Két Torony. Krisztus és a fiúk. abonyi. Abony április

abonyi

Két Torony Abony • 2012. április

Tavaszi magazint küldünk most az Olvasónak! Az Összefogás Egy Jobb Abonyért Közhasznú Egyesület ezzel az összevont lapszámmal szeretne kedveskedni Önnek, s egy ígérettel: reményeink szerint a jövőben gyakrabban olvashatja híreinket, tudósításainkat, véleményünket nyomtatott formában is, hogy könnyebben eligazodjon városunk közéletében. Ebben szeretnénk segíteni valamennyi Abonyinak! Áldott Ünnepet Kívánunk! ÖKE

Krisztus és a fiúk Húsvétkor már nem várok vendégeket. Zárva lesz a házam. Vendég leszek én magam és a lányok, szétszóródott családunk ünnepén, valahol máshol. Különben is, lerobbantam, becsípődött egy ideg, elmarad a nagytakarítás, nem lesz illatos, tavasz szagú a szobánk. Húsvétkor Apa majd a lányokat locsolja meg igazi hideg vízzel, és én dugdosom el a nyuszitojást a tesómék kertjébe. Az ikrek szép verset mondanak, Gabika szégyenlősebbet, Joci követeli majd a pénzt, Botond pedig illedelmesen kivárja, míg a család kedvencévé nyilvánítják.

Egy régi képet nézek. Húsvétkor készült? Apa rövidnadrágban van, biztos átöltözött már addigra, miután végigjárta a rokonokat. Játszanak. Tata nézi őket. Tata már meghalt. Petyka, a kamasz, azóta két gyerek apja, és eladtuk az abonyi házat, de a függönyök az ablakon maradtak, láttam legutóbb, mikor arra kocsikáztunk. Húsvétkor a fiúk bandában jártak házról házra. Huszonhárom évvel ezelőtt. A banda! Együtt milyen bátrak voltak. Még ittak is. Kifogástalan, ropogós ingben, nadrágban, jácinttal gomblyukukban, elmarháskodták a

2012. március 15. Ismét megnyitotta kapuit a Kálvin utcai játszótér. Az előző ciklus képviselői felajánlásaiból készült játszótéren felújították, illetve szükség szerint lecserélték a játszóeszközök darabjait. Teljesen új csúszda került az elhasználódott régi helyébe, a mászókötelek is kicserélődtek, valamint cserélték a hullámhíd korlátjait, a repedt tartóoszlopot, a  csavarvédő kupakokat. Az új szabványnak megfelelően megszüntettek minden fej- és nyakbeszorulási helyet. Miután március 14-én a homokozókat is feltöltötték, az ünnep napjára egy megújult játszótér várta ifjú használóit. (kettorony.hu)

locsolóverset, aztán kivonszoltak bennünket a kerti csaphoz, és hahotázva csurig öntöztek. Húsvétkor az ablaknál bámultam az imbolygó bicikliseket. Abony fiai, elszántan és kicsit imbolyogva szorították a kormányt. Elől ment apa, mögötte a fia, oda-vissza. Oda még tempósan, vissza már ráérősen, nagyokat kurjantva. A fiúk meg bandáztak, de ezt már mondtam. A banda este sergőzni ment. Ma bolt áll a régi sergő helyén. A banda is feloszlott, már a mozi sincs meg, nem járunk arra, megnézni, milyen fotókat tett ki a gépész az új filmekről. A fiúkkal csak ritkán találkozom. Egyikük főnök lett, másikuk beosztott, van, aki a maga ura, van, aki elköltö-

zött, van, aki a mennybe. Apámat ritkán látom, 100 kilométer választ el. Petyka viszont a Tatáék házában lakik, Tata, ahogy mondtam, a temetőben. Abonyban sok a kőkereszt. Egykedvűen figyeli a sok Krisztus az embereket. Az egyik buszmegálló mellett is van egy, ott várakoztam vele minden nap a szolnoki buszra, de csak én utaztam, Krisztus maradt a kereszten. De jó, hogy ott van az a Krisztus. De jó köszönni neki. Friss húsvéti virágot is kapott valakitől. Kőkrisztusom, vigyázz a fiúkra! Ki ne essen a jácint a gomblyukukból… S. Tóth Anikó Húsvéti összeállításunk a 24-25. oldalon

2

Két Torony Krónika cikkek, bejegyzések, tudósítások a kettorony.hu oldalról 2011. december 30. - 2012. március 30.

2011. december 31. „Tegnap kora délelőtt kaptam a telefonos hírt egyik kedves ismerősömtől, hogy a Katolikus Templomnál aranyvasárnap felállított Betlehemet  - gyerekcsínyből, vagy szándékos károkozásból - megrongálták. Érdeklődtem az önkormányzat kulturális bizottságának elnökénél, Gulykáné Gál Erzsébetnél, aki megerősítette a hírt. Mint elmondta két este, illetve éjszaka érte atrocitás a Betlehemet, de a második esetben már komolyabb volt a gond. A szalmabálák egy része meg lett bontva, illetve ki lett döntve, de a

nagy gondossággal és több hét alatt elkészült figurákat sem kímélték. Csak remélni merem, hogy gyerekcsínyről van szó és nem szándékos rongálásról. A térfigyelő kamerák a köd miatt sajnos semmit nem láttak az esetből. A Betlehemet, amennyire lehetett, helyreállítottuk, de erősen gondolkodunk rajta, hogy már az év utolsó napján lebontjuk - mondta el Gulykáné Gál Erzsébet. Én magam is megdöbbentem az eseten, de véleményemet egyelőre megtartom magamnak. Már csak azért is, mert köztük nyomdafestéket nem tűrő szavak is lennének”. (Temesközy Tamás)

2012. január 7. Az Abonyi Fúvószenekari Egyesület a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola aulájában adott újévi hangversenyt. Nem túloznék, ha azt írnám, hogy a csilláron is lógtak az érdeklődők, de ezt nem tehetem, mert csillárt azt nem láttam. Ellenben csillogó szemekben, mosolyokban és vörösre tapsolt tenyerekben nem volt hiány a zsúfolásig megtelt aulában. Vagyis nagy közönségsikert arattak a fellépők. A polgármesteri újévi köszöntőt követően Csáki Kálmán vezetésével koncertet adó zenekar mellett fellépet a mazsorett csoport is. Temesközy Tamás

HOZZÁSZÓLÁS: Szomorúság, és döbbenet, majd düh, ami az ember lelkében lejátszódik, mikor ilyet hall, ill. olvas. Ha gyerek tette is, milyen ember, mi ilyet soha nem mertünk volna tenni!Mindig ámulattal töltött el bennünket, a betlehemezés, és minden szent, és sérthetetlen volt ami a templomhoz, a kereszténységhez stb. tartozik. frenegon

2012. január 12. A doni áldozatok tiszteletére emléktűz gyújtást és ünnepi megemlékezést szerveztek Abonyban. Beszédet Tarjányi István mondott. Ugyanezen a napon emléklapot kapott Bíró Béla, a Múzeum Baráti Kör tagja, aki megjárta az orosz frontot. Béla bácsinak így köszönték meg, hogy kezdeményezte, és éveken át támogatta a doni megemlékezés megrendezését Abonyban, hogy ne feledkezzenek meg azokról a katonákról, hősökről, akik az életüket áldozták, illetve sebesülten, betegen érkeztek haza. Az évforduló alkalmából „Abonyi katonák a Donnál” címmel Markó Ferenc gyűjteményéből kiállítás is nyílt a könyvtárban ezen a napon.

Krónika Abonyról Kedves Olvasónk! Lapunk szeretné a legteljesebb körű tájékoztatást nyújtani Önöknek a városunkban történtekről. Ezért indítjuk útjára Krónika című rovatunkat, melyben igyekszünk szót ejteni minden jelentősebb közéleti, kulturális és sporteseményről. Van, amiről helyszűke miatt csak egy-egy mondatban, vagy éppen fotóval tudunk beszámolni magazinunk hasábjain, s van (lesz) amiről bővebben is tájékoztatunk. Vannak események amelyekről illusztrációként (is) megemlékezünk egyéb riportok, tudósítások mellett, vagy ahhoz kapcsolódóan. Ezekat a híreinket krónika ikonnal jelöljük: Természetesen a teljességre törekszünk. Azonban még így is előfordulhat, hogy hiányérzete lesz Olvasónknak. Ha így érezne, javasoljuk, keressen gyógyírt a www.kettorony.hu weboldalon, ahol a cikkek teljes terjedelmükben elolvashatók, s a legtöbb témához több tucat fotót tartalmazó képgaléria is tartozik. Ne feledje: segítheti Ön is az abonyiak információhoz jutását! Ha szerkesztőségünk címére vagy a kettorony.hu-ra elküldi a tudomására jutott információkat, meghívóit, vagy éppen fényképeit, észrevételeit, véleményét, témajavaslatait, ötletét, akkor mi azt igyekszünk figyelembe venni és közhírelni. Gedei Gábor, felelős szerkesztő

Abony • 2012. április

3

Költséget vetett, vihart aratott a polgármester

Kényszer szülte az idei büdzsét Csak második alkalommal, súlyos viták után, polgármesteri zsarnokságot, diktátumokat, a demokratikus jogok sárba tiprását emlegetve, kényszerhelyzetbe kerülve fogadta el a képviselő-testület a város idei költségvetését. Dr. Balogh Edit első gazdasági tervét február 13-án visszautasították a képviselők, mivel 213 millió forint működési hiányt tartalmazott. De két héttel később, március 1-jén is csak azért mondtak igent az alaposan átszabott, ám a testületi többség akaratát egyáltalán nem tükröző polgármesteri előterjesztésre, mert nem akarták a közszféra dolgozóit kellemetlen helyzetbe hozni. Ugyanis ha március közepéig nincs elfogadott költségvetése egy önkormányzatnak, akkor lemarad az állami normatívákról és nem tud fizetést adni az intézményi dolgozóknak: pedagógusoknak, hivatalnokoknak, szociális dolgozóknak. A kényszer szülte költségvetés azóta is hullámokat vet. Annak ellenére, hogy a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztályától – szemben az előző évivel - sokkal konkrétabb és precízebb, Dudinszky Mónika nevével fémjelzett, szakmailag alátámasztott számítások láttak napvilágot, a képviselő-testület nem fogadta el a február 13-ra benyújtott költségvetési tervezetet. A Romhányiné dr. Balogh Edit által aláírt tervezetben tucat számra sorakoztak a kritikák próbáját ki nem álló javaslatok, következtetések –állította több képviselő. Pedig a polgármester azt szerette volna, hogy a testület mondjon igent a több mint 200 millió forint hiányt tartalmazó költségvetésre, s csatoljanak hozzá egy intézkedési tervet, amellyel év közben lefaragják

a mínuszokat. A testület azonban másként gondolta.

Magyar Gábor és Egedy Zsolt egyaránt úgy érveltek, hogy ekkora hiánnyal nem lehet nekivágni a 2012es gazdasági évnek, s felszólították dr. Balogh Editet, hogy terjesszen egy másik, elfogadható költségvetést a testület számára. Egedy  azt is kifogásolta, hogy a polgármester félretéve az előkészítés során megfogalmazott gondolatokat,

hirtelen „felülről” akarja rájuk erőltetni a tervezetet. A két „vezérszónokkal” egyet értett a többi képviselő is, így végül senki nem fogadta el a működési hiánnyal terhelt gazdálkodási tervezetet. A képviselők nagyon furcsállták, hogy a polgármester annak ellenére erősködött a költségvetés testületi elfogadása mellett, hogy pár nappal korábban, az összes bizottsági tárgyaláson ő maga is ez ellen beszélt. Én magam sem támogatom, hogy elfogadásra kerüljön – szó szerint ezt mondta az Ügyrendi Bizottság ülésén Balogh Edit. Egy nappal később szinte még le is torkollta Habony Istvánt, aki azt javasolta a Pénzügyi Bizottság ülésén, hogy óvatos duhajként ugyan, de legyen elfogadva

a költségvetés. Nem javaslom a testületnek ekkora mértékű forráshián�nyal az elfogadását, úgy, hogy közben nem tesz javaslatot arra, hogy milyen szervezeti változásokra van szükség 2013-ra, hogy ne ússzunk el – mondta a polgármester, jelezve, hogy évek óta görgeti maga előtt a testület a működési hiányt. Több se kellett Habony elnöknek, aki ledöbbent a polgármester szavain. Az elnök utalást tett arra, hogy ő bizony már évek óta hangoztatja, hogy váltani kell, de eddig a polgármester is azok közé tartozott, akik szemet hunytak a pazarló gazdálkodás fölött. Évek óta mondjuk, drága polgármester asszony, hogy a művészeti oktatást rendbe kell tenni. Senki rajtam kívül ez mellé nem állt oda. Igenis, a zeneiskolát is vállalkozási alapon kell működtetni. Nincs más. A Gyulaiban, akármennyire szeretem, meg kell szünteti a művészeti oktatást. Nagyon nehéz kimondani az idősek gondozásának elhagyását is, pedig ezekből kell meghozni a döntést. Ha impotensek vagyunk, akkor lehet még erőltetni 3-4 évig, és közben elúszik a település. Ezek nem új keletű dolgok egyik sem.

Mindenki tudja, hogy köhécselésből lesz a tüdőbaj és az asztma. Ma még csak köhécselünk, de ha ezt nem oldjuk meg idén, jövőre asztmások leszünk, valamennyien fulladunk a saját hülyeségünkben

– sziporkázott a pénzügyes elnök és visszautasította Romhányiné azon kérését, hogy mondja meg ő, hol legyen lefaragva az intézményi működésből. Habony szerint nem a testületnek kell ötletgyárnak lenni. Kellenek a tanácsok és alternatívák, amiből a képviselők majd választanak – passzolta vissza a labdát Habony István a polgármesternek. Erre már Balogh Edit is elvesztette a türelmét. Öt éve mást sem mondok, mint, hogy ezeket a lépéseket (az intézményi működés átszervezését, iskolák ös�szevonását, önként vállalt feladatok átgondolását – a Szerk. ) meg kell

4 lépni. Senki nem állt mellém, mindig le voltunk szavazva érzelmi alapon – harsogta a polgármester.

„Válsághelyzet” Erre már Fekete Tibor is szót kért. Szerinte válsághelyzet állt elő, amit meg kell oldani. Márpedig ilyenkor, ahogyan otthon is, az ember megszüntet minden olyan tevékenységet, ami nem fontos, ami nem szolgálja a család túlélését, ellátását. A polgármester szerint a képviselőknek kellene az észt osztani. Szerintem ez nem igaz – mondta a képviselő, aki az intézményvezetőktől várt volna javaslatokat a 200 milliós hiány lefaragására. Ezzel aztán be is indult a költségvetési nagyüzem, a február 13-i képviselő-testületi tárgyalás előkészítése. Szóba került az intézmények összevonása is. Dévainé Kazinczy Sára utalt arra, hogy tavaly ősszel kérte a képviselőket, illetve a Polgármesteri Hivatalt. hogy legyen erre is egy számítás, és akkor majd tisztán láthat mindenki a költségvetés tárgyalásakor. Habony István azonnal letorkolta a gimnázium igazgatóját, mondván, ez a megjegyzése már oka fogyott. Nekem ez nem tetszik. Abonynak van most két jól működő általános iskolája, amiből nem csinálnék egy rosszat – mondta Habony. Az elnök inkább a nyugdíjasok körében nézett volna szét, hogy lehet-e általuk létszámot csökkenteni.

Az oktatási bizottságon ugyancsak többen ellenezték már az iskola összevonás gondolatát is, ám végül abban egyezség született, hogy május közepére a bizottság letesz egy hatástanulmányt és különböző alternatívákat az intézményi takarékosságra.

További megtakarítási lehetőségként Romhányiné javaslatot tett az önkormányzati civil keret felezésére is. Ilyen előzmények után került sor a költségvetés február 13-i városházi beterjesztésére. A tárgyalás során elhangzott hozzászólásokból itt is kitűnt, hogy a képviselők többsége elsősorban az intézményvezetőktől várja a kétszázmillió forintos hiány lefaragását.

Két Torony Dr. Balogh Edit megerősítette, hogy a kultúrára és a sportcélú támogatásokra szánt önkormányzati pénzt le kell csökkenteni. A polgármester szerint pályázzanak a civilek más forrásokra, a város nem tudja eltartani őket. Megvillantotta a főtér átalakításához (új művelődési ház építése – a Szerk.) kapcsolódó pénzforrást is. (A beruházáshoz ugyanis kapcsolódik egy úgynevezett „szoft elem”, amiből mintegy 30 millió forint nagyságú keretre lehet pályázni vadonatúj helyi kulturális

programokkal, rendezvényekkel. Arról azonban még senki nem tud semmit, hogy juthatnának hozzá ehhez a pénzhez a kiéheztetett abonyi civil közösségek – a Szerk.) Dr. Balogh Edit szerint egyébként nem csak a kiadás csökkentésében, hanem a bevételek növelésében is gondolkodnia kellene az önkormányzatnak. A polgármester szerint be kellene vezetni a parkolási díjat, valamint neki kell vágni az olyan termelő beruházásoknak, mint az üzletház megépítése és a csónakázó tó kialakítása. Ez utóbbit erősen vitatták, sőt ellenezték a hozzászólók.

