Készült március Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03 tankerület (Szent Miklós Általános Iskola, Kollégium és Gyermekotthon OM-azonosító: 038389 1035 Budapest, Miklós tér 5.)

Készült 2013. március Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1035 Budapest Miklós tér 5 | levélcím: 1035 Budapest Miklós tér 5 | telefon: 36 1 453 4800 | fax: 36 1 388 9538 OM-azonosító: 038389 e-mail: [email protected]

1

Tartalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Bevezetı........................................................................................................................................ 3 Küldetésünk, önmeghatározásunk................................................................................................ 4 Alapelveink, értékrendünk............................................................................................................. 4 Jövıképünk................................................................................................................................... 5 Alapvetı célunk.............................................................................................................................. 6 Alapfeladataink ............................................................................................................................. 6 Nevelési Program .......................................................................................................................... 7 Személyiségfejlesztés......................................................................................................................... 7 Közösségfejlesztés ........................................................................................................................... 11 A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység .................... 14 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program................................................. 16 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység ........................................................... 17 Egészségnevelés és egészségfejlesztési program........................................................................... 18 Környezettudatos magatartásra nevelés........................................................................................... 24 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység...................................................................................................................................... 29 Minıségirányítással kapcsolatos feladatok....................................................................................... 33 8. Nemzeti alaptanterv, kerettanterv, helyi tanterv ........................................................................... 34 Nemzeti alaptanterv .......................................................................................................................... 34 Kerettanterv ...................................................................................................................................... 34 Helyi tanterv ...................................................................................................................................... 35 9. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában................................ 41 Az osztályfınöki munka nevelési tartalmai........................................................................................ 42 10. A szülı, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának szabályai ........... 43 11. Kapcsolatrendszereink................................................................................................................. 49 Kapcsolat a fenntartóinkkal............................................................................................................... 49 Kapcsolat a szülıkkel, családokkal................................................................................................... 49 Kapcsolat más intézményekkel......................................................................................................... 50 12. Legitimáció................................................................................................................................... 51 NYILATKOZATOK ................................................................................................................................. 52 Mellékletek ............................................................................................................................................. 54

2

1. Bevezetı Az intézmény munkáját meghatározó Pedagógiai Programjaink 1997-ben, 2001-ben, 2004-ben, 2007-ben egységes szerkezetben készültek. A 2006-os felméréseken alapuló, 2007-es dátummal elkészített, s a helyi változások szerint aktualizált Pedagógiai Programot - a Közoktatási törvény (továbbiakban Kt.) 2007. évi LXXXVII. (VII. 3.) törvény elıírásai, - a NAT bevezetésérıl szóló 202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelet szabályozása, - és a sajátos nevelési igényő (továbbiakban SNI) tanulók iskolai oktatásának irányelveirıl szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet útmutatásai szerint formáltuk át. A legutóbbi, 2007-es dokumentumot kiegészítettük a Pedagógiai Program és Helyi Tanterv címő tartalmi szabályozással. E két program-együttes 2008. szeptemberétıl a fenntartó Fıvárosi Közgyőlés Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottsága jóváhagyási határozatával lépett életbe. Azóta a Pedagógiai Program további 2 kiegészítése és módosítása vált szükségessé a fenntartó elıírásai szerint: 2011-ben: * a szöveges értékelésrıl az osztályzatra való áttérés; * a nem szakrendszerő oktatás; * és az integrálható, középsúlyos fokban értelmi fogyatékosok iskoláztatása tárgyában. 2012-ben: az autista tanulók oktatása-nevelése tárgyában, amelyet az Alapító Okirat 2012. szeptember 1-jétıl ír elı. A Pedagógiai Program jelenlegi átdolgozását: a Nemzeti köznevelésrıl szóló (Nkt.) 2011. évi CXC törvény, a Nemzeti alaptanterv (Nat.) kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet; a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet; Az SNI-s gyermekek óvodai nevelésének és iskolai oktatásának irányelveirıl szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet; a nevelési és oktatási intézmények mőködésérıl, és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet teszi kötelezıvé. A helyi feltételeket tartalmazó dokumentum valamennyi elıírását az Alapító Okirat (ld. 1. melléklet) foglalja magában. A Pedagógiai Program az intézmény munkájának alapprogramja. Az Alapító Okiratra alapozó Pedagógiai Program a nevelési-oktatási intézmény életének alaptörvénye, amellyel az intézmény többi dokumentumának összhangban kell lennie. (Pl.: az egységek szakmai programjai, SzMSz, házirendek, éves Munkaterv, Szülıi Szervezet Munkaterve stb.)

3

2.

Küldetésünk, önmeghatározásunk „Hiszek a nehézben, hogy nem lehetetlen… …Ember vagyok, s hiszek az emberben.”

ε

Valljuk, hogy intézményünk létének és munkálkodásának az adja meg az alapját és jelentıségét, hogy sokszorosan sérült intellektusú és személyiségő, különlegesen nehéz sorsú növendékeink nálunk kapják meg azt az egyéni szükségleteikhez igazodó
ellátást, gondoskodást
nevelést-oktatást
és sérülésspecifikus fejlesztést, amely ıket felkészíti az egyénileg kiegyensúlyozott, szociálisan értékes életvitelre.

ε

Valamennyien tudjuk, hogy ezen küldetésünk jó betöltése érdekében – számos nehézségünk közepette –, naponta fel kell magunkba idéznünk – bizakodásunk és hitünk érdekében – Babits Mihály filozófiai hitvallását: „Hiszek a nehézben, hogy nem lehetetlen… …Ember vagyok, s hiszek az emberben.” Mi is hiszünk abban, hogy növendékeink (konstruktív életvezetésre képes) „emberré” formálása nem lehetetlen.

ε

Alapfilozófiánknak megfelelıen arra törekszünk, hogy minden sérült gyermekben megtaláljuk a pozitívumokat, és ezekre építve, a teljesség igényével, szakszerően, bizalmat sugárzó attitőddel, napi sikerélményt biztosítva fejlesszük ıt.

ε

Nyitott szemlélető intézményként mőködünk. Már évek óta a „gyermek fejlıdésének mindenek fölötti érdeke” nevében szeretettel fogadjuk be azokat a középsúlyos fokban értelmi fogyatékos és autista gyermekeket, akik integrálhatónak bizonyulnak. Ugyanakkor magunk kezdeményezzük azoknak a gyermekeknek a többségi iskolákba történı integrációját, akik jobb képességőek a nálunk iskoláztatott növendékeknél. Felkészítésüket a 4. sz. „Szakértıi Bizottság” szakembere végzi.

ε

Elmondható, hogy régóta élünk mind a „befogadó”, mind a „kidelegáló” integráció lehetıségével*.

ε

A gyermekekért dolgozó felnıttek célszerő együttmőködésének megszervezésével biztosítjuk, hogy neveltjeinket partnereink igényei szerinti rendszeren belül fejleszthessük, s hogy gondozott, biztonságos környezet, jó ellátás, testi-lelki gondoskodás, barátságos légkör és szeretetteljes bánásmód vegye ıket körül.

ε

Végsı célként intézményünk szakmai kiválóságának, a felhasználóbarát, professzionális mőködésének elérésére törekszünk.

A leírtak egyúttal prioritásaink soráról is képet adnak.

3.

Alapelveink, értékrendünk




Humanista értékrend szerinti szellemi, erkölcsi, érzelmi alapon végzett gyógypedagógiai munka. A gyermek életkorához, fejlettségi szintjéhez igazított tartalom. Nevelı-oktató munkánk pedagógiai értékei közül prioritást adunk az emberi magatartás alapvetı erkölcsi és szellemi értékeinek (tudás, igazságosság, rend, szabadság, méltányosság, egyenlı bánásmód, mások jogainak tiszteletben tartása, a közjó szolgálata stb.).

4



















4.

Differenciált és individualizált készség-, kiemelt képesség- és kulcskompetenciafejlesztés. Gyakorlatorientáltság, alkalmazási konvertálhatóság. Tevékenységközpontú ismeretszerzés. Az ismeretek alkalmazásának biztosítása, gyakorlása. A tanítási-tanulási, fejlesztési folyamat során: Motiváció Differenciáció Individualizáció Aktivizáció Interiorizáció Perfektualizáció

Nemzetiségi, vallási, etnikai hovatartozást figyelembe vevı nevelés lehetıségének biztosítása, a másság elfogadása. Vallási és világnézeti információk tárgyilagos közvetítése. Mindenfajta hátrányos megkülönböztetés kizárásával a tanulók személyisége kibontakoztatásának (kezdeményezıkészség, döntési képesség) segítése aránytalan megterhelés nélkül, a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek figyelembe vételével. Az esélyegyenlıség megteremtésének megcélzása. A pedagógiai kultúra: az egyéni bánásmód, a tanuló elfogadása, a bizalom, szeretet, empátia érvényesítése. Gyermekközpontú, állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetet sugárzó légkör és bánásmód. Egységes gyógypedagógiai szemlélet és a megállapodások szerinti jól megválasztott, objektív követelményrendszer.

Jövıképünk Jövıképünket meghatározzák:  növendékeink sajátos nevelési szükségletei  az iskolahasználók igényei  pedagógiai alapelveink  nevelıtestületünk értékrendje, gyógypedagógiai beállítottsága

szemléleti

és

nevelésfilozófiai

Jövıképünkben egy olyan intézmény víziója szerepel, amely megırizve és továbbfejlesztve legjobb hagyományait:  megteszi a minıségfejlesztés szükséges lépéseit, hogy képes legyen megfelelni
partnereink igényeinek,
a folyamatos fejlesztési elvárásoknak,
a kiszámítható, felhasználóbarát, gazdaságos mőködés igényének,
az elengedhetetlen horizontális és vertikális tanulás felelısségének, amely elvezet a feladatok önálló, kreatív megoldásához.  tovább bıvíti innovációs mőhelymunkáját o az értékorientált gyermeki személyiség formálása, o az egyéni tanulási utak megtervezése, o a pályaorientáció és felkészítés javítása, o a munkaerı-piaci kínálat feltárása, o az eredményes munkavállalói magatartáshoz tartozó kulcskompetenciák kialakítása irányában.

5

5. Alapvetı célunk Célunk a gyermekek szélesen értelmezett sajátos nevelési szükségleteinek és a partnerek igényeinek megfelelı gyógypedagógiai nevelés, oktatás és fejlesztés biztosítása. A gyermekek felkészítése a konstruktív életvezetésre. Ezen belül:
Harmonikus, továbbépíthetı alapmőveltséggel bíró (kulturális eszköztudással rendelkezı) önfejlesztésre képes személyiség kialakítása;
Az alapvetı emberi értékek és normák befogadását és betartását jelentı, szociálisan értékes magatartás- és tevékenységrepertoárt felmutató konstruktív életvezetés megalapozása. (Ez egyénileg kiegyensúlyozott, tartalmas, a közösség számára hasznos életvitelt jelent.)
A cél súlyos esetekben lehet az egyénileg elérhetı alapmőveltségi szinttel bíró, irányított önállóságra és alkalmazkodásra képes személyiség megalapozása is.

6.

Alapfeladataink Az állami gondoskodásra és kollégiumi ellátásra szoruló 6-18 éves, sajátos nevelési igényő (enyhe és középsúlyos fokban értelmi fogyatékos, gyakran társuló fogyatékossággal, képességés iskolai teljesítmény-zavarral, valamint spektrumzavarral küzdı autista) gyermekek iskoláztatása, nevelése, oktatása, fejlesztése és teljes ellátása.



Minıségfejlesztés szerinti munkavégzés az intézmény mőködésének minden területén. A nevelési terv szerinti nevelımunka egységes, átfogó kezelése, tervezése és megvalósítása az iskolában, a kollégiumban és gyermekotthonban a törvényes elıírásoknak megfelelı területeken, úgymint: o személyiségfejlesztés (I. Önismeret-önfejlesztés; II. Társismeret-kapcsolattartás, III. A lelki egészség kialakítása, karbantartása, megırzése, IV. Beilleszkedés-énvédelem), kulcskompetenciák és élethosszig tartó tanulás megalapozása; o közösségfejlesztés, információs és kommunikációs kultúra fejlesztése; o szocializáció (beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdı gyermekek megsegítése); o felzárkóztatás, a tanulási nehézségek, kudarcok enyhítése – sérülésspecifikus programokkal; o tehetség- és képességfejlesztés; o egészségnevelés, mindennapos testedzés; o környezettudatosságra nevelés; o a szociális hátrányok enyhítése; o a pedagógiai program végrehajtását segítı eszközök, körülmények, feltételek biztosítása; o a partneri együttmőködés megszervezése. A stratégiai célokhoz rendelt pedagógiai feladatok meghatározása a nevelési programon belül történik. .

tevékenységek,

eljárások

6

7. Nevelési Program Világos jövıképünk, küldetésünk, tisztázott alapelveink és értékrendünk által meghatározott céljaink, valamint feladatjelöléseink csak akkor lehetnek eredményt hozó mőködı pedagógiai tényezık, ha sajátos nevelési igényő gyermekeink személyiségével és valamennyi körülményével tökéletesen tisztában vagyunk, hiszen minden tevékenységünk rájuk irányul, velük kapcsolatos. Ezért készítjük el minden tanév elején a sérülésspecifikus személyiségtükröt, s a neveltségi szintfelmérést, és ezért tanulmányozzuk a gyermekek iratanyagát, körülményeit. Az egyénileg pontos személyiségrajz, az évfolyamszinten meghatározott helyzetkép és az intézményi egységek és csoportosulások áttekintése az a kiindulási alap, az a fundamentum, amelyre joggal és tudatosan „építkezhetünk”. Alapvetı feladatunk a Nevelési Program szerinti munka megvalósítása a következı területeken:

Személyiségfejlesztés A Nemzeti köznevelési törvény értékkatalógusában kitüntetett helyet foglalnak el az emberi magatartás általános értékei és fıként a személyiségfejlesztés az iskolai nevelés feladatai szempontjából. Törekedni kell arra, hogy a gyermekekben kialakítsuk a fogékonyságot a következı értékekkel kapcsolatban: - nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrend; - az emberiség közös értékei; - a demokrácia értékei; - európai, humán, illetve transzcendentális értékek Intézményünkben felméréseink évek óta levont tanulságai és a nevelımunkánk során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a neveltség terén gyermekeink rendkívül hátrányos helyzetbıl indulnak, mert értelmi fogyatékosságuk mellett rossz családi és mikro-szociális környezetük miatt hiányoznak életükbıl a korai szocializáció feltételei és mintái. Viselkedésük és magatartásuk szempontjából ezért probléma mutatkozik:
az akarati szférában
az érzelmi szférában
az erkölcsi szférában
a szocializáltság fokában A pályaválasztási motiváció spontán kialakulására az értelmi fogyatékosság és a rossz biopszicho-szocio-kultúrális háttér miatt növendékeinknél nem számíthatunk. Ennek kialakítása, a munkaerıpiac reális lehetıségeinek figyelembe vételével, a pályafelkészítı nevelési munka feladata. Hasonló, sıt rosszabb a helyzet a pozitív tanulási attitőd terén. A rossz elıéleti feltételeket ugyanis további nehezen leküzdhetı akadályok tetézik.

7

Az értelmi fogyatékosság sajátossága
valamennyi pszichikus funkciót érintı sokszínő negatív eltérés (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi és akarati élet, viselkedés, magatartás, cselekvés stb.) – mely tanulónként változó mértékő és minıségő,


megmutatkozik a fejlıdés egyénileg változó ütemében, dinamikájában, várható eredményeiben.

