Két művészt kivéve, kiket itt mutatunk be először, egy grafikust és egy szobrászt, a többi négy mind az Ernst-muzeum neveltje. Kisebb-nagyobb gyűjteményes kiállításokkal itt mutatkoztak be annakidején először. Amikor erre rámutatunk, nem üres dicsekvésből tesszük. Hangsúlyozni akarjuk, hogy kiállításaink kezdettől fogva határozott célokat tűztek maguk elé: utat nyitni a közönség elismeréséhez, de csak olyanok előtt tárni fel az ajtókat, akiket egyetlen cél, a magyar nemzeti művészet ihletett. Kitűnő példa erre a nemrég bezárult dán és a még most is látható olasz kiállítás. H a e kisebb vagy nagyobb nemzeteknél művészetük nemzeti jellege erősebben vagy halkabban, ele hangsúlyra lelt, mennyivel jogosabb ezt keresni a magyar művésznél, aki egyedül és társtalan áll az európai művészeti mozgalmak közepett, kitéve azon veszélynek, hogy az idegen áramlatok felszívják, nemzeti jellegétől megfosztják. Közel negyedszázada annak, hogy a magyar nemzeti művészet szolgálatába állottunk. Ezt nemcsak a nagyközönség, de felismerték a művészek is. Jeles művészek egész g á r d á j a alakult ki körülöttünk. Ha felcsillanni láttuk valahol az isteni szikrát, vittük és visszük az i f j ú művészt a közönség elé, hogy a tiszta művészet szolgálatába állhasson. Hogv intuícióit minél hatályosabban, minél tisztultabb formában és mindenekelőtt minél őszintébben fejezhesse ki. Közönségünk aztán nem egy fejlődési folyamatnak, átalakulásnak, kiteljesedésnek válhatott örvendetes szemlélőjévé. 3
Igy történt ez most is. íme Kontuly Béla, aki e falakon tűnt fel már akkor, mikor még le se rázta magáról az iskola porát. Persze, hogy évekbe került, mig eljutott önmagához. De utolsó kiállitásain már egészen önmaga volt, mig most belefogott a maga nyelvének művészi kisimitásába. Persze, hogy nem esett le az égből, hogy vannak ősei és társai. De amivé lett, amit önmagából csinált, az az övé, ott teljesen a maga lábán áll és tudja, mit akar? A szinek finom egymásba ötvényezésével az érzéseknek olyan lelielletszerü könnyedségét érezteti, amely nemcsak a szemet ejti meg, de megremegteti a szivet is. Hatalmában áll a forma és beburkolja azt szinfátyollal. H a elemezzük művészetét F r a Angelicora kell elsősorban gondolnunk, az angyali mester bájára, aki a vallásos érzés fenköltségét a szinragyogás extázisába emelte. Ilyen ideál mellett Kontuly nem veheti könnyed oldaláról művészetét. A gondolat és érzés harmóniája nélkül nem juthat kielégítő eredményekhez. Az élő olasz művészek között találunk rokonaira, de Kontuly magyarsága szineinek drámaiságában és kezelése nemes tisztaságában kiütközik. A fejlődés útját maga fogja maga elé tűzni, de kétségtelen, hogy ez az ut a legmagasabb művészi ideálok felé vezet. Domanovszky Endre másodszor jelentkezik nálunk, s alig lehet ráösmerni. Elsőizben csupa vonal volt. A nagy német korareneszánsz iskolába járt és rajzának biztonságával jó tanitványnak, halk szineinek finom melódiájával önállóbb szinlátónak mutatkozott. És most, — alig néhány évvel később — most már a rajz csak alighogy éreztetve, a szinek felülkerekedtek, spachtlival odakent. egymásbahuzott pasztozus szinkeveréssel szabad előadásra törekszik, az égő, ragyogó kolorit ki4