„Kételyek” Magyar Gábor és Egedy Zsolt is kételkedtek abban, hogy ez a beruházás nyereséget hozna Abonynak. Korábbi hozzászólásokból kiderült: a Balogh Edit által tavaly nyáron (zárt ülésen!) előterjesztett javaslatot a testület úgy értelmezte, hogy mintegy 25 millió forintba kerülhet a Mikesre álmodott tó. Ehhez képest ma már mindenki tudja, hogy jóval többe kerül(t) a kivitelezés. Egedy Zsolt számításai szerint – mivel a polgármesteri terveket csakis kötvényből, azaz hitelből lehetne finanszírozni –

a csónakázó tó bekerülési

Abony 2012. évi költségvetésének néhány adata Abony saját bevétele teljes egészében működésre megy el. • Az önkormányzati intézmények működéséhez (bölcsőde, óvodák, iskolák, szociális ellátás, polgármesteri hivatal, egészségügy stb.) az államtól, központi költségvetésből érkező pénzekhez még 512.8 millió forintot kell „bepótolnia” a városnak saját kasszából, saját bevételeiből. Így a jelenleg 233 millió forintra tervezhető helyi adóbevételek mind a működést finanszírozzák. Az állami támogatás csupán bérre elegendő. (2011-ben rendkívül szigorú gazdálkodás mellett 50 millió forint szállítói tartozással zárta az évet Abony, úgy, hogy tavaly 46 millió forintot a gázkötvényből fizetett ki.) Egyes intézmények bekerülési költsége a város számára: Somogyi Ált. Isk.: 89 millió Gyulai Ált. Isk.: 85 millió Kinizsi Gimn.: 37 millió Montágh: 16 millió Bihari J. zeneiskola: 29 millió Pingvines óvoda: 56 millió Gyöngyszemek óvoda: 40 millió Szivárvány óvoda és bölcsőde: 45 millió Kostyán rendelőintézet29 millió Intézményi étkeztetés: 82 millió Könyvtár-múzeum-művelődési ház (Abonyi Naplóval együtt): 30 millió • A másodjára benyújtott és 2012. március 1-jén elfogadott abonyi költségvetés a 213 millió forintos működési forráshiány csökkentését megvalósította. • A fejlesztésekre (építésekre, beruházásokra, felújításokra) csakis pályázaton nyert pénzből, vagy a kötvényből (a hitel egy formája) van lehetőség. A bevételekről: • A működési forráshiány csökkentésére az átszabott költségvetés a tervezett bevételeket megnövelte, a reálisnak ítélt 23.5 millió forinttal. • Megnövelték a bírságokból várt bevételek összegét is valamint hozzáadták a kasszához az ABOKOM Kft. által beszedhető környezetvédelmi bírságot is, amiből 4 millió forintot várnak (az illegális csatorna rákötéseket fogják bírságolni a bevételnövelés érdekében. Ennél még többet várnak a szabálytalanul

csatornahálózatba kötött esővíz csatornákra kiszabott bírságtól.) • A csatornaépítésből fennmaradt lakossági hátralékok behajtásából mintegy 40 millió forintra számít az elfogadott költségvetés tervezet. A kiadásokról: • Jelentős kiadáscsökkentést várnak az intézményektől. A Polgármesteri Hivatalban – négy álláshely megszüntetésétől, illetve a caffetéria juttatások, ösztöndíjak csökkentésével- 7.8 millió forintot spórolnak a tervek szerint. • Az oktatási és szociális intézményeknél az álláshelyek zárolásával és a munkaidő csökkentésével mintegy 12.3 millió forint megtakarítás érhető el a költségvetés szerint. A legtöbb intézménynél július elsejétől, a tanév végétől következnek be a szigorítások. • A nonprofit (civil és sport) szervezeteknek adható, illetve a városi rendezvények megtartására szánt keretet 5-5 millióra csökkentették (megfelezték tavalyhoz képest). • A hiány csökkentéséhez kozmetikázni is kellett az adatokon. Az Abokom Kft.-nek az önkormányzat által kifizetett üzemeltetési díjat, illetve a cég által fizetett, közművek után járó bérleti díjat „átkönyvelték” (hiszen nincs valós pénzmozgás. Az egyik oldalon kiadása van a városnak, a másikon bevétele), így ez a 99 millió forintos összeg máris eltűnt a kiadási oldalról. • A strand (termálfürdő) veszteségének kompenzálására 2 millióval kevesebbet (2.3 millió forint) tervezett az új költségvetés. • A közműkiváltásokra, beruházásokra szánt keretből 13 millió forintot vettek el. • A piac és zeneiskola bontásánál 10 millióval csökkentették az előirányzatot. • A működési általános tartalék 10 millióról 5 millió forintra lett csökkentve. A kiadások csökkentése és a bevételek növelése eredményeként 13.5 millió forintra csökkent a tervezett működési hiány. Papíron…

Abony • 2012. április költsége meghaladná a 60 millió forintot, rossz esetben akár a 100 milliót is megközelítené (kamatterhekkel és árfolyamveszteséggel együtt).

Erre Balogh Edit azt mondta, hogy a tó körüli telkeket el lehet adni - sőt, már „vevője is van rá” – és be lehet forgatni a vételárat ebbe a turisztikai beruházásba.

A polgármester szavaiból kitűnt, hogy a csónakázó tavat, illetve a költségvetést érintő kritikákat a személye elleni támadásnak veszi, ezért inkább konkrét javaslatokat követelt a képviselő – testülettől a hiány csökkentésére. Magyar Gábor erre konkrétan azt javasolta, hogy a költségvetés ne tartalmazza a Mikes lapos „tájrehabilitációját”, mert erre a luxuskiadásra igazán nincs pénze a hiánnyal küszködő városnak. A javaslatot nem bocsátotta szavazásra a polgármester, pedig Kovács László is megerősítette a képviselői szándékot. (Ennek ellenére a Mikestó körül lassan elkészül a járda és a stég, kiépül a park körülbelül 50 millió forintért. Lásd majd későbbi cikkünket itt, a Két Toronyban – a Szerk.).

Dr. Magyar azt is javasolta, hogy az önkormányzat ne csonkítsa meg a civil szférát, a kultúrát és a sportot, s a város maradjon csupán az ésszerű takarékosság mellett.

A képviselő támogatta, és ismét szóba hozta Egedy Zsolt javaslatát is, amely arra vonatkozott, hogy a kötvényszámlán keletkező kamatot ne élje fel a város, hanem forgassa vissza az önkormányzat a kötvénybe, és tartalékolja a jövő évi törlesztésre. Magyar Gábor hozzátette: vannak egyéb lehetőségek is, azonban nehéz megtalálni a kiutat, hiszen a baj egyre nagyobb. A képviselő utalást tett arra is, hogy a polgármesternek igen komoly felelőssége van a kialakult helyzet miatt, mert látnia kellett volna, hogy azzal a gazdálkodással,

amit az elmúlt években folytatott az önkormányzat, egyre nagyobb hiány fog keletkezni. Dr. Magyar örömét fejezte ki, hogy a polgármester megkérte a képviselőket, hogy tegyenek javaslatokat, ami szerinte azért szokatlan, mert „eddig kéretlenül sem akart bennünket odaengedni, vagy ha igen, csak szúrós, gúnyos megjegyzések kíséretében”. A képviselő emlékeztetett: csapatából tavaly sem fogadták el a költségvetést, mert már látták benne a csapdát. Az idei költségvetési problémának a melegágya az ezt megelőző költségvetésekben keresendő. Akkor világosan elővezettük, hogy az a fajta költségvetés, amit tavaly az ellenkezésünk ellenére elfogadott a testület, bizony nyílegyenesen ide fog vezetni – emlékezetett Magyar Gábor.

„Hiányosságok” A tavalyi év példája alapján dr. Magyar megismételte azt a konkrét javaslatot, amit tavaly is megtettek. Az egyik az adott kintlévőségek kezelésének problémája. Nem állítom, hogy nem történt előrelépés ezen a téren, de vannak még hiányosságok rengeteg mondta. Magyar Gábor hiányosságként rótta fel a város vezetőjének azt is, hogy az iskolák összevonásának hatástanulmányát még nem készíttette el. Vannak itt olyan automatizmusok, amik nagyon károsan befolyásolják a közélet gazdasági vonatkozásait – jegyezte meg Magyar Gábor. Összeszedett, koncepciók mentén fölépített, végiggondolt célokat tartalmazó, nem évről évre, költségvetésrőlköltségvetésre megújuló hadakozásra, ötletelésre van szüksége ennek a városnak. Abony gazdasági tevékenységét fejlesztő gondolkodás nélkül, az adottságok jobb kihasználása nélkül semmilyen elvonás, megvonás, semmilyen elbocsátás nem fog eredményre vezetni – jelentette ki Magyar Gábor, ismét erőteljesen kifogásolva a civil támogatások megnyirbálását. A legjobb befektetés a nevelés és a kultúra. Kézzel-lábbal tiltakozom az ellen, hogy erről a platformról bárki is elvonjon pénzeket, mert eddig is méltatlanul kevés fordítódott erre a város költségvetéséből.

Nem csak szép tereket és falakat kell létrehozni, építeni, hanem a szép tereken szépen sétáló, okos embereket is meg kell tartani

Abonyban, egyébként a szép tereket nagyon gyorsan le fogják bombázni azok a vandálok, akiket elfelejtettünk megtanítani szépre és jóra, illemre, egyéb fontos dolgokra… Állunk rendelkezésre ötletekkel, jó tanácsokkal, de még egyszer mondom, hogy alapvető gondolkodásmód, reflexváltozások nélkül nem lehet ezen a pályán érdemben fennmaradni. Gulykáné Gál Erzsébet szerint sem az oktatáson, a kultúrán és a sporton kellene leginkább ezt a pénzt keresni.

A kulturális bizottság elnöke szerint a polgármester által említett pályázat bizonytalan dolog, ami nem segíti a civilek fennmaradását, csupán néhány rendezvény megszervezéséhez adhat támogatást. Gulykáné azt is hozzátette: az sem tisztázott, miként lehet ezt a pénz elérni, nincsenek megfogalmazva a pályázati feltételek. Kérdezem, kinek a köre pályázhat erre? – tette fel a kérdést, de választ nem kapott.

5 Magyar Gábor hozzászólását Balogh Edit lesújtó választási beszédnek nevezte, és kioktató módon hozzátette: „ez még választási kampánybeszédnek is pocsék volt és tele hazugsággal”. A polgármester szerint Abony vagyona nőtt az elmúlt esztendőkben és ezt „az nem veszi észre, aki nem akarja”. Szívesen veszünk minden előremutató javaslatot, de a félórás expozéban egy sem hangzott el – kritizálta Magyar Gábor hozzászólást a polgármester. Habony István másként vélekedett. Tökéletesen egyet értek Magyar Gáborral, hogy semmit nem lehet úgy csinálni, ahogyan tegnap csináltuk. És ha tegnapi önmagunkat akarjuk megismételni, nem lesz belőlünk semmi. Ezek az intézkedések sora nem mai keletű, csak mindig hó hiányában ezt toltuk magunk előtt. Itt az ideje, hogy meghozzuk a szükséges döntéseket. Fájdalmas intézkedések előtt állunk – fejtegette a Pénzügyi Bizottság elnöke. Egedy Zsolt a beruházások közül erősen hiányolta az úthálózat fejlesztését. Ezzel együtt említette, hogy a csónakázó tóra vonatkozó polgármesteri elképzelést felül kellene bírálni, nem szabad ennyi pénzt a városi kasszából most erre

2012. február 13. A mai képviselő-testületi ülésen letette esküjét dr. Balogh Pál, Abony város új jegyzője. Dr. Balogh Pált január 26-án, zárt ülés keretében - ötödszöri pályázat kiírást követően- választották meg, aki a Polgármesteri Hivatal éléről lassan egy éve távozott dr. Németh Mónika megüresedett helyét tölti majd be április elsejétől. Dr. Balogh Pál Gyöngyös város aljegyzői állását cseréli fel az abonyi posztért. (Temesközy)

6 költeni. Dr. Egedy utalt arra is, hogy a piac ugyancsak túl sokba kerülhet a városnak, ha a januári tervek alapján épülne meg, ezért jó lenne egy olcsóbb megoldásban gondolkodni. Egedy Zsolt is szóvá tette, hogy a testület nem volt bevonva a költségvetés előkészítésébe és kérte, térjen vissza a testület egy jobban előkészített költségvetésre. Balogh Edit ezt azért nem támogatta, mert attól tartott, kicsúszik a testület a törvényi határidőkből, és akkor nem tudnak a közszféra dolgozóinak fizetést adni a város. Ötszáz ember fizetésével szórakoznak – szólt oda a képviselőknek Balogh Edit, amire Magyar Gábortól kapott választ. Pontosan tudtuk, hogy az idei év semmivel nem lesz könnyebb, mint a tavalyi. Nem két hét alatt kellett volna ezen agyalni. Ha időben, a tavalyi év folyamán a Hivatal elvégzi a szükséges számításokat, ha felvetődik ez a kérdés a polgármester részéről, ahogy az kellett volna, akkor nem kellene ilyen rohamtempóban vagdalkozni. Ha polgármester asszony olyan költségvetést szeretne, ami jó, akkor olyat kell benyújtani, ami elfogadható.

Nem mi szórakozunk itt az 500 alkalmazott bérével, hanem az, aki nem gondoskodott róla, hogy a 213 millió forintos működési hiány ne szerepeljen az anyagban. Mert ez viszont nem elfogadható.

Én azt kérem, hogy – van még idő – próbáljuk ezt a hiányt normálisan csökkenteni, mi nem vagyunk pénzügyi szakemberek. Nem ismerjük a város helyzetét olyan mélységben, mint a hivatal. Tessék előállni ezzel, mi is dolgozunk ezen, egyszer már felajánlottam, és az utolsó időpontban, március elején üljünk le még egyszer. Azt visszautasítom, hogy minket zsarolnak azzal, hogy a mi döntésünk miatt nem lesz az embereknek fizetése, mert azt gondolom, hogy olyan költségvetéssel kell előállni, ami elfogadható és akkor nem lesz ilyen probléma.

A zsarolást egyébként is, mint politikai eszközt, jó lenne már letenni, mert így nem lehet békében dolgozni.

Két Torony Ezekkel a szavakkal Magyar Gábor fordított egyet a vita menetén, és arra kérte Balogh Editet az ülésen, hogy végre ő is tegyen konkrét javaslatokat a hiány csökkentésére. Bár ez a felszólítás többször is elhangzott, a polgármester nem állt elő semmilyen indítvánnyal, s végül csupán annyit szavaztatott meg a testülettel, hogy március első hetére készüljön új előterjesztés a hiánymentes gazdálkodásra.

Romhányiné dr. Balogh Edit utolsó megjegyzésként annyit tett a testület

felé: Lehet úgy is költségvetést csinálni, hogy beírunk olyan számokat, amelyek tetszenek…, magasabb adóbevételeket például, de tény, jelenleg ennyi a működési forráshiány… De ha az kell, hogy ez nulla legyen, papíron természetesen ezt is meg lehetne csinálni.

A második forduló – március 1.

Az eredménytelen februári költségvetési tárgyalás után az intézményvezetők kerültek porondra. Dr. Balogh Edit úgy hívatta magához őket, hogy arról még az oktatási bizottság sem értesült. Ezeken a négyszemközti megbeszéléseken a polgármester „diktátumszerű” utasításokat adott az igazgatóknak arra vonatkozólag, hogy ki mennyit faragjon le a kiadásaiból. Ezek az ultimátumok elbocsátásokhoz vezettek. Az új költségvetési tárgyalást március 1-re tűzte ki a polgármester. Dr. Balogh ezt megelőzően ismét kilátásba helyezte: amennyiben a képviselők nem fogadják el a beterjesztett anyagot, a közalkalmazottak és köztisztviselők márciusban nem kapnak fizetést. A tárgyalás hangulata a második nekifutás során sem volt sokkal üdítőbb – Kovács László szerint egyenesen „fagyos” volt a légkör –, de végül az időkényszerben lévő képviselők megszavazták Balogh Edit költségvetését. Ezt egyébként a február 13. óta eltelt két hét alatt alaposan átszabták a Városházán. Történt először is, hogy a polgármester magához rendelte az intézményvezetőket, és zárt ajtók mögött arra kérte őket – ezt emlegetik ma már közszájon diktátumként –, hogy az egyébként is kizsigerelt költségvetésükből húzzanak ki még többet.

Konkrétan ez azt jelenti, hogy az intézményvezetők polgármesteri utasításra – persze, testületi jóváhagyással – álláshelyek megszüntetésére tettek javaslatot.

(Amelyek a költségvetés elfogadása után valóra is válnak.) Az oktatási bizottság elnöke, Gulykáné Gál Erzsébet sérelmezte, hogy a polgármester átnyúlt a fejük felett és diktatórikusan, a bizottság bevonása, sőt, tájékoztatása nélkül kényszerítette az igazgatókat a szakmaiságot nélkülöző, fiskális megszorításokra. Bár Balogh Edit valamennyi nyílt tárgyaláson azt sugalmazta, hogy az intézményvezetők „önként és dalolva” tették meg javaslataikat a létszámleépítésre, ők bizony ezt cáfolták. Diktátumnak nevezték a jegyzőkönyveket, amelyeket aláírattak velük. Fekete Tibor és Habony István egyébként hangot adtak azon véleményüknek, hogy az intézmények által ily módon lefaragott 12 millió forint nagyon kevés az elvárthoz képest. A Polgármesteri Hivatalban 7 milliót takarítanak meg különböző álláshely megszüntetésekkel. Az oktatási bizottság egyébként a testülettől azt kapta feladatul, hogy tárgyaljon az intézményekkel és állítson össze egy javaslatot a lehetséges takarékossági lépésekre, esetleg egy intézmény összevonásra. A történtek után többen is megkérdőjelezik ennek értelmét, hiszen annak üzenete, hogy a polgármester átnyúlt a

bizottság feje fölött, nem más, mint hogy itt úgyis az történik, amit Balogh Edit akar, s minden más csak színjáték. A szakbizottság és a polgármester közötti ellentétet sejteti az a tény is, hogy

az oktatási bizottság költségvetéshez kapcsolódó módosító javaslatait Romhányiné nem akarta a testület elé terjeszteni március 1-jén.

A bizottság ugyanis az ülés előtt két órával kezdte tanácskozását, és így fél órával a kezdés előtt fogalmazta meg dr. Magyar Gábor javaslatai alapján a polgármesteri tervezetet egyébként alapjaiban megrengető indítványait.

„Eljárási hibák?” Dr. Balogh Edit azt mondta: az oktatási bizottság javaslatait már nem tudom befogadni, mert túl későn érkeztek. A polgármestert Egedy Zsolt figyelmeztette, hogy az SZMSZ-t (helyi rendelet a testületi működéssel kapcsolatosan) be kell tartania, s ennek értelmében nem teheti meg, hogy az oktatási módosító indítványait figyelmen kívül hagyja. Három óra elteltével – ennyi ideig emésztgették, illetve pontosítgatták a képviselők az előterjesztést, illetve a hozzá fűzött polgármesteri megjegyzéseket – a végszavazásakor dr. Balogh mégsem tette fel szavazásra az oktatási indítványokat. Ezek után

a teremben egyre nagyobb lett a zsongás, többen is közbeszóltak, s a szavazás rendje megakadt. Gulykáné, Egedy Zsolt és mások is figyelmeztették dr. Balogh Editet az oktatási bizottság módosítóira, mire dr. Vörös Mária, aljegyző is bekapcsolódott a diskurzusba, zavartan csóválva a fejét, hogy ő bizony ilyen módosító indítványokról nem tud. Márpedig azok megszülettek – intette pontosságra az ülés vezetőit dr. Egedy, s kiderült, azoknak van igaza, akik közbeszóltak. Valóban voltak módosító indítványai a bizottságnak, s nem is akármilyenek. Az első például arról szólt, hogy valamennyi, az intézményeket érintő újabb megszorítást oldja fel a testület, azaz ne legyenek elbocsátások, mint ahogy

Abony • 2012. április azt dr. Balogh javasolta. A bizottság állásfoglalása szerint a mintegy 12 milliós megtakarítás, amit ily módon érne el az önkormányzat, egyrészt nem számottevő, másrészt pedig a végkielégítések s egyéb kötelező juttatások kifizetése után a 12 milliónál csak jóval kevesebbet tudna megspórolni a város. Miután ez a javaslat nagy nehezen elhangozhatott (tehát mégiscsak ott volt az valahol leírva a pulpituson), Romhányiné kénytelen volt a végszavazást elölről kezdeni annak érdekében, hogy megfeleljen a törvényességnek. (Hogy ez mégsem sikerült teljesen, csak jóval később derült ki.). A szakbizottság kérését, hogy a képviselők ne húzzanak tovább, irreális módon az intézmények nadrágszíján, a többség végül is elutasította. (Három szavazaton múlott, hogy a létszámleépítésekkel, elbocsátásokkal járó polgármesteri javaslatot megszavazták.) Kihasználva, hogy még nála a szó, Gulykáné előadhatta az oktatási bizottság egy másik javaslatát is. Ez arról szólt, hogy ne vonjanak el a civil szervezetektől, illetve a sporttól további 5 millió forintot. Az indítványra azonban a többség ezúttal is nemet mondott, március 1-jén tehát csonkult a nonprofit támogatási keret.

