagyobb mélységet" elért kutatófúrás a Bj-1, -2, -4, -5, -13, -14, és Bj-I. A többi az alsópannonban megállt, több­ nyire termelőfúrás. A bajosai fúrások földtani adatai:

Ö.Tablazat

Rétegsor HegyedidőszakL homok-agyag, homokos kavics. Alatta némely fúrásban jól elkü­ löníthető felsó'pllocén /levantei/ folyó­ vízi homok, homokos kavics, kék agyag rétegsor van, gyakran a felsőpannonhoz sorolják. A felsőpannon agyag, agyagos homok, homokos agyag sűrűn váltakozó, lencsés rétegsor. Az alsópannon kőzetrétegtani szintjei itt nem különíthetők el élesen, de felismerhetők. Pl. a Bj-1 fúrásban a Drávái Formáció homokpad.os agyagmárga rétegsora 1390-1880 m között a Tófeji Homok Formáció 1880-2660 m, a Lenti Márga Formációnak-megfelelő szint 2660-2850 m között van, de itt homoko­ sabb a típusosnál. Felismerhető a Beleznai Mészmárga Formáció 2850-2926 m kö­ zött, amelynek egy részét szarmatának is tekintik. Az alsópannonban Limnocardium trianguloeostatum, L. abichi, L.asperocostatum, L. lenzx, Co.ngeria partschi fa­ jokat ismert fel Strausz László. A szar­ mata jelenlétét ősmaradvány rendszerint nem bizonyítja, de a rétegsor folyama­ tosnak látszik: mészmárga, márga, homok­ kő csíkokkal. Ezért egy vékonyabb- sza­ kaszt szarmataként szoktak jelölni. De mindenképpen vékony lehet, mert a Bj-1 fúrás 2929-2929,3 m-ből származó kőzet­ mintája már gazdag bádeni tengeri fau­ nát tartalmaz. A Bj-4 fúrásban halmaradványos lemezes márgát sorolják ide. A Bj-13 fúrásból került elő Ervilia cf. podolica. A bádeni rétegeket a Bj-14 és Bj-I barántolta teljesen. Kőzete glaukonitos homokos mészkő, lithothamniumos mészkő, ss’ -ürke márga. zö?.des glaukonitos márga, . riolittufacsíkos homokká, aprószemcsés konglomerátum kvarc és mészkőkavicsokkal. Gazdag tengeri mikrofaunát tartalmazó, partközeli' üledék.

8 . Ta b l a z a t

23

nagy diszkordanciával települ­ nek a medencealjzaton, amely a Bj-14 fúrás­ ban bontott, repedezett, kál­ óit eres, sötét­ zöld diabáz és átalakult » porfirlt, vala­ mint világoszöldessz.ürke, vékonyan palás az el.válási la­ pokon sok piritet tartalmazó metamorf kőzet. A Bj-14 legmé­ lyebbről szár­ mazó kőzetmin­ tája /3293 m/, főleg kvarcból álló pirites szeizmikus kiemel­ kőzet, törede­ zett, szilánkedés a SzKfj 1956-os mérései szerint kos törésű, rossz elválási ___ ■földtani szelvény­ lapokkal, viirány lágos zöldes­ szürke színnel. Metamorfizált

....... a szepetneki boltozat Pávai Vájná szerint maradék gravitációs anomália Scheffer szerint

Bj-B

&3-1 Bj-1t Bj-5

Bj-17

158,8 160,5 1806 1589 Kárpáti rétegsort a Bj-14 és Bj-I fú­ 0, rások harántoltak, i-íOZ iii. 89 m vas­ tagságban. Réteg­ sora a bádeninél karbonátban szegé­ nyebb, durvább sze­ - 1km mű, vagy slír jel­ legű homok, homokos 1390- 1384- 1386agyag, tufás homokkő és konglomerátum, a Bj-X fúrásban pedig dolomitbreccsa for­ dul elő.. Kevés félsós jellegű faunát tar­ talmaz, Rotalia beccarii apró egye­ beivel . __ . 2819- 2S16- 28302812- 2868A miocén rétegek 2952 J ^|2916-

4

5052 ' (3151)

(2929.3)

^ W .3) 3114-

(9293,5)

24

1503

__ i

Bj-'i

r

öi-15

Bj-6 142)07

X

__ 5

iV

-0m

1 km

1390 —

1388-

2266

1390-

(2264)

1400-

1416 — 1410

(2284) (2403)

2840 .2860“ (2912)

Bj-15 njy

(2381)

13. ábra. Földtani szel­ vény a bajosai szerkezeten.

volna nagyobb szénhidrogén-tömeg felhal­ mozódására, de valójában kevés gyűlt fel. A bajcsai szerkezet, az irikei nagy kie­ melkedés ENy-i oldalán, Semjénháza, Baj­ osa, Bagolasánc, Nagyrécse vonalában hú­ zódó viszonylag magas rögvonulat egyik tagj a .

eruptívumnak tartják. A B,j-I fúrásban a felsőtriászba so­ rolt mészkő és dolomit fordul elő, éspe­ dig 3231 m-ben még miocén dolomitos mészkőalapbreccsa van, alatta kalciteres, szürkésfehér, tömött, cukorszövetű mészkő', Nodosaria, Qastropoda embrió, Ostracoda metszetekkel és átkristályoso­ dott algamaradványokkal /Kőváry J./. A 3390 m körüli mészkőben bentonitosodott tufabetelepülések, kemény, fekete, pirites agyagrétegek váltakoznak, Rétegdó'lésük 50° körüli. Majd kemény, sötét színű agyagpala, lemezes mészkő, barnás kalciterekkel, préselt kemény pirites, sö­ tétszürke agyag, zöld, szürkészöld, igen kemény, kaloiteres vulkáni kőzet és kovásodott agyag, vörösbarna meszes agyag­ következik. A 3540-3550 m közötti márgapala szürkészöld, kaloiteres, a 36353640 m közötti kemény kovás márga, alatta kristályos mészkő, mészkőbreccsa, gyen­ gén bitumenes mészkő következik. 3950 in­ tői kaloiteres mészkő, majd mészkőbrecscsa szürke és vörhenyes padjai következ­ nek. A legmélyebbről, 4126 m-ből került a felszínre kőzet, ez agyagos dolomitos mészkő'. Mindezeket a kőzeteket a felső­ triász aljáról, illetve a középsőtriász felső részéből valóknak tartják, Kőváry József és Balázs Endre.

Kőolaj földtani eredmények A bajcsai kőolaj- földgázcsapdák nin­ csenek az alsó záródásukig telítve szénhidrogénekkel, csak felső záródásuknál gyűlt össze kevés. Már a Bj-l fúrás kőolaj és gáznyomo­ kat talált az alsópannon rétegsor 2500 m alatti szakaszán. A 2920,5 m elérésekor, a báderii rétegsor tetején levő homokos, lithűthamniumos mészkőből kisebb gázki­ törés jelentkezett. A gáz. 52,39 %-a me­ tán, kevés nehezebb szénhidrogén, 41,21 %-a C02 és 6,4 %-a Hj. A gázzal-kevés kőolaj jelentkezett: fajsúlya 0,8271 /20 °0-on/, benzin 22,11 %, petróleum 21,57 %, nehezébb alkatrész 56,34 % /veszteség 0,08 %/. A kút lefúrása és befejezése után 11 réteget vizsgáltunk meg, az ered­ mény földgáz és bíztató kőolajnyomok. A 2857-2861 m-es szakaszból napi 8-10 t könnyűolaj jelentkezett /9. táblázat/.

9. Tabumat B j-1 B j-l 8 j-2 B j-S Bj-12 ftj-28 2918- 2857- 2961- 2882- 2141- V2w0- 2077-

Szerkezeti viszonyok A szerkezeti viszonyokra először a geofizikai mérésekből lehetette következ.tetni, eltekintve a földtani térképezés­ sel megállapított szepetneki boltozat­ tól. A fúrások bebizonyították a neogén rétegsor enyhe felboltozódását; az idő­ sebb alaphegység felett. A Bj-14 fúrás megtalálta azokat a vulkánit kőzeteket, amelyek a mágneses anomáliát okozhatták és a Bj-I fúrás a környezetéből kiemel­ kedő felsotriász képződményeket. A bajosai szerkezet tehát egy NyDNyKEK irányú eltemetett mezozoós alaphegységi kiemelkedés, az inkei nagyszerke­ zetnek ENy felé, a letenyei - budafai nagy mélységi terület felé általánosan lejtő medencealjzatán egy kisebb kiemel­ kedése, amely felett a miocén-pliocén rétegsor lapos, települt boltozatot for­ mál. Ez a szerkezet alkalmas lehetett

METÁN e ta Ví pro pa 'n butáéi

C02 Oz n2

81,51 5,42 9,61 0,97 3,88 0,61 0,2® 3,00

8938 550 3,42 061 tí,8l

70,11 « ,5 16,03 0,7 8,05 09 093 1,0 1,38 1.7 0,15 2,72 3.7

95,61 97,97 98*0 1.62

1,*0 1,50

2?7

0,43 0,2

9. Ta'bua'zat öj-1

Bj-1

O L A 3 \ 2857- 2916fWSÚUMt 0,8254 0,8382 -6 DERMED *C 0,0 v is zk .ETZO" 2,41 1,48 £738* 3EU.EG Intamed. intomtd 16,84 BENZIN S% 22,6 22,01 PETRÓLEUM 23,6 GA'ZOLAD 1956 MARADÉK 34,12 61,15 VESZTESÉG 0,12

25

Bj-1

Bj-2 Bj-2 28790,827

28550,841

29070,832 t8 1,57 1,34 irttermd 19,85 2097

irferrnd. iritermed. 24,47 11,91 22,97 25,34

58,7 0,48

51,77 0,79

67,63 0,12

B j-6

B j-9

Itt,8

9

142.07

»- »

Bj-11 ,

=1

B j-1

1hmW 3

111 ■ ll1111

0 ,------

Felsopa rmon

.km 1390

m ■

1415

Alsópannon .

(228M

(2304)

(2373)

(2397)

Bádeni 14. ábra.

Földtani szelvény a bajosai fúrásokon keresztül.

6 . Heresznyo /8 , 15-18, 25, 27-28/ A heresznyei kutatóterület a Görgeteg - Babóosa földgázmező Ny-i folytatása. A gravitációs m é r é s e k et a GB területtel együtt végez­ ték 1934-35-ben, ritka m é r é ­ si hálózattal. Az izogammák kis Ny felé való klöblösödése jelzi a szerkezet jelen­ létét /7. ábra/. A heresznyei sz e r k e z e t ­ ről az első biztos adatokat az 19 5 6 . évi szeizmikus m é r é ­ sek hozták, ami k o r a megelőző gravitációs mérésekkel közel egyező kiemelkedésre lehetett számítani, melynek tetővidéke a z o n b a n 100-150 3084 m-rel m é l yebben volt várha­ 3178-n— W67JöJ>- tó, mint Babócsán. A legmé­ lyebben záródó szeizmikus 2

szintvonal 8-9 km terüle­ Triasi tet fog közre, ezen belül a kiemelkedés m i n t e g y 100 m magas. A szeizmikus anyag (41265) jónak ígérkezett / 1 5 . ábra/. A mélyfúrási t e v ékeny­ ség 1957 közepén indult, de előzőleg a GB terület fúrásai is á t terjedtek a h e ­ resznyei terület DK-i részére.

Rétegnyomás adatok: B.j- 1 fúrásban 98 ,5 a tm /2720 m Bj-281 fúrásban 230,0 atm/2235 m Réteghőmérsékletek: Bj-23: 121,5 PC/2345 m, 21,03 m/°C Bj-1 : 138,0 °C/2720 m, 21,25 m/°C Bj-28: 115,0 °C/2235 m, 21,28 m/°C A kutatóterület neogén üledékét több fúrás feltárta, de a mezozoós üledékes képződményeket csak a Bj-I érte el és 859 m-t belefúrva nem harántolta egé­ szen. Az átfúrt rétegekből kevés gáz je­ lentkezett, összetétele kedvezőtlen, fő­ ként CC^. A Bj-I 3603-3697 m-es szaka­ szából származó gáz. összetétele: metán csak 6 ,5 %, nehezebb szénhidrogének 0,02 %, COj 89,84 % és Uj 3^,64 %. Mivel a csak részben feltárt triászból csak COg-ban dús gáz származott, a további kutatás csak a távolabbi környéken lehet reményteljes. A neogén telepeket lehatá­ rolták a fúrások.

10. Tá blázat Pura'3 FA

Q

Her-1 Her-2 Her-3 Her-4

60

133,5 132,6 136,0

50 130,8 72 Her-5 130,2 50 Her-6 136,9 52 Her-7 133,7 30 Her-8 131,7 60 Her-9 131,7 62 HcrK) 1325 64 Her-11 134,7 124 Her-12 173,4 Her-13 135,5

26

I-------AP, Bad. Krist. Megtegtz . Plio. fp540 1218 25% 2614 (2616) 350 1240 2441 2482 (2482) 350 1200 (2648) 340 385 384 305 365 337

oaz olajtermelő vizes

1257 2730 (2745) co, 1270 2403 - (2404) olajtermelő 1220 (2000) olaj 1245 (2100) 1220 (2031) 1250 (2018)

327 1265 (2055) 302 1245 (2030) 1307 2515 2521 (2522) 1225 (2006)

gsz.olaj olaj

9* f ’z ’ gaz

ősze az alsópas ..ion­ ba, vagy a szarmatá­ ba tartozik. Nagy diszkórdaüc La és üledékhjárv­ itán a kri.: Lő ! : alaphegység lepusz­ tult felszíne követ­ kezik, mely itt fő­ ként csillámpala. A kristályos alap!)egy­ séget a Her-1, -?, -5 és talán a IIor-12 érte el. Utóbbi ta­ lán nem szálban ál­ ló. A Her-1 fúrás­ ból 2616,1-2616,3 ifi­ ből csak 6 cm kőzet­ minta került a fel­ színre. Eredetileg csillámpalának h a t á ­ rozták meg. Finomszemcsés kőzet, palás elválás! lapjain csillámpikkelyekkel. Vekonycsiszolatban kvarc, muszkovit, sze­ rre 1tesedett füldpát, kevés kalcit, magnetit, apatit ismerhető fel. A Her-3 fú­ rásból 2482,5-2432,8 m-ből származott szintén kevés kőzet, melyet eredetileg

15 Vü-3 322]

Heresznye és környékének térképvázlata az 1956. évi szeizmikus mérések szint­ vonalaival . földtani szelvényirány

Ré tüsjsor Melyedidőszaki és felsöpliocén /levantei/ szárazföldi, folyami homok, kavics, agyag alatt felsőpannon köv e t ­ kezik, homokos agyag, agyagos homok, agyagmárga, vékonyabb márgarétegek sű­ rűn, lencsésen váltakozva. A felső r é ­ szen lignites agyagrétegek van­ nak . Az alsópannon az átlagosnál Her-5 itt homokosabb. Felismerhető a homokpados, szürke agyagmárga DDK 13026 ft' váltakozásából álló Drávái. Fo r ­ máció, a finomszemcsés, csillan mos, világosabb szürke Tófeji Homok Formáció, melyben sötét­ szürke agyagmárga rétegek v an­ nak, a Lenti Márga, vagy Nagy­ lengyel! Márgának megfelelő formáció, de itt több h omokré­ 1270teget tartalmazó sötétszürke km agyagmárga rétegsor és a BelezHai Mészmárga Formáció 20-40 mes rétegsora. A szarmata vékony, illetve a jelenléte több fúrásban b i ­ zonytalan. Az alsópannon alatt durva homokkő, konglomerátum követke­ zik, melyben gyér tengeri bádeni fauna fordul elő. Lehetséges, 'hogy az alapkonglomerátum egy

16.

ábra. Földtani szelvény a heresznyei fúrásokon keresztül.

Her-2 Her-8 132,9

131,7

Her-1

Her-Zj

133;

130,8

- X - ÍÍU y

-Á.__

Dm

1 km

-J

nnon

W-

1220-

■1218.

1255_

{öldyi

(2031)

Msópannon

ÍW)3_

(Mk?) 2730

HrisVályos alaphegység

27

(27^57)

Bádeni

sötétszürke csillámpalának írták le. Jantaky /1979, p. 7 3 / gránátos hiperszténes paragnciszn e k nevezte, azzal a megjegyzéssel, h o g y ez az egyedüli metamorf kőzet a területen, mely h i pers zt éntartalma alapján m ár a granulit fáciesű k ő ­ zetekhez volna so­ rolható. A Her-5 fúrás 2403-2404,5 m-ből eredetileg c s illámpalának meg­ határozott kőzetét

Heresznye kutatási terü­ leten az alsópannon tal­ pának mélységtérképe. __ .--földtani szelvényirány.

Jantsky /1979, p. 7 3 / diaftoritosodott gránátos hiotitos paragneisznek ne vezi. Végül a Her-12 fúrás 2522 m-ben metamorf breccsában ért v é g e t .

boltozódó neogén üledékkel. A neogén r é ­ tegek felboltozódása n e m a kristályos alaphegység legmagasabb helye felett van, h a n e m attól É-ra, a Her-1 fúrásnál / 16. ábra/. A szeizmikus térkép a neogén felboltozódását jelezte. Itt a kristályos alaphegység kiemelkedésének D-i oldala már H o rvátországba esik. A jól lefedett, k i e melkedő kristá­ lyos medencealjzat, amenynyi b e n r e p e d e ­ zett , táro l á s ­

Szerkezeti helyzet A heresznyei szerkezet tagja a V í z ­ vár - Görgeteg - Babócsa Kelet között húzódó eltemetett kristályospala h e g y ­ ségnek, annak egy magasabban maradt rö­ ge, oldalain kiékelődő és felette fel18. ábra. Földtani szelvény a heresz­ nyei fúrásokon keresztül.

r a a l k a l m a s ,■ továbbá a felboltozódó és kiékelődő n e o ­ g é n rétegek szénhidrogének felhalmo z ó d á s á ­ r a alkalmas szerkezetűek. Kőolaj földtani eredmények Már az első fúrás lemélyí­ tésekor b í z t a ­ tó földgáz- és olajnyomok for­ dultak elő-, az alsópannon ho-

28

tárták fel a fúrások, mert a szénhidro­ géntároló homoklencséket nyomozva és a szeizmikára támaszkodva a szerkezet D-i részén sorakoznak. Ú g yszintén alig m é ­ lyült fúrás a Her-5 és -12 között, ahol a kristályos alaphegység a legmagasabb h e lyzetben van.

mokkövek között több "benzinszagát" fúr­ tak át. A 2500-259.3,5 m közötti réteg­ vizsgálat alkalmával vízzel kevés kőolaj is jelentkezett. A továbbiakban gázos vizet, majd 1726-1732 m-ből 6 mm-es fú­ vókán napi 95CO gázt, 1706-1712 m-ből 8 mm-es fúvókán napi 5690 m gazt, vala­ mint 1565-1568 m-ből 10 mm-es fúvókán 3 3 napi 26 740 m gazt es 4,12 nr párlatot kaptunk. Összesen 23 réteget vizsgáltunk meg, legtöbbjük gáznyomos vizet nö.ott. A Her-2 fúrás első 5 rétegvizsgálata csak kevés vízbeáramlást, az 1918-1921 m 3 közötti rétég napi 2,5-5 m dugattyúzha­ tó kőolajat adott / I I . táblázat/. A Her-3 fúrás meddő;. A ?Ier-4 3.996-1999 m-ből napi 9080 irr gázt termelt. A Her-5 fúrás 2401-2401,5 m-ből napi 42 260 gázt adott, amelynek összetétele eltér a többi­ től, nagy COj tartalmával, ugyanígy 2362,52363,8 m-ből napi 34 510 gázt, mely­ nek 79,05 %-a C O j . A Her-6 fúrás 18711875 m-ből kevés olaj emulziót adott, több rétegből nem volt beáramlás, illet­ ve csak kevés víz jelentkezett. Az 14041406 m közötti, szakaszból, a Drávái F or­ máció egyik homokrétegéből 6 mm-es fúvókan napi 12 m olajat es 27,5 m vizet adott kevés éghető földgázzal / I I . táb­ lázat/. Általában a tárolókőzetek nem kedve­ ző kifejlődésűek, az áteresztőképessé­ gük kicsi, több homok e l m á rgásodott, b e ­ áramlást nem adott. A tároló' homokréte­ gek csak kisebb lencsék. A Her-7 fúrás 1910-1916 m-ből, a Tó­ feji Homok Formációi egyik h omokrétegé­ ből napi 6 dugattyúzható olajat adott. A Her-8 1693-1696 m-ből napi 1800 gázt, a Her-9 1862-66 m-ből 2 m olajat, a Her-10 vizes, a Her-11 1466-1469 m-ből 3 3 • _ napi 128 800 m gazt es 7,1 m könnyuolajat adott / I I . táblázat/. A Her-12 22702522 m-ből napi 11 800 gázt termelt. Végül a Her-13 az 1372-1376 m-es szakasz, 3 3 bol napi 92 200 m gazt es 4,8 m csapa­ dékot adott. Heresznye területén további kutatás

11. Tabuázat

Her-1 Her-1 Her-5 Her-5 Her-8 Her-11 Her-12 Her-13 G Á Z N ^ 1726- 1565- 2401- 2362- 1693- 1466- 2270- 1312METÁN 17. NEHEZEBB COj N*

67,76 79,86 5,3 15,7 75,6 84,4 44,56 58,24 8,61 6,74 0,22 14,79 5,18 88,77 7905 1 16,80 7,56 47,0 3,89 8,04 8,22 5,11 5,25 7,60 8,04 8,44 7,87 11.Tá blá za t Her-1 2500-

20*C 0,831 DERMED *C v is z k . 2 0 *CcSt faosúlt

Her-2

Her-6

1918-

1871-

0,8581 0,8590

50X cSt

5,61 interned.

-

VESZTESÉG

1910-

8,82 paraffin paraffin paraffin

-

maradék

1404-

0,7924 0,8548 +16 -1 0

'

8,65

-

Her-7

-

38‘Cc5t

3ELLEG BENZIN S7» PETRÓLEUM

+14

+ 15

Her- 6

-

16,61

11,46 2 2 ,0 6

1 2 ,9 9

14,82

20,46

18,37

22,52

15,14

66,48

64,49

70,04

3 5 ,8 3 42,71

19,38 62,11

1 ,°

0,14

A kutatás tanulságaként m e g j e g y e z h e ­ tő, hogy nem elég egyedül a szeizmikára alapozni a fúrások elhelyezését. Itt egy szelvény /Her-4 és -5 között/ fényt derí­ tett arra, hogy az alaphegység D-en, a Her-5, -12 fúrásoknál található magas helyzetben, abban az irányban lenne cél­ szerű tovább kutatni. Á l t alában a fő szer­ kezeti irányra közel merőleges szelvény men t é n elhelyezett, fúrások adhatnak fel­ világosítást a valóságos szerkezeti vi­ szonyokról, diszkordanciákról, kiékelődésekről, amelyeknek a szeizmika csak durva jelzője.

7'. Szülök /19-20/

nem látszik i n dokolhatónak. Csak kisebb földgáz- és kőolajtelepek találhatóak, kisebb homoklenceékben. Megjegyzendő, azonban, hogy a szerkezet E-i részét, nem

A kutatóterület a Dráva-medence DK-i rész é n van, Homokszentgyörgy kutatéterülettől D-re, Kálmáncsától Ny-ra, a da-

29

rányi fúrásoktól ÉNy-ra és 1 9 . ábra Görgeteg - Babócsa Kelet­ től ÉK-re. 0 Gravitációs méréseket első ízben a MAORT végzett,, a görgetegivei egy időben. E mérések szerint a Görge­ teg - Babócsa földgázmező­ GBK-3 től kiinduló, nagyobb érté kekkel jelentkező geri n c ­ szerű alakulat van jelen. Szeizmikus méréseket a te­ GBK-1 rületen az OKGT Szeizmikus Üzeme végzett /1958, 44. számú jelentés/. A mérési eredményekkel szerkesz­ tett térképen általában ÉK-ről DNy felé lejtő visszaverő felületek v an­ nak a környéken. Ezen Szülök községtől DNy felé gerincszerű alakulat van, mely a GBK gázmező felé lejt- /19. ábra/.

Szülök

GBK-8 &9K-9 Szülök kutatási terület térképvázlata. gravitációs izoanomáliák -- szeizmikus szintvonalak / 19 5 8 . évi jel. --- az alsópannon talpának szintvonalai a Szu-2 fúrásban 1150-1902 m között van. Világosszürke finomszemcsés, csillámos homokrétegek váltakozva v é k onyabb sötét­ szürke agyagmárga rétegekkel /Tófeji H o ­

Fúrási tevékenység A geológiai és geofizikai ismeretek alapján feltételeztük, h o g y a szuloki szeizmikus gerinc Szénhidrogén felhalmozódási terület lehet, ezért az 1958- 6 1 . években három, illetve a műszakilag si­ kertelen Szu-2 fúrással négy felderítő kutatófúrás mélyült. Rétegsor GBK-1 Negyedidőszaki üledék: 127,12 lösz, homok, homokos agyag, DNy _A _ kavics. F e l s ő p a n n o n : lég- g felső része vastagabb, édesvizes homok, kavics­ rétegeket tartalmazó vi­ lágos kékesszürke agyag, homokos agyagmárga /levantei/. Alatta világos,, szürke agyag, agyagmárga és km 1324 agyagos márgás ho m o k k ő ­ rétegek sűrűn váltakozva, a felső részén 3-5 m va s ­ tag homokrétegeket és lignites agyagcsíkokat tar­ talmaz. Alatta alsópannon szürke, sötétszürke márga, agyagm árga, itt 3-5 m v a s ­ tag homokkőrétegekkel /Drávái Homokpados A g y a g ­ márga Formáció/, mely pl.

mok Formáció/, a Szu-2-beh 1902-2253 m között. Sötétszürke agyagmárga, mélyebb részén néhány finomszemcsés csillámos homokkő betelepüléssel: N a g ylengyeli „ Agyagmárga Formáció. Az al j á n márgamészmárga rétegekbe m e g y át /Beleznai Mészmárga Formáció’ /.

Szu-1

G&K-G

2 km 144,73

131,33

A—

A___

$zu-2A 149,01 ÍR ___ _____

Om

Felsojannon

1150' 1263'

1302-

Alsópannon

2440^ 2509

2130^ (2184,5)

im a

Feisokarbon \ 20. ábra. Földtani szelvény a GBK és Szülök fúrások között.

30

lásnál. A felszínre hozott 79,03 rrr folyadlkból 21,28 m"* a kőolaj. Rétegrepesz fcés és savazás után dugattyúzással 22002540 m folyadékszintnél napi 1,5-2 gázos, vizes olaj jelentkezett, összesen 64,78 folyadékból 59,99 m^ kőolaj /lásd táblázat/. Folytatva a vizsgálatokat, a 26902698 iji közötti a l s ópannon homokrétegből 3 napi 1,5-3 m folyadék volt dugattyuzható, ennek 50-80 %-b. volt olaj.

Szarmata előfordulására nincs adatimk. E á d e n i : lithothamniumos mészkő, szürke márga, homokkő. Nagy diszkordanc.ia, üledékhiány után felsőkarbon szürke, homokos, palás agyag, kvarchomokkő, gyengén palás muszkovitos homokkő, szürke konglomerátum, meszes pala. Szerkezeti viszonyok A szeizmikus adatoknak megfelelően a medencealjzat ÉK felé /a Mecsek irányá­ ban/ emelkedő felszínű. A felsőkarbon medencealjzat lepusztult felszínére diszkordánsan bádeni tengeri, partszegélyi üledék települt, a regresszív szar­ m a t a emelet üledékét nem lehetett kimu­ tatni, valószínűleg rövid lepusztulási idő után borította el a területet az alsópannon elején a beltenger, mert az alsópannon kőzetrétegtani szintjei a Beleznai Mészmárga Formációtól kimutat­ hatók. Ha ez nem izokron üledék, akkor is az alsópannon rétegsor elejét jelenti. A felsőpannon végéig folyamatos süllye­ dés és vastag üledékképződés folyt. A kutatóterületen nagyobb záródó szerkezet nincs, legfeljebb a porozitás és áteresztőképesség megszűnése által létrejött helyi záródás fordul elő, m e l y ­ ben kisebb felhalmozódás lehetséges.

Fűras FA

a 60

5zu-1 144,7 5zu-2 1A9.1 S&-2A 1490

30

toi-3 149,4

64

50

13. T áblázat ÓLAI

5zu-1 Szu-1 Szu-1 Szu-1 2690-98 2735-41 2690 - 98 2700-10

FATSÚLT 20 °C 0,8433 0,8562 ♦23 a20 DERMED *C 12,87 VISZK. 20°C cSt 6,12 38°C cSt 6,59 50*C cSt 4,55 iritermed. paraffin TELLEG 13,04 16,99 BENZIN S% 12,30 21,07 PETRÓLEUM 74,34 61,66 maradék 0,28 0,32 VESZTESÉG

0,8720 ♦28 13,82 8,38 3,67 22,68 73,46 0,19

0,8361 8,79 6,12 12,38 21,21 65,93 0,48

13. T á bláza t

12. Táblázat h

Ap.

1263 2730 (2786) 1137 (1383)

KarW olajtermelő

sikertelen viz.es 1150 2440 2509 (2854) 1193 2609 2665 (2676) vizes

A Szu-1 fúrás 2700-2710 m közötti a l s ó ­ pannon homokrétegéből napi 2 gázos folyadék volt dugattyúzható, ennek 5090 %-a kőolaj /táblázat/.

Kőolaj földtani eredmények A szerkezeti viszonyoknak megfelelő­ en kis helyi kőolajfelgyülemlést talál­ tunk a Szu-1 fúrás alsópannon aljának rétegeiben, amit a többi fúrás már nem talált meg. Először a 2690-2698 m közötti bádeni agyagos homokréteg vizsgálatakor 3 , „ 3 napi 13 m , később csak 2 m folyadék volt dugattyúzható. Összesen 107,6 m^-t emeltek ki, ebből 64,72 volt kőolaj. Összetétele a 13. táblázatban. A 2735,8-2741 m közötti bádeni réteg„ 3 , bol napi 5 m vizes-gazos koolaj volt dugattyúzható, 2500 m folyadékszint á l ­

Az 1825-1828 m közötti alsópannon rétegből Ng-ben gazdag gázos víz; jelent­ kezett /táblázat/. Összesen 24 réteget vizsgáltunk meg, az áteresztőképesség általában gyenge volt, több rétegből nem jelentkezett beáramlás. A Szu-2/A és -3 fúrásban nem jelent­ keztek olaj- és földgáznyomok, pedig szerkezeti helyzetük kedvezően magasabb a Szu-l-nál. Már az első fúrásban is na­ gyon rossz áteresztőképességű olajos-gá­ zos homokrétegek, a magasabb szerkezeti helyen nyilván elmárgásodtak, kiékelőd-

31

rétegekkel váltakozó Drávái Formáció, alatta, a sok vastagabb finomszemcsés homokróteget és vékonyabb sötétszürke agyagmárgát tartalmazó Tófeji Formáció, ez alatt főleg a g y a g m á r g á b ó l , mélyebben szürke márgából álló, a Lenti Má r g a F o r ­ mációnak megfelelő rétegek, a m e l y e k itt h o mokosabbak az átlagosnál. Alatta 2040 m vastag sötétszürke-barnásszürke mészmárga, a Beleznai F o r m á c i ó n a k m e g f e ­ lelő r é t egsor következik, m e l y itt h o m o ­ kosabb az átlagosnál. Az alsópannon alatt nem bizonyítható a szarmata jelenléte. Mi n d ö s s z e a GBK-9 fúrásban említett Makkay Kl á r a szarmata faunanyomokat, a 2623-2625 m- b ő l vett magmintában, amit azonban M o l n á r /1968/ áthalmozottnak vélt. A bádeni rétegsor itt 34-89 m v a s ­ tag, felső része márga, ala t t a m é s z m á r ­ ga, lithothamniumos mészkőpadokkal, v é ­ gül durva homokkő és a l a p k o nglomerátum következik a kristályos alaphegység törmelékéből, karbonátos kötőanyaggal /6— 35 %/. A finomabb szemcsés ü l e dékben gazdag tengeri m i k rofauna van. Nagy. üledékhiány és diszkordancia után közvetlenül a kristályos a l a phegyság következik, mely ezen a t e r ületen mezometamorf kétcsillámú /biotit-muszkovit/ gneisz, csillámpala, gránátos csillámpala és c s i l l á m k v a r c i t .

tek. További kutatás a Szu-1 fúráshoz h a ­ sonló és kissé mélyebb szerkezeti h e l y ­ zetben, csapás mentén volna reményteljes, ahol kedvezőbb áteresztőképességű h e l y ­ zetben illetve kifejlődésben lehetne ta­ lálni ezeket a gazdag olajnyomos r é tege­ ket. A bádeni és alsópannon rétegeknek, a termelhetőség határán levő komoly olaj­ nyomai reményt nyújtanak a további kuta­ tásra.

8. Görgeteg - Babócsa Kelet /19-22, 71/ Ez a kutatóterület a Görgeteg - Ba­ bócsa terület folytatása K-re. A ge o f i ­ zikai mérések története azonos a GB te­ rületével. Itt az 1953-54. évi szeizmi­ kus mérések n em jeleztek kiemelkedő te­ rületet, csak az 1958. évi mérések h í v ­ ták fel rá a figyelmünket, amikor a GB szerkezet gerincének K-i folytatása je­ lentkezett . Fúrási tevékenység A GBK kutatót erületen 1960-65-ben 9 db felderítő kutatófúrást mélyítettünk. 14 Táblázat Fúrás

GBK-1 GBK-2

FA

(H

Fp-

Ap.

GBK-5 GBK-6

130,0 418 1324 2519 B3,4 493 1279 2565 138,0 443 1318 (2787) 132,1 1315 2515 129,4 420 1331 2585 134,6 1302 2563

GBK-7

131,7

GBK-8 GBK-9

134,7 131,3

GBK-3 GBK-4

Sz.

Bad. K rist Megjegyzés

-

2565 (2565) qi.olajmjom gáztermelő (2594)

-

-

-

2548 (2549) 2668 (2671) 2594 (2617)

Szerkezeti viszonyok A görge t e g - babócsai kristályos alaphegységi rög DK-i folytatásában az előbbitől mélyebben levő kisebb, k ö r ­ nyezetéből kiemelkedő r ög feletti lapos neogén f e l b o l t o z ó d á s , m e l y kisebb szén­ hidrogént elhalmozódásra alkalmas volt.

gáz

vizes 2480 (2484) vizes 2646 (2656) gjAermelá 1345 2592 2625? 26% (2705) 1300 2443 1302 2598

-

K ő olajföldtani eredmények A GBK kutatóterületen két kisebb földgáztelepet sikerült felkutatni az a l s ópannon tárolókban. A m é l yebb földgáztelep a GBK-2, -6 és -9 fúrásokban azonosítható alsópannon hom o k r é t e g b e n van. A GBK-2 fúrásban 22182221 m között levő homokkő napi 10 100 gázt adott kevés vízzel, a GBK-6 és -9 fúrásban kevés gáz jelentkezett, a tároló e l m á r g á s o d o t t . A tárolókőzet porozitása átlag 13 % /melynek 60 %-át azonban víz foglalja el/. Karbonáttartalma 26,5 $ és

Rétegsor Negyedidőszaki 30-80 m vastag sár­ ga, kék agyag, homok, kavics alatt felsőpliocén /levantei/ folyami kavics, durvahomok, agyag rétegsor van, ami alatt tavi felsőpannon világos k é k e sszür­ ke agyagmárga, meszes homok, h o m o kkőpa­ dok és márgacsíkok következnek. A homokés homokos agyagrétegek sűrűn váltakoz­ nak, alsó r é s z é n vastagabb homokrétegek vannak. Az alsópannonban itt is felis­ merhető a szürke agyagmárga és homokos

32

Wy felé elmárgásodik, kiékelőclik /táblázat/. FÖLDGÁZ METÁN NEHEZEBB CH

(5. TÁBLÁZAT GBK

GBK

alsó telep

■(első telep

76,52

77,86

12,09

12,11 2,24 7,79

C02

3,46

N;2

7,93

A magasabb földgáztároló homokkő a GBK-1, -2, -4, -7, -8, -9 fúrásokban fejlődött ki, Ny felé elagyagosod ik, másfelé a gáztelep szegélyvízzel érint­ kezik. Részben litológiaileg határolt hajlott rétegtelep. A tároló kvarchomokkő, 16-40 % karbonáttartalommal. Porozitása 13-18 %, áteresztőképes­ sége 2-18 mD. A gáz-víz határ -2009 m, a telepnyomás a hidrosztatikusnak m eg­ felelő. A földgáz összetétele kedvező. A GBK kutatóterület környékén még várhatók kisebb földgázelőfordulások a neogén rétegekben kialakult litológiai csapdákban. De ezek felkutatása a ma rendelkezésre álló módszerekkel n em g az­ daságos .

9. Kálmáncsa /23-24» 6l, 74/ Kálmáncsa kutatóterület a Dráva-rmedence DK-i részén van, ahol a neog é n m e ­ denceüledékek aljzata már emelkedőben van a Mecsek felé. Az első gravitációs mérések részére készültek, 1914-44-ben. szeizmikus méréseket 1953-ban a gezte. Ennek eredménye az ÉK-en mély e n jelentkező medencealjzat,

33

a MAORT Az első GKÜ v é ­ 1300 m mely

ikerlemezes plagioklász, muszkovit és biotit, klorit. Rit k á n k a l citfoltok fi­ gyelhetők meg. Van benne kovapala törme­ lék, kloritos vulkáni törmelék, kloritos csomók, Grossz Á d á m szerint, aki rö­ vid szállítású, gyors lerakódás eredmé­ nyének tartja ezt az üledéket.

bNy-i irányban mélyül, és Kálmáncsánál ■gerincszerű kiemelkedés van rajta. Ennek vizsgálatára mélyült két m é l y ­ fúrás 1959-60-ban.

16. T ablá 'zat Furjis

m

Ol

b Ap.

135,9 40

963 1500

-

1570 (2218) meddő

954 1704

-

1735 (1802) meddő

FA

IÖ-2 138,2

90

Sí. Bad.

c2 N

Rétegsor Negyedidőszaki lösz, homok, agyag alatt felsőpannon mintegy 900 m vastag a g y a g , márga, agyagos-márgás homok sű­ rűn váltakozó rétegsora következik, az alján vastagabb homokpadokkal, felső részén lignites csíkokkal. Az alsópannon 537-750 m között DNy felé vastago­ dó, kékesszürke agyag és szürke ag y a g márga, világosszürke finomhomok réte­ gekkel. Általában itt kevés a h omokré­ teg, a szokásos kőzetrétegtani formá­ ciók nem ismerhetők fel jól, talán a Drávái Formáció homokpados agyagmárgái, a mészmárga és az alapkonglomerátum van jelen. A szarmatát nem lehetett kimutatni, talán az alsópannon alapkonglomerátum egy része képviseli. A bádeni rétegsor itt csak 30-70 m Ny felé vastagodó m e ­ szes, lithothamniumos homokkő anyagú konglomerátum, kevés tufit betelepülés­ sel .

' - - _ 1ío< l K á l máncsa kutatási terület térképvázlata Bouguer-anomália vonalak ------- ' szeizmikus szintvonalak — ---- — földtani szelvényirány Szerkezeti viszonyok A két kálmáncsai fúrás a neo g é n Dráva-medence K-i szélén, a Mecsek felé emelkedő medencealjzat felett mélyült. Az egymástól 1,5 km-re íevő két fúrás kö­ zött az alsópannon talpának emelkedése 204 m, kb. 8° /24, ábra/. Szerkezeti zá­ ródásra nem nyertünk adatokat, kiékelődő homokrétegek előfordulása lehetséges, de az alsópannonban szinte nincs tiszta, jó áteresztőképességű homok. A bádeni dur­ vább törmelékes üledék, a kutatott terü­ leten nem záródik. A felsőkarbon egyrészt erősen diagenizált, hézagtérfogata, -át-eresztőképessége csekély és hosszú ideig felszíni lepusztulásnak volt kitéve, m i ­ közben a vándorlásra képes szénhidrogén­ tartalma eltávozhatott. Mindez tehát kedvezőtlen a szénhidrogének felhalmo­ zódása szempontjából.

Üledékhiány és diszkordancia után a Mecsek és Villányi-hg. között előfor­ duló felsőkarbon rétegekkel azonos sö­ tétszürke agyag, homokos, szenes agyag, homokkő és konglomerátum váltakozásából álló rétegsor következik, melybe a Kál1 fúrás 648 m-t, a Kál-2 67 m-t fúrt, s mindkettő ebben állt meg. Itt a felsőkarbon általában durva­ törmelékes, de felfelé fokozatosan fi­ nomodik. Szürke és zöldesszürke szín váltakozik. A konglomerátumos padok kvarcit- és granitoid törmelékből állnak, a finomabb törmelék muszkovitos homokkő, aleurolit, agyagpala, kvarchomokkő. A zöldes árnyalatot a klorit felszaporodá­ sa okozza a préselt és kis mennyiségű kötőanyagban. A homokszemek főleg kvarc,

Kőolaj földtani eredmények A fúrások lemélyítése közben kőolajés földgáznyomokat nem észleltünk, a fú­ rólyuk mérések sem indokolták azt, hogy rétegvizsgálatokat végezzünk. A kálmáncsai kutatóterületen, a kör­

34

nyező fúrások eredményeivel összhangban a kutatás folytatása nem indokolható.

Fúrási tevékenység A mélyfúrás 1959. szeptember 26-án indult meg és megszakításokkal 1980-ig tartott. Már az első fúrás eredményes volt, földgázelőfordulást talált, ezért ennek lemélyítését követte 34 db leha­ tároló, termelő, valamint a Víz-I, a m e ­ dencealjzat egy részét is feltáró fúrás.

Földtani szelvény a kálmáncsai fúrásokon keresztül.

10. Vízvár /15, 17-18, 25-28/ A vízvári kutatóterület a Drávamedence D-i része, a Görgeteg - Babóosa, Heresznye kőolaj- és földgázelőfordulá­ sok Ny-i folytatásában levő kőolaj elő­ fordulás. A szomszédos területek: ENyra Somogyudvarhely, É-ra Tarany, ÉK-re Rinyaszentkirály és DK-re Heresznye. DDNy felé az országhatár határolja. Gravitációs méréseket első ízben a babócsai- területtel egy időben végeztek, 1934-35-bén és később graviméteres m é ­ résekkel kiegészítették 1939, 1950. és 1972-75. években. A gravitációs adatok feldolgozásával Vízvár környékén pozi­ tív maradékanomália jelentkezett. A szeizmikus mérések 1953-ban k ez­ dődtek el. Az 1958. évi mérések szerint Heresznyétől Ny-ra a visszaverő felüle­ tek lejtenek, majd Vízvárnál újra emel­ kednek /44. számú jelentés/. Ezt az emelkedő szerkezetet, az olaj keletkezé­ sére, felhalmozódására és megmaradására már bizonyítottan alkalmas környezetben kutatófúrásokkal vizsgáltuk meg.

35

17

,

o fúrás " — ■^földtani szel­ vényirány ^ --kutatási terület " határa

Rétegsor Negyedidőszaki lösz, homok, kavics. Felsőpliocén /levantei/ vastagabb édes­ v í z tároló homokrétegek, kevés kékesszür­ ke agyag, agyagmárga. Felsőpannon vilá­ gos kékesszürke homokos agyag, agyag­ m á r g a és világosszürke homokrétegek sű­ rű váltakozásából álló rétegsor, mélyebb rés zén vastag, de finomszemcsés, kissé sós vizes homokrétegekkel /Újfalu F o r ­ máció/. Ezeket a vízvári korbeosztásban többször már az alsópannonba sorolták, mert a Víz-4 fúrásban L i m nocardium abichit tartalmaz. Az alsópannon elég jól tagol­ ható. Fent elkülöníthető a Drávái Formáció homokpados szürke agyag­ m á r g a rétegsora, mely itt az álta­ lánosnál kevesebb homokot tartalmaz Alatta felismerhető a Tófeji H o ­ mok Formáció, melyben azonban itt kevesebb a homokréteg, több szürké agyagmárgát tartalmaz. Mélyebben kifejlődött a Hagylengyeli Márga /Lenti Márga/ Formációnak megfele­ lő szint, mely itt az átlagosnál homokosabb, több durva homokkő

réteggel. „, . A szarmata Vízvár, Heresz--------nye és Görgeteg-Babé- emelet jelenlétére csa kutatási terüle- nincs biz o n yítétek térképvázlata. kunk. A bádeni rétegsor a legtöbb fúrásban zöl­ desszürke, kemény homokkő és kon­ glomerátum, m e l y ­ ben korjelző f a ­ Heresznye una többnyire nincs, lehet az kuUtssi térti let 28 ^ 0 alsópannon a l a p ­ ,, " " GÖR6ETEG - Babocsa k o nglomerátuma is. Néhol tufitos m á r ­ K) kutatási terület ga, mészmárga, breccsa rétegeket is ide sorolnak. Az .üledékhi­ ánnyal, diszkordánSan k ö v etkező m e d e n c ealjzatban mezozoós és k r i s ­ tályos kőzeteket PélerGida ismertünk meg, de kevés fúrás hatolt addig a mélységig. M e z o z o i k u m . A Víz-2 fúrás 24-64,5 m mélységben kemény h o m o k k ő be és k o n g l o ­ m e r á t u m ba ért, melynek kavicsai: sötét barnásszürke, dolomit, v ö r h e n y e s s z ü r k e , barna aprószemcsés eruptív kőzet /por- . fír/ és homokkő, m e l y főleg kvarc, szericitesedett földpát, kevés muszkovit és metamorf kőzetek törmeléke. A porfír alapanyaga szericitesedett anortoklász., albitortoklász lécek halmaza, .kevés hé26. ábra. Földtani szelvény a Vízvár-4, V' 15 -16 f ^ r ®sokíY|'j J át. 1329

143,22

.. EEK

2688 3162 (3566,5)

36

vonalaival. ._____ földtani szelvényirány

kidobott dolomit, H o m okkő kőzetdarab ke­ rült belőle felszínre. Lehet, hogy ez a dolomit még .nem a szálban álló kőzet, csak törmelék. A Víz-4-/B fúrás is elérte a dol o m i ­ tot, 2306 m-ből dolomitbreccoa került a felszínre, melyben 2-3 cm-es sötétszürke, szürke dolomit törmeléket szürkésfehér /pirites/ dolomitcementes. A néhol jelen lévő likacsokat barna kőolaj tölti ki, vagy csak az üreg fala olajos. Csiszolat­ ban a kőzet teljesen átkristályosodott, 50-100 mikronos szemcsék halmaza, őslény nyomot nem tartalmaz. A dolomit alatt, 2313 m-ben porfírt tárt fel a fúrás. Ez világos, sárg á s ­ szürke, darabos törésű kőzet, vékony kvarc hasadékkitöltésekkel, fi n o m s z e m ­

zagkitöltő kvarccal, magnetit és pirit kristályokkal. Néha fluidális szövet f i ­ gyelhető meg. Beágyazás: anortoklász és savanyú plagioklász kristályok. Va l ó s z í ­ nű, hogy a porfír az említett homokkövet áttört telérek formájában van jelen. A Víz-4 fúrásban barnásszürke finomszem­ csés d o l o m i t , sötétszürke márga és v i l á ­ gos sárgásszürke mészkő fordul elő, azonban a fúráskor bekövetkezett gázki­ törés miatt csak furadékminta és néhány

csés és bontott. C s i szolatban porfíros szövetű. Az alapanyag finomszemcsés, 50150 mikr o n hos s z ú s á g ú szericitesedettkalcitosodott földpátlécek sűrű szövedé­ ke. A beágyazások 300-1000 mikronos szanidinlécek, -táblák és-kevés kvarc. Szepesházy andezit, látit, vagy trachitnak megfelelő- paleovulkáni kőzetnek, porfír­ nak határozta meg. A kristályos alaphegységet csak a Víz-I fúrás érte el, amely gneiszben ért véget. Ez a kőzet szürke, repedezett,

27. ábra.

28. ábra.

Földtani szelvény Víz-4, Her-7 fúrások között.

V11-li

V.Z-29

Víz-3

V.1-31

37

Vtt-14

V.1-6

Her-7

zötti szakasza nem volt megvizsgálható. Az elvégzett 11 rétegvii zsgálat szerint több réteg nem áteresztő, 1913-1915,5 in­ ból olajos-gázos víz, 1905-1909 m-ből 3 napi 4300 m gaz jelentkezett.- F elette az 1902-1904 m-es szakaszból ugyancsak gázt és 1878-1883 m-ből napi 16 400 nr gázt kaptunk 1,95 nr olaj párlattal /18. táblázat/. A Víz-2 fúrásban, főként a 2356-2364 m közötti alscpannon h o m o k r é t e g volt erős kőolaj- és f ö l d g á z n y o m o s , de nem vált termelővé. A Víz-3 fúrás több gáz és olajnyomos réteg után 1830-1837 m között alsópannon rétegből napi 28 460 m'5 gázt 3 adott, 25 atm nyomással és napi 2,26 m olajpárlatot /18. táblázat/. A Víz-4 fúrás elérve a mezozoós rétégeket, 100 °C-os víz és gázkitörés miatt nem volt szabályosan kiképezhető, a 6'5/8 b é l é s ­ csövet már nem lehetett beépíteni, így az 5 1/2 collos fúrócsövet b e c e m e n t e z ­ ték. A jelentkező földgáz összetételét lásd a 18. táblázatban.

szabad szemmel palás, muszkovitos, 2-4 nun-es i'öldpáttáblák és kvareorsók, cso­ mók, kissé milonitos szerkezet látható rajta. Csiszolatban összefogazott hul l á ­ mos kioltásé kvarc, és plagioklász porfíroblasztok láthatók. Az egyes ásványok rétegenként feldúsulnak. Szericites, sa­ vanyú plagioklászban gazdag réteg, kloritosodott biotitban, musskovitban és kvarcban gazdagabb rétegek -figyelhetők meg. Néha kevés gránát van jelen. Balázs Endre a kőzetet kétcsillámú plagioklászos paragneisznek határozta meg. Szerkezeti viszonyok A vízvári kutatóterület a GBK-GBHeresznye kristályospala magas rögvonu­ lat Ny-ÉNy-i folytatása, melynek azonban a tetővidéke és D-i oldala átmegy a h a ­ táron. A vízvári olajmező ennek a szer­ kezetnek csak az E-i szárnya. A fúrások nagy része nem fúrta át az alsópannon rétegeket sem, ezért az alsó­ pannon talpáról nem szerkeszthető rész­ letes mélységtérkép, csak kevés adattal átnézetes /28. ábra/. Eszerint a Víz-4 fúrás szerkezetileg a legmagasabb /-2150/, innen K-re a Víz-2 és -3 fúrásig -2350,. -2400 m-ig lejt a szerkezet ÉK-i oldula, m a jd a Víz-5 fúrásig -2460 m-re, a VízI-ig -2845 m-ig süllyed az alsópannon talpa és tudjuk, hogy a Somogyudvarhely-1 fúrásnál is mély, -2841 m, ahonnan É felé ismét emelkedni kezd /l. ábra/. A medencealjzat felszíni formáihoz idomuló neogén üledék a határon túl zá­ ródik és kőolaj- földgáz tárolásra alkal­ mas záródó szerkezetet formál. A medencealjzatot csak néhány fúrás érte el, és­ pedig a Víz-I gneiszben, a Víz-4, -4/B mezozoós homokkő-konglomerátum és dolo­ mitban, porfiritban végződött. A medencealjzat felépítéséről pontosabb ismerete­ ink nincsenek.

