abonyi
Két Torony Abony • 2014. március 27.
Szóval… ...ekkora a fejetlenség az önkormányzatban?! – ezekkel a szavakkal szólított meg egy abonyi ismerősöm. Elmondta, kezébe került az újság, bele is olvasott, és bosszankodik is eleget, ha a megjelent sorok egy-némelyikére gondol. Mert –mondja- tudta ő, hallotta, néha tapasztalta is, hogy zűrzavar van a városvezetésben. De így, leírva, azt mondja, egészen más. A városházi böszmeségek sokkal borzasztóbbnak tűnnek így, mint amikor esetleg a szomszéd meséli, vagy a boltban összefutva ismerősök között kerül néhány szó. Szóval, oké, tudom, hogy ekkora a fejetlenség az önkormányzatban, de tényleg, miért ezt leírni - fűzte tovább a gondolatait – ha úgy is tudja mindenki…?
Szomszédvári uszodaavató:
Fellegvár 1933-as megépítése óta most először újították fel a ceglédi „belső strandot”. A városi sportuszodában szakemberek egy új vízilabda fellegvárat látnak, amely a környékbelieket is szívesen fogadja. Újabb lehetőség tehát az abonyi lurkók előtt, hogy vízilabdázzanak, akár profi szinten is…
A nekem szegezett kérdés megállított egy pillanatra. Tényleg, minek ezt leírni, ha mindenki tudja?! Aztán tovább gondolkodtam, és megmagyaráztam magamnak, hogy ha mindenki tudná, akkor már rég’ nem így mennének a dolgok. Ha mindenki, akinek beleszólása van a vezetők ki-és megválasztásában, ezzel tisztában lenne, nem hagyná annyiban. Szóval, biztos, hogy hiányok vannak még a tájékoztatásban. Mi ezt továbbra is próbáljuk a magunk módján pótolni. Ezért írjuk le, amit látunk, hallunk és tapasztalunk. Különben is: „egy újszülöttnek minden vicc új” – mondhatnánk. Csak ami itt folyik, az sajnos nem vicc. Gedei Gábor
Az uszodaavatón részt vett Orbán Viktor is, aki gratulált Földi Lászlónak. Nélküle ez a beruházás aligha került volna tető alá. Természetesen a politikai döntéshozók a jó célokat kön�nyen belátják, de kell valaki mindig, aki dögönyözi őket, hogy a jó célok ne tolódjanak el a soha meg nem valósuló távlatba és Földi László e tekintetben kétségkívül rámenős ember. Köszönöm szépen, László! – mondta a
Fele sem Zsarolni próbálta a polgármester a képviselő-testületet a költségvetés tárgyalásakor. Többen is így értelmezték Balogh Edit kiszólását az intézményvezetők felé. Egedy Zsolt volt az, aki visszautasította, hogy a polgármester azzal ijesztgette a városi dolgozókat, közalkalmazottakat és köztisztviselőket, hogy majd nem kapnak fizetést, és ez azért van, mert a képviselő-testület leszavazta február 27-én a költségvetést. Ez nem igaz. Ugyanis semmi hátrány nem ért volna senkit sem, ha a testület továbbra is ragaszkodik egy jobban előkészített költségvetéshez, mert az elfogadás végső határideje tör-
miniszterelnök. Orbán Viktor egyértelművé tette azt is, hogy látogatásának célja az is, hogy kérje a választókerületben élők további támogatását. Úgy fogalmazott, hogy az április 6-i választások tétje nem kevesebb, mint hogy képesek leszünk-e megvédeni az eddigi eredményeinket, képesek leszünk-e Európa jobban teljesítő országai közé tartozni, vagy vis�sza fogunk süppedni a kishitűség és a reménytelenség 2010 előtti mocsarába.
igaz?
vény szerint március 15. Ennek ellenére, amikor Balogh Edit március 4-én (vitatott jogszerűséggel!) ismét a testület asztalára tette az előterjesztést, a többség már megszavazta. Az elfogadással a képviselők egyfajta kegyet gyakoroltak a baloldali kampánnyal elfoglalt városvezető fölött. Hogy milyen megjegyzések, féligazságok, csúsztatások, füllentések és viták mentén folyt Abony 2014. évi költségvetésének tárgyalása januártól márciusig, arról szól riportunk a 3. oldalon.
(Az uszodaavatóról szóló cikkünk a 8. oldalon)
2
Két Torony - t-ma
Telt házzal ünnepeltük március idusát A Kultúra Házában rendezték a városi ünnepséget március 15-én. A műsort a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola 8. z. osztálya adta, közreműködött az iskola nagykórusa, Reich Anikó vezényletével. A műsort megelőzően Romhányiné dr. Balogh Edit, polgármester mondott beszédet. Felidézte 1848 vívmányait, a jobbágyfelszabadítást, a polgárság kialakulását, a dézsma, a papi tized, a robot eltörlését. Március 15-dike az egyetlen nap, melyben egy egész ország
miliője, szellemisége sűrűsödik bele. Megannyi fogalom, - mint például hazafiság, hazaszeretet, bátorság, hűség, egyenlőség, szabadság, testvériség- melyek ennek a korai tavaszi naphoz szorosan kötődnek.
Fotó: Borsányi János
Fotó: Temesközy Tamás
Fotó: Temesközy Tamás
Fotó: Borsányi János
Szubjektív
A mûsor elôtt le a kalappal, de a beszédért kár volt… Feszes, nem rövid, de nem túl hosszú, jól felépített, modern- és népzenével egyaránt teletűzdelt, dalokban gazdag, de prózában sem szegény, szerepjátékkal fűszerezett magyar ízű programot tettek le az asztalra az iskolások. Azt hiszem, valamennyi jelenlévő nevében elmondhatom: mindenki örömére. Le a kalappal a diákok és felkészítő tanáruk, Zelei Emőke előtt! Nagy gratula’ és ezer hála nekik! A hála és köszönet nem csak azért illeti a gyulaisokat, mert remek műsort állítottak színpadra nemzeti ünnepünkön. Hanem azért is, mert produkciójukkal feledtették Balogh Edit beszédének végét. És jó lenne azt elfeledni,
örökre! Mert annyira még nem zúztak tönkre ünnepséget mostanában, mint azt Romhányiné dr. Balogh Edit tette polgármesteri minőségében 2014. márciusának idusán. Pedig egészen a beszéd közepéig azt lehetett hinni, hogy megússza az ünnep az aktuálpolitikát. De nem így történt. Amikor kitért a 12 pont aktualitásaira, sok jobb érzésű ember felkapta a fejét: tudja az a hölgy, ott fenn, a színpadon, hogy miről beszél!? Dr. Balogh Edit szó szerint a következőket mondta, megfogalmazva, hogy szerinte mit kíván ma a magyar nemzet. „Szomorú, hogy 166 évvel a márciusi forradalom után napjainkra ismét
A polgármester a márciusi ifjak által kinyomtatott 12 pontra kitérve elmondta beszédében, hogy szerinte számos, az akkor megfogalmazott követelés ma
is aktuálissal bír. A beszéd és a műsor után a Kultúra Házának külső falán elhelyezett emléktábláknál az ünneplők elhelyezték koszorúikat.
aktuális vált a márciusi ifjak 12 pontos követelésből jó néhány. Fel kell emelni hangunkat a jogállamiság helyreállításáért, hogy a törvények ne a kiskirályok korlátlan hatalmát védjék, hanem a demokráciát. Fel kell emelni hangunkat a valódi sajtószabadságért, mert ma szinte minden sajtó a hatalom és nem az igaz szó szolgálatában áll. Fel kell emelni hangunkat a hatalmon lévők túlkapásaival szemben. Szerezzünk együtt érvény 1848 üzenetének! Legyen újra sajtószabadság, legyen újra törvény előtti egyenlőség, legyen közös teherviselés. Mit kíván ma a magyar nemzet? Valódi demokráciát, korrupciómentes Magyarországot, a gazdasági és politikai bűncselekmények felszámolását, közbiztonságot, közmunka helyett valódi munkahelyeket, létminimum helyett jólétet a munkából élőknek, esélyegyenlőséget az oktatásban, az egészségügyben a várólisták
felszámolását, gyengülő forint helyett pénzügyi stabilitást. Ha mindez megvalósul, lesz megbékélés, és lesz egyetértés.” … Ahogy ezek után végignéztem a széksorokon, ezekkel a szavakkal éppen az ellenkezőjét érte el, mint amiről beszélt. Az értetlen, döbbent, feldúlt arcokat látva egyértelmű volt, hogy pontosan azt nem teremtett szónoklatával Abony polgármestere, amire szavak szintjén annyira vágyakozik: megbékélést és egyetértést. A döbbenetet az ünnepség után már humorral tompították a kritikusok. Egyikük megjegyezte: hitelesség tehette volna a beszédet, ha a korrupciót, gazdasági bűncselekményeket, kiskirályokat üldöző beszéd közben Gyurcsány Ferenc, Hagyó Miklós, Simon Gábor, Bajnai Gordon fotóját vetíti a háttérben a projektor.
