Kétnyelvű Általános Iskola Méhkerék. Școala Generală Bilingvă Micherechi. Pedagógiai Program 2013

Kétnyelvű Általános Iskola Méhkerék Școala Generală Bilingvă Micherechi Pedagógiai Program 2013.

76

I. I.2. I.3. I.4. I.5. I.6. II. II.1. II.2. III. III.1. III.2. III.3. III.4. III.5. IV. IV.1. IV.2. IV.3. IV.4. IV.5. IV.6. V. V.1. V.2. V.3. V.4. V.5. V.6. V.7. V.8. V.9. V.10. V.11. V.12. VI. VI.1. VI.2. VI.3. VII.

VII.1. VII.2. VIII. VIII.1. VIII.2. VIII.2.1. VIII.2.2. VIII.2.3. VIII.2.4. 77

Bevezetés Alaptevékenység Az intézmény címe, telefonszáma Az intézmény fenntartója Az intézmény Alapító Okirata Beiskolázási terület Az intézmény működésének személyi jellemzői Az intézmény tanulólétszáma Az intézmény pedagógusai Az intézmény nevelési-oktatási céljai Iskolánk legfontosabb pedagógiai alapelvei Az iskola kiemelt nevelési és oktatási céljai A kiemelt nevelési - oktatási célok fejlesztése A fenti célok eléréséhez szükséges feladataink Speciális feladataink az általános iskolai oktatás területén Alapvető értékeink Tradicionális értékek A biológiai lét értékei Társas kapcsolatokra vonatkozó értékek A tudással, műveltséggel kapcsolatos értékek A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek A világra vonatkozó értékek, társadalommal kapcsolatos értékek A nevelési- oktatási- képzési követelményrendszer Kiemelt követelmények Társadalmi életre való felkészítés Hazaszeretetre nevelés Erkölcsi nevelés Családi életre nevelés Egészséges életmódra nevelés Testi nevelés Környezeti nevelés Esztétikai nevelés Milyen legyen az általános iskolát elhagyó serdülő a családi és iskolai nevelés eredményeképpen? Szociális ellátások biztosítása A tankötelezettség teljesítése; továbbtanulási lehetőségek A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A gyermekideálról A képzés szakaszai Tanulóink fejlődésének az egyes életkori szakaszokhoz kapcsolódó jellemzői A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskola pedagógiai sajátosságainak megjelenése az egyes képzési szakaszokban Általános iskola bevezető és kezdő szakasza (1-4. évfolyam) Általános iskola alapozó és fejlesztő szakasza (5-8. évfolyam) A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok és tevékenységek Alapelveink A közösségfejlesztés Feladatai Az önkormányzás rendszerének kialakítása A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása A közösségi nevelés területei

12. 13. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 15. 15. 17. 18. 18. 20. 21. 21. 21. 22. 22. 22. 22. 23. 23. 23. 24. 24. 25. 26. 26. 27. 27. 28. 29. 30. 30. 30. 31. 32. 33. 33. 33. 34. 36. 37. 37. 37. 38. 39. 40.

VIII.2.5. VIII.2.6. VIII.2.7. VIII.2.8. VIII.2.9. VIII.2.10. VIII.3. VIII.3.1. IX. IX.1. IX.2. IX.3. IX.4. IX.5. X. X.1. X.2. X.3. X.4. X.5. X.5.1. X.6. XI. XI.1. XI.2. XI.3. XI.4. XI.5. XI.6. XI.6.1. XI.6.2. XI.6.3. XI.6.4. XI.7. XI.7.1. XI.7.2. XI.7.3. XI.7.4. XI.7.5 XII. XII.1. XII.2. XII.3. XII.4. XIII. XIII.1. XIII.2. 78

A közösségi nevelés területei az iskola keretein belül A tanórán kívüli foglakozások A tanórán kívüli foglakozások közösségfejlesztési feladatai A programokon való részvétel A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Célok, feladatok A szabadidős tevékenység A szabadidős tevékenység közösség fejlesztő feladatai A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják A tanulási eredményeket növelő tevékenység a tanórákon A tehetség, a képesség kibontakoztatását szolgáló tevékenységek tanórán kívül A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésnek elvei A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenysége Az ifjúságvédelmi felelős feladata A támogatás jelenlegi formái A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók iskolai teljesítményének javítását segítő intézkedések Fő szempontok A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái A szülők közösségének szervezetei A szülök tájékoztatásának formái A nevelőtestület szervezetei Iskolahasználók az iskolai közéletben A szülőkkel való együttműködés fejlesztésének programja Szülői képviseleti fórumok iskolánkban Szülői értekezletek Fogadóóra Családlátogatás Nyílt nap A diákönkormányzat (5-8. évfolyamon) A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Feladat Az iskolai hagyományok szellemében a diákönkormányzat feladatai közé tartozik A diák-önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje Iskolagyűlés (diákközgyűlés) Az intézmény működésének részletes leírása Szervezeti felépítés, irányítás, ellenőrzés Az iskolavezetőség A nevelőtestület működésének gyakorlata Alkalmazotti közösség Az általános iskolába jelentkező tanuló felvételeinek elvei Az intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain Az átjárhatóság problémáinak megoldási lehetőségei

40. 41. 41. 44. 44. 45. 46. 46. 47. 47. 47. 49. 50. 50. 51. 51. 52. 52. 52. 53. 53. 54. 55. 55. 55. 56. 56. 57. 57. 57. 58. 58. 58. 60. 60. 60. 61. 62. 62. 63. 63. 66. 66. 67. 67. 68. 69.

XIV. XIV.1. XIV.2. XIV.2.1. XIV.2.2. XIV.2.3. XIV.3. XIV.4. XIV.4.1. XIV.4.2. XIV.4.3. XIV.5. XIV.6. XIV.6.1. XIV.6.2. XIV.6.3. XV.

XVI. XVI.1. XVI.2. XVI.3. XVI.4. XVII. A XVII.1. XVII.2. XVIII. XVIII.1. XVIII.2. XVIII.3. XVIII.4. XVIII.5.

XVIII.6. XIX. XIX.1. XIX.2. XIX.3. XIX.3.1. XIX.4. XX. XX.1. XX.1.1. XX.1.2. XX.1.3. 79

Helyi tanterv 1-4.évfolyam: Célok és feladatok A fejlesztés kiemelt területei A test és a lélek harmonikus fejlesztése A szocializáció folyamatának elősegítése Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése 5-8. évfolyam: Célok és feladatok A fejlesztés kiemelt területei A test és a lélek harmonikus fejlesztése A szocializáció folyamatinak elősegítése Az alapműveltség továbbépítése A tanulói stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont A tantervben évfolyamonként ismétlődő szerkezeti egységek Óraterv Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök A továbbhaladás feltételei Kötelező tanórai foglalkozások heti óraszáma a kerettanterv szerint alsó tagozaton Felső tagozaton Az intézmény magasabb évfolyamára lépés feltételei Témakörök, tartalmak Belépő tevékenységformák Az 1-4. évfolyamon Az 5-8. évfolyam tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái A magatartás minősítése A szorgalom minősítése A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei Megvalósítandó elvek Az értékelés fajtái Félévi és tanév végi Az ellenőrzés Az írásbeli beszámoltatások korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya; az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők A társadalmi integráció kívánalmai A habilitációs, rehabilitációs fejlesztés Kapcsolatok Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Célok, feladatok követelmények alapján Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Olvasás, írott szöveg megértése Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

70. 70. 71. 71. 71.

71. 72. 73. 73. 74. 74. 74. 75. 75. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 80. 81. 81. 82. 82. 84. 86. 86. 87. 89. 89.

90. 91. 93. 93. 94. 94. 95. 95. 96. 97. 97. 97. 98.

XX.1.4. XX.1.5. XX.1.6. XX.1.7. XXI. XXI.1. XXI.2. XXI.3. XXI.3.1. XXI.3.2. XXI.3.3. XXI.3.4. XXI.3.5. XXI.4. XXI.5. XXI.5.1. XXI.5.2. XXI.5.3. XXI.6. XXI.7. XXI.7.1. XXI.8. XXI.8.1. XXI.8.2. XXI.9. XXI.9.1. XXI.9.2. XXII. XXII.1. XXII.2. XXII.3. XXII.3.1. XXII.3.2. XXII.4. XXII.5. XXII.5.1. XXII.6. XXIII. XXIII.1. XXIV. XXIV.1. XXIV.2. XXIV.2.1. XXIV.3. XXIV.4. XXIV.5. XXIV.6. XXV. XXV.1. XXV. 2. XXV. 3. XXV. 4. XXV. 5. 80

A tanulási képesség fejlesztése Ismeretek az anyanyelvről Ismeretek az irodalomról Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése, társadalmi ismeretek Környezeti és egészségnevelési program A környezeti nevelés Alapelvek, alapértékek Célok A környezeti nevelés célja Stratégiai célok Konkrét célok Hosszú távú céljaink Rövid távú céljaink A célok megvalósításához szükséges készségek fejlesztése A környezeti nevelés színterei iskolánkban Tanítási órákon Tanórákon kívül Nem hagyományos tanórai keretben Folyamatos, egész évben meglévő programok Erőforrások Nem anyagi erőforrások Iskolán kívüli együttműködés Módszerek Taneszközök Kommunikáció Iskolán belüli kommunikáció Iskolán kívüli kommunikáció Az egészségnevelés Az egészségnevelés célja Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai Megvalósítási helyek Tanórai foglalkozásokon Tanórán kívüli foglalkozásokon Módszerek Erőforrások Iskolán belüli együttműködés Iskolán kívüli kapcsolatok Mindennapos testnevelés A mindennapi testnevelés céljai Munka-és balesetvédelem a gyermekek körében Balesetek megelőzése Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás legfőbb céljai Módszereink A gyermek-és ifjúságvédelem az egészségnevelés keretein belül Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A fogyasztóvédelemmel összefüggő feladataink Jogi háttér A fogyasztóvédelmi oktatásunk célja A fogyasztóvédelmi oktatásunk tartalmi elemei A fogyasztóvédelmi oktatásunk színterei Módszertani elemek

98. 99. 99. 100. 101. 101. 101. 102. 102. 102. 103. 103. 103. 104. 105. 105. 105. 105. 106. 106. 106. 107. 107. 108. 108. 108. 108. 109. 109. 109. 110. 110. 110. 111. 111. 111. 112. 113. 114. 116. 117. 117. 117. 118. 118. 118. 119. 121. 121. 121. 122. 123. 124.

XXV. 6. XXVI.

A fogyasztóvédelmi nevelési ismeretek mérése, „számonkérése” A katasztrófa-és polgári védelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok XXVI.1. Megvalósítás területei XXVI.1.1. Elméleti ismeretek XXVI.1.2. Gyakorlati ismeretek XXVI.2. Az iskola dolgozóinak polgári védelmi felkészítése XXVII. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai XXVII.1. A pedagógusfeladatai és hatásköre XXVII.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre XXVII.3. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység XXVII.4. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló XXVII.5. Az érzékszervi és mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrációjának célja és feladatai XXVII.5.1. Az integráció feltételei XXVII.5.2. Személyi feltételek XXVII.5.3. Tárgyi feltételek XXVII.6. Szakmai szolgáltatások XXVII.7. Követelmények és értékelés XXVII.8. Fejlesztési terv XXVII.8.1. Célja XXVII.7.2. Feladatai XXVII.7.3. Követelmények XXVII.8. Az utazótanár feladatai XXVII.9. A pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók integrációjának célja és feladatai XXVII.9.1. Tanulási zavarok XXVII.9.2. Kiemelt célok, feladatok XXVII.10. A fejlesztő tevékenység közös célja és feladatai XXVIII. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata XXVIII.1. A vizsgaszabályzat célja XXVIII.2. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint XXVIII.2.1. A tanulmányok alatti vizsgák célja XXVIII.3. Általános szabályok XXVIII.4. Osztályozó vizsga XXVIII.5. Különbözeti vizsga XXVIII.6. Javító vizsga XXVIII.7. Pótló vizsga XXVIII.8. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga XXVIII.9. Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei XXVIII.10. Írásbeli vizsgák általános szabályai XXVIII.11. A szóbeli vizsga általános szabályai XXVIII.12. Gyakorlati vizsga általános szabályai XXVIII.13. Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje XXVIII.13.1. A vizsgatárgyak követelményrendszere XXVIII.13.2. Vizsgatárgyak részei

81

126. 127. 127. 127. 128. 128. 129. 129. 130. 131. 131. 132. 132. 132. 132. 133. 133. 134. 134. 134. 134. 134.

135. 135. 135. 136. 137. 137. 137. 137. 137. 138. 139. 139. 140. 140. 141. 141. 142. 143. 143. 143. 144.

I.

Bevezetés

A Méhkeréki Kétnyelvű Általános Iskola pedagógiai programja tartalmazza az intézmény jellegzetességeit, bemutatja az itt folyó munkát és az iskolában folyó nevelésről, oktatásról igyekszik átfogó, képet adni úgy a fenntartó, mint a szülők részére. Az intézményben dolgozó pedagógusok munkájuk során figyelembe veszik a pedagógiai program utasításait, azzal teljes összhangban dolgoznak. A program megalkotásakor a hatályos törvények, jogszabályok és rendeletek szerint jártunk el, valamint szem előtt tartottuk a helyi igényeket és lehetőségeket. Településünkön az iskolai nevelés és oktatás egy 1815-ben indult, mára már teljesen felújított, a mai kor követelményeinek is megfelelő épületben folyik. A minőségi munkavégzéshez biztosítottak a személyi és tárgyi feltételek. Tanítványaink nyugodt, falusi környezetben jutnak hozzá a magas színvonalú oktatáshoz. Intézményünkben a diákok kisebb létszámú osztályokban tanulhatnak, mely optimális körülményeket teremt mind a tehetséggondozásra, mind a felzárkóztatásra. Az intézmény arculatát elsősorban román nemzetiségi jellege határozza meg, mely minden tevékenységünket átszövi. Az oktató-nevelő munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk a román nemzetiségi nyelv oktatására, őseink kultúrájának, hagyományainak ápolására, történelmének megismerésére. Minden tanuló már első osztálytól a 2013 - 2014 – es tanévtől heti 6 órában tanulja a román nyelvet, irodalmat és a román kultúra és civilizáció (népismeret) tantárgyakat. Tanítványaink az általános iskola évei alatt szereznek ismereteket az irodalmi román nyelv s a nyelvjárások közti különbségekről. Az idő elteltével felismerik a különbségeket az egyre ritkábban beszélt román dialektus és a tankönyvek román nyelvű szövegei között. A gyermekek tanítási órákon és gyakori szerepléseik alkalmával megismerik a magyarországi román és magyar népviseletet és tánckultúrát. A nemzetiségi oktatás feladata a nemzetiségi tanulók számára létesített intézményekben, hogy szervezetten biztosítsa a nemzetiségi nyelv tanulását, a nemzetiségi történelem, kultúra, hagyomány megismerését a közösségi identitástudat megőrzése, ápolása, erősítése mellett. Tanulással őrizzék meg az utókor számára a még fennmaradt régi román népköltészeti alkotásokat, félig magyar - félig román nyelvű verseket, dalokat. A tanév nemzetiségi kulturális rendezvényein mind többen érezzék át e közösségi együttlétek örömét. A nemzetiségi oktatást minden országban alapvetően az ott érvényes jogrendszer határozza meg, helyzete az oktatási rendszerben sokféle A nemzetiségismeretet minden szinten önálló tantárgyként tanítjuk, s a tanórán kívüli tevékenységekre is kellő hangsúly fektetünk. Ebből a tudásanyagból megismerhetjük a múlt és a jelen értékeinek összefonódását, s jelentőségüket a jövő nemzedéke számára. Benne rejlik a folklórközösségek miliő-, szellem – és lélekrajza, s a mai románság kulturális élete. Meggyőződésünk, hogy csak a múlt megismerése és a jelen tisztánlátása vezethet egy minőséggel teli jövő felé. Az értékközvetítés egyik 82

kulcseszköze a nyelv, melynek tanítása – a sajátos kisebbségi viszonyok és nyelvünk pozícióvesztése miatt – az iskola fő feladata lett. Úgy véljük, a román nyelvtanításban is követnünk kell a korszerű nyelvszemléletet, a modern eszközök és módszerek alkalmazását. Román nemzetiségi és magyar nemzeti szempontból egyaránt érdek, hogy a román nemzetiségi kétnyelvű iskola a magyar környezet részéről megnyilvánuló romántanulási igényeket is kielégítse. Minden részterületen ápolnunk kell a hazai románság értékeit és a magyar kulturális hagyományokat, ezáltal is erősítve a kölcsönös egymásrautaltságból eredő összetartozás tudatot, miközben törekszünk megőrizni és tovább erősíteni iskolánk kétnyelvű és humán jellegét. A kétnyelvű oktatásban rendkívül lényeges a mindkét nyelven való kiegyensúlyozott fejlődés. Az egyetemes, a magyar és a román nemzeti valamint az etnikai, lokális kultúra megismertetése horizontálisan és vertikálisan egyaránt átszövi az egész intézmény cél, -feladat, -és követelményrendszerét. A nép -és nemzetiségismeret: a történelmi múlttal, a szokás és hagyományvilággal, a vallással és művészetekkel kapcsolatos műveltségi anyag valamennyi pedagógiai szakasz területeit áthatja. Minden esetben a nevelési-oktatási cél, egy széleskörű alapműveltség közvetítése, hogy az oktatásban a tanulók átfogóbb ismereteket, elmélyültebb tudást sajátíthatnak el. Fejlettebb művészetszemlélet, elvonatkozó és logikai képesség várható el tőlük. Iskolánk a román nemzetiség egyik legfrekventáltabb intézménye. Kiemelt   

feladatának tekinti: a nemzetiségi identitástudat megőrzését, megszilárdítását a román nyelv magas szintű művelését; a román értelmiség kinevelését, felsőfokú szakképzettséggel rendelkező szakemberképzését, akik helytállnak a nemzetiségi közéletben.  a nemzetiségi kultúra értékeinek megőrzését, közvetítését, azok tiszteletét, megbecsülését, a hagyományok ápolását, román nemzetiség és az anyaország történelmének, irodalmának és művészetének megismerését nyitottságot a nemzetiségi kultúra értékeinek közvetítését az intézmény falain kívül (belföldön és külföldön egyaránt)

Nevelési koncepciónk lényege, hogy a szellemi adottságok eltérő minőségét szem előtt tartva értékelünk mindenkit és elősegítjük az egyéni adottságok érvényesülését. Az intézmény családias, gyermekközpontú szellemisége jó nevelő – diák, nevelő – család kommunikációt eredményez. Intézményünk kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik (kisebbségi önkormányzat, nemzetiségi civil szervezetek, romániai intézmények, iskolák és szervezetek, hazai román intézmények és szervezetek).

