KÉSZÜLT A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM A FELSŐOKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZER SZINTŰ FEJLESZTÉSE KIEMELT PROJEKT KERETÉ-

Felelős vezető:

AZ EDUCATIO TÁRSADALMI SZOL-

nes, kizárólag zárt körben használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

GÁLTATÓ NONPROFIT KFT. KIADVÁNYA AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSULT MEG. A kiadvány ingye-

és nyomdai előkészítés: Csizmadia Katalin, Katart Tipografika Bt. Nyomás és kötés:

zsanna Szaklektor: Horváth Tamás Minden jog fenntartva: © Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Szöveggondozás: Kőszegi Adrienn Tipográfia

készítésében közremŰködtek: Fodor Szabolcs, Garai Orsolya, Horváth Tamás, Kiss László, Madár Beáta, Németh Antal, Paulik Gabriella, Szép Lilla, Veroszta Zsu-

BEN. Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. [2011. március] Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor Szerkesztő: Paulik Gabriella A kiadvány el-

KÉSZÜLT A TÁRSADALMI MEGÚJUL ÁS OPER ATÍV PROGR AM 4.1.3 A FELSŐOKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZER SZINTŰ FEJLESZTÉSE KIEMELT PROJEKT KERETÉ-

Tartalom DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER  Felsőoktatás-fejlesztési stratégia célkitűzései  A diplomás pályakövetés hasznosulása  Megvalósult szakmai fejlesztések: a központi kiemelt projekt eredményei

7 7 9 10

AZ INTÉZMÉNYI DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS MÓDSZERTANA  Intézményi modell kialakítása  Diplomás pályakövetés kiadványsorozat  Rendezvények az intézményi pályakövetés támogatására  Online szolgáltatások  Nemzetközi tanulmányutak  TÁMOP 4.1.1 Intézményi pályázatok – Központi monitoring tevékenység

15 15 19 28 29 32 34

KUTATÁSOK  Diplomás pályakövetési gyakorlatok a világban  Hallgatói motivációs kutatás 2009  Diplomás kutatás 2010

37 37 42 46

PÁLYAKÖVETÉSI ADATTÁRAK ÉS ADATBÁZISOK  Államigazgatási adatok integrációja  Felsőoktatási intézmények diplomás pályakövetéshez kapcsolódó adatainak integrációja  Online felméréskészítő rendszer

51 51

NYILVÁNOSSÁG, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MARKETING  Nyilvánosság biztosítása  Diplomantul.hu  Szakmai eredmények a „nem szakmai közönségnek”

67 67 72 78 5

59 63

Diplomás Pályakövető Rendszer

DPR

Diplomás Pályakövető Rendszer Az elmúlt húsz esztendőben sokszor és sokan hangsúlyozták, hogy a felsőoktatás képzési kínálata nem illeszkedik megfelelően a munkaerő-piaci igényekhez. A felsőoktatási intézmények számára sokféle lehetőség kínálkozik, amelyek segítségével javíthatják kapcsolatukat a felhasználói szférával. Ennek egyik legelterjedtebb és egyben kézzelfogható eszköze a diplomás pályakövetés.

Felsőoktatás-fejlesztési stratégia célkitűzései Számos uniós és hazai felsőoktatás-fejlesztési stratégia kiemelt célkitűzése a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolatok javítása. Mindez különösen azokban a felzárkózó országokban szerepel a legfontosabb célok között, ahol az elmúlt évtizedekben jelentős társadalmi és gazdasági szerkezetátalakulás következett be, melynek következtében a képzés nem minden aspektusában követi a munkaerő-piaci változásokat, igényeket és elvárásokat. Ennek egyik akadálya a két szféra közötti információáramlás hiányossága, melynek következtében a felsőoktatási szakok államilag finanszírozott keretszámainak meghatározása nincs teljes összhangban a munkaerő-piaci kereslet alakulásával. A felsőoktatási intézmények többsége valamely – teljes vagy részleges – formában részesül állami finanszírozásban, így az állami forrásokhoz való hozzájutás gyakran előtérbe kerül a munkaerőpiac által igényelt szakemberek kibocsátására irányuló, hosszabb távon megtérülő törekvésekkel

7

DPR


szemben. A hazai felsőoktatás képzési kínálata tehát nem követi megfelelő mértékben a munkaerő-piaci igényeket, ehhez pedig nagyban hozzájárul, hogy nincs megfelelő információáramlás a felhasználói szféra és a felsőoktatási, felsőfokú szakképző intézmények között, nem kidolgozott a felsőfokú képzés munkaerő-piaci hasznosíthatóságának, alkalmazhatóságának visszacsatolási mechanizmusa. Nem támogatja a felsőoktatásnak a munkaerő-piaci igények kielégítése felé történő elmozdulását az érdemi pályaorientációs tanácsadás sem, amely a különböző szakok diplomásainak munkaerő-piaci érvényesülési lehetőségeit mutatná be a pályaválasztó érettségizőknek. A felsőoktatási intézmények szolgáltatásainak fejlesztése javítja mind a képzés, mind az intézményi menedzsment esetében a munkaerő-piaci elvárásoknak történő megfeleltethetőséget, hozzájárulva az intézmények és a felhasználói szféra együttműködéséhez és az információáramlás javításához.

A központi diplomás pályakövető program összetett célja Komplex, egységes intézményi modell kialakítása

A központi program célja egyfelől egy komplex, fenntartható intézményi pályakövető modell kidolgozása, illetve a megvalósuló intézményi fejlesztések szakmai támogatása. Az intézményi modell, ajánlás nemcsak az egyébként kulcsfontosságú kutatási, módszertani kérdésekre terjedt ki, hanem másik két fontos pillérre is épült. Egyfelől a pályakövetési kutatások szervezeti hátterének kialakítására, intézményen belüli beágyazottságára, ami kiterjedt a szakmai kompetenciákra, a pályakövetés közvetlen hasznosulására, egyes elemeinek stratégiákban, fejlesztési tervekben történő megjelenésére, adatvédelmi kérdésekre, valamint az egész fejlesztés informatikai hátterére. Másfelől a modell fontos részét képezte a pályakövetés belső és külső nyilvánossága, ennek formái, valamint a pályakövetési eredmények és tapasztalatok minden érintetthez történő eljuttatása.

Naprakész adatszolgáltatás

A központi program másik kiemelt célkitűzése volt, hogy a felsőoktatás számára egy régóta hiányzó szolgáltatást biztosítson azzal, hogy a végzett hallgatók életpályájáról – központi adatbázisok integrációja révén – a korábbiaknál jóval teljesebb körű, és egyúttal naprakész információkat szolgáltat.

8


DPR

A központi diplomás pályakövető program további – fentiekkel szorosan összefüggő – célja volt, hogy biztosítsa az érintett felsőoktatási szereplők számára a diplomaszerzéssel, elhelyezkedéssel, pályakövetéssel kapcsolatos információk összegyűjtését és az érdeklődők számára történő hozzáférését.

A diplomás pályakövetés hasznosulása Az egyetemen, főiskolán végzettek pályafutásának nyomon követése a munkaerőpiac és a felsőoktatás közötti információáramlás támogatásának egyik – nemzetközi szinten már bevált – eszköze. Diplomás pályakövetésnek tekintjük a felsőoktatási intézményekben felsőfokú diplomát szerzettek körében folytatott empirikus adatfelvételeket, melyek a diplomát szerzettek szakmai előmeneteléről, munkaerő-piaci érvényesüléséről, illetve a képzés utólagos megítéléséről nyújtanak információkat.

Végzettek felmérése és nyomonkövetése

A végzettek karrierjének követése, az abból származó információk a felsőoktatási szereplők igen széles köre számára nyújt hasznos információkat. Az egyetemek és főiskolák szempontjából a volt hallgatóik munkába állása, munkaerő-piaci jellemzőik, megszerzett ismereteik alkalmazhatósága, továbbképzési igényeik olyan – semmi mással nem pótolható – visszacsatolást biztosítanak az intézmények számára, amely információk segítségével fejleszthetik képzésüket, szolgáltatásaikat. A végzettek elhelyezkedésének sikeressége, ennek paraméterei nagyon fontos információt biztosítanak a leendő hallgatók számára a pályaorientáció során vagy már az intézmény, illetve az adott szak kiválasztásakor. A kormányzati, ágazati szereplők számára a képzési kínálat kialakításához, tervezéséhez is kiemelt információforrást jelenthet a végzettekre épülő adatgyűjtés. S végül, de nem utolsósorban a pályakövetés eredményei a munkaerő-piaci szereplők számára is fontos információt biztosítanak a felsőoktatási intézményekben folyó képzésről.

Visszacsatolás a képzésről

A projekt eredményeit az ágazati irányítás és az intézmények az alábbi területeken hasznosíthatják: A kiemelt program biztosította azokat a központi szolgáltatásokat és szakmai támogatást, amelyek révén az intézmények a pályázati

Megvalósult célok

9

DPR


források segítségével meg tudták valósítani fejlesztéseiket. A központi pályakövetési program tehát nem egy országos, központilag vezérelt, statisztikai jellegű pályakövetéses kutatás, hanem elsősorban az intézményi pályakövetést támogató, azok hosszú távú működését megalapozó szakmai fejlesztés. A központi program alapos, több elemből álló helyzetfeltárásra épülve kidolgozta a hatékonyan működő, módszertanilag megalapozott intézményi modellt. Megfelelő módon integrálta a végzettek adatait más ágazati adatbázisok munkaügyi adataival. A fejlesztés révén összehasonlíthatóvá vált a felsőoktatási intézmények munkaerő-piaci kibocsátása, ami jelentősen hozzájárulhat a felsőoktatás minőségi fejlesztéséhez, az érintett intézmények versenyképességének javításához. Intenzív disszemináció révén növelte a pályakövetés intézményen belüli vagy a végzettek körében történő elfogadottságát, presztízsét. Biztosítja a központi és intézményi rendszerek közötti információáramlás technikai, informatikai hátterét.

A megfelelő diplomás pályakövetési gyakorlat kialakítása jelentősen elősegítheti az intézmények versenyképességének javítását és a hazai felsőoktatás minőségorientált fejlesztését.

Megvalósult szakmai fejlesztések: a központi kiemelt projekt eredményei Intézményi pályakövetés támogatása Helyzetfeltárás

Helyzetfeltárás, amelynek során 17 szakértői interjút készítettünk munkaerő-piaci szereplőkkel, felsőoktatási kutatókkal, felsőoktatási ágazati szakértőkkel, munkaerő-piaci karrier-tanácsadó szakemberekkel. A projekt előkészítése során személyesen ellátogattunk 53 felsőoktatási intézménybe, igényfelmérés céljából. Előre meghatározott szempontrendszer alapján feldolgoztuk a nemzetközi (21 országjelentés) és magyarországi pályakövetési gyakorlatokat, valamint a téma hazai és nemzetközi szak-

10


DPR

irodalmát. Négy felsőoktatási intézmény bevonásával pilot vizsgálatokat folytattunk (oktatók véleménye a DPR-ről, szervezeti integráció, válaszmegtagadás motivációi, munkaerő-piaci pilot kutatás). A helyzetfeltárás és kutatási eredmények alapján kidolgoztuk az intézményi DPR modellt, ennek alapján tettünk javaslatot a TÁMOP 4.1.1 DPR pályázati melléklet követelményeire. A folyamatok megalapozása érdekében 4 tematikus és 10 képzésterületi munkacsoportban összesen 45, pályakövetésben érintett intézményi szakembert vontunk be a fejlesztésbe. A DPR modell, módszertan, központi követelmények bemutatását és szakmai támogatását számos kiadvánnyal és szakmai rendezvénnyel támogattuk.

Intézményi DPR modell kidolgozása

DPR kézikönyv címmel, 14 szerző és 23 intézményi szakértő bevonásával készítettük el a diplomás pályakövetés kutatás-módszertani, szervezetfejlesztési és kommunikációs feladatait bemutató 130 oldalas kiadványt. Négy részből áll a Diplomás pályakövetés című kiadványsorozat, mely a felsőoktatási intézményi fejlesztések szakmai megalapozásához kíván hozzájárulni.

Kiadványok

DPR Szakmai Nap sorozat: A témával foglalkozó szakemberek részére szervezett szakmai konferenciák keretében feldolgozott témák: a TÁMOP 4.1.3 projekt céljainak bemutatása; a DPR módszertani kézikönyv és a központi program intézményi szolgáltatásainak bemutatása; a fenntartható DPR – nemzetközi jó gyakorlatok; az új információs rendszerek bemutatása. DPR Szakmai Klub I-IV. – A 2009 júniusában indult négyrészes rendezvénysorozat célja a pályakövetéssel kapcsolatban egy-egy résztéma mélyebb vizsgálata és az ezekhez fűződő tapasztalatcsere volt. A sorozat keretében a következő témákat dolgoztuk fel: online közösségi web és alumni; DPR és minőségbiztosítás; online kutatás módszertani újdonságai; adatvédelem, jogi kérdések. DPR Szakmai Képzés I-IV. – A négyrészes képzéssorozat célja az intézményi TÁMOP 4.1.1 pályázatokhoz kapcsolódó gyakorlati ismeretek átadása volt. Feldolgozott témáink: online felméréskészítő rendszer; DPR kommunikáció; mintavételes kutatások; személyes/telefonos felmérések előkészítése, kutatásszervezési feladatok.

Rendezvények

11

DPR


DPR Szakmai Fórum I-IV. – A négy részes sorozat célja volt, hogy adott tématerülethez kapcsolódva, a felmerült kérdések felvetésének és aktuális problémák kezelésének, megoldásának színtere legyen. A fórumok az alábbi témákról szóltak: az intézményi pályázatok követelményeinek teljesülése; az intézményi online kutatások tapasztalatai; szervezeti beépülés lehetséges formái, szervezetfejlesztés, fenntarthatóság; frissdiplomások 2010. TÁMOP 4.1.1 intézményi programok szakmai támogatása

A projekt megvalósításának módszertani támogatást biztosító online „road map”, benne a projekttevékenység leírása, GYIK, dokumentumminták, fórum. A DPR Tudástár nem más, mint szakirodalmi, kutatási és egyben működő példák, alumni gyakorlatok kereshető adattára. Az intézmények számára kötelezően lekérdezendő intézményi kérdőív blokk is publikálásra került, amelynek eredményeit a központi program DPR adattárban összesítettük. Mindezeken felül egy ingyenes online kérdőívező szoftvert is hozzáférhetővé tettünk minden intézmény számára pályakövetési kutatásaikhoz. Az intézményi fejlesztések nyomon követése és szakmai támogatása érdekében közel 30 DPR és AVIR fejlesztésben érintett intézményt vontunk be egy saját fejlesztéseik helyzetét bemutató online kérdőíves felmérésbe, közel 10 intézményben személyes monitoring látogatáson értékeltük közösen a tapasztalatokat, majd az összesített eredményeket és a legfontosabb általános tapasztalatokat együtt bemutattuk az intézmények számára.

„Diplomás pályakövetés 2009–2010” kutatási program

2009 tavaszán hallgatói motivációs felmérést (közel 8000 hallgató, reprezentatív minta) végeztünk. A kutatás célja a jelenlegi hallgatók munkaerő-piaci várakozásainak, karrierstratégiáinak, át- és továbbképzési terveinek feltérképezése, a képzés munkaerő-piaci presztízséről alkotott hallgatói vélemények vizsgálata, mindezek képzési területi különbségeinek elemzése volt.

Központi szolgáltatások

2010. március végére befejeződött a végzettek körében (5500 fő 2007ben végzett, reprezentatív minta) folyó országos kutatás szakmai előkészítése. A kutatás célja az egyes képzési területeken végzett diplomások

12


DPR

elhelyezkedési esélyeinek, karrierstratégiáinak, tipikus munkaerő-piaci életútjainak feltárása volt. Az első kutatási eredményeket 2010 júniusában publikáltuk, az ebből született sajtóanyag összesen 56 különböző helyen jelent meg a sajtóban néhány nap alatt. (Ilyen jellegű, reprezentatív országos vizsgálat diplomások körében nem készült 1990 óta.) A kutatás eredményeit szakmai konferencián, egyéb rendezvényeken és egy önálló tanulmánykötetben mutattuk be 2011 februárjában. A DPR központi adattár az intézményi pályakövetési eredményeket, az országos kutatások eredményeit, valamint az államigazgatásban található diplomásokra vonatkozó tanulmányi és munkaügyi adatok anonim, statisztikai jellegű összekapcsolásából származó adatokat tartalmazó adattár. Célja az adatokra épülő elemzések, statisztikák révén az ágazati döntéshozatal támogatása, illetve a felsőoktatási intézmények, jelentkezők, továbbtanulást tervező hallgatók, valamint a szélesebb közvélemény tájékoztatása a diplomások elhelyezkedéséről. 29 intézmény pályakövetési adatainak közös felületen, a DPR adattárban történő elérése mellett első ízben sikerült a diplomások végzés utáni életútját központi, államigazgatási adatbázisok anonim összekapcsolása révén is bemutatni.

DPR központi adattár

Közel 30 ezer 2009-ben végzett diplomás elhelyezkedéséről rendelkezünk a korábbiakhoz képest jóval több információval.

A projekt egységes megjelenéséért egységes arculatot hoztunk létre. A diplomantul.hu a felvi.hu-ra épülő portál, célja a diplomás pályakövetésről szóló információk közvetítése, illetve frissdiplomások számára a munkába álláshoz segítségnyújtás. Mindezek mellett több mint 25 alkalommal online hírlevélben adtunk hírt a kiemelt projektről a DPR-ben érintett közel 1000 szakembernek. Ezeken felül a felsőoktatási intézmények gólyatáboraiban ismertettük a projektet a fiatalabb korosztállyal, közel 4000 főt értünk el a kampány során. A projekt eredményeit bemutattuk az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon, ahol a végzés utáni lehetőségeket leginkább bemutató intézmények számára Diplomántúl Díj címen különdíjat alapítottunk.

DPR központi kommunikáció

13

DPR

Nemzetközi együttműködések


A projekt kezdeti, helyzetfeltáró szakaszában feldolgoztuk a téma nemzetközi szakirodalmát, a diplomás pályakövetés gyakorlatát öszszefoglaló 21 országjelentés hozzáférhető az diplomantul.hu-n. Az Európai Bizottság által szervezett Modernisation of Higher Education klaszter keretében 2010 márciusában Hágában – a 12 ország részvételével zajló Per Learning Activity-n – bemutattuk a magyarországi központi diplomás pályakövető programot. 2010 júniusában nemzetközi DPR konferenciát szerveztünk Budapesten a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen, ahol két külföldi pályakövetési, illetve alumni gyakorlattal ismerkedhettek meg a hazai szakemberek. 2010 szeptemberében részt vettünk Berlinben a németországi oktatási minisztérium által szervezett „Employability and Mobility of Bachelor Graduates in Europe – Results of the Bologna Process” c. konferencián. 2011 márciusában, a berlini nemzetközi együttműködés folytatásaként részt vettünk Bolognában a Human Capital and Employment in the European and Mediterranean Area című konferencián, melynek szervezője az olasz pályakövetési kutatásokat végző AlmaLaurea szervezet volt.

14


DPR

Az intézményi diplomás pályakövetés módszertana Intézményi modell kialakítása A felsőoktatási törvény szerint 2005-től minden egyetemnek és főiskolának kötelezettségei között szerepel a pályakövetés, ennek ellenére az elmúlt években ilyen jellegű fejlesztés csak kevés, egymástól elszigetelt, spontán intézményi kezdeményezés formájában valósult meg, a hazai gyakorlat még számos belső gyengeséggel küzdött. Ezt sok esetben a pályakövetés megfelelő szakmai hátterének és a fenntartható intézményi pályakövetési modell kidolgozásának hiányára lehetett visszavezetni. Kevés szakmailag és módszertanilag megalapozott jó intézményi DPR és alumni gyakorlatot sikerült megvalósítani, bizonytalan volt a pályakövetések finanszírozhatósága, gyengének bizonyult a végzettek intézményi kötődése, így a diplomaszerzés utáni együttműködési (válaszadási) hajlandóságuk is, és mind szervezeti, mind informatikai szempontból elégtelen volt a pályakövetés integráltsága.