Két Torony – ön-kór-kép
3
Törvénysértőn gyűjtött adatokat a hivatal
Ebugattát! Törvénysértő és adatvédelmi szempontból aggályos lehet bármilyen személyes adatnak olyan gyűjtőeszközben való gyűjtése, amelyhez az adatkezelésre jogosulton kívül más személy is hozzáférhet. Ezt a törvényességi felügyelet vezetője állapította meg annak okán, hogy panasz érkezett a tavalyi eb összeírás miatt a Pest Megyei Kormányhivatalhoz. Kifogásolható, ahogyan az abonyi polgármesteri hivatal a kutyatartók szociális helyzetét igyekezett felderíteni. Úgy, hogy bizalmas, személyes adatokat gyűjtött egy közönséges ládában…
Nem biztosította a polgármesteri hivatal a kérdőívre adott válaszok bizalmas, „zárt láncban történő” kezelését, amikor tavaly októberben közreadta az eb ös�szeírásra vonatkozó adatlapokat. Ez volt az egyik következtetés, amit a Temesközy Tamás által bemutatott törvényességi megállapításokból le lehetett vonni. Temesközy február 27-én adta át a dokumentációt a képviselő-testületnek. Azonban a Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályának észrevételét az abonyi jegyző és a polgármester is szó nélkül hagyta (lásd: No komment? - 2014. március 7. Két Torony).
kötelezettség elmulasztása állatvédelmi bírságot vonhat maga után”. Arra azonban nem volt semmiféle garancia, hogy ez az adatlap eljut minden érintetthez. Előfordulhatott volna, hogy a hirdetési újságot elfújja a szél, esetleg elázik az esőben, kiesik, vagy pont a kutyus veszi magához a postaládából és aprítja miszlikbe a fontos hivatali küldeményt… Ettől fogva pedig máris büntethető a derék abonyi kutyás, hiszen rá lehet fogni, hogy nem akart adatot szolgáltatni. Hát ez az egyik ok, ami akkoriban kiverte a biztosítékot. A másik: a visszaküldés módja. A hivatal kérte postai úton vis�-
Ládák bizalmas adatokhoz a városházán januárban Abonyi zárt lánc
Kölykök - kutyába vett adatvédelem?
iránt érdeklődött. Ezen a lapon a hivatal a szociális helyzetről kért információkat arra hivatkozva, hogy a közölt adatokat egy esetlegesen bevezetendő eb rendészeti díj mértékének megállapításakor majdan figyelembe vegyék. A „Szociális helyzet adatlap” kitöltése ugyan önkéntes volt, de igen mélyen behatolt a kutyás polgárok magánszférájába. Kérdezték, hogy elvált-e, hányan laknak egy háztartásban, milyen a rokoni kapcsolat és kinek mennyi a jövedelme. Mindezt büntetőjogi felelősség terhe mellett kérték lenyilatkozni. Azt is megígérte az írás, hogy az adatokat bizalmasan kezeli és csakis az abonyi polgármesteri hivatal használja fel. Ebben azonban sokaknak nem volt bizodalma, hiszen a gyűjtőládához mindenki hozzáférhetett volna egy kis ügyességgel a Városházán...
Az eb összeírás során tehát egyéb személyes adatokat is próbált bezsebelni a polgármesteri hivatal egy közönséges ládában. A törvényességi felügyelet vezetőjének álláspontja szerint azonban törvénysértő és adatvédelmi szempontból aggályos lehet bármilyen személyes adatnak olyan gyűjtőeszközben való gyűjtése, amelyhez az adatkezelésre jogosulton kívül más személy is hozzáférhet. Magyarán: a polgármesteri hivatal megsértette az adatkezeléssel kapcsolatos szabályokat. Az összeírás során alkalmazott, aggályosnak tekinthető kérdőívvel, illetve a személyes adatok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott kifogásokra azt javasolta, hogy akinek ez problémát jelent, bátran forduljon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.
A „dicsô múltról” rendeznek kiállítást Abonyban
Úgy tudjuk, azóta sem jelent meg semmilyen hivatalos bocsánatkérés vagy helyesbítés, esetleg pontosítás a városvezetés részéről ebben az ügyben (sem). Pedig tavaly, amikor október 10-én megjelent az eb összeírási adatlap a Kincskeresőbe csomagolva, nagy volt a felháborodás az abonyiak között. A hirdetési újságba ugyanis egy kötelezően kitöltendő kérdőívet hajtogattak, büntetés terhe mellett. A tájékoztató szerint, ha ezt valaki nem küldi vissza kitöltve a hivatalnak „az adatszolgáltatási
szajuttatni a kitöltött adatlapokat, vagy pedig a városháza bejárati recepcióján kihelyezett gyűjtőládába bedobni. Ugyan, ki fogja nekem elhinni, hogy bedobtam a válaszaimat, ha esetleg nem találják – kérdezgették egymástól az emberek, de megnyugtató választ nem kaptak. Ez utóbbi módszert igencsak aggályosnak tartották a törvénytisztelő abonyiak, s mint a felügyelet megállapításából kitűnik, igazuk is volt. Ráadásul az adatlap mellé egy másik kérdőívet is csatoltak, ami a kutyatartó szociális helyzete
A Székely Nemzeti Múzeum néhai főigazgatója, Kónya Ádám fotóiból nyílik kiállítás Abonyban április 2-án. Kónya, aki a székely zászlót, a Székely Nemzeti Tanács hivatalos lobogóját is tervezte, kúriákat fotózott Háromszéken. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum archívumából származó fotókon megelevenedik a dicső múlt. Háromszéket a kúriák földjének is hívják. A Háromszéki Kúriák című kiállítás szeretné közelebb hozni ezt a turisztikai és kulturális szempontból kiemelkedő magyar tájegységet, amely megannyi kiválóságot adott és ad a magyarságnak. A fotókiállítást az Erdély Művészet és Örökség Egyesület és a Jancsó Alapítvány szervezésében, az Összefogás egy Jobb Abonyért Közhasznú Egyesület és az Abonyi Kultúra Háza közreműködésével mutatják be Abonyban 2014. április 2-án (szerda) 18.00 órai kezdettel. Fővédnök: Dr. Magyar Gábor. A rendezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. (Meghívónk a 12. oldalon)