18. Tábláját ÓLAI

F/OSÚLY 20°C

Víz-2 Víz-3 Víz AA Víi4B Y ít-I 2356- 1834- 1585- 1796- 31420,818 0,761 0,749 0,651 0,802 *20 -6,5 *12

Víz-I Víz-I 3125- 30970,801 0,793 *3 -6

DERMED °C VISZK. 20°C cSt A.19 A,OS 2,02 38°C tSt 3,21 V 5,67 50*C tS t iriler. H 3ELLE6 10,05 BENZIN s V. 18,92 72,9 97,0 20,82 29,69 22,1 PETRÓLEUM 3,8 gázolat 51,12 1,0 1,60 68,97 MARADÉK 027 0,2 1.40 0,16 veszteség

2,68

1,65 H 45,15 19,89 34,39 0,57

18. T á b l á z a t Víz-3 Víz-4 Víz4A Víz4B Víz-I Víz-I Víz-I Víz-I 1830- 2271- 1585- 1796- 3142- 3125- 3097- 1905-

MetaV< eta'n +

Kőolaj földtani eredmények Vízváron sikerült felkutatni egy kisebb jelentőségű kőolaj- és földgáz­ mezőt. A Víz-1 fúrás műszaki kiképzése nem tökéletes, mert a fúrórudazat a 2358 m-t elérve megszorult, lecsavarása csak 1547 m-ig sikerült, a melléfúrás pedig 1510-től 2081 m-ig. A fúrás megállt az alsópannonban, ennek is a 2081-2355 ni kö­

C0z N,

16,29 49,54 81,68 74,52 w 1,26 9,21 13,03 7,02 49,20 2,43 4,54 9,27 6,48 7,91

-

38

20,50 7,48 57,32 12,06 2,64

25,11 6,25 6490 3,73

29,29 \l,I0 7,11 60,84 21,26 2,76 6,01 -

vitációs anomália. Szeizmikus méréseket 1954-57-ben vég­ zett a Szeizmikus Üzem /27, 35. számú je­ lentések/ és a Geofizikai Intézet 1961ben. Mindezek kis szeizmikus kiemelkedést mutattak ki Inkétől É-ra. Ezen mélyült a Pat-1 és -2 fúrás és ennek É-i illetve D-i oldalain a Pat-3, illetve -4 fúrás. A fúrások 1961-1963-ban mélyültek.

A helyette, tőle 283 m-rel ENy-ra lefúrt V i a - 4 /A fúrásban a 6 5/3 collos béléscső erősen megsérült 302 rn-ben és 1325-50 m között. Itt, az 1585-1537,5 mes szakasz perforálása után 10 mm-es f ú ­ vókén napi 46 300 gázzal 3,3 m"* kő­ olaj párlatot kaptunk /18. táblázat/. Az előbbi fúrás hibás kiképzése miatt, tőle 280 m-re Ny-ra mélyült a Vía-4/B fúrás, melyben több gáz- és olajnyomos réteg között, 1796-98 m-ből alsópannon réteg­ ből, rétegrepesztés és savazás után napi 5-6 nr gázos kőolaj volt nyerhető. Az egymáshoz közel lefúrt Víz-4-eo kutak bizonyítják a homokrétegek len­ csés, kiékelődő természetét. Ezek az első kutatófúrások találták meg a vízvári olajmezőt . Ez után lemélyült a többi fúrás / 1 7 . táblázat/, lehatároló és termelő fúrások, valamint a távolabbi környék kutatófúrásai. Utóbbiak közül említésre méltó a Víz-I, mely nemcsak elérte a. kristályos alaphegységet, ha­ nem könnyű, olajpárlatban dús új föld­ gázelőfordulást is talált. A Víz-I fú­ rás 3142-3149 m-ben levő miocén, tufás homokkőből 10 mm-es fúvókán napi 91 900 nr gázt és 4,32 nr kőolajat termelt /18. táblázat/. A 3125-3132 m- b e n levő m i o ­ cén, tufás homokkőből 8 mm-es fúvókén 3 3 napi 117 200 m gaz es 7-8 rrr olajparlat jött felszínre, végül 3097-3104 m közötti miocén homokkőből 12 mm-es fúvékán napi 30 500 m gázt termelt, 9,6 párlattal.

19- Táblázat Furat FA

Q

Mi.

U f. M i.

Pat-1 135,1 Pat-2 136,1, Pat-3 155,5 Pat-1, 1735

75 1197 1885 1920 70 1182 1875 1897 25 1249 2389 70 1195 1759 -

2000 (2111)

Vűbetbrós

2030 (23S3) (2702) 2125 (2305)

^o la jA ) viz

Fp-

Ap.

Pl. Mró

Rétegsor Negyedidőszaki lösz, meszes agyag, homok, bizonytalan elhatárolódásé réte­ gek. Pelsőpannon főként homokos agyag, agyagmárga és finomszemcsés homokrétegek sűrű váltakozása és egy-egy vastagabb finomszemcsés homokkőréteg, felső részén lignites agyagcsíkokkal. A l s ó p a n n o n , szürke, homokos agyagmárga néhány finom­ szemcsés csillámos homokkőpaddal, a Drá­ vái Formációnak m e g felelő rétegek /a Pat-3 fúrásban 1249-1800 m között/. Alat t a sötétszürke agyagmárga, itt csak néhány finomszemcsés, csillámos h o m o k r é ­ teggel, amelyek jelzik, hogy ez a Tófeji Formációnak megfelelő szint /a Pat-3 fú­ rásban 1800-2110 ni között/.. Sötétszürke agyagmárga és márga, vékony finornhomok o s , csillámos lemezkékkel, a Lenti M á r g a Formációnak megfelelő rétegsor /a Pat-3-ban 2110-2389 m között/. A szarmata emelet jelenléte a Pat-2 fúrásban 1875-1916 m között lehetséges. A kőzet tufacsíkos agyagmárga, Rota l i a beocarii, Ostracoda és bizonytalan Ervilia maradványokkal. A bádeni emelet tufás homokkő, agyag, a Pat-2 fúrásban kavics. A Pat-3 fúrásban riolit-andezit jellegű durvaszemcsés törmelékkőset van, benne szanidin, biotit és kvarc dihexaéderek is­ merhetők fel. A kárpáti emeletbe sorol­ juk az előbbi alatt levő tarka a g y a g ­ homokkő-, k o n g l o m e r á t u m - , mészkőbreccsaés riolittufa rétegeket, bár biztos ős-

Sajnálatos, hogy a gáz összetétele kedvezőtlen /18. táblázat/. Ezek az eredmények arra utalnak, h o g y Vízvár környékén új kutatási m ód­ szerek kedvező eredménye esetén érdemes lehet a kutatást folytatni.

11. Pat /4, 6, 29-30/ A páti kutatóterület az inkei nagy­ szerkezet É-i oldalán terül el, D-en az inkei, Ny felől a nagyrócsei kutatóterü­ let szomszédságában, É-on az oltáréi m i ­ océn árok határolja. A gravitációs méréseket az inkei te­ rülettel kezdték el. A páti kutatóterület É felé csökkenő értékű gerincszerű g ra­

39

lőnytani bizonyíték nincs. A Pat-3 fúrás alján homokos kötőanyagú konglomerátum van, gneisz, csi l l á m k v a r c i t , kvarcát és földpáttörmelékből, homokos kötőanyag­ ban.

breccsa. Jantsky Béla /1979, p.74/ a Pat 2 fúrásból kristályos mészkövet is említ betelepülésként prekambriumi fillit, amfibolit anyagába. A m i o c é n konglomerátum bán v a l óban van kristályos pala törm e l é ­ ke .

H

Szerkezeti viszonyok A kutatóterület az inkei. magas r ö g ­ vonulat É-i oldalán, az oltáréi mio c é n árok D-i szélén terül el. Paton és az inkei szerkezet ÉNy-i rés z é n a neogén medencealjzat a környezeténél lényegesen m a g asabb helyzetű: míg az Inke-I fúr á s ­ ban 4537 m-b e n találtuk meg a kárpáti üledék alatt a triász és prekambriumi képződményeket, addig P a t o n m á r 20002100 m-ben van a felszín alatt. Ez a najgy m élységkülönbség a középma g y a r o r ­ szági szerkezeti öv következménye le­ het, ú g y szintén a medencealjzat kar b o ­ nátos k ő z eteinek breccsás kifejlődése és az Inke-I fúrás rendellenes ré t e g ­ sora is. A kutat óterületen a 'neogén ü l e d é k e k ­ b e n szerkeszthető EBy-DK-i irányú szel­ v é n y szerint van kisebb záródás /30. ábra/. A z o nban ennek térbeli helyzetiét nem ismerjük: lehet h o g y a záródás nem mindén"irányú. Valószínű, h o g y nincs je­ len jól záródó szerkezet, melyben n a ­ gyobb kőolaj- és földgázfelhalmozódás létrejöhetett volna.

1-3

0

N 29. ábra.

1 i.1

2 i

3 km i

\

n

Pat-1 \Pat-2

Pat kutatási terület térképvázlata. --------földtani szelvényirány

Végül nagy üledékhézag és diszkordancia után valószínűleg mezozoós m é s z ­ kő és dolomitkonglomerátum, dolomitbreccsa, dolomitos mészkő következik. A Pat-1 fúrásban a dolomitbreocsa agyagmárga rétegeket, is tartalmaz, még ten­ geri miocén faunával, tehát még miocén a felső része. A Pat-2 fúrásban világos sárgásszürke dolomit és mészkő konglo­ merátum van, a PatPat-3 4-ben pedig mészkő1 155,6 breccsa, breccsás 6 *l d o l o m i t , világos O-i sárgásszürke brecscsás mészkőben állt meg a fúrás. Úgy látszik, itt a do­ lomit- és mészkő-, breccsa szélesebb íj elterjedésú, ami szer-j^— 12« kezéti vonal jelen­ léte mellett szól Alsópannon /Középmagyarországi vonal/. E karbonátos kőzetek földtani kora bizony­ talan. Valószínű, hogy többféle kőzet keverékéből áll a (2702)

te-i PA-2

05,11 06I37 ________K

mmá

•1197

(2353,7)

30. ábra.

40

(2305,3)

;

Földtani szelvény a Pat-3, -1, -2, -4 és Inke-12 fúrá­ sokon keresztül.

Ezek az olajnyomok figyelemreméltóak, bár a gázösszetétel nem kedvező. A tároló tulajdonságai sem kedvezőek, kisebb ki­ terjedésű, kiékelődő lencsék, kis áte-. r e s z t ő k é p e s s é g g e l . Ám nagy f e lhalmozódás­ ra alkalmas csapda jelenléte esetén a te­ rület továbbkutatása sikeres lehetne. Ilyen csapdák előfordulása lehetséges a terület környékén. Ahogy az oltárci miocén-pliocén árok E- oldalán kezd kibon­ takozni a régen megjósolt /Kőrössy, 1964/ akkumulációs.övezet /Buzsák, Sávoly, stb/ úgy az árok D-i oldala is valószínű. A fúrásokkal való kutatás itt /az egy műszakilag sikertelen, egy a kárpáti r é t egekben megállt és két mezozoi k u m b a n megállt fúrás után/ nem tekinthető v é g ­ legesen befejezettnek és a kutatóterület nem tekinthető végleg eredménytelennek.

Kőolaj földtani' eredmények A Pat-1 fúrásban 2107 ai elérésekor iszapveszteség és forró sósvíz kitörése következett be, ami miatt az alsó sza­ kaszt béléscsövezni és a rétegeket me g ­ vizsgálni nem lehetett. Ezért a k övetke­ ző fúrást csak 298 m-rel DK-re mélyítet­ tük -le. A Pat-2 fúrás jó olaj- és gáznyomokat szolgáltatott. Az 1922-2353,5 m közötti csövezetten mélységszakasz - kárpáti és mezozoós - vizsgálatakor 20 mm-es fúvókán napi 432 vízzel földgáz jelentkezett /20. táblázat/. Az 1845-1850 m-es mélységszakaszból gáznyomok és néhány liter kőolaj jött a felszínre. Az itt megnyitott alsópannon réteg áteresztőképessége nagyon kicsi. Az 1840-1850 m közötti alsópannon homok­ kőből összesen 900 liter olaj és éghető gáz került felszínre. Az inkei szerke­ zet É- oldalán, mély helyzetben levő Pat-3 fúrás földgáz- és olajnyomokat ta­ lált, rossz áteresztőképességű és poro­ zitású alsópannon és kárpáti rétegekben /táblázat/. A 2269-2282 m közötti sza­ kaszból összesen 1 kőolaj gyűlt öszsze. A Pat-4 fúrásból négy rétegvizsgá­ lat alkalmával csak sok meleg víz -jelent-

12. Semjénháza /31-32/ A semjénházai kutatóterület a b a j ­ osainak Ny-i folytatása. Itt gravitációs méréseket először a MAORT' végzett 193536-ban, később 1941-42-ben az inkei nagyszerkezet, graviméteres mérései ■ide is kiterjedtek. Scheffer V i k t o r 1948. évi maradékanomália számításai alapján jelentkezett a bajosai szerkezet és en­ nek Ny-i részén levő Semj é n h á z a v i d é k é ­ ről is nyertünk adatokat. Szeizmikus méréseket a Geofizikai Intézet végzett 1953-ban és'Semjénházán a bajosai szerkezet folytatásában pihenő jellegű kiemelkedés mutatkozott. Mindezek a m é r é s e k a neogén feküjét nem tudták észlelni, csak a felsőbb szintekről é r ­ keztek visszaverődések. A jugoszlávokkal közös szeizmikus m é r ések folytak az 1960-70-es években. A MJMS-104 szelvényen az alsópannonnál idősebb szintekben kiemelkedés jelent­ kezett, amit megerősítettek az NaMS-14, -15 es -1 vonalak eredményei is. Mindezen méré s e k eredményeit az 1975. évi 119. számú jelentés foglalja össze. Ezek sze­ rint a medencealjzat bonyolult, nem egy­ séges szerkezetű, de a neogén alja k ö z e ­ lében NyDNy irányúosapás világosan je­ lentkezik. A felsőpannon alja szintjében a bajcsai szerkezet nyúlványaként jelent-

20- Tablazat

K Ő O L A J ''^

Pat-2

Pat-3

18Á5-1850 m 2269-2282 m 0,8687 FAJSÚLY 20 “C 0,8806 DERMED °C +25 + 14 VISZK. c5t/38*C 11,78 16,16 cSi/50 “C 7,95 11,20 ^JELLEG intermedier BENZIN s% 15,52 12,19 PETRÓLEUM 15,99 17,62 68,30 MARADÉK 70,05 0,19 VESZTESÉG 0,14

41

dag tengeri bádeni faunát. A kárpáti r é ­

kezik a Serryériháza szerkezet.

tegek homokos agyagmárga, homokkő, dolomitbreccsa, vulkáni törmelékkőzetek, csak feltételesen soroljuk ide őket. A Sem-3 fúrásban fehér és h ú s p i r o s vulkáni törmelék, kvarckavicsos, m á r g á s kötőanya­ gú rétegsora Is valószínűleg ide tarto­ zik .

Fúrási tevékenység Semjénházán három fúrással tulajdon­ képpen a bajosai kutatást folytattuk az 1961-1975. években, nagy megszakítások­ kal .

21. F ú r* FA

ö

b

Ap.

Táblázat

$z. U . Kárp. Triasi Perm Megj.

olajig. Sem-1 171,7 80 1435 3062 3229 (33041 ? 3200 55 3271 (35081 146,9 2983 Sem-2 1480 H Sem-3 1703 50 1500 3028 3156 3200 3282 3587 (3775) 9*

A heogén rétegsor alatt triász ag y a g ­ kő, dolomit, breccsás dolomit, anhidrites agyagpala és homokkő fordul elő. A permbe soroltuk a Sem-3 fúrás 3587-377.5 m k ö ­ zötti kvarcit, mészkő, z ö ldesszürke do­ lomit, feketésszürke anhidrít és gipszes dolomit, dolomitbreccsa rétegeit, de a koruk bizonytalan. Ezek .a r é t e g e k /agyag-' 32. ábra. Földtani szelvény Semjénháza-2, -3 és Bajcsa-23 f ú r á s o k o n át.

Semjénháza kutatási terület térképvázlata, az alsópannon talpának . szintvonalaival. __■földtani szelvényirány

.Rétegsor — - .—--Negyedidőszaki lösz, kavics, homok, agyag alatt felsőpannon agyag, agyagmárga és agyagos homok következik sűrűn váltakozva. Néhány vastagabb finomszemcsés homokréteg is előfordul. A felső részen lignites agyagcsíkok vannak. Az alsó­ pannonban felismerhető a h omokpa­ dos a gyagmárga rétegsor /Drávái Formáció/, alatta a Tófeji Homok Formáció és a Lenti Márga Formáció­ nak megfelelő rétegsor, mely'itt jóval homokosabb a típusosnál, le­ felé fokozatosan márgába, világosszürke mészmárga padokat tartalma­ zó rétegekbe megy át /Beleznai Formáció/. A szarmata jelenlétét főleg kőzettani rétegazonosítás alap j án feltételezzük, a bajosai fúrásokkal. Kőzete lemezes márga, homokkő, aprókavicsos homokkő és vulkáni tufás rétegek. A bádeni rétegsor főként h o m o ­ kos agyagmárga, homokkő, lithothamniumgumós márga tufacsíkokkal. Csak a Sem-2 fúrás 3059-3067 m kö­ zött,! magfúrásnak lithothamniumos mészköve és m argója tartalmaz g az­

( 1175)

42

A S e m - 2 fúrás rétegvizsgálatakor több gyenge gáznyomos réteget és 3151,53508 m között átfúrt miocén és triász rétegek csövezetlen szakaszából napi 490 m^ földgázbeáramlást adott /22. táblá­ zat/. A Sem-3 fúrás, mely a szerkezeten a legmagasabb helyzetű, több gyenge g á z ­ nyomos réteg mellett a 3267-3275 m kö­ zötti triász rétegből 4 mm-es fúvókán napi 2490 m^ földgázt és kevés párlatot adott /táblázat/. Ezek a kevés gázt adó rétegek, kis lencsék, a szomszédos fúrás b a n már n i n ­ csenek meg, készletük jelentéktelen. M i ­ vel nagyobb záródó szerkezet nincs, csak a kisebb homoklencsék és EK felé kiéke­ lődő h o mokrétegek tartalmaznak kevés földgázt. Ezek á t eresztőképessége ke d v e ­ zőtlen. Ez a terület inkább tápterület jellegű, m i n tsem f e l h a l m o z ó d á s i .öv. T o ­ vábbi kutatás eredménye kétséges, de a távolabbi környék fúrással nincs feltár­

palák, anhidrites dolomitos palák/ eny­ hén m e t a m o r f i z á l t a k , hasonlóak a Bükk tengeri felsőperm-alsótriász képződmé­ nyeihez. Szerkezeti helyzet A semjéhházai kutatóterületen WyDNy felé folytatódik a bajosai, környezeté­ ből kiemelkedő szerkezet gerincének sülylyedése, de a Sem-3 és -2 fúrások kö­ zötti mély ponton ez megfordul és a Dr á ­ váig újra emelkedni kezd. Záródó szer­ k e z e t jelenlétéről nincs adatunk innen, mert EK-re Bajosa, DNy-ra a h o rvátorszá­ gi Légrád vidékén van záródás. Ez a te­ rület a kettő közé eső nyeregként értel­ mezhető. Kőolajföldtani eredmények A semjéhházai fúrások közül csak ke­ vés talált jó, a többi gyenge olajnyomo­ kat. A Sem-1 fúrásban több gyenge gázés olajnyomos réteg között említésre érdemes a 2960-2969 m közötti alsópannon » » 3 homokko., melyből napi 5,5 m folyadék dugattyúzása közben gázszivárgás és olajnyom mutatkozott. A 2956-2966 m közötti szakaszból napi 4 m folyadék volt du­ gattyúzható, ennek 42,5 % -a könnyű k ő ­ olaj /22. táblázat/.

va . H ő mérsékleti adatok A Sem-2 fúrásban: 2500 m 7ÍJ nyugalmi idő u t á n 91°C 2945 m 7n nyugalmi idő u t á n 128°G 3080 m 15Í? nyugalmi idő u t á n 132°C 3432 m 20n nyugalmi idő u t á n 159°C

30,8 24,9 24,9 23,0

m/°C m/ 0 m/°C m/°C

22. T a'b l Azat 13. S omogyudvarhely /33-34,. 60/

Stm-2 ' 5em-1 Sem -1 Sem-3 5151-3505 2960-2969 2959-2966 3267-3215 meta 'n 64,62 74,24 65,78 67,66 ETBN és nehezebb 3,01 6,39 32,57 3,91 C02 11,93 7,88 0,25 D 0,55 0,44 1,65 19,1? N»

A somogyudvarhelyi kutatóterület; a Dráva-medence déli részének közepe tájá­ ra esik /l. ábra/, aránylag n a g y terüle­ ten szétszórt fúrásokkal. É - o n Berzence, K-en Tarany, D-en Vízvár és az o r s zágha­ tár határolja. A gravitációs méréseket a MAORT v é ­ gezte el, az értékek D-re csökkennek. A rit k a állomásé mérések átnézetes eredmé­ nyeknek tekinthetők. Az 1958. évi szeizmikus mérések /44.

22. Táblázat Sem -1

5em -1

Sem- 3

2960-2969™ 2956-2966m 3267-3275 m FA3 SÚL.Y 20*C 0,6430 0,8217 - 28 alatt - 28 alatt DERMED ®C 7,01 VlSZK. 20°C cSt 6,41 4,61 30’ C cSt 4,26 intermedier intermedier oelleg BENZIN 5% PETRÓLEUM GáZOLAT MARADÉK VESZTESÉG

28,80 16,92 54,04 0,24

34,26 15,28 50,26 0 ,20

0,7814 -

számú jelentés/ szerint kiemelkedés je­ lentkezik, erre tűztük ki á So-1 fúrást. Később, 1976-77-ben végzett mérések a l a pján tűzték ki a So-2, -3 és -4 fúrást.

69,78 Fúrási tevékenység A terjedelmes kutatóterületen 19611979 között nagy megszakításokkal 4 fúrás mélyült.

10,83 5,01 14,07 0,31

43

gú, bontott kőzet és a m i o cénnél idősebb nelc tartják. Rétegdőlése 1-2°. A kárpáti rétegek főként terresstrikus édesvízi törmelék, m e t a m o r f és erup­ tív kőzetekből, riolittufit és -breccsa, riodácit, melynek radiometrikus kora kb. a középső riolittufa szintnek felel meg. A neogén alatt d i szkordánsan prekambriumi gneisz, m uszkovit-biotit c s i llám­ pala, gránátos csillámpala, földpátos biotit-muszkovit csillámpala következik. Ezeket ágyag'-homokkőből m e z o z ó n á s a n á t a ­ lakult, amfibolit fáciesű kőz e t e k n e k tartják, később k a r b o n á t o s o d á s , kloritosodás, agyagásványosodás érte őket. A So-3 fúrásban andezit, trachiandezit

23. T áblázat Rím

FA

Q

Ap.

$2 . Ba'd. ta'rp. Krist. M egj^z.

5o-1 119,0 282 1640 2960 So-2 123,7 151 1459 2716 1535 2667 So-3 121,0 1500 2577 2589 So-4 153,9

3154 - (3162) qáznijom 2845 3251 6533) víz, gazra). 2669 2828 (3164) ^d a jra ) (34201

víz

Rétegsor Hegyedidőszaki üledék homok, homokos agyag, kavics, édesvíz tartalmú, nagy porozitású és ellenállású rétegek. Felsőpannon világos kékesszürke finomszemcsés homok és agyag, agyagmárga r é ­ tegek nagyon sűrű váltakozása és néhány vastagabb homokpad. A homoktartalom a mélységgel növekszik. Felső részén lignites agyagrétegek vannak. Az alsópannon r é t egsorban elkülöníthető a Drávái H o ­ mokpados Agyagmárga Formáció, mely itt a típusosnál finomabb szemű, a homokpad kevés és vékony, lefelé nő a homok menynyisége. A So-1 fúrásban 1640-2080 m k ö ­ zött fúrtuk át. Alatta felismerhető a Tófeji Homok Formáció /3o-l-ben 20802430 m között/ szürke agyagmárga, réteg­ zett, itt csak vékonyabb homokkői’ étegekkel váltakozva. Mélyebben /a So-l-ben 2430-2900 m között/ a Nagylengyel! Agyagmá r ga Formációnak megfelelő rétegsor kö­ vetkezik, mely itt az átlagosnál több finomszemcsés homokréteget is tartalmaz. Kifejlődése is vastagabb. Végül m e g k ü ­ lönböztethető a Beleznai Mószmárga F or­ m á c iónak megfelelő /So-l-ben 2900-2960 m között/ rétegsor, a So-4 fúrásban 34,259,3 % CaCOj tartalommal, tehát inkább rnárga jelleggel. ■Szarmata rétegeket a So-4 fúrásban sikerült kimutatni-, ahol főleg rnárga ős ősmaradványokban gazdagabb. Alga: Sphaer i d a moldavica, Acicularia sp. valamint R o t a l i a beccarii, Honion granosum, Elphidium sp, Pectinaria és szivacstű maradványok vannak benne /Kárpátiné Radó Denise et al. 1980/.

telérek vannak benne,' melyben szanidin, a l b i t , kevés amfibol és b i o t i t •ismerhe­ tő fel a holokristályos alapanyagban. S z epesházy Kálmán ezeket s z u bvulkáni telérkőzeteknek tartja, v a l ó s z í n ű l e g paleogén korúak. 33. ábra.

A sorriogyudvarhelyi fúrások térképvázlata. _____ földtani szelvényirány Szerkezeti viszonyok Az egyik legjobban azonosítható szint az alsópannon talpa. Ennek a fú­ rásadatokkal szerkeszthető térképe sze­ rint a legmélyebb szerkezeti h e l y z e t ű a So-1 fúrás, ettől D-re a Víz-19, -12 i r á ­ nyáb a n már újra emelkedés van, a G ö r g e ­ teg - Babócsa magas rögvonulat Ny-i elvégződése felé., A többi, É-ra levő som o gyudvarhelyi fúrás magasabb .szerkezeti h e l yzetű /l. ábra/.

A Uldeni rétegsor: lithothamniumos mészkő, szürke-zöldes rnárga, homokos rnárga, homokkő és konglomerátum, bádeni tengeri faunával. A konglomerátumban csillámpala, gneisz és andezitkavicsok vannak, mely utóbbi pilotaxitos alapanya­

A k u t a t ó területen záródó szerkezetre vonatkozó adat nincs, ezért legfeljebb kisebb jelentőségű, kiékelődő rétegekhez

44

kőolaj is felszínre került, A 2667-2688 m közötti bádeni homokrétegből teszteres vizsgálatkor összesen 104 liter olaj jött felszínre. A 2996-3017 m közötti kristályos pala szakaszból 10 mm-es fúvókán napi 188 000 m gaz jelentkezett, mely azonban főleg C 0 o /24. táblázat/. A 3029-3112 m-es sza* 3 kaszbol napi 83 400 m földgaz jelentke­ zett, összetétele ennek sem kedvező. A 3132,5-3164,5 m közötti teszteres viz s g á ­ lat ipari mennyiségű gázt adott, de menynyiségét a tömítő átszakadása miatt nem lehetett mérni. Összetétele kedvezőtlen. A 3040-3125 m közötti kristályos paiák 3 v i z sgálata 10 mm-es fúvókán napi 1600 m csökkenő mennyiségű, uralkodóan C02 gázt adott. A 2914-2920 m-ben levő kristályos palából kevés kőolaj is jelentkezett. A 2561-2567 m-b e n levő alsópannon •3 homokkőből napi 2,5 m folyadék -volt du, , „ 3 gattyuzhato, melyből 2 m $o-1 gázos kőolaj. Ujraperforálás és rétegrepesztés után az 3 olajhozam 5,59 nr/119 óra volt. Tehát csak C 0 2 ~dús gáz jelentkezett ipari m e n n y i ­ ségben, de erős kőolajnyo­ mokkal. A So-4 csak vízbe­ áramlást adott. A somogyudvarhelyi ku­ tatóterületen tehát ipari hozamú, de kedvezőtlen öszszetételű földgáz ás erős kőolajnyomok vannak. Mivel a fúrások 4-7 km távolság­ ban vannak egymástól, köztük

és vetődésekhez kapcsolódó csapdákban lehet kőolaj-földgáz felhalmozódás. A terület földtani fejlődéstörténe­ tére a prekambriumtól vannak adataink. Az ősi homok-agyag rétegsor mezozónás m e tamorfizációja valószínűleg a prebajkáli orogén idején jött létre. Később többször újra átalakult. Ennek erősen lepusztult felszíne esetleges üledékei­ vel a miocén közepéig erősen lepusztult. A kárpáti emelet szárazföldi, folyóvízi és vulkáni törmelék eredetű üledéke nyi­ totta meg a neogén üledékképződést, mely csaknem folyamatos volt, legfeljebb r ö ­ vid idejű helyi megszakításokkal a szar­ mata idején. A fejlődéstörténet a kárpá­ ti emelettől alkalmas szénhidrogének k e ­ letkezésére és felhalmozódására. A_ kuta­ tóterület szerkezeti helyzete következ­ tében inkább tápterület jellegű, mintsem felhalmozódási övezet.

Ber-1

34. ábra.

$o-3

Földtani szelvény Berzence-1, Somogyudvarhely-3 és -1 fú­ rásokon keresztül.

%■ T áblázat

Kőolaj földtani eredmények A fúrásokban többször jelentkeztek kőolaj és földgáznyomok, ipari jelentő­ ségűek is. így a So-i fúrásban 2983,43162 m közötti csövezetlen bádeni és csillámpala rétegekből gáznyomos víz je­ lentkezett /24. táblázat/. A So-2 fúrás­ ban több kristályos pala és alsópannon rétegből nem volt beáramlás. A 3243-3533

k SÓl A

O ^ ^

$0-3 $0-3 $0-3 $o-3 2553 m 2667m 2914 m 2561 m 0,6431 0,8521 Q|6'S9 0,8572 *16 *32,5 *13 -2,5

FA3SÚIT 20°C OERMED *C 7,41 16,40 6,16 VlSZK. 38*C cSt 5,40 5,47 50*C cSt 10,32 5,94 4.18 triemad. iifUrnad mUrmed inUnrnd TELLEE 18,91 6,52 17,08 BENZIN S7« 23,24 3,89 10,89 7,12 petr ó leu m 4,70 11,91 11,59 6,25 7,15 GÁZOL A 3 60,15 63,84 18,62 6 6 ,8 8 m a r a d ik 0,24 0,11 0,59 0,32 VESZT6 SÁ6

m közötti bádeni és kristályo3pala réteg-

, 3 , bol 3-3,5 m v t z es kévés gaz szármázott. A So-3 fúrás 2553-2577 m-ből éghető gázos vizet adott. A gáz gazdag nehezebb alkatrészekben. Ugyaninnen kb. 700 liter

45

24. T a 'bl a 'zat

2553-

$0-3 3029-

5o-3 3132-

2561-

Furái

FA.

45,54

4,73

18,71

9,04

55,51

Tar-1

136,5 1535 2609 2835 (2944)

bádeni olaj

$3,81

mjom 90,89

-

-

38,73

fc r -2

135,9 1585 2643 2840 (3005)

bádeni olaj

3,56 2,20

Tar-3

133,9 1483 2585 2883 (2965)

bádeni olaj

2660 2875 (2902) 2604 (2876) 2603 2825 (2831) 2652 (2878) 2585 (2900) 2505' 2747 teSTO) 2586 2806 (2831)

olajnqors műsz.oilaai. oiaj

$0-3

1983-

64,19 METÁN ETÁN « nebaehb 18,97 COj 12,90

GÁZ

Ni

3,94

26. T áblázat

So-3

$0-3 2996-

$0-1

0,18 0,97

4,58

58,56 82,37 24,73 8,59

F?.

Tar-4 136,9 1594 Tar-5 134,9 1530 lá f -6 135,4 1505 V 7 136,9 1615 Tar-8 137,2 1537 Tar-9 136,5 1474 lar-lQ 134,2 1410

lehet felhalmozódásra alkalmas terület. A kutatást nem tekinthetjük végleg b e ­ fej ezettnek.

Ap. Bad. Karp. Krist.

Tsr-11 Tár-12 136,3 1535 2635 2880 (2900 Tár-13 135,3 1440 2625 (2777) Tar 0-1 j 128,5 1460 2539 (3006) (3300)

14. Tarany /l, 33, 35-36/ A taranyi kutatóterület a Drávamedence középső részén van, É-on szom­ szédos Nagyatád, K-en R i n y a s z e n t k i r á l y . D-en Vízvár és Ny-on S o m o g y u d v a r h e l y . A MAORT által végzett első g ravitá­ ciós mérések szerint az értékek n ö v e k ­ szenek K-re a görgetegi maximum felé és ÉK-re az Inke - Kaposvár gerincszerű k i ­ emelkedés irányában. Záródó szerkezet nincs a területen. Az első kutatófúrások kitűzésére rendelkezésre álló szeizmikus adatok az 1958-ban végzett mérésekből származnak /44/2. számú jelentés/. A szeizmikus térképen az ÉK-i általánosan emelkedő reflexiós szinteken egy ÉNy-DK irányú, helyi kiemelkedés mutatkozott /35. ábra/, ezt kívántuk fúrásokkal megismerni.

Q3z, ob]mj. gáz, oUjny olajoyo® gaz, olajny. kíUTzve olajtermelő m ik. -jeHagij

és elkülöníthető fent a homokpados szürke agyagmárga /Drávái Fo r m á c i ó / a Tar-1 fúrásban 1535-2070 m között. Alatta a Tófeji Homok 'Formáció f i n o m ­ szemcsés, csillámos homokrétegei, v é ­ kony sötétszürke agyagmárga rétegekkel, 2070-2465 m között. A N a g y l e ngyeli.Márga Formáció sötétszürke és csillámos, igen vékony homokrétegekkel, 2465-2609 m kö­ zött, m e l y lefelé meszesebb, végül mészmárgába m e g y át /Beleznai Mé s z m á r g a F o r ­ máció/, ami pl. a Tar-2 fúrásban fejlő­ dött ki jól. A szarmata jelenlétére nincs b i z o ­ nyítékunk. Bádeni tengeri faunás agyagmárga-márga, lithothamniumos mészkő, vékony lencsés homokkőrétegek,' riciittufa csíkok. Szepesházy /1964/ szerint a bádeni r é t egsor hiánytalan, folyamatos kifejlődésűnek látszik. Felső részén 70-80 m vastag lemezes márgák, mészmárgák, sok ősmaradvánnyal: Candorbulina, Glohigerina, halpikkelyekkel. A fauna felfelé elszegényedik és törpenövés:!, a litbothamniurn hiányzik. Ezt val ó s z í n ű ­ leg a sótartalom csökkenése okozta. Alatta 50-80 m m é s z k ő - mészmárga rétegsor van. K felé a mészkőr é t e g e k kiékelődnek, helyettük mészmárga, márga, h o m okkő je­ lenik meg. Őslényben gazdag é3 ezek n o r ­ mális sós vízre utalnak: Lithothamnium, bryozoa, nagyforaminiferák: a mészkőben Amphistegina, Heterosteglna, Elphidium,

Fúrási tevékenység A kőolajkutató fúrások 1961. á p r i ­ lis 8-án indultak és 1965 után megs z a k í ­ tásokkal, 1981-ben mélyült az ez idő szerinti utolsó /Tar D-i/ fúrás. Rétegsor Negyedidőszaki üledék: lösz, homok, agyag, kavics, elhatárolása bizonytalan. Alatta felsőp a n n o n , világosszürke, h o m o ­ kos agyag, agyagmárga, homok sűrűn vá l t a ­ kozva. Néhány vastagabb finomszemcsés homokréteg, a homoktartalom lefelé nö v e k ­ szik és 1375-3400 m között vastagabb h o ­ mokrétegek vannak /Újfalu Formáció/. A rétegsor felső részén ligniteo agyagcsíkok vannak. A l s ó p a n n o n : jól felismerhető

46

darabok figyelhetők meg. A legtöbb taranyi fúrást a hádeni, egyeseket a kárpáti r é t egekben b e f e j e z ­ ték. A neogént csak a Tar D-l fúrás fúr­ ta át, elérte a kristályos alap h e g y s é ­ get, a csillámpalát.

az agyagos márgás rétegekben Candorbulina, Globigerina uralkodik. A homokrétegekben glau.konitszemc3ék, metamorf /hullámos ki­ oltási!/ és kevés vulkáni kvarckristály van. Mélyebben 50-60 m vastag szürke, sötétszürke homokos márga, mészmárga, homokkő' következik, kb. lo°-os dőléssel, 30-60 % /maximum 85 %/ karbonáttartalom­ mal . Őslénytartalma alig van: apró foraminiferák. Ingadozó és csökkent sótar­ talmú tenger üledékei. Legalul homoklencséa konglomerátum következik, 10-12°-os r é t e g d ő l ó s s e l . A kőzettörmelék főleg metamorf, de kevés dolomit, mészkő és vulkáni törmelék is előfordul. Csak szenesedett növényi maradványt tartalmaz. Vastagsága kb. 20 m.

Szerkezeti viszonyok A szeizmikus kiemelkedés jelenlétét az álta l á n o s a n É K felé emelkedő r é t egek­ ben, a fúrásadatok nem bizonyítják /36. ábra/. A fúrásadatokkal szerkeszthető térkép szerint az alsópannon talpán KEK felé való általános emelkedést találunk. Kis szerkezeti záródás van a kárpáti r é ­ tegek tetővidékén, de nagyobb és h a t á r o ­ zottabban jelentkező szerkezeti záródás a fúrási adatok szerint nincs a kut a t ó ­ területen. „Naqy-4 A fö l d t ö r t é ­ net szerint a kristályos me­ dencealjzat so­ káig lepusztuló felszín v o l t , és ezen a területen a m e z o z o i k u m - is lepusztult. ' A k ö r nyéken a m e ­ zozoikum jelen­ létére utal a m i o c é n transzgressziós tör­ melék. A kárpáti emelettől fölfelé csak rövid ü l e ­ dékképződési Megszakadás va­ lószínű, a r e g ­ ressziós szarmata idején, m á s k ü l ö n b e n a rreogén rétegsor folyamatos, ami k ő o l a j ­ földtani szempontból kedvező.

35* ábra

Tarany kutatási terület- térképe. -•— -szeizmikus szintvonala1 az alsópannon talpának mélységvonalai .^--földtani szelvényirány Kárpáti homokkő, konglomerátum ré­ tegek a heogén transzgresszió első -ma­ radékai. Zöldesszürke, lilásszürke, vö­ rösbarna, rétegzet'len, osztályozatlan és igen kevés karbonát tartalmú kőzetek. K a ­ vicsai csak az élükön koptatottak, fő­ ként metamorf, ritkán eruptív /kvarcporfír/, mészkő-dolomit, homokkő, kvarcit alig osztályozott törmeléke. Őslény nem került elő, spóra-pollen sem. Terresztrikus édesvízi üledék, mely helyenként, pl. a Tar-3 fúrásban kevés finomszemcsés riolittufát tartalmaz, melyben kvarc, zóhás plagioklász, szanidintörmelék és horzsakő

Kőolaj földtani eredmények A taranyi kutatóterületen több fú­ rás talált olajtermelésre és kevesebb f öldgázterrnelésre alkalmas réteget, a bádeni rétegsorban, de a fúrások gy a k o ­ ri m ű s zakilag hibás kiképzése miatt 'az ismeretük hézagos. A Tar-1 fúrás 6 5/S collos b é l éscsö­ ve sérült. A 2828-2839 m közötti szakasz­ ból /bádeni és kárpáti konglomerátum fel-

47

cementpalást miatt kérdés, hogy h o n n a n származott. A földgáz összetétele e g y e ­ zik az előbb vizsgált rétegével, a k ő ­ olaj kicsit különbözik. A tökéletlen kiképzésű kutat nem vizsgáltuk tovább, próbatermeltetés folyt 1963. június 22. és július 22. k ö ­ zött, m i k özben összesen 1079 m 3 k ő o l a ­ jat tértiéit. Utána a termelő vállalat végzett rajta próbatermelést, 1963. j ú ­ lius 22. ás szeptember 9. között, ami3 kor a napi 39,3 nr ola.jtermeles napi 29 m 3-re csökkent, összesen kitermelt a kút

ső része/, napi 13-14 m 3 olajos-gázos víz jelentkezett. A 2819-2821 m közötti szakaszból, bádeni rétegekből 10 rrnn-es , , , 3 3 fuvokan napi 8,7 m k o o l a j , 28,8 m vízés 1660 m földgáz jelentkezett. Ugyan­ akkor a 6 5/8 - 9 5/8 osőközön napi 6,5 m 3 kőolaj, 26,4 m 3 víz és 3060 m 3 föld­ gáz jelentkezett, a fúrás hibás kikép­ zése következtében /26. táblázat/. 26. T a' b l a z at Ta-1 Ta-2 Ta-2 Ta-3 Ta-4 Ta-5A Ta-8 0 L A 3 ^ " \^ 2819- 1957- 2536- 2760- 2738- 2825- 2711FA3SÚLY 20 "C 0805 0,817 0,802 0,858 0,440 0,829 0,849 - -10 DERMEDÉS °C -26 -20 -20 ♦15 -8 VISZK. 20°C cSt 3,01 3,34 - 22,58 3,5 - 6,54 38 “C cSt 2,12 2,34 - 4,18 6,81 3,1 int. int. je l l e g ifi.. int. BENZIN S% 3155 32,07 35,86 10,20 22,20 12,18 17,54 PETRÓLEUM 25,79 25,26 23,37 27,57 26,90 41,06 28,52 41,89 42,36 39,72 62,06 50,63 46,55 5385 MARADÉK 0,77 0,31 1,05 0,15 0,27 0,21 009 vesztese'g 1 k5

26.

Tá b l á z a t

Ta-1 FÖ L0G A Z\ 2828-

Ta-1 2819-

Ta-Z 1957-

Ta-4 2738-

META'N t{% ETA'N k neh. co2 n2

76,75 8,99 14,26

65,28 23,64 5,19 5,89

94,61

52,86

3,16 1,64 0,59

39,29 4, 28 3,57

85,24 0,8

13,96

kb. 3515 m 3 olajat. A T a r - 3 fúrásban, a kutatóterület DK-i részén, a megvizsgált 6 rét e g csak gyengébb olajnyomokat adott. A műszaki kiképzés ennél is tökéletlen: a 9 5/8 collos béléscső b e é pítésekor elszakadt 905,87 m-ben és az utólagos illesztés alatti részt nem lehetett b e c e m e n t e z n i . Végül a 9 5/8 cső 1426-1431 m között szétcsúszott. A 6 5/8 csövezés 2966 m helyett csak 2861,57 m-ig sikerült. A 2760-2765 m közötti bádeni rétegekből 3 , napi 1-2 rn víz es gazos olaj emulzió volt dugattyúzható. A 2679-2683 m kö­ zötti rétegből vízzel t e r melődő olajnyomból összesen 50 liter olaj gyűlt össze. A 2618-2622 m közötti szakaszból Csak igen gyenge olaj- és gázbeáramlás jelentkezett.

Ta-5 2825-

A Tar-4 fúrás, a kutatóterület ÉNyi rés z é n csak gáz- és olajnyomokat adott. A 2738-2748 m közötti bádeni rétegből napi 6,5 m olaj- és gáznyomos víz s z á r ­ mazott, összesen 1,5 m 3 olaj gyűlt össze. Olajnyomok jelentkeztek még 2702-2706 és 2483-2486 m közötti rétegvizsgálat a l k a l ­ mával is. A T a r - 5 fúrásban a fúrórudazat ■megszorult. A felső 1773,81 m-t sikerült lecsavarni, de a fúrás elferdítése k ö z ­ ben a 9 5/8 collos cső több helyen kid ö r z s ö l ő d ö t t . Ezért új fúrás mélyült, Tar-5/A néven. Ebben 2825-2828 m-ből na3 pi 4-5 m gazos olaj volt dugattyúzható, a 2726-2730 m-es szakaszból dugattyúzhato folyadék 0,5-1 m volt, aminek 7 0 %-a. olaj, a többi réteg' is o l a jnyomo3 : égy bádeni és egy a l s ópannon réteg. A Tar"-6 fúrás 2711-2716 m közötti bádeni h o mokrétogből napi 3,5 m 3 olajat

A Tar-1 fúrás 2816-2818 m, 26342638 tn közötti bádeni rétegeiből olajos­ gázos vizet termelt, olaj emulziót kisebb mennyiségben. A T a r - 2 fúrás műszaki k i ­ képzése nagyon hibás: a 9 5/8 collos c s ő beépítésekor 916,68 m hosszú cső­ szakasz a fúrólyukba zuhant, az össze­ illesztés n e m tökéletes, 570,83 m-ben a csőrakat nem zár. A 6 5/0 collos bélés­ csövet kohósalak-kvarclisztes cementtel cementezték, ami nem zár, a 6 5/8 és 9 5/8 csőközből olajos víz jött felszínre. Az 1957-1959 m közötti szakaszon, u tó­ lagos cementezés céljára végzett perfor 3 . 3 ráción napi 92 m olajat es 13 750 m gázt termelt a kút. A kőolaj-földgáz b e ­ áramlás valószínűleg a 2752-2766,5 rn kö­ zötti bádeni olajos rétegből származik. /' 2536-2540 m közötti perforált szakaszbél 8 mm-es fúvókán napi 16 000 in3 gaz és 73 in3 kőolaj jelentkezett, de a hibás

adott, 5-8 % vízzel /táblázat/. A 2703-

48

készint, igen kis záródás lehetséges. Az olajnyomos területen mélyült fúrások a neogén rétegsort nem fúrták át. A nagyon fi­ gyelemremélt ó kőolaj n y o ­ mokra, egyes ipari jelen­ tős égű fúrás'olo’ a tekintet­ tel a kutatást a rétegek csapása ment é n érdemes to­ vább folytatni, részleten szeizmikus m é r ések kedvező eredménye esetén.

15. Lábod /l, 3/ Az időrendben következő lábodi kutatófúrások a gör­ geteg! s z e rkezeten m é l y ü l ­ tek, a, terület, regionális geofizikai m é r ései azonosak a Görgeteg területével. A geofizikai mérések alapján telepített görgetegi fúrások közül, az É-i, G-3 fúrás szerint É felé regioná­ lis emelkedést lehetett megállapítani, ez a fúrás elérte a bádeni rétegeket, és figyelemre méltó' k őolaj- és földgáz nyomokat talált /2. táblázat/. Abban az időben a II. világháború miatt a ku­ tatást sürgősen be kellett fejezni, ké­ sőbb eredményesebb területek vonták el a kutatás erőit, azt csak 1962-ben foly­ tattuk. Az 1953-54-es években újabb szeiz­ mikus mérésekre került sor, eredményük nehe z e n értékelhető, de a geológiai mérlegelés alap j á n mégis kitűztünk két mélyfúrást, ezek közül az első mélyült

2707,5 ni közötti és az előbbi réteg együtt napi 4-4,5 nr gázos olajat adott. A Tar-7 fúrás rétegvizsgálatai á l talá­ ban kevés olajat és földgázt s z o l g á l ­ tattak, a rétegek áteresztőképessége gyenge. A Tar-8 és ^9 kevés olaj és föld ­ gáznyomot adott. A Tar-9 2666-2674 m-ből napi 0,9 irr olaj volt dugattyúzható. A Tar-10 kevés olajat hozott, a Tar-12ből 2750-2754 m-ből napi 50 gá z o s ­ olajos víz volt dugattyúzható, tnolyből 200 liter az olaj. Végül a T a r - 13 fúrást m ű szakilag felhagytuk, mert 2245,3 m alatt a fúrórudazat lent maradt, az el­ ferdítéskor 133,69 m rudazat és a kö r ü l ­ fúró szintén lent maradt. Tehát a taranyi kutatőterüle.ten gyenge áteresztőképességű bádeni r é t e ­ gekben kisebb ipari jelentőségű kőolaj­ előfordulás feltárása sok műszaki n e h é z ­ séggel folyt, É_ felé pedig lőtér miatt hem folytathattuk a kutatást. A terület értékelése ezért bizonytalan. Szerkezeti záródás valószínűleg nincs, csak kié k e ­ lődő, gyenge áteresztőképességű tárolórétegeket ismertünk meg. A szeizmikus k i ­ emelkedés jelenlétét a fúrások nem b i z o ­ nyították, de az alsópannon-felsőpannon határon, amelyről a szeizmikus térkép is

le / 3 . ábra/. Rétegsor A Lábod-1 fúrásban 144,0 m forgató­ asztal magasságtól számítva 150 m-ig negyedidőszaki és felsőpliooén /levetn­ ie!/ agyag homok, kavics rétegek alatt, 1225 rn-ig f e l s ő p a r m o n , világos, kékesszürke agyag, agyagrnárga, homokos ágyagmár g a és ezzel sűrűn váltakozó h o m o k r é ­ tegek alatt 1945 m - i g alsó pannon r é t e g ­ sor következik. Ebben jó] felismerhető 1225-1530 m között a Drávái Formáció homokpados agyagrnárga rétegsora, 15 ’ 0- I .00

49

sága gyenge, az olajnyomai viszont fi­ gyelemre méltóak. K o r szerű szeizmikus m é r ések alapján, a szénhidrogének felhalmozódására legalkalmasabb helyen van még remény kedvező eredményre.

m között a Tófeji. Homok Formáció, 18001945 m között a sötétszürke Lenti Márga Formációnak megfelelő rétegkor, melynek alján világos-barnás, sárgásszürke mészmárga csíkokkal jelentkezik a Beleznai Mészmárga Formációnak itteni vékony n yo­ ma.

16. Rinyaszentkirály /1> 37, 38/

A szarmata jelenlétét nem sikerült bizonyítani. A bádeni rétegek 2178. m m é l ységig következnek, tengeri faunával. Felső részén homokos, meszes, lithothamniumos rétegek vannak, mélyebben szürke, zöldesszürke márga következik. A 2509,5 m-es talpmélységig valószínűleg k á r p á t i , homokos kötőanyagú konglomerátum követ­ kezik, melyből korjelző ősmaradvány nem került elő.

Időrendben a k ö v etkező kutatóterület R i n y a s z e n t k i r á l y , a Dráva-medence kö z é p ­ ső részén, Görgeteg - B a b ócsától E-ra, Tarany, Nagyatád, Lábod, G ö r geteg k u t a ­ tóterületek között fekszik. A Görgeteg - Babócsa alaphegységi m a ­ gas rögvonulattól É-ra m é l y e b b üledékes medence következik, m a j d É felé ismét általános emelkedés, ezen v a n a rinyaszentkirályi kutatóterület. A szeizmikus

Szerkezeti viszonyok A lábod-görgetegi szerkezetre csak annyi új adatot nyertünk, hogy itt a bádeni emelet felszíne 100 m-rel m é l y e b ­ ben van, mint a G-3 fúrásban. Részl e t e ­ sebben hem ismerjük. De ha ez a szintkülönbség igaz, ami a terület regioná­ lis emelkedésével nem egyezik, akkor helyi szerkezet jelenlétére lehetne kö­ vetkeztetni /l. ábra/, ami ilyen olajnyomos és vastag üledékes környezetben m i n denképpen figyelemreméltó. .

m é r ések szerint /44/3, 44/3A.. számú je­ lentések/ R inyaszentkirálynál teraszszerű pihenő van, 1700-1600 m közötti kis záródással az 1964- június 25-én készült térképen. Mivel korábbi k ö r n y é k ­ beli fúrások több kőolaj-földgáznyomot találtak, feltételezhető volt, h o g y al­ kalmas szerkezetben h a g y o b b telepek is kialakulhattak. Fúrási tevékenység A szeizmikus méré s e k alap j á n az 19'6l64-es években három felderítő kutatófúrás mélyült.

