KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT

KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT NAGYKŐRÖSI TANKERÜLETE

WEINER LEÓ ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 039999

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Készítette: SZÁZDINÉ SZECSEI ANIKÓ intézményvezető

1

I. BEVEZETŐ

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy rögzítse a Weiner Leó Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és a közalkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működésének szabályait. Az intézmény legfontosabb adatai: Az intézmény neve: Weiner Leó Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola Az intézmény címe: 2750 Nagykőrös, Patay u. 19. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Az intézmény működtetője: Nagykőrös Város Önkormányzat 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5. Az intézmény típusa: alapfokú művészeti iskola OM azonosítója: 039999 Az intézmény alapítója: Népművelési Minisztérium Művészetoktatási Osztály (1953) Az intézmény alaptevékenysége: alapfokú művészetoktatás (vállalkozási tevékenységet nem folytathat) Az intézmény alaptevékenységét meghatározó jogszabályok: -

Magyarország Alaptörvénye (2011. IV.25.)

-

2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről

-

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

-

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

-

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról

-

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

-

1999.évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

-

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esély- egyenlőségről 2

-

2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről

-

370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről

-

22/2013. EMMI rendelet

-

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

-

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

-

138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992 évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben.

-

20/1997. (XII- 22. Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról

-

277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről

-

27/1998. (VI.10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről.

-

3/2011. (I.26.) NEFMI rendelet

-

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

-

A mindenkori miniszteri rendelet az aktuális tanév rendjéről

-

335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet iratkezelésének általános követelményeiről

-

2011. évi CXII. tv. információszabadságról

az

információs

költségvetési

a

szervek

belső

közfeladatot

ellátó

szervek

önrendelkezési

jogról

és

az

A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya: Az intézmény Nevelőtestülete hagyja jóvá, melynek időpontjától a korábbi SZMSZ hatályát veszíti, az érvénybe lépő hatálya pedig határozatlan időtartamra szól. Az intézmény valamennyi dolgozójára kiterjed, a benne foglaltakat minden alkalmazott köteles betartani és munkavégzésüket ennek megfelelően végezni. Az intézmény köznevelési alapfeladatai: − alapfokú művészetoktatás Zeneművészeti ág Klasszikus zene Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita Akkordikus tanszak tantárgyai: gitár, ütő Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, brácsa, gordonka Vokális tanszak tantárgya: magánének Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom

3

Népzene Fúvós tanszak tantárgyai: népi furulyák Pengetős tanszak tantárgyai: citera Elektroakusztikus zene: Billentyűs tanszak tantárgyai: klasszikus szintetizátor, szintetizátor-keyboard Táncművészeti ág Néptánc tanszak tantárgyai: népi játék, néptánc Társastánc tanszak tantárgyai: gyermektánc, társastánc Az intézmény évfolyamainak száma: 12 évfolyam (előképző, alapfokú, továbbképző évfolyam) Az intézmény telephelyei: Székhelye: Weiner Leó Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola 2750 Nagykőrös, Patay utca 19. telephelyei: •

Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola és Óvoda Gábor Áron Tagiskola 2755 Kocsér, Kossuth Lajos utca 14.

•

Csemői Ladányi Mihály Általános Iskola Nyársapáti Tagintézménye 2712 Nyársapát, József Attila út 6.

•

Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium 2750 Nagykőrös, Vadas utca 2.

•

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 2750 Nagykőrös, Kálvin tér 11. 2750 Nagykőrös, Kecskeméti út 39-41.

•

Arany János Református Általános Iskola 2750 Nagykőrös, Kecskeméti út 2. 2750 Nagykőrös, Losonczy utca 2.

•

Arany János Kulturális Központ 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 7.

•

Kossuth Lajos Általános Iskola 2750 Nagykőrös, Kinizsi utca 4.

Az intézménybe felvehető maximális gyermek- tanulólétszám: 600 fő 4

A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga •

Weiner Leó Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola, 2750 Nagykőrös, Patay utca 19. helyrajzi szám: 1607 hrsz. hasznos alapterület: 594,83 m2 jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Nagykőrös Város Önkormányzat, 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5.

•

Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola és Óvoda Gábor Áron Tagiskola 2755 Kocsér, Kossuth Lajos utca 14. helyrajzi szám: 1. hasznos alapterület: 150 m2 jogkör: vagyonkezelői működtető neve: Váci Egyházmegye Ordináriusa

•

Nyársapáti Mátyás Király Általános Iskola, 2712 Nyársapát, József Attila út 6. helyrajzi szám: 93/1. hasznos alapterület: 50 m2 jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: KLIK

•

Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium, 2750 Nagykőrös, Vadas utca 2. helyrajzi szám: 5402/2. hasznos alapterület: 150 m2 jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Nagykőrös Város Önkormányzat, 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5.

•

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, 2750 Nagykőrös, Kálvin tér 11. helyrajzi szám: 3047 hasznos alapterület: 50 m2 jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Nagykőrös Város Önkormányzat, 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5.

•

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, 2750 Nagykőrös, Kecskeméti út 39-41. helyrajzi szám: 2973 hasznos alapterület: 50 m2 jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Nagykőrös Város Önkormányzat, 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5.

•

Arany János Református Általános Iskola, 2750 Nagykőrös, Kecskeméti út 2. helyrajzi szám: 4634. hasznos alapterület: 46,5 m2 jogkör: vagyonkezelői működtető neve: Református Egyházközség 5

•

Arany János Református Általános Iskola, 2750 Nagykőrös, Losonczy utca 2. helyrajzi szám: 5242 hasznos alapterület: 41 m2 jogkör: vagyonkezelői működtető neve: Református Egyházközség

•

Arany János Kulturális Központ, 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 7. helyrajzi szám: 1696/1. hasznos alapterület: 128 m2 jogkör: vagyonkezelői működtető neve: Nagykőrös Város Önkormányzat, 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5.

•

Kossuth Lajos Általános Iskola, 2750 Nagykőrös, Kinizsi utca 4. helyrajzi szám: 1441 hasznos alapterület: 30 m2 jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Nagykőrös Város Önkormányzat, 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5.

Az intézmény hosszú és körbélyegzőjének hivatalos szövege: Hosszú:

Weiner Leó Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola 2750 Nagykőrös, Patay u. 19.

Kerek:

Weiner Leó Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola Nagykőrös

6

Az intézmény szervezeti felépítése Az iskola dolgozóit - a jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre - a nagykőrösi tankerületi igazgató alkalmazza a hatályban lévő munkajogi jogszabályok szerint.

Az intézmény szervezeti felépítésének ábrája

Intézményvezető

Intézményvezető-helyettes

Munkaközösség-vezetők

Pedagógusok

7

Iskolatitkár

II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

1. Az intézmény munkarendje

A heti munkaidő

40 óra

Munkarend szabályozása •

Az intézményvezetők és a pedagógusok munkarendje

Az intézmény szorgalmi időben hétfőtől-péntekig reggel 7 órától 20 óráig tart nyitva. A nyitvatartási időn belül különös tekintettel a koncertek idejére az egyik intézményvezetőnek, akadályoztatása esetén valamelyik munkaközösség-vezetőjének az iskolában kell tartózkodnia. Tanítási időben (10-18 óra között) az intézményvezetőnek, illetve a helyettesének lehetőség szerint - az iskola épületében kell tartózkodnia, akadályoztatásuk esetén a helyettesítésük a mindenkori „Ügyeleti Rend” szerint történik. Az esti órákban a szervezett foglalkozást tartó pedagógusok felelnek az intézmény rendjéért, ameddig tanuló tartózkodik az intézményben, addig legalább 1 fő pedagógusnak az iskola épületében jelen kell lennie. Az iskola intézményvezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az intézmény épülete ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Az intézményből az utolsó távozónak a riasztót be kell kapcsolnia, a bejárati ajtó mindkét zárját zárnia kell, az épületet áramtalanítania kell és külső kapukat zárnia kell. •

Az iskolatitkár munkarendje munkanapokon: 8-16 óra

A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8-16 óra között. •

Könyvtár nyitva tartása hétfő, kedd: 8-16 óráig csütörtök: 12-16 óráig

A tanév rendje A mindenkori miniszteri rendelet határozza meg az aktuális tanév rendjét. A szorgalmi idő kezdő és befejező napját az intézményvezető határozza meg.

8

A tanítás rendje -

A tanítás helye a zeneiskola épülete vagy más intézményben (másik iskolában) biztosított olyan helyiség, amely a zene és táncoktatásra alkalmas. Az iskolában folyó szakmai munka rendjét, beosztását, időtartamát – tanszakonkénti tantervét és óratervét – külön jogszabály írja elő. A csoportos órákat szünet beiktatásával kell megtartani. Kivételes esetben az igazgató másként is rendelkezhet. A hangszeres órákat a főtárgyi naplóban, dátum szerint a szolfézs, illetőleg a kötelező tantárgyi órákat az említett tantárgyi naplókban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. A megtartott órákat a tanulók ellenőrző könyvének tükrözni kell.

Munkaidő-nyilvántartás eljárási szabályai -

A nem pedagógus munkakörben dolgozók kötelesek jelenléti ívet vezetni.

-

A pedagógus munkakörben dolgozóknak is jelenléti ívet kell vezetni, valamint a főtárgyi és/vagy csoportos oktatási napló igazolja a tanár jelenlétét.

-

A pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak a Köznevelési törvényben meghatározottak szerint az oktatással-neveléssel le nem kötött idejük eltöltéséről „A pedagógus kötött munkaidejének neveléssel-oktatással le nem kötött része” elnevezésű nyilvántartó lapot kell vezetni, havi bontásban.

2. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával: Tanítási órák látogatása Látogatásra jogosult -

-

Szakminisztérium képviselője Felügyeleti szerv képviselői tankerületi igazgató, polgármester, alpolgármester, jegyző, szakbizottság elnöke Szakmai irányítószerv által kiállított óralátogatási engedéllyel rendelkező személyek Az intézményvezető az órák látogatására a jogosultakon kívül más személyeknek is adhat engedélyt.

Ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben ünnepély megtartására adandó alkalmak: tanév nyitásakor, zárásakor, nemzeti ünnepeinken. Hagyományok ápolásával kapcsolatos megemlékezések, hangversenyek: Kulturális Örökség Napja, Magyar Dal Napja, Aradi Vértanúk Napja, Kommunista Diktatúra Áldozatainak Napja, Holokauszt Áldozatainak Emléknapja, A muzsika ünnepe, 9

Magyar Kultúra Napja, Zenei Világnap, Ifjú Zenebarátok – Jeunesses Napja, Magyar Nyelv Napja, Iskolai Könyvtárak Napja, Magyar Népdal- és Népköltészet Hete, Művészetoktatás Napja, Mikulás, Adventi hangverseny, Nemzeti Összetartozás Napja, Iskolánk névadójának Weiner Leónak születése- és halála napjának megünneplése, Művészeti alap- és záróvizsgázó növendékek hangversenye – Ünnepélyes Díjkiosztó Gála, stb.) A megemlékezéseket a tantestület tagjai – az intézményvezetővel történő előzetes egyeztetés alapján - készítik elő, rendezik és bonyolítják le. Az ünnepélyek és megemlékezések lebonyolításának pontos időpontjait a mindenkori éves munkaterv tartalmazza.