hangsúlyozására tör. Felületes szemlélő ezt azonnal meglátja. De aki belenéz műveibe, megéíezheti, hogy ez a szimbolikus világ a perzsa miniatűrök finom rajzából épül fel, hogy a szin csak ráhajlik a formára, mely alapjában a lényeges elem maradt. Senki sem bújhat ki a bőréből; csak r u h á t válthatunk. Domanovszky színlátását igyekszik kifejleszteni, van is, nem egy képén, valamely ékkőszerü harmónia, de megmaradt annak a rajzlátásos embernek, ki eredetileg is volt. Ily kép forrong a fiatal művész, ele mily nagyszerű igéret a művészete. Már nem u j ember Basch Andor, aki u j stílusának kiérlelt eredményeivel tölti meg a nagytermet. Az ő fejlődése ugrásszerű. Sokáig a finom tónus embere volt, ki meleg, buja színekben dúskált, mély tüzek villogtak elő bársonyos tónusaiból. a testszin zománca, mint olvasztott arany, sajgott és vibrált akt-képein. Voltak aztán kis tengerparti képei, melyeken az egyénekből összeszőtt tömeg ékkőszerüen csillogott. Aztán lekerült DélFranciaországba, Cagnesba, Renoir Cagnes-jába, ahol az agg mester reumától elnyomorított kezére kötözött, rózsavízbe mártott ecsettel dolgozott. Fitos orrú aktjait, tulrózsás liusu a k t j a i t . . . Basch Andorra ez a Renoir nem hatott. Ellenkezőleg, a délvidéki n a p hidegen lángoló fénybe öltözött képein elveszítette szinei mély tüzét, el tónusa bársonyos zománcát, s a nap, mely kertjeire, villáira tűzött, nem melegítette fel színeit. F z a hideg összhangerősen rajzos felépítésekből alakult ki. De amióta idehaza dolgozik, bár megőrzi világos össztónusát, a magyar levegő melegebb és mélyebb tüzei kezdenek képein fellángolni. Most szabadabb, festőibb, könnyedebb és árnyalatokban gazdagabb, minden tiszta szin egymásmellé állítás ellenére is. Hiába, máskép világit a nap a Kelenhegyi-uton, mint egy cagnes-i kertben! Basch Andor előadása is meg5
nyugodott és ilykéu közeledett a magyar lélek tempójához. Vadász Endre Debrecenben élő művész ujabb festményeit mutatja be, a szürke szinek szimfóniájába most élénkebb és határozottabb szinek vegyülnek, ami egy olaszországi uton kerültek palettájára. Még nem olvadtak bele a régi, japánosan finom összhangba, kemények és önállóak, semmint azt a harmónia megkívánná. De Vadász finom grafikai látása bizonyára látja a kirivót és azon lesz, hogy azokat is oly összhangba olvassza, mint a szürke harmóniákat, melyeknek nemes egyszerűségéről nem egy vászna szép példát mutat most is. íme régibb kiállító művészeink, a maguk belső forrongásai közepett. De van két u j is, egy grafikus és egy szobrász. Ijjász, a grafikus, egyenesen meglepetés. Ugylátszik Kudnay mester keze közül került ki, de ahogy a vizfestéssel bámulatos finomságokat ragad meg, a természetlátásának elragadó b á j a egyszerre nagy reménységeink közé helyezi a fiatal művészt. Halmágyi, a szobrász, Pátzay Pál mellől került elő, a nemes egyszerűségre kapott tőle buzdító ihletet és formafelfogása is a megtisztított lényeghez való eljutás keresését árulja el. Oly ut. mely a monumentális szobrászművészet egyetlen igaz utja. Dr. Lázár
6
Béla.
első
terem.
Ijjász H. Imre vizfestményei. 1. A l e g k i s e b b 2. K e r t ü n k b ő l 3. D u d a r t é l e n 4. M a j o r 5. Z i r c i ú t 6. U j b o r 7. K o c s m á b a n . 8. V í z p a r t 9. R e g g e l i 10. R e g g e l 11. E b é d . 12. P i h e n ő . 13. F a h o r d á s 14. Beszélgetés 15. V i r á g z ó c s e r e s z n y e f á k 10. O l v a d á s u t á n 17. L a k o d a l m a s o k 18. S z e g é n y s o r 19. T a v a s z i k a p á l á s
•
7
100-— 80.— 120 — 100.— 120 — 120.— 80100.— 120 — 100 — 120 — 120.— 100 — 80 — 80.— 120— 160 — 120 — 150.—
MÁSODIK TEREM.
Kontuly Béla festményei. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.
Bokrétaünnepély > M á r i a élete Í } Tavasz Szerzetes. M a g á n t u l a j d o n . Óbudai Dunaág > Velence. M a g á n t u l a j d o n . Virágcsendélet 3 b Proletárfiu . . . . . . . . . . Vértanúság c- Z. {7 Pusztai prédikáció. Magántulajdon. Kaánai menyegző Akt ^ S T . . . . .
400 — 1200400-— 350 —
.
.
500.— 500 — 1500.— 1200.— 400.-
harmadik
terem.
