Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka
BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM
2015.
Tartalomjegyzék Ellátandó célcsoport és ellátandó terület jellemzői .................................................................... 6 A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS CÉLJA, FELADATAI .......................................... 6 A bölcsőde funkciói .................................................................................................... 7 Mit nyújtunk a gyermekeknek? .................................................................................. 8 Mit nyújtunk a szülőknek? ......................................................................................... 9 BÖLCSŐDEI NEVELÉSÜNK-GONDOZÁSUNK ALAPELVEI ........................................... 9 A családi nevelés elsődlegességének tisztelete .......................................................... 9 A gyermeki személyiség tiszteletének elve ................................................................ 9 A nevelés és gondozás egységének elve................................................................... 10 Az egyéni bánásmód elve ......................................................................................... 10 A biztonság és a stabilitás elve ................................................................................. 10 Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve ........................................................... 11 A pozitívumokra támaszkodás elve .......................................................................... 11 Az egységes nevelő hatások elve.............................................................................. 11 A rendszeresség elve ................................................................................................ 11 A fokozatosság elve .................................................................................................. 11 A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS FELADATA ....................................................... 12 Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása ........................................ 12 Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése ........................................................ 12 A megismerési folyamatok fejlődésének segítése .................................................... 13 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK A BÖLCSŐDÉBEN ................................ 14 A SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓK FOLYAMATOS SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁNAK MÓDJA, FORMÁI ............................................................................... 15 A továbbképzési terv tartalmazza: ............................................................................ 15 AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA ................................................................. 16 A gyermekek felvételi rendje ................................................................................... 16 A gyermekek óvodai átadása .................................................................................... 17 AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST VÉGZŐ SZEMÉLYEK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ........................................... 17 A BÖLCSŐDEI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ..................................................... 18 Kapcsolat a szülőkkel ............................................................................................... 18 A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája................................................. 18 Csoportos szülői értekezletek ................................................................................... 18 2
Szülőcsoportos beszélgetések ................................................................................... 18 Közös programok tervezése...................................................................................... 19 Beszoktatás (adaptáció) – szülővel történő fokozatos beszoktatás .......................... 19 A beszoktatás sikerességének feltételei: ................................................................... 19 „Saját gondozónő”- rendszer .................................................................................... 20 Napirend ................................................................................................................... 20 A BÖLCSŐDE KAPCSOLATAI MÁS INTÉZMÉNYEKKEL ............................................. 21 A bölcsődék kapcsolata a bölcsődei hálózaton belül................................................ 21 Bölcsőde és óvoda kapcsolata .................................................................................. 21 Egyéb kapcsolatok .................................................................................................... 21 A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI ........................................... 22 Gondozás .................................................................................................................. 22 Játék .......................................................................................................................... 23 Mondóka, ének ......................................................................................................... 24 Vers, mese ................................................................................................................ 24 Alkotó tevékenységek ............................................................................................... 25 Mozgás...................................................................................................................... 25 Tanulás...................................................................................................................... 26 Ünnepeink ................................................................................................................. 27 DOKUMENTÁCIÓ ................................................................................................................. 27 A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja ...................................................... 29 A FEJLŐDÉS LEGGYAKORIBB JELLEMZŐI A BÖLCSŐDÉS KOR VÉGÉRE ............. 30 Célunk a szakmai programunk megvalósításával .................................................................... 30 MELLÉKLETEK (1. sz. melléklet) ......................................................................................... 31 FELVÉTELI KÉRELEM ......................................................................................................... 35 HÁZIREND
(3.sz. melléklet).............................................................................. 36
Bölcsőde igénybevételének szabályai ...................................................................... 36 Bölcsődei felvétel és elhelyezésének megszűnése ................................................... 37 A nevelési év rendje és a bölcsőde nyitva tartása ..................................................... 38 Az intézményből való távozás és visszatérés rendje ................................................ 38 Betegség esetén újabb igénybevétel feltételei .......................................................... 39 A szülőket terhelő fizetési kötelezettségek ............................................................... 39 Gyermeki és szülői jogok és kötelességek ............................................................... 39
3
A bölcsőde helyiségek használati rendje .................................................................. 40 A gyermekek ruházata a bölcsődében és a behozható eszközök rendje ................... 40 Az intézmény területén TILOS ................................................................................. 41 Kapcsolattartás és a panaszkezelés módja ................................................................ 41 Záró rendelkezések ................................................................................................... 43
4
Az intézmény működését befolyásoló főbb törvényi és egyéb szabályozások
A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja
az ENSZ Emberi jogok nyilatkozata
az ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól
az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi
intézmények,
valamint
személyek
szakmai
feladatairól
és
működésük feltételeiről
a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról
257/2000. Korm. rend. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról
259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység
engedélyezéséről,
valamint
a
gyermekvédelmi
vállalkozói
engedélyezésről
A költségvetési szerv neve:
Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda-Bölcsőde Zweisprachiger Nationalitäten Kindergarten-Krippe 8251 Zánka, Iskola utca 4.
Telephelye:
Tel.: 06/87 468-103 e-mail:
[email protected] honlap: zankaovi.hu OM azonosító:
036851
5
Ellátandó célcsoport és ellátandó terület jellemzői A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű nevelését-gondozását biztosító intézmény. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnak a feladata a gyermekek testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének és családban történő nevelésének az elősegítése. Mindezek figyelembevételével határoztuk meg a bölcsődénkben folyó gondozó- nevelő munka szakmai alapelveit, melyek érvényesek a speciális ellátásokra és a szolgáltatásokra. Bölcsődénk saját nevelési-gondozási program szerint dolgozik, amit a „ A bölcsődei nevelésgondozás országos alapprogramja” figyelembevételével dolgozott ki. Ez az egymásra épülés biztosítja egyrészt az általános követelmények teljesítését, másrészt pedig az egyes intézmények szakmai önállóságát, a családok és a fenntartók elvárásaihoz és a helyi lehetőségekhez igazodást.
A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS CÉLJA, FELADATAI A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi /etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. A hátrányos helyzetű, a szegény és a periférián élő családok gyermekei esetében a hátrányoknak
és
következményeiknek
enyhítésére
törekvés,
szükség
esetén
más
intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel együttműködve. A valamilyen kisebbséghez tartozó gyermekek esetében fontos a nemzetiségi/etnikai hovatartozás tiszteletben tartása, az identitástudat kialakulásának segítése. A csoportban gondozható, nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek esetében pedig minél fiatalabb életkortól kezdve a gondozásba ágyazott fejlesztés formájában segíteni a habilitációt és a rehabilitációt. Mindezek segítik az egyenlő esélyekhez jutást, a társadalmi beilleszkedést.
6
A bölcsőde funkciói gyermekjóléti szociális, egészségügyi, egészségnevelési, nevelési, családtámogató gyermekvédelmi preventív, jelző A bölcsődei ellátás keretében a gyermekek életkorának, fejlettségi szintjének, igényének megfelelően biztosítjuk a nevelés-gondozás feltételeit, így különösen: a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét, a játéktevékenység feltételeit, a szabadban tartózkodás és alvás feltételeit, az étkezést, valamint szakszerű nevelést-, gondozást és egészségügyi ellátást, figyelembe véve az egészséges életmódra nevelés fontosságát, megfelelő textíliát, bútorzatot, az egyéni bánásmódot. Családbarát, támogató intézményként biztosítani szeretnénk a gyermekek életkorának, fejlettségének, egyéni szükségleteinek megfelelő érzelmi, értelmi, mozgásfejlődését, és biztonságos környezetet, lehetőséget adni új tapasztalatok gyűjtésére, kísérletezésére, felfedezésére, más gyermekekkel való kapcsolatteremtésre, örömteli játékra. HITVALLÁSSUNK A GYEREKNEVELÉSRŐL
A gyermeknevelésben elsődleges és meghatározó a családi nevelés, a bölcsőde kiegészítő, segítő szerepet vállal, együttműködik a családokkal.
Tiszteletben tartjuk a gyermekek jogait, az alapvető szabadságjogokat.
Elfogadjuk és megbecsüljük a kisgyermek személyiségét.
Tiszteljük a másságot.
Elismerjük, hogy különleges védelem illet meg minden kisgyermeket.
A gondozást-nevelést egységnek tekintjük.
Fontosnak tartjuk az érzelmi biztonságot, a személyi és tárgyi környezet állandóságát. 7
Bánásmódunkkal, a gondozás-nevelés módszereivel igazodunk a gyermekek egyéni fejlettségéhez, igényeihez.
Bátorító
neveléssel,
gyermekközpontú
szemlélettel
segítjük
a
személyiség
kibontakozását, egészséges fejlődését.
Környezettudatos magatartás kialakításával a természettel együtt élni tudó és szerető készségek, képességek, kompetenciák megalapozását segítjük. Mit nyújtunk a gyermekeknek?