Előzmények

Mindezen hiányosságokat kívánták pótolni a TÁMOP 4.1.3 Felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése központi és a TÁMOP 4.1.1 intézményi projektek diplomás pályakövető rendszerek kialakítását célzó részei.

A kiemelt program biztosította azokat a központi szolgáltatásokat és szakmai támogatást, amelyek révén az intézmények a pályázati források segítségével meg tudták, meg tudják valósítani fejlesztései-

15

DPR

Az intézményi pályakövetést támogató központi program


ket. A központi pályakövetési program tehát nem egy országos, központilag vezérelt, statisztikai jellegű pályakövetéses kutatás, hanem elsősorban az intézményi pályakövetéseket támogató, azok hosszú távú működését megalapozó szakmai fejlesztés szerepét töltötte be. Ennek érdekében a központi és intézményi programok kialakításánál figyelembe kellett venni ezek gyengeségeit és erősségeit.

Helyzetfeltárás

Nemzetközi jó gyakorlatok (OECD) és egyéb országok

Intézményi DPR modell kidolgozása

Intézményi DPR monitoring

Kézikönyv, folyamatszabályozás

Képzés, help-desk

TÁMOP 4.1.1 (intézményi pályázat és annak követelmény specifikációja)

Intézményi fejlesztések szakmai támogatása

ijY{hi{g¶lZW _\nV`dgaVid` ZhZiiVcjab{cnd` `dc[ZgZcX^V `^VYk{cnd`

Monitoring értékelés

Hazai gyakorlat

Nemzetközi és hazai szakirodalom

Minden felsőoktatási intézmény igényének felmérése

A DPR intézményi modell kialakításának fázisai

:be^g^`jh`jiVi{hd` (országos és pilot vizsgálatok)

Egységes módszertan alapján készülő („auditált”) intézményi DPR

A központi program alapos, több elemből álló helyzetfeltárásra épülve képes volt egy hatékonyan működő, módszertanilag megalapozott intézményi modell kidolgozására; a végzettek adatainak más munkaügyi adatbázisokkal történő integrációjára; továbbá intenzív disszemináció révén a pályakövetés intézményen belüli, vagy a végzettek körében történő elfogadottságának, presztízsének növelésére.

Széles körű helyzetfeltárás Intézményi igényfelmérő látogatások, szakértői interjúk

16

Az intézményi igényfelmérő látogatások és szakértői interjúk során megvizsgáltuk a diplomás pályakövetés hazai állapotát, a meglévő és működő intézményi rendszereket, összegyűjtöttük az intézményi kérdőíveket és a korábbi elemzéseket, kiadványokat. A tapasztalato-


DPR

kat a Diplomás pályakövetés kiadványsorozat első számában külön elemző tanulmány formájában összegeztük. A hazai gyakorlatok, a hazai helyzet megismerése mellett nagy hangsúlyt fektettünk a külföldi pályakövetéses felmérések, pályakövetési rendszerek felhasználható tapasztalatainak összegyűjtésére is. Az öszszesítő tanulmány ugyancsak a Diplomás pályakövetés kiadványsorozat első számában jelent meg.

Külföldi pályakövetési rendszerek és felmérések

A központi modell kialakítása során elsődleges célunk volt, hogy a korábbi, a diplomások munkaerő-piaci helyzetét elsősorban gazdasági szempontból, egységesen vizsgáló kutatások helyett egy több szempontú megközelítést alkalmazzunk, amely a gazdasági sikeresség mutatóinak felmérésén túl a megelőző tanulmányokat, a felsőoktatási pályaképet, a munkaerő-piaci integráció szubjektív dimenzióit, továbbá az egyes képzési területek specifikumait is számba veszi. Ennek érdekében képzési területenként szervezett fókuszcsoportos vizsgálatokat végeztünk (agrár, bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, informatika, jogi és igazgatási, műszaki, orvosi és egészségtudomány, pedagógusképzés, társadalomtudomány, természettudomány), ahol a volt hallgatókat munkaerő-piaci sikerességükről, általános munkaerőpiac-képükről, tanulmányaik és diplomájuk értékéről, a hazai felsőoktatási térben elfoglalt helyéről kérdeztük. A fókuszcsoportos vizsgálatok megszervezésében és lebonyolításában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem volt segítségünkre.

Fókuszcsoportos vizsgálatok

Az intézményi modell kialakítását szolgáló felmérések A pilot-kutatások keretében külső partnerekkel – Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Zsigmond Király Főiskola – együttműködve egyrészt a diplomás pályakövetés kiegészítő elemeinek (munkaerő-piaci felmérések és oktatói felmérések integrálása a modellbe), illetve módszertani kérdéseknek (a válaszadási hajlandóságot meghatározó elemek, a válaszadási hajlandóság növelésének lehetőségei) vizsgálatát végeztük el. Másrészt komplex intézmény-tanulmányok révén igyekeztünk betekintést nyerni néhány felsőoktatási

Pilot-kutatások

17

DPR


intézmény meglévő pályakövetési, és az ehhez kapcsolódó stratégiai, fejlesztési, minőségbiztosítási, alumni-szervezési gyakorlatába. Hallgatói és diplomás kutatások

Az intézményi modell kialakítását szolgálták az országos hallgatói motivációs és a diplomás reprezentatív kutatások is, amelyekről bővebben későbbi fejezetekben számolunk be.

Kézikönyv

Az előkészítő munkák eredményeit a Diplomás pályakövetés kiadványsorozat részeként, kifejezetten az intézményi munkatársak számára készített Kézikönyvben is megjelentettük. A külső szakértők közreműködésével készült Kézikönyv a DPR-felmérések módszertani elemeinek bemutatása, a konkrét kutatások lebonyolításának pontos leírása mellett a szervezeti működésre, az intézményi integrációra, a jogi és adatvédelmi kérdésekre fókuszáló, a felmérésekhez szükséges informatikai környezetet bemutató, a DPR kommunikációjával foglalkozó, valamint a diplomás pályakövetéshez kapcsolódó karrierszolgáltatás és az alumni témájára kitérő fejezeteket is tartalmaz.

Kötelező kérdőívblokkok

A központi fejlesztés keretében került kidolgozásra a programban részt vevő intézmények számára kötelező jellegű hallgatói motivációs, valamint diplomás pályakövetési kérdőívblokk. Ez a hazai és a nemzetközi példák alapján általános szocio-demográfiai kérdéseket, a tanulmányokra, azok megítélésére, illetve a további tanulmányi tervekre vonatkozó, valamint a munkaerő-piaci integrációt vizsgáló (munkahelyek, munkahelyváltások, fő- és mellékállások, kereseti viszonyok, a munka szakmai jellegének megítélése, a munkával való elégedettség) kérdésköröket tartalmaz. Az egyetemeknek és főiskoláknak természetesen lehetőségük van arra, hogy a központi blokkokon túl saját kérdésekkel (jellemzően intézményértékelés, tanulmányok értékelése, presztízsvizsgálat) is bővítsék a kérdőívet.

Módszertani segédanyagok, elemzési és kommunikációs tervek

A felmérések eredményeinek feldolgozását maguk az intézmények végzik, a központi program ehhez módszertani segédanyagokat, elemzési és kommunikációs terveket biztosít a számukra. A központi kérdőívblokkok adatait a saját célra történő feldolgozáson túl azonban nyers formában az Educatio Nonprofit Kft. által létrehozott központi adattárba is be kell küldeniük. Az adattárba beérkezett adatok

Modell, segédanyagok, kérdőívek

18


DPR

felhasználásával a központi fejlesztési program keretében országos szintű, regionális, illetve képzési területek szerinti elemzések elvégzésére nyílik lehetőség.

Diplomás pályakövetés kiadványsorozat Az elméleti háttér megalapozása, módszertan és az első eredmények A kiadványsorozat egyes köteteiben számos hazai és nemzetközi áttekintés, összefoglaló tanulmány, elemzések, jó gyakorlatok, esettanulmányok, módszertani útmutató, végül pedig a központi diplomás kutatások első átfogó eredményei kaptak helyet. A sorozat részeként megjelent nyolc kiadvány a felsőoktatási intézmények fejlesztéseinek szakmai megalapozásához járult hozzá.

Füzetek I–III. Hazai és nemzetközi tendenciák alcímmel jelent meg a Diplomás pályakövetés sorozat első kiadványa 2008 novemberében. A hazai tapasztalatokat és húsz ország pályakövetési gyakorlatát feldolgozó, ezer példányban megjelenő tanulmánykötetben a doktoráltak munkaerő-piaci helyzetéről, a frissdiplomások versenyszektorban betöltött helyéről számolunk be. Betekintést adunk a pályakövetéssel kapcsolatos várakozásokról és azok realitásairól, valamint a REFLEX (The Flexible Professional in the Knowledge Society) projekt nemzetközi együttműködésről.

Hazai és nemzetközi tendenciák

DPR füzetek I–III.

19

DPR


Elhelyezkedés, alumni, jó gyakorlatok

Az intézményi esettanulmányokat, jó gyakorlatokat bemutató második, Elhelyezkedés, alumni, jó gyakorlatok című számban további munkaerő-piaci kutatásokat találunk, és olvashatunk nemzetközi és hazai új fejlesztési irányokról, többek között a felsőoktatási alumni közösségek lehetőségeiről.

Kompetenciamérés a felsőoktatásban

A harmadik tanulmánykötet a kompetencia kérdéskörét járja körül számos neves külföldi és hazai szakértő segítségével. A Kompetenciamérés a felsőoktatásban című kiadvány többek között a nemzetközi tapasztalatokat szemlézi és az első itthoni tapasztalatokat, azok módszertanát elemzi.

Kézikönyv az intézmények számára A projekt előkészítését követően a módszertani megalapozás következett: a Diplomás pályakövetés kiadványsorozat részeként jelent meg a módszertani segédletként, mintegy mintaként szolgáló Kézikönyv 2009 őszén. Ez a kötet a diplomás pályakövetési programokat megvalósító intézményi szakemberek gyakorlati kézikönyve. Jó hazai gyakorlatokkal fűszerezve, a legfontosabb tanácsokat kiemelve egyfajta ajánlásgyűjteményként nyújt gyakorlati segítséget a pályakövetéshez. Segítségével áttekinthetők a pályakövetés területei, főbb sajátosságai, átláthatóvá válnak folyamatai, és segédletet jelent a pályakövetéssel kapcsolatos speciális szakmai kérdésekben is.

Füzet IV: Frissdiplomások 2010

diplomás pályakövetés

4

Negyedik kötetünk, amely Frissdiplomások 2010 alcímmel jelent meg, a már megvalósult Diplomás kutatás 2009–2010 kutatási program kifejezetten a frissdiplomásokra vonatkozó mélyelemzéseit tartalmazza. A 2011 februárjában ezer példányban megjelent 350 oldalas kiadvány tematikus fejezeteiben szerzőink a következő témakörökben publikálták tanulmányaikat: munkaerő-piaci sikeresség, esélyek, stratégiák a 2007-ben végzett diplomások körében; a pályakezdő diplomások keresete, munkaerő-piaci sikeressége; frissdiplomások továbbképzése és továbbképzési stratégiái; helyzetkép a társadalmi háttér és mobilitás kapcsolatáról, illetve a nemzetközi mobilitásáról; átmenet a felsőoktatásból a munkaerőpiacra.

Hazai Frissdiplomások és nemzetközi tendenciák 2010

t4JLFSFTT²H 1¹MZBFMIBHZ¹T Átmenet t Továbbképzés Jövedelem Mobilitás

20


DPR

Mindemellett azt is megtudhatjuk, hogy a természettudomány, a műszaki, az informatika, a gazdaságtudományok, a pedagógus, valamint az orvos- és egészségtudomány képzési területek végzettjei mennyire elégedettek karrierjükkel, hogyan értékelik helyzetüket.

Műhely kiadványok

Hazai és nemzetközi helyzetfeltárás, elemzések, esettanulmányok, jó gyakorlatok, módszertan, eredmények. Mindez 8 kiadványban, összesen 6 ezer példányban, közel 1400 oldalon. A kiadványok letölthetők a www.diplomantul.hu portálról.

A Felsőoktatási Műhely szakmai, szakértői folyóirat tematikus számaként jelent meg további három kiadvány: a Diplomás pályakövetés című tematikus szám fókuszában a hallgatók munkaerő-piaci motivációi, tervei, stratégiái; a képzés hallgatói megítélése a későbbi elhelyezkedés szempontjából, a frissdiplomásokkal szemben támasztott munkaadói elvárások, a PhD-fokozattal rendelkező fiatal biológusok életpályája – munkahelyek és karriertervek állnak. Továbbtanulási tendenciákat meghatározó tényezők címmel 2010 januárjában jelent meg a Felsőoktatási Műhely Füzet, amelyben szerzőink arra keresték a választ, mi áll a felsőoktatási jelentkezőszám változásának hátterében. A 2011 tavaszán megjelent Felsőoktatás és munkaerőpiac című lapszámban pedig munkatársaink a munkaerőpiac és a felsőokta-

21

DPR


tás közötti kapcsolatot térképezték fel, valamint az egymásra épülő képzési szintek és az élethosszig tartó tanulás térhódítása hozta új helyzetet is elemezték.

Rendezvények az intézményi pályakövetés támogatására Közös gondolkodás és véleménycsere A felsőoktatás teljes célközönsége számára nyitott szakmai napokon, klubokon, fórumokon és képzéseken biztosítottuk annak lehetőségét, hogy az intézményi projekteket megvalósító szakértők és érdeklődők megosszák egymással és az Educatio Nonprofit Kft. munkatársaival tapasztalataikat, véleményüket; együtt gondolkodjanak a felsőoktatásban megvalósuló fejlesztésekről.

Nyitó konferencia Diplomaszerzés és pályakövetés címmel tartottuk meg a projekt nyitó rendezvényét, ahol a több mint 220 jelenlévő átvehette a Diplomás pályakövetés kiadványsorozat első kötetét (Hazai és nemzetközi tendenciák). A rendszerek kiépítése, üzemeltetése és az eredmények feldolgozhatósága mellett szó volt az alumni tevékenységek és diplomás pályakövetés kapcsolatáról, az intézmények közötti együttműködéssel létrejövő pályakövetési tevékenységről, az alumni rendszerek tendenciáiról nemzetközi szinten, valamint a felmérések lehetséges felhasználásáról, kapcsolatrendszeréről és a képzési együttműködés lehetőségeiről a diplomás pályakövetési vizsgálatokban.

Szakmai klubok Közösségi webes alkalmazások és az alumni szervezetek

Ezt követően útjára indult a Szakmai klub rendezvénysorozat, amelynek célja a folyamatos tapasztalat- és véleménycsere biztosítása volt a felsőoktatási intézmények képviselői között. Első alkalommal – 2009 őszén, közel 60 fő részvételével – a közösségi webes alkalmazások és az alumni szervezetek együttműködési lehetőségeinek vizsgálatára került sor.

Minőségbiztosítás

Második alkalommal a diplomás pályakövetés és a minőségbiztosítás kapcsolata volt a téma, ahol a pályakövetésre mint a minőségfejlesz-

22


DPR

tés egyik eszközére tekintettek. Szóba került az eredmények beépíthetősége a képzés-, intézmény-, illetve szolgáltatásfejlesztésbe, a minőségbiztosítási eljárásba. A szakmai véleménycsere során a résztvevők hangsúlyozták a pályakövetési tevékenységek mérésének, nyomon követésének, valamint a folyamatok szabályozásának fontosságát. Online vagy offline? címmel rendeztük a harmadik Szakmai klubot. Témája az online kutatások módszertana, a benne rejlő előnyök és buktatók megvitatása volt. Az előadások mellett a jelenlévők lehetőséget kaptak, hogy megosszák egymással az online felmérésekkel kapcsolatos tapasztalataikat, megfogalmazzák dilemmáikat, és közösen keressenek választ az előzetesen felmerülő problémákra.

Online vagy offline kutatások?

A negyedik, egyben utolsó Szakmai klubnak Szeged adott otthont, ahol a szakemberek a diplomás pályakövetés egyes jogi aspektusait tekintették át. A rendezvény hasznos és nélkülözhetetlen jogi és adatvédelmi alapismereteket adott az intézmények pályakövetési gyakorlatához, a jelenlegi és a végzett hallgatók kérdőíves megkereséséhez, az adatok megfelelő kezeléséhez.

Jogi aspektusok

Szakmai napok A 2009 novemberében megrendezett Szakmai napon bemutattuk a pályakövetés módszertanát összefoglaló Diplomás pályakövetés Kézikönyvet, amely a felsőoktatási intézményeknek nyújt hasznos gyakorlati útmutatást pályázataik megvalósításához. A közel 120 fő részvételével lezajlott Szakmai nap első felében a meghívott szakértők az intézményi modell kereteiről tartották előadásaikat: a pályakövetési kutatások módszertani sajátosságairól, a diplomás pályakövetés lehetséges céljairól, az intézményi szolgáltatások kialakításáról, szervezeti és szervezési illeszkedéséről, valamint a diplomás pályakövetés kommunikációjának lehetőségeiről. A rendezvény második felében pedig az Educatio Nonprofit Kft. szakemberei előadásainak fókuszában a központi program által megvalósított fejlesztések, szolgáltatások álltak: a hallgatói karrierstratégiák és elhelyezkedési motivációik, valamint a TÁMOP 4.1.1 intézményi pályázatok szakmai támogatásának bemutatásra került sor. Továbbá bemutattuk az akkor még alakulóban lévő www.diplomantul. hu portált, valamint az online kutatások és adattárak lehetséges informatikai megvalósításáról is értekeztek a résztvevők.

Az intézményi modell keretei és a központi szolgáltatások

23

DPR

Nemzetközi előadókkal az eredményekről intézményi megvalósításról

Központi szolgáltatások, szakmai támogatás


Nagy érdeklődés mellett zajlott a nemzetközivé bővített Szakmai nap 2010 júniusában. A rendezvény első részében a központi program eredményeiről számolt be az Educatio Nonprofit Kft., majd „Friss diplomával a munkaerőpiacon”: országos kutatás a végzettek körében, első eredmények című előadásában bemutatta a Diplomás pályakövetés 2009–2010 kutatási program diplomásokat érintő, legfrissebb felmérésének előzetes eredményeit. Ezek több, addig a köztudatban élő tévhitet segítettek tisztázni. A Diplomás pályakövetés Európában című blokkban két, a pályakövetésben élen járó szakember – Karina V. Khabacheva (St. Petersburg State University Graduate School of Management Director, Career Center, St. Petersburg State University Graduate School of Management) és Harald Schomburg (Senior Researcher, International Centre for Higher Education Research Kassel [INCHER – Kassel]) – segítségével szélesebb perspektívából tekinthettek a résztvevők a pályakövetés megvalósítására és annak hasznosíthatóságára. A délután folyamán szekcióbeszélgetések keretében adott teret a rendezvény a szakmai vitának két témakörben: DPR és karrierszolgáltatások, valamint a pályakövetési kutatások módszertana.

1. TÁMOP 4.1.1 SZAKMAI TÁMOGATÁS

2. DPR KÖZPONTI SZOLGÁLTATÁSOK

• DPR intézményi modell kidolgozása • szakmai módszertani támogatás • nyomon követés és monitoring

• központi DPR adattár • www.diplomantul.hu • országos kutatások

Szakmai képzések Az intézményi TÁMOP 4.1.1 pályázatok megvalósítóinak támogatására rendezett képzéssorozat célja, hogy előre meghatározott tematika mentén a gyakorlatban is hasznosítható információkat, készségeket adjon át az intézmények képviselőinek. A képzések gyakorlatorientáltak, és a szakmai egyeztetésre, tapasztalat- és véleménycserére nagy

Praktikus segítség az intézményeknek

24


DPR

teret biztosító, egy-, illetve félnapos rendezvények voltak, amelyek négy téma köré csoportosultak 2010 tavaszán és 2010 őszén: A központi felméréskészítő rendszer felhasználói képzése A kommunikáció lehetséges módszerei és eszköze Elemi adatoktól a súlyozott adatbázisig Az őszi felmérések előkészítése, központi módszertani háttértámogatása Az egynapos képzés keretében a résztvevők többek között megismerkedhettek az informatikai rendszer legfontosabb összetevőivel és lehetőségeivel, az egyes szolgáltatások és funkciók működésével, a diplomás pályakövetéshez kapcsolódó feladatok végrehajtásának javasolt módjával. A képzés kifejezetten a központi felméréskészítő rendszer használatáról szólt; gyakorlati jellege miatt azon intézmények képviselői vettek részt a rendezvényen, akik ezt a rendszert használják felméréseikhez.