Szünetek, tanítás nélküli munkanapok A fizetett ünnepnapokat a mindenkor hatályos jogszabályok tartalmazzák. A tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra 5 tanítás nélküli munkanap használható fel, melyet a mindenkor érvényben lévő iskolai Munkaterv tartalmaz. Nyári szünetben – az igazgatóság székhelyén – irodai ügyeletet kell tartani, melynek napját a KLIK Nagykőrösi Tankerülete határozza meg.

3. A tanórán kívüli foglakozások szervezeti formái és azok rendje Tanulmányi kirándulásoknak minősülnek az egyes csoportok kölcsönös látogatási, cserehangversenyek, a zenei versenyeken való részvétel, a hangversenyek, az operaelőadások, a zenei intézmények, kiállítások szervezett látogatásai. Tanítási napon szervezett tanulmányi kirándulás esetében a tanulók részvételéhez az iskola vezetőjének hozzájárulása szükséges. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább 1 fő. Önként jelentkező szülők kísérőül bevonhatók, de a tanári kíséretet nem helyettesíthetik. A kirándulások költségeit – a Szülői Szervezet meghallgatásával – úgy kell megállapítani, hogy azok a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljék. A nyári (téli, tavaszi) szünetben az intézmény, zenei, illetve tánc tábort szervezhet. Táborozás fő célkitűzései: a közösségi nevelés, az együttesek szakmai fejlesztése, felkészítése. A táborokban való részvétel önkéntes. A kísérő tanárok, valamint a szakmai versenyeken résztvevő tanárok költségeinek megtérítéséről - a KLIK bevonásával, valamint a tankerületi igazgató engedélyével az intézményvezetőnek - lehetőség szerint - kell gondoskodnia. 10

Szakmai versenyek Célja a kiemelkedő teljesítményre való ösztönzés. Formái: alapfokú művészetoktatási intézményi, megyei, területi, országos versenyek. Az intézményvezető – munkaközösség-vezetők bevonásával – ellenőrzi, hogy csak azok a tanulók induljanak a versenyeken, akik – eredményeik, képességük alapján méltón képviselik az intézményt. Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy a győztes, illetve a helyezést elért tanuló eredményét mind az intézményben, mind a tanuló saját iskolájában elismerjék. Gondoskodik arról, hogy a versenyekre vonatkozó felhívásokat a tanárok és a tanulók időben megismerjék.

Hangversenyek – táncbemutatók Hangversenyek

-

növendék vagy tanári

Táncbemutatók

-

csak növendékek

A növendékhangversenyek (belépődíj nélkül) nyilvánosak. Az intézmény által szervezett nyilvános hangversenyeken és táncbemutatón való szerepléshez a szülői hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

4.

A felvételi-alkalmassági meghallgatások, beszámolók és javítóvizsgák lebonyolításai, azok szabályai és a mulasztás A tanulók felvétele A felvételi-alkalmassági meghallgatásokat általában a júniusi beiratkozáskor kell megtartani. Augusztus utolsó és/vagy szeptember első hetében az esetleges üres helyek betöltésére pótfelvételi-alkalmassági meghallgatást lehet tartani. Az alapfokú művészetoktatási iskolába külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. Ha a tanuló az alapfokú művészetoktatási intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján.

11

Új tanuló felvételéről az igazgató a felvételi bizottság javaslatát és az iskola engedélyezett tanuló létszámát figyelembe véve dönt. A felvétel eredményét az iskola hirdetőtábláján és a honlapján kell a tanulókkal és a szüleikkel, gondozójukkal (a továbbiakban: szülő) közölni. Ha egy hangszer tanulására több jelentkező van, mint férőhely, a jelentkezőket, a vizsga eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni. A tanulók osztályba sorolására – a felvételi- alkalmassági meghallgatáson nyújtott teljesítménye alapján – a felvételi bizottság tesz javaslatot. A hangszeres és a kötelezően választható tantárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól. Beiratkozás: -

Időpontját az intézményvezető határozza meg, általában az ünnepélyes tanévzárót követő egy hét.

-

A tanulók beírását az iskolatitkár végzi, amely a Jelentkezési lap leadásával és az aktuális térítési díj befizetésével történik.

-

Új növendék esetén, valamint tanszakváltáskor képességvizsgálat történik a szaktanárok bevonásával.

-

Azon – már tanulói jogviszonnyal rendelkező – növendékeink, akik a következő tanévben folytatni szeretnék tanulmányaikat, május hónapban, de legkésőbb a hangszeres beszámolóig az iskolai Jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével, valamint a beiratkozás alkalmával a térítési díj befizetésével iratkoznak be a következő tanévre.

A tanulmányi eredmény értékelésének módja A tanulónak minden olyan tantárggyal összefüggő lényeges megnyilatkozását, teljesítményét, amelyre félévkor, illetve a tanév végén számszerű osztályzatot kap, tanulmányi eredménye és szorgalma alapján havonként érdemjeggyel kell értékelni. Az osztályzásra a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján: -

a főtárgy, a szolfézs, a zeneelmélet tárgyak esetén: (jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

-

a hangszeres előképző, szolfézs előképző főtárgy, kamarazene, zeneirodalom, kötelező zongora tantárgy, illetőleg a társas ének és zenekar tantárgyak esetén: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.

-

havonkénti értékeléstől pedagógiailag indokolt tanulóknál) el lehet tekinteni.

-

az érdemjegyekből a tanuló szülőjét – a felnőtt tanulók kivételével – az ellenőrző könyv útján tájékoztatni kell. 12

esetben

(pl.:

felnőtt

A félévi és tanév végi osztályzás A zeneiskolai tanulók munkáját – kivéve a hangszeres előképző tanulóit – félévkor és a tanév végén osztályozni kell. A félévi, illetőleg a tanév végi osztályzatnak a tanuló félévi, illetőleg egész tanévi munkáját, valamint a tanév végi beszámolón mutatott teljesítményét kell tükröznie. A félévi osztályzatot a tanár állapítja meg az első félév érdemjegyei alapján. A tanév végén főtárgyból, valamint szolfézsból, zeneelméletből bizottság előtt, beszámolót kell tenni. A beszámolón az érdemjegyet a főtárgy tanárának javaslata alapján bizottság állapítja meg. A bizottság elnöke az intézményvezető vagy megbízottja (munkaközösség-vezető) Tagjai: a tanuló főtárgyi tanár és még legalább egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. Ha a nevelőtestületben több azonos szakos tanár van, lehetőleg valamennyi vegyen részt a beszámolón. A kamarazene, a társas ének és zenekar tantárgyakból tanév végén nincs beszámoló, a szöveges értékelést a végzett munka alapján a tanár adja. Az egész tanévi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tanév végi beszámolón nem vett részt.

A tanév végi beszámolóra nem bocsátható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és az igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám egyharmadát. Az osztályzatokat félévkor számjeggyel az ellenőrző könyvbe, tanév végén a naplóba, a törzslapba és bizonyítványba szómegjelöléssel és számjeggyel, illetőleg a hangszeres előképző, szolfézs előképző főtárgy, zenekar, zeneirodalom, kamarazene, kötelező zongora tantárgy, illetve társas ének tantárgyak esetén az előírt szöveges minősítéssel kell bejegyezni. A főtárgyi elégtelen osztályzat (a tanév végén) a tanuló jogviszony megszűnését jelenti. Szorgalom A főtárgy és szolfézs tanulásban tanúsított szorgalmat is folyamatosan, havonként értékelni kell. Erről a szülők az ellenőrző könyv útján kapjanak tájékoztatást. A szorgalom minősítését félévkor szám- és szómegjelöléssel az ellenőrző könyvbe, tanév végén pedig a naplóba, az törzslapba, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bejegyezni. A szorgalom minősítésére négy fokozatot kell használni: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). 13

Három órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén „változó” minősítésnél jobb nem adható.

Javítóvizsga Kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló augusztus 25-31. között javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az intézményvezető határozza meg és a zeneiskola hirdetőtábláján teszi közzé. A javítóvizsga idejéről és a javítóvizsgával kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsgán nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani, melynek elnöke az intézményvezető vagy megbízottja, tajgai a kérdező tanár és egy lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. A javítóvizsga eredményét a főtárgy tanár vezeti be az törzslapba és a bizonyítványba. A záradékot az intézményvezető és a főtárgy tanár írja alá, az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg.

Összevont beszámoló Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és a munkaközösség-vezető tanár együttes javaslata alapján az intézményvezető engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámolót. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelező tantárgynál a magasabb osztály anyaga alapján kell az osztályzatot megállapítani. Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg, vagy az intézményvezető által megadott időben lehet tartani. Az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérni. A kérelmet legkésőbb május 10-ig lehet az intézmény vezetőjének benyújtani.

Felsőbb osztályba lépés A zeneiskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és tanulmányaiban nincs megszakítás.

14

Egyéb ok vagy okok miatt a tanuló osztályba tartozása szolfézs, illetve a főtárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a bizonyítványban és az törzslapban is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a felsőbb osztályba lépésnél a hangszeres osztályt kell figyelembe venni.

Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudja, az intézményvezető, a munkaközösség-vezető, a szaktanár közös egyetértése alapján tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az osztálynak tanulójaként folytathatja. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A bizonyítványba és az törzslapba a fenti tényt be kell jegyezni. Az előző osztályban folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akinek igazolt mulasztása valamely tantárgyból meghaladja az összesen óraszám egyharmadát, kivéve, ha a tananyagot elsajátította, és az intézményvezető engedélyével beszámolót tesz. Ugyanabban az osztályban tanulmányokat folytatni egy-egy tárgyból is lehet. Ilyenkor a tanuló a többi tárgyból magasabb osztályba léphet. A legmagasabb alapfokú zeneiskolai osztály eredményes elvégzése és művészeti alapvizsga letétele után a tanuló felvételi vizsga nélkül a zeneiskola továbbképző évfolyamába léphet.

Tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai a művészeti alapvizsgára és záróvizsgára A művészeti és záróvizsga követelményrendszere megtalálható az intézmény Pedagógiai Programjában. Eljárásrendje: • A művészeti alapvizsgát először azoktól a tanulóktól kell megkövetelni a továbbhaladás feltételeként, akik a 2004/2005. tanévben kezdték meg a tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első alapfokú évfolyamán. A művészeti alapvizsgát meg kell szervezni, a művészeti záróvizsga pedig megszervezhető. Ezek a vizsgák sajátos helyzetet töltenek be a közoktatás rendszerében, mert nem minősülnek állami vizsgáknak. •

A művészeti alapvizsga sikeres letétele szerepet játszik az iskolai továbbhaladásban, mivel továbbképző évfolyamon való továbbtanulásra jogosítja fel a tanulót. Abban az esetben, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, nem folytathatja a tanulmányait az iskolában. 15

•

Művészeti záróvizsgát az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően tehet a tanuló. A Kt. rendelkezései nem határozzák meg „szerepét”, funkcióját, ebből következik nem igazol végzettséget, ill. szakképesítést.

• A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga letételéhez három tagból álló vizsgabizottságot kell létrehozni, elnökét és tagjait az intézmény vezetője bízza meg. • A vizsga elméleti és gyakorlati részből áll: -

5.

Elméleti: szolfézs írásbeli és szóbeli (komplex zenei ismeretek), időtartalma max. 20’-20’ lehet. Gyakorlati: főtárgy és zongora (elméleti tanszak esetén), időtartama max. 25’ lehet.

•

A vizsgabizottság elnökének kell biztosítani a törvényességet.

•

Az intézményvezetőnek a vizsga lebonyolításához szükséges tárgyi feltételeket.