Egészséges és biztonságos környezetet.
"Saját" gondozónőt.
Szakszerű és szeretetteljes gondozást-nevelést.
A helyes higiénés szokások és viselkedési szabályok elsajátítását.
Jól szervezett, rugalmas folyamatos napirendet.
Sokféle játéklehetőséget, önálló és szabad játékot, együttjátszást a társakkal: szobában, játszóudvaron.
Életkornak megfelelő, változatos játékeszközöket, fejlesztő-játékokat.
Zene- és mesehallgatást, bábozást.
Firkálási, rajzolási lehetőségeket, gyurmázást, festést.
Játékos tornát, a nagymozgás fejlődését.
A személyiség, a kreativitás kibontakozását.
A koruknak megfelelő tanulási lehetőségeket, a megismerő-folyamatok fejlődését.
Azonos korú gyermekek megismerését, együtt-játszást.
Levegőzést, játékot a szabadban.
Napi négyszeri étkezést, korszerű és az életkornak megfelelő táplálkozást, gondos összeállított étrendet.
A különleges táplálkozási igények kielégítését diétás étkeztetéssel.
Rendszeres gyermekorvosi felügyeletet.
Megismertetjük és megszerettetjük a természeti értékeinket.
Környezetbarát életmód kialakítását.
Gondoskodásunk eredménye, hogy 3 éves korára, az óvodai felvételig a legtöbb kisgyermek: Nyitott, befogadó az új környezet iránt, szívesen barátkozik, játszik együtt társaival. Jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket. 8
Ismeri a csoportban kialakult szokásokat, szabályokat, ezekhez nehézségek nélkül alkalmazkodik. Önállóan étkezik, kis segítséggel önállóan tisztálkodik, öltözködik, a játékait helyre rakja, szobatisztává válik. Jól érthetően beszél, gazdag a szókincse, megérti az egyszerű magyarázatokat, az összefüggéseket. Mit nyújtunk a szülőknek? Munkánk során fontosnak tekintjük, hogy együttműködő, harmonikus kapcsolatot alakítsunk ki a családokkal, segítsük egymást a gyermek nevelésében. Ennek teljesüléséhez kínáljuk az alábbi lehetőségeket:
A szülők és a gyermekek ismerkedhetnek a bölcsődével, még a felvétel előtt.
Szülővel történő fokozatos beszoktatással segítjük a gyermekek alkalmazkodását az újkörnyezethez.
A szülők és a gondozónők a reggeli érkezés és a délutáni hazaadás alkalmával tájékoztatják egymást a gyermekkel kapcsolatos fontos eseményekről, a változásokról.
A „saját” gondozónők írásban is tájékoztatást nyújtanak a családok számára a gyermek fejlődéséről, a változásokról.
A szülők igényük szerint kezdeményezhetnek beszélgetést a „saját” gondozónővel, vagy más bölcsődei szakemberekkel.
BÖLCSŐDEI NEVELÉSÜNK-GONDOZÁSUNK ALAPELVEI A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Bölcsődénk a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva, annak erősítésével, segítésével vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében. Szükség esetén lehetőségeinkhez mérten törekszünk a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására. A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye / ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. Bölcsődei nevelésünk-gondozásunk értékközvetítő és értékteremtő folyamat, melyben a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív
9
kompetenciák
fejlődésének
segítésére
törekszünk,
az
emberi
jogok
és
alapvető
szabadságjogok tiszteletben tartásával. A nevelés és gondozás egységének elve A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom. Az első 3 életévben a nevelési feladatok jelentős része a gondozási műveletek során valósul meg. A gyermek a gondozás közben a gondozónővel való kommunikáció révén megismerkedik saját testével, testrészeivel, kialakul a testséma. Az önmagáról ezekben a helyzetekben szerzett tapasztalatok, a kommunikáció érzelmi kötése, a felnőttnek a gyermekről adott jelzései kihatnak a későbbiekben önmaga elfogadására, a személyiség egészséges alakulására. Az egyéni bánásmód elve A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése. Gondozónőink meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermekek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segítik a gyermekek fejlődését. Arra törekszünk, hogy a bölcsődébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, ha sajátos nevelési igényű, ha viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelhető. Gondozónőink elfogadják, tiszteletben tartják a gyermek vallási, etnikai stb. hovatartozását, és a lehetőségek szerint segítik az identitástudat kialakulását és fejlődését,segítik a saját és a más kultúra és hagyományok megismerését és tiszteletben tartását. A biztonság és a stabilitás elve Az egészséges személyiségfejlődés fontos feltétele az érzelmi biztonságot jelentő stabilitás, az, hogy a gyermek személyi és tárgyi környezete a bölcsődei élet során lehetőség szerint ne változzon. A napirend folyamatosságával, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődésekkel tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményezünk a napi események sorában, hogy ezzel növeljük a gyermekek biztonságérzetét. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmét is. 10
Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve A bölcsődei nevelés-gondozás egyik kiemelt feladata a biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek meghallgatása, véleményének figyelembevétele, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítása. Gondozónőink az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásukkal, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segítik a tanulást. A pozitívumokra támaszkodás elve A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. Az egységes nevelő hatások elve Gondozónőink az alapvetőértékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztetik, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik. A rendszeresség elve A rendszeresen ismétlődő tevékenységekkel növeljük a gyermekek biztonságérzetét, tájékozódási lehetőségét, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményezünk a napi események sorában. A fokozatosság elve A gyermekek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatásával segítjük alkalmazkodásukat, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását.
11
A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS FELADATA A bölcsődei nevelés-gondozás feladata a családban nevelkedő kisgyermekek napközbeni ellátásának és esetlegesen kiegészítő szolgáltatásoknak biztosításával 20 hetes - 3 éves egészséges és a 20 hetes - 6 éves sajátos nevelésű igényű gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődés elősegítése. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányok és következményeik enyhítésére törekszünk. A sajátos nevelési igényű gyermekek rehabilitációjának segítése a gondozás, nevelés, az egyéni és a csoportos foglalkozások keretében, a gyógypedagógus és korai fejlesztő pedagógus irányítása alapján történik. Nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmódra nevelésre, elsődlegesen a prevencióra (egészséges táplálkozás, higiénés szokások kialakítása, mozgásban gazdag játéktevékenység, szabad levegőn játszás, szabad levegőn alvás (udvaron, teraszon) stb. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása
A gyermek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése.
Az egészséges testi fejlődés elősegítése.
A harmonikus fejlődéshez szükséges
egészséges és biztonságos környezet
megteremtése.
A primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése.
Egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése.
A testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését segítő napirend kialakítása. (ezen belül: étkezés, mosakodás, öltözködés, pihenés, alvás, szobatisztaságra nevelés, levegőzés, játék, mozgás).
Szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok ellátása. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése
Derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, illetve csökkentése, a gyermekek segítése az esetlegesen átélt nehézségeik feldolgozásában. 12
A gondozónő-gyermek közötti szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése.
Az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az én tudat egészséges fejlődésének segítése.
A bizalmon és elfogadáson alapuló társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése.
Lehetőségteremtés a gondozónővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére az én-érvényesítés és a tolerancia egyensúlyának irányába befolyásolva a gyermek fejlődését.
A kommunikatív képességek fejlődésének segítése a kommunikációs kedv felébresztésével és fenntartásával (meghallgatás, figyelem, kérdések megválaszolása).
A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, érzékszervi és/vagy mozgássérült, a sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt gyermekek nevelése gondozása speciális törődéssel, szükség esetén más szakemberek bevonásával. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése
Az érdeklődés kialakulásának, fennmaradásának, erősödésének, az érdeklődési kör bővülésének segítése.
A kommunikatív képességek és a kommunikációs kedv fejlődésének segítése.
A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása.
Az önálló aktivitás és kreativitás támogatása.
Az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válás segítése.
Ismeretnyújtás, a tájékozódásnak, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának segítése.
A gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, az önkifejezés lehetőségeinek megteremtése az egyes helyzetekben.
A gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzet-megoldási minták nyújtása.
A jó színvonalú gondozás mellett az utóbbi években előtérbe került az értelmi fejlődés fokozottabb támogatása. Ezt segítjük a gyermekek környezetének gondosabb kialakításával, a
13
tevékenységek körének szélesítésével, a fejlesztő játékok, eszközök gondosabb válogatásával, a felnőtt aktívabb részvételével a gyermekek tevékenységében, kommunikációjában.