Kőolájföldtani eredmények A Lábod-1 fúrásban jó földgáz és kőolajnyomok mutatkoztak. Földgáznyom különösen 1180-1184 m-ben, kőolajnyom 1798,8-2509,9 m- b e n csövezetlen szaka­ szon végzett vizsgálatkor 'jelentkezett.

27. T á b l á z a t Lábod-1 1180 -IW m

FA3SÚLY

82,0 t #/.

etá n

2,03

PROFÁN

0 ,8 8

Futás FA

20°C °C

50°c cSt

TG U .E G B EN ZIN PETRÓLEUM

COl

0 ,0

MARADÉK

Ni

15,09

VESZTESÉG

0,8851 + 30 .17,31

intermedier 6,27 14,83 78,74 016 1

Í W ® d o n és Görgetegen sem fúrtuk át a reményteljes neog é n üledékeket, nem is­ merjük őket, sem pedig az a l a p h e g y s é g e t . Az egész görgetegi nagyszerkezet feltárt-

a

Fp. Ri-1 121,0 40 1030 Ri-Z 122,4 W 1045 Ri-3 127,0 50 1015

Lábod-1 1798,8-2509,9

derm edés

YISZK. m etá n

28. Táblázat Ap.

Sz.

2322 2415 2265 -

Bád. Kárp. Rrist. Mtgjvizes (2510) 2486 (2498) vizes vizes 2410 (2815)

‘ ■ "fi-éít'egs'Br Negyedidőszaki üledék: lösz, homokos agyag, homok és kavics. -Felsópannon: ,* néhány, vastagabb homokkőréteget tartalmaPízó.‘ homokos; agyag márga és. agyagos- finomh o m o k r é t egek sűrűn- váltakozva. Fe l s ő r é s z é n lignites- agyagcsíkok,• alsó részén a h o mokrétegek gyakoribbak. Az a l s ó p a n - non felső része homokpados, szürke a g yagmárga /Drávái Formáció, a R i - l - b e n 1030-1448 m között/. A l a t t a fi n o m s z e m ­ csés, csillámos h o m okrétegek vékonyabb

50

ritkábban gránát és klorit, magnetit is­ merh e t ő fel. Jantsky /1979, p.76/ sze­ rint diaftoritosodott gránátos-biotitos paragneisznek minősíthető ez a kőzet.

sötétszürke agyagmárga rétegekkel /Tő­ le ji Homok Formáció, Ri-l-ben 1448-kb. 1900 m-ig/, sötétszürke agyagmárga /Lenti Márga Formáció/, alsó részén bar­ násszürke mészmárga rétegekkel /Beleznai M é szmárga Formáció 2320 m-ig/.

Szerkezeti viszonyok Az alsópannon talpáról m e gszerkeszt­ hető mélységvonalak közel megegyeznek a szeizmikus s z i n t v o n a l a k k a l ,■de annál na­ gyobb mélységet jeleznek / 3 7 . ábra/. De a legdélibb fúrás a kristályos medencealjzatot már 2486 m-ben elérte, míg az É-i /Ri-3/ még 2815,5 m-b e n a kárp á t i ré­ tegekben állt meg. A m e dencealjzatot te­ kintve tehát a Ri-2 fúrás van a legmaga­ sabb szerkezeti helyzetben, éspedig a Görgeteg - Babócsa magas kristályos rög­ vonulat felé emelkedő területen. A fúrá­ sok záródó szerkezet jelenlétét n e m bi­ zonyítják, csak kiékelődő homokrétegek vannak. A szerkezeti viszonyok' így nem kedvezőek nagyobb kőolaj- vagy földgáz felhalmozódásra.'

37. ábra.

I

1

0

S \

\ \

2 km '

■ \

* / 0/ ; v./,

V

/

\

;

*

\

\ ' l í ' i ' - ' .Rimwszénlkirálii ' < i™'1 l II \ I I I V ' I I I ‘ i i \Ri-2V X 1 »« i > \ '

'.6-1

" -'

/ ' /

. ■%

G-2

"'szeizmikus szintvonal

Kőolaj földtani eredmények A rinyaszentkirályi h á r o m fúrás csak gáznyomos vízbeáramlást adott:, ezért a kutatást nem folytattuk. A távolabbi jó olajnyomokra való tekintettel, a korsze­ rűbb eszközökkel végzett kutatás kisebb záródó szerkezet és benne kőolaj-föddgáz felhalmozódás feltárásához vezethet.

A szarmata jelenlétét nem tudjuk bizonyítani. A bádeni rétegsor m é s z ­ márga, márga, homokkő-, vulkáni tufa, tengeri faunával. Alatta a kárpáti vörösbarna-szürke homokkő, konglome­ rátum és vulkáni tufa következik. A Ri-3 fúrásban durva konglomerátum, brecscsa, gneisz és kvarcit kavicsokkal, lehet, hogy része a már szálban álló alaphegységnek.

Ri-2

Ri-3

Ri-1

17. Szenta /l, 39-40, 60/

Az előbbi területtel közel egy időben kezdtük el a szentai kutatást. Ez a kutatóterü­ let a Dráva-medence középső -részén van, Inkétől D-re, Bol­ hástól Ny-ra, Berzencétől É-ra, Porrog-l-től K-re /l. ábra/. Az első gravitációs méré­ seket a MAORT végezte, az in­ kei kutatóterületével együtt. Ez a kutatóterület az inkei nagy gravitációs m a x imum D fe­ lé csökkenő értékeinek terüle­ tére esik. Szeizmikus méréseket 1960-ban vé g e z ­ tek és az É felé általánosan emelkedő visszaverő felületek között kisebb, helyi kiemelkedést találtak, 2600-2700 m-es

fúrásokon keresztül. A kristályos alaphegységet a Ri-2 fúrás érte el: csillámpala, szürkészöld, jó palássággal. Kloritos csillámpala, mely főleg kvarclemezekből, -orsókból áll, biotit és muszkovit csillámrétegekkel,

51

a repedésekben g y a kori a pirít és pátitos -kalcitér. Az alapanyag finomszemcsés Világos zöldesszürke színű, földpát és kevés kvarc halmaza. Néhol kaolinosodott Beágyazásként zónás plagioklászok vannak ezek részben e l v á l t o z t a k , .szericitesedtek, kaolinosodtak és kalcitosodtak, színes elegyrészként biotit v a n benne, amely szintén átalakult: muszkovit, h a l ­ ványzöld klorit és- opak osomócskák- v a n ­ nak benne. Kevés amfi-bol is előfordul, helyenként ez is átalakult: klorit, -kál­ óit, szerioit, opak- rögök figyelhetők meg. Ritka a víztiszta kvarc, mely m a g ­ más korróziót szenvedett. Mel l é k e s e n apat-it, cirkon, másodl a g o s a n kalcit, muszkovit, szericit, klorit,- magnetit és pirit figyelhető meg. Az egész kőzet összetétele 'és szövete m e g l e h e t ő s e n egy­ nemű, nem tartalmaz agglomerátumot, vagy tufabetelepüléseket. Kisebb h i d r o t e r m á ­ lis átalakuláson ment át. Savanyú, a dácithoz már közel álló b i o t i t a n d e z i t , m e l y egyetlen nagy vulkáni tevékenység terméke lehet S z e pesházy szerint. Az andezit kora kérdéses, az inkei terület D-i rész-én vannak /I-10, -14, -15/ bádeni rétegek között biot i t a n d e ­ zit tufarétegek. Más inkei és Pat, Tarany vidékén előforduló kárpáti ü l e d é ­ kekben levő -tufacsíkok riolittufák. A s o m o g y u d v a r h e l y i , -taranyi báde n i és k á r ­ páti konglomerátumok tartalmaznak -ande­ zit-kavicsokat, amelyek Sze p e s h á z y sze­ rint a szentaiakhoz hasonlóak és paleógén vagy régebbi korra /porfi-rit/ u t a l ­ nak .

szintvonal szerint záródó szerkezet van •j elen. Fúrási tevékenység A szeizmikus kiemelkedést 1962-63b a n két fúrással vizsgáltuk meg.

Fúrás FA Seta-l SAa-2

a

29. T á b l á z a t Ap.

157,9 1145 1650 149,2 260 1220 2052

Sz.

Bad. Kri4. Meg}-

-

YÍZtS (2430) 2680 Í2750)

-

R é t egsor Negyed!dószaki és valószínűleg felsőpliooén /levantei/ üledék kb. 260 in­ ig lösz, agyag-homok, folyami homokos kavics. A felsó'pannonban sűrűn v áltako­ z i k a világosszürke, finomszemcsés h o ­ m o k és világos, kékesszürke agyag, agyagmárga, néhány márgás pad, néhány vastagabb homokkőréteg. Az alsópannon szürke, sötétszürke agyagmárga, melynek k ü l önösen a felső részén több 20-30 m vastag homokkőréteg van, mélyebb része sötétebb szürke agyagmárga finomszemcsés h o m okkő padokkal, a Drávái Formációnak me g felelő rétegsor. Alatta /Szta-2-ben 1810-1920 m között/ a Tófeji Homok F o r ­ m á c iónak megfelelő finomszemcsés csiliámos homokkő rétegsor, majd /1920-2052 m között/ a Nagylerigyeli Agyagmárga F o r ­ mációnak megfelelő sötétszürke agyagmár­ ga, csi-llámos finomhomokos lemezekkel, m e l ynek az alján vékony márga-mészmárga rétegek vannak /Beleznai Mé-szmárga F o r ­ máció/ . A szarmata rétegek jelenlétére nincs bizonyítékunk. A bádeni rétegek a Szta2 fúrásban: gazdag tengeri faunás -homok­ kő, konglomerátum, márga, mé-szmárga, lithothamniumos mészkő, mely alatt b io-

A kristályos alaph e g y s é g et a Szta-2 fúrás érte el, mely c s i llámpala és biotitos muszkovi-tos gneisz. Jantaky /1979, p.77/ gránátos biotitos paragneiszet em­ lít. A kőzet zöldesszürke, sok mus z k o ­ vit, kvarccsomók, -orsók és földpát, k e ­ vés- biotit látható benne, -finomsbemcsés és kissé- palás szerkezetű. Repedéseit ka-lcit-erek t-öltik- ki. Csiszolatban pl-agioklász, muszkovit, víztiszta- unduíáló kvarc látható, néha gránát is. A gneisszel világos- -zöldesszürke, földpátos kvarcit és- biotitos:luszkovitos, kevés ortoklász, plagioklász és gyéren gránáttartalmú- csillámpala for­ dul e-lő.

t i t a n d e z i t . mállott, kalciteres kőzet és bi-otitandezit-tufa következik. A Szta1 fúrásnál az alsópannon alatt közvetle­ nül a biotitandez-it van, ebben fejezték be. Ez a biotitandez-it- világos zöldes­ szürke, porfíros szövetű kőzet, melynek kb. 50 %-a. a porfíros beágyazás. Ez 2-4 mm-es -fehér plagiokl-á-sz, 5-8 iwn-es- biotit ros-t-ozott, oldallapú, hatsz-öges, bronz-fényű kristályokban. Az egész kőzet repedezett, csúszási felületek járják át,

52

színe viszont a Szta-1 fúrásban magasabb, 1350 m, a Szta-2-ben 2052 m. Lehetséges azonban, hogy E felé /az inkei nag y s z é r k é ­ zét kiemelkedése felé/ nincs záródás és akkor ez a szerkezeti h e l y ­ zet kőolaj- és földgáz felhalmozódásra k e d v e ­ zőtlen. Ez esetben csak kisebb kiékelődő, l e n ­ csés áteresztő réte'gekben várható kevés felhalmozódás. A kristályos m e ­ dencealjzat felszíné­ re vastagabb vulkáni

Bolhás-1 éa Szenta-1, -2 fúrások t é r ké p v á z l a t a . ------ szeizmikus mélységvonalak /1961/ —— -miocén felszín mélységvonalai

összlet települt, azon Ily felől k i é k e ­ lődő bádeni üledék, m a j d ennek lepusz­ tult felszínén a szarmata hiányával, egységes vastag pannon üledéksor van.

Szerkezeti viszonyok A szentai kutatóterületen a szeiz­ mikus szerkezet záródását a fúrások nem bizonyították, de nem is cáfolták. A szeizmikus kiemelkedés valóban megvan, de mélyebben és a kristályos alaphegy­ ség emelkedik ki, mely a Szta-2 fúrás­ ban 2C80 m mélyen kezdődik, a Szta-1 2530 m talpmélységig még nem érte el /40. ábra/. A bádeni képződmények fel40. ábra.

5zta-2

Kőolaj földtani eredmények A Szta-1 fúrásban kőolajnyomok nem jelentkeztek, ezért 6 5/8 collos béléscsövezés és rétegvizsgálat nélkül f e l ­ számoltuk. A Szta-2 fúrásban, a l s ó p a n ­ non homokkőben és a kiékelődő bádeni, lithothamniumos mészkő és konglomerátum átfúrásakor éghető földgáz jelentkezett, vízzel.

Földtani szelvény Szenta-2, -1 és Bolhás-1 fúrások kö­ zött .

Bol-1

Seta-1

30. T áblázat METÁN COi

87,19 5,h9 0,0

N2

7,32.

Etán fe nehezebb

S-zent a környéke a további kutatás s z e m ­ pontjából figyelemre­ méltó. Itt az Inke-27, -29 fúrásoktól D-re és K felé a Kutas, N a g y ­ korpád, Nagyatád k u t a ­ tóterületig kiterjedt térség van, amit k u t a ­ tófúrás nem tárt fel, földtani viszonyait nem ismerjük kellőképpen,

53

41. ábra.

■ "—

4%4

-2600 _

-V&.

-a$00

0

-222L

P e l e z n a , , Zákány és Murakeresztúr kutatási terüle­ tek. térképvázla­ ta az alsópannon talpának, szint­ vonalaival .

földtani szelvényirány

környezete reményteljes.

1962-ben a SzKÜ végzett újból r é s z ­ letesebb szeizmikus méréseket, amikor . ezen a hel y e n -1725 és -1775 m között 1 lapos, záródó, ellipszis alakú kiemel­ kedést találtak, mérete 3,5 x 2 km, hossztengelye DNy-ÉK irányú. A beleznai kiemelkedést É felé m é ­ lyebb medencerész választja el a baj­ osai gáztároló szerkezettől.

18. B e l e z n a / 1( 4> 41> 42> 43( 68, 87/ Szenta után 1963-ban kezdődött el a beleznai terület feltárása. Az 1935-36. évi Eötvös-ingás mérések Belezna környé­ kére is kiterjedtek az inkei íiagyszerkezetről. E m érések szerint a beleznai kutatóterület az inkei gravitációs maxi­ mumtól Hy-ra alacsonyabb értékekkel je­ lentkezik és záródó szerkezet nem m u t a t ­ kozik. De az 1954-ben mért DR-V jelű r e ­ gionális szeizmikus szelvényen Zákánytól E-ra kiemelkedés jelentkezett. Rész l e t e ­ sebb szeizmikus méréseket először 195457-ben végzett'a Szeizmikus Kutató Üzem, ezek alapján rajzolt térképen az inkei szerkezet■ felől ÉNy-ra lejtő visszaverő szintek vannak. Ezen a lejtőn Beleznától É-ra 1800-1850 tn mélységközben kis ki e ­ melkedés mutatkozott, de Ny felé 'nem t er­ jedtek a 1mérések a szerkezet záródásáig.

Fúrási tevékenység A beleznai szeizmikus kiemelkedéstől DK-re mint e g y 3 km-rel mélyült Surd község mellett, 1942-43-ban az Inke-3 mélyfúrás, amely 2119,5 m mél y s é g b e n még az alsópannonban ért véget. Műszaki n e ­ hézsé g e k miatt'rétegvizsgálatra senr voit lehetőség. Fúráskor k e v é s gáz jelentke­ zett 85,7 % C02 tartalommal. Mivel a b e ­ leznai szerkezet környékén a kőolaj k e ­ letkezés-felhalmozódás lehetősége már b i z o n y í t o t t 1v o l t , a terület reményteljes. Ezért 1962. szeptember 04-én kitűztük a Be-1 kutatófúrást a szerkezet tetővidé­ kére, ahol 19-63-ban 2-956 m-t ért el, .é.s

54

a miocén képződményekben állt meg. Fúrás közben-2320-2750 m között és 1917-1920 m körül találtunk olaj-gáznyomokat. Az el­ végzett 5 rétegvizsgálat csak éghető g á z ­ nyomokat hozott. Feltételezhető volt, hogy az első fúrás n em a legkedvezőbb helyen mélyült, ezért 1962. december 01-én kitűztük a Be-2 fúrást, az előbbitől DNy-ra 3 km távolságra. Ez a fúrás 1964. február 23án 2425 m-ben m i océn rétegekben állt meg. A 2342-2346 m közötti miocén hom o k ­ kőből jó olajnyomokat, 2310-18 m közötti alsópannon-miocén homokkőből pedig napi 3 , , 5-8 m koolajtermeléssel eredmenyesse vált. A kőolajelőfordulás lehatárolására és feltárására 1981-ig 32 fúrás mélyült. 31. Tablazat ! Fúrás FA BeT Be-2 Be-3 Be-4 Be-5 Be-6 BeT

FP-

169,4 1281 206,5 1355 1219,0 1305 204,8 1242 183,8 1195 199,0 1216

200,8 1324 Be-6 194,3 1226 Be-9 201,5 1250 Be-10 210,4 1273 Be-íl 201,4 1212 Be-12 188,9 1200 Be-13 206,7 1228 Bt-14 184,6 1215 Be-15 204,7 1255 Be-16 197,6 1210 Be-17 1682 1242 Be-18 193,9 1201 Be-19 193,4 1231 Be-20 134,4 1135 Be-21 143,5 1183 Be-22 162,9 1132

Ap.

S í.

32. T abuázat

Fúrás

Be-31

Fo r m á c ió

F

A Drávái Formáció világosszürke, homokpados, szürke agyagmárga, a Tófeji Formáció itt több agyagmárga réteget tartalmaz, a Lenti Má r g a Formációnak meg­ felelői rétegsorban itt két vastagabb h o ­ mokkőpad iktatódott közbe, a Béleznai Mészmárga Formációnak megfelelő rétegsör itt barnásszürke, világosabb sár g á s s z ü r ­ ke 42-74 % CaCOj tartalommal, míg az al­ sópannon többi részének karbonáttartalma 20-25 % körüli. A s z a rmatát , ha van, bizonytalanul lehet elkülöníteni, jelenlétét fauna rendszerint nem bizonyítja. Mészmárgát, homokkövet és konglomerátumot sorolnak ide, ami valószínűleg a Beleznai M é s z ­ márga Formációval és az alsópannon alap­ konglomerátummal azonosítható. A kut a t ó ­ terület Ny-DNy-i részén a szarmatának tekintett rétegsor vastagabb: a 90 m-t meghaladja, míg EK-re, az inkei k i e m e l ­ kedés felé elvékonyodik, részben kiékelődik. A bádeni tengeri rétegsor jelenlétét gazdag m i k rofauna bizonyítja. A r é t e g ­ sor: lithothamniumos mészmárga, szürke márga, márgás homokkő, finomszemcsés plagioklászos zöldesszürke és fehér riolittufa. Az alsó része barnásszürke, h o ­ mokos, agyagos, kavicsos rétegsor. A ka­ vicsszemek a 3 cm-t elérik, kvarchomokkő, szürke vulkáni kőzet, kvarcit fordul elő a kavicsok között.

2307 2375? 2525 (2954) qáinqom olaj 2306 - (2425) 2315 - (2405) vizes olaj 2293 - (2423) olaj 2354 - (2451) műa.sikeddtn 2313 - (2352' olaj 2336 - (2450) gáz,dajnyotn 2289 - (2413) olaj 2305 - (2414) 2336 - (2465) vizes olaj 2297 - (2425) olaj 2295 - (2360) olaj 2302 - (2451) 2305 - (2456) vizes olaj 2310 - (2453) olaj 2285 - (2404) olaj 2249 2383 (2459) olajnjora 2294 2441 (2513) olaj-,giW). 2287 (2335) 2168 2280 (2450) Cpzoyom vizes (28C8) 2286 gáz 2237 (2270)

(2080) 2218 2410 2650) 2488 (2627) 2345 - (2604) 2288 - (2622) 2297 - (2792) 2268 - (2552) 2326 - (2729) Be-'il 221,4 Bt-32 206,1 1222 2250 (2350) 203,0 135,0 154,1 179,0 173,9 215,5 163,6

Be-15

_____ L_________________

nem fúrlak

1205 1127 1300 1187 1147 1132 1052 1173

Be-22 Be-11

1132-1450 1212-1500 1255-1550 1173-1450 -2055 -1904 -1911 -1950 -2090 -2004 -2045 -2050 L e n t i M ár6a F -2096 -2155 B e l e z n a i M é 6ZM6a F -2115 -2090

Drávái

Tó f e j 1 H o m o k

Ba'd, Ha'rp, M eszes

Be-23 Be-24 Be-25 8 e-2& Be-27 Be-28 &e-29 Be-30

Rétegsor Negyedidőszaki üledék 40-70 m vastag lösz, homok, kavics, alatta felsőpannon sűrűn váltakozó világosszürke, kekesszürke homokos agyag, márga, finomszemcsés agyagos homok, lignitcsíkos agyag. Az alsópannon rétegsorban az agyagrétegek túlnyomó többsége jellemző*'de azért- több fúrásban jól felismerhetők az a l s ópannon­ ra jellemző kőzetrétegtani szintek.

gáz olaj vizes olaj-,gázrg. ostem.

daj

Olaj

55

Az idősebb m e d e n ­ cealjzatot egy fúrás sem érte el, pedig a Be-1 754 m-t fúrt a miocén rétegekben, anélkül, hogy sikerül volna átfúrni azokat. Szerkezeti v i s zonyok A beleznai kis ki emelkedés az inkei szerkezet Fy-i f o l y ­ tatása. Kis, elk ü l ö ­ nülő, a környezeténél magasabb helyzetű alaphegység-rög, mely felett a .neogén r é ­ tegsor lapos, t e l e ­ pült boltozata a l a ­ kult ki. A- s z e r k e z e ­ ten a legmagasabb helyzetű a Be-20 fú­ rás, ahol az a l s ó p a n ­ non talpa -2034 m /41. ábra/. A b e l e z ­ nai kiemelkedés Ny-ra tovább f o l ytató­ dik és a trianoni határon túl ezen h e ­ lyezkedik el a légrádi földgázmező. A beleznai szerkezetet a tőle K-re levő inkei kiemelkedéstől az a n a g y s z e r k e z e ­ ti vonal választja' el, amely innen Zág­ rá b i g követhető és ÉK felé Középmagyarországi n a g y s z e r k e ­ zeti vonal néven határolja az Zak-2 Igal-bükki s z e r k e z e t e g y s é g e t . 193 87 A neogén települt boltozat 0 m kőolaj- és f ö l d g á zfelhalmozó­ dá s r a alkalmas, a tápterületek felől való idemigrálás a z o nban szegényes volt.

Végül a kárpáti emeletbe sorolt sötétszürke aleurolit világosszürke h o ­ mokrétegekkel, durvább homokkő, apró­ szemcsés konglomerátum, kristályospala törmelék, tufarétegek, tarkaagyag követ kezik. A kárpáti rétegeket nem fúrták át teljesen. 43. ábra.

Földtani szelvény a Be-28 és Zák-1, -2 fúrásokon át.

Zák-1

Be-28

1 km 20042

173,9

Felsóp,annon

km

1147-

1285-

Alsóp,annon

2331

2288

(2622)

Bóldeni

Szarmata ?-

(2535,5)

Kőolaj földtani eredmények A brlez n a i kevés ipari je­ lentőségű kőolaj- és földgáz1232 felhalmozódást a miocén r é t e g ­ sor felső részének és az a l s ó ­ pan n o n aljának néhány h o m o k r é ­ tege tartalmazza. Az olaj- g á z ­ tároló területen belül a Be-2, -4, -8, -9, -11, -12, -13, -15, 2354 -16, -17 és -24 kutató- és ter2446 m e l őfúrások mélyültek. A Be-8, -10 és -14 fúrások kezdetben g á ztermelők voltak. (2915)

56

kc.i terület felé emelkedő r é s z e n az 1-3 és 1-26 fúrás műszakilag hibás, ezért ez a terület meglehetősen ismeretlen maradt.

33. T á b l á z a t

19. Iharosberény /l, 4, 6 , 29, 44-45/ Az iharosberényi kutatóterület az inkei nagys'zerkezetnek az ENy-i része. Itt a kőolajkutatás földtani tér■■■zóssel indult az I. világháború idején. A Földtani Intézet muraközi térképezése és a magyar állam sikeres olajkutatása ter­ jedt ki az Inke-Iharosberény környékre /Pávai Vájná, 1921/. Felszíni t é r képe­ zéssel több kis méretű felboltozódást véltek megállapítani, de ezek valóságos megléte, különösen a nagyobb m é l y s é g e k ­ ben nagyon kétséges. Kérdésessé teszi ezt a k i s .r é t e g d ő l é s , a diszkordancia, a ferde település, a diagonális r é t e g ­ ződés, stb. amint arra Papp Simon /1929/ rámutatott. A geofizikai mérések az inkei szer­ kezetével azonosak. Az első inélyföldtani adatokat az 1935-36. évi Eötvös-lngás mérések szolgáltatták, amelyeket ki e g é ­ szítettek az 1939-42. évi graviméteres mérések, továbbá a Geofizikai Intézet 1950-51. évi mérései. Az inkei nagy gravitációs anomália tetőrészén kettős maximum jelentkezett, Uy-on Iharosberény - Memespátró vidékén és K-en Inke vidékén. Az iharosberényi maximum az 1941-42. évi mérések szerint +20,8 mg értékű és szélesebb tetővidékű.

A telepek m érsékelten túlnyomásosak voltak, az a l s ó pannonban 50-51 %, a'bádeni rétegekben 38 % túlnyomást lehetett észlelni.

n, JH.

Meta'n stb

COj

N 2.

Tá b lá z a t

B e-A

Be-B

Be-11

Be-17

Be-2A

B e-28

97,05 1,63 1,32

78,66

76,76 6,23

81,11 3,12 15,77

79,81 2,51 17,68

82,96 1,13 15,91

2,90 18,92

17,01

Beleznán kisebb kőolajtelepek a m i o ­ cén rétegekben vannak. A felső telep olaj-víz határa -2097 m a terület iíy-i és -2109 m a K-i részén. Ebből a telep­ ből termelt a Be-9, -11, -13, -15, - 1 6 és -17 fúrás. A telep vastagsága 0,3-5,5 m között volt. Az alsó telep olaj-víz hat á r a -2107 m volt, ebből termelt a Be-4, -8 , -11 és -13 fúrás, vastagsága 1,3-8 m. 35. T a' blázat

FA3SÚLY

20°C

DERMEDÉS YISZK.

°C

20*C c S t

JELLEG BENZIN 5% PETRÓLEUM

0 ,7852

Szeizmikus mérések először 1936-ban folytak, amikor három inkei szelvény közül az egyik Miháld - Sand - Iharo s b e ­ rény - Sornogycsicsó területén ment át. Ezen Iharosberénynél felboltozódás m u ­ tatkozott. D felé /Somogycsicsóig/ k ö ­ zel vízszintesek, majd innen L)-re h i r ­ telen dőlnek a reflexiós felületek, 1000 m mélységben 10-15°-kal és 2000-3000 m között 20-30°-kal. . További szeizmikus mérések a terüle­ ten az OKGT 1955. év.i és a Geofizikai Intézet 1959-61. évi mérései. Az utó b b i ­ ak szerint az iharosberényi szerkezetet DDNy-KEK irányú, K felé meredek süllye­ dési zóna /törésöv/ választja el az in­ kei területtől. A szeizmikus térkép sze-

20 2,1 intermedier 5 2 ,8 0 5 ,2 9

GÁZOLAJ

1 1 ,SA

MARADÉK

2 9 ,3 3

VESZTESÉG

1 ,0 A

Beleznai■ geotermikus adatok: Be^2 2310 m-ben 133 °C 18,48 m/°C Be-4 2318 m-ben 133 C 18,84 m / C Be-18'2513 m-ben 135 C 20,10 m/°C Be-19 2291 m-ben 12? °C 19,58 m/°C Be-27 2142 m-ben 112,2 °C 21,00 m/°C Továbbkutatásl lehetőség kevés. A szerkezet magas részén le kellene fúrni a medencealjzatig, a mélyebb lehetőségek megismerésére a neogén üledékben. Az in-

57

\ iha'rosberény

\

\ ' \

' \

\

\

\ \ /'//'/>■>','í* \ ;"f1 \ //////:: ✓ /''// / " / /

,’///' '

ábra. a Drávái Formá c i ó n a k megfelelő szürke ag y a g ­ márga, amit itt csak ritkán s z a kítanak meg finomszemcsés csillámos, világosszürke h o m o k p a ­ dok. Ala t t a jól'fejlett a Tófeji H o m o k Formáció finomszemcsés homokkő, vékonyabb szürke ag y a g ­ márga padokkal. M é l y e b ­ ben a Lenti, v a g y Nagy­ Iharosberény kuta­ lengyel! M á r g a Formáció tási terület tér­ sötétszürke agyagmárgaképvázlata. márga rétegsora, a m e ­ -//' szeizmikus szintvonalak lyet itt v é k o n y finom.--- az alsópannon szemcsés, csillámos, talpának mélység.. , .. j , ,, » vonalai 'V 1 lag°sszurke homok k o - f ö l d t a n i szel- rétegek s z a kítanak meg. vényirány Lefelé a m é s z t a r t a l o m nő, és kb. 20.m vastag . mészmárga' /Beleznai Mészmárga Formáció/ következik. A szarmata valószínűleg hiányzik. A bádeni lithothamniumos mészkő, szürke agyagmárga, mészmárga, lent d u r v a s z e m ­ csés homokkő és kvarckonglomerátum. Az Ib-1 és -2 fúrásból ismerünk bádeni ten­ geri faunát. Alatta tarka agyag, durva homok és konglomerátum- van, amit kárpáti emeletbe is sorolnak, az Ib-2 fúrásból előkerült gyér és b i z onytalan fauna alapján. A n e o g é n átfúrása u t á n az. Ib-1 és -2 eredetileg agyagpalának ieírt kőz e t ­ be ért, m e l y sötétszürke, leveles-palás, kvarceres. Benne eruptív /kvaroporfír?/ teiér van. Grossz Á d á m részletesebb vizsgálata szerint az Ib-1 fúrás kőfeete leveles-palás fillit és kovapala apró kvarc és szericit ásványokkal. Zöldes­ szürke, igen finomszemcsés kovapala, csaknem egynemű. Csiszolatban szericitfillittel váltakozó kovapalának tűnik. M é l yebben sötétszürke és igen kemé n y kovás homo k k ő következik, m e l y b e n finom kvarc és földpát törmelék, fekete pala­ szemcsék vannak, kovás, kloritos, limonitos kötőanyagban. A finom repedésekét limonitos kalcitos kvarc tölti ki. Grossz az úrhidai Templomdomb ópaleozoós kőze­ téhez és a székesfehérvári fúrás 10941228 m között átfúrt kőzetéhez hasonlít-

rint várható, hogy az iharosberényi szerkezet tetó'vidéke -2100 m-ről K felé az 1-10 fúrás vidékéig -3900 m-re süllyed /44- ábra/. Ezt később a lefúrt' Inke-I fúrás be is bizonyította /5. áb1ra/. A z 1iharosberényi f ú r á sokat■etne sze­ izmikus anyag alapján-tűztük ki. Fúrási tevékenység Az Inke néven mélyült fúrások már közrefogták az iharosberényi területet /a legközelebbiek voltak Ny-on, az 1944ben mélyült 1-5, K-en az 1951-ben l e ­ fúrt 1-10/ amikor Iharosberény néven, 1963. június 11-én megindult a kutató mélyfúrás. E néven 3 fúrás mélyült: 35. T a ö l AZAI 1

FA lb -1 161,6 1035 ib-2 173,1 1185 lb-3 166,1 m

Megjegyzés Ap. ftJd. Karp. Hz. K 1350 1367 1865 (1936) földgáz 1619 1621 2190 (22(9) cjáznqom |Öldgdz 1377 (13061

Rétegsor Mintegy 80-100 m negyedidőszaki agyag, homok és folyami kavics alatt felsőpannon világos kékesszürke, homokos agyag, agyagmárga és agyagos h omokkőréte­ gek sűrű váltakozása következik, felső részén lignites csíkokkal. Alatta 3-500 m vastag alsópanrion,1melyben felismerhető

58

következik, valószínűleg pikkelyes szer­ kezet következményeként. A neogén ü l e dékben jelentkezik egy igen gyenge f e l b o l t o z ó d á s , amely alkal­ mad kőolaj- földgáz felhalmozódásra.

jaAz Ib-2 fúrásban a medencealjzat sö­ tét zöldesszürke, fekete agyagpala, füg­ gőlegesen 1-4 mm-es kalcit e r e k k e l , sok csúszási lappal. Összepréselődve az agyagpalával világosszürke kvarcit és vékony, zöldesszürke eruptív kőzettelér van, mely főleg apró íöldpátkristályokból áll. Jantsky /1979, p-73/ az Ib-2 fúrás kőzetét diai’ t o r i tosodott, erede­ tileg szillimanitos paragneiszként em­ líti. 45. ábra.

Szerkezeti viszonyok A 44. ábrán látható szeizmikus m é l y ­ ségvonalakhoz hasonlóan az alsópannon aljának mélységvonalai szerint is az Ib1 fúrás van a legmagasabb szerkezeti helyzetben. A szeizmikus térkép DK felé jelzett nagy lesüllyedése az alsópannon talpának mélységtérképén még nem észlel­ hető, de a medencealjzat felszíne K felé valóban nagy mélységbe került. Az'Ib-1 és -2 fúrásban már 1865, illetve 2190 mben elért ópaleozoós alaphegység, a n a ­ gyobb mélységeket elért 1-12 és Inke-I fúrásban 2110, illetve 4537 m-ben jelent­ kezett. A medencealjzat nagy lesüllyedé­ sét a bádeni és kárpáti rétegsor nagy megvastagodása követte. Az Inke-I fúrásban 4537-4765 m között prekambriumi milonit és ultramilonit alatt alsótriász mészkő és agyagkő, kvar­ cit, dolomitos agyagpala'és szerpentinit

Kőolaj földtani eredmények Az Ib-1 fúrásból az 1377-1385 m-ben megnyitott miocén h o mokkőrétegből Ng dús gázos víz jelentkezett /yj, táblázat/. A gáz, mintavételi n e h ézségek miatt le­ vegővel keveredett. Az 1288-92 m közötti uloópannon homokkőből 10 mm-es fúvókán napi 67 690 m 3 földgáz 3 es 0,6 m páriát került felszínre, összetétele nem kedvező /táblázat/. Hasonló földgáz szárma­ zott 1280-83 m-ből, napi 62 890 m 3 . Az Ib-2 fúrás csak kevés gáznyomot talált, melynek összetétele ked­ v e z ő t l e n /táblázat/. Az Ib-3 fúrás az a l sópannon alján ked­ vezőbb összetételű, de kevés /560 m 3/nap / gázt és 663,3 m 3 72 °Cos vizet talált. További kutatási le­ hetőségként Inkán és Iharosberényben érdemes volna fúrással feltárni a m i o c é n r é t e ­ gek nagy kiékelődési, vagy levetődési és megvastagodási övben, a töréssel, vagy kiékelődéssel záródó rétegek k ő ­ olaj-földgáz felhalmozódási l e h etősé­ geit, részletes és korszerű s z e i z m i ­ kus mérések kedvező eredménye esetén.

37. T áblázat lb-1

lb-1

lb-1

lb-2

lb-2

lb-3

1377-85 1266-92 1280-83 1926-32 1672-77 1369-86 52,25 20,37 23,87 24,28 32,02 90,46 METÁN 1,63 1,01 ETÁN 2,52 1,2 A 1,10 11,18 nehezebb CH 0,78 0,83 1,71 0,10 G.6.8A 63,89 64,49 42,08 1,58 CO* 9,97 o* 37,68 11,00 10,17 10,13 13,09 3,71

59

20. Nagykorpád /1 , 46- 47/ A Nagykorpád kutatóterület a Drávamedence K-i részén van, szomszédságában tőle É-ra Kutas, K-re Kadarkút, D-re Görgeteg-3, és Lábod-1 fúrások. DWy-ra Nagyatád kutatóterület van. Az első gravitációs méréseket a MAORT végezte: a rendellenesség értékei a görgetegi maximumtól É-ra csökkennek. Az első szeizmikus térképet Várnai Lász­ ló /195fi/ szerkesztette, amely szerint ÉK felé 1400-1300 m között emelkedés mutatkozik. A kutatófúrási tevékenység nagykor­ pádon 1963. márciustól 1965-ig tartott és összesen négy fúrás mélyült.

b

Ap.

B s d , HaVp. R rist.

Megjegyzés

Nko-1 147,4

16

1215

1103

2028 2 600 (26 0 4 )

olajrgom

Nko-2 158,4

48

1148

Nko-3 144,5

18

1246

1600 1792 2 0 6 5 (20 9 0 ) 1620 1890 (25731

otajnyom

Nko-4 139,3

40

1215

1130 2030 (2205)

FA

Szarmata jelenlétét nem sikerült bizonyítani. A bádeni rétegsor lithothamniumos; mészkőpados mészmárga, márga, mélyebben szürkés-zöldes agyagmárga, h o ­ mokkő, vulkáni tufaesíkok. Bádeni t e n ­ geri mikrofaunája gazdag. A kárpáti eme­ letben főleg homokkő, homokos agyagmárga és riolittufa rétegek vannak. Utóbbi'az Nko-1 fúrásban 2028-2459 m között. S z ü r ­ ke agyagmárga néhány vékonyabb h o m o k k ő réteggel, az Nko-l-ben 2459-2532 m k ö ­ zött. A rétegsor alja, az Nko-l-ben 25322600 m között szürke és vörösbarna, k ö ­ zép- és durvaszemcsés, rosszul o s z t á l y o ­ zott homokkő, konglomerátum, főleg k r i s ­ tályos pala törmelékből: kvarcát, csillámkvarcit azericitpala és kevés dolomit. A kötőanyaga agyagos homokos, szericites, néhol pirites kőzettörmelék. A kárpáti k o r t 1gazdag pollenanyag-bizonyítja. A neogén rétegsor g n e i s z , c s i llám­ pala lepusztult felszínére települ. Csillámpalához közel álló gneiszként l e ­ írt kőzet /Szepesházy/ zöldesszürke, p a ­ lás, benne muszkovit, kvarcorsók, földpát kristályok. Mikroszkóppal lepidoblasztos szövet, kvarccsomók, -orsók, szericitesedő földpát, víztiszta m u s z ­ kovit, turmalin, apatit. figyelhető meg. Jantsky /1979, p.74/ m e ghatározása s z e ­ rint diaftoritos biotitos paragneisz.

3 8. T áblázat

a

Fúrás

Nagykorpád kutatási terület térképv á z lata az alsópannon. talpának szint­ vonalaival . __. — -földtani szelvényirány

Rétegsor Kegyed-i-dőszaki homokos agyag, homok, kavics alatt rossz elhatárolhatósággal felsőpannon világos kékesszürke homokos agyag, márga és agyagos homokrétegek váltakoznak. Felső részén lignites agyag­ csíkok vannak. Néhány vastagabb h omokré­ teg iktatódik közbe, és lent uralkodóvá vál i k a finomszemcsés homok /Újfalui Ho m o k Formáció/. Az alsópannon rétegsor­ ban jól elkülöníthető formációk vannak. A Drávái Formáció homokpados szürke agyagmárga rétegsora /Nko-l-ben 12151440 m között/, a Tófeji Homok Formáció finomszemcsés, csillámos homokkő padjai, vékony sötétszürke agyagmárga'rétegekkel /Nko-l-ben 1440-1560 m között/, a Lenti Márga Formációnak megfelelő sötétszürke agyagmárga, igen vékony csillámos leme­ zekkel, lefelé márgába megy át /Nko-lben 1560-1683 m között/. Végül a Beleznai M é szmárga Formációnak megfelelő barnás-sárgásszürke mészmárga /Nko-l-ben 1683-1703 m között/.

Szerkezeti viszonyok A négy fúrásban az alsópannon ta l p á ­ ról szerkeszthető szintvonalas térkép szerint DNy felől /Nko-1, -3/ 2426-2429 m mélységből ÉK felé /Nko-2/ 1942 m-ig emelkedik a terület. A kristályos meden-

60

cealjzat ennek megfelelően M y felé sülylyed. A fúrásadatok olyan záródó szerke­ zet jelenlétét nem bizonyítják, amely nagyobb kőolaj- és földgáz felhalmozó­ dásra alkalmas lenne.

Üi T á b l á z .at

FA3SŰ LY

20 *C

Nko-1

N ko -1

N k o -1

Nko-1

2045-

1900-

2002-

1900-

1942-

0,8753

0,83 3

0,8735

0 ,8 8 3

0,9128

+39

+39

+41

+ 35

1 9 ,6

17,0

15,G0

13819

1 0 ,4 3

12,22

67,95

-

41,99

DERMEDÉS

4.

v is z k .

50"C

c5 t

1 6 .8 7

BOT.

cSt

9 84

u9t

-

1 0 *C

intarmed

1ELLEG B É N IIN

K itírm íd. ífde'nvTcj.

H k o -t

+41

i
9 ,8 7

5 ,3 6

5 ,3 6

2 ,2 8

PETRÓ LEU M

1 3 ,4 6

1 2 ,3 5

1 3 ,0 8

1 2 ,3 5

9 ,7 6

M ARADÉK

7 6 ,4 6

6 0 ,7 0

7 7 ,5 5

6 1 ,7 0

87,59

0 ,2 1

1 ,5 3

0,26

0 ,5 9

0 ,3 7

5%

V ES Z T E S ÉG

3 9 ,T a' b l á z a t

Nko-1

METÁN t{ %

44, 2 29,31 8,12 1 6,37

ETA'N- PENTÁN C02 N,

911

vizsgálatakor nem jelentkezett b e á r a m ­ lás. De nemcsak a n a g y k o r p á d ! , h a n e m a környékbeli fúrások jó olajnyomaira való tekintettel, ha később v a lamilyen t ö k é ­ letesebb kutatómódszer indokolja, akkor a kutatást érdemes lenne f o l y t a t n i . Ilyen olajnyomos környezetben ha sikerülne jól 'záródó tárolásra alkalmas rétegeket ta­ lálni, bizonyos lenne a siker.

Kőolaj földtani eredmények A nagykorpául k út■‘őtőrületen a -•ko-1 fúrás talált figyelemreméltó k ő ­ olaj és íöldgáznyormokat a kárpáti h o ­ mokkő b en 2045-2050 m mélységben, ahonn a n napi 18-20 m vízzel 2-5 % koolajés földgáznyom került a felszínre 39-. táblázat/. Továbbá a 2029-2034 m közötti kárpáti, 2002-2008 m és 1900-1908 111-ben levő bádeni homokkövekből napi 14-20 nr sós vízzel 2-5 % olaj volt termelhető. Összegyűlt összesen 14 kőolaj. A többi f ú r á sban'igen1kevés kőolajés földgáznyom volt. A N k o - 3 fúrás 194246':n közötti kárpáti homokkőből napi 710 vízzel összesen-20 liter olajat termelt. A Nko-4 fúrásnál a kárpáti r é ­ tegsor szerkezetileg m é l y e n fekszik, a fúráskor nyomokat nem észleltünk, ré t e g ­ vizsgálat nem-volt. A tapasztalat szerint a kutatóterü­ leten nemcsak a szerkezeti helyzet, h a ­ nem a k á r p á t i ■ rétegek szeszélyes hom o k ­ lencsés kifejlődése is befolyásolta a felhalmozódás lehetőségét. Több réteg

21. Nagyrácsé / I , 48-49/ A nagyrécsei kutatóterüiet a Drávainedence ÉNy-i szélén van, szomszédos k u ­ tatóterület N y felé Bagolasánc és B a j ­ osa, É felé a Zala medencében Újudvar, K-re Pat és D-re Iharosbex'ény. Az első gravitációs méréseket az in­ kei nagysz. ékezettel egy időben, 1936ban a MAO R I végezte el. Itt záródó r e n d ­ ellenességet nem találtak, az inkei nagy­ szerkezet ENy-i, süllyedő oldalúra esik a nagyrécsei kutatóterület. A maradékanomália térképen Nr-1 és -4 fúrások k ö ­ zött kis kiterjedésű maxi m u m mutatkozott. Az 1972. évben a Geofizikai Kutató Üzem végzett részletesebb gravitációs mérése-

61

nyabb padjai /Beleznai Mé s z m á r g a Fo r m á ­ ció/ következik. A szarmata rétegek jelenlétét nem lehetett bizonyítani. Bádeni rétegek • tengeri faunás' szürke, zöldes-barnásszűrke agyagmárga, márga, homokkő, riolittufa rétegekkel, lent durvaszemcsés homokkő, konglomerátum, m e l y esetleg már a kárpáti emeletbe tartozik. A neogén rétegsor nagy diszkordanciával valószínűleg középsőtriász r e p e ­ dezett mészkőre, dolomitra, dolomitbreccsára telepszik. A szürke mészkő igénybevett, breccsás részeket tartal­ maz, kalciteres, A vele váltakozó d o ­ lomitpadok 75° rétegdőlésűek, sárgás­ szürke, szürke színűek, tektonizált zúzott, repedezett. A dolomitbreccsa kötőanyaga a saját törmeléke. A mészkő, mészkőbreccsa a N r -4 fúrásban /27ő4 m/ Trochammina sp, G l o b i g e r i n a mesotriassica maradványokat tartalmaz /Kőváry/ ladininak tartják.

két, különösebb jó-eredmény nélkül. Szeizmikus méréseket első ízben a MAORI részére végeztek amerikaiak, még kezdetleges eszközökkel: az inkei n a g y ­ szerkezet kiemelkedését észlelték. Az 1959-60. évi Geofizikai Intézet által végzett mérések szerint Nagyrécsétől Dre, -2900 m-ig emelkedő záródó kiemelke­ dés van. A 3000 m mélységű szintvonal is záródik. Ny felé 3700 m, K felé 3400 in­ ig süllyednek a visszaverő szintek. 1970-ben a GKÜ analóg mágneses jelrögzítéses mérései /Belezna - Inke/, maja 1973-ba.n Sand vidékén részletező mérései következtek. Ezek szerint a NaMS-4 szelvényen az inkei magas rögvo­ nulat EÍJy-i szárnyán a neogén rétegek alatt törénos-rögös medencealjzatban Nagyrécse községtől D-re, Nagyrécse és Sand között kiemelkedés jelentkezik, mely a szűrt, gravitációs térkép szerint záródó szerkezet lehet. Fúrási tevékenység Az említett szerkezetet vizsgálta a lír-4 fúrás 1973-74-ben. Nagyrócsén k ü l önben a fúrási tevékenység 1963. jú­ nius 23-án kezdődött és 1974-ig n-,gy megszakításokkal négy fúrás mélyült. ^0. T a'b l a z a t Fúrás FA

Nr-1 Nr-2 Nr-3 Nr-4

a

Fp,

Ap,

Bad. M i .

Szerkezeti viszonyok A -nagyrécse! kutatót-erületen, az in­ kei szerkezet ÉNy-i l e j tőjén a fúrásada­ tok záródó kiemelkedés jelenlétét nem bizonyítják. Ennek, köv e t k e z t é b e n számót tevő'kőolaj- és földgáz felhalmozódásra alkalmas szerkezet, jelenléte nem v a l ó ­

Megjegyzés

színű .

204,1 104 1388 2673 (3091) olajterm. 217,5 156 1453 2760 (3101) olaj-, ^ 113. 169,6 80 1435 3025 (3200) vizes 1358 2509 2783 (3021) COj gáztót 216,3

Kőolajfoldtanl eredmények A Nr-1 fúrás több jó kőolajnyomot talált, már lemélyítése közben. A 2747,6Nagyrécse k u t a ­ tási terület térképvázlata.

Rétegsor Negyedidőszaki lösz, h o ­ mokos agyag, homok, kavics alatt felsőpannon világosszürke homokos agyag és agyagniárga váltakozik homokrétegek­ kel. Néhány vastagabb hom o k ­ réteget is tartalmaz. Az a l ­ sópannon felső' ré-sze ho m o k ­ pados szürke agyagmárga /Drá­ vái Formáció/, alatta finom­ szemcsés homokpadok sötét­ szürke márgarétegekkel /'fófeji Homok Formáció/, mély e b ­ ben sötétszürke agyagmárga, márga /Lenti Márga Formáció/, végül világosabb barnásszürke sárgásszürke mésziriárga véko­

1

I

2 km

.. J

---------- Miháld

1 gravitációs m a radékanomália — az a l s ópannon talpának szintvonalai ^ f ö l d t a n i szelvényirány

62

2794)5 m közötti rétegből napi 2 nr1 kő­ olaj volt dugattyúzható, gáznyomokkal /40.' táblázat/. A 3051-3062 m szakaszból gáznyomok éa olaj em u l z i ó , 2844-49 m-ből kevés gáz és olajnyom, 2820-26 m-ből n a ­ pi 4,5 m folyadék volt dugattyúzható, melynek 10-12 %-a kőolaj.

A Nr-2 fúrásból 3073 ni talpmélység­ nél jelentkezett kőolaj. Á 2927-31Ó1 m közötti szaksából -kevés kőolaj és éghető földgáz került felszínre. A M r - 3 fúrás m é l y szerkezeti helyzetű, a rétegek á t ­ eresztőképessége is kedvezőtlen: több rétegből nem jelentkezett hozzáfolyás. A M r -4 fúrás viszonylag magas szerkeze­ ti helyzetű és elérte a medencealjzatot. A középső triász felső részéből és a bádeni rétegek aljáról 2755-2785 m-ből na3 , pi 12 000 m földgaz-es víz szármázott. A gáz összetétele kedvezőtlen. A talphő­ mérséklet 2785 m- b e n 143 °C, vagyis 20,94 m/°C. A jó kőolaj- és földgáznyomok elle­ nére a továbbkutatási lehetőség igen csekély, mert a -nagyrécsei kutatóterUlet kicsi és eredménytelen, vagy.csak kevés kőolajnyomos fúrások veszik körül. T a ­ lán az át nem fúrt mezozoikumban lehet­ ne m é g eredményt várni. De ennek k u t a ­ tására nem bizöts, hogy a nagyrécsei te­ rület a legkedvezőbb. Az itt talált földgáz összetétele sem bíztat erre.

41. T áblázat

FA3SŰLT

20*C *c

dermedés v is z k .