83

Törvényi háttér: •2011. évi CXC törvény a köznevelésről •20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról •110/2012 . (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról •51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (mellékletei a kerettantervek, óraszámok) •32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról I.2. Alaptevékenység Az általános iskolában 8 évfolyamon folyik az oktatás. A szülők és a gyerekek igényeihez alkalmazkodva különböző lehetőségeket biztosítunk a tanulók képességeinek kibontakoztatására, érdeklődésük kielégítésére, a sajátos nevelési igényű gyermekek társaikkal integrált oktatására, fejlesztésre. Oktatási és nevelési módszereink megválasztásában elsősorban a jól bevált hagyományokat követjük, de befogadói vagyunk mindazoknak az újításoknak is, melyeket hatékonynak tartunk. I.3. Az intézmény címe, telefonszáma: Méhkerék, Kossuth u. 82 szám Telefon: 06-66-277-717 OM: 028371 I.4. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény működtetője: Méhkerék Községi Önkormányzata I.5. Az intézmény Alapító Okirata: I.6. Beiskolázási terület: Méhkerék község közigazgatási területe. II. Az intézmény működésének személyi jellemzői II.1.Az intézmény tanulólétszáma: Az általános iskolában a 2012/2013. tanévben a tanulói létszám 130 fő. Évfolyam I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.

Tanulólétszám 8 fő 16 fő 6 fő 21 fő 14 fő 26 fő 23 fő 19 fő

A megengedett tanulólétszám tervezett felső határa 224fő. 84

II.2. Az intézmény pedagógusai: Az intézmény pedagógus létszáma Főállású, teljes munkaidős Részmunkaidős További munkaviszonyt létesítő

17fő 16fő 1fő 1fő

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény illetmény előmeneteli rendszerére vonatkozó előírásokat betartjuk, így a pedagógusok részesülnek az e törvényben előírt juttatásokban (besorolás szerinti bér, kötelező pótlékok, utazási kedvezmény, pedagógus igazolvány). Törekvéseink arra irányulnak, hosszú távon állandó és megfelelő szakképesítésű testületet alakítsunk ki. II.3.A pedagógusok végzettség szerinti megoszlása a következő: Pedagógus végzettségű Főiskolai végzettségű Egyetemi végzettségű Szakvizsgázott pedagógus

17fő 13fő 4fő 2fő

III. Az intézmény nevelési-oktatási céljai E fejezeten belül fogalmazzuk meg azokat az alapvető szakmai, pedagógiai elveket, értékeket, melyeket a nevelőtestület, az iskolahasználók intézményünk legfontosabb céljainak, feladatainak tartanak. III.1. Iskolánk legfontosabb pedagógiai alapelvei:   

 



85

A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. Intézményünkben az oktató – nevelő munka nyelve a magyar és a román nyelv. Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokultúrális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség, ugyanakkor a kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. A sajátos nevelési igényű tanulók kapják meg a megfelelő segítséget képességeik egyéni igény szerinti fejlesztéséhez. Az emberi szuverenitás magába foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Ehhez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele. A világban való eligazodás feltételezi legalább egy idegen nyelv elsajátítását.

 

  

        

Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. A megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi. A sajátos nevelési igényű gyermekeket hosszabb távon, kellő körültekintéssel készítjük fel a tanulmányok általános iskolán túli folytatására. A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. Tanulóink érezzék jól magukat iskolánkban, fedezzék fel önmagukat és környezetük értékeit. Tudjanak különbséget tenni az őket érő pozitív és negatív hatások között. Váljanak művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá és boldogságra képes egyénné. Iskolánkból kikerülve tudjanak érvényesülni és beilleszkedni társadalmunkba. Szerezzék meg a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket, eszköztudást. Készítsük fel diákjainkat arra, hogy képesek legyenek helytállni Magyarországon, Európában és a globalizálódó világban. Tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, védjék a természet értékeit. Ismerkedjenek más népek kultúrájával, szokásaival. Igényük legyen idegen nyelvek elsajátítására. Törekedjenek az előítéletmentességre. Szerezzék meg a szükséges ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat az egészséges életvitelhez. Iskolánk magas színvonalú ismeretközléssel emelje tanulóink tárgyi tudását, problémamegoldó képességét, kreativitását.

Pedagógiai elveink a nemzetiségi pedagógia terén Arra törekszünk, hogy tanulóink számára nyilvánvalóvá váljanak a román nyelvi és kulturális gazdagság értékei és előnyei.   

  

86

Fejlesztjük tanulóink reális nemzetiségképét. Nagy súlyt fektetünk a toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére. Törekszünk arra, hogy tanulóink felismerjék az előítéleteket és a kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét és veszélyeit. Fejlesztjük tanulóinknál a román nyelv elsajátításának, továbbadásának, átörökítésének igényét. A közösségépítés eszközével fejlesztjük tanulóink együvé tartozásának tudatát, az iskola falain túlmutató kapcsolattartását. Ösztönözzük tanulóinkat arra, hogy ismerjék meg a román nemzetiség kulturális örökségének jellemzőit, ezzel segítsük őket identitásuk megtalálásában, fejlesztésében. A fejlesztő munka legfőbb színterei a román nyelv és irodalom, kultúra és civilizáció, ének-zene órák. A







tanulók aktív résztvevői különböző kulturális rendezvényeknek és nyelvi versenyeknek is, melyek fő célja a hagyományőrzés. Ugyancsak segítenek a különböző romániai táborok nyelvünk gyakorlásában és identitástudatunk megőrzésében (kulturális, sport, ökumenikus stb.,). Mindennapi nevelő-oktató munkánk során arra törekszünk, hogy tanulóink számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, melyeket esetleg jövőjük alakításában is kamatoztassanak. (pl.: továbbtanulás, munkalehetőségek román nyelv-területen is.) Tevékenységrendszerünk által el kell érnünk, hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és a kirekesztés megjelenési formáit, illetve megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit. Román nyelv és irodalom órákon, tanórán kívüli tevékenységek során fejlesztjük tanulóinknál a román nyelv elsajátításának, megőrzésének, átörökítésének igényét.

III.2. Az iskola kiemelt nevelési és oktatási céljai: Olyan iskola kialakítása a cél, amely humanista, szeretetteljes légkörű, személyiségközpontú; amely az intézmény deklarált értékei mellett széles teret nyit a tanulók értékválasztó, értékképző tevékenységének, amely képes az iskolát körülvevő társadalmi környezettel folytatandó folyamatos párbeszédre. Az iskola alapvető célja: kiegyensúlyozott, harmonikus, örömre és szeretetre nyitott, a hazához és a nemzethez, múltjához és jelenéhez kötődő, a jelen viszonyai között eligazodni képes, a helyi és tágabb társadalmat aktívan alakítani kívánó és tudó, az emberiség ügyeivel is közösséget vállaló ember nevelésében való hatékony közreműködés. Az anyanyelvi műveltség, nemzeti és román nemzetiségi kultúra értékeinek megismerése. Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. III.3. A kiemelt nevelési - oktatási célok fejlesztése Az iskolában a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. Az iskolai nevelés alapvetően értékalkotás, értékközvetítés. Olyan pedagógiai munkára van szükség, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése áll a központban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem a társadalmi élet, tevékenység számos egyéb fóruma is. Az iskola fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességüket, edzi akaratukat, hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez, így megfelelő teret ad a sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának.

87

III.4. A fenti célok eléréséhez szükséges feladataink  Alapvető feladatunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre.  Román nemzetiségi kultúránk alapos megismerése érdekében, a román órákon magasabb anyanyelvi szinten tanítjuk a román nyelvet, a román irodalmi, valamint a román nép kultúráját.  Román anyanyelvi kultúránk alaposabb megismerése érdekében,- a tanulók mind szélesebb körét bevonva-, anyanyelvi és honismereti táborokat, kirándulásokat szervezünk az anyaországban a szülők közreműködésével, támogatásával.  A kétnyelvű – minden tantárgy román illetve magyar nyelven történő – oktatással elérhetjük, a román nyelv minél magasabb szintű művelését, a diákok szókincsének bővülését a szakszavak megismerését, megértését.  Az irodalmi nyelvi kifejezőképesség és beszédkészség folyamatos és rendszerszerű fejlesztése, valamint az örökölt tájnyelv, és az iskolában megismert irodalmi nyelv funkciójának és értékeinek helyes megítélésén alapuló nyelvi tudat formálása a román tanulókban.  Az identitástudat elmélyítésére, az értékek megbecsülésére és védelmére, a nemzet, a haza és a szűkebb közösség hagyományainak megismerésére nevelés is fontos feladatunk.  Célunk a szülőkkel olyan szemléletben együttműködni, hogy iskola és szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink.  Minden tevékenységünket - az oktatás és a nevelés területén egyaránt – a gyermekek szeretete kell, hogy áthassa. Célunk az, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének saját értékeit.  Minden tanuló ismerje meg nemzeti művészeti kultúránk értékeit, ennek révén szélesítjük a nemzeti önismeretet. Nevelésünk ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet művészeti emlékeinek, hagyományainak feltáró és ápoló egyéni és közösségi tevékenységére.  Elsősorban személyes példamutatással kell gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására nevelnünk. III.5. Speciális feladataink az általános iskolai oktatás területén:  A tárgyi tudás átadásán túl biztosítanunk kell, hogy a gyermek szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja.  A tehetség kibontakoztatása érdekében feladatunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényeinek és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési képességet.  Lehetőleg minden gyermek számára biztosítanunk kell képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat.

88









Minél korábban fel kell ismernünk a tehetségeket, hogy személyre szabott fejlesztéssel segítsük szakmai továbbfejlődésüket, továbbtanulásukat. Minél korábban fel kell ismernünk, ha a tanuló a tantárgyi követelményekben elmarad, meg kell keresnünk ennek az okát, segítséget kell nyújtani abban, hogy a keletkezett hátrányát pótolhassa. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük esztétikai állapota iránt. Meg kell követelnünk a rendet, tisztaságot, megakadályozni a szándékos rongálást. A hatékony személyiségfejlesztés érdekében rendkívül fontos, hogy az iskola pedagógiai együttműködést alakítson ki a szülőkkel.

IV. Alapvető értékeink Iskolánk pedagógiai törekvéseit a klasszikus humanista szellemű értékek kialakítása, a személyiség sokoldalú fejlesztése és a tanulók teljesítményre való ösztönzése határozza meg. IV.1. Tradicionális értékek: A humanizmus, a tudás, a másik emberrel való törődés, a kulturális érdeklődés, a tolerancia, magyarságtudat, a munka. Kiegészül még az európai, humanista értékrenddel, melyek tartalma az Európához tartozást erősíti. Munkánkat meghatározzák az Alkotmányban, a közoktatási törvény bevezetőjében, az egyes nemzetközi egyezményekben az alapvető emberi jogokról, a lelkiismereti- és vallásszabadságról, a közoktatásról, a gyermeki jogról, a nemzeti és etnikai kisebbségekről megfogalmazott értékek. Ezt kiegészítik az európai polgári fejlődésben kiértékelt értékrend, a tudományos-technikai haladásban, a hazai kulturális, pedagógiai hagyományokban megjelenő értékek. IV.2. A biológiai lét értékei: Törekvés az optimális testi-lelki egészségi állapotra, az egészséges életmód (egészséges életvitel, táplálkozás, életrend, testmozgás) iránti igény, felelősség önmagunk biológiai újratermeléséért, saját jövendő utódainkért. IV.3. Társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: • Igény az önismeretre, az önnevelésre, felelősségvállalás a saját életünk alakításáért, alkalmazkodni tudás, egészséges önbecsülésre törekvés, szerénység önmagunk megítélésében, • Tisztelet a szülök, nagyszülők, idősek iránt, a családi hagyományok őrzése, összetartozás-érzés, felelősségvállalás a párkapcsolatokban, • A másik ember elfogadása, készség az együttműködésre, törekvés az empátiára, készség az értelmes kompromisszumra, • Kulturáltság a viselkedésben, a kommunikációban, udvariasság, segítőkészség, az erőszak, az agresszív viselkedés elutasítása.

89

IV.4. A tudással, műveltséggel kapcsolatos értékek: A hasznos, értelmes munka, mint örömforrás; szorgalom, kitartás, rendszeresség; igényesség a munkában; törekvés az optimális teljesítmény elérésére; a takarékosság, a munka ésszerű megszervezése, a verseny, a megmérettetés fontosságának elfogadása. IV.5. A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek: A szűkebb " haza" szeretete, megóvása; a nemzeti múlt emlékeinek tisztelete; a nemzeti szimbólum tisztelete, hazaszeretet. A világban betöltött helyünk, szerepünk reális megítélése, a nemzeti kisebbségek jogainak tisztelete. IV.6. A világra vonatkozó értékek, társadalommal kapcsolatos értékek: A faji, a vallási, etnikai különbségek elfogadása, az e téren jelentkező előítéletek elutasítása, az állampolgári jogok tisztelete. Érdeklődés, fogékonyság a társadalom jelenségei, problémái iránt, igény a helyi, közösségi cselekvésre: Törekvés az erkölcsös, kulturált politizálásra; a saját állásfoglalás igénye. A béke megbecsülése, megóvása, az erőszak valamennyi formájának elutasítása, felelősségérzet a jövőért, a jövő nemzedék sorsáért. A világon élő sokféle nemzet, nép, emberfaj egyenjogúságának elismerése; a közép-európai régió népeivel való közösségvállalás.

V. A nevelési- oktatási- képzési követelményrendszer V.1. Kiemelt követelmények:  Anyanyelvi képességek (olvasás, beszéd, írásbeli kifejezés),  Matematikai képességek, a logikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzés módszereiben való jártasság,  Idegen nyelvi képességek /a tanult nyelv népi kultúrájának, szokásainak megismerése/,  Szociális képességek: meg kell, hogy feleljenek az átlagos tanulótól az adott életkorban és iskolázottság mellett elvárható szinten. V.2. Társadalmi életre való felkészítés: A tanuló az iskolában éli meg először a társadalom függőségi és hatalmi viszonyait, saját jogait és lehetőségeit sorsa és a közélet formálásában.  Ezt figyelembe véve kell közvetíteni a tanulóval szemben támasztott követelményeket.  Alakítani azt a módot, ahogyan vele viselkednek, amiképpen hozzá szólnak, róla beszélnek.  Úgy kell megszervezni, értékelni munkáját, hogy azok elsegítsék az együttműködést, jogainak, érdekeinek érvényesülését.  Fontos személyiségfejlesztő: a tanár-diák, diák-diák közötti hangnem, magatartás. E kapcsolatok fejlesztése, a diáktársak értékrendje nagy hatással van a tanulóra.  Bevezetés az ügyviteli rendbe (főbb hivatalok hatáskörei, ügyiratok fogalmazása, űrlapok kitöltése).

90

V.3. Hazaszeretetre nevelés:  Minden eszközt és alkalmat fel kell használni, hogy az iskola erősítse a tanuló kötödését a nemzethez, erősítse a hazaszeretetüket, azt az érzést és tudatot, hogy jó dolog Magyarország polgárának lenni.  Ismerjék a kultúránkat, amely az európai kultúra szerves része, legyenek nemzetünkért tenni akaró és tudó állampolgárok.  Becsüljék meg a velük együtt élő nemzetiségeket, a szomszédos népeket és kultúrájukat.  A hazaszeretetre nevelés kiemelkedő eszköze a magyar nyelv, a történelem, a földrajz, a magyar művelődéstörténet és irodalom tanítása, a nemzeti és állami ünnepek méltó megünneplése (márc. 15, aug. 20, okt. 23). V.4. Erkölcsi nevelés:  Igen nagy az iskola szerepe a közerkölcs kialakításában. Legfontosabb feladat az önismeret, az önuralom és felelősségteljes magatartás, a helyzetfelismerésre és a dicséretre való képesség kialakítása.  A szolidaritás, az előzékenység az állhatatosság, az előítéletmentesség, a másik ember tisztelete, a tolerancia, a megbízhatóság, az alkalmazkodóképesség csak a jót építő, az igazat érvényre juttató, szeretet által vezérelt közösségekben alakul-hat ki.  A jó és rossz, igaz és hamis, értékes és értéktelen közötti különbség fel-ismerése, a jó szokások kialakítása, a pedagógus, szülő példaadása vezet el oda, hogy a jót választó, a társadalmi együttélés viselkedési szabályait betartó emberekké váljanak. Kiemelt szerep jut itt az osztályfőnöki órák személyiségformáló erejének, a cselekedtető szituációknak. A merev illemszabályok helyett a kiegyensúlyozott, jóindulatú viselkedés példáját és szabályrendszerét ismerjék meg és tanulják meg követni. V.5. Családi életre nevelés:  Az ENSZ 1959. november 20-án kelt Gyermeki Jogokról szóló nyilatkozat szerint a gyermeket különleges oltalom, gondoskodás és jogvédelem illeti meg mind a születés előtt, mind a születés után.  Fel kell készíteni a gyerekeket a felelősségteljes döntés képességére, amely a párválasztáshoz, a házassághoz, a szülői feladatok vállalásához szükséges.  A nemek közti különbség tudatosítása mellett fontos nevelési feladat a szülői szerepek és a családi munkamegosztásban betöltött szerepek tudatosítása, amely hozzásegít egy pozitív családmodell kialakításához.  A serdülőkor alapvető kérdései, a szerelem, a párválasztás témakörei ne csak biológiai és egészségügyi ismereteket közvetítsenek. Tovább kell folytatni az iskolai hagyományt, a rendhagyó szülői értekezletek tartásával, amelyet meghívott szakember tart, és részt vesznek, a serdülök is a szülőkkel együtt.  Az iskolában ehhez kapcsolódó videofilmek, kapott központi anyagok, eszközök szakszerű bevonása a nevelésbe továbbra is kiemelten az osztályfőnökök, biológia tanárok, védőnő feladata. 91