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK A BÖLCSŐDÉBEN Bölcsődénk vállalja az egészséges csoportba integrálható sérült, speciális nevelési igényű gyermekek ellátását. Valljuk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeknek az ép gyermekekkel együttes, integrált nevelése a személyiségfejlesztés folyamatában jelentős. Csak egy világ létezik, nincs külön világ a sérült és az egészséges emberek számára. Egy ember, egy adott csoport humanitásának mércéje, hogy mennyire képes befogadni a sérült személyt abba a világba, amelyben valamennyien élünk. A sajátos nevelési igényű gyermeket nem tekintjük betegnek, csak más szükségletekkel rendelkezőnek, amely szükségletek kielégítésére fel kell készülnünk. Speciális csoport szervezésének feltételei nem adottak, ezért egészséges csoportba integráltan neveljük-gondozzuk a sajátos nevelési igényű gyermekeket. A gyógypedagógiai fejlesztést ezek a gyermekek utazó korai fejlesztő gyógypedagógustól kapják meg. A sajátos nevelési igényű gyermekek általában spontán integrációval kerülnek bölcsődénkbe. Felvételkor nem tudunk arról, hogy ilyen gyermeket fogadunk, szakértői bizottság vizsgálata nem történt meg, így bizottsági javaslat nélkül kerülnek felvételre. A nevelés-gondozás során ismerjük fel az átlagostól eltérő fejlődést. Feladatunk: A fejlődés figyelemmel kísérése, rögzítése, a bölcsőde orvosával a tapasztalatok megbeszélése. Szükség esetén a szülő tapintatos tájékoztatása, szakvizsgálatra javaslat. A Fejlesztő Központ Korai Fejlesztő Részlegével kapcsolattartás, az egyéni fejlesztés egyeztetése, folyamatos információcsere kialakítása. Tudatos integráció esetében a szakvizsgálat tapasztalatainak megfelelő egyéni fejlesztés biztosítása, részben a korai fejlesztő gyógypedagógussal, részben a szakember javaslata alapján a bölcsődei csoportban a „saját gondozónő” segítségével. A csoportbeosztásnál a speciális nevelési igényű gyermekek fogadásánál a csoportlétszámot alacsonyabban alakítjuk ki. Egy gyermekcsoportban legfeljebb
14
két sérült gyermek élhet, óvakodni kell a csoport, ill. a kisgyermeknevelő túlterheléséről. A sajátos nevelési igényű gyermekek családjával az együttműködésnek még szorosabbnak kell lenni, a családok több figyelmet és segítséget igényelnek. A kisgyermeknevelők továbbképzése tervezésénél a speciális nevelési igényű gyermekek ellátásával és fejlesztésével kapcsolatos továbbképzési lehetőségek keresése.
A SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓK FOLYAMATOS SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁNAK MÓDJA, FORMÁI A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/D.§ szabályozza a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzésére vonatkozótörvényi előírásokat. A továbbképzésre vonatkozó részletes szabályokat, a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet tartalmazza. A szakdolgozókkal kapcsolatban az intézményvezető a 8./2000 (VIII. 4.) SzCsM rendelet alapján bejelenti a továbbképzés teljesítését a működési nyilvántartáshoz, továbbá folyamatosan jelezi az adatváltozást, a szakdolgozó kilépése esetén a törlést. A továbbképzési terv célja, hogy a továbbképzési ciklus végére minden dolgozó teljesítse a továbbképzési kötelezettségét. A továbbképzési terv tartalmazza: a tárgyévben továbbképzésben résztvevők számát, munkakörük és a várható távolléti idő feltüntetésével, a továbbképzésben résztvevők helyettesítésére vonatkozó tervet, a továbbképzésre források megjelölését és felosztását, a továbbképzési kötelezettségüket teljesítők számát. A munkáltató e kötelezettségeit a 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet részletezi. Továbbképzésre kötelezett a személyes gondoskodást nyújtó szociális gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, főállásban dolgozó szakképzett szakember, gyermekjóléti, 15
gyermekvédelmi intézményben dolgozik és a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. sz. mellékletében szereplő munkakörhöz szükséges képesítéssel rendelkezik. Minden szakképzett dolgozó számára kötelező teljesíteni a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségét, a munkáltatóval történt egyeztetés alapján részt venni az akkreditált továbbképzéseken. A szakdolgozó köteles továbbá az adataiban bekövetkezett változásokat, a továbbképzési kötelezettség teljesítését harminc napon belül bejelenteni a munkáltatónak, és egyben rendelkezésre bocsátani az igazolásokra szolgáló iratok másolatát.
AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA A bölcsődei felvétel rendjéről és a szülők által fizetendő térítési díjra a 328/2011 (XII.29.) Kormányrendelet gyermekétkeztetésre vonatkozó pontjai érvényesek. A nyersanyagnorma felülvizsgálatát intézményi kezdeményezésre és előkészítésre az önkormányzat képviselő testülete végzi. A térítési díj évente egyszer megváltoztatható – melyről az ellátást igénylő szülő értesítést kap. A térítési díjat előre, a tárgyhónap 15-ig kell megfizetni. Amennyiben a szülő a térítési díjfizetés kötelezettségének nem tesz eleget, a bölcsőde követelését elküldi a fenntartónak, és az ellátást felfüggeszti. Az ellátás igénylése a felvételi kérelemmel történik, ezzel egyidőben a bölcsőde vezetője megállapodást köt a szülővel. A gyermekek felvételi rendje A törvényes képviselő részéről történő szóbeli igénybejelentést követően a szükséges munkahelyi nyilatkozat és írásos kérvényezés alapján az intézményvezető dönt a gyermek felvételéről. Rendkívüli esetben (a gyermek otthoni nem megfelelő ellátása miatt), a gyermekorvos, védőnő, az Önkormányzat Szociális Iroda, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat javaslatára - soron kívül, a bölcsődei felvételnél előnyben kell részesíteni azokat a gyermekeket: -
akit egyedülálló szülő nevel,
-
akinek családjában három vagy több gyermek van,
-
akinél egészségügyi vagy szociális indok áll fenn,
-
akinek egyik szülője munkaképtelen.
16
A bölcsőde elsősorban a község területén lakók, dolgozók gyermekeit veszi fel. Ha a gyermek a bölcsődébe felvételt nyert, orvosi vizsgálaton vesz részt. A vizsgálat eredményét a bölcsődei törzslapra fel kell vezetni. A felvételi könyvbe minden gyermeket be kell jegyezni. A felvett létszám a férőhelyek 100%-át nem haladhatja meg. A gyermek bölcsődei elhelyezése megszűnik, ha: a megszüntetést a szülő kéri, a bölcsőde orvosának megállapítása szerint a gyermek egészségügyi állapota miatt bölcsődei gondozásra alkalmatlan, a gyermek hozzátartozója az ismételt figyelmeztetés ellenére megsérti a házirendet, a gyermek óvodai felvételt nyert. A gyermekek óvodai átadása A 3. életévét betöltött gyermek a következő őszi óvodai átadásig tartózkodhat a bölcsődében. Orvosi javaslatra 4 éves korig gondozható a gyermek a bölcsődében. Az óvodai átadást illetően a bölcsőde vezetője és a gyermek gondozónője a szülőkkel és az óvoda vezetőjével szorosan együttműködik. A Megállapodást az 1. számú melléklet tartalmazza. Felvételi kérelem 2. számú mellékletben található. A bölcsőde Házirendjét a 3. sz. melléklet tartalmazza.
AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST VÉGZŐ SZEMÉLYEK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A bölcsődék működését szabályozó törvények és rendeletek felsorolását a Szervezeti és Működési Szabályzat részletesen tartalmazza. Az intézmény különös gondot fordít a gyermekek jogainak sérthetetlenségére, valamint a szülők, eltartók és a bölcsődei dolgozók állampolgári, alkotmányos jogaira. A bölcsődében érdekképviseleti fórum működik. Tagjai és elérhetőségük az átadóban nyilvánosak a szülők számára. A gyerekek és a szülők jogait a házirend részletesen tartalmazza. A faliújságra és az átadóban kifüggesztésre került a gyermekjogi képviselő neve és elérhetősége.
17
A BÖLCSŐDEI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Kapcsolat a szülőkkel A bölcsődei nevelés-gondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek megfelelő fejlődését. A családi és a bölcsődei nevelés-gondozás összhangja, a szülők és a gondozónők közötti partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a gyermekek harmonikusfejlődésének. A szülő ismeri legjobban a gyermekét, így közvetíteni tudja szokásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve ezzel a gondozónőt a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód
kialakításában.