4 Fele sem igaz?
Két Torony – ön-kór-kép folytatás az 1. oldalról
Költségvetés
Március 15-ig lett volna még ideje a testültnek arra, hogy alaposan megrágja a polgármester nevével fémjelzett költségvetést. Sőt! Oka is lett volna rá, mégpedig sok-sok millió. Az a hiány ugyanis, amivel ez évre a polgármesteri hivatal kalkulált, első körben meghaladta a 200 millió forintot. Balogh Edit a leírtak szerint ennyivel kevesebb bevételre számított a kiadásokhoz képest. Azt mondta, hogy nem ad elég pénzt az állam a kötelező feladatokra. Le is szavazták az előterjesztését február 5-én, de ez ellen akkor még maga a polgármester sem berzenkedett. Nem is nagyon tehette, hiszen a törvény egyértelműen fogalmaz: miután az állam átvállalta az önkormányzatok adósságát (Abonynak ezáltal 600 millióval több marad a kasszájában!), szigorúan tilos forráshiányos (azaz mínuszos) költségvetést tervezniük a településeknek. A február 27-én, úgymond „második körben” benyújtott előterjesztésben ezért 142 millió forinttal megemelték a helyi adóbevételeket és mintegy 64 millióval csökkentették a kiadások fő előirányzatát. Így eltűnt a hiány, de, mint elhangzott, csakis papíron! Többen is a „kozmetikázott” szót használták, mások „virtuális”, „soha nem teljesülő” bevételekről beszéltek a viták során. Még a gazdasági
Dr. Egedy Zsolt: „Ez nem kekeckedés!” Fotó: Lőve
2014
osztályvezető is elismerte, hogy az egyensúlyt csupán papíron sikerült megteremteni és nem lát garanciát a bevételek teljesülésére. Mégis, hogy megnyugtassák a kedélyeket, az előterjesztők bedobták a kintlévőségek legendáját, ami aztán új irányba vitte a vitát. Ennek lényege, hogy Balogh Edit szerint Kelemen aljegyző szolgálatba állítása felcsillantotta az eddig be nem hajtott adók beszedésének reményét. Nevezetesen: kiderült, hogy az önkormányzatnak az elmúlt fél évtizedre visszamenőleg 300 millió forintot meghaladó kintlévősége van a be nem fizetett iparűzési, kommunális, gépjármű stb. adók miatt. Ha ezt behajtja az önkormányzat, semmi baj nem lesz, mert lesz pénz a városi kasszában – fejtegette hosszasan érveit február 27-én a Pénzügyi Bizottság szocialista elnöke, megtámogatva ezzel Balogh Editet a vitában. Ekkor ugyanis már gyülekeztek a viharfelhők a polgármester feje fölött, látszott, hogy a képviselők többségének nagyon nincs ínyére, hogy egy hevenyészett, pontatlan és megbízhatatlan számadatokat tartalmazó költésvetést dobtak eléjük. A be nem fizetett adók behajthatóságának ígérete azonban úgy tűnt, megnyugtatja a kedélyeket. Kelemen Tibor aljegyzőként kifejtette, hogy az öt-hat évre visszamenőleg 324 millió forintra rúgó, meg nem fizetett adónak a 80 százaléka behajtható. Azt is hozzátette, hogy a felmérések alapján 2015 áprili-
sára ennek az összegnek 55-60 százaléka befolyhat. Az elhangzottak annyira meggyőzőek voltak, hogy Habony István nem győzte eleget dicsérni „Kelemen Tibor aljegyző úr” szakmai nagyszerűségét. Végre egy olyan ember, aki ért ahhoz, hogyan lehet adót behajtani, törvényesen és tisztességesen megcsinálja a város gyarapodása érdekében – mondta az MSZP-s elnök. Habony annyira lelkesen érvelt a kintlévőségek behajtása mellett és annyira bízott azokban, hogy azonnal elfogadásra javasolt a költségvetést. Mások azonban óvatosabbak voltak. Talán azért, mert jól ismerik Balogh Edit csúsztatásait, amiket gyakran már hazugságokként emlegetnek folyosói beszélgetéseken, több képviselő is szerette volna írásban látni az aljegyző és a polgármester által emlegetett számok teljesíthetőségét. Kérték, hogy a 142 millió forintos adóbevételi előirányzat teljesülését, illetve annak alátámasztását a költségvetés mellékleteként írják le. Mivel ez a kérésük február 27én nem teljesült, ekkor is leszavazták az előterjesztést azzal, hogy egy későbbi időpontra kapjanak írásos választ. Látható volt, hogy ez a döntés nagyon megfekszi Balogh Edit gyomrát. De nem sokáig füstölgött magában, hanem gyorsan szünetet rendelt el (ekkor vetette oda futtában a jelenlévő intézményvezetőknek, hogy ezek után nem lesz fizetésük, hiszen nincs költségvetés és ezt köszönjék a képviselő-testületnek), ezt követően pedig hű kobzosa, a jegyző drámai hangon olvasta fel a törvény azon passzusait, amelyek arról szóltak, milyen súlyos következményei lehetnek, ha nincs a városnak elfogadott költségvetése. (Úgy látszik, dr. Balogh Pál erre már készült, hiszen néhány nappal korábban, az Ügyrendi Bizottságban kevésbé volt tájékozott ez ügyben, még a határidejét sem tudta a költségvetés végleges elfogadásának…) A leszavazott költségvetést tehát ismét a testület elé kellett vinni, egy másik időpontban. Balogh Edit ennek dátumát március
4-ben találta meg, amikor a február 27-én félbehagyott soros ülést folytatták (akkor ugyanis este 10 után még hátravolt nyolc napirend és ezt tolták át március 4-re). Ez azért fontos, mert vitatott, hogy jogszerűen került-e a költségvetés tárgyalása ugyanannak az ülésnek a napirendjére. Amikor ezt a kérdést Egedy Zsolt felvetetette, Balogh Edit teljesen elbizonytalanodott, majd egy perccel később elismerte, hogy valóban másik (rendkívüli) ülés keretében kellett volna tárgyaltatni a már leszavazott költségvetést. Tehát „nem volt teljesen jogszerű” a kiküldött meghívó – mondta. Balogh Edit ezek után már azt is felajánlotta, hogy ha kell, feloszlatja az ülést. Ekkor azonban segítségére sietett a jegyző, aki viszont kifejtette, hogy álláspontja szerit minden úgy jó, ahogy van. Ez a két ellentétes vélemény ugyan nem nyugtatta meg a testületet, mégsem lázadtak fel. Sőt! Inkább kegyet gyakoroltak a teljesen tanácstalanul vergődő polgármester fölött és megszavazták, hogy ha már így alakult, akkor folytassák le az újabb költésvetési vitát. Ezt hallván Balogh Edit ismét felbátorodott és lazán odavetette a képviselőknek, hogy ugyan mi értelme is lett volna rendkívüli ülést tartani a költésvetésről, hiszen senki nem tett érdemi módosító javaslatot az előterjesztéshez. Ezen aztán ismét többen kiakadtak. Legelőször Habony István kérte ki magának a polgármester megjegyzését, emlékeztetve, hogy igenis mondott módosító javaslatot, csak éppen azt senki nem tette hozzá az előterjesztéshez. Ezen túlmenően kiderült, hogy Magyar Gábor írásban is elküldte módosítóját, Egedy Zsolt és Fekete Tibor ugyancsak megfogalmaztak módosító indítványokat. Miután ily módon ismét cáfolták Balogh Edit szavait, kérdezték, hol vannak a február 27-én kért pontos számítások a kintlévőségek behajtására. A döbbenet akkor ült ki ismét a képviselők arcára, amikor kiderült: sehol. A hivatal másként értelmezte kéréseiket
Két Torony – ön-kór-kép Fotó: Temesközy Tamás
Dr. Balogh Pál és Kelemen Tibor egyeztet – A szó elszállt... és egészen más számokat tettek le írásban, mint amiről február 27-én szó volt. A képviselők ismét megdöbbenéssel szembesültek azzal a tén�nyel, hogy bár készült egy anyag az adóhátralékok behajtásával kapcsolatos intézkedésekről, de nem tartalmazott konkrét számokat. A szó elszállt, az írás pedig, ami megmaradt, köszönőviszonyban sem volt a korábban hangoztatottakkal. Sőt! Egészen pontosan az volt leírva, hogy „az egyensúly megteremtése érdekében megemelt adóbevételi előirányzatok maradéktalan teljesítése valószerűtlen”. Ez a mondat pedig azokat igazolta, akik február 27-én is azért aggódtak, hogy a szóban elhangzó számoknak semmi köze a valósághoz (és, ugye, ezért nem is szavazták meg a költségvetést). Sőt! A polgármester március 4-én (ellentétben a február 27-én elhangzottakkal) azt mondta: legfeljebb 36 millió forint hajtható be a kintlévőségekből. Tehát az a 170 millió forintot, ami a kiadások és a bevételek közötti különbség (tehát a hiány), csakis feltupírozni lehet (mármint a bevételeket, hogy eltűnjön a hiány). Amíg nem kapunk plusz állami támogatást és a fejlesztési tartalékból év közben végszükség esetén nem csoportosítjuk át a pénzeket, akkor bizony csőd közeli helyzet lehet Abonyban – jelentette ki Balogh Edit. Emlékezetes, hogy tavaly is csőddel fenyegetett a polgármester, amikor a költségvetést tárgyalták, miközben mostanság, amikor baloldali jelöltként kampányol, már büszkén
emlegeti az önkormányzat gazdasági stabilitását - tehát nem állt elő az általa emlegetett válság 2013-ban, pedig annak idején nagyon mondta, hogy a kormány miatt Abony csődbe jut. Azt, hogy ezek után ki és mennyire vette még komolyan az újabb polgármesteri riogatást, nem lehet tudni. Az viszont nyilvánvaló, hogy az egymásnak ellent mondó adatok és kijelentések alaposan felbosszantották a képviselőket. Habony István fennhangon hirdette csalódottságát. Lehet itt badarságokat beszélni, én azt mondtam és kértem február 27-én, hogy ezt a 142 millió forintot hajtsa be a hivatal, úgy, hogy abból az idei költségvetést ki lehessen egyenesíteni. Akkor az aljegyző arról beszélt, hogy ez 4050, esetleg 60 százalékban behajtható. Ma meg arról beszélünk, hogy maximum 36 millió forint jöhet be!?! Felelős emberektől lényegesen többet várok! Ez nem előterjesztés! – méltatlankodott a szocialista politikus, aki szerint a leírtak sokkal inkább illenek Benedek Elek meseírói munkásságába, semmint a gazdasági életbe. Habony vitába szállt Balogh Edittel is, aki a hivatalt és Kelement védelmezte. A polgármester szerint szó sem volt azokról a számokról és olyan kijelentésekről, amiket most a képviselők követeltek.