V.6. Egészséges életmódra nevelés  Az egészség a testi, lelki, szellemi, szociális és ökológiai jólét állapota. Az egészségnevelésnek kiemelt szerepet kell játszania az egész iskola életében. Ki kell alakítani a gyermekekben az önmagukért és másokért érzett felelősségtudatot, ezért az egészséges életmódra nevelés erkölcsi nevelés is. A családdal, a társadalommal együttműködve a legfontosabb a megelőzés, az egészségmegőrző szokások, a helyes táplálkozás- és mozgáskultúra, a testápolási szokások kialakítása. V.7. Testi nevelés: Szorosan kapcsolódik az egészségneveléshez. Célja: az egészséges testi és lelki fejlődés, a rendszeres mozgási igény felkeltése és kielégítése, fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok - ügyesség, mozgáskészség, állóképesség, önfegyelem, cselekvésbiztonság fejlesztése. A differenciált terhelésre kell törekedni. Az egyéni adottságokhoz mért követelményszintek, megállapítása segíti az önismeret kialakítását, a másság tiszteletét. Az akaraterőt, a segítőkészséget befolyásoló jellemformáló helyzetek igen jelentősek az emberi kapcsolatok, az értékes tulajdonságok fejlesztésében, a továbbtanulás, a honvédelmi kötelezettség teljesítése szempontjából. Megvalósítási formái a diáksport mozgalom, részvétel a minden évben megrendezésre kerülő sportnapokon, a házi- és iskolák közötti versenyek, szülő- gyermek versenyek, a mindennapos testnevelés foglalkozásai, a különböző kupákon való részvétel. Ezek nem csak a felszabadult testmozgást biztosítják, hanem olyan erkölcsi tulajdonságokat is fejlesztenek, mint a kudarcok, akadályok leküzdésének képessége, a vereség elviselése, a győzelem mellett a másik sikerének jó szívvel való felismerése, értékelése, becsületes helytállás, a tiszta küzdelem. A testi nevelés terén elért eredmények elő fogják segíteni, hogy a testedzés a későbbiek során is elemi igény maradjon. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények, amely ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. V.8. Környezeti nevelés: Célja: neveljük és tanítsuk a tanulókat a természetes és az épített környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, környezetbarát életvitelre. Környezetünk figyelése, megóvása, a modern tudományos kutatások figyelemmel kisérése, alkalmazásának lehetőségei helyi szinteken. V.9. Esztétikai nevelés: A teljes tanterv feladata, nem szűkíthető le az irodalom, a zene és a művészeti tantárgyakra. Alapfeladat: az esztétikai érzékenység és nyitottság, a szépség iránti fogékonyság kialakítása. A módszerek közül elsőrangú a 92

maradandó élményt nyújtó alkotótevékenység, a kritikai, elemző munka, amely az ízlésnevelésben és tudatos ítéletalkotásban nélkülözhetetlen. A korszerű nevelésben a művészeti élmények és az irodalmi művek, műalkotások elemzése mellett helyt kell, hogy kapjon a természet, a mesterséges környezet, a társas érintések és a nyelvhasználat formakultúrájának felismerése. Megvalósítási formák: a különböző rajzpályázatokon való részvétel, a nyári ki-rándulásokon, tanulmányi kirándulásokon, múzeumlátogatás, prózamondó, mese versenyek szervezése, kiállítások készítése. V.10. Milyen legyen az általános iskolát elhagyó serdülő a családi és iskolai nevelés eredményeképpen?  Legyen képes a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre.  Legyen szellemileg fogékony, érzelmileg gazdag, erkölcsös.  Legyen akaratereje és fegyelmezettsége, legyen képes a kudarcok leküzdésére.  Rendelkezzen a megújulás és alkalmazkodás képességével.  Rendelkezzen a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartás-módok ismeretével és gyakorlatával.  Jellemezze a tágabb és szűkebb haza szeretete, a valahová tartozás érzése.  Érezzen és vállaljon felelősséget önmagáért és másokért. Legyen határozott, de toleráns, következetes, de változtatásokra is képes.  Tudjon helyzethez illően viselkedni.  Legyen képes a társadalmi munkamegosztásban való későbbi bekapcsolódásra (továbbtanulás és munkavállalás). Rendelkezzen a korszerű társadalomés természettudományi, esztétikai, szomatikus és technikai általános műveltség alapjaival, szilárd alapképességeivel. Legyen tanulni vágyó és tudó. Legyen a világról és önmagáról reális képe. Tudjon rövidebb és hosszabb távra tervezni, reális mérlegelés alapján dönteni. Természetesen elsődleges cél az, hogy a tanulók többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. V.11. Szociális ellátások biztosítása: Az iskola által megfogalmazott célok (az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása) a szociális ellátások iskolai szintjének kialakítását kívánják meg. Alapvető feladat a szülök igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva az egész napos ellátások (ügyelet, napközi, ha igény van rá tanulószoba) és a diákétkeztetés biztosítása. Szervezett egészségügyi szűrővizsgálatok. A kreatív tevékenység előtérbe állítása, az önálló tanulási technikák elsajátítása a maradandó tudás elérését célozza. Mindennapi tevékenységünkben a minőségi és hatékonysági szempontokat igyekszünk érvényesíteni, s pedagógusaink 93

felelősségérzete és belső igényessége, versenyképesség megőrzése egyaránt ezt a beállítódást erősíti bennünk. Az alkotó műhelymunka magas mércét állít mindannyiunk elé. V.12. A tankötelezettség teljesítése; továbbtanulási lehetőségek Intézményünk végzett tanulói az ország bármely középfokú intézményében folytathatják tanulmányaikat. De elsősorban a megyei illetve a szűkebb környezetünk intézményeit javasoljuk előnyben részesíteni.

VI. A személyiségfejlesztéssel feladatok

kapcsolatos

pedagógiai

VI.1. A gyermekideálról A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap, mint nap gyerekek között lehetünk, s részesei lehetünk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük fejlődésének, rövidebbhosszabb ideig végigkísérhetjük őket azon az úton, amelynek a neve: élet. Ebből következően iskolánk gyermekideálja:  Legyen nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk kinyitni  Legyen eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani  Legyen magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk önbizalmat ébreszteni benne  Legyen kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá  Legyen barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani  Legyen okos, de ha nem annyira az, keresünk benne más értékeket  Legyen tisztelettudó, de csak akkor, ha meg is érdemeljük  Legyen szófogadó, de csak akkor, ha értelmes dolgokban kell szót fogadnia  Legyen kitartó, de ne legyen önfejű  Legyen ambiciózus, de ne legyen törtető VI.2. A képzés szakaszai A képzési rendszer szakaszai lineárisan épülnek egymásra, de az egyes életkori fejlődési szakaszok és a szerkezeti szakaszok horizontálisan csak részben esnek egybe, másrészt kismértékben eltérnek egymástól, mert az egyes életkori szakaszok határai nem esnek egybe az iskolarendszer szerkezeti határaival. Ez eltérő időtartamaiból, illetve a magyar iskolarendszer szerkezeti tagolódásából következik. Kt. 8. § (3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők a) Az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezetőszakasz (1-2. osztály) b) A harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő szakasz (3-4. osztály) c) Az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakasz (5-6. osztály) 94

d) A hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz (7-8. osztály) Az egyes képzési szakaszok közötti kiegészítő kapcsolatot részben a fentiek jelentik, másrészt, pedig az azokat lezáró, s a magasabb szintre lépés feltételeit jelentő követelmények; a kimeneti szabályozás. VI.3. Tanulóink fejlődésének az egyes életkori szakaszokhoz kapcsolódó jellemzői:  Látencia kor (6-8 év) A gyerekek nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba, hatalmas tudásvággyal, ismeret- és teljesítményigénnyel. A gyerek interperszonális kapcsolatait erősen meghatározza a számára fontos személyekhez - szülőkhöz, pedagógushoz való kötödés. Az új követelményeknek való megfelelés számos képességbeli és személyiségbeli tényezőt igényel. Ezért ebben az életkorban jelentkező problémák nagy része beilleszkedési nehézségekben, tanulási nehézségekben és maga-tartásproblémákban fejeződik ki. Ennek érdekében fontos a konzultációs lehetőség biztosítása a szülő számára, melynek célja az információcsere, a szülő megnyerése a preventív vagy korrekciós feladatokhoz szükséges nevelési módszerek alkalmazására és új nevelési stratégiák kidolgozására.  Perpubertáskor (9-11 év) Az ebben a korban lévő gyerekek viselkedésére jellemzőek még továbbra is a kisiskolás jegyek, de a korszak végén elkezdődik egy önállósulási törekvés, a felnőtt-kapcsolatok helyét a társkapcsolatok fontossága veszi át. A személyiség és önismeret alakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak a kortárscsoportok, az ebben a korszakban megfigyelhető érzelmi - hangulati labilitás mar a serdülőkor előfutára. Természetesen ebben az időszakban is jelentkezhetnek magatartásproblémák, melyek kezelése fontos feladat. Részképesség zavarokkal ritkábban találkozunk, s a beilleszkedési nehézségek nagy része is megoldódik erre a korra.  A pubertás kor (12-16 év) Főleg az önmegismerés igénye jut kifejeződésre, az identitáskeresés, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő véleményalkotás, kritikai hajlandóság jellemző. A pedagógusok ekkor jelzik a legtöbb magatartásproblémát. A céljaink között szereplő esetmegbeszélő csoportokban (mentálhigiénés vezetésével a pedagógusok körében) nagy hangsúlyt kap a serdülőkkel való helyes bánásmód megbeszélése is. Tervünk a korosztály részéről jelentkező nagymértékű önismereti igény csoportfoglalkozásokban való kielégítése, melyek vezetését végezheti az osztályfőnök is, de az iskola mentálhigiénés vezetője is. A korosztály másik jellegzetes problémája a pályaválasztás, mellyel kapcsolatos gondok szintén csoportos foglalkozások keretében lennének feldolgozhatók.

95

VII. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskola pedagógiai sajátosságainak megjelenése az egyes képzési szakaszokban VII.1. Általános iskola bevezető és kezdő szakasza (1-4. évfolyam) 

   



 

Átvezetni a gyerekeket az óvoda játékközpontú világából az iskolai tanulás rejtelmeibe. Teret adni a gyermekek játék és mozgás iránti szeretet-megnyilvánulásainak. Az iskolában lévő kisgyerekekben kifejleszteni a megismerés, a megértés és a tanulás iránti nyitottságát. Megteremteni az elemi műveltség alapfokú feltételrendszerét. Megtanítani a tanulási stratégiák alapjait. Az alapelvekben leírtak alapján az iskola egyik kiemelt feladata a szilárd alap-készségek kialakítása. Az anyanyelv tanítása során az 1-4. osztályban tanítók a tanulók már meglévő nyelvi tudását fejlesztik, tervszerűen alakítják, illetve gazdagítják az olvasást és a szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot. Az osztály- illetve órakeretben folyó tevékenységek feladata az anyanyelvi jártasságok, készségek, képességek fejlesztése. A szociális hátrányok és a tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató tevékenységek az első osztályokban órarendbe illesztve történnek. Nem órarendkeretben folyó differenciált képességfejlesztést a 2. 3. 4. osztályokban a napközi otthon tanulmányi ideje alatt, valamint külön felzárkóztató órán végzünk. A kiemelkedő képességű tanulók lehetőséget kapnak tehetségük kibontakoztatására a különböző szakkörökben. Segíteni a kisgyerekek kiegyensúlyozott testi és lelki fejlődését

VII.2. Általános iskola alapozó és fejlesztő szakasza (5-8. évfolyam)  Az "egymásra épülés" elve alapján folytatni az első-második szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését.  Bővíteni a tanulási stratégiák körét az alapműveltség továbbfejlesztésével.  Az eltérő életkori sajátosságok figyelembevételével eljuttatni tanulóinkat az érzékelés útján szerzett tapasztalatoktól (10-12 éves tanulók) az elvont fogalmi és az elemzőgondolkodásig (13-14 éves tanulók).  Megfelelően felkészíteni tanulóinkat érdeklődésük, képességük alapján a továbbtanulásra, a társadalomba való beilleszkedésre.  Megalapozni tudásukat, hogy a továbbtanulás megkezdésekor rendelkezzenek megfelelő alapokkal, tantárgyi tudással  A tantervekben rögzített művelődési anyag feldolgozása során a tanulók alapvető készségeinek, képességeinek és gondolkodásának folyamatos fejlesztése elsődlegesen a tanítási órákon, valamint választható foglalkozások keretében folyik.  Az önálló ismeretszerzés, az állandó önművelés igényének, készségének és képességének kialakítása tanítási órákon, napközis foglakozásokon, tehetséggondozó, felzárkózató foglalkozásokon történik. 96

A hátrányos szociális helyzetű tanulók felzárkóztatása tanítási órákon differenciálással valósul meg, valamint tanórán kívüli kiscsoportos foglalkozások szervezésével. A tehetséggondozást szolgálják a tanórán kívül szervezett szakkörök.  A jó ének-zenei adottságokkal rendelkező tanulók számára hangszeres zeneoktatást biztosítunk.  A világban történ eligazodás képességének fejlesztésében fontos szerepe van az idegen nyelvek tanulásának. Az általános iskolában minden tanulónak egy idegen nyelvet szükséges elsajátítania. Iskolánkban élő idegen nyelv (angol) tanulására van lehetőség. Az általános iskolában az első idegen nyelv oktatása 4. osztálytól történhet.  Az informatikai ismeretek megkönnyítik a tájékozódást a szűkebb és tágabb környezetben. Célunk, hogy minden általános iskolai tanuló részesüljön informatikai oktatásban, hogy a tanulók a számítógépet hasznos eszköznek tekintsék.  Felhasználjuk a különböző tantárgyakban nyíló lehetőségeket.  Az általános iskolai tanulók továbbtanulásának és helyes iskolaválasztásának megkönnyítése érdekében osztályfőnöki órák és a középiskolák által szervezett nyílt tanítási napok keretében bemutatjuk a választható iskolatípusokat. Segítjük a tanulók eligazodását a választott pálya, illetve középiskola szakmai és egészségügyi követelményeiben.  Az általános iskolai tanulók harmonikus testi-lelki fejlődésének megalapozása fontos célunk. A családdal együttműködve kialakítjuk tanulóinkban a legfontosabb egészségmegőrző és betegség-megelőző szokásokat, felkészítjük őket az egészséget károsító dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás veszélyeinek felismerésére. Az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítjük bennük a rendszeres mozgás iránti igényt. Ennek érdekében:  A programhoz kapcsolódóan felvilágosító előadásokat szervezünk.  Bővítjük a tanulók fizikai állóképességét, erőnléti állapotát fejlesztő tanórán kívüli foglalkozások körét. Környezetünk megismerésének és megóvásának igényét tudatosan alakítjuk tanulóinkban. Ennek érdekében:  A környezet védelmére és fejlesztésére, okos és mértéktartó felhasználására neveljük tanulóinkat a szaktárgyi és az osztályfőnöki órák keretében.  A valahova tartozás tudatának elmélyítésére, az értékek megbecsülésére és védelmére, a nemzet, a haza és a szűkebb közösség hagyományainak megismerésére, ápolására és megbecsülésére nevelés fontos célunk. Szaktárgyi és osztályfőnöki órák, szakköri foglalkozások, kirándulások és a diákönkormányzat által szervezett programok keretében a jelképek, a hagyományok és az értékek tiszteletére, megbecsülésére és védelmére neveljük tanulóinkat. 