20*C tőt 38 *C cSt 50 “C cSt

Nr-1

Nr-1

Nr-2

Nr-2

2747-

2820-

3073-

2927

0,6483 0,8456 +9 7,61

0,8594

0,7687

20,71

V

7,71 internned. irilenwd

36LLES b e n z in

NH 2755-

S%

16, 94 24,83

Petroleum maradék

23

VESZTESÉG

Meta'n £TA'N- PROPA'N

9510

co, Ni

0,46 3,42

44,48 50, 62 1,48 3,42

3,38 24,76 71,40 0,46

89,49 20,76 10,33 0,42

62,62 32,46 3,41 1,51

5,08 0,43 93,30 1 19

49. ábra. Földtani szelvény Nagyrécse-1, -2 és -4 fúrásokon á t .

22. Okorág /i, n ,

50-51/

Az okorégi kutát-ótaTület. a Drávamedence DK-i részén van, az alaphegység ÉK felé emelkedő területének a szélén. G r a v i ­ tációs méréseket először a MAORT végzett és a m e d e n c e ­ széli helyzetnek -megfelelően ÉK felé emelkedő értékeket észleltek, amelyen későbbi számítások szerint Okorágndl m a r a d é kanomália mutatkozott É K - DNy-i geriiics’ z erű formában. A mágneses mérések Okorágtól Ny'-ra 30 gammás záródó, pozi­ tív anomáliát mutattak -ki. Szeizmikus méréseket 1953-62. között több ízben végeztek, végeredményben Ny felé lejtő gerincszerű kiemelkedés m u ­ tatkozott az általános lej­ tőn / 63/1961. számú jelen­ tés/.

63

5e-1

Ok-2

kb. 340 m - i g agyagosabb, egyes vastagabb homokrétegekkel, 340-400 m között finomszemcsés homokr é i e g e k vannak, innen 675 m-ig sű r ű n váltakozó homokos-agyagos, márgási rétegsor van, lefelé növekvő agyag tartalommal. Az alsópahnon felső része' kb. 885 m - i g az Ok-l fúrásban sok vilá­ g o s s z ü r k e homokréteget tartalmazó Soro­ zat, kevesebb szürke m á r g a r é t e g g e l .. Ez talán megfelel a Tófeji Ho m o k F o r m á c i ó ­ nak. Ebben a z esetben fiatalabb a l s ópah­ non /Drávái Formáció/ hiányozna. A 8851037 m-es szakasz szürke agyagmárga, igen' fi n o m csillámos homokiemezekkel, az alján néhány h o m o k r é t e g g e l . M e g f e l e l ­ het a Lenti Már g a Formációnak. Az igy megkülönb ö z t e t h e t ő ural k o d ó a n agyagos, illetve homokos szintek a két fúrásban és a szomszédos S e l lyén jól párhuzamosíthatók /50. ábra/. Az a l s ópannon ü l e dékek közvetlenül a kristályos alapbegységre települnek diszkordánsan. Ennek kőzetét-az Ok-1 fúrásban epigneisz, kloritpala, kvarof i l l i t ,■c s i llámpala néven írták le. 'Erő­ sen mállott kőzet, sok csúszási felület­ tel, leveles-palás szerkezettel, melyben 1 m m á t m érőjű muszkovitlemezkék, -kvarcit csomók látszanak. Mé l y e b b e n kloritos f Ü l i t , szericdtes kloritpala'fordul elő, zöld színű, palás és kvarcerek jár­ ják át. Alat t a csillámpala van, zöldes­ szürke, kissé palás, sok k v a r o r ó t e g e t ,

Fúrási tevékenysép: Okorágon 1963-13011 két kutatófúrás mélyült. Fontosabb földtani adataik az alábbiak: i2.T áblázat Hio. Ürist. Hegjegips

FuttS FA

fP-

Ap.

Ok-1 103,9 Ok-Z 104.7

675

1087

-

(ri8o)

vizes

947

1350

-

(1398)

vizes

51.

ábra.

Ok-1

Okorág és környékének térképvázlata.

_.___ — földtani szelvényirány

Rétegsor Hegyedidőszaki lösz, homokos agyag, homok, kavics, nehezen határolható el az alatta következő felsőpannon rétegektől, ezek 1 inomszemcsés homok és homokos agyag sűrűn váltakozva és néhány' vastagabb homokróteg. 'Az Ok-1 fúrásban a felső része,

64

rétegek magasabb h e l yzetű továbbkutatáaára mélyült. Való b a n magasabb helyzetű és két gáztároló r é t e g e t talált. A Vó-3 fúrást szintén magasabb szerkezeti h e ­ lyen, a gáztárolók lehatárolására fúrtuk, de már a szerkezet D-i oldalára került, ahol a tárolórétegek már nincsenek meg. Végül a Vé-4 fúrást a kutatóterület leg­ magasabb szerkezeti helyére szántuk, és ezt igazolta, célja az Inke-19/A és Vé-2 gáztelep kutatása volt.

-orsót, rrmszkovilot klorithalmazokat tartalmaz és kalciteres. Az O k - 2 fúrásban íirioniszemcsés kloritpala, lepidoblasztos szövetű, kvarc-, földpát-, biotit- és klorit,tartatrnú k ő ­ zet van, melyben "metamorfizált eruptívnm" van. Ez nem palás szürke kőzet, benne ikerlemezes plagioklász, muszko•vit és kvarckristályok vannak, és kartonátcaomók. Grossz Ádám szerint zöldesszürke, sárgás-vöröses kloritos pala.

T

Szerkezeti viszonyok A geofizikai méréseknek megfelelően az okorági kutatóterület D Ny felé dőlő m o n o k l i n á l i s . A környező fúrásokkal

a bla za t

Ap.

5z. Bad. Kárp. Megjtqijjé Fp1045 1577 (2174) gázrHfomok Vé-1 m ,2 1628 1325 Vé-2 106 1015 - (2473) gáztermelő vi Vé-3 16A.7 1150 1392 (11.50) - (1752) gáztermelő Vé-A 1M,3 92 936 1287 -

Fúris FA

/Szigetvár, Sellye, Felsőszentmárton/ az okorági fúrások is •monoklinális j e ­ lenlétére Utalnak, amelyen szerkezeti záródás valószínűleg nincsen. A Dify fe­ le lejtő medencealjzaton felfelé kiéke­ lődő, esetleg kisebb vetőkkel záródó

Q

Rétegsor A rétegsor az inkeihez hasonló. N é ­ gy ed i dőszakl lösz, homokos agyag, kavict-. alatta felsőpannon homokos agyag, a g y a ­ gos homok sűrűn v á l takozva és kiékelődő lencsés homokpadok. Az a l s ópannon ré t e g ­ sorban felismerhető a Drávái Formáció homokpados márga rétegsora, m e l y b e n itt uralkodó az agyag-agyagrrrárga. M e g v a n a Tófeji Homok Formáció, itt v é k onyabb f'inoiiiszemcsés homokkőpadokkal t ö b b sötét­ szürke agyagmárga ré t e g váltakozik. Alatta a Lenti Má r g a / más né v e n N a g y ­ lengyel! Márga/ F o r mációnak megfelelőd szürke agyagmárga, lefelé gazdagodó löészrnárga csíkokkal, mely a Béleznai Mészmárga Formációnak felel meg.

h o m o krétegek lehetnek talán kőolaj földgázfelhalmozódáéra a l k a l m a s a k . Kőolaj földtani-eredmények Osak egyetlen réteg megvizsgálására találtunk gyenge indokot, az Ok-2 fúrás 1123-1398 m közötti csövezetten szaka­ szán, de beáramlás innen sem jelentke­ zett. Kőolaj- és foldgáznyomok n em for­ dultak elő. További kutatásra ez a terület több környező fúrás eredménye szerint nem látszik remonytelj e s n e k .

23. Vese /l, 4, 6, 52-53/ A vései kutatóterület az inkei nagyszerkezet EK-i része. A geofizikai m é r é ­ sek az inkei területtel együtt folytak, mint annak K-i 'folytatása, más név alatt, mivel Inkán már nagyon széthúzódott a kutatás. Szeizmikus méréseket többek k ö ­ zött 196l-ben a Geofizikai Intézet vég­ zett. Az első-fúrást a I-'ethő M á r t o n /1961/ szerkesztette térkép szeizmikus kiemelke­ désén mélyítettük.

52. ábra.

Vese kutatási terület térképvázlata.

/ /

Fúrási tevékenység Négy kutatófúrás volt a területen 1963. december 03. és 1965. szeptember 27-e között. Az említett Vé-1 fúrás után a Vé-2 DDNy-ra 2060 irt-rel a gáz'nyomos

Ve-4

^V c-2 j.Vé-3

__ —

65

- - földtani.szelvényirány

A szarmata jelenléte itt nem bizo­ nyítható, mint sok környékbeli" fúrásban sem /I-2, -18, -13, -19/A, stb/. A b á deni tengeri faunás rétegsor is hiá n y ­ zik, mint a szomszédos ink'ei fúrásokban. A kárpáti rétegsor főként márga, sötét­ szürke, repedezett és omléko'ny agyagkő, homokkő, lent konglomerátum. A Vé-2 fu­ t á sban biotitos vulkáni tufa, a Vé-4-ben agyagkő, homokkő,’riolittufa és -amfibola n dezittufa fordul elő. A fúrások m é ­ lyebb’ rétegeket nem értek el. 53. ábra.

mokkőből folyamatos, de g y e n g e föld g á z ­ szivárgás volt, folyadék b e á ramlás nél-

A4. T abuázat Ve-1 m

-

Ve-2

Ve-2

W -4

V e-4

1336-

1268-

1258-

1193-

118027,65

Ve-1

METÁN IfY. 33,96 ETA'H és neh 9,62 51,02 CO,

2,66

12,67

19,53

22,92

0,76 93,06

6,56

1,53

1,99

2,15

75,7?

76,23

60,07

5,40

3,52

5,05

7,71

67.56 7.56

Ni

10,13

Több kárpáti és alsópannon rétegből is j e l e n t k e z ő g á z ­ nyomok kevés hietán, sok CO2 és Ih, tartalmúak. A Vé-2 fúrás m e g v i z s ­ gált hat legremény t e l j e s e b b rétege közül a k á r páti r é t e ­ gek kevés vizet s z o lgáltat­ tak, másokból- n e m volt b e á ­ ramlás kis á t e r e s z t ő k é p e s s é ­ gük mi'at t, A megv i z s g á l t két alsópannon horrokrétegből gáz jelentkezett, éspedig '12681272 m-ből 10 mm-es fúvókán napi 34 700 w? és az Í2581262 m-ből 8 m m - e s fúvókán T 3 napi 26 600 m g á z és 6,4 m víz.

Földtani szelvény a vései fúrásokon át.

A Vé-3 f ú r ásban nem volt rétegvizsgálat, ezt az olajnyomok és karotázsmérés riem indokolták. A Vé-4 fúrás m é ­ lyebb /kárpáti és a l s ó p a n n o n / rétegei

Szerkezeti viszonyok •A 1vései" kutatófúrások az inkei n a g ys z e r k e z e t É-i oldalán és 'tetővidé­ k é n mélyültek /4. és 6. ábra/, ennek következtében É felé mélyebb szerkezeti h e l yzetűek /53- ábra/. A fúrások D felé és Ny felé való szerkezeti emelkedést 1mutatnak, végeredményében h a g y záródó szerke'Zet v a n jelen, mely alkalmas le­ h e t n e ’n a g y kőolaj- 'és földgáz felhalmozó­

2-50 vizet adtak. A z ' 1193,5-1196,5 és 1180,5-1187 m közötti alsópannon homokrétegek' földgázt tartalmazták. A mélyebb homok 8 mm-es f ú v ókán napi 3 10 700 m , a "magasabb rétég 5 mm-es fúvókán 42 atm nyomással napi 3100 föl’ dgázt adott. A rétegnyomás és gázöss.zetétel s z e ­ rint a Vé-2, -4 és I-12/A fúrás 12031208 m közötti gázos- rétege azonos h o ­ mokcsoport, m e l y a szerkezet 't-etővidéke felé /I-16/ kiékelődik. Vesén a kutatást befejeztük, a • földgáz összetétele kedvezőtlen, t o ­ vábbi kutatófúrásokat a ma -ismert a d a ­ tok nem indokolnak.

dásra, de úgy látszik a tápterület felől való migráció kis m értékű volt. Kőolaj földtani eredmények A fúrások csak kisebb földgáztelepe­ ket találtak a szerkezet magasabb ré s z e ­ in. A Vé-1 fúrásban 10 réteget v izsgál­ tunk meg, de a legtöbből csak víz jelent­ kezett. Az 1740-46 m közötti kárpáti h o ­

66

mok Formáció finomszemcsés oaillámos .. homokrétegei sötétszürke a g y agmárga be­ településekkel /1570-21O5, illetve 15502135 m között/. A N a gylengyeli Márga /Lenti Márga/ Formációnak megfelelő hétegsor sötétszürke a g y agmárga -rétegei /2105-2295 m, Illetve 21 3 5 - 2 3 2 0 m/, amely lefelé meszesebb r é t egekkel váltakozik és átmegy a Beleznai Mészrná'rga Formáció barnás-sárgásszürke m é s z m á r g a rétegeibe

24. Zákány /l, 41, 43, 68-69, 87/ A zákányi kutató terület a Drávam e d ence ÉNy-i szélén van, É-ra és Ny-ra Belezna, D-re ah országhatár, DK-re Gyé­ kényes, K-re Porrog, Inke, Pátró h a t á ­ rolja. A gravitációs méréseket először az inkei szerkezettel együtt, 1934-36-ban a MAORT végezte. Az inkei ma x i m u m Ny felé csökkenő értékű elvégződésén v an a terület. A mágneses mérések a g r a v itáci­ ós maximum tengelyétől E-ra, kb. 2 kmrel eltolódva 'jeleznek mágneses' ano m á ­ lia tengelyt. Szeizmikus méréseket 1954-57-ben végeztek /27. és 35. számú jelentés/. 1962-ben a Szeizmikus Kutató Üzem rész­ letesebb méréseket végzett. Mindezek az Inke - Nemespátró gerinc DNy felé' való mélyülését állapította meg, amin réteg-

/2295-2331, illetve 2320-2356 m között/. Az alsópanrion r é t e g s o r alatt őslény h í j á n el nem választható, valószínűleg szármata-bádeni üledék következik, szür­ ke homokkő, homokos mészkő, homokoscsillámos agyagmárga, tufás homokkő és konglomerátum. A Zák-1 f ú r ásban 2446 mtől már biztosan bádeni lithóthamniumos mészkövet, mőszmárgát találtunk. A fúrások a mioc é n r é t e g e k b e n á l l ­ tak meg. Szerkezeti viszonyok A két zákányi fúrás a beleznai és inkei kiemelkedő s z erkezetek közötti teknőszerű mélyebb t e r ületen van. Kis m élységkülönbség van köztük: a Zák-1 már a beleznai boltozat felé emelkedő területen magasabb, a Zák-2 a teknőben m é l yebb szerkezeti h e l y z e t ű /43. ábra/. Zákánynál nem ismertünk meg záródó szerkezetet, csak lencsés, D felől k i ­ ékelődő rétegek lehetnek esetleg táro­ lók.

kiékelődések és törésvonalak tét előzhe­ tők fel. A fúrási tevékehy3ég célja a Drávamedence DNy-i, mélyebb részei felől ki­ ékelődő' rétegsorok, vagy vetődésekkel záródó csapdák megismerése, a terület földtani felépítésének vázlatos felde­ rítése. Két fúrás mé l y ü l t 1963. augusz­ tus 24. és megszakítással 1966. május 17. között /41. á b r a / . 45. T a b l a z a t

Futás FA

Q

Kőolaj földtani eredmények Zák-1 fúrá3 hét ré’ t e gvizsgálata al­ kalmával gáznyomos víz, a Zák-2 fúrás öt r étegvxzsgálatakor 6-16 itt3 1víz és g á z nyomok jelentkeztek. A fúrások Zákány t e r ületén sem harántolták teljesen a neogéri-rétegsort. Az inkei és beleznai szerkezethez viszo­ nyított mély helyzete 'jelen ismeretek szerint nem indokolja a további kuta­ tást.

Ap. $i-8.

Zák-1 200,4 K>.50 1258 2331 (2535) gáznyom Zák-2 193,8 50 1232 2354 (2915) víz w Rétegsor A ncgyedidőszaki lösz, a g y a g , ■ kavi­ csos homok kb. 50 m vastag, nem h atárol­ ható el .jól a jelsőpannon v i l á g o s 1kékes­ szürke homokos agyagtól, mérgétől, mely sűrűn váltakozik agyagos h o m o k rétegek­ kel és lencsékkel. Egy-egy'vastagabb fi­ nomszemcsés homokréteg is előfordul. Az alsópannon általában agyagos, a ho m o k ­ rétegek itt ritkábbak. M e gkülönböztet­ h e t ő a Drávái Formáció, itt gyér e n h o ­ mokpados, szürke agyagmárga rétegsora /Zák-l-ben 1285-1570, a Zák-2-ben kb. 1232-1550 m között/. Alatta a Tófeji H o ­

25. Jákó /!/ A jákci kutatóterület a Dráva-medence ÉK-i elhatárolása közelében, a Mecsek felől kiinduló és az inkei nagyszerke­ zetet összekötő gerin c s z e r ű medenceal.j-

67

van.

zati magas vonulaton van. A szomszédos kutatóterület K felé Kaposfő, É Ny felé Nagybajom, Ny f e l é 1Kutas, DNy-ra N a g y ­ korpád és'DK-re Kadarkút / I . ábra/. Az első1gravltáeiós méréseket a MAORT részére' végezték 1941-42-ben. Jól meghatározható gravitációs anomália nincs a területen, regionálisan Szomajon ■illetve a Mecsek ÉNy-i része és az inkei határozottan jelentkező maximum között ' gerincszerűen húzódó környezeténél m a g a ­ sabb értékekkel jelentkező terület. Szeizmikus méréseket 1963-64-ben v é ­ geztek a környéken, amikor -1400 m m é l y s é g b e n 1 kisebb záródó kiemelkedést ■találtak, az "alaphegység közelében" 1 levő- szintben. Ennek megvizsgálására mélyült 1964-65-ben a Jákó-1 kutatófúrás, melynél üzemi geológus Szőnöky Miklós volt.

A gneisz egyenetlen szemcsenagyságú, granoblasztos szövetű. Nagyobb szemcsés, unduláló kioltásé, összefog-azódó kv a r c ­ kristályok és' s z e r i c i tesedett1földpát i s ­ m e r hető fel benne. A k v a rcporfír világosszürke repedezett kőzet, a repedések m e n ­ tén limonitos eres-foltos, kvarc, szericites földpát, kloritosodó biotitok is­ merhetők' fel benne /Kőháti/. S z erkezeti viszonyok A szerkezeti viszo n y o k r a csak az á t ­ fúrt rétegsor és a mé l y s é g a d a t o k utalnak, ezek összhangban a gravitációs m é r é s e k ­ kel az É-ra és D-re 'eső-területnél m a g a ­ sabb szerkezeti helyzetű, de" a helyi szeizmikus kiemelkedésre n e m n y ú jtanak adatokat. Mivel a helyi szerkezeti a d a ­ tok ismeretlenek maradtak, nem dönthető el, h o g y ;a fúrás s z énhidrogén a k k u m u l á ­ cióra kedvezőbb- ponton mélyült-®, Az é l ­ ért kristályos■ alaphegység a m e d e n c e a l j ­ zat kaposfői' kristályos vonul a t á n a k a része, amelyet a kaposfői, mágocsi, d u ­ naújvárosi, cegléd-kecskeméti Jász-I stb fúrások "is feltártak.

Rétegsor A Já-1 fúrás 171,06 m tengerszint feletti forgatóasztal magasság alatt' kb. 50 m-ig negyedidó'szaki homokos agyag, ! l ö s z , 1 homok-kavics rétegeket, 255 m-ig felsőpliocén folyóvízi kavics-homok, 1105 m - i g ’f elsőpa nnon' tavi homok-agyag sűrűn váltakozó rétegeit fúrták át, fent lignites csíkokkal, mélyebben fi­ nomszemcsés h o m o k r é t e g e k k e l . Mindez alatt 1478 m-ig alsópannon szürke, ho■ mokpados agyagmárga, finomszemcsés ho1 mokrétegek vékonyabb-sötétszürke agyag1m á r g a padokkal, sötétszürke csillámos, 1 homokos agyagmárga, mészmárga- rétegeket • fúrtak' á t .

Kőolaj földtani eredmények A' fúrás folyamán figyelemreméltó kőolaj- és földgáznyomok n e m fordultak elő. A területen mélyült első. fúhás nem jelentheti a kutatóterületnek 'számunkra váló értéktelenségét. A-regionális szer­ kezeti' helyzet alkalmas a kőolaj- föld­ gáz akkumulációra, a helyi szerkezeti v i s zonyok jobb ismerete lehetővé teheti a felhalmozódás helyének szerencsésebb meghatározását. Ezzel az egyetlen fúr á s ­ sal nem 'tekinthető a környék kutatása v é g l e g befejezettnek.

Az alsópannon alatt.valószínűleg a szarmata rétegek hiányával bádeni és kárpáti k o n g l o m e r á t u m . csil'lámp&la 1 t ö r melék1 és piroxén andezittufa' kö v e t ­ kezik /a 4. magfúrás 1388-94 fn-ből még alsópannon agyagmárga és homokkő. K ő ­ zetváltozás Után az 5. mag 1483 m-ből és a' 6. magfúrás eredménytelen, de a fúradék már konglomerátum. Az 1488 mből markolóval felhozott kőzet piroxénandezlt' tufa és az' 1511-16' m-ből nyert mag szintén ez a'tufa/. A középsőmiocén képződmények közvet­ lenül,' 1535-/1615/ m között' prekambriumba- sorolt1 g r á n á t o s , biotitos, muszkovitcslllámpala' és- muszkovltos gneiszr e 1te­

26. Kutas /lf 54-55/ A' kutasi kutatóterület a Dráva-medence É K - 1 r é s z é n 1 terül' el, In-ke - Vese területtől K-re, a Jákó-1 fúrástól Nyra, Nagykorpádtól pedig ÉÉNy-ra. Kutas térségében is a MAORT- végzett l e g először gravitációs méréseket 194044-bén. Az inkei. és kaposfői magasabb gravitációs értékű területek között á z i n t é n-magasabb értékű vidék, de 'záródó

lepültek, Utóbbiban kvarcporiír telér

68

agyagos homok rétegekkel. Fent lignites csíkok, lent vastagabb h o mokrétegek van­ nak. Az alsópatmon D felé vastagodó. A kőzetrétogtani szintek n e m különülnek el jól, de felismerhetők a Kut-l-ben 10981185 m között a Drávái Formáció h o m o k ­ pados agj/agniárgái, 1185-1378 m között a Tófeji Hom o k Formáció homokrétegei, de itt a megszokottnál több szürke agyagmárgával képviselt ré t e g s o r a é3 13781442 m között /tehát 64 m vastag/ a Len­ ti Má r g a Formációnak m e g felelő sö t é t ­ szürke agyagmárga és márga rétegsora.

m a x i mum nincs rajta. Szeizmikus méréseket először 196263-ban végeztek. Egy "alsópannon szint­ re" vonatkozó szeizmikus térképen, a gravitációs méréssel összhangban gerincszerű kiemelkedés húzódik Ilike és Kaposf ő között, amelyen több, de kisebb és bizonytalan helyi záródó kiemelkedés so­ rakozik. Az egyik záródó kiemelkedés Kutas községtől ÉNy-ra van / 5 4 . ábra/ és csaknem egybeesik az Elkins módszerrel számított gravitációs maradékanomáliával.

54. ábra.

Ez D felé tetemesen megvastagszik, a Kut-2 fúrásban m á r 284 m /1338-1622 m között/. A szarmata emelet üledékeit csak a Kut-2 fúrásban lehetett felismerni: zöl­ desszürke agyagmárga, homokkő, k o n g l o ­ merátum kifejlődésben, jellemző elegyes vízi faunával. A bádenl rétegsor főleg vulkáni tufa, agyagmárga, homo k k ő és homokos mészkő rétegekkel. A terület Ei részén a bádeni vék o n y /30 m/, a'Kut1 fúrásnál v a lószínűleg lepusztult, D felé vastagodó. A Kut-2 fúrásban 222 m vastag tufa, és a g y agmárga /55- ábra/.

Kutas kutatási terület térképvázlata a szeizmikus mélys é g v o n a l a k k a l . földtani szelvényirány

Fúrási tevékenység A kutas! területtől E-ra Me'zőcsokonyán éghető földgázelőfordulás van, D-re Görgeteg, Lábod, Nagykorpád terü­ leten mélyebb szerkezeti helyzetben jó kőolajnyomokat találtunk. A távolabbi 'környéken a taranyi, vízvári, babócsai kőolaj-földgázelőfordulások és többfelé észlelt nyomok bizonyítják az olajkelet­ kezésre kedvező földtani fejlődéstörté­ netet. Felhalmozódásra alkalmas vi s z o ­ nyokra lehet számítani a Kutas környéki magasabb helyzetű területen, ezért három fúrással feltártuk azt. A6. T áblázat Fúrás FA

a

Fp1098 Kut-1 V.6,9 kb.20 1125 Kut-2 149,3 1125 Kut-3 152,6

A neo g á n üledék alatt közvetlenül a kristályos alaphegység következik, hagy d i s z k o r d a n c i á v a l :. f i l l i t , csillám­ pala. Jantoky a Kut-1 fúrásban diaftorézist szenvedett, s z e m e s g n e i s z et írt le /1979, p.74/. A csillámpalában sötét­ szürke kvarciterek vannak, néhol pirithintéses. Előfordul c s i l l á m k v a r c i t , csillámpala világosszürke k v a r c o r s ó k ­ kal, palás fillit, gyűredezett, kevés kvarcot, kloritot tartalmazó csillámpala, gránátos csillámkvarcit. A Kutas2-ben csillámpala van. Halványzöldes, ■szürkésfehér, c s u s z á m l ő t t - t ö r e d e z e t t , lepidoblasztos szövetű, finomszemcsés kötőanyagában’ kvarckristályokkal és nagyobb kvarcorsókkal. Előfordul még muszkovit, plagioklász, magnetit, m á s ­ odlagos kaiéit. A Kut-3 fúrásban muszkovit-biotitgneisz fordul elő, mely lepidoblasztos szövetű. Nagyobb undulá.ló kvarc, muszkovit- és fakult szericitesedett biotitkristályok mellett sűrűn ikerlemeze'sedett plagioklászt tartalmaz.

Ap. Sz. y . KrisV Mtgjü}i|z. - (1525) vizes 1442 1622 1640 1851 (1913) vizes 1435 1465 (1474) vizes

Rétegsor Négyedidog3aki lösz, homokos agyag, kavicsrétegek alatt a fel-sőpannon v i l á ­ gos kékessziirke agyag, homokos agyag, márgarétegek sűrűn váltakoznak homok,

69

27. N a g y a t á d /l, 3, 35, 56-58/ A n a g y a t á d i kuta t ó ­ terület a Dráva-medence ÉK-i r é s z e n van, az in­ kei na g y s z e r k e z e t D felé le j t ő oldalán, a taranyi és nagykorpádi k u t a t ó t e r ü l e t e k között. A m é l y f ö l d t a n i szer­ kezetre az első adatokat a MAORT g r a vitációs m é ­ rései jelentették. É felé e m e lkedő g r a v i t á ­ ciós értékekkel. A sze­ izmikus m é r éseket az OKGT Szeizmikus Üzeme 1 9 5 8 - b a n végezte / 44/2. számú jelentés/. Eb b e n Taranynál záródó kiemelkedés mutatkozott 12801300 m mélységben, innen É felé emelked­ nek a visszaverő felületek, az általános emelkedésen Nagyatádnál kisebb záródó kiemelkedés van, 2 1 0 0-2200 m közötti szintben, mely az egyéb k e d vező v i s z o ­ nyok esetén f e lhalmozódásra alkalmas le­ het. Később /1975-76-ban/ az OKGT, GKÜ analóg és digitális szeizmikus m é r é s e ­ d e t végzett /I-46. j'elentés, 1976/, a méréseket az előző fúrások jó o l a j n y o ­ mai indokolták és a v i z s g á l a t o k i n d o ­ kolták a Nagyatád-Kelet-1 fúrás k i t ű ­

Szerkezeti viszonyok A geofizikai mérésekkel összhangban, a Kut-1 és -3 fúrások magas helyzetűek. A Kut-2 a D felé mélyülő kadarkúti mi o ­ cén árok E-i oldalán van. A terület: szerkezeti fejlődésében a kristályos képződmények neogén előtti időkig való kiemelkedése és lepusztulása után a bádeni emelet idején lesüllyedt, vu l k á ­ ni működés közben tengeri üledékképző­ dés folyt. A szarmatában rövid ideig új­ ból kiemelkedett, a bádeni üledék e g y része is lepusztult, majd az alsópannon­ ban lassan, a felsőpannonban erősebben süllyedt, vastag üledék keletkezett. A záródó kiemelkedésre, kőolajföldgáz felhalmozódásra alkalmas helyi szerkezet jelenlétére nincs elég bizo­ nyító adatunk.

zését is .

Megjegyzés fp- A p . Bad, Kárp. m . olaj 130,1 300 1357 2149 2308 (2729) olaj 131,6 318 1350 2166 2460 (2803) olaj 137,5 202 1355 2194 (2252) gáznyom 137,0 360 1476 2446 (2802) 146,6 230 1150 1980 3035 - Ö3QQ5 vizes

Fúrás FA Naq^-1 )% ? Nígy-3

Kőolaj földtani eredmények A kutasi fúrásokban számottevő k ő ­ olaj- földgáznyomok ne m voltak. A fú­ rások egy részében rétegvizsgálatla in­ dokolható szakasz nem fordult elő. A környező tápterületen nagyobb mennyisé­ g ű szénhidrogén nem keletkezett. További kutatás, esetleg tökéletesebb módszerek kifejlesztése után válhat in­ dokolttá .

Hagy-t Na#1

a

/"? -r, ki. T a b l a z a t

•R étegsor Negyedidőszaki .agyag, homok, folya­ mi homokos kavics alatt felsőpannon világos kékesszürke homokos agyag, agya­ gos homok, agyagmárga rétegek k ö v e t k e z ­ nek sűrűn váltakozva. Az a l s ópannonban megkülönböztethető a Drávái Homokpados Agyagmárga Formáció /a Nagy-l-ben 1357-

70

zel 4 m magminta került a felszínre. A kőzet szürke, helyenként erősen gyűredezett, sok gránátot tartalmaz, erősen összetört, milonitosodott. Szabad szem­ mel kvarc-, muszkovit-, biotit- é s ■g r á ­ nátkristályok, mikroszkóppal szericitesedett földpát, plagioklász és a többi ásványon kívül másodlagos kalcitosodás és limonitosodás látható. Összefoglalva földpátos muszkovit-biotit csillámpala, kora valószínűleg p r e k a m b r i u m i .

56. ábra.

Szerkezeti viszonyok Nagyatád környékén az alsópannon talpa É - É K felé emelkedik. E z e n az á l t a ­ lános emelkedésen a szeizmikus mérések szerint lehetséges kis záródó k i e melke­ dés 2100-2200 m m é l y s é g b e n , ■ de a fúrás­ adatokkal az alsópannon talpáról s z e r ­ keszthető térkép ezt nem bizonyítja, bár n e m is zárja ki. így kétséges az olaj felhalmozódásra alkalmas záródó szerkezet jelenléte, az ÉK felé á l t a ­ lános emelkedésen. Ezzel összefügghet, hogy nagyobb kőolaj- illetve f ö l dgázfel­ halmozódást n e m találtunk.

Nagyatád kutatási, terület térképváz­ lata a szeizmikus mélységvonalakkal. _..— földtani szelvényirány

1680 m között/. A Tófeji Homok Fo r m á ­ ció /1860-2086 m/ finoms-zemcsés, csillámos homokkő és vékonyabb szürke .agyagmárga. A Lenti Márga Formáció, 2086-2195 m között sötétszürk e agyagmárga, homokos, c'sillámos. Alatta a BelezNagy-4 nai Mészmárga Formáció k ö ­ D 137,0 vetkezik. Szarmata faunás O-i----üledéket nem sikerült k i ­ mutatni. Bádeni rétegsor: zöldesszürke márga, agy a g ­ márga, mészmárga és lithothamniumos mészkő, mé-sámárga csíkok, vulkáni tufárétegek, homokkő, k o n g l o ­ 1 km merátum. A kárpáti rétegek jelenlétét is feltételez­ m zük, a kőzet főleg riolittüfa és vulkáni agglomerá­ tum, homokkő. Ebben fejezték be az1 első négy fúrást. Csak- a NagyK-1 fúrás érte el a bádeni rétegek alatt 2
Kőolajföldtani eredmények A nagyatádi kutatófúrások jó k ő ­ olajnyomokat találtak, de gazdaságosan termelő kúttá nem voltak kiképezhetők.

Naqy-1

Na^-2

130,41

131,6 r

-

i;

Fels.opannon

Alsópannon

""57. ábra.

Földtani .JL szelvény 127291 a nagyatádi furasokon at.

71

(2M3)

E

Ezek a jó kő o l a j n y o ­ mok, sőt már közel ter m e ­ lő kutatknak számító e r e d ­ mények a terület továbbkutatására ösztönöznének. H a korszerű és részletes szeizmikus mérésekkel s i ­ kerülne itt jól záródó szerkezetet találni, jobb tárolókőzettel, bizonyára volna benne k ő o l a j f e l h a l ­ mozódás is. Az eddig v é g ­ zett szeizmikus mérés'ek eredménye n e m teljesen azonos a fúrásokéval, vagyis nem ismerjük a t e ­ rület szerkezetét po n t o ­ san. A fúrások hálóz a t a ritka és csak egyetlen hatolt le a medencealj,zatig. A j'ó olajnyomos környékbeli 0-3 és Lábod1 is megálltak a miocénA Ha g y - 1 fúrásban a kárpáti r é t e ­ gek 2482-2490 m közötti homokrétegéből 2 7/8 collos átmérőjű termelőcsövön 3 ■hapi 40 nr sós víz jött felszínre, 10 % kőolajjal. A 2461-2465 m-es homokkő xé3 ■tegből szakaszosan napi 6-6,5 nr olaj t 3 es 2456-2460 m-ből napi 3 nr olaj volt dugattyúsható, 2400 m folyadékszint mellett ,48. táblázat/.

fö ldg áz

METÁN I f V. Nehezebb CH co, N,

A Hagy-2 fúrás 2474-2478 m-ből és 3 2460-2463 m-ből napi 0,6-1 m , hamar m e g ­ dermedő kőolajat adott. A H a g y - 3 fúrás 2462-2465 m-ből napi 1,5 m , 2449-2454 m-ből napi 3 m^, 2421-2427 m-ből napi 3 „ „ , , 1,5 m suru olajat adott víz- es g a z ­ nyomokkal. A Hagy-4 fúrás a kutatóterü­ let D-i részén,1 mélyebb szerkezeti h e ­ lyen csak gáznyomos-vizet adott. A HagyK-1 fúrás a kutatóterület K-i r é ­ szén gáznyomokat és olajos vizet ered­

ben. Mindezek alapján a kutatás ezen a környéken n e m tekinthető befejezettnek.

28. Berzehce /l, 33-34, 59-60/ A Dráva-medence középső vidékének D-i részén van Somogyudvarhely és Szenta kutatóterületek között. A gravitációs méréseket az inkei hágyszerkezettel együtt a MAORII ké s z í ­ tette, 1935-36-ban, amikor a +20 mg ér­ tékű inkei maximumtól D-re Berzence t e ­ rülete -10 mg értékű minimumként 'jelent­ kezett. Gravimáteres méréseket 1939+ben és 1941-42-ben végeztek, eredménye h a ­ sonló az előbbihez. Záródó szerkezetre nem lehetett következtetni.

48, T á b l á z a t

Naqy-1 Hi^-2 N -3 NdgyKT 2421- 229424562474-

KŐOLAJ FATSúlt

20X

DERMEDÉS °C viszkozitás 50°Cót

0,8734 *35

70tcSt •3ELLEG

H h

4 8 . T áblázat ----- -I------NagyK-1 NagtjK-1 3070-3300m 2294-2328ni 64,65 42,67 36,64 5,33 14,40 17,4 15,62 3,09

0,8703 0,882 *38 *34 *40 20,0 8,0 int - pár. paraffin paraffin

Az első szeizmikus mérés még 19u536-ban történt az inkei szerkezeten

72

/Weichertt-Walton, 1938/ de Berzence te­ rületére nem nyújtott ismeretet. Az OKGT 1975-ben, a Geofizikai Intézet az olaj­ kutatás számára 1960-ban végzett m é r é s e ­ ket. Az inkei szerkezet D-i szárnyán k i ­ emelkedést állapítottak meg a közeli Szenta vidékén, ahol 1962-ben le is m é ­ lyült néhány kutatófúrás. A r endelkezés­ re álló adatok feldolgozásával Bíró Ernő szerkesztett a területről szerkezeti térképet, amely szerint Berzence vidé­ k é n emelkedés várható a horvátországi Kapronca /Koprivnica/ kutatóterület, fe­ lé, ahol napi 45 tonnás olajtermelő fú-

kos sötétszürke márgarétegek vannak, h o ­ mokos agyagmárga, kevesebb homokréteggel A szarmata 'jelenlétét nem sikerült b i z o ­ nyítani, úgy látszik közvetlenül bádenl homok, agyag, agyagmárga, mészmárga, h o ­ mokos mészkő és vulkáni tufa rétegekbe ért a fúrás és ebben állt meg 2838 m-ben Szerkezeti viszonyok A berzencei kutatóterület az inkei nagyszerkezet D-re mélyülő oldalán föl­ tételezett kisebb kiemelkedés lehet, de a kiemelkedést bizonyító geológiai, g e o ­ fizikai adat nagyon kevés. Fúrási adatok szerint a Dráva-medence mélyebb része, melynek szerkezeti viszonyai i s m eretle­ nek maradtak /60. ábra/. K ő olajföldtani eredmények A fúrásban 7 réteget vizsgáltak meg. Ál t a l á b a n nem volt beáramlás' .a rétegek rossz áteresztőképessége miatt. Csak egy rétegből származott kevés'víz. A rész l e ­ tes szerkezeti viszonyokat és a teljes rétegsort nem ismerjük, a kutatás a k ö r ­ nyéken n e m tekinthető befejezettnek.

29. Bolhás /i, 4, 39-40/

fúrás mélyült le Ber-1 néven.

Bolhás az inkei n a g y ­ szerkezet D-i oldalán l e ­ vő kutatóterület. A g e o f i ­ zikai mérések az inkei szerkezet kutatásával k a r ­ öltve készültek: a MAORIEötvös-ingás mérései 193536-ban, graviméteres m é r é ­ sek 1939-ben és 1941-42ben. Az első szeizmikus méréseket amerikai v á l l a ­ lat készítette a MAORT r é ­ szére 1935-36-ban. Az OKGT Szeizmikus Kutató Üzemének 1960-61. évi mérései ter­ jedtek ki a területre. Az 1960. decemberében szerkesztett "Somogyudvarhely, Tarany, Rinyaszentkirály és környéke" című térképen kb. az alsó p a n ­ non Lenti Márga Formációnak megfelelő szint, a szentai kiemelkedéstől K-re -1700 m körül terasz szerűen kiemelkedik ami elmosódottan a felsőpannon' r é t egek­ ben is jelentkezik. Ez a hely m u t a t k o ­

Rétegsor A 146,51 m tengerszint feletti forgatóasztal magasság alatt kb. 20 m-ig negyedidőszaki homok, kavics, agyagréte­ gek 1305 m-ig felsőpannon agyag, homok, márga és ezekkel sűrűn váltakozó hom o k ­ rétegek, 2445 m-ig alsópannori finomhomo­

73

tételezhető, hogy nem a legkedvezőbb pont o n mélyült', ezért a kutatás nem te­ k i n thető befejezettnek.

zott kutatófúrásra a legalkalmasabbnak. Fúrási tevékenység A környéken a Szenta-2 fúrásban al­ sópannon homokkő, bádeni lithothamniumos mészkő és konglomerátum átfúrásakor ég­ hető gáz jelentkezett. A D felé szomszé­ dos Tarany kutatóterületen bádeni mész­ kőben és durva homokkőben ipari jelentő­ ségű kőolaj fordul- elő. A miocén felszí­ ne Bolhásnál jóval magasabban várható, mint Taranynál volt. A Nagyatád-1 fúrás /KDK-re/ a .bolhási területnél mélyebben miocén homokos márga rétegekből napi 34 m-5 paraffin jellegű vizes olajbeáram­ lást adott jó gáznyomokkal. Ilyen környezetben m i nden felhalmozódási lehetőséget meg kell vizsgálni. Ez 196l-62-ben a Szenta-1 és -2, 19651ben a Bolhás-1 fúrások mélyítésével történt meg.

30. Kisdobsza /l, 61/ A kisdobszai kutatóterület a Drávamedence DK-i részén terül el Kálmáncsa kutatóterülettől DK-re, ahol a'medencealjzat ÉK felé, a Mecsek irányában emel­ ked i k . A környék első gravitációs mérései 1 9 4 1-44-ben a MAORT' részére készültek. R e g i o n á l i s a n ÉK felé emelkedő értékek mutatkoztak. A szeizmikus méréseket 1 9 6 3 - b a n a Szeizmikus Kuta t ó Üzem v é g e z ­ te. A visszaverő f e l ü l etek.regionálisan É K felé emelkednek és a Dráva-medence belseje felé ÉNy - D K irányú lépcsős tö­ résekre lehet számítani. A szeizmikus méréseket összefoglaló 72'. Számú jelen­ tés /Kisdobsza - G y öngyösmellék között/ szerint a m edenceszególlyel közel p á r ­ huzamos ÉNy-DK irányú, l é pcsőszerűen törésekkel- elhatárolódó- rög- várható. ÉK felől valószínűleg töréses zóna m e n ­ tén- erősen lejt- a medencealjzat /2,5 km t á v olságon 1100 m-ről 2400 m-re/, majd ú j r a emelkedik, aztán menedékesen'lejt a Dráva felé. Ha ez az értelmezés h e ­ lyes, akkor a környezetéből kiemelkedő, rögvonulat kőolaj f e lhalmozódására al­ kalmas lehet. - A szerkezeti viszonyokat- részl e t e ­ sen nem'ismerjük, a- szeizmikus-eredmény elég' bizonytalan. De kiékelődő'és vető-désekkel' z á r ó d ó ■ csapdák- jelenlétére le­ hetett- számítani.

Rétegsor A 161,68 m tengerszint feletti m a ­ gasságú forgatóaaztal alatt a negyedidőszaki üledék kb. 65 m agyag, futóhomok és kavics, alatta 1350 m-ig feisőbannon agyag, agyagmárga és-homokos agyag sűrűn váltakozik h o m o k k ő - r é t e g e k k e l . 1940 m-ig aleópanhon sötétszürke agyagmárga vilá­ gosszürke homokrátegekkel váltakozva, világosszürke homokkő rétegek sötét­ szürke ágyagmárga csíkokkal. Agyagmárga, m e ly lefelé barnásszürke, sárgásszürke mészmárgába megy át. Végül 2127 m-ig m i o c é n rétegeket fúrt és abban állt 'meg, mely főként dácit és riolittufa. Az alaphegységet nem'érte- el. Szerkezeti viszonyok A fúrási adatok-bizonyították a miocén felszínének a Szta-1 és Bolhás-1 fúrások területén kiemelt helyzetét. V a lószínűleg környezetéből kiemelkedő eltemetett medencealjzati- rög felett települt harmadidőszaki- boltozat van jtelen. Az 1961. évi szeizmikus és a f-úrásadatok- némileg- eltérő szerkezeti h e l y ­ zetre utalnak /40. ábra/.

Fúrási tevékenység A környéken már lemélyü-lt- fúrások /Szigetvár, Szülök, ■Görgeteg - Babócsa Kelet, Kálmáncsa, - Okorág/ közül a GBK terület volt eredményes és Szulok-i t a ­ lált ólaj,nyomókat. Kis d o b s z á n 1965-66b a n egy-felderítő kutatófúrás mélyült. Rétegsor - A- Kisdobsza-i fúrás. /6l.- ábra/ 114,68 m t e n g e r s z i n t -feletti forgat óasztal m a ­ gasságtól számítva 64-m-ig n e gyedidősza­ ki lösz, agyag,, vastag homok és kavics rétegeket, 288 m-ig felsőpliocén /levah-

Kőolaj földtani eredmények A- fúrás figyelemreméltó szénhidrogén nyomokat-nem talált. Mivel a harmadidő­ szaki rétegekben a- fúrás megállt és- a szerkezeti helyzete is bizonytalan, fel­

74

tei/ folyami homok éa kavicsrétegelcet, alatta 990 m-ig felsőpannon rétegeket h a r á n t o l t , utóbbi fent sok homokréteget tartalmazó világos kékesszürke homokos agyag és agyagmárga. Mélyebb részén fő­ leg homokos agyagmárga világosszürke agyagos homokkő betelepülésekkel. Az a l sópannon itt 1038 m vastag, 2028 m m é l y ­ ségig' tart. Általában szürke, sötétszür­ ke agyagmárga, amelyben világosabb szür­ ke csillámos homokkőpadok vannak. Vasta­ gabb, tisztább homokkőpadok 1450-1300 m között, és főleg 1820-1885 m között for­ dulnak elő. A szokásos kőzetyétegtani szintek nem különíthetők el jól. Az utóbbi homokréteg a Tófeji Homok Formá­ ciónak felelhet meg, alatta a Lenti Márga Formációnak megfelelő szint a szoká­ sosnál több és vastagabb homokréteget tartalmaz, de alatta felismerhető kb. 2005-2028 m között a Beleznai Mészmárga Formáció. A pannon ostracodákat tartal­ mazó rétegekben már 1870 m körül me g j e ­ lennek a bemosott bádeni tengeri foraminiférák.

61. ábra.

amit a nagyobb mélység is okozhat, de lehet, hogy m á r a következő összlethez tartozik.1 A kérdéses bádeni alatt, 2195-2700 m között a f e lsőkarbonba sorolt réteg­ sor következik. Uralkodik a préselt ho­ m o k k ő , mely vörhenyes, vagy z ö l desszür­ ke, barnásszürke, kevés meszes /10 % CaCO-j/ kötőanyagú, finomszemcsés kvarc és muszkovit gyakori benne. A p i r ittar­ talma helyenként nagy, 5,54 9S körüli. A homokkő v á ltakozik sötéts z ü r k e - f e k e ­ te agyagkőv e l , palás agyaggal, mely kissé meszes, /CaCO-j tartalma 9,26 % körüli/ és pirites, valamint kalciteres a l e u r o l i t t a l . Ő s maradvány nem ke­ rült elő, de kőzettani jellege hasonló a környező fúrások f e lsőkarbon képződ­ ményeihez. M e gjegyezzük azopban, hogy Grossz Á d á m tüzetes v i zsgálatok után /1967. szeptember 18-i kéziratos jelen­ tés/ a Mecsek ladini Ó3 felsőtriász ré­ tegeihez hasonlította. Szerkezeti viszonyok A fúrás csak a rétegtani felépítés­ re és formációhatárokra szolgáltat ada­ tokat. Ezek szerint a f e l sőkarbon után lepusztulás és diszkordáns neo g é n r é ­ tegsor rátelepülése történt. EK-re emel­ kedik a medencealjzat és kőolaj f e l h a l ­ m o z ódásra alkalmas záródó csapda nincs jelen. A pontos szerkezeti viszonyokat nem ismerjük* részletesen. Kőolaj földtani eredmények' A Kisdobsza-1 fúrás lemélyítésekor kőolaj- és földgáznyomokat nem talál­ tunk. A rétegvizsgálatok a mélyebb, ke­ véssé áteresztő h o m o k r é tegekből legfel­ jebb kevés sós vizet, a felsőpannonból 630-640 m-ből napi 350 39 °C-os vi­ zet adott. A helyi szerkezeti viszonyok pon­ tosabb megismerése és a vizsgálat ked­ vező eredménye u t á n esetleg folytatha­ tó lenne a kutatás. Nagy eredmény aligha várható.

Kisdobsza kutatási terület térképvázlata a Bougueranomália v o n a l a i v a l .

A 2028-2195 m közötti rétegeket ere­ detileg a bádeni emeletbe sorolták /Bo­ né A, Németh G./. Az átfúrt' k ő z e t : agyag ­ kő, márga, kevés mészkő. De bádeni fauna nem került elő és erősebben diagen i z á l t ,

75

helyenként. Szerkezeti viszonyok Miután-csak egy fúrás mélyült, rétegtani és mélységadatokat nyertünk, pontosabb szerkezeti ismereteink n i n c s e ­ nek. A környező fúrásadatok szerint a Jákó-Kutas közötti gerinc É-i oldalára, a mezőcsokonyai m i o c é n vulkáni tömeg szélére esik a terület. Kőolaj-földgáz felhalmozódásra alkalmas szerkezeti v i ­ szonyokra nem következtethetünk.

31. Nagybajom /]_./ A nagybajomi kutatóterület a Drávamedence É-i szélén, a Balaton-vidék ha■tárán van. Itt gravitációs méréseket a MAORI végzett 1940-44 között, amely szerint Inke, Kutas, Kaposfő között magasabb ér■tékekkel jelentkező- gerincszerű vonulat van, amelynek a nagybajomi terület az É-i oldalára esik. Szeizmikus méréseket 1962-64*-ben végzett a Szeizmikus Kutató Üzem /75. számú jelentés/, mely szerint az InkeKutas-Kaposfő gravitációs gerinc É-i oldalán pihenő jellegű kiemelkedés van, ahol alsópannonként értelm e z e t t 1 vissza­ v e rődésekben a rétegek kiékelődési öve tételezhető fel.

Kőolajföldtani eredmények A fúrás négy legjobbnak mutatkozó rétegét vizsgáltuk meg, de csak napi 253 , 50 m vizet -kaptunk, kévés egheto gaznyommal . A kutatóterületen nem ismerjük p o n ­ tosan a helyi' szerkezeti viszonyokat és nem fúrtuk át a neo g é n rétegeket, ezért a környék kőolaj- -és földgázkutatása nem tekinthető befejezettnek,, sem pedig a terület meddőnek. Korszerű kutatással nyert ú j , kedvező adatok esetén a k u t a ­ tás folytatható.

Fúrási tevékenység 1956. október 02-án kezdődött. Egy felderítő kutatófúrás mélyült /1956. október 02. és november 24. között/ N a g ybajom községtől E-ra kb. 1,5 kmrel, Molnár János és Keresztes Csaba g e o lógusok felügyeletével.

32. Kadarkút /l, 62-63, 92/ Kadarkút kutatóterület az inkei g r a ­ vitációs maximumot Kaposvár vidékével, illetve a Mecsek hegység É-i részével összekötő gerincszerű kiemelkedő m e d e n ­ cealjzat. D-i oldalán, illetve a Mecsek felé emelkedő m e dencealjzátú területen találjuk. ■Gravitációs méréseket itt -első ízben a MAO R I végzett 1941-44-ben. Ezen Ka d a r ­ kút környéke, a-görgetegi nagy gravitá­ ciós m a x imum E-i -része és Simonfa n a ­ g y o b b gravitációs -maximum közötti ala c s o ­ nyabb értékekkel jelentkezik.