A
gondozónő
pedig,
mint
szakember,
szaktudásával,
tapasztalataival tudja segíteni a szülőt gyermeke nevelésében. A
szülők
és
a
bölcsőde
folyamatosan,
kölcsönösen
tájékoztatják
egymást
a
gyermekfejlődéséről; ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei nevelés-gondozás kialakításában, és a családokat is segítik a gyermek nevelésében. A korrekt partneri együttműködés feltétele az őszinteség, a hitelesség, a személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, tapintatos kommunikáció. A bölcsőde nyitott minden érdeklődő számára függetlenül attól, hogy jelenlegi illetve jövőbeli gyermekről van szó. Az idejáró gyermekek szülei bármikor bejöhetnek és megnézhetik, hogy mi is történik intézményünkben, milyen ellátást kapnak gyermekei. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája Egyéni kapcsolattartási formák: beszélgetés érkezéskor és hazamenetelkor, üzenő füzet Csoportos kapcsolattartási formák: szülői értekezletek és szülőcsoportos beszélgetések, hirdetőtábla, írásos tájékoztatók, szervezett programok Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, célszerű párhuzamosan minél többet alkalmazni közülük. Csoportos szülői értekezletek Egy évben két alkalommal rendezett, aktuális eseményekről, programokról, közös feladatokról való tájékoztatás, eszmecsere. Szülőcsoportos beszélgetések A szülőkben felmerülő aktuális kérdések (pl. szobatisztaság, alvás, agresszió, étkezés, óvodai beíratás, betegségmegelőzés, elvárások) körbejárása, megbeszélése. A problémák megosztása, egymás meghallgatása segíti a szülői kompetenciaérzés megtartását. Lehetőség van az 18
egymástól
hallott
helyzetkezelési
módok
továbbgondolására,
ezáltal
a
saját
viselkedésrepertoár bővítésére. A gondozónőktől kapott indirekt megerősítések jó irányba befolyásolják a szülők nevelési szokásait. Közös programok tervezése A partneri kapcsolat erősítése érdekében a szülők is részt vehetnek programjainkon (pl. játszóház, Márton-napi felvonulás, tojáskeresés, gyermeknapi kerti mulatság stb.) A szervezett programok a családok igényeihez igazodó többlet-lehetőségek a családok segítése, a szülői kompetencia növelése és a család és a bölcsőde közötti kapcsolat erősítése érdekében. Több fajtájuk lehet, pl.: előadás, beszélgetés neves szakemberrel a családokat érintő, szülőket érdeklő témákról, étel-, könyv-, játékbemutató szaktanácsadással és adott esetben vásárlási lehetőséggel egybekötve, vagy klub-jellegű családi programok ünnepekhez kapcsolódóan vagy alkalomtól függetlenül bizonyos, kiszámítható rendszerességgel (pl. adventi készülődés). Ezek a közös élmények, az emberi kapcsolatok és a tapasztalatok, a tájékozottság gyarapításával nagymértékben hozzájárulhatnak a szülői kompetencia fejlődéséhez, a családi nevelésnek és a gyermek fejlődésének segítéséhez. Beszoktatás (adaptáció) – szülővel történő fokozatos beszoktatás A szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya vagy az apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az újkörnyezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a gondozónő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe, csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket (pl. étvágytalanság, súlyesés, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, a szülőhöz valófokozott ragaszkodás, a viselkedésben, szokásokban, az önállóság terén jelentkező esetleges változások, alvászavar, stb.). A beszoktatás sikerességének feltételei: - A gondozónő konkrét helyzetekben, annak sajátosságaihoz igazodva rugalmasan tudja alkalmazni a módszert. - A szülők felé hitelesen képviselje a módszer előnyeit a gyermek szempontjából. - A beszoktatás időtartama a gyermek alkalmazkodásának segítése érdekében legalább két hét. - A gondozónő a szülőtől fokozatosan vegye át a gyermek ellátását.
19
- A gyermek bölcsődei életének kialakításánál a szakmai elvek megszabta kereteken belül figyelembe kell venni az otthoni szokásokat. „Saját gondozónő”- rendszer A „saját gondozónő”- rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik. A csoport gyermekeinek egy része (5-6 gyermek) tartozik egy gondozónőhöz. A nevelés-gondozás mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, naplóját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A „saját gondozónő” szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a gondozónője. Az ún. ölelkezési időben – az az időszak, amikor mindkét gondozónő a csoportban van – idejét elsősorban a „saját” gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A „saját gondozónő”- rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a „saját” gondozónő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, folyamatos nevelés-gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. a bölcsőde nyitása, zárása, stb.) is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját gondozónő-rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele.
20
6.30 - 8.30 Érkezés a bölcsődébe, igény szerint pihenés, játék a csoportszobában. 8.30 - 9.00 Reggelizés 9.00 - 9.15. Gondozási feladatok 9.15 – 10.00 Játék a szobában, évszaktól függően a szabadban 10.00 –10.20. Tízórai 10.20 -10.30 Gondozási feladatok 10.30 -11.30 Játék a szobában vagy az udvaron 11.30 -14.45 Ebéd, gondozási feladatok, alvás, gondozás ébredési sorrendben, 14.45 -15.00 Uzsonnázás 15.00 -15.15 Gondozási feladatok 15.15-17.00 Játék, távozás a bölcsődéből. A gondozónők munkarendje a gyermekek napirendje alapján készül el.
A BÖLCSŐDE KAPCSOLATAI MÁS INTÉZMÉNYEKKEL A bölcsődék kapcsolata a bölcsődei hálózaton belül A bölcsődei hálózat fontos intézményei, szakmai központjai a regionális módszertani bölcsődék, melyeknek feladata az egyes bölcsődék szakmai működésének segítése és folyamatos figyelemmel kísérése. Bölcsőde és óvoda kapcsolata A két intézmény között fontos olyan tartalmas kapcsolat kialakítása, amely a kölcsönös érdeklődés révén lehetővé teszi egymás munkájának, céljainak megismerését, megértését, ezáltal a gyermekek számára az átmenet is zökkenő mentesebbé válhat. Ennek érdekében folyamatosan egyeztetjük nevelési elveinket, közös programokat szervezünk (kirándulások, ünnepségek). Egyéb kapcsolatok A kompetenciahatárok kölcsönös tiszteletben tartásával kooperatív kapcsolatokat kell kialakítani mindazokkal az intézményekkel, melyekkel a családok kapcsolatba kerülnek /kerülhetnek
Többek
között:
Védőnői
Szolgálat,
Házi
Gyermekorvosi
Szolgálat,
Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Gyámhatóság, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. 21
A bölcsődék és a különböző (bölcsődei hálózaton belüli és a családsegítés területén működő) civil szervezetek közötti együttműködés sok tekintetben hozzájárulhat a bölcsődei ellátás fejlődéséhez, az ellátást igénybe vevő családok szükségleteihez, elvárásaihoz történő igazodást segítheti.