Intézményünk gyermekei személyiségének sokrétő anomáliáival a Nkt-ben meghatározott értékek közvetítésének megközelítése érdekében rendszerszerően gyógypedagógiai terápiás attitőddel kell foglalkoznunk. Továbbtanulási szándék Csak nevelı és pályafelkészítı munkánk nyomán alakul ki tanulóinkban, s ezt a szándékot a speciális szakiskolák szakmaképzési kínálatának megfelelıen tudják végzıs növendékeink realizálni. A diák- és gyermekönkormányzat Gyermekközösségünk életében a diákönkormányzat a demokratizmus, a közéletiség elsajátításának, illetve a normákhoz és érékekhez igazodó magatartás alakulásának egyik fontos terepe. Itt nyílik mód napirendjük, házirendjük, tehát a gyakorlati életvitelük igényeik szerinti alakítására. A lehetıségekkel képességeiknek és indítékaiknak megfelelıen élnek. A személyiségfejlesztés célja átfogó értelmezésben – az intézmény legfontosabb pedagógiai törekvéseinek megfelelıen: A személyiség szükségleti és motivációs szférájának formálására építve az egyén szempontjából eredményes és a közösség szempontjából értékes magatartás- és tevékenységrepertoár kialakítása. A konstruktív életvezetés megalapozása a személyiség két funkcionális komponensének
az ösztönzı, reguláló sajátosság-csoportnak (szokások, példaképek, meggyızıdések)
és a kognitiv-szervezı-végrehajtó sajátosság-csoportnak (ismeretek, jártasságok, készségek, képességek) o a tudatos, o tervezett,
közvetlen (tekintélykapcsolaton alapuló)
És közvetett (kortársi kapcsolatokra alapozott) módszerekkel történı fejlesztése által történik. Felhasználandó szükségleti hierarchia Fiziológiai szükségletek (táplálkozás, pihenés, mozgás, játék) Fizikai-pszichikai szükségletek (cselekvés, tevékenység, érzelmi biztonság) Társas szükségletek (valahová tartozás, szeretet) Kompetencia szükségletek (tanulás, tudásvágy, önbecsülés, elismerés, presztízs) Személyes fejlıdés szükséglete (önmegvalósítás, önfejlesztés)

8

A személyiséget fejlesztendı készség- és képesség-területeihez kapcsolódó feladatok célja: 1. Az egészséges életmód szükségleteinek megerısítése A fejlesztés legfontosabb feladatai
Egészséges életrend és életritmus: o táplálkozás o pihenés o aktivitás (tanulás-mővelıdés, munka, játék-zene-gyönyörködés, szórakozáskedvtelések)
Rendszeres testmozgás, testedzés
A higiéniai szabályok betartása (testi és mentálhigiéné)
Egészségmegırzı szokások kialakítása, a rossz szokások leépítése
Testi és mentális egészségkárosító tényezık elkerülése 2. Fizikális képességek fejlesztése (erı, fizikai állóképesség, ügyesség, gyorsaság, edzettség, ellenállóképesség stb.) 3. Szociális kompetencia fejlesztése (nyitottság, kommunikáció, kooperáció, konfliktuskezelés, szociális intelligencia, empátia, tolerancia, önreguláció, önfejlesztés, alkalmazkodás, konszenzuskeresés, szerep- és felelısségvállalás, a közjót szolgáló aktivitás) 4. Kognitív kompetencia fejlesztése (egész életen át tartó folyamatos tanulás igénye és képessége, az ismeretek alkalmazására való képesség, alternatív gondolkodás, kreativitás) 5. Emocionális kompetencia fejlesztése (érzelmi intelligencia, inter- és intraperszonális érzelmi tulajdonságok: elfogadni-, szeretni-, tisztelni-, megbecsülni-, elismerni-, együttérezni-, vigasztalni-, segíteni tudás, udvariasság, türelem, tapintat, humor) 6. Affektív kompetencia fejlesztése (feladattartás, feladattőrés, újrakezdés, kitartás, hierarchiatőrés, önuralom, motiváltság, akaraterı, változni és változtatni tudás) 7. Esztétikai kompetencia fejlesztése (a szép felismerése, gyönyörködés a szépben, szépségápolás, a környezet esztétikuma) 8. Életvezetési, munkavállalási és munkavégzési kompetenciák, technikák (tervezés, szervezés, ellenırzés-értékelés, becslés, döntés, irányítás, hierarchiatőrés, megbízhatóság, felelısség- és kötelességtudás, tenni akarás) 9. Viselkedés- és magatartáskultúra (reális önismeret és önértékelés, mások korlátozása nélküli önmegvalósítás, önérvényesítés) A feladat gyakorlati megvalósításának kidolgozott programjai, területei o Önálló terápiás „tantárgy” keretében minden évfolyamon heti 1 délelıtti órában és heti 1 délutáni foglalkozáson. A tantárgy neve: Komplex személyiség- és magatartásfejlesztı program, amely intézményünk saját programja, helyi specialitása, hiszen nevelıtestületünk egyik tanára alkotta meg és eddig használt tantervünknek az Officina Bonának részeként évek óta minden évfolyamunkon eredményesen alkalmazzuk. A gondosan kidolgozott terápiás tantervet választott kerettantervünk helyi implementációjaként és Pedagógiai Programunk Nevelési tervünknek személyiségfejlesztésre irányuló tartalmaként az eddigiekhez hasonló módon a jövıben is alkalmazni fogjuk. (Ld. a teljes programot az Officina Bona kiadvány idegen nyelvi programmal egybefőzött kötetében.) (Továbbiakban: Komplex Program) A feladat megoldását jelentı moduljai: I. modul: Önismeret – önfejlesztés II. modul: Társismeret – kapcsolatfejlesztés III. modul: A lelki egészség kialakítása, karbantartása, megırzése IV. modulból: Beilleszkedés – „Énvédelem”

9

o

o

o

o o





Tantárgytervi keretben Testnevelés-sport Gyógytestnevelés(-úszás) Informatika Tantárgyakba épített témakörökben Integrált tantárgyak témakörei Dráma – Tánc Mozgókép-kultúra, médiaismeret Könyvtárhasználat Tantárgyközi területek témaköreiben Énkép, önismeret Hon- és népismeret (Egyetemes kultúra, európai azonosságtudat) Környezeti nevelés, természet- és környezetvédelem Kommunikációs és információs kultúra A tanulás tanítása Egészséges életmód, testi-lelki egészség, egészségnevelés Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szakkörök, diákkörök, sportkör – tömegsport és klubok keretében (pl. állampolgári jogok gyakorlására felkészítı program) Házi és napirendi keretben a nevelık nevelési programjai, a gyermekfelügyelık, pedagógiai asszisztensek tervei és tevékenységszervezı munkája alapján (pl. családi életre és szexuális kultúrára felkészítı program). Az intézmény egészére vonatkozó gyógypedagógiai fejlesztési alapelvek, célok, feladatok elfogadása és egységes kezelése a követelmények szintjén az iskola, a kollégium és a gyermekotthon napi pedagógiai gyakorlatában realizálódik. A feladatok sikeres megvalósítását szolgáló konkrét, 1 évre, vagy hosszabb távra szóló döntések konszenzuson nyugvó meghozatala a következıket illetıen: o A feladatok realizálásához tartozó pedagógiai megoldások megválasztása Pl. hol (mely tantárgyon belül) és milyen terjedelemben kapjon helyet a: • könyvtárhasználat • mozgókép- és médiaismeret • tánc – dráma • hon- és népismeret • erkölcstan (etika) • egészségnevelés, elsısegély-nyújtási alapismeretek • környezeti nevelés vagy melyik nevelési programba építhetı be a tantárgyközi • kommunikáció • a tanulás tanítása • egészséges életmód • természet- és környezetvédelem • hon- és népismeret • nemzetközi együttmőködés o Feladatelosztás, lebontás- és vállalás, a felelısség delegálása Pl. milyen területeken lesz nívócsoportos felzárkóztatás, melyiket ki végzi o Munkaköri kompetenciakijelölés

10

Pl. a felzárkóztató fejlesztés eredményességének eldöntésében mire terjed ki a felzárkóztató és mire a szaktanár kompetenciája




o Eljárásrendi szabályozás Pl. a felzárkóztatás kezdésének, befejezésének vagy folytatásának szükségességérıl, eredményeirıl kinek és mikor tartozik be- és elszámolással a nívócsoport vezetıje, s a munkát hogyan dokumentálja o Szervezési megoldások számbavétele és megosztása Pl. milyen módon és mely osztályok tanulóiból alakítsa ki a vezetı a nívócsoportot: hol, mikor és milyen gyakorisággal mőködtesse, a diák- és gyermekotthon területén ki és milyen formában segíti vagy folytatja ezt a munkát, o Az intézmény egészét, a tanulók vagy dolgozók munkáját érintı elemzések, értékelések, döntések meghozatalának rendje Pl. profilmódosítás, a Pedagógiai Program beválásának felülvizsgálata, a minıségbiztosítás és minıségfejlesztés körébe tartozó döntések stb. A nevelıtestület tagjai a nevelı-oktató munka egyes feladatainak konkrét megvalósításában, mind a módszerek, mind az eszközök megválasztásában teljes szakmai autonómiával dolgoznak.

Közösségfejlesztés A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok célja átfogó értelmezésben a konstruktív életvezetés magatartás- és tevékenységrepertoárjához tartozóan
a társas szükségleteket ösztönzı sajátosságcsoportok megerısítése
az ezek mőködtetéséhez tartozó kognitív-, szervezı-, végrehajtó sajátosságcsoportok fejlesztése A fejlesztés legfontosabb feladatai
A harmonikus társkapcsolatok kialakításához és fenntartásához szükséges tulajdonságok számbavétele, mozgósítása, mőködtetése
A tartalmas emberi kapcsolatok létrejöttéhez szükséges önismereti tartalmak társismereti tartalmak kapcsolatfejlesztési tartalmak élményszerő feltárása, és tevékenységekbe ágyazása (tevékenységrepertoár formálása)
Az egyén és a közösség jó együttmőködéséhez szükséges szabályzók megismertetése (erkölcs, norma, szabály, jog, törvény), a szabálykövetı magatartás gyakorlása élethelyzetekben és játékokban
A destruktív megnyilvánulások leépítése
Felelıs állampolgárrá nevelés, a jogok és kötelességek harmonizálása
Felelıs munkavállalóvá nevelés: a jó munkatársi, beosztotti, vezetıi kapcsolatok és munkavégzési szokások, a csoportban dolgozás és a kooperációs technikák anticipálása, szituációs helyzetgyakorlatokban való alkalmazása
A konfliktuskezelés, stressz-kezelés és konszenzus keresés technikáinak elsajátíttatása
A beteg, sérült, fogyatékos, idıs embertársak iránti segítı magatartás kialakítása
A negatív társadalmi jelenségek, s az ifjúsági szubkultúra hatásainak ellentételezése a „nem”-et mondás és a helyes döntéshozatal gyakorlása

11




A környezetbıl származó megterhelések és ártalmak csökkentésére szolgáló prevenciós programok mőködtetése

A feladat gyakorlati megvalósításának kidolgozott programjai, területei, módszerei o

o

o

o o

Önálló terápiás „tantárgy” keretében (Komplex Program) minden évfolyamon heti egy délelıtti órában és heti egy délutáni foglalkozáson. A feladat megoldását jelentı kiemelten fontos modulok: II. modul: Társismeret-kapcsolatfejlesztés IV.modulból: a „Beilleszkedés” – „Énvédelem” témaköre Tantárgyi keretben valamennyi tantárgy, csoport- és projektmunkát igénylı óráin, versenyein – különös tekintettel az életvitel és gyakorlati ismeretek, informatika tantárgyakra. Tantárgyakba épített témakörökben Integrált tantárgyak témakörei: Dráma - Tánc Mozgóképkultúra, médiaismeret Könyvtárhasználat Tantárgyközi területek témakörei Kommunikáció A tanulás tanítása Egészséges életmód (stresszkezelés, drogprevenció) Természet- és környezetvédelem Hon- és népismeret Szakkörök, diákkörök, sportkör- és tömegsport, klubok keretében Házi- és napirendi keretben – a nevelık nevelési programja, a gyermekfelügyelık és pedagógiai asszisztensek tervei és tevékenységszervezı munkája alapján:
szociális problémamegoldást fejlesztı gyakorlatok
társismereti és kapcsolatfejlesztési tréning a Zsolnai-módszer alapján
pantomim terápia
mozgás- és gesztusterápia
testbeszéd
a családi életre felkészítı program gyakorlatai
a joggyakorlók körének konkrét ügyintézési tematikája
drogprevenciós programok
közös természet- és környezetvédelmi tevékenységek (madáretetés, növényápolás, természetjárás, szelektív hulladékgyőjtés, stb.)
mőemlékvédelmi tevékenységek (pl. óbudai romok környékén a környezetszennyezés felszámolása)
a hagyományos ünnepek, jeles napok közös megünneplése (lásd: Pedagógiai Program és Szakmai Program)
csoportos és plenáris értékelések (otthongyőlés), DÖK rendezvénnyel
ismerkedés a népi hangszerekkel, népzenével, néptánccal, romafolklórral közös zenélés, tánc és éneklés formájában
a népszokások megjelenítése dramatikus játékokkal
népi mesterségek megismerése, elsajátítása játszóházakban, vásárokon

12

o

A konstruktív ön- és közösségfejlesztı életre nevelésnek 2 módszerét alkalmazhatjuk:
közvetlen módszerei – tekintélykapcsolaton alapuló módszer szokásformálás követeléssel gyakoroltatással segítségadással ellenırzéssel magatartási – tevékenységi modellek közvetítése elbeszéléssel modellértékő személyek bemutatásával mőalkotás bemutatásával személyes példaadással meggyızıdés formálása elıadással, magyarázattal, beszélgetéssel, a gyermekek önálló elemzı munkájával
közvetett módszer – kortárs csoportokhoz kapcsolódó, közösségi tevékenységen alapuló módszer a közösségi tevékenység nevelı hatású megszervezése (pl. kirándulás, táborozás) a kortársi interakciók irányítása speciális feltételek: információs és értékelı fórumok perspektívák hagyományok közvetett gyakorlás tevékenységformái: önkormányzati tevékenység fizikai munkatevékenység tanulmányi tevékenység közvetett gyakorlás módjai: megbízás munkatárssá avatás a közösség feladataiból való részeltetés a szükségesség megéreztetése közös célnak alárendelni tudás cselekvés általi tanulás minden tag részvétele permanens gyakorlás modellek közvetítésének módja a nevelı személyes részvétele a tevékenységben a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a nevelı által szolgáltatott érvek, bizonyítékok meggyızı interakciók vitával

13

A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Szőrés, diagnosztizálás alapja
a gyermek teljes iratanyagának áttanulmányozása,
a gyermek megnyilvánulásainak és magatartásának gondos megfigyelése a különféle élethelyzetekben
a súlyos esetek pszichológiai kivizsgáltatása, szakvélemény kérése.
a tanulási alkalmasság megítéléséhez szükséges pszichikus funkciók vizsgálata: - vizuális információk sorba rendezése, szekventálása - auditív információk pontos észlelése - hangok helyes egymásutániságának felismerése - szem-kéz összerendezett mozgása, keresztcsatornák együttmőködése - kb. 10 perces figyelemkoncentráció
a tapasztalatok egyeztetett elemzése a gyermekekkel foglalkozók team megbeszélésével (osztályfınök, nevelıtanár, pedagógiai asszisztens, gyermekfelügyelı, fejlesztı pedagógus), a megoldásra vonatkozó feladatok felelıseinek megjelölésével, a végzett munka eredményének írásos beszámolóba történı rögzítésével; az alacsonyabb tanulás teljesítmény mutatók, a részképesség- és magatartási zavarokkal , valamint tanulási nehézséggel és személyiségbeli anomáliákkal küzdı tanulók körének megállapítása. A fejlesztés célja boldog, egészséges, erkölcsös személyiség megalapozása. Ehhez szükséges:
Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség.
Az idegrendszer egészséges fejlıdésének biztosítása.
A mozgás, az érzelmi élet, a beszéd és az érzékszervek megfelelı fejlesztése.
Prevenció, reedukáció.
A részképesség zavarok megszüntetése érdekében szükséges továbbá a: - figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése, valamint - az egészséges mőködés kialakulásához a korrekció és kompenzálás igénybevétele.
Az iskolai elvárásoknak való megfeleltetés céljából az ismeretbıvítés a tanulni tudás és a kompetenciák fejlıdésének elısegítése. A megvalósítás módozatai:
a szakmai nap fórumának nyilvánossága elıtti megbeszélés, különös figyelemmel a magatartási-beilleszkedési anomália mibenlétének, tünettanának, oki hátterének feltárására
javaslattétel a nehézségek csökkentésére
egyeztetett pedagógiai stratégia kialakítása a nehézségek felszámolására helyi megoldás esetén
külsı segítség mibenlétének megbeszélése, igénybevételének megszervezése A megvalósításban együttmőködhetnek a segítı szakemberek A tanuló diagnózisának, illetve a speciális megoldás szükségleteinek megfelelıen:
orvos-szakorvos-egészségügyi szakemberek
pszichológus-magatartásterapeuta (Mentálhigiénés Központ)
fejlesztı pedagógus
gyógypedagógus-szaktanár
szabadidı szervezı – népmővelı