Rétegsor A 156,95-m tengerszint feletti m a ­ gasságú-forgatóasztal alatt kb. 70 in­ ig négyedidősz,aki lösz, agyag, homok, folyami kavics rétegeket harántolt- a fúró. Alatta 1490 m-ig felsőpannon v i ­ lágos kékesszürke homokos agyag, homok rétegeket, egy-egy vastagabb homokot, m a j d 2165 m-ig a l s ópannont , melynek felső 1498-1800- m közötti- része a Drá­ vái Formáció homokpados szürke agyagmárga rétegsora, alatta- a Tófeji-homok Formáció-vastagabb- homokkőpadjai válta­ koznak vékonyabb sötétszürke agyagmárga rétegekkel. Mélyebben a-Lenti Márga F or­ máció n ak megfelelő-sötétszürke agyag­ má r g a lefelé világosodó, mészmárgába á t ­ menő rétegsora /Beleznai M é s z márga Fo r ­ máció/- k ö v e t k e z e t t . • Bádeni rétegek- 21652168 m között sárgásfehér mészkő és ez

Szeizmikus méréseket először az a m e ­ rikai Carter Oil- cég végzett 1939“b én, R i m a k o v á csi-Kadarkút-Simonfa t é r s é g é b e n , amely- regionális- emelkedést: mutat K fe­ lé. Részletesebb mérést a Geofizikai Kutató Ü z e m végzett 1953-57. között. Ezek- eredménye' "egy alsópannon szint.ben" gyenge kiemelkedés. A most legkorszerűbb méréseket a GKÜ 126. számú jelentése tartalmazza, mely szerint a kutatóterü­ let É-i része /Kut-1, -3, -4 fúrások/ a

alatt a 2476 m-ea- talpmélységig valószí­ nűleg szintén bádeni riolittufa követke­ zett, mely fehér, világoszöld, bentonitos

76

211-349 m vastagság között változik.

kadarkúti mély miocén érok része /'Kó'rössy, 1963/, a D-i réssé mái' a K-re emel­ kedő medencealjzat lejtője /62. ábra/. Fúrási tevékenység A Kadarkút-1 Túrás 1966-67-ben m é ­ lyült, amikor már ismertük a szomszédos görget égi kőolaj- és .földgáznyomokat. Ezek indokolták az említett szeizmikus kiemelkedés fúrással való feltárását. Később hosszú szünet és korszerű szeiz­ mikus mérések után 1981-ben folytatták a fúrási tevékenységét, melynek során még 6 fúrás mélyült 1982-ig. A Kkút-2, -5, -6, -7 fúrások a DDK-i kiemelt alj­ zatú területet kutatták, míg a Kkút-3, -4 fúrások az É-i, vastag bádeni és kár­ páti üledéket tartalmazói mély medence­ aljzatú részt /Kadarkúti miocén árok/. Itt az első fúrás kőolajnyomai is indo­ kolták a vizsgálatot, az 1978-80. évi korszerű szeizmikus vizsgáltaok /162. számú jelentés/ a bádeni-kárpáti ü l e ­ dékben kisebb felboltozodást /Kkűt-3/ és K felé való kiékelődéseket találtak.

A-fenti alsópannon rétegsor alatt a szarmata hiányával a bádeni összlet következik: lithothamniumos mészkő, homokkő, agyagmárga, vulkáni tufa,réte­ gék alatt sok konglomerátum. A márga, més z k ő gazdag tengeri bádeni faunát tartalmaz. M é l yebben az előbbitől nem jól elhatárolható, valószínűleg kárpáti emeletbe tartozó szürke agyagmárga, h o ­ mokkő, riolit-dácittufa és sok kong l o ­ m e r átum váltakozik, m e l yben alig van ősmaradvány: radiolaria vázrészek, kovaszivacstűk. A k o nglomerátumban gneisz kavicsok /apatitzárványos ortoklásszal/ savanyú p l a g i o k l á s z t ö r m e l é k , k v a r c i t , andezit, k l o r i t f i l l i t , b i o t i t g n e i s z . osztályozatlan kavics-durvahomok van. A középsőmiocén vastagsága nagyon ingadozó: a D-i fúrásokban 153-296 m, É - o n a kadarkúti miocén 'árokban 1605 m a Kkút-l-ben, 1566 m a Kkűt-3-ban, 1274 m-nél még nem1 sikerült átfúrni a Kkút-4 fúrásban, ahol kárpáti durvatörmelék-es réte g e k b e n állt meg a fúrás. A kutatóterület DK-i részén a fúrá­ sok elérték a medencealjzatot. A Kkút-2 1160-1215 m között, a Mecsek mintájára

•3 . T á b l á z a t

Fúrás FA

a

Kkút-1 118,3 kb.20

Fp.

Áp m . K irp Sírét, Megjegyzi

800 1062 m

Kkqt-2 185,1

20

653

Kkút-3 182,3

20

990 1232

Kkút-4 n \8

20

817 1226

Kkút-5 1836

20

635

1145 12150) 1160

“

?

(2800)

qáznqom (1533)

vizes vizes

(2500)

8 5 8 1088

7

objnqora

(.1150)

vizes vizes vizes

Kkút-6 111.1

20

651

994

1191

(1486)

Kkűt-7 190,3

zo

653

915 1068

(1152)

1 Rétegsor Mintegy 20 m vastag negyedidőszaki lösz, agyag, homok, kavics alatt 6-800' m vastag felsőpannon homok, homokos agyag, homokos márga és agyagos-márgás homokrétegek sűrű váltakozása követke­ zik. Az .alsópannon viszonylag vékony, a szokásos litosztratigráfiái egységek b i ­ zonytalanul határolódnak el. A Drávái Formáció homokpados szürke- agyagmárgái és a Tófeji Homok Formáció homokkőpad.jai kb. 190 m vastagok, a Lenti'Márga Formá­ ciónak megfelelő rétegsor kb. 50 m-vas­ tag, a mészmárga 18-20 m. Az alsópannon

77

megvastagodott, a fúrások nem érték el. A K felé emelkedő medencealjzat egyenet­ lenségeit a korszerű szeizmika jól tük­ rözi. A kis kiterjedésű kiemelkedések felett kőolaj felhalmozódására alkalmas kisebb boltozatok alakulhattak ki.

az alsókrétába sorolt trachidoleritet fúrt át. Ez a kőzet itt bontott, talán részben agglomerátum, szövete porfíros, Sok földpát beágyazással, pirites repe­ désekkel, szürkésbarna színnel. A trachidolerit alatt a kristályos alaphégység csillámpala lepidoblasztos szövetű, kalciteres, gránáttartalmú és kissé m o r ­ zsolt, zúzott kőzet. Előfordul még csillámos k v a r c i t , benne muszkovit, kvarc és fehér por figyelhető meg. Előfordul gneisz eredetű m i l o n i t , szürke kemény pálás-kihengerelt kőzet, földpátos or­ sókkal, apró kvarc és muszkoVitkristályok törmelékhalmazával. G r á n i t a p l i t , mely főleg földpátlécekből áll, kevés muszkovitot és kvarcot is tartalmaz, gneisz mely szürke, kemény, palás, kvaróorsók és földpát figyelhető meg benne, helyenként zúzott-mórzsolt, re­ pedésében fehér por található.

Kőolaj földtani eredmények A Kkút-1 fúrásban 2154-2161 m között a bádeni homok és k o n glomerátum olajfol­ tos és gáznyomos volt, de a r é t e g v i z s g á ­ latok csak 30-50 vízbeáramlást adtak. A Kkút-2 fúrás a bádeni rétegek felső részéről, 926-932 m-ből napi 4-6 du­ gattyúzható kőolajat adott /50» táb l á ­ zat/. Ugyancsak a Kkút-2 906-912 m-ből napi 7 m kőolajat adott dugattyúzással, kevés gázzal. A 896-920 m közötti bádeni rétegsor felső' rész é n tufás homokkőben és konglomerátumban végzett/teszteres 3~ vizsgálat 5 óra alatt 0,5 m ■ gázos koolajbeáramlást adott. Perforálás után 897-900 m-ből 3 napi 4-, 5 m , 3 olaj es' 4', 8 m víz volt d u ­ gattyúzható, gáznyomokkal. Végül 951-957 m-es-bádeni homok rétegsor 3 napi' 7,8 m kőolaj és 44,2 v í z terme­ l é s t adott dugattyúzássai, ke v é s gázzal / 50. táblázat/. • így- tehát a. bádeni. r é t e g ­ sor1 felső' r é ­ szén kőolaj és kevés földgáztároló homok, konglomerátum rétegek vannak, de áteresztőképességük gyenge. A többi közeli fúrás /Kkút-5, -6, -7/ ezt az olajtároló beteget mér nem találta meg. Ez ugyanis valószínűleg kisebb lencse, kiékelődő, elmárgásodó réteg. Az össze­ tételben mutatkozó hasonlóság v a l ó s z í ­ nűvé teszi, hogy az-egymáshoz közeli rétegek között a cementpalást nem z á r —

Szerkezeti viszonyok A kristályos medencealjzat a' terület D-i részén magasabb szerkezeti helyzetű, innen emelkedik egyrészt K-re a Somogyhatvan-1'fúrás felé, másrészt D felé. A terület É-i részén és Ny felé a medencealjzat mélyre süllyedt, a középsőmiocén

78

jól és a rétegek között összeköttetés van. Gyengébb olajnyomok voltak a Kkút-3 fúrásban szintén a bádeni rétegekben, 2043-2216 m között, de a rétegvizsgálat alkalmával beáramlást nem sikerült elér­ ni. A többi fúrásban nem volt figyelem­ re méltó kőolaj, vagy földgáznyom.

50. KŐOUA3 FAJSÚLY

20 *C

VISZK.

38*0 60 *C 60 "C

K tít-2 906-

Klnit-2 Kkut-2 897951-

0,8669

0,8898

0,8521

10,50 7,85

7,88 5.83 *30,5

DERMEDÉS °C

*34

JELLEG

paMpin parajain

BENZIN

S%

petró leu m

KENŐOLAJ

-

MARADÉK

71,72

VESZTESÉG

16,63 14,46

-

6,30

14,66

67,20 0,27

61,58

19,52 39,32

0,31

0,41

57,76

51,61

73,19 4,37 6,72

14,75

0 ,0B

-

Fúrási tevékenység A Drávától D-re erre a területre esik az olajos Pitomácsa fúrás. Közv e t ­ lenül É-ra vannak a GB földg á z e l ő f o r d u ­ lás fúrásai /8. és 9. ábra/.. A Komlósd-1 lemélyítése 1 9 6 6 - b a n - f o l y t . '

7,96 5,98

20,80 11,01

15,20 -

0,8563

*29,5

17,78

GA'ZOLAJ

9,01 b)o *28 intene.

13,00

A komiósdi kutatóterület a Dráva-medence D-i részén van, a Görgeteg - Babócsa gázmezőtől D-re. A gravitációs méréseket a GB terü­ lettel együtt végezték el, É-ra emelkedő értékek mutatkoztak a területen. Az itte­ ni kutatás célja a babóosai szerkezet Di szárnyának a megvizsgálása, a Drávamedence mélyebb részének a feltárása.

T ablazat

926-

Kkút-2

33. 'Komlósd /l, 7-9, 25/

Rétegsor A 110,33 m tengerszint feletti for­ gatóasztal magasságtól számítva kb. 111 m-ig negyedidőszaki lösz, agyag, homok, folyami kavics, kb. 456 m-ig f e l sőpliocén /levantei/ homok-kavicsrétegek alatt 1610 m-ig felsőpannon világos, kékesszürke homokos agyag, agyagmárga, v i l á ­ gosszürke homok, agyagos homok sűrűn váltakozó rétegei. A l a t t a 1610-2765 m között, tehát 1155 m vastag alsópannon következik, melyben a kőzetrétegtani szihtek nem különíthetők el élesen, a rétegsör az általánosnál homokosabb. A szarmata jelenlétére itt sincs bizo n y í ­ tékunk. A bádeni e m e l e t ■ ü l e d é k e i : 27652938 m között, 173 m- v a stagságban fúr­ tuk át. Kifejlődése lithothamniumos mészkő, Világos- zöldesszürke és szürke márga, vulkáni- tufa, • tengeri- bádeni mikrofaunával.

Fö l d g a í m e t a 'n

51,40

ETA'N

6,73

6,73

5,92

30,35

24,45 1,85

29,95 4,12 840

Nehezebb CH C0Z Ni

3,48 8,04

9,21

0,12 15,60

A kőolaj és földgáz keletkezésének feltételei tehát megvoltak a területen, valószínűleg bádeni, kárpáti, vagy i dő­ sebb rétegekkel szingenetikus kőolajról van szó. De a- tápterületről kevés-volt a szénhidrogének id-evándorlása, vagy a neogénen belüli kiemelkedési, lepusztu­ lási időszakokban’/szarmata/ szétszóród­ tak a-régebbi' felhalmozódások, k e v é s ’m a ­

A harmadidőszaki rétegek alatt d i szkordánsan valószínűleg felsőkarbon korú anchimetamorf k ő z e t e k ,-éspedig szürke kemény szericites és kovás pala, homokkő, kvarcit rétegsor következik.

radt a tárolórétegben. A kutatási eredmények figyelemremél­ tóak és ha lehetőség lesz a szerkezétilitológiai és felhalmozódási viszonyok pontosabb megállapításéra, esetleg foly­ tatható lesz a kutatás.

Szerkezeti viszonyok A fúrás bizonyítja, hogy a GB szer­ kezettől D-re mélyülő medencealjzatú teriiléten a felsőkarbon lepusztult fel­ színére vék o n y tengeri bádeni transzgresszív üledék települt. A szarmata

79

rással megvizsgáltuk.

idején rövid időre kiemelkedett a terü­ let, új transzgresszió az alsópannonban következett be, amikor gyors süllyedés­ sel viszonylag nagy vastagságú alsó- és felsőparmon üledék rakódott le. Szénhidrogén felhalmozódásra alkal­ m a s 1 csapda jelenlétére nincs adatunk.

F ú ríj

FA

a

5efc|t-1 103,2 125 Stltjt-2 103,2 125

51. "Ia'BLÁZAT Fp.

A p.

Beid. fc írp .

1015 m i 1932 99S 1735 1787

"

Krisl. Kajjetjyas, (19591 (1952)

vrzes gáziyom

Rétegsor Megy ed.i desz aki lösz, homok, homokos kavicsos padok, nehezen határolódnak el a felsőpannon felső részének homokréte­ geitől. Lejjebb agyagos homok, homokos agyag váltakozik sűrűn egymással és n é ­ hány vastagabb homokréteggel. A felső­ pannon alján itt is néhány vastagabb h o ­ mokréteg van. Az alsópannűir felső1részén itt vastag szürke, homokpados agyagmárga rétegsort találunk /a Sellye-l-ben 1075” 1620 m között/, mely megfelel a Drávái Formációnak, alatta vastag finomszemcsés csillámos homokkőrótegek és néhány vé­ kony, sötétszürke agyagmárga réteg v á l ­ takozása következik /1620-1800 m között/ megfelel a Tófeji Homok Formációnak. Alatta sötétszürke agyagmárga k ö v etke­ zik, melynek itt a felső része néhány vékony finomszemcsés, csillámos h o m o k k ő ­ réteget tartalmaz és az alján sárgásbarnésszürke mészmárgába megy át /18001861-m között/ megfelel.a Beleznai Mészmárga Formációnak. A szarmata jelenléte nem bizonyítható. A bádeni rétegsor fő­ leg homokkő ás konglomerátum, breccsa, kevesebb vulkáni törmelékkőzettel. Az alján kristályos pala törmelékéből álló breccsa van. A kőzettörmelék között max. 8 cm átmérőjű mállótü vulkáni kőzet, kvarb p o r f í r , kvareit, mezozoós mészkő, dolomit, valamint perm homokkő ismerhető

Kőolajtöldtani eredmények A fúrás mélyítésekor figyelemreméltó olaj- és gáznyomok nem voltak. A réteg­ vizsgálatok vízbeáram]ást, egyszer gáznyomos vízbeáramlást észleltek. ' A távolabbi környék kutatásra alkal­ mas terület. A Dráva-medence mélye felől migráló k ő o l a j .és földgáz alkalmas csap­ dákban felhalmozódhatott. Ilyen csapda felkutatására korszerű eszközökkel még remény lehet.

34. Sellye /l, 50-51, 64-67/ Sellye kutatóterület a Dráva-medence K-i szélén van, ahol emelkedik a medencealjzat ÉK-re, a Villányi-hg. és a Mecsek felé. A környező kutatóterületek DMy-ra Felsőszentmárton, My-ra Darány, Ék-re Okorág. A gravitációs méréseket a MAORT v é ­ gezte. első ízben és DDNy felé csökkenő értékek a medencealjzatnak a Dráva fo­ lyása felé való csökkenését jelezte. Szeizmikus méréseket először az 1953-1962-es években folytattak, amikor a Dráva .felé mélyülő gerinc jelentke­ zett. Erre települt a Sellye-1 fúrás 1966-ban. Később, 1971-75-ben részletes mérések folytak, amikor Sellye falutól EMv-ra a DaMS-5 számú szeizmikus szel­ vényen 1700-1800 m közötti mélységben kis, kiemelkedő szerkezet jelentkezett /I-32. számú jelentés/. Erre települt a 2. számú fúrás. /64. és 65. ábra/ 1 Fúrási tevékenység A Dráva-medence DNy-i része felől feltételezhető a kőolaj- és földgáz migráció a regionális emelkedésen ÉK fe­ lé. Ha ezen az emelkedésen valóban m e g ­ van a szeizmikus értelmezés szerinti, kiem elkedés,■akkor a felhalmozódás remé­ nye nyilvánvaló. Ezt a lehetőséget 1966ban és 1976-ban két felderítő kutatófú­

__ .— földtani szelvényirány

80

Mindez diszkó r'dánsan a kristályos alapfaegységre telepszik, mely a Sellyefúrásban szürkés, kvarcorsós és -csomós csillámpala, erősen gyűredezett és süfcé szürke kvarcát, mely 1-1,5 min-es kvarcszemcséket tartalmaz, szericites anyag­ ba ágyazottan. Vékony, palás rétegei kaotikusán gyűrtek, önálló rétegenként muszkovit halmazok települnek közbe. Jantsky /1979, p.7°/ diaftor:tos, porfiroblasztos szemesgneisz jelenlétét állapította meg. A Sellye-2 fúrásban világos és sötétebb zöld, feketesávos és íöldpátos bio titos csillámpala /Ba­ lázs Endre/, limonitos kloritos fillonit és gneisz eredetű mllonit /Grossz/ van jelen. 5e-1

Kőolaj földtani eredmények A sellyei két felderítő kutatófúrás rétegvizsgálatai csak 450 m /napig ter­ jedő vízbeáramlást eredményeztek, több­ nyire kőolaj és földgáznyomok nélkül. Utóbbi csak a Sellye-2 fúrás bádeni ré­ tegeiből 1734-1753 ra-ből származott. 52. T á b l á z a t m e ta ' n

Nehezebb CH COj Nz

79,30 1,87 9,36 9,47

A sellyei kutatóterüLet környékén mélyült fúrásokkal együtt a kőolaj föld­ tani eredmények gyengék. Nagyobb felhal­ mozódásra nincs sok remény. A mainál tö­ kéletesebb kutatómódszerekkel talán le­ het még kisebb eredményeket elérni, de a gazdaságos termelés lehetősége kérdé­ ses .

Sc-2

■35. Felsőszentrnárton / p ) 66-67/ Hosszabb szünet után 1971-ben foly­ tattuk a kutatást a Dráva- m e d e n c é b e n . Ez a-kutatóterület DK-en van, a Mecsek és a Villányi-hegységtől a Dráva felé lejtő medencealjzat vidékén. A gravitációs mérések a környéken a MAORI? méréseivel kezdődtek el: a Dráva felé csökkenő értékek jelentkeztek. A szeizmikus mérések eredményeit a 44, -50, 63. és 72. /1970. december 29-én kelt/ jelentések tartalmazzák. E mérések sze­ rint a kutatási területen 4000 m vastag heogén üledék található, a medencealj­ zat ÉWy-DK irányú lépcsős törésekkel süllyed a Dráva felé.

Szerkezeti viszonyok A sellyei és környező fúrások /Okorág, Felsőszentmárton/ szerint ÉK felé regionálisan emelkedő medencealj­ zaton a szeizmikus kiemelkedés a Sellye2 fúrás szerint jelen van, de az ÉK felé való záródása nincs bizonyítva. A regio­ nális emelkedésen a Sellye-1 fúrásban talált bádeni homokkő-konglomerátum ÉK felé kiékelődik, az Okorág-2 fúrásban már nincs meg /50. ábra/. A kiékelődő'rétegek és az esetleg záródó kiemelkedés kőolaj felhalmozódásra alkalmas lehet.

Fúrási tevékenység. A távolabbi környéken folyt. A me­ dencealjzatot a horvátországi Dőlni Miholjac /Dm/-1 fúrás érte el, amely amfibolitban végződött. Téseny, Kisdér, Görcsöny, Gyód fúrások: gneisz, amfibolit, csillámpala medencealjzatot értek el. A Görgeteg - Babócsa Kelet fúrások csillámpala, gneisz, epidot-amfibolit fáciesű metamorf kőzeteket találtak. Szigetvár, Okorág, Sellye, Komlósd ópaleozoikuml epimetamorf zöldpala fáciesű

81

agyag, agyagmárga rétegsor következett. 3423 m-ig alsópannori szürke, sötétszürke agyagmárga, világosszürke homokrétegek, vastagabb agyagmárga és barnásszürke ' mészmárga rétegeket harántolt. Az alsó­ pannon alatt Világosszürke, pirithintéses trachit következett 3919,5 m-ig, ami valószínűleg miocén korú. A trachit. bon­ tott1;, finomszemcsés alapanyagában szanidinléceket tartalmaz, színes elegyrészei átalakultak: kalcithalmazok, klorit, kai cedon figyelhető meg helyettük. A kőze­ tet- karbonátos erek járják át. A miocén alatt zöldesszürke, finoman palás kovapala és szürke, kemény apró­ szemcsés gyengén palás gneisz van, repe­ déseiben kalciterekkel, ünduláló össze­ fogazott. kvarckristályokkal, ortoklász és blotittal. Ebben 3993,2 m-ben állt; meg a fúrás.

kőzeteket, Téseriy, Bogádmindszent, Szü­ lök, Kálmánc3a felsőkarbont, végül Siklósbodony, Kisdobsza perin képződménye­ ket talált. Kőolajnyomokat Podrovka-Stanlca /Ps/ -2 fúrás talált az alsópannon konglome­ rátumban, mely azonban hamar elvizesedett. A Sziget vár-3 fúrás kréta rétegek­ ből gáznyomos vizet kapott. A gáz össze­ tétele : 53. TablaSwt M eta 'n

CO* Nt

« nehezebb CH 65,70’/. 1,567.

S27V/.

A beniosancl fúrások /Siklóstól- D-re kb. 25 km/ 1800-2000 m vastag pannon üledék alatt 15-25 m vastag miocén ho­ mokkő, dolomitbreccsa rétegből kőolajat termeltek, 7 termelő fúrás létesült, köztük a Be-2 fúrás 10 min-es fúvókán 3 kezdetben napi 200 m olajat adott. A bogádmj.ndszenti felsőkarbonban kioldható olaj van. Mindez indokolta egy kutatófúrás, mélyítését, amire legalkalmasabbnak a 72. számú szeizmikus jelentés 31. számú vonalának 7500 pontja látszott.

Fel-1

Se-1

66. ábra.

Szerkezeti viszonyok A fúrás a Dráva-árok É-i lejtőjén van. A helyi szerkezeti viszonyokat nem ismerjük jól. Szénhidrogének felhalmozó­ dására alkalmas csapda a fúrásnál nincs.

A felsőszentmártoni fúrás környékének térképvázlata. _____ _. földtani szelvényirány

Kőolaj földtani, eredmények A Fel-I fúrás mélyítése-közben 3361 m-tői az iszap- gáznyomos volt. A- 34363993,2 m csövezetten mélységszakaszon végzett rétegvizsgálat alkalmával napi 56(1 gáz és sok víz jelentkezett.. A rétegvizsgálat; idején összesen 5,1 kőolaj nyom gyűlt össze.

Fel-I fúrás rétegsora A fúrás 1971. május 18-án indult, 5000 mre terveztük, de csak 3993,2 m mélységet ért el. A 106,82 m-es-tengerszint feletti forgatóasztaltól számítva negyedidőszaki folyóhordalék alatt kb. 1600 m-ig felsőpannön sűrűn váltakozó világos kókesszürke finomszemcsés homok,

82

54. K Fel-1 Meta'n

tf %

körül ért a miocénbe, utóbbinál gázkitö­ rés történt, ezeknél a gyékényesi szer­ kezet magasabb helyzetű, így a kutatás reményteljesnek látszott. A fúrási tevékenység a Gyék-1 fúrás­ sal 1970. szeptember 08-án kezdődött, majd a Gyék-I alapfúrással 1978-ban foly tatódott. Az új fúrás kitűzéséig értékes új adatokat nyertünk a liszói, pátrói, somogyudvarhelyi és a jugoszláv Molve, Sodarica, Gjelekovec fúrásokból. A GyékI fúrás a Zágráb - Igái vonaltól DK-re mélyült, ahol a GKÜ 126. számú jelentése szerint viszonylag kiemelt szerkezeti helyzet várhatód Lemélyítését a környező olajnyomok is indokolták.

blázat

3436-3993,2 n.

83,79

FA3SÚLT 20 °C 0,7863

Et á n és nehnetk CH 12,53 COj

109

DERM. PONT

2,59

őelleg

~6 c paraffin

A Fel-I fúrás alapfúrás .jellegű, a Dráva-árok DK-i részének megismerésére mélyült. Mint alapfúrás, túl közel van az országhatárhoz, magyar költséggel nagyrészt már a szomszédos éllamnák szolgáltat adatokat. Az átfúrt rétegsor és a szerkezeti helyzet alapján ez a vidék a-szénhidrogének tápterületének tekinthető, nem felhalmozódási övezet. A helyi szerkezeti viszonyok csakhem ismeretlenek, kérdéses a fúrópontnak a 'szénhidrogén felhalmozódásra való leg­ alkalmasabb volta. A távolabbi környék kutatása nem tekinthető befejezettnek, de a mély szerkezeti helyzet és a környéken mélyült sok más célú fúrás kőolaj szempontjából való eredményte­ lensége csökkenti a terület reményte'l j e s négét.

36. Gyékényes /l, 68-69/ Ez a kutatási terület a Dráva-medence ÉNy-i része, az inkei magas rög­ vonulattól D-re mély szerkezeti helyen, vastag medenceüledék területén van. A geofizikai mérések az inkei szer­ kezettel együtt folytak. 1966-ban ana•1 óg mágneses 'szeizmikus méréseket vég­ zett a Geofizikai Kutató Üzem és két időtérképet szerkesztett. Az „alsópan­ non fekü közelében" levő szint térképén /68. ábra/ Gyékényestől Ny-ra az ország­ határig nem záródó boltozat jelentke­ zett /126. számú jelentés/. Ezen mélyült az első fúrás. Fúrási tevékenység A közeli Porrog mellett mélyült 1-17 ■fúí-ás jó szénhidrogénnyomokat talált az a'lhóbann'br. felső részén. A horvátországi 'légráUT— Gola ás Peterance-1 fúrás— 3000-m

a

55. T áb lá i at Ap. Bad. Ka’rp. Gr M tp

Fúrás

fA

Gyék-1

129,9 Vb. 50 1250 2505 (2921)

Gyek-1

128,9

h

1284 2115 3315 m

poU ) (4615) gázni).

Rétegsor Negyedidőszaki agyag, folyami homok, kavics mihtegy 50 m vastagságban, alatta felsőpannon világos kékesszürke homokos agyag, agyagmárga, homok rétegek gyakran váltakozva. A felaő részen lignxtes. Az alsópannon szürke, kékesszürke, mélyebben sötétszürke agyagmárga rétegek homokkő padokkal /Drávái Formáció/, finomszemcsás, csillámos hömokkőréteg.ek, vékony, sötétszürke agyagmárga padokkal /Tófeji Homok Formáció/, sötétszürke agyagmárga vékonyabb f i nomszemosés, csillámos homokkőrétegekkel /Lenti Márga FormáclónUk megfelelő rétegek/ és barnás-sárgásszürke keményebb mészmárga, mely itt a típusosnál homokosabb /Beleznai Mészmárga Formáció/. A szarmata rétegek jelenléte kérdéses valószínű­ leg hiányzanak. A bádeni rétegsor sötét, zöldesszürke agyagmárga, aleurolit, mészmárga padokkal, vulkáni tufarétegek­ kel. Mélyebben kavicsos homokkő, konglo­ m e r á t u m és breccsa. Az agyagmárgában 10-60°-os rétegdőléseket észleletek. A homokkő, konglomerátum granitoid kőzettörmelék és kvarcitkavics, gyéren bádeni tengeri faunával: Honion sp, Rotalia sp, ösirracroda és -növényi, maradványok vannak

83

nyító nagytömegű foraminiférával és palinológiai maradványokkal. Mindez, reduk­ ciós környezetben képződött nyugodtvízi, tengeri üledék, m e l y epikontinentális tenger szublitorális-övében keletkezett. Később tektonikailag igénybevett,' repe­ dezett, csuszamlott rétegsor. Feküje is­ meretlen, de valószínűleg az említett kárpáti törmelék kristályos palái.

benne. A kárpáti emeletbe sorolt réteg­ sor: kavicsos homokkő, dolomitmárga., dolomitmárgás a l e u rolit, 40-70°-os r é ­ tegdőléssel és csúszási lapokkal, to­ vábbá tufás homokkő, cácittufa, dácit, melynek K/Ar kora 11,1 - 6,3' millió év. Alatta homokkő 65°-os rétegdőléssel, dolomitmárgás, aleuritos homokkő, kavi­ csos, tufás homokkő, majd ismét dácittu.fa, melynek K/Ar kora 10,3 millió év. Ha elfogadható ez' a kormegállapítás, akkor ez a kárpátinál fiatalabb korra utalna. Mindez alatt homokos konglome­ rátum, 1r&diol a r í á s , tintinnidás kréta­ jura kori kőzettörmelékkel. Végül kon­ glomerátum, ■meszes aleufit- -és homokos mészmárga kötőanyaggal, 47° körüli r é ­ tegdőléssel ,■melyben tithon faunás mész­ kő- ás gneisz-, csillámpala-, kloritpala.1-, márvány- és 'kvaroitkavicsok fordul­ nak elő. Üledékhézag és diszkordancia után felsőkréta szenon sötétszürke, fekete, kalciteres-pirites márga, mészmárga, mészkő következik, a földtani kort bizo­

Szerkezeti viszonyok A kutatóterUleten a medencealjzat regionálisan D felé mélyül. A.megismert legrégebbi képződmények felsőkréta, en­ nek lepusztult felszínére kárpáti üle­ dék t r anszgredált. Az édes- és félsósvízi kárpáti rétegekre tengeri, partközblí bádeili üledék rakódott, mihdkettőt vulkáni működés kísérte, riolit-dácit vulkanizmus többszörös hamuszórással. A szarmatában valószínűleg' üledékképző­ dési megszakadás és helyenként a felsőbádeni, csökkentebb sós üledékek lepusz­ tulása következett be, majd a tengeri bádeni üledékekre a z alsópannon csak kissé sósvízi üledékei transzgredáltalc,

84

A Gyék-I Tú­ rásban gáznyomok jelentkeztek /56. táblázat/. Össze­ tételük kedvezőt­ len. A kutatóterülete.n tehát fellialmozódásl övét nem találtunk, in­ kább tápterület jellegű. A geoké­ miai vizsgálatok 3zerint a miocén rétegsor szervesahyaga nagyrész­ ben növényi ere­ detű és főként gázképződésre al­ k a l m a s . Nedves gáznyomok fordulnak elő benne. A 2,4-3 km vastagságú üledék el­ érte az olajképződés fő hőmérsékleti zónáját /90-150 °C/. Vető István geoké­ miai vizsgálatai szerint /in Kárpátiné et al, 1981/ 3-4 km mélység között a s z e r v e s a n y a g átalakult jellegű és 4,14.5 km mélységben az olajképződés fő zónájának az aljat harántolta a fúrás. A Cor^.-tartalom 2,4-3 km mélységben, p é n t e k b e n 0,5 %, homokkövekben 0,26 %. A bitumoid tartalom 0,042-0,035 %. A 3-4,1 km mélységközben 0,17, illetve 0,11 %, 4,1-4,5 km között 0,63-1,68 homokkőben 0,17 %• A kréta márgáó 4,54.6 km mélységben 0,16 %, a b i t u m o i d ’ csak 0,007 fó­ ti Gyék-1 fúrásban a 2,15-2,92 km közötti rétegek kedvezőbb szervesányag tartalmúak. Elsősorban tehát az alsó­ pannonra, itt is a Lenti Márga Formáció­ nak megfelelő szintre lehet számítani, mint anyakőzetre. Valóban, ahol ez a Szinttáj jól fejlett, ott találjuk a nagyobb kőolaj felhalmozódások tápterü­ leteit. Ezért van 'nagy gyakorlati jelen­ tősége az alsópannon szintekről /most formációknak nevezzük/ készült vastag­ ság térképeknek, amelyeknek első példá­ nyai már 1968-tól megjelentek /Kőrössy 1968, 1970, 1971/. A gyékényesi kutatóterület környékén a helyi 'Szerkezeti viszonyok részletes felderítése után, kedvező esetben újabb

helyenként alapkonglomerátummal. Az alsópanhontól kezdve számunkra kedvező Vastag, folyamatos üledékképződés folyt. A helyi szerkezeti viszonyokat ponto­ san nem ismerjük, kérdéses, hogy az egy­ mástól 3,8 km-re lévő fúrások-szerkezeti helyzete a szénhidrogének felhalmozódá­ sára a legkedvezőbb pont-e. Kőolaj földtani eredmények A Gyék-1 fúrásban 2431-2519 m kö­ zötti csövezetten szakaszból a vizsgá­ lat időtartama alatt összesen 15 liter kőolaj jelentkezett. rr ,

í)o . T á b l á z a t

Gyék-1 Gyék-I Gyék-I Gyék-1

KŐOLAJ

2431-

PA3SÚLY 20°C DERMEDÉS “C VISZK. 38°C cSt 3ELLEG benzin

PETRÓLEUM MARADÉK

2189-

2613-

3140-

32,87

9,93

65,76 1,37

88,60 1,47

31.82 0,85 65.83 1,50

0,0565 ♦24 0,89 P « ffm

&7.

veszteség

16,64 14,68 68,37 031

Földgáz METÁN tf% eta 'n is ntheiebbCH coa Nz

85

A neogén alatt diszkordánsan alsótriász sötétszürke palás agyagmárga, márga, mészmárga, mészkő és dolomit ré­ tegek következnek. A dolomit sötétszürke, kemény, repe­ dezett. A repedések mentén pörló dolomit van, máshol fehér kalciterek. Szövete finomkristályos. Benne dol'omitmárga köz­ betelepülések vannak, ez sötétszürke, kemény, repedezett, mely mélyebben egyre több ánhidritet, gipszereket és gyűrődé­ sét t rétegeket tartalmaz, rétegdőlése

kutatófúrásokra kerülhet sor, a felhal­ mozódásra alkalmas szerkezeti helyeken. A -gyékényesi kutatóterület geoter­ mikus adatai a Gyék-I fúrásból: 2639 m-ben 142,1 °C 20,40 A 31.38 m-ben 167,0 °C 19,89 A 3798 m-ben 175,8 oC 22,87 $ 4180 m-ben 194,6 °C 22,59

37. Cún /1> 70/ Oún kutatóterület a Dráva-medence DDIv-i részén van, a Villányi-hegységnek feltételezett DNy-i folytatásában. Az első geofizikai vizsgálatok, a MAORI' gravitációs mérései szerint a Villányi­ iig. felől DNy-ra csökkenő gravitációs értékek területe. Szeizmikus mérések 1971-72-ben folytak, a határon túli Jugoszláv férésekkel egyeztetve /I-12. Jelentés/. A szeizmika, a gravimetriá­ val összhangban DNy felé vastagodó fia­ tal rétegsorra utal.

40°. A fenti rétegek alatt 1965 m-ig alsótriász Jakabhegyi Homokkő kovás h o ­ mokköve következik, barnásszürke, barna­ foltos j rosszul osztályozott kvarctörme­ lék, kevés szericites kötőanyaggal. M é ­ lyebben halványvörös és limonitos-agyagos kötőanyagú kvarchomokkő következik, kevés földpát /mikroklin és pertit/ törmelékkel. Végül a 2000 m mélységig csillámpala és gneisz fordul elő. A gneisz szürke, vörhenyes, vagy zöldfoltos, milonitos és Jó Jgalás. Kvarcereket tartalmaz. Ásványai: földpát /főleg savanyú plagiokiász és mikroklin/, kvarc, mely törede­ zett-repedezett , összefogazódott éa zár­ ványokat tartalmaz. Végül muszkovit és kevesebb biotit,

Fúrási tevékenység A cúni fúrás közvetlenül a Jugoszláv határnál van, környező olajkutató fúrá­ sok: Felsőszentmárton, Szülök, Kálmáricsa, Okorág, Ki3dobsza, Sellye, Sziget­ vár. Más célú fúrások: Bogádmindszent, Rádfalva, Görcsöny, Kisdér. Hbrvátországi fúrások: Dőlni Miholjac, Benicsanci, Bolcsics /mely kis olaj-gázelő­ fordulás az alsópannon Tófeji Homok Formációban/. Tehát meglehetősen sok fúrás, nagyon mérsékelt kőolaj földtani eredménnyel. A cúni fúrás, amely a DNy felé ki­ ékelődő, esetleg tárolásra alkalmas ré­ tegeket kívánta megvizsgálni, 1975-ben mélyült, 98,01 m tengerszint feletti forgatóasztal- magasságban.

Szerkezeti helyzet A DNy-ra lejtő -medencealjzatot, arra vastagodó pannon és a miocénbe sorolt, vékony dúrvatörmelékes alapkonglomerátum fedi. A diszkordánsan következő alsó­ triász tengeri, partközeli üledékei alatt kristályos alaphegység következik. A mezozoós üledék tehát nagyon hiányos. Szénhidrogének felhalmozódására alkalmas szerkezet Jelenléte nem igazolódott.

Rétegsor Kb. 145 m negyedigőszaki agyag, fo­ lyami homok, kavics, 1200 m - i g 1felső­ pannon homok, homokos agyag-agyagmárga sűrűn váltakozva. 1497 nr-ig alsópannon sötétszürke agy-agmárga, világosszürke finomszemcsés homokkő és rriéssm'árga réte­ gek. A feltételezett miocént 1545 m-ig előforduló konglomerátum, breocsa kép­ viseli, pontosabb kora bizonytalan. Ke­ vés- -lithothamnium a bádeni korra utal.

Kőolaj földtani eredmények A Cún-1 fúrásban figyelemreméltó kőolajnyomok nem jelentkeztek. A fúrópo-nt s-zerkezeti helyzetét pontosabban ríem ismerjük. Itt. további kutatás nem javasolható: az országhatárhoz ennyire közeli, felderítő jellegű fúrás mélyí­ tése nem érdekünk, mert a költség telje­ sen minket terhel, viszont a geológiai eredmények nagy részét a szomszédos or­ szág hasznosítja.

86

70. ábra.

tarnóca és Barcsa között .még két kie­ melkedést találtak, ezeket a Dar-Ny-1 és -2 fúrások tárták fel. Az 1978-79évi mérések szerint a Dar-Ny elnevezésű kiemelt terület törésekkel csatlakozik a darányi területhez. A természetvédel­ mi területek miatt a fúrási lehetőség korlátozott: volt. Az 1978. évi szeizmi­ kus mérések Daránytól K-re /a darányi szeizmikus kiemelkedéstől DK-re/ záródó kis kiemelkedést találtak, 1720-1640 ms értékekkel. A nagyobb terjedelmű kiemelkedésen mélyült 1980-ban a DarK-1 fúrás.

38. Darány /l, 61, 71-72/ A darányi kutatóterület a Drávamedence DK-i részén van, a GörgetegBabóosa Kelet 03 Kisdobsza fúrások kö­ zött, Felsőszentmártontól É-ra, Szülők­ től és Kálmáncsától D - r e . A terület mélyí'öldtani felépítésére az első adatokat az EUROGASCO részére 1935-től végzett gravitációs mérések szolgáltatták. A területre jellemzőek a D felé, a Dráva-medence belseje felé csökkenő értékek, melyek a medence mé­ lyülését jelzik, másrészt a GörgetegBabócsa és Szigetvár maximumok közötti nagyobb h e l y i .értékek. A földmágneses anomáliák kicsinyek, jellegtelenek, figyelemreméltó nincs közöttük. Szeizmikus mérések. 1966-ig- csak fotoregisztrálású és kis mélységig h a ­ toló mérések történtek. A kis mélységű rétegek K felé való emelkedést jelöltek. Mágneses jelrögzítésű, korszerűbb méré­ sek 1971-től készültek, 1973-74 között analóg módszerrel több szelvényt mértek. Ezek között a DaMS-1 szelvényen kis ter­ jedelmű, 1640 ms-os kiemelkedés jelent­ kezett, amely a pannon alatti képződmé­ nyek felszínével volt azonosítható. To­ vábbi szelvények pontosították a darányi kis kiemelkedések helyét és méreteit

Fúrási tevékenységA darányi szeizmikus kiemelkedésen és környékén mélyült ENy felé Szülök, ÉK-re Kálmáncsa, K-re Kisdobsza, DK-re Felsőszentmárton és végül Ny-ra Görge­ teg - Babócsa Kelet fúrások. A darányi kutatófúrások 1975-1980 között mélyültek. Rétegsor A negyedidőszaki üledék 50-150 m vastag, sárga homok, homokos agyag, aprókavics. A felsőpannon 1100-1200 m világos, kékesszürke, homokos agyag, márga és finomszemcsés homokkő gyakran váltakozva. Az alsópannon a szokásosnál agyagosabb, a formációk nehezen ismer­ hetők fel. A Dar-l-ben a homokpados sö­ tétszürke agyagmárga /Drávái Formáxrió/

87

A neogén diszkordánsan alsópermfelsőkarbon rétegsorra teleptilt, amit a környéken megtaláltak a Szülök, Kálmáncsa, Kisdobsza, Téseny, Bogádmindszent környéki fúrások is. Kőzete édesvízi, esetleg sekélytengeri, rosszul osztá­ lyozott, erős diagenezisen átment, k e ­ vés karbonátot tartalmazó aleurolit, szericites pala, kavics és homokkő. Ezek 10-30 m-es ciklusokban ismétlődnek. A kavicsanyag 2-25 mm átmérőjű muszkovitgneisz /a GBK és Dar-4 fúrásnál szálban álló muszkovit-biotitgneisz tör­ meléke/, továbbá felzites k v a r c p o r f i r i t , mikroklinos gránit. A finomabb szemcsé­ jű rész /fekete agyagpala/ mocsári fel­ sőkarbon wesztfáli típusú pollent tar­ talmaz /Góczán in Jámbor, 1967/. A Dar-4 fúrásban lent sötétszürke, zöldesszürke agyagkő, aleurolit. és vi­ lágos zöldesszürke kvarchomokkő válta­ kozik, rajta szürkésfehér, kis karbo­ 57. T a'b lazat náttartalmú homokkő van fekete agyag­ T Fúrás FA FP- Ap. Bad. C3-P Frisl Megyeyyzds csíkokkal. Ezen változó szemcseméretű sötétszürke homokkő, következik, mély obj, gáz Bar- 1 137,1 1206 202? 2119 (24491 szericites, kloritos és erősen pirites, olajnyom Dar-2 136,0 1332 2159 2412 (2474) valamint váltakozva sötétszürke agyag­ gázmjom Oar-3 114,0 1362 2754 2948 - (2980) kő, préselt enyhén palás és repedezett. gaz nyom Dar-4 140,5 1086 1852 1937 (2300) Ugyanez megvan a Dar-1 fúrásban is. Az hf. nincs Dar-S 141,0 1198 2210 2272 (2400) előbbi rétegsoron a Dar-1, -2, -4 fúrá­ vizes DarK-1 126,7 1264 2129 2286 (2402) sokban sötétszürke, vörösbarna, zöld­ olaj OarNy-1 1323 1350 2505 2625 - (2700) foltos aleurolit következik, 45°-oá ré­ Dar Ny-2 129,5 1354 2483 2575 - (2700) olajnyom tegdőlésekkel, váltakozva fekete agyag­ palával. Ezen a Dar-2, -4, -5 fúrásban tarka /világoszöld, fehér, vörösbarna és sötétszürke konglo71. ábra. merátum-breccsa követ­ kezik, kavicsai: kovás Dar-4 Istva'nd i homokkő., kvarc-aleuro\ Dar-5 _ - -*2D '\ 'V \ °'-~r •p lit, agyagkő. és dolomit. °G^-8 \ \ "-^660 Ezen a Dar-2 és -4 fú­ ' » V "H''' j'' rásban fehéresszürke, .húspiros kvarchomokkő “ _s \ '''-Ató van, amely kovás, arkóDar'fct zás jellegű. A Dar-l-ben az előforduló, sötét­ szürke agyagcsíkokat 0 1 2 km tartalmazó homokkő való­ színűleg a legfiatalabb Darány kutatási terület térképvázlata a szeizmikus idővonalakkal. . % Zador a darányi kutatóterüle­ Pto Dar-3 ___..— földtani szelvényirány ten. A fúrásokból megis­ mert darányi felsőkarbon 1206-tól ki). 1520 m-ig, a Tófeji Homok Formáció kb. 1520-1800 m között, a Len­ ti Márga Formációnak megfeleli* rétegek kb. 1800-1955 m között és a Beleznai Mészmárga Formáció kb. 1955-2022 m kö­ zött fejlődött ki. Az alsópannon közvet­ l e n ü l a bádeni rétegek lepusztult fel­ színére települt. Az. alsópannon alján megvannak a jellemző ostracodék, de az átmosott bádeni foraminiférák is gyako­ riak. A szarmata valószínű].eg hiányzik. A bádeni rétegsorban uralkodó a durva törmelék, mely felfelé finomodik. A Dar-5 és Dar-K-1 fúrásban lithothamniumos mészkő is van, a többiben lithothamniumgumós, glaukonitos homokkő, barnásszürke ag.yagmárga, márga, m é s z ­ márga, gazdag bádeni faunával. Az alján báziskonglomerátum és breccsa van, a medencealjzat törmelékéből, durva h o ­ mokkal cementálva.

88

alsóperm üledék is ciklusosnak látszik, durvatörmelékes kezdőtagokkal, felfelé finomodó rétegekkel. A felsőkarbon rétegek fekvőjét egy fúrás sem érte el, de D-en és DNy-on a kristályos alaphegység közvetlenül a bádeni' rétegek alatt következik. A Dar-3 és Dar Ny-1 fúrásban biotitgneisz van, sötét zöldesszürke, palás, kihengerelt, milonitosodott és kloritosodott polimetamorf kőzet, retrográd átalakulás nyo­ maival. A szálban álló gneiszét borító törmelékben mikroklingránit kavicsok is előfordulnak /Dar-1/. A Dar Ny-2 fú­ rás amfIbolitot talált. Ez palás szöve­ tű, z-öldesszürke, kalciteres, mikrosz­ kóppal összefogazott kvarc, albit és oligoklász, mikroklin és biotit látha­ tó. Balázs Endre szerint almandin-amfiboli-t fáciesű, egyszer metamorfizált.,

csári,

tengerpart közeli üledék.

Mindez ek et d.iszkordánsan fedi a felsőbádeni', melékes,

tengeri,

partközeli,

kiemelkedés u t á n a s z a r m a t a h i á n y á v a l az a l só pa nn on be l t e n g e r v a s t a g ül edéksora következik. D a r á n y környékén, 1-1,5 km vannak,

kiterjedésű, kis ki em e l k e d é s e k ezeket lapos, t e l e pü lt b o l t o z a ­

tok fedik a neogénben.

Ez a szer ke ze t

al kalmas kis m é r e t ű k ő o l a j t e l e p e k k i a l a ­ kulására. Kőolaj földtani eredmé ny ek

A Dar-1 fúrásban a szeizmikus kie­ melkedés ÉK-i részén, az alsópannon al­ ján egy földgáz- /1996-2004 m/ és két kis olajtelep /1582-89 és 1564-1567,5 m/ van. A földgáztelep 10 mm-es. fúvókán 3 3 napi 52 800 m gazt es ezzel '2,4 m pár­ latot adott. A Dar-1 fúrásból 1582-1585 3 m-ből napi 6 m kőolaj volt termelhető dugattyúzással, kevés földgázbeáramlás közben /58. táblázat/. A többi fúrás a tárolórétegeket elmárgásodva, vagy az olaj-víz határ alatt találta. Jó olajnyomok fordultak elő a Dar-2 fúrás 2248-2272 m közötti bédeni rétege­ iben, ahol teszteres vizsgálattal 16 óra alatt 3 olajat és éghető g á z beáram­ lást kaptak, mely nemsokára csökkent és olajos víz jelentkezett. A 2133-41 m-es szakaszból olajnyomos víz- és gáz mutat­ kozott . S Ö .T a' b l a 'z a t

OarK-1 FOLOGáZ metán

is rtúi

co, N*

Szerkezeti viszonyok A medencealjzatban közel K-Ny irányban húzódik eltemetett hegységvo­ nulatként a Görgeteg - Babócsa, Görge­ teg - Babócsa Kelet és Darány-3 fúrások környékén kiemelkedő gneiszvonulat, amelynek szárnyaira települt a Szülök, Darány területeken fúrásokkal feltárt felsőkarbon-perm szárazföldi, tavi, m o ­

a

DTJy-ra ál ta l á n o s a n lejt ő m e d e n c e a l j z a t b a n

t

Földtani szelvény a Darány-4, -1 és -2 fúrásokon át.

durvatör­

la jt am és zk öv es üledék. R ö v i d

2038-

2272-

Dar-1 Dar-1

O ar-1

DarHit-l M S-2

1996- 1581- 1564- 2493I.W ip 2.leltp 3.Weo

37,29 27,61 45,58 96,85 95,79 44,30 49,60 15,23 0,84 0,85 18,41 22,79 39,19 2,31 3,36

2501-

86,82 3,05 10,13

KŐOLA3

DERMEDÉS °C

0,7369 0,8256 08157 0,8849 0,88® <30 *8 +19 +20

3CUEG

para^in parajjin pa»|in mler. interm.

FAJ SÜLT 20°C

32,6

9,94

4,57

16,84 15,79

25,00

m ar a d ék

5,54 0 82

55,35 50,84 0,43 0,77

64,55

veszteség

6ENZIN

s7.