Ezzel viszont még nem ért véget a szavazás körüli – már-már követhetetlen –bohózatba illő procedúra. A polgármester ugyanis a folytatásban megint csak elmulasztotta az oktatási

bizottság módosító indítványait ismertetni. Ismét dr. Egedy volt az, aki ezúttal kénytelen volt már a poharát is hangosan megkocogtatni, hogy a polgármester rá figyeljen és szót adjon neki. Egedy Zsolt ismét kérte Balogh Editet, hogy ne feledkezzen meg a Magyar Gábor kezdeményezésére született bizottsági módosítókról. Ennek eredményeként Gulykáné Gál Erzsébet felolvashatta, hogy javasolják a Mikes-laposra tervezett csónakázó/horgász-tó 50-60 millió forintra saccolt rekreációs költségét kivenni a 2012-es gazdasági programból.

„Az abonyi csónakházban...” A bizottság arra is figyelmeztetett: arról egy korábbi testületi határozat értelmében egyébként is szavaznia kellene a képviselő-testületnek, hogy milyen forrásból és mennyit áldoz a Romhányiné által megálmodott viacolor sétányt, kerti faépítményeket is magába foglaló tó parkosítására. Ez a szavazás pedig még nem történt meg.

Az elhangzottakra dr. Balogh Edit közölte, hogy ő már aláírt egy szerződést ezzel kapcsolatban, s ha a testület nem építi be a költségvetésbe a csónakázó/horgász-tó rekreációs árát, akkor bizony szerződésszegést követnek el.

Nem tudom, ki vállalja majd ezért a felelősséget – kérdezte éppen a polgármester, amikor a mindaddig távol lévő dr. Magyar Gábor belépett az ajtón. A képviselő mindaddig nem vett rész a vitában, ekkor azonban úgy érezte, ideje bekapcsolódni. Nem hagyom, hogy zsarolják a képviselő-testületet – fejtette ki egy hozzászólásban, arra utalva, amit korábban Egedy Zsolt is megjegyzett: a polgármester mindig kényszerhelyzet elé állítja a képviselőket. Magyar szerint a csónakázó-tóval is ez a helyzet, de szerinte jó lenne, ha nem engedne a zsarolásnak a testület, és megfontoltan döntene. A tó körüli vita végül azzal zárult, hogy március végén a testület visszatér a kérdésre. Addig pedig – ahogyan azt Kovács László kérésére külön meg is szavazták – a költségvetés nem tartalmazhatja a rekreációs-beruházást. A folytatásban sem voltak kellemes percei a polgármesternek, mert ismét szembe kellett nézni több pontosítással, figyelmeztetéssel. Akkor például, amikor sértődötten bejelentette, hogy néhány olyan módosító után, amely a kiadási oldalt növeli az általa elképzelt költségvetéssel szemben és ennek nincs meg a forrása, Magyar Gábor újabb javaslatát kellett megszavaztatnia. Dr. Magyar ugyanis szóvá tette, hogy nem olvasták fel és terjesztették a testület elé az oktatási bizottságban megszületett azon módosító indítványát, amely pedig jelentősen csökkentené a forráshiányt. Az indítvány elő sem került a papírok közül, de ez nem zavarta Magyar Gábort. A képviselő előadta szóban is a javaslatát, ami arról szólt, hogy a képviselő-testület,

2012. február 18. A Somogyi Imre Általános Iskola adott otthont az „Aki nem hiszi, járjon utána!” címmel megrendezett megyei mesemondó versenynek. A három korcsoportban versengő mesemondók, a felkészítő tanárok, a hozzátartozók és az érdeklődők a szebbnélszebb előadások hallatán, a mintegy négy órás  szombati programot, a mesék világát nem szívesen hagyták el a mai, sokszor könyörtelen és zord valóságért. (Temesközy Tamás) A mesemondó verseny legjobb helyezést elérő abonyi résztvevői korcsoportonként: (további helyezések és fotók a kettorony.hu weboldalon!) Óvodás korcsoport: II. helyezett: Axttom-Vorge Hanna, Gyöngyszemek Óvoda, felkészítő: Orbán Béláné, Skultétyné Őzse Hajnalka. I. korcsoport (1-2. osztály): I. helyezett: Bevíz Fruzsina, Somogyi Imre Általános Iskola, felkészítő: Habony Istvánné II. korcsoport (3-4 osztály) Abony polgármesterének különdíját kapta: Sztojka Frank, Somogyi Imre Általános Iskola, felkészítő: Tóth Erzsébet

7 valamint a bizottsági tagok és az alpolgármester végezzék ingyen a közéleti munkájukat. Ezzel mintegy 40 millió forint megtakarítható egy évben és lesz fedezete minden más, alapvető működési kiadásnak - jelentette ki dr. Magyar. Ezt a módosító indítványt még dr. Balogh Edit is támogatta, de a szavazásnál legtöbben tartózkodtak, és csak hárman nyomtak igen gombot. Ezt követően Romhányiné havi 60 ezer forintot ajánlott fel a városi büdzsébe a polgármesteri illetményéből. Ezek után lassan eljutottak a költségvetési végszavazásig is a képviselők március 1-jén.

Különösebb vita nélkül ment át az az Ügyrendi Bizottságban megfogalmazott és az oktatási által is támogatott javaslat is, hogy a kötvényszámlán keletkező kamatokat (ös�szességében százmilliókról van szó) ne élhesse fel az önkormányzat, s ennek érdekében minden év december 31-ig valamen�nyi kamat legyen jóváírva a kötvényhez.

Ez talán majd megkönnyíti a 2013tól kezdődő visszafizetési kötelezettség teljesítését. (A jövő évben több mint 200 millió forintot kell Abonynak a bank felé visszafizetni, megkezdve a 2008-ban felvett kötvényösszeg törlesztését.) Az új tervezetben módosítani kellett a szociálpolitikai juttatásokra szánt keretet is. Temesközy Tamás észrevétele alapján az érvényben lévő rendeletekhez igazították a számokat, így az első előterjesztéshez képest három szociális juttatást érintő tétel 3.5 millió forint összegben bekerült a költségvetésbe. Végül a megszorításokat és álláshely megszűnéseket tartalmazó, ám még így is működési forráshiányos költségvetést közel 4 óra hosszáig tartó vita és tárgyalás után 7 igen szavazattal fogadták el. A költségvetési rendelet megalkotását azonban még így is beárnyékolja az a tény, hogy az oktatási bizottság írásban foglalt módosító indítványai közül több egyáltalán nem is került a testület elé. Gedei Gábor

8

Két Torony

Átadták az idei önkormányzati sportdíjakat

Kitüntetett sportolók A képviselő-testület januárban zárt ülésen hozta meg döntését arról, hogy 2011-es teljesítményük alapján a felterjesztett sportolók közül kik kapják meg az „Abony Város Sportolója”, az „Abony Sportjáért” és a „Jó tanuló, jó sportoló” díjakat. A díjátadót február 13-án tartották a Városházán. „Abony Város Sportolója” díjjal tüntetették ki Hegedűs Gabriella kézilabdázót, Molnár József birkózót és Major József triatlonistát (a díjazott nevében Medveczky Edit, a Fergeteg Triatlon SE edzője vette át a díjat).

Molnár József Az Abonyi Birkózó Club sportolója, a felnőtt olimpiai válogatott keret tagja 60 kg-ban. Közelmúltban elért eredményei, melyek alapján kiérdemelte a város elismerését: Junior szabadfogású magyar bajnokság Felnőtt szabadfogású magyar bajnokság Szabadfogású világbajnokság, Bukarest FILA nemzetközi verseny, Törökország Olimpiai reménységek versenye, Kassa

Hegedűs Gabriella Már általános iskolai tanulmányai alatt megismerkedett a kézilabdával, majd 1995-ben vált igazolt játékossá. Jelenleg csapatkapitány is. Játéka nélkülözhetetlen volt abban, hogy a csapat eredményesen szerepeljen az NB II-ben.  Góllövések számában az elsők között szerepelt. Egyénisége fontos a csapat életében, véleményét, javaslatait a társai elfogadják.

1. hely 1. hely 7. hely 3. hely 1. hely

Abony • 2012. április

„Abony Sportjáért” díjat Lőrinczy Attila, az Abonyi Birkózó Club vezetőedzője kapott. (A díjazott nevében Molnár József birkózó vette át a díjat). Elkötelezett a fiatalok mozgásra nevelésében, a mozgás megszerettetésében. 9 éves kora óta sportol, s azóta is hű a birkózáshoz. Érettségi után a Testnevelési Főiskolán testnevelő tanári szakot végzett, ill. szakedzői képesítést szerzett. 1988-1991-ig a Csepeli SC. Birkózó szakosztálynál volt „főállású” birkózó, 1991-1992 között a Honvéd Szondi SE Székesfehérvár igazolt sportolója volt. Minden versenyén díjazott versenyző, több mint 150 érmet tudhat magáénak. Ifjúsági, junior és felnőtt válogatott volt. Legkiemelkedőbb eredménye a Felnőtt Szabadfogású Magyar Bajnokság ezüstérme, melyet 1992-ben szerzett Túrkevén. Nemzetközi eredménye: 2. helyezés (Junior Fila Grand Prix – 1991.) 1993-tól hivatalos edzői tevékenységet folytat az Abonyi Birkózó Club edzőjeként.

Major József Ironman triatlon bajnok. Az arizonai Ironman és az olaszországi Ironman győztese, - a hét egymást követő magyar bajnoki címével – immáron kilencszeres ironman triatlon bajnok. Az elmúlt hét évben 19-szer végzett a legjobb 5 között ironman távú versenyeken. Különösen büszke a hawaii Ironman Világbajnokságon elért 19. helyezésére. Nemzetközi eredményei: Ironman ElbaMan (Olaszország) Ironman Arizona (USA) Hawaii Ironman Világbajnokság (USA) Ironman Kína Ironman Zürich (Svájc) Ironman Texas (USA)

1. hely 1. hely 19. hely 2. hely 3. hely 5. hely

„Jó tanuló, jó sportoló” díjjal jutalmazták Soós Fanni Kingát, a Fergeteg Triatlon SE sportolóját, a Somogyi Imre Általános Iskola 6. MT osztályos tanulóját. Fanni triatlon és duatlon sportágakban, gyermek korcsoportban versenyez. A sok edzés, felkészülés mellett tanulmányi eredménye is kiemelkedő. Első osztálytól kitűnő a bizonyítványa. A tanulmányi versenyeken is rendszeresen szép eredményeket ér el. Dobogós sportolói eredményei 2011-ben: Eger Nagydíj Aquatlon verseny Mátrai Kerékpáros Bajnokság (15 km) Országos Bajnokság (terepduatlon) Terepfutó Bajnokság Utánpótlás Olimpia (duatlon) megyei döntő Tájfutó Országos Bajnokság (15 km)

2. hely 1. hely 1. hely 1. hely 3. hely 2. hely

Fotó: Polyák Attila

A díjátadón részt vett Varga János olimpiai bajnok birkózó, Abony Város Díszpolgára

9

10

Két Torony

„A polgármester kérjen bocsánatot Abonytól!”

Visszakézből… Hadat üzent a képviselő-testületnek dr. Balogh Edit a piac ügyében. A polgármester a nyilvánosság előtt próbálta pellengérre állítani az ellene szegülőket, miután március 1-jén a testületi többség úgy döntött, hogy nem szavazza meg a régi piac lebontását addig, amíg a helyére épülő új piac kiviteli költségei lentebb nem mennek. Romhányiné először a március 2-i vállalkozói esten tett bejelentést arról, hogy az egész főtér-átépítés (művelődési ház-könyvtár-zeneiskola valamint piac és üzletház projekt) meghiúsul a képviselők ellenállása miatt. Pár nappal később a Kincskereső „ELSŐ KÉZBŐL” című rovatában kérdőjelezte meg a képviselő-testület azon szándékát, hogy piacot akarna építeni. támogatástól, tehát meghiúsul a Főtér 2-es projekt (lásd: tudósításunkat a vállalkozói esten történtekről). Március 29-én, mielőtt a napirendeket tárgyalták volna, először Fekete Tibor kérte ki magának a polgármester állításait. Még egyszer elmondom, minden hozzászólásomban elhangzott, hogy mi támogatjuk a piacot. Kikérem magamnak, hogy a város lakossága előtt a Kincskeresőben engem vagy velem együtt jó néhány képviselőtársamat, akiknek ismerem a véleményét, ilyen színben tüntessen fel a polgármester – mondta Fekete Tibor. Balogh Edit azonban, aki látta a tévé közvetítést a március 1-i ülésről, le tudja vonni a megfelelő konzekvenciát. Magyar Gábor erre mondta el, hogy ha valaki hallotta az ott elhangzottakat, nem állíthatja, hogy bármely képviselő is ellene lett volna a piacépítésnek. Mi szeretnénk piacot. Az nem szeretne piacot, aki felelőtlenül, költekezve, végig nem gondoltan, végighajszolva, ámokfutás szerűen saját ideákat szeretne pénzeket elkölteni. Ő hosszú távon nem piacot szeretne, ha ésszerűtlenül költekezik, hanem jelen pillanatban szeretne nagy eredményt elérni, a következményekkel nem számolva. Azt viszont nem szeretnénk – folytatta Balogh Edit szavaiból ezúttal úgy tűnt, Magyar Gábor, hogy bennünket még egyszer igaztalahogy minden konfliktusnak a tervező, nul és a tények elferdítésével közfórumon ócsároljanak. Be kellene fejezni a tények elferdítését- szólította fel a Tőrös Csaba az oka, aki alacsonyabb polgármestert dr. Magyar. A tényeknél kellene maradni árakat számított a piac megépítésére – mondta. Ha hallotta a fülével százszor, hogy elmondszeretnénk piacot, csak eladósodni nem akarunk a pályázat elkészítésekor annál, mint tuk, feltétlenül, akkor ezek után ne sugalmazza azt, hogy a amivel a kivitelezés kapujában a testület nem akarja a fejlesztést. Én nem elégszem meg képviselő-testület találkozott. annyival, mint Fekete Tibor. Arra kérem a polgármester asszonyt, hogy ezt korrigálja ugyanazon a fórumon, A polgármester szerint ebből akár még büntetőügy is ahol ezt a kis közleményt megjelentette, kövesse meg lehetne. a testületet. Az ilyen fajta hitelrontás és tényelferdítés Dr. Balogh azzal nem kívánt foglalkozni a polgármester, nem mehet el következmények nélkül. hogy a képviselők nehezményezték a cikkében foglalBalogh Edit azonban kijelentette: nem hajlandó megtakat, s azt sem mondta, hogy nincs igazuk. Láthatóan másítani a véleményét, különösen, hogy kérdőjelet tett a szeretett volna túllépni ezen az ügyön, ami viszont nem címbe. Változatlanul fenntartom, hogy az a magatartás, sikerült. amit a testület az elmúlt fél évben a projekttel kapcsolaA március 29-i ülésen ismét számon kérték rajta a „Letosan tanúsított, veszélyezteti a sikeres lebonyolítást, és mond a képviselő-testület?” című közleményében mega teljes főtér rehabilitációt. fogalmazottakat, mint a tények elferdítését. Különösen Egedy Zsolt szerint egy igaz mondat van a polgármester érzékennyé tette a képviselőket erre a cikkre az a tény cikkében: az, ami arról szól, hogy a testület 2010. szeptis, hogy március 2-án, a vállalkozói est vendégei előtt ember 31-én miről hozott döntést. Ez a döntés arról Romhányiné konkrétan arról beszélt, hogy a piaci bontás szól, hogy a piaccsarnok építési költsége 318 millió 800 elhalasztása miatt („a képviselő-testület március 1-i dönezer forint. Semmi mást nem kérnek azok a képviselők, tése miatt”szerződést bont Abonnyal a főtéri beruházást akik az előző testületi ülésen a piac bontását átmenefinanszírozó pályázat gazdája és a város elesik a pályázati tileg felfüggesztették, mint megvizsgálni azt a tényt, Cikkében a polgármester azt sugallja, hogy a testület lemond a főtéri projekt megvalósításáról, a „város előtt álló vissza nem térő lehetőségről”. A képviselők rágalomnak, csúsztatásnak, tartják Romhányiné kijelentéseit és a március 29-i képviselő-testületi ülésen keményen rendre utasították a polgármestert. Visszakézből kikérték maguknak, hogy dr. Balogh Edit róluk valótlan információkat terjesszen. A testület többsége igenis akar piacot és új művelődési házat, csak éppen a polgármester képtelen megteremteni azt az összhangot, ami egy ilyen jelentős beruházáshoz kellene. Ezt a következtetést vonhatták le azok, akik az erről szóló vitákat figyelemmel követték (lásd: tudósításunkat a március 1-i képviselő-testületi vitáról a www.kettorony.hu-n) Először az Ügyrendi Bizottság március 27-i ülésén kérték számon Balogh Editen a „kaotikus információáramlást”. Temesközy Tamás, szándékától függetlenül, lavinát indított el, amikor sérelmezte, hogy a polgármester nyílt levelében nem volt teljes körű és ezért igencsak félrevezető a piaccal kapcsolatosan kialakult helyzet. Ezzel Egedy Zsolt és Fekete Tibor is egyet értettek.

Vállalkozói est

Igazat mondott-e a polgármester? Arról kaptak tájékoztatást a március 2-i vállalkozói vacsora résztvevői a Városházán, hogy meghiúsul a főtér átépítésére tervezett beruházás második üteme, azaz nem lesz se piac, se művelődési ház. Romhányiné dr. Balogh Edit, polgármester a város aktuális közéletigazdasági kérdéseit taglalva közölte: a pályázat gazdái szerződést bontanak az abonyi önkormányzattal, mert a testület nem fogadta el a piac bontására vonatkozó előterjesztést március elsején. Amennyiben igaz, amit a polgármester a mintegy 40-50 fős közönség előtt állított, akkor több százmillió forint pályázati pénztől esik el a város, ugyanakkor nem kell felhasználni a kötvényben rejlő majd’ 1 milliárd forint összegű hitelt sem. A bejelentést forrásaink szerint a legtöbben közönnyel fogadták, azok viszont, akik járatosak a város ügyes-bajos dolgaiban, nagyon meglepődtek, és nem hiszik el, amit a polgármester állított. Szerintük Romhányiné dr. Balogh Edit egyszerűen valótlant mondott a meghívott vállalkozók előtt és nem fenyegeti a beruházás elmaradása a várost. A polgármester azzal indokolta bejelentését, hogy a testület nem hajlandó piacot építeni, márpedig ennek elmaradása esetén valóban nem teljesül az önkormányzat pályázatban tett vállalása. Romhányiné arra is ígéretet tett-tájékoztatta lapunkat a vállalkozói fórum néhány résztvevője, hogy a Kincskeresőben ezt meg is fogja írni, de aki kíváncsi a március 1-jén történtekre és az igazságra, azoknak ajánlotta a Trió Tv közvetítését a testületi ülésről.