A pedagógusok nevelő-oktatómunkáival összefüggő feladatok kijelölésének és megbízásának elvei

A zeneoktatás-nevelés munkáját a tantervben meghatározott szempontok alapján kell megtervezni, tananyagtervezetet, szolfézsból tanmenetet készíteni.

A hangszeres egyéni tananyag tervezetek tanulónként tartalmazzák egy-egy időszakban elvégzendő tantervi anyagot, a tudatosítandó, illetve elmélyítendő technikai és zenei problémákat. Az egyéni tananyagtervezés ne öleljen fel három hónapnál nagyobb időszakot, mert a távolabbi időre szóló tervezet a közbejövő esetleges problémák miatt veszít jelentőségéből és aktualitásából. A szolfézs, kamarazene, zenekar (énekkar) vagy egyéb csoportos foglalkozásokra történő tananyagtervezés készítés egy-egy csoportra, (osztályra) bontja le a tanév tantervi anyagát. A tananyagtervezet összeállításánál az alapvető pedagógiai szempontokat kell érvényesíteni. Az egyéni hangszeres oktatásnál követelmény, hogy a tanár alaposan ismerje növendéke személyiségét, képességét, tehetségét, érdeklődési körét, családi körülményeit, stb. Ezért célszerű családlátogatást is végezni és a növendékeiről minél több információt megszerezni. 16

Különös gonddal kell foglalkozni a zenei pályára készülő „B” tagozatos tanulókkalEzért rendszeres kapcsolatot kell tartani a munkaközösség-vezetővel, a szakértővel, az illetékes zeneművészeti szakközépiskola tanszakával, hogy megismerje az ott folyó munkát és a felvételi követelményeket. Az utolsó éves zenei pályára, illetve továbbtanulásra jelentkező tanulók felvételi vizsgájához adjon meg minden segítséget, természetesen a szülők segítségét figyelembe véve. A zeneiskola intézményvezetőjének kérésére készítse el a továbbtanulásra jelentkezett tanuló főtárgyi és szolfézs-zeneelméleti jellemzését. A hangszeres, illetve főtárgyi tanár kísérje állandó figyelemmel növendékei szolfézs, kamarazenei, zeneirodalmi fejlődését, a közismereti iskolai előmenetelét. A szolfézstanár időnként érdeklődjön a tanuló főtárgyi előmeneteléről.

A pedagógus jogai és kötelességei A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: -

-

-

-

-

gyermekek, tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse, a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa, a gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben, a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti a jog, hogy a foglalkozási, ill. Pedagógiai Program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza, a szakmai munkaközösségek véleményének meghallgatásával megválassza az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket, irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját, minősítse a tanulók tudását, hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, a nevelőtestület tagjaként vegyen részt az intézmény Pedagógiai Programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, a szakmai ismereteit tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, rész vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában, személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék. 17

A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógusmunkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktatómunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja.

A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

A nevelőtestület dönt: -

A Pedagógiai Program és módosításának elfogadásáról,

-

a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadásáról,

-

a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítéséről,

-

a Házirend elfogadásáról,

-

az Továbbképzési program elfogadásáról,

-

a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,

-

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,

-

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,

-

a tanulók fegyelmi ügyeiben,

-

az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,

-

saját működéséről,

-

döntéshozatalának rendjéről,

-

az átruházott hatáskörökről.

18

A nevelőtestület véleményt nyilvánít: -

A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: -

Az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, az igazgatóhelyettes megbízása, megbízásának visszavonása előtt, külön jogszabályban meghatározott ügyekben, a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása előtt.

A szakmai munkaközösség A nevelési-oktatási intézményben legalább 5 fő pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési- oktatási intézményben legfeljebb 10 szakmai munkaközösség hozható lére. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelésoktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A munkaközösségek létrehozásáról, valamint szakmai összetételéről az intézményvezető jogosult dönteni. A munkaközösségek munkáját a munkaközösségvezetők irányítják, akiknek személyére – a munkaközösségek tagjai véleményének kikérésével - az intézményvezető tesz javaslatot, majd bízza meg őket a feladat ellátására. A munkaközösségek elsősorban szakmai és módszertani kérdésekben adnak segítséget az iskolában folyó szakmai munka tervezéséhez, szervezéséhez, lebonyolításához és ellenőrzéséhez, részt vállalnak a pedagógusok továbbképzésében, az esetleges új oktatási módszereke bevezetésében, tanulmányi versenyek, tanév végi beszámolók, meghallgatások előkészítésében, lebonyolításában és más egyéb feladatok megoldásában. A munkaközösség-vezetőket munkaközösség-vezetői pótlék – a hatályos jogszabályok alapján – illeti meg.

A munkaközösség-vezetők feladata: - A munkaközösségek munkatervének elkészítése, - munkaközösségi foglalkozások megszervezése, előkészítése, lebonyolítása és vezetése, - segíti a fiatal, illetve az iskola tantestületébe újonnan belépő pedagógusokat munkájukban, gondoskodik arról, hogy valamennyien megismerkedjenek az intézmény jól kialakult gyakorlatával, - óralátogatásokat tesz a munkaközösségében dolgozó pedagógusoknál. 19

A szakmai munkaközösség dönt: -

Működési rendjéről és munkaprogramjáról, szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.

A szakmai munkaközösség véleményt nyilvánít / véleményét ki kell kérni: -

Szakterületét érintően – véleményezi a nevelési - oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére, az intézményben használat tanulmányi segédletek, valamint taneszközök kiválasztásáról, az intézménybe kerülés felvételi követelményeinek meghatározásáról, a hangszeres és elméleti beszámolók feladatainak meghatározásáról.

Az intézményi tanács 2011. évi CXC. nemzeti köznevelésről szóló törvény 73. § (3)-(4) bekezdése intézményi tanács létrejöttét írja elő. Az intézményi tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, székhelye azonos az érintett iskola székhelyével. Tagjait a feladat ellátására - a delegálásra jogosultak véleménye alapján – az intézményvezető bízza meg. Az intézményi tanács feladata: -

Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviselete, a delegáló szervek összefogása, a szülők, a nevelőtestület, a működtető és a fenntartó közötti kapcsolattartás megszervezése.

Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről, az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza, és eljuttatja a fenntartó számára.

Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Az intézményi tanács döntési jogköre: Az intézményi tanács dönt: -

Működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza.

20

Az intézményi tanács véleményezési jogköre: Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

6.

Pedagógusok ügyviteli feladatai

Naplók 1) Naplót kell vezetni minden olyan foglalkozásról, amely a zeneiskola tantárgyfelosztásában szerepel. (főtárgyi, kötelező tárgyi, szolfézs-napló, kamarazene és zenekari napló). 2) A napló vezetéséért az illetékes szaktanár felelős. A naplókat az azokban található útmutató szerint kell vezetni, összesítő részének naprakész állapotban egyeznie kell az irodai összesítőkkel.

A törzslap, póttörzslap A tanulók személyi adatai, tanév végi osztályzatai, mulasztásai, valamint a tanulókkal kapcsolatos határozatok nyilvántartására törzslapot kell vezetni. A törzslapot a főtárgy (előképző) tanára a törzslapon található útmutató szerint állítja ki. A törzslapon fel kell tüntetni az OM azonosítót. Záradék formájában fel kell tüntetni a művészeti alapvizsga letételét. A törzslapban javítani csak a következő módon szabad: a hibás szöveget egyszeri áthúzással érvényteleníteni kell, az eredeti szöveg közvetlen közelében, a legalkalmasabb helyre kerül a helyes szó vagy szöveg. Ha a helyesbítés, a javítás igazolására itt nem lenne elég hely, csillaggal vagy index-számmal lehet a bejegyzett szöveget és az igazoló záradékot ellátni. A záradékot a javítást végző tanár, valamint az intézményvezető írja alá, és a zeneiskola körbélyegzőjével hitelesíti. Az törzslapban ráírással, radírozással, kaparással, vegyszerrel, a hibás szöveg leragasztásával javítani tilos. Az intézményvezető a törzslapot tanévenként ellenőrzi, aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesítve lezárja. A törzslapokat össze kell fűzni és be kell köttetni, üresen maradt lapjait át kell húzni. A törzslap nem selejtezhető.

21

A megsemmisült vagy elvesztett törzslap helyett az intézményvezető a rendelkezésére álló dokumentumok alapján póttörzslapot készít. A nyomtatvány rovatai közül csak azokat kell kitölteni, amelyek hitelesen igazolhatók. A törzslapban és a bizonyítványban alkalmazandó záradék szövegét a melléklet tartalmazza. Bizonyítvány A tanulók a tanév végén bizonyítványt kapnak. A bizonyítvány a főtárgy tanára állítja ki. A bizonyítvány kelte a tanévzárás napja. A bizonyítványt a törzslap adataival megegyezően kell kiállítani. A törzslapba tévesen beírt, majd helyesbített adatokat a bizonyítványba a helyes bejegyzésnek megfelelően kell bevezetni. Az intézmény OM azonosítóját minden tanuló év végi bizonyítványában fel kell tüntetni. A bizonyítvány üres rovatait át kell húzni. A téves bejegyzéseket a törzslapra vonatkozó szabályok szerint kell javítani. Ha az összeolvasás alkalmával olyan tévedés derül ki, hogy a tanári naplóból más tanuló adatait írta be a bizonyítványba, az első osztály esetében új bizonyítványt kell kiállítani, a többi osztályban a téves bejegyzést át kell húzni és – a jegyzet rovatban történt érvénytelenítés után – a helyes szöveget a következő lapra kell beírni. A bizonyítványt az intézményvezető és a szaktanárok írják alá. A zeneiskola körbélyegzőjével ellátott bizonyítványt a tanévzáró napján kell kiosztani. Az iskola nyilvántartást vezet az üres bizonyítványokról, valamint a kiállított kiadott nyomtatványokról. Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, ill. kicserélt bizonyítványokról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisítheti.

Másodlat Az intézményvezető az elvesztett vagy megsemmisült bizonyítványokról a törzslap alapján másodlatot állít ki a tanuló vagy szülője kérésére. A másodlatnak a törzslappal mindenben egyeznie kell. Az űrlapon a „másodlat” szót fel kell tüntetni. A másodlat kiállításának tényét és keltét a törzslap megfelelő rovatába kell bejegyezni. Törzslap hiányában bizonyítvány-másodlat nem adható ki. Az iskolai bizonyítvány másodlatának kiállításáért 2000 forint illetéket kell fizetni. Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján – kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el.

22

Egyéb iratok, dokumentációk 1) Beírási napló 2) Tájékoztatófüzet 3) Egyéni foglalkozási napló 4) Csoportos foglalkozási napló 5) Tantárgyfelosztás 6) Eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény. 7) Eszköz- és hangszernyilvántartó lap 8) Javítóvizsga-jegyzőkönyv 9) Jegyzőkönyv vizsgához 10) Osztályozóív a vizsgához 11) Osztályozóvizsga-jegyzőkönyv 12) Jegyzőkönyv a tanuló és gyermekbalesetekről 13) Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről 14) Törzslap külív, belív

A felvett (beírt) tanulók adatait a zeneiskolai Jelentkezési lapok, a tanári naplók és az összesítők, a tanárok óraszámát a zeneiskola tantárgyfelosztása tartalmazza. Annak igazolására, hogy a tanuló a zeneiskolában folytat tanulmányt, az intézményvezető iskolalátogatási igazolást adhat ki. Az igazolást kérheti a szülő (pl. utazási kedvezményhez), az iskola vagy a munkahely. Részletes órarendet a tanári napló és az összesítő tartalmaz, ezekről összesített órarendet az egyéni foglalkozásból adódóan nem lehet készíteni. A kötelező óraszám és túlóra a naplóból és a tantárgyfelosztásból tűnik ki. A statisztikai adatszolgáltatásokat külön jogszabályok állapítják meg.