PETRÓLEUM

89

89,07

i

27,38

0,51

A Dar-3 fúrás 2880-2980 m közötti nyitott bádeni és gneisz szakaszából vízzel napi 450 éghető gáznyom szár­ mazott és 2728-33 m közötti alsópannon rétegből olaj- és gáznyomokat adottT A Dar-4 2038-2300 m osövezetlen bádeni és felsőkarbon rétegekből vízzel kevés gázt adott, a többi vizsgált alsópannon réteg elmárgásodott, beáramlást nem adott. A Dar-5 fúrás hat rétegvizsgálata közül 159o-1595 m közötti rétegből volt beá­ ramlás, kevés gáz jelentkezett. A Dar-1 fúrásban talált telepek te­ hát 1 km távolságon belül kiékelődnek, elmárgásodnak. A környező fúrások föld­ gáznyomai, a C^/Cr, és nehezebb szénhid­ rogének aránya szerint többnyire olaj­ jal kapcsolatosak. Az olajnyomok gene­ tikailag azonos típusúak a geokémiai vizsgálatok szerint valószínűleg ugyan­ abból az anyakőzetből származtak, de a helyi migráció összetételükben kisebb ingadozást okozott. A Dar K-l fúrás rétegvizsgálatai olajos-gázos iszap beáramlást adtak, a gáz sok Ng-t tartalmaz. A Dar Ny-1 fúrás 2493-2514 m-ből 3 61 óra alatt 14,28 m olajat es gaznyo­ mokat adott, 2639-;2670 m-ből vízzel ke­ vés gázt és 2493-2526 m-ből napi 17 vizet adott, melyben 7,5 % olaj volt és kevés gáz. Darányi geotermikus adatok: Dar Ny-1 2482 m 16? után 136 °C, 19,69 m/°C Dar-1 2434 m 18? után 100 °C, 27,00 m/°C Dar-2 2474 m 20? után 125 C, 21,51 m/°C Dar-3 2980 m 16? után 143 C, 22,40 m/°C Dar-4 2048 m 31? után 105 C, 21,55 m/°C Dar-5 2400 m 14 után 112 °C, 23,52 m/°C A Dar Ny-2 fúrás rétegvizsgálatai kevés gáz- és olajnyomot adtak, 25012514 m-ből származó napi 10 vízzel olajnyom jelentkezett. A darányi kutatóterület terjedelmes, rajta a jelenleg ismert legreményteljesebb pontokon mélyültek a fúrások, de nem találtak gazdasági jelentőségű te­ lepeket. Nem vizsgáltak meg néhány kisebb kiemelkedést, amelyektől sokat várni nem is lehetett a mai ismeretek szerint, ta­ lán később lesz olyan kutatási módszer1, amely jobb eredmény elérésével járhat.

39.

Somogyhatvan /i, 7 5 , 7 4 , 7 3 /

A kutatóterület a Dráva-medence ÉK-i széle, ÉNy-ra Kadarkút, Ny-ra Homokszentgyörgy, Herdehely, DNy-ra Kálmáncsa, Dre Kisdobsza és Szigetvár kutatóterüle­ tek a szomszédai. 7 c áhrn

Somogyhatvan kutatási terület térképvázlata. A gravitációs méréseket a MAORT vé­ gezte és Somogyhatvan térségében 20 mg értékkel záródó rendellenességet; talál­ tak. A szeizmikus méréseket a GKÜ 4/58. számú csoportja végezte, az eredménye­ ket az 50. számú jelentés tartalmazza. A mérések szerint szeizmikus kiemelke­ dés van jelen, amit bonyolult ENy-DK-i irányú töréshálózat taglal /73. ábra/.

73. ábra.

Somogyhatvan kutatási terü­ let szeizmikus térképe /1958/.

Fúrási tevékenység A Sh-1 földtani alapfúrás a szeiz­ mikus kiemelkedés vizsgálatára mélyült 1975. július 14-e és augusztus 21-e kö­ zött, 1536 m-ig. Rétegsor A 152,57 m tengerszint feletti forgatóasztaltól számítva negyedidőszaki lösz, homok, kavics, 76 m-ig, felsőpan­ non kb. 360 m-ig, homokos agyag, márga

90

és finomszemcsés homokrétegek sűrűn vál­ takozva. Alsépannon 621 m-ig, homokpados agyagmárga, mely valószínűleg a Drávái Formációnak felel meg és az alsópannon mélyebb kőzetrétegtani szintjei hiányza­ nak. Az őslényanyag szerint Congeria partschi és C. Czjzeki tartalmú rétegek vannak jelen. A szarmata emelet jelen­ létét bizonyító adatok nincsenek. A bádeni emelet 935 m-ig tengeri faunás h o ­ mokkő, kevés szürke agyagmárga és lithothamniumos mészmárga. A felső része fő­ ként homokos agyagmárga, glaukonitos agyagmárga, közepén homokkő, mészmárga, agyagmárga, lent pedig homokkő és mészmárga rétegek gyakoriak. Kárpáti emelet 1162 m-ig folyóvízi delta és lagúna kifejlődésű agyagmárga, vörhenyes homok­ kő, konglomerátum, riolittufa csíkokkal.

Szerkezeti viszonyok A viszonylag már magasan 1 evő meden­ cealjzaton a geofizikai mérések alapján értelmezhető harmadidőszaki felboltozódás, illetve települt boltozat jelenlé­ te és kőolajfelhalmozódásra alkalmas zá­ ródása egyetlen lemélyült fúrással nem bizonyítható. A kristályos' alaphegység bonyolult fejlődés után a paleogénben kiemelkedett, lepusztult, a miocénben újra süllyedni kezdett, a kárpáti emelet­ ben folyami de\ta, parti lagúnaüledék, majd a bádeni tengeri üledék keletkezett. A szarmatában újra kiemelkedett rövid időre, aztán a pannon beltenger borí­ totta el, de ennek transzgressziója csak az alsópannon második felébén érte el a . kutatóterületet, ettől kezdve folyamato­ san tartott az üledékképződés. Ez a moz­ galmas földtani fejlődéstör­ ténet nem volt kedvező a szénhidrogének képződésére és felhalmozódások megmara­ dására. Kőolaj földtani eredmények A fúrás lemélyítése köz­ ben figyelemreméltó olajnyo­ mok nem jelentkeztek. A legreményteljesebb nyolc réte­ get megvizsgálták, néhányból nem volt beáramlás gyenge áteresztőképesség miatt, több rétegből napi 20-400 m^ víz termel­ hető. Az észlelt "gáznyomok" levegőnek bizonyultak. További kutatás jelenleg nem indo­ kolt .

A neogén rétegek a kristályos alap­ hegységre települnek. Üledékes kőzetek metamorfizálódtak, majd migmatitosan átalakultak, ami a gránitosodást is el­ érte. Ortoklász-plagioklász gránit ke­ letkezett, kvarcit is gyakori. Jantsky Béla diatexitet említ, porfiroblasztos gránithoz közelálló kőzetet. Ez a leg­ mélyebb magfúrásban palás szerkezetű. Halvány rózsaszínű ortoklászt, tejfehér plagioklászt, kvarcot és kb, 10 % kloritosodott zöld biotitot tartalmaz. A kőzet később kataklasztosodott, milonitos részei vannak. A somogyhatvani grá­ nit az alsópermnél idősebb, kavicsai megtalálhatók az alsóperm törmelékes kő­ zetekben. Vannak dioritos részei is, amelyekben az oligoklász tartalom fel­ dúsult .

40. Liszó /li 4, 6, 80-81/ A liszói kutatóterület az inkei nagy­ szerkezet ÉNy-i részén van, Iharosberény, Pátró, Bajosa között. A regionális kutatás története azo­ nos az inkei nagyezerkezetével, de a Geofizikai Intézet 1950. évi és a GKÜ 1970-72. évi részletes graviméteres 'mérései szerint /G-10. számú jelentés/, Liszó környékén pozitív rendellenesség mutatkozott. Az 1970-75. években végzett szeizmikus mérések /GKÜ 127. számú je-

91

lentés/ Liszónál záródó helyi kiemelke­ dést találtak. Az időtérkép a mezozoikum felszínével azonosítható /76. ábra/. Bí-11 Bj-16 0J

76 . ábra.

sűrűn váltakozva. Az alsó pannon kőzetrétegtani szintjei meglehetősen jól m e g ­ különböztethetők: fent a Drávái Formáció homokpados, szürke agyagmár­ ga rétegsora, alatta a Tófeji Homok Formáció finomszemcsés csillámos homokrétegei véko­ nyabb, sötétszürke agyagmár­ ga rétegekkel, a Lenti Márga Formációnak megfelelő sötét­ szürke agyagmárga, márga r é ­ tegsor, végül a Beleznai Mészmárga Formációnak me g f e ­ lelő világosabb sárgás-barnásszürke mészmárga, csíkos, és mészmárga rétegsor követ­ kezik. A szarmata jelenlétére nincs biztos adatunk. A bádeni eme­ let gazdag tengeri faunás lajtamészkő, szürke márga, tufás homokkő, a Liszó-1 fú­ rásban lent meszes breccsa / /" van, szürke mészkő és dolo­ mit törmelékből, Ostrea.héj­ töredékekkel. A kárpáti eme— v let jelenlétét a Liszó-2 fúi\ rásban tételezzük fel: homo'• kos márgás rétegsor, ahol a miocén 550 m-nél vastagabb, a szerkezet E-i oldalán. Itt a rétegsor zöldesszürke homokos agyag, vörösbarna h o m o k k ő és konglomerátum, riolittufa csíkokkal. A k o n ­ glomerátum 'kavicsai főleg kvarcit, kevesebb' riolit és riolittufa, Balanus m a r advá­ nyokkal. Lejjebb szürke agyagmárga, mely gyengén rétegzett és szenes növényi r é ­ szeket tartalmaz. A neogén rétegek alatt diszkordánsan triász rétegsor következik. Ez lent finomkristályos, dolomitos mészkő, do­ lomit, f e ketésszürke, kemény breccsa, barnásszürke, préselt, apróüreges, fi­ nomkristályos dolomit. A Liszó-1 fúrás­ ban a dolomit felett kovás mészkő van, mely sötétszürke, barnásszürke, igen kemény, breccsás szerkezetű, agyagos csuszamlási lapokkal tagolódik, kalcit fészkeket tartalmaz, meszes tűzkő és kovagumós mészkő rétegekkel váltakozik.

-200O__ /

'

Fúrási tevékenység Mivel a liszói kiemelkedés a baj­ osai és inkei földgázelőfordulások kö­ zött fekszik, indokolt volt a kutató­ fúrásokkal való feltárása. Az 1976-78. években a liszói szerkezeten 9 fúrás mélyült: -1, -2, -3, -4 feltáró, -5, -6 lehatároló és -8, -9 termelő fúrások, melyek földgáztelepeket tártak fel. Rétegsor Mintegy 40 m vastag negyedidőszaki lösz, agyag, homok és kaviosréteg alatt felsőpannon üledék világosszürke, ké­ kesszürke, homokos agyag és agyagmárga

92

Kőolajföldtaiil or'.’ dmén.yok A Liszó-1 fúrás több gáztelepet ta­ lált a triászban és al3Ópannonban. A -2 fúrást nem fejezték be /sikertelen/, a -3 és -4 fúrás ipari gáztermelő., az -5 számú fúrás a szerkezeten mélyebb h e l y ­ zetű, már csak vizet talált, A -6 és -7 lehatároló fúrások, és a -8, -9 termelő­ fúrások mind gázterme]ők. A liszói kutatóterületen két fő föld­ gáztároló szint van /77. ábra/. Az a l s ó a mezozoikumban kialakult halmaztelep, a karbonátos kőzetekre diszkordánsan rátelepült, azokat lezáró neogén rétegek alatt. A gáz-víz határ -2320 m-ben van. Itt főleg C0?-dús gáz halmozódott fel. Az egyes kutak termelőképessége 209 300 m^/nap mennyiséget el­ éri, a gázzal könnyű olajpárlat jelent­ kezik .

59. Ta' bla 'zat Fúrás FA

M egyés

Li-1 Li-2 Li-3

földgáz

Li-6 Li-5 Li-6 Li-1 Li-e Li-s

BJd. Kirp. T3 Fp215,0 1213 1990 2361 - (2538) 211,3 1283 2066 2059 (266D 263,5 m 2051 2636 - (2601) 196,2 1315 1936 2337 - (2600) 233,5 1208 2116 (2212) 205,3 1235 1986 (2156) 206,6 1260 1960 (2160) 213,0 1250 (2000) 188,5 1266 1916 (2000)

földgáz COi földtjdz gáztermelő

A tűzköves rétegeket radiolaria marad­ ványok alapján felsőliász-dogger korú­ nak, mások a dolomitot anizuszi, a kovás összletet ladininak vélik. A Liszó4 fúrás valószínűleg dolomitban végző­ dött, de az iszapveszteség és a cirku­ láció megszűnése miatt kőzetminta alig került felszínre. A feltételezett dolo­ mit felett pirites, szürke mészpala van, sok csúszási lappal, tektonizált állapotban, melyben kvarcit- és kloritosodott diabáztörmelék, kloritos h o ­ mokkő van. Ezen mészmárga következik, sötétszürke kalcitereklcel, mészkőkavi­ csokkal. A rétegdőlés 60-85° közötti. Megjegyezzük, hogy a környéken, a Bagolasánc-1 fúrásban felsőkréta, az Inke-12 fúrásban bizonytalan jura, Nagyrécsén és Paton felsőtriász, Semjénházán perm-triász, az Inke-I fúrásI bán perm és triász fordul elő.

60. Fúrás

Gáz mViup v. s 6 P A 10 63 000 1630 6 10 800 6 3 6 900 10 69 300 8 61 600 6 3050

MélysA Fúvob mm m

Li-1 1103-05 1660-66 16Z6-30 Li-3 1823-28 1166-52 Li-6 1618-23 Li-7 1131-66

T R

Li-3 2630-2607 2057-61 Li-6 2336-70

Szerkezeti viszonyok ■ A liszói szerkezet a triász medencealjzat környezetéből kiemelkedő röge /6. ábra/, mely felett a miocén és al­ sópannon rétegek lapos-boltozatát talál­ juk. A repedezett, üreges, karbonátos, triász kőzetek át nem eresztő miocén márgák zárórétege alatt és a neogén r é ­ tegek felboltozódó, kiékelődő homokré­ tegei alkalmas szerkezeti helyzetűek gázcsapdák kialakulására. A gáztelepek a csapdák létrejötte után, tehát a néo.gén után halmozódtak fel.

12

6

210

ch4 T R W

r

EPE -

e l

26,0 11,61 23,85

Z E

ETEL

CO, | N,

N N O N 2,92 11,96 69,86 2,6 67,10 0,6 16,16 16,12 0,91 69,12 0,03 13,09

* S z 209 300 -

1

ö s

PJrU n?/wp

T a' b l a ' za t

6 P E K 1,63 16,97 3,16 2,18 26,60 6,16 1,89 26,81 8,33 1,61 13,66 7,38 1,11 16,19 1,15 25,93 3,8 7,85 2,61 16,65

9,66

0,26 0,82

K

69,0 7,0 33,68 68,65 68,17 6,56

A felső gáztelepek az alsópannon Tófeji Homok Formáció egyes h o m okréte­ geiben vannak 1600-1850 m között, ahol metándús gáz halmozódott fel, 7 elkülö­ nülő homoklencsében. /60. táblázat/ Geotermikus adatok Li-1 2250 m 31h , után 126 °C, 19,39 m/°C Li-3 2607 m 8,5n után 128 °C, 22,09 m/°C Li-4 2370 m 12 h,h után 134 °C, 19,11 m/°C Li-5 2212 m 9 ,7 u t á n 102 °C, 24,04 m/°C Li-6 2156 m 29 h után 110 °C, 21,56 m/°C Li-7 2160 m 17 h után 111 °C, 21,38 m/°C

93

61. T a'bla 'zat

Li-3 li-4

Li-1

2008-

1866-

2336 -

Li-5 Li-7

Li-8

2130-

1781-

1977-

41. C s o k o n y a v i s o n t a

1 9 7 7 - b e n ú j r a v i s s z a t é r t a kuta t á s a n a g y g ö r g e t e g i s z e r k e z e t r e , e z ú ttal

FAT SÚLY 20*C 0,8962 0JB601 0,8610 0,8924 0,9020 0,8918 . 1 +16,5 *23,5 *26 *61 *10 DERMEDÉS *C *15 intom. inttrm. paraffin kiwm. intern). iríerm. TELLEG BENZIN

s */.

PETRÓLEUM GáZO LAT MARADÉK VESZTESÉG

9,88 16,G8 3,10 10,82

7,60 3,18

75,99 61,91 7506 1 0,15 0,29 0,60

76,52

8,23

23,88

6,55 11,08

Li-5

Li-3

Jf._

2*13,50 0

233,58

8,29

L á b o d u t á n a déli részre,

Csokonyavison­

ta k ö z s é g határába. A régebbi gravitációs méréseket a

11,07

görgetegi kutatásokkal ismertettük.

3,86 385 9 66 10,35 10,69 3,26

, 7 8 - 7 9 , 90/

Újabban geokémiai vizsgálatok megálla­ pították, h o g y az a l s ó p a n n o n a l s ó - és a

77,36 76,62 0,16 0,15

k ö z é p s ő m i o c é n fe l s ő része, 2, 5 - 3 km m é l y s é g k ö z b e n a n y a k ő z e t j e l l e g ű és az 1 9 7 5 - 7 6 - b a n végz e t t s z á m í t á s o k s z e rint Li-A a kutatásra kedvező 196,25 Q szűrt g r a v i t á c i ó s a n o ­ m á l i a v a n a területen. Om A szeizmikus mérések

Li-1

^215,0

/ G K Ü 1-46. s z á m ú j e l e n ­ tés/ s z e r i n t C s o k o n y a -

Felsopannon

visontánál kiemelkedés m u t a t k p z i k a K a d M S - 9 és Kad-32 jelű szeizmikus szelvények kereszteződé­

1km 1208 1344 _

1315_

Alsó pannon

sénél. M i n d e z e k e t e z e n az

-1621

olajnyomos vidéken, a kutatásnak kedvező té­ nyékként lehetett értel­

1P»P

___ _ z m ~ ( 2212)

1990--------

2057

1936.

— Badeni

qááeWp

mezni. 2337^

2436,

77. ábra.

T riífe i (2607)

Fúr á s i t e v é k e n y s é g A Csok-1 szerkezet-

(2600)

(2538)

kut a t ó fú r á s 1977. a u ­ g u s z t u s 27. és n o v e m b e r 12. között a cs

F ö l d t a n i szelvény a liszói földgázelőfordulárson át. A liszói sz e r k e z e t e t a n e o g é n k é p ­ z ő d m é n y e k a l a p h e g y s é g é i g sikerült f e l ­

v i s o n t a i t e m p l o m t ó l kb. 4 6 0 0 m - r e E-ra, a C s o k - 2 1978. s z e p t e m b e r 13. és n o v e m ­ b e r 10. között az e l ő b b i t ő l N y É N y - r a kb.

tárni. A triász a l a p h e g y s é g CO^-dús g á z t tartalmaz, kevés kőolajnyommal,

1 3 0 0 m - r e l mélyült.

az a l s ó p a n n o n te l e p e k föld g á z t és o l a j ­ n y o m o k a t tartalmaznak, im d k e t t ő t lehát á r o l t á k a kutatófúrások. De a p a nnon t e l e p e k változékony, k i é k e l ő d ő s z e r k e ­ zetűek, ezeket i g a z á n csak a szerkezet t e t ő v i d é k é n h a t á r o l t á k körül, a s z á r ­

62. T a'bla 'zat

Ap. tó ) . & p . Krist. M e g le s

F ú l*

FA

a

FP-

Csok-1 Csok-2

149,3

99

1360 2219 2341 2360 (2132) olajnyom (2569) tjázmjom 1360 2252 2397

141,1

Rétegsor

nyakon, e l s ő s o r b a n az É-i s z á r n y o n kié-

H e g y e d i d ó á z a k l lösz, agyag, homok, k a v i c s alatt f e l s ő p a n n o n világos, k é k e s ­ s z ü r k e h o m o k o s agyag, a g y a g o s h o m o k r é t e ­ gek, l e n c s é k v á l t a k o z n a k e g y m á s s a l sűrűn.

k é l ő d ő h o m o k r é t e g e k b e n m é g l e h e t n e k új ■télepek. A t o v á b b k u t a t á s t e setleg új, k o r ­ s z e r ű g e o f i z i k a i m é r é s e k indokolhatják.

Az a ] s ó p a n n o n ismert k ő z e t r e t e g t a n i

94

s z i n t j e i felismerhetők: a Drávái H o m o k ­

Csok-2

pados A g y a g m á r g a Formáció, a T ó feji H o ­

Csok-1

mok Formáció, a N a g y l e n g y e l ! /Lenti/ liárga Form á c i ó és a B e l e z n a i M é s z m á r g a F o r m á c i ó t ö b b é-kevésbé jól e l h a t á r o l ó d ­ nak. A szarmata jelenlétét n em sikerült m e g á l l a p í t a n i . A bádeni ü l e d é k 122-145 m v a s t a g kőzetlisztes, s ö t é t s z ü r k e a g y a g ­ márga, márga. Bitumenes, szenes n ö v é n y i m a r a d v á n y o k a t tartalmaz. Kőz e t l i s z t e s m é s z m á r g a g a z d a g bádeni faunával, b e n ­ z i n s z a g a h o m o kkőcsíkokkal. Ho m o k k ő és brecesa, m e l y b e n kvarcit, csillámpala, g n e i s z kőzett ö r m e l é k van. Kárpáti h o ­

79. ábra.

m o k k ő és breccsa, szenes n ö v é n y l e n y o m a tos agya g r é t e g e k váltakozva, utóbbi

Földtani szelvény a c s o k o n y a v i s o n t a i f ú r á s o k o n keresztül

gyűredezett-töredezott. A breccsa kris­ t á l y o s p a l a törmelék.

A délkelet Dunántúlon általában a k r i s t á l y o s a l a p h e g y s é g a m f i h o l i t fáciesű r e g i o n á l i s m e t a m o r f k ő z e t e k b ő l áll. F ö l d p á t o s c s illámpala, p a r a g n e i s z g y a ­ kori. E k ő z e t e k m e t a m o r f ó z i s a a prek a m b r i u m b a tehető. Az ó p a l e o z o i k u m b a n bázisos m a g m a t i t t e l é r e k j á r t á k ét a k r i s ­ tályos palákat,

ezek a v a r i s z k u s z i oro-

g é n b e n kis h ő m é r s é k l e t ű , n a g y n y o m á s ú á t a l a k u l á s s a l g y e n g é n palás s z e r k e z e t ű ekké v á l t a k és n a g y r é s z t s z e r p e n t i n e sedtek. H e l y e n k é n t m i l o n i t o s o d á s és diaf t o rézis történt. Szerkezeti viszonyok A csokonyavisontai fúrások a görge­ tegé g r a v i t á c i ó s m a x i m u m t e t ő v i d é k é n /78. á b r a / a G e o f i z i k a i I n t é z e t szűrt gravitációs anomáliatérképén a gravitá­ ciós m a x i m u m D-i o l d a l á n vannak. A két f ú r á s b ó l az á t f ú r t n e o g é n r é t e g e k r e és a k r i s t á l y o s m e d e n c e a l j z a t r a lehet e t t é r t ékes f ö l d t a n i a d a t o k a t nyernünk,

de

a he l y i S z e r k e z e t e t a f ö l d t a n i k o r h a t á ­ rok és m é l y s é g v i s z o n y o k k i v é t e l é v e l lé­

és csillámpala. A g n eisz s z ürke k v a r c ­ eres, g y engén palás kőzet, kvarc, musz-

n y e g e s e n új i s m e r e t e k k e l nern g y a r a p í t o t ­ tuk. C s u p á n v a l ó s z í n ű v é vált, h o g y a

kovit, kevés földpát i s m e r h e t ő fel ben-

gravitációs maximumot a kristályos m e ­

ríe. U'gy látszik, m i n t h a c s i l l á m p a l á v a l váltakozna, m e l y b e n sok a muszkovit, kvarcorsók, kevés gránát, jó palás és

d e n c e a l j z a t k i e m e l k e d é s e qkozza, de

a

n e o g é n r é t e g e k f e l b o l t o z ó d á s á t a m e d ence a l j z a t a fel e t t nem b i z o n y í t j á k /79. ábra/ és k ő o l a j c s a p d a jel e n l é t é t sem.

g y ű r e d e z e t t - t ö r e d e z e t t kőzet. M é l y e b b e n z ö l d e s s z ü r k e epidotos p a l a figy e l h e t ő meg, kalcitos repedésekkel. A Csok-2 f ú ­

Kőolaj f ö l d t a n i e r e d m é n y e k A Csok-1 fúrás 2 2 0 8 , 5 - 2 2 3 2 in-ben

rásban főleg c s i l l á m p a l a és amfibolit

v é g z e t t tesz teres r é t e g v i z s g á l a t a alkalm á v a l — kb. 30 liter olaj jött felszínre.

fordul elő.

95

emel k e d é s t m u t a t t a k ki /80. ábra/. Ez az ú j a b b m é r é s i e r e d m é n y i n d o k o l t a a

K e v é s kőolaj származott a 2 2 0 8 - 2 2 2 0 m k ö z ö t t i S zakasz v i z s g á l a t a k o r /az előbbi

Pátró-1 felderítő kutatófúrás mélyíté­ sét. A fúrási t e v é k e n y s é g 1976. július

s z a k a s z felső része/, a h o n n a n napi 2-3 nr v í z z e l 5 % - n y i kőolaj és 'gaz jött f e l színre. Ö s s z e s e n a -rétegvízsgálat fo-

14. és o k t ó b e r 1 2 . között folyt. Rétegsor A P á t r ó - 1 fú r á s r é t e g s o r a 1 9 2 , 2 0 m t e n g e r s z i n t f e l etti f o r g a t ó a s z t a l m a ­

l y a m á n 3 m olaj gyűlt össze, m e l y az e l ő b b inél jóval több k ö n n y ű alka t r é s z t t a r t a l m a z /63. táblázat/. Több r é t e g v o l t földgáznyomos és több át n e m eresz-

g a s s á g t ó l s z á m í t v a 75 m - i g n e g y e d i d ő s z a ­ ki lösz, agyag, homok. 1 0 6 0 m - i g f e l s ő -

6 3 . T a' blá zat

p a n n o n agyag, a g y a g o s homok, a g y a g m á r g a , néhány vastagabb homokréteggel. Alsópan­

KÓ O LAV FA35ÚLY

20 “C

DERMEDÉS v is z * .

°C

c 5 t 38°C 50 °C

Csok-1

Csok-1

2 2 0 8 -2 2 3 2 m

2 2 0 8 -2 2 2 0 m

n o n 1654 m - i g szürke, h o m o k p a d o a a g y a g ­ márga, m e l y b e n itt csak e g y n é h á n y f i ­ n o m szemű, c s i l l á m o s h o m o k p a d v a n / D r á ­

0 ,9 0 3 0

0 ,8 5 0 0

♦ 10

♦13

5 0 ,4 5

5 ,9 6

h o m o k k ő c s í k o k n é h á n y v é k o n y a b b szü r k e

3 0 ,5 9

4 ,4 8

a g y a g m é r g á s r é t eggel, az a l j á n sok ho-

vái Formáció/. F i n o m s z e m c s é s ,

m o k p a d d a l /Tóf e j i H o m o k F o r m á c i ó / . S ö ­

in term ed ier

3ELLEG B E N Z IN

6*/o

PETRÓLEUM

1 1 ,8 5 3 ,0 4

csillámos

t é t s z ü r k e a g y a g m á r g a , itt t ö b b .finom­

2 7 ,8 10, 6Z

s z e m c s é s h o m o k r é t e g g e l /Len t i M á r g a F o r ­

GAZ Ó LA T

1 ,8 6

2 9 ,4 9

m á c i ó / az a l j á n s á r g á s s z ü r k e m é s z m á r g a

MARADÉK

1 7 ,0 4

3 1 ,6 0

rétegekkel /Beleznai Mészmárga Formá­

0 ,2 1

0 ,4 9

VESZTESÉG

ció/. A s z a r m a t a j e l e n l é t é t n e m lehet b i z o n y í t a n i . A b á d e n i 1692 m - i g szürke, zöldesszürke homokos agyagmárga, vulká­ ni tuf a c s í k o k k a l .

A Csok - 2 fúrásból csak g á z n y o m o s

A harmadidőszaki üledék diszkor-

v i z e t kaptunk. A h ő m é r s é k l e t 2320 m - b e n

d á n s a n m e z o z o ó s agy a g p a l a , m é s z k ő és b r e c c s a r é t e g s o r r a települt, 2 0 4 5 m-ig, ahol a fúrást b e f e j e z t é k , m i u t á n 358 m

12 7 , 7 °C, v a g y i s 19,66 m/°C és 2399 mb e n 137,7 °C, vagyis 18,78 m/°C. A c s o k o n y a v i s o n t a i ku t a t á s n em járt

v a s t a g s á g i g f e l t á r t a ezt a rét e g s o r t .

g a z d a s á g i eredménnyel, de a k u t a t ő t e r ü -

A mezozoós rétegsor 1692-1948 m k ö z ö t t i s z a k a s z a fő l e g a g y a g k ő és dia-

let f i g y e l e m r e m é l t ó olaj n yomait g y a r a ­ pította. Itt m e g kellene v i z s g á l n i a

báz /tufa?/.

szűrt g r a v i t á c i ó s m a x i m u m tetővi d é k é t

A kő z e t g y ű r e d e z e t t ,

tek­

t o n i k u s á n igényb e v e t t , r é t e g d ő l é s e 2080° közö t t v á l tozik. A r é t e g s o r k o r á r a

is, és h a t ö k é l e t e s e b b k u t a t á s i m ó d s z e ­ r e k lesznek, ta l á n s i kerülhet m é g ezen az o l a j n y o m o s t e r ü l e t e n n a g y o b b f e l h a l ­

vonatkozó véleményeket Inkénél részle­ teztük. Itt a r é t e g s o r l e g f e l s ő r é s z e

m o z ó d á s t is találni. A kuta t á s t nem v o l ­ n a h e l y e s ezzel az e r e d m é n n y e l v é g l e g

■igen k e m é n y kvarcit, m i n t e g y 50°-os r é ­ tegdő l é s s e l . A l a t t a agyagkő, a g y a g p a l a

b e f ejezni.

következik, feketésszürke,

50°-os r é t e g ­

dőléssel, v é k o n y kvarcer e k k e l . V é k o n y 42. Pá tró

c s i s z o l a t b a n szericit, kova, k a l c i t és

/l, 4, 6 , 8 0 - 8 1 /

a g y g a á s v á h y o k i s m e r h e t ő k fel, s z ö v e t e h e l y e n k é n t i r á nyított, palás. Az a g y a g ­

N e m e s p á t r ó k u t a t ó t e r ü l e t az inkei n a g y b z e r k e z e t Ny-i r é s z é n ter ü l el, az I _ 3 , -4 , - 5 , - 8 , -9 és -26 fú r á s o k k ö ­

p a l a fe l s ő r é s z é n a l k á l i j e l l e g ű v u l k á ­ nit / d i a b á z / ford u l elő, m e l y f i n o m ­ szemcsés, n a g y o n elbontott, k ö z e l e b b r ő l

zött. A g e o f i z i k a i m é r é s e k t ö r t énete és

m e g h a t á r o z h a t a t l a n /c s a k f ú r a d é k b ó l i s ­ m e r jük/. Ezt a r é t e g s o r t e r e d e t i l e g a l a d i n i b a sorolták, m i v e l á t a l a k u l t s ó g a

e r e d m é n y e m e g e g y e z i k az inkeivel, de 19 7 5 _ b e n új, k o r s z e r ű s z e i z m i k u s m é r é s e k ’ kel N e m e s p á t r ó t ó l D D N y - r a 'szeizmikus k i ­

96

a l k a l m á v a l a Di n a r i d á k b a n , a Sár P l a n i n a

n e m éri el a k a r b o n vagy a kisalföldi, ópal eozoós ha s o n l ó kőzetekét. A kora

E-i o l d a l á n és a Lepe n a c f o l y ó völgyében, ahol d i a b á z - p e r i d o t i t t e s t e k kö r ü l k o n ­ t a k t - m e t a m o r f izált m u s z k o v i t p a l á k / á t a ­

a z o n b a n így is bizonytalan, az a l s ó j u ­ r á b a is helyezték. Az 194S-P045 m kö z ö t t i s z a k a s z b a n a fúrás k ö z é p s ő t r i á s z b a he l y e z e t t szürke

lakult. a g y a g p a l a - h o m o k k ő / , t á v o l a b b k e ­ vé s b é á t a l a k u l t fillit, a g y agpala, majd á t a l a k u l a t l a n agyagkő, mészkő, t u f a r é ­ tegek vannak. A r é s z b e n á t a l a k u l t kőze t e k

m é s z k ö v e t harántolt, m e l y d u r v a k r i s t á ­ lyos és n é hány ostracodát tartalmas. 80. ábra.

t r i á s z - a l s ó j u r a korúak, az

/

őket á t a l a k í t ó b á z i k u s k ő z etek r a d i o m e t r i k u s kora: f e l sőliász, a l s ó d o g g e r /Karamata, 1980/.

> i

1-9

p

J /

/

Szerkezeti viszonyok A n e m e s p á t r ó i fú r á s az inkei n a g y s z e r k e z e t g e r i n c é n e k Ny fele süllyedői t e t o v i d e k e n m é l yült. A m e d e n c e a l j z a t b o ­ n y o l u l t szerkezetű, a kevés

!'20

adat m i a t t p o n t o s a n n e m i s m e r ­ jük. F e l t é t e l e z z ü k , h o g y töréses-rögös, v a g y - p i k k e l y e s s z e r k e z e t ű és a s z e i z m i k u s k i ­ e m e l k e d é s n e k m e g f e l e l ő e n kisBé kiemelkedik a környezetéből. A felette levő neogén rétegek­

szint idővonalaival. S z e r k e s z t e t t e B e r k e s Zoltán, 1975.

b e n lapos, zár ó d ó k i e m e l k e d é s lehet, k i é k e l ő d ő r é t e g e k is v a n n a k a te­

M egjegyzem, h o g y az inkei, fent l e ­ írt k é p z ő d m é n y e k h e z t e l j e s e n h a s o n l ó kat lehetett látni a K B G A Tekt o n i k a i

rületen, a m e l y e k b e n c s a p d á k a l a k u l h a t t a k ki.

B i z o t t s á g á n a k Brezovicán,

Kőolaj f ö l d t a n i e r e d m é n y e k

1930. június

97

■repedezett, breccsás, k a r b o n á t o s tagjai

sze i z m i k u s k u t a t á s i t e r ü l e t / " e g y a l s ó ­ p a n n o n fekü k ö r ü l i s z i n t b e n " kis h e l y i k i e m e l k e d é s t találtak. A z o l a j n y o m o k b a n g a z d a g v i d é k e n f e l t é t e l e z h e t ő volt, hogy

az át nem eresztő n e o g é n r é t e g e k k e l l e ­ z á r v a n a g y mennyiségű, de C O ^-dús f ö l d ­ g á z t tartalmaznak. Az a l s ó p a n n o n b a n 1 4 8 2 - 1 5 3 0 m k özötti két h o m o k r é t e g CO^dús földgázt tartalmaz.

kise b b f e l h a l m o z ó d á s r a a l k a l m a s terület v a n jelen, ezért 1977. d e c e m b e r 13. és 1978. július 10. között f e l d e r í t ő k u t a ­

64. T á b la ia t

tófúrás m é l y ü l t /6. ábra/.. FÖ LDG ÁZ

Palri-1 PiW-1 PáW-1 Pátió-1 2000m 1973 m 1350 m 1530-

Patti-1 1AT7,5m

0,60

A, 95

0,69

-

'

23,86 A, 35

16,23

-

97,5

93,19 1,86

68, A1 3,38

78, Vi A,07

META'N

ETÁM ét neh. COi

1,9

n2

97, A2 1,89

Rétegsor A 178 , 9 4 m t e n g e r s z i n t f e l e t t i forg a t ó a s z t a l m a g a s s á g a a l a t t kb. 50 m n e ­

1 ,5 6

g y e d i d ő s z a k i lösz, kavics, h o m o k r é t e g ­ sor alatt 1 1 0 0 m - i g f e l s ő p a n n o n h o m o k o s agyag, agya g m á r g a , h o m o k r é t e g e k e t fúrtak át. Az a l s ó p a n n o n

A P átró-1 fúrás r é t e g v i z s g á l a t a

1732 m - i g terjed,

felső r é s z e homo k p a d o s ,

2 0 0 0 - 2 0 4 5 m között triász r é t e g e k b ő l 10 m m- e s fú v ó k á n napi 150 0 00 és

szü r k e a g y a g ­

márga, a l a t t a finomszemcsés- h o m o k k ő r é ­ te g e k és s z ü r k e a g y a g m á r g a csíkok, m é ­

15 mm- e s f ú v ó k á n napi 2 60 0 00 m^, m a j d ­ n e m t i s z t a COg gázt adott / 6 4 . táblázat/.

lyebben sötétszürke agyagmárga, amelynek

Az i l y e n t i szta COg gáz h a s z n o s í t á s r a

alsó r é s z é n m é s z m á r g a r é t e g e k vannak.

al k a lmas, tehát értékes k u t a t á s i e r e d ­ mény. í'Az 1973-1982 kö z ö t t i triász r é t e g

A szarmata rétegeket nem sikerült kimu­ tatni. Báderii emelet ü l e d é k e i 1772 m - i g l a j tamészkő, m é szmárga, a g y a g m á r g a , h o ­

16 m m - e s fú v ó k á n napi 293 100 m ^ gázt

mokkő, k a v i c s o s homokkő, g a z d a g t e n g e r i faunával. A k á r p á t i e m e l e t b e sor o l t r é ­

adott. Az 1955-1964 m k ö z ö t t i triász s z a k a s z b ó l 16 mm-es f ú v ó k á n napi 2 9 0 0 00

t e g s o r 2692 m - i g terjed,

gáz jött felszínre, az 1 5 30,5-

fől e g szü r k e

márga, m é l y e b b e n h o m o k k ő és k o n g l o m e r á ­

1 5 3 5 , 5 m közötti a l s ó p a n n o n h o m o k k ő b ő l az e lőőbi e k n é l több m e t á n t t a rtalmazó

tum. A k o n g l o m e r á t u m kavicsai: kvarc, kvarcit, l a j t a m é s z k ő és m e t a m o r f kőze t törmelék. Sze n e s n ö v é n y i m a r a d v á n y o k a t

g á z jelentkezett, végül az 1477,5 - 1 4 8 2 m k ö z ö t t i a l s ó p a n n o n h o m o k k ő b ő l 6 mm - e s , , , T f ú v ó k á n napi 12 500 m gáz származott.

tartalmaz. A fúrás e b b e n ért vé g e t 2692 , 5 m-ben.

T ovábbi kutatás n e m indokolható, mert, a terület kicsi és g y e n g e e r e d m é ­

Szerkezeti viszonyok ,-A’ tfréré'a-i a d a t o k szer i n t az inkei

n y ű fúrásokat produkált. De figy e l e m b e k e l l venni, h o g y egyedül a m á r t á v o labbi

s z e rkezet D N y - i részén, D N y - r a l e j t ő g e r i n c s z e r ű n y ú l v á n y van, l e h e t s é g e s

I n k e - 9 fúrás érte el a t r iász d o l o mitot és szerpentint. Kérdés, h o g y n agyobb

kis z á r ódás is, a h o g y a s z o i z m i k a jel-

mélység feltárása kifeizetődne-e. Eset­

zi, de ezt a f ú r á s a d a t o k n e m b i z o n y í t ­

l e g az a l a p h e g y s é g s z e r k e z e t é n e k r é s z ­ l e t e s e b b m e g i s m e r é s é t adó g e o f i z i k a i

ják. Nagyobb, k ő o l a j f e l h a l m o z ó d á s r a alkal m a s sz e r k e z e t j e l e n l é t e nem b i z o ­ n y o s o d o t t be.

m é r é s e k ke d v e z ő e r e dménye e s e t é n l e h e t ­ ne a k u tatás f o l y t a t á s a r e m é nyteljes.

Kőolajföldtani eredmények A fúrás m é l y í t é s e k ö z b e n több m é l y ­ s é g b e n j e l e n t k e z e t t kőolaj és f ö l d g á z ­

43. P o r r o g / i ,

6, 68/

nyom, m a g m i n t á k b a n b e n z i n s z a g ú homokkő. A r é t e g v i z s g á l a t o k közül 1 8 2 5 - 1 8 3 0 m k ö z ö t t i k á r p á t i k o n g l o m e r á t u m és h o m o k ­ kőből volt ke v é s é g h e t ő g á z b e á r a m l á ö

A Porrog-1 k u t a t ó f ú r á s az inkei s z e r k e z e t DNy-i o l d a l á n mélyült, az 1-17 f ú r á s t ó l 502 m'-rel DK-re. A g e o f i z i k a i

/66. t á b l á z a t / és 1 7 3 2 - 1 7 3 6 m-ből, bá-

m é r é s e k története’azonos az inkei n a g y ­ s z e r keze t é v e l . De az 1 9 7 5 - b e n végzett

deni b e n z i n s z a g é h o m o k k ő b ő l s z i n t é n k e ­ vés, de fők é n t C 0 2 g á z s z í v á r g á s t é s z r

s z e i z m i k u s m é r é s e k / Csurgó és körn y é k e

98

**

Pátró, I h a r o s b e r é n y , Inka, V é s e v o n a l á ­ b a n van, tőle E - r a t a l á l j u k a N a g y b a k ó ­

leltek. A többi megn y i t o t t r é t e g á t ­ e r esztő k é p e s s é g e kedvezőtlen, a b e á r a m ­ lás jelentéktelen. 65. T ablazat

n a k kis olaj e l ő f o r d u l á s t / Z a l a - m e d e n c e / , ezért f ú r á s s a l való f e l d e r í t é s e i n d o ­ kolt volt.

FÖLDGAZ

,

META'N eta' i J és nehezebb CH

Porroq-1 1625-1830 m

Porrog-1 1732-1736 m

6*1, 68 30,18

2 ,2 8

C02

0 ,«

96, 6 8

n2

V 1

1 ,0 4

Fúrási tevékenység A bagolasánci szeizmikus kiemelkedé­ s e n 1 9 7 8 - 1 9 8 0 - b a n két k u t a t ó f ú r á s m é ­ lyült, ezek f ö l d t a n i a d a t a i t a 66. táb-

A p o rrogi k u t a t ó t e r ü l e t n e m t e k i n t ­ h e t ő v é g l e g eredménytelennek, mert a fúrás a m e d e n c e a l j z a t o t sem érte el, a jó olajnyomos kárpáti ré t e g e k e t n e m harántolta. A s z e izmikus m é r é s e k szerint E K felé általános emelkedés m utatkpzik, a m e l y e n v a n n a k kisebb he l y i k i e m e l k e d é ­ sek és lehetnek k i é k e l ő d é s s e l záródó,

A bagolai szerkezet szeizmikus idő­ térképe. A 1 2 7 / D i j e l e n t é s melléklete.

a k k u m u l á c i ó r a alkalmas h o m o k r é t e g e k . De a k u t a t á s r a jel e n l e g n i n c s e n e k g a z d a s á ­ g o s módszereink.

Rétegsor A f e l színt kb. 20 m v a s t a g n e g y e d ­

44. Bagolasánc /1> 4, 8 2 - 8 3 /

k e v é s kav i c s borítja. A f e l s ő p a n n o n

i d ő s z a k i lösz, s á r g a h o m o k ás agyag, fők é n t h o m o k o s agyag, a g y a g m á r g a és v i ­ Bagolasánc k u t a t ó t e r ü l e t N a g y k a n i ­ zsa D-i szomszédságában, a ba j o s a i

lág o s k é k e s s z ü r k e homok, a g y a g o s homok, m e s z e s h o m okkő. A felső r é s z é n lignit-

s z e r kezet K-i folytatásában, de attól ki s sé D felé e l t o l ó d v a terül el. Az

c s í k o k a t tar t a l m a z . Az a l s ó p a n n o n fent

első t á jékoztató g r a v i t á c i ó s m é r é s e k a b a g o l a s á n c i s zerkezetet n e m jelezték,

For m á c i ó / ,

szürke, h o m o k p a d o s a g y a g m á r g a /Drávái

c s a k rész l e t e s e b b m é r é s e k u t a l t a k rá. A GK(J 127/Di számú szei z m i k u s j e l e n t é ­

alatta világosszürke finom­

s z e m c s é s h o m o k r é t e g e k , s ö t é t e b b szürke a g y a g m á r g a r é t e g e k k e l v á l t a k o z v a /Tómf'-eji H o m o k Form á c i ó / , m a j d s z ü r k e agyag-

s é b e n talál u n k el ő s z ö r k o r s z e r ű a d a t o ­ kat a m élyebb szer k e z e t i viszonyokra,

m ó r g a vékony,

f i n o m s z e m c s é s , .csillámos

a h o l "az a l s ó p a n n o n fekü köze l é b e n " v a ­ l ó s z í n ű l e g a Lenti M á r g a F o r m á c i ó f e l ­

h o m o k l e m e z e k k e l /Lenti M á r g a F o r m á c i ó / végül a Beleznai Mészmárga Formáció v é ­ k o n y a b b n y o m a i i s m e r h e t ő k fel. A s z a r ­

s z í n é n j e l entkező v i s s z a v e r ő d é s e k r ő l

m a t a emelet j e l e n l é t e f a u n á v a l n e m b i ­

i d ő t é r k é p készült, am e l y N y E N y - K D K i rá­ n y ú kiemelkedést tüntet fel B a golasánc k ö z s é g t ő l DK - r e kb. 2,5 km távolságra.

zony í t h a t ó , lehet, h o g y vé k o n y a n , de j e l e n van. A b á d e n i emelet r é t e g s o r a m o l l u s z k a héj törmelékes, szürke, h o m o ­

A záródó s z i n t v o n a l a k kb. 3x1 km t e r ü ­ letet határolnak.

kos agyag m á r g a , v i l á g o s s z ü r k e homokkő,

A bagolasánci kiemelkedés a szeiz­ mi k us mé r é s e k szerint a S z e p e t n e k - N a g y ­ k a n izsa - M i h á l d t é r s é g é b e n h ú z ó d ó m é l y ­ zónától D-re: S e m j é n h á z a - B a jcsa - B a ­

d a g b á d e n i faunával. A l a t t a t a l á n k á r ­ p é t i e m e l e t b e tartozó, de n e m jól el­

zöldes, g l a u k o n i t o s , h o m o k o s a g y a g m á r g a l i t h o t h a m n i u m o s m é s z k ő g u m ó k k a l és g a z ­

h a t á r o l h a t ó s z ü r k e a g y agmárga, vulkáni tu f i t és h o m o k k ő r é t e g e k v á l t a k o z n a k .

g o l asánc - N a g y r é c s e v o n a l á b a n levő k i ­ e m e lkedő rögs o r o z a t tagja. Mi v e l ez a ma g as rögsorozat k ő o l a j k u t a t á s r a r emény-

G y é r e n S p u m e l l a r i a vázak k e r ü l t e k elő. A n e o g é n alatt, d i s z k o r d á n s a n a

teljes felhalmo z ó d á s i öv: Légrád, Belezna,

99

Ba g - 1 fúrás f e l s ő k r é ta, g a z d a g s z e n o n m i k r o f a u n á t tartalmazó, szürke agyagkő,

Kőolajföldtani eredmények A Bag-1 fúrás s z e n o n r é t e g s o r á n a k 2016,9-2860 m közötti csövezetlen sza­

m é s z m á r g a rétegekbe jutott, m e l y b e n a n d e z i t t e l é r e k vannak. M é l y e b b e n szürke a l e u r o l i t - és h o m o k k ő r é t e g e k k ö v e t k e z ­ nek, ezek alatt vörös agyag- és ho m o k o s a g y a g r é t e g e k b e n állt m e g a fúrás. A

kaszából napi 40

víz és ezzel 800 1

kőolaj jelentk e z e t t .

KŐOLAJ

h o m o k k ő durvább r é t e g e i b e n k v arc- és jura t űzkő t ü r m e l e k van.

20°c DERMEDÉS °C visz*. 38*C cSt 50*0 cSt BENZIN sV.

faj sült

A B a g -2 fúrás K ő v á r y József és B a ­ lázs Endre szerint a k ö z é p s ő t r i á s z f e l ­ ső r é s z é b e és a f e l s ő t r i á s z a l j á r a s o ­

petróleum

r o l h a t ó mészkő, m i k r i t e s és k r i s t á l y o s m é s z k ő r é t e g e k b e ért, m e l y b e n Glomospira,'

MARADÉK VESZTESÉS

T r o c h a mmina, Nodosaria, Agathammina,

gy T áblázat

Bag-1

FÖLDGÁZ METÁN tfY . COi N2

m o l l u s z k a h é j t öredékek, á t k r i s t á l y o s o ­ dott a l g a m a r a d v á n y o k vannak.

GB. T áblázat

Bag-2

2816,9 - 2660m 2924-3050 m 0,8082 t 20 5,58 4,26 0,0 5,76 94,15 0,09 7,18 91,22 1,60

G e o t e r m i k u s adatok:

Fp- *P. &U. Kréta Triáfl Megjegyzi olajnyom Bag-1 193,3 1300 2535 2570 (2860) Bag-2 200,4 1350 2578 2924 {30501 C02 gáznyon

Fúrás FA

Ba g - 1 1200 m B a g - 1 2620 m B a g - 2 2925 m

l o £ u t á n 62 °C, ■2 3 , 0 7 m/°C 1 3 “ u t á n 118 °C, 24 , 2 5 m/°C 14 u t á n 146 °C, 2 1 , 5 0 m/°C

A Bag - 2 fúrás t r i á s z m é s z k ő r é t e g e i ­ ből gáz o s v í z és g y e n g e f ö l d g á z s z i v á r g á s jelentkezett. A további kutatás reményteljes l e ­

S z e r k e z e t i vi s z o n y o k A két fúrás e r e d ménye i g a z o l t a a

het a Ba g - 1 f ú r á s t ó l DK-re,

kb. 1 km-re,

g e o f i z i k a i adatok é r t e l m e z é s é v e l nyert

ahol a s z e i z m i k u s m é r é s e k s z e rint a m e z o ­

s z e r k e z e t i képet. A B a l a t o n - v o n a l t ó l D-re l e v ő oltárci árok alá s ü l l y e d ő

v á r h a t ó és a B a g - 1 e r e d m é n y e a l a p j á n

zoikum felszíne a legmagasabb helyzetben

triász rétegekre vékony felsőkréta transzgredált, ennek t r a n 3 z g r e s s z i ó s k e z ­ dő ü l e d é k e i t a Bag-1 fúrás m é g elérte. Az É felé a mélybe süllyedő mezozoikum­ ra a Balaton-vonal mentén valószínűleg rátolódott a h a h ó t i ma g a s r ö g v o n u l a t déli r é s z é n e k kris t á l y o s öve. A m é l y ár kot dél felé v é k o ­ nyodó miocén rétegek töl­ tik fel. A bagolai al a p h e g y ségi r ö g felett m ár a dől felé e l v é k o n y u l t m i o c é n r é ­ t e g eket találjuk. A környezetéből kiemel­ k e d ő m e z o z o ó s r ög felett a n e o g é n r é t e g s o r lapos felb o l t o z ó d á s t formál, ami m e g ­ f e l e l ő lenne kőolaj a k k u m u ­ lációra. f ú r á s o k o n keresztül.