Abony • 2012. április Első kézből, sokadik gondolatra Cikkében alaposan ráhúzza a vizes lepedőt a képviselő-testületre a polgármester. Egyedül Habony Istvánt emelte ki, mint következetesen mellette és a piac-üzletház megépítése mellett kiálló képviselőt. Balogh Edit szerint nem felelős gondolkodás és csak időhúzás az, hogy a pályázat beadását követően több mint két évvel akarja megváltoztatni a képviselők többsége a piac eredeti engedélyes tervében foglaltakat. A polgármester testületi határozatot és táblázatokat is mellékelt az írásához, melyeken keresztül a város első embere azt szeretné bizonyítani, hogy a piac és üzletház építése sem együtt, sem külön-külön nem viszi csődbe a várost, sőt a beruházás elmaradása, vagy jelentős átterveztetése egyenesen bűn lenne a város fejlesztésével szemben. Ugyanakkor sem az írásban, sem a táblázatok között nem szerepel az üzletház várható költsége, csak a piacé. Pedig a pályázat 2010-ben történt beadásakor tervezett, valamivel kevesebb, mint 320 milliós építési költséggel szemben (csak a piac!) a most beérkezett kiviteli ajánlatok legolcsóbbika is meghaladja a 400 milliót. (Ehhez jönne még az üzletház építési költsé-

11

ge, amely a legolcsóbb árkalkuláció szerint is több lenne, mint bruttó 760 millió forint.) A képviselők többsége a megkapott árajánlatokban szereplő összegek miatt nem látja biztosítottnak azt, hogy a teljes piac és üzletház projektet a város csődbe kerülése, de mindenesetre totális eladósodása nélkül meg tudja valósítani. Sokallják a piac építésére adott legolcsóbb ajánlatot is az eredeti építési költségekkel összehasonlítva. Ezért ragaszkodik a képviselők többsége egy olcsóbb beruházáshoz, azaz vissza szeretnének térni az eredeti, a pályázatban is szereplő költségekhez. Dr. Balogh Edit írása további részében alaptalannak véli a kötvény visszafizetésétől való rettegést. Szerinte a beruházások megvalósulása után is 1 milliárd forint fog megmaradni a kötvényből. Többen nem értik ezt az összeget, hogyan fog megmaradni, ha a teljes főtér projekt közel 600 milliósra tervezett pályázati önereje mellé még kb. 700-800 millió forintot kellene hozzátenni a kötvényből az üzletház megvalósításához akár most, akár néhány éven belül épülne meg. Az pedig újabb kérdésként merül fel, hogy a kötvény visszafizetésének átütemezése alatt pontosan mit ért cikkében a polgármester, mert információk szerint eddig erről a megoldásról, ebben a megfogalmazásban még nem esett szó. (T.T.)

hogy miként lett a 318 millióból mintegy 200 millióval többe kerülő építési költség. Azt szeretné a testület többsége, hogy az a két fő is, aki ma még ezt nem érti, megértse, hogy a tervezettnél nem szabad 150-200 millió forinttal többet fizetni egy beruházásért. Ezt kéri a testület, hogy polgármester asszony, a város a te vezetéseddel térjen vissza arra az útra, amiről már döntött. A 318 millió forintos útra, amit elfogadtunk 2010-ben. Van egy mondat még ebben az anyagban: fedezet nélkül nem lehet kötelezettséget vállalni. Igen, pontosan így van. A 318 millió fölötti plusz 150-200 millióra nem akarunk frank alapú kötvényfedezetet, hitelt felvenni. Azt akarjuk, hogy a város fejlődése sem most, sem a jövőben ne legyen megakadályozva, márpedig ha minden pénzünket hiteltörlesztésre kell a jövőben fordítani, akkor nem lesz jövőnk. Ennyire egyszerű a képlet. Ha ezt sikerül megértened, az jó, ha nem, akkor is lehet hergelni az abonyi embereket, de ők ma már nem vevők ere. Az elmúlt esztendőkben, a 2008 óta tartó válság óta más nagyon sokan másként gondolkodnak. Már nem hisznek abban, hogy hitelből mindent lehet, aztán majd lesz valami. A közélet pályája felelősséggel is bír. Ha a Teremtő lehetővé teszi, hogy itt éljünk Abonyban évek múlva is, akkor úgy akarunk visszaemlékezni erre a fejlesztésre, hogy ne egy teljesen lecsupaszított, pénzügyi biztos, csődgondnok által kezelt város által éljünk mindennapjainkat. Azért is tartok ki azon döntésem mellett, amit 2010. szeptemberében meghoztam és kérek mindenkit, hogy térjünk vissza erre az útra. Nem nehéz ez, hiszen csak az eredeti döntésünkhöz kell visszatérni. Ezért azt kérem a polgármester as�szonytól, hogy ne tőlem kérjen bocsánatot, hanem az abonyi lakosságtól,

mert nem hiteles adatokkal tájékoztatta őket – mondta dr. Egedy Zsolt. Kovács László is kifejtette: a lakosság nehezen viseli, hogy átvertnek, megkárosítottnak, becsapottnak tekintik őket. A piac megépítésére van akarat valamennyiünk részéről. Ez a mismásolás pedig, amit leírtál, ne haragudj polgármester asszony, téged minősít! Kérjél bocsánatot az emberektől, akiket ilyen módon tájékoztattál. Kovács arra is felhívta Balogh Edit figyelmét, hogy ha tovább erőlteti a túlárazott verziót, akkor több százmillió forinttal többet kell kifizetnie a városnak hitelből. Márpedig a hitel visszafizetéséhez a jövőben meg kellene sarcolni a lakosságot, adókat kellene kivetni, más fejlesztések pedig elmaradnának pénz hiányában.

Dr. Egedy felolvasott egy részletet is Tőrös Csaba, tervező leveléből, amit a polgármesternek írt. Ebből az derült ki, hogy a polgármester mégiscsak tudatában volt annak, hogy ez az épület többe fog kerülni, mint ami a pályázatban be volt árazva. Ezt az ellentmondást akkor lehet majd feloldani, ha Tőrös úrral szemtől szembe tudunk beszélni – fejtegette Egedy Zsolt. A kérdését fel is tehette volna pár órával később, hiszen a tervező megérkezett az ülésterembe. Akkor viszont jóformán még leülni sem volt ideje, Balogh Edit közölte vele, hogy a testület most nem kíváncsi rá (tény, hogy a piac tervei nem szerepeltek napirenden ezen az ülésen – a Szerk.). A hisztérikus hangulatot érzékelve a tervező erre sarkon fordult és távozott, anélkül hogy szólt volna egy szót is. Ezek után hangzott el Kovács Lászlótól az az azóta sokat emlegetett mondat: „Editke, mondjál le!”… De ez már egy másik epizódja az abonyi piac sagának. Következő lapszámunkban folytatjuk. (gedei)

12

Két Torony

Akkor most ki nem akart piacot...? Idézetek a 2012. március 1-i képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéből (hitelesítette: Romhányiné dr. Balogh Edit, polgármester és dr. Vörös Mária, aljegyző). Téma: a régi piac bontása Dr. Egedy Zsolt: „Senki nem mondta azt, hogy nem lesz építve piac… A bontásra akkor kell visszatérni, ahogy a képviselő-testület által hozott 16/2012. határozatában foglaltak végrehajtásra kerülnek. Ez alapján kell dönteni, hogy az eddig beterjesztett tervmódosítások közül melyiket fogják vállalni és melyiket fogják megépíteni. Romhányiné dr. Balogh Edit: Erre az eszmefuttatásra már nincs idő. Akkor döntsön a testület, hogy nem kívánja a Főtér projektet megvalósítani.” Fekete Tibor: „Támogatjuk a piacot, csak nem ebben a formában...Nem akarjuk megakadályozni a projekt megvalósulását.”

Gulykáné Gál Erszébet: „ A piacra szükség van. A piacot támogatom, de az üzletház irányába sohasem volt egységes a bizalom.” Romhányiné dr. Balogh Edit: „A mostani döntés nem az üzletházról szól… A pályázatban a vállalt kötelezettségünk a piac megépítése.” Kovács László: „ Felelősen akarok dönteni, hogy ne menjen csődbe a város. A piacra szükség van. Az épületeket addig nem lehet elbontani, amíg meg nem építik a piacot.” Dr. Magyar Gábor: „Akarunk piacot. A piacot meg kell valósítani, más formában, kisebb költséggel.”

Fekete Tibor: „Úgy látom, a mostani koncepció nem alkalmas arra, hogy elfogadják. Javaslom, hogy a bontást vegyük le napirendről. Akkor tárgyaljuk meg, amikor lesz realitása. Ma egy ilyen drága piacot nem szabad megépíteni, csak olcsóbbat.” Dr. Egedy Zsolt: „ Csak akkor bontsunk, hogy ha tudjuk, hogy mi fog ott épülni és csak an�nyit, amennyire szükség van. Ha kialakulnak a konkrétumok, akkor a bontással együtt írják ki a közbeszerzést és kezdjenek neki. A képviselő-testület nem a piac ellen van!”

Magyar Gábor kommentárja

Nercbundára nincs pénz, hiába toporzékolunk a kirakat előtt, csak rókára futja. Az is jó meleg, megfelelően provinciális és jól lehet benne piacot játszani.

Régóta figyelem a polgármester és a testület viszonyát. Homokozóbeli történetek alakulnak itt ki nem egy téma kapcsán. De igen! - De nem! - De igen!- De nem!… A késlekedés nem abból fakad az ügyek többségében, hogy teszem azt, a testület nem akar valamit, hanem a polgármester asszony nem akarja megérteni, mit akar a testület. És erőlteti tovább, amit ő szeretne, más vélemény nem számít. A piac ügyében azonban most kristályosodik egy olyan alapvető tézis, amely szerint a testület nagyon határozottan nem akar másfélszer annyiért piacot építeni. Tehát most valamin változtatni kell. Ha megoldást szeretne a polgármester, akkor abba az irányba kellene elmenni, hogy deklaráljuk: ragaszkodik a testület a korábbi döntéséhez és építsünk egy olyan piacot, ami fizethető, ami a város számára kedvező. De amennyiben állandóan ehhez a dacos, sértődött, csak azért is állásponthoz lyukadunk ki (térünk vissza) a polgármester asszony részéről, akkor a viták valóban nem vezetnek sehová. Igazából a demokráciát el kellene kezdeni gyakorolni. A diktatúrának vannak lágy és kemény formái. Az ilyenfajta, csúsztatásokkal és lelki pressziókkal tarkított városvezetés is diktatúra, így is fogalmazhatom. A testület az mellett tett hitvallást, még nélkülünk, a választás előtt, hogy 318 millió forintért épít piacot. Ennyi. Kész. Minden mást, ami ettől elrugaszkodott, nem szeretné a többség. Ezt a demokráciában hívő emberek egy jogállam keretében tudomásul veszik és elfogadják. Ebbe az irányba kell tovább menni és hatékony lépéseket tenni, javaslatokat megfogalmazni. Azt pedig tudomásul kell venni, hogy ez a testület jelen pillanatban úgy gondolja, ellentétben a polgármesterrel, hogy nem vállal nagyobb kockázatot a város nevében annál,

mint amit eddig is vállalt, mint ami feltétlenül szükséges. Ezt tudomásul kell venni, és nem kellene tovább erőszakoskodni, hogy: De igen! Mert igazából, a józanabbul gondolkodó képviselők részéről itt nem arról van szó, hogy: De nem! Hanem arról, hogy: Annyiért nem! Ezt az ellentétet kell feloldani. Bármilyen megoldást elő lehet vezeti, ami ezen keretek közé fér, és ezt kell megvalósítani. Akkor, abban a pillanatban megoldás lesz, ami azt jelenti, hogy lesz piac is. Nem kell azzal zsarolni a képviselőket, hogy kicsúszunk az időből, és azért kritizálni bárkit is, hogy mer vitatkozni, s hogy mennyit… Igen, egészen addig fogunk vitatkozni ebben, amíg a polgármester meg nem érti, hogy azok is szempontok, amiket mi felsoroltunk. Ezeket tudomásul kell vennie, és ezt megfelelő képen kommunikálnia. Nem kell itt mindig azt a nagyon kemény lelki pressziót gyakorolni, amire vezetőnk képes és állandóan megtesz, valahányszor az ember mást mond, mint amit ő szeretne. Mi ugyanis jelen pillanatban tényleg mást mondunk, és ezt komolyan kell venni. Ha képes rá, akkor abban a pillanatban lesz megoldás. Jelen pillanatban kompromisszumot nem attól a testülettől kell várni, aki már évek óta döntött és tartja magát ehhez a döntéshez, hanem mindazoknak kell a kompromisszumot megtalálni, akik ettől szeretnének eltérni. A 2010-ben lefektetett számoktól ilyen nagy mértékben, 150 százalékban nem tudunk eltérni! Ennyi az egész, ezt kell tudomásul venni, és akkor azonnal lesz megoldás, a piac pedig már holnapután elkezdhet épülni. De az, hogy valaki mindenképen a drágát akarja megvenni és velünk szeretné szentesíteni ezt a rossz üzletet, az nem fog sikerülni. Tudomásul kell venni, hogy most nincs pénz nercbundára. Csak rókabundára futja. És hiába tipródunk a kirakat előtt és toporzékolunk, akkor sincs rá pénz! Nem nercbundát fogunk venni, hanem rókabundát. Az is jó meleg, megfelelően provinciális és jól lehet benne piacot játszani.

Abony • 2012. április Életveszélyes károkozás

Lerabolták Abonyt Fedelüket vesztették és tátongó, mély kráterekké vadultak a csatorna aknák a Szelei-Szemere B. Szondi utak által határolt területen. A fedélvesztettség nem természetes állapot, hanem egy ocsmány következmény: lopók járták az utcákat március 14-én éjszaka.

Harrach Pétert látta vendégül a KDNP Abonyi Szervezete március 13-án. A Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke, frakcióvezető nemzeti ünnepünk alkalmából látogatott Abonyba, ahol a közös március 15-i megemlékezés mellett zártkörű megbeszélést is tartott a párt helyi vezetőségével. Harrach Péter érdeklődött az aktuális abonyi politikai és társadalmi viszonyok iránt, valamint szó esett hazánk olyan napi politikai és közéleti témáiról is, mint például az oktatás reformja, az egyházügyi törvény, Magyarország külpolitikája és kapcsolata a külhoni magyarsággal.

13 Ugyanezen terület több szakaszán is eltűntek az akna fedőlapok. Nyilván nem maguktól, de nem is a víz-és csatornaszolgáltatást végző Abokom Kft. szedette fel. Mint a kettorony.hu egy Szemere utcai lakostól megtudta, március 15-én kora reggel vette észre, hogy közvetlenül az úttestről eltűnt az aknafedél. Azon nyomban telefonált a szolgáltató cégnek, melynek munkatársai meg is jelentek, hogy új fedéllel elhárítsák az esetlegesen bekövetkező balesetet és életveszélyt. Mint a kettorony.hu írja, ezen a helyen az úton közlekedők közül többen is az utolsó pillanatban kerülték el a balesetet. Az a telefonáló, aki a szerkesztőséget értesítette, elmondta, hogy hallomása szerint további 4-5 fedelet kellett volna pótolni a környéken, de en�nyi nem állt készleten az Abokom raktárában. Így már nem tudtak új aknafedeleket elhelyezni a Szelei - Harkányi és a Szelei - Október 6. utcák kereszteződéseinél sem. Itt szalagok –meglehetősen kezdetleges módonjelezték a veszélyforrást. Gáspár Csaba, Abokom igazgató a kettorony.hu-nak megerősítette, hogy miután néhány eltűnt csatornafedelet pótoltak, kiderült, hogy annál sokkal többre lenne szükség. Ahogy a cég vezetője fogalmazott, „lerabolták Abonyt”. Gáspár szerint mintegy harminc darab fedél hűlt helyét találták a város különböző pontjain. A tolvajok mit sem törődtek azzal, hogy a darabonként nem nagy összegű, lopott bevétellel nem csak többszörös kárt okoznak, hanem Abony lakosságát baleset- és életveszélynek teszik ki. Az Abokom vezetője elmondta, hogy megrendelte az új lapok vágatását, amelyek mérettől függően, átlag 8-10 ezer forintba kerülnek darabonként, de ha gyárit rendelne, akkor elérné a 25-30 ezer forintos költséget is egy-egy ellopott fedél pótlása. Ha kiszámoljuk, az Abonyt érő kár mértéke elérheti akár a fél-egymillió forintot is. Információink szerint ennek ellenére az Abokom Kft. nem tett feljelentést a rendőrségen. (kettorony)

2012. február 29. A napokban telefonon keresett meg Gáspár Csaba, az Abokom Nonprofit Kft. vezetője, aki elmondta, hogy egyre felháborítóbb módszereket alkalmaz a helyi ingatlantulajdonosok egy része, amikor vízdíjtartozásuk miatt a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően intézkedik a cég. A fizetési felszólítások után - amennyiben a hátralékos nem tesz eleget vízdíjfizetési fizetési kötelezettségének - szűkítőket helyeznek fel az önkormányzati tulajdonú cég szakemberei. Ezek a szerkezetek biztosítják, az egyébként kormányrendeletben előírt közegészségügyi minimumnak megfelelő, naponta, és fejenként járó 50 liter vizet. „Sok fogyasztó erre a szűkítésre úgy reagál, hogy úgysem fogja kifizetni és egyszerűen megkerüli a felhelyezett szerkezetet és úgy látja el magát vízzel, míg más magát az egyébként plombával ellátott szűkítőt távolítja el. Nem fogok mérlegelni, ez már kimeríti a lopás fogalmát és meg fogom tenni a szükséges jogi lépéseket, amelyek következményeit a fogyasztónak kell viselnie. Tisztában vagyok vele, hogy nagyon sok család nehéz anyagi helyzetben van, de ez nem mentség a vízszolgáltatás ilyesfajta igénybevételére. A jogi lépés mellett a cégnek még annyi lehetősége van, hogy teljesen kiköti az érintett ingatlanokat a hálózatból, a víz nélkül maradt családok pedig az utcai kutakra kell, hogy járjanak, az ott elhasznált vizet viszont az amúgy is nehéz költségvetési helyzetben lévő önkormányzatnak kell megfizetnie”- mondta el Gáspár Csaba, az Abokom Kft. igazgatója. (Temesközy Tamás)

14

Két Torony

Ön is támogathatja a hittanosok nyári táborozását!