7.

Az intézmény védő- óvó előírásai: l./ Legfőbb értékünk az egészség. Megóvása érdekében a tanulók a tanév kezdetén baleset- és tűzvédelmi tájékoztatót hallgatnak meg. A tájékoztatók megtartása a főtárgy tanárok feladata. A tájékoztatót szóban, a tanuló életkorának megfelelő, közérthető formában és jól megjegyezhető módon kell megtartani. 2./ Dohányozni az iskola területén, valamint az intézmény 30 méteres körzetében tilos! Ezen kívül tilos az alkohol és minden más egészségkárosító szer fogyasztása életkortól függetlenül. 23

3./ Az épületen belül úgy kell közlekedni, hogy az ne veszélyeztesse saját és a jelen lévők testi épségét. Tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot az iskolába behozni, ott meggyújtani szigorúan tilos. 4./ Sérülést okozó, veszélyes tárgyat behozni tilos. Nem szabad behozni az iskola területére állatokat. Az iskolában, a lépcsőházban, folyosóján, udvarán, tantermekben hangoskodni, a tanítást zavarni szigorúan tilos. Amennyiben valaki az épületben kárt okoz, kötelessége megjavíttatni. 5./ A balesetet, veszélyhelyzetet és más rendkívüli eseményt haladéktalanul jelenteni kell az intézmény vezetőjének, valamint a tankerületi igazgatónak és a munkabiztonsági tanácsadónak. 6./ Rosszullét, iskolában észlelt betegség esetén meg kell keresni a szülőt (személyesen vagy telefonon) és értesíteni kell az eseményről. A szülő, illetve az orvos megérkezéséig gondoskodunk a gyermek felügyeletéről Az intézmény területén tartózkodó szülők és az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyekre vonatkozó szabályokat az intézmény Házirendjének erre vonatkozó pontja tartalmazza.

8.

Reklámtevékenység szabályozása

1.

A Weiner Leó Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskolában a reklámtevékenység minden formája tiltott, kivéve az alábbiakban felsorolt és intézményvezetői engedélyhez kötött tevékenységet.

2. Megengedett hirdetések: hangszerek, kották, hangzó zenei anyagok, melyek a tanítást, ill. az otthoni felkészülést, a szakmai ismeretterjesztést elősegíthetik, ezek hirdetési anyagai, az egészséges életmódra, egészségmegőrzésre, a természetes és épített környezet megóvására felhívó hirdetések, a kulturális események, rendezvények, előadások hirdetése, az oktatáshoz, otthoni gyakorláshoz szükséges hangszerek, eszközök, nyomtatott és elektronikus információhordozók hirdetései, a Pedagógiai Programhoz kapcsolódó, kiegészítő nevelő-oktató tevékenység eseményeinek hirdetése,

24

a társadalmi, közéleti tevékenység folytatásával különösen a diákközélettel összefüggő felhívás, kivéve a pártpolitikai tevékenységet (választási kampányt), 3. Az intézményvezető a reklám, hirdetés engedélyezése során az alábbi szempontokat veszi figyelembe: Nem helyezhető el olyan tartalmú hirdetés, amely a szülőket, tanulókat közvetlenül a Pedagógiai Programban foglaltaktól eltérő, az éves munkatervben nem szereplő program, tevékenység, termék igénybevételére, megvásárlására, vagy közvetlen fogyasztásra hívja fel. Nem helyezhető el olyan tartalmú hirdetés, reklám, melynek tartalma jogszabályba ütközik, erőszakos cselekményre hív fel, másokat emberi méltóságukban, személyes meggyőződésükben sérthet, ill. politikai tevékenységgel, párttal kapcsolatba hozható. (Nem tartozik e körbe helyi és országos választásokról szóló hivatalos, nem kampánycélú felhívás, melyet a helyi Választási Iroda általában a választás napján helyez ki. 4.

A kihelyezett hirdetés, reklám az iskola faliújságján, egyéb kiadványaiban jelenhet meg. Engedélyezésért az intézmény vezetője felel.

9.

Az intézmény Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata és a Házirendje nyilvánosak és megtekinthetők: − Az intézmény könyvtárában annak nyitva tartási idejében − Az iskola honlapján www.weinerzeneiskola.hu − Az intézmény fenntartójánál. Tájékoztatást– előzetes egyeztetés alapján – az alábbiak szerint adnak: • •

az intézményvezető a hét bármely napján de. 9-12 óráig intézményvezető-helyettestől a hét bármely napján de. 9-11 óráig

25

III. A VEZETŐI MUNKA RENDJE

1.

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. Az intézmény vezetője: • Feladat- és felelősségi köre, hogy az iskola szakmai feladatainak minél magasabb színvonalú szervezésére, irányítására fókuszáljon. Ennek alapján az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért; • szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; • döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; • előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; • jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a Pedagógiai Programot, a Helyi tantervet, előkészíti a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet; • kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; • gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; • tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; • teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; • szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából.; • kiadmányozási jogot gyakorol a jogszabályok, valamint a 2/2013. (I.15.) KLIKE utasítás alapján. 26

A fent hivatkozott utasításban az intézményvezető számára meghatározottak szerint kiadmányozza: • a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; • a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; • a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; • az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; • az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn a közbenső intézkedéseket. • A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. • Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés, igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: a) személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; b) pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. • Az egységes hivatali működés – az intézményvezetők fent vázolt szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett – megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az intézményvezető a) a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, b) az intézmény működtetése kérdésében az illetékes települési önkormányzat képviselőivel. • A médiában, illetve a nyilvánosság előtt az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az intézményvezető, a projektek végrehajtásával kapcsolatban a projektvezető jogosult nyilatkozni. • Az intézményvezető az intézményt érintő, a KLIK elnökének hatáskörébe, az elnök vagy a tankerületi igazgató kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyekben előkészített iratokat döntési javaslattal a tankerületi igazgatóhoz, illetve rajta 27

keresztül az elnökhöz terjeszti fel. Valamint a KLIK által kért adatszolgáltatásokat és az egyéb állásfoglalást igénylő ügyek iratait is a tankerületi igazgatón keresztül teljesíti. A kiadmányozás rendje Az intézmény vezetője jogosult kiadmányozni. Az intézmény vezetőjének távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlója a helyettes, annak hiányában a megbízott munkaközösségvezető. Az intézmény vezetője • felelős -

Az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért, a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, a Közoktatási Információs Rendszerrel (KIR) kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, a tanulmányok alatti vizsgák, (művészeti alapvizsga) lebonyolításáért és rendjéért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.

• dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe; • képviseli az intézményt. Az intézményvezető feladatkörébe tartozik különösen: - A nevelőtestület vezetése, -

a nevelő- és oktatómunka irányítása és ellenőrzése,

-

az intézményi nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése,

-

a munkavállalói érdekképviseleti szervvel és a Szülői Szervezettel való együttműködés,

-

a nemzeti és megszervezése.

iskolai

ünnepek

munkarendhez

igazodó,

méltó

Közvetlenül irányítja az intézményvezető-helyettes és az iskolatitkár munkáját. 28

Az intézményben foglalkoztatottak feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell az alkalmazott jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait névre szólóan. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért az intézményvezető felelős.

Intézményvezető-helyettes Az intézményvezető-helyettes magasabb vezető, az intézményvezető bízza meg legfeljebb 5 évre nyilvános eljárás útján. Az intézményvezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézése, döntések meghozatala – ellátja az intézményvezető helyettesítését; Az intézményvezető tartós – két hetet meghaladó – távollétében teljes jogkörrel helyettesíti. Felelős: - az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, az intézményi adatszolgáltatásért és az adattovábbítás rendjéért, - szakmai területen segíti az intézményvezető vezetői tevékenységét, - előkészíti és megszervezi az alapfokú művészeti felvételi alkalmassági vizsgákat (meghallgatásokat), a magasabb évfolyamra történő jelentkezésnél a különbözeti vizsgákat, továbbá az osztályozó- és javítóvizsgákat, - munkaközösség-vezetők véleményének figyelembevételével beosztja az új tanulókat az oktatást végző tanárokhoz, kialakítja a kötelező tantárgyak tanulócsoportjait, - engedélyezi a tanulók beosztását más tanárokhoz, - javaslatot tesz az igazgató részére a felvételi- alkalmassági és a tanév végi meghallgatás (vizsga) rendjének meghatározására, a vizsgabizottság összeállítására, a tanulók kérelmére egy vagy több tantárgy követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésének engedélyezésére, valamint egyes tantárgyak tanulása alóli felmentésre, a tanulói jogviszony megszüntetésére, - közreműködik a művészeti alapvizsga és záróvizsga előkészítésében, valamint a vizsgáztatás lebonyolítása során jelentkező feladatokban, - az alapfokú művészetoktatás szakmai munkájáért, - az alapfokú művészetoktatás munkatervében meghatározott feladatainak végrehajtásáért, végrehajtásáért, - az alapfokú művészetoktatás területéről készített beszámolók, jelentések, tanügyi nyilvántartások, adatszolgáltatás elkészítéséért, vezetéséért, - figyelemmel kíséri a bizonyítványok és törzslapok egyeztetését, kiosztását és begyűjtését,

29

- az alapfokú művészetoktatás területén a beiskolázásért, a felvételi és a tanulmányok alatti vizsgák szervezéséért, a tanulói jogviszony megszüntetésével kapcsolatos intézkedések jogszerűségéért. A vezetők helyettesítésének rendje Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az intézményvezetőhelyettes helyettesíti, az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az intézményvezető-helyettes helyettese a megbízott munkaközösség-vezető. A munkaközösség-vezető akadályoztatása esetén szaktanár helyettesíti.

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai ellenőrzés legfontosabb területei • • • • • • • •

A pedagógiai programban foglalt feladatok végrehajtása. A neveléssel-oktatással kapcsolatos követelmények teljesítése. A tanulói munka eredményességének felmérése. A túlórák, helyettesítések vezetése. A művészeti alapvizsgák és záróvizsgák szabályszerű lefolytatása. A szakmai felszerelések, berendezések megléte és nyilvántartása. A tanulói egészség- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti oktatása és ezek bizonylatolása. A fenntartói ellenőrzésekben foglalt észrevételek végrehajtása.

Az ellenőrzés leggyakrabban alkalmazott módszerei Helyszíni ellenőrzés, mely lehet: •

•

a dokumentumokra, nyilvántartásokra alapozott közvetlen ellenőrzés (forma: az ellenőrzés helyszínén történő betekintés, v. az anyagok – átvételi elismervénnyel történő – elvitele), és személyes tájékozódás, mely a szemle alapján végzett közvetlen ellenőrzésnek felel meg.

A munkafolyamatba épített ellenőrzés kritériumai •

•

A munkafolyamatba épített ellenőrzés kritériumait és Szervezeti és Működési Szabályzatban, ügyviteli szabályzatban – részleteiben pedig a munkaköri leírásokban is – szabályozni kell. Szükséges gondoskodni az ilyen módszerrel folytatott ellenőrzés módjának, gyakoriságának rögzítéséről, valamint az ellenőrzés eredményének hasznosításáról.