A jegyző is úgy emlékezett, ahogyan a polgármester, aki javasolta, hogy hallgassák vissza a február 27-i hangfelvételt. Amikor azonban erre már Fekete Tibor is ellentmondott, kijelentve, hogy igenis azok emlékeznek jól, akik 142 millióról beszélnek, Balogh Edit visszakozott. Habony István pedig utalt arra, hogy nem kéne itt senkit sem hülyének nézni. Félinformációk alapján pedig nem lehet jó döntést hozni – jelentette ki Habony, majd később hozzátette: itt lelkendeztünk múlt csütörtökön, most meg le vagyok pisilve… Teljes egészében el van maszatolva az aljegyző korábbi határozott véleménye – bosszankodott a pénzügyes elnök. Mások sem voltak jobb véleménnyel, ennek ellenére mégis kezdett kialakulni az egyetértés a március 4-i ülésen, hogy így vagy úgy, de el fogják fogadni a költségvetést. Érezhette ezt a polgármester is, mert a folytatásban egyre kevesebbet szólt, ráhagyva mindent a vitatkozókra, ráadásul a módosító javaslatokra sem mondott már nemet. Jó taktikát választott, mert így aztán alaposan kipuffogták magukat a képviselők, akik úgy érezték, nem veszi komolyan őket a hivatal, de ebbe aztán bele is fáradtak. Jól odamondogattak még az adóval tartozóknak, s ez az irány elterelte figyelmüket dühük eredeti forrásáról, a „megtévesztő”, „tupírozott”, „valószerűtlen” költségvetési számokról. A vitában kifáradt képviselők többsége ilyen előzmények után végül március 4-én megszavazta az idei költségvetést. Hogy miért, amikor annyi bajuk volt vele? Erre több indokot is lehetett hallani. Ezeket összegezve a válasz a következő: Ha abból indulunk ki, hogy a fentiek alapján már nem nagyon hiszik
5 el Balogh Edit szavait a képviselőtestületben, akkor vélhetően nem a csőddel fenyegetés, vagy a népharaggal való polgármesteri zsarolás hatására nyomta meg 8 képviselő az igen gombot. Sokkal inkább azért, mert elegük lett a polgármester hisztijéből. Megunták, hogy ujjal mutogat a testületre, ha leszavazzák az előterjesztését, s inkább ráhagyták. Erre utal Egedy Zsolt megfogalmazása is, amely szerint itt már nem lehet tudni, hogy mi az igaz. Mi az igaz? Ami szóban hangzik el? Ha le kell írni, akkor megremeg a toll, megremeg a kéz, és olyan magasan jár a papír fölött, hogy már nem is fogja a tinta. Az lett volna a bizalom alapja, ha leírják, amit kimondtak február 27-én, de úgy látom, ebben a kérdésben van mit gyakorolni. Azt azonban látni, hogy kérhetnénk még az anyag pontosítását, de ha ehhez kötjük a költségvetés elfogadását, akkor nem lesz kész március 15-re, mert erre képtelen a hivatal. Nincs mit tenni, el kell fogadni, azzal, hogy ezek a számok legyen pontosítva – mondta Egedy március 4-én. Egy másnap tartott sajtótájékoztatón azzal egészítette ki, hogy ha továbbra is leszavazták volna Balogh Edit sokat kritizált költségvetését, az a veszély állt volna elő, hogy március 15-ig nincs költségvetése a városnak, és ez már valóban okozott volna problémákat. Senkiben nem fordult meg, hogy nem akarja elfogadni a költségvetést, szemben a polgármesteri sugallattal – mondta a fideszes politikus, aki szerint március 4-én „még mindig tele volt bizonytalansággal” a költségvetés. Ezzel a fogalmazással igen óvatosan utalt arra, hogy más a látszat és más a valóság. Magyar Gábor sokkal markánsabban fogalmazott. Szerinte az önkormányzat kijátssza a törvényt, ha tudatosan teljesíthetetlen számo-
Dr. Balogh Edit platón elhelyezett óriásplakátja – Felelősségteljes jelenlét?
6
Két Torony – ön-kór-kép
kat tüntet fel a költségvetésében. Magyar Gábor hazárdírozásnak nevezte, amit Balogh Edit a költségvetéssel cselekszik. Ez már csak azért is veszélyes, mert ha valóban nem teljesülnek a bevételek és mínuszba csúszik át a költségvetés, az önkormányzat törvényt szegne és ennek súlyos anyagi következményei lennének Abonyra nézve… Volt még egy érdekes vonulata az idei költségvetési tárgyalásnak. Ezt többen úgy fogalmazták meg, hogy a testület és az önkormányzati dolgozók között a polgármester feszültséget szított a költségvetés okán. Magyarán: megosztja a helyi társadalmat. Miről is van szó? Balogh Edit azt sugallta, hogy a városi alkalmazottak azért nem kapnak majd fizetést, mert a testület nem hajlandó költségvetést alkotni. Ez az üzenet érzékenyen érinthette és a képviselők ellen hangolhatta volna az óvoda, bölcsőde, sportcsarnok, művelődési ház, szociális szféra stb. dolgozóit, ha hisznek a polgármesternek. Azaz: egy aprócska, valótlanságon nyugvó, de mégis jól elhelyezett megjegyzéssel Romhányiné úgy állította be a helyzetet, hogy
a képviselők ellenszegülésének a közszféra dolgozói lehetnek a kárvallottjai. Pedig ez a veszély akkor még egyáltalán nem fenyegetett, hiszen március 15-ig még két hete volt a testületnek arra, hogy jó költségvetést készíttessen el a polgármesterrel. Neki azonban erre most egyszerűen nem volt ideje. A választás leköti minden energiáját, és ha sokáig kellett volna még a költségvetéssel foglalkoznia, nem tud kampányolni. Márpedig, ha így nézzük, csupán egy kárvallottja lett volna annak, ha a testület tovább aggatja a körmét a költségvetésben: maga a polgármester. Balogh Edit vélhetően sietett mielőbb letudni az önkormányzati ügyeket, hogy szabit vegyen ki és belemerülhessen a baloldal népszerűsítésébe a 12. választókerületben. Furcsa szitu: a városi tennivalók elnagyolásával azt a baloldalt népszerűsíteni, amely kígyótbékát kiabál az Abony adósságát átvállaló Fidesz-kormányra… Balogh Edit egyetlen bizottsági ülésen nem vett részt, amikor a költségvetést tárgyalták. Ahogyan Magyar Gábor megfogalmazta, mostanában a hivatal túl sokat kénytelen nélkülözni a
Halálos kátyúveszély
Parkoló autók a piacon – Adósparadicsom
Fotó: Temesközy Tamás
polgármester asszony felelősségteljes jelenlétét. Amikor a törvényesség biztosítása és a város folyamatos, gond nélküli működtetése lenne a feladata, nem szerencsés, hogy mással foglalja el magát. Egy felelősen gondolkodó, önmagát függetlennek tartó politikus ezeket a tényeket kellő súllyal veszi latba és elgondolkodik azon, hogy milyen erők mellé teszi le a voksát, amikor elindul egy választáson. Pedig számos olyan kérdés felmerült, amit ha ott és akkor megválaszol, esetleg vitába száll, olajozottabbá tehette volna az elfogadást. A helyette megjelenő hivatalnokok nem egyszer kerültek kínos helyzetbe, hiszen olyan várospolitikát kellett védelmezniük közszolgaként,
Majdnem gyilkosságot követett el a kátyú – erről szólt a TV2-n a Tények is.