Családi napot szerveznek a plébánián A Családi Napon minden belépőt arra kérünk, hogy ajánljon fel 200 forint „táborpénzt” az abonyi hittanosok nyári táborozására. Erre a célra kihelyezünk majd egy adománygyűjtő perselyt. A helyszínen ebédelni is lehet, a menü megvásárlásával ugyancsak a hittanosok táborát támogatják. Aki ennél jelentősebb mértékben is szeretne hozzájárulni a hittanos gyerekek táborozásához, megteheti az elővételben kínált támogatói jegyek megvásárlásával. A támogatói jegyek tartalmazzák a belépő és az étkezés árát, valamint a nyári táborra szóló adományt.

Összefogni a helyi közösséget, megszólítani a családokat és a fiatalokat, részévé válni Abony közéletének, megtartani az ifjúságot – ezek a célok lebegtek Menyhárt János atya szeme előtt, amikor az egyik hittanórán, beszélgetve szülőkkel és gyerekekkel, megfogalmazódott a fejében egy vallásokon átívelő, nagyszabású felekezetközi (ökomenikus) családi program gondolata. A gondolatot tett követte, ma már javában folyik a szervezés, hogy a Szent György naphoz legközelebb eső alkalmas időpontban, április 30-án, hétfőn a lehető legtöbben megtalálják szórakozásukat és gondolati felüdülésüket egy egész napos abonyi program keretében. János atya az alábbi nyilatkozatot tette közzé a Szent György Családi Napra való meghívóként.

Hazafelé

a Dobogókő zenekar koncertje 2012. április 30. 17.30 „Mint tudjuk két világ van, a Világ és a világ. A Világ Isten teremtménye és mindig volt, amióta a „mindig” létezik. A világ az ember műve, mégpedig a „civilizált” emberé és csak azóta létezik, amióta a „civilizált „ ember. A magyar nép a Világ szülötteként élte Világát, és teremtette meg gyönyörű kultúráját. Szerette és ismerte Istent, és Isten szerette ezt a népet. Nemzetünket immár ötszáz esztendeje kényszerítik Világának, Istenének, kultúrájának megtagadására, nem csoda hát, hogy lassan a világot hiszi hazájának. Hagyományaiban, zenéjében, ősi emlékeiben azonban még ott van annak a távoli Világnak minden igaza és szeretete. A Dobogókő együttes abból a Világból hoz dallamokat és érzéseket ebbe világba - hogy emlékezzünk.”

Idén első alkalommal kerül felekezetközi megrendezésre a Szent György Családi Nap. Az egész napos programnak olyan időpontot kerestünk, amely a lehető legtöbb abonyi és környékbeli számára alkalmas lehet. Szent György volt az, aki megmutatta számunkra ezt

az alkalmat. György nap után hosszú hétvége következik, ballagásokkal, családi ünnepekkel, majálissal. Április 30-án, hétfőn a legtöbb család nem megy munkába, nem lesz tanítás, sokan otthon lesznek, s közülük talán sokan keresik majd a szabadidő eltöltésének legjobb módját. Ebben leszünk mi is a segítségükre. A hosszú hétvég utolsó előtti napjára hirdetjük meg felekezetközi családi napunkat. Egyre sürgetőbb feladatnak látjuk az új evangelizáció terén, hogy az egyházi közösségek az egység jeleként álljanak egymás mellé, megszólítva a már aktív tagokat, családokat, illetve azokat, akik még nem találták meg helyüket, hitüket az életben. Ez a nap nem vallási toborzó, hanem a Szentlélekkel munkálkodva törekszünk rá, hogy megéljük a Jézus Krisztus által kívánt egységet. Színes programokkal várjuk az érdeklődőket. A szervezésben részt vállaltak református testvéreink is, valamint több magánszemély és civil szervezet is közreműködik, hogy minél színesebb legyen a családi nap palettája. Szervezőként így az abonyi hittanosok közösségét jelöltük meg, hiszen a gondolat hittanórán, hittanos közösségben fogalmazódott meg és a rendezvény jótékonysági célja megkönnyíteni valamennyi abonyi hittanos gyermek nyári táborozását Balatonszéplakon. Reméljük, az időjárás is megfelelő lesz, szeretnénk a plébánia kertjét és a közösségi házat is teljességgel belakni ezen a napon. A felnőttek, gyerekek számára is több szórakoztató programot kínálunk, de a nagyoknak arra is szeretnénk lehetőséget biztosítani, hogy szellemüket, lelküket is „megmozgassák”. Ezért szervezünk

Olgyay Hangok

az Olgyay család egyházzenei szolgálata 2012. április 30. 14.00 Az első években főként átdolgozásokat, átiratokat játszottak, később egy izgalmas népzenei kalandozás vette kezdetét, melyet Körtánc címmel rögzítettek hanglemezre 2000-ben. Az ezredforduló óta Olgyay Gábor egyházzenei műveiből illetve régi magyar népénekek átdolgozásából épül fel műsoruk. Nehezen meghatározható stílusukról így ír a zenekar vezetője: „Nem vagyunk hagyományos templomi zenekar, modern hangzásvilágunk mellett próbálunk ugyanis minél több egyházi népéneket átmenteni a mai fiatalság számára. Zenénk így egyfajta ötvözet régi és új között. Nem komoly- vagy könnyűzenét játszunk, hanem a templom lelkiségének és - reményünk szerint - az egyház és a hívek zenei ízlésének megfelelő, igényesen hangszerelt liturgikus zenét.” Mivel az együttes két nagycsaládból alakult, szívügyének tartja a magyarországi családok helyzetének javítását. Ezért dolgozik együtt a csemői Családotthon a Gyermekekért Alapítvánnyal. A zenekar tagjai: Olgyay Anna – furulyák, fuvola, ének, Olgyay Margit – hegedű, ének, Olgyay Veronika – ének, ütőhangszerek, Olgyay Gergő – billentyűs hangszerek, Olgyay Máté – ütőhangszerek, ének és Olgyay Gábor – gitár, ének.

Abony • 2012. április olyan előadásokat, amelyek különböző szemszögből mutatják be a család, mint közösség kiemelt szerepét, s ezen túl a család és egyház kapcsolatát, az ezen kapcsolatban rejlő, ma még kiaknázatlan lehetőségeket. Bemutatkoznak majd cserkészeink is, vendégül látva több környékbeli cserkészcsapatot is. Számukra egy izgalmas feladatot találtunk ki: különböző „kedvcsinálóval”, toborzókkal kell fellépniük az abonyi közönség előtt. Természetesen –mivel az apropót Szent György napja szolgáltatta a családi naphozszentünk legendáját is felelevenítjük, előadás valamint népi színjáték formájában. A kisebb gyermekeket játszóház várja, folyamatosan lesz néptánc tanítás, állatsimogató, a Vörös Oroszlán Lovagrend pedig középkori fegyverzetben és több formációban mutat majd be a klasszikus lovagkor szelleméhez hű viadalokat. A bemutató során a felhasznált harci eszközökről (bárd, kard, buzogány) rövid ismertetőt is tartanak, valamint a harcosok által viselt páncélok és védő felszerelések történetéről is szó esik. A plébánia kert egy másik szegletében a nagyszülők büszkélkedhetnek (és árusítják is!) kedvenc lekvárjaikkal, süteményeikkel, a helyi alkotók, iparés képzőművészek pedig nálunk úgy árusíthatják portékájukat, hogy nem kell helypénzt fizetniük. A fontos számunkra az, hogy ezáltal is egymásra találjon

15

Isten végtelen jósága

Maczkó Mária, „szolgálatos énekes” fellépése 2012. április 30. 16.00 „- Keveseknek adatik meg, hogy hivatásszerűen dicsérjék a Teremtőt énekükkel. Milyen felelősséget ró ez az Ön istenkapcsolatára és művészetére? - Az ének maga a csoda, a lélek megtartó ereje, azért van, hogy el ne hervadjon a szívünk. A dalolással kifejezhetjük gondolatainkat, örömünket, bánatunkat, fájdalmunkat. Az énekek elhozzák közénk a patakok csengését, az erdők suttogását, a mezők sóhajait, az öregek emlékeit és az ifjak igyekezetét, hogy átmelegedjék a szívünk az ének tisztaságától. Többször megtapasztaltam, hogy az az ének, amely kapcsolatot tart Istennel, amelynek igazából ő a forrása, gyógyítja a lelket, kiűzve a sivárságot, az igénytelenség démonát. Az a hivatásom, hogy kimondva-kimondatlanul Istenről énekeljek, hogy a hangommal, a hitemmel és a szeretetemmel örömet adjak az embereknek. Ezért mondom magamról, hogy szolgálatos énekes vagyok”. (részlet az Új ember című katolikus hetilapnak adott interjúból) Abony közössége, megfogalmazódjon az összetartozás érzése. A hirdetéseink tartalmazzák a részletes programot. Látható, hogy igyekeztünk sok-sok helyi előadót, civil közösséget felkérni, hogy mutassák be tudásukat, s szórakoztassák a családi nap vendégeit, de ezen felül országosan ismert előadókat, produkciókat is sikerült megnyernünk a Felekezetközi Szent György Családi Nap ügyének. Fellép majd a plébánia kertben például az Olgyay család, pontosabban az Olgyay Hangok elnevezésű formáció. A zenekar 1995-ben alakult Csemőn, egy nagycsalád idősebb öt gyermekének részvételével, Olgyay Gábor vezetésével. A zenekar fő profilja kezdetektől fogva az egyházzenei szolgálat.

Várhatóan mindannyiunk épülését szolgálják majd Maczkó Mária, eMeRTon - és Magyar Örökség-díjas népdalénekes – vagy, ahogy ő mondja magáról: „szolgálatos énekes” dalai is. A napot a Dobogókő együttes koncertje zárja a magyar hagyományok, zenevilág ősi emlékeinek megidézésével. Nagy szeretettel hívunk mindenkit, vegyen részt programunkon! Szeretnénk, ha a fiatalok és a régebb óta fiatalok is jól éreznék magukat, megtapasztalva a szeretetben megélt jézusi jelenlétet, mert Ő mondja: „Ahol ketten, vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok én is!” János atya

Megemlékezés március 15-én Gyönyörű, szívet melengető, felejthetetlen műsorral idézték fel az 184849-es forradalom és szabadságharc előzményeit és a történelmi korszakot a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola AMI 7. osztályos tanulói és zenei kíséretük. Ezzel a többször is visszatapsolt előadással kezdődött a március 15-i megemlékezés Abonyban, majd a zeneiskola előtti koszorúzással folytatódott. Lovasok, a fúvószenekar és a mazsorett csoport kíséretében vonultak át az ünneplők az emléktáblákhoz, ahol elhelyezték koszorúikat. Az ünnepi program zárásaként a Nagyabonyi Színkör ismét bemutatta Strauss: Bécsi diákok című romantikus daljátékát. A lelkes amatőr előadók nagyszabású műsorukban a forradalmi időket elevenítették fel. Az előadást Király Béláné rendezte. Képriport a 18-19. oldalon.

A március 15-i ünnepség részeként a Bihari János Zeneiskola igazgatónője, Bakosné Kocsi Judit miniszteri elismerő oklevelet vehetett át az intézmény nevében. Dr. Réthelyi Miklós miniszter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője  a Bihari János Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek alapításának 60. évfordulója alkalmából a Miniszteri Elismerés Oklevél kitüntetést adományozta az abonyi zeneiskolának.

16

Két Torony

Szent György Napi Sokadalom 2012. április 30. felekezetközi támogatói családi program a Szent István Plébánián az abonyi hittanosok táboroztatására

Abony • 2012. április 9.00

Szent György napi nyitóbeszéd Főtisztelendő Nagy András esperes-plébános előadásában

9.30

Abonyi Kisfúvósok koncertje

10.00 Szent György élete – Lovag M. Román Béla, címzetes igazgató, a Szent György Lovagrend tagjának előadása 10.30 Szent György legendája – a Nagyabonyi Színkör népi játéka 11.00 „A család az egyházi közösségek életében” – fórum a jelenlévő egyházi közösségek (katolikus, református, adventista, metodista) részvételével. A kerekasztal beszélgetést vezeti S. Tóth Anikó, újságíró. 11.30 A Kéknefelejcs Népdalkör és a Nosztalgiakórus énekel Közben: ebéd. A helyszínen ebédjegy 600 Ft/adag áron vásárolható. Menü: A/babgulyás , B/ tárkonyos ürüleves. 13.30 „Család és egyház” – Beszterczey András, az Albert Schweitzer szeretetotthon lelkész igazgatójának előadása 14.00 A csemői Olgyay család zenés bemutatkozása 14.30 Cserkésztoborzó az abonyi és környékbeli csapatok bemutatkozásával 15.30 Szent György Napi Lovagi Torna és középkori fegyverbemutató a Vörös Oroszlán Lovagrend bemutatója 16.00 Maczkó Mária koncertje 17.00 Ökomenikus imádság 17.30 A Dobogókő együttes koncertje 19.00 Tábortűz 20.30 Kapuzárás Kiegészítő programok, hogy a család apraja-nagyja jól érezhesse magát egész nap: 9.00

Játszóház és állatsimogató

10.00 Kézműves vásár Helyi alkotók, iparosok részvételével, valamint házi készítésű sütemények és lekvárok jótékonysági vására 13.00 Néptánc tanítás kicsiknek és nagyoknak

Szervező: AZ ABONYI HITTANOSOK KÖZÖSSÉGE A rendezvény célja: a tiszta bevételéből támogatni az abonyi hittanosok nyári táboroztatását Balatonszéplakon. Belépő: 200 Ft Elővételben támogatói jegy vásárolható 1.500, 2.000, 2.500 Ft-os árakon, mely magában foglalja egy-egy fő számára a belépő valamint az étkezési jegy árát 800,- forint értékben, az e fölötti összeg pedig a hittanosok nyári táborának támogatása.

További információ: Menyhárt János atyánál • Telefon: 06/20-368-5675

17

18

Két Torony

Ünnepi m

, n é 5 1 s u i c r á m s á z ú r o z s o k s é r o s ű

Abony • 2012. április

a forradalom

n é p e n n ü c r a és szabadságh

19

20

Két Torony

Interjúk az egyházügyi törvényről és hatásairól

„Megőrizni a vallási közösségek méltóságát”

Február 27-én módosította az Országgyűlés az egyházügyi törvényt, amely több feltételt is megfogalmaz annak érdekében, hogy valamely szervezetet egyházzá minősíthessen a parlament. Az új törvény egyebek mellett húsz éves magyarországi, vagy százéves nemzetközi működést ír elő az elismerés feltételeként. A szabályoknak Í Beer Miklós: Nagyon nagy reménységgel nézek az új egyházügyi törvény hatása elé. Jó lenne, ha mindenki világosan látná, hogy a törvény reformjának egyetlen indítéka az volt, hogy az egyház nevével senki ne éljen vissza. A vallási közösségek méltóságát őrizzük meg mindenféle üzleti vállalkozástól, mesterkedéstől. Két Torony: Sokan vitatkoznak azon, hogy miként lehet értelmezni egy vallási közösséget… Beer Miklós: A vallási közösségek küldetésük tudatában részt vesznek az ország társadalmi problémáinak megoldásában. Közszolgálatot vállalunk fel, amikor óvodát, iskolát indítunk, öregek otthonát működtetünk, fogyatékosokkal fog-

lal-

Beer Miklós, váci megyéspüspök:

„Az egyház nevével senki ne éljen vissza”

Abony • 2012. április Ì való megfelelést az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága vizsgálta. Ez a bizottság kezdeményezte és nyújtotta be február 27-én az egyházügyi törvény módosításról szóló azon javaslatot is, melynek eredményeként

Háttér

A február 27-i döntés értelmében egyházként működhet a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, az Erdélyi Gyülekezet, a Hetednapi Adventista Egyház, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, a két muzulmán felekezet, a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza kezdeményezésére létrejött Magyarországi Iszlám Tanács, továbbá öt buddhista vallási közösség is. A szavazáskor döntöttek 66 vallási közösség kérelmének elutasításáról is, így azok március 1-jével elveszítik egyházi státuszukat, és csak egyesületként működhetnek. Köztük van például a Budapesti Autonóm Gyülekezet, a Hindu Vaisnava Egyház, a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Taoista Egyház, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség, a Magyarországi Bahá'i Közösség és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. Ezek a vallási közösségek legkorábban egy év múlva kezdeményezhetik, hogy ismerjék el őket egyházként.

kozunk. Tehát olyan feladatokban vállalunk részt, amely mindnyájunknak a közös ügye.

Nyilvánvaló, hogy első épésként drasztikus lépést kellett tenni a törvényhozóknak. Ki kellett szűrni a több száz vallási közösség közül azokat, amelyek nem fiktívek, amelyek egyértelműen hitre épülő gondolkodásmóddal, magatartással és közfeladat vállalással bírnak. A történelmi egyházak természetesen ilyenek. Van történelmi múltjuk és egyértelmű a vallási tevékenységük. Nyilván, ha már kicsit lecsillapodnak a kedélyek, lehet majd nyugodtan bejegyeztetni azokat a további egyházakat, amelyek tényleg tudják bizonyítani a vallási tevékenységüket. Azt hiszem, ez a kérdés nagyon szépen a helyére fog kerülni és kialakul a másként gondolkodó

emberek közötti kölcsönös tisztelet, s megfogalmazódik a közös feladat, hogy a nevelésben, szociális problémák megoldásában, a kulturális élet fellendítésében együttműködjünk. Az egész kérdés hátterében az van, hogy az egyházi közösségek, amen�nyiben közfeladatot látnak el, milyen módon kapnak állami támogatást. Pontosan ezzel éltek vissza a fiktív egyházak. Tehát azt hiszem, hogy erre nagyon nagy szükség volt, és ezáltal sokkal egyértelműbb és tisztább lesz a közéletünk. Két Torony: Ad-e segítséget az új törvény a katolikus egyháznak? Beer Miklós: A törvény segítségével egyértelművé válik az egyházi működésünk és egyházi szolgálatunk a társadalom szemében is. A mostani körülmények között például óriási igény jelent meg éppen az oktatás területén. Nagyon sok szülő érzi, hogy a szülői ház mellett az iskola az, ahol a gyerek jövője eldől. És nem mindegy, hogy milyen erkölcsi háttérrel, milyen emberi példaadással veszik körül a gyerekeket. És ebben

21

a decemberi 14 után bővítette az elismert egyházak körét a Parlament. Újabb 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a kormánypárti képviselők. Lapunk a téma kapcsán felkereste a Kereszténydemokrata Néppárt elnökét, Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettest, valamint egyházmegyénk vezetőjét, Beer Miklós, váci megyés püspököt. az egyháznak és az egyházi iskoláknak nagy felelőssége van. Egyúttal ez egy óriási lehetőség arra is, hogy a fiatalság nevelésében és a közélet vonatkozásában előbbre lépjünk. Az új egyházügyi törvény –az előbb felsoroltak által is- mindahhoz segítséget nyújt, amit az új magyar Alkotmány eszményként elénk állít, akár a hazaszeretetről, akár a felelősségvállalásról van szó. Két Torony: Míg a törvényt érő kritikák ellentéteket sejtetnek, addig az Ön által, valamint a törvényt üdvözlő közösségek mondatai egyfajta közeledést bizonyítanak. Beer Miklós: A mi nemzedékünk egy nagy ajándékot kapott az Istentől. Azt, hogy az előítéletek, a szándékos ellentétszítás után most végre a keresztény egyházak is bizalommal tekintenek egymásra. Az ökumenikus törekvés a mi életünkbe jutott el odáig, hogy nem csak az évi egy ökumenikus imahetet tartjuk meg, hanem rendszeresen kapcsolatban állunk. Példaként mondom, s hívom fel a kedves Olvasó figyelmét a Duna Tv új, szombat délelőtti, Világnézet című műsorára. Ennek van egy fejezete, a Püspökkenyér, ahol mi négyen, püspökök beszélgetünk aktuális kérdésekről. Olyan jó érzés ott együtt lenni evangélikus, református, görög katolikus vagy unitárius püspöktársainkkal, mert látszik, hogy az igazán fontos kérdésekben közös álláspontot tudunk kialakítani. A Jézus Krisztusba vetett hitünk, a becsületnek, az önkéntes segítségnyújtásnak a vonalán együtt gondolkodunk. Ez is egy nagy segítség, hogy a keresztény egyházak ilyen értelemben elismertséget, bizonyos szintű védelmet, de egymásra utaltságot is tapasztalhatnak. Két Torony: Ha már azonosságokat, egymásra utaltságot és közös cselekvést említett: sokat olvasni mostanában arról a dilemmáról, hogy a fiatalokat miként tudja megszólítani az egyház. Ez olyan problémának, kérdésnek látszik, amely felekezettől függetlenül, a legtöbb vallást érinti. Beer Miklós: Az ifjúság a szívügyem.