30

•

Jó munkaszervezéssel kell biztosítani a hibák folyamatos feltárását, a gyors intézkedés meghozásának lehetőségét és – szükség szerint – a felelősök nevesítését.

A vezetők ellenőrző tevékenysége Intézményvezetői ellenőrzés Az intézmény vezetőjének, mint a belső ellenőrzés irányítójának az ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az intézmény összes alkalmazottjára és munkavégzésükre, valamint a teljes működésre. A vezető kiemelt feladatai: • Biztosítsa a belső ellenőrzési rendszer működésének feltételeit. • Határozza meg az éves ellenőrzési ütemterv és ellenőrzési programok kidolgozásának határidejét. • Tartsa meg az értékelő megbeszéléseket. • Szükség szerint rendelje el a számonkérést és az egyéb intézkedéseket. Az ellenőrzési feladatok megosztása a vezetők között Az intézményvezető, helyettes és a munkaközösség-vezetők ellenőrzéseinek le kell fedniük a teljes intézményi működést. A vezetők hatáskörét és ellenőrzési körét a munkaköri leírások részletesen tartalmazzák. A vezetői ellenőrzések kiemelt vizsgálati területei: • A hatályos jogszabályok betartása. • Az intézményvezetői utasítások és intézkedések végrehajtása. • Az egyéb végrehajtási utasítások megtartása (tanügyigazgatási, szaktárgyi, módszertani, törvényességi, statisztikai, stb.) • A határidős feladatok teljesítése. • A munkavégzés színvonala és pontossága. Az intézményvezető-helyettes ellenőrzési feladatai Készítse el – a munkaközösség-vezetők és pedagógusok bevonásával – az ellenőrzési ütemtervet. • Fordítson kiemelt figyelmet a pedagógiai ellenőrzés megszervezésére. • Rendszeresen végezzen ügyviteli és tanügyigazgatási ellenőrzést • A fenntartóval egyeztetve (ld. a fenntartó ellenőrzési terve) dolgozza ki a törvényességi és munkajogi ellenőrzések metódusát. Ez alapján az ellenőrzési ütemtervben határozza meg konkrétan azokat a területeket, melyeket az adott tanévben vizsgálni, ellenőrizni szükséges. Ezekhez az ellenőrzési területekhez ajánlott külső szakértő bevonása; a szakértők munkájának előkészítése és koordinálása is szükséges. Felelős továbbá: • a pedagógusok munkafegyelmének, • a nevelő-oktató munka ellátásának, • a határidők betartásának, • a helyi tanterv szerinti haladásnak, •

31

• • • • • • • • •

a nevelési célok és a tantervi követelmények megvalósításának, a foglalkozások, órák eredményességének, a pedagógus viselkedésének, a tanulókkal történő bánásmód minőségének, a tehetséggondozó feladatok ellátásának, a tanulói munka és teljesítmény értékelésének, a rendezvényeken való feladatellátás minőségének a tanügyi dokumentáció, valamint a tanulókra vonatkozó egyéb adminisztráció ellátásának, a nyilvántartások, statisztikák, értékelések vezetésének és készítésének, és az intézményi tulajdon védelmének ellenőrzéséért.

A művészeti ágak szerint megbízott szakmai munkaközösség-vezetők ellenőrzési feladatai A munkaközösség-vezetők – mint középvezetők – teljes ellenőrzési jogkörrel rendelkeznek a munkaközösség tagjai felett. Felelősek a munkaközösségi munka megszervezéséért, valamint a szakmai és tantárgypedagógiai ellenőrzések irányításáért, ellenőrzéséért. Feladataik: • Munkaközösségi munkaterv összeállítása, megvalósításának ellenőrzése. • A tanterv megvalósítása és a tanulókra vonatkozó adminisztráció, valamint a nyilvántartás és a statisztikák vezetése és ellenőrzése. • Az iskolai és egyéb versenyek megszervezése, lebonyolításának segítése, a feladat végrehajtásának ellenőrzése. A vezetői ellenőrzés módszerei, eszközei A jogszabályi előírások végrehajtásával kapcsolatos – rendszeres vagy eseti – statisztikai és egyéb adatok vezetése, elemzése és értékelése. • Beszámoltatás a feladatok teljesítéséről, és az intézkedések végrehajtásáról (rendszeres v. eseti formában) (A vezetői ellenőrzés további módszerei megegyeznek Az ellenőrzés leggyakrabban alkalmazott módszerei fejezetben leírtakkal.) •

A pedagógiai munka ellenőrzése kiemelt szerepet tölt be, az éves ellenőrzési terv cél és feladatcentrikusan fogalmazza meg, a következő ábrák segítségével.

32

1. A pedagógiai munka éves ellenőrzési terve Az ellenőrzés területei

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

Tanmenetek Munkatervek Naplók Ellenőrzők

folyamatos

Anyakönyvek, bizonyítványok Kották, taneszközök kiválasztása Óralátogatások

folyamatos

Hangversenyek

folyamatos

Kamarazene, zenekar, korrepetíció

folyamatos

Pályakezdő pedagógusok Új kollégák Jelmagyarázat: Intézményvezető: Intézményvezető-helyettes: Munkaközösség-vezetők: 33

III.

IV.

V.

VI.

VII.

2. Az ellenőrzés területei

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

Munkaközösség-vezetők Szülőknek rendezett hangversenyek, fogadóóra

folyamatos

A tanszakok terveiben szereplő feladatok megvalósulása Mérések szervezése

Beiskolázás, beiratkozás Továbbtanulások előkészítése Pályázatokon való részvétel

folyamatos

Rendezvények, hangversenyek, évfordulók

folyamatos

Versenyek

folyamatos

34

IV.

V.

VI.

VII.

3. Pedagógiai ellenőrzés színterei

Versenyhez, hangversenyhez

•

•

•

•

•

óralátogatás különböző céllal (pályakezdő, új kolléga; dokumentumok ellenőrzése (például tanmenet) taneszköz, kotta kiválasztása és felhasználása, gazdaságossága rendezvények, ünnepségek, hangversenyek könyvtár, verseny, hangverseny, korrepetíció

Iskolán kívüli tevékenységek és kapcsolatrendszerek • • •

•

zenei tábor kirándulás közművelődési intézmények (zenei intézmények, múzeum, színház, könyvtár, levéltár) hangversenyek, fogadóórák, szülői értekezletek

Minőségfejlesztés

• •

• •

tanulói szokásrendszer értékelés (osztályzatok aránya, szülői tájékoztatás) mérések, vizsgálatok tantárgyi, neveltségi szintfelmérés, attitűd vizsgálat

35

Pedagógiai attitűdök, módszerek, eljárók

• • • •

szociális érzékenység empátia bánásmód pozitív értékelés

Egyéb

• • • • • •

• •

gyermekvédelem továbbtanulás beiskolázás ügyeleti rendszer házirend a tanítás nélküli munkanapok felhasználása továbbképzésen való részvétel ellenőrzése az iskolai bázisintézményi munkaközösségek együttműködésének szintje

IV. A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

1. Belső kapcsolattartás rendje: A vezetők közti kapcsolattartás Az intézményvezető operatív vezetői ügyekben az intézményvezető-helyettes részvételével, heti rendszerességgel megbeszélést tart. A munkaközösségek vezetőivel a szakmai kapcsolattartás rendszeres és folyamatos. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje - nevelőtestületi és alkalmazotti közösségi értekezlet Az intézmény pedagógiai szervezeti egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. A nevelőtestületi értekezlet összehívásával, levezetésével kapcsolatos eljárási szabályok: A tanév során tervezett nevelőtestületi értekezletek időpontját az éves munkaterv tartalmazza. Nevelőtestületi értekezletet kell tartani: -

A Pedagógiai Program és módosításának elfogadására, a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadására és módosítására, a tanévnyitás előkészítésére, éves munkaterv elfogadására, a féléves munka értékelésére, a tanév pedagógiai munkájának értékelésére, a házirend elfogadására, az intézményvezetői pályázathoz készített, vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására, valamennyi, a nevelőtestület döntési, véleményezési jogkörébe tartozó – át nem ruházott – ügyben.

A nevelőtestületi értekezlet határozatképessége: -

A nevelőtestületi döntési jogkörébe tartozó ügyek, valamint az intézményvezetői megbízással kapcsolatos értekezlet esetén a közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógusok 2/3-ának, véleményezési jogkörbe tartozó ügyek esetén 50 %-ának jelenléte szükséges.

Az értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie, alapos indok esetén az intézményvezető felmentést adhat.

36

Munkaértekezlet – lehetőség szerint - minden hó első hetében a havi teendők megbeszélésére irányul. 2. Külső kapcsolattartás rendje: Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény vezetőjének állandó munkakapcsolatban kell állnia az alábbi intézményekkel: •

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nagykőrösi Tankerülete (2750 Nagykőrös, Szabadság tér 4.)

•

a Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal (Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal, 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5.)

•

Nagykőrösi Szolgáltató Központ (2750 Nagykőrös, Szabadság tér 4.)

•

Nagykőrösi Járási Hivatal (Nagykőrös, Szabadság tér 4.)

•

a megyei feladatokat ellátó pedagógiai intézetekkel

•

helyi oktatási és közművelődési intézmények vezetőségével és dolgozóival

•

más városokban működő oktatási és közművelődési intézmények vezetőségével és dolgozóival

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős. Kapcsolatrendszerek kiépítése A zeneiskola létesítése és működtetése során az iskola nyitottságát feltételeztük. Minden oktatási intézmény eredményes működésének biztosítéka a kapcsolatrendszerek kiépítése közvetlen és tágabb környezetben. Az iskolák kapcsolatainak egy része adott, ami az oktatási rendszer felépítéséből következik: - Az általános műveltség meglapozásában, a társadalmi nevelés folyamatában nélkülözhetetlen a művészetek szerepe. - Az oktatáspolitika megvalósításának intézményi szintjén a képzés feladatainak megtervezésénél a helyi művelődési igényekkel is számolni kell. - A település szerint megfogalmazza az iskolával szemben támasztott követelményeit. A zeneiskola társadalmi funkciója elsősorban a közművelődés területén érvényesül. A nevelés-oktatás célkitűzéseiből következik, hogy kapcsolatrendszerének megteremtése a zeneiskola természetes igénye és létfeltétele. A külső kapcsolatok kiépítése mindenekelőtt az iskolán belül feltételez tartalmas munkakapcsolatokat. 37

Az oktatási intézményekkel való együttműködés fő kérdései és területei Az alap- és középfokú intézményeket tájékoztatja a zeneiskola a zenei pályára készülő tanulókról, a zeneiskolai tanulók előmeneteléről. Pedagógiai szempontból célszerű figyelembe venni a zenetanulásban való részvétel eredményességét, a tanulók közösségi munkájának és magatartásának értékelésénél. A zeneiskolai tanulmányok folytatása különösen ’B’ tagozatos és a zenei pályára készülő növendékek számára naponta rendszeres gyakorlást igényel, ezért mentesíteni kell őket minden fölösleges túlterheléstől. Ezeknek a tanulóknak a legfontosabb közösségi, társadalmi munkája az adott intézmény kulturális életében való közreműködés. A zeneiskolai tanulóknak minden nyilvános szereplés előtt engedélyt kell kérni a főtárgytanáruktól, valamint a zeneiskola vezetőjétől. A zeneiskola órarendje elkészítésénél messzemenően alkalmazkodik az általános és középiskolák elfoglaltságához. Amennyiben az iskolák foglalkozási ideje megváltozik, a zeneiskolai órák védelme érdekében a változásokat egyeztetni szükséges (pl. váltakozó tanítás, közösen használt tantermek szakköri elfoglaltságok, stb.) Más oktatási intézmények tanárai és a zenetanárok kölcsönösen érdeklődjenek egymás munkája iránt, látogassák egymás rendezvényeit. A zeneiskolai tanárok szerepléseit tervezzék be a közismereti órák, foglalkozások programjába, igényeljék a zenetanárok közreműködését az intézmények kulturális munkájának lebonyolításában és értékelésében. A közös nevelési célok és feladatok eredményes megvalósítása a zeneiskola és az általános iskolák, valamint egyéb oktatási intézmények jó együttműködésén múlik. Az iskolai kapcsolatok kialakulása feltételezi az egyes intézmények tanárai között nélkülözhetetlen emberi és szakmai érdeklődést. A település kulturális életében való aktív részvétel lehetősége a zeneiskolák számára használatos együttműködések forrása. A zeneiskola munkájának megismerésére gyakran adódik alkalom a külső szereplések által. A különféle művelődési intézmények igényei alapján kialakított programokon kívül a zeneiskola maga is kezdeményezheti kulturális műsorok szervezését. Jó kapcsolatok kialakítására van szükség az egyházakkal, a művelődési házakkal, könyvtárakkal, múzeumokkal. Ezekben az intézményekben a tanuló ifjúság mellett a felnőtt korosztály tagjaival is kapcsolatot létesíthetünk. A zeneiskola tanárainak és növendékeinek közreműködése nem csak hangverseny, vagy hangszerbemutató formájában képzelhető el, hanem zenei klub, ismeretterjesztő foglalkozás és kiállítások alkalmával is.