14


mentálpedagógus (drog- és alkoholprevenció)
logopédus
gyógytornász- testnevelı – konduktor
szurdo-, tiflo-, szomato- és oligophrén szakos pedagógus
edzı-sportszakember
a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgálat szakemberei
a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs
családgondozó – utógondozó
rendır - nyomozó kortárs csoportok Az együttmőködés kortárs csoportokkal vagy a csoportba tartozó kortársakkal az adott terápiás hely szervezési feltételeinek megfelelıen történik. „Kapcsolda program” keretén belül közös megmozdulásokon való részvétel. A fejlesztés speciális programjainak meghatározása. A probléma oka és sajátossága szerinti individuális elbírálás alapján veszik igénybe a gyermekek a fejlesztési lehetıségeket, a speciális programokat: általában kis létszámú csoportos szervezésben – esetenként egyénileg.
A Komplex személyiség- és magatartásfejlesztı program alkalmazása.
Gyógyászati segédeszköz használatának megtanítása: testi, érzékszervi sérültség esetén pl. szemüveg, sornagyító, hallókészülék
Beszédjavítás
Dyslexia-dysgraphia-dysphasia terápia
Dyscalculia részképesség-kiesés esetén
Gyógytestnevelés - mozgásfejlesztés
Szenzomotoros koordinációt fejlesztı terápia
Perceptuomotoros fejlesztés
Pszichomotoros fejlesztés Syndelar program Képzımővészeti- pedagógiai terápia Játékterápia Speciális célú kirándulások, táborok, a kulturális integrációt segítı megmozdulások
Intézményi rendezvények, intézményközi Versenyek (Tanulmányi, Szavaló, Sportvers.)






Magatartásterápia Pszichoterápia – pszichológiai foglalkozások Drog- és alkoholprevenció Relaxációs módszerek

pedagógiai eszközökkel megközelíthetı magatartás és beilleszkedési nehézség esetén

pszichológusi, illetve orvosi közremőködést igénylı súlyosabb esetekben

Tanulmányozásra ajánlható Kozák András köznevelési szakértı „Adaptálható tartalmi elemek a pedagógiai program átalakításához” címő munkája, amelyet nem SNI-s gyermekek számára készített.

15

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Diagnosztizálás
a gyermek teljes iratanyagának áttanulmányozása
a gyermek tanuláshoz szükséges adottságainak, készségeinek, képességének, illetve az ezekben mutatkozó hibáknak, hiányosságoknak, funkciók és teljesítményzavaroknak a pontos feltérképezése
a tapasztalatok közös elemzése a gyermek tanulmányi munkájában közremőködık teammegbeszélésén, javaslattétel a felzárkóztatásra
a felzárkóztatás stratégiájának meghatározása a szakmai nap fórumának nyilvánossága elıtt Cél:
Az esélyegyenlıség megteremtése.
A hiányok és hátrányok megszőntetése, kompenzálása.
A tanulási kudarc és oka és mibenléte szerinti felzárkóztató foglalkozás mőködtetése. Az egyéni felzárkóztató foglalkozás A tanulási nehézség lényege, típusa, felzárkóztató foglalkozások:
Játékterápia képességfejlesztı, didaktikus játékokkal
Beszédjavítás
Dyslexia, dysgraphia, dysphasia prevenció, korrekció, reedukáció
Dyscalculia terápia
Szenzomotoros koordinációt fejlesztı terápia
Syndelar program alkalmazása a matematika és a magyar nyelv- és irodalom tantárgy elsajátításának megsegítésére
Egyéni korrekció tantárgyi felzárkóztatásra
Differenciált kollégiumi és gyermekotthoni tanulmányi felkészülés-felkészítés A megszervezés elvei és eljárási rendje Elvek:
a fogyatékos gyermek joga, hogy különleges nevelés keretében az állapotának megfelelı gyógypedagógiai ellátásban részesüljön, s ezt biztosítani szükséges;
az intézmény felzárkóztatást segítı programjait a gyermekek sajátos egyéni szükségleteinek megfelelıen, individualizált és differenciált formában, de összehangoltan kell mőködtetni. Szervezési eljárás A felzárkóztatást segítı nevelés az iskolánál az „egyéb” tanórai foglalkozás, (illetve egyéni foglalkozás), a habilitációs-rehabilitációs és a felzárkóztatásra-tehetséggondozásra törvényesen kijelölt órakereten belüli szervezéssel történik. (lásd: óraterv, 2. sz. melléklet). A kollégium és gyermekotthon differenciált tanulásszervezéssel tesz eleget a felzárkóztatási igényeknek (pl. tanulópár-rendszer, kiscsoportos tanulás, olvasókörben tanulás, tanári segítséggel végzett egyéni tanulás, stb.) /lásd: nevelıi munkatervek/ A tanórai differenciálás A tanórai differenciálás, mint régóta bevezetett és valamennyi tantárgyban alkalmazott módszertani eljárás folyamatosan segíti a gyermekek tanulmányi felzárkózását.

16

A program eredményességének értékelési módszerei A tanuló teljesítménye javult az adott tanulmányi területen:
elérte azt a teljesítményjavulást, hogy további felzárkóztatást nem igényel
további felzárkóztatást igényel, de mértéke már érdemjegynyi javulással is kifejezhetı
mértéke a feladatmegoldások egy részében már érzékelhetı
mértéke még csak a további lemaradás és kudarc kialakulásának megelızésére elég Tanulmányozásra ajánlható Kozák András köznevelési szakértı „Adaptálható tartalmi elemek a pedagógiai program átalakításához” címő munkája, amelyet nem SNI-s gyermekek számára készített.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Tehetségkutatás Alapja: a gyermek teljes iratanyagának áttanulmányozása, a gyermek megnyilvánulásainak hajlamainak teljesítményeinek érdeklıdéseinek képességeinek gondos megfigyelése, a különféle feladatvégzések és önkifejezési helyzetek során kimagasló képességre utaló esetekben pszichológiai vizsgálatok végzése (személyiség-, képesség-, teljesítmény- és kreativitás feltárása tesztekkel) a tapasztalatok elemzése team-megbeszéléseken, javaslattétel a tehetséggondozásra a szakmai nap nyilvánossága elıtti megbeszélése és döntés a tennivalókról A tehetség, illetve képesség iránya szerint
választható tanórai (pl. differenciálással) és
tanórán kívüli (pl. pedagógiai mővészeti foglalkozás) lehetıségek biztosítása, megszervezése













Tánc Úszás Atlétika Sportjátékok Testépítés Pantomim Mimetizálás Színjátszás Drámajáték Bábozás Szavalás Prózamondás

jó mozgásképesség esetén (nívócsoport, sportkör, hobby-kör) jó mozgásutánzó képesség esetén (diákkör) jó beszéd- és mozgáskészség esetén (diákkör, színkör) kifejezı beszédképesség esetén (szakkör)

17











Rajz-festés-agyagozás Modellezés-bábkészítés Kézmővesség-barkácsolás Kézimunka-varrás Virágkötés-díszítımővészet Hangszeres zene Énekkar énekkari foglalkozás

jó manualitás,fantázia, kreativitás esetén (nívócsoport,szakkör,klub,sportkör,hobby-kör) jó hallás, zenei érzék,jó énekhang esetén (egyéni tanulás),

Együttmőködés külsı szervezetekkel
Sportegyesületekkel
Könyvtárakkal, múzeumokkal
Mővelıdési, Játszó- és táncházakkal
Gyermekotthoni és gyógypedagógiai szervezetek rendezvényeivel (FICE; komplex versenyek, stb.) Nyomonkövetés Az intézmény tehetséggondozási felelıse összefogja az alsó tagozat és a tehetséggondozási, felelıseinek munkáját, felsı tagozat akik az osztályfınök és a csoportvezetı nevelı operatív munkájának igénybevételével bonyolítják le a fejlesztés szervezését. A nyomonkövetés tapasztalatairól félévkor és a beszámol a nevelıtestületi tanév végén értekezleten Tanulmányozásra ajánlható Kozák András köznevelési szakértı „Adaptálható tartalmi elemek a pedagógiai program átalakításához” címő munkája, amelyet nem SNI-s gyermekek számára készített.

Egészségnevelés és egészségfejlesztési program Jogszabályi háttér Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan jogszabályt, amelyek az iskolai egészségvédelem és egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különbözı feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára. 1. A 2003. évi LXI törvénnyel módosított 1993. évi LXXXIX. törvény a Közoktatásról 48. § (3) bek. 2. a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet 3. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 4. a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény III. fejezetében az oktatásról, képzésrıl szóló 13. §. A felsorolt rendelkezések/szabályozások is tartalmaznak elıírásokat az egészségfejlesztésrıl.

18

Az Alkotmány XX. cikkelye mondja ki, hogy „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”. Jelenleg a Pedagógiai Program átdolgozását elrendelı jogszabályok közül a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128. § bekezdései hangsúlyozottan foglalkoznak a teljes körő egészségfejlesztés témájával. Helyzetkép Kiindulásként fontosnak tartjuk az intézményünkre jellemzı helyzetkép elemeinek rögzítését, amelyet a nevelıtestületünkben végzett SWOT felmérés során nyertünk. Gyengeségek
mozgásra, testnevelésre, sportra alkalmas szabad területek, pályák hiánya
szabadlevegıs játékra, tevékenységre való udvar és kert meg nem felelı volta
a személyes testi és környezeti higiénia fönntartására vonatkozó fejletlen igényszint a gyermekekben
a kulturált étkezésre vonatkozó belsı motiválatlanság
a testi, érzékszervi fogyatékosságok kivizsgálásnak, kezelésének, karbantartásának nehézkessége, elégtelensége (pl. szemüvegrendelés és pótlás, ortopéd cipıvel és hallókészülékkel való ellátás stb.)
az egyes szakellátást biztosító intézmények távolsága
a mentálhigiénés nevelés interiorizálódásának nehézkessége, lassúsága Erısségek
rendszeres orvosi, védınıi, ápolónıi ellenırzés, megfelelı orvosi szobai felszereltség
a Komplex személyiség- és magatartásfejlesztı program mőködtetése minden évfolyamon
mindennapi testmozgás, testedzés
gyógytestnevelés, gyógytorna
diáksportkör funkcionáltatása
tanórai lehetıségek felhasználása
szakképzett tanár
megfelelı eszközkészlet, háttéranyag
napirendbe iktatott rendszeres tisztálkodás, ruhaváltás
iskolapszichológus megléte
pedagógiai-képzımővészeti és más terápiás foglalkozások alkalmazása
korszerő fızési technikák gyakorlása a tankonyhán Veszélyek
negatív hatások a családban
negatív hatások a mikroszociális külsı környezetben
a filmek romboló hatása
a behozott információk, rossz szokások kedvezıtlen hatása: dohányzás, alkoholizálás stb.
az otthonról visszatérı gyermekek piszkossága, tetvessége, rühessége, fertızöttsége
a dohányzó felnıttek rossz példája, mintaadása Lehetıségek
példamutatás, személyes kötıdések erısítése
az esetleges pályázati lehetıségek változatlan kihasználása
továbbképzések, felvilágosító elıadások
sok gyakorlás és cselekedtetés családias légkörben
természetjárás
tervszerő napirendi foglalkozások jobb felhasználása

19

A gyengeségek részben meggátolják a veszélyek elhárítását (pl. egyes tanulók „nem”-et mondani tudását a dohányzásra akadályozza a felnıttektıl látott rossz példa), és a lehetıségek kihasználását is (pl. a pályázati lehetıségek több éve tapasztalható hiánya). Az erısségek egyértelmően segítik, hogy éljünk a lehetıségekkel (pl. a mindennapos testedzés, testnevelés, sport, gyógytestnevelés) és részben módot adnak a veszélyek elhárítására is (pl. a rendszeres ápolónıi kontroll segítségével elhárítható, hogy az otthonról visszatérı gondozatlan gyermekek elterjesszék a behozott bajokat). Jövıkép Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, amely minden rendelkezésre álló eszközzel segíti a tanulók és dolgozók egészségének védelmét, s az egészség fejlesztését: a testi, lelki, szociális „jól-lét” állapotának kialakulását. Hosszú távú cél Egészségfejlesztés:
korszerő egészségneveléssel,
prevencióval,
mentálhigiénés felkészítéssel. Az egészséges nemzedék felnevelése:
az egészségvédelem fontosságának tudatosítása,
az egészséges életmód iránti igény kialakítása, megvalósításának késıbbi érvényesítése. Annak elérése, hogy neveltjeink egészségének kiteljesedése érdekében segítsük:
a társadalmi integrációt
a változó terheléshez való alkalmazkodni tudást
az individuális önállóság kialakulását
a biogenetikai egészségmegırzı szokások terén a fizikai, lelki és társadalmi összhang megteremtését Feladatok
az egészségügyi szolgáltatások megfelelı mőködtetése,
a megfelelı egészségügyi környezet megteremtése,
az egészséges életmódra felkészítés
a pozitív értékrend és az egészséges életvitel iránti igény kialakítása
az egészséges életmód tényezıinek megismertetése és gyakoroltatása. Alapelvek
az egészségfejlesztés beépülése az intézmény mindennapjaiba, tevékenységeibe
az egészségnevelés személyközpontú megközelítése
az egészségnevelés tevékenységközpontú megközelítése
a szükségletekre alapozás
az egészségmegırzés élethosszig tartó tanuláskénti értelmezése
a tudat, ismeret, készség és kompetenciafejlesztés komplex kezelése
a holisztikus látásmód érvényesítése Rövid távú célok és feladatok tartalmi elemei
szőrés, a genetikai, környezeti és életmódbeli tényezık feltárása, prevenció, ellátás
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, a testi higiénia és az egészség karbantartását szolgáló lehetıségek tudatosítása

20



















az élet és egészség értékeinek ismerete az egészséges testtartás, a rendszeres mozgás, testedzés fontossága az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulását befolyásoló és a gyógyulási folyamatot segítı magatartás (betegséget okozó veszélyek elkerülése, elsısegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás, a család szerepe az egészségmegırzésben a cselekvéseinket befolyásoló tényezık (stressz szerepe, addikciós helyzetek) a rizikóvállalás és határai a média által diktált „ideális testfelépítés és testtartás” (kórosan sovány lányok, görnyedt testtartású ifjak) ellensúlyozása a személyes biztonság a közlekedésben a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete az idıvel való gazdálkodás szerepe a szenvedélybetegségek elkerülése az élethosszig tartó tanulás szerepe, a megfelelı tanulási környezet folyamatos alakítása a természethez való viszony, s az egészséges környezet jelentısége (a környezeti ártalmak: zaj, légszennyezés, hulladékkezelés stb.) az életmód és egészség kapcsolata az elsısegélynyújtás, a természetgyógyászati, egészségügyi és szociálpolitikai ellátás ismertetése