100

agyagos, m e s z e s h o m o k s ű r ű n váltakozva. Alsópannon 230-818 m vastag szürke sö­

kisebb k ő o l a j f e l h a l m o z ó d á s lehetséges. T o v á b b i a k b a n a szerkezet t á v olabbi k ö r ­

té t s z ü r k e a g y a g m á r g a v á l t a k o z v a v i l ágo-

nyéke lehet reményteljes.

sabbszürke, c s i llámo3 h o m o k k ő r é t e g e k ­ kel. A s z a r m a t a 'nem volt k i m utatható. Báde n i lajtamészkő, m é s z m á r g a , szü r k e agyagmárga, h o m o k k ő c s í k o s agyagmárga,

45. Ho m o k s z e n t g y ö r g y /i, 84-86, 9 2 -93/

h o m o k k ő és kong l o m e r á t u m , -vulkáni t u f a ­

A homokszentgyörgyi kutatóterület a

csíkok, itt csak 30-70 n vastag, de az a g y a g m á r g á k i g e n g a z d a g t e n g e r i báde n i m i k r o f a u n á t tartalm a z n a k . Az ü l e d é k le­

D r á v a-medence K-i részén, G ö r g e t e g és K á l m á n c s a között található, K felé á l t a ­ lánosan emelkedő m e d e n c e a l j z a t ú terü­

felé durvuló, tengerparti.

leten. Az első m e l y f ö l d t a n i adatokat az

Hom-2

Hom-1

1934-35. évi g r a v i t á c i ó s m é r é s e k s z o l ­ gáltatták: a g ö r g e t e g i m a x i m u m t ó l K

llonigg^ ----------------- 1 ___

felé átnyúló, v á r h a t ó a n gerincszerű,

Om

m a g a s a b b terület v a n jelen, de m e g l e ­ h e t ő s e n v á l t o zékony, b i z o n y t a l a n a g r a ­ v i t ációs kép. A S o m o g y t a r n ó c a - B a r c o

Felsőpannon

s z e i z m i k u s k u t a t ó t e r ü l e t e n v égzett m é ­ ré s ek szerint kis helyi k i emelkedés van H o m o k s z e n t g y ö r g y k ö z ségtől Dlíy-ra. Itt a m e d e n c e a l j z a t kie m e l k e d é s e f e ­

1\L ??? ------------- ---- 1211j L---------- ----------------------

—

lett a neogén r é t e g e k lapos k i e m e l k e ­ dése várható. A.z a l s ó p a n n o n b a n egy k ö ­

Alsópannon

zel vízs z i n t e s p i h e n ő van, a DNy- r a való lassú, r e g ionális l e m elyülés m e l ­ lett .

-—

G ö r g e t e g o l a j - g á s n y o m s i , G ö r getegBabócsa olaj-gáztelepei szomszédságá­

—

2050_______ftJrlpni----------------- 20062088------------ SfflSS---------------- 2074“

(2256>

ban, H o m o k s z e n t g y ö r g y ö n ezek a k é p z ő d ­

84. ábra.

m é n y e k kedvezőbb, maga s a b b szer k e z e t i

Felsó'karbon

(2400) Földtani szelvény a homok­ s z e n t g y ö r g y i f ú r á s o k o n át.

h e l y z e t b e n v o l t a k várhatók, ezért i n d o ­ kolt volt a f ú r á s o k k a l való feltárás.

i §/ t 'S! , ,<@7 f ,/' 1" 11 1 ! /' < 1 1 /*' ;; í /! 1

85. ábra.

Fúrási t e v é k e n y s é g A s z e izmikus k i e m e l k e d é s e n 1979-80ban mélyült a Hom-1 és -2 fúrás /85. á b r a / és 1933-ban a Ho m - l - t ő l 6,7 km-re

X

K E K -re a Ho m - 3 fúrás, m e l y a M e c s e k f e ­ lé emelkedő m e d e n c e a l j z a t ú terület.

/

v/

Fp-

Ap.

t ó .

Krist. Megjtgifzts

Hom-1 164,0 1232 2050 2088 (2256) Hom-2 169,2 1211 2006 2074 (2400) (1198) Hom-3 156,9 800 1027 -

t

t

1 I

■i i \ -

I

\

ViifiS

\

\

\

\ x

vizes

y f j / H o m K y X

íi

olaj

I

1 I I

/

68. T abla 'zat Fútas FA

i> >1i . :*! I ' i 1 /1 :1 iHdrr^k1 / / i 11 • i !1 j * 1 I I I 1 ! I I I

\

X

-

'

'

X x

\

2 krrT' " - ' _

Rétegsor Neg y e d i d ó s n a k ! 80-169 m v a s t a g agyagh o m o k -kavics alatt a .felsőpannon világos k é kesszürke, ho m o k o s agyag, agyagmárga,

H o m o k s z e n t g y ö r g y k u t a t á s i terület térképvázlata a szeizmikus idővo­ nalakkal . '

10!

földtani szelvényirány

n o n - m i o c é n / ? / k o n g l o m e r á t u m alatt csillámpala-gneisz következett, a kedvező s z e r k e z e t i he l y z e t ellenére csak vízbe-

4 6 . M u r a k o r e s z t ú r /l, 41, B 7 /

69. T áblázat FÖLDGÁZ

m e ta 'n

tf%

Beleznntól ENy-ra Murakeresztúr tér­

Hom-1 Hom-1 Hom-1 Hom-1 Hom-2 Hom-2 2109-

2168-

1867-

1892-

28,50

46,04 57,25 3,43 } 12,40 26,13 2,62 2,90 21,50 27,75

61,94 4,12 18,49 2,55 12,90

ETÁN P ropa'N es neh.

43,99

C02 n2

27*51

KŐ0LA1

1948-

s é g é b e n az 1978. é v b e n v é g z e t t m a g y a r -

1994-

jugoszláv egyeztetett szeizmikus mérések

47,27 3,49 6,98 24,13 11,53

a l k a l m á v a l az M J - M S - 1 1 0 és - 1 1 1 s z e l v é n y s z e r i n t a n e o g é n r é t e g s o r alatt zár ó d ó k i e m e l k e d é s m u t a t k o z i k a - 2 0 8 0 rn/s viszs z a v e r ő szintben. Fúrási tevékenység

2131-

Mivel Murakeresztúr vidéke a régebbi

, 0 8776 08704 0,8902 0,8916 *26 t17 485 >22,5 dermed °c 13,'91 28,57 32,60 V ioZk . 38 °c cSt 22,2 33 20,01 50°C cSt 12,10 959 i0,12 int. int. int- irt parajain pár-int. int. ÜELLEG 13,86 Be n z in s % 9,64 15,13 15,96 14,38 8,86 2,10 8,61 PETROLEUM 12,74 1398 35,09 5,61 13,36 GÁZOLÁS 547 47 99 m a r a d e 'k 12,81 G2,90 1069 69 33 0 36 CÍ 24 V e s z t e s ig 010 007 012 FA3SÚLY 20°C

0,8763

k u t a t á s o k s z e r i n t r e m é n y t e l j e s , ezért felderítő: k u t a t ó f ú r á s m é l y ü l t . Két f ú ­ r á s t t ű z t e k ki, de csak a M u - 1 m é l y ü l t le 1 9 7 9 - b e n /41. ábra/. Rétegsor A 1 4 6 . 6 3 m t e n g e r s z i n t f é l e t t i forgat ó a s z t a l m a g a s s á g t ó l számítva' kb. 90 m-ig n e g y e d i d ő s z a k i lösz, homok, a g y a g alatt f e l s ő p a n n o n 1 4 6 8 m-ig: h o m o k o s agyag, a g y a g m á r g a és f i n o m s z e m c s é s a g y a g o s h o ­

Homokszentgyörgy kutatóterületen

mokrétegek váltakoznak. Az al3Ó részén n é h á n y v a s t a g a b b h o m o k b e t e l e p ü l é s van.

á l t a l á b a n b i z t a t ó a k az olaj-gáznyomok, de a t á r o l ó k ő z e t e k á t e r e s z t ő k é p e s s é g e

Az a l s ó p a n n o n 2725 m - i g terjed, a t í p u ­ s o s n á l h o m o k o s a b b , de f e l i s m e r h e t ő a

n a g y o n kedvezőtlen: a l a c s o n y folyadéks z i n t n é l d u g a t t y ú z h a t ó ki kevés f o l y a ­ dé k b eáramlás. F i g y e l e m r e méltó, h o g y az o l a j n y o m o k a l e g m é l y e b b szer k e z e t i h e l y z e t ű f ú r á s b a n jelentkeztek, ott a h o l a f e l s ő k a r b o n r é t e g e k is m e g v a n ­ nak . Tóvábbi kutatási l e h e t ő s é g e k b i z t a ­

Drávái Formáció homokpados,

szürke agyag­

m á r g a réte g s o r a , a T ó f e j i H o m o k F o r m á c i ó uralkodóan homokrétegekből álló soroza­ ta, a Len t i M á r g a F o r m á c i ó s z ü r k e agyagmárgái, m e l y e k itt a t í p u s o s t ó l e l t é r ő e n sok h o m o k r é t e g e t is ta r t a l m a z n a k . V é g ü l a B e l e z n a i M é s z m á r g a Fo r m á c i ó , m e l y

tóak, jó o l a j n y o m o k vannak. A f úrások

m á r g a - m é s z m á r g a r é t e g e k b e n gazd a g a b b , de

n a g y t á v o l s á g r a m é l y ü l t e k egymástól. A m o st is m e r t n é l k e d v e z ő b b szer k e z e t i

itt ez is m e g l e h e t ő s e n h o m o k o s . S z a r m a t a ü l e d é k e k e t n e m s i k erült k i m u t a t n i . A b á -

és tárolási v i s z o n y o k l e h e t s é g e s e k a t e ­

d e n i r é t e g e k 3298. m-ig: s z ü r k e agya g o s

rületen, ezért a k utatás n e m t e k i n t h e t ő b e f e jezettnek. H a az itteni, földtani viszonyoknak jobban megfelelő gazdasá­

h o m okkő, szürke, zöldess z ü r k e , homokos, c s i l l á m o s agyag, l i t h o t h a m n i u m o s rnarga,

gos kuta t á s i m ó d s z e r e k á l l n a k m a j d r e n ­

m é s z m á r g a é s .ri oli1;-andezit t u f a r é t e g e k váltakozása.

d e l k ezésre, a k u tatás m é g folytatható.

A neogén rétegsor diszkordánsan a t r i á s z ba sor o l t d o l o m i t r a települ. Ez v i l á g o s s z ü r k e , rétegz e t t e n , f ü g g ő l e g e s r e p e d é s e k k e l átj á r t kőzet, a r e p e d é s e k ­ ben gyakori a piritb e v o n a t . A szövete kristályos-szemcsés /0,8-l mm-es szem­ csékkel/. A k ő z e t b e n kis üregek, r e p e ­ d é s e k vannak, d o l o m i t k r i s t á l y o k k a l . M é ­ lyebben mikrokristályos mészkő köveüke-

102

H a g y d i s z k o r d a n c i a u t á n felnők a r b o n s ö t é t s z ü r k e agyagkő, aleurolit, h o m o k k ő

Szerkezeti viszonyok A Hom-3 fú r á s a l e g m a g a s a b b s z e r k e ­ zeti helyzetű, m e l y a M e c s e k felé e m e l ­

és k o n g l o m e r á t u m következik. A f e l s ő k a r ­ b o n ré t e g e k azonosak a tésenyi és bogád-

kedő medencealjzaton a felsőkarbon

m i n d s z e n t i fúrásokban leírt /Jámbor, 1962, 1969/ és Saulok, Kálmáncsa, Kisd o b s z a k u t a t ó t e r ü l e t é n is feltárt, erős

b á d e n i r é t e g e k e t m á r n e m t a l á l t a meg. A H o m - 1 fúrás a legm é l y e b b , de a Ho m - 2 - v e l c s a k n e m azon o s s z e r k e z e t i h e l yzetű. A

d i a g e nezisen átment, de n e m m e t amorfizált, k e m é n y homokkő, sötéts z ü r k e a g y a g ­

itól n e m k ü lönböznek. Az É K felé kiéko-

kő és vékonyabb k o n g l o m e r á t u m v á l t a k o z ó rétegsorával. A d u r v a t ö r m e l é k e s ü l e d é k

ló'dő, vagy t ö r é s e k k e l z á r ó d ó á t e r e s z t ő rétegek olaj-gáz felhalmozódásra alkal­

r o s s zul osztályozott, gyors ü l e d é k k é p ­

m a s a k lehetnek, h a v o l n a elég u t á n p ó t ­

ződés eredménye, a s ö t é t s z ü r k e a g y a g r é ­

lás a m é l y e b b t á p t e r ü l e t e k felől.

fűrásadatok a szeizmikus mérések adata­

te g e k n ö v é n y i maradványokat, v é k o n y k ő ­

Kőolaj földtani e r e d m é n y e k

s z é n - a n t r a c i t csíkokat tartalmaznak. A

A h á r o m fúrás k ö z ü l a legmélyebb,

tömö tt s z ö v e t ű h o m o k k ő b e n a metamorf e r e d e t ű kvarc m i n t e g y 55-60 %, n a g y

a Ho m - 1 talált l e g i n k á b b f i g y e l e m r e ­

a

m é l t é kőol a j n y o m o k a t . A 2109-2.140,5 mb e n lévő f e l s ő k a r b o n h o m o k k ő - k o n g l o m e ­

f ö l d p á t t a r t a l m a 40-4-5 /, k ö ztük t e l j e ­ s e n bontott és ü d e s avanyú plag i o k l á -

r á t u m b ó l 4 ó r a alatt 542 l i t e r kőolaj

szok, niikroklin, mirm e k i t f i gyelhető meg. A kevés k ö t ő a n y a g kovás. A v é k o ­

és ipari menny i s é g ű , s o k n e h e z e b b szénh i d r o g é n t a r t a l m ú f ö l d g á z szárm a z o t t .

n y a b b koriglomerátumpadok, -lencsék max.

S z i n t é n a H o m - 1 fú r á s 2 1 6 0 , 7 - 2 2 5 6

5 cm átmé r ő j ű r osszul o s z t á l y o ­

m k ö z ötti f e l s ő k a r b o n .r é t e g e i b ő l napi

zott, g yengén koptatott kavicsai: kvar-

3-4 m

cit, gneisz, a gyagkő törmelék, agyagos

f

kőolaj kerü l t felszínre, f ö l d ­

r é t e g b ő l ö s s z e s e n /a r é t e g v i z s g á l a t fol y a m á n / 33,8 m k ő o l a j a t d u g a t t y u z t a k

p t e r i d c p h y t a spórák vannak. Ez a r é t e g ­ s o r az új a b b a n Tésenyi F o r m á c i ó n a k ne­

ki. Az 1 8 9 2 - 1 8 9 0 m k ö z ö t t i a l s ó p a n n o n h o m o k r é t e g b ő l g á z n y o m o k k a l n a p i 1,5 m^

v e z e t t kőz e t r é t e g t a n i szintbe tartozik. A Horn-] fúrás 168 m-t, a Ho m - 2 326 m-t fúrás pedig m á r nem ta l á l t a meg.

"3

g á z z a l /71. táblázat/. A 2 1 3 4 - 2 1 4 2 és 2153,5-2159 m közötti felsőkarbon homok­

kovás, földpátos törmelékben. R i tkán b r e c o s a is előfordul. A r é t e g s o r b a n

fúrt bele és n e m harántolta, a H o m - 3

és

kőolaj volt d u g a t t y ú z h a t ó , m e l y savazás u t á n napi 6,1 m -re emelk e d e t t . V é g ü l az 1 8 6 7 , 5 - 1 0 7 1 , 5 m köz ö t t l é v ő alsóp a n non h o m o k r é t é g b ő l s a v a z á s u t á n 4 mm - e s 3 f ú v ó k é n napi 3400 m f ö l d g a z j e l e n t k e ­

A IIorn-3 fúrás a l s ó p a n n o n réte g s o r és k r i s t á l y o s p a l a t ö r m e l é k alatt c s i l l á m p a l á ban és g n e i s z ben végződött.

zet t . ' A valamivel magasabb s z e r k e z e t i h e l y z e t ű Ho m - 2 f ú r á s b a n több r é t e g b ő l g á z ­ n y o m o k je l e n t k e z t e k . Az 1948-201? m közötti alsó­ p a n n o n és b á d e n i h o m o k k ő és m á r g a r é t e g e k b ő l napi 0, 9 6 2 olaj és kevés f ö l d ­ gáz ker ü l t felszínre. 19942010 m-ből savazás után na­

86. ábra.

pi 1,2 olaj és kevés gáz jelentk e z e t t .

Föld t a n i szel v é n y H o m o k s z e n t györ g y - 2 és -3 f úrások között.

A H o m - 3 fúrás m é l y ü l t ej . legmagasabb szerkezeti hely­ zetben, ahol a f e l s ő k a r b o n ni n c s m á r meg, az a l o ó p n j -

103

zik, morzsolt, b r e c o s á s o d o t t . A brecs-

alkalmas, z ár ó d ó szerkezet, h a n e m t á p t e ­

csás rész k ö t ő a n y a g a sötétszürke, pir i t e s agyágkő. M ég lejjebb ú j r a dolomit következik, s z ü r k e , rétegzetten, f i n o m ­

rü l e t jellegű,

K őolaj földtani', e r e d m é n y e k A M u - 1 fúrás több á t f ú r t r é t e g b ő l k e d v e z ő ö s s z e t é t e l ű gázn y o m o t , és a 32973350 m k ö z ö t t i báden.i-trinsz c s ö v e z e t t e n 3 s z a k a s z b ó l n a p i 16,5 m v í z z e l 85 li t e r

kristályos, c u k o r s z ö v e t ű és kalciteres. K ö z b e n egy-egy szürke h o m o k k ő r é t e g van, 46°-os rétegdőléssel, m e l y kovás k ö t ő ­ a n y a g ú és sok s ö t é t s z ü r k e - f e k e t e a g y a g ­

k ő o l a j a t adott. —I--------------------Kőolaj Mu-1 3297- 3350m

k ő törmeléket tartalmaz. A g y a g k ő réteg, s ö t étszürk e - f e k e t e , 75°-os r é t e g d ő l é s ­ sel, p i r i t g u m ó k k a l , csús z á s i lapokkal, f e h é r k a l c i t e r e k k e l . Végül ismét h o m o k ­ k ő r é t e g kb. 50°-os rétegdőléssel,

o l a j n y o m o s vidék.

dur­

v á b b törmelékkel. N a g y o n kevés ő s m a r a d ­ ványt tartalmaz: Rudiolaria, szivacs tű

Fötóqa'z

T a b l X zAT

Mu-1 Mu-1 3286-3398 ro 3297-3350ifj

FA3SÚLY 20°C

0(8196

VISZK. 38 °C 50 °C

3,76 2,91

METÁN 85,32 E'üAN és neh. 10,14 C02 1,22

paraffin

n2

3&LLES

és E c h i n o d e r m a t a vá z r é s z e k v a n n a k benne,

10.

3,32

58,99 38,51 1,23 1,27

E b b e n állt m e g a fúrás 3350 in-ben. A további ku­ tatás r e m é n y t e l ­ jes lehet, h a si­ kerülne a környé­ ken felhalmozó­ dásra alkalmas c s a p d á t találni. A 87. á b r á r a t e k i n t v e l á t ható az itt e n i kuta t á s hiányossága: a tri á s z f e l színét csak a mély hely­ z e t ű M u - 1 fúrás érte el, a s z e r ­ kezeten magasabb belezna.i f ú r á s o k mind megálltak a bádeni-kárpáti ü l e d é k b e n . Pedig magas helyzetben a jól zár ó d ó neog á n r é t e g e k alatt kőolaj f e l h a l m o ­ z ó d á s r a a l k almas h e l y z e t várható.

Szerkezeti viszonyok A m u r a k e r s z t ú r i terület a beleznai sz e r kezet E-i szárnya. A fúrás itt el­ érte a ‘ m e d e n c e a l j z a t o t is, m é l y h e l y z e t ­ b e n /87. ábra/. A szeizmikus kiemel k e d é s m e g l é t é r e n e m nyertünk, b i z o n y í t ó a d a t o ­ kat'. A fúrás e r e dménye s z e r i n t v a l ó s z í ­ n ű l e g nincs a t e r ü l e t e n f e l h a l m o z ó d á s r a

47. Barcs /l, 8 8 - 8 9 / A bar c s i k u t a t ó t e r ü l e t a D r á v a - m e d e n ce déli szélén, k ö z v e t l e n ü l az 'országha­ tár mellett, B a r c s t ó l N y - r a találjuk, a k o m ] ó s d i f ú r á s t ó l és a, g ö r g e t e g - b a b ó c s a i g á z m e z ő t ő l D-re, a, s z e s z é l y e s e n k a n y a r g ó

104

A k ö r n y é k első gr a v i t á c i ós méréseit

D r á v a ás a s z i n t é n bonyolult o r s z á g h a ­ tárhoz a l k a l m a z k o d v a tele p í t e t t fúrások-

a M A O R T v é g e z t e 1935-ben, r i t k a á l l o m á s ­ k ö z z e l és a h a t á r m e n t i k u t a t ó t e r ü l e t e t

■:al.

/

<- a

S

^BarcsN^-5 •

r

Í

f"*"N. .* _ % ~

\

az 1977-1987. évi s z e i z m i k u s m é r é s e k hoztak, k o r s z e r ű e s zközökkel, n a g y fedés­ s z á m m a l készültek. A m é r é s e k B a r c s t ó l Nyra a - 2 3 8 0 ma i d ő s z i n t v o n a l a k k a l záródó

\. V. v

#

m á r a l i g érintve. P o n t o s a b b ismereteket

Drá/aszenles

V

\

'h\'u'

k i e m e l k e d é s t jeleztek, a f e l t é t e l e z e t t

T-i------. s *\ 1 -

\

p l i o c é n alján. A K - N y i r á n y ú kiemel k e d é s t

v {r<: 88. aStea. 0

1

\

''-B á n S ÍTúM ''

Ba r cs Ny kutatási te- V»., rület térkép v á z l a t a a s z e izmikus i d ő v o n a l a k k a l .

Bajtes\Ny-6 f

E - o n és K - e n m e g l e h e t ő s e n m e r e d e k e n süly-

.

l y e d ő terület hat á r o l j a , a tö b b i rés z e H o r v á t o r s z á g b a m e g y ál; / M o l v e - k a l i n o v e c

/

rögsor. 88. ábra/. Fúrási tevékenység A barc s i kutatóterüle'ttől E - r a a Koml ó s d és Babócsa, E N y - r a H e r e s z n y e , Vízvár

89. ábra. B arcs N y -5

*2

-7

I05

Barcs Ny-1

-3

B arcs N tj-ii

táron tú] Pitomácsa, S z e d l a r i c a és Tere-

szes homokkő-, d u r v a t ö r m e l é k , kavics, k o n g l o m e r á t u m és b r e o o s a , csillámpala,

zino Polje, esek 3700-3900 m m é l y e n

g n e i s z ás k v a r c i t t ö r m e l é k b ő l ,

töb bnyire m ég a n e c g é n b e n á l l t a k meg;, A B z e d l a r t c a - 1 1737 m - b e n asi a l s ó p a n n o n alatt k ö z v e t l e n ü l d o l o m i t b a n / t a l á n t r i ­

nyoinatos, f i n o m c s l l l á m o s kötőany a g b a n .

i iiU.tói ő r ü l e t e k fúrásai m-'lyííllek, a h a ­

n ö v ényle-

á s z / állt m e g 1748,6 m-ben. Ez jó olajn y o mokat is talált.

P i t o m á c c á n 1957-68.

között 6 furas mélyült, a szerkezet bonyolult. A Fit-] fúrás 2901 m - b e n az a l s ó p a n n o n b a n állt m e g és 2833 rn-ből napi 8-9 ra

p a r a f f i n o m olajat, gázt és

Vizet adott. A folyadék 55 % - a olaj, 45 % - a víz. A Pit-2 fúrás 3 0 6 5 -3125 ra­ bol 40 % vizet tar t a l m a z ó olaj j e l e n t ­ kezett, de az o l a j t a r t a l o m késő b b c s ö k ­ k e n t és m é g több r é t e g b ő l j e l e n t k e z t e k nyomok. Az a l s ó p a n n o n r é t e g e k b e n 35-50

%-03 t ú lynomást tapasztaltak. A P I A - 3

A n e o g é n alatt p a l e o v u l k a n i t / d i abáz/

f ú r á s b a /mely 3972 m-t ért el/, 3918 ra­

van, n a g y h ó l y a g ü r e g e k k e l ,

b é n 168 °C-ot m é r t e k /24,78 m/°C /. Itt a m a g a s h ő m é r s é k l e t miatt a cementet

r i t p a l a , z ö l d p a l a k ö v e t k e z i k , m e l y 'leve­ l e s -palás, g y ű r e d e z e t t ,

n e m v i z s g á l h a t t á k meg. A Plt-4 r é t e g s o r a

kb. 30°-os d ő l é s ű jó p a l á s szerkezetű, feh é r e s s z ü r k e , b e n n e k l o r i t - s z e r i c i t ré-

volt b e á r amlás a r é t e g e k b ő l , csak g y e n ­ ge g á z n y o m o k jelentkeztek. A Plt-5 f ú ­ rás 3 4 5 4-3916 m kö z ö t t i s z a k a s z á b ó l 50

t e g e c s k é k v á l t a k o z n a k . E r ő s e n pirites. Bardócz Béla véleménye szerint tenger

lit e r olaj került a felszínre, a többi

a l a t t i bázi s o s v u l k á n i t u f á v a l k e v e r e ­ dett m e s z e s d o l o m i t i s z a p á t k r i s t á l y o s o -

v i z s g á l t réte g b ő l kevés gáz és víz. A mélyebb rétegek áteresztőképessége csak 0,2-4 mD, p o r o z i t á s ú k 8-13

d á s á v a l jött létre. B a l á z s E n d r e szerint a kő z e t cippolino, m e l y h e z h a s o n l ó k a

A Barh‘ S-Ky-1 f ú r á s u n k k e d v e z ő e r e d ­

Szendrői-hg-ben előforduló felsődevon

m é n y e u t á n az o r s z á g h a t á r t ó l D-re m é ­

és az U p p onyi-hg. a l s ó k a r b o n k é p z ő d m é ­

lyült a Stari G r a d e c / 3 G / - i és -2 j u g o ­

kvarcit, k v a r c i t p a l a van. 2798 m kör ü l g á z k o n d e n z á t u m t elepet találtak. A Barc's-Tíy k u t a t ó t e r ü l e t e n 1979-83. között. 5 fúrás m é l y ü l t /71. táblázat/.

d o l o m i t /szide-

r i t / erekkel á t j á r t kőzet. D o l o m i t pala

t ö b b nyire n e m

sz l á v fúrás 1980-81-ben. A SG-1 4642' In-t árt el, 3521 m - i g alsópannon, 3985 tn-ig m i o c é n 'rétegeket talált, a l a t t a

és

k a l c a d o n tölt ki. A l a t t a d o l o m i t o s k l o -

n e m lehetett a béléscső- inögé nyomni, m e g k ö t ö t t a béléscsőben, a r é t e geket kis á t e r e s z t ő k é p e s s é g ű ,

ame l y e k e t

k l o r i t o s kálóit., d o l o m i t k r i s t á l y o k

nyei.

L e l kesné F e l v á r i G y ö n g y i /1981/

s z e r i n t az átfúrt k ő z e t e k f i i ü t nek t e k inthetők. L e í r t a k m é g d o l o m i t o s h o ­ mok k ö v e t , t e k t o n i z á l t k v a r c f i l l i t e t , dolomitmárványt,

s z é t i c i t f i l l i t e t , ;sze-

r i c i t g n e i s z e t , k a r b o n á t o s k v a r c i t o t és s a v a n y ú - v u l k a n o k l a s z t i t o t , m i n d anchi-

és z ö l d p a l a f á c i e s ű k ő z eteket. Az e l ő b b i ­

Rétegsor

ek al a t t m e t a h o m o k k ő és v i l á g o s s z ü r k é s ­

N é g y e d i d ő s z a k i üledék: fo l y a m i homok, h o m o k o s agyag, kavics. F e l s ő p a n n o n agyag,

zöl d e s szericit, k l o r i t o s k v a r c i t van,

f i n o m s z e m c s é s homok, világos k é k e s s z ü r k e a g y aS m ár g ú v a l v ál takozva. A l s ó p a n n o n : s ö t é t s z ü r k e agyagmárga, márga, v i l á g o s a b b s z ü r k e ,.fino m h o m o k o s rétegek, b a r n á s s z ü r k e m á s zmárga. A s z a r m a t a jelenlétét n e m m u - . tatt ák ki. Bájleni: m á r g a - a g y a g m á r g a , m e ­

30°-os r é t e g d ő l é s s e l . A B a r c s - N y - 3 f ú ­ rás pprfiroid, t u f a és k v a r c i t alatt c s i l l á m p a l á ban ért v é g e t . S z e r k e z e t i hely z e t . A Ba r c s N y k u t a t ó t e r ü l e t e n az ópaleozoós / d e v o n ? / -medencealjzatnak a V í z várB á b ó c s a mag a s k r i s t á l y o s r ö g v o n u l a t t a l

!G6

mm - e s f ú v ó k é n napi 36 116 f ö l d g á z és 36,6 m k o n d e n z a t u m j e lentkezett. A k u t a t á s f o l y a m a t b a n van. Ba r c s tá­

n a g y j á b ó l párh u z a m o s lapos kiem e l k e d é s e és l e pusztult f e l s z í n e felett a bárleni t ö r m e l é k e s ü l e d é k e k t r a n s z g r e s s s í v és d i s z k o r d á n s r é t e g e i t találjuk. A s z a r ­ m a t a emelet ü l e d é k e i n e k a j e l e n l é t e nem

v o l a b b i környékén, Ba r c s és B a b ó c s a kö­

m u t a t h a t ó ki. A D r á v a - m e d e n c e egyik l eg­ m é l y e b b hely é n e k s ü l l y e d é s e f ő l e g a p a n ­

h a t n a k még. A Barcs kutatóterülettó'l lí­ r a e m e l k e d ő m e d e n c e a l j z a t o n ú j a b b felhal­

n o n alatt folyt le, i g e n vastag-, 1700-

m o z ó d á s o k lehetségesek.

1 8 0 0 m v a stag alsó és 1 4 0 0 - 1 5 0 0 m v a s ­ tag f e l s ő p a n n o n ü l e d é k r a k ó d o t t le a

vagyis 22 , 2 7 m/°C.

zött k i s e b b f e l h a l m o z ó d á s o k e l ő f o r d u l ­

A r é t e g h ő m é r s é k l e t 3 9 2 0 m - b e n 186 °C

3 0 0 - 5 0 0 m vastag b á d e n i rétegekre. A neogén r é t e g s o r igen lapos f e l b o l t o z ó d á s s a l 48. R i n y a ú j l a k /l, 78, 90-9 1 /

fedi a kristályos ala p h e g y s é g e t . Bz a s z e r k e z e t alkalmas v o l t kevés k ő o l a j i l l e t v e g á z k o n d e n z á t u m akkumulációjára.

A B r á v a - m e d e n c e DK-i részén, Gör g e t e g B a b ó c s á t ó l É-ra, H o m o k s z e n t g y ö r g y , Cso-

A k u t a t ó t e r ü l e t t ő l É - r a á l t a lános m e d e n c e a l j z a t e m e l k e d é s v a n jelen.

ko n y a v i s o n t a , R i n y a s z e n t k i r á l y k u t a t ó ­ t e r ü l e t e k között terül el /l. ábra/.

Kőolaj földtan:!, e r e d m é n y e k

In n e n az első m é l y f ö l d t a n i a d a t o k a t az

A b a rcsi lapos f e l b o l t o z ó d á s tető-

1935. évi g r a v i t á c i ó s m é r é s e k n y ú j t o t ­

részén, az a l a p h e g y s é g má l l o t t f e l s z í ­

ták. Dél felé á l t a l á n o s a n l e j t ő medencealjza t o t t e t t e k v a l ó s z í n ű v é . P o n t o s a b b

n é n és a b á deni ü l e d é k b e n kis g á z k o n ­ d e n z á t u m telep h a l m o z ó d o t t fel. A Barcs

i s m e r e t e k e t az 1977-79. évi szei z m i k u s m é r é s e k /Barcs, Komlósd, R i n y a ú j l a k /

N y - 1 fúrás 3 7 3 8 - 3 7 7 0 rn k özötti s z a k a ­ szá b ól földgáz jelentkezett, de a k e z ­

hoztak. E z e k s z e rint C s o k o n y a v i s o n t a ,

deti 30 at m nyomás c s a k h a m a r 0 - r a esett.

D a r á n y k ö z s é g e k v o n a l á n több k i s e b b ki­

A gáz ö s s z e tételét a 7 2 . táblázat tar-

12. FÖLDGÁZ.

METÁN tf% eta ' n PROPÁN BOTA'N és neh. Ö sszes s z e 'n W ro g é fl

CO, Ni

e m e l k e d é s t lehet e t t várni. E k i e m e l k e d é ­ seket v i z s g á l t á k a r i n y a ú j l a k i fúrások.

T á b l á z AT

Barcs Ny-1 Barcs Ny-1 Barcs Ny-1

Fúr á s i t e v é k e n y s é g

3738-3770m 3738-3815 m 3738-3920m

R i n y a ú j l a k o n h á r o m fúrás m é l y ü l t 1980 a u g u s z t u s 13. és 1981 a u g u s z t u s

68, ^6 110 3,17 11,5 6 90,31

12,6

03. között, de m e g e l ő z ő e n a s z o m s z é d o s t e r ü l e t e k f ú r ásai r é v é n m á r v a n n a k is­

88,96

m e r e t e k a t e r ü l e t r ő l /90. ábra/.

8,23 1,46

10,26 0,78

16,16

KONDENZATUM

FA1SÚLT

20°C

d e r m e d e 's

VISZK.

°C

30°C cSt 38°C cSt

3ELLEG BEMZIN

5%

Pe t r ó l e u m

6ÁZOLA3 MARADÉK VESZTESÉG

0,1177 ■t4 1,67 1,66 Daraf[m

0,7722

39,5 25,5 11,0 23,0 1,0

67,84 21,30 30,43 0,43

A Ba r cs Ny-1 fúrás 3738-3815 m k özötti , , i m e l y s e g s z a k a s z a b o l napi 140 900 m föld3 3 gáz, 129,6 m g á z k o n d e n z á t u m és 14,4 nr víz j e l entkezett. V é g ü l a 3 7 3 8 - 3 9 2 0 m k ö z ö t ti m é l y s é g s z a k a s z .vizsgálatakor 10

107

En n e k az e m e l k e d ő a l j z a t ú t e r ü l e t n e k az a l j á n s o r a k o z n a k d R u l - fúrások, az emlí­ tett s z e i z m i k u s k i e m e l k e d é s e n . E k i e m e l ­

Táblázat

kedé s e k m e g l é t é t a r a j t u k l e v ő e g y - e g y f ú r ással n e m l e h e t e t t s e m b i z o n y í t a n i , sem cáfolni. E n n y i b e n a f ú r á s o k pon t o s s z e r k e z e t i h e l y z e t e i s m eretlen. A k i e m e l ­ kedések megléte esetén a szerkezeti vi­ Rétegsor V é k o n y n e g y e d i d ő s z a k i lösz, agyag,

s z o nyok a l k a l m a s a k s z é n h i d r o g é n a k k u m u ­ lációra, c s a p d á k lét r e j ö t t é r e . E l l e n k e ­

homok, kavics alatt f e l s ő p a n n o n v ilágos

ző e s e t b e n c s a k az É - r a e m e l k e d ő m e d e n ­

k é k e s s z ü r k e homokos agyag, a g y a g m á r g a

cealjzaton kiékelődő homokrétegek

és agyagos h o m o k r é t e g e k s ű r ű n v á l t a k o z ­

h e t n e k tárolók.

n a k /121 0 - 1 2 7 0 m vastag/. Az a l s ó p a n n o n

Kőolaj f ö l d t a n i e r e d m é n y e k Az e g y m á s t ó l távol m é l y ü l t h á r o m fú­

s z i n t é n vastag, 1 2 0 0 -1337 m. F e l s ő r é ­ s z e homo k p a d o s szürke agyagmárga, a l a t t a

rás olaj- és g á z n y o m o k a t talált.

a Tófeji H o m o k F o r m á c i ó f i n o m s z e m c s é s

A R u l - 1 fúrás 2538-2678. m k ö z ö t t i csövezetlen szakaszából gáznyómokat

h o m o k r é t e g e i és v é k o n y a b b a g y a g m á r g a padjai, m é l y e b b e n a N a g y l e n g y e l i A g y a g ­

adott /74* táblázat/. A R u l - 2 fúrás v i z s ­

m á r g a F o r m á c i ó n a k m e g f e l e l ő agyagmárga, m á r g a rétegek,

gált r é t e g e i n e k az á t e r e s z t ő k é p e s s é g e

itt h o m o k p a d o k a t is t a r ­

gyenge, n e m j e l e n t k e z e t t beáramlás. A

talmaznak, végű], m é s z m á r g a c s i k ó k a t t a r ­

R u l - 3 fúrás jó gáz- és o l a j n y o m o k a t t a ­

t a l m a z ó r é t e g e k következnek. A s z a r m a t a

lált, é s p e d i g 2 6 5 9 - 2 7 3 8 m - b ő l s a v a z á s

j e l enlétét bizonyító a d a t a i n k n i n c s e ­ nek. A bádeni rétegek:

u t á n 8 m m - e s f ú v ó k á n n a p i 590

lajtamészkő,

j e l e n t k e z e t t 11 m

ke v és szürke márga, homokkő, k o n g l o m e ­ k a v i c s o k vannak.

o l a j - g á z n y o m o s isza p o s víz j e lentkezett,

A n e o g é n alatt m u s z k o v i t o s p a r a -

Rul-1

A csillámpalában muszkovitpikkelyek, kvarc, biotit és al-

1km

136,81

l á m p a l a következik.

földgáz

v í z z e l és ke v é s p á r ­

lattal /74. táblázat/. A 2 6 5 9 - 2 7 2 3 m k ö ­ zötti s z a k a s z t e s z t e r e s v i z s g á l a t a k o r

r á t u m és breccsa, m e l y u t ó b b i b a n g n e i s z

g n e i s z , jó palás c s i l ­

le­

-J

__ A .

0-,

i;-bít, oligoklász, andezin plagioklászok i s m e r h e t ő k fel. Végül

Felsopannon

k v a r c i t , csillámos k v a r c i t fordul elő. S z e r k e z e t i v i s zonyok A babócsai elte­ lhetett k r i s t á l y o s .r ö ­

1328-

Alsóp.annon

g ö k felől É - r a lejtő m e d e n c e a l j z a t a Somogyudvarhely-darányi m i o c é n - p l i o c é n árok v o n a l á b a n éri el a l e g ­ m é l y e b b helyzetét , innen általánosságban e m e l k e d i k az inkei n a g y s z e r k e z e t illetve a M e c s e k előtere felé.

2569 _

’ BádeniGneisz

2636~v 12800)

Gneisz

2626. 2718 .

Kvarcit

(2898) 91. ábra. F ö l d t a n i s z e l v é n y a riny a újl a k i f ú r á s o k o n keresztül.

108

______ 2 6 6 0 _ ----------2717— (2800)

CsilUmpala

közel É-D irányban sorakozó kiemelkedé­

a h ő m é r s é k l e t 26 48 m —'b en 138 °C, vagyis 2 0 , 6 8 m/°C. A 2 6 5 9 - 2 8 0 0 m k ö z ö t t i c s ö ­

seket talált az á l t a l á n o s s á g b a n K felé emelkedő medencealjzaton.

v e z e t t e n sza k a s z b ó l o l a jnyomos iszapos víz / ö s s z e s e n 55 liter ola j / és n i t r o ­

Fúrási tevékenység

g é n d ús gáz s z ármazott /74. táblázat/. A kuta t á s i e r e d m é n y tehát gyenge,

Az említett s z e i z m i k u s k i emelkedése/ k ö z ü l azon, a m e l y e n a K a d a r k ú t - 2 fúrás

de a D r á v a - m e d e n c e K-i r é s z é n á l t a l á n o ­ s a n j e l l e m z ő k őolaj- és f ö l d g á z n y o m o k

mélyü l t , igen jó o l a j n y o m mutatk o z o t t . Az ett ő l D-re kis s z e i z m i k u s kiemel k e d é s t

itt is megvannak.

v i z s g á l t a m e g a H e d - 1 és d é l e b b r e a Hed-2

W. T áblázat Fö l d g á z .

Rul-1

Rul-3

fúrás. B á r ezek kis k i t e r j e d é s ű és b i z o n y ­

R ul-3

talan kiemelkedések, ilyen olajnyomok

253B-2G78m 2659-2800m 2659 - 2138m META'N l{ % ET a 'N és nehezebb

szomszédságában

volt. A f ö l d t a n i m e g f i g y e l é s e k e t a h e l y ­ színen

16,19

17,09

2,42

COz

6,51 8,03

0.13

84,8 8

Ni

8,91

34,51

5,20

ViSZK.

°c 20°Cmrn/s 40 "Cmní/s

a

Fp- Ap. Bad. P*2 Krüt. Me93-

0,8433

55

497

Hed-2 150,6

34

+23 22,84

92. ábra.

8,30 pár- int-

JELLEG BENZIN

FA Hed-1 no ,2

fiílW

70 °C

DERMEDÉS

Zar á n d C s a b a g e o l ó g u s végezte. 15. T á b l á z a t

kőo lai

FAISÚLY

5%

941 1028 - (1863,5} VÍ2 608 1078 1088 1102,5 (1300) VÍZ

H e r d e h e l y és k ö r n y é k é n e k fúrásai. T é r k é p v á z l a t a szeizmikus idővonalakkal

8,59

petróleum

24,92

MARADÉK

6 6 ,0 8

Vt9Z766EG - . . . ....

a v i z s g á l a t u k indokolt

7,50

48,21

v900

0,41

T o v á b b k u t a t á s r a a terület a j e l e n ­ leg r e n d e l k e z é s r e álló e s z k ö z ö k k e l v a ­ l ó s z í n ű l e g n em v o l n a kifizetődő, de e s e t leg a j ö v ő b e n t ö k é l e t e s e b b m ó d s z e ­ rekkel, az o l a j n y o m o k á l t a l á n o s e l t e r ­ j e d é s é r e t e k i n t e t t e l tal á n eg y s z e r si­ keres lehet ezen a vidéken.

49. H e r d e h e l y / 1 , 92-93/ A h e r d e h e l y i k u t a t ó t e r ü l e t a Drávam e d e h c e K-i része, a medenoe'aljzatnak K felé, a M e c s e k i r á n y á b a e m e l k e d ő t e ­ rülete, K a d a r k ú t t ó l D-re és H o m o k s z e n t -

o

g y ö r g y t ő l É-ra. A régi g r a v i m é t e r e s m é r é s e k szerint

Rétegsor

a g ö r g e t é g i m a x i m u m t ó l K-re eső, h a t á ­ rozott jelleget n em m u tató te r ü l e t r e

N e g y e d i d ő s z a k i 30-55 m v a s t a g lösz, a g y a g , homok, m é r g a és k a v i c s alatt-

esik. R é s z l e t e s e b b f e l v i l á g o s í t á s t adott a S o m o g y t a r n ó c a - B a r c s t é r s é g é b e n végzett

f e l s ő p a n n o n 3 2 7 - 5 7 4 m v a s t a g h o m okos agyag, a g y a g m á r g a és h o m o k r é t e g e k sűrű

s z e i zmikus mérés /GKÜ 162. s z á m ú j e l e n ­

v á l t a k o z á s a . Az a l s ó p a n n o n 330- 4 4 4 m vastag sötétszürke homokos agyagmárga

tés/ , m e l y a D r á v a - m e d e n c e K-i szél é n

Í09

h o mokpadokkal, v é k o n y a b b m e d e n c e s z é l i

Kőolaj f ö l d t a n i e r e d m é n y e k

kifejlődés, m'elynek alsó része v a l ó ­

A H e d - 1 fúrás f i g y e l e m r e m é l t ó olaj-

s z í n ű l e g hiányzik, ú g y s z i n t é n a szar m a t a

n y o m o k a t n e m talált. A H e d - 2 fúrás

jel e n l étét sem l e h e t e t t bizonyítani. A l a t t a a Hed-1 f ú r á s b a n bádeni lajtamészkő, a H e d - 2 - b e n durva a l a p k o n g l o ­

1081,5-1114 m közötti teszteres vizsgá­ l a t k o r az a l s ó p a n n o n b á d e n i és f e l s ő p a l e o z o ó s k é p z ő d m é n y e k b ő l 5 óra alatt 8,5

m e r á t u m van, ami lehet az a l s ó p a n n o n

m

a l a p k o n g l o m e r á t u m a is.

g a z o s vi z e t adott. A h ő m é r s é k l e t 1083 m - b e n 75 °C, v a g y i s 1 6 , 6 6 m/°C. Ez a kis m é l y s é g l é p c s ő -bi­ z o n y á r a a jól v e z e t ő k r i s ­ tályos alaphegység közelsé­ gének, r e p e d é s e k e n n a g y o b b mélységekből felemelkedő víznek tulajdonítható. További kutatás a jelen ismeret szerint' n e m r e m é n y teljes.

93. ábra.

Földtani szelvény Herdehely-1 -2 és Homokszeritgyörgy-3 f ú ­ r á s o k o n át. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS

KÖVETKEZTETÉSEK

A n e o g é n r é t e g s o r a Hed-2 f ú r á s b a n v a l ó s z í n ű l e g p e r m k v a r c p o r t í r na t e l e ­

A Dráva-medence mélyebb földtani vi­

pül, m e l y b i z o n y á r a a k ö r n y e z ő k r i s ­ tályos p a l á k b a n telér. A k v a r c p o r f í r

szonyainak megismerése a kőolajkutatás­ sal ind u l t meg:. Az első a d a t o k a t a g e o ­

du r v a p orfíros szövetű, földpát, kvarc és bio t it beágy a z á s o k k a l . A H e d - 1 fúrás bád e n i ré t e g e i ala t t k ö z v e t l e n ü l m i gma'titos g r á n i t g n e i s z , a H e d - 2 - b e n a k v a r c ­ p o r f í r alatt s ö t é t s z ü r k e m i gmás gránit for d u l elő-, enn e k kihengerelt, palás, p o r f i r o b l a s z t o s s z ö v e t é b e n pertites kálifö l dpát, b i otit és kvarc f i g y e l h e t ő meg. Szerkezeti viszonyok A két fúrás m e d e n c e s z e g é l y i v é k o ­

f i z i k a i mérések, t o v á b b i a k a t az 1935. óta mélyülő fúrások szolgáltatták. A m e d e n c e a l j z a t f e l s z í n i f o r m á i és földtani felépítése szerint a Dráva-med e n c é t hét r é s z r e lehet osztani. A m e ­ d e n c e a l j z a t ma g a s r ö g v o n u l a t a i a. k ő o l a j ­ földgáz felhalmozódás övezetei, míg a mély vonulatok a tápterületek. A medencealjzat magas rögvonulata a Semjénháza-Bajcsa magas rögvonulat, az

nyabb, hi á n y o s n e o g é n üledék, illetve k v a r c p o r f í r alatt a kristályos pala

in k e i n a g y s z e r k e z e t , a K u t a s - J á k ó gerinc, a Vízvár-Babócsa magas rögvonulat. A m a ­ gas r ö g v o n u l a t o k a t h a t á r o l ó m é l y m e d e n c e ­

m e d e n c e a l j z a t b a ért. Az i n n e n D N y - r a

részek: az inkei n a g y s z e r k e z e t d é l i l e j ­

l e v ő H o m o k s z e n t g y ö r g y - 1 , -2 fú r á s o k

tője, a Z á k á n y - S o m o g y u d v a r h e l y s ü l l y e d é s

f e l s ő k a r b o n r é t e g s o r a itt nincs meg. A kis s z e i z m i k u s k i e m e l k e d é s e k meglé t é t

v a l a m i n t a M e c s e k és a V i l l á n y - h e g y s é g

az e g y m ástól t á v o l i fúrások n e m b i z o ­

e m e l k e d ő előtere. E z e k az e g y s é g e k e g y ú t t a l k ü l ö n b ö z ő

nyítják, de n e m is cáfolják. K ő o l a j ­ f ö l dgáz f e l h a l m o z ó d á s r a alkalmas záródó Sz e r k e z e t J e l e n l é t e kérdéses, mert lehet,

f ö l d t a n i f e j l ő d é s t ö r t é n e t ű és f e l é p í t é s ű s z e r k e z e t e g y s é g e k is.

■hogy K felé nincs záródás. A hi á n y o s r é ­ tegs o r kedvezőtlen.

S e m j é n h á z a - B a j c s a m a g a s röp;vonulat A Semjénháza-Bajcsa magas rögvonulat

110

D N y - E K irányú m e d e n c e a l j z a t i k i e m e l k e d é ­

tes a g yagpalát, f i l l i t e s a n c h i m e t a m o r f i -

se a középmag,'yarországi vonal itteni i r á n y á n a k felel meg. A rögsort E N y - o n a Letenye-Budafa mélyedéstől a miocén vul­

gált. UjpaleoZoós-mezozoós képződmények

tokat, a m e l y e t elős z ö r S z e p e s h á z y v i z s ­

közé t a r t o z i k a m u r a k e r e s z t ú r i triász,

k á n i t o k k a l kísért letenyei disz l o k á c i ó s Von a l , DK-en pe d i g az inkei n a g y s z e r k e ­ zet t ő l a B a g o l a s á n o n á l h ú z ó d ó D N y - E K

az 1-9 f ú r á s b ó l a t r i á s z b a sorolt s z a r u ­ köves k a l c i t e r e s d o l omit és szerpentin, az 1-12 f ú r á s b ó l agyagpala,' homokkő, k o n ­

i r á n y ú vonal h a t á r o l j a el. A l e g i d ő s e b b isme r t képződ m é n y e a s e m j é n h á z a i g y e n ­ g é n á t alakult agyagpala, kvarcit, anhid-

g l o merátum, a P á t r ó n e l ő f o r d u l ó triász, v a g y a l s ó j u r a agyagkő, a g y a g p a l a , diabáz, Liszón sötétszürke mészmárga, kovagumós

rites rétegsora. E z e n B a g o l a s á n c o n k ö ­ z é p s ő t riász mészkő, N a g y r é o s é n és a B a j c s a - I f ú r á s b a n felsőt r i á s z van, B a ­ g o l a s á n c o n f e l s ő k r é t a r é t egeket i s m e r ­

mészkő; és dolomit, d o l o m i t b r e c c s a . Val ó s z í n ű , h o g y m i n d e z e k az ú j p a l e o -

tünk meg. A m e z o z o ó s r ö g s o r k i f e j l ő d é s e

d i a b á z o s k é p z ő d m é n y e k a D i n a r i d á k és a

zoós, triász,

j u r á n a k vélt,

szerpentines

az i g a l-bükki szer k e z e t i öv k é p z ő d m é n y e ­

Bükk közö t t h ú z ó d ó " i g a l i - ö v " d i a b á z -

ivel azonosítható, a m e l y e t p r e g o s a u / a u s z t r i a i / m o z g á s o k értek. Az a u s ztriai

fill i t f o r m á c i ó j a k é n t é r t e l m e z h e t ő k és nagy szerkezeti mozgások övének tekint­

vör ö s agyag, h o m o k o s agyag, m a j d s z e n o n

hetők. A D r á v a - m e d e n c é b e n mind.ezek a B a g o l a s á n c s z e r k e z e t i öv m e n t é n f o r d u l ­

t e n geri faunás a g y a g k ő és m é s z m á r g a

n a k elő, a m e l y a k ö z é p m a g y a r o r s z á g i nagy-

mozgások után diszkordánsan felsőkréta

t r a n s z g r e d á l t az előbbiekre. M i n d e z e k

szerkezeti választóvonalnak a DNy-i sza­

e r ő s e n l e pusztult felszínét a stájer, lajt a i orogén s z a k a s z o k u t á n m i o c é n

kasza. /Fon t o s le n n e a m é g f e l l e l h e t ő k ő ­

ü l e d é k k é p z ő d é s n a g y ciklusai. /Hámor,

z e t m i n t á k egységes, k o r s z e r ű f e l d o l g o ­ z á s ával e l d ö n t e n i az itt t a l á l h a t ó s o k ­

1986/ közül a f e l s ő b á d e n i - s z a r m a t a - p a n -

féle f e l t é t e l e z é s t , a B ü k k és a D i n a r i ­

n o n fedi v a s t a g kifejlődésben. A n e o g é n . folyamán a medencealjzati rögsor tető­ v i d é k e 2200 m, k ö r n y e z e t e 2 6 0 0 - 3 2 0 0 m-t süllyedt, m e l y e t il y e n v a stag m i o c é n -

d á k úja b b k u t a t á s i e r e d m é n y e i v e l ö s s z ­ hangba hozva/ Ide t a r t o z n a k m é g a nagyrécsei' k ö ­

p l i o c é n ü l e d é k fed.

z é psőtriász, páti t r i á s z m é s z k ő és d o l o ­ mit, v a l a m i n t a Z a l a - m e d e n c é v e l t á r gyalt

Inkei n a g y s z e r k e z e t Az előbbitől D- re k ö v e t k e z i k az i n ­ kái n a gyszerkezet. Ez a S e m j é n h á z a - B a j -

U j f a l u - I fúrás perui f a u n á s k é p z ő d m é n y e i

csa ma gas r ö g v o n u l a t t ó l a b a g o l a s á n c i v o n a l l a l h a t á r o l ó d i k el. Ez D N y - E K i r á ­

Az I n k e - I fúrás p r e k a m b r i u m b a sorolt m i l o n i t j a . a triásznak, a l s ó j u r á n a k vélt

n y ú m a g a s rögsor, me l y n e k K-i ré s z e KK E K felé hajlik. E-ról az o ltárci árok határolja, D felé m e n e d é k e s e n s ü l l y e d a

szerpentin tartalmú rétegekre tolódott r á / p i k k e l y e s f e l t o l ó d á s ?/. S z e r p e n t i n és b á z ikus m a g m á s .kőzet itt több f ú r á s ­

Zákány-Somogyudvarhely mély medence fe­ lé .