38

A fenntartó és szakmai irányító, tanácsadó, szolgáltató szervekkel való kapcsolatrendszer A felettes szervekkel való kapcsolattartás szolgálati úton történik, kivéve, ha jogszabály vagy egyes esetekben a felettes szerv másként rendelkezik. A zeneiskola dolgozói – a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve – az intézményvezető útján fordulhatnak a fenntartó és irányító szervekhez. Az intézményvezető a hozzá benyújtott kérést - a véleményével, javaslataival együtt – 8 napon belül továbbítja. Az intézményvezető minden rendkívüli eseményről – 24 órán belül – jelentést tesz mind a szakmai, mind a fenntartó szervnek. E jelentési kötelezettség a következőkre terjed ki: -

a nevelő- oktatómunkát tartósan akadályozó vagy váratlanul fellépő események (pl. járványos betegség, az épület súlyos, a működést zavaró vagy a tanítást szüneteltető megrongálódása, stb.)

-

a társadalmi tulajdonban bekövetkezett nagyobb kár vagy hiány

-

a dolgozók vagy a tanulók súlyosabb balesete, a zeneiskola dolgozóinak súlyosabb fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségre vonást igénylő cselekménye

-

a dolgozókat és a tanulókat érintő minden olyan cselekmény, amellyel kapcsolatban az erre illetékes szervek eljárására vagy a sajtóban, rádióban, televízióban bírálatra kerülhet sor

-

minden rendkívüli esemény, jelenség, amelyről a nevelő- oktatómunkára gyakorolt hatása miatt – az intézményvezető megítélése szerint- a felettes szervek tájékoztatása szükséges

Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az intézményben a - Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete működik, mely érdekképviselet ellátja a dolgozók érdekvédelmét - Intézményi Tanács - Szülői Szervezet - Közalkalmazotti Tanács Az intézmény vezetője a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, ill. teljesítésének módjáról, az érdekvédelmi szerv támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról gondoskodik az idevonatkozó jogszabályok alapján. 39

Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - ülés helyét, időpontját, - a megjelentek nevét, - a tárgyalt napirendi pontokat, - a tanácskozás lényegét, - a hozott döntéseket. Kapcsolat a szakszervezettel Az intézményvezető köteles a zeneiskola szakszervezeti bizottságával, bizalmijával, valamint a Zeneművészek Szakszervezete zenepedagógus megyei bizottságával. A Munka Törvénykönyve és egyéb jogszabályok alapján együttműködni, a szakszervezeti bizottság bizalmi tevékenységét segíteni, a szakszervezeti jogok gyakorlását biztosítani. Törekedjék arra, hogy ez az együttműködés segítse életének demokratizmusát, egyéni és a társadalmi érdekek összhangját, a törvényesség megszilárdítását. Az intézményvezető tegye lehetővé, hogy a közalkalmazotti tanács, szb. (bizalmi) rendszeresen tájékozódhasson minden olyan jogszabályról, iránymutatásról, közleményről, illetőleg körlevélről, amely a zeneiskolai dolgozók munkakörülményeivel, érdekvédelmével, továbbá a szakszervezeti és az állami vezetés kapcsolatával foglalkozik. A vezetők és a Szülői Szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje A Szülői Szervezet (közösség) intézményszintű képviselőjével az intézmény vezetője tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a Szülői Szervezetnek (közösségnek) a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyag átadásával. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezletvéleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Ha a Szülői Szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékozódni kíván, a kérést az intézményvezetőhöz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének. A Szülői Szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról az intézményvezetőnek vagy intézményvezető-helyettesnek kell gondoskodnia.

40

Ha a Szülői Szervezet a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az intézményvezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a Szülői Szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. Az intézmény Szülői Szervezete (közössége) részére az intézmény vezetője tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az egyes főtárgyak, illetve szaktárgyak tanáraihoz beosztott tanulók szüleinek közösségével a főtárgyat vagy szaktárgyat (kötelező tárgyat) tanító tanár tart kapcsolatot. A Szülői Szervezet (közösség) részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok: Az intézményi Szülői Szervezet (közösség) véleményezési jogkört gyakorol: -

a Szervezeti és Működési Szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, az intézmény és a családok közötti kapcsolattartás rendjének kialakításában.

Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az iskolát a külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető-helyettes a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Az országos hatáskörű és illetékességű, valamint a megyei pedagógiai-szakmai szolgáltató, közoktatási intézmények vezetőivel az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van az intézményvezető-helyettes, a munkaközösség-vezetők és a pedagógusok között is. Az iskolai könyvtár kapcsolatait a más iskolai könyvtárakkal és a települési nyilvános könyvtárral elsősorban a könyvtáros gondozza, vezetői szinten az igazgatóhelyettes. A művészeti szakközépiskolákkal és más alapfokú művészetoktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel az intézményvezető-helyettes szervezi az intézmény kapcsolattartását. Vezetői szintű tárgyalásokban az intézményvezető képviseli az iskolát.

41

V. ELJÁRÁSRENDEK

1. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Rendkívüli események esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Rendkívüli eseménynek számít különösen: • a tűz, • a földrengés, • bombariadó, • egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell arról, hogy az épületben tartózkodó összes személy (diák, felnőtt dolgozó, az intézettel jogviszonyban nem álló felnőttek) a tűzvédelmi szabályzat alapján mihamarabb elhagyja a létesítményt, és biztonságos helyen várakozzon. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. Bombariadó terv A bombariadó jelzés módja: Aki a bombariadó veszélyét észleli, az köteles a rendőrkapitányságnak azonnal jelenteni. Az iskola területén a bombariadó jelzés módja: Az igazgatói, illetve iskolatitkári irodában elhelyezett telefonon a 351-777 telefonon. Az iskola dolgozóinak és tanulóinak riasztása bombariadó esetén szaggatott csengő, vagy áramszünet esetén kolompjelzéssel vagy kiáltással kell riasztani. Csengőjel: 2 mp csengetés – 2 mp szünet, legalább 10-szer.

42

A bombariadó jelzésnek tartalmaznia kell: • •

a jelzés helyét, pontos címét, a jelző személy nevét, a jelzésre használt telefon számát. A bombariadót észlelő dolgozó, pedagógus, tanuló köteles azt jelenteni az iskola igazgatójának vagy helyettesének. A bombariadót a felsorolt személyek a sorrendiség figyelembevételével rendelhetik el: a./ az intézmény vezetője b./ az intézmény helyettese

A bombariadóval kapcsolatos feladatok végrehajtása a./ A névtelen bejelentést követően minél több információ összegyűjtése. b./ Az intézményvezető vagy helyettese elrendeli a bombariadót és ellenőrzi annak terv szerinti végrehajtását. c./ Elrendeli az intézmény kiürítését. A dolgozók kötelesek a riasztás esetén a tanulókat a tantermekből a szabadba menteni, azaz a mentést megkezdeni. Mentési útvonalként a folyosót kell igénybe venni. Bombariadó elrendelésekor a gyerekek és az iskola felszereléseit a tanteremben kell hagyni, az első feladat az élet és a testi épség védelme. Meneküléskor a gyermekek felügyeletéért mindenkor a bent lévő tanárok a felelősök. Rendezvény, illetve hangverseny idején levő bombariadó esetén a hangversenyteremből a legrövidebb úton (folyosó) kell elhagyni az épületet. Az iskola területén tartózkodó személyeket fel kell szólítani az épület elhagyására. A mozgásban korlátozott személyeket az épületből ki kell szállítani, illetve vezetni biztonságos területre. A kiürítést végzők a menekülőket irányítsák a veszélytelen menekülési irányba. d./ Telefonon jelezni azonnal a rendőrkapitányságra.

43

Helyszínbiztosítás: A bombariadó jelzést követően a helyszínt változatlanul kell hagyni. A bombariadót észlelő személyt vissza kell tartani az érdemi információval rendelkezés miatt Együttműködési feladatok: A jelzés alapján a helyszínre érkező rendőrkapitányság kiküldött dolgozójának a kért információkat rendelkezésre kell bocsátani és a továbbiakban utasításainak megfelelően kell eljárni.

2.

Fegyelmező intézkedések eljárásrendje A fegyelmező intézkedés alkalmazása során együttesen kell alkalmazni a gyermekek, tanulók mindenek felett álló érdekét és azt az általános elvet, hogy az egyéni érdekek érvényesítése során tekintettel kell lenni a közösség, a többi tanuló érdekeire. Különösen vonatkozik ez a tanítási órán, a tanórán kívüli programokon és az iskolán kívüli programokon alkalmazott fegyelmezési lehetőségekre. A fegyelmezés során be kell tartani a fokozatosság és az arányosság elvét. A fegyelmező intézkedést türelemmel, a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok betartásával kell alkalmazni. A fegyelmezés során tiszteletben kell tartani a tanuló emberi méltóságát és személyiségi jogait. A fegyelmi intézkedés lehet: • Szóbeli figyelmeztetés. • Írásbeli figyelmeztetés, melyet az ellenőrzőbe kell bejegyezni és a szülővel láttamoztatni. • Szigorú figyelmeztetés és konzultáció a szülővel a tanulóra vonatkozó nevelési feladatokról. • Súlyos esetben fegyelmi vizsgálat lefolytatása a többi tanuló részére biztosítandó, a tanuláshoz, zenei neveléshez fűződő jogok csorbítatlan gyakorlása érdekében. • Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. (A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni.)

44

3.

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert

alkalmazunk

a

229/2012.

(VIII.28.)

Kormányrendelet

előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: •

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

•

az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések,

•

a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

•

az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges, a dokumentumokat a KIR rendszerében továbbá az intézmény informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

45

4.

Záró rendelkezések

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosított változatát a Nevelőtestület 2015. március 3-án megtartott ülésén egyhangúlag elfogadta.

Nagykőrös, 2015. március 3.