A központi felméréskészítő rendszer felhasználói képzése

Az intézmények pályakövetési eredményeinek publikálásában közreműködő kommunikációs munkatársak számára tartott képzésen a pályázat ide vonatkozó követelményeinek teljesítése, az eredmények nyilvánosságának biztosítása mellett további, az intézmény menedzselésében is szerepet játszó technikák bemutatására került sor. Gyakorlati példákon keresztül mutatták be azt az eredményes külső és belső intézményi kommunikációs tevékenységet, mely hozzájárulhat a hatékony alumni működtetéséhez, a hallgatók és végzettek elérésének javításához és az intézményi struktúrába beépült pályakövetési program fenntarthatóságához.

A kommunikáció lehetséges módszerei és eszközei

Az intézményi pályázatok központi szakmai háttértámogatásaként szervezett képzési sorozat harmadik rendezvénye a pályakövetéses vizsgálatok intézményi adatainak kezelését követte végig: az intézményi kérdőíves vizsgálatokból bejövő adatok kezelésétől a kapcsolódó módszertani kérdéseken, döntések és eljárások széles körű, ám részletes és gyakorlatorientált számbavételéig. A képzés során egy mintául szolgáló, valós intézményi adatfelvételből származó adatbázison követhették végig a résztvevők az adatkezelési munka lépéseit az adatok beérkezésétől, az adattisztítás, címkézés, súlyozás lépésein keresztül egészen az interpretálhatóság szintjéig. A módszertani képzésen a programban résztvevő felsőoktatási intézmények kutatásvezető, elemző kollégái jelentek meg.

Elemi adatoktól a súlyozott adatbázisig

25

DPR

Az őszi felmérések előkészítése, módszertani támogatása


A negyedik képzésen a 2010 őszén indult felmérések előkészítéséhez, kutatásszervezési feladataihoz és a kutatások lefolytatásához szükséges néhány főbb kérdést járták körül a résztvevők. Az őszi felmérések során az Educatio Nonprofit Kft. csak a kérdőív egy kisebb, az online felmérések „ellenőrzését” szolgáló részére adott kötelezően előírt kérdésblokkot. Ez a képzés azonban a kérdőív-szerkesztésben, a személyes módszerrel történő lekérdezések előkészítésében, levezénylésében és kutatásszervezésben esetleg kevésbé járatos kollégák számára is megfelelő támogatást, megfelelő alapokat nyújtott.

Szakmai fórumok A TÁMOP 4.1.1 résztvevői számára olyan állandó szakmai találkozó lehetőségét teremtette meg a fórumok sorozata, amely az intézményi pályázatok megvalósítása folyamán felmerült, annak keretein túlmutató kérdések, problémák és azok kezelésének, megoldásainak színtere lett. Célja volt a személyes találkozáson alapuló tudásmegosztás, amely egymás segítését tette lehetővé a központi TÁMOP 4.1.3 program támogatási lehetőségeit kihasználva, a következő témákban: A TÁMOP 4.1.1 szakmai követelményeinek egyeztetése (nehézségek, problémák), valamint a tervezett TÁMOP 4.1.3 szakmai monitoring bemutatása Intézményi online kutatások tapasztalatai Szervezeti beépülés lehetséges formái, szervezetfejlesztés, fenntarthatóság

Állandó szakmai találkozók

26


DPR

Első alkalommal a „szakmai minimummal” kapcsolatos elvárásokat, azok teljesülésének esetleges nehézségeit egyeztették a felsőoktatási intézmények képviselői. Az intézmények által vállalt indikátorok és a központi program adatszolgáltatási kapcsolatáról, valamint a központi program által indított szakmai monitoring felmérés módszertani lépéseiről és a közreműködés tervezett menetéről is hallhattak a jelenlévők.

A szakmai követelmények egyeztetése és a központi monitoring

A DPR-t építő intézmények többségében a fórum idején már zajlottak pályakövetési kutatások. A második szakmai fórumon az ezek során összegyűjtött tapasztalatokat vitathatták meg a felsőoktatási intézmények képviselői.

Intézményi online kutatások tapasztalatai

A DPR-ek megvalósítását célzó intézményi projektek a megvalósítás közepén jártak a harmadik szakmai fórum idején. Ebben a projektszakaszban kiemelt jelentőséget kapott a szervezeti háttérrel, az intézményi szabályozással és az első eredmények kommunikációjával kapcsolatos teendők végrehajtása. A fórumon a beszélgetőpartnerek a kutatási eredmények felhasználása során felmerülő stratégiai problémákra igyekeztek közösen választ találni.

Szervezeti beépülés, szervezetfejlesztés, fenntarthatóság

Munkanélküliség, pályaelhagyás, munkaerő-piaci beválás, társadalmi és földrajzi mobilitás. Ezeket – az országos szinten addig kevéssé elemzett – kérdésköröket érintette az az eredetileg szakmai fórumnak terve-

Frissdiplomások 2010 – Műhelykonferencia

27

DPR


zett rendezvény, amely egy majd 80 fős műhelykonferenciává nőtte ki magát – köszönhetően annak, hogy ez alkalommal publikáltuk a Diplomás pályakövetés kiadványsorozat negyedik kötetét, Frissdiplomások 2010 címmel, amely a Diplomás kutatás 2009–2010 kutatási program kifejezetten diplomásokra vonatkozó adatait dolgozta fel. A műhelykonferencián a kiadvány főbb témáit érintő előadások mellett meghívott felsőoktatás-kutatók szakmai kerekasztal keretében vitatták meg a pályakövetés hazai rendszerében rejlő tudományos kutatási lehetőségeket.

Több mint 1000 résztvevő, 3 nemzetközi előadó, legalább 80 óra szakmai program – mindez nemzetközi konferenciák, fórumok, szakmai képzések, klubok formájában az intézményi támogatás érdekében. A rendezvényekről készült beszámolók megtalálhatók a diplomantul.hu oldalon.

Zárókonferencia Az eredmények összegzése, tervek a jövőre

28

Adatalapú döntéshozatal és stratégiaalkotás a felsőoktatásban címmel rendeztük meg több mint két év fejlesztői munkát követően a TÁMOP 4.1.3 zárórendezvényét. Az eseményen az Adattár alapú Vezetői Információs Rendszer és a Diplomás Pályakövető Rendszer eredményeit összegezték, bemutatták a legfontosabb fejlesztéseket, adatbázisokat és a bennük rejlő lehetőségeket. A záróeseményen szó esett többek között: a tényeken alapuló oktatáspolitika új eszközéről, azaz a VIR központi adattárról és annak működéséről, az integrált államigazgatási adatbázisokról (Oktatási Hivatal (FIR), Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Foglalkoztatási Hivatal (FH)) és azok szerepéről a pályakövetésben, valamint bemutatták intézményi adatok, adatintegráció és országos kutatások alapján a diplomások helyzetét Magyarországon a pályakövetési adatok tükrében. Ezt követően a Miskolci Egyetem példáján keresztül betekintettünk egy intézményi projekt megvalósításába, majd megismerhettük a tényeken alapuló (evidence based) szemléletet a felsőoktatásban. Ezek


DPR

mellett a KSH felsőoktatási és K+F adatgyűjtési tapasztalatairól és az államigazgatási adatvagyon közcélú hasznosításának lehetőségeiről is tartottak előadást meghívott szakértők.

Online szolgáltatások DPR sorvezető A DPR sorvezető az intézményi DPR-ek támogatásaként jött létre 2010 februárjában, amikor a TÁMOP 4.1.1 intézményi pályázatok megvalósítása elindult. Az alkalmazás célja olyan online segédlet kialakítása volt, amely a TÁMOP 4.1.1 intézményi diplomás pályakövető projektek vezetői, szakmai vezetői részére interaktív, folyamatosan fejleszthető tömör sorvezetőt biztosít az intézményi DPR tervezés és megvalósítás lépései közben. A sorvezető alapján lehetővé vált, hogy az intézményi vezetés a megvalósítás folyamatát, a projektvezetés teljesítményét jobban kontrollálni tudja.

Online intézményi segédlet

A sorvezető elsősorban a DPR projektek tekintetében esetleg laikus vezetők részére nyújtott támpontot. Ugyanakkor a részfeladatok felelőseinek is támogatást biztosítottunk az intézményi DPR megvalósítás egyes fázisai során, amely lépésről-lépésre segíti a végrehajtást, s minden kapcsolódó információt, szakmai anyagot (mintadokumentum, GYIK, fórum, kiadvány, tanulmány, szakértői anyag) ezen tevékenységsorozat egyes állomásaihoz rendel, így támogatva az egységes intézményi DPR modell kialakítását az indulás fázisában. Ezáltal a sorvezető nemcsak szakmai támogatást biztosított a projekt megvalósításához, hanem a központi program keretében elkészült anyagokat is áttekinthetővé tette. A kapcsolódó szakmai anyagok folyamatosan bővültek, így egy interaktív és dinamikusan fejlődő szakmai támogató felület jött létre. A felület interaktivitása kétrétű: egyrészt a GYIK és a fórum által a felmerült kérdéseket megválaszoljuk, másrészt a felületen lévő segédanyagok folyamatosan bővülnek, az új anyagokat és információkat már itt jelenítjük meg, hogy egy-egy témakörhöz kötve a későbbiekben is könnyen elérhetőek, megtalálhatóak legyenek. Az egyes fázisok leírása nem intézményspecifikus. A sorvezető egy javasolt menetrend és útmutató, amelynek fő célkitűzése egy olyan

29

DPR


ajánlás megfogalmazása és a tevékenységi sorrend olyan csoportosítása, amely a szakmai megvalósítást szolgálja. Az útmutató az általános, (nem DPR projektekhez kötődő) és a projektmenedzsment kérdéseket csak érintőlegesen tartalmazza. Nem célja a rendszerhez kapcsolódó jogi és gazdasági kérdések (pl. közbeszerzések lebonyolítása) taglalása, hanem kizárólag a szakmai megvalósítás egyes lépéseire tér ki.

Projekt előkészítése 1.1 Projektszerű működés kereteinek kialakítása 1.2 Intézményi belső együttműködések kialakítása

Főtevékenységek – a projekt megvalósításához kapcsolódó munkafázisokat mutatjuk be. Kitérünk azok megnevezésére, céljának rövid megfogalmazására és a kapcsolódó mérföldkövek azonosítására. Főtevékenységeknek a logikailag és tartalmilag azonos célú tevékenységek mérföldkövekkel határolható összességét tekintjük.

Tevékenységek esetében az adott főtevékenységhez kapcsolódó konkrét feladatokat mutatjuk be, tehát ezek tulajdonképpen a főtevékenységekhez kapcsolódó alsóbb szintű hierarchiai elemek. Egy főtevékenységhez több feladat is kapcsolódik. A tevékenységek bemutatása fogalommagyarázatból, általános leírásból, a cél ismertetéséből és a kapcsolódó mérföldkövek bemutatásából áll. A fórumon lehetőség nyílik a szakmai párbeszédre, egy-egy téma, esemény vagy rendezvény kapcsán hozzászólni, kérdezni.

Altevékenységek – az egyes tevékenységhez kapcsolódó konkrét akciókat, mint legkisebb logikai egységeket mutatjuk be: az altevékenység céljának leírása, kapcsolódó kötelező előzmények (vagyis az adott altevékenység előfeltétele), eredménytermékek (itt találhatók letölthető mintadokumentumok), felelősök meghatározása, valamint a becsült megvalósítási időigény és az adott tevékenység becsült költsége.

GYIK – a főtevékenységgel kapcsolatos kérdések és válaszok (az Educatio munkatársai válaszolnak a látogatók által feltett kérdésekre).

A sorvezető felépítése

Az oldal tartalma: 2. Altevékenységek 3. Ellenőrző lista 4. Segédanyagok 5. GYIK

Ellenőrző lista a főtevékenység elvégzéséhez megfogalmazott tevékenységminimum listája.

Segédanyagok a tevékenységhez kapcsolódó csoportosított tartalmak a DPR kézikönyv kapcsolódó tartalmi anyagai, egyéb általunk készített tanulmányok, ezzel kapcsolatban megjelent vagy általunk készített cikkek és a tevékenység témájával kapcsolatban megtartott konferenciák prezentáció szerint.

A struktúra három szinten épül fel: Főtevékenységek – elsődleges munkafázisok definiálása, Tevékenységek – konkrét feladatok számbavétele, Altevékenységek – itt már az eredmények számbavétele, konkrét számszerűsített ajánlások, előzmények, alapdokumentumok és ajánlott segédanyagok szerint kerültek csoportosításra.

Szolgáltatások és kapcsolattartás E-book

Az intézmények DPR kézikönyve online kereshető formátumban is elkészült. Az e-book formátum lehetővé teszi a kiadványban a gyors ke-

30


DPR

resést, a fejezetek közötti könnyű lépegetést, beépítve az intézményi tapasztalatokat, kiegészítve egyéb hasznosítható szakmai anyagokkal – szabályzat-, kérdőív minták, esettanulmányok, glosszárium, tudástár.

A folyamatosan bővülő adattár tartalmazza a diplomások pályakövetésével foglalkozó magyarországi és nemzetközi kiadványok és szakmai ismertetők fontosabb adatait, továbbá az alumni-rendszerek, nemzetközi és magyarországi gyakorlatait.

Tudástár

A felsőoktatási intézmények számára összeállított „gyakran ismételt kérdések” érintik a kommunikációs, a kutatási, módszertani és az online felméréskészítő alkalmazáshoz, szolgáltatáshoz kapcsolódó legfontosabb kérdéseket.

GYIK

Naprakész információk a projekt legfontosabb eseményeiről, rendezvényeiről.

DPR naptár

31

DPR


DPR hírlevél

A felsőoktatási intézményekkel való folyamatos kapcsolattartás érdekében hírlevélben tájékoztattuk az érdeklődőket.

[email protected]

Gyors és hatékony kommunikáció az intézményi DPR-eket fejlesztő kollégákkal.

Nemzetközi tanulmányutak A Diplomás Pályakövető Rendszer intézményi adatai országos adatbázissá összeállva az eredmények tágabb értelmezését teszik lehetővé. Épp így van ez még magasabb, európai szinten is – az egyes országok pályakövetési eredményei egymás viszonylatában értelmezve nemzetközi felsőoktatási, munkaerő-piaci tendenciák azonosítására adnak lehetőséget, s a hazai adatoknak is vonatkoztatási keretet jelentenek. Mindez persze csak akkor valósulhat meg, ha a különböző országokban zajló pályakövetési törekvések némileg összehangolódnak, alkalmazkodnak egymáshoz, s főként beépítik a nagyobb tapasztattal rendelkező pályakövetési rendszerek tapasztalatait. A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer nemzetközi bemutatkozására több nemzetközi színtéren is sor került. A tanulmányutak, konferencia-részvételek legfontosabb hozadéka a bevált pályakövetési gyakorlatok tanulmányozása és a hazai rendszer teljes jogú bekapcsolása a pályakövetési kutatások európai szintű összehangolását megcélzó nemzetközi kutatói együttműködésbe.

PLA New skills for new jobs 2010. március 8. és 10. között rendezték meg Hágában (Hollandia) az Európai Bizottság által kezdeményezett „PLA New skills for new jobs” elnevezésű konferenciát, ahol a magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszert is bemutatták. Az esemény egyfajta párbeszéd volt az Európai Bizottság, az európai felsőoktatási intézmények és a munkáltatók között a megújult munkakörökhöz szükséges új kompetenciákról. A 10 ország képviselőinek részvételével lezajlott háromnapos szakmai párbeszéd egyik legfontosabb tanulsága, hogy az érintett országok mindegyikében működik – hasonló elvek és módszertan alapján –

Hága

32


DPR

diplomás pályakövetés, amely a jelenlegi és jövőbeli munkaerő-piaci igények megismerésének egyik legelterjedtebb eszköze.

Employability and Mobility of Bachelor Graduates in Europe 2010. szeptember 30. és október 1. között „Employability and Mobility of Bachelor Graduates in Europe” címmel kétnapos nemzetközi konferenciát rendezett Berlinben a Kasseli Egyetem Nemzetközi Felsőoktatás-kutató Központja (INCHER Kassel) és a Német Rektori Konferencia. A konferencián a diplomás pályakövetési felmérések alapján a BSc/BA végzettség munkaerő-piaci fogadtatásáról leszűrhető országonkénti tapasztalatokat, illetve a nemzeti pályakövetési rendszereket mutatták be.

Berlin

Elsőként Berlinben kerültek bemutatásra a hazai intézményi kutatások eredményei.

A rendezvény fontos hozadéka az itt megalakult, az európai pályakövetési rendszerek összehangolását, a közös munka kialakítását célzó INGRADNET munkacsoport, amelyben Magyarország is szerepet vállalt, ezzel részesévé válva egy európai szintű pályakövetési együttműködési kezdeményezésnek. A konferencia tapasztalatai alapján külső szakemberek bevonásával megkezdődött a hazai pályakövetési vizsgálatok kérdőívének felülvizsgálata és a nemzetközi sztenderdekhez közelítő átalakítása, amely a továbbiakban a magyarországi pályakövetési eredmények európai szintű összehasonlíthatóságát alapozhatja meg, és egyben a kérdőívek jobb felhasználhatóságát, az adatok jobb elemezhetőségét is eredményezheti.

Human Capital and Emploment in the European and Mediterranean Area A berlini konferencián megkezdett, a nemzeti pályakövetési rendszerek európai szintű összehangolását megcélzó egyeztető munka tovább folytatódott a Bolognában megrendezett „Human Capital and Employment in the European and Mediterranean Area” konferencián 2011. március 10–12. között, amelynek szervezője az olasz pályaköve-

Bologna

33

DPR


tési kutatásokat végző AlmaLaurea szervezet volt. A színvonalas szakmai program mellett itt került sor a Berlinben megalakult INGRADNET módszertani munkacsoportjának második ülésére, melynek során a diplomás pályakövetés nemzetközi kutatói a nemzetközi tanulmányi mobilitás mérésének egységes mutatóit vitatták meg.

A magyar DPR munkacsoport törekvése az, hogy az európai szintű együttműködés jegyében 2012-ben az INGRADNET kezdeményezésnek Budapest adhasson otthont – egy nemzetközi pályakövetési konferencia keretében.

A továbbiak… Bécs

A pályakövetési adatfelvételek nemzetközi összehangolására törekvő INGRADNET együttműködés folyamatosan zajlik, a kutatói csapat legkorábban 2011 őszén, Bécsben találkozik. Mindeközben a diplomás pályakövetés és az abból kinövő kutatási törekvések számos nemzetközi szakmai színtéren hozzáférhetőek, amelyeken a magyar szakértők részvételére is számítanak.

A magyar pályakövetési gyakorlat nemzetközi megismertetése céljából az Educatio Nonprofit Kft. sikerrel pályázott egy szakértői út szervezésére, amelynek keretében reményeink szerint 2011 őszén Európa számos országából érkező szakemberekkel ismertetjük majd meg részleteiben a hazai rendszert, adjuk át a pályakövetés során eddig megszerzett tapasztalatokat.

TÁMOP 4.1.1 Intézményi pályázatok – Központi monitoring tevékenység Az Educatio Nonprofit Kft. célja volt a felsőoktatási intézmények által folytatott TÁMOP 4.1.1-es projekteken belül a DPR és VIR komponensek előre haladásának szakmai támogatása a központi projekt által.

34


DPR

A központi monitoring célja: A központi modell magvalósulásának mérése – mi valósult meg a TÁMOP 4.1.3 központi DPR ajánlásból az intézményi DPR-ek kidolgozásánál. Problémamegoldás – a projektek megvalósítása során jelentkező tipikus kockázati tényezők azonosítása, feltárása. A TÁMOP 4.1.3 II. ütem folytatása kapcsán előzetes háttéranyag kialakítása, a folytatás megalapozása. Az intézményi DPR projektek megvalósítása során alkalmazott legjobb gyakorlatok azonosítása, disszeminációja. A központi előírásoknak és az intézmények saját pályázatukban tett szakmai és mennyiségi vállalások teljesülési lehetőségének vizsgálata. A monitoring tevékenységünknek nem volt célja szabályossági, elszámolhatósági problémák feltárása, a közreműködő szervezet vagy az NFÜ monitoring és szabályossági vizsgálatainak kiváltása, megelőzése, megalapozása.