Az egyes feladatok további apróbb tennivalókra bonthatók, értékelési kritériumlistával elláthatók. (Például: a tanulási környezet alakítása címő feladat a következıképpen: osztálytermek szellıztetése, berendezése, világítása, ülésrend kialakítása; számítógépek elhelyezése; a tanulást befolyásoló tanulói egészségi állapot és képességstruktúra felmérése; a napi munkarend és órarend mozgáslehetıségek biztosításával tervezett formája stb.) Az egészségnevelésben felhasználandó szükségletek
Fiziológiai szükségletek
Fizikai-pszichikai szükségletek
Társas szükségletek
Kompetencia szükségletek
Személyes fejlıdés szükséglete Az egészségnevelés során fejlesztendı készségek, képességek és kulcskompetenciák
egészséges életrend és életritmus
fizikális képességek
szociális kompetencia
kognitív kompetencia
emocionális kompetencia
affektív kompetencia
esztétikai kompetencia
életvezetési, munkavállalási és munkavégzési kompetenciák
viselkedés- és magatartáskultúra A feladat gyakorlati megvalósításának kidolgozott programjai, területei
Önálló terápiás tantárgyi program keretében: Komplex személyiség- és magatartásfejlesztı program (I-IV. modulja). Ebben, s különösképpen a rövid távú célok és feladatok megvalósításában kiemelt szerepet kap a mentálhigiénés nevelés, a következık szerint:

21








o az egészség értékének tudatosítása, o az egészségmegırzı szokások kialakítása, o az egészségkárosító tényezık megismerése, o a megelızés tudatának kialakítása, o a veszélyhelyzetek és kockázati tényezık felismerése, o az érzelmi jellegő visszautasítás megalapozása, o a kritikai gondolkodás és mérlegelés fejlesztgetése, o a helyzetfelmérésre és a döntésre való képesség kimunkálása, o a drogokra és más veszélyeztetı csábításokra „nem”-et mondani tudás megtanítása, o rávezetés a felelısségvállaló magatartásra, o a feszültség-, konfliktus- és veszteségkezelés módozatainak megtanulása, o a pozitív életminta és a jó életminıség vonzóvá tétele, o a mentális egészség megromlásának tünetei, o a segítségnyújtás módjai, lehetıségei, felelıssége Osztályfınöki órák keretében történı egészségfejlesztés (pl. az elsısegély-nyújtási alapismeretek [életvitel és gyakorlati foglalkozás, természetismeret biológiával foglalkozó része, testnevelés órák]). Tantárgytervi keretben: Testnevelés, sport és gyógytestnevelés tárgyak órakeretének felhasználásával az egészségnevelı testmozgás minden egészségfejlesztı tényezıje (keringési- és légzı-rendszer megfelelı terhelése, helyes testtartás, légzıtorna, izomerısítés, gerinc- és ízületvédelem, életmód-sportok és –mozgások, és az egészségneveléshez tartozó kompetenciák) Eredményesség: a tanulók fizikai állapotának egységes mérésére és minısítésére szolgáló módszertani szakanyag (ld. 3. sz. melléklet) adatai javuló tendenciát regisztrálnak. Önálló óra keretében: o Egészséges életmódra nevelés o Családi életre nevelés o Felkészülés a felnıtt-lét szerepeire Ezen órakeretben megjelenı témák: o Az egészség fogalma. o A környezet egészsége. o Az egészséget befolyásoló tényezık. o Szájhigiénia. o A jó egészségi állapot megırzése. o A betegség fogalma. o Megelızhetı betegségek. o A táplálkozás és az egészség <-> betegség kapcsolata. o Az egészséges táplálkozás – helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolás. o A testmozgás és az egészség-betegség kapcsolata. o Az egészséghez szükséges testmozgás. o Gerincvédelem, gerinckímélet. o Balesetek, baleset-megelızés. o A lelki egészség. o Önismeret, önértékelés. o A társas kapcsolatok. o A társadalmi együttélés normái, illem, etika, erkölcs. o A családi élet – kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek. o A gyermekáldás. o A várandósság alatti hatások a gyermek fejlıdésére. o A gyermek fejlıdését elısegítı viszonyulás a gyermekhez – családban, iskolában.

22

o o o o o o o o o

A szenvedélybetegségek és megelızésük. Mővészeti és sporttevékenységek lelki egészséget is elısegítı hatásai. Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédı módjai. Fogyasztóvédelem. Az idı és az egészség, bioritmus, idıbeosztás. Tartós egészségkárosodással élık, segítségre szorulók megsegítése, támogatása. Elsısegély-nyújtási alapismeretek megtanítása, alkalmaztatása. Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. Otthoni betegápolás.

A hatékonyság növekedését a teljes körő iskolai egészségfejlesztés növekedését az alábbi részterületeken jelentkezı hatások révén eredményezheti:
a tanulási eredményesség javítása;
az iskolai lemorzsolódás csökkentése;
a társadalmi befogadás és esélyegyenlıség elısegítése;
a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsıdleges megelızése;
bőnmegelızés;
a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülıkkel, pedagógusokkal;
az önismeret és önbizalom javítása;
az alkalmazkodó-készség, a stressz-kezelés, a problémamegoldás javulása;
„érett, autonóm személyiség” kialakulása;
a krónikus, nem fertızı megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek stb.) elsıdleges megelızése. A felsorolt témák életkor szerint kerülnek proporcionálásra.



Tantárgyközi területek további témakörei: Énkép, önismeret; Egészséges életmód, testilelki egészség, egészségnevelés; Táplálkozás ajánlások; HIV-AIDS megelızési programok. Tanórán kívüli foglalkozások keretében Az egészségfejlesztı-team terve realizálásának feltétele: Az egészségfejlesztésben dolgozó szakemberek zavartalan együttmőködése (egészségnevelı vezetı tanár, iskolaorvos, védı- és ápolónı, drogügyi koordinátor, iskolapszichológus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, családsegítı pedagógus, diákönkormányzatot támogató pedagógus, testnevelı tanár, gyógytestnevelı tanár, osztályfınökök, szaktanárok), Az egészségfejlesztési feladatok megoldása érdekében létrehozott külsı kapcsolatok célirányos együttes tevékenysége (gyermekjóléti szolgálatok, gyermekegészségügyi szakemberek, rendvédelmi szervek) o Szakkörök, sportkör – tömegsport és klubok keretében: testedzés, testépítés o Házi- és napirendi keretben: az iskola egészségügyi szolgálat tájékoztatást, tanácsadást és ellátást nyújtó tevékenysége és szervezı-segítsége az évenkénti szőrés nyomán diagnózist állít fel: • a krónikus betegségekrıl, • kóros elváltozásokról, • testi, érzékszervi, fogászati állapotról, • neurológiai és pszichés állapotról, majd gondoskodik a megállapítottak megfelelı kezelésérıl.

23




A nevelık nevelési programjai – a gyermekfelügyelık, pedagógiai asszisztensek és tevékenységszervezı munkája alapján (pl. az egészséges táplálkozásra, a családi- és szexuális életre felkészítı program; egészségnap, jeles napok, hétvégi túrák, vetélkedık, versenyek és más játékos programok; elsısegélynyújtás gyakorlását célzó tevékenységek) Iskolán kívüli rendezvények: részvétel szakemberek tájékoztató fórumain (mentálpedagógia), és kortárs-segítık informáló megbeszélésein.

Módszerek Aktivitásra épülı napi testmozgásos programok. Életmód–sportokat, életminıség–sportokat facilitáló programok szervezése. A lelki-mentális egészség kialakítását és fenntartását segítı játékok és tevékenységek megvalósítása (testtudatosítás, észlelésérzékenyítés, önismereti, társismereti, kommunikációt fejlesztı, együttmőködést és konfliktuskezelést segítı, értékválasztást és toleranciát fejlesztı, szociális problémamegoldást fejlesztı, mentálhigiénés felkészítést szolgáló, erkölcsi magatartást alakító játékok) Az iskolai egészségfejlesztési program-hatékonysági kritériumai Az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körő. Azaz, ha megvalósulnak az alábbiak:
ha nem szőkül le egyik-másik területre,
ha az intézmény mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van,
ha minden tanuló részt vesz benne,
ha a teljes tantestület részt vesz benne,
ha bevonja a szülıket és az erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét. Tanulmányozásra ajánlható Kozák András köznevelési szakértı „Adaptálható tartalmi elemek a pedagógiai program átalakításához” címő munkája, amelyet nem SNI-s gyermekek számára készített.

Környezettudatos magatartásra nevelés „A jövınk minden virága benne van a napi magvakban.” /kínai közmondás/ Jogszabályi háttér






ENSZ 57. közgyőlése (2002. december 20.): 2005-2014 „fenntarthatóságra nevelés évtizede) Oktatásban: környezet és egészségvédelem Környezetvédelmi Törvény (1995. évi LIII. törv.) 54. §. 1. cikkelye „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére, és ismereteinek fejlesztésére”. Nemzeti Fejlesztési Terv: horizontális cél a fenntarthatóságnak való megfelelés Nemzeti Alaptantervrıl kiadott 243/2003. sz. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. §. (10) bekezdés: a NAT kiemelt feladata A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi módosítása 35. §. (3) bekezdés: „az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját”

24

Az Alkotmány XXI. Cikkely 1.) mondja ki, hogy - „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” - „Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt helyreállítani, vagy a helyreállítás költségét viselni.” - „Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyezı hulladékot behozni.” Hátrányok:
Nagyvárosi mikrokörnyezet Intézményünk egyemeletes épülete Budapest III. kerületének lakótelepi környezetében húzódik meg, a városba vezetı nagy forgalmú Szentendrei út közelében, az aránylag tiszta levegıjő Dunapart pedig tıle kissé távolabb található.
Jellemzı a szabadlevegıs tevékenységekhez és teremsporthoz szükséges pályák hiánya.
Az állatokkal és növényekkel való közvetlen kapcsolat hiánya.
A környezettudatos magatartáshoz szükséges infrastruktúra (pl. szelektív hulladékgyőjtéshez) és tevékenységi terep hiánya (ilyen például az étkezéssel, a szabadidıs megmozdulásokkal, a környezetvédelemmel összefüggı tennivalók végzése).
A támogató családi-, szülıi háttér hiánya, s az ebbıl fakadó, mélyen gyökerezı gyermeki „igénytelenség”. Elınyök:
A kollégium, a gyermek- és lakásotthonok, valamint a tantermek célszerő, esztétikus berendezettsége.
Jó szertári és technikai felszereltség (tévé, videó, magnó, CD-lejátszó, írásvetítı, számítástechnikai- és informatikai eszközrendszer, interaktív tananyagok és az ahhoz szükséges berendezések).
Tisztaság, takarítottság a napirendben meghatározott lehetıség szerint.
Esztétikus dekoráció.
Jó személyi feltételek: támogató iskolavezetés, képzett pedagógusok, törıdı nevelıtestület, segítı adminisztratív és igyekvı technikai dolgozók, aktivitásra motivált Diákönkormányzat.
Intézményi erıfeszítések, hogy pályázatokkal szerezhetı költségfedezetbıl gyermekeink közvetlen ismeret, információ- és tapasztalatszerzését gyarapítsuk (országjáró-, kulturális programok).
Sérülésspecifikus programok (pl. közlekedésre nevelés, családi életre nevelés). Veszélyek és további hátrányok:
Érdektelenség, igénytelenség, önállótlanság a gyerekek részérıl.
Negatív mikro- és makro-környezeti hatások (pl. családi igénytelenség; a természet tiszteletének hiánya, romló állapota, rossz közbiztonság, energiapazarlás, a fogyasztói társadalom káros szemléletmódja, a rongálás és garázdaság eluralkodása, a fiatalok negatív életmintáinak vonzereje, drog, alkohol, dohányzás, erkölcsromboló médiahatások stb.).
A gyermekek rossz pszichés [elme] állapotának, belsı feszültségének kirobbanásai, s ennek sokrétő pusztító hatása. Az elınyök jól megalapozzák azt, hogy élhessünk a lehetıségekkel (mintaadás, folyamatos, következetes ráhatás, információbıvítés, gyakorlati alkalmak megszervezése), de csak részben adnak módot arra, hogy elhárítsuk a veszélyeket (mint amilyen a természeti- és társadalmi értékek pusztítása, az energiapazarlás, a média negatív hatása stb.). Sajnos a gyengeségek akadályozzák, hogy éljünk a lehetıségekkel (pl. helyhiány az épületben, játszóudvar és megfelelı tankert hiánya stb.) és eredményesen hárítsuk el a veszélyeket (pl. a szociális mikrokörnyezet és a család negatív hatásának érvényesülése stb.).

25

Jövıkép: Szeretnénk ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a gyerekek és felnıttek egyaránt tudatában vannak annak, hogy megörökölt természeti, társadalmi és anyagi világunk a „Föld” fenntarthatóságára csak akkor van kilátásunk, ha valamennyien már a jelenben saját mikrovilágunkban (környezetünkben) következetes környezetvédı életvitelt folytatunk. Hosszú távú cél: Olyan állampolgárok nevelése, akik minden „létezınek” tiszteletét átérzik és a környezet ismeretén alapuló felelıs környezetkímélı magatartásukkal törekszenek segíteni a Föld és az Élet egészséges folyamatainak megırzését. Feladatok:
Elı kell segíteni a gyermekek környezettudatos magatartásának és életvitelének kialakulását.
Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak megismerésére, értékelésére (az élet tisztelete, védelmének igénye).
Szerezzenek személyes tapasztalatokat természeti és humán környezetünkrıl (Pl.: ha a lehetıségekhez igazodva a projekt módszeren alapuló erdei iskola megszervezhetıvé válik).
Váljanak érzékennyé környezetük szépségei, vagy problematikus állapota iránt (érzelmi, értelmi, erkölcsi, esztétikai megalapozás).
Alakuljon ki bennük a környezeti harmóniát biztosító életvitel (helytelen fogyasztói szokások csökkentésének igénye, a munka és a felelıs cselekedetek megbecsülése, mértékletes életvitel, hagyományok és ısi mesterségek megismerése).
Ébrendjen fel állampolgári felelısségérzetük, ökológiai szemléletük.
Ismerjék meg a környezetet befolyásoló globális és helyi gazdasági-társadalmi folyamatokat.
Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok együttmőködéssel történı kezelésében, megoldásában (pl. közös környezeti nevelési akciók tapasztalaton alapuló, toleranciát fejlesztı élményei). Alapelvek:
A tudat-, ismeret-, készség-, képesség- és kompetenciafejlesztés komplex kezelése.
A tanulás átértelmezése élethosszig tartó és az élet minden területére kiterjedı tanulássá.
Egyszerre lokális és globális kezelésmód.
Egyszerre mai és jövıbenézı szemléletmód.
Holisztikus látásmód.
Tevékenységre orientált, személyes megtapasztalásra épített megvalósítás.
Problémamegoldásra, az új értékrend befogadására nevelés. Konkrét célok, feladatok és minısítési kritériumok Konkrét célok A környezeti nevelés legyen je-len a nevelı-oktatás valamennyi területén A tantárgyközi kapcsolatok erısítése (rendszerszemlélet, holisztikus látásmód) Az iskola tisztaságának, környezetbarát mőködtetésének fokozása; az intézmény „zöldítése”

Feladatok A Helyi Tantervben, tanmenetekben és nevelési tervekben konkrét feladatok megjelölése Projektek kidolgozása: pl. Természetes élıhelyek és élet-közösségek; Tisztább házat, vá-rost, parkot, .erdıt! Diákönkormányzati tagok tisztasági ırjárata, hulladékgyőjtési programja, papírgyőjtési akciója, a „zöld-sarkok” kialakítása, „zöld” faliújság nyitása

Sikerkritériumok Átdolgozott Helyi Tanterv és tanmenetek A projektek kidolgozottsága, célszerősége, megvalósulása (mozgósító ereje, élményt nyújtó szervezettsége) Fokozott tisztaság, környezetbarát takarítószerek, szelektív hulladékgyőjtés, a „zöldítés” megvalósulása

26

Fogyasztás helyébe életminıség állítása; takarékosság a vízzel, elektromos energiával, élelmiszerrel (mértékletesség)

Tudatos ismerkedés a kerület természeti, épített környezetével, fennmaradt nevezetességeivel

Tudatos ismerkedés a kerület, illetve Budapest Fıváros legfontosabb problémáival (lakás-ügy, hajléktalanság, szegénység, kirekesztettség, kábítószer, közlekedés, rongálás, bőnözés)