Százdiné Szecsei Anikó intézményvezető

A tantestület egyhangúlag elfogadja:

……………………………………… Nevelőtestület képviselője

Az igazgató jóváhagyja:

46

1. sz. Melléklet

Tanügyi nyilvántartások A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza

Az alapfokú művészeti iskolában az alábbi különbséges figyelembe vételével A főtárgyi napló Naplót kell vezetni minden olyan foglalkozásról, tantárgyfelosztásában szerepel (főtárgyi, kötelező tárgyi stb.).

amely

az

iskola

A napló vezetéséért az illetékes szaktanár a felelős. A naplókat az azokban található útmutató szerint kell vezetni, összesítő részeinek naprakész állapotban egyezni kell az irodai összesítőkkel. Törzslap, póttörzslap A törzslapot a főtárgy (előképző) tanár a törzslapban található útmutató szerint állítja ki. Bizonyítvány A bizonyítványt a főtárgy tanár állítja ki. A bizonyítványt az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes és a főtárgy tanár írja alá. Tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztást az intézményvezető-helyettes az október 01-jei állapotnak megfelelően állítja össze. A tantárgyfelosztás alapja az óraterv, valamint a tanulók és a tanulócsoportok száma. Kialakításánál – lehetőség szerint - figyelembe kell venni a tanárok képesítését, egyéni képességeit, szociális körülményeit, a munkafeladatok arányos elosztását. A zeneiskolák esetében biztosítani kell a ,,B” tagozatos növendékek megfelelő szintű szakmai felkészítését. A tanulóknak tanév közben más tanárhoz való beosztását az intézményvezető csak alapos indok, elsődlegesen pedagógiai szempontok alapján, a munkaközösség-vezető véleményének meghallgatása után engedélyezheti, illetőleg rendelheti el.

47

Órarend A pedagógusoknak az iskolában neveléssel, oktatással, munkával eltöltött idejét az iskolai órarend határozza meg. Az alapfokú művészeti iskola végleges órarendjét legkésőbb szeptember végéig, ill. február közepéig kell összeállítani. A tanulók beosztását a főtárgyi napló órarend részében kell feltüntetni, melynek másolatát az iskola összesítő órarendjéhez is mellékelni kell. A tanulók létszám, órarend szerinti beosztásában bekövetkezett változásokat a tanár mihamarabb köteles jelenteni az intézmény vezetőségének. A tanulók egyéni és csoportos óráit egyenletesen kell elosztani, biztosítva ezzel a felkészülés lehetőségét. Egyéb iratok, dokumentációk Annak igazolására, hogy a tanuló alapfokú művészeti iskolában folytat tanulmányokat, az igazgató iskolalátogatási igazolást adhat ki. Az igazolást kérheti a szülő (pl. utazási kedvezményhez), más intézmény vagy munkahely.

48

Alkalmazandó záradékok

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza

Az alapfokú művészeti iskolákban az alábbi különbségek figyelembevételével.

A zeneiskolai és művészeti iskolai törzslapokra és bizonyítványokba, valamint a félévi értesítőbe (tájékoztató füzet) a tanuló munkájáról, eredményeik, az alábbi egységes záradékot kell használni:

1. Szolfézs előképző második évfolyamba léphet. 2. Hangszeres tanulmányait megkezdheti. 3. A nevelőtestület határozata: hangszer megnevezése (betűvel), /pl. (A) harmadik, (B) ötödik/ évfolyamba léphet 4. Alapfokú zeneiskolai tanulmányait befejezte, a hangszer megnevezése (betűvel) (A vagy B) hetedik évfolyamba léphet 5. A………..tárgyból….osztályokból összevont beszámolót tett. 6. A beszámolón igazoltan nem vett részt. 7. A beszámolón igazolatlanul nem vett részt. 8. Osztálya anyagát engedély alapján folytathatja. 9. Elégtelen tanulmányi eredménye miatt……………főtárgy szakon tanulmányait nem folytathatja 10. Kiváló tanulmányi eredményéért igazgatói dicséretben részesült. 11. Kimagasló tanulmányi munkájáért dicséretet kap…………..tárgyból. 12. ………………….fegyelmi határozat alapján kizártam az alapfokú művészeti iskolából. 13. A szülő kérelmére töröltem a tanulók névjegyzékéből 14. …………. hangszer megnevezése (betűvel) művészeti alapvizsgát tett. 15. …………. hangszer megnevezése (betűvel) művészeti záróvizsgát tett. 16. Szolfézs kötelező tárgyból előrehozott alapvizsgát tett.

49

2. sz. Melléklet

MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK

50

Munkaköri leírás intézményvezető-helyettes Név: Személyi adatok: Szül.hely.: Munkakör: Végzettség: Egyéb végzettségek:

Születési idő: Diploma szám:

Diploma szám: Vezetői megbízás: Egyéb megbízás: Munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető Közvetlen munkahelyi vezetője: Munkaideje, munkaidő beosztása: Munkavégzés helye: Az intézményvezető-helyettes az intézményvezető közvetlen munkatársa, aki az iskola munkatervében szereplő feladatok közül elsősorban azokat kapja, amelyek szervezést igényelnek. Az intézményvezető távolléte esetén teljes joggal helyettesíti. Gondoskodik az intézményvezetői utasítások végrehajtásáról és ellenőrzi azokat, intézkedik az iskola mindennapi életében előforduló ügyekben. Különös gonddal segíti a fiatal, illetve az iskola tantestületébe újonnan belépő pedagógusokat munkájukban, gondoskodik arról, hogy valamennyien megismerkedjenek az intézmény jól kialakult gyakorlatával. Elkészíti az intézmény tantárgyfelosztását, az összesített órarendet, a tanév során gondoskodik arról, hogy a tanulói ellenőrző könyvek, a tanári naplók, az összesítők, a Beírási napló, a térítési/tandíj fizetés alól mentességre jogosultak kérelmei és határozatai naprakész állapotban legyenek. Az intézmény anyaiskolájában és telephelyein folyamatosan figyelemmel kíséri a szakmai munkát és ellenőrzi az adminisztratív feladatok pontos elvégzését. Figyelemmel kíséri a térítési/tandíj befizetéseket, ellenőrzi ennek teljesülését az intézmény mindenkori térítési díj szabályzatában foglaltaknak megfelelően. Gondoskodik az előírásoknak megfelelően a túlórák arányos elosztásáról, a mulasztó nevelők helyettesítéséről és ezek szakszerű nyilvántartásáról. Megszervezi a növendékek zongorakíséretét (korrepetíció) és a közművelődés területén jelentkező énekkarok zongorakíséretének ellátását, egyéb szereplések stb. igényének kielégítését. Előkészíti a nevelőtestület és egyéb az iskola jellegéből adódó értekezleteket és szakmai összejöveteleket. Az iskola hangversenyeinek és egyéb programjainak sikeres lebonyolítása érdekében figyelemmel kíséri/összeállítja/koordinálja azokat, valamint időben gondoskodik arról, hogy a meghívók, plakátok vagy egyéb szóróanyagok a városi médiákban megjelenjenek és az iskolánk épületében jól látható helyekre kifüggesztésre kerüljenek. Feladata az iskola nyugodt szakmai és ügyviteli munkamenetének biztosítása céljából, az intézményvezetővel egyeztetve, a munkaközösség-vezetők véleményét is figyelembe véve,

51

a szükséges hangszer, szakmai fogyóeszköz és egyéb felszerelés szükségleteinek felmérése, valamint ezen eszközök a beszerzések előkészítése, lebonyolítása. Elkészíti a jelentéseket az időszakonként adódó statisztikai- és egyéb kimutatásokat, az intézményvezetővel történt egyeztetés alapján. Megszervezi és irányítja a tehetségkutatást, a felvételi vizsgákat, a félévi és év végi meghallgatásokat, a bizonyítványok, anyakönyvek egyeztetését, kiosztását és alapos ellenőrzés utáni begyűjtését. Gondoskodik a tanulók bejelentéséről a Közoktatási Információs Iroda tanulói nyilvántartás kezelő rendszerébe. A tanulók esetleges kimaradásáról értesíti az érdekelt főtanszaki tanárt, ellenőrzi, hogy a kimaradó tanulónak az iskolával szemben fennálló térítési díj, kotta vagy hangszertartozása stb. ne legyen. Ellenőrzi a tanulók mulasztását, a notórius mulasztókkal szemben – a főtanszaki tanárral egyeztetve – megteszi a szükséges intézkedéseket. Havonként összesíti a túlórák és helyettesítések számát (változó bér, nem rendszeres kifizetések) és gondoskodik annak szakszerű kimutatásának elkészítéséről és továbbításáról a KLIK felé. A tanulói lemorzsolódásokat figyelembe véve a tanév I. félévének végén óratervet készít a következő félévre és gondoskodik arról, hogy az esetleges mínusz órák terhére, a kötelező óraszám erejéig, a szaktanár megfelelő foglalkoztatást kapjon. Az intézményvezető-helyettes rendszeresen beszámol az intézményvezetőnek munkája elvégzéséről és tapasztalatairól, az intézményvezető heti rendszerességgel koordinálja az aktuális feladatokat a helyettessel. Elvégzi az intézmény vezetője által rábízott egyéb feladatokat is. Nagykőrös, ............................................

Százdiné Szecsei Anikó intézményvezető

Megismerési és tudomásulvételi záradék:

A munkaköri leírás egy példányát átvettem ……………. .............................................

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem: .............................................

52

MUNKAKÖRI LEÍRÁS Zenetanár Név: Személyi adatok: Szül.hely.: Munkakör: Végzettség: Egyéb végzettségek:

Születési idő: Diploma szám: Diploma szám:

Vezetői megbízás: Egyéb megbízás: Munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető Közvetlen munkahelyi vezetője: Munkaideje, munkaidő beosztása: Munkavégzés helye: Általános rész A zenepedagógusnak arra kell törekedni, hogy az elméleti és hangszer tudás elsajátítása mellett a gyermek személyiségét fejlessze, értéket közvetítsen és olyan közeget teremtsen, ahol a komolyzene szeretete természetes, értékes tulajdonság. 1. A tanszakának megfelelő speciális művészeti ismeretek oktatás, a beosztott, rábízott tanulók nevelése, tanítása a pedagógiai program és a helyi tanterv alapján. 2. Nevelő- és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse. Tanszakvezetői feladatok megbízásával a zongora tanszak éves munkatervét elkészíti, konzultációkat tart, az év végi beszámolókat koordinálja. 3. A nevelő- és oktató tevékenysége során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességeit, egyéni művészeti tehetségét, fejlődésének ütemét, esetleges hiányosságait. Tegyen meg mindent a tanuló speciális művészeti képességének, tehetségének kibontakoztatása érdekében, továbbá a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását biztosítsa. 4. A speciális művészeti ismeretek oktatásán túlmenően törekedjen a társművészetekkel való együttműködésre, a tanuló személyiségének minél teljesebb kibontakoztatására. 5. Neveljen általában a művészetek befogadására, értésére és művelésére. Ismertesse meg az egyes művészeti ágak, illetve a választott tanszak alapvető ismeretanyagát és technikáit. 6. Alapozza meg a művészi kifejezőkészség kialakítását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját, fejlessze improvizációs készségüket. Alapozza meg, fejlessze a hangszeres és vokális zenei műveltséget. 7. Tanítsa meg tanulóit a zenei írásra és olvasásra, vezesse rá őket a zene logikájára, formai összefüggéseire. Ismertesse meg a tanulókat a főbb zenei stílusok sajátosságaival, a zene történeti összefüggéseivel, más művészetekkel való kapcsolataival. Fejlessze a tanulók zenei ízlését, stílusérzékét, a zenei karakterek iránti érzékenységét. Fejlessze a tanulók zenei képességeit, hallásukat, ritmusérzéküket. 8. Neveljen az értékes zene szeretetére, alakítsa ki a kultúra, zenekultúra iránti nyitott magatartást, neveljen a művészetek befogadására, értésére és művelésére.