97

VIII. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok és tevékenységek A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közös érdek, cél, értékrend és tudat tart össze. A közösség egyénekből áll, az igazi közösség fejlődésével hozzájárul tagjai fejlődéséhez, így több lesz, mint tagjai egyszerű együttese. VIII.1. Alapelveink: Az iskolai közösségek biztosítják a fejlődést tagjaik számára. Az emberi élethez, a társadalomban való eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely a társas viselkedési szabályok, a tolerancia, az önérvényesítés gyakorlásának színtere, az emberi, kulturális, szociális értékek hordozója. Értékrendje tagjai tudatos elfogadásán, megállapodásán és betartásán alapul. Célunk az iskolánkra eddig is jellemző pozitív légkör megtartása, amely a közösségi neveléseredményeként alakult ki. Iskolánk közösségei nyitottak a társadalomból, a közvetlen környezetből érkező igények, ötletek, egyéni kezdeményezések felé, amennyiben ez saját értékrendjükkel nem ütközik. Nevelőmunkánk sikerének egyik záloga az egységes pedagógiai szemlélet, a közösen, az iskola egyes fórumai által is megvitatott és elfogadott értékrend. Továbbá pedagógusaink hiteles magatartása, saját személyiségük vállalása, pozitív tulajdonságaik fejlesztése. Az iskola demokratikus légkörének megtartása alapvető célkitűzésünk. Törekszünk arra, hogy az egyes tantárgyak nevelési céljaihoz igazodva a tanulók elsajátítsák a fogyasztóvédelemmel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válás elkerülésével kapcsolatos ismereteket. Gyakoroltatjuk az erőszakmentes konfliktuskezeléssel kapcsolatos technikák alkalmazását. VIII.2. A közösségfejlesztés: 





98

VIII.2.1. Feladatai: Az osztályok, évfolyamok, napközis csoportok, egyébközösségek közös életének megszervezése, felelősi rendszer, megbízatások kialakítása, szabályok megalkotása, ellenőrzések, értékelések rendszerének kidolgozása, rendszeres alkalmazása. Felhasználja a pedagógus az iskola hagyományait, egységes nevelési elveit, saját gyakorlati tapasztalatait. A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően szervezzük a közösségeket. A képzés első-második szakaszában, az 1-4. osztályos közösségekben a programokat, tevékenységi formákat a tanári irányítás szabályozza. Fontos az érzelmi kötődés, a nyitott, elfogadó légkör. Megjelennek az öntevékenység elemei ezek fejleszthetők, de nem válnak általánossá. A képzés harmadik-negyedik szakaszában (5-8. osztály) felerősödnek az öntevékeny mozzanatok, különböző érdeklődési irányok szerint alakulnak ki, új, baráti csoportok, párok, más kapcsolatrendszerek. Egyre nagyobb szerepet kap az önismeret, az önmegvalósítás, a közösség önálló arculatának kialakítása, a közösségi szerepek

kialakításának igénye. A fejlettebb közösségek öntevékenyen szervezik életüket, a feladatok megoldására alternatív javaslatokkal válaszolnak. A kivitelezésnél az ellenőrzésben, segítségnyújtásban, nagy szerepe van a pedagógusnak. A kollektív megbízatások (ügyelet, programszervezések) vállalása, teljesítése, a közös erőfeszítést követősiker élménye nagyban fejleszti a közösség életét, újabb kapcsolatok szerzésére ad lehetőséget. VIII.2.2. Az önkormányzás rendszerének kialakítása: A közösségeknek a nevelő közvetítésével meg kell fogalmazni a problémákat, a megoldandó feladatokat. Célkitűzéskor meg kell határozni, mikor tekintik megoldottnak a feladatot, meg kell tervezni a megoldás menetét, eszközeit, felelőseit, a határidőket, ellenőrzéssel, értékeléssel, a tárgyi feltételek megteremtésével. VIII.2.3. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: Minden osztály, minden közösség előnyösen akar különbözni más hasonló csoportoktól. Az összetartozás élményét segítik a közös hagyományok, közösen átélt élmények, iskolai rendezvények, versenyek, kirándulások, táborok stb. A pedagógus feladata a legkisebb siker észrevétele, értékelése, a pozitív tendenciák erősítése, a negatív tendenciák szembesítése az iskola értékrendjével, alternatív megoldások keresése.  A tanulók ismerjék meg közösségeinkben a társas együttélés szabályait, rendelkezzenek alapvető értékeink ismeretével.  Ismerjék népünk, szűkebb közösségünk kulturális örökségének jellemzővonásait.  Sajátítsák el azokat az ismereteket, egyéni és társadalmi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a hazánk és népünk megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek.  Legyenek nyitottak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság elfogadása iránt.  Váljanak érzékennyé környezetük iránt, életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá.  Szerezzenek tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.  Legyenek képesek az új audiovizuális környezet megértésére, szelektív használatára.  Tanuljanak meg tanulni.  Legyenek képesek a felnőttekkel és társaikkal egy adott témáról anyanyelvükön kommunikálni.  Tudjanak életmódjukkal kapcsolatban helyes döntéseket hozni.  Ismerjék a testi egészségüket, lelki életüket veszélyeztető környezeti hatásokat, ezek elkerülésének módjait.  Legyenek képesek önálló véleményalkotásra, véleményük viták során történő ütköztetésére.  Legyenek képesek önellenőrzésre, egymás segítésére. 99

 

  





Legyenek felkészülve arra, hogy életük során pályamódosításra kényszerülhetnek. Tevékenységükkel erősítsék a közösséghez való kötődést.

többször

VIII.2.4. A közösségi nevelés területei Tanórák (szaktárgyi, osztályfőnöki). Tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (napközi, kirándulás, szakkör, egyéb rendezvények). Diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (diákönkormányzati munka). VIII.2.5. A közösségi nevelés területei az iskola keretein belül: Alapvető feladat a véletlenszerűen egy osztályba kerülő tanulókból olyan közösség formálása, amely képes egy közös értékrend elfogadására, egymás segítésére, a kölcsönös segítségnyújtásra, egymás közös ellenőrzésére, a munka szervezésére, a közvetlen tapasztalatszerzés segítésére, a tanulók önállóságának, öntevékenységének kialakítására, fejlesztésére. Valamint szükség van a közös cselekvések fejlesztésére is: példamutatással, értékeléssel, továbbá bírálat, önbírálat segítségével – a pedagógus közvetlen, majd közvetett irányításával. A közösség legyen képes a már elért eredmények megtartására és fejlesztésére, a tananyag minél jobb elsajátításra különbözőmunkaformákkal. Az egyes tantárgyak közösségfejlesztési feladatait a tantárgyi követelmények tartalmazzák.

VIII.2.6. A tanórán kívüli foglakozások Az iskolai munka szerves részeként a tanórán kívülifoglalkozásokon belül megkülönböztetünk:  Kötött, tanórán kívüli foglalkozásokat: - Napközis foglalkozás - Szakkörök - Tehetségfejlesztő, felzárkóztató foglalkozások - Iskolai sportkört  A kötetlen tanórán kívüli foglalkozásokat, melyeknek formáiról a tantestület dönt: - A tanulói (szülői) igények ismeretében. - A rendelkezésre álló szakemberek körét figyelembe véve. - Az anyagi lehetőségek figyelembevételével. - A tanulói leterheltséget figyelembe véve.

100

VIII.2.7. A tanórán kívüli foglakozások közösségfejlesztési feladatai: 1. Napközis foglalkozások. 2. Speciális illetve kiegészítő ismeretek: - Dráma - Természetismeret 3. Sportkörök: - Tömegsport - Labdarúgás - Úszásoktatás 4. Diákkörök 5. Szakkörök: - Dráma - Egészségnevelés - Énekkar (alsó és felső tagozat) - Hagyományőrző néptánccsoport - Háztartástan - Informatika - Román nyelv és irodalom, kultúra és civilizáció - Magyar - Matematika - Természetismeret - Természetvédelmi - Vöröskereszt - KRESZ és közlekedésbiztonsági ismeretek - Sakk 6. Nyelvi szakkörök: - Angol - Olasz - Nyelvvizsga előkészítő foglalkozások 7. Versenyek: - Tanulmányi versenyek: helyi, országos szintig felmenő és nemzetközi versenyek (magyar nyelv és irodalom, román nyelv és irodalom, matematika, számítástechnika, kémia, biológia, rajz, idegen nyelv, fizika, történelem, földünk és környezetünk). - Kulturális (színjátszó, szép kiejtési, szavaló, ének, tánc). 8. Házi bajnokságok különbözősportágak keretében. 9. Házi versenyek a tanulmányi és kulturális versenyek előtt. 10. Diáknap, gyermeknap. 11. Jeles napok: - Természetvédelmi hét - Román- hét - Martyin György Országos Helyesírási verseny - Vasile Gurzău mesemondó verseny - Karácsonyi kulturális műsor - Egészségnevelési hét 12. Tanulmányi kirándulások. 14. Múzeumlátogatások. 101

15. Színházlátogatások. 16. Mozi-látogatások. 17. Ünnepi műsorok, megemlékezések. 18. Tanórán kívüli hagyományőrző tevékenységek. 19. Hit- és vallásoktatás: a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. Az ezeken való részvétel a tanulók számára önkéntes. 20. Egyéb: diákétkeztetés – a napközis tanulók háromszori ékeztetése, valamint igény szerint ebéd (menza) biztosítása. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési díjakat az iskola által meghatározott módon kell fizetni. VIII.2.8. A programokon való részvétel: - Egyénenként. - Osztályonként. - Szakcsoportonként. - Évfolyamonként. - Iskolai szinten. VIII.2.9. A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Az iskolai DÖK a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében önállóan intézik saját ügyeiket. Életkori sajátosságaikból kifolyólag általános iskolánk felső tagozatában működik, de itt is a segítőpedagógus irányítása mellett, sokszor a pedagógus-közösséggel együttesen. Iskolánk diákönkormányzata minden év szeptemberében újraalakul, demokratikus úton választja saját vezetőit, tisztségviselőit. Ezután megfogalmazzák azokat a célokat, feladatokat, melyeket az adott évben megvalósítani kívánnak. VIII.2.10. Célok, feladatok: Elsősorban közösségépítő jellegét erősíti a már kialakított hagyományok, programok szervezése, lebonyolítása. A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése is fontos szerepet játszik.  Hulladékgyűjtés.  Helyi pályázatok, versenyek kiírása, lebonyolítása, melyek dekorációs céllal is készülnek, emellett emocionálisan is előkészítik a közelgő eseményeket, ünnepeket.  Rajzverseny.  Teremdekorálási verseny.  Terítési és egészséges életmódra nevelőverseny.  Farsangi műsoros jelmezverseny.  Az alsós - felsős iskolatársaknak ajándékozás Mikulás-járás keretében.  Farsangi szponzor-gyűjtés, színvonalas ajándéktárgyak gyűjtése.  Nemzeti értékeink ápolása, ünnepeinken, megemlékezéseinken a nemzeti érzés mélyítése.

102

Olyan tevékenységeket szervez a DÖK, amelyek értékes esztétikai élményeket nyújtanak a közösség tagjainak, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség is.  A közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése.  Megszervezik a Gyermeknapot. Természetesen a tervező-szervezőfunkción túl a DÖK érdekképviseleti szerepet is betölt iskolánkban, itt azonban elsődleges céljuk a közösség érdekében végzett tevékenységekért a közösség előtti dicséret, ezzel is előmozdítani kívánják olyan egyéniségek kialakulását, akik szívesen kapcsolódnak be, majd kezdeményezik érdekes, hasznos tevékenységek lebonyolítását. Összességében célunk olyan közösség kialakítása, amely büszke sikereire, és értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. 

VIII.3.1. A szabadidős tevékenység: A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglakozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. Iskolánkban nincs szabadidő szervező. Így az iskola pedagógusaira és a diáktanácsra hárul a szabadidő, a közösségi élet kialakításával összefüggő munka megszervezése. VIII.3.2. A szabadidős tevékenység közösség fejlesztő feladatai:  

  

Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel. A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása. Tartós aktivitásra ösztönzés. Erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése. Olyan csoportok kialakításának segítsége, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére

IX. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység IX.1. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: szoros kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval,  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  fejlesztő foglalkozások szervezése,  napközi otthon,  felzárkóztató foglalkozások,  a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai,  családlátogatások, ha szükséges logopédiai szolgáltatás, 103



104

a szülök és a családok nevelési gondjainak segítése.

IX.2. A tanulási eredményeket növelő tevékenység a tanórákon Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez. E cél elérését a kötelező tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:  differenciálás a tanulás irányításában  lemaradó tanulóknak nevelői segítségnyújtás, korrekció, felzárkóztató foglalkozás  a tehetséges tanulókkal való foglalkozás  a tanulási motiváció biztosítása és fenntartása  csoportmunka gyakori alkalmazása  állandó és egyénre szóló segítségadás a tanulási nehézségek leküzdésére  a tanítási idő differenciált kezelése és a különböző taneszközök változatos felhasználása.  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, Minden nevelő teendője, hogy a gyermeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése, az értő olvasás fejlesztése, az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra művelése, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. A tanulás - irányítás iskolai feldolgozása elsősorban a munkaközösségvezetők, szakmai munkaközösségek feladata. Fontos a bemutató foglalkozások, nyílt napok megszervezése. A hagyományoknak megfelelően alsó és felső tagozaton ősszel és tavasszal. A tanulás irányítás tervezésénél fontos, hogy tanítsuk meg a tanszerek, a tanuláshoz szükséges segédeszközök célszerű elhelyezését (az órán, a napköziben, otthon) és használatát. IX.3. A tehetség, a képesség kibontakoztatását szolgáló tevékenységek tanórán kívül:  a nem kötelező tanórán kívüli tanulható tantárgyak tanulása,  iskolai sportkör,  szakkörök,  versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.),  a szabadidős foglalkozások egy része (pl. színház- és múzeumlátogatás),  az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tehetséges fiatalokkal való foglalkozás minden pedagógus feladata. Ez a tevékenység kiterjed az iskolai nevelésre, a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Intézményünk az alapkészségek biztos elsajátítása, a gyerekek alapműveltségének biztosítása mellett fontos feladatának tartja a 105

tehetséggondozást és a különböző szintű (iskolai, országos és nemzetközi) tanulmányi, kulturálisés sportversenyekre való felkészítést, versenyeztetést. Ha a tanuló kiemelkedő képessége, intézményünk keretein belül ár nem fejleszthető, segítséget kell adni a szülőnek a továbblépés megszervezéséhez, lebonyolításához, a továbbtanulási irányának és helyének megválasztásához! IX.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program  A tanórák keretében a lemaradó tanulók differenciált foglalkoztatása, feladataik gondos megválasztása kiemelt szempont minden tanítónak, tanárnak.  Tanórákon kívül egyéni foglalkozás, korrepetálás keretében kell a hiányos területeken fejleszteni, felzárkóztatni a lemaradókat.  Családon belül a szülőt felkészítjük arra, hogy a tanítóval való közös megbeszélés alapján ő is segíteni tudja gyermeke fejlődését, adott esetben otthoni gyakorlással.  A kudarc kivizsgálása is fontos szempont. Ebben meghatározó a szülő és a pedagógus együttműködése a megfelelő szakember bevonásával együtt.  A szükséges vizsgálatok elvégzéséhez való szülői beleegyezés hiányában a pedagógus nem tud további lépéseket tenni a gyermek fejlesztése érdekében.  Iskolánkban logopédus és fejlesztő pedagógus segíti a tanítók, tanárok munkáját. A szakemberek a Sarkadon működő Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálat dolgozói. A magas létszámú illetve több problémás gyermeket tanítók munkáját segítené még egy pedagógiai asszisztens és iskolapszichológus alkalmazása. IX.5. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésnek elvei  A többi tanulóval integráltan oktatjuk a sajátos nevelési igényű gyermekeket, igyekezve elfogadtatni velük, hogy hátrányuk nem eredményez elkülönülést a többi tanulótól.  Nevelésükben-oktatásukban az intézmény pedagógusai, fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus vesz részt, a megfelelő szakember irányításával és ellenőrzésével.  Fejlesztésük során igyekszünk fogyatékosságukból fakadó hátrányaikat csökkenteni, az egészséges funkciókat erősíteni.  Foglalkoztatásuk során hangsúlyozottan alkalmazzuk a differenciálás módszereit, megfelelő oktatásiés fejlesztő eszközöket, játékokat.  Figyelemmel kísérjük mentális fejlődésüket, igyekszünk kudarcaik csökkentésében.  Segítjük a közösségbe való beilleszkedés, a közösségi szerepvállalás megoldását.

106

X. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok X.1. Az iskola gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenysége Napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége az ifjúságvédelem területén is megnő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyerekek száma, akiket eddig nem így tartottunk nyilván, de a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt hátrányaik nőnek, marginalizálódhatnak. Ezek a problémák az iskolánkban is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és munkához való viszonyukat. X.2. Az ifjúságvédelmi felelős feladata:     

A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása; Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal; A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés; A veszélyeztető tényezők feltárása; A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása, osztályfőnök - tanár- szülő együttműködésével.

X.3. A támogatás jelenlegi formái: Tanév eleji tanszervásárlási hozzájárulás a gyermekvédelmi támogatásban részesülök számára.  Ingyenes étkeztetés. Iskolánk a tanulók személyiségének fejlesztésére, és a prevencióra fekteti a hangsúlyt. A cél a tanulók személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, amely képessé teszi őket a helyes ítéletalkotásra és a negatív jelenségek elutasítására. 

X.4. A gyermektevékenységek: 

  

107

és

ifjúságvédelemmel

összefüggő

pedagógiai

a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egy fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése, az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő tevékenysége, napközi otthon, szoros kapcsolatot tartunk a település polgármesteri hivatal gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó dolgozóival.

X.5. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett teljesítményének javítását segítő intézkedések    

tanulók

iskolai

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciált foglalkozás napközi otthon, felzárkóztató foglalkozások, a településen működő könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

X.5.1. Fő szempontok:  a pihenésregenerálódás,  a szórakozás, a játék, az alkotóvágy,  a mozgásigény,  a művelődés,  az élmények (az érzelmi élet fejlesztése, a társas kapcsolatok gazdagítása) biztosítása. X.6. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek:            

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése felzárkóztató órák napközi otthon diákétkeztetés felzárkóztató foglalkozások az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata Művelődési Ház és a községi könyvtár által nyújtott foglalkozási formák a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai a szülök, a családok nevelési gondjainak segítése családlátogatások iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő tevékenysége szükség esetén a rászoruló gyermekeket önkormányzati segélyezésre javasolása

XI. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái XI.1. A szülők közösségének szervezetei  Az osztályok szülői közösségei  Az iskola szülői szervezete XI.2. A szülök tájékoztatásának formái: Szóbeli:  Iskolai és osztálybeli szülői értekezletek  Fogadóórák  Nyílt tanítási napok  Családlátogatás  egyéni megbeszélések 108

   

Írásbeli: Tájékoztatófüzet (Ellenőrző könyv) Iskolai hirdetőtablók Tájékoztató szórólapok Iskolai kiadvány

XI.3. A nevelőtestület szervezetei Az iskolában működő szakmai munkaközösségek, melyek tevékenységét a Közoktatási Törvény és az iskolai SZMSZ határozza meg:  Az alsó tagozatos munkaközösség tagjai az 1-4. osztály vezetői és a napközis nevelő.  A felső tagozatos munkaközösség tagjai az 5-8. osztály vezetői és az ott tanító szaktanárok XI.4. Iskolahasználók az iskolai közéletben A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében:  Tájékoztatni kell a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről.  Ugyanakkor az iskolának mindezekről ismernie kell a szülők véleményét.  Alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek. XI.5. A szülőkkel való együttműködés fejlesztésének programja Iskolánk nagy gondot fordít arra, hogy a szülök időben, alaposan informálódjanak intézményünk életéről, működéséről. Úgy gondoljuk; a szülők egyenrangú társaink a gyermek nevelésében. Ezért a kapcsolattartás folyamatában a következőket tartjuk kötelező érvényűnek:  Teret kell engedni a szülő és a környezet minél intenzívebb részvételének az iskola hétköznapjaiban, mert csak így érhető el, hogy az iskola nevelési elveit megértesse, elfogadtassa, s talán az is, hogy olykor korrigálja is. Ezt a munkát segítheti a szülői szervezet is.  A tartózkodó szülőket meg kell nyerni az iskolanevelésben való együttműködésre több gond fordításával, a bizalmatlanság megszüntetésével,  Pedagógiai csomag összeállításával (amely tartalmazza a házirendet, a napirendet, a fogadóórákat) téve szorosabbá a kapcsolatot,  A szülői értekezleten mindig szerepeljen 1-1 nevelési témával kapcsolatos rövid előadás; az év folyamán az esetleges összevont szülői értekezlet mellett kerüljön sor rendhagyó összejövetelekre is, ahol a tanulók, szülök, együtt vesznek részt az előadásokon.