Módszertan Az értékelést online kérdőív segítségével, a kérdőívhez csatolandó szakmai dokumentációk elemzésével végeztük, néhány esetben a helyszínen is végeztünk fókuszcsoportos vizsgálatot. A kérdőíves vizsgálat az alkalmazott módszertani, szervezeti és kommunikációs megoldásokat térképezte fel, a fókuszcsoportos vizsgálat az intézményi projektmegvalósítás tapasztalatait és tanulságait tárta fel, míg a dokumentumelemzés az eredeti intézményi vállalások a kérdőíves és fókuszcsoportos felmérés eredményeinek gyakorlati megvalósulásának minőségét és módját hivatott kimutatni. A helyszíni szemlék, látogatások célja volt az egyes intézményekben felmerülő szakmai problémák egyeztetése, az esetleges hiányok, vagy pozitívumok kiemelése, ezek alapján támogató javaslatok megfogalmazása. Minden helyszíni látogatás előre elkészített és jóváhagyott tematika és szempontrendszer alapján történt. A látogatásokról mindkét alprojekt esetében külön-külön emlékeztetők és szakmai összefoglalók készültek a későbbi feldolgozásokat támogatandó. Az Educatio Nonprofit Kft. részéről az egyes látogatásokon 2–4 fő vett részt.

Online kérdőív, szakmai dokumentációk, fókuszcsoportos vizsgálat

35

DPR


2010. november 12. és 2011. február 18-a között összesen 11 felsőoktatási intézménybe látogattunk el személyesen:

Személyes látogatások

Felsőoktatási Intézmény

Időpont

1. Szegedi Tudományegyetem

2010. november 12.

2. Modern Üzleti Tudományok Főiskolája

2011. január 3.

3. Miskolci Egyetem

2011. január 20.

4. Nyíregyházi Főiskola

2011. január 20.

5. Eötvös Loránd Tudományegyetem

2011. január 24.

6. Nyugat-Magyarországi Egyetem

2011. január 27.

7. Óbudai Egyetem

2011. január 31.

8. Budapesti Gazdasági Főiskola

2011. február 2.

9. Gábor Dénes Főiskola

2011. február 3.

10. Kecskeméti Főiskola

2011. február 4.

11. Debreceni Egyetem

2011. február 18.

A személyes látogatáson tapasztaltak feldolgozása párhuzamosan zajlott az intézményektől beérkezett online kérdőívek szakmai tartalmának és a beküldött szakmai dokumentációk feldolgozásával. 24 intézménytől érkezett be összesen 543 db anyag, dokumentum, átlagosan intézményenként 22,6 db. A felsőoktatási intézmények által CD-n vagy más elektronikus formában megküldött szakmai anyagok áttekintése, feldolgozása megtörtént. A beérkező anyagok meghatározott szempontok alapján történő átolvasása, intézményenkénti (projektenkénti) jelentések elkészítése megvalósult. Az elkészült jelentések alapján összefoglaló anyagok készültek felsőoktatási intézményenként, továbbá munkaanyagok a feltérképezett és feldolgozott anyagok alapján.

Monitoring tevékenységeink és az eredmények intézményi személyes látogatások beérkezett online intézményi adatlapok feldolgozása

36


DPR

beérkezett intézményi dokumentációk alprojektenkénti (DPR, VIR) teljes körű feldolgozása Eredmények: Felsőoktatási intézményenkénti összefoglaló anyagok elkészítése, összesen 29 db Összefoglaló jelentés alprojektenként (1-1 db) Tématerületenkénti feldolgozások: – kommunikáció – kutatások, szakmai megvalósulás – szervezeti beépülés, szabályozások

Kutatások Diplomás pályakövetési gyakorlatok a világban Húsz ország diplomás pályakövetési gyakorlatát vizsgáltuk meg, és feltérképeztük a diplomás pályakövetés nemzetközi – több ország bevonásával végzett kutatási, illetve több országot érintő központi fejlesztési – programjait: az Európai Bizottság szervezésében és támogatásával folytatott kutatásokat – CHEER, REFLEX – , valamint az európai és latin-amerikai egyetemek együttműködésével folytatott

Tizenkilenc ország pályakövetési gyakorlata

37

DPR


projekteket – Gradua – Graduate Follow-up in Latin America and Europe, PROFLEX. Az egyes országok felsőoktatási intézményei által végzett pályakövetéses gyakorlatok feldolgozásához elsődlegesen publikus anyagok – beszámolók, jelentések, tanulmányok, cikkek, interjúk – szolgáltak forrásként, de a vizsgálat kitért az adott országok statisztikai adatgyűjtési módszereire, működésük törvényi hátterére, a kutatások finanszírozásának kérdéseire is. Vizsgálatunkat rövid kérdőíves adatgyűjtéssel egészítettük ki. A Nemzetközi Bologna Csoport (Bologna Follow Up Group) tagjainak kiküldött kérdőívekben a pályakövetéses vizsgálatok publikus formában nem hozzáférhető háttérinformációiról, a törvényi szabályozásról, a pályakövetés és a minőségbiztosítás kapcsolatáról tettünk fel kérdéseket.

Tizenegy európai ország – CHEERS CHEERS

1998 ősze és 1999 tavasza között tizenegy európai ország – Ausztria, Csehország, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svédország – és Japán 1994–95-ben végzett hallgatói körében került sor egy reprezentatív felmérésre (Higher Education and Graduate Employment in Europe), melynek célja a diplomások pályakövetése, a munkaerőpiac és a felsőoktatás összefüggéseinek vizsgálata volt. Az iskolai pályafutás, az elhelyezkedés első lépései, a munkaerőpiaci karrier állomásai mellett olyan egyéb, szubjektív elemek is a vizsgálat középpontjába kerültek, mint a munkahellyel, a végzett munkával való elégedettség, valamint a felsőoktatás, az oktatási intézmény retrospektív értékelése.

REFLEX

A CHEER folytatásaként indult el 2004-ben a REFLEX (The Flexible Professional in the Knowledge Society) nevet viselő vizsgálatsorozat, amely hasonlóan az előbbihez, a diploma és a későbbi pályafutás összefüggéseit tárta fel. A REFLEX támogatója az Európai Bizottság (European Commission) a STREP (Special Targeted Research Projekt) keretében, központi koordinátora Rolf van der Velden, a Maastrichti Egyetem Oktatás- és Munkaerő-piaci Kutatóközpontjának (Researchcentrum voor Onderwijs en Arbeidsmarkt) programve-

REFLEX – 15 partnerországgal

38


DPR

zetője volt. A REFLEX projekt folyamatosan bővülő részvétellel tizenöt partnerországra terjedt ki – Ausztria, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, NagyBritannia, Belgium, Csehország, Portugália, Svájc, Japán és Észtország. Személyes és szakmai kompetenciák vizsgálata

A CHEER-hez képest a REFLEX elsődleges célkitűzéseiben némi hangsúlyeltolódást láthatunk: fő kutatási témáját a tanulmányok és a munkaerőpiac közötti összefüggésrendszer, a személyes és szakmai kompetenciák vizsgálata, a kompetenciák fejlődése és szerepe jelentette. A vizsgálat az alapvető munkaerő-piaci kérdések mellett többek között arra kereste a választ, hogy milyen kompetenciák szükségesek ahhoz, hogy a végzett diplomások megfelelően elláthassák szakmai feladataikat, hogyan járulhatnak hozzá a felsőoktatási intézmények ezen kompetenciák fejlesztéséhez, milyen dinamika érvényesül a diplomások munkaerő-piaci elhelyezkedésében, milyen konfliktusok alakulhatnak ki a diplomás munkavállalók, a munkáltatók és más munkaerő-piaci szereplők között, és nem utolsósorban milyen lehetőségek adódnak ezen konfliktusok felszámolására.

Eltérő rendszerek: központosítottól a különböző intézményi módszerekig A nemzetközi együttműködésben zajló kutatások, a pályakövetési programok összehangolt nemzetközi fejlesztése természetesen a részt vevő országok saját pályakövetési rendszereinek működését, kiépülését is hivatott segíteni. Az egyes országok pályakövetési módszerei meglehetősen heterogének; a skála a teljesen központosított, hivatalos rendszerektől az egyes egyetemek által külön-külön szervezett, más-más módszerekkel végrehajtott vizsgálatok laza hálójáig terjed. A felmérések lebonyolítását a felsőoktatás, a munkaerő-piaci elemző szektor és az oktatáspolitikai ágazat többé-kevésbé jól körülhatárolható intézménycsoportjai végzik. Statisztikai hivatalok, állami vagy független kutatóintézetek, ágazati minisztériumok, munkaerő-piaci szervezetek, nonprofit vagy piaci tanácsadó szervezetek és maguk az érintett felsőoktatási intézmények is kiveszik a részüket a felsőoktatásban végzettek munkaerő-piaci érvényesülését, beilleszkedését, a diplomások munkaerőpiacának jellegzetességeit, valamint a felsőoktatási tanulmányok hasznosulását, esetenként az intézményértékelést is szolgáló diplomás pályakövetéses vizsgálatokból.

Különböző országok, eltérő módszerek, azonos célok

39

DPR


Néhány konkrét példa Oktatási intézmények saját szervezésű vizsgálatai

Döntően az oktatási intézmények saját szervezésű vizsgálatain alapszik a francia, a német, az olasz és az osztrák rendszer. A németországi pályakövetéses vizsgálatok fő központja a Kasseli Egyetem, amely nemcsak a német egyetem számára kínál módszertani modellt és szakmai segítséget, hanem távoli térségek, Afrika, Latin-Amerika, Délkelet-Ázsia különböző államainak, egyetemeinek diplomás vizsgálatait is szervezi, összefogja. Olaszországban a Bolognai Egyetem kezdetben elsősorban karriertevékenységet megcélzó szervezete, az AlmaLaurea pályakövetéses vizsgálatai nőtték ki magukat széles körű egyetemközi együttműködéssé: az 1994-ben még korlátozott körre kiterjedő vizsgálatban ma már 45 egyetem vesz részt, a rendszer az összes olasz diplomázó 67%-ára kiterjed.

Hallgatói és diplomás adatbázis összevetése

Sajátos az Amerikai Egyesült Államok pályakövetési gyakorlata. A National Center for Educational Statistics számos vizsgálatot végez a felsőoktatásban tanulók és a végzettek körében, pályakövetés szempontjából a Baccalaureate and Beyond felmérés megemlítendő. Ennek keretében utolsó éves hallgatókat kérdeznek meg jövőbeli terveikről, elvárásaikról a munkavállalást és az esetleges továbbtanulást illetően, majd a későbbi pályakövető vizsgálat során a baccalaureate fokozat megszerzése utáni tanulmányi és munkavállalási tapasztalataikat mérik fel. A két adatbázis összevetése fontos tanulságokkal szolgál minden érintett számára. Az NCES vizsgálatai mellett az egyes intézmények maguk is megkérdezik végzettjeiket munkaerő-piaci helyzetükről. A döntően online felmérések módszereit általában szakmai titokként kezelik, az eredményeket pedig elsősorban intézményi marketingcélokra használják fel.

Központi felmérések

Ausztráliában és Új-Zélandon központi intézmények, a Graduate Careers Australia nevű nonprofit szervezet, illetve az Új-Zélandi Alkancellári Bizottság (NZVCC) koordinálja az egységes, minden intézményre kiterjedő éves felméréseket. Mindkét ország az 1970-es évek elején alakította ki máig is működő pályakövetési modelljét, az immár több mint 30 éves gyakorlatok rendkívül fontos információbázist jelentenek a térség felsőoktatási és munkaerő-piaci szférájának.

40


DPR

Hasonlóan központi felmérésekben vizsgálják Kanada, Nagy-Britannia, Norvégia, Hollandia és Svédország diplomásait. Utóbbi ország rendkívül kiterjedt statisztikai regiszter-rendszere képezi az aprólékos oktatási és munkaerő-piaci elemzések alapját. Hollandiában az Egyetemek Szövetsége (Vereiniging van Universiteiten) koordinálja a WO-Monitor néven futó központi vizsgálatokat, a szakmai munkát a Maastrichti Egyetem Képzés- és Munkaerőpiac-kutató Intézete (ROA) végzi. Svájc diplomásait több szálon is vizsgálják. A Bundesamt für Statistik kétévente országos felmérést végez a nemrég végzettek körében alapvető munkaerő-piaci, regionális és egyéb országos szintű elemzések megalapozásához. A központi statisztikai felmérés mellett az egyes egyetemek, főiskolák maguk is követik végzettjeiket. Ők elsősorban a szerzett kompetenciák hasznosulását, az intézményben tanultakkal való elégedettséget tudakolják, de eközben a kétéves ritmusban zajló központi felmérés kiegészítéseként is felhasználják a kapott eredményeket. Tematikájukat tekintve a különböző intézmények által végzett pályakövetéses vizsgálatok – a kifejezetten speciális igénnyel fellépőket leszámítva – nagy vonalakban hasonlítanak egymásra. A kérdésblokkok meglehetős egyöntetűséggel a munkaerő-piaci integráció, az átmenet konkrét jelenségeit, jellegzetességeit, a tanulmányok értékelését, a tanulmányok és a munkaerő-piaci elhelyezkedés összefüggését, illetve egyre gyakrabban a tanulmányok során szerzett kompetenciák, illetve az elvárt munkaerő-piaci kompetenciák kérdéskörét érintik.

Munkaerő-piaci integráció, tanulmányok értékelése, kompetenciák

A felsőoktatási intézmények által végzett pályakövetéses felmérésekben is gyakran találkozunk a megszokott kérdéskörökön túl speciális kutatási területekkel. Ezek általában egy-egy szakterület valamely jellemzőjének – munkaerő-piaci jelenlétének, az oktatás formájának, tartalmának – változásából fakadó következményekre keresnek válaszokat. Egy-egy újabb alapítású szak esetében is gyakran előfordul, hogy kiemelt hangsúly helyeződik az első végzett évfolyamok munkaerő-piaci utánkövetésére, integrációjuk és szakmai pozíciójuk vizsgálatára. Új elem a bachelor–master képzés hatásának vizsgálata, a bachelor fokozat munkaerő-piaci értékesíthetőségének, megítélésének intézményi, kari vagy éppen szakos szintű kutatása.

Speciális kutatási területek

41

DPR

Intézményi fejlesztésben, minőségbiztosításban, kutatásban...


A kapott eredmények a tájékoztatás mellett természetesen az intézmények fejlesztésében, minőségbiztosítási tevékenységében is nélkülözhetetlenek lehetnek, mind a rövid, mind a hosszú távú stratégiák kialakításához hozzájárulhatnak. Felhasználásuk ismét csak széles körben megtörténhet: a tanmenet megújítását, fejlesztését, a beiskolázási stratégiák alakítását, az új vagy átalakított szakok kimenetének meghatározását is segíthetik, de nem elhanyagolható a tájékoztatási szereppel összefüggő marketingszempont sem. A szakemberek véleménye szerint a végzett hallgatókkal való rendszeres – esetünkben időközönkénti felmérések révén történő – kapcsolattartás erősíti az intézményhez való kötődést is, ez pedig az alumni- és egyéb öregdiákrendszerek megszervezését és működését könnyíti meg. A felmérések eredményeinek felhasználásánál a tudományos szempont is előtérbe kerülhet. Az adatok alapján regionális és általános munkaerő-piaci vizsgálatok, ágazati, szak- és képzésterületi elemzések készülhetnek. Ezek természetesen a mindennapi gyakorlatban is relevanciával bírhatnak, mind a felsőoktatási intézmények, mind a különböző munkaerő-piaci szereplők, mind az oktatáspolitikai szektor számára fontos információkat hordozhatnak.

4 kontinens 19 országának pályakövetési gyakorlatát térképeztük fel: Ausztria, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Kanada, Lengyelország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Új-Zéland

Hallgatói motivációs kutatás 2009 A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer indulása egy jelentős hallgatói kutatáshoz kötődött. A vizsgálatba államilag elismert felsőoktatási intézmények nappali alap- és egységes osztatlan képzésben résztvevő hallgatóit vontuk be; a kutatás mintájába a jelentkezési adatok alapján legnépszerűbb hetven kar került.

42


DPR

A kutatás célja a hallgatók munkaerő-piaci várakozásainak, karrierstratégiáinak, át- és továbbképzési terveinek feltérképezése, a képzés munkaerő-piaci presztízséről alkotott hallgatói véleményeknek a vizsgálata volt.

Munkaerő-piaci várakozások, karrierstratégiák, képzési tervek

A 7835 fő adatait tartalmazó kutatás személyes megkeresésen alapuló, standard kérdőíves adatfelvétellel történt, kvótás mintavétel alapján.

A kutatás így abba a kutatás-logikai sorba illeszkedik, amelynek első eleme a középiskolások továbbtanulási motivációinak vizsgálata, második eleme a hallgatói motivációs vizsgálat (benne a végzős hallgatókkal), harmadik eleme pedig a végzettek pályakövetése.

DPR kutatási program

A vizsgálat azonban a DPR szempontjából nem pusztán konkrét eredményei miatt hasznos. Mind tematikailag, mind az eredmények kezelésében, feldolgozásában egyfajta mintaként szolgálhat ugyanis a DPR során évről évre lefolytatandó intézményi adatfelvételek lebonyolításához. A kutatás legfőbb következtetései alapján kirajzolódó hallgatói kép azt mutatja, hogy a folytonos – élethosszig tartó – tanulás immár valós igényként, szemléletmódként van jelen. A hallgatók nagy része úgy tervezi, hogy képzése nem fejeződik be a jelenlegi képzési szinthez kötődő végzettség megszerzésével, hanem sokuk akár párhuzamos, akár folytatólagos képzésben a végzés után is a felsőoktatásban maradna.

A felsőoktatási tanulmányok nem feltétlenül egy lineáris tanulmányi utat jelentenek, hanem horizontálisan is kiszélesednek, az egyéni preferenciák szerint.