53

9. Értékes zenei anyag tanításával, korszerű vonzó módszerekkel alakítson ki olyan érzelmi kapcsolatot a tanulóban a muzsikálás iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljon. Ösztönözze a tanulókat a rendszeres hangverseny és operalátogatásra, zenehallgatásra, aktív társas muzsikálásra. 10. A tanulók szüleit az őket érintő kérdésekről – annak kérésére – tájékoztatni köteles fogadóóra keretében, illetve egyedi kérés alapján azon túlmenően is. A tanulókat érintő, rájuk vonatkozó információkat a tanuló tájékoztató füzetébe be kell írni. A visszajelzést, az aláírást köteles ellenőrizni. 11. Adminisztrációs kötelezettségeinek köteles eleget tenni (törzslap, beírási napló, a térítési díjakról kimutatást készíteni, tanulmányi értesítő, ellenőrző, napló, bizonyítvány, hangszernyilvántartás). 12. Órarendi változásokat (kimaradás, óracsere) esetleges akadályoztatását a feladatellátásnak a lehető legrövidebb időn belül köteles jelezni. Az egyéni és csoportos órák előtt minimum 10’-cel előbb köteles részt venni. 13. Tanóráit köteles pontosan és felkészülten megtartani az órarend szerint. 14. Köteles részt venni az intézményi értekezleteken, ünnepélyeken, megemlékezéseken, hangversenyeken, iskola rendezvényeken. 15. Mind elméleti, mind hangszeres ismereteit folyamatosan fejleszteni köteles és az igazgató által előírt, illetve jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségeinek köteles eleget tenni. Kötelessége figyelemmel kísérni a szakmával kapcsolatos helyi, regionális és országos versenyeket, illetve az arra alkalmas növendékeket felkészíteni 16. A tanulók tudását, teljesítményét a Pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjeggyel köteles értékelni. Növendékeit a tanév végi főtárgyi beszámolóra köteles felkészíteni. 17. Jogosult és köteles szükség esetén fegyelmező intézkedéseket tenni, illetve az igazgató felé azt javasolni a tanulóval szemben. 18. Részt vesz a nevelőtestület és a tanszakok munkájában. 19. Kapcsolatot tart a tanulók általános, illetve középiskoláival. 20. Köteles a hirdetőkönyvben szereplő információkat aláírásával tudomásul venni és a határidőket betartani. 21. A hatályos jogszabályokban meghatározottak alapján minden olyan feladatot köteles ellátni, mellyel munkakörében vagy azon túlmenően is munkáltatója megbízza. 22. Bármely rendkívüli eseményt, történést munkáltatójának haladéktalanul jelezni köteles. 23. Az iskola épületét, berendezési és felszerelései tárgyait rendeltetésüknek megfelelően, állaguk megóvásával köteles használni és növendékeit a hangszerek megóvására ösztönözni. Dátum ……………………………… ………………………… intézményvezető Megismerési és tudomásulvételi záradék: A munkaköri leírás egy példányát átvettem …………………-én ............................................. A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem: .............................................

54

Jogszabályi előírás

A teljesítés helyszíne iskolai külső x x

Helyi megvalósítás, munkaforma

Felkészülés a tanórára Az óra, foglalkozás előkészítése Ügyviteli feladatok ellátása

x x x

Részvétel a nevelőtestület munkájában

x

Iskolai szintű rendezvényen, ünnepségeken való részvétel Városi ünnepségeken részvétel, közreműködés Tanulók felügyelete Tehetséges tanulók felkészítése

x

x

tantermek, hangszerek, kották cd-k, kazetták előkészítése iskolai dokumentumok elkészítésében részvétel, napló, törzslap vezetése, bizonyítványok írása tanszaki, nevelőtestületi értekezlet, minőségfejlesztési, osztályozó értekezletek, rendszeres havi 1 alkalom munkaértekezlet, az intézményi dokumentumok elkészítésében való részvétel feladattervben névre szóló megjelöléssel

x

x

város kulturális és oktatási intézményeivel együttműködés

x x

x

Baleset-megelőzés

x

x

A pedagógus munka ellenőrzése

x

x

Szülői és más partnerkapcsolatok

x

x

intézményen belüli, külső fellépési helyszínek, tehetségkutatás helyi bemutatók, hangversenyek, megyei - országos versenyek, feladattervben névre szóló megjelöléssel munkabiztonsági ellenőrzés elvégzése munka- és tűzvédelmi oktatás alkalmazotti közösség részére intézményvezető, intézményvezető-helyettes és munkaközösség-vezető végzi az éves munkaterv ellenőrzési terve szerint szülői értekezlet, Szülői Szervezettel kapcsolattartás és más intézményekkel a feladattervben névre szólóan megjelölve

55

MUNKAKÖRI LEÍRÁS Táncpedagógus Név: Személyi adatok: Szül.hely.: Munkakör: Végzettség: Egyéb végzettségek:

Születési idő: Diploma szám:

Diploma szám: Vezetői megbízás: Egyéb megbízás: Munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető Közvetlen munkahelyi vezetője: Munkaideje, munkaidő beosztása: Munkavégzés helye: 1. A tanszakának megfelelő speciális művészeti ismeretek oktatás, a beosztott, rábízott tanulók nevelése, tanítása a pedagógiai program és a helyi tanterv alapján. 2. Nevelő- és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse. 3. A nevelő- és oktató tevékenysége során vegye figyelembe a tanulók egyéni képességeit, egyéni művészeti tehetségét, fejlődésének ütemét, esetleges hiányosságait. Az egyének által alkotott csoport képességeihez alakítsa ki a tanmenetet. Tegyen meg mindent a tanulók speciális művészeti képességének, tehetségének kibontakoztatása érdekében, továbbá a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását biztosítsa a csoporton belül. 4. A speciális művészeti ismeretek oktatásán túlmenően törekedjen a társművészetekkel való együttműködésre, a tanuló személyiségének minél teljesebb kibontakoztatására. 5. Neveljen általában a művészetek befogadására, értésére és művelésére. Ismertesse meg az egyes művészeti ágak, illetve a választott tanszak alapvető ismeretanyagát és technikáit. 6. Alapozza meg a művészi kifejezőkészség kialakítását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját, fejlessze improvizációs készségüket. 7. A tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése, fizikai állóképességének, ritmusértékének, hallásának tér- és formaérzékének gazdagítására törekedjen. 8. A táncművészeti nevelés adjon lehetőséget, alkalmat a táncművészet különböző műfajnak megismerésére. 9. Törekedjen a növendékek személyiségének, nyitottságának közösségi alkotói tevékenységük kibontakoztatására. Teremtsen lehetőséget életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére. 10. A tanulók szüleit az őket érintő kérdésekről – annak kérésére – tájékoztatni köteles fogadóóra keretében, illetve egyedi kérés alapján azon túlmenően is. A tanulókat érintő, rájuk vonatkozó információkat a tanuló tájékoztató füzetébe be kell írni. A visszajelzést, az aláírást köteles ellenőrizni. 56

11. Adminisztrációs kötelezettségeinek köteles eleget tenni (törzslap, tanulmányi értesítő, ellenőrző, napló bizonyítvány) 12. A tanóráit köteles pontosan és felkészülten megtartani az órarend szerint. 13. Évente egy alkalommal a beosztott tanulói, növendékei részvételével táncművészeti bemutató órát köteles szervezni. 14. Mind elméleti, mind táncművészeti ismereteit folyamatosan fejleszteni köteles. 15. Köteles részt venni az intézményi értekezleteken, ünnepélyeken, megemlékezéseken, iskola rendezvényeken. 16. Részt vesz az oktató-nevelő munkát meghatározó éves iskolai munkaterv készítésében. 17. A tanulók tudását, teljesítményét a Pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjeggyel köteles értékelni. Növendékeit a tanév végi beszámolóra köteles felkészíteni. 18. Jogosult és köteles szükség esetén fegyelmező intézkedéseket tenni, illetve az igazgató felé azt javasolni a tanulóval szemben. 19. Részt vesz a nevelőtestület munkájában. 20. Kapcsolatot tart a tanulók általános, illetve középiskoláival. 21. Köteles a hirdetőkönyvben szereplő információkat aláírásával tudomásul venni és a határidőket betartani. 22. A hatályos jogszabályokban meghatározottak alapján minden olyan feladatot köteles ellátni, mellyel munkakörében vagy azon túlmenően is munkáltatója megbízza. 23. Bármely rendkívüli eseményt, történést munkáltatójának haladéktalanul jelezni köteles. 24. Az iskola épületét, berendezési és felszerelései tárgyait rendeltetésüknek megfelelően, állaguk megóvásával köteles használni és növendékeit a hangszerek megóvására ösztönözni. 25. A leltár szerint átvett tárgyakért az Mt. 169. §-ában meghatározottak szerint tartozik felelősséggel. Dátum ……………………………… ………………………… intézményvezető Megismerési és tudomásulvételi záradék: A munkaköri leírás egy példányát átvettem

……………………… -én .............................................

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem: .............................................

57

Munkaköri leírás Iskolatitkár 1. Az iskola, valamint az iroda zavartalan üzemeltetéséhez gondoskodik az irodaszerek összeírásáról. 2. Az intézményvezető, illetve a helyettes megbízása alapján munkaköri feladata az oktatással kapcsolatos iratok iktatása és postai küldemények szortírozása. 3. Az intézményvezető és intézményvezető-helyettes részére gépírói teendőket lát el. 4. Feljegyzést készít a beiskolázással kapcsolatos előzetes jelentkezésekről és az intézményvezető vagy helyettese utasítása alapján intézi az ezzel kapcsolatos levelezéseket. 5. A tanév I. és II. félévében a beszedett térítési díjak összegét ellenőrzi, a KLIK számlájára történő befizetéséről gondoskodik. 6. Útiköltség elszámolások ellenőrzése, továbbítása. 7. Gondoskodik az utazó tanárok utazási íveinek összeszedéséről, a jegyek összegyűjtéséről, költségek elszámolásáról, illetve továbbításáról. 8. Kezeli a nyomtatványokat, a tanulóknak iskolalátogatási bizonyítványt ad ki. 9. A félévi és év végi növendék bemutatók műsorait legépeli az egyes tanszakok részére. 10. A statisztikák és egyéb kimutatások elkészítésében /tantárgyfelosztás, órarend, stb./ együtt dolgozik az intézményvezető-helyettessel, ellátja az iskolatitkári teendőket is. 11. Ellátja a telefonügyeletet és az ezzel kapcsolatos teendőket. 12. Tartja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal a kapcsolatot. 13. Szigorú számadású nyomtatványok kezelése. 14. A fénymásoló gép kezelése, a fénymásolási feladatok ellátása. A fax és a telefonok kezelése. 15. Elvégzi az intézmény vezetője által rábízott egyéb feladatokat is. Dátum ……………………………… ………………………… intézményvezető Megismerési és tudomásulvételi záradék: A munkaköri leírás egy példányát átvettem ………………………-én ............................................. A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem: ............................................. 58