Amint elsőként a miabonyunk.hu megírta, Vámos úr, az ezermester motorjával felbukott a kátyúban a Mátyás király úton. „Szokásos módon közlekedett benzines kis motorkerékpárjával, jól ismerte az utat, így hát betartotta azt, amit a tábla előír. Semmiképpen nem ment gyorsabban 20 km per óránál. Szokás szerint szerette volna kikerülni az életveszélyes kátyút, ám egy heves széllökés miatt nem tudott megfelelően manőverezni és belement. Gyakorlatilag így a szél fújta bele az idős embert a hatalmas kráterbe. Elesett, nagyon csúnyán összetörte magát, még az arcüregi csontjai is eltörtek. A motorkerékpár egyébként alig sérült, ez is bizonyítja azt, hogy nagyon lassan haladt... Vámos úr nagyon kérte, hogy jelenjen meg az írás, azért, hogy mások ne járjanak így, azért, hogy az illetékesek kapjanak észbe végre és csinálják meg legalább ideiglenesen ezt a borzalmat, addig, amíg nem veszti itt életét valaki! Ez a cikk ezért született. Igaz, most kampány van, a kisemberek vélhetően nem számítanak azoknak, akik éppen kampányolnak helyben… Csak egy a bökkenő: a legjobb kampány az lenne, ha leereszkedne az illetékes a lakossághoz és érdemben segítene. Erre várnak már nagyon sokan nagyon sok éve…” – írja Lőrinczy Veronika. A témával foglalkozott a TV2 híradója is, de Romhányiné dr. Balogh Edit nem szólalt meg a riportban. A polgármestert nem tudták elérni az újságírók, hogy megkérdezzék az önkormányzat felelősségéről. Úgy tudjuk, hogy Romhányiné éppen a kampány fáradalmait pihente...
Fotó: Lőve
amivel nem is biztos, hogy feltétlenül egyetértenek. Így azonban még a látszata sem volt meg annak, hogy Balogh Edit részéről az idei költségvetés át lenne gondolva és a vitás témák jól át lennének beszélve. Messziről sütött az egész előterjesztésről, hogy annak felelőse mielőbb túl akart lenni az egészen. Ezért is volt visszatetsző sokak szemében, hogy a képviselő-testületet kárhoztatta a feltett kérdések, a képviselői „kekeckedés” miatt – ahogyan ő maga fogalmazott március 4-én. Így fordulhatott elő, hogy bármen�nyire is igyekezett Balogh Edit a sürgető kampánykötelezettségek miatt, ezúttal nem sikerült azonnal lenyomnia a költségvetést a képviselők torkán.
Két Torony – t-ma
Orbán Viktor:
Uszodaavató Cegléden jól érzik magukat – jelentette
„Számíthatnak rám!” Orbán Viktor megköszönte az itt élőknek azt a támogatást, amit az elmúlt 4 évben kapott a lakosságtól. Férfiak volnánk, nem kenyerünk az érzelgősség, mégis nehéz meghatottság nélkül beszélni erről – mondta a miniszterelnök március 18-án, Cegléden. A felújított uszoda avatóünnepségén elmondott beszédében a Fidesz elnökeként is arra kérte hallgatóságát, hogy az előttünk álló hetekben se hagyják magára. Viszonzásként Orbán Viktor azt ajánlotta: „Önök is mindig számíthatnak rám, mindig számíthatnak ránk.”
A felújított ceglédi városi sportuszoda avatóünnepségén több ezren vettek részt. Az uszoda előtti utat lezárták, a bejárat elé színpadot emeltek, ahol a ceglédi fúvósok muzsikáját követően Varga Miklós lépett fel. Ez idő alatt érkezett meg Orbán Viktor, akit Földi László, polgármester, országgyűlési képviselő és jelölt fogadott. Az ünnepségen részt vett Lázár János, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető államtitkár, Kemény Dénes, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, Beck György alelnök, illetve ceglédi olimpikonok és sportolók is, de jelen voltak a Fidesz Pest megyei vezetői, a párt környékbeli polgármesterei is. Köszöntőjében Földi László kiemelte: azzal, hogy a kormány átvállalta az önkormányzat adósságát, több pénz jut a városra, a régi és új elképzelések megvalósulására. Orbán Viktor, aki az avatóbeszédet mondta, ugyancsak szólt
Fotó: Temesközy Tamás
az állami adósságátvállalásról, amely tehermentesítette az önkormányzatokat. Példaként említette, hogy Cegléd 5.4 milliárd forintos adósságot nyögött. Ezt a kormány most elvitte, önöket ebből kiváltotta – fogalmazott Orbán Viktor. Az elmúlt években megvalósult fejlesztési programokból 3.5 milliárd forint érték teremtődött Cegléden, s ha ehhez hozzáadjuk a kiváltott adósságot, majd’ 9 milliárd forinttal javult a város anyagi helyzete – számította ki a miniszterelnök, hogy Cegléd esetében mit is jelent pontosan a kormányzati adósságátvállalás. Soha ne kössenek rosszabb üzletet, mint amit Önök kötöttek a magyar kormánnyal- fogalmazott Orbán Viktor.