Tudatos megfigyelés és tapasztalatszerzés a víz- és légszennyezettségrıl Élmény- és benyomásszerzés az ökológiai szemlélet jegyében, természetes életközösségek és élıhelyek felkeresésével, ezek megfigyelésével A környezet és a szülıföld védelme személyes cselekvés vállalásával Az állampolgári környezetvédelmi akciókban való cselekvı részvétel Látogatás egy szeméttelepen és egy hulladékégetıben

Hagyományok, ısi mesterségek megismerése, megbecsülése

Látogatás egy Nemzeti Parkban

Egy jeles nap megünneplése (pl. Madarak és Fák Napja)

A takarékosság ellenıreinek szem-léje (pazarló vízhasználat fürdésnél, mosdásnál, nyitva felejtett vagy csöpögı csapok; égve felejtett vagy feleslegesen égı villanyok; bekapcsolva felejtett elektromos eszközök, gépek, szerkezetek) A mértékletesség ellenıreinek szemléje étkezések idején Jegyzet- és rajzkészítés a tapasztalatokról, élményekrıl; Írásban kommentált fotóbemutatás a folyosói tablókon a kerület történelmi nevezetességeirıl, építészeti és természeti szépségeirıl Fedezzék fel és örökítsék meg feljegyzésben, fényképen a felsorolt problémák látható jegyeit; ezek segítségével készítsenek „Problématablót”; tartsanak fórumot ötletbörzével a megoldási lehetıségek számbavételére; készítsenek fogalmazást pl. „A városi fák bánata”, „Budapest fényei” címmel Csúcsforgalom a Margit körúton; dunai holtágon vagy dunai partszakaszon; fórummegbeszélés a megoldási lehetıségekrıl Látogatás Nemzeti Parkban, vagy a szabad természetben esetleg a természetvédelmi szervezetek valamelyikének bevonásával; írásos, rajzos élménybeszámoló készítése Örökbefogadási akciók; egy-egy fa, patak, parkrész, temetırész vagy sír, terület, szobor, emlékmő, madárvilág gondozása Lomtalanítási akció; Takarítási Világ-nap; az együttmőködés megszervezése A látvány elemzése; a szelektív hulladékgyőjtés fontosságának érzékeltetése; a hulladék komposztálásának, égetésének és újrahasznosításának lehetıségei Táncházak, játszóházak, népi vásárok, skanzenek, farmszerő falusi porták felkeresése, meg-figyelése; lehetıség esetén be-kapcsolódás a manuális tevékenységekbe A választott Nemzeti Park ér-tékeinek és szépségeinek meg-csodálása, lefényképezése, lerajzolása Kirándulás és terepgyakorlat szervezése május 10-én; a fák és a madarak természetes élıhelyeinek felfedeztetésére

Alacsonyabb villany- és vízszámla, kevesebb ételhulladék

Jegyzetek, rajzok, tablók elkészülése, minısége

A felsorolt tevékenységek elvégzése, az elkészített dokumentumok ismertté tétele, meg-ırzése

Feljegyzések, beszámolók elkészítése az 1’ alatt áthaladó autók és kerékpárok számáról; a vízszennyezést okozó jelenségekrıl Az akciók élményt nyújtó lebonyolítása, a tanulók környezeti neveléssel foglalkozó győjteményének gyarapítása A győjtemény gazdagítása az örökbefogadás témájával és a gondozási tervvel Akciók lebonyolítása; a tapasztalt együttmőködés dokumentálása (fénykép, rajz)

A látogatás lebonyolítása; a közösen készített rövid jegyzet, fényképes dokumentáció tárolása Információnyújtás a „Zöld Hírek”-ben, a tanult kézmővesség gyakorlása a technika teremben Tárca írása a „Zöld Hírek” c. újságban, tablókészítés feliratozott fényképekkel, rajzokkal (pl. különleges fa neve, származási helye stb.)

Az akció tartalmának megvalósulása, a készített élménybeszámolók és győjtımunkák alapján.

A konkrét munkatervet a környezeti nevelés feladatainak megvalósítására alakult team minden év szeptember 15-ig elkészíti. Az eredményesség értékelését félévkor és tanév végén elvégzi. Javaslatot tesz a folytatás mikéntjére és a szükséges korrekciókra.

27

A feladatok megvalósításának programjai, területei, módszerei - A környezeti nevelés témáit a hagyományos és nem hagyományos tanórai keretbe tantárgyanként beépítjük. Megjelenítjük a Helyi Tantervünkben és tanmeneteinkben. Az „egyéb” foglalkozások órakeretébıl az V. és VI. évfolyamokon heti 2 órában kapnak helyet a környezettudatosságra nevelés témakörei. - A környezetismeret és természetismeret tantárgyak esetében a környezeti nevelést mint integrált tantárgyat tekintjük és kezeljük. - A kerettantervi rendelet lehetıvé teszi, hogy a kötelezı tanórai idıkeretben „nem hagyományos” tanórai foglalkozások is helyet kapjanak (pl. tanulási projektek, témanapok, terepgyakorlatok, erdei iskolai programok stb.). - Az osztályfınöki órák önállóan alkalmazott Komplex személyiség- és magatartásfejlesztı terápiás tantervi programban e tematika már a kidolgozáskor helyet kapott. - Folyik továbbá a környezeti nevelés önálló szakköri foglalkozáson (pl. közlekedésre nevelési szakkörben). - A házi- és napirendi keretben a nevelık nevelési programja, a gyermekfelügyelık és pedagógiai asszisztensek tervei és tevékenységszervezı munkája során:
a közös természet- és környezetvédelmi tevékenységek (madáretetés, növényápolás, természetjárás, szelektív hulladékgyőjtés stb.)
a mőemlékvédelmi mőveletek (pl. óbudai romok környékén a környezetszennyezés felszámolása).
a jeles napok egy részének megünneplése
a népi mesterségek és néphagyományok megismerése Nem hagyományos szervezéső tanórai lehetıségek
terepgyakorlatok: erdei iskola, tanulmányi kirándulás, városismereti játékok, táborok stb.
játékok: érzékelési, szituációs stb.
riport: direkt- és fotóriport
kézmőves foglalkozások
akciók: vetélkedık, pályázatok, kiállítás, faültetés, kutatómunka, nemzetközi akciók
modellezés
látogatás: állatkert, múzeum, szeméttelep, hulladékégetı, Nemzeti Park, Botanikus Kert
versenyek
„iskolazöldítés”
témanap (Virág, Víz, Föld, Levegı)
jeles napok o o o o o o o o o o o

Febuár 2. Március 22. Április 22. Május 10. Május 24. Június 5. Szeptember 3. Október 4. Október 8. Október 21. Október 31.

Vizes Élıhelyek Világnapja Víz Világnapja Föld Napja Madarak és Fák Napja Európai Nemzeti Parkok Napja Környezetvédelmi Világnap Takarítási Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelı Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap

28

Tanórán kívüli lehetıségek Környezeti nevelési tábor, napközi, könyvtári munka, hulladékgyőjtés, alternatív programok, fórumok, színház- és mozilátogatás, kirándulás, túra, nyári tábor, akciók, kampányok, jeles napok, bekapcsolódás a környezet szépítésébe, vetélkedık, versenyek, kiállítások rendezése. Tantárgyközi területek témakörei Önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Információs és kommunikációs kultúra Élethosszig tartó tanulás Felkészülés a felnıtt-lét szerepeire Módszerek Élményalapú, tevékenységalapú, érzékenyítı és interaktív módszerek. Kooperatív tanulási formákban: észlelés, megfigyelés, mérés, anyaggyőjtés, tisztázó megvitatás, jegyzetek elemzése, együttes információrögzítés. Taneszközök Ismerethordozók Multimédiás segédanyagok Terepgyakorlathoz szükséges készletek Zajszint-mérı Egyéb anyagok és eszközök Az eredmények értékelése
A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlatának színvonala
Az egyes tanulók környezeti nevelési eredményei.
Az osztályközösségek fejlıdése.
A partnerekkel való együttmőködés színvonala

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Intézményünk gyermeknépességének és családjainak jelentıs többsége szociális hátrányok sokféleségével küzd. A gyermekvédelmi gondoskodásban élı tanulóink szociokulturális hátterét és a gyerekek életviszonyait egy korábbi felmérés feltárt adatai szerint a szülık 13%-a alkohol- és/vagy drogfüggı 15%-a hajléktalan 13%-a fogyatékos 13%-a betegségekkel sújtott 11%-a elhalálozott 35%-a egyéb ok miatt (pl. bebörtönzés) nevelésre alkalmatlan volt. Az intézményünkben elhelyezett gyermekek jelenleg: 52%-ban gyermekvédelmi gondoskodásban részesülnek 32%-ban kollégiumi elhelyezettek 16%-ban napközisek A kollégiumi elhelyezettek: 69%-ánál áll fenn hátrányos szociokulturális helyzet 31%-ánál nincs hátrányos szociokulturális helyzet

29

A családok rossz szociokulturális környezet miatti rosszabb genetikus és szocializációs feltételek gyakori együtt járásának következményei a gyermekeket is sújtják, súlyosan érintik. Ennek következményei: - személyiségfejlıdési zavarok o Önismereti, önelfogadási, önértékelés problémák, o Hospitalizáltság, regresszió, neurózis, magányérzés, szorongás, agresszió. o Hiperaktivitás. o Magatartászavar. - a szocializáció nehezítettsége. o Az anya-gyermek kapcsolat zavara, oltalomhiány. o Az apa-gyermek kapcsolat zavara, az apa normatív funkciójának kiesése. o A mintakövetés, utánzás, azonosulás akadályozottsága. o A belsı kontroll képességének elmaradása. - a magatartásszabályozók hiánya, fejletlensége o Az értékrend hiánya, labilitása. o A viselkedési szabályok nehéz elsajátítása. o A lelki egészség kialakítását és fenntartását segítı erkölcsi normák ismeretlensége, inaktív volta. o Az értelmes életvitel tudatosításának hiánya. - a kommunikációs és beilleszkedési zavarok o A társkapcsolat terén. o A társas érzelmek terén. o A társas viselkedésben. o A mentális egészségkárosító és veszélyeztetı tényezıkkel szembeni védtelenség. o Tájékozatlanság, gyakorlatlanság az illem és etikett terén. Az iskolával szembeni társadalmi elvárások kibıvülése A társadalom elvárja, hogy az iskola oldja meg - a család és a társadalmi csoportok szocializációs hiányainak kiegyenlítését, hibáinak korrigálását. - a gyermeki személyiségfejlıdés és magatartászavarok megelızését, illetve a meglevı zavarok helyrehozását, terápiáját. - a mentálhigiénés nevelést. A gyógypedagógiai nevelı-oktatásban szerzett tapasztalatok elemzése, azt mutatja, hogy azokat a pontokat kell megtalálni és megragadni, ahol a nevelıdésben és az életvitelben a legnagyobb gondok adódhatnak. Ezek: - az önismeret-önfejlesztés - a társismeret-kapcsolatfejlesztés - a lelki egészség kialakítása, karbantartása, megırzése - a beilleszkedés és énvédelem Az intézményünkben kimunkált és alkalmazott Komplex személyiség- és magatartásfejlesztı terápiás tantervi program ezeknek a feladatoknak a megoldását szolgálja. Az új Nkt. erkölcsi nevelésre vonatkozó részei remélhetıen segítséget fognak jelenteni a személyiségfejlesztı munka ezen területéhez, megerısítik azokat.

30

A szociális hátrányok enyhítésében jelenleg a legnagyobb feladatok a gyermek- és ifjúságvédelmi felelısre, illetve a családgondozóra hárulnak. Az ı feladata a Prevenció A kollégiumban és gyermekotthonunkban élı növendékek szinte kivétel nélkül rászorulnak a gyermek- és ifjúságvédelmi munka segítı szolgáltatásaira, amelynek fı feladata:
a gyermek családhoz tartozásának lehetséges fenntartása
a szülı és a gyermek kapcsolattartásának elısegítése, figyelemmel kísérése, a kedvezıtlen hatások kivédése
a család alkalmassá tétele a gyermek visszafogadására a szociológiai jellemzık alapján végzett szakszerő családgondozással
a gyermek alkalmassá tétele a családba való visszatérésre a motiváció kiépítésével, a szociális érettség és alkalmazkodó képesség kialakításával, saját, belsı, stabil értékrend nyújtásával. Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, a családgondozók és a pszichológusok szabályozott együttmőködésben: teamben dolgoznak a kollégiumi és gyermekotthoni igazgatóhelyettesek vezetésével. Szőrés, a problémák feltárása E team:
felmérést készít a veszélyeztetett és hátrányos helyzető növendékek felkutatása és azonosítása céljából,
feltárja az okokat a gyermek, a család és a mikrokörnyezet alapos megismerése nyomán,
tervet, javaslatot készít a probléma kezelésére,
tájékoztatja az intézményvezetést, a nevelıtestületet, a családot, a gyermekjóléti, ill. a gyermekvédelmi rendszer illetékeseit,
döntést kezdeményez az arra jogosultak körében a probléma megoldására,
a döntés szerinti tennivalókat elvégzi ill. szervezi, megvalósulásukat figyelemmel kíséri,
a szabályozások szerinti módon beszámol a megvalósításról,
hetenként esetmegbeszélést tart az „igazgató-gyámmal”. A megoldások megkeresése, megvalósítása A team a prevenciós lépések összefoglaló leírásában említett felkutató, feltáró, „szőrı” tevékenység során kidolgozza a munkát segítı feltételeket, megjelöli az intézményes, csoportos vagy egyéni segítségnyújtáshoz alapot szolgáltató kategóriákat:
testi veszélyeztetettség (táplálkozás, ellátás, felügyelet, gondozás hiánya)
lelki veszélyeztetettség szocializációs hibák és hiányok tanulási nehézségek megoldatlansága személyiségkárosító környezet és bánásmód (súlyos esetek: neurózis-pszichopátia, devianciák / hazudozás, csavargás, erkölcsi érzéketlenség, stb./, bőnözés / anyagi, testilelki károkozás/, szenvedélybetegségek / dohányzás, alkoholizálás, drogfogyasztás/, pszichiátriai esetek / autisztikus, skizoid, epileptoid megnyilávnulások/) Besorolja és delegálja a növendékeket a hátrány, illetve veszélyeztetettség minısége és mértéke (súlyossága alapján), a probléma megoldását elısegítı nevelési, esetleg oktatási (korrekciós, habilitációs stb.) esetkezelési és rekreációs szolgáltatások valamelyikébe, vagy néhányába.