Tudni kell, hogy a gyermek életének meghatározója, hogy ő mit él át kiskorában. Egy normális családban a fiúgyermek figyeli az apját, a kislány az anyukáját, majd meghatározó az is, hogy az iskolában milyen tanárai vannak, s az is, hogy milyen papokkal találkozik. A fiatalokkal együtt kell lenni, köztük kell lenni és értelmes programokat mutatni számukra. Ezt mintázza a cserkészet is, amiről nagyon sokat tudnék beszélni. Úgy adódott az életemben, hogy a cserkészetről még családi örökségként szerezhettem élményeket. És amikor a 90-es években újraindulhatott a cserkészmozgalom, az elsők között voltam, akik cserkészcsapatot szerveztek. Ezekkel a cserkészekkel vettünk részt a nagy országos programokban. A fiatalokat csak úgy tudjuk mi jó irányba segíteni, ha ott vagyunk köztük, és időt áldozunk rájuk. A sport és a zene pedig az a két pillér, amire nagyon sokat tudunk velük építeni. Akik sportolnak, nekik ott vannak közösségnek a sporttársak. Akik muzsikálnak, megint csak kialakítanak egy baráti kört, ahogyan akár egy hittan közösségben is. A fiataloknak egymásra is nagy szükségük van. Ebben most éppen a Facebook is segítheti őket, minket. Az Úristentől kaptunk mindent, így a technikai eszközöket is. Ez benne volt a teremtés rendjében. Nem mi találtuk ki, mi csak összeraktuk.

A Facebooktól nem kell félteni a fiatalokat, hiszen ők már ezzel élnek. Inkább segíteni kell nekik, hogy tudják ezt jól használni, és igenis keressék egymást akár ezen keresztül is. A fontos, hogy alkossanak közösséget. Abban kell segíteni őket, hogy ne váljanak a rabjaivá. Egyensúly legyen az eszközök használta és a személyes kapcsolatok között. Ha velük vagyunk, ha Í

22

vannak valós közös programjaink, kirándulások, vízi túrák, társas játékok, akkor már nem lesz olyan félelmetes csábító ereje a technikának. Visszatérve a kérdésre, el kell mondanom, hogy a legnagyobb problémánk a katolikus egyházban – de, azt hiszem, ez a reformátusoknál, evangélikusoknál is ugyanúgy jelentkezik- a papok, lelkészek hiánya.

Az utánpótlásunk döcög, nincs elég jelentkezőnk, fiatal papjaink nagy kincsek számunkra. Vannak biztató jelek is. Tíz éve vagyok a váci egyházmegye vezetője, s azt látom, hogy miközben a papságunk létszáma csökken, a másik oldalon ugrásszerűen megnőtt azoknak a munkatársaknak a száma, akik önként jelentkeznek egyházi szolgálatra. Katolikus egyházunkban elindítottam az úgynevezett akolitus szolgálatot. Minden évben 25-30 nagyszerű, rátermett férfiember jelentkezik erre, két éves képzés után avatom őket akolitussá. Ma már mintegy 120 felavatott akolitusunk van az egyházmegyében. Rájuk tudjuk bízni a bibliakört, az ifjúsági programszervezést, vagy akár egy temetési szertartás vagy Ige-liturgia vezetését. Papjaink mellett ők is szolgálatot vállalhatnak. Nem is beszélve a Karitász munkájáról. Ez is nagy reményre ad okot, akárcsak azok a 18-20 éves fiatalokból képzett ifjúsági vezetők, akik a saját környezetükben összegyűjtik a fiatalokat, és cserkészet-szerű foglalkozásokat vezetnek. Ezt a felkészítő programot „kovászképzőnek” neveztük el, Jézus példája szerint, hogy „legyetek olyanok, mint a kovász”. 70-80 fiatal vesz most részt ilyen képzésen, akik aztán a saját környezetükben Salgótarjántól Szolnokig, mindenhol ott vannak, és a kapcsolatot építik a fiatal közösségekkel. Bátorítani kell őket, amire jó példa lehet „A 72 óra kompromisszum nélkül” elnevezésű ökumenikus mozgalom is. Fontos, hogy a fiatalok

Két Torony

A fiatalokat csak úgy tudjuk jó irányba segíteni, ha ott vagyunk köztük, és időt áldozunk rájuk. nem érzik már azt az ellentétet, amit az előző nemzedékek. Azt, hogy elkülönültünk egymástól reformátusok, katolikusok. Ők már együtt járnak iskolába, remek programokon vesznek részt, hogy aztán közösen tegyenek valamit, hogy szebb legyen ez a világ. Én nagyon bízom a fiatalokban és nagyon nagy reménységet adnak számomra.

Két Torony: Püspök Úr! Ahogyan az előbbiekben a Karitászt emlegetette, vagy miként szót ejtett a fiatalokról, a köz szolgálatáról, több esetben példákat is hozott az egyházmegye területeiről. Ha most Abonyról kérdezzük, megkérhetnénk, foglalja össze, mi jut eszébe városunkról? Beer Miklós: Több szép élményt gyűjtöttem már Abonyból. Bérmáláson, búcsún is voltam ott. Kétségtelen, a legutóbbi nagy örömöm az volt, hogy felépült a közösségi ház a plébánia udvarán.

Ez óriási lehetőség. Amikor kezdtem a püspöki szolgálatomat, akkor azt mondtam, hogy az legyen az én püspöki programom, hogy minden plébánián legyen ping-pong asztal. Sokan értetlenül néztek rám. El kellett mondanom: azért, mert fontos, hogy a templom mellett, amire büszkék vagyunk, legyen egy olyan hely is, ahol az emberek beszélgetni tudnak, a fiatalok találkozhatnak, ahol otthon érzik magukat, ahol a közösséget tudják építeni. Azt üzenem az abonyiaknak, hogy legyenek büszkék a templomunkra és a közösségi házukra, és szeressék, használják. Keressék a Jóistennel való találkozással együtt az egymással való találkozást is. Gedei

Két Torony: Miért kellett új törvényt alkotni az egyházak működésével, támogatásával kapcsolatosan? Semjén Zsolt: Fontos tudni, hogy azt az 1990-ben megszületett törvényt, amely a lelkiismeret és vallásszabadságról szólt (tehát a korábbi egyházügyi törvényt - a Szerk.) még az állami egyházügyi hivatal készítette elő. Az a hivatal, amelyet annak idején az egyház üldözésére hoztak

Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes:

„A kritikák egy része teljes tájékozatlanságon alapult”

Abony • 2012. április

23

Interjúk az egyházügyi törvényről és hatásairól

„Megőrizni a vallási közösségek méltóságát” létre. És ezt a törvényt nem az Antall-kormány idején, hanem az utolsó reform-kommunista parlament idején szavazták meg. Tehát egy illegitim parlament által hozott törvényt kellett végre felülvizsgálni és újraalkotni. A legnagyobb problémája egyébként az a szélsőséges szabályozatlanság volt, ami ebbe a törvénybe beleépült. A korábbi törvény azt mondta, hogy 100 ember minden tartalmi kontroll nélkül alapíthat egyházat a katolikus egyházzal azonos jogi státusban. Ebből az következett, hogy ...

... azonos jogi státusban volt egymás mellett az esztergomi érsek, a református zsinat lelkészi elnöke és a boszorkány egyház főboszorkánya. Annak a törvénynek a szellemében 362 társulat szerzett egyházi státuszt az ehhez kapcsolódó kedvezményekkel. Ezáltal a nem vallási tevékenységet folytató, vagy destruktív jellegű, illetve az egyszerűen biznisz egyházakként emlegetett szervezetek a valódi egyházak pénzét csapolták meg. Ezért meg kellett próbálnunk rendet tenni ebben a káoszban. Ennek pedig két alapvető pillére van. Az egyik, hogy hasonlóan a nemzetiségekhez, az Országgyűlés ismeri el, hogy valamely magát vallásnak mondó csoport egyház legyen-e vagy sem. Igaz, a KDNP eredeti koncepciója még abba az irányba tájékozódott, hogy a bíróságok dönthessenek ebben a kérdésben, viszont ma már látjuk: a bíróságok eddig gyakorlata az volt, hogy pusztán formai feltételek alapján végezték a bejegyzést, annak társadalmi hatása, elemzése nélkül. Ez például lehetővé tenné a szcientológiának egyházként való bejegyzését is, ami viszont nem cél. Ezért tehát ésszerű, hogy miként a nemzetiségeket az Országgyűlés fogadja el, hasonló képen történjen ez az egyházak tekintetében is, hiszen emberjogi szempontból hasonlóságot

„Egy illegitim parlament által hozott törvényt kellett végre felülvizsgálni és újraalkotni” mutat a nemzetiségi és vallásügyi vonatkozás. Két Torony: A törvény decemberi elfogadása után több kritika is érte a kormányoldalt. Mennyiben voltak ezek megalapozottak, s gyakoroltak-e hatást a módosításra? Semjén Zsolt: A kritikák egy része teljes tájékozatlanságon alapult. Az egyházak száma tekintetében első körben 14 egyház elismerésre került sor, amit a balliberális oldal, illetve az általuk inspirált külföldi média kevésnek tartott. Hozzáteszem, hogy a 14 nem alacsony a körülöttünk lévő országhoz képest sem, ahol a magyarnál ráadásul szigorúbb feltételek vannak. Azt pedig soha nem mondtuk, hogy a 14 végleges szám, hanem azt, hogy ez első lépésben ennyi. Elmondtuk, hogy az emberjogi bizottság megvizsgálja a további igényeket, aztán majd az Országgyűlés időről időre dönt, ugyanúgy, ahogy a nemzetiségek esetében. Egyébként azt gondolom, hogy 35 - 40 elismert egyház lehet a reális Magyarországon. Természetesnek tartom, hogy a világvallások legyenek elismerve, de azt senki nem gondolhatja, hogy ésszerű lenne például 12 buddhista egyházat tartsunk nyilván. Ezért azt mondtuk, hogy a világvallásokat is elismerjük, de olyan formában, hogy hozzanak létre egy ernyőszervezetet, kvázi tanácsot, és abban legyenek tömörítve a buddhista közösségek. Tehát egy buddhista „egyházat” ismerünk el, és azon belül legyenek különböző irányzatok. Hasonlóan, ahogy a muszlimok is létrehoztak egy muszlim tanácsot, amelyben a 3 muzulmán egyház foglal helyet. Két Torony: Azt is a törvényhozók szemére vetették néhányan, hogy túlságosan szigorú feltételeket szab az egyházalapításhoz. Semjén Zsolt: Ezek a támadások egy

liberális szemléletet tükröztek, amely tagadja azt, hogy az egyház státusz megítélésénél figyelembe kellene venni a történelmi honosságot, illetve a valós társadalmi támogatottságot. Mi pedig azt mondjuk, hogy ahhoz, hogy valaki állami kedvezményeket kapjon, bizonyítani kell, hogy van valós társadalmi támogatottsága, és a magyar történelemben bizonyította azt, hogy az egész magyar nemzet javára válik, szellemileg, kulturálisan, közfeladat átvállalás tekintetében.

Támadtak minket azzal is, hogy miért kezdődik az Alkotmány Isten nevével, azt viszont nem sérelmezik, hogy a görög alkotmány például egy szentháromságtani mondattal kezd, hasonlóan más országokhoz. Érdekes módon a nemzetközi fórumok nem sérelmezik, hogy az ortodox országok jelentős részében, például Romániában is, a román ortodox egyház államegyházként szerepel. Tehát Magyarországot e tekintetben is kettős mércével mérték, aminek nem engedünk! Olyan nincs, hogy Magyarországon számon kérnek valamit, amit másokon nem! Egyébként pedig teljes felelősséggel mondom, hogy a magyar egyházügyi törvény minden pontban megfelel mind az emberjogi szempontoknak, mind az írott és íratlan szabályoknak mind pedig a magyar nemzeti érdekeknek. Gedei

Zarándoklat a Csíksomlyói Búcsúra Az idei búcsút május 26-án tartják Csíksomlyón, mely időpontra az Abonyi Egyházközség zarándoklatot szervez. Utazás: autóbusszal. Indulás: május 25-én pénteken reggel 5 órakor. Visszaérkezés: május 27-én, Pünkösd vasárnap, az esti órákban. Csíkszentlélek községben lesz a szállásunk kettő éjszaka + 2 este vacsorát is kapunk. Családoknál leszünk elszállásolva. Útiköltség: 11.000,- Ft/fő, Szállás+vacsora: 4.000,- Ft/fő. Költség összesen: 15.000,- Ft/fő. Útiterv: Pénteken indulás reggel 5 órakor Abonyból. Útközben megtekintjük Bánffihunyad református templomát, majd Korondon is megállunk (vásárlási lehetőség). Farkaslakán megtekintjük Tamási Áron sírját a templom előtt. Székelyudvarhelyen Wass Albert emlékszobrát tekintjük meg, valamint a Ferences templomot. Csíkszeredán a Makovecz Imre által tervezett templomot tekintjük meg. Pünkösd szombatján gyalog elindulunk Fitód községen keresztül a kegytemplomhoz, mely kb. 2 órás út. Az ünnepi szentmise délelőtt ½ 12-kor kezdődik. Pünkösd vasárnap reggel indulunk vissza. Kőrösfőn egy rövid ideig megállunk, valamint Nagyváradon megtekintjük a Bazilikát.

Bővebb információ és jelentkezés: Nagy András esperes-plébánosnál személyesen vagy a 360-045-ös telefonszámon.

24

Két Torony

Húsvéti ünnepre való felkészítés Február 22-én, hamvazószerdán kezdődött az Egyházi évben a nagyböjti idő. A megszentelt hamuval kentük meg a homlokot és ezt a felszólítást mondtuk: „Emlékezz ember, hogy porból vagy és porrá leszel”, de a másik felszólítást is mondhattuk: „Térjetek meg és higgyetek az Evangéliumban.” A nagyböjt célja húsvét ünnepének előkészítése, imádsággal, böjttel és bűnbánattartással. Nagyböjt ötödik vasárnapja után van Virágvasárnap, az Úr szenvedésének vasárnapja, mely az idén április elsejére esett. Ezen a vasárnapon barkát szenteltünk, és ezzel körmenetet tartottunk, annak emlékére, hogy Jézus bevonult szamárháton Jeruzsálembe és közben pálmaágakat tépdestek le, és ezt terítették Jézus lába elé. Ezen a szentmisén Szent Márk evangélista szerinti evangéliumban felolvastuk Jézus szenvedésének leírását, amit egyszerűen „Passiónak” mondunk. Ettől kezdve a Nagyhét következik és itt az utolsó három nap a HÚSVÉTI SZENT HÁROM NAP. A Szent Három Nap liturgiája: (Mi a liturgia? Isten népének közös és nyilvános istentisztelete, melyben a Szentlélek által Jézus folytatja az Egyházban megváltó művét, vagyis jelenbe hozza azt.)

NAGYCSÜTÖRTÖK

Az utolsó vacsora emlékezete, az oltáriszentség alapítása. Az OLAJFÁK HEGYÉN VALÓ VÉRREL VEREJTÉKEZÉSE ÉS ELÁRULTATÁSA. Délelőtt a püspöki székesegyházakban olajszentelési szentmise van, ahol az egyházmegye összes papja együtt misézik a püspökkel. Ilyenkor szenteli meg a püspök a keresztelendők olaját, a betegek olaját és a szent karizma olajat, és az összes jelenlévő pap megújítja a papi fogadalmat. Esti órákban, - itt, Abonyban este 6 órakor- kezdődött az utolsó vacsora szentmiséje. A szentmise Glóriája kezdetén megszólalnak a harangok, az orgona és minden csengő, s ezek után ismét csak nagyszombat este szólalnak meg. A szentmise végén az énekkar elénekli Jeremiás próféta siralmait, ezt követően egy órát az Oltáriszentség előtt imádkozunk.

NAGYPÉNTEK

(Szigorú böjti nap). AZ ÚR SZENVEDÉSÉNEK ÉS HALÁLÁNAK ÜNNEPLÉSE. Este 6 órakor kezdődik az istentisztelet. Részletezve: IGE LITURGIA: Jézus szenvedésének éneklése Szent János evangélista szerint, a Passió éneklése. Ezek után mindenkiért könyörgéseket végzünk. Ez követően: Kereszt előtti hódolat, és közös szentáldozás. Befejezésként. Jeremiás siralmainak éneklése.

NAGYSZOMBAT

Szent Pál írja: „Krisztus engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta Őt, és olyan nevet adott neki, mely fölségesebb minden névnél”. Reggel 7 órakor Jeremiás siralmainak éneklése, és keresztút végzése lesz. Reggel 8 órától szentsír látogatása lesz este 6 óráig, este 7 órakor kezdődik a feltámadási liturgia: - Húsvéti gyertya megszentelése és ünnepélyes behozatala, majd énekelem a húsvéti öröméneket. Ezt követi az Ószövetségi szentírásból három rész, kezdődik a Glória éneklése, és erre újból megszólal az orgona, a harangok, csengők.