Kontuly Béla festményei. 32. C s e n d é l e t o 33. M a g y a r S z e n t e k . I. ( T e m p l o m i f a l f e s t m é n y t e r v : S z e n t Gellért, S z e n t E r z s é b e t , K a p i s z t r á n i S z e n t János.) E l a d ó . 3 34. A u t ó ú t c v • 35. G y e r m e k a r c k é p . M a g á n t u l a j d o n . x 4. 36. Öszi t á j k é p ' . O . ^ J '. . 37. M a g y a r Szentek. II. (Falfestményterv. S z e n t László , S z e n t M a r g i t , S z e n t I m r e . ) Eladó. ) 3> 38. C s e n d é l e t •
9
400.
300. 300.
400.
negyedik
terem.
Domanovszky Endre festményei. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.
S z e n t liget O l y m p i a i j á t é k o k előtt Virágok Halleluja Anya gyermekével K o r a reggel Munka Szövés Testvérek Árnyékban Találkozás Nyár Erkélyen . Reggeli f ü r d é s Csodavárók
:
10
.
.
.
.
400800. 300. 400. 800. 400. 200. 300. 600. 500 800. 500. 250. 400 300.
ötödik
terem.
Domanovszky Endre rajza és festményei. 54. Női f e j . M a g á n t u l a j d o n . 55—58. S z í n v á z l a t o k . D a r a b j a . . . . . . . 59. D a n t e b á r k á j a . M a g á n t u l a j d o n . GO. S z í n v á z l a t Gl. N ő v é r e k . M a g á n t u l a j d o n . 62—68. S z í n v á z l a t o k . D a r a b j a
80. 80 80.
második
terem.
Vadász Endre festményei. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87.
Vándorcirkusz . Tengeröböl bárkákkal Hideg van. Magántulajdon. Halászbárkák Naplemente Szabadcirkusz Házsor a tengerparton Cirkuszsátor öböl vihar után . . . . . Sikátor Dunakanyar Sziget Naplemente Földek F a l u vége Este Földek Cirkusz Duna
12
80.— 160.— •
.
.
.
.
.
.
.
.
. •
100 — 220 — 120-— 250 — 100.— 160 — 160-— 180.— 200-— 100.— 120.— 150 — 80-— 100.— 100.— 80.—
[nagyterem.
Basch Andor festményei. 88. B a r a c k és szőlő 89. Z ö l d r u h á s n ő 90. F ü g e f a t é l e n . 91. O l a j f a l i g e t 92. D é l f r a n c i a v á r o s k a 93. A n y a g y e r m e k é v e l 94. A l ö é k C a g n e s b e n 95. Ut o l a j f á k k a l 96. M ű t e r e m 97. ^ i r á g c s e n d é l e t 98. E r d ő r é s z l e t 99. A K e l l e r m a n - c s a l á d 100. B o g l y a R e n o i r k e r t j é b e n 101. F é r f i a r c k é p . M a g á n t u l a j d o n . 102. L e v á g o t t c s i r k e 103. T e r i t e t t a s z t a l 104. A b l a k a H a t v a n y - k a s t é l y b a n 105. Villa n a r a n c s f á k k a l 106. Két f ü g e f a 107. Csendélet 108. V i r á g és g y ü m ö l c s 109. C s í k o s r u h á j u l á n y 110. A l m á k
13
• • ' •
• . . . . . •
100. 600. 500. 500. 500. 000. 500. 500. 600. 400. 400. 1500. 500. 300. 500. 300. 300. 400. 400. 300. 500 100.
[nagyterem.
Halmágyi István szobrai. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122.
Leány korsóval. M ű k ő L e á n y f e j . Színes k ő b e n . . . . . . . Fej. M á r v á n y . Zsuzsanna. Műkő Leánykafej. Műkő Leányfej. Műkő Leány. F a . . . . Éva. T e r r a k o t t a Gondolkozó. B r o n z b a n . Nevető l e á n y f e j . B r o n z b a n Férfifej. Bronzban Ő s m a g y a r i f j u . H a r a s z t i kőből k i f a r a g v a .
14
350. 600500. 500. 400. 500. 400. 700. 500. 600. 6002500.
f\
hallban.
Halmágyi István szobrai, 123. Női szobor. B r o n z b a n 2000. 124. Hősi e m l é k . M á r v á n y b a n . M a g á n t u l a j d o n . 125. M e n ő leány. H a r a s z t i k ő b e n k i f a r a g v a . . 2500.
Domanovszky 126. 127. 128. 129. 130. 131.
bndre.
Színvázlat Szerelem. M a g á n t u l a j d o n . Ritmus Madárdal Rajz Tánc
Kontuly Béla. 132. F é r f i a r c k é p . E l a d ó .
15
80. 2000. 400. 60 300.