A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI A nevelés-gondozás valamennyi helyzetének célja a gyermek testi-lelki harmóniájának elősegítése, melyhez hozzátartozik a személyi- és tárgyi környezettel való harmónia. Ennek érdekében a nevelés-gondozás valamennyi helyzetében lehetőséget biztosítunk a kisgyermek számára ahhoz, hogy érdeklődésének, pillanatnyi pszichés szükségleteinek megfelelően ismerkedhessen személyi- és tárgyi környezetével úgy, hogy viselkedési mintát és segítséget kapjon optimális és sokoldalú fejlődéséhez és szocializációjához, a helyes, tapintatos, figyelmes kapcsolatkezelés kialakításához. A gondozás (testi szükségletek kielégítése) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabadaktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. A bölcsődei élet legyen élvezetes, részvételre motiváló és kielégítő tanulási élményeket biztosító, társas közegben zajló, interakciót ösztönző. A gyermekek számára biztosítjuk, hogy koruknak és fejlettségüknek megfelelően vegyenek részt az egyes élethelyzetek, tevékenységek előkészítésében, kiválasztásában, alakításában. Valamennyi tevékenység, élethelyzet alakításának módszertani alapja a gyermek pozitív önértékelésének erősítése és a különböző faji, kulturális, vallási, nyelvi, nemi valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek tiszteletének kialakítása. Gondozás Célunk, hogy minél szorosabb, bensőséges kapcsolat alakuljon ki a gyermek és gondozónője között, amelynek elsődleges feladata a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A személyes és a szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetőségelegyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a szülő, a gondozónő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait megerősítéssel, dicsérettel jutalmazzuk (ez növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem jár elmarasztalás. Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú 22
gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a gondozónőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. A gondozás jelentős mértékben befolyásolja a szokáskialakítást és az önállósodást. Az étkezéssel kapcsolatban fő nevelési célunk, hogy a gyermek jó étvággyal, örömmel, korának, fejlettségének megfelelő módon fogyassza el az ételt. Ezért lényeges, hogy az étkezéshez nyugodt körülményeket, próbálkozásaihoz elegendő időt teremtsünk. Fontos, hogy a gondozónő jól megfigyelje a beszoktatás során a gyermek étkezési szokásait az átmenet és a helyes technika elsajátítása érdekében. Hosszú folyamat vezet addig, amíg a gyermek eljut az önálló evésig. Ebben a gondozónő figyelme, türelme segíti, ha a kisgyermek egyéni szokásait, fejlődési ritmusát jól ismerve alkalmazza a különböző módszereket. A szobatisztaság kialakulása fontos állomás a gyermek szociális fejlődésében. Feltétele a gyermek megfelelő pszichoszomatikus fejlettsége és együttműködési készsége, ami általában 2. és 3. éves kor között következik be. Játék A játékot a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenységének tekintjük, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődését, s mint ilyet a bölcsődei nevelés legfontosabb eszközének tartjuk. A legtöbbet akkor tehetjük gyermekeinkért, ha már kisgyermekkorban megteremtjük számukra a szükséges feltételeket. Ennek érdekében tudatosan figyelünk a következőkre:
napirend szervezésénél megfelelő idő jusson játékra
megfelelő légkör, hely eszköz biztosítása
gyermekek igényeire, jelzéseire reagálunk
a játék irányítás módjára, ami a gondozónő szerepe
megfelelő minőségű és színvonalú játékok biztosítása
A gondozónő a játék feltételeinek (megfelelő hangulat, hely, idő, eszközök) biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A társakkal való együttlét örömet szerez, kedvezően befolyásolja az értelmi és érzelmi fejlődést. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermekszámára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek 23
fejlődését. A társas kapcsolatok fejlődésére, alakulására elsősorban a játéklehetőségek teremtenek lehetőséget. A gondozónő feladata a nyugodt, derűs légkör megteremtése, szükség estén segítség a konfliktusok megoldásában. Konklúzióként elmondhatjuk, hogy a játék az ember életét alapvetően befolyásoló jelenség. A játék lehetőségét a korai életévekben magas színvonalon biztosítani tehát hosszabb távon megtérülő befektetés. Mondóka, ének A bölcsődében sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a gondozónő kellemes ének- és beszédhangja, spontándúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához
igazodó,
felelősséggel
kiválasztott
és
alkalmazott
játékos
mondókák,
gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. A bölcsődei zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlődésére. A gyermekek érzelmi és értelmi fejlődésének segítése, a beszédfejlődés, az artikulációfejlesztése, mind zenei tevékenységek végzése közben történik. A mondókákat ritmikus mozgássorral bemutatjuk, többször ismételjük. A dalokat és mondókákat Forrai Katalin Ének a bölcsődében c. könyvéből választjuk. A zenét a gyermekek
hangulatától
függően
hallgatunk,
alkotómunkához
komolyzenei
cd
gyűjteményünkből választunk. Vers, mese A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi- (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság, egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra, 24
ismeretekre tesz szert, amelyekre más helyzetekben nincs lehetősége. Fejődik emberismerete, a főhőssel való azonosulás fejleszti empátiáját, gazdagodik szókincse. A mese segíti az optimista életfilozófia és az önálló véleményalkotás alakulását. A bölcsődében a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van. A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban. Alkotó tevékenységek Az öröm forrása maga a tevékenység – az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, az alkotás – nem az eredmény. A gondozónő a feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermek pillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítéssel, az alkotókedv ébren tartásával, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését. A gyermekek finommotorikáját fejlesztjük a különböző technikák bemutatásával. Papírtépés, nyomdázás, vágás, ragasztás, gyurmázás, festés. A gyermekek egyéni ötleteit támogatjuk. A tevékenységeket az évszakokhoz és az ünnepekhez igazítjuk. A gyermekek alkotásait a szülők számára is láthatóvá tesszük. Mozgás Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Mind a szobában, mind az udvaron biztosítjuk a gyermekek számára a minél nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. A játékeszközök szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgás aktivitás fenntartása. A mozgásos játékok, a torna fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, stb.) Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő ügyesség, gyorsaság, állóképessé, de fontos szerepük
van
az
egészség
megőrzésében.
Nevelési
célunk:
a
mozgás
az
egészségmegszerzésére, megszilárdítására, a szervezet fejlődésének - növekedés, gyarapodás és testi képességek kialakításának- elősegítésére és a mozgásműveltség fejlesztése mellett örömforrásként kell, hogy szolgáljon. Fontos szempont, hogy a környezet balesetmentes legyen, a veszélyforrásokat kiküszöböljük. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik a játékban. A nagymozgásos játékokra a szabadban, udvaron, teraszon több lehetőség adott, mint szobában. A szobai játékok 25
sokféleségük folytán a kéz finommozgását és a nagymozgásokat is fejlesztik. A szobában is szükségesek nagymozgásos játékok. Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására ad lehetőséget. Csecsemőknek olyan játszóhelyet kell biztosítani, amely védett, de elegendő hely állrendelkezésre, pl.: hempergő, elkerített szobasarok. Tanulás A bölcsődei nevelés-gondozás területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük: minden olyan tapasztalat- és/vagy információszerzési folyamat, tanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és/vagy a gondolkodásban. A tanulás tevékenység, illetve tevékenységbe ágyazottan történik. Folyamatjellegéből következik, hogy az előzetes tapasztalatoknak, az előzetes tudásnak döntő befolyása van arra, hogy mi az, amit a gyermek megtanulni képes a szó lehető legtágabb értelmében. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. A pszichikum energiája véges, azaz konstans. Az azonos időben zajló tanulási folyamatok intenzitása különböző. A fejlődés, a tanulás folyamatos, időkorlátok nélküli, egyéni ütemnek megfelelő. A gyermekek között érdeklődés, tanulási stratégia, tanulási típus tekintetében megmutatkozó különbségek léte természetes. A tanulás folyamat, melyben vannak megtorpanások, stagnálások,
sőt
visszaesések
is.
A
teljesítményelváráshoz
kötött,
erőltetett
ismeretgyarapításnak a bölcsődében nincs helye, ugyanis nem a fejlettebb szint gyors elérése a célunk, hanem az, hogy minden gyermek örömteli tevékenységek során jusson előbbre. Az önálló gondolkodás, a véleményalkotás és a döntésképesség kibontakozásának segítése a tanulás fontos céljai. A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, a gondozónő-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. A gondozónő a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás során módszerében figyelembe veszi, hogy náluk hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és ebben direktebben kell részt vennie, mint az egészséges gyermekeknél. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kevésbé építhet arra a belső motivációra, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik a fejlődés folyamán. A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló felnőtt-
26
gyermek és gyermek-gyermek interakciók. Figyelembe kell venni azoknak a gyermekeknek a nyelvi szükségleteit, akiknek más az anyanyelvük, mint a nemzeti nyelv. Ünnepeink Az ünnepek rendívül fontosak minden ember életében, a kisgyermekek életében különös jelentőségük van. Az ünnepek szorosabbá fűzik a családok, rokonok összetartozását. A családon belül erősítik a szeretet érzését, az együttlét örömét. Ünnepeink szervezésekor, figyelembe vesszük, hogy ezek elsősorban családi ünnepek. Az a célunk, hogy az igazi ünneplés, az igazi nagy öröm otthonukban, családi körben érje a gyermekeket. Felkészítjük őket az ünneplésre. Ünnep előtti időszakban a gondozónők gyakrabban szerepeltetik az ünnepek hangulatát idéző játékokat, játékhelyzeteket, verseket, mondókákat, meséket, énekeket. Feldíszítik a szobákat az ünnepre utaló saját kezűleg, illetve a gyermekekkel együttkészített dekorációkkal. A gondozónők maguk készítette apró ajándékokkal kedveskednek a gyermekeknek. Anyák napjára a gyermekek készítenek kedves kis ajándékot a nevelőik segítségével az édesanyáknak. Ünnepeink:
Márton-napi lampionos felvonulás
A Mikulás házhoz jön, ajándékokat oszt a gyermekeknek
Karácsony előtt a gyerekekkel délelőtt süteményt készítünk, meghitt karácsonyi hangulatot teremtünk
Farsang alkalmával a gyermekek és a gondozónők is jelmezbe bújnak, egész napos a mulatság, tánc…
Húsvétra húsvéti ajándékokat készítünk a gyerekekkel, közös tojáskeresés az udvaron
Anyák napján az édesanyáknak gondoskodunk meglepetésről
Gyermeknapon egész napos kerti mulatságot szervezünk a szülők bevonásával,
Ünnepeink többségének a szülők, nagyszülők, testvérek is részesei lehetnek.