109

XI.6. Szülői képviseleti fórumok iskolánkban XI.6.1. Szülői értekezletek Célja: a közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása. Kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. Ideje: tanévenként 3 alkalommal iskolai összevont- (szeptember, november, február); 3 alkalommal osztály szülői értekezlet, a szülő munkaidejéhez igazodva, az esti órákban. XI.6.2. Fogadóóra Időpontja a havonta egy alkalommal tanítási napon van, az adott szaktanár egyéni órarendjétől függően. Ezt az időpontot év elején a szülők tájékoztatása céljából a tanulók ellenőrző könyvébe vezetjük be. Fogadóórát tart a tantestület minden félévben egyszer közösen. XI.6.3. Családlátogatás Főleg az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök feladata a környezettanulmányozás, közvetlenebb kapcsolat kialakítása, a tanulóval kapcsolatban felmerülő problémák megoldása céljából. (Probléma esetén többször is előfordulhat.) XI.6.4. Nyílt nap Évi egy alkalommal minden érdeklődő részt vehet a délelőtti tanítási órákon, délutáni foglalkozásokon. Célja: Betekintés az iskola belső világába. A szülök, megfigyelhetik gyermekük iskolai tevékenységét órán és órán kívül. Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg:  A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője  A szülő, mint a tanulási - nevelési folyamat segítője  A szülő, mint az iskolai közélet szereplője A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti  Az ifjúságvédelem segítségét,  A napközi otthoni ellátást,  Az étkeztetési hozzájárulás csökkentését,  A nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások szervezését. A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet:  Az iskola eszközparkjának gazdagításában;  Az iskola belső és külső környezetének szépítésében. Formái:  Pénzadomány;  Tárgyi támogatás;  Szellemi és társadalmi munka  A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat szereplője Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó oktatási-nevelési feladatainknak sikerességét támogatja, erősíti, színesíti.

110

Színtere lehet:  Az osztályfőnöki óra  A szülői értekezlet  A szabadidős tevékenységek  Kulturális területek  Iskola szülői szervezetének ülései XI.7. A diákönkormányzat (5-8. évfolyamon) Az iskola valamennyi tanulója által választott önkormányzati szervezet, melynek élén a diáktitkár áll, munkáját a diákok által felkért pedagógus segíti. Irányító szerve a diáktanács, mely az osztályok, tanulócsoportok diákképviselőiből a diáktitkárokból áll. Képviselőket csak a felsős osztályok delegálnak, de az alsós osztályok igényeinek ismeretében szervezik a diákéletet. Tájékoztató fóruma a diákközgyűlés, amelyet iskolaévenként egyszer hívnak össze. Szervezeti felépítése és működése: SZMSZ a tanulóközösség által létrehozott szervezetek képviselik a tanulók érdekeit, szolgálják tájékoztatásukat, és részt vesznek az iskola által szervezett kulturális, sportprogramok szervezésében és lebonyolításában. Rendszeresen közreműködnek az iskolai élet mindennapjait szabályozó házirend felülvizsgálatában és formálásában. Éves munkájuk zárásaként minden tanév májusának az utolsó péntekén Gyereknapot tartanak, amely tanítás nélküli munkanap. A havonta ülésező diákönkormányzat elősegíti a tanulóközösség fejlesztését. A diákönkormányzat, a tanulóifjúság és a nevelőtestület feladata az iskola hagyományainak ápolása, új hagyományok teremtése. XI.7.1. A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzatok a tanulók irányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra.

   



111

XI.7.2. Feladat: olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,

a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,  olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait A tanulóközösség megbízása alapján a jogszabályban meghatározott esetekben gyakorolja az egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogokat. 

XI.7.3. Az iskolai hagyományok szellemében a diákönkormányzat feladatai közé tartozik:  a fenyőbál és a farsangi bál megszervezése  a diáknap programjainak megszervezése és lebonyolítása javaslatok előterjesztése a Román-hét programjaira vonatkozóan  segítő részvétel a Karácsonyi kulturális műsorban  A Gyereknap megszervezése A diákönkormányzat közreműködik az iskolai sport programok megszervezésében, a nyári tábor programjainak összeállításában. XI.7.4. A diák-önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje:  A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóhelyettes, valamint a diákönkormányzat munkáját segítő tanár.  A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben: o a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, o a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, o a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, o a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor,  A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái o a diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, valamint az iskolaszék értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál, o az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviseli a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél, o a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót. XI.7.5 Iskolagyűlés (diákközgyűlés)    

112

Elsősorban a diákok mindennapjait érintő problémafelvető, megoldáskereső találkozó. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább két alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt.



    

E közgyűlésen a diákönkormányzat és a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat a faliújságon keresztül tájékoztatja.

XII. Az intézmény működésének részletes leírása XII.1. Szervezeti felépítés, irányítás, ellenőrzés Az intézmény irányítója az iskola igazgatója. Az igazgató törvényben meghatározott hatásköre: „ 68. § (1) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetőjét - nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelőtestület, többcélú intézményben az igazgatótanács, a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat, szakképző iskolában a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményének kikérésével - az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt. (2) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények kivételével az állami fenntartású köznevelési intézmények, továbbá az egyházi és magánintézmények vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg. (3) Az önálló intézményként működő köznevelési intézmény élén - a munkáltató döntésétől függően - igazgató vagy főigazgató áll. Az önálló intézmény tagintézményeként vagy intézményegységeként működő kollégium élén kollégiumvezető, más köznevelési intézményegység élén tagintézményvezető, intézményegység-vezető áll. A tagintézmény, intézményegység vezetője igazgatói megbízást, az intézményvezető-helyettes, tagintézményvezetőhelyettes, intézményegységvezető-helyettes igazgatóhelyettesi megbízást is kaphat. 69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, b) önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, 113

c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) képviseli az intézményt. (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a) a pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, d) önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. (3) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.” XII.2. Az iskolavezetőség Az iskolavezetőség tagjai: az igazgató, igazgató- helyettes a munkaközösség vezetők, a közalkalmazotti tanács elnöke. Feladatuk a szakmai, módszertani, ellenőrzési, értékelési feladatok, döntéshozatal segítése, az igazgató helyettesi feladatok ellátásának segítése. Az iskola szerkezetére vonatkozó szabályozást a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. XII.3. A nevelőtestület működésének gyakorlata: A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Kt. 56-57.§-ai határozzák meg. A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szervezete. Az igazgató a döntései előtt kikéri az illetékes szakterület, vagy az érintett pedagógusok véleményét. XII.4. Alkalmazotti közösség Az iskola közalkalmazotti és közössége. 114

munkaviszony

keretében

foglalkoztatott

XIII. Az általános iskolába jelentkező tanuló felvételeinek elvei:   











115

Az iskola beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az új köznevelési törvény megváltoztatta a tankötelezettség alsó és felső korhatárát. Azoknak a gyerekeknek kell hatéves korban iskolába menniük, akik az adott év augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket. Eddig május 31. volt a határ. Az új törvény értelmében az iskolaérettségről már nem a szülők, hanem az óvoda vezetője dönthet, aki vitás helyzetben kikérheti a nevelési tanácsadó véleményét. Ha az ott dolgozó szakemberek szerint nem érett a gyerek a kezdésre, az iskola nem veheti fel. A szülők legfeljebb megkérhetik az óvoda vezetőjét, hogy ne állítson ki igazolást gyermekük iskolai alkalmasságáról. Ha az igazgató nemet mond, a szülők kezében egyetlen eszköz marad: iskolaérettségi vizsgálatot kezdeményezhetnek. A beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek iskolaérettséget bizonyító óvodai szakvéleményt (ha a gyerek óvodás volt); a nevelési tanácsadó felvételt, javasló szakvéleményt (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolja); a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. Az idei évtől az iskolai beiratkozáshoz már nemcsak lakcímigazolvány, hanem a gyerek nevére kiállított személyi igazolvány vagy útlevél is kell. A 2.-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: a szülő személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat, tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A 2.-8. osztályba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában a bizonyítvány bejegyzései alapján - nem tanult. Az esetleges hiányok pótlására félév vagy 3 hónap haladékot kap. Az a gyermek, aki előző iskolájában idegen nyelvként nem angol nyelvet tanult a 4-5. osztályban az iskola által biztosított felzárkóztató foglalkozásokon hozhatja be lemaradását, a 7-8. évfolyamon ugyanerről a szülőnek kell gondoskodnia, vagy tovább tanulhatja a megkezdett idegen nyelvet, ebben az esetben a szülő által biztosított magántanár oktatja a gyermeket és állapítja meg félévi és év végi osztályzatait. A felzárkóztató időszak végén a szaktanár írásban értesíti a szülőt az eredményességről, illetve eredménytelenségről. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről: a szülő kérésének; a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, valamint magatartás és szorgalom érdemjegyeinek; az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

XIII.1. Az intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain:  Az előző évfolyam tantárgyi tantervében rögzített minimumkövetelményeknek megfelelő tudásszint  Szóbeli és gyakorlati tevékenységbe ágyazott felvételi vizsga  Tehetséges tanuló közismereti iskola általi ajánlata  A tanulók osztályba sorolására - a felvételin nyújtott teljesítmény alapján - a felvételi bizottság tesz javaslatot.  Az elutasító felvételi határozat ellen a szülő írásban fellebbezést nyújthat be az igazgatóhoz. XIII.2. Az átjárhatóság problémáinak megoldási lehetőségei  A NAT a negyedik, a hatodik, a nyolcadik évfolyam befejezésének megítélésére állapít meg minimális tanulói teljesítményeket. E követelmények, elsajátíttatása biztosítja a zökkenőmentes átmenetet egyik évfolyamból a másikba vagy másik intézménybe.  Ha a tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre, a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor.  Az " átjárhatóság " szavatolható, mert a helyi tanterv követi a Kerettanterv követelményeinek a 4. 6. 8. évfolyam végére meghatározott anyagát, és ezt foglalja kiegészítve, elmélyítve a különböző tantárgyakba. Még így is felmerülhet (és a szülőkkel közöli, kell), hogy más iskolába, vagy iskolatípusba csak különbözeti vizsgával (esetleg csak évfolyamismétléssel) léphet át a tanuló. Ez fordítva is így van a fogadó iskola esetén.

116

XIV. Helyi tanterv A közoktatási törvény 26. §-a az általános iskola feladatait az alábbiak szerint határozza meg: „(4) Az általános iskolában alapfokú nevelési-oktatás folyik. (5) Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre.” Ezen alapvető követelményekre részletes feladatrendszere. XIV.1.1-4.évfolyam: Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első és második szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játékés mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészséget fejleszt. Ez a szakasz a kíváncsiságra és az érdeklődésre épít, és az ezáltal motivált munkában fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét és előmozdítja érzelemvilágának gazdagodását. Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, közreműködik a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadhatnak. Tudatosítja a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megerősíti a humánus magatartásmintákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. A pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. XIV.2. A fejlesztés kiemelt területei XIV.2.1. A test és a lélek harmonikus fejlesztése:  a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával; a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az ezt elősegítő szokások alakításával; az érzelmi élet gazdagításával; az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés fejlesztésével, a társas kapcsolatok igényének erősítésével.



XIV.2.2. A szocializáció folyamatának elősegítése: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák, megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. XIV.2.3. Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének

117

megteremtése: a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés. 

XIV.3. 5-8. évfolyam: Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás harmadik és negyedik szakasza szervesen folytatja az első két szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Ez a szakasz egységes rendszert alkot, de – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Figyelembe veszi, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerezett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola ebben a szakaszban a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a további tanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét. E szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának ebben a szakaszban is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására.

118

XIV.4. A fejlesztés kiemelt területei XIV.4.1. A test és a lélek harmonikus fejlesztése:  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatásával; az érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával; az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. XIV.4.2. A szocializáció folyamatinak elősegítése:  az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítésével; az állampolgári ismertek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával. XIV.4.3. Az alapműveltség továbbépítése:  a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával. Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül. A tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik. A tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció-írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés - és megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés. A „tanulás tanulása”, az önálló tájékozódás, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is hozzájárul az alapműveltség továbbépítéséhez. XIV.5. A tanulói stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont:  az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. E szakaszban növekszik az együttműködésre építő (kooperatív-interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepe. Növekszik a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok aránya (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). Az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre. Ezért heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínál. Az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez és erősíti meg önbizalmukat. A tanulási folyamatban értik meg a tanulók a követelmények lényegét és ismerik meg önmaguk teljesítményének értékét.

119

XIV.6. A tantervben évfolyamonként ismétlődő szerkezeti egységek XIV.6.1. Óraterv A tantárgy kötelező éves órakerete a témakörök címeinél lebontásra került. A kerettanterv az egyes tantárgyak tanításához biztosított éves időkeret mintegy 90%-át fedi le, a szaktanárok számára fennmaradó további 10% szabadon felhasználható XIV.6.2. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök Megnevezésre kerülnek a tantárgy tanulásához javasolt eszközök. Az írott eszközök; tankönyv (a tantárgytól függően többféle ajánlás is szerepel), munkafüzet, feladatgyűjtemény, tanári kézikönyv. XIV.6.3. A továbbhaladás feltételei „E tantervi egység többféle összetett szerepet tölt be: egyrészt magába foglalja azokat a tanulói tevékenységeket, amelyek ismerete, gyakorlata lényegében fontos feltétele a tanuló megbízható tudásának, annak, hogy a képzési rendszerben eredményesen tovább haladhasson. Másrészt az eredményes továbbhaladás feltételeként megfogalmaznak ismeretbeli, tudásbeli összetevőket, amelyek így alapul szolgálnak a következő évfolyamok tartalmainak elsajátításához. E tantervi egység orientálhatja az iskola helyi tantervében megjelenítendő értékelési eljárásokat.

120

Kötelező tanórai foglalkozások heti óraszáma a kerettanterv szerint Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret (román) Román nyelv(nemzetiségi többlet tanórai foglalkozás száma) Román Román népismeret összesen

121

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4. évf. 6 2 4 1 1 1 1 1

4 1 1 1 1 1

4 1 1 1 1

4 1 1 1 1 1

5

5

5

5

2

2

3

3

2

2

2

2

1 1 27

1 1 27

1 27

1 28

1

Kötelező tantárgyak, óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológiaegészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret ( Román) Román (nemzetiségi többlet tanórai foglalkozás) Román

5. évf. 4

6. évf. 4

7. évf. 3

8. évf. 4

3 4 2

3 3 2

3 3 2

3 3 2

1 2

1 2

1

1

2

1

1 1

2 1 1 1 1

1 2 2 1 1

1 1

1

1

1 1

5

5

5

5

1 2

1 3

1 3

1 3

2

2

2

2

Román népismeret Összesen

1 32

1 31

1 34

1 34

122

1 1 1

1

Iskolánkban kétnyelvű nemzetiségi oktatás folyik. A magyar nyelv és irodalom valamint az angol nyelv kivételével valamennyi tantárgyat két nyelven magyarul és románul oktatjuk. 2013. szeptember 1-jétől, felmenő rendszerben, először az első és 5. évfolyamon intézményünkben s bevezetésre kerül az erkölcstan és hittan oktatása. „35. § (1) Az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.”

XVI. Az intézmény magasabb évfolyamára lépés feltételei A minimális teljesítmény, a tanév végére elérendő szintek, ismeretek kerülnek meghatározásra. A magasabb évfolyamra lépéshez szükséges és elégséges teljesítmény nyer megfogalmazást. Ez jelenti az adott intézményben a konkrét ellenőrzés, értékelés alapját. XVI.1. Témakörök, tartalmak E kerettantervi egység közli a tantárgy képzési tartalmait. Témaköröket, esetleg altémákat, esetenként tevékenységköröket nevez meg, majd ezek tartalmait közli tömör, címszószerű megfogalmazásban. A témakörök tartalmai értelemszerűen, a tantárgy sajátosságainak megfelelően ismeretegységek, problémakörök, eljárások, tények, összefüggések, műalkotások, fogalmak, szabályok stb. XVI.2. Belépő tevékenységformák Mind a képességfejlesztésben, mind a tantárgy tartalmainak elsajátításában meghatározó – évfolyamonként vagy témakörönként belépő – gondolati műveleteket, információszerző és –feldolgozó eljárásokat, szóbeli, írásbeli, rajzi-manuális, mozgásos stb. tevékenységeket tartalmazza e tantervi egység. A felsorolt tanulói tevékenységek tehát összességükben magának a tanulásnak, a tantárgyi tartalmak elsajátításának lényeges feltételeit jelentik. E tevékenységek tárgya a tantárgy tartalmainak megfelelően változatos: a tanulók gyakorlati alkalmazásba veszik mindennapi tapasztalataikat, információkat gyűjtenek írott szövegekből, elektronikus adatbázisokból, megfigyelnek, kísérleteznek, különféle műfajokban megnyilatkoznak szóban és írásban, manuális és zenei tevékenységeket végeznek, modelleket építenek, értelmeznek, különféle anyagokkal, tárgyakkal munkálkodnak, szabályokat, törvényszerűségeket alkalmaznak stb. E különféle tárgyú és formájú tevékenységeket a tanulók egyénileg vagy csoportos együttműködést igénylő feladathelyzetben végezhetik. Egy-egy tantárgyon belül évfolyamról évfolyamra haladva lényeges szempont tehát e feladathelyzetek fokozatossága, egymásra épülése. A tevékenységformák általában értékelhető teljesítményhez vezető modellértékű tevékenységek.