7
A beszédekben kiemelt ceglédi fejlesztések egyike az uszoda felújítása volt, ami illeszkedett a kormány „sportbarát” politikájához. A miniszterelnök elmondta, hogy az elmúlt három évben Magyarországon mintegy 185 milliárd forintot költöttek sportcélú támogatásokra, ami azért rendkívül fontos, mert az EU 28 országából a 4 legkevesebbet sportoló nemzet között vagyunk, és a fiataloknak csak 38 százaléka mozog rendszeresen, ami nagyon kevés. Ha változtatni akarunk ezen, akkor támogatni kell a közösségi sportot, a családi sportolást, a versenysportot és a tömegsportot egyaránt. Ennek fontos része, hogy olyan sportlétesítményeket hozzunk létre, ahol gyerekeink
ki Orbán Viktor. Közölte azt is: miként Cegléden, úgy az ország valamennyi járásszékhelyén épül uszoda. A „járásközpont uszodafejlesztési program” keretében további 10 milliárdokat fogunk elkölteni az előttünk álló években – jelentette ki. Orbán Viktor megköszönte a ceglédieknek, hogy mertek „igent” mondani az uszoda felújítására és áldoztak rá. Azt kérem, legyenek büszkék arra, hogy nem hagyták lebeszélni magukat erről a beruházásról. Fontos, hogy tudjunk igeneket mondani, ugyanis a magyar jellem sajnos olyan, hogy nagyon könnyen mond „nemeket”. És miután a történelem megvert bennünket az elmúlt évszázadokban, ezért a mi hazánk még mindig nem egy gazdag, mondhatni szegény ország. Ezért mindenfajta beruházást, sportlétesítmény építést kételyek kísérnek, hogy nincs-e esetleg más, ami fontosabb. Akárhogy is van, egy dolog bizonyos: nemekből nem lehet építeni sem uszodát, sem várost, sem országot. Kell tehát igeneket mondani! Legyünk büszkék arra, hogy nem hagytuk lebeszélni magunkat a fejlesztésekről és az építésekről, legyünk büszkék arra, hogy ki mertük mondani, hogy a magyaroknak igenis jár rezsicsökkentés, jár minimálbéremelés. Nem hagytuk magunkat lebeszélni a nyugdíjak értékének megőrzéséről, a csalá-
8
Két Torony - t-ma
dok támogatásáról. És igenis az a helyes, ha segély helyett munkát próbálunk adni – tért rá az aktuálpolitikai kérdésekre a miniszterelnök. Orbán Viktor már beszédének elején utalt arra, hogy ez az esemény nem csak egy avatóünnepség, hiszen közeledik az országgyűlési választás időpontja. Ahogyan megérkezésekor mondta: „Úgy érzem, hogy sokan vannak itt, akik csak az uszoda miatt nem biztos, hogy eljöttek volna. Ezért a jó ízlés határain belül egyszerre kell beszélnünk arról, hogy egy fantasztikus dolog készült el Cegléden, de beszélnünk kell az országunkról, és arról is, hogy néhány nap múlva választások lesznek. És beszélnünk kell arról is, hogy mit akarunk, és mit tegyünk a hátralévő időszakban.” Felidézte Kossuth 1848. szeptemberi ceglédi látogatását. Kossuth toborzó beszédére utalva megjegyezte, hogy akkor több mint kétezren álltak be innen honvédnak és harcoltak a szabadságharc csatáiban. A miniszterelnök így fogalmazott: „Ugyan most eső nem esik, mint a Kossuth nótában, és a regiment sem fogyott el, de a választáshoz közeledve én sem mehetek el Ceglédről anélkül, hogy az itt élőket ne hívnám harcba. A választások ugyanis harcot követelnek tőlünk. A tét nem kevesebb, mint hogy képesek leszünk e megvédeni az eddigi eredményeinket, képesek leszünk-e Európa jobban teljesítő országai közé tartozni,
vagy vissza fogunk süppedni a „nemek”, a kishitűség és a reménytelenség 2010 előtti mocsarába. A választás tétje, ha egy szóban kell megfogalmazni, úgy hangzik: egység. Minden, ami az elmúlt esztendőkben eben az országban létrejött, mindenharc amit, megvívtunk és a sikerünkkel zárult, csak egyetlen okból volt lehetséges. Azért, mert Önök 2010-ben Magyarország egységére szavaztak. Ez az uszoda sem állna itt felújítva, ha 2010-ben Önök nem kétharmados parlamenti többséget hoznak létre, ha nem hoznak létre egy nemzeti egységet, amely képes egyébként ilyen programokat meghirdetni. És nem lenne Magyarországon rezsicsökkentés, hogy ha Önök 2010-ben nem az egységre szavaztak volna. És nem lett volna minimálbéremelés, nem lett volna családi adókedvezmény, semmi, nem lenne ebben az országban, amit létrehoztunk, az Önök támogatása nélkül.” Beszédének végén Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy a következő időszakban is csatákat fogunk vívni. Harcolunk a brüs�szeli bürokratákkal, harcolunk nagy nemzetközi cégek monopóliumra törő erőivel, harcolnunk kell a pénzvilág bizonyos erőivel… Ehhez nem elegendő egy kormány, nem elegendő néhány ember bátorsága. Az egységből fakadó erő szükséges ehhez. Ezért arra kérem Önöket, hogy április 6-án szavazza-
A ceglédi „belső strand” új néven, Cegléd Városi Sportuszodaként működik tovább. A 650 millió forintos felújítást a társasági adó felajánlások tették lehetővé a 2011-ben bevezetett TAO törvény jóvoltából. A vállalkozások társasági adójukkal segíteni tudnak olyan sportinfrastruktúra építésében is, mint például ez az uszoda. Az átépítésre 2013-ban nyílt lehetőség, amikor a kormány 450 millió forintos keretet adott, vagyis lehetővé tette, hogy cégek társasági adójuk egy részét a ceglédi „belső strand” felújítására ajánlhassák fel. Erre a lehetőségre azonnal lecsaptak a ceglédiek, a vízilabda szövetség is támogatta a város törekvéseit. Földi László vezetésével az önkormányzat vállalta a 200 milliós önrészt, a többi pénzt pedig a Ceglédi VSE gyűjtötte össze a vállalkozók összefogásával - mondta el a felújítás történetét dr. Beck György, a Magyar Vízilabda Szövetség alelnöke. Az átépítés 2014 elején fejeződött be. Beck György szerint ezzel a járásközpontban egy új vízilabda fellegvár alapjait rakták le. Szeretnének ismét OB I-es felnőtt csapatot építeni Cegléden, hogy a tehetséges fiatalok előtt itt is megnyíljon egy sportkarrier lehetősége. Székely Bulcsú, olimpiai bajnok neve fémjelzi a jövőben a ceglédi szakmai munkát, amit Kemény Dénes is örömmel támogat.
nak Magyarország egységére – mondta a miniszterelnök-pártelnök, aki végül megköszönte azt a támogatást, biztatást, bátorítást, amit az elmúlt négy évben kapott. Szeretném kérni önöket arra, hogy most sem hagyjanak
magamra az előttünk álló néhány hétben. Egy dolgot tudunk ajánlani cserébe: Önök is mindig számíthatnak rám, mindig számíthatnak ránk – fejezte be ceglédi avatóbeszédét Orbán Viktor.
A medencéket a hideg időszakban ponyvatető fedi. Alatta egy 33 méteres nagymedence, és két tanmedence is épült korszerű uszodatechnikával, kint pedig gyermekpancsoló és termálmedence is van. A megújult intézményben zajlik a város tanulóinak az úszásoktatása, illetve a közvetlen környezetében található általános- és középiskolák mindennapos testnevelésóráihoz is helyet biztosít. Minden délután négy órakor pedig elkezdődnek az edzések, ekkortól a nagymedencét a CVSE vízilabdásai használják.
A felújítás során a szép békebeli uszodaépületet megőrizték, illetve kiegészítették és korszerűsítették. A sportuszoda kútja 65 °C-os vizet ad, ennek a hőjét 95 százalékban ki is tudja használni a létesítmény, így nulla fok fölötti kinti hőmérsékletnél egyáltalán nincs szükség plusz hőenergia bevonására.
Két Torony - notesz Fórumot tartott a Jobbik Abonyban
„Nem vagyunk rasszisták, antiszemiták és militánsok” Visszautasítja a Jobbik a rasszista, antiszemita és militáns jelzőket. Mindezek csak olyan bélyegek, amelyeket politikai ellenfeleink sütnek ránk annak érdekében, hogy ne kelljen érdemi vitába szállniuk velünk – jelentette ki Balczó Zoltán Abonyban. A Jobbik alelnöke azon a fórumon vett részt március 4-én, amelyen Volner János, képviselőjelölt mutatkozott be.
A gyűlést a volt konzervgyár egyik termében tartották. Először Szeremi Anikó, a Jobbik abonyi elnöke köszöntötte a résztvevőket, kifejezve reményét, hogy a párt nyertese lesz a választásnak. Balczó Zoltán abban a reményben köszöntötte az egybegyűlteket, hogy hamarosan visszanyerheti az épület eredeti funkcióját és ismét működni fog az abonyi konzervgyár, ahol feldolgozzák a környéken termelt zöldségeket, gyümölcsöket. Volner János elmondta, hogy a mezőgazdaság kitörési pont lehet a vidéki munkanélküliség felszámolásában. Vidéki családi gazdaságokban nagyon sok ember számára teremthetnénk új munkahelyeket. A magyar mezőgazdasági termékeknek Keleten lehetne piacot találni – jelentette ki, hozzátéve, hogy a kormány most éppen a Jobbik javaslatának megfelelően próbálja visszaszerezni Magyarország keleti piacait. Volner János pártja a közmunkásoknak is értelmes, termelő munkát adna és nem olyat, amiből szerinte „nincs gazdasági eredmény”. Szerintük a közmunka nem valós megoldás a munkanélküliségre és a közmunkások keresete igen csekély. Nem sokkal jobb a helyzete a multiknál dolgozó „szalagmunkásoknak” sem, akik megalázó bérekért
dolgoznak – folytatta érvelését Volner. A magyarokra kényszerített olcsó bérmunka nem tartja el az államot, hiszen nincs belőle számottevő adóbevétele. Azt is hozzátette, hogy a Jobbik megreformálná az adórendszert. Az egykulcsos adó helyett olyan kell, ami megerősíti a magyar ipart, mezőgazdaságot, turizmust mielőbb, mert ekkora szegénység és létbizonytalanság nem volt a rendszerváltás óta Magyarországon – mondta a képviselőjelölt. Ugyanakkor elismerte, hogy a bankok megadóztatása, amit a Fidesz kormány véghezvitt, helyes elképzelés, miként a rezsicsökkentés elve is. A Jobbik azonban másként csinálná, mert úgy tapasztalják, hogy a bankok és a nagy szolgáltatók minden terhet áthárítanak a lakosságra, így a végén az emberek fizetnek meg mindent. Volner János, aki közgazdász, de volt rendőr is, beszélt a Jobbik rendvédelmi programjáról is. Szerinte a csendőrség visszaállítása óvná a vidék békéjét. Beszéltek az előadók a kémiai kasztrálás (az erőszaktevőket sújtanák ezzel lengyel példa alapján) és a halálbüntetés szükségességéről is (ez utóbbiról népszavazást kezdeményezne a Jobbik). Szóba került az is, hogy jogos-e a „cigány” szó használata vagy sem a mai Magyarországon.