DOKUMENTÁCIÓ A bölcsőde a gyermek fejlődésének nyomon követése, a fejlődési folyamatalakulásáról való tájékozódás
céljából
az
egyes
módszertani
javaslatokban
megfogalmazott
módon
dokumentációt vezet. A dokumentáció vezetése, az abban szereplő adatok, információk felhasználása a gyermekről való lehető legmagasabb színvonalú gondoskodás biztosítása, a 27
gyermekfejlődésének segítése, a hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányoknak és következményeiknek enyhítése érdekében történik. A dokumentáció semmiféleképpen sem a gyermekek minősítését szolgálja. A dokumentáció vezetésénél fontos szempontjaink: a tárgyszerűség (objektivitás). A dokumentáció
készítéséhez
alkalmazott
módszerek,
és
eszközök
kiválasztásánál
különösképpen tekintettel vagyunk a kisgyermekek fokozott biztonságigényére (személyi- és tárgyi környezet állandósága, az adott helyzetnek a kisgyermek megszokott, számára elfogadott élethelyzetekhez való hasonlósága). A dokumentáció vezetéséhez a szülők hozzájárulását kérjük, a rögzítetteket kérésükre megmutatjuk. A dokumentáció vezetésénél és őrzésénél a személyiségi jogokat a legmesszebbmenőkig figyelembe vesszük. Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a korai fejlesztés és gondozás feladatait –a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére épített – fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján végezzük. Az egyéni fejlesztési tervet a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), és a korai fejlesztő pedagógus készíti el. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell az értelmi fejlesztés, a hallásfejlesztés, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztő terápiák, a pszichológiai fejlesztés feladatait. A fejlesztést - gondozást végző gyógypedagógus (terapeuta) központilag kiadott nyomtatványon egyéni fejlesztési naplót vezet. A gyermekfejlődését a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), központilag kiadott nyomtatványon értékelő lapon értékeli. Az egyéni fejlesztési tervet és az értékelési lap egy példányát megküldi a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnak, illetve a szülőnek, egy példánya az ellátó intézményben marad. Intézményvezető:
felvételi könyv – számítógépen + IX. számú Adatlap
havi statisztika, bölcsődei kérdőív (KSH adatszolgáltatás)
NRSZH TEVADMIN napi jelentés
személyügyi anyagok kezelése
munkaköri leírások
költségvetés
heti étrend
28
dolgozók egészségügyi könyve
havi statisztika
dolgozók szabadságának nyilvántartása
dolgozók jelenléti kimutatása
Élelmezésvezető:
kis- és nagy értékű eszközök nyilvántartása (leltár)
munkavédelmi napló vezetése
étkezők nyilvántartása (gyermekek, dolgozók) 328/2011 (XII.29.) Kormányrendelet 4. sz. melléklete
heti étrendek
árubeszerzési bizonylatok, számlák
adagolási útmutató, ételrecept-gyűjtemény
Bölcsődeorvos:
Egészségügyi törzslap (egy év alatt havonta, 1-3 évig negyedévente)
Kisgyermeknevelőnők:
csoportnapló naponta
napi jelenléti kimutatás 328/2011 (XII.29.) Kormányrendelet 2. sz. melléklete
bölcsődei gyermek-egészségügyi törzslap, a fejlődési lappal együtt (C.33546/a.r.sz.ny.r.)
üzenőfüzet
A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja A bölcsődei ellátásról az igénylő családok a Zánka község honlapján és az intézmény saját honalapján találhatnak tájékoztatást: http://www.zanka.hu www.zankaovi.hu A zánkai Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Szakmai Programjában és Házirendjében ugyancsak részletes ismertetőt olvashatnak az igénylő szülők a bölcsődék tárgyi személyi feltételeiről, kisgyermeknevelő munkájáról, a gyermekek táplálásáról, a felvétel rendjéről.
29
A FEJLŐDÉS LEGGYAKORIBB JELLEMZŐI A BÖLCSŐDÉS KOR VÉGÉRE • Nagyon sok területen önálló a gyermek: egyedül étkezik, öltözködik, tisztálkodik, legfeljebb apró segítséget igényel. • Már nemcsak a szoros felnőtt-gyermek kapcsolatban érzi magát biztonságban, hanem szívesen játszik társaival is. • Jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent nehézséget számára. • Környezete iránt nyitott, érdekli minden, szívesen vesz részt új tevékenységekben. • Gazdag szókincse van, elsősorban beszéd útján tart kapcsolatot felnőttel, gyermekkel. • A gyermekek többsége szobatiszta. • Képesek természeti környezetünkben felfedezni a szépséget. Megtanulják a természetben kirándulók viselkedési normáit.
Célunk a szakmai programunk megvalósításával az ellátottak egyéni szükségleteinek biztosítása, egészséges életmód alakításának segítése, hagyományőrzés megteremtése. Jelen szakmai program a visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata javasolt 3-4 évenként. Módosítása bármikor lehetséges szükség esetén.
30
MELLÉKLETEK (1. sz. melléklet)
MEGÁLLAPODÁS A gyermekek napközbeni ellátása / bölcsődei ellátás igénybevételéhez mely létrejött egyrészről a zánkai Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde, címe: 8251 Zánka, Iskola utca 4. adószáma:16881352-2-19 _____________________________intézményvezetője másrészről _____________________________szülő/törvényes képviselő – a továbbiakban ellátást igénylő – között a mai napon az ellátást igénylő gyermeke bölcsődei ellátásáról. Az ellátást igénybevevő Törvényes képviselője:______________________________________ születési neve: _____________________________________________ születési helye, ideje: ________________________________________ állampolgársága:____________________________________________ anyja neve: ________________________________________________ lakóhelye: _________________________________________________ tartózkodási helye: __________________________________________ mint, bölcsődei ellátást igénylő gyermek törvényes képviselője (a továbbiakban: Képviselő) a továbbiakban együttesen Felek között alulírott helyen és napon, az alábbi feltételek szerint. Képviselő a bölcsődei ellátást az alábbi kiskorú gyermekre igényli: Gyermek neve: _______________________________________ születési helye, ideje: __________________________________ állampolgársága:_______________________________________ anyja neve: ___________________________________________ lakóhelye: ____________________________________________ tartózkodási helye: _____________________________________ TAJ száma: ___________________________________________ A Gyvt 42. § (1) bekezdése szerint a bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Az NM rend. 36. § (1) bekezdése alapján bölcsődébe a gyermek húszhetes korától harmadik életévének, illetve annak az évnek a december 31-éig vehető fel, amelyben a gyermek a harmadik életévét betölt. 31
A Gyvt 32. § (7) bekezdése szerint jelen megállapodás az alábbiakra terjed ki: 1. Intézményünk a bölcsődei ellátás________év__________hó____napjától kezdődően (kérjük, aláhúzással jelölje) határozatlan időtartamra: jogosultsági feltételek megszűnéséig, határozott időre_____________________-ig biztosítja. 2. A gyermek számára nyújtott szolgáltatások és ellátások tartalma, módja: szakszerű gondozás-nevelés, testi-lelki szükségletek kielégítése, a fejlődés és a szocializáció segítése, napi négyszeri (orvos által ellenőrzött, az életkornak megfelelő) étkezés, a fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet, egészségvédelem-egészségnevelés,kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése, állandóság (saját gondozónő rendszer), egyéni bánásmód, időjárástól függően napi lehetőség a szabad levegőn való játékra, az egyéni ruhanemű kivételével, a textíliával történő ellátás, személyes higiéné feltételeinek biztosítása, korcsoportnak megfelelő játékeszközök használatának biztosítása, rendszeres orvosi felügyelet, óvodai életre való felkészítés 3. Térítési díj meghatározása: A Gyvt 146. § (1) bekezdése értelmében a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért személyi térítési díjat (étkezés) kell fizetni. A térítési díjat az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: kötelezett) az intézménynek fizeti meg. A bölcsődei ellátás esetében a térítési díj külön kerül meghatározásra a gyermekétkeztetésre (továbbiakban: étkezési díj) valamint a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra (a továbbiakban: gondozási díj). Gondozási díjat jelenleg az intézményben nem kell fizetni. A gyermekétkeztetésre vonatkozó szabályok: A Gyvt 148. § (1)-(3) bekezdései, valamint (5) bekezdése alapján a kötelezett által fizetendő étkezési díj összegét az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, melyet az Intézményi Társulás évente legfeljebb egyszer megváltoztathat. A térítési díjat előre, tárgyhónap 15-ig kell az ellátást nyújtó bölcsődének megfizetni. Amennyiben a szülő a térítési díjfizetés kötelezettségének nem tesz eleget, a bölcsőde a követelését elküldi a fenntartónak és az ellátást felfüggeszti. Szülő által fizetendő étkezési napi térítési díj:_____________ 4. A bölcsődei ellátás megszűnésének esetei a bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek a 3. évét betöltötte Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, és a gyermek háziorvosa ezt igazolja a bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig.