Az első diploma megszerzése után a legtöbben mesterképzésben (MSc/MA) folytatnák tanulmányaikat. A mesterképzés, mint a BA/BSc szintű tanulmányok folytatásának következő lépcsőfoka természete-

Továbbképzési tervek

43

DPR


41,9%

mesterképzés 34,8%

külföld 21,7%

szakirányú továbbképzés 17,3%

doktori képzés 12,7%

vállalat által szervezett tanfolyam, tréning

10,6%

alapképzés (BSc/BA, osztatlan)

10,0%

felsőfokú szakképzés

Képzési, továbbképzési tervek (említési gyakoriságok)

9,4%

nem akkreditált tanfolyam, képzés 2,4%

egyéb felsőfokú képzés 0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

sen azokat a képzési területeket érinti, ahol az alapképzés nagy arányú, szemben a jórészt osztatlan képzést nyújtó területekkel, mint a jogi és szociális, vagy az orvos- és egészségtudományi. Ennek megfelelően átlag feletti a mesterképzést megcélzók aránya a természet- és társadalomtudományi, művészetközvetítői, bölcsészettudományi, informatikai és műszaki területek hallgatói körében. A doktori képzés a felsőoktatás lineáris rendszerének legmagasabb szintjét képviseli. Különösen a természettudományi, bölcsészettudományi, orvos- és egészségtudományi, művészeti területek hallgatói tervezik tanulmányaik ilyen irányú folytatását. Külföldi továbbtanulás

A felsőfokú tanulmányok kiegészítésére vonatkozó képzési tervek között a külföldi továbbtanulás nagyon népszerű. A közel 8 ezer válaszadó több mint egyharmada egészítené ki tudását más országban. Feltűnően magas a külföldi tanulmányokat tervezők aránya a művészképzésben, ugyancsak átlag feletti a bölcsészettudományi, gazdasági és művészetközvetítői képzések hallgatóinál is. A továbbképzési terveket nemcsak a személyes érdeklődés és a tanulási vágy befolyásolja, hanem a munkaerőpiac igényei is. A mai hallgatók szerint a munkaerő-piaci helytálláshoz szükséges a folyamatos tanulás. A hallgatók háromnegyede szerint a munkavállalás során szükségük lesz a felsőoktatásban elsajátított tudásanyag specializációjára, továbbépítésére. A diploma utáni szakirányú továbbképzés szükséglete főként a pedagógiai, jogi és igazgatási, orvos és egészségtudományi képzési területek hallgatóinál jelentkezik. Ezeken a területeken a dip-

44


DPR

loma utáni szakirányú továbbtanulás többnyire a képzési rendszer szerves része, a további munkavállalás formális feltétele is. A tervek mellett a hallgatók vizsgálata rámutatott a diplomát, a végzettség megszerzését övező várakozásokra is. A diplomától várt előnyök közt a legtöbb említést az egzisztenciális helyzettel kapcsolatos két szempont – a munkanélküliség elkerülése és a magas jövedelem – kapta. A hallgatók számára tehát az anyagi biztonság, gyarapodás a felsőfokú diplomához kötődő legerősebb várakozás. A harmadik legfontosabb szempont, hogy szerintük a diplomával szabadabb, kötetlenebb életmódra lesz lehetőségük. A megkérdezett hallgatók ennél valamivel kevésbé találták fontosnak az olyan, presztízs szempontokat képviselő értékeket, mint a felsőfokú végzettséghez kötődő megbecsülést és a vezetői pozíció elérésének lehetőségét. A várakozások között a legkisebb súllyal az szerepel, hogy a diploma megszerzésével könnyebb lesz a külföldi tanulmányút vagy más országban történő munkavállalás.

nem leszek munkanélküli

Munkaerő-piaci várakozások

Milyen előnyöket vársz attól, hogy diplomás leszel? (Egy válaszadó két szempontot választhatott ki. Válaszadók száma: 7837 fő)

44,20%

magas lesz a jövedelmem

43,54%

szabadabb, kötetlenebb életmódot folytathatok

31,69%

megbecsülnek majd az ismerőseim és általában az emberek

27,69%

lehetőségem lesz vezetői posztot betölteni

27,43%

könnyebben kijuthatok külföldre munkát vállalni

22,10% 0%

10%

20%

30%

40%

50%

Szintén a vélekedések kevéssé egzakt világában maradva a hallgatók vizsgálata az egyes nagyobb szakmák anyagi és társadalmi megbecsültségének mérésére is kiterjedt. Anyagi szempontból az összes válaszadó diák közül minden harmadiknak elsőre a jogász szakma jut eszébe, mint ami a legnagyobb anyagi megbecsülésnek örvend. Ez utóbbi szempontból nem maradnak el sokkal utánuk az informatikusok, a közgazdászok és a műszaki mérnökök, akik lényegében ugyanannyi említést kaptak.

Anyagi megbecsülés

Ha az egyes foglalkozások társadalmi megbecsültségét, presztízsét vesszük figyelembe, a válaszadók közel háromnegyede az orvosi pályát

Társadalmi presztízs

45

DPR

Foglakozások anyagi megbecsültsége (A legjobban megbecsült foglalkozások említési aránya a válaszadók között – egy kérdezett két foglalkozást jelölhetett meg. Válaszadók száma: 7805 fő)


jogász

45,7%

informatikus

41,6%

műszaki mérnök

39,9%

közgazdász

38,4%

orvos

26,0%

agrármérnök

3,8%

társadalomkutató

2,2%

természettudós

1,6%

középiskolai humán szakos tanár

0,5%

tanító (általános iskolában)

0,2% 0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

orvos

Foglakozások társadalmi megbecsültsége (A legjobban megbecsült foglalkozások említési aránya a válaszadók között – egy kérdezett két foglalkozást jelölhetett meg. Válaszadók száma: 7765 fő)

50

71,1%

jogász

53,5%

műszaki mérnök

20,3%

közgazdász

20,2%

természettudós

10,2%

informatikus

7,9%

középiskolai humán szakos tanár

5,7%

tanító (általános iskolában)

4,6%

társadalomkutató

4,3%

agrármérnök

2,3% 0

10

20

30

40

50

60

70

80

a legelismertebb, legmegbecsültebb foglalkozások közé sorolta, amely messze a legmagasabb értéket jelenti. A második legtöbbször említett a jogász szakma. A hallgatók szerint tehát a két legtradicionálisabb foglalkozás, a tudományos fokozat nélkül is már doktori címmel járó pálya, egyértelműen a társadalmilag legelismertebbnek diplomát jelenti.

Diplomás kutatás 2010 Mintavételes felmérés

A 2010-es évben a diplomások körében végzett mintavételes felmérés zárta le azt a kutatássorozatot, amelynek első eleme a középiskolások továbbtanulási motivációinak vizsgálata, második eleme a hallgatói motivációs vizsgálat (benne a végzős hallgatókkal), harmadik eleme pedig a végzettek pályakövetése volt. A vizsgálatba államilag elismert felsőoktatási intézményekben bármely tagozaton és finanszírozási for-

46


DPR

mában 2007-ben diplomázott, alapképzésben, kiegészítő alapképzésben és diplomás képzésben résztvevő végzettjeit vontuk be. A minta teljes nagysága 4511 fő. A mintavételi eljárás intézményi almintákon alapuló egyszerű véletlen mintavétel. A felmérés címlista alapján történő személyes megkeresésen alapuló kérdőíves adatfelvétellel történt.

A kutatás célja a 2007-ben diplomázott egykori hallgatók munkaerő-piaci helyzetének, karrierútjának, munkaerő-piaci és továbbképzési terveinek feltérképezése, a végzés utáni beválás és elégedettség vizsgálata. Mindemellett a nagymintás országos adatfelvétellel az intézményi szinten induló pályakövetési kutatások módszertani és tematikai támogatása is célkitűzés volt.

A felsőoktatás és a munkaerőpiac közti átmenet vizsgálata számos sokat vitatott kérdésre kereste a választ. Az egyik ilyen a képzés és a munkaerőpiac közti átmenet problémája. A téma kapcsán a kutatás adatai arra mutatnak rá, hogy ez az átmenet egyre inkább egy, az életút részét képező folyamat, sem mint egy hirtelen váltás. Az élethosszig tartó tanulás elvének megfelelően a tanulás már nem pusztán egy adott életszakaszhoz köthető, egyszeri életesemény, hanem a munkaerő-piaci életútnak is szerves része. A felsőfokú tanulmányok elhúzódásával párhuzamosan ráadásul egyre gyakoribb a tanulmányok melletti munkavégzés, amelyre különösen a levelező és esti tagozatos, távoktatásos képzések biztosítanak formális kereteket. Mindezen tényezők a felsőoktatási részvétel és munkaerőpiac kapcsolatában nem a kizárólagosságot, hanem párhuzamosságot erősítik.

Felsőoktatás és munkaerőpiac közti átmenet

A kutatási adatok is azt mutatják, hogy a végzettek 40,8 százaléka már dolgozott 2007-es diplomázása idején. A megkérdezettek egyharmadát kitevő, jellemzően munka mellett tanuló levelező, esti, távoktatásos munkarendben diplomázók körében a munka mellett dolgozók aránya a 80 százalékot is meghaladja, míg a nappali tagozatosok között a diplomázáskor dolgozók aránya 16,4 százaléknyira tehető. A munka és tanulás kapcsolatát ellenkező nézőpontból, a munka melletti tanulás oldaláról tekintve az eredmények azt mutatják, hogy a végzettek majd

47

DPR


40 százaléka további – felsőfokú vagy egyéb – tanulmányokat is tervez a közeljövőben. Az ő körükben tehát a tanulás és munka párhuzamossága egyértelműen jellemző. Különösen érinti e tendencia a jogi és igazgatási, természet- és bölcsészettudományi területek diplomásait.

Rövid az út az első munkahelyig Gyors munkába állás

Az objektív beválási mutatók közül az első elhelyezkedés időtartama utalhat leginkább a képzés és munka közti átmenet esetleges problémáira. A kutatási adatok azt mutatják, hogy a 2007-ben diplomázott fiatalok közül azok, akik a végzés után munkahelykeresésbe fogtak, átlagosan 3,54 hónap alatt megtalálták első állásukat, ami igen kedvezőnek mutatja a frissdiplomás elhelyezkedési esélyeket. Az első munkahely megtalálásának időtartama tekintetében a természettudományi, agrár, pedagógus és társadalomtudományi végzettségűek helyzete tűnik a legnehezebbnek. Nagyon hamar el tudtak helyezkedni az orvos- és egészségtudományi, jogi és igazgatási és a gazdaságtudományi végzettséggel rendelkező frissdiplomások.

összesen

3,54

természettudomány

5,78

társadalomtudomány

4,10

pedagógusképzés

4,28

orvos- és egészségtudományi

Államvizsgája után hány hónap alatt talált munkát? (Az államvizsga után állást keresők körében. Válaszadók száma: 2371 fő)

2,41

műszaki

3,28

jogi és igazgatási

3,12

informatika

3,27

gazdaságtudományok

3,03

bölcsészettudomány

3,89

agrár

4,32 0

1

2

3

4

5

6

7

hónap

A végzettség sokszínű konvertálhatósága Illeszkedés

A diploma munkaerő-piaci hasznosulásának az elhelyezkedés ténye csak az egyik oldalt mutatja. A másik fontos tényező a végzettség és munka illeszkedése, az tehát, hogy a végzett munka kapcsolódik-e a felsőfokú tanulmányok szakterületéhez. Az adatok a végzettség és munka illeszkedésének magas szintjét mutatják, mindössze 14,4 százalék azoknak

48


DPR

a diplomásoknak az aránya, akik végzettségüket egyáltalán nem hasznosítják munkájuk során. Ezek aránya az agrár, természettudományi és társadalomtudományi végzettségűek körében az átlagnál magasabb. Az orvos- és egészségtudomány, jog és informatika végzettjei között vannak legkisebb arányban a fenti értelemben vett pályaelhagyók.

Frissdiplomával a munkaerőpiacon A végzés utáni első három év, ha nem is jár nagy munkahelyek közti mobilitással, mindenképpen a karrier kezdeti lépcsőfokának tűnik. Ezt mutatják a megkérdezettek beosztására, pozíciójára vonatkozó adataink is, amelyek szerint a frissdiplomások háromnegyede még nem vezető pozícióban, hanem beosztottként dolgozik. Vezetői pozícióval nagyobb arányban a magánszférában működő kisebb cégek, kft.-k esetében találkozhattunk csupán. A munkahely cégformáját tekintve három évvel a diplomázás után a végzettek 21 százaléka az állami, 22 százaléka az önkormányzati szektorban helyezkedett el. Az állami szektor főként a jogi és igazgatási, illetve orvosés egészségtudományi végzettségűek számára nyújt munkahelyeket. Az önkormányzati szféra főként a pedagógusokat, illetve a természet-,

nonprofit szervezet 3,1%

egyéb 3,9%

egyéni vállalkozó 3,4%

Szektorok

bt. 1,9%

önkormányzati 22,2% kft. 31,3%

állami 20,6%

Munkahely cégformája (Százalékos megoszlás. Válaszadók száma: 4302 fő)

zrt., nyrt. 13,5%

49

DPR


bölcsészet- és társadalomtudományok végzettjeit veszi fel. A magánszféra cégei felé orientálódnak rendszerint a műszaki, informatikai és gazdasági területeken diplomázók. Az agrár képzési terület esetében az egyéni vállalkozók magasabb arányát e mutatók is visszigazolták.

A kutatás a végzettek körében átlagosan 135 ezer forintos nettó havi átlagkeresetet mért.

A keresetek alakulása a gazdaságtudományi, informatikai, jogi és műszaki diplomával rendelkezőknek kedvez. A két előbbi terület – gazdaságtudományi és informatikai – végzettjei körében mutatkozott ugyanakkor a jövedelmek legnagyobb szórása is, tehát az átlagos összegen belül itt vannak a legjelentősebb szakmán belüli eltérések. A legalacsonyabb fizetéssel jellemezhetők a pedagógusok, valamint a természet-, bölcsészet- és társadalomtudományok végzettjei, sőt a kezdő orvosok is. Ezekben a szakmákban az alacsony kereset alacsony szórással társul, tehát kevésbé gyakoriak az átlagtól jelentősen eltérő, kiugróan magas vagy alacsony kereseti csoportok.

Keresetek

135,44

összesen 116,13

természettudomány

115,19

társadalomtudomány

109,47

pedagógusképzés

121,96

orvos- és egészségtudományi

145,24

műszaki

A végzettek (önbevalláson alapuló) havi nettó összjövedelme (Havi nettó (ezer Ft). Válaszadók száma: 2691 fő)

jogi és igazgatási

152,35

informatika

150,56 163,97

gazdaságtudományok bölcsészettudomány

121,56

agrár

122,34 0,00

20,00

40,00

60,00

80,00 100,00 120,00 140,00 160,00 180,00 ezer forint

Tartalmas munka, alulértékelt kereset Elégedettség

A frissdiplomások munkaerő-piaci helyzetének feltárása során a „boldogulás” fogalmához kapcsolódva a vizsgálat azokat a szubjektív elé-

50


DPR

gedettségi szempontokat is érintette, amelyekkel az egykori hallgatók maguk értékelik munkaerő-piaci helyzetüket. A válaszokból úgy tűnik, hogy a frissdiplomások tartalmas, érdekes munkát végezhetnek, megfelelő személyi és tárgyi körülmények között. Ilyen tekintetben a diplomás lét vonzónak tűnik a számukra. A jövedelmekkel, juttatásokkal kapcsolatban azonban már korántsem ennyire pozitívak a megkérdezettek. Ezt a szempontot értékelik ugyanis a legalacsonyabbra. A karrierrel, előrelépési lehetőséggel kapcsolatban sem túl elégedettek a frissen végzettek.

3,84

a munka tárgyi körülményeivel

3,91

a munka személyi körülményeivel 3,18

a jövedelemmel, juttatásokkal

3,56

a szakmai presztízzsel

Elégedettség a végzett munkával (1–5-ig adható értékelések átlaga)

3,44

a szakmai előmenettel, karrierépítéssel

4,03

a munka szakmai, tartalmi részével 0,00

0,50

1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

4,50

Jövedelmüket tekintve különösen a pedagógusok, a társadalom- és természettudomány végzettjei és a pályakezdő orvosok nyilatkoztak negatívan. A gazdaság, informatika vagy jog területein végzettek az átlagosnál elégedettebbek havi jövedelmükkel, juttatásaikkal. Az elégedettség másik dimenziójával, a munka tartalmával összevetve úgy tűnik, hogy a jogászok és informatikusok elégedettségi szintje a legkiegyensúlyozottabban pozitív.

Pályakövetési adattárak és adatbázisok Államigazgatási adatok integrációja Az Educatio Nonprofit Kft. által megvalósított központi Diplomás Pályakövető Rendszer a magyar felsőoktatás számára egy régóta hiányzó szolgáltatást biztosít azzal, hogy a végzett hallgatók elhelyezkedési eredményességéről statisztikai összesítések formájában – központi

51

DPR


nyilvántartásokban meglévő adatok statisztikai feldolgozása révén – a korábbiaknál jóval pontosabb és naprakész információkat szolgáltat. A fejlesztés révén mérhető és összehasonlítható a felsőoktatási intézmények munkaerő-piaci kibocsátása, mindez visszahat a felsőoktatási intézmények minőségpolitikájára, ezzel előmozdítja az érintett intézmények versenyképességének javítását.

Minderre  a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR),  a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV),  az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és  a Foglalkoztatási Hivatal (FH) összehangolt együttműködése nyomán nyílt lehetőség, amelynek szakmai/informatikai fejlesztéseit a TÁMOP 4.1.3 kiemelt program keretében végeztük el.

Az érintett rendszerek közötti – személyes adatkezelést meg nem valósító – kommunikáció a döntés előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény alapján valósulhatott meg. Az adatbázis előkészítését az erre felhatalmazott (ld. említett törvény) Neumann Nonprofit Kft. végezte, majd a szakmai és adatvédelmi szempontból is megfelelően előkészített nyers adatok feldolgozását az Educatio Nonprofit Kft. munkatársai viszik véghez.

1. lépés Adatbázisok összekapcsolása a 2007. CI. tv. alapján

Az adatintegráció folyamata

2. lépés Személytelenített tanulmányi, munkaügyi DPR adatbázis létrehozása

3. lépés Statisztikai elemzések, tájékoztatás (web), vezetői riportok

A fejlesztés révén tervezett legfontosabb eredmények: Évente statisztikai információk és ebből készülő elemzések az egyes felsőoktatási intézményekben, szakokon végzettek munka-

52


DPR

erő-piaci helyzetéről: munkahelyi státus, jövedelem, munkáltató jellege, munkanélküliség, diplomás migráció, továbbtanulás. A következő évi támogatott képzések, szakok, illetve keretszámok megállapításához a munkaerő-piaci kibocsátás vizsgálata, diplomás munkaerő-piaci prognózisok készítése. Tájékoztatás a felvételizők számára az egyes diplomák munkaerőpiaci megítéléséről, a valós elhelyezkedési lehetőségekről. Az állami támogató eszközök (START kártya, szociális támogatásban részesültek, munkanélkülieknek szóló támogatások) hatásvizsgálata, valamint a diplomával rendelkező speciális társadalmi csoportok életútjának vizsgálata. A képzési költségek és diplomások által befizetett adók alapján modellszámítások. Az intézményi pályakövetési kutatások eredményeihez, azok elemzéséhez hasznosítható adatsorok.

Az adatintegráció leírása A Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) kiépülésével lehetőség nyílik a végzett hallgatók pályakövetésére. A volt hallgató tanulmányai lezárását követően három nagy államigazgatási alrendszerben, illetve ezek kombinációjában jelenhet meg: újabb tanulmányokat kezd, illetve tanulmányait folytatja, munkavállaló lesz (és újabb tanulmányokat folytat), munkanélküli lesz (és újabb tanulmányokat folytat). E három státust négy nyilvántartás adataiból ismerhetjük meg: a felsőoktatási információs rendszer működtetését végző szervnél a FIR adataiból, az adóhatóságnál nyilvántartott munkavállalói járulékfizetési adatokból, az országos egészségpénztár munkaügyi jogviszonyadataiból, az állami foglalkoztatási szerv(ek)nél nyilvántartott munkanélküli járadék, illetve munkaerő-piaci eszköz igénybevételi adatokból. Egy adott intézményben, karon vagy adott szakján végzett hallgatók életpályája a fenti három jellemző, illetve ezek időbeli paraméterei alapján jól elemezhető, ezekből a szükséges kiegészítő elemzések és

53

DPR


szakmai előkészítő munkálatok elvégzése után statisztikai szűrések, regionális adatok vagy akár rangsorok is készíthetőek. Anonim kapcsolati kód

Ezen különböző nyilvántartásokban vezetett, személyre szabott iskolai és munkaügyi adatok – a vonatkozó adatvédelmi előírásoknak megfelelve – anonim módon egyesíthetők egy ún. anonim kapcsolati kód közbeiktatásával. Ezáltal egy adott felsőoktatási intézményben/ szakon végzett hallgatók összesített statisztikai elhelyezkedési adatai lekérdezhetőek, pl. a végzettek jelenlegi és korábbi munkahelyének jellege (székhelye vagy telephelye, ágazati besorolás, a diplomás munkaköre, jövedelme stb.)

A végzettek közel 100%-áról statisztikai összesítések készíthetők.

Mindezen integrált adatok korábban nem álltak rendelkezésre, azonban ezek alapján a végzettek közel 100%-áról statisztikai összesítések készíthetőek és továbbíthatók az érintett intézmények, felvételizők, ágazati irányítás és egyéb célcsoportok felé. A lekérdezés a megfelelő jogszabályi és technikai háttér kialakítása révén akár évről évre ismételhető.

Az integráció tartalmi bemutatása  Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR)

A FIR-ből az adatok alapját képező (2009-ben szerzett) végzettséget, az azt megelőző és esetlegesen azt követő tanulmányokra vonatkozó további információkat, illetve néhány, az anonimitást érdemben nem befolyásoló demográfiai változót válogatták le.