/Béreziné, Kochansky, 1981/.

L e gidősebb ismert k é p z ő d m é n y e az

b a n is jelentkezett., m e l y n e k k í s é r ő k ő z e ­ tét /agyagkő, a g y a g p a l a , .k a r b o n á t o s k ő ­ zete k / k ü l ö n b ö z ő e n é r t e l m e z t é k . F e l t é t e -

Ink e - I fúrással 4 5 3 7 - 4 7 6 5 m között f e l ­ tárt, p r e k a m b r l u m ba h e l y ezett milonit,

m o z g á s r a h a j l a m o s kőzet, a m e l y e n a meta-

u l t r a m i l o n i t , m e l y r ő l meg á l l a p í t o t t á k , h o g y eredetileg a l m a n d i n - a m f i b o l i t fáci-

m o r f i t o k feltol ó d t a k , m i k ö z b e n m i l o n i t o s o d t a k és ú j r a palá s o d t a k . A p i k k e l y e s

esű m e t a m o r f k ő z e t e k r e t r o g r á d á t a l a k u l á ­ sáv a l keletkezett, m i l o n i t o s o d o t t , m a j d a m i l o n it p a l á s o d o t t .

m o z g á s o k ideje az a u s z t r i a i oro g é n s z a ­

telezzük, h o g y a s z e r p e n t i n v o l t az a

kasz volt,

és k a p c s o l a t b a n van a Zágráb

felé f o l y t a t ó d é k ö z é p m a g 3''arországi v o n a l ­ lal.

K o r b a n u t á n a az ó p a l e o z o i k u m b a sorolt / G r o s s z / i h a r o s b e r é n y i fi l l i t - k o v a p a l á t 'ismerjük, és az 1-12 fúrásból a azerici-

A bonyolult felépítésű paleozoósm e z o z o ó s m e d e n c e a l j z a t o t , en n e k felszíni dom b o r z a t á t ó l , i l l e t v e a n e o g é n szerke-

III

zeti mozgásoktól függő, nagy vastagságú kárpáti üledék takarta el diszkordánsan: konglomerátum, homokkő, szürke márga, vulkáni kőzetek. Vastagsága Paton 120 m, Vesén 1148 rn-nél vastagabb, In­ kán /I-I fúrás/ 3267 m /kárpáti és bádeni/, az I-12-ben 496 m, I.iszón 550 rnnél vastagabb és a Porrog-1 fúrás 920 m-t. hatolt belé. A bádeni rétegsor egyenle­ tesebb és nagyobb elterjedési!. A szarma­ ta foltokként ismeretes, talán vékony kifejlődése miatt nem észleltük helyen­ ként. Mivel regressziós jellegű üledék, ezért várható, hogy nem általános elterjedésű az inkei magas rögvonulaton. Az alsópannon a medencealjzat ki­ emelkedései felett vékonyabb, szárnyain vastagabb, de általános elterjedésű. Néhol nemcsak elvékonyodik egyes kőzetrétegtani szintjeiben, hanem hiányzik -is. A felsőpannon nagyon ellaposodó bol­ tozatokként fedi a magas rögvonulatokat. A felsőpliocén /levantei/ hiányzik, a terület kiemelkedett, a felsőpannon fel­ színe kissé lepusztult és diszkordánsan fedik a negyedidőszaki üledékek. Az inkei nagyszerkezeten belül ta­ láljuk a iiszói és iharosberényi kisebb kiemelkedéseket és magát az inkei ki­ emelkedést. Az iharosberényi magasabb területtől D-re van az 1955. évi SzKÜ, és 1959-6l-ben a Geofizikai Intézet sze­ izmikus méréseivel, majd a fúrásokkal feltárt iharosberényi törés /5, 44. ábra/, amelytől K-re a neogén medencealjzata mintegy 2000 m-rel mélyebbre került, a stájer ordgén szakaszban. A süllyedést kárpáti-bádeni üledék tölti ki. Vésétől K felé ismét emelkedik a neogén medencé­ nek az aljzata, a 12 km-rel keletebbre levő Kutas-1 fúrás már 1442 m-ben csil­ lámpalába ért, melyet a kaposfői kris­ tályos vonulathoz sorolunk. Kutas-jákói gerinc Ez a területrész az Inke-Vízvár magas rögvonulat csatlakozása a Mecsek felé eftielkedő területhez. H á r o m ‘ kutatási te­ rület kevés fúrása tárta fel: Kutas, Jákó és Nagybajom. A feltárt medencealjzat (nuszkovit csillámpala és gneisz, kvarcporfír telérekkel. Ezt K felé emelkedő heögén rétegsor fedfi.

Az itt lemélyült 5 fúrásban számot tevő kőolaj- és földgáznyom nem volt, a terület K felé nyitott, záródó csapdát nem ismerünk rajta. Vízvár-Babécsa magas rögvonulat Ennek a szerkezetegységnek földtani felépítése egyszerű: NyÉNy-KDK irányú el­ temetett kristályos alaphegység magas rögvonulat, amely fölött a neogén ü l e ­ dék felboltozódik és részben kiékelődik. A rögvonulaton sorakozik Vízvár, Heresznye, Görgeteg-Babócsa, Görgeteg - Babócsa Kelet, majd Darány, a D-i oldalán Komlésd és mély helyzetben Barcs Nyugat ku­ tatási terület. A medencealjzat, mezozónás kristályos palákból áll: gneisz, gránátos csillám­ pala, csillám-kvarcit., fillit, amfiboli■tok. Ez a kőzetösszetétel nagyon bonyo­ lult belső szerkezetre Utal. Az oldalain a darányi fúrásokban valószínűleg- devon dolomit, dolomitos kloritpala, fillit, stb vannak, anchi- és zöldpala metamorfitok, csillámpalára települve. A kom­ iósdi és darányi fúrások szerint a felSőkarbon Tésenyi Formáció rétegei is megvannak, és K felé folytatódnak. Mindezeket a kárpáti emelet képződ­ ményeitől kifejlődött neogén üledéksor fedi. A medencealjzati magas rögsor fe­ lett kőolaj-földgáz akkumulációs zóna alakult ki. Itt sorakoznak a Vízvár, Heresznye, Görgeteg-Babócsa, Görgeteg Babócsa Kélet kutatási területek kőolajés földgáztelepeir Az inkei nagyszerkezet déli lejtője Itt a medencealjzat általában D felé lejt, de egyes rögök kiemelkednek belőle. Ahol elérték a kutatófúrások, mint Szenta, Nagyatád, Nagykorpád, Tarany D, Rinyaszentkirály, Csokonyavisonta kutatá­ si területeken, ott prekambriumi kristá­ lyos palák építik fel, amelyeket a kapos­ fői kristályospala vonulat DNy-i részéhez sorolunk. A neogén üledék közvetlenül a kristályos■ alaphegységen fekszik. A többi kutatási területen, mint Bolhás, Lábpd, Görgeteg, a medencealjzat még ismeretlen. Paleo-mezozoós lepusztulási maradvá­ nyok ritkán fordulhatnak elő a kristá­ lyos alaphegységen, maradványaikat a

112

neogén alapkonglomerátum kavicsaiban ta­ láljuk /Tarany/. A kristályos alapheg.ységen alapkon­ glomerátummal telepi.il a kárpáti-bádeni és fiatalabb neonon 2000-2500 m vastag rétegsora. Kisebb kőolajmező' csak Tarany terüle­ tén van, de figyelemreméltó kőolaj- és földgáznyomok vannak Nagyatád, Nagykor­ pád, Görgeteg, Csokonyavisonta terüle­ tén. Itt érdemes lenne korszerű eszközök­ kel részletesen tisztázni a helyi szer­ kezeti viszonyokat és kedvező eredmény után tovább kutatni a területet. Zákány-Somogyudvarhely mély medenceterület Ez a mély medenceterület; a Drávamedence mély medencerészeinek sorozata, melyek Murakeresztúr, Belezna, Zákány, Gyékényes, Berzence, Somogyudvarhely ku­ tatási területeken át Rinyaújlakig sora­ koznak. Itt a legidősebb megismert kép­ ződmény a Somogyudvarhelyen és Rinyaújlakon feltárt és prekambriumba sorolt gneisz, csillámpala és kvarcit. Triász dolomitot, mészkövet és néhány homokkő­ réteget a murakeresztúri fúrás talált. Felsőkrétát Gyékényesen tártak fel, mészmárga-mészkő kifejlődésben, fauná­ val. Mindezt 2100-3000 m vastag kárpáti és fiatalabb üledék borítja. Záródó szerkezet jelenlétét Beleznán igazoltak a fúrások, ahol kisebb kőolaj­ földgáz előfordulás van. Jó olaj- és . földgáznyomok jelentkeztek Gyékényesen, Somogyudvarhelyen és Rinyaújlakon. Ez a mély medencevonulat migrációs tápterü­ letnek tekinthető, akkumulációs övét nem ismerünk, esetleg kisebb felhalmozódások várhat ó k . Mecsek és a Villányi-hg. emelkedő előtere Ezen a területen vannak: Jákó, Kadar­ kút, Herdehely, Homokszentgyörgy, Somogyhatvan, Kálmáncsa, Szülök, Dabrony, Kisdobsza, Okorág, Sellye és Felsőszentgyörgy kutatási területek. A legrégebbi ismert képződmény a prekambriumi kristályospala a terület É-i és D-i részén. Jákó, Kadarkút, Herdehely, Homokszentgyörgy, Somogyhatvan fúrásai érték el. Csillámpala, gránitgneisz, migmatit, fillit fordul elő. Ezen diszkordánsan a felsőkarbon Tésenyi Formáció

következik, Homokszentgyörgy, Kálmáncsa, Szülök, Bárány és Kisdobsza kutatási te­ rületeken. Ferm kvarcporfír van Herdehelyen. Kadarkúton alsókrétának vélt trachi dolerit fordul elő. /a szigetvári F-THV tú­ rásban középső- és felsőkréta mészkövet, márgát írtak le/ Mindezeket kárpáti alapkonglomeráturu­ lnál kezdődő neogén rétegsor fed, K felé elvékonyodva, részben kiékelődve. Jó kőolaj- és földgáznyomok vannak a felsőkarbon Tésenyi Formációban Homokszentgyörgyön, ahol 4-5 m^/nap kőolaj volt kezdetben dugattyúzható. Bádeni ré„ 3 tegekbol Kadarkúton kezdetben 4-7 m kő­ olaj jelentkezett, Szulokon a rétegvizs­ gálat folyamán összesen 647 m^ olaj gyűlt , 3 , össze. Daranyban kezdetben napi 14 m es „ 3 Felsoszentgyörgyön 5 m olaj jutott fel­ színre. Mindezek tárolókőzete- kedvezőtlen porozitású és áteresztőképességű, de a termelés határán levő nyomok mindenképpen figyelemre méltóak! Összefoglalva: a Dráva-medence szer­ kezetének fő vonása, hogy bár a D-DK-i részén eéőforduló prekambriumi kristá­ lyos alaphegység /kaposfői egység/ egyégy röge különböző mélységre süllyedt, de egészében É felé süllyed és a budafaoltárci árok nagy vastagságú miocén üle­ déke alatt, vagy már az igal-bükki öv alatt É felé süllyedve eltűnik. Valószí­ nű, hogy a Hahót és Balaton menti ge­ rincen megjelenő, magas helyzetű és fia­ talabb /ópaleozoós/ kristályos kőzetek D felé rátolódtak az előbbire. A Dráva-medence ÉNy-i részén, a hahóti magas rögöket D felől elhatároló Balaton-vonal és az inkei nagyszerkezet; Ny-i részén az országba lépő /Zágráb-/ középmagyarországi szerkezeti vonal kö­ zötti terület, az igal-bükki szerkezeti övezet medencealjzata a szomszédságától eltérő felépítésű szerkezetegység. A középmagyarországi nagyszerkezeti választóvonal, az inkei szerkezetegység ÉNy-i részéig ÉK felé haladva az oltáréi miocén árokban .KÉK-re fordul, a mezőcsokonyai, stb miocén vulkáni tömegek alatt, majd ÉK felé húzódik a Csepel-sziget D-i részéig és tovább, miocén vuHkáni tömegek kíséretében. A Dráva-medence DK-i részén a neogén

113

medencealjzat nagy részét a /legelőször a kaposfői fúrásban feltárt/ kaposfői kristályos palák és migmatitok építik fél. Rajta kevés ópaleozoós anchimetamorfitok maradványai vannak, az iharosberényi-1, -2, inkei -12 és DK-en a da­ rányi fúrások szerint. A K-i részén felsőkarbon-perm, a többi részén kevés mezózoés lepusztulási maradák van. A kárpáti-bádeni üledékekkel kitöltött mély árkok között, környezetéből magasra ki­ emelkedő kristályospala vonulatok tag­ lalják a medencealjzatot. Mindezt a medencealjzat felszíni fórmáihoz igazodó vastag alsó- és felső­ pannon üledék takarja el. További olajkutatási lehetőségek A Dráva-medence további kőolajkuta­ tási lehetőségei: Az inkei nagyszerkezet É-i lesüllye­ dő oldalán, ahol a budafa-oltárci árok D-i lejtőjén még felkutatásra váró helyi szerkezetek és kőolaj-, földgázfelhalmo­ zódások lehetnek. Az inkei szerkezet D-i lejtőjén a gazdaságos termelést is megközelítő jó olajnyomok vannak: Nagykorpád, Nagyatád; Görgeteg, Csokonyavisonta, továbbá Kadar­ kút, Homokszentgyörgy, Szülök, Darány vi­ dékén egymáshoz közeli, egészében nagyobb területen. A helyi szerkezeti viszöhyok részletes korszerű vizsgálata nagyobb felhalmozódási övét is eredményezhet. Itt kedvező a továbbkutatásra a taranyi olajmező környéke is. Irodalom A kéziratos munkák az Országos Kő­ olaj és Gázipari Tröszt, illetve a Magyar Állami Földtani Intézet adattárá­ ban találhatók. Aksin /1967/: Geologija Nafte. Növi Sad 1967., p.800. Banay /1957/: Az 1955-ben Nagyatád kör­ nyékén ^végzett torziós-inga mérések­ től. Kézirat. Barabás, Baranyai, Jámbor /1964/: A ba­ ranyai terület alaphegység térképe. A Geofizikai Intézet Évkönyve 1. kö■íté-t. Baranyai, Jámbor /1963/: Komplex geofizi­ kai kutatások és geológiai vizsgála­ tok eredményeinek felhasználása a Délkelet-Dunántúl területén az alaphegység kutatásában. Magyar Geofi zika 3/3-4, p.166-176.

Baranyai, Elek /1965/: Délkelet-dunántúli földtani kutatófúrások geofizikai pax-améter vizsgálata. Földtani Kutatás 8/3, p.16-23. Bardócz /1964/: A bajosai terület föld­ tana és szerkezeti viszonyai. Kéz­ irat, egyetemi szakdolgozat. Bardócz, Bíró, Molnár /1966/: A bajosai kutatási terület összefoglaló jelen­ tése. Kézirat. Bardócz, Markó /1969/: A bajosai szén­ hidrogén tároló szerkezet részletes földtani feldolgozása. Kézirat. Bardócz et al./1973/: A délnyugat-dunán­ túli medencerész kutatási programja. Kézirat. Bardócz et al./1975/: Nagyrécse felderítő zárójelentése. Kézirat. Bardócz, Keresztes, Szólády /1975/: A beleznai terület kutatási zárójelenté­ se. Kézirat, p.'119. Bernáthné et al./1978/: A darányi terület felderítő kutatási zérójelentése. Kézirat. Bíró, Bardócz, Németh /I975/: Somogy megye szénhidrogén kutatási' eredményei és a további kutatások feladatai. Kéz­ irat . Bohn /19 8 2 / : Magyarország mélyfúrási alapadatai. MAPI Budapest. Boskov, Stajner, Cigüt /1970/: Geolski prikaz naftnik i plianskih lezista SW dileja Pannonske potoline n podrucju Hrvatske i Slovenije. Nafta 21, p.497. Cigüt /1959/: 0 geoloski razmerah filoské naft struktúra. Razprave Geol. Porocila, Kniga 4 . Curin /1969’ / : Kutatófúrások vizsgálata a Pitomáosaj szerkezeten. Bányászati Kohászati Lapok Kőolaj és Földgáz 2/3. Csath /1982/: A csokonyavisontai Csok-1 jelű szerkezetkutató fúrás hóvízkúttá való átalakítása. Vízkutatás 1982/5, p.4-7. Dank /1979/: A Dunántúli dombság szénhidrogén perspektívái. Földrajzi Közlemények 103/1-3, p.163-170. Dank /1969/: A kőolaj- és földgázkutatás helyzete Magyax’ országon. Magyar Tudo­ mány 14/10, p . 623-632. Dank /1976/: A magyarországi .szénhidro­ génföldtani kutatás értékelése és perspektívái. Földtani Kutatás 19/4Dénes, Radványi /1956/: A 4/45 szeizmi­ kus csoport jelentése NagylengyelBajosa környékéről. Kézirat. DKFV Geol. szervezete /1977/: Dráva völ­ gyi kutatási tájegység felderítő ku­ tatási programja. Kézirat. Facsinay /1940/: Összefoglaló jelentés a graviméteres mérésekről, 1939-40. között. Kézirat. Facsinay /1940-44/: Jelentés a Balaton és Dráva között végzett graviméteres mérésekről. Kézirat. Facsinay /1942/: Az Inke maximumon vég­ zett graviméteres mérésekről /MAORT 49. 3zámú jelentés/. Kézirat.

14

Farkas /1965/: Inke, P a t , Vese, Iharosberény kutatási területek összefog­ laló földtani jelentése és volumetrikus készletszáraítása. Kézirat. Farkas /1966/: A beleznai kutatási terü­ let összefoglaló földtani jelentése. Kézirat. Geológiai Osztály Nagykanizsa /1966/: A beleznai kutatási terület kutatási adatainak vizsgálata és elemzése. Kézirat. Haáz /1951/: Jelentés a Szigetvár környé­ ki, 1950. október-november hónapban végzett mérések eredményéről. Kézirat. Hetényi, Ravaszné Baranyai /1976/: A ba­ ranyai antracittelepes felsőkarbon összlet a Siklósbodony-1 és Bogádmindszent-1 fúrások tükrében. MÁFI Évi Jelentés 1973-ról p.323-339. Hobot /1962/: Jelentés a Szigetvár kör­ nyékén 1961-ben végzett tellurikus mérésekről. ELG'I kézirat 28. mellék­ let . Hobot /1964/: A Dél-Dunántúlon végzett tellurikus mérések, 1961-63. Kézirat. Jámbor /1962/: A Téseny-1 számú fúrás földtani eredményei. Földtani Köz­ löny 98, p.453-459. Jámbor /1969/: Karbon képződmények a M e ­ csek és Villányi hegységek közötti területről. MÁFI Évi Jelentés 196?ről, p.215-221. Jámbor et al./1976/: Somogyhatvan-1 szer­ kezetkutató fúrás eredményeinek föld­ tani értékelése. Kézirat. Jámbor /1980/: Magyarázó Magyarország pannóniai s.l. képződményeinek 1:500 000-es földtani térképsoroza­ tához. Kézirat. Jantsky /1976/: A mecseki kristályos alaphegység földtana. Kézirat MÁFI. Jantsky /1979/: A mecseki gránitosodott kristályos alaphegység- földtana. MÁFI Évkönyv 60. Jaskó /1972/: Magyarország neotektonikai tanulmányozása. 42. melléklet, 3. térképlap, 2 szelvény. Kézirat. A tér­ képek megjelentek: Mike Földrajzi Közlöny cikkében. Káritás /1943/: Görgeteg környéki mágne­ ses mérésekről. Kézirat. Karamata /1980/: An Out'line of Geology of Yugoslavia /Excursions, Int. Geol. Congr. Paris 1980. Gúide-book 15, p.60-62. Karamata /1980/: Introduction to the Ultramafic and Metamorphic Rocks of Brezovica. Karpato-Balkanská Geoloska-Associacija. Brezovica 6-9 juna 1980, p.15-21. Kárpátiné Radó, Vető, Viczián /19S0/: A somogyudvarhelyi /So-2/ fúrás föld­ tani vizsgálatának értékelése. Kéz­ irat . Kárpátiné Radó, Vető, Viczián /1981/: A Gyékényes /Gyék-I/ számú fúrás föld­ tani vizsgálatának értékelése. Káz~irat.

Kieb /1968/: A Mecsek hegység déli elő­ tere pannóniai képződményeinek üle­ dékföldtani vizsgálata. Földtani Közlöny 98, p . 335-359. Kókay /1960/: A Görgeteg-Babócsa föld­ gázmező földtani és termelési vizs­ gálata, I. rész. Kézirat. Kőrössy /1952/: Xnkei kutatási eredmények és a továbbkutatás kérdése. Kézirat. Kőrössy /1965/: A beleznai- kőolaj és föld­ gázelőfordulások összefoglalása. Kéz­ irat . Kőrössy /1968/: Entwicklungsgeschichtliche und Palaeogeograpische Grundzüge des ungarischen Unterpannons. Acta Geol. Ac. SC. Hung. 12/1-2, p.199-210. Kőrössy /1970/: Entwicklingsgeschiehte dér neogenen Becken in Ungarn. Acta Geol. 14, p.421-429. Kőrössy /1971/: Mélyföldtani és fejlődéstörténeti vázlatok a magyarországi pannonból in: Bartha, Kieb et al. A magyarországi pannóniai képződmények kutatásai p.201-222. Akadámiai kiadó Budapest. Kőrössy /1942-1976/: Jegyzetek kőolajku­ tatási területekről és fúrásokról. Kézirat. Krce /1969/: Mélyfúrások a pitomácsal szerkezeten. Bányászati és Kohászati Lapok Kőolaj és Földgáz 2/3, p.79-84. Lelkesné Felvári /1981/: A Barcs Ny-1 és Barcs Ny-2 számú fúrások metamorf szakaszának földtani vizsgálati ered­ ményei. Kézirat. Le Van De /198 0 / : A Dél-Dunántúli medencealjzat tektoni ája. Kandidátusi érte­ kezés, kézirat. Lukácsné, Pogácsás, Tóth /1982/: A Zalaés Dráva-medence mélyföldtani felépí­ tésének összehasonlító vizsgálata ma­ gas fedésszámú reflexiós szeizmikus szelvények alapján. Magyar Geofizika 23, p.178-193. Majzon /1966/: iforaminiféra vizsgálatok. Akadémiai kiadó Budapest, p.939. Mészáros et al./1976/: A semjénházai te­ rület felderítő kutatási zárójelentése. Kézirat. Molnár /1965/: Beleznai kutatások. Kézirat. Molnár /1967/: Bajcsa, Belezna, Inke, Vese, Nagyatád környéki kevert gáz­ telepeket tartalmazó szerkezetek egymáshoz való viszonya. Kézirat. Molnár, Csi^ó, Markó, Gilicz /1968/: Közbeeső kutatási jelentés a GörgetegBabócsa Kelet területről. Kézirat. Nemesi, Hobot, Varga /1982/: A tellurikus és magnetotellurikus mérések szerepe a Dunántúl földtani megismerésében. Magyar Geofizika 5, p.205-238. Németh /1956/: A Görgeteg-Babócsa kutatá­ si terület értékelése a GB-1...-8 fúrások alapján. Kézirat. Németh, Bíró /1967/: Az inkei szerkezet és a bajosai szerkezet környékének mélyszintkututási lehetőségei.. Kéz­ irat .

Németh /1968/: Adatok a Mecsek hegység­ től Ny-ra Ó3 DÍIy-ra eső területek mély- és szénhidrogénföldtani isme­ retéhez hazai és jugoszláviai kuta­ tófúrások alapján.' Kézirat. Nyírő /19ő0/: Adatok a dunántúli medence­ részek törtön üledékeinek mikrofaunisztikai jellegéhez. Földtani Köz­ löny 90/2, p.204-212. OKGI /1935-/: Kútkönyvek. Papp /1919/: A Horvát-Szlavónországi pet­ róleumelőfordulások vázlatos ismerte­ tése, Budapest 1919. Papp /1923/: Jelentés az olaj és gázelőfordulés szempontjából geológiai vizsgálatra ajánlható jugoszláviai területekről. Zágráb. Pépp /1935/: Az Eurpean Gas and Electric Company dunántúli petróleum és gáz­ kutatásának ismertetése. ÁsVányölaj 5/7-8, p.1-8. Papp /1938/: A dunántúli petróleum és földgázkutatások. Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönye. Papp /1939/: A Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság földiolaj- és földgázkutatásai a Dunántúlon. Bányásfeati es Kohászati Lapok 72/9, p.200-. Papp /1963/: A magyarországi kőolaj és földgázkutatás az 1780-tól 1945-ig terjedő időszakban. MTA Műszaki Tu­ dományos Osztály Közleményei 32/1— 4 p.450-465, 33/1-4. Pávai Vájná /1917/: Adatok a Horvátszlavónországi pleisztocén lerakó­ dások ismeretéhez. Földtani Közlöny 1917, p.253-258. Pávai Vájná / 1 917/: A földkéreg legfiata­ labb tektonikai mozgásairól. Földtani Közlöny 47, p.249-253. Pávái Vájná /1919/: A Dunántúl-földfeázés petróleumkincséről. Bányászati és Kohászati Lapok 52/67, p.Í95-196. Pávai Vájná / 1 921/: Az iharosberényi geológiai boltozat képe, környezeté­ nek geológiai, gravitációs és mágne­ ses adatainak egymáshoz való viszonyí' tásában. Kézirat. Pávai Vájná /1925/: A földkéreg legfia­ talabb tektonikai mozgásairól. Föld­ tani Közlöny 55, p . 63-85. Pávai Vájná /1926/: A Magyar-Horvát és Erdélyi medencék tektonikai és geo­ fizikai képe. Bányászati és Kohászati Lapok 1926. Pávai Vájná /1926/: A magyar szénhidrogén­ kutatások eddigi tudományos eredményei Bányászati és Kohászati Lapok 49/74, p.376. Pávai Vájná /1930/: Magyarörszág hegysé­ geinek szerkezeti váza. Földtani Köz­ löny 60, p.7-33. Pethő, Dombai /1954/: Jelentés az l/II. szeizmikus csoport 1953-ban végzett méréseiről /SUrd, Nemespátró, Inke/ Kézirat. Sethő /1959/: Jelentés Komárváros és Inke környékén 1958-ban végzett szeizmikus refrakciós mérésekről. Kézirat.

Plenicar /195 4 / : ObruGka nafta Nahajalisca Razprave G e o l . Porocila 2. Pletikapic et al./1964/: Geology, oil and. gas possibilities of the Drava Rivers Depression. Geoloski Vjesnik 17, 4978, 21 térkép. Zágráb. Reményi./1957/: Jelentés az 1955- 5 7 - b e n r Somogy megye déli részén végzett graviméter mérésekről. Kézirat. Rónaki, Szederkényi /1966/: Az ország egyik legnagyobb vízhozamú' hévíziel1 tárása Szigetváron. Pécsi Műszaki Szemle 11/4, p.1-9. Soheffer /1930/: Az inkei gravitációs mérésekkel végzett földmágneses méré­ sekről. Kézirat. Scheffer /1954/: 1954. évi szeizmikus • eredmények. Kézirat. Str&usz /1941/: A dunántúli pannon szin­ tezése. Földtani Közlöny 71/7-12, p.220-235. Strausz /1942/: Adatok a dunántúli neogén tektonikájához. 'Földtani Közlöny'72, p . 40-52, 119-121. Strausz /1949/: A Dunántúl DNy-i részének ' kavicsképződményei. Földtani Közlöny '79/1-4, p.8-68. Strausz /1950/: Miocén képződmények a DNy-duhántúli fúrásokban. Földtani Közlöny 80, p.7-9, 247-258. Szalay, Koncz /1980/; Neogén süllyedékeihk fejlődéstörténeti viszonyai a felszíni ' geofizikai mérések tükrében. Földtani Közlöny 110, p.485-497. Szénás /1953/: Jelentés az 1012. számú ■szeizmikus csoport 1952. évi műkö'déséről. Kézirat. .Sfcentiványi /1936/: Inke-1 számú EUROGASCO 1 kutatófúrás' vizsgálatának eredményei. Kézirat. '’SzépeSházy '/1963/: A Dráva-fnedence belső­ somogyi részében mélyített fúrások rétegsorának feldolgozása. Kézirat. Szepesházy / 1964/: A taranyi terület mio­ cén képződményei. Kézirat. Szepesházy /1964/: A szentai biotitandezit vizsgálata. Kézirat. Szeizmikus Üzem /1956/: Jelentés a 4/54, 7/54, 5/55 és 6/56 szeizmikus csopor­ tok méréseredményeiről, a Nagykani­ zsától D-re eső területen. Kézirat. Taggart /X939/: Jelentés a talajgáz-méré'sekről. Kézirat. Tömör /1953/: A déldunántúli mélyfúrások rétegvízének jód- és brómtartalma. Hidrológiai Közlöny'33/3-4. Tömör / 1 9 5 7 / : Kőolaj- és földgázkutatások a Dunántúlon in: Szurovy /eds./ A kő­ olajkutatás és feltárás'módszerei Magyarországon p.137-201. Akadémiai kiadó Budapest. Tormássy /1979/: A liszói terület felde­ rítő és lehatároló kutatási záróje­ lentése, p.116. Kézirat. Tóth /1984/: A Dráva-medence mélyföldtani felépítésének vizsgálata magas fedés■számú1 reflexiós szeizmikus szelvények segítségével. Magyar Geofizika 25, p -,-2 2 6 -2 3 8 .

116

Az aláhúzás a kutatási területek nevét, áll. oldalszámát jelzi. T = térkép, SZ = szelvény. A helységnév után, amennyiben az nem önálló község, zárójelben megadtuk, az anyaközség nevét. Agram /Zágráb, Zagreb, YU/ 5,, 14, 56, 83, 113 Babócsa T4, 7, 8 , 16, T17, T18, 19, 26, T27, 35, T36 , 69 , 79, 105, 106,' 107, 107, 110, 112 Babócsa /l. még Görgeteg-Babócsa/ Bagola /Nagykanizsa/ T4, 6 , 100 Bagolasánc 6 , 8 , T12, 25, 61, 93, T98, 100, 2 2 , 99, T99, 100, SZ100, 1 1 1 Ba.icsa /Nagykanizsa/ T4, 5-6, 8 , T12, 22, 23-26, T24, SZ24, SZ26, , 42, T42, SZ42,*43, 54, 61, 91, T92, 99, 110-111

CO

00

HELYNÉVMUTATÓ

Vű

A kéziratos munkák az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt /OKGT/ valamint a Magyar Ál­ lami Földtani Intézet /MÁFI/ adattárában’ta­ lálhatók .

' Bányavér 7 Barcs T4, 7-8, 101, 104, TI05, SZ105, 105-107, 109, 112 Barcs, Drávaszentes T17, TI05 Barcs, Kistarnóca T33 Barcs, S o m o g y t a m ó c a 16, T33, 87, 101, 109' Barcsa 87 Bélavár T36, T44 Belezna T4, 6, 8 , 54-57, T--54, SZ56, 62, 67■, T84 , 99, 102, 104,, SZ104, 113 Benicsanc 82 Berzence T4. , 1 1 , 43, T44,, SZ45, 51 72-73, T73, SZ73, 113 Bogádmindszent 82 88, 103 Bogdása T64, T80, T82 Boksics 86 Bolhás T4, 6 , 8 , 1 2 , 51, SZ53, T53, Z2-74, vo co

Urbancsek /1981/: Magyarország mélyfúrású kutsainak katasztere X. kötet /197880 között létesített kutak/ 1-183. Vajk /1935/: Jelentés Magyarország DNy-i részén végzett, torziós-inga mérések­ ről. Kézirat. Vajk /1937/i Inke, Kaposvár környékén végzett részletes mágneses mérések­ ről . Kézirat. Vajk /1943/: A-görgetegi mágneses fnéré’sek1 értelmezése. Kézirat. Vkjk /1943/: Az inkei' graviméteíes mérés­ eredmények összehasonlítása a tor­ ziós-inga és szeizmikus mérésered­ ményekkel. Kézirat. Vajk /1943/: Adatok a Dunántúl tektoni■kájához geofizikai méréfeek alápján. Földtani Közlöny'73/1-3, p.17-38. Vígh, Vizsolyi, Markó /1979/: Barcs-1' fúrás földtani alapfúrás. Kézirat. Weichert / 1 936/: Görgeteg környékén végzett szeizmikus mérésekről. Kéz­ irat . Weichert, Walton /1938/: Seismic Reports on the Inke Budafa, Újudvar, Hahót, Görgeteg, DöbrököZ ahd Kurd Structures. Kézirat. Wein /1974/: Délkelet-Dühántúl geológi­ ája. Baranya Monográfia- Sörosz&t Pécs, 1974, p'. 13-115-

112

Bolhó T4, T27, T36 Brezovica 97 Budafa 5-6, 11, 25, 111, 113-114 Buzsák 41 Cegléd 68 Cún 5, 7, 8, 86, T87 Csokonyavisonta 6 , 8 , 9, 10, T10, 16, T17, 94-96, T95, SZ95, 107, T107, 112, 113, 114 Csurgó T4, 11, T 1 2 , T73, 98 Csurgónagymarton T12 Dabrony 113 Darány 7, 8 , 19, 21, 30, T75, 80, 87-89, T88, SZ89, 90, 107, 108, 112-114 Dencsháza T21 Dobsz’ a, Kisdobsza T4, 7, 8, 19, 2 1 , 7 4 . 75, T75, 82, 86-88, 90, 103, 113 Dobsza, Nagydobsza T75 Dőlni Miholjac 81, 86 Drávafok T 8 0 , T82 Dráváiványi T80, T82 Drávakeresztúr T82 Drávakeresztúr, Révfalu T82 Drávaszabolcs T4, T87 Drávaszentes /Barcs/ T17, T105 Drávasztára T82 Dunaújváros 68 Erdőcsokonya 8 , 9 Felsőszentgyörgy 113 Felsőszentmárto'n T4, 7, 8 , 65, 80, 81-83. T 8 2 , SZ82, 86, 87 Fityeház T42 Gige T77 Gjelekovec 83 Gola 83

117

Kecskemét 68 Kisdér 81, 86 Kisdobsza /Dobsza/ T4, 7, 8, 19, 21, 74-75, T75, 82, 86, 87, 88, 90,'103, 113 Kistamási T75 K i s t a m ó c a /Barcs/ T33 Kivadár /Nagyatád/ T47, T71 Komlósd T4, 7, 8, T17, T18, SZ19, 19, 21, T36, 22. 81, 104, 105, 107, TI07, 112 Koprivnica /Kapronca/ 73 Kórós T4, T87 Kuntelep /Görgeteg/ T10 Kutas T4, 6, 8, 53, 60, 68-70, T69, SZ70, 76 , 110 , 112 Lakócsa T82 Látod 6, 8, T10, 49, '50, 60, 69, 72, 94,

Görcsöny 81, 86 Görgeteg T4, 6, 8-11, T10 , SZ10, 16, 30, 46, 49, 50, T51, 60, 69, 72, 76, 94, T95, 95, 101,, 109, T107, 112, 113, 114 Görgeteg, Kuntelep T10 Görgeteg-Babócsa 6, 7, 8, 16-21. T17, SZ19, 26, T27, SZ28, T28, 30, SZ31, 32, T33, SZ33, 35, 38, 44, 50, 51, 79, 87, 89, 101, 104, 107, T107, 112 Görgeteg-Babócsa Kelet 7, 8, 21, 28, 30, T30, SZ30, ^2-33, T 33, SZ33, 38, 74, 81, 87, 88, 89, T88, 112 Gyékényes T4, 6, 7, 8, 67, 83, T84, SZ85, 85, 86, 113 Gyód 81 Gyöngyösmellék 74 Hahót 113 Herdehely 7. 8. 90, 109. T109,, SZ109 110, 113 Heresznve T4. 6, 7. 8, 21, 26,, 27-29 T27, SZ27, 35, T36, SZ37,, T37, : 105, 112 Homokszentgyörgy T4. 7, 8, 9, 29, 90, 101-103■ T1D1, SZ101, SZ102, SZ103, 107, 109, T109, SZllO, 110, 113, 114 IgaL 56, 83, 111, 113 Iharos 11, T12 Iharosberénv T4, 6, 8, IS., T12, Tl4, 14, 15, 57-59, T58, SZ59, 61, 91, T40 , 99 , 111, 112, 114 Inke T4. 5, 6, 8,, 11 -16, SZ12 , T 1 2 , T14 , 22 , 23,i 25 , 39 , SZ40, T40, 40, 41, 46, 51, 52, 53, 54, T54, 55, 56, 57, 58, T58 , 59, 61 , 62, 65, T65 , 66, 67 , 68 , 69, 70 , 72, 73, 76, 83, 91, T92 , 93, 96 , 97, SZ97, T97, 98, 99, 108, 110, 111, 112, 114 Istvándl T75, T88 Jákó T4, 6, 8, 67-68, 76, 110, 112, 113 Kadarkút T4, 7, 8, 9, 60, 68, 70, 76, 77, T77, SZ78, 78, 79, 90, 109, T109, 113, 114 Kákics T64, T82 Kalinovec 105 Kálmáncsa T4, 7, 8, 9, 19, 29, 22-34, T34, SZ35, 74, T75, 82, 86, 87, 88, 90, SZ91, 101, 103, 113 Kaposfő 19, 68, 69, 76, 112, 113, 114 Kaposvár T4, 9, 46, 76 Kaprinca /Koprivnica, YU/ 73 Katádfa T21

112

Légrád 43, 56, 83, 99 Letenye 5, 6, 11, 25, 111 Liszó 6, 8, T12, T14, 83, 91-94, T92, SZ94, 111, 112 Lovász 22 Mágocs 68 Markóc T80, T82 Maróé T64 Mesztegnyó T4 Mezőcsokonya 5, 11, 69, 76, 113 Miháld 12, T12, 57, T62, 99 Mihályi 11 Mike 177 Miklósfa /Nagykanizsa/ T12, T24 Molnári T42 Molve 83, 105 Mónosokor /Okorág/ T64 Mozsgó 22 . Murake rész túr 6, 8, T42, T54,-104, SZ104, 111 , 113 , 102 Nagyatád T4, 6, 8, T10, 46, 50, 53, 60, 70-72, SZ71, 171, SZ72, 74, 112, 113, 114 Nagyatád, Kivadár T47, 171 Nagyatád, Ötvöskónyi T71 Nagybajom T4, 5, 6, 8, 68, 26, 112 Nagybakónak 99 Nagydobsza /Dobsza/ T75 Nagykanizsa T4, 12, T12, 22, 23, T24, 99 Nagykanizsa, Bagola T4, 6, 100 Nagykanizsa. Bajosa T4, 5, 6, 8, T12’ , 22-26, T24, SZ24, SZ26, 41, 42, T42, SZ42, 43, 54, 61, 91, T92, 99, 110, 111

Nagykanizsa, Miklósfa T12, T24

118

Somogybükkösd T84, T97 Somogycsicsó 12, T12, 57 Somogyhatvan T4, 7, 8, 21, 78, £0, T90,

Nagykorpád T4, 6, 8, 53, 60-61, T60, SZ61, 68, 69, 70, 112, 113, 114 I agylengyel 16 I agyrécse T4, 6, 8. 39, 61-63. T62, SZ63, 93, 99, ' I agyszakácsi T4, 5 I emesdéd T12 lemeske T75 Namespátró 6, T12, '7, 96, 97 N m e svid 12 C orág 7, 8, 21, SZ -65, T64, SZ64, 74, 80, 81, 86 , 01-orág, Mónosokor T64 Oltárc 39, 40, 41, 100, 111, 113, 114 Ő j tilos T54 Ö'tvöskónyi /Nagyatád/ T71 í£t T4, 6, 8, T12, Tl4, 3941. SZ40, T40, 52, 61, 93, 111, 112 Pátró T4, 6, 8, 14, T14, 67, 83, 91, T92, 96, T97, SZ97, 98, 99, 111 Pécs T4 Peklenica 7 Peteráncé 83 Péterhida T36 Pitomácsa 79, 106 Podrovka-Stanica 82 Pogányszentpéter T12, T92 Porrog T4, 6, 8, T12, T14, 51, 67, 83, T84, 98-99, 112 Porrogszentmihály 12, T12 Porrogszentpál T84 Rádfalva 86 Révfalu /Drávakeresztúr/ T82 Rinyakovácsi 76, T77 Rinvaszentklrály T4, 6, 8, T10, 21, 35, 46, £0-51, T51, SZ51, 73, 107, 112 Rinyaú.jlak 6, 7, 8, T10, 16, T95, 107 TI07, SZ108, 108, 113 Rinyaújnép T17 Sand T4, T12, 57, 62 Sávoly 5, 41 Sedlarica 9, 106 Sellye T4, 7, 8, SZ64, 64, T64, 65, 80-82, T80, SZ81, T82, SZ82, 86, 113 Sem.jénháza 5, 6, 8, 25, 41, 42, T42, SZ42, 43, 93, 99, 110, 111 Siklós 82, T87 Siklósbodony 82 Simonfa 76 Sodarica 83 Somogy apáti T90 Somogyaracs T17, T18, T107

SZ91, 91, 113 Somogysámson 8 S o m o g y t a m ó c a /Barcs/ 16, T33, 87, 10, 109 Somogyudvarhely T4, 6, 7, 8, 35, 38, 43-46. T44, SZ45, 52, 72, SZ73, 73, 83, 108, 110, 111, 113, 44 Somogyvisonta 9 Somogyviszló T90 Sormás T12, T24 Stari Gradec 106 Surd T 4 , T12, T54, 54, T97 Szabás T60 Székesfehérvár 58 Szelence 7 Szenta T4, 6, 8, £1-54, SZ53,' T53, 72, 73, T73, SZ73, 74, 112 Szentborbás T82 Szepetnek T12, 22, T24, 25, 99 Szigetvár T4, 7, 8, 21-22, .T21, SZ22, 74, 81, 82, 86, 87, 90, 113, 65 SzórnaJ 68 Sztari Gradec 106 „ Szulimán T4 Szülök T4, 7, 8, 16, 19, 21, 2£-32, SZ30, T30, 74, 80, 82, 86, 87, 88, 89, 103, 113, 114 Szumony T64 Szúrd 54 Taranv T4, 6, 8, 35, 43, T44, 46-50, T47, SZ49, 52, 69, 70, 73, 74, 112, 113, 2.4 Tengeri T4 Terezino Polje 106 Téseny 81, 82, 88, 103 Tornyiszentmiklós, Újfalu 111 Újfalu /Tornyiszentmiklós/ 111 Újudvar 61 Urhida 58 Varászló T12 Vízvár T4, 6, 7, 8, 21, T27, 28, SZ28, T28, ££-39, SZ36, T3?, SZ37, 43, 44, 46, 47, 69, 105, 110, 112 Vése T4, 5, 6, 8, 11, T12, 13, T14, 6£-66, T65, SZ66, 68, 99, 112 Zádor T88 Zágráb /zagreb, Agram/ 5, 14, 56, 83, .113 Zagreb /Zágráb, Agram/ 5, 14, 56, 83, 113 Záhony 6 Zákány T4, 6, 8, 54, T54, SZ56, 6£, T84, SZ85, SZ104, 110, 111, 113

119

K A IN O Z O IK U M

PALEOZ.

MEZOZ.

T E R C IE R

a

M IO C É N

S

E *
-3 0

ra

c§

J3 E M

I

3

f a

4-

+

+

?

+

?

B arcsa

22

4- +

+

?

+

+

104

+

+

+

54

+

+

+

72

+

+

73

+

+

+

Cun

86

4-

+

+

7

CSOKONYAVISONTA

94

+

+

+

+

Darány

87

+

+

+

+

F e ls ó 's z e n t m á r t o n

81

+

8

+

+

+

16

+

+

+

32

E

+

+

B e le z

na

B erzence B

o lh á s

Görgeteg Görgeteg • B abó csa Gö rgeteg • B abó csa Gy é k é n y e s H erdehely H

eresznye

H o m o k s z e n t g y ő r 6y Ih ar o s be r é w

kelet

&

I

1

-O O £ 3 c JS aj '2 C_D C=k— k-

5

4-

C

+

+

+

+

10 9

+

+

26

+

+

+

101

+

+

+

+ +

ego eg yzes

í liit ó lö ™ . Cr, nenon mmqa T , dől, fflkő diaphg ■ díaSjdi. o ö rfin t alapig s tsilla'mpaU

+ 3r2 H

13

+ ?

0 Pz.

+

+

+

4* 4-

1

alaphg: csilla'mpala, gneiix

+

alapiig: csillámpala, gneisz

4-

+

In i s i : k io lilq n e ia , am fibolit miocén ir a tta t

4-

13 +

+

+

Cr 3 T M i P

+

83

57

E a

rQ

4 JZ

E TJ e=s 3

cr C 1 «Li ő 6 a a .2 O r5 OJ a"»5. ■zrZ r=> t— Z= a . rxr C

H

R. OK

39

arcs

.3

OT '"nj

á •9 =e “/TJ

M Sa. B.

Q Fp- k

B a GOLASÁNC

B

Ö

-a

R io lit, ~ L u fa

4

Alsópannon

terület

Felsópannon

■5

5

3

c

, ■'O

Kutatási

cn »

C

|

|

Pannon

+

+

4'

+ ?

+

4-

4“

3 3

?

t +

t ?

+

?

4-

+

+

1?

>

1

3?

+

■»

+

+

+

■+

?

*

+

+

3

74

4- +

4-

7

3

66

4-

Dákó

67

+

Kadarkút

76

+

Ká lh á n c s a

33

+

K is d o b s z a K utas

+

+

4-

Opz: f i l l i l , ku/apala

7

i

11

alapiig -. ciillampaLa

3 ?

f

In k e

alapba qneiiz. am fibobl, u t ó i pala alaphq' isilla'mpala, k e lailla m ú qneisi M i ••3-Cr kőieltörm eleX ü tta n mVpVaviu.rttnon mqa

+

1

120

+

+

alapiig: cjilla'm pala

+ +

+

+

+

Trszerpenlinít, •• milonü. uHfaimbnil prt G : Kvarcpor) ÍK gneia, muatovilos uilla'mpala Cr,-. L ta ita d o le ril krist •• uilla'm pala, gneisz

a

PALEOZ.

MEZOZ.

KAINOZOIKU M

T E R C IE R

MIOCÉN cr _0 S ' S

cr
Pannon

•S-

Kutatási

terület

E 'r o s a

§ cr ez -g rrj o> mQCZL E fC

'a> ez - o i— ra tn m LÜ -=£ £ CD

a

Fp. Ap.

Kárpáti

ez

•ns

vn»

fi

-3 ez

s ö ■g o C3 ->£ QC z:

e tr no ‘QJ

1—> f^=

1 a 3=

<x» CD-

3

Mz

P

ro

3

s*

f f

3

e=

E

2 *v

TJ £ 3E 'tJ =r> j j cr s o _2 ys c o Oj OJ '2 £ c=> a«_T> erű J£é cO

o

!ÍtG3E&YZÉ6 5z.

6. K. c*

lÁBOD

49

4

4

4

4

4

L is r ó

91

4

4

4-

4

?

102

4

4

4

+

N agyatád

70

4

4

4-

4

N

a g y b a jo m

76

4

4

4

4

N agykorpád

60

4

+

4

4

4

N agyrécse

61

4

4

4

+

?

Ok o r á g

63

4

+

4

Pa t

39

4

+

+

P a TRÓ

96

+

4

4

4

PO R R O G

98

4

+

4

4

+

R i n y a s z e n t k ir á l y

50

+

4

4

4

+

M urakeresztúr

?

4

4

+

+

4

Se lly e

80

+

4 4

4

Se m

41

4

+

+

So m d g y h a t v a n

90

4

4

+

So m o g y u d v a r h e l y

43

4

+

4

ténháza

SZENTA

51

+

4

4

Sz ig e t v á r

21

+

+

i

Sz ü l ö k

29

4

+

+

Tarany

46

+

4

4

V ese

65

+

+

4

V

íz v á r

35

■e 4

4

Z a' k á h y

67

+

4

4

kO M LÓ SD

79

4

4

4

T

4

4

4

4

4 ?

Cr

c

0

f

Pz.

3

4

4

alapiig: csillampala, gneisz

4

alapiig- csillampaU

4

alaphg: gneisz, csilUmpala

+

T j; dől, mkí,
2?

krist: kloritpals

4

107

R in y a ú t l a r

M

?

4

?

? Z

4

alapiig- csilla'mpala

+

k ris t : ciillampaU, pangom

+

4

+

?

*

4

4

+

4

? otó-dol Iwics Pcbb* kavics kíid- oill.oala

+ 2

+■

+

4

4

+

4

+

alapiig ■ kvarclt preE = gntisz. csillampala

+

4

4

hírt.pala üirm. miocénben, a m te iU d itk

4

alaphg: csilla'mpáta, gneisz alaphq i szeriedé k w rtfillit, klontoala

3 4

+

alaphg i csillampala

4

4

4 7

+

alaphg: gneisz

?

3?

4

121

Cj-jft?itit*s kovtfs pala