- A keresztvíz megáldása, és felnőtt keresztelés. - ¾ 8 óra felé kezdődik az ünnepi feltámadási Ünnepi Szentmise, a szentmise végén kb. ¾ 9 órakor feltámadási körmenet lesz a templom körül égő gyertyákkal a kezünkben. Krisztus feltámadásáról így ír Szent Pál apostol az 1. Kor. levél 15. fejezetében: „Figyelmetekbe ajánlom testvérek az evangéliumot, melyet hirdettem nektek. Elfogadtátok, és szilárdan kitartotok benne. Általa üdvösségre is juttok, ha megtartjátok úgy, amint hirdettem nektek. Különben hiába lettetek volna hívőkké. Elsősorban azt hagytam rátok, amit magam is kaptam: Krisztus meghalt bűneinkért, amint az írás is mondja. Eltemették és harmadnapon feltámadt. Ez is az írás szerint. Megjelent Péternek, azután a tizenkettőnek. Majd egyszerre több mint ötszáz testvérnek jelent meg, akik közül a legtöbb még ma is él, néhány pedig már meghalt. Azután Jakabnak jelent meg, majd valamennyi apostolnak. Mindnyájuk után pedig, mint idétlennek, nekem is megjelent. Én ugyanis a legutolsó vagyok az apostolok között, arra sem méltó, hogy apostolnak hívjanak, hiszen üldöztem isten Egyházát. De Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok, s rám árasztott kegyelme meddő nem maradt. Többet fáradtam mindnyájuknál, igaz ugyan, hogy nem én, hanem isten kegyelme velem.”

HÚSVÉTVASÁRNAP

Krisztus feltámadása. Reggel 7.30-kor szentmise, délelőtt 9 és 10.30-kor szentmisék, és este 7 órakor szentmise. Krisztus feltámadt, valóban feltámadt. Allelúja. Mindenkinek kegyelemmel teljes, boldog húsvéti ünnepeket kívánok! András atya, és képviselő testületünk

Abony • 2012. április

25

„Jézus feltámadása győzelem a Gonosz minden munkája felett” „Az asszonyokat pedig így szólította meg az angyal: „Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt…” (Mt. 28, 5-6) A húsvét csodája abban rejlik, hogy a félelemből Isten képes boldog, reményteljes küldetéstudatot teremteni. A meghalt illúziókból, élő reménységet. Az elpusztult eszmékből, életre kelt tetteket. Jézus Krisztus halála és feltámadása nem csupán egy fizikai valóság, hogy egy halott testből örök élet sarjadt,

Az Abonyi Református Egyházközség ünnepi alkalmai Nagypéntektől Húsvéthétfőig: 2012. április 6. Nagypéntek 17.00 óra Úrvacsorai közösségben emlékezhetünk Megváltónk, Jézus Krisztus értünk hozott áldozatára, a Gyülekezeti teremben. 2012. április 8. Húsvétvasárnap 9.30 óra (Vezseny: 14.00 óra, Tiszajenő: 15.30 óra) Istentisztelet úrvacsoraosztással a templomban 2012. április 9. Húsvéthétfő 9.30 óra Istentisztelet a templomban

2012. március 13. Nagykőrösön rendezték meg a Weiner Leó Zeneiskola és az abonyi Bihari János Zeneiskola AMI zongora tanszakának közös versenye, amelyen a kocséri és nyársapáti tagozat növendékei is részt vettek. A „Biharis” növendékek közül 9 fő ért el helyezést. 1. o. korcsoportban: Egedi Blanka (III. helyezett), Veress Enikő (III.), Komáromi Bianka (III.), Donkó Csenge (IV.) A 2. o. kcs.: Szekeres Hanna (III.), 3.o kcs.: S. Tóth Izabella (I.), 4. o. kcs.: Zsákai Renáta (III.), 5. o. kcs.: Hegedűs Fanni (I.), Továbbképző kcs.: Falusi Karolina (I.) Felkészítő tanárok: Kovács Erika, Polyákné Györe Éva, Szikszay Sándor, Szikszay Sándorné. (kettorony.hu)

hanem ennél sokkal több. A Megváltó Úr győzelme a halál felett egy új élet lehetőségét adja meg nemcsak az örök élet dimenziójában, hanem már itt ebben az életben is. Az asszonyok, akik Jézus sírjához igyekeztek csak fájdalmukat, kétségbeesésüket, csüggedt reménytelenségüket tudták odavinni Jézus sírjához. A feltámadás ténye azonban Isten hírnökén keresztül új életre keltette reménységüket. Ez a legcsodálatosabb Isten munkájában, hogy nem csak majd a halál után ad valamit! Ő most itt ebben az életben is új életre tudja támasztani reményünket, hitünket, munkakedvünket, szeretetéhségünket, jóakaratunkat, igazságvágyunkat, örömünket. Jézus feltámadása nem egy egyszeri győzelem a halál felett, az Ő feltámadása győzelem minden kétségbeesés, megkötözöttség,

kiszolgáltatottság, fájdalom, vagyis a Gonosz minden munkája felett. Tekintsünk be mindannyian abba az üres sírboltba, ahol Jézus feküdt. Nézzük meg, hogy a halál üressége helyett az új élet teljessége van ott. Tekintsünk be a templomokba, gyülekezetekbe, istentiszteletekre, és nézzük meg, hogy a megfáradtnak, megkövültnek, halottnak hitt közösségek helyett Isten élő Igéjével, egymás terhét hordozó gyülekezetével, a Lélek megújító áldásaival lehet találkozni. Azt kívánom, hogy mindenki találjon rá erre a csodára, és úgy vigyük haza otthonainkba, családunk körébe Jézus feltámadásának örömhírét, mint azok az asszonyok, akik az angyallal találkoztak! Áldott Feltámadás ünnepet kívánok mindenkinek! Gáll Károly, református lelkész

26

Két Torony

„Nem mindig ember, aki sorsot intéz” – Arany János

Nyomorúság Szűcs Sándor jegyzete

M

egrázó heteket élt át Magyarország az elmúlt időszakban, s vélhetőleg a „vesszőfutás” tovább folytatódik. Sokan, sokféle véleményt mondtak, szakértők elemezték a helyzetet itthon, s a határokon kívül is. Egy biztos: a mai állás szerint Magyarország rosszul jött ki a konfliktusokból. Az persze korántsem biztos, hogy ez a végeredmény kizárólag és egyértelműen a most regnáló politikai erők felelőssége. Én egyelőre nagyon konkrét aktuálpolitikai fejtegetésekbe nem is kívánok belemenni, annál is inkább nem, mert a most folyó játszmának/ játszmáknak még messze nincs végük*. Mivel mást nem tehetünk, próbáljuk megérteni, vagy inkább értelmezni helyzetünket. Az értelmezéshez kérdéseken keresztül vezet az út, vagyis akkor vagyunk képesek bárminek a megértésére is, ha értelmes kérdéseket tudunk feltenni.

Első kérdésünk: Miért éppen Magyarországot érte ez az elementáris erejű média- és pénzügyi támadás?

A

E kérdésnek azért van létjogosultsága, mert a támadások eredőjénél lévő országokban (USA, Franciaország, NagyBritannia stb.) a bírált alkotmányjogi, egyéni szabadságjogokat érintő problémák ugyanúgy fellelhetők.

z Egyesült Államokban a szeptember 11-i merénylet óta – a terrorveszélyre hivatkozva – alaposan megnyirbálták a szabadságjogokat. Nálunk elképzelhetetlen lenne olyan rendőri beavatkozás, fellépés, mint ott. Választórendszerükről pedig csak annyit, hogy lényegében a konzervatívokon és a demokratákon kívül semmilyen politikai erőnek nincs esélye a hatalom közelébe jutni. A politikai hatalom egy nagyon szűk politikai-gazdasági elit privilégiuma. Beszélhetnénk Franciaországról is, a liberális demokráciák egyik „bezzeg-országáról”. Hogy is voltak a néhány évvel ezelőtti zsinagógagyújtogatások? Vannak tettesek? Miért nem használhatták a bretonok anyanyelvüket egészen az 1990-es évekig? Mi van a szlovákiai nyelvtörvénnyel, a máig is érvényben lévő Benes-dekrétumokkal, amelyek lényegében kollektíve büntetik és fokozzák le a magyarokat másodrendű állampolgárrá? Ez nem fáj az amerikai kongresszusnak, Charles Gatinak, vagy az EU jogvédőinek? Nem. Úgy tűnik pusztán Magyarország a probléma.

Valószínű, hogy Orbánék valami nagyon érzékeny területet érintettek,

hiszen más nem indokolja, hogy a világ két legnagyobb politikai-katonai tömörülése ilyen féktelen és hisztérikus támadást indítson egy térképen is alig látható kis ország ellen.

N

yilvánvaló, hogy a Magyarországon gazdasági szabadságharcként meghirdetett intézkedések a fennálló világrend alapszerkezetét kérdőjelezik meg. Nos, ez a világrend mélyszerkezetében már bomlásnak indult, s bár a repedéseket lázasan próbálják eltömíteni, a folyamat már visszafordíthatatlan. Csak néhány elemet emelnék ki: túlnépesedés a déli féltekén, globális dél-észak népvándorlás, energiaválság, ökológiai katasztrófahelyzet stb. Ha ezen folyamatok közül bármelyik eléri a kritikus tömeget, borul az egész pénzközpontú, kapitalista világrend, s evvel együtt a világ mai urai is hatalmukat vesztik. Ebben a kiélezett helyzetben a legkisebb szembenállás, ellenszegülés is „pillangóeffektus”, azaz megállíthatatlan folyamatok beindítója lehet. Ezért megbocsájthatatlan számukra Magyarország lassú feleszmélése. Értsük meg: más dolog az, ha a körön kívüli Irán, Észak-Korea szegül szembe a fennálló világrenddel, és megint más, ha az a Illusztráció: pillanatkép a Bécsi diákok című előadásból Magyarország, amelyik alkotója, része ennek a rendnek. Egy rendszert ugyanis – gondolom ez köztudott – nem kívülről, hanem belülről lehet leghatékonyabban felrobbantani. Ha a magyar szembenállás a többiek számára esetleg példa lenne, a rendszerre nézve ennek beláthatatlan következményei lennének. Ezért kell még csírájában elfojtani a lázadást. Van azonban egy rossz hír: Európa legtöbb országával szemben, az USA-ról nem is beszélve, magyarok tömegei kezdenek felébredni, s egyre tisztábban látni a világ mélyszerkezetét. Innentől kezdve nehéz lesz már elhitetni, hogy az EU milyen jó nekünk, vagy azt, hogy az USA a szabadság hazája. Valószínű, hogy erővel le tudnak bennünket gyűrni, de a felismert tudást már nem tudják elvenni. Ez pedig – rájuk nézve – folyamatosan fennálló fenyegetettség. A fentiekből logikusan következik a második lényeges kérdés.

Abony • 2012. április

K

ik azok, akik Magyarország léte ellen törnek? Ha ezt a kérdést képesek vagyunk megválaszolni, akkor nagyon sokat megértettünk ebből a világból. Nyilvánvalóan léteznek jól ismert, sztereotip válaszok, melyekben minden bizonnyal sok igazság is van, mi azonban próbáljunk ne megelégedni ezekkel a sémákkal. Ez egyik oldalról az ember Először is kijelenthetjük, egyik legősibb késztetése, hogy az események hátterében azt is mondhatnánk, hogy a legprimitívebb hódító és faji sajátossága, másfelől viszont egy csoportérdek uralmi szándék áll. megjelenítése, kifejezése. (Megjegyezném, hogy az emberiség legnagyszerűbb metafizikai és vallási rendszerei éppen e két „sajátosság” meghaladását, túllépését célozták meg. Gondoljunk csak a legismertebb példára, Jézus Krisztusra, aki a zsidók legnagyobb megdöbbenésére kijelentette, hogy nincs „választott nép”, vagyis szűk csoportérdek, emberiség van. És még egy megjegyzés: vannak olyan népek, amelyek mindig túl tudtak lépni a hódítási kényszeren, vagy a szűk csoportérdeken. Ilyenek például az észak-amerikai indiánok, Ausztrália őslakói, vagy tetszik, nem tetszik, mi magyarok. Ugye még egy ok arra, hogy miért a minket érő heves támadások. Lényegében mi vagyunk, még így erkölcsileg-tudatilag nagyon leromlott állapotban is az egyetlen számottevő nép, amelyik az uralkodó világtendenciával szembe megy, s ezáltal, horribile dictu, egyedüliként képviseli a krisztusi etikát. (Hangsúlyozom, nem egyénenként – hiszen nagyon derék angolok, olaszok, németek, stb. vannak-, hanem népként.)

A

z uralom megszerzésének és fenntartásának a modernitásban két eszköze van: a fegyver és a pénz. Nézzük először a fegyvert!

Ősidők óta létező módszer, lényegében a puszta fizikai, majd később technikai fölényen alapuló eszköz. A modernitásban a forradalmak korával egy időben jelent meg, elsőként Angliában. Oliver Cromwell puritánjai élén népirtással egybekötött háborúban hódította meg Írországot. Ugyanennek a puritán közösségnek a tagjai szálltak partra Amerikában a Mayflowerről 1620-ban. Ők teremtették meg az Egyesült Államokat, az ő utódjaik adják az amerikai politikai elitet (protestáns és angolszász; a félreértések elkerülése végett, protestánsnak ők határozzák meg magukat, természetesen az ő általuk használt fogalomnak semmi köze a mi általunk ismert protestantizmushoz, már csak azért sem, mert ezek az emberek valójában ateisták és materialisták), és nem utolsósorban részben ők irányítják ma a világot, az ő hatalmi akaratuk érvényesül mindenhol. Ha valaki kíváncsi, hogy ez a magát liberálisnak és demokratának kikiáltó társaság mire képes, annak csak egy történelmi példát említenék. Lelkiismeret furdalás nélkül, a legaljasabb módszereket sem szégyellve kiirtották Észak-Amerika őslakosságát. az indiánok pestissel fertőzött takarókkal E nagyszerű emberek demokrácia történő legyilkolása, felfogásába gond nélkül belefért a bölények, melyek az őslakók megélhetését a hitszegés, hazugság, biztosították, szinte teljes kipusztítása. Nos, ők most is azok, akik voltak, tehát, nem ismernek kíméletet sem velünk, sem másokkal szemben. (Lásd: Afganisztán, Líbia, Irak stb. Irak esetében ugye jól emlékszünk a cinikus beismerésre? Kezdettől fogva tudták, hogy Iraknak nincsenek vegyi fegyverei, mégis erre hivatkozva indították el a háborút.)

27

M

ásodik eszköz a pénz. A pénz kezdetben semmi más nem volt, mint egyszerű csereeszköz. Legitimációját az anyagául szolgáló nemesfém, illetve az uralkodó adta. Önálló tényező akkor lett, amikor csereeszközből áruvá vált, vagyis amikor pénzért pénzt lehetett venni, tehát a pénz tőkévé változott. Lehet, hogy meglepő, de ez a jelenség az ókor első nagy szemita birodalmában, az Óbabiloni birodalomban jelent meg először Kr.e. a II. évezredben. Babilonban bankházak működtek nemzetközi leánybankokkal, s kamatra történő pénzmozgatással foglalkoztak. Sajátos történelmi körülmények okán a középkori Európában banki-pénzügyi tevékenységgel a zsidóság foglalkozott. Keresztényeknek ugyanis tilos volt pénzt kamatra kölcsönözni, az egyház ezt a tevékenységet a legszigorúbban büntette. ( Aztán a XV. században ez megváltozott, amikor a bankár Medici család Giovanni di Lorenzo nevű tagja X. Leóként pápa lett.) A XVIII. századtól kiemelkedett néhány család, amely azután egész Európát – az uralkodónak nyújtott hitelek révén- pénzügyi ellenőrzés alá vonta. Közülük a legismertebb és a legnagyobb hatalmú a Rotschild család lett. Igen korán felismerték az Újvilágban rejlő lehetőségeket, és leánybankokat hoztak létre. Az angolszász politikai elittel szoros szövetségben a XX. századra ellenőrzésük alá vonták az egész világ pénzügyi-gazdasági rendszerét. Ehhez az első és elengedhetetlenül fontos lépés az volt, hogy az USA pénzpolitikáját kizárólagosan ők intézhessék. A világon először, 1913-ban, olyan jegybankot hoztak létre, amelyik néhány család magántulajdonában van. Mindenféle kommentár nélkül leírom a FED mai vezetőinek a nevét: Ben Shalom Bernanke, Elisabeth A. Duke, Kevin Warsh, Randall Kroszner. Ettől a szervezettől függ, pontosabban ez hozta létre a Világbankot és az IMF-et is. (Az IMF elnöke Christine Lagarde a korábbi elnök Strauss-Kahn másodfokú unokatestvére; az alelnök neve David Lipton.) Látható tehát, hogy mai világunk egy valamivel több, mint ötszáz éves folyamat végeredménye, egy olyan folyamaté, amely mára hálózattá összeállva bárhol, bármikor, bármilyen eszközzel érvényesíteni tudja akaratát. Így válik érthetővé az a koncentrált támadás, Magyarország most evvel amely példa nélküli hálózati akarattal szegült erővel csapott le. A támadás azonban óvatlan volt, mert túl nagy rálátást hagyott a hálózati összefüggésekre. Kiderült, hogy az EU valódi irányítói az európai újbaloldal prominensei, akik mind a ’68-as baloldali diákmozgalmak volt tagjai (Cohn-Bendit), vagy azok gyerekei. Kiderült, hogy a néppárti, tehát keresztény és jobboldali Barroso sem az, akinek látszik, ő is a 68-as nemzedék tagja, aki ráadásul hithű maoista volt ifjan. Innen válik érhetővé az erkölcsileg már régen lenullázódott Demszky (szintén volt maoista), Gyurcsány, vagy éppen Bajnai újbóli aktivitása. Ők is e hálózat részei. Milyen érdekes, hogy Bajnai éppen azzal az amerikai progresszív alapítvánnyal áll kapcsolatban (értsd: onnan kapja a pénzt!), amely a legmagasabb amerikai kormánykörökhöz kötődik, s amelynek tagja George Soros vagy éppen Charles Gati (Gáti Károly) is, akik a mai Magyarország legagresszívebb bírálói.

a szembe.

F

ejtegetésünk lezárva, de végére nem érve, megkérdezhetjük, hogyan tovább? Egy biztos: erővel ezt a hálózatot nem győzhetjük le. Ésszel sem, mert nagyon okosak. De lélekkel igen. És hittel is. Nekik ugyanis egyik sincs. Zombik. Arany Jánost idézve, a reménytelennek tűnő helyzetre egyetlen válaszunk lehet: Nem mindig ember, aki sorsot intéz.

* Szűcs Sándor írása ez év januárjának végén íródott. Ön mit gondol, változott valami azóta? Várjuk Olvasóink véleményét is a kettorony.hu weboldalon, vagy e-mailben az [email protected] címen, illetve az Összefogás egy Jobb Abonyért Közhasznú Egyesület postafiókjában, az Abony, 2740, Pf.: 18. címen – a Szerk. megjegyzése és kérdése

28

Két Torony

Gondolkozzunk távlatokban!