32
ha a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint a gyermek egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetve magatartása veszélyezteti a többi gyermek egészségét. a Gyvt. 37/A. § (2) bekezdése értelmében az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti ellátás megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelmezheti, melynek alapján az intézményvezető az ellátást megszünteti. Az ellátás a megegyezés időpontjában, illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. A Gyvt. 37/A. § (3) bekezdése szerint az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti ellátást megszünteti, ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti, vagy az ellátás feltételei, okai már nem állnak fenn. Amennyiben a gyermek bölcsődei ellátását több alkalommal és legalább egybefüggő 10 napig indokolatlanul nem veszik igénybe, az a gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának (bölcsődei ellátás) megszűntetését vonhatja maga után. Az ismételt indokolatlan hiányzás a házirend súlyos megsértésének minősül! Indokolatlan hiányzás esetén a szülő, törvényes képviselő részére levélben felszólítás kerül kiküldésre, hogy igazolja a gyermek távollétét. Amennyiben erre a levél kézhezvételétől számított 5 napon belül nem kerül sor, a gyermek bölcsődei jogviszonya megszüntetésre kerül. 5. Jogorvoslati lehetőségek: A bölcsődék a Gyvt. 35-36. §-a alapján Érdekképviseleti Fórumot működtetnek, melynek munkájában a szülők, a dolgozók és az Önkormányzat képviselői vesznek részt. A gyermek, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdek-képviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél vagy érdekképviseleti fórumánál az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén. Az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panaszorvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézményvezetője vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet. Az intézményvezető elérhetősége: Kránicz Attiláné, Zánka, Fő utca 29. 87/468-103; e-mail: zankaovi.hu Fenntartó részéről: Lukács Ágnes körjegyző asszony, Zánka, Fő utca 29. telefon: 06-87/ 468019 e-mail.:
[email protected] Az ellátás igénybevételének megkezdésekor a gyermek ellátását biztosító intézmény az alábbiakról szóbeli tájékoztatást ad a törvényes képviselőnek: az ellátás tartamáról és feltételeiről, az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról1, A törvényes képviselő köteles az intézményi nyilvántartásokhoz szükséges adatokról és az azokban történő változásokról 15 napon belül információt szolgáltatni! 1
33
az ellátásra jogosult gyermek és hozzátartozói közötti kapcsolattartásról, különösen a távozás és a visszatérés rendjéről az érték- és vagyonmegőrzés módjáról, az intézmény házirendjéről, panaszjoga gyakorlásának módjáról, a fizetendő térítési, illetve gondozási díjról, a jogosult jogait és érdekeit képviselő érdekképviseleti fórumról.
Képviselő jelen megállapodás aláírásával igazolja, hogy a megállapodás egy eredeti példányát, valamint a személyes gondoskodás feltételeiről szóló szóbeli tájékoztatást megkapta és tudomásul vette, abban foglaltakat betartja. Az ellátást igénylő a Házirend egy példányát átvette, az abban foglaltakat tudomásul vette, vállalta a betartását. Zánka, 20_________________
____________________________ intézményvezető
_______________________________ gyermek törvényes képviselője
34
2. Számú melléklet
FELVÉTELI KÉRELEM Alulírott, ______________________________ szülő (törvényes képviselő) kérem gyermekem bölcsődei felvételét Zánka Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsődébe. _______________________________ időponttól kezdődően. Gyermekem felvételét a következő indokkal
Gyermek neve: ________________________
kérem: Születési hely: ___________________________
a. Munkavégzés, tanulmányok folytatása
Születési idő:____________________________
b. Szülő betegsége
Anya leánykori neve: _____________________
c. Gyermek fejlődése érdekében
A gyermek TAJ száma:_________________
d. Egyedülálló szülő/3 vagy több kiskorú eltartása e. Szociális helyzet
Állandó lakcím: ir.szám: __________ Település, utca, házszám: _________________________________________ Tartózkodási cím: __________________________________________________ Település, utca, házszám: _______________________________________________ Az önkormányzattól Rendszeres Gyermekvédelmi Kedvezményt kapok. IGEN NEM Saját háztartásomban eltartott gyermekeim száma: ________ fő. Szülők / törvényes képviselő adatai: Anya neve: ___________________________Apa neve: ____________________________ Születési helye: _______________________Születési helye: ________________________ Születési ideje: ________________________Születési ideje: ________________________ Anyja neve: _________________________Anyja neve: ____________________________ Állampolgársága: ____________________ Állampolgársága: ________________________ Dátum: Zánka, ______________________________ _______________________________________ Szülő / törvényes képviselő aláírása
35
HÁZIREND
(3.sz. melléklet)
A Házirend hatálya kiterjed a zánkai Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsődébe felvett gyermekre, szüleire és dolgozóira. Törvényi háttere a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény.
Családbarát, támogató intézményként biztosítani szeretnénk a gyermekek életkorának, fejlettségének, egyéni szükségleteinek megfelelő érzelmi, értelmi, mozgásfejlődését, és biztonságos környezetet, lehetőséget adni új tapasztalatok gyűjtésére, kísérletezésére, felfedezésére, más gyermekekkel való kapcsolatteremtésre, örömteli játékra. A bölcsődei nevelő - gondozó munkánk támogatja a gyermeki személyiség kibontakozását a családi nevelés kiegészítőjeként. A bölcsődei ellátás keretében a gyermekek életkorának, fejlettségi szintjének, igényének megfelelően biztosítjuk a nevelés-gondozás feltételeit, így különösen:
a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét,
a játéktevékenység feltételeit,
a szabadban tartózkodás és alvás feltételeit,
megfelelő textíliát, bútorzatot,
az egyéni bánásmódot,
az étkezést, valamint szakszerű nevelést-, gondozást és egészségügyi ellátást, figyelembe véve az egészséges életmódra nevelés fontosságát. Bölcsőde igénybevételének szabályai
Bölcsődei ellátás keretében azon gyermekek ellátását kell elsősorban biztosítani, akiknek szüleik vagy nevelőik munkavégzésük, munkaerő piaci részvételt segítő programban, képzésben való részvételük vagy egyéb ok miatt a gyermek napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni. A felvételnél előnyt élvez az a gyermek az alábbi sorrendben) aki:
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
akit egyedülálló ( hajadon, nőtlen, özvegy elvált vagy házastársától külön élő kivéve ha élettársa van) szülője nevel 36
akinek szülője orvosilag igazolt állapota miatt a gyermek napközbeni ellátását biztosítani egyáltalán vagy csak részben tudja
akivel együtt a családban nevelt kiskorú gyermekek száma eléri vagy meghaladja a három főt,
akit-gyámhatósági határozat alapján-védelembe vettek, vagy gyámként kirendelt hozzátartozója nevel
akinek családja családgondozásban részesül és a gyermek fejlődése érdekében- a jelzőrendszer tagjai szerint (gyermekorvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság) állandó napközbeni ellátásra van szüksége Bölcsődei felvétel és elhelyezésének megszűnése
A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. A bölcsődei felvételre való jelentkezésre egész évben folyamatosan van lehetőség. A felvételhez szükséges Munkáltatói igazolás a szülők munkavégzéséről, vagy a Munkaügyi Hivatal igazolása a programban való részvételről, a képzésről, időtartamáról, Orvosi igazolás a bölcsődei ellátás igénybevételéhez, A gyermek lakcímkártyája, TAJ kártyája, Csatolni kell azokat az igazolásokat, mely a Gyvt. 149.§-ban meghatározott kedvezmények igénybevételét és jogosultságát alátámasztja. Tanulói jogviszony esetén iskolalátogatási igazolást, Magyar Államkincstár igazolása (egyedülálló szülő, tartós betegség esetén, emelt családi pótlék folyósításáról. A bölcsődei elhelyezés megszűnése a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam - illetve a meghosszabbított időtartam – leteltével, a jogosultsági feltételek megszűnésével,
a szülő illetve törvényes képviselője kérelmezheti, jelzi a kisgyermeknevelőnél gyermeke bölcsődei elhelyezésének megszűntetési igényét, melynek alapján az intézményvezető az ellátást megszünteti. Az ellátás a megegyezés időpontjában, illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. 37
ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti, vagy az ellátás feltételei, okai már nem állnak fenn, ha a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint a gyermek egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetve magatartása veszélyezteti a többi gyermek egészségét. A nevelési év végén, ha a gyermek 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszüntetéséről, illetve az ellene tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Egyet nem értés esetén a jogosult, illetve törvényes képviselője az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó végrehajtható határozatáig az ellátást biztosítani kell. A nevelési év rendje és a bölcsőde nyitva tartása A nevelési év szeptember 01-től a következő év augusztus 31-ig tart. A nyári zárva tartás idején 3 hétig nem üzemel. A bölcsőde naponta 6.30-17.00 óráig tart nyitva. A gyerekek reggeli fogadása 06.30-8.00 óráig történik. Kérjük, hogy 8.00 – 8.30 óra között ne zavarják a reggelizést, a gyermekükkel előtte vagy utána érkezzenek. Az intézményből való távozás és visszatérés rendje A bölcsődébe érkezéskor a gyermeket a kisgyermeknevelőnek, kell átadni. Hazavitelkor a nevelő adja át a gyermeket a szülőnek, vagy meghatalmazottjának. Az érkező szülőnek, ha átadja a gyereket, attól kezdve a szülő a felelős a gyerek felügyeletéért. Ha nem a szülő viszi el gyermekét a bölcsődéből, az átvevő személynek az üzenő füzetben ad írásos meghatalmazást, de 14 éves kor alatti kiskorú e feladattal nem bízható meg. Az elvált, különélő szülő gyermekének láthatását bíróság szabályozza, a gyermek elvitelét csak bírósági ítélet tilthatja meg.