Volner János azt mondta, hogy a Jobbik kormányra fel fogják kínálni az értelmes munka lehetőségét magyarnak, cigánynak egyaránt. De ha valaki nem fogadja el a felajánlott munkát, attól megvonjuk a segélyezést. Nem teszünk különbséget emberek között származási alapon, nem élveznek előnyt semmilyen közösség tagjai, egyenlő mércével mérünk mindenkit: dolgozik vagy sem – fejtegette álláspontját Volner János. Szót ejtett arról is, hogy Abonyba betelepítettek nagy létszámban olyan cigány embereket, akik soha nem laktak itt a településen. Akik korábban is itt éltek, sokan közülük a társadalom hasznos tagjává váltak, a közösség megbecsülését élvezik, beilleszkedtek. Balczó Zoltán szerint attól, hogy a Jobbik bátran beszélni mer a cigánybűnözésről, még nem rasszista, csupán szembe mer nézni ezzel a problémával.
9 Márpedig a probléma megnevezése az első lépés annak megoldására. A Jobbik nem fogadja el, hogy ezt a jelenséget csupán csak a szegénység szüli, hiszen vannak olyan szociokulturális körülmények, amelyek miatt adott közösségekben a bűnnek egész más a megítélése. Előadásának folytatásban az alelnök hasonlóképp próbálta cáfolni az antiszemita és a militáns jelzőket is, melyeket szerinte csupán azért aggatnak a Jobbikra, hogy mint „szélsőséges párttal”, ne kelljen velük érdemi vitába szállni ezen „alapkérdésekben”. Beszédében azt is kifejtette, miért nem pazarolnak szót Gyurcsány Ferencre. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a „balkatyvasz összefogás” Gyurcsánnyal az élen mást sem tesz, mint lihegve akarja kiszolgálni azt a globális pénzügyi hatalmat, amelynek ő a legfőbb helytartója. Gyurcsány Ferenccel ezért még értelmes vitánk sincs – magyarázta hallgatóságának Balczó Zoltán, hogy miért is kritizálják az ugyancsak nemzeti oldalon álló kormánypártot, s miért beszélnek kevesebbet a baloldalról az április 6-i választást megelőző kampányban.
Rendezték, csinosították a református temetőben lévő honvéd sírokat a Montágh Imre Általános Iskola diákjai. A Múzeum Baráti Kör szervezésében március 9-én nagy lelkesedéssel, örömmel vették ki részüket a munkából mai és egykori montághos tanulók. A szorgos munka során megismerkedtek néhány olyan személy életének, pályájának állomásával, akik részt vettek az 1848-1849-es szabadságharcban. A sírokon nemzetiszínű szalagok, zászlók elhelyezésével is lerótták tiszteletüket a gyerekek a honvédek emléke előtt. A Múzeum Baráti Kör ezúton is köszönetet mond a montághosoknak és Habonyné Bevíz Erzsébet tanárnőnek a segítségért.(forrás: kettorony.hu)
forrás: kettorony.hu
10
Két Torony - vélem-én
Egy nagyon komoly szatíra, avagy:
Kívánja-e a magyar nemzet Editet, a piros arcú forradalmárt? Az ember eddigi élete során már annyi minden miatt felemelte a szavát! Felemeltük szavunkat Vietnámért, Kubáért, az atombomba ellen, meg ki tudja még miért és mi ellen. Ősz tincseink figyelmeztetnek, hogy az idő miként halad fejünk felett, belátásra, megfontoltságra, esetleg, talán bölcsességre nevelvén bennünket. Manapság már egyre ritkábban emeljük fel szavunkat.
zött valóban olyan makulátlan forradalmárok vannak, mint Szekeres Imre, Baja Ferenc (a vodkagyáros), de ne felejtsük ki a sorból természetesen Bajnai Gordont (a libalegelôk királyát) és családját, Gyurcsány Fletót az Apró-klánnal, de tétessék említés a paksoló Józsáról és társairól is. Öröm lesz majd őket követni… A börtönbe. (Cusi már úgyis előmelegítette a priccset.) A következő gyöngyszem, ez nagyobb kedvencem, mint az előző mondat, az imigyen szól: „Fel kell emelni hangunkat a valódi sajtószabadságért, mert ma szinte minden sajtó a hatalom és nem az igaz szó szolgálatában áll!” Milyen igaz, milyen igaz!
idők szavára, engedték elfújni a széllel megemlékezésüket, a régi bölcsesség szava csengett fülükbe, „ami nem megy elvtársak, azt ne erőltessük!”. Bár Meseházy honpolgár egy darabig még kereste a Ferit hangosanbeszélővel felszerelkezve, végül ismét nem tudott összeállni a mutatvány. Úgyhogy döntöttek az elvtársak ezen a szeles márciusi napon: forradalom elnapolva. Bezzeg Abonyban! Itt nem volt megalkuvás, trombita harsoMárcius 15-én azonban dob pergett, elhangzott a Felötlött bennem ama régi, polgármester asszonyunk gott, barikádokra kiszólító ige. Hogy Kincskeresôben megjelent izzó lávaként ömlô szavai is hangzott? „Mit kíván ma a hirdetés, polgármester magyar nemzet? Valódi demeggyôztek bennünket, korrupciómentes asszonyunk tette közé, hogy nem punnyadhatunk, mokráciát, Magyarországot, a gazdasági és a megfenyegetésrôl. nem tespedhetünk. politikai bűncselekmények fel- Kár, hogy azóta sem Forradalmi idôket élünk. Attila számolását!” És lám! sikerült bizonyítania! forradalmár, Feri forradalmár, A mi polgármesterünk szava Füllentett? Naés! Szigorúan az Gordon forradalmár és Gábor meghallgatásra talált. igaz szó szolgálata miatt. Mi is politikai főmunkatárs bennünket lenne, ha valódi sajtószabadság is harcra vár. Ha harc, hát legyen Simon Gábor alelnök, lenne! „Minden sajtó a hatalom éhségmenetes aktivista, harc! szolgálatában áll.” Valóban ott Ha forradalom, hát forradalom. negyedmilliárdos állt. Emlékszem ama daliás időkMert az idők bizony állásfoglapedagógus, re – 1990-es évek eleje – amikor lásra késztetnek bennünket. Az ünnepi polgármesteri beszéd, útlevélhalmozó mozgalmár a média 90%-a a balliberális (elkötelezetten forradalmi!) oldal nagyon helyesen, analógiát állít elôzetesbe került. 1848. március 15. és 2014. már- Na, ilyen gyorsan teljesüljön szolgálatában és tulajdonában cius 15. között. Természetesen minden kívánságunk! (Lehet, állt! Most ez az arány megbillent! analógia majdnem minden do- hogy Romhányiné dr. Balogh Már csak 70 % a baloldal aránya! log között vonható, akkor is, ha Edit a FIDESZ Kormányváltók Ezért tényleg a barikádokra kell nincs értelme. Budapesten ezt közé beépített embere?) Félre a vonulni! Mielőtt azonban kardot tudták a nagyok, hallgattak az tréfával! A Kormányváltók kö- rántottam volna, tájékozódtam.