31

A segítı tevékenység formái
Az intézményi ellátások ingyenes vagy kedvezményes biztosítása.
Pályázati, támogatói pénzforrásokból kirándulások, nyaralás, táborozások, kulturális és szórakoztató mősorok, rendezvények szervezése, illetve ezek látogatásának, belépti díjának finanszírozása.
A család szociális helyzetének javítása, a törvény által nyújtott pénzbeni és természetbeni juttatásokhoz való hozzáférés segítése (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, tankönyvtámogatás, étkezési támogatás megítéléséhez javaslat készítése).
A gyermekotthonban élı gyermekek érdek- és törvényességi képviseletének ellátása a rendırségen, ügyészségen, bíróságon, pszichiátriai intézményekben. A kollégiumban és napköziben tanuló gyermekek esetében javaslattétel hatósági intézkedésre.
A veszélyeztetett és hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzető gyermekek segítése, esetkezelés, prevenció – szakemberek bevonásával.
A gyermekvédelmi felelıs feladata – egyben családgondozóként is – az alapellátás keretén belül a gyermekek családjainak maximális támogatása az érintettek bevonásával, problémamegoldási alternatívák keresése.
A szülıkkel személyes, bizalmi kapcsolat kialakítása, mely lehetıvé teszi a nevelési eszköztár kibıvítését, hogy a család normakövetı egységgé fejlıdhessen (pl. szülık iskolájának szervezése, vagy más csoportos megoldás [esetleg egy-egy közös kirándulás] felkínálása).
Rendszeres konzultáció a szülıkkel és a gyermekekkel, fogadó órák tartása.
Tájékoztatás nyújtása a lehetséges kedvezményekrıl.
Az igazolatlan hiányzás figyelemmel kísérése, s a törvényes lépések megtétele.
Az intézmény nevelési programjának – a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok keretein belüli – támogatása (pl. egészségnevelés, drogprevenció, bőnmegelızés stb.).
A továbbtanulás és a munkahelykeresés támogatása, együttmőködés a VIII. évfolyam osztályfınökével és a szülıkkel.
Az újonnan érkezı gyermekek iratanyagának kezelése, és a tanulási képességet vizsgáló szakértıi bizottság iskolakijelölı és kontroll vizsgálatának koordinálása. Együttmőködés külsı szervezetekkel A szőrés, feltárás, segítségnyújtás munkálatai során a team szükség szerint együttmőködést kezdeményez és tart fenn:
az osztályfınökökkel és pszichológusokkal
az önkormányzatokkal és azok képviselıivel
a gyámhivatalokkal, ügyészi, rendıri szervekkel és szakembereikkel
a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgálatokkal és szakembereikkel
az egészségügyi szervezetekkel és szakembereikkel
a gondozásba bevont egyéb szolgálatokkal (nevelési tanácsadók, családsegítık, alapítványok, egyesületek, drogambulanca, gyermekek átmeneti otthona, ifjúsági lelkisegély telefonszolgálat stb.)
a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottságokkal
az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek nevelı-oktatását biztosító iskolákkal és gyermekotthoni ellátását biztosító többi gyermekotthonnal.
Szükség esetén az érdekképviseletre alkalmatlan gyermek helyett és nevében, érdekében eljár.
Együttmőködik az osztályfınökkel a pályaorientációs munkában (továbbtanulási, elhelyezési, munkavállalási lehetıségek felkutatása).

32

Külsı kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása Lehetséges területei: Kormányhivatal Gyámhivatalai és Szociális Osztályai Gyermekotthonok családgondozói Családsegítı szakszolgálat Az illetékes gyermekjóléti szolgálatok Önkormányzati Segélyszolgálat Társadalmilag szervezett segélyszolgálatok: Vöröskereszt Máltai Szeretetszolgálat Alapítványok Civil szervezetek: szponzorok patronálók alapítványok Egyházak Csereüdülést bonyolító intézmények Az esetleges juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje A gyermekotthonban nevelkedı gyermekek számára a juttatások folyósítása (ingyenesség, térítési kedvezmények: étkezés, egészségügyi ellátás, ruhával, tanszerrel, zsebpénzzel való ellátás terén) a rászorultság mértéke szerint, a törvényes elıírásoknak megfelelıen történik. A prevenciós lépések keretében leírt eljárás-rend érvényes e területre is azzal, hogy a döntésben a hivatalos gyám szerepe hangsúlyosabb. Anyagi veszélyeztetettség esetén rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a team, az illetékes Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál. Hasonlóképpen nyújt segítséget a szülık segélyezésével kapcsolatban. Az anyagi háttér biztosító-rendszerének felkutatása A kapcsolatrendszer kiépítésénél rögzítettek igénybevétele A „Miklós téri Gyermekekért Alapítvány” anyagi erıinek növelése (további adományozók felkutatásával, az adózók adójának 1 %-ával, stb.) Az intézményünk iskolai egységébe járó gyermekek tartozhatnak a kollégiumhoz, a gyermekotthonokhoz. A gyermekotthoni egység tanulóinak ellátása a gyermekvédelmi törvény szabályozásának megfelelıen a gyermekvédelmi szakemberek látják el.

Minőségirányítással kapcsolatos feladatok (Lásd a Minıségirányítási programot)

33

8. Nemzeti alaptanterv, kerettanterv, helyi tanterv Nemzeti alaptanterv A Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatát alapvetıen a nemzeti mőveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megırzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli ki. A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A nevelési célok a következıképpen érvényesülnek a köznevelés folyamatában: - beépülnek az egyes mőveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztés követelményeibe, tartalmaiba. - tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint. - alsó tagozaton tematizálják a pedagógus munkáját, a felsıbb évfolyamokon pedig elsısorban az osztályfınöki órák témaköreit. - témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintő tudatos követése és a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása az intézményi pedagógiai kultúra meghatározó fokmérıje, a pedagógiai-szakmai ellenırzés egyik fontos kritériuma. Fejlesztési területek Az erkölcsi nevelés. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés. Állampolgárságra, demokráciára nevelés. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése. A családi életre nevelés. A testi és lelki egészségre nevelés. Felelısségvállalás másokért, önkéntesség. Fenntarthatóság, környezettudatosság. Pályaorientáció. Gazdasági és pénzügyi nevelés. Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

Kerettanterv A megjelent egyetlen kerettanterv alapelveinkkel, céljainkkal és nevelési tervünkkel harmonizál, tehát az implementációra alkalmas. A tantervi munkavégzés feltételeinek biztosítása, eredményeinek nyomon követése, értékelése és korrekciója a következı aspektusokból lehetséges: o esélyegyenlıséget megalapozó hatása; o értékteremtı, értéknövelı hatása; o kulturális eszköztudást nyújtó hatása; o integratív és transzfer hatása;

34

o korrekciós kompenzáló terápiás személyiség-fejlesztı hatása; motivációs aktivizációs o a magatartás- és tevékenységrepertoárt konstruktív irányban fejlesztı: szocializáló, képességeket és kulcskompetenciákat fejlesztı és felzárkóztató hatása; o a gyermekek egyéni érdekét is szolgáló gyakorlatiasságot növelı, bıvítı hatása; o a kiemelt fejlesztési feladatok teljesítésére való alkalmassága. A kerettanterv valamennyi új tartalmi elemét, valamint a Helyi tanterv jellemzıit jelen Pedagógiai Programunkban az alábbiakban tőntetjük fel. o Személyiségfejlesztés o Közösségfejlesztés o Felzárkóztatás o Beilleszkedés o Tehetség- és képességfejlesztés o Teljes körő egészségfejlesztés o Környezettudatosságra nevelés o Szociális hátrányok enyhítése, gyermek- és ifjúságvédelem A pedagógusok és az osztályfınökök feladatainak meghatározása. Az intézmény partneri kapcsolatai. A tanulók teljesítményének, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei.

Helyi tanterv Nevelési Tervünket szinte változatlan formában megfelelıen alkalmazott operacionalizált megvalósításban tudjuk évek óta alkalmazni. Az Officina Bona elnevezéső Helyi Tantervi adaptációnkat a szabályozásoknak megfelelıen most a jelen kerettantervvel kellett felcserélnünk. Szerencsés elınynek tartjuk, hogy célrendszere egybecseng a mi pedagógiai céljainkkal, tehát: - korrektív - kompenzáló - integratív - terápiás célú tanterv, amely segíti az értékorientált, kompetencia alapú oktatást az esélyegyenlıség megteremtését a szocializációs képesség fejlesztést és a tanulók társadalmi integrációját Az értékelvőség azonban fontosságban megelızi a kompetencia alapú nevelı-oktatást. Tananyag-kiválasztásában olyan szempontok érvényesülnek, amelyek egybehangzanak iskolakoncepciónk feladatjelöléseivel a következık szerint: - a tanuló sérülésébıl adódó sajátos nevelési-tanulási szükségletekre alapoz, - fontos humán értékeket közvetít, - új mőveltségképet ad, - a kulcskompetenciákra épül, - az élethez szükséges praktikumot gyakorlatiasságot veszi tekintetbe, - a motivációt segítı tartalmakat és tevékenységeket választ, - kulturális eszköztudás nyújtására törekszik,

35

Követelményrendszere differenciált, kidolgozott értékelési rendszerünkkel követhetı. Elısegíti a pedagógiai kultúraváltást.


Az ellenırzést és értékelést eredményes nevelı–oktatásunk sikerességének egyik feltételeként tartjuk számon, amely akkor tölti be legfıbb funkcióit, ha segíti:

1. a gyermek reális énképének és önértékelésének kialakítását; 2. a gyermek fejlıdésének, elırehaladásának regisztrálását a tanuló, a szülı és a pedagógus számára; 3. a gyermek tanulásának, aktivitásának, fejlıdni akarásának motiválását, és ha: ◊ folyamatos ◊ rendszeres ◊ személyre szabott ◊ elemzı és elıremutató, az elvárásokat tisztázó, fejlesztı ◊ ösztönzı, megerısítı, korrigáló ◊ reális, a hiányokat is feltáró ◊ sokoldalú, változatos ◊ mégis következetes és kiszámítható ◊ tudatosított, a tanuló aktív részvételével lebonyolított és egységes. Fontos, hogy:
viszonyítható legyen a többi, enyhén értelmi fogyatékosokat nevelı iskolák standardjaihoz,
tárja fel a tanuló önmagához és társaihoz viszonyított fejlıdését is. A felsorolt funkciók egybehangzanak nevelı–oktatásunk kinyilvánított céljaival. Az ellenırzés és értékelés alkalmazott típusait és idıpontjait úgy kapcsoljuk a pedagógiai folyamathoz, hogy:


az évfolyamok bemeneti és kimeneti pontjain: 1. a diagnosztikus, azaz a kritériumokhoz, normákhoz, követelmények-hez viszonyító, okfeltáró, helyzet- és feladatmeghatározó típust használjuk (pl.szintfelmérı feladatsorok), tehát ennek információs, prognosztikus és korrekciós szerepe van




a tanítás–tanulás folyamatában rendszeres gyakorisággal: 2. a formatív, fejlesztı, azaz az adott kritériumhoz kapcsolt, formáló, azonnali sokoldalú visszajelzést biztosító típust érvényesítjük (pl.röpdolgozat, feladatlap, feleltetés, szondázó kérdések), tehát ennek fıként korrekciós funkciója van




a tanítás–tanulás folyamatának lezáró szakaszainál:

félévkor év végén 3. a szummatív, tehát: a lezáró, összegezı, átfogó, követelményekre orientált, minısítı típust alkalmazzuk (pl.témazárók, tantárgy-tesztek, eredménymérések), s ennek eredményregisztráló, informáló, visszacsatolást, szelekciót jelentı szerepe van.

Az ellenırzés és értékelés fogalmát azért nem különítjük el, mert valójában az ellenırzést az értékelés egy részmőveletének tartjuk, hiszen többnyire csak egy tanulói részteljesítményre terjed ki, de folyamatos végzésével nagyban elısegíti és objektívebbé teszi az értékelés

36

szummatív és diagnosztikus formáját. A folyamatos tanórai ellenırzés nem csupán az elırehaladás aktuálisan érvényes látlelete, hanem mindenkinek biztosítja a visszajelentést a helyzetrıl és a tennivalókról. (Tanulóknak, pedagógusoknak, szülıknek.) Értékeléskor viszonyítunk. A nevelıtestület által elfogadott értelmezésben a választott tantervünkben egyrészt a tantárgyi követelményekhez viszonyítunk (minimum és elvárható követelmény), mert azok jelölik meg azt a teljesítményszintet, amelyet a nevelı–oktatás eredményeinek értékelésekor alapul kell venni, másrészt a fejlesztési követelményekhez (készségek, képességek, pszichikus funkciók, gondolkodási mőveletek és fajták), amelyek minden tananyagrészhez kapcsoltan kidolgozást nyertek. E tantervi kidolgozottság azért optimális, mert már eleve magába foglalja a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési, illetve sérülésspecifikus feladatok területét, és lehetıséget ad a tanulók tanulmányi munkájának megfigyelésére, értékelésére, a különféle tanítás-tanulási módszerek során (differenciálás, egyéni munka, projekt alapú munka, kooperatív technikák). A felsoroltak egyúttal szempontsorát képezik mind a szöveggel, mind az érdemjegyekkel/osztályzatokkal kifejezett értékelésnek a következık alapján: A tantárgyi követelmények szerint:
a tantervi törzsanyag elsajátításának szintje (minimum követelmények)
a tantervi kiegészítı anyag elsajátításának szintje (elvárható követelmények) Az elvárt teljesítmények szerint:
a kötelezı és javasolt fogalmak elsajátítása
és a tanulói tevékenységek során kialakult „tudás” és annak alkalmazása
a tanuló önmagához viszonyított fejlıdése A fejlesztési követelmények szerint:
kulcskompetenciák
kiemelt fejlesztési feladatok
készségek
képességek, attitődök
pszichikus funkciók
gondolkodási mőveletek
gondolkodási fajták A követelményekben mindig a törzsanyagnak azok a tananyagelemei szerepelnek, amelyeknek elsajátítása a viszonyítás alapját képezi. Továbbá viszonyítunk a tanulók korábbi teljesítményeihez és a társaikéhoz. Az értékelés a gyakorlatban tehát nem más, mint a követelmények és a tanulói teljesítmények összevetésének, valamint a tanuló fejlıdésének megjelenítése akár szövegesen, akár érdemjeggyel, akár osztályzattal. Szorgalmi idıben informatív értékő érdemjegyet adunk (félévente minimum 5 érdemjegyet). Félévkor és év végén az összteljesítményt minısítı osztályzatot adunk. Ez nem az érdemjegyek középarányosa, hanem a fejlıdés és az összteljesítmény átfogó értékelése.

37

A pedagógiai és egészségügyi habilitációt és rehabilitációt segítı programok eredményeinek értékeléséhez nem kapcsolódik osztályzatban kifejezett minısítés, csupán folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás (Komplex személyiség- és magatartásfejlesztés, Erkölcsi nevelés, Családi életre nevelés, Tömegsport, Énekkar, Egyéni fejlesztések). Kötelezıen csak szövegesen értékelünk:  Az elsı évfolyamon félévkor és év végén.  A második évfolyamon félévkor.  olyan szöveges értékelést kell kapnia a tanulóknak, amely kifejezi, hogy kiválóan, jól, vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást adunk a szülınek/gondviselınek. A szöveges értékelés kialakításának szempontjai:
a gyermeknek és a szülınek szóljon,
a tanuló aktuális teljesítményét és viselkedését reálisan rögzítse,
legyen személyre szabott, árnyalt, hogy érzékelhetıvé váljon a pedagógus segítıkészsége,
egyértelmő, pontos és nyelvileg igényesen megfogalmazott legyen,
sugalmazza azt az elvárást, amely szerint a gyerek legyen aktív részese a saját fejlıdésének,
legyen konkrétan elıremutató,
vegye figyelembe a gyermek önmagához mért fejlıdését, javító próbálkozásait,
adjon teljes képet a gyermek tevékenységérıl, viselkedésérıl, munkájáról, megnyilvánulásairól,
szolgáljon mintául a gyermek önértékelésének kialakulásához,
minden pedagógus dolgozza ki önmaga számára azt a módszert, amellyel a munka során az egyes gyermek eredményeit, jellemzıit, erényeit és hiányosságait folyamatosan rögzíti, vagy válasszon a felkínált változatokból.
A középsúlyos fokban értelmi fogyatékos, integrált tanulóink minısítése minden évfolyamon szöveges formában történik, átvéve az ugyanilyen gyermekeket szegregáltan nevelı intézmények kidolgozott szempontrendszerét és megfogalmazási formáját. A tanuló az elsı évfolyamon továbbra is csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztásai miatt nem tudta teljesíteni. Az iskola második évfolyamától évismétlésre kell kötelezni azokat a diákokat, akik a tanulmányi követelményeket nem teljesítették. A második évfolyam végétıl a 8. évfolyam végéig a tanulmányi minısítést osztályzattal fejezzük ki. A tanuló az 1-3 évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket, az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhetı az iskola évfolyamának megismétlése 1-4 évfolyamon abban az esetben, ha egyébként felsıbb évfolyamra léphetne, de a szülı kéri az adott év megismétlését.

38

A tantárgyak tanulásával kapcsolatos teljesítmények, valamint a magatartás és a szorgalom értékelésére a következı érdemjegyeket/osztályzatokat adjuk a törvényi szabályozás értelmében:
a tanuló tudásának értékelésénél és minısítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)
a tanuló magatartásának értékelésének és minısítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)
a tanuló szorgalmának értékelésénél és minısítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Az értékelés szempontjait a diákoknak és a szülıknek (jogukban áll) meg kell ismerniük. Pedagógiai koncepciónknak megfelelıen határozottan szétválasztjuk a magatartás, a szorgalom és az egyes tantárgyak osztályzatait. Mindezek alapján tantárgyi Jelest /5/ kap az a tanuló, aki a tanterv által elıírt törzsanyagra vonatkozó követelményeket optimálisan teljesíti. Nem kell ennél többet megkívánni. A kiegészítı anyag elsajátítását másként, például tantárgyi dicsérettel lehet honorálni. Elégségest /2/ kap az a tanuló, aki csak a minimális követelményszintnek tud megfelelni. Elégtelent /1/ kap az a tanuló, aki a minimumszintet sem képes teljesíteni. (Kivételt csak a képességkiesés már említett esetei képeznek.) Jót /4/ kap az a tanuló, aki a törzsanyagra vonatkozó tantervi követelményeknek megbízhatóan (kevés és jelentéktelen, negatív eltéréssel, hiánnyal, hibával) megfelel. Közepest /3/ kap az a tanuló, aki a törzsanyag tantervi követelményrendszerét pontatlanul (több és jelentısebb hiánnyal, hibával, eltéréssel) teljesíti. Helytelen viselkedés, kötelességteljesítés elmulasztása miatt tantárgyi elégtelen osztályzat nem adható. A házi feladat elmulasztása az órán feladott anyag gyakorlása, ezért nem osztályozható. A tanulók teljesítményének ellenırzésében, beszámoltatásában, értékelésében és minısítésében a szóbeliségnek és írásbeliségnek kiegyensúlyozott arányban kell szerepelnie. Témazáró dolgozatból kettınél több ugyanazon a napon nem íratható. Az érdemjegyek és osztályzatok javítására a tanulóknak lehetıséget kell kapniuk. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minısítésének alapelvei, követelményei és formái Értelmezésünkben a magatartás nem csupán viselkedés, hanem az erkölcsi vonások állandóságát (tartás) magába foglaló megjelölés. Értékelésének alapját tehát az iskola, a diákotthon és gyermekotthon által támasztott erkölcsi követelmények adják.

39

A magatartás értékelésében az életkornak és értelmi állapotnak megfelelı szinten alapelvszerően – a következıket vesszük figyelembe: 1. Az alapvetı emberi, erkölcsi normák betartása. 2. Fegyelmezettség. 3. Viselkedéskultúra, hangnem. 4. Emberi kapcsolatok, társas beilleszkedés és hatás a közösségre. 5. Felelısségérzet. 6. A házirend betartása. A minısítés négyfokú skálán történik, a következık szerint:

–

Magatartás: példás jó változó rossz

erkölcsi Fegyelmezettviselkedés-kultúra emberi normák ség kapcsolatok betartja, betartására törekszik példás példaértékő pozitív nagyrészt általában megfelelı enyhén többször betartja kifogásolható kifogásolható részben betartja kifogásolható többször gyakran kifogásolható kifogásolható erısen kifogásolMegnyilvánulásai kapcsolatai sokszor többször ható, másokra ne- negatív irányúak és negatív irányúak, megszegi gatív hatású hatása is negatív rossz példát mutat

felelısségérzet nagyfokú nem egyenletes erısebben ingadozó felelıtlen

házirend betartja, betartására ösztönöz nagyrészt betartja részben betartja sokat vét ellene

Felfogásunk szerint a szorgalom, mint állandó, stabil, de befolyásolható tulajdonságegyüttes magában foglalja az értelmi, az érzelmi és az akarati élet sokféle indíttatását (motivációját), megnyilvánulását. Ezek adják az iskolában és a diák- és gyermekotthonban támasztott szorgalmi követelmények tartalmát. A szorgalom értékelésében az életkornak és az értelmi állapotnak megfelelı szinten alapelvszerően a következıket vesszük figyelembe: 1. Kötelességtudat, kötelességteljesítés. 2. Munkamorál (motiváció), a munkavégzés mértéke, minısége. 3. Tanulmányi munka. 4. Diák- és gyermekotthoni munka. 5. Önkéntes, hasznos tanulmányi vagy más jellegő tevékenység. A minısítés négyfokú skálán történik, a következık szerint: Szorgalom: kötelesség-tudat, kötelességteljesítés

munkamorál, munkavégzés

tanulmányi munka

kifogástalan általában megfelelı, de nem kifogástalan

törekvı, igényes

példás

példaszerő

jó

nagyrészt megfelelı

változó

ingadozó, kifogásolható

hullámzó, sokszor kifogásolható

hiányos, többnyire kifogásolható

szinte mindig kifogásolható, hiányos, hibás

hanyag

törekvı, többnyire figyelmes, gondos változó, nem elég: törekvı, gondos és figyelmes nem törekvı, igénytelen, gondatlan, hanyag

diákotthoni munka

önkéntes, hasznos tevékenység

öntevékeny, többletmunkát gyakran megbízható, állhatatos vállal és végez többnyire önálló, többletmunkát néha, kevésbé kitartó és inkább ösztönzésre rendszeres vállal és végez többletmunkát erıs kevéssé önálló, nem ösztönzés-re kitartó, nem kivételesen vállal és rendszeres végez nem önálló, többletmunkát nem ösztönzésre is rosszul vállal és nem végez végzett

40

Az érdemjegyek bejegyzése az osztálykönyvbe Felmérı, témazáró dolgozat: piros tintával bekarikázva. Tanterv által elıírt iskolai feladatlapok: piros tintával. Témazáró, szóbeli feleletek: kék tintával, bekarikázva. Szóbeli feleletek: kék tintával. Kiegészítı anyaggal vagy más témával kapcsolatos osztályzattal honorálható többletmunka: zöld tintával. Az osztálykönyvi bejegyzéseket egyidejőleg az ellenırzıkönyvbe is beírjuk, és ezeket, ha lehetıség van rá, akkor a szülıvel, ha erre nincs lehetıség, akkor nevelıtanárával a tanuló rendszeresen aláíratja. A készség- és kompetenciafejlesztés tanulás, begyakorlás, alkalmazás tehát felkészülés nélkül nem képzelhetı el. A felkészülés írásbeli és szóbeli feladatokból áll, melynek elvégzését alsó tagozaton 1 x 45 percben szükség esetén még 1 x 30 percben határozzuk meg. felsı tagozaton 2 x 45 percben szükség esetén még 1 x 30 percben Belsı minısítı vizsgát semelyik tantárgyból nem tervezünk. Az iskolában, illetve az intézményben folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési rendszerét különálló Minıségirányítási Programunk tartalmazza. Az autizmus spektrumzavarban szenvedı évfolyamunk tanulóinak értékelési módját a 4. sz. mellékletben látható mérési és értékelési szempontok szerint végezzük.

9. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában. -

A tanítási órákra napi rendszerességgel történı felkészülés (tananyag, metodika, eszközök). A tanulócsoportban tanító nevelıkkel történı egyeztetés. A tanulók dolgozatai tartalmának összeállítása, javítása (2 napon belül), értékelése. A tanulók munkájának rendszeres értékelése. A házi és szorgalmi feladatok ellenırzése, javítása és javíttatása, valamint a tanulókkal együtt történı értékelése. Az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyának megteremtése. A különbözeti, osztályozó és javítóvizsgák lebonyolítása. Felzárkóztató foglalkozások szervezése a lemaradó tanulók számára. Tehetséggondozó foglalkozás biztosítása a tehetséges tanulók megfelelı fejlesztésére. A megtartott tanítási és a helyettesített órák dokumentálása. Tanulmányi versenyek anyagának összeállítása, értékelése, lebonyolítása, jutalmazás. Az iskolai kulturális és sportprogramok szervezése. Osztályfınöki, munkaközösség-vezetıi, diákönkormányzati feladatot segítı feladatok ellátása. Együttmőködés a gyermek-, ifjúság- és családvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában.

41

-

Szülıi értekezletek, fogadóórák megtartása. Részvétel a nevelıtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken. A tanulók felügyelete étkezések idején. Tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények szervezése, az ezeken való részvétel. Részvétel a munkaközösségi értekezleteken. Tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegő munkavégzés. Közremőködés az iskolai dokumentumok készítésében és felülvizsgálatában. A tanulók megismerése nyomán személyiségfejlesztésük tervszerő végzése. Szükség szerint családlátogatások szervezése és foganatosítása. Az iskolai élet szabályainak (házirendjének) betartása és betartatása. A tanulás megszerettetése, a nyugodt, türelmes, elfogadó környezet megteremtése. Szabadidıs foglalkozások szervezése. Gondoskodás a mindennapi testmozgásról. A tanulók önállóságának és öntevékenységének, együttmőködési készségeinek biztosítása. A szakértıi vélemények javaslatainak figyelembe vétele. Felzárkóztató foglalkozások szervezése. Az osztály- és szaktantermek rendben tartása és dekorációja. Pedagógiai és szakmai tudásának gyarapítása, ismereteinek napra késszé tétele és alkalmazása.

Fordítson különös gondot a Nat értékeinek, céljainak (különösen a nevelési céloknak) az elérésére, illetve az ezeket szolgáló feladatok megvalósítására. Nevezetesen: - Lásd a Kerettantervnél található felsorolást.

Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai -

Céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelı-oktató munkát, és összehangolja azt az intézményi nevelési tényezıkkel és pedagógiai törekvésekkel. A tanulókkal közösen alakítja az osztály életét, programjait (szakkörök, klubok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyőlések, kirándulások, színházés múzeumlátogatások stb.). Kapcsolatot tart tanítványainak szüleivel, csökkenti, amennyiben lehetséges: kivédi az esetleges negatív hatásokat. Munkájának szerves része a közvetlen nevelımunka. Az osztályfınöki órákon rendszerezi, szintetizáló módszerrel közvetíti a nevelési tartalmakat, animálja a helyes vitakultúrát. A diákok sokoldalú megismerése nyomán fejlesztı, serkentı környezetet teremt – elfogadva és elfogadtatva minden tanítványának másságát. Bizalomra animáló légkört teremtve módot ad a tanulóknak ıszinte megnyilatkozásokra – kényes témák esetén is. Sokféle kreatív tevékenységre alkalmas környezetet teremt – a szükséges eszközök és berendezések biztosításával.

Az osztályfınök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzıi. - Az osztályfınöki órák az V-VIII. évfolyamokon részben kötöttek, részben szabadon választhatóak.

42

-

Ezen órák témái szolgálják az általános mőveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakítását. Fejlesztik az önismeretet, a társas kapcsolatokat és az identitás-tudatot. Megalapozott ismeretekhez juttatják a tanulókat, a környezetrıl és az emberrıl. Gyakoroltatják az etikai normák szerinti magatartási szabályokat. Hozzájárulnak a gyermekek önfejlesztı stratégiájának, erkölcsiségének, konstruktív életvezetésének és magatartási kultúrájának megalapozásához. Elısegítik a szocializációs folyamatokat, a beilleszkedést. Támogassák a tanulót a kapcsolat- és viszonyrendszerek felismerésében és az ezekhez való alkalmazkodásban. Fejlesszék a szociális érzékenységet az empátiát és a toleranciát – az életkornak megfelelı szinten.

10. A szülı, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának szabályai Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül a szülı, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit. Elméleti alapvetés E részben kizárólag a nevelési-oktatási tartalmak relevanciájának vonatkozásában kell meghatározni az iskola szereplıinek és az intézménynek a partneri kapcsolattartásra vonatkozó szabályait, melyben fontos szerepe van a korábbi erısen hierarchizált formációról a partnerségi viszony felé történı orientálódásnak. Irányadó modell: az intézmény partnerközpontú mőködésének sémája Szerkeszthetı példaanyag: Kozák András közoktatási szakértı munkájából Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében Tanulóink − kapjanak az iskolától értékálló tudást az anyanyelv, az idegen nyelv, a mővészet, a sport és az informatika területén; − ismerjék meg és érvényesítsék jogaikat: vegyenek részt az iskola színes, sokoldalú életében (mőködı diákönkormányzat); − értékeljék saját és mások tudását, a tanulásnak legyen tekintélye; − fejlıdjön önismeretük; − saját képességeiknek megfelelı maximális tudást (jártasság, készség) szerezzenek, − olyan humán értékeket sajátítsanak el, mint becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat; − kapjanak személyiségfejlıdésüknek és képességeiknek megfelelı egyéni bánásmódot. Célkitőzések Feladatok Kritériumok Alakuljanak ki a személyiség olyan Az osztályközösség az iskola és a A tanulók tudjanak: értékes tulajdonságai, mint a szervediákönkormányzat legkisebb mőködı - együttmőködni társaikkal, zıkészség, aktivitás, önállóság, kitartás, egysége, amelynek alapértékei: - mások szempontjait is figyelembe érdeklıdés, kollektivitás. tanulói joggyakorlás, véve cselekedni,

43

Célkitőzések

Feladatok -

-

célok demokratikus meghatározása,

közösségen belüli vita, kritika, választott tisztségviselık tevékenysége,

Kritériumok - felmerülı akadályok esetén dönteni az életkoruknak megfelelı szinten, - tetteikért felelısséget vállalni.

Az osztályközösség választja meg az osztály tisztségviselıit, s delegál képviselıket az iskola diákönkormányzatába. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezetı, az osztályfınök áll. Feladata sokrétő.

A tanulók megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit, jogaikat és kötelességeiket.

Az ezzel kapcsolatos legfıbb elvárások: szabad véleménynyilvánítás lehetıségének és a demokratikus döntés létrejöttének biztosítása. irányítsa úgy a tanulókat, hogy minél többen jussanak érdemi munkával járó megbízáshoz (titkár, helyettes, tanterem-, tanulmányi-, kulturális-, sport-, szekrényfelelıs, ügyeletvezetı és ügyeletesek stb.), az iskolai és osztály önkormányzattól kapott információkat építse be nevelı munkájába. Diákönkormányzat (DÖK) A tanulók: mőködtetése: - tudják érdekeiket felmérni, Az iskolai diákmozgalmat a DÖK-semegfogalmazni, képviselni, gítı pedagógusok támogatják és fogják - tudjanak érvelni, vitázni mások össze. nézeteinek tiszteletben tartásával, A DÖK-nek legyen a tanulók által - legyenek képesek elfogadott szervezeti és mőködési kompromisszumra jutni, szabályzata. az elfogadott döntéseket hajtsák Tevékenysége a tanulókat érintı végre, tartsák be, valamennyi kérdésre kiterjed. tudjanak és merjenek véleményt Véleményt nyilváníthat: mondani. *a tanulók nagyobb közösségét érintı kérdések tárgyalásakor, *a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, *a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, *a könyvtár és az iskolai sportkör mőködési rendjének megállapításakor, * más jogszabályban meghatározott kérdésekben. A tanulóifjúságot az iskola vezetısége és a nevelıtestület elıtt az iskolai diákönkormányzat képviseli. A DÖK képviseli tanulótársait az iskola vezetısége, a nevelıtestület, az SZMK értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjánál. A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon, iskolarádión keresztül, tájékoztatja

44

Célkitőzések Gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérı nézetekhez.

Feladatok Az Iskolagyőlés a legmagasabb fórum, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kellene hívni. Az iskolagyőlésen a DÖK és az iskolavezetés beszámolhatna az elızı iskolagyőlés óta eltelt idıszak: - munkájáról, és minısítheti azt, - a tanulói jogok helyzetérıl, érvényesülésérıl, - tanulmányi versenyekrıl, - ügyeletesi munkáról. Az iskolagyőlésen: - bárki felszólalhat, közérdekő észrevételt, javaslatot tehet, kérdezhet, - döntést csak a megtárgyalt ügyekben születhet. A tanuló egyéni (akár magán- jellegő) - Az osztályfınök, vagy bármelyik problémáival keresse meg tanárát. pedagógus keressen megoldást a felmerülı problémára. - Szükség esetén álljon rendelkezésre a pszichológus is. Kívánság-láda.

Kritériumok Az alá- és fölérendeltségi viszony tanítsa meg a tanulókat a vezetésre és az alkalmazkodásra egyaránt.

A tanuló teljes biztonsággal és bizalommal fordulhasson segítségért a pedagógushoz.

A pedagógus − rendelkezzen színvonalas, korszerő szaktudással, pedagógiai ismeretrendszerrel, befogadási és önmővelıdési készséggel; − készüljön fel a tanítási óráira szaktárgyilag, didaktikailag, és módszertanilag; − ismerje és alkalmazza a differenciált képességfejlesztés formáit, módszereit; − legyen képes kollégáival, a szülıkkel, de fıleg a gyermekekkel a mindennapos kapcsolattartásra, vegye észre gondjaikat, hallgassa meg véleményüket, javaslataikat; − értékvállaló magatartással hitelesen érvényesítse az iskola által közvetített nevelési elveket; − rendelkezzen kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzıkészséggel; − nevelıtestületünk tagjaként egységesen képviselje a munka tiszteletét, megbecsülését, valamint a mőveltségnek és igazságosságnak, mint feltétlen értékeknek a fontosságát. A szülı − ismerje saját és gyermeke jogait, kötelességeit; − mindenkor bizalommal fordulhasson véleményével, javaslatával vagy problémáival a pedagógusokhoz; − kapjon támogatást az iskolától problémáinak megoldásához; − együttmőködhessen a pedagógusokkal gyermeke nevelésében. Célkitőzések

Feladatok

Az iskolában a nevelı és oktató munka A partnerközpontú hálózat kiépítése. segítése, a nevelıtestület, a szülık és a tanulók, az intézmény-fenntartó, intézmény mőködésében érdekelt más szervezetek együtt-mőködésének elımozdítása. Tanulóink többsége különbözı társadal- A környéken lakók segíteni tudnak mi és természeti környezetbıl érkezik. minket:

Kritériumok Közös gondolkodás, a felelısség vállalása.

Ki kell alakítani az iskola és a környéken lakók barátságos, kölcsönös segít-

45

Célkitőzések

Feladatok

Ezért különösen fontos a szülıi közös- - iskoláink környezetének ápolásában, ségek kialakítása és fejlesztése.Nagyon tisztántartásában, sok a hátrányos helyzető, csonka csa- - programjaink megvalósításában. lád, és az ı érdekeiket nehéz feladat Az iskola segítséget adhat: összefogni. lakógyőlések, rendezvények megtartásához, hasznos hulladék győjtéséhez, akciók, kulturális és sport programok szervezéséhez. A szülık szervezett együttmőködése Szülıi Szervezet törvény adta jogaik és kötelességeik dönt saját szervezeti és mőködési érvényre juttatására. rendjérıl. feladata az iskolai és családi nevelés összehangolása, vélemények és javaslatok közvetítése az iskola felé, az intézményt segítı kezdeményezések, munkák szervezése, mozgósítás az iskolai rendezvényekre, pályázatok írása, szülık közötti kapcsolattartás, vezetıit az igazgató összehívhatja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól, aktuális problémákról. Ismerjék meg a szülık az iskola Igazgatói tájékoztatás a szülıi helyzetét, céljait, feladatait, terveit, és összejövetelek alkalmával: az elért eredményeket. tanévnyitó ünnepély, - tájékoztató értekezletek (évi 2 alk.), évzáró ünnepély, a tanulmányi év értékelése, jutalmak, oklevelek kiosztása. A szülık nevelı munkájának intenzíSzülıi értekezlet vebbé tétele. (3 alkalom/év) - Az azonos osztályba járó tanulók szülei A szülık elméleti és gyakorlati pedaszámára az osztályfınök tartja. gógiai ismereteinek fejlesztése. A szülık tájékoztatást kapnak a tanév Az iskola és a család pedagógiai törek- rendjérıl, az aktuális feladatokról. véseinek összehangolása. -

-

-

-

-

Kritériumok ségnyújtáson alapuló kapcsolatát.

Az iskola életének ne csak szemlélıi, hanem aktív résztvevıi legyenek a szülık.

A szülık legyenek jól tájékozottak az iskola életérıl. Konstruktív véleményükkel segítsék az iskolai munkát. Legyenek tájékozottak a szülık gyermekük osztályával kapcsolatban. Kapjanak használható segítséget a gyerekek problémáinak megoldásához.

Az osztályfınök beszámolót tart az osztály tanulmányi eredményeirıl, magatartásáról, szorgalmáról, a munka körülményeirıl, a nevelést segítı és gátló tényezıkrıl. 5. évfolyamon szeptemberben össze-vont formában a tantárgyi követelményeket, 8. évfolyamon decemberben a beiskolázás rendjét ismertetjük. Az osztály sajátos pedagógiai-pszichológiai problémáit alapul véve az osztályfınök tartson elıadást a nevelés min-den fontos és idıszerő kérdésérıl. A szülıkkel beszélje meg a hallottakat, s közösen tőzzenek ki feladatokat nevelımunkájuk irányára vonatkozóan. Rendkívüli szülıi értekezlet hívható öszsze, ha a szülık vagy pedagógusok ezt kérik. Pszichológusi, fejlesztı pedagógusi elıadások a szülık problémáinak csökkentése érdekében.

46

Célkitőzések

Feladatok

A tanuló körülményeinek objektív megismerése.

Szükség esetén az osztályfınök a gyermekvédelmi felelıssel, esetleg családgondozóval családlátogatásra megy. A családlátogatás keretében lehetıség nyílik környezettanulmány végzésére. Ez alkalomból a következıket vizsgáljuk: szociális helyzet, a tanuló helye a lakásban, családi légkör, a gyermek helyzete a családban, nevelési elvek, konkrét nevelés (testi, értelmi, erkölcsi, esztétikai), szabadidı eltöltése, a család véleménye az iskoláról, a pedagógusokról, a gyermek iskolai munkájának támogatása a szülı részérıl Közvetlen kapcsolat kialakítása pedagó- Fogadóórák tartása gus és szülı között. Szaktanári és tanítói fogadóóra november és március hónap elsı hétfıjén. Rendkívüli fogadóóra (a szülı vagy pedagógus külön kérésére) a kialakult különleges helyzet azonnali megoldására. Igazgatói fogadóóra.

Az iskola és a család közti állandó, naprakész kapcsolattartás.

A szülıkkel való találkozás alkalmával Meg kell erısíteni a családi nevelés és a gyermek pozitívumait, és erre alapozva kell a hibák kijavítását megkezdeni. İszinte légkört kell kialakítani, hogy a szülı elmondhassa a véleményét; a családról megtudott adatokat titkosan kell kezelni. Együttmőködési területet kell keresni a szülıkkel, de csak tanítási idın kívül. Megállapodás a közösen meghatározott eljárás végrehajtásáról. Írásbeli tájékoztatás (tájékoztató füzet) - Érdemjegyek beírása: a tanár feladata (szóbeli feleletet aznap, az írásbelit a kiosztás napján). - Az egyes tantárgyaknál félévente az éves óraszámnak megfelelı számú, de minimum kettı érdem-jegy alapján osztályozhatók a tanulók. - Negyedévente aktuális az értéke-lés bejegyzése minden tantárgyból 1-3. évfolyamon és 4. évfolyam félévéig. A fejlesztı pedagógusok negyedévi szóbeli értékelése a tanuló egyéni haladásáról.

Kritériumok A látogatás hatása úgy befolyásolja a szülıket, hogy tudatosuljanak bennük nevelési feladataik, s a család életében megvalósuljanak az eredményes nevelés feltételei.

Emberi, bizalmon alapuló, ıszinte kapcsolat kialakítása a szülıkkel.

A szülık tájékozottak legyenek gyermekük iskolai életével kapcsolatban. Tisztában legyenek azzal, hogy a pedagógusokat a szülıkkel azonos célok vezérelik.

47

Célkitőzések

Feladatok -

A szülık lássák gyermeküket iskolai körülmények között.

Az iskola mutassa be a nevelı-oktató munka sikereit.

Teremtsen oldott hangulatú találkozást a tanulók, szülık és a nevelıtestület között.

Magatartással, szorgalommal, kapcsolatos közlemények. (dicséretek, elmarasztalások) Szülıi értesítések, meghívók. A szülık közlései, igazolások. Telefonos kapcsolat olyan sürgıs esetekben, ami nem tőr halasztást. Nyílt napok szervezése a szülıknek Minél többféle tantárgyi óra bemutatása, hogy a szülık minél többféle helyzetben láthassák gyermeküket. Érzékeljék a tanuló helyét az osztályközösségben. Érezzék a tanórák légkörét. Kulturális bemutató A legjobbak mutassák be, mit tudnak az irodalom, zene, színjátszás, tánc területén. Különbözı korábbi programok sikeres szereplıinek, versenyek nem csak iskolai) helyezettjeinek bemutatója.

Kritériumok

Kiállítás Tanulók munkáiból: a legszebb (legjobb) füzetek, rajzok, kerámiák, kézmőves munkák. - Versenyeken szerzett díjak, oklevelek, sport trófeák bemutatása. Szakmai konferencia: - Bemutató órák és foglalkozások fıvárosi szinten az érdeklıdı kollégák és szülık számára. - Magas színvonalú szakmai elıadások és szekciófoglalkozások További programjaink: farsang, sport- és egészségnap, anyák napja, karácsony, kirándulások, évszakonkénti játszóház, csoportközi napközi, iskolanap, ballagás.

Gyermekük megítélése reálisabb legyen. Fontos mutató számunkra a részvételi arány.

A szülı: tudjon tájékozódni gyermeke helyérıl az iskolában, ismerje meg gyermeke tehetségét.

Váljanak széles körben ismertté a kerületben és más szakmai berkekben az intézmény szakmai munkájának eredményei A közös programok erısítsék meg a sokoldalú kapcsolatot. A szülık érezzék a pedagógus gondoskodását, megértését, szeretetét gyermekük iránt.

48

11. Kapcsolatrendszereink Kapcsolat a fenntartóinkkal A fenntartóinkkal intézményünk kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik. Ezt a szándékot demonstrálja:
a mőködés zavartalanságának biztosításával,
az adatszolgáltatás pontosságával
a kifogástalan gazdasági és pénzügyi munkával,
a Pedagógiai Programok és a Szakmai Programok színvonalas elkészítésével a nevelıoktató munka kellı színvonalával,
a gyógypedagógiai intézményeket is érintı közös rendezvények révén, továbbképzı tanfolyamokon való részvétellel (pl.: szavalóverseny és más versenyek stb.),
a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint a családgondozói munka jó végzésével,
a 4.sz.Fıvárosi Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsággal kialakított együttmunkálkodásával. Intézményünk tevékenysége annak megfelelıen alakul, ahogyan azt irányításával, fenntartásával, mőködtetésével foglalkozó felsıbb szervek instrukciói körvonalazzák.

Kapcsolat a szülőkkel, családokkal Az iskolai terület az oktatási intézmények számára javasolt formákban tartja a szülıkkel vagy a családdal a kapcsolatot, ha ez lehetséges. Informálódik a szülı igényeirıl és elvárásairól és objektív, a szülıi együttmőködést vagy legalább egyetértést mozgósítani szándékozó tájékoztatást ad a gyermekrıl szülıi értekezletek, fogadóórák, hétvégi távoztatás vagy szülıi látogatás, rendezvények vagy más találkozások alkalmával. Mőködteti a szülıi szervezetet. Inspirálja a szülıt a gyermek iránti érdeklıdésre, mert ennek spontán megnyilvánulására szinte alig van példa. Valamennyi egységünkben: az iskolában, a kollégiumban és fıként a gyermekotthonban élı gyermekek esetében a család megismerésére a folyamatos kapcsolat fenntartására, a család segítésére, a gyermek visszafogadásának alkalmassá tételére, azaz szakszerő családgondozásra törekszünk. A kapcsolattartás tartalmát (pl. tájékoztatás, tanácsadás, érdekképviselet, ügyintézés) és formáját (pl. családlátogatás, eltávoztatás, látogatás, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, stb.) részletes kidolgozásban:
Szakmai Programjaink
Családgondozóink, illetve gyermek- és ifjúságvédelmi felelısünk munkaköri leírásai és
Szervezeti és Mőködési Szabályzatunk
Házirendjeink tartalmazza, illetve határozzák meg. A családgondozási munkába szükség esetén bevonjuk más szakmaterület szakembereit is (pl. pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, szociális területek).

49

Kapcsolat más intézményekkel






















EMMI szakági irányítás Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szociális és Gyermekvédelmi Fıigazgatóság Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03. Tankerülete Mérei Ferenc Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet KENYSZI Közoktatási Információs Iroda A gyermekjóléti-gyermekvédelmi ellátórendszeren belül: o gyámhivatalok o területi gyermekvédelmi szolgálatok o a gondoskodásba bevont egyéb szolgálatok (nevelési tanácsadók, egészségügyi intézmények, mentálhigiénés központ, stb.) Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottságok Fogyatékos gyermekek nevelését, oktatását, diák- és gyermekotthoni ellátását biztosító többi iskolák, kollégiumok, diák- és gyermekotthonok ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzı Fıiskolai Kar Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) Amerikai Hölgyklub Vázsonyi Miklós Idısek Szociális Otthona Holland Kamara Máltai Szeretetszolgálat Csillagszóró Alapítvány Amerikai Iskola Nemzetközi Iskola

50

12. Legitimáció ZÁRÓ DOKUMENTUMOK 1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz hozzáférés lehetıségei A pedagógiai program a nevelıtestület közös alkotása. Elızetesen véleményezte:

a Szülıi Szervezet a Diákönkormányzat és a Gyermekönkormányzat az intézményünk Egészségügyi Szolgálata a Közalkalmazotti Tanács

A végsı szövegezés megismerése egyéni elolvasással történt. A program elfogadását nevelıtestületi értekezlet keretében eszközöltük. Elfogadta: nyílt szavazással, egyhangúlag az intézmény Nevelıtestülete (lásd mellékelt jegyzıkönyv, valamint a különféle szervezetek képviselıinek nyilatkozatai). Jóváhagyja: az Igazgató A Pedagógiai Program felülvizsgálata: folyamatosan Módosításának feltétele, hogy a felterjesztésre jogosult személy javaslata/javaslatai nyomán a módosított programot a Nevelıtestület elfogadja. Nyilvánosságra hozatal: A jóváhagyott Pedagógiai Programot partnereinkkel megismertetjük. A jóváhagyott Pedagógiai Program több példányát a tanári szoba nyitott polcának feliratozott részén tartjuk, illetve tesszük bármikor hozzáférhetıvé. Errıl a bejárati faliújság tartalmaz információt. Ezen felül tájékoztatást értekezleteken nyújtunk. 2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai Jegyzıkönyv Nyilatkozatok 3. Érvényessége A Pedagógiai Program érvénybe lép: Érvényessége:

2013. szeptember 1. visszavonásig

51

NYILATKOZATOK

A Pedagógiai Programot az iskola nevelıtestülete a 2013. március 25-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt a nevelıtestület képviselıje, valamint kettı nyílt szavazással választott jegyzıkönyv hitelesítı aláírásával tanúsítja. ………………………………… Nevelıtestület képviselıje ……………………………….. hitelesítı

……………………………. hitelesítı

Az iskolai Diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Programban foglaltakkal egyetértek, illetıleg a Pedagógiai Program elkészítéséhez az elıírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. ……………………………….. Sándor Szilvia Diákönkormányzat képviseletében A Közalkalmazotti Tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk. ……………………………………. Kovács Katalin Közalkalmazotti Tanács vezetıje A Szülıi Szervezet képviseletében és felhatalmazása alapján tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk. …………………………………………… Ormai Andrea Szülıi Szervezet vezetıje

52

Az intézmény Egészségvédelmi Szolgálata nevében az intézmény egészségnevelési és egészségfejlesztési programjával egyetértek.

…………………………………………… Dr. Dunai Csilla gyermekorvos az Egészségvédelmi Szolgálat képviselıje

53

Mellékletek

54