123

A tantárgyak és a tantervi modulok egységes szerkezete biztosítja a kerettantervi célok általános érvényesülését, a tantárgyak áttekinthetőségét és összehasonlíthatóságát. E makro szerkezeten belül azonban érvényesülnek az iskolafokoknak, azaz az adott képzési szakasznak megfelelő jellemzők, valamint a tantárgyi tartalmak elrendezésének és közlésének sajátos igényei. Következésképpen a kerettanterv tartalmazza a tantárgyak mindegyikében megjelenő szerkezeti egységeket, ezek elrendezése azonban a különböző tantárgyakban eltérő lehet. XVI.3. Az 1-4. évfolyamon 



Az első évfolyamon a tanuló nem kap érdemjegyet és osztályzatot. A tantervi követelményeket teljesítéséről szöveges értékelés készül, és tanulmányait a következő évfolyamon folytathatja. A második-negyedik évfolyamon a tanuló év közbeni tanulmányi munkájára érdemjegyet kaphat. A továbbhaladás feltételei megegyeznek az 5-8. osztályéval.

XVI.4. Az 5-8. évfolyam 





  

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor lép, ha az előírt tanulmányi követelményeket tantárgyanként legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát köteles tenni. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelő-testület engedélyével tehet javítóvizsgát. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát, és mulasztásait a tanév végéig nem tudja pótolni, a tanítási év végén nem osztályozható, a továbbhaladáshoz osztályozó-vizsgát köteles tenni. osztályozó vizsgát tehet az a tanuló, akit az iskola igazgatója felmentett a tanórai foglalkozások látogatása alól, valamint az, aki magántanuló. Az osztályozó vizsga tárgyai a készségtárgyak kivételével az adott évfolyamon az óratervben szereplő összes tantárgy. Az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat.

XVII. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái A tanulók magatartásának és szorgalmának követelményeit a tantestület állapítja meg, és azt a tanév elején a szülőkkel és nevelőkkel ismertetni kell. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésében részt vesz az adott osztály közössége, az osztályfőnök és az ott tanító pedagógusok.

124

XVII.1. A magatartás minősítése:  példás (5); jó (4); változó (3); rossz (2). A magatartás minősítésének – az életkori sajátosságokat figyelembe véve – ki kell fejeznie a közösséghez való viszonyt, a magaviseletet, a tanuláshoz, munkához való hozzáállást, a felelősségérzetet, a hangnemet, és azt, hogy a tanuló milyen elismerésben illetve elmarasztalásban részesült. Példás (5) az a tanuló, aki  a házirendet és az iskola munkarendjét betartja és társait is erre ösztönzi  viselkedése a felnőttekkel és társaival szemben udvarias, humánus és segítőkész  közösségi megbízatásokban kezdeményező, azokat önállóan végrehajtja  pontos, fegyelmezett  nincs figyelmeztetése, igazolatlan órája Jó (4) az a tanuló, aki  a házirendet és az iskola munkarendjét betartja  viselkedése a felnőttekkel és társaival szemben udvarias, humánus és segítőkész  közösségi megbízatásokban végrehajtja  pontos, fegyelmezett  nincs fegyelmi büntetése, igazolatlan órája Változó (3) az a tanuló, aki  a házirendet és az iskola munkarendjét nem minden esetben tartja be  viselkedése a felnőttekkel és társaival szemben változó  közösségi megbízatások végrehajtásában csak alkalomszerűen vesz részt  iskolai magatartása több ízben komolyabb kifogásra ad okot  rendelkezik figyelmeztetéssel, fegyelmi büntetéssel, de igazolatlan mulasztása nincs Rossz (2) az a tanuló, aki  a házirendet és az iskola munkarendjét sorozatosan megsérti  viselkedése a felnőttekkel és társaival erősen kifogásolható  a közösségre rossz hatással van, akadályozza az iskolai nevelést, oktatást  iskolai magatartása több ízben komolyabb kifogásra ad okot  rendelkezik figyelmeztetéssel, fegyelmi büntetéssel, igazolatlan mulasztással  a figyelmeztetések ellenére sem mutat fejlődést XVII.2. A szorgalom minősítése:  példás (5); jó (4); változó (3); hanyag (2). A szorgalom minősítésénél figyelembe kell venni az egyéni képesség és teljesítmény viszonyát, a munkavégzést, a kötelességtudatot, a rendszerességet és a pontosságot, valamint a tanulmányi munkára befolyást gyakoroló életkörülményeket. 125

Példás (5) az a tanuló, akinek • munkavégzése pontos, céltudatos, megbízható, önálló • minden tantárgyat képességeinek megfelelően tanul • felkészülése pontos, precíz • érdeklődő, önkéntesen többletfeladatot vállal • részt vesz tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken Jó (4) az a tanuló, akinek  munkavégzése pontos, céltudatos, megbízható, többnyire önálló  minden tantárgyat képességeinek megfelelően tanul, de érdeklődése az iskolai tananyag tartalmán belül marad  az órákra készül, figyel  többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken való részvételt nem vagy csak ritkán vállal Változó (3) az a tanuló, akinek  munkavégzése ingadozó, időszakosan dolgozik, olykor figyelmetlen, pontatlan  nem tanul képességeinek megfelelően  önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi magát, figyelmetlen  felszerelése alkalmanként hiányzik, feladatait nem készíti el  hanyag (2) az a tanuló, akinek  munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan, figyelmetlen  ismeretszerzésben passzív, önállótlan, nehezen kezd munkához, nem ellenőrzi magát  nem tanul képességeinek megfelelően  felszerelése hiányos, feladatait nem készíti el  nem törődik kötelességeivel, érdektelenség, közöny jellemzi A magatartást és szorgalmat minden hónap végén az osztályfőnök és az osztályközösség érdemjeggyel értékeli, az osztályfőnök jegyzi be az ellenőrző könyvbe. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. A magatartás és szorgalom értékelése egymástól független. Ha a nevelőtestület álláspontja a minősítések megítélésében különböző szavazással kell dönteni.

XVIII. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei XVIII.1. Megvalósítandó elvek: • Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. • A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése. • Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására. • A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás– képesség–teljesítmény egységében kell értékelni.

126

•

• •

Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítményt (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény 0-29 % 30-49 % 50-74 % 75-89 % 90-100 %

Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

XVIII.2. Az értékelés fajtái Az értékelés specialitásai az 1. osztályban Az első osztályban a szöveges értékelés célja az, hogy a szülők pontos képet kapjanak gyermekük képességeinek és készségeinek fejlődéséről. Félévkor és év végén értékelünk szövegesen. Év közben tájékoztató értékelést kapnak a szülők két alkalommal. Az értékelő szöveg tárgyanként (műveltségi területenként), illetve azon belüli részenként változhat, az adott terület kulcskompetenciáinak függvényében (pl. hangos olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, vagy: tollbamondás, szövegalkotás, íráskép). Egy tárgyon, értékelendő területen belül az azonos szintű teljesítményekre, illetve hiányosságokra azonos kifejezéseket, nyelvi fordulatokat kell használni minden gyerek esetében. Az értékelő szöveg minősítéstartalmát tantárgyanként : a kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt és felzárkóztatásra javasolt kifejezés zárja illetve fejezze ki. Az értékelés nem tartalmazhat társakkal való összehasonlítást (nem rangsorolhatja a diákokat). Az értékelés mindenkor segítő szándékú; a gyerek fejlődését kell, hogy segítse, nem lehet megalázó vagy büntető jellege. Minden értékelésben a pozitívumokból kiindulva, azokra alapozva kell megfogalmazni a további fejlődés útját. Az értékelést úgy kell megfogalmazni, hogy annak tartalmát, üzenetét a gyerek és szülei is pontosan értsék. Értékelés a 2-4. évfolyam A második évfolyamon a tanulóév közbeni tanulmányi munkájára érdemjegyet kaphat. A tantervi követelmények teljesítéséről második évfolyamon félévkor szöveges értékelés készül, második félév végén a tanuló munkáját osztályzattal értékelik és a továbbhaladás feltételei megegyeznek a többi évfolyaméval (3-8. évfolyam). 127

Az értékelő szövegnek az abszolút teljesítmény mellett tükröznie kell az előző értékelés óta tapasztalt fejlődést is, és összhangban kell állnia a tanév közben kapott érdemjegyekkel. Értékelés az 5 – 8. évfolyamon Folyamatos A folyamatos értékelés funkciói: • visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében, • jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről. A folyamatos értékelés fajtái: • órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére), • szóbeli felelet értékelése, • gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyakban elért teljesítmény értékelésére), • írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok), • szülőknek üzenő fűzet vagy ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy – esetleg – a kiemelkedően jó teljesítményért. XVIII.3. Félévi és tanév végi A félévi és tanév végi – tájékoztató füzetben illetve bizonyítványban rögzített – értékelés funkciói: •

félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket.

•

év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit.

A félévi és év végi értékelés összhangban kell, hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és érdemjegyekben kifejezett visszajelzésekkel. XVIII.4. Az ellenőrzés Fajtái: • szóbeli feleltetés, • házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése, • írásbeli számonkérési formák: • írásbeli felelet (egy anyagrészből), • beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése, • röpdolgozat (bejelentés nélkül), • dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből), 128

• témazáró

dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő). • a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése. Funkciói: • folyamatos munkára készteti a tanulókat, • folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről, • a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze. XVIII.5. Az írásbeli beszámoltatások korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya; az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. Elvek: • Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk. • Egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot. • A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére. • A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját rövid időn belül értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött. • Az értékelésre beadott tanulói munkák (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) a tanulók „szellemi termékei”, azokat vissza kell adni a készítőiknek, illetve csak a tanuló engedélyével őrizheti meg azokat a pedagógus. Kivételt képeznek ez alól a témazáró dolgozatok. XVIII.6. A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata A házi feladat céljai: • újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; • készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; • önálló kutatómunkát végezni valamely témában; • alkotómunkát végezni valamely témában. Elvek: • Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja). • A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-6 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. • Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladat legyen differenciált.) • A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell.

129

Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: • nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad; • meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el; • a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. (Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése, stb.) • Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. • Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. Gyakorló feladatokat jelölhet ki a pedagógus a diák számára. • A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta. •

XIX. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja A fejlesztő program az integrációt segítő sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére, nevelésére irányul. A nevelőtestület minden évben a munkaterv készítésekor írja meg, s meghatározzák benne az anyagi kereteket is, s összefoglalják a célokat és fejlesztéseket. Az alapdokumentumokban megfogalmazott fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével (adekvát terhelés), a komplexitás és az integrációs elv alkalmazásával. XIX.1. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai  A hiányzó/sérült funkciók: o helyreállítása, o a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, o a funkciók egyensúlyának kialakítása, o a szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatának megtanítása, o az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. 130

XIX.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők  A fogyatékosság típusa, súlyossága  A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje.  A gyermek, tanuló o életkora, o pszichés és egészségi állapota, o rehabilitációs műtétei, o képességei, o kialakult készségei, o kognitív funkciói, o meglévő ismeretei. XIX.3. A társadalmi integráció kívánalmai  lehetséges egyéni életút,  továbbtanulás,  pályaválasztás,  életvitel. XIX.3.1.A habilitációs, rehabilitációs fejlesztés:   

 

időkeret felhasználás: a törvényi előírásoknak a szakértői javaslatban megfogalmazottak szerint történik. az iskola rendelkezik gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal, mentálhigiénés szakemberrel. a tanulók fejlesztő foglalkozásokon ( egyénileg és kiscsoportban ), tanítási órán differenciált munkaformában sajátítják el a képességeket. az iskola biztosítja a külön termet, csoportszobát a fejlesztő foglalkozásokhoz különféle fejlesztő eszközökkel, játékokkal. a foglalkozások a tanulók fejlődése egyéni fejlesztési lapon nyomon követhetők. A fejlesztésben részt vevő pedagógusok félévente kétszer értékelik az eredményeket, erről a szülő írásban értesítést kap.

XIX.4. Kapcsolatok A gyermekek érdekében folyamatos kapcsolattartásra törekszünk a Nevelési Tanácsadó munkatársaival, a békéscsabai Rehabilitációs képességeket vizsgáló intézménnyel. A szülőket folyamatosan tájékoztatjuk gyermekük fejlődéséről a tájékoztató füzet útján, személyes megbeszélések, szülői értekezletek alkalmából.

131

XX. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásánál a következőket kell figyelembe venni:  feleljen meg a tantárgy cél- és követelmény rendszerének  szerepeljen a közoktatási tankönyvjegyzékben  korszerű szemléletű, jól tanítható legyen, formájával, tartalmával keltse fel a tanulók érdeklődését  nyújtson lehetőséget differenciált munkára, adjon alkalmat önálló ismeretszerzésre  legyen tartós, több évig használható  ára megfizethető legyen A tankönyveken és segédkönyveken kívüli egyéb eszközök beszerzését csak akkor kéri az iskola, ha arra a tantárgy követelményeinek elsajátításához feltétlenül szükség van. A szülőket az új tanévet megelőző tanév végén az iskola tájékoztatja a szükséges taneszközökről, amelyek beszerzése a szülő feladata. A tankönyvek, segédkönyvek megrendelését, az ezzel kapcsolatos ügyintézést az iskola megbízott tankönyvfelelőse végzi a törvényi előírásoknak megfelelően. A lebonyolítás részletes szabályzatát a SZMSZ tartalmazza. XX.1. Célok, feladatok követelmények alapján: XX.1.1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A társas- társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli és nyelvi képességek fejlesztése. A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás kialakítása. A nem nyelvi kommunikáció, valamint a másik ember megértését és az önkifejezést elősegítő kommunikáció formálása, továbbfejlesztése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, magabiztos fellépésre, mások tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. Szövegalkotási képesség formálása, a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása A szóbeli szövegalkotó képesség fejlesztése különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, reprodukálásuk jelenti a szövegalkotás első lépéseit. Ezek nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz: a képzelet, az érzelmek önálló kifejezéséhez. Egyúttal forrásai az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának, hozzájárulnak az önkifejezés igényének és képességének fejlődéséhez. XX.1.2. Olvasás, írott szöveg megértése A megfelelő olvasási készség. A pontos és folyamatos olvasási készség elsajátíttatásán túl az 1-4. évfolyam feladata az értelmező (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasási képesség megalapozása is, valamint a kifejező felolvasás és szövegmondás gyakoroltatása. 132

Kiemelkedő jelentőségű a szövegértés gondozása, amely megalapozza a tanulás egész későbbi folyamatát, fejleszti az intellektuális képességeket, szélesíti a tanulók látókörét. A szövegértés feltétele a folyamatos hangos és néma olvasás, a szöveghű, a jelentést értelmező felolvasás – előzetes felkészülés után. A szövegek vizsgálata közben gazdagodik szókincsük, megismerkednek a szavak köznyelvitől eltérő jelentésével, tapasztalatokat szereznek a rokon és ellentétes jelentésű kifejezések és szólások használatához. Az olvasmányok megértését segítik a különféle szövegelemző eljárások. A feldolgozás során a tanulók szembesülnek élethelyzetekkel, magatartásformákkal. Gyakorlatot szereznek a szereplők cselekedeteinek megítélésében, ezáltal fogékonyságra, együttérzésre tehetnek szert mindennapi erkölcsi választásaikban. XX.1.3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás A megfelelő íráskészség. A kézírás megtanításával alapozzuk meg a tanulók írásbeli nyelvhasználatát. A betűformák, - kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely alkalmas az írás eszközi használatára. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. El kell érniük a tanulóknak a betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélküli írást, a tanult helyesírási szabályok megtartását. Ezt segíti a képi közlés (vizuális információk) szerepének vizsgálata, szövegtagoltság, tipográfiai eszközök, ábrák, jelek figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében. XX.1.4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, a technikák megismerése, használatuk gyakorlása. Már az alsó tagozaton megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. Fontos mozzanata ennek a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása. Az ismeretfeldolgozási technikák közé tartozik a gyűjtött adatok célszerű elrendezése, vázlat készítése tanítói segítséggel. Elemi gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információk felhasználásában, a tanult ismeretek tömörítésében, összefoglalásában. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése (tartalomjegyzék, bevezető, fülszöveg alapján, illetve átlapozással). Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről.

133

XX.1.5. Ismeretek az anyanyelvről Nyelvtani és helyesírási ismeretek, ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos alakítása. A nyelv eszközként való értelmezése. A tudatos nyelvszemlélet alakításához elengedhetetlenek a magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek, feltárásukat már az alsó tagozaton megkezdjük. A nyelvtani ismeretekhez kapcsoljuk a helyesírási alapismeretek nyújtását és folyamatos gyakoroltatásukat. A pontos és árnyalt nyelvhasználat gazdagításához hozzájárul a szókincs mennyiségi és minőségi bővítése: a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak megismertetése, a közmondások, szólások átvitt jelentésének magyarázata, és mindennek alkalmazása saját szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaikban. XX.1.6. Ismeretek az irodalomról Az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, a szövegértés fejlesztése. Erősítenünk kell a gyermek fogékonyságát az irodalmi művek érzelmi, erkölcsi, esztétikai értékei iránt. A népköltészetből és az igényes műköltészetből válogatjuk össze a gyermekek olvasnivalóit. Megismerkedhetnek a klasszikus, a kortárs hazai és határon túli magyar irodalommal. Az olvasott szövegek jelentésének kibontásán kívül fölfedezhetünk néhány alapvető irodalmi témát és motívumot a különféle műfajokban, közülük bemutatunk néhányat más művészeti ágban is. Foglalkozunk a lakóhely irodalmi, történelmi és művészeti vonatkozásaival, és megismertetjük az olvasott művekhez kapcsolódó nevezetes emlékhelyeket. Mindez tudatosíthatja, és érzelmileg átélhetővé teheti a magyar nyelv és a magyar kultúra közti elválaszthatatlan kapcsolatot. XX.1.7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése, társadalmi ismeretek Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről. Igény és fogékonyság a műélvezetre. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre.

XXI. Környezeti és egészségnevelési program XXI.1. A környezeti nevelés Az iskola működése környezeti nevelés szempontjából: Iskolánkban a tantestület minden tagja foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a tanítási órákon. Az osztályfőnökök kiemelt szerepet vállalnak minden ehhez kapcsolódó munkában, a többi szaktanár is aktívan részt vesz az egy-egy tevékenységi területhez tartozó feladatok megoldásában, lebonyolításában. A környezeti nevelésben csak fokozatosan, lépésenként tudunk előrehaladni, megnyerni a tanulókat és a kollégákat az együttműködésre: bekapcsolódni a napi környezeti munkába, a környezeti attitűd javításába.