Ha a szülő a gyermekét betegség vagy más ok miatt nem hozza a
bölcsődébe, a távolmaradás okát 48 órán belül közölnie kell a bölcsődevezetővel, vagy helyettesével.
38
Betegség esetén újabb igénybevétel feltételei A bölcsődébe csak egészséges gyermek hozható! A közösség egészségének megtartása érdekében lázas, antibiotikumot szedő vagy fertőzésre gyanús gyermek a bölcsődét nem látogathatja. A családban előforduló fertőző betegségről a bölcsődét haladéktalanul értesíteni kell. Amennyiben napközben észleljük a betegséget, a gyermeket elkülönítjük, a szülőt értesítjük. A gyermek gyógyulásáról a szülő orvosi igazolást köteles hozni. A beteg gyermek otthoni ápolása után, 3 napnál nem régebbi orvosi igazolással hozható be a bölcsődébe. A fertőző betegségekről a szülő köteles értesíteni az óvoda vezetőjét, hogy jelenthesse az ÁNTSZ-nek. Gyógyszert a bölcsődébe behozni nem lehet, mert azt nem adhatjuk be, kivéve tartós betegség (allergia, asztma) Kérjük, hogy étel illetve más allergia esetén tájékoztassák a nevelőket. A gyermekek bölcsődei egészségügyi ellátását gyermekorvos és védőnő végzi, amelynek során időszakosan ellenőrzik a gyermekek egészségi állapotát. A szülőket terhelő fizetési kötelezettségek A szülőket fizetési kötelezettség bölcsődében az étkezési térítési díj kiegyenlítésével terheli. Az étkezési térítési díjat minden hónap 15-ig kell befizetni. Az étkezési térítési díj befizetésének napjairól a faliújságon lehet tájékozódni. Kérjük a befizetési időpontokat szíveskedjenek figyelemmel kísérni, és a határidőket betartani, ellenkező esetben a megállapodásban elfogadottak alapján járunk el. Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 08.00 óráig. Be nem jelentett lemondás esetén térítési díj visszafizetésére nincs lehetőségünk. Gyermeki és szülői jogok és kötelességek A gyermeknek joga van, hogy: segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással szemben védelemben részesüljön,
39
a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes nevelésben, gondozásban részesüljön. A szülő joga, hogy: megválassza az intézményt, melyre gyermeke nevelését, gondozását bízza, megismerhesse a gyermekcsoportok életét, megismerje a nevelési, gondozási elveket, módszereket, tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a gyermeke nevelőjétől, véleményt mondjon, illetve javaslatot tegyen a bölcsőde működésével kapcsolatban, megismerje saját gyermeke ellátásával kapcsolatos dokumentumokat. A szülő kötelessége, hogy:
a
gyermeke
ellátásában
közreműködő
személyekkel
és
intézményekkel
együttműködjön, a fizetendő térítési díjat időben rendezze, az intézmény házirendjét betartsa. A bölcsőde helyiségek használati rendje Higiéniai okokból a csoportszobába, tornaterembe mosdóba utcai cipőben bemenni nem szabad.
Bölcsődénk
udvarán
csak
intézményünkbe
járó
gyermek
tartózkodhat
kisgyermeknevelője felügyelete alatt, azt játszótérnek használni nem szabad. Az intézményben kereskedelmi, ügynöki tevékenység nem folytatható. Ez alól kivétel a bölcsőde által szervezett rendezvényekhez igazodó, vezetői engedéllyel rendelkező tevékenység. A gyermekek ruházata a bölcsődében és a behozható eszközök rendje A bölcsődében minden gyermeknek külön szekrénye van a ruhák tárolására. A gyermekek életviteléhez és tevékenységéhez igazodva a ruházat kényelmes legyen. A szekrényben kérjük tartsanak váltóruhát is. A gyermek akkor érzi jól magát, amennyiben számára kényelmes, könnyen kezelhető, az időjárásnak megfelelő, tiszta ruhát visel. Kérjük, váltóruha, váltó cipő mindig legyen itt az bölcsődében. Kérjük, hogy a személyes kötődésű tárgyakon – amelyek a gyermek megnyugtatását szolgálják - kívül mást ne hozzanak be, mert ezekért felellőséget vállalni nem tudunk. A gyermekek által viselt értéktárgyakért, ékszerekért felelősséget vállalni nem tudunk. 40
A bölcsődébe élelmiszert nem szükséges behozni! A gyermekek napi négyszeri étkezése biztosított. Az intézmény területén TILOS A bölcsőde területén (épület és udvar) valamint a bejárattól 5 méteres körzetben dohányozni TILOS! (1999. évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól)
szeszesital fogyasztása,
kábító és bódítószerek fogyasztása, tartása és árusítása
alkohol és kábító vagy bódítószer által befolyásolt állapotban való megjelenés és tartózkodás. Kapcsolattartás és a panaszkezelés módja
A család és a bölcsőde kapcsolatának szélesítése és erősítése érdekében lehetőséget adunk a szülővel történő fokozatos beszoktatáson túl a kisgyermeknevelőnő-szülő napi találkozásaira, az értekezletekre, csoportbeszélgetésekre. Bölcsődénk kapui mindig nyitva állnak, módot adunk a családoknak a bölcsőde életébe való betekintésre is. Kérjük, hogy látogatásuk időpontját gyermekük kisgyermeknevelőjével előre egyeztessék. Az üzenőfüzetbe történő bejegyzéseiket szívesen és örömmel fogadjuk, akár a gyermek egészségi állapotára, akár a fejlődésére vagy otthoni vonatkoznak. A kölcsönös tájékoztatás érdekében kérjük, hogy a személyes
adatok,
telefonszámok
változását
jelezzék a kisgyermeknevelőknek. A
gyermekekről információt, tájékoztatást csak a nevelők, az intézményvezető, a logopédus és a pszichológus adhat. Érdekképviseleti Fórum A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló Gyv.tv.1997. évi. XXXI. törvény 35.§(1) értelmében, a bölcsődei ellátásban részesülők érdekeinek védelmében az intézmény érdekképviseleti fórumot köteles működtetni, mely megalakításának és működésének szabályait, az intézmény fenntartója határozza meg.
41
Az Érdekképviseleti Fórum munkájában a szülők, a dolgozók és az Önkormányzat képviselői vesznek részt. A Fórum szükség szerint, de legalább kétévente egy alkalommal ülésezik. Az Érdekképviseleti Fórum dönt az elé terjesztett intézményi panaszokról, intézkedéseket kezdeményez az Önkormányzatnál, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézeténél, és más hatáskörrel rendelkező szervnél. Az Érdekképviseleti Fórumnak címzett panaszt az Intézményvezetőnél kell benyújtani. Az Intézményvezető haladéktalanul értesíti az Érdekképviseleti Fórum Elnökét a panasz benyújtásáról. Az Érdekképviseleti Fórum ülését az Elnök hívja össze. A panasztevőt kifejezett kérelmére az Érdekképviseleti Fórum ülésén meg kell hallgatni. A panasztevőt az Elnök értesíti az ülés időpontjáról azzal, hogy távolmaradása az ülés megtartását és a panasz kivizsgálását nem akadályozza. Az Érdekképviseleti Fórum üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az Érdekképviseleti Fórum Elnöke a panasz Intézményvezetőnél történt benyújtásától számított 15 napon belül értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről. A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye. Ha a gyermek bölcsődei ellátását több alkalommal és legalább egybefüggő 10 napig indokolatlanul nem veszik igénybe, az a gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának (bölcsődei ellátás) megszűntetését vonhatja maga után. Az ismételt indokolatlan hiányzás a házirend súlyos megsértésének minősül! Indokolatlan hiányzás esetén a szülő, törvényes képviselő részére levélben felszólítás kerül kiküldésre, hogy igazolja a gyermek távollétét. Amennyiben erre a levél kézhezvételétől számított 5 napon belül nem kerül sor, a gyermek bölcsődei jogviszonya megszüntetésre kerül, melyről írásban értesítést küldünk.
42
Záró rendelkezések A szakmai program jóváhagyásának napjától határozatlan ideig érvényes.
Zánka, 2015. ……………………
20___ ____________hó____nap
Elfogadta: Nevelőtestület ................................................................. ..................................................................
________________________ Kránicz Attiláné Zánka, 20__ ___________hó___nap
intézményvezető
43