 NAV járulék bevallási adatok

A munkaadók számára a hatályos jogszabályok előírják, hogy a munkavállalóik számára kifizetett bérek és juttatások után meghatározott járulékokat fizessenek, illetve erről az adóhatóság irányába havonta jelentést tegyenek. Ezen adatforrásból végzettenként két hónapra vonatkozóan történt meg az adatintegráció, két „pillanatfelvétel” készült: egyik a végzés hónapjában, azért, hogy kiszűrhetőek legyenek azok, akik már a végzés pillanatában is dolgoztak, másik a végzést követő év márciusában – jelen esetben: 2010 márciusában.

54


DPR

Amennyiben a végzettről valamelyik alkalommal nem történt adatbejelentés, abban a hónapban vélhetően nem állt alkalmazásban. Ugyanakkor, ha egy végzettről egy hónapban több ilyen adatszolgáltatás is történt, az arra utal, hogy több jogcímen is részesült valamilyen juttatásban, pl. több munkahelye volt stb. A munkaadók számára további előírás, hogy egy munkavállaló alkalmazásakor az alkalmazás tényéről, annak módjáról és jellemzőiről (munkaórák száma, foglalkozás besorolása stb.) tegyen bejelentést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére a biztosítotti jogviszony létesítéséhez. Az alkalmazás kezdete és vége mellett a munkaviszony fennállása során bekövetkezett változások bizonyos körét is jelentenie kell a munkaadónak, így ezen adatok esetében is személyenként akár több adat is érkezett. Továbbá ezen adatbázis alapján vált láthatóvá még néhány, a korosztályra és élethelyzetre jellemző pozíció, mint például a gyes vagy gyed stb. Az előzetes egyeztetések során az OEP vállalta, hogy ezen adatkör esetében nemcsak a diplomaszerzés pillanatától biztosítja az adatintegráció lehetőségét, hanem a végzést megelőző naptári év kezdetétől a végzést követő év márciusáig kerültek legyűjtésre az adatok, ami a 2010-es adatkérés esetében 2008. január 1-jétől 2010. március 31-ig terjedt, tehát 27 hónapos időtartamot jelentett.

 OEP biztosítottak adatai

A munkavállalás, illetve a tanulás mellett előfordul, hogy a tanulmányait befejező végzett hallgató nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és hónapokig, vagy akár hosszabb ideig is valamilyen munkaerő-piaci támogatást, eszközt (álláskeresési támogatást, támogatott továbbképzési lehetőséget stb.) kénytelen igénybe venni. Ebben a Foglalkoztatási Hivatal, illetve a „munkaügyi központok” tudják segíteni a frissdiplomásokat. Ezen szolgáltatások igénybevevőit a hivatalok nyilvántartják, az FH központi adatbázisából ezek az információk lekérhetőek voltak. Az adatok a diplomaszerzés évének első hónapjától az azt követő év márciusáig terjedő időszakra kérhetők le havi metszetekben, tehát az alábbi információkból minden hónapra vonatkozóan érkezik adat akkor is, ha nem releváns (ha az adott hónapban nem jelent meg a hivatal adatbázisában). Jelen (2010-es) adatkérés esetében ez a 2009. január hónapjától 2010. március hónapjáig (15 hónap) terjedő időszakra vonatkozó havi bontású adatokat jelentette.

 FH (ÁFSZ) munkaerőpiaci adatai

55

DPR


Az adatintegráció technikai folyamata

algoritmus minta adatok

NAV (járulékbevallási adatok)

algoritmus

FIR (EDUCATIO) (minta, tanulmányi adatok)

minta, tanulm. adatok

integr. adatok

Neumann Kft. (adatintegráció)

algoritmus minta adatok algoritmus minta

OEP (biztosítottak adatai)

adatok

A lebonyolított adatintegráció folyamata

FH (munkaerő-piaci adatok)

Az adatintegráció folyamata a következő lépésekből állt: 1. lépés: A Neumann Nonprofit Kft. a FIR rendelkezésére bocsátott egy ún. kapcsolati kód képző algoritmust (ún. „hash-algoritmust”), amely segítségével minden rekordot bizonyos – megfelelően előkészített – „bemeneti adatokból” egy 24 karakteres lánccal („hashazonosítóval”) láttak el. Az algoritmus a kialakításának köszönhetően visszafejthetetlen, a jogszabályi előírásoknak és az alkalmazott technológiai megoldásoknak (beépített véletlenszám-generátor stb.) köszönhetően csak egy adatintegrációs célú projekt lebonyolításához volt felhasználható. 2. lépés: A FIR-ből a vonatkozó definíciók alapján leválogatták a végzett hallgatók kapcsolati kód képzéséhez felhasználandó adatait, illetve a tanulmányi és egyéb kiegészítő adatokat. 3. lépés: A FIR-ből leválogatott adatbázis rekordjait kiegészítették a Neumann Nonprofit Kft. által átadott algoritmus segítségével képzett anonim kapcsolati kóddal, majd ezután a személyes azonosításra alkalmas adatokat törölték. Ezek után az adatbázisról készült egy másolat, amely kizárólag a kapcsolati kódot és a végzés dátumát tartalmazta, ez a fájl képezte az adatintegráció alapját, a mintát.

56


DPR

4. lépés: A létrejött adatbázisokat továbbították a Neumann Nonprofit Kft. részére, amely a mintaképzéshez felhasznált algoritmust és a mintát átadta a közreműködő adatszolgáltatóknak (NAV, OEP, FH). Az adatszolgáltatók a kapott algoritmus segítségével az előkészítő fázis során egyeztetett adatkörök bevonásával kapcsolati kóddal látták el az adatbázisukban található rekordokat, majd a kapott minta alapján leválogatták az átadandó adatok körét (tehát a végzett hallgatók adatait). Az így kapott adatbázist (szintén csak hash-azonosítóval ellátva) adatintegráció céljából visszaküldték a Neumann Nonprofit Kft-nek, ahol ezeket a különböző adatszolgáltatóktól kapott adatokat a kapcsolati kód segítségével összekapcsolták oly módon, hogy az ugyanazon személyekhez tartozó halmozódó adatok (pl. több jogcímen, ugyanarra az időpontra tett járulékbevallás) külön táblában átadhatók legyenek, egy adatvédelmi szempontból megfelelően semleges, belső azonosító használatával. Az adatintegráció során létrejött adatbázis különböző mennyiségű információt tartalmaz az egyes egyénekre vonatkozóan, így nem volt és most sincs mód arra, hogy az „egy személy – egy sor” elvet érvényesítsük. Több adatforrás esetében (NAV, OEP) segédtáblák kerültek alkalmazásra.

Adatok leválogatása és összekapcsolása

5. lépés: A Neumann Nonprofit Kft. az összekapcsolt adatokat tartalmazó adatbázisból végérvényesen törölte a kapcsolati kódokat tartalmazó mezőket, ellenőrizte a létrejött adatbázis jogszabályoknak való megfelelését, majd átadta azt az Educatio Nonprofit Kft.-nek, ahol elkezdődött az adatok feldolgozása.

Az első eredmények tervezett felhasználása Az integráció folyamata a projekt utolsó fázisában zárult, így a kapott adatok mennyisége miatt azok feldolgozása a kiadvány szerkesztésével egy időben is tart. Reményeink szerint 2011 őszén már végleges, súlyozott, statisztikailag ellenőrzött eredményekről tudunk beszámolni. Az integráció keretében létrejött adatbázisok méretei azonban érzékeltetik a projekt keretében végzett munka jelentőségét, amennyiben felidézzük azt a korábbi állapotot, melyben 1–2 ezer főről állt rendelkezésére egyedi, különböző módszertannal és minőségben felvett adat azon kiválasztottaknak, akik ezekhez hozzáfértek.

57

DPR


Ezzel szemben:  a Felsőoktatási Információs Rendszerből 54 100 fő került be a 2009-ben végzettek mintájába,  több mint 22 ezer főről érkezett adat a NAV-tól, és  közel 25 ezer fő társadalombiztosítási jogviszonyával kapcsolatos adat érkezett az OEP-től.  A Foglalkoztatási Hivatal esetében a viszonylag alacsony diplomás munkanélküliségi mutatóknak köszönhetően, nem számítottunk a két előzővel azonos nagyságrendű adatra. Ezen adatforrásból 1500 főre vonatkozóan érkeztek információk.

50 000 Adatrekord

43 200

45 000

Fő

40 000 34 700 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000

Adatintegráció eredményeként gyűjtött adatok

2200

5 000 0 NAV (APEH)

OEP

FH

A létrejött adatbázis az első vizsgálatok alapján alkalmas a kitűzött célok teljesítésére: Tájékoztatást nyújtson a végzett hallgatók elhelyezkedési jellemzőiről a munkába állás ideje, munkaerő-piaci státus, diplomás migráció, jellemző karrierutak kapcsán. Az egyetemek és főiskolák nagyon hasznos információkat kaphatnak a képzés-, illetve intézményfejlesztéshez, stratégiai tervezéshez, marketing- és PR-kampányok megtervezéséhez. Az adatok hasznosíthatóak ágazati szinten is, alkalmasak lehetnek több intézmény vagy képzési terület, szak országos vagy regionális

58


DPR

munkaerő-piaci tendenciáinak feltárására, akár intézményi rangsorok kialakítására. Statisztikai jelentések készülhetnek az ágazat érintett stratégiai és szakigazgatási szereplői számára, mivel ezek az információk nagyban hozzájárulhatnak a valós alapokon nyugvó ágazati tervezéshez, illetve a hatékony szakigazgatási irányításhoz. A felvételizők, a szélesebb közvélemény is tájékoztatható az adattár segítségével, ugyanis alkalmas egy adott intézményben folyó képzés, illetve a diploma munkaerő-piaci értékének meghatározására, elhelyezkedési lehetőségek felvázolására, megismerhetővé és elérhetővé teszi a szerzett tudás hasznosításával összefüggő „objektív” adatokat, pl.: ágazat, munkáltató mérete stb.

Felsőoktatási intézmények diplomás pályakövetéshez kapcsolódó adatainak integrációja A TÁMOP 4.1.1 projektek keretében 2010 tavaszán zajlottak le az első intézményi szintű diplomás pályakövetési kutatások. Az egyetemek és főiskolák saját pályakövetési rendszerének keretében végzett hallgatói és diplomás kutatások adatai innentől egy közös, országos adatbázist is gazdagítanak, amelyben évről évre szinte az összes hazai felsőoktatási intézményből gyűlnek a hallgatók munkaerő-piaci várakozásaira és a végzettek beválására vonatkozó adatok. A 2010-es intézményi adatfelvételek nemcsak azért különösen jelentősek, mert a központi DPR első országos adatbázisának részét képezik, hanem azért is, mert ezek alapján nyílik először lehetőség arra, hogy a kétciklusú képzési rendszer alapszakjairól kilépő friss végzettek munkaerő-piaci fogadtatásáról és az MA/MSc képzések iránti keresletéről „első kézből” alkothassunk képet.

Kilépés és továbbtanulás

Az intézményi adatfelvételekből táplálkozó országos DPR adatbázis 2009-ben végzettekre vonatkozó eredményei összesen közel 10 000 végzett adatait tartalmazzák, ebből a BA/BSc-sek száma 3000 körüli.

59

DPR


Az eredmények azt mutatják, hogy a felsőoktatásban diplomát szerzettek több mint fele kizárólag dolgozik egy évvel a végzés után, a teljes státust igénylő tanulás kb. 15 százalékukat jellemzi. A bologna szakon végzettek a tekintetben térnek el a többi képzés diplomásaitól, hogy körükben lényegesen nagyobb, 28 százalékos a kizárólag tanulók aránya. Ez azt jelenti, hogy majdnem a felük valamilyen formában a felsőoktatásban maradt, gyakran munkaerőpiaci kilépéssel is kombinálva ezt.

Összesen

16,8%

Osztatlan

A végzettek munkaerő-piaci kilépése egy évvel a végzés után (Válaszadók száma: 9464 fő, Diplomás Pályakövető Rendszer 2010)

Átmenet a mesterképzésbe

60

15,5%

52,8%

11,3% 6,2%

Hagyományos egyetemi

15,4%

Hagyományos főiskola

18,7%

BSc/BA

71,1%

10,6%

10%

20%

13,8%

57,3% 28,7%

munka mellett tanul

11,4%

60,2%

8,3%

16,6% 0%

14,9%

30%

15,7% 39,2%

40%

50%

60%

fő tevékenységként tanul

70%

15,5% 80%

csak dolgozik

90%

100%

egyik sem

A képzésben maradók nagy aránya minden bizonnyal a MA/MSc képzések iránti nagyobb mértékű kapcsolódásnak köszönhető, hiszen a BA/BSc végzettek majd egyötöde a végzés után egy évvel felsőoktatási intézmény mesterképzésén folytatja tanulmányait. A hagyományos képzések végzettjei számára ez nyilvánvalóan lényegesen kevéssé kézenfekvő alternatíva. Az egyébként igen alacsony arányúnak tekinthető hazai alapszak-mesterszak átmenet mögött nyilvánvalóan az áll, hogy egyrészt az MA/MSc képzések még igen frissek, kevéssé ismertek, másfelől a képzési paletta sem teljes még. Mindemellett a BA/BSc programok most találják meg helyüket a képzési rendszerben, ami a hallgatók nagy hányadánál eredményezett a tervezettnél hosszabbra nyúló képzési időt. Az akár csak egy félévvel is elcsúszó diplomaszerzés nyilvánvalóan csak a következő tanévre teszi lehetővé a bekapcsolódást a mesterképzések valamelyikébe. Mindezek alapján a következő években minden bizonnyal a 20 százalékos továbblépési arány erős növekedésével számolhatunk, amely egy szinten várhatóan stabilizálódik majd. A várható növekedésre engednek következtetni a


DPR

BA/BSc végzettek mesterképzési aspirációi is, hiszen egy évvel a végzés után több mint egyharmaduk tervezi, hogy diplomáját mester végzettséggel is kiegészíti.

BA/BSc-vel a munkaerőpiacon A BA/BSc végzettség egy rövidebb képzési ciklusú, gyakorlatorientált képzésként egyfelől alkalmassá teheti a végzettet a munkaerőpiaci kimenetre, másfelől arra is, hogy tovább folytassa tanulmányait a felsőoktatás magasabb szintjén. Utóbbi szempont érvényesül abban a tényben, hogy a bachelor végzettség a többi képzéshez képest nagyobb arányban csatornáz át mesterképzésbe. A BSc/BA diploma munkaerő-piaci vonatkozásait vizsgálva a hagyományos egyetemi, főiskolai képzési formákon szerzett diplomákkal összevetésben leginkább a régi duális rendszer főiskolai programjai hasonlítanak a BA/BSc-hez. Egy évvel az abszolutórium megszerzése után a munkaerőpiacra kilépett végzettek döntő többsége, 85 százaléka főállású munkaviszonyban dolgozik. Az alkalmi munkából élők aránya 3,6 százalék, a munkanélküliek aránya nem éri el a 4 százalékot. A BA/BSc-sek foglalkoztatási mutatói egy kicsit kedvezőtlenebbek ennél: a főállásban foglalkoztatottak aránya némileg alacsonyabb, ami az egyéb munkaerő-piaci státusban lévők – alkalmi munkát végzők, munkanélküliek, inaktívak – arányának csekély növekedésével jár együtt.

Munkavállalás bachelor diplomával

Az intézményi pályakövetési adatfelvételekből összeálló országos adatbázis összesen 5700 fő 2009-ben végzett jövedelmi adatait tartalmazza. Az összevetésbe kizárólag a munkaerőpiacra kilépett végzettek havi keresetét emeltük be. A jövedelem megadása a megkérdezett önbevallásán alapult, a kérdés az átlagos havi nettó jövedelemre irányult, jövedelemkiegészítés, juttatások nélkül. Ez alapján a munkaerőpiacra kilépett végzettek között egy évvel a diploma megszerzése után körülbelül 146 ezer forintos nettó átlagfizetést mértünk. A BA/BSc végzettek fizetése a többi képzési forma egykori hallgatóiéhoz képest alacsonyabb, 130 ezer forint körüli, a főiskolai diplomát szerzettek jövedelmét alulról közelíti. A legmagasabb nettó jövedelemről a hagyományos egyetemi diplomával rendelkezők adtak visszajelzést, körükben nettó 165 ezer forintos az átlagfizetés.

Jövedelem

61

DPR

A végzettek havi nettó jövedelme (ezer Ft) (Válaszadók száma: 5727 fő, Diplomás Pályakövető Rendszer 2010)


Teljes minta

146,1

Osztatlan

144,5


165,5

Hagyományos főiskolai

137,0

BA/BSc

129,6 0,0

Illeszkedés

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

120,0

140,0

160,0

180,0

A megszerzett diploma kapcsán természetesen nem csak az a vizsgálandó kérdés, hogy a végzett talált-e helyet a munkaerőpiacon. Az is legalább annyira fontos, hogy ez a pozíció összefügg-e tanult szakmájával, tudja-e hasznosítani a felsőoktatási tanulmányok hozadékát? E tekintetben a DPR kutatás a végzettek szubjektív véleményén alapulva el tudott különíteni egy kb. 14 százalékos réteget, akiket „pályaelhagyóként” definiálhatunk, hiszen az általuk végzett munka egyáltalán nem kapcsolódik végzettségük szakterületéhez. Azt is látjuk, hogy míg ez az arány az osztatlan képzésből kikerülők közt alig mérhető, addig a BA/BSc-sek esetében átlag feletti szintre, majdnem egyötödre emelkedik. A hagyományos képzések végzettjei között egyértelműen az egyetemi diplomával rendelkezők vannak jobb helyzetben diplomájuk felhasználását tekintve.

A munkaerőpiac befogadta ugyan az új típusú végzettséget, ám fogadtatásában, az általa biztosított elhelyezkedési lehetőségekben alapvetően a hagyományos főiskolai diplomához rokonítja. A frissen kilépő BA/BSc-sek új helyzet elé állítják a munkaadókat is, akiknek meg kell ismerkedniük az új képzési formával, mégpedig nagyon hamar, hiszen évről évre kevesebb hagyományos diplomát szerzett fog kilépni a felsőoktatásból.

Két dolgot is érdemes azonban hangsúlyoznunk: egyrészt azt, hogy a gyengébb munkaerő-piaci mutatókat a BA/BSc-sek nagyobb munka melletti képzési részvétele is dominálja, másfelől pedig azt, hogy a frissdiplomás BA/BSc-sek foglalkoztatottsága, keresete, elégedettségi mutatói kissé elmaradnak a végzettek egészére jellemző eredményektől,

62


DPR

egyötödük nehezen találja meg a helyét a munkaerőpiacon. Néhány év múlva a frissdiplomás foglalkoztatás (az osztatlan képzések kivételével) kizárólag a bolognai rendszerű képzések diplomásait jelenti majd.

Osztatlan

4,9%


7,7%

Hagyományos főiskola

22,6% 16,8%

30,7%

16,6%

BSc/BA

19,3%

Teljes minta

13,7% 0%

71,3%

10%

24,3%

27,4%

31,8%

19,8%

28,6%

32,2%

19,9% 20%

egyáltalán nem

44,7%

28,8% 30%

40%

kismértékben

50%

A végzettség szakterületének és a végzett munka kapcsolódásának mértéke (Válaszadók száma: 6421 fő, Diplomás Pályakövető Rendszer 2010)

37,6% 60%

70%

nagymértékben

80%

90%

100%

nagyon nagymértékben

Online felméréskészítő rendszer A Diplomás Pályakövető Rendszer létrehozásának egyik fontos állomása volt a központi (online) felméréskészítő rendszer kiépítése. E fejlesztés szükségessége már a TÁMOP 4.1.3 kiemelt program megvalósítását megelőzően, illetve a felsőoktatási intézményi látogatások alkalmával is bebizonyosodott. A szakértők komoly problémának látták, hogy nem áll rendelkezésre olyan komplex, az online felmérések lebonyolítását támogató eszköz, amely keretrendszerként, fejlett megoldásaival és rugalmas felhasználói lehetőségeivel az intézményi és – bizonyos feladatok kapcsán – a központi fejlesztési programok sikerességéhez is hozzájárul. A felméréskészítő rendszer létrehozása tehát az igényfelméréssel, a rendszerrel szemben támasztott elvárások specifikálásával kezdődött. Az érintett intézményi kutatói és informatikai szakértői kör véleményének feltérképezését követően a piacon hozzáférhető, az igényeknek leginkább megfelelő termékek vizsgálata következett, figyelve az alábbi elvárásokra: a rendszer teljes körűen támogassa az online felmérések lebonyolítását, megfelelő nemzetközi referenciákkal bírjon, az oktatási szektorba már korábban bevezetett megoldás legyen,

63

DPR


a technológiailag fejlett és professzionális megoldások mellett a (tovább)fejleszthetőség, egyéb rendszerekhez való könnyű integrálhatóság jellemezze, az üzemeltetési környezet tekintetében stabil, elérhetőség és rendelkezésre állás szempontjából kifogástalan legyen, a rendszer fenntartásával kapcsolatos esetleges adminisztrációs és egyéb feladatok (és költségek) ne az intézményeket terheljék, erre legyen központi megoldás, egyszerűség, könnyű kezelhetőség: az előre elkészített kérdőívek és vezetői (gyors) jelentéssablonok könnyen beemelhetőek és felhasználhatóak legyenek az intézményi szakértők számára is, maximálisan érvényesüljenek az adatvédelmi szempontok: anonimitás biztosítása a kitöltők számára, az adatgazda felsőoktatási intézmények kizárólagos adatkezelési jogának tiszteletben tartása stb.

Felsőoktatási intézmény  e-mail címek  kiegészítő kérdések

Jelentések elküldése, elemzések készítése, közzététele

Online felméréskészítő alkalmazás (központi szolgáltatás)

Online felmérés folyamata a központi felméréskészítő rendszerrel

Előkészítés

Tesztelés

 teszt e-mailadatbázis előkészítése  országos blokkok kiegészítése

 kérdőív tesztelése: e-mailek kiküldése  tesztelés lezárása, eredmények áttekintése

Kérdőívek kitöltése, kérdezés lebonyolítása

Eredmények értékelése

 „éles” e-mail-adatbázis előkészítése  végleges kérdőívek előkészítése  1. levél – hallgatók és végzettek megkeresése e-mailben (a kérdőívre mutató linkkel)  2. levél – nem válaszolók újbóli megkeresése, emlékeztető levél/levelek küldése  felmérés lezárása

 jelentések elkészítése  adatok exportálása további elemzésre, adatszolgáltatásra

A szükséges alapozó munka után a rendszer kiépítése 2010 első félévére tehető, amikor elsőként intézményi tesztfelmérések zajlottak a rendszer segítségével, majd elindulhattak az első online pályakövetési kutatások is. A kezdeti nehézségek után rendkívül hasznos időszak következett, amikor a szolgáltatásokat igénybevevő szakértő felhasználók megismerkedtek az online kérdőívek készítésével, az online felmérések lebonyolításával, illetve az alapszintű riport- és jelentéskészítés rejtelmeivel.

64


DPR

Az első felhasználói „roham” után számos tanulsággal gazdagodott a rendszer fejlesztője és felhasználója egyaránt. A nagyszámú, több mint 100 ezer kiküldött megkeresés (kérdőív) ellenére a rendszer „helytállt”, és az informatikai kapacitásoktól függően jellemzően magas rendelkezésre állási mutatókkal működött. A központi felméréskészítő rendszer főbb moduljai, legfontosabb szolgáltatásai: Online felmérések adminisztrációját támogató rendszermodul: képes felmérések teljes körű adminisztrációját lebonyolítani a kérdezettek megkeresésétől az eredmények megfelelő címzettekhez történő eljuttatásáig, akár felhasználói beavatkozás nélkül is. Saját kérdőívszerkesztő alkalmazása segítségével teljes kérdőívek állíthatók össze, több alapvető kérdéstípus definiálásával, grafikai és szöveges elemek beszúrásával, feltételek, „ugratások” definiálásával, válaszformátumok ellenőrzésével. Fokozottan felhasználóbarát rendszer, nem szükséges informatikai szakismeret a használatához, akár önállóan, a papír alapú vagy online video formájában elérhető felhasználói dokumentáció áttekintésével is elsajátítható a használata.

Kérdőív szerkesztésére szolgáló felület

65

DPR


)HOPpUpVHUHGPpQ\HN -HOPDJ\DUi]DW .pUGpVV]|YHJ

9iODV]RNUHODWtYJ\DNRULViJD

ÈWOHOW

ÈWODJ

0HGLiQ

%DOSyOXV

-REESyOXV

6NiOD

Q PHQQ\LVpJ iWO iWODJ PG 0HGLiQ HOW ÈWOHOW WDUW WDUWy]NRGiV

+LV]WRJUDP

,$=(/9e*=(77.e3=e6.(='(7(-(//(0=ė, ,$=(/9e*=(77.e3=e6.(='(7(-(//(0=ė,

$]LQWp]PpQ\PHO\LNNDUiQYpJ]HWW" .pUMNYiODVV]RQD]DOiEELOLVWiEyO+DD]DGRWWpYEHQW|EEV]DNRQLVV]HU]HWWDEV]ROXWyULXPRWD]LQWp]PpQ\EHQDUUDJRQGROMRQ DPHO\HWIRQWRVDEEQDNIĘV]DNMiQDNWDUW $-.

$2.

%7.

(7.

)((.

,*<).

.7.

0.

300. 77.

LJD]ViJJ\LLJD]JDWiVL%$%6F

LJD]ViJJ\LJ\LQWp]}I}LVNRODL

MRJiV]RV]WDWODQ iOODPpVMRJWXGRPiQ\RN3K'

Q

0LO\HQV]DNRQYpJ]HWWHEEHQD]LQWp]PpQ\EHQ" .pUMNYiODVV]RQD]DOiEELOLVWiEyO+DD]DGRWWpYEHQW|EEV]DNRQLVV]HU]HWWDEV]ROXWyULXPRWDUUDJRQGROMRQDPHO\HW IRQWRVDEEQDNIĘV]DNMiQDNWDUW $2. iOWDOiQRVRUYRVRV]WDWODQ IRJRUYRVRV]WDWODQ J\yJ\V]HUpV]RV]WDWODQ

Gyorsjelentés az eredményekről

0LO\HQV]DNRQYpJ]HWWHEEHQD]LQWp]PpQ\EHQ" .pUMNYiODVV]RQD]DOiEELOLVWiEyO+DD]DGRWWpYEHQW|EEV]DNRQLVV]HU]HWWDEV]ROXWyULXPRWDUUDJRQGROMRQDPHO\HW IRQWRVDEEQDNIĘV]DNMiQDNWDUW $-.

MRJiV]HJ\HWHPL

Q

Q

RUYRVLELRWHFKQROyJLD0$06F

HOPpOHWLRUYRVWXGRPiQ\RN3K'

J\yJ\V]HUWXGRPiQ\RN3K'

NOLQLNDLRUYRVWXGRPiQ\RN3K'

LQWHUGLV]FLSOLQiULVRUYRVWXGRPiQ\RN3K'

A felmérések eredményeit saját jelentés- és riportkészítő szolgáltatással képes megjeleníteni akár táblázatok, akár grafikus ábrák formájában, illetve további beépített alkalmazások segítségével akár stratégiai mutatók teljesülése is könnyen ábrázolható. Számos folyamat automatizálható, ezzel akár komplex felmérések is előre megtervezett ütemben bonyolíthatóak le, illetve akár több kisebb elemszámú felmérés is adminisztrálható párhuzamosan. Számtalan lehetőséget nyújt a rendszer az adatok importálására (kérdőívek/kérdések, címlisták, felhasználói listák stb. betöltése), de lehetséges minden adatkör közvetlen szerkesztése is.

66


DPR

A felmérések eredményei több formában exportálhatóak a rendszerből, akár statisztikai feldolgozó alkalmazással közvetlenül használható fájlformátumban (.sav) is, illetve az adat- és táblázatkezelő alkalmazások által jellemzően alkalmazott fájlformátumokat (.csv) is támogatja. A fenti, leginkább lényegesnek tartott funkcionalitásokon kívül számos felhasználóbarát, intelligens beépített megoldás segíti a rendszert használó intézmények munkáját, emellett az Educatio Nonprofit Kft. szakértő munkatársai a rendszer fejlesztőivel közösen rendszeres konzultációkon tájékoztatják őket az újdonságokról, a bővülő lehetőségekről.

Nyilvánosság, kommunikáció és marketing Nyilvánosság biztosítása A kommunikáció egyik legfontosabb elve a teljes körű nyilvánosság biztosítása volt, amellyel nagy hangsúlyt helyeztünk a több szintű tájékoztatásra. Ezt a projekt célcsoportjainak sokszínűsége, sokrétegűsége is indokolta: felsőoktatási intézmények, az ott dolgozó intézményvezetők, kutatók, karrier irodák vezetői; hallgatók, akik a jövőben a pályakövetési tevékenység közvetlen célszemélyei lesznek, hiszen a diplomások körét alkotják majd; a munkaerőpiac képviselői; az ágazati döntéshozók; a felsőoktatásba felvételizők és szüleik; és nem utolsósorban a széles közvélemény, akikhez a sajtó munkatársain keresztül vezet az út.

Egységes arculat, egységes megjelenés A projekt egységes megjelenéséért egységes arculatot alakítottunk ki, amely ezen kiadvány külsejében is tükröződik. A zöld-fekete színkombináció elegáns, kimért és egyben lendületes, innovatív megjelenést biztosít a projektnek. A logóban és szinte minden kiadványon, ren-

67

DPR


dezvényen, online és offline felületen jelen lévő út motívum, amely a „diplomás sapkával” együtt jelenik meg, a diplomás életpályát és annak figyelemmel tartását jelképezi.

Nyilvánosság biztosítása A média figyelme a diplomás pályakövetésre irányul

Sajtótájékoztatók, sajtóközlemények, háttéranyagok és interjúk segítségével a célcsoportok legszélesebb rétegét értük el. A projekt indulásáról, a tervezett fejlesztésekről és szolgáltatásokról már a nyitó rendezvény alkalmával tájékoztattuk a sajtó képviselőit, majd a konferenciát követően bevezető médiakampánnyal hívtuk fel a figyelmet a pályakövetés hiányára, szükségességére. A kampánynak köszönhetően már ekkor több mint 100 online és print sajtómegjelenést tudhatott magáénak a központi diplomás pályakövetés.

„indul a diplomás pályakövetés Magyarországon” – Napi Gazdaság, 2009. november 27. „ahol a képzés véget ér, kezdődik a pályakövetés” – Népszabadság 2008. december 2. „2008 végén jelent meg az Educatio Kht. kiadásában a Diplomás pályakövetés 1 című kötet, amely a hazai és a nemzetközi pályakövető gyakorlatok vizsgálatát összegzi. Az akár forradalmiként is aposztrofálható kiadványban harminchat hazai intézmény, tizennégy európai és négy Európán kívüli ország pályakövetési vizsgálata olvasható” – Exit Magazin, 2009. február

Ezt követően a hallgatói motivációs vizsgálat eredményeit a széles közvéleményt leginkább foglalkoztató témák köré csoportosítva publikáltuk sajtóközlemények formájában: Népszerű a mesterképzés és a külföldi továbbtanulás – Stratégiák az első diploma után A jogászok és az orvosok társadalmi elismertsége a legnagyobb Anyagi biztonságot várnak a hallgatók a diplomától A hallgatóknak csak egy része tart a válságtól Esélyek frissdiplomásként Mire lesz jó a diplomám? A gyengébbik nem a munkahelyen is gyengébb helyzetben érzi magát? Jövedelmi várakozások és igények a felsőoktatásban tanulók körében

68


DPR

„A felsőoktatásban tanulók jövedelmi igényeit felmérő, az Educatio Nonprofit Kft. megbízásából 2009-ben végzett kutatásban mintegy hétezer választ összegeztek.” – Magyar Nemzet Online, 2010. március 4. „Az Educatio Kht. „Közösségi weboldalak és alumni szervezetek” címmel szervezett szakmai találkozót június 24-én a Hallgatói Információs Központban. A rendezvényen a felsőoktatási intézmények képviselői mellett az IWIW egyik kitalálója is jelen volt.” – HR Portál, 2009. június 26. „A II. DPR Szakmai napon a központi szolgáltatások mellett bemutatásra kerül egy, a pályakövetés módszertanát összefoglaló Diplomás Pályakövetési Kézikönyv is. A Kézikönyv a felsőoktatási intézményeknek nyújt segítséget pályázataik megvalósításához.” – MTI 2009. november 17.

Diplomás pályakövetés 2009–2010 kutatási program előzetes eredményei Gyors az elhelyezkedés a fiatal diplomások körében – Meglepő eredményeket hozott a három éve diplomát szerzők országos vizsgálata címmel küldtünk ki sajtóközleményt, ami a központi Diplomás pályakövetés 2009-2010 kutatási program előzetes adataiból állt össze.

„nem kell aggódniuk a friss diplomásoknak” – RTL Klub Híradó „meglepően gyors munkába állás, a kapcsolati tőke használata és stabil munkaviszony” – Hír TV online „a fiatalok átlagosan 3,6 hónap alatt találták meg első munkahelyüket, a bölcsészek és a jogászok a gyorsabbak közé tartoztak” – Origo.hu „a diplomásoknak mindössze 1,7 százaléka nem talált magának munkát” – Hirado.hu „nem igaz, hogy diplomás munkanélkülieket képeznek Magyarországon” – Népszabadság „nem igaz, hogy diplomás munkanélkülieket képeznek?” – Magyar Nemzet

A sajtóanyag a médiumok széles körét elérte, és a legmarkánsabb típusokban (online, országos kereskedelmi televízió, hírügynökség), több helyen jelentek meg az eredmények, ezáltal biztosítható volt a teljes körű nyilvánosság. A Diplomás pályakövetés 2009-2010 kutatásról szóló sajtóközleményt számos online felületen feldolgozták, ebben nagy szerepe volt annak, hogy két országos hírügynökség hírfolyamába is bekerült a kutatásról szóló hír. Az eredményekről több

69

DPR


offline felület – így televíziós hírműsor, magazinműsor, illetve rádiós hír – is foglalkozott.

Online sajtótájékoztató A közel 30 felsőoktatási intézmény diplomás pályakövetési eredményeit tartalmazó online adatbázist a felülethez alkalmazkodva és a vidéki sajtóorgánumok közvetlen elérését is biztosítva online sajtótájékoztató keretében mutattuk be 2010 októberében. Az élő adás ideje alatt közel 70-en, a helyszínen pedig 4 újságíró kísérte figyelemmel a 2010-es intézményi DPR kutatások adatainak bemutatását. Budapestről érkezett ez idő alatt a kattintások túlnyomó többsége, de voltak, akik vidékről vagy Londonból, Reimsből és Luxemburgból érdeklődtek. Az online sajtótájékoztató hatására a diplomantul.hu oldal megtekintéseinek száma a duplájára nőtt aznap (több mint 12 ezer) a korábbi napokhoz képest.

„23 felsőoktatási intézmény végzőseinek munkanélküliségi rátája ugyanis elenyésző” – Origo.hu, 2010. október 14. „Megjelentek a felsőoktatási intézmények által készített diplomás pályakövetési kutatások eredményei, amelyek az Educatio Nonprofit Kft. által üzemeltett www.diplomantul.hu honlapon érhetők el” – Edupress, 2010. október 14. „nyilvánosak már a felsőoktatási intézmények által készített diplomás pályakövetési kutatások eredményei” – HVG.hu, 2010. október 15.

Frissdiplomások 2010 Munkanélküliség, pályaelhagyás, munkaerő-piaci beválás vagy társadalmi és földrajzi mobilitás – ezeket a kérdéseket vette sorra a sajtó előtt is nyilvános Frissdiplomások 2010 – Műhelykonferencia. A rendezvényen a Diplomás pályakövetés 2009-2010 kutatási program átfogóbb eredményeit, tapasztalatait publikáltuk, átadva a szaksajtó képviselőinek a DPR kiadványsorozat negyedik számát (Frissdiplomások 2010).

„A műhelykonferenciára megjelenő Diplomás pályakövetés – Frissdiplomások 2010 című kötet ennek a vizsgálatnak az eredményeit publikálja.” – Epalya.hu, 2011. január 17.

70


DPR

Mennyire sikeresek a „bolognások” a munkaerőpiacon? A műhelykonferenciával párhuzamosan a központi DPR adattárban már szereplő közel 30 felsőoktatási intézmény pályakövetési adataiból írtunk sajtóanyagot: csaknem tízezer, 2009-ben végzett frissdiplomás – köztük háromezer, már a bolognai rendszerben szerzett alapszakos oklevéllel rendelkező fiatal – munkaerő-piaci tapasztalatait elemezték az Educatio Nonprofit Kft. elemzői.

„Ma Magyarországon még mindig megéri a felsőoktatásban tanulni, hiszen a diplomások körében alacsonyabb a munkanélküliség, fizetésük pedig magasabb az átlagnál – fogalmazott Veroszta Zsuzsanna az Educatio Nonprofit Kft. vezető elemzője.” – Edupress, 2011. január 28. „A bolognai alapképzés első végzettjei jól tudják kamatoztatni oklevelüket álláskereséskor, majdnem 50 százalékuk ugyanakkor – akár munka mellett is – továbbtanul, derül ki az Educatio Nonprofit Kft. kutatásából.” – Index.hu nyitó oldal, 2011. február 8. „az elemzők azt vizsgálták, hogy az új képzési rendszerben elsőként végzett generáció mennyire volt sikeres bachelor -BSc/BA -oklevelével a munka világában” – Magyar Hírlap, 2011. február 9.

Ezeket a már nagyon várt eredményeket számtalan sajtóorgánum – országos napilapok, hírportálok, szakmai lapok, hírműsorok, magazinműsorok, országos rádiók – átvette, országszerte publikálva ezzel az első megállapításokat a bologna rendszerben végzett diplomások sikerességéről.

Több mint 700 sajtómegjelenés, 16 sajtóközlemény, folyamatos és országos sajtónyilvánosság, majdnem 100 rádió- és TV interjú – mindez a teljes körű nyilvánosság érdekében, azért, hogy a széles közvélemény is első kézből kapjon hiteles információkat a magyarországi diplomások helyzetéről.

Sajtó számára is nyilvános záró rendezvény Elsőként lépett az Educatio Nonprofit Kft. a nyilvánosság elé annak az országos frissdiplomás adatbázisnak az eredményeivel, amely az

71

DPR


Oktatási Hivatal (FIR), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Foglalkoztatási Hivatal (FH) egyes adattartalmainak összeillesztésével született.

Diplomantul.hu Mindent a diplomásokról, nem csak diplomásoknak

2010 elején indult a diplomantul.hu portál, amely amellett, hogy öszszesíti és bemutatja a magyarországi diplomás pályakövetés központi és intézményi eredményeit, célul tűzte ki a frissdiplomások elhelyezkedésének segítését is. Ezen a portálon kapott helyet az a frissdiplomás adatbázis, amely az Oktatási Hivatal (FIR), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Foglalkoztatási Hivatal (FH) egyes adattartalmainak összeillesztésével született.

diplomantul.hu nyitóoldala

Annak ellenére, hogy a végzettek karriertervezéséhez számos tanácscsal és segítséggel szolgál, a diplomantul.hu nem egyszerűen egy

72


DPR

diplomásoknak szóló honlap. A diplomás pályakövetésben rejlő lehetőségeket ugyanis sokan kiaknázhatják, a központi és intézményi pályakövetési kutatások eredményei a felsőoktatás és a munkaerőpiac szinte minden szereplőjének, illetve a sajtónak is hasznos információkat szolgáltatnak. A portál éppen ezért három fő részből épül fel: a frissdiplomásoknak, az intézményi pályakövetési rendszereket kialakító felsőoktatási kollégáknak, illetve a munkaadói oldalnak szóló tartalmakból és szolgáltatásokból áll.

Egy portál a diplomásoknak (is) A portál Tervezz karriert!, Teszteld magad!, Találj munkát! és Tanulj újra! menüpontjai a frissdiplomás élethelyzet sajátosságait figyelembe véve gyűjtik össze a karrierépítéshez, önismerethez, álláskereséshez és továbbtanuláshoz kapcsolódó cikkeket, tudnivalókat, szolgáltatásokat. A diplomantul.hu e négy egysége azonban nemcsak a diplomásoknak szolgál hasznos tartalmakkal, hanem a felvételi előtt állóknak és felsőoktatási hallgatóknak is több fontos tanáccsal, teszttel és alkalmazással segít.

Tervezz, tesztelj, találj, tanulj!

A diplomantul.hu legnépszerűbb szolgáltatásai A fiataloknak – függetlenül attól, hogy már végeztek vagy még hallgatók, esetleg pályaválasztás előtt állnak – fontos tisztában lenniük a (leendő) végzettségük adta lehetőségekkel, tehát azzal, hogy az adott szakterület milyen karrierutakat nyithat meg előttük. Előfordulhat ugyanis, hogy nem vesznek észre olyan álláshirdetéseket, nem számolnak olyan pozíciókkal, munkakörökkel, amelyek pedig testhezállók lehetnek számukra. A Szakok karrierlehetőségei rovat iránytű lehet ezek megtalálásában, hiszen több mint 140 szakról mutatja be a képzés alatt megszerezhető tudást, valamint, hogy az adott képzettséggel milyen állások célozhatók meg.

Szakok karrierlehetőségei

A foglalkozásválasztó tesztnek talán az lehetne a mottója, hogy „Ötvözd az érdeklődést és a tudást!”. A pályakezdő fiataloknak érdeklődésük mellett a képességeikkel és a lehetőségeikkel is tisztában kell lenniük a számukra megfelelő foglalkozás kiválasztásához. Akkor lehetnek sikeresek, ha e három ismérv ötvözete adja meg az elhelyezkedés irányát. A Foglalkozásválasztó teszt ebben mutat utat a leendő diplomásoknak és a már oklevelet szerzetteknek is: a kérdéssorok

Foglalkozásválasztó teszt

73

DPR


Szakok karrierlehetőségei

kitöltése után megtudhatják ugyanis, hogy milyen pályán érdemes elhelyezkedniük érdeklődésük, kompetenciáik és végzettségük alapján. A Mesterszak kereső – illeszkedve az előzőkhöz – nem csupán a már diplomával rendelkezők számára hasznos. A kereső használói egyszerű formában feltérképezhetik, hogy adott mesterszakra milyen felsőfokú végzettséggel lehet jelentkezni, illetve az alapképzésre jelentkezők megtudhatják, majdani diplomájukkal milyen mesterszakokon tanulhatnak tovább. A felvételi előtt állók azt is kideríthetik, hogy ha a kiszemelt mesterszakon szeretnék folytatni

Mesterszak kereső

74


DPR

tanulmányaikat, milyen alapszakos (bachelor) képzést érdemes választaniuk céljuk eléréséhez.

Mesterszak kereső

A diplomások elhelyezkedésének támogatására indult a portálon a CV Guru szolgáltatás. A sikeresség egyik első lépése egy jó önéletrajz összeállítása, azonban sokan nem tudják, mitől is lehetne figyelemfelkeltő a pályázatuk. A CV Guru tulajdonképpen ingyenes önéletrajz tanácsadás: egy szakember várja e-mailben az állást vagy szakmai gyakorlatot kereső fiatalok önéletrajzait, amelyeket átnéz, és megjegyzéseivel, észrevételeivel, tanácsaival együtt visszaküld készítőjének. A CV Guru indulása után eltelt fél évben csaknem kétszáz önéletrajz tökéletesítésében segített.

CV Guru

Diplomás pályakövetés a gyakorlatban A Támop 4.1.1 menüpont a szakmai támogatást biztosítja a felsőoktatási intézményvezetők, az egyetemek, főiskolák pályakövetéssel foglalkozó munkatársai és a sajtó képviselői számára, megteremtve a teljes hozzáférést és nyilvánosságot a központi és intézményi kutatások eredményeihez. A portál Támop 4.1.1 elnevezésű része azokat a szakmai anyagokat tartalmazza, amelyek alapját képezik a diplomás pályakövetés intézményi támogatásának. Itt található a Sorvezető, a központi online és postai kérdőívek, a pályázat szakmai megvalósításához szükséges információk. Ezen kívül oktatófilmek és jó gyakorlatok is elérhetők néhány kattintással innen, valamint a projekt folyamatáról, a pályakövetési a programban résztvevő egyetemeket, főiskolákat érintő feladatokról is minden információt összegyűjt a honlap ezen egysége a szakemberek számára.

Szolgáltatások a szakmai támogatás érdekében

75

DPR


Az aktuális rendezvények és azok beszámolói mellett a különböző konferenciákon, fórumokon és szakmai előadásokon résztvevő szakmai előadók prezentációi és a Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kiadványok, kötetek is letölthetők innen. A sajtó képviselői a szakmai anyagok mellett a projekt során az Educatio Nonprofit Kft. által a témában kiadott összes sajtóanyagát, háttéranyagát és cikkét is újra megtekinthetik.

Szolgáltatások a szakmai támogatás érdekében

DPR sorvezető

76


DPR

Az intézményi DPR sorvezető célja, hogy a TÁMOP 4.1.1 intézményi diplomás pályakövető projektek vezetői, szakmai vezetői vagy egyes részfeladatok felelősei részére segédletet biztosítson az intézményi DPR megvalósítás egyes fázisaiban, amely lépésről lépésre segíti a végrehajtást, és minden kapcsolódó információt, szakmai anyagot (mintadokumentum, GYIK, fórum, kiadvány, tanulmány, szakértői anyag) ezen tevékenységsorozat egyes állomásaihoz rendel. A sorvezető tehát nemcsak szakmai támogatást biztosít a projekt megvalósításhoz, hanem a központi program során elkészült anyagokat is áttekinthetővé teszi. A kapcsolódó szakmai anyagok folyamatosan bővülnek, így egy interaktív és dinamikusan alakuló szakmai támogató felület jött létre a Sorvezetővel.

Sorvezető

A diplomantul.hu egyik legfontosabb szerepe, hogy ezen a portálon kapnak helyet az országos központi és az intézményi kutatások eredményei is. Mint már említettük, 2010-ig nem állt rendelkezésre kellő mennyiségű információ a munkaerőpiacra lépő frissdiplomásokról, pedig az arra irányuló adatok segíthetnek abban, hogy az egyetemi és főiskolai képzések jobban alkalmazkodjanak a munkaerő-piaci igényekhez. Ez a hiányt pótolta a Diplomás Pályakövető Program, melynek köszönhetően ma már az országos felmérések tapasztalatai mellett csaknem harminc felsőoktatási intézmény pályakövetési eredményei érhetők el bárki számára a portálon.

DPR adattár

Diplomantul.hu számokban Egy év alatt (2010 márciusa és 2011 márciusa között) a diplomantul.hu portál több mint 2 millió 200 ezer oldalmegtekintést tudhat magáénak. Legnépszerűbb szolgáltatásait is több ezren használták már: a Foglalkozásválasztó tesztre 113 ezerszer, a Mesterszak keresőre 107 ezerszer kattintottak, a Szakok karrierlehetőségei oldalait pedig csaknem 100 ezerszer tekintették meg az utóbbi 12 hónapban. A diplomantul.hu hírlevelére pedig 2 ezer fiatal iratkozott fel eddig.

77

DPR


DPR adattár

Szakmai eredmények a „nem szakmai közönségnek” A marketingkommunikáció fő célja a www.diplomantul.hu portál népszerűsítése volt, hiszen ezen az online felületen koncentrálódik minden, ami a diplomás pályakövetésről szól.

Diplomás útkereső Az óriás társasjáték

A Diplomás Útkeresőben a cél a hallgatói éveken túljutva a diploma megszerzése. Ennek megfelelően a startmező az Érettségi, a cél pedig a Diplomán túl. Ezzel az óriás társasjátékkal (leendő) gólyákkal és hallgatókkal „átjátszottuk” az országot, elindulva 2009ben Budapestről, ahol a felsőoktatási felvételi eljárást záró POP rendezvényen mérték össze tudásukat a felvételizők és a leendő gólyák. 2009-es nyár a felsőoktatási intézmények gólyatáboraiban folytatódott. 7 gólyatáborban, 1200 gólya indult el a startmezőtől,

78


DPR

hogy a hatalmas dobókockára és leleményességére bízva magát, eljusson a Diplomán túlig. A Diplomás útkeresés közben a leendő gólyák és hallgatók játékos formában megismerkedtek a diplomás pályakövetéssel. A játék alatt elvégzendő feladatokat, feladványokat folyamatosan színesítettük azokkal az újabb és újabb eredményekkel, információkkal, amelyekkel az egyre előrehaladó DPR projekt bővült. Az óriás társasjáték 2010-ben is folytatta útját: elsőként az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon játszottak vele az érdeklődők, ahol díjat is létrehoztunk. Ezzel azt az egyetemet vagy főiskolát jutalmaztuk, amely a képzések, szolgáltatások ismertetése mellett, nagy hangsúlyt fektetett a „diploma utáni élet” bemutatására is. A Diplomántúl Díjat a veszprémi Pannon Egyetem képviselője vehette át. Majd nyáron ismét a gólyáké volt a játéktér.

Felsőoktatási állásbörzéken és karriernapokon 2009-ben és 2010-ben 10 állásbörzén és karrier napon mutattuk be a végzős hallgatóknak vagy éppen állást kereső frissdiplomásoknak a kifejezetten számukra kiépített online szolgáltatásokat a diplomantul. hu-n. Mindeközben népszerűsítettük körükben a felsőoktatásban egyre fontosabbá váló fogalmat, a diplomás pályakövetést, a legfrissebb kutatási eredményeket a frissen végzettek munkaerő-piaci helyzetéről.

„Hallgatók tervezhetik meg a gigantikus társasjátékot” – Edupress, 2011. február 18. „Kvízmester – Legyél Te a játékmester! címmel írt ki pályázatot az Educatio Nonprofit Kft., amelyre hallgatók jelentkezhetnek” – Magyar Online, 2011. február 18. „pályázók feladata, hogy összeállítsák a játékszabályokat, valamint kreatív, szórakoztató feladatokat terveznek az egyes mezőkre” – Hír TV, 2011. február 19.

79

REMÉLEM, HASZNOSNAK TARTJA KIADVÁNYUNKAT, MELYHEZ JÓ OLVASÁST KÍVÁNOK! KERÉKGYÁRTÓ SÁNDOR ÜGYVEZETÔ, EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT.

E KIADVÁNY MEGJELENÉSÉVEL PÁRHUZAMOSAN ELKEZDTÉK − HOZZÁJÁRULVA A FELSÔOKTATÁS TOVÁBBI FEJLESZTÉSÉHEZ.

LEGALÁBB UGYANILYEN KITARTÁSSAL TUDUNK MAJD MEGVALÓSÍTANI A FEJLESZTÉSI PROGRAM MÁSODIK SZAKASZÁBAN IS. ENNEK ELÔKÉSZÍTÉSÉT MUNKATÁRSAINK MÁR

ÚGY GONDOLOM, A PROGRAM KITÛZÖTT CÉLJAI MEGVALÓSULTAK. A MUNKA SORÁN SZÁMOS ÚJ FEJLESZTÉSI IGÉNY JELENTKEZETT, AMELYEKET − TERVEINK SZERINT −

KONCEPCIÓJÁT.

KONZULTÁCIÓT, KONFERENCIÁT ÉS RENDEZVÉNYT TARTOTTUNK AZZAL A CÉLLAL, HOGY AZ INTÉZMÉNYEKKEL KÖZÖSEN ALAKÍTSUK KI AZ AVIR ÉS DPR FEJLESZTÉSI

INFORMÁCIÓS RENDSZERÜK KIALAKÍTÁSÁBAN. ENNEK ÉRDEKÉBEN EGYSÉGES PÁLYAKÖVETÉSI MÓDSZERTANT DOLGOZTUNK KI, VALAMINT SZÁMOS SZAKMAI

KIALAKÍTÁSÁT. HIVATÁSUNKNAK TEKINTETTÜK TOVÁBBÁ A FELSÔOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZAKMAI TÁMOGATÁSÁT SAJÁT DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÔ ÉS VEZETÔI

NYOMON KÖVETÉSÉT, VALAMINT AZ ÁGAZATI SZEREPLÔK ÉS AZ INTÉZMÉNYEK NAPI TÉNYALAPÚ DÖNTÉSHOZATALÁT SEGÍTÔ KÖZPONTI VEZETÔI INFORMÁCIÓS RENDSZER

KEZELTÜK − AZ ORSZÁGOS KUTATÁSOK LEBONYOLÍTÁSÁVAL ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI ADATOK INTEGRÁCIÓJÁVAL EGYÜTT − A FELSÔOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÉGZETTJEINEK

SZEREPET TÖLTENEK BE, ÉS ÚJ TÁVLATOKAT NYITNAK MEG A MAGYAR FELSÔOKTATÁS VILÁGÁBAN. CÉLJAINK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN KIEMELT FELADATKÉNT

AZT HISZEM, BÁTRAN ELMONDHATÓ, HOGY AZ EDUCATIO NONPROFIT KFT. ÚTTÖRÔ JELLEGÛ KÖZPONTI SZOLGÁLTATÁSOKAT VALÓSÍTOTT MEG, AMELYEK HIÁNYPÓTLÓ

SZEREPLÔJE SZÁMÁRA.

FEJLESZTÉSEKET VÉGEZTÜNK, AMELYEK A TÉNYALAPÚ ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS PÁLYAKÖVETÉS KAPCSÁN ÚJ LEHETÔSÉGEKET BIZTOSÍTANAK A FELSÔOKTATÁS MINDEN

PÁLYAKÖVETÔ RENDSZER (DPR) MÓDSZERTANÁT, MEGVALÓSÍTÁSÁT FOGLALJÁK ÖSSZE. E KÉT, MÉRFÖLDKÔNEK TEKINTHETÔ PROGRAM KERETÉBEN OLYAN KÖZPONTI

EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. MUNKATÁRSAI AZ ADATTÁR ALAPÚ VEZETÔI INFORMÁCIÓS RENDSZER (AVIR), VALAMINT A DIPLOMÁS

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM 4.1.3 „FELSÔOKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZER SZINTÛ FEJLESZTÉSE” CÍMÛ KIEMELT PROGRAM ZÁRÓKÖTETÉBEN AZ

ÖN EGY TÖBB MINT KÉT ÉVES FEJLESZTÔI ÉS SZAKÉRTÔI MUNKA EREDMÉNYÉNEK ÖSSZEGZÉSÉT TARTJA KEZÉBEN. AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSBÓL MEGVALÓSÍTOTT

Kedves Olvasó!

A 21. század elején

A MAGYARORSZÁGI FELSÔOKTATÁSI SZFÉRÁBAN – TALÁN ELÔSZÖR AZ ÁGAZAT TÖRTÉNETÉBEN – VALÓDI VERSENYHELYZET

VAN KIALAKULÓBAN. AZ EGYETEMEKNEK ÉS FÔISKOLÁKNAK AZ EGYRE FOGYATKOZÓ HALLGATÓK KEGYEIÉRT NEMCSAK EGYMÁSSAL, HANEM A KÜLFÖLDI ROKONINTÉZ-

MÉNYEKKEL IS MEG KELL KÜZDENIÜK. A KEZDETI NEHÉZSÉGEK LEKÜZDÉSÉHEZ KÍVÁNT SEGÍTSÉGET NYÚJTANI AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV A KÖZPONTI

KIEMELT TÁMOP 4.1.3 FELSÔOKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZER SZINTÛ FEJLESZTÉSE, ILLETVE A NYÍLT INTÉZMÉNYI TÁMOP 4.1.1 HALLGATÓI ÉS INTÉZMÉNYI SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS A FELSÔOKTATÁSBAN CÍMÛ PROJEKTEKKEL. A FELSÔOKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZER SZINTÛ FEJLESZTÉSE KIEMELT PROJEKT, ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

A TÁMOP 4.1.3 FELSÔOKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZER SZINTÛ FEJLESZTÉSE KIEMELT PROJEKTEN BELÜL A KÖZPONTI DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÔ RENDSZER (DPR) ÉS

AZ ADATTÁR ALAPÚ VEZETÔI INFORMÁCIÓS RENDSZER (AVIR) FEJLESZTÉSEKET AZ EDUCATIO NONPROFIT KFT. VALÓSÍTOTTA MEG 2008 ÉS 2011 KÖZÖTT. A KÖZPONTI

PROGRAMNAK – MIND A DPR, MIND AZ AVIR ESETÉBEN – KETTÔS FEJLESZTÉSI CÉLJA VOLT. EGYRÉSZT AZ INTÉZMÉNYI PÁLYÁZATOKON (TÁMOP 4.1.1) NYERTES DPR ÉS VIR

FEJLESZTÉSEK MÓDSZERTANI KÖVETELMÉNYEINEK KIDOLGOZÁSA, EZEK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KÖZPONTI, SZAKMAI TÁMOGATÁS BIZTOSÍTÁSA, VALAMINT A MÁR MÛKÖDÔ

INTÉZMÉNYI MODELLEK NYOMON KÖVETÉSE. MÁSFELÔL OLYAN KÖZPONTI RENDSZEREK, ADATTÁRAK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK KIALAKÍTÁSA, AMELYEK AZ INTÉZMÉNYI

INFORMÁCIÓS RENDSZEREKKEL EGYMÁST KIEGÉSZÍTVE, ILLETVE EGYMÁSNAK ADATOT ÉS INFORMÁCIÓT SZOLGÁLTATVA BIZTOSÍTJÁK A FELSÔOKTATÁSBAN ÉRDEKELT ÖSSZES VEZETÔ SZÁMÁRA A DÖNTÉSHOZATALHOZ SZÜKSÉGES NAPRAKÉSZ ÉS EGYSÉGES INFORMÁCIÓBÁZIST. ÚJ FEJLESZTÉSEK A FELSÔOKTATÁS SZOLGÁLATÁBAN: AZ AVIR ÉS A DPR

AZ ADATTÁR ALAPÚ VEZETÔI INFORMÁCIÓS RENDSZER AZ ÁGAZATI SZEREPLÔK ÉS A FELSÔOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK NAPI DÖNTÉSHOZATALÁT ÉS A HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉ-

GIA KIALAKÍTÁSÁT SEGÍTI AZÁLTAL, HOGY NAPRAKÉSZ ÉS MEGBÍZHATÓ INFORMÁCIÓKAT BIZTOSÍT AZ INTÉZMÉNYEK MÛKÖDÉSÉRÔL. AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER

LEHETÔVÉ TESZI AZ INTÉZMÉNYI STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁNAK MÉRÉSÉT, ÉRTÉKELÉSÉT, EZÁLTAL FELTÉRKÉPEZHETÔK A SZÜKSÉGES JAVÍTÁSI, TÖKÉLETESÍTÉSI PONTOK.

AZ ADATTÁR OLYAN EGYSÉGES INTÉZMÉNYI, ILLETVE ORSZÁGOS SZINTÛ INFORMÁCIÓS BÁZIS, AMELY SZOLGÁLJA AZ ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁST AZ EURÓPAI UNIÓ, A

TÁRSMINISZTÉRIUMOK, A KAPCSOLÓDÓ SZERVEZETEK, ILLETVE A TELJES TÁRSADALOM FELÉ. EMELLETT A KÖTELEZÔ ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS STATISZTIKAKÉSZÍTÉS ALAPJÁT

KÉPEZI, ÉS TARTALMAZZA AZ EGYEDI ELEMZÉSEK GYORS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ADATOKAT. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÔ RENSZER KÖZPONTI KOORDINÁCIÓJA HOZZÁ

KÍVÁNT JÁRULNI AHHOZ, HOGY A FELSÔOKTATÁSI SZEREPLÔK − JELENLEGI ÉS POTENCIÁLIS HALLGATÓK, FELSÔOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK, ÁGAZATI ÉS MUNKAERÔ-PIACI

SZEREPLÔK − NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓKKAL RENDELKEZZENEK A KÉPZÉSBÔL KIBOCSÁTOTT MUNKAERÔ ÉLETPÁLYÁJÁNAK ALAKULÁSÁRÓL, ÉS ERRE TÁMASZKODVA ALAKÍTSÁK KI AZ EGYÉNI ÉLETPÁLYÁRA VONATKOZÓ, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYI ÉS ÁGAZATI STRATÉGIÁKAT.

KÉSZÜLT A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM A FELSŐOKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZER SZINTŰ FEJLESZTÉSE KIEMELT PROJEKT KERETÉ-

Recommend Documents