134

XXI.2. Alapelvek, alapértékek: Kiemelten kezeljük a környezeti neveléssel kapcsolatban a következőelveket, értékeket: 1.Alapvetőemberi szükségletek. 2.Helyi és globális szintek összefüggései. 3.Demokrácia. 4.Biológiai és társadalmi sokféleség. 5.Fenntartható fejlődés. 6.Elővigyázatosság. 7.Prevenció. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermekekben egységes rendszer, szemlélet alakuljon ki a világról. Nézőpontunk szerint csak komplex módszerekkel lehet közvetíteni a környezeti nevelés összetettségét, ezért fontos a tantárgyak közötti integráció. Alapvetőnek tartjuk, hogy a tanulók megértsék a globális összefüggéseket. XXI.3. Célok: XXI.3.1. A környezeti nevelés célja: • Elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, és így elősegítse az élőtermészet fennmaradását, valamint a társadalom fejlődését. • Kreatív problémamegoldó gondolkodásmódot kialakítani, ezáltal elsegíteni az eligazodást a természet és környezet, társadalom és a gazdaság terén. S mindezekben felelősséget, elkötelezettséget vállalni mind egyéni, mind közösségi tetteikben. • Kialakítani, megalapozni a környezeti értékek iránti felelős magatartást. • A gyerekekben kialakítani, ill. megerősíteni a természet szeretetét, a természet, • környezet védelmének fontosságát, személyes felelősségen alapuló környezetkímélő • magatartást és életvitelt. • Kialakítani a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését. • Az egészséges életmód igényét megteremteni. • Környezetkímélő magatartást kialakítani. XXI.3.2. Stratégiai célok: • Élethosszig tartó tanulás megalapozása. • Oktatási esélyegyenlőtlenségek mérsékelése. XXI.3.3. Konkrét célok: • Speciális érdeklődésű, új képzési irányok követelményeinek kidolgozása. • Az egészségnevelési program továbbfejlesztése. • Hagyományok ápolása: a város nevezetességeinek feltérképezése. • A drog-prevenciós program folytatása. 135

• • • • • • •

Iskolanap szervezése. Osztályfőnöki órák tartása környezetvédelmi témákról. A tanórákon a környezeti nevelésre vonatkozó lehetőségek kihasználása. Problémamegoldást fejlesztőfeladatok alkalmazása, gyakorlása. Speciális, illetve kiegészítő ismeretek szervezése. Számítástechnikai és multimédiás módszerek alkalmazása. Szaktárgyi célok megvalósulása.

XXI.3.4. Hosszú távú céljaink:  Diákjaink váljanak környezettudatos állampolgárrá  A környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása, az egészséges életmódigénye és módszereinek elsajátítása.  A természet tisztelete, a felelősség vállalása  A világörökség védelme, a környezet minőségének fenntartása és javítása.  Meg kell teremteni a kor szellemét tükröző magatartási és életviteli normákat. XXI.3.5. Rövid távú céljaink:  Tanulóink életkoruknak megfelelően szerezzenek tapasztalatokat összefüggésekről, kölcsönhatásokról.  Ismerjék fel, hogy léteznek élő és élettelen anyagok, ennek kapcsán vizsgálják az élő környezetet, az életfeltételeket, a növények, állatok, valamint az emberek egymásra utaltságát.  Ismerjék meg az állatok és növények tulajdonságait, és életmódját.  Sajátítsanak el néhány egyszerűbb fizikai és kémiai kölcsönhatást igazoló kísérletet.  Tudjanak tájékozódni térben és térképen.  Ismerjék meg testüket, az egészséges életmódot, legyenek tisztában az egészséget károsító anyagok /alkohol, dohány, drog/ mérgező hatásával.  Ismerjék meg az élővilágot, a levegőt, a talajt –és értsék meg a közöttük lévő alapvető összefüggéseket.  Növelni kell tanítványaink környezeti tudatosságát. Biztosítani kell a környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudás megszerzésének lehetőségét.  Alakuljon ki minden tanulóban a munka megbecsülése, a helyes viselkedés és magatartás a természet védelmének igénye. XXI.4. A célok megvalósításához szükséges készségek fejlesztése: • Kreativitás. • Alapműveltségi készségek (értő olvasás, beszéd, figyelem). • Alkalmazkodás, tolerancia. • Probléma-érzékenység. • Problémamegoldó magatartás, gondolkodás. • Vitakészség. • Kritikus szemlélet. • Konfliktus-kezelés és konfliktus-megoldás. 136

• •

Mérlegelés, értékelés készsége. Ökológiai szemlélet.

Úgy véljük, hogy szemléletformálást csak úgy vihetünk végbe, ha mindentantárgyban és minden iskolán kívüli programban arra törekszünk, hogy a tanulók egységesen lássák a természetet és a benne élőembert. Célunk rávezetni őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, s a köztük lévő összefüggéseket kutassák. XXI.5. A környezeti nevelés színterei iskolánkban: XXI.5.1. Tanítási órákon: Elsősorban a természettudományos tantárgyaknál, másrészt osztályfőnöki órákon, egyéb szakórákon (egészségtan, honismeret, népismeret stb.). XXI.5.2. Tanórákon kívül: • Szakkörökön. Természetvédelmi szakkör • Versenyek • Nyári táborok – ahol megtanulhatják, hogyan lehet a természettel harmóniában élni. • Gyűjtések: elem-, szelektív hulladékok gyűjtése, papírgyűjtés. • Erdei iskolák. • Kiállítások: Föld Napja – komplex környezetvédelmi verseny – fotók, rajzok kiállítása. • A Víz Világnapja XXI.5.3. Nem hagyományos tanórai keretben: A tanév során az osztályok intézmény- és múzeum-látogatásokon vesznek részt. XXI.6. Folyamatos, egész évben meglévő programok: • Az iskola területének tisztán- és rendben tartása, dekorálása. • Terem értékelő bejárások. • Az iskola környékének takarítása. • Örökzöldek, fák, növények ültetése, gondozása. • Az iskolában és környékén madáretetők elhelyezése, a madarak etetése. A programokba a tanárokon és gyerekeken kívül a szülőket is bevonjuk. XXI.7. Erőforrások: A környezeti nevelési célok eléréséhez, megvalósításához feltétel, hogy a pedagógusok, diákok egymással, valamint külső intézményekkel is jó kapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszer kialakítása folyamatban van. Továbbá alapvető a környezeti nevelés során a természet-közelség, az élet-közeliség, az önkifejezés, a munkálkodás, alkotás. XXI.7.1. Nem anyagi erőforrások: 1. Tanárok: Elsődleges feladatuk, hogy környezettudatos magatartásukkal, munkájukkal pozitív példát mutassanak a tanulók 137

számára. A célok megvalósulásához, a közös szemlélet kialakításához fejleszteni kell a munkaközösségek együttműködését. 2. Diákok: Az iskola minden tanulójának feladata, hogy vigyázzon környezetére. Ennek megvalósításában kiemelkedő feladata van a DÖK-nek, a délutáni természetismereti órákra járó diákoknak. 3. Diákok és tanárok: A diákok ismereteiket a tanárokkal való közös munka során, iskolai és iskolán kívüli programok keretén belül sajátítják el. 4. Tanárok és szülők: A szülői háttér és az iskola harmonikus együttműködése nélkülözhetetlen az iskola környezeti nevelésének terén. Szükség van arra, hogy a szülők megerősítsék gyermekeikben az iskolában elsajátított magatartásforma helyességét. 5. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: A technikai és adminisztrációs dolgozók is aktívan részt vesznek a környezeti nevelésben, a hulladékgyűjtésben. A takarításkor környezetkímélő tisztítószereket használnak. XXI.8. Iskolán kívüli együttműködés:  A fenntartóval, működtetővel. o Környezeti neveléssel (is) foglalkozó intézmények, múzeumok, állatkertek, botanikus kertek meglátogatása. Minden tanuló részt vesz környezeti témájú intézménylátogatáson. Pl. Esztergomi Geológiai Múzeum. o Civil szervezetek: Szakmai ismereteikkel, programjaikkal segítik nevelőmunkánkat. XXI.8.1. Módszerek: • Terepgyakorlatok. • Élményalapú, tapasztalatközpontú ismeretszerzés. • Megbeszélés, vita. • A média használata. • Kiselőadások, gyűjtőmunkák. • Játékok: szituációs, drámajátékok. • Modellezés. • Művészi kifejezés. XXI.8.2. Taneszközök: Iskolánk rendelkezik mindazokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, számítógépekkel, multimédiás eszközökkel, melyek munkánkhoz elengedhetetlenek. Az elhasznált vegyszereket folyamatosan pótoljuk, valamint új eszközöket szerzünk be. XXI.9. Kommunikáció: Napjainkban nélkülözhetetlen a magabiztos fellépésképessége. Módszerét tanítási órákon, osztályfőnöki foglalkozásokon, drámajáték órákon tanítjuk, gyakoroljuk. Fontosnak tartjuk, hogy a híreket kritikusan, mérlegelve tudják feldolgozni, meg tudják különböztetni az értékes információt az értéktelentől. Az iskolán belüli és kívüli kommunikációnak több formája van, melyeknek jelentős szerepe van a környezeti nevelésben: XXI.9.1. Iskolán belüli kommunikáció: 138

  

• •

Házi dolgozatok, kiselőadások tartása. Pályázat Faliújságon közölt információk Poszterek, szórólapok, dekorációs anyagok. Iskolaújság.

XXI.9.2. Iskolán kívüli kommunikáció:  Környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból.  Környezetvédelmi versenyeken, pályázatokon való részvétel.  Média o TV o Rádió o Internet

XXII. Az egészségnevelés XXII.1. Az egészségnevelés célja: • Elősegíteni a tanulók egészségfejlesztési gondolkodásmódjának kialakulását. • Elősegíteni a tanulók magatartásának, életvitelének helyes kialakítását. • Elősegíteni, hogy a tanulók képesek legyenek felnőtt korukban is a saját egészségükre felügyelni, azt javítani. • Kialakítani, megerősíteni, szinten tartani a tanulók képességeit, illetve jártasságait, melyek alapvetőek egészségük megőrzése és védelme érekében. • Korszerű ismereteket adni, ill. azokat gyakoroltatni az egészségnevelés témakörében. • Bemutatni a tanulóknak az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, valamint az egészségbarát viselkedésformákat. • A tanulókat az életkoruknak megfelelőszinten foglalkoztatni az egészségnevelés szempontjából legfontosabb ismeretekkel. XXII.2. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • Az egészséges táplálkozás. • Az alkohol- és kábítószer-fogyasztás – prevenció. • Családi és kortárskapcsolatok. • Sport, aktív életmód. • A személyes higiénia. • A szexuális fejlődés. XXII.3. Megvalósítási helyek: XXII.3.1. Tanórai foglalkozásokon: Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségneveléssel, ezért fontos a tantárgyak, szaktanárok, illetve munkaközösségek közötti folyamatos kapcsolat. A testi nevelés feladatait a testnevelési és az osztályfőnöki órák tanterve részletesen tartalmazza. Az egészséges életmódra nevelés elméleti anyagát a szaktantárgyi – természetismeret, biológia, egészségtan, földünk és környezetünk, technika, kémia, fizika és osztályfőnöki – órák tanterve tartalmazza. 139

Minden óra jellege és adott témaköre határozza meg,hogy milyen problémát milyen módszerekkel dolgozunk fel. XXII.3.2. Tanórán kívüli foglalkozásokon: • Napközis foglalkozásokon kiváló alkalom adódik a játékokra, a játékos feladatokra. Lehetőség nyílik az étkezési és napirendi szokások kialakítására. • Szakkörökön: pl. vöröskeresztes szakkör. • Délutáni szabadidős foglalkozásokon: sportesemények, programok, vetélkedők, versenyek. Pl. a helyes táplálkozás versenye, az ünnepi terítés versenye, a kulturált társas viselkedés versenye, melyeket minden évben igyekszünk megtartani. • Hétvégi, tanítási szüneti napokon való iskolai programok: gyalog- és kerékpártúrák szervezése Méhkerék környékére. • Továbbá sportrendezvények, kulturális programok, kirándulások, szabadidős rendezvények. • DADA drog-prevenciós program • Környezetvédelmi napok. • Papírgyűjtés. • Tisztasági őrjárat • Kortárskapcsolatok • Előadások • Diáknapi rendezvények • Komplex természettudományi verseny. A programokba lehetőség szerint a szülőket is bevonjuk. XXII.4. Módszerek:  Hagyományos ismeretátadás tanári magyarázattal.  Kérdés-felelet típusú feladat-feldolgozás.  Szerep- és szituációs játékok.  Gyűjtőmunka.  Csoport- vagy egyéni munka.  Összehasonlítás.  Problémakiszűrés.  Audiovizuális módszerek alkalmazása.  Informatikai lehetőségek kihasználása. XXII.5. Erőforrások: XXII.5.1. Iskolán belüli együttműködés: - Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy magatartásával, életvitelével, gondosságával, munkájával minden szempontból – így természetesen az egészségnevelés szempontjából is – példa értékű legyen a tanulók számára. Gondoskodniuk kell arról, hogy az iskolai környezet biztosítsa számukra az egészséges testi, lelki és szociális fejlődést. Pl. osztálytermek berendezése, ülésrend, a tanulók egészségi állapota, napi munkarend – melyben kiemelt szerepe van a mozgásigény helyes levezetésének, helyes testtartás.

140

- Diákok: Az osztályközösségben a tanulók vigyázzanak a saját és társaik egészségére, a tisztaságra, higiéniára, és figyelmeztessék társaikat az egészségnevelési szempontból is kulturált magatartásra. - Szülők: Az egészségnevelés területén is nélkülözhetetlen a szülők, a családi háttér és az iskola együttműködése. A családban elsajátított viselkedési formákat, ismereteket hozzák magukkal a tanulók az iskolába, tehát nélkülözhetetlen a két szféra – szülők és tanárok – együttműködése. Minden programunkhoz szükséges a családok erkölcsi-fizikai támogatása, míg egyes esetekben anyagi hozzájárulást is kérünk. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei az egészségnevelési programunknak. - Iskolai étkeztetés: Diákjaink étkezésének egyik meghatározó tényezője az Napközi konyha kínálata. Fontosnak tartjuk ezért, hogy a konyha menüjében megtalálhatók legyenek az egészséges életmódhoz szükséges élelmiszerek, pl. tejtermékek, gyümölcsök, zöldséget. XXII.6. Iskolán kívüli kapcsolatok: Iskolai egészségügyi szolgálat: iskolaorvos, védőnő, pszichológus, fogorvos. A tanulók rendszeres egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálata. Osztályfőnöki órák keretében egészségügyi és higiéniai előadások tartása.  Gyermekjóléti szolgálat.  Nevelési tanácsadók  Családsegítők, családgondozási hálózat.  Rendőrség  

Volt tanítványaink, akik kortárs oktatóként segítik munkánkat. Tanárok és szülők harmonikus együttműködése.

XXIII. Mindennapos testnevelés A napjainkban zajló gazdasági és társadalmi átalakulás gondjai között kiemelten szerepel a lakosság romló egészségügyi állapota. Drasztikusan növekszik az indokolatlanul korai halálozások száma – elsősorban az egészségre káros szokások elterjedésével, az egészséget nagyban károsító életmóddal. Egyértelműen kimutatható, hogy a fiatalkori mozgásszegény életvitel, inaktivitás és egészségtelen táplálkozás szorosan összefügg mindezzel. Felmérések igazolják, hogy a magyar gyermekek egészségi állapota meglehetősen kedvezőtlen és aggasztó, hiányoznak az egészséges életmód kialakításához szükséges készségek elsajátításának feltételrendszere. Nem véletlen, hogy a tanköteles gyermekek közel 50-60 %-a tartás gyenge, vagy már valamilyen testi deformitás szenvedőalanya. A gondokat tovább fokozza az a tény is, hogy mostanra már nagyon sok diák átlagosan 10 %-nyi túlsúllyal rendelkezik. Nagyon magas a felmentett, a könnyített s a gyógytestnevelésre szoruló tanulók száma is. Legveszélyesebb a betegség kialakulása szempontjából a kisiskoláskor és a serdülőkor. Óvodás és iskolás korban még remény van arra, hogy a gyerekekben kialakítható a rendszeres testmozgás igénye, továbbá

141

megalapozhatók a helyes táplálkozási szokások, rögzíthetők az egészséges életvitel alapelemei. Mindezért az iskola egészségnevelési programja célul tűzte ki a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítését a testmozgás különbözőeszközeivel, lehetőségeivel. XXIII.1.A mindennapi testnevelés céljai:  Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, a egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket.  Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének legalább alapfokú tudnivalóit.  A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság stb.  Megismertetni a tanulókat a társadalmi élet alapvető elvárásaival, a megfelelő viselkedéskultúrával, az alapvető erkölcsi követelményekkel, az önvédelem alapjaival. A fenti célok elérése érdekében a következő sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell érvényesülniük, megjelenniük a tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon:  Minden tanuló minden tanítási napon részt vesz a testmozgásprogramban.  Minden testnevelési órán és sportfoglalkozáson figyelünk a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelésére.  Minden testnevelési órán, foglalkozáson van gimnasztika, valamint a helyes testtartást szolgáló gyakorlatsor, légzőtorna.  A testnevelési tananyag egészében betartandóak a gerinc- és ízületvédelmi szabályok.  Fontos feladat a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése a Hungarofit-teszt alapján. Minden tanévben kétszer, október és május hónapban végezzük ezt el. (A HUNGAROFITT felmérések a tanulók fizikai és motorikus képességeiről adnak tájékoztatást, ezért rendkívül fontosak számunkra az eredmények, hiszen ezek figyelembevételével tudjuk meghatározni további feladatainkat. A felmérést az alábbi feladatokkal végeztük: 1.Cooper teszt (12 perc futás) - az aerob állóképesség mérése 2.Helyből távolugrás - az alsó végtag dinamikus erejének mérése 3.Fekvőtámasz- a vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése 4.Törzsemelés - hátizom erő-állóképességének mérése 5.Felülés - a hasizom erő-állóképességének mérése Az eredmények évfolyamonként, korcsoportonként és nemenként kerültek értékelésre.  Fontosnak tartjuk, hogy minden testnevelési óra, sportfoglalkozás örömet, sikerélményt jelentsen az eltérő adottságú tanulóknak is.  Alapvető, hogy érvényesüljenek a sport személyisé fejlesztőhatásai.  Fontos, hogy minden foglalkozáson szerepeljenek életmód-sportok, amelyeket egy életen át lehet folytatni. 142

 

Figyelünk arra, hogy a program népi játékokat is tartalmazzon – így a hagyományőrzés is szerepet kap. A tánc, mint mozgás is szerepel programunkban.