Túlélésünk alapja a magyar NAGYCSALÁD és az ÖNELLÁTÁS Király B. Izabella írása

A

mindennapi hírek a világválság, a pénzügyi összeomlás, a világgazdasági csőd rémképével riogatnak. A TV csatornákon csontrágó kerekasztal-beszélgetések, kívánságműsorok, kretén show-műsorok és vetélkedők okosítják, szórakoztatják a népet, s aztán megjönnek sárga csekkek…

Mintegy fél évszázadnyi következetes, szívós munkával sikerült szétverni a magyar nagycsaládot. A család a nemzet alap-építőköve, s mint ilyen a legfőbb erőközpont. Ezért is kellett tönkretenni. assan ott tartunk, hogy a rokonság, a nagycsalád tagjai csak egy-egy temetésen, vagy esküvőn találkoznak egymással, ha csak az újkori „röghöz kötés” – így például a benzin és a vasúti jegyek ára – ebben meg nem akadályozza. Már azt sem tudjuk mit jelent a déd-, az ük-, vagy szépapa! Nem tudjuk, ki a sógor, az ángyika, a koma! A keresztapáról is csak a maffiafőnök jut eszünkbe, nem pedig az apa helyett apa, aki gondoskodik megárvult keresztgyerekéről. Mindazokat a feladatokat, amelyeket a család még nem is olyan régen természetes módon megoldott, az állam intézményesített formában képtelen elvégezni megoldani: gyermeknevelés, idősekről való gondoskodás, betegápolás… ára úgy felhalmozódtak a gondok, hogy ismét előtérbe került a család. Az állam úgy akar megszabadulni a maga teremtette gondoktól, hogy az általa szétvert és megrabolt családra hárít minden felelősséget. Eszközt, tulajdont, munkalehetőséget, pénzforrást nem ad, csak a felelősséget hárítja át.

L

M

Az egyes, magára hagyott ember is érzi, hogy a család mennyire fontos, de a maga erejéből képtelen azt megmenteni, újraépíteni. A család életteret igényel, lakást, kertet! Addig kellene ezeket a feltételeket megteremteni, amíg a lakótelepi panelházak össze nem dőlnek. Ez körülbelül akkor következik be, amikor a szeren-

csétlen lakók az utolsó részletet kifizették. Akkor aztán oly hirtelen, és olyan tömegben szakadnak a problémák a társadalomra, amit azonnal, egyszerre megoldani képtelenség. A városlakók fele panelházakban él. boldog, biztonságos családi élet gazdasági és társadalmi feltételeinek a megteremtése közel annyi időt igényel, mint amennyi a szétveréséhez kellett. Ha a politikai hatalomban lévőknek is valóban a családra alapozott nemzetmentés lesz a szándéka, akkor talán egy-két évtized is elegendő! A magyar Nagycsalád és a Nemzet helyzetét, kilátásait sokan elemzik mostanában. Az összefüggés kétségtelen, de csupán a magyarság létszámbeli drámai apadásában jelölni meg a nemzet pusztulásának fő okát, megtévesztő. Itt ugyanis több évtizedes magyar-pusztító, tudatos politikáról van szó! A nemzetet alkotó magyar nagycsaládoktól néhány évtized alatt minden életfeltételt megvontak.

A

Nincs semmi csodálkozni való azon, hogy a magyar fiatalok nem tudnak, nem akarnak, nem mernek családot alapítani, gyermeket vállalni. Azt is be kell látnunk, hogy a magyarság csupán szülésekkel sohasem lesz képes ellensúlyozni, pláne megállítani a „sáskajárást” (az újkori népvándorlást), sem a határon belül élő, hovatovább a kiszorítás tudatos szándékával szaporodó, ostoba „potyautasokat”. („Potyautas”-nak nevezik mostanában a szemérmes szociológusok az élősködő, parazita népeket, rétegeket, foglalkozásokat.) apjainkban nagycsaládon alatt általában a sokgyermekes kiscsaládokat értik (apa, anya, sok gyerek). Ennek az oka, hogy a sok gyermek (isten ajándéka) elsősorban a civilizálatlan cigánycsaládokban, illetve valamely kisvallás-szekta, és a lumpenek körében elterjedt. Ennek a magyarság érthetően nem örül, mert érdekeit, birtokait, értékeit látja veszélyben. Az ilyen típusú nagycsalád ugyanis mindenféle szociális juttatást automatikusan megkap a közösből, miközben a jövő „munkaereje” nem látszik biztosítottnak, így az előzetes közös, nemzeti befektetés megtérülésének semmi esélye. Azaz, az ilyen típusú nagycsalá-

N

dokat is nyugodtan a potyautas kategóriába lehet sorolni. Egyet kell értenünk azzal a megállapítással, hogy az a kedvező helyzet, ha egy nép reprodukálja, újratermeli önmagát. Viszont természetellenesnek, emberiségellenesnek és rendkívül veszélyesnek kell tekintenünk a felelőtlen szaporodást, amely együtt jár a tömegméretű kontraszelekcióval, s az egyes emberre váró tragikus, méltatlan életkilátásokkal. Az egész emberiségre nézve a pusztulás végveszélyével. A jelenlegi „világválság” idején egyre nyilvánvalóbb!

A magyarság túlélését a helyi (egyéni, családi) túlélési igyekezet központi támogatásával és a politika teljes irányváltoztatásával lehetne elérni. Itt nem kampányszerű hitelakciók kellenek! Nem a gyermek után járó „fejpénzekkel” való kecsegtetésre, egy íróasztalnál megtervezett népesedési programra van szükség, hanem nemzetmentő politikai akaratra! emzetünk és társadalmunk alapja a magyar nagycsalád. Az együtt élő több nemzedék, az egymást segítő rokonság. A biztonságot nyújtó, szükség esetén az önellátásra (önvédelemre) képes nagycsalád. Ennek a szemléletnek kellene megjelenni a nevelésben, a kultúrpolitikában, a szociálpolitikában, a településfejlesztési és lakásépítési tervekben, az egész gazdaságpolitikában, de még a külpolitikában is.

N

„A több generáció együttélését biztosító magyar nagycsalád nemcsak gazdasági szükségszerűség volt, hanem nemzeti tradíciók őrzője és örökítője, a nemzedékek végtelen során átnyúló familiáris kollektív emlékezés fenntartója. A nagycsaládot szerkezete alkalmassá tette, (teszi!) olyan össztársadalmi feladatok ellátásra, melyre sem az államosított, sem a szétprivatizált társadalom nem képes.tud megoldani. A magyar nagycsalád rehabilitációja, a nemzeti sajátosságainkból fakadó társadalomstruktúra helyreállítása a nemzetérdekű szociálpolitika legfőbb feladata.” (részlet a Visegrád-Mogyoróhegyi 108 pontból) - folytatjuk -

Abony • 2012. április

Na, és milyen fiú Polyák Attila? Na, és milyen fiú Polyák Attila, kérdezem egy közös ismerőstől. Hát, olyan… visszafogott, hangzik a válasz. Ja, gondoltam, biztos egy hallgatag fotoriporter, aki nem szeret beszélni. Nehéz lesz így szóra bírni, pláne ha jómagam a fotózáshoz semmit sem konyítok. Pedig most éppen arról kérdezném, mert van itt valami, amivel érdemes büszkélkednie. Rangos helyet vívott ki magának a Magyar Sajtófotó Pályázaton, olyan pozíciót, amire neves, rátarti fotósok is csak ácsingóznak. Nézem a képeket, és egyre kíváncsibb leszek: ugyan, milyen fiú Polyák Attila? S. Tóth Anikó riportja

~ Halló! Szia Attila, beszélhetünk? Interjút szeretnék veled készíteni, ja, és persze gratulálok….blablabla. Készséges és kedves választ kapok, Várjak pár percet, szokatlan neki a szituáció, de mindjárt összeszedi magát, elvégre még csak tizenegy óra van és ez, na, most korai időpontnak számít. Aztán megtudom, hogy már gyerekkorában is fotózott. Édesapja (Polyák László) gépét fogta kézbe először. Én őt ismertem, a mackós embert a gépével, és édesanyját, akitől zongorázni tanultunk, tanulnak sokan. Attila 1983-ban született. „Először édesapám kezében láttam fényképezőgépet, és általa kerültem közel a fotózáshoz. Egy Zenit típusú géppel készítettem első felvételeim. 14 évesen már egy Canon márkájú, filmes fényképezővel fotóztam, amikor csak volt rá lehetőségem.” Honlapjáról (www.polyakattila.hu) loptam ezeket a sorokat, mert, bevallom, ott ragadtam. Azért kattintottam oda, hogy kicsit közelebb kerüljek a világához, de végül már pusztán maguk a képek tartottak fogva. Van, amelyik azért, mert élesen kiragad, kimerevít egy mozgalmas, viharos pillanatot, és van, amelyik azért, mert olyan magányt mutat, hogy belesajdul a szívem. ~ Volt olyan, hogy utóbb rácsodálkoztál egy képre, mert nem az volt rajta, amire számítottál? ~ Persze. Egyszer egy tüntetésen, ahol jó nagy füst volt meg kavarodás, persze kattogtattam a gépet. Aztán, csak később vettem észre, hogy éppen azt kaptam el, amikor egy tüntető fenékbe rúg egy rendőrt, Így utólag mulatságos pillanatnak tűnt. „Első riporteri munkám 2006 október 23.-a eseményei voltak. Félelmetes élmény volt.” – írja önéletrajzában. Megtudom, hogy Járdány Bencénél tanult, (még egy abonyi fotós família!), volt bulvárlapnál, rögzítette a celebek életét is, aztán 2010-ben a szabadúszást választotta. A Magyar Sajtófotó Pályázatra sportsorozat kategóriában nevezett, de témaválasztásban voltaképpen „mindenevő”. Meg-megjelenik a környéken ott, ahol történik valami.

29

30

Két Torony A MÚOSZ által meghirdetett pályázatra egyébként több mint 300 szerző pályázott. A zsűrinek 8800-nál is több képet kellett jó alaposan átnéznie, és nem kisebb ember volt az elnök, mint Tony Hicks, az AP európai és afrikai fotószerkesztője. ~ Elsősorban sportfotókkal próbálkoztam - mondja Attila. Megkeresetem a Lőrinczy Attilát, az abonyi birkózóklub vezetőjét, és megkértem, hadd menjek be hozzájuk. Aztán az edzőteremben elkezdtem a fotósorozat elejét. Persze eleinte fotózásról szó sem lehetett, mert a gyerekek egyből körém gyűltek, dumálgattunk, érdekelte őket, hogy mit csinálok, nem is nagyon ment a munka egyikünknek sem. Aztán lassan, napról napra megszokták, hogy ott vagyok. Először csak leültem egy sarokba. figyeltem őket, és ha megláttam egy-egy pillanatot, akkor lefotóztam. Persze igyekeztem láthatatlanná válni. ~ A sorozat elején így hát az Abonyi Birkózó Club hétköznapjaiba láthatunk bele, a végén pedig már a verseny kínja és öröme látható. Miért érdekes mindez? ~ Az akarat és a szeretet, amivel ezt a sportot űzik, már nagyon kicsi koruk óta, az lenyűgöző. Ahogy megélik ezt az egészet, ahogy küzdenek, gyakorolnak, ahogy próbálnak egyre jobbak és jobbak lenni…És a versenyen az a katarzis, ahogy kitör belőlük…az a katarzis ezeknek a kicsi gyerekeknek az arcán, számomra ez a legelragadóbb. Nem is akarta elhinni, hogy díjazták. Végül rákeresett az interneten, akkor már hitt a saját szemének. Kategóriájában második lett, első díjat nem adtak ki. A pályázat ünnepélyes díjátadóját március 23-án tartották a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol megtekinthető a képekből rendezett kiállítás is!

Polyák Attila korábbi szakmai elismerései: 2011 Budapest, Kossuth tér, kiállítás az Együttlét fotópályázat keretein belül 2010 Kiállított képek a National Geographic kiállításán. 2009 Az Év Fotói 2009 albumban való megjelenés 2007 Kiállított kép a Néprajzi Múzeumban 2006 Kiállítás Pécsett a Diákfotópályázaton 2006 V. Lumix digitális fotópályázat I. hely

Abony • 2012. április

31

2012. február – farsangoló gyerekek

A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak a farsang ideje. A télbúcsúztatóként is nagyon várt eseményt, a farsangi mulatságot a Szivárvány óvoda és bölcsőde intézményében is megtartották. A „télűzés” mulatságát egyébként több intézményben is megtartották. Kiszebáb égetés volt a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola iskolaotthonos osztályaiban, de a Somogyiban sem maradt el a farsangolás. A gyermekek jelmezes mókázásáról Borsányi János készített sok-sok képet, amelyet a kettorony.hu galériáján is megosztott minden Kedves Olvasóval. (T.T.)

Abonyi diákok is

„Ifirkálnak”

2012. március 21.

Ismét megrendezték Abonyban a már hagyománnyá vált oviolimpiát. A sportcsarnokban megrendezett játékos vetélkedőn Abony, Újszilvás, Jászkarajenő óvodásai vettek részt. Az ovisok sportrendezvényének remek hangulatát, szervezettségét Orbánné Zsuzsi óvó néni és lelkes segítői biztosították. Több ügyességi versenyszámban mérte össze tudását több száz kis lurkó, akik hatalmas élvezettel vették az akadályokat. (kettorony.hu)

2012. március 10.

A Szent Imre Közösségi Házban a lányok, asszonyok köszöntése mellett a magyar nóta és operett szerelmeseinek színvonalas és közel három órás műsort adott a Bihari Színkör, „Ahogyan én szeretlek” címmel. A teltházas nóta- és operett délutánon a sztárvendég Gyöngyösi Kiss Anna, a rendezvény házigazdája Acsai Ferenc volt. Zenei kísérők Dudinszky György és Lakatos Zoltán. További fellépők: Abonyi Magda, Acsai Ferenc, Bakos Melinda, Barta Károly, Bende Tibor, Csuti Bella, Fejes István, Kókai László és Kovács Andor és a táncosok. Mindannyian nem mindennapi, felejthetetlen órákat szereztek a magyar nóta és operett kedvelőinek. (kettorony.hu)

Két abonyi diák is részt vesz a szolnoki Hild Viktor Városi Könyvtár gondozásában tavaly június óta megjelenő SzolnokIFirkász című diáklap szerkesztésében. A szolnoki városi könyvtár 2010ben nyert támogatást a TÁMOP „Építő közösségek az egész életen át tanulásért” című pályázaton. Ennek köszönhetően indult el az „Ifjúság egy-másért” program, amely egy tucat, különböző szakkörbe és klubba várta a fiatalokat. Az egyik ilyen az Ifirkász Klub, amelynek tagjai havonta megjelenő diáklap szerkesztésére vállalkoztak. A SzolnokIFIrkász első száma még az előző tanév végén jelent meg, szeptember óta pedig havi rendszerességgel jelentkezik. A középiskolások által szerkesztett lapnak nyilatkozott már Al Ghaoui Hesna, Dósa Mátyás, Cozombolis, Malek Andrea, Bot Gábor és Jankovics Marcell is. A diákok rendszeresen írnak a város iskoláiról, helyi kulturális eseményekről, bemutatják a szolnoki zenekarokat és a különleges sportokat. A lapnak, szeptember óta két abonyi munkatársa is van. Csomor Dániel, a Varga Katalin Gimnázium 11-es diákja a lap fotósa, Szabados Mónika, aki szintén Vargás, a SzolnokIFIrkász egyik legtöbbet író riportere. A szerkesztőség minden újságírás iránt érdeklődő középiskolás előtt nyitva áll.

32

Két Torony

Kézilabdatorna Nagy Gábor emlékére Az abonyi sportcsarnok adott otthont a Nagy Gábor emléktornának február 19én. A felkészülési torna mérkőzéseire mind az ifiknél, mind a felnőtteknél háromhárom csapat nevezett. Az abonyi ifjúsági csapat harmadik lett, míg a helyi felnőtt csapat megnyerte a tornát. Nagy Gábor a Somogyi Imre Általános Iskola testnevelő tanára volt hosszú időkön keresztül, nevéhez köthető az abonyi kézilabda sport útjára indítása, hőskora. Emlékére immár hagyományosan minden évben megrendezik a róla elnevezett kézilabda tornát, ahol előtte tisztelegnek a sportolók és a sportszerető közönség. A felnőtt csapatok közül első lett az ABONETT, második Jászberény, harmadik Túrkeve. A torna legjobb játékosa az ifiknél Molnár Krisztina lett, Válóczi Tünde a legjobb abonyi, Tóth Annamária, a Jászberény játékosa a legjobb kapus, és Szőke Fanni a gólkirálynő. A tornát a Ceglédi Kék Cápák nyerték, második Jászberény és harmadik az ABONETT KC. A torna legjobb felnőtt játékosának Bús Lindát választották, a legjobb abonyi Lőrinczyné Kövér Judit, a legjobb kapus az abonyi Mertlik Ildikó, a pedig gólkirálynő a szintén hazaiaknál játszó Halasi Réka. Eredmények – ifi: Ceglédi Kék Cápák- Jászberény 12:15 (6:9) ABONETT- Ceglédi Kék Cápák 9:18 (6: 8) ABONETT- Jászberény 20:17(7:9) Eredmények: – felnőtt: ABONETT- Jászberény 29:25 (17:12) ABONETT- Túrkeve 32:21 (11:12) Túrkeve- Jászberény 22:25 (14:13)

Drogprevenciós focitorna Pénteken, február 24-én Abonyban megrendezték az első Drogprevenciós Labdarúgó Tornát. A tornát az abonyi rendőrőrs szervezte, meghívva az őrs illetékességi területén lévő települések általános iskoláinak labdarúgó csapatait. A meghívásra hat településről érkeztek a focit kedvelő diákok, így Törtel, Jászkarajenő, Tápiószőlős, Újszilvás, Kőröstetétlen és Abony csapatai küzdöttek egymás ellen. A focigálát a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola nyerte, második az Újszilvási Általános Iskola, harmadik az abonyi Somogyi Imre Általános Iskola csapata, negyedik pedig a szin-

tén abonyi Montágh Imre Általános Iskola csapata lett. A rendezvény főösszefogója Kapás Béla, az abonyi Somogyi Imre Általános Iskola iskolarendőre volt, akiről Pintér Gábor, a helyi őrs vezetője elmondta, hogy kitűnő a kapcsolata a nevelőkkel és diákokkal, ezen felül ő fogja össze a többi iskolarendőr munkáját is. Az egészséges életmódra való nevelés mellett a szervezők a közösségformáló szerep erősítésére is fel kívánták hívni a figyelmet a rendezvénnyel, amelyről képes beszámolót Borsányi János készített a kettorony.hu-n. Temesközy Tamás

Jótékonyságból „csinálták a balhét” Őrületes buli kerekedett abból a jótékonysági rock koncertből, melyet a Bagoly söröző klubhelyiségében tartottak meg március 16-án, pénteken. A koncert teljes bevételét a szervezők és a fellépők az abonyi Karitász egyesületnek, a rászorulók megsegítésére ajánlották fel. A koncerten a RebellionStrings (Cegléd), az ex Anno-Rt. (Abony) és a FaterRocK (Abony) együttesek léptek fel és haj-

nalig tartó fergeteges bulival örvendeztették meg a rock szerelmeseit. temesközy Kiadja: az Összefogás egy Jobb Abonyért Közhasznú Egyesület Felelős szerkesztő: Gedei Gábor Abony, 2012. április Megjelenik 6500 példányban ISSN 2063-286X