„A Ceglédi DK kiszivárogtatta, hogy Ôk mások” Tisztelt Két Torony! Alig ment híre, hogy Orbán Viktor avatja fel a ceglédi uszodát, az interneten azt olvastam, hogy a DK nem fog ellene tüntetni. És hogy ők épp ezért mások. Egészen pontosan a Ceglédi DK kiszivárogtatta, hogy ők „mások”. Ezt a honlapjukon írták meg, az alábbi szöveggel (kicsit igazítottam rajta, a helyesírási hibákat megpróbáltam kigyomlálni): „Nagyon népszerű mostanában ez a szó, kiszivárogtatás. Akkor szivárogtassunk. Annyi a különb-
ség, hogy névvel, arccal vállalom. A tegnapi taggyűlésre meghívtam Romhányiné Dr. Balogh Editet, az összefogás képviselőjelöltjét. Egy rövid bemutatkozásra gondoltam, de végül egy hosszú, nagyon barátságos, és tartalmas beszélgetés lett belőle. Ezen a beszélgetésen szóba jött, Orbán ceglédi látogatása a felújított strand átadásán. És itt jött a meglepetés, és a felismerése, hogy mi mégis mások vagyunk. Mivel az ellenzéki politikusokat rendszeresen látogatják a rendzavarók (sokszor ugyanazokat az arcokat le-
het különböző városokban látni), adott a feladat egy Orbáni üdvözlésre. Mi is tudunk üvöltözni, táblákat rázogatni, ha akarunk. És mégsem! A Polgármester as�szony azon a véleményen volt, mivel a ceglédiek elégedettek és örülnek ennek a létesítménynek, ne zavarjuk meg az esemény méltóságát. A tagság megértette és elfogadta az érvelést. EZÉRT VAGYUNK MÁSOK! Orbánt nem 18-án, hanem a 6-i választáskor zavarjuk el! De akkor ott leszünk! Tehát a DK nem szervez tüntetést 18-ára.”
Megvizsgáltam az internetes hírportálokat, tartalmuk alapján elhelyeztem az egyes oldalakat. Rögtönzött statisztikai kutakodásom a következő eredményre vezetett: baloldali
jobboldali
Napi.hu
Heti Válasz
HVG.hu
hirado.hu
Kitekintő
Mfor.hu
168 óra online
MNO
Privátbankár.hu
Magyar Hírlap
ATV VS.hu Hír24 Nők Lapja Cafe Portfolio.hu Napi Gazdaság Tőzsdefórum Népszava Népszabadság Femina.hu Index Origo Stop
A valódi sajtószabadság az lenne, ha a jobboldali rubrikában 0 szerepelne. Ezen a területen a Kormányváltó erőknek komoly gyakorlata van, s ebben Attila forradalmár egyik tanácsadója, mentora, Ildikó (Lendvai Ildikó) forradalmárnő, mint a pártállam egykori cenzora, meg tud engem erősíteni. Ez ügyben bizonyára hasznos és jó tanácsokkal tudna szolgálni. Addig se maradjunk azonban tétlenek. Készüljünk! A Kormányváltók leváltására. „S” Tisztelt Szerkesztő Úr! Mit is lehet ehhez hozzátenni? Ugye, semmit? A leírt szöveg magáért (magukért) beszél. Nekik az a tett, hogy nem szítanak békétlenséget? Az az esemény, ha valami nem történik meg? Vagy Önök szerint mit vártak a gyurcsányisták ettől a bejegyzéstől? Talán meg kellene köszönnöm, hogy nem voltak ott? Tőlem elfértek volna mind a tízen vagy húszan… Én ott voltam Abonyból és még jó páran elutaztunk, hogy meghallgassuk Orbán Viktort. Ezernél többen voltunk, akik megtapsoltuk a Miniszterelnök Urat… (név és cím a szerkesztőségben)
Két Torony - kultúra
11
Itt volt a farsang, állt a bál Abonyban kicsik és nagyok is farsangoztak az elmúlt időszakban. Óvodások, kisiskolások, nagyobbacskák és gimisek ugyanúgy magukra öltötték a maszkokat, mint tették azt imitt-amott a felnőttek. A farsangi bálok és felvonulások sokaságából néhány fotó erejéig mi is adunk egy kis ízelítőt. A vízkereszttől hamvazószerdáig (a „hamvas szerda” a nagyböjt kezdő napja, a húsvét vasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap) tartó időszak a farsang ideje, melyet az emberek évszázadok óta mulatságok megrendezésével tesznek teljessé, egyfajta télbúcsúztatóként, várva a tavaszt. (Fotógalériák: www.kettorony.hu)
Fotók: Temesközy Tamás, Borsányi János
Farkas Éva költô, festômûvész kiállítását nyitották meg március 12-én a Kultúra Házában. Köszöntőt mondott Girnt Vilmos, autodidakta festőművész. A megnyitón közreműködtek a Bihari János Zeneiskola növendékei. A megnyitón elhangzott, hogy Farkas Éva élményanyagait a saját környezetéből, illetve Párizsból gyűjtötte. Képeinek témája többnyire tájképek, csendéletek, illetve vallásos tárgyú képek. A kiállítás Csongrád, Kengyel, Martfű és Kisújszállás után jutott el Abonyba.
12
Két Torony
Évadnyitó Duatlon
Abonyi betörôk a bíróság elôtt
Illusztráció: Temesközy Tamás
A Szolnoki Járási Ügyészség mintegy 10 millió forint kárt eredményező betöréssorozat miatt emelt vádat négy abonyi férfival szemben. A vádlottak 2011 tavaszától majd egy éven át járták a keleti megyéket, és kisebb településeken működő üzletekbe törtek be azért, hogy elsősorban cigarettát és pénzt lopjanak. Az ügyészség 36 betöréses lopást ró a vádlottak terhére. Hat estben a riasztó, illetve a rendőrjárőr megzavarta őket. A banda 2012. február 13-án, Jászszentlászlón bukott le. Az ügyészség három vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés, a negyedik társukkal szemben pedig pénzbüntetés kiszabását indítványozta. (forrás: kettorony.hu - mlku)
„Fergetegesen” szeles verseny volt! Második éve rendezi a Fergeteg Triatlon SE az Évadnyitó Duatlon Versenyt. Tavaly hó és mínusz 8 fok volt a verseny napján. Most sokkal jobb időjárás ígérkezett, viszont a verseny napjához közeledve, egyre rosszabbat jósoltak: porvihar, viharos erejű széllökések, esetleg hó. Így a közel 150 előnevezőből 107 versenyző állt rajthoz március 16-án. A délelőtti sprint távra nevezőket még csepergő eső fogadta, de aztán a szél gyorsan felszárította a kanyarokkal tarkított, igen technikás kerékpáros pályát. A délutáni futamokban a gyerekek következtek, fél 3-kor a legkisebbek rajtjával, a legviharosabb szélben zárult a verseny. A Fergeteg SE programja kapcsán az ország számos területéről érkeztek Abonyba. Miskolcról, Szegedről, Kiskunfélegyházáról, Jászberényből, Salgótarjánból, Martfűről, Budapestről, Dabasról jöttek a duatlonosok, de itt voltak Marosvásárhelyről a Master Bike triatlonosai, szinte minden futamban képviseltették magukat. A viharos erejű szél ellenére, remek hangulatú évadnyitóval vette kezdetét a szezon. A verseny támogatója a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA).
Háromszéki Kúriák
fotókiállítás az abonyi Kultúra Házában Megnyitó: 2014. április 2. (szerda) 18.00 óra Program: Köszöntő: Dr. Magyar Gábor Megnyitó: Földi László, országgyűlési képviselő
„Egy elfeledett háromszéki tudós” – előadás Jancsó Benedekről: Jancsó Antal, kuratóriumi elnök
„Háromszéki kúriák” – művészettörténeti előadás: Várallyay Réka, alelnök, Erdélyi Művészet és Örökség Egyesület A kiállítást az Erdély Művészet és Örökség Egyesület és a Jancsó Alapítvány jóvoltából az Összefogás egy Jobb Abonyért Közhasznú Egyesület szervezi az Abonyi Kultúra Háza közreműködésével. Fővédnök: Dr. Magyar Gábor Jancsó Alapítvány
Kiadja: az Összefogás egy Jobb Abonyért Közhasznú Egyesület • Felelős szerkesztő és a jelöletlen írások szerzője: Gedei Gábor • Abony, 2014. március 27. Megjelenik 6500 példányban • ISSN 2063-286X