Foglalkozások: Iskolánk tanulói számára a mindennapi testedzést a következő foglalkozások biztosítják: 3-4. évfolyamon:  A tantervi anyag elsajátítása.  Minden évfolyamon egy osztálynak három órája van hetenként testnevelésből.  Minden nap 30 perces játékos egészségfejlesztő testmozgást tartunk – a napközi idejében, a tanítási órákat követő1 órán belül, ha a lehetőség engedi, akkor a szabad levegőn.  A sportolás, testnevelés helyei: tornaterem, iskolaudvar. Kihasználva a kézilabdapálya lehetőségeket is. 5-8. évfolyamon: A hét minden napján szervezett tömegsport-foglalkozások vannak, melyek tevékenységébe a tanulók alkalomszerűen is bekapcsolódhatnak. Iskolai sportköri foglalkozások különféle sportágakban. Az 1-8. évfolyamon a testnevelésórák keretében oldjuk meg a könnyített testnevelési feladatokat. A gyógytestnevelés órákat szakképzett gyógytestnevelő tartja a szakorvos által kiszűrt tanulóknak.

XXIV. Munka-és balesetvédelem a gyermekek körében Alapvető cél, hogy tanítványainkat ne érje baleset. A balesetek megelőzése érdekében a tanulók a tanév első tanítási napján munka-és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, úgy általánosságban, mint azoknak a tantárgyaknak (kémia, fizika, technika, testnevelés) a speciális területein, melyek óráján szakirányú munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesülnek. Baleset esetén az óraadó tanár, vagy ügyeletes tanár jegyzőkönyvet vesz fel. A megtörtént baleseteket a tanulókkal ismertetjük, azok megelőzési módjára figyelmüket felhívjuk. XXIV.1. Balesetek megelőzése:  Folyamatosan megbeszéljük és a tanulók figyelmét felhívjuk a hétköznapi balesetveszélyes helyzetekre.  Kémia órákon hangsúlyt helyezünk a kísérletek veszélyességére  Fizika órákon az elektromos áram veszélyeire hívjuk fel a figyelmet.  Technika órákon fontos a használt szerszámok fokozott ellenőrzése, a végrehajtandó műveletek baleseti veszélyeinek ismertetése.

143

 

Testnevelés órákon a gyakorlatok bemutatása, a tanulók testi épségének biztosítása elengedhetetlen Informatika órákon felhívjuk figyelmüket az elektromos készülékek biztonságos használatára

XXIV.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, testnevelés, technika és életvitel, informatika) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. XXIV.2.1. Az iskolai elsősegélynyújtás legfőbb céljai:  A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát.  Ismerjék fel a vészhelyzeteket  Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit  Sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat.  Ismerjék meg az elsősegélynyújtással, élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmakat  Ismerjék meg a mentőszolgálat működését és sajátítsák el mikor és hogyan kell mentőt hívni Mindezek alapján:  az élet megmentése  a további egészségkárosodás megakadályozása  a gyógyulás elősegítése XXIV.3. Módszereink: Felmérjük és bővítjük a tanulók tudását beszélgetéssel, interaktív gyakorlatokkal  Tanórán kívüli foglalkozásokon sportprogramokkal, vetélkedőkkel, filmvetítéssel segítséget nyújtó állomások látogatásával  Külső előadók meghívásával A tanulók képesek legyenek felmérni a vészhelyzetet és ennek megfelelően segítséget nyújtani. 

XXIV.4. A gyermek-és ifjúságvédelem az egészségnevelés keretein belül A veszélyeztetett tanulók egészségnevelése kiemelt feladatunk. A gyermekvédelmi nyilvántartásba vett gyermekek magas százaléka egészségügyi problémákkal küzd. Diákjaink a tanórát követő szüneteket (időjárástól függően) szabad levegőn töltik, rendszeres a tantermek szellőztetése. XXIV.5. Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: Szerves részét képezik a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének. Ezek a foglalkozások igazodnak a tanulók és a szülők igényeihez, anyagi hátteréhez. 144

Ide tartozó programok:  Kerékpártúrák  Kirándulások  Nyári táborok  Egészségnevelési hét Természetesen az iskola együttműködik a különböző sportegyesületekkel, és támogatjuk, hogy minél több diákunk sportoljon versenyszerűen ezekben. A mindennapos testnevelés a diák-sporttevékenységgel, a tömegsporttal, a szabadidős sportfoglalkozásokkal, a sport egyesületbeli edzésekkel és az öntevékeny testedzéssel együttesen alkot egységes rendszert az egészséges nemzedék felnevelése érdekében. XXIV.6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi feltételei:  A törvény által előírt iskolaorvosi ellátás, szűrések, védőnői ellenőrzés  Iskolafogászati ellenőrzés, kezelés  Az előírásoknak megfelelő iskolaorvosi szoba.  Az egészségügyi normák betartása, o A terhelés napi egyenletes elosztása o Elegendő szabad levegőn eltöltött idő o Mindennapos testnevelés a törvény által előírt formában. Az iskola helyiségei  Egészségügyi előírásoknak megfelelő világítás,  A termek megfelelő fűtése, szellőztetése, A közétkeztetés körülményei  A HACCP előírásainak megfelelő tálalás biztosítása  Az ÁNTSZ rendszeres ellenőrzésével működő konyha Az iskola adottságainak, feltételeinek és az előírásoknak megfelelő személyi higiéné biztosítása  WC, ivó kutak, kézmosók, öltözők, zuhanyzók Feladatok        

145

Osztályfőnökök ismeretterjesztő tevékenysége Tantárgyi lehetőségek kiaknázása Felvilágosító előadások szervezése A témához kapcsolódó programok Egészséges életszemlélet kialakítása Egészséges táplálkozási szokások megismertetése és kialakítása Drog prevenció és szenvedélybetegségek megelőzése Megfelelő higiéniai szokások kialakítása

XXV. A fogyasztóvédelemmel összefüggő feladataink XXV.1. Jogi háttér Az ENSZ 1985-ös fogyasztóvédelmi irányelvei: - az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog; - a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga; - a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga; - a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga; - a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog; - az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog; - a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga; - a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény V. fejezet 17.§-a (1997. 12. 15.) értelmezése: A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akciótervének prioritásai: Az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások - pénzügyi és biztosítási - területe. XXV. 2. A fogyasztóvédelmi oktatásunk célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. XXV. 3. A fogyasztóvédelmi oktatásunk tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése, valamint szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba.

146

A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Programunkban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják a következő fogalmakat:     

tudatos, kritikus fogyasztói magatartás; ökológiai fogyasztóvédelem; környezettudatos fogyasztás; fenntartható fogyasztás; preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem.

XXV. 4. A fogyasztóvédelmi oktatásunk színterei Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak.  Technika: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései;  Matematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások;  Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany-, gáz-, vízmérőórák);  Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;  Magyar nyelv és irodalom: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái;  Biológia: génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás;

147



   

Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk; Informatika: elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia; Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története, stb.; Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai, tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám?; A zsebpénz); Dráma: viták, szituációs játékok. o Tanórán

kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények), o Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása), o Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel), o Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások. XXV. 5. Módszertani elemek Készségek fejlesztése a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén:     

a kritikus gondolkodás és problémamegoldás; az egyéni és csoportos döntéshozás; az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés; információfeldolgozás; a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás.

A fogyasztói szokásalakítás céljai: - a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése

és bevonása az iskolai nevelési programokba; - a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra törekvés.

való

A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlata érdekében: - rendszeres adjunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat; - a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait; - az adatkezelési szabályokat betartva gyűjtsünk ismereteket a családok vásárlási szokásairól; - esetenként tegyünk kísérletet a család vásárlói magatartásának pozitívan befolyásolására.

148

A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem tanításának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül: - interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól; - riportkészítés az eladókkal; - médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika; - egyéni és csoportos döntéshozatal; - helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása; - adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában; - problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel; - szimulációs játék, esettanulmány; - viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése); - érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés). XXV. 6. A fogyasztóvédelmi nevelési ismeretek mérése, „számonkérése” A fogyasztóvédelmi nevelési ismeretek mérésére, „számonkérésére” a környezeti nevelés számonkérésére kidolgozott program módszereinek ide vonatkozó részeit alkalmazzuk.

XXVI. A katasztrófa-és polgári védelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok A feladatainkat a polgári védelemi törvény, a kulturális és oktatási ágazatok polgári védelmi feladatairól szóló MKM rendelet határozza meg. E szabályzat kiterjed az iskola tanulóira, az iskola közalkalmazottjaira. XXVI.1. Megvalósítás területei: XXVI.1.1. Elméleti ismeretek: Az iskola tanulóinak polgári védelmi feladatinak felkészítését az osztályfőnöki órák keretében valósítjuk meg, kiegészítve a tantárgyak tananyagaihoz, lehetőségeihez.  Történelem és állampolgári ismeretek. Állampolgári kötelezettségek a természeti katasztrófák, elemi csapások elleni védekezésben, azok következményeinek elhárításában.  Természettudományos tárgyak (fizika, kémia, biológia): A veszélyes, tömegkatasztrófával fenyegető természeti hatások, szerves és szervetlen anyagok helyes kezelése.  Földünk és környezetünk: Természeti katasztrófák és az ellenük való védekezés.  Technika, háztartástan: Ipari balesetek, a háztartásban előforduló veszélyhelyzetek elhárítása.  Testnevelés: sporttevékenység közben előforduló veszélyhelyzetek.  Osztályfőnöki órák: tűzrendészeti, balesetelhárítási és polgári védelmi oktatás. 149

A tanulók felkészítése folyamatos. Felelősei a szaktanárok és osztályfőnök. A fentieken kívül hivatásos polgári védelmi szervek felkészítését is igénybe vesszük. XXVI.1.2. Gyakorlati ismeretek: Évente egyszer, Gyermeknapkor Honvédelmi – Katasztrófa - és Polgári védelmi bemutatót, akadályversenyt rendezünk, amelyen a gyermekek az elsajátított elméleti ismereteket sajátíthatják el a gyakorlatban. A szervezéshez a honvédséget, továbbá a hivatásos polgári védelmi szervek támogatását is igénybe vesszük. XXVI.2. Az iskola dolgozóinak polgári védelmi felkészítése  Az év eleji tűzrendészeti és balesetelhárítási oktatás keretében  Hivatásos polgári védelmi szervek által szervezett továbbképzések segítségével történik. Az év közben belépő dolgozókat az iskola tűz-és balesetvédelmi felelőse külön oktatás keretében készíti fel.

XXVII. A feladatai

pedagógusok

helyi

feladatai,

az

osztályfőnök

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. XXVII.1. A pedagógusfeladatai és hatásköre:  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok  szülői értekezletek, fogadóórák  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű 150

   

munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. XXVII.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés  jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség  kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját.  Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a  nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: naplóellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. XXVII.3. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:  sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek,  tanuló,  pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,  kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

151

XXVII.4. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: 



az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

XXVII.5. Az érzékszervi és mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrációjának célja és feladatai Célja Az érzékszervi és mozgásszervi fogyatékos gyermekek nevelése oktatása együttnevelése ép társaikkal. Feladatai  Az integráció elfogadtatása az iskola valamennyi dolgozójával és tanulójával.  A tanulók eljuttatása a lehető legmagasabb anyanyelvi szintre. Ennek érdekében minden lehetőség, - így a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások - felhasználása a kommunikáció fejlesztésére.  A sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi integrációjának elősegítése. XXVII.5.1. Az integráció feltételei Arról, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek integrált oktatás, nevelés körülményei között folytatja tanulmányait, a szülő, és a fogyatékossági típusnak megfelelő országos szakértői és rehabilitációs bizottság, valamin taz iskola alapító okirata alapján dönt. XXVII.5.2. Személyi feltételek A tanulók integrált iskolai nevelése során az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkoztatáshoz megfelelő szakirányú végzettségű gyógypedagógus illetve utazótanár látja el. XXVII.5.3. Tárgyi feltételek  Megfelelő tanterem, fejlesztő szoba  Speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek  Érzékszervi és mozgásszervi fogyatékos tanulók számára speciális tanterv íródott. Nagyothalló tanulók számára a többségi iskolák tantervei elfogadottak. XXVII.6. Szakmai szolgáltatások A szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások, elsősorban a habilitációs, rehabilitációs tevékenység. A szolgáltatásokat az iskola a törvénynek megfelelően biztosítja.

152

A tanulók számára kötelező rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra negyven, illetve ötven százaléka. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen egy osztályban tanítják, a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni. Ha ennél alacsonyabb a gyerekek száma, a tényleges létszámra eső óraszámot 8-cal kell osztani. A szakértői bizottság szakvéleményében meghatározza az adott tanulóra fordítandó rehabilitációs órák számát. XXVII.7. Követelmények és értékelés A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesítendők. Az iskola szükség esetén biztosítja az értékelés alóli felmentést. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésében a reális értékelésre törekszik az iskola, és igyekszünk megtalálni azokat a helyzeteket, mely valóban hiteles képet nyújt a tanuló teljesítményéről. Az értékelés során minden esetben a tanuló képességeihez, fejlettségi szintjéhez viszonyított fejlődést vesszük figyelembe. XXVII.8. Fejlesztési terv XXVII.8.1. Célja  A törvény által meghatározott és a szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása.  A sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése, vagy lehetőség esetén megszüntetése.  Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása.  Az egész élet során jól használható kompenzációs technikák elsajátítása. XXVII.8.2. Feladatai  Egyénre szabott fejlesztés a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével.  A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása  A pedagógus és a gyógypedagógus folyamatos kapcsolattartása.  Differenciálás.  Folyamatos kapcsolattartás a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal. XXVII.8.3. Követelmények A támasztott követelmények személyre szabottak és elsősorban a szakértői véleményben foglaltaknak kell megfelelniük. XXVII.9. Az utazótanár feladatai  Az ép tanulók felkészítése az integrált gyermek fogadására.  A szülő felkészítése és tájékoztatása  A gyermek fejlesztése  Szakmai segítségnyújtás a érzékszervi fogyatékos tanulókat oktatónevelő pedagógusoknak. 153

XXVII.10. A pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók integrációjának célja és feladatai A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség-zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. XXVII.10.1. Tanulási zavarok Összefoglaló kifejezés a különböző, nem képességhiányból eredő tanulási zavarokra.  Dyslexia F 81.0 (Olvasási zavar):  Dysgraphia F 81.1 (Írásbeli kifejezés zavar)  Dyscalculia F 81.2 (Számolási zavar) XXVII.10.2. Kiemelt célok, feladatok  Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése.  A tanulási zavarok/nehézség kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése.  Tankötelezettségük teljesítését több szakember segítségével végezzék.  Az SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban.  Kudarctűrő képesség növelése.  Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása.  A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása.  Az SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók fejlesztő célú ellátása XXVII.11. A fejlesztő tevékenység közös célja és feladatai:  a hiányzó vagy diszfunkciók helyreállítása, újak kialakítása,  a meglévő ép funkciók erősítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében,  a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása,  a szükséges speciális fejlesztő eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása,  az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok kialakítása.

XXVIII. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata XXVIII.1. A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 11/1994.(VI. 8.) MKM-rendelet 26.§ (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. XXVIII.2. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint  tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)  és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. 154

XXVIII.2.1. A tanulmányok alatti vizsgák célja: Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. XXVIII.3. Általános szabályok Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra  különbözeti vizsgákra  javító vizsgákra Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik  akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít  aki különbözeti vizsgára jelentkezik  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján. XXVIII.4. Osztályozó vizsga Az intézmény osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a Kt. 69.§ (2) bekezdése szerint sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán a közoktatási törvény 30.§ (9) bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott

155

követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. XXVIII.5. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. XXVIII.6. Javító vizsga Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között – a társiskolákkal egyeztetett időpontban szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. XXVIII.7. Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. XXVIII.8. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A közoktatási törvény 11.§ (1) bekezdés o pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét

156

követő tizenöt napon belül vizsgabizottság előtt tehesse le.

kérheti,

hogy

a

javítóvizsgát

független

XXVIII.9. Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár - felel a vizsga szabályszerűségéért XXVIII.10. Írásbeli vizsgák általános szabályai - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, kivétel a nyelvi előkészítő évfolyamon a célnyelv ahol 60 perc áll a tanuló rendelkezésére - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót XXVIII.11. A szóbeli vizsga általános szabályai  egy napon három szóbeli vizsga tehető le  a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie  a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani.  szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre

157

a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő  a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja  a felelet maximum 10 percet tarthat Ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz  Két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet.  Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről.  Szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt 

XXVIII.12. Gyakorlati vizsga általános szabályai  a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről  a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni XXVIII.13. Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje XXVIII.13.1. A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. XXVIII.13.2. Vizsgatárgyak részei Irodalom írásbeli + szóbeli vizsga Magyar nyelvtan írásbeli + szóbeli vizsga Történelem írásbeli + szóbeli vizsga Idegen nyelv írásbeli + szóbeli vizsga Matematika írásbeli + szóbeli vizsga Fizika írásbeli + szóbeli vizsga Földrajz írásbeli + szóbeli vizsga Biológia írásbeli + szóbeli vizsga Kémia írásbeli + szóbeli vizsga Informatika gyakorlati vizsga Testnevelés gyakorlati vizsga

Méhkerék, 2013. március 31.

Sárközi Anna